Dél-Európában (1.700 kWh/m2*év besugárzással szá-
típusú vizsgálat esetén ugyan megnő, de ez nagyban függ
molva) csupán 1,5-2,5 év. Mivel az energiahasználat a
az alapanyagok előállításának körülményeitől és a felhasz-
működés során elhanyagolható, a teljes energia igény
nált energiahordozótól. Általánosan azonban elmondha-
nagyrészt a gyártáshoz szükséges mennyiséget jelenti,
tó, hogy így sem haladja meg a 10 évet.
amely megegyezik egy gázzal működő erőmű által 3-6 év alatt elfogyasztott energia mennyiségével. A 3-6 év meg-
Összefoglalva tehát a napelemek energiaegyenleg
térülési idő ötöde-tizede a napelemek élettartamának.
és karbonlábnyom szempontból már most az egyik legzöldebb, környezetet legkevésbé terhelő energeti-
Ha a napelemes rendszerek megtérülésének vizsgálata-
kai megoldást jelentik, de fokozatosan jelennek meg
kor az emissziókat is figyelembe vesszük, akkor az üveg-
az egyre nagyobb hatásfokú rendszerek, amelyekkel
házhatású gázok kibocsátását az egyszerűség kedvéért
5 éven belül állami támogatások nélkül is versenyre
CO2-ekvivalens értéken hasonlítjuk össze. Ez az egyenér-
kelhetnek a fosszilis energiahordozókkal működtetett
ték a különböző üvegházhatásúgáz-kibocsátások ös�-
erőművekkel.
szehasonlításának alapvető mértéke, amelyet a százéves átlagos globális felmelegedést okozó potenciál (GWP)
Kelner Máté
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
alapján számolnak ki. Mivel az életciklus során többféle üvegházhatású gáz is kibocsátásra kerül, ezek hatása ös�-
Forrás:
szevethető az ekvivalens segítségével, így a hagyományos
Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems,
erőművi áramtermelés üvegházhatású gáz kibocsátásával.
PHOTOVOLTAICS REPORT 2013
A tanulmány alapján a napelemek megtérülési ideje ilyen
https://www.eia.gov/renewable/
Mire jó a biomassza? - 1.rész Biomassza fogalma alatt az energetikailag hasznosítható, többnyire növényi eredetű anyagokat értjük. Legnagyobb előnye, hogy megújuló, és széles körben, nagy mennyiségben áll rendelkezésre, továbbá, hogy hasznosítása CO2 semleges technológiának tekinthető. Rövid sorozatunk első részében szilárd biomassza tüzelőanyagok jellemzőiről és azok hasznosítási potenciáljáról ejtünk szót.
A
21. századra az emberiség „energiaéhsége” kritikus szintet ért el. Mindez megnyilvánul a közlekedés-
ben, a szállításban, gyártásban, valamint a háztartások energiafelhasználásában. Ezen igények kielégítése jelenleg jellemzően valamilyen fosszilis tüzelőanyag elégetésével valósul meg. A növekedő energiafelhasználás következtében a Föld fosszilis energiahordozó készlete kimerülőben van, alternatívákra van szükség. A megújuló energiaforrásokban hatalmas potenciál rejlik, melynek az emberiség egyelőre csak kis hányadát használta ki.
4
