__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

  Vol. 71. 3. LXXI. évfolyam 3. szám ISSN 0833 0883  

A kanadai magyarok lapja 

$ 2.95 (HST incl.) 2018. Nyár 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Tartalom

▪Címlapfotó: Dr. Gábor Róbert és Dr. Ferencz Réka   gyerekeikkel...1  ▪Magyar Nap a Magyar Házban...2  ▪Nagyszerű tábor volt...4  ▪Köszöntjük a 25 éves Rákóczi   Magyarságismereti Mozgótábort!...6  ▪Menjetek be kapuin hálaadással…8   ▪Nyári táborok képes krónikája...10  ▪Sikerágazat lett a nemzetpolitika...11  ▪Magyarok nyomában Kanadában...13  ▪“Légy Résen”...16  ▪“Büszkék vagyunk magyar örökségünkre”...18  ▪Vízre szállunk...20  ▪Aki szívében erdélyi székely...21  ▪Magyar szemmel Afganisztánban – Útinapló...22  ▪Gasztronómia...24  ▪Erre tovább ‐ Legjobb úton...27  ▪Gyerek oldal...28  ▪Skandináv keresztrejtvény...30  ▪NB1. Bajnokság Állása...30  ▪Valutaárfolyam...30  ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...30    

 

▪Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...33  ▪Hirdetések   

 

SINCE 1957 IN TORONTO 

Owned & Published by Sándor Balla   Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter  Külső munkatársak: Fujkin István képzőművész,   Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Sándor Ilona   Kiss Mária hirdetések  Tel.: 647 881 5313   E‐mail: info.magyarelet@gmail.com  Honlap: www.magyareletmagazin.com  PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718   RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO   8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9    Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95    Minden jog fenntartva. | All right reserved.   Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal  felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben   tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.   Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.   We acknowledge the financial support of the Government of Canada through  the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.  

2


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Magyar Nap a Magyar Házban Papp Csilla 

Nyár elején  egész  napos  program  keretében  ismét  megrendezésre  került  a  Magyar  Nap  Torontóban.  Az  immár  hagyományossá  vált  rendezvény  –  melynek  minden  év  június  második  hétvégéjén  a  Magyar  Ház  ad  otthont  –  célja,  hogy  legyen  egy  nap,  amely  a  magyar  kultúrát,  ételeket,  a  nemzeti  identitást  ünnepli.  Egy  nap,  amit  közösen  eltölthetnek  az  odalátogatók,  magyar  kézműves  termékeket  vásárolhatnak,  magyaros  ételeket  ehetnek,  és  magyar  játékokat  játszhatnak,  fellépőket tekinthetnek meg.   A  program  ebben  az  évben  is  az  Arany  János  Magyar  Iskola  évzáró  ünnepségével  kezdődött  meg,  mely  immár  a  második  tanévet búcsúztatta a Sunrise Ave‐en álló épület falai között.   A  családias  hangulatú,  kis  létszámú  osztályokkal  rendelkező  iskola  nagy  fejlődésen  ment keresztül  az  elmúlt  években és  az  iskoláskorú,  magyar  nyelven  tanulni  vágyó  gyerekeken  kívül  már  az  óvodásokat  és  a  babákat  –  édesanyjukkal  vagy  édesapjukkal együtt – is várja a tanári kar az óvodai, valamint a  babacirógató foglalkozásokon.  A  hivatalos  megnyitó  délután  egy  órakor  vette  kezdetét,  mely  során  a  Magyar  Ház  elnök  asszonya,  Boda‐Lázár  Judith  köszöntötte  a  vendégeket.  Ezzel  párhuzamosan  a  bazárárusok  asztalai  is  megteltek  az  eladó  portékákkal,  ahol  többek  között  magyar  kézműves  termékeket  vásárolhattak  az  érdeklődők.  A  büfészekció  előtt  pedig  megindult  a  kígyózó  sor,  mert  a  finomabbnál  finomabb  magyaros  ételek  ellenállhatatlan  kísértést jelentettek minden résztvevő számára. Frissen készült  sajtos‐tejfölös lángos, halászlé, gulyásleves, nutellás és lekváros  palacsinta  hegyek  várták  a  megéhezőket,  a  konyhában  folyamatos  volt  a  sürgés‐forgás,  hogy  a  folyamatos  utánpótlásban ne legyen fennakadás.  Eközben  a  színpadon  fellépések  és  vetélkedők  váltották  egymást,  hogy  szórakoztassák  a  jelenlévőket,  és  a  kicsiktől  a  nagyokig  mindenki  jól  érezze  magát.  A  műsor  visszatérő  vendége  a  Kodály  Néptáncegyüttes  volt,  melynek  táncosai  fennállásuk  közel  60  éves  múltja  során  számos  magyarországi, 

erdélyi és  szlovák  táncmesterektől  tanulhatott.  Az  együttes  jelenlegi  célja  is  ez:  a  folyamatos  tanulás  és  a  minél  több  táncban  és  zenében  való  eligazodás.  Ezen  a  napon  ifjúsági  tagozatuk és felnőtt tagozatuk lépett fel több ízben a közönség  előtt,  hogy  betekintést  nyújtsanak  a  magyar  folklór  hangulatvilágába,  sőt  a  délután  folyamán  két  alkalommal  interaktív  táncházat  is  tartottak  a  gyerekeknek  és  a  bátrabb  felnőtteknek, hogy bevezessék őket a néptánc rejtelmeibe.  Háromfordulós vetélkedőre is sor került a műsorszámok között,  melyet a Mátyás király emlékév tiszteletére középkori királyunk  életének  kiemelkedő  fordulópontjai  köré  épített  fel  a  két  ötletgazda:  Kis  Csilla,  a  Magyar  Ház  főtitkára,  az  Arany  János  Magyar Iskola tanára és a cikk írója. A verseny során interaktív  feladatok keretében mérhették össze tudásukat a csapatok: így  a  játékíj  célba  lövéstől  kezdve  a  középkori  magyar  helyszínek  felismerésén  át  Mátyás  király  Facebook  profiljának  megszerkesztéséig  számos  szórakoztató  és  játékosan  tanító  feladványt  oldhattak  meg  a  versenyzők.  Elért  eredményeiket  pontgyűjtő  füzetben  követhették  nyomon,  melybe  matricákat  szerezhettek  a  feladatok  végén.  A  csoportkörök  nyertesei  egyedi  mézeskalács  ajándékokat  és  csokoládécsomagokat  nyerhettek,  valamint  minden  résztvevő  kisebb  meglepetéssel  gazdagodott bátorsága jutalmául.     Az  interaktív  műsorok  mellett  színházi  előadást,  bábszínházat  és mesefilmvetítést is tartogatott a nyári délután. Gáspár Gyula  színjátszóköre szintén a Mátyás király emlékév előtt tisztelegve  mutatta  be  szórakoztató  színpadi  előadását,  melyben  a  humorra és a könnyedségre helyezték a fő hangsúlyt. Az Arany  János  Magyar  Iskola  szülőiből  álló  bábszínházcsoport  a  legkisebbeknek  kedvezett  rövid  és  tanulságos  mesetörténetükkel,  valamint  szintén  a  fiatal  korcsoportot 

3


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

10 napos tábor teljes ellátású: baleset‐biztosítással, belépőkkel  és étkezéssel, valamint az oda ‐visszaút térítésével.   

Mint utólag  kiderült,  a  Néptánctábor  volt  a  legnagyobb  létszámú  rendezvény,  ahova  a  világ  minden  részéről  jelentkezhettek  a  külföldön  született,  de  magyarságukat  megőrizni  vágyó  10  és  28  év  közötti  fiatalok.  Az  eseményen  résztvevők  Kanadából,  az  Egyesült  Államokból,  Argentínából,  Brazíliából, Spanyolországból és Ausztráliából érkeztek.  A torontói csapat vezetői Arany Koczkás Krisztina és jómagam,  Szabó  Mónika  Katalin  voltunk,  hogy  a  táborra  kiválasztott  10  gyermeket  Toronto  és  Budapest  között  kísérjük,  valamint  segédkezzünk  a  néptánctábor  alatt  a  Rákóczi  Szövetség   nagyszerű vezetőinek a programok megvalósításában.  Kis  csapatunkat  a  torontói  Szent  Erzsébet  Magyar  Iskolából,  a  Helikon  Magyar  Gimnáziumból  és  a  helyi  magyar  cserkészek  közül  kezdtük  toborozni.  Az  alaposan  átnézett  és  kitöltött  papírmunka  véglegesítése  után,  a  repjegyeket  egy  nagyon  odaadó és lelkes utazási ügynök segítségével intéztük el, akinek  nem okozott problémát a 12 fős csoport különböző indulási és  érkezési  idejét  egyeztetni.  Voltak  akik  egyből  az  iskolaév  befejezése  után  indultak  Budapestre,  és  voltak  akik  a  néptánctábor  után  maradtak  még  szép  Magyarországon  a  rokonoknál.  Torontóból  2  órás  késéssel  indult  a  gép,  így  a  varsói  csatlakozásunkat  lekéstük.  Csapatunk  8  óra  várakozás  után  a  harmadik  Budapest  felé  tartó  gépre  fért  fel.  A  Budapesti  Millennium  szállodába  éjjel  tizenegyrere  értünk  a  délután  egy  óra  helyett.  Egy  meleg  Isten  hozottal,  puszival,  meleg  vacsorával  és  a  szobák  kulcsával  vártak  a  Rákóczi  Szövetség  munkatársai, Aradi Márk vezetésével.  Másnap reggel a Magyar Nemzeti Galéria volt a cél. A gyönyörű  szép,  gótikus  stílusban  épült  Budavári  Palota  többek  között  ennek  az  intézménynek  is  otthont  ad.  A  200  fős  diaszpóra  csoportot  művészettörténészek  vezették  végig  a  galériában,  ahol  mi  csak  ámulva  és  bámulva  hallgattuk  a  történelmi  festmények  mondanivalóit.  A  gyermekek  megtanulták  a  végvárak történeteit és festményeken megörökítve maguk előtt  láthattak,  hogyan  harcoltak  a  magyarok  azért,  hogy  a  magyar  zászló fenn loboghasson ezeken a területeken.  A  Steindl  Imre  tervei  alapján  épült  Országházat,  Magyarország  törvényhozásának otthonát is meglátogattuk. Az épület a Duna‐ part  látványát  gazdagítva  az  UNESCO  Világörökség  része,  méltán tartják a világ egyik legszebb Parlamentjének.   Három napos BKV bérlettel utazhattunk a szállodától Budapest  nevezetességeihez.  A  gyermekek  nagyon  élveztek  a  sok  átszállást: a buszról villamosra és földalatti metróra.  A  főváros  után  Sátoraljaújhelyre  indultunk,  a  néptánctábor  helyszínére. Itt Pavilonokban helyeztek el minket, ahol tusolós,  WC‐s,  3‐4  ágyas  kényelmes  szobák  voltak.  Az  étteremben  nagyon  finoman  főztek,  helyi  gyümölcsöket  szolgáltak  fel  a  sztrapacska  és  pörkölt  után  vagy  fánkot  sütöttek  őszibarack  lekvárral.  Habos  kakaós  kalács  is  volt  egyik  reggel  gyermekkávéval.  A  18  éven  felüli  résztvevőknek  hungarikumokkal  kedveskedtek  a  tábor  szervezői  és  egy  borkóstolót is szerveztek, így jutottunk el a Bodnár Pincészet és   

célozta meg  a  Legendárium  Rajzfilmstúdió  által  szolgáltatott  mesevetítés is.  A  délután  egyik  különleges  és  tradicionális  fellépője  a  helyi  magyar  íjászok  csoportja  volt,  akik  bemutatójukkal  betekintést  nyújtottak  honfoglaló  őseink  hagyományos  életvitelének  egy  szeletébe. Egyedi készítésű íjaikkal, korabeli ruháikkal és pontos  lövéseikkel minden jelenlévőt elkápráztattak. A bemutató után  pedig  a  legkíváncsibbak  ki  is  próbálhatták  az  íjjal  célba  lövés  tudományát, mely során a profi íjászok hasznos tanácsokkal és  instrukciókkal látták el a résztvevőket.   Aki idén ellátogatott a Magyar Napra, egy igazán felejthetetlen  családi  napot  tölthetett  el  a  Magyar  Házban.  A  Ház  egyik  legsikeresebb ingyenes rendezvénye a jövő évben is szeretettel  várja az érdeklődőket június második szombatján, hogy közösen  ünnepeljük a magyar identitás és kultúra hagyományait.     

Nagyszerű tábor volt

Szabó Mónika   

A 2018‐as  Diaszpóra  Program  egyik  nagyszerűen  megtervezett  és  nagyon  sikeres  tábora  volt  a  magyarországi  Néptánctábor,  melyet július 14‐23. között rendeztek meg Sátoraljaújhelyen. A  Rákóczi  Szövetség  a  Magyar  Kormány  megbízásából  lehetőséget  kapott  arra,  hogy  2016‐tól  a  diaszpórában  élő  magyar  fiatalok  számára  magyarországi  látogatást  szervezzen  annak  érdekében,  hogy  a  magyar  kultúrához  és  nyelvhez  fűződő  kötődésükben  megerősíthesse  őket,  és  Magyarország  személyes megismerésének alkalmát megteremtse számukra. A  4 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Borházba, ahol nagyon ízlett a Tokaji Zeta.  A  tábor  alatt  három  csoportot  alkottak  a  táncosok:  kezdő,  közepes  és  haladó.  A  gyerekek  különböző  táncokat  tanultak  ‐  Somogyi  ugrós,  Palatkai  és  Vajdaszentíványi.  A  tábor  témája  a  kárpát‐medencei tájegységek voltak, úgy mint Viske és Gömör.  Csenger  Orsolya  főszervező  nagy  átéléssel  mesélt  erről  a  Rákóczi  Szövetség  által  készült  kisfilmen.  A  tánctanítás  magas  színvonalon  zajlott.  Egy‐egy  tánctanár  páros  segítségével  mindegyik  tánccsoport  három  tagú  ‐  2  brácsás  és  1  csellós  ‐  zenekar  zenéjére  tancolt.  A  napi  kétszer  három  órás  néptánctanítás  bemelegítővel  kezdődött,  a  szünetek  pedig  népdal tanulással teltek.  Kassára  is  ellátogattunk,  ami  a  mai  Szlovákia  területén  található. Vittük az útleveleket, de nem kellett felmutatni, mert  határ  és  határőr  sem  volt,  mivel  az  Európai  Unió  egyik  tagállamából  mentünk  át  a  másikba.  A  kassai  Szent  Erzsébet  Dóm  kápráztató  volt  és  a  tömeges  flashmob  tánc  nagy  sikert  aratott:  megható  volt,  hogy  200‐an  roptuk  a  Somogyi  ugróst  ezen a szép régi magyar Felvidéken.  A  tábor  szabadidejében  a  gyermekek  fürödhettek  a  fürdőmedencében,  hintáztak,  fociztak,  kosárlabdáztak  és  esténként táncház volt 9‐től 11‐ig.  Nagyon  jó  barátságok  szövődtek  a  tábor  ideje  alatt,  nagyszerű  táncpárosok alakultak. Az utolsó esti Ki Mit Tud?‐on, a Gálaest  előtt már megteremtődött a hangulat a sok sikeres fellépéssel,  amit Dunai Márk Bence konferált fel nagyon leleményesen.  Nagyszerű tábor volt, a néptánc nemcsak zene és nyelvi eszköz  volt,  hanem  egyéni  kifejezője  a  magyar  történelemnek  és  kultúrának.  A  2018‐as  Rákóczi  Szövetség  Diaszpóra  Néptánctábor  egy  nagyszerű  lehetőség  volt  arra,  hogy  jövő  nemzedékünk  ápolhassa  magyar  identitását  autentikusan,  önfeledten, összebarátkozva más hasonlóan külföldön született  és  elő  magyar  fiatallal,  akinek  anyanyelve  és  gyökerei  valahol  még mindig nagyon fontosak számukra és valójában határokat  nem ismernek...   

5


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Köszöntjük a 25 éves Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábort! Lukács Tibor  Miért csináljuk pont a Rákóczi Alapítvány táborát?  Az  elején,  1994‐ben  egyfajta  gyorssegélyben  gondolkodtunk  a  határon  túli  magyar  ifjúság megmentésén,  kezdve Kárpátalján.  Ez  rövidesen  kiterjedt  a  többi  régiókra  is,  ahol  szintén  megvoltak  ugyanazok  az  igények...  Akkor  legfontosabb  feladatnak  a  határontúli  fiatalok  ismeretség  bővítése  volt  fontos,  megadni  nekik  a  lehetőséget  megismerni  az  Anyaországot  elsőkézből,  érezzék  hogy  egy  a  nemzet,  s  az  ország kincseinek ők is részesei. Amint a táborok beindultak, a  feladatok fontossága kristályozódott s a látnivalók és ismeretek  mellett  az  emberségre...  úgymond  lélekmentésre  összpontosult,  annak  tudatos  üzenetével,  hogy  senki  sem  másodrendű polgár hazájában. A tábor alkalmat ad az egyén ön ‐  és  jogtudatának  kibontakozásához,  hogy  idővel  megállják  helyüket a világban, felelősséget tudjanak vállani. A programon  keresztül a határontúli magyar ifjúság színe‐javának önbizalmát  erősítsük, egyben rámutatunk erősségeikre.    

“Tisztán emlékszem  a  nyolc  évvel  ezelőtti  végső  szavakra:  …  A  Rákóczi  Mozgótábor  többek  között  megtanít  benneteket  az  egészséges magyarságtudatra. A rengeteg élmény, életre szóló  barátságok  mellett  minden  érték,  ami  a  fiatalokban  van  megsokszorozódik  és  még  inkább  megtanulják  értékelni  azt.  Bízom  abban,  hogy  az  elkövetkezendő  generáció  tovább  viszi,  terjeszti  a  varázslatos  lángot,  amely  már  25  éve  világíta  és  vezeti a nagy család tagjainak életét.”(Bartusz R.)   

“A rákóczis  szemlélet  és  gondolkodás  mindig  segít  céljaim  elérésében: nem határozza meg az ember lehetőségeit hogy ki  honnan jön, hanem hogy ki mit tud és ki mennyi időt és energiát  hajlandó befektetni céljai eléréséhez.”(Meleghy N.)   

A Rákóczi  tábor  25  éve  alatt  nem  kis  változások  zajlottak  le  a  Kárpát‐medencében  a  rendszerváltástól  a  mai  sebes  globalizmus világáig… és ez érintette a ma már több mint 3500  résztvevőt…   

“A Rákóczi táborban egyik zsebünkben az elfogadás az egymás  tehetségére  való  kiváncsiság,  s  a  rácsodálkozás  szellemiségét  kaptuk.  Annak  felismerését  és  elismerését,  hogy  értékesek  vagyunk,  szükség  van  ránk.  A  másik  zsebünkbe  pedig  az  önkéntesség  csíráját  amely  később  kibontakozott  közös  munkálatokban  és  kölcsönös  segítségben  s  mint  rákóczisként  része lett életünknek.”(Csadi Z., Kotolácsi‐Mikóczy.I.) 

“Hiszem, hogy  a  rákóczisok  kovászként  működnek  a  Kárpát‐ medencében.  Egymásba  kapaszkodva,  egymáshoz  való  viszonyukban  példát  mutatnak  a  tágasabb  közösségnek  is.”(Kotolácsi Mikóczy I.)   

“A tábor  alatt  fogalmazódott  meg  első  alkalommal  bennem,  hogy  mely  belső  értékrend  szerint  fogom  élni  életemet.  Egy  hármas  értékrendet  tekintek  magam  előtt,  minden  cselekedetem  meglépése  előtt.  Minden  döntésem  meghozatalakor. Isten, család nemzet. A gondviselés van jelen,  és a hit. Utóbbi csodákra képes.”(Zsigmond J.)   

“A rákóczis  szellem  mai  napig  áthatja  gondolkodásmódom,  hiszen ott tanultam igazán meg felelősséget vállalni, megfogni  minden  alkalmat,  amikor  tehetek  azért,  hogy  jobb  legyen  a  határontúli  magyarság  jövője  –  helyi  és  nemzetközi  szinten  is.”(Demeter D.)   

Tábori pillanatok 25 év tálatából…     

“Gyakran gondolok  vissza  az  élményekre  történészként:  reménykedem benne, hogy a későbbi évtizedekben nem fognak  a  tábor  írásos  emlékei  egy  sötét  levéltár  fiókjában  porosodni,  hanem  fiatal  történészpalánták  által  értékes  tanulmányok  és  kutatások  táptalajává  válik  majd  az,  hogy  a  tábor  szervezői  milyen  hasznos  és  elkötelezett  munkával  gazdagították  a  fiatalok gondolkodását.”(Csornij D.)   

6

“ …ami  még  fontosabb,  sok  szellemi,  lelki  útravalót  kaptam  a  táborban  diákként,  csoportvezetőként  egyaránt,  egyet  kiemelnék: a szellemi értékeink, alkotásaink védelme.”  (Ádám B.)   

“….tudom, hogy  a  Rákóczi  Alapítvány  köréhez  tartozó  emberekre mindig számíthatok, mert osztozunk valamiben, ami ‐habár  nem  mindannyian  együtt  és  egyszerre  élünk  meg,  ‐ mindenki számára ugyanannyira egyedi és különleges.”  (Telegdi A.)   

“...akkor harmadikos gimnazistaként  pályáztam  meg  a  rákóczis  tábort és ez az intenzív, számos élményt, barátot és tudást adó 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

világszerte, de főképpen az Egyesült Államokban és Kanadában.  Ez mai napig érvényes!   

1976 A  Kanadai  Rákóczi  Szövetségből  Kanadai  Rákóczi  Alapítvány  lett.  Azóta  az  Alapítvány  fő  célkitűzése  a  magyarságtudat  fenntartása  a  magyar  származású  ifjúságban  világszerte,  a  magyar  diákok  támogatásán  keresztül.  Az  Alapítvány  ösztöndíjakkal,  adományokkal  és  egyetemi  konferenciák  rendezésével  segíti  előre  a  magyar  kultúra  iránti  érdeklődést es annak tanulmányozását az ifjúságban.   

1994 Megalakul  a  II.  Rákóczi  Ferenc  Alapítvány  a  Kárpát‐ medencei  Fiatalokért.  A  budapesti  székhelyű  Alapítványa  Kanadai  Rákóczi  Alapítvány  szervezte  Mozgótáborokban  részt  vett  a  fiatalok  közreműködésével,  önkéntes  munkájuk  által  kezdte meg tevékenységét.   

2004 Az  Alapítvány  ebédprogramot  indított  Gyergyószentmiklóson.  Az  Erdélyi  referensek  javaslatára  indították  el  az  étkezési  programot,  ahol  mai  napig  évente  10  fiatal étkezését támogatja az Alapítvány.   

2008 A Magyarságismereti Mozgótábor elnyerte az első Ifjúsági  Károly  Díjat.  Négyszáz  szervezet  közül  elnyerte  a  nemzeti  és  Európai zsűri egyhangú támogatását.   

lehetőség mindmáig  és  folyamatosan  elkísér.  Üzenet:  Küzdj,  merj, tanulj és ne ismerj lehetetlent!” (Balajthy H.)  “Úgy  gondolom,  hogy  ez  a  világ  soha  nem  nyílt  volna  meg  előttem,  ha  nem  veszek  részt  a  13.  Mozgótáborban,  és  nem  ismerem meg  azokat a rákóczisokat, akik rengeteg inspirációt  és támogatást nyújtottak.” (Okulova Ny.)   

 

2010 Antall‐díjjal tüntették ki a Kanadai Rákóczi Alapítványt. A  Tudásközpont  a  Kanadai  Rákóczi  Alapítvány  elnökének,  Ayklerné Papp Zsuzsának ítélte a kitüntetést.   

2011 Étkezési progam indul Kárpátalján, Ungváron.   

2018 A  Magyarságismereti  Mozgótábor  ünnepli  a  25.  évfodulóját.   

Ezért csináljuk  a  Rákóczi  tábort  már  25  éve!  Mai  napig  is  hirdetjük hogy a tábor résztvevői nincsenek egyedül, tartoznak  egymáshoz,  mint  a  Rákóczi  Családi  Kör  tagjai.  Az  idő  igazol  bennünket.  Tehetséges  fiataljaink  szerte  a  világban  megállják  helyüket, kamatoztatják a tőlünk kapott útravalót.    

Tábori mérföldkövek…   

1953 Kanadában megalakul a Rákóczi Szövetség, céljául  tüzte ki  a  Magyar  kultúra  megőrzését  Kanadában. A  Rákóczi Szövetség  alapító  elnöke  Korponay  Miklós,  részletes  célok:  mint  jótékonysági  szervezet  a  kanadai  magyarok  kulturális  igényeit  képviselte. Őrizze az egyesületek közti barátságos egyensúlyt és  együttműködést.  168  különböző  magyar  egyesület‐beleértve  a  történelmi  egyházakat‐írta  alá  az  együttműködési  szerződést 

A már  több  ezer  résztvevőtől  köszönet  a  lelkes  és  jószívű  adakozóinknak,  szponzoroknak,  akik  szívükön  viselik  az  eddigi  eredményeinket...adja Isten hogy ez a jövőben is így legyen. 

7


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Menjetek be kapuin hálaadással… Imaházmegnyitó Istentiszteletek Torontóban  2018. június 2‐3.    

szárnyas nagy  üvegajtói  egyelőre  zárva  voltak.  A  lépcsősor  tetején,  a  korlátokra  erősített,  széles  nemzetiszínű  szalag  jelezte, hogy hamarosan kezdődik az ünnepség.    

Az ünnepélyes  szalagvágás  előtt  Püsök  Dániel,  a  gyülekezet  lelkipásztora  felolvasta  a  100.  Zsoltárt,  majd  néhány  köszöntő  szó  után  Kulcsár  Sándor,  az  Észak‐Amerikai  Magyar  Baptista  Szövetség  tiszteletbeli  elnöke  imádkozott  Isten  áldásáért.  Ezt  követőleg,  az  egybegyűlt  vendégsereg  a  fúvószenekar  vezetésével  elénekelte  a  magyar,  majd  a  kanadai  himnuszt.  A  szalagvágás  mozzanatában  kilencen  vettek  részt.  Egyik  oldalt  gyülekezetünk három elöljárója, Szabó Tivadar, Weisz Péter és  Bákai  István;  középen  Püsök  Dániel  helyi  lelkipásztor,  Balla  Sándor  projektmenedzser,  illetve  Dr.  Gergely  István,  az  Észak‐ Amerikai  Magyar  Baptista  Szövetség  elnöke;  a  másik  oldalt  pedig  Dr.  Szabó  Stefánia  torontói  főkonzul,  Dr.  Szilágyi  Péter  helyettes  államtitkár,  valamint  Dr.  Ódor  Bálint,  Magyarország  kanadai nagykövete.    

A szalagvágás  után  az  ajtók  is  megnyíltak,  és  bevonult  a  sok  helyről érkezett kétszáznál bőven többet számláló vendégsereg.    

A Torontói  Első  Magyar  Baptista  Gyülekezet  az  1920‐as  évek  elején  indult  és  1929‐ben  alakult  államilag  is  hivatalosan  bejegyzett gyülekezetté. Azóta megszakítás nélkül él és szolgál  a  nyugaton  élő  egyik  legnagyobb  magyar  közösség,  a  torontói  magyarság között. 

Sokan voltak  olyanok,  akik  most  először  látták  belülről  az  impozáns,  jól  tervezett,  szépen  kivitelezett,  tágas,  magas  és  világos  templomot.  Torontóiaknak  és  vendégeiknek  egyaránt  telve volt a szívük hálaadással, dicsérettel, amit a közös énekek  során együttesen kifejezésre is juttattak.   

Hat évvel  ezelőtt  azzal  a  ténnyel  kellett  szembenézzen  gyülekezetünk, hogy az 1951‐ben épített épületünk többé nem  volt  képes  kellőképpen  betölteni  közösségünk  szükségeit.  Bár  az  istentiszteleti  terem  még  képes  volt  befogadni  minket,  a  melléktermek  hiánya  lehetetlenné  tette,  hogy  gyermekeinket  és  fiataljainkat  megfelelő  módon  tanítsuk  Isten‐hitünkre  és  magyar nyelvünk és kultúránk értékeire.   

Eredeti tervünk  az  volt,  hogy  eladjuk  akkori  imaházunkat,  és  helyette  egy  nagyobbat,  újabbat  vásárolunk,  de  miután  nem  találtunk  terveinknek  megfelelő  épületet,  arra  a  meggyőződésre jutottunk, hogy a legjobb megoldás az lesz, ha  telket veszünk és új épületet építünk. Tudatában voltunk annak,  hogy ez a lépés meghaladja képességeinket, de bízva Istenben,  és  reménykedve  tagjaink  összefogásában,  illetve  keresztyén  testvéreink  támogatásában,  egy  telket  (6800  m2)  sikerült  vásárolnunk  Torontó  határában  és  2013  elején  elkezdtük  a  tervezést,  majd  a  munkálatokat.  A  tervezésben  azt  a  szempontot  tartottuk  szem  előtt,  hogy  egy  modern,  multifunkcionális épületet építsünk, amelyben az istentiszteleti  helység  mellett  legyen  egy  közösségi  terem,  kiscsoportos  foglalkozásokra  alkalmas  szobák,  valamint  három  lakás,  ahol  otthont  biztosíthatunk  a  gyülekezetünk  lelkipásztorának,  gondnokának és a közösségünkhöz érkező vendégeknek.    

Az építkezés  hosszú  és  fárasztó  volt,  de  Istenben  bízva  és  szemünket  a  célon  tartva,  a  legnehezebb  időszakokban  is  kaptunk Fentről jövő erőt a továbbhaladásra.    

Folyó év  júniusának  első  szombatján  gyönyörű  napsütés,  és  a  gyülekezetünk  fúvószenekarának  ritmikus  hangja  fogadta  a  tágas  parkolóba  érkező  vendégeket.  Imaházunk  két  dupla‐ 8 

Az imaházmegnyitónak két nagyobb része volt. Szombat este a  torontói  egyházi  és  városi  vezetők,  valamint  az  építkezést  tervező  és  a  munka‐folyamatokban  jelentős  részt  végző  vállalatok  képviselői  kaptak  lehetőséget  üdvözlő,  gratuláló,  vagy éppen igehirdetői szolgálatra. Ugyancsak ekkor került sor  a  magyar  kormány  képviseletében  jelenlévők  köszöntő  beszédeire is. A vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteken  pedig  az  Észak‐Amerikai  Magyar  Baptista  Szövetség  vezetői,  illetve a hozzá tartozó gyülekezetek lelkipásztorai és képviselői  kaptak lehetőséget különféle szolgálatokra.   

A szombat esti megnyitón a közös éneklés után Püsök Dániel lp.  köszöntő  szavai  következtek,  majd  Balla  Sándor  gyülekezeti  elöljáró  és  projekt  menedzser  vetített  képek  segítségével  bemutatta  az  építkezés  folyamatát  –  a  kezdetektől  (alapkőletétel  2013.  április  28.)  a  befejezésig.  Kitért 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

beszámolója során  az  anyagiakra  is.  Abból  kiderült  például,  hogy  jóllehet  igen  jó  áron  tudták  eladni  a  régi  imaházukat,  annak  ára  majdnem  teljesen  ráment  a  telekvételre,  különböző  engedélyekre,  és  az  építkezést  előkészítő  munkálatokra  (mint  például  talajrendezés).  A tényleges  épület kiadásait  főleg  négy  forrás  fedezte:  a  régi  szolgálati  lakás  eladási  ára,  az  Észak‐ Amerikai  Magyar  Baptista  Szövetség  és  a  hozzá  tartozó  gyülekezetek támogatása, a Magyarország Kormányától kapott  támogatás,  és  a  helyi  gyülekezet  anyagi  áldozata.  Ezen  felül,  még  marad  a  gyülekezetnek  az  építkezés  befejezése  után  egy  közel 1 millió dollár összegű tartozása. Arra is rámutatott, hogy  körülbelül egymillió dollár értékű az az önkéntes, térítésmentes  munka,  amit  a  torontói  testvériség,  ismerősök,  barátok,  testvérgyülekezetek  és  magyar  szervezetek  képviselői  az  imaházépítésre  fordítottak.  Befejező  szavaiban  összefoglalta  a  célt, amiért az új imaház épült: „Végül is kívánom, hogy legyen  ez  a  ház  az  imádság  háza,  sok  lélek  felüdülő  helye,  legyen  a  kanadai  magyar  diaszpórában  példaértékű  a  szeretetben,  a  békességben,  az  összetartozásban,  legyen  ez  a  hely  az  anyanyelvünk  gyakorlásának,  zenei  kultúránk  gyakorló  és  megőrző helye. Mindenért Istené legyen a dicsőség.”   

Két rövid igehirdetés is elhangzott a szolgálatok sorában: előbb  Forrai  Tamás  SJ,  a  Torontói  Szt.  Erzsébet  Katolikus  Templom  plébánosa,  majd  később  Nt.  Vass  Zoltán,  a  Torontói  Első  Református  Egyház  lelkipásztora  köszöntötte  és  bátorította  az  új templomos torontói gyülekezetet.   

Különleges jellegzetessége  volt  a  szombat  esti  ünnepségnek,  hogy nem csak vallási vezetők, lelkipásztorok, hanem a politikai,  társadalmi élet vezetői is helyet és szót kaptak. A helyi város két  vezetője  ‐  Michael  Di  Biase,  korábbi  polgármester  és  Michael  Tibollo,  tartományi  képviselő  ‐  köszöntötte  a  gyülekezetet,  csodának  nevezve,  hogy  ez  a  magyar  közösség  erre  az  építkezésre képes volt.    

építkezésben kimagasló önkéntes munkát végzőknek.   

A záró  igei  köszöntőt  Németi  Zsolt,  a  Torontói  Első  Szeretet  Pünkösdi  Gyülekezet  lelkipásztora  mondta,  a  befejező  imádságot pedig Gergely István, az ÉAMBSZ elnöke.   

Az istentisztelet  után  az  asztalok  mellett  lehetőség  adódott  kötetlen beszélgetésekre, a finom vacsora fogyasztása közben.    

Az imaházmegnyitó  második  napján,  vasárnap  délelőtt  is  megtelt az imaház, bár nem annyira, mint előző este. Imaórával  kezdtük az együttlétet, amit Szabó István, a chicagói gyülekezet  és  az  Észak‐Amerika  Magyar  Baptista  Férfiszövetség  képviselője,  és  a  detroiti  Juhász  Róbert,  az  Észak‐Amerikai  Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség alelnöke vezetett.    

Szombathoz hasonlóan  vasárnap  is  színvonalasan  szolgált  a  torontói énekkar és fúvós zenekar Csercsa Tamás és Kis Endre,  illetve Csővári Pál vezetésével.    

Két igei köszöntés és egy igehirdetés tette gazdaggá a délelőtti  alkalmat.  Kulcsár  Sándor  clevelandi  lelkipásztor,  az  ÉAMBSZ  tiszteletbeli  elnöke  az  1Krón  16,29‐36,  Vass  Gergely  kelownai  lelkipásztor  pedig  az  Efézus  4,11‐16  alapján  szólt  az  ünneplő  gyülekezethez.  Az  igehirdetést  pedig  az  ÉAMBSZ  elnöke,  Dr.  Gergely István tartotta, alapigéje 1Móz 28,10‐22 volt.   

Fontos eleme volt  az  imaházmegnyitónak, hogy  mind  a  három  istentiszteleten  elhangzott  egy‐egy  konkrétan  az  építkezéssel  kapcsolatos  visszaemlékezés,  ismertetés  az  építkezés,  és  egyúttal a gyülekezet vezetői részéről. Szombaton Balla Sándor  építkezés‐vezetőt,  vasárnap  délelőtt  Bákai  István  diakónust,  délután pedig Weisz Péter presbitert hallhattuk.   

A hosszú  istentisztelet  után  finom  ebéddel  szolgáltak  a  torontóiak,  majd  hamarosan  sor  került  az  imaházmegnyitó  utolsó, délutáni istentiszteletére.   

Az első  igei  köszöntést  a  torontói  gyülekezet  korábbi  lelkipásztorától, Herjeczki Gézától hallottuk. Az Efézus 3,14‐21‐ et idézve szólt a gyülekezet 35 évvel ezelőtti imaházvételéről –  megnyitásról,  valamint  arról,  hogy  az  élő  gyülekezet  épít  imaházat,  s  hogy  azután  a  gyülekezet  is  épül,  tovább,  hatalmasan megerősödve a Szentlélek által.    

Csőke János  nazarénus  lelkipásztor  köszöntése  után  a  detroiti  lelkipásztor, Huli Sándor testvér hirdette Isten igéjét az 1Kir 9,3  és következő versek alapján. „Megszenteltem ezt a templomot,  amelyet  építettél  (mondta  Isten  Salamonnak),  és  örökre  abba  helyezem    nevemet.”  Kívánjuk,  hogy  a  torontói  imaházra  is  érvényes legyen Istennek ez a kijelentése.    

A régi  énekkel:  „Dicsérd  az  Urat  én  lelkem...”  fejeztük  be  az  áldásos és emlékezetes imaházmegnyitó istentiszteleteket.   

 

Az est nagy figyelemmel kísért percei voltak, amikor a jelenlévő  három  magyar  politikai  vezető  köszöntötte  a  gyülekezetet:  Ódor  Bálint,  Magyarország  kanadai  nagykövete,  Szilágyi  Péter  Nemzetpolitikáért  felelős  helyettes  államtitkár,  és  Szabó  Stefánia,  Magyarország  torontói  főkonzulja.  Ünnepi  beszéde  után  a  Főkonzul  asszony  elismerő  okleveleket  adott  át  az 

Kívánjuk, hogy  Isten  áldása  kísérje  a  gyülekezet  életét  és  szolgálatát  az  új  imaházban,  és  azon  kívül  is,  valamint  imádkozunk  azért,  hogy  ebben  a  házban  mindig  Isten  tiszta  Igéje  legyen  hirdetve,  és  ez  által  sokan  találkozzanak  Jézus  Krisztussal, az emberiség Üdvözítőjével.    

Püsök Dániel,    

a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora és  Herjeczki  Géza,  a  110  éve  folyamatosan  megjelenő  amerikai  magyar baptista lap, az Evangéliumi Hírnök főszerkesztője  9 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Nyári táborok képes krónikája

Idén is megrendezésre került július 9‐15. között a több évtizedes múltra visszatekintő, évente megrendezésre kerülő gyermektábor a Torontói Magyar Baptista  gyülekezet szervezésében a Ráma táborban. Ebben az évben, a magyar állam támogatásának köszönhetően az előző évek alacsony részvételi árán táborozhattak  Észak‐Amerika magyar gyermekei. Isten segítségével jövőre újból, ugyanitt! Püsök Dániel,  a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora . 

Idén is felejthetetlen élményekkel gazdagodhattak a néptánc és népzene iránt rajongó táborozók, a niagarai 6. Cifra Családi Tábor, a 27. Cifra Gyerek és szintén 27.  Cifra  Ifjúsági  Táborban.  A  27  éves  hagyománnyal  rendelkező  tábor  sikeréhez  hozzájárultak  a  békéscsabai  Hétpróbás  Néptánciskola  oktatói,  Mlinár  Pál  és  Kőrösi  Kata házaspár, az önkéntes szülők és természetesen az őseink hagyománya iránt érdeklődő kétszáztíz táborozó. A fényképek az Ifjúsági Táborban készültek és a Cifra  Tábor FB oldalán láthatók a többi csoport tábori képeivel együtt. A 2019‐es Cifra Táborral kapcsolatban hívják Pintyó Erikát a 647‐523‐7452 telefonszámon.  

10


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Sikerágazat lett a nemzetpolitika Nagy Ida   

A Kárpát‐medencében  fiatalok  és  kevésbé  fiatalok  ezrei  csomagolják  össze  hátizsákjaikat,  hogy  útra  keljenek,  és  eltöltsenek  néhány  napot  a  nyári  szabadegyetemek  valamelyikén,  Kishegyesen,  Gombaszögön,  Felsőszinevéren  vagy  a  ma  már  világhírűnek  számító  tusnádfürdői  táborban,  azaz Tusványoson. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős  államtitkárt  e  sajátosan  magyar  nyári  csúcsforgalomról  kérdeztük.   – Mi, magyarok megint szembemegyünk a fősodorral: az uniós  elit  a  liberális  gondolkodók  és  a  média  támogatásával  a  nemzetállamok  felszámolásán  dolgozik,  mi  pedig  azon  igyekszünk,  hogy  újraszőjük  a  határokon  kívül  rekedt  nemzetrészek közötti kapcsolati hálót. Hogyan fogadják ezt a  szomszédos államok?  –  Nemcsak  a  közép‐európai  országok,  más  államok  is  igyekeznek  megerősíteni  nemzetpolitikájukat.  Az  elmúlt  évtizedekben,  különösen  a  2010  utáni  időszakban  mindenütt  elfogadták, hogy Magyarország egyre nagyobb figyelmet fordít  nemzettársaira,  éljenek  akár  a  Kárpát‐medencében,  akár  a  diaszpórában. Sőt, figyelemmel kísérik a lépéseinket. A Szerbia  határain  kívül,  Bosznia‐Hercegovinában,  Montenegróban  vagy  Horvátországban  élő  szerbek  szervezetei  például  a  magyar  Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével Budapesten gyűltek  össze  a  magyarországi  szerb  önkormányzatok  koordinálásával.  Nyugodtan  mondhatom  azt  is,  hogy  a  román  politika  is  figyelemmel  kíséri  a  munkánkat,  és  elismerően  szól  a  tevékenységünkről,  hiszen  sok  szempontból  ők  is  hasonló  cipőben járnak, mint mi.  –  Mit  tudunk  tanulni  más  népek  nemzetpolitikai  vagy  diaszpórapolitikájából?  – A huszadik század tektonikus változásokat hozott az országok  életébe. A Magyar Állandó Értekezlet 2011‐ben fogadta el azt a  dokumentumot,  amely  a  nemzetpolitika  stratégiai  kereteit  foglalta  össze,  2016‐ban  pedig  a  Magyar  Diaszpóra  Tanács  ülésén  elfogadták  a  Magyar  diaszpórapolitika  –  Stratégiai  irányok  című  dokumentumot  is.  Ebben  negyven  ország  gyakorlatát  vizsgáltuk  meg,  közöttük  voltak  közép‐európaiak,  amelyek  a  miénkhez  hasonló  nemzetfejlődésen  mentek  keresztül.  Voltak  olyanok,  amelyek  esetében  népes  nemzetrészek  rekedtek  a  határaikon  kívülre,  ilyen  például  Oroszország.  De  azoknak  a  népeknek  a  tapasztalatait  is  összegyűjtöttük,  amelyek  hagyományosan  népes  diaszpórával  rendelkeznek,  mint  például  az  örmények  vagy  az  írek.  Több  követendő  példával  találkoztunk.  Az  írek  például  nemcsak  a  kulturális  kapcsolatokra  fektetnek  hangsúlyt,  hanem  a  gazdasági  kapcsolatok  erősítésére  is.  A  négymilliós  Írország  számíthat  a  70  millió  diaszpórában,  erős  közösségekben  élő  írekre, közöttük komoly pozíciókat betöltő emberekre is.  –  2010‐ben  majdnem  nulláról  indultunk,  mára  egyre  elevenebbek  a  kapcsolatok  a  különböző  államokban,  különböző  földrészeken  élő  nemzetrészek  között.  Hogyan  lehetett ezt elérni?  – A nemzetpolitika fogalma Antall József kijelentésével született 

meg, amikor  az  1990‐es  választási  győzelem  után  azt  mondta:  15  millió  magyar  miniszterelnöke  kíván  lenni.  Azóta  voltak  hullámhegyek  és  hullámvölgyek,  2010  azonban  nemcsak  kormányváltást  hozott,  hanem  radikális  változást  ezen  a  területen is. 2014‐ig kiépült az a nemzetpolitikai keretrendszer,  amelyre  alapozva  megszülethetett  az  új  alaptörvény,  és  a  kettős  állampolgárság,  a  szavazati  jog  megadása  révén  megtörténhetett a nemzet közjogi egyesítése.  –  Azóta  a  tematikus  éveknek,  a  Kőrösi  Csoma  és  a  Petőfi  Sándor  programoknak  köszönhetően  a  nemzetpolitika  sikerágazat lett…  –  A  kezdetektől  arra  törekedtünk, hogy egy‐egy  területre  vagy  korosztályra koncentrálva alakítsuk a nemzetpolitikát. 2012‐ben  meghirdettük  a  külhoni  magyar  óvodák,  majd  a  kisiskolások,  a  felsősök évét. A Szülőföldön magyarul program keretében 2010  óta  közel  38  milliárd  forinttal  támogattuk  a  magyar  oktatási  intézményt választó családokat, csaknem 20 ezer diákot értünk  el.  Az  óvodafejlesztési  program  keretében  150  új  óvoda  és  bölcsőde  épül,  és  400  intézmény  újul  meg  Kárpát‐medence‐ szerte. A külhoni magyarság identitásának erősítését szem előtt  tartva 2010 óta 5000 külhoni intézmény és szervezet munkáját,  programjait segítjük. A diaszpóra‐magyarsághoz a Kőrösi Csoma  Sándor Program keretében érkező ösztöndíjas fiatalok, a Kárpát ‐medence  szórványban  élő  magyarjaihoz  a  Petőfi  Sándor  Program révén eljutó ösztöndíjasok szintén ezt a célt szolgálják.  2014‐ben  azonban,  érzékelve  a  nyugat‐európai  országok  munkaerő‐elszívó  hatását,  úgy  döntöttünk,  hogy  a  hagyományos  nemzetpolitikát  ki  kell  egészíteni  a  szülőföldön  maradást segítő, gazdaság‐élénkítő programokkal.  – Ezért született meg a szakképzés éve program?  – Pontosan. Hiszen ahhoz, hogy valaki meg tudjon állni a saját  lábán  és  boldoguljon,  szakma,  mégpedig  jó  szakma  kell.  Ezt  a  vonalat  vittük  tovább  a  következő  években  is:  a  fiatalok  elindulását  a  fiatal  vállalkozók  évének,  majd  a  családi  vállalkozások  évének  meghirdetésével  támogattuk.  Nem  azért  fordultunk a vállalkozók felé, mintha a közszférában dolgozókat  nem tartanánk fontosnak. Ám a felmérések szerint a határokon  túli  magyarság  zöme  falvakban,  mezőgazdaságból  él,  nekik  pedig szűkösebbek a lehetőségeik, mint a városokban élőknek.  Azt  is  megvizsgáltuk,  hogy  a  vállalkozások  kiket  alkalmaznak.  Kiderült,  hogy  92,5  százalékban  magyar  embereket,  akikhez  rokoni,  baráti  szálakkal  kötődnek,  akikkel  nincsenek  kommunikációs  problémáik,  ezért  erősebb  a  bizalom  is  irányukban.  Arra  is  fény  derült,  hogy  az új üzleteket  is  magyar  vállalkozásokkal bonyolítják le a cégek, és ha kinövik régiójukat,  akkor az anyaországi lehetőségeket derítik fel.  – Gondolom, mindez segíti a helyben maradást is.  – A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozók 60‐70 százaléka  nem  is  fontolgatja  a  külföldi  munkavállalást.  Vagyis  ha  a  vállalkozásokat  támogatjuk,  azzal  a  helyben  maradási  szándékokat erősítjük.  – Az uniós programok egyik veszélye, hogy a programidőszak  lezárulta után minden jó kezdeményezés a semmibe hullhat a  további finanszírozás elapadásával. Ezt sikerült elkerülni?  –  A  programok  a  meghirdetés  éve  után  is  folytatódnak,  egymásra  épülnek,  kiegészítik  egymást.  Ezért  amikor  az  Emmi  2018‐at  a  családok  évének  nyilvánította,  ehhez  társulva  11 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

meghirdettük a  külhoni  magyar  családok  évét.  Ebben  benne  van a gyerekek, az édesanyák, a vállalkozók és a munkavállalók  támogatása  is.  Az  eddigi  programjaink  folytatásával  pedig  egyúttal a demográfiai célokat is szolgáljuk.  –  A  nyár  a  Kárpát‐medencei  szabadegyetemek  évszaka  is.  A  táborok évről évre több embert megmozgatnak. Erősödnek a  nemzetrészek közötti kapcsolatok?  –  Összességében  idén  130‐140  millió  forintot  fordítunk  a  határon  túli  és  a  diaszpórában  szervezett  több  mint  tíz  nemzetpolitikai tábor támogatására. A szervezési feladatokban  önkéntesként vagy előadóként részt vesznek a Kőrösi Csoma és  a  Petőfi  Sándor  program  ösztöndíjasai  is,  immár  nem  ösztöndíjért, hanem lelkesedésből.  – A táborok közül hatásában és a résztvevők számát tekintve  is  kiemelkedik  a  tusnádfürdői,  vagyis  a  komoly  nemzetközi  sajtófigyelemmel kísért Tusványos, nagyrészt a miniszterelnök  előadásának köszönhetően.  –  Az  idei  a  29.  tusnádfürdői  nemzetpolitikai  tábor,  fesztivál  és  szabadegyetem  volt.  Az  első  ilyen  tábor  egészen  másként  nézett  ki,  mint  most.  Olyan  fiatal  értelmiségiek,  közöttük  a  Fidesz  magját  képező  nemzeti  elkötelezettségű  fiatalok  hívták  életre,  akik  ezer  szállal  kötődtek  Erdélyhez,  hozták‐vitték  a  híreket,  az  élelmiszer‐  és  gyógyszeradományokat,  az  újságokat  és  könyveket,  segítették  azokat,  akik  át  akartak  települni  Ceausescu országából a „másik Magyarországra”. Orbán Viktor  már a kezdetek kezdetén ott volt a táborozók között. Akkoriban  még  részt  vettek  rajta  a  romániai  értelmiségiek  is.  Mára  Tusványos inkább a Kárpát‐medencei magyarság eseménye lett,  ahol nemcsak politikusok vannak jelen. Egyre nagyobb számban  jönnek  fiatalok  és  előadók  Magyarországról,  a  Felvidékről,  Vajdaságból,  Kárpátaljáról  és  a  diaszpórából  is.  De  a  többi  nemzetpolitikai  tábor  is  növekvő  népszerűségnek  örvend.  A  legrégebbi a felvidéki gombaszögi szabadegyetem, lassan kezdi  kinőni  magát  Martos,  a  vajdasági  Kishegyes,  a  kárpátaljai  Felsőszinevér,  hogy  csak  néhányat  említsek.  E  helyszíneken  is  több  ezren,  a  kisebbeken  több  százan  vesznek  részt  a  táborokon.  Arra  törekszünk  az  infrastruktúra  fejlesztésével  is,  hogy  ne  csak  nyáron,  télen  is  lehessen  használni  ezeket  a  táborhelyeket  a  közösségépítés  helyszíneként.  Természetesen  az  Ausztráliában,  az  USA‐ban  rendezett  táborokat  is  figyelemmel kísérjük.  – Nem tart attól, hogy a trianoni utódállamok politikusai rossz  szemmel nézik majd ezt az új lendületet mutató mozgást?  –  Trianon  emléke  számunkra  mindig  fájó  seb  marad.  Ám  úgy  látom,  ez  kevésbé  foglalkoztatja  a  szomszédainkat.  Nem  kis  részben  azért,  mert  ezek  az  állam‐alakulatok  is  megváltoztak.  A  Felvidék  elcsatolásával  létrejött  Csehszlovákia  ma  már  nem  létezik. Vajdaságot Jugoszláviához csatolták, de Jugoszlávia sem  létezik  már.  Nagy‐Románia  sem  ugyanaz  már,  mint  1918‐20‐ ban  volt,  hiszen  elcsatolták  tőle  például  Besszarábiát,  Dél‐ Dobrudzsát.  A  mi  feladatunk  most  az,  hogy  a  széttagoltság  ellenére  megőrizzük  a  nemzet  egységét,  megakadályozzuk,  hogy  kultúrájukban,  nyelvükben  ne  fejlődjenek  szét  az  egyes  nemzetrészek.  – Ez lenne a további feladat az előttünk álló négy évben is?  – Azt látom a legfontosabbnak, hogy azt a kapcsolati hálót, amit  az  egyes  nemzetrészek  között  szőttünk, tovább  erősítsük, még  12 

sűrűbbé tegyük.  Hiszen  a  magyar–magyar  kapcsolatok  révén  elérhető,  hogy  a  Kárpát‐medence  egy  egységes  gazdasági,  oktatási,  kulturális  térré  változzon.  Segítenünk  kell  ehhez  a  politikai  intézményrendszert  is,  a  magyar  önkormányzatokat,  járási,  megyei  és  országos  magyar  szervezeteket,  amelyek  így  aktívan  részt  vállalhatnak  a  helyi  politikában  is.  Amit  eddig  elértünk, azt erősíteni kell, nem szabad hagyni, hogy szétessen.  – A körülmények azonban nem mindig kedvezőek. Gondoljunk  csak arra, milyen küzdelmeket folytatnak a létért a kárpátaljai  magyarok.  – Valóban nagyon aggasztó, ami Kárpátalján történik. Én mégis  azt  mondom,  nem  szabad  elkeseredni.  Arra  kell  gondolni,  milyen drámai helyzetből indult el a vajdasági magyarság, nekik  a hétköznapok része volt a polgárháború, a bombázások. Ebből  a  helyzetből  ők  gazdaságilag,  társadalmilag  és  lélekben  megerősödve  kerültek  ki.  Ma  már  összekötő  kapocsként  is  működnek  a  kormányok  között.  Ez  példa  lehet  a  kárpátaljai  magyarok  számára  is.  A  mi  feladatunk  az,  hogy  ebben  a  küzdelemben  mellettük  álljunk,  és  segítsük  őket,  amiben  csak  lehet.  Ez  is  része  annak  a  törekvésünknek,  hogy  a  Kárpát‐ medencében  egységes  magyar  nemzet  éljen.  Akkor  is,  ha  fogyatkozunk, és akkor is, ha a szomszéd népek is fogyatkoznak,  ami  számunkra  sem  jó. Nekünk  az az  érdekünk, hogy a  közép‐ európai  nemzetek  gyarapodjanak  és  erősödjenek,  és  nemcsak  külön‐külön, együtt is sikeresek tudjunk lenni. Közösen tudjunk  fellépni érdekeink képviseletében az Európai Unióban és a világ  fórumain.  Mert  egyenként  gyöngék  vagyunk,  csak  közösen  tudunk  hatékony  gazdasági,  politikai  erőt  képviselni.  Ezt  megtanulhattuk a mögöttünk álló ezer évben.    demokrata.hu 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Magyarok nyomában Kanadában

Sándor Ilona   

A Kanadai  Magyarságtudományi  Társaság  (Hungarian  Studies  Association  of  Canada)  május  26‐28.  között  tartotta  éves  konferenciáját a Congress 2018 keretén belül. Ez a Kongresszus  Kanada  legmagasabb  szintű  akadémiai  rendezvénye  a  humán  tudományok  és  társadalomtudományok  területén,  melynek  minden  évben  más  egyetemi  város  ad  otthont.  Idén  Saskatchewan tartomány fővárosa, Regina volt a házigazda.   A  Kongresszushoz  tartozó  Magyarságtudományi  Társaság  ez  évben  tartotta  33.  Konferenciáját  közel  20  fő,  többnyire  akadémikusok,  egyetemi  professzorok  és  végzős  egyetemisták  részvételével.  A  magyar  szekció  előadásai  és  programja  az  otthoni  és  külhoni  magyar  közösségek  sokszínűségét  mutatta  be.    

Hasonló utat  járt  be  a  másik  úticél  épülete  is.  A  Kipling  nevű  település közelében felépített Békevár Presbiteriánus Templom  mára már ugyancsak bezárta a kapuit és emlékhellyé vált.  Ezt a  templomot 4‐5 bevándorló magyar család kezdeményezte a 20.  század  fordulóján.  Építészeti  szempontból  érdemes  megjegyezni, hogy ezt a presbiteriánus templomot a Debreceni  Református Nagytemplom mintájára építették. Pár évre rá 1911  körül  egy  kisebb  baptista  templomot  is  építettek  a  szomszédságban.  Békevár  temploma  jó  öt  évtizeden  keresztül 

Az idei  Konferencia  fénypontja  volt  az  akadémiai  előadások  közé  eső  egynapos  buszkirándulás,  mely  a  tartományi  puszta  távolabbi  helyeire  vitt  el.  Ezt  a  kirándulást  a  Magyarságtudományi  Társaság  elnöke,  dr.  Botár  Olivér  szervezte. A résztvevőknek ritka élményben volt részük, hiszen  eljuthattak  Saskatchewan  legrégebbi  magyar  településeire,  melyek  egyben  Kanada  legrégebbi  magyarok  által  létrehozott  települései  is.  Az  egyik  úticél  az  Esterházy  nevű  település  közelében  fekvő  Kaposvár  Történelmi  Hely  volt.  Itt  a  kőből  épített  Nagyboldogasszony  Római  Katolikus  Templom  és  a  mellette  lévő  temető  tanúsította  a  kanadai  magyar  múltat.  Eszterházy  Pál  gróf,  aki  a  kanadai  állam  bevándorlási  ügynöke  volt, az 1880‐as években magyar családokat telepített le a mai  Kaposvár  közelében.  A  hamuzsír  (kálium  karbonát,  angolul  potash)  bányászat  és  a  farmgazdálkodás  nehéz,  de  reménnyel  teli  megélhetést  biztosított  a  szorgalmas  és  istenfélő  embereknek.  A  eredeti  fatemplomot  1907‐ben  építették  újjá  kőből.    Ez  a  templom  egészen  1962‐ig  szolgálta  a  katolikus  gyülekezetet,  mely  a  magyar  származású  lakosság  csökkenése  következtében mára egy történelmi műemlékké vált. A temető  azonban még ma is működik.   13 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

édesanyjukról mesélt  nekem.  Anna  asszony  egy  vérbeli  pedagógus volt, akinek gyakorlati ügyessége párosult kifinomult  művészi  hajlamaival.  Életének  megkapó  része  volt,  hogy  egy  különleges  helyzetből  fakadóan  egy  maga  által  hímzett  párnát  küldött az angol királynőnek, de írt nagyon szép verseket is. Az  idén  a  96.  életévét  betöltött  Anna  asszony  most  már  egy  torontói  idősek  otthonában  él,  mivel  szakszerű  egészségügyi  ellátásra  szorul.  Gyermekei,  családja  rendszeresen  látogatják  őt. Népes családjában 3 gyermeke, 9 unokája és 4 dédunokája  van.   

Beszélgetésünkből kitűnt,  hogy  tehetségének  és  szorgalmának  köszönhetően  Anna  asszony  ‘a  jég  hátán  is  megélt’.  Pedig  sok  személyét  érő  nehézségen,  betegségen  ment  keresztül  és  a  történelem viszontagságaiból is jócskán kijutott a része.   Kiss‐Angyal  Anna  1922.  május  31‐én  született  a  Szolnok  közelében  lévő  kis  településen,  Tiszavárkonyon.  Mivel  a  kislánynak  csipőficama  volt,  elkerült  Alsógödre,  ahol  egy  gyermektelen  nagybácsi‐nagynéni  nevelte  őt.  Ők  vitték  Pestre  orvosi kezelésekre. Így a fiatal lánynak könnyebb lett az élete és  szerencsére  meg  is  gyógyult.  A  nevelőszülők  iskoláztatták  a  leányt,  akiből  pedagógus  lett.  Anna  tanított  hímzést,  szabást‐ varrást,  háztartási‐gyakorlati  ismereteket,  sőt  még  illemtant  is  felsősöknek  és  felnőtteknek.  Anna  férjhez  ment  és  1943‐ban  megszületett  Misi  fia,  1944‐ben  pedig  Éva  lánya.  A  II.  világháború alatt férje katona lett, aki amerikai fogságba esett.  A  fiatalasszony  átvészelte  a  háborút,  az  éhezést,  életben  tartotta,  etette  a  családot,  amikor  nem  volt  ennivaló.  Varrt  blúzt és ennivalót kapott cserébe. Aztán a háborúnak vége lett,  a  férje  hazajött  a  fogságból,  de  a  problémák  is  jöttek.  A  házasság szétesett.    

volt a környék magyar közösségeinek a központja. Annak idején  a  templom  két  hatalmas  harangját  még  nyolc  mérföldes  távolságból is lehetett hallani. Ezt a templomot aztán 1967‐ben,  akárcsak korábban a baptistát, ‘átköltöztették’ Kiplingre, ahol is  a  magyar  közösség  tovább  fenn  tudott  maradni.  Mint  megtudtam,  ma  a  Kiplingen  működő  Békevár  Templom  gyülekezetébe  8‐10  hívő  tartozik.  A  templomot  nehéz  fenntartani és az eladás veszélye fenyegeti.    

Ezen a kiránduláson személy szerint sokat tanultam a Kanadába  szakadt  magyar  elődeink  küzdelmes,  nehéz  életéről.  Büszkeséggel  töltött  el  az  a  tudat,  hogy  az  előttem  jövők  szívósan,  keményen  dolgoztak,  és  bevésték  helyüket  Kanada  történelmébe.  Ugyanakkor  fájó  érzés  suhant  át  rajtam,  hogy  meg  tudjuk‐e  őrizni  mindazt  a  történelmi,  kultúrális  és  hitbéli  örökséget,  amit  ránk,  az  utókorra  hagytak.  Mert  ez  a  mi  feladatunk, a mai generációé.      

Egy rendkívüli asszony: Kiss-Angyal Anna  

Sándor Ilona   

Egy rendkívüli  asszony  gazdag  életpályája  bontakozott  ki  előttem,  amikor  a  két  testvér,  Angyal  Éva  és  Pál  Misi  14 

A politikai változások következtében Anna asszonynak 1950‐től  kezdve  oroszt  kellett  tanítania.  De  nem  csak  neki,  hanem  egy  csomó tanárnak át kellett állni az orosz tanítására, ami sokszor  azt  jelentette,  hogy  a  tanár  egy  leckével  volt  előrébb,  mint  a  diák. Anna a Sztálin Akadémián ismerte meg második férjét, id.  Pál  Mihályt,  aki  szintén  pedagógus  volt.  Ebből  a  házasságból  született Csaba 1954‐ben.    

Aztán kitört az 56‐os forradalom. Annáék Alsógödön résztvettek  a  helyi  forradalmi  tanácsban.  November  19‐én  jött  egy  futár  azzal  a  figyelmeztetéssel,  hogy  sorra  szedik  össze  a  forradalmi  tanácstagokat.  A  családnak  nem  volt  sok  választása.  Habár  nehéz volt a döntés, úgy határoztak, hogy elhagyják az országot  a  megtorlás  elkerülése  végett.  Másnap  hajnalban  már  úton  is  voltak  a  vasútállomás  felé.  Sopronból  lovaskocsi  vitte  őket  a  határig,  onnan  meg  gyalog  mentek  tovább  át  a  határon.  Bécsújhelyre, egy régi orosz laktanyára vitték őket. A család úgy  döntött,  hogy  Kanadába  jön,  mivel  ott  nem  volt  kötelező  katonai sorozás és nem kellett sokat várni a kérelemre. A család  előtte  azonban  Angliában  telelt  egészen  1957.  április  26‐ig.  Annáék ott ideiglenes táborokban laktak Manchester mellett.   Az angliai tartózkodás idejéből való ‘A Párna’ története.    

Ezt később  Kiss‐Angyal  Anna  visszaemlékezés‐szerűen  meg  is  írta.  Az  történt  ugyanis,  hogy  1956‐57  telén  egy  másik  ottani  lágerben  összekerült  fiatalok  több  lakóhelyet  feldúltak,  magánházakba betörtek és fosztogattak, amit az újságok hamar 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

hangosan közreadtak.  Az  újságírók  rátámadtak  a  magyarokra,  kihangsúlyozván,  hogy  ezt  kapja,  aki  segít  nekik.  Annát  ez  az  egész  ügy  nagyon  bántotta,  de  főleg  az,  hogy  a  magyarság  becsületébe  gázoltak.  Úgy  érezte,  hogy  tennie  kell  valamit.  Ekkor  jött  a  párna  ötlete,  vagyis  hogy  a  Királynőnek  készít  egy  csodálatosan  szép  párnát,  melynek  készítésébe  beleteszi  legjobb  tudását  és  tehetségét.  Ez  a  magyar  menekültek  ajándéka  lesz  kifejezvén  köszönetüket  a  Királynőnek  és  népének  mindazon  segítségért,  melyet  ők  nyújtottak  nekik.  “S  mi is lehetne más, mint egy párna, amely szépséget, nyugalmat  terjeszt  maga  körül.  Csak  egyféle  munka  adhat  ilyen  érzést,  amit  bárki  is  megszemlélhet  majd,  s  annak  a  neve  Tűfestés….  Valódi  selyemre  egyszerre  8,  10  finom  tűvel  dolgozni  ki  az  ihletett  mintákat,  melyek  minden  esetben  hűek  a  természethez,  átkarolják  szeretett  Hazánk  jelvényeit  gyönyörű  léptükkel.”  –  írta  Anna  saját  szavaival.  Közel  600  órát  vett  igénybe a Párnával való szorgoskodás, és végül megszületett a  remekmű,  melyet  eljuttattak  a  Királynőhöz.  Válaszként  csakhamar  jött  egy  levél  a  Buckingham  Palotából,  melyben  a  Királynő  Személyes  Titkára  a  Királynő  hálás  köszönetét  tolmácsolta.  A  Párnát  egyébként  a  Palotába  szállítása  előtt  a  közeli Manchaster egyik üzletének kirakatába tették, ahol sokan  megcsodálták.   

Pál Misi  élénken  emlékezik  arra,  hogy  egy  fapados  katonai  géppel  jöttek  át  az  óceánon  és  Newfoundlandban 

kényszerleszállást kellett  végrehajtani,  mert  a  gép  négy  propellere  közül  kettő  felmondta  a  szolgálatot.  Ők  Torontóba  kerültek  és  itt  kellett  szembenézniük  az  új  kihívásokkal:  az  új  otthon  kiépítésével,  a  nyelvtanulással,  és  a  mindennapi  megélhetés  megteremtésével.  Az  édesanya  azonban  feltalálta  magát  és  ügyesen  boldogult.  A  Harbour  Street‐en  az  Egyetem  közelében  szobákat  adott  ki  és  főzött,  varrt.  A  férj  rossz  üzleti  befektetései közrejátszottak a házasság felbomlásában.   Később  Kiss‐Angyal  Anna  az  Ontario  Motor  League‐nél,  a  mai  CAA‐nél  kapott  munkát,  ahol  évekig  utazási  ügynök  volt.   Közben  jól  megtanult  angolul.  1962‐ben  férjhez  ment  harmadszor  is.  A  Torontói  Egyetem  könyvelési  osztályán  is  dolgozott egészen 62 éves koráig. Ekörül érte egy autóbaleset,  melyben  megsérült  a  háta,  megműtötték  és  leszázalékolták.  Rettentő fájdalmakon ment keresztül.    

Kiss‐Angyal Anna  1968‐tól  kezdett  írni  verseket.  A  versírást  az  óhazába  való  első  látogatása  váltotta  ki,  amikor  is  utazási  élményét  versformában  írta  le.  Verseit  eleinte  csak  a  fióknak  szánta.  Amikor  elkapta  az  ihlet,  kezdte  írni  a  sorokat,  és  a  szavak csakúgy kifolytak a tollából. Gyermekei bíztatására adta  ki első és egyetlen verseskötetét Könnycsepp és Mosoly címmel.  Ennek  az  olvasóhoz  írt  üzenetében  így  vall:  ”Hosszú  idő  óta  rakom rímekbe, ami szívemben van. Az örömöt megkettőzi az.  A  bánat  könnyebbé  válik.  Ferdeség  kiegyenesedik…Főtémáim:  az  emigráció  nehézségei,  aggodalom  az  Ó‐Haza  sorsáért, 

15


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

beilleszkedés új  életünkbe,  Családom,  mint  áldás  életemre,  s  egy‐egy kis ‘mosoly’ ”.   “Tudom, hogy nem vagyok lánggal csókolt költő,     el is telt felettem néhány emberöltő,    nem vagyok senki más csak egy magyar árva,    idegenbe szakadt Isten szegény lánya,     de leteszem mégis kis rímjeim sorát,     megvárom elérje kisfiam a korát,    s fakuló betűin magyarul tanítom,     Hazánkat  szeretni  a  szívébe  oltom.”  –  írta  Szívem  nyugtatása  című versének záró szakaszában.  

A táborokat  nemcsak  a  számos  előadás  és  gyakorlat  tette  érdekessé,  hanem  a  24  órás  portyák  és  kirándulások  is.  A  táboron  résztvevő  “minta”  kiscserkészek  és  cserkészek  lehetőséget  adtak  rá,  hogy  a  cserkészvezető‐jelöltek  valós  helyzetben kipróbálják az újonnan tanult vezetői fogásokat.  A  táborzáráson  a  vezetőképző  vezetőtiszt  nagy  örömmel  és  büszkeséggel  üdvözölte  az  újonnan  végzett  38  őrsvezetőt,  25  kiscserkész‐őrsvezetőt,  8  kiscserkész‐segédtisztet,  15  cserkész‐ segédtisztet és 8 cserkésztisztet. Számukra a kihívás most a sok  tanultat  átültetni  a  KMCSSZ  4  világrészen,  13  országban  működő 70 csapatának életébe. 

Költeményeinek közvetlen  stílusa  és  gazdag  szókincse  megragadja  az  olvasót.  Magyarországon  több  antológiában  megjelentek  versei.  Jó  kapcsolatban  állt  Király  Ilona  kanadai‐ magyar költőnővel és tagja volt irodalmi jellegű baráti köröknek  Torontóban.  Így  például  lelkes  tagja  volt  a  St.  Clair‐i  Rákóczi  Villában  megalakult  szűkkörű  baráti  társaságnak.  Ezt  pedagógusok hozták létre, akik irodalmi tudással és történelmi  érdeklődéssel rendelkeztek. Többek között ide tartozott Czapári  Piroska  és  Dr.  Bereczki  Lajosné  is.  Ezen  kívül  a  Barbara  Frum  Könyvtárban  működő  Irodalmi  Klubnak  is  tagja,  résztvevője  volt.  

Szövetségünk fennmaradásának  és  erősségének  egyik  titka  a  sikeres  vezetőképzésünk  –  hálásak  vagyunk  minden  cserkészvezető  munkájáért,  aki  vezetőképzésünk  megalapozásához,  megerősítéséhez  és  mindennapi  működéséhez  hozzájárult!  Teleki  Pál  szavaival  élve,  “A  vezetés  elsősorban  példa”.  Ez  mindannyiunk  kötelessége,  hogy  vezetőképzésünk és cserkészetünk erős maradjon. 

Angyal Éva  így  foglalta  össze  az  édesanyjáról  mondottakat:  “A  mamánk  egy  művészi  tehetség  volt  és  nyugdíjas  éveiben  is  mindig kereste a módját, hogy hogyan fejezze ki ezt a hajlamot.  Kötött,  horgolt,  kézimunkázott  és  írta  a  verseit.  Egy  ügyes,  élelmes és talpraesett asszony volt.”       

“Légy Résen” 94 vezetővel  gyarapodott  a  KMCSSZ  az  idei  központi  vezetőképző  táborok  után  2018.  augusztus  2.  és  12.  között  folytak  le  a  Külföldi  Magyar  Cserkészszövetség  központi  vezetőképző  táborai  a  Sík  Sándor  Cserkészparkban,  mely  Buffalótól kb. 2 órányira fekszik délkeleti irányban.   

Szövetségünk ebben az évben jobban kiemelte a “Légy Résen”  cserkészjelszót  mint  közös  tábori  témát  kiegészítvén  a  sok  gazdag  vezetéssel  foglalkozó  előadást.  A  közös  „nagytábortűz”  témájaként  a  cserkészjelszót  használtuk,  ami  egész  tömören  magába  foglalja  a  cserkészek  jellemét  –  hogy  mindig  résen  áll  minden feladat előtt, amely Istennel, hazának, embertársait és  magyarságának tartozik.   

Nyolc önálló  táborban  302  résztvevő  dolgozott  a  tíznapos  vezetőképző  tábor  alatt.  A  14‐16  éves  jelöltek  kiképzésének  középpontjában  a  kis  csoportok,  azaz  őrsök  vezetése,  a  17‐21  éves jelöltekében a nagyobb csoportok, azaz rajok koordinálása  állt. A 22+ éves jelöltek a cserkészcsapatok vezetésének titkait  sajátították  el.  A  táboron  résztvettek  cserkészek  Angliából,  Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Németországból és USA ‐ból.  De  ezen  kívül  érkeztek  cserkészek  Magyarországról  és  Felvidékről,  Kárpátaljáról  és  Vajdaságból  is.  Egy  napra  meglátogatta  a  tábort  dr.  Szilágyi  Péter,  nemzetpolitikáért  felelős  miniszteri  biztos,  hogy  a  diaszpórában  működő  magyar  cserkészet életébe betekintést nyerjen.   

16

 

Pigniczky Eszter, Vezetőképzés Vezetőtiszt, Cleveland, OH  Forrás: Külföldi Magyar Cserkészszövetség  


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR   

Budapesti lakás eladó! 

Házvezetőnőt keresünk!    Családunk magyarul beszélő házvezetőnőt keres  Mississaugaban levő otthonába.      A kompenzáció arányos lesz a tapasztalattal.    A munka hétfőtől péntekig tart minden héten.     Kérem, hogy hívja Ádámot   és hagyja meg nevét és telefonszámát.   

416‐864‐9000    

Kedves hazatelepülõ magyarok, honfitársaim!  Budapesten,  a  Bem  téren  a  Külügyminiszterium  mellett,  a  kanadai  Követség  közelében  eladó  egy  volt  amerikás  magyar  bácsi  lakása.  87  nm,  két  és  fél  szoba  hall,  másfél  komfort,  két  erkély,  kilátás  a  templomkertre.  III.  emeleti  öröklakás,  10  lakásos társasházban, parkra néző déli fekvésű nagy szobák, két  erkély, központi fűtés, kamerával védett közös terület. Igen jó a  lakás  beosztása,  békebeli  tervezés,  külön  bejáratú  szobák,  sok  átjárás,  variációk  tágas  lehetősége  a  helyiségkapcsolatok  funkcionalitása szerint.  A  lakás  jó  állapotú,  felújítás  nélkül  is  azonnal  lakható.  A  beépített gépek, bútorok, sőt egyéb bútorok is maradnak. Vizes  helyiségek:  kőburkolatúak,  a  többi  parketta.  Metró,  SzTK  egy  megállónyira,  busz,  villamos,  HÉV  egész  közel,  élelmiszer  bolt,  Bambi  Eszpresszó,  gyógyfürdő  szintén  a  közelben.  A lakás ára: 260 ezer Euróért, vagy 385 ezer CAD ‐ért.   

Érdeklõdni: domig@freemail.hu email cimen,   vagy a +36‐30‐8137‐739 ‐as telefonszámon. 

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Játszunk valami mást... Játszunk papás ‐ mamást. Te leszel a férjem, Pisti meg a szeretőm.  

17


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

“Büszkék vagyunk magyar örökségünkre” Borbély Emese   

Észak‐nyugatról közelítve  Barrie‐be  egy  modern  két  emeletes  "Medical Arts" stílusú klinikát elhagyva megérkezünk a Simcoe‐ tó  Kempenfelt  öblét  átölelő  városba.  De  kié  is  ez  a  jó  elhelyezkedésű,  modernül  felszerelt,  ízlésesen  berendezett,  családi és barátságos légkörű klinika?   

Egészségügyi Központban  és  annak  sürgősségi  osztályán  kamatoztatja  tudását  vagy  éppenséggel  tinédzsereket  oktat  a  kábítószer‐használat  és  a  figyelmetlen  vezetés  következményeiről,  ami  egy  új  kezdeményezés  része  a  Royal  Victoria  Regionális  Egészségügyi  Központ‐  és  a  sürgősségi  ellátásának,  Prevent  Alcohol and Risk‐related  Trauma  in Youth  avagy  P.A.R.T.Y.  program  név  alatt  fut.  Emellett  Simcoe  Countyban  coronerként  (halottkémként)  szolgál.  Továbbá  egyetemi  adjunktus  a  Torontói  Egyetem  családi  orvosolás  szakán.  Végül,  de  nem  utolsósorban  Dr.  Gábor  a  torontói  Magyar  Ház  vezetőségének  az  egyik  tanácsadó  igazgatója,  aki  családjával együtt aktív tagja a magyar közösségnek.   

‐ Robi, mi késztetett arra, hogy klinikát építtessetek? Kinek az  ötlete volt?  ‐  Elejétől  fogva  mindketten  tudtuk,  hogy  saját  rendelőt  szeretnénk  alapítani.  Amikor  Barrie‐be  költöztünk  elkezdtünk  keresni  bérelhető  iroda  helyet,  de  nem  találtunk  megfelelőt.  Úgy  döntöttünk,  hogy  inkább  építünk  egy  saját  klinikát,  minthogy mástól olyat béreljünk, ami nem megfelelő.   

Dr. Ferencz Réka fogorvos és Dr. Gábor Róbert általános orvos  házaspár  11  ezer  négyzetláb  nagyságú  egészségügyi  szolgáltatásokat  ellátó  klinikát  építtetett  a  Barrie  várossal  határos  Springwater  határvonalán  (Bayfield  Street  és  Carson  Road kereszteződésénél), közel az otthonukhoz.   

‐ Mikor  került  átadásra  a  klinika,  és  változott‐e  a  terv  menet  közben?  ‐  A  földet  2008‐ban  vettük  meg,  az  építkezés  2014‐ben  kezdődött  el,  ami  két  évig  tartott,  és  2016  júniusában  költöztünk  be.  Többször  változott  az  épület  elképzelése.  Az  építkezés  több  okból  is  eltolódott:  a  városi  engedélyek  megszerzése,  az  anyagi  források  és  két  gyerekünk  születése  miatt.   

‐ Milyen  kihívásokkal  kellett  szembenéznetek?  Kaptatok‐e  segítséget a település elöljáróitól?  Amikor  végre  belevágtunk  és  elkezdtük  az  építkezést,  azt  mondták,  hogy  hat  hónap  után  beköltözhetünk.  Ez  végül  nem  így  történt,  mert  két  évbe  telt,  amire  befejeződtek  a  munkálatok.  A  Springwater  Township  nagyon  támogatta  a  projektünket,  mivel  értékelték,  hogy  fontos  ellátást  hozunk  a  környék lakóinak.   

‐ Milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni a klinikátokban?  Az épületben négy szolgáltatás működik. Az alsó emeleten van  egy gyógyszertár egy kis üzlettel, ahol specializált orvosságokat  is készítenek. Amellett van egy sportklinika, ahol igénybe lehet  venni  a  fizioterápiát,  masszírozást,  gyógytornát,  chiropractor  kezelést  (hátgerinc  masszázst)  és  természetgyógyászatot.  A  fölső  emeleten  van  Réka  fogorvosi  rendelője,  ahol  általános  fogorvosi  kezelés  kapható.  Ugyanazon  az  emeleten  van  az  én  családi orvosi rendelőm is.   

Réka a  Waterlooi  ‐  és  Torontói  Egyetemeken  végezte  tanulmányait,  férje  pedig  a  budapesti  Semmelweis  Orvos‐  és  Egészségtudományi  Egyetemen,  majd  szakosítását  a  newfoundlandi  Memorial  Egyetemen  szerezte  meg.  Róbert  amikor nem a saját klinikáján rendel, a Royal Victoria Regionális  18 

‐ Miért pont a sportorvosi rehabilitációra gondoltatok? Van‐e  valami köze a hobbijaitokhoz?  ‐  Mindamellett,  hogy  aktív  család  vagyunk  és  szeretünk  sportolni,  szeretnénk  támogatni  az  egészséges  életmódot  a  közösségünkben.  Ezenkívül  nekem  külön  diplomám  van  a  sportsérülések  kezelésére  (Diploma  in  Sport  and  Exercise  Medicine). Ezen a sportklinikán is rendelek hetente.   

‐ Vannak‐e  bővítési  terveitek  ‐  mint  laboratórium,  röntgen  ‐  vagy más jellegű elképzelések a jövőre vonatkozólag? Rendel‐ e más magyar orvos is a klinikátokban, rajtad és a feleségeden  kívül? 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

‐ Ahogyan növekszik a betegeink létszáma, Réka szeretne maga  mellé  felvenni  még  egy  fogorvost.  Hozzám  Dr.  Fejes  Piroska  családi  orvos  csatlakozik  október  elsejétől.  Még  két  családi  orvosnak van hely a rendelésre. Hosszú távon tervben van egy  idősek otthonának a kialakítása is a környéken. 

‐ Mindketten  fiatalkorunkban,  szüleink  által  jöttünk  Kanadába.  Az  akkori  kommunista  rendszerből  menekültek.  Jómagam  Brassóból, Réka Marosvásárhelyről származik. 

‐ Úgy hallottam sok a magyar a klientúrátotokban, fogadtok‐e  új pácienseket?  Tudomásom  szerint  Dr.  Fejesnek  is  tele  van  a  praxisa,  de  természetesen  mindketten  teszünk  kivételt  azért,  hogy  a  magyar  betegeken  segítsünk  szükség  esetén.  Egyébként,  majd  akkor tudunk nyilvánosan új beteget fogadni, amikor új orvosok  csatlakoznak hozzánk.   

‐ A  kiskutyátok  is  része  a  személyzetnek  vagy  inkább  terapeutikus tulajdonsága miatt van jelen a rendelőben?  Már  kiskorában  észrevettük,  hogy  Zeusznak  nagyon  nyugodt,  szelíd és barátságos természete van. Gondoltuk, hogy nyugtató  hatása lesz az aggódó betegekre, és ez így be is vált.   

‐ Mi  is  késztetett  titeket  arra,  hogy  elhagyjátok  a  szülőföldeteket, és pontosan hol is van az? 

‐ Gyerekeitek  már  itt  születtek  Kanadában,  ha  jól  tudom.  Milyen idősek és beszélnek‐e magyarul?  ‐  Mind  a  két  gyerek  itt  született  Barrie‐ben.  Zalán  fiunk  nyolcéves,  a  kislányunk,  Zsófia  hétéves.  Mindkettőjüknek  magyar  az  anyanyelvük  és  itthon  kötelező  a  magyar  beszéd.  Szombatonként  járnak  a  torontói  Szent  Erzsébet  magyar  iskolába. Persze beszélik az angolt is, és francia iskolába járnak  (French immersion).   

‐ Miért  tartjátok  fontosnak  a  magyar  nyelv  és  kultúra  megismertetését gyerekeitekkel?  ‐ Büszkék vagyunk magyar örökségünkre. Mindketten a magyar  közösségben  nőttünk  fel,  sok  jót  tapasztaltunk,  barátokat  szereztünk, és ezáltal ismertük meg mi is egymást. Szeretnénk,  ha  gyermekeink  ugyanebben  a  közösségben,  hasonló  értékekkel rendelkező emberekkel nőnének fel.   

‐ Hogyan  ápoljatok  az  anyanyelveteket  a  családon  belül  és  sikerül‐e átadni hagyományainkat gyerekeiteknek?  ‐ Ahogy említettük, itthon csak magyarul beszélünk. Igyekszünk  sok  magyar  könyvet  olvasni.  A  magyar  iskola  mellett,  a  gyerekek  járnak  még  néptáncra  és  magyar  cserkészetre  is.  Tervünk van a jövőben több időt tölteni Magyarországon is.   

‐ További sok sikert kívánok nektek és kívánom, hogy álmaitok  valóra váljanak.  19 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Vízre szállunk… Nyári életképek a Szent Erzsébet plébánia életéből   

P. Forrai Tamás Gergely SJ   

minden ide érkezőt, de legfőképpen is a Magyar Iskola diákjait  és a cserkészeket.   

A nyárra azt szoktuk mondani, hogy „csak uborkaszezon”. Mé‐ gis  több  új  programot  is  be  tudtunk  indítani,  már  az  új  évre  készülve.  A  kulturális  programok  közül  például  kiemelném,  hogy kanadai magyar művészek számára sikerült kialakítani egy  kiállítási termet, amely a „Erzsébet Galéria” nevet kapta és ahol  jelenleg már a második kiállítást tartjuk. Célunk, hogy egy folya‐ matosan  működő  bemutatkozási  lehetőséget  adjunk  a  nagyszámú és kiváló kanadai magyar művészeknek, ahol egész  évben  találkozhatunk  egy‐két  havonta  váltakozó  kiállításokkal.  Közben  sikerült  a  Könyvbarátok  Hagyományőrző  Egyesülete  számára végleges és megnyugtató helyet biztosítani és az itteni  könyvek  katalogizálását  elkezdeni,  hogy  a  könyvtár  ősszel  már  újra  tudjon  kölcsönözni.  Szeretnénk  itt  elsősorban  a  magyar  szépirodalom, történelem és művészettörténelem terén egy jó  könyvtárat  kialakítani,  illetve  a  diaszpóra  irodalom  és  mag‐ yarsággal  foglalkozó  angol nyelvű  könyveket  gyűjteni.  (A Szent  Erzsébet  Magyar  Iskola  könyvtára  a  magyar  irodalom  mellett  egy  erős  gyerekkönyvtárral  és  pedagógiai  anyaggal  is  rendelkezik emellett.)   

Cserkészeink vízre  szállnak,  hogy  Mátyás  királyt  felkeressék  „Visegrád” várában – ahogy a kép mutatja. S azt érzem, hogy az  új  tanév  elején  mindannyian  magunk  is  „vízre  szállunk”,  útnak  indulunk új kihívások és lehetőségek felé.   

A nyáron  sok  minden  történt  körülöttünk.  Hálásak  vagyunk  azért,  hogy  a  tavaszra  és  nyárra  tervezett  felújítások  mind  elkészültek  időben  és  jó  minőségben:  a  parkoló  és  a  tem‐ plomudvar  teljes  egészében  új  burkolatot  kapott,  illetve  elkészült az alagsor teljes felújítása. Immár ezekkel tudjuk várni 

20

Tavasszal arról adtunk hírt, hogy szeptembertől a következő év  feladata  lesz  a  szombati  programok  bővítése,  jobb  egymásra  építése,  hogy  az  ekkor  idejövő  diákok  és  cserkészek,  illetve  a  szüleik  számára  tudjunk  olyan  programokat  kínálni,  hogy  –  ha  már távolról idejöttek – tartalmasan tudják idejüket kihasználni.  Erre  készülve  úgy  alakjuk  most  ki  a  szombatok  programjait,  hogy  egy  havi  „forgóban”  különböző  érdeklődésű  embereket  tudjon  megszólítani.  Természetesen  minden  jó  javaslatra  és  együttműködésre nyitva állunk, ami segíteni tudja, hogy jobban  tudjuk szolgálni a torontói magyar és keresztény közösségeket!   

Azzal kezdtem,  hogy  közösségünk  is  úton  van,  vízre  szállunk...  Igen,  azt  tapasztalom,  hogy  közösségünk  kezd  hinni  a  jövőben  és  egyre  jobban  mer  beszállni  a  közös  hajóba,  megtalálja  he‐ lyét,  kézbe  veszi  evezőjét.  Útra  kelünk,  hogy  másokat  is  felve‐ gyünk! 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Az erdélyi székely, az Kanadában is magyar Török Erzsébet 

‐Az Oshawai  Magyar  Ház  tagjaiból  vannak  akik  beálltak  Orbán  Balázs  Társasághoz  tagnak.  Így  a  területet  együtt  élvezzük  és  szépítjük.   

‐ Ahogy  végig  mentem  a  piknik  területen,  az  fogott  meg  engem,  hogy  mindannyian  olyan  lelkesek  voltatok.  A  szakácsok  viccelődtek,  a  lángossütők  rengeteg  lángost  sütöttek,  még  sem  volt  elég,  és  úgy  vidáman  gyúrták  be  a  következő  adagot.  A  gyerekek  játszottak,  futballoztak,  vetélkedőztek,  az  asszonyok  sürögtek‐forogtak  és  mindenkinek  be  volt  osztva  a  tennivalója,  amelyet  örömmel  végzett. Ez nálatok mindig így van?  ‐ A székely és magyar hagyományaink és kultúránk megtartása  egyik  fő  célunk,  ezért  aki  idejön,  az  ezt  akarja  tovább  vinni  és  tovább  adni  gyerekeinknek  és  majd  unokáinknak.  Ma  az  időjárás  kissé  bezavart  a  terveinkbe,  de  a  kisebb  szemerkélő  eső  nem  riasztotta  el  a  tagjainkat.  Minden  évben  több  mint  háromszáz  személy  szokott  kijönni  ide,  ki  sátorral,  ki  csak  egy  délutánra. Talán ebben az évben kissé kevesebben voltunk, de  hála  Istennek  azokért,  akik  itt  voltak  és  vannak,  azok  szívvel– lélekkel segítenek, jó kedvvel töltik el idejüket.   

‐ Én egy nagy feladatnak vélem egy ilyen kétnapos rendezvény  előkészítését. Hogy osztjátok meg a munkát?   

A MAGTV  képviseletében  látogattam  meg  férjemmel  a  július  második  hétvégi  jó  hangulatú  Orbán  Balázs  Társaság  rendezésében megszervezett Székely pikniket Oshawa mellett a  hamptoni  ismert  magyar  piknikhelyen.  A  kisebb  szemerkélő  esős  idő  ellenében  sok  magyar  család  gyűlt  össze  számtalan  vidám  gyerekkel.  Az  Orbán  Balázs  társaság  elnökét,  Elekes  Imolát, a konyhában találtam ételkészítés közben az asszonyok  társaságában, onnan kértem fel egy kis beszélgetésre.   

‐ Kedves  Imola,  nagy  örömömre  szolgál  hogy  itt  látlak  téged  ebben a szép magyaros motivumú kötényben, amelyet a többi   székely  asszony  is  visel  itt  a  konyhában.  Most  volt  egy  beszélgetésem a Szakácsi Évával, az Oshawai Magyar Ház volt  elnökével és ő elmondta, hogy az Oshawai Magyar Ház el lett  adva,  de  a  piknik  területet  úgy  döntöttek,  hogy  ti  a  székelyföldi  magyarok  érdemeltétek  meg  odaadó  munkátokért. Mondanál többet erről a folyamatról?   

‐ Ez  a  folyamat  11  évvel  kezdődött  el,  amikor  Májer  Ádám  az  akkori Oshawai Magyar Ház elnöke eljött egy gyűlésünkre ahol  felkérte  az  Orbán  Balázs  Társaság  tagjait,  hogy  álljunk  be  Oshawai Magyar Ház tagoknak, mert nekik nagy szükségük van  segítségre  és  már  nem  bírják  fizikailag  fenntartani  a  piknik  területet.  Ekkor  csatlakoztunk  az  Oshawai  Magyar  Házhoz  tagoknak  és  segítettünk  ahol  szükség  volt.  Tavasszal  a  terület  megnyitásánál,  ősszel  a  lezárási  takarításokat,  elpakolásokat  szerveztük  és  csináltuk  meg.  A  tavaszi  Székely  bálunkat  és  a  Mikulás  ünnepséget  is  ott  tartottuk,  hogy  ezzel  is  támogassuk  az  Oshawai  Magyar  Házat.  Szívből  csináltuk  és  meg  lett  a  gyümölcse.   

‐ Mi  lett  az  Oshawai  Magyar  Ház  megmaradt  tagjaival?   

Egy hétvégi  piknik  megszervezése  nagyon  sok  munkát  és  sok  segítséget  igényel.  A  munka  szétosztása,  a  vásárlás,  a  terület  előkészítése  már  elkezdődik  napokkal  a  piknik  előtt.  A  vezetőség  tagjai  mellett  nagyon  sok  tag  komolyan  kiveszi  a  részét  a  munkából  a  3  nap  alatt.  Jó  kedvvel  megy  a  munka,  mindenki lelkesen ajánlja segítséget.   

‐ Úgy  tudom,  hogy  a  pénzbevétel  mind  segítségre  van  elköltve. Kiket segítetek és hogyan?   

‐ A célunk az, hogy elsősorban Erdélyben az otthon maradtakat   segítsük.  A  támogatottaink  listájáról  elsőként  a  Dévai  Szent  Ferenc  Alapítványt  említeném  meg,  utána  a  Possibilitas  Árva  Házat  és  a  Sapiaentia  egyetem  diákjait,  Marosvásárhelyen  és  Csíkszeredán,  akiknek  ösztöndíjakat  szoktunk  megszavazni.  Támogatjuk  a  Székely  Nemzeti  Tanácsot  az  autonómia  kérdés  előrevitelében.  Azonkívül  minden  évben  támogatunk  magyar  óvodákat  és    iskolákat  Erdély  különböző  területein.  Az  itteni  kanadai  szervezetekből  támogatjuk  a  Magyar  Házakat:  a  múltban  az  Oshawai  Magyar  Házat,  most  a  Torontói  Magyar  Házat  és  nemcsak  pénzadománnyal,  de  szívesen  segítünk  minden  rendezvényen.  Segítjük  a  Kodály  táncegyüttest  és  alkalomadtán a helyi médiákat.   

‐ Tudom,  hogy  nagy  figyelmet  fordítotok  a  kulturális  megmozdulásokra. Említenél egy párat, Imola.   

‐ Legelsőnek  a  tavalyi  Szentegyházi  Gyermekfilharmónia,  a  Fili  kanadai körútját említeném. ahol nagyon nagy szerepet kapott  az  Orbán  Balázs  Társaság  és  amely  örök  emlék  marad  számunkra. Úgyszintén novemberben az Orbán Balázs Társaság  meghívására  Böjte  Csaba  testvér,  az  árvák  oltalmazója,  látogatott  meg  és  egy  gyönyörű  estét  tölthettünk  a  társaságában,  a  torontói  Magyar  Házban.  Örömmel  hallgattuk  történeteit  a  gyerekekről  és  annál  nagyobb  öröm,  hogy  nagyobb segítséget tudtunk nyújtani az árváknak. A reformáció  21 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

500 éves  évfordulóján  elhelyeztük  a  székely  zászlót  az  Első  Magyar  Református  templomban,  Nt.  Vass  Zoltán  felkérésere.  Most  a  nyáron  nagyon  szép  ünnepély  keretében  pedig  Forrai  Tamás  atya  által  megszentelt  székely  zászlót  helyeztük  el  a  Szent Erzsébet katolikus templomban. 

okokból én  egyedül  soha  nem  mentem  ki  az  utcára,  még  Kabulban  sem,  csakis  családtagokkal  körülvéve,  csoportos  kíséretben.  Természetesen  az  ottani  szokásokat  tiszteletben  tartva  afgán  ruházatot  kellett  viselnem  teljesen  betakarva  magam tetőtől‐talpig. 

‐ Mit szerveztek az itteni gyerekeknek, hiszen övék a jövő ? 

Mindezek ellenére nagyon sok kellemes élményben, csodálatos  látnivalóban  és  életreszóló  tapasztalatban  volt  részem,  melyekről  a  média  száraz,  tárgyilagos  tudósításai  nemigen  szólnak.  Szerencsésnek  éreztem  tehát  magam,  hogy  az  érem  másik oldalát személyes közelségből láthattam és jó dolgokat is  megtapasztalhattam.  Az  afgánok  ugyanis  rendkívül  vendégszerető  emberek.  A  bizalmukba  fogadott  vendégnek  kitüntetett  figyelmet,  személyes  védelmet  és  a  tőlük  telhető  legjobb  ellátást  adják  önzetlenül,  alázattal  és  becsületesen.  Ezért  is  éreztem  magam  teljes  biztonságban,  hiszen  nemcsak  vendég, de családtag is voltam. Emellett nagyon megkapott az  afgánok  hagyományokban  gazdag  kultúrája,  mely  sok  mindent  magában  foglalt:  a  finom  ételeket,  a  kifinomult  szőnyegkészítést,  a  sajátos  népi  ruházatot‐viseletet,  a  hangzásvilágban gazdag zenét és még sorolhatnám. És ami még  elbűvölt  engem,  az  a  táj  varázsa  volt,  az  országot  oly  jellegzetessé  tevő  kopár  hegyek  dacosan  büszke  látványa.  A  magasba  nyúló  csupasz  hegyek  és  a  vad,  érintetlen  tájak  valahogy az afgán emberek képei is voltak: szívósak, kemények,  az  ősi  hagyományok  hordozói  az  idő  múlása  ellenére.  Sokszor  úgy  éreztem,  hogy  ez  az  ország,  ezek  az  emberek  valahol  megrekedtek  dacolva  az  idő  előrehaladtával,  megőrizvén  a  természet tiszta forrását.  

‐ A  minden  évben  megtartott  Mikulás  ünnepség  a  gyerekek  egyik  legkedvencebb  rendezvénye.  A  pikniken  vetélkedőket  és  sport  játékokat  szervezünk.  Tervünk  az,  hogy  a  jövőben  több  foglalkozást  iktasunk  be  a  székely  hagyományok,  népviselet  és  kézügyességből. Tervezni mindig öröm, főleg ha érzed, hogy az  erőfeszítéseid utánpótlásra találnak.   

‐ Köszönöm  a  beszélgetést  és  kívánok  sok  sikert  a  további  munkátokban.     

Magyar szemmel Afganisztánban – Útinapló Sándor Ilona 

A Magyar  Élet  mostani  számában  több  írás  tudósít  nyári  vakációkról. Engem is megkért a Szerkesztőség, hogy számoljak  be  nyári  utazásomról,  mely  az  Ázsia  szívében  fekvő  távoli  és  misztikus helyre, Afganisztánba szólított. A nyár közepén három  hetet  töltöttem  Afganisztánban  családi  látogatás  céljából,  ugyanis  meglátogattam  az  ott  élő  afgán  férjemet  és  kiterjedt  családját. Kilenc év után ez volt a második látogatásom ebbe az  országba.    

Az újságokban  és  a  médiában  Afganisztánról  többnyire  elrémísztő  hírek  terjengenek  és  mondhatnám,  jogosan.  Utazásom  alatt  meggyőzödtem  arról,  hogy  az  országot  láthatóan szétszaggatta és lerombolta a több évtizede pusztító  háború és mindennapossá váltak a terrorista merényletek. Ott‐ tartózkodásom  idején  is  vagy  a  fővárosban,  Kabulban,  vagy  vidéken szinte minden nap történt öngyilkos merénylet, köztéri  robbantás  és  emberrablás.  Az  országba  merészkedő  külföldieket, különösen a nőket, az ottaniak megbámulják és az  idegenek  könnyen  sebezhető  célpontokká  válnak.  Biztonsági  22 

Időm egy  részét  Kabulban  töltöttem,  másik  részét  pedig  vidéken,  a  pakisztáni  határhoz  nem  messze  eső  Khost  város  közelében.  A  lakosságában  felduzzadt  Kabulban  lüktetett  az  élet. Én a város egyik jobb részén, Shar‐e Naw‐ban laktam igen  jómódúnak  mondható  rokonaim  vendégházában.  Minden  nap  kimentünk a városba és az utcán kéregető koldusok, mezítlábas  gyerekek  gyakori  látványa  sokszor  szíven  ütött.  A  szegénység  tömeges formát öltött. Az útszéli fedetlen szennyvízárkok bűze  gyakran  megcsapta  az  orromat.  Ugyanakkor  beszívtam  a  mellette  lévő  állványokon  roskadozó  érett  dinnyék  mézédes  illatát  is.  Mindenhol  utcai  gyümölcsárúsítókat  láttam.  A  város  tele  volt  fegyveres  afgán  katonákkal  és  ellenőrző  pontokkal  a  biztonságot  felügyelve.  Amikor  a  bevásárló  központokba  mentünk,  a  belépés  előtt  a  biztonsági  őrök  alaposan  megvizsgáltak  bennünket.    De  ugyanígy  az  éttermek  és  a  fontosabb közhelyek bejáratát is fegyveres katonák, biztonsági  őrök  vigyázták.  Az  utcák  forgalmát  nem  irányították  jelzőlámpák, így mindenki a saját szabályai szerint közlekedett,  ami  gyakran  kaotikus  állapotokat  teremtett.  Talán  kivéve  a  nagyobb  útkereszteződéseket,  ahol  voltak  közlekedési  rendőrők.    

A poros,  száraz  és  meleg  levegőjű  városban  üdítően  hatott  a  rózsakertek  látványa.  Sokfelé  láttam  rózsabokrokat,  szépen  gondozott  virágos  kerteket  a  városon  belül  és  kívül  is.  Szerencsére kirándulásokat is tettünk, így például megcsodáltuk  a  Paghman  Palotát,  amely  egy  dombra  volt  építve  a  városon  kívül.  A  Palota  teraszosan  kialakított  hosszan  elnyúló  rózsakertjei a béke és harmónia diadalát jelentették számomra.  


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Egy másik  talán  ennél  is  szebb  kertet  azonban  vendéglátó  sógorom  Qargha  nevű  birtokán  láttam.  Ez  a  hely  is  Kabul  közelében  feküdt.  A  festői  környezetben  lévő  birtok hegyekkel  és egy tóval a háttérben – valóban ámulatba ejti az oda betérő  vendéget.  A  hatalmas  kert  színes  virágágyásokkal,  gazdag  szőlőlugasokkal,  szökőkutakkal  és  kerti  pihenőhelyekkel  kényezteti  el  az  idelátogatót.  Járt  itt  a  jelenlegi  afgán  elnök,  Ashraf  Ghani  is  kíséretével,  ugyanis  a  kerthez  egy  luxus  kivitelezésű  vendégfogadó  is  tartozik  szobákkal  és  konferencia  teremmel.    

A qargha‐i  kiruccanásunk  zárómozzanata  volt  a  bőségesen  feltálalt vacsora, melyet egy kerti gazebo‐ban, az afgán étkezési  szokások szerint a földön megterítve ültünk körül. Házigazdánk  először  saját  készítésű  agyagcsuprokba  öntött  joghurtot  tálalt  fel.  Az  ízletes  joghurt  titkos  receptjét  nem  volt  hajlandó  elárulni. Aztán következett a ház specialitása, a chopan kabob‐ nak  nevezett  étel,  melyet  fiatal,  zsenge  bárányhúsból  grillen  készítettek. Valóban elsőosztályú volt! 

Ott a  városban  nők  nem  is  mehettek  ki,  nem  úgy,  mint  Kabulban.  Egyszer  azért  én  mégis,  kimentem,  persze  főleg  az  autóban  maradva  egy  városnézésre.  Burkát  viseltem,  ami  teljesen  eltakart.  Kíváncsi  voltam  a  Khost‐i  Egyetemre,  mely  a  város  szélén  húzódott.  Ez  az  egyetem  2000‐ben  nyitotta  ki  a  kapuit és az egyik unokaöcsém oda járt angol szakra. Amikor az  egyetem  egyik  épülete  előtt  álltam,  bizakodás  töltött  el,  hogy  ez  az  oktatási  intézmény  olyan  szakembereket  fog  majd  kinevelni,  akik  segíteni  fognak  a  magas  írástudatlanság  felszámolásában. Helyiektől azt hallottam, hogy egyes helyeken  90 százalékos az írástudatlanság a lakosság körében.    

A Khostból  Kabulba  való  visszaérkezésünk  után  másnap  a  Gardez  környéki  autópályán  23  utazót  raboltak  el  útszéli  banditák,  talán  talibánok.  Ki  tudja,  mi  lett  a  sorsuk.  Mi  pont  azon az útszakaszon utaztunk vissza az előző nap. De Kabulban  is  rossz  hírek  fogadtak  bennünket.  Augusztus  2‐án  három  repülőtér felé tartó külföldit raboltak el. Még aznap megtalálták  a holttestüket.  

A kabuli  élményeim  közé  tartozott  az  állatkerti  látogatás.  A  Kabul  folyó  mentén  elterülő  tágas  és    csodálatos  természeti  környezetben kialakított állatkert igyekezett otthonává lenni az  ottlévő  állatoknak,  azonban  jól  megfigyeltem,  hogy  azok  az  állatok bizony eléggé árvák voltak. Emlékezetembe véstem egy  a ketrecébe zárt magányosan cammogó megöregedett medvét  és  egy  másik  helyen  a  békésen  napozó  fehér  oroszlánok  csoportját.  Több  anyagi  támogatást  igényelt  volna  az  az  állatkert!  Aznap  sokan  látogatták  ezt  a  helyet,  családok,  női  csoportok, fiatalok.  

Szerencsés vagyok tehát, hogy épen visszaérkeztem Kanadába.   Felejthetetlen  utam  volt  sok  kallanddal  és  élménnyel.  Nem  győzök viszont azon csodálkozni, hogy mi itt Kanadában milyen  szerencsések  vagyunk,  hogy  békében  élhetünk.  Talán  nem  is  vagyunk  ennek  igazán  tudatában,  mert  ezt  természetesnek  vesszük. Bárcsak béke lenne mindehol a világon!  

Az utazásom másik célpontja a Kabultól délkeletre fekvő Khost  városa volt. Itt volt ugyanis a közvetlen családi fészek. Kabultól  a  Khostba  vezető  mintegy  ötórás  hegyi  út  Gardez  városán,  Paktia  tartomány  fővárosán  vezetett  keresztül.  Gyakori  volt  az  útszéli  katonai  ellenőrzés,  de  minket  simán  továbbengedtek,  mivel felismerték a helyi afgán utastársaimat, én pedig ügyesen  lekendőztem  az  arcomat.  A  Gardez  utáni  Szate  Kandau  nevű  hegyi  útszakasz  a  Hindukus  hegység  több  ezer  méter  magaslatán  helyezkedett  el.  Szédülés  fogott  el,  amikor  a  helyenként  egysávossá  szűkült  úton  kinéztem  az  autónk  ablakából.     

Khost városa  a  kopár  hegyek  közé  szorult  zöld  völgykatlanban  helyezkedett el. Mi a városon kívüli családi birtokon maradtunk.  Én nem mehettem ki a magas téglakerítéssel elkerített házból,  de  nem  is  bántam,  mivel  belevetettem  magam  a  pashto nyelv  tanulásába.  Az  ottlétem  végén  már  tőmondatokban  tudtam  kommunikálni a család tagjaival. Sok hasonlóságot fedeztem fel  a pashto és a magyar nyelv között, így például az igeragozásban  és  a  végződések,  ragok  használatában.  Persze  tudományos  alapon nem merném állítani, hogy a két nyelv rokonságban áll.  Afganisztánnak  két  hivatalos  nyelve  van,  a  pashto  és  a  dari,  mely utóbbi a farsi nyelv afganisztáni változata. Megfigyelésem  szerint  Kabulban  főleg  a  dari  nyelvet  használták,  de  Paktia  ősi  pashto nyelvterület volt.    

Az afgán  emberek  mélyen  vallásosak,  naponta  többször  imádkoznak az iszlám tanításai szerint. Ezt különösen Khostban  figyeltem meg, ami egy vallásilag nagyon konzervatív hely volt.  23 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Gasztronómia

Horváth Zoltán   

a legalkalmasabb  a  tarhonyakészítéshez.  A tojáson  és  a  liszten  kívül  ez  a  legfontosabb  összetevője  vallják  máig  az  idős  tarhonyakészítő asszonyok.  A  szegedi  tarhonya  a  20.  század  első  harmadától  egyre  kedveltebb lett, népétellé vált. Első világháborús adatok szerint  akkoriban Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya  készült.  1928‐ban  mennyisége  meghaladta  a  100  vagonnyit.  A  harmincas években a tarhonya népszerűsítésére számos akció,  különleges,  érdekes  kezdeményezés  született.  1933  augusztusában  például  a  Szegedi  Hét  keretében  Tarhonya‐  Naggyűlésen népszerűsítették.   

Tarhonya Tarhonya  ‐  milyen  szépen  hangzik  ez  a  szó.  Nagysága,  színe,  elnevezése,  de  felhasználása  is  helyenként  változik.  Általában  több  tojásból,  megfelelő  finomságú  lisztből,  sóval  és  vízzel  gyúrják,  mint  a  közönséges  tésztát.  Ezután  az  úgynevezett  tarhonyarostán  átdörzsölik,  és  nagyság  szerint  osztályozzák.  A  tarhonya  elnevezést  már  egy  16.  sz‐i  kézzel  írott  szakácskönyvben  is  megtaláljuk.  A  kutatók  véleménye  különböző  az  eredetéről.  Egyesek  oszmán‐török  eredetű  jövevénynek  tartják,  míg  mások  a  perzsa  "tarkhane"  megfelelőjét  látják  benne.  Ez  eredetileg  egy  darás  levesféle,  melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél ‐ melyek  hosszú  ideig  török  befolyás  alatt  éltek‐  "tarana"  néven  emlegettek hasonló ételfélét.  Vámbéry  Ármin  világhírű  orientalistánk  és  jeles  közép‐ázsiai  utazónk  és  kutatónk,  1862‐ben  Buharába  menet:  fehér  lisztféleségből,  kézzel  gyúrt  és  morzsolt,  majd  juhzsírban  megpörkölt  ‐  a  mi  tarhonyánkhoz  hasonló  ‐  apró  száraztésztafélét vitt magával élelmiszertartaléknak. A tarhonya  idehaza  a  17.‐18.  századtól  lett  fokozatosan  kedvelt,  majd  népétel. Az 1800‐as évek elejétől először ritkábban, majd egyre  gyakrabban jelenik meg a népéleti leírásokban, történetekben,  szakácskönyvekben is.  1842‐ben  J.G.  Kohl  német  utazó"  hundert  Tage  auf  Reisen"  című  munkájában  több  helyen  megemlíti  a  tarhonyát.  Elkészítése  az  ő  leírásában  úgy  történik,  hogy  a  savanyú  tejjel  készített  tésztát  agyagedényekben,  tűz  fölött  szárítják  és  pirítják. Egész nyáron tartja magát, de száraz helyen két, három  évig is eláll. Ha az emberek kimennek a pusztára bőrzsákokban  magukkal  viszik  és  a  disznóhúshoz  vetnek  egy  marékkal.  Ez  menti  meg  a  sok  hús  és  a  zsíros  étel  fogyasztóit  a  csömörtől.   A  tarhonyák  között  napjainkig  az  egyik  legkedveltebb  a  Tiszamenti,  közötte  is  leginkább  a  szegedi.  Népszerűsége  az  1879‐és  nagy  árvíz  után  növekedett  rohamosan.  Ügyes  kezű  asszonyok  készítették,  szállították  piacokra  vagy  a  házakhoz.  Nyaranta foglalatoskodtak vele, mert a szárító meleg napsütés  24 

A résztvevők  elhatározták,  hogy  iskolákkal,  felnőtteket  ellátó  intézményekkel  és  a  honvédséggel  is  megkedveltetik  a  tarhonyát. A propaganda előkészítéséhez sok hasznos tanácsot  adott  Móra  Ferenc  is,  de  különösen  felesége,  akinek  szakácskönyvéről  már  néhány  adással  ezelőtt  beszéltem.  Megjegyzem,  hogy  a  nagygyűlést  a  korabeli  sajtó  tréfás  élcelődéssel  tarhonyakongresszusnak  keresztelte  el.   És  végül  a  tarhonya  nagygyűlés  recept  gyűjteményének  a  ma  háziasszonyának  is  tanulságul  szolgáló  édes  különlegessége  a  "Tarhonya  bécsi  szelet".  A  tarhonyát  tejben  kifőzzük,  adunk  hozzá  egy  darabka  vajat,  késhegynyi  vaníliát,  egy  szeletke  citromot  és  ízlés  szerint  porcukrot.  Ha  a  tarhonya  kb.  20perc  multával  puhára  főtt,  edénybe  öntjük,  hogy  lehűljön.  Külön  edénybe  elhelyezünk  vaníliát,  citromhajat,  mazsolát,  másfél  deka  vajat,  egy  tojássárgáját  és  kevés  porcukrot.   Ezeket jól kikavarjuk, a kihűlt tarhonyával összekeverjük, s ujjnyi  vastagságban  tepsibe  kiöntjük,  és  téglalap  alakokra  felvágjuk,  ezután  bepanírozzuk  és  a  szeleteket  forróvajban  szép  pirosra  sütjük. Málnaszörppel vagy csokoládé öntettel tálaljuk. Belőlem  hiányzik  egy  csöppnyi  merészség  így  hát  nem  vállalkozom  a  Tarhonya  bécsi  szelet  elkészítésére,  de  a  kísérletező  kedvű  háziasszonyok feltétlenül próbálják ki.   

Barta László   

A szegedi  tarhonya  népszerűsége  az  1879‐es  nagy  árvíz  után  mind  nagyobb  lett,  míg  első  világháborús  adatok  szerint  Szegeden  és  környékén  már  pár  ezer  mázsa  tarhonya  készült,  1928‐ban  mennyisége  meghaladta  a  100  vagonnyit.  Propagálásához  még  Móra  Ferenc  is  hozzájárult  tanácsaival.  Tápé  hagyományos  étele  volt  régen  a  tarhonya,  amikor  az  emberek  gyékényt  aratni  mentek,  mindig  ezt  vitték  magukkal,  mert  sokáig  elállt  és  hőség  sem  volt  rossz  hatással  rá.  Kemény fizikai munka a tészta elkészítése, amelyhez sok dolog  nem  kell,  csak  liszt,  tojás  és  víz.  Ez  utóbbi  azért  kell,  hogy  könnyebben  meg  tudjon  főni  a  tészta.  Két  kiló  tarhonyát  két  asszony 1 óra alatt készített el a fesztiválon.     

Makkosházi tarhonyás paprikás csirke  A  tarhonyás  paprikás  csirke,  elkészítési  módja  tulajdonképpen  majdnem  megegyezik  a  csirkepaprikás  receptjével.  A  különbségekről később írok.  A  hozzávalók  felsorolásánál  a  mennyiségekre  nem  térek  ki  részletesen,  hisz  az  jelentősen  függ  az  ízléstől  és  persze  attól,  hogy hány főre szeretnék főzni.  Hozzávalók kb. 4 személy részére  ‐ 1 db kb. másfél kilós csirke, felpucolva és darabolva 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

3 db közepes méretű vöröshagyma (a pörköltfélék lelke a  vöröshagyma, de túlzásba sem szabad esni, mert megédesíti az  ételt)  2 db kis méretű paradicsom  1 db édes, vagy ízlés szerint csípős zöld paprika  50 dkg felkockázott burgonya  40 dkg nyolc tojásos (Kata típusú) házi tarhonya  púpozott evőkanál libazsír  csapott evőkanál ételízesítő (ezen a "profik" jogosan fel szoktak  háborodni) Ízlés szerint só, bors, Erős Pista, szerecsendió, őrölt  fűszerpaprika.  A  paradicsomot,  hagymát,  zöldpaprikát  felaprítjuk  és  a  libazsíron,  sóval,  borssal,  ételízesítővel  lassú  tűzön  üvegesre  pároljuk, kb. 5‐10 perc alatt.  Ezután a feldarabolt csirkehúst a megpárolt zöldségekre rakjuk,  összekeverem és dinsztelem (pörkölöm, ettől pörkölt a pörkölt)  kb. 10 percig.  Ezután  felengedem  annyi  vízzel,  hogy  bőven  ellepje  az  összetevőket  és  itt  a  különbség  a  pörkölthöz  képest,  hisz  a  tarhonya  felszívja  a  pörkölt  levét  ezért  jóval  bővebb  lére  kell  engedni,  mint  a  hagyományos  csirkepaprikást.  Lassú  tűzön  kb.  fél  óráig,  úgymond  félfővésig  főzöm  és  ekkor  rakom  bele  a  kockára  darabolt  krumplit  és  a  szegedi  őrölt  fűszerpaprikát.  (A  paprika  hozzáadási  idejével  kapcsolatban  megoszlanak  a  vélemények,  lévén,  ha  túl  korán  rakják  a  paprikát  a  pörköltbe,  akkor  megkeseredik.  Ebben  a  fázisban  tapasztalataim  szerint  már  nem  keseredik meg  az  étel,  viszont  valamennyi  összetevő  átveszi  a  paprika  színét,  zamatát.)   Tovább főzöm kb. 15‐20 percig.  Ezt  követően  rakom  bele  a  tarhonyát,  amelyet  belekavarok  a  pörköltbe  és  további  húsz  percig,  óvatos  kevergetés  mellet  főzöm.  Ügyelni kell arra, hogy az edény alja ne kapja oda a tarhonyát.  Ezt  úgy  előzöm  meg,  hogy  az  edényt  nem  teszem  közvetlen  nyílt  lángra,  vagyis  lángelosztót  használok.  Szerencsés  erre  a  célra  vastag  talpú  edényt  használni,  esetleg  bográcsot  nyáron  a  kertben,  de  ezt  már  inkább  a  férfiakra  hagyom.   

Makkosházi Kata      

Borismereti sorozat  Pelle  László  borszakértőtől  –  vörös  világfajták 

A Cabernet Sauvignon   Pelle László fajtaismereti sorozatában az korábbi lapszámokban  a  fehér  világfajtákat  mutatta  be  (Chardonnay,  Rajnai  Rizling,  Szürkebarát,  Sauvignon  Blanc).  Ezzel  el  is  érkeztünk  a  vörös  világfajtákhoz,  melyek  közül  előző  lapszámunkban  a  Syrah‐t  mutatta be, a sort a Cabernet Sauvignonnal folytatjuk, mely ha  használhatunk  ilyen  minősítést,  akkor  mindenképpen  a  vörös  borok  királya,  szerte  a  nagyvilágban  az  egyik  legnagyobb  presztízsű  és  legnagyobb  beltartalmi  értékekkel  bíró  fajta.   

Nem árulok  el  nagy  titkot,  ha  azt  mondom,  a  vörösborok  kék‐ szőlőből készülnek. Azért fontosnak tartom felhívni a figyelmet  arra,  hogy  a  kék‐szőlők  húsa,  leve  ugyanúgy  színtelen,  talán  enyhén  zöldes‐sárgás,  áttetsző  mint  a  fehér  szőlőké.  A  színanyag  a  kék‐szőlő  héjában  található.  E‐miatt  alapvető  különbségek  vannak  a  fehér  és  a  vörösborkészítés  között.  Nevezetesen  a  vörösborokat  áztatni  kell,  hogy  a  héjából  a  színanyagok  átkerüljenek  a  vörösborba,  hogy  tényleg  vörös  legyen.  Persze  a  héjból  a  színanyagokon  kívül  még  számtalan  fontos,  a  vörösborok  szempontjából  meghatározó,  később  részletezésre  kerülő  anyag  is  a  borba  kerül.   A Cabernet Sauvignon francia eredetű szőlő, Bordeaux egyik fő  fajtája.  Valószínűleg  a  Sauvignon  Blanc  (fehér)  és  Cabernet  Franc  (vörös)  természetes  kereszteződése.  A  tizenhetedik  század  óta  említik  az  írásos  dokumentumok  a  fajtát.  A  "sauvignon"  elnevezés  franciául  vadat,  nyerset  is  jelent.  A  bor  egyik  jellegzetessége  a  benne  lévő  sok  színanyag  és  cserzőanyag. Ezek a tulajdonságok a nemzetközi karrierjének az  alapja,  hisz  az  elmúlt  ötven  évben  nagyon  elterjedt  az  egész  világon.  Az  újvilágban,  Californiában,  Chilében,  Argentínában,  Ausztráliában,  de  Toscanában  is  igen  jelentős  mennyiségben  termesztik  és  továbbra  is  Bordeaux  vezető  fajtája.  A  leghíresebb bordeauxi borok (Medoc) legfontosabb összetevője  a Cabernet Sauvignon.   

Ez a  sok  sav  és  tannin  tulajdonképpen  nagyon  fontos  tulajdonsága  a  bornak,  de  az  is  megjegyzendő,  hogy  a  szőlő  viszonylag  hosszú  tenyészidejű,  elég  későn  ered  és  későn  érik,  ezért  azokon  a  vidékeken  és  azokban  az  évjáratokban  amelyekben  az  időjárás,  vagy  az  éghajlat  nem  biztosít  elég  hosszú  tenyészidőt,  bizony  a  bor  nyers  marad.  Hiába  kapunk  vastag, intenzív szín és aromaanyagokat, ez a nyerseség benne  marad a borban.   

Magyarországon a  globális  felmelegedés  hatására  egyre  több  olyan  évjárat  van,  gondoljunk  2000‐re,  2002‐re,  2003‐ra  2006‐ ra, 2007‐re, 2009‐re és így tovább, amikor nagyon szépen beért  a  Cabernet  Sauvignon.  Ez  a  fajta  különösen  alkalmas  a  kis  új,  égetett  u.n.  barrique  hordós  érlelésre.  Korábban  nagy  divatja  volt  az  erősen  barique‐olt  vörösboroknak,  ez  napjainkra  lecsengett  és  az  égetett  íz  már  nem  olyan  tolakodó  a  kis  fahordós borokban és a barique jelölés szinte teljesen eltűnt a  palackokról.   

A bodeaux‐i  borvidékről  irányuló  borexport  már  a  17.  században is kis tölgyfahordóban történt és mint köztudomású,  Kanadából,  Skandináviából,  Angliából  üres  hordót  soha  nem  vittek vissza, így a jó minőségű bordeaux‐i borok mindig új, kis  tölgyfa hordóba kerültek. Így az évszázadok alatt a minőségi bor  25 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

és a  barrique  fogalma  mindig  összekapcsolódott.  A  Cabernet  Sauvignon  azért  is  különösen  alkalmas  erre  a  technológiára,  mert  a  benne  lévő  határozott  cseranyag  és  színanyag következtében a hordó nem telepszik rá a borra, azaz  a  bor  uralja  a  fát,  ahogy  ezt  a  borászok  szokták  mondani.  Tulajdonképpen  a  kishordós  érlelés  mellett  a  nagyhordó  is  jelentős  szerepet  játszik,  ugyanis  nem  minden  évjárat  olyan,  hogy a kishordós érlelésre szüksége lenne a bornak. A Cabernet  Sauvignon szőlőfajta, mint általában a világfajták, viszonylag kis  bogyójúak, ezért a bennük lévő színanyag elég koncentrált, hisz  az  adott  lé  mennyiségre  több  héj  jut  és  így  egy  koncentrált,  értékes vörösbort kapunk.   

Magát a szőlőt nem túlságosan nehéz termelni, egy acélos, erős  növekedésű  fajta,  fagyra,  betegségekre  kevéssé  érzékeny.  Tulajdonképpen  a  késői  szüretidőpont  az,  mely  kockázati  tényezőt  jelent,  hogy  igazán  érett  szőlőt,  érett  tanninokat  és  savakat kapjunk.   

A Cabernet Sauvignon Magyarországon a villányi, szekszárdi, az  egri  és  a  soproni  borvidékeken  fordul  elő  nagyobb 

26

mennyiségben.  

Kóstolás során  az  első  feltűnő  jellegzetessége  a  fekete  erdei  gyümölcsös, elsősorban ribizlis illatjegyek, de a szeder, cédrus is  felfedezhető  különösen  az  érettebb  tételeken.  Ez  a  fajta  az,  amely  leginkább  érlelhető,  vannak  olyan  francia  pincészetek,  ahol  az  ajánlott  fogyasztási  időpont  10‐15  évvel  a  szüret  után  érkezik  el.  Magyarországon  ennyit  azért  nem  kell  várni,  hisz  négy‐öt  év  után  már  megfelelő  érettségi  állapotban  vannak.   Az illata mellett az ízvilágában is felfedezhetőek a fekete erdei  gyümölcsök.   

A Cabernet  Sauvignon  tipikusan  a  vörös  és  vadhúsokhoz,  sültekhez  illő  bor.  Semmiképpen  sem  nevezhetjük  könnyed,  mindennapok  ivós  borának,  a  gasztronómiában  egy  elegáns  vacsorához,  de  akár  bográcsozáshoz,  grillezéshez  is  kitűnő  választás.  Azonban  fontos  hangsúlyozni,  hogy  ezt  a  fajtát  elsősorban  inkább  már  a  haladó  borkedvelőknek,  borbarátoknak ajánljuk.     

Pelle László borszakértő 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Erre tovább - Legjobb úton

Huber Zoltán   

A harmincadik  születésnap  környékén  általában  az  első  komolyabb  számvetések  ideje  is  el  szokott  jönni,  ezért  aztán  törvényszerű,  hogy  egyre  több  Y‐generációs  közérzeti  jelentéssel  találkozhatunk  mostanság.  Míg  persze  hazánktól  nyugatabbra az énkeresés és öndefiniálás még mindig inkább a  kusza szakmai és magánéleti problémákkal egyenlő, a világnak  ezen  a  felén  az  univerzális  nemzedéki  bonyodalmak  felett  folyamatosan  ott  villog  a  “menni  vagy  maradni”  nagy  dilemmája.  Bár  az  elvándorlás  témája  szerencsére  egyre  hangsúlyosabb  a  magyar  dokumentum‐  és  fikciós  filmekben,  óriási  súlya  miatt  még  mindig  hiánypótlóak  a  kérdést  boncolgató alkotások.   

Túri Bálint  Márk  játékfilmes  bemutatkozása,  a  teljesen  hazai  finanszírozási rendszeren kívül készült és önállóan forgalmazott  Legjobb úton persze jóval többről szól, mint a csábító külföld és  a gyökereket jelentő otthon kínzó kontrasztjáról. A rendező és a  főszereplő‐zeneszerző  Cservenka  Ferenc  közösen  írt  történetében  az  a  legjobb,  hogy  egy  életszagú  figurán  és  remekül  megtalált  szituáción  keresztül,  kínos  erőlködés  vagy  mesterkéltség nélkül képes felvillantani az útkeresés jellegzetes  kihívásait.  Önjelölt  zenész  hősünk  több  évnyi  sodródás  után,  egy újabb vízumra várva kénytelen néhány hetet otthon tölteni,  kényszerűen  szembesülve  azokkal  a  konfliktusokkal  és  kihívásokkal,  melyeket  addig  épp  a  kontans  úton  levéssel  próbált a szőnyeg alatt tartani.   

A Legjobb  úton  különleges  road  movie,  hisz  annak  ellenére,  hogy  az  utazás  a  film  központi  motívuma,  a  főszereplő  tulajdonképpen végig egy helyben toporog. Igaz, néha vonatra  vagy  buszra  száll  és  különféle  magyar  települések  között  ingázik,  de  valójában  nem  halad  sehova,  hisz  a  döntései  elől  bujkálva  két  világ  között  ragadt.  A  szülői  ház,  a  gyermekkor  helyszínei  afféle  purgatóriumként  működnek,  ahol  mintha  megállna  az  idő,  a  várakozó  álláspontra  helyezkedő,  passzívan  sodródó  hős  körül  sorra  bukkannak  fel  az  életét  meghatározó  emberek. A film legnagyobb erénye, hogy ezt a sajátos érzelmi  állapotot  főleg  hangulatában  ragadja  meg  és  a  nézőre  is  át  tudja ragasztani.   

A ráérősen  hömpölygő  fekete‐fehér  képeket  álomszerű  színes  animációs  betétek  ellenpontozzák,  a  finoman  lüktető  kísérőzenét  a  női  főszereplő  Walters  Lili  dalai  egészítik  ki.  Az  általános  céltalanság  keserédes  szépsége  folyamatosan  ott  lappang  a  figurák  között,  ahogyan  a  bénító  bizonytalanság  is  végig  vibrál,  így  a  szláv  baráthoz  hasonló  elnagyoltabb  karakterek,  a  papírízűbb  párbeszédek  és  kissé  hirtelen  lezárás  sem zavaróak. A Legjobb úton őszintesége és hitelessége persze  már  csak  azért  is  adott,  mert  az  alkotók  a  megélt  tapasztalataikból  építkeznek  és  érezhetően  a  saját  léthelyzetükre reflektáltak.    

A film  világa  és  annak  létrejötte  organikusan  kapcsolódnak  össze, ami jótékony hatással volt a végeredményre. A bő hatvan  perces  alkotás  teljes  egészében  a  megszokott  magyarországi 

gyártási kereteken  kívül  készült  és  a  forgalmazása  is  önerőből  szerveződik.  A  vállalkozás  még  2014‐ben,  a  rendező  külföldi  tanulmányai  alatt,  a  Holland  Filmakadémia  mesterképzésén,  diplomamunkaként  indult  és  az  elhúzódó  utómunka  miatt  három  évig  tartott  befejezni.  A  nyitóképen  angolul  megjelenő  cím  így  akaratlanul  is  aláhúzza  a  szereplőket  (és  nyilván  az  alkotókat is) kísértő döntéshelyzeteket.    

A kicsi magyar színtéren, ahol az anyagi csatornák szinte mindig  felülről  lefelé  csordogálnak,  más  forrásokból  csak  elvétve  készülnek  valóban  jó  filmek.  A  máshol  kimondottan  hívogató  független címke itthon inkább negatívan cseng, a Legjobb úton  létrejötte így már önmagában azért is fontos, mert egy nagyon  fontos  alternatíva  életképességét  mutatja  és  a  film  remélhetőleg  a  minél  szélesebb,  akár  online  forgalmazási  lehetőségeit és a közönségét is gyorsan megtalálja majd.    

Túri Bálint  Márkék  példája  látványosan  bizonyítja,  hogy  a  megfelelő  téma,  műfaj  és  stílus  megtalálásával  (plusz  nyilván  rengeteg  baráti  segítséggel  és  extra  munkával)  igenis  ki  lehet  játszani a mikroköltségvetés fojtogató korlátait. Az pedig külön  öröm, hogy a rendező saját bevallása szerint a következő filmjét  mindenképpen  Magyaroroszágon  szeretné  megcsinálni,  akár  a  hagyományos utakon jön össze neki, akár nem.  27 


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

28


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

29


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

 

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása               1  Ferencvárosi TC      2  Budapest Honvéd    3  MTK Budapest      4  DVSC            5  MOL Vidi FC        6  Újpest FC          7  Paksi FC          8  Mezőkövesd Zsóry FC  9  DVTK            10  Szombathelyi Haladás  11  Puskás Akadémia FC   12  Kisvárda Master Good  30 

                       

M 6  6  6  6  4  5  6  5  6  6  6  6 

Gy D  5  1  5  0  4  1  2  3  2  2  1  3  1  3  1  2  1  2  1  1  0  2  0  2 

V 0  1  1  1  0  1  2  2  3  4  4  4 

 Gól  15 ‐ 4  12 ‐ 5  11 ‐ 9  8 ‐ 8  9 ‐ 2  5 ‐ 6  7 ‐ 9  5 ‐ 5  5 ‐ 10  8 ‐ 12  7 ‐ 11  2 ‐ 13 

                       

+/‐   11    7    2    0    7    ‐1    ‐2    0    ‐5    ‐4    ‐4    ‐11  

P 16  15  13  9  8  6  6  5  5  4  2  2 

Érvényben: 2018. augusztus 30.      

  Vétel      Eladás    (1 egysége forintban)     

         

         

         

 Angol font      Euro          Japán jen      Kanadai dollár    Svájci frank      USA dollár   

369.67         332.65             2.56         221.92           291.54          284.14          

273.54         319.61                2.43         209.99           280.54           273.54          


MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR 

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet  Római Katolikus Magyar Plébánia   432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7   E‐mail: szte.iroda@gmail.com   Telefon: 416 225 3300 x21;   Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ   Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva   

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol)  Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor   Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint   Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést  kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.   Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor,  szentmise 7‐kor, utána szentségimádás    

Első Magyar Baptista Gyülekezet   7379 Islington Ave. Woodbridge   Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678  4248   Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca   E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com  Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM    Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor   Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal.   Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.   Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.    

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház   Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!   Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától  tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.  Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3   (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)  Templom telefonja: 416‐923‐9416   Lelkipásztor: Nt. Mező Éva   Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700    

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház   116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8   

                       

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Lelkész: Nt. Éva Tamásy   Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második  és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com   Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305    

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház   73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7   Telefon: 416‐652‐3809   Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.   Lelkipásztor: Nt.Csikász László   Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719    

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa   Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán   Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342   Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor  esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185    

Első Magyar Református Egyház   439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1   Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán   Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342   Templom honlapja: www.temre.com   Email cím: parokia@temre.com   Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától   Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az  istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek   Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig    A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!   Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.  Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt   Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól   Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig   Időpontért hívják a lelkészi hivatalt.  A Női Kör részére hét közben  tartunk bibliaórát.   Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577  

A 2018. tavaszi keresztrejtvény megfejtése 

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall  Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca  Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com   Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com  Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org  Manitobai Magyar Kulturális Egyesület –  info.hccswpg@gmail.com  Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca  Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca  Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca  Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca  Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com  Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org  

(lista bővítés alatt) 

31


Profile for Magyar Élet magazin

Magyar Élet magazin 2018. nyár - web  

A Magyar Élet magazin, a kanadai magyarok lapja, 2018. nyári lapszáma.

Magyar Élet magazin 2018. nyár - web  

A Magyar Élet magazin, a kanadai magyarok lapja, 2018. nyári lapszáma.

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded