Magyar Élet magazin 2018. tél - web

Vol. 71. 1. LXXI. évfolyam 1. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2018. Tél

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Tartalom ▪Címlapfotó: Kralovánszky Balázs...1 Szurányi Noémi, a torontói Magyar Házban ▪Új évi gondolatok...3 ▪Dr. Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövetének választási tájékoztatója...4 ▪Regionális Diaszpóra Értekezlet...6 ▪Elismerő oklevél...6 ▪Dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul üzenete...6 ▪Kanadába látogat Martonyi János volt külügyminiszter...7 ▪Fánk, lángos és tubing Kitchenerben...7 ▪Bemutatkoznak a nyugat‐ kanadai KCSP‐sek...8 ▪Beszélgetés Boda‐Lázár Judith‐al...9 ▪Képes Krónika...10,11 ▪A történelem már pedig kell, hogy tanítson minket!...12 ▪Minden nap mélyebben kell szeretni...13 ▪Egy ember, akiből sokkal több kellene...14 ▪Disznótoros vigasság a Balla farmon...15 ▪Vissza a magyar gyökereinkhez...16 ▪Kanadai Magyar Irodalom...18 ▪Kelet‐Kanada cserkészei nem félnek a téltől...19 ▪Grimasz ‐ Fujkin sarok...21 ▪Magyar győztes film az European Union Film Fesztiválon...22 ▪A bűn csábítása ‐ A Viszkis...23 ▪A „Pesti Broadway” ékszerdoboza, a Mai Manó Ház...24 ▪Gasztronómia...25 ▪Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől...26 ▪Kik ezek a srácok...27 ▪Skandináv keresztrejtvény...30 ▪NB1. Bajnokság Állása...30 ▪Valuta...30 ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 ▪Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...31

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztő: Borbély Emese, Riporter: Pintér Zsanett Külső munkatársak: Borbély Sándor lelkész, Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő, Sándor Ilona Kiss Mária: hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Új évi gondolatok Balla Sándor

felelős államtitkára, augusztusban Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt, októberben pedig L. Simon László országgyűlési képviselő tisztelt meg minket jelenlétével, mint az események ünnepi szónoka.

Március végén Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár volt vendégünk, aki 20 szervezetnek adott át emléklapot az ’56‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára rendezett megemlékezések szervezésében végzett munkájuk elismeréseként

Zenei programokban sem szenvedtünk hiányt tavaly. Két zenei virtuóz, a Liszt Ferenc – díjas Balázs János zongoraművész, és a Liszt Ferenc – díjas hegedűművész, Lajkó Félix adott felejthetetlen koncertet. Sokadjára tért vissza hozzánk a méltán népszerű Teleki Gergő tongoraművész. Június végén a „Fili”‐ ként ismert Szentegyházi Gyermekfilharmónia Székelyföldről látogatott el hozzánk, hogy 150 gyerek együttes éneklésével és zenéjével fejezze ki jókívánságait Kanada fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Augusztusban körünkben köszönthettük a Pécsi Református Kollégium Vegyeskarát és Csadi Zoltán színművészt is. Október végén Kovács Ákos Kossuth‐díjas énekes előadóművész nagysikerű előadása Az Egy óra Arany János verseivel az Arany János Emlékév alkalmából került bemutatásra a kanadai magyar közönségnek.

Kedves Olvasók!

Sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Kelet‐kanadai szervezeteink a közösség minden korcsoportját, érdeklődési körű tagját megszólítják és aktivitásra bírják. Mindennek méltó központja a 3 éve újraépült Torontói Magyar Ház, melyet mindenki a magáénak érezhet. Az ifjú harmad ‐ vagy akár már negyedgenerációs magyar leszármazottakat összefogó cserkészcsapatok. Iskolásaink, a Szent Erzsébet Magyar Iskola és az Arany János Magyar Iskola tanulói. A Kodály Táncegyüttes, mely évről‐évre saját utánpótlásával biztosítja, hogy a fiatalok minél tovább a közösség tagjai maradjanak. Szervezeteink, a Székely Magyar Kanadai Egyesület, az Orbán Balázs Társaság, a Magyar Vadászok és Horgászok Társasága, a Bácska Bánáti Magyar Kör, a Kanadai Magyar Mérnök Egyesület mind‐mind itt tartják éves báljaikat, valamint egyéb kulturális és tematikus eseményeiket. Ezen szervezetek munkájába és életébe csatlakoznak be a Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasai évről‐ évre, akik új színt és lendületet hoznak mindennapjainkba, saját egyéniségüket és szakmai tudásukat hozzáadva szerveznek programokat a már meglévők mellé.

Nemzeti ünnepeink hétvégéi mindig kiemelt aktivitással telnek.

Nem volt ez másként a tavalyi évben sem. Megemlékezéseink alkalmával prominens magyarországi díszvendégeink is érkeztek: márciusban Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért

A focirajongóknak kedveztünk, mikor október végén Puskás hétvégét rendeztünk Torontóban. A Puskás Ferenc öröksége és a magyar futball hagyományai című esten Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futball és a Puskás‐ ügyek hivatalos nagykövete mesélt Puskás életéről, majd Vincze István „Pilu” 44‐szeres válogatott volt csatár, a Puskás Akadémia edzőjének személyes történeteit hallgathattuk meg a futball legendáról a Magyar Házban, majd megtekinthették Almási Tamás Puskás, Hungary című filmjét is a leghíresebb magyarról. Nagy sikerrel zajlott le az először megrendezett Puskás Torna, melyen a torontói Fradi és Hungária vegyes csapatai mérték össze tudásukat.

Ígérem a kedves Olvasóknak, hogy 2018‐ban sem fogunk unatkozni! Nemzeti ünnepeink méltó megemlékezései mellett számos program előkészítése zajlik jelenleg is. Lesz részünk kulturális és‐ gasztrofesztiválban, sportprogramokban és zenei produkciókban egyaránt, melyről a negyedévente megjelenő Magyar Élet magazin hasábjain is tájékoztatjuk majd Önöket.

Remélem, hogy a szervezetek közös, egymást segítő és támogató munkája a továbbiakban csak erősödik. Felemelő érzés azt látni, hogy a különböző szervezetek tagjai egymás eseményein való jelenlétükkel mutatják egységünket. Bízom benne, hogy az összetartás közösségmegtaró ereje csak növekedni fog a továbbiakban és együtt építjük és erősítjük a nemzetet. Közös célunk magyarságunk és magyar identitásunk diaszpórában való megtartása. Kultúránk és nyelvünk megmaradásáért csakis közös erővel, együtt tudunk tenni.

Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese, a Magyar Élet magazin kiadó‐tulajdonosa.

3

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Dr. Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövetének választási tájékoztatója

Ilyenkor, év elején általában számot vet mindenki az előző év teljesítményével. Melyek voltak Nagykövet úr szerint a legfontosabb eredmények 2017‐ben?

Mióta nagykövetként itt vagyok Kanadában, minden évben volt egy fő motívum, amelyre felfűztük a nagykövetségi feladatokat.

Első itt töltött évemben ez a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) elnöksége volt, ezt követte az ’56‐os emlékév, tavaly pedig Kanada 150 éves évfordulója volt a vezérmotívum.

A tavalyi év eseményei közül a legnagyobb visszhangot kétség kívül két kulturális esemény váltotta ki: a Gyermekfilharmónia kanadai látogatása és az ottawai Magyar Hónap. A Gyermekfilharmónia látogatására a kedves olvasók is emlékezhetnek, nem minden nap esik meg az, hogy közel 150 gyermek látogat Kanadába. Az itteni gyerekekkel kiegészülve méltóképpen emlékeztettek a magyar kulturális örökségre Kanada születésnapja alkalmából.

Az ottawai Magyar Hónap, amely a Nemzetközi Pavilon kiállításai köré épült, szintén kiemelten sikeres volt. Nagyobb tömeget sikerült megmozgatnunk, sikerült szélesebb körben bemutatni a magyar kultúra modern és hagyományos arcát is. A Magyar Hónap, amellett, hogy újra összekötött minket, itteni magyarokat, azt a célt is szolgálta, hogy olyan, többed generációs magyarokat is megszólítsunk, akik esetleg magyar rendezvényekre egyébként nem járnak, mert nem beszélnek eléggé magyarul.

Mindkét esemény egyébként egyazon üzenetet hordozott: büszkén mutattuk be azt a kulturális örökséget, amely immár 130 éve jelen van Kanadában, hiszen az első magyar telepesek a XIX. század végén érkeztek. Nagy örömömre szolgált, hogy erről az örökségről egy könyvet is sikerült megjelentetni.

Szintén nagy öröm volt számomra, hogy levelemre, amelyben emlékeztettem a kanadai kormány tagjait és parlamenti képviselőket a magyar‐kanadai örökségre, számos miniszter és képviselő elismerőleg reagált; többen személyes, pozitív tapasztalataikat is elmondták.

A kulturális területen kívül a politikai és a gazdasági kapcsolatok terén is sikerült előre lépni. 2017‐ben új kanadai beruházások kezdődtek Magyarországon. A kereskedelmi és turisztikai kapcsolataink immár évek óta folyamatosan erőteljesen növekednek, így volt ez tavaly is – most már látjuk a számokat, 20% fölötti növekedésről beszélünk.

A politikai kapcsolatok terén nagy örömünkre szolgált, hogy több tisztségviselői szintű látogatást követően tavaly nagyobb számú politikusi delegáció látogatott Magyarországra. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy 2017‐ben újra nagy lépéseket tettünk a kanadai‐magyar kapcsolatok erősítése terén.

A második kérdés adja magát: mik a tervei 2018‐ra, melyek lesznek a legfontosabb feladatok?

Szerencsére ugyanazt tudom mondani most is, mint tavaly és 4

tavalyelőtt: megyünk tovább a néhány éve megkezdett úton, mivel az az irány, amerre elindultunk megérkezésemkor, továbbra is helyes iránynak tűnik. A célunk továbbra is a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése minden lehetséges területen, ezért mi a magunk részéről mindent megteszünk. Az idei év azonban speciális: Magyarországon választások lesznek, az év vége felé pedig lehet, hogy itt Kanadában kapcsolnak a pártok kampány‐üzemmódba. Ilyenkor a diplomácia mindig kicsit a háttérbe szorul, a nemzetközi kapcsolatok helyett mindenki a belpolitikára koncentrál. Ebből adódóan idén elsősorban a már megkezdett folyamatok lezárására koncentrálhatunk. Ilyen feladat például, hogy Esterhazy‐ben végre méltó formában emléket állítsunk az első kanadai magyaroknak, akik ezt a települést annak idején létrehozták. Szeretném továbbá lezárni a magyar értékek összegyűjtésére vonatkozó kezdeményezést, és azokat egy könyvben megjelentetni.

Az is fontos azonban, hogy nem csak a múltra koncentrálunk, hanem a jövőre is: tovább dolgozunk azon, hogy tudományos‐ kutatási területen minél több kapcsolódási pont jöjjön létre kanadai és magyar intézmények között. A diplomácia keretet tud adni az országok közötti együttműködésnek, de akkor mondhatjuk majd, hogy Kanada és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban minőségi változás jött létre, ha az üzletemberek, akadémikusok, kutatók közötti személyes kapcsolatok odáig fejlődnek, hogy maguk szőjék sűrűbbre a két országot összekötő szövetet. Ezen dolgozunk.

Mindemellett idén lesz egy fontos feladatunk, ez pedig a magyar parlamenti választások lebonyolítása. Itt, Kanadában is számos magyar állampolgár él, akik szavazhatnak a választásokon.

Nagykövetként milyen teendői vannak a választás kapcsán?

A legfontosabb dolgom a magyar állampolgárok tájékoztatása a választáson történő részvétel feltételeiről. Sokan még mindig nem tudják, hogy minden Kanadában élő nagykorú magyar állampolgár részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, ha az állampolgárságát lakcímkártyával, érvényes útlevéllel, honosítási okirattal vagy állampolgársági bizonyítvánnyal tudja igazolni. A legfontosabb feladat most, hogy mindenki, aki szavazni szeretne, regisztráljon, felvetesse magát a választói névjegyzékbe. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke január elején kitűzte az országgyűlési választás időpontját, amely Magyarországon 2018. április 8‐án lesz. Fontos azonban, és erre felhívom a figyelmet, hogy azok az állampolgárok, akik Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, és a Nagykövetségen vagy a torontói Főkonzulátuson kívánnak szavazni, ezt egy nappal korábban, 2018. április 7‐én tehetik meg!

Hogyan lehet jelentkezni a választói névjegyzékbe?

A magyar rendszer külön kezeli azokat, akiknek van magyarországi lakóhelye, és azokat, akik magyar állampolgárok, de nincs bejelentett magyarországi lakóhelyük.

Akiknek nincs magyarországi lakóhelyük, azoknak regisztrálniuk kell, hogy az otthoni hatóságok tudjanak róluk, lássák szándékukat. A jelentkezéshez a magyar állampolgárság valamilyen igazolására lesz szükség: ez lehet az úgynevezett személyazonosító vagy régi nevén személyi szám, amely a

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

lakcímkártyán található meg. Ha ez nincs, ugyanígy lehet regisztrálni egy érvényes útlevéllel, vagy állampolgársági bizonyítvánnyal, vagy honosítási okirattal.

Jelentkezni akár az interneten is lehet, a www.valasztas.hu oldalon, vagy a regisztrációs nyomtatványt el lehet küldeni Magyarországra postai úton, illetve személyesen, az Ottawai Nagykövetségen és a Torontói Főkonzulátuson is biztosítjuk a regisztráció lehetőségét. A regisztrációhoz és adatmódosításhoz szükséges nyomtatványt az internetről is ki lehet nyomtatni, de kérésére bárkinek küldünk is.

Akiknek van magyarországi lakcímük, azok hivatalosan Magyarországon élő állampolgároknak számítanak. Ők Ottawában a Nagykövetségen, és Torontóban a Főkonzulátuson szavazhatnak. Ehhez előbb át kell jelentkezni a magyarországi szavazóköréből, ezt januártól már meg lehet tenni, legegyszerűbben a www.valasztas.hu oldalon.

A szavazás menetéről mit kell tudni?

Mint mondtam, akinek van magyarországi lakcíme, az a Nagykövetségen és a Főkonzulátuson adhatja le szavazatát 2018. április 7‐én.

A kanadai magyarok túlnyomó többsége azonban nem rendelkezik magyarországi címmel, nekik vagy nincs lakcímkártyájuk, vagy a lakcímkártyán egy konkrét magyarországi cím helyett csak az szerepel, hogy „külföldi cím”. Ők levélszavazatot adhatnak le. A legtöbb kanadai magyarnak a szavazáshoz nem kell tehát Ottawába vagy Torontóba utazni, csak a legközelebbi postára kell elmennie. Ennek azonban feltétele az előzetes bejelentkezés a választói névjegyzékbe.

Ha valaki már szavazott 2014‐ben az országgyűlési választáson, illetve szavazott 2016‐ban a népszavazáson, akkor nincs teendője. Megint meg fogja kapni a szavazási levélcsomagot, mint korábban. Csak akkor kell bejelentenie a megváltozott

adatait, ha például új postai címe van Kanadában, mert elköltözött. Viszont ha valaki még sosem szavazott, akkor mindenképpen kérnie kell a regisztrációt ahhoz, hogy szavazhasson!

Hova fordulhat, akinek kérdése van a szavazás menetével kapcsolatban, vagy nem biztos benne, hogy melyik csoportba tartozik?

A Nagykövetség munkatársai nagyon szívesen segítenek minden választással kapcsolatos ügyben, e‐mailben a consulate.ott@mfa.gov.hu címre várjuk a kérdéseket. A (613) 230‐7362 telefonszámon is elérhetőek vagyunk hétfőtől csütörtökig, délutánonként.

Azt javaslom mindenkinek, aki részt akar venni az áprilisi választáson, hogy minél előbb regisztráljon. A névjegyzékbe vétel gyorsan megtörténik, de az oda‐vissza postázás idejével is számolni kell. Forduljanak hozzánk bizalommal, ha bármilyen segítségre van szükségük!

5

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Regionális Diaszpóra Értekezlet

Ontario tartományban működő kanadai magyar szervezetek, iskolák, egyházak, kulturális intézmények vezetői részvételével Regionális Diaszpóra Értekezletet tartottunk 2017. november 30‐án a Tokaji étteremben. A résztvevők beszámoltak a Budapesten megrendezett Diaszpóra Tanács üléséről, amely kapcsán számos kérdést sikerült tisztázni. Szabó Stefánia főkonzul részletes tájékoztatást adott a 2018. évi magyarországi országgyűlési választások előkészületeiről, a szavazáshoz szükséges teendőkről. A szervezetek ismertették 2018. évi terveiket, amelyek összehangolását a vezetők megkezdték.

Számos nagyobb produkció és kulturális, kulináris, hagyományőrző program áll előkészület alatt ‐ elmondhatjuk, 2018‐ban is gazdag magyar program várható Ontario tartományban. Torontói Főkonzulátus

Arany János szavaival köszöntelek benneteket kedves diaszpórában elő fiatalok. Idén is elindult a Megavers a Diaszpórában szavalóverseny, amelyre 2018. március 14‐ig jelentkezhettek.

Nagyon várjuk a feltöltött videóitokat, hiszen Magyarország Torontói Főkonzulátusa idén is támogatója a kezdeményezésnek és nagy megtiszteltetés számomra, hogy ismét felkértek a fővédnök szerepére.

Olvassatok, tanuljatok, beszéljetek, művelődjetek magyarul, és sok sikert kívánok nektek a szavalóversenyhez!

(részlet Arany János: A vígasztaló c. verséből)

Elismerő oklevél

A főkonzulátus irodaépületének konferenciaterme adott otthont a Helikon Társaság évadnyitó rendezvényének, amelyen többek között magyar tanárok, mérnökök, előadóművészek tudtak egymással beszélgetni. A rendezvény a 60. Helikon Bál alkalmából készült, Semjén Zsolt miniszterelnök‐ helyettes és Potápi Árpád János államtitkár által adományozott elismerő oklevél eredeti példányát Szabó Stefánia főkonzul adta át Gauder Tamás részére. A programon ismét kiállították a Helikon Bál történetét bemutató tablókat, és finom magyar ízekkel kínálták a vendégeket. Torontói Főkonzulátus

Dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul üzenete: Mi a tűzhely rideg háznak, Mi a fészek kis madárnak, Mi a harmat szomju gyepre, Mi a balzsam égő sebre; Mi a lámpa sötét éjben, Mi az árnyék forró délben...

S mire nincs szó, nincsen képzet: Az vagy nekem, oh költészet!

6

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

esélyeiket. Kérjük, hogy programmal kapcsolatos további kérdés esetén forduljanak Demeter‐Pintér Mariann (mpinter@mfa.gov.hu) külgazdasági attaséhoz.

Torontói Főkonzulátus

Fánk, lángos és tubing Kitchenerben Illési Luca

Kanadába látogat Martonyi János volt külügyminiszter 2018. május 9‐én, az Európa Nap alkalmából számos program kerül megrendezésre Torontóban. A következő EU‐Talks panelbeszélgetés‐sorozat újabb rendezvénye az EU jelenével és jövőjével foglalkozik majd. Az EU‐Talks a Torontóban működő Európai Uniós főkonzulátusok által szervezett, 2016 óta működő programsorozat. A sorozat eseményein aktuális és hétköznapi életünket is érintő témákról beszélgetnek a szakértők, az elmúlt programokon a biztonság, kereskedelempolitika vagy a energia‐felhasználás új lehetőségei szerepeltek.

Február utolsó szombatján a Kitcheneri és a Guelphi Magyar iskola közös tubingozást tervezett a kitcheneri Chicopee Tube Parkba. A tubingozást megelőzően, az iskolában frissen, helyben sütött lángost és fánkot kaptak a gyerekek. Ezután, kellő lelkesedéssel indultunk tubingozni. Szerencsékre pont megfelelő időjárásunk volt. Öröm volt látni, hogy a gyerekek és szülők is önfeledten csúszkálnak a havas dombon; hol egyesével, hol összekapaszkodva, kitcheneriek, guelphiek, kicsik, nagyok… Az egész domb a magyar szavaktól visszhangzott és persze a boldog sikolyoktól. Örülünk, hogy ilyen sokan el tudtak jönni erre a délutánra!

Reméljük, többször fogunk még így együtt lenni! Köszönet az anyukáknak, akik sütötték a finomságokat és a szervezőknek, hogy ilyen remek délutánt adtak nekünk!

A 2018. május 9‐ei EU‐Talks magyar előadója Martonyi János volt külügyminiszter, Széchenyi‐díjas nemzetközi jogász, egyetemi tanár lesz. A meghívás azért különösen fontos, mert ma is sokan vitáznak az Európai Unió létéről, céljairól. A Kolozsváron született Martonyi János életútja és gazdag diplomáciai tapasztalata garancia arra, hogy a mostani EU‐Talks az eddigieknél is érdekesebb és sokszínű lesz.

Emellett a Torontói Városházán a nemrég életbe lépett Kanada‐ EU szabad kereskedelmi megállapodásról (CETA) tartanak napközben nagyszabású rendezvényt, szintén május 9‐én, amelyen Martonyi János is részt vesz.

Martonyi János kanadai látogatása alatt a magyar diaszpórával is örömmel találkozik majd.

2018‐ban magyar start‐upok is részt vesznek az OCE Discovery Days‐en https://www.ocediscovery.com/

A torontói OCE Discovery Days kiállítás (2018. április 30.‐május 1.) a startup cégek számára jelent megjelenési fórumot és konzultációs lehetőséget. Idén a kiállításon Magyarország és a Visegrádi négyek régiója is megjelenik. Hazánkat az előzetes tervek szerint elsősorban egészségiparban dolgozó, innovatív startup cégek képviselik majd, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Innotrade Programja támogatásával. Az eseményen és azt követően a Főkonzulátus által szervezett tanulmányúton a magyar startupok első kézből szerezhetnek információkat a kanadai piacról, üzleti döntéshozókkal és reményeink szerint leendő üzleti partnerekkel is találkozhatnak. Ezek a tapasztalatok nagyon fontosak a hazai vállalkozások fejlődése szempontjából és jelentősen javíthatják nemzetközi piaci 7

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Bemutatkoznak a nyugat-kanadai KCSP-sek

Arany János vagyok, kulturális szervezői munkámat folytatva Kanadában a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület ösztöndíjasaként segítem a helyi magyar szervezetek életét. A város magyarságá‐ nak színes közösségi élete remek lehetőséget nyújt a tanulásra és tanításra, legyen szó cserkészettről, magyar iskoláról, vagy a nagysikerű október Gasztronómiai fesztiválról.

Megtiszteltetés, hogy megismerve az itt élők személyes történeteit, látva közösségért végzett munkájukat, én is nap mint nap tanulhatok valami újat magyarságomról.

Ábrahám Dolli vagyok. Másfél évtizede újságíróként dolgozom, számos országos napi ‐ és hetilap munkatársaként. Az elmúlt 14 hónapban a Vancouveri Magyar Kultúrkör ösztöndíjasaként segítettem a helyi magyar közösségek mindennapjait.

Részt vállaltam a közösség 21. századi kommunikációs csatornáinak kialakítá‐ sában, felépítettem és főszerkesztőként üzemeltettem a www.kanadaimagyardaszpora.com internetes hírportált.

Publikálok a Tárogató című havi magazinban, beszámolóim a Nemzeti Regiszteren is megjelennek. A Szent László Népe Iskolában lehetőségem nyílt arra, hogy tanárként is megméretessem magam. Nemzeti ünnepek szervezésével és lebonyolításával is megbíztak és műsorvezetőként is megálltam a helyemet. Február közepétől a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub ösztöndíjasaként Torontóban folytatom munkásságomat, Telch Dancs Rozália mentor irányítása alatt.

Beöthy‐Molnár Kinga vagyok, 21 ėves egyetemista. Szeptembertől mint KCSP ösztöndíjas kezdtem meg küldetésemet Kanadában, Kelowna városában. Az ottani magyar közössėg egy kicsi létszámú közösség, ennek ellenére számos rendezvényt szerveznek évente, melyeknek aktív résztvevője és szervezője voltam. Ezenkívül a gyerekeknek és felnőtteknek oktattam magyar nyelvet. A gyerekek kevesen voltak jelen, de azért igyekeztem időről‐időre összegyűjteni őket egy‐egy nekik szóló programmal. A küldetésem felénél a minisztérium úgy határozott, hogy az itt töltött idő további részében egy másik közösséget segítsek a munkámmal. Így február közepétől a Wellandi Magyar Önképzőkör munkáját támogatom. Az itteni feladatom szintén a gyerekek összehozása lesz.

Gáspár Roland vagyok. Kalocsán születtem, Debrecenben nevelkedtem. Budapesten az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola másodéves hallgatója vagyok.

Fogadószervezetem a Victoriai Magyar Társaskör, Brit Columbia tartományban. Fő feladataim a közösség programjainak 8

szervezése és a hétvégi iskola foglalkozásainak vezetése. Mellette magánórákat is tartok magyar nyelvből és történelemből. A helyi újság írásában és anyagainak lektorálásában szintén részt veszek. Továbbá segítem a társaskör weboldalának szerkesztését. Célom az volt, hogy sikeresen folytassam az elődeim munkáját és saját ötletekkel, programokkal tovább színesítsem az itteni magyar közösség mindennapjait. A társaskör számomra egy nagy család. Úgy érzem befogadtak, és bízom benne, hogy hasznos tagjává váltam ennek a családnak.

Molnár Judit vagyok, Erdélyben, Marosvásárhelyen élek, ahol kiutazásom előtt önkéntes projektek lebonyolításával, ifjúságneveléssel, közösségszervezéssel és felnőttképzéssel foglalkoztam. Jelenleg a winnipegi Magyar Ház ösztöndíjasaként dolgozom, itt heti rendszerességgel magyart tanítok a felnőtt csoportoknak, valamint foglalkozásokat szervezek a gyerekeknek. Segítem a különböző ünnepségek, rendezvények lebonyolítását, hozzájárulok a negyedéves lap, a Híradó megírásához és más kommunikációs feladatok terén is segítséget nyújtok, így például a közösségi média működtetésével és más szerkesztői, design feladatok felvállalásával. Öröm számomra itt lenni és itt dolgozni. Remélem, hogy sikerül tudásommal és képességeimmel szolgálni az itt élő magyarokat és közösségeiket.

Ivaskó Gergely vagyok, az idei edmontoni KCSP ösztöndíjas. Az elmúlt években televíziós szerkesztőként dolgoztam Budapesten, jelenleg pedig az Edmontoni Magyar Kultúrkör munkáját segítem. Nagy örömmel tölt el, hogy megismerhetem a diaszpóra magyarságát, közben pedig rengeteg új tapasztalatot szerezhetek. A mindennapjaim során újságot szerkesztek, kreatív anyagokat tervezek, magyart tanítok és egy színjátszó foglalkozást is indítottam a lelkes edmontoni magyaroknak.

Megyesi Eszter vagyok, a Calgary‐i Magyar Kultúregyesület ösztöndíjasa. A Szegedi Tudományegyetem Egészség‐ tudományi és Szociális Képzési Karán végeztem szociális munka szakon, ezzel párhuzamosan sokat önkénteskedtem iskolákban, gyermekotthonban, táborok‐ ban. Calgary‐ban legfőbb feladatom a Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola haladó szintű gyermekcsoportjának tanítása, illetve két könyvtárat rendszerezek, kategorizálok. A cserkészek és a Nádihegedű Magyar Népművészeti Műhely munkáját is segítem, illetve rendezvények lebonyolításában veszek részt. Örülök, hogy része lehetek az itteni magyar közösségnek.

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Beszélgetés Boda-Lázár Judith-al, a Torontói Magyar Ház új elnökével Pintér Zsanett

ünnepről emlékezünk meg: március 15, Trianon, augusztus 20 és október 23. A saját báljainkból azonban visszavágtunk, mert a különböző szervezetek tavasszal és ősszel minimum 6‐8 ilyen rendezvényt tartanak. Így idén csak szüreti bálunk lesz és a szilveszteri. Mindkettő nagyon sikeres, teltházas szokott lenni.

Milyen jellegű új programokkal készültök?

Lesz két két irodalmi napunk és négy filmvetítés, ahol igyekszünk újabb magyar filmeket bemutatni. Tavaly ’56‐os filmek közül válogattunk és inkább idősek jöttek. Kisebb, 30‐40 fős programokat tervezünk az emeleti Kodály terembe. Idén is tartunk egészségügyi napot május végén, ahol torontói magyar orvosok fognak előadni. A lényeg, hogy minél több ember, minél gyakrabban forduljon meg a házban.

2018. november 5‐én vezetőségi választás volt a Torontói Magyar Házban. A 2 évente ősszel esedékes voksoláson az intézmény tagsága a korábbi főtitkárt, Boda‐Lázár Judith‐ot választotta meg elnöknek. Vele beszélgettünk a Magyar Ház elmúlt időszakáról, távlati tervekről és célokról.

Mit lehet tudni a régi‐új csapatról? Új főtitkárunk Kiss Csilla, az Arany János Iskola tanára, sajtó‐ és tájékoztató igazgatónk Németh Jenő, ifjúsági‐és sportigazgatónk Gáspár Tamás. Velük két üres pozíció betöltődött, egy pedig cserélődött. Emellett új igazgatósági tanácsadóink is vannak, így sikeresen vontuk be a három legnagyobb magyar szervezet elnökét is ‐ az Orbán Balázs Társaságét, a Bácska‐Bánáti Körét és a Vadász Társaságét. Ilyen módon jelen pillanatban minden csoport reprezentálva van.

A tanácsadóknak milyen szerepe és beleszólása van a ház életébe? Évi négy gyűlésünk van velük, ahol átnézzük a közgyűlés anyagát, a költségvetéseket és a fontosabb ügyeket, amelyekben döntést kell hozni. Nekik is van lehetőségük hozzászólni, tanácsolni. A mindennapi dolgokba azonban nem igazán szólnak bele. Van aki aktívabb, többet besegít, van aki csak a gyűlésekre jön és olyan is, aki rengeteget önkénteskedik.

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján terveztek változásokat a Ház életében?

Változatni nem tervezünk. Sikeres két év volt, viszont a hangsúly az elkövetkezendőkben azon lesz, hogy új eseményeket hozzunk be. Kisebb méretű, tematikus programokra gondolunk, ami más érdeklődésű embereket is megmozgat. A három nagy ingyenes rendezvényünk a Nyílt Nap, a Magyar Nap és az Advent a továbbiakban is megmarad.

Ebből az első az itteni magyar szervezetekről szól, a másik kettő pedig bazárral egybekötött program. Ezen kívül négy nemzeti

A közösség ifjabb tagjai számíthatnak új, kifejezetten őket célzó programokra?

Nagy reményeket fűzünk az új ifjúsági igazgatóhoz, Gáspár Tamáshoz. Sok helyen foglalkozik a fiatalokkal: tanít, önkénteskedik a Kodály tánccsoportnál és a ministránsoknál a tempolomban, közben pedig egyetemre jár. Márciustól újraindítja a templomnál most megszűnt főzőklubot. Ezt hozza át hozzánk. A vezetőség úgy döntött, hogy ingyenes lesz a program. Lesznek önkéntes szakácsaink és a Magyar Ház adja majd az alapanyagokat. Az esemény azonban limitált lesz, mert olyan sokan nem férnek el a konyhában, max. 20‐25 fő vehet majd részt. Emellett Tamás szervez egy sportnapot is, ami egy közeli focipályán lenne és utána esetleg ide is be lehetne jönni.

Vannak ötletek. Szeretnénk ping‐pong asztalokat beszerezni, mert vannak napok, mikor a nagyterem üres, így lehetne asztaliteniszezni, sakkozni. Tamás egyik feladata az is, hogy beszélgessen a fiatalokkal és tudja meg, mi lenne az a program ami a Magyar Házba hozná őket.

Ha már az érdeklődök bevonásáról beszélünk hogy áll a Házban található könyvtár? Amennyiben valaki szeretne kölcsönözni vagy helyben olvasni, van már erre lehetősége?

A könyvtárat tavaly november 19‐én nyitottuk meg. Még nem vagyunk száz százalékosan felkészülve, a könyvek kölcsönzése egyelőre manuálisan működik. Február végétől lesznek pontos nyitvatartási napok meghirdetve. Eddig Papp Csilla, a Magyar Ház KCSP ösztöndíjasa bejelentkezés alapján állt az olvasók rendelkezésére, de keresünk önkénteseket, hogy rendszeres lehessen a nyitvatartás. Aki betér hozzánk, a múzeumunkat is megtekintheti. A földszinten található vitrinekben évi hat alkalommal cserélődnek a kiállitások. Sajnos nagyobb tárgyakat nem tudunk betenni, de mindig az aktuális ünnepeknek megfelelően változik a tárlat. Bán Ildikó, a közkapcsolati igazgató vezeti most a múzeumot, a könyvtárat pedig Kiss Csilla, akinek nagyon jó az irodalmi és történelmi tudása.

Mindkettő nagyon jó kezekben van.

Ha valaki szeretne tag lenni a Magyar Házban, hogyan teheti meg?

A honlapunkon és az irodában is megtalálható a kérdőiv, melyet kitöltés után két tagnak is alá kell írnia. Ez feljogosítja arra, hogy szavazzon, eljöhet a gyűlésekre és kedvezményes jegyet vehet a báljainkra. Tavaly először szerveztünk egy tagebédet, szeretnénk ebből hagyományt teremteni. Próbálunk mi is adni a tagjainknak, hogy ne csak ők támogassanak minket.

9

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Képes Krónika

Január 27‐én került sor a Torontói Magyar Ház új vezetőségének évindító nagy eseményére, a Nyílt Napra. A rendezvény lehetőséget adott a Toronto és környéki szervezeteknek, hogy egy‐egy asztalnál bemutatkozhassanak.

Fotó: Kralovánszky Balázs

10

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Képes Krónika A Nyílt Nap keretében rendezték meg az Torontói Arany János Magyar Iskola hagyományőrző farsangi mulatságát. Népzene, táncos vigasság, vetélkedők és kézműveskedés várta a gyerekeket.

Fotó: Kralovánszky Balázs

11

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

A történelem már pedig kell, hogy tanítson minket!

Gondolatok a torontói Szent Erzsébet plébániaközösség alapításának 90. évében

P. Forrai Tamás Gergely SJ

felfedezésében, négyszáz évvel ezelőtt, a jezsuita szerzetesek jártak úttörő szerepet és máig sok területen látnak el szolgálatot. Másrészt azért, mert ebben időben zajlik odahaza az egyházüldözés térnyerése, aminek kezdetektől fogva a szerzetesek, köztük is kiemelten a jezsuiták a kiemelt célpontok a kommunisták számára. A háború utáni években kisodoródott nagy magyar közösségek ellátására így nagyszámban „szabadultak fel” az üldözött szerzetesek. A jezsuiták kapják meg a kanadai magyarság szolgálatának megszervezésnek feladatát. Vancouver, London, Courtland, Hamilton és Montréal mellett Torontóban jezsuiták vállalják a helyi közösségek szolgálatát majd fél évszázadra. Nagy szerencse, hogy ráadásul az emigrációs magyar jezsuita központ is lassan Torontóban kezd megteremtődni, főleg, amikor itt nyílik meg a noviciátus a rendi utánpótlás képzésére.

Új lelkészként (és történészként) érdekes tapasztalat a torontói, egy 90. Jubileumi évbe csöppenni, márpedig ezt történt velem a Szent Erzsébet plébánia alapításának idei ünnepére készülve. A kérdés számomra az volt, hogy mire is tanít minket történelmünk?

Valódi romantikus történet az, ahogy 1928‐ban egy fiatal magyar fogorvos egy torontói rendezvényen magyar hangokra lesz figyelmes. Megszólítja őket, megismerkednek: e néhány lelkes hívő ember vágyából születik meg a katolikus közösség megteremtésének a gondolata. Lépésről lépésre, (sőt néha egy lépést hátra lépve) haladnak: kapnak otthonról papot, különböző helyeken bérelnek helyet találkozásra, misézésre, és – éppen belecsúszva a világválságba – a rászoruló magyarok megsegítésére. Évtizedekig hordozzák a vágyukat, hogy legyen saját templomuk is. És akinek van víziója a jövőről, az kap ehhez segítséget is!

Mivel nem sokáig maradnak a magyar papok, ezért e heroikus kezdés leghosszabban szolgáló, legáldozatosabb papja az angol anyanyelvű Fr. Austin. Maga az érsek látja annyira meggyőzőnek a közösség szándékát, hogy megígéri: amennyit a közösség összegyűjt a templomra, azt az egyházmegye megduplázza! Így végül 1944 tavaszán felszentelik a Dundas‐ Spadina sarkán az első templomunkat. A hosszú, megfeszített munka látható eredménye és ennek a közösségteremtő hatása, illetve a megszülető stabilitás teszi lehetővé, hogy a templom körül ekkortól burjánozni kezdenek a lelkiség és kulturális csoportok.

A növekedés motorjává a jezsuita közösség válik ekkortól.

Mindszenti bíboros torontói látogatásán kifejezetten kéri, hogy magyar közösséget magyar pap szolgáljon. Így hívják meg a jezsuitákat, akik 1949‐től kísérik a közösséget. Miért mi?

Egyrészt, mert Kanada őslakóinak megtérítésében és az ország 12

Egy diaszpórában működő plébánia kezdettől három területen kell segítse a magyar családokat: egzisztencia építésben, illetve a keresztény hit és a magyar kultúra megőrzésében. Az új egzisztencia felépítésében a közösségi hálón túl rengeteget segített a Karitász, illetve a saját kis Hitelszövetkezet, főleg azon évtizedekben, amikor itt még nem igen létezett egy erős állami szociális támogató rendszer. A hit átadását segítette a sokszínű lelki élet, a hitoktatás, a ministráns és ifjúsági programok sora.

A magyar kultúránk megőrzését legjobban a Szent Erzsébet Magyar Iskola és a két cserkészcsapatunk biztosította, amik stabilan ott álltak a közösségi és kulturális programjaink mögött.

Éppen ez a plébániai „háló” adott egy erőteljes dinamikát és segített újabb és újabb célokat kitűzni. A nagyszámban érkező ’56‐os menekültek adtak egy olyan újabb löketet, ami világossá tette az igényeket és az azokra válaszoló terveket. A növekedés új kihívása volt, hogy a templom körüli magyar negyedet elkezdték feltölteni a betelepülő kínaiak. A földrajzi beszorítottság feszültségére adott válasz lassan új víziót szült 1984‐85‐re: új, nagyobb, egységes koncepciójú, jobban megközelíthető és modern plébániai központot kell felépíteni.

Ez a vízió sokáig tudott célt adni, motiválni, közösséget építeni.

Ezt a víziót két mélyben történő változás alapjaiban kezdi ki, anélkül, hogy ezt a közösségek idejében észre vennék. A kanadai társadalom megdöbbentően gyors átalakulása ekkora már komoly változásokat idéz elő. A hazai 1989 rendszerváltása pedig – akkor talán még nem is érezhetően – alapvetően változtatott meg sok mindent az emigráción belül: eltűnt az eddigi „ok”, a kommunista ellenség, ami eddig egy elég erős közös értékalapot adott a különben nagyon széttagolt emigrációban. Mára érezhető az is, hogy az ezutáni kivándorlás egészen más alapon történik, más motivációval és célokkal.

Ekkora alapvetően meggyengült a vízió a jövőről, hogy hol is képzeli el magát a közösség akárcsak 10 év múlva is? Vízió nélkül pedig nem lehet élni!

Ma, szerintem, veszélyes késésben vagyunk, hogy mindezen szétforgácsoló folyamatokra egy egészen új vízióval, jövőképpel tudjunk válaszolni, ami úgy tudna erőt adni és közösséget építeni, mint a korábbi történünk mutatja. Mi mégis ezt kezdtük el féléve: egy átfogó plébániai kérdőívvel kezdtük, majd

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

ennek eredményéről fórumbeszélgetéseket tartottunk. Erre építve vágtunk bele egy tervezett tervezési folyamatba, amiből idén nyárra szeretnénk egy olyan világos, középtávú plébániai víziót, apostoli tervet és feladatsort összeállítani, ami irányt és motivációt tud újra adni a közösségnek.

Hozok egy példát a megoldandó feladatokra. A fent említett Magyar Iskolánk folyamatosan fejlődött az előző fél évszázadban és lett egyik meghatározó értéke közösségünknek.

A társadalomban régóta zajló gyors szekularizáció és a rossz döntések miatt egy erőteljes elidegenedés következett be, ami lassan két éve az iskola elköltözését okozta. Ezt nagyon sajnálom, mert hiszem, hogy máig érvényes az ismert vers: ne hagyjátok a templomot és az iskolát. Így együtt, mert itt, a diaszpórában ezek különösen egységet alkotnak. Számomra így kezdetetektől kiemelt szándék e kapcsolat rendezése és új alapra helyezése, ha lehetséges. Éppen ezért fontos hír, hogy a Torontói Katolikus Iskolaszék három opciót kínált fel iskolánk elhelyezésére, miután a mostani – eredetileg is átmenetinek szánt – helyszínen erre nem lesz lehetőség szeptembertől: a) elhelyezés a Szent Erzsébet plébánia épületeiben, b) elhelyezés a közvetlen szomszéd Saint Gabriel iskolában, vagy c) az első két opció keveréke, amikor az óvoda és az első két osztály kerülhetne a Szent Erzsébet felújított óvoda részébe, míg a többi osztály a Saint Gabriel iskolaépületébe. Magam részéről nagyon pozitívnak érzem, hogy több reális opciót is felajánlottak, mert ez szabad döntési lehetőséget teremt meg.

Mindhárom opciónak látom előnyeit, hiszen – gondoljunk csak arra, hogy az őszi kérdőív messze legfontosabb kérése az iskola visszahozatala volt: bármelyik megoldás megoldja a cserkészet rendezett elhelyezését nálunk, lehetőséget teremt a 3. óvodai osztály újraindítására és teret ad minden kiegészítő szülői programnak. Bármelyik mellett is lesz a döntés, mindegyiket teljes szívvel tudom támogatni.

És az iskola kérdése, bár nagyon fontos, egy a megválaszolandó kérdések sorából. Én hiszek abban, hogy közösen keresve tudunk jó válaszokat adni. És akarok hinni abban, hogy Szent Erzsébet plébániánk talán kisebb, de megújult, felismerhető arculatú, összetartó, befogadó és a misszióra elkötelezett közösség lesz, amely kreatív módon tudja összekapcsolni hétköznapjaiban a hitet és a kultúrát, az idősebb és a fiatalabb generációkat, a magyarul és az angolul beszélőket: valódi lelkiségi és kulturális központ a torontói magyarság és a környék keresztényei számára.

Ehhez azonban plébániánk szellemi, közösségi és fizikai megújítására van szükség. Szeretettel és bizalommal hívom közösségünk tagjait és minden barátunkat, hogy legyenek ezen új otthon‐teremtés részese! Programjainkra (főleg az ifjúság támogatására), az ezeket szolgáló közösségi termeink felújítására és a szükségessé vált parkoló újra burkolásra, és az időseket szolgáló lift cseréjére a forrást szeretnénk a JUBILEUMI gyűjtéssel előteremteni. Kérjük nagylelkű anyagi támogatásukat ezen célokra! Aki szeretné nagyobb adománnyal szülei, családja emlékét megörökíteni, mint ahogy azt az alapítók tették 90 évvel ezelőtt, azok számára lehetőség van arra, hogy nevük felkerüljön az üvegablakokra és kérjük, hogy ne feledkezzen meg végrendeletében sem plébániánk

közösségéről!

Azzal kezdtem, hogy engem arra tanít plébániánk története, hogy akinek van víziója a jövőről, az kap ehhez segítséget is embertől és Istentől. Azt tapasztalom, hogy közösségünk kezd hinni ebben.

„minden nap mélyebben kell szeretni és önzetlenebben kell adni” Pulins Rebekka

2015 szeptember elején, 17 évesen, Magyarországra érkeztem.

Pontosan két hónappal érettségi után indultam el, hogy egy évig hátizsákkal körbeutazzam Európát. Az egyik tervem az volt, hogy a Szent Ferenc Alapítványnál önkénteskedjek az egyik gyermekotthonban. Csaba testvér 2007‐es torontói látogatása után, tíz évig érlelődött bennem ez a szándék. Tehát amikor Magyarországra érkeztem, első dolgom az volt, hogy felkerestem az irodát.

A Szent Ferenc Alapítvány irodája 2015‐ben még a Ferencziek terén volt, ahol szerencsém volt, mert az alapítványban dolgozó önkéntesek közül, Törőcsik Évával találkoztam először, aki személyesen ismerte Csaba testvért. Egy héttel később ő volt az, aki elvitt engem egy budapesti templomba, ahol Csaba testvér misézett. Egy gyors bemutatkozás után megbeszéltük, hogy a rákövetkező pénteken elvisz magával Erdélybe. Csaba testvér fekete Nissan kocsija a Budapest Hotel előtt várt.

Izgalommal a hátsó ülésre ültem. Az volt a terv, hogy elvisz és megmutat néhány otthont, hogy eldönthessem, melyikben szeretném a három hónapomat eltölteni. Másnap délután megérkeztünk a nagyszalontai Béke Királynő otthonhoz, ahol Csaba testvér később megtartotta az évnyitó /Veni Sancte/ misét az udvaron.

Mire leparkolt, egy csapat izgatott gyermek vette körül a kocsit.

Kiszálltam, és rögtön egy kisfiú és egy nagyobbacska kislány megszorították kezeim. Ekkor még nem tudtam, hogy az a pillant, az a találkozás Ötvös Norbival és Szabó Andikával, teljesen megváltoztatja az életemet. Aznap a gyerekek körbevittek, megmutatták a szobájukat, a lakásukat és a családjukat. Odavittek egy pados hintához, ahol leültünk és meséltek nekem. Mise alatt derült ki, hogy épp Norbinak volt a keresztelője. Az éjszakai kevés alvás és sok gondolkodás után úgy éreztem, hogy ott vagyok, ahol lennem kell. És ott, ahol akartam lenni.

Reggel Csaba testvérnek megmondtam, hogy nem megyek tovább, mivel a szalontai 100 gyermekes otthonban úgy éreztem, hogy lesz feladatom. Két héttel később nevelője lettem Andika családjának, ahol 10 leányért voltam felelős.

A három hónap gyorsan elszállt. A szokatlan feladatok felhalmozódtak, de a mindennapi életbe egyszerű volt belerázódni. Hálásan keltem fel minden reggel, mert tudtam, hogy egy új lehetőséget ad arra, hogy többet tehessek másokért, mint az azelőtti napon; de minden este, 13

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

hullafáradtan azzal a gondolattal aludtam el, hogy igazból én ott többet kaptam, mint amit valaha is adtam. A 3 hónapból lett 4, 5 és végül 6 hónap. Nehezen tudtam elválni nemcsak a gyerekektől, hanem a nevelőktől is. Tőlük tanultam a szeretet erejéről, és azt, hogy csak a szeretet által lehet valóban a nehézségeken túllépni. A szalontai hónapok alatt figyeltem meg azt, hogy azok, akik szeretetlenségben nőttek fel, a szeretetet teljes létükből adják másoknak.

Hálásán köszönöm Csaba testvérnek azt, hogy két évvel ezelőtt személyesen vitt el magával. Azóta életre szóló kapcsolataim vannak és az ott tapasztalt alázat emlékeztetnek arra, hogy minden nap mélyebben kell szeretni és önzetlenebben kell adni.

Egy ember, akiből sokkal több kellene Németh Jenő

adományai, a magyar kormány támogatása hatalmas segítség, de szükség van más forrásokra is. Emiatt jött Böjte Csaba testvér Észak‐Amerikába, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarokkal is találkozhasson, tőlük támogatást kapjon védencei számára.

Az Orbán Balázs Társaság, melynek meghívására Böjte Csaba Torontóba érkezett – a Magyar Ház és a Kanadai Magyar Kulturális Tanács támogatásával – jótékonysági vacsorát szervezett, melynek teljes bevételét Böjte atya ügyének támogatására ajánlotta fel. A Torontói Magyar Kultúrközpont Árpád–terme teljesen megtelt, hiszen a halk szavú szerzetest sokan akarták látni‐hallani. A bejáratnál stílusosan felállított székely–kapu melletti dobozba a vendégek saját pénzbeli adományaikat is elhelyezhették és a vendégek nem voltak szűkmarkúak...

Elekes Imola, az Orbán Balázs Társaság elnöke a megnyitójában méltatta a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működését és jótékonysági est jelentőségét. Dr. Szabó Stefánia Főkonzul elismeréssel szólt a telt házról. Ódor Bálint Magyarország nagykövete ugyan nem lehetett jelen, de üzenetben köszöntötte a jelenlévőket, míg a Magyar Kormány üdvözletét Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese tolmácsolta. A Torontói Magyar Ház vezetősége nevében Boda‐Lázár Judith és Dr. Fecső András mondott köszöntőt.

Szerzeteshez méltó alázatos, szerény alakját csuháját mindenütt ismerik, ahol magyarok élnek ezen a világon. Szinte védjegye már ez egy áldott cselekedetnek, aminek Böjte atya az életét szentelte.

Mert Böjte Csaba testvér gyermekeket ment. Apátlan, anyátlan árvákat, ellökött, kidobott, elhanyagolt szerencsétleneket.

Magyart, románt, vagy cigányt... mindegy az, mert Isten nem kategorizál, hát Böjte atya sem teheti. Egyformán ad ételt, szállást – és ami a legfontosabb – szeretetet minden kis rászorulónak, akikből sajnos egyre több és több van Erdélyben és akikre (tudjuk, milyen) sors várna a román állam szociális hálójában.

Hatalmas feladat ez ma már. Néhány kisgyermekkel kezdte, akikkel saját hajlékát és kenyerét osztotta meg, de egyre szaporodtak az árvák és napjainkra számtalan árvaházban ezernél is több kicsi várja a levest a tányérjába és egy simogatást, jó szót, ami néha a levesnél is fontosabb. Ehhez mára komoly segítő személyzet és rengeteg pénz kell. Böjte atya mindent megtesz, hogy ezt valahogy előteremtse. Igaz ugyan, hogy jóérzésű emberek, egyesületek és egyházak 14

A vacsora előtt Kiss Anna József Attila versét, Kiss Gergő pedig Benedek Elek költeményét szavalta. A Szent Erzsébet Magyar Iskola gyermekkara bájos kórus műveket adott elő Lázár Krisztina vezényletével. Az ”elmaradhatatlan” Kodály Néptánc‐ együttes pedig pár percre magyar táncmulatságot varázsolt a terembe, amiért a megszokottnál is nagyobb tapsot kaptak. Az asztali áldást már Böjte atya mondta. Az azt követő ízletes vacsorát pedig ismét Könnyű Norbert és csapata ”alkotta”.

Vacsora után Bálint László, az Erdélyi Magyarokért Alapítvány Elnöke szólt alapítványuk tevékenységéről és egyéb kiadványaik mellett bemutatta az Ember és Föld című színvonalas, művészi fotókkal és Böjte Csaba gondolataival ellátot fotóalbumot, amelyek megvásárlásából befolyt összeg szintén az rendezvény bevételét gyarapította. (Az Ember és Föld nívós képeiből fotókiállítást is láthattunk.)

Ezt követően – mint az est legfontosabb vendége – Böjte Csaba testvér kapott szót a színpadon. A halk szavú, szerény ember mesélt nekünk a múltról, ahogy ez az egész gyermekmentő szolgálata elkezdődött. S bár szerzetes létére határozottan derűs, jó hangulatú visszaemlékezést tartott, néhány szívszorító történet közben bizony csuhája ujjával meg kellett törölnie a szemét. Pedig mondanivalójában nem volt semmi feltűnést keltő szándék, semmi túlfűtött érzelgés, még csak sajnálkozás sem. Voltak viszont bölcs gondolatok az összetartozásról és arról, hogy néha túl kell lépjünk az egyéni érdekeinken.

Elmondta, mekkora feladat ezeket az árvákat visszaadni, beépíteni a közösségbe, ami sokkal összetettebb, mint élelmezni, ruházni a kicsiket. Meg kell tenni mégis! – mondta tüske hajú, mosolygó szemű szerzetes – hiszen a vihar is a magában álló fát dönti ki. Az erdővel nehezebben bír...

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Disznótoros vigasság a Balla farmon Pintér Zsanett

Székely, mátrai, szilágysági, bácska–bánáti és szatmárnémeti hagyományok szerint készültek disznótoros ételek február 3‐án a Toronto melletti Balla farmon Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese szervezésében. A hagyományőrző jótékonysági összejövetelen 10 disznóból készültek a finomságok a torontói magyar szervezetek szorgos keze alatt. Különféle tradíciók és receptek alapján készült a Torontói Magyar Ház, az Orbán Balázs Társaság, a Bácska‐Bánáti Kör, a Kodály Együttes és a Vadász Társaság disznótorosa. A közösségi eseményen jelen volt Dr. Szabó Stefánia főkonzul, Nt. Vass Zoltán, az Első Magyar Református Egyház lelkipásztora, Varga István a KMKT alelnöke és Kontra Tamás cserkészparancsnok is. A közel 100 fő részvételével zajló ebéden Balla Sándor köszönetet mondott a jelenlévőknek, a szervezetek vezetőinek: Boda‐Lázár Judithnak (TMH), Elekes Imolának (OBT), Szöllösi Gyulának (BBK), Komáromy Andrewnak (KE) és Antal Jánosnak (VT), hogy segítségükkel idén is létrejöhetett ez a tavalyi esztendőben elindított magyarság összetartó rendezvény. A KCSP ösztöndíjasok hagyományőrző disznókántálással kívántak jó étvágyat az ebédhez. Az esemény másnapján 100 adag étel került kiosztásra. A magyaros ételeket – hurkát és kolbászt ‐ Balla Sándor és a KCSP csapata juttatta el a St Francis Table rászorulóinak.

15

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Vissza a magyar gyökereinkhez…

Vendégségben a Somodi családnál

Sándor Ilona

gyermekeként már Windsorban született. Ebből a házasságból négy gyermek látta meg a napvilágot, köztük Michael édesapja, Somodi Károly, aki a második gyermek volt.

A Somodi nagyszülők magyarul beszéltek otthon, így a gyermekek minden nap hallották a magyar szót. Az apai részről másod‐, anyai részről harmadgenerációs Somodi Károly egy angol‐ír származású hölgyet vett feleségül és így a magyar elfakult a családban. Károly a torontói Kodak Filmgyárban kapott mérnöki munkát, így itt telepedett le. Két gyermeke, Michael és az öccse itt nőtt fel és már csak angolul tanult meg.

Michael a Torontói Egyetemen elvégezte a mérnöki szakot, majd a York Egyetemen az üzleti ágon szakosodott.

Michael, milyennek találod a magyar nyelvet?

A magyar nyelv érdekes nyelv. Fontos, mert kell beszélni apósommal, anyósommal, fiaimmal és rokonsággal. Amikor megyünk haza, tudunk kommunikálni velük.

Hogyan tudod gyakorolni a magyar nyelvet?

Most minden nap gyakorolom a magyar nyelvet, mert mi napi szinten használjuk. A gyerekek néznek magyar meséket, mennek a Kodályba táncolni.

Somodi Michael már évek óta szorgalmasan tanulja a magyar mint idegen nyelvet a torontói Helikon Társaság szervezésében működő egyik felnőtt nyelvosztályban. A heti kétórás foglalkozások hozzásegítették ahhoz, hogy a teljes kezdő szintről eljusson a középhaladó szintig. Egyre bővülő szókincse és a magyar nyelvtan ismerete révén Michael mostanra mondatokban tud beszélni, ki tudja magát fejezni hétköznapi beszédhelyzetekben és jó ráérzéssel észreveszi azt is, ha beszédében hibázik.

Michael persze a családjától is kap segítséget a magyar nyelv gyakorlásában. Felesége, Ella, magyar anyanyelvű, habár Erdélyben, kétnyelvű környezetben nőtt fel. Két gyermekük, Danika és Gyuszika a Szent Erzsébet Hétvégi Magyar Iskolába járnak. Ők egyébként hétköznap francia nyelvű oktatásban részesülnek. Fontos megemlíteni azt is, hogy Ella szülei szinte minden évben, főleg a téli időszakban jönnek Erdélyből meglátogatni a családot és ilyenkor 2‐3 hónapot töltenek együtt. Ők nem beszélnek angolul, és ez jól jön Michael‐nak is és a gyerekeknek is.

Most is együtt volt a ‘nagyobb’ család: após, anyós, Michael, Ella és a gyerekek, amikor február elején leültünk egy közös beszélgetésre Somodiék dél‐etobicoke‐i otthonában. Sok mindenről beszélgettünk: családfáról, a magyar nyelv tanulásáról, annak fontosságáról és a család összefogó erejéről.

Mint megtudtam, a torontói születésű Michael nagyapai részről harmadgenerációs, nagyanyai részről pedig negyedgenerációs magyar. Nagyapja, Somodi László 16 éves volt, amikor 1926‐ban szüleivel elhagyta a Mezőkövesd melletti kis falut, Egerlövőt és kivándorolt Kanadába. Az akkori reguláció szerint a családnak két évet Saskatchewan‐ban kellett töltenie. Somodiék utána Windsorba költöztek, mivel ott egy nagyobb magyar közösség virágzott. Michael nagyapja később itt ismerte meg jövendőbeli feleségét, aki korábban kivándorolt magyar szülők 16

Milyen a magyar az angolhoz képest?

A magyar különbözik az angoltól. Az agyam tornázik, amikor magyarul beszélek. Azelőtt, régebben a magyar óra előtt aggódtam, hogy nem fogok emlékezni a szavakra, de most ez nem nagy baj. Tanultam sok szót az évek alatt, minden héten tanultam pár szót. … A végződések, a ragok nagyon érdekesek a magyarban. Most könnyebb felismerni a részeket a szóban.

Van kedvenc magyar szavad?

Igen. ‘Hihetetlen’ – ez volt az első szó, amit tanultam. Meg ‘csodálatos’ – ezek olyan pozitív szavak.

Michael felesége, Ella is bekapcsolódott a beszélgetésünkbe.

Elmondta, hogy ő Kolozsváron született, ott nőtt fel, ott járt magyar nyelvű óvodába és iskolába. De az egyetemen a közgazdasági szakot már románul végezte, mert nem volt magyar nyelvű képzés. Ella ösztöndíjjal jött ki Amerikába, Ohio‐ ba tanulni. Amikor elvégezte a tanulmányát, letelepedési engedélyt kért Kanadába. Itt ismerkedett meg Michael‐lal.

Amikor a gyerekek megszülettek, mindketten fontosnak tartották, hogy ők is megtanuljanak magyarul. Danika most a Hétvégi Magyar Iskolában 4. osztályos, Gyuszika pedig 2. osztályba jár. Ella foglalkozik a gyerekek magyar tanulásával. Az első években heti két órát töltött velük a házi feladattal és külön olvasással. ‘A magyar nyelv színesebbé teszi az életüket.’

– vallotta Ella.

Ella szülei, Nagy Dániel és Sára asszony is szívesen hozzászóltak a beszélgetésünkhöz. Dániel elmondta, hogy az ő szülőfalujuk a Mezőségben lévő Visa település, ami 32 km‐re fekszik Kolozsvártól. A kb. 500 fős lakosság 82 százaléka református magyar. Sajnos a közeli Kolozsváron egyre csökken a magyar ajkúak száma. Nagyék mindkét helyhez kötődnek, hiszen Kolozsváron lakásuk, Visán pedig szép kertes házuk van. Visán töltik a nyarakat a gyümölcsös‐ és szőlőskert munkálataival. Ide jönnek látogatni a nyári szünetben Elláék a gyerekekkel.

Milyen a magyar nyelv helyzete a családban? ‐ kérdeztem Nagy Dánielt.

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Mi a kis faluban magyarul tanultunk a 8 osztályban. A románt tanultuk, mint idegen nyelvet. A szakiskolát románul tanultuk. A líceumban újra magyarul. Az egyetemen újra románul… Az fel sem merült soha, hogy a gyerekeink ne tudják az anyanyelvüket. Addig, amíg lehetett, magyar iskolába jártak.

Ella az ékes példája annak, hogy ha a gyerek az anyanyelvén tanul, akkor könnyebben tanul más nyelvet is. És Ella annak az ellenpéldája is, hogy tud valaki érvényesülni, hogy nem csak a románt tanulta… Az ember az anyanyelvén gondolkodik. Ha számolok, az agyam magyarul működik.

Sára asszony ezt fűzte hozzá: Az unokám, Danika, megkérdezte tőlem: ‘Mama, miért kell mi tanulunk magyarul?’ És én azt mondtam, hogy én is amikor iskolába jártam, akkor nemcsak magyarul tanultam, hanem románul és franciául is. Nektek szükséges tudni magyarul, mert mama és tata nem tud angolul és hogy tudjunk beszélni.

Az anyaországon kívüli magyarság támogatásának köszönhetően Nagy Dániel és Sára 2013‐ban Kolozsváron megkaphatta a magyar állampolgárságot. Ella és a gyerekek 2015‐ben lettek magyar állampolgárok. Michael is csatlakozott hozzájuk, amikor 2016 március 20‐án a torontói Magyar Házban ünnepélyes keretek között átvette az állampolgársági dokumentumot.

Michael, milyen érzés volt megkapni a magyar állampolgárságot?

Büszke és boldog voltam. Emlékeztem a nagyapámra. Biztos ő nem gondolta volna, hogy az unokája magyarul fog érteni.

Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója Budapesten Sándor Ilona

A Külgazdasági és Külügyminisztéium (KKM) a Balassi Intézettel karöltve hívott össze egy konferenciát a nyugati diaszpórában és a Kárpát‐medencei szórványban működő hétvégi magyar iskolák tanárai számára. A 2018. január 25‐28 között megtartott négynapos találkozón a módszertani továbbképzés és a különböző külhoni iskolák megismerése volt a fő cél.

Ez iránt –az immár hatodik – Tanári Konferencia iránt nagy volt

az érdeklődés az anyaországon kívül magyar nyelvet tanító pedagógusok körében, amit a háromszoros túljelentkezés jól mutatott. A pályázat útján kiválasztott 30 résztvevő tanár 14 országot képviselt. Többen jöttek Németország és az Egyesült Államok különböző vásosaiból. De a messzi Ausztráliából is érkezett pedagógus, vagy az egzotikus Törökországból és Ciprusról ugyanúgy, mint a szomszédos Szlovákiából vagy Romániából. Kanadából négy helyről jöttek: jómagam Torontóból a Szent Erzsébet Magyar Iskolát képviselve; ezen kívül egy‐egy tanár Hamiltonból, Windsorból és Vancouver‐ből.

A csütörtöki regisztrációt és a hétvégi iskolák bemutatkozását a péntek reggeli hivatalos megnyitó követte. Ezen dr.

Hammerstein Judit, a KKM‐ Balassi Intézet vezetője, helyettes államtitkár asszony és Dr. Szilágyi Péter úr, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondott ünnepi köszöntőt. Mindkét beszédből világosan kitűnt, hogy a magyar kormány szívügyének tekinti a külhoni magyar oktatás és kultúra támogatását. Ez nem csak megnövelt anyagi és szakmai támogatást jelent, hanem például lelkes, tehetséges fiatalok kiküldését is a diaszpórában működő magyar közösségekbe. Ezt a küldetést vállalja fel a Kőrösi Csoma Sándor ‐ és a Petőfi Sándor‐program: az előbbi a nyugati diaszpóra magyar közösségeit segíti, az utóbbi pedig a Kárpát‐medencei szórványság magyar szervezeteit.

A Tanári Konferencia gazdag és színes programsorozatot, előadásokat és műhelymunkákat kínált a résztvevőknek. Először is érdekes volt látni, hogy hogyan működnek a hétvégi finn, lengyel és észt iskolák Budapesten. Az ő kihívásaik sokban hasonlítottak a többi hétvégi magyar iskola kihívásaihoz a nyelvtanítás ‘miként’‐jét, a taneszközök beszerzését és az anyagi háttér biztosítását illetően. A finn iskola képviselője, Pap Anna Inkeri, kihangsúlyozta az ő iskolájukban az élményközpontú tanítás fontosságát, mint a tanulási motiváció mozgatóját. A gyerekek projekt munkákban vesznek részt és szövéssel, szőttes készítéssel is foglalkoznak.

Dr. Maróti Orsolya, a Konferencia egyik fő szervezője, ismertette a Balassi Intézet sokrétű oktatási tevékenységét és szakmai felügyelettel bíró szerepét a magyar nyelvoktatásban mind Magyarországon, mind szerte a nagyvilágban.

Megemlítette, hogy a magyar nyelv tanításánál három kategóriával állunk szemben: a magyar mint anyanyelv, a magyar mint származásnyelv és a magyar mint idegen nyelv. A diaszpórában és szórványságban élő gyerekek nagy része a magyart már mint származásnyelvet használja. Itt még lehet fejleszteni a nyelvi tudatosságot. Az élményszerű, gyerekközpontú nyelvtanítást és nyelvtanulást igyekszik megcélozni a külhoni tanulók számára készült népszerű Balassi‐ füzet sorozat, mely mostanra öttagúvá bővült. A Balassi‐ füzetek egyes kötetei: Miénk a vár!, Ünnepeljünk együtt!; Kalandra fel!, Mesélj nekem! és Játssz velünk! Ezek teljesen vagy egy‐egy részt kiválasztva jól használható, ajánlott tananyagok a Hétvégi Magyar Iskolák és a külföldön magyarul tanuló diákok számára.

A nyelvi fejlesztést célzó tananyagon kívül fontos hangsúlyt kapott a módszertani ötletesség tárgyköre is, az, hogy ‘hogyan’ tanítsuk a nyelvet. Sok szó esett a drámapedagógiai eszközök alkalmazásáról, a vizuális eszközökben rejlő lehetőségek 17

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

kiaknázásáról és a szövegalkotás kreatív formáiról. Amikor például szövegalkotásra gondolunk, sokunknak rögtön a fogalmazás és levélírás jut az eszébe. Azonban módszertani szempontból a szövegalkotásnak van sok ötletes megközelítése.

Egy népmeséből például ‘kitörölhetünk’ egy részt és megkérdezhetjük a tanulókat, hogy folytassák a mesét a saját elképzeléseik szerint. Ugyanígy, megkérhetjük őket, hogy ‘bújjanak’ egy‐egy szereplő bőrébe és szólaljanak meg, mintha ők lennének. Az ötletes nyelvtanítás más formáira és forrásaira is felhívták a figyelmünket. Így például a népi játékok, néptánc, társasjátékok és megzenésített versek által kínált lehetőségekre.

A Konferencia a módszertani továbbképzésen kívül gazdag szakmai tapasztalat‐ és ötletcserére adott alkalmat. A résztvevőknek lehetőségük nyílt egymást megismerni, szakmai és baráti kapcsolatokat kezdeményezni. Remélhetőleg lesz ennek folytatása a jövőben is.

Kanadai Magyar Irodalom – Robert Zend vagyis Zend Róbert

Sándor Ilona

Az utóbbi időben többször volt alkalmam beszélni Zend Róbert özvegyével, a Torontóban élő Janine‐nal, és így a figyelmem jobban ráterelődött Zend költészetére. A kezembe akadt egy nemrég Magyarországon kiadott kötet is, Bibliai Időkben Éltünk címmel, mely Zend válogatott írásaiból ad közre. Ez a kötet az ‘56‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával jelent meg.

A könyvet lapozgatva nem szokványos irodalom tárul elénk: egy különleges írói‐költői világba csöppenünk, melyben Zend meghökkentő kitárulkozással, nyugtalan‐lüktető útkereséssel lép elénk és úgy tűnik, hogy csak úgy hetykén ‘játszik’ a szavakkal. Valamiféle ragaszkodás érződik ki a soraiból az iránt, ami eltűnt, elillant a valós létben és ugyanakkor kíváncsi vágyakozás az ismeretlen lét felderítésére. Idősíkok összeolvadnak, külső térbeli határok összemosódnak, belső vallomások reflexiói vetítődnek ki az őrá oly jellemző kevert műfajú és formájú írásaiban. Zend mintha egy tudathasadásos állapotban élne: két ellentétes, feszítő erejű, de mégis életterének vallott közegben. Van olyan is, hogy lecsupaszított szavakkal fejezi ki azt, amit nehéz kimondani.

“Nem tudok írni magyarul, Mert angolul gondolkodom Nem tudok írni angolul, mert magyarul gondolkodom Nem tudok írni, Mert gondolkodom.”

– írja egyik 1970. július 22‐én keltezett rövid versében.

Zend írt verset és prózát mindkét nyelven, magyarul és angolul.

Zend Róbert 1929‐ben született Budapesten. Szülei és tanárai már gyerekkorában felfigyeltek jó nyelvérzékére, irodalmi és zenei tehetségére. Olaszul tanult, fejből mondott Petőfi‐ verseket és szépen zongorázott. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte.

18

Nyelveket és irodalmat tanult, hivatalos fordítói képzést is kapott. Különböző újságokba írt, olasz nyelvből fordított irodalmi alkotásokat. Habár Zend Róbert gyűlölte az akkori kommunista rendszert, ‘bezsarolták’ a pártba, mert állást a Mafirt állami filmgyárban csak párttagsággal kaphatott. Írásai megjelentek az akkori Pajtás és Úttörő című gyermek újságokban is. Az általa kitalált hős, Kukkantó Marci kalandos történetei nagyon népszerűek lettek a fiatalok körében. Zend egyes szókimondó, kritizáló megjegyzései és magatartása miatt kizárták a kommunista pártból és gondoskodtak arról is, hogy ne kaphasson főállású munkát. Zend irodalmi szárnybontogatása még Magyarországon kezdődött.

Mesterének tartotta Karinthy Frigyest. Fiához, Ferenchez pedig hosszú barátság fűzte.

Zend Magyarországot az 1956‐os forradalom és szabadságharc leverése után hagyta el. Kénytelen volt menni, mert személyes biztonsága volt fenyegetve. Miután szatirikus és kritizáló hangvételű írásai jelentek meg az Irodalmi Újságban, és támogatta a Petőfi‐kört, tovább fokozódott szembekerülése a kommunista párttal. Azután, hogy a szovjet tankok hatalmukba vették Budapestet, lehetetlenné vált a helyzet. Zend egyik barátja, Radó István egy 25 fős csoportnak szervezett kimenekítést az országból, amíg a határok még nyitva voltak. Így november 14‐én Zend Róbert akkori feleségével, Ibivel, alig egy éves kislányával, Anikóval, és még több társukkal együtt egy lefedett teherautóban hamis iratokkal álcázva elhagyták az országot. Az osztrák határon való gyalogos átkelés ugyan elgyötörte őket, utána viszont segítő kezekre találtak mindvégig kalandos útjuk során.

Zendék a biztonságosabb otthont végül Kanadában találták meg. Egy 11 napos kimerítő hajóút után december 20‐án érkeztek Halifaxba. A kanadai hatóságok Torontóba irányították őket. A Zend család itt telepedett le és itt építette ki új otthonát. Zendben az elhagyott hazájához való kötődés mindig elevenen élt. Habár honvágya mindvégig megmaradt, felvállalta sorsát, itthon‐otthon létét és az ebből a kettős‐létből fakadó örökös helykeresést. Janine ezt úgy írta le nekem, hogy Zend egyik lábbal Budapesten volt, másik lábbal pedig Torontóban.

“Már nem tudom, hol vagyok otthon, mindenütt honvágy gyötör: itthon az után, ami voltam otthon, otthon az után, ami vagyok itthon, de otthon az után is, ami voltam otthon és itthon az után is, hogy ez legyen otthonom.” – vallotta az Ág című vers első szakaszában 1971. január 2‐i keltezéssel.

Kanada szabadságot adott és lehetőségeket biztosított. Zend a kanadai állami rádiónál, a CBC‐nél kapott munkát. Népszerű rádióműsorokat írt és rendezett. Közben a Torontói Egyetemen tovább folytatta olasz tanulmányait. Mesterdiplomáját 1969‐ ben szerezte. Zend többé‐kevésbé be tudott illeszkedni az irodalmi vérkeringésbe. Magyarul és angolul egyaránt írt és publikált. Sok ismert íróval, költővel és közéleti személyiséggel tartott kapcsolatot. Baráti köréhez tartozott Faludy György és Jónás György.

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Zend Róbert második feleségével, Janine‐nal 1970‐ben kötött házasságot. Ebből a házasságból született Zend második leánya, Natalie. Ő és édesanyja, mindketten ápolják Zend irodalmi hagyatékát, mivel a költő viszonylag korán távozott közülünk: 56 éves korában 1985‐ben szívbetegsége vitte el.

Janine, aki egyébként francia anyanyelvű, a vele folytatott angol nyelvű beszélgetéseinkben elmondta, hogy férje kifejezetten szeretett társalogni, emberek között lenni. Érdeklődő, kíváncsi természetű volt. Ez táplálta, nagyban inspirálta művészi fantáziáját és kreativitását. A rendkívüli sokoldalúság jellemezte őt; szeretett kipróbálni új formákat és kísérletezni új műfajokkal. Nagy hangsúlyt fektetett a vizuális formaköltészetre. Írt konkrét verseket, képverseket, kollázsokat és hangköltészeti alkotásokat. Művészetében, irodalmi munkáiban megtaláljuk az avantgarde sajátos jegyeit, de nem szerette a címkézést, a kategóriákba való besorolást. Kitolta a határokat a határtalanságba és így a kozmosz világában érezte jól magát. Vallására is ez illik a legjobban: egyetemesség.

Zend Róbertről 2016‐ban egy kis utcát neveztek el Torontóban: ez a Robert Zend Lane, mely a St. Clair Avenue West és az Arlington Avenue közelében található. Ez azt jelenti, hogy Torontóban jobban ismerik őt, mint Budapesten? Talán itt az ideje, hogy itthon is és otthon is jobban ott legyen a helye az irodalmi köztudatban. ____________________________________________________ A cikk írója köszönetét fejezi ki Zend Róbert özvegyének, Janine‐ nak, lányának, Natalie‐nek, és első feleségének, Gábori Ibinek az életrajzi jellegű adatok közreadásáért.

Kelet-Kanada cserkészei nem félnek a téltől...

Meséli Kontra Tamás, Kelet‐Kanada körzeti parancsnok, Csermely Krisztina, a torontói 42‐es Szent Kinga csapat parancsnoka és Nagy Dóra, az ottawai Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat KCSP ösztöndíjasa.

Kontra Tamás: Kelet‐Kanada cserkészei több ízben behatoltak az arktiszi jégvilágba, illetve Québec és Ontario zord vidékeire, bizonyítva ezzel, hogy uralkodni tudnak a természet felett. A hosszú kanadai tél folyamán emellett a cserkészek természetesen sok benti tevékenységgel is töltik az idejüket. A vezetők és szülők se restek: terveznek, ebédet és vacsorát készítenek, bált és más mulatságot szerveznek. Nem mondhatja senki, hogy csak csomózással és szobai játékkal töltik az idejüket.

Nagy Dóra: 2018. január 3‐5. között rendezték meg a hamiltoni magyar közösség nagy cserkészeinek téli táborát, melynek helyszíne a szép természeti adottságokkal rendelkező Camp Seedrioru volt Centre Wellington területén. A tábor témájának alapja egy valós esemény volt. 1872‐ben az Osztrák‐Magyar Monarchia északi‐sarki expedíciót indított, melynek eredménye a Ferenc József‐föld felfedezése volt. Az expedíció sok kalandot és váratlan fordulatokat eredményezett, melyet kitűnően felhasználtak a szervezők cserkészprogramok kialakítására. A

tábor első napján felkészítettük a matrózokat a nagy útra.

Megtanulták, mire kell a sarkvidéki hidegben odafigyelni, hogyan ismerik fel az ott élő állatok nyomait, fejkendőt készítettek maguknak. A legénység krónikásaként népdalokat tanítottam a matrózoknak, valamint egy közös táncházban mulattunk még egyet a nagy út előtt. Másnap riadóra keltünk, miszerint jégtáblába ütköztünk. Kötélhúzással mentettük meg csomagjainkat majd iránytűpályával, kenyérsütéssel, társasjátékokkal és népi játékokkal múlattuk az időt, míg nem felfedeztük a Ferenc József‐földet. Küldetésünk végéhez érve egy tábortűz keretében játszottuk el kalandos utunkat. Az utolsó napon még kiélveztük a környezet adta lehetőségeket, így szánkóztunk, szám háborúztunk. Nagyon örülök, hogy segédkeztem a hamiltoni cserkészcsapat téli táborában, mivel szimpatikus volt a szervezés és hasznos, élménydús tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagodtam a tábor matrózaival együtt.

Kontra Tamás: A Montréali Szent Margit és Szent László csapatok hasonló kalandba vetették magukat Montréaltól északra a Scouts Canada Camp Tamaracouta területén, ahol az épületen kívül egy vonatvagonban is megszálltak éjszakára.

19

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Nyugati testvéreikhez hasonlóan ők is megjárták a kietlen tájakat, és elsajátítottak sok cserkész tudást és élményt. Többek között hóvárakat is építettek, melyeket hol védtek, hol romboltak a csapatok. Semmi sem ronthatta az élményt, még a rokkant matrózt is tolószékben vagy szánkón cipelték magukkal, és természetesen ők is mind hazatértek Licskó Szabolcs atya áldásával, aki meglátogatta a tábort és misézett nekik.

forgószínpad jelentette, ahol különböző állomásokon az elbújdosott legkisebb királykisasszony útját járták be az erdőben. Ezen kívül az esti játékok közben a gyerekeket egyesével elvitték a sómanók, ahol különböző próbák kiállása után egy kis csomag sót kaptak a gyerekek, hogy a vacsoránkat megízesítsük vele. A kiscserkészeknek sok izgalomra és közös együttlétre adott az is lehetőséget, hogy tábori körülmények között töltöttük estéinket a tábortűz mellett és hogy közösen aludtunk. Azt gondolom, hogy nagyon sikeres volt a tábor, mivel a gyermekek valóban beleélték magukat a tábor témájába, a népmesébe. Izgatottan keresték az erdőbe bújdosott királykisasszonyt és volt, aki azt hitte, hogy sómanókkal is fogunk találkozni a hazafelé úton.

Nagy Dóra: 2018. január 19‐21. között töltöttek élménydús napokat az ottawai kiscserkészek a Camp Awacamenj Mino‐ ban. Az idei kiscserkész tábor keretmeséje A só című népmese volt. A népmese fordulatait felhasználva alakították ki a szervezők a három napos kirándulás programjait. A mese szereplőit a cserkészvezetők személyesítették meg. A sokszínű program között szerepelt például szánkózás, hóember építés, népdalok és néptáncok tanulása, kézügyességi foglalkozások. A gyerekek számára a legizgalmasabb programot a szabadtéri

Csermely Krisztina: A torontói Árpad Vezér és Szent Kinga csapatok is északra haladtak téli tudományt és kalandot szerezni egy másik kanadai cserkész terepen január 19‐21.‐ig.

Az ideális cserkészélet természetesen kint történik a szabadban, ebben az esetben a Woodland Trails kanadai Cserkészparkban, Stouffville, Ontarióban. Szánkozás, számháborúzás, hóember építés és favágás, tűzrakás és nyárson kolbászsütés biztosította, hogy ne fázzanak a cserkészfiúk és lányok. Persze az is segített, hogy nem sátrakban, hanem fűtött, leselejtezett vonat vagonokban aludták éjjeli álmukat! A sok fizikai szabadtéri foglalkozáson kívül magyar nyelvgyakorlati játékokkal 20

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

élestették az agyukat. Szombaton Forrai Tamás atya kijött és a nap is kisütött. Misét mondott a csillogó havas táj és a fenyőerdő közepén. Mikor besötétedett, egy hatalmas tábortűz köré ültek a cserkészek és tovább ismerkedtek a hun‐magyar mondákkal. Az utolsó zászlólevonás után vasárnap délben mindenki hazatért fáradtan, de feltöltődve.

emellett toborzási interjút adtunk a Magyar Rádióban és még sorolhatnám. Csoda, hogy egyáltalán maradt idő és energia a rendes csapat összejövetelekre. Mivel az amerikai mormota szerint még hat hét van hátra a télből, így talán még lesz időnk megtervezni a tavaszi tábort és az akadályversenyt is.

Végeredményben a cserkész év folytatódik tovább.

Kontra Tamás: A téli táborokon kívül megszerveztük a farsangi és disznótoros bált, jelen voltunk a Magyar Ház Nyílt Napján,

Fotó: Bonnay István (Toronto), Nagy Dóra (Hamilton, Ottawa), KontraTamás (Montréal)

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Drága kis barátom, de jó, hogy találkoztunk... Adnál egy kis tüzet? …De kínálj meg hozzá egy cigivel is, mert olyan éhes vagyok, hogy azt sem tudom, hogy hol alszom az éjszaka...

21

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Oscar-díjra jelölték Enyedi Ildikó filmjét

Magyar idő szerint január 23‐án kora délután jelentette be az Amerikai Filmakadémia az Oscar‐jelöléseket. Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről bekerült az öt legjobb külföldi film közé, ezzel a magyar alkotó lett a mezőny egyetlen női rendezője.

László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart. Előtte Szász János A nagy füzet című filmje került fel az Oscar szűkített listájára, de ez a film végül nem jutott tovább.

Az Oscar‐díjakat 2018. március 4‐én adják át Los Angelesben.

index.hu

Magyar győztes film az European Union Film Fesztiválon Torontóban!

Az idén 13. alkalommal megrendezett European Union Film Fesztivál győztese filmje Vranik Roland: Az állampolgár című alkotása lett. A 2017. november 18‐i torontói bemutatón a rendező és producer Fehér Károly személyesen is részt vett. A vetítés után a közönségben felmerülő kérdésekre készséggel adott választ a rendező a film hátteréről, keletkezéséről, a szereplőkről és a Magyarországot érintő menekültválságról. A 2017‐ben 28 alkotást bemutató fesztivál történetében először nyert magyar film. A díjat Szabó Stefánia főkonzul vette át az alkotók nevében.

Enyedi Ildikó az Arany medvével Fotó: John Macdougall / AFP

A kategória öt jelölt filmje: Chile, A Fantastic Woman, Sebastián Lelio Svédország, A négyzet, Ruben Östlund Magyarország, Testről és lélekről, Enyedi Ildikó Libanon, The Insult, Ziad Doueiri Oroszország, Loveless, Andrey Zvyagintsev

A Testről és lélekről tavaly az év elején, berlini világpremierje után azonnal megnyerte a Berlinale nagydíját, év végén pedig a film főszereplője, Borbély Alexandra lett a legjobb színésznő az Európai Filmdíj díjátadóján. És talán az sem elhanyagolható elismerés, hogy a Testről és lélekről volt az Index kedvenc filmje 2017‐ben, január 15‐én pedig a film átlépte a 100 ezres nézőszámot.

A Testről és lélekről hosszú szünet után készült el: Enyedi Ildikó tizennyolc évig nem kapott támogatást nagyjátékfilmre, de mint nagyinterjúnkban elmondta, ezért senki mást nem tudna okolni, csak saját magát. A történet egy vágóhídon játszódik, ahol az autisztikus személyiségjegyekkel rendelkező minőségellenőrről és az igazgatóról kiderül, egy ideje ugyanazt álmodják: álmukban szarvasok képében egy párt alkotnak.

Ehhez képest a valóságban nagyon nehezen találják meg az utat egymáshoz.

A film forgalmazási jogait összesen 91 országban vették meg, Amerikában a Netflix forgalmazza.

Magyarország az elmúlt években nagyon jól szerepelt az Oscaron: idén Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje nyert a legjobb rövidfilm kategóriában, 2016‐ban pedig Nemes Jeles 22

Dr. Szabó Stefánia főkonzul a díjátadó után

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

A bűn csábítása - A Viszkis Huber Zoltán

A halászó‐vadászó rablógazdaságra hangolt magyar vadkapitalizmus számtalan ikonikus figurája közül kétségtelenül a több tucat bankrablást elkövető Ambrus Attiláról lehet és kell filmet készíteni. A Tocsik Mártákkal és Princz Gáborokkal ellentétben ő az egyik legősibb módszerrel nyúlta le a pénzt, ráadásul olyan intézményeket fosztott ki, melyeket a közvélemény gyakran a törvényesített lopással szokott azonosítani. A Viszkis néven elhíresült bűnöző évekig az orránál fogva vezette a rendőrséget is, a simlis csalásokba és milliárdos stiklikbe belefáradó átlagember szemében így Ambrus afféle romantikus hőssé nemesedett. Ha ehhez még hozzádobjuk az erdélyi származást, a traumákkal teli élettörténetet, a jégkorongimádatot és a férfi természetes karizmáját, egy tökéletes sztori alapanyagát kapjuk. Amit egyébként nagyon könnyű rosszul megfilmesíteni, ám itt most szerencsére egyáltalán nem ez történik.

Szinte napra pontosan tizenhét évvel a legendás Kontroll után Antal Nimród ismét bebizonyította, a markáns magyar viszonyok mennyire érdekes irányokba viszik a profi műfaji építményeket. A rablásokban és az ellentmondásos népszerűségben persze semmi hungarikum nincsen, az akciók előtt állítólagosan elfogyasztott amerikai gabonapárlatban azonban már ott lötyög a színtiszta magyar életérzés: az oly sokszor hivatkozott betyáros virtus, a Döbrögikkel packázó vagányság mítosza. Ambrus sajátosan kelet‐európai self‐made man, aki a megszerzett pénzt egzotikus utazásokra, drága éttermekre és autókra költötte, azaz egy olyan életre, melyet mézesmadzagként állandóan elhúznak a kisember orra előtt, ám abból végérvényesen ki van rekesztve.

Nem véletlen, hogy a Viszkis történetét még egy amerikai újságíró is feldolgozta, A viszkis rabló balladája címen megjelent könyv jogait pedig Johnny Depp opciózta le. Az ebből készült forgatókönyv aztán a stúdiók produkciós poklában szenvedett ki, ami talán nem is baj, mert Ambrus sajátos karrierjét így végül a feladatra tökéletesen alkalmas személy filmesíthette meg elsőként. Antal Nimród ráadásul nemcsak rendezte, hanem maga is írta a filmet, ami azért is fontos, mert a sokáig várt hollywoodi áttörés eddig egyértelműen a kapott forgatókönyvek minőségén bukott meg. Antal amerikai rendezései teljesen rendben vannak, csak épp kétes szavatosságú alapanyagokból készültek. A most megtartott író feladatkör így egy dinamikusabb, erőteljesebb és egyben szabálytalanabb filmet eredményezett, ami ha nem is egy új Dögkeselyű, de az utóbbi évek legjobb magyar bűnfilmjei között a helye.

Abban mondjuk valójában semmi meglepő nincsen, hogy ennyi rutinnal a háta mögött Antal Nimród érti a dolgát, azaz a filmzenétől kezdve a vizuális megformáltságon át a feszes tempóig mindent remekül vászonra visz. Kiemelhetnénk még a remek színészgárdát vagy a pompás akciószekvenciákat, a film legerősebb pillanatai talán mégis azok, ahol a groteszkbe hajló nagy magyar valóság szépen körbeszivárogja a karaktereket.

Kimondottan szórakoztató például újra szembesülni Antal BKV‐

rajongásával, de hasonlóan telitalálat egy bunkó pincér vagy egy csilingelő játékgép felbukkanása, illetve Juszt László és Lenke néni tökéletes ütemű bevágásai. Szintén izgalmas a koleszterint és nikotint izzadó, a konstans szívroham állapotában létező nyomozó, a figura ilyesfajta érdekessége már csak azért is fontos, mert a film szinte teljesen mellőzi a címszereplőt üldöző rendőrséget.

Igaz, a kiegyensúlyozottság egyáltalán nem célja a filmnek, aki tehát valami olyasmire számít, hogy A Viszkis majd akkurátusan felvillantja az Ambrus Attila hírneve körül tornyosuló ellentmondásokat, az nyilván csalódni fog. Antal Nimród elsősorban a címszereplő szemszögéből, az ő értelmezését követve mutatja be az eseményeket és bár a megfelelő dramaturgiai pontokon mindig megszólaltatja a kritikus ellenpontnak szánt, ám inkább klisészerűen nyilatkozó nyomozót, egy pillanatra sem kétséges, hogy a szabályokat áthágó, saját erkölcsi kódexet követő bankrablóval szimpatizálunk. A film persze hangsúlyozza az ügy alapvetően tragikus körülményeit és ezzel többé‐kevésbé árnyalja a főbb karaktereket, alapvetően azért a médiából már ismerős rózsasándoros vonalat követi. A Viszkis egy tudatosan elrajzolt porté, ami nem kérdéseket kíván feltenni, hanem az Ambrus körül keletkezett mítoszt hozza át a moziba, rendkívül hatásosan és szórakoztatóan. A poshadt sörtől bűzlő talponálló és az amerikai viszki találkozásából igazi magyar bankrabló született, aki remélhetőleg a mozik kasszáit is feltöri.

23

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

A „Pesti Broadway” ékszerdoboza, a Mai Manó Ház

Fotó: Bánkuti András

négy, egymásba nyíló teremben a fotóművészet magyar és külföldi klasszikusainak életmű‐kiállításai, tematikus tárlatok, csoportos bemutatók láthatók. A II. emeleten, a Napfényműterem szintjén lévő kiállítótérben vagy az életmű‐ kiállítások folytatódnak, vagy egy‐egy fotográfiai sorozatot tekinthetnek meg a látogatók. Az épület III. emeletén kapott helyet a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár, amely az ország legjelentősebb fotográfiai szakkönyvtára, ahol több mint 10 000 dokumentum várja az érdeklődő olvasókat. Az intézmény kiállítói tevékenységét sokféle programmal teszi teljessé: művész‐közönségtalálkozóval, könyvbemutatóval, előadással, vetítéssel, konferenciával, kötetlen beszélgetéssel.

Forrás: Magyar Fotográfusok Háza ‐ Mai Manó Ház

Fotó: Kassay Róbert

A Magyar Fotográfusok Háza ‐ Mai Manó Ház abban a század végén épült műteremházban működik, amelyet Mai Manó (1855‐1917) császári és királyi udvari fényképész 124 éve, 1894‐ ben építtetett a Nagymező utca 20. szám alatt. A különleges, nyolcszintes neoreneszánsz műemlék épület a világon egyedülálló kulturális intézmény. A múlt század fordulójáról nem maradt fent épségben hasonló nagypolgári műteremház, amely ráadásul eredeti funkciója szerint ma is a fotográfiát, a fotóművészetet szolgálja. A Mai Manó Ház célja, hogy előmozdítsa a magyar fotográfiai kultúra fejlődését, és ezzel együtt segítse a fotográfiát, mint önálló művészeti ágat hazai presztízse emelésében. Az intézmény meghatározó szerepet játszik Budapest és Magyarország kulturális életében. A Mai Manó Ház három kiállítási szintjén mutatja be tárlatait. A félemeleti Mai Manó Galéria és Könyvesboltban a könyvesbolti kínálattal egy térben kisebb kiállításokat rendeznek, esetenként pályakezdő művészek alkotásaiból válogatva. Az I. emeleti, 24

Fotó: Bánkuti András

A Mai Manó Ház múltjáról és jelenéről, Pintér Zsanett a Kanadai Magyar Kulturális Tanács KCSP ösztöndíjasa, a Mai Manó Ház egykori munkatársa tartott előadást a torontói Paraméter Fotóklub keretében 2018. február 2‐án.

Magyar Fotográfusok Háza ‐ Mai Manó Ház 1065 Budapest‐Terézváros, Nagymező utca 20.

Minden hétköznap: 14:00 ‐ 19:00, hétvégén: 11:00 – 19:00 www.maimano.hu

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Gasztronómia Horváth Zoltán A Gundelek A magyar gasztronómia sok évszázados hagyományokból, népi gyökerekből táplálkozik és ezek a mai napig markánsan tetten érhetőek a hétköznapi és ünnepi étkezési kultúránkban egyaránt.

Ennek fennmaradásához, továbbéléséhez nagyapáinkon, nagyanyáinkon túl szükség volt elkötelezett szakemberekre, vendéglősökre, szakácsokra és persze olyan neves művészekre, közéleti személyiségekre, akik évszázadokra megalapozták egy‐ egy étel hírnevét. A művész világból, most hirtelen Újházy Ede neve jutott eszembe, aki a tyúkhúsleves megreformálásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. De róla egy későbbi cikkemben mesélek bővebben.

Ma két olyan vendéglátósról, apáról és fiáról fogok írni, akik talán a legtöbbet tették a hazai vendéglátás világszínvonalra emelkedéséért és a magyar konyha ismertségének, elismertségének növeléséért. Ők Gundel János és Gundel Károly.

Gundel János és a palócleves A palóclevesről a legtöbben Mikszáthra és a Jó palócokra asszociálnak, nagyjából helyesen, de a legfontosabb Gundel János személye csak keveseknek ugrik be. Hogy neki mi köze ehhez a laktató, ízletes, magyaros egytál ételhez? Róla szóló cikkünkből megtudhatják, bár életműve messze túlmutat a palóclevesen.

Bria Savaren a nagy francia gasztrofilozófus szerint többet használ az emberiségnek, aki kreál egy finom új fogást, mint aki felfedez egy új csillagot. A Gundelek megjelenése a magyar gasztronómiában nemcsak számos új fogást jelentett, hanem új stílust, kifinomult ízlést és eleganciát is hoztak a magyar éttermi kultúrába. Gundel János az elsők között jutott arra a gondolatra, hogy az internacionális konyha szelíden pikáns ízvilágával enyhítse a magyar konyha fűszeresen karakteres ízeit.

Gundel János 1844‐ben született a bajorországi Ansbagban, 13 éves korában került Pestre, pikolófiúként kezdte a pályafutását.

Közben szorgalmasan járt a pincériskolába, és 18 éves korára már fizetőpincér volt. Ezután több pesti vendéglőben dolgozott, elsajátította a magyar és a német mellett az olasz és a francia nyelvet is. Megtanulta a szakma csínját‐bínját, és 25 éves korában, miután megnősült önállósította magát, megvette a Bécsi Sörházat Pesten a Király utcában. Fantáziáját azonban mindig új dolgok foglalkoztatták, ezért két év után ezt a vállalkozását feladta, és megvette a Pest belvárosában lévő Virágbokor éttermet, amely csábító választékával Pest egyik legelőkelőbb étterme lett. Megfordul itt Pest előkelősége, politikusok, művészek is, többek közt Tisza Kálmán, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Loc Károly. Pályája csúcsa azonban mégsem a Virágbokor, hanem az István Főherceg Szálloda lett, ahol a konyhaművészet remekeivel traktálta vendégeit, így nem meglepő, hogy oda járt a pesti elit. Többek közt törzsvendég volt itt Mikszáth Kálmán is, akitől egy alkalommal Gundel megkérdezte, hogy mivel örvendeztethetné meg a

születésnapja alkalmából? Mikszáth azt felelte, hogy egy olyan levest készítsen neki, amelyben benne van a magyar konyha minden íze, zamata. Gundel ürühúsból, zöldbabból, burgonyából, kreált egy tartalmas levest, amit Mikszáth Kálmánról, a nagy palócról nevezett el palóc levesnek.

Gundel Károly "Nem is úgy érzem magam, mint vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei látogatásukkal" ‐ vallott egyszer így Gundel Károly. Gyönyörű ars poetica, egyszerű, becsületes, szerény, végtelenül család, hivatás és vendégszerető vendéglős volt. Neve úgy forrt össze Budapesttel, mint Zacher‐é Béccsel, Kempinski‐é Berlinnel, vagy Ritz‐é Párizzsal. 1883. szeptember 23‐án született Budapesten, édesapja Gundel János. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult, a vakáció hónapjait arra használta fel, hogy Németországban, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában nyelveket tanuljon, valamint a szakmát tanulmányozza. Megismerkedett Sezar Ritz‐el, a zseniális hoteljével, akinek munkássága mély benyomást tett az ifjú Gundelre.

23 évesen a Tátralomnici Nagyszálló igazgatóhelyettese, majd két év után igazgatója. Itt ismeri meg feleségét is.

Családalapítása után 1910‐től a budapesti Városligetben lévő Állatkerti Vendéglőt bérli, majd rövid ideig, 1920‐25‐ig a Royal Szálló éttermeit, 1927‐től pedig a Gellért Szálló éttermeit bérli. Étlapjain a magyar és a francia konyha ételein kívül rendszeresen szerepelnek egyéni kreációi is. Ki ne ismerné például a Gundel‐palacsintát. Élete hasonlított a korabeli vendéglősökéhez, reggel bevásárlás a vásárcsarnokban, aztán délelőtt személyzeti ügyek, délben és este a vendégekkel való foglalkozás, délután a szakirodalom tanulmányozása, szakkönyvek írása. Munkája mellett nagyon családszerető ember is volt. Gundel Károly 13 gyermeket nevelt fel, köztük ifjabb Gundel Károly, aki az 1939‐es New York‐i Világkiállítás Gundel éttermének a vezetője volt, amely étteremről a New York Herald ezt írta: A Gundel Étterem többet tett Magyarország jó híréért, mint egy hajórakomány turisztikai prospektus. Másik fia Gundel Ferenc, aki a Vendéglátóipari Főiskola alapítója és docense volt. Valamint a legifjabb gyermek Gundel Imre, aki a család krónikása lett, és a Vendéglátóipari Múzeum fő munkatársa volt. Rajtuk kívül számos Gundel leszármazott élt, és él még ma is, többek között Latinovits Zoltán, a színész király, Bujtor István, a sikeres színész és Frenreisz Károly, a rock zenész, valamit Gundel Takács Gábor, a népszerű tévés újságíró. A soros sajnos nem volt kegyes Gundel Károlyhoz, a háború vagyona javát elpusztította, majd üzleteit államosították. De élete alkonyán, betegen is büszke volt arra, hogy az Állatkerti Vendéglő homlokzatán meghagyták a nevét.

Barta László csárdagazda (Algyői Halászcsárda)

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke: Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről Váncsa István szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve Kövi Pál: Erdélyi lakoma Csemer Géza: Cigányok főztje Láng György: Klasszikus magyar konyha

25

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Gundel palacsinta Hozzávalók A palacsintához: 4 dl tej 30 dkg liszt 1 dl szódavíz 2 tojás 3 evőkanál étolaj 1 evőkanál cukor Diótöltelékhez: 25 dkg darált dió 12 dkg cukor 2 dl tej 2 dkg mazsola 2 evőkanál rum/rumaroma fél citrom reszelt héja Csoki öntethez: 10 dkg étcsokoládé 2 dkg kakaópor 2 tojás sárga 3 dl tej 2 dkg liszt 1 ek rum

A szokásos módon elkészítjük a palacsintát. A töltelékhez felforraljuk a tejet a cukorral és a citromhéjjal. Ezután levesszük a tűzről, majd belekeverjük a diót, a mazsolát és a rumot.

Az öntethez a tojássárgáját, a lisztet és az 1 dl tejet simára keverjük, majd felforrósítjuk a maradék tejet, a kakaóport és az apróra tört csokit. Óvatosan hozzáöntjük a tojásos masszát, majd folyamatos keverés mellett, lassú tűzön besűrítjük. Nem kell felforralni! A végén adjunk hozzá 1‐2 kanál rumot, vagy rumaromát.

A palacsintákat megtöltjük a diós krémmel, négybe hajtjuk és leöntjük csoki szósszal és megszórjuk porcukorral

Forrás: www.mindmegette.hu Fotó: Fotó: Ötvös Zsuzsanna Fotó2: martonadrienn.hu

Palócleves hozzávalók / 4 adag 2 db sárgarépa 15 dkg burgonya 26

1 közepes db fehérrépa 2 közepes db vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 1 csokor kapor 1 közepes db paradicsom 1 közepes db paprika 25 dkg zöldbab 50 dkg bárányhús 50 g sertészsír (vagy amilyen van otthon) só ízlés szerint bors ízlés szerint őrölt fűszerkömény ízlés szerint fűszerpaprika ízlés szerint babérlevél ízlés szerint 2 dl tejföl 1 evőkanál finomliszt 1.7 l víz elkészítés 1. A zöldségeket és a húst előkészítjük, feldaraboljuk.

2. Egy lábasban megolvasztjuk a zsírt, majd megpároljuk a hagymát, a paradicsomot és a paprikát. Hozzáadjuk a báránycombot, a fokhagymát, sóval, borssal, köménnyel fűszerezzük, és a húst fehéredésig pirítjuk.

3. Megszórjuk fűszerpaprikával, elkeverjük, ügyelve arra, nehogy leégjen, és felhúzzuk kb. 2 dl vízzel. Beledobjuk a babérlevelet, és lefedjük, hogy az ízek összeérjenek.

4. Miután "összeállt" az alap, felöntjük kb. 1,5 liter vízzel, fedőt visszahelyezzük, és tovább főzzük.

5. Jöhet a felkockázott krumpli, sárgarépa, fehérrépa, zöldbab.

Amíg a zöldségek puhulnak, elkészítjük a habarást.

6. A tejfölt a liszttel csomómentesre keverünk, egy merőkanálnyi levest is hozzáadunk óvatosan, gyors kavarás mellett, majd az egészet csurgatva visszaöntjük a levesbe. (Az utolsó lépésnél fontosak a finom, de határozott mozdulatok.)

7. Ha a zöldségek megpuhultak, beleszórjuk a felaprított kaprot, még egy pár percet főzzük, majd tálaljuk.

Forrás: http://www.nosalty.hu

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – fehér világfajták A Szürkebarát

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Ez alkalommal a Szürkebarát szőlővel és annak borával fogunk megismerkedni. Francia fajtáról van szó, melynek eredeti neve Pinot Gris, melyből joggal következtethetnek az olvasók arra, hogy a Pinot Noir‐hoz van köze, hisz ugyanahhoz a fajtakörhöz tartozik mindkettő. Egyes kutatások szerint a Szürkebarát a Pinot Noir természetes klónja, vagyis közeli rokonságban állnak egymással. Eredetileg Burgundiában volt elterjedt, de mivel ott a fehér fajták közül a Chardonnay terjedt el leginkább, így Franciaországon belül jelenleg Elzásznak az egyik fő fajtája.

Ezen kívül Németországban, Svájcban, Ausztriában, az új világban Ausztráliában, Új Zélandon és persze Magyarországon elterjedt. Érdekesség a fajtával kapcsolatban, hogy ebből készítették az elzásziak a tokaji elnevezésű borukat, de szerencsére erre már nincs lehetőségük, hisz az unión belüli névhasználati és védjegy szabályok ezt megakadályozzák.

A szőlőfajta jellegzetessége, hogy viszonylag korán ered, korán érik, jól tűri a fagyot, kicsik és tömöttek a fürtjei és a bogyók színe egyáltalán nem fehér szőlő jellegű, szürkés, sötét rózsaszín hatású, ennek következtében a bor színe is elég sötét.

Tehát ez az ilyen érett szín nem megöregedett, eloxidált bort jelent, ez a Szürkebarát jellegzetessége.

Magyarországon a Balaton‐felvidéken elterjedt, de a Mátra‐

alján is termelnek szép Szürkebarátot és a többi fehérboros borvidékeken is előfordulnak figyelemre méltó mennyiségben és minőségben.

A borra az a jellemző, hogy többnyire telt, elegáns illattal, savakkal rendelkezik, ami még a fahordós érlelést is megérdemli.

Az aszófői Salánki Pincészet Szürkebarátját kóstolgatom éppen, mely rövid hordós érlelést kapott. Mivel ezt a fajtát nem kis, hanem nagy hordóban szokás érlelni, így ez a bor is nagy hordóban időzött, de nem túl hosszú ideig. Palackozás után még egy rövid idejű palackos érlelés is a javára válik.

A Salánki Pince Szürkebarátja tipikusnak mondható, mély színe, elegáns, virágos mező illata van, olyan június végi, július eleji virágos rétre tessenek gondolni.

Az elzászi és a magyar Szürkebarátra is jellemző hogy minimális maradékcukorral készítik el. Ez is egy ilyen tétel a poharamban és az a véleményem, hogy ez a félszárazba hajló jelleg, a szép savakkal párosítva nagyon kellemes, élvezhető borokat eredményez.

A gasztronómiában is megvan a helye, hisz jól el tudnám képzelni egy túrós réteshez, túrótortához, joghurtos desszertekhez, általában olyan süteményekhez, melyek nem túl édesek.

27

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Kik ezek a srácok, akik megszerezték Magyarország első téli olimpiai aranyát?

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Sporttörténelmet írt Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba és Knoch Viktor azzal, hogy a pjongcsangi téli olimpián 5000 méteren olimpiai bajnok lett rövidpályás gyorskorcsolyában. Magyarország első téli ötkarikás aranyát hódították el. De mit kell tudni róluk, és hogyan jutottak el idáig?

Az anyai részről magyar, apai részről kínai Liu Shaolin Sándor – aki a döntőben befejező emberként a dobogó legfelső fokáig repítette a magyar váltót – 22 éves. Éppen 11 éve ment le először a jégcsarnokba, hogy megnézze, mi is az a rövidpályás gyorskorcsolya. Korábban testvérével, a két évvel fiatalabb Shaoanggal több más sportot is kipróbáltak – úsztak például másfél évig, de a klóros víztől mindig begyulladt a szemük –, ezért kerestek valami mást.

Frissen csatlakozott short trackesként nem voltak különösebben nagy tervei, egyszerűen csak szeretett lejárni az edzésekre, tetszett neki a nagy sebesség, meg ahogyan együtt mozog mindenki. Eleinte nem tartották különösebben tehetségesnek, 2007‐ben azonban fivérével a sportágban nagyhatalomnak számító Kínába utazott, s az ott töltött bő egy év alatt alázattal, kitartással dolgozott, rengeteget fejlődött. Állítja, ott lettek megalapozva a későbbi sikerek, mert más edzéskultúrával találkozott, mint ami akkoriban itthon jellemző volt.

Első nagyobb nemzetközi eredményeit 2013‐ban érte el, s részt vett a szocsi olimpián is, ám nem jutott döntőbe. A felnőtt aranyakat pedig 2015‐ben kezdte el gyűjtögetni. Előbb a váltóval világkupa‐fordulót nyertek, majd a következő évben jött az egyéni vb‐cím Szöulban, 500 méteren. Tavaly Torinóban győzött az Európa‐bajnokságon, emellett összesen két‐két világbajnoki ezüstöt és bronzot, valamint 8 Eb‐ezüstöt és 2 bronzot korcsolyázott össze.

Pjongcsangban három számban indult egyéniben, kettőben az A, egyben a B döntőig jutott, a váltóban szerzett aranyérme 28

mellett két ötödik, azaz pontszerző helyet is magáénak tudhat.

A bátyjával hasonló utat bejáró 19 éves Liu Shaoang – becenevén Ádó – tavaly Innsbruckban minden távon világbajnok lett, a váltóval ezüstérmet nyert a juniorok között, három éve pedig már a felnőttek közt is versenyez. Eddig 3 vb‐ ezüstöt és 2 bronzot, illetve 4 Eb‐ezüstöt és egy bronzot gyűjtött be.

Szocsiban nem lehetett ott az olimpián, a pjongcsangi szereplés pedig – a váltóban nyert aranytól eltekintve – nem sikerült jól.

500, 1000 és 1500 méteren is kizárták. A csapatban 5000 méteren azonban nagyon taktikusan és éretten versenyzett, ő nyitotta a meg a végül aranyat érő hajrát, több előzést is bemutatott a jégen "Belegondolva, hogy nyolc‐kilenc évesen nyitott jégpályán kezdtünk el korizni, és most itt vagyunk, a világ tetején, mindenkit megvertünk... ez eszméletlen. Nem tudom még felfogni" – mondta a váltó döntője után a 23 éves Burján Csaba.

Pedig a hokisból gyorskorcsolyázóvá váló pécsi versenyző is ismeri a siker ízét. Nemzetközi szinten főleg a váltóval vannak érmei – egy ezüstje és egy bronza vb‐kről, 2 ezüstje és 2 bronza Eb‐kről, illetve egy ugyancsak sporttörténeti győzelme a 15‐ös sanghaji világkupáról –, de egyéniben is kvótát szerzett volna Pjongcsangra, ha a csapatnak nem sikerült volna a kvalifikáció.

Egyéniben 1500 méteren indult, harmincadikként zárt.

Az aranyérmes váltó negyedik tagja a 28 esztendős Knoch Viktor. A pécsi versenyző a magyar rövidpályás gyorskorcsolya megkerülhetetlen alakja, már csak azért is, mert a pjongcsangi a negyedik olimpiája. A korcsolyaszövetség hatszor választotta szakágában az év legjobbjának, és már 2006‐ban kitüntették a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával.

A torinói téli olimpia idején még csak 17 éves volt, de meglepetést tudott okozni: 1500 méteren bejutott a fináléba, és 5. lett. Ez hatalmas fegyvertény, tekintve hogy akkorra már 26 éve nem sikerült pontot szereznie magyar sportolónak téli játékokon. Négy évvel később, Vancouverben 1000 méteren 21., 1500‐on pedig a 30. lett, és Szocsi sem hozott számára sokkal jobb eredményeket: 1000 méteren egy 18., 1500‐on pedig egy 34. helyezést tudhat magáénak.

Egy évvel később azonban megint olyat tett, amire azelőtt csak negyed évszázada volt képes magyar short trackes: a világkupa erzurumi fordulóján 500 méteren a sportág egyik legendáját, a háromszoros olimpiai bajnok kanadai Charles Hamlint legyőzve nyert. Legnagyobb eredményei többségét ő is váltóban szerezte, vb‐kről egy‐egy, Eb‐kről pedig két‐két ezüstöt és bronzot hozott el.

Tavaly úgy utazott el Szöulba, ahol a csapatnak még egy utolsó esélye volt kiharcolni a pjongcsangi részvételt, hogy visszavonul, ha nem sikerül. Végül maradt. A mostani olimpián 500 méteren indult még, ott a 28. helyen zárt.

Testvére, Balázs – aki 2002‐ben Salt Lake Cityben maga is rövidpályás gyorskorcsolyázóként képviselte a magyar színeket – ugyancsak tagja az olimpiai csapatnak. Ő a válogatott technikusa, akiről Bánhidi Ákos csapatmenedzser azt mondta az Index szerint, "ha az edző a sakktáblán a királynő, akkor a technikus a király". Ő felel egyebek mellett az amúgy igen drága korcsolyák beállításáért, a pengék élezéséért.

hvg.hu

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca www.heinsooinsurance.ca 29

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása M Gy D 1 Ferencvárosi TC 20 13 5 2 Videoton FC 20 12 5 3 DVSC 20 9 4 4 Újpest FC 20 7 8 5 Budapest Honvéd 20 8 4 6 Paksi FC 20 7 6 7 DVTK 20 7 4 8 Puskás Akadémia FC 20 6 6 9 Balmaz Kamilla Gyógyfürdő 20 5 7 10 Vasas FC 20 6 3 11 Swietelski Haladás 20 6 2 12 Mezőkövesd Zsóry FC 20 3 8

30

V Gól 2 43 ‐ 19 3 43 ‐ 23 7 33 ‐ 25 5 26 ‐ 25 8 33 ‐ 34 7 29 ‐ 31 9 33 ‐ 31 8 26 ‐ 30 8 26 ‐ 28 11 24 ‐ 39 12 19 ‐ 34 9 20 ‐ 36

+/‐ P 24 44 20 41 8 31 1 29 ‐1 28 ‐2 27 2 25 ‐4 24 ‐2 22 ‐15 21 ‐15 20 ‐16 17

Érvényben: 2018. február 27.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

363.58 319.92 2.45 206.31 276.05 259.20

347.24 307.38 2.31 194.65 265.05 249.54

MAGYAR ÉLET 2018. TÉL

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

A 2017. őszi keresztrejtvény megfejtése

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org (lista bővítés alatt)

31