Sławik és Antall

nagy „Világ Igaza”

Egy lengyel és egy magyar

SŁAWIK és ANTALL

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

VILÁG IGAZA

Lengyel

Henryk

SŁAWIK (1894. 07.15, Szeroka – 1944. 08. 23, Mauthausen-Gusen német haláltábor) • Henryk, Weronika és Jan Sławik fia Szerokában született szegény, sok gyermekes családban, csak az elemi iskolát végezte el, autodidakta • A Lengyelországhoz csatolásért vívott mindhárom Sziléziai Felkelés (1919, 1920, 1921) résztvevője • A katowicei „Gazeta Robotnicza” (Munkásújság) főszerkesztője (1928–1939) • A sziléziai Lengyel Szocialista Párt egyik élenjáró aktivistája • Hosszú éveken át a Sziléziai és Dąbrowai Szénmedence Lengyel Újságíró Szakszervezetének elnöke • Aktív társadalmi munkás, társszervezője többek között a szegény sziléziai fiataloknak létrehozott munkásegyetemeknek és sportkluboknak • Lengyelország hitleri német megtámadása (1939. szeptember 1.) után háborús menekült, 1939 novemberében Budapesten megszervezte a Magyarországi Lengyel Menekültek Gondozásával Megbízott Polgári Bizottságot, s annak elnöke lett; 1940 márciusától az Emigráns Lengyel Kormány Szociális Minisztériumának hivatalos küldötte; Magyarország németmegszállásáig (1944. március 19.) több tízezer polgári menekült példás pártfogója • A „Világ Igazainak” egyik legnagyobbika (1990.); A Yad Vashemben posztumusz kapott cím odaítélésekor elhangzott, hogy Magyarországon – Antall József és a keresztleveleket kiállító katolikus papok segítségével – Sławik mintegy 5 ezer zsidó származású lengyelt mentett meg • Megkapta a Lengyelország Újjászületése Parancsnoki Keresztjét a Csillaggal (posztumusz, 2004) és a Fehér Sas Érdemérmet (posztumusz, 2010) • 2014 – Henryk Sławik Éve Sziléziában, ez emlékének méltó reneszánsza ebben a lengyelországi régióban • 2014. szeptember 24-én Henryk Sławik mártírhalálának 70. évfordulója és id. Antall József feledésbe merült halálának 40. évfordulója alkalmából a Lengyel Köztársaság Szenátusa és a Magyar Országgyűlés azonos szövegű határozattal ismerte el és örökítette meg a két Barát háborús érdemeit.

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

VILÁG IGAZA

Magyar

Idősebb

ANTALL JÓZSEF (Balaton menti Oroszi, 1896. 03. 28. – Budapest, 1974. 07. 24.)

• szül. Balogh Mária és Antall Lajos három gyermeke közül József, a legidősebb hazafias hagyományokat őrző kisnemesi családban született; a lengyelek iránti sok évszázados testvériség és barátság szellemében nevelkedett • az I. világháború résztvevője; a Przemyśl alatt megsebesült fiatal honvédot egy lengyel asszony mentette meg, amit Antall a visszaemlékezéseiben írt meg; ennek ellenére több mint két évet töltött orosz fogságban • jogászként végzett a budapesti egyetemen (1923), a II. világháborúig három minisztériumban, a pénzügyi, a munkaügyi és a belügyminisztériumban dolgozott • 1924-ben házasságot kötött Szűcs Irénnel, két gyermekük született: Edith és ifj. Antall József, Magyarország rendszerváltás (1990) utáni első miniszterelnöke • 1931 óta a jobboldali Független Kisgazdapárt tagja • a háború kitörése után a Magyar Királyság menekültügyi kormánybiztosa; a több országból származó, gondjaira bízott menekültek között a lengyelek alkották a legnagyobb csoportot; egy Miskolc melletti menekülttáborban ő ajánlotta fel a véletlenül megismert Henryk Sławiknak, hogy hozzák létre a Polgári Bizottságot, amely a lengyel menekültek legfőbb szervezete lett. Kivételes gondoskodásáért a lengyel menekültek a „Lengyelek Apójának” nevezték el.

• Antall ellenezte, hogy Magyarország elkötelezze magát a tengelyhatalmak mellett. Segítette lengyel menekült katonák Franciaországba szöktetését, és ami különösen fontos, több ezer zsidó, köztük lengyel zsidó életét mentette meg szorosan együttműködve ez óügyben Sławikkal. Magyarország német megszállása (1944. III. 19.) után fél évre börtönbe került.

A haláltól barátja, Sławik mentette meg, amit Antall az emlékirataiban írt meg • a háború után újjáépítési (1945. XI. – 1946. VIII.) és pénzügyminiszteri (1946. III-IV.) tisztséget tölt be; két alkalommal kisgazdapárti képviselő, a Magyar Vöröskereszt elnöke (1946– 1948); háború alatti nemes tetteiért és egyértelmű hazafisága miatt 1949-ben a kommunisták a közéletből történő kivonulásra kényszerítették • az 1956-os forradalom idején fiával, Józseffel bekapcsolódtak a szabadságért, a demokráciáért és Magyarország függetlenségéért folyó küzdelembe, elfeledve halt meg 78 évesen • francia, izraeli, angol és lengyel kitüntetésekben, köztük a Lengyelország Újjászületésének Nagykeresztje érdemrendben részesült (2010.)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

valamint Krysia Sławik

Jadwiga és Henryk

Szerokából

Katowicébe

Jadwiga Purzycka és Henryk Sławik esküvője (Varsó, 1928)

Henryk apuka kislányával, Krysiával (Katowice külső része)

A szerokai iskola, itt tanult Henryk (1902)

Krystyna Sławik-Kutermak az édesapjáról, Henryk Sławikról: • Mintha jó előre meg akarta volna osztani velem a tudását a lóhere levélkéitől kezdve egészen a nagypolitikát érintő kérdésekig, mindezt természetesen egy gyermek szintjén.

• Hosszan magyarázott, és arra kért, egész életemre jegyezzem meg, hogy értékes, becsületes és jellemes embernek azt nevezzük, aki mindig tiszta lelkiismerettel nézhet szembe önmagával. Ő ilyen volt.

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

Krysia és édesanyja, Jadwiga, mielőtt illegálisan Magyarországra távoznak (Varsó, 1943)

nemzet hősei

lengyel háborús menekült

Több mint 120 ezer

A lengyel–magyar

barátság ereje A háború kitörése után, 1939 szeptemberében Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök bátran nemet mondott Hitlernek arra a szándékára, hogy a Wehrmacht csapatai átvonuljanak Magyarországon, s így délről is megtámadhassák Lengyelországot. Amikor pedig 1939. szeptember 17-én a Lengyel Köztársaság keleti részét elfoglalták a szovjetek, a magyarok megnyitották határaikat a Kárpátokban több mint 120 ezer lengyel menekült előtt. A katonai menekülteket 141 településen, a polgári menekülteket pedig 114 városban és faluban helyezték el. 1940 júniusáig Magyarország, a német tiltakozások ellenére, lehetővé tette a lengyel menekültek vezetésének, hogy a Franciaországban alakuló új lengyel hadsereghez átjuttassanak mintegy 40 ezer katonai menekültet, ami Magyarország 1944-es márciusi német megszállásának egyik indoka lett.niemieckiej Węgier w marcu 1944 toku.

Horthy Miklós kormányzó

Teleki Pál miniszterelnök

Lengyel katonák már Magyarországon (Jasina/Körösmező) Polski żolnierz pisze: „Niech żyją Węgry !”

Antall József lányával, Edithtel és Varga Béla plébános

Baló Zoltán ezredes, a katonák pártfogója

Az egyik legnagyobb katonai táborban (Esztergom)

„Amikor lábunk szülőhazánk szent földjét érinti újból, akkor sokan közülünk visszatekintenek majd a vendégszerető magyar földre, amely oly szívélyesen vont magához, és annyi éven át táplált bennünket.(…) E nép minden rétege, kicsik és nagyok, bajtársaink voltak a bajban (…) Soha ne feledjük őket!” (Henryk Sławik, „Wieści Polskie”, Budapest, 1943.05.12)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

védő ernyője alatt

Sławik és Antall

Példamutató

GONDVISELŐK

• A Polgári Bizottság megalakulásától kezdve a legfiatalabb és az ifjú lengyel menekültekről való gondoskodás tartozott Sławik legfontosabb feladatai közé. (…) Sławik nem magát, hanem a másik embert helyezte előtérbe. Ugyanígy tett Antall is – Stefania Pielok, Sławik elnök bizalmas titkárnője • A Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter által reá bízott feladatok értelmében minden menekültet – függetlenül nemzetiségüktől – nagyon szívélyesen kezelt, de a lengyeleket különösen – Edith, Antall József leánya

Główna gazeta polskich uchodźców

Henryk Sławik elnök Polgári Bizottságának egyik kiadványa

Szabadban tartott kémia óra a boglári iskolában

• A tisztesség, a barátság és a jólelkűség megtestesítője volt. Soha nem mérlegelte, hogy egy adott személynek nyújtson-e segítséget vagy nem. (…) Ha egy menekült zsidó származású lengyel volt, akkor kétszeresen kellett neki segíteni. És Sławik ezt tette – Salamon-Rácz Tamás, a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottságból

Kis színészek magyar közönségnek tartott sikeres fellépés után (Kadarkút)

H. Sławik (középen) a boglári iskola vezetőivel és tanulók egy csoportjával

Antall József (jobbról) és Bernadotte svéd hercegnő (középen) a balatonboglári iskolában

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

BARÁTOK

Igaz

Sławik Antallnak:

Lengyelország így fizet…

Antall József Henrykről „életre, halálra szóló barátjáról”: 1942-43-ban Sławik több alkalommal is Svájcba, esetleg Törökországba távozhatott volna, de nem tette. Segíteni akart, és segített is honfitársai ezrein, akik megbíztak benne, és sorsukat a kezébe tették.

A gestapósok szembeállítottak bennünket és felolvasták az ellenem emelt vádpontokat.

Henryk pontonként utasította vissza azokat (…) Egy óra múlva visszavittek a tárgyalás folytatására. Sławik arca ütésektől eléktelenítve, feje csupa vér. (…) A Svábhegyről fekete autóban visszavittek a törvényszéki börtönbe. Útközben szótlanul, magunkba szállva gubbasztottunk. A sötétben kerestem kezét, hogy megköszönjem az életemet. Visszasimogatott, és halkan elhárítóan súgta: LENGYELORSZÁG ÍGY FIZET

Balról: Henryk Sławik, tiszt. Antoni Miodoński, Antall József és egy ismeretlen lengyel tiszt Fehérvárcsurgón (1943)

Bizalmas munkatársak, odaadó barátok

Henryk Sławik lengyel menekült egyetemisták között

H. Sławik egyetlen személyes holmija, amely megmaradt. Ezt a Az igaz barátok karikatúrái Jotes (Jerzy Szwajcer) zsebórát Henryk a kislányának, Krysiának adta, amikor utoljára ábrázolásában találkoztak 1944 júliusában egy Balaton menti rejtekhelyen

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

Háza”

„Lengyel Tiszti Árvák

SŁAWIK

hosszú listája „Sławik listája” négyszer hosszabb, mint a Spielberg által híressé tett „Schindler listája”. Sławikot „lengyel Wallenbergnek” nevezik. Raoul Wallenberget pedig „svéd Sławiknak” lehet nevezni. Amikor a svéd diplomata 1944 nyarán Budapestre érkezett, hogy zsidókat mentsen, a Mauthausen-Gusen haláltáborban Henryk Sławik, akit többek között zsidó menekültek 4 éven át tartó menekítéséért halálra ítéltek, az ítélet végrehajtására várt.

Legendává nőtt az 1943 tavaszán H. Sławik és Antall J. által a Duna menti Vácott száz zsidó árva befogadására létrehozott árvaház, amely megtévesztésül a „Lengyel Tiszti Árvák Háza” nevet viselte. Gondozóik a gyerekek evakuálását olyan gondosan készítették elő, hogy Magyarország német megszállása (1944. március 19.) ellenére mindannyian szerencsésen túlélték a háborút.

H. SławikHenryk és AntallSławik J. a menekültek egyik rendezvényén i József Antall senior

Henryk zvi Zimmermann fél évig segítette Sławikot zsidó hittestvérei menekítésében. Ő intézte el, hogy a Polgári Bizottság elnöke megkapja a „Világ Igaza” címet

LÁNYOK:

FIÚK:

.............................

..........................

Stanisław Armelik Stanisław Aruchit Tadeusz Czerny (Iccak Czerny) Adolf Cebulak Józef Cycar Władysław Cycar Józef Duda Fryderyk Fischer Adam Freilich Marian Górecki Artur Garncarski Leonard Haberczak Zdzisław Hanowicz Jan Lipiński Henryk Makowiecki Henryk Managiewicz Adam Matula Mieczysław Mieszkalski Julian Majster Jan Nahurski Mieczysław Nahurski Alfred Pogorzelski Marek Pogorzelski Jan Ryba Bernard Rychter Andrzej Sarnecki Jan Siankowski Adam Siankowski Leon Schor Maurycy Sobel Tadeusz Turek

Jadwiga Cebulak Zofia Czerna (Sofi Magids) Leokadia Czeruska Liba Ehrenberg Rywa Ehrenberg Cyla Ehrenkranz (Cipora Lewawi) Tova Feldman (Tova Steiner) Maria Góral Maria Gruczelak Zofia Gruczelak Kazimiera Jędrychowska Jadwiga Koszak Jadwiga Królik Róża Kowalska Irena Lewińska Stefania Lewandowska Zofia Madej Stefania Malinowska Stefania Mojsowicz Janina Michalska Maria Nahurska Fryderyka Nahurska Teresa Nahurska Irena Owide Anna Rudek Maria Rutkowska Zofia Rutkowska Anita Szlachta Jadwiga Solnicka Irena Stus Zofia Stus Zofia Tola Sobol Anna Sadońska Fryderyka Zeller Ewa Zydroń

Jakub Gurfeinnek, a budapesti Műegyetem hallgatójának dokumentuma, amelyet Sławik segítségével állítottak ki Antoni Sobolewski névre.

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

a Duna-kanyarban

Száz árva

szerencséje

Zsidó paradicsom

Tova Steiner (jelenleg Feldman) a Sławik által küldött lekvárral keni a kenyeret a híres váci zsidó árvaház legfiatalabb gyerekeinek

Az árvaházak csoportjának egyike, amelyet álcázásul Sławik és Antall „Lengyel tiszti árvák házának” nevezett el. A második sorban balról a nevelők: Izaak Brettler, Mina Brettler és Franciszek Świder (vezető)

• Én hiszem, hogy ő isteni küldött volt. A németek azt tették velem, hogy egyedül maradtam ezen a világon. Azt, hogy ma élek és Izraelben lakom, hogy olyan nagy családom van, gyerekeim, unokáim és dédunokáim, összesen több mint 30 ember, ezt mind annak köszönhetem, hogy Sławik megmentett – Cipora Lewawi (Izrael) • Gyakran imádkoztam Sławikért, így akartam neki megköszönni a váci zsidó árvaházról való gondoskodást. Mintha új életet adott volna nekünk. Ha ő nincs, elpusztultunk volna. Hiszen Magyarországra is bevonultak a németek, mi pedig életben maradtunk.

Hát hogy lehetne ilyen embert elfelejteni?! – Tova Feldman (Izrael)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

felelősségtudata és bátorsága

Sławik és Antall

Sikeres ÁLCÁZÁS • Váci tartózkodásunk alatt kirándultunk, fürödtünk a Dunában, mintha nem is lett volna háború – Sofi Magids vel Zofia Czerna (Ausztria)

A zsidó gyerekek váci árvaháza a legnehezebb kihívások közé tartozott, amellyel 1943 tavaszán Sławik és Antall szembekerült

Zsidó árvák odaadó gondviselőikkel

A Duna-kanyarban lévő árvaház legidősebb lakói

Antall J. és H. Sławik váci árvák körében

• Sławik szeméből sugárzott a jóság. Sosem felejtem el, hogy miután a németek által megszállt Lengyelországból Budapestre menekültem, elküldött a Balatonnál lévő iskolába, s ezzel megmentett – Ludwik Halperin (Izrael) • Minden nála jelentkező zsidónak elintézte a magyarországi tartózkodáshoz való jogot. Sławik barátként kezelt bennünket – Jakob Gurfein (Izrael) • Tudom, és nem felejtem el, hogy sok lengyel ember mentett zsidókat élete kockáztatásával. Sławik azonban még köztük is kivételes valaki volt. Szívvel-lélekkel végezte ezt a munkát, pedig tudta, hogy az életével fog fizetni! – Henryk zvi Zimmermann, a Polgári Bizottság elnökének fél évig munkatársa volt (Lengyelország/Izrael)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

1944. augusztus 23-án

Kivégezve

MAUTHAUSEN-GUSEN

német koncentrációs tábor

Halálbarakkok Mauthausen-Gusenben

Ezt az unikális „Mauthausen-Gusen-i nyilvántartó kartont” az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában találta meg a táborban kivégzett Kazimierz Gurgulnak, a híres balatonboglári lengyel iskola tanárának családja. Kiderül belőle, hogy 1944. augusztus 23-án a német hóhérok 16.00 és 16.15 óra között felakasztották a magyarországi lengyel menekültek vezetésének öt tagját: Henryk SŁAWIKOT, Andrzej PYSZT, prof. Stefan FILIPKIEWICZET, Józef FIETZ-Edmund FIETOWICZOT és Kazimierz GURGULT

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

a Yad Vashembe

Izaak Brettler beadványa

Emlékezés

az árvaház létrehozóira

Izaak Brettler ügyvéd, aki a háború alatt a váci árvaházban a zsidó gyerekek nevelője volt, nem feledkezett meg az árvaház megalapítóiról és gondviselőiről. Hálája jeléül 1977-ben beadvánnyal fordult a jeruzsálemi Yad Vashem Intézethez, hogy nevezettek kapják meg a „Világ Igaza” címet. Formális akadályok miatt az ügyet végül 1990-ben vitte sikeresen véghez Henryk zvi Zimmermann, az izraeli kneszet egykori elnökhelyettese.

LENGYEL TISZTI ÁRVÁK HÁZA /

Agnieszka Wawrzyszeknek, a Jastrzębie Zdrój-Szeroka 3. sz. Gimnáziuma tanulójának grafikája

36 megmentett személy neve a nagyon hosszú „Sławik Listájáról”

Izaak Brettler beadványa a jeruzsálemi Yad Vashem Intézethez (1977)

• Azzal, hogy a konspiráció minden előírását Sławik is, Antall is, mi is szigorúan betartottuk, hozzájárultunk több ezer zsidó származású lengyel menekült megmentéséhez – Barbara Czerwińska, Antall J. irodájában a lengyel szekció munkatársa

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

1990. november 6.

Yad Vashem Itézet:

Ötezer

megmentett személy

A „Világ Igaza” kitüntetés oklevele és emlékérme, amelyet Krystyna Sławik-Kutermak vett át Jeruzsálemben 1990. november 6-án

A Lengyel Posta által 2010-ben kiadott postai levelezőlap

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

Yad Vashem Itézet: 1990. október 1.

Magyar „Világ Igaza” Id. Antall József

Id. Antall József utolsó akaratának megfelelően ilyen tartalmú felirat került 1974-ben budapesti sírjára Id. Antall József, a „Világ Igaza” díszoklevele

Ifj. Antall József, akkori magyar miniszterelnök a Yad Vashem Intézetben átveszi az édesapjának, id. Antall Józsefnek ítélt oklevelet és emlékérmet (1990. október 1)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

Id. Antall József budapesti sírja

nemzet hősei

Jeruzsálemben

Henryk Sławik lánya

Imádság, a kántor éneke,

ÖRÖKMÉCS…

Az én apámnak nincsen sírja. És Apám temetésén sem lehettem jelen. És ott, Izraelben az volt az érzésem, hogy részt veszek benne. A ceremónia olyan volt, mint egy szentélyben: imák, Jeruzsálem legjobb kántorának magával ragadó éneke, koszorúk, örökmécs. Aztán egy külön aulában meghallgattuk izraeli vezető személyiségeknek, a Yad Vashem képviselőinek és azoknak a megható beszédét, akik Édesapámnak köszönhetik életüket – Krystyna Sławik-Kutermak

Krystyna Sławik-Kutermak a Yad Vashemben (1990. 11. 6.)

(…) Megemlékezünk Henryk Sławikról és kitüntetjük őt posztumusz azért, amiért megmentett minket Magyarországon lengyel katolikusokként, és lehetővé tette, hogy túléljük azt a poklot (…) Most, Krystyna, a te kezedbe helyezzük legszívélyesebb köszönetünket mindazért, amit Édesapád tett értünk – Henryk zvi Zimmermann az 1990-ben Yad Vashemben tartott ünnepségen

Krystyna Sławik-Kutermak, Henryk zvi Zimmermann és egy ismeretlen

Krystyna Sławik-Kutermak édesapja által megmentettek között

Henryk Sławiknak az egyik legnagyobb „Világ Igazának” rendkívüli tetteit elismerő kitüntetés híre nem jutott el akkor sem a lengyel, sem a nemzetközi közvéleményhez – Grzegorz Łubczyk, 2001 óta H. Sławik tetteinek propagálója.

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

Az emlékezés visszaállítása

Sławik és Antall:

ÉLET UTÁNI ÉLETE

Azzal, hogy 2001 közepe táján Hajfából Varsóba érkezett az 1943 szeptembere és 1944 márciusa között H. Sławik zsidó munkatársaként működő Henryk zvi Zimmermann (balról a harmadik), és találkozott a képen látható személyekkel, megkezdődött a máig tartó harc azért, hogy ez a nagy „Világ Igaza” elnyerje méltó helyét a II. világháború történetében.

Balról: Bogumił Dąbrowski, a híres balatonboglári gimnázium tanulója, Jan Stolarski, ’39 szeptemberének katonája, magyarországi menekült és Grzegorz Łubczyk (jobbról az első) H. Sławik tetteinek évek óta propagálója (előadások, cikkek, könyvek és dokumentumfilmek)

Sławikot Henryk Zimmermann nevezte el lengyel Wallenbergnek. Grzegorz Łubczyk szerint Zimmermann indulatosan kérdezgette: „Miért nem dicsekszetek vele?” – Tomasz Stańczyk (Rzeczpospolita, 2004. 01. 14.)

Ha Lengyelországnak jobb PR-ja lenne, akkor a sok magyar szidót megmentő Raoul Wallenberget „svéd Sławiknak” nevezhetnék – Witold Liliental (Gazeta, Toronto, 2007. 09. 21-23) Sławik az egyik legszebb második világháborús személyiség. A polonista újságírókban fontos szövetségest látok Sławik tetteinek világszerte történő megismertetésében – Zbigniew Ringer (Centrum, New York, 2077 novembere)

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei

a „VILÁG IGAZA”

SŁAWIK és ANTALL Forgatókönyv, szövegek, fotók és dokumentumok GRZEGORZ ŁUBCZYK

Egy sziléziai lengyel

Grafikai tervezés ALICJA MIZIOŁEK

Magyarra fordította SZENYÁN ERZSÉBET

KIÁLLÍTÁS A LK. KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA DIPLOMÁCIAI ÉS KULTURÁLIS FŐOSZTÁLYA

2016

Három nemzet, a lengyel, a magyar és a zsidó

nemzet hősei