Magyar Élet magazin 2019. tavasz by Magyar Élet magazin

Vol. 72. 2. LXXII. évfolyam 2. szám ISSN 0833 0883

$ 2.95 (HST incl.) 2019. tavaszi krónika

A kanadai magyarok lapja

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

28. Cifra Magyar Néptánc Tábor

Tartalom

2019. július, Niagara Falls, Ontario

•Címlap: Dr. Fecső András és családja...1 a torontói Szent Erzsébet templomban •Orvos, közösségi ember és családapa...4 •Komoly és valós az érdeklődés Kanadában a magyar élelmiszeripari termékek iránt...6 •HungaroFest Toronto...6 •Hungarofest Képes Krónika...7 •Egység és összetartozás kopjafája...8 •A Magyar Misszió...9 •Több, mint hivatás...10 •Határtalanul magyar – Könyvbemutató zenés irodalmi délután...10 •Dél‐ontáriói magyar iskolák szavalóversenye...12 •Irodalmi Délután dr. Kenyeres János professzorral...13 •Gyerekoldal...16 •Álomból valóság – Az EDDA észak‐amerikai turnéja...18 •Függőségi iszonyok – Szeretlek, mint állat!...19 •A magyar nyelv és kultúra vonzásában – Beszélgetés Donnaleen és Péter Vlossákkal...20 •A Pulitzer‐díj...22 •Joga mesék Cocoval és barátaival...22 •Tavaszi nemzetközi magyaróránk a húsvéti ünnepkör jegyében telt...24 •Népzenei koncert és táncház Ottawában...24 •Pontozó – Néptáncverseny és találkozó Torontóban...24 •Évzáró rendezvények Ottawában...26 •Anyák napi és tanévzáró ünnepség a montreali Csillagösvény Magyar Iskolában...26 •Kaffka Margit regényét vitték színre Torontóban...28 •Március 15‐i megemlékezés Montrealban...28 •Grimasz—Fujkin sarok...29 •Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 •Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...31 •Valutaárfolyam...31

Tanárok: Mlinár Pál & Mlinár‐Kőrösi Katalin Téma: Karácsony Fővédnök: Árpád Park, Niagara Falls, Ontario

A táborról A tábort összesen 30 éves oktatási tapasztalattal rendelkező magyar es kanadai néptánctanárok vezetik. Önkénteseink szülők, illetve az észak‐arnerikai néptánc közösség tagjai. A felügyelő‐táborozó arány 1:5 és egy képzett vezető állandóan a táborban tartózkodik. Étrendünk ismert magyar és kanadai konyha választékkal.

Gyerek 7‐12 éves korig július 14‐21. Sárközi cinegés és csárdás

Ifjúsági 12‐17 éves korig július 4‐14. Tyukodi verbunk és csárdás, valamint kalotaszegi (mérai) legényes, csárdás, és szapora

További informació: Éva Papp (905) 703‐6779 evapapp@sympatico.ca Erika Pintyó (647) 523‐7452 kispinyo@hotmail.com

Regisztrálás: 2019. február 1‐től https://www.cognitoforms.com/CifraTabor/_2019 CifraChildrenAndYouthRegistrationForm

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter Külső munkatársak: Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved. Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Orvos, közösségi ember és családapa Beszélgetés Dr. Fecső Andrással Borbély Emese

Székelyudvarhelyi születésű Torontóban dolgozó sebész. Hivatása mellett családjával együtt nagyon aktív tagja a torontói magyarságnak. A Kanadai Magyar Kultúrközpont (Torontói Magyar Ház) előző elnökeként és jelenlegi alelnökeként a magyar kultúra megőrzéséért és hagyományaink továbbadásért keményen és lelkiismeretesen dolgozik. Családjával tagjai a Szent Erzsébet templomnak és az Orbán Balázs társaságnak is. A Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége Egészségügyért Felelős Igazgatójaként úgy érzi hivatását jól tudja ötvözni magyarságérzetével és örömmel áll a kihívások elébe, hogy ezen a téren is erősíthesse a kanadai‐ magyar kapcsolatokat és az egészségügyet. A Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetségének újjáalakulásával Egészségügyért Felelős Igazgatónak lettél kinevezve. Mi a szövetség küldetése és azon belül neked mik a feladataid?

Ahogy a szövetség honlapján is olvasható, célunk, hogy elősegítsük és fellendítsük a kanadai‐magyar vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek kapcsolatát; előmozdítsuk Magyarország és Kanada kereskedelmi és üzleti kapcsolatait, valamint kanadai piacra juttatni a potenciális magyar cégeket és vállalkozásokat. Feladatunk a kanadai beruházók érdeklődésének felkeltése a magyar termékek iránt. Mint Egészségügyért Felelős Igazgató, nekem az a dolgom, hogy a fent említett célokat az egészségügy keretén belül segítsem. Ebben a szerepkörben több programban is részt vettünk, mint például Dr. Semmelweis Ignác mellszobrának Torontóba való felavatásában. Nagy köszönet illeti a Torontói Főkonzulátust, hogy ezt a projektet kivitelezték, így Semmelweis doktor most már Torontóban is vigyázhat az anyukákra. Egy másik program ami nagyon közel áll a szívemhez és nagy örömmel tölt el, az egy új kezdeményezés, amely a Kárpát‐medencében tanuló magyar egyetemistáknak az Ontarió tartományban végzett szakmai gyakorlatát, továbbtanulását hívatott támogatni, hogy minél többen bővíthessék tudásukat, hogy aztán hazatérve tudják azt kamatoztatni. Az ösztöndÍj program neve A Tudás Hatalom!, melyről bővebb információt a HCBA weboldalán kaphatnak az érdeklődők. Ez a program egy nagyobb álom első lépése, melynek az a célja, hogy cserediákokat tudjunk fogadni és hazaküldeni, szakmai eszmecseréket tudjunk véghez vinni, úgy itt Torontóban, mint otthon, a Kárpát‐medencében.

Tavaly nyáron szerezted meg a doktorátusodat, mi volt a témája a dolgozatodnak? Itt, a Torontói Egyetemen nagyon jól fel van építve a sebészeti szakorvos képzés. Akit érdekel a kutatás, az a szakképzéssel párhuzamosan mesteri, illetve doktori képzésben is részt vehet. Ennek a programnak ‐ Surgeon Scientist – Sebész Tudós ‐ a részeseként sikerült a PhD képzést és fokozatot megcsinálnom. A kutatási területem a sebészeti oktatáson belül van és ez volt a doktori disszertációm is. Nagyon érdekel a sebészeti kézügyesség, hogy hogyan tudjuk javítani és fokozni a sebész rezidensek képzését. Ezen belül a műtéti miliő az, ami igazán érdekes számomra. Vizsgálni, hogy hogyan dolgoznak össze egy műtéten belül a különböző csapatok, mint például a sebészeti‐, az altatóorvosi‐ és a nővéri csapat. Milyen a munka közöttük, milyen problémák léphetnek fel egy csapaton belül, amely esetleg befolyásolhatja a műtét kimenetelét. A cél az, hogy minden olyan hibalehetőséget felmérjünk amely szövődményhez vezethet. Tesszük ezt az egyes szereplő személyek, de ugyanakkor az egész csapat szintjén is. Ha megvan, hogy min lehet javítani, akkor ezen információk alapján különböző képzési modelleket lehet tervezni és egy szimulált műtőben ezt el lehet “játszani” a medikusokkal és így lehet őket felkészíteni, hogy amikor élesben mennek a dolgok, akkor ezeket a “hibákat” felismerjék még mielőtt bekövetkeznének, és ezáltal a potenciális szövődményeket el lehessen kerülni.

A UofT alkalmazottjaként a rezidens képzés utolsó évében vagy. Mekkora kihívás ez számodra idő és energia szempontjából három gyermek édesapjaként, a Magyar Ház alelnökének és a HCBA Egészségügyért Felelős Igazgatójaként? 4

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Nem egyszerű feladat, hiszen ha bármit is jól akar az ember csinálni, ahhoz idő, odadás és fegyelmezettség kell. A legfontosabb, hogy az ember szeresse amit csinál. Ezt a tanácsot szoktam adni az egyetemistáknak is. Mindegy, hogy mit csinál az ember, a legfontosabb, hogy szeresse és akkor még a nehezebb napok is könnyebben telnek. Minden tevékenységet amiben részt veszek, szívvel csinálom. Természetesen elengedhetetlen a támogató háttér és a jó csapatmunka. Feleségem, Krisztina és a családom nagyon támogatnak mindenben. A jó csapat a különböző szervezeteken belül megkönnyití a munkát. Így közös erővel lehet csinálni ezt a sok fajta tevékenységet, véleményem szerint.

Milyen szakterületen szeretnéd továbbképezni magad? Van‐e terved, hogy hol fogod tovább folytatni tanulmányaidat? A tervem sebészeti onkológia. Úgy érzem, hogy a daganatos betegségek terén tudok a legtöbbet nyújtani a betegeim számára. Az én célom, vagy álmom egy picit eltér a megszokottól, ugyanis egy olyan praxist tervezek magamnak, amelyben a betegeimnek többféle lehetőséget nyújthatok. A sebészeti szakvizsgám után, ez év júliusától ugyancsak a Torontói Egyetemen kezdem a második szakosodásom laparoszkopós (kis metszések) sebészetben. Ezen kívül még két szakvizsgát szeretnék megcsinálni, hogy teljes legyen az álmom. A következő a terápiás endoszkópia (tükrözés) lesz, jövő év júliusától, amit majd a negyedik és egyben utolsó hivatalos szakképzésem követne, a sebészeti onkológia (daganatos betegségek). Ezzel úgy érzem, hogy bezárul a hivatalos szakképzés. A tanulás és az informális képzés az viszont folytatódik tovább, az sohasem ér véget, legfejjebb akkor, amikor nyugdíjba vonulok.

Gyerekeitek már itt születtek Kanadában? Milyen idősek és beszélnek‐e magyarul? A Jó Isten három csodálatos kislánnyal áldott meg minket. Gabriella ötéves, Viktória hároméves és Orsolya négy hónapos lesz. Természetes, hogy aki már beszél a gyerekek közül, az beszél magyarul. Otthon mi csak a magyar nyelvet használjuk, a baráti körünkben is szinte kizárólagosan magyarul beszélünk. A gyerekek, ha mesefilmet szeretnének nézni, akkor azokat is magyarul nézik. Az internet világában, ma minden elérhető és letölthető a világhálóról, így nálunk is van otthon Bogyó és Babóca, a Népmesék, Tündér Lili, a Hupikék Törpikék és még sokan mások.

Hogyan ápoljátok az anyanyelveteket a családon belül, és sikerül‐e átadni hagyományainkat gyereketeiteknek? Nem könnyű megtartani az anyanyelvet, különösen egy olyan országban, amelynek a hivatalos nyelve nem magyar, de hiszem azt, hogyha már a Jó Isten ide rendelt bennünket, akkor a feladataink egyikének céljául azt tűzte ki, hogy megőrizzük nyelvünket, kultúránkat. Ennek a feladatnak a nehézsége, úgy érzem, hogy ugyanakkor erőforrást is nyújt nekünk, hogy küldetésünk teljesítsük. Ahogy említettem fentebb, mi otthon csak magyarul beszélünk, így a gyerekek is az anyanyelvünket használják. Édesanyám ebben nagyon nagy segítség nyújt! Természetesen, mint otthon, Erdélyben, úgy itt is tartjuk a hagyományainkat, és ebben nőnek fel a gyerekek is. Kezdve a

vasárnapi szentmiséktől, a karácsonyi disznóvágástól, a farsangtól a húsvéton és a locsoláson át. Mindhárom gyerek az Arany János Magyar Iskolába jár, a Magyar Házon belül, ahol anyanyelvünk szépségét, kultúránkat, történelmünket sajátítják el.

Miért tartjátok fontosnak a magyar nyelv és kultúra megismertetését gyerekeitekkel? A világon bárhol is éljünk, mi magyarnak születtünk, magyarul élünk és magyarul is fogunk meghalni. Ez a mi örökségünk, és fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeink is ebben a tudatban és szellemben nőjjenek fel, tudják, hogy honnan jöttek, hová tartanak. Az embernek múltja nélkül nincs jövője. Ha nincs meg a hovatartozás az emberben, akkor a világ viharában elvész. Nekünk a magyarságunk ad egy szilaj talajt és fontosnak tartjuk, hogy ezt a gyerekeink is megkapják.

Mivel töltöd a szabadidődet, ha egyáltalán van ilyen az elkötelezettségeid és annak kihívásai miatt? Szabadidőnk nem nagyon van. A hétvégék azok talán lehetnének szabadok, de akkor a magyarságunkkal kapcsolatos teendők, rendezvények kötnek le, úgyhogy mi úgy oldjuk meg ezt a kérdést, hogy a gyerekekkel együtt megyünk a hétvégi rendezvényekre, így a család is együtt van, a magyarságunkért is dolgozunk és ami talán a legfontosabb ebből a szempontból, hogy példamutatást adunk a gyerekeinknek, amelyből majd ők is öntudatot, erőt és irányvonalat meríthetnek. 5

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Komoly és valós az érdeklődés Kanadában a magyar élelmiszeripari termékek iránt Pintér Zsanett Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter‐helyettes május 30. és június 1. közötti torontói látogatása alkalmával a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége (HCBA) szervezésében kétoldali kanadai‐magyar gazdasági egyeztetésre került sor a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.‐vel (HEPA) együttműködésben, ahol a magyar élelmiszeripari termékek kanadai piacra jutásának és exportjának növelése érdekében folytatott tárgyalásokat kanadai beszállítókkal. A május 30‐i tárgyalásokon a HEPA képviseletében jelen volt Heindrich Balázs vezérigazgató, Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövete, Palkovits Valér torontói főkonzul, Demeter‐Pintér Mariann külgazdasági attasé, Mendelényi Dániel nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövet és Balla Sándor, az HCBA elnöke. Az esemény másnapján az HCBA és a HEPA szervezésében a potenciális üzleti partnerek számára rendezett magyar termékbemutató rendezvényre került sor a Főkonzulátuson. „Úgy tűnik, hogy komoly és valós az érdeklődés Kanadában, tehát el fog indulni egy együttműködés. Megteszünk mindent, hogy sikeres legyen a partnerség a kanadai cégekkel” – hangsúlyozta háromnapos kanadai látogatás után Magyar Levente a az MTI‐nek.

HungaroFest Toronto Pintér Zsanett

Május 31. és június 1. között HungaroFest Toronto néven került megrendezésre Kanada legnagyobb magyarságunkat ünneplő eseménye. Az első alkalommal megrendezett kétnapos magyar kulturális, gasztronómiai és hagyományőrző fesztivál a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége (HCBA) és a Kanadai Magyar Kulturális Tanács (KMKT) szervezésében valósult meg a torontói Budapest Parkban. A pénteki nyitónapon teltházas koncertet adott a Kanadában először fellépő Republic és a Magyarországról érkező, pénteken és szombaton este is szereplő Tom White & the Mad Circus zenekar, akik rockabilly zenéjükkel hatalmas bulit generáltak a színpadon innen és túl is.

A program szombaton 11 órakor folytatódott a helyszínen a kanadai kormány által adományozott emléktábla felavatásával a Torontói Főkonzulátus szervezésében, amely nemzeti történelmi eseménnyé nyilvánítja az 1956‐os magyar menekültek Kanadába érkezését és hozzájárulását Kanada fejlődéséhez. Az emléktábla avatáson Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter‐helyettes, a kanadai kormány részéről Arif Virani, Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.

Ezután került sor a fesztivál hivatalos megnyitójára, ahol beszédet mondott Michael Tibollo kulturális miniszter, Andrew Scheer, a Kanadai Konzervatív Párt elnökének képviseletében Cathy Wagantall szövetségi parlamenti képviselő, Magyar Levente miniszterhelyettes, valamint az esemény főszervezője Balla Sándor, az HCBA elnöke, a KMKT elnökhelyettese. Délutántól helyi együttesek vették át a színpadot. Népzene‐ és néptáncbemutatót tartott a Kodály Táncegyüttes és a Rozmaring Néptáncegyüttes a Gyanta zenekar kíséretében, majd a Csángó Unchained zenéjére hagyományos táncházban vehettek részt a fesztivál résztvevői. A lengyel‐magyar barátság jegyében fellépett Anna Cyzon kanadai‐lengyel énekesnő és zenekara is. Ezután helyi magyar formációk léptek fel Toronto és környékéről: a Fesztivál zenekar, a Niagara Gypsy Duo és a The 5 Gangsters. Az este zárókoncertjét a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő zenekar, a Budapest Bár adta, akik a hűvös idő ellenére is szívmelengető koncertet adtak.

A fesztivál ideje alatt a torontói szervezetek biztosították a kilátogatók gasztronómia élményeit. Kígyózó sorok álltak a lángosért, a debreceni kolbászért, a töltött káposztáért és minden más magyaros finomságért. A szervezők külön sátrakat biztosítottak ahhoz, hogy a kanadai‐magyar szervezetek bemutatkozhassanak és tevékenységüket ismertethessék az érdeklődőkkel. A kétnapos esemény ideje alatt helyi készítésű magyaros kézműves termékek vásárlására is volt lehetőség.

A fesztivállal a kanadai magyarok újabb szinten képviselték magukat Toronto multikulturális palettáján, ahol évtizedek óta számos nemzet ünnepli több napos fesztivállal saját kulturáját. A szervezők reményei szerint sikerült új hagyományt teremteni ezzel a rendhagyó fesztivállal. 6

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Fotók: Kralovánszky Balázs fotóművész

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Egység és összetartozás kopjafája

Bán Ildikó közkapcsolati igazgató, Torontói Magyar Ház

Kopjafát avattak a Torontói Magyar Házban, 2019. június másodikán, a Nemzeti Összetartozás Napján. Bán Ferenc fafaragó mester munkáját Bán Ildikó közkapcsolati igazgató mutatta be az egybegyűlt vendégek és tagok számára.

Ezt a kopjafát Bán Ferenc 84 éves nyugdíjas tanító, drága édesapám faragta. Sükőben, Erdélyben született, tanítóképzőben járt iskolába, ahol népművészeti szakon tanulta a fafaragást. Mesterségét iskolában oktatta, tanított református papot, magánembereket, s nekik a gyerekeiket is. Most is van olyan fafaragó mester akit édesapám tanított és csak kimondottan fafaragásból él meg. Édesapám munkái megtalálhatók Magyarországon a balmazújvárosi temetőben, Kanadában , Ausztráliában, Szatmáron a szikla kertben, és Máréfalván a kultúrközpont falán is. Ezek a motívumok megjelennek a manapság használat tárgyainkon is: olvasólámpán, csillárokon, diákok kezében. Így ápolva

magyarságunkat, messze a szülőhazától, büszkén kijelentem hogy a torontói magyarság gazdagodott egy újabb “kopjafával” ami egységet, összetartozást ábrázol.

A “kopja” szavunk a honfoglaló magyarságig eredendően egyik fő fegyverünknek, a lándzsaszerű keményfából készült szúró, döfő fegyvernek a megnevezésére szolgált. A történelemből ismeretes, hogy a nagy csaták után az elesett hősök sírhantjának fejéhez szúrták be a vitéz harci kopját. Ebből a szokásból vált nemzetünk szép ősi hagyományává a kopjafa‐ állítás. Díszesen kifaragott kopjafákat állítanak személyeknek, intézményeknek, eseményeknek és évfordulók emlékére is. Az ősi magyar halotti kultusz az ősi vallásban is fejlett volt, amely napjainkig fennmaradt népi szokásaikban, motívumainkban.

A kopjafákon alkalmazott szimbólumoknak jelentése van. A kopjafa nemcsak kegyelet tárgyi plasztika, hanem faragott szimbólumrendszer is. Mivel a halottat jelképezi, ezért a méretük általában ember magasságú 1 m 70‐től 2 m magasságig. A kopjafának formailag a következő részei vannak: fejrész, nyaki rész, láb rész, emellett a láb részen van még eresz, ami védi az írást az esőtől a jövő század részére. Egy jól megkomponált kopjafáról leolvasható az elhunyt neme, kora, vallása, anyagi helyzete és jelleme. A legismertebb a tulipán motívum, ami mint felső vég motívum mindig női kopjafát ábrázol, az összes többi végdísz férfi kopjafát jelent.

A színük is mond valamit, minél sötétebb a kopjafa színe, annál idősebb embert jelképez. A négyágú csillag vagy buzogány motívum harcost vagy kitüntetett katonát jelképez, a csillag motívum pedig bátorságra és vitézségre utal. A nyolcágú csillag például idősebb embert vagy fiúgyermeket ábrázol.

A kopjafán belül a virág motívum a szeretet jelképe. Ha lángban végződik a kopjafa, nagy tudású nevelőt, okos embert, lángelmét jelent. A magyar kereszt olyan mint a szorzó jel, magyarságára büszke embert jelképez. A gömb összetartozást jelent, ugyanakkor a földet is ábrázolja. Manapság megjelentek a rovásírás jelei is, ez tájaktól eltérően változik. Mára a kopjafa a nemzettudat legjellemzőbb szimbólumává vált.

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

A Magyar Misszió Interjú Forrai Tamás Gergely jezsuita atyával, a torontói Szent Erzsébet közösség plébánosával.

Elmúlt megint egy év, tele csodákkal. A közösségetek életében valami olyan történik, valahogy azt tapasztaljuk, hogy Szent Erzsébet rózsái kinyílnak. Jól látom ezt? Évkezdő cikkemben arról írtam, hogy beléptünk közösségünk 91. évébe, még inkább látjuk a megújulás szükségességet, de lehetőségét is. Igen, akinek van hitre épülő reménye, annak kitágul perspektívája, felszabadul belső energiája, megnyílik kapcsolataiban és mer elköteleződni a jövő mellett. Ennek látjuk a gyümölcseit. Egy éve ekkortájt született meg a plébániai Apostoli Tervünk, ami nemcsak egy jövőképet és küldetést vázolt fel, hanem benne életünk minden területére kiterjedő konkrét célokat, feladatokat. Most, egy évvel később ezekre reflektálva azt látjuk, hogy szinte minden területen sikerült elindulnunk, az alapokat letennünk. A hit és kultúra, kereszténységünk és magyarságunk mára a hétköznapokban is összekapcsolódik. Ez megerősítő, biztató jel a jövő számára.

közösségeink és iskolai csoportjaink számára. Ez lehetővé tesz bővülést, főleg, ha a Helikon Gimnázium is szeretne jobban kapcsolódni a Magyar Iskolához. Ráadásul egy új, többfunkciós, önálló bejáratú, szabad teret kapnánk kisebb, önálló rendezvények számára is. Mindez ráadásul közösségünk számára egy motiváló, látható, új célt adhat. Jó munkához jó építészeti és anyagi tervezés kell, tehát ideális esetben 2020 szeptemberre adhatnánk át a bővített részt.

Kívánom szívből, hogy egész Torontó javára tudjon bővülni a Magyar Misszió, a Szent Erzsébet plébánia! Köszönöm a beszélgetést! B. E.

Mindez mára valóban az egész Torontó számára lett egy sokakat befogadó „Magyar Misszió”. Igen, számomra a „Magyar Misszió” egy küldetéssel bíró közösséget jelent. Azt, hogy nemcsak „fenntartani” akarunk, de megújult küldetést vállalni a tágabb helyi magyarság számára. Számomra – és közösségünk egyre több tagja számára – ez adja meg igazán ittlétünk értelmét!

Mi számodra az év legfontosabb üzenete? Talán az, hogy egyszerre kell és lehet életünk minden területén olyan lépéseket tenni, amik egy irányba mutatnak, egymást tudják felerősíteni és különböző generációkat egyszerre megszólítani. Ezek között is kiemelném lelki élet gazdagodását, a szombati iskolai nap újra definiálását a plébániai szempontjából, a közösségi média kitágult használatát és épületünk folyamatos felújításának folytatását. Hálásak vagyunk azért, hogy közösségünk él, sok a programunk, viszont (a nagy távolságok miatt) ezek egyre inkább a hétvégére zsúfolódnak be. Az elmúlt év felújítása során sikerült terek célját újra‐definiálni és ez alapján felújítani: a konyhai kisraktárból egy biztonságos átjárást biztosító folyosó lett; a rendezetlen raktárként használt „ruhatárból” egy szép könyvtárat sikerült kialakítani; a sokak által nem ismert alagsori négy kis helységből (rendházi mosókonyha, kisraktár, előtér, „irattár”) sikerült egy új közösségi termet kialakítanunk. Mégis, máris teremszűkében vagyunk.

Lehet ezen segíteni, vannak már tervek ennek a megoldására? Az elmúlt év tervezései során újra és újra kerestük annak a legjobb helyét, ahol praktikusan tudnánk bővülni. A szakemberek véleménye alapján úgy látjuk, hogy erre egy igazán megfelelő hely lenne: a garázsépület felé építendő új emelet, kb. 150 négyzetméter nagyságban. Ez mintegy kiegészítené, megismételné azt, ahogy 1993‐ban az iskolaépületre egy újabb szint került! Ez a bővülés három új teremhez juttatna minket. Ez megoldaná a jelenlegi teremszűkét és hosszú távon is bővíti a mozgásterünket 9

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Több, mint hivatás Sándor Ilona magyar nyelv és irodalom valamint angol nyelv szakos tanár. Egyetemi diplomáit Szegeden, Budapesten és Torontóban szerezte. Családjával húsz éve él Torontóban. Főállásban angolt tanít felnőtteknek a Polycultural Immigrant and Community Services állami intézménynél. Vezetőtanári szerepkörben dolgozik.

Tanári hivatásának és személyes meggyőződésének fontos eleme a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar kultúra továbbadása a diaszpórában. A Szent Erzsébet Hétvégi Magyar Iskolában a hetedik osztályt, a Helikon Társaság keretén belül pedig a felnőtt magyar nyelvosztályokat tanítja hosszú évek óta. Emellett néhány éve a Szent Erzsébet Irodalmi Klubot szervezi a Katolikus Templomnál. Szabadidejében írással foglalkozik: angol és magyar nyelvű tananyagok mellett irodalmi és oktatási témájú cikkeket ír, valamint interjúkat és beszámolókat készít az itteni magyar közösség életéről.

Határtalanul magyar – Könyvbemutató zenés irodalmi délután Sándor Ilona

A Kanadai Magyar Írószövetség 50. évfordulójára megjelent Határtalanul Magyar című antológiának volt a bemutatója április 28‐án a Szent Erzsébet Katolikus Templomnál. Az eseményt nagyon nagy érdeklődés kísérte, hiszen mintegy százan gyűltek össze a díszteremben ezen a zenés irodalmi délutánon.

Hosszú, húszéves kihagyás után született meg ez a legújabb, sorban a 12. antológia az Írószövetség jelenlegi elnökének, Kövessy Zsoltnak köszönhetően. A könyv megjelenéséhez a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap nyújtott anyagi támogatást.

Sándor Ilona aktuális írásai:

•Határtalanul magyar – Könyvbemutató zenés irodalmi délután •Dél‐ontáriói magyar iskolák szavalóversenye •Irodalmi Délután dr. Kenyeres János professzorral •A magyar nyelv és kultúra vonzásában – Beszélgetés Donnaleen és Péter Vlossákkal •A Pulitzer‐díj 10

Az antológiában 33 kanadai magyar író és költő munkáiból találhatunk válogatást. Szerepelnek benne nagynevű elődök, mint Fáy Ferenc, Tűz Tamás, Zend Róbert és a néhány éve elhunyt Simándi Ágnes, ugyanúgy, mint ma is alkotó elismert költők, köztük Király Ilona és Sajgó Szabolcs. A költeményeken kívül a kötet helyet ad szépprózai írásoknak és néhány tanulmánynak. Kisebb terjedelemben olvashatunk angol nyelven írott irodalmat magyar vagy magyar származású szerzők tollából. A széleskörű irodalmi válogatáson kívül a könyv másik különlegességét az adja, hogy az írások mellett kanadai magyar képzőművészek alkotásainak illusztrációit találhatjuk. A kötet vonzó külleméhez is ez utóbbi járul hozzá: a borítón Majthényi Barbara festőművész Északi fény című alkotása ragadja meg figyelmünket és képzeletünket. A könyvbemutatót Forrai Tamás atya áldása vezette be. Rövid megnyitó beszédében Kövessy Zsolt elmondta, hogy a mostani antológia az évtizedekre visszamenő gazdag kanadai magyar irodalmi tevékenységről ad tanúbizonyságot. Remélhetőleg ennek lesz töretlen folytatása a jövőben olyan írók bevonásával is, akik most kimaradtak ebből a kötetből. Király Ilona költőnő, volt Írószövetségi elnök egy rövid áttekintést adott az Írószövetség múltjáról és az eddig megjelent antológiákról. Több nevet is kiemelt, például megemlítette Kasza Márton Lajost, aki hosszú éveken keresztül volt elnök és a 11. antológiát adta ki. Ugyancsak beszélt Miska Jánosról, mint az Írószövetség egyik alapítójáról, tiszteletbeli örökös elnökről, aki jelentős szerepet töltött be az itteni magyar irodalmi élet szervezésében és dokumentálásában. Könyveket és tanulmányokat írt. Egyik legutóbbi munkájában, a Magyar irodalom Kanadában 1900‐ 2010 címűben a szóbanforgó témáról egy kutatásokkal alátámasztott rendszerező áttekintést adott.

A színesen összeállított műsorban irodalmi és zenei betétek váltották egymást. Írásaikból felolvasva megszólaltak az antológia szerzői, úgy mint Székely Kinga, Antal Anikó, Király Ilona, jómagam, Németh Jenő, Mátyási Teréz és Gáspár Gyula. Ezen kívül meghívott vendégek tolmácsolták több antológiás szerző műveit. Krizmanic Dóra zongoraművész és zenetanár

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Simándi Ágnes verseiből olvasott fel, rövid kommentárt fűzve hozzá. Német Ágnes Kasza Márton Lajostól olvasott fel. Töreki Gabriella Fáy Ferenctől, lánya, Violetta pedig Veszely Ferenctől mondott verset. Natalie Zend édesapja, Zend Róbert irodalmi örökségét mutatta be dióhéjban. Csermely Ildikó Tűz Tamás verseiből, Nagy Rita pedig az ugyancsak pap‐költő, Sajgó Szabolcs verseiből olvasott fel nekünk.

Az irodalmi művek közé ékelt zeneszámok könnyed, szórakoztató feloldást adtak. Gyönyörködhettünk énekekben és népdalokban Pál Dóra gimnazista, Tóth Krisztina 8. osztályos tanuló és Benkő Gabriella festőművész, költő unokáinak előadásában. Székely Kinga író, képzőművész is énekelt nekünk megmutatva sokszínű tehetségét. Király Ilona unokái gyönyörűen zongoráztak.

válogattunk.

Így feltétlenül szeretnénk folytatni az antológiák megjelentetésének hagyományát, mely főként arra szolgál, hogy a Kanada különböző részein alkotó szerzők és a nagyközönség megismerhesse egymás munkáit, és több inspirációt, alkotókedvet remélünk az ilyen együttműködésektől. Ezen kívül tervben van az Írószövetség honlapjának létrehozása, hogy az Interneten keresztül is sok emberhez eljuthasson a kanadai magyar irodalom. Más terveink is vannak, de ez egyelőre maradjon meglepetés, amíg ki nem kristályosodnak a megvalósítás útjai.

A műsor zárószáma egy meglepetést tartogatott az egybegyűlteknek: videos bejátszáson keresztül Sajgó Szabolcs Magyarországról köszöntötte a hallgatóságot. Sajgó atya a Szent Erzsébet templom egykori plébánosa nemcsak költő, de a kanadai magyar irodalmi élet egyik jelentős szervezője is volt. Az atya kiemelte azt, hogy ez az antológia hiánypótló, szép, sok munkával készült alkotás, melynek a közösségi asztalra való helyezése különösen is ünnep. Gratulált a szerzőknek és képzőművészeknek, akik munkájukkal hozzájárultak a könyv létrejöttéhez. Külön említette a magyar kormány anyagi támogatását is.

A könyvbemutató után Kövessy Zsolthoz fordultam a kérdéseimmel:

Zsolt, hogyan értékeled a könyvbemutatót? Mennyiben nyújtott ez különleges irodalmi élményt? Igyekeztünk úgy összeállítani a könyvbemutató programját, hogy a testvérmúzsák is képviselve legyenek. A tehetséges magyar gyerekek által előadott ének‐zenei művek jól kiegészítették a felolvasott irodalmi alkotások, versek, írások mondanivalóját, és megköszöntük a kanadai magyar képzőművészek közreműködését is, akiknek alkotásai díszítik az antológiát, és akik közül többen jelen voltak ezen a délutánon.

Úgy láttuk, hogy az írások, versek műfaji és tartalmi sokszínűsége egy különleges élményt adott a jelenlevőknek, akik ezen a könyvbemutón egy kicsit meg tudtak merítkezni a szerzőink által teremtett egyedi látásmóddal megalkotott világokban. Öröm volt látni, hogy a közönség soraiból sokan mennyire elmélyedtek a felolvasott munkák hangulatában, voltak akik meg is könnyezték egyes szerzők sorait, amelyek őket személyesen is mélyen megérintették. Jó volt látni, hogy még ilyen nagy számban vannak irodalomszerető és értő emberek Torontóban.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Nagyon örülünk, hogy ilyen nagy volt az érdeklődés az új antológia iránt, hisz több mint 20 évig nem jelent meg válogatás kanadai magyar szerzőktől Kanadában. Igyekeztünk egy olyan szép kiállítású kötetet létrehozni, amely nemcsak méltó emlékezés volt az Írószövetség elmúlt 50 évére, de azt is megmutatta, hogy van jövője Kanadában a magyar irodalomnak, hisz jórészt ma is alkotó szerzők munkáiból 11

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Dél-ontáriói magyar iskolák szavalóversenye Sándor Ilona

Hosszú szervezés és készülődés előzte meg a nagy hagyományokra visszanéző dél‐ontáriói hétvégi magyar iskolák szavalóversenyét. A döntőre március 30‐án került sor a házigazda szerepét betöltő Szent Erzsébet Magyar Iskolában. Az idei 24. Szavalóverseny az Ady‐emlékévhez kapcsolódott. A korcsoportos lebontású kötelező versek ugyanis a nagy költő, Ady Endre költeményeiből lettek kiválasztva. A Szavalóverseny döntőjében 33 versenyző részvételével öt iskola képviseltette magát: a mississauga‐i Magyar Művészetek és Kultúra Hétvégi Iskolája, a kitcheneri Magyar Iskola, és Torontóból három oktatási intézmény, az Arany János Magyar Iskola, a Szent Erzsébet Magyar Iskola és a Helikon Gimnázium. Többen megjegyezték, hogy idén az előző évekhez képest kevesebb szavaló volt, de azt nem lehetett vitatni, hogy egy felemelő irodalmi élményt adó, nívós színvonalú esemény részesei lehettünk. A rendezvény fényét az is emelte, hogy egy szakértői vagy irodalomban jártas öttagú zsűri bírálta el a versenyt és véleményezte a helyezéseket. A zsűriben jelen voltak Dr. Havas Judit előadóművész Budapestről, Dr. Kenyeres János, a Torontói Egyetem vendég professzora, Dr. Laky‐Takács Péter konzul, Gábris Virág Kazinczy‐díjas versmondó és Bede‐ Fazekas Zsolt rádiós, kulturális programok szervezője. Hat korcsoportos elosztású kategóriában indultak a szavalók az óvodástól a középiskolás korosztályig. Jól szembetűnő volt, hogy a kisebbeknél és az alsósoknál több szavaló mérettette meg magát, mint a nagyobbaknál. A versenybe idén először kapcsolódott be a Helikon Gimnázium és habár csak egy tanuló indult, Szép István, versmondása maradandó élményt nyújtott. Az óvodás és az 1.‐2. osztályos korcsoportokat leszámítva, ahol csak egy szabadon választott verset kellett elszavalni, mind a négy további kategóriában volt egy kötelező Ady‐vers és egy szabadon választott vers. A kötelező versek ezek voltak: 3.‐4. osztály: Kis, karácsonyi ének, 5.‐6. osztály: Góg és Magóg fia vagyok én, 7.‐8. osztály: Fölszállott a páva, középiskola: A föl‐ földobott kő.

A Szavalóverseny után az egyik zsűri tag, dr. Kenyeres János professzor így nyilatkozott: “Igazán nagy öröm volt részt venni a zsűriben, és látni‐hallani a gyerekek és fiatalok nagyszerű, lelkes és lelkesítő érdeklődését a magyar irodalom és nyelv iránt, tapasztalni, hogy milyen magas színvonalon és átéléssel sajátítják el költészetünk alkotásait. Tudom, hogy e mögött a szép teljesítmény mögött nagyon sok munka van a tanáraik részéről is, nekik, az egyes iskoláknak és a szervezőknek külön köszönet az odaadásukért! Biztos vagyok benne, hogy ez a hagyomány tovább fog folytatódni a jövőben, ehhez minden jót és sok sikert kívánok!”

Perényi Csilla, a Szent Erzsébet Magyar Iskola igazgatónője ezeket a gondolatokat osztotta meg a Szavalóverseny után: “Sikeresnek értékelhetem az idei szavalóversenyt. A kevesebb jelentkező ellenére magas színvonalú verseny volt. Sok 12

tehetséges, lelkes diák szólaltatta meg a magyar költészet remekeit. A kíváló zsűri is emelte az esemény színvonalát. Jövőre a 25. évfordulója lesz a dél‐ontáriói magyar iskolák szavalóversenyének, s remélem, hogy arra még többen indulnak. Egy ilyen irodalmi kihívás, fiataloknak rendezett esemény lelkesíti a közösséget, hogy van remény, mert a diaszpórában élő iskoláknak fontos a létezése, hiszen nyelvünk fennmaradását, kultúránkat a jövő nemzedéke határozza meg.” A döntőben résztvevő minden szavaló kapott emléktárgyat, hiszen mindenki szépen szerepelt. Havas Judit a Petőfi Irodalmi Múzeumból hozott irodalmi vonatkozású dokumentumokat osztott szét a tanulók között. A 2019. évi Dél‐Ontáriói Szavalóverseny eredményhirdetése, a helyezést elért tanulók névsora: 1. ‐ 2. osztaly: 1. helyezett: Németh Péter, Kitcheneri Magyar Iskola 2. helyezett: Gábor Zsófia, Szent Erzsébet Magyar Iskola 3. helyezett: Székely Flynn László, Arany János Magyar Iskola 3. ‐ 4. osztály: 1. helyezett: Blumenfeld Gulyásik Ariana, Szent Erzsébet Magyar Iskola 2. helyezett: Zabjas Sára, Szent Erzsébet Magyar Iskola 3. helyezett: Gábor Zalán, Szent Erzsébet Magyar Iskola 5.‐ 6. osztály: 1. helyezett: Vanderploeg Tamás, Arany János Magyar Iskola 2. helyezett: Kristóf Milan, Szent Erzsébet Magyar Iskola 3. helyezett: Szép Anett, Szent Erzsébet Magyar Iskola 7. ‐ 8. osztály: 1. helyezett: Incze Krisztina, Szent Erzsébet Magyar Iskola 2. helyezett: Zádori Dániel, Szent Erzsébet Magyar Iskola Középiskolás korcsoport: Szép István, Helikon Gimnázium

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Irodalmi Délután dr. Kenyeres János professzorral Sándor Ilona

irodalom és az irodalmi kánon. Az iskolás éveinkben kötelezően ‘betanult’ számos versidézet ma is bennünk él, tudatunkkal szinte összeforr és egy mindenki által ismert szöveg‐korpuszt képez. Ez nincs mindenhol így a világban, és ez az irodalomi tudat sok más országhoz képest a magyar nemzettudat egyik egyedi jellegzetessége.

Virágvasárnap, április 14‐én koradélután került sor az Irodalmi Klub soron következő programjára a torontói Szent Erzsébet Katolikus Templomban. A Kaszap István terem megtelt; jó harmincan gyűltünk össze, hogy meghallgassuk dr. Kenyeres Jánosnak, a Torontói Egyetem vendég professzorának Magyar identitás az irodalomban ‐ a 19. századtól máig című előadását. Kenyeres János előadása elején megjegyezte, hogy egy ilyen nagy és szerteágazó témát csak úgy lehet egyetlen előadás keretében végigjárni, ha a magyar identitás alakulásának főbb jellegzetességeire és néhány példára szorítkozik. Majd az 1939‐ ben megjelent, Szekfű Gyula által szerkesztett Mi a magyar? című tanulmánykötet vizsgálatára tért át, melyben az írások a magyar kulturális és történelmi hagyomány jellegét főként a nemzetkarakterológia szempontrendszeréből elemzik. A kötetből kirajzolódik, hogy a szerzők minden igyekezetük ellenére leginkább arra tudtak választ adni, hogy mely tulajdonságok nem kizárólag a magyarságra jellemzők, hiszen elemzéseikben szinte kivétel nélkül elhatárolódtak a leegyszerűsítő magyarság‐fogalmakkal, és arra jutottak, hogy bár az identitás alapelemeit más népeknél is megtaláljuk, ezeknek egy nemzeti hagyományba beépülő, nemzeti hagyománnyá felépülő sajátos keveredése adja a magyarság egyediségét.

Mint Kenyeres professzor megjegyezte, irodalmunk jól tükrözi és táplálja a magyar identitás sokszínűségét és összetettségét. A magyar irodalmi alkotásokban a nemzettudat sokféleképpen fejeződik ki: nem csupán patetikus, hazafias lángolásokról van szó, hanem éppúgy megtalálhatjuk benne a nemzetet féltő aggódást, mint a problémákkal való szembesítést és a nemzetkritikát. Nemzeti identitásunk fontos hordozója az

A majdnem kétszáz év időszakát tárgyaló irodalmi áttekintést János a reformkorral kezdte. Elsőként nemzeti énekünkről, Kölcsey Ferenc Himnuszáról esett szó. Ebben a költeményben Kölcsey Istenhez fohászkodik a haza érdekében, a magyarság védelméért könyörögve. A hazafias érzés mély vallásos hangnemmel keveredik. A hallgatók közül sokan talán meglepődtek azon, hogy a Kölcsey által 1823‐ban írott nemzeti imádságunk, mely nemzeti himnuszként az 1850‐es évek vége óta általánosan ‘elfogadottá’ vált, csak 1989‐ben, a rendszerváltást követően lett hivatalossá, amikor bekerült a Magyar Köztársaság alkotmányába. Alternatív ‘himnuszunk’ is van: ez Vörösmarty Mihály Szózata, mely 1836‐ban íródott. Ebben Vörösmarty a nemzethez mint személyhez szól és szólítja fel rendületlen hazaszeretetre, mely egyfajta kötelezettséget ró rá. A Szózat hazához hívó szavai, „Itt élned, halnod kell”, a mai viszonyok között azonban sokszor ironikusnak vagy meghaladottnak tűnik, hiszen a hazán kívüli, mint például a diaszpórában élő magyarok is megélhetik hazaszeretetüket a földrajzi távolság ellenére is. Van egy harmadik himnuszunk is, az 1921‐ben Csanády György által írt Székely himnusz. Az a tény, hogy három himnuszunk is van, sokat elárul nemzeti identitásunk összetettségéről.

A 19. század nagy nemzeti költőinek, Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak a versei nem maradhattak ki e téma tárgyalásakor. Petőfitől a Magyar vagyok című vers került középpontba. Ebben a hazafias programversben egybevegyül a múlt dicsőségeit büszkén hordozó és az akkori jelenkor elmaradott viszonyait korholó hangnem. Aranytól a jól ismert ballada, A walesi bárdok idéződött fel. Ez a mű az 1849‐es bukott szabadságharc utáni rezisztenciát mutatta, hiszen egy középkori legenda mögé ‘bújva’ a Bach‐korszak zsarnokságáról és a nemzeti meg nem alkuvásról szólt. Amikor 1857‐ben Ferenc József osztrák császár Magyarországra látogatott, Arany Jánost, mint a nemzet nagy költőjét egy dicsőítő vers megírására kérték fel, ő azonban nem volt hajlandó erre. Megszületett A walesi bárdok című allegorikus utalású ballada, melyben a népet leigázó zsarnok 500 énekest végeztetett ki, amiért azok nem voltak hajlandóak az elnyomót dicsőíteni.

A magyar identitást megrajzoló irodalmi kánon 20. századi alkotásaiból bőven volt válogatás. Itt egyes szerzőket és műveket emelek ki az előadásból. Szóba került például Ady Endre, aki újfajta szemléletével új elemeket vitt be az identitás fogalmába. A nyugati fejlettebb világot megjárt költőt hazaszeretete visszahúzta a ‘kicsi ország’‐ába, mint ahogy azt A föl‐földobott kő című versében oly megkapóan szépen megfogalmazta. De kíméletlenül bántó is tudott lenni, amikor a magyarság megrekedt helyzetét tette szóvá. Ilyen A ló kérdez című iróniába csapó tömör Ady‐vers, melyben az útvesztés, az útkeresés, a bizonytalanság motívuma jelenik meg bravúros 13

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

egyszerűséggel. Előadónk hivatkozott az Ismeretlen Korvin‐ kódex margójára című, 1905‐ben megjelent és ismertté vált Ady‐tanulmányra. Ebben az írásban Ady az Európában helyét kereső, a nyugat és a kelet közt ide‐odaimbolygó ‘kompország’‐ nak írta le Magyarországot. Itt érdemes megjegyezni, hogy Ady szerint a sikeres történelmi korszakok a nyugati orientációhoz voltak köthetők.

A magyar identitás különböző szintjeinek kibontása során Kenyeres János utalt a népi írók mozgalmára, olyan írókra, mint Szabó Dezső, Illyés Gyula és Németh László. Ők – többek közt – a paraszti, szegénysorsú rétegek élményvilágát tárták fel. Illyés Gyula az 1936‐ban írott Puszták népe című társadalomrajzában egy ‘népréteg lelkületé’‐t ábrázolta, melyben elhangzik az a szomorú és megdöbbentő önvallomás, hogy a puszták népe szolganép, s erre a viselkedés‐ és gondolkodásmódra az életben maradás kényszerítette évszázadokon át.

Az ötvenes évek szilenciuma –vagyis a hallgatásra kényszerült írók, költők – kapcsán Illyés Gyula neve még egyszer előtérbe került. Ő írta 1950‐ben az Egy mondat a zsarnokságról című, egyetlen hosszú körmondatba foglalt verset a Rákosi‐ diktatúráról, mely azonban csak 1956‐ban, a forradalom alatt jelenhetett meg. A forradalom leverése után a verset betiltották – habár titokban terjesztették – és hivatalosan csak 1988‐ban adták ki. Ez a vers jó példa arra, hogy a történelem legnehezebb korszakaiban is képes egy irodalmi alkotás ébren tartani a magyar identitást az igazság kimondásával.

A száműzetésbe kényszerült Márai Sándor 1951‐ben írta a Halotti beszéd című költeményét, melynek a magyar nyelv iránti szeretet és a külföldön szinte elkerülhetetlen nyelvvesztés áll a középpontjában. A vers címe az első szövegemlékünket idézi fel, de a költemény más híres magyar irodalmi alkotások soraira is egyértelműen utal. A hazátlanná vált Márai számára a magyar nyelv és irodalom ad egyedül biztos fogódzkodót.

Tamási Áron neve is felmerült, ismert regényhőse, az Amerikába kiutazott Ábel helykeresése kapcsán. Az egyszerű székely fiú nem találja helyét Amerikában, nem tudja igazán, hogy mihez kezdjen, habár sok mindent kipróbál, barátokra lel és befogadó környezetbe kerül. Arra a kérdésre, hogy mi célra vagyunk a világon, végül egy fekete embertől kap számára a megvilágosodás erejével ható választ: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Visszatér tehát szülőföldjére, a Hargitára. Ott érzi magát igazán otthon. Ott várja őt hűséges barátja, kutyájÍzía, Bolha is.

Másféle hangot ütött meg Lackfi Jánosnak a 2012‐ben megjelent könyve, Milyenek a magyarok? Útikalauz bel‐ és külföldieknek alcímmel, mely egy humoros, csattanós, az ismert sztereotípiákra is építő szellemes olvasmány.

Az előadáson többek között szó volt még a kortárs kanadai másodgenerációs magyar író, Dobozy Tamás, valamint a magyarországi Grecsó Krisztián és Erdős Virág műveiről. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta az előadást. Volt, akinek az tetszett, hogy a nagy téma keretében voltak részletezőbb elemzések és elgondolkodtató ‘betekintések’ a műalkotásokba. Az egybegyűltek szívesen ott maradtak még egy kis kötetlen 14

beszélgetésre. Én is folytattam egy utóbeszélgetést Kenyeres professzorral: Miért választotta épp ezt a témát, mely valóban egy nagy vállalkozás volt? Az identitás kérdése hosszú idő óta foglalkoztat. Nemcsak a magyar identitás, hanem az identitás mint fogalom. Az identitás rendkívül bonyolult még az egyén szintjén is, mely mindig különböző rétegekből tevődik össze, hiszen egyszerre vagyunk férfiak vagy nők, gyerekek és/vagy szülők, fiatalok, középkorúak vagy idősek, miközben a foglalkozásunk, lakóhelyünk, érdeklődési területünk vagy éppen az anyagi helyzetünk alapján is más‐más csoportokhoz tartozunk. A nemzeti identitás a csoportidentitások körébe tartozik, de ha megpróbáljuk meghatározni, komoly akadályokba ütközünk. Az előadásomban a magyarsághoz tartozás irodalomban megjelenő különböző formáit kíséreltem meg feltárni az elmúlt több mint kétszáz év alkotásain keresztül, és bemutatni, hogy az irodalmon belül is milyen eltérően tud megjelenni a nemzeti hovatartozás.

Mi az Ön fő érdeklődési‐kutatási területe? Kapcsolódott‐e ez a mai téma ahhoz és ha igen, hogyan? Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar‐angol szakos tanárként végeztem, és ezt a kettősséget a szakmai érdeklődésem mind a mai napig tükrözi. Az ELTE Angol‐ Amerikai Intézetének tanáraként főként kanadai irodalommal és filmművészettel foglalkozom, különösen a kanadai irodalom multikulturális vonásaival, míg a Torontói Egyetem Magyar Programjában vendégtanárként magyar irodalmat, filmművészetet és kultúrát tanítok. Az egyik otthoni kurzusom középpontjában például a kanadai multikulturalizmus és identitáskeresés művészeti megjelenési formái állnak. A kortárs kanadai irodalom és film vizsgálata során megkerülhetetlen az identitás kérdése, és ez az eltérő kulturális hátterű kanadaiak nagy száma miatt még a magyar identitásnál is bonyolultabb képletet mutat. A multikulturalizmus politikai programként különböző eszközökkel segíti a kulturális sokszínűség, így az identitások sokféleségének fennmaradását, azonban az irodalomban olyan kérdések is felszínre kerülnek, amelyek a hétköznapi életben sokszor rejtve maradnak. A többféle nemzeti identitásból ugyanis identitásvesztés is következhet, az, hogy az egyén valójában már egyik nemzeti közösség tagjának sem tudja tartani magát, mert a nemzethez tartozás kötelékei elszakadtak vagy az új hazában ki sem alakultak. Az első és második generációs kanadai írók műveiben sokszor ezzel a problémával, a „sehova sem tartozás” kifejezésével találkozunk. Vannak persze irodalmi példák arra is, hogy az egyén harmonikusan képes beilleszkedni az őt körülvevő közösségbe, sőt, mind a régi, mind az új otthonát a hazájának tekinti.

Érdekes módon előkerült a Szív újság egyik írása Grecsó Krisztiánnal. Ma egyébként a szentmisén is volt szó az újságról. Milyen vonatkozásban, miért került ez az előadása végére zárásként? Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom egyik jelentős alakja, akinek a művei gyakran foglalkoznak jelenkori élethelyzetekkel és társadalmi problémákkal. A Szív jezsuita

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

magazin ez év márciusi számában olvasható vele egy nagyinterjú, melyben – betegsége kapcsán – egyebek mellett az őszinteség fontosságáról beszél. Az interjú személyes hangvételű vallomás, amelyben sok fontos témáról esik szó, így a hitről és a családi kapcsolatokról, de az elhangzottak a nemzeti identitás kérdésére kiterjesztve is nagyon igazak. Mivel e sorok alig néhány hete jelentek meg, kronologikus szempontból is velük zártam az előadást: „Ha tényleg szeretsz valakit, akkor a szereteted ad elég erőt, hogy el is tudd fogadni olyannak, amilyen. […] Így tudsz kezdeni a sorsával valamit. Márpedig annak a sorsnak köze van a te sorsodhoz. Ezért nagy a felelősségünk abban, hogy tudjunk, tanuljunk emlékezni, és ne legyen bennünk az egyébként a nemzetre is jellemző folytonos szépítés, magamentegetés. Helyette a megbocsátást javaslom. Sokkal erősebb, igazabb dolog.”

Az itteni torontói magyar közösségben járva‐kelve, hogyan látja az identitás kérdését, releváns vetületét? Az identitás kérdése természetesen a kanadai, és szorosan véve a torontói magyarok esetében is megkerülhetetlen. Ha itteni

magyarokkal beszélgetek, gyakran el szokott hangzani, hogy hálásak Kanadának, amiért befogadta őket és otthont adott a számukra. Ugyanakkor legtöbbször nagyon erősek az óhazához fűződő szálak is. Egészen megható tapasztalni, hogy többen milyen tökéletesen beszélnek magyarul, holott már ezen a kontinensen születtek, sőt esetleg már a szüleik is itt látták meg a napvilágot. Ehhez a nyelvi teljesítményhez, mely szinte mindig párosul a magyar kultúra iránti érdeklődéssel és a benne való jártassággal, nagyon tudatos elhatározásra és akaraterőre van szükség, és egy olyan élő, támogató magyar közösségre, amely a gyerekek felnőtté válása során is jelen van. Nem egyszerű és magától értetődő a magyarság megtartása a kanadai tengerben, de sokan mégis ezt az utat választják. Persze olyanokkal is találkozni, akik inkább az új, kanadai identitásuk megszerzésével és pallérozásával vannak elfoglalva, és elhanyagolják a magyar nyelvet és kultúrát. Természetesen ehhez is joguk van: az identitás személyes ügy. A nemzethez tartozás úgy működik sikeresen, ha belülről jön és nem külső kényszerből. Kanadában azonban egyszerre vállalhatja bárki a

***

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Álomból valóság – Az EDDA északamerikai turnéja

Először koncerteztek a tengerentúlon

Kürti Csaba

Az amerikai kontinens magyarságának a mai napig kellett várnia, hogy az EDDA Művek ellátogasson hozzájuk. Túl a koncertsorozaton már bátran állíthatjuk, hogy megérte közel fél évszázadot várni! Harmincnégy lemezük 230 dalából a legjavát adták! Ez nem egy időutazás volt, ezek a slágerek örök érvényűek. Mindig itt voltak velünk és szívünkben zárva őrizzük továbbra is!

Nehéz szavakba önteni, hogy milyen érzés is egy legendás magyar zenekar koncertjét élőben hallgatni az amerikai kontinensen. De, hogy ez a csoda valóra válhasson, hosszú hónapok kitartó előkészítő munkájára volt szükség. Az időzóna eltérések miatt éjszakába nyúló egyeztetések,

konferenciahívások, tárgyalások, amik végül elvezettek a mostani páratlan sikerhez. A koncerttermek zsúfolásig megteltek a zenekar rajongótáborával, és néhány órára Magyarország Torontóba költözött.

A tomboló közönségen végigtekintve örömmel nyugtázhattuk, hogy minden korosztály képviseltette magát a legifjabbaktól az aggastyánokig, mert a magyar rockzene örök és kortalan. Hazai koncertek élményét nyújtotta, amikor a közönség egy emberként énekelte a zenekar legnagyobb slágereit. Pedig egy része soha nem hallotta élőben a zenekart, mert itt születtek és nőttek fel.

Pataky Attila személye önmagában garancia volt a sikerre. 45 éve az EDDA különböző formációjának frontembere és 1985‐től szinte az összes Edda dalszöveget ő írta. 34 arany, 6 platina és 2 gyémánt lemez birtokosa. Még leírni is különleges érzés, hogy Attila 1974‐óta a zenekar motorja, szíve és lelke. A nézőközönség egy része még meg sem született, amikor Pataky Attila már stadionokat töltött meg Magyarországon. Erre pedig születni kell!

A koncert előtt egy zártkörű fogadás során találkozhattak a rajongók az ikonikus zenekar tagjaival. A közös fotók és beszélgetések örök emlékek lesznek mindenki számára. Miközben a zenekar tagjai még a kalandos életük történeteit mesélték, a nézőtér szép lassan megtelt. Már tapintani lehetett a bizsergést a levegőben. Az elő zenekarnak komolyan fel volt adva a lecke, de Vaski Gábor és a Retró Kings magabiztosan bemelegítette a koncertre érkezett rajongókat. Voltak, akik több száz kilométert utaztak, hogy élőben hallhassák az EDDA Műveket.

Akik március 23‐án ott voltak az EDDA Torontói koncertjén, azok részesei lehettek annak a csodának, amikor együtt hullámzik a közönség a legnagyobb EDDA slágerekre és együtt dobban minden szív. Pataky Attila nem túlzott akkor, amikor a koncert során többször is elmondta, hogy Magyarország négy legjobb rock zenésze kísérte el erre a történelmi koncertturnéra, Gömöry Zsolt billentyűs, Alapi István gitáros, Kicska László basszusgitáros és Hetényi Zoltán dobos, akik mind a négyen ikonok a magyar rock világban.

Meg is hálálta ezt a közönség, mert végig énekelték a több mint kétórás felejthetetlen koncertet. Az este másik nagy meglepetés pedig Pataky Attila fia, Gergő volt, aki édesapjával együtt adott elő több legendás EDDA slágert, ezzel tovább víve a családi hagyományokat.

Aki nem tudott ott lenni, az egy életre szóló élményről maradt le. De fontos megemlíteni, hogy kik azok, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a koncertsorozat: az Extra Hungariam Alapítvány, mint főszervező, továbbá együttműködő partnerei, a Clevelandi Bocskai Rádió, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének vancouveri fiókszervezete, a Calgary Magyar Kultúregyesülete, valamint a Bethlen Gábor Alap, mint a rendezvény kiemelt támogatója.

Külön ki kell emelnünk zárásul, hogy a zenei élmények jótékonysággal is párosultak! A szervezők a bevétel egy részét a kárpátaljai magyarság támogatására fordítják! Fotók: Kralovanszky Balázs 18

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Függőségi iszonyok – Szeretlek, mint állat!

Huber Zoltán

A szubjektív nézőpont intenzívebb használata elsősorban a tudatfilmek és horrorok sajátja, de a kisebb kamerák felfutásával a found footage is önálló történetmesélési típussá vált. Az egyes szám első személyű szemszög más műfajokba is átszivárgott, a romantikus komédiák azonban eddig érintetlenek maradtak. A Szeretlek, mint állat! már csak azért is egyedülálló kísérlet, mert a romkomok egyik kedvelt alaptémáját a személyes perspektíva kizárólagosságával ötvözte. Novák Erik filmje persze nem romantikus és távolról sem komédia. A nőfaló hedonista nézőpontjából rögzített érzelmi káosz a főhős viszonyain keresztül a férfi‐női kapcsolatok sötétebb oldalát mutatja meg.

Novák Erik improvizációs filmes kísérlete a romantikus komédiák karcos antitézise. Az összetört szívekkel kikövezett útkeresés másik különlegessége, hogy előre megírt forgatókönyv nélkül, hosszabb improvizációkból állt össze. Novák hagyományos stáb nélkül, fejre szerelhető vagy napszemüvegbe rejtett kamerákkal forgatott, kettesben az adott színésznővel. A választott technika törvényszerű következménye, hogy a hagyományos játékfilmek gondosan kimunkált vizuális világával szemben a Szeretlek, mint állat! másfajta befogadói hozzáállást kíván. A hirtelen mozduló, imbolygó képek, a kisebb felbontás próbára teheti a szép fényekhez és stabil kompozíciókhoz szokott nézőt, cserébe viszont nagyfokú önreflexiót kínál.

Az egyes szám első személyű nézőpont használatának számos izgalmas következménye van. Novák Erik nemcsak olyan helyszíneken forgathatott, ahol egyébként lehetetlen lett volna, de az improvizációk szabadságfoka és intimitása is jóval magasabb. Bár a filmben végig a rendező alteregó‐hőse áll a középpontban, kizárólag a vele kapcsolatba kerülő, rá reagáló nőket látjuk. A filmben felbukkanó színésznők nem véletlenül szerepelnek egyenrangú társalkotóként a stáblistán. Nemcsak az egyes jelenetek, de a teljes történetívek is a velük folytatott beszélgetések és improvizációk eredményei. A hiteles hétköznapi környezetbe helyezett rögtönzések egyszerre közvetlenek és természetesek.

Novák Erik elmondása szerint a Szeretlek, mint állat! önterápiás céllal készült. A különböző szálak néha évek alatt formálódtak, a rendező és a vele dolgozó színésznők a saját tapasztalataikat is belegyúrták a szituációkba. Novák karakterében számos nem éppen vonzó férfi tulajdonság egyesül, a hűtlenségtől az elköteleződés‐fóbián át a különféle függőségekig. A vele különféle viszonyokba bonyolódó nők próbálják elfogadni vagy legalább megérteni a főhőst, felvillantva a viselkedése mögött lappangó dilemmákat és sérüléseket. A paletta széles, a férfi‐ női barátság problematikája ugyanúgy felbukkan, mint a céltalan hedonizmus vagy az életközepi válság kilátástalansága.

A választott rendezői megoldásoknak hála az érzelmi utazás mégsem tételszerű vagy didaktikus. A száz órányi anyagból összevágott film történései mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz, a tulajdonképpeni cselekményt magunknak kell összeraknunk. A párbeszédek gyakran indulatos töltelékszavakból, elhadart, be nem fejezett, ki nem mondott gondolatokból építkeznek. A biztonságos külső isteni nézőpont helyett a nézőnek így akár tetszik, akár nem, a főhős bőrébe kell bújnia. Bármit is gondoljon róla, egész egyszerűen nem maradhat közömbös iránta. A rendező önterápiája így továbbgondolásra érdemes, néha kifejezetten kényelmetlen kérdésekkel szembesít.

Novák Erik szerencsére nem mentegeti és nem is ítéli el a karakterét, inkább nagy adag empátiával és őszinteséggel boncolgatja ezt a sajátos létállapotot. Az egészséges öniróniának köszönhetően a Szeretlek, mint állat! a nem éppen nézőcsalogató koncepció és a súlyosabb témák ellenére sem nehéz vagy nyomasztó. Novák Erik filmje egyszerre rokona az Egyetleneim egyre súlyosabb szerelmi ámokfutásának, Cassavetes önmarcongoló mélyfúrásainak és a fajsúlyosabb, sötétebb romantikus komédiáknak. Besorolni mégsem érdemes sehova, hiszen a jobb híján független filmes kísérletnek bélyegzett alkotás minden tekintetben egyéni utakat követ. Éppen ezért annyira örömteli és fontos, hogy megszületett.

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

A magyar nyelv és kultúra vonzásában – Beszélgetés Donnaleen és Péter Vlossákkal Sándor Ilona

dolgoztak és én a kicsi lányommal voltam itt. Ekkor akartam tanulni magyarul, de Péter édesanyja dolgozott és fáradt volt a nap végén. Megmutatta az ábécét, tanított szavakat és vett egy könyvet is, hogy abból tanuljak. Dehát ebből aztán nem lett sok tanulás, a könyv is a kommunista időben íródott, nem volt alkalmas a beszédtanulásra. De az anyósomtól megtanultam, hogy hogyan kell főzni, tanultam ételekről, némi ‘konyhanyelvet’, tanultam gyerekszavakat és recepteket írtam le.

Annyi év után hogy találtál rá a Helikon nyelvtanfolyamra? – mire Péter vette át a szót. 2008‐ban Willerding István szervezett egy felvidéki túrát és összehozta a Helikon Ifjúsági Kör volt tagjait és akkor összeköttetésbe kerültünk a Helikonnal és sok más magyarral, akik ott voltak a túrán. Aztán négy év után Willerding átvette a Helikon elnökséget és meghívott, hogy lépjünk be tagnak. Be is léptünk. Később az Európa Étteremben egy Helikonos összejövetelen István bemutatta a tanárokat. Donnaleen 2014 őszétől kezdett tanulni magyarul, azután, hogy nyugdíjba ment.

Donnaleen Vlossákot már több éve ismerem és tanítom. A magyar mint idegen nyelvet kitartó szorgalommal tanulja a Helikon felnőtt nyelvtanfolyam egyik csoportjában. A nyugdíjas korú Donnaleen fogékony a nyelvtani koncepciók befogadására és gazdag kulturális ismereteivel hozzájárul az órák dinamikus társalgási légköréhez.

Tudom róla azt, hogy a nyelvtanuláson kívül sokféle hobbija van: szeret kertészkedni, főzni, olvasni, varrni, quilt‐tet készíteni, konferenciákra járni, de talán legjobban utazni. Magyar férjével bejárta már mind a hét kontinenset, megfordult távoli és egzotikus helyeken, mint például az Antarktikán, Üzbegisztánban, Vietnámban, Indiában, a Galápagos‐szigeteken és még lehetne sorolni. Legutóbb idén februárban a Vlossák házaspár Kenyában és Tanzániában járt. Legközelebbi útjukat pedig Mongóliába tervezik. Azt nem szabad kifelejteni, hogy Donnaleen ötször vagy hatszor Magyarországon is volt.

A minap meghívtam Donnaleent egy kötetlen beszélgetésre, melyre férje, Péter is elkísérte. Húsvét hétfőjén találkoztunk. Beszélgettünk őróluk, a családi hátterükről, a gazdag szakmai pályájukról, a kalandos utazásaikról és legfőképp a magyar nyelv és kultúra családjukban betöltött szerepéről. A beszélgetésünkben egyik nyelvről a másikra váltottunk, de aztán főleg angolul csevegtünk.

Donnaleen, sokévi házasság után néhány éve döntöttél úgy, hogy magyarul tanulsz. Miért csak ekkor? 1969‐ben – ami már ötven évvel ezelőtt volt! – mi 12 hetet töltöttünk Péter szüleivel Torontóban. Mi akkor még Ottawában laktunk. Péter szülei mindketten főállásban 20

Donnaleen, milyennek találod a magyar nyelvet? Szerinted milyen nyelv a magyar? Szeretem azt, hogy egy nagyon logikus nyelv. Vannak benne jó nyelvtani szabályok, amiket követni lehet. Bárcsak a memóriám jobb lenne! Egyébként a nyelvtanulásom egyik oka az volt, hogy fejlesszem a memóriámat. De lassan megy, eléggé lassan. És egy másik nehézség az, hogy a férjem szerint nem tudom jól megkülönböztetni a magánhangzókat, mint például o‐u, ö‐ü, a‐ á hangokat, nem tudom jól kiejteni őket. Ez nagyon nehéz nekem és sok frusztrációt okoz… De örömmel ismerek fel szavakat, amiket hallottam valamikor régen a múltban. Az egyik ilyen szó, amit mindig hallottam, de nem értettem, az a ‘feleségem’ szó volt. Mindig csodálkoztam azon, hogy Péter miért nem teszi elé a ‘the’ vagy ‘my’ szót, mint az angolban. Csak azt mondja, hogy ‘wife’. Ekkor még nem tudtam azt, hogy a birtokrag a szó végén van és a ‘feleségem’ valójában azt jelenti, hogy ‘my wife’. És most már azt is értem, hogy a magyarban miért van olyan sok tagadás. Például amikor azt a kérdést hallottam, hogy ‘Még nem főztél vacsorát, vagy igen?’ először negatív értelemben vettem, hogy talán egy lusta feleséghez szól ez a kérdés, de most már tudom, hogy ez inkább azt jelenti, hogy ‘Ugye már főztél vacsorát?’. Bárcsak tudtam volna ezeket korábban!

És milyennek látod a magyarokat, a magyar kultúrát, az miben más a többi kultúrához képest? Persze itt nem akarok sztereotípiákat felállítani, de szerinted mi az, ami különleges bennük? Lehet, hogy sztereotípiának hangzik, de a nők szeretnek szépen felöltözni, szeretik kifesteni magukat, szeretnek szépen kinézni. Törődnek magukkal. A magyarok nagyon büszkék a nyelvükre. Minden alkalommal, amikor mondom, hogy magyarul tanulok, azt hallom vissza, hogy ‘miért fáradozol, ez egy nagyon nehéz nyelv’. Én meg azt gondolom, hogy rendben van, a magyarok nagyon kivételesek, mert csak ők tudják megtanulni a magyar nyelvet – mosolygott Donnaleen… De egyébként a magyarok nagyon kedvesek, vonzóak, és a férfiak, legalábbis akiket

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

ismerek vagy ismertem, nagyon rendesek. Péter édesapja például mindig azt mondta, hogy ‘kezét csókolom’. Nagyon kedves és finom modorú ember volt.

Milyen kulturális eseményekre jártok? – itt Péter ismét átvette a szót. Eddig voltunk három Helikon Bálon, két Rákóczi és két Soproni Bálon. Egyébként pár évvel a felvidéki túra után egy másik kirándulásra is mentünk, a Hortobágyra… Szóval mi aktívan vettünk részt a Helikon programjaiban 2012 és ’16 között… Újabban koncertekre is járunk.

Igen, tudom, hogy ti is ott voltatok a Roy Thomson Hall‐ban Mága Zoltán koncertjén április 5‐én. Donnaleen, hogy tetszett nektek a koncert? Csodálatos volt! Nagyobb élmény volt, mint amire számítottunk. Mivel már láttuk őt a PBS tévében korábban, de élőben látni más volt. Olyan karizmatikus, olyan ügyes volt! És a csodálatos zenekara, az is nagyon jó volt. Mága elbűvölte az egész közönséget. A hallgatóság megszerette. Mindenféle zenét játszott a klasszikustól a cigányzenéig, a népzenéig. Nagyon korán összehozta a közönséget, amikor kezdett magyarul beszélni… Kiválasztottnak éreztem magam, hogy ott tudtunk lenni.

világjárást. Az ENSZ‐szel dolgozott a Közel‐Keleten, Egyiptomban és Izraelben. Franciaországban a NATO‐val, Angliában az angol katonasággal dolgozott és mint diplomata szolgált Brüsszelben. Rómában post‐graduate tanulmányt folytatott külpolitikáról. Torontóba visszatérve a Kanadai Vezérkari Iskolában volt tanár. Utána leszerelt és Torontóban maradtak. Itt vettek házat.

Torontóban Donnaleen a Sunnybrook Kórházban kapott állást 1991‐ben. A rákbetegek osztályán dolgozott 23 évet egészen nyugdíjazásáig. Fontos megemlíteni, hogy a Sunnybrook‐ban résztvett a rákkutatásban és előadásokat tartott kutatási eredményeiről. Konferenciákon voltak előadásai az ausztráliai Sydney‐ben, Londonban és Szingapúrban.

Április végén a Vlossák család 18 családtaggal ünnepelte Péter és húga, Kati Kanadába jövetelének 70. évfordulóját. Donnaleen sógornőjével felváltva magyaros ételeket főzött, erdélyi töltöttkáposztát és pörköltöt, desszertként pedig rigójancsit szolgáltak fel, melyet Donnaleen saját maga készített.

A beszélgetésünk további részében visszetértünk a múltra, a kezdetekhez. Mint megtudtam, Donnaleen Saskatchewanban, Moose Jaw‐ban született német származású szülők gyermekeként. Ápolónői képzésben, erős oktatásban részesült Reginában, a Szürke Apácák nevű montreáli székhelyű rend által fenntartott kórházban. Három év múlva miután befejezte a képzést, hivatásos nővérként kezdett dolgozni a tartomány északi részén az apácarend missziós kórházában. Ekkor még csak húszéves volt. Szüléseket vezetett le, operációs altatást végzett és a betegeket ellátta. Ekkortájt kezdődött a kalandokkal és kockázatokkal járó utazás iránti érdeklődése is. Első ilyen tapasztalata ebből az időből egy európai körutazás volt. A kétéves kórházi munka után az Albertai Egyetemre ment tanulni és ott oklevelet szerzett az ápolói szakterületen. Utána különböző városokban tanította az ápolói mesterséget, így például Edmontonban, Ottawában és Kingstonban. Edmontonban ment férjhez és a fiatal házaspár Ottawába költözött. Az ezt követő 26 év során férjével, Péterrel 17 különböző helyre költöztek. Ez magában foglalta a külföldre való költözéseket is: a többi között laktak Angliában, Rómában, Brüsszelben. A sok költözésben az egyik állandóságot az adta, hogy a karácsonyi dekorációkat mindig vitték magukkal, így a családnak ugyanaz a karácsonya volt. Házasságukból két leány született, Katherine és Elizabeth. Mára három fiúunokával bővült a család.

Péter Kolozsváron született. Két és féléves volt, amikor ’44 nyarán a szülei kimenekültek Erdélyből a benyomuló oroszok előtt. A Balatonnál töltötték a nyarat, Veszprémben a telet. 1945 tavaszán Ausztriába menekültek. Ott töltöttek négy évet. 1949 áprilisában jöttek Kanadába, vagyis pont 70 évvel ezelőtt. Péter ekkor hétéves volt, húga pedig hatéves. Péter vegyészmérnöknek tanult a Torontói Egyetemen, de végül is katonatiszti pályára ment. Ez a beosztása indította el a 21

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

A Pulitzer-díj

Sándor Ilona

Az angol nyelviskolában Etobicoke‐ban, ahol felnőtteket tanítok, rendszeres könyvtári látogatásokat szervezek az angolul tanuló diákjaink számára. Minden hónap első csütörtökén a közeli Brentwood Könyvtárba megyünk és népszerű írókról, klasszikussá vált művekről hallunk érdekes ismertetőket Miro Sikura könyvtáros előadásában.

Fontosak ezek a látogatások azért is, mert a hallás utáni megértés gyakorlásán kívül felkeltik az érdeklődést az angol nyelvű irodalom olvasása iránt. Miro téma választásaiban a közelmúltban szerepelt Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway, az Érik a gyümölcs és az Egerek és emberek alkotója, John Steinbeck, valamint legutóbb Lee Harper, aki a Ne bántsátok a feketerigót! (angolul To Kill a Mockingbird) című írásáról lett egycsapásra híres.

Milyen jó tudni, hogy egy ilyen rangos díjat a kis hazájából a nagyvilágba elszármazott vállalkozó szellemű magyar honfitársunkról, Pulitzer Józsefről neveztek el!

Jóga mesék Cocoval és barátaival

Borbély Emese

Jóga mesék Cocoval és barátaival, a félelem leküzdéséről szóló tanítómese ‐ Beszélgetés Orosz Katalinnal a Yoga Stories with Coco & Friends: A Journey to Find Courage c. könyv szerzőjével.

Ezen kiemelkedő alkotásokért annak idején mindhárom nagynevű író megkapta a Pulitzer‐díjat, mely az amerikai újságírásban és irodalomban kiadott legrangosabb kitüntetés. De honnan ered ez a díj? Kiről nevezték el? Miro erről is beszélt külön legutóbbi látogatásunkkor. Büszkeségbe vegyült örömmel és kitüntetett figyelemmel hallgattam szavait.

Mint ahogy elmondta, talán sokan nem tudják azt, hogy a Pulitzer‐díj mögött a magyar származású Pulitzer József áll. A makói születésű és Amerikába 17 évesen kivándorolt Pulitzer élete tele volt kalandokkal, viszontagságokkal, majd később az újságírás és lapkiadás területén szerzett üzleti és szakmai sikerekkel. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett ‘sárga sajtó’, a bulvárújságírás egyfajta formájának elterjesztése, mely a lapszám növelése érdekében elsősorban szenzációkeltésre összpontosította a figyelmet. Ettől az érdekeket kiszolgáló zsurnalisztikától azonban a későbbiekben elfordult. A botrányos közügyeket tárgyaló írások, a korrupciókat leleplező tudósítások azonban nagyban hozzájárultak az igazságot feltáró, demokratikus fórumot teremtő közszolgálati sajtó megformálásához. Ennek a magatartásnak lett végül a szószólója Pulitzer.

Pulitzer életének egyik nagy célja volt egy újságíró iskola felállítása és a díj létrehozása. A tehetős és ismertté vált sajtómágnás ehhez jelentős anyagi támogatást ajánlott fel. Az újságíróiskola létrehozására a halálát követő évben, 1912‐ben került csak sor New Yorkban, a Columbia Egyetemen. Ez a világ egyik legelső ilyen jellegű iskolája volt.

A Columbia Egyetem külön bizottsága ítéli oda a Pulitzer‐díjat, melyet először 1917‐ben adtak ki. Kezdetben ezt a díjat csak újságírók kapták, mint például a New York Times haditudósítói, később viszont a díjat kiterjesztették írókra és művészekre is. Ma 21 kategóriában osztanak ki Pulitzer‐díjat. A technika vívmányai szükségessé tették egyes ‘elavult’ kategóriák, mint például a távirati riport megszüntetését, és más kategóriák kiszélesítését. Ez utóbbira példa a regény kategória fikció kategóriává változtatása, mely magában foglalja a rövidebb és hosszabb prózai műfajokat valamint a versírást is. 22

Kata, mondanál egy pár mondatot magadról és kapcsolatodról a magyar közösséggel? Erdélyi magyarként 2007‐ben jöttünk a párommal Kanadába egy mesteri képzésre, Montreálba. Az egy éves képzés lejárta után mindketten Torontóban kaptunk munkát. A gyerekeink, Dávid és Noémi, itt születtek és én 2016 óta csak az ő nevelésükkel foglalkozom. Számunkra a magyarságunk nagyon fontos; Dávid 7 évesen folyékonyan olvas és ír magyarul; gazdag szókincse van. Remélem a 4 éves Noémi is lassan felzárkózik.

Hogy született meg ez az ötlet, hogy gyerekkönyvet írjál és mi motivált, hogy ezt az álmot megpróbáld valóra váltani? 2017 elején elvégeztem egy jóga tanári képzőt és megdöbbentem, hogy ez micsoda ajándék volt számomra. Nagyon szeretném ha a gyerekeim ezt a képzést már húsz évesen elvégeznék és ezért gondoltam bevonom őket a jógába már most. Első lépésként kerestem könyveket, hogy játékossá tegyem ezt a gyakorlatot, de meglepetésemre nem találtam bő kínálatot. Ezért elkezdtem gondolkodni, hogy mi lenne az a jóga könyv ami nekem tetszene.

Mikor kezdted gyakorlatba ültetni az elméleted és mik voltak az első lépések ebben a folyamatban? Édesanyám halála mindent felgyorsított. Azt hiszem minden gyászomat a munkába öltem. Nagyon szerettem volna, ha büszke lenne rám és látná, hogy pont mint ő, én is mindent megteszek, hogy gyerekeimnek a legjobb nevelést adjam. Egy gyerek‐jóga szakértő, Kinga segített, hogy hogyan kössem össze a mesét jóga mozdulatokkal. 2017 szeptemberében megírtam az első mesét és elkezdtem illusztrátort keresni. Több mint 30 illusztrátorral vettem fel a kapcsolatot és végül egy marosvásárhelyi lány lett a legmegfelelőbb partner. Innen sok‐

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

sok hónap munka vezetett oda, hogy 2018 márciusában a kezembe foghattam a könyv első prototípusát.

Vannak‐e munkatársaid? Távolsági vagy helybeli munkatársakról van szó? Szerencsés vagyok, hogy nagyszerű magyar nők segítettek e projekt létrejöttében. Az illusztrátor Orbán Orsolya, a szerkesztő Varga‐Gönczi Gina, a gyerek‐jóga konzultáns Benő Kinga és a reklámfilmet Szakály Anna készítette. Van aki itt él Torontóban és van akivel „távkapcsolatban” vagyunk, mert Erdélyben dolgozik.

Beszélnél egy kicsit a mesekönyved főszereplőiről, ha úgy tetszik karaktereiről és miért pont őket választottad? Sokszor van az, hogy ronggyá olvasunk egy könyvet, amit a gyerekeim szeretnek és én nagyon unom. Ez adta az ötletet, hogy a karakterek legyenek több dimenziósok. Viccesnek találtam a gondolatot, hogy igazi hírességekről mintázott állatok együtt jógázzanak és barátkozzanak. Így született meg Coco, a róka, aki divat diktátor a fehér gyöngyivel a nyakán, Albert, a mosómaci, aki Nobel díjas matematikus, Holmes, a kutya, aki a világ egyik leghíresebb detektíve, Frida, a tehén, aki folyamatosan önmagát festi meg képein, Amélia, a denevér, aki kalandvágyában többször átrepülte az óceánt és Oscar, az egér, aki híres ír író és több nyelven beszél. Lesz olyan, akinek gyorsan átjön, hogy kik ezek az állatok valójában, de nem igazából fontos a mese szempontjából.

Mitől különleges a te könyved, mi a végső kicsengése mondhatnám úgy is, hogy üzenete és mit szeretnél elérni vele a gyerekek, szülők és pedagógusok táborában?

könnyen megnyílnak és remélhetőleg egy lépéssel közelebb kerülnek, hogy leküzdjék a szorongásaikat.

Miért gondolod, hogy érdekelni fog más gyerekeket is a mese, a joga, avagy ez az interaktív mesekönyv? A könyvet több mint 100 gyerekkel teszteltük már le. Ovisok és első osztályosok egyaránt nagyon élvezték a történetet es a jógát. Nagyon megható látni a kis csillogó szemeket és a cuki hozzászólásokat. Pár olvasás után volt olyan kilenc éves gyerek aki, maga tartotta a jóga órát a barátainak.

Mennyi időt kell rászánni a szülőnek vagy pedagógusnak? A tesztelés során a könyv lejátszása fél óra. Persze a szülőn múlik, hogy mennyi időt szán a tapasztalatra.

Tetszik‐e családodnak az ötlet és mennyire támogattak munkádban? Az én gyerekeim nagyon szeretik a mesét, a karaktereket és a jogát. A párom segít a technikai problémákban – lassan mindenkinek kijut a munka a projektből.

Vannak‐e szponzorai a projektednek? Nincsenek. Ez egy családi vállalkozás, amit igazából a munkánk mellett csinálunk reggel 5 tájékán vagy este 9 után. Most, hogy mindkét gyerekem iskolába jár délelőttönként ezzel foglalkozhatok. Szerveztünk egy “crowdfundingot” októberben a Kickstarter nevű oldalon. Itt bárki megvehette elővételben a könyvet, a kártyacsomagot, a kifestős könyvet és a pólókat, így támogatva a produkciós költségek finanszírozását. Egy hónap leforgása alatt 13.000 dollárra adtunk el, ezzel elindítva az egész projektet. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek aki a hátunk mögé állt és segített megtenni az első lépéseket.

Lesz‐e folytatása a mesédnek vagy van‐e más projekt a tarsolyodban? A rövid válasz, hogy igen (nevet). A következő termék egy teljes éves curriculum 5‐8 éves gyerekek számára. 180 mesével tanítanak a karakterek jogát, nutriciót, “leadership”‐et, főzést, földrajzot, művészetet, mateket, kaligráfiát és zenét. Úgy tervezem, hogy az internetes program 2019 májusában lesz megvásárolható.

Lesz‐e magyar nyelvű kiadás? Nagyon szeretnem magyarul kiadni minden termékemet, de először angolul és franciául kerül piacra. Ezeken a nyelveken könnyebb lesz értékesíteni és nagyobb az esély, hogy megtérüljenek a költségek. A magyar kiadásra más formátumban kell gondolkozzak.

Maga a történet a félelem leküzdéséről szóló tanítómese. A kis barátok segítenek egy nyuszinak megkeresni a bátorság titkát. Kiderül, hogy olyan bátornak tűnő állatok is mint a farkas, a bálna és a kobra is időnként félnek és ilyenkor légző gyakorlatokat csinálnak, hogy szorongásaikat csitítsák. A nyuszi a mese végén rájön, hogy mindenki fél és mindenki önmaga kell megtalálja a módját, hogy leküzdje a saját félelmeit. A csodálatos a mesében, hogy minden paragrafust elő lehet adni egy jóga mozdulattal vagy légző gyakorlattal. Ebben a mesebeli világban, kombinálva a mesemondást a mozgással, a gyerekek

Hogyan és hol találhatják meg a megfelelő információt, a projekted iránt érdeklődők? Szívesen beszélek bárkivel a projekt kapcsán. Szívesen várjuk az emaileket a coco@yogastoriesforkids.com címre és remélem hamarosan a www.yogastoriesforkids.com oldal is élni fog.

Hol lehet követni jövőbeli projektjeidet? Remélhetőleg az Arany János és a Szent Erzsébet iskola továbbra is lelkesen segít elérni a magyarokat Torontóban. Nagyszerűen együttműködtem a magyar rádióval is és remélem ez a magazin is segít eljuttatni a termékeink hírét minden érdeklődőhöz. További sok sikert kívánok álmaid valóra váltásához! 23

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Tavaszi nemzetközi magyaróránk a Népzenei koncert és táncház húsvéti ünnepkör jegyében telt Ottawában Húsvéti versek, locsoló versek, énekek hangzottak el és a népszokásainkat idéztük fel a magyaróránkon.

Hangolódás a torontói pontozó táncversenyre, fesztiválra Nagy Dóra

Bodnár Erika

Az észak‐amerikai néptánccsoportok, népzene‐ és néptánckedvelők körében várva‐várt esemény a torontói Pontozó táncverseny, amelyet idén április 5‐7. között rendeznek meg. Évről‐évre tehetséges népzenészeket hívnak Magyarországról vagy a szórványvidékről, hogy a táncosok előadásait kísérjék, az esti táncházakat, bálokat vezessék. Idén Nyitrai Tamás és Pusko Márton voltak a rendezvény meghívott zenészei.

A montréali és az ottawai magyar közösségek abban a szerencsében részesültek, hogy a két népzenész egy egyedi szerkesztésű koncert repertoárjával is készült kanadai körútjára. Ottawában március 30‐án, szombat este került sor a „Kettős hangzat – Népzene két hegedűre a Kárpát‐medencéből” című népzenei koncertre. A táncházra további népzenészek is érkeztek: Garda Levente brácsás Montréalból, és az ottawai táncházak állandó kísérő zenészei, Mike Pratt nagybőgős és Horváth József prímás.

Niagara Falls, Budapest és Temesvár helyszínekről jelentkeztünk be. Igazán vidám hangulatban telt a húsvéti óránk, szép kis húsvéti környezetben. A budapesti Virányos Általános Iskolát Schán Viktória tanárnő, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot Tamási Emese tanárnő és a kedves diákjaik, Niagara Fallsot pedig Chase Hunor Lacroix és kedves mamája Zsuzsanna Paksa Bak képviselte.

Közösen énekeltük el a Tavaszi szél vizet áraszt, szép népdalunkat, jó élmény volt a gyermekeknek, még az órát követően is felemlegették. Ezek a pillanatok, amelyek igazán örömmel töltenek el bennünket. Abban a szűk órácskában egy nemzetté válhatunk a fizikai távolságot magunk mögött hagyva. Juhász Magda verspárbajt tartottunk. A temesvári Nagy Imre a Hová lett az ellenőrző?, míg a Niagara Falls‐i Chase Lacroix az Állomhajó című verset mondta el, mindkét gyermek versmondó versenyre készült az elszavalt művekkel.

Végezetül, ha csak virtuálisan is, de Chase a többi kisfiúval együtt meglocsolta a lánykákat, és húsvéti jó kívánságok után kellemes tavaszi szünetet kívántunk az otthoniaknak. Ezúton is köszönöm a tanárnőknek, mamának és a szereplő diákoknak is a részvételt, csodás volt!

A Nyitrai Tamás és Pusko Márton által szerkesztett zenei összeállításban egy sajátos népzenei hagyomány felelevenítését, bemutatását hallhatta a közönség. A vonós zenekarok megjelenése előtt a hegedű‐duda hangszerpáros mellett, több hegedűsből álló zenekarok is kiszolgálták a nemesi és falusi közösségek zenei igényeit. Az elhangzott műsorszámokban a Kárpát‐medencében élő nemzetiségek köréből valamint ismert, kevésbé ismert tájakról hangoztak el zenei összeállítások, melyek ezt az egyedülálló hegedűjáték hagyományát képviselik.

A koncert után jó hangulatú gyermek‐ és felnőtt táncházra került sor, melyet Nagy Dóra ottawai KCSP ösztöndíjas vezetett. A koncert és a táncház egyaránt elsöprő sikerű volt. Ám még nem véglegesen köszöntünk el népzenész barátainktól, mivel a hétvégi Pontozó táncversenyen két ottawai néptáncos páros is indult, hogy egy inspiráló környezetben a népi kultúránkat ünnepeljük.

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Pontozó – Néptáncverseny és találkozó Torontóban Lukács László Immárom negyedik éve rendezi meg újra a Kodály Táncegyüttes Torontóban a Pontozó Szóló és Csoportos Néptáncversenyt. A verseny céljai közé tartozik hogy pozitív környezetben elősegítse az észak amerikai néptáncosok egymással való ismerkedését, kapcsolatokat teremtsen, lehetőséget adjon a táncosok képességeinek bemutatására és felmérésére szakmai zsűri által.

A Pontozóra minden évben igyekeznek Magyarországról neves szakembereket, zenészeket, zsűritagokat hívni, hogy az otthoni aktuális színvonalnak, elvárásoknak az itteni táncos közösségek is meg tudjanak felelni, tudjanak fejlődni. A versenyt végignézve megállapítható, hogy nagyon erős mezőny volt látható itt az anyaországtól távol, nagyon sok ügyes, tehetséges néptáncos van Észak‐Amerikában. Reméljük, még nagyon sokáig megrendezik ezt a fontos eseményt, ahova a szombat esti bállal együtt több mint 700‐an látogattak el a három nap alatt.

Az április 5‐6‐7‐én Torontóban, Kanadában megrendezett Pontozó Szóló‐ és Csoportos Táncversenyen nagyon szép teljesítményt nyújtottak a csoportok és a szólisták. Az Észak‐ Amerika különböző helyeiről érkező versenyzők több mint 200‐ an vettek részt az eseményen, mutatták be tánctudásukat, és a magyar kultúrához való kötődésüket. Észak‐Amerika számos városából érkeztek: például New Brunswick‐ból, Detroit‐ból, Kitchener‐ből, Hamilton‐ból, Clevelandből, és természetesen Torontóból. Minden évben a Pontozónak van egy kiemelt tájegysége, aminek kultúráját, táncait, viseleteit megismertetjük a közönséggel. Az idei évben a fő téma a Felvidék volt. A magyar‐ szlovák határ alatt és fölött lévő magyar lakta területek, kisebb települések kultúrája, táncai jelennek meg a három nap során ezen az eseményen, az ottani szlovák tánckultúrával együtt, mert a Felvidéken a magyar és a szlovák emberek mindig is békében éltek egymással. Ennek köszönhetően hívtuk meg a Torontóban működő szlovák táncegyüttest, a Vychodnat, akiktől Szlovákia középső részéről láthattunk egy táncot, illetve egy parchovanyi csárdást és karikázót. Az eseményen részt vett többek között dr. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete, és Michael Martincek, Szlovákia tiszteletbeli főkonzulja.

Eredmények: 1.helyezés ‐ Kodály Együttes ‐ Bonchidai, 2.helyezés ‐ Kodály Ifi csoport ‐ Emlékül Kodály Zoltánnak 1.helyezés ‐ Gáspár Tomi ‐ Bonchidai legényes (Kodály Együttes) 2. helyezés Köves Ádám, Nagy Anikó ‐ Bagi táncok (Kodály Együttes) 2.helyezés Kodály Együttes gyerek csoportja ‐ sárközi táncok 3.helyezés Varga Eszter ‐ Bonchidai (Kodály Ifi csoport) 2 különdíjat kapott még a Kodály Együttes gyerekcsoportjából két pár.

Az esemény háromnapos, melyből pénteken egy közel egyórás nagyon színvonalas műsort láthatott a közönség, amit táncház követett. A második napon volt maga a verseny 11 órától egészen 17 óráig, majd a díjkiosztás, és az esti Felvidéki bál, ahol Sinka László, első misszióhelyettes, Laky‐Takács Péter, konzul, Boda‐Lázár Judit, a Magyar Ház elnöke és Komáromy András, a Kodály Együttes elnöke mondott beszédet a bálban megjelenteknek. Vasárnap egész napos "workshop", tánctanítás volt a felnőtt korosztálynak Lévai Péterrel és Lévai Anitával, a gyerekeknek Lukács Lászlóval és Márton Rékával. 25

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Évzáró rendezvények Ottawában Anyák napja, cserkészpiknik, Nemzeti összetartozás napja

Nagy Dóra

eseményt Kontra Tamás, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Kelet‐Kanada körzet parancsnoka is megtisztelte jelenlétével. Az Ottawai Magyar Házban június 2‐án, vasárnap délután a Nemzeti összetartozás napjára emlékeztünk. A megemlékezést történelmi témájú dokumentumfilm gazdagította, melyben Gulyás László történész a trianoni békediktátum rövid történetéről értekezett. A műsor prózai és zenei betéteihez helyi fiatalok és előadók járultak hozzá. Elhangzottak korabeli tudósítások és visszaemlékezések is. Az érdeklődők megtekinthették a Magyar Ház időszakos kiállítását is, melyet a várpalotai Trianon múzeum egyik kiállítási anyaga alkotott. A magyarországi múzeum jóvoltából mintegy 31 plakáton olvasható a trianoni békediktátum története és következményei. A kiállítást a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) terjeszti Kanada magyar szervezeti és közösségei körében. Kívánunk minden kanadai magyar szervezetnek hasonlóan eredményes évzárást és további lelkesedést, erőt, örömet munkájukhoz!

Egy újabb aktív év telt el az ottawai magyar szervezetek körében. A következőkben az Ottawai Magyar Oskola, a 28. számú Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat és az Ottawai Magyar Ház egy‐egy évzáró eseményéről számolok be.

Az Oskola 2019. június 15‐ig tartja heti rendszerességgel foglalkozásait. A gyermekekkel a legutóbbi nagy ünnepség, amire készültünk az anyák napja volt, melyet május első vasárnapján rendeztek meg a Magyar Házban. Az ünnepi műsort több hetes készülődés előzte meg: a gyermekek titokban kézműves ajándékokat készítettek, verseket, énekeket tanultak az édesanyák, nagymamák köszöntésére. Az Oskola diákjai előszeretettel játszanak el egy‐egy színdarabot, így erre az alkalomra is készültek tréfás jelenetekkel. A szülők büszkeségére a zongoristanövendékek is megmutatták tudásukat. Többek között felcsendültek Mozart, Beethoven, Bartók ismert dallamai. Az Ifjúsági Néptánc csoport lánykara magyarbődi népdalokat adott elő, egy karikázó tánccal egybekötve. Az idei Pontozó táncversenyen az ifjúsági kategóriában Sinka Dóra és Sinka Panna páros táncokkal indultak, ahol somogyi üveges táncokat és friss csárdást jártak. Az ottawai anyák napi ünnepségen mutatták be először táncukat, az itteni közönség nagy örömére.

Anyák napi és tanévzáró ünnepség a montreali Csillagösvény Magyar Iskolában „Áldjon meg téged, áldjon az Úr!"

Nemes Csilla Szidónia

A heti foglalkozásokon túl a cserkészcsapat programjait táborok, kirándulások, adománygyűjtő akciók, csapatépítő találkozások színesítették. A tevékeny évet hagyományosan egy cserkészpiknikkel zárták. Ekkor kicsik és nagyok, szülők és vezetők egy jó hangulatú együttlét során búcsúztatják el az elmúlt cserkészévet. A cserkészek szabadtéri játékokkal (méta, foci, erdei sakk) ütötték el az időt, míg a felnőttek a vacsorára való bográcsgulyást készítették. Az estét záró program a tábortűz, ahol a cserkészek különböző tréfás tábortűzi számaik mellett énekléssel, közös játékkal múlatják az időt a résztvevőkkel. Itt került sor a cserkészavatásokra is. Idén 3 kiscserkészt és 4 nagycserkészt avattak a csapat körében. Az 26

A montreali Csillagösvény Magyar Iskola május 5‐én, egyben tanévzáró műsor keretében ünnepelte az édesanyákat, nagymamákat.

Véget ért a 2018–2019‐es tanév a Csillagösvény Magyar Iskola kisdiákjai számára. A Montreali Első Magyar Református Egyház mellett működő vasárnapi iskola fő célkitűzése a hitoktatás, a keresztyén értékek közvetítése, de a tanórákon természetesen hangsúlyt kap a magyar nyelv fejlesztése és a magyar kultúra megismertetése is. A foglalkozásokra vasárnaponként (az angol és magyar nyelvű istentiszteletekkel egy időben) 10 és 12 óra között került sor. Az elmúlt tanév alatt kicsik és nagyok megismerkedtek a

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

teremtéstől kezdve néhány ószövetségi történeten át az egyházi év kiemelkedő eseményeivel, valamint Jézus földi életének egy‐egy mozzanatával. A tanórákon helyet kaptott az imádság, a gyerekénekek vagy a változatos kézimunkák készítése is.

Ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, elmondhatjuk, hogy eseménydús tanévet tudhatunk magunk mögött, hiszen az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó eseményeken (advent, karácsony, húsvét) túl olyan különleges gyerekfoglalkozásokra is sor került, mint a Márton‐nap, a farsangi mulatság, a Mátyás‐ nap vagy a tavaszi kirándulás. Ennek a programokban színes tanévnek a lezárásaként ünnepeltünk vasárnap, és köszöntöttük az édesanyákat, nagymamákat, hölgyeket. Kicsit félénken, de jókedvűen szavaltak, énekeltek a gyerekek, a saját kezűleg készített ajándék és virág átadásához pedig Kertész Anna zongorajátéka biztosította az ünnepi hangulatot. Az együttlétet a gyülekezettel közösen szervezett szeretetvendégség zárta.

Az egész évi támogatásért köszönet illeti a Montreali Első Magyar Református Egyházat, a gyülekezet lelkipásztorát, Nt. György L. Attilát, a Csillagösvény Református Egyesület elnökét, Nagy Enikőt, és nem utolsósorban a szülőket, akik sokszor hoztak áldozatot, hogy a gyerekeket hétről hétre elhozzák a foglalkozásokra.

Montrealba a napokban érkezett meg a tavasz, a vetés, ültetés ideje. Az utcákon megfigyelhető, hogy mindenki igyekszik a kertjét virágokkal beültetni. Az iskolában most ért véget a hivatalos keretek között történő „magvetés”. A növekedést a természetben és az emberi lélekben egyedül Isten adhatja az Ő ingyen kegyelméből. Ez minden magvető reménysége. Soli Deo Gloria!

Palkovits Valér torontói főkonzul

Megemlékezés Hamiltonban az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról A hősök örökké élnek

Hamilton városában 2019. március 24‐én tartottuk az 1848‐49‐ es forradalom és szabadságharcról való megemlékezést. A színvonalas műsort a Szent István Magyar Plébánia Templom frissen felújított nagytermében tartottuk meg. A megemlékezés díszvendégei: Palkovits Valér, torontói főkonzul; Pataky Attila, rockzenész. A megemlékező beszédet Palkovits Valér főkonzul tartotta.

Kürti Csaba

Az ünnepi műsorban közreműködtek: Hamiltoni 59. Erzsébet Királyné leány és 27. Kaszap István fiú cserkészcsapat tagjai Arany János Magyar Iskola kórusa Szigeti Máté fuvolaművész Antalóczy Éva előadóművész Vaski Gábor zenész tárogatón Pataky Attila rockzenész Rozmaring néptáncegyüttes *** „...Célom a közösségépítés, a kulturális értékek terjesztése, a hagyományőrzés és az örökségvédelem.”

Kürti Csaba 27

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Kaffka Margit regényét vitték színre Torontóban

Hangyaboly

Csibi Balázs

Május 5‐én különleges alkalomnak adott otthont a Magyar Ház. Tíz év után új színdarabot mutatott be az ősszel alakult színjátszócsoport. A kezdeményezés Kis Csilla, a Magyar Ház főtitkára nevéhez kötődik, aki Kacsó Erika pénztáros ötlete nyomán a tavaszi Irodalmi Napra létrehozta az előadást. A Kaffka Margit írónő Hangyaboly című regénye nyomán összeállított forgatókönyvet, melyhez Lukács László Kőrösi Csoma Program ösztöndíjas készített koreográfiát, hónapokon át gyakorolták a szereplők, hogy május első vasárnapjára, mely egyben Anyák Napja is volt, bemutathassák a zenés színjátékot az érdeklődő közönségnek. Köszönet a rendezésért Kis Csillának, a koreográfiáért Lukács Lászlónak, valamint a Antal Anikó, Csibi Balázs, Gáspár Tamás, Kacsó Erika, Komáromy Andrew, Köves Ádám, Papp Csilla, Schneman Gabriela, Székely Kinga, Tarnai Tünde, Toth Olivia szereplőknek.

Március 15-i megemlékezés Montrealban „Szabadságharc” – arany és Petőfi barátságának két éve

Nemes Csilla Szidónia

A montreali magyar szervezetek idén március 10‐én tartották a március 15‐i megemlékezést, melynek a Montreali Első Magyar Református Egyház társadalmi terme adott otthont. Aki nem ijedt meg a szokatlanul mostoha időjárástól, és eljött az ünnepségre, nagyon tartalmas és színvonalas műsoron vehetett részt.

Az ünnepség a Szózat eléneklésével kezdődött, majd Nt. György L. Attila házigazda lelkész igei köszöntése hangzott el. Nyitó 28

beszédében Dzsida Jenő Tekintet nélkül című versét idézte, melynek üzenete: „lehet, hogy néha nagyon kellemes, talán előremutató is a kiegyezés, de néha a harcot vállalni kell”. Ezután tolmácsolta a Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör kérését, miszerint a tulajdonukban levő székely zászlót szeretnék átadni az ünnepség egyik szervezőjének, a Csillagösvény Református Egyesületnek. Az idén 60 éves Bethlehem Gábor Irodalmi és Baráti Kör elnöke, Joó Klára elmondta, hogy Baka Károly hosszú éveken át volt a Székely Egyesület elnöke, és bár egészségi állapota már nem engedi meg, hogy jelen legyen az ünnepségen, az volt a vágya, hogy az általa Székelyföldről hozott zászló a Csillagösvény Református Egyesületé legyen. Ennek ünnepélyes átadása napra pontosan a székely szabadság napjával esik egybe. A zászlót – köszönő szavak kíséretében – Nagy Enikő, a Csillagösvény Egyesület elnöke vette át.

Az útviszonyok és a kedvezőtlen időjárási körülmények megakadályozták, hogy dr. Bodnár Gergely konzul, közösségi diplomata személyesen vegyen részt az ünnepségen, ezért telefonon keresztül köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében elmondta: „Petőfiék világos kérdést fogalmaztak meg: «Rabok legyünk vagy szabadok?» Mindenki értette 170 évvel ezelőtt is, és mindenki tudta, mi a válasz erre a kérdésre. Furcsa párhuzam, hogy Magyarország történelmének elmúlt 171 éve többször is arról szólt, amit a márciusi ifjak követelnek: a 12 pontot. Ez alatt a 171 év alatt rengeteg esemény történt Magyarországon: vérbe fojtott szabadságharc, kiegyezés, világháború, Trianon, még egy világháború, szovjet megszállás, kommunista diktatúra, vérbefojtott forradalom, rendszerváltás. 171 év viharos történelem, amelynek a végén a visszaszerzett nemzeti függetlenség díszeleg. 1848 öröksége, hogy Magyarország legyen szabad, független, és magyar ország. Az a Magyarország, amely hisz a nemzetállamokban, a határok védelmében, a család és a munka értékében.” Befejezésképpen pedig mindenkit arra buzdított, hogy éljen alkotmányos jogaival, és vegyen részt a májusban zajló európai parlamenti választásokon.

Az ünnepi műsor főrészében a közönség Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor és Kálló Béla szabadkai színművész, rendező előadásában a „Szabadságharc” című színpadi játékot nézte meg, melyben a fellépők korabeli feljegyzések, dokumentumok és levelek segítségével Arany János és Petőfi Sándor barátságán keresztül mutatták be az 1848–49‐es

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

eseményeket. „Petőfi és Arany barátsága mindenkihez szól. Ezeket a költőóriásokat ugyanis nem a költészetükön, hanem az életükön keresztül közelítettük meg. Mindazok az emberek, akikkel találkoztak, főleg Petőfi, és azok a helyszínek, ahol megfordult, a darabban is megjelennek, ezáltal a közönség megismerte az akkori életkörülményeket, kettejük kapcsolatát és a szabadságharc eseményeit. Ilyen formában ez az előadás hiánypótló.” – hangzott el a felkonferálásban Kálló Béla vallomása a műsorral kapcsolatban. És valóban. A néző úgy érezhette, hogy a két előadó mintegy ablakot nyit Arany és Petőfi életére: különöző helyszínek, élethelyzetek és lelkiállapotok váltakoznak a színpadon – mindezeket térben és időben a székek véletlenszerűnek tűnő, mégis jól kigondolt koreográfia szerint történő áthelyezésével érzékeltetve. A Petőfit életre keltő Tóth Péter Lóránt és az Aranyt, valamint mindenki mást megszólaltató Kálló Béla nagy bravúrral és hiteles játékával lendületes, magával sodró, ám a legkevésbé sem mesterkélt légkört teremtett a színpadon. Két név, két arc, két személyiség – és megannyi érzés, megélés széles skálája. Szakmai, magánéleti és történelmi viszontagságok és viharok. A külső, néha oly mostoha valóság ütközik a belső megélés fájdalmával, mely olykor lélekhasító felkiáltások kíséretében tör a felszínre. Ám nincsen olyan egyéni vagy közösségi szintű történés, esemény, mely ne lelne visszhangra a két költőóriás lelkében, majd egy‐egy költeményében. Hol nyugodt, örömteli, hol pedig viharos, indulatokkal teli dialógusok váltakoznak hol csipkelődő, hol véresen komoly, hol számonkérő, hol bátorító hangnemben – mindez helyenként humoros szófordulatokkal, szójátékkal oldva fel. Nem egyszerű feladatra vállalkozott Kálló Béla: Arany mellett a kor irodalmi és politikai életének olyan jelentős alakjainak is kölcsönzi hangját, mint Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Vas Gereben vagy éppen Bem apó. És tette mindezt olyan könnyedséggel, melynek köszönhetően a karakterváltás minden törés jele nélkül valósul meg. Tóth Péter Lóránt, aki saját elmondása szerint színházi munkába most kóstol bele először, olyan otthonoson mozog a színpadon, hogy alaposan kidolgozott és megérett játékával Petőfi alakját sokáig emlékezetében őrzi a montreali közönség, azért is mert az ő szájából hangzik el a nemzet sorsára vonatozó lényegbevágó kérdés:

Zavart ész meséjének? (Petőfi: Szörnyű idő)

Az ünnepség zárórészében Licskó Szabolcs atya osztotta meg gondolatait, aki elmondta: „egy‐egy ilyen találkozás mindig lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk a múltunkon és erőt merítsünk a kihívások válaszadására… Nekünk is minden egyes ünnep történelmi pillanat, hiszen itt vagyunk még, és hála legyen az Úrnak érte!” Visszautalva a színpadi játékra arra buzdított, hogy a következő generációknak tovább kell adni, hogy „van egy nemzet, aki képes összefogni nemes célokért, és ezt úgy hívják, hogy magyar nemzet... Arany és Petőfi összefogtak, buzdították és erősítették egymást, mi is próbáljuk így erősíteni hitben, vallásban egyaránt, de nemzetiségtudatban is, hiszen nekünk van egy érdekes kihívásunk itt Kanadában, Montrealban, ez pedig az, hogy megőrizzük magyarságtudatunkat, megőrizzük nyelvünket!” Majd pedig hozzátette: „az 1848–49‐es események üzenetét mind a mai napig meg kell őriznünk nemcsak a szívünkben, hanem a jővő számára is. És ez rajtunk, mindannyiunkon múlik!”

Az ünnepi műsort a magyar, székely és kanadai himnusz eléneklésével zárta a montreali magyar közösség.

Egy szálig elveszünk‐e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad‐e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli,

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Emlékszel arra a kis szöszire? Tudod, a tavaly balatoni csajozás... ‐ Akkor azt mondta, majd akkor fekszik le velem ha májusba havazik... Na, most nagyon aktuális lenne megkeresni.

A Magyar Élet magazin elektronikus archívuma Elektronikus változat:

https://issuu.com/magyareletmagazin

Honlap:

https://www.magyareletmagazin.com/

NB1. Bajnokság Állása 1 Ferencvárosi TC 2 MOL Vidi FC 3 DVSC 4 Budapest Honvéd 5 Újpest FC 6 Mezőkövesd Zsóry FC 7 Puskás Akadémia FC 8 Paksi FC 9 Kisvárda Master Good 10 DVTK 11 MTK Budapest 12 Szombathelyi Haladás

M Gy D V Gól 33 23 5 5 72 ‐ 27 33 18 7 8 53 ‐ 37 33 14 9 10 44 ‐ 39 33 13 10 10 46 ‐ 38 33 12 12 9 38 ‐ 28 33 12 8 13 45 ‐ 40 33 11 7 15 36 ‐ 45 33 9 12 12 33 ‐ 46 33 10 8 15 36 ‐ 48 33 10 8 15 36 ‐ 57 33 10 4 19 42 ‐ 56 33 8 6 19 31 ‐ 51

+/‐ 45 16 5 8 10 5 ‐9 ‐13 ‐12 ‐21 ‐14 ‐20

P 74 61 51 49 48 44 40 39 38 38 34 30

MAGYAR ÉLET 2019. TAVASZI KRÓNIKA

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk. Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál. Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe! Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola. Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.) Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor. Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk! Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni. Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát. Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Valutaárfolyam

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – http://www.kossuthclub.ca Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

Érvényben: 2019. május 31. Y

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

376.2 359.81 331.00 318.60 2.74 2.60 221.00 209.39 294.00 283.53 297.00 286.50

(lista bővítés alatt)