Page 1

LENGYELEK ÉS NÉMETEK E g y pá rbe sz é d tör ténete

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 1


A kiadvány a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetségének a támogatásáyqaval készült.

A kiállítást rendezte: Lengyel Történeti Múzeum

www.25de.pl

Megrendelő: A Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma

Kurátor: dr hab. Waldemar Czachur, prof. UW

Kedves Olvasók, kedves Látogatók!

Installáció: Pracownia architektoniczna Sowa-Szenk, Danuta Błahut-Biegańska együttműködésével Fordítás: Kálmán Judit A Lengyelek és németek. Egy párbeszéd története kiállítás a Bátorság és megbékélés szabadtéri állandó kiállítás alapján jött létre. Ez a kiállítás a Świdnicétől nem messze fekvő Krzyżowában található, rendezője a Lengyel Történeti Múzeum a „Krzyżowa” az Európai Megértésért Alapítvánnyal együttműködve. A kiállítás a Megbékélési Mise 25. évfordulója alkalmából jött létre. A szabadtéri kiállítás kurátorai Waldemar Czachur és Kazimiera Wóycicki. A Bátorság és megbékélés társfinanszírozója a Kultúra és Nemzeti Örökség Minisztériuma volt.

Örülünk, hogy sikerült a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttműködésről kötött szerződés, röviden a német-lengyel jószomszédsági szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából bemutatnunk ezt a közös kiállítást. Ezzel a kiállítással két olyan ország példaértékű történelmét ünnepeljük, amelyek egy szörnyű háború és hosszú ideig tartó feszültség után ráléptek a kiengesztelődés és a jószomszédi viszony útjára, pontosabban visszatértek ezekhez az értékekhez, hiszen Lengyelországot és Németországot ezeréves közös történelem köti egymással össze. Az említett jószomszédsági szerződést 1991. június 17-én írta alá Bonnban Helmut Kohl szövetségi kancellár, Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, Jan Krzysztof Bielecki lengyel miniszterelnök és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter. Ez a jubileumi kiállítás meginvitál bennünket egy virtuális sétára, amely során bepillantást nyerhetünk a lengyel-német megbékélés folyamatába. A kiállítás ugyanakkor rámutat arra is, hogy fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy napjainkban mit lehet tenni a jószomszédi viszony és a békés együttélés érdekében, nem csak itt Európában, hanem az egész világon. Ez pedig felhívás, főleg a fiatalok számára, hiszen ők fogják továbbvinni ezt az üzenetet. Ebben az értelemben kívánunk Önöknek izgalmas perceket a kiállítás bejárása során.

Roman Kowalski,

A Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete 2 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Dr. Heinz-Peter Behr,

a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 3


25 éve írták alá a lengyel-német Jószomszédsági és baráti együttműködési szerződést.

E g y pá rbe sz éd tör ténete

1989 áttörő változásokat hozott Európában. Ezek legfőbb haszonélvezője Lengyelország és Németország volt. Lengyelország szabad lett, Németország pedig visszanyerte egységét. A Megbékélési Misére 1989. november 12-én került sor Krzyżowában Lengyelország első nem-kommunista miniszterelnökének, Taduesz Mazowieckinek, illetve Helmuth Kohl német kancellárnak a részvételével. A mise utat nyitott a Lengyelország és Németország között folytatandó konstruktív párbeszéd számára. 1990. november 14-én lehetőség nyílt a Lengyelország számára oly fontos határmegerősítési szerződés aláírására. Ezzel végleg lezárult az a legfontosabb, a II. világháborútól idáig vitatott kérdés Lengyelország és Németország között. 1991. június 17-én aláírták a Lengyel-német jószomszédsági és kölcsönös együttműködési szerződést, ami új szakaszt nyitott a lengyel-német kapcsolatok történetében. A szerződés kijelölte az együttműködés területeit és céljait, kezdve a biztonsági kérdésektől a politikán és a gazdaságon át a környezetvédelemig és az ifjúsági csereprogramokig. A szerződés mélyebb olvasata tanúsítványt jelent a súlyos történelmi múlt ellenére létező lengyel-német értékközösségről, ugyanakkor az eltérő érdekekről, a politikai és gazdasági potenciál különbségeiről is. 1991. VI.17. , Bonn. Jan Krzysztof Bielecki, Lengyelország miniszterelnöke és Helmuth Kohl német kancellár aláírták a lengyel-német jószomszédsági és baráti együttműködési szerződést.

A szerződés kompromisszum volt, ahol mindkét fél tudatosan döntött úgy, hogy megbízik a másikban, és írásban rögzíti a kölcsönös megértés – nem pedig a meg nem értés – területeit. Tadeusz Mazowiecki, Lengyelország első nem-kommunista miniszterelnöke.

Az európai egység megszilárdítja a lengyel-német kapcsolatokban megfigyelhető gyökeres fordulatot. Egyidejűleg ezen fordulat nélkül nem létezhetne a kontinens egysége. Krzysztof Skubiszewski, Lengyelország volt külügyminisztere.

Emlékezvén a szenvedéssel teli múltra a lengyel-német kapcsolatokat ezzel a szerződéssel a békés, szabad és igazságos, jószomszédsági és szoros partneri alapokon nyugvó együttműködést folytató Európa közös jövője felé vezető útra irányítjuk. Helmuth Kohl német kancellár.

A jószomszédsági szerződést történelmi felelősségtudat és a közös jövőért való felelősségvállalás hatja át. 4 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Hans-Dietrich Genscher, Németország volt külügyminisztere

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 5


Fotó: Julien Bryan

1939. szeptember 28-án sor került Lengyelország végső felosztására a III. Birodalom és a Szovjetunió között. A képen látható a kijelölt határ, továbbá Ribbentrop és Sztálin aláírása.

A II. világháború – történelem és emlékezet A háború első napjaitól kezdve a náci német megszálló politika olyan terrort vezetett be, és annyi embert gyilkolt le, amihez foghatót Európa addig sose látott. A háborús megmozdulások, a polgári lakosság és a hadifoglyok tervezett pusztítása révén, a kimerítő kényszermunka és a kényszerű kitelepítések következtében, a gettókban az élelmiszerhiány és az orvosi ellátás hiánya miatt a koncentrációs táborokban és munkatáborokban összességében kb. 5,6 millió lengyel állampolgár vesztette életét, akik több mint fele zsidó származású volt.

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Stutthof Auschwitz Kulmhof Treblinka Neuengamme GroSS-Rosen Bergen-Belsen Majdanek Hertogenbosch Natzweiler-Struthof Sobibor Belzec Birkenau Ryga-Kaiserwald Mittelbau-Dora

Németek által Gniezno közelében, Czerniejewóból elhajtott lengyelek. A Birodalomba beolvasztott lengyel területeken kb. 10 millió lengyel állampolgár lakott. A németek közülük több mint 1,5 milliót a Főkormányzóságba deportáltak, közvetlenül a Warta vidékéről pedig 670.000 embert vittek kényszermunkára a Birodalomba. A II. Lengyel Köztársaság kitelepített lakói helyére németeket hoztak az ország keleti területeiről.

1944. VIII.1. Kitör a varsói felkelés. Augusztus 5-7. között az SS és a rendőrség német osztagai nekiláttak a polgári lakosság lemészárlásának; körülbelül 65.000 férfivel, nővel és gyermekkel végeztek. Az illegalitásban működő Lengyel Földalatti Állam katonai formációjának, a Honi Hadseregnek a katonái a német megszállás és a szovjet dominancia ellen egymagukban kényszerültek szembeszállni a német csapatokkal. A varsói felkelés a földalatti mozgalmak legnagyobb fegyveres akciója volt a németek által megszállt Európában, és mint ilyen, a lengyelek méltóságért és szabadságért vívott küzdelmének szimbóluma lett.

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 7

Varsói Felkelés Múzeuma

6 |

Auschwitz II. (Birkenau), Belzec, Kulmhof, Sobibor, Treblinka – a német haláltáborok lettek a lengyel és európai zsidók megsemmisítésének legfőbb központjai. A lengyel keresztények mártíromságának ugyanakkor az alábbi koncentrációs táborok váltak a szimbólumaivá: Auschwitz, Dachau, Sachsenhausen, Buchenwald, Mauthausen, Flossenburg, Ravensbrück, Stutthof, Gross-Rosen, Majdanek és más táborok.

Palmiry – 1940-ben a Főkormányzóságban végrehajtott „Rendkívüli Pacifikációs Akció” (Akcja AB) keretében a németek agyonlőtték a lengyel politikai elit kb. 3500 képviselőjét.

A lengyel gyermekek germanizálására, illetve a lengyelek kitelepítésére irányuló legnagyobb akció 1942-43-ban zajlott le Zamość környékén az úgynevezett Generalplan Ost keretében. Körülbelül 200.000, a rassz kritériumainak megfelelő lengyel gyermeket germanizáltak. A képen Piotr Adamik és a húga látható 1942. novemberében. Nagyjából 1 évet töltöttek Kaliszban egy germanizációs táborban, majd Sankt Martinba kerültek egy német családhoz, akik számára olcsó munkaerőt jelentettek.

Wilhelm Holtfreter, Bundesarchiv

MSZ RFN (Auswaertiges Amt), Archiwum Polityczne

1939. IX.14. Varsó. A német repülőgépek bombázásainak nagyon gyakran a civil lakosság esett áldozatul. A képen Kazimiera Kostewicz látható testvére holtteste mellett. Anna éppen krumplit próbált szedni a családja számára.

1939. IX.1. Németország megtámadja Lengyelországot. Ezzel megkezdődik a II. világháború és egyben Lengyelország történelmének legtragikusabb fejezete. Szeptember 17-én, a Molotov-Ribbentrop paktum (ami Hitler és Sztálin paktuma volt) titkos jegyzőkönyvében foglaltakkal összhangban a II. Lengyel Köztársaság keleti területeire behatolt a Vörös Hadsereg. A megszállók felosztották egymás között Lengyelország területét. Lengyelország nyugati része a Német Birodalomhoz került, az ország központi részét pedig megszállták a németek, ez a terület lett a Főkormányzóság. 1941-ig a Német Birodalomhoz csatolt területekről kb. 420.000 lengyelt deportáltak a Főkormányzóságba. Ugyanakkor a Német Birodalomban végzendő kényszermunkára majdnem 3 millió lengyelt szállítottak. Lengyelország keleti része szovjet megszállás alá került. 1940-ben három hullámban a Szovjetunió hozzávetőleg 800.000 lengyelt deportált Szibériába.

1940. június 14. 728 lengyel politikai fogoly. Ők voltak az auschwitzi német koncentrációs tábor első lakói. Itt, illetve az auschwitz-birkenaui haláltáborban 1945-ig több mint egy millió ember veszti életét, köztük a legtöbb zsidó (kb. 1 millió), ezen belül lengyel állampolgárok, továbbá lengyel keresztények (kb. 75.000) és romák (kb. 21.000), illetve szovjet hadifoglyok.

NAC

EAST NEWS

Hitler, 1939. október 2.

Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány

Az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum archívuma, Oświęcim.

A Führer még egyszer szeretné kijelenteni, hogy a lengyeleknek mostantól csakis egy uruk lehet, és ez német lesz. Két uruk nem lehet, nem is szabad, hogy így legyen, ezért meg kell semmisíteni a lengyel értelmiségiek minden képviselőjét.


Archiwum Ilustracji Pruskiego Dziedzictwa Kultury

Tanítót mestert keresek hogy adná vissza szemem fülem hangom hogy megnevezzék újra a tárgyakat fogalmakat hogy elválasszák sötéttől a fényt. Tadeusz Różewicz: Megmenekült (részlet, Fodor András fordítása) Fotó: John Vachon

PAP/ Bogusław Lambach

Archiwum Federalne

A németek elhagyják házaikat és a városukat, Wrocław/Breslaut. 1944. júliusa és 1945. májusa között a Vörös Hadseregtől való rettegés miatt kb. 7,5 millió német menekült el az úgynevezett Régi Birodalom területéről és ment a III. Birodalomba. A meneküléshez, a háború utáni kényszer-kitelepítésekhez gyakran társultak traumatikus élmények, a vagyon elvesztése, megaláztatások, embertelen utazási körülmények, sőt halál. A háború befejeződését követően Lengyelországból 3,5-4 millió németet telepítettek ki.

Politikai tüntetés az 1960-as években az NSZK-ban. A vásznon a következő felirat olvasható: „Az Odera-Neisse határ elismerése bűncselekmény Németországgal szemben”.

Sztálin által Szibériába deportált lengyel családok 1945-ben, Lengyelországba való érkezésük pillanatában. Szilézia, Tengermellék, Varmia-Mazúria vidéke – ide került a II. Köztársaság keleti területeiről (többek között Wilnóból, Lwówból, Volhíniából) kényszerűen kitelepített 1,4 millió lengyel jelentős része. Nem volt lakásuk, nem volt vagyonuk, szállításuk katasztrofális higiéniai körülmények között történt. Számos olyan ember is letelepedett itt, akik szibériai száműzetésből, németországi kényszermunkából tértek vissza, de jöttek Lengyelország központi részéből is, többek között a lerombolt Varsóból. Traumatikus élményekkel, a német, szovjet terrorból. az ukrán nacionalisták gyilkosságaiból fakadóan gyakran családjuk elvesztésével a hátuk mögött fogtak neki két évtizeden keresztül merő bizonytalanságban az egykori német területeken életük újjáépítéséhez.

CDU és SPD választási plakátok az 1950-es évekből, amelyek Németország felosztásának és a keleti területek elvesztésének politikai el nem fogadására utalnak.

A lengyel-német barátságot hirdető NDK propaganda plakát 1951ből: „A német-lengyel barátság hozzájárul Európa békéjének fenntartásához.”

Propagandaplakát a kommunista Lengyelországból, mely az új nyugati határ és az úgynevezett Visszaszerzett Területek védelmének szükségszerűségéről szól.c

Kazimierz Wójcicki gyűjteményéből

Szczecin, 1945. A város, ahonnan kitelepítették a németeket, és ahova a keserves, háború utáni körülmények közepette keletről jött lengyelek telepedtek be. Nem tudni, hogy az Odera partján ül férfi német-e vagy lengyel.

Az otthon elvesztése: üresség és bizonytalanság

1945-ben a II. világháború befejeződése Európa nem minden országának hozta el a szabadságot és a szuverenitást. A kontinensnek majdnem a fele, beleértve Lengyelországot és Németország keleti részét, szovjet ellenőrzés alá került. Megkezdődött a hidegháború a Szovjetunió, a Szovjetunió alá rendelt közép-kelet-európai blokk és a demokratikus Nyugat között. Lengyelország és Nyugat-Németország egymással ellenséges blokkokba kerültek. Mindez lehetetlenné tette a nemzetek és vezetőik közötti nyílt párbeszédet. Hosszú időn keresztül a területi változások, az Odera és a Nysa mentén futó új lengyel-német határ jelentették a Lengyelország és Németország között zajló vita alapvető tárgyát. A lengyelek számára a háború olyan hihetetlen mártíromságot és megaláztatást jelentett, hogy egyszerűen megtagadták a németektől az egyenrangú bánásmódhoz való jogot. Ez fejeződött ki szimbolikusan abban a tényben, hogy a háborút követően a lengyel helyesírás szabályaival ellentétben a „német” nemzetiségnevet kis betűvel írták. Ráadásul Lengyelország elvesztette háború előtti területeinek 46%-át, benne a lengyel kultúra olyan történelmi központjaival, mint Lwów, vagy Wilno. Ráadásul sok lengyelnek olyan, akkoriban a németek által lakott területekre kellett áttelepednie, amelyeket a nagyhatalmak döntései alapján csatoltak Lengyelországhoz. A németek számára a lengyel határ nyugatra tolása egyet jelentett keleti területeik elvesztésével, ezen belül fontos német kulturális és gazdasági központokéval, mint Wrocław/Breslau, vagy Szczecin/Stettin, illetve a Szovjetunióhoz került Kalinyingrád/Königsberg. Ehhez járultak még a menekülők és a kitelepítettek traumatikus élményei. Mindez a Németország által kirobbantott, majd elvesztett háború következménye volt.

Ellenségesség és propaganda

1945.VIII.2. Lengyelország és Németország új határai. A potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak megerősítették a korábbi jaltai konferencia (1945.IV.4-11.) megállapodásait – Lengyelország határát nyugati irányban tolták el, a német lakosságot áttelepítették. Lengyelország és Németország nem vett részt a konferencián.

8 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

A kommunista Lengyel Népköztársaság és a Szovjetuniónak alárendelt NDK között a határ problémája hivatalosan nem létezett. A határmegállapodási egyezményt már 1950-ben aláírták Zgorzelecben. A lengyel-NDK kapcsolatokat a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte, annak ellenére, hogy a felek folytonosan a „bizalom határáról” beszéltek. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 9


Zbigniew Herbert: Kökény – részlet (Ford. Kálmán Judit)

Ossoliński nyomda

PAP/Adam Hawałej

Richard von Weizsäcker (1920–2015), jogász, politikus, Németország államfője (1984-1994).

A lehető legkeresztényibb és ugyanakkor nagyon emberi szellemben nyújtjuk felétek, az éppen befejeződő zsinat padjaiban ülők felé a kezünket, megbocsátunk és bocsánatot kérünk. – A lengyel püspökök levele a német püspökökhöz. 1965. november 16.

Az össznémet társadalmi kezdeményezés 1958-ban bontakozott ki az evangélikus egyház égisze alatt: a megbékélést keresték a német népirtás által érintett országokkal. Az akcióprogramnak az NDK-ban zajló megmozdulásai jelentették a lengyel-német párbeszéd kezdetét és egyben a kommunista rendszerrel szembeni ellenállást fejeztek ki. A mozgalom keretében Günter Särchen 1964-től többekkel együtt vezeklő zarándokutakat és táborokat szervezett német fiatalok számára Lengyelországban, magában az NDK-ban pedig a magdeburgi egyházkerület égisze alatt szemináriumokat tartott Lengyelországról. 1982-ben információs brosúrákat adott ki a lengyelországi Szolidaritás mozgalomról. Tevékenységét az NDK titkosrendőrsége (a Stasi) üldözte. A mozgalom szemináriumainak résztvevője volt többek között Ludwig Mehlhorn, aki kapcsolatba lépett a lengyel demokratikus ellenállással, németre fordította a Szolidaritás szakszervezet kiadványait, és azokat az NDK-ban szamizdatokban publikálta is. Az 1980-as években Kelet-Berlinben megszervezte a „lengyel szeminárium” filiáléját, ami Anna Morawska nevét viselte.

A Kiengesztelés Jelei keretében szervezett ökumenikus kerékpáros zarándoklat résztvevői Auschwitzban, 1965.

1966-ban készült propaganda plakát, ami szembeszáll a lengyel püspökök üzenetével (a plakát tartalmát németre is lefordították).

Waldemar Czachur gyűjteményéből

A párbeszéd lehetőségeinek keresése A lengyel püspököknek a német püspökökhöz intézett levelének utolsó oldala, többek között Stefan Wyszyński bíboros, Lengyelország prímásának, továbbá Karol Wojtyła krakkói metropolita, a későbbi II. János Pál pápának az aláírásával. Baráti tisztelettel fogadjuk a felénk kinyújtott kezeket. A béke istene a Regina Pacis nyomán vezessen minket úgy, hogy a gyűlölet makacssága soha többé ne válassza el kezeinket. – A német püspökök válasza. 1965. december 5.

Mindnyájunk számára magától értetődő lett, hogy a történelemre való visszapillantás nélkül, anélkül, hogy vissza ne térnénk a legsötétebb helyre, e megrázó tapasztalat nélkül nem lehet újra kezdeni. Archiwum Historyczne Archidiecezji Kolońskiej

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Az 1960-as években jelentkeztek az első olyan, gyakran az egyházhoz kapcsolódó körökből eredő kezdeményezések, melyek célja a lengyel-német közeledés volt. Lengyelországban ez a Katolikus Értelmiségi Körök (KIK) közegében zajlott, többek között Wrocławban, Varsóban és Krakkóban, továbbá a Tygodnik Powszechny, Znak, Więź folyóiratok vonzáskörében. Az NSZK-ban elsősorban a Bensbergi Kör és a Pax Christi vonzáskörében zajlott mindez, míg az NDK-ban a Kiengesztelés Jele akcióprogram képviselte ugyanezt. A megbékélés folyamatát a résztvevők nem kizárólag erkölcsi tettként értelmezték, mivel ebben látták az európai politikai változások feltételét is: Lengyelországnak a Szovjetuniótól való függetlenedését és a két Németország egyesülését.

A Kiengesztelés Jelei akcióprogram

„Megbocsátunk és bocsánatot kérünk”

10 |

Ludwig Mehlhorn (1950–2011), matematikus, jogvédő az NDK-ban

Katolicka Agencja Informacyjna

Bolesław Kominek bíboros (1903-1974), wrocławi metropolita. A II. világháborút követően nehéz feltételek mellett építi ki a hitéletet Szilézia opolei körzetében, ahol németek és keletről odaérkező lengyelek élnek egymás mellett. 1951ben a kommunista hatalom utasítására el kell hagynia az opolei körzetet. Wrocławba érsekként tér vissza. Átlátja mind Szilézia, mind a lengyel-német kapcsolatok történetét, ő kezdeményezi és dolgozza ki a lengyel püspököknek a német püspökökhöz intézett levelét 1965-ben.

Günter Särchen (1927–2004), katolikus szociálpedagógus, a keletnémet Kiengesztelés Jelei akcióprogram egyik megalapítója.

PAP/DPA

1965-ben a lengyel püspökök levelet intéztek a német püspöki karhoz, melyben a kiengesztelődés szükségszerűségéről esett szó. A „Megbocsájtunk és bocsánatot kérünk” a keresztény megbékélés és egyben a politikai előrelátás szellemében került megfogalmazásra. A lengyelországi kommunista propaganda a nemzeti érdekek állítólagos elárulása miatt könyörtelen támadást intézett a levél ellen. A levél tartalma ellentétben állt a hivatalos lengyel propagandával, ami hangsúlyozta, milyen jelentős fenyegetést jelent Lengyelország számára az NSZK. A német püspökök messzemenően kiábrándító módon válaszoltak, és levelükben nem támogatták az Odera-Nysa határt. A lengyel püspökök levele azonban mégiscsak a lengyel-német megbékélés folyamatának kezdetét jelentette.

Heimgard Mehlhorn gyűjteményéből

Elizabeth Gere-Särchen gyűjteményéből

Valakinek mégiscsak bátornak kell lennie Valakinek el kell kezdenie.

Friedrich Magirius, evangélikus teológus, ellenálló, sok éven keresztül a Kiegyezés Jelei mozgalom vezetője.

A lengyel püspököknek a német püspökökhöz intézett levele előtt néhány héttel az evangélikus egyház nyilvánosságra hozta a Keleti Memorandumot (1965. 10. 1.). Az írás alapvetően áttörte a nyugatnémet társadalomban élő tabut az Odera és Nysa mentén húzódó határral kapcsolatban. A memorandum szerint mind a németeknek, mind a lengyeleknek el kell ismerniük a hibájukat, továbbá feltétlenül józan és békés módon kell megoldani a határ kérdését. A memorandum egyik kezdeményezője Richard von Weizsäcker volt, az egykori Wehrmacht katona, aki részt vett a Lengyelország elleni támadásban, később pedig Németország államfője lett. Weizsäcker a II. világháború befejezésének 40. évfordulója alkalmából tartotta meg híres beszédét, melyben elítélte a németek háborús gaztetteit, május 8-át pedig Németország felszabadulásának nevezte. Az evangélikus egyház Keleti Memoranduma Nyugat-Németországban tüntetések sorozatát váltotta ki. A szerzőket azzal vádolták, hogy nem a saját feladatukkal foglalkoznak és megkérdőjelezik Németország érdekeit. A Memorandum tendenciózus dokumentum. Keresztény köntösbe burkolódzva, tudományos bevonatban arról igyekszik meggyőzni a németeket, hogy mondjanak le a keleti területekről, a jogtalan kitelepítések miatti kártérítésekről, és a bármi áron történő megbékélést hajszolják. – az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kitelepítettek Szövetsége egyik részlegének körlevele, Düsseldorf, 1966.I.6. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 11


Katolikus Értelmiségiek Klubja (KIK) Az 50-es évek végén létrejött szervezet világi katolikus köröket vonzott maga köré Lengyelországban. A püspöki kar levele által inspirálva többek között a németekkel szembeni bizalmatlanság megtörésén fáradoztak. A KIK tagjai szoros kapcsolatot tartottak fenn az NSZK és NDK világi és egyházi katolikus köreivel. A véleményváltás fontos fórumai voltak az alábbi lapok: Znak, Więź, Tygodnik Powszechny.

Marion Dönhoff (1909–2002), újságíró, a „Die Zeit” hetilap főszerkesztője. A háború alatt kapcsolatba lépett a Krzyżowa Kör néhány tagjával. A Vörös Hadsereg elől menekülve elhagyta Kelet-Poroszországban lévő házát. Ilyen módon elvesztette a hazáját. A „Die Zeit” hetilap főszerkesztőjeként írt Lengyelországról, a lengyel-német kapcsolatokról, támogatta Brandt keleti politikáját, a Lengyelországgal való megbékélést történelmi szükségszerűségnek tartotta.

Stanisław Stomma (1908–2005), jogász, publicista, a „Tygodnik Powszechny” köreihez kötődő politikus, a „Znak” képviselői csoportjának képviselője a sejmben. Ő volt az első lengyel, akit fogadott az NSZK államfője. 1980-ban kiadott Az ellenségesség fatalizmusa? című könyvében annak a véleményének adott hangot, miszerint a lengyel-német konfliktus mindkét nemzet érdekeit sérti.

A „Tygodnik Powszechny” archívumából

Ha a német nemzet (…)tudatában lesz a ténynek, hogy Lengyelország nélkül Európa nemcsak csonka lesz, hanem még sokkal inkább fenyegeti majd a keleti áradat, és ha ráébred, hogy Lengyelország szabadsága és függetlensége egyben saját biztonságának a feltétele, akkor végre létrejönnek az igazi megbékéléshez szükséges körülmények. – Aleksander Bregman, újságíró, az emigráns londoni „Dziennik Polski” főszerkesztője. Az idézet az Amióta a világ világ című könyvéből (1964.) származik.

Aleksander Jalosinski/FORUM

A lengyel emigráció A lengyel-német párbeszéd politikai gondolatainak megformálódásában lényeges szerepet játszott a párizsi „Kultura”, ami szembeszegült a kommunista propagandával és a „visszaszerzett területek” mítoszával, kritizálta a németek brutális kitelepítését, ám ugyanakkor a német határrevíziós kísérleteket is. 1981-ben Jan Józef Lipski Két haza, két hazafiság címmel fontos esszét publikált a „Kultura” folyóiratban, és ebben leszögezi, hogy a lengyel-német megbékélés alapja saját bűneink elismerése, és erre mindkét fél köteles.

Anna Morawska (1922–1972), katolikus publicista, tolmács. A „Tygodnik Powszechny” munkatársa. 1970ben Keresztény a III. Birodalomban címmel könyvet adott ki, melynek főhőse Dietrich Bonhoeffer német teológus és Hitlerellenes ellenzéki volt. Ez volt az első lengyel könyv, ami a kommunista propagandától eltérő német portréját vázolta fel. Más hasonló németek után kutatva a szerző azt a kérdést veti fel, mi volt az oka az emberiesség hanyatlásának a nemzeti szocializmus időszakában, mi volt az ellenállás lényege a leigázás időszakában, melybe beleértette a kommunizmust is.

PAP/DPA

Ezt a memorandumot az adott irányban folyó munka kezdetének tekintettük, nem pedig a végének. Így a memorandum aláíróinak és a velük hasonló módon gondolkodó embereknek tudniuk kell, hogy erkölcsi bátorságuk és politikai erőfeszítésük Lengyelországban igenis látható. – Tadeusz Mazowiecki, a „Więź” című havilap főszerkesztője.

Német újságírók és tudósítók A cenzúrázatlan NSZK sajtó tág teret kínált a Lengyelországról, a lengyel-német kapcsolatokról szóló vitáknak. Ebben hangsúlyozott szerepet játszottak a német média Lengyelországban dolgozó képviselői, akik támogatták a lengyel demokratikus ellenzéket, így pl. Ludwig Zimmerer vagy Hansjakob Stehle.

A negyedévenként megjelenő „Więź” archívumából

Elisabeth Seidler gyűjteményéből, fotó: Wolfgang Morell, Bonn.

Manfred Seidler (1922–2007), gimnáziumi tanár, a Bensberger Kreis lengyel bizottságának a szóvivője.

A Bensberger Kreis A Pax Christihez kapcsolódó nyugatnémet katolikus értelmiségiek köre, akik a 60-as években kezdeményezték a Lengyelországgal való kiegyezést. Ez a kör 1989-ig ébren tartotta a gondolatot, hogy szükség van a lengyel-német kiegyezésre. A Bensberger Kreis tagjai (1968) Walter Dirksszel és Eugen Kogonnal az élen a „Katolikus németek memoranduma a lengyel-német kérdésekről” címet viselő dokumentumban többek között arra tettek javaslatot, hogy a németek mondjanak le azon földterületek visszaköveteléséről, amelyek a II. világháborút követően Lengyelország határain belülre kerültek, távolítsák el a történelem tankönyvekből az ezen földterületekre vonatkozó revizionista információkat, továbbá feltétlenül részesüljenek kárpótlásban a lengyelországi német terror (1939-1945) áldozatai. A memorandum aláírói között ott volt Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa. A német társadalom különböző rétegei elsöprő kritikában részesítették a dokumentumot, többek között azért, mivel addigi passzivitásáért kritizálta a katolikus egyházat.

München érseke, Döpfner bíboros a „Znak” első delegációját fogadja az NSZK-ban. Az első sorban Jerzy Turowicz, Tadeusz Mazowiecki, Stanisław Stomma. Hátul, Mazowiecki jobb oldalán Mieczysław Pszon.

Lengyel Függetlenségi Megállapodás A lengyel demokratikus ellenzék szervezete, Zdzisław Najder (szül. 1930.) alapította a 70-es években. Tagjai a független és demokratikus Lengyelország, a szabad Ukrajna, Belorusszia és Litvánia, a németekkel való megbékélés mellett foglaltak állást. Lengyelország függetlensége visszaszerzésének nyomán új lehetőségek nyílnak Németország egyesülésére is. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy ez ellenérvnek tekinthető a függetlenségre való törekvés ügyében. Mi ezzel nem értünk egyet. - Ezt a felvetést 1978-ban fogalmazták meg a Lengyel Függetlenségi Megállapodás (PPN) tagjai.

12 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Irodalom Az ellenségesség és a meg nem értés áttörésének folyamatában nagy szerepet játszott az irodalom. A II.világháború után az első német könyv, amit lengyel nyelvre fordítottak, Heinrich Böll Ádám, hol voltál? című regénye volt 1957-ben. 1959-ben az NSZK-ban Karl Dedecius (1921-2016) válogatásában és fordításában megjelent egy lengyel költészeti antológia. Ez volt a háború után a lengyel irodalom első sikere Nyugat-Németországban. 1982-2000. között a Robert Bosch Alapítvány a „Lengyel Könyvtár” sorozatban 50 kötetnyi lengyel irodalmat adott ki német fordításban. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 13


Hermann Schreiber, a „Der Spiegel” hetilap újságírója.

PAP/Maciej Musiał

AFP/EAST NEWS

A megállapodás aláírása új feltételeket teremtett a Lengyelország és NSZK közötti együttműködéshez. 1972-ben létrejöttek a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok, továbbá az UNESCO égisze alatt létrehozták a mai napig működő Lengyel-Német Tankönyvbizottságot, aminek a célja iránymutatók kidolgozása volt a két ország történelem és földrajz könyvei számára. 1976. óta működik a Lengyel-Német Fórum is, a politika, a civil szervezetek, a tudomány és a kultúra képviselői rendszeresen találkoznak. Ebben az időszakban számos nyugatnémet városban lengyel-német baráti társaságok alakultak, ezek 1987-ben kiadták a „DIALOG” című lengyel-német folyóiratot, ami a mai napig megjelenik.

Bűn és felelősségvállalás

1970. XII.7. , Varsó. Willy Brandt és Józef Cyrankiewicz megállapodást ír alá a kölcsönös kapcsolatok normalizálásának alapjairól. A dokumentum kimondja az Odera és a łużycei Nysa mentén húzódó határ érinthetetlenségét.

Oder.Literarische Texte (az Oder szónak két jelentése van: az Odera folyó neve németül, illetve „vagy”) 1987-ben megjelent antológia címlapja, a kiadók: Michael Bartoszek, Ludwig Mehlhorn, Joachim Zeller. Az antológiában olyan lengyel és keletnémet szerzők szerepeltek, akiket nem volt szabad kiadni az NDK-ban.

A Lengyel Népköztársaságban a 70-es és 80-as években a „második nyilvánosság” keretében kiadott ellenzéki kiadványok.

Az 1970-es évek közepétől Lengyelországban kibontakozik a szervezett ellenzéki mozgalom. A különböző ellenzéki szervezetek, például a Munkásvédelmi Bizottság (KOR), az Emberi Jogi és Állampolgári Védelmi Mozgalom (ROPCiO), az Ifjú Lengyelország Mozgalma (RMP), a Lengyel Függetlenségi Megállapodás (PPN) kapcsolatban léptek a keleti blokk országainak ellenzéki szervezeteivel, beleértve az NDK-t is. 1980 nyarán sztrájkhullám tör ki, melynek következtében megalakul a „Szolidaritás” független önkormányzó szakszervezet, a keleti blokk első olyan demokratikus politikai tömegszervezete, amely független volt a kommunistáktól. A Lengyel Népköztársaság kommunista vezetése 1981. decemberében hadiállapotot vezet be, ami megfékezi a lengyel forradalmat és tíz évre blokkolja a politikai változások esélyét Lengyelországban és a régió más országaiban. Több mint 250.000 lengyel állampolgár, köztük a lengyel elit képviselői Nyugat-Európába emigrálnak.

Fotó: Bartosz Pietrzak / KARTA

Willy Brandt német kancellár első látogatása a háború utáni Lengyelországban, 1970. decemberében. Ekkor került sor a Lengyelország és Németország közötti kapcsolatok alapkérdéseit normalizáló megállapodás aláírására. Willy Brandt térdet hajtott a Gettó Hősei emlékmű előtt, mintegy beismerve, hogy Németország bűnösnek érzi magát a Holokauszt és más népirtások ügyében, melyekre a II. világháború idején került sor.

A „Der Spiegel” hetilap által végzett közvéleménykutatás eredménye: Térdet kellett-e hajtania Brandtnak? A megkérdezettek 48 %-a túlzásnak értékelte a gesztust, 40%-uk megfelelőnek, 1%-nak nem volt véleménye a kérdésről.

Willy Brandt gesztusa és a Lengyelországhoz fűződő kapcsolatok normalizálására vonatkozó dokumentum aláírása hatalmas vitákat váltott ki az NSZK-ban, különösen a Lengyelországból kitelepítettek köreiben. 1972. májusában a dokumentum ratifikálásával kapcsolatos vita komoly politikai harcot robbantott ki. Végül 248 képviselő szavazott igennel, 238 fő tartózkodott, és 10 fő szavazott nemmel. A Bundestag továbbá határozatot fogadott el arról, hogy a határok új vonalát végső soron csak az a Békeszerződés erősítheti meg, amelyet majd az egyesült Németország képviselői írnak alá.

MHP

Az térdel le, akit senki sem kényszerít erre, és azokért térdel, akiknek le kellene térdelniük, mégsem teszik meg ezt – mivel nem merik, nem tehetik, vagy képtelenek rá, vagy nem szedik össze a bátorságukat. Beismeri tehát azt a bűnt, ami őt magát nem terheli, és bocsánatot kér, amire önmagának nincs szüksége. Tehát Németországért hajtott térdet.

Jan Józef Lipski (1926–1991), újságíró, irodalomtörténész és kritikus. Az ő lakásában alakul meg 1976-ban a KOR.

Szolidaritás a szabadság felé vezető úton 1976-ban Gdańsk és Bréma Lengyelország és az NSZK háború utáni történetében először partneri alapokon nyugvó együttműködési szerződést írtak alá. Fotó: Erazm Ciołek

14 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

1978. október 16-án Karol Wojtyła lengyel bíborost választják meg pápának. Nagy meglepetést jelentett az egész keresztény világ számára, hogy a vasfüggöny mögül választottak pápát. A LEMP Politikai Bizottságát sokkolta a tény. 1979. júniusában II. János Pál pápa első zarándokútjára érkezik Lengyelországba. Varsóban elhangzott szentbeszédének szavai inspirációt jelentenek a „Szolidaritás” nagyarányú társadalmi mozgalmának kiépítése számára. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 15


Az 1989-es év jelentős geopolitikai változásokat hozott szerte a világban. A szovjet birodalom Európában megbukott. A központi tervezésű gazdaság csődbe jut, az emberek változásokat követelnek, szabadságot akarnak. Moszkva liberalizálja a vonzáskörében lévő államokkal szembeni politikáját. A Kerekasztalt és a június 4-i választásokat követően Lengyelországban beindul az átalakulás, megkezdődik a kommunizmus bukásának folyamata Közép-Kelet-Európa országaiban, köztük Kelet-Németországban.

A hadiállapot 1981-ben történt bevezetésére a nyugatnémet társadalom spontán segélyakciókkal reagált. A fényképen egy Lengyelországnak szánt csomaghalmot, illetve egy röplapot látunk az alábbi szöveggel: „A lengyel nemzet fájdalmas történelmének újabb sötét óráját éli át…”. Mindehhez a lengyel internáltaknak szánt (anyagi és erkölcsi) segítségnyújtásra való felhívás csatlakozott, amit a nyugatnémet társadalomhoz intéztek. Az akciót a Pax Christi mozgalom szervezte, a megmozdulás arca – a hadiállapot során internált – Tadeusz Mazowiecki és Władysław Bartoszewski lett; 1982. A német társadalom támogatásához képest a lengyel ellenzék disszonáns érzelmekkel fogadta a tényt, hogy Schmidt kancellár támogatta a hadiállapot bevezetését. Krzysztof Pawela /FORUM0

A „Szabadság és Béke Mozgalom” nevet viselő lengyel ellenzéki csoportosulás röpcédulája: tüntetésre szólít fel a berlini fal lerombolása érdekében. Władysław Bartoszewski gyűjteményéből

1987-es keltezésű emléktábla a wrocławi Szent Klemens Dworzak templomból, mely a 80-s évek eleje óta tartó szoros együttműködést volt hivatva megörökíteni a Dortmund-Aplerbeckben álló Szent Ewald plébániával.

Pomasz Sarnecki plakátja

Robert-Havemann-Gesellschaft e.V.

A lengyel zászló, amivel Roland Jahn járkált az NDK-beli Jénában, kifejezvén szolidaritását a hadiállapotban lévő Lengyelország polgáraival. Ezt követően letartóztatták „a nemzeti szimbólum megbecstelenítéséért”, és nem egészen két év börtönre ítélték. Egy másik akcióra is sor került a hadiállapot kapcsán az NDK-ban: 1981. decemberében a cottbusi börtön rabjai több napos éhségsztrájkot tartottak.

A „Szolidaritás” választási plakátja Gary Cooperrel a seriff szerepében, aki mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt a 1989. június 4-i választáson. A II. világháborút követően Lengyelországban ezek voltak az első, részben szabad választások a szejmbe és a reaktivált szenátusba. A „Szolidaritás” a kommunista vezetés legnagyobb meglepetésére szinte minden lehetséges mandátumot megszerzett.

Chris Niedenthal/FORUM

16 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

1989.IX.12., Tadeusz Mazowiecki, Lengyelország világháború utáni első nemkommunista miniszterelnöke kormányt alakít. A külügyminiszter Krzysztof Skubiszewski lesz.

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 17


NAF Dementi / „Emlékezet és Jövő” Központ

1989. nyarán az NDK-ban széleskörű ellenzéki mozgalom bontakozik ki. A Lipcsében hétfőnként megrendezett béke-imák ősztől tömegméretű rendszerellenes demonstrációkká duzzadnak, és ez kulminálódik 1989. XI. 9-én a berlini fal lerombolásában. 1989. szeptemberében megnyitják az osztrák-magyar határt, ekkor sok ezer NDK-s német menekül az NSZK budapesti, prágai és varsói nagykövetségein keresztül Nyugatra.

1989.XI.12., Krzyżowa. Az Alfons Nossol opolei püspök által celebrált Megbékélési Misén Tadeusz Mazowiecki és Helmut Kohl a béke jelét mutatják. A krzyżowai megbékélési misére három nappal a berlini fal leomlása után került sor. Napjainkban a két kormányfő gesztusát a lengyel-német megbékélés szimbólumának tekintjük.

1991-es közvéleménykutatás a lengyelek németekkel kapcsolatos szimpátiájáról és antipátiájáról, illetve a németek lengyelekkel kapcsolatos szimpátiájáról és antipátiájáról. A kutatások azt mutatják, hogy a lengyelek inkább pozitívan gondolnak a németekre, ugyanúgy, ahogy a kelet-németek a lengyelekre. A nyugatnémetek ugyanakkor inkább negatívan viszonyulnak a lengyelekhez.

Az 1989-es év új feltételeket teremtett a lengyel-német jószomszédi kapcsolatok kialakításához, a partneri viszonyrendszer megteremtéséhez Európában. Lengyelország és Németország érdekei egybeestek Európa Jalta utáni rendjének átformálását illetően. A társadalomban volt ugyan félelem a nagy Németországgal szemben, az Odera és Nysa mentén futó határ Kohl általi végső elismerése is elhúzódott, a lengyel politikai elit mégis támogatta a két Németország egyesülését. Németország támogatta Lengyelországot az átalakulás bonyolult folyamatában és Európát illető törekvéseiben. Ily módon Németország Lengyelország ügyeinek (NATO tagság felé vezető út, uniós tagság) legfontosabb európai szóvivőjévé vált.

„Der Spiegel” Peter Turnley/CORBIS/FOTOCHANNELS

Walter Hanel karikatúrája az Odera-Nysa határ elismerésének politikai kontextusát és a lengyel-német viszonyok ingatag állapotát mutatja be.

A lipcsei tüntetés résztvevői.

Walter Hanel, „Kölner Stadt-Anzeiger”, 1990

1989

1989-1991: fordulópont a kapcsolatokban

1990.XI.14., Varsó, Lengyelország és Németország külügyminiszterei, Krzysztof Skubiszewski és Hans-Dietrich Genscher aláírják a Lengyel Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti Szerződést az Odera és a łużycei Nysa mentén futó határ megerősítéséről.

1991. VI.17., Bonn, a lengyel-német jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés aláírása. Az aláírók: Jan Krzysztof Bielecki, Lengyelország miniszterelnöke és Helmuth Kohl német kancellár.

Sipa Press/EAST NEWS

18 |

PAP/Grzegorz Rogiński

PAP/Jan Morek

1989.XI.9., a berlini fal lebontása. A német egyesüléshez vezető út kezdete. 1991. végéig Közép-Kelet-Európa országainak többségében sikerült megdönteni a kommunista rendszert.

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 19


… A Szerződő Felek a kapcsolataikat a jószomszédsági viszony és a barátság szellemében alakítják. Minden területen békés és kölcsönös partneri viszonyon alapuló együttműködésre törekednek. Európa iránti felelősségük tudatában mindent elkövetnek annak érdekében, hogy mindkét nemzet vágyát megvalósítva tartós megértést és megbékélést érjenek el.…

AZ EMLÉKEZETEK NEHÉZ PÁRBESZÉDE

A XX. század 90-es éveinek második felét a lengyel-német viszony vonatkozásában úgy szokták jellemezni, mint „űr a megbékélést követően”, „megbékélés-giccs”, vagy a „lengyel-német közös ügyek különbségei”. Minél intenzívebbé vált a lengyel-német együttműködés, többek között Lengyelországnak az Európai Unióval való integrálódása kapcsán, annál inkább láthatóvá lettek a potenciális, vagy teljes mértékben reális konfliktusok és feszültségek. Mindkét ország új történelmi korszakba lépett, és gyakran okozott nehézséget számukra a másik fél megértése. Különösen észrevehető volt ez a történelemmel kapcsolatos viták során, az Egyesült Államokhoz, ezen belül az iraki háborúhoz fűződő viszonyban és az Oroszországhoz fűződő viszonyban, többek között az Északi Áramlat gázvezeték megvalósításában.

Wiesław Smętek, 1998

PAP/Ireneusz Mazur

Elsősorban a háború lengyel áldozatai előtt szeretnék fejet hajtani. Bocsánatot kérek tőlük mindazért, amit a német nemzet tett velük. – Roman Herzog, Németország államfője a Varsói Felkelés kitörésének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, Varsó, 1994. augusztus 1.

„Megbékélés-giccs” és új viták

1939. szeptember 1-e és annak következményei számunkra, németek számára mindig is a történelem részét fogják jelenteni, de nemcsak a múltat, nemcsak a történelmet, ami szégyenkezésre késztet minket, hanem egyben meg is erősíti akaratunkat, alkotmányos elkötelezettségünket, hogy az ös�szes szomszédunkkal és partnereinkkel egyetemben „az egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgáljuk a világbékét”. A lengyelek és németek e szellemben zajló közös munkálkodása szomszédokként, partnerekként és barátokként üdvözítő példa lehet:a történelem igenis meg tud minket tanítani valamire, csak meg kell értenünk a tanítását. – Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke 2014. szeptember 10-én, a Bundestag ünnepélyes ülésén, melyet a II. világháború kitörésének 75. évfordulója alkalmából rendeztek Bronisław Komorowski lengyel államfő részvételével. Walter Hanel

Nemzetünket a háború különösen nagymértékben sújtotta, megismertük a kényszerű kitelepítések tragédiáját, az ezzel kapcsolatos erőszakot, gyilkosságokat. Emlékezünk rá, hogy mindezek a német lakosság egy részét is érintették, és a tettesek között lengyelek is voltak. Szeretném nyíltan kimondani, hogy fájdalmat jelent számunkra a háború következtében szülőföldjüket elvesztő, ártatlan németek egyéni sorsa és szenvedése. – Władysław Bartoszewski, Lengyelország külügyminisztere, a II. világháború befejeződésének 50. évfordulója alkalmából, a Bundestag és Bundesrat különleges ülésén, Bonn, 1995. április 28.

Wiesław Smętek, 1998

A lengyel-német aszimmetriát, kölcsönös bizalmatlanságot, a megértés hiányát illusztráló karikatúrák.

A Lengyelország és Németország közötti, történelmi kérdésekben megnyilvánuló feszültség kifejezője volt a viharos vita, ami a Birodalom keleti területeiről „elüldözöttekkel” (ahogy a németek fogalmaztak), illetve a „kényszerű kitelepített” németekkel (ahogy a lengyelek fogalmaztak) kapcsolatos megemlékezésről szólt, továbbá érintette az esetleges kárpótlást az említett területeken odaveszett javakat illetően. Ezeket a kérdéseket nem szabályozta a Szerződés, és a későbbiekben számos konfliktust váltottak ki a lengyel-német dialógusban. Fontos szerepe volt a szövetségi kormány véleményének is, amely 2000-től következetesen elutasította az „elüldözöttek” követelését, ami arra irányult, hogy tegyék függővé Lengyelország és Csehország csatlakozását az EU-hoz a kitelepítést és a németek vagyonának elkobzását szankcionáló törvény visszavonásától. Vita robbant ki a berlini Elüldözés-ellenes Központ megnyitásáról is. Napjainkban Lengyelország érdeklődéssel figyeli, miképpen változik Németországban a II. világháborúval, illetve az elüldözöttekkel/ kényszerű kitelepítettekkel kapcsolatos emlékezet.

PAP

Władysław Bartoszewski professzor gyűjteményéből

JÓSZOMSZÉDSÁGI SZERZŐDÉS

20 |

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Itt, a Westerplattén én, Németország kancellárja felidézem azon lengyelek sorsát, akik a megsemmisítő német megszállás alatt szenvedtek (…). Fejet hajtok az áldozatok előtt. Tudjuk, hogy a gaztettet képtelenség visszacsinálni. Tudjuk, hogy a sebhelyek mindig is láthatóak lesznek, ám nekünk az a feladatunk, hogy felelősséget vállaljunk azért, ami történt. Európa éppen ebben a szellemben alakult át az erőszak és a terror kontinenséből a béke és a biztonság kontinensévé. – Angela Merkel, Németország kancellárja, a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából. A mai Németországnak nincs különösebb fogalma 1939. szeptemberéről, erről a náci propaganda gondoskodott. (…) A III. Birodalom elitje a Lengyelország elleni támadásban nem látta meg a háború kezdetét. A németek tudatában ezt a kezdetet a Szovjetunió elleni támadás, 1941. június 22. jelenti. Számos honfitársam úgy vélekedik, hogy akkor kezdődtek a tömeges gyilkosságok, a zsidók népirtása. Ez nem igaz. A Wehrmacht katonái, az Einsatzgruppen tagjai a lengyel határ átlépésétől fogva követtek el gyilkosságokat. Az 1939. szeptemberében elkövetett gyilkosságok a Holokauszt első lépcsőjét jelentettek. – Jochen Böhler, a jénai Friedrich Schiller egyetem történésze.

… törekedni kell a múlt fájdalmas fejezeteinek lezárására, és határozottan kapcsolódni kell Lengyelország és Németország sok évszázados történelmén belüli jó hagyományokhoz és a baráti egymás mellett éléshez…

Ha a németek minden kölcsönt, minden ifjúsági cserét, minden politikai cselekvést, ami Lengyelország és Németország között történik, a „megbékélés” jelszavának rendelnek alá, akkor az egészből giccs lesz. – Klaus Bachmann Nem lehet kibújni a múlt árnyékából az emlékezetről folytatott párbeszéd nélkül. A szomszéd és partner tisztelete kölcsönösséget követel: meghallgatást és megértést. – Anna Wolff-Powęska, a poznani Nyugati Intézet egykori igazgatója. Lengyelország nagyon fontos ügy a számunkra. Sajnos a viszonyunkban még sok a kihasználatlan lehetőség és nem utolsósorban szimmetria. A szomszéd iránti érdeklődés Németországban sokkal nagyobb arányú is lehetne. – Rita Süssmuth, CDU politikus, a német Bundestag egykori elnöke. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 21


Polsko-Niemiecka Współpraca Młodzieży

… meg vagyunk győződve róla, hogy a fiatal nemzedéknek különleges szerep jut a két állam és a két nemzet közötti kapcsolatok új szakaszának alakításában, a közöttük lévő kölcsönös bizalom kiépítésében… Elsősorban a fiatalok

„Lengyel-Német Megbékélés” alapítvány

A Lengyel-Német Ifjúsági Együttműködés és a nagyszámú elkötelezett „Jó szomszédok” mind-mind részt vállalnak abból, hogy az emberek megélhessék Európát. Lehet, hogy nem mindig alakul ki közöttük szoros kapcsolat, ám sokszor megesik, hogy azok, akik eddig ismeretlenek voltak egymás számára, barátokká lesznek, sőt néha – ahogy arról értesültem – életre szóló társakká. – Christian Wulff, volt német államfő a Lengyel-Német Ifjúsági Együttműködés 20. évfordulóján, Berlin.

A Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány önkéntese segít kitölteni a sachsenhauseni koncentrációs tábor egykori foglyának a www.straty.pl dokumentációs program kérdőívét, Varsó, 2010.

Segítségnyújtás a német bűntettek áldozatainak A német üldöztetés lengyelországi áldozatainak kárpótlását a Szerződés jogi okokból nem szabályozta, ugyanakkor ez erkölcsileg indokolt elvárások tárgyát képezte. Keresték a fontos kérdés politikai megoldását. 1991-ben létrehozták a „Lengyel-Német Megbékélés” Alapítványt, ami a szövetségi kormány nyújtotta anyagi eszközökből (500 millió márka) a 90-es években humanitárius segítséget nyújtott a német üldöztetés Lengyelországban élő áldozatainak. A 90-es évek végén bonyolult vita zajlott arról, hogy a nácizmus áldozatai nem részesülnek kielégítő mértékű kárpótlásban, ezért az említett összeget megnövelték azon cégek hozzájárulásaival, amelyek a II. világháború alatt a III. Birodalomban kényszermunka keretében foglalkoztattak lengyeleket (975,5 millió euro). Napjainkban, miután befejeződött a kárpótlások kifizetése, az Alapítvány továbbra is foglalkozik a II. világháború áldozatai emlékének ápolásával és gondozza a még életben lévő károsultakat.

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

2008. IX.4., Łubowice, kétnyelvű, lengyel-német útjelző tábla ünnepélyes leleplezése Opole körzetében.

Radłów Radlau Biskupice Bischdorf Kolonia Biskupska Friedrichswille Kościeliska Kostellitz Ligota Oleska Ellguth Nowe Karmonki Neu Karmunkau

A német kisebbség tagjai a Lengyel Köztársaságban, azaz azok a lengyel állampolgársággal rendelkező személyek, akik német származásúak, illetve a német nyelvhez, kultúrához és hagyományokhoz tartozónak vallják magukat, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban azok a német állampolgársággal rendelkező személyek, akik lengyel származásúak, vagy a lengyel nyelvhez, kultúrához, illetve hagyományokhoz tartozónak vallják magukat – jogosultak egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival közösen szabadon kifejezni, megőrizni és fejleszteni etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat, szándékuk ellen való bárminemű asszimiláció kísérlete nélkül. Joguk van teljes mértékben és hatékonyan élni az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal, bárminemű diszkrimináció nélkül, és a teljes jogegyenlőség körülményei között. Lengyelek Németországban, németek Lengyelországban A Szerződés a Lengyelországban élő német kisebbség, illetve a Németországban élő lengyel kisebbség számára garantálta az oktatási, vallási és kulturális szervezetek támogatását, melyek célja saját közegük integrálása volt, továbbá az anyanyelv oktatását a partnerországban. A kötelezettségek egy részét a felek teljesítették, többek között Berlinben megalakult a Polonia Iroda, de a Szerződés e pontjának teljes megvalósítása a német kormány részéről még várat magára. Lengyelország dolgozik a Szerződésben foglaltak teljes mértékű megvalósításán.

Psurów Psurow Stare Karmonki Alt Karmunkau Sternalice Sternalitz

R.Romaniec/Deutsche Welle

22 |

A különböző jellegű kényszermunkákért járó kárpótlás kérdésének megoldása le kell zárja Németország és Lengyelország történelmének tragikus fejezetét, meg kell szilárdítsa jó kapcsolatainkat, és hozzá kell járulnia azok fejlődéséhez. – Jerzy Buzek, a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke a „Lengyel-Német Megbékélés” alapítvány tanácsának ünnepélyes ülésszakán, 2000. július 14.

PAP/Andrzej Grygiel

A Szerződés alapján megalakult a Lengyel-Német Ifjúsági Együttműködés (PNWM) nemzetközi szervezet, ami a lengyel-német ifjúsági cserét támogatta. A PNWM a diákcserétől kezdve a kulturális és történelmi projekteken át a sportrendezvényekig évente kb. 3000 ifjúsági projektet finanszíroz. A PNWM támogatásának köszönhetően eddig közel 70.000 projektet sikerült megvalósítani, 2,7 millió fő részvételével.

Az opolei és sziléziai vajdaság 359 községében, ott ahol német kisebbség is lakik, találunk kétnyelvű táblákat. Lengyelországban a német kisebbség jelenleg legnagyobb szervezete a Németek Társadalmi-Kulturális Társasága az opolei vajdaság körzetében. A szervezet 1991 óta állít jelölteket a parlamenti választásokon a „német kisebbség” választási bizottságának listáján. A nemzeti kisebbségi választási bizottságot országos szinten nem köti az 5%-os választási küszöb. Ebben a körzetben a német nyelvet második nyelvként 22 község iskoláiban ajánlják. Fontos tudományos-kulturális intézménynek számít az Opoléban és Gliwicében működő Lengyel-Német Együttműködés Háza, melynek célja a lengyelországi német kisebbségre vonatkozó ismeretek elmélyítése.

Wichrów Wichrau

A bochumi Lengyel Ház a Németországi Lengyelek Szövetségének tulajdona. A „Rodło” a legrégebbi németországi lengyel szervezet, aminek az égisze alatt szerveződik a lengyel kisebbség múzeuma, ahol történeti kutatásokat is folytatnak majd. Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 23


… ne feledjük a lengyel és a német nemzet hihetetlen arányú hozzájárulását a közös európai kulturális örökséghez, továbbá egymás kultúrájának évszázadok óta tartó kölcsönös gazdagítását, továbbá a kulturális csere jelentőségét, amely hozzásegít a két nemzet kölcsönös megértéséhez és közeledéséhez…

Az 1989-es krzyżowai Megbékélési Misét követően Mazowiecki államfő és Kohl kancellár úgy döntöttek, hogy Krzyżowában lengyel-német ifjúsági találkozóhelyet hoznak létre. 1990-ben a wrocławi katolikus Értelmiségiek Klubja létrehozta a „Krzyżowa” az Európai Megértésért alapítványt, 1998. június 11-én pedig Jerzy Buzek és Helmut Kohl, a két ország kormányfője megnyitotta Krzyżowában az Ifjúsági Találkozók Nemzetközi Házát. MHP

Lengyel történelemmel, irodalommal és társadalommal foglalkozó didaktikai anyagok a német iskolák számára. Kiadójuk a darmstadti Deutsches Polen-Institut. Az Intézetet Karl Dedecius (1921-2016), a remek fordító, a lengyel irodalom németországi népszerűsítője, a lengyel-német megbékélés támogatója alapította. Az Intézet tevékenysége lényegi módon járul hozzá a lengyel történelem, irodalom és politikai kultúra Németországon belüli jobb megismeréséhez.

Krzyżowa – a lengyel-német megbékélés élő szimbóluma

2014.XI.20., Krzyżowa. A Megbékélési Mise 25. évfordulója alkalmából Ewa Kopacz, Lengyelország miniszterelnöke és Angela Merkel, Németország kancellárja megnyitották a „Bátorság és megbékélés” kiállítást. A kiállítás labirintus formájú, ami a lengyel-német múlt II. világháború alatti, illetve azt követő tragikus történetét szimbolizálja és egy nyílt megbékélési fórummal (a találkozás és párbeszéd fórumával) zárul. A kiállítás rámutat, hogy a párbeszéd felé vezető úton az első lépéseket olyan egyének teszik meg, akik a közös jó mellett állva megfelelő civil bátorsággal és állampolgári felelősségtudattal rendelkeznek. A megbékélés ösvényére lépés azt követeli tőlünk, hogy dolgozzunk az emlékezetünkön, a másik fél történelmi érzékenységének megértése pedig nem megosztó hatású lesz, hanem közelebb hoz minket egymáshoz.

Kulturális és tudományos csere

A Deutsches Polen-Institut Darmstadtban

A Lengyelország és Németország közötti tudományos és kulturális csere a lengyel-német közeledés lényeges alapeleme. A Németországban működő Lengyel Intézetek, illetve a lengyelországi Goethe Intézetek hozzájárulnak mindkét ország kultúrájának jobb megismeréséhez. A lengyel-német tudományos csere politikai szempontból is fontos eleme az Odera menti Frankfurtban lévő Viadrina Egyetem és a słubicei Collegium Polonicum. Az Odera menti Frankfurtban 2008-ban alakult meg a Lengyel-Német Alapítvány a Tudományért.

Best film

Świat mozi

Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány

A plakát a „Wróżby kumaka” című lengyel-német koprodukcióhoz (2005., rendező Robert Gliński), illetve a „Strajk” című alkotáshoz készült (2006., Volker Schlöndorf). Az előbbi főszereplői Krystyna Janda és Matthias Habich voltak. A film Günter Grass Unkenrufe – Zeit der Versöhnung című regénye alapján készült. Az utóbbi film a Szolidaritásról és Anna Walentynowiczról szól, akit Katharina Thalbach alakított.

MHP

A lengyel-német párbeszéd egyik, példa nélküli megoldását testesíti meg az 1991-ben Varsóban megalapított Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány (FWPN). 1975-ben Lengyelország hitelt vett fel. Az ezzel kapcsolatos tartozások 1989-re az NSZK vonatkozásában 570 millió márkára rúgtak. A felek megállapodtak abban, hogy a tartozás egy részét elengedik, a fennmaradó részt pedig az Alapítvány tevékenységére kell fordítani. Az FWPN tevékenységének első éveiben oktatási, tudományos, ökológiai, infrastrukturális, műemlékvédelmi, egészségügyi és kulturális projekteket támogatott. 2015-ig az FWPN összességében 15.000 lengyel-német kezdeményezést finanszírozott. Az Alapítvány egyik kiemelt projektjét a rendszeresen megszervezett Lengyel-Német Médianapok jelentik.

A nagyszabású lengyel-német projektet a Lengyel Tudományos Akadémia Történelmi Kutatóközpontja koordinálta Berlinben. A projekt gyümölcse a társadalomtudományok terén négy kötet lett, ezek a lengyel-német emlékhelyekkel foglalkoznak. Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány

A Lengyel Tudományos Akadémia Történelmi Kutatóközpontja Berlinben

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány

Paweł Kula/PAP

24 |

2006.V.18. Lengyelország és Németország államfői ünnepélyesen megnyitják Varsóban az 51. Nemzetközi Könyvvásárt, ahol a díszvendég Németország . Ugyanezen a napon került sor a Nemzeti Filharmonikusok épületében a müncheni filharmonikus zenekar fellépésére Krzysztof Penderecki vezényletével a 2005-2006-os Lengyel-Német Év befejezése alkalmából.

2013, Wrocław. A lengyel-német újságírói díj győzteseinek díjátadója a Lengyel-Német Médianap alkalmából, amelyet minden évben felváltva rendeznek meg Lengyelország és Németország határ menti régiójában, a Robert Bosch Alapítvány, illetve a Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány közös szervezésében

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 25


A lengyel-német szomszédság hatalmas sikerének tekinthető a nagyszámú és változatos partnerségi kapcsolat a különböző lengyel és német városok, régiók, intézmények között. Több mint 600 lengyel és német város áll partneri kapcsolatban egymással, a határterületeken négy eurórégió jött létre. Az Odera Partnerség a lengyel-német szomszédság és partneri kapcsolat fontos és tartós eleme. A folyamatban fontos szerepet játszanak a Szerződés alapján létrehívott, a regionális és határterületi együttműködéssel foglalkozó Lengyel-Német Kormányközi Bizottság javaslatai. A lengyel-német határ menti kapcsolatok fontos kihívását jelenti a határon áthaladó vasúti kapcsolatos folyamatos javítása, a lengyel-német oktatási együttműködés kibővítése, megállapodás abban, hogy miképpen lehetne kölcsönösen javítani a lengyel-német határ menti vizek helyzetét.

… tudatában vagyunk annak, milyen jelentőséggel bír a két állam jövőbeli kapcsolatára nézve a Német Szövetségi Köztársaság tagsága az Európai Közösségben, illetve annak, hogy a Lengyel Köztársaság milyen politikai és gazdasági szálak révén kapcsolódik ehhez a Közösséghez…

PAP/Marcin Bielecki

… tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági együttműködés a szilárd és tartós alapokon nyugvó, széleskörű kétoldali kapcsolatok fejlődésének, a fejlődésbeli különbségek csökkentésének, a két állam és nemzet közötti bizalom megerősítésének elengedhetetlen tényezője, szeretnénk kifejezni azon akaratunkat, hogy ezt az együttműködést a jövőben lényegi módon el kell mélyíteni és bővíteni…

A lengyel-német határterület: a közös cselekvési tér

2015.III.21., Szczecin. Az „Új irány a Hadtest számára katonai díszszemlével kezdetét vette az Észak-Keleti Soknemzetiségű Hadtest. átalakítása alacsony harckészültségi fokú egységből magas harckészültségi fokú egységgé. A hadtestben jelenleg 18 állam katonái képviseltetik magukat.

Közös biztonság és védelem

Gazdaság

Porajów-Zittau, 2007.XII.21. A lengyel-német határ szimbolikus megnyitása a lengyel. német, cseh kormányfő, illetve az Európai Unió képviselőinek jelenlétében. Lengyelország ekkor lett a schengeni egyezmény tagja.

Európa Lengyelország nélkül nem Európa – Johannes Rau német államfő Lengyelország Európai Unióba való belépése kapcsán a szejm és a szenátus ünnepi ülésén, 2004.IV.30. PAP/Andrzej Rybczyński

Az 1989-es politikai fordulat lényeges hatást gyakorolt a Lengyelország és Németország közötti gazdasági kapcsolatokra. Lengyelország számára Németország a legfontosabb kereskedelmi partner volt, és ma is az. Az utóbbi években Lengyelország is bekerült Németország tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közé, ami a 90es évek kezdetéhez képest komoly fejlődést jelent – Lengyelország akkor a 30. helyet foglalta el. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fonódását példázzák a kölcsönös, közvetlen külföldi beruházások is. Németország a legjelentősebb külföldi beruházó Lengyelországban, és évről évre nő a lengyel beruházások aránya Németországban is. E területen fontos partnert jelentenek az alábbi intézmények: Lengyel-német Ipari-kereskedelmi Kamara, Külföldi Beruházások Információk Lengyel Ügynöksége. Itt kell említenünk az alábbi kezdeményezéseket is: lengyel-német gazdasági fórumok, lengyel-német vasúti vagy energetikai csúcstalálkozó.

Forrás: Instytut Spraw Publicznych, 2013.

németek elfogadása a lengyelek által

munkatárs

77%

80%

76% 78%

PAP/Marcin Bielecki

49%

2015.VIII.13., Szczecin. Az Észak-Keleti Soknemzetiségű Hadtest addigi parancsnoka, Bogusław Samol altábornagy ünnepélyes keretek között átadja a parancsnokságot Manfred Hoffman tábornoknak.

80%

57% 53%

PAP

PAP/Lech Muszyński

PAP

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

84%

62%

főnök

26 |

83%

74%

barát

… nagy jelentőséget tulajdonítunk az egyes régiók, városok, községek és más területi egységek közötti, partneri alapon nyugvó együttműködésnek, különös tekintettel a határvidéki területekre…

84%

79%

állampolgár

vő vagy meny

Włodzimierz Cimoszewicz és Joschka Fischer, Lengyelország, illetve Németország külügyminiszterei az Odera menti Franfurtot és Ślubicét összekötő hídon, 2004. május 1.

lengyelek elfogadása a németek által

lakos

Az elmúlt évtizedek során gyökeresen megváltozott az élet a lengyel-német határ mentén. A lengyelek és a németek mindkét irányban dinamikusan változtatják a helyüket, élnek az egyre jobb, közös infrastrukturális lehetőségekkel, igénybe veszik a határ menti egészségügyi intézményeket. Az iskolák közös képzési programok szerint dolgoznak, a felsőoktatási intézményeknek közös kutatási programjaik vannak. Ha azonban tartósan szeretnénk felgyorsítani az Odera mindkét oldalán fekvő területek gazdasági fejlődését, el kell érnünk, hogy a folyó ne válasszon el minket, hanem lehetőséget teremtsen az üzleti élet képviselőinek, a rendelkezésre álló lehetőségeknek, az embereknek a közeledésére. A folyó mindkét oldalán található területeket magába foglaló Odera Partnerség keretet próbál teremteni a további fejlődéshez. – Olgierd Geblewicz, a nyugat-pomerániai vajdaság vezetője.

Mindkét állam hadseregei mélyreható reformokon mennek keresztül. a fő problémát azonban az jelenti, hogy az európai tagállamok eddig még nem dolgozták ki a közös biztonsági kultúra alapjait és renacionalizálják kül- és biztonságpolitikájukat. – Krzysztof Miszczak, a Kereskedelmi Főiskola professzora, a Lengyel-Német Együttműködési Alapítvány igazgatója.

Németek elfogadása a lengyelek által, illetve lengyelek elfogadása a németek által különböző társadalmi szerepekben 2013-ban.

szomszéd

2007.XII.20., Świecko. A határőrség, rendőrség és a vámhivatal Lengyel-Német Együttműködési Központjának megnyitása. Lengyel és német rendőrök és vámosok munka közben.

A lengyel-német védelmi együttműködés történelmi okokból mindkét oldalon némi távolságtartást eredményezett. Ezt le kellett győzni. Ezért nem lengyel-német, hanem lengyel-német-dán hadtestet hívtak életre a 90-es évek végén, ebből bontakozott ki a későbbiekben az Észak-Keleti Soknemzetiségű Hadtest. 2007-2013. között a hadtest katonái az ISAF misszió keretében Afganisztánban tartózkodtak.

Lengyelország, Németország és az Európai Unió 1989. után a lengyel külpolitika célja az „Európába való visszatérés” volt. Ez elsősorban abban a meggyőződésben nyert kifejeződést, hogy Lengyelország kulcsfontosságú partnere Németország – a nyugati szomszéd, ami fontos szerepet játszik a világ politikai és gazdasági életében. Németország számára is fontos volt, hogy stabil és demokratikus keleti szomszédja legyen. Ebben nyert kifejeződést a lengyel-német érdekközösség. A németek – a közvélemény aggodalma ellenére – támogatták a lengyel kormányokat az európai struktúrák felé vezető úton, mivel ebben gazdasági érdeket is láttak. Lengyelország 1999ben a NATO, 2004-ben pedig az Európai Unió tagja lett.

… (a Felek) kooperatív biztonsági struktúrák kidolgozása révén hozzájárulnak Európa békéjének megszilárdításához…

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 27


Michael Kappeler, PAP/DPA

Miután Lengyelország az Európai Unió tagja lett, ez mind Lengyelországtól, mind Németországtól új szabályok keresését kívánta meg mind a párbeszéd, mind az együttműködés terén. Mindez időnként politikai feszültségekhez vezetett Varsó és Berlin között. jelenleg az Európai Unión belül a lengyel-német együttműködés egyik legfontosabb területe a szomszédsági politika keleti dimenziója, főképpen Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját követően.

Beata Szydło, Ministerpräsidentin der Republik Polen

Das 25. Jubiläum des Nachbarschaftsvertrages und die damit verbundenen guten Beziehungen sind der beste Beweis dafür, dass der Weg, den wir eingeschlagen haben, ein guter Weg für das polnische und das deutsche Volk ist. Diese Zusammenarbeit und das gute Verhältnis wollen wir aufrechterhalten, weiterentwickeln und vertiefen.

Die Beziehungen zwischen Deutschen und Polen sind ein Seismograph für Europa. Beide müssen lernen, sich in die Denkweise und Interessenlage der anderen Seite zu versetzen. Deutschland darf auf den Nachbarn nicht herabschauen und sich leichtfertig über dessen Interessen hinwegsetzen. Polen wiederum sollte sich nicht reflexartig abkapseln, sondern konstruktiv und zuversichtlich die Zusammenarbeit mit Deutschland suchen.

LENGYELEK és NÉMETEK, Egy párbeszéd története

Adam Krzemiński, Publizist der POLITYKA

28 |

Joachim Gauck német államfő a Westerplattén, a Lengyelország ellen intézett német támadás 75. évfordulóján.

Ich habe den Eindruck, dass die Freude überwiegt, dass wir auf 25 Jahre gute Beziehungen zurückblicken können. Aber natürlich müssen wir uns auch immer wieder überlegen: Wie kommen wir voran?

Senki sem kételkedhet abban, hogy Lengyelország és Németország vállvetve tart ugyanazon cél felé. Közösen vállaljuk a hangsúlyozott felelősséget, ami ránk hárult a szomszédunkban zajló konfliktus miatt. Megtesszük a megfelelő lépéseket, és a békés megoldások mellett foglalunk állást.

Bundeskanzlerin Angela Merkel

Michael Kappeler, PAP/DPA

2016.II.12., Berlin. Beata Szydło miniszterelnök asszony és Angela Merkel, Németország kancellárja a berlini találkozásukat követő sajtókonferencián. A találkozón többek között a migrációs válságról, a jószomszédsági szerződés aláírásának 25. évfordulója kapcsán pedig a kölcsönös kapcsolatokról esett szó.

Polens Beitritt zur Europäischen Union verlangte von Polen und Deutschland erneut eine Suche nach den gemeinsamen Regeln für den Dialog und Feldern der Zusammenarbeit. Das erzeugte zuweilen Spannungen auf politischer Ebene zwischen Berlin und Warschau. Derzeit ist die Östliche Nachbarschaftspolitik, insbesondere nach der russischen Aggression gegen die Ukraine, eine der wichtigsten Bereiche der deutsch-polnischen Zusammenarbeit in der EU.

Angela Merkel, Németország kancellárja

Adam Krzemiński, a Polityka című lap újságírója. 12. Februar 2016, Ministerpräsidentin der Republik Polen Beata Szydło und Bundeskanzlerin Angela Merkel während der Pressekonferenz nach ihrem Treffen in Berlin. Sie sprachen u. a. über die Migrationskrise und die bilateralen Beziehungen im Zusammenhang mit dem 25. Jahrestag des Nachbarschaftsvertrages.

Az a benyomásom, hogy ha a jó kapcsolatok 25 évére visszatekintünk, túlsúlyban van az öröm. Ám természetesen folyamatosan töprengenünk kell azon: Miképpen haladjunk tovább előre?

A német-lengyel viszony Európa szeizmográfja. Mindkét nemzetnek meg kell tanulnia beleérezni magát a másik fél gondolkodásmódjába, érdekeibe. A németek nem kezelhetik le a szomszédjukat, nem kerülhetik meg könnyedén annak érdekeit. Lengyelországnak pedig nem szabad reflexszerűen magába zárkóznia, hanem konstruktív, bizalommal teli módon keresnie kell a németekkel való együttműködés lehetőségét.

Niemand sollte daran zweifeln: Deutsche und Polen stehen beieinander und ziehen am selben Strang. Gemeinsam nehmen wir die besondere Verantwortung an, die uns mit den Konflikten in unserer Nachbarschaft zugewachsen ist. Wir handeln entsprechend und engagieren uns für friedliche Lösungen.

Beata Szydło, a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke

Bundespräsident Joachim Gauck, auf der Westerplatte während der Feierlichkeiten zum 75. Jahrestag des deutschen Überfalls auf Polen

A jószomszédsági viszonyra vonatkozó szerződés aláírásának 25. évfordulója kapcsán, a jó kapcsolatokat látva elmondhatjuk, hogy ezek fényesen bizonyítják: mind a lengyel, mind a német nemzetre nézve jó úton haladunk. Az együttműködést, a jó kapcsolatokat szeretnénk megtartani, fejleszteni és elmélyíteni.

Polen und Deutsche, Geschichten eines Dialogs

| 29

LENGYELEK ÉS NÉMETEK - egy párbeszéd tör ténete  

Örülünk, hogy sikerült a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttmű...

LENGYELEK ÉS NÉMETEK - egy párbeszéd tör ténete  

Örülünk, hogy sikerült a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttmű...

Advertisement