Történelemórák a szabadságról 2016

Történelemórák a szabadságról 3 2016

A Történelemórák a szabadságról a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a budapesti Lengyel Intézet 2014-ben indított programsorozata, amely Közép- és Kelet-Európa demokratikus átalakulásával kapcsolatos témákkal foglalkozik.

Partnerek:

Impresszum A kiadványt kiadta: Lengyel Intézet, Budapest, www.lengyelintezet.hu Fotók: Paweł Karnowski, Réka Hegyháti, Andrássy Universität Budapest, Visegrádi Alap, Lengyel Intézet, Lengyel Nagykövetség Programkoordinátor: Jarosław Bajaczyk Design: Tóth Tamás ISBN 978-83-65427-40-3

Jerzy Snopek A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete

Jarosław Bajaczyk A budapesti Lengyel Intézet megbízott igazgatója

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A 2016-os esztendő bővében volt a lengyel és a magyar történelem számára rendkívül fontos évfordulóknak, amelyeket a lengyel Szejm és a magyar Országgyűlés közös határozata a Lengyel-Magyar Szolidaritás Évébe kapcsolt egybe. A budapesti lengyel nagykövetség és a Lengyel Intézet ez alkalomból változatos kulturális és egyéb rendezvényprogramot szervezett. Ebben a kiadványban az elmúlt két esztendő hagyományának megfelelően a kulturális diplomáciának a „Történelemórák a szabadságról” logóval ellátott rendezvényeire összpontosítunk.

Kétségtelenül az első helyen kell megemlíteni az 1956-os poznańi június és a magyar forradalom 60. évfordulójáról szóló megemlékezéseket. Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke ez alkalomból két ízben látogatott Magyarországra: márciusban a Lengyel-Magyar Barátság Napjára és október 23-án mint a központi állami ünnepségek egyetlen külföldi vendége. A második látogatás alkalmával Andrzej Duda elnök felkereste a Lengyel Intézetet és megnyitotta „A szabadságharcban mindig együtt vagyunk – in memoriam ’56” című kiállítást. Beszédében a lengyel elnök emlékeztetett a magyaroknak nyújtott lengyel segítség mértékére, a különleges kétoldalú kapcsolatok kézzel fogható bizonyítékának nevezve azt. Hivatkozott a Lengyel Intézetnek mint a két társadalom közötti párbeszéd nagyon lényeges pillérének több mint 77 esztendős történetére is. Áprilisban a kereszténység lengyelországi felvételének 1050. évfordulójára emlékezvén tematikus előadást, valamint a Szent István-bazilikában szentmisét és koncertet szerveztünk. Magyarra fordítottuk a lengyel állam kezdeteit bemutató gnieznói múzeum kiállítási anyagát. Találkoztunk a krakkói Ifjúsági Világtalálkozóra készülő magyar zarándokokkal.

Felidéztünk három olyan történelmi eseményt, amelyre 25 évvel ezelőtt került sor, vagyis a Visegrádi Csoport megalakítását, a Weimari Háromszög létrejöttét, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés aláírását.

Nagy érdeklődést váltott ki az Ulma család nevét viselő, a II. világháború alatt zsidó embereket mentő lengyeleknek szentelt markowai múzeum bemutatkozása, továbbá az Igor Jankéval megrendezett találkozó is.

Olvasásra invitálva Önöket nagyon számítunk a jelenlétükre a „Történelemórák a szabadságról” sorozat keretében rendezendő összejöveteleinken.

2016

| 1

A Visegrádi Együttműködés múltjáról és jövőjéről TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXI. 2016. február 25.

Helyszín: Lengyel Intézet, Budapest 1065, Nagymező u. 15.

Vendég: Jeszenszky Géza Moderátor: Bartha Dániel A budapesti Lengyel Intézet és a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének meghívottja, Jeszenszky Géza, Magyarország első demokratikus miniszterelnöke, ifjabb Antall József kormányának külügyminisztere az 1991. február 15-ei nyilatkozat aláírásának és a Visegrádi Együttműködés létrejöttének körülményeit idézte fel. A beszélgetést Bartha Dániel, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) igazgatója vezette.

A volt külügyminiszter elsőként a lengyel-magyar kapcsolatok különleges mivoltára hívta fel a figyelmet, különös tekintettel idősebb Antall József kulcsfontosságú szerepére, amelyet a II. világháború alatti magyarországi lengyel menekültkérdésben játszott, s amely egyfajta alapot jelentett a Visegrádi Nyilatkozat létrejöttekor. Az akkori találkozó résztvevői ismerték a közös múltat, de ezen kívül más érdekek találkozása is ebbe az irányba terelték az eseményeket. - Leegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy az Európai Közösség, vagy Amerika találta ki Visegrádot. Inkább egy természetes folyamat eredményeként jött létre. Maga a találkozó napja, amin az országok vezetői Lengyelország (Lech Wałęsa), Csehszlovákia (Václav Havel) és Magyarország (An-

2

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXI.

tall József) részt vettek egy fagyos, téli napra esett.

A város helyi vezetése nagy erőfeszítéseket kellett tegyen, hogy a fűtetlen várban megteremtse a megfelelő körülményeket a nyilatkozat aláírásához.

A térség együttműködésének első éveiből Jeszenszky Géza elsősorban a szolidaritást és a reményt idézte fel. 2004-ben is, amikor két fő geopolitikai célkitűzését (a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozást) az Együttműködés már sikeresen teljesítette, felülkerekedett a pragmatizmus, amely azt diktálta, hogy a regionális együttműködést érdemes folytatni, még akkor is, ha az érdekek néha nem egyeznek. - Amikor a sajtó kritizálta a visegrádi országokban az egység hiányát, mindig azt hangoztattam, hogy a régióban nem vagyunk egymás konkurensei.

Visegrádra inkább úgy kell tekinteni, mint az olimpiára, ahol leginkább maga a részvétel a fontos.

A V4 fontos örökségeként a találkozó vendége az Euroatlanti szolidaritás következetes támogatását emelte ki, és az abban való hitet, hogy csak az Amerikával való egyenrangú szövetségben garantálható Európa jóléte és biztonsága. A 2000-ben alapított Visegrádi Alap már a térség állampolgárai felé nyitott, támogatva a csoport országai közötti társadalmi és kulturális együttműködéseket.

A jelenkor kihívásaival kapcsolatban a volt külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a V4 negatív megítélésével kapcsolatba nyugaton. Véleménye szerint azon kell dolgozni, hogy ezeket az elhamarkodott módon kialakított kritikákat megváltoztassuk. - A következő negyed században a Visegrádi Együttműködés előtt még sok feladat áll, kezdve a régóta megvalósításra váró észak-déli kommunikációs infrastruktúra kiépítésével.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a döntéshozó fiatal nemzedéknek emlékeznie kell mindazokra az értékekre, amelyek az alapítók szeme előtt is lebegtek.

2016

| 3

A kereszténység lengyelországi felvétele és a lengyel állam mitikus kezdetei TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXII. 2016. április 13. (szerda), 18.00

Helyszín: Lengyel Intézet, Szent István Bazilika

Vendégek: dr. Szuromi Szabolcs, Tapolcai László Moderátor: Szerdahelyi Csongor A magyar közönség hatalmas érdeklődése mellett zajlott az a vita, amelyre a kereszténység lengyelországi felvételének 1050. évfordulója alakalmából került sor a Lengyel intézetben. Az érdeklődők egy része be sem fért a moziterembe.

2014 óta zajló Történelemórák a szabadságról című ciklus részeként a Lengyel Nagykövetség és a Lengyel Intézet meghívására dr. Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és Tapolcai László az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) középkor-történésze, polónista, a Lengyelország történeti és mitikus kezdetei című könyv szerzője beszélte át a témát széles perspektívából. Az 2016. április 13-i beszélgetés moderátora Szerdahelyi Csongor, a Katolikus Rádió szerkesztője volt.

4

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXII.

A találkozó elején a nézők megtekinthették Tomasz Bagiński Lengyelország animációs története című filmjét, majd Roman Kowalski lengyel nagykövet és Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója vázolta fel a jubileum súlyát, amelyet hűen tükröz a poznańi hivatalos ünneplésre való felkészülés mértéke, valamint az egyházi és laikus szervezetek által az évfordulóval kapcsolatos, egész évben megrendezendő események sokszínűsége. Egyidejűleg meghívták a közönséget Krakkóba, az ott júliusban megrendezésre kerülő Ifjúsági Világnapokra, amelyre odalátogat Ferenc pápa is.

A kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából tartott ünnepi események következő felvonása – már szombaton, április 16-án – egy koncerttel összekötött ünnepi szentmise lesz a budapesti Szent István-bazilikában. A koncert előadói: Elżbieta Towarnicka (szoprán), Jacek Ozimkowski (basszus) és Marek Stefański (orgona). A hangversenynek várhatóan több száz vendége lesz – magyarok és Magyarországon élő lengyelek.

2016

| 5

A Harcoló Szolidaritás. Igor Janke Erőd c. könyvének bemutatója.

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXIII. 2016. június 9. (csütörtök), 17.00

Helyszín: Lengyel Intézet, Budapest 1065, Nagymező u. 15.

Vendégek: dr. Szuromi Szabolcs, dr. Mitrovits Miklós, dr. Krzysztof Mazur Ismét Budapesten járt Igor Janke, ezúttal mint a magyarul nemrég megjelent Erőd. A Harcoló Szolidaritás földalatti hadsereg története című könyv szerzője (Rézbong Kiadó). Úgy volt, hogy a Történelemórák a szabadságról programsorozat másik vendége Kornel Morawiecki lesz, a Szejm korelnöke, a Harcoló Szolidaritás megalapítója és a könyv főszereplője, aki azonban az utolsó pillanatban betegsége miatt lemondta az utazást.

A beszélgetés moderátora, Mitrovits Miklós történész és polónista, egyúttal a könyv fordítója megjegyezte, hogy a könyvnek köszönhetően jobban megértette mind a Lengyelországban, mind a régióban végbement demokratikus változások történetét. – Korábban voltak kételyeim némely szál tekintetében, sok nüánszot nem értettem, amelyek, mint kiderült, befolyással vannak arra, hogyan alakul a mai politikai színtér.

Igor Janke hangsúlyozta, hogy Kornel Morawiecki története gyakorlatilag ismeretlen volt az 1989-es fordulatot követő 25 éven át. – Azt az embert, aki 7 éven át 60 lakásban bujkált a kommunista biztonsági szolgálat elől, a Szolidaritás fősodratú közössége veszélyes radikálisnak állította be. Ezt a történetet nem nézték jó szemmel, ami jól mutatja a lengyelországi kerekasztal-tárgyalások utáni elmeállapotokat és befolyásokat. Ezután szenvedélyesen mesélte el annak a kicsiny, de jól szervezett wrocławi ellenzéki csoportnak a történetét, amely kezdettől fogva követelte Lengyelország teljes függetlenségének visszaszerzését. Saját geopolitikai elemzése alapján úgy vélte, hogy a Szovjetunió összeomlik, ezért nem tartották

6

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXII.

szükségesnek, hogy a szocialista Lengyelország hatóságaival kompromisszumokat kössenek. – A Harcoló Szolidaritás rendkívül innovatív módon működött, saját kémelhárítása volt, nem létezett belső hierarchia. A mai technológia nélkül ezek az emberek – javarészt az egzakt tudományok képviselői – olyan rendszert hoztak létre, amely úgy működött, mint a közösségi médiumok. Demokratikus ellenzék 2.0-nak nevezhetnénk őket. Stratégiájukat mások a moszatokéhoz hasonlítják, amelyek az elpusztítás vagy a darabokra vagdosás után is képesek tovább funkcionálni.

Kornel Morawiecki célja az volt, hogy megtörje a LEMP tájékoztatási monopóliumát. A Harcoló Szolidaritás ezért a földalatti kiadói tömegtevékenységre összpontosított. Egyes becslések szerint kiadványai az összes ellenzéki kiadvány felét tették ki. Összefoglalásképpen a vita résztvevői egyetértettek abban, ma már nehéz eldönteni, hogy az ellenzék melyik áramlatának volt igaza. A KOR-nak vagy Adam Michniknek – függetlenül a III. Köztársaságban folytatott tevékenységük megítélésétől – szintén elismerés jár a kommunista rezsim megdöntéséhez való hozzájárulásukért. Úgy tűnik azonban, hogy a Harcoló Szolidaritás nélkül a kommunisták a kerekasztalnál kevésbé lettek volna hajlamosak engedményeket tenni. – Az „Erőd” könyv a bátorságról, hogy nagy álmaink és céljaink legyenek. Örülök, hogy Kornel Morawiecki művét fia, Mateusz folytatja, aki miniszterelnök-helyettesként útját egyengeti annak az innovatív tervnek, amely becsvágyó módon és hosszú távon megváltoztatja Lengyelország fejlődésének alapjait.

Budapesti tartózkodása során Igor Janke öt interjút adott a nyomtatott és elektronikus médiumoknak.

A lengyel nagyköveti rezidencián adott ebéden magyar történészekkel is találkozott.

A Történelemórák a szabadságról programsorozat a Lengyel Intézet és a Budapesti Lengyel Nagykövetség közös kezdeményezése, amely 2014-ben a lengyelországi demokratikus átalakulás 25. évfordulóján indult.

2016

| 7

„Lengyelek és németek.

Egy párbeszéd története” TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXIV. 2016. augusztus 28. (vasárnap) Helyszín: Andrássy Universität Budapest (AUB) Résztvevők: Adam Krzemiński Moderátor: prof. Hendrik Hansen A németnyelvű Andrássy Universität Budapest (AUB) által szervezett nyári egyetem „Emlékezetkultúra Kelet-Közép-Európában. Kommunizmus és nácizmus a politikában és irodalomban” című kurzusának nyitóünnepsége keretei között került sor kiállításunk, a „Lengyelek és németek. Egy párbeszéd története” megnyitására.

Az AUB nyári egyetemén közel 100 tanuló vesz részt Közép- és Dél-Európa, illetve a volt Szovjetunió országaiból augusztus 28-a és szeptember 1-je között. A szervezők igen rangos kutatókat és publicistákat kértek fel előadónak, többek között Adam Krzemińskit, a POLITYKA napilap újságíróját. A diákok kiemelt vitatémája a két totalitárius rendszer emlékezete lesz, amely a kontinens általunk lakott szegletében különösen elevenen él. Mi az oka annak, hogy a múlttal való elszámolás a politikában és a kultúrában, az országok közötti szoros kötelékek ellenére, ennyire látványosan különböző utakon jár? Hogy köthetőek össze az egyéni és közösségi emlékezet szálai? Vajon megalkotható-e az egységes kulturális emlékezet európai szinten?

Ez a kontextus kiválóan kiegészíti a „Lengyelek és németek. Egy párbeszéd története” c. kiállítást, amelyet a Lengyel Történeti Múzeum állított ös�sze a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumának felkérésére, és amelyet májusban mutattak be a Bundestagban. A kiállítás magyar fordításához és a magyar kiadás legyártásához, amely az év végéig még számos más magyar városba is eljut, a

8

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXIV.

forrásokat a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége biztosította.

Nyitóbeszédében Hendrik Hansen professzor, az AUB rektorhelyettese hangsúlyozta: a Lengyelország és Németország közötti viszony rendezése, egy olyan intézményi hálózat kiépítése, amely tartósan ös�szekapcsolja az embereket és szervezeteket a határ mindkét oldalán, példaként szolgálhat más, szomszédjaikkal feszült viszonyban álló országoknak is.

Jarosław Bajaczyk, a Lengyel Intézet igazgatóhelyettese a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Roman Kowalski szavait tolmácsolva aláhúzta, a lengyel-német megbékélés nélkül nem valósulhatott volna meg a NATO és az Európai Unió 2004-es bővítése. Adam Krzemiński referátumában, amely a „Kelet-Közép-Európa 1944-1989. Névtelen forradalmaink” címet viselte, megemlékezett a lengyel-német dialógus mérföldköveiről, egyúttal felvázolva a szabadsághoz vezető út keresését az egykori keleti blokk országaiban.

A kétnyelvű katalógus nyomtatását a Német Szövetségi Köztársaság Budapesti Nagykövetsége finanszírozta. Közös előszavukban Lengyelország és Németország nagykövete többek között ezeket írta: „Ez a projekt egyúttal arra is ösztönöz, hogy a jelenbe tekintsünk, hogy megkérdezzük, mit jelent a jó szomszédság, nem csak Európában, hanem az egész világon. Ez a kihívás pedig elsősorban a fiatalabb generációk előtt áll, hiszen ők azok, akik a megbékélés jelszavát továbbvihetik.”

2016

| 9

MAGYAR ÉS LENGYEL DIPLOMATÁK KÖZÖS FUTÁSA TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXV. 2016. szeptember 11.

Helyszín: Wizz Air Félmaraton

A 33 fokos hőség vasárnap, szeptember 11-én nem gátolhatta meg a „Két jó barát – a futásban is!” csapat terveit. A huszonkét lengyel és magyar diplomata, kiegészülve a diplomáciai testület más tagjaival és barátaikkal Budapesten futott a 31. Wizz Air Félmaratonon.

Az akció során a lengyel diplomáciát a Külügyminisztérium Fut nyolcfős csapata képviselte hivatalos minőségben: Dawid Petrów, Adam Bugajski, Maciej Tumulec, Aleksandra Kłykocińska, Monika Sobótka, Kamil Sierszak, Grzegorz Sala és Jarosław Bajaczyk. A KM Fut-nak ez volt a második fellépése nemzetközi színtéren: a 2015 októberében Bukarestben rendezett nem hivatalos világbajnokság után ezúttal a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a Lengyel Intézet meghívására repültek Magyarországra.

A „Két jó barát – a futásban is!” kezdeményezés kiváltó oka elsősorban az 1956-os év 60. évfordulója volt, azé a különleges és különösen fontos évé, amely összeköti a lengyeleket a magyarokkal a júniusi image005.jpgpoznańi és az októberi budapesti események által. Az eseménynek további jelentőséget ad a jelenleg is zajló Lengyel-Magyar Szolidaritás Éve, amelyet idén februárban hirdetett meg mindkét ország parlamentje. A résztvevők mezén az esemény mottója, a „Fussunk együtt lengyel és magyar diplomatákkal, 1956-ra emlékezve” felirat mellett az esemény logója látható a közismert közmondás, „Magyar, lengyel, két jó barát, együtt harcol s issza borát” alkalomhoz igazított parafrázisával.

A kezdeményezés igen izgalmasan kapcsolja össze a múltat és a jelent, hiszen Lengyelországot és Magyarországot nem csak a történelem, hanem politi-

10

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXV.

kai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szoros hálója is összeköti – a futás elmúlt években hihetetlenül dinamikusan bővülő népszerűségéről nem is beszélve!

A lengyel diplomatákon és a KÜKÜM munkatársain kívül a csapatban futottak még Svájc, Ausztria és Románia és az Európai Bizottság budapesti képviseletének diplomatái, illetve Magyarországon élő lengyelek is. A 31. Wizz Air Félmaraton szervezőivel való partnerségnek hála a lengyel- magyar csapat regisztrációs összegének fele, illetve a pólók eladásából származó bevétel az Ökumenikus Segélyszervezet gyermekeket segítő programjait támogatta.

A csapatot a start előtt a szintén rendszeresen futó Roman Kowalski lengyel nagykövet buzdította a TV Polonia kamerái előtt.

A 31. Wizz Air Félmaraton a maga 16 ezer részvevőjével Közép-Európa egyik legjelentősebb futóeseménye. A festői útvonal keresztülvezet Pest legfontosabb ütőerein és a Duna-parti főutakon. Az esemény egyik fővédnöke Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki maga is lefutotta a teljes távot. A több, mint 2100 külföldi résztvevőt nemzetiségek szerint számolva a 160 lengyel futó a harmadik legnagyobb csoportot alkotta.

A Városliget szívében a verseny teljes ideje alatt üzemelt a Lengyel Intézet standja, ahol nem csak a kezdeményezés céljairól lehetett tájékozódni, de az érdeklődőknek lehetősége volt arra is, hogy az akció felnagyított logója előtt szelfit készítsenek. Az önkénteseknek köszönjük a segítséget!

2016

| 11

Game Jam 1956 TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVI. 2016. szeptember 30. - október 2.

Helyszín: Helyszin: Nemesys Games, 1089 Budapest, Elnök u.

2016. szeptember 30-án péntek estétől október 2-án vasárnap délutánig Budapesten 48 óra alatt 40 számítógép-rajongó – 20-20 fő Lengyelországból és Magyarországról – hét számítógépes játékot hozott létre a 60 évvel ezelőtti Poznańi Júniushoz és a Magyar Forradalomhoz kapcsolódóan.

A szervezők szándékosan választották ezt a vezérmotívumot, mivel az 1956-os esztendő eseményei rendkívül fontosak Lengyelország és Magyarország történelme számára, és Európa háború utáni történelmében is fordulópontot jelentettek. A Budapesti Game Jam a bizonyíték arra, hogy a történelmi emlékeket lehet alkotó módon, a hősök iránti tisztelettel, egyúttal a jelen nemzedékek számára vonzó módon ápolni.

A budapesti Lengyel Intézet projektje az Indie Games Polska alapítvánnyal és a Nemesys Games élvonalbeli magyar játékfejlesztővel való együttműködésnek köszönhetően valósult meg. A jam ez utóbbi cég székhelyén zajlott le. A találkozót megelőzően a résztvevők sétát tettek a városban főleg az 1956tal kapcsolatos helyszíneken, előadást tartott egy magyar történész, aki bevezette őket a korszakba, valamint a jamek egyik lengyel résztvevője, aki megosztotta a történelmi játékok készítése során szerzett tapasztalatait („How to create good games on a serious topic?”). Skype-on keresztül mesélt emlékeiről az 1956-os budapesti felkelés magyar szemtanúja, aki menekültként az USA-ban telepedett le. A game jam logikája szerint nem a végső helyezés számít, hanem a cél, a kihívás és a kapcsolatok. A fejlesztőknek Budapesten is lehetőségük volt, hogy jobban megismerjék egymást és hosszú távú

12

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVI.

együttműködést alakítsanak ki. Ennek elmélyítésére már hamarosan alkalom adódik: a 2016. október 21-23- i hétvégén a projekt magyar résztvevői kiutaznak Közép-Európa legnagyobb szakvásárára, a Poznańi Játékarénára (Game Industry Conference). A jam poznańi és más résztvevőinek utazását a budapesti Lengyel Intézet a Magyar Kulturális Intézettel közösen finanszírozta. Másfelől a magyarok poznańi utazását közösen a Lengyel Intézet és a Budapesti Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi és Befektetési Promóciós Osztálya szervezi. A vásárra szóló belépőket és a poznańi programot az Indie Games alapítvány biztosítja.

A game jam a játékalkotás kivételes módja. Programozók, művészek, zenészek, fejlesztők, dizájnerek, továbbá kezdő amatőrök jönnek össze, hogy rövid időn belül (pl. egy hétvége alatt), kis csoportokban többé-kevésbé kész játékot hozzanak létre egy adott témára. A résztvevők kölcsönösen segítik egymást, megosztják ötleteiket, egyidejűleg több csapatban is részt vesznek. A Budapesti Game Jam 1956 alatt megalkotott játékokat hamarosan ingyen le lehet tölteni a Nemesys Games portáljáról, amelynek több mint 25 ezer felhasználója van.

2016

| 13

Andrzej Duda Lengyel Köztársaság elnöke a Lengyel Intézetben TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVII. 2016. október 23. (vasárnap)

Helyszín: Lengyel Intézet, Budapest 1065, Nagymező u. 15.

– Rendkívül örülök mint lengyel, hogy a magyarok is emlékeznek 1956-os érdemeinkre. Örülök a barátságnak és az emlékezésnek. Ezért köszönöm ezt a kiállítást – mondta Andrzej Duda köztársasági elnök, amikor megnyitotta „A szabadságharcban mindig együtt vagyunk – in memoriam 1956” című kiállítást 2016. október 23-án vasárnap a budapesti Lengyel Intézetben.

A kiállítás megnyitása jelentette a lengyel elnök részvételének utolsó pontját az 1956-os magyar felkelés 60. évfordulójának hivatalos ünnepségein. Az elnököt és a küldöttséget a magyarországi lengyel szervezetek vezetői, a lengyel plébánia plébánosa, a lengyel iskolák igazgatói és tanulói, továbbá az egykori események szemtanúi várták. Ugyanazon a napon a Lengyel Intézetben reggel óta véradó akció is zajlott.

A Lengyel Intézetben, magában a magyar főváros szívében rendezett kiállítás emléket állít annak a páratlan szolidaritásnak, amelyet 1956-ban a szabadságért harcolva a lengyelek és a magyarok tanúsítottak egymás iránt. A poznańi június és a magyar felkelés kölcsönösen befolyásolták egymást. Az első budapesti tüntetést a lengyel változások támogatására és a Varsóhoz közeledő szovjet tankokról szóló hírekre reagálva szervezték meg. Másfelől a budapesti harcok kirobbanásáról szóló hírekre a lengyel társadalom villámgyors segélyakciót indított a magyar nép számára: a támogató nagygyűlésektől kezdve a pénz, orvosság, ruházat, élelmiszer és vér gyűjtéséig bezárólag. A Lengyel Vöröskereszt becslése szerint az 1956 októberétől 1957 januárjáig nyújtott lengyel segítség értéke mai árfolyamon számítva elérte a 17 millió amerikai dollárt. – Akkor megmutathattuk, hogy együtt vagyunk, szolidárisak vagyunk. A lengyelek önfeláldozóan siettek segítséget nyújtani a magyaroknak vért adván nekik, azt cselekedvén, amit 1956-ban abban a szegény országban tenni lehetett. Akkora volt a társadalmi nyomás, hogy a kommunista hatóságok kénytelenek voltak repülőgépeket

14

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVII.

rendelkezésre bocsátani az adományok elszállításához – mondta Duda köztársasági elnök.

A kiállítás tengelyét a lengyel adományok gyűjtését és szállítását ábrázoló archív felvételek, valamint Serediuk Péter grafikái alkotják – azé a lengyel származású művészé, aki lengyel édesapjával együtt 12 évesen élte át a budapesti felkelést. Olvashatók a magyarok megsegítésében odaadóan közreműködő személyek visszaemlékezései, Zbigniew Herbert „A magyaroknak” című költeménye és megtekinthető „A magyar testvéreknek” című 1956-os filmkrónika (a Nemzeti Filmtár engedélyével). Az Intézet falait azoknak a transzparenseknek a másolatai is díszítik, amelyeket a lengyel városokban a harcoló magyarokkal való szolidaritási tüntetéseken használtak.

– Számunkra rendkívül fontos, hogy ezzel a vérrel megpecsételjük a több éve tartó barátságot és köszönetet mondjunk a magyaroknak az 1920-ban és 1939-ben tanúsított magatartásukért, amikor – bár az akkori magyar államnak ez nem jött kapóra – mégis átengedték a lengyel katonákat Magyarországon, hogy Nyugaton létrehozhassák a lengyel hadsereget – tette hozzá a Lengyel Köztársaság elnöke.

Duda köztársasági elnök látogatását „VÉRtestvérek” elnevezéssel véradás előzte meg. Ebből a célból a Lengyel Intézet mozitermét a Magyar Vöröskereszt laboratóriummá alakította át. A III., XII. és XIII. kerületi lengyel kisebbségi önkormányzattal közösen szervezett 6 órás akcióban 39 véradó vett részt, akik majdnem 17 liter vért adományoztak. – Ezzel a kezdeményezéssel jelképesen ahhoz a magyarok számára 60 évvel ezelőtt spontán módon kibontakozó vérgyűjtéshez nyúltunk vissza, amelyet a köztársasági elnök említett. Érdemes hozzátenni, hogy a lengyelek akkor 800 liter vért adtak, és az akció tartós eredményeként akkor jött létre az önkéntes véradás máig fennálló lengyel rendszere – mondta el összegzésként Jarosław Bajaczyk, a Lengyel Intézet megbízott igazgatója. A Lengyel Intézetben minden véradó egy tábla csokoládét kapott ajándékba a lengyel GOPLANA csokoládégyártól.

A Lengyel Vöröskereszt adatai alapján a Lengyel Intézet animált infografikát készített az 1956 októbere és 1957 novembere között Magyarországnak nyújtott lengyel adományok mennyiségéről és tartalmi megoszlásáról. Ezt két népszerű magyar portálon, az index.hu-n és a port.hu-n több, mint 55 ezren látták.

A kiállítás november 25-ig tekinthető meg. Várunk szeretettel!

2016

| 15

Életüket kockáztatva A lengyel és magyar vidéki embermentés - kiállításmegnyitó és panelbeszélgetés TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVIII. 2016. november 22. (kedd), 11.00 Helyszín: Holokauszt Emlékközpont 1094 Budapest, Páva utca 39.

Vendégek: dr. Anna Stróż, dr. Balázs Edit, prof. Szita Szabolcs Az Ulma család nevét viselő, a II. világháború alatt zsidó embereket mentő lengyeleknek szentelt markowai múzeum idén november 22-én a budapesti Holokauszt Emlékközpontban mutatkozott be a magyar közönségnek. A találkozón, amelyet „Életüket kockáztatva: a vidéki zsidóság mentése Lengyelországban és Magyarországon” címmel a budapesti Lengyel Intézet szervezett, százan vettek részt a közszolgálati és a helyi televízió kameráinak jelenlétében.

A találkozó prezentációval vette kezdetét, amelyet dr. Anna Stróż, a markowai múzeum vezetője tartott, aki beszélt az általa irányított intézmény programkoncepciójáról, céljairól és székhelyéről. – Bár távol esünk a fő közlekedési útvonalaktól, tevékenységünk első 8 hónapja alatt már 40 ezer látogató keresett fel bennünket, ebből 20%-ot alkotnak a szervezett külföldi csoportok, elsősorban Izraelből. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország volt a náci Németország által megszállt egyetlen olyan ország, ahol a zsidóknak nyújtott segítségért halálbüntetés járt. Ennek ellenére éppen a lengyelek alkotják a legnépesebb nemzeti csoportot a Világ Igazai címmel kitüntetettek között. Dr. Stróż képeket mutatott a múzeumról, a számos magas szintű látogatásról és példákat az intézmény tevékenységéből.

Felkeltette a közönség kíváncsiságát a Börtönszolgálattal kötött megállapodás, amelynek kereté-

16

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXVIII.

ben 16 kárpátaljai börtön rabjai oly módon reszocializálódnak, hogy megismerkednek a zsidó emberek holokauszt alatti megsegítésének történetével. – Intézményünk pozitív üzenetet hordoz. Hangsúlyozzuk az Ulma család magatartásának egyetemes, emberi dimenzióját. Igyekszünk hozzáértéssel adagolni a tragikus részleteket, inkább az értékekre és a jövő nemzedékeinek szóló tanulságra összpontosítunk.

A prezentáció után a panelvitában részt vett Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és dr. Balázs Edit, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem oktatója. Mindketten egyetértettek abban, hogy ápolni kell azok emlékét, akik a nehéz háborús időkben a saját életüket és családjukét kockáztatták, amikor kinyújtották segítő kezüket zsidó polgártársaik felé. Másfelől a kellő arányok érdekében nem szabad elhallgatni a gyalázatos magatartásokat sem. – A zsidók megsegítése Budapesten kívül, a vidéki központokban különös kihívást jelentett.

A kis közösségekben, ahol mindenki ismerte egymást, nehezebb volt elrejtőzködni, a hatóságok és az Egyház hangja által felerősített társadalmi nyomás pedig erősen determinálta az egyének döntéseit – hangsúlyozta Szita professzor.

Befejezésül a Holokauszt Emlékközpont részét képező zsinagógában megnyílt az a kiállítás, amelyet „Életüket kockáztatva – Zsidómentő lengyelek a vészkorszak idején” címmel a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma POLIN állított össze. A kiállítást megnyitó beszédében Jarosław Bajaczyk, a budapesti Lengyel Intézet megbízott igazgatója rámutatott arra, hogy az utóbbi években nagyon élénken fejlődött a múzeumi hálózat Lengyelországban. – Egyesek úgy vélik, hogy a múzeumok egy része, mint pl. a POLIN vagy a markowai versengenek egymással. Mindeközben a látogatók érdeklődése azt mutatja, hogy mindegyikükre szükség van. Sőt mi több, bár a profilok és a feladatok eltérhetnek egymástól, mindezek az intézmények kölcsönösen kiegészítik egymást. A közös cél a művelődés és a lengyel történelmi ismeretek tudatos népszerűsítése. Érdemes megemlíteni, hogy a budapesti Holokauszt Emlékközpont udvarán 2014 óta áll Jan Karskinak, a Varsói Gettó futárának emlékfája.

2016

| 17

1956 a lengyel és a magyar filmművészetben TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXIX. 2015. december 9. (péntek)

Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház

Az 1956-os események 60. évfordulós lengyel-magyar megünneplésének utolsó pontja volt a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban december 9-én pénteken megtartott rendezvény.

Ez az évforduló rendkívül szilárd közös pont Lengyelország és Magyarország barátságának történelmében. Az 1956-os októberi magyar felkelésre nem került volna sor a poznańi június és az általa kiváltott lengyelországi enyhülés nélkül. Másfelől a magyarok szabadságharca kiváltotta a lengyeleknél a szolidaritás és a spontán segítség nem mindennapi reflexét, amelyre mind a mai napig emlékezünk.

Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a Lengyel Intézettel és a Nemzeti Emlékezet Intézetével (IPN) közösen az 1956-os esztendő filmbeli ábrázolásának szentelt egész napos konferenciát rendezett Budapesten. Jerzy Snopek professzor, Lengyelország nagykövete üdvözlő szavaiban rámutatott a kezdeményezés jelentőségére: – Sok lengyel költő volt – akár Miłosz, Przybyszewski vagy Herbert –, akik a harcoló Budapest tragédiája által ihletett verseket írtak. A filmművészetben viszont ezt a témát nem érintették gyakran, vagy a meglévő ábrázolások kevéssé ismertek.

18

| Történelemórák a szabadságról 3

TÖRTÉNELEMÓRÁK A SZABADSÁGRÓL XXIX.

A nézők megtekintették a „13 év, 13 perc” c. filmet Marek Maldis rendezésében, a Filip Bajon rendezte „Poznań 56”-ot, a Deák Péter rendezte „Banned music”-ot, az „Életreítéltek” c. filmet Szakonyi Veronika rendezésében és a Szilágyi Andor rendezte „Mansfeld”-ot. Panelvitát is meghallgattak a legújabb kori történelem filmművészeti tükröződéséről, valamint a történelmi mítoszokról és igazságról. A beszélgetésen részt vett Máthé Áron (a NEB igazgatóhelyettese), Paweł Sasanka (IPN), Pörös Géza (a DUNA Televízió volt igazgatója, újságíró és filmkritikus) és Szilágyi Andor (rendező). A folyosókon meg lehetett tekinteni az „56 a plakátművészetben” c. lengyel-magyar kiállítás grafikáit.

A közönség soraiban helyet foglaltak azok az óbudai középiskolások, akik bemutatták az 1956-os események szemtanúinak részvételével forgatott 10 perces dokumentumfilmjüket, amelyet az országos történelmi tanulmányi verseny keretében az idén májusban készítettek a Lengyel Intézet és a lengyel nagykövetség támogatásával. A pénteki konferenciát kísérő szép plakátot Krzysztof Ducki lengyel grafikus művész, a Magyar Plakát Társaság egyik alapítója alkotta, aki az 1980-as évek óta Magyarországon él.

2016

| 19

Média a Történelemórákról

20

| Történelemórák a szabadságról 3

A Történelemórák a szabadságról a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a budapesti Lengyel Intézet 2014-ben indított programsorozata, amely Közép- és Kelet-Európa demokratikus átalakulásával kapcsolatos témákkal foglalkozik.

Partnerek:

Impresszum A kiadványt kiadta: Lengyel Intézet, Budapest, www.lengyelintezet.hu Fotók: Paweł Karnowski, Réka Hegyháti, Andrássy Universität Budapest, Visegrádi Alap, Lengyel Intézet, Lengyel Nagykövetség Programkoordinátor: Jarosław Bajaczyk Design: Tóth Tamás ISBN 978-83-65427-40-3

Történelemórák a szabadságról 3 2016