| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
LOVÁSZY LÁSZLÓ AZ ENSZ EMBERI JOGI SZAKÉRTŐJE, A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, MINISZTERI BIZTOS
A koronavírus-járvány kitörése óta a védekezés sikere alapvetően az állampolgári belátáson múlik. A kormányzatok a feltételek biztosítására koncentráltak (vakcinák, maszkok, tesztek beszerzése és elosztása, a kórházi ellátáshoz való hozzáférés, tájékoztató kampányok szervezése, ösztönző állami gazdaságpolitikai támogatások nyújtása). A kötelező oltás bevezetéséről – 2022. február elsejei hatállyal – eddig egyedül Ausztria határozott az EU-ban. Talán nem véletlenül, hiszen a téli síszezon jelentős tétel nyugati szomszédunk bruttó hazai termékében: évente 30 millió turista érkezett az országba a pandémia előtt. (2020-ban a Covid megfelezte az osztrák turisztikai GDP-t, s közel félmillió munkahelyet érintett negatívan.) Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállalók miként, milyen mértékben fertőződnek meg, így Bécs és az ágazat lépett. Nézzük meg, hogy a cégek számára a kötelező oltás bevezetése mögött milyen tudományos érv lehet. A Frontiers Science News hasábjain Mischa Dijkstra tollából megjelent írásból (Researchers show mathematically how to best reopen your business after lockdown) az derül ki, hogy amerikai kutatók matematikai-statisztikai módszerekkel modellezték egy cég járványügyi védekezése és profitja közötti öszszefüggést. Az eredmény: minél szélesebb eszköztárral (maszk, kesztyű, kézmosás, fertőtlenítés, távolságtartás, karantén) küzdenek a vírus terjedése ellen egy vállalatnál, annál nagyobb növekedés várható a nyereséget illetően, ráadásul ez fokozottan igaz, ha a többi társaságnál egyúttal termelékenységi „zuhanás” következik be. A kutatók öt lineáris differenciálegyenletet dolgoztak ki és alkalmaztak. Abból indultak ki, hogy valamennyi munkavállaló, aki tud otthonról dolgozni, így jár el, és ha tüneteket észlel, akkor automatikusan karanténba is helyezi magát. A nettó nyereség modellezésénél az amerikai átlagfizetést és termelékenységet, illetve a munkaidő korlátozásából és a termelékenység csökkenéséből eredő veszteséget vették alapul. A fertőzés sebességét és mintázatát a tudományos szakirodalomban szereplő adatok alapján kalkulálták. A kísérletben egy nagy, jól ismert texasi vállalatot vettek alapul, s négy forgatókönyvet állítottak fel. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol egyáltalán nem tesznek óvintézkedéseket, ott harmincszor nagyobb lesz a fertőzöttség mértéke, és az üzlet újraindítására fizikailag sem kerülhet sor. Ott viszont, ahol minden biztonsági szempontot érvényesítenek, a vírus terjedése legalább százszor kisebb mértékű, mint a lakosság körében, ami egyben nagyobb nettó profitot jelent. (Amikor csak az olcsóbb biztonsági lépéseket teszik meg, már akkor is jelentős nyereség várható, míg az elégségesnél is alacsonyabb szintű védekezés esetén a munkahely fertőzési góccá alakulhat, egyúttal durván esik a profit is.) A gazdasági életben így a munkáltatók legalapvetőbb érdeke,
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
JÁRVÁNY ÉS TERMELÉKENYSÉG
18 | FIGYELŐ 2022/4
F_18-19_Lovaszy_publi.indd 18
2022. 01. 24. 17:43
