Gasztronómia A magyarországi Komádiban építették fel a világ legnagyobb kaviárbirodalmát!
A kaviárkirály! Éves szinten 3,5-4 tonna kaviár készül az itt nevelt tokhalakból, az összes halállomány súlya pedig 110-120 tonna között mozog. A szocializmus idején a román határnál fekvő kistelepülés, Komádi gazdasági életére a közeli kendergyár volt a legnagyobb hatással. A Sebes-Körös partján működő üzem volt a környék legnagyobb foglalkoztatója, a nyolcvanas években hatszázan dolgoztak itt, de a rendszerváltás után – a legtöbb nagyüzemhez hasonlóan – bezárták. A Külső-Iszap tanyának nevezett rész hamisítatlan rozsdaövezet, elhanyagolt, omladozó gyárépületekkel, lepusztult infrastruktúrával. A terület hátsó részén található, egykori kendergyári betonmedencéket azonban ismét működésbe hozták az elmúlt évtizedekben. A vízzel teli, szűkös medencékben több ezer hal úszkál, amelyeknek az összértéke milliárdos nagyságrendben van. Európa egyik jelentős kaviár-előállítója működik a volt gyárterületen, a kaviár világtermelésének nagyjából egy százaléka származik az itt élő tokhalaktól (a kaviár a tokhal ikrája). A telephely tulajdonosa az amerikai Bill Holst, aki a világ kaviárpiacának egyik legbefolyásosabb szereplője. A 69 éves Holst éppen ezen a komádi tanyán kezdett el kaviárral foglalkozni húsz évvel ezelőtt. Bill Holst segédmunkásként kezdett dolgozni az Egyesült Államokban, majd az építőiparban lett sikeres vállalkozó, később több kavics- és homokbánya került a tulajdonába. Az egyik bányája mellett volt egy kisebb tó, amelybe halakat telepített, és Holst ekkor ébredt rá, hogy kifejezetten foglalkoztatja a halak gondozása. Holstot egy barátja kötötte össze két magyar haltenyésztővel 1998 környékén, akiket egy amerikai konferencián ismert meg. A két szakember Komádiból érkezett az Egyesült Államokba, akik a kendergyár bezárása után egy nemzetközi génbank létrehozásán dolgoztak a kilencvenes években az üzem betonmedencéire alapozva. Abban a projektben orosz és ukrán befektetők is részt vettek, de 34
un IQ ue
az üzlet 1997-ben bedőlt, a halállomány megsemmisült, és a magyar tenyésztők azért is utaztak az Egyesült Államokba, hogy befektetőt keressenek a tokhaltenyésztéshez. Az akkor 50 év körüli Holst addig külföldön sem járt sokat és még kaviárt sem evett, mégis felkeltette figyelmét a komádi lehetőség. Magyarországra repült, megvette a komádi telephelyet és 1998-ban megalapította a Forus Akvakultúra Kft.-t. – Ha minden rendben van, akkor Bill 2-3 évente szokott idejönni, de amikor átvette a céget, évente többször is eljött – mondta a cég ügyvezetője, Feledi Tibor. Az amerikai üzletember ilyenkor egy berettyóújfalui hotelben lakik, és 1-2 napot szokott maradni. Az ügyvezetőnek negyedévente kell jelentést küldenie neki, ha pedig kérdése lenne, Holst feleségének kell írnia, mert a tulajdonos elfoglaltságai miatt ritkán olvas e-maileket. Komádiban döntő többségében vágótokokat tenyésztenek, amelyek 7-8 év alatt válnak ivaréretté. Ebből adódóan eleinte semmilyen bevételt nem termelt a társaság, az első halak 2005-2006 környékén váltak kaviáréretté, azaz ekkor lehetett levágni őket, a kaviárjukat pedig hasznosítani. A telep tehát sokáig nem hozott bevételt, de mégis a komádi telep jelentette Holst számára az alapot ahhoz, hogy felépítse a világ egyik legnagyobb kaviárbirodalmát. A kilencvenes évek közepén komoly nehézségek elé nézett a kaviárpiac. Rohamosan csökkent a legálisan halászott tokhalak mennyisége a piacot korábban domináló volt szovjet tagköztársaságok területén. Ennek leginkább a túlhalászat, a környezetszennyezés és a szabályozás hiánya voltak az okai. Emiatt jelentős igény lett új beszerzőhelyekre. A kétezres években kezdtek el komolyabb mennyiségben akvakultúrában tenyészteni tokhalakat, és ennek a folyamatnak Holst volt az egyik meghatározó szereplője.
