966 A kereszténység felvétele – a lengyel államiság hajnalán

966 A kereszténység felvétele LENGYELORSZÁG GYÖKEREI A kiállítás szerzői: Adam Bąkowski, Łukasz Kaczmarek Illusztráció, grafikai tervezés: Jarosław Gryguć Szakmai felügyelet: prof. dr hab. Jerzy Strzelczyk Szervező: A Lengyel Államiság Kezdeteinek Múzeuma, Gniezno www.muzeumgniezno.pl Magyar forditás: Kellermann Viktoria KÉSZÜLT AZ NCK – CHRZEST 966 PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL.

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 1

2016.09.23. 13:59:29

Lengyelország és szomszédai a X. század derekán Az Odera és a Visztula medencéjében fekvő területeket a lengyel állam létrejöttekor számos szláv törzs népesítette be. A polánok, élükön a Piast nemzetségből származó vezetőikkel, Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) központjában éltek. A dinasztia uralkodása alatt kezdődött meg terjeszkedésük, melynek köszönhetően a X. század során létrejött a lengyel állam.

A X. század ’60-as éveiben tűnt fel I. Mieszko, a nemzetség első történelmi vezetője. Lengyelország Mieszko uralkodása végén érvényes határait a Dagome iudex címet viselő forrásból ismerjük.

A X. század ’60-as éveiben Lengyelország nyugat felől a Szász-dinasztia Ottóinak uralma alatt álló területekkel volt határos. Az általuk kormányzott Német Császárság volt a kora középkori latin Európa legjelentősebb állama. A császári cím elsőbbséget biztosított Ottónak és leszármazottainak Európa uralkodói között, Németország hatalma pedig lehetővé tette, hogy uralmuk alá vonják a szomszédos országokat.

Polábiát, vagyis az Elba és Odera között fekvő területet számos szláv törzs népesítette be. A Császárság változó sikerrel próbálta rájuk kényszeríteni uralmát és a kereszténységet. A legjelentősebb erőkkel az Elba vidékének északi részén élő, pogány vallású vilcek rendelkeztek.

A X. század közepén Kis-Lengyelország (Małopolska) és Szilézia Csehországhoz tartozott, melyet az évtizedek óta keresztény Přemysl-ház kormányzott. A csehek ugyanakkor kénytelenek voltak elismerni a német császárok uralmát.

A Kárpát-medence területét a IX. század végén nomád magyar törzsek foglalták el. Idővel felhagytak a szomszédos országokkal szembeni betörésekkel és saját államot alapítottak, I. Szent István uralkodása idején felvéve a latin rítusú kereszténységet is.

Keleten Kijev volt a Ruszokat benépesítő szlávok jelentős erővel bíró államának központja. A keleti kereszténység hatása Bizánc felől érvényesült; ennek köszönhető, hogy I. Vlagyimir 988-ban keresztény hitre tért.

03

Hol éltek szlávok a kora középkorban?

A Piastok uralmának újabb és újabb térségekre történő kiterjesztését a Lengyelország területén található földvárrendszer átépítését megvizsgálva követhetjük nyomon.

A legfontosabbak közülük - Gniezno, Poznań, Giecz, Ostrów Lednicki és Grzybowo – a X. század első évtizedeiben épültek Gniezno, az első Piastok államának központja környékén. Itt töltötte idejét leggyakrabban az országában utazó fejedelem és udvartartása, ezek a várak jelentették a fiatal lengyel állam közigazgatási, majd a kereszténység felvételét követően egyúttal egyházi központjait is. A jellegzetes Piast-várak idővel Lengyelország újabb és újabb területein jelentek meg, jelezve, hogy a nagy-lengyelországi dinasztia vette át felettük az uralmat.

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 2

2

2016.09.23. 13:59:33

06

A földvár védsánca és a vaddisznófejjel díszített gerenda – a műemlék leírása

A gnieznói védsánc egyik gerendáját faragott vaddisznó- vagy bárányfejjel díszítették. A védsánc elemének ilyesfajta kialakítása minden bizonnyal mágikus-védelmi funkciót szolgált. A fát, amelyből a gerendát faragták, 1000 körül vághatták ki.

04

Hogyan jöttek létre a Lengyelországgal szomszédos szláv államok?

A földvár védsánccal körbevett, kora középkori településforma.

A földsánc fa-, leggyakrabban tölgygerendákból összeállított, homok és agyag keverékével feltöltött, bonyolult szerkezetű építmény volt, melynek magassága elérte a 10-12 métert. Megépítése óriási mennyiségű nyersanyagot (elsősorban fát), valamint jelentős számú munkaerőt, illetve komoly szervezési gyakorlatot igényelt. Gniezno vagy Poznań hatalmas erődítményei a Piast uralkodók hatalmáról árulkodnak, akik képesek voltak ilyen jelentős erőfeszítést igénylő konstrukciókat emeltetni. A nagy-lengyelországi földvárak védsáncainak megépítéséhez szükséges munka léptékét mutatja az is, hogy nekik köszönhetően Lengyelországnak ezen a vidékéről teljességgel kiirtották a tölgyerdőket!

05

Mi volt az oka, hogy Nagy-Lengyelország vált Lengyelország bölcsőjévé?

3

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 3

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 13:59:35

A gnieznói vár fejlődése:

A fejedelmi vár 940 körül épült meg Lech dombján, egy tavak vizétől övezett magaslaton. Nem messze tőle, a domb északi részén kőből emelt kurgán állt; valószínűleg valamely pogány kultusz központja.

A kereszténység felvételét követően a várat északi irányba bővítették. A kurgán helyén fejedelmi székhely épült, a hozzá tartozó kápolnával. Az I. Mieszko uralkodása idején kialakult első váralján templomot emeltek, amelyben tizenegynéhány évvel később Szent Adalbert ereklyéit is elhelyezték.

07

Mit köszönhet Európa a „sötét középkornak”?

A X. és XI. század fordulóján a vár északi részének további bővítésére került sor. Gniezno körül fejlődésnek indultak a vár gazdasági hátterét biztosító, nyílt települések. Idővel megnőtt a jelentőségük, így védsánccal kerítették körbe őket. Létrejött a földvár harmadik része.

A XI. század első felében Gniezno ismét déli irányba terjeszkedett, ezzel kiépült a vár negyedik része.

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 4

4

2016.09.23. 13:59:37

A szláv hitvilág A szlávok a kereszténység felvételét megelőzően nem ismerték az írást, így hitvilágukat sem jegyezhették le – ezért is jelenthetünk ki róla igen keveset manapság. A szlávok vallási elképzeléseibe olyan leírásoknak köszönhetően nyerhetünk betekintést, melyek szerzői az esetek többségében a pogány hittől idegenkedő keresztény papok és szerzetesek voltak. Nem szenteltek különösebb figyelmet az idegen hitnek, gyakran rossz színben tüntetve fel azt. A szlávok vallását illetően fontos információkat szolgáltatnak emellett a régészeti emlékek is.

A kereszténység felvételét megelőzően a szlávok számos istenben, továbbá a kor emberének mindennapi életéhez közel álló, alsóbbrendű természetfeletti lényben hittek. Tisztelettel övezték a természeti erőket és az ősök szellemét is.

A mai Ukrajna területén található Zbrucs folyóban rendkívüli, több mint 2,5 méter magasságú kőszoborra bukkantak, amely a szlávok egyik legfontosabb istenét, a négyarcú Szventovitot ábrázolja. A kutatók úgy vélik, a szobor a keleti szlávok világképét örökíti meg: felső részén található az istenek szférája, középen az emberek világa, alatta pedig a másvilág.

08

Miben hittek a pogány szlávok?

Ez a bronz lovacska a tizenegyedik századi Wolinból származik.

A lovat Szventovit szent állatának tekintették. Papjait külön paripa szolgálta a varázslatok során, amelyen úgy hitték, éjszakánként maga az istenség lovagolt.

5

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 5

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 13:59:39

Az Oderán túl fekvő Nyugat-Pomeránia és Rügen legősibb templomainak falai és alapzata emberalakokat ábrázoló, újrafelhasznált kőlapokat rejtenek. A tudósok egy része úgy véli, a rajzokon szláv istenségek, Szventovit vagy Jarovit képmásait fedezhetjük fel.

09

Hol és miképpen tisztelték isteneiket a szlávok?

A tojásfestés hagyománya a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. A festett tojások már a pogány szlávok számára is az életet jelképezték; kezdetben sírokban helyezték el őket.

A kereszténység felvételét megelőző időszakban valószínűleg régiókon átívelő tisztelet övezte a gnieznói Lech-dombot, vagyis a város tavai és mocsarai között fekvő, meredek magaslatot, melynek csúcsán árokkal körbevett kőkurgán állt. A régészek áldozatok bemutatásának éppúgy megtalálták a nyomait, ahogyan a rituális tüzeknek vagy lakomáknak. Jan Długosz öt évszázaddal I. Mieszko keresztelőjét követően jegyezte fel, hogy a kereszténység előtti időkben „Gniezno városában emelték a legfontosabb szentélyt, ahová messze földről érkeztek zarándokok.”

Valószínű, hogy a Piastok azért építették a pogány szentély közvetlen szomszédságába székhelyüket, hogy vallási jelentőségét politikai hatalmuk megerősítésére használják.

10

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 6

A Lech-domb kurgánja – animáció

6

2016.09.23. 13:59:46

A kereszténység felvételéről árulkodó források A kutatók számára a letűnt korokból származó különféle feljegyzések mellett a fennmaradt tárgyi emlékek is a múltbéli eseményekről való tudás forrásául szolgálnak. Mivel azonban I. Mieszko keresztelőjével kapcsolatban kevés történeti forrás áll a tudósok rendelkezésére, számos kérdésre nem adhatunk más választ, mint hogy „nem tudni”, „lehetséges” vagy „minden bizonnyal”. Elvégre az összes, Lengyelország első történelmi fejedelme uralkodására vonatkozó írott forrás elférne egy mai hírlap egyetlen oldalán – az I. Mieszko keresztelőjéről szóló feljegyzések pedig csupán egyetlen cikket tennének ki ezen a lapon.

A korai lengyel krónikák tömören tudósítanak a fejedelem megtéréséről, egyetlen, az események évét feltüntető mondatba sűrítve I. Mieszko keresztény hitre térését, Dobrava érkezését és fiuk, Boleszláv születését. A fenti történések körülményeinek látszólag gazdagabb leírásához Merseburgi Thietmar püspök, illetve a Gallus Anonymus néven ismert bencés szerzetes krónikái révén juthatunk.

A régészeti leletek szintén információkkal szolgálnak Lengyelország kereszténnyé válásáról. Közéjük sorolhatóak a kőépítészet emlékei is, mint az udvarházak, vagyis a vezetők székhelyei, illetve a templomok. A régészek Poznań, valamint Ostrów Lednicki területén korábban feltételezhetően keresztelőmedenceként szolgáló leletekre bukkantak. A keresztény szerzetesek munkájáról a liturgiához kötődő tárgyak tanúskodnak. A népesség kereszténnyé válásának fontos jele a korábbi temetkezési szokások megváltozása is.

11

Milyen régészeti leletek árulkodnak Lengyelország kereszténnyé válásáról?

Ez a sztaurotéka egy Ostrów Lednicki területén talált, egyenlőszárú keresztet formázó, nyakban hordható ereklyetartó.

Eredetileg Szent Kereszt-relikviát foglalt magába.

Mesco dux baptizatur – ez a mondat, amely a lengyel uralkodó keresztelőjéről szóló legkorábbi fennmaradt írásos forrásból származik, a XII. század első évtizedeiben keletkezett régi szentkereszti évkönyvben (Rocznik świętokrzyski dawny) található.

7

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 7

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 13:59:48

12

A lednicki sztaurotéka – a műtárgy leírása

Ilyen egyszerű fakeresztet nyújtottak át a frissen megkeresztelteknek valaha. Ez a példány a gdański vár tizenegyedik századi rétegeiből került elő.

A kora középkorban pergamenre, vagyis különleges eljárással kikészített kecske- vagy juhbőrre írtak. Rendkívül tartós, ám egyszersmind drága anyagnak számított. A különböző színű tintákat természetes összetevők keverékéből állították elő. Az íráshoz megfelelően előkészített, különleges késsel hegyezett madártollat használtak.

A bekezdéseket nem egyszer iniciálékkal, vagyis a szöveg többi részéhez képest felnagyított, különösen díszes betűkkel indították.

A könyvkészítés meglehetősen munkaigényes tevékenységnek számított, amelyhez drága alapanyagokat, nem egyszer aranyat is felhasználtak; ebből fakadt a könyvek rendkívüli értéke.

Az egyház, a tudomány és a kultúra nyelve a latin volt. Az első lengyel mondatot, amely mindmáig fennmaradt, csak háromszáz évvel I. Mieszko keresztelője után jegyezték fel!

13

Mit árulnak el I. Mieszko keresztelőjéről az írásos források?

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 8

8

2016.09.23. 13:59:54

Miért vette fel I. Mieszko a kereszténységet?

Nem könnyű megválaszolnunk a kérdést, miért vette fel I. Mieszko a kereszténységet. A legfőbb akadályt az jelenti, hogy kevés korabeli történelmi forrás áll a rendelkezésünkre. Úgy tűnik, a lengyel fejedelem keresztény hitre téréséről szóló döntéshez éppúgy vezethettek politikai, ahogyan vallási természetű érvek.

14

Tartott-e Mieszko a német „keleti előretöréstől”?

Úgy tűnik, a lengyel fejedelem keresztény hitre térését nem tekinthetük pusztán „hideg fejjel”, politikai számításból meghozott döntés eredményének. Egy olyan ügyes politikusnak, amilyen I. Mieszko is volt, bizonyára nem kerülték el a figyelmét a kereszténység felvételével járó előnyök. Mindez nem zárja ki azonban, hogy új hitre térjen. Nagy hatást gyakorolhattak a lengyel fejedelemre keresztény szomszédai sikerei is, melyeket a közvélemény a keresztény Istentől érkező segítségnek tulajdonított. A korabeli emberek képzeletére erősen hatott a monumentális egyházi kőépítészet, a liturgia szépsége és a keresztény szentélyek gazdag berendezése is. Jó példa lehet utóbbira a képen látható XI. századi aranykehely, amely egy bencés apáté volt.

A körülbelül 1000 körül készült Reichenau-i evangeliáriumból származó miniatúra négy, császár előtt hódoló nőalakot ábrázol, akik az újjászületett Római Császárság provinciáit jelképezik. Az alakok egyforma nagyságúak, amely III. Ottó azon elképzelését tükrözi, mi szerint Vitéz Boleszláv a szlávok vezetőjeként a Birodalom többi részének uralkodóival egyenlő rangú méltóság volt.

9

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 9

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 13:59:56

15

Fenyegetést jelentettek-e Lengyelország számára az Odera túlpartján élő szláv rokonai?

A képen látható kereszt a IX. század végén, egy nagymoráviai műhelyben készült. A régészek a wrocławi vár X. század második feléből származó rétegeiben bukkantak rá – a kereszténység sziléziai elterjedésének legkorábbi szakaszáról tanúskodik.

16

Mieszko keresztény hitre térése jelentette-e „Lengyelország első belépését Európába”?

A kora középkori csatatereken az úgynevezett páncélosok döntötték el a harcok kimenetelét. Tökéletesen kiképzett és értékes felszereléssel ellátott lovas katonák voltak, akiket sisak, páncéling, valamint pajzs védett, és lándzsával, karddal, illetve bárddal harcoltak. Ilyen, jelentős haderőt jelképező páncélos egységet küldött frissen megkeresztelt veje segítségére Kegyetlen Boleszláv cseh fejedelem is. Ibrahim ibn Jakub így írt a páncélosokról: „annyit ér közülük száz, mint ezer másik”.

17

Hitt vajon Mieszko a keresztények Istenének hatalmában?

A pecséten található feliraton a következő olvasható: „REGINA RICHEZA”, vagyis Richeza (Rixa) királyné. A pecsét a lotaringiai gróf lányának tulajdonában állt, aki a XI. század második évtizedében II. Mieszko felesége lett. Házasságuk Vitéz Boleszláv jelentős diplomáciai sikereként könyvelhető el, hiszen a császári család köreibe történő belépés a Piast-nemzetség előtérbe kerülését jelezte

18 966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 10

Döntő szerepet játszott-e I. Mieszko belpolitikája a kereszténység felvételében?

10

2016.09.23. 13:59:59

Mieszko és Dobrava A Piast-nemzetségből származó I. Mieszko volt Lengyelország első teljességgel történelminek tekinthető uralkodója. „Történelminek” az olyan uralkodót nevezzük, akiről hitelt érdemlő információkkal bírunk.

I. Mieszko életének korai szakasza a régmúlt homályába vész: nem ismerjük születési évét, ahogyan azt sem tudjuk, mikor vette át a hatalmat. Tudjuk azonban, hogy tehetséges vezető volt, ügyes szervező és sikeres politikus.

Mieszko röviddel az uralkodói hatalom átvétele után szövetséget kötött Csehországgal, felvette a kereszténységet és diplomáciai kapcsolatokat épített ki III. Ottó császárral. Az ország Európa politikai térképén betöltött szerepe, valamint a fejedelmi hadsereg megerősítésének köszönhetően győzelmet aratott a woliniak, majd Hodon szász őrgróf felett is. Újabb sikert jelentett Mieszko számára az első püspök Lengyelországba érkezése 968-ban. A fejedelem uralkodása alatt épültek ki Lengyelországban a földvárak, falaikon belül pedig az uralkodó támogatásából emelték az első templomokat.

Lengyelország első történelmi fejedelme sikeres, pragmatikus szomszédságpolitikát folytatott. I. Mieszko diplomáciájának hatóköréről tanúskodik lánya, Sygryda (szláv nevén Świętosława) svéd uralkodóval kötött házassága mellett a távoli Rómában székelő pápával való kapcsolata is.

A kora középkori lakoma nem csupán az ételek elfogyasztásáról szólt; olyan esemény volt, amely egyúttal lehetőséget biztosított

19

Jó keresztény volt-e I. Mieszko?

20

Dobrava valóban olyan „jó” volt, ahogyan a neve sugallja, vagy éppen „túlságosan is szemérmetlen”?

a társadalmi pozíció, illetve az uralkodó kormányzásának bemutatására is. A házigazda számára remek alkalmat jelentett vagyona, valamint vendégeivel szembeni nagylelkűségének demonstrálására. Thietmar beszámolója szerint Dobrava hercegnő – diplomáciai jártasságának hála – éppen egy Mieszko udvarában rendezett lakoma során nyert könnyebben kihallgatást az uralkodónál, melynek köszönhetően rábírhatta férjét a kereszténység felvételére.

11

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 11

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:01

21

Dobravának köszönhető, hogy I. Mieszko felvette a kereszténységet?

Dobrava, Kegyetlen Boleszláv fejedelem lánya, a cseh Přemysl-házból leszármazottja volt. 965-ben házasodott össze I. Mieszkóval, így szilárdítva meg a csehek és lengyelek szövetségét. A történelmi hagyomány rendkívül fontos szerepet tulajdonít neki Lengyelország kereszténnyé válásában. Mieszko és Dobrava házasságából született Vitéz Boleszláv, Lengyelország későbbi királya, valamint Świętosława-Sygryda, Svédország és Dánia királynéja.

A kevés és apró templomban, valamint kápolnában megrendezett keresztény istentiszteleteken kezdetben kizárólag Lengyelország korabeli elitjének képviselői vettek részt: a fejedelem, annak családja, illetve a legközvetlenebb környezetéhez tartozó személyek.

Jordan, Lengyelország első püspöke

I. Mieszko fejedelem

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 12

12

2016.09.23. 14:00:08

A keresztelő napja A kora középkori uralkodók keresztelőjéről számot adó krónikások a szertartásról nem emlékeztek meg részletekbe menően. Mindez azért történhetett, mert mind a beszámolók szerzői, mind azok olvasói keresztények voltak, és jól tudták, hogyan is zajlik egy keresztelő.

A kora középkori keresztelő szertartás valahai menetét a korszakból származó egyházi útmutatásoknak köszönhetően ismerhetjük meg. A X. századra vonatkozóan, I. Mieszko kereszténnyé válásának időszakából azonban sajnos nem maradtak fenn ilyen források. A liturgia viszonylagos állandóságának közönhetően mégis képesek vagyunk megközelítőleg pontos képet alkotni a lengyel fejedelem keresztelőjének napjáról.

22

Mikor került sor I. Mieszko megkeresztelésére?

1. A kereszténység felvételét felkészítési időszak, a katekumenátus előzte meg. Mieszko esetében a katekumenátust hét, a nagyböjti időszakban szerdán, illetve szombaton megrendezett szentmisén való részvétele jelentette. Ehhez társult a hit alapigazságai, illetve a keresztelő szertartáson történő részvételhez szükséges formulák tanulmányozása.

23

Hol zajlott a lengyel uralkodó keresztelője?

2. Keresztapja úgy mutatta be Mieszkót, mint aki „őszintén és minden hátsó szándék nélkül vágyik Krisztus követőjévé válni”.

3. A keresztelő napján Mieszko fürdőt vett és új, fehér köntöst öltött. Az őt keresztségben részesítő püspök megszentelte a szükséges vizet és olajakat. A bevezető szertartás a szentély előcsarnokában vette kezdetét, ahol a fejedelem megtagadta a Sátánt és pogány vallását. Ezt követően a szerzetesek énekszó kíséretében a szentély belsejébe vezették, ahol Mieszko keresztény hitéről tett tanúságot.

13

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 13

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:10

24

Hogyan zajlott egy keresztelő szertartás 966-ban?

4. A püspök által megszentelt vízzel töltött, hatalmas kád a keresztelőkápolnában várt a fejedelemre. Miután háromszor bemerítették (vagy pusztán leöntötték a megszentelt vízzel), a püspök a következő szavakkal fordult hozzá: ego te baptizo in nomine Patris et Filii er Spiritus Sancti, vagyis „én megkeresztellek téged az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek nevében.”

25

Ki keresztelte meg I. Mieszkót?

5. A kora középkorban a püspök közvetlenül a tulajdonképpeni keresztelő után bérmálásban részesítette a neofitát, megszentelt olajjal keresztet rajzolva annak homlokára.

26

Ki volt I. Mieszko keresztapja?

6. A ceremónia következő szakasza az ünnepi szentmisén való részvétel volt. Mieszko ennek keretében részesült a nap során harmadjára szentségben – az oltáriszentségében.

27

Milyen keresztnevet vett fel a lengyel fejedelem?

7. Az ünnepséget követően Mieszko, a püspök, illetve a meghívott vendégek lakomára indultak, hiszen a kereszténység felvételét háromnapos böjt előzte meg!

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 14

14

2016.09.23. 14:00:14

966: Mieszko vagy Lengyelország keresztelője?

966-ot csak abban az esetben tekinthetjük Lengyelország kereszténnyé válása évének, amennyiben ezt az eseményt I. Mieszko, családtagjai, valamint az elit képviselőinek keresztény vallásra térésével azonosítjuk. A nép kereszténnyé válása azonban, amely a korabeli Lengyelország lakosságának többségét jelentette, hosszú folyamat volt, amely az egész kora középkoron át tartott. I. Mieszko és Vitéz Boleszláv uralkodása idején ugyanis olyannyira csekély volt a papság létszáma, hogy képtelenek voltak ellátni az első Piastok valamennyi alattvalójának lelkipásztori gondozását. Mindez csupán a plébániahálózat XIII. századi kiépülésével egyidejűleg vált lehetségessé.

A pogány szlávok körében a hamvasztás terjedt el általános temetkezési szokásként. A halottak testét elégették, hamvaikat pedig kerámia urnában kisebb kurgánokra vagy oszlopokra helyezték.

28

15

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 15

Mi történt 966-ban?

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:15

A templomban történő temetkezésre az állam szoros értelemben vett elitjének – az uralkodónak és családjának, a püspököknek, valamint az érsekeknek – volt lehetősége, melyet nagyra értékeltek mind vallási, mind presztízsszempontból. A gnieznói katedrális altemploma a XI. század kezdetén, kőből emelt, pompás sírbolt maradványait őrzi. A korabeli Lengyelország valamely fontos személyiségének, talán az első gnieznói érseknek, Radim Gaudentiusnak nyughelye lehetett.

Kelet

Nyugat

A temetkezési szokások változása az adott területen élő népesség kereszténnyé válásáról árulkodik. Miután I. Mieszko felvette a kereszténységet, alattvalói fokozatosan elkezdték halottaik testét sírokba temetni. Ennek a fordulatnak köszönhetően jöttek létre a X. század második felében az első úgynevezett soros temetők. Ezekben a sírokat jellemzően sorokba rendezték, kelet-nyugati irányban temetve el a halottakat.

A poznańi katedrális közepén két sír állt, melyekbe minden valószínűség szerint I. Mieszkót és Vitéz Boleszlávot helyezték nyugalomra.

29

Hogyan terjedt el a kereszténység Lengyelországban?

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 16

16

2016.09.23. 14:00:19

30

Mi történt a halottakkal I. Mieszko idején?

Thor kalapácsa és a keresztény kereszt egyaránt a kora középkori Gdańskban készült, borostyánból. A különböző vallásokhoz kötődő, kultikus jelentőségű tárgyak nem egyszer ugyanabban a műhelyben készültek. Mindez éppúgy tanúskodhat a pogány és a keresztény világ összefonódásáról, ahogyan a korabeli kézművesek vállalkozó szelleméről is.

A pogányság hagyatékának számított a bizonyos tárgyak – amulettek – mágikus erejébe vetett hit, melyek feladata az volt, hogy megóvják viselőjüket a rontástól, bűbájtól, valamint biztosítsák jólétét.

17

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 17

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:20

A lengyel egyházszervezet kezdetei Amint arról a krónikás bejegyzése tömören tudósít, Lengyelországnak Jordan személyében 968-tól saját püspöke lett. A lengyel uralkodó jelentős sikereként könyvelhető el, hogy két évvel keresztény hitre térését követően püspök érkezett az országba, ezzel emelve az ország nemzetközi presztízsét és megkönnyítetve alattvalóinak kereszténnyé válását is.

A kutatók nagy része úgy véli, hogy Jordan közvetlenül a pápa fennhatósága alatt álló, missziós püspök volt.

Egy másik elképzelés szerint „klasszikus” egyházmegye élére került, melynek központja Poznań volt, ugyanakkor közvetlenül az Apostoli Szentszék alá tartozott. Jordan utódja Unger lett, aki korábban fontos szerepet töltött be a német egyházban.

Fontos változás zajlott le a lengyel egyházi életben, amikor 1000 márciusában a fiatal III. Ottó császár Szent Adalbert Gnieznóban található sírjához látogatott. Ekkor hirdették ki a gnieznói érsekség megalapítását, illetve a krakkói, wrocławi és kołobrzegi püspökségek Gnieznónak történő alárendelését. Unger Nyugat-Nagy-Lengyelország területére korlátozott poznańi püspöksége közvetlenül a pápa fennhatósága alá került.

Radim Gaudentius érsek Csehországból, a nagyhatalmú Slavnik-nemzetségből származott. Számos útjára kísérte el fivérét, Adalbertet; 997-ben tanúja volt Poroszországban bekövetkezett vértanúhalálának. Radim Gaudentius 1000-ben lépett gnieznói érsekként a lengyel egyház élére.

31

Mit tudunk az első lengyel püspökökről?

32

Mi az oka annak, hogy egy cseh vált Lengyelország védőszentjévé?

Ez a pásztorbot – az egyházi hatalom jelképe – a kora középkorban a gnieznói érsek tulajdonát képezte. A pásztorbot csigavonalban hajlított kampószerűségben végződő, hosszú bot. Az itt látható példánynak egy szörnyeteg – sárkány vagy kígyó – fejét kölcsönözték.

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 18

18

2016.09.23. 14:00:23

A régészek napjaink gnieznói katedrálisának altemplomában fedezték fel az első templom maradványait, amelyet I. Mieszko építtetett. A rotunda, vagyis kör alakban épített szentély átmérője körülbelül 9 méter volt. Itt helyezték el Vitéz Boleszláv uralkodása idején Szent Adalbert relikviáit.

33

A Gnieznói kapu – a műemlék leírása

A tizenkettedik századból származó, zafírral díszített püspöki gyűrűt a gnieznói katedrális sírboltjainak egyikében fedezték fel a régészek.

Szent Adalbert életét a XII. században születésétől vértanúhalálán át egészen ereklyéi Gnieznóban történő elhelyezéséig a bronzba öntött ún. Gnieznói kapun örökítették meg. Az elbeszélés a kapu bal szárnyának alsó részén, az Adalbert születését ábrázoló jelenettel veszi kezdetét, melyet a kora keresztény művészet Jézus születését bemutató ábrázolásairól mintáztak.

Az ajtókeret épp e jelenet mellett található szakaszán Adalbert későbbi sorsára vonatkozó utalásokra bukkanhatunk: a növényi motívum ágai közé font vadász és kutyája nyulat üldöz. A középkorban ez a menekülő lélekre „vadászó” vértanú jelképe volt.

34

A kép III. Ottó Gnieznóba tett látogatását ábrázolja. A fiatal császár, megpillantva a Szent Adalbert ereklyéit őrző templomot, útja

Milyen célból látogatott el III. Ottó császár Gnieznóba?

hátralevő részét mezítláb tette meg. A szentélybe Vitéz Boleszláv fejedelem vezeti be, a templom kapujában pedig Unger püspök várja. A császár nyomában hordozzák az oltárt borító aranylemezeket, III. Ottó becses ajándékát a gnieznói templom számára.

19

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 19

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:28

Lengyelország első királya A gnieznói találkozó történéseiről és az ott hozott döntésekről szóló másik fontos forrásunk Gallus Anonymus „lengyel krónikájában” található leírása. Thietmarral ellentétben, aki III. Ottó gnieznói látogatásának egyházi oldalát állította a középpontba, Gallus Anonymus inkább az 1000-ben lezajlott események világi oldalát helyezte előtérbe.

A Vitéz Boleszláv gazdagságától és hatalmától lenyűgözött III. Ottó Gallus Anonymus szerint a következőképp nyilatko-

35

Milyen emlékét őrizték száz év múltán Lengyelországban a gnieznói találkozónak?

36

Milyen jelentőséggel bírtak III. Ottó császár Gnieznóban elhangzott szavai és az általa gyakorolt gesztusok?

zott: „nem illő (...) hogy nagy embert, mintha egy lenne a méltóságok közül, fejedelemnek, avagy grófnak nevezzenek, hanem trónra kell azt emelni büszkén, és koronával övezni”. A császár ekkor állítólag, az elhangzottakat hangsúlyozván, a lengyel fejedelem fejére helyezte saját diadémját. A krónikás meggyőződésével szemben azonban ekkor még nem került sor Boleszláv tényleges megkoronázására, csupán rangját emelték királyira.

Vitéz Boleszláv dénárja. A „BOLIZLAS DVX” felirat jelentése: „Boleszláv fejedelem”. Az érme előlapján Vitéz Boleszláv leegyszerűsített, vázlatos „portréja” látható. A pénzverő célja azonban nem az volt, hogy a fejedelem arcélét hűen ábrázolja, hanem hogy az általa gyakorolt hatalmat juttassa kifejezésre. Ebben a tekintetben Boleszláv számára a mintát minden bizonnyal a szász fejedelemségek dénárjai jelentették. A hátlapon található felirat – „GNEZDVN CIVITAS” – arra utalhat, hogy az érmét a gnieznói találkozóhoz kapcsolódóan verték.

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 20

20

2016.09.23. 14:00:29

Szent Móric lándzsája a német császári hatalmat jelképező szertartási fegyver volt. A legenda úgy tartja, hogy eredetileg a III. században élt keresztény vértanú, Szent Móric tulajdonában állt. III. Ottó 1000-ben nyújtotta át másolatát Vitéz Boleszlávnak barátsága jelképeként, egyszersmind elismerve ezzel a lengyel fejedelem hatalmát. Gallus Anonymus számára az ajándék Boleszláv királyi rangra emelésének egyik bizonyítékául szolgált.

37 38

Szent Móric lándzsája – a műtárgy leírása

Mennyi ideig pályázott Vitéz Boleszláv a koronára?

1025. április 18-án, húsvétkor, Hippolytus érsek kente fel szent olajakkal Vitéz Boleszlávot és helyezte fejére a királyi koronát a gnieznói katedrálisban.

21

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 21

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:36

A kereszténység felvételének következményei A kereszténység I. Mieszko általi felvétele Lengyelország nyitottságát jelezte a földközi-tengeri civilizáció vívmányai, annak gazdag szellemi és tárgyi kultúrája, valamint fejlett társadalmi szervezete felé.

A felsoroltak átvételében az egyház rendkívül fontos szerepet játszott Lengyelországban. Az egyházszervezet kiépítése nem csupán papok és szerzetesek, de a kőépítészethez értő mesterek külföldről történő beáramlását is szükségessé tette. Ugyanígy elengedhetetlené vált a templomok berendezéséhez szükséges könyvek, miseruhák, liturgikus felszerelések és relikviák előteremtése is.

A timpanon a szentély díszes bejárata fölött elhelyezett, félköríves felületet jelent az építészetben. Gyakran díszítették domborművel, például az uralkodó vagy más méltóság képmásával, aki jelképesen Krisztusnak ajánlja az általa alapított szentélyt.

A kép Szent Prokop strzelnói rotundájának timpanonját ábrázolja, amely homokkőből készült a XII-XIII. század fordulóján.

39 40

Milyen utakon jutott el a latin kultúra Lengyelországba?

Hogyan kötődik az építészet a valláshoz?

A kőépítészet a kereszténység felvételével egyidejűleg kezdett megjelenni az I. Mieszko uralkodása alatt álló területeken.

Az épületeket kőből, kezdetben kavicsból vagy kőlapokból emelték. Idővel vágott köveket, gondosan megfaragott tömböket kezdtek használni. A kőelemeket mészhabarccsal kapcsolták össze. Kőépületek emeléséhez egész brigádokat kellett bérelni, melyek soraiban olyan, egy-egy területre szakosodott mestereket találunk, mint a kőművesek, kőfaragók és ácsok.

966 – A kereszténység felvétele

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 22

22

2016.09.23. 14:00:38

A régészeti kutatásoknak köszönhetően képet alkothatunk arról, hogyan festett a gnieznói katedrális a kora középkorban.

A XII. századi, lenyűgöző templom belső terét – a boltíveket, oszlopokat és kapukat – kőből faragott dekoráció díszítette, ablakaiba színes ólomüveg került. A katedrális falait tarka falfestmények borították, elrejtve a durva kőtömböket.

41

A román stílusú gnieznói katedrális padlózata – a műemlék leírása

A kora középkorban a folyó ügyekkel kapcsolatos feljegyzéseket viasszal borított fatáblákra vésték. Az erre szolgáló íróeszköz egy stílusnak nevezett, fém karcolótű volt. A betűket hegyes végződése segítségével rajzolták fel, lapos végével pedig (mely ez esetben tenyeret formáz) letörölhették azokat. A képen látható, XI. század második feléből származó stílust Gieczben találták.

A keresztény szerzetesek érkezésével állandó vendéggé vált Lengyelországban az olvasás és írás tudománya is. A betűk ismerete kezdetben a keresztény kultusz gyakorlásához volt elengedhetetlen, hamarosan azonban az államigazgatásban is hasznosnak bizonyult. A kora középkorban azonban – néhány kivételtől eltekintve – az egyházi emberek kiváltsága maradt.

A román stílusú gnieznói katedrális padlóját zománcozott kerámialapokból készült mozaik díszítette.

42

Ki tudott írni és olvasni a kora középkorban?

23

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 23

LENGYELORSZÁG GYÖKEREI

2016.09.23. 14:00:48

03

Hol éltek szlávok a kora középkorban?

Kiállításunk megtekintéséhez használja az ingyenes Chrzest 966 alkalmazást, melyet díjmentesen tölthet le lengyel nyelven táblagépére vagy okostelefonjára.

02

Figyelmébe ajánljuk prof. Jerzy Strzelczyk bevezetőjének elolvasását.

A magyar nyelvű katalógus a budapesti Lengyel Intézetének valamint Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövetségének a támogatásával készült.

Edytowane_plansze_966_HU_3.indd 24

2016.09.23. 14:00:52