A Vajdahunyadvár a fő motívum

Az elhalasztott olimpia magyar kimonója. A Vajdahunyadvár a fő motívum

A tokiói olimpiára minden résztvevő országnak egy különleges kimonót készítettek a japán mesterek. A magyar kimonót a kiótói Fujii Hiroshi álmodta meg.

A császári Japán egykori fővárosának egy kis utcájában áll a mester háza. Senki nem gondolná, hogy ez egy kimonókészítő műhely, pont úgy lehetne egy családi ház, ahogy egy iroda is. Ez egyébként nagyon jellemző az egész városra: Kiotó, ami 1200 évig volt az ország fővárosa, nehezen hagyja magát megfejteni. Generációk élhettek és dolgozhattak ugyanott, s mindenki ismeri őket a környéken: minek kiírni, hogy pontosan mi is van ott? Hogy az a ház egy kávézó vagy műhely? Aki tudja, mit keres, megtalálja. A 85 éves mester földön ülős, alacsony asztalhoz telepszik le reggelente, ahogy egész életében is tette, naponta több tucatszor fel- és le rohangál a házban: nem csoda, hogy akár tíz évet is letagadhatna a korából. A Magyarországot reprezentáló kimonónak Fujii mester tervezte a mintáját, amit utána ügyes női kezek festettek selyemalapra.

Fujii Hiroshi korábban nem ismerte Magyarországot és nem is járt nálunk. Amikor a szervezőktől megkapta a felkérést, akkor kezdett kutatómunkába hazánkról. Két dolog már az ismerkedés elején feltűnt neki, és biztos volt benne, hogy szerepelni fog a kimonón: – Az láttam, hogy a magyarok szeretik a hímzést és hogy sok zöld, gazdag természet van ebben az országban. Ezt mindenképp láttatni akartam.

Ha megkérdeznénk egy budapesti lakost, hogy mely épületeket tartja ikonikusnak a városban, a Parlament, a Budai Vár, a Mátyás templom, s a Bazilika biztos előkerülne. Ám a mesternek a Vajdahunyad váron állt meg a tekintete. Ahogy elmondta, megfogta a sok zöld terület a vár körül, valamint az épület összefoglaló-jellege: sok stílust és kort fog át, így lett ez a központi minta a kimonón is. A Parlament is feltűnik a kimonó ujján, és egy letűnt kor mementójaként ott van a vörös csillag a Parlament tetején. Mint kiderült, Fujii mester egy régi albumból másolta az épületet, s nem is gondolhatott ilyen változásra. Nem egyszerű mesterség a kimonó készítés: szűkös, meleg szobákban dolgoznak a festők, hogy minél hamarabb megszáradjon az anyag. Kifeszített, gyönyörű selymekre festik a mester által megtervezett mintákat. A kimonófestők általában nők: kisebb termetük, kisebb ujjaik alkalmasabbak erre a tevékenységre.

Fujii mester annó még dolgozott a császári családnak is, sőt, egy kiotói buddhista templom plafonjának a festésén is, amit kimonókon szereplő motívumokkal díszitettek.

A magyar kimonó több mint hat hónapon át készült, ez egyébként átlagos idő egy kézzel festett, tradicionális módon készült kimonó gyártásának.

Kiotó egyébként régen és még ma is a központja a kimonókészítésnek, a Nishijin kerület utcáin ma is hallani a szövőgépek kiszűrődő hangjait.