Kolozsvári hallgatói jogok és kötelezettségek

kIAdTa: Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvári Magyar Joghallgatók Szervezete

400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21 telefonszám: 0755-116251 e-mail: office@kmdsz.ro

2022

Tartalomjegyzék Bevezető……………………………………………………………………………………….3 Módszertan…………………………………………………………………………………... 5 A kérdőív részei…….……………………………………………………………………. 6 Minta bemutatása…………………………………………………………………………….7 Eredmények………………………………………………………………………………… 11 Általános jogtudatosság………………………………………………………………… 11 Tanügyi struktúra ismerete…………………………...………………………………….15 Tanárok és hallgatók közötti tanügyi kapcsolat………………………………………… 21 Jogok és kötelezettségek………………………………………………………………... 25 Hallgatói jogok…………………………………………………………………...25 Hallgatói kötelezettségek………………………………………………………... 33 Összegzés……………………………………………………………………………………. 36 Következtetések…………………………………………………………………………….. 38

1

Táblázat- és ábrajegyzék 1. táblázat: A válaszadók egyetem szerinti eloszlása…………………………………………. 8 2. táblázat: A magyar nyelven tanuló egyetemisták évfolyam szerinti eloszlása…………… ..8 3. táblázat: A román nyelven tanuló egyetemisták évfolyam szerinti eloszlása……………… 8 4. táblázat: Nemek, képzés típusa és átlagéletkor szerinti eloszlás……………………………9 5. táblázat: Válaszadók karok szerinti eloszlása…………………………………………….. 10 6. táblázat: A jogszabályok sorrendjének ismerete………………………………………….. 11 1. ábra: Megyék szerinti eloszlás a magyar nyelven tanulók esetében………………………..9 2. ábra: Megyék szerinti eloszlás a román nyelven tanulók esetében……………………….. 10 3. ábra: Ismertették-e valaha velük a tanügyi törvényeket?..................................................... 12 4. ábra: Kik ismertették velük a tanügyi törvényeket?.............................................................13 5. ábra: Olvasták-e az egyetem belső rendszabályzatát?..........................................................13 6. ábra: Szerintük többet tudnának-e a jogaikról, ha elérhetőek lennének magyarul a rájuk vonatkozó törvények?.............................................................................................................. 14 7. ábra: Szerintük milyen módszer által ismerhetnék meg jobban a hallgatói jogaikat és kötelezettségeiket?................................................................................................................... 15 8. ábra: Mennyire mozognak otthonosan a diákképviseleti témában? (1-5-ig terjedő skálán 1=Egyáltalán nem; 5=Nagyon)................................................................................................ 16 9. ábra: Mennyire ismerik azokat a személyeket, akik képviselik őket? (1-5-ig terjedő skálán 1=Egyáltalán nem; 5=Nagyon)................................................................................................ 16 10. ábra: Melyik diákképviselőt ismerik személyesen?........................................................... 17 11. ábra: Melyik képviselőt ismerik személyesen?.................................................................. 18 12. ábra: Mennyire érzik gördülékenynek az információk áramlását az egyetemen különböző felsorolt témák esetében?......................................................................................................... 19 13. ábra: Részt szoktak-e venni a diákképviselő választáson?.................................................20 14. ábra: Ha nem szoktak részt venni a diákképviselő választáson, akkor általában miért döntenek így?........................................................................................................................... 20 15. ábra: Érezték-e már magukat kiszolgáltatott helyzetben a tanáraikkal szemben?............. 22 16. ábra: A diákok szerint a tanáraik hány százaléka ismerteti félév elején a tantervet?......... 22 17. ábra: Saját bevallásuk szerint éltek-e már vissza tanáraik jóindulatával?..........................23 18. ábra: Megítélésük alapján az eddigi alkalmak hány százalékában értékelték tanáraikat? .............................................................................................................................23

2

19. ábra: Szerintük mennyire hatékonyan jutnak el hozzájuk a tanárértékelők?..................... 24 20. ábra: Szerintük mennyire jutnak el hozzájuk hatékonyan a tanárértékelők annak függvényében, hogy milyen gyakran értékelik a tanáraikat?................................................... 24 21. ábra: Szerintük mennyire vannak tisztában a hallgatói jogaikkal?.................................... 26 22. ábra: Melyik hallgatói jogelvekről hallottak már? (magyar nyelven tanulók)...................27 23. ábra: Melyik hallgatói jogelvekről hallottak már? (román nyelven tanulók).....................27 24. ábra: Tudták-e, hogy joguk van a kötelező bibliográfia ingyenes hozzáféréséhez fizikai vagy elektronikus formában, enélkül pedig nem lehet őket számonkérni abból az anyagból?................................................................................................................................. 28 25. ábra: Milyen gyakorisággal éri őket jogsérelem egyetemi körökben?...............................29 26. ábra: Jogsérelem esetén tudták-e kihez forduljanak segítségért?.......................................30 27. ábra: Szerintük a jogsérelmi esetek hány százalékát sikerült megoldaniuk?..................... 31 28. ábra: Mennyire jellemző rájuk, hogy az őket ért jogsérelmek esetén nem tesznek lépéseket ennek megoldása érdekében?................................................................................... 32 29. ábra: Ha nem tesznek lépéseket jogsérelem esetén, milyen okból kifolyólag történt ez?.............................................................................................................................................32 30. ábra: Saját bevallásuk szerint mennyire vannak tisztában a kötelezettségeikkel?.............33 31. ábra: Milyen gyakorisággal részesülnek a kötelezettségeik mulasztása miatt büntetésben?............................................................................................................................. 34 32. ábra: Abban az esetben, ha büntetésben részesültek, milyen okból kifolyólag történt ez?................................................................................................................................. 35 33. ábra: Mennyire érezték helyénvalónak a büntetésben való részesülést?............................35 34. ábra: Mennyire jellemző rájuk együttesen a jogsérelem esetén való fellépés és a kötelezettségek betartása?........................................................................................................ 36

3

1 Bevezető Az “Ignorantia iuris non excusat” római jogi alapokon nyugvó elv, azaz „a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól,” jelentős aktualitással bír ezen kutatás esetében, hiszen diákként gyakori probléma lehet, hogy bizonyos jogszabályokat, belső rendszabályokat nem ismernek, azonban ez nem jelenti azt, hogy elkerülhetik az ezzel járó következményeket.

Fontos azt is kiemelni, hogy nem csak a diákok követhetnek el jogsérelmet, hanem őket is érhetik ilyen kedvezőtlen helyzetek, amelyeket csak akkor képesek felismerni és megfelelően fellépni ellene, ha tisztában vannak a jogaikkal és kötelezettségeikkel.

A kutatás során a kolozsvári magyar egyetemisták jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos ismereteit és tapasztalatait vizsgáltuk, ugyanis ezáltal feltárhatjuk, hogy tudatában vannak-e saját jogaikkal és kötelezettségeikkel, érte-e már őket jogsérelem, illetve saját bevallásuk szerint követtek-e már el jogsérelmet. Továbbá ahhoz is közelebb kerülünk, hogy megoldásokat találjunk az ezekkel kapcsolatos ismereteik bővítésére.

A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a diákjogi témában való előrehaladáshoz, hogy érdemben és eredményesen tudjanak fellépni a diákokat érintő jogsértések ellen, illetve gördülékenyebbé tegyék a kolozsvári akadémiai oktatást a diákság hallgatói jogi felkészítése által. A felmérés segíthet abban, hogy tisztább képet kapjunk a diákok tájékozottságáról és igényeiről.

Kérdéseinket a tanügyi törvényeket elemezve és felhasználva tettük fel, hiszen fontosnak tartottuk, hogy minden kérdésünknek legyen jogi háttere, amelyet akár a kitöltő diákok is felkereshetnek. Igénybe vettük tehát a 2011/1-es számú Nemzeti oktatási törvényt1, melynek a III. alfejezetben megtalálható 114. és 231. közötti cikkelyei vonatkoznak a romániai felsőoktatásra. Ezek közé tartoznak: Románia Alkotmánya2 ; a Jogok és kötelezettségek hallgatói statútuma3, amely az első teljes mértékben diákok által benyújtott törvénytervezet volt4; a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, illetve a Műszaki Egyetem Chartája5, illetve a 1

1/2011-es számú Nemzeti oktatási törvény (közzétéve Románia Hivatalos Közlönyének 18/2011. számában) Románia Alkotmánya (közzétéve Románia Hivatalos Közlönyének 767/2003. számában) 3 2012/3666-is miniszteri rendelet által elfogadott törvénytervezet (közzétéve Románia Hivatalos Közlönyének 225/2012. számában) 4 Raportul național privind respectarea prevederilor Codului drepturilor și obligațiilor studentului aferent anului universitar 2019 – 2020, Elérhető: https://anosr.ro/wp-content/uploads/2021/04/2020-Raportul-national-privind-respectarea-Codului-drepturilor-siobligatiilor-studentului-in-institutiile-de-invatamant-superior-de-stat-din-tara-aferent-anului-universitar-2019-% E2%80%93-2020-decembrie.pdf (látogatva: 2021.05.02) 5 Babeș-Bolyai Tudományegyetem Chartája, Elérhető: https://www.ubbcluj.ro/ro/infoubb/documente_publice/files/Carta_2014.pdf (látogatva 2021.05.02) 2

4

Babeș-Bolyai Tudományegyetem belső rendszabályzata6. Ezek a törvények fontos meghatározói a kolozsvári hallgatói létnek, ugyanis ezen jogszabályok alapján működik az országos tanügyi, illetve felsőoktatási rendszer.

A diákképviseletben és a kérdőív kitöltésére irányuló kampányban nagy szerepet játszott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), illetve a Kolozsvári Magyar Joghallgatók Szövetsége (Jurátus Kör).

A következőkben bemutatásra kerül a módszertan és a minta, majd a négy téma: a diákok általános jogtudatossága, a tanügyi struktúra ismerete, ami alatt a diákképviselők ismeretét értjük, a tanárok és a diákok közötti tanügyi kapcsolat, valamint a jogok és kötelezettségek ismerete.

2 Módszertan A kutatás során kvantitatív kutatási módszert alkalmaztunk, a válaszokat online önkitöltős kérdőívvel gyűjtöttük 2021. április 14-25. között. A kérdőívet online, a közösségi médiában terjesztettük, ezért nem volt lehetőségünk valószínűségi mintavételre, ahol minden kolozsvári magyar egyetemistának egyforma esélye lett volna bekerülni a mintába. A kérdőívet azok töltötték ki, akikhez eljutott a közösségi médián keresztül, ennek érdekében minél több egyetemi Facebook csoportba próbáltuk eljuttatni és számos diáksággal foglalkozó szervezeteken keresztül népszerűsíteni.

A kutatás korlátozottan reprezentatív évfolyamokra és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (továbbiakban BBTE), valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (továbbiakban Sapientia) magyar nyelvű alapképzésein és mesterképzésein tanuló diákokra fektette a hangsúlyt. Ennek elérése érdekében a válaszokat súlyoztuk a magyar nyelvű szakok évfolyamaira. A súlyozáshoz szükséges statisztikai adatok csak a BBTE és a Sapientia esetében voltak elérhetőek, így csak ezek esetében tudtuk súlyozni a begyűjtött adatokat.

Ezen felül az elemzésbe bekerülnek még azok a magyar válaszadók is, akik a BBTE-n, a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (továbbiakban UTCN), a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen (továbbiakban USAMV) és a Iuliu Hațieganu Orvosi és

A kolozsvári Műszaki Egyetem Chartája, Elérhető: https://www.utcluj.ro/media/decisions/2015/10/23/Carta_actualizata_20_octombrie_2015.pdf (látogatva 2021.05.02) 6 Babeș-Bolyai Tudományegyetem belső rendszabályzata, Elérhető: https://www.ubbcluj.ro/ro/studenti/invatamant/regulamente (látogatva 2021.05.02) 5

Gyógyszerészeti Egyetemen (továbbiakban UMF) román nyelven folytatják tanulmányaikat, az ő esetükben azonban nem beszélhetünk reprezentativitásról.

Az elemzés során gyakorisági eloszlásokat néztünk egyaránt a magyar és román nyelven tanulók esetében, és azokat össze is hasonlítottuk. A különböző változók közötti kapcsolatelemzést szignifikanciamérésekkel csak a magyar nyelven tanulók esetében végeztünk, mivel az ő esetükben beszélhetünk reprezentativitásról.

A főbb kutatási kérdések közé tartozik, hogy a diákok mennyire vannak tisztában a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, mennyire ismerik a képviselőiket, ezeknek az információknak a megszerzését hogyan lehetne elősegíteni, a diákok milyen tanügyi kapcsolatban vannak a tanáraikkal, illetve milyen különbségek mutatkoznak a magyar és román nyelven tanulók esetében.

2.1

A kérdőív részei

A kérdőívet a Google Forms segítségével szerkesztettük. A kérdőív a demográfiai kérdéseken kívül négy tömbből állt, amelyben külön-külön érintettünk fontosabb tanügyi témákat, vizsgálva a válaszadók általános jogi informáltságát, a tanügyi struktúrára vonatkozó ismereteiket, véleményüket a tanárok hallgatói jogokhoz való hozzáállásáról és a jogaikkal és a kötelezettségeikkel kapcsolatos tájékozottságukat.

Az általános jogtudatosság részben vizsgáltuk Igen-Nem válaszlehetőségekkel, hogy ismertették-e már velük valaha a tanügyi törvényeket, olvasták-e már a belső rendszabályzatot, szerintük többet tudnának-e a jogaikról, ha olvashatnának róluk magyarul, majd különböző módszerek, eszközök esetében vizsgáltuk, hogy hasznosnak tartanák-e jogi informálás szempontjából a következőket: diákképviselői kisokos, jogi felkészítő tanárok vagy diákok által, gyakori esetek megismerése, hallgatói kisokos.

A tanügyi struktúra ismerete tömbben többnyire azt vizsgáltuk, hogy mennyire ismerik az őket képviselőket, mennyire érzik gördülékenynek az információáramlást, mennyire mozognak otthonosan diákképviseleti témában, milyen képviselőket ismernek személyesen és mennyire ismerik általánosan a képviselőket, és hogy milyen gyakran vesznek részt diákképviselő választásokon. A kérdések esetében egytől ötig terjedő skálát alkalmaztunk, ahol az 1-es egyáltalán nemet jelent, az 5-ös teljes mértékbent.

6

A tanárok és diákok közötti tanügyi kapcsolat témánál azt vizsgáltuk, hogy a diákok érezték-e már kiszolgáltatott helyzetben magukat a tanáraikkal szemben, a tanárok hány százaléka ismerteti félév elején a tantervet, ők maguk éltek-e már vissza a tanárok jóindulatával, eddigi alkalmak hány százalékában értékelték a tanáraikat és mennyire hatékonyan jut el hozzájuk a tanárértékelés lehetősége. A kérdések esetén használtunk kétváltozós Igen-Nem kérdéseket, egytől ötig terjedő skálát és százalékos besorolást.

A hallgatói jogok részben megmértük, hogy szerintük mennyire vannak tisztában a hallgatói jogaikkal, milyen előre felsorolt hallgatói jogelvekről hallottak eddig, tudták-e, hogy joguk van ingyenesen elérhető bibliográfiához, enélkül pedig nem kérhetik őket számon. Azt is vizsgáltuk, hogy milyen gyakorisággal éri őket jogsérelem, ez esetben különböző jogsérelmi eseteket soroltunk fel, ahol ki kellett válasszák, hogy évente, félévente, gyakrabban, havonta, hetente vagy soha nem érte őket ilyen jellegű jogsérelem, ha pedig érte őket, tudták-e, hogy kihez kell fordulni és az esetek hány százalékát sikerült megoldaniuk. Azt is megnéztük, hogy mennyre jellemző rájuk, hogy nem tesznek lépéseket jogsérelem esetén, és milyen okból kifolyólag.

A hallgatói kötelezettség részben vizsgáltuk az általános tájékozottságukat, milyen gyakran mulasztják el kötelezettségeiket, és milyen esetekben részesülnek szankciókban. Azt is megkérdeztük mennyire érzik helyénvalónak ezekben az esetekben kapott büntetéseket, illetve azt, hogy mennyire jellemző rájuk egyszerre az, hogy felszólalnak jogsérelem esetén és a kötelezettségeiket is betartják.

3 Minta bemutatása A kérdőívet összesen 1302 személy töltötte ki, ebből összesen 1165 esetet vettünk be az elemzésbe. 914 válaszadó esetében beszélhetünk korlátozott reprezentativitásról, ezek a BBTE és Sapientia magyar nyelven tanuló diákjai, akik esetében súlyoztuk az adatbázist évfolyamlétszámokra. A súlyozás következtében 1017 esetet kaptunk. További 251 válaszadó esetében nem beszélhetünk reprezentativitásról, ők román nyelven tanuló magyar nemzetiségű diákok, akik a BBTE-n, az UTCN-n, az USAMV-n és az UMF-n tanulnak. Az idegen nyelven tanuló magyar egyetemisták nem kerültek bele a végső elemzésbe.

A kutatás eredményeit nem általánosíthatjuk teljesen a kolozsvári magyar egyetemistákra, csupán a BBTE és Sapientia magyar egyetemistáira, akik alapképzésen és mesterképzésen

7

tanulnak, mivel az esetükben a súlyozás következtében ugyan korlátozottan, de reprezentatív eredményeket kaphatunk.

A magyar nyelven tanuló válaszadók (n=1017) 94,5 százaléka a BBTE-n, 5,5 százaléka a Sapientián tanul. A román nyelven tanulók (n=251) szinte egyforma arányban a BBTE és az UTCN hallgatói. A két egyetem hallgatói a válaszadók háromötödét (60%) teszik ki.

1. táblázat: A válaszadók egyetem szerinti eloszlása Magyar nyelven tanulók

BBTE

94,5%

Sapientia Román nyelven tanulók

100%

5,5%

BBTE

29,9%

UMF

13,5%

USAMV

26,3%

UTCN

30,3%

100%

Évfolyamokra leosztva a magyar nyelven tanulók alapképzésen (n=815) és ezen belül az I. évfolyamon tanulnak a legtöbben (n=302). A román nyelven tanuló válaszadók közül úgyszintén alapképzésen (n=209), I. és II. évfolyamon (n=64; n=69).

2. táblázat: A magyar nyelven tanuló egyetemisták évfolyam szerinti eloszlása Egyetem

Alapképzés

Mesterképzés

I. évfolyam

II. évfolyam

III. évfolyam

281

236

254

21

13

10

302

249

264

BBTE Sapientia Teljes

IV. évfolyam

Teljes

I. évfolyam

II. évfolyam

16

96

78

961

4

4

4

56

20

100

80

1017

3. táblázat: A román nyelven tanuló egyetemisták évfolyam szerinti eloszlása Egyetem

Alapképzés I. évf.

II. évf.

III.

Mesterképzés

IV. évf.

V. évf.

VI. évf.

I. évf.

II. évf.

Teljes

évf.

BBTE

17

18

11

9

0

0

12

8

75

UMF

12

11

6

2

1

0

2

0

34

USAMV

10

14

14

16

7

1

3

1

66

UTCN

25

26

10

7

0

0

3

5

76

Teljes

64

69

41

27

8

1

20

14

251

8

A képzés típusa szerint a BBTE és Sapientia magyar nyelven tanuló diákjai kicsivel több mint négyötöde (82,1%) tanul alapképzésen, 17,9 százalékuk mesterképzésen, a román nyelven tanulók esetében ez az arány 86,5%–13,5%. Nemek tekintetében a magyar nyelven tanuló egyetemisták háromötöde (59,7%) nő, kétötöde (40,3%) férfi, a román nyelven tanulók ettől csak 3-3 százalékkal térnek el. A válaszadók átlagéletkora mindkét csoportban kb. 21 év, ez esetben a magyar nyelven tanulók esetében a szórás 2,188, míg a román nyelven tanulóknál 1,993.

4. táblázat: Nemek, képzés típusa és átlagéletkor szerinti eloszlás

Nemek Képzés típusa

Magyar nyelven

Román nyelven

tanulók

tanulók

Férfi

40,3%

43,8%

Nő

59,7%

56,2%

Alapképzés

82,1%

86,5%

Mesterképzés

17,9%

13,5%

21

21,3

Átlagéletkor

A magyar vonalról tizenhat megyéből vannak eseteink, míg a román vonalon tanuló diákok válaszai 12 különböző megyéből érkeztek. Mindkét csoport esetében a legtöbben Hargita megyéből válaszoltak (26%; 30,3%), ezt követi a magyar nyelven tanulók esetében Maros megye (17,3%), Kolozs megye (15,6%) és Kovászna megye (15,3%,) a román nyelven tanulók esetében Kolozs megye (21,2%), Maros megye (15,5%) és Kovászna (14,7%) megye.

1. ábra: Megyék szerinti eloszlás a magyar nyelven tanulók esetében

9

2. ábra: Megyék szerinti eloszlás a román nyelven tanulók esetében

A BBTE tizenhat karjáról, valamint a Sapientia Kolozsvári Karának öt különböző szakjáról (Jogtudomány; Táncművészet; Filmművészet, Fotóművészet és Média; Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok; Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar) érkezett

válasz.

A

válaszadók

legnagyobb

arányban

a

Közgazdasági

és

Gazdálkodástudományi Karon (19,2%) és Matematika-Informatika Karon (17,5%) tanulnak.

5. táblázat: Válaszadók karok szerinti eloszlása Karok Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar Matematika-Informatika Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

19,2%

Földrajz Kar

6,8%

Történelem és Filozófia Kar Biológia és Geológia Kar

6,6%

Bölcsészettudományi Kar

4,4%

Kémia és Vegyészmérnöki Kar Egyéb karok BBTE-ről és Sapientia (4 százalék alattiak) Teljes

4,2%

10

17,5% 9,1% 8,2%

4,8%

19,0% 100%

4 Eredmények 4.1

Általános jogtudatosság

Az első fejezetben a hallgatók általános jogtudatosságát és informálódási lehetőségeit vizsgáljuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire ismerik az egyetemi oktatásra vonatkozó jogszabályok hierarchiai sorrendjét, ismertették-e már valaha velük a tanügyi törvényeket, ha pedig igen, akkor kik. Továbbá olvasták-e már az egyetem belső szabályzatát, mennyire lenne fontos számukra, hogy magyar nyelven is elérhetőek legyenek a jogszabályok, illetve milyen módszerek

segítenének

számukra

a

hallgatói

jogszabályok

és

kötelezettségek

megismerésében.

A jogszabályokat 1-től 5-ig helyezhették sorrendbe. A hierarchia csúcsán állnak az Európai Uniós törvények, ezt követi Románia Alkotmánya, majd a 2011/1-es Tanügyi Törvény, az Egyetemi Charta, végül pedig a Belső rendszabályzat. A román nyelven tanulók mindegyik jogszabály esetén néhány százalékponttal jobban ismerték a hierarchiában való helyüket, de mindegyik jogszabály esetén a válaszadók legkevesebb 40 százaléka ismerte a hierarchiai helyüket.

6. táblázat: A jogszabályok sorrendjének ismerete Jogszabályok hierarchiai sorrendben

Európai Uniós törvények

Magyar nyelven tanulók Átlag Hány százalékuk tudta?

Román nyelven tanulók Átlag Hány százalékuk tudta?

2,42

44,0%

2,36

48,6%

2,5

43,5%

2,54

47,8%

A 2011/1-es Tanügyi Törvény Egyetemi Charta

3,13

52,6%

3,06

59,8%

3,32

41,5%

3,39

47,4%

Belső rendszabályzat

3,62

53,8%

3,63

55,0%

Románia Alkotmánya

A diákok nagyjából kétharmada (63,5%; 64,5%) szerint még sosem ismertették velük a tanügyi törvényeket. Azok a magyar nyelven tanuló diákok, akikkel már ismertették a tanügyi törvényeket, átlagosan jobban ismerik a diákképviselőket, mint azok a társaik, akikkel még nem ismertették az említett törvényeket (p=0,001). Továbbá azok, akikkel ismertették már a tanügyi törvényeket, saját bevallásuk szerint otthonosabban mozognak a diákképviseleti

11

témában (p<0,001), és a hallgatói jogaikkal is sokkal inkább tisztában vannak (p<0,001), mint azok, akikkel korábban nem ismertették a tanügyi törvényeket.

3. ábra: Ismertették-e valaha velük a tanügyi törvényeket?

A tanügyi törvények körülbelül kétharmadát a tanárok ismertették órákon mindkét nyelven tanulók esetében (64,6%, 63,1%). Ezt követi a saját maguk általi informálódás (25,4%; 28,2%) és a diákképviselők általi informálódás (17,7%; 25,2%). Jelentős kapcsolat mutatkozik a diákképviselők ismerése és a diákképviselőktől és diákszervezetektől való informálódás között (p<0,001). Azok a magyar nyelven tanulók, akik a diákképviselőktől és diákszervezetektől informálódtak, átlagosan jobban ismerik az őket képviselőket (3,42; 3,64), azokkal szemben, akik nem informálódtak a tanügyi törvényekről diákképviselőtől és diákszervezettől (2,90; 2,90).

12

4. ábra: Kik ismertették velük a tanügyi törvényeket?

Az egyetem belső rendszabályzatát a magyar nyelven tanulók csupán egyharmada (36,5%) olvasta, ezzel szemben a román nyelven tanulók szinte fele (48,6%). Ez valószínűleg annak is betudható, hogy azok, akik román nyelven tanulnak, sokkal jobban megértik az egyetem román nyelven íródott belső rendszabályzatát. A román nyelven tanulók 34,7 százalékát, a magyar nyelven tanulók 26 százalékát a kíváncsiság vezette rá, hogy elolvassák a rendszabályzatot.

5. ábra: Olvasták-e az egyetem belső rendszabályzatát?

13

A magyar nyelven tanulók 85,8 százaléka szerint, ha a hallgatói jogok elérhetőek lennének magyar nyelven, akkor sokkal jobban ismernék ezeket a jogokat. Ezzel szemben a román nyelven tanulók 16,9 százalékponttal kevesebben gondolják úgy, hogy a magyar nyelven elérhető jogok hozzájárulnának az informálódásuk elősegítéséhez, valószínűleg amiatt, mert ők románul is elég jól megértik. Az, hogy olvasták-e eddig az egyetem belső szabályzatát és hogy szerintük többet tudnának a jogaikról, ha magyarul is elérhetőek lennének a jogszabályok, nem függ össze egymással (p=0,090), tehát azok, akik szerint ez nem fontos, nem olvasták nagyobb arányban a jogszabályokat, mint azok, akik szerint fontos lenne a jogszabályok magyar nyelvű fordítása.

6. ábra: Szerintük többet tudnának-e a jogaikról, ha elérhetőek lennének magyarul a rájuk vonatkozó törvények?

Annak érdekében, hogy megismerjük, mennyire lennének hasznosak a következő tájékoztatási módszerek a diákok számára, egy Igen-Nem válaszopciós kérdést tettünk fel számukra a kérdőívben. Az alábbi diagrammon az Igen válaszlehetőség arányai szerepelnek.

Láthatjuk, hogy túlnyomó többségük szerint a leghasznosabb a hallgatói kisokos lenne (79,7%;72,9%), ezt követné a jogi és kötelezettségi esetek megismertetése (46,3%; 46,2%), majd nagyon hasonló arányban, nagyjából mindegyiknél egyharmada a válaszadóknak igennel válaszolt a következők esetében: jogi felkészítő diákok által, jogi felkészítő tanárok által és diákképviselő kisokos.

14

7. ábra: Szerintük milyen módszer által ismerhetnék meg jobban a hallgatói jogaikat és kötelezettségeiket?

4.2

Tanügyi struktúra ismerete

A tanügyi struktúra alatt értjük a tanügyben diákságot képviselő személyeket. Fontos, hogy a diákok ismerjék ezeket a személyeket, mert ők azok, akikhez segítségért lehet fordulni jogsérelem és egyéb problémák esetén. Ahhoz, hogy tudják kihez lehet fordulni, az információáramlás közvetlenségére és hatékonyságára kell törekedni.

Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a válaszadók mennyire mozognak otthonosan saját bevallásuk szerint a diákképviseleti témában, mennyire érzik gördülékenynek az információk áramlását az egyetemen ebben a témában, illetve mennyire ismerik a diákokat képviselő személyeket, és részt szoktak-e venni a diákképviselő választáson. Továbbá vizsgáltuk azt is, hogy milyen kapcsolat van a tájékozottság és a képviselők megismerése között.

Az egyetemisták saját bevallásuk szerint általánosan véve közepesen jártasak a diákképviseleti témában (magyar nyelven tanulók=2,53; román nyelven tanulók=2,50). A magyar nyelven tanuló válaszadók csupán 3,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy maximálisan jártas a témában, a román nyelven tanulók pedig 2,8 százaléka. A magyar nyelven tanulók kétharmada (66,8%) a második és harmadik értéket választotta, ez a román nyelven tanulók esetében 73 százalék.

15

8. ábra: Mennyire mozognak otthonosan a diákképviseleti témában? (1-5-ig terjedő skálán 1=Egyáltalán nem; 5=Nagyon)

A diákok átlagosan kb. közepesen ismerik az őket képviselő személyeket egy egytől ötig terjedő skálán (magyar nyelven tanulók=2,90; román nyelven tanulók= 2,98). A magyar nyelven tanulók 31,1 százaléka eléggé vagy nagyon ismeri ezeket a diákképviselőket, kicsivel többen, 37,5 százalékuk pedig nem igazán vagy egyáltalán nem ismeri az őket képviselőket. A román nyelven tanulók esetében 31,1 százalék gondolja úgy, hogy eléggé vagy nagyon ismeri ezeket a személyeket, 35,5 százalékuk pedig, hogy nem igazán vagy egyáltalán nem.

9. ábra: Mennyire ismerik azokat a személyeket, akik képviselik őket? (1-5-ig terjedő skálán 1=Egyáltalán nem; 5=Nagyon)

16

Egy többválasztós kérdéssel vizsgáltuk, hogy melyik diákképviselőt ismerik személyesen az egyetemisták. Minél magasabb pozíciójú diákképviselőről van szó, annál kevésbé ismerik őt, kivételt képez a csoportfelelős és az évfolyamfelelős, ahol az évfolyamfelelőst kicsivel többen ismerik, mint a csoportfelelőst. A magasabb pozíciójúak irányába történő csökkenő ismeretségi tendencia annak is betudható, hogy minél magasabb pozícióról beszélünk, annál kevesebb olyan pozícióban lévő diákképviselő van. Például míg évfolyamfelelős minden évfolyamon található, akikkel nap mint nap találkozhat egy diák, addig a BBTE-n hat magyar diákszenátort választanak a diákok, míg a Sapientián egyet, így ők kevesebb eséllyel tartoznak a diákok ismeretségi körébe.

10. ábra: Melyik diákképviselőt ismerik személyesen? (Magyar nyelven tanulók)

A román nyelven tanulók esetében is egyértelműen látható, hogy minél magasabb és kevesebb létszámú pozícióról van szó, annál kevésbé ismerik őket személyesen. A magyar nyelven tanuló egyetemistákhoz képest a román nyelven tanulók 22 százalékponttal kevésbé ismerik a kari képviselőjüket.

17

11. ábra: Melyik képviselőt ismerik személyesen?(Román nyelven tanulók)

Egytől ötig terjedő skálával vizsgáltuk azt is, hogy a diákok szerint mennyire gördülékeny az információáramlás

különböző

témák esetében. A

leggördülékenyebbnek tartják a

vizsgaidőpontokról való informálást (átlag=4,26), ezt követi az órarendváltoztatás (átlag=3,68) és az ösztöndíjlehetőségek közvetítése (átlag=3,68). Véleményük szerint az informálás legkevésbé gördülékeny a sportolási lehetőségekkel (átlag=2,19) és az áthallgatási lehetőségekkel (átlag=2,49) kapcsolatban.

A román nyelven tanulók véleménye az információátadás hatékonyságáról úgyszintén nem különbözik nagymértékben a magyar nyelven tanuló egyetemisták véleményétől. Az említett témákkal összevetve, a bentlakás, a kutatási lehetőségek és a sportolási lehetőségek esetében nagyobb különbség mutatkozik; a román nyelven tanulók átlagosan jobbra ítélik a bentlakásról és a sportolási lehetőségekről való informálást, a kutatási lehetőségek esetében pedig a magyar nyelven tanulók vélekednek pozitívabban. Ezek azonban nem jelentős különbségek.

18

12. ábra: Mennyire érzik gördülékenynek az információk áramlását az egyetemen különböző felsorolt témák esetében?

További egytől ötig terjedő skálával vizsgáltuk azt is, hogy a diákok részt szoktak-e venni a diákképviselő választáson. A magyar nyelven tanulók esetében az átlag 2,57, míg a román nyelven tanulók esetében kicsivel több, 2,97 (lásd 13. ábra). A diákok egyharmada (36,1%; 35,1%) egyáltalán nem szokott részt venni a diákképviselő választásokon, a megnevezett okok közül a leggyakoribb a „nem jut el” válasz (a magyar nyelven tanulóknak 61,6 százaléka, a román nyelven tanulóknak 53,6 százaléka), ami inkább a motiválatlanságra utal, tehát ez egy meggyőzhető csoport lenne.

19

13. ábra: Részt szoktak-e venni a diákképviselő választáson?

14. ábra: Ha nem szoktak részt venni a diákképviselő választáson, akkor általában miért döntenek így?

Közepes erősségű, lineáris kapcsolat (r=0,501 p<0,001) van aközött, hogy a válaszadók saját bevallásuk szerint egy egytől ötig terjedő skálán mennyire ismerik az őket képviselő személyeket és mennyire mozognak otthonosan a diákképviseleti témában. Ez azt jelenti, hogy minél inkább ismerik a képviselőket, annál otthonosabban mozognak a diákképviseleti témában, ugyanez a tendencia mutatkozik az állítások fordított esetében is.

20

Minél inkább részt szokott valaki venni a diákképviseleti választásokon, annál jellemzőbb, hogy otthonosan mozog a diákképviseleti témában. A két állítás közötti kapcsolat kétoldalú, és eléggé erős lineáris kapcsolatra vall (r=0,372, p<0,001), ami azt jelenti, hogy gyakori eset, hogy aki úgy gondolja, hogy otthonosan mozog a diákképviseleti témában, az a választásokon is részt vesz, aki pedig részt vesz a választásokon, az a diákképviseleti témában is otthonosabban érzi magát. Továbbá azok, akik részt szoktak venni a diákképviseleti választásokon, jellemzően jobban ismerik a diákképviselőket, ugyanis közepesen erős pozitív irányú kapcsolat mutatkozik közöttük, a kapcsolat ugyanolyan az állítások fordított esetében is (r=0,493, p<0,001), tehát azok, akik jobban ismerik a diákképviselőket, a választásokon is inkább részt vesznek.

4.3

Tanárok és hallgatók közötti tanügyi kapcsolat

Ebben a fejezetben a tanárok és diákok közötti kapcsolatot vizsgáltuk, ezen belül azt, hogy a diákok hány százaléka érezte már magát kiszolgáltatott helyzetben a tanáraival szemben, a tanárok rendszerint ismertetik-e év/félév elején a tantervet, illetve a hallgatók saját bevallása szerint éltek-e már vissza a tanáraik jóindulatával. Felmértük azt is, hogy milyen gyakran értékelték eddig a tanáraikat a félév végi tanárértékelések során, és hogy szerintük mennyire hatékony a tanárértékelési lehetőségről szóló információ terjesztése.

A diákok nagyjából egyötöde (20,1%; 18,7%) véli úgy, hogy már érezte magát kiszolgáltatott helyzetben a tanáraival szemben, egyharmada (36,5%; 37,5%) nem biztos benne, de lehetséges. Összesen tehát több mint a diákok fele valamilyen módon kiszolgáltatott helyzetben érezhette magát. A román és magyar nyelven tanulók válaszai között nincs jelentős különbség.

21

15. ábra: Érezték-e már magukat kiszolgáltatott helyzetben a tanáraikkal szemben?

A válaszadók nagyobb része saját százalékos értékelése szerint a tanáraik 76-100 százalékban ismertetik a tantervet félév elején, azonban eltérések mutatkoznak a magyar és román nyelven tanulók között, ugyanis míg a magyar nyelven tanulók 70,3 százaléka véli így, addig a román nyelven tanulóknak csak 58,1 százaléka.

16. ábra: A diákok szerint a tanáraik hány százaléka ismerteti félév elején a tantervet?

A diákok túlnyomó többsége (80,3%, 79,7%) úgy véli, hogy eddig még nem élt vissza a tanárainak jóindulatával. Nincs eltérés a magyar és román vonalon tanulók között. Fontos 22

azonban azt is kiemelni, hogy ez egy szubjektív, önbevallásos kérdés, ahol fennállhat annak az esélye, hogy nem válaszolnak teljesen őszintén, ha velük kapcsolatos negatív állításokról van szó.

17. ábra: Saját bevallásuk szerint éltek-e már vissza tanáraik jóindulatával?

Az ábra szerint a magyar nyelven tanulók kevésbé, míg a román nyelven tanulók gyakrabban értékelik a tanáraikat a félév végi tanárértékelések során. A magyar nyelven tanulók 42,4 százaléka szerint az eddigi alkalmak 76-100 százalékában értékelte tanárait, míg a román nyelven tanulók 58,6 százaléka.

18. ábra: Megítélésük alapján az eddigi alkalmak hány százalékában értékelték tanáraikat?

23

A diákok véleménye szerint többnyire hatékonyan jutnak el hozzájuk a tanárértékelők. Egy egytől ötig terjedő skálán a magyar nyelven tanuló diákok 75,5 százaléka, a román nyelven tanulók

75,3

százaléka

4-5-re

értékelte a tanárértékelési

lehetőség hirdetésének

hatékonyságát.

19. ábra: Szerintük mennyire hatékonyan jutnak el hozzájuk a tanárértékelők?

Jelentős kapcsolat mutatkozik a tanárértékelések gyakorisága és aközött, hogy a diákok szerint mennyire hatékonyan jutnak el hozzájuk a tanárértékelők (p<0,001). Minél gyakrabban értékelik a tanáraikat, annál jellemzőbb, hogy hatékonynak tekintik a tanértékelési lehetőség terjesztését. Ebből tehát az következik, hogy azok, akik hatékonynak gondolják az információk áramlását a tanárértékeléssel kapcsolatban, nagyobb gyakorisággal értékelik a tanáraikat.

20. ábra: Szerintük mennyire jutnak el hozzájuk hatékonyan a tanárértékelők annak függvényében, hogy milyen gyakran értékelik a tanáraikat?

24

4.4

Jogok és kötelezettségek

A következő fejezetben a hallgatók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk. Célunk a jogsértések és kötelezettség mulasztások feltérképezése, a leggyakoribb esetek megismerése, illetve felmérni, hogy mennyire ismerik a diákok a jogaikat és kötelezettségeiket. Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy jogsértés esetén milyen arányban szólalnak fel a diákok, és ha ezt nem teszik meg, miért nem. A hallgatói jogokról és kötelezettségekről szóló vizsgálatot két alfejezetre osztjuk: Hallgatói jogok, Hallgatói kötelezettségek.

4.4.1 Hallgatói jogok A hallgatói jogok ismerete fontos eleme a megfelelő egyetemi környezet fenntartásához. Ha a diákok nem ismerik a jogaikat, mások visszaélhetnek vele, kiszolgáltatott helyzetbe sodorva ezáltal a hallgatót. Az egyetem egy demokratikus környezet, ahol a diák nem elnyomott, leuralt fél, hanem önálló gondolatokkal, véleménnyel és szabadsággal rendelkező egyén, aki ugyanúgy tiszteletet érdemel. Ahhoz azonban, hogy a diákok ismerjék a jogaikat és fellépjenek, ha jogsérelem éri őket, fontos a megfelelő tájékoztatás. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a diákok mennyire vannak tisztában jogaikkal, milyen gyakran éri őket jogsérelem és ezekben az esetekben tudják-e, hogy kihez kell fordulni, és fordulnak-e egyáltalán, illetve az ilyen esetek hány százalékát sikerül megoldaniuk.

Egy egytől ötig terjedő skálával vizsgáltuk, hogy a hallgatók saját bevallásuk szerint mennyire

vannak

tisztában

a

jogaikkal.

Legtöbben

közepesre

(3)

értékelik

a

tájékozottságukat, ezt követi a közepesnél gyengébb (2) tájékozottsági szint, majd a közepesnél jobb tájékozottsági szint (4). A magyar és román nyelven tanulók között a különbség nem jelentős: a magyar nyelven tanulók átlagosan 2,88-ra értékelték a tájékozottságukat, míg a román nyelven tanulók 2,94-re.

Kapcsolat figyelhető meg aközött, hogy a magyar nyelven tanuló diákok mennyire vannak tisztában a hallgatói jogaikkal és hogy mennyire ismerik azokat a személyeket, akik képviselik őket egyetemi körökben (r=0,314, p<0,001). Azok a diákok, akik jobban ismerik képviselőiket, a hallgatói jogaikat is sokkal jobban ismerik, ez a kapcsolat fordítva is érvényes, tehát ha valaki jobban ismeri a diákjogokat, magával vonja azt is, hogy a képviselőket is jobban ismeri.

25

További kapcsolat figyelhető meg aközött is, hogy mennyire vannak tisztában a hallgatói jogaikkal és olvasták-e már az egyetem belső szabályzatát (p<0,001), illetve ismertették-e már valaha velük a tanügyi törvényeket (p<0,001). Azok a diákok, akik olvasták a rendszabályzatot és ismertették velük valaha a tanügyi törvényeket, inkább tisztában vannak a hallgatói jogaikkal, mint azok, akik nem olvastak utána és nem vettek részt semmiféle tájékoztatón.

21. ábra: Szerintük mennyire vannak tisztában a hallgatói jogaikkal?

A kérdőívben öt hallgatói jogelvet soroltunk fel, amelyek esetében vizsgáltuk, hogy a válaszadó egyetemisták mennyire ismerik azokat. A legtöbben a szólásszabadság elvét ismerik, ez a válaszadók körülbelül egyharmada (68,2%; 71,3%), ezt követi a döntéshozatalban való részvétel joga, átláthatóság elve, majd a megkülönböztetés mentesség elve, végül pedig az ingyenes tájékoztatás elve, amit a magyar nyelven tanulók csak 39,4 százaléka, román nyelven tanulók 43,8 százaléka ismer. A magyar és román nyelven tanulók esetében nincs jelentős különbség, azonban az megfigyelhető, hogy a román vonalon tanulók mindegyik elvet kicsivel jobban ismerik, mint a magyar nyelven tanulók, azonban az ő esetükben a minta nem reprezentatív.

26

22. ábra: Melyik hallgatói jogelvekről hallottak már? (magyar nyelven tanulók)

23. ábra: Melyik hallgatói jogelvekről hallottak már? (román nyelven tanulók)

Külön kiemeltünk egy jogelvet, miszerint a diákoknak joga van a kötelező bibliográfia ingyenes hozzáféréséhez fizikai vagy elektronikus formában, ha pedig ezek nem elérhetőek, akkor a tanárok nem kérhetik számon belőle a diákokat. A magyar nyelven tanuló diákok 45,8 százaléka, a román nyelven tanulók 52,2 százaléka ilyen formában még nem hallott róla.

Nincs jelentős kapcsolat aközött, hogy a magyar nyelven tanulók ismerik-e ezt a hallgatói jogukat és hogy mennyire ismerik az őket képviselőket (p=0,071). Azonban akik úgy vélik,

27

hogy otthonosan mozognak a diákképviseleti témában, ők inkább ismerik ezt a hallgatói jogot, de még így is egy egytől ötig terjedő skálán csak 2,68-ra értékelték átlagosan ennek a jognak az ismeretét (p<0,001). Azok, akik olvasták az egyetem belső rendszabályzatát (p<0,001) és valaha ismertették velük a tanügyi törvényeket (p<0,001), sokkal inkább jellemzőbb, hogy tisztában vannak azzal a jogukkal is, hogy az egyetem kötelezően ingyen hozzáférést kell biztosítson számukra a kötelező bibliográfiához.

24. ábra: Tudták-e, hogy joguk van a kötelező bibliográfia ingyenes hozzáféréséhez fizikai vagy elektronikus formában, e nélkül pedig nem lehet őket számonkérni abból az anyagból?

A válaszok alapján a különböző jogsértések közül a diákokat leggyakrabban, szinte 60 százalékukat, az igazságtalan bánásmód éri. A magyar szakon tanuló válaszadók 27,7 százaléka szerint évente, 19,3 százaléka szerint félévente éri igazságtalan bánásmód egyetemi környezetben. A román nyelven tanulók közel harmada (31,1%) véli úgy, hogy legalább évente éri igazságtalan bánásmód, 18,7 százalékát pedig évente. A magyar nyelven tanulók 82,7 százaléka szerint még soha nem érte őket diszkrimináció, a román nyelven tanulók esetében ez 64,1 százalék, ami azt jelenti, hogy 35,9 százaléka szerint éri diszkrimináció a hallgatókat

az egyetemen,

20,7

százaléka szerint évi gyakorisággal. Gyakoriság

szempontjából ezeket a jogértéseket követi még a morális bántalmazás és a kollektív büntetés. A legritkább esetek a szexuális és a fizikai bántalmazás, ezek 1 százalék alatt vannak a mintában.

28

25. ábra: Milyen gyakorisággal éri őket jogsérelem egyetemi körökben?

Jogsérelem típusok

Diszkrimináció

Igazságtalan bánásmód Fizikai bántalmazás

Morális bántalmazás Szexuális bántalmazás Kollektív büntetés

További jogsérelmek

Vonal nyelve

Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók Magyar nyelven tanulók Román nyelven tanulók

Milyen gyakorisággal ér jogsérelem? Évent e 9,3%

Félévente

Gyakrabban

Havonta

Hetente

Soha

5,0%

0,4%

2,0%

0,7%

82,7%

20,7%

8,4%

1,6%

3,2%

2,0%

64,1%

27,1%

19,3%

1,4%

6,7%

2,6%

42,8%

31,1%

18,7%

2,0%

4,0%

3,2%

41,0%

0,5%

0,3%

0,1%

0,1%

0,1%

99,0%

0,4%

0%

0%

0%

0%

99,6%

12,9%

8,0%

0,6%

2,9%

1,0%

74,8%

17,1%

8,4%

0,8%

3,2%

1,2%

69,3%

0,2%

0,4%

0,1%

0,0%

0,0%

99,3%

0,8%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

99,2%

14,2%

6,5%

0,3%

1,8%

0,1%

77,0%

18,7%

8,8%

0,0%

2,0%

0,4%

70,1%

9,6%

4,3%

0,7%

1,3%

0,7%

83,4%

13,5%

4,8%

0,4%

1,2%

0,4%

79,7%

Egy egytől ötig terjedő skálán a magyar nyelven tanuló diákok átlagosan 2,99-re értékelték azt, hogy mennyire tudták, kihez kell fordulni jogsértések esetén, míg a román nyelven tanulók valamelyest kevésbé, 2,67-re értékelték. A román nyelven tanulók a magyar nyelven tanulókhoz képest 7,2 százalékponttal többen vélik úgy, hogy egyáltalán nem tudják kihez lehet fordulni. A válaszadók közel harmada a semleges középső választ adta.

Azok a magyar nyelven tanuló diákok, akik úgy vélik, hogy inkább otthonosan mozognak a diákképviseleti témában (r=0,278; p<0,001) és jobban ismerik az őket képviselőket, sokkal jobban tudták, hogy kihez forduljanak, ha jogsérelem éri őket (r=0,263; p<0,001). Például azok, akik egytől ötig terjedő skálán ötösre értékelték azt, hogy mennyire tudták kihez kell forduljanak jogsérelem esetén (n=186), átlagosan 2,94-re értékelték azt, hogy mennyire mozognak otthonosan a diákképviseleti témában és 3,38-ra, hogy mennyire ismerik azokat a személyeket, akik képviselik őket egyetemi körökben. Ezzel szemben, akik egyesre értékelték azt, hogy mennyire tudták kihez lehet fordulni (n=190), azok esetében átlagosan 29

2,07 az, hogy mennyire mozognak otthonosan a diákképviseleti témában, és 2,53 annak az értéke, hogy mennyire ismerik az őket képviselőket.

26. ábra: Jogsérelem esetén tudták-e kihez forduljanak segítségért?

Azt is vizsgáltuk, hogy az eddig diákéveik alatt felmerülő jogsérelmi problémák hány százalékát sikerült megoldaniuk. A válaszadók kb. 22-23 százaléka szerint egy ilyen esetet sem sikerült megoldaniuk, kb. 34-36 százalékuk szerint azonban az összes esetben sikerült megoldást találni. Jelentős kapcsolat van aközött, hogy mennyire ismerik az őket képviselőket és hogy a felmerülő jogsérelmek hány százalékát sikerült eddig megoldaniuk, ugyanis azok, akik inkább ismerik az őket képviselő személyeket, a problémákat is inkább sikerül megoldaniuk (p<0,001). Például azok, akik 0 százalékra értékelték azt, hogy a jogsérelmi esetek eddigi hány százalékát sikerült megoldaniuk (n=222), átlagosan 2,61-re értékelték egy egytől ötig terjedő skálán, hogy mennyire ismerik azokat a személyeket, akik képviselik őket ilyen esetekben, míg azok, akik úgy vélik, hogy az eddig felmerült jogsérelmi esetek 76-99 százalékát sikerült megoldaniuk (n=152), átlagosan 3,23-ra értékelték a képviselők ismerését.

30

27. ábra: Szerintük a jogsérelmi esetek hány százalékát sikerült megoldaniuk?

Egytől ötig terjedő skálával mértük, hogy a diákok szerint mennyire jellemző rájuk, hogy ha jogsérelem éri őket, nem tesznek lépéseket a megoldásuk érdekében. A magyar nyelven tanulók 41,6 százaléka szerint rájuk egyáltalán nem vagy nem annyira jellemző, 23,4 százalékuk a középső semleges választ adta, 35,3 százalékuk szerint pedig jellemző vagy nagyon jellemző rájuk. A román nyelven tanulók esetében 39,2 százalékára egyáltalán vagy nem annyira jellemző, 22,3 százalékuk semleges a válasz tekintetében, 37,8 százalékuk szerint pedig jellemző vagy nagyon jellemző. Egy egytől ötig terjedő skálán a magyar nyelven tanulók esetében az átlag 2,85, a román nyelven tanulóknál 2,95.

A magyar nyelven tanulók esetében minél jobban ismerik a személyeket, akik képviselik őket egyetemi körökben (r=-,93; p=0,003), minél inkább úgy vélik, hogy otthonosan mozognak diákképviseleti témában (r=-,167; p<0,001), és minél inkább tisztában vannak hallgatói jogaikkal (r=-,287; p<0,001), annál kevésbé jellemzőbb, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor nem tesznek lépéseket azok megoldásának érdekében.

31

28. ábra: Mennyire jellemző rájuk, hogy az őket ért jogsérelmek esetén nem tesznek lépéseket ennek megoldása érdekében?

A legjellemzőbb ok, ami miatt a diákok jogsérelem esetén nem tesznek lépést a megoldás érdekében, az az, hogy nem tartják annyira fontosnak a problémát, az átlagos érték egy egytől ötig terjedő skálán a magyar nyelven tanulók esetében 3,19, a román nyelven tanulók esetében 3,29. A második legjellemzőbb ok, hogy féltek a tanár megkülönböztetésétől, a magyar nyelven tanulók esetében az érték 3,12, a román nyelven tanulóknál 3,07.

29. ábra: Ha nem tesznek lépéseket jogsérelem esetén, milyen okból kifolyólag történt ez?

32

4.4.2 Hallgatói kötelezettségek Nem csak a jogok ismerete fontos, annak érdekében, hogy észleljék, ha jogsérelem éri őket és tudatosan fel tudjanak lépni ezekben az esetekben, hanem a kötelezettségek ismerete is, ugyanis, ha a diák ezen ismeretek hiányában, vagy akár tudatosan megszeg egyes szabályokat, büntetésben részesülhet, amelyet jobb inkább elkerülni. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a diákok mennyire vannak tisztában a kötelezettségeikkel, érte-e már őket valamiféle szankció kötelezettségmulasztás esetében, ha pedig igen, ezek milyen mulasztások voltak, illetve mennyire érezték igazságosnak a szankciókat. Végül azt is vizsgáltuk, hogy mennyire jellemző rájuk együttesen, hogy jogsérelmek esetén felszólalnak és ugyanakkor a kötelezettségeiket is betartják.

Egy egytől ötig terjedő skálán, ahol az egyes egyáltalán nemet, az ötös pedig teljes mértékbent jelent, a diákok szinte háromnegyede (71,6%; 71,7%) négyesre és ötösre értékelte azt, hogy szerintük mennyire vannak tisztában a kötelezettségeikkel. Azok a magyar nyelven tanuló diákok, akik inkább ismerik az őket képviselőket, a kötelezettségeiket is sokkal inkább ismerik (p<0,001). Például akik 1-re értékelték azt, hogy mennyire ismerik a képviselőket (n=98), átlagosan 3,50-re értékelték a kötelezettségeik ismerését, akik viszont 5-re értékelték a diákképviselők ismerését (n=78), a kötelezettségekeik ismerését már 4,27-re értékelték.

Azok is jobban ismerik a kötelezettségeiket, akikkel valaha ismertették már a tanügyi törvényeket (p<0,001) és akik olvasták már az egyetem belső szabályzatát (p<0,001).

30. Saját bevallásuk szerint mennyire vannak tisztában a kötelezettségeikkel?

33

A diákok kicsivel több mint fele (58%; 55,7%) még nem részesült büntetésben a kötelezettségeik mulasztása miatt. A román nyelven tanuló diákok esetében kicsivel jellemzőbb, hogy gyakrabban részesülnek büntetésben, ugyanis a magyar nyelven tanulókhoz képest 3,8 százalékponttal többen jelölték a négyest és 7,1 százalékponttal többen az ötöst.

Nincs kapcsolat aközött, hogy mennyire ismerik a kötelezettségeiket, és hogy milyen gyakran részesülnek büntetésben kötelezettségmulasztás miatt.

31. ábra: Milyen gyakorisággal részesülnek a kötelezettségeik mulasztása miatt büntetésben?

A magyar nyelven tanulók esetében a két leggyakoribb kötelezettségmulasztás, ami miatt büntetésben részesültek, az a tanterv szerint rájuk háruló feladatok mulasztása, illetve a tanórákról való hiányzás, a román nyelven tanulók esetében ugyancsak ez a két ok a leggyakoribb, viszont ott az első a tanórákról való hiányzás, és ezt követi a tanterv szerint rájuk háruló feladatok mulasztása.

34

32. ábra: Abban az esetben, ha büntetésben részesültek, milyen okból kifolyólag történt ez?

Egy egytől ötig terjedő skálán nagyjából a diákok fele a négyest és ötöst jelölték, tehát jogosnak érezték a büntetést (55,7%; 60,2%). A magyar nyelven tanulók 19 százaléka, a román nyelven tanulók 20,4 százaléka a semleges középső értéket választotta. További 25,4 százaléka a magyar nyelven tanulóknak, 19,3 százaléka a román nyelven tanulóknak nem annyira, vagy egyáltalán nem tartotta helyénvalónak a kötelezettségmulasztás esetén kapott büntetést.

33. ábra: Mennyire érezték helyénvalónak a büntetésben való részesülést?

35

Vizsgáltuk azt is, hogy mennyire jellemző a diákokra, hogy egyaránt betartják a kötelezettségeiket és a jogsérelmek esetén is felszólalnak. A magyar nyelven tanuló diákokra kb. fele-fele arányban jellemző, hogy felszólalnak, ha jogsérelem éri őket és a kötelezettségeiket is maradéktalanul elvégzik (43,3%), valamint hallgatnak, ha jogsérelem éri őket, de azért a kötelezettségeiket maradéktalanul elvégzik (42,7%). A román nyelven tanulók kicsivel több mint fele (53,9%) szerint, ha jogsérelem éri őket, inkább hallgatnak, de a kötelezettségeiket elvégzik, ezt követi 34,8 százalékkal az, hogy fel is szólalnak jogsérelem esetén és a kötelezettségeiket is elvégzik.

34. ábra: Mennyire jellemző rájuk együttesen a jogsérelem esetén való fellépés és a kötelezettségek betartása?

5 Összegzés A kutatás során négy témát érintettünk, amelyekből fontos következtetéseket vonhatunk le, segítve ezáltal a diákszervezetek hallgatói érdekképviseleti munkáját.

Az elemzés első fejezetében az általános jogtudatosságot érintettük, ahol elsősorban megvizsgáltuk, hogy mennyire ismerik a jogszabályok hierarchikus sorrendjét. A válaszok alapján elmondható, hogy minden egyes jogszabály esetében a válaszadók legkevesebb 40 százaléka ismeri a hierarchiában való elhelyezkedését, a román nyelven tanulók azonban kicsivel jobban ismerik a megfelelő sorrendet. A magyar nyelven tanulók 85,8 százaléka szerint jobban ismernék a jogaikat, ha a jogszabályok és törvények magyar nyelven is

36

elérhetőek lennének. Vizsgáltuk azt is, hogy ismertették-e valaha velük a tanügyi törvényeket.

A válaszadók kétharmada szerint velük még sosem ismertették a tanügyi törvényeket, akikkel azonban igen, jobban mozognak a diákképviseleti témában és a hallgatói jogaikat is jobban ismerik, mint társaik. Azok, akik jobban ismerik a diákképviselőket, azok inkább tájékozódnak diákszervezetektől és diákképviselőktől. Továbbá a válaszadók túlnyomó többsége hasznos eszköznek találja a hallgatói kisokos összeállítását.

A kutatás során vizsgáltuk a diákok tanügyi struktúra ismeretét is, ami alatt azt értjük, hogy mennyire ismerik azokat a személyeket, akik az érdekeiket képviselik és akikhez fordulni lehet jogsérelem esetén, továbbá kitértünk arra is, hogy mennyire jellemző rájuk, hogy részt vesznek a diákképviseleti választáson. A diákok átlagosan közepesen mozognak otthonosan diákképviseleti témában és nagyjából csak 30 százalékuk véli úgy, hogy ismerik az őket képviselőket. Minél magasabban helyezkednek el ezek a képviselők a hierarchiában, annál kevésbé ismerik őket, a legjobban a hozzájuk legközelebb álló két személyt ismerik, a csoportfelelőst és az évfolyamfelelőst. Nem annyira jellemző a diákokra, hogy részt vesznek a képviselőválasztáson, de azok, akik részt vesznek, jobban ismerik a képviselőket és tájékozottnak is vallják magukat diákképviseleti témában. Azok, akik úgy vélik, hogy otthonosan mozognak diákképviseleti témában, a diákképviselőket is jobban ismerik.

A diákok a tanügyi törvényekről elsősorban tanáraiktól informálódnak. A magyar nyelven tanulók túlnyomó többsége szerint a tanárok 77-100 százalékban ismertetik a tantervet, a román nyelven tanulók esetében nem ilyen jó a kép, azonban a román nyelven tanuló diákok nagyobb arányban értékelik a tanáraikat, mint a magyar nyelven tanuló társaik.

Azok, akik gyakrabban

értékelik a tanáraikat, az

értékelési lehetőségről szóló

információátadást is hatékonyabbnak tartják. A diákok több mint 80%-a nem élt vissza a tanáraik jóindulatával. A diákok jelentős része azért nem motivált a tanárértékelők kitöltésére, mert nem észlelnek változást ezek hatására.

Az elemzés utolsó fejezetében a diákok konkrét jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban kérdeztünk,

mely

részt

két fejezetre

osztottuk:

Hallgatói jogokra

és Hallgatói

kötelezettségekre. A diákok egy egytől ötig terjedő skálán kb. 3-ra értékelték a jogaikkal kapcsolatos tájékozottságukat, a diákok fele pedig nem hallott arról még, hogy nem kérhetik számon őket olyan tananyagból, amelynek ingyenes elérhetőségét elektronikus vagy fizikai formánban nem biztosítják. Akik jobban ismerik a képviselőiket, olvasták az egyetem belső jogszabályzatát vagy ismertették velük korábban a tanügyi törvényeket, sokkal jobban

37

ismerik a jogaikat, mint azok a társaik, akik nem annyira informálódtak. Azok, akik ismerik a képviselőiket és otthonosabban mozognak a diákképviseleti témában, jobban tudják azt is, hogy kihez lehet fordulni jogsérelem esetén és így sokkal inkább meg is tudják azokat oldani.

Azok viszont, akik nem tesznek lépéseket jogsérelmek esetén, ezt elsősorban azért teszik, mert nem tartják azokat fontosnak, másodsorban pedig azért, mert félnek az illetékes tanár negatív megkülönböztetésétől. A magyar nyelven tanuló diákok körülbelül felét évente vagy félévente éri igazságtalan bánásmód egyetemi környezetben, a román nyelven tanulók körülbelül egyharmadát pedig érte már diszkrimináció egyetemi környezetben, ez utóbbi esetében a magyar nyelven tanulóknak csak 17,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érte már diszkrimináció. Tehát a román nyelven tanuló magyar anyanyelvű diákok kétszer jobban vannak kitéve diszkriminációnak, mint magyar nyelven tanuló társaik.

A diákok túlnyomó többsége úgy véli, hogy tisztában vannak a kötelezettségeikkel. Azok, akik ismerik az őket képviselőket, olvasták az egyetem belső rendszabályzatát vagy ismertették velük az egyetem belső rendszabályzatát, a kötelezettségeiket is jobban ismerik.

A diákok fele még nem részesült büntetésben kötelezettségmulasztás esetén, azonban, ha valamilyen szankcióban részesültek, akkor a két leggyakoribb ok a rájuk háruló feladatok mulasztása és a tanórákról való hiányzás. A kötelezettségeikkel kapcsolatban azt is vizsgáltuk, hogy mennyire jellemző a diákokra, hogy egyaránt betartják a kötelezettségeiket és fel is szólalnak jogsérelem esetén. A magyar nyelven tanuló diákok többsége betartja kötelezettségeit azonban fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik a kötelezettségek betartása mellett felszólalnak jogsérelem esetén, illetve akik nem. Ezzel szemben a román nyelven tanulók esetében többen vannak azok, akik ugyan betartják a kötelezettségeiket, de ha jogsérelem éri őket, nem szólalnak fel. Ennek elsősorban nyelvi okai vannak, ezért is fontos lenne a román nyelven tanuló magyar diákok kiemelt támogatása jogvédelmi szempontból.

6 Következtetések A diákszervezetek egyik fontos alappilére az események szervezése mellett a diákok képviselete. A kapott eredmények hozzájárulhatnak a diákképviselet fejlesztéséhez, ezáltal pedig a hallgatók egyetemi életének jobbá tételéhez. Fontos, hogy a diákjogi témák ne csak akkor kerüljenek előtérbe, ha megrázó, nagy port kavaró diákjogi sérelmek következnek be, hanem törekedni kell ezek megelőzésére is.

38

Az eredmények szerint azok a diákok, akikkel ismertették a tanügyi törvényeket vagy saját maguk olvastak utána, illetve akik jobban ismerik a képviselőket, azok sokkal inkább tisztában vannak a hallgatói jogaikkal és kötelezettségeikkel. Akik informáltabbak és közelebbnek érzik magukhoz a diákképviseleti témát, a diákképviselő választáson is inkább részt vesznek. Ahhoz, hogy ezek az információk minden hallgató számára elérhetőek legyenek, fontos lenne a jogszabályok magyar nyelvre való lefordítása és egy magyar nyelvű hallgatói kisokos megszerkesztése, valamint minél több olyan tájékoztató tevékenységet szervezni, akár tanórák keretében, akár azon kívül, amelynek során a diákoknak lehetőségük van megismerni a képviselőiket, jogaikat és kötelezettségeiket. Azok ugyanis, akik tudják, hogy kihez lehet fordulni és hogy mi számít jogsérelemnek, a problémáikat is jobban meg tudják oldani. Sajnálatosan, gyakori az, hogy a diákok nem szólalnak fel, ha jogsérelem éri őket, ellenben kötelezettségeiket maximálisan betartják. Ha a tájékoztatásra nagyobb hangsúlyt fektetnének, akkor jogsérelmek elleni fellépés esetén valószínűleg bátrabbak lennének, ugyanis tudnák, hogy van megoldás a problémáikra és van, aki segíthet nekik ezen a területen. Erre megoldás lehetne a diákképviselői fogadóórák bevezetése is, illetve tájékoztató alkalmak szervezése.

Az elemzésből láthattuk azt is, hogy a magyar nyelven tanuló diákok felét évente vagy félévente legalább egyszer éri hátrányos megkülönböztetés, a román nyelven tanulók egyharmadát pedig diszkrimináció. Erre a problémára jó megoldás lehetne magyar diákképviselők megválasztása azokon az egyetemeken is, ahol a magyar diákok románul tanulnak. Ez megoldást nyújtana a magyar diákok román egyetemeken való képviseletének problémájára, mivel ha diszkriminációban részesülne a hallgató, akkor a magyar diákképviselő kapocs lehetne a hallgató és a román diákképviselő között. Ez áthidalhatóvá tehetné azon helyzeteket, amikor a hallgató nem tud elég magas szinten román nyelven ahhoz, hogy képviselni tudja a jogait, esetleg megvédje magát.

A továbbiakban tehát törekedni kell az információátadás közvetlenségére és módszeres ismertetésére, megszerkeszteni egy hallgatói kisokost és elősegíteni a románul kevésbé értő diákok informálását is. A legfontosabb, hogy a diákok tudatában legyenek annak, hogy ha segítségre van szükségük, mindig van kire számítani.

39