| RÉGIÓ |
TÚLFÉLTI A MEDVÉKET A ROMÁN ÁLLAMFŐ PUSZTULÓ DALMÁT ÖRÖKSÉG
A száraz kőfalak éppannyira az adriai táj szerves részei, mint az olajfák vagy maga a tenger. Évszázadok alatt építették őket a gazdák és tartották folyamatosan karban, hogy a sziklás területen megállítsák a talaj erózióját. A kötőanyag nélkül egymásra rakott kövekből készült falak tövébe fákat, szőlőt és egyéb terményeket ültettek. A dalmát hegyvidék és szigetvilág elnéptelenedése, illetve a társadalom átalakulása miatt ezek az építmények veszélybe kerültek. A térség lakóinak a jelentős része már nem földművelésből él, így kevesen vannak, akik karbantartják ezeket, megakadályozván az omlásukat vagy az elgazosodásukat. A Horvátország területén lévő kőfalak többnyire magánbirtokon vannak, teljes hosszuk mintegy 60 ezer kilométer (a kínai nagy falénak a hétszerese), ezért a helyreállításuk igen nehéz feladat lenne. Becslések szerint már csak a felük van használatban. Ezen építmények 2016 óta védett státuszba kerültek, 2018-ban pedig az UNESCO a kulturális világörökség részének nyilvánította őket (más országok hasonló kőfalaival együtt). A kormány nemrég úgy döntött: ezentúl külön támogatást ad azoknak a földtulajdonosoknak, akik igazolni tudják, hogy a területükön legalább száz méter száraz kőfal van. Méterenként 5 kuna (mintegy 240 forint) jár, cserébe az építmény állapotának a megóvásáért. Remélik, hogy ezzel legalább lassítani tudják ezen örökség pusztulását. HORDÓSI
Továbbra sem lehet fellépni a veszélyes medvék ellen a településeken kívül Romániában, miután Klaus Johannis köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a december közepén elfogadott jogszabályt. A törvény egy nyáron elfogadott kormányrendelet némileg módosított szövegét tartalmazza. A rendelet lehetővé teszi az agresszív egyedek eltávolítását, akár kilövését lakott területeken, viszont a decemberi szavazáskor az országgyűlés elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon módosító indítványát, hogy az eljárást a településeken kívül is érvényesíteni lehessen. A jogszabály előírása alapján annak ellenére, hogy a barna medve védett állatnak számít, a veszélyes példányokat el lehet hajtani, el lehet kábítani és elköltöztetni, szükség esetén akár ki lehet lőni. Az államfő szerint azonban a lakott területeken kívüli eljárás nincs elég pontosan szabályozva, így visszaélésekre adhat lehetőséget. Arra kérte a parlamentet, hogy állapítson meg objektív kritériumokat, s szabályozza világosabban az illetékes intézmények felelősségét. Romániában 2016 óta tilos a medvevadászat. A túlszaporodás miatt az állatok rendszerint bejárnak a településekre élelemért, de sokszor a helységeken kívül is kirándulókra vagy pásztorokra támadnak. Romániában 6500 (egyes becslések szerint több mint tízezer) fős a medvepopuláció. A legtöbb egyed Székelyföldön és környékén él. BORBÉLY
68 | FIGYELŐ 2022/2
F_68-69_Terkepes.indd 68
2022. 01. 11. 16:26
