Magunk Között 2019 Köszöntöm a kedves olvasókat!
Magunk között Szerkesztőség címe: 651. Port Road, Woodville Park, Adelaide, South Australia, 5011 Szerkesztő: Czár László Munkatársak: Egyesület vezetői Email: czar.laszlo@yahoo.com Klubház cime: 651. Port Road, Woodville Park, Adelaide, SA 5011 Klub email: hungarianaged@gmail.com Telefon:0410 541 126, (08) 8268 2171 Elnök:Breglec Viktor Nyitva:Szerda: ügyintézés előjegyzésre Péntek:9.00 – 18.00 Autóbusz járat:City és Port Adelaide útvonalon Cityből 17-es, citybe 16-os megálló Vasútállomás:Kilkenny megálló
NOVEMBERI-DECEMBERI PROGRAMJAINK: Péntekenként 12.30-tól ebéd December 20.Péntek – Karácsonyi ebéd
Furcsa belegondolni, hogy milyen gyorsan elszaladt ez az év is, a következő újságunk lesz az idei utolsó, és januárban mi is pihenni fogunk, a Klubház is zárva lesz. Mozgalmas hónapot tudhat maga mögött az egyesület illetve az adelaidei magyarság is. Sikeresen lezajlott az Every Generation Festival, köszönet a segítőknek, reméljük, mindenki jól érezte magát, részletes beszámolót az egyesületi hírek között olvashatnak. Ebben a hónapban itt járt a budapesti Nemzeti Levéltár igazgatósága, akik Lakatos Géza miniszterelnök hagyatékát vizsgálták és annak egy részét a Külügyminisztréium és a DAMESZ segítségével hazaszállítják, hogy azt feldolgozhassák. Interjút olvashatnak Mikó Zsuzsanna főigazgatóhelyettessel, aki bemutatja a hagyatékkezelés folyamatát. Illetve egy ugyancsak nagyobb volumenű esemény is lezajlott, ez pedig a Hazajáró forgatócsoport vendégsége és 2 napos forgatása majd nagysikerű közönségtalálkozója. Erről bővebben az újságban olvashatnak. Ugyancsak a városban járt Balázs Bulcsú, aki az M1 televíziós csatorna és a Nemzetpolitikai Államtitkárság részére készített interjúkat, bemutatva a Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak munkáját. Végül pedig engedjék meg, hogy egy személyes történetet osszak meg önökkel. Egyik éjszaka hazafelé a munkahelyemről az autóm mindenféle előzetes jelzés nélkül megadta magát. Eddig becsületesen vittem szervízbe, de a baj mégiscsak megtörtént. Másnap bementem a klubházba és elmeséltem, hogy autót kell gyorsan vennem, mert a javítási költségek olyan hatalmasak, hogy nem éri meg megjavítani. Ekkor mindenféle kérés nélkül ajánlotta fel Traudel és Viktor a segítséget, hogy addig használjam az egyesület autóját, amíg nem találok magamnak. Hihetetlen nagy segítség volt ez, köszönöm az egyesületnek, hogy segítettek ebben. Szerencsére Somfai Péter autószerelő is segítségemre volt, és egy héten belül találtam egy megbízható autót. Köszönöm szépen mégegyszer. CzárLászló
2
Magunk Között 2019 Magyar városok…Kecskemét „Hirös Város az Alföldön Kecskemét" A magyar költészet prófétikus alakja Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg Kecskemétet, ez a jelző tovább él napjainkban is. De vajon miért őrizhette meg több évszázadon keresztül ez a Magyarország közepén található szép város ezt a kitüntető címet? Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések közöt. Kiváló infrastruktúra, pezsgő gazdaság, vonzó, védett természeti táj, nagy tudású, rendíthetetlen jellemű és kreatív emberek, példás szorgalom, és küzdeni tudás. Talán ezekkel lehetne legfrappánsabban jellemezni Kecskemétet. Kecskemét Magyarország szívében, a DunaTisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette. Történelmünk során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre: hogyan lehetséges, hogy a puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki? E kérdésre a múlt adja meg a feleletet. Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város. Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A város nagyhatárú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. Ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása és az első állandóan lakott tanyák létrejötte. A XIX. század második felében a tanyák lakossága oly mértékben gyarapodott, hogy a
3
századforduló éveiben már a lakosság fele tanyán élt. A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros szecessziós palotákkal díszes főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.
Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Ennek eredményei tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált. A történelem viharait átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába: az ipartelepítés és a közintézmények alapítása-építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek letelepítésével pedig kulturális értékekben gazdag nagyvárossá vált. Kecskemét gazdasági struktúráját korábban főleg mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozó ipar /konzervipar/ illetve kereskedelem jellemezte. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ. Gazdasági jelentőségére és munkaerő felszívó erejére jellemzően a város lakossága az 1960as 57.000 főről 1998.-ra 108.180 főre emelkedett, mely együtt járt, - a város történelmileg kialakult szerkezetét lényegében
Magunk Között 2019 megőrző - nagy arányú lakás- és közintézmény építkezésekkel. A város jelen - és jövőbeni fejlődését az 1989-90.-es évektől a társadalmi - gazdasági változások adta lehetőséget kihasználó és Kecskemét adottságait felmérő belföldi, és külföldi tőke megjelenése és a gazdasági életben meghatározó szerepe biztosítja. A korábbi nehézipari tevékenység igen kis térre visszaszorulva lényegében megszűnt, helyét a magántőke befektetésekből táplálkozó élelmiszer feldolgozó (gabonaipar, konzervipar, baromfiipar), illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipar tevékenység váltotta fel (nyomdaipar, cipő- és ruhaipar, gépipar stb.)
A város önkormányzati szinten ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni és továbbfejleszteni szándékozik. A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5ös autópálya 1998-as átadása, mely Kecskemétet bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe. Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi szektor, melyet a nagy áruház láncok PÓLUS-, TESCO, PRAKTIKER-, METRO, BAUMAX megtelepedése, valamint a helyi UNIVER reprezentál. A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.
Kecskemét híres szülöttei
Kodály Zoltán (1882-1967) Kodály Zoltán a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, zenepedagógusa és népzenekutatója 1882. december 16-án született Kecskeméten. Bár a városból korán elkerült, élete végéig kecskemétinek vallotta magát, s a város is magáénak érzi a kodályi hagyatékot: itt jött létre az ország első énekes iskolája, a Kodály Iskola, s itt működik a világhírű Kodály Intézet is.
Katona József (1791 - 1830) Paraszt - kispolgár család fia. Anyja Borbák Ilona, apja Katona József, aki takácsmester volt. A kecskeméti római katolikus elemi iskola négy osztálya után gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál végezte. 1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. Pesten volt jurátus is, majd az 1815 - ben letett ügyvédi vizsgái után a városban dolgozott ügyvédi irodákban, majd 1820. január 1 - jétől önálló ügyvédként is. Kecskemét gazdasági struktúrájában mindig is fontos szerepet töltött be a mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozóipar (konzervipar), valamint a kereskedelem. Jelentős változás 1951-ben következett be, amikor a város Bács-Kiskun Megye székhelyévé vált. Ez az akkori politikai - gazdasági koncepciónak megfelelően a nehézipar (Zománc Ipari
4
Magunk Között 2019 Művek, Fémmunkás Vállalat) a nagyüzemi módszerekkel dolgozó egyéb feldolgozóipar (Baromfifeldolgozó Iparai Vállalat), és finommechanikai ipar (BRG) letelepedését eredményezte. A rendszerváltás követően felgyorsult a város fejlődése, amely köszönhető volt többek
között az igen jelentős mértékben betelepült külföldi befektetői tőkének is. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 111.679 fő (2011. január 1-i adat)
Egyesületi hírek (Összeállította: Traudel Palmer)
Király Pal's Birthday on the 20th of October
Happy 75th Birthday to Aileen Elliot
Veber Franciska's Birthday on the 4th of October
Commemorating the 30th Anniversary of the Fall of the Iron Curtain as well as the 1956 Hungarian Revolution
5
Magunk Között 2019
Nagy Ákos and Nyakas Gergő
Viktor Breglec, Nyakas Gergő, Member of Parliament Mr. Joe Szakacs and Rev. Attila Szabo
On the 27th of October we celebrated the 'Every Generation Festival' which turned out to be a great success with almost 100 people attending. Viktor and I would like to thank all of our guests for coming to this event, Zsuzsa and Nina for dancing for us and also the many people who helped with serving the food.
Performing 'Szózat és Hatalmas Isten' : Rev. Attila Szabó, Nyakas Gergő, Kata King, Klujber Kriszti and Palcsó Anna
Most of all we want to thank Daniel and Erika for their help in the kitchen and in general for their support. A big thanks to Mary Onody who looked after the bar on Sunday as she does every Friday when we have our regular lunch, and Kathy Torma for helping with the cutting of the cakes. It takes a great team to bring something like this together and we couldn't wish for a better one.
Performing a traditional dance: Tolvaj Sándor, Klujber Kriszti, Palcsó Anna and Hubbard Zsuzsa
6
I want to take this opportunity to say that we really appreciate the support we have had, and continue to have, since taking over the management of the club. It's always a challenge to take on a new role but we thrive on it and are happy to be able to say that everything is running smoothly.
Magunk Kรถzรถtt 2019 We would also like to welcome the 14 new members who joined our club in the last 2 months and we thank you for your support. Viktor Breglec and Traudel Palmer
We very much appreciated MP Joe Szakacs dropping in on Friday and also on Sunday for the Every Generation Festival.
Mary Onody looking after the Bar A big thank you to Judit Bayer for bringing the Caritas group.
Viktor Breglec and Rev. Attila Szabo welcomed everyone to the Festival. Zsuzsa Hubbard and Nina Fernandez entertained us with their dancing.
7
Magunk Között 2019
The 'A Team ', Traudel Palmer, Erika Zuh and Daniel Parazso.
Viktor and I with Gergő Nyakas, Anna Palcsó and Bulcsú Balázs who is in Australia to film about the Körösi program in the diaspora and the diaspora communities, mentors of the Körösi scholars and important persons in the community
Viktor and myself with Italia Mignone,Maria Johns, Ian Henschke and Rosa Colanero at the Multicultural Aged Care AGM
Luis and Cynthia Vallejo who provided the entertainment at the MAC AGM as well as the monthly Cafe 94 luncheons
8
Our members enjoying playing cards
Magunk Között 2019 Lakatos Géza miniszterelnök hagyatéka Októberben 1 hetet töltött Adelaideben a budapesti Nemzeti Levéltár vezetősége, hogy összegyűjtse, hazaszállítsa, majd feldolgozza Lakatos Géza miniszterelnök hagyatékát. A munkát Szabó Attila, A Dél-Ausztrál Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Palcsó Anna KCSP ösztöndíjas, valamint Cseh Anna, a Para Hills-i Magyar Kulturális és Jótékonysági Klub elnöke segítette. Mikó Zsuzsanna főigazgatóhelyettessel beszélgettem. Hogyan bukkantak erre a hagyatékra és miket találtak? A Magyar Nemztei Levéltárnak a törvényben megfoglamazott feldatata, hogy a magyar vonatkozású anyagokat (hungarica) összegyűjtse a világból és ha lehet, akkor eredetiben. Ez mind Magyarország történelmének a része, és sajnos az a jellemző, hogy nagyon sokan a hazán kívűlre kerültek, és nagyon sok esetben olyan iratanyagot őriznek, amely a mai generáció számára sok újdonságot hordozhat. Mi most Lakatos Géza miniszterelnök múltját dolgozzuk fel, aki tragikus sorssal, a magyar történelem elég viharos időszakában volt Magyarországon nagyon fontos pozícióban. Egyrészt bizonyos anyagokat elhozhatott Adelaidebe, illetve írt feljegyzéseket, és a családjánál is nagyon sok iratanyag keletkezett. Lakatos Géza veje, Szent -Iványi József is egy nagyon fontos személyisége volt a magyar és a világ tudományos életének. Ezt az anyagot próbáljuk feldolgozni az örökösök jóváhagyásával és Magyarországra hazaszállítani. Hogyan szereznek tudomást egy-egy értékesebb hagyatékról? Igyekszünk sokszor elmondani, hogy milyen lehetőségek vannak és milyen iratanyagot várunk. Magyaroszágon is élnek Lakatos Géza családjához kötődő
9
családtagok, akik tudomást szereztek erről a lehetőségről. Hogyha azt szeretnék, hogy a családjuk múltja az örökkévalóság számára megmaradjon, akkor át tudják adni a levéltárnak. Hosszas közvetítés révén juthattunk el ide. Az nagyon fontos, hogy a családtagok megbíznak bennünk. Mi igyekszünk ezeket az iratanyagokat úgy feldolgozni, hogy valóban csak a közérdeklődésre számot tartó anyagok kerülhessenek be a levéltárba, csak olyanokat, amelyekkel a családtagok is egyetértenek. Azt reméljük, hogy a családtagok számára is sok új információ előkerül.
Ezen a képen Dr. habil. Szabó Csaba föigazgató (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest) ül, Bandi István tudományos kutató (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest) áll Mi az anyagfeldolgozás menete? Először is a feladatunk az volt ebben a rövid időben, hogy kiválogassuk a Lakatos Gézára és Szent- Iványi családra vonatkozó információkat. Ez most megtörtént, dobozba raktuk, és a Külügyminisztréium segítségével remélhetőleg hazaszállítjuk, otthon elkezdődik a szisztematikus rendezése ennek az iratanyagnak, ami egy nagyon kiterjedt családi levelezés volt, feljegyzések a tudományos kutatásokról, amiket a szakértőknek át kell néznie otthon. Erről jegyzéket készítünk, és az a tervünk és a családtagoknak is megígértük, hogy digitalizáljuk ezt az anyagot, könnyen hozzáférhetővé válik. Ez azért is fontos, mert a családtagok az itteni magyar közösség életében is aktívan
Magunk Között 2019 részt vettek, tehát az itteni magyar szervezetek működésének és munkájával kapcsolatban is nagyon sok információt tudunk majd adni. Mikor lehet majd bármiféle konkrétumot megtudni? Van-e esetleg már olyan információ a birtokukban, ami most még nem publikus, de nagy érdeklődésre tarthat számot? Azt reméljük, hogy még az idei év során olyan mértékben fel tudjuk tárni az anyagot, amiről már tudunk beszélni. Nyilván addig nem szeretnénk részleteket elmodnani, ameddig nem dolgoztuk fel illetve a családtagoknak is azt ígértük, hogy velük egyeztetve kerülnek majd ezek nyilvánosságra. Erre még kicsit várni kell. Most elsősorban az a cél, hogy Magyarországra hazakerüljön ez az iratanyag.
Szeretnénk ezáltal is felhívni az adelaidei magyarok figyelmét, hogy ha azt szeretnék, hogy fennmaradjanak iratok, akkor azt jutassák el a Nemzeti Levéltár számára, mi azt tudjuk garantálni, hogy biztonságban megmarad. Mi a helyzet akkor, ha tudomásuk van egy nagyon hasznos iratanyagról, amely fontos lehet a magyar történelem megismeréséhez, de a család nem tartja ezt fontosnak? Mindenképpen a családtagok együttműködése szükséges, csak úgy tudunk iratanyaggal foglalkozni, ha ők ezt fontosnak gondolják. Ebben a különböző kormányprogramok segítenek, hogy ténylegesen sikerüljön feltárni, hogy milyen hasznos információk vannak a hagyatékban. Itt is igyekeztük abban támogatni a családtagokat, hogy mely információk lehetnek kizárólag számára fontosak. Tehát nagyon fontos a bizalom, hogy egy olyan szakemberre bízza a kutatást, aki biztonságosan kezeli ezt. Tehetnek kikötéseket, hogy az az anyagot hány év után lehet hozzáférhetővé tenni.
Bandi István mellett Dr. Mikó Zsuzsanna, általános főigazgató (Magyar Nemzeti Levéltár) látható Bárhol, ahol eddig jártam a világon, az biztos, hogy az első nap találkozok magyarokkal, tehát mindenhol ott vagyunk. Mennyire jellemző ez a munka világszerte? Valóban így van. Igyekszünk nagyon széles körűen kiterjeszteni ezt a tevékenységünket. A világ számos részéből kerülnek haza anyagok. Legutóbb például Kanadából, az egyik ottani magyar ház iratanyaga került vissza Budapestre, de olyan típusú leletmentés is folyik, amiben egy 16.sz-i Biblia került haza nagyon kalandos úton Dél-Amerikából. Annyifelé szakadt a magyarság, hogy szinte bárhonnan előkerülhetnek iratanyagok.
10
A Nemzeti Levéltár www.mnl.gov.hu, E-mail: info@mnl.gov.hu
elérhetősége:
Magunk Között 2019 Hazajáró kaland Hosszas egyeztetések, szervezések után október 10-én érkezett a Hazajáró csapat Adelaidebe, hogy megkezdje a 2 hetes intenzív ausztrál körútjukat. Két napon át forgatott a csapat a magyar közösségi életről, egy kész forgatókönyvvel érkeztek, az elkészülő filmben bemutatják, hogyan indulnak el a parttól és jutnak el a Mount Lofty csúcsáig. Közben ellátogattak a Magyar Közösségi Rádióba, Lakatos Géza sírjához, a Regnum Marianumba, a Cimbora iskolába és a Református templomba. Szombaton este pedig nagysikerű közönségtalálkozón mutatták be, hogyan készül a műsor. Ezt követően közös vacsorával zárult kétnapos ittlétük.
ismerjük ezeket a vidékeket. Tavaly sikerült eljutnunk az Egyesület Államokba az 5 tó vidékére, 2 epizódot terveztünk, de annyi mindennel találkoztunk, hogy 4 epizód lett belőle, két Chicagó és két Cleveland. Szerencsére mindenhol vannak barátaink, akik segítenek leszervezni az adott epizódokat. Ha így nézzük, akkor nincs sok dolgunk, nem olyan, mint pl. Erdélyben, Máramarosban, ahol egy magyar sem lakik, ott teljesen a nulláról kell mindent felépíteni.
Forgatás a Regnum Marianumban
Csapatkép Henley Beach-en További útjuk során ellátogattak az Uluruhoz, Brisbane-be, Gold Coast-ra, Sydney-be és Melbourne-be az ottani magyar közösségekhez. A munka másik része pedig otthon folytatódik, a film elkészülétére januárig kell várnunk, akkor tűzi műsorára a Duna Tv. Természetesen szervezünk közös vetítést itt Adelaideben is, ha valaki lemaradna róla. Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral beszélgettem. Nehéz egy ilyen túrát megszervezni? KO: Nem egyszerű a tengerentúli részeket összeszerkeszteni, nyilván azért, mert nem
11
Látszik, hogy mindenki tudja a dolgát a forgatás során, ti mióta dolgoztok együtt ebben a formában? KO: Ez a 7. év ebben a formában a Sanyival együtt, de 8 éve indult a Hazajáró. Szeptember 7-én mentünk ki az első részért a Magas Tátrába, onnan indult a műsor végtelen útja.
Közös fotó Morialtán
Magunk Között 2019 JS: Én 2012 nyarától vagyok a stáb tagja, előzőleg is ismertük egymást, túráztunk sokat együtt a Börzsönyben. Nem is hittem volna, hogy 7 évvel később is együtt fogunk túrázni és forgatni. Ezek az amerikai és remélhetőleg az ausztrál részek exkluzívak a Hazajáró életében, ugye a fő koncepció, hogy a Kárpátokat szeretnénk bejárni és bemutatni az ottani magyar közösségeket, ezek a plusz részek csak színesítik a repertoárt. Nem hittük volna pár éve, hogy ilyen messze fogunk forgatni, de Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Az athelstone-i temetőben Lakatos Géza sírjánál Ez egy egész éves elfoglaltságot jelent nektek? Az egész életünket kitölti a Hazajáró, eggyé váltunk a műsorral. Évi 26 részt készítünk, ez kb. annyit jelent, hogy 50-60 forgatási napunk van, illetve mi ketten járunk közönségtalálkozókra is, ez is évi 110 napot jelent. Tavaly összesen 116 közönségtalálkozónk volt. Emellett túrákat vezetünk, megalapítottuk a Hazajáró Turista Egyesületet, ennek az a célja, hogy egy csapatba gyűjtse azokat az embereket, akik szeretik a műsort és szeretnek túrázni. Szóval annyi elfoglaltságot jelent, hogy kitölti az egész életünket. Eddig pontosan 2877 km van a lábunkban, emellé megy 150 ezer méter szintemelkedés. Vannak-e kedvenc helyszínek, ahová szívesen visszajártok?
12
KO: Sanyi szokta megfogalmazni, hogy mindenhol jól érezzük magunkat, de a legjobb, amikor megpillantjuk a Kárpátok kontúrjait. Szeretem Erdélynek azon szegleteit, ahová nem tört még be a nyugati civilizáció. Nem mondom, hogy ezek rezervátumok vagy skanzenek, de valahogy ezekben a falvakban az emberek még együtt élnek a Jóistennel, a természettel, jó ebbe a világba belecsöppenni.
Rádióinterjú JS: Ezentúl egyébként mindenhová jó visszatérni mondjuk 4-5 év múlva, jó észrevenni a változásokat, találkozni ugyanazokkal az emberekkel, akikkel egykoron már forgattunk. Úgy gondolom, hogy minden helynek megvan a maga szépsége, attól függetlenül, hogy vannak-e hegyek vagy nincsenek. Szerencsénk van, mert mindig találkozunk jó öreg „motorokkal”, rajtuk keresztül ismerhetjük meg az adott tájat, akárcsak itt Adelaideben is. Mi is próbáljuk a tévénézőket és az általunk megszólított embereket arra sarkallni, hogy szintén hasonló szemlélettel látogassák meg ezeket a helyeket.
Nagysikerű közönségtalálkozó Unleyban
Magunk Között 2019 Milyen visszajelzéseket kaptok a műsor kapcsán? Vannak-e különleges történeteitek? JS: Van ilyen bőven, de a legklasszikusabb, hogy miattunk kezdenek el túrázni járni. Nagyon sok embert meg tudunk szólítani, hogy látják a tévében a hegyeket, a szép tájakat, és kedvet kapnak a túrázáshoz. Hál’ Istennek olyanra is van példa, hogy aki a szülőföldjéről elvándorol, azok visszatérnek, sokszor a Hazajáró az utolsó csepp a pohárban, amikor mérlegelik, hogy vissza kéne térni, ez megadja az utolsó impulzust. Ezek a visszajelzések nagyon fontosak számunkra és visszaigazolás, hogy amit csinálunk, az jó és helyes. KO: Volt olyan történet, hogy Erdővidéken forgattunk, Vargyason, lement az adás. Látták ezt Budapesten, Kőbányán a tizedik emeleten, egymásra néztek Karácsonykor, megkérdezték, hogy mit keresünk mi itt, miért nem megyünk haza? Amikor eljöttek Vargyasról 20 éve, akkor teljesen más világ volt, úgy döntöttek a Hazajárón keresztül, hoyg élhető már az a vidék. Vagy éppen Magfalván, ahol betértünk a vegyesboltba, mert nem volt az utcán senki, megkérdezni, hogy hol van a tájház. Az eladó hölgy mondta, hogy pillanat, csak hadd nézze már meg a kedvenc műsorát, mert az megy a tévében, 1 perc van hátra. Belenéztünk mi is és ez szerencsére a Hazajáró volt. Nagyon meglepődött, amikor észrevette, hogy mi vagyunk azok. Terveink szerint ezek a részek jövőre január, fabruár, márciusban lesznek láthatók a Duna, Duna World és M5 csatornákon, de természetesen fent lesznek a youtube-on is. Próbáljuk elszórni a kövekező évadban, ne egymást kövesse a 4 epizód, amit itt forgatunk. Ha Önök is szeretnék megnézni a Hazajáró eddigi epizódjait, keressék őket a youtubeon, hazajaroweb néven.
13
(Szeretnék köszönetet mondani minden lelkes segítőnek, hogy létrejöhetett ez a forgatás, Potápi Árpád Nemzetpolitikai Államtitkár úrnak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, Szabó Attila DAMESZ elnöknek, a református gyülekezetnek a vacsora lebonyolításáért, Palcsó Anna KCSP ösztöndíjasnak, Lakatos Kálmánnak, Révész Erzsébetnek a Regnum Marianumból, Horváth László plébános úrnak, a Cimbora iskolának, a cserkészetnek, a Kalárisnak, Tüske Andrásnak és Erikának a fellépésért, valamint Szabó Zsuzsának és Czár-Juhász Gabriellának a háttértámogatásért. )
Czár László
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ
Magunk Között 2019
Még számtalan magyar filmben lehetett volna főszereplő, ha 1966-ban nem dönt úgy a férjével, hogy disszidálnak. Pedig a közönség imádta, az egyik legszebb színésznőnek tartották, ám Krencsey Marianne menni akart. Utólag azt nyilatkozta, nem volt más lehetősége, mert be akarták szervezni és megfenyegették, ha nem jelent az állambiztonságnak, akkor vége a karrierjének. Így is vége lett. Eredendően nem színésznőnek készült, különösebben nem is érdekelte, annál inkább a rendezés.
Aztán Makk Károly – aki ugyebár később a férje lett – kérte fel, hogy legyen a Liliomfi női főszereplője. Hihetetlen ismertségre tett szert, habár a legsötétebb Rákosirendszert élte az ország, Krencsey-re igazi sztárként tekintettek az emberek. Minden újság róla írt, az utcán állandóan
14
megismerték és nehezen szabadult a rajongók gyűrűjéből. Rendezőnek készült, ehhez képest a Liliomfi után elhalmozták az újabb filmszerepekkel és a színházakban is sűrűn fellépett. Ekkor úgy tűnt, a karrierje felfelé ível, hosszú ideig ő lesz az első számú magyar színésznő, olyan jelenség, mint Karády Katalin volt a harmincas-negyvenes években. A csinos színésznő 35 éves korára már túl volt két házasságon. Először a színész Sarlós Gáborhoz ment hozzá, majd a Liliomfi forgatásán a rendező Makk Károlyba szeretett bele. Össze is házasodtak, ám három év alatt kiderült, nem egymáshoz valók. Krencsey utóbb azt mesélte, mikor Makk Károly felesége volt, megpróbálta beszervezni az állambiztonság. „Arra kértek, hogy írjak jelentéseket a férjemről, de nem voltam hajlandó rá. A nyugalmamért azonban nagy árat kellett fizetnem.” Mindig is állította, a rendszer szép lassan megfojtotta. Partvonalra került, mert folyamatosan nemet mondott, nem lett besúgó és arra sem volt hajlandó, hogy hajbókoljon az elvtársaknak. Makk Károlytól elvált és utána ismerte meg a nőgyógyász Nemes Gyulát, mellette viszont élete végéig kitartott. A Liliomfi Mariskája a férjével együtt elhagyta az országot 1966-ban. Úgy érezte, menniük kellett, mivel útlevelet is csak úgy kaptak nagy nehezen, hogy cserébe majd kérnek tőlük egy kis szívességet. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta már idős korában: „Minden besúgó kis szívességekkel kezdi, az első megalkuvás után nincs megállás, aki a megalkuvást választja bármilyen kis mértékben is, az a rendszer részévé válik.” Londonba mentek, ám nem akarták befogadni őket, így onnan Izlandra utaztak, majd nem sokkal később az Egyesült Államokba. Krencsey a disszidálás után sokáig semmit sem tudott arról, hogy
Magunk Között 2019 távollétében a férjével együtt börtönbüntetésre ítélték, valamint teljes vagyonelkobzásra. A súlyos ítéletet 1968ban hozták, majd öt évvel később elévültnek nyilvánították (a pártházban is tudták, úgysem jön haza).
A Liliomfi forgatásán Az édesanyjával a hetvenes években találkozni tudott egyszer Bécsben (nagy titokban), de hazajönni csak 1986-ban mert, akkor is csak azért, mert az anyja súlyos beteg lett. Amerika - bár még fiatalon került ki számára nem hozott kiugrást. Egy gyermekük született, 1967-ben Nemes Vince. A tengerentúlon előbb egy bankban dolgozott adminisztrátorként, majd a férje orvosi rendelőjének titkárnője lett. Nem derogált számára, hiszen ekkor már úgy érezte, a család sokkal fontosabb, mint a karrier. Már eszébe sem jutott, hogy a tengerentúlon is megpróbálkozzon a színészettel, pedig a kvalitásai alapján ott is szép sikereket érhetett volna el. „Amerikában végleg felhagytam a színészkedéssel. Főállású anya lettem, majd a fiam révén nagymama. Pedig megfogadtam még fiatalon, hogy mindent vállalok, csak irodai alkalmazott nem leszek.„ A legendás színésznő végül 2016-ban, 84 éves korában halt meg New Yorkban. A végakaratának megfelelően a hamvait Budapesten helyezték örök nyugalomra. Nyugodj békében, Krencsey Marianne! (forrás: Az Újságmúzeum facebook oldala)
15
KUTATÓMUNKA Az alábbi üzenetek a Magyar Közösségi Rádió e-mail címére érkeztek. Ha tudnak segíteni a keresett személyek felkutatásában, vagy van bármilyen információjuk, kérjük, osszák meg velünk. Íme a 2 levél: Kedves Rádió! Segítséget szeretnék kérni! Egy ismerősöm az 1956-ban kivándorolt magyarokkal szeretné felvenni a kapcsolatot. Az ő nagybátyja is ekkor emigrált Ausztráliába, ám ő sajnos már nem él. Azonban az ismerősöm úgy sejti, nagybátyjának még lehetnek élő rokonai Adelaide-ben, akikkel szeretné felvenni a kapcsolatot. Az '65-ban emigrált magyarok közül, úgy reméli, valaki esetleg ismerte a nagybátyját és tud segíteni. A segítséget előre is köszönöm! Szép napot kívánok Önöknek és minden hallgatónak! A nagybátyja neve Stumpfold László volt. (Makra Laura) Hello- this is a strange request but we are wondering if you can help us. We are desperately looking for a man named Jovan Sabo or Szabo- also known as Janos or Yani. His family was Hungarian but lived in the former Yugoslavia and he came to Australia in 1969- November via Vienna. His birthdate is 31/08/1949 and he would be 69 years now. He was originally a watchmaker /jeweller and originally settled in Sydney. He had an older sister called Elizabeth or Ezrebet and a younger brother called Ferenc (Fari) we are desperate to find this man and because the name is quite common it is proving to be very difficult. If anyone in your community thinks they may know this man ( or his family) we would appreciate any assistance. Thankyou for your timeregards. (Naomi Reiber)
Magunk Kรถzรถtt 2019
16