| RÉGIÓ |
HATÁRRAJZOLATOK A NYUGAT-BALKÁNON ETNIKAI ELVŰ TERÜLETRENDEZÉS | Több nem hivatalos, fejléc és aláírás nélküli dokumentum (a diplomácia nyelvén „non-paper”) szivárgott ki az elmúlt hetekben a volt jugoszláviai térség médiatermékeibe, amelyek azt taglalják, miként lehetne újrarajzolni a Nyugat-Balkán politikai térképét ahhoz, hogy az érintett országok fejlődése és európai integrációja felgyorsuljon. Más vélemények szerint épp ellenkezőleg: a határmódosítások kinyitnák Pandóra szelencéjét, kiújulhatna az erőszak a délszláv térségben. Mindenesetre az ötletek hullámaiban megrekedt a hivatalos brüsszeli párbeszéd Szerbia és Koszovó között.
Alaposan felborzolták a nyugat-balkáni kedélyeket, de európaiakat is a nemzetközi sajtó által is megszellőztetett nonpaperek, informális dokumentumok, amelyek állítólag Brüsszelben szintén keringenek. Ezek között vannak meglehetősen merész területátcsatolási megoldások és sima autonómiatervek, amelyek az északolaszországi Dél-Tirol mintáját követik. Ezen dokumentumok arra mindenképp jók voltak, hogy felpezsdítsék a nemzetközi politikai diskurzust a régióról, melynek országait több mint két évtizeddel ezelőtt az Európai Unió perspektívájával kecsegtették, de csatlakozási törekvéseiket mégis fékezte a bővítés időpontjának elhomályosítása, az integrációs folyamat lassítása, amiről persze ők is tehetnek. A
legkilátástalanabb helyzetben a többnemzetiségű államiságának a bonyolultságával, diszfunkcionalitásával küszködő Bosznia-Hercegovina van, valamint a legszegényebb európai országként jegyzett Koszovó, amely 2008-ban hiába függetlenedett Szerbiától, utóbbi még mindig a saját tartományának tartja. Kiegyezés híján pedig egymás törekvéseit blokkolják.
NYOLC ÉVVEL KÉSŐBB…
A Koha Ditore koszovói albán nyelvű újságban áprilisban megjelent non-paper – amely állítólag német és francia közös munka, de ezt a két állam pristinai kö-
NAGY-ALBÁNIA, NAGY-SZERBIA
Az előbbinél lényegesen nagyobb figyelmet váltott ki az az állítólagos non-paper, amelyet Janez Janša szlovén miniszterelnök nevéhez kötnek, és politikai ellenfelei szerint ő juttatta el a dokumentumot az Európai Tanácsnak megvitatásra, hiszen
FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS
MILORAD DODIK 2018-AS VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA. A MOST 62 ÉVES POLITIKUS A KOMMUNISTA JUGOSZLÁVIÁBAN HELYHATÓSÁGI VEZETŐ VOLT, A 90-ES ÉVEK ÓTA A BOSZNIAI SZERBEK MEGHATÁROZÓ POLITIKUSA
vetségei tagadják – egyszerűen csak arra tett javaslatot, hogy az 1,8 milliós lélekszámú, majd 10,9 ezer négyzetkilométer területű Koszovó északi részében élő szerb közösség kapjon széles körű autonómiát (itt lakik a 95 ezer koszovói szerbség csaknem fele), cserébe azért, hogy Szerbia elismerje a terület önállóságát. Ennek az ötletnek voltaképpen nem áll más a hátterében – kommentálták Belgrádban –, mint a korábbi brüsszeli megállapodás tiszteletben tartásának a megkövetelése Pristinától. Koszovó továbbra sem alakította meg az ottani szerb önkormányzatok közösségét, amire még 2013-ban kötelezte el magát a brüsszeli megállapodás aláírásakor Hashim Thaçi akkori koszovói miniszterelnök, aki ma már bírósági ügyének a folyamatára vár az ellene felhozott háborús bűncselekmények kapcsán, amelyeket a vádirat szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) parancsnokaként követett el a szerb és más (nem albán nemzetiségű) lakosság ellen. Konkrét lépések azonban nem történtek a szerb önkormányzati közösség létrehozását illetően (ez lenne a negyedmillióról százezer fő alá zsugorodott szerbség kulturális autonómiája).
60 | FIGYELŐ 2021/19
F_60-61-balkan.indd 60
2021. 05. 10. 16:48
