TAKARÉKOSKODJUNK OTTHON IS

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Takarékoskodjunk otthon is!

Hogyan tehetünk mi is Földünk megóvásáért saját mikrokörnyezetünkön belül, és hogyan spórolhatunk pénzt ezzel? Mik azok az apró trükkök, szokások, melyeket beépítve az életünkbe energiát takaríthatunk meg? Tamáspatrik blogja lehet ebben segítségünkre.

Afűtés az energiaköltségek jelentős hányadát teheti ki. Nem mindegy, milyen lakásban élünk milyen

fűtési rendszerrel, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a hő nemcsak nyílászáróknál, ablaknál, ajtónál szökhet el, a tető nem megfelelő szigetelése is okozhat hőveszteséget. Hőkamerás vizsgálattal felderíthetőek a hideg pontok. A fűtési mód megváltoztatása adott esetben csak nagyobb felújítások árán lehetséges, de az újabb, korszerűbb készülékek hatásfoka sokkal jobb.

Mi a helyzet az árammal? Az energiatakarékos izzók széleskörű elterjedésének köszönhetően ma már a világítás áramfogyasztásunk kis részét teszi ki. A nagy képernyőjű LED TV-k azonban többet fogyaszthatnak, mint a teljes világítás együtt, ezért készülékünket ne hagyjuk bekapcsolva egész nap. Mosás során energiát takarítunk meg, ha 60 fok helyett 40 vagy 30 fokra állítjuk a programot hosszabb mosási időkkel.

A járműveket nem szokták figyelembe venni egy-egy háztartás energiafogyasztásának meghatározásakor, pedig fontos tétel, hiszen autóink üzemanyag-fogyasztása körülbelül annyi energia, mint az összes többi együttvéve. Ha tehetjük, válasszuk a tömegközlekedést, biciklit, illetve gondoljuk át, hogy adott útvonal megtételéhez valóban szükségünk van-e az autóra. Ha mégis, lehetőség szerint utazzunk egy járműben többen. Repülőútjaink is rendkívül energiaigényesek, ezért célszerű ebben is mértéket tartani.

Megvásárolt élelmiszereink, ruházatunk, használati cikkeink előállításához, valamint a kidobott hulladék elszállításához is energia szükséges, ezért mielőtt vásárolnánk, gondoljuk át, valóban szükségünk van-e az adott dologra. Ne halmozzunk fel semmit feleslegesen, hogy az később a kukában végezze.

Segíthet, motiválhat, ha közüzemi számláink segítségével ellenőrizzük a fogyasztásainkat, vagy feljegyezzük kiadásainkat, és láthatjuk, hogy akár hónapról hónapra is mennyi pénzt és energiát takaríthatunk meg, és mindennapi apró, de racionális döntések meghozatalával hogyan járulunk hozzá környezetünk megóvásához.

Forrás: https://ideo-logic.blog.hu/2022/01/01/hogyan_ racionalizalhato_haztartasunk_energiaigenye

Biró Barbara

Kép forrása: Freepik prémium

Balatoni invazív halfajok elterjedése a klímaváltozás hatására

Gyermekkoromban édesapám ismertette meg velem a horgászatot. Idővel több barátomról, ismerősömről derült ki, hogy valamilyen formában hódol eme szenvedélynek. Azt gondolom, hogy napjainkban nincs az a terület, amelyben ne vizsgálnák valamilyen mélységben a klímaváltozás hatásait. Gyakorlott hobbihorgászként ezt a témát veszem górcső alá, és ezt – talán nem csak számomra érdekes – elgondolkodtató cikk formájában megosztom Önökkel, Veletek!

Szerintem azzal a ténnyel mindenki tisztában van, hogy az éghajlatunk megváltozott, a természetes élőhelyek területei erősen mérséklődtek vagy épp átalakultak. Emellett számolni kell azzal is, hogy a korábbi élővilágot egy újabb veszélyeztető tényező is próbára teszi: nevezetesen az idegenhonos, invazív fajok térhódítása.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) online szemléletformáló rendezvényén két előadó is felhívta a figyelmet arra a tavat fenyegető veszélyre, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a 3 leggyakoribb idegenhonos halfaj megnevezésre került. Ennek megfelelően a „kategória nyertesei” az ezüstkárász, a kínai razbóra és a naphal, melyek száma folyamatosan emelkedik, állományuk erősödik. Jelenleg a Balatonban megtalálható 68 halfajból 29 (!) már idegenhonos. (Ha a magyar vizeket nézzük, akkor is fennáll ez az arány.) Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta, az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége. Példaként említésre került annak a lápi pócnak az esete, amely a Kárpát-medence vizeiben sokáig nagyon elterjedt volt, mígnem megjelent egy távol-keleti halfaj, az amurgéb, ami immár komolyan veszélyezteti a lápi póc állományait, melynek eszmei értéke 100.000 forint.

„Az evolúciós időskáláján mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek és terjednek el” – fogalmazott az előadó, aki azt is elmondta, hogy becslések szerint 10.000 bekerülő idegenhonos fajból 1-1 olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodik, és inváziós fajjá válik. Ezeknek a folyamatoknak tud

kedvezni a klímaváltozás, az idegenhonos fajok átkerülését pedig meggyorsította a globalizáció, miközben a szándékos vagy véletlen behurcolást nagyban elősegítik a repülőgépek is (természetesen nem csak a halak esetében igaz ez).

Bíró Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is felhívta a figyelmet előadásában az inváziós fajok terjedésének veszélyeire, rámutatva, hogy az Európai Unióban 36 növény- és 30 állatfaj került fel a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe, bár ezek többsége még nincs jelen potenciálisan veszélyt jelentő mértékben Magyarországon.

Tűzfejű tarkasügér

Az előadás során arról is szó volt, hogy az idegenhonos fajok behurcolásában nagy szerepe van az akvarisztikának, a dísznövény- és a kisállat-kereskedelemnek, a halászatnak, a horgászatnak és a mezőgazdaságnak. 2020-ban olvastam egy cikket, mely szerint a Hévízitó kifolyó csatornáján kukoricával fogott egy horgász számára ismeretlen halfajt. A beazonosításhoz a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért, akik megerősítették, hogy a Közép-Amerikából származó tűzfejű tarkasügér került horogra.

„A Hévízi-tó kifolyójától 1-2 km-en át meleg a víz és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik.” – nyilatkozta az eset kapcsán Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa. A szakember szerint legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, ahol a téli hidegben is vígan elvan a meleg vízben. Alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják.

Egy újabb téma az energiatudatosság, fenntarthatóság mellett, melyben sokat lehet(ne) tenni felelős gondolkodással és megfelelő tájékozódással. Remélhetőleg nem fog megtörténni, hogy a mindenki által ismert „balatoni hekk” valóban horogra is akad a hazai vizeinkben!

Csabai István

Forrás: Index.hu és Hirbalaton.hu

Fotó: Magyar Haltani Társaság (Facebook)

ICONS

GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél-és vízerő14 művek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.

Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a GoGreen honlapján folyamatosan lehet a GoGreen Icons regisztrációs űrlap kitöltésével, a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével. A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsanak velünk!

ZÖLDHÍREK

a nagyvilágból

Lángol a tengeren az elhagyatott hajó

Napok óta nem tudják megfékezni a lángokat egy tengeren kigyulladt teherszállító hajón. A Felicity Age luxusautókat szállított Európából az Egyesült Államokba. Az oltást nehezítik az elektromos autók lítium-ion akkumulátorai, melyek speciális oltóanyagot igényelnek. A 22 főből álló személyzetet már kimenekítették, a tervek szerint két hajó fog érkezni tűzoltó felszereléssel, melyek megpróbálják majd partra vontatni a járművet.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/02/22/ teherhajo-tuz-lususautok-elktromos-autoksodrodas-tuzoltok-felicity-ace/

Sok védett állat is odaveszett az argentínai tűzvészben

Már majdnem 800 ezer hektárnyi erdő égett le Argentína Corrientes régiójában, ahol február 7-én hirdetett a kormányzó rendkívüli állapotot. A tüzek 8 különböző ponton keletkeztek, kialakulásáért a klímaváltozás következtében kialakuló nagyon száraz időjárást okolják. A közelben elhelyezkedő Ibera nemzeti Park is veszélybe került.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/02/22/argentinaerdotuz-tuzoltok-vadvilag-mezogazdasag-katasztrofa/

Kihalhatnak a simabálnák

A WWF UK természetvédő szervezet kutatói feltérképezték a bálnák vándorlásának útvonalát és azt, hol milyen veszélyek leselkednek rájuk. Számos állat gabalyodik halászeszközökbe, hal éhen az elfogyasztott műanyagok miatt vagy ütközik össze hajókkal. A bálnák védelme kiemelten fontos, hiszen nagy mennyiségben tárolnak szén-dioxidot, valamint az óceánt ürülékükkel termékennyé téve fokozzák a fitoplankton termelését.

Forrás: https://index.hu/techtud/2022/02/21/ kihalas-termeszetvedelem-ocean-simabalnakutatas-kockazat/

Mikrobákkal az olajszennyezés ellen

Különleges mikroorganizmusokat fedeztek fel argentin kutatók az Antarktiszon. Az élőlények táplálékként hasznosítják a dízelolajat, így természetes tisztítórendszerént akár a szennyeződések 60-80%át is képesek eltávolítani. A kutatók azt is vizsgálják, a mikrobák alkalmasak lennének-e műanyagok eltakarítására is.

Forrás: https://www.agroinform.hu/ kornyezetvedelem/uzemanyagevo-mikrobakantarktisz-54359-001