Magyar Élet magazin 2018. ősz - web

Vol. 71. 4. LXXI. évfolyam 4. szám ISSN 0833 0883

$ 2.95 (HST incl.) 2018. őszi krónika

A kanadai magyarok lapja

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Tartalom •Címlap: Boda‐Lázár Judith, Elekes Imola, Papp Csilla a torontói Magyar Házban Fotó: Kralovánszky Balázs •Főkonzuli interjú...4 •Magyar képzőművészek kiállítása nyílt Torontóban...5 •Három torontói KCSP ösztöndíjas bemutatkozása...6 •‘56 hősei tiszteletére...6 •„Csak az a szép, zöld gyep...!”...7 •Árpád Kupa Gálavacsora...7 •Az Egyház mi vagyunk. Mi, mindannyian!...8 •Mátyás király emlékév Kanadában...9 •Pezsgő Iskolai élet Ottawában...9 •Irodalmi Délután – Szabó Magda: Az ajtó...10 •Irodalmi Délután Dr. Heltai Gyöngyi színháztörténésszel...12 •Miért tanulsz magyarul?...13 •50 éves az Amerikai Magyar Orvosszövetség...14 •Mátyás király vitézei voltunk...17 •Ünneplünk, emlékezünk, hálát adunk...18 •90 éves a Wellandi Magyarok Nagyasszonya Egyházközség...19 •Jubileumi cserkészbál Montrealban...22 •Rabló‐pandúr ‐ Trezor...23 •Gasztronómia...24 •Bucsi Réka csodálatos filmje elhozta a fődíjat Kanadából...26 •Tehetséges testvérek...27 •Gyerek oldal...28 •Grimasz—Fujkin sarok...30 •NB1. Bajnokság Állása...30 •Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 •Valutaárfolyam...31 •Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...31 Hirdetések...31 SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter Külső munkatársak: Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

3

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Főkonzuli interjú Borbély Emese

Palkovits Valért a Magyarország Torontói Főkonzulátusának új misszióvezető diplomatáját, főkonzulját kerestük meg kérdéseinkkel megbízatása kapcsán.

Palkovits Valér főkonzul

‐Mikor értesült a kinevezésről és hogyan fogadta azt?

Mindenek előtt engedje meg, hogy ez úton is köszöntsem a Magyar Élet tisztelt olvasóit!

2017. márciusában kaptam a megtisztelő felkérést külügyminiszter úrtól. Az első érzéseket nehéz leírni ami elfogott, hiszen ez egy rendkívül nagy dolog, kihívás és egyben fontos elismerés is a munkámmal kapcsoltban. Nagyszerű és felemelő érzés. Nagyon örültem és rendkívül megtiszteltetve éreztem magam, hogy egy ilyen fontos állomáshely vezetésére kaptam megbízatást. ‐Milyen szakmai előzményekkel érkezett Kanadába?

Külügyi pályafutásomat 2005‐ben kezdtem és egészen 2011‐ig, az első magyar EU‐elnökség végéig európai uniós szakpolitikákkal foglalkoztam. Nagy öröm volt számomra, hogy részese lehettem annak a csapatnak, amely hazánk első EU‐ elnökségét előkészítette és lebonyolította. Ezt követően 2016‐ig Lettországban, Rigában szolgáltam a nagykövet helyetteseként, mint elsőbeosztott diplomata és konzul. Jelenlegi torontói kihelyezésemet megelőző 2,5 évben ismét Budapesten 4

dolgoztam a Külügyminisztériumban, ahol az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kabinetfőnökeként az európai és transzatlanti bilaterális kapcsolatokkal foglalkoztam és 44 nagykövetség, illetve főkonzulátus mellett a kanadai külképviseletek is a felügyeletünk alá tartoztak, így pár éve már testközelből is szorosan figyelemmel követtem az itteni fejleményeket. ‐Mikor érkezett Kanadába?

Szeptember elsején érkeztem meg Torontóba. Mondhatnám úgy is, becsengettek. ‐Mit szeretne megosztani a Magyar Élet magazin olvasóival, milyen jellegű együttműködésre számít az itteni magyar közösség részéről?

Mindenek előtt szeretném megköszönni azt a kedves és meleg fogadtatást, amiben a megérkezésemet követő időszakban részesültem és tapasztaltam a találkozásaink alkalmával. Ahhoz, hogy mi, magyarok szerte a világban 15 milliónyian érvényesülni és hatni tudjunk, fontos, hogy ismerjük és megismerjük egymást. Fontos, hogy összetartsunk, hiszen össszetartozunk! Egyetlen nemzet sem lett naggyá a történelem során, ahol az erők széttartóak voltak és elaprózódtak. Viszont, ha egymást segítve, támogatva összefogunk, akkor együtt sok szép dologra képesek vagyunk. Én hiszek az összefogás erejében, célom a nemzeti összetartozás erősítése és a kanadai magyarság támogatása, szoros kapcsolat fenntartása. Ebben bizakodó vagyok, mert úgy látom, hogy a mai nemzetpolitika hathatós segítségének is köszönhetően magyar közösségeink erősek, és itt Kanadában is aktív, az identitását büszkén őrző, kultúráját mélyen ápoló magyarsággal működhetek együtt. ‐Mi tartozik egy magyar misszióvezető diplomata feladatköréhez vagyis elsődleges feladataihoz?

Elég sok minden. Szerteágazó a feladata. Mondhatnám úgy is: multitasking. A misszióvezető mindenekelőtt képvisel és megjelenít egy országot. Képviseli a küldő országot, tájékoztat és tájékozódik a fogadó ország viszonyairól és elősegíti a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését mind politikai, gazdasági és kulturális téren. Emellett magának a főkonzulátusnak a napi – nemzetközi egyezmények, valamint a hazai és a kanadai szabályok szerinti — szakmai és adminisztratív irányítása is a felelőségem, erőforrásainkkal való legoptimálisabb gazdálkodás. Például a munkarend megszervezése, az, hogy a konzuli szolgálat megfelelően működjön, a programjaink és célkitűzéseink a tervezetteknek megfelelően megvalósuljanak és hogy ezt mind szigorú és szabályos gazdálkodás mellett végezzük. És hát természetesen minden, amit otthonról ránk bíznak. ‐Hány évre szól a megbízatása és milyen célkitűzései vannak munkájával kapcsolatban?

A külszolgálat, így megbízatásom négy évre szól és előre is nagy örömmel tekintek az elkövetkezendő évek közös munkája elé.

Főkonzulként célom, hogy a kanadai magyarsággal ápolt kapcsolaton keresztül is még közelebb hozhassam a két országot, Magyarországot és Kanadát egymáshoz. Ebbe az irányba mutatnak a Főkonzulátus legfontosabb feladatai is, így honfitársaink számára a konzuli szolgáltatások egyre szélesebb körének biztosítása, hídszerep a helyi magyarság és az

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

anyaország között, továbbá a kétoldalú politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális, valamint turisztikai kapcsolatok mélyítése.

A főkonzulátus életében 2018 még tartogat változásokat, ugyanis öröm hír, hogy jövő év elejéig megnyitjuk a vancouveri alkonzulátusunkat. A magyar külpolitika egyértelmű törekvése, hogy minél több helyen legyünk jelen, ahol ez külpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági és konzuli szempontból indokolt... Az új alkonzulátus a torontói főkonzulátus alá tartozik, annak kihelyezett része, így a jelenlegi konzuli kerületünk jelentős mértékben bővül. Ontario, Manitoba és Sasketchewan tartományok mellett hozzám fog tartozni Brit Columbia, Alberta, Yukon és az Északnyugati területek is, vagyis 3540 kilométer hosszan, egészen a Csendes‐óceánig teljes Nyugat‐ Kanada is. Ez az alkonzulátus felállításának gördülékeny intézése mellett, már csak a méretből és a földrajzi távolságokból adódóan is komoly kihívás a Főkonzulátus számára. Egyben öröm, hiszen Nyugat‐Kanadában is nagyszámú, fontos magyar közösségek élnek. Várom, hogy őket is személyesen megismerhessem. ‐Mivel tölti legszívesebben a szabadidejét?

Arról egyelőre nehezen tudok nyilatkozni, hogy most mivel töltöm a szabadidőmet, hiszen ‐ főként a külszolgálat elején – erre kevés alkalom adódik. Amikor csak tehetem és időm engedi, eljárok focizni, az egyik magyar csapattal szerepelünk egy bajnokságban, igyekszem ott is helytállni. Nagy szenvedélyem a motorozás, sajnos ennek még itt Kanadában nem volt alkalmam hódolni. Szeretek síelni, korcsolyázni és vidékiként közel áll hozzám a természet, szeretek kirándulni és igyekszem a csodálatos Kanadát is minél jobban megismerni.

Magyar képzőművészek kiállítása nyílt Torontóban Csibi Balázs

A közel 20 éve működő HuVAC (Hungarian Visual Artists of Canada) művészeti csoport már évek óta szervez kiállítást Magyarország torontói főkonzulátusának épületében. Az

október 18‐án tartott megnyitón nemcsak a műalkotások voltak a fókuszban, a szervezők megemlékeztek az 1956‐os forradalomról.

Művészek és műkedvelők töltötték meg a főkonzulátus épületét Torontóban. A kanadai‐magyar művészek kiállításai mindig jó hangulatban telnek, itt ugyanis lehetősége van a közönségnek találkozni az alkotókkal és beszélgetni velük művészetről, inspirációkról. Az sem meglepő fordulat, hogy egy ‐egy kép lekerül a falról, hiszen a műtárgyvásárlás is szerves részét képezi ezen találkozóknak. A tárlat különlegessége továbbá, hogy az alkotások egy éven át díszítik a konzulátus falait. A megnyitón Schultz Gábor, a HuVAC elnöke elmondta: régóta együttműködnek már a konzulátussal, így próbálják színesebbé varázsolni az irodát. "Most októberben őszi témákat jelöltünk ki a kiállításon, de találunk alkotásokat az '56‐os megemlékezéshez kapcsolódóan is" ‐ emelte ki az elnök.

A konzulátus nevében Palkovits Valér főkonzul üdvözölte a látogatókat és kiemelte, hogy a HuVAC csoportot a közös örökség, a kreativitás és a művészet szeretete köti össze, hidat képezve emberek, generációk és nemzetiségek között.

Az eseményen tizenhárom HuVAC művész alkotását lehet megcsodálni. Nemcsak a festészet szerelmesei, a fotográfia és kerámia kedvelői is találhattak szívükhöz közel álló munkákat.

Horthy Nándor, az egyesület egyik alapítója így összegezte a kiállítást: "Felemelő érzés az a tény, hogy a konzulátuson állíthatunk ki. Két csendéletet hoztam, ez a műfaj, ezek a tradícionálisan realista stílusban készült képek a kedvenceim."

Zádori Istvánt a kanadai ősz ihlette meg, 150 darab juharlevél formájú kerámiából készített installációt, utalva ezzel Kanada fennállásának 150. évfordulójára. A művész beavatott minket az alkotás rejtelmeibe is: a levelek ugyan két nap alatt formailag elkészülnek, de utána még szárítani, égetni és mázolni is szükséges. Az installáció létrejötte tehát hosszú folyamat.

A Torontóban járó művészetkedvelőknek nem lesz nehéz magyar alkotók munkáira találni a következő hónapokban. Még októberben megnyílik a HuVAC második őszi kiállítása a Szent Erzsébet Galériában, novemberben pedig a város művésznegyedében, az Art Square Galleryben lesznek láthatóak a kanadai magyar művészek munkái.

A kiállítók névsora: Baranyai Anika, Bell Éva, Cserháti Péter, Horthy Nándor, Keszei Attila, Kralovanszky Balázs, Kushner Leon, Lowy Kati, Sarkany H. Maria, Schultz Gábor, Siklos Kati, Horthy Turkewitsch Éva, Zádori István.

5

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Három torontói KCSP ösztöndíjas bemutatkozása Csibi Balázs vagyok, idén ősszel másodszorra tértem vissza Torontóba, hogy munkámmal a helyi magyar közösséget segítsem.

Szakmám szerint vizuális kommunikátor vagyok: filmezéssel, fotózással, kreatív tervezéssel foglalkozom. Munkámat a K a l e j d o s z k ó p f o l y ó i r a t n á l szerkesztőként, cikkíróként és honlapszerkesztőként végzem, emellett a Torontó és környéki magyar vonatkozású eseményekről készítek riportokat, amelyek Magyarországon is reprezentálják a helyi pezsgő kulturális életet. Megtisztelő, hogy a pozitív visszajelzéseknek köszönhetően folytathatom a tavaly elkezdett kulturális missziót.

kultúra segítését. Jelenleg a több, mint 300 tagú Kecskemét Táncegyüttes művészeti vezetője vagyok már 15 éve.

Tanítottam táncot, vezettem táncházakat a világ számos pontján. Láttam, látom, hogy mennyire szükségük van a kint élő magyaroknak a hagyományaik, nyelvük, gyökereik általi anyaországhoz kötődésre, és hogy ezen ismereteket mennyire fontos már gyermekkortól átadni, bevezetni őket a magyar identitás szépségeibe. Ehhez nyújtok segítséget elsősorban a Torontóban működő, nagy múltú Kodály Táncegyüttesnél azon kívül a Kossuth Táncegyüttesnél Kitchenerben, valamint a Hamiltonban működő gyermekcsoportnál. Megerősíteni, megteremteni, vagy éppen megalapozni szeretném a nemzeti öntudatot, hogy amikor hazalátogatnak, könnyebben beilleszkedjenek, és azt érezzék: összetartozunk, itthon vannak.

‘56 hősei tiszteletére Ünnepélyes zászlófelvonás 1956 hősei tiszteletére a torontói városháza előtt. Fotó: Kralovánszky Balázs

llés Bertoldnak hívnak, a torontói Szent Erzsébet Plébániának segítek, mint ösztöndíjas.

Egyetemei tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán végeztem. Az egyetememnek és tanáraimnak köszönhetem, hogy életem fő mozgatórúgója embertársaink megsegítése és a magyarságért folytatott munka lett. Végzés után a Vidékfejlesztési Minisztériumban, majd a Miniszterelnökségen dolgoztam, szakterületem a fejlesztéspolitika. Régi vágyam volt, egy más gondolkodásmód megtapasztalása így a 2016‐ban egy angol nyelvű Business Diploma programban vettem részt Toronto városában. Az elmúlt évben pedig, Cleveland‐ben voltam ösztöndíjas, és személyesen láthattam, mennyire értékes munka mindaz, amelyet a Kőrösi Csoma Sándor Programban végzünk, hiszen emberek százainak mi jelentjük a kapcsolatot az anyaországgal.

Lukács László a nevem, tíz éves koromban kezdtem el néptáncolni. Óvoda‐pedagógusi és általános iskolai tanítói diplomákat szereztem, majd évekig hivatásos táncosként dolgoztam a Magyar Állami Népi Együttesnél szóló‐ táncosként, közben elvégeztem 2002‐ben a Magyar Táncművészeti Főiskolát.

Feleségemmel 1996 óta rendszeres közreműködő táncosa vagyok a Kossuth‐díjas Csík Zenekar előadásainak a mai napig.

2005‐ben „Népművészet Ifjú Mestere” állami kitüntetést kaptam. Néptánctáborokat, továbbképzéseket szervezek és vezetek kisiskolásoknak és felnőtteknek egyaránt, illetve megyei, régiós táncoktatóknak. Szívügyemnek érzem a magyar 6

Palkovits Valér főkonzul, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára és Balla Sándor a KMKT elnökhelyettese és a KMVSZ elnöke

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

„Csak az a szép, zöld gyep...!” ÁRPÁD KUPA 2018

Péter Szabolcs

…Poldi bácsi is megirigyelte volna azokat a körülményeket, mellyel az Árpád Kupára látogató csapatokat fogadta a torna történetében először rendezőként résztvevő Toronto városa.

A szeptember 27. és 28. között megrendezett nagy sikerű torna a Ferencváros gondozásában idén 22. alkalommal nyitotta meg kapuit a labdarúgók és minden sportkedvelő magyar számára. A tornán a főtámogató Hungaria FTC – Toronto mellett az észak‐amerikai magyar közösségek csapatai (San Francisco, Cleveland, Kanadai Mérnökegyesület), illetve Magyarországról az Eger, a Szekszárd, az MTK öregfiúk csapata és az IPA Magyarország labdarúgó csapata képviselték magukat.

A tornát reggel ünnepi megnyitón dr. Ódor Bálint nagykövet, Szöllősi György, a Puskás‐ügyek hivatalos nagykövete, Palkovits Valér torontoi főkonzul és Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Az ünnepi nyitányt követő csapatfotózások után az alakulatok csoportmérkőzéseken vettek részt.

A klubokban az NB1‐et, illetve külföldi csapatokat, valamint a magyar válogatottat megjárt volt futballisták is szerepet kaptak. Míg a tavalyi bajnok San Franciscot Budovinszky Krisztián (DVTK, Honvéd, FTC, ZTE), addig az MTK öregfiúk csapatát Halmai Gábor (többszörös magyar bajnok, belga kupa‐döntős, 57‐szeres magyar válogatott), a Szekszárdot pedig Vincze Ottó (magyar bajnok, magyar kupa győztes, 11‐szeres válogatott, volt FC Barcelona játékos) erősítette.

Ahogyan az előzetesen várható volt, a San Francisco ismét a kupagyőztes címért indult harcba, legnagyobb riválisai idén pedig az MTK, az FTC és a Szekszárd csapata volt.

A továbbjutó csapatok a csoportmérkőzéseket követően ki‐ki csatát vívtak az egyenes kieséses szakasz küzdelmeiben, míg végül a döntőben a tavalyi bajnok San Francisco mérkőzhetett meg ismét a kupáért a Szekszárd csapatával. Szoros mérkőzést követően a San Francisco emelhette magasba a kupát, ezzel megvédve tavalyi elsőségét.

A csapatok péntek este a mérkőzések fáradalmait kipihenve, díjátadással

egybekötött gálavacsorán vettek részt, mely vacsora alkalmával megemlékeztek Puskás Ferenc legendás labdarúgóról, illetve átvették érmeiket, díjaikat. Szöllősi György, a Puskás‐ügyek hivatalos nagykövete bátorító szavai mellett magával hozta a Puskás‐díj hivatalos kupáját is, melyet idén a Liverpool FC támadója, Mohamed Salah kapott meg, és amellyel a gálavacsora vendégei boldogan fotózkodhattak.

Az est fénypontja a San Francisco által újból elnyert serleg magasba emelése volt, lezárva ezzel a torna eseményeit egészen a jövő évig, amikor újra megmérkőzhetnek a magyar és észak‐amerikai‐magyar klubok az Árpád Kupáért!

Forrás: www.korosiprogram.hu

Árpád Kupa Gálavacsora 22. ALKALOMMAL RENDEZTÉK MEG AZ ÉSZAK‐AMERIKAI LABDARÚGÓ TORNÁT

Papp Csilla

Szeptember 28‐án este 7 órától kezdődött a XXII. Árpád Kupa Gálavacsorája a Magyar Házban. A kétnapos labdarúgó torna fővédnöke Dr. Ódor Bálint ottawai nagykövet volt, védnöke Szöllősi György a Magyar futball és Puskás ügyek nagykövete. A rendezvény két főszervezője Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese és Gaál András volt

A vacsorán jelen volt Varga István, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács alelnöke, Dr. Szinay Attila az Agrárminisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős hely‐ ettes államtitkára és a helyi szervezetek vezetői, képviselői is: Boda‐Lázár Judith, a Magyar Ház elnöke és Dr. Fecső András alelnök, Elekes Imola, az Orbán Balázs Társaság elnöke, Szöllősi Gyula a Bácska‐Bánáti Kör elnöke, Antal János a Magyar Horgász és Vadászegyesület elnöke, Király Sándor a Kanadai Magyar Mérnökegyesület elnöke, Vass Zoltán, a Torontói Első Magyar Református Egyház lelkipásztora, Püsök Dániel az Első Magyar Baptista Gyülekezet lelkipász‐ tora, Németi Zsolt a Torontói Magyar Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztora.

Az Árpád Kupa résztvevő csapatai: San Fransisco, Szekszárd, MTK öregfiúk, Toronto Hungária FTC, Cleveland, Eger, IPA Magyarország, Kanadai Mérnök Egyesület.

A műsort Papp Csilla, a Magyar Ház KCSP‐ösztöndíjasa vezette, a díjátadóra a vacsora után került sor. Az első helyezett a tavalyi évhez hasonlóan a San Fran‐ cisco csapata lett.

Forrás: www.korosiprogram.hu

Az Árpád Kupa és Gálavacsora fotóit Kralovánszky Balázs készítette

7

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Az Egyház mi vagyunk.

Mi, mindannyian!

Borbély Emese

Beszélgetés Forrai Tamással, a torontói Sz. Erzsébet plébánosával.

‐A tavaszi lapszámban Amikor az álmok élni kezdenek címmel beszámoltál arról, hogy egy reflexiós folyamat végénél tartotok a torontói Szent Erzsébet közösség múlt, jelen és jövőjével kapcsolatban. Elkészült‐e a középtávú plébániai vízió és feladatsor dokumentuma?

Igen, nyár végére elkészültünk és sikerült részleteiben a legtágabb közösséggel is megismertetni ennek az eredményét.

Ennek alapján kezdtük meg már az idei év előkészítését.

Legnagyobb idei feladatunk a Magyar Iskola és a Cserkészet visszatérte után a fiatalok és a családjaik jobb megszólítása és közösségük építése. ‐A nyári lapszámunkban, a Vízre szállunk rövid beszámolódban, említetted, hogy útnak indultatok az új kihívások és lehetőségek felé és szeptembertől a következő év feladata a szombati programok bővítése a távolról érkező diákok és cserkész szülők tartalmasabb időtöltése számára.

Hogyan haladtok a programok bővítésében, amit különböző érdeklődésű emberek számára szándékoztatok tervezni?

Igen, a „szombat”, ahol a két fontos program zajlik így már sok új program és találkozási lehetőség ideje lett. Először is sikerült egy jó csapatot megtalálni, akik e programok mögé álltak. Aztán egy barátságos, hívogató kávézó‐sarkot alakítottunk ki, ahová tényleg kellemes leülni és a kávézó menüjét. Ez önmagában már meghív arra, hogy üljünk le beszélgetni és ne szaladjunk tovább. És aztán erre telepítünk rá kisebb programokat az érdeklődési körök mentén. A baba‐mama klub a legkisebbekkel szerencsére már hagyomány. De beindult újra a Könyvklub, most készítik a varró‐kört és egy női sport programot. Havonta tartunk egy szombati lelki napot és januártól szeretnénk egy nevelési beszélgetési kört is indítani. És persze várunk minden jó ötletre, kezdeményezésre. ‐Előzőleg említetted, hogy arra törekedtek, hogy irányt és 8

motivációt adjatok a közösségnek, de nem rugaszkodni el a realitástól, figyelembe véve a prioritásokat. Külső szemmel figyelve a fejleményeket, úgy tűnik, hogy sikerült ez, hiszen helyet adtatok az iskolának, cserkészeknek, baba mama programnak, kulturális programoknak, irodalmi esteknek, néptánc és táncházaknak, HUVAC kiállításnak, állandó könyvtárnak, koncerteknek, hagyományos vacsoráknak és több kiscsoportnak is. Milyen érzés lüktető életet látni magad körül? Te is úgy érzed, hogy sikerült motiválni a közösséget?

Köszönöm, hogy figyelemmel kíséred életünket! Valóban, nagyon hálás vagyok mindezért. Főleg azért, ahogyan sokan bekapcsolódtak e folyamatokba, keresik helyüket és egyre többen vállalnak felelősséget a kisebb nagyobb közösségeink szolgálatában. Mi motivál? Már az, hogyha látja mindenki, hogy érdemes bekapcsolódni, érdemes jó ötleteket felvetni, mert van eredménye. Ez egy remény‐spirál, amit „csak” el kell indítani és utána „magától” megy előre sok minden… ‐Úgy tűnik, hogy első a prioritások listáján a küldetésednek és hivatásodnak eleget tenni, hiszen a lelki élettel kapcsolatos programokból van miből válogatni, a vasárnapi és hétköznapi angol és magyar nyelvű miséken kívül, csendes ima estek, lelkigyakorlatos napok, zarándok utakon való részvétel lehetőséget biztosít azoknak, akik gyakorolni és fejlődni szeretnének hitükben. Mekkora igény van a lelki életben való elmélyüléssel kapcsolatos programokra?

Szerencsére van milyen hagyományokra építenem! Ami most feladatunk, hogy ezeket hogyan lehet úgy megújítani, hogy az újabb nemzedékek számára is megszólító legyen. Azt látom, hogy a gyorsan változó és figyelmünket szétszóró világunkban is van igény a csendre és elmélyedésre! Talán nehezebb ezt ma kimondani az erős társadalmi nyomás ellenében. Talán jobban elveszünk a jóléti társadalom kínálat‐özönében. Talán még fontosabbá vált, hogy a lelkiség legyen szoros kapcsolatban a hétköznapi életünkkel… Mégis, ha ezekre próbálunk válaszolni, akkor egyre jobban meg tud fogalmazódni a lelkiség igénye életünkben. ‐ Bishops Award for Service kitüntetésben részesült két ministránsotok. Ez azt jelenti, hogy a Szent Erzsébet egyházközség nem küszködik azzal, hogy a fiatalokat megszólítsa? Amennyiben ez a helyzet, akkor mi a sikeretek titka?

Nagyon is örültünk a kitüntetésnek, mert ez azt mutatja, hogy meg lehet szólítani értékes fiatalokat! De ez nálunk sem megy könnyen, mert ma minden egyes fiatalt külön kell megszólítani, elérni. Legtöbbet a család hétköznapi szerető légköre segít.

Amit mi ehhez hozzá tudunk tenni, hogy olyan programokat szervezünk, ami lehetővé teszi különböző korosztályoknak és érdeklődéseknek a saját körük megtalálását, hogy ezzel egymást segítő közösségek formálódhassanak. ‐Miben kaphatsz további támogatást és segítséget a közösség részéről, hogy az álmok valóra váljanak?

Ha minél többen megtapasztalják, hogy helyük van, értékes helyük van a közösségben, ha így mernek felelőséget vállalni, behozni talentumaikat és szükségleteiket, akkor a megfogalmazott álmok valóra válnak. Talán a legfontosabb így az, hogy megtapasztaljuk, hogy az Egyház mi vagyunk. Mi, mindannyian!

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Mátyás király emlékév Kanadában Csibi Balázs

Szeptember elején a Mátyás király‐emlékév kapcsán Kanadában is megemlékeztünk az igazságos magyar uralkodóról, aki 575 évvel ezelőtt született Kolozsváron.

Szeptember elején"Mátyás király küldöttsége" háromállomásos előadássorozat keretében elevenítette fel a kor reneszánsz hangulatát a kanadai magyaroknak. Edmonton és Niagara Falls városa mellett Torontóba, a Szent Erzsébet Templomba is ellátogattak a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub szervezésében. Mátyás király az ismert mondák szerint álruhában szokott utazni ‐ nem volt ez másképpen Torontóban sem! A hétvégi iskola végeztével a gyerekek egy álruhás "idegen" és zenész kísérőjére figyelhettek fel az iskola előtti udvaron. Természetesen sokan felismerték Mátyást, aki ‐ a saját arcképével díszített ‐ magyar csokoládét osztott a fiataloknak. Az eseményt Szenthe Anna, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai elnöke, valamint Palkovits Valér főkonzul nyitotta meg.

segítőkezekből. Idén a legkisebb, 4‐6 éves csoportunkat Moldován György szülő, aktív magyar közösségi tagunk vette a kezébe.

Hatalmas érték számunkra, hogy az iskolai néptánc órákon gyakran élő muzsikára énekelhetünk, játszhatunk, táncolhatunk a gyerekekkel. Horváth József, Jóska bácsi népzenész aktív jelenléte a gyerekek kulturális fejlődésében igen fontos.

Az elinduló néprajz órák pedig még új, ismeretlen tudást rejtenek az oskolások számára.

Az iskola munkáját a néptánc és a néprajz oktatásával segítem.

Lássuk, hogy is néz ki egy foglalkozás nálunk!

A legkisebb néptáncosok óráit igyekszem a Magyarországon jól ismert Kerekítő és Így tedd rá! foglalkozások módszereivel felépíteni. Ez lényegében sok mozgást, éneklést rejt magában mondókákkal, népi játékokkal fűszerezve. Már hagyománnyá vált számunkra, hogy az órát a „Csip‐csip‐csóka, vak varjúcska…” kezdetű játékkal zárjuk le.

Zenészei sem akármilyen udvari muzsikusok voltak, hanem a Gaudium régizenei együttes két tagja: Németh Imre és Homoki Zsolt. Előadásuk méltón idézte meg a kor reneszánsz hangulatát. Műsoruk csúcspontján a közönséggel énekelték el a Tavaszi szél vizet áraszt népdalt, amit a közönség egyemberként énekelt ‐ kicsiktől az idősekig. Az ének mellett tánc is volt, a torontói Csángó Unchained zenekar nagysikerű reneszánsz táncházat varázsolt a parkettre. A színpadi előadások kedvelői is örülhettek: egy torontói felnőtt színjátszókör adott elő kortárs megközelítésben két darabot Mátyás királyról. Az előadásért Gáspár Gyulának jár köszönet, aki megszervezte a produkciót.

Hogy a művészet minden ága foglalkozzon Mátyással, egy kiállítás is érkezett Magyarországról. A Pennaforgatók Mátyás király udvarában címűntárlaton kortárs illusztrációkon keresztül elevenedik meg Mátyás király korának világa. A kiállítás a Magyarság Háza jóvoltából jutott el a tengerentúlra, amit Csibi Krisztina, az intézmény vezetője nyitott meg. A program színvonalas összeállításáért Varga Gabriellát illeti kiemelt köszönet, az esemény lebonyolításában a helyi KCSP ösztöndíjasok is tevékenyen résztvettek. A Reneszánsz nap műsorfolyamában irodalmi program is volt, amelyben a 20 éves Kalejdoszkóp folyóiratot köszöntötték.

A néprajz, a hon‐ és népismeret alapjait még csak ízlelgeti a kiskamasz csoportunk. Eddig egyéni gyűjtőmunka után megismerkedtek saját családfájukkal, ismerkedtek a térkép használatával, a magyar népviseletekkel, sőt még kukoricát is morzsoltak kalákában!

A küldöttséget egy filmes stáb is elkísérte, ősszel egy közel félórás dokumentumfilmet mutatnak majd be Magyarországon, amiből nemcsak a Mátyás‐emlékév programjai, de a pezsgő kanadai‐magyar kulturális élet is megismerhető lesz.

Pezsgő Iskolai élet Ottawában

Nagy Dóra

Az ottawai Magyar Oskola számára igen színesen, változatosan indult ez a tanév!

Bővülő tanári gárda, néptánc, élő muzsika, néprajz…

Nagy örömünkre sohasem fogyunk ki lelkes szülőkből,

Lassan készülődünk a karácsonyra, az év végi iskolai műsorunkra. Bízom benne, hogy a jövőben is ezzel a lendülettel, hévvel folytatjuk munkánkat.

9

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Irodalmi Délután – Szabó Magda: Az ajtó című monodráma Havas Judit előadóművész előadásában

Sándor Ilona

Akik ott voltunk az előadáson szeptember 30‐án, feszült figyelemmel hallgatva a műsort úgy éreztük, hogy egy ajtó kinyílt bennünk is, hogy engedtük magunkat beljebb léptetni saját ‐néha talán lezárt ‐ belső világunkba. Szabó Magda Az ajtó című életrajzi ihletésű regényéből készült monodráma változatban Havas Judit budapesti előadóművész megrendítően hiteles ábrázolást nyújtott. Bravúros módon kapcsolta össze az eredeti mű hangulatát és két női szereplőjét a közönséggel.

Judit művészi előadásának köszönhetően a majdnem csupasznak mondható színpadon életre kelt a két főszereplő: maga az írónő és házvezetőnője, Emerenc. A heves sodrású, drámai feszültségekkel teli párbeszédekben jól kirajzolódott a két szereplő közti kapcsolat, melynek mély lélektani lerakódásai katartikus feloldódást hoztak a majdnem másfél órás előadás végén.

Havas Judit észak‐amerikai előadókörútjának volt első állomása a torontói fellépés, melyet a Szent Erzsébet Irodalmi Klub szervezett. Szép volt az érdeklődés, hiszen körülbelül hatvanan jelentek meg a katolikus templom dísztermében tartott előadáson. Az utána lévő fogadáson is sokan maradtak, hogy a bőségesen feltálalt elemózsia mellett ‘kibeszéljék’ magukból a frissen kapott és nem mindennapi irodalmi élményt.

Aznap este én is leültem Judittal egy beszélgetésre. Többek között az is érdekelt, hogy egy irodalmi doktorátussal rendelkező egyetemi tanár hogyan lett előadóművész, illetve melyik volt előbb. Elmondása szerint Judit azért ment egyetemre, hogy szakavatott előadóművész legyen, vagyis biztos alapokkal rendelkezzen és szakmailag felkészült mind a magyar‐, mind a világirodalomban. Természetesen az aznapi nagysikerű előadás volt a beszélgetésünk középpontjában. ‐Judit, elhoztad hozzánk és mondhatom, óriási sikerrel adtad elő Az ajtó című monodrámát. Hogy kerültél ennek a műnek a közelébe és miért találtad fontosnak előadni?

10

Szabó Magda száz éve született az elmúlt évben és egy volt egyetemi tanítványom, Bíró Zsófia, aki író, ajánlott egy Szabó Magda művet, hogy monodrámaként adjam elő. Mondtam, hogyha Az ajtót megcsinálja, akkor előadom. Megtette.

“Merthogy nem múlhat el az év anélkül, hogy a tanárnő ne adna elő egy Szabó Magda darabot.˝‐mondta. Úgy gondoltam, Az ajtó Szabó Magda egyik legfontosabb műve. Közel állt hozzám minden szempontból ez a regény s fontosnak tartottam és tartom a mű lényegét megismertetni a hallgatósággal és így a pódiumról tanítani például az emberi szeretet szükségességét. Művészi elvem az átadás, a tanítás, az értékek közvetítése. Azért lettem előadóművész, hogy a költői gondolatokat, írói műveket, amelyek a figyelmembe kerülnek a pódiumról megosszam másokkal. Színpadról talán jobban eljut az üzenet és jobban, inkább befogadásra talál. Az ajtóban pontosan az emberi kapcsolatok fontosságáról van szó, és úgy látom, hogy most a 21. században, ebben a rohanó világban a nagyon sok kütyüzés közben az emberi kapcsolatok elsorvadnak: inkább csetelnek az emberek, nem találkoznak személyesen, beszélgetésekre ritkábban kerül sor. Úgy gondoltam, hogy ezzel a darabbal figyelmeztetek is. Fontos, hogy az emberek bizalmát megbecsüljük és megtisztelőnek kell érezni az emberi szeretetet, odafigyelést ‐ csak ezt az alapvető gesztust sajnos lassan elfelejtjük. ‐Mi volt a két főszereplő kiválasztásának a háttere? Mennyire volt ez életrajzi ihletésű?

Szabó Magda mint írónő, komoly, nagy műveltséggel rendelkező klasszika filológus, aki gyerekkorában édesapjától is sokat tanult. Emerenc pedig írni‐olvasni alig tudó valaki volt, akire az írónőnek nagy szüksége volt a mindennapjaiban, ahogy a könyvből és a darabból is kitűnik. Szabó Magdának íróként egyre több műve jelenhetett meg a ’60‐as évektől kezdődően ‐ az ’50‐es években szilencium alatt volt ‐ és szüksége volt egy házvezetőnőre, aki a háztartási, hétköznapi munkákat elvégzi hogy ő csak az írásnak tudja szentelni magát. Egy hajdani iskolatársa ajánlotta neki ezt a házvezetőnőt, akit eredetileg Szőke Juliannának hívtak. A kapcsolat a ‘60‐as években kezdődött és ’78‐ig, Emerenc haláláig tartott. Megjegyzem, az Emerenc nevet Gergely Ágnes, kiváló írónő, költőnő ajándékozta Szabó Magdának; az ő házvezetőnőjüket hívták a szülőhelyén Emerencnek. Szabó Magda örömmel elfogadta, mert a történet különösségéhez jobban illett ez a nem mindennapi név. ‐Szóval Bíró Zsófia a regényből elkészítette a monodrámát…

Igen, megszületett a monodráma. Radó Gyula rendezővel, akivel már nagyon régóta dolgozunk együtt, elolvastuk a darabot. Bevallom, még alakítgattam rajta, Bíró Zsófiával egyetértve. Mindvégig hűen követtük a regényt, s igazán egy kis dramaturgiai belenyúlással született meg az a monodráma, amit ma látni lehetett. ‐Mi az, ami megfogja a közönséget? Te hogy érzed ezt?

Ez a mű mindenkit rádöbbent valamire. Mindenkinek van úgymond egy fekete doboza, tudod az, amit a repülőgépek lezuhanásakor megkeresnek, hogy megtudják, mi lehetett a tragédia oka. Szóval minden embernek van fekete doboza, egy titok doboza. Azt gondolom, hogy a közönség számára is ez a fekete doboz megnyílt. Mármint a sajátja…, mert amit hallott,

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

abból azt élhette meg, arra emlékezhetett, hogy ő is elkövetett olyan vétséget, mint ami a színpadon történt: magára hagyott valakit, akit nem kellett volna a legnagyobb bajában, olyan valakit aki esetleg a bizalmába fogadta. Hiszen a darabban is azt mondja Emerenc: “Ennél többet nem tudok adni magának, mint hogy… beengedtem”. Mert az ajtó mit jelent? Az ajtó jelenti azt a határvonalat is, ahol bezáródik valami; a privát életem, a lakrészem s az ajtó választ el a külvilágtól. Emerenc a vendégeit, a szomszédait az ajtó előtt fogadta mindig, tényszerűen is.

Senkit nem engedett be a lakásba. Csak az írónőt egyszer. De jelentheti azt is, hogy a személyiségünknek van egy ajtaja, amin nem engedünk be senkit. Különösen olyan emberek zárnak be így, akik nagyon sokat szenvedtek és sok érzelmi megrázkódtatást éltek át. Ahogy Emernc, akinek összetörték a szívét, aki elvesztette a szeretteit és azt érezte, csak úgy képes tovább élni, ha érzelmileg nem enged senkit magához közel. ‐A két főszereplő mit jelentett egymás számára? Úgy gondolom, hogy ez a két ember amikor találkozott, magányos volt. Emerenc ahogy az írónő szívós törekvését látta azért, hogy elfogadott íróvá váljon, kezdte méltányolni s a kitartó igyekezete nagy hatással volt rá. Az írónőre pedig talán az, hogy egy olyan karakteres emberrel találkozott Emerenc személyében, akinek megvolt a maga szigora, de megvolt a szíve is. Emerenc, akinek soha nem volt gyereke, úgy élte meg egyre inkább a közös életüket, minthogyha az írónő a lánya lenne. Az írónő számára Emerenc pedig egy olyan valaki volt, aki olyan személyes érzelmeket váltott ki belőle, amelyekre talán nem volt felkészülve, nem volt gyereke s Emerenc vált számára Violává…. S Emerenc volt számára az, aki olyan közel került hozzá, hogy kimondta az emberi kapcsolatuk lényegét: “Mikor ő is ráért, meg én is, beszélgettünk. Szerettünk együtt lenni.” Hogy két embert ilyen műveltségbeli különbséggel mi tud összekapcsolni? A szeretet, s talán az a fajta született intelligencia, amivel mindketten, de ez az egyszerű Emerenc is rendelkezett. Az intelligencia, amelyet nem lehet tanulni, mert tapasztalhattuk, egy tanult ember nem feltétlenül intelligens.

Hányszor tud olyan bölcsességet mondani egy egyszerű ember, mintha egy professzor lenne? Hát igen, ők az Élet egyetemét kijárt professzorok. Ez a két ember, a klasszika filológus Szabó Magda, az írónő, és az egyszerű Emerenc barátságot kötöttek.

“Eljött az az időpont, amitől fogva Emerenc már valóban szeretett, fenntartás nélkül, úgy, ahogy az általa soha kézbe nem vett Bibliában olvashatta volna, ha van ilyen könyve.“ ‐ jellemezte a kapcsolatukat Szabó Magda. Igen, Emerenc a megérzéseire hagyatkozva élte az életét. ‐Hányszor adtad elő ezt a monodrámát?

Jó néhányszor adtam elő ezt a darabot ‐ a Petőfi Irodalmi Múzeumban volt a bemutató ‐, szám szerint nem is tudom megmondani, de remélem, hogy még sokszor műsorra tűzhetem. Itt most Észak‐Amerikában hatszor adom elő, a torontói volt az első. Connecticut, Washington után San Francisco, San Diego, Los Angeles következik. Elkészítettük Némethy‐Kesserű Judittal az angol szöveget, amelyet a magyarnyelvű előadás alatt majd kivetítünk a fejem feletti vászonra, s így a már magyarul kevéssé vagy törten beszélők, valamint az angol anyanyelvű közönség is élvezheti az előadást.

‐Van‐e kedvenc részed a műből, ami felvillantott valamit benned?

Több ilyen jelenet van. Ami úgy érzem a kvintesszenciája ennek az emberi kapcsolatok alakulásának és megbecsülésének a kérdésében az az, amikor Emerenc rápirít az írónőre és kioktatja, hogy sokkal fontosabb egy embert, ha beteg, kiszolgálni, és a kedvére tenni, mint folyton dolgozni. A böjtnél esik erről szó, amikor nem főzi meg Emerenc az írónő kérésére a szilvalevest nagypénteken és akkor Emerenc keményen leteremti az írónőt; a fejére olvassa, hogy állandóan rohan valahová, minden rendszerezett, a mosás, a vasalás, a fogorvos…, de nem jut ideje arra, hogy a szeretett férjét kellő figyelemben részesítse. Ismerős képlet, ugye? Nagyon sokszor úgy élünk, hogy be van osztva minden napunk szinte percről‐ percre, és közben elfelejtünk élni. A lényegre odafigyelni szinte nem is jut időnk. Az írőnő a dorgáláskor sírva fakadt ‐ azért ami igaz volt vagy azért ami nem? Elgondolkodtató… ‐Én nagyon hűnek tartottam a te interpretációdat, a monodráma változatot a regényhez hasonlítva. Te hogy látod ezt, a regényhez való hű ragaszkodást?

Fontosnak tartom. Úgy gondolom, hogy attól lesz hiteles egy előadás, ha az eredeti regénnyel megegyező a monodráma anyaga, vagyis szöveghű. És az is fontos, hogy valakinek, jelen esetben nekem, szívügye a regényben felmerülő történések tolmácsolása. Egy előadóművész közvetítő és ha sikerül közvetíteni az írói gondolatsorokat és problémákat, akkor bekövetkezhet, hogy együtt lélegzik az előadó és a közönség, és szinte együtt mozdul képről‐képre, színről‐színre; mert nagyon erős Az ajtó története. És erős történetet hitelesen előadni csak teljes jelenléttel lehet. Ennek a monodrámának elkészült az angol szöveg változata is. Az angolra fordított regény Amerikában a tizes toplistán szerepelt a New York Times felmérése szerint. Az Amerikában megjelent regényben a magyar regényből kiemelt részek bejelölésre kerültek és ebből készült el a slideshow, ami a monodráma angolra fordított szövegét tartalmazza. Ahogy említettem korábban, Némethy‐ Kesserű Judit New Yorkban élő professzor barátnőmmel sokat dolgoztunk a darab előkészítésén, s így authentikusan hiteles ez a szöveg is! Elértük a célunkat: Szabó Magda gondolatai szólalnak meg az előadáson hangban és képben. ‐Végezetül még egy kérdés: te milyennek találtad a befejezést?

Nagyon drámai. A regényben is nagyon nehéz elolvasni a kórházban történt Emerenc és írónő találkozót. Ebben a részben is sok nagyon fontos mondat hangzik el, például amikor azt mondja Emerenc, hogy: “Ha engedett volna meghalni, a síron túlról is vigyáznék magára, de most már nem tűröm meg a közelemben.” Mindenkit el kellene tudni engedni. Emerenc ebben az állapotában nem kívánt tovább élni. Ez mélyen elgondolkoztató: jót akarunk, de szükség van‐e arra, hogy mindenképpen jót tegyünk? S mivel teszünk jót? Mi a te dolgod? Talán, hogy a beteg mellett legyél a döntésében. S igyekezd megszépíteni elesettségében is az életét. És a legfontosabb: azt, aki az ajtaján beengedett, minden körülmények között szolgáljuk.

11

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Irodalmi Délután Dr. Heltai Gyöngyi színháztörténésszel Sándor Ilona

Október 28‐án nem egy kizárólag irodalmi jellegű téma volt a torontói Szent Erzsébet Irodalmi Klub programjára tűzve. A két világháború közti pesti magánszínházak működéséről és sztárjairól tartott egy kiadós, igényes kidolgozású ismeretterjesztő előadást Dr. Heltai Gyöngyi színháztörténész.

Az előadás utáni kedvező visszhangból következtetve úgy látszott, hogy ilyen kulturális, színháztörténeti téma iránt is van érdeklődés.

Vendégelőadónk, Heltai Gyöngyi Edmontonból érkezett hozzánk. Ő ott jelenleg az Albertai Egyetem magyar vendégtanára. Ebben a félévben a Történelem Tanszéken Európai városok és kultúra címmel tart órát, korábban a Dráma Tanszéken tanított, valamint részt vesz az egyetem bölcsészkarán húsz éve működő Wirth Institute for Austrian and Central European Studies munkájában is. Korábban a b ud ap e s t i E ö t vö s Lórá nd T u d o mán y e g y e t e m Bölcsészettudományi Karán, az Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszéken tanított 2005 és 2017 között, miután a Laval Egyetemen megvédte Usages de l’opérette pendant la période socialiste en Hongrie.

(1949–1968) című PhD disszertációját. Kutatási területe részben a 19. század és nagyobb hangsúllyal a 20. század magyar és európai színháztörténete, beleértve a zenés szórakoztató műfajok és a politika kapcsolatának vizsgálatát.

Torontói előadásában Gyöngyi egy folyamatot mutatott be, azt, ahogyan Pest‐Buda először még zömében német nyelvű színházai mellett kifejlődött a magyar nyelvű kereskedelmi alapon működő színjátszás. Tehát nem a Nemzeti Színházra koncentrált, hanem arra, hogy elsőként a Budai majd Pesti Népszínház milyen műfajokkal alapozta meg a pesti magánszínházak felgyorsult fejlődését. Vázolta miként vált lehetségessé, hogy Molnár Ferenc már a 20. század tízes éveire világszerte játszott színpadi szerző lett, miközben a pesti magánszínházak zöme csak a századforduló táján alakult.

12

Gyöngyi előadásában két színházra koncentrált, a Vígszínházra, ami a legfolyamatosabban működő magánszínház volt és a Fővárosi Operett Színházra, ami a kor legközkedveltebb műfaját, az operettet művelte. Elsősorban azt a működési modellt jellemezte, ami ezeket a színházakat életképesként fenntartotta, utalt rá, hogy kik és miként irányították a színházakat működtető részvénytársaságokat, és a vezetőségnek milyen nemzetközi kapcsolatai voltak. ‐Gyöngyi, nem szokványos foglalkozásod van. Te miért akartál színháztörténész lenni?

Kecskeméten, ahol felnőttem és gimnáziumba jártam, nagyon érdekes és vonzó művész színház működött az 1970‐és 80‐as években. Akkoriban bizonyos színháztörténeti okok miatt a kaposvári és szolnoki színház is izgalmas szellemi műhely lett, akárcsak a kecskeméti, elsősorban fiatal vezető rendezőiknek köszönhetően. A kecskeméti színház művészi arculatát Ruszt József főrendező határozta meg. Fogalmazhatunk úgy, hogy Magyarországon e korábban a pestihez képest másodrangúnak tartott vidéki értelmiségi színházi műhelyekben alakult ki az úgynevezett rendezői színház. Korábban inkább a színészek, még korábban a sztárok voltak az előadások meghatározói, miattuk vagy a szerzők miatt váltottak jegyet a nézők. E késő Kádár‐kori vidéki színházakban egyszerre csak a rendezői dráma interpretáció került előtérbe, vált a közönség és a kritika számára izgalmassá. Ezek az elsősorban klasszikus drámákra épülő előadásokból „kiolvasható” értelmezések sok társadalomkritikus utalást is tartalmaztak, s a minisztériumi színházi irányítás tisztviselőinek sok fejfájást okoztak. Én azonban a gimnáziumi évek alatt másra sem törekedtem, minthogy minél többször láthassak egy előadást; ez a művészeti ág vált a legátélhetőbbé és legizgalmasabbá számomra.

Akkoriban a kísérleti színházak lelkes híveként persze egyáltalán nem lelkesedtem az operettért, ami egy modern, társadalomkritikus rendezői színházi előadáshoz képest érdektelennek tűnt. Azóta persze érdekel és vonz a színház majd minden formája, de kutatóként, történészként elsősorban a színház társadalomtörténeti vonatkozásaival foglalkozom. ‐Mit vettél figyelembe a mai előadásodnál, hogyan készültél arra?

Igyekeztem megtalálni azt az arányt, hogy ne legyen túlságosan szaktudományi jellegű az előadás, de azért támaszkodjon levéltári alapkutatásaimra. Nem akartam egy mikrotörténeti, egyetlen szereplőre vagy színházra összpontosító elemzést kínálni, inkább egy folyamatot törekedtem bemutatni.

Nevezetesen, hogy milyen külföldi hatások és magyar közvetítők révén válhattak a pesti bulvárszínházak szerzői és darabjai olyan gyorsan nemzetközi hírűvé, a kozmopolita színházi ipar piacképes szereplőivé. Arra is utalni akartam, hogy az egész működőképes, de korántsem hibátlan és igazságos magánszínházi modell hogyan omlott össze 1945, pontosabban inkább 1949, a színházak államosítása után, mikor a társadalmi rendszer totális átformálásával párhuzamosan egy a pártállam által szubvencionált, ugyanakkor vaskézzel irányított színházi struktúrát hoztak létre. Annak is megvoltak a kétségtelen értékei, de irányítói a korábbi kereskedelmi színházi hagyomány zömét polgáriként, korszerűtlenként elutasították. Bizonyos műfajokat, például az operettet az 1950‐es években szocialista

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

propagandaműfajjá igyekeztek átgyúrni, persze sikertelenül. A nézők az évtizedes presszió ellenére sem akartak leszokni a korszerűtlennek kikiáltott pesti operettekről. A kulturális emlékezetben megőrződtek a két háború közti sztárok, darabok és a dallamok, minden hivatali rosszallás ellenére. ‐Mi a mostani fő kutatási területed?

Budapesten a Vígszínház iratanyagát vizsgálom párhuzamosan a Budapesti Színigazgatók Szövetségének irattárával. Mindkettő az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárában található. Ez egy nagyon izgalmas tükör, hisz a Budapesti Színigazgatók Szövetségének jegyzőkönyvei, a színigazgatók azokban olvasható tárgyalásai feltárják a pesti magánszínházak mindennapi működését s az üléseken felmerülő témák jelzik, hogy a fővárosi színházak milyen szerepeket töltöttek be a két háború közti magyar társadalomban. Eközben a vígszínházi iratok e színháztörténeti korszaknak a művészi vetületét is mutatják, kiolvasható a dokumentumokból, magyar és idegen nyelvű levelezésből, hogy miként válogatták a darabokat, milyen külföldi színházi ügynökökkel, kiadókkal tartottak kapcsolatot, illetve hogyan válogatták, kezelték és fizették színészeiket. Ezekkel a színházak működését feltáró dokumentumokkal korábban kevéssé foglalkoztak, inkább a drámatörténetet, illetve a színházi magaskultúrát vizsgálták. A szórakoztató műfajokra kevésbé figyeltek, mára azonban Cultural Studies révén a populáris kultúra teljesen egyenrangú kutatási területté vált. Mivel most Edmontonban vagyok, itt az oktatással párhuzamosan a két háború közti pesti színigazgatók amerikai üzleti és művészi kapcsolatait kutatom.

Miért tanulsz magyarul?

Beszélgetés Stefano D’Daddario‐val Sándor Ilona

A Torontóban működő Magyar Helikon Társaság hosszú évek óta szervezi a felnőtt nyelvtanfolyamokat a magyarul tanulnivágyó nem magyar anyanyelvű egyének számára. Ezen program keretében tavaly szeptember óta tanulja a magyar mint idegen nyelvet Stefano D’Addario, aki az eltelt egy év alatt a kezdő szintről a kibontakozó társalgási szintig jutott el.

Stefanónak jó nyelvérzéke van, hiszen a kezdetkor csak néhány magyar szót és kifejezést ismert, mára már viszont mondatokban tud beszélni. Elég jól ki tudja magát fejezni a mindennapi életre vonatkozó kommunikációs helyzetekben.

Amikor a nyelvóránk után ezt az interjút készítettem vele, próbált minél több mindent magyarul elmondani. Itt‐ott kiigazítottam a magyarját és ‘besegítettem’ egy‐két szóval.

Stefano már többször járt Magyarországon, utoljára idén nyáron. Nemcsak a nyelvet kezdi tehát jobban megismerni, hanem a magyar szokásokat és kultúrát is. ‐Stefano, miért tanulsz magyarul? Mi adja a motivációt?

A párom, Vivien, magyar és én négyszer Magyarországon voltam. Először soha nem beszélgettem az ő családjával, hacsak Vivien nem fordított. Idén volt először, hogy sokat beszélhettem magyarul Vivien családjával. ‐Elégedett voltál a magyar tudásoddal?

Igen… Igen, de többet akarok tudni magyarul. Amikor most a nyáron Magyarországon voltam, én meg voltam lepődve, hogy tudtam beszélni. Segített, amit a magyar órán tanultam, valóban sokat tanultam. Azonban rájöttem, hogy nekem még többet kell tanulni.

A Markham‐ban született Stefano, aki olasz származású, de angol anyanyelvű, saját bevallása szerint gyerekkorában nem szeretett tanulni. ‘Rossz’ diák volt, az iskolából gyakran hiányzott. A középiskolából is kimaradt. Később aztán főiskolára akart menni és kellett a középiskolai diploma. A Humber Főiskolára csak 22 éves korában tudott jelentkezni. Egy kétéves 13

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

marketing program elvégzése után idén szeptembertől a York Egyetemre jár. Ugyancsak marketinget tanul, de más irányban, mert szeretne szakmailag előrejutni. A tanulás fontosságáról ma más véleménnyel van. A 24 éves Stefano 6 éve ismeri párját, Siklódi Vivient. Ők a Torontóhoz közeli Newmarketben élnek. ‐Idén merre jártál Magyarországon?

Mi sok időt Miskolcon töltöttünk, mert Vivien családja ott lakik.

Miskolctapolcán voltunk a barlangfürdőben, egy vidám hangulatú partin. Pesten Vivien nagyszülei és apukája élnek, ezért sok időt ott is töltöttem. Jártam Cinkotán, azt hiszem, ez a 16. kerületben van. Aztán a Balatonon béreltünk egy nyaralót a barátainkkal. Ők Timi és András. Ez Siófokon volt. ‐Te már négyszer voltál Magyarországon. Milyennek látod Magyarországot, milyenek a magyarok?

Nemcsak Budapesten voltam, hanem sok helyen, ezért megfigyeltem a ‘magyaros’, az igazi magyar életet. Cinkota is Pesten van, de oda sok túrista nem jár. Szóval én nem a Gellérthegyről láttam Magyarországot, ahogy sok túrista látja Magyarországot, hanem több oldalról is. Például Pest és Miskolc között van sok különbség. A miskolci emberek másképpen beszélnek, szóval ezt nehezebb nekem érteni. ‐Hogy tanulod a magyar nyelvet?

Nekem a legjobb gyakorlás a beszéd, amikor beszélek. Én szeretek magyar filmet nézni és magyar zenét hallgatni. Sokat gyakorolom a magyart a zenén keresztül. ‐És Vivien sokat beszél veled magyarul?

Hát, …nem eleget. Minden csoporttársamtól ugyanezt hallom, hogy a társa nem beszél vele eleget magyarul. Azt hiszem, hogy ez azért van, mert mi általában angolul beszélünk. Az könnyebb. De nagyon fontos a magyaroknak beszélgetni magyarul egy magyarul tanulóval, mint én. Amikor Magyarországon voltam ebben az évben, én sokat tanultam a vakációm alatt, mert nagyon sokat beszéltem magyarul. Én büszke voltam magamra. Amikor megérkeztem, fájt a torkom. Én egyedül mentem a gyógyszertárba és gyógyszert kértem. Ezt egyedül csináltam és ez először volt, hogy senki nem segített nekem. ‐Mondd, hogyan segített a Helikon nyelvtanfolyam a magyar nyelv tanulásában?

A legfontosabb az, hogy a tanfolyam magyar környezetet ad a tanulásban. Nekem tanulni a magyar nyelvet más emberekkel nagyon fontos. Az is fontos, hogy egy szaktanár tanítja a nyelvet, aki megmagyarázza a nyelvtani szabályokat. ‐Van kedvenc szavad? Gondolom, biztosan vannak ilyen szavak.

Persze, vannak. Egyik kedvencem a ‘villanykörte’ szó, mert más mint az angol, de logikus. Ezt ha lefordítom angolra: ‘electricity pear’ vagy ‘light pear’. Angolul ez másképp van: ‘lightbulb’, ami nem ugyanúgy van. Ez olyan érdekes nekem és ezen mindig nevetek. ‐Mit mondanak az emberek, amikor hallják, hogy magyarul beszélsz?

Meglepődnek és örülnek. Mindig mondják, hogy jól beszélek magyarul és én örülök ennek. De mondom nekik, hogy én csak töröm a magyart és bénán beszélek. Ők nevetnek és mondják, hogy jól beszélek.

14

50 éves az Amerikai Magyar Orvosszövetség (1968 – 2018)

Sándor Ilona

Egy jelentős mérföldkőhöz jutott el az Amerikai Magyar Orvosszövetség (Hungarian Medical Association of America, röviden HMAA), ugyanis idén ünnepli 50 éves fennállását. A floridai Sarasotában október 28‐a és november 2‐a között került sor az Orvosszövetség szokásos éves tudományos gyűlésére és a kerek évfordulós megemlékezésre. Az ünnepi megnyitó beszédet Áder János Magyarország köztársasági elnöke mondta.

Az orvosi konferencia előtt a hálaadási ünnep alatt torontói otthonában ültem le egy hosszas beszélgetésre Dr. Forbáth Péterrel, aki az HMAA oszlopos tagja és eléggé jól ismeri az Orvosszövetség történetét. Habár nem volt az alapítók között, folyamatosan jelen volt a korai szakasztól kezdve, hiszen 1971 körül csatlakozott a szövetséghez. Beszélgetésünk elején Péter kihangsúlyozta, hogy próbálja a tőle telhető legjobb visszaemlékezése szerint felidézni a szövetség múltját, mely bizonyos szempontból túlmegy az ötven éven.

Az 1945‐ös és az azután következő években a világégés elég sok orvost száműzötté tett. Voltak, akik a ‘45 előtti politikában résztvettek és féltek a felelősségre vonástól, ezért eltávoztak

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Magyarországról. Voltak, akik az orosz megszállástól féltek, aztán volt egy orvosréteg, aki nem szimpatizált a bolsevista életszemlélettel, és azután volt az 56‐os nagyobb kirajzás. Ez a középosztálynak volt az emigrációja. Ennek következtében az orvosoknak egy jó része Észak‐Amerikában kötött ki, ahol 1950‐ ben nyílt meg a határ Közép‐ és Kelet‐Európából származó bevándorlók előtt. Ohio és New York államokba aránylag sok orvos jött és elkezdte praxisát. A családos orvosok összejártak; az asszonyok beszéltek a gyerekekről, a konyháról, az orvos férjek pedig a medicináról. Azután néhány orvos elhatározta, hogy rendszeressé teszi az összejárást, ami egy ‘továbbképzésnek’ is volt tekinthető, persze nem hivatalosan, mivel a különböző szakterületeket képviselő orvosok kicserélték tapasztalataikat és tudásukat egymás között. Ahogy egy kicsit jómódúabbak lettek, ezek a Chicago és Cleveland környékén élő orvosok elhatározták, hogy leutaznak délre a hideg téli klíma miatt és ott töltenek pár hetet. Így mentek a floridai Sarasotába, ahol egy nagyobb magyar közösség élt, és ott folytatták a baráti továbbképzéseket. Kezdett nőni ez a csoport, aminek egyik tagja a Buffalói Egyetem urológus professzora, Magoss Imre volt. Aztán az a javaslat jött, hogy változtassák meg az összejövetelek nyelvét angolra, elvégre Amerikában voltak, és regisztrálják ezt a magyar orvosi szövetséget. Ez meg is történt; Buffalóban az egyetemen, aztán pedig az amerikai orvosi egyesületben is.

Amikor Sarasotában Péter csatlakozott a gyűlésekhez, olyan orvos előadókat választottak, akik egyetemen is tanítottak, mint például Magoss Imre vagy Péter, aki a Torontói Egyetemen tanított. Elfogadtatták azt, hogy az ottani előadások nívója továbbképzésnek számítson. Ez azért is volt fontos, mert a szakmai követelmények szerint minden orvosnak bizonyos óraszámú továbbképzést kellett felmutatni. Az egyhetes gyűléseket az év 43. hetére, az októberből novemberbe menő hétre tették. Azért volt egyhetes, mert a résztvevők nem akartak reggeltől estig előadást hallgatni. Ehelyett inkább csak délelőtt gyűléseztek, délután pedig élvezték a floridai fürdőzést és napsütést. Bankettet is rendeztek, ahol az asszonyok a saját konyhájukban főztek paprikás krumplit. Péter úgy emlékszik vissza, hogy az ő idején kezdetben 25‐30 orvos gyűlt össze, de a legtöbb orvos hozta a családját is erre az időszakra. Egy motelszerű szállodában voltak, amely szokás a mai napig megmaradt. Persze több jómódú orvos vett ott öröklakást is.

Amerikainak mondják ezt az Orvosszövetséget, de a mai napig is szervezetileg az amerikai az USÁ‐t és Kanadát jelenti, tehát valójában ez egy észak‐amerikai magyar orvosi szövetség.

Ahogy nagyobbá nőtt, jobb szervezettséget igényelt. Kiküldtek meghívókat és elnököt választottak. Amikor ötvenen lettek, akkor kellett egy vezetőgárda. A vezetőség választotta meg mindig az elnököket. Magoss halála után az elnökök kétéves periódusra lettek választva. Péter 2001‐től 2003‐ig volt az elnök. Közben különböző helyeken alcsoportok, chapter‐ek is létrejöttek az HMAA ernyője alatt. Nagy változást hozott, amikor a Buffalói Egyetem elfogadta egy ösztöndíjas program bevezetését. Ez azt jelentette, hogy Magyarországról 20 utolsóéves orvostanhallgató eljöhetett az amerikai magyar orvosok költségén és a Buffalói Egyetem felvette őket mint

cselédkönyvesek (angolul clerkship) egy háromhónapos kórházi gyakorlatra. Kölcsönösen el tudták fogadtatni a Buffalói Egyetem dékánjával és a magyar orvosi egyetemek ‐ budapesti, pécsi, szegedi, debreceni‐ dékánjaival az orvostanhallgatók kiküldését. Kezdetben a marosvásárhelyi és pozsonyi orvosi egyetemekről a magyar diákok nem jöhettek. Ebben a csereprogramban kevesebb amerikai diák ment Magyarországra mint amennyi magyar jött Amerikába. Tandíjat az egyetemek nem kértek a hallgatóktól és a háromhónapos program teljes értékben lett beszámítva az orvosi képzésben.

Ezt a lehetőséget meg kellett pályázni és a magyar diákok részéről megfelelő angol nyelvtudáshoz volt kötve. Később bejött adományok segítették az anyagi költségek fedezését, majd az utóbbi években a magyar állam komoly segítséget nyújt, így mostanra csak a kiadások egy része terheli az Orvosszövetséget.

Az Orvosszövetség már a megalakulása elején szigorúan lefektette, hogy ez egy politikamentes, szakmai vonalú szövetség. Előítélet nélkül fogadták a Magyarországról kijövő orvos professzorokat távoltartva a politikai felfogásukat.

Időközben az HMAA naggyá fejlődött és mostanra már a sarasotai gyűléseken kb. 150 orvos vesz részt, mint hallgató. Az előadások kb. 30 órát tesznek ki napi hat órában az egy hét során. A Szövetség vezetősége összejön kétszer az egyhetes tartózkodás alatt. Az előadások mellett illetve után vannak szociális programok is mint például egy bevezető koktél parti az elején, vízipóló meccs az amerikai magyarok és a magyarországi

15

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

magyarok között, tenisz mérkőzés és bankett. Az utolsó öt évben még egy úgynevezett ‘kocsma parti’ is van, ahol magyar pálinka és pogácsa mellett lehet elbeszélgetni. Ezt egyébként valakinek az angol felesége nevezte így, aki nem tudta, hogy Magyarországon a kocsma szónak egyfajta lenéző jellege van.

Az évek során több híres vagy ismertebb orvos adott elő a gyűléseken. A 25 éves évfordulóra például eljött William Ganz kassai orvos, aki egy olyan katétert fejlesztett ki, amit még mindig használnak. A legelején előadott a világhírűvé vált Selye János, aki a stressz elméletén dolgozott. ‐Péter, ha visszanéz az elmúlt évekre, Ön kb. hányszor adott elő ezeken a gyűléseken Sarasotában? Milyen jellegűek az előadások? Én az első időben minden alkalommal előadtam. Azokban a témákban, amik a specialitásomhoz tartoztak, vagy kardiológiában, vagy pedig gyerekgyógyászatban. Az utóbbi időben nem adok elő, mert nem praktizálok. Most annyi előadónk van, hogy bőségesen van téma. Mostmár olyan nagyok vagyunk, hogy a magyar chapter‐nek az ülésén idén 120 ‐an voltak. Az mindig augusztus végén Szent István ünnepe körül van. Ott főleg a fiatalok adnak elő. A legjobb angol nyelvű és a legjobb magyar nyelvű előadást meghívjuk mint vendéget és előadhatják angolul az előadásokat Sarasotában. Ez a díj. Egy szavazás van és rendszerint én vagyok az egyik a bírók közül, hogy melyik a legjobb előadás. Azért megyek Magyarországra minden augusztusban. Valószínűleg én vagyok a koridős, most én vagyok a Péter bácsi mindenkinek. Hosszú ideje résztvettem ebben és egyetemi háttérrel, ami az elején volt különösen fontos. Nem volt annyi embernek egyetemi rangja. Ma ez már nem probléma, mert sokan dolgoznak egyetemen. ‐Ötven év távlatából nézve Péter hogyan foglalná össze ennek a Szövetségnek a jelentőségét?

Nagyon fontosnak tartom az internacionális kapcsolatokat és a tudásnak az átadását. Ahogy régebben a magyar Nobel‐ díjasaink és a magyar vezetők gyakorlata abból jött, hogy lehetőségük volt az USÁ‐ban dolgozni. Például Szent‐Györgyi Albert fiatal korában – ez sem nagyon közismert – Bostonban volt és akkor már dolgoztak a nem ismert anyagon, ami később a C vitamin volt. Az az anyag a mellékveséből jött. Az összes bostoni vágóhidak szállították a mellékvesét. És amikor Szent‐ Györgyi hazajött, nem volt Magyarországon annyi mellékvese, és ő rájött, hogy ugyanaz az anyag a paprikában is megvan.

Ebből aztán kidolgozta az aszkorbinsavat, ami a C vitamin lett.

Ezért kapta egy néhány év múlva a Nobel‐díjat. Ugyanígy minden vezető embernek fontos, hogy világviszonylatban ismerje az embereket és a kapcsolatokat. Amikor az ember már teljesen kiképzett, akkor csak hetekre is elmenjen és azt a pár kérdést egy vele egykorú, de egy kis más irányban levő kutatóval megbeszélje. Nagyon sok embert tudok elmondani, például ott van Dr. Kassai, aki itt tanulta meg, hogy hogyan lehet a légcsövet tükrözni és Magyarországon bevezette a légcső‐tükrözést és ő ennek a magyarországi megalapítója. A mi célunk is az, hogy ezek az emberek, akik hazamennek, mármint az ösztöndíjasok, azok közül sokan megszerzik a PhD‐t. 15‐20 év múlva valószínűleg vezető emberek lesznek Magyarországon.

16

Egészen biztos, hogy a három hónap alatt ők meglátják, hogy külföldön mi jobb, mit tudnak megcsinálni Magyarországon, és kiépítik a személyi kapcsolatot. Csupán az emberi kapcsolatok és embereknek a másik felé érzett tisztelete döntheti el, hogy a világ mindenféle megítélés és megítéltetés ellenére összetart és az emberek testvériesen megosztják a kapcsolatokat. ‐Szóval az nagyon fontos, hogy az HMAA egy kapcsolat hálózat legyen.

Igen. És akik ott vannak a kongresszuson, azok megtanulják, hogy nem csak az ő szűk határterületükön vannak. Az én ismeretemben például a genetika még csak ilyen kicsi volt. Ma a genetika nagyon fontos, de én még nem tanultam genetikát az egyetemen. De ha elmegyek Sarasotába, nem biztos, hogy megértek mindent, de mégis tudom, hogy mi új van a medicinában. Ez egy multidiszciplináris csoport és tudjuk azt, hogy fejlődik a tudomány. Tehát ez fontos szakmailag és a fiatalok továbbképzésében is. ‐Vissza tud Péter emlékezni egy olyan előadására, amikor valami újról adott elő, ami teljesen új volt mások számára?

Van egy olyan aorta szűkület, az aortának a szűkülete, ami nem egy billentyű szűkület, hanem csak a szívösszehúzódás következtében jön létre. Amikor az új volt és nem közismert, az aorta stenosis, erről előadtam Sarasotában. Sőt volt egy olyan megfigyelésem, a pitvari sövény hibája, ami egészen új volt és Torontóban indult és csak két kórházban észleltük. Azt is ott adtam elő egészen ezen ismeret elején. ‐Végezetül mit szeretne még elmondani az HMAA‐ről? A jövőről?

Akármilyen szervezetet vegyünk, ez lehet egy templom, ez lehet egy tanári kar, ez lehet a medicina: ha nem vesszük be a fiatalokat, és nem adunk nekik vezető pozíciót, azzal az egyesület megszűnik. A jövőnek ez az egyik titka, hogy az emberi élet véges, akármilyen tudást hordozunk és minél többet tud az ember, annál többet kell tanítani. És annál inkább azon kell lenni, hogy mi lesz, ha én nem leszek. A legtöbb ember annyit ér, amennyit át tudott adni az utókornak. Nekem az egyik legnagyobb örömöm, hogy én 1973‐ban Magyarországon segíteni tudtam a koszorús ér betegség modern ellátásában. Ezzel ezer és ezer magyarnak az életét meghosszabbítottuk vagy jobbá tettük. Énnekem az egyik legnagyobb örömöm az, ha egy diákom többet tud, többre viszi, mint én.

Amikor október elején ezt a beszélgetést folytattuk, Péter még nem sejtette, hogy a közelgő kerek évfordulós konferencián őt is megtisztelő figyelemben fogják részesíteni. November elején, amikor ismét találkoztunk, örömmel osztotta meg velem a jó hírt: az Orvosszövetség Tiszteletbeli Örök Elnöke kitüntetést kapta. Elmondása szerint nem gondolta volna, hogy ilyen jól fog sikerülni az 50. évfordulóra rendezett tudományos gyűlés, melynek kb. 200 résztvevője volt. A négy magyarországi orvosi egyetemen kívül a marosvásárhelyi és a pozsonyi egyetemek is képviseltették magukat. A résztvevők között volt számos elismert orvos, köztük a Nobel‐díjas Dr. Craig Mello. Ezen kívül meghívott vendégként jelen volt Áder János köztársasági elnök és dr. Szabó László Magyarország washingtoni nagykövete is.

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Mátyás király vitézei voltunk...

Németh Enikő

vitézek a másnap esedékes ügyességi versenyére. Így csütörtök délelőtt a “vitézek” megismerkedtek és gyakoroltot szereztek az íjászatban, majd ezt követte az ügyességi próbára való felkészülés, ami malomkő tartást, célbadobást és íjazást foglalt magába. Minden vitéz komoly hozzáállással és alapos fizikai felkészültséggel vett részt, úgyhogy mindannyian sikeresen bekerültek Mátyás király “Fekete seregébe” és büszkén vehet‐ ték át az oklevelet meg az arany “tallért” a király kincstárából. A tábort egy vidám és hűsítő vízicsatával zártuk, ahol senki sem sérült meg de kiválóan használhatta a célbadobó készségét és a harci taktikákat.

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Kossuth Ház vezetőségé‐ nek, hogy ebben a kellemes, magyar környezetben tölthettek a gyermekek egy egész hetet, továbbá Fáy Tamásnak és Bencé‐ nek valamint Németh Ábelnek az íjászatban nyújtott segítségükért, meg Sayad Anettnek és Zolcsák Irénnek az átfogó munkájukért. A gyermekek és a tábor vezetők sok kellemes élménnyel és emlékkel gazdagodva váltak el egymástól azzal a reménnyel, hogy jövőre ismét részesei lehetnek egy újabb, fele‐ jthetetlen magyar történelmi tábornak.

Idén nyáron ismét megrendezésre került a történelmi magyar tábor a Cambridge‐i Kossuth Házban, amelynek témája“ Mátyás király élete és kora” volt. A táborban 4‐14 éves korú gyermekek vettek részt Guelph, Kitchener‐Waterloo és London térségéből és idén először a Magyar Állam támogatását is élveztük, mert sikeresen pályáztunk, hogy a kanadai magyar Diaszpórában elő magyar gyermekek intenzíven gyakorolhassák egy héten át a magyar nyelvet és megismerkedhessenek a magyar nép különleges és érdekes történelmével.

A hétfő délelőtti közös ismerkedés után, egy nagyon részletes és figyelem felkeltő dokumentum film segítségével alaposan betekinthettünk Hunyadi Mátyás életébe, és tanulhatunk kiváló hadvezéri készségéről és különös uralkodói tehetségéről, amit másnap a reneszánsz korra jellemző várak készítésével folytat‐ tunk és délután a Mátyás király kincsének keresésére indultunk, amit különböző nehézségű feladatok végrehajtása után sikerült is megtalálnunk a “kincsesládában”. Szerdán a szomszédban levő lovasfarmra látogattuk el, ahol minden lovag büszkén és bátran ült fel a lóra és volt olyan bátor lovas is, aki önállóan kerülte meg a nagy karámot, délután pedig elolvastuk Kinizsi Pál vitéz tetteiről szóló mesét, hogy méltán felkészülhessenek a 17

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Ünneplünk, emlékezünk, hálát adunk

A Windsori Független Magyar Református Egyház 85. évfordulója

családos embererek is vannak, mindinkább érezték azt, hogy szükségük lenne egy lelki vezetőre, aki egyházi szervezetbe tömörítené őket, aki magyar nyelven hirdetné Isten ígéjét, aki ügyes‐bajos dolgaikban gyámolítaná, a szomorúság napjain vígasztalná őket.

Vágyakozásuk valóra is vált, mert 1927 tavaszán körükbe érkezett Nt. Kovács Ferenc református lelkész, aki nagy ügybuzgalommal fogott hozzá az akkor még szétszórtan élő kálvinisták tömörítéséhez. Voltak hitbuzgó református atyafiak, akik nem sajnálták a fáradságot és munkájuk végeztével napokig, hetekig járták a várost, hogy lehetőség szerint minden reformátust elérhessenek és megmondják az örömhirt, hogy: íme, lesz már lelkészünk. A fáradságos munkát siker is koronázta, mert már 1927. június hó 28‐án hivatalosan meg is alakították a Windsori Első Magyar Református Egyházat.

Ünneplünk, mert elérkeztünk a Gyülekezet fennállásának 85. évfordulójához. Nagy mérföldkő ez nekünk. Mindeddig megsegített minket az Úr! 1. Sámuel 7,12.

Emlékezünk elődeinkre, szüleinkre és meghajtjuk fejünket tiszteletünk jeleként, hogy mi mindent hagytak ránk. Hálát adunk Isten megtartó kegyelméért, hogy neki az volt a terve, hogy hosszú időn át legyen és maradjon itt magyar egyház.

Nt. Lizik Zoltán lelkipásztor Veres Zoltán főgondnok

Ám az egész világot fenyegető gazdasági válság a gazdag Kanadát is úgy megrendítette, hogy különösen a jövevényeknek, hosszú éveken át, alig jutott egyéb, mint itt‐ott centekkel fizetett segélymunka, vagy némi hatósági segély.

Alapító tagjaink legtöbbje a nyomorúság kenyerét kóstolta meg először az új hazában. De anyagi nehézségekkel küszködve sem tudott beletörődni abba, hogy Windsorban nincs magyar református egyház. Volt ugyan magyar nyelvű igehirdetés már, de idegen egyháztest keretében, ők azonban magyar egyházban akarták gyakorolni vallásukat. Többen egy másik gyülekezetet alapítottak. Trianon után ez érthető volt. Ezt a hűséget, jellemet, a hithez halálig való ragaszkodást ma is tőlük kellene megtanulnunk.

Az alakuló gyűlés 1933. március 19‐én istentisztelettel kezdődött, melyen 68 lélek vett részt. A jelenlevők kimondták a Windsori Független Református Egyház megalakulását. Első lelkipásztora Dr. Bötykös Béla, gondnoka pedig Cserepes József lett. A Független Református Egyház Isten után, teljesen önerejére utaltan áll itt az új világban, senkitől semmiféle támogatást, vagy segélyt nem kap, de nem is kér, mert amint már sok példa mutatja, ezért vagy a hitelveit, vagy a szabadságát, esetleg a magyarságát kellene feláldozni, ezt pedig nem akarja. A Független Református Egyház egyedül Istenben, pásztorainak és híveinek hitében és lelki erejében bízhat, azokra támaszkodhat.

Kezdetben, 1935‐1944‐ig egy Marentette utcai imaházban tartották az istentiszteleteket, a 1685 szám alatt, de a hit, remény és szeretet templommá alakítja azt át. A „basement”‐ ből iskolaterem és gyűlésterem születik. Székeket ajándékoznak, falakat festenek, kívül‐belül díszes szószéket faragnak, úrasztalát, keresztelő edényeket, úrvacsorai készletet ajándékoznak, szószéki úrasztali terítőket hímeznek. Minden egyháztag tehetségéhez mérten veszi ki részét az áldozatból.

A Windsori Magyar Református Egyház Története 1927‐től Az 1920‐as években a windsori magyar reformátusság, mint általában minden magyar telep magyarsága, évekig volt vezetés nélkül. Amikor azomban látták a hívek, hogy számuk napról‐ napra növekszik, és közöttük most már nemcsak magános, de

18

1944. február 6‐án megvették a jelenlegi templomot a megfogyatkozott magyar evangélikusoktól. Két év múlva a templom a hozzáépített parókiával együtt ki lett fizetve és tisztán, adósságmentesen állt a gyülekezet tulajdonában. A 20. évfordulón 1953‐ban egyházunknak 157 olyan rendes tagja

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

volt, akik az évi egyháztagsági díjat teljes egészében kifizették. Átlagosan 80 fő vett részt az istentiszteleteken. Az egyháztanács, /presbitérium/ mellett kitűnő munkát végzett a 26 tagú Nőegylet és a 20 fővel induló Ifjúsági Kör.

Természetesen tudjuk, hogy idegen nyelvterületen az egy nemzetiségű gyülekezet létszáma nem emelkedhet a végtelenségig, sőt törvényszerűen bekövetkezik mindenütt az az állapot, hogy miután elérte az adott lehetőségek között elérhető legmagasabb létszámot, lassan fogyni kezd a lélekszám. A munkalehetőségek csökkenésével, az elköltözések miatt csökkent az egyháztagok száma, az öreg, derék magyarjaink pedig elmentek a minden élők útján. Számottevő menekültcsoport nem telepedett meg Windsorban sem 1945, sem 1956 után. A második, harmadik generációs magyarság nyelvtudása révén pedig a helybeli angol gyülekezetekbe épült már be. Éppen ezért mélyen átérzett hálával köszönjük az Úrnak a Windsori Független Magyar Református Egyházunk fennállásának eddigi esztendeit.

Az egyháznak mindig megvolt az ereje ahhoz, hogy mélypontjain előbb‐utóbb túljusson. Az egyház megújulása nem valami soha addig nem létező erőből vagy meglátásból indult ki, hanem mély önvizsgálatból és visszatérésből az eredetihez, a krisztusi tanításhoz és életformához. Mindezt azért teszi, mert a mindenkori jelen legfontosabb feladatának tartja, hogy a visszaemlékezésből szükségszerűen mindig a jövőbe nézzen.

Krisztusban számunkra adva van az egész teljesség. Ő az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég. Visszatekintve az eredetre Őt látjuk, s ugyanakkor tudjuk azt is, hogy Ő a cél, jövőnk végpontja.

A gyülekezet élén Nt. Lizik Zoltán lelkipásztor áll 10 éve, mint a 21. lelkipásztor, segítői Godinek Piroska és Veres Zoltán gondnokok a presbiterekkel együtt. A mára már megfogyatkozott gyülekezet eddig képes volt fenntartani magát, 32 tagja és 65 pártoló tagja van. Persze örömmel fogad el új tagokat és támogatókat. Hisz a bibliai üzenetben: "Szolgálatodat teljesen betöltsd." 1. Timótheus 4,6

Püspökké szentelték Rt. Rev. Lizik Zoltán windsori lelkészt

Csukai Magdolna

2018. november 17‐én szentelték fel az Amerikai Magyar Református Egyház újonnan megválasztott püspökét, Rt. Rev. Lizik Zoltánt. A helyi gyülekezet számára is megtisztelő eseményre sokan voltak kíváncsiak, így zsúfolásig megtelt a windsori Free Magyar Reformed Church. A 3,5 órás szertartás alatt beiktatták az új püspököt, az egyházkerületi főgondnokot és a többi megválasztott egyházkerületi tisztségviselőt. Az istentiszteletet a közös zsoltárénekeken túlmenően a Nagy Duó hárfával és fuvolával előadott zenei betétjei, illetve a gyülekezet fiataljainak versei tették színesebbé. A szertartás után a résztvevők a Mindszenty Hallba vonultak át egy jó hangulatú közös ebédre.

www.korosiprogram.hu

19

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

90 éves a Wellandi Magyarok Nagyasszonya Egyházközség Bodnár Erika

Az Our lady of Hungary, Magyarok Nagyasszonya Egyházközség 90. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepet tartottunk Wellandon.

Erre a jeles ünnepségre a katolikus hívek hitbuzgón, nagy lelkesedéssel készültek. Nagyon fontos eseményre került sor 2018. 11.11‐án 11:00 órakor a wellandi Magyarok Nagyasszony templomában felszentelésének 90. évfordulóján.

A 11 órakor kezdődő ünnepélyes szentmisét Bergie Gerard Paul püspök Úr, Miskei László Atya, Deák Miklós Atya, Bordage Norman Atya celebrálták.

Szép látvány volt amikor a Kolumbusz Lovagok díszben kísérték a Püspök Urat és az Atyákat, igazán felemelő volt ezt látni.

Bevonulási ének „Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén…”

Louise Dupont olvasta fel az olvasmányt angolul.

Szöllősi László olvasta fel magyarul a szentleckét. Miskei László Atya az evangéliumot magyarul olvasta.

Püspök Úr angolul prédikált, Mária országáról emlékezett meg és a templom 90 éves évfordulójáról.

Majd ezt követte Miskei Atya magyar nyelvű prédikációja az

20

egyetemes könyörgések felolvasása.

Miskei László Atya pár mondata a Szentbeszédből: „Jónak lenni és a jót cselekedni sohasem volt könnyű, a mai világban különösen nehéz. Hosszú út vezetett idáid…90 évvel ezelőtt alapított Egyházközség és ez a felszentelt templom a kegyelem közvetítője. Ma hálát adunk az Úrnak a Magyarság hitközségéért és a templomért itt Wellandon. Az alapítók és elődök ránk hagyott öröksége ma is bátorít, hogy mi is kapcsoljuk össze életünkben a magyar ügyet az Isten ügyével. Ápoljuk őseink örökségét a Szent Istváni örökséget a keresztény és magyar kultúrát, a buzgó vallásosságot,egymás megbecsülését, támogatását és segítségét. Tartsunk össze a nagy idegenben, távol hazánktól, hogy itt otthonra találjon sok Isten kereső és szerető ember. Ez a templom az Isten háza az Egyház képe a Mennyország előcsarnoka és az Imádság háza.

Adja az Úr, hogy ez a templom és plébánia sokak otthona legyen! Áldja meg mindazokat, akik munkájukkal áldozatvállalásukkal, anyagi támogatásukkal hozzájárultak e templom fenntartásához és még ma is az egyházközség sorsát szívükön viselik. Adja az Úristen, hogy ezt a házat mindig eleven lelki és közösségi élet töltse meg! Magyarok Nagyasszonya közbenjárására Isten áldja, óvja, védje ez Egyházközség híveit, mindazokat, akik ma velünk ünnepelnek és hálát adnak!” Ámen. Úgy legyen!

A felajánlási ének angol nyelven hangzott el:”As we brake the bread…”

A szentáldozás alatt az „Ave Mariat” énekelte Hamiltonból Linda Guralski.

A mise befejeztével elhangzott a Magyar Himnusz és utána a kivonulásra a „Boldog Asszony Anyánk… „ A szentmisét követően ünnepélyes ebéd következett a Wellandi Magyar Házban, ahol több min 300 kedves vendégünnepelt együtt. Az ebéd után az ünnepi beszédek kezdődtek.

A műsor vezetője Vukanics Lillien az Egyháztanács elnöke volt.

Első beszédet a Püspök Úr mondta majd az angol politikusok követték.

A Torontói Magyar Főkonzulátusról megtisztelt bennünket Palkovist Valér főkonzul Úr, aki gratulált a wellandi magyar hívőknek a templomuk 90. évfordulóján. A wellandi templom mennyezetén látható freskó, melyen Szent István felajánlja Szűzanyának az országot, amit a Főkonzul Úr gyönyörűen kifejezett a beszédében és arra buzdított, hogy ne adjuk fel

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Az idén a gyerekek írásbeli alap‐ és szóbeli középfokon mérhették fel tudásukat. A megmérettetésre 9 tanuló jelentkezett és nagy örömmel vettük tudomásul a végeredményt: mindenkinek sikerült. A vizsgát Török Tünde, a Montreáli Magyar Iskola igazgatónője szervezte Dr. Velki Magdolna és Dr. Gárdosi Rita vizsgáztató tanárok közreműködésével. A felkészítőket Monozlai Flóra, KCSP ösztöndíjas tanárunk tartotta. Ezúton is köszönjük nekik a kiváló munkát.

magyarságunkat és keresztény gyökereinket.

A következő történelmi áttekintésről Visi Magdi néni beszélt, aki 53 éve tagja ennek a templomnak, és 30 éve elnöke az Oltáregyletnek. 90 év alatt ebben a templomban 15 pap szolgált, egy közülük Prelátus Horváth István 49 évig szolgálta az Egyházközséget.

Miután megépítették a templomot kezdetben angol papok voltak de akkor latin nyelven volt a Szentmise mindenütt és a magyarok amikor templomban mentek otthon érezték magukat.

Isten áldását kérem a Templomunkra!

Isten áldását a Plébánosunkra!

Isten áldását a Híveinkre!

Lillien Vukanics beszédében kiemelte ez egy nagy nap a mi gyönyörű templomunk történetében. Az elmúlt 90 év alatt nagyon sok vallási szertartás és szép templomi ünnepet élhettünk meg itt., jó volna, ha a híveink létszáma gyarapodhatna.

Végezetül köszönjük az Istennek a sok‐sok áldását, a mi lelki vezetőnkre és reméljük még sokáig élni fog a templomunk.

Sikeresen nyelvvizsgáztak a Montreáli Magyar iskola tanulói

Thököly Emese

A Montreáli Magyar Iskolában idén nyáron még a hivatalos tanévzárás után is zajlott az élet. 2018. május 26‐án került megszervezésre az Eötvös Lóránd Tudományegyetem ORIGÓ Nyelvi Centruma által biztosított nyelvvizsga a 13 év feletti korosztály számára.

Hasonló nyelvvizsgára az iskolánkban ezúttal már második alkalommal került sor. 2017‐ben ugyanis junior szinten már szerveztünk alapfokú felmérést, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy azon a megmérettetésen minden tanulónk 90% feletti átlaggal bizonyÍtotta nyelvtudását.

A felmérés kitűnő eredményei hosszú évek munkájának a gyümölcsei. A sok‐sok gyakorlás mellett, a szabad szombatokat 21

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

feláldozva, pihenőről hétköznappá valóztatva, hétvégéről hétvégére kitartóan dolgoztak érte. És ez a tanulás nem csupán a magyar iskola padjaiban, hanem otthon a családi fészekben magyarul beszélve, a magyar nyelvet ápolva, megőrizve vált és válhat egyáltalán lehetővé. Ezért a felbecsülhetetlen munkáért köszönet illeti a szülőket is.

Díszvendégünk Sinka László úr, Ódor Bálint nagykövet úr helyettese adta át Dr. Jeney László, Csermely Péter és Seregélyes Márton személyeknek Magyarország kitüntetéseit.

A diplomaosztóra, 2018. szeptember 9‐én került sor Montreálban, a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus templomban. A fiatalok a tanévkezdő ifjúsági szentmisén ünnepélyes keretek között vehették át a diplomákat.

A résztvevő diákok névsora: Borbáth Ákos, Boros‐Medea Stefan Zoltán, Károly István Ferenc, Károly Tamás Róbert, Nagy Andor Noel, Nagy Attila Bálint, Tanasie William Alexander, Thököly Margit Éva, Thököly Zsuzsa Szidónia. Büszkék vagyunk rájuk!

Jubileumi cserkészbál Montrealban A montreali magyar közösség 2018. november 3‐án ünnepelte a 37. Szent Margit lánycserkészcsapat és a 23. Szent László fiúcserkészcsapat fennállásának 65. évfordulóját. A 250 fős telt házas rendezvényen Ódor Bálint nagykövet a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság elismerő oklevelét adományozta Herédi Máriának több évtizeden keresztül folytatott cserkész vezetői és pedagógusi munkájáért. Gratulálunk Herédi Máriának, a cserkészvezetőknek és a bál szervezőinek!

Forrás: @HunEmbassy.Ottawa

Ünneplés a Hamilton-i Szent István Templomban

Lukács Tibor

Hamilton, Ontario, November 18, 2018. A vasárnapi szentmisét követve, az ünnepélyes Szent Erzsébet tiszteletebéd keretében különös megtiszteltetésben volt részük a vendégeknek.

22

Több hónap várakozás után végre közösen ünnepelhettünk.

Sinka László úr mindhárom személy életleírását illetve tevékenységeit ecsetelte..., a sok évtizedes önzetlen munkájukat amit a magyarság szolgálatában tettek. Ezek adták meg a magas kitüntetések érdemlését.

Dr. Jeney László a kanadai magyarság identitásának és kultúrájának megőrzését önzetlenül szolgáló támogató tevékenységéért a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZTET (polgári tagozat); Csermely Péter a torontói Rákóczi Alapítvány kuratóriumának és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség torontói Árpád Vezér Cserkészcsapatának tagja, a kanadai magyarság identitásának, illetve kultúrájának megmaradását sokoldalúan és elhivatottan szolgáló munkája elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTET (polgári tagozat); Seregélyes Márton a Külföldi Magyar Cserkészszövetség egykori vezető tisztje részére, a kanadai magyarság identitásának és kultúrájának megőrzését elhivatottan szolgáló aktív közösségépítő és szervezőtevékenysége elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTET (polgári tagozat) …adományozta Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke 2018. március 2‐án.

A magyar közösség gratulál és köszönetét fejezi ki a kitüntetteknek!

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Rabló-pandúr - Trezor

Huber Zoltán

A legfrissebbet is beleszámítva két film választ csak el minket attól, hogy elkészíthessük a Köbli Norbert forgatókönyveiből készült tévéfilmek top tízes listáját. A nyolcadik Trezor zökkenőmentesen folytatja a történelemórába ágyazott műfaji kalandozást és biztos kézzel hozza a szerencsére már joggal várható színvonalat. Köbli most is remek érzékkel talált rá a témára, miközben az új thriller picit vissza is kanyarodik a talán legtöbbet emlegetett első film, A vizsga világához.

A sztori ezúttal is az ötvenes években, egész pontosan a forradalom leverése utáni napokban játszódik és nagyrészt most is zárt térben vagyunk. A vizsgát és a Trezort a technikai stáb számos tagja mellett a rendező, Bergendy Péter személye is összeköti, ahogyan a színészek közül Scherer Péter, Hámori Gabriella és Elek Ferenc is újráznak. A Trezor leglátványosabb újdonságait a heist filmes elemek használata, a vaskosabb humor és Anger Zsolt jelenléte adják.

Az ’56‐os zűrzavarban a Belügyminisztérium széfjét feltörő ex‐ mackós és az őt sakkban tartó rendőr izgalmas játszmáját állítólag valós események ihlették, de gyaníthatóan csak a valóban létező címszereplőre, a hatalmas föld alatti trezorra kell gondolni. Köbli szokásához híven most is egyszerű kisembereket dob az események sűrűjébe és a thriller íratlan szabályait hűen követve fokozatosan emeli a téteket. Egy‐két vitatható dramaturgiai megoldást leszámítva a cselekmény komolyabb döccenők vagy leállások nélkül bomlik ki. Bár a rablásmozik logikájának megfelelően az egyszerűnek tűnő meló újabb és újabb gellereket kap, a fordulatok jó része a főszereplő egyre tudatosabb viselkedéséből fakad.

A börtönből a sürgős “lakatos munkára” kihozott Beck János kezdetben azt sem tudja, néhány napja forradalom volt az országban, de fokozatosan a saját kezébe veszi az események irányítását. Beck egyre jobban kiismeri magát a szorult helyzetben és a kissé naiv, passzív férfi egyre aktívabbá, majd igazi hőssé válhat. A film így nemcsak végig képes fenntartani a feszültséget, de a forradalom és az egyén viszonyáról is képes mondani valamit. Még ha nem is meghökkentően eredetit vagy mélyet, de a műfaji filmes kelléktárral mégis képes közelebb hozni az adott történelmi korszakot a nézőhöz. A sorsdöntő pillanatokban ösztönösen a szívére hallgató Beck tehát igen kifizetődő karakter, több szempontból is.

Anger Zsolt érdekes és izgalmas választás az alapvetően jámbor és jóhiszemű rabló szerepére. A színész mostanában a vásznon és a képernyőn eltérő figurákat szokott megformálni, általában vezető, irányító, valamiféle hatalmat birtokló személyiségeket.

Beck János ezzel szemben alapvetően kiszolgáltatott és kissé lúzer, valahogy mégis laza és tökös alak, ami kifejezetten jól áll a cselekménynek és Angernek is. A film humora is nagyban épít az orosz katonáktól cigit lejmolós és a széftörő tudományára büszke rabra, akit a színész erőlködés nélkül, a kínálkozó csibészes manírok nélkül kelt életre.

sosem lesz közönséges vagy karakteridegen. A Trezor jó ütemben adagolja a vicces riposztokat és néha egészen komikus fénytörésben mutatja a sajátos orosz‐magyar kapcsolatokat.

Scherer Péter lubickol a hatalomhoz dörgölőző gerinctelen rendőr bőrében és Tasnádi Bence is meggyőző a fiatal idealista szerepében

A vagány börtönös nyitó montázzsal a rendező Bergendy Péter gyorsan megteremti a zárt lámpafényes terek sajátos atmoszféráját. A kőbányai pincerendszer és a Vasas Művelődési Ház eszményi kulisszák, a néző szinte érzi a málló sárgás vakolat dohos szagát vagy az olajos lakkal lekent lambéria kellemetlenül sima tapintását. A látványvilágában és hangulatában is végig egységes film minden további nélkül futhatna a mozikban, ennél jóval gyengébb kiállású produkciók is műsorra szoktak kerülni.

Ha a képzeletbeli rangsorban a Félvilág és A vizsga lenne elöl, a Szabadság – Különjárat és Az árulók pedig hátul, a Trezor helye nagyjából középen lenne. Nem tér le a kitaposott útról, nem merészkedik új irányokba és az idézett műfajokat sem forgatja fel, cserébe viszont hozza a szokásos minőséget. Ami ebben az esetben kellemes profizmust, kiváló színészi alakításokat és egy szórakoztató hetvenöt percet jelent.

Anger ráadásul azon kevés magyar színészek egyike, aki úgy tud változatosan és szerethetően káromkodni, hogy az valahogy

A film a Duna Tv műsorán szerepel, először 2018. november 4‐én, vasárnap 19.45‐től volt látható.

23

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Gasztronómia

Horváth Zoltán

Fűszer történet 1.

Halászlé paprika nélkül, kolbász fokhagyma nélkül, fasírt bors nélkül, vagy egy mezei krumpli főzelék babérlevél nélkül ‐ ugye nehéz elképzelni. A felhasznált fűszerek mennyisége a mai élelmiszeradagunkhoz képest meglehetősen kevés, kulináris szempontból mégis nagy jelentőséggel bírnak. Ételeink fűszerek nélkül egyhangúak és ízetlenek lennének. A fűszerek azonban nemcsak étkezési szempontból fontosak. Egyetlen élelmiszer sem volt olyan hatással az emberiség történelmére, mint ételeink ízesítői. Mióta fűszerezzük ételeinket? Feltehetően azóta, hogy megfőzzük, sütjük azokat. Elődeink hamar rájöttek arra, hogy bizonyos növények leveleivel vagy terméseivel ételeik ízét javíthatják, ezért a tábortűznél sütés előtt és után bedörzsölték velük .

Az ételek fűszerezéséhez tehát nem volt szükség edényekre, bár az agyagedény feltalálásával kibővültek az ízesítés lehetőségei. A legrégebbi fűszerleletek Mexikóból származnak, ahol az őslakosok már i. e. 7000 évvel, chilivel ízesítették ételeiket. Az Ókor fűszereinek bölcsője Indiában található. Már mintegy 5000 évvel ezelőtt kiterjedt fűszerkereskedelmi hálózat létezett Kínától Indián, Perzsián és Mezopotámián át egészen Egyiptomig. Az egyiptomi piramisokban a régészek ánizs, kardamon, fahéj, kömény, kapor, édeskömény, sáfrány és más fűszerek maradványaira bukkantak.

A fáraók korában nemcsak a gazdagok kiváltsága volt a fűszerek használata, hanem a rabszolgák ételeit is ízesítették velük. Ezt azonban nem pusztán felebaráti szeretetből tették. Az ételekhez adott fűszerekkel próbálták kivédeni a fertőző járványok pusztító hatását. A fűszereket ugyan élvezeti cikként is, de főleg betegség megelőző szerként használták. Az ókori Görögországban a gyógy‐ és fűszernövénytan Hippokratész idején élte virágkorát, aki a "Corpus Hippocratium" című művében 230 gyógy‐ és fűszernövényről tesz említést. A Római Birodalomban bizonyíthatóan a következő fűszereket használták: kapor, kömény, mustár, koriander, zellermag, fokhagyma, kakukkfű, majoránna, csombor, petrezselyem, ánizs, édeskömény, szezám, mák. A fekete bors Krisztus születése idején került Rómába. Nemcsak a gazdag római polgárok ínyenc fűszere lett, hanem fizetőeszközül is használták.

A római legionáriusok révén sok fűszer Közép‐Európában is elterjedt. A karavánutakon, évszázadokon át, szállították a kereskedők Kínából Ázsián keresztül Európába a különféle egzotikus fűszereket. Ezek közül az úgynevezett "Selyemút" volt a leghíresebb, amelynek pontos útvonalát ma már nehéz rekonstruálni. Csak a pihenőhelyeket és a három főútvonalat ismerjük. A XIII. században a Dzsingisz kán vezette mongolok hódításaik révén a Kínai‐tengertől a Földközi‐tengerig terjedő óriásbirodalmat, hoztak létre. A mongolok megengedték az itáliai kereskedőknek, hogy a fűszertermelő országokba utazzanak. Marco Polo ebben az időben eljutott a Selyemúton Kínába, és csak 24 évig tartó kalandos utazás után tért vissza 24

Velencébe. A velenceiek nagyon jól értettek ahhoz, hogy a fűszerkészleteket a lehető legmagasabb áron értékesítsék. Egy Ázsiából elindult fűszerszállítmány Velencében már százszor annyit ért. Egy font sáfrány egy ló árával, egy fontnyi gyömbér egy birka, a bors pedig az arany árával vetekedett.

Velence, Genova, Pisa kereskedői gazdagságukat a mintegy 400 éven át tartó fűszerkereskedelemnek köszönhették. Az ismeretlen tájak iránti felfedezési vágy a fűszerkereskedelemben is fordulatot hozott. Merész portugál hajósok Afrika partja mentén vitorlázva rengeteg egzotikus fűszert hoztak Európába. Az itáliaiak fűszerkereskedelemben betöltött vezető szerepe akkor omlott össze véglegesen, amikor 1499‐ben a portugál hajós, Vasco da Gama fűszerekkel megrakodva visszatért indiai útjáról. Ettől kezdve a fűszerek árát Lisszabon határozta meg. A legfontosabb forgalmazott fűszerek közé a fekete bors, a szegfűszeg, a gyömbér, a szerecsendió és a fahéj tartozott. A portugálok mellett a spanyolok is sok pénzt és szellemi tőkét fektettek a tengeri hajózás fejlesztésére. I. Izabella spanyol uralkodó három hajót bocsátott Kolumbusz Kristóf genovai tengerész rendelkezésére, hogy tervét, India nyugat felőli hajóúton történő megközelítését megvalósíthassa.

Kolumbusz soha nem érkezett meg Indiába, viszont felfedezte Amerikát. Második felfedező útjára magával vitt egy Chanca nevű sevillai orvost, aki 1494 táján új fűszernövényeket hozott Európába. Bár a szegfűbors nem hozott termést, és a vaníliát sem lehetett az európai éghajlaton termeszteni, viszont a paprika és a chili meghódította az ó‐világot. Mintegy 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a paprikatermesztés Spanyolországban, majd onnan kiindulva Európa többi részén is elterjedt, így hazánkban is, ahol nemzeti fűszerré vált.

A fűszerek történetének szomorú fejezete a gyarmatokért vívott háborúk időszaka. A gyarmatokon a fűszertermesztés során a jogfosztott bennszülött lakosság mértéktelen kizsákmányolása folyt. A XIX. században csökkent a fűszerek iránti kereslet és más termékek lettek a legfontosabb kereskedelmi cikkek. Az európai jómódú lakosság körében az élvezeti növények, mint például a kakaó, a kávé, a tea és a cukor váltak népszerűvé. A fűszereket a második világháború után fedezték fel újra. A kereskedő cégek ízléses üvegben vagy dobozokban próbálták újra felkelteni a modern háziasszonyok fűszerek iránti érdeklődését.

Napjainkra a fűszernövények újra virágkorukat élik, egyre többet használunk belőlük, és nagy divatja van az elfeledett ízesítőknek.

Barta László

Recept Chilis grillezett pulyka csíkok vaslapon, kerti zöldségekkel Tárcsán sütés Magyarországon komoly hagyományai vannak a tárcsán sütésnek. A tárcsát eredetileg a mezőgazdaságban, földművelés során használják, szántás után a nagyobb göröngyöket aprózzák fel vele a gazdák. Jó ideje már azonban, hogy a gasztronómiában is megbecsült eszköz lett. A magyar ember ugyanis igen találékony, s rájött, hogy a tárcsalap, ha a közepén

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

a lyukat behegesztik, s lábakat szerelnek rá, kiváló eszköz lehet a sütögetéshez is. Lehet, hogy ez afféle hungarikum?

Hogyan használjuk?

Először hevítsük fel jól a tárcsát, majd töröljük át a belsejét egy száraz ronggyal. Ezután a tárcsa szélére rakjunk körbe kakastaréjszerűen vágott szalonnaszeleteket, esetleg néhány darab jófajta sütni való kolbászt, s folyamatos forgatás mellett olvasszuk ki belőlük a zsiradékot. Közben arra vigyázzunk, nehogy az összegyűlő zsiradék megégjen. Legyen tehát mindig kéznél egy kevés hasábra vágott héjas burgonya, s ha a zsír füstölni kezdene, pár szemet dobjunk bele, azzal hűtsük le – tanácsolja a szakember. – Az előkészített húsokat, zöldségeket ezután mártsuk meg a zsiradékban, majd húzzuk a tárcsa szélére, és időnként újra mártogatva, locsolgatva süssük minden oldalukon készre, de ne túl szárazra.

Húsok pácolása Alap páclé: szeletelt vöröshagyma tetszés szerinti mennyiségben – amely a páclé felhasználása után kiváló köret is lehet, ha megsütjük a tárcsán –, fokhagyma, olaj, szárnyas‐ vagy sertés‐fűszerkeverékek. A csirkehúsok pácolásához illik a tárkony, a kakukkfű, a sertéshúsok páclevébe a majoránna és a zsálya, a bárányhoz pedig a menta és a rozmaring is. Minden pácléhez használhatunk emellett néhány szál friss petrezselyemzöldet.

Hozzávalók:

pulyka felső combfilé: 0,6 kg füstölt szalonna csíkok: 0,12 kg sárgarépa: 0,12 kg tv paprika: 0,12 kg kápia paprika: 0,12 kg gomba: 0,12 kg salotta hagyma: 0,12 kg cukkíni: 0,12 kg zöldség zöld: 1 csomó só szemesbors A szalonna csíkokat helyezzük először a tárcsalapra, olvasszuk ki, majd a húscsíkok következnek, ezeket sózzuk és frissen őrölt borssal is szórjuk meg. Ezeket pirítsuk kifehéredésig, és a szintén csíkokra vágott zöldségeket keménységi sorrendben adjuk hozzá és a végén forgassuk össze. Ha elkészült szórjuk meg durvára vágott zöldség zölddel.

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – vörös világfajták

A Cabernet Franc

Öntetek a tálaláshoz Egyszerű és ízletes öntet készülhet például úgy, ha egy pohár natúr joghurtot elkeverünk néhány kanálnyi szafttal, majd ízesítjük frissen vágott petrezselyemzölddel, sóval, borssal, citromlével.

Fontos apróságok A só a pácolás ideje alatt elvonhatja a húsból a nedvességtartalmat, s emiatt sütés után száraznak érezhetjük a falatokat. Az előre bepácolt húsokat tehát csak közvetlenül sütés előtt sózzuk.

Ha a pácolást három óránál hosszabbra tervezzük, akkor ne alkalmazzunk savas pácot, vagyis a páclé ne tartalmazzon sem bort, sem citrusféléket. Ezekből csak akkor adjunk a pácléhez, ha legfeljebb 1‐2 óráig érleljük benne a húst.

A pácolt és hűtőben tartott húsokat ne tegyük azonnal a tárcsára. Sütés előtt legalább tíz percig pihentessük szobahőmérsékleten. A hűtött szelet esetleg nem sül át kellően: a külső része megéghet, miközben belül nyers marad.

Chilis grillezett pulyka csíkok, kerti zöldségekkel

Ez alkalommal is a vörös világ fajtákat bemutató sorozatunkkal folytatjuk, melyben a Bordeaux‐i borvidék egyik meghatározó fajtája a Cabernet Franc következik.

A Cabernet Franc‐ról régen azt tartották, hogy a Cabernet Sauvignon unokatestvére, de a genetika kimutatta, hogy nem az unokatestvére, hanem az egyik szülője, ugyanis a Cabernet Savignon a Cabernet Franc és a Sauvignon Blanc kereszteződéséből született. A lényeges különbség az, hogy míg a Sauvign‐on egy nagyon határozott, vastag, erősen tanninos bor, addig a Franc egy Sauvignon‐hoz viszonyítva lágyabb, összetettebb, strukturáltabb bor. Úgyhogy a bordói típusú küvékben az egyik összetevőként a Cabernet Franc is szerepel.

Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levél erek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek.

Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekre 25

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

kevéssé hajlamos: ellenáll a lisztharmatnak és rothadásnak.

Bordeaux mellett elterjedt még Észak‐Olaszországban, Ausztráliában, Kaliforniában.

Magyarországon Villány és Szekszárd a fő termőterülete.

Hazánkban fő fajtaként és küvé összetevőként is szerepel.

De ne feledkezzünk meg az egri borvidékről sem, hisz az egri bikavér egyik alkotó fajtája.

Több neves alföldi borászatnak is sikerült bebizonyítani, hogy löszös‐homokos talajon is jól érzi magát és a hegyvidéki testvéreinél ugyan könnyedebb, de mégis szép borok készíthetőek a fajtából.

A villányi borvidék határozott célja, hogy a fajta a borvidék zászlós bora legyen és ennek megfelelően egyre többet telepítenek belő és egyre szebb Cabernet Franc‐ok készülnek Villányban.

Borászati szempontból a Cabernet Franc sok közös

26

tulajdonságot mutat a Cabernet Sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A Cabernet Franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. Legtöbbször Savignon‐nal és Merlot‐tal keverik, így készül a francia cuvée (Cabernet Franc, Savignon, Merlot).

A Cabernet Franc mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízeket ad a Cabernet Franc borokhoz: a mikro oxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel – legtöbbször vanília, kókusz, dohány, csokoládé valamint kellemes füst aroma jelenik meg. A hosszabb hordós érlelés a bor eltarthatóságát is növeli. Üvegben érlelve árnyalatnyi ibolya, gomba, és föld illat jelenik meg.

Pelle László borszakértő

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Bucsi Réka csodálatos filmje elhozta a fődíjat Kanadából, és ezzel Oscar-esélyes Elnyerte az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztivál rövidfilmes kategóriájának fődíját Bucsi Réka Solar Walk című alkotása, amely ezzel kvalifikálta magát a 2019‐es Oscar‐díjra esélyes filmek közé.

A nyalintás nesze című diplomafilmje, amely tavaly a New Orleans‐i Filmfesztivál animációs fődíját hozta el. A két animáción kívül Kovács István Ostrom című diplomafilmjének is esélye van bekerülnie az élőszereplős rövidfilmes kategória jelöltjei közé, ugyanis nemrég diák Oscar‐díjat nyert – olvasható a közleményben. Forrás: librarius.hu

Tehetséges testvérek Borbély Emese

A kanadai születésű, Szent Erzsébet Magyar Iskola volt diákjai, a három nyelvet beszélő Imre Isabelle és Emanuel testvérek, rövid idő alatt nagyon szép eredményeket értek el a Karate Kumite sportágban.

Isabelle 2015 április óta karatézik, egy dános fekete öves. 2017‐ ben 5. volt az országoson. Idén az ontarioi Karate Kumite bajnokság kereterén belül a 18 év alatti +59 kg‐os kategóriában, az 5 versenyből, amiből hármat már megnyert, a hátralévő kettő eredményétől függetlenül már bejutott az országos döntőbe, ami jövő májusban lesz megtartva Edmontonban.

Emanuel 2014 december óta karatézik, egy dános fekete öves.

Az idén tavasszal 3. és 4. helyet nyert az országoson, ahol két különböző kategóriában indult. Emanuelnek, aki közben A fesztivált, amelyre 84 országból közel 2500 nevezés érkezett, szeptember 26. és 30. között rendezték meg a kanadai fővárosban. A szemlén 110 alkotás versenyzett, köztük a Solar Walk, amely végül megkapta a rövidfilmes kategória fődíját, a Nelvana Grand Prize‐t.

A zsűri indoklása szerint magával ragadó alkotás a játékos animáció, amely egy színes, végtelen lehetőségeket keltő utópikus világba kalauzolja a nézőt.

Bucsi Réka eddig három kisfilmet készített, és mindháromnak esélye volt az Oscar‐díj elnyerésére. A 2014‐es Symphony no. 42 rákerült az Oscar‐díj tízes szűkített listájára, a 2016‐os Love című alkotást Európai Filmdíjra jelölték.

A Solar Walk című alkotást Bucsi Réka eredetileg egy dán zenekar, az Aarhus Jazz Orchestra koncertjének háttéranimációjaként hozta létre, majd ebből készült a fesztiválozására szánt rövidfilm. A film zenéjét Mads Vadsholt szerezte, a hangdizájnere Bucsi Réka állandó alkotótársa, Lukács Péter Benjámin volt, producere Morten Thorning, a The Animation Workshop igazgatója, koproducere pedig Claus Toksvig, a dán Norlum (A tenger dala, A messzi Észak) animációs stúdió producere.

A Solar Walk Bucsi Réka két korábbi filmjéhez hasonlóan a Berlinalén debütált, ahol elnyerte az Audi Short Film Award‐ot.

Világpremierje óta több mint 50 fesztiválon vetítették. Többek között megkapta az Indie Lisboa rövidfilmes nagydíját, a birmingham‐i Flatpack Filmfesztivál legjobb rövidfilmjének járó díját, és a szerb Animanima Nemzetközi Animációs Fesztivál nagydíját is.

A 2019‐es Oscar‐gála animációs rövidfilm kategóriájában két magyar esélyes is van, Bucsi Réka filmjén kívül Andrasev Nadja

Imre Isabelle és Emanuel Klubjuk: Goalmax. Edzőik: Hassan Bratic és Mike Sehmi.

korcsoport és súlykategóriát változtatott és emiatt küszködik egy kicsit, még két versenyt kell megnyernie, hogy részt vehessen a 2019‐es országos bajnokságon. Sok sikert kívánunk mindkettőnek!.

A Magyar Élet magazin elektronikus archívuma Elektronikus változat:

https://issuu.com/magyareletmagazin

Honlap:

https://www.magyareletmagazin.com/

27

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

28

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

29

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Budapesti lakás eladó!

Kedves hazatelepülõ magyarok, honfitársaim!

Budapesten, a Bem téren a Külügyminiszterium mellett, a kanadai Követség közelében eladó egy volt amerikás magyar bácsi lakása. 87 nm, két és fél szoba hall, másfél komfort, két erkély, kilátás a templomkertre. III. emeleti öröklakás, 10 lakásos társasházban, parkra néző déli fekvésű nagy szobák, két erkély, központi fűtés, kamerával védett közös terület. Igen jó a lakás beosztása, békebeli tervezés, külön bejáratú szobák, sok átjárás, variációk tágas lehetősége a helyiségkapcsolatok funkcionalitása szerint.

A lakás jó állapotú, felújítás nélkül is azonnal lakható. A beépített gépek, bútorok, sőt egyéb bútorok is maradnak. Vizes helyiségek: kőburkolatúak, a többi parketta. Metró, SzTK egy megállónyira, busz, villamos, HÉV egész közel, élelmiszer bolt, Bambi Eszpresszó, gyógyfürdő szintén a közelben.

A lakás ára: 260 ezer Euróért, vagy 385 ezer CAD ‐ért.

Érdeklődni: domig@freemail.hu email cimen, vagy a +36‐30‐8137‐739 ‐as telefonszámon.

NB1. Bajnokság Állása

Grimasz—Fujkin sarok

‐Mi történt, mi történt...? ‐A feleségemmel volt kis nézeteltérésem. ‐Dehát úgy tudtam, hogy a hétvégén elutazott a Balatonra. ‐Hááát ez a baj... Én is úgy tudtam.

30

1 Ferencvárosi TC 2 MOL Vidi FC 3 Budapest Honvéd 4 MTK Budapest 5 Mezőkövesd Zsóry FC 6 Újpest FC 7 DVSC 8 Paksi FC 9 Puskás Akadémia FC 10 DVTK 11 Kisvárda Master Good 12 Szombathelyi Haladás

M Gy D V Gól

+/‐ P

16 11 3 16 9 4 16 8 4 16 7 3 16 6 6 16 6 6 16 6 6 16 5 6 16 5 2 16 3 4 16 3 3 16 2 3

21 36 15 31 8 28 ‐1 24 5 24 5 24 2 24 ‐2 21 ‐5 17 ‐12 13 20 12 ‐16 9

2 32 ‐ 11 3 28 ‐ 13 4 19 ‐ 11 6 23 ‐ 24 4 23 ‐ 18 4 17 ‐ 12 4 21 ‐ 19 5 20 ‐ 22 9 18 ‐ 23 9 15 ‐ 27 10 14 ‐ 34 11 13 ‐ 29

MAGYAR ÉLET 2018. ŐSZI KRÓNIKA

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

Valutaárfolyam Érvényben: 2018. november 30.

Y 3

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

371.34 329.97 2.57 219.78 289.55 289.35

354.89 317.03 2.43 208.19 278.55 278.55

(lista bővítés alatt)

31