Magyar Élet magazin 2017. ősz - web

Vol. 70. 6. LXX. évfolyam 6. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2017. ősz

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Tartalom ▪Címlapfotó: Kralovánszky Balázs...1 ▪Szeptemberben Kanadába is megérkeztek a KCSP‐sek...3 ▪Gasztrohétvége Vancouverben...4 ▪Magyar hónap a Nemzetközi Pavilonban...5 ▪Állami kitüntetést kapott Dr. Forbáth Péter...7 ▪Interjú Forrai Tamás Gergely jezsuita plébánossal...8 ▪Egy óra Arannyal és Kovács Ákossal...11 ▪„Felejthetetlen élmény volt a torontói Ringató”...12 ▪Grimasz—Fujkin sarok...13 ▪A reformáció 500. évfordulójára...14 ▪Ünnepi beszéd Wittenbergben...14 ▪Böjte Csaba testvér kanadai látogatása...15 ▪Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Varga István...15 ▪Csimota...16 ▪Képes Krónika...18 ▪Tóth Péter Lóránt ‘versvándor’ látogatása Kanadában...19 ▪Szent Mária a Huron‐ok közt fotó‐kirándulás ...20 ▪Magyar Diaszpóra Tanács VII. Ülés Zárónyilatkozat...21 ▪Az út előttünk – Ultra...24 Hirdetés...25 ▪Gasztronómia...26 ▪Büszkék vagyunk rád, Pulins Brigitta...28 ▪Puskás hétvége Torontóban...29 ▪Skandináv keresztrejtvény...30 ▪NB1. Bajnokság Állása...30 ▪Valutaárfolyam...30 ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter Külső munkatársak: Borbély Sándor lelkész, Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Szeptemberben Kanadába is megérkeztek a KCSP-sek

A Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezéseként 2017‐ 2018 folyamán immáron ötödik alkalommal valósul meg a Kőrösi Csoma Sándor Program, melynek célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, valamint a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezése, magyar nyelvismeret fejlesztése és szinten tartása a kiérkező ösztöndíjasok segítségével. Az idei évben csaknem 114 fiatal kezdte meg munkáját 25 országban. Kanadában 16 ösztöndíjas tevékenykedik szeptembertől 9 hónapig, közülük elsőként az Ontárió és Québec tartományban szolgálatot teljesítőkkel ismerkedhetnek meg.

Béres Orsolya vagyok.

Szociológusként dolgoztam Budapesten. A Szent Erzsébet Magyar Iskola tanulóinak igyekszem élményszerű kiselőadásokat/csoportfoglal‐ kozásokat tartani, a cserkészek és a Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia életébe kapcsolód‐ tam be. Megtiszteltetés számomra, hogy segíthetek a diákoknak, a fiataloknak elmélyíteni önmagukról és a magyar hagyományokról szerzett tudásukat; s olykor van módom a felnőttekkel is beszélgetni magyarságról, kihívásokról, családról.

Csibi Balázs vagyok, a vizuális kommunikáció kreatív iparág‐ ából érkeztem. Diplomámat a Budapest Műszaki Egyetemen szereztem, graphic designer továbbképzésemet pedig Dániában tökéletesítettem.

Dolgoztam a Néprajzi Múzeum Filmstúdiójában operatőri, vágói, rendezői feladatokat ellátva, illetve az intézmény social media kreatív kampányát terveztem. Emellett a média világa is beszippantott. Szakmai tapasztalatommal segítem a következő hónapokban a Magyar Képek Kanadai Magyar Tv‐t és a Kalejdoszkóp folyóiratot. Büszke vagyok rá, hogy ösztöndíjasként részt vehetek a tengerentúli kultúrmisszióban, és magabiztosan nézek a szakmai kihívások elé.

Herold Barnabás vagyok, idén a torontói Rákóczi Alapítványnál nyílt lehetőségem szolgálatot teljesíteni. Az alapítvány munkájával alapvetően a szórvány magyarságban élő fiatalokat támogatja különböző ösztöndíjak, pályázatok segítségével. Az itt elvégzett feladataim mellett igyekszem aktívan kivenni a részem a helyi magyar közösségek életéből is: cikkeket írok, hétvégente a Szent Erzsébet Plébánián segédkezem, mint

zenész és közösségszervező, alkalmanként pedig a Kodály néptáncegyüttes próbáira is ellátogatok. Remélem sikerül a lehető legtöbbet kihozni az itt töltött időszakból és elvégezni mindazt, amit a Gondviselés nekem szánt.

Illési Luca vagyok, a windsori/ kitcheneri ösztöndíjas.

Magyar és történelem szakos tanárként igazán örülök, hogy csatlakozhattam a Windsori Magyar Iskolához, ahol főként a magyar nyelv tanítását, gyakorlását igyekszünk megvalósítani. Ezenkívül a a Magyar Ház és az egyházak életébe kapcsolódtam be.

Legtöbb időmet a Magyar Házban töltöm, ahol segítek a különböző rendezvények szervezésében, hirdetésében, és a facebook oldal karbantartásában. Januártól pedig Kitchenerben folytatom tovább az ösztöndíjas időmet.

Melich Krisztina vagyok, Szentendréről érkeztem a torontói Kodály Táncegyüttes hez. Néptánc pedagógusként szakmai tapasztalatommal szeretném segíteni az együttes munkáját. Jelenleg a gyerekeket tanítom a Táncegyüttesben, az Arany János Magyar Iskolában és segítem a kitcheneri Kossuth Tánccsoport asszonyait is. Bízom abban, hogy a közös munkánk szép gyümölcsöt terem nemcsak az együttesnek, hanem a torontói magyar közösségnek is.

Monozlai Flóra vagyok az idei montreáli KCSP ösztöndíjas.

Főbb feladataim: a Bokréta néptánccsoport kis‐ és ifi próbáinak vezetése, új táncanyag tanítása, a felnőtt tánccsoport támogatása (főként a közösségi média terén és videók készítésével), emellett heti rendszeresség‐ gel magyart tanítok, a cserkészcsapatban hagyo‐ mányőrző foglalkozásokat, a Csillagösvény református vasárnapi iskolában pedig színházi foglalkozásokat tartok. Az első benyomásom, hogy Montréalban kiemelkedően aktív a 3

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

magyar közösség. Mióta megérkeztem szerencsém volt részt venni több rendezvényen is, ahol megtapasztalhattam a különböző szervezetek figyelmességét, vendégszeretetét és hatékony együttműködését. Mindenki csinálja a maga dolgát, van, hogy öt embert igénylő feladatmennyiséget. Mindezt önkéntesként, az „Ügyért”. Igyekszem minden szervezetnek egyenlő módon, úgy segíteni, ahogy csak tudok.

cikkek, riportok készítése, valamint az újság adminisztrációjának kezelése is. Remélem, hogy szakmai tudásommal újból hozzájárulhatok a kanadai magyarok kulturális életének színesítéséhez.

Pintér Zsanett

Nagy Dóra vagyok és az ottawai magyar közössége‐ ket igyekszem támogatni a legjobb tudásom szerint. A Magyar Iskolában magyar órát és néptánc foglalkozáso‐ kat tartok két korosztálynak.

A Magyar Ház keretén belül ifjúsági néptáncot vezetek, a könyvtárat rendszerezem, valamint a Ház rendezvényei‐ nek sikeres lebonyolításában és az események dokumentálásában segédkezem. A cserkészcsapat hétvégi foglalkozásainak aktív résztvevője vagyok. Ezeken kívül több egyéni és közös ötletekben bővelkedünk, amelyek megvalósításával igyekszünk színesíteni az ottawai magyar programok sorát.

Papp Csilla vagyok, a torontói Magyar Ház ösztöndíjasa.

Budapesten történelem‐ magyar szakot végeztem az Eötvös Loránd Tudomány‐ egyetemen, jelenleg PhD tanulmányait végzem és az Élet és Tudománynál vagyok rovatvezető szerkesztő. A Magyar Háznál feladataim közé tartozik a rendezvények, programok megszervezésé‐ ben való részvétel, az idén megnyíló könyvtár rendszerezése és katalogizálása, valamint szombatonként az Arany János Magyar Iskolában részt veszek az 1‐2. osztályos gyerekek tanításában.

Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek és szolgálhatom a torontói magyar közösséget.

Pintér Zsanett vagyok Budapestről, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács ösztöndíjasaként segítem az ernyőszervezet programjait.

Néprajz szakon végeztem az ELTE‐n, ezután éveken keresztül kulturális projektek koordinátoraként, majd sajtó‐ és marketingreferensként dolgoztam, először a Magyar Fotográfusok Házánál, majd a Balassi Intézetben és a Hagyományok Házánál. A Magyar Élet magazin szerkesztőségi tagjaként feladataim közé tartozik még 4

Gasztrohétvége Vancouverben

Magyar Gasztronómiai, Borászati és Turisztikai rendezvénysorozatot tartottak Vancouverben október 5. és 7. között a Chateau Granville Hotelben Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai társelnöke szervezésében.

A prezentációkkal egybekötött vacsorán előadott többek között dr. Prohászka Balázs, a kaposvári Kométa 99 Zrt. Magyarország egyik legnagyobb sertésfeldolgozójánának gazdasági igazgatója, valamint Malorie Aubé, elismert albertai mangalicatenyésztő, aki a magyar őshonos sertésfajtából készült termékeiről beszélt.

A Földművelésügyi Minisztérium jóvoltából Magyarországról is érkeztek termékek, így a Szomor Húsüzem mangalica, bivaly és szürkemarha húskészítményeivel is megismerkedhettek a hétvégén.

Az magyar gasztrotermékek mellett a kiváló borokra is nagy hangsúlyt fektettek a szervezők. Balla Sándor, a Tokaj Canada Inc. elnöke ismertette az általa forgalmazott borokat, majd Kovács Tamás, a vancouveri Duna Deli tulajdonosa beszélt az egri bikavérről. A borbemutatókhoz a következő napon csatlakozott Szenthe Sándor tiszteletbeli konzul is, az albertai Hungarian Wine Cellars képviseletében.

Pénteken és szombaton három termékbemutatón ‐ egy a meghívott vendégek részére, kettő a nagyközönség számára – is részt vehettek az érdeklődők. A kóstolókat Magyarországról érkező mesterszakácsok, Makk Norbert és Bittner Gábor készítették. A házi réteseket magyarországi asszonyok sütötték .

A rendezvénysorozat lezárásaként szombaton gálaműsort tartottak a Vancouveri Magyar Házban 180 vendég részvételével. Az estet Ábrahám Tibor házigazda nyitotta meg, majd dr. Mátrai Márta, a Magyar Országgyűlés háznagya mondott ünnepi beszédet. A vendégeket dr. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete és dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul is köszöntötte. Az eseményen részt vett Kese Beatrix tanácsadó a külügyi igazgatóságtól André Molnár tiszteletbeli főkonzul Vancouverből, továbbá jelen voltak a kanadai magyar szervezetek vezetői is.

Az est folyamán fellépett László Attila, a Csillag születik 3. szériájának győztese, a Partissimo Orchestra, Hajdú Luca és Hajdú Csongor, a budapesti Csillagszemű Táncegyüttes szólótáncosai, valamint Katona László Lulu vancouveri magyar rockzenész.

Vasárnap délelőtt az egész hétvégén aktívan segítő KCSP ösztöndíjasai számára konferenciát szerveztek a Magyar Házban, ahol bemutatkoztak és ismertették szakmai elképzeléseiket. Az eseményen részt vett dr. Ódor Bálint nagykövet, dr. Szabó Stefánia főkonzul és több mentor is.

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Magyar hónap a Nemzetközi Pavilonban Borbély Emese

Szeptember 30. és október 28. között Magyarország Ottawai Nagykövetsége egyhónapos rendezvénysorozatot tartott a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium nemzetközi pavilonjában. Az eseményre a Kanadai Konföderáció megalakulásának 150. évfordulója alkalmából került sor, ahol bemutatásra kerültek a kanadai magyarok által elért kiemelkedő tudományos, kulturális, gazdasági és egyéb eredmények, amellyel hozzájárultak Kanada fejlődéséhez, számos kulturális, gasztronómiai és turisztikai kísérőprogrammal kiegészítve. A programok kapcsán dr. Ódor Bálint nagykövetet kérdeztük.

‐kanadai kapcsolatok tovább fejlesztésének egyik fő területe a kutatás és innováció. A közös alapokat az a közös örökség adja, amely az elmúlt 130 évben jött létre, az első magyarok Kanadába érkezése óta elsősorban az itt élő magyarok tevékenységének köszönhetően. A Kanadába kivándorolt vagy menekült magyarok építették Kanadát, hozzájárultak az ország kulturális, politikai, tudományos, gazdasági fejlődéséhez. Ez köztudott, de azt tapasztaltam az elmúlt években, hogy nem eléggé, ezért beszélni kell róla, illetve szükséges tudatosítani ezt. Magyarországnak veszteség az a sok tehetség, akinek el kellett hagynia Magyarországot a kommunizmus éveiben, mindamellett, hogy ma hálásak vagyunk azért Kanadának, hogy befogadta a sok tízezer magyar menekültet az 1956‐os forradalom és szabadságharc után, és Kanada sokat nyert, hogy sok magyar Kanadát választotta új otthonának, de összességében a magyar‐kanadai kapcsolatok emiatt erősebbek lettek és egy olyan szilárd pillért képeznek, amire alapozva lehet tovább építkezni. Egy diplomáciai képviseletnek pedig ez a legfontosabb feladata.

Privilégiumnak számít‐e, hogy a Kanadai Magyar Nagykövetség helyet kapott a Canada 150 nemzetközi pavilonjában?

A lehetőség több mint két éve merült fel, a kanadai kulturális tárcához tartozó National Capital Commission nem sokkal Kanadába érkezésem után kereste meg a nagykövetségeket az ötletével. Mi rögtön igent mondtunk, volt két évünk az előkészítésre, ami lehetőséget adott arra, hogy koncepció mentén valósítsuk meg a magyar rendezvényeket. Kérdésére válaszolva, igen, nagy dolognak tartom, hogy Magyarország is a 11 kiállító országok között van. A sort az Egyesült Államok kezdte, utána következetek a következő országok: Hollandia, Izrael, Lengyelország, Mongólia, Németország, Írország, Belgium, az Európai Unió delegációja, Fülöp‐szigetek.

Mi volt a kiállítás fő mondanivalója?

Két fő üzenetünk van. Egyrészt a magyar‐kanadai kapcsolatok mélyen gyökerező és erős alapokra épülnek. Másrészt a magyar

Mi volt a célja a Kanadai Magyar Nagykövetség által szervezett kiállításoknak és rendezvényeknek, és sikerült‐e elérni azt?

A kérdésre alapvetően az előzőekben válaszoltam, ezt kiegészítem. Magyarországról kihoztunk egy dizájn kiállítást, amivel a jelenre és a jövőre tekintünk, arra a területre, ahol látunk lehetőséget a kapcsolatok továbbfejlesztésére. A találmányok, a kreativitás nem csak a múltunk, hanem a jelenünk része is. Az épület előtt elhelyeztünk egy óriás Rubik‐ kockát, amit Varga Istvántól kaptunk kölcsön, köszönet érte. A Rubik‐kocka az, amivel a magyar kreativitást összekötik. Amikor a látogatók belépnek az épületbe, akkor azt látják, hogy a magyarokat jelenleg is jellemzi a kreativitás és az innovatív gondolkozás. Ebben Kanada is élen jár, ezért ha együttműködéseket kezdeményezünk a kutatás, fejlesztés és innováció területén, akkor ezzel hozzájárulhatunk újabb értékeket létrehozásához. Nagy örömmel látom, hogy a kiállítással párhuzamosan több nagy projekt is elindulhat, amiben konkrétan a magyar és a kanadai kutatók, mérnökök közös munka eredményeképp olyan területeken mint pl. az önvezető autók, lehetnek új kutatási eredmények.

A kiállítás első emeletén pedig Andrea Blanart kurátor egy olyan gyűjteményt állított össze, amely a két nagy kanadai magyar művészeti közösség több mint 40 művészének alkotásait mutatja be. Örülök annak, hogy a CHAC és a HUVAC együtt állít ki értékes műveket, amelyek kiválóan rávilágítanak arra, hogy milyen sokat kapott a kanadai képzőművészet a magyaroktól. És ez csak egy példa, a kulturális rendezvényeink arra adnak lehetőséget, hogy a filmművészet, zene területén is rávilágítsunk az értékes magyar hozzájárulásra. Mindez csak példálózó jelleggel történik, ugyanis mi csak a művészetekről beszélünk, de lehetne szólni a tudomány, kultúra, gazdaság és politika területéről.

A kulturális rendezvényeink egy része a magyar kultúra otthoni képviselői közül néhány kiemelkedő jelentőségű szereplőinek a bemutatkozását tette lehetővé, nagy sikerrel.

Fontos célunk volt továbbá felkelteni olyan másod‐ és harmadgenerációs magyarok érdeklődését Magyarország és a 5

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

magyar kultúra iránt, akik nem vesznek részt a magyar közösségek életében. Minket is meglepett, hogy naponta 15‐20 magyar nevű, magyarul nem vagy csak egy alapszinten beszélő magyar származású kanadai jött be a pavilonba. Remélem, hogy számukra az első lépés sikeres volt, és a jövőben többet fognak foglalkozni a magyar gyökereikkel. Így ez a célkitűzésünk is megvalósult.

Van‐e valamilyen kulturális vagy más jellegű rendezvény a közeljövőben, amire fel szeretnék hívni az olvasóink figyelmét?

Három intenzív év van mögöttünk kulturális és kultúrdiplomáciai szempontból. 2014/15‐ben a Nemzetközi

6

Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) elnökeként számos rendezvényt tartottunk, tavaly az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján külön kanadai emlékévet szerveztünk a Torontói Főkonzulátussal együtt, idén pedig a Kanadai Föderáció megalakulásának 150. évfordulója szolgáltatott kiváló lehetőséget arra, hogy bemutatkozzunk.

Jövőre nem lesz ilyen markáns, Kanada specifikus központi téma a kulturális programjaink szempontjából, de számos rendezvénnyel készülünk, folytatódik a Kodály emlékév is.

Nekem az egyik nagy tervem a jövő évre egy rendszeres magyar filmhét elindítása több kanadai városban, de még nem tartunk ott, hogy a megvalósításról tudjak beszélni.

Fotó: Kralovánszky Balázs

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Állami kitüntetést kapott Dr. Forbáth Péter Sándor Ilona

Forbáth Péter doktor urat már egy ideje ismerem. Mindig is ámulatba ejt rendkívüli tudása, sokrétű műveltsége, okos bölcsessége, mely alázattal és szerény egyszerűséggel társul. A ma 92 éves Péter úr még most is hűséges szolgálatot végez az itteni magyar katolikus egyházközségnél. Jár az Irodalmi Klub előadásaira is, mivel nagy kedvelője és ismerőse a magyar irodalomnak. Szeret főzni, sütni és vendégül látni barátokat.

Nagyon sok receptje van és jelenleg a szakácskönyvén dolgozik.

Legutóbbi találkozásunkkor otthonában fogadva Péter finom meggylevessel, ízletes francia salátával és isteni zserbóval kínált meg – mondani sem kell, hogy ezeket ő készítette.

A közelmúltban Dr. Forbáth Péter egy magasrangú magyar állami kitüntetésben részesült, melyet november 6‐án vett át torontói Főkonzulátuson.

Mi is a pontos neve ennek a kitüntetésnek és miért kapta ezt, Péter?

Ez a Magyar Érdemrend középkeresztje arany csillaggal. Hogy miért kaptam, azt olyan értelemben talán nem tudom megmondani, merthogy én sosem gondoltam, hogy ezt fogom kapni. Az itteni Konzulátus bekérte egy néhány embernek az életrajzát és én beadtam az enyémet. És úgy látszik, úgy gondolták, hogy én érdemlem a kitüntetést és engem terjesztettek föl Magyarországon az érdemrendre. Szóval én nem kértem, és mikor az életrajzomat kérték, akkor sem gondoltam, hogy erre vonatkozott. Engemet a kitüntetés meglepetésként ért. Hivatalosan a Magyar Közlönyben megjelent, hogy miért kaptam. Azért, hogy részt vettem mint fiatal orvos Magyarországon a kardiológia megalapításában és a kijövetelem után továbbra is segítettem a magyar kardiológiát.

1973‐ban például egy egész orvosi csoporttal mentünk Magyarországra és megtanítottuk az akkori kardiológusokat, hogy hogyan kell koszorús ér betegséget kivizsgálni és operálni.

Minden magyar kardiológus társaság ezért tiszteletbeli tagságba vett… Aktív koromban ismert voltam a világon, mert minden földrészen tartottam előadásokat, így például Indiában, Japánban, Törökországban, Európának majdnem minden országában, Egyiptomban, Dél‐Amerikában, Bolíviában, meg hát az USA‐ban, Kanadában, kétszer Ausztráliában. A kardiológia és főleg az elektrofiziológia, mint egészen új tudomány területén tartottam előadásokat.

Mire a legbüszkébb az életében? Mit tekint a legnagyobb eredménynek vagy teljesítménynek, amit elért?

Hogy szerettek és a mai napig szeretnek a betegeim.

Ténylegesen ezt tartom a legtöbbnek. Vannak olyan most már 50 éves betegek, akiket gyerekként kezeltem és eljönnek meglátogatni. Nekem ez az emberi szeretet a legfontosabb.

Nagyon szeretem a szakmámat, a mai napig részt veszek benne egy bizonyos fokig, mértéket tartva, persze nem gyakorolom ebben a korban. A legfontosabb az volt, hogy a betegek szerettek. És néha, egyszer‐egyszer tudtam olyanon segíteni,

akit talán senki más orvos nem akart. Ha ma fiatal volnék, és azt kérdeznék tőlem, hogy hajlandó lennék‐e leélni az életemet ugyanígy, akkor azt mondom, hogy igen. Óriási örömömre szolgált és a legfontosabb nekem, hogy én a betegeket megpróbáltam képességeim szerint legjobban ellátni és hogy ezt a betegek java része tudta.

Mi volt még fontos, mi a fontos az életében?

Nagyon szeretem a gyerekeket, ennek következtében a gyerekgyógyászatot is, de ugyanúgy a kardiológiát és a felnőtt betegeket is. De ha csak azt szeretném és semmi mást, azt én nagyon kivetendőnek találnám. Énszerintem a legfontosabb, hogy az ember valahogy sosem felejtheti el azt, hogy nemcsak orvos, hanem valaki ember is. Ezért mindig érdekeltek a nem csak medicinális dolgok; nagyon érdekeltek a nyelvek, az irodalom, és a történelem. Nagyon fontos volt mindig és állandóan a család. A sors úgy hozta, hogy egy idő óta a legidősebb és az egyetlen túlélő vagyok a családban, ami eléggé kiterjedt, aminek van egy magyar, egyesült államokbeli és kanadai ága is. Érdekel még a zene, zongoráztam is valaha, de szeretem a vokális zenét és az operát. Ha valamire azt mondják, hogy ‘ó, hát ez olyan nehéz, nem is biztos, hogy valaha elérem’ én elhatározom, hogy megcsinálom vagy megtanulom. Például én 75 éves koromig ki sem mentem a konyhába, mert annyi nő volt a családban. A nővérem itt élt és akkor halt meg, amikor 75 éves voltam. Akkor mindenki azt hitte, hogy én most már kizárólag éttermekbe fogok járni. Én elhatároztam, hogy megtanulok főzni. Soha senki nem tanított, csak könyvekből tanultam. Aztán érdekelt a konyha tudománya és elkezdtem olvasni a konyha kémiáját és fizikáját. Miután elég sok családi recept maradt meg, amire a magyarul nem beszélő családtagok kértek, hogy fordítsam, végül elhatároztam, hogy írok egy szakácskönyvet angolul. Ez most kész van, és nem anyagi haszonnal járó kiadásra szánom, ha ki lesz adva…

Forbáth Péter mély meggyőződéssel vallja, hogy egy embernek a sorsát két fő tényező irányítja: az iskolázottság és a családi háttér. Ő szerencsésnek tartja magát, mert mindkét tényező erős alapokat teremtett számára. Péter 1925‐ben Debrecenben született és ott töltötte gyerekkorát. Édesapja orvos volt, aki Dél‐Erdélyből származott. Péter a debreceni piarista gimnáziumban végezte tanulmányait. Ez egy országos hírű, vezető tanító intézmény volt. A középiskolában nyolc évig tanult latint, és négy évig klasszikus görögöt. Ezen kívül Péter a magyar mellett anyanyelvi szinten beszélte a németet is, mert kiskorában osztrák házitanító‐kisasszonyok nevelték és a németet később magániskolában is tanulta. A másik modern nyelv pedig az angol lett, melyet 1939‐ben kezdett tanulni.

Amikor 1943‐ban érettségizett, beszélt angolul is. Az angol nyelvtudás egyébként óriási előny volt a későbbiekben.

Péter 1943‐ban kezdte az orvosi egyetemet. Az egyetem évei volt az az időszak, amikor Magyarországon átment a háború és mindenféle felfordulás volt. Így az egyetemi évei a zűrzavaros évek alatt történtek. Ezért három helyen járta ki az ötéves egyetemet. Debrecenben kezdett tanulni, majd Marosvásárhelyen járt két évet. Ennek az volt az oka, hogy amíg Magyarországon éhezés volt, addig Dél‐Erdélyben ahova az édesapja valósi volt, viszonylag jók voltak a körülmények. Pont 7

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

ekkor indult Marosvásárhelyen a magyar egyetem. Így ő a marosvásárhelyi magyar egyetem legelső két évében végezte a harmad‐ és negyedévet. Viszont nem akart román diplomát és ezért visszajött Magyarországra és Pesten doktorált.

Nem volt még 24 éves, amikor orvossá avatták. Gyerekorvos akart lenni. Bement tehát a gyerekklinikára. Frissen szerzett hat hetes diplomával rendelkezve az történt vele, hogy a tanársegéd, Fonó Renée azt kérdezte tőle, hogy akar‐e résztvenni egy szívkatéterezésen. Az ő válasza az volt, hogy “nagyon szeretnék, de legyen szíves megmondani, hogy mi az, mert én még sosem hallottam a szót.” Fonó Renée ekkor akarta elkezdeni Magyarországon a kardiológiát és ennek a kezdeményezésnek lett a résztvevője a fiatal Forbáth doktor. Ez a kezdeményezés akkor még csak a gyermekgyógyászatban volt. Forbáth doktornak nagy előnye volt azáltal, hogy tudott angolul, ugyanis a Vasfüggöny miatt nem lehetett nyugatra kimenni tanulni. De az angol nyelvű szakfolyóiratok átjöttek és ezeket tudta tanulmányozni.

Az első magyar kardiológiai orvosi csapat legfiatalabb tagjaként Péter résztvett az első magyar szívkatéterezésben. Az első magyar szívműtét kivizsgálásában és műtéti gyógyításában vett részt. Péter magyarországi orvosi működése alatt, mely 1949‐ től 1956‐ig tartott, gyermekorvosként az első kardiológiai team fontos tagjává vált. Fontos kihangsúlyozni, hogy a modern kardiológia akkor nem önálló specialitás volt, hanem a gyermekgyógyászaton belül jött létre. Felnőtt betegei csak később lettek.

Péter nem szerette az akkori politikai rendszert, és határozottan ellenére volt az akkori rendszer ateizmusa, mivel ő egy gyakorló vallásos ember volt, járt a templomba. Habár a kórházban teljes immunitása volt, mert professzora, Petényi Géza egyáltalán nem volt kommunista, az akkori politikának elkötelezett embere. Nagy tekintélye lévén ő a kórházi dolgozókat megvédte. Noha Pétert személy szerint nem üldözték, sőt fiatalon már adjunktusnak is kinevezték, ő nem akarta az életét egy bolsevista rendszerben leélni.

1990‐ben 65 éves korában Forbáth Péter nyugdíjba ment a St. Michael’s‐tól és a Torontói Egyetemtől és több ideje maradt a St. Joseph’s‐beli munkájára. Vezetői szerepkörében az ő ötlete volt egy új jellegű ambulancia létrehozása ‘Just for Kids’ néven.

Ez azt jelentette, hogy akárki, akinek nem volt orvosa, behozhatott gyereket a St. Joseph’s‐be sürgősségi ellátásra. Ezt utána egész városszerte siker övezte, mert hasonló gyerek ambulanciák máshol is megnyíltak.

Azt még fontos elmondani, hogy a ’70‐es évek végén és a ’80‐as évek elején Észak‐Ontárióban, Sudbury‐től, és North Bay‐től északra egészen a sarkvidékig a szívbetegeknek nem volt szakszerű ellátása. Ha ott valaki beteg volt, azt le kellett hozni vagy hozatni Torontóba, hogy kapjon pacemaker‐t, stb. Ezeknek a betegeknek félévente kellett visszajönni Torontóba vizsgálatra. Sokszor egy egyórás vizsgálathoz kétnapos utat kellett megtennie a betegnek és a hozzátartozójának. Ekkor Péter azt gondolta, hogy miért jöjjön annyi beteg Torontóba, inkább ő a technikussal fölmegy Timmins‐be és ott látja el őket.

Eleinte kétszer egy évben, utána gyakrabban, hathetente is följárt a betegeket ellátni és ez így ment 27 éven keresztül.

Timmins‐ben egy jól működő felülvizsgáló, konzultációs klinika alakult ki a St. Michael’s mintájára Dr. Forbáth Péter szakorvos vezetésével.

Dr. Forbáth Péter egy gazdag szakmai pályát tudhat magáénak, ami alatt rengeteg betegen segített. De nem csak mint orvos, hanem mint magánember, közösségi személy is emberszeretetével, humán viselkedésével mindig példát állított embertársainak. Ezért ő megérdemli környezete tiszteletét és szeretetét.

Amikor Forbáth Péter 1956‐ban kijött Kanadába, elmondhatta azt, hogy ő egy kardiológus, noha a szakvizsgája gyerekgyógyászat volt. Torontóban a St. Michael’s Kórházba került, ami része a Torontói Egyetemnek. A kórházba azért is kerülhetett be hamar, mert tudott angolul. De ezen kívül hamar felfigyeltek ügyességére és szakmai jártasságára a szívgyógyászat terén. Tudott szívkatéterezést csinálni és ez a diagnosztikai beavatkozás újdonság volt Kanadában is.

Egyébként Forbáth Péter 1959. július 1‐jén kapta meg a kanadai orvosi licencé‐t. Az év őszén pedig megcsinálta a kanadai szakvizsgát is. A katéteres laboratóriumnak a megszervezését ő végezte a St. Michael’s‐ban.

Később a ’80‐as években Forbáth Péter átkerült a St. Joseph’s Kórházba is, mivel ott volt gyermekosztály. Így mindkét kórházban párhuzamosan dolgozott. Egy idő után pedig átvette a gyermekosztály vezetését a St. Joseph’s‐ben. Később a St. Michael’s‐ban elkezdődött a szívritmus zavaroknak a vizsgálata, amit elektrofiziológiának hívnak, és ő foglalkozott ezzel.

Dr. Szabó Stefánia főkonzul és Dr. Forbáth Péter

8

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Interjú Forrai Tamás Gergely jezsuita plébánossal Sándor Ilona

tanított, sőt vezette is az intézményt. Ez egy új intézmény felépítését jelentette, az építkezés fizikai, lelki, szellemi értelmében egyaránt. Közben majdnem egy évet töltött Indiában rendi kiképzés keretében. Ez egy nagyon mély, meghatározó tapasztalat volt számára, mivel megismerhetett egy egészen más világot, és alkalma lett kívülről tekinteni az európai és magyar kultúrára.

2010 és 2017 eleje között Forrai Tamás a jezsuiták magyarországi rendtartományának provinciálisa, vagyis tartományfőnöke volt. Ez év tavaszán egy rövid szabbatikus megújulási programban volt része. Június második felében tudta meg, hogy Torontóban lesz a következő szolgálata.

Milyen szívvel jött ide Torontóba, Tamás Atya?

Várakozással, örömmel, kíváncsisággal. Annak a tudatával, hogy sokszor voltam itt, tehát nagyon sok részletet ismerek a plébánia történetéből, sok embert ismerek és közben azért tudom, hogy ez mindig rövid látogatás volt. Most viszont valami újba lépek be, amihez nagy belső szabadság kell, hogy nyitott legyek a mélyebb megismerésére.

2017. szeptember elsejétől Forrai Tamás jezsuita vette át a lelkipásztori szolgálatot a torontói Szent Erzsébet Egyházközségnél. Tamás atyát október 1‐jén Robert Kasun püspök ünnepélyes keretek között hivatalosan is beiktatta szolgálatába. Az ünnepi misén nagyon sokan összegyűltek, idősek és fiatalok, rendszeres és ritkábban templomba járók, illetve sokan olyanok, akik szerették volna megismerni az új plébánost.

Forrai Tamás nem idegenként érkezett ebbe a közösségbe, hiszen már járt itt úgyis, mint az előző provinciális. Tamás atya rögtön fogadott, amikor felkértem egy interjúra azzal a szándékkal, hogy a magyar közösség tagjai jobban megismerhessék őt: személyét, küldetését és üzenetét.

Október 7‐én a hálaadási hétvégén ültünk le beszélgetni a Plébánián.

Tamás atyától megtudtam, hogy Budapesten született, ott nőtt fel és ott is járt egyetemre. Édesanyja egyébként Mosonmagyaróvárról, édesapja pedig Kolozsvárról származott.

A család négy fiúgyermeke közül ő volt a legkisebb. Már gyerekkorában érdekelte a történelem, különösen a középkori magyar történelem. Később ezért is iratkozott be az ELTE‐n történelem‐latin tanári szakra. Egyetemi évei alatt egyre elmélyült a hitében. Kapcsolatba került keresztény fiatalokkal, katolikus klubot alapított. Hitének megtapasztalása egyre fontosabbá vált számára. Ezért döntött úgy, hogy egyetemi világi tanulmányai közben teológiát is tanul a Pázmány Péter Akadémián 1986 és 1990 között.

Miután 1989‐ben befejezte a tanár szakot, úgy érezte, hogy a történelem tanítását a hit tanítására szeretné felcserélni. 1990‐ ben belépett a jezsuita rendbe, mely akkor szerveződött újra.

Az első legális jezsuita noviciátust kezdhette el a rendszerváltást követően. Jezsuitaként tanult a ’90‐es években Németországban és Írországban és így ért el a szentelésig 1998‐ ban. 1998 és 2010 között a miskolci Jezsuita Gimnáziumban

Mik voltak, mik az első benyomásai?

Nagyon pozitív a tapasztalatom arról, hogy az emberek reménykedők, előre tekintenek és megszólíthatóak. Sokan akarnak segíteni a közösség életében, építésében, megújításában.

Most egy kis idő elteltével milyennek látja az itteni hívőket, az itteni életet?

Ez egy nagyon nagy hagyománnyal bíró közösség: nagy és nagyon sokszínű közösség korosztályban, emberi történetekben és elképzelésekben egyaránt. Azt érzem, hogy ez a közösség is egy fordulópontnál van: halad‐e egy gyors ütemben a kanadai integráció, asszimiláció felé vagy pedig hogy meg tudunk‐e találni egy utat, ami egyszerre szolgálja a hitnek és a magyar identitásnak a megőrzését. Az utóbbi azt is jelenti, hogy számomra egy nagy kérdés az, hogy hogyan lehet a közösséghez kapcsolni azokat, akik alapvetően már angol anyanyelvűek, viszont érzésükben szeretnék a magyar gyökereiket megtartani, megerősíteni.

És akkor itt elérkezünk a fiatalokhoz is. Hogyan lehet őket megszólítani, a közösségbe bevonni?

A fiatalokra természetesen nagyon hat a kanadai kultúra és ennek a kultúrának két meghatározó alaptapasztalata. Ez egy nagyon posztmodern kultúra, ahol különböző „igazságok” kioltják egymást, ahol úgy tűnik, hogy eltűnnek a stabil értelmet adó pillérek az egyén és a közösség életéből. A másik nehézség az, hogy ebben a kultúrában még sokkal nehezebb elköteleződni valami mellett, mint ahogy ez korábban lehetséges volt. Egy olyan világban vagyunk, ami nagyon felületes, ami nagyon felgyorsult, ahol az emberi kapcsolatok egy „virtuális”, tehát nem valós világban zajlanak. Azt hiszem, hogy ettől a gondolkozó fiatalok szenvednek, mert ők már átérzik, hogy ez így nem jó. A kérdés az, hogy hogyan lehet egységet, integritást teremteni az életünkben. Hogyan lehet egy olyan életet teremteni, ahol a munka és a család, a hit és a közösség, az élet hétköznapi fenntartása és mélyebb értelme egy egységet képvisel. Én azt érzem, hogy a mai fiatalok, ha 9

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

gondolkodóak, akkor sokkal jobban szembesülnek ezekkel a kihívásokkal. Talán tudatosabban is akarják az egységet megteremteni az életükben: tudják, hogy enélkül nem lesznek boldogak. Ezek a témák természetesen számomra is valódi kérdések, nincsenek kész válaszaim. Azt gondolom, hogy közösen kell keresnünk ezekre a válaszokat. Egy biztos: a hitünk, az Evangélium nagyon világos támpontokat tud adni.

Azt érzem az én lelkipásztori felelősségemnek, hogy újra és újra visszahozzam ehhez az imádságos reflexióhoz a közösségünk tagjait.

Gondolom, ez nem csupán a fiataloknak szól, hanem a többi korosztályra is vonatkozik.

Igen, ez ugyanúgy vonatkozik a középgenerációra és az idősekre is. Talán nekik kevesebb a vesztenivalójuk, de a kihívások azok nagyon azonosak. És éppen ezért azt gondolom, hogy egy egészséges közösség ‐ ahogy egy egészséges családi kapcsolat is ‐ számára fontos, hogy hogyan tudja közös kihívásban a különböző generációknak a saját válaszait, tapasztalatait megosztani. Ahogy a szélesebb társadalomban, úgy az egyházunkban és a mi konkrét plébániánkban is nem mindig volt sikeres az idős generáció abban, hogy átadja a tapasztalatát, a stafétát. Ezért sok olyan értékes hagyományt látok, amit lehet, hogy nem sikerült időben és megfelelően rábízni a fiatalokra.

Miben lehet megkapaszkodni, ugye említette az Evangéliumot, visszatérni a hit szavához? Milyen üzenetet ad az itteni közösségnek?

Most a Hálaadás hétvégéjén beszélgetünk. Nekem az egyik alaptapasztalatom ‐ ami egyben egy mély szent ignác‐i alaptapasztalat is ‐ hogy az az ember, aki képes megköszönni és hálás lenni, az nagyon nagy lépést tett életének jó vezetésében.

Jó úton haladok, ha képes vagyok hálát adni, ha észreveszem azt, hogy ami történik velem, az nem egyszerűen „jár nekem”, hanem hogy az egy ajándék a másik emberen keresztül: Isten szabad szeretetének az ajándéka. Ha ezt képes vagyok észre venni, ha ezt elfogadom, akkor ez föl tud bennem szabadítani rengeteg olyan gátat, görcsöt, ami leköt. Ez persze nem könnyű a mai világban! Ha képes vagyok hálát adni, akkor szabad ember vagyok, akkor magam is képes vagyok arra, hogy tudjak jót teremteni a világban. A Hálaadás szép ünnepe így egy fontos evangéliumi alaptapasztalat arról, hogy ha be tudom fogadni Isten ajándékát, azt, hogy megajándékozott vagyok, akkor ez értelmet, erőt és szabadságot ad életemben!

Hmm… Nagyon szép gondolatvezetés… Alapjában véve ezek olyan egyszerű dolgok, ugye? Én azt gondolom, hogy az Evangélium is nagyon egyszerű. Az egyik problémája a vallásosságunknak az, hogy túlkomplikáljuk a dolgokat. Hogyha Jézust hallgatjuk az Evangéliumokban, akkor ő nagyon egyszerűen beszél, világosan a hétköznapi élet nyelvén. Nekem az a vágyam lelkipásztorként is, hogy ezt tudjam közvetíteni itt a közösségnek.

Mik a tervei, elképzelései a következő időszakra?

Az első feladatom az, hogy a plébániának a gazdag hagyományait megértsem, éltessem, mögéjük álljak. Segítsem azt, ami van. Ennek az egyik feltétele az, hogy főképpen 10

ezekben a hónapokban egyszerűen próbálok ott lenni mindenütt, próbálok beszélgetni, meghallgatni, figyelni, kérdezni. Ez azt is jelenti, hogy ennek az évnek az egyik feladata az, hogy próbáljunk egy hosszútávú víziót felvázolni, hogy merre szeretnénk haladni a plébániával. És ha látunk egy ilyen víziót, akkor tudjuk a saját prioritásainkat felállítani, hogy mivel akarunk valójában foglalkozni. Egy pár prioritást már egyértelműen látok. Szeretném nagyon a kiengesztelődést szolgálni. Nagyon sok feszültség, fájdalom van itt is. Szeretnék ennek a kiengesztelődésnek az eszköze lenni. A másik, hogy nagyon sok idős van itt a közösségünkben és szeretném megtalálni annak az útját, hogy a nagyon gazdag élettel, nagyon sok szolgálattal bíró idős korosztályt hogyan lehet a saját öregedésükben, gyengeségükben elkísérni, segíteni… De természetesen szeretnék a fiatalok, a családok felé is fordulni.

Azt érzem, hogy pont az életük felgyorsultsága miatt is nagyon nehéz elvinni hozzájuk az Evangélium örömhírét. Sokkal több kiscsoportra, egyéni megkeresésre és nagyon sok kreatív útra van szükség, hogy meg lehessen őket szólítani. Van még egy negyedik nagy terület, amire szeretnék figyelni, ez pedig egy angol nyelvű közösségnek a szolgálata: azok a vegyes házasságban élő magyar katolikusok, azok a másod‐harmadik generációs magyarok, akiknek már nem a magyar az anyanyelvük, de akik szeretnék megtartani a hitüket és akik érzelmileg kapcsolódnak ehhez a közösséghez. Szeretném, hogy számukra is lennének megszólító programjaink.

A beszélgetésünk további részében Tamás atya elmesélte, hogy neki mindig fontosak voltak a hobbik. Az elmúlt években például a fő feladata, egy közösség vezetése mellett szívügyévé vált a budapesti Mária utcai templomi közösség szolgálata. Ezt most egy ajándéknak érzi, mert ez egy igazi felkészülés volt a torontói szolgálatra. Nagyon megerősítő, elmélyítő tapasztalat volt ott lenni egy nagyon heterogén nagyvárosi közösségben, ami bizonyos szempontból hasonlít a torontói közösséghez. Itt azt érezte, hogy a feladata figyelni az emberek vágyait, kéréseit, ötleteit és azokat támogatni. Ezekben az években rengeteg szép kezdeményezés születhetett úgy, hogy nem kellett mást csinálnia, mint odaállni az emberek jó ötletei mellé és velük együtt keresni a választ. A közös keresés, az együtt gondolkozás egy nagyon életet adó tapasztalat volt a számára. Ugyanezt az atmoszférát szeretné megtalálni itt is.

Mik az Ön erősségei, mint plébános? Miben tud segíteni az itteni közösségben?

Ez egy kölcsönös együttműködés, ahol egymást kell megismernünk. Az elmúlt két hosszabb szolgálatomban, mely a tanítás és a provinciavezetés szolgálata volt, azt a visszajelzést kaptam, hogy tudok meghallgatni embereket, észre venni szükségleteket és hogy tudok ezekben támogató lenni. Tudok nagy erőbedobással odaállni jó ügyek mellé kitartóan, tudatosan és tudok strukturáltan dolgozni.

Miben számít Ön segítségre?

Amiben nekem van szükségem, az az, hogy kapjak türelmet abban, amit nem tudok egyszerre megoldani és közben megértést abban, ahol viszont talán túl gyorsan próbálok előre haladni. Úgy legyen! Köszönöm szépen a beszélgetést!

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Egy óra Arannyal és Kovács Ákossal Pintér Zsanett

Új projektbe vágott Kovács Ákos, a Kossuth‐díjas magyar dalszerző, zeneszerző, költő – Ákos néven énekes‐ előadóművész, a magyar zenei élet egyik meghatározó előadója –, aki Arany János verseiből állított össze előadói estet. Az ARANY / Egy óra Arany János verseivel című produkció premierje a Nemzeti Színházban volt szeptember 29‐én, az Arany‐emlékév keretében. A nagy sikerű bemutató óta szinte lehetetlen jegyet kapni Ákos Arany‐estjeire: a Torontói Főkonzulátus meghívása nyomán egy izgalmas, aktuális és igazán sikeres magyar produkció jutott el az ontáriói közönséghez. Az ötállomásos kanadai turné első helyszíne a Torontói Magyar Ház volt október 22‐én. A művész fellépett még a windsori, cambridge‐i, hamiltoni és ottawai publikum előtt is.

Honnan ered az Arany iránti rajongásod?

Tanáraim indítására idestova negyven éve mondok verseket. A balladák világával a Fazekas Gimnázium diákjaként találkoztam először, mondhatni, sorsszerűen. Olyan legendás magyartanárok segítettek az értelmezésben‐versmondásban, mint Babits Éva vagy Filó Katalin. Nagy szerencsémnek tartom, hogy még időben el tudtam mondani nekik, mennyit kaptam

tőlük, mert sajnos már egyikük sem él. Arany műveltsége, filmes látásmódja, dramaturgiai érzéke kamaszként lenyűgözött, és ugyanúgy hat rám ma is.

Tíz vers hangzik el az egyórás előadás alatt. Hogyan lehetett ebből a rendkívüli életműből kiválasztani alig egy tuctanyit úgy, hogy egységes egésszé álljon össze?

Elképesztő ez az életmű, mondhatnám, hogy csak a felszínét kapargatjuk, de még ez se volna igaz. Ez a tíz vers korántsem reprezentálja mindazt, amit Arany jelent. A válogatásunk teljesen szubjektív, a számomra legkedvesebb tételek kerültek a műsorba, a sötét, drámai hangvételűektől néhány derűsebb darabig. Szigethy tanár úr szerint az előadásunk leginkább személyes vallomásra hasonlít. Hogy más számára is azzá vál‐ hat‐e, arról a közönség mond ítéletet. Az est záródarabját korábban nem ismertem, a tanár úr hozta, megrendítő értekezés arról, hogy a költő számára az anyanyelv jelenti az otthont.

A verseket összekötő zongoradarabok kifejezetten az előadáshoz készültek?

Eredetileg a hangoskönyv anyagát tagolják ezek a darabok, egyik‐másik zenei alapötlet korábban is megvolt, de a zene 11

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

túlnyomó részét kifejezetten a lemezhez írtam. Általában az Arany‐előadások során Szekeres László zongoraművész szólaltatja meg a szerzeményeimet, számomra magával ragadó módon. Itt, Kanadában hangbejátszásként hallhatta ezeket a közönség.

jövő decemberben pedig vélhetően a budapesti Arénában játszunk majd, aztán 2019 során szerintem ismét turnézni fogunk, úgyhogy csak sokára lesz időm újabb irodalmi terveket szőni. Ilyenekben nincs hiány, ha minden jól alakul, még biztosan fogunk hasonló jellegű produkció kapcsán találkozni.

„Nép, melynek érzi keble, zengi szája / A költő énekét, ‐ addig terűl, / Ott éri végét a költő hazája” – írja Arany. A torontói előadáson a körülöttem ülők közül sokan veled együtt mondták a verseket, amelyeket még gyerekként tanultak Magyarországon, vagy éppen frissen, itt, Kanadában a magyar iskolák egyikében. Milyen élmény volt több ezer kilométerre az anyaországtól verseket szavalni az itteni magyaroknak?

Felemelő volt. Csodák csodája, a versmondás személyessége még az internet dominálta világban is működik. Ha igaz, amit Arany ír, akkor itt most a nagy földrajzi távolság ellenére is „a költő hazájában”, értő hallgatóságnak szóltak a versek.

Vidnyánszky Attila igazgató – aki megtisztelt azzal, hogy meghívta a produkciónkat a Nemzeti Színházba – az első előadás utáni köszöntőjében azt mondta, hogy a versmondáshoz első sorban személyiség kell: ezt nagy elismerésként könyveltem el. Számos visszajelzésből, különböző foglalkozású, a kultúrára más‐más mértékben fogékony emberektől tudom, hogy sokan az előadásunk után Aranyról beszélgettek, elővették a verseit, és még hosszan dolgozott bennük az estünk. Ennél nagyobb jutalmat el se tudok képzelni.

„Felejthetetlen élmény volt a torontói Ringató”

Pintér Zsanett

Nagyon‐nagy érdeklődéssel fogadták a torontói Baba‐mama Klub anyukái, apukái, nagymamái, nagypapái és legkisebb tagjai a 2017. október 21‐i alkalmat. Himberger Edit érkezett hozzájuk Magyarországról, aki a kodályi alapelvek alapján kidolgozott, világszerte ismert Ringatóval örvendeztette meg a kicsiket és a nagyokat.

Vannak tervek arra, hogy a fiatal, iskolás generációt is közelebb hozd Arany verseihez? Különleges élmény lehet nekik is olyantól hallani a verseket, akivel lehet, hogy előtte valamelyik fesztiválkoncerten találkoztak.

A verses est anyagát jószolgálati jelleggel gimnáziumokban is bemutatjuk, olyan helyeken, ahol szívesen fogadják. A színházi verziótól abban is különböznek ezek az alkalmak, hogy utána beszélgetünk is a versekről. Izgalmas, szép feladat ez, több kihívás is van a helyzetben: sikerül‐e bevonzani a terembe a hallgatóságot? Sikerül‐e elfeledtetni, hogy a híres énekes áll a színpadon? Fények, színházi körülmények nélkül is megél‐e az előadás, mondjuk, egy iskolai díszteremben? Azt hiszem, elmondható, hogy az első ilyen helyszínen, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban igazán jól működött a műsor, fényes, élettel teli tekintetek, értő reakciók és a végén a zúgó taps jelezte, hogy van értelme a munkánknak.

Kilenc éve jelent meg az első hangoskönyved ‐ Kaland a régi királlyal címmel, amelyen Krúdy Gyula novelláit olvastad fel.

Az Arany‐est is hosszú előkészítői és alkotói fázison ment keresztül. Van már elképzelésed egy újabb irodalmi projektről?

Az utolsó verseskötetem több mint tizenöt éve jelent meg.

Azóta a zenék és dalszövegek mellett az elmúlt években több verset és elbeszélést is írtam, úgyhogy nem lehetetlen, hogy ezeket egyszer kiadjuk, talán nem is sokára. Szívesen vágnék gyakrabban ilyen feladatokba, de az Arany‐estek után ismét a koncertezés foglal majd le: ha minden jól megy, jövőre 50 éves leszek, ebből az alkalomból jubileumi koncerttel járjuk az országot április‐május során. Nyáron nagyobb fesztiválokon, 12

Különleges alkalom volt az itteni kisgyerekes családoknak, akik minden szombaton tíz órakor gyülekeznek a Szent Erzsébet Templom kápolnájában. Sok, a találkozásokon eddig még soha részt nem vevő szülő érkezett a Magyarországról ismerősen csengő Ringató hívószóra. Mitől sajátosak ezek a foglalkozások?

Az anyukák meghitten játszhatnak együtt a saját babájukkal, de mégis külső impulzusokat, ötleteket kapnak, játékokat, dalokat tanulnak, élő hangszeres muzsikában van részük, s egyben közösségbe kerülnek, ahol ugyanolyan korú gyermekek, hasonló érdeklődésű édesanyáival találkoznak, olyanokkal, akikkel a Ringató nélkül nem jönnének össze beszélgetni. Vagyis közösséget építünk, és egy hétre elegendő munícióval próbáljuk ellátni a családokat az otthoni énekléshez, játékhoz. A torontói persze csak egy bemutató foglalkozás volt, amelynek egyelőre nincs heti rendszerességű folytatása, de ha csak néhányan kedvet kaptak az otthoni énekléshez, játékhoz, és keresik a kapcsolatot mostantól a Ringatóval a találkozásunknak köszönhetően, az már nagy öröm.

Ha jól tudom, neked is első alkalom volt, hogy az országhatáron túl tartottál foglalkozást. Éreztél különbséget, másabbak voltak a reakciók a megszokottnál?

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Nem a legelső, bár valóban nem mindennapos az ilyesmi az én életemben sem. Egyszer Londonban már bekapcsolódtam foglalkozásvezetőként az ottani, rendszeres Ringatóba, amit Zempléni Marcsi kolleganőm tart, de ha szabad ilyet mondani, a torontói foglalkozás még nagyobb meglepetés és élmény volt számomra. Természetes, hogy más volt, mint az otthoni foglalkozások, hiszen az anyukáknak is, nekem is, rendkívüli, talán megismételhetetlen alkalom volt ez, érezni lehetett a reakciókból, a lelkesedésből, a gyönyörű közös éneklésből, hogy az anyaországtól sok ezer kilométerre élő magyar családoknak milyen sokat jelent a népdal, a magyar nyelv, az otthon megismert, de errefelé ritkán hallható mondókák, énekek.

Felemelő és felejthetetlen élmény volt a torontói Ringató, és bízom benne, hogy a résztvevők is jó szívvel emlékeznek rá.

Nagyszerű dolog, hogy a Ringató már nem egyszerűen országos siker, de világszerte eléri a magyar közösségeket, tudok rendszeres foglalkozásokról Bécsben, Londonban vagy Erdélyben, a Felvidéken de sokfelé másutt is. Miért ne lehetne Kanadában, Torontóban is egy foglalkozásvezetőnk, aki rendszeresen összegyűjti a családokat? A módszer népszerűsítése céljából a Ringató kidolgozója, megalapítója, Gállné Gróh Ilona is sokfelé tart bemutató foglalkozásokat, külföldön is és fontosnak tartja, hogy a magyar gyermekekhez eljusson a zenei nevelésnek ez a fajtája. A Ringató központi honlapján, a ringato.hu oldalon minden információ megtalálható nem csak a már elérhető, működő helyszínekről, hanem a különféle tanfolyamokról, továbbképzésekről, azok feltételeiről is.

2018 nyarán kifejezetten a külföldön élőknek is szerveznek öt napos módszertani képzéseket. Ha esetleg valaki kedvet kapott volna, hogy Ringató foglalkozásvezető legyen, mi a feltétele a részvételnek?

További infórmáció: Baba‐Mama Klub. Torontó, ON‐ Nyilvános Facebook csoport

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Képzeljétek lányok, a napokban vettem egy új tükröt, de már a tükrök sem olyanok mint régen. Amit húsz éve vettem, mondhatom, abba öröm volt belenézni...

13

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

A reformáció 500. évfordulójára

A reformáció 500. évfordulójára emlékeztünk okt. 29‐én az Első Magyar Református Egyház ünnepi istentiszteletén és az azt követő ebéden. A templom oldalhajójában bemutattuk a Soli Deo Gloria, a Reformáció 500 éve Magyarországon kiállítást. Nt. Vass Zoltán prédikációjában emlékeztetett bennünket a reformáció lelkiségére, az igaz hitre. Ma a St Elizabeth Scola Cantorum kórusa énekelt, Oláh Imre vezényletével ‐ aki csodálatos orgonajátékkal is megajándékozott bennünket. Az ebédet követően Ft. Forrai Tamás történész‐teológus, a Szt. Erzsébet templom új plébánosa és Szabó Stefánia főkonzul mondott ünnepi beszédet.

Forrás: a Torontói Főkonzulátus Facebook oldala

Még csak 20 évvel vagyunk a nevezetes 95 pont kitűzése után, de Melanchthon – a wittenbergi egyetem tanára, Luther barátja és munkatársa – már saját magyar tanítványokat ajánlhatott egy számára ismeretlen magyar nemesnek – Nádasdy Tamásnak –, aki protestáns iskola alapítására készült Magyarországon.

Nehéz idők jártak akkortájt az Oszmán Birodalom hódításának kitett, állandó háborútól pusztított, több részre szakadt Magyarországon. Luther barátja azonban együtt érzett a magyarokkal, akik a súlyos csapások közepette különös érzékenységgel hallották meg Luther és társai tanítását.

Dicséretesnek tartotta, hogy valaki ilyen körülmények között is az életet szolgáló tudományokra fordítja figyelmét. Mert aki így tesz – írta levelében Melanchthon −, az gondol az utókorra.

Hűen szolgálja hazáját, növeli a tudást, védelmezi a „családi és nemzeti erényeket”. Bízik az „eljövendő békében” és „Pannónia jobb jövőjében”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A XVI‐XVII. század Magyarországáról százak indultak útnak a protestantizmus új fellegváraiban hallgatni, tanulni a reformált hitet – hogy aztán övéiknek hazavigyék. Leendő tanítók, prédikátorok és közösségalapítók új nemzedékének színe‐java fordult meg itt, Wittenbergben is.

Nt. Vass Zoltán, dr. Szabó Stefánia főkonzul

A protestantizmus gyors terjedését segítette, hogy a reformált hit a nép anyanyelvén szólalt meg. Hirdetői iskolákat, nyomdákat hoztak létre, bibliát fordítottak, és a művelődés új kapuit nyitották meg.

S miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett, 1568‐ban az Erdélyi Fejedelemségben – sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően – magyar nyelvterületen, magyarul kimondták a lelkiismeret szabadságát. Hasonlóan ahhoz, amit ma, a 21. században is gondolunk róla.

Soli Deo Gloria, a Reformáció 500 éve Magyarországon kiállítás

Ünnepi beszéd Wittenbergben Áder János köztársasági elnök beszéde a reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Wittenbergben:

Tisztelt Elnök Urak, tisztelt Kancellár Asszony, tisztelt Miniszterelnök Úr, Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

1537‐ben Philipp Melanchthon levelet írt egy művelt, világlátott magyar nagybirtokosnak, Nádasdy Tamásnak.

14

Alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568‐ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát. Ebben a jogában senki és semmi meg nem gátolhatja. A vallás szabadsága nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól. Hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető.

Így lett Erdélyben és egész Magyarországon természetes, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két‐három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett. Falaik ugyanazon földön álltak, tornyaik ugyanabba az égbe nyúltak, hogy bebizonyítsák, amit Tordán így fogalmaztak meg: „a hit Istennek ajándéka”.

Ma, amikor az elmúlt 500 évre tekintünk, nekünk, magyaroknak, legyünk bármely felekezethez tartozók, könnyű a hit ajándéka mellé felsorolnunk a reformáció ajándékait. A protestantizmus őszinteségét. Az örökös kérdezés jogát. A viták tüzében edzett igazságkeresést. A vallás személyességének, a gondolat szabadságának kimondását. A hit humanizmusát. Az anyanyelvű tanítás elterjedését. Az írott szó cselekvő igévé

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

tételét. A nemzetünkhöz való ragaszkodás megerősítését.

Német és magyar önazonosságunk kifejezésének képességét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A 16. század során több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. Megfordult e városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője.

biztatni kell őket.

A délelőtt folyamán néhány osztállyal külön is tudott találkozni.

Volt, ahogy kisgyereket „tanított” repülni, vagy épp vicces történetet mesélt. A gyerekek mindenhol nagy figyelemmel és örömmel fogadták. Köszönjük, Csaba testvérnek, hogy ilyen fáradtan is, de ellátogatott az iskolába!

Sokuk poggyászában ott lapult egy könyvecske, amelyet wittenbergi szokásra, professzoraik biztatására mindig maguknál tartottak. Ezt a kis könyvet album amicorumnak hívták. A diákok ebben gyűjtötték azok bejegyzéseit, buzdításait és tanúságtételeit, akikkel útjuk során találkoztak. Azokét, akik hatottak rájuk, világnézetükre, gondolkodásmódjukra. Azokét, akiktől tanultak, és akikkel jellemformáló barátságokat kötöttek. Album amicorum. A barátság könyve.

A magyarok történelmének sok‐sok oldalát hasonló módon írták tele a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek. A politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával. Amikor számíthattunk egymásra, mindig figyelmes barátnak bizonyultunk, és gazdagodtunk egymás tapasztalataiból.

Együttműködésünk ősi forrása, hogy − a Kárpát‐medencében velünk élő német ajkú közösségek révén – századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk. Történelmi gesztusokban mutattuk meg nem egyszer, hogy a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete különállásainkon felülemelkedni képes közösséggé tesz minket.

Ezen a fontos évfordulón – a közös Európa sorsára is tekintettel – a reformáció elfogadásáért harcoló erdélyi fejedelem, Bocskai István gondolatát ajánlom németek és magyarok figyelmébe.

Bocskaiét, aki végrendeletében „egymás között való szép egyességre” biztatta a hívőket. És azt üzeni nekünk – magyaroknak és németeknek – hogy:

Pál Mihály, Perényi Csilla igazgatónő, Forrai Tamás SJ és Böjte Csaba testvér

Arany Érdemkereszt kitüntetés

Varga István, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács kelet‐kanadai alelnöke 2017. augusztus 20‐án dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkártól vehette át a Magyarország köztársasági elnöke által adományozott Arany Érdemkereszt kitüntetést. Az elismerést a magyar kultúra és hagyományok ápolását szolgáló, valamint a torontói magyar közösség összetartozását segítő több évtizedes munkájáért vehette át.

„Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.”

Köszönöm, hogy részese lehettem ünnepségüknek, köszönöm, hogy meghallgatták gondolataimat, figyelmük megtisztelő volt számomra. keh.hu

Böjte Csaba testvér kanadai látogatása Megérkezett Böjte Csaba testvér, aki itteni látogatása alkalmával számos kelet‐kanadai városban ‐ Cambridge, Hamilton, Montreal, Windsor, Toronto ‐ találkozik a magyar közösség tagjaival.

A Testvér kanadai körútján elsőként a torontói fiatalokkal találkozott Szent Márton napján ‐ olvasható a Szent Erzsébet Iskola közösségi oldalán. Az iskola szokásos reggeli napindítóján elmondta, hogy ő hogyan is gondol a gyerekekre, hogyan próbálja őket nevelni, formálni. Vallja, hogy minden diák Isten alkotása, aki belerakott apait‐anyait egy‐egy gyermekbe. Csak

Varga István, Hoppál Péter és dr. Szabó Stefánia főkonzul

15

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Képes Krónika 2017. október 22‐én délelőtt ’56 hősei előtt tisztelegtek a torontói magyarok a Kanadai Magyar Kulturális Tanács szervezésében. A Budapest Parkban tartott megemlékezésen és koszorúzáson ünnepi beszédet mondott L. Simon László országgyűlési képviselő és Szöllősi György, a magyar futball és a Puskás‐ügyek hivatalos nagykövete. Az 1956‐os emlékműnél imát mondott Forrai Tamás jezsuita atya, végezetül Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese szólt az egybegyűltekhez. Számos magyar szervezet rótta le tiszteletét a hősök előtt.

Fotó: Kralovánszky Balázs

18

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Tóth Péter Lóránt ‘versvándor’ látogatása Kanadában Sándor Ilona

csalogatott az emberek szemébe megrázóan és felemelően szép üzenetével.

A szombati és vasárnapi szereplései után kérdeztem Pétert, hogy hogyan vélekedett az eddigi fellépéseiről és milyennek találta a közönséget.

Idén másodszor jár nálunk Tóth Péter Lóránt, hogy elhozza közénk a legfrissebb, aktualitással is bíró műsorait két nagy magyarról: Arany Jánosról és Szent László királyról. Valóban jól választott témák ezek, hiszen 2017 az ‘Arany‐év’ és ugyanakkor a ‘Szent László‐év’ is. Ezért is támogatta a torontói Főkonzulátus ezt a kezdeményezést, melyet a Szent Erzsébet templom Irodalmi Klubja szervezett.

Péter úgy is nevezi a két nagy személyt, hogy a ‘két király’, hiszen a 200 éve született Arany János a költészet királya, az írásművészet klasszikus fejedelme, míg Szent László király egy valós lovagkirály volt a korai magyar történelemben.

A torontói Szent Erzsébet Magyar Iskola diákjai és tanárjai nagy kíváncsisággal várták Pétert október 14‐én. A tornatanárból lett versvándor otthonosan érezte magát a tágas Tornateremben, ahol egész délelőtt a felsős tanulóknak adott foglalkozásokat: rendhagyó irodalmi és történelmi órákat tartott. Péter nemcsak ‘előadott’, hanem ügyesen ‘bevonta’ a gyerekeket a tanulásba érdekes, interaktív foglalkozásokban, ahol a mozgásnak is volt szerepe. Élményszerűen tanultak a gyerekek Arany Jánosról és Szent László királyról miközben személyes közelségben érezhették a ‘két királyt’. Péter például megkérdezte a gyerekektől, hogy ők hogyan köszöntik egymást ma a 21. század elején. Aztán felolvasott azokból a köszöntési formákból, melyeket Arany és Petőfi, a két nagy barát használt egymást megszólítván a 19. század közepén. Bizony rengeteg humor, csattanós rím, játékos pajkosság bujkált azokban a megszólításokban. Nagyon eltalálta Péter azt is, amikor lovagi ‘párbajra’ hívta a gyerekeket, hogy közelségbe hozza Szent László korát. A tornaterem megtelt sok‐sok mozgással, jó hangulatú zsivajjal miközben a gyerekek a ‘tornagyakorlatokat’ végezték. Délben Péter egy rövid megemlékezést tartott az ‘56‐ os forradalomról. Márai Sándor Mennyből az angyal című gyönyörűen elszavalt verse és a háttérben felállított apró gyertyafénnyel megvilágított pesti srácok képei komorrá és ünnepélyessé változtatták a hangulatot. Itt is megtalálta Péter a közös nyelvet a gyerekekkel, amikor a szabadság fontosságáról beszélt.

Másnap, október 15‐én vasárnap délután volt Péter nagyközönséges előadása a Szent Erzsébet Templom Dísztermében. 70 és 80 közötti volt a jelenlévők száma, akik azért jöttek, hogy Arany János költészetéről halljanak. Ez a másfél órás kiadós műsor, mely az Arany 200 –“ nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott” címet viselte, egy ősbemutató előadás volt. Nem túlzás azt mondani, hogy Tóth Péter remekelt a versmondásával és ámulatba ejtette a közönséget. Amikor A walesi bárdok balladát szavalta, a közönség megfeszült figyelemmel kísérte a történet kibontakozását. A nagyidai cigányok‐ból előadott bő részlet pedig azt mutatta, hogy Péter csak úgy sziporkázott a hömpölygő sorok zuhatagában. Fantasztikus, lenyűgöző élmény volt ez is! A záróvers, Az örökség című pedig könnyeket

Péter, a Szent Erzsébet Magyar Iskolában eltöltöttél egy egész délelőttöt. Hogy láttad az itteni gyerekeket, az ő tudásukat?

Azt gondolom, hogy a gyerekek nagyon nyitottak voltak, habár egy pici fáradtság érződött rajtuk, hiszen ők járnak öt napig angol iskolába vagy franciába. És akkor szombaton meg délelőtt ott vannak a Magyar Iskolában… szóval le a kalappal a szülők előtt is. Először láttam a gyerekeken, hogy meglepődtek, amikor láttak, lehet azt gondolták, hogy ‘ki ez’ és ‘mi ez’, de aztán nagyon nyitottak és aktívak voltak, még egy kicsit meg is mozgattam őket. Azt vettem észre rajtuk, hogy érdekli őket minden, mindaz, ami Magyarországról szól, ami magyar vonatkozású történet.

Szerinted mi az, ami a gyerekekben meg fog maradni a szombati foglalkozásaidból? Mire fognak még később is emlékezni?

Ha csak azt sikerült elérni, hogy még kíváncsiabbak legyenek Magyarországra, hogy akarjanak odamenni, odautazni nyaranta vagy amikor tehetik és személyesen megnézni azokat a helyszíneket, amiket én az előadásaimban megemlítettem, akkor az már egy jól sikerült dolognak mondható. Hogy mi marad meg bennük?... Hát, gondolom, ezek a lovagi foglalkozások, meg hogy a végén az Arany János Az örökség című versével kapcsolatosan mondtam egy‐két olyan gondolatot, hogy mennyire fontos az is, hogy a magyar anyanyelvüket megőrizzék, megtartsák, mert például Arany Jánostól olvasni eredetiben az egy nagy lehetőség.

Akkor most térjünk át a vasárnapi előadásodra. Milyennek láttad? Őszintén szólva nagyon izgatott és feszült voltam egész héten, mert ennek az Arany János műsornak a debütálása volt, amit még nem adtam máshol elő. Itt Torontóban a magyar irodalomra való odafigyelés és a magyar irodalom iránti szeretet nagyon erős, azt tapasztalom. Egy olyan közönség elé

19

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

álltam ki, akik még nem ismertek és ez mindig egy kihívás. De volt, aki ismert és az meg azért volt nagy várakozásokkal, szóval rendkívül izgatott voltam és nagyon vártam az előadást. Azt gondolom, hogy nagyon egymásra találtunk a közönséggel; ‘jöttek velem’ az elejétől fogva és én reagáltam az ő reakciójukra. Azt gondolom, hogy egy jó hangulatú előadás volt.

Azt említetted, hogy ez a műsor egy ‘debütálás’ volt. Ezen kívül miben volt még ez a műsor különleges?

Eleve az, hogy ez Arany Jánosról szólt. Én Arany Jánossal eddig még nem foglalkoztam. Másrészt meg az, hogy most Arany János ‘előkerült’ az emlékév miatt és több olyan cikket olvastam előadásokról, hogy Arany Jánosnak ez a komor és elégikus hangja jön elő és hogy elő kell venni Arany János humorát, mert az is volt. Ezt én is így gondolom, mert ez nagyon fontos. De azért nem akartam elmenni a humor irányába teljesen, azért, hogy most mutassunk egy új dolgot.

Például el kell mondani egy ‘walesi bárdok’‐ot. Próbáltam Arany Jánosnak azt a kettősségét megmutatni, amivel a szabadságharc vérbefojtását és a szabadságharc utáni elnyomást leírta. Például A walesi bárdok‐ban az elégia és a komor nemzet tragédia képeivel, míg A nagyidai cigányokban ugyanezt a témát a groteszk, az irónia és a humor eszközével.

Ezt a kettőt tettem én egymás mellé.

Fantasztikus a versmondásod és a verstudásod. Áruld el, hogy hogy lehet verset tanulni és ennyi verset fejben tartani.

Nemcsak Arany‐műsorod van, de van József Attila, Radnóti és egyebek is, szóval széles a repertoárod.

Igen, 6‐8 előadásom van, ami különböző és folyamatosan fejben kell tartani a szövegeket. Három fázisa van az egésznek: az első, amikor az ember odaáll az úgynevezett ‘szűz’ szöveghez, azt előveszi és magában olvasgatja és az ember agya rááll arra, hogy hol a hangsúly és ezt hogyan, miként kell interpretálni. Megpróbálom ezt valahogy visszafojtani és csak a szöveget, mint egyszerű anyagot megtanulni. Sokszor átolvasom, ha vannak olyan ‘nehezebb’ szavak, utánanézek, hogy mit jelentenek. Utána pedig nagyon egyszerűen, strigulákat húzok mellé, és folyamatosan mondom az elejétől a végéig. Folyamatosan, folyamatosan, folyamatosan… Utána bele‐ belenézek csak. Ami nekem az elmélyítésre nagyon alkalmas, az az, hogy én nagyon sokat futok. Ritkábban biciklizek. Futás közben mindig szoktam mormolni magamnak a szöveget. Elmegyek 60 percet futni és a 60 perc alatt elmondom egy előadás szövegét. Ez nagyon jó, a ritmus, ahogy az ember fut és a bőre alá bemegy a szöveg.

Akkor most egy szakembertől megkérdezem, hogy miért fontos a mai világban, a 21. században a versmondás és a verstanulás?

Gondolom, hogy a versmondás és a versolvasás nem egy ilyen 21. századi kuriózum. Én azt gondolom, hogy az ember amióta van és megszületett és van ez az emberi civilizáció, azóta ott vannak a versek. Hát az ősember is ilyen énekeket és varázs szövegeket mormolt a vadászat előtt, hogy sikeres legyen, mert a szavaknak teremtő ereje van. Azt gondolom, hogy ebből kiindulva a vers valóban elkíséri az emberiséget. A versek iránytűk az életünkben. Az ember fölcsap egy verseskötetet 20

akár a reggeli kávé mellett és akkor találhat olyan gondolatokat, amelyek esetleg ráébresztik az életének egy‐egy részére vagy megoldást tud rá adni. Én azért mondok verset, mert azt gondolom, hogy a versek segítségével és ezekkel a gondolatokkal az emberek lelkét egy kicsit meg lehet simogatni a 21. században is. Ez soha nem volt fontosabb mint most, amikor az ember olyan magányos, olyan egyedüli tud lenni a technikai vívmányok világában. Az ember teljesen elfordul önmagától meg a belső világától és azt gondolom, a versek segítenek abban, hogy megértsük önmagunkat erőt és hitet adva.

Szent Mária a Huronok közt fotókirándulás

Flynn‐né Székely Kinga

A Paraméter fotóklub fotókirándulást hirdetett, Kralovanszky Balázs fotóművész szervezésében. A helyszín Szent Mária a Huronok között, egy több mint 300 évvel ezelőtti, francia jezsuita szerzetesek által alapított település. A szerzetesek Isten igéjét hirdették az őslakos wendat népnek, akiket a franciák Huronoknak neveztek. Ez a település a jezsuita szerzetesek, és a wendat nép együttműködéséről mesél. A fotókirándulás fantasztikus lehetőségnek bizonyult, mert a hely nemcsak látványgazdag, de a gyermekeknek is játékosan mesél, tanít a elmúlt idők kultúráiról.

Flynn‐né Székely Kinga: Tanít a múlt (kosárfonás/zsilipek/tűzgyújtás)

A nap tűzgyújtással kezdődik: a wendat íjával forgat egy fadarabkát, míg tüzet fog. A francia szerzetesek azonban már kovakövet és fémet használnak a tűzgyújtáshoz.

Mindenki a zsilip sor emelkedését várja. Megmutatják, hogy kenuval hogy utaztak régen fel és le a folyókon épített gátak mentén. Szoros kis vízi utcán emelgetik a zsilipeket, a víz kitolul, s a gyerekek már szaladnak is, mert lábunk alatt is kiönt a víz.

Amikor fentről lekukucskálunk, egy beszélgetésre figyelünk fel, francia utasok érkeztek Quebeck városából, kissé megtépázott kitömött kakast visznek egy fa‐ketrecben. – Miért nem él az a kakas? – kérdi kisfiam ámultan. – Hát hogyne élne, most hoztuk Quebeckből! – szól vidáman a régi francia ruhákba öltözött leányzó, pillanatra sem feledve szerepét.

Minden félórában más és más érdekességgel ismerkedünk.

Régmúlt idők ételeit tálalják elénk a hatalmas kitömött ludakkal

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

aggatott házban. A gyerkőcök máris futnak a fából készült kukorica mozsarat kipróbálni. Majd lassan elkezd valaki mesélni: –Tudjátok, mikor a franciák megérkeztek, a wendat nép megfigyelte mit esznek. Különböző fűszerekkel ízesítették ételeiket. A wendatok azonban, a fűszernövényeket gyógyszerként használták, ezért gyanakodva nézték a franciákat, akik annyi gyógyszert fogyasztottak mindennap. Az óceánon keresztül érkezett utasok, sokszor skorbutban szenvedtek. A wendat azonnal felismerte, s megmutatta azt a gyógynövényt, mely a “téli betegséget” gyógyítja, s mellékesen igen magas a C‐vitamin tartalma. Így egymástól kezdtek tanulni.

– majd, a gyerekek megkóstolhatták a híres “köp‐tésztát”, ami nem volt más, mint köppel elegyített kukoricaliszt, ugyanis útközben sokszor nem volt ivóvíz sem, s köppel gyúrták a tésztát. Amit nékünk kínáltak, azonban, nem köppel készült!

A wendat játékok sem voltak mindennapiak, a kavicsokkal játszott szerencsejáték nem másra, de kisujjakra, meg orr‐ darabkákra ment ki, s könnyen otthagyhatta valaki az orra hegyét! A lacrosse pedig, eredetileg egy harci játék volt.

Hirtelen egy füstös, úgymond “hosszú házba”(longhouse), tévedünk, itt füstölték a bőröket, s télen itt gyűltek mesemondásra: ‐ Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy állatka, a wendat, úgy hívta wizawaki. Wizawaki meg akarta tréfálni a sündisznót, s meghúzta a farkát. Mikor a kezét visszahúzta, tüskék álltak benne “Miért tetted ezt?” kérdezte csodálkozva. Másnap, a görényt tréfálta meg, meghúzta a farkát. Mikor a kezét visszahúzta, irtózatosan büdös volt.

Harmadnap, gondolta, jobb szerencsével jár, a medvéhez ment, aki épp aludt, még hortyogott is. Odaszaladt, felmászott a hasára, elszaladt, de a medve meg sem moccant, csak hortyogott tovább. Na gondolta, még egyszer próbát teszek, de mikor épp a medve bajszát cincálta volna meg, hopp, a medve elkapta “Láttalak az előbb is, most pedig büntetésből megeszlek” Hu, megijedt wizawaki, valahogy kiszabadult a medve karmai közül, de a medve végigkarmolta a hátát.

Nagyon fájt neki, a vízbe ugrott a fájdalomtól bár csillapítsa, volt valami hamu, beleforgatta a hátát a hamuba is, ismét a vízbe, a hamuba, amíg kicsit enyhült a fájdalom. No, ennek az állatakának mai napig is csíkos a háta ‐ három csík maradt rajta a medve karmának a nyoma. Ki tudja milyen állatka? Kicsike, mint a tenyerem, s három csík van a hátán (csíkos mókus).

A ruha bemutatón vadállatok szőrméi fogadtak. Mókus, hermelin, hód, vidra s a legszebb talán a farkas: marcona képével, karmokkal és hosszú szürke farkával. A csipet csapat

Flynn‐né Székely Kinga: Farkasember/Mókusember

természetesen itt is mókázott. László ordas farkas, Mihály pedig, mókus lett egy pár pillanatra.

A fiúk kipróbálták hogyan írtak régen téntáva, tollúval. Agyag csöbröcskét gyúrtak. Fúrni tanultak régi eszközökkel. A kovács műhelyében, pedig megcsodálták, hogyan kalapálja az üllőn a forró vasat a kovács. A kovács megmutatta az ajtóvasakat is – Ezt bajusz‐vasnak hívják – s László már orra alá is dugta az ajtóvasat, hogy azonnal rájöttünk miért is bajusz‐vas a neve.

Flynn‐né Székely Kinga: Úgy, mint régen (bajuszajtóvas/ténta, tollú/koricamozsár)

Ahogy kóborlotunk helyiségből helyiségbe, egy épület előtt régi wendat bőrruhában ült egy fiatalember. László azonnal odasietett, s kíváncsian kérdezte – Mit készítesz? – Kosarat fonok – magyarázta, s megmutatta nékünk is hogyan készíti a kosarat. Elbeszélgettünk vele, a régi kor orvosairól beszélt. – Tudjátok régen, a mester kovács 7 évet szolgált, míg az orvos három évet. A kovácsot jobban értékelte a nép. A francia orvos, aztán, ha valaki eltörte a csontját, nem tudta mit kell tenni, s levágták. Keze törött, kezét vágták, lába törött, lábát vágták. A wendat, azonban, megtanulta, hogy a törött csont visszaforr.

Míg a franciáknál tiltották a halottak vizsgálatát, addig a wendat ismerte a csontvázakat. Ugyanis, a wendat úgy hiszi hogy mindenkinek két lelke van. Az egyik, ami majd az örök vadászmezőkre távozik, és egy másik, amelyik ősöktől száll tovább. Ezért az anyukák többször sétáltak keresztül az őseik sírjainál, ahol nemcsak az ősének a lelke szállhatott a gyermekbe, de megnézhették a csontokat, megismerhették az emberi testet. Ezért tudta a wendat, hogy a csont visszaforr.

Az ifjú mesélt a wendat leleményességéről is ‐ Tudjátok, a rojtok a nadrágomon se dísztől vannak, le lehet vágni őket, s kötözni lehet velük, ha megszorul az ember. A sok érdekes történet hallatán megkérdeztük csordogál‐e wendat vér a fiatalember ereiben. – A wendat már nem él ezen a vidéken. Az Iroquois kipusztította. Én ojibway vagyok. – mondta, s nyugodtan fonogatta tovább kéreg‐kosarát.

Lassan mi is elhagytuk a települést, s a Felfedezések kikötőjébe (Discovery Harbour) siettünk, ahol vitorlás hajók fogadtak bennünket. A kicsik persze itt is jól érezték magukat, hisz nemcsak össze‐vissza szaladgálhattak a vitorlás hajón, de felhúztak nekik egy vödör vizet a kikötőből, s nosza, ‐ Mossátok 21

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

fel a hajó fedélzetét! Míg a fiúk eszeveszetten mosták a fedélzetet, megtudtuk, hogy régen nem a tisztaság miatt mosták, hanem azért volt a fedélzet nedves, hogy ne menjen szálka a matrózok mezítelen lábába. Aztán, különféle csomókat tanultak kötni a fiúk, s boldogan csöngették meg a fedélzeten a csengőt is.

Kicsit odább, egy házikó mellett crokett játszmával ütögettük a labdákat, az óriás sakktábla mellett egy ólomkatonának öltözött fiú várt bennünket. A házban, régi furcsa társasjátékokat próbálhattunk ki, s közben frissen sült gyömbéres mézeskalács illatot szippanthattunk.

Ideje tovább indulni, elbúcsúztunk a kis vörös mókustól, s miután egy marék savanyú ribizlit is elmajszoltunk, lassan hazafelé vettük utunk. Elsétáltunk a kikötő mellett, s a naplementében elméláztam a vitorlások sziluettjén, míg a gyerekek az ágyúcsövön kapaszkodtak. Még egyszer végigsétáltunk a parton, egy szoborra figyeltem fel ‐ kéz a kézben egy francia és egy wendat.

Vadvirágokból koszorút fontunk, játszottunk, nevettünk, békát lestünk. Beültünk a kocsiba és hálát adtunk, hogy Balázs ilyen élménydús napot ajándékozott számunkra.

Flynn‐né Székely Kinga A torontói Arany János Magyar Iskola, HCCC nevelésügyi igazgató

22

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Magyar Diaszpóra Tanács VII. ülés Zárónyilatkozat

2011‐ben a Magyar Diaszpóra Tanács életre hívásával a diaszpórában élő magyarok a magyar nemzetpolitika alakítóivá váltak. A Tanács VI. ülésén elfogadott Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentum célrendszere mentén elindult a diaszpóra magyarságának támogatásával kapcsolatos rendszerszintű, stratégiai gondolkodás. A dokumentumban megfogalmazottak alapján – a programok folytatása és bővítése mellett – 2018‐ban új kezdeményezések indulnak a diaszpóraközösségek magyarsághoz való kötődésének további megerősítése érdekében. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy nemzetünk jövőjét továbbra is együtt alakítsuk, cselekvő szerepet vállalva a magyarság ügyének képviseletében, a sorsunkat érintő döntések közös meghozatalában.

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai a következő elvekben és célokban állapodnak meg: ‐ Sikeresnek ítélik az egyszerűsített honosítás és az állampolgárság‐megállapítás eddigi folyamatát és bizakodóak a tekintetben, hogy még az idei évben leteheti az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Továbbra is elkötelezettek az eljárás a tagszervezetek és a külképviseletek útján való népszerűsítésében. ‐ Elkötelezettek a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok választási regisztrációjának és jövő évi országgyűlési választásokon való részvételének népszerűsítésében. ‐ Aggodalmuknak adnak hangot mindazokért a döntésekért, amelyek a Kárpát‐medencei magyar közösségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát csorbítják. Szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán oktatási törvény értelmében jogsértést szenvedő kárpátaljai magyarsággal és a működésében korlátozott marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium oktatóival és tanulóival. ‐ Közös érdeküknek tartják, hogy a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságukkal, illetve európai uniós polgárságukkal élve aláírásukkal támogassák és népszerűsítsék a Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely arra kéri az Európai Uniót, hogy javítsa az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét. ‐ Örömüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy a diaszpóraszervezetek működésének és folyamatos fejlesztésének biztosítása érdekében a jövő évtől külön pályázati kiírás keretében valósul meg a világban működő

magyar szervezetek támogatása. ‐ Üdvözlik, hogy a Magyar diaszpórapolitika − Stratégiai irányok című dokumentumban foglaltak értelmében a Magyar Kormány megkezdi a diaszpórában folyó oktatás rendszerszintű fejlesztését. Örömüket fejezik ki, hogy a hétvégi iskolák részvételével zajlott igényfelmérés eredményei alapján a diaszpórában működő oktatási intézmények számára önálló pályázati struktúra kerül kialakításra. ‐ Üdvözlik, hogy 2017‐ben 115 ösztöndíjas részvételével folytatódik a diaszpóraszervezetek munkáját segítő Kőrösi Csoma Sándor Program. Örömmel veszik tudomásul, hogy a program az ösztöndíjasok létszámának növelésével még több helyszínen tud hozzájárulni a magyar szervezetek közösségépítő munkájához. ‐ Meggyőzőnek tartják a Mikes Kelemen Program eddigi eredményeit. Üdvözlik, hogy a programnak köszönhetően tovább folytatódik a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékok megmentése, valamint a dokumentumok kiajánlása a Kárpát‐medencei iskolák és közgyűjtemények számára. ‐ ‐ Örömüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy az idei évben is kutatók segítik a gyűjtést, amely a tagszervezetek kérésének eleget téve Európára is kiterjed. Bíznak abban, hogy a Magyarországra érkezett dokumentumok szakmai feldolgozásával tovább bővülhet a diaszpóráról összegyűlt tudás. ‐ Továbbra is fontosnak tartják a Julianus Program keretében a világban fellelhető magyar emlékek összegyűjtését és elérhetővé tételét. Elkötelezettek a tekintetben, hogy adatszolgáltatásukkal, saját gyűjtésükkel a jövőben is segítik a kataszter folyamatos bővítését. ‐ Üdvözölnek minden olyan kezdeményezést és programot, amely a diaszpórában élő többgenerációs magyar fiatalokat visszakapcsolja a magyar nemzet közösségébe. Sikeresnek ítélik a diaszpórában élő magyar gyermekek és fiatalok táboroztatási programját, melynek köszönhetően eddig a diaszpórából több mint 600 fiatal ismerkedhetett meg az anyaország hagyományaival és köthetett kapcsolatot Kárpátmedencei társaival. Üdvözlik a Rákóczi Szövetség lebonyolításában folytatódó programot, a ReConnect Hungary – Magyar Birthright Programot és a Diákok Határok Nélkül Programot (Students Without Boundaries program – Magyarságismereti Mozgótábor). ‐ Örömüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy a tagszervezetek kérésének eleget téve a Magyar Kormány az elkövetkezendőkben az egyházi személyek biztosításával hozzájárul a magyar diaszpóra egyházi közösségeinek működéséhez, a cserkészprogramok kiterjesztéséhez és a magyar közösségi terek infrastrukturális fejlesztéséhez.

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy éljen alkotmányos jogaival és vegyen részt a 2018‐as országgyűlési választásokon, így is védve az együtt elért közös eredményeket.

A tagszervezetek tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben rögzített elvek érvényre juttatásában, a kijelölt Budapest, 2017. november 9. feladatok elvégzésében.

23

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Az út előttünk – Ultra

Huber Zoltán

kapcsolatok fűzik. Mindez azért nagyon fontos, mert így pontosan érti és átérzi a hőseit kísértő fizikai‐mentális dilemmákat, azaz az Ultra nemcsak végtelenül érzékeny és hiteles tud lenni, de torokszorítóan őszinte is.

Maga a futás, illetve a Spartathlon tökéletes drámai keretet biztosít a filmnek, a rajt és a cél, a legyőzendő külső‐belső akadályok folyamatos feszültséget pumpálnak a történésekbe.

Nem tudjuk, ki fog végül célba érni és ki fog elvérezni az út során, így ahogy egyre többet tudunk meg a résztvevők személyes motivációiról, annál jobban szorítunk értük. Eddig a pontig persze számos remek sportfilm el szokott jutni és a mozi történetében nem egy olyan akad, mely átlépi az adott sportág kereteit és egyetemes emberi drámává képes emelkedni. Az Ultra pontosan ilyen darab, ám azért különlegesebb és több, mert a felvillantott sorsok és karakterek tökéletesen valódiak, a gesztusok, reakciók, szavak nem előre megírtak, így aztán sokkal erőteljesebbek. Nincs az az író, aki olyan pillanatokat tudna papírra vetni, mint a francia fiú és az őt kísérő anya harca az egyre fenyegetőbb fáradtsággal. De nincs az a színész sem, aki el tudná játszani a spártai főtérre érkezés egyszerre felemelő és szomorkás kettősségét, hacsak nem maga is teljesíti a közel harminchat órás távot.

A futás az egyik legkézenfekvőbb és legősibb mozgásforma, melyre nemcsak évezredes hagyományok tapadnak, de mindenkinek van valamiféle érzelmi kapcsolódása a témához. A hosszú kilométereket magányosan rovó hosszútávfutó különösen markáns alakja a mindenkori populáris kultúrának, a célba érésért elsősorban önmagával vívó futó ősöreg szimbólum, melyhez számos pozitív és negatív képzet kapcsolódik. Különc, fanatikus aszkéta az egyik oldalon, saját határait feszegető küzdő a másikon ‐ Simonyi Balázs kiváló “futós” dokumentumfilmje e vonatkozó sztereotípiákat szépen megkerülve nagyfokú empátiával mutatja meg, miért vágnak neki egyesek egy kétszáznegyvenhat kilométeres, extrém nehézségű versenynek.

Az Athén és Spárta között megrendezett viadal nemcsak az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon, de a történelmi vonatkozásainak hála kétségtelenül a legpatinásabb is. Az Ultra címre keresztelt, közel másfél órás film természetesen nem magáról a futásról, de még csak nem is a világhírű Spartathlon brutális kihívásairól, hanem arról a néhány emberről szól, aki nekivág ennek az irdatlan kihívásnak. Az elsősorban fotósként ismert Simonyi nem kívülállóként nyúlt a témához, hisz a többiekkel együtt maga is részt vesz a megmérettetésen és a kiválasztott alanyaihoz is személyes 24

Simonyi egy évtizede a saját depresszióját kezelendő kezdett futni és ahogyan az többször elhangzik a filmben, maga sem tudja, miért teljesít egyre nagyobb és keményebb távokat. Az Ultra ennyiben felfogható egy sajátos önvizsgálatnak és egy különös belső utazásnak, de a “miért?” kínzó kérdése a többiek esetében is kulcsfontosságú. Mindenki más okból áll a startvonalra, ám senki sem a győzelemért, a többiek ellenében indul. Akár kimondja, akár nem, mindenki a saját démonaival kíván szembenézni és ezt a küzdelmet a film lehengerlő erővel rögzíti. Nemcsak az ultramaratonisták összetartó világát, a futás iránt táplált szenvedélyt érthetjük meg jobban, de ennél valami jóval többet. Akár szeretünk futni, akár soha nem próbáltuk, az Ultra bárkit magával tud ragadni, hisz az önterápia és gyógyulás egyetemes lehetőségét, az emberi lélek legyőzhetetlenségét villantja fel, bármiféle hamiskás pátosz vagy giccs nélkül.

Simonyi pontos arányérzékkel szerkesztette meg a filmet, a rajt és a cél, illetve a lényeges ellenőrző pontok között állandóan változtatja a nézőpontokat. Egy‐egy résztvevőt követünk és a visszatekintéseiken keresztül fokozatosan tárulnak fel azok az okok, melyek az adott pontig juttatják őket, legyen az a táv teljesítése vagy a verseny feladása. Ez a fajta építkezés nemcsak izgalmas, de komoly érzelmi töltetet ad a látottakhoz. Mindezek mellett külön ki kell emelni a profi és amatőr operatőrök munkáját is, hisz az Ultra képi világa nemcsak végig egységes, de kimondottan látványos is. Nem kis bravúr futókat napsütésben, esőben vagy épp éjszaka filmezni úgy, hogy egyetlen fontos momentumról sem maradunk le. Különösen igaz ez azokra a pillanatokra, melyek látszólag nem is lényegesek, mégis ezek jelentik azt a bizonyos többletet, ami egy fikciós filmből törvényszerűen hiányozna. A frissítőket biztosító görög asszisztens együttérző pillantása vagy a kísérők aggódó tekintetei a hősökké nemesedő futók küzdelmét katartikus élménnyé emelik. (Az Ultra magyar és angol nyelven, feliratokkal világszerte hozzáférhető az HBO GO oldalán)

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca www.heinsooinsurance.ca 25

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Gasztronómia

Horváth Zoltán

A paprika története

Láng Györgyöt, a magyar származású, világhírű vendéglátó szakembert faggatta egy angol vendége a magyar konyha titkairól. Ezt válaszolta: édes hagyma, nemes paprika, vaj puha szalonna, sűrű tejföl és ezer év tapasztalat. Emeljük ki ezek közül a paprikát, a hazai gasztronómia büszkeségét. Nem lehet véletlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fűszer.

A paprika a magyar konyhaművészet számára nemcsak egy fűszer a sok közül, hanem különleges, páratlan aromájával, vérvörös színével elengedhetetlen része.

Különös és izgalmas története van annak, hogyan lett a paprikából az idők során a magyar gasztronómia legfontosabb fűszere.

Az embernek már‐már az az érzése, hogy ‐ akárcsak a jó házasság, ‐ a magyarok és a paprika frigye is az égben köttetett.

De vajon honnan származik a paprika? Feltevésekben igazán nem szűkölködünk. A Himalája lejtőiről származik, Kolumbusz hozta Európába Amerikából a burgonyával együtt, Közép‐ Amerikából származik, Indiában termesztették először, olvashatjuk a számtalan elméletet. Az biztos, hogy a Krisztus utáni első században Néró háziorvosa, Dioszkioridész "De Materia Medica" című művében leír egy bizonyos "piper longum rotundumot", amely megdöbbentően emlékeztet a ma ismert paprikára.

Az is biztos hogy, a paprikát Kolumbusz előtt nem ismerték Európában.

Hazánkba a paprika török közvetítéssel, bolgár kertészek által került és ők ismertették meg termesztésével a magyarokat.

Nálunk a paprikának két alapvető felhasználási formája létezik, az egyik hogy frissen, főzve vagy savanyítva fogyasztják, a másik az ún. fűszerpaprika, amit megőrölnek és fűszerként használnak. Ez utóbbi a világhíres magyar paprika, a hazai gasztronómia alapfűszere.

A fűszerpaprika egynyári növény, magassága többnyire úgy fél méter és hetvenöt centiméter közé esik. Termése tíz‐tizenöt centi hosszú, és három‐öt centi átmérőjű, színe zöld, érett korában azonban bepirosodik.

Hazánkban fő termőterülete Kalocsa és Szeged környéke.

Ahhoz nem fér kétség, hogy először Magyarországon használták a pirospaprikát tiszta formájában anélkül, hogy más anyagot vegyítettek volna hozzá.

Az idők folyamán a magyar szakácsok rájöttek arra, hogy a zsír, a hagyma és a pirospaprika valóságos szentháromságot alkot, mely megszámlálhatatlan ízkombináció alapjává vált.

Magyarországon különösen a déli vidékeken ideálisak a körülmények a paprikatermesztéshez. Megfelelő a napi középhőmérséklet, a napsütés és a csapadék mennyisége.

Hajdanán, amikor eljött a paprikapalánta kiültetésének ideje, a falu apraja nagyja kint volt a földeken, hogy ezt a nehéz és fáradságos munkát elvégezzék. Majd következett a kapálás. Azt tartja a mondás, hogy a paprikát kilenc pénteken kell megkapálni. A szedés rendszerint szeptember elején kezdődött, 26

ebben szintén részt vett az egész falu, majd a termést szekerekre rakták, és haza szállították. Ekkor a hibátlan csöveket két‐három méter hosszú füzérekbe fűzték fel és kiakasztották a házak eresze alá száradni. Ilyenkor az egész szegedi Alsóváros, Mihálytelek és Röszke felfűzött paprikába volt öltözve, de így volt ez Kalocsa környékén is. A következő néhány hét során a füzérek tovább pirosodtak, és lassan kiszáradtak. Ezután következett a paprika csumájának eltávolítása, ahogy felénk Mihályteleken mondják, a "csipödés", és régebben a "hasítás", vagyis a hús és a mag különválasztása.

Egészen a tizenkilencedik század végéig a szárítást speciális agyagkemencében fejezték be.

Aztán akárcsak a szőlőt, megtaposták, kellőképpen összezúzták, majd átszitálták egy rostán, esetleg jókora mozsarakban zúzták porrá. Újabb találmány volt az ún. „külü”, amellyel már sokkal finomabbra lehetett törni a paprikát. A Tisza menti molnárok, akik korábban csak lisztet őröltek vízimalmaikban, rátértek a paprika őrlésére is. A lassan őrlő malomkerekek rendkívül finom őrleményt adtak, azt azonban senki sem tudta hogyan lehetne kevésbé csípőssé tenni. 1959‐ben a leleményes Pálffy testvérek Szeged városában történelmi felfedezést tettek, rájöttek, ha eltávolítják a paprikából az ereket, megszűnik annak csípőssége. E módszer segítségével valami egészen új dolgot hoztak létre, az Édesnemes Szegedi Paprikát. Az újfajta

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

megszelídített paprika szenzációt keltett, népszerűvé vált az egész világon. A magyar paprikatermesztők ezután is tovább kísérleteztek, hogyan tudnák nemesítés és keresztezés útján létrehozni a természettől fogva csípősségmentes paprikát. A huszadik század elején sikerült kinemesíteni egy olyan alfajt, amely még akkor is édes, ha az összes magvat és eret benne hagyják. Jelenleg a piacon ötféle fűszerpaprika őrlemény kapható, nevezetesen a csemege, az édesnemes, a félédes, a rózsa és az erős paprika.

Jó néhány tudósunk foglalkozott azzal, hogy kiderítse, milyen hatással van a paprika az emberi szervezetre. Elsőként Hőgyes Endre nevét említeném, aki úgy találta, hogy a paprikából nyerhető kapszaicin élénkebb működésre serkenti a száj és a gyomor nyálkahártyáját, és elősegíti az emésztést. Cholnoky László kimutatta, hogy a paprikával még az A‐vitaminnal telített sárgarépa sem vetélkedhet. És mindenek előtt Szent‐Györgyi Albert professzor, aki felfedezte, hogy egyetlen más növényben sincs annyi C‐vitamin, mint a paprikában. Az első jelentős mennyiségű C‐vitamint a magyar paprikából nyerte, amely mint kiderült ötször annyit tartalmaz, mint a citrom és narancsfélék. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki itthon végzett tevékenységéért kapott Nobel‐díjat.

Barta László csárdagazda (Algyői Halászcsárda)

zöldségtermesztés ehhez a tájegységhez kötődik.

Szentes mindenesetre a lecsó fővárosává vált az utóbbi évtizedekben, egyrészt mert a paprika és paradicsomtermelésben igazi nagyhatalommá váltak, másrészt erre építve útjára indították az azóta országos hírűvé vált lecsófesztivált. Szentes tehát lecsó nagyhatalommá vált, ehhez nem fér kétség. Éppen ezért ha autentikus és alternatív lecsórecepteket keres valaki, mindenképpen a fesztivál honlapján kell kezdje a keresgélést. Így tettem én is. szentesilecsofesztival.hu

Ahány ház, annyi lecsó…

A lecsó a nagy magyar ételklasszikusok közé tartozik. Általában főfogásként szokták tálalni. Rengeteg fajtája van, a tojásostól egészen a rizsesig.

Érdekes, hogy a magyar lecsó paradicsomja és paprikája nem őshonos növényünk.

Dinszteljük vagy pirítsuk a hagymát az elején? Meginoghatnak kapcsolatok a paprika darabolási módján, kerülhet bele füstölt kolbász, lecsókolbász, virsli, hús, lehet csípős a lelkem, elfőzhetjük a levét vagy bő lére ereszthetjük, a végén rakhatunk bele tojást vagy rizst, és a minimalista paradicsom‐paprika párossal szembeállíthatjuk a tejszínes‐narancsos‐pulykahúsos változatot.

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke: Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről Váncsa István szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve Kövi Pál: Erdélyi lakoma Csemer Géza: Cigányok főztje Láng György: Klasszikus magyar konyha

A lecsóra érvényes a leginkább, hogy „ahány ház, annyi szokás”.

Nagyon sokféle módon elkészíthető gyorsan az asztalra tehető étel. Ez a mennyiségeket illetően is igaz, ezért íme az alapkoncepció, melyet ki‐ki szája íze változtathat. Szentesen pl.

1 rész hagyma, 2 rész paradicsom és 4 rész paprika alkotja a lecsó alapját.

Receptek A nyár vége, ősz eleje igazán aktuális, magyaros étele a lecsó.

Manapság, amikor az üzletekben egész évben kapható paradicsom, paprika, már kevésbé tekinthetjük a lecsót szezonális ételnek.

Elkészítése: vegyük a hagymát, apróra v. karikára v. félkarikára darabolva dinszteljük, majd tegyünk mellé darabolt paprikát, paradicsomot kedvünk szerinti mennyiséget és főzzük össze őket.

Alaplecsó (fapados lecsó) Hozzávalók: 1 kanál zsír 3 nagy fej vöröshagyma 2 kg paprika 1 kg paradicsom Elkészítés: A hagymát és a paprikát felszeleteljük és zsíron megpirítjuk. Ameddig pirul a paradicsomot is felszeleteljük és a paprikára tesszük. Addig főzzük ameddig a paradicsom meg nem fő. Sóval, pici borssal ízesítjük; ezután tálaljuk.

Hogy a lecsó magyar specialitás, aligha vitathatja bárki is. Ha azonban a lecsó őshazáját kutatjuk, bizonyára erősen megoszlanak a vélemények. Magam hajlok arra, hogy az Alföldet tekintsem a lecsó őshazájának, lévén a

Lecsóvariációk Babos lecsó: Előfőzött babot adnak a lecsóhoz és együtt készre főzik.

Zöldbabos lecsó: Zöldbabbal is készíthető, de akkor nem kell előfőzni, hanem együtt kell feltenni kevés vízzel.

Csípős lecsó: Bármely lecsóhoz alkalmazható, aki szereti az erőset.

Francia lecsó – Ratatouille: cukkinivel és padlizsán hozzáadásával Gombás lecsó: Többféle módon is készítik, de mindig a gombát kell előbb puhára főzni, majd a lecsó hozzávalóit a már 27

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

majdnem kész gombához adják és készre főzik.

Kolbászos lecsó: A karikára vágott lecsókolbászt bármikor, a füstölt kolbászt, viszont csak a főzési idő utolsó harmadában adják hozzá, mert nagyon keményre fő.

Krumplis lecsó: A burgonyát megtisztítás után vékony szeletekre vágják, és már a főzés kezdetén hozzáadják, így nem kell előfőzni.

Rizses lecsó: A már majdnem teljesen elkészült lecsóhoz olajban előpirított fehér rizst tesznek, amely a lecsó szaftjában felfőzve dagad ki teljesen.

Szalonnás lecsót: A lassú tűzön kisütött szalonna zsírján készítik a lecsót.

Tarhonyás lecsó: A tarhonyát zsíron pirítják, majd hozzáadják a lecsó alapanyagait, kevés vizet és lassú tűzön a tarhonya puhulásáig főzik.

Tojásos lecsó: A kész lecsóhoz külön tányérban felvert tojást adnak, és lágyra sütik.

Virslis lecsó: Lehet karikára vágottan, vagy nagyobb darabokban, együttfőzve a lecsóval.

A fentiek bármilyen keveréke, attól függően, hogy mi található a konyhában. A vöröshagyma, paprika és paradicsom szeletelésének módja, arányai is változó. Az alaplecsót, többféle feltéthez, mint rizs, vagy burgonyaköret kiegészítőjét kínáljuk, (Pl.: sült libamájhoz, sült tarjához, de illik néhány vadhúsból készült ételhez is.)

szentesilecsofesztival.hu

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – fehér világfajták

A Rajnai Rizling A fehér világfajták közül ezúttal a Rajnai rizling kerül sorra.

Rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy ez az elnevezés kizárólag Magyarországon használatos. Mindenhol a világon, jelző nélkül, egyszerűen csak rizlingnek hívják. Ennek a speciálisan magyar megkülönböztető elnevezésnek az a magyarázata, hogy létezik hazánkban egy igen elterjedt fehér szőlőfajta, az olaszrizling és a névazonosság miatt van szükség erre a kiegészítésre. Megjegyzem, a két rizling fajtának semmi köze egymáshoz, az olaszrizling neve ellenére valószínűleg francia eredetű, Magyarországon eléggé elterjedt fajta, a rajnai rizling német, a Rajna völgyében a mai napig a legelterjedtebb szőlőfajta.

Magyarországon a rajnai rizling termőterülete körülbelül az össz terület két százaléka, tehát nem túlságosan elterjedt.

Németországban a Rajna és a Mosel völgyében fő fajta és Elzász területén is jelentős az aránya, amely tudvalevőleg Franciaországhoz tartozik de német nemzeti‐kulturális gyökerekkel rendelkezik.

A világon elterjedt még Ausztráliában és Új‐Zélandon, nagyon szép kései szüretelésű borok készülnek ott is.

A rajnai rizling egy jó termőképességű, ugyanakkor nem túl sokat termő fajta, a hideget jól tűri, bár rothadásra kissé hajlamos. A fürtök és a szemek is viszonylag kicsik, a késői szüretet jól bírja, sokáig kint hagyható a tőkén, ha a seregélyek is úgy akarják. A Rajna völgyében jellegzetes stílusban készítik, élénk, viszonylag sok savval, amit némi maradék cukorral ellensúlyoznak. Németországban a kései szüretnek komoly hagyományai vannak és különféle minőségi osztályokba 28

sorolják ezeket a borokülönlegességeket. A normál szüretű bort kabinet minőségűnek nevezik, a késői szüretűeket pedig spätlese, auslese, beerenauslese, trockenbeerenauslese. Ez utóbbi, tehát a trockenbeerenauslese a tokaji aszúhoz hasonló, ritka, drága, nagyon magas minőséget jelentő remekmű.

Természetesen a közismert jégbor, vagyis az Eiswein is jobbára rajnai rizlingből készül.

Magyarországon az Alföldön, a Balaton környékén és Móri borvidéken készülnek szép rajnai rizlingek.

A rajnai rizling borra az a jellemző, hogy frissen élénk, almás, kajszis illata van, ami érettebb állapotban ananászos, trópusi gyümölcsös jellegbe hajlik és az érlelt, több éves rajnai rizling nagyon jellegzetes petrolos jegyeket mutat, de ne tessenek megijedni és benzinkútra gondolni, ez inkább csak egy nagyon halvány érzet.

Szépen érik és a benne lévő viszonylag sok savnak köszönhetően nagyon elegáns, ami jó tartást ad a bornak, így akár évtizedekre is el lehet tárolni egy magas minőségű rajnai rizlinget.

Az Alföldön a kunsági, a hajós‐bajai és a csongrádi borvidéken igen elterjedt, a kunsági borvidéken a Frittmann és a Béla Borászat nagyon szép rajnai rizlingeket készít.

Szerintem ez a fajta a fagytűrésével, megbízható termőképességével, elegáns megjelenésével az Alföld egyik ígéretes fajtája. Pelle László borszakértő

Büszkék vagyunk rád, Pulins Brigitta

A Turtóczki Sándor vezette női U19‐es válogatott magabiztos győzelmet aratott Bükön az örmények elleni utolsó Eb‐ selejtező mérkőzésen, és százszázalékos mérleggel jutott a tavaszi elitkörbe.

Női U19‐es válogatottunk már, a skótok legyőzésével biztosította csoportgyőztesként való továbbjutását az Eb‐ selejtező csoportkörből, az örmények elleni büki mérkőzésnek így csupán annyi volt a tétje, hogy sikerül‐e hibátlan teljesítménnyel továbblépni az elitkörből.

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

magyar futball és a Puskás‐ügyek hivatalos nagykövete mesélt Puskás életéről, majd Vincze „Pilu” István 44‐szeres válogatott volt csatár, a Puskás Akadémia edzője mesélt személyes történeteket a világhírű magyar focistáról. A vendégeket október 21‐én este a Magyar Házban Balla Sándor köszöntötte

Pulins Brigitta (balról fent a harmadik) és a női U19‐es válogatott

Tökéletesen kezdtük a találkozót, első támadásunk végén, az 1. percben tizenegyeshez jutottunk, amelyet Csigi Eszter magabiztosan értékesített (1‐0). A folytatásban is a mieink domináltak, az örmények nem jelentettek veszélyt a kapunkra.

Magyar helyzetekben nem volt hiány, a lehetőségek kihasználása azonban nem volt tökéletes, a második gólunkra a 34. percig kellett várni, ekkor Pulins Brigitta lőtt 15 méterről a kapu közepébe (2‐0).

A második félidőben sem változott a játék képe, egymás után futottak a pályán a magyar akciók, ezek közül a 68. percben Csiki Anna használt ki egyet (3‐0). A 85. percben Molnár Enikő egy bal oldalról érkező beadást követően közelről lőtt a hálóba (4‐0), majd a 93. percben egy gyors kontra végén Csiki Anna állította be az 5‐0‐ás végeredményt.

A magyar válogatott 9 ponttal, 12‐2‐es gólkülönbséggel nyerte meg csoportját, és várja a tavaszi elitkör sorsolását.

‐ Nagyszerű csapatszellem alakult ki a felkészülés során, és a legjobbkor állt össze a válogatott játéka, ami azt eredményezte, hogy egy nehéz csoportot végül simán nyertek meg a lányok ‐ értékelt a lefújás után Turtóczki Sándor. ‐ A mutatott játék alapján megérdemelt a sikerünk, de látni kell azt is, hogy tovább kell javulnunk ahhoz, hogy a későbbiekben az erősebb riválisok ellen is megálljuk a helyünket. A célunkat elértük, nagyszerűen sikerült ez a három mérkőzés, gratulálok a csapatnak az egész heti teljesítményéhez! mlsz.hu

Szöllősi György és Vincze „Pilu” István

és az eseményen részt vett dr. Szabó Stefánia főkonzul, illetve Berényi János közösségi diplomata is. Az összegyűlt sportszeretők megtekintették Almási Tamás Puskás, Hungary című filmjét is.

Másnap került sor a nagy sikerű Puskás Tornára, ahol a torontói Fradi és Hungária vegyes csapatai mérték össze tudásukat a Scarborough Soccer Centerben. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szervezésében megvalósult programon részt vett Ron Smale, az Ontariói Soccer Egyesület elnöke és Dr. Szabó Stefánia főkonzul is. A mérkőzések előtt a csapatok nevében dedikált labdát adott át Szöllősi Györgynek és Vincze Pilunak Balla Sándor, aki egyben a Torontó Hungária FC elnöke. A kiegyenlített meccs után a csapatok vezetői a Puskás Akadémia ajándékát vehették át.

Pulins Brigittával a Magyar Élet 2015. novemberi számában közöltünk interjút Kanadai tehetség az U17‐es női magyar válogatottban címmel.

Puskás hétvége Torontóban Pintér Zsanett

Október utolsó előtti hétvégéje kedvezett a magyar foci torontói rajongóinak, hisz rögtön két, a futballt középpontba helyező programon vehettek részt az érdeklődők. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesének, Balla Sándornak a meghívására két magyarországi vendég érkezett, hogy a focilegenda Puskás Öcsit közelebb hozzák a közönséghez, illetve a helyi magyar focisták játékát is megtekintették.

A torontói Fradi és Hungária vegyes csapatai

A Puskás Ferenc öröksége és a magyar futball hagyományai címet viselő esten Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságíró‐szövetség elnöke, a

A Torontói Főkonzulátus szervezésében a delegáció az Ontario Sports Hall of Fame vezetőivel is találkozott.

29

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása M Gy D V Gól

+/‐ P

33 20 5 8 55 ‐ 30 33 18 8 7 65 ‐ 28 33 15 7 11 50 ‐ 40 33 14 10 9 54 ‐ 44 33 11 12 10 41 ‐ 37 33 12 7 14 42 ‐ 46 33 10 12 11 47 ‐ 51 33 11 8 14 42 ‐ 46 33 10 10 13 39 ‐ 54 33 10 7 16 39 ‐ 58 33 8 13 12 26 ‐ 36 33 5 9 19 21 ‐ 51

25 65 37 62 10 52 10 52 4 45 ‐4 43 ‐4 42 ‐4 41 ‐15 40 ‐19 37 ‐10 37 ‐30 24

1 Budapest Honvéd FC 2 Videoton FC 3 Vasas FC 4 Ferencvárosi TC 5 Paksi FC 6 Swietelsky Haladás 7 Újpest FC 8 DVSC‐TEVA 9 Mezőkövesd Zsóry FC 10 Diósgyőri VTK 11 MTK Budapest FC 12 Gyirmót FC Győr

30

Érvényben: 2017. November 14

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

357.62 318.01 2.40 213.77 271.93 271.95

343.50 305.53 2.28 203.89 261.43 261.81

MAGYAR ÉLET 2017. ŐSZ

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

A 2017. nyári keresztrejtvény megfejtése

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org (lista bővítés alatt)

31