| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
KEVESEBB AZ ESZKIMÓ
AGRÁRCENZUS | Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon. A gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás egyre jobban elkülönül egymástól – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé. legtöbb mezőgazdasági haszonállatot. 2020-ban ebben a három megyében volt az ország állatállományának a harmada.
INKÁBB A KICSIK TŰNTEK EL
2010 óta a felmérésig főleg a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, emellett a 241 ezer gazdaság többsége még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya az elmúlt évtizedben 9-ről
CSÖKKENŐ ÁLLATÁLLOMÁNY 17 százalékra nőtt. Átlag felett, 53 százalékot ért el az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott az elmúlt 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a legnagyobbak, azaz a gazdaságok egy százaléka állítja elő. Patay Ágnes arról is szólt, hogy az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23-ra nőtt. A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a növénytermesztés és az állattartás elkülönülését emelte ki. A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százalékának viszont nem volt mezőgazdasági területe. A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31 százalékkal esett vissza. Ennek oka az, hogy a kevés állatot tartó gazdaságok többsége megszűnt. Az állattartáson belül a szarvasmarha-állomány növekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd- és kacsaállomány esett vissza. Az állattartó gazdaságok irányítóinak 66 százaléka csak gyakorlati tapasztalattal büszkélkedhet, 17 százalékuk szerzett középfokú mezőgazdasági végzettséget. A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, BácsKiskun és Békés megyében tartották a
Az állomány fajok szerinti megoszlását tekintve hazánkat a szarvasmarha és a sertés túlsúlya jellemzi, a teljes állomány 73 százaléka ebbe a két fajba tartozik. A vizsgált tíz év alatt a szarvasmarha-állomány 32 százalékkal, 706 ezerről 933 ezerre nőtt. A tehenek száma 100 ezerrel több volt, mint a 2010-ben. Az állomány növekedésével ellentétben a szarvasmarhát tartó gazdaságok száma ebben az időszakban 14 százalékkal csökkent. A folyamat hatására az átlagos állomány 37-ről 56-ra emelkedett, és 74 százalékukkal a 100-nál több egyedet tartók rendelkeztek. 2020-ban a sertésállomány 2,9 millió volt, amely 2010-hez képest 7,4 százalékkal lett kevesebb. Az elmúlt évtized végén 169 ezer anyakocát tenyésztettek, számuk a negyedére zsugorodott 2010 óta. A sertést tartó gazdaságok száma 67 százalékkal esett vissza 2020-ra, és alig haladta meg a 48 ezret. A kis, néhány sertést tartó gazdaságok szinte eltűntek, mindezek hatására az átlagos állományuk 60-ra nőtt. A sertést tenyésztő gazdaságok 32 százalékát 65 éves vagy idősebb gazda irányítja, ez valamivel alacsonyabb arány, mint az összes gazdaságra jellemző 35 százalék. A 40 év alatti gazdaságot vezetők aránya mintegy 9 százalék. A sertéstartók 18 százalékának van legalább középfokú végzettsége, 70 százalékuk csupán gyakorlati tapasztalatot tud felmutatni.
FOTÓ: GETTY IMAGES
A hazai mezőgazdaság szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt tíz évben – mondta az Agrárcenzus 2020-at bemutató online sajtótájékoztatón Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője. Az agrárgazdaságok száma 2020. június 1-jén 241 ezer volt, ez 2010 óta 31 százalékkal csökkent. (Az ország valamenynyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtést tízévente végzi el a KSH.) 2010 óta a mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma kevésbé csökkent, mint az állattartóké. 2020. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe 4,92 millió hektár volt, ami Magyarország teljes területének mintegy 53 százaléka. Ennek a 82 százaléka szántó volt, 15 százaléka gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektáron működő gazdaságok használták.
30 | FIGYELŐ 2022/6
F_30-31_agrar.indd 30
2022. 02. 07. 17:13
