Magunk Között 2020 december

2020 December

42. évf.11 szám

MAGUNK KÖZÖTT Boldog Karácsonyt mindenkinek!

A DÉL-AUSZTRÁL IDŐS ÉS ROKKANT MAGYAROK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS HAVILAPJA PRINT POST APPROVED-100022758Association of the Hungarian Aged and Invalid Persons in South Australia Incorporated 651 Port Road, Woodville Park SA 5011

OFFICIAL PUBLICATION OF THE ASSOCIATION OF THEHUNGARIAN AGED AND INVALID PERSONS IN SOUTH AUSTRALIA INCORPORATED

MEGJELENIK HAVONTA ÁRA: $2.00

„nem vagyunk egyedül”

Magunk Között 2020

Magunk között Szerkesztő: Czár László Munkatársak: Egyesület vezetőségi tagjai Email: czar.laszlo@yahoo.com Klubház cime: 651. Port Road, Woodville Park, Adelaide, SA 5011 Klub email: hungarianaged@gmail.com Telefon:0410 541 126, (08) 8268 2171 Elnök:Breglec Viktor Nyitva minden pénteken, ebéd 12:30-tól!

Köszöntöm a kedves olvasókat!

Ma utoljára írok Önöknek ebben a formában, ugyanis 4 év után megköszöntem a Magunk Között újság szerkesztését, amellyel még Magyar Edit tisztelt meg. Óriási kihívásnak tartottam, amikor felkért első körben, hogy segítsem a szerkesztést, majd pedig utána szépen lassan a cikkek összeállítását is rám bízta. Miután hazaköltöztek Magyarországra, utána teljes egészében én szerkesztettem össze az újságot, leszámítva az egyesületi híreket, melyeket Traudel Palmer nagy gondossággal rakott össze.

Az elmúlt 4 évben ráncfelvarráson esett át az újság, voltak jó irányú és kevésbé sikeres próbálkozások. A formai szerkezet megújult a korábbiakhoz képest, megváltozott a címlapszerkezet, a belső elosztás. Több helyi cikk került bele, rengeteg interjú, az elmúlt 4 évben közel 60 nagyobb interjút közölt a lap, többnyire helyi, adelaidei magyarokkal, vagy az ő történetüket mutatta be. Fontosnak tartottam beszámolni a helyi hírekről, még akkor is, ha ez néhányaknak nem tetszett. Azt gondolom, hogy

2

ami érinti a közösséget esemény, történés, arról egy lapnak kötelessége beszámolni. Nem engedtem teret a sárdobálásnak, pedig higgyék el, nem kevés olvasói levelet kaptam, hogy közöljem le, ezeknek mindig megálljt parancsoltam, mert nem hiszek abban, hogy az egymásra mutogatás eredményre vezet, jobban inkább szétszakít. Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy mennyi pozitív visszajelzést kapok és mennyi telefonhívást. De az igazat megvallva, azt sem gondoltam volna, hogy van, aki inkább a fenyegetés módszerét alkalmazza velem szemben, itt, a sajtószabadság országában. Akkor valami felmerült bennem, hogy miért is végezzen valaki ingyen, önkéntes munkát, ha ilyet kap az arcába vagy a háta mögött. Volt, aki azt mondta, hogy el kell viselnem a kritikát, ami teljesen jogos, és mindig köszönettel veszem, de a fenyegetés, ócsárolás, sárdobálás versenyébe én nem szállok be, az nem az én módszerem. A lehetőség adott bárki számára, hogy besegítsen az egyesületnek és újságot szerkesszen. Ahogyan mindenkinek lehetősége van egy focimérkőzésen labdába rúgni, vagy a mérkőzést vezetni, ha előtte elvégezte a hosszú évekig tartó edzésprogramot vagy bírói képesítést megszerezte. Ezért nem a nézők vezetik a futballmérkőzést a lelátóról. De a lehetőség adott… Így tehát ezúton köszönöm meg mégegyszer, hogy velem tartottak az elmúlt 4 évben, remélem, hogy mindig találtak az újságban kedvükre való olvasnivalót, én mindig örömmel és lelkiismeretesen készítettem a lapot. Rengeteg munka volt vele, amelyet mind a családomtól vettem el, ezt most nekik szeretném visszaadni.

Ahogyan a laptól, úgy az adelaidei Magyar Közösségi Rádiótól is búcsút vettem, ahol kicsivel több, mint 100 adást készítettem el, ugyancsak nagy örömmel.

Itt idézek fel pár sort az ott elhangzottakból…: „Köszönöm a vendégeknek, akik szinte mindig elfogadták a meghívásomat egy-egy interjúra. az elmúlt 4 évben összesen 87 alkalommal, mintegy 112 adásban.

Viszont ítt a nyilvánosság előtt az utolsó adásban köszönöm meg a magyar közösség azon tagjaink is a segítséget, akik mindig pozitívan álltak egy-egy újabb ötletemhez. Öt éve csatlakoztunk családommal az adelaidei magyar közösséghez, azóta rengegeg programban vettem részt.

Büszkén mondhatom, hogy a tavalyi évben sikerült

Magunk Között 2020 meghívnunk a Hazajáró forgatócsoportot, akik egy nagyszerű előadást tartottak a városban és készítettek egy félórás filmet az adelaidei magyarságról. Örömmel emlékszek vissza az Erdély napokra a református templomba, a damesz farsangra, ahol annyi kisgyerek volt a norwoodi klubban, hogy alig fértek el a színpadon.

Remek érzés volt részt venni a Szent István ünnepségen a Regnum Marianumban, ahol csodálatos közösség van. Vagy a Port Roadi rendezvényeken, a teltházas rádióebéden, ahol gyakorlatilag még a csilláron is lógtak az emberek.

Vagy a tábortüzes alkalmak, a néptáncházak, a para hills-i összejövetelek. Méltán büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években sikerrel lezajlottak a rádiós ebédek, ahol szinte mindig teltház előtt szervezhettük a programokat.

Engem mindig a jóindulat vezérelt, fontosnak tartottam és ma is tartom a közösségszervezést, mert hiszem, hogy egy közösség ereje azokban az emberekben van, akik áldozatot hoznak érte. Ha az elmúlt időszak alatt valakit véletlenül is megbántottam, attól ezúton is elnézést kérek!

Köszönöm a művészeknek, akik az első szóra elvállalták a fellépést, a Kaláris tánccsoportnak, a Tüske családnak, a színházi fellépőknek Magyarországról, Klujber Krisztinának, Sebestyén Andrásnak, a Damesz-hez tartozó összes szervezetnek. Külön köszönöm a Cimbora iskolásoknak, hogy mindig örömmel jönnek fellépni. A korábbi Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak, Palcsó Annának, Nyakas Gergőnek, Teszári Miklósnak, akikkel különösen sokat dolgoztam együtt. Óriási köszönet Traudel Palmernek és Viktornak a közös munkáért! Nagyon nehéz úgy köszönetet mondani, hogy ne felejtsek ki senkit.

Köszönöm a kollégáimnak az elmúlt években tanúsított segítséget, Kiss Katalinnak, Hubbard Zsuzsának, Scheer Jutkának, Berekally Magdolnának, Hugi néninek, Suták Györgynek, Lelkes Ilonának, Shutu Kornéliának, Düh Gergelynek, Nagy Istvánnak, Fredj Fanninak, Somfai Nórának.

Bár már nincsen itt Adelaideben, mégis nagy köszönet illeti Magyar Editet, a Port Roadi Egyesület korábbi vezetőjét. Engem mindig, mindenben támogatott, és tudom, hogy a közösség volt a mindene!

Köszönet természetesen Cseh Annának, aki mindig mindenben támogatott, mögöttem állt, és

3

bíztatott. Tudom, hogy sokszor nehéz a természete, ám kevés olyan ember van, mint ő, aki ennyire a szívén viseli a magyarság és a fiatalok sorsát, köszönöm neki és férjánek Béla bácsinak. És óriási köszönettel tartozom Szabó Attilának is, aki a kezdetektől fogva támogat és fogadja az ötleteimet, majd segít a megvalósításban. Az ő közreműködésének köszönhetően vehettem részt 2018-ban a Diaszpóra Találkozón Budapesten és képviselhettem a Dél-Ausztráliai magyarságot.

Köszönöm a jó tanácsait, és azt, hogy mindig érzi, mikor esik jól egy mélyebb beszégletés.

Köszönöm családi barátaimnak Agócs Eszternek és férjének Nathannek, hogy segítségükkel kijöhettünk ebbe a csodálatos országba. És a legnagyobb köszönet a családomnak jár, akik nélkül nem vehettem volna részt a rádió életében.

Ezt az időt tőlük vettem el, és most nekik szeretném visszaadni. Ők az igazi támaszaim.”

A szokásos idézet ma Meryl Streeptől szól…

"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak.

Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák.

Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást.

Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet." – Meryl Streep hitvallása, José Micard Teixeira portugál író szavai.

Magunk Között 2020 Egyesületi hírek (Összeállította: Traudel Palmer) Dear Members, Sadly, due to the Corona Virus, we had to once again, as a precautionary measure, close our club for two weeks.

When we decided to reopen on the 4th of December the new rules dictated that only 41 people (excluding staff) could attend our lunch on Fridays. Luckily, that very morning we received the news that the restrictions were eased and we could once again allow up to 83 people into the club.

This means that our Christmas Lunch, which is free for members, will definitely go ahead on the 18th of December. Andras Tuske and his son Peter have kindly agreed to entertain and delight us with some Christmas music on the day. We would appreciate it if you could let us know if you will be joining us for the Christmas lunch as we usually have a big turnout for these events and it will help us with the planning and seating arrangements.

Now for some more good news……… we had a refrigerated, reverse cycle air conditioner unit installed in our main club room. I think we can all agree that the existing evaporative unit failed to give us any relief when temperatures reached a certain level. We will also be relocating the air conditioning unit in the enclosed pergola area as it is not the most effective where it is currently situated. Due to the changes brought on by Covid 19 the outer area is used more than ever before and we want to make sure that everyone, whether inside the main room or in the outer area, is as comfortable as possible. We are very hopeful that the cost of the new unit will be covered by a grant which we have applied for.

At our most recent committee meeting, which was held on the 27th of November, the following decision were made: 1. Due to our financial situation we have decided that from January 2021 we will not be giving gifts to our members on their birthdays in the form of wine or chocolates, instead they will receive a voucher which will entitle them to a free lunch and a drink of their choosing, to redeem at any Friday lunch which they attend.

4

2. It is with great regret that we had to decide to increase our yearly membership fees to $20 per annum. This new fee will come into effect when the membership fees are due in June/July 2021.

3. Judit Dreistadt was unanimously voted in as a new committee member. She will fill the position which was vacated by Laszlo Czar.

Judit will be an invaluable asset to our members as she has extensive knowledge regarding MY AGED CARE, which is the Australian Government’s starting point to your aged care journey and where you can find and access any government funded services you may need ,for example home help, personal care assistant, shopping, domestic assistance and social support. It can be a very daunting prospect to navigate your way through all the information and applications necessary to get the services you need and this is where Judit, who speaks English, Hungarian and also German can be of great assistance to you. Please don’t hesitate to ask her for guidance and advice as she will be more than happy to assist you as much as possible.

Reverend Atilla Szabo, who is the president of the Council of Hungarian Associations in SA (DAMESZ) and also the vice president of the Hungarian Federation in Australia, extended an invitation to our Club to join DAMESZ which we, on behalf of the Port Road Hungarian Club graciously accepted.

Following is a copy of the email which we received: Dear Viktor and Traudel, On behalf of the Council of Hungarian Associations in SA (DAMESZ) we would like to invite the Association of the Hungarian Aged and Invalid Persons in SA Inc to join our state peak organization. At the moment we have seven of the Hungarian organizations in SA as members of DAMESZ. Our relationship aims for mutual assistance/collaboration for the good and prosperous functioning for each member organization. We have strong past working relationships between our organizations, the most recent relationship/interaction was fostered very effectively by the yearly Korosi Csoma Sandor

Magunk Között 2020 scholars from Hungary. DAMESZ aims to invite more scholars from Hungary in the coming years to assist our member organizations with organizing cultural functions and other activities.

We acknowledge the Association of the Hungarian Aged and Invalid Persons in SA Inc as one of the most proactive and prosperous Hungarian organization is South Australia. We believe our joint efforts will be mutually beneficial in the long term for the wellbeing of the local Hungarian community. The yearly membership of each organization of DAMESZ is $50/year. Each organization is entitled to nominate 1-2 representatives to the governing board of Damesz.

Each organization is entitled to one vote at meetings.

Best regards, Attila Szabo President For the past 4 years our club has very much benefited from the Korosi Csoma Sandor program.

We welcomed their scholars who helped us organize cultural functions and various other activities as well as helping Hungarians in Australia stay connected with traditions from back home.

We very much look forward to working together with DAMESZ for a long time to come.

We attended our first DAMESZ AGM on the 3rd of December after which the various associations collaborated to plan events for 2021.

Following are the events planned to be held at the Port Road Hungarian Club in 2021 Friday 29.01.2021……….Club reopens after Christmas break Saturday 13.03.2021…..Goulash and Langos Night at 6pm Friday 26.03.2021……....Easter Lunch Friday 07.05.2021……...Mothers Day Lunch Saturday 15.05.2021….Schnitzel and Palacsinta Night at 6pm Friday 16.07.2021 Disznótoros lunch 12.30 pm Sunday 18.07.2021 Disznótoros lunch 1pm Saturday 21.08.2021 St Istvan Celebration Friday 03.09.2021.....Fathers Day lunch Saturday 11.09.2021....Dinner 6pm ( menu to be determined) Sunday 26.09.2021.....Hungarian RADIO Lunch

5

Saturday 13.11.2021....Dinner 6pm ( menu to be determined) Friday 17.12.2021.....Christmas Lunch .............

IF YOU ARE INTERESTED IN ANY OF THE SATURDAY AND/OR SUNDAY EVENTS WE WOULD REALLY APPRECIATE IT IF YOU WOULD CALL TO BOOK AS IT IS VERY HARD TO PLAN AN EVENT IF YOU DON’T KNOW HOW MANY PEOPLE WILL ATTEND. For any information and to make a booking please call me, Traudel , on 0410 541 126 Two of our valued members were recently hospitalized, Suzy Juhasz for knee surgery and Kathy Torma with acute Pneumonia. On behalf of your friends and fellow members at the club we want you to know that we are thinking of you and wish you both a speedy recovery.

We would also like to thank our volunteers without whom we couldn’t do what we do every Friday. We are a great team and your time and efforts are very much appreciated.

We wish you all a very Merry Christmas and a happy and healthy 2021 Take care and stay safe, Viktor and Traudel

Viktor and I attended our first DAMESZ AGM on the 3rd of December.

Magunk Között 2020

On the 1st of November we had the privilege to witness the confirmation of Mátyás Hubbard, Tomas Nagy and Daisy Harshazi which was conducted by Reverend Attila Szabo. Afterwards the families invited the congregation to join them for a delicious lunch consisting of Cabbage Rolls (Töltött Káposzta)

Vali Burnyoczky celebrated her birthday on the 11th of November.

We all had a great time at the Caritas Melbourne Cup Day luncheon.

6

Marika Szabo congratulated Arthur Busai ( 20.11.20) and Heine Greenway ( 27.11.20) for their birthday.

Magunk Között 2020 LEV L A MIKUL ST L – desa yák ak Kedves Édesanya!

Talán meglep, hogy írok Neked, mert a felnő ek (állítólag) már nem is hisznek a Mikulásban, de elárulok egy tkot: nekem, az igazi Mikulásnak, az anyukák a kedvenceim. A nagy varázskönyvemben, amiben a világ összes embere benne van, van egy varázskönyvjelző is, amivel mindenféle embereket meg tudok találni: a magasakat, az alacsonyakat, a szépkorúakat, a kisgyerekeket (persze egész pontos helymeghatározással) és persze az anyukákat is. ket szoktam nézni, amikor nagyon nehéz napom van, és mindig elámulok, hogy mennyi mindenre képesek!

Nézegetem őket és persze vannak olyan pillanatok, amikor elpirulok, és gyorsan becsukom a könyvet, például amikor saját magukat mérege k a tükörben szomorú arckifejezéssel. Sajnálom, amiért elégedetlenek magukkal, bele sem gondolnak, hogy milyen csodálatos az a test, ami kihordo , megszült egy (vagy több!) kisbabát, majd azonnal gondoskodni is kezde róla. Hogy mennyi szeretetet tudnak adni vele, hogy a gyerekeknek milyen jó érzés odabújni a puha kebelhez, belefúrni a fejecskét a puha pocakba.

Aztán vannak olyan pillanatok, amikor az anyukák rohannak, meg idegeskednek. lyankor is sajnálom őket, és arra gondolok, bárcsak úgy látnák magukat, mint ahogy én látom őket: igazi harcosnak. Mert minden nap korán kelnek, már előző nap összekészí k a lehető legtöbb dolgot, hogy reggel ne legyen késés. De persze mindig közbejön valami, ami mia úgy érzik, hogy el fognak késni, ilyenkor van, hogy kiabálnak a gyerekekkel, de még emia is lelkiismere urdalást éreznek. Beszélek is a gyerekekkel, hogy reggel jobban csipkedjék magukat, úgy mindenkinek sokkal jobb napja lesz majd!

Aztán vannak pillanatok, amikor az anyukák végre kimozdulnak: elmennek bulizni a barátnőikkel, vagy a körmöshöz, fodrászhoz, edzésre. Istenem!

Hogy csillog a szemük ilyenkor! issza atalodnak vagy 10 évet, nem gondolnak semmi másra, élvezik azt a fél órát, órát, amit beszélgetéssel, vagy önfeledt testmozgással tölthetnek! Azt szeretném, hogy az anyukáknak gyakrabban csillogjon a szemük és gyakrabban menjenek el szórakozni meg kikapcsolódni, mert (bár a gyerekek nem szívesen vallják be, de én persze

7

tudom!), hogy a gyerekek is imádják, amikor a csillogó szemű anya jön haza, nem pedig az, amelyiknek villámokat szór a szeme.

Aztán van olyan is, hogy éjszaka nem tudok aludni.

Megnézem, mit csinálnak az anyukák: hát legalább a fél társaság ébren van! No persze nem azért, mert lmeznek, vagy táncolnak, egy francokat. agy etetnek éppen, vagy lázat csillapítanak, vizet visznek a szomjazó gyerekeknek, vagy megnyugtatják azokat, akiket felvert egy rémálom. annak, aki komoly beszélgetéseket folytatnak éppen egy kamaszodó i onccal, mások meg meséket olvasnak a kórházban. Én pedig elszégyellem magam, amiért néha megemlítem a feleségemnek, hogy éjjel felébredtem öt percre. sodálatra méltó, hogy az édesanyák ezt is simán megteszik a gyerekekért, és másnap megint dolgoznak, mintha mi sem történt volna. És persze van olyan is, amikor síró, zokogó anyukákat látok, akik egyedül érzik magukat. De tudjátok, nincsenek egyedül. Annyian vannak, hogy a varázskönyvjelzőm nem egy, nem két, de legalább százoldalnyi anyuka nevét listázza ki minden percben!

Drága anyukák! Ne sírjatok, de ha mégis, akkor is tudjatok róla: nem vagytok egyedül! an, hogy kiabáltok a gyerekekkel, de én ezért nem haragszom, én is rendre utasítom néha a manóimat, és erélyesebb vagyok, amikor nem alszom eleget, Ti pedig… Nos, lá átok, hogy jóval kevesebbet pihentek nálam.

Szóval, ha csomagot az idén nem is hozok (mert úgyis épp elég csokit esztek, mindig ezt mondjátok), szeretném, ha tudnátok, hogy a gyerekeitek IMÁDNAK benneteket, és nagyra értékelik, amit tesztek értük (bár nem feltétlenül tudják még ezt kifejezni). És rajtuk kívül még én is nagyra értékelem a munkátokat, mert minden évben egyre több a jó gyerek, és egyre több a boldog gyerek, ami a munkátoknak köszönhető!

Szóval ne lógassátok az orrotokat, ha nem minden úgy jön össze, ahogy terveztétek. Továbbra is tegyetek meg mindent, amit tudtok, és jövőre lazítsatok többet, mert nagyon megérdemlitek!

Szeretettel: Az Igazi Mikulás

Magunk Kรถzรถtt 2020

8

Magunk Között 2020

SZERELME UT N MENT A LEGEND S SZÍN SZNŐ: P CSI ILDIK HAL L RA Ez az írás két emberről szól, akik már újra együtt vannak ott fent, valahol a magasban.

Sokáig két külön világot éltek. Pécsi Ildikó Polgáron született, Nyíregyházán járt gimnáziumba. Szűcs Lajos a mai Szerbia területén fekvő Apatin látta meg a napvilágot, onnan került később Budapestre. Ahol Pécsi Ildikó már a színművészeti főiskolára járt.

Mégsem Pesten találkoztak először…

Az élet úgy rendezte, hogy a fiatal és sokak általál imádott Pécsi Ildikó 1963-ban Pécsen vendégszerepelt. Pont ott, ahol aznap a Dorog focicsapata is játszott. Egy bizonyos Szűcs Lajossal együtt.

A színésznő éppen a belvárosban sétált, amikor Szűcs Lajos udvariasan odalépett hozzá, elővette a legkedvesebb mosolyát és

9

bemutatkozott. Ott, 1963-ban, a pécsi utcán kezdődőtt a nagy szerelem, amelyből 1969ben házasság lett. Mindenki ismerte őket az országban, hiszen Szűcs Lajos ekkor már olimpiai bajnok labdarúgó volt, sármos és kedves ember, Pécsi Ildikó pedig a legismertebb és legfoglalkoztatottabb színésznők egyike volt. Kezdetben Kelenföldön éltek. Nem kellett nekik villa vagy palota, elég volt egy szép kis lakás is, ahol aztán megszületett a gyermekük, sabi. Aztán az élet hozott szépet, jót, keserűséget, de mindig kitartottak egymás mellett. Szűcs Lajos szorosabban fogtak Ildikó kezét, mikor sokáig nem engedték a rendezők, hogy lerázza magáról a szexszimbólum szerepét, Pécsi Ildikó pedig akkor ölelte szorosabban Szűcs Lajost, mikor a játékospályafutása befejezése után kereste a helyét. Néhány éve viszont egyre erősebben szorították egymást, amikor a gyermekük és menyük sokszor méltatlan vitája zajlott a bulvárlapokban. Aztán Lajos beteg lett. Nagyon beteg. Pécsi Ildikó pedig minden percben ápolta az imádott férjét. Ám minden hiába, Szűcs Lajos idén júliusban örökre elaludt. Sejteni, érezni lehetett, a színésznőt ettől a perctől kezdve egyre kevesebb köti ehhez a furcsa világhoz. Az ő világát ugyanis nagyrészt magával vitte a férje.

A többit tudjuk. Ma reggel már mindenki: Pécsi Ildikó meghalt. Azóta már ismét együtt vannak. Fogják egymás kezét és sétáltnak, lassan, megfontoltan. Míg a köd számunkra örökre betakarja őket…

Nyugodj békében, Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos!

Magunk Között 2020

Ösztönös zseni volt, csupán négy elemit végzett és segédmunkásból lett évek alatt ünnepelt szobrász. Következzék a budai árban pompázó Savoyai Jenő lovasszobrának alkotója, Róna József, akiről azt is tudni lehet, hogy alkotás közben Beethovent hallgatott, bort kortyolt és pipázott.

1861. február elsején, egy elszegényedett, sokgyermekes családban született Lovasberényben. A szülei a jobb élet reményében költöztek Pestre a gyerekekkel. A kis Józsefnek is munkába kellett állnia, a négy elemi elvégzése után kétkezi munkát vállalt. olt, hogy asztalos inasként dolgozott, majd Józsefvárosban lett egy szobrászműhelyben segéd. Zsákokat és köveket cipelt, talicskával tolta a kőport. Senki nem gondolta ekkor, hogy néhány évtizeddel később az egyik legismertebb hazai szobrászművész lesz belőle.

Pedig így történt. Hamar kiderült, hogy Róna József ösztönös zseni. Tizennyolc évesen már ösztöndíjasként tanulhatott Bécsben, három éven át a neves német szobrász, aspar von Zumbusch volt a mestere, majd Berlinben képezte magát. Aztán szépen lassan itthon is megismerték a nevét.

Még fiatalon a fejébe vette, hogy csak azért elutazik a torinói száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz, hogy engedélyt kérjen tőle egy szoborra. Kossuth fogadta, sőt, annyira tetszett neki a fiatal szobrász agilitása (no meg a tervek is), hogy igent mondott. A politikus halála után több csodás Kossuth-szobrot is alkotott Róna József, például Szegeden és Miskolcon is.

10

Imádta a monumentalitást. Öt-hat méteres szobrokban gondolkozott.

1885-ben megesett, hogy a nagy méretű szobra láttán egy óbudai szőlősgazda a művész modellje iránt érdeklődött, mondván: ekkora talpakkal jól tudná taposni a szőlőt szüret után.

Róna József aztán egyre-másra kapta a felkéréseket. Így például Erzsébet királyné tragikus halála után Ferenc József osztrák császár és magyar király is felkérte, hogy készítsen szobrot a szomorú sorsú feleségéről.

A gödöllői kastélyban találkoztak, Róna József pedig kétféle tervvel érkezett. Mindkettő elnyerte az uralkodó tetszését. Az elkészült szobor ma is látható Gödöllőn, az Erzsébetparkban.

A neves szobrász alkotta meg a budai ár híres lovasszobrát Savoyai Jenőről. Kevesen tudják, a szobor eredetileg Zentán lett volna felállítva, onnan kapott megbízást rá, ám kiderült, hogy a zentaiak a megállapodás ellenére nem tudnak fizetni, így került végül a csodás alkotás a budai árba.

A szobrászat géniusza egyszerre több művön is dolgozott. Hatalmas műtermet bérelt, ahol, ha éppen ihlete volt, éjjel-nappal csak szobrokon dolgozott. Az ismerősei azt is tudták, hogy alkotás közben szinte mindig ott van a szájában a pipája és az asztalon némi bor, később pedig, idős korában Beethovent hallgatott a gramofonon.

A zene adott számára inspirációt, éppen ezért rendszeresen a pesti perába járt. Talán az sem véletlen, hogy a felesége is egy operaénekesnő lett, Keményffi Gizella, aki mellett élete végéig kitartott. Négy gyermekük született, elsőnek egy fiú, Tibor, majd három kislány, sorrendben Ferike, Katalin és Erzsébet. A Ferike név senkit se tévesszen meg, egy divatos női keresztnév volt a századelőn.

Róna József jó kedélyű, kedves ember volt és érző lélek. Nem véletlen, hogy mikor némileg váratlanul egy vidéki szobor pályázatán nem őt hozták ki elsőnek, aznap este a pesti Fészekben (a kedvenc helyeinek egyike volt)

Magunk Között 2020 négyszáz művész jött össze, így tüntettek a döntés ellen.

Szociálisan is érzékeny volt. Az I. világháború alatt, mikor a művészek szinte az összes megrendelésüket elvesztették, sokan pedig a fronton teljesítettek szolgálatot, Róna József segélyalapot hívott életre. Nem meglepő az sem, hogy őt választották meg a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnökévé, ezt a tisztséget pedig hosszú ideig betöltötte.

muzsikája, mikor pedig hazafelé tartott, a lakása környékén élő kisgyerekekhez mindig volt egy jó szava, a hosszú szakálla miatt csak Mikulás bácsinak hívták a kicsik.

Idős korában az ars poeticáját is megfogalmazta, ezt is rá jellemző könnyed stílusban: „Azt hiszem, hogy nekünk, művészeknek a művészetet nem magyarázni, hanem – mint a csókot – gyakorolni kell, mégpedig szeretettel. A magyarázást vagy félremagyarázást, azt hiszem, legjobb a hírlapírókra bízni.”

Aztán 1939. december 31-én, az év utolsó napján (más adatok szerint már az új év hajnalán) elvitte a szíve a 78 éves szobrászművészt. A temetése után nem sokkal jött a hír, hogy az utolsó időkben már nem volt pénze arra, hogy fizesse a műterme bérleti díját, így az épület tulajdonosa önkényesen lefoglalta az ott található alkotásokat.

A kortársai nem tudták, hogy anyagi gondjai vannak. Mert ilyen volt. Ha másnak kellett, segített, de magának nem kért…

Nyugodj békében, Róna József!

EGY SINTÉRT L ETTÉK MEG SZÁZ F RINTÉRT AZ IGAZI FRAKKOT Trianon után fájdalmasan nyilatkozott az amúgy keveset politizáló szobrász: „Nekem, mint minden más magyar szobrásznak, be kellett látnom, hogy e megnyomorított országban a közeljövőben monumentális kultúrának nincsenek lehetőségei.” Éppen ezért az elmaradó megrendelések miatt visszatért egy időre a kisplasztikákhoz.

Amikor 70 éves lett, akkor is a Fészekben jött össze a művésztársadalom, a meglepetés pedig az volt, hogy két színész Savoyai Jenő lovasszobrának „öltözött”, az egyikük volt a híres hadvezér, a másiknak pedig a ló szerepe jutott.

Róna József élete végéig alkotott. A műterméből messzire hallatszott Beethoven

11

48 éve debütált a tévé képer yőjé a Frakk, a macskák réme. Az Újságmúzeum 14 po tba emlékezik gyerekkoru k egyik kedve c rajzfilmjére!

1. A veje kutyájáról formálta Frakkot az író Bálint Ágnes. Az igazi Frakkot egy kórház udvarán látta meg a férfi, ahová orvosi

Magunk Között 2020 kísérletek miatt vitte a sintér. megvette gyorsan száz forintért.

Inkább

után pedig Suka Sándor. Irma néni Pártos Erzsi hangját szólalt meg.

2. A Frakk nevet is az élet hozta, ugyanis Bálint Ágnesék szomszédságában lakott egy Frakk nevű kutya, amely állandóan átszökött és okozott némi galibát.

7. A rajzfilm első epizódjai alatt még dolgozott a híres rajzfilmrendező, Macskássy Gyula is, ám sajnos a bemutatót már nem élhette meg, meglehetősen korán, 59 éves korában távozott az élők sorából.

8. A mese szereplőit árnai György, az ismert karikaturista rajzolta, aki a bemutató után elmondta, örömmel vállalta el a munkát, mert amúgy is rajong az állatokért, több kutyája is van otthon. Sajnos már árnai György sincs köztünk.

3. Lukrécia és Szerénke valójában az író két macskája volt, de még Lajcsika, a szomszéd kisfiú is létezett, ecsésen lakott és sokszor megfordult Bálint Ágneséknél.

9. 1972. december 23-án mutatta be a Magyar Televízió az első epizódot, amely a Diadal címet kapta. Ettől kezdve 26 héten át, minden szombaton este a Frakk volt a sláger a icavízióban.

4. 1971 decemberében szellőztették meg az újságok, hogy hamarosan elkészül a Frakk, a macskák réme, az első két epizódot szűk körben le is vetítették a kiválasztottaknak és nagy siker aratott.

5. Mint seh András, a sorozat egyik rendezője elmondta, a figurákat kartonlapból vágták ki és mindegyikből 80-100 változat készült, attól függően, hogy éppen vidám, csodálkozó vagy szomorú a szereplő. Így illesztették az előre megrajzolt háttérre a mese szereplőit. Egy hat perces epizód 8-10 ezer felvételből állt össze.

6. A Frakk a macskák réméből 52 rész készült.

A gyerekek imádták, főleg mert a szinkron szokás szerint tökéletes lett. Szabó Gyula remekül „tolmácsolta” Frakkot és Schubert Éva (Lukrécia) és áradi Hédi (Szerénke) is lubickolt a szerepben. Károly bácsi hangját az első két évadban Rajz János adta, a halála

12

10. A debütálás napján megjelent újságok a gyerekeket annyira nem érdekelték, ám a felnőttek a vietnámi háborúról olvashattak az aznapi Esti Hírlapban és egyoldalas, karácsonyi beszélgetést Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel. Érdekesség, hogy a volt miniszter 92 éves koráig élt és 2018-ban halt meg. A lap megszólaltatta a Budapesten időző Gina Lollobrigidát is és azt sem felejtették el megemlíteni, hogy délután Szovjetunió- sehszlovákia jégkorongmérkőzés lesz a televízióban.

Magunk Között 2020 11. 1981-ben egy kutatási eredmény is megjelent az újságokban, amely szerint a gyerekek leginkább a ízipók-csodapókot, a ukot, a Frakkot és a Legkisebb ugrifülest kedvelik, a külföldi rajzfilmek közül pedig a lengyel Lolka és Bolka az első.

12. A hetvenes-nyolcvanas években kis túlzással minden második házi macskát Lukréciának vagy Szerénkének hívták Magyarországon és sok kutya kapta a Frakk nevet. Ma már nem annyira divatosak a rajzfilm nevei.

13. A mese külföldön is nagy érdeklődést váltott ki, 1974-ben sehszlovákiában, Belgiumban, Kelet-Németországban és Finnországban is megismerhették a gyerekek Frakkot és a két macskát.

14. 1977-ben aztán jött a hír, hogy újabb 13 rész készül a Frakkból. Így is történt, 1978-ban ismét a képernyő elé szegezte a gyerekeket a kutya-macska „barátság”, az ismétlések miatt pedig még a mai picik közül is sokan tudják miről szól a mese. (forrás: újságmúzeum facebook oldala)

Pokoli kanyar – feljegyzések a Do mellől A Don-kanyar csatái a magyar hadtörténelem példátlanul szomorú eseményei közé tartoznak.

Az ott harcolók kielégítő felszerelés, fegyverzet, ruházat híján, az időjárás viszontagságaitól szenvedve és egy lehetetlen feladat teljesítése közben ezerszám vesztek oda a kegyetlen orosz télben.

A második Mohácsként aposztrofált katasztrófa erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja napjainkban is a közvéleményt.

Annál is inkább, mert a 2. magyar hagdsereg katonáinak 1943-tól kezdve évtizedekig hallgatniuk kellett arról, mi történt odakint.

1956 után jelentek meg az ott történtekről először feljegyzések, de előfordul, hogy mostanában is napvilágot lát egy-egy hitelt érdemlő adalék. Ilyen volt két éve sáky Kálmán Egy 32-es baka a Donnál című kötete.

A vékony füzet sáky Kálmán tanító, a frontra vezényelve tartalékos zászlós visszaemlékezéseit tartalmazza. A szöveget az általa készített képek teszik még érzékletesebbé, és repítenek vissza 1942 nyarától 1943 teléig a rettentő hidegekbe, melynek köszönhetően kicsit átélhetjük azt, amit nagyapáink generációja tapasztalhatott a helyszínen, ahonnan sokaknak nem volt

13

visszaút.

soportkép. Nem mindenki tért haza közülük 1943 nyarán.

Február 28-a, ma is még pihenés. Ma 25 éves vagyok, s itt kell dagasztanom a sarat, igaz, elmondhatom sok társam ellenében, hogy még élek, de milyen életet? Vajon hogyan tovább, megtart-e még az eddigi szerencsém, s elkísér-e a további utamon?

Elkísérte, 1943-ban sáky Kálmán hazatért, unokája, sáky Attila producer így mesél róla: „Valamikor a 2000-es évek legelején bízta rám nagyapám a doni naplóját azzal, hogy én majd biztosan találok valakit, aki segít a megjelentetésben. A könyv 2018-ban, a 100. születésnapján látott napvilágot.

Magunk Között 2020 Gyermekként fogta a kezem, felnőttként egymás mellett, s a végén, a halála előtti években már én fogtam az ő kezét, úgy sétáltunk. Áldott idők voltak. Istenről, sorsról nem beszélt, talán a háborúban látott és átélt események okán vagy azok fájdalmainak évtizedekig hallgatásra ítélt, kötelezően magába zárt fájdalma miatt, nem tudom.

Annál többet mesélt szeretetről, összetartozásról, családról, közösségről, szorgalomról, munkáról, tanulásról, a jóért való szüntelen aktív munkálkodásról.

Alapvetően vidám fickó volt, huncut mosolya ott ült az arcán, mikor valami fonákságát mutatta az élet, ilyenkor tudtuk mindketten, hogy sokkal többet lát és vesz észre a világ dolgaiból, mint mutatja." Erről képei is tanúskodnak, melyek az expozíció után majdnem 80 évvel is kifejezőek, élőek, érzékenyek, és a pokolban is az élet szeretetét hirdetik.

A 32/9 puskásszázad III. szakaszának parancsnoka, sáky Kálmán hadapród őrmester, kezében 40M Schmeisser géppisztollyal.

14

A gyakran megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül harcoló honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda.

KÖZÉRDEKŰ

Magunk Között 2020 HUstoryTörténetek a világ minden tájáról Weissberger Lipót, a magyar származású ausztrál szivargyáros mesés örökségének legendája.

A 19-20. század fordulójának időszakában, hihetetlen módon, évtizedeken keresztül lázban tartotta a korabeli hazai sajtót és közvéleményt egy titokzatos örökség története.

Még a 19. század utolsó éveiben történt, hogy a magyar külügyi hatóság hivatalos értesítést kapott, hogy az 1888. évben Ausztráliában végrendelet nélkül távozott az élők sorából egy Weissberger Lipót nevű agglegény, akinek irataiból kitűnt, hogy magyar származású. Az elhunyt vagyonát a helyi hatóság vette kezelésbe.

Weissberger Lipót Magyarországon született valamikor a 19. század elején, majd az 1820-as években, fiatalon nyakába vette a világot, először Amerikába, majd Ausztráliába hajózott. A pletykák szerint Weissbergernek 15 millió font sterling, azaz 320 millió pengő készpénzvagyona és szivargyára volt, ezenkívül hatalmas cukornádültetvények

15

fölött rendelkezett, ipartelepei, rézbányái, arany és ezüst mezői maradtak hátra.

Az ausztrál hatóságok - mivel Weissbergernek gyermekei nem születtek, és ismert hozzátartozói sem maradtak - felhívást intéztek, hogy a magyar örökösök haladéktalanul szerezzék be a rokonságot igazoló okmányokat, és jelentkezzenek a hagyaték átvételére. A mesésnek vélt vagyonért hatalmas tülekedés indult, régi és foszlott írások között kutattak lázasan a családfa után, számos múltszázadbeli, különféle nyelveken kiállított iratokról készítettek másolatot, sőt még régi sírkő feliratokról is próbáltak tájékozódni. A hihetetlen érdeklődés arra indította a felügyeleti jogkörrel megbízott ausztrál pénzügyminisztériumot, hogy a magyar hatóságokhoz forduljon azzal, vizsgálják felül a hatalmas hagyaték megszerzésének reményében benyújtott több mázsa súlyú okirattömeget, és döntsék el, kik az igazi örökösök.

Közben teltek-múltak az évek, évtizedek, és már 1936-ot írtunk, mire eszébe jutott végre valakinek, hogy az illetékes konzulátus útján meg kellene kérdezni hivatalosan, mennyi is tulajdonképen Weissberger Lipót hagyatéka.

A válasz, amely ezután érkezett örökre szertefoszlatta sokak gazdagságról szőtt álmait és véget vetett a legendának. Az ausztrál hatóságok ugyanis közölték, hogy Weissberger Lipót nem 320 millió pengőt hagyott hátra, hanem csak 3960 fontot, vagyis körülbelül nyolcvanezer pengőt. Ugyanakkor azt is közölte a hatóság, hogy mivel az eddigi jelentkezők közül egyik sem tudta bebizonyítani, hogy ő az igazi örökös, ezért a 3960 font végül az ausztrál államkincstár tulajdonába vándorol...

Magunk Között 2020

Keresztrejtvény

16