Ez POLSKA

Ez

Ez

bennfentes Ăştikalauz beavatatlanoknak

ls11

• Gdynia •• Gdańsk 2 1

Sopot

fm sp mu2 te4in5 un2

ls5

ls15

•

Olsztyn

ls16

• Szczecin

2 sp in3

• Bydgoszcz fm4 • Toruń 3

sp un9

sp ls 3

13

• Poznań 3 te

ls7

• Łódź

ls1 un11 in1 Jelmagyarázat un UNESCO világörökségi helyszínek te Színházi fesztiválok fm Film fesztiválok mu Zenei fesztiválok sk Művészeti fesztiválok sp Sportesemények in Egyéb rendezvények ls Nemzeti parkok és természetvédelmi területek

Erdők Nemzeti parkok Tájvédelmi körzetek Natura 2000 területek

• Wrocław 1 5

fm fm sk

un3 te2

un4 ls6

sp6

3

un6 ls te1 fm3 mu4sk2

mumu 1

3

9

Katowice

un5

Kraków (Krakk

•

12 un un 8

•

Zakopane

sp5

ls12

sp6

Tartalomjegyzék Lengyelország és a lengyelek

ls10ls14

in2 ls8

ls3

•

Városok & régiók

Białystok

un ls 1

2

Warszawa (Varsó) 48 Łódź 62 Katowice & Szilézia 72 Kraków (Krakkó) 84 Rzeszów 96 Lublin 102 Białystok & Podlasie 110 Olsztyn & Warmia 118 Hármasváros (Gdańsk, Gdynia, Sopot) 128 Szczecin 140 Poznań 148 Wrocław 158 Bydgoszcz & Toruń 168

in4 (Varsó) • Warszawa 7 5 3 4

un te sp sp fm1sk4

• Lublin

Üzleti élet, tudomány & innováció

un

10

un13

Üzleti élet 177 Design 184 Tudomány & innováció 188

Kultúra

• Rzeszów

kó)

Lengyelország legjava 4 Lengyelország – ahol a logika a feje tetejére állt 22 10 ok, hogy Lengyelországba látogass 30 Lengyelország fenevadjai 34 Lengyelek: a romantikus hódítók 40

un14 ls4

Film 193 Popzene 198 Vizuális művészet 202 Kortárs komolyzene 206 Építészet 209 Irodalom 214 Előadó-művészet 218

Sport & Fitness 222 Gasztronómia 230

UNESCO világörökségi helyszínek un1 Białowieżai erdő un2 A Német Lovagrend vára Malborkban un3 A wrocławi Centenáriumi Csarnok un4 Jawor és Świdnica béketemploma un5 Auschwitz-Birkenau náci

német koncentrációs és meg semmisítő tábor (1940-1945)

un6 Krakkó történelmi városközpontja un7 Varsó történelmi városköz pontja un8 Kalwaria Zebrzydowska:

manierista építészet,

parkosított tájkomplexum

és Zarándokpark un9 Toruń középkori városa un10 Zamość óvárosa

un11 Muskaui park / Park Mużakowski nemzetközi globális geopark un12 A Wieliczkai és Bochniai királyi sóbányák un13 Kis-Lengyelország déli részének fatemplomai un14 A Kárpátok ortodox fatemplomai Lengyelországban és Ukrajnában

Fesztiválok és rendezvények te1 I steni Színjáték Nemzetközi Színházi Fesztivál – Krakkó te2 Dialog Nemzetközi Színházi

Fesztivál – Wrocław te3 Malta Fesztivál – Poznań te4 Shakespeare Fesztivál – Gdańsk te5 Varsói Színházi Találkozó

fm2 Gdyniai Filmfesztivál fm3 PKO OFF CAMERA Nemzetközi Független Filmfesztivál – Krakkó fm4 CAMERIMAGE Nemzetközi

Mozgókép-művészeti Film fesztivál – Bydgoszcz fm5 T-Mobile Új Horizontok Nemzetközi Filmfesztivál – Wrocław

Művészeti fesztiválok

Zenei fesztiválok

sk1 K ontextusok – Sokołowskói Nemzetközi Efemer Művészeti Fesztivál sk2 Krakkói Fotóhónap sk3 SURVIVAL Művészeti Szemle – Wrocław sk4 Varsó Épülőben” Fesztivál

mu1 Off Fesztivál – Katowice mu2 Open’er Fesztivál – Gdynia mu3 Tauron – ­Fesztivál – Katowice mu4 Unsound Fesztivál – ­Krakkó

Színházi fesztiválok

Filmfesztiválok fm1 D ocs Against Gravity Filmfesztivál – Varsó, Wrocław

Sportesemények

sp3 Lengyel Salakmotor Nagydíj – Toruń, Gorzów Wielkopolski, Varsó sp4 PZU Varsó Maraton sp5 FIS Síugró Világkupa – Zakopane sp6 Tour de Pologne Egyéb rendezvények in1 Castle Party, Bolków in2 Country & Folk Piknik, Mrągowo in3 A grünwaldi csata újrajátszása in4 Az 1920-as varsói csata újrajátszása in5 Domonkos-napi vásár, Gdańsk

sp1 H erbalife Ironman 70.3 Gdynia sp2 Hubert Jerzy Wagner Emléktorna – évente változó helyszín

Nemzeti parkok és természetvédelmi területek ls1 Barycz-völgyi Tájvédelmi Körzet (Stawy Milickie Természetvédelmi Terület, 12 Natura 2000 tervhez tartozó terület) ls2 Białowieżai Nemzeti Park ls3 Biebrzai Nemzeti Park (Biebrzai mocsár – Czerwone Bagno Természetvédelmi Terület) ls4 Bieszczadi Nemzeti Park ls5 Bory Tucholskie Nemzeti Park, Bory Tucholskie UNESCO Bioszféra-rezervátum

ls6 Jaskinia Niedźwiedzia (Medve Barlang) Természetvédelmi Terület ls7 Kampinosi Nemzeti Park / Kampinos-erdő UNESCO Bioszféra-rezervátum ls8 Mazuri Tájvédelmi Körzet, Łuknajno-tó UNESCO Bioszféra-rezervátum ls9 Ojcówi Nemzeti Park ls10 Rospuda-völgy (Natura 2000: Augustów-menedék)

ls11 Słowiński Nemzeti Park / Słowiński UNESCO Bioszféra-rezervátum / Natura 2000: Słowiński-menedék ls12 Tátrai Nemzeti Park, Tátra UNESCO Bioszféra-rezervátum ls13 Warta-torkolat Nemzeti Park (Słońsk Természetvédelmi Terület) ls14 Wigry Nemzeti Park ls15 Wolini Nemzeti Park ls16 Wyczółkowski Cisy Staropolskie Természetvédelmi Terület

5

Varsó – a Powiśle klub a Poniatowski hídról nézve.

A használaton kívüli Warszawa-Powiśle vasútállomás korábbi jegypénztára új életre kelt, és napjainkban Varsó egyik legnépszerűbb bárja •

6 Lengyelország a tengertől a Tátráig húzódik. A Balti-tenger partján elterülő strandjai remek úti célt jelentenek a nyaralók számára •

7

8

Warmia és Mazúria Lengyelország az ezer tó országa. A Jeziorak Lengyelország leghosszabb és – felszínét tekintve – hatodik legnagyobb tava •

9

10 Krakkó – hagyományokba ágyazott szórakozás. Nyaranta a Visztula-partnak a Wawel, a királyi vár lábánál elterülő szakasza az egyik legkedveltebb találkahely •

11

12 Gdańsk kikötője az egyik legnagyobb Balti-tengeri kikötő. Északi része alkalmas a Baltitengert járó legnagyobb hajók fogadására is. Lengyelország legmodernebb mélytengeri konténer-terminálját, a DCT Gdańskot 2007-ben adták át •

13

14

Lengyelország 15 repülőtérrel dicsekedhet, utasszámát tekintve a wrocławi Kopernikusz repülőtér köztük az ötödik legforgalmasabb. A nyári időszakban kínált számos charterjárat mellett hat légitársaság üzemeltet rendszeres járatokat a wrocławi reptérre. A Kopernikusz repülőtér két egymást követő évben is elnyerte a Business Traveller Award díjat •

15

16 Varsó – a hihetetlen történelemmel rendelkező, nyüzsgő, modern főváros •

17

18 A lengyel-szlovák határon fekvő Tátra – mely része az UNESCO Ember és bioszféra programjának – Lengyelország legfestőibb hegyvonulatai közé tartozik.

A turisták összesen 92 csúcsát mászhatják meg, a hegység lengyel részét évente több mint három millióan keresik fel.

A Morskie Oko a Tátra legnagyobb tava •

19

20

21

Fehér gólyák – a hőn szeretett ismerősök Lengyelországban

52

ezer

fehér gólyapár él.

Ez a világ gólyanépességének körülbelül

20%

Vándorlás A gólyák (balra) évente nagyjából öt hónapot töltenek Lengyelországban. Vonulásuk augusztusban veszi kezdetét. Mielőtt délre repülnének, a gólyák hatalmas csapatokba gyűlnek (lengyelül sejmik, vagyis kis szejm, gyűlés), melyek az adott terület valamennyi madarát magukba foglalják. A gyülekezésre szolgáló helyet a csapatok ösztöneikre hagyatkozva választják ki.

Lengyelországot elhagyva a fenséges madarak délkelet felé repülnek, a Boszporuszt, a Közel-Keletet és a Sínai-félszigetet átszelve útban Kelet- és Dél-Afrika felé. Úti céljaik között szerepel Szudán, Csád, Kenya, Malawi, Tanzánia és Zambia és Dél-Afrika is •

Vándorlásuk során a gólyák

6-11

ezer km

tesznek meg.

Kedvező körülmények között akár

250 tesznek meg.

km naponta

22

Lengyelország, – ahol a logika a feje tetejére állt Lengyelország a Visztula partján fekszik. És e folyó mentén került sor mindarra a hol többé, hol kevésbé drámai eseményre, amely Lengyelországot napjaink minden szempontból nézve európai orszá­ gává tette. Ehhez pedig nemcsak a multinacionális cégek neon­ reklámjai kellettek, hanem az az átalakulás is, ami a lengyelekben játszódott le.

Lengyelország és a lengyelek

23

FENT: Autó suhan el Krakkó története és hősei mellett; a falon Nowa Huta építőmunkása, II. János Pál pápa és Czesław Miłosz, a Nobel-díjas költő • BALRA: A Szolidarítás mozgalom 1989-es Délidő választási plakátja Gary Cooperrel. A plakát tervezője Tomasz Sarnecki volt.

Egyértelmű üzenetet hordozott: szavazz, hogy segíts megdönteni a kommunizmust •

A lengyel kreativitás, találékonyság, lelkesedés és nyitottság tette lehetővé, hogy a nemzetközi összehasonlításokban oly sokáig háttérbe szorult ország végül előretörjön a vállalkozói, innovációs és hatékonysági rangsorokban.

Lengyelország szolidaritást vállalva a világgal kirántotta magát a kommunizmus keltette mély válságból, ahol mindössze két tévé csatornát lehetett fogni. Mindez a len-

gyelek elszántságának volt köszönhető, akik gazdag hagyományaikból merítve képesek voltak túlélni a legnehezebb időket is – beleértve az áramkimaradásokat és a húshiányt.

Lengyelország a Visztula partján fekszik. E folyó partján váltak felnőtté a lengyelek modern példaképei, köztük II. János Pál pápa vagy Lech Wałęsa, noha a szabad Lengyelország ikonja manapság a focista Robert Lewandowski. A Nobel-díjas

24

Lengyelország és a lengyelek

BALRA FENT: A lengyel ábécé a latinra épül és 32 betűből áll. A fényképen: a legrégebbi lengyel ábécé a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Trinity College gyűjteményében •

Wisława Szymborskának és Czesław Miłosznak köszönhetően Lengyelország a költők hazájaként is hírnevet szerzett.

Az irodalom fejlődését a zengzetes lengyel nyelv is táplálja, amit több mint 40 millióan beszélnek Lengyelországban és szerte a világon. A lengyelek közlékenységét ismerve még az sem kizárt, hogy valahol másutt is használják ezt a nyelvet galaxisunkban; mindez azonban még nem került megerősítésre. A lengyel nyelv a latin ábécére épült, századokon keresztül formálódott, míg végül az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike lett. Egyedülálló névszó- és igera-

BALRA: Kétnyelvű helységnévtábla a falvak kasub elnevezésével. Azokon a területeken, ahol nemzeti, etnikai vagy regionális nyelvi kisebbség él, használhatóak a helységneveket kisebbségi nyelven is feltüntető, kétnyelvű feliratok •

gozási szabályainak csodálattal adóznak mindazok, akik elég bátrak ahhoz, hogy kísérletet tegyenek a megszelídítésére. Ők sem értik, miképpen lehet, hogy ha egy baráti társaság együtt vacsorázik, legyenek a tagjai bármilyen neműek: jedzą – vagyis esznek –, ám amint az étkezés befejeződött, a nők: jadły, míg a férfiak: jedli. A kicsinyítő képző túlzásba vitt használata éppígy megdöbbenti a külföldieket. Hogy az életben némi örömöt leljenek, a lengyelek nem csak egyszerűen a pénzt (pieniądze), hanem a „pénzecskéjüket” (pieniążki) költik, kávé gyanánt kawkát kortyolgatnak kawa

fent: A varsói Ostrogski-palotában található a Fryderyk Chopin Múzeum. Gyűjteményének egy része bekerült az UNESCO Világemlékezet Programjába is.

A multimédiás tárlat a „nyitott múzeumok” mozgalmának elképzeléseit valósítja meg, ahol a látogatók maguk határozzák meg, milyen útvonalon barangolják be a kiállítóteret •

Lengyelország és a lengyelek

25

fent: A 2010-es Shanghai Világkiállítás lengyel pavilonjának terveit a varsói székhelyű WWAA stúdió készítette, látványosan emelve ki a népmű-

vészeti papírkivágásoknak a kortárs építészet nyelvére alkalmazott motívumait •

helyett, és képtelenek úgy sétára (spacer) indulni, hogy az ne bizonyuljon épp csak egy kis levegőzésnek (spacerek).

A lengyel nyelv számos nyelvváltozatban és dialektusban létezik, melyek különböző földrajzi és demográfiai feltételek mellett alakultak ki. Az ország 1772 és 1918 közötti felosztottsága a nyelv elnémetesedéséhez, illetve eloroszosodásához vezetett, mely mindmáig érezteti hatását. Sziléziában és Pomerániában napjainkban is akad, aki szentül meg van győződve arról, hogy a szneka z glancem – egyfajta cukormázzal bevont csiga – hamisítatlan lengyel kife-

jezés, miközben valójában a német mázas (Glanz) csigából (Schnecke) ered. Létezik egy másik hivatalosan elismert nyelv is Lengyelországban: a kasub, melyet több mint százezer kasub beszél – egy pomerániai szláv törzs leszármazottai, ami a Balti-tenger partvidékét népesítette be a középkorban.

Lengyelországot évszázadokon keresztül rendkívül toleráns országnak tartották, mely számos nemzeti kisebbségét, köztük a tatárokat, a karaitákat, a lemkókat vagy a romákat, sőt, a közelmúltban a harmonikás énekest, Czesław Mozilt is arra ösztönözte,

26

Lengyelország és a lengyelek

hogy itt keressen menedéket a történelem forgatagában. Hozzátéve, hogy hatalmas zsidó örökségük ugyanígy tovább él a lengyelek emlékezetében és kultúrájában. Varsó új intézménye, a Polin – a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeuma – a lengyel területek zsidó-lengyel együttélésének krónikásaként szinte azon nyomban kötelező látványossággá vált.

Lengyelország a Visztula partján fekszik. Ez a folyó köti össze a hegyes-völgyes délt a tengermelléki északkal. Az ország változatos tájai óhatatlanul mély benyomást tesznek még az olyan harcedzett

turistákra is, akik „mindent láttak már” az interneten. A fenséges Tátra, a varázslatos Beszkidek és a rejtelmes Óriás-hegység a friss levegő mellett olyan káprázatos látvánnyal is szolgál, melyet elég csak megörökíteni, hogy a parádés felvételek aztán minden bizonnyal lájk-hullámokat söpörjenek be a közösségi médiában. A grillezett hal illata belengi a széles, homokos Balti-tengeri strandokat, arra késztetve az embert, hogy tovább időzzön a parton – legalább egy pisztráng vagy lepényhal erejéig. A Mazuri tóvidék a legszerteágazóbb igényeket is kielégíti, keressünk bár kalan-

Lengyelország és a lengyelek

27

Szent Iván éjszakáját (Noc Świętojańska) a június 23-áról 24-ére virradó éjszakán ünneplik. Kivételes társasági esemény, amely tömegeket vonz a folyópartokra, ahol aztán koszorúkat bocsátanak vízre •

dot, isten háta mögötti, félreeső zugot vagy épp szúnyogokat. Úgy tűnik, még a reklámok sem képesek Lengyelország gyönyörű vidékeit elcsúfítani. „Vízvezeték-szerelés és tanácsadás” – az ehhez hasonló feliratokkal ellátott óriásplakátok, bannerek és hirdetőtáblák olyannyira elleptek mindent, hogy mostanra a legkifinomultabb esztéták sem figyelnek fel rájuk.

Lengyelország a Visztula partján fekszik. A Visztula és mellékfolyói szüntelenül táplálják a földet, így járulva hozzá a mezőgazdaság virágzásához. Nem meglepő, hogy Lengyelország egészen a közelmúltig alapjá-

ban véve agrár országnak számított. A népi kultúra és művészet hamar fejlődésnek és gyarapodásnak indult. A legfontosabb lengyel exportcikknek a festett húsvéti tojás és a gurálok bőrpapucsa számított, a kultúrát pedig a Mazowsze népi együttese képviselte.

Lengyelország mára modern országgá vált, fiatal lakói levetkőzték múltbéli komplexusaikat, és a világot immár a saját feltételeik szerint hódítják meg. Ez nem jelenti azt, hogy megfeledkeztek volna népi örökségükről, amit a világszerte népszerű Kapela ze Wsi Warszawa zenekar nagyszerű zenéje is tanúsít.

28

Lengyelország és a lengyelek

Varsó Multimédiás Szökőkút Parkja a pihenésre vágyók kedvence lett •

Lengyelország a Visztula partján fekszik. Ez a folyó pedig épp olyan szabálytalan és kiszámíthatatlan, akár a lengyelek természete. A fiatalok többsége messzire kerüli a kitaposott utakat, ezért is tették híressé Lengyelországot az innovatív megoldások, eredeti tudományos elképzelések, illetve az ország számtalan fesztiválján megmutatkozó, gazdag kulturális élete.

Mindez abból az elképesztő energiából fakad, amely ott bujkál ebben a szüntelenül fejlődő országban. Lengyelország nyitása a világ felé a fiatalok szellemi horizontjait is kiterjesztette; mobilizálja őket a külföldi utazás, a tanulás és a szerelem. Az eredmény az irodalom, a zene és a művészet felvirágzása lett. A gazdaság egyre terjeszke-

dik, a lengyelek pedig minden vele született pesszimizmusuk ellenére egyre boldogabbak és boldogabbak. Lehet, hogy időről időre emlékeztetni kell őket erre, de akkor is olyan országban élnek, amelyért érdemes dolgozni.

Lengyelország a Visztula partján fekszik. Ahhoz, hogy efelől megbizonyosodj, GPS-re sincs szükséged. Elég, ha ellátogatsz hozzánk, hajtson akár: (*a helyes választ jelöld meg) – a romantikus lelkület, – a józan ész, vagy – a kíváncsiság. Bármilyen indok elég ahhoz, hogy idelátogass, és a saját szemeddel is megbizonyosodj arról, milyen is Lengyelország valójában. Márpedig rengeteg okod van erre •

29

Az ihlet nem kizárólag a költők vagy általában a művészek kiváltsága. Voltak, vannak és lesznek mindig olyan emberek, akiket megszáll az ihlet. Azokról van szó, akik munkájukat tudatosan választják és örömmel, képzelőerővel végzik.

Nobel-előadás 1996. december 7.

Wisława Szymborska Lengyel költő, esszéista, műfordító, az 1996-os irodalmi Nobel-díj kitüntetettje

30

Az élet egyikünk számára sem könnyű. De nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és hogy ezt a valamit bármi áron is el kell érnünk.

Maria Skłodowska-Curie Kétszeres Nobel-díjas (fizika és kémia)

31

Lengyelország és a lengyelek

10 ok, hogy Lengyelországba látogass Írta: Fanny Vaucher grafikus, a Pilules polonaises blog szerzője.

1

Felfedezheted, mit is jelent a történelem valójában. Lengyelország történelme annyira gazdag, hogy alig akad olyan kavics, ami mögött nem rejlik egy nehéz és drámai történet. Úgy tűnik, minden város minden egyes kerületének megvan a maga viharos történelme, a maga soha nem feledett hősei. Néha egészen beleszédülök, még mindig mennyire része a múlt a mának.

2

Szabadon kószáló bölénnyel találkozhatsz az erdőben sétálva.

Míg a legtöbb európai bölényt állatkertekben és vadasparkokban tartják, Lengyelországban szabadon élnek a keleti őserdőkben. Adott a lehetőség, hogy a magas tölgyek között szembetaláld magadat a legelésző, csendes csordákkal, esetleg rácsodálkozz egy havas tájat átszelő hatalmas bölény sziluettjére…

3

A Ł és az Ą. A lengyel ábécé fura mellékjelei bizonyítékot jelentenek arra, hogy van szépség e földön. Na jó, szeretem a tipográfiát, ami újabb jó ok arra, hogy az ember Lengyelországba, a ragyogó betűtervezők és tipográfusok földjére látogasson.

32

LengyelorszĂĄg ĂŠs a lengyelek

Lengyelország és a lengyelek

4

Az irónia művészete.

Az a benyomásom, hogy a lengyelek humora a gúny és az önirónia finom keveréke. Általában jól mutatja, hogy nagyon is tudják, miről van szó.

5

A szerelem. Hát, mit is mondhatnék. Persze, bizonyára szerelmes leszel. Persze, bizonyára ez lesz életed legromantikusabb szerelme. Persze, a „Lengyelország” bizonyára azt jelenti: szerelem. És persze, örökre megváltoztatja majd az életed. Szerelemből megtanulsz majd lengyelül és háromnapos lakodalmat kezdesz fontolgatni.

Szerelemből Radomba költözöl és boldogan élsz, míg meg nem halsz.

6

A tény, hogy hat különböző módon fogják a nevedet lerövidíteni. Amikor barátokat szerzel, akik aztán elkezdik majd a nevedet szeretetteljesen becézgetni (ami általában jóval hosszabbra sikeredik a valódi nevednél), vagy amikor a szerelmed minden egyes alkalommal másképp hív, el fogsz olvadni.

Maga a megtestesült cukiság.

7

(Újra divat) az almabor.

Mindig azt hitted, hogy ez a fura, buborékos lötty csak a távoli, vidéki taták apró öröme lehet, míg aztán el nem kezdtél ciderrel hűsölni a lázas Visztulaparti éjszakákon. Az íze, mint egymillió édes almáé, egyenesen a lengyel gyümölcsösökből, és előfordulhat, hogy csak akkor bírod abbahagyni, amikor már tényleg egy csepp sem fér több beléd.

33

8

a roppanós csemege.

10 AzA világ minden svájci

9

csokoládéját odaadnám pár üveg savanyú ogórekért – vagyis lengyel uborkáért –, a kiszony névre hallgató savanyítottért, meg azért a małosolnynek nevezett friss, kicsit sósért, amikor szezonja van. Amikor legelőször kóstoltam, valami levesben volt, én meg azt hittem, penészes.

Mindezek ellenére szerelem volt – első harapásra. Azt, hogy miképpen kell az ogórki małosolnét eltenni, Olsztyn mellett tanultam meg, nyáron, vidéken, ahol az összes hozzávaló – az uborka, a fokhagyma, a kapor, a torma és a ribizlilevél – ott nőtt a kertben. Képes vagyok kikotorni az üvegből az apraját, és egész nap csak azt enni. Egy barátom babája úgy gurgulázik tőle és úgy szopogatja a savanyú uborkát, mintha cukorka volna. •

Gombák. Gombák mindenütt, színek, formák, ízek kavalkádja. Az erdei gombák paradicsoma. Kis zöldségpiacok, tele gombás kosárkákkal.

Szárított gombák apró műanyag zacskókban. Gombavadászat a vasárnapi erdei sétákon.

Gombamártás, gombaburger, gombás palacsinta, gombaleves, gombatea. Na jó, gombatea nincs, de akkor is.

A lengyel hiphop. A hiphop felfedezésével egy-egy idegen nyelven mindig mélyre merülünk az adott kultúrába, annak pillanatnyi fókuszpontjaiba, kérdéseibe és identitásába.

Figyelembe véve, hogy a lengyel a leggyönyörűbb és legfurcsább nyelv a világon, hát nem izgalmas belehallgatni a lengyel hiphopba?

34

Lengyelország változatos állatvilágának része a barnamedve, a vadló, a jávorszarvas, a szarvas és a mezei veréb is •

Lengyelország és a lengyelek

Lengyelország és a lengyelek

Lengyelország vadjai A białowieżai erdő ötszáz tagú európai bölénycsorda otthona (fent). A rendkívül ritka állatfajnak (kevesebb, mint 4000 példány él belőlük világszerte), amely a túlzásba vitt vadászatnak köszönhetően már a középkorban kis híján kipusztult Európában, ez a legnagyobb csordája. Összesen több mint 1000 európai bölény él Lengyelországban. A białowieżai erdő a kontinens utolsó őserdő-komplexuma. Nemcsak Lengyelország, hanem Európa legfontosabb természeti kincsei közé tartozik. Ezért is került fel a Białowieżai erdő 1979-ben az UNESCO világörökségi listájára •

35

36

Lengyelország és a lengyelek

Népszokások Lengyelországban mini-kalauz mindahhoz, ami különös és szokatlan

Śmigus-Dyngus (fent)– a hagyomány, hogy a lányokat-as�szonyokat vízzel locsolják meg, pogány tavaszköszöntő szertartásokban gyökeredzik, de nem hivatalosan bekerült a keresztény kalendáriumba is. Napjaink Lengyelországában húsvét hétfőnként régiónként változó különös szokásokkal ünneplik • Nyárközép éjszakája (balra) – lengyelül korábban Noc Kupały vagy Sobótki néven volt ismert; hasonló a nyugat-európai Valentin-naphoz. Az év legrövidebb éjszakáján ünneplik ilyenkor, általában június 23-24. körül.

Régiótól függően hol virágkoszorúkat bocsátanak vízre, hol szerencsehozó páfrány-virágot keresnek vagy jövendőt mondatnak maguknak. Manapság a szokásokhoz általában folklór‑ fesztiválok és szabad ég alatt rendezett előadások társulnak •

37

Lengyelország és a lengyelek A keresztút állomásai az UNESCO világörökség Kalwaria Zebrzydowska szentélyében (jobbra).

A passiójáték előadására ezen az egyedülálló helyszínen a nagyhéten kerül sor •

A grünwaldi csata rekonstrukciója Mazúriában a középkori Európa egyik legnagyobb összecsapásának (1410. július 15.) állít emléket. Az évente megrendezett esemény során több napon keresztül zajlanak a középkori témájú programok.

A csúcspont a csata lovagok részvételével játszódó, nagyszabású rekonstrukciója; több ezer nézőt vonz az ország minden tájáról. (Előre szólunk: Lengyelország mindig megnyeri a csatát a Német Lovagrenddel szemben.) •

A betlehemek építésének hagyománya, melyeket szopkának neveznek, egészen a középkorba nyúlik vissza, ám az évek során a kézművesek megteremtették Krakkó templomépítésze-

tére utaló, sajátos stílusukat is.

Minden évben nagy verseny zajlik a legszebb szopka címéért; a téma Jézus betlehemi születésének története, gazdagon díszített formában. Miniatűr változatuk

népszerű szuvenír. A szopkák a karácsonyi szezon fő attrakciói közé tartoznak. (Nézz utána, ajánl-e az utazási irodád utakat kifejezetten erre az időszakra!) •

38

Lengyelország és a lengyelek

Marzanna vízbe fojtása – pogány időkből visszamaradt szokás; olyannyira régről, hogy arra még a legvénebb gurálok sem emlékezhetnek. Valaha Marzanna volt a halál és a tél szláv istennője. Mivel egyetlen épeszű nő sem akarta volna eljátszani a rettenetes szerepet, Marzanna képmásait készítették el helyette. Március 21-én a mai napig, minden évben Marzannát jelképező bábokat hajítanak vízbe

akárhol, ahol csak vízbe lehet ölni valakit: folyókban, tavakban és kacsaúsztatókban, de még egy nagyobb pocsolya vagy egyenesen a fürdőkád is megteszi, ha helyszűkében van az ember. Marzanna vízbe fojtása állítólag nemcsak a tavaszt csalogatja elő, hanem segítségül hívja az égieket is, így biztosítva a gazdag termést és az emberek bőségét. Marzanna olyan�nyira megvetés tárgyát képezi,

A łowiczi Úrnapi körmenet (fent) alighanem egészen a 13. században, VI. Orbán pápa által beiktatott ünnep kezdetéig nyúlik vissza. A mazóviai városban

az ünnepségek elválaszthatatlan részét képezi a Nagyboldogasszony-bazilikában rendezett misével kezdődő körmenet.

Innen kíséri végig a tömeg a

hogy pusztán azért, hogy megbizonyosodjanak róla, biztosan meghalt, a szalmabábját meg is gyújtják a vízbe hajítása előtt, amitől tagadhatatlanul még látványosabbá válik az összhatás.

A gyerekek lógnak aznap az iskolából, de nem mind vesznek részt Marzanna vízbe fojtásában; akad, aki más módját keresi az ünneplésnek vagy a bánattól való szabadulásnak •

hordozható oltár útját, melyet a hagyomány szerint a helyi egyházközség hívei készítenek.

A łowiczi Úrnapi körmenet a hagyományos népviseletükbe öltözött helybéliek hihetetlenül színes menetéről vált híressé, amiről a National Geographic magazin is hírt adott az 1930-as években. Azok a látogatók, akik az év más részében érkeznek Łowiczba, csalódottan veszik tudomásul, hogy az emberek nem bújnak minden nap tarka ruhákba. Májusban vagy júniusban a körmenet idejére minden évben megszállják Łowiczot a világ különböző tájairól érkező turisták.

Az ő kedvükért az evangélium is négy nyelven kerül felolvasásra •

39

Lengyelország és a lengyelek

A torkos csütörtök mozgó ünnep, mivel a húsvét rendjétől függ. Ez ugyanis a nagyböjt előtti utolsó csütörtök, így a farsangi időszak lezárásának kezdetét jelenti. (Pontos időpontja a holdfázisok, a tavaszi napéjegyenlőség és némi matek segítségével számítható ki.) Ez a nap alapvetően másról sem szól, mint hogy faljuk – a hagyományok szellemében – a pączeknek nevezett lekváros, illetve csörögefánkot (faworki), amiket egyetlen táplálkozási szakember se javasolna az étrend állandó elemeként. Ezrével sütik és szállítják a boltokba ezeket a finomságokat, ettől függetlenül minden magára adó cég tucatjával fog vásárolni belőlük, hogy a munkatársait jóllakassa. A kilókat pedig, amiket torkos csütörtökön szedett fel az ember, leadja majd a nagyböjt alatt • A Dożynki névre hallgató aratóünnepet (jobbra) akkor rendezik meg vidéken, amikor a termést már betakarították, a mezei munkák befejeződtek. Az emberek hálát adnak az évi termésért és azért fohászkodnak, hogy a következő évben is épp olyan gazdag legyen.

Jó alkalom ez a falusiak számára, hogy díszbe vágják magukat és elbüszkélkedjenek az új traktorukkal vagy biciklijükkel. A helyi közösség összesereglik a közös mulatozásra, táncra és koncertekre.

A Dożynkit a kommunizmus idején is széles körben ünnepelték, noha nem kerülték el a pártpropagandai felhangok. A cél az volt, hogy kihangsúlyozza a földeken dolgozó parasztok és a városi proletariátus közötti szolidaritást – és a mulatság gyakran a legközelebbi kocsma asztalai alatt fejeződött be • Tatár ünnepek Szilaj táncok zárják a lengyel tatárok – a 14. század végén a régi lengyel állam területén letelepedett muszlimok – fontos vallási ünnepeit •

Nagy Purim Bál A zsidó kalendárium legvidámabb ünnepe Mordechájra és Eszterre emlékezik, akik közel 3000 éve megmentették a zsidókat a pusztulástól. Általában márciusra esik; a zsidó közösségek jelmezbállal ünnepelik •

Számtalan vásár és fesztivál A legfontosabbak a Domonkos-napi vásár Gdańskban (július/augusztus), a János-napi vásár Poznańban (június) és a Jakab-napi vásár Szczecinben (július vége) •

40

Lengyelország és a lengyelek

Lengyelek: a romantikus hódítók A lengyel hódító nemzet. A múltban identitásuk megóvásáért hősi tetteket vittek véghez.

Manapság azért küzdenek, hogy az álmaik eléréséhez és minél teljesebb körű megvalósításához szükséges tudást megszerezzék.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben olyan jelentős sikereket arattak a sport területén.

Röplabda-világbajnoki címük vagy előkelő helyezésük az atlétikai, kerékpáros és egyéb ranglistákon mind-mind a lengyel lelket tükrözik. Utolsó erejükig harcolnak a sikerért.

A Himalája hegyei között épp úgy a csúcsra törnek, mint az emberi erőfeszítések minden más területén. A lengyel kutatóknak, programozóknak, vállalkozóknak és művészeknek nem kell szüntelenül a miatt aggódniuk, engedi-e majd a történelem, „hogy Lengyelország lengyel legyen”. Egyszerűen csak arra törekszenek, hogy a legmagasabb szinten éljenek, és alig akad közöttük, akit „tériszony” gyötörne.

A lengyel nemzetben hatalmas lehetőség rejlik: a kivételes képzelőerő, ami minden lengyel sajátja. Távol áll tőlük a sematikus viselkedés, nem szívesen követnek járt utakat. Újszerű elgondolásokat hoznak napvilágra, és ahogy az almák potyognak a fáról, ők is szüntelenül újabb és újabb ötletekkel rukkolnak elő. Előfordulhat, hogy tetteik irracionálisnak tűnnek, és nem is minden esetben koronázza siker őket. Ettől függetlenül igyekeznek ámulatba ejteni a világot. Ezt hívták valaha a múltbéli tüzes, színpompás, kardforgató lovas alakulat nyomán „ulánus fantáziának”. Napjainkban a lengyelek a kreatív gondolkodás ulánusai. Meggyőződésük, hogy számukra semmi sem lehetetlen.

Munkájuk, utazásaik, tanulmányaik vagy akár étkezéseik megszervezésében a lengyel fiatalok elrugaszkodnak a hagyományoktól.

Forrón szeretnek, és igazi romantikushoz

A képen Varsó egyik legizgalmasabb galériája, a Pola Magnetyczne alapítói, Gunia Nowik és a francia születésű Patrick Komorowski láthatóak Emil Cieślar Muzyka gwiazd (Csillagzene, 2010-2015) című képe előtt •

LengyelorszĂĄg ĂŠs a lengyelek

41

42

Lengyelország és a lengyelek

fent: A lengyelek nagy hangsúlyt fektetnek a családi kapcsolatok megőrzésére •

méltóan hisznek a világ nemességében. Talán ezért is akad olyan sok költő közöttük.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektetnek a családi életre. A rokoni szálak rendkívül fontosak, ami már a lakodalmakra érkező vendégek számából is érzékelhető. Egész családok élnek egy fedél alatt, nem pusztán azért, mert a fiatalok nem engedhetik meg maguknak, hogy saját otthonuk legyen: ennyire szorosan kötődnek a szüleikhez és nagyszüleikhez. Minden ünnepet együtt töltenek – és ünnepnap bőven akad.

A lengyel naptár tele van piros betűs ünnepekkel. A lengyelek szeretnek mulatni és zajosan ünnepelnek, bármi alkalom adódjon. A születésnapokon kívül a névnapokat is megünneplik, ami nem mindenütt szokás a világon.

A lengyelek keményen dolgoznak. Ha esélyt kapnak, minden tőlük telhetőt el fognak követni, hogy a hasznukra fordítsák, dolgozzanak akár építkezésen, akár egy nagyvállalat fénymásolóinál állva. Nem rettentik el őket a kihívások. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően pörgették fel az ország gazdaságát, és járulnak hozzá az Egyesült Királyság, Norvégia, az USA és számos más

jobbra: A lengyelek keményen dolgoznak, a piszkos munkától sem riadnak vissza •

ország fejlődéséhez is – miközben ezekbe az országokba manapság közvetlen járatokkal utazhatnak. A Marson talált vízről szóló híradásokat követően pillanatokon belül felbukkantak a spekulációk is, miszerint akadnia kell ott egy lengyel vízvezeték-szerelőnek.

A lengyelek híresek a vendégszeretetükről. Ez nem csupán reklámszlogen, hanem olyasfajta alapigazság, ami a természetükből fakad. Minél távolabb áll tőlük a vendég kultúrája, annál melegebb lesz a fogadtatás.

Lehetséges, hogy mindez azért van, mert nemzetük jobbára homogén maradt, ezért a múltban minden külföldi szenzációt keltett.

Mostanság ez változóban van, elsősorban a világ minden sarkából érkező, számos jövevény miatt, akik felismerték, hogy remek dolog Lengyelországban élni. A lengyelek mindenből a legjavát kínálják a vendégnek, legyen szó az asztal díszhelyéről, egy kényelmes fotelről, vagy pár kedves szóról.

Szokatlan nagylelkűségről téve tanúbizonyságot segítik a szűkölködőket. Ezért is vetik bele magukat olyan lelkesedéssel bármilyen jótékonysági kampányba. Bőkezűségüknek

Lengyelország és a lengyelek

hála válhatott a maga nemében egyedülálló eseménnyé a Jurek Owsiak szervezte nagyszabású kampány, az Ünnepi Segély Nagyzenekara; fináléja minden évben hatalmas tömegeket vonz. A cél, hogy adományokat gyűjtsenek a betegeknek, és ami még ennél is fontosabb: a gyerekek támogatása.

Létezik egy ige a lengyelek szótárában – załatwić –, melyet nehéz bármilyen más nyelvre is lefordítani. Alapjában véve a dolgok „elintézésére” vonatkozik, de magában a fogalomban olyan nemzet karaktere nyilvánul meg, melynek gyakran kellett kedvezőtlen körülmények között boldogulnia. A gazdaság éveken átnyúló gyengélkedése és az alapvető árucikkek hiánya arra kényszerítette a lengyeleket, hogy túlélésük és gyarapodásuk érdekében a leleményességükre támaszkodjanak. Mindez hihetetlen találékonyságra nevelte őket, amely mostanra minden bizonnyal örökletes tulajdonsággá válhatott. Ennek birtokában képesek felülkerekedni még a legextrémebb helyzeteken is.

A kommunizmus idején az töltötte el büszkeséggel az apát, ha sikerült az üzletek polcairól

43

hiányzó borjúhúst „intéznie” a család asztalára, manapság pedig épp ilyen boldogság tölti el a fiát, ha sikerül egy külföldi borjúexportra vonatkozó szerződést „elintéznie”. Hiába határozzák meg új igények és feltételek az életet Lengyelországban, a találékonyság manapság ugyanolyan nagy becsben áll. A lengyelek életét nagymértékben megkönnyíti szokványostól eltérő gondolkodásuk. Mindig meg fogják találni a megoldást, hogy úgy legyen, ahogyan azt ők elképzelték. Az adóellenőröknél senki sem tudhatja ezt jobban.

A lengyeleknek sikerült teljes mértékben kiaknázniuk az Európai Unióba történő belépésükkel megnyíló lehetőségeket. A puszta tény, hogy lengyel elnök ül az Európai Bizottság élén, büszkeségre ad okot, különösen azt figyelembe véve, hogy néhány évtizede még senki sem akadt volna, akinek ez akár a legvadabb álmaiban is felmerül. Akkoriban mindenki úgy tekintett a Nyugatra, mint a cukrászda üvegpultja mögötti, cukormázzal bevont tortára. Mostanra a jobb világ elérhetővé, a fiatal lengyeleket pedig átjárja a szabadság érzése. A határok leomlottak,

44

Lengyelország számtalan külföldit vonz. Nigel Kennedy, a híres angol hegedűművész (fent) a krakkói Karol Szymanowski Filharmonikus Zenekar művészeti vendégigazgatója, gyakran ad koncerteket.

Ugyanakkor felfedezhetjük Krakkó jazzklubjaiban is, ahol köztudottan szívesen csatlakozik egy-egy örömzenéléshez.

A szépségükről híres lengyel nők (lent) szerelme számos külföldit győzött meg arról, hogy nálunk telepedjen le. (jobbra) Varsó – a helyi gördeszkások •

Lengyelország és a lengyelek

a világjárás komoly népszerűségnek örvend.

A lengyelek a világ legtávolabbi sarkaiba is elmerészkednek, egyre szélesítik látókörüket.

Nem jelent számukra nehézséget a más nemzetekkel való kapcsolatteremtés, szívesen tanulnak idegen nyelveket – legyen szó akár a spanyolról vagy a portugálról, akár az oroszról vagy a németről, nem is beszélve az angol nyelvről, amit a fiatalabb generáció épp olyan gyorsan sajátított el, mint a szorzótáblát.

A lengyelek hajlamosak rá, hogy szüntelenül a gyökereiket kutassák. Rendkívül fontos a számukra, honnan származnak. Tisztelik, amit elértek, és az élet minden olyan területét becsben tartják, amely azzá tette

Lengyelország és a lengyelek

őket, akik. A jól képzett lengyelek az esetek többségében egyre inkább tisztában vannak azzal, kik is ők, és mit kívánnak elérni. A hagyományaikat hívják segítségül, hogy azokból ihletet és kreatív energiákat merítsenek.

Ez az egyik oka, hogy országszerte jelentősen megnőtt az érdeklődés a zsidó kultúra iránt, mely évszázadokon keresztül elválaszthatatlanul összefonódott a lengyel valósággal.

A lengyeleket a sors szláv érzékenységgel és európai pragmatizmussal egyaránt felruházta. Talán ez tehető felelőssé azért a szokatlan kreativitásért, amely a Balti-tenger és a Tátra között élőket jellemzi. Hatalmas kreatív energia szunnyad bennük, melyet

45

egyelőre nem sikerült teljes mértékben kiaknázni. Így hát az sem meglepő, ha a kulturális élet – amelyből kortól és nemtől függetlenül mindenki egyaránt aktívan kiveszi a részét – újabb és újabb virágokat bont.

A lengyel művészet, irodalom és filmművészet dinamikusan fejlődik. Mindezt azoknak a művészeknek köszönhetjük, akik képesek a lengyel lélek összetettségét kifejezésre juttatni, kiemelkedvén ezzel a kreatív tehetségek nemzetközi mezőnyéből.

Miközben a lengyel férfiaknak is megvan a sajátos vonzerejük, a lengyel nőket a világon a leggyönyörűbbek között tartják számon. Csakugyan, talán ez lehet az oka an-

46

Lengyelország és a lengyelek

Krakkó Zsidó Kulturális Fesztiválja minden évben hatalmas tömegeket vonz •

nak, hogy egyesek miért is térnek vissza újra meg újra Lengyelországba. Sokakat kezdetben talán a lengyel nők szépsége vagy a bigos íze nyűgöz le annyira, hogy úgy döntenek, hos�szabb ideig maradnak. Néhány évnyi közvetlen tapasztalatszerzés arról, miféle örömöket tartogat az élet a Visztula partján, és akár meg is érlelődhet az elhatározás, hogy végleg itt telepedjenek le. Nálunk lehetőséget kapnak arra, hogy a szenvedélyeiknek hódoljanak, és a lengyel határokon is túlnyúló ismertségre tehessenek szert. A legjobb példát erre az örökifjú zenészek, John Porter és Nigel Kennedy jelentik. Számtalan külföldi él az országban, és járul hozzá a társadalmi és kulturális életben való aktív részvételén keresztül a lengyelek életszínvonalának emeléséhez; erről az olyan kivételes egyéniségek, mint a Varsói Multikulturális Központ Mamadou Diouf-je vagy a gdański Balti-tengeri Kulturális Központ igaz-

gatója, Larry Okey Ugwu tanúskodnak. Azáltal, hogy a lengyelséget választják, lassacskán Lengyelország is multikulturális országgá válik, amely mégsem mérhető pusztán a tavaszi tekercsek és kebabok számával.

A lengyelek természetüknél fogva kön�nyen barátkoznak, talán éppen azért, mert hajlamosak a panaszkodásra. Számtalan tényező van, ami a hangulatukat befolyásolhatja. A kormány összetétele, a dugók az utakon, a sor a postán, a megfelelő szakember megtalálásának nehézségei… és ott van még a légnyomás is! Igen, hisznek benne, hogy a légnyomás befolyásolja a kedélyállapotukat. Úgy érzed, tele vagy tetterővel? Magas a légnyomás. Rosszkedvű vagy? Süllyed a barométer.

Mielőtt Lengyelországba jönnél, térképezd fel a különböző elméleteket és feltevéseket a témában. Jól jöhet egy beszélgetés során! •

47

Lengyelország 38,437,239 lakója közül: 19,839,248 nő – azaz

18,597,991 férfi – azaz

51.6% A válaszadók által elsőként megjelölt*

nemzetiség és etnikai csoport

48.4% Életkor

0.7 millió esetben nem lengyel

sziléz

435.8 e

74.5 e

0–9 10-19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–79 80–99 10.3% 9,8% 13.6% 16.5% 13.2% 13.6% 12.7% 6.1% 3.5%

német ortodox 0.41%

38.4 e ukrán

Vallások

Jehova Tanúja 0.36%

36.4 e belarusz 17.7 e kasub 12.6 e roma 8.2 e orosz

37.3 millió lengyel

7.1 e lemkó 5.6 e litván 3.6 e vietnámi

protestáns (evangélikus, református, metodista) 0.32% görögkatolikus 0.09% pünkösdista 0.07% mariavita 0.03% egyéb 0.15%

3.0 e örmény 2.5 e zsidó 2.3 e szlovák 1.7 e olasz

1.6 e angol 1.5 e francia 1.3 e cseh 1.2 e amerikai (USA) 1.1 e görög 0.9 e holland 0.5 e spanyol 22.3 e egyéb

nem tartozik semmilyen egyházhoz

ismeretlen 2,4% nem válaszolt

2.4%

87.7% római katolikus

1.63% 7.1%

Forrás: Lengyelországi Központi Statisztikai Hivatal, *Országos nép- és lakásszámlálás 2011, Varsó 2015 **Vallási felekezetek Lengyelországban 2012-2014, Varsó 2016.

Első alkalommal tették a válaszadók számára lehetővé, hogy elsődlegesen, illetve másodsorban jelölt nemzetiségükről / etnikai csoportjukról nyilatkozzanak.

48

Varsó (Warszawa) Fedezd fel a lßktető fővårost!

Az eklektikus fővåros megÊrtÊsÊnek kulcsåt annak a felismerÊse jelenti, hånyszor is kellett Varsónak a semmiből újra kezdenie – ahogyan manapsåg is azoknak az újonnan Êrkezőknek, akik szßlővårosuktól tåvol, itt kezdenek új Êletet. Varsó tÜbbszÜr is elpusztult, hol hadseregek tåmadåsa, hol felkelÊsek Ês megtorlåsuk kÜvetkeztÊben. Amikor 1944-ben Êpßletei 90%-ånak megsemmisßlÊsÊvel gyakorlatilag megszŹnt lÊtezni, úgy tŹnt, a våros tÜrtÊnetÊben, amelynek címerÊben egy sellő forgatja kardjåt, elÊrkezett az utolsó fejezet.

Oda / vissza î ?

VarsĂł Chopin repĂźlĹ‘tĂŠr – 7 km î ?

VarsĂł Modlin repĂźlĹ‘tĂŠr – 34 km îĄ? Berlin – 520 km PrĂĄga – 520 km Vilnius – 395 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1323  î Žâ€† 1,8 m î Ľâ€† 517 km2 î Š 5 386 PLN î € 255 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & Szållås

đ&#x;?Ś 59 î † 44 î ‚â€† 88 

 23 ezer î ƒâ€† 3.3 ezer   531 

Varsó (Warszawa)

Alig egy évvel később az emberek mégis elkezdtek visszaáramlani szeretett fővárosukba, és hozzáfogtak, hogy fáradságos munkával, tégláról téglára újjáépítsék. Mai formája és hangulata olyan, sietősen újjáteremtett téré, amelynek a legkülönbözőbb igényeket kell kiszolgálnia.

Ott vannak az olykor régi bérházak mellett sorakozó, modern lakónegyedek. Ott van az a jó néhány 19. századot idéző, klasszikus épület. Ott vannak a szovjet hatalom szocreál maradványai, mint amilyen a Kultúra és Tudomány Palotája – a város kellős közepén, így aztán lehetetlen róla tudomást sem venni.

49

Felhőkarcolók a Grzybowski tér és a Mindenszentek-plébániatemplom hátterében •

A régi Varsó hangulatát leginkább akkor élvezhetjük, ha sétára indulunk a Visztula keleti partján, a Praga-negyed utcáin. A folyót és a várost ezen az oldalon természetes töltés választja el, melynek gazdag aljnövényzetét az EU Natura 2000 programja védi. A varsóiak csapatostul özönlenek némi kikapcsolódásért ebbe a vadonba, de számos vadon élő állatnak is menedéket nyújt. •

50

Varsó (Warszawa)

Menő helyek, menő cuccok Anna Pięta és Magda ­Korcz, a „hush Warsaw”, a legnagyobb, eredeti lengyel tervezői divatot kínáló vásár szervezői Egy végnyi divattörténetért látogassunk el a királyi posztógyárba, a királyi Łazienki-parkban található Manufaktura Królewskába, amely Európa egyetlen olyan, jelképes értékű textilüzeme, amely a 17. század óta folyamatosan működik. Híres divatházaknak készítettek itt rendelésre szöve-

teket, mint például a Chanel, a Dior és a Givenchy. A divat varsói utcája a belvárosi Mokotowska. Mielőtt tennénk egy sétát a Mokotowskán, térjünk be a közeli Mysia 3 bevásárlóközpontba, ami ugyanazt jelenti a varsói tervezői divat számára, amit Milánóban a Corso Como. Itt található Anna Orska, a legkreatívabb lengyel ékszertervező egyik szalonja. Itt van a she/s a riot concept store-ja is, ahol a márka saját ruházati termékei mellett a világ minden tájáról származó parfümöket, magazinokat, sőt még csokoládét is kínálnak a vevőknek. A nap Moda üzlete komoly válogatást vonultat fel olyan lengyel márkákból, mint az estby es., Zofia Chylak vagy Anna Gregory. Az egész Mokotowska kincseket rejt, a Wearso ökobutikjától kezdve Ania Kuczyńska, a híres lengyel designer boltjáig, nem is beszélve a többi üzletről. Kukkantsunk be az ös�szesbe, és fedezzük fel a legjobb lengyel márkákat!

Vasárnaponként a királyi Łazienki-park (fent) szabadtéri Chopin-koncertjeinek hangja száll az Ujazdowi fasor kerékpárútja felett. Mielőtt még elérnéd az Ujazdów-vár Kortárs Művészeti Központot, előkertjében társa-

Varsó (Warszawa)

51

Varsó élő emlékezete Jan Ołdakowski a náci megszállás elleni, 1944. augusztus 1-jén kirobbant felkelés emléket őrző Varsói Felkelés Múzeumának, a város egyik legelevenebb és legforgalmasabb történelmi intézményének igazgatója.

dalomtudatos kültéri műtárgyaival, muszáj lesz végigsétálnod a Koszykowa utcán és az Aleja Róż bűbájos „rózsasorán”! Az itt található butikok pompás lehetőséget jelentenek arra, hogy színt vigyél a ruhatáradba. Próbáld ki a Kyoskot (balra fent) és a Kaaskas bemutatótermet.

A Lukullusban elegáns tortákat találhatsz, különösen a Mokotowskán (balra lent) és a Saska Kępán, a Francuska utcában működő üzletekben. A berendezés meghökkentő, a sütemények pedig régi lengyel és francia receptek alapján készülnek. Magda kedvencei a limoncello pite és az Armani-torta. A tulajdonosok szorosan együttműködnek a helyi művészekkel, hogy ennek révén visszautalhassanak Varsó történelmére és megragadhassák bohém hangulatát.

A Mińska utca 25. alatt található Soho Factory Neonmúzeuma a lengyel neon reklámfeliratok designtörténetét dokumentálja.

A kommunista rendszer idején a neon volt a hatóságok legkedveltebb eszköze az állami tulajdonú boltok és szolgáltatók reklámozására, az akkori figyelemre méltó alkotások közül néhányat pedig itt állítottak ki •

– Csodálatos érzés Varsóban lenni augusztus elsején, csatlakozni a varsói felkelés évfordulóját ünneplőkhöz – meséli Ołdakowski. „Délután ötkor felzúgnak a szirénák, abban a pillanatban az egész városban megáll az élet. Mindig elképesztő hatással van rám ez a gigantikus flashmob, a látvány, ahogy több százezer ember egy percig csendben emlékezik, állnak az autók és kerékpárok – mindezt az elesett varsóiak előtti tiszteletadásként. Varsó polgárai szorosan kötődnek a városuk történelméhez, bármilyen viharos történelem legyen is az, amelyre két totalitárius rendszer, a náci és a szovjet is befolyással volt. Mindez rányomta a bélyegét a mai Varsóra, ami kaotikus, gyakran visszataszító képet nyújt, de mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért rendkívül dinamikus, állandó mozgásban lévő, kreatív város •

52

Egy éjszaka a városban Michał ‘Borek’ Borkiewicz – kulturális vállalkozó; három ikonikus varsói klub-kávézó, a Plan B, a Plac Zabaw, illetve a Dwa Osiem alapítója A Plac Zbawicielát (A SZEMKÖZTI OLDALON, JOBBRA) aligha kell bemutatni, mégsem hagyhatjuk szó nélkül. A társadalmi átalakulás élő szimbóluma, hiszen az emberek elhagyták a házaikat, és az utcára vonultak! Minden a mi kis klubunkkal, a Plan B-vel kezdődött, ami kisebb koncerteknek, találkozóknak és partiknak ad helyet. Később aztán csatlakozott hozzá a Charlotte kávézó/ pékség és jó néhány más bár és oldottabb hangulatú étterem is, a Plac Zbawiciela pedig a varsói művészek, aktivisták és szabadúszók törzshelye lett – vagy bárkié, aki szeret kulturáltan italozni.

Vannak, akik számára a tökéletes lazaság és nyitottság szimbóluma ez a környék, másoknak nem jelent többet felvágós alakoknál és hipsztereknél (akárkik legyenek is azok). Én imádom.

A Lado ABC a legfontosabb független lemezkiadó Varsóban, sőt talán egész Lengyelországban is; ezen túl egyszerre művészcsoport, közösség, márka, szcéna… Zenészek tucatjai jönnek itt össze, hogy egy rakás különböző stílusú projektet hozzanak létre. Nincs se iroda, se hivatalos terjesztés vagy marketingstratégia, ráadásul pénzt sem hoz a házhoz, viszont rengeteg

Varsó (Warszawa)

jó anyagot adnak ki. A zenészek nemzetközi fesztiválokon éppúgy fellépnek, mint kis klubokban. A Plac Zabawban (a Plan B szabadtéri színpada, lent a folyónál) minden nyáron megrendezik a Lado ABC minifesztiválját.

A Plac Defilad (BALRA FENT) a varsói kulturális élet több húzónevének: a Kultúra és Tudomány Palotája két kávézó-klubjának (Bar Studio és Café Kulturalna), illetve a Teatr Studio csapatának erőit egyesíti – méghozzá a városvezetés kezdeményezésére. Ők leheltek új életet Varsó központjának legszembetűnőbb, mégis kihasználatlan területébe, a Plac Defiladba, melynek programjában kulturális események, viták, társadalmi és környezetvédelmi kampányok váltogatják egymást a hivatalos városi rendezvényekkel.

A Visztula folyó partja kulináris és kulturális szempontból sokáig parlagon hevert, a grillezett kolbász és a melegítőgatyás suttyók balhéi jutottak róla az ember eszébe. Manapság mindenki a folyó felé veszi az irányt – sőt, akadnak olyan arcok is, akik az egész nyarukat ott töltik. Mindenképpen érdemes felderíteni, mi történik épp a Cud nad Wisłą-ban, a Pomost 511-ben, a Kurortban, a Sezonban, a Hocki Klockiban, a Barkában vagy a közeli Plac Zabawban (LENT). Egytől egyig gazdag kulturális programot kínálnak.

Ha valaki zenére vágyik, de valamivel csendesebb és intimebb környezetben, a Free Jazzt ajánlanám a Pardon To Tuban, a Klubowokawiarnia Towarzyskát, az Oleandrów 3-t, a Chmuryt a

53

Varsó (Warszawa)

sokszínű Praga negyedben a folyó túlpartján és a Kawiarnia Faworyt, utána pedig a Senatorska utcai Bejrut csodás falafelét.

Akár a bringán is eltekerhetünk bármelyikbe! •

A varsói cockney A varsói szleng nemcsak sajátos szavakkal és kifejezésekkel jár, hanem jellegzetes hanglejtéssel, nyelvi rövidítésekkel és csavarokkal, humorral és fesztelenséggel is. Leginkább taxisofőrök szájából hallhatjuk, vagy Praga utcáin, a folyó keleti oldalán.

Ezen a különös nyelven belül egy-egy környék hatásától, bizonyos szakmáktól vagy a német és a jiddis nyelv nyomaitól függően gyakran bukkantak fel eltérések.

A II. világháborút megelőzően az ilyesfajta különbségek sokkalta markánsabbak voltak,

mint manapság. A szleng tudományos kutatása a háborút követően vette kezdetét; ekkor bukkant fel a szépirodalomban is. Napjainkban a Varsói Argó Társaság vállalta magára az általuk Warsiaskinak nevezett dialektus megőrzését.

A csoport hagyományőrző műhelyeket és más eseményeket szervez, online szójegyzékeket jelentetnek meg, sőt tanítják a szlenget – mindezt azért, hogy a csípős és szellemes „varsói cockney” továbbra is használatban maradjon, és ne tűnhessen el •

Példák a Warsiaski nyelvben használatos kifejezésekre graba – kéz gablota – vitrinre emlékeztető autó piterek – tárca

doliniarz – tolvaj; olyan „völgylakó”, aki mélyre nyúl az emberek zsebébe taryfiarz – „viteldíjat” felszámító taxisofőr

54

Varsó (Warszawa)

Tejivókat mindenkinek A kommunista időkből vis�szamaradt „tejivó” olyasfajta jelenség, ami ugyan nem csak Varsóban fordul elő, ám itt különleges népszerűségnek örvend. Az elnevezés dacára sokkal többet kínálnak a tejnél; egyszerű lengyel koszttal (levesekkel, gombócokkal, palacsintával és hasonlókkal) szolgálnak rendkívül kedvező, támogatott áron. Itt aztán ne lepődjünk meg, ha öltönyös üzletembert látunk egy hajléktalan szomszédságában ebédelni. Néhány tejivó megőrizte retró hangulatát, míg mások megengedtek maguknak némi kozmetikázást. Nagy port vert fel, amikor a Marszałkowskán működő Bar Prasowyt a városi hatóságok bezárással fenyegették. Az aktivisták ellentámadásba lendültek, elfoglalták a tejivót, és maguk kezdtek el

ételeket kínálni. Végül aztán megállapodásra jutottak, és a Bar Prasowy fennmaradhatott.

Immár feltűnőbb, korszerűbb designnal a mai napig üzemel •

Múzeum – épülőben A Varsói Modern Művészeti Múzeum remek példa a nomád intézményre. Noha évek óta vár arra, hogy végleges otthonába költözzön, szüntelenül képes a város művészeti és társadalmi életében kreatív energiákat gerjeszteni.

Egyelőre a korábbi Emilia bútoráruház (fent) ad neki otthont, de

akárhol legyen is megtalálható e pillanatban – netalán végre a Thomas Phifer and Partners tervezte saját épületében? –, ne feledjük, hogy ott mindig igényes kiállításokat, érdekes embereket, kiváló művészeti könyveket és albumokat találunk, a remek kávéról nem is beszélve! •

Varsó (Warszawa)

55

A város a miénk!

Városi aktivisták akcióban Joanna Erbel – szociológus, városi aktivista, a Zöld Párt 2014-es varsói polgármesterjelöltje

Az Jazdów lakótelep zöld sziget a forgalmas belvárosban, a Visztula-meredély és az Ujazdówpark között. A II. világháborút követően finn faházakból épült lakótelep 2012 és 2015 között a terület megőrzéséért vívott, ádáz harcok színterévé vált. Az eredeti tervek szerint a házakat lerombolták volna, hogy utat nyissanak a terület megújítása előtt, de a Nyitott Jazdów aktivistáinak számtalan happeningje nyomán végül szándéknyilatkozatot írtak alá a város vezetőivel arról, hogy együttesen lépnek fel az ott fellelhető kulturális örökség megőrzése érdekében. Régi lakosain túl a Jazdów számos civil szervezetnek, két közösségi kertnek (fent) és több méhcsaládnak is otthont nyújt. A terület jövőjére vonatkozó további tervek Varsó első alulról induló kezdeménye-

zésű társadalmi konzultációjának gyümölcsei.

A Przyjaźń lakótelep szintén finn házakból áll, azonban a város­központtól távol, Bemowo negyedben található. Jazdówhoz hasonlóan ezt is azoknak a munkásoknak az elszállásolására emelték a háború után, akik Varsót érkeztek újjáépíteni. A távozásuk után legendás kollégiumi város szökkent szárba itt, mozival, fürdőházzal, étkezdékkel, rendelőintézettel és óvodával.

A terület a főváros újjáépítésének tanúja, az aktivisták küzdelmének köszönhetően Varsó polgármestere pedig 2015 augusztusában műemlékké nyilvánította a lakótelepet. Így hát miközben az itteni zöld területeket és az építészeti értékeket csodáljuk, átérezhetjük azt a közösségi erőt is, amellyel a helyiek örökségüket védelmezték.

Dél-Praga kerületben, a Podskarbińska utca 11. alatt található, használaton kívüli Nowe Dynasy velodróm a helytörténet ápolására és a pálya eredeti funkciójában, kerékpáros versenyhelyszínként való helyreállítására törekvő városi aktivisták erőfeszítéseinek középpontjába került. A Dwa Osiem kávézó, a Koło színtársulat, a Zmiana Organizacji Ruchu és a Studio Robot tagjaiból alakult csoportnak köszönhetően 2014-ben indult meg a társadalmi vita a létesítmény revitalizációjáról.

A mini versenypályához (fent) szükséges pénzt egy közösségi finanszírozással foglalkozó oldalon gyűjtötték össze; ez jelentette az első lépést a Nowe Dynasy betonozott kerékpáros pálya eredeti pompájába történő visszaállítása felé •

56

Varsó (Warszawa)

A Visztula keleti partja szabályozatlan, és Európa nagyvárosai között egyedülálló módon jórészt vad, sűrű növényzet borítja. A lakosok gyakran piknikeznek, gyújtanak tábortüzeket a homokos strandokon, miközben a folyó túloldalán, a „civilizált” nyugati parton kávézókba, éjszakai klubokba és a 2010-ben megnyílt Kopernikusz Tudományos Központba sereglenek.

Planetáriumával és folyóra néző tetőteraszával a természettudományos „felfedezőhely” a hasonló európai centrumok közül az egyik legvonzóbb. „Azt

javaslom, hogy csodálják meg a varsói panorámát a víz felől is” – ajánlja Ołdakowski. „Akár bérelhető kajakokról, akár a kompról vagy a „vízi villamosokról”, amik nyaranta közlekednek a folyó két partja között. A legjobb kilátás a Gdański híd mellől nyílik: előttünk az óváros, pont, mint Bernardo Bellottónak a városról festett, 18. századi képein, ám a háttérben üveg borította felhőkarcolókkal.” A város egyik legmodernebb hídja a Święto­ krzyski (lent), amely a Powiśle negyedet köti össze Észak-Praga kerületéve •

Varsรณ (Warszawa)

57

58

Varsรณ (Warszawa)

Varsó (Warszawa)

Egy építészeti csoda Grzegorz Piątek – építészeti kritikus, építészeti kiállítások és művészeti projektek kurátora

Ezek a szavak refrénként csendültek fel Varsó utcáin az 1950-es években – a városén, amely történelme során tragikus sérüléseket szenvedett, a nemzet erőfeszítéseinek hála azonban újjászületett. Fontos, hogy ne felejtsük el: Varsó vadonatúj város, ahol még az óváros (balra) is új, elvégre az 1950-es években építették újjá, miután a II. világháborúban teljességgel megsemmisült. Az óváros az UNESCO világörökségi listájára a 20. századi rekonstrukció kivételes megvalósulásaként került fel.

Varsó szembeötlő jellegzetességei közé tartozik az üzleti negyed szocreál tornyával, a modern felhőkarcolók gyűrűjében magasodó Kultúra és Tudomány Palotájával. A toronyházak önmagukban talán nem olyan figyelemreméltóak, ám épületegyüttesként mégis kiemelik Varsót az alacsonyabb beépítettségű európai fővárosok sorából.

Akit a legfrissebb építészet érdekel, annak ott a Powiśle negyed, mindenekelőtt a Varsói Egyetem Marek Budzyński és Zbigniew Badowski tervezte könyvtára – Lengyelország legújabb jelentős posztmodern konstrukciója. Az építészeti szakemberek és hétköznapi felhasználói egyaránt a csodájára

59

Polin, a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma •

járnak. Az épületnek, amely nemcsak a diákok, hanem a nagyközönség előtt is nyitva áll, része egy tetőkert, ahonnan elénk tárul Varsó panorámája. Induljunk tovább a Képzőművészeti Akadémia közeli, a Wybrzeże Kościuszkowskién található, egészen új épülete felé, amelyet a jems Architekci stúdió tervezett.

A betonból és üvegből emelt, átgondolt, inkább tarka, mint rideg konstrukció a kortárs lengyel építészet mintapéldánya. A modernizmus rajongójának kötelező betérnie egy Barbara és Stanisław Brukalski villa (1927–1929) •

60

Varsó (Warszawa)

A képen (balra) látható modern épület építését 1952-ben fejezték be, és a Lengyel Egyesült Munkáspárt (a Kommunista Párt) Központi Bizottságának székházaként szolgált. Napjainkban banki és pénzügyi irodaközpont (CBF), emellett több kézműves sörökre és minőségi koktélokra szakosodott klubnak ad otthont (fent) •

tál pierogira és tatár bifsztekre a közeli Warszawa Powiśle klubba, ami az 1950-es években eredetileg az ingázók vasútállomásának jegypénztára volt.

Napjainkban Varsó fő látnivalója, a Polin, a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma Rainer Mahlamäki finn építész munkája. Fontos, hogy ne csak a zsidók és lengyelek ezeréves, közös történetét bemutató, lenyűgöző kiállítás miatt látogassunk el ide, hanem a nagyszerű, monumentális épület kedvéért is.

Mindezek után még az építészet rajongóinak is kiszárad a torka. Ha egy italra vágyunk, jó választás a Kommunista Párt korábbi székháza (fent), amely később ironikus módon a Varsói Értéktőzsdének adott otthont. A Cuda na Kiju névre hallgató bár divatos kézműves söröket kínál, míg a Zamieszanie koktéljairól híres. A klubok fesztelen, hipszter hangulata megingatja a hatalom monumentális építészetének súlyát, meleg nyári estéken pedig egészen olyan hangulat kerekedik a téren, akár egy nyüzsgő olasz piazzán •

61 A Kultúra és Tudomány Palotája wy 231 m bu 1955 ar Lew Rudniew

Cosmopolitan wy 160 m bu 2014 ar Helmut Jahn

A felhőkarcolók Varsója A város sziluettjét a középkorban az újvárosi Sarlós Boldogasszony-templom téglából épült harangtornya uralta. A 17. században a kibővített Királyi Palota és III. Zsigmond király oszlopa vált Varsó újonnan megszerzett lengyel fővárosi címének szimbólumává. A 19. század végéig az épületek ritkán lépték túl a három-négyemeletes magasságot. Az új építési technikák tették lehetővé, hogy a helyi építészek átlépjék az ötven méternél húzódó magassági határt. A rekordot a Cedergren svéd telefontársaság neoközépkori tornyának befejezésével állították fel 1908-ban (ma PAST-torony vagy Pasta).

1933-ban a Marcin Weinfeld és A Prudential Biztosító épülete wy 66 m bub1934 ar S tefan Bryła, Marcin Weinfeld

Stefan Bryła által tervezett, 66 méteres art deco Prudential-torony vette át a vezetést. Az ötvenes évek közepén a 231 méteres Kultúra és Tudomány Palotája – korának második legmagasabb európai épülete – lényegesen magasabbra helyezte a mércét.

Az utóbbi időben az iroda- és lakótornyok magassága éppúgy megugrott, ahogyan a számuk is, a kontinens legdinamikusabb és leglátványosabb sziluettjei közé emelve Varsó horizontját. Elegáns formavezetésének köszönhetően a Helmut Jahn német-amerikai építész által tervezett Cosmopolitan lakótorony számos elismerésben részesült • A Királyi Palota óratornya wy 40 m bu 1622 ar M atteo Castelli, Gaetano Chiaveri

A lengyel telefontársaság épülete (Pasta) wy 51 m bu 1908 ar B ronisław Brochwicz-Rogoyski

Zsigmond-oszlop wy 22 m bu 1643 ar A gostino Locci, Constantino Tencalla Boldogságos Szűz Mária templom wy 32 m bu 1411 ar i smeretlen

62

Šódź A kreatív Šódź Mås lengyel vårosokkal Üsszevetve Šódź tÜrtÊnete meglehetősen szokatlan. Annak ellenÊre, hogy hivatalosan mår a kÜzÊpkor óta vårosnak szåmított, a nÊpessÊge csak a 19. szåzadban ugrott meg. Az I. vilåghåború kitÜrÊsÊig Šódź nÊpessÊge alig nÊhåny szåz főről fÊlmillióra nőtt. A nÜvekedÊs mÜgÜtt az ipari forradalom ållt, amely Šódź vårosåt Európa vezető textilipari kÜzpontjåvå emelte. Ehhez a teljesítmÊnyhez Êppúgy hozzåjårultak a lengyelek, mint a nÊmetek, a zsidók Ês az oroszok is.

Oda / vissza î ? Ĺ ĂłdĹş repĂźlĹ‘tere – 7 km îĄ? Varsó – 120 km Berlin – 425 km PrĂĄga – 400 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1423  î Žâ€† 711 ezer î Ľâ€† 293 km2  î Š 3837 PLN î € 83 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 19 î † 36 î ‚â€† 43

 5848  î ƒâ€† 727   97 

63

Łódź lent: A Nemzeti Filmkulturális Centrum az EC1 – A Kultúra Városa – Łódź Új Centruma kulturális és fejlesztési projekt része.

Az EC1 a város első erőművének hatalmas, posztindusztriális épületegyüttesére épül, és Łódź Fabryczna, a város főpályaudvara közelében található. 2010 óta tart a terület folyamatos újrahasznosítása és átalakítása egy Łódź központjában, százhektárnyi területen zajló, látványos fejlesztési program részeként, azzal a céllal, hogy kulturális és szórakoztató tevékenységeknek adhasson majd otthont •

fent: Księży Młyn (Papmalom) – Łódź nagyobb kiterjedésű negyede, amely szinte érintetlenül vészelte át a város ipari aranykora óta eltelt időszakot.

Az említett sokszínűség következményeiről nemcsak a gyárosok városi palotái és a posztindusztriális területek árulkodnak, hanem a különböző felekezetekhez tartozó temetők és templomok is. A Łódź-i Filmiskolát (közismert nevén: a Filmówkát) a kommunizmus idején alapították, az oktatási intézmény falai közül pedig Lengyelország számos híres filmese került ki, például Andrzej Wajda, Roman Polański vagy Krzysztof Kieślowski. Az 1989-ben bekövetkezett politikai fordulat azonban a textilipar összeomlásához vezetett, melynek következményeképpen a város hanyat-

A gyárat és a lakónegyedet Karol W. Scheibler, a 19. századi város egyik legjelentősebb gyártulajdonosa építtette – amolyan városként a városban •

lásnak indult. Łódźnak mégis sikerült az utóbbi időben megújulnia, és nekifognia kreatív és újító szellemének újbóli feltérképezéséhez. A városban nagyszabású rendezvények zajlanak; közéjük tartozik a Nemzetközi Képregény- és Játékfesztivál, a 4 Kultúra Łódź-a Fesztivál, a Łódź Design Fesztivál és a FashionPhilosophy Fashion Week Poland, melyek a legkülönbözőbb ágazatok kreatív személyiségeit vonzzák ide. Helyi tudományos intézmények köré csoportosított biotechnológiai vállalatainak köszönhetően Łódź a rákellenes gyógyszergyártásban is piacvezetővé vált •

64

Filmek és woonerfek Łukasz Dzięcioł – filmproducer, Opus Film Łódź kivételes hely a filmesek számára. A város és a helyi hatóságok nyújtotta segítségtől kezdve a lakosság jóindulatáig és támogatásáig, nincs még egy hely, amely ennyire nyitott lenne a filmforgatásokra, mint ahogyan olyan sincs, ahol kön�nyebben lehetne azokat lebonyolítani. Mindez valóban egye-

Łódź dülálló – a világon sehol másutt nem találkozhat forgatás ilyen segítőkészséggel és megértéssel. Łódź városképét jobbára a néhai gyárépületek határozzák meg, melyek kiválóan alkalmasak az ilyesféle művészi kezdeményezések megvalósítására. Łódź főutcája, a gyönyörű Piotrkowska (lent) mindig is a város életének középpontjában állt. Egy ponton az energia kiadós része a Manufakturába, Łódź művészeti centrumába és bevásárlóközpontjába vándorolt, amely dacára annak, hogy bevallottan üzleti vállalkozás, idáig pompásan ötvözte

a szó­ra­koztatást a kultúrával. A város­ban zajló koncerteken és kiállításokon túl Łódź dicsekedhet Lengyelország legnagyobb modern művészeti múzeumával is – az ms²-vel.

Mindemellett a Piotrkowska mellékutcáit egyre gyakrabban alakítják át woonerffé, vagyis lakóövezetté. Az ilyen utcákban tervszerűen csökkentik az autóforgalmat, hogy aztán sétálóutcákat hozzanak létre. A 6 Sierpnia utca különösen nagy népszerűségnek örvend, hiszen ez volt Łódź első sétálóutcája, ám azóta szüntelenül újabbak és újabbak bukkannak fel •

65

Łódź

A régi gyárak közül sokat lebontottak, néhányat azonban modern bevásárló- és szórakoztató központtá alakítottak át: Izrael Poznański régi gyárépületeiben működik napjainkban a Manufaktura, míg Ludwik Geyer Piotrkowska utcában található Fehér Gyára jelenleg a Központi Textilmúzeum (fent) otthona.

A mai napig több mint száz

gyárkéményt láthatunk a város fölé magasodni.

A Łódź-i Művészeti Múzeumban található absztrakt Neoplaszticista termet (lent) Władysław Strzemiński tervezte. A múzeum tevékenysége mindenekelőtt az avantgárd, valamint a progresszív művészeti törekvések tanulmányozására és bemutatására fókuszál •

66

Szeresd a városod Pola Stępień – ruhatervező, a Moda Polka márka létrehozója A „Pograjka łódzka” (fent) egész éven, rendszerint afféle helyi bulik formájában át zajló rendezvénysorozat, bár zenei műhelyekre is sor kerül a keretében. A projekt célja a népzene népszerűsítése, olyan szórakozási lehetőségek révén, melyekben egyszerre jelenik meg az ismeretterjesztés és a művészet. Remek mulatság: reggelig táncolsz, egész testedben érezve a népi ritmusokat. Az összejövetelekre rendszerint a Szwalnia Színházban kerül sor, a Struga utca 90. alatt.

Łódź

A Marek Edelman Párbeszéd Központ aktívan hozzájárul Łódź multikulturális és soknemzetiségű örökségének népszerűsítéséhez, különös tekintettel a zsidó hagyományokra és mindazon más kultúrákra, amelyek hatással volt a város fejlődésére. A központ a Wojska Polskiego 38. alatt található.

A kedvenc éttermem a „Lokal”.

A mottójuk a következő: „Egyél lokálisan – cselekedj globálisan.

Segítsd a helyi kezdeményezéseket, vásárolj helyi élelmiszert, hallgass helyi zenekarokat és menj el a koncertjeikre, támogasd a helyi művészeket. Tanulj, dolgozz és élj itthon. Szeresd a városod.” Az üzenet politikai, ugyanakkor barátságos: finom ételek, izgalmas helyi konyha, rendszeres művészeti programok, esténként pedig koncertek és zenei programok. Évekig mindig azt mondogattam, hogy a legjobb kávét az Owoce i Warzywában (Gyümölcsök és zöldségek, balra) találod a városban. Jelenleg a Traugutt utca frissen felújított környékén található, amelyet woonerffé, azaz lakóövezetté alakítottak át.

A szomszédjában áll a világ legjobb fagylaltozója! A Łodziarniában mért fagyit mesterséges adalékanyagok hozzáadása nélkül, természetes összetevőkből, helyben készítik el, a Sienkiewicz utca 9. alatt. Łódź legérdekesebb zenei klubját, a DOM-ot az underground

helyi veteránjai alapították, és az OFF Piotrkowskában, a korábbi Franciszek Ramisch pamutfonodában található. Az épületegyüttes ma klubok, éttermek, kiállítóterek, próbatermek, bemutatótermek és concept store-ok gócpontja, ám akadnak itt design stúdiók és egy klub-kávézó is Piotrkowska utca 138/140 •

67

Łódź Mióta Ramisch régi gyárát a kreatív ipar nyüzsgő központjává varázsolták, az off Piotrkow­ska (balra) napjaink leg­divatosabb helye lett Łódźban. A centrum mára a divat- és designstúdiók, zenei klubok, éttermek, kiállítóterek és próba­ termek mellett sok mással is büszkélkedhet •

Łódź sikátorai

A Roosevelt utca 5. alatti falfestményeket (fent) a brazil Os Gemeos és a spanyol Aryz street art művészei készítették az Urban Forms galéria projektje keretében •

Bałuty, Łódź kétes hírű kerülete központi szerepet játszik Robert Popielecki képregényíró munkáiban.

Akad olyan mellékutca, amely pompával, megújult eleganciával, divatos, frissen nyílt éttermekkel vagy izgalmas művészeti kínálattal fogad. Más utcák féltékenyen őrzik titkaikat, kovácsoltvas kapukkal és kaputelefonnal zárva el magukat a járókelő elől. Mintha bármelyik hívatlan vendég fogná magát és megfosztaná a lakókat parkolóhelyeiktől, ahol takarékossági okból persze egytől egyig gázra átállított öregedő „beemekjük” (BMWjük) vagy Audijuk áll. Akadnak olyan helyek is, ahová csak saját felelősségedre léphetsz be.

Mindazonáltal egy könnyű séta Łódź mellék­ utcáin a város valódi arcát tárja fel előtted •

68

Łódź

A divat Łódź-a A textilgyártásból született Łódź máig sem szakadt el a ruhaipari hagyományaitól, még ha ebben manapság nagyobb szerepet is játszanak a kreatív ágazatok, mint az ipari termelés. Łódź lassan Lengyelország Milánójává, divat- és design-fővárosunkká válik, az ország legjelentősebb divateseményeinek helyszíne.

Itt rendezik meg például a Fa-

A Pan tu nie stał (Maga nem itt állt!) 2006-ban alapított, łódź-i székhelyű ruházati és textilcég.

Az 1960-as, ’70-es és ’80-as évek Lengyelországának kommunista esztétikájából merítve ihletet, trendi ruhák és kiegészítők széles választékát kínálja (jobbra) •

shionPhilosophy Week Polandet, a Złota Nitkát, a Strzemiński Művészeti Akadémia Divattervező Tanszékének diploma-divat­ bemutatóját, vagy a Fashion Lab és a re-act divatbemutatóit, melyek nemcsak pályakezdők munkáit vonultatják fel, hanem jól ismert tervezőket és márkákat is.

Több łódź-i felsőoktatási intézmény is foglalkozik designer- és

ruhaipari technikusképzéssel: a Művészeti Akadémia Divattervező Tanszéke, a Műszaki Főiskola, illetve a Łódź-i Műszaki Egyetem Anyagtechnológiai és Textiltervezői Kara, miközben a korábbi Ludwik Geyer-gyárban működő Központi Textilmúzeumban a divat, a szövés és a ruhagyártás történetét tanulmányozhatjuk •

69

Łódź

Łódź Design Fesztivál (Fent & balra) Łódź elkötelezett a kreatív tervezés és gyártás mellett – jól példázza ez a fesztivál is, amely Közép-Kelet-Európa legjelentősebb ilyen típusú rendezvényének számít. A fesztivál számos különböző oldaláról mutatja be a modern designt, az ipari formatervezéstől a kézművességen, a grafikai designon és az építészeten át egészen a divattervezésig •

70

A Poznański-palota Poznański, Scheibler, Heinz, Herbst, Biedermann – jelentős textilgyáros családok, akik monumentális palotákat hagytak maguk után, melyek közül a legjelentősebb a Poznański-palota.

Pompás építészeti részleteinek köszönhetően kapta a „Łódź Louvre-ja” nevet •

Łódź

71

A lengyel mozi KĂĄnaĂĄnja A vĂĄros mintegy 150 film forgatĂĄsi helyszĂ­nĂŠĂźl szolgĂĄlt, a Ĺ ĂłdĹş-i Filmiskola pedig szĂĄmos olyan lengyel mĹąvĂŠszt nevelt, akik munkĂĄssĂĄgĂĄnak vilĂĄgszerte elismerĂŠssel adĂłztak • Andrzej Munk î €  1951 

Andrzej Wajda î €  1953 

Kazimierz Karabasz ZenĂŠszek Szt. MĂĄrk OroszlĂĄnja, Velence đ&#x;?†  1959  î € Roman PolaĹ„ski

 1960  Roman PolaĹ„ski KĂŠs a vĂ­zben ZsĂĄkutca rend. Roman PolaĹ„ski Arany Medve, Berlin fm đ&#x;?†  1962   1963   1966   1967  î € đ&#x;?† Jerzy Skolimowski Jerzy Skolimowski IndulĂĄs Arany Medve, Berlin TangĂł Az Ă­gĂŠret fĂśldje rend. Zbigniew rend. Andrzej Wajda RybczyĹ„ski fm fm  1975  Vasember JelmagyarĂĄzat rend. Andrzej Wajda Zbigniew fm RybczyĹ„ski đ&#x;?† DĂ­jak Andrzej Wajda Tango fm Premier Vasember Oscar, animĂĄciĂłs î € Oklevelet szerzett filmesek Cannes, Arany PĂĄlma rĂśvidfilm Jan Jakub Kolski đ&#x;?† đ&#x;?† î €  1981   1982 1983   1984  1985 î € đ&#x;?† Piotr Kielar Ilona Ĺ epkowska Krzysztof Zanussi î € A nyugodt Nap ĂŠve HĂĄrom szĂ­n: kĂŠk Arany OroszlĂĄn, Velence rend. Krzysztof KieĹ›lowski fm Arany OroszlĂĄn, Velence Pan Tadeusz đ&#x;?† rend. Andrzej Wajda  1993  fm  1995  1998  1999  î € î € Xawery ĹťuĹ‚awski MaĹ‚gorzata Szumowska  2000  Roman PolaĹ„ski đ&#x;?† Andrzej Wajda A zongorista Arany Medve ĂŠletmĹądĂ­j Andrzej Cannes, Arany PĂĄlma đ&#x;?† Wajda đ&#x;?†  2006  Oscar 2002   2003  ĂŠletmĹądĂ­j đ&#x;?† Roman PolaĹ„ski fm A zongorista A sĂłlyom Oscar: a legjobb Ida vĂŠgveszĂŠlyben rendezĹ‘ Test/CiaĹ‚o operatĹ‘r: Ryszard Lenczewski, operatĹ‘r: rend. MaĹ‚gorzata Ĺ ukasz Ĺťal SĹ‚awomir Szumowska fm Idziak fm  2013   2015 

72

Katowice & SzilÊzia Egy kis våltozatossåg SzilÊzia most vedli le rÊgi bőrÊt.

A rĂŠgiĂł a szĂŠnre ĂŠpĂźlt, napjainkban azonban ĂŠppen Ăşjragondolja ĂśnmagĂĄt, merĂŠsz lĂŠpĂŠseket tĂŠve a kultĂşra ĂŠs az innovĂĄciĂł terĂŠn.

RÊgi szÊnbånyåkban berendezett mŹvÊszeti kÜzpontokba Êppúgy ellåtogathatunk itt, mint ahogyan elvegyßlhetßnk a tÜmegben Európa legjobb zenei fesztivåljainak egyikÊn. KatowicÊben újabb Ês újabb kivÊteles startupok bukkannak elő. A szilÊziaiak ugyanakkor az új utån kutatva sem feledkeznek meg arról, mi az, ami kßlÜnlegessÊ teszi őket: az orszåg tÜbbi rÊszÊtől eltÊrő nyelvi gyÜkerek, a kemÊny munka bånyåszhagyomånya Ês a posztindusztriålis ÊpítÊszet.

Oda / vissza î ? Katowice repĂźlĹ‘tere – 24 km îĄ? PrĂĄga – 330 km Pozsony – 270 km BĂŠcs – 300 km Budapest – 310 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1865  î Žâ€† 305 ezer î Ľâ€† 165 km2 î Š 5 199 PLN î € 58 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 5 î † 10 î ‚â€† 11

 3.3 ezer î ƒâ€† 409   74 

Katowice & Szilézia

73

fent: Koncert a zabrzei Guido szénbányában •

A térség gerincét egy sor vasút- és villamoshálózattal összekötött város adja: Katowice, Zabrze, Bytom, Chorzów és sok más posztindusztriális település, melyek mindegyikének megvan a sajátos karaktere. Együttesen alkotják a Felső-sziléziai Városszövetség közel hárommilliós lakosságú metroplexét, közismert nevén a „Sziléziai Metropoliszt”. Talán a legjobb módszer arra, hogy megragadjuk a múltbéli Szilézia és a mai Szilézia közötti különbséget, ha a lifttel alászállunk a Zabrzében

található történelmi Guido bánya mélyére.

A látogatók bányász sisakokkal és lámpákkal felszerelkezve Európa egyetlen, turisták számára is nyitott bányászati függővasútján utazva nyerhetnek bepillantást abba, hogyan is festett a 19. és a 20. században a munka egy szénbányában. Ezt követően 320 méterrel a felszín alatt élvezhetik a frissítő italokat a Szivattyúterem bárjában vagy megtekinthetnek egy előadást a Teatr na Poziomie színházban, Európa legmélyebben fekvő színpadán.

74

Katowice & Szilézia

A Katowice Kulturális Negyed a korábbi Katowice szénbánya területén található az ikonikus „Spodek” (jobbra fent) és a Nemzetközi Kongresszusi Központnak, a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zene­ karának, illetve a Sziléziai Múzeumnak otthont adó, új épületek között (balra) •

A kultúrbánya A bányászati hagyományokat ma nemzetközi piacra termelő sziléziai nagyvállalatok folytatják – ilyen a Kopex és a Famur, ahol távoli országok, például Kína bányái számára is gyártanak berendezéseket. Körbenézve azonban egyre kevesebb kéményt látunk füstoszlopokat ontani a légkörbe, és egyre több kulturális intézményt. Katowicében, a felső-sziléziai régió központjában még mindig felfedezhetjük a régi ipari óriást a háború előtti modern építészetben, illetve a kommunizmus idejéről származó lenyűgöző projektekben, mint például a re-

pülő csészealjra emlékeztető formája miatt „Spodek” néven ismert aréna. Ha azonban manapság földönkívüliek landolnának itt, mindenütt új és nem kevésbé merész építészeti csodákat találnának: a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának új hangversenytermét, a Nemzetközi Kongresszusi Központot és a korábbi Katowice bányában található Sziléziai Múzeumot (fenomenális naiv művészeti gyűjtemén�nyel rendelkezik). Ez a kulturális tengely jelenti a posztindusztriális város izgalmas, új arcát.

Katowice & Szilézia

Szűkebb pátria A múltat Giszowiec és Nikiszowiec a helyiek körében familoknak nevezett, jellegzetes, vöröstéglás, többcsaládos házakból álló, egyedülálló ipari lakónegyedei őrzik.

Ezek a lakótelepek a nyersanyagokban gazdag sziléziai régió bonyolult történelmének tanúi, amely valaha jelentős vonzerővel bírt a környező orosz, osztrák és német birodalom számára. Az I. világháborúig uralták a területet, megosztozván rajta. Ezt követően a térség Lengyelország és Németország között került felosztásra, míg végül 1945-ben az egész régió a lengyel államba olvadt. Mind-

75

ebben a történelmi, gazdasági és társadalmi forgatagban Sziléziának szerencséje volt, hogy lakói rendkívüli érdeklődést tanúsítottak saját „szűkebb pátriájuk” iránt. A szilézek megőrizték saját nyelvüket, olyan csoportot alkotva, melynek egyedülálló identitása a lengyel és német befolyás kölcsönhatása révén nyerte el formáját. Kiderült, hogy a gyakorlatiasság, a családi életre helyezett hangsúly és a kiemelkedő munkamorál, vagyis a térség bányászati hagyományaiból fakadó jellemvonások akkor is kapóra jönnek, amikor épületek tervezése, kávézó- és báralapítás vagy zenei fesztiválok megszervezése a cél! •

76

Szilézia hátul­ nézetben Przemo Łukasik – építész (Medusa Group). A Bolko Loft (jobbra) tervezője, amit egy korábbi bytomi szénbánya lámpakamrájából alakított át. A tervező maga is a kritikusok által nagyra értékelt házban él a családjával.

Szilézia sokféleképpen értelmezhető térség. Azt javaslom, ne a magától értetődő irányból, hanem inkább hátulnézetből közelítsük meg. Vonatozzunk el, mondjuk Chorzówból Ruda Śląskán át Bytomig és Katowicéig, közben pedig vegyük szemügyre, milyen arcát mutatja Szilézia a vasúti sínek felől. Nincs ezen az arcon se rúzs, se púder, csak focidrukkerek trágár falfirkái, zsebkendőnyi hátsó kertek grillsütői, és olyan emberek, akik nem akarnak másnak

Katowice & Szilézia

látszani, mint akik valójában. Az ablak túloldalán familokok (fent) sorakoznak, a bányák melletti üzemek munkásainak téglaházai.

Azoknak, akiknek a városnézésről a kompozíció és a vágás jut eszébe, különösen érdekes lehet mindez. Pár méterenként kattinthatunk egy-egy érdekfeszítő képet.

A sziléziai „Alternatiff turistik” kifejezés néhány évvel ezelőtt bukkant föl, amikor a bytomi Kronika Kortárs Művészeti Központnál megjelent Marcin Doś és Radek Ćwieląg kalauza a posztindusztriális területekről. Az épületek, melyeket egészen a közelmúltig még fényképezni sem lehetett, mostanra ha nem is hivatalosan, de hozzáférhetővé váltak a látogatók számára. Egy internetes fórumon összeverődött csapattal magam is gyakran nekivágok az efféle helyek felfedezésének. Biciklivel tekerünk egyik régi gyárépülettől a másikig (szemközti oldal, fent), ahol aztán megpróbálkozunk a városi golffal (szemközti oldal,

lent) és az épületek szépségében gyönyörködünk. Az egyik ilyen a Szombierki erőmű Bytomban; lenyűgöző konstrukció, amiben ugyanolyan építészeti és történelmi lehetőségek rejlenek, mint a használaton kívüli Katowice szénbányában található Sziléziai Múzeumban. Ahogyan egész Szilézia, ez a hely is új forgatókönyvre vár. Lehet, hogy közkedvelt tudományos élményközpontként éled majd újjá? •

Katowice & SzilĂŠzia

77

78

Piknik a salakdombon

Katowice & Szilézia

Michał Kubieniec és Dominik Tokarski, az ikonikus Kato klubkávézó és a Katowice Koszutka kerületében található, sziléziai designnal foglalkozó Geszeft concept store alapítói.

Katowicében sok, a kommunizmus idejéből származó épületben felsejlik a háború utáni modern stílus. Ezek, ahogyan azt Filip Springer író találóan megfogalmazta, „rosszkor születtek”. A Spodek ‒ vagy repülő csészealj – a város szimbólumává vált, de ott van a Le Corbusier lakótömbjei által ihletett, 187 méter hosszú Superjednostka (Szuperegység) és az Osiedle Tysiąclecia lakótelep (közismert nevén: „Tauzen”, fent) is, amelyet a lengyel állam millenniumának tiszteletére neveztek el. Ezeket mindazok figyelmébe ajánljuk, akik a történelmi főterekkel szemben az innovatív megoldásokat részesítik előnyben.

Koszutka Katowice legkisebb kerülete, ám termékeny talajt jelent az alulról induló kezdeményezések, az aktivisták és a modern városi kézművesek számára. Itt működik a Pobudka Koszutka félhivatalos „ébresztő” kezdeményezés, Pawel Jaworski alapítványa, a „Javítsd meg a várost” (Napraw Sobie Miasto). A negyedben fesztiválokat és helyi kampányokat (balra fent)

Katowice & Szilézia

szerveznek. Ezen a környéken találod meg a város legjobb szabóját, a férfi divat-kiegészítőket kínáló Poszetkát (balra), a Lokal kávézó/pékséget (és a legérdekesebb független galériát, a Maciej Skobel vezette „Kétbalkezet” [Dwie Lewe Ręce] is). Ráadásul van még itt több remek zöldséges bódé, hagyományos piac, arab termékeket árusító bolt, halsütöde és rengeteg más érdekes hely.

Gondoljunk csak bele, piknikezhetünk salakdombon– tipikus sziléziai szórakozás. A szénbányászatból visszamaradt salakhányók mostanra a sziléziai városok tájelemévé váltak, a helybéliek pedig piknikezésre, grillezésre és a kikapcsolódás más ezernyi formájára használják őket. Személy szerint a katowicei Kostuchna kerület salakdombját ajánlom, ahol a Boże Dary bánya még mindig működik a mélyben, és ahonnan remek kilátás nyílik a messzi Tátrára.

Az off Fesztivál, a Tauron Nowa Muzyka és az Ars Cameralis egytől egyig olyan

79

fesztiválok, ahol az igényes zene kapja a hangsúlyt. Ráadásul a koncertek olyan érdekes helyszíneken kerülnek megrendezésre, mint a Sziléziai Múzeum (egy korábbi bánya), a Dolina Trzech Stawów, vagy az Ars Cameralishoz hasonlóan Szilézia-szerte különböző pontokon.

Ha sziléziai konyhára vágyunk, ott a bájos posztindusztriális Nikiszowiecben a SITO étterem, vagy Dąbrówka Małában a Karczma pod Młynem. Ezeken a helyeken kipróbálhatjuk, milyen egy klasszikus sziléziai vacsora: húsrolád, káposzta és galuska, mindez kompótlével leöblítve. A tartalmas menü elég erőt ad majd a város további felfedezéséhez! •

80

Városnézés – kötetlenül Karol Piekarski – Médiaszakértő, a Katowice – A Kertek Városa Kulturális Intézet munkatársa.

A kreatív munkát kutatással és oktatással ötvöző Medialab Katowice kísérleti projekt kurátora.

Katowice & Szilézia Ha szeretnéd a várost kevésbé szervezett módon bejárni, javaslom, vedd végig a katowicei falfestményeket (lent), kukkants be a Plac na Glanc projekt keretében a lakókkal együttműködésben új életre keltett udvarokba, kutasd fel a város neonreklámjait, látogass el a Paderewski-lakótelep deszkás parkjába és keress magadnak érdekes éttermeket a Mariacka utca környékén.

Hallgass meg egy koncertet a Leśniczówkában, a hatalmas, retró hangulatú chorzówi Park Śląski közepén (balra lent).

A Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának hangversenyterme nemcsak klasszikus szimfóniákkal jelentkezik, hanem az Új Komolyzenei Együttes rendszeres fellépéseivel, minde-

nekelőtt új zeneművek bemutatóival is. A Katowicei Hangiroda az elektronikus zenével kísérletezőket hozza össze rendszeres előadásokra és workshopokra.

A dinamikus urbanizáció és a természet kombinációja az, amit Sziléziában a leginkább szeretek. A Park Śląskin kívül leginkább a Dolina Trzech Stawówot és a Katowicétől délre, Mikołów és Pszczyna felé húzódó erdőket ajánlom, ahol órákon keresztül bicajozhatunk.

A sziléziai designt az teszi érdekessé, ahogyan a kortársak a térség történelmére visszautalnak, mint például a szénből készült Sadza Soap (azaz szappan, jobbra fent), a Brokat ékszerek, vagy a Bogdan Kosak tervezte porcelán Spodek. Különleges sziléziai kütyükből pedig bevásárolhatsz a Gryfniében (jobbra), a sziléziai dialektust népszerűsítő Krzysztof és Klaudia Roksela boltjábant •

Katowice & Szilézia

81

A designvár Cieszyn, a Cieszyni Szilézia mikrorégió székhelye elképesztő mennyiségű építészeti műemléket vonultat fel román stílusútól a szecessziósig.

A város azonban nem csak a múltjából él; a Zamek Cieszyn (Cieszyni Vár) designintézet (fent & legfelül) otthona is.

Ebben a központban a modern designt hagyományos

kézművességgel, a kihalóban lévő szakmákat innovatív technológiákkal ötvözik. Itt található az üzleti élet és a designerek közötti együttműködést segítő Sziléziai Design Csoport székhelye, amely a társadalmilag elkötelezett designt támogató EIDD Design for All Europe elindítója •

82

owice above and below ground

FENT: Tomasz Konior tervezte a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának hangversenytermét, melyről úgy tartják, Európa egyik legkiválóbb akusztikájával büszkélkedhet •

Katowice & Szilézia

83

Katowice a föld alatt és a föld felett

Sziléziai Múzeum A korábbi Katowice szénbánya területén található Sziléziai Múzeum új komplexumának látképe (szemközti oldal, fent) és keresztmetszete (lent).

A 19. századi bányát földalatti,

74 19

Katowice legmagasabb épületei és legmélyebb szénbányái

modern kiállítóterekkel kapcsolták össze.

A Sziléziai Múzeum főépülete hét szinttel büszkélkedhet, melyek közül három a föld alatt található •

a sk cu an Fr

ló co ar ők lh Fe

ó ol rc ka hő el sf nt tu po Al öz 03 ak 20 od i ir ók ág ol as rc jd ka Va hő l 85 fe 19 rt ga po sá ex tó al ga St az 81 g I 19 k áz ta bh su m va tö m la PR z H Ál há 68 Az da 19 iro 70

35 19

34 19

62 m

1890 Ferdynand 1913 szénbánya Wujek szénbánya 1934 473 m 540 m Wujek szénbánya 613 m

73 m

83 m

1962 Wujek szénbánya 680 m

90 m

1970 Staszic szénbánya 720 m

99 m

105 m

1981 Wujek szénbánya 730 m

Készült a Medialab Katowice az Apetyt na radykalną zmianę (A radikális változás vágya), Katowice 1865-2015 kiállításra készített infografikája nyomán

125 m

2011 MurckiStaszic szénbánya 980 m

84

Krakkó Krakkó (lengyelßl Kraków) hagyomånyaira bßszke, mÊltósågteljes gótikus-reneszånsz kirålyi våros, melyet a Wawel våra koronåz, ahol Lengyelorszåg egykori uralkodói alusszåk ÜrÜk ålmukat. Krakkó ugyanakkor Lengyelorszåg parti-fővårosa is, ami sohasem alszik, Ês lenyŹgÜző mŹemlÊkei megismerÊsÊre Êhes, ÊlmÊnyekre Ês szórakozåsra szomjazó kßlfÜldi turiståk tÜmegeit vonzza.

Oda / vissza î ? KrakkĂł repĂźlĹ‘tere – 11 km îĄ? Varsó – 255 km Pozsony – 295 km BĂŠcs – 330 km Budapest – 295 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1257  î Žâ€† 759 ezer î Ľâ€† 327 km2 î Š 4153 PLN î € 171 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 51 î † 45 î ‚â€† 42

 20 ezer î ƒâ€† 1333   238 

balra: Krakkó låtkÊpe Hartmann Schedel 1293ban megjelent Nßrnbergi Krónikåjåban •

Krakkó

A Barbakántól a Veit Stoss (lengyelül Wit Stwosz) gótikus oltárképének otthont adó Mária-templom (fent) mellett a Wawelen található reneszánsz királyi várig futó Királyi Úton végigsétálva Krakkó hagyományos arcát pillanthatjuk meg. Kazimierz, az egykori zsidónegyed egészen más benyomást kelt: hosszú évek hanyatlása után a környék Holocaust előtti hangulatát és

85

karakterét idéző, trendi, hangulatos éttermek és bárok fellegvárává vált. A posztindusztriális Zabłocie is a közelmúltban vált divatos kerületté, miután Oskar Schindler egykori zománcedényeket gyártó üzemében megnyitották a MOCAK Kortárs Művészeti Múzeumot, jelentős lökést adva ezzel a terület revitalizációjának •

86

Krakkó

Krakkó, a szimbólum Krakkó 1978-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára, ám Lengyelország korábbi fővárosaként mindig is hangsúlyos szerepet játszott a lengyel hagyományban, kultúrában és emlékezetben – különösen a nemzeti identitáshoz köthető szimbolikus emlékezet terén. A waweli székesegyház (lent, Wawel Királyi Vár épületegyüttese) volt az első nemzeti panteon, ahol Lengyelország királyainak és családtagjainak sírjai szinte kivétel nélkül megtalálhatóak.

Az 1333-ban elhunyt Kis Ulászló (lengyelül: Władysław I Łokietek) volt az első koronás fő, akit itt helyeztek nyugalomra. A későbbi századok során Krakkó a kultúra és tudomány kiemelkedő alakjainak, a nemzet költőinek és vezetőinek temetkezési helyévé vált. A nemzeti mauzóleum szerepét a 19. században a szintén Krakkóban található Skałka pálos kolostor lengyel kiválósá-

gok sírhelyeként szolgáló kriptája vette át; itt nyugszik többek között Karol Szymanowski, Stanisław Wyspiański és Czesław Miłosz is.

Nowa Huta napjainkban a város egyik kerülete. Hatalmas acélkohóját a sztálinista időkben Krakkó konzervatív-értelmiségi hagyományát ellensúlyozandó, önálló munkásvárosnak építették. A cél Lengyelország első, mindenestül szocialista városának a létrehozása volt, amely nem csupán tetszetős és kényelmes, hanem egyúttal a proletariátus szimbolikus fellegvára is, a szovjetesítés irányjelzője, melyre – állítólag – az egész ország törekedett. A kommunista vezetés terve azonban visszafelé sült el, és Nowa Huta az ellenzéki Szolidaritás egyik fő központjává vált. Napjainkban az utópisztikus építészet és várostervezés rajongói számára jelent érdekességet •

Krakkó

87

lent: Błonia, a városközpont hatalmas rétje az Óváros főterétől kevesebb, mint két kilométerre fekszik.

Krakkó központját sűrűn beépítették, híján van zöldterületeknek, ezért az óriási, nyitott parkot, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Kościuszko-halomra és a Sowiniec-dombra, közeli fekvése a biciklizni, sétálni vagy más módon kikapcsolódni vágyó helyiek kedvencévé tette • jobbra: A krakkói stílusú betlehemek (szopka) gazdagon díszített, többszintes építmények, melyekben miniatűr formában jelennek meg Krakkó építészetének gyöngyszemei. A Jézus születésének történetét bemutató betlehemek készítése a 19. században vált hagyománnyá Krakkóban, mára azonban olyan magas szintre fejlődött, hogy sehol másutt nem találunk hozzá foghatót sem Európában, sem a világon másutt • balra: Nowa Huta nem csak egy kerület, hanem város a városban, melyet a semmi közepén, mesterségesen teremtettek – állítja Karol Konwerski számítógépes játéktervező, egyúttal Nowa Huta-i lakos.

A „Huta” Krakkóval ellentétben nem műemlék lakóházak, templomok és történelmi emlékhelyek valamiféle patchworkje. Szerves egészet alkot, melyet a reneszánsz városideál mintájára terveztek meg. Maga az ideális szocreál város, ahol minden lakóra jut legalább egy fa és egy férőhely valamelyik atombiztos óvóhelyen •

88

Krakkó

A „hejnał” (jobbra) dallamát trombitás játssza el minden kerek órában a Mária-templom egyik tornyának tetejéről. A déli kürtszót a Lengyel Rádió egyes csatornája élőben közvetíti. Két trombitás, két hivatásos tűzoltó dolgozik a magasban 24 órás műszakban, melynek során fejenként 48 alkalommal játs�szák el a hejnałt – elvégre mind a négy égtáj felé felhangzik •

Az egykori Hotel Forum brutalista épületét (balra) Janusz Ingarden tervezte. Az építése 1978-tól 1988-ig húzódott, a hotel pedig mindössze 14 évig üzemelt – 2002-ben bezárták. A zord építménybe manapság a hotel fénykorából származó tárgyakkal díszített Forum Przestrzenie trendi klub-kávézója (fent) lehel új életet •

Krakkó

89

Podgórzétől Zabłociéig Artur Wabik, street art művész, falfestő és köztereken található művészeti installációk szerzője Az, hogy pontosan melyik kerület számít éppen divatosnak Krakkóban, nagyjából ötévente változik. Annak idején a Visztula városközponttal szemközti partján fekvő Podgórze is így vált vonzó helyszínné a művészek és a független kulturális intézmények számára. Stúdiók, galériák, kávézók és alternatív klubok vertek gyökeret a környéken, például a híres Spółdzielnia Goldex Poldex.

A Mostowa, Brodzieńskiego, Nadwiślańska vagy Józefińska utcát sötét sikátorokból alig néhány hónap alatt a lehető legdivatosabb, zsúfolt éttermek és bárok kerthelyiségei forgalmas sétálóutcákká változtatták át. A romos bérházak tűzfalain falfestmények tűntek fel, mint például Blu, a híres olasz street art művész mun-

kája, a „harang”. Idővel ezekhez a telepesekhez komoly magán- és közfejlesztések csatlakoztak, mint például a Cricoteka 2014-ben átadott új épülete, a Tadeusz Kantor Művészeti Dokumentációs Központ (fent).

Az utóbbi időben a művészeti és kulturális tevékenységek hangsúlya apránként, mégis észrevehetően áttolódott Podgórzéről a szomszédos Zabłocie felé, ahol a terület posztindusztriális jellege nagyobb kreatív szabadságot biztosít az alkotóknak. Az átalakulás a MOCAK, a Krakkói Kortárs Művészeti Múzeumot (jobbra) ünnepélyes átadásával vette kezdetét. Podgórzéről Zabłocie felé, a korábbi gettóból a Schindler-gyár irányába sétálva, el sem kerülhetjük Mirosław Bałka szobrát, az „Auschwitz-Wieliczkát”;

ez a világhírű művész első műve, amely lengyelországi köztéren kapott állandó helyet.

Egy másik hely, ahová érdemes ellátogatni, az egykori Miraculum kozmetikai gyárkomplexuma, ahol a Fabryka zenei klub körül 2010 és 2012 között kulturális intézmények dinamikus konglomerátuma alakult ki. Zabłocie szűk, posztindusztriális mellékutcáiban megtaláljuk a valódi, nem intézményesített street artot, a matricákat, plakátokat és stencileket, kerámia-kompozíciókat és tetőgraffitiket is •

90

Krakkó

II. János Pál

Rajongott a színházért és a sportért. Egész életét végigtúrázta. Szeretett viccelődni és bárkivel képes volt személyes kontaktust teremteni, akivel találkozott. Karol Wojtyła, akit inkább II. János Pál pápaként ismernek, közel 27 éven keresztül irányította a római katolikus egyházat, megváltoztatva a pápaság képét. Megnyitotta a Vatikánt az emberek előtt. Élete korántsem volt idilli. 1920. május 18-án, szerény körülmények között élő családba született a galíciai Wadowice városában. Kisfiúként érték az első tragédiák: 8 éves volt, amikor édesanyját elvesztette; idősebb, orvos bátyja néhány évvel később hunyt el. Családja szerényebb lehetőségei ellenére Lolek, ahogy a barátai nevezték, az osztály legjobb tanulója volt, verseket írt és lelkesen játszott az iskolai színjátszó körben (többek között Szophoklész Antigonéjában is). Gyakran futballozott – általában kapusként -, síelt és kiváló úszó volt. 1938-ban iratkozott be a krakkói Jagelló Egyetem lengyel szakára. A II. világháború kitörésekor félbe kellett szakítania tanulmányait, munkásként dolgozott egy kőbányában.

Ennek ellenére is talált időt, hogy a színház iránti szenvedélyének hódoljon a barátaival alapított Rapszodikus Színházban. Édesapja halála rendkívül megrázta; ezt követően, 1942-ben lépett be a krakkói szemináriumba. Négy évvel később pappá szentelték.

Miután 1978. október 16-án az egyház élére választották, pápasága első pillanatától mindvégig közvetlen, élénk kapcsolatban állt az emberekkel, különösen a fiatalokkal. Ő indította útjára az Ifjúsági Világnapot, a vallási fesztivált, amely alkalmat nyújt a pápa és a fiatalok közötti találkozásra. Az első, melyet 1984 áprilisában rendezték meg Rómában, 300.000 fiatalt vonzott. Lengyelországban 1991-ben rendeztek először Ifjúsági Világnapot, melyre több mint 1.5 millió fiatal zarándok érkezett a világ minden tájáról, hogy Częstochowában találkozzon a pápával. Számos zarándokútja során – II. János Pál 135 országba látogatott el pápasága alatt – mindig tömegeket vonzott, és nem csupán misére. A krakkói Franciszkańska utca 3. alatt található a híres ablak, ahol a hívei összegyűltek, ahányszor csak II. János Pál Lengyelországba érkezett.

Krakkó

91 II. János Pál híres volt az utazás iránti szeretetéről. Egyik pápai üzenetében így írt erről: „Szívből kívánom, hogy a turizmus mindig gyümölcsöző találkozásokra adhasson alkalmat: az Istennel, az önmagunkkal és a másokkal való találkozásra.” •

Ilyenkor egészen késő estig beszélgetett a tömeggel az ablakban állva. 1979. június 6-án, első zarándokútja során így tréfálkozott: „Amikor még Krakkóban éltem, egész rendes ember voltam. Sosem másztam ki ablakokba. Most meg mi ütött belém.”

A hegyek jelentették számára a természetes környezetet. Ide szökött ki, hogy gondolkodhasson és fellélegezhessen. Pápaként gyakori vendég volt az Alpokban, de a Tátra állt a szívéhez legközelebb, ahol az 1930-as években az apjával és bátyjával, majd később, fiatal papként a barátaival és a krakkói Szent Flórián plébánia egyetemi diákjával túrázott. Az egyik ilyen, a korábbi résztvevők szerint meglehetősen kimerítő kiránduláson kezdtek rá az egyetemisták „nagybácsiként” hivatkozni, hogy a diákokkal barátkozó pap ne kelthesse fel az egyházzal szemben gyanakvó lengyel kommunista titkosszolgálat érdeklődését. Az egyetemistákkal dolgozva Wojtyła közös kajaktúrákon is részt vett, például a Jeziorak tó lábánál fekvő Elbląg-Ostróda csatornán, vagy a Rurzyca, Słupia, Brda és Wda folyókon, ahol később a II. János Pál kajakutat létrehozták. A napok

misével kezdődtek a kajakokból és evezőkből emelt tábori oltárnál, végül énekléssel és imával fejeződtek be a tábortűz körül.

Wojtyła egy ilyen kirándulás során szerzett tudomást arról is, hogy püspökké választották, a pápává választását követően pedig azt mondta barátainak, „a kajakról áttért Szent Péter bárkájára”.

Amikor Wojtyła Krakkó bíborosa volt, megkérdezték tőle, illendő-e, ha a bíboros síel. A jövőbeli pápa a tőle megszokott módon így felelt: „Az egyetlen, ami nem illő egy bíboros számára, ha rosszul síel!” Szenvedélyes tátrai síelő volt, különösen a Kasprowy Wierch és Dolina Chochołowska közelében emelkedő Nosalon.

Pápaként 1983-ban és 1997-ben tért vis�sza ismét a lengyel hegyekbe. Amikor csak lehetősége nyílt pápai kötelezettségeitől elszakadni, legalább rövidebb túrára indult az Abruzzo lejtőre. „Az embernek szüksége van a természet szépségére” – mondta II. János Pál szeretett hegyeiről. Bizonyára nyugalomra talált közöttük, sportöltözékre és napszemüvegre cserélve reverendáját. •

92

Krakkó

Zakopane

Lengyelország téli fővárosa Amikor az ég tiszta, és a levegő sem szen�nyezett (ami Krakkóban egyáltalán nem olyan gyakori), a város nevezetességeinek hátterében a Tátra, Lengyelország legmagasabb hegyvonulata távoli panorámáját is megcsodálhatjuk. A hegyek szépsége és egészséges klímája a 19. század végétől vonzotta ide a turistákat; ekkor vált Zakopane népszerű üdülőhellyé. A mai napig Lengyelország téli fővárosaként emlegetik. Noha gyógyüdülőként szolgált, Zakopane a kulturális élet központja is lett. Kiemelkedő lengyel személyiségek fordultak meg itt látogatókként, vagy le is telepedtek. Közéjük tartozik a regényíró Henryk Sienkiewicz és Stefan Żeromski, a zeneszerző Karol Szymanow­ski, az építész Stanisław Ignacy Witkiewicz és fia, a művész Stanisław Ignacy Witkiewicz (Wit-

kacy). A zakopanei építészeti iskolát Stanisław Witkiewicz teremtette meg, Podhale régió népi művészetének elemeit ötvözve a Młoda Polska (Ifjú Lengyelország) stílusával.

A zakopanei stílusban épült villák (mint az Atma és a Dom pod Jedłami), valamint a Jaszczurówka kápolna (FENT) a mai napig díszei a városnak, ahova tömegek látogatnak el – különösen a téli sportszezon idején •

Zakopane

93

Az aktív pihenés barátainak Jagna Marczułajtis, snowboardos, 14-szeres lengyel bajnok, kétszeres junior világbajnok, Európa-bajnokságok arany- és ezüstérmese Zakopanén kívül, ami elragadó város, kötelező ellátogatni a witówi snowparkba is: ez a legnagyobb – és a legnagyobb kihívást jelentő – egész Lengyelországban. Ha valaki rajong a téli sportokért, élvezni fogja! Nyaranta csodás mountain bike versenyt rendeznek itt, a Joy Ride bike Festivalt (jobbra). Bármikor érkezzünk Zakopane Harenda negyedébe, mindig lesz mit csinálni. Ha nyár, akkor mountain bike vagy bicikli – akadnak komoly kihívást jelentő útvonalak is; ha tél, nyilván minden, aminek

csak köze van a hóhoz. Azt javaslom, látogassanak el az Olimpiai Felkészítő Központba, ahol egész évben megtalálni az ott edző olimpikonokat, köztük síugrókat és a többszörös világbajnok sífutó Justyna Kowalczykot is. Szeretem Kasprowy Wierchet; a hegy egész évben csodálatos.

A kilátásban még sosem kellett csalódnom, és az utazás a kötél-

pályán semmihez sem fogható élmény (fent). Összességében: pompás hely! Magában Zakopanéban a Witkacy Színházat javasolnám még. A darabok néha kihívást jelenthetnek a néző számára, viszont szorosan kötődnek Zakopanéhez és a helyi kultúrához •

94

Fent: A Zsidó Kulturális Fesztivált 1988 óta rendezik meg a krakkói Kazimierz negyedben.

Jelenleg a világszerte megrendezett hasonló fesztiválok közül ez az egyik legrégebbi és legnagyobb. Minden évben legalább 200 eseményre kerül sor, melyek lehetőséget nyújtanak a több mint 30 ezer résztvevőnek, hogy ne csak távolról figyeljék, hanem személyes tapasztalatokat is szerezzenek a zsidó kultúráról. jobbra: A wieliczkai sóbánya Krakkó közelében található.

Egyike annak a tizenkét helynek, amely 1978-ban elsőként került fel az UNESCO kulturális és természeti világörökségeinek listájára. A kilencszintes földalatti város saját, jól fejlett infrastruktúrával rendelkezik, és több mint 700 éves •

Krakkó

95

Látogatók (nemzetiségük szerint)

10

millió évente

lengyelországi és külföldi turista látogat el Krakkóba

Látogatók (nemzetiségük szerint) angol 20% német 13.8% spanyol 9.3% olasz 9.1% francia 8.4% orosz 6.7% amerikai (usa) 4.5% ír 3.6% magyar 2.3% izraeli 1.8% cseh 1.6% svéd 1.6% holland 1.6% ukrán 1.4% japán 1.4% kanadai 1.3% osztrák 1.2% norvég 1.2% belga 1.1% finn 0.8% szlovák 0.7% dán 0.7%

45

milliárd złotyt

a turisták töltenek el évente

20%

a krakkóiak a turizmusban dolgozik

96

Rzeszów Rzeszów vårosa sajåtos åtalakulåson megy keresztßl. Az utóbbi nÊhåny Êvben a hegyes-vÜlgyes Kårpåtaljai rÊgió viszonylag szegÊny szÊkhelyÊből Lengyelorszåg legdinamikusabban fejlődő vårosåvå nőtte ki magåt, Ês az ÊletminősÊg tekintetÊben a liståk ÊlÊre kerßlt – megelőzve mÊg Varsót is.

Alig kĂŠtszĂĄzezer lakosĂĄval RzeszĂłw nem metropolisz, ĂĄm innovĂĄciĂłs tĂśrekvĂŠsei ennek ellenĂŠre is szĂźntelenĂźl csodĂĄlatra kĂŠsztetik az embert.

Oda / vissza î ? RzeszĂłw repĂźlĹ‘tere – 8 km îĄ? Varsó – 255 km Pozsony – 415 km BĂŠcs – 455 km Budapest – 355 km Kijev – 610 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1354  î Žâ€† 183 ezer î Ľâ€† 117 km2 î Š 4 087 PLN î € 47 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 7 î † 2 î ‚â€† 14 

 2412  î ƒâ€† 226   28 

Rzeszów

97

fent: Lengyelország első kör alakú gyalogos-felüljárója. Külső átmérője 39 méter; könnyed vonalvezetése és lapos volta miatt olyan, mintha a levegőben lebegne. A felüljárót az mwm Architekci és a Promost Consulting tervezte • balra: A Lubomirski-vár Rzeszów egyik legjelentősebb történelmi műemléke. Napjainkban a vár kiállításoknak és koncerteknek ad otthont, míg udvarán szabadtéri előadások zajlanak •

A folyamatosan fejlődő, korszerű iparágak közül többek között a gyógyszergyártás és a számítástechnika képviselteti magát a városban. A térség büszkesége azonban a közeli Repülőgép-ipari Völgyben összpontosuló repülőgépgyártás. A Rzeszów-Jasionka repülőtér és az A4-es autópálya gyors ös�szeköttetést biztosít a világgal.

A „lassú életet” előnyben részesítők számára Rzeszów lehet az elbűvölően érintetlen

kárpátaljai régió felfedezésének kiindulópontja. A térség számos nemzetiségi hagyomány kulturális olvasztótégelye, amelyek nyomot hagytak a gasztronómiájában, a népművészetében és az építészetében is.

Az ortodox fatemplomok hozzátartoznak a tájhoz, hiszen a régió évszázadokon keresztül ukránok, szlovákok, lemkók, bojkók, magyarok, zsidók, németek és ruténok otthonául is szolgált •

98

Rzeszów

Harmonikus arányok Grażyna Bochenek, Radio Rzeszów

Rzeszówban házigazda és vendége egyaránt jól érezheti magát; az itt tapasztalható jólét a város méretének, törekvéseinek és kínálatának tökéletes egyensúlyából fakad. Zajlik a bicikliút-hálózat kiépítése, a városban pedig máris működik közbringa-rendszer, ami megkönnyíti számunkra a Wisłok folyó partvidékének felfedezését. Nyaranta

kajakozhatunk vagy hajókirándulásokra indulhatunk a folyón, télen viszont sokan járnak ide hattyúkat etetni. Felcsücsülhetünk Staszek Nitka csónakos szobrára is. A legendás révész egészen az 1980-as évekig dolgozott; bárkit magával vitt, aki át akart kelni a folyón. Soha egyetlen szót se szólt, csak szívta a büdös cigarettáit. Emlékszem,

amikor átvitt minket a túlpartra, fizetségként a fekete kabátja zsebébe dobáltuk az aprót.

A Pod Kasztanami és a Lubomirskich fasor a régi Rzeszów leghangulatosabb helyei közé tartozik. Érdemes este végigsétálni a gyönyörűen kivilágított szecessziós villák között (fent).

A színház szerelmesei minden bizonnyal megragadják az alkalmat, hogy ellátogassanak a Lubomirski-palotába (balra), melynek emeleti bérlakásában Jerzy Grotowski, a nagy színházi újító született •

Rzeszów

99

Rzeszów híres különleges szobrairól. Ott van a vaginára emlékeztető formája miatt meglehetősen sokat vitatott Forradalmi Emlékmű (jobbra); Stanisław Nitka, a rzeszówi révész szobra vagy a híres helyi zenész, Tadeusz Nalepa 3 Maja utcán sétáló szobra.

A szokatlan szobrok között találjuk még a csúzlizó csibészt, a röplabdameccset ábrázoló, „Duplacsel” című kompozíciót és a legnagyobb lengyel futball­edző, Kazimierz Górski emlékművét is (lent) •

Az esti mesék városa Jakub Półtorak WW– független színházi rendező Rzeszów főutcája, a 3 Maja telis tele van látnivalókkal és érdekes helyekkel. Gyönyörű, történelmi villák, a templomok és egy pia-

rista kolostor-együttes található itt, továbbá a Regionális Múzeum, ahol Lengyelország több klasszikus festőjének – Stani­sław Ignacy Witkiewicz (Witkacy), Jacek Malczewski, Józef Chełmoński és Józef Mehoffer – képeit is megcsodálhatják.

Mindenképpen kóstolják meg a Zorza mozi bejáratánál Rzeszów legjobb fagylaltját, amit

mindenki „az egér fagyijaként” emleget. Az üzlet neve ugyanis a cégtáblán található Miki egér figurára utal.

Rzeszów különleges látványosságai közé tartozik a Földalatti Turistaút és az Esti Mesék Múzeuma is (lent) •

100

Rzeszów

A lemkók A II. világháború előtt saját nyelvvel és kultúrával rendelkező lemkók Lengyelország-szerte több mint háromszáz településen éltek szorosan összetartó közösségeikbe. A soknemzetiségű Lengyelország homogén kommunista állammá való átalakítását célzó irányelv jegyében mindezek ellenére a széttelepítésük mellett döntöttek.

A lemkó kultúra napjainkban ennek dacára újraéledni látszik •

Natalia Hładyk, Lemkó Egyesület A régión átutazóban érdemes néhány lemkó eseményt is felkeresnünk. Az olchowieci Łemkowski Kermesz, a lemkó kultúra évente megrendezésre kerülő fesztiválja a helyi közösség által szervezett, kétnapos ünnepségsorozat. A kulturális esemény vallási ünneppel és templomi búcsúval keveredik, ahol az emberek bemutatják mesterségüket és kézműves termékeiket, koncerteket és sportversenyeket rendeznek, sőt piacot is tartanak.

A Lemkó Egyesület általában július utolsó hétvégéjén rendezi meg a Łemkowska Watrát (balra), ahol hagyományos zenét játszó népi együtteseket éppúgy meghallgathatunk, mint a folk-rock különböző válfajait. Jó alkalmat jelent arra is, hogy a helyi fogások közül kipróbáljunk néhányat. A Zagroda Maziarska (fent) łosiei szabadtéri múzeumában sokat tanulhatunk a hagyományos mesterségekről – újabb érdekes hely, ahová érdemes ellátogatni •

101

A Repülőgép-ipari Völgy Rzeszów ad otthont a „Repülő­ gép-ipari Völgy” Repülőgép-ipari Vállalkozók Egyesülete központjának. A csoporthoz tartozó vállalatok repülőgép-alkatrészek és repülőgépek

tervezése, építése és javítása mellett a repülőgépgyártás fejlesztésével is foglalkoznak.

Saját repülőiskolájuk is van.

Az egyesület célja az új, innovatív projektek együttműködésen

alapuló, hatékony megvalósítása mellett a teljes ágazat fejlesztése •

Repülőgéptörzsek (Airbus, Boeing) Sędziszów Małopolski

Elektronikus rendszerek – műszeres & ellenőrző rendszerek, irányítórendszerek, adatgyűjtő rendszerek Mielec Csapágyak Kolbuszowa

Fémburkolatok Mielec Pilótaképzés Dębica

Repülőgéptörzsek Krosno Fogaskerekek Dębica

Propellerek Jasienica Repülőgép-hajtómű alkatrészek Rzeszów Futómű alkatrészek Krosno Repülőgép-hajtómű alkatrészek Jasionka Kenőzsír-adagolók, alátét-/ betétlemezek, csőköpenyek Jasło

Repüléssel és űrhajózással kapcsolatos ipari eszközök Műszeres & ellenőrző eszközök Csapágyak Tartalék alkatrészek Pótalkatrészek Eszköz menedzsment Technológiai szolgáltatások Repüléssel és űrhajózással kapcsolatos ipari vegyszerek KLX – Rzeszówi telephely

102

Lublin Az Ütletek vårosa Lublin Lengyelorszåg ifjúsågi fővårosa – ami nem meglepő, figyelembe vÊve, hogy nÊgy lakosåból egy egyetemi hallgató.

A fiatalok pedig tĂśmegĂŠvel sereglenek a zenei fesztivĂĄlokra, szĂ­nhĂĄzi fesztivĂĄlokra, mozikba ĂŠs termĂŠszetesen a klubokba is.

A szórakozåsnak a remek ållapotban megőrzÜtt Óvåros szolgåltatja a håtteret. Szabålytalan alakú főterÊt a Kirålyi Bírósåg tÜmbjÊvel, ahonnan a 300 mÊteres fÜldalatti turistaútvonal is indul, lenyŹgÜző reneszånsz, barokk Ês neoklasszicista lakóÊpßletek szegÊlyezik.

Oda / vissza î ? Lublin repĂźlĹ‘tere – 10 km îĄ? Varsó – 155 km Budapest – 490 km Minszk – 450 km Vilnius – 425 km Kalinyingrad – 410 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1317  î Žâ€† 343 ezer î Ľâ€† 147 km2 î Š 3 956 PLN î € 71 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 9 î † 6 î ‚â€† 10

 2261  î ƒâ€† 350   48 

103

Lublin

fent: Az urban highline a slackline extrém változata, amikor a hevedert két épület között feszítik ki. A lublini a világ egyik legjelentősebb highline-os ren-

dezvénye, és az egyetlen, amit teljes egészében városközpontban – jórészt a történelmi óvárosban – tartanak •

Lublint nemcsak az ódon falak és a máig szabad szemmel látható történelem határozzák meg, hanem a modern emlékezet-felfogás és az avantgárd művészeti kezdeményezések is. Ez nyilvánul meg a város temérdek falfestményében, melyek gyakran letűnt hangulatokat idéznek meg: a kommunista idők kígyózó sorait az üzletekben, vagy a zsidó kultúrát. (A II. világ-

háború előtt a város adott otthont a világ legnagyobb Talmud oktatási központjának, a Cháchmé Lublin Jesivának.) Más, különleges módja is akad a város megismerésének: csatlakozhatunk a II. világháború során elhunyt lublini költő, Józef Czechowicz műveiből kirajzolódó útvonalon megrendezett kiránduláshoz, amelyre évente egyszer, a júliusi teliholdkor kerül sor •

104

fent: A piactér, közepén a Királyi Bíróság épületével. A Királyi Bíróság a fából épült városházát váltotta fel, miután az 1389ben leégett. A 15. században már állt az új épület • jobbra: Lublin ad a környezettudatosságra. Egyike annak a három lengyelországi városnak, ahol trolibuszok járnak; a hálózatot a közelmúltban bővítették.

A városban kísérleti jelleggel elektromos buszok is járnak.

Még egy troli-falfestményt is megcsodálhatsz, amit Zoer & Velvet, két francia művész készített •

Lublin

Lublin

105

jobbra: Lublin Lengyelország egyik legrégebbi és legfontosabb színházi központjaként mindig nyitott az alternatív és kreatív kezdeményezésekre, mint például a Gardzienice Színházi Központ vagy a Carnaval Sztukmistrzów (Cirkuszi és Utcaszínházi Karnevál) •

III. (Nagy) Kázmér király a tatár portyák fenyegetésének hatására rendelte el a 14. század derekán a Lublint körülvevő védőfalak és kapuk megépítését.

A középkori erődítmények közül a Krakkói Kapu (Brama Krakowska, fent) maradt fenn a legjobb állapotban, ami arról az útról, illetve külvárosról kapta a nevét, amerre vezetett. A Városi Kaput (Brama Grodzka, balra), amely napjainkban a „Grodzka Kapu – NN Színház” Központnak ad otthont, a szomszédos házakkal és a kerek Gótikus Toronnyal együtt teljes egészében újjáépítették (bal lapszélen) •

106

Lublin

Város kilátással Jacek Lusiński – filmrendező, forgatókönyvíró és dalszerző

Szeretek a Hotel Victoria éttermébe (lent) járni. A hotel nevét kirajzoló hatalmas neonbetűk hangulatos, vörös fényt árasztanak, és innen az egész város panorámája az ember szeme elé tárul.

Gyönyörű a zsidó temető (legalul). Látogatás előtt időpontot kell egyeztetni egy idegenvezetővel, de megéri az erőfeszítést. Lenyűgöző történeteket

hallhatunk tőle. Leginkább egy olyan, titokzatos sírkő maradt meg bennem, aminek a díszítése teljesen eltért a többitől. A zsidó hagyományban a sírkövek vésetei mind-mind szimbolikus jelentéssel bírnak, és ugyanazok a motívumok ismétlődnek minden temetőben, ám ez a maceva egészen más volt. Senki sem tudja, miért, vagy hogy a díszítései mit jelentenek. A burjánzó

növényzet miatt a temető kissé elvadult; elképesztő hangulatot áraszt.

Ha valaki tökéletes kikapcsolódásra vágyik, sétáljon fel a Wzgórze Czwartekre (Csütörtök-hegy). Akad ott egy régi templom és egy iskola is, de a kirándulás fő célja az, hogy leheveredjünk a fűbe, piknikezzünk és átadjuk magunkat a Lublinra nyíló, pazar kilátásnak •

107

Lublin

Lublini Falumúzeum A szabadtéri múzeum a parasztkunyhók és nemesi udvarházak mellett két templomot is őriz: görög-katolikust (fent) és római katolikust. A múzeum tradicionális, németalföldi stílusú szélmalma (balra) a közelmúltban egy tapasztalt molnárnak köszönhetően kelt új életre •

Majdanek

A lublini német koncentrációs tábor, közismert nevén Majdanek, 1941 és 1944 júliusa között működött.

A célja az volt, hogy ingyenes munkaerőt biztosítson keleten a német birodalom építéséhez. Foglyai közel 30 ország lakói közül kerültek ki. A Harc és Mártíromság Emlékművének megépítése Wiktor Tołkin és Janusz Dembek tervei alapján a korábbi fogvatartottak kérésére kiírt

építészeti pályázatot követően kezdődhetett meg; a korábban átadott emlékműveket ugyanis túlságosan visszafogottnak

találták. A pályázat országszerte komoly érdeklődést váltott ki és közel 140 terv került a zsűri elé •

108

Kazimierz

Fent: Kazimierz Dolny macskaköves főtere a város fókusza.

A teret szegélyező árkádos házak (balra) máig javarészt sértetlenek maradtak. fent: Európában a Kazimierz-i Tájvédelmi Körzet területen találkozhatunk a legsűrűbben lösz szurdokokkal. Az egyik leglátványosabb közülük a Korzeniowy Dół (Gyökérgödör)-szurdok •

109

Kazimierz A város fölé emelkedő hegyekről nyíló kilátás és a Visztula kis-lengyelországi áttörése egyszerűen lélegzetelállító.

Számtalan lehetőség nyílik napozásra, túrázásra, biciklizésre és hajózásra. Telente több sípálya is vár a közelben, a környék ideális sífutáshoz, lovas szánozáshoz és szánkózáshoz is. A helybéliek is hozzátartoznak Kazimierz varázsához, a főteret övező kávézók valamelyikében szívesen osztanak meg a látogatókkal helytörténeti csemegéket és legendákat. A nyár számos fesztivált hoz, mint például a Népi Zenekarok és Énekesek Fesztiválja, a koncerteket és aktív pihenést kínáló Kazimiernikejszyn és a Két Folyópart Fesztivál. A Dziady Kazimierskie zenekar Kazimierz és környéke szépségeit énekli meg, a koncertjei pedig éppolyan csábítóak az idősek, ahogyan a fiatalok számára •

A festők városa Włodzimierz Dembowski, a Łąki Łan és a Dziady Kazimierskie együttesek énekese A Lublintól alig 44 kilométerre fekvő Kazimierz Dolny Lengyelország egyik legszebb és legszokatlanabb városa.

Számos történelmi műemléke miatt a lublini régió reneszánsz ékkövének tartják. A kazi­mierzi Tájvédelmi Körzet mellett a Löszszurdok-vidék központja is, ahol több ezret találhatunk ebből a geológiai alakzatból.

Festői szépsége miatt Kazi­ mierz a művészek, azon belül is elsősorban a festők kedvenc városává vált.

A csodálatos fekvésű, reneszánsz műemlékekkel zsúfolt városka több mint száz éve a bohém művészek mekkája – nemcsak a festőké, hanem az irodalmi és filmes élet nagyjai számára is. Ezt a kulturális hagyományt napjainkban például a Két Folyópart Művészeti és Filmfesztivál folytatja, amelyet Kazimierzben és a Visztula túlpartján fekvő Janowiecben rendeznek •

110

Białystok & Podlasie Az új kelet Białystok – våros Lengyelorszåg keleti vÊgein, ugyanakkor egy kulturålisan sokszínŹ, hagyo­ månyokkal åtitatott rÊgió szÊk­ helye. MÊgis magabiztosan tekint a jÜvőbe, fejleszti inno­ vatív tudomånyos potenciåljåt, egyszerre megőrizve sajåtos båjåt is, melyben a nagyvårosi ambíciók a zÜld tåjba simuló kisvårosÊival ÜtvÜződnek.

Varåzsåt tÜkÊletesen szimbo­ lizålja új operahåza, amely az ßveg Ês beton mellett Êlő nÜvÊ­ nyekből Êpßlt fel.

Oda / vissza î ? Olsztyn repĂźlĹ‘tere – 150 km îĄ? Varsó – 175 km Minszk – 305 km Vilnius – 220 km Kalinyingrad – 245 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1691  î Žâ€† 295 ezer î Ľâ€† 102 km2 î Š 3 707 PLN î € 35 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 6 î † 3 î ‚â€† 11

 1907  î ƒâ€† 242   25 

111

Białystok

jobbra: A białystoki városháza késő barokk épülete a Kościuszki (fő)téren, ahol a Podlaskie Múzeum is helyet kapott •

Białystokban az az érzésünk támad, mintha a 19. századból a 21-be tartó vonaton ülnénk. A soknemzetiségű múltra visszatekintő város új életre kelt, és igyekszik Lengyelország északkeleti részének csillogó, modern központjává válni. Ahhoz, hogy erről megbizonyosodjunk, elég keresztülsétálnunk a városközponton, és megállnunk a város szívében, a Lipowa utcában. Egyszerre láthatjuk a modern és merész Szent Rókus-templomot, a szecessziós villákat és a 19. századi, ortodox Szent Miklós-templomot, valamint Białystok új jelképét: az Európai Művészeti Központot, a Podlasiei Opera és Filharmóniát. A városközpont látványosságai közé tartozik a mesés, francia stílusú, barokk kertekkel övezett, 18. száza-

di Branicki Palota is. Az egykor a főnemesi Branicki család otthonául szolgáló palota ma a Białystoki Orvostudományi Egyetem székhelye, de régi lőporraktárában szorítottak helyet a régió legjobb modern művészeti galériájának, az Arsenałnak is.

Magabiztosan a jövőbe Barokk paloták ide, festett spalettás, apró faházak oda, Białystok magabiztosan szaporázza lépteit a jövőbe. A Białystoki Műszaki Egyetem lenyűgöző Modern Oktatási Központja olyan hallgatói projektekkel büszkélkedhet, mint a díjnyertes Mars-járó terv (legfelül). A Tudományos és Technológiai Park startup inkubátora újabb lépés afelé, hogy Białystok az „új keletté” váljon •

112

Białystok

A białystoki alternatíva Mateusz Tymura – színházi rendező, színész és városi aktivista. A független Latarnia színház megteremtője és a „Bojary negyede kulturálódik” kezdeményezés egyik alapítója.

Bojary (középen balra) lebilincselően romlatlan negyed régi faházaival, melyek a szemünk láttára tűnnek sorra el. A hely szellemét akkor érezhetjük csak igazán, ha helyi vezetővel járjuk be, vagy akár egy itt lakó idős emberrel, aki talán a saját házába és kertjébe is beinvitál majd.

Az „Up to Date” elektronikus zenei fesztiválra (balra legfelül) szeptemberben kerül sor. Fiatal, kreatív szervezőinek köszönhetően a fesztivál Białystok legjobb zenei rendezvényévé vált.

A Węglowa kulturális és rekreációs programokat kínáló, alternatív közösségi tér, melyet a Kreatywne Podlasie (Kreatív Podlasie) egyesület álmodott meg az 1930-as évekből származó katonai raktárakban.

Białystok emellett a világ eszperantó fővárosa. Itt található a különleges nyelv megalkotójáról elnevezett Ludwik Zamenhof Központ is • Podlasie sokszínű mozaikja Podlasie kultúrái és népei mind szimbolikus otthonra lelnek a „Művészetek, Kultúrák, Nemzetek Határvidéke” alapítványnál.

A Krzysztof Czyżewski (balra) vezette szervezet székhelye Sejnyben, a litván határ közelében található. Európa minden szegletéből érkeznek ide látogatók, márpedig itt mindig történik valami: konferencia, koncert, kirándulás vagy műhelyfoglalkozás. A Határvidékhez kötődik a lengyel Nobel-díjas költő, Czesław Miłosz régi családi kú-

riája is. A Krasnogruda faluban található udvarház új életre kelt, napjainkban egyrészt a költő életét bemutató múzeumnak, másrészt a Nemzetközi Párbeszéd Központnak ad otthont.

A központ kitűnő társadalmi és kulturális eseményeket szervez, szellemi inspirációként hatva az egész régióra •

113

Białystok

Turizmus házilag Monika Szewczyk – a białystoki Arsenał művészeti galéria igazgatója, a kortárs művészetet népszerűsítője, aki jelentős hangsúlyt fektet a kelet-európai kulturális kapcsolatokra.

Białystok legfőbb értékei közé tartoznak gyönyörűen gondozott parkjai, például a galériánknak is otthont adó Branicki palotáé (fent). Van kerékpárút-hálózatunk is, így könnyedén kisurranhat az ember városból, egészen a szépen karbantartott ódon épületekkel és a felettébb eredeti Wierszalin bábszínházzal hívogató, gyönyörű Supraśl városkába.

Ha valaki jó társaságban, izgalmas rendezvényeken szeretne eltölteni egy estét, érdemes benéznie a Warszawska utcában a Zmiana Klimatu klub-kávézóba.

Oldott hangulatú kultúrbarlang, szinte hívogatja az embert, hogy térjen be és maradjon egy darabig. Érdemes ellátogatni a galériánk, az Arsenał új – második – kiállítótermébe is, ami a régi erőmű rendkívül inspiráló, posztindusztriális miliőjében talált otthonra (jobbra fent).

Az épület adottságainak köszönhetően végre nagyobb volumenű kiállításokat is szervez-

hetünk. Nagy rajongója vagyok a białystoki Zsidó Örökség Útjának is, amit a Białystoki Egyetem alapítványa hozott létre.

A tatár kisebbségnek otthont adó Kruszyniany felé vezető úton található Krynki falu, ami egy általam nagyra tartott kulturális szervezet, a Villa Sokrates otthona. Az intézményt Paweł Grześ vezeti, együttműködve

a kiváló művésszel, Leon Tarasewicz-csel. Munkájuk közép­ pontjában a település helyi értékei, a belorusz közösség, valamint a legkiválóbb lengyel művészek munkásságának bemutatása áll. Mindig szívesen ugrom be hozzájuk, hogy megnézzem, éppen mi is történik •

114

Białystok

Podlasie

Korallzátony Adam Wajrak – újságíró, környezetvédelmi aktivista és több környezetvédelmi témájú könyv szerzője. Adam jelenleg a podlasiei Teremiskiben él.

Janów Podlaski Janów Podlaski faluban található Lengyelország leg­ régebbi állami csődörfarmja, amely mindig augusztusban tartja az éves árverését.

Lovai híresek a szépségükről; 2015-ben egy Pepita nevű telivér csikó rekord összegért, 1,6 millió euróért kelt el. A Janów Podlaskiból származó lovak a lórajongók kedvencei közé tartoznak szerte a világon. A Rolling Stones dobosa, Charlie Watts és felesége például évek óta rendszeresen ellátogat az árverésre •

Białystok

115

Podlasie öröme és büszkesége Európa egyedülálló ősrengetege, a Białowieżai erdő. Még Észak-Amerikában sem találunk hasonlóan érintetlen síkföldi erdőt a mérsékelt égövben. Leginkább talán csak a Nagy-korallzátonyhoz fogható. Az erdő legháborítatlanabb része a Białowieżai Nemzeti Park (lent), ahol farkasokkal, hiúzokkal, szarvasfélékkel és természetesen európai bölényekkel (balra) is találkozhatunk. Ezek a bölények az európai megafauna utolsó képviselői; a populáció nagysága alig haladja meg az óriáspandáét. Olyan őket a vadonban látni, mintha ezeréves időutazáson vennénk részt.

A Biebrzai mocsár és ezt körülvevő Biebrza Nemzeti Park hatalmas nyílt terü­ leteit a jávorszarvasok mellett tavasszal darvak és más madarak is lakják. Az állatokat legjobban a közeli Strękowa Góra város töltéséről vagy „lengyel kenukban”, hagyományos hosszú csónakokban evezve, a Biebrza folyóról figyelhetjük meg. A Narew Nemzeti Park hódfigyelő túráit is jó szívvel ajánlom. A Narew folyó is számos ágra szakad, olyan, mintha az Amazonas miniatűr változata volna •

116 Podlasie gazdag kultúrája lépten-nyomon megmutatkozik előttünk. A régió zsidó lakossága csodálatos zsinagógákat hagyott hátra Orlában és Tykocinban (jobbra lent); patinás építészeti stílusának és jó állapotban fennmaradt, hagyományos szerkezetének köszönhetően mindkettő hangulata kivételes. Tykocinban található a festői szépségű, késő barokk, katolikus Szentháromság templom is (legalul). Ráadásul a régió városai szinte kivétel nélkül gyönyörű ortodox templommal (jobbra) is büszkélkedhetnek; a legszebbek közülük Grabarkában és Kruszynianyban láthatók. Érdemes egy kirándulás keretében felkeresni a famecsetet és a tatár temetőt is, valamint egy helyi jurtában megkóstolni a tatár konyhát (lent) •

Białystok

117 Sejny

Kulturális kavalkád

jdksjd

Białystok kulturális öröksége éppen olyan fontos, mint a városban rejlő tudományos lehetőségek. Az egymás mellett sorakozó – katolikus és ortodox – templomok, valamint a mára elhagyatottá vált zsinagógák lépte-nyomon emlékeztetnek erre. Kulturális szempontból Białystok és a Podlasie régió Lengyelország legsokszínűbb területei. Noha a környék nagyszámú zsidó lakossága a második világháború során megsemmisült, máig népes belorusz, tatár és litván kisebbség lakja a régiót, melynek soknemzetiségű városait és falvait a Białowieżai erdő, Európa utolsó ősvadonja öleli körül •

Gabowe Grądy

ck1 Sokółka Knyszyn

ckjd

kk�jd ck�

isis Krynki

Supraśl

Tykocin

jd

Bohoniki

jd

ckun

ck

Białystok

Kruszyniany

isis ckck

Jelmagyarázat

ck Ortodox templom ck Ortodox temető ck Ortodox kolostor unck I konmúzeum muck O rtodox Church

Bielsk Podlaski

Hajnówka

ck

Egyházzenei Fesztivál � Keleti katolikus templom � Keleti katolikus temető ck1 Keleti óhitűek temploma (Molenna) � Ágostai hitvallású evangélikus temető kk Katolikus temető is Tatár mecset is Mizar (muszlim temető) jd Zsinagóga jd Kirkut (zsidó temető)

ckmuck

Góra Grabarka

ckck

A białystoki Zsidó Örökség Útja

A białystoki Zsidó Örökség Útja

jd1

fmjdjd Az egykori Apollo filmszínház te Az egykori Palace zsidó színház jd1 Cytron-zsinagóga jdjd2 Piaskower-zsinagóga  A Nagy zsinagóga emlékműve

al. J. Piłsudskiego

jd



n

o

ow

ew

ry

a

g io

ie g

c ki

ow

Le

te a

Mi

icz

io n

c ki

a

Mi

g Le

jd2

ick

jd

jjd

ry Sienny (Szénapiac tér) – Piłsudskiego al. J.Rynek Br a korábbi zsidó piactér an ick ie g Régi zsidónegyed o

Br an

fm

ew

icz a

118

Olsztyn & Warmia Ökovåros A fÜldet, melyből Olsztyn kinőtt, egykor fåkat imådó, pogåny porosz tÜrzsek laktåk, Ês a våros måig megőrizte szoros kapcsolatåt a termÊszettel. Európåban egyedßlålló módon szåmos tó Ês egy tÜbb mint ezer hektåros erdő fekszik a våros hatårain belßl, råadåsul itt adtåk åt nemrÊg Lengyelorszåg legnagyobb szårazfÜldi vårosi strandjåt is.

Mindez a rÊgió komplex multikulturålis ÜrÜksÊgÊvel keveredve lenyŹgÜző elegyet alkot.

Oda / vissza î ? Olsztyni repĂźlĹ‘ter – 56 km îĄ? Varsó – 175 km Stockholm – 635 Minszk – 470 km Vilnius – 330 km Kalinyingrad – 105 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1353  î Žâ€† 175 ezer î Ľâ€† 88 km2 î Š 3954 PLN î € 31 ezer

KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

un 4 î † 8 î ‚â€† 13

 1611  î ƒâ€† 143   38 

Olsztyn & Warmia

Olsztynba érkezve először a zöld tengerből kiemelkedő vörös háztetők ragadják meg a tekintetet; ezt a képet még a városközpont nagy panelházai sem feledtetik. A város fölé a warmiai káptalan középkori vára magasodik. Az Európai Téglagótika Útjának egyik állomását jelentő várat a német lovagrend építtette, majd a lengyel püspökök igazgatása alá került (következő oldal, jobbra

119

lent). A 16. században a német lovagrend ellen maga Kopernikusz, a korabeli warmiai kanonok védte. A vár falán még a függővécéjét is megtekinthetjük Kopernikusznak, aki megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet. A nevezetességek a vidék bonyolult történelméről árulkodnak, ahol a katolicizmus a protestantizmussal, a szlávok a germánokkal viaskodtak. A második világ-

120

Olsztyn & Warmia

háború előtt Warmia és Olsztyn (akkor még Allenstein) Poroszország területén feküdt, 1945 óta azonban Lengyelország részei.

A térség történelme összefonódik a természettel. Olsztynnak minden természet adta adottsága megvan ahhoz, hogy modern ökovárossá váljon. A település egyre tudatosabban támaszkodik a zöld technológiákra, a megújuló erőforrásokból nyert energiá-

ra, illetve az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású közösségi közlekedésre – itt az egész várost lefedi a villamoshálózat.

A természet mellett Olsztyn Lengyelország társastánc- és harcművészeti fővárosa is, hiszen az itt edző versenyzők, például az MMA-bajnok Mamed Khalidov, szerte a világon nyernek díjakat • lent: Az Ukiel-, nem hivatalos nevén Görbe-tó (Jezioro Krzywe) Olsztyn legnagyobb tava; legmélyebb pontja 43 méter.

Számtalan gondtalan kikapcsolódást kínáló létesítményt találunk a partján, mint például vitorlás- és kajakkikötőket, városi strandot és szabadidőközpontokat •

fent: A „jegesmedve-merülés” résztvevői egy olsztyni tóban bizonyítják a lengyelek edzettségét •

121

Olsztyn & Warmia

Kortowo Hanna Wróblewska, a varsói Zachęta Nemzeti Művészeti Galéria Olsztynból származó igazgatója szerint a város legnagyobb erősségét a tavak jelentik. „Emlékszem, milyen furcsa volt, amikor rádöbbentem, hogy léteznek városok, ahol nincs tucatnyi tó, ahová bármikor kimehetünk úszni vagy sétálni.”

A Warmia-Mazúriai Egyetem része az olsztyni egyetemi falu, Kortowo is, melyet festői, korábban kórházként szolgáló német épületekben alakítottak ki, közvetlenül a tó partján. A diákok az órákról rögtön a strandra mehetnek! •

122

Olsztyn: természet és kultúra között Edwin Bendyk – a Polityka című hetilap fejlesztésekkel foglalkozó újságírója és publicistája jelenleg Varsóban él, de rajta tartja a szemét szülővárosán, Olsztynon.

Olsztyn & Warmia

Olsztyn a levegőben lebeg, kifeszítve a természet és a kultúra között; ám a mérleg a természet felé billen. Több mint vidéki város, de mégsem nagyváros.

A város – több-kevesebb sikerrel – folyamatosan igyekszik a társadalmi tőke tartalékaiban rejlő hatalmas energiákat kiaknázni.

Ez a törekvés olyan egyesületek munkájában ölt testet, mint a helyi közösségeket és a kulturális kisebbségeket megmozgató Tratwa (lent) vagy a különböző nemzetiségű és hagyományú emberek közötti párbeszéd kultúráját építő Borussia. A jövő egyik nagy reménysége az egyelőre még gyerekcipőben járó OKO (Olsztyn Kultúrpolgárai) mozgalom, amely a progresszív kultúrát képviseli a városban.

Ami a természetet illeti, bájos helyet csináltak a népszerű Jezioro Długiéből (Hosszú-tó), ahová csak úgy tódul Olsztyn egyelőre alulfejlett hipsztertársadalma és a kozmopolita középosztály, hogy felvágjon a sporttudásával és a tó körüli úton biciklizzen. A tó a kultúra és a természet találkozási felülete. A városi erdő (fent) az északi part mentén fut; terebélyes, sötét fái lángra lobbantják a képzeletet, arra késztetve, hogy a warmiai folklór legendás démonja, Smętek nyomába eredjünk, akit a kłobuknak hívott, változatos alakokat öltő manók kísérnek.

A másik aktuális kedvencem Olsztynban a helyi sörök és a régi bakelitekről szóló zene rajongói körében különösen népszerű óvárosi bár, a Vinyl •

Olsztyn & Warmia

123

Zatorze és a városi erdő Karol krl Kalinowski – ­karikaturista és képregényraj­ zoló, az Olsztyni Városi Könyv­ tár munkatársa. Łauma című alkotása 2009-ben elnyerte a legjobb képregény díját a Łódź-i Nemzetközi Képregényfesztiválon, jelenleg egész estés animációs film készül belőle.

A látogatóknak mindig Zatorzét (fent) ajánlom – az olsztyniak így hívnak mindent, ami „a síneken túl” van. Ez a város legelragadóbb része, tele bájos sorházakkal, templomokkal, parkokkal és temetőkkel – városi csavargónak való hely, aki szeret a képeslapok mögé is bepillantani. A negyednek régebben rossz híre volt, de ebből mára csak a hírnév és a különleges hangulat maradt. A Görbe-tó – Jezioro Krzywe (aka Ukiel), ahová lazítani jár az ember a városi strandra, igazán lenyűgöző szabadidős komplexum. Ha valaki lustálkodni szeretne,

ott a homok és a napozás, az ambiciózusabbakat meg várják a kikötő és a különböző vízi sportok – a magam részéről azt sem tudom, hogy hívják őket.

Közvetlenül a móló mellett van a Przystań étterem, ahová akár hajóval is érkezhetünk •

124

Olsztyn & Warmia

Warmia Ez a zöld város Warmia régió varázslatos tájainak központja. A topográfiáját mintha törpéknek találták volna ki: kicsik a dombok, aprók a tavak, és hatalmasak az erdők.

A természet rengeteg túralehetőséget kínál, ahogy remek állapotban maradtak fenn a favázas építészet helyi változatának jellegzetes, vörös téglából és fából készült „porosz falú” épületei is. A régió turisztikai infrastruktúrája otthonos panziókra és kisebb, hagyományos farmgazdaságokra épül.

Változatos élővilágra vágysz? Itt bárhol megtalálod. A térség mindig is híres volt terményeinek változatosságáról: itt egy gabonaföld, ott egy repcetábla, néhány kis zöldségeskert, amit még gyümölcsfák is pettyeznek. Warmia kiváló helyszíne lehet egy vidéki vakációnak, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy a háborítatlan természetet élvezhetjük majd; sőt, egyre több és több kimerült városlakó dönt úgy, hogy végleg ideköltözik •

Olsztyn & Warmia

Városi menekültek

A varsói Joanna Posoch a Lawendowe Pole (balra) levendulafarm és az Élő Levendula­ múzeum mellett agroturisztikai farmot is vezet a warmiai Nowe Kawkowóban.

Sok nagyvárosi „menekült” él Warmiában; itt végre megtalálják a helyszínt álmaik megvalósításához, amihez korábban éppúgy hiányzott a megfelelő környezet, mint ahogy az idő is.

A Glendoria kemping Ględy faluban a ‘glamping’ (glamúros kemping) ötletét valósítja meg.

A vendégek tágas és exkluzív, fapadlós sátrakban laknak, a birtok közepén lévő csűrből pedig klubházat alakítottak ki, ahol slow food ételeket és masszázsokat kínálnak (jobbra lent). A mobil wellness részleg kezelései a szabadban zajlanak (legalul).

125 Marcin Wiechowski sok évvel ezelőtt költözött Włodo­ wóba, ahol felfedezte, hogy a warmiai almafák savanyú gyümölcsei ideális cider-alapanyagok (balra lent). Meg is alapította almacidernek szentelt gazdaságát, a Kwaśne Jabłkót (Savanyú Alma). Az általa készített cider több díjat is nyert, és a legjobb éttermekben találkozhatunk vele. A hagyományos építészetet kortárs dizájnnal ötvöző gazdaság falusi turizmussal is foglalkozik.

126

Olsztyn & Warmia

A 30 éve alapított Węgajtyi Faluszínház (jobbra) legendás hely Warmia kulturális térképén, előadásaik a lengyel színházi úttörő, Jerzy Grotowski munkáit idézik. A színészek régi warmiai rítusokat elevenítenek fel, hangszerekkel járják be a falvakat, vagy éppen egy csűrben adják elő Witold Gombrowicz műveit.

A Revita Warmia Alapítvány Jeziorany városában működik, amit egy itt játszódó népszerű rádiójáték-sorozat tett híressé Lengyelország szerte. Az alapítványt Rafał Mikułowski hozta létre, aki hos�szú külföldi tartózkodás után Maliban, illetve Franciaországban itt telepedett le. Főtéren működő galériájában feleségével, Marcelinával együtt olyan, összejövetelekre nyitott helyet teremtettek, ahol a warmiai vidék turizmusához kapcsolódó információkhoz is hozzájuthatunk (lent). Helyi mesteremberek munkáit árulják, reklámoz-

zák a hagyományos ételek készítőit, több generációt megszólító műhelyfoglalkozásokat szerveznek, de működik itt egy szociális textilműhely is •

127

Az erdők 1900 hektárra terjednek ki, ami a város területének

21.5%

Az Ukiel-tó területe

412

hektár

ezzel a 100 legnagyobb lengyel tó egyike.

Olsztyn A folyók hosszúsága Olsztynban összesen 24 km, amiből

17.5

km

a Łyna folyó városhatáron belül szakasza

A városban

2

védett növényfaj él, köztük egyik a széles levelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis)

130

fészkelő madárfaj él, köztük a haris

128

Bydgoszcz & Toruń Az egymåstól csupån Ütven kilomÊterre fekvő Bydgoszcz Ês Toruń ellensÊgeskedÊse a kÜzÊpkorba nyúlik vissza. Toruńt Hermann von Salza, a nÊmet lovagrend nagymestere alapította, Ês a våros ura a kÜvetkező 221 Êvben is a lovagrend maradt. Bydgoszczot viszont III. (Nagy) KåzmÊr kiråly ruhåzta fel vårosi jogokkal, Ês a kÊsőbbiekben jelentős szerepet jåtszott a lengyel korona nÊmet lovagrend ellen viselt nagy håborújåban. Ennek az ellentÊtnek a mai napig visszakÜszÜnnek a nyomai, amikor a bydgoszcziak szurkålódva „teutonoknak� hívjåk a toruńiakat, akik viszont cserÊbe „tífuszosoknak� gúnyoljåk őket a vårost a 17. szåzadban megtizedelő jårvåny miatt.

BYDGOSZCZ

TORUĹƒ

Oda / vissza î ?

Bydgoszczi î ? Bydgoszczi repĂźlĹ‘tĂŠr repĂźlĹ‘tĂŠr – 4 km – 44 km îĄ? VarsĂł îĄ? Varsó – 225 km – 185 km ToruĹ„ Bydgoszcz

– 46 km – 46 km Berlin Berlin – 315 km – 360 km à ttekintÊs

đ&#x;›Ą 1346  î Žâ€† 359 ezer î Ľâ€† 176 km2 î Š 3678 PLN î € 36 ezer

đ&#x;›Ą 1233  î Žâ€† 203 ezer î Ľâ€† 116 km2 î Š 3876 PLN î € 27 ezer

KultĂşra & termĂŠszet đ&#x;?Ś 6 î † 3 î ‚â€† 31

đ&#x;?Ś 5 î † 8 î ‚â€† 4

ÉtkezĂŠs & szĂĄllĂĄs  2361  î ƒâ€† 327   36 

 2670  î ƒâ€† 189   56

Bydgoszcz & Toruń

129 Bydgoszcz rendkívül muzikális város. A Brda folyó partján fekvő Opera Nova (balra) az egyik legmodernebb és legsokoldalúbb zenés színház Lengyelországban. A város hangulatos zenei negyedének büszkesége az Ignacy Jan Paderewski Pomerániai Filharmónia. Az intézmény koncertterme híres kitűnő akusztikájáról. A világ minden tájáról játszottak már itt híres zenészek, mint például a Bydgoszczi Zeneakadémia egykori növendéke, Rafał Blechacz, a 15. Fryderyk Chopin Nemzetközi Zongoraverseny 2005. évi győztese •

fent: Toruń középkori óvárosának látképe – ez a patinás város legrégibb része, mely magába foglalja az „Újvárost” és a német lovagrend várát is. Toruń

kezdettől fogva kereskedőváros volt, a nemzetközi kereskedelem egyik fontos központja. A középkorban Toruń Közép-Európa egyik legnagyobb művé-

szeti centrumának számított.

Napjainkban a város számtalan fennmaradt történelmi épülete és műkincse tanúskodik egykori rangjáról •

130

Bydgoszcz & Toruń

Bydgoszcz

Bydgoszcz csobog A Brda folyó és a Bydgoszcz-csatorna partján fekvő Bydgoszcz városa természettől fogva kötődik a vízhez. A Młynówka-ág mellett fekvő 19. századi épületsor a Wyspa Młyńskával szemben (Malom-sziget, balra) a város szíve. A 18. század végén Samuel Gottlieb Engelmann által a folyó mentén építtetett jellegzetes magtárak (fent) a város logójában is megjelennek.

A város egyik fő attrakciója a vízi villamos, amelyből a turisták a folyóról csodálhatják meg a várost •

Bydgoszcz & Toruń

131

Zene járja át a várost

Sławomir Janicki – a híres bydgoszczi zenei klub, az alternatív zenéhez és jazzhez is kötődő Mózg alapítója.

Bydgoszcz több nagy fesztivál­ nak ad otthont, főképp a kortárs zene terén, ilyen például a Fonomo Zene- & Filmfeszti­vál vagy a Mózg Nemzetközi Kortárs Zenei és Vizuális Művé­szeti Fesztivál.

Az 1963 óta létező Bydgoszczi Zenei Fesztivál az egyik legrégebbi Lengyel­országban. Az 1966-ban alapított, egyedülálló Musica Antiqua Europae Orien­ talis közép- és kelet-európai régizenei fesztiválra kiemelke-

dő előadók érkeznek Európa minden részé­ből. A tavasz fénypontja a Bydgoszczi Operafesztivál (fent), mely az Opera Nova modern épületében zajlik.

A vá­ros zenei élete három­éven­ te új lendületet kap a Nemzetközi Paderewski Zongoraversenytől •

Az Inne Sytuacje (Más Helyzetek) Nemzetközi Színházi Fesztivál (fent) új előadó-művészeti jelenségek után kutat. A leghíresebb bydgoszczi fesztivál

azonban a Camerimage Nemzetközi Filmfesztivál, melyet az operatőrök munkásságának és művészetének szentelnek •

132

Toruń

Érintsd meg a toruńi gótikát!

Toruń műemlékeinek gótikus falai, beleértve az UNESCO Világörökség részét képező Óvárost (fent) is, időutazásra csábítják a látogatókat.

Nem nehéz a távoli múlt nyomaira bukkanni, különösen, ha azok a híres csillagászhoz, Nikolausz Kopernikuszhoz (lengyelesen Mikołaj Kopernik, balra lent) kötődnek, aki felfedezésével felforgatta a világegyetemet.

A Kopernikusz késő gótikus szülőházától (jobbra) a modern planetáriumig vezető útvonal a középkori elgondolásokat a modern tanokkal kapcsolja össze •

Bydgoszcz & Toruń

133

Bydgoszcz & Toruń

fent: A Bella Skyway Festival keretében bemutatott alkotás.

A Toruń számtalan európai szintű kulturális eseménye közé tartozó fesztivált 2009 óta ren-

dezik meg, eredetileg az Európa Kulturális Fővárosa 2016 cím elnyerése érdekében tett lépések egyikeként indították el •

Fedezzük fel a várost!

Magdalena Wichrowska, egyetemi oktató, a Toruń, a nők városa című könyv szerzője Repülnek az órák a Znaki Czasu Kortárs Művészeti Központban (balra). Amellett, hogy érdekes kiállításoknak ad otthont, Toruń modern művészeti központja kellemes és barátságos tér is, ahol szinte az egész napot el lehet tölteni. A moziban gondosan megválasztott művész- és független filmeket vetítenek.

Nézzünk körül a remek kínálattal rendelkező könyvesboltban vagy a látogatóbarát Sömmerring olvasóteremben, aztán harapjunk valami finomat a Parter Caféban, hogy erőt gyűjtsünk a város további felfedezéséhez.

Semmiképpen se hagyjuk ki az óvárosi művészeti központ teraszáról nyíló, csodás panorámáját! •

134

Bydgoszcz & Toruń

A kozmikus és a hétköznapi Toruń

Robert Czekański, toruńi vállalkozó és társasjátékrajongó

A régi Richter malomban megnyílt Tudás Malma központban egy 15 méteres Foucault-inga is található. (jobbra). A Mikołaj Kopernik Egyetem által a közeli Piwnice faluban üzemeltetett Toruńi Csillagászati Központban van Lengyelország legnagyobb rádióteleszkópja.

Az édességrajongók biztosan nem hagyják majd ki a Mézeskalács Múzeumot (fent és szemközti oldal): az új, interaktív központban minden Toruń leghíresebb finomságáról szól •

135

A toruńi mézeskalács A toruńi mézeskalács azóta híres, hogy a pékek céhe a 14. század végén a sütésébe fogott.

A Hanza-szövetség tagjaként Toruń viszonylag könnyen hozzájutott azokhoz a fűszerekhez, melyek a mézeskalács tésztájának elengedhetetlen hozzávalói.

Kéznél volt a kiváló minőségű helyi méz és az importált liszt is. Toruń sokáig a németországi Nürnberggel versenyzett a legjobb mézeskalács címéért.

A két város céhei 1556-ban végül kiegyeztek, és receptet cseréltek. A toruńi mézeskalács ennek ellenére mindmáig híres arról, hogy sokkal több feketebors van benne, mint német párjában.

Kétféle toruńi mézeskalács létezik: • a sütemény jellegű édes, fűszeres és puha változat, ami tökéletes csemege bármilyen alkalomra, és a

• kemény, díszített fajta (lent) amit gondosan faragott fa (vagy viaszöntő) formákban készítenek.

Az utóbbi sokféle formában készülhet, és általában szuvenírként őrzik vagy ajándékba adják.

A szív formájút természetesen szerelmi zálognak szánják.

Hal – népszerű forma, mivel régen nagy halászközösség élt Toruńban.

Toruń látképe a fontos épületek sziluettjével.

Szív növénydíszítéssel – gyógynövényeket és a fűszereket a széles körben használták.

Hintó – ezen utazott a nemesség.

Ló – a formák zöme lovakat ábrázol.

Kopernikusz – Toruń szülötte.

Horseman – csak a gazdagoknak volt módjuk lovat tartani, más gyalogszerrel járt.

136

Hårmasvåros Gdańsk, Gdynia, Sopot Tengernyi lehetősÊg Lengyelorszåg Hårmasvårosa kßlÜnleges jelensÊg. A tÜbb mint egymilliós lakossågú våroskomplexum tÜbb csomópont kÜrÊ szerveződik, åm mindenekelőtt hårom teljesen eltÊrő karakterŹ våros egyedßlålló rendszere.

Gdańsk a szabadsågmozgalom bÜlcsője, mely legyőzte a kommunizmust Európåban, Sopot gazdag, elegåns tengerparti ßdßlőhely, Gdynia pedig nyßzsgő kikÜtővåros, mely 1930-as Êvekből szårmazó, modernista Êpßleteiről híres. A kÜzpontokat az SKM elővårosi vasúthålózata kÜti Üssze, ami a låtogatók szåmåra is megkÜnnyíti, hogy kiÊlvezzÊk a hårom våros eltÊrő, sajåtos hangulatåt.

Oda / vissza î ? GdaĹ„ski repĂźlĹ‘tĂŠr  – 11 km* îĄ? Varsó – 300  km* Berlin – 405 km* Vilnius – 430  km* Stockholm – 555  km*

* tĂĄvolsĂĄg GdaĹ„sktĂłl GdaĹ„sk ĂĄttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1264  î Žâ€† 462 ezer î Ľâ€† 262 km2 î Š 4814 pln î € 79 ezer Gdynia ĂĄttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1926  î Žâ€† 248 ezer î Ľâ€† 135 km2 î Š 4458 pln î € 15 ezer Sopot ĂĄttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1901  î Žâ€† 37 ezer î Ľâ€† 17 km2 î Š 4646 pln î € 2 ezer Ă–sszesĂ­tett turisztikai befogadĂł kĂŠpessĂŠg KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 15 î † 7 î ‚â€† 5

 20 ezer î ƒâ€† 76   8 

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Gdańsk

A szabadság városa Az első megállónk a Długi Targ (Hosszú Piac) Gdańsk óvárosában; itt található a reneszánsz városháza és az Artus udvar, ahol valaha a kereskedők találkoztak. A nagyrészt a második világháború után újjáépített óváros felidézi a patinás kikötőváros kereskedelmi hatalmát. A városban folyamatosan keveredett a szláv és német hatás. Gdańsk királyi város volt, a Hanza-szövetség, a Balti- és

137

fent: a gdański régi kikötő a középkori kikötői daruval (Żuraw) •

Északi-tengeri kikötők és kereskedelmi központok középkorban létrehozott csoportjának tagja. Gdańskban robbant ki a második világháború; ezért is itt épül a Második Világháború Múzeuma. A legendás gdański hajógyár volt a helyszíne azoknak a sztrájkoknak, melyeket a karizmatikus villanyszerelő, Lengyelország későbbi köztársasági elnöke, a Nobel-díjas Lech Wałęsa vezetett. Európának

138

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Az Energa Gdańsk Stadiont (fent) a 2012-es UEFA labdarúgó Európa-bajnokságra építették, amelynek Lengyelország és Ukrajna adott otthont. A férőhelyek száma 41 620. •

ebben a szegletében a Szolidaritás független szakszervezet megalapításához vezető sztrájkok indították el a kommunizmus bukásába torkolló folyamatokat. Útban az Európai Szolidaritás Központ (legfelül) felé, érdemes megállnunk a hajógyárnál, hogy a saját szemünkkel is lássuk, hogyan szökkennek szárba az ebben a posztindusztriális térben a különböző társadalmi és művészi kezdeményezések, például a Wyspa („Sziget”) Művészeti Intézet vagy a Młode Miasto („Fiatal

Város”) elnevezésű új negyed. Gdańskban hatalmas lakótelepeket is építettek, például a Przymorzét, ahol Lengyelország leghosszabb épülete, a Falowiec (860 m, balra fent) is található. A város büszkesége ugyanakkor az idilli hangulatú Oliwa negyed. Ódon házakat, régiségkereskedéseket találunk itt, mellettük a Nemzetközi Orgonazenei Fesztivál helyszínül szolgáló, nagy múltú Oliwa székesegyház, melyet elragadó park övez •

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

139

Nem az a lényeg, hova születünk Danuta Wałęsa– 1990–1995 között Lengyelország first ladyje. Lech Wałęsa, a legendás Szolidaritás-vezér, a háború utáni első demokratikusan választott köztársasági elnök felesége, nyolc gyermekük anyja (balra: fotó a nyolcvanas évekből). Nagy sikerű önéletírása, az Álmok és titkok 2011-ben jelent meg.

Gdański vagyok, nem születési helyem, hanem választásom szerint. Itt, Gdańskban találkoztam a férjemmel, itt alapítottam családot, itt éltem végig 1970 decemberének tragikus eseményeit, 1980 csodálatos augusztusát, a Szolidaritás mozgalom születését, amit a szabadság reménye hozott világra, a hadiállapot lidércnyomását és végül 1989-ben a kommunizmus bukását. Mindezek után úgy tekintek Gdańskra, mint ahol újjászülettem.

Miután a férjem lett a háború utáni Lengyelország első demokratikusan választott köztársasági elnöke, rengeteg helyre juthattam el szerte a világban. Mindegyiknek megvolt a maga lebilincselő története, különleges épületei, sajátos karaktere és hangulata. De Gdańsk semmihez sem fogható, nincs még egy hely a világon, amire egyedi varázsát felcserélném.

Kezdjük a gdański hajógyár egykori területén álló Európai Szolidaritás Központtal. Az épület formája, különleges burkolata épülőfélben lévő hajót idéz.

A gazdag kiállítás bemutatja a Szolidaritás és a többi szabadságmozgalom történetét, amelyek végül a kommunizmus közép- és kelet-európai bukásához, a vas-

függöny lebontásához és Európa egyesítéséhez vezettek.

Gdańsk azonban nem csak a modern történelemről szól, például a kommunizmus bukásáról vagy a második világháború kitörésének helyszínéről. A város története több mint ezer évre nyúlik vissza. Évszázadokon át a lengyel nemesi köztársaság legnagyobb és leggazdagabb városa volt. Amint végigsétálunk a Királyi Úton, azonnal szemünkbe ötlik a város szépsége: az Arany Kaputól elindulva gyönyörködhetünk a Długa utcában, megtekinthetjük a Hosszú Piacot és a Neptun-kutat, majd a városháza termeit és az Artus udvart bejárva eljutunk egészen a Zöld kapuig.

De mielőtt még rátérnénk a Királyi Útra, érdemes megtekintetnünk a világon egyedülálló

Borostyán Múzeumot (fent).

Sokak számára Gdańsk a világ borostyánfővárosa. Itt magunkba szívhatjuk a fenyőerdő gyantaillatát, megtudhatjuk, hogyan jött létre több millió évvel ezelőtt a „Baltikum aranya”, megcsodálhatjuk a régi és új kincseket, melyek ebből az anyagból készültek.

A Mariacka utcában mintha megállt volna az idő. A Szűz Mária templom a világ legnagyobb téglából épült temploma, nyolcvan méter magas tornyából káprázatos kilátás nyílik Gdańskra és az öbölre.

Egy tipp a hölgyeknek: sok utcát macskakő borít, így a magas sarkú cipő nem ajánlott. Ha valaki bejárta Gdańskot, és zenehallgatás közben szeretne kicsit megpihenni, az Oliwa székesegyház orgonakoncertjeit ajánlom •

140 A híres lengyel dobosról szóló Olter című film vetítése a gdański Streetwaves fesztiválon. A Streetwaves városi kezdeményezés, amely azzal harangozza be a nyári szezon kezdetét, hogy a művészetet a klubokból és a galériákból Gdańsk különböző negyedeibe költözteti ki. Ez a fesztivál kilép a városközpont területé­ről, hogy új helyszíneket találjon a művészet és a kultúra számára •

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

141

142

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Európai elegancia Prof. Jerzy Limon – irodalomtudós, a Gdański Shakespeare Színház igazgatója A Gdański Nemzeti Múzeumban látható Hans Memling „Utolsó ítélet” triptichonja (jobbra), amely – Leonardo Krakkóban található „Hölgy hermelinnel” című képét leszámítva – a leggyönyörűbb festmény, ami csak Lengyelországban látható.

A múzeumot már ezért az egy festményért is érdemes felkeresni, bár kitűnő a németalföldi és a lengyel gyűjtemény is.

A városháza Vörös Csarnokát Isaak van den Blocke flamand festő jelentős művei díszítik. A több mint egy tucat festményből álló, lenyűgöző mennyezetfreskó a Gdańsk és Lengyelország közötti keres-

A művészet élettel tölti meg a várost Aneta Szyłak – kurátor és műkritikus, az Alternativa fesztivál művészeti igazgatója.

A velencei Renato Rizzi által tervezett Gdański Shakespeare Színház igazi építészeti gyöngyszem. A hosszúkás alakja és

kedelem allegóriáját ábrázolja.

Számtalan bibliai motívum, zsánerképek és a város panorámája teszik teljessé a mesterművet •

sötét kerámiaburkolata miatt „Koporsónak” is hívott épület Gdańsk építészetét idézi, ugyanakkor változatosságot is jelent a város kortalan vörös tégláihoz képest. A nyitott tető lehetővé teszi, hogy a csillagok alatt rendezzenek előadásokat, ami tökéletesen illik az Erzsébet-kori színházhoz. Itt rendezik meg minden évben a Shakespeare Fesztivált.

A gdański hajógyár közelében épül a Kortárs Művészeti Múzeum, mégpedig egy olyan ikonikus térkomplexumban, ahol immár öt éve az Alternativa Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztiválra is sor kerül. Az Alternativa keretében jött létre a Nyitott Kert közösségi kezdeményezés is (balra). A Drewnica félszigeten, a Holt-Visztula partján elterülő, a hajódarukra és az ipari jellegű Ostrów szigetre nyíló kilátással rendelkező múzeumot könnyű megtalálni az Európai Szolidaritás Központ és a Második Világháború Múzeuma között.

A Dwie Zmiany közösségi szövetkezetet művészek alapították a sopoti Monciak utcában található Złoty Ul nevű legendás étteremben. A szövetkezeti mozgalom újjáéledése azért is különösen izgalmas, mert a nehéz pénzügyi helyzetben lévő művészeket segíti. A vacsorákhoz találkozók, koncertek és művészeti bemutatók társulnak. •

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

143

Gdańsk Sopot Gdynia

Fedezd fel magad!

Magdalena Grzebałkowska – író, riporter, a sokat vitatott 1945: Háború és béke című történeti riportkötet szerzője. Sopotban él.

Gdańskban a vendégeimet mindig Biskupia Górkába viszem, ami egy a belvárostól és a nevezetességektől kissé távolabb eső negyed. Itt nincsenek kifogástalan állapotban az épületek, megőrizték viszont eredeti formájukat, és az omladozó stukkók alól régi német feliratok tűnnek elő.

Az alsóvárosban, a Motława folyó egyik csatornája mellett működő Żabi Krukban kajakokat kölcsönözhetünk. Szerezzünk egy térképet, és evezzük körbe az óvárost, mintha csak az amszterdami csatornákat járnánk. Zsilipeken evickélhetünk át, beevezhetünk a kikötőbe, és az egész várost teljesen más perspektívából láthatjuk!

Régóta Sopotban élek, de csak nemrég fedeztem fel az

Erdei Operát a Paweł Huelle legutóbbi regényében, az “Énekelj kerteket”-ben szereplő útvonalakon túrázva. A szocialista érában könnyűzenei fesztiválokat rendeztek ebben az erdei amfiteátrumban. Nem szeretem a Monciak zajos mulatóutcáját, de szívesen ellátogatok Felső-Sopotba. Villák, kertek, varázslatos zugok – tökéletes sétálóhely. Ajánlom a négyszögletes tornyú, parkkal körülvett Juncke-villát a Goyki utca 3. alatt, amit egy gdański borkereskedő építtetett. Imádom az Obrońców Westerplatte utca 24 alatt található, lenyűgöző Berger házat is, amely a sopoti villaépítészet egyik legszebb példája. Sopot szíve a móló; zsúfolt, ám elbűvölő. A megszelídített sirály, Kasia a móló legvégén él.

Gdyniában muszáj megnézni a Świętojańska utca modern lakóházait! És persze a gdyniai kikötőt: a Nabrzeże Francuskién végigsétálva elég a kezünket kinyújtanunk, és megérinthetjük a hajókat, hogy a saját bőrünkön érezzük, miről is szól egy kikötőváros. A rakpart végén található a tengerhajózási kikötő épülete 1931-ből (fent); innen indultak egykor a kivándorlók hosszú útjukra Dél-Amerika felé. Az épület jelenleg a lengyel kivándorlók sorsát bemutató, nemrég átadott Emigrációs Múzeumnak ad otthont. Gdyniában kedvelem még a Serio éttermet (jobbra lent), ami kitűnő olasz konyhát kínál az elképesztő részleteket felvonultató, ipari enteriőrben •

144

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Gdynia

A lengyel Bauhaus

Gdyniát, a három közül a legfiatalabb várost, egy régi halászfalu helyén emelték az 1920-1930-as években; jellegzetességét a korra jellemző, Bauhaus felfogású modernista épületek (legfelül és jobbra) jelentik. A város az újjáéledt lengyel állam hatalmas vállalkozásaként épült fel, mivel szükség volt a Gdańskot akkoriban meghatározó német befolyástól mentes kikötőre.

Gdynia modern kikötője és ipari komplexuma (szemközti oldal, lent) bő egy évtized alatt készült el, és máig is eredeti funkciójának megfelelően működik. Napjainkban a 2009-ben elkészült Sea Towers vegyes funkciójú felhőkarcolói magasodnak a Dar Pomorza múzeumhajó fölé (fent). A város számos elsőrangú kulturális fesztiválnak ad otthont, itt zajlik például az Európa legjobbjai közé tartozó Open’er Festival (szemközti oldal, legfelül), a Ladies’ Jazz Festival és a Globaltica World Cultures Festival •

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

145

146

Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot

Sopot

Az üdülőváros, ami tudja a dolgát A második megállónk Sopot. A Balti-tengernek ezen a részén a legismertebbnek számító, jelentős üdülőváros, megőrizte parkos-villás hangulatát. Európa leghosszabb mólója (legfelül), a jachtkikötő és a fehér homokos tengerpartok teszik Sopotot közismert turistacélponttá. Sopot híres felhőtlen kávéházi életéről is, ami nyaranta csak úgy pezseg a város sétálóövezetében, a Bohaterów Monte

Cassino utcában, közismert nevén a Monciakon (fent). A vakációzók tömegei elől érdemes a mellékutcákba menekülni, melyek tele vannak szecessziós házakkal és zöldterületekkel övezett üdülőkkel. Sopotnak élénk a kulturális élete is, itt rendezik meg minden szeptemberben az Artloop fesztivált, ami kiviszi a művészetet a közterületekre, beleértve a város eldugottabb zugait is •

147

Hármasváros: a szállítmányozási csomópont Lengyelország balti-tengeri kikötői jelentős nemzetközi szállítmányozási csomópontok, és a Balti-tenger medencéjének leggyorsabban fejlődő, változatos árukezelési szolgáltatásait nyújtják. Az Európai Unió stratégiájának megfelelően a gdański kikötő fontos pontja a 4. számú transzeurópai közlekedési korridornak (balti-adriai korridor).

dddd ddd Brofjorden

kkkk Helsinki

s ssss ssss swww wwww Ventspils

Göteborg kkkk kkkk dddd dddd Aarhus kkkk

ssss sss Rostock

A Gdańsk DCT Lengyelország legnagyobb és legmodernebb konténerterminálja. A rakodópart hossza 650 m, a mélysége 265 m hosszan 13,5 méter, illetve 385 m hosszan 16,5 méter.

A teljes területe 49 hektár •

dddd dddd Butinge

Szczecin/ Świnoujście ssss ssss ssss wwww w

A leghosszabb móló A sopoti II. János Pál Pápa Móló (jobbra) a Balti-tenger leghos�szabb mólója. A funkciója az évek során változott, először kishajó-kikötő volt, majd a hidroplán-terminál része, ezt követően a nagy óceánjárókhoz vezető utasfelszálló lett, ma pedig, jachtkikötővel a végén, korzóként szolgál •

kkkk kkkk www Gdynia Gdańsk kkkk kkkk kkkk ssss ssss dddd dddd wwww w

Klaipėda kkkk ksss ssss sss ssss

kkkk ssss ssss ssss ssss ssss swww wwww wwww� www Riga

kkk kkkk kkkk kkkk kkkk kkkk ssss kkkk ssss kk dddd Kotka/ dddd Hamina wwww Szentpétervár Uszt-Luga ssss ssss ssss ssss ssss wwww wwww wwww wwww wwww w Jelmagyarázat k Konténer (TEU) (10 000 db) d Nyersolaj (1 000 tonna) s Szárazáru (1,000 tonna) w Szén (1 000 tonna)

148

Szczecin Az ĂşszĂł kert.

Víz, zÜldterßletek Ês szabad terek: ez a hårom dominåns tÊnyező hatårozza meg Szczecin våroskÊpÊt. Bår a våros – szå­ mos lengyel meggyőződÊsÊ­vel ellentÊtben – nem kÜzvetle­nßl a Balti-tenger partjån fekszik, mÊgis víz veszi kÜrßl.

Oda / vissza î ? „SzolidaritĂĄsâ€? SzczecinGoleniĂłw repĂźlĹ‘tĂŠr – 29 km îĄ? Varsó – 455 km Berlin – 125 km KoppenhĂĄga – 281 km PrĂĄga – 370 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1243  î Žâ€† 408 ezer î Ľ 301 km2 î Š 4 177 PLN î € 45 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 5 î † 6 î ‚â€† 15

 3805  î ƒâ€† 443   62 

Szczecin

Szczecin az Odera (lengyelül Odra) torkolatának közelében fekszik. A folyó egy szakaszán Lengyelország nyugati határát képezi, majd a Szczecini-öbölbe ömlik. A város másik folyója, a Regalica a városon keresztülfolyva a teljes egészében a város határain belül fekvő Dąbie tóba ömlik.

A város vizei közé további három tó tartozik: a Szmaragdowe- (fent), a Sło-

149

neczne- és a Głębokie-tó, mindhárom a Wkrzańska-erdőben. Szczecint három erdő veszi körül: a Wkrzańska, a Bukowa és a Goleniowska. A városközpontban sok a zöldterület, 15 parkja van; a legnagyobb közülük a Kasprowicz-park, de megemlíthető az Ogród Różany (Rózsakert) és a Jasne Błonia is, melynek 213 platánfa szegélyezi sugárútjait. A város védjegyei közé tartoznak a

150

Szczecin

A bennszülött szemével Maja Holcman-Lasota, fotóproducer, stylist és lakberendező Amikor körbevezetem a vendégeimet Szczecinben, szeretem őket a Wały Chrobrego kilátóteraszának, a Szűz-toronynak és a pomerániai hercegek kastélyának nagyszerű látványával üdvözölni, de ezek azért banális választások – minden útikönyvben szerepelnek. Aztán javaslom, hogy nézzük meg Szczecint más szemszögből. Sétáljunk fel a Nehringa utcán a dombtetőre, és gyönyörködjünk a Dąbie-tó látványában. Nyaljunk el egy fagyit a Lody Marczakban, együnk valamit a régi „újvárosban” ta-

lálható Publicban. Nézzük meg Hasior „Madarak” című szobrát a Kasprowicz-parkban (lent), és sétálgassunk egyet a Pogodno negyed utcáin. Ücsörögjünk strandkosárban a rakparton, nézzünk meg egy filmet a Pionierban, Európa legrégebbi mozijában, vagy másszunk fel a székesegyház tornyába, és csodáljuk meg a panorámát. Ha tehetjük, pattanjunk hajóra és nézzük meg a Gryfia hajógyár daruit a vízről, aztán fedezzük fel a várost övező kis öblöket és azok gazdag növényvilágát •

Szczecin

balra: A világ legrégibb mozija Szczecinben található: a Heliost 1909ben alapították. Ma Pionier néven működik •

balra fent: A TRAFO Kortárs Művészeti Központ a legfiatalabb ilyen jellegű intézmény az országban • balra: A pomerániai hercegek kastélya a szczecini kastélydombon. A reneszánsz kastély tornyában a látogatók a Foucault-ingát is tanulmányozhatják, ami tudományosan szemlélteti a Föld forgását •

151

magnóliák is, melyek minden tavasszal virágba borulnak a kertekben és a parkokban.

Szczecin 19. századi várostervezése párizsi mintát követ, körforgalmai és Odera menti sétányai levegősek és szellősek. A Wały Chrobrego nevű folyóparti teraszról nagyszerű kilátás nyílik. Ideális hely arra, hogy megcsodáljuk a világ legszebb többárbocos vitorlásait (fent és előző oldal, fent), melyek az évente megrendezett Tall Ships’ Races versenyre érkeznek Szczecinbe •

152

Szczecin

Gyalog vagy két keréken Inga Iwasiów, író. Több könyvé­ nek Szczecin a helyszíne és a főszereplője, például a Bambino és A nap felé című alkotásoknak Szczecint gyalog vagy biciklivel érdemes felfedezni. Rengeteg bicikliút vezet mindenfelé, a várost pedig erdők, tavak és a Szczecini-öböl vize veszi körül.

Az aktív és gondolkodó turisták városa ez, rengeteg zöld zuggal, melyek közül a Kasprowicz-park számít a legkedveltebb találkahelynek. Tavasszal különösen érdemes ide ellátogatni, áprilisban zajlik a Kontrapunkt, a kis színházak fesztiválja, májusban kerül sor a Szczecini Street Art Festivalra (jobbra fent), júniusban pedig a Kana Színház által

szervezett Kulturális Kötések Fesztiváljára. A Kana Színház az új építészeti fejlesztések központját jelentő Hołdu Pruskiego tér közelében található, ami kihagyhatatlan látnivaló.

A legfontosabb új épület a Szcze­cini Filharmónia Szimfonikus Zenekarának koncertterme (legfelül); repertoárjuk minden zenekedvelőnek tetszésére szolgál majd. A Przełomy Párbeszéd

Központ épülete részben a föld alatt helyezkedik el, a Filharmóniával előtt süllyed a mélybe.

A föld feletti részt a görkorisok vették birtokukba, ahogyan a Wały Chrobrego teraszlépcsőit is – bátran csatlakozhatsz!

A közelben található a Nemzeti Múzeum egyik épülete, ahol többek között a Zachęta helyi kortárs művészeti gyűjteménye is látható•

153

Szczecin

Laza nagyvárosi hangulat Łona, rapper, zenei producer, a Szczecini Egyetemen végzett jogász, egy jogi cég munkatársa Szczecin észak Párizsa, efelől semmi kétségem. A város északi jellegét leginkább az északi negyedekben fedezhetjük fel. Gyönyörű, titokzatos, kissé elhanyagolt területek ezek, amelyeknek elég rossz a híre. Nem árt némi óvatosság, ha arra járunk. Akik nem szeretnének a helyiek „színesebb” szokásaival közelebbről is megismerkedni, érdemes egy kirándulóhajó fedélzetéről körbenéznie a környéken. Az Oderáról szemlélve Észak-Szczecin talán még maradandóbb élményt nyújt.

Igyunk meg egy kávét a Stojakiban (lent), ahol kellőképpen átérezhetjük a hely szellemét: egy­felől jelen van Szczecin virágzó hipsztertársadalmának nagyvárosi lüktetése, másrészt viszont ott van benne az álmos kisváros

is, ahol a lakók macskamódra gömbölyödnek össze a lakásuk ablakpárkányainak puha párnáin.

Hallgassunk bele egy jam sessionbe a Kany sörözőben (fent, általában havonta egyszer, pénteken), élvezzük a pazar zenét és vegyüljünk a cseppet sem megjátszós szczecini bohémek közé, vagy csak igyunk egy jó sört •

154

Szczecin

155

A vikingek szigete A Wolin-sziget valaha forgalmas kereskedelmi központ volt, csak úgy nyüzsgött az élettől! Ezt a miliőt próbáljuk rekonstruálni.

A hozzánk ellátogató turisták megismerhetik, milyen volt itt az élet ezer évvel ezelőtt. Láthatják a kovácsok, fazekasok és takácsok mindennapi munkáját, hallgathatnak zenét, végigizgulhatják a párviadalokat, korabeli hajókat nézhetnek meg, korabeli ételeket kóstolhatnak. Minden

Wojciech Celiński, a WolinJomsborg-Vineta Szláv és Viking Központ vezetője, a Szlávok és Vikingek Fesztiváljának szervezője (szemközti oldal).

Ez Lengyelország legnagyobb ilyen típusú rendezvénye, amelyen tavaly több mint 2000 jelmezes, a történelmet újrajátszó hagyományőrző vett részt

évben valami új téma köré szervezzük a rendezvényt, így például a „szép és bátor” szlogen a korszak hölgyeiről szólt, akik egész máshogyan éltek, mint ahogyan azt várnánk. Ebben az esetben Świętosława, más néven Gőgös Sigrid lenyűgöző alakjára koncentráltunk, aki az első lengyel király, I. Mieszko lánya, majd Dánia, Svédország, Norvégia, sőt, egy időben Anglia királynéja is volt •

balra: Vas baltafej (10-11. sz.) a Dziwna-szorosból

„Wolin-Jomsborg-Vineta” Szláv és Viking Központ – Jelmagyarázat 1 2 3 4

Lakóházak Vesszőfalú házak Palánkházak Sátortetős-középoszlopos házak

5

6 7 8

Nyeregtetős-középoszlopos házak Gerendaházak Mesteremberek műhelyei Templom

9 Palánkkerítés töltéssel és faemelvénnyel (305 m) 10 Fa kaputorony 11 142 m hosszú, fa rakodópart 12 Pilléres fa kaputorony 13 Faborítású út

5

9 6

10

3

13

3

11

4

10

13

2

13 5

7

1

9 13

12

156

Poznań A józan Êsz kÜzpontja Poznań a lengyel ållamisåg bÜlcsője, lakóit pedig az ßzleti ÊrzÊk megtestesßlÊsÊnek Ês a polgåri stabilitås modelljÊnek tartjåk.

Ugyanakkor a polgåri, kereskedelmi tradíciók ellenpontjakÊnt a helyi alternatív kulturålis Êlet Ês a vårosi aktiviståk kezdemÊnyezÊsei biztosítjåk az ållandóan pezsgő kreativitåst. A våros, amely Lengyelorszåg legrÊgebbi kereskedelmi kiållítåsånak Ês szåmos nemzetkÜzi vållalatnak ad helyet, egyszersmind kulturålis fesztivålok, zenei hagyomånyok Ês egy alternatív színhåz otthona is. „Bolondos szerkezet� – minden dÊlben kÊt bakkecske Üklelőzik a poznańi våroshåza tornyånak tetejÊn •

Oda / vissza î ? PoznaĹ„i repĂźlĹ‘ter – 7 km îĄ? Varsó – 280 km Berlin – 240 km PrĂĄga – 310 km BĂŠcs – 470 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1253  î Žâ€† 548 ezer î Ľâ€† 262 km2 î Š 4 354 PLN î € 121 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 18 î † 7 î ‚â€† 43

 7282  î ƒâ€† 819   153 

Poznań

157

fent: Poznań Kapuja: az ICHOT (Ostrów Tumski Történelmének Interaktív Centruma) a poznańi Katedrális-sziget (Ostrów Tumski) történetét mutatja be).

Pontban délben felharsan a kürt, és mechanikus kecske-pár tűnik fel a régi vásártéren álló, XVI. századi városháza tornyán, majd öklelőzni kezdenek. A napi attrakció Poznań védjegye a turisták számára. A reneszánsz torony szimbolikusan egyensúlyban áll a városközpont szomszédságában található Poznańi Nemzetközi Vásár fölé magasodó, csúcsos fémszerkezettel. A vá-

sár Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kereskedelmi kiállítása, 1921 óta működik, megtestesítve Poznań vállalkozó szellemét.

Varsó után Poznań Lengyelország második leggazdagabb városa, számos hazai és nemzetközi vállalatnak ad otthont. Közvetlenül Poznań határán túl fekszik a Solaris gyár, amelyet Krzysztof és Solange Olszewski alapított, és amely a legmodernebb városi

158

Poznań

buszokat exportálja; valamint itt található a Yes nevű, világszerte elismert ékszergyártó cég főhadiszállása is. Pénz és kultúra házassága nem számít újdonságnak Poznańban. Nagylengyelország vajdaság fővárosának egyik legújabb ikonja a Stary Browar bevásárló-, művészeti és üzletközpont, amelyet Grażyna Kulczyk építtetett, aki Lengyelország legismertebb üzletasszonya, egyszersmind a kortárs képzőművészeti alkotások lelkes gyűjtője.

A zene és a tánc fontos szerepet játszik Poznań kulturális életében. A város évek óta a számos díjat nyert Lengyel Táncszín-

ház otthona, és ugyancsak szülőföldje a híres Poznańi Fiúkórusnak, korábbi nevén a Lengyel Csalogányoknak is. Az Ignacy Jan Paderewski Zeneakadémia az egyetlen olyan intézmény Lengyelországban, ahol egyetemi szinten lehet hegedűkészítést tanulni. A fesztiválélet szintén virágzik: itt zajlik például a Nemzetközi H. Wieniawski Hegedűverseny, valamint a Malta –különböző műfajokat felölelő színházi fesztivál, amit az utóbbi húsz évben a város különböző pontjain rendeztek meg, beleértve a Malta-tó partján található sportparkot is.

A tó a Warta-folyó mentén, a Wielkopols-

159

Poznań balra: A Poznańi Malta Fesztivál idején a közönség megtölti a Wolności („Szabadság”) teret.

A Malta Közép- és Kelet-Európa egyik legjelentősebb művészeti fesztiválja, kiterjedt színházi, zenei, tánc- és filmprogrammal.

1991-es indulása óta a fesztivált minden évben június végén, illetve július elején rendezik meg. Nevét Poznań taváról, a Malta-tóról kapta • fent: Taczaka utca • legalul: Poznańi Városháza •

ka-tavi régió szívében fekvő Poznań számos vizének egyike.

Poznań a lengyelországi lakásfoglalók legrégebbi otthona, My-Poznaniacy („Mi, poznaniak”) néven itt alapítottak először városi aktivista mozgalmat is Lengyelországban. Az utóbbi évtizedben a különleges művészkávézókkal, klubokkal és butikokkal teli, óvárosbeli Taczaka utca szolgált az új városi élet színteréül •

160

Egyedülálló épületek: látni kell!

Piotr Voelkel – vállalkozó, a Vox bútorkereskedelmi cég és a School of Form („A Forma Iskolája”) alapítója. Az iskola a design gurunak számító Li Edelkoort egyedülálló mód­ szerével oktatja a tervezést Nincs még egy olyan hely, mint Stary Browar („Régi Sörfőzde”, fent), aminek a Bevásárlóközpontok Nemzetközi Tanácsa 2005-ben a világ legjobb új bevásárlóközpontjának járó díjat is odaítélte. Ez a XIX. századi sörfőzdét kortárs építészettel ötvöző, lenyűgöző épület az üzleteken kívül kortárs művészeti galériának és modern táncművészeti központnak is helyet ad. Itt tartják továbbá a Művészet & Divat Fesztiválját is. Belső terében a látogató

Poznań

Igor Mitoraj szobrait csodálhatja meg. A Cytadela a történelmi jelentőségű erőd körül elterülő szoborpark. Itt található a „Felismerhetetlenek” című installáció, a világhírű lengyel szobrász, Magdalena Abakanowicz munkája (balra).

Poznań észak-déli főutcája a Marcinkowskiego sugárút, amely elhalad a Nemzeti Múzeum és a Gólem David Černý cseh szobrász által készített szobra mellett. A Plac Wolności („Szabadság tér”) beceneve a poznańi szlengben „Plajta”.

Ez a központja a Transatlantyk és a Malta fesztiváloknak is.

Egy valamikori nyomda épületében talált otthonra a konferenciahelyszínként is működő Concordia Design központ kiváló éttermével, ahol gyerekeknek szóló kreatív fesztiválokat is rendeznek. Jelenlegi igazgatója az alapítást kezdeményező Piotr Voelkel lánya, Ewa Voelkel-Krokowicz.

A Teatr Ósmego Dnia legendás alternatív színházat Lech Raczak alapította, később pedig Ewa Wójciak vezette.

A Zamek Kulturális Központ Anna Hryniewiecka irányítása alatt vonzza a művészet és főleg a rá jellemző, erősen kísérleti jelleg iránt érdeklődő látogatókat. Tartozik hozzá egy kiváló fotógaléria is. Az épületet a XX. század elején várnak emelték az utolsó német császár, II. Vilmos számára, majd a második világháború idején Hitler szállásává alakították át •

161

Poznań

Śródka és az Ostrów Tumski Poznań lakói büszkék saját másságukra és patriotizmusukra. Ez érthető is, hiszen egyes történészek szerint Kr. u. 996-ban a lengyel államot Ostrów Tumskin, azaz a Katedrális-szigeten alapították meg.

A város gótikus katedrálisa máig itt áll. Śródka, a Warta-folyó mellett fekvő kerület olyan, mintha külön kis település volna, amelyet a folyó választ el a város többi részétől. Hosszú mellőzöttség után a hely egy vendéglős és városi aktivista pár, Jan and Monika Pawlak, a Cafe La Ruina (jobbra) és a Raj étterem tulajdonosai jóvoltából kelt új életre. Nemcsak ázsiai ihletésű ételeket szolgálnak fel, hanem 22 férőhelyes minimozit is üzemeltetnek, ahol alkalman-

ként koncerteket és beszélgetéseket tartanak. A közeli Ostrów Tumskin, Lengyelország legrégebbi katedrálisánál járva érdemes átugrani ebbe a kerületbe. Szintén errefelé

található a Poznań Kapuja, az ICHOT. A díjnyertes minimalista betonépítmény ad otthont az ICHOT, azaz az Ostrów Tumski Történelmének Interaktív Centruma számára, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a poznańi Katedrális-sziget történetének titkaiba •

Egykori nyomdából gondolatok melegháza--Radek Berent: „Jeżyce kivételesen jó hely a miénkhez hasonló kisvállalkozások számára (a Kwia­­ty i Miut üzlete szintén itt található). Konkrétan a PZG, az egykori Poznańi Nyomda épületéről van szó, a Wawrzyniaka utca 39-ben. Több mint egy tucat fiatal cég talált benne otthonra: a szabóműhelytől a rúdtáncos stúdióig van itt minden, grafika, kerámia, fényképészet, Beton Wojtek, aki megrendelésre készít betontömböket, vagy épp egy régi gravírozóműhely, ahol mintha megállt volna az idő.

A hely barátságos hangulatú, és valahogy úgy működik, mint a gondolatok melegháza lenne.

A Fab Lab Zakład barkácsbolt valójában műhely, ahová bárki betérhet, és a helyben található ács-, fémmegmunkáló és kárpitos eszközöket használva készíthet magának valamit.” •

162

Poznań

Egy csodás nap receptje Radek Berent és Łukasz Marcinkowski – ez a fotós/ grafikusművész és kertész/ bútortervező duó áll a Kwiaty i Miut nevet viselő eredeti virágüzletet és concept store mögött. Imádnak éttermekbe járni Poznańban!

Elsősorban Jeżyce negyedét ajánljuk, ahol mi is élünk és dolgozunk. Képesek vagyunk az egész napot itt tölteni, hiszen minden, ami csak az élethez kell, megtalálható.

Ha finom, meleg reggelire vágysz, a Yeżyce Kuchniát ajánljuk (jobbra fent), amit Julia Korek és Marcin Czubala vezet.

Minimalista hangulat, közös asztal és kurta menü, abszolút helyi és slow food.

Ha kávé, akkor a Brisman Kávébár, ahol a babkávé-szemek Agnieszka Rojewska és Mateusz Gaca, a két showman és önjelölt „kávéanarchista” előtt tárják fel titkaikat.

Vacsorára legjobb a közeli a Modra Kuchnia (jobbra), ahol a modern lengyel konyháé a főszerep. Azoknak, akik nem esznek húst, a Wypast ajánljuk, ahol komoly aktivisták viszik a vegán konyhát és árulják a házi készítésű szójatermékeket, a tempeh-t és a tofut. Csúcsminőségű gyorskajának ott a Kraszkebab a Kraszewskiego utcán, ahol pompás a kebab és elképesztően változatosak a szószok – többek között sült banánból készült is van.

Eljárunk persze más kerületekbe is. Łazarzba a Rynek Łazarski napi bolhapiacért megyünk, ahol a virágainknak keresünk tartókat. A Wilda-negyedbe a Pracownia godny nevű pékségbe járunk, hogy vehessünk a három változatban – Godny, Luj és Czesław – készülő, kivételes kenyérből. A tulajdonosok igazi kenyérfanatikusok, évekig dolgoztak a receptek tökéletesítésén. Mindenféle gasztronómiai ismeretterjesztő

eseményeket is szerveznek. Általában kerüljük az Óvárost, ha csak nem ugrunk be a Taczaka 20 bisztróba vagy a Piece of Cake névre keresztelt cukrászdába, ahol zseniális a sajttorta.

Grunwaldba a saját székeinket és takaróinkat is visszük a nyári szabadtéri filmvetítésekre Marcin és Dorota Kubiak borbárjába, a Pod Czarnym Kotembe •

Poznań

163

Ahol a szélsőségek találkoznak Kacper Pobłocki – az Adam Mickiewicz Egyetem szociológusa, városi aktivista, a My-Poznaniacy egyesület és a Városi Mozgalmak Kongresszusának egyik alapítója.

működik az Amarant Kulturális Központ is; az épület korábban a Villamosüzemeltető Vállalat Dolgozóinak Háza volt. Valaha Poznań proletárjai számára lehetett meghatározó, ma az alternatív kultúra otthona. A szabad, ellenkulturális Poznań szimbóluma számomra Ewa Wójciak, a lázadó, aki jó ideje a „Nyolcadik Nap Színháza” (Teatr Ósmego Dnia) vezetője.

Poznań a lengyel fagyifőváros!

Lengyelország itt, egy Kościelna utcai üzletben kezdett ráérezni a kézműves fagylalt ízére. Eredetileg egyetlen picike ablak volt, a sor viszont eltorlaszolta az utcát.

Krakkót leszámítva Poznań volt poznańi csoportja mellett olyan Poznań lakosai úgy általában az egyetlen lengyel város, ami mozgalmak főhadiszállása is, szeretik az édességeket: a túró1945 után nem élt meg komomint például a Rhythms of Resis- tortát vagy a fagyit. Szent Márton lyabb népességcserét. A várostance vagy a Food Not Bombs. Itt kiflijét. ami egy hagyományos, ban tapasztalható szélsőségek mindig történik valami: koncert, mákkal töltött kelt tészta, novemaz általános, konzervatív szemlé- vita, találkozó egy társadalmi ber 11-én készítik • letmódtól egészen a Rozbratig, aktivistával. A Rozbrat Jeżycében Lengyelország legrégebbi „fogtalálható, Poznań azon kevés lalt házáig” és alternatív kulturális régi negyedének egyikében, központjáig terjednek. Itt találamit még nem véreztettek ki a ható az Anarchista Föderáció bevásárlóközpontok. Jeżycében

164

Poznań

165 6 6A 7

5

7A

8 8A

15

13 14

103 102

5A

4

3A

10 3

11

12

100 1

2

101

Poznańi Nemzetközi Vásár A Poznańi Nemzetközi Vásár vállalatot 1921-ben alapították, egyike a legrégebben működő európai vásárszervezőknek. Mára 110,000 m² területű kiállítótérrel és 35,000 m² kültéri kiállítóterülettel rendelkezik.

1-es pavilon – Ipari csarnok bu 1947–1948 ar S tanisław Kirkin és Lucjan Ballenstaedt wy 3 2 m széles főhajú 10 m oldalhajók A poznańi főpályaudvarról induló mellékvágány a nagyméretű kiállítási tárgyak szállításához.

2-es pavilon – Nehézipari csarnok bu 1928 ar R oger Sławski Újjáépítette Stanisław Kirkin és Lucjan Ballenstaedt, 1947 3A pavilon – Reprezentatív csarnok (balra) bu 1929 ar R oger Sławski, wy 3 5 m torony Az 1929-es Általános Nemzeti Kiállításra épült angol csarnok maradványai 4-es pavilon bu 1954–1955 ar B olesław Szmidt

5-ös pavilon wy A legnagyobb fedett építmény, 216 m hosszú­ ságú 14,500 m² területtel.

6A pavilon bu 2010 ar A DS studio (Piotr Barełkowski) 7, 7A, 8, 8A pavilon – „a négyes” bu 1958–1977 9-es pavilon – Olasz csarnok bu 1971–1972 ar Zygmunt Skupniewicz 10-es pavilon – a Közleke­ dési Minisztérium csarnoka bu 1949 ar B olesław Szmidt 11-es pavilon– Csúcs bu 1955 ar B olesław Szmidt 12-es pavilon – Vásárpalota (fémipari csarnok) bu 1925, 1947

14-es pavilon bu 1978 ar Z ygmunt Lutomski 15-ös pavilon bu 1994 ar W ojciech Tkaczyk 100-as pavilon – Vásárközpont bu 1971–1972 ar H enryk Jarosz 101-es pavilon – Adminisztrációs épület bu 1925 ar S tefan Cybichowski 102/103 pavilon – a Faipari Kereskedelmi Központ pavilonja bu 1951 ar J an Wellenger Már nem létezik USA pavilon bu 1957 ar B uckminster Fuller

166

Wrocław Alsó-SzilÊzia & Karpacz A talålkozåsok vårosa Itt mindig tÜrtÊnik valami!

A vĂĄros tĂşlĂĄradĂł, fiatalos energiĂĄjĂĄval bĹąvĂśli el lĂĄtogatĂłit, tĂśrtĂŠnete ugyanakkor tĂśbb mint ezer ĂŠvre, a RĂłmai Birodalom korĂĄba nyĂşlik vissza, amikor az itteni telepĂźlĂŠs a BorostyĂĄnĂşt fontos tranzitĂĄllomĂĄsa volt.

A våros rendkívßl gazdag mŹemlÊkekben gótikus templomoktól a modernizmus gyÜngyszemeiig, ÊlßkÜn az UNESCO VilågÜrÜksÊg rÊszÊt kÊpező Centenåriumi Csarnokkal.

Oda / vissza î ? WrocĹ‚awi repĂźlĹ‘ter – 11 km îĄ? Varsó – 300 km Berlin – 295 km PrĂĄga – 215 km Ă ttekintĂŠs đ&#x;›Ą 1214  î Žâ€† 632 ezer î Ľâ€† 293 km2  î Š 4 338 PLN î € 126 ezer KultĂşra & termĂŠszet

ÉtkezÊs & szållås

đ&#x;?Ś 24 î † 14 î ‚â€† 68

 8688  î ƒâ€† 902   155 

Wrocław

167 Kajakosok csoportja a világ leghosszabb barokk homlokzatával büszkélkedő Wrocławi Egyetem főépülete melletti zsilipnél •

168

Wrocław

Wrocławba mégsem csak a turistalátványosságok miatt érdemes ellátogatni, hiszen a város naptára egész évben zsúfolásig tele van fesztiválokkal és más, változatos témákhoz kapcsolódó kulturális eseményekkel: ilyen a komolyzene (Wratislavia Cantans), a kísérleti film (T-Mobile Új Horizontok Nemzetközi Filmfesztivál), a krimi (Nemzetközi Krimi Fesztivál) vagy az eltűnő kultúrák színháza (Brave Festival). Emellett minden évben megkísérlik a csoportos gitározás Guinness rekordjának megdöntését; ilyenkor emberek ezrei játsszák együtt a Hey Joe-t a Thanks Jimi Festival keretében. Nem meglepő hát, hogy Európa Kulturális Fővárosa 2016-ban egy ennyire nyitott város lett, amelyben évszázadokon át keveredtek a cseh, német, zsidó és lengyel hatások.

Wrocławban az a különleges, hogy magában hordozza egy másik település, a korábban lengyel városnak számító Lwów eszenciáját is. Amikor a második világháború után Lviv néven Ukrajnához került, a város értelmiségi elitje – köztük a matematikusok, írók, rádiósok és jogászok – nyugatra költözött, Wrocławba. Sokak szerint Lwów szellemét is magukkal hozták Alsó-Szilézia fővárosába, ennek köszönhető Wrocław napjainkig érezhető multikulturális szelleme • balra: A Szent Erzsébet templom ékessége Lengyelország legmagasabb és Európa egyik legmagasabb gótikus tornya •

Legfelül: A Max Berg által tervezett Centenáriumi Csarnok a 20. századi építészet egyik csúcsteljesítménye. A mérnöki és építészeti tervezés egyik úttörőjeként 2006 óta az UNESCO Világörökség része •

fent: A Wrocławi Városi Stadion az UEFA 2012. évi futball Európa-bajnokságára épült.

Egyik fő jellegzetessége a félig átlátszó homlokzat, amely teflonbevonatú üvegszálas hálóból készült. A férőhelyek száma 45 105 •

169

Wrocław

Nincsenek távolságok Kiváló, de korántsem szokványos hely Wrocławban a Tajne Komplety könyvesbolt. valódi könyvesbolt, ahol remek könyveket árulnak, érdekes, nyitott szellemű emberek vezetik, akik értenek is a dolgukhoz. Érdemes elüldögélni itt egy kis sütemény és kávé társaságában.

Szerintem a város legérdekesebb része a kissé alábecsült Nadodrze negyed. Korábban nem sok minden vonzotta ide a látogatókat, de mára mindenütt gomba módjára szaporodnak az új kávézók, bárok, belesimulva a negyed mindennapi életébe.

A mai napig rábukkanhatunk néhány cipészre vagy más, hagyományos mesterséget űző mesteremberre (jobbra) a kis üzletek között.

A sok lazításra és szórakozásra alkalmas érdekes hely közül a pezsgő hangulatú, időről időre kulturális rendezvényeknek is otthont adó UR-t, a Das Lokal klubot és a Karawan Bar névre hallgató, kellemes étkezdét ajánlanám.

Ne hagyjuk ki a TIFF-et (fent), melyet általában szeptemberben rendeznek meg. A név a „Kicsit Más Fotófesztivál” lengyel megfelelőjének rövidítése. A fesztivál különlegesen barátságos miliőjé­ ben eltűnik a távolság művész és közönség között. A fesztivál a város számos különböző hely­ színén kerül megrendezésre, a kiadványaik pedig szenzációsak! •

Łukasz Rusznica, fotóművész, fotókiállítások kurátora, a Miejsce Galéria igazgatója

170

Wrocław

A város szelleme Michał Zygmunt, író

Ahhoz, hogy egy fiatal értékelni tudja Wrocław németes karakterét, elég, ha átruccan Berlinbe.

A környezet a régi házak homlokzatától a háború előtti vasútállomások építészetén át a parkok elhelyezkedéséig elképesztően ismerősnek fog hatni; még a kockakövek formája is ugyanaz.

A Sępolno lakónegyed (jobbra lent) a Wrocław városközpontjának keleti részét alkotó Nagy-sziget közepén helyezkedik el. (A város több mint 20 szigetet foglal magába.) Sępolno alaprajza a német sast formázza, de mivel Lengyelországnak is a sas a jelképe, legalább ilyen könnyen tekinthetjük az egykori német város lengyel vonásának is. Sępolnót eredetileg a munkások olcsó kertvárosának építették, de mára drága elit-negyeddé vált. A szomszédos Zacisze a berlini Zehlendorfhoz hasonlóan a nagypolgárság hatalmas villáinak világa. A modellnek szánt házakból álló WuWa negyedet megmagyarázhatatlan módon

Lázadó polgárok Piotr Czerkawski, filmkritikus

a legtöbb turista elkerüli, és általában csak az építészhallgatók értékelik, akik viszont a világ minden sarkából elzarándokolnak ide. A városközpont Renoma, Feniks és Kameleon (jobbra fent) nevű áruházaival egyetemben ez a negyed Wrocław német építészeti örökségének talán legkitűnőbb példája. Egy másik modernista mintanegyed, Popowice még mindig lenyűgözően hat a fényképeken, bár már nem létezik; az államszocializmus éveiben silány tömbházakat építettek a helyére. Wrocław német öröksége különböző meglepő formákban maradt fenn. Olyan ez, mintha a város szellemisége a lakói származásától függetlenül sosem változott volna. •

Wrocław olyan, mint egy decens család éppen lázadó korba lépő gyermeke. Rebellis akar lenni, valójában azonban a kiegyensúlyozott polgári énje is megma-

rad. Megvannak a maga korlátai, így például hétköznap az összes felkapott klub hajnali kettőkor bezár. A hétvége azonban bőven kárpótol mindezért. A városból egyelőre hiányzik valami kis plusz ahhoz, hogy korszerű metropolisszá váljon, de azért a lakók és az idelátogatók művészeti események széles skálájából válogathatnak. Nem véletlenül lett 2016-ban Wrocław Európa Kulturális Fővárosa. A júliusi Új Horizontok Fesztiválnak (balra) köszönhetően ma már ebben a városban a legjobb moziba járni.

A fesztivál ugyan csak kilenc napig tart, ám az Európában egyedülálló művészfilmes multiplex mozi egész évben várja a filmbarátokat •

Wrocław

A Grunwaldzki tér közelében álló brutalista stílusú lakó-és kereskedelmi komplexumot (népszerű nevén „vécédeszka-ház” – sedesowce – vagy

171

„wrocławi Manhattan”) Jadwiga Grabowska-Hawrylak tervezte 1967-1970 között. A komplexum szerepel Alsó-Szilézia vajdaság örökségi listáján •

172

Alsó-Szilézia

Várak és borok

Wrocław

A látnivalókban bővelkedő vidék nemcsak festői, de 760 várával és kastélyával akár a Loire völgyének hírnevét is elhomályosíthatná. Lengyelország várainak és kastélyainak negyede Alsó-Sziléziában található. Książ (lent), Czocha (balra), Chojnik, Bolków, Kamieniec Ząbkowicki és Grodziec nemcsak patinás építészetükkel és továbbélő lovagi hagyományaikkal vonzzák a látogatókat. Európa legnagyobb gót zenei fesztiválja, a Castle Party immár tíz éve a bolkówi várban kerül megrendezésre. Czocha élő szerepjáték (larp) rendezvényekkel várja Harry Potter rajongóit, ahol a lengyel vár a legendás Roxfort varázslóképző iskola „helyszíneként” tűnik fel.

Alsó-Szilézia újjáéledő borászati hagyományairól is híres. A Świdnica, illetve a szomszédos Lubusi vajdaságban található Zielona Góra környéki pincészetek népszerű állomásai a bortúráknak •

Wrocław

173

A varázshegy Karpacz

A Szudéták legmagasabb csúcsa, a Śnieżka lábánál elterülő Karpacz hangulatos üdülőváros, telis-tele 19. századi panziókkal és jól felszerelt, nagy télisport-központtal. Fekvésének köszönhetően számos turisztikai lehetőséget kínál a hegymászástól a nyári szánkópályáig.

Karpacz legkülönlegesebb látnivalója a középkori viking fatemplom. A fatemplomot (jobbra) a 12. században a norvégiai Vangban építették, 1842-ben azonban lebontották – amit megkönnyített, hogy szegek nélkül épült –, majd hajóval Szczecinen keresztül Berlinbe szállították; eredetileg itt, a Páva-szigeten akarták ugyanis felállítani.

Végül mégis az Óriás-hegységbe került. 1844 óta ez a helyi evangélikus templom, egyúttal Lengyelország legrégibb szakrális faépülete.

A Wrocławi Pantomimszínház alapítója, Henryk Tomaszewski magángyűjteményére épülő játékmúzeum több mint 2000 játékkal és babával büszkélkedhet a világ minden tájáról.

Az utolsó kihagyhatatlan látnivaló a Śnieżka-hegy csúcsa, a három repülő csészealjat formázó meteorológiai állomás (fent). Az épületen belül meteorológiai eszközöket és fotókat bemutató kiállítás tekinthető meg. Az Óriás-hegység panorámája a kilátóteremből tárul elénk. Jó időben akár 200 km-re is ellátni •

174

Wrocław

balra: A Tumski híd • legfelül: Ostrów Tumski (Katedrális-sziget); bár ma már nem sziget, még mindig ez Wrocław legrégebbi része • fent: A Grunwald-híd •

175

A Rędzin-híd a wrocławi autópálya körgyűrűjén bu 2011 arJan Biliszczuk wy122 m wy612 m

Grunwald-híd bu 1910 arRichard Plüddemann Alfred von Scholtz wy20 m wy112.5m

Zwierzyniecki-híd bu 1897 arRichard Plüddemann, Karl Klimm wy62 m

Tumski-híd bu 1889 arAlfred von Scholtz wy6.90 m wy52.19m

Homok-híd bu 1861 (fahíd állt a helyén a 12. század óta) ar Ernst Uber wy31.74m wy12.02m

Száz híd városa Az összes lengyel város közül Wrocławban található a legtöbb híd, a város Európában is a negyedik, csak Amszterdam, Velence és Szentpétervár előzi

meg. A második világháború előtt 303 híd és gyaloghíd állt a mai városhatáron belül, mai becslések – és némiképp eltérő kritériumok – szerint 117, beleé-

rtve a 27 gyaloghidat is. A leg­ nagyobb és legfontosabb hidak az Odera fő- és mellékágait keresztezik •

176

A vállalkozó Lengyelország A széntől a Beacon-völgyig Szén és textilipar: ha még mindig ez jut az eszünkbe a lengyel gazdaságról, itt az ideje, hogy újragondoljuk. Napjaink lengyel vállalkozó szelleme volt az, ami képessé tette az országot a folyamatos gazdasági fejlődésre még a globális gazdasági válság időszakában is. Ez a fejlődés azóta is töretlen. A Nemzetközi Valutaalap szerint Lengyelország bruttó nemzeti terméke (GDP) 2020-ra meg fogja haladni Svédországét és Svájcét, és az ország a világ 22. legnagyobb gazdaságává válik.

Hogy megérthessük, mindez milyen óriási sikert jelent, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a modern gazdaság kiépítése Lengyelországban csak 1989-ben kezdődött meg, lengyel cégek alapítására pedig csak ezután került sor szerte az országban. Ma a lengyel dolgozók háromnegyedét kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, és ezek a cégek állítják elő a GDP 67%-át.

A vállalkozóknak köszönhetően Lengyelország sikerrel törhetett be a legújabb területekre is. A vegyiparra alapozva modern kozmetikai ipar fejlődött ki. A hagyo­ má­nyos textilipar kis márkák, tervezői műhelyek százaivá alakult át, miközben a

termékek versenyképesek maradtak az olcsó ázsiai munkaerőt foglalkoztató multinacionális óriásláncokéval. A hagyományosan erős lengyel mezőgazdaság reneszánszát éli, nemcsak a tömegtermelés, hanem a biogazdálkodás terén is. A nehéz éveket követően a hajóipar is megtalálta a megfelelő üzleti stratégiát és saját szerepét.

Elsősorban azonban az informatikai szektor indult szédítő növekedésnek. Az oktatás fejlődésének köszönhetően tömegesen jöttek létre startup cégek, melyek erős pozíciót biztosítanak Lengyelország számára a számítógépes játékok és a Dolgok Internete (Internet of Things, IoT) területén •

Üzleti élet, tudomány, innováció

177

The Witcher: Egy mindenek felett A Witcher (lent), a különleges képességekkel felruházott szörnyvadász egy új lengyel szakterület, a számítógépes játékok jelképévé vált. A háromrészes sorozat Andrzej Sapkowski fantasy regényein alapul, melyek Tolkienéhez hasonlítható népszerűségnek örvendenek a lengyel olvasók körében.

A játékok gyors világhírhez segítet­ ték Ríviai Geraltot, és sikerre vitték a varsói székhelyű játékfejlesztő

cd Projektet. Az első két részből összesen 8 milliót értékesítettek, a The Witcher 3: Wild Hunt pedig a megjelenését követő első hónapban rekordmennyiségű, 4 millió példányban kelt el.

Legalább öt lengyel játékfejlesztő stúdió létezik, amely évente dollártízmilliókat könyvelhet el nyereségként, rajtuk kívül pedig több száz kisebb is cég akad, melyek közül legalább néhány tu-

catnyi a mobileszközökre tervezett játékalkalmazásaival ért célt.

Az egyik legfrissebb siker a 11 bit studios „This War of Mine”-ja.

A számos díjjal kitüntetett, szokatlan program révén a játékosok a fronton harcoló katonák helyett inkább a civil lakosság szemszögéből tapasztalhatják meg a háború világát. A gyártás költségei a játék piacra dobását követő 48 órán belül megtérültek •

178

Üzleti élet, tudomány, innováció

Ipar

Üzleti élet, tudomány, innováció

179

A Lotos Oil olajfinomítója Gdańsk-Rudnikiban, a Visztula holtága közelében. A Lotos olajfinomító Pomeránia legnagyobb vállalata, a płocki Orlen üzem után a második legnagyobb az országban •

A Solaris meghódítja Európát A Solaris története, mely Stanisław Lem sci-fijétől kölcsönözte a nevét, maga is lebilincselő regény lehetne, csak éppen nincsen benne semmi kitaláció. Az 1990-es években Krzysztof és Solange Olszewski gyakorlatilag a semmiből építette fel a céget, amely napjainkban Európa öt legnagyobb városi buszokat gyártó vállalatának egyike, járműveik 30 ország közel 600 városában közlekednek. Az egyik francia megrendelőjük számára készített buszokban illemhelyet találunk a női sofőröknek, az alpesi Winterthurban futó járműveik ablakait a magashegységben jellemző erős napsugárzás miatt fényvédő réteggel vonták be, a Dubainak készülő buszokban homokszűrő működik, illetve a férfi és női szakaszokat elkülönítették. A 2014-es év rekordnak számított a Solarisnál: 1380 buszt és trolibuszt értékesítettek, közülük 80%-ot exportra •

180

Hajógyárak: szimbólumból üzlet

Üzleti élet, tudomány, innováció

A gdański hajógyár darui a kommunizmus elleni harc szimbólumaivá váltak. Itt született meg a Szolidaritás, a keleti blokk első független szakszervezete.

Paradox módon, amikor a kommunizmust felváltotta a szabadpiac, a hajógyárak is a rendszerváltozás áldozatául estek.

Elmaradtak a nagy szovjet megrendelések, a túlfoglalkoztatás, az alacsony termelékenység és a szervezetlenség pedig a csőd szélére sodorta a vállalatokat.

Mára azonban az emberek elszántságának köszönhetően gyökeresen megváltozott a hely-

zet. A lengyel hajóipart európai mintára szervezték át; a hajógyárak jelenleg 32 ezer embert foglalkoztatnak.

A gyártás és az eladások növekedésnek indul, a vállalatok hosszútávú szerződéseket kötnek. Az európai mintát követve többé nem nagyméretű, de egyszerű hajókat gyártanak, hanem kisebb, ám drágább, speciális járműveket. Mára az iparág az ország sikeres gazdasági átalakulásának szimbólumává vált •

Ablak a világra Ez nem csak egy szlogen: napjainkban a Drutex és a Fakro lengyel ablakgyártó cégek uralják az európai piacot. A hazai piac mellett mindkét kiváló minőségű termékeiről, versenyképes árairól és egyre innovatívabb formatervezéséről híres cég exportra is termel •

181

Üzleti élet, tudomány, innováció Oceanic: gyógyír az allergiára Wojciech és Dorota Soszyńskiék – Az egész Ignacy Soszyńskivel kezdődött. A második világháború előtt egy krémeket gyártó üzem tulajdonosa volt; sajnos nem sokáig, hiszen a gyárat 1939-ben, közvetlenül a háború kitörése előtt nyitották meg. Következő üzemet a háború után alapította; ez azonban a kommunista államosítás áldozatául esett.

Ezt követően disszidált, Franciaországban és Marokkóban indított kozmetikai vállalkozásokat. A nyolcvanas évek elején visszatért Lengyelországba, és fiával, Wojciech-kel alapított kozmetikumokat gyártó és forgalmazó céget.

1982-ben a fiatal Wojciech megalapította saját cégét, az Oceanic-ot, amely Lengyelországban piacvezetővé vált a hipoallergén kozmetikumok területén. Termékei ma négy kontinens 29 országában kaphatók. Feleségével, Dorota Soszyńskával vezeti a céget, aki immáron 33 éve dolgozik megszakítás nélkül az Oceanic-nál •

Globalis IT

A lengyel high tech a világszerte sikeresen működő óriásvállalatokról is szól. Az Asseco, illetve a Comarch világsikere mögött alapító-elnökeik, Adam

Góral és Janusz Filipiak (fent) állnak. Mindkét cég szerepel a 100 legnagyobb európai szoftvergyártó között. A Truffle 100 listán az Asseco évi több mint egymilliárd eurós árbevételével a hatodik helyet foglalja el. Napjainkban az Asseco az európai piacon túlra tekint, különösen Ázsia és Afrika irányába. Szerződéseik mintegy 70%-a külföldi

megbízásokra szól, például egy etiópiai számlázási rendszer kiépítésére vagy kazahsztáni beruházásokra. A krakkói székhelyű Comarch a közelmúltban három pontot ugrott a 45. helyig. Ügyfelei közé tartozik a Diageo multinacionális szeszipari konszern, a Johnnie Walker, Smirnoff és a Captain Morgan márkák tulajdonosa is •

182

Üzleti élet, tudomány, innováció

Technológia

Beacon-völgy A tudományos-fantasztikus jövő már megérkezett Lengyelországba, köszönhetően az irányjeladóknak (beacon).

Ezek hő- és mozgásérzékelőkkel, valamint Bluetooth-szal felszerelt miniatűr számítógépek, amelyek képesek tabletjük vagy okostelefonjuk segítségével akár több tucat méterre lévő személyeket is azonosítani.

Adam Jesionkiewicz és Michał Polak (fent), az Ifinity alapítói szerint ez a forradalmi eszköz szó szerint az utcára viszi majd a Dolgok Internetét (IoT). Meg�győzték Varsót, hogy indítson kísérleti projektet, melynek keretében a fogyatékkal élő em-

berek jeladók segítségével tájékozódhatnak majd a városközpontban. A vakok így szabadon mozoghatnak, nem szorulnak mások segítségére. A módszer bevált. 2014-ben Varsó benevezett a Bloomberg Philanthropies által polgármesterek részére szervezett versenybe, melynek keretében Európa leginnovatívabb városi megoldásait keresik – és a város elnyerte az öt díj egyikét. Az egymillió dolláros pénzdíjat a tájékozódási pontok rendszerének továbbfejlesztésére fordították. A tervek szerint több ezer ilyen pontot létesítenek majd Varsóban •

183

Üzleti élet, tudomány, innováció

3D Lengyelország Két évvel ezelőtt egy csapat fiatal, a mazúriai Olsztyn városának környékéről származó lengyel IT szakember épített egy 3D nyomtatót. Annak ellenére, hogy már számos hasonló eszköz létezett világszerte, a készülék tervezésénél azt a célt tűzték ki, hogy végre leküzdhessék technológia elterjedésének egyik legkomolyabb buktatóját: az árát. A lengyel startup nyomtatója magas minőséget ígért olyan áron, amelyet még egy kis építésziroda is megengedhetett. A termék előállításához szükséges pénzt a Kickstarter

Startup Lengyelország

számmal akadnak azonban, amelyek valóban komoly nemzetközi Nincs olyan nagyváros Lengyelor- vállalattá fejlődnek. A közösségi szágban, ahol ne akadnának szép oldalakon történő márkafigyelést számmal tanácsadó cégek, inku- kínáló Brand 24 számos piacon bátorházak, üzleti angyalok, star- hódít Thaiföldtől az Egyesült Állatupokat támogató pénzalapok. mokig. Az Ivona hanggenerátort Természetesen rengeteg startup az Amazon vásárolta meg, hogy kifullad, még mielőtt ténylegesen fejleszteni tudják hangfelismebeindulhatna, és soha nem jutrő technológiájukat. Egy másik nak túl a tervezési fázison. Szép lengyel startupot, a Filmaster.tv-t,

közösségi finanszírozási platformon gyűjtötték össze, Zortrax nyomtatójuk (balra) pedig olyan jónak bizonyult, hogy a Dell számítástechnikai óriáscég ötezret rendelt belőle.

Más lengyel cégek is követték a Zortrax példáját, kifejlesztve saját, egyre kifinomultabb 3D nyomtatóikat mind a professzionális, mind a fél-amatőr felhasználók részére. Ennek köszönhető, hogy napjainkban a 3D nyomtatók piacának 10 százalékát lengyel gyártók fedik le •

amely a nézők ízlésének elemzésére támaszkodva ajánl filmeket, egymillió dollárért vásárolta fel a BitTorrent. Az erős, kölcsönös támogatáson alapuló startup-kultúrában a vállalkozók egymást segítik, és tanulnak is egymástól. Így működik a Geek Girls Carrots (fent) hálózat is, amely egyesíti, képzi és inspirálja a high tech rajongó nőket •

184

Üzleti élet, tudomány, innováció

Design

Tréningruha, tüll és bajusz A bajusz éveken át a tradicionális, provinciális, csúnyácska Lengyelország jelképe volt. Nyolc évvel ezelőtt azonban a „Bajusz” a lengyel divattervezők százai által megalkotott új, független, korszerű divatirányzatnak a védjegyévé vált. A „Bajusz” óriási, közel 400 kiállítót felvonultató divatipari szakvásár Patrick Deba és Konrad Ozdowy szervezésében; egyben online platform, áruház, információs központ és tudásbázis is a legtehetségesebb fiatal divat- és

formatervezők számára. És még csak nem is fedi le a piac egészét. A HUSH platform is hasonló elven működik, számos tervezőt tömörítve mutat be egyedi kreációkat. Mellettük ott van még a Targi Rzeczy Ładnych (Csinos Holmik Vására) és a Wzory (Minták) is, a bútor-, enteriőr- és iparművészeti tervezők találkozóhelyei. A fenti kezdeményezések teremtették meg a divatos designpiacokat a lengyel városokban •

Üzleti élet, tudomány, innováció

185

Beszédes illusztrációk Mizielińskiék. Ha valaki még nem hallotta a nevüket, hamarosan bizonyára fogja. Aleksandra Mi­ zielińska és Daniel Mizieliński, akik egyszerre házaspár és grafikus duó, igazán különleges jelenségek. Néhány év alatt világszerte ismert gyermekkönyvek szerzőivé váltak, sajátos stílusú illusztrációik mindenkit megszólítanak, akárhol is éljen. Legnagyobb sikerük a Világlátó (Térképkönyv) fantasztikus utazás 42 országon, a Föld összes kontinensén keresztül. Összesen 28 országban, húsz nyelven jelent meg, és több más díj között elnyerte a Prix sorcières 2013 és a Premio Andersen 2013 díjakat is. Amikor a New York Times 2013 hat legérdekesebb és legszebben illusztrált gyermekkönyve közé sorolta, pillanatokon belül szétkapkodták az Amazonon • Hagyományos mesterségek – új formában A ćmielówi fajansz- és porcelángyárat 225 éve alapították; kiadós rész ez a formatervezés történetéből. Hosszú évekig a lengyel népművészet által inspirált kék-fehér stílus volt a meghatározó, a közelmúltban azonban új fejlesztések indultak: a Qubus, a Cosmopolitan és a New Atelier az 1950-60-as évek klasszikus, modern formavilágát idézik, ám sokkal korszerűbb formában •

LATO – Łukasz Dziedzic által tervezett betűtípus villámcsapásszerűen meghódította a világot!

Dziedzicet egy nagy bank bízta meg valaha, hogy tervezzen számukra egyedi betűtípust, a megrendelő azonban végül visszamondta a megbízást. Így a lengyel tervező ingyenes letölthetővé formában tette közzé

a betűtípust az interneten. Az eredmény? A Google statisztikái szerint a Lato a bolygó harmadik legtöbbször letöltött betűkészlete. Ez is bizonyítja, hogy a világsikert néha még csak akarni sem kell! •

186

Üzleti élet, tudomány, innováció

Tervezd magad!

technológiát használja, így a felhasználó együttműködhet a tervezővel, és hozzáigazíthatja a formatervet saját igényeihez, saját lakásához. A Tylko.com a designjuction2015-ön, a London Design Festival központi kiállításán mutatkozott be, ahol a tíz leginnovatívabb projekt közé választották, és nyolc külföldi befektető összesen 1,6 millió dollár támogatást nyert•

A Tylko.com weboldalon fiatal lengyel formatervezők, építészek és vállalkozók egy csoportja olyan alkalmazást kínál, melynek segítségével magunk is megtervezhetjük a bútorainkat, vagy legalábbis igényeink szerint alakíthatjuk át a meglevőket. Az alkalmazás a kiterjesztett valóság

Üzleti élet, tudomány, innováció

187

A lengyel bútor A lengyel bútortervezés hosszú és nemes hagyománnyal rendelkezik. Napjainkban a hagyományt a fiatal tervező-generáció sikerei viszik tovább.

Przemysław ‘Mac’ Stopa igazi látnok-tervező, akit a szín, a geometria és a 3D inspirál.

A varsói Massive Design stúdió alapítója, illetve rekord számú nagy tekintélyű Red Dot Product Design Award – „design Oscar” – birtokosa. 2015-ben három Red Dot díjat kapott: a Pelikan székért, a Breaking Form moduláris padlóburkoló rendszerért, valamint a Hybrid Collectionért, amely különböző anyagokat kombinál dekoratív üvegfelülettel.

Agata Kulik-Pomorska és Paweł Pomorski hozták létre a Malafor stúdiót, ahol az újrahasznosítás, az környezettudatosság és a közönséges tárgyak funkcióváltása jelentik a bútortervezés alapelveit. Újrahasznosított,

felfújt papírzacskókból készült Blow kanapéjukat 2012-ben Red Dot díjat tüntették ki.

Felfújt bútorairól híres Oskar Zięta is.

Magas szintű technológiát dolgozott ki arra, hogyan „pumpálhat fel” fémlemezeket bútorrá, melyeket többek között a párizsi Pompidou központban vagy a müncheni Pinakothek der Moderne-ben is viszontláthatunk.

A Wired magazin szerint Zięta formatervei „a jövő bútorai”, melyek akár a Marson is feltűnhetnének. És ez komoly! Már el is készültek az idegen bolygón létesítendő bázis első tervei, melynek vázát Zięta deformált profiljai adják •

A lengyel Roman Modzelewski által 1958-ban tervezett poliészter karosszék. Formai szempontból világszínvonalú példa a tökéletesen kidolgozott, egynemű, ergonomikus karosszékre • FiDU Oskar Zięta formatervező és építész által kidolgozott egyedi technológia, melynek segítségével könnyű és tartós bútorok, illetve fémlemezekből álló konstrukciók állíthatóak elő. A dán Hay cég gyártja a Plopp ülőkéket (fent), melyekért Zięta megkapta a Red Dot díjat, a formatervezők legrangosabb elismerését.

A FiDU segítségével rendkívül tartós tárgyak készülhetnek nagyon vékony lemezekből, miközben az alapanyag is szabadon formázható marad (jobbra) •

188

Üzleti élet, tudomány, innováció

Tudomány és innováció

A tudomány és az emberiség szolgálatában A lengyel tudósok innovatív és sokszor forradalmi eredményeit hosszú évek óta övezi elismerés szerte a világban. Amikor a Mars meghódításáról, endoprotézissal megmentett életekről vagy egy forradalmi arcátültetésről hallunk, valójában lengyel eredményekről esik szó. Amikor a grafénről, az utóbbi évek egyik legszenzációsabb felfedezéséről értesülünk, akkor is lengyel hírt hallunk. Amikor pedig kitör majd a legközelebbi influenzajárvány, a csontjaink sajgását és az orrdugulást lengyel tudósoknak köszönhetően kerülhetjük el • Kopernícium (Cn) – az 1996-ban felfedezett 112-es rendszámú elemet a lengyel-német csillagászról nevezték el •

Egy kis történelem Maria Skłodowska-Curie lengyel tudós volt az első a világtörténelemben, aki két különböző tudományterületen is Nobel-díjat kapott: kémiait és fizikait.

A múlt századból feltétlenül meg kell említenünk Jan Czochralski professzort; a neves feltaláló a monokristályok előállítására kidolgozott újszerű módszerével vonta magára a világ figyelmét. A vezetéknevébe ugyan beletörhet a külföldiek nyelve, de érdemes megjegyezni, mert a mobiltelefonok, a zenelejátszók, sőt, a hitelkár-

tyák szilíciumkristályai is a mai napig Czochralski módszerével készülnek. Bár leginkább Berlinben dolgozott, ne becsüljük alá tudományos gyökereit: Kopernikusz valószínűleg jobbára latinul beszélt, mégis: az ember, aki megállította a Napot és mozgásba lendítette a Földet, a lengyel nép fia volt.

Czochralski munkásságának időtálló voltát bizonyítja, hogy a 2013-as évet Jan Czochralski Évnek nyilvánították Lengyelországban, tudományos örökségének pedig a nap minden órájában valamennyien hasznát

vesszük. Aleksander Wolszczan professzor szintén híres lengyel tudós.

A 20. század végén ő fedezte fel a naprendszerünkön kívül eső első három bolygót. Neki köszönhetően tűntek fel új arcok az égen a 21. században is, mivel újabb két bolygót is felfedeztek, és Wolszczan neve az egész világon ismertté vált •

189

Üzleti élet, tudomány, innováció

A lengyel tudósok megváltoztatják a világot Legyen kutatás minden háztartásban!

A zooniverse.org platform az átlagpolgárok számára is lehetővé teszi, hogy bekapcso­ lódjanak a tudomá­nyos kutatá­ sokba. A felhaszná­lók egyszerű kezelő­felületek alkalmazásával segíthetik a tudósokat az adatok csoportosításában. Olyan sok különböző kutatás zajlik, és az adatmennyiség olyan hatalmas, hogy a tudósoknak fel kellene találni az időgépet, ha mindezt nyomon akarnák követni! A lengyel internetezőket Lech Mankiewicz professzor, elismert csillagász, fizikus, a Lengyel Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Központjának vezetője ismertette meg Zooniverse platformmal. A lengyel részvétel a kutatók legmerészebb várakoz­ ásait is meghaladta. Jelenleg több mint 150 000 önkéntes vesz részt a projektben, ami minden más ország részvételét felülmúlja •

Lengyelország és a világ hangja A kajetany-i Hallás Világközpont professzorának, Henryk Skarżyńskinek köszönhetően emberek tucatjai hallhatják meg életükben először szeretteik hangját, a zenét és a világ zajait – sokuk számos, csendben leélt év után.

A Cochlear MET új típusú belső fül implantátum. Kiemelkedő hatékonysága még nem minden; az idősek kezelésének terén egyenesen forradalmasította a piacot • Győzzük le az influenzát!

Az Egyesült Államokban praktizáló lengyel Dr. Marta Łuksza (fent) olyan rendszert dolgozott ki, amely képes megjósolni, hogy a közeljövőben az influenzavírus melyik típusa terjed majd el a legszélesebb körben. A technológiára segítségével így fokozható a megfelelő oltások gyártása. Az oltások hatékonysága korábban nagymértékben függött a vírustámadásokról szóló előrejelzések

(csekély) pontosságától. Łukszának köszönhetően mára az előrejelzések 93%-ban pontosak! • Egy új élet Ha Connie Culp elmosolyodik, az minden alkalommal Dr. Maria Siemionownak is szól. Connie a poznańi transzplantációs specialistának köszönhetően nyerte vissza külsejét és életkedvét azok után, hogy a férje 2004-ben arcon lőtte. Culp arcátültetése, melyet Siemionow 2008-ban hajtott végre, a negyedik ilyen műtét volt a világon, ám az első olyan, melynek során a teljes arcot sikerült rekonstruálni. Mindez valódi áttörést jelentett az orvostudomány történetében. Dr. Siemionow nemcsak orvosi téren ért el áttörést, hanem az etikai akadályok tekintetében is. Az arcátültetést nem tekintették életmentő műtétnek, ám Siemionow harcba szállt páciense kezeléshez való jogáért. Eltökéltsége meggyőzte a bioetikai bizottságot. Mindezt a tudomány és az emberiség szolgálatában cselekedte •

190

Üzleti élet, tudomány, innováció

A vörös bolygó meghódítása A nem túl távoli jövőben jó esél�lyel embert küldhetünk a Marsra, és Lengyelország is megérdemelten tűzheti majd ki ott a zászlaját. Az emberi részvétellel zajló Mars-expedíció járművének megtervezésébe lengyel diákokat is bevontak, és a hallgatók látványos eredményeket mutattak fel. A Mars nagyon is lengyel bolygó! 2015 elején bolygófelszíni kutatáshoz tervezett robotjaikkal a krakkói AGH Műszaki és Tudományegyetem diákjai nyerték meg a tekintélyes European Rover Challenge versenyt. A második helyen egy amerikai csapat végzett, míg a harmadik szintén lengyel csapat lett a Wrocław-i Műszaki Egyetemről, akiket a białystoki diákok követtek. Mind az öt, versenyben részt vevő lengyel csapat az első tíz közé került, így hódítva meg a Földről a kozmoszt •

Működik!

Aludj és álmodj polifázisban!

Ne aggódjunk, ha nincs időnk aludni! Kamil Adamczyk, Janusz Frączek és Krzysztof Chojnowski biztosan nem szenvedtek álmatlanságban, amikor kitalálták forradalmi jelentőségű polifázisos alvás projektjüket, melynek keretében a pihentető – bár nem feltétlenül éjszakai – álmot több rövidebb, sokkal hatékonyabb szakaszra osztják fel, alvási ciklusokat alkotva. Maga a tényleges alvás így nem az egész éjszakát veszi igénybe, csupán annak néhány óráját. A pihenés többi része csak rövid, jól időzített szundítás.

A NeuroOn alvómaszk egy okostelefon alkalmazáshoz kapcsolódik, ami feldogozza az adatokat, és segít meghatározni az adott felhasználónak megfelelő alvási ciklusokat. Ennek segítségével kevesebb időt kell alvásra fordítanunk, így több időnk marad Lengyelország felfedezésére! •

Grafén

Professor Why

különleges szerkezetű szén­ atom-rács, tudományos jelentősége hatalmas. Noha nemzetközi projekt, néhány atomja Lengyelországból származik! •

Fantasztikus játék ifjú tudósoknak a lengyel CTAdventure teamtől. Bár a kémiai kísérletek kivitelezése a virtuális valóságban lehetetlennek tűnhet, a játék bebizonyítja az ifjú – és idősebb – vegyészek számára, hogy ebben a számítógépesített világban semmi sem lehetetlen! •

ItraPol és LutaPol Egészséges versenyben az egészségért: Joanna Jurek és az ő fantasztikus nanoszálai!

Az Országos Nukleáris Kutatóközpontban feltalált anyagok pontosan célozzák be a rákos sejteket. A módszer innovatívan ötvözi a radioaktív izotópok hagyományos használatát a különböző aktív hatóanyagokkal •

A perovszkit Olga Malinkiewicz kidolgozott egy módszert a perovszkit-fotovoltaikus anyagok sima felületen történő rétegezésére, ami forradalmasította a napelemgyártást •

Egzotech Lengyel vállalat, vezetője Michał Mikulski feltaláló, az emberi kar rehabilitációját szolgáló külső váz tervezője (fent). A gép a karra történő csatlakoztatását követően elemezi az izommunkát és segíti az izomműködés fejlesztését, például egy baleset után. Már a lábra is készül hasonló külső váz! •

191

A lengyel Mars-jĂĄrĂłk meghĂłdĂ­tjĂĄk a kozmoszt!

Hyperion 1 ar a BiaĹ‚ystoki MĹąszaki Egyetem GĂŠpĂŠszmĂŠrnĂśki KarĂĄnak hallgatĂłi đ&#x;?† 1. dĂ­j – University Rover Challenge 2013 RĂŠszletek: • hatkerekes jĂĄrmĹą ĂşjszerĹą felfĂźggesztĂŠssel: minden kerĂŠk ĂśnĂĄllĂł meghajtĂĄsĂş • kĂŠt fedĂŠlzeti eszkĂśz: markolĂł (az eszkĂśzkarbantartĂĄsi munkĂĄkhoz) ĂŠs fĂşrĂł (talajmintĂĄk gyĹąjtĂŠsĂŠhez)

• redundåns vizuålis rendszer (3 fedÊlzeti kamera Ês 2 adóvevő, amely kÊt frekvenciån sugåroz jelet) • GPS rendszer a sivatagi kÜrnyezetben való navigålåsåhoz • sivatagi homokos, sziklås kÜrnyezetre tervezve; 60 fokos lejtőre is kÊpes felkapaszkodni.

Magma 2 ar a BiaĹ‚ystoki MĹąszaki Egyetem GĂŠpĂŠszmĂŠrnĂśki KarĂĄnak hallgatĂłi đ&#x;?† 1. dĂ­j – University Rover Challenge 2011

RÊszletek: • kÊt hexakopter a felszín vizsgålatåhoz – elsőkÊnt alkalmaztak repßlő tårgyat URC versenyen • csuklós manipulåtor kőzetmintåk gyŹjtÊsÊhez • elsősegÊlydoboz-kÊszlet a sÊrßlt Źrhajósok ellåtåsåhoz

Scorpion ar a WrocĹ‚aw-i MĹąszaki Egyetem diĂĄkjai đ&#x;?† 1. dĂ­j – European Rover Challenge 2014 3. dĂ­j – University Rover Challenge 2015

RÊszletek: • korduraabroncsok (nagyon tartós Ês kopåsålló anyag) polisztirÊn granulåtummal tÜltve a merev felfßggesztÊs ellensúlyozåsåra, ami kitŹnő off-road alkalmazhatósågot Ês lengÊscsillapítåst eredmÊnyez • módosított rocker bogie felfßggesztÊs (hasonlóan a NASA jårmŹveihez) • modulåris konstrukció – a Mars-jåró jól igazítható a kÜrßlmÊnyekhez, egyszerŹ az új modulok/ funkciók hozzåadåsa

192

Kultúra A pezsgő lengyel kulturális élet az év 365 napján, napi 24 órában hozzáférhető. Találkozhatunk vele a hangulatos kávézó-könyvesboltokban, mozikban, színházakban, modern művészeti galériákban vagy a nyüzsgő éjszakai klubokban, ahol hazai zenét játszanak. A lengyel kulturális életet általában a „dinamikus” és „változatos” szavakkal jellemzik – mindenki megtalálhatja benne a kedvére valót. A közelmúltban a kultúra a világról folyó párbeszéd új formáinak színtere lett, amelyben fiatal, feltörekvő művészek és a régi mesterek egyaránt részt vesznek.

Ezek a kísérletek világszerte elismerésre találnak a közönség körében, amint azt a nemrégiben Oscar-díjat kapott Ida, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medvével jutalmazott Test/Ciało valamint a világ vezető galériáiban és múzeumaiban a lengyel művészetet bemutató kiállítások is tanúsítják. Ide sorolhatjuk a legnevesebb színházi fesztiválokon bemutatott előadásokat, a lengyel irodalmi művek idegen

nyelvű fordításait, valamint a lengyel zene külföldön elért eladási sikereit is. A kultúránk már nem elégszik meg azzal, hogy a saját levében főjön, és a helyi jellegzetességeket univerzális témákkal ötvözi. Aki belekóstol mindabba, amit a lengyel kultúra kínál, nemcsak új kulturális kontextusokat fedezhet fel, hanem saját világára is új szemmel tekinthet • szemközti oldal, Lent: Katedrális (Katedra), Oscar-díj nomináció (2003) animációs rövidfilm rendező Tomasz Bagiński

193

Kultúra

Film

A mozi szereti Lengyelországot

Varsó 44 (Miasto 44) rendező Jan Komasa

194

Kultúra

Marcin Koszałka A vörös pók (lent) című filmjének recenziója a Variety magazinban: „Koszałka rendezőként elegáns és magabiztos kézzel nyúl a témához. Amennyire lehetséges, a «cinéma pur» hagyományait folytatja, az erős vizualitású jelenetek anélkül bontakoznak ki, hogy magyarázó párbeszédekre vagy hanghatások segítségére támaszkodnának, leszámítva néhány rádióközvetítés-részletet és a halk, félelmet keltő filmzenét.” •

Papusza, rendezte Krzysztof Krauze és Joanna Kos-Krauze

Film

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, ahol együtt élt az Arany Oscar és az Ezüst Medve… Úgy hangzik, mint egy tündérmese kezdete? Nem véletlenül. A lengyel mozi helyzete az elmúlt néhány évben mintegy varázsütésre változott meg. Nem csak a klasszikus lengyel filmeknek már régóta kijáró elismerésről van szó, amelyeket Martin Scorsese olyannyira csodált, hogy 21 filmből álló világkörüli turnét szervezett olyan rendezők munkáiból, mint Wajda, Has, Kawalerowicz, Zanussi és Kieślowski. Azóta felnőtt egy új, tehetséges generáció. Amint azt az idős nagymester, Andrzej Wajda megfogalmazta: „A lengyel film a közelmúltban átvette a vezető szerepet. Nemcsak a lengyel közönség soraiban arat elismerést, hanem a világban is kivívta a helyét, és sorra nyeri a díjakat. Magára talált a nehéz évek után.”

2015 februárjában Małgorzata Szumowska nyerte el a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét a Test-ért a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendező azt nyilatkozta, hogy filmje Lengyelországot mutatja be fáradt, szeretetet nélkülöző és elhanyagolt testként.

Interjúiban arról beszél, hogy a „lengyelség” számára nem kereszt, amit cipelnie kell, és továbbra is itt szeretne filmeket forgatni.

Lengyelország számára az inspiráció forrása.

Ugyanígy van ezzel az a rendező, aki évtizedekig élt Nagy-Britanniában, ám legnagyobb sikerét egy szerény fekete-fehér filmmel érte el, ami gyerekkorának idején és országában játszódik. Természetesen Agnieszka Holland, rendező „A filmjeink által elnyert nemzetközi díjak is azt bizonyítják, hogy egyre magasabb színvonalat képviselnek. Egyértelmű, hogy a lengyel filmgyártás az elmúlt néhány évben újjászületett.

Főnixként kelt új életre a hamvak közül, és ezt az Ida csodála­ tos sikere koronázta meg.

Remélem, ez mindenki számára ösztönzően hat majd, mert megmutatja, hogy nem a legkön�nyebb út a legkifizetődőbb.

Magasra kell tenni a mércét.” •

195

Paweł Pawlikowskiról van szó (lent), aki az Ida című filmmel a lengyelek közül elsőként nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Szerinte az Ida „szerelmeslevél Lengyelországhoz”, a lengyel szemléletmódhoz, zenéhez és művészethez.

Az ország vonzza a fiatal külföldi rendezőket is. A legjobb példa erre a svéd Magnus von Horn, aki évekkel ezelőtt azért jött Łódź városába, hogy a híres Lengyel Állami Filmművészeti Főiskolán tanulhasson, majd itt maradt. Első filmjét svédül forgatta, de a stáb nagy része lengyel művészekből és szakemberekből állt. A The Here After című film a filmkészítők világbajnokságának számító cannes-i fesztiválon mutatkozott be.

A lengyel közönség rajong az új lengyel moziért. A tavalyi jegyeladási listát lengyel filmek vezették, olyan nemzetközi szuperprodukciókat is megelőzve, mint A hobbit. Hogy miért? A rendezők végre megpróbálják kielégíteni a közönség igényeit, magas színvonalon és szenvedéllyel készített krimikkel, thrillerekkel, drámákkal, vígjátékokkal és történelmi filmekkel. A nézőket az is a lengyel mozikba vonzza, hogy maguk a mozik is fejlődtek, gondosan kiválasztott repertoárt kínálnak, és a vetítések után lehetőséget teremtenek a beszélgetésre, az alkotókkal való találkozásra, ami erősíti a közösség érzését. Még azokon a lengyelországi filmfesztiválokon is, ahol a Cannes-ban, Berlinben vagy Velencében bemutatott filmeket vetítik, a lengyel filmekre fogynak el leggyorsabban a jegyek •

196

Kultúra

Istenek (Bogowie) rendező Łukasz Palkowski

Marcin Wrona, filmrendező. Harmadik filmje, a Démon (fent) egy lakodalom rendkívüli történéseiről szól. Marcin Wrona 2015. december 19-én hunyt el, a Gdynia Filmfesztivál alatt. „Egyre változatosabb filmek születnek Lengyelországban, és filmjeinket a világ legnagyobb fesztiváljain vetítik, Berlinben, Velencében, Torontóban… Mindez a Lengyel Filmintézet áttekinthető támogatási rendszeréhez is köthető. Ez nem azt jelenti, hogy

ma könnyebb filmet forgatni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor én kezdtem a pályámat. Nagyobb a verseny, ám ennek köszönhetően a lengyel filmek színvonala is emelkedik. A nézők figyelmét azzal ragadhatjuk meg, ha érdekes forgatókönyvekkel dolgo-

zunk, amelyek fontos témákat boncolgatnak, vonzó formában.

Miközben lengyel történeteket mesélünk, egyidejűleg univerzálisnak és a nemzetközi közönség számára is érthetőnek kell lennünk. Ez a legnagyobb kihívás és a legnagyobb művészet.” •

Film

197

A dokumentumfilmesek is nagy sikereket aratnak; nemcsak Lengyelországban, hanem a locarnói, amszterdami és koppenhágai fesztiválokon is díjazták őket. A régi mesterek, mint Marcel Łoziński és Jacek Bławut, még mindig készítenek filmeket, de időközben kinevelték a rendezők új generációját is.

Az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett dokumentumfilmje a Marcel és Paweł Łoziński (jobbra) által rendezett, két részből álló Apa és fia és Apa és fia úton.

Párizsba tett közös utazásukat örökíti meg, de a két rendező különböző módon mutatja be a történetet, ami kérdéseket vet fel a kortárs dokumentumfilmesek által alkalmazott módszerekkel kapcsolatban •

Małgorzata Kuzdra, a poznańi Muza filmszínház igazgatója.

Csak popcornillatba burkolt multiplexekben nézhetünk filmeket?

Természetesen nem, magyarázza Kuzdra:

„A lengyel művészmozik egyben kulturális központok is, amelyek a hagyományt a korszerűséggel ötvözik. A Lengyelországban működő független mozik mintegy harmada artmozi, a szó legtisztább értelmében. Alaposan átgondolt repertoárt kínálunk a nézőknek, olyan filmeket vetítünk, amelyeket a legfontosabb európai filmfesztiválokon díjaztak, emellett különleges eseményeket is szervezünk, további érdekességekkel. A Kino Dynamo rendezvény során például négy szobabiciklit helyeztünk el a vászon alatt, melyek segítségével a nézők maguk állíthatták elő a vetítéshez szükséges áramot. A legfontosabb, hogy közeli kapcsolatban állunk a nézőinkkel. Ismerjük őket, és párbeszédet folytatunk velük. Ezért lesz mindig szükség olyan mozikra, amelyek otthont adnak a jó filmeknek.” •

A filmtörténelem hírességeinek csarnoka Wojciech Kilar Lengyelország legismertebb filmzene-szerzője, ő komponálta Francis Ford Coppola Drakula című filmjének zenéjét is. A sziléziai zeneszerzőt kis híján felkérték a Peter Jackson által rendezett A Gyűrűk Ura zenéjének megalkotására is, továbbá olyan rendezőkkel dolgozott már együtt,

mint Jane Campion, Andrzej Wajda és Roman Polański. A filmtörténeti jelentőségű munkákat jegyző lengyel zeneszerzők közé tartozik Krzysztof Komeda is, aki a Rosemary gyermeke és a Kés a vízben zenéjét szerezte (mindkettő rendezője Roman Polański). Krzysztof Kieślowski filmjei sem készülhettek volna

el Zbigniew Preisner szerzeményei nélkül. Jan A. P. Kaczmarek lengyel zeneszerző 2003-ban Oscar-díjat kapott az Én, Pán Péter zenéjéért. A lengyel filmzene új reménysége Stefan Wesołowski zeneszerző, aki egy Marlon Brandóról szóló dokumentumfilm számára szerzett zenét •

198

Kultúra

Popzene

Gazdag változatosság A lengyel popzenei élet gazdagságának és változatosságának megtapasztalására a legjobb alkalom a nyári fesztiválokon nyílik, amelyek természetesen nagy népszerűségnek örvendenek. Közéjük tartozik a hippi korszakot megidéző Woodstock Megálló, amely eredeti zenei felhozatalának köszönhetően minden évben megdönti a korábbi látogatottsági rekordokat; a fősodorhoz közelebb álló Open’er Fesztivál, amely méltó versenytársa Európa legnagyobb zenei rendezvényeinek; a katowicei alternatív OFF fesztivál, és a dark elektro-avantgárd Unsound Fesztivál, amely minden ősszel a festői Krakkóban kerül megrendezésre. A különlegesebb zenei ízlésű ra-

jongók is találnak kedvükre való programot.

A techno műfaj kedvelőinek a białystoki Up to Date fesztiválon a helye; a (tágan értelmezett) electro-dance rajongóinak a płocki Audiriver fesztiválon; az indusztriális zene rajongóinak a wrocławi Avant Arton, a reggae rajongóinak pedig Ostródában. Emellett a modern zene gyökereihez is visszatérhetünk a varsói „A világ minden mazurkája” fesztiválon, ahol hagyományos műfajokat hallgathatunk klasszikus és jazz-zenészek, valamint falusi zenekarok előadásában. A hagyományos lengyel zenének Chopin is nagy rajongója volt, gyökereit pedig a három lengyel nemzeti népi táncban: a mazurkában, a kujawiakban és az

Kultúra

oberekben kereshetjük. A lengyel zenei fesztiválok gazdag választéka a populáris kultúra zászlóvivőinek is felkeltette a figyelmét; ezek közé tartozik a Pitchfork vagy a Wire online magazin, amelyek rendszeresen tudósítanak ezekről a zenei eseményekről.

A függetlenség ereje Megszaporodtak a független lemezkiadók is, a hiphop lemezektől – amelyek hűséges követői bázissal rendelkeznek – az egyre erősödő lengyel metálig és az olyan vállalatokig, mint az elektronikus zenét kiadó Lado ABC, melynek legfontosabb zenekara a Mitch & Mitch (fent), az indie rockot képviselő Thin Man Records

199

vagy az urban folk stílust képviselő Karrot Kommando. Más kiadók különböző under­ ground mikrostílusokat karolnak fel, és adnak ki kazettákon és bakelit lemezeken; ezek közé tartozik például a Recognition Records, a Pets Recording, a mik.musik.!., az Instant Classic, a Sangoplasmo Records, a Requiem Records, a BDTA és a Transatlantyk. A lemezkiadó vállalatok nagy száma önmagában is biztosítja Lengyelország helyét a világ zenei élvonalában. Lengyelországot a metál több műfajában sem lehet figyelmen kívül hagyni: a Behemoth, a Decapitated vagy a Vader világszinten vezető szerepet töltenek be a metálzenében •

200

Kultúra

Hírnév az óceán túlpartján Paweł Sęk az Atlanti-óceán túlpartján is ismertségre tett szert, miután háromszor jelölték Grammy-díjra. Zenei producerként olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Taylor Swift, a FUN, Jay-Z és Kanye West. Beyoncé egyik dalának remixe, amelyet kollégájával, JIMEK-kel közösen készítettek, versenyt is nyert.

Egy másik lengyel művész, a łódź-i születésű énekesnő, Iza Lach (jobbra) évekig dolgozott együtt a raplegendával, Snoop Dogg-gal •

Több mint jazz 2014 elején Włodek Pawlik lett az első lengyel jazz-zongorista, aki Grammy-díjat kapott a legjobb nagyzenekari jazz album kategóriájában a „Night in Calisia” című lemezéért. Az albumot Kaliszban vették fel Randy Beckerrel és a Kaliszi Filharmonikus Zenekarral közösen.

A díj nem érte meglepetésként, de megerősítette a hírnevet, amelynek a lengyel jazz világszerte örvend: a jazz-zenészek és -rajongók szerte a világon álmukból felriasztva is bármikor képesek felsorolni Zbigniew Namysłowski, Tomasz Stańko (jobbra), Michał Urbaniak vagy Krzysztof Komeda nevét.

A lengyel jazz folyamatosan fejlődik, különösen Varsóban, ahol a zenei élet központját a For Tune és a Lado ABC kiadók,

valamint a Pardon To Tu klub jelentik. Olyan zenészek, mint Marcin Masecki, Wojciech Mazolewski, Mikołaj Trzaska, Jerzy Rogiewicz, Wacław Zimpel, Ksawery Wójciński vagy Hubert Zemler az etno-, klasszikus vagy minimalista zenei irányzatokból átvett új elemeket, szabad improvizációt, rockos és technós jegyeket vezetnek be. A lengyel jazz mindent tőle telhetőt elkövet, hogy korszerű legyen és bizonyítsa: nem csupán jazz •

Popzene

201

Add a kedvenceihez The Dumplings Még csak hat hónapja, hogy ez a zenei duó (jobbra fent) két félénk középiskolás társulásából Lengyelország egyik legkeresettebb együttesévé vált. „Tizenöt éves korunkban kezdtük. Első koncertjeinket az iskolában tartottuk, karácsonykor vagy az évzáró rendezvényeken, és az első turnénkhoz a szüleink engedélyére volt szükség.

Mindketten kicsit furcsák vagyunk, ami a zenénken és a szövegeinken is átjön. Első látásra semmi értelmük, de tele vannak a mindennapi életre tett célzásokkal és irodalmi utalásokkal. A Słodko-słony cios című dalunk például a puffasztott rizs és a Nutella kombinációjáról szól” • Król Błażej Król minden évben kora tavasszal jelenteti meg dark electronic stílusú zenéket tartalmazó új albumát, KRÓL néven (korábban az UL/KR duó tagjaként dolgozott). A svájci pontosság találkozása a lengyel melankóliával? „A zeném transz-szerű és kiszámíthatatlan. A hallgatóba mar, amikor az csiklandozást várna, és csiklandozza, amikor fájdalomra számít. Tulajdonképpen a feleségemnek készítem ezeket az albumokat, hogy legyen, ami szórakoztatja vezetés közben.” •

Dawid Podsiadło A 22 éves Dawid Podsiadło a lengyel pop csodagyereke, aki a lengyel X-faktor első évadát is megnyerte. Most saját nevén, szólóénekesként dolgozik, valamint a Curly Heads nevű garázs-rock formáció tagjaként is.

Első albuma az eladások alapján gyémántlemez lett. „Gyógyíthatatlan anglofil vagyok, és a számítógépes játékok megszállottja. Mindkét albumom címét a Final Fantasy játékok ihlették.”

The Phantom A művésznév mögött Bartosz Kruczyński (lent), Lengyelország egyik legizgalmasabb elektronikus zenei producere rejtőzik. „Szeretek a városi parkokban időzni és a Visztula partján sétálni Varsóban. Szeretem a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek lengyel zenéjét. A Ptaki (Madarak) című projektem csak olyan szerzeményeket tartalmaz, amiket lengyel zenék részleteiből raktam össze. Az eredeti zenék szerzését megtartom a The Phantomnak. Ha hashtagekkel kellene jellemeznem az általam végzett munkát, azt hiszem, #romantika és #orientalizmus lenne a választásom. Az legutóbbi albumomat rendkívüli időjárási jelenségek ihlették, mint például az Oroszország fölötti meteorzáporok égből hulló, hatalmas kövei” •

Raphael Rogiński Rogiński (fent) az egyik legeredetibb lengyel gitáros, aki egyaránt otthon érzi magát az avantgárdban, a jazzben és a jól bevált rock and rollban. Eleinte azonban a zsidó klezmer zene keltette fel az érdeklődését: Olyan sok haszid zenét hallgattam, hogy még álmaimban is az csengett a fülemben. Végül két kiváló lengyel zenésszel, Mikołaj Trzaskával és Macio Morettivel közösen megalakítottuk a «Shofar» nevű együttest, és megpróbáltuk reprodukálni mindazt, amit álmaimban láttam. Az viszont nem mindenkinek tetszett, hogy kortárs megközelítést alkalmazunk a hagyományos zenékkel szemben.

A zsidó zenei fesztiválok közönsége idő által szentesített, változatlan előadásokra számít, és sok kreatív művész fél új módokon hozzányúlni a zsidó kultúrához.

Mintha attól tartanának, hogy megszegnek valamiféle tabut.” •

202

Kultúra

Vizuális művészet

A művészet hatalma

Street Art A lengyel művészet kilép a galériákból, és megszállja a köztereket. Joanna Rajkowska népszerű installációja Varsó centrumában, közismert nevén a „Pálma” – avagy teljes címén az „Üdvözlet a Jeruzsálem sugárútról” – bizonyítja, hogy az így beavatkozó művészet képes az utca nyelvén megszólalni. A Paweł Althamer „Arany Repülőgép”-éhez hasonló kezdeményezések, amellyel az ünnepelt lengyel művész saját varsói lakótelepének több tucat lakosát repítette Brüsszelbe

„Közös ügy” című projektje keretében, fényesen tanúsítják, hogy a művészet miképpen döntheti le a politika számára áthághatatlan korlátokat. A művészet hatalma újra és újra megmutatkozik olyan alkotók révén, mint Artur Żmijewski és Katarzyna Kozyra, akiknek kritikus hangú művészete – például Kozyra „Állatpiramisa” – számos problémára hívta fel a figyelmet, melyeket ma már a közbeszéd természetes elemének tekintünk; e kérdések közé tartozik a fogyatékkal élők ügye,

az állatokkal való bánásmód, vagy a bőrszín és a szexuális irányultság sokfélesége iránti tolerancia. A lengyel művészet „puha hatalomként” világítja meg és árnyalja a közbeszédet, a fiatal művészek pedig mind függetlenebb, radikálisan egyéni művészi megközelítésekkel jelentkeznek.

Jó példa erre a poznańi Penerstwo csoport, melynek tagjai: Wojciech Bąkowski, Konrad Smoleński és Radek Szlaga gyakran szerepelnek külföldi kiállításokon

203

Kultúra

A lengyel művészet lángra lobbant! Vágyat ébreszt, felzaklat, vitát provokál… és megváltoztatja a világot. Amint ennek a tekintélyes intézmények kurátorai is világszerte tudatában vannak, érdemes a lengyel művészetet figyelemmel kísérni. Ezt a gyűjtők is tudják.

A múzeumok, közgyűjtemények és privát kezdeményezések egytől egyig részt vesznek a kortárs lengyel művészet támogatásában. Évente 21 varsói magángaléria ad helyet a Varsói Galériák Hétvégéjén (WGW) minden

helyszínen frissen megnyíló kiállításoknak, illetve beszélgetéseknek, előadásoknak és ipari rendezvényeknek. A WGW azzal is segíti a kortárs lengyel művészetet, hogy általában 40 év alatti művészek munkáit mutatja be.

A fővárostól távol is számos nagy látogatottságú művészeti intézmény működik, többek közt Tarnów, Zielona Góra, Bytom és Białystok városában. E gyűjtemények fejlesztését a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma támogatja •

Viharos siker a nemzetközi színtéren Katarzyna Krakowiak (jobbra) a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén nyert díjat, a lengyel nők közül elsőként szerezve elismerést ezen a tekintélyes rendezvényen. Négy évvel korábban a szintén lengyel Kobas Laksa és Nicolas Grospierre vehették át az Építészeti Biennálé Arany Oroszlánját. A lengyel művészek a nemzetközi művészet világában tevékenykednek. Agata „Endo” Nowicka a The New Yorker és a Wall Street számára készít illusztrációkat. Joanna Mytkowska, a varsói Modern Művészeti Múzeum igazgatója tagja a legizgal-

masabb fiatal brit művészeket elismerő Turner-díj zsűrijének.

Artur Żmijewski 2012-ben ott volt a Berlini Biennále kurátorai között, a 2017-es kasseli dokumentumfesztivált pedig az az Adam Szymczyk vezeti majd, aki évekig

irányította a bázeli Kunsthallét.

Egyes alkotók, mint például Wilhelm Sasnal, Piotr Uklański és Mirosław Bałka műveivel többször találkozhatunk Londonban vagy New Yorkban, mint a lengyel galériákban •

204

Kultúra

Portrék

Wojciech Bąkowski (fent)

Agata ‘Endo’ Nowicka (fent)

Joanna Mytkowska (legfelül)

„Tanulmányaim elején a poznańi tömbházak költészetét akartam megragadni, de főképp azt, hogyan helyezkedik el köztük saját belső világom” – mondja Wojciech Bąkowski, aki Leszek Knaflewski Audiosfery nevű stúdiójában formálódott művésszé.

Diákként a Kot és a Czikita nevű kísérleti együttesekben játszott.

Művészeti iskolában megismert barátaival létrehozták a Penerstwo művészeti csoportot: elsősorban a belső érzelmi állapotok és a látszólag triviális mindennapok rögzítését tűzték ki célul. Emellett ő a hihetetlenül eredeti Beszélt Filmek alkotója, és számos magas rangú lengyel művészeti díj birtokosa.

Bąkowski verseit szóló koncerteken, illetve a mára feloszlott Niwea együttes felvételein is hallhatjuk •

Endo első rajzait az 1990-es években a Microsoft Paint programjával készítette. Munkáit ma már a nyomtatott sajtó legelismertebb, legegyedibb művei közt tartják számon, és olyan lapok közlik, mint a Harper’s Bazaar és a The New Yorker. 2013ban Maria Zaleskával együtt a varsói Modern Művészeti Múzeumban rendeztek kiállítást lengyel illusztrátorok alkotásaiból Illusztrációfestők címmel.

Jelenleg a Wall Street Journal Magazine munkatársa •

2006-ban az újonnan alapított varsói Modern Művészeti Múzeum élére új igazgató került, aki korábban sok éven át szerzett gyakorlatot a Galeria Foksal, a Galeria Foksal Alapítvány, illetve a Velencei Művészeti Fesztivál lengyel pavilonjának munkatársaként. Ezután vette kezébe Lengyelország legnagyobb modern művészeti intézményének jövőjét. Mytkowska egyike annak a számos nőnek, akik jelenleg az ország legfontosabb művészeti intézményeit vezetik (csak Varsót nézve: a Zachęta Nemzeti Művészeti Galéria igazgatója Hanna Wróblewska, a Nemzeti Múzeumé Agnieszka Morawińska, míg az Ujazdowski Kastély – Kortárs Művészeti Központé Małgorzata Ludwisiak) •

205

Vizuális művészetek

Wilhelm Sasnal (fent)

Piotr Uklański (jobbra legfelül)

Anda Rottenberg (fent)

Miután Sasnal 1996-ban barátaival megalapította a Ładnie („Szépen”) művészeti csoportot, az 1990-es évek lengyel művészetének egyik legradikálisabb fordulatát hajtották végre. A Ładnie a gazdasági, kulturális és társadalmi változásokkal együtt járó problémákat feszegette, gyakran a komikumig realista festmények formájában. Sasnal számos műve közel áll a kritikai hangú művészethez, így például a Maus című sorozat, amelyet Art Spiegel­man képregénye ihletett.

Könnyen érthető vizuális nyelvezetének, ritka festői szakértelmének és a humoros tartalomnak köszönhetően Sasnal hamarosan a legkeresettebb lengyel festő lett, akinek műveit a világ vezető galériái mutatták be, például a New York-i Anton Kern vagy a londoni White Chapel. Festményein kívül feleségével, Annával együtt filmeket is készít •

Piotr Uklański, az „amerikai álom” művészi megtestesülése, New Yorkban él és dolgozik, miközben együttműködik a varsói Galéria Foksal Alapítvánnyal és a Gagosian Galériával. Uklański könnyedén cikázik az olyan távoli témák között, mint a kortárs filozófia és a giccs esztétikája a pop-kultúrában. Installációin, fotóin és fotomontázsain kívül Uklański egy western stílusú filmet is készített, amelynek különcségei híven tükrözik a művész munkásságát •

Anda Rottenberg kurátor és a kortárs művészetet népszerűsítő könyvek szerzője. Kurátori szemlélete sokszor váltott ki társadalomkritikát és változást a lengyel közbeszédben, továbbá rámutatott a lengyel kultúra gyengeségeire is. Rottenberg egyik legjelentősebb kurátori teljesítménye a 2011-es Egymás oldalán. Lengyelország – Németország. 1000 év művészete és történelme című kiállítás volt a berlini Martin-GroupiusBauban •

206

Kultúra

Kortárs klasszikus zene

Chopin óta a legnagyszerűbb

Így jellemzik a kritikusok és zenei újságírók Lengyelország kiváló huszadik századi zeneszerzőinek generációját. Karol Szymanowski és Witold Lutosławski nemzetközileg is elismert művészek, akárcsak az Új Lengyel Iskola tagjai, köztük Krzysztof Penderecki, Henryk Mikołaj Górecki és Wojciech Kilar. Mindegyikük állandó szereplője a lengyel zenei életnek, és műveik nem csupán egyes zenekari repertoárok részeként, hanem a szélesebb közönségnek szóló hangversenyeken is hallhatók. Darabjaik emellett sok fiatal művésznek fontos vonatkoztatási pontot jelentenek, főleg azok

számára, akik a klasszikus zene, a jazz és a pop metszéspontjai mentén építik ki saját stílusukat.

Bachtól Aphex Twinig Penderecki műveit Aphex Twin és a Radiohead zenekar tagja, Jonny Greenwood keltették új életre, Górecki Harmadik szimfóniáját (A fájdalmas dalok szimfóniája) pedig a Portishead zenekarból Beth Gibbons adta elő.

Szymanowski művei szintén ihletforrásul szolgáltak a kivételesen produktív lengyel zenekar, a Kwadrofonik számára. Egy másik társaságot, a Lutosphere-t a jazz-zongorista

207

Kultúra

A jövő hangja

Leszek Możdżer, a csellista Andrzej Bauer és DJ m. Bunio.s eleve Lutosławski emlékére alapította, akinek szelleme két klasszikus képzettségű zeneszerző, Paweł Szymański és Paweł Mykietyn műveiben is továbbél.

Lengyelország huszadik századi zeneszerzői a muzsika igazi mesterei, akik számos történeti stílusban alkottak, és bátran merítettek régi korok nagyjai – például Bach vagy Mozart – műveiből.

Saját zenei hangjuk A kortárs lengyel zenei élet határozottan nyüzsög. A fiatal alkotók szerte a világon művészi és szellemi izgalmat keltenek, fontos fesztiválokon vesznek részt, és tekintélyes nemzetközi díjakat nyernek. Bár lehetetlen volna mindegyiküket felsorolni, érdemes

A kitűnő lengyel operaénekesek: Piotr Beczała, Aleksandra Kurzak and Mariusz Kwiecień meghódították a világ leghíresebb operaházait, köztük a New York-i Metropolitant, a milánói Scalát és a londoni Királyi Operát, ahol Mozart, Donizetti és Verdi legnagyszerűbb operáinak címszerepeit játszották. Születnek új lengyel operák is. Az utóbbi években a varsói Nemzeti Opera a „Projekt P” program keretében ad lehetőséget a legígéretesebb fiatal lengyelországi zeneszerzőknek a bemutatkozásra. Így kerültek színre Jagoda Szmytka, Wojciech Blecharz, Sławomir Wojciechowski, Marcina Stańczyk, Sławomir Kupczak és Katarzyna Głowicka operái. „Az opera a szemem fénye, mindent megteszünk azért, hogy a jövő műfajává tegyük; keressük a következő Pendereckit” – magyarázza a project célját Mariusz Treliński, a Nemzeti Opera igazgatója •

megemlíteni néhányuk nevét: Agata Zubel, Andrzej Kwieciński, Jagoda Szmytka (szemközti oldal), Wojciech Ziemowit Zych, Dobromiła Jaskot, Wojciech Blecharz, Dominik Karski, Cezary Duchnowski, Sławomir Wojciechowski és Aleksandra Gryka, hiszen mindannyian fáradhatatlanul munkálkodnak saját zenei hangjuk kidolgozásán. Újfajta médiumokat használnak, mesterien építenek a friss hang- és képrögzítési technológiák, valamint az utómunkálatok kínálta lehetőségekre, és az előadáshoz kapcsolódó más elemekkel is gazdagítják műveiket. A Glissando magazin több mint tíz éve óriási szerepet játszik munkájuk népszerűsítésében, hiszen ez az első folyóirat, amely a kortárs zene legizgalmasabb fejleményeiről számol be. Rendszeres angol változata nemrég indult el •

208

Kortárs klasszikus zene

Kitől forró a hangulat?

Régizene – Persona Grata

Eugeniusz Rudnik (FENT)

Az Arte dei Suonatori barokk együttest 1993-ban alapította két hegedűs, Ewa és Aureliusz Goliński. A kiváló zenekar régizenét játszik, és nemzetközileg is széles körben ismert, CD-ik rendre rangos kritikai díjakban részesültek. Az Arte dei Suonatori szervezi a Persona Grata című régizene-fesztivált is, amely egész évben tart, és Lengyelország számos városában rendez koncerteket •

Az 1950-es évek végén a Polskie Radio (Lengyel Rádió) megalapította a Kísérleti Stúdiót, Európa egyik első elektro-akusztikus adóját. Eugeniusz Rudnikot eredetileg technikusként szerződtették, később hangmérnök lett belőle. Művészeti elképzeléseik megvalósításában is segítette Európából és Amerikából egyaránt a rádióba érkező zeneszerzőket. Rudnik aktívan részt vett az alkotói folyamatban, munkájával és tanácsaival segítette az elképzelés formálódását, illetve a kész mű létrejöttét. Zeneszerzőként maga is kísérletezett, és több tekintélyes nemzetközi fesztiválon nyert díjakat. Műveinek magnófelvételeit jelenleg többek közt a Francia Nemzeti Könyvtár archívumában őrzik, ő maga pedig saját személyes rejtekhelyén, egy dívány ágyneműtartójában tartja azokat.

Több darabját CD-n is kiadták.

Művészi teljesítményének méltó megünneplése A világ 15 oldala címmel 2014-ben róla készített dokumentumfilm. Rendezője, Zuzanna Solakiewicz a zeneszerző bemutatásáért a Locarnói Filmfesztivál díjában részesült • Rafał Blechacz (BALRA) Húszévesen a 2005. évi Frederick Chopin Nemzetközi Zongoraversenyen aratott győzelmével Rafał Blechacz nemcsak az első helyezést szerezte meg – a második helyezést ki sem osztották! –, hanem a közönség kiemelt figyelmét, ráadásul

számos további különdíjat és kitüntetést is. Az utóbbi tíz évben kitartóan folytatta a munkát: a Deutsche Grammophon lemezgyártó cég számára készített felvételeket, és világszerte számos hangversenyen játszott.

Chopin születésének 200. évfordulója alkalmából, 2010-ben még az éves átlagának számító 40-45 koncertnél is többet adott. „Szerintem ez jó szám” – nyilatkozott egy helyi újságnak. „Lehetővé teszi, hogy egyensúlyban tartsam az életemet, vagyis foglalkozhassam más területekkel, és jusson időm pihenni.” Rafał arra is szakított időt, hogy doktori tanulmányokat végezzen a toruńi Mikołaj Kopernik Egyetemen. Állítása szerint a filozófiai tanulmányok segítik egy-egy zenemű lényegének megértésében. 2014-ben elnyerte a tekintélyes Gilmore Művészeti Díjat • Kwadrofonik A Kwadrofonik együttes, amely két zongoristából – Emilia Sitarz és Bartłomiej Wąsik –, valamint két ütősből – Magdalena Kordylasińska és Miłosz Pękala – áll, kortárs zenére specializálódott, elsősorban fiatal lengyel zeneszerzők megbízásából vagy ősbemutatóin játszanak. Másik – nem kevésbé fontos – szerelmük a lengyel népzene, mivel karrierjük a Nowa Tradycja („Új hagyomány”) című népzenei fesztiválon aratott győzelmükkel indult •

Kultúra

Építészet

Aranykor

209

210

Kultúra

Lengyelország építészete többször átalakult, aminek megkoronázásaképp 2015-ben elnyerte Európa legfontosabb építészeti elismerését: a szczecini Filharmonikusok új koncertterméért odaítélt Mies van der Rohe-díjat (előző oldal). E lenyűgöző épület tömbjét csillogó jéghegyhez szokás hasonlítani. A filharmonikusok épületének design­ ja absztrakt szoborra emlékeztet, mégis harmonikusan illeszkedik a város szövetébe. A terv Fabrizio Barozzi és Alberto Veiga barcelonai stúdiójában készült.

Nem ez azonban az egyetlen meglepő épület Lengyelországban mostanság.

A katowicei Sziléziai Múzeum kiállítótereit az osztrák építész, Riegler Riewe a föld alá rejtette – lehetővé téve ezzel a megoldással, hogy a felszínen bányászati tereptárgyakat helyezzen el.

Szintén Katowicében található a Lengyel Nemzeti Szimfonikus Zenekar elegáns hangversenyterme (a Konior Stúdió munkája), amely a Nikiszowiec nevű bányásztelepülés huszadik század elejei építészetének kortárs újraértelmezése. Eközben Wrocławban a Kuryłowicz & Társainak tervei alapján épült Nemzeti Zenei Fórumot egy hegedű rezonancia doboza inspirálta. Krakkó új Tadeusz Kantor múzeuma, a

Cricoteka (tervek: Wizja + nsMoonStudio) híd alakú épület, melyet egy korábbi erőmű fölé emeltek, és felszínét rozsdás corten acéllal fedték. A varsói Polin, a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeuma üveg ékszerdobozra hasonlít, benne nem csupán kivételes kiállítótérrel, hanem (egy) látványos és kifejező, hullámzó betonfalakkal körbevett előadóteremmel (tervek: Lahdelma & Mahlamaki). Bár a legtöbb figyelem elsősorban a nagyszabású kulturális és sportlétesítményekre irányul, a „hétköznapi” lakó- és irodaépületek tervei éppoly átgondoltak.

Sőt, a lengyel építészek figyelme ennél is tovább terjed. Sokan közülük építészeti tevékenységüket társadalmi kezdeményezésekkel kapcsolják össze, keresik a hagyományos építőanyagok alternatíváit, lerombolják a design területén megrögzült sztereotípiákat – melynek előnyeit aztán a lengyel nagyvárosok terei, és az azokat használó lakosok élvezik •

A Poznań kapuja, az Ichot (lent) és a Katedrális-sziget között gyaloghíd vezet át a Cybina folyó fölött. Tervezte: Ad Artis, Emerla, Jagiełłowicz, Wojda •

211

Építészet

3 — Koncepciók a jövő számára Együttélés Hogyan tervezzünk meg egy civilizációt a következő 1 000+ évre? Az emberi egészség hatékony regenerációjához éppúgy eszközökre van szükség, mint ahogy a környezet megújításához is. A Cohabitat Alapítvány erre a kihívásra válaszol a jövendő autonóm város-modelljének megépítésével. Vályogtéglából épített konstrukciókkal kísérleteznek, valamint biomasszából kinyert energiával, és a „csináljuk együtt” szellemében végzett, helyszínen zajló gyártással.

Emberek ezrei vesznek részt az általuk szervezett online szemináriumokon, a műhelymunkában, illetve olvassák a Cohabitat kiadványait •

1 — Kurázsi WWAA (fent) „Igyekszünk folyamatosan fenntartani a tervező csapatunk új elképzelésekre való nyitottságát és a lelkesedést, hogy a kihívásokkal szembenézzünk” – mondja Natalia Paszkowska és Marcin Mostafa, a fiatal, de máris igen tapasztalt stúdió, a WWAA alapítói. „Nem félünk a kísérletezéstől, legyen szó méretről, funkcióról, esztétikáról vagy technológiai megoldásokról. Akár lakóházat tervezünk, akár múzeumi kiállítást, ideiglenes pavilont vagy középületet, mindegyik feladatot egyaránt érdekesnek és értékesnek tartjuk.

Egy olyan időszakban, amikor a szakmánk fokozattan specializálódik, mind szűkebb és szűkebb területekre szakosodik, mi szeretnénk fenntartani a helyes egyensúlyt, és az építészeti tervezőmunka lehető legtöbb területén teljesíteni.” •

2— Közösség H2 Architekci & Odblokuj („Szabadítsd fel”) Egyesület Az építészet és a társadalmi aktivizmus határán működnek.

Aktív tervezőként – mint H2 Építészeti stúdió – középületek, könyvtárak és közösségi házak terveit készítik, míg Odblokuj („Szabadítsd fel”) Egyesületként rendszerint elértéktelenedett, elfelejtett és elhanyagolt köztereknek, például nagy lakótelepeknek szentelt projektek

megvalósítását vállalják. Ezeken a helyeken ideiglenes kezdeményezések révén a helyi történelem és az egyedülálló jellegzetességek felidézésével ismét felkelthető az identitás érzése.

Az egyesület minden munkáját a lakókkal együttműködve végzi, hiszen erőfeszítéseik fő célja a közösségépítés és a helyi társadalmi integráció •

212

Kultúra

4 — Eredetiség

213

Építészet

KWK Promes & Robert Konieczny (FENT: „Konieczny Bárkája” – az építész saját háza) „Az építészetben engem leginkább az álalapzat érdekel” – állítja Robert Konieczny, Lengyelország egyik legünnepeltebb építésze, aki nemzetközi szinten is hírnevet és elismerést vívott ki családi házaival. „Értékelek minden gondolatot vagy elképzelést, legyen akár térbeli, akár formai, amely elsőre talán nem is nyilvánvaló,

viszont valami kivételes megvalósítására ad lehetőséget. A kortárs építészetben a harsány design uralkodik, amely vonzza a tekintetet, még sincs egyéni jellege. Azt gondolom, hogy az építészetben nem annyira a falak fontosak, mint a közöttük nyíló tér.

A divatok mulandók, az anyagok elöregszenek, ám egy jól meg-

tervezett tér mindig fennmarad és megőrzi az értékét. Remélem, némelyik projekt során, mondjuk az Aatrialny, az OUTrialny és a Bezpieczny házak esetében sikerült „valamit” megteremtenünk.

Erre nincs mindig lehetőség, de ezt a fajta építészetet értékelem a legjobban.” •

214

Kultúra

Irodalom

Az író ír, az olvasó olvas A legnagyobb változás és a legnehezebb kihívás, amivel a lengyel irodalomnak – ahogyan minden más kis- és középméretű ország és nyelv irodalmának is – szembe kell néznie, hogy egyszerre kell bekapcsolódnia a globális (valójában: az angol nyelvű) kultúra vérkeringésébe, illetve és megóvnia különbözőségét és sajátos ízeit.

A következő lengyel írógeneráció irodalma nem lehet pusztán az angol nyelvű és globális irodalom, vagy akár a lengyel irodalom vadhajtása.

A 21. század második évtizedének derekán a lengyel irodalom jól boldogul a kulturális szabadpiac realitásaival.

A szerzők megtanulták, hogyan meríthetnek az irodalmi konvenció nyelvéből és hagyományaiból.

A kritikusok lassan elkezdték megbocsátani az íróknak a fantáziájukat.

A kiadók megértették, hogy a könyveknek manapság a filmekkel, a közösségi médiával és a tévéműsorokkal – de mindenekelőtt a tévéműsorokkal – szemben kell kiharcolniuk az olvasók figyelmét.

Az olvasók pedig, mindezek ellenére, továbbra is olvasnak •

Lengyel irodalmi jelenségek lexikona, rövidített kiadás Használati utasítás: A szócikkek tetszőleges sorrendben olvashatók.

Kövesd a saját gondolatmeneted.

Gy, mint gyerekek Úgy neveld a gyereked, hogy elkötelezett irodalomfogyasztóvá váljon! A fiatalok bevezetése az olvasás varázslatába komoly felelősséggel járó feladat – de a legjobb kezekben nyuszik.

Aleksandra és Daniel Mizieliński az egész világot meghódította Világlátó és Mi lesz belőled? című könyveivel. A Dwie Siostry kiadó vezető szerepet játszik az értékes és különleges gyerekirodalom népszerűsítésében, a fiatal generáció tehetséges íróinak és illusztrátorainak egész garmadáját vonultatva fel Grze­ gorz Kasdepkétől Agata Królak­ on át Agata Dudekig (fent).

Nagy igény mutatkozik a Stefan és Franciszka Themerson újító műveihez hasonló klasszikusok újrakiadására is •

Kultúra

215

Í, mint író Az íróknak nincs könnyű dolguk: meg kell ragadniuk, és fenn is kell tartaniuk a tévéműsorok és az internet egyszerűbb kultúrájával bombázott olvasók figyelmét. Így hát az írók márkanevekké váltak, és gondosan ügyelnek arra, hogy ellentmondásmentes képet és maradandó üzenetet sugalljanak. Michał Witkowski, a sokat vitatott Kéjpart szerzője a pletykaoldalakat és az irodalomkritikusokat egyaránt lázba hozza az általa vállalt provokatív, performansszal határos írószerepben.

Jacek Dehnel (balra) a gentleman-író aurájával, ékesszóló, némiképp nosztalgikus és klas�szikus irodalomra tett utalásokba burkolt prózájával varázsolja el olvasóit. Más stratégiát választott

Szczepan Twardoch, a Morfium című bestseller szerzője, a sziléziai vidék és a James Bond-kaliberű nehézfiúk férfias eleganciájának szakértője. Az irodalomban a középutat a krimi jelenti, melyet éppúgy olvashatunk magasabb regiszterhez sorolható, illetve krimire specializálódott szerzőktől is, mint például Marek Krajewski, Katarzyna Bonda és Zygmunt Miłoszewski. Az irodalomkritikusok időről időre újra vitába kezdenek arról, érdemesebb-e a populáris irodalmat népszerűsíteni, így csábítva az ellenálló tömegeket olvasásra, vagy hagyjuk őket a többi média kegyére, és a magas művészet bástyáit erősítsük. A választ egyelőre nem sikerült megtalálni •

F, mint fesztiválok Mi is a leghatékonyabb módszer az olvasók megszólítására?

Valójában senki sem tudja, de próbálkozni muszáj: bökdösni, nyaggatni – és reklámozni.

A Nemzeti Stadionban megrendezett Varsói Könyvvásár széles közönséget céloz meg, míg a krakkói Conrad Festival elsőkönyves írók számára alapított irodalmi díjat. A tömegrendezvényekkel szemben jó alternatívát jelentenek a rajongók által szervezett, közösségi finanszírozásból megvalósuló események, amelyek még inkább igyekeznek az olvasókat a város szövetét átszövő irodalmi narratívákba bevonni. A Varsó olvas eseménysorozat egy-egy szavazással kiválasztott könyv köré épül. A częstochowai „Czytaj!” Szódekonstrukciós Fesztivál transzmediális irodalmi gyakorlatokon alapszik. Volt, aki már próbált például verset varrni, tűvel-cérnával? •

K, mint képregény A tájékozatlanok az irodalom törvénytelen gyermekeként emlegetik. A műfajt, melyet sokáig csak bátor rendőrtisztekről vagy tapadós cuccokban flangáló amerikai hősökről szóló, didaktikus történetekkel hoztak összefüggésbe, napjainkban sikerrel állítják csatasorba friss és hatásos módszerként a valóság leképezésére. A Fugazit, Marcin Podolec ’90-es évek zenei életéről szóló hitvallását egymás után kapták fel a külföldi kiadók Franciaországban, Olaszországban,

Spanyolországban, Kanadában és Németországban, míg Maciej Sieńczyk Kalandok a lakatlan szigeten című története-a-történetben az Egyesült Királyságban és Olaszországban is megjelent.

Jegyezzük meg a Maszin csoport nevét; posztmodern képregényeiket a lengyel grafikai és plakátiskola inspirálta • FENT: Képkocka Krzysztof Gawronkiewicz és Dennis Wojda Mikropolis című képregényéből •

216

Kultúra

O, mint olvasóterem Ha szereted a régi könyvek illatát, sajnáljuk: az utóbbi években a könyvtárakat leporolták, modernizálták és számítógépesítették. Manapság vitaköröknek, író-olvasótalálkozóknak és műhelyfoglalkozásoknak adnak otthont. Néha az egész város kirakatává is válhatnak. A Varsói Egyetem Könyvtára (balra) ikonikus épület, tetőkertjébe özönlenek a látogatók. Az opolei városi könyvtár úgy fest, mintha csak a folyón sodródna •

V, mint vers

R, mint riport

Krakkóról úgy tartják, hogy a költők fellegvára, hiszen szoros kapcsolatok fűzik az 1920-as évek avantgárdja mellett a Nobel-díjas Wisława Szymborskához és Czesław Miłoszhoz is (fent). A modern hullámot a Korporacja Ha!art köreihez kötődő líraszakértők mellett a „cybercsöves” költészet képviseli: durva, ellenszenves, és creative commons licenc alatt terjed •

A lengyelek szeretik a riportokat és mohón falják őket. A műfaj királyának még mindig Ryszard Kapuściński számít, akit többek között az Afrika- és Közel-Kelet-specialista Wojciech Jagielski és Mariusz Szczygieł követ, aki kivételes jóindulatról árulkodó humorérzékkel veszi górcső alá imádott Prágáját. A műfajban újabb és újabb kiváló írók tűnnek fel. A fiatalabb ge-

neráció egyik sztárja Filip Springer, aki biztos kézzel diagnosztizálja a mai városi harmincasok kínzó nyavalyáit. A valóság különösebb, mint a fikció, így hát a könyvesboltok egyre több és több tényirodalmi kötetet kínálnak minden témában, amiről csak szerethetnél többet megtudni – de még inkább, amiről szeretnél megfeledkezni •

217

Irodalom

Az (Író)Erő bajnokai Olga Tokarczuk (szül. 1962) A szerző, akinek évek óta sikerül a lehetetlen: egyszerre dicséri a kritika és rajonganak érte tömegesen olvasói. Tokarczuk könyvei mindig újabb és újabb vitára sarkallnak, a szakértők körében éppúgy, mint a közösségi médiában. Regényei telis tele vannak mítoszokkal, babonákkal, legendákkal és hétköznapi életképekkel. A könyveiben éppúgy szerepel szakállas női szent története, mint mérgező, hallucinogén légyölő galócából készülő sütemény receptje, vagy az óhitű begunok szektájának trükkje a gonoszt elkerülésére: szüntelenül mozgásban kell maradni. szuperképessége: A lengyel magas irodalom legpompásabb raszta frizurája • Dorota Masłowska (szül. 1983) Első regénye, a 2002-es Lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt utcanyelvből, popkultúrából és bulvár napilapok szemétdombjáról kölcsönzött fordulatokkal átszőtt, virtuóz

kompozíció. Masłowska (fent) biztos kézzel ragadja meg a nagyra törő, de komplexusok és illúziók mocsarába süllyedő, szüntelen felfordulásban leledző Lengyelország közhangulatát. Mostanában ugyanezt csinálja Mister D. álnéven, dalszövegíróként is. szuperképessége: Kislányos bája. Több mint egy évtized eltelt, mióta Masłowska az irodalmi élet színpadára merészkedett, mégis lobbanékony enfant terrible maradt • Andrzej Stasiuk (szül. 1960) Regények, elbeszélések és esszék szerzője, Monika Sznajdermannal együtt a közép- és kelet-európai irodalom és a riportműfaj népszerűsítésére szakosodott Czarne Kiadó tulajdonosa. Stasiuk művei szexuális kalandozások történetétől a „rosszabb” Európa úttalan vadonjairól szóló, meditatív úti esszékig terjednek; széles olvasótáborában mindenki talál kedvére valót. A stasiuki életműben meglepő módon még egy kötetnyi szerelmes vers is helyet kapott.

szuperképessége: A távolság.

Az író Wołowiec falujában él, az Alacsony-Beszkidek hegyei között, és ritkán hagyja el búvóhelyét; biztosak lehetünk benne, hogy nem fogja törni magát a médiafelhajtásért • Jacek Dukaj (szül. 1974) Ő az, aki eloszlatja a mítoszt, hogy egy bizonyos kor felett nem ismerheted be többé: a fantasy a kedvenc irodalmi műfajod. Tomasz Bagiński animációs rövidfilmjét, melyet az író Katedrális című elbeszéléséből készített, Oscarra jelölték. Dukaj leghíresebb műve, a Jég című, monumentális regény alternatív valóságában Európa a 20. század elején jégbe dermedt, Oroszország pedig tudományos és ipari nagyhatalommá vált. szuperképessége: A változatosság. A Jég a szó szoros értelmében is súlyos mű, hiszen 1054 oldalra rúg kemény kötésben; de Dukaj írta A vén axolotl című, átmeneti műfajú hipertextet is, ami kizárólag ekönyvként férhető hozzá •

218

Előadó-művészet

Kultúra

Kijátszani a rutint

Aki nem beszél lengyelül, annak számára sem időpocsékolás elmenni egy lengyel színházba. A lengyel dráma univerzális nyelvet beszél, amely megszólítja a közönséget, bármelyik kontinensről érkezett is.

A kortárs lengyel színház imád harcba szállni és bevonni másokat. Több rendező, például Krzysztof Warlikowski (fent, Franciák, 2015), Grzegorz Jarzyna, az elnyomhatatlan Maja Kleczewska, vagy a radikális és soha meg nem alkuvó páros: Monika Strzępka és Paweł Demirski egyenest az aktuális társadalmi kérdések darázsfészkébe nyúlnak.

Előadásaik fontos és sokszor ellentmondásos hangot jelentenek a közbeszédben, és habozás nélkül megkérdőjelezik vagy kimutatják közönségük hibáit. Több városban, így Varsóban, Bydgoszczban és Kaliszban a rendezők, drámaírók és kurátorok mind több jelentős színpadot hódítanak meg. Több a színház Varsóban, mint Berlinben, ami jelzi az előadó-művészetek fontos szerepét a lengyel kultúrában •

219

Kultúra

Kísérleti hagyomány Lengyelország két világhírű előadó-művészeti hagyomány otthona, melyek a kiváló kísérleti színházi rendezők, Jerzy Grotowski és Tadeusz Kantor (fent) munkásságához kötődnek.

A Teatr Laboratorium társulatát Wrocławban alapította Grotowski. Velük valósította meg a „szegény színház” koncepcióját, amely elvet minden, az előadás szempontjából nélkülözhető elemet, és figyelmét a színész

és a közönség kapcsolatára összpontosítja. Kantor nemcsak avantgárd színházi alkotó volt, hanem képzőművész és elméleti szakember is, továbbá a happening műfajának egyik úttörője, aki Lengyelországban meghonosította az informalizmust, illetve az úgynevezett „ready-made”-eket, amelyeket a „legalacsonyabb szintű tárgyaknak” tekintett •

Önszerveződő közösség Napjaink színházának olyan művészek kölcsönöznek lendületet, akik dacolnak ezekkel a hagyományokkal, és az amerikai neoavantgárd poszt-dramatikus, poszt-happening nyelvezetéhez állnak közel.

A független Komuna//Warszawa („Kommuna//Varsó” jobbra) színház, a Centrum w Ruchu („Mozgó Központ” – fiatal koreográfusok társasága), és Wojtek Ziemilski (az XS nevű miniszínház alapítója és igazgatója) különböző területek határán kísérletezik, és új modelleket javasol intézményi szinten és a közönséggel való kapcsolatban is. A táncművészet is virágzásnak indult, miután egy egész csapat am-

biciózus koreográfus – Marysia Stokłosa, Karol Tymiński és Magda Ptasznik – tért haza külföldi iskolákból, és kapott több helyen is szakmai támogatást, így Poznańban a Stary Browar/ Nowy Taniec („Régi Sörfőzde/Új

Tánc”) keretei közt vagy a Ciało/ Umysł („Test/Szellem”) fesztiválon. Oskar Dawicki, Konrad Smoleński és más képzőművészek is mind gyakrabban vonják be a múzeumi falak közt végzett munkájukba a performanszot •

220

Előadó-művészet

Weronika Szczawińska – színházigazgató, a kaliszi Wojciech Bogusławski Színház igazgatója és művészeti vezetője

Marysia Stokłosa – koreográfus

A mai Lengyelországban a legizgalmasabb fejlemények kívül esnek az előadó-művészet fősodrán. A Komuna//Warszawa például („Kommuna//Varsó”) előadásaiban nem csupán egyesíti a színház és a képzőművészet eszköztárát, hanem külső alkotókat is meghív multidiszciplináris projektjeinek megvalósításához. Különböző területekről érkező, a művészet fejlődése iránt elkötelezett művészeket késztet találkozásra • Joanna Leśnierowska – tánckurátor és koreográfus, Lengyelország első kizárólag tánc-előadóművészeti műhelye, a poznańi Stary Browar/Nowy Taniec („Régi Sörfőzde/Új Tánc” lent) kezdeményezője Az utóbbi évtizedet a fiatal lengyel koreográfia határozza meg.

Nemzedéknyi tehetséges és ambiciózus alkotó tért vissza külföldi tanulmányaiból, és adta meg az alaphangot a tánc mai világához. Munkájuk hozzájárult, hogy Lengyelország tartós helyet vívjon ki magának a tánc világtérképén, és számos nemzetközi fesztiválnak, valamint innovatív projektnek köszönhetően a lengyel táncélet ma Közép- és Kelet Európa táncművészetének egyik legfontosabb központja •

Tízévnyi, Londonban, Berlinben és Amszterdamban végzett tanulmányok után tértem haza Lengyelországba, és belevetettem magam a tánc világának közösségfejlesztésébe. Több mint tucatnyi más koreográfussal együtt megalapítottam a Centrum w Ruchu („Mozgó Központ”) elnevezésű műhelyt és társulatot, amely a kísérleti koreográfia varsói színterévé vált. Olyan mag ez, amely vonzó a bátor előadóművészek, a kritikusok, sőt az egyre nagyobb számú közönség számára is • Marta Keil – kurátor, aki Robert Reszke közreműködésével újraindította a Konfrontációk Színháza Fesztivált Lublinban Az utóbbi húsz évben robbanásszerűen megnőtt a színházi fesztiválok jelentősége: több mint 400 működik, és a számuk egyre nő. A fesztiválok most már nemcsak fórumot jelentenek egy-egy művész számára munkájuk bemutatásához, hanem mind nagyobb mértékben aktívan hozzájárulnak a kortárs művészeti élet megteremtéséhez, új előadásokat hozva létre, bekapcsolódva az országos és

nemzetközi koprodukciókba, és bentlakásos ösztöndíjakat biztosítva a művészek számára.

A lengyel fesztiválok tekintélye nemzetközi szinten is gyorsan nő, ma már a legfontosabb európai fesztiválokkal működnek együtt, lehetővé téve az olyan lenyűgöző kortárs művészek munkáját, mint Gob Squad, Andompany, vagy a Forced Entertainment. A társulatok szívesen térnek vissza Lengyelországba, hiszen másutt úgysem találnak lelkesebb közönséget • Piotr Gruszczyński – színházi kritikus és drámaíró, a varsói MCK Nowy Teatr („Új Színház”) munkatársa Lengyelországban változik az intézményesült színházak működése. A Nowy Teatr („Új Színház”) Nemzetközi Kulturális Központ különleges hely nemcsak a művészeti igazgató, Krzysztof Warlikowski személyének köszönhetően, vagy a központ jelenleg is zajló építkezésének helyszíne miatt, hanem elsősorban azért, mert a koncepció szerint területek és műfajok keveredésének kívánnak helyet biztosítani. Az intézmény nevében fel sem tűnik a „színház” szó, és Warlikowski filozófiájának megfelelően elutasítja mindazt a színházat vagy teatralitást, amiben ott érezni a rutin és a kifáradt konvenciók mellékízét •

221

A múzsák többsége laptopon dolgozik

222

Mozgás!

Egészségesen és izgalmasan A lengyelek felálltak az íróasztal mögül vagy a tévé képernyője elől, kikászálódtak az autóból, és elkezdtek sportolni.

Országszerte gombamód szaporodnak a tornatermek, uszodák és fitness centrumok. Úgy látszik, bárhova néz az ember, mindenütt egy jógaiskolába vagy tánc­ stúdióba botlik.

A sport az öko életmód része, ahogy az is, hogy figyelünk az étrendünkre, és arra, amit eszünk” – magyarázza Maja Włoszczowska, a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok hegyikerékpáros ezüstérmese. „Az emberek minden szempontból öko életmódra vágynak, és a sport erre kiválóan alkalmas.

A testmozgás emellett nagyszerű levezetése a mindennapokkal járó feszültségnek is.”

A futball a legnépszerűbb sport Lengyelországban, mind az aktív játékosok, mind a nézők tekintetében, akik a 2012-es

UEFA Európa-bajnokságra épült új stadionokban élvezik a meccseket. A lengyel futballisták némelyike vezető európai klubokhoz igazolt le.

A lengyel foci legragyogóbb csillaga a Bayern München középcsatára, Robert Lewandowski. „Lewy”-nek köszönhetően szereztek a focirajongók világszerte tudomást Lengyelország létezéséről •

Sport & Fitness

Fu Be és a kommandós kutya A lengyelek sem bírtak ellenállni a kocogási őrületnek. Ezrek futnak be a maratonok és félmaratonok célegyenesébe. De a legelszántabb futók ennél is többre vágynak – innen ered az ultramaraton egyre népszerűbb divatja. Filip Bojko és kutyája, Eto (fent) szokatlan páros. Eto bónuszkilométereket is hozzáad a napi távhoz, amikor elunja a rutint, és elrohan egy bot után, vagy ugrándozva üdvözli a többi futót • Robert Lewandowski (jobbra), becenevén „Lewy”, lengyel futballjátékos, aki a Bayern München középcsatáraként és a lengyel nemzeti válogatott kapitányaként játszik. A világ nyolcadik legdrágább játékosa. 2015ben a Bayern egyik meccsén döbbenetes rekordot állított fel: 5 gólt rúgott 9 perc alatt! •

223

224

Sport & Fitness

Síugrási láz Télen a síugrás népszerűségi rekordokat dönt Lengyelországban. Az érdeklődés a meglehetősen mellőzött sportág iránt Adam Małysz győzelmei idején szökött az egekbe, aki a 21. század elején néhány évig a világ vezető síugrójának számított. Érdekes módon Małysz közvetlenül a győzelmeit megelőző időben fontolgatta, hogy sportkarrierjét feladva visszatér eredeti szakmájához, a tetőfedéshez. A Małysz-mánia 2011ben ért véget, amikor a sportoló számos érem birtokában vis�szavonult. Ekkor azonban új bálvány lépett a helyére, Kamil Stoch (jobbra), aki két aranyérmet nyert a 2014-es Téli Olimpiai Játékokon, Szocsiban •

Jóga A jóga először az 1990-es években jelent meg Lengyelországban, amikor kinyíltak a határok, és a lengyelek könnyebben eljuthattak a jóga szülőföldjére, Indiába. Igazi virágzásnak az új évezred első évtizedében indult.

Mindenütt jógaiskolák bukkantak fel a semmiből, és minden korosztály számára vonzónak

bizonyultak. Jó idő esetén a jógázók kivonulnak a természetbe. Jó példa erre a patakparti jógaóra Varsó Służewiec kerületében (fent), amely a Joanna Happach építész, a Pawilon M3 kurátora által irányított Nyár a Völgyben kezdeményezés részeként valósult meg •

225

Sport & Fitness

Labda vagy kalapács?

Bár tényleg imádjuk a futballt, nem ez az egyetlen sportág, amelyben sikeresek vagyunk.

Díjakat zsebelünk be más, szokatlanabb, de nagy összpontosítást igénylő versenyeken is, mint például a röplabda, a kalapácsvetés vagy a síugrás terén. Atlétikából szintén kiválók a lengyelek. A 2015-ös pekingi világbajnokságon Lengyelország hatodikként végzett az éremösszesítésben, győztesei közt három világbajnokkal.

A lengyelek megőrülnek a röplabdáért, és a nemzet röplabdaszurkolói lármás és színes társaságot alkotnak. 2014-ben a férfi csapat a brazilok elleni döntőben megnyerte a világbajnokságot (fent). A mérkőzést Lengyelországban tartották – ami nem meglepő, hiszen a röplabda sehol a világon nem korbácsolja fel úgy az érzelmeket, mint itt. A nyitómec�cset 63 000 rajongó nézte végig.

A teniszező Agnieszka Radwańska (balra), aki 2012-ben női egyéniben döntőbe jutott Wimbledonban, és a WTA világrangsorában korábban másodikként jegyezték, 2015-ben megnyerte a WTA szezonvégi szingapúri bajnokságának döntőjét •

226

Sport & Fitness

Nem csak önvédelem

Rúdtáncügyi minisztérium

A küzdősportok és a különböző stílusok skálája olyan széles, hogy mindenki talál köztük magának tetszőt. Az edzőtermekben tinédzserektől ötvenes férfiakig mindenki megfordul, és nem ritkán anyák mérik össze az erejüket lányaikkal.

A nőknek tartott edzések egy évtizede még az önvédelemre korlátozódtak, mára azonban egyenlő ellenfélnek tekintik őket a küzdősportok minden területén (fent). Lengyelország legfényesebb csillaga vegyes küzdősportban a 28 esztendős Joanna Jędrzejczyk, aki megnyerte az első European Ultimate Fighting Championship ketrecharc-bajnokságot •

A nők bátran belekezdenek olyan sportokba, amiről néhány éve még kizárólag a sztriptíz klubok világa jutott eszünkbe – és egészen új jelentéssel ruházzák fel ezeket. Jó példa erre a rúdtánc és a burlesque. Az újfajta rúdtánc úttörője Lengyelországban Marta Majchrzak. Öt éve vette rá egyik barátját, a varsói Buffo Színház táncosát, hogy repüljenek Londonba egy professzionális rúdtáncos tanfolyamra. A kurzusról visszatérve

együttesen megalapították az Oh Lala rúdtáncos iskolát. Telitalálatnak bizonyult. Majchrzak állítása szerint egyetlen fillért nem költöttek hirdetésekre, még sincs soha hiány jelentkezőben. Ma az Oh Lala a sportminisztérium ajánlása szerint olyan sportolási lehetőséget biztosít a nők (és a férfiak) számára, amely egész testüket átmozgatja twerking, akrobatika, sőt, korábbi kommandósokkal végzett edzések keretében •

Sport & Fitness A kerékpározás az egyik legnépszerűbb sport Lengyelországban. A lengyelek munkába éppúgy biciklivel indulnak, mint kirándulni, és számos kerékpárversenyen vesznek részt •

227

228

Sport & Fitness

Száraz lábbal ezer tavon át A vitorlázás Mazúriában, az ezer tó országában Lengyelország fő turistalátványosságai közé tartozik. Nincs még egy hely a világon, ahol ennyi tavat kötöttek volna össze csatornákkal, és kilométerek tucatjaira nyúlnának a vitorlás-útvonalak, melyeken a túrák akár hetekig is eltarthatnak.

Egyik legforgalmasabb, kezdő hajósokat megcélzó vitorlásiskolája a Giżyckóban működő Gertis.

Vezetője, Marek Markowski szenvedélyesen viszonyul Mazúriához és a vitorlázáshoz. 9 évvel ezelőtt alapított cége idáig több mint ezer embert tanított meg vitorlázni. Az iskola központja az Ekomarina Giżycko, amely a legkorszerűbb Mazúria hasonló létesítményei között. Számos külföldi vesz tőlük órákat.

Ha a víz veszélyeiről kérdezzük, Makowski azt válaszolja, a legtöbb sérülés akkor keletkezik, amikor kiesik az ember a kikötői függőágyából •

Ragadj síbotot és indulj Kétségtelen, hogy a futás ma a legnépszerűbb mozgásforma a lengyelek körében – de nem mindenkinek való. A Nordic walking (balra) szintén népszerű, egyik legjelentősebb szószólója pedig Krzysztof Człapski. Eleinte úgy érezte, van a síbottal végzett sétában valami férfiatlan, ám problémái támadtak a gerincével és a térdével, így két komoly műtét is fenyegette. A Nordic walkingnak köszönhetően sikerült elkerülnie őket. Ma már nem csupán egészséges, de másokat is arra buzdít, hogy vágjanak bele ebbe a sportba. A Nordic walking módszerét az internetről leste el, és megfigyelése szerint az emberek 90%-a nem megfelelően végzi a gyakorlatokat. Jelenleg Człapski birtokolja a lengyel bajnoki címet 10 kilométeren az 50+ korcsoportban. A Nordic walking lassacskán atlétikai sportággá válik.

Az egyik érv, amivel sikerül az amatőröket megnyernie e sportág számára, hogy a mozgásforma az összes izomcsoportot egyenlő mértékben fejleszti •

229

A lengyelek sportolási szokásai

jr 52%

Népesség 100%-a

p sp pl � 33% 29% no si 32% 17% 14%

DATA: TNS, 2015. (Készült az Eurobarométer felmérés alapján, 2013. nov-dec., megjelent: 2014. március)

Lengyelek az olimpián 1924 Párizs (22) 23 1928 Amszterdam (21) 12333 1932 Los Angeles (14) 1123333 1936 Berlin (22) 222333 1948 London (34) 3 1952 Helsinki (20) 1223 1956  Cortina d'Ampezzo (12) 3 1956 Melbourne (17) 122223333 1960 Róma (9) 11112222223 3333333333 1960  Squaw Valley (11) 23 1964 Tokió (7) 111111122222 23333333333

1968 Mexikóváros (11) 1111122333333 33333 1972  Sapporo (13) 1 1972 München (7) 111111122222 333333333 1976 Montréal (6) 1111111222222 3333333333333 1980 Moszkva (10) 1112222222222 2233333333333 333333 1988 Szöul (20) 11222223333 33333 1992 Barcelona (19) 11122222233 33333333 1996 Atlanta (11) 111111122222 33333

2000 Sydney (14) 11111122222 333 2002  Salt Lake City (21) 23 2004 Athén (23) 1112233333 2006  Torino (20) 23 2008 Peking (20) 1112222223 2010  Vancouver (15) 122233 2012 London (30) 1122333333 2014  Socsi (11) 111123 Jelmagyarázat  Téli olimpia 1 Aranyérem 2 Ezüstérem 3 Bronzérem (X) Éremtáblázat

230

Gasztronómia A lengyel konyha sokszínűsége csábító, mivel sok más vidék, más nép hagyományaival keveredett. Ez részben az ország bonyolult történelmének, részben az újra való nyitottságnak köszönhető.

A régi Lengyelország igazi etnikai mozaik volt, a lengyelek mellett laktak itt németek, litvánok, ruszinok, zsidók, tatárok, törökök és örmények. A középkorban leginkább a gabona, a hús, a vadak és az édesvízi halak jellemezték az étrendet. A zöldségek Itáliából érkeztek a lengyel asztalokra a 16. században, ezt követően a 17-18. században francia befolyás érvényesült. A 19. században, amikor Lengyelország nem létezett önálló államként, mivel szomszédai, Ausztria, Poroszország és Oroszország felosztották egymás között, a lengyelek ezeknek az országoknak az étkezési szokásaihoz és

sajátosságaihoz alkalmazkodtak. A mai lengyel konyha gyorsan fejlődik, szorgalmasan pótolva az államszocializmus 50 éve alatt elvesztegetett időt.

A lengyel konyha egyik fő erőssége a mezőgazdasági termékek kitűnő minősége és a lengyel erdők gazdagsága. Mindezek ízletes jövőt jósolnak.

A lengyelek gyorsan tanulnak, ez a másik nagy erősségünk: mindig naprakészek akarunk lenni! Bloggerek, élelmiszeripari vásárok, gasztrofesztiválok és új séfek mutatják az irányt, amelyet a tányérunkon meg kell céloznunk • A szilvás morzsasütemény (jobbra) hagyományos des�szert, mely minden lengyel háztartásban az asztalra kerül. Az édes, ropogós kéreggel bevont fanyar szilva az ősz ízét jelenti.

Szeptemberben mindenki a węgierkának nevezett szilvát falja, ami vagy a saját kertben terem vagy a család, a barátok ajándéka •

Gasztronรณmia

231

232

Gasztronómia

Húsevők

A lengyel bárányt, libát, kacsát Európa-szerte ismerik, csakúgy, mint a lengyel vadat, ami régóta asztalaink büszkesége. Kolbászkészítésben is a világ élbolyába

tartozunk, különösen a fokhagymával, majoránnával fűszerezett füstölt kolbász vált kiełbasa néven világszerte közismertté •

Gasztronómia

233

A velünk élő hagyomány Anna Maria Anders – Władysław Anders tábornok, a Szovjet­ unióbeli Lengyel Hadsereg (1941-1942), illetve az olaszországi hadjáratokban harcoló lengyel II. Hadtest (1943-45) parancsnoka, a Nyugati Lengyel Fegyveres Erők főparancsnoka, valamint Irena Renata Bogdańska színész­nő lánya. Noha Angliában született és nevelkedett, évek óta Lengyelországban él.

A Lengyel Köztársaság Szenátusának képviselője, nemzetközi párbeszédért felelős miniszterelnöki megbízott.

A lengyel konyha mindig különleges szerepet játszott az életemben. Bár Angliában születtem és hosszú éveket töltöttem ott, lengyel otthonban nevelkedtem, ahol a mindennapokat és az ünnepeket egyaránt lengyel ételek uralták.

A közvélekedéssel ellentétben a lengyel fogások nem feltétlenül nehezek. Az angol szakácsművészetről szerzett korai tapaszta-

lataimmal összevetve a lengyel konyha remekül teljesít.

Nem pusztán azt ettük nap, mint nap, amit édesanyám feltálalt nekünk – hanem a kedvenc fogásainkat is. A levesek esetében ez a húslevest, a sóskát és a borscsot jelentette. Ami a főételt illeti, ott volt a vagdalt, a marha­ sült, a gołąbki, vagyis töltött káposzta, a pierogi, vagy akár a sonkás tészta.

Szenteste a hagyományos 12 fogásos lakoma került az asztalra, gombás derelyével tálalt borsc�csal, ponttyal és heringgel, karácsony napján pedig marhasültet ettünk. A klasszikus húsvéti reggelihez hozzá tartozott a żurek (rozskovásszal savanyított leves), a töltött tojás, a sonka és többféle felvágott is. Ünnepi alkalmakkor gyakran gyűltek össze nálunk vendégek a vacsoraasztalnál. Ilyenkor természetesen a lengyel előételek és felvágottak vitték a prímet.

Apámnak egy epres puncs volt a specialitása, amit néhányan kruszonnak hívtak, és amit min-

den évben a június 27-én – a névnapján – rendezett kerti partin szolgáltunk fel.

Miután éveket töltöttem a világ különböző tájain és számos gasztronómiai kalandban volt részem, nosztalgiával fordultam ismét a lengyel ízekhez.

Manapság egyszerűen rajongok a lengyel levesekért, egy jó sült kacsáért céklával vagy vöröskáposztával, esetleg egy marhasültért. Apámtól – aki igazi katonaként az egyszerű, egészséges ételeket szerette – örököltem az olívaolajjal, hagymával elkészített hering, ahogyan a lengyel falvakból, a földeken és réteken szabadon szaladgáló tyúkoktól származó friss tojás iránti rajongásomat is. Meggyőződésem, hogy a lengyel joghurt a világon a legjobb. Ökologikus, egészséges lengyel ételek: mindez lehetne akár a legmagasabb minőséget képviselő gasztronómia és az egészséges életmód szimbóluma is. •

234

Gasztronómia

Vissza a gyökerekhez!

Tomasz Hartman a Food Think Tank Alapítvány alapítója és vezetője, a wrocławi Szajnochy 11 étterem főszakácsa Mélyebbre ásunk a szezonális, helyi vagy regionális konyhánál, vagy éppen a klasszikusok újraértelmezésénél. Azért

hívjuk „gyökérfőzésnek”, mivel visszanyúlik a szláv gyökereinkhez, és ezeket csatornázza be mai gyakorlatunkba. Arra vadászunk, azt gyűjtjük össze, amit a természet, a föld ad nekünk. Rég elfelejtett főzési technikákat alkalmazunk. Magunk felfogta esővízzel főzünk.

A levest három napra a földbe temetjük. Erjesztünk, savanyí-

tunk, sós vízben pácolunk. Néhány étel – mint az újra és újra lefagyasztott, majd kiolvasztott almából készült desszertünk – fél évig készül. A hozzávalókból hasonló ételeket készítünk, mint amilyenek magában a természetben születnének – vagy őseink konyhájában, ahonnan hiányzott a hűtőszekrény. Nemcsak az ételhez közelítünk így,

Gasztronómia

hanem az étkezés adott térben zajló egészéhez is. A cserépedények például, amikben az ételt felszolgáljuk, helyi alapanyagokból készülnek. A „föld és víz” vacsoráinkhoz olyan agyagedény-készletet használunk, amit csak megszárítottak, de nem égettek ki. Ezeket a vacsora végén a vendégek az asztal alá hajíthatják, így adva

őket vissza a földnek, amelyből vétettek.

A Food Think Tank célja az élhetőbb város, jobb társadalom, jobb emberi kapcsolatok megteremtése, hogy jobban becsüljük egymás munkáját.

Szakácsként máris rengeteget tanultam nemcsak a főzési technikákról, hanem a közösségi finanszírozásról, a zeneszer-

235

zésről vagy a fazekasságról is. A projektjeink jó ürügyet jelentenek arra, hogy egy-egy problémán közösen, bár különböző nézőpontok felől közelítve dolgozzunk. Számunkra nem is a séf a legfontosabb. A targoncavezető éppen olyan fontos •

236

Gasztronómia

Teljes kiőrlésű kenyér szárított almával és ciderrel

Hozzávalók: 10 g friss élesztő 1 teáskanál cukor 150 ml víz 200 g búzaliszt (lehetőleg kenyérliszt) 200 g tönkölyliszt (1850-es típusú) 1 1/2 teáskanál tengeri só 100 g főtt burgonya 120 ml cider 3 teáskanál olívaolaj 1 alma

Gasztronómia

237

Keverjük össze egy tálban az élesztőt, a cukrot és 100 ml meleg vizet, majd várjunk 15 percet, amíg az élesztő felfut. Keverjük össze a lisztet, a sót és az áttört krumplit, a közepén alakítsunk ki kis mélyedést, majd öntsük bele ebbe először a felfutott élesztőt, majd a cidert, az olívaolajat és a maradék vizet. A vizet fokozatosan adagoljuk, mivel a szükséges mennyiség a liszt típusától függ. Csak annyi vizet adjunk a keverékhez, hogy a tészta jól gyúrható és rugalmas legyen. Az almát magozzuk ki, de ne hámozzuk meg, vágjuk kockákra és adjuk a tésztához (egy szelet almát félretehetünk a díszítéshez). Gyúrjuk egy ideig, majd tegyük egy olívaolajjal kikent tálba, takarjuk le, és egy órán át kelesszük. Amikor meg-

kelt, formázzunk belőle kerek cipót, és ha szeretnénk, díszítsük az almaszelettel. Helyezzük kilisztezett kosárba, majd hagyjuk további 45-60 percig kelni.

Helyezzünk egy pizzakövet vagy egy zsírpapírral kibélelt tepsit a sütőbe, és melegítsük 240° C fokra. Spricceljük be a sütő falát vízzel, és szórjunk fél csésze jégkockát az aljára. A megkelt cipót csúsztassuk a forró kőre. 10 perc után vegyük vissza a hőfokot 210° C fokra, és süssük további 30–40 percig, míg szép aranybarnára sül. Közben időnként ellenőrizzük, mennyire sült át.

A kész kenyeret hagyjuk a rácson kihűlni, mielőtt felszeleteljük •

Eliza Mórawska receptje – más nevén „Liska” vagy „White­plate” nagy sikerű blogja, a whiteplate.com után. Ő indította el Lengyelországban a gasztroblog mániát. Szakácskönyvek szerzője, melyek közül a két legutóbbi, az O jabłkach (Az almákról) és az O chlebie (A kenyérről) különösen ínyére volt honfitársainak. Lengyelország Európa legnagyobb almatermelője, a lengyelek pedig a kenyeret már csak neveltetésük miatt is szokatlanul nagy becsben tartják – és nagy mennyiségben fogyasztják is, általában a kovászolt változatot.

238

Gasztronómia

Városi kertészkedés – kössük össze a kellemest a hasznossal Joanna Sanecka – szociológus, érdeklődésének homlokterében a fenntartható fejlődés és a városi természeti környezet áll.

Saját veteményeskertet művel Varsóban.

Akiknek hiányzik a „valódi étel”, egyre gyakrabban ültetnek zöldséget a város szívében fekvő veteményes- vagy közösségi kertekben. A veteményes-mozgalom a 19. század végéig nyúlik vissza. Mire is jók ezek az aprócska kertek?

Rengeteg különböző, ám csupa hasznos dologra. Ökológiai szempontból például: itt egész évben nyílnak virágok. A veteményeskertek növényeinek köszönhetően újjáéled a városi méhtartás, egyre több a városi méhészet. A veteményeskerteknek fontos társadalmi funkciója is van: az idősek megtalálják a helyüket a városban, örömüket lelik a saját kertjükben, ami hasznos elfoglaltságot jelent, ráadásul itt továbbélnek a jószomszédi viszonyok is.

Remek helyek ezek a kisgyermekes családok számára, ahol a kicsik személyesen is

239

Gasztronómia

Üvegbe zárt zamatok – a szíverősítő készítésének művészete

Gombamódra szaporodnak a méhészetek a városokban, például a toronyházak tetején •

„A likőrökhöz használt gyümölcsök minősége és fajtája döntő fontosságú ebben az elterjedt mozgalomban” – mondja Zbyszek Kmieć faluszociológus, akinek szenvedélye a likőrkészítés. Az amatőr és házi likőrkészítők azt használják, amit a helyi piacon vagy a saját kertjükben

megtapasztalhatják, hogy működik a természet, és honnan kerül az étel az asztalra.

A veteményeskertek hihetetlenül divatossá váltak a fiatalok körében. Hipszterek vásárolnak vagy bérelnek kerteket, hogy aztán biouborkát termesszenek. Az ehető növényekre specializálódnak a közösségi kertek is, ahol a zöldségtermesztők csoportokba tömörülnek.

A lengyel hobbikertészek gyümölcsfákat és bogyósgyümölcs-bokrokat nevelnek, néha zöldséget vetnek, de egyre nagyobb becsben tartják a dísznövényeket is. A kiskertekben az a szép, hogy mindenki azt kezdhet velük, amit csak akar. Ha játszóteret szeretnénk a gyerekeinknek, rendben, de ha sárgarépát akarunk termeszteni a levesünkbe, azt is megtehetjük! •

találnak, de az igazi kézművesek akár több száz kilométert is képesek utazni, hogy felkutassák a legmegfelelőbb gyümölcsöket. Keverékeikhez olyan elfeledett gyümölcsöket is felhasználnak, mint a zelnicemeggy vagy a homoktövis •

240

Gasztronómia

Hipszter kaja kontra Michelin csillag

Maria Przybyszewska – ételkészítő, tanult fényképezést és producerkedést is, szakács és food stylist. A világ legjobb éttermének tartott koppenhágai Nomában volt gyakornok.

Egyre több és több olyan jelentős séf van Lengyelországban, akik nem végeztek gasztronómiai tanulmányokat. Zenetudós, szobrász és közgazdász egyaránt főz jól ismert éttermekben. Én szenvedélyből lettem szakács.

Pop-up reggeliket szervezek. Hozzám ez a koncepció passzol a legjobban: vadidegenek gyűlnek össze egy nagy asztal körül, direkt az étel kedvéért. Az evés összehozza az embereket •

A természet ritmusában főzni

Wojciech Modest Amaro – séf és vendéglátós. Étterme, az Atelier Amaro elsőként kapott Michelin csillagot Lengyelországban.

Lengyelország gazdagsága a változatosságban és a hagyományban rejlik. A gombák, a vad fűszernövények és a halak birodalma ez.

Kitűnő természetes forrásvizeink vannak.

Több mint 1,5 millió kis gazdaság működik az országban, prosperál a gyümölcstermesztés és tejfeldolgozás. Az éttermem filozófiája a természet kalendáriuma körül forog.

Ennek ritmusát követve mindig azokat az alapanyagokat keressük, amik az adott héten a legjobb formájukat mutatják. Spárgát például csak 4 hétig szolgálunk fel az évben, paradicsomot legfeljebb 6 héten át, a többi pedig azon múlik, mi virágzik, mi érik be éppen, vagy mihez lehet éppen hozzájutni a vadászati vagy halászati szezonban •

Gasztronรณmia

241

242

Gasztronómia

Tejivók

VS

A korábban lenézett, 1989 után a szocialista népétkeztetés relikviáinak tekintett tejivók mára olyan helyekké váltak, ahol olcsón jót lehet lenni. Nem különleges gasztronómiai kísérletekre kell persze számítanunk, hanem a megszokott, szívünknek kedves ízekre. A tejivók sokat elárulnak gasztronómiánk történelméről. Ebben a miliőben ugyanúgy összefuthatunk egy professzorral vagy egyetemi hallgatóval, mint egy rendőrrel vagy művésszel •

A gasztronómiával és az ételkultúrával kapcsolatos kérdéseket övező, egyre növekvő érdeklődésnek köszönhetően új kiadványok láttak napvilágot.

A jól megírt, tetszetős kiadványok innovatív szemléletűek és friss inspirációt jelentenek, amit a címük is tükröz: Kuchnia (Konyha), Kukbuk, Usta (Száj) vagy éppen Smak (Íz). •

Gasztronómia

Mozgó büfék

A mozgó büfék dinamikusak, jól mutatják, milyen gyorsan fejlődik a lengyel kulináris színtér. Jó minőségű, olcsó ételeik komoly hiányt pótolnak. Afféle slow food gyorséttermek. Lehet, hogy hot dogot vagy hamburgert kínálnak, de annak csakis a csúcsminőségű alapanyagokból készült, ínyenc változatát.

Mozgó büfét indítani nem nagy befektetés, jó alternatíva kísérletező kedvűeknek, akiknek nem telik üzlethelyiségre. Ezek a büfék jelentik az átmenetet a hobbiszakácskodás és a profi vendéglátás között •

243

244

Gasztronómia

Sajtkalandozások

„Kalandozásaim az, ahogy én hívom őket, tanyasi sajtok világában 2007-ben kezdődtek” – meséli Gieno Miętkiewicz. „A Wiejskie Klimaty bolthálózat egyik régi boltjában akadtam rá a helyi kézműves sajtokra. Szerencsémre mindhárom káprázatos volt. Sergiusz Langrowicz a Ranczo Frontiera gazdaságból, a praslity-i Symonowicz család, illetve a Svájcban tanult, fríz származású Thorsten Buth készítette őket, aki az Olsztyn mellet-

ti Węgajty-ban telepedett le. Ezek a sajtok lenyűgöztek. Amikor azon kezdtem töprengeni, lehetnek-e még hasonló termelők, olyan húsz-harmincra számítottam.

Meglepetésemre egy hónap leforgása alatt több mint ötvenen kerültek fel a listámra, fél évvel később pedig már több százról tudtam.

Körülbelül százötvenet ismerek személyesen, hatszázról tudok, és folyamatosan fedezek fel újabbakat is.” •

Az ízek újrafelfedezése

A lengyel konyha szívesen kutatja és fedezi fel újra az olyan elfelejtett alapanyagokat, mint például a csicsóka. Az egyik legfrissebb sláger az édesvízi

kagyló, amit évszázadokkal ezelőtt ettünk utoljára. Az elfelej-

tett gyökérzöldségek, répák és babok termesztése segíti a biológiai sokszínűség megőrzését, régi ételeket, ízeket hoz vissza az asztalunkra •

245

Mikor esznek a lengyelek?

32%

A meleg főétkezés időpontja

délután 2 előtt

XII

3%

este 6 után

III

IX

4%

rendszertelenül / változó időpontban

IV

40% délután 2 és 4 között

21% délután 4 és 6 között

Mit esznek a lengyelek?

zb zb zb zb zb zb zb zb pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi pi ma mi mi mi mi mi mi mi mi mi mi mi ry ml ml ml ml ml ml ml ml ml ml ml ml ml nana na na na ja ja ja ja ja jaja ja ja ja ja ja wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa wa zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi zi ow ow ow ow ow ow ow ow ow ow ow ow ow ow al al al al

Átlagos havi fogyasztás személyenként egy háztartásban Jelmagyarázat zb Gabonakészítmények (¼ kg) pi Kenyérfélék (¼ kg) ma Tésztafélék (¼ kg) mi Hús (¼ kg) ryv Hal (¼ kg) ml Tej (¼ L) na Tejtermékek (¼ kg) ja Tojás (mennyiség) wa Zöldségfélék (¼ kg) zi Burgonya (¼ kg) ow Gyümölcs (¼ kg) al Alkohol (¼ L)

A képek forrásai Aeropix 152 Academia Gorila sajtófotók 226 Akson Studio 193 Alternatif Turistik/Kris Duda 77 Aneta_Gu/iStock 233 Anna & Miachal / Flickr.com 90–91 Aotearoa/Wikimedia Commons 24 Arsenał Művészeti Galéria 113 Kenny Baird 204 Bartłomiej Barczyk/Agencja Gazeta 190 Jarosław Bartołowicz 142 Beacon-völgy sajtófotók 182 Piotr Beczewski 66 Radek Benet 162 Krzysztof Bieliński 207 Bildagentur Huber / Schmid ­Reinhard/Forum 120 BPI/REX Shutterstock/East News 223 Adam Bogdan 138 Ł. Borkowski/Lublin város 105 Kuba Bożanowski/ flickr.com 44–45 Filip Bramorski 16–17 Iwona Burdzanowska/Agencja Gazeta 44 Bydgoszcz város 129, 130 Cafe La Ruina 161 Cambridge University – Trinity College/ Wikimedia Commons 24 Központi Textilmúzeum sajtófotók 65 Centrum Promocji Bieszczad 34 Jakub Certowicz 89, 211 Kasia Chmura-Cegiełkowska/ teatralna.com 52, 219 M. Cieszewski/polska.pl 20, 26–27, 28, 34, 35, 36–37, 39, 44, 46, 50, 58, 64, 68, 75, 77, 82, 87, 94, 100, 105, 107, 108, 111, 113, 114, 116, 132, 137, 138, 139, 145, 150151, 156, 159, 160, 164, 168, 170, 172, 173, 174, 180, 184, 188, 203, 216, 225, 228 Zabrzei Szénbányászati Múzeum 73 Mikołaj Długosz 23, 94 Comarch sajtófotók 181 Cropp sajtófotók 200 Allan Crow 209 Ćmielów sajtófotók 185 dawnysopot.pl 146 dawnysopot.pl, Krzysztof Grynder-gyűjtemény 147 Michał Dąbrowski 242–243

Ł. Drobot/ Flickr.com 34 Drutex sajtófotók 180 Kris Duda/Flickr.com 76 Jerzy Dudek/Forum 233 Łukasz Dunikowski/Flickr.com 89 Sebastian Durbacz 238 Dwie Siostry Publishing 185, 214 Piotr Dymus/ www.piotrdymus.com 223 EC1 sajtófotók 63 Elena_Danileiko/Istock 233 Endo 204 Európai Szolidaritás Központ 23 FoKa/Forum 144 Forum Przestrzenie 10–11, 88 Sandra Franco/TIFF fesztivál 169 Bartosz Frydrych/Esti Mesék Múzeuma 99 Dariusz Gackowski 131 Mariusz Gaczyński / East News 227 Galeria Foksal Alapítvány 205 Paulina Gawliczek 201 Krzysztof Gawronkiewicz/Dennis Wojda-archívum, Mikropolis képregény 215 Łukasz Gdak 157, 210 Geek Girls Carotts sajtófotók 183 Gerard/Reporter 134 Toruńi Mézeskalács Múzeum 135 Łukasz Giza 14–15 Adam Golec/Kino Świat 194, 196 Nicolas Grospierre 79 Grupa Wydawnicza Foksal 215 Gryfnie 81 Karol Grygoruk 205 Wojtek Gurak/Flickr.com 25 Grzegorz Hawałaj/Fotorzepa/ Forum 167 Magda Hueckel 218–219 Ivo/Hofste 220 Andrzej Iwańczuk/Reporter 219, 224 Maciej Janiec/Flickr.com 78–79, 80 P.T. Jakubowski 52 Wojciech Jakubowski/ fotokombinat 144 Piotr Jaruga 104 Oskar Jan Jarzyna 62 Radek Jaworski/Forum 5 Przemysław Jendroska/Agencja Gazeta 75 Maciej Jeziorek/Forum 44 Bartłomiej Jurecki/Forum 36

Jacek Kadaj/PAP 56–57 Tomek Kamiński 143 Katowice – A Kertek Városa 80, 80–81, Radosław Kaźmierczak 74, 74–75, 79 Bogna Kociumbas 140–141 Malwina Konopacka 221 Janusz Korbel 115 Paweł Kordaczuk/Olsztyn 123 Kacper Kowalski/ ­aeromedia.pl 12–13 Krzysztof Kozanowski 236, 237 Paweł Kozioł/Agencja Gazeta 174 Bogdan Krężel 174 Andoz Krishnadas 206 Celestyna Król 231, 241 Wojciech Kryński/ POLIN Múzeum 59 Łukasz Krysiewicz 112 Paweł Krzan / Krakkó város archívuma 85 K. Krzemiński/Mikołaj Kopernik Egyetem 82 Marek Krzyżanek/Zachęta Nemzeti Művészeti Galéria 203 Alexandra Kubiak Ho Chi 44–45 Mikołaj Kuras/Agencja Gazeta 38, 134 www.kwasnejablko.pl 125 KWK Promes Robert Konieczny/ Jakub Certowicz 212–213 LAJA 81 Laski Diffusion/East News 60 Małgorzata Litwin 132 Lublin város 104 Jolanta Łapinkiewicz/ Łokietka 5 169 Łódź Design Fesztivál sajtófotók 69 Tomasz Łuszczak 106 Marta Łuksza-archívum 189 madaland/iStock 239 Krystian Maj/Forum 55 Jacek Malarski 50 Piotr Małecki/Napo Images/ Forum 43 Ewa Marchewka / Krakkó város archívuma 86 Krzysztof Mariański Krizz 208 David Marzocca/Flickr.com 120 Paweł Matysiak/Reporter 163 medusagroup.pl 76 Jason Merritt/ Getty Images 195 Miastoprojekt Wojciech Łoziński 1951, B. ­Skrzybalski engedélyével 87

A képek forrásai Mieczysław Michalak/Agencja Gazeta 170 Konrad Adam Mickiewicz/ www.konradmickiewicz.tumblr. com 161 Modra Kuchnia sajtófotók 162 Michał Moniuszko 112 Magdalena Muna/H2 Happach Architects 211, 224 Michał Murawski/ ishootmusic.eu 198–199 Paweł Murzyn 92, 92–93 Napraw sobie miasto 78 Chris Niedenthal/Forum 139, 171 Karol Nienartowicz 18–19 Ewa Nowakowska 240 Piotr Nykowski 153 Oceanic sajtófotók 181 OFF Piotrkowska sajtófotók 66–67 Platige Image 193 Olsztyn városa 119 Opera Nova sajtófotók 131 Orlen sajtófotók 178–179 Owoce i Warzywa sajtófotók 66 Daniel Pach 133 Pan tu nie stał sajtófotók 68 PAWIRE/Press Association Images/East News 225 Cezary Pecold/East News 67 Błażej Pindor 59, 88 Pionier Cinema-archívum 151 Kuba Piórkowski 143 Henryk Poddębski, 1935, Gdynia Városi Múzeum gyűjteménye 143 Polona.pl 109 Poznański Palace sajtófotók 70 Tadeusz Poźniak 97, 98 Marta Pruska/ www.pruska.­flofolio.com 42 Przykuta/Wikimedia Commons 98 K. Ptak i W. Staroń / Agora SA / Argo Media 194 Grzegorz Pytka/ www.­grzegorzpytka.com 240 Dagmara Radzikowska 232 Revita Warmia Alapítvány/­ Jacek Sztorc 126 Agnieszka Rodowicz 173 Tadeusz Rolke/Nemzeti Digitális Archívum 204 Stanisław Rozpędzik/PAP 88 Grażyna Rutowska/ Nemzeti Digitális Archívum 242 Bartłomiej Ryży 54 Rzeszów város 97, 99

Jacek Scherer/Lublin város 105, 106, 107 Przemek Sejwa/Studio Wasabi 112 Lena Sieczkowska 201 Marek Skorupski/Forum 122 Maciek Skowronek/Agencja Gazeta 228 Andrzej Skowroński 132 Solaris Bus & Coach sajtófotók 179 Marcin Somerlik 154 Sopot sajtófotók 146 Rafał Sosin 89 J. Sosiński © Watchout Productions, Agora SA 196 Stadion Energa sajtófotók 138 Tomasz Stańczak/Agencja Gazeta 63 Piotr Staroń 93 B. Stawiarski 54 Jędrzej Stelmaszek 234 Adam Stępień/Agencja Gazeta 51, 53 Stojaki sajtófotók 153 Street Art Festival archívuma 152 Szczecin város 149, 150 Krzysztof Szlęzak 103 Jerzy Szot/Ośrodek KARTA 216 St. Szydlo /Wikimedia Commons 100 Leszek Szymański/PAP 49 Bogna Świątkowska 99 Taczaka20 sajtófotók 159 P. Tadejko 111 Tatarska Jurta archívuma 116 T-Mobile Nowe Horyzonty sajtófotók 170 Piotr Tomczyk/MSŁ 65 City of Toruń 129, 132 Tratwa Egyesület archívuma 122 Zbigniew Treppa 144 TVP sajtófotók 197 Tylko.com sajtófotók 186 Andrzej Tyszko/ ECm Records 200 Warmia-Mazúriai Egyetem 121 Tadeusz Urbanik 145 Urban Forms sajtófotók 66–67 Fanny Vaucher 30, 31, 32, 33 www.vzor.pl 187 Adam Wajrak 114–115 Uwe Walter 150 Varsó városa 24–25 Warsaw Gallery Weekend 40–41 The Warsaw Voice 208 Wezu/flickr.com 34

Węgajty Faluszínház archívuma 126 Tomasz Wiech 87 Bartek Wiczorek 201 Wiedźmin sajtófotók 177 Sara Winiarska/Flickr.com 69 Monika Witowska 50 Jakub Wittchen 160 Jan Włodarczyk / FORUM 6–7 Wojciech Wójcik/Forum 8–9, 121, 123 Marcelina Wróbel 81 Wydawnictwo Literackie 217 Karol Wysmyk / Yeżyce Kuchnia étterem 162–163 YelenaYemchuk/iStock 233 Zachęta Nemzeti Művészeti Galéria sajtófotók 205 Zajarani.pl 60 Maciej Zakrzewski 158–159 Beata Zawrzel/Reporter 202 Znaki Czasu Kortárs Művészeti Központ – Toruń 133 Zortax sajtófotók 183 Dorota Zyguła Siemieńska/­ Poszetka 78 Oskar Zięta sajtófotók 187 Ola Żwan 52–53

Ez

Szerkesztőbizottság

Képszerkesztők

Elżbieta Petruk, Bogna Świątkowska / Bęc Zmiana New Culture Foundation / www.beczmiana.pl

Agnieszka Bilska, Ewa Ciszewska, Magdalena Rzeszot, Bartosz Stefaniak Fordította

Tomek Bersz, Sylwia Chutnik, Justyna Kosmala, Katarzyna Nowakowska , Magdalena ­Roszkowska, Anna Sańczuk Varsó / Warszawa 2017 Harmadik kiadás ISBN 978-83-65427-47-2 Kiadja a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma

Kellermann Viktória Korrektúra

Szövegek

Kálmán Judit

Rafał Bryndal, Sylwia Chutnik, Anna Cymer, Sylwia Czubkowska, Bogdan Deptuła, Agnieszka Grzybkowska, Aleksander Hudzik , Piotr Kowalczyk, Agnieszka Kozak, Zbigniew Modrzewski, Agata Połajewska, Elżbieta Petruk , Magdalena Roszkowska, Aleksandra Salwa, Agnieszka Sosnowska, Fanny Vaucher, Olga Wróbel

Grafikai tervezés és tördelés

Az infografikák válogatott forrásai

Tomek Bersz / berszmisiak.com együttműködött: Rafał ­Buchner és Hanna Dyrcz Infografika-tervezés Tomek Bersz, Rafał Buchner, Hanna Dyrcz A könyvben használt betűtípusok Neue Haas Unica, Skolar

Anna Mikołajska , Magdalena Rabczak, Julia Sobolewska, ­Bartosz Stefaniak, Anna Stelmaszyk Lengyelországi Központi Statisztikai Hivatal (stat.gov.pl), Białystok Város (bialystok.pl), Gdańsk Mélytengeri KonténerTerminál – DCT Gdańsk (dctgdansk.pl), Krakkó Város Marketing és Turisztikai Osztály (krakow.pl), Dialog Alapítvány (wielokulturowybialystok.pl), Medialab Katowice (medialabkatowice.eu), Lengyel Madárvédelmi Társaság (ptop.org.pl), Lengyel Olimpiai Bizottság (olimpijski.pl), Vajdasági Művelődési Központ, Białystok (woak.bialystok.pl), Közvélemény-Kutató Központ (CBOS) (cbos.pl), Sziléziai Múzeum, Katowice (muzeumslaskie.pl), Élő Mézeskalács Múzeum, Toruń (muzeumpiernika.pl), Gdańsk Kikötő (portgdansk.pl), Fehér Gólya Múzeum, Kłopot (mbb-klopot.pl)

Nyomtatta a Legra Sp. z o. o. www.drukarnialegra.pl 30–716 Krakkó Albatrosów utca 10c