25. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kivonatos Füzet

ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA REÁ

L- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK

Kiadók:

● Kolozsvári Magyar Diákszövetség

● Babeș–Bolyai Tudományegyetem

● Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet

● 25. ETDK koordinátori csapat 400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21 telefonszám: 0755-116251 e-mail: etdk@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro

Felelős kiadó: Szilágyi Lóránt és Damó Adrienn Felelős szerkesztők: Damó Adrienn, Csergő Zsófia Borítóterv és tördelés: Jancsó Helén

Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Szegedi Tudományegyetem

Kolozsváru Protestánk Teológia Intézet Nagyváradi Egyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Szakmai partnerek

Gheorghe Dima Zeneakadémia

Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)

Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)

Magyar Ifjúsági Központ

Tartalomjegyzék

Állam- és jogtudomány szekció......................................................................................................................................................................................................................................6 Biológia szekció......................................................................................................................................................................................................................................................................13 Filozófia szekció......................................................................................................................................................................................................................................................................21 Fizika szekció............................................................................................................................................................................................................................................................................31

Földrajz + Területfejlesztés-turizmus szekció......................................................................................................................................................................................................38 Geológia szekció.....................................................................................................................................................................................................................................................................48

Gyógypedagógia + Gyógytorna-Testnevelés és sport szekció................................................................................................................................................................55

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk + Matematika szekció....................................................................................................................63 Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások szekció...............................................................................................................................70

Kémia I.-II.: Biokémia és szerves kémia és Analitikai, fizikai és szervetlen kémia szekció....................................................................................................85 Kommunikáció és újságírás szekció.........................................................................................................................................................................................................................93

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing szekció............................................................................................................................................................105 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment szekció.................................................................................................................................................111 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy szekció............................................................................................................................................................126

Magyar irodalom I.: A

Régészet szekció.................................................................................................................................................................................................................................................................184

Szociális munka, Szociológia és antropológia, Humán erőforrás, Néprajz szekció................................................................................................................193

Teológia I. : Protestáns teológia, Teológia II.: Római katolikus teológia szekció......................................................................................................................202

Történelem és kulturális turizmus, Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok szekció...................................................................................................................211 Zeneművészet szekció.....................................................................................................................................................................................................................................................221

Használt rövidítések

ÁOK - Általános Orvostudományi Kar

BBTE – Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár)

BCE - GT, Gazdálkodástudományi TDK

BGK - Biológia és Geológia Kar

BTK - Bölcsészettudományi Kar

CSK - Csíkszeredai Kar

ELTE - Eötvös Lóránd Tudományegyetem

FÖK - F0ldrajz Kar

GDZA - Gheorghe Dima Zeneakadémia

KGTK - Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

KME - Kolozsvári Műszaki Egyetem

KVK - Kémia és Vegyészmérnöki Kar

MME - Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

MIK - Matematika és Informatika Kar

MK - Marosvásárhelyi Kar

PKKTK - Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

PNTK - Pszichológia és Neveléstudományok Kar

PTE - Pécsi Tudományegyetem

RTK - Református Tanárképző Kar

RKTK - Római Katolikus Teológia Kar

Sapientia EMTE – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

SE - Semmelweis Egyetem

SZSZKK - Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

SZTE - Színháztudomány és Televízió Kar

TFK - Történelem és Filozófia Kar

TME - Temesvári Műszaki Egyetem

Állam- és jogtudomány szekció

Zsűrik:

Dr. Vallasek Magdolna

Oláh Emese

Tasnádi István Szilárd

Szekcióvezető: Benő Krisztina

Résztvevők:

Horváth-Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes – III. díj és ș

László Tas – dicséret

Papp Zsófia és Lupescu Zsófia-Kata – I. díj és OTDK jelölés

Sófalvi Zsuzsána-Aliz – II. díj

Horváth-Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes

BBTE, Jogtudományi Kar, Jog szak, BA III. év

KME, Civil mérnöki - angol Kar, Építőmérnöki szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Vargancsik-Thörik Krisztina Iringó egyetemi adjunktus, MME

A kolozsvári magyar egyetemisták hallgatói jogokról szóló ismereteinek feltérképezése és azok széleskörű ismertetése egy hallgatói kisokos által

2021-ben dolgozta ki a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Joghallgatók Szervezete azt a bizonyos kutatást, amely a kolozsvári magyar diákság hallgatói jogaival, illetve kötelezettségeivel kapcsolatos ismereteit szándékozta feltérképezni. A kutatás alapjául szolgáló kérdőívet 1302 diák töltötte ki, több különböző egyetemről, szakról, illetve évfolyamról. A feldolgozott információk és adatok kiindulópontként szolgáltak a diákszövetségeknek, erős alapot teremtve olyan érdekképviseleti tevékenységek létrehozásához, amelyek érdemben is szolgálni tudják a kolozsvári magyar diákságot. A kutatás azon fejezetében, amelyben a jogokat és kötelezettségeket ismertető módszerek voltak előtérbe helyezve, az derült ki, hogy a kitöltők közel 80%-a tartja fontosnak egy hallgatói kisokos létrehozását. Ez mindmáig hiánycikknek számított az erdélyi magyar felsőoktatásban. A kisokos célja ismertetni a diákokkal a hallgatói minőségre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, hiszen a jogsértéseket csak akkor lehet elkerülni, ha tisztában vagyunk a bennünket érintő szabályokkal.

László Tas

BBTE, Jogtudományi Kar, Jog szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Szabó Csaba PhD., Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Budapest, Állam és Jogtudományi Kar

3D nyomtatók és szkennerek a bűnözésben és a bűnüldözésben

Mik is a 3 dimenziós nyomtatók, szkennerek?

– kisebb történelmi felvezetés bemutatása, használatuk a mindennapokban (például háztartásokban/vállalatoknál): -> itt arra gondoltam, hogy ki is találta fel, melyik évben, mikor lett szabadalmaztatva és melyik évben került nyilvánosságra, valamint a mindennapokban az emberek, hogy és mikor kezdték el használni

- A 3D nyomtatók és szkennerek működésének bemutatása/leírása (nagyvonalakban): - itt egy egyszerűbb felépítés és működéssel kapcsolatos dolgok leírása

- Hatásuk a hétköznapi életre A téma bemutatása:

- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek és szkennerek bemutatása(nagyvonalakban): - a fegyverek tervrajzainak bemutatása például, hogyan néz ki a nyomtatási és tervezési folyamat, illetve a szkennerek részén a képfeldolgozás

- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek működési elve (nagyvonalakban): - itt a kész fegyverre gondoltam, hogy nyomtatás után mire van még szükség, hogy működőképes legyen, például a különböző típusú fegyvereknél mik azok az alkatrészek akár, amiket nem nyomtathatnak ki, mitől nem olvad meg a nyomtatott fegyver

- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek elterjedése a bűnözésben: - melyik év volt/évtized, kik kezdték el először használni és miért

- A 3 dimenziós szkennerek elterjedése a bűnüldözésben/helyszíni felderítésben:

- (pontosságuk az hagyományos bűnügyi helyszíneléshez használt módszerekhez képest, megkönnyítik-e a nyomozók munkáját és a bűnügyi eljárás folyamatát, megtérülő befektetés-e a hatóságok számára)

- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek hatása a bűnözésre (mennyire használhatók, pontosságuk, veszélyességük, lekövethetőségük)

- Bűnözők, akik ezt a módszert használták gyilkosságokhoz, gyilkosságokban való szerepük (például van-e olyan elkövető az elmúlt időszakban, akik csak 3D nyomtatóval nyomtatott fegyvereket használt az elkövetéshez)

- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek jogi szabályozása, ezekről szóló törvények, olyan államokban, ahol már elterjedtebbnek számít (+ ezeknek a jogi normáknak átláthatósága, pontossága, használhatósága), hol és mikor jöttek ki az első jogi szabályozások

Befejezés:

- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek és szkennerek hatása a jövőben: - milyen hatásuk lehet a bűnözésben, illetve a bűnüldözésben, visszaszortíthatóak-e a 3D nyomtatott fegyverek, a 3D szkennerek mennyire könnyíthetik meg statisztikailag a helyszínelést és a bűnüldözést

- Helyszíneléssel kapcsolatban

- Terrorizmus terjedésében

Papp Zsófia és Lupescu Zsófia-Kata

BBTE, Jogtudományi Kar, Jog szak, BA III. év

BBTE, Jogtudományi Kar, Jog szak, I. év

Témavezető: Dr. Veress Emőd, egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jogtudományi Intézet

Egyházi iskolaépületek visszaszolgáltatásának összehasonlító elemzése

Dolgozatunkban a kommunizmus hajnalán államosított iskolák rendszerváltás utáni visszaszolgáltatásával foglalkozunk. Az 1950-ig lezajló kommunista hatalomátvétel minden területre kiterjedt, a tanügyben elsősorban államosítás formájában jelent meg: nagyon sok, addig egyházi kézben levő iskola, államosítás útján, az állam tulajdonába került. Ez az állapot több évtizedig tartott, és csak az 1989-es forradalom után merült fel ezen iskolák visszaszolgáltatásának kérdése. Az elmúlt 30 évben számos különböző jogszabály született, melyekre hivatkozva az egyházak visszakövetelhették régi intézményeiket, több esetben évekig húzódó pereket folytatva. A dolgozatban négy ilyen pert szeretnénk összehasonlítani: a mai János Zsigmond Unitárius Kollégium nevet viselő iskola (Kolozsvár), a Kolozsvári Református Újkollégium, az egykori kolozsvári Marianum katolikus leánynevelő intézet és a mai Păltiniș, egykori Voluntarilor utca 6. szám alatt található volt, brassói magyar evangélikus iskolaépület ügyét, ezáltal lefedve a négy erdélyi magyar történelmi egyház egy-egy ingatlanát.

Sófalvi Zsuzsána-Aliz

BBTE, Jogtudományi Kar, Jog szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Laczkó Réka, társult oktató, BBTE, Jogtudományi Kar

Az oktatáshoz való jog és az iskolai szegregáció roma szemszögből

Dolgozatom témáját az oktatáshoz való alapvető jog és az iskolaelhagyás vizsgálata képezi, kitérve a diszkriminatív gyakorlatok jelenségére és következményeire. Tekintettel arra, hogy a romák alkotják az Európai Unió legnagyobb etnikai kisebbségét, az említett alapvető jogot, illetve jelenséget elsősorban roma szemszögből vizsgálom. Témaválasztásomat az indokolja, hogy a roma közösség az egyik leginkább nélkülöző népcsoport Európában, amelyet ugyanakkor társadalmi kirekesztés és az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés sújt. Továbbá, a korai iskolaelhagyás egy komplex problémakör, és az egyik legjelentősebb kihívás az oktatási szakpolitika területén. Kutatásomban ezért kitérek az iskolaelhagyás jelenségére, amelyet elsősorban jogi szempontból vizsgálok. Például, elemzem az erre vonatkozó jogszabályokat, jogokat és kötelezettségeket, illetve szankciókat. Az oktatásnak különleges szerepe van a hátrányos helyzet kezelésében, illetve következménye lehet a korábbi kirekesztettség időszakainak és egyben előzménye a jövőbeni hátrányoknak. Következtetésképpen, érdemes figyelmet fordítani az említett témakörök tanulmányozására.

Biológia szekció

Zsűrik:

Dr. Benedek Klára

Dr. Macalik Kunigunda Dr. Jakab Endre Szekcióvezető: Pákai Zsófia Résztvevők:

Balaji Beatrix – II. díj és OTDK jelölés

Ferencz Kamilla – II. díj és OTDK jelölés

Lászlo Szilvia és Tompos Gellért – dicséret

Szőcs Izabella-Szidonia – I. díj és OTDK jelölés

Varga Gergő – III. díj és OTDK jelölés

Balaji Beatrix

BBTE, BGK, Biológia szak, BA III. év

Témavezetők:

Ruprecht Eszter, egyetemi docens, BBTE, BGK

Miholcsa Zsombor, doktorandusz, BBTE, BGK

A magterjesztési képesség szerepe idegenhonos növényfajok inváziós sikerének meghatározásában

A növények diszperziója egy olyan térbeli mozgást tesz lehetővé, amely által a növények propagulumai (magvak, termések vagy terméságazatok) eltávolodnak az anyanövény közvetlen közeléből. Ezáltal csökken a fajon belüli kompetíció, megvalósul a génáramlás, mely hozzájárul a populációk genetikai diverzitásához, és diszperzió által a növényfajok új területeket képesek kolonizálni. Az idegenhonos fajok, behurcolásukat követően saját diszperziós képességeik szerint terjeszkednek tovább. A legsikeresebbek gyors térbeli terjedésük által inváziós fajokká válnak, amelyek sok esetben komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre és az őshonos ökoszisztémák szerkezetére, működésére. Feltételezhető tehát, hogy a sikeres magterjesztési képesség hozzájárul ahhoz, hogy az idegenhonos növényfajok invázióssá váljanak. Kutatásunk célja, hogy átfogó képet kapjunk a Romániában idegenhonos fajok epizoochoria és szél általi magterjesztési képességéről. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy vajon ez a két diszperziós mód mennyiben járulhat hozzá az invázió sikeréhez. Ennek érdekében összehasonlítottuk a meghonosodott vagy alkalmi kivaduló fajok csoportját az inváziós fajokéval az epizoochoria és szél általi terjedési képességük függvényében, összesen 88 növényfajra (50 meghonosodott vagy alkalmi kivaduló és 38 inváziós. Az epizoochoria tesztelésére birkagyapjúba való beakadási képességet vizsgáltunk, a szélterjesztés tesztelésére meghatároztuk a propagulumok velocitását. Eredményeink azt mutatják, hogy az állatszőrben való terjedés és a szél általi terjedési képesség külön-külön nem járul hozzá a hazai idegenhonos fajok inváziós sikeréhez, hiszen a két csoport, inváziós és meghonosodott vagy alkalmi kivaduló között nem találtunk különbséget. A megvizsgált fajok hozzávetőlegesen 10%-a epizoochoria által nagyon jól terjed, ezeknek a fajoknak a magvai rendelkeznek beakadást segítő

képletekkel, pl. horgokkal, tövisekkel, esetleg pappusszal. A szél által kimondottan jól terjedő propagulumok pedig jellemzően pappuszosak vagy szárnyasak. Ezen felül a magvak velocitása szorosan korrelált a magtömeggel.

Ferencz Kamilla

BBTE, BGK, Biológia szak, BA III. év

Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, BBTE, BGK

Heteromorf termések: csak csírázási stratégiájukban különböznek vagy befolyásolják a felnőttkori rátermettséget is?

A termés heteromorfizmus azt jelenti, hogy egy növényegyed több típusú termést hoz létre, melyek morfológiailag és ökológiailag is jelentősen különböznek egymástól. Leginkább terjedési képességükben és csírázási gyorsaságukban mutattak ki különbséget a terméstípusok között. Eddig 18 zárvatermő családból jeleztek heteromorf fajokat, leginkább a fészkesek (Asteraceae) és a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjában. Feltételezik, hogy a heteromorf termések a változatos és kiszámíthatatlan környezetű élőhelyeken előnyösek, mint például sivatagokban vagy sós mocsarakban. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy (1) az eltérő terméstípusok valóban különböző csírázási stratégiákat takarnak-e, és azt, hogy (2) kimutatható-e a különbség az eltérő termésekből kinevelt felnőtt növények esetén is? Ehhez négy növényfaj (Calendula officinalis, C. arvensis, Galinsoga ciliata, G. parviflora) magjait gyűjtöttük be, csíráztattuk, majd kineveltük a növényeket, és teszteltük allokációs stratégiájukat és fenotípusos plasztikusságukat. Egyértelműen kimutattuk az eltérő termések különböző viselkedését mind a csírázás, mind a felnőttkori rátermettség szintjén.

Lászlo Szilvia és Tompos Gellért

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, CSK, Génsebészet szak, BA III. év

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, CSK, Génsebészet szak, BA III. év

Témavezetők: Dr. Bálint Emese-Éva, egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, CSK, Biomérnöki tanszék Drd. Ing. Salamon Pál, egyetemi tanársegéd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, CSK, Biomérnöki tanszék SARS-CoV-2 vírus kimutatása RNS extrakció nélkül RT-qPCR-el

A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) gyors terjedésével 2019-ben napjainkig tartó világjárványt okozott. Fontossá vált molekuláris diagnosztikai módszerrel azonosítani a fertőzötteket, erre kvantitatív reverz transzkriptáz PCR bizonyult a legmegbízhatóbb módszernek. A járvány elején azonban világszerte korlátozott mennyiségben voltak elérhetőek a minták feldolgozásához szükséges anyagok és eszközök, amelyek a qRT-PCR-t megelőző RNS extrakcióhoz, valamint magához a PCRhez kellettek. Mindezek mellett ezen folyamat időigényes, amely a sürgősségi minták feldolgozása szempontjából nem kedvező. Kutatásunk célja a javasolt RNS extrakció, majd RT-PCR módszer optimalizálása a SARS–CoV-2 vírussal fertőzött kórházi betegek diagnosztizálására, amely során RNS extrakció nélkül is detektálható a vírus. Ezáltal jelentősen csökken a tesztelés időigénye, a költségek alacsonyabbak lesznek, mindeközben egyszerűbb lesz a módszertan, ugyanakkor kisebb környezeti terheléssel is jár a folyamat. Munkánk során az izolálást kiváltó hőkezelés megfelelő paramétereit határoztuk meg annak érdekében, hogy az így végzett mérések eredménye, valamint az extrakcióval mért eredmények között a korreláció megfelelő mértékű legyen. Mérési eredmények kiértékelése nyomán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a teljes extrakciós eljárás kiküszöbölhető SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek RT-PCR módszerrel való diagnosztizálása során. A mintából megfelelő arányban való hígítással és optimális hőmérsékleten való kezeléssel ugyanolyan hatékonysággal nyertük ki a detektálni kívánt RNS, mint extrakcióval. Ezáltal bizonyítást nyert, hogy a SARS – CoV - 2 vírus jelenlétét egy mintában ki lehet mutatni izolálás nélkül, csupán hőkezeléssel.

Szőcs Izabella-Szidonia

BBTE, BGK, Biológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Keresztes Lujza, egyetemi docens, BBTE, BGK

Kérészlárvák (Insecta, Ephemeroptera) faji szintű azonosítása integratív módszerek alkalmazásával, esettanulmány a Meleg-Szamos forrásvidékéről (Erdélyi-szigethegység, Románia)

A kérészek (Ephemeroptera) a biológiai vízminősítés meghatározó szervezetei. Közösségeik faji szintű szerkezete a víz ökológiai integritásának tükre. Kutatásunk célja az integratív módszerek hatékonyságának tesztelése a Meleg-Szamos forrásvidékén élő kérészlárvák esetében. 2021-ben a folyó felső szakaszán 41 mintavételi pontot jelöltünk ki, közel 10.000 kérészlárvát gyűjtöttünk standard „Multihabitat” módszerrel. Ezzel párhuzamosan a folyóvizek mentén a kifejlett kérészeket is vizsgáltuk. Összesen 18 kifejlett kérész-fajt azonosítottuk, melyekből szövetmintát vettünk, majd ezt további 142 lárvából származó mintával egészítettünk ki. Molekuláris markerként a mtCOI gén 658 bp szakaszát használtuk. Szekvenciáinkat a BOLD algoritmusával taxonómiai egységekbe (OTU) csoportosítottuk, melyek egyedi BIN kóddal lettek jelölve. Eredményeink azt mutatják, hogy a Meleg-Szamos forrásvidékén magas a kriptikus fajok száma.

Varga Gergő

BBTE, BGK, Ökológia és természetvédelem szak, BA III. év

Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, BBTE, BGK

Hazai inváziós fajok mag-jellegei és csírázásbiológiája

A tömegesen megjelenő inváziós fajokat költséges és nehéz kiírtani, ráadásul nagy a veszélye az újrafertőzésnek. A legjobb megoldás, akárcsak egy betegség esetén, a megelőzés lenne, ezzel megakadályozva az újabb inváziós fajok térhódítását. Kutatásunk során 82 idegenhonos lágyszárú növényfajjal dolgozunk: összehasonlítottuk sikeres inváziós és nem- sikeres idegenhonos fajok magjainak jellegeit (tömegét, alakját) és csírázásbiológiáját. Ehhez a magvakat többféle körülmény között csíráztattuk (őszi, kora tavaszi és késő tavaszi hőmérséklet- és fényviszonyok között), majd csírázási arányokat és csírázási nicheszélességet számoltunk fajonként. Az elemzésünk során nem sikerült jelentős különbségeket feltárni a sikeres és nem sikeres fajok között, ezért dolgozatunkban lehetséges magyarázatokat tárgyalunk meg.

Filozófia szekció

Zsűrik: Lang Márk

Dr. Sutyák Tibor Biró Noémi

Szekcióvezető: Ábrahám Tekla

Résztvevők: Biró Botond

Condrea-Ilyés Ágnes – különdíj és OTDK jelölés

Csabay István – III. helyezés

Horváth Mihály

Ilyés Zalán-György – II. díj és OTDK jelölés

Ónya Balázs – II. helyezés

Zágorhidi-Czigány Domonkos – I. helyezés

Zsupos Norbert – I. helyezés

Biró Botond

PTE, BTK, Szabadbölcsészet szak, BA III. év

Témavezető: Dr. András Csaba PhD, PTE, BTK

Az emergens kultúra politikai-esztétikai aspektusai a Bacurau című filmben

Jelenlegi kutatásomban Kleber Mendonça Filho és Juliano Dornelles közös rendezésében készült Bacurau (2019) című filmjét elemzem. A filmet a Cinema Novo brazil kulturális és művészeti mozgalom hagyományához kötöm, illetve bemutatom az utóbbi sajátosságait és legfőbb célkitűzéseit egy, a mozgalom szempontjából kulcsfontosságú rendező, Glaubert Rocha „éhség esztétikája” elméletén keresztül. Jelenlegi kutatásom célja a film politikai-esztétikai elemzése a Raymond Williams-i emergens kultúra András Csaba által megalapozott politikai-esztétikai kategóriáján keresztül. Arra világítok rá, hogy a film miképpen rendelkezik a Raymond Williams által emergens kultúrának bélyegzett kategóriánakaz aspektusaival, a felhasznált kulturális kódokon és esztétikai fogásokon keresztül, illetve hogyan képes az emergens kultúrára jellemző, a politikai képzeletet tágító, a fennálló határán létrejövőt létrehozni, amely egyben ki is van téve a domináns kultúra inkorporációjának.

Kulcsszavak: esztétika, politika, Raymond Williams, emergens kultúra

Condrea-Ilyés Ágnes

BBTE, TFK, Filozófia szak, BA III. év

Témavezető: Gregus Zoltán, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

A kelet-európai államszocialista rendszerek giccskultúrájának öröksége

Porcelán nippek a polcon, csipketerítők és üveghalak a televízión... Feltételezem ismerősek ezek a belső lakberendezési tárgyak az olvasó számára. A kelet-európai államszocializmusból örökölt giccstárgyak sokrétű kérdéseket hordoznak magukban, melyekre igyekszem rámutatni dolgozatomban. Egyrészt giccs mivoltuk esztétikai kérdéseket vetnek fel, számos gondolkodó számára problémát jelentve maga a giccs meghatározása és ennek kapcsolata a művészettel, másrészt ezen tárgyak eredete társadalomfilozófiai kérdések remek tárgyává teszik őket. Dolgozatomban olyan kérdéseket fogok érinteni, mint a giccs meghatározása, a kultúra eldologiasodása az ipari tömegtermelés következtében, az ízlés és a nevelés közötti kapcsolat, hiszen ezek mind lehetséges magyarázatot adnak nem csak önmagában a dolgozat tárgyára, de arra az intergenerációs tapasztalatra és oppozícióra, melyet ezek a tárgyak nyújtanak. Végül a felvetett probléma árnyalása érdekében a bukaresti Romániai Giccsmúzeum tárlatát is elemzem, arra fókuszálva ebben, hogy milyen kiállításpolitika érvényesül a hétköznapi tárgyak múzeumi környezetbe helyezésével, s ez milyen következményekhez vezet a témát illetően.

Csabay István

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Pete Krisztián, egyetemi adjunktus, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Bűn és büntetés mint ok és okozat – Arányosság és ideatársítás Cesare Beccaria büntetőelméletében

Tanulmányomban Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (1764) című büntetőelméleti művében szereplő, a bűncselekmények és a büntetések közötti arányosságra vonatkozó megállapításait vizsgálom. Az értekezést markánsan meghatározó haszonelvű elköteleződések ellenére számos olyan értelmezés született, amelyek Beccaria büntetőelméletének (negatív) retributivista jellegét hangsúlyozzák. Ezen értelmezések főbb érveinek rekonstrukcióját követően arra kívánok rámutatni, hogy egyrészt a negatív retributivista interpretációk képtelenek elszámolni bizonyos eszmetörténeti problémákkal; másrészt, hogy az arányosság fogalma a műben két különböző viszonyt is jelöl. Ezt követően arra teszek kísérletet, hogy az arányosság mindkét koncepcióját – a negatív retributivista állásponttal szemben – egy haszonelvű perspektívából értelmezzem. Végül az értekezés főbb téziseit az emberi elme működésére vonatkozó premisszái felől vizsgálom. Meglátásom szerint az empirista hagyományban gyökerező asszociacionista elv meghatározó szerepre tesz szert Beccaria elméletében, miután az elrettentést a bűn, illetve a büntetés ideáinak összekapcsolása alapozza meg. Beccaria emberi természetre vonatkozó meggyőződéseinek feltérképezése nemcsak a büntetőpolitikai nézeteinek mélyebb megértését teszi lehetővé, de egy plauzibilisebb értelmezési keretet is biztosít a negatív retributivista interpretációkkal szemben.

Horváth Mihály

PTE, BTK, Szabadbölcsész szak, BA II.év

Témavezető: Dr. Csönge Tamás, egyetemi adjunktus, PTE, BTK Variációk konszenzuális kultúratermelésre

Korábbi kutatásaim során egy későavantgárd csoportosulás – A Szituacionista Internacionálé – művészetkoncepciójának politikai aspektusaival foglalkoztam. Munkásságuk feltárása során egyre nagyobb szükségét láttam egy olyan kultúraelméleti keret kijelölésére, amelyen keresztül a szituacionisták taktikáinak erényeit és hibáit egyaránt lehet elfogulatlanul megvilágítani.Jelen munkám egy adekvát kultúraelméleti keret kijelölése köré szerveződik. Napjaink kulturális- politikai válságát megelőző/feloldó kulturális formációk feltárásának/konstruálásának célkitűzését két programadó szövegben, Bagi Zsolt Az esztétikai hatalom elmélete – Kulturális Felszabadítás egy Újbarokk korban, valamint András Csaba Az emancipatorikus kultúra és a képzelet paralízise című munkájában vizsgáltam meg. A két szöveg elméleti fókuszpontjainak összevetése mentén, az alkalmazott fogalmak ütköztetésén és a lehetséges megoldások felvázolásán keresztül, egy olyan teoretikus keretet ismertem meg, amelyen keresztül nem csak a szituacionisták törekvéseit lehet kimerítően értékelni, valamint pontosan meghatározni egy tágabb kulturális tendencián belül, de amely kiegészítést is nyújthat a választott kultúraelméleti modellekben kirajzolódó, a politikai emancipációhoz szükséges kulturális feltételekhez.

Kulcsszavak: kultúraelmélet, emancipáció, filozófia

Ilyés Zalán-György

BBTE, TFK, Filozófia szak, BA III.év

Témavezető: Szigeti Attila, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

A szuverenitás-paradoxon ontológiai megalapozása Giorgio Agamben filozófiájában

Giorgio Agamben írásainak figyelmes olvasói megfigyelhetik, hogy Agamben összes írásában egy paradoxon munkál. Ennek a paradoxonnak talán a legismertebb kifejtése képezi Agamben főművének, a Homo Sacernek az első fejezetét, melyben a szerző a kivételes állapotot – melyről a szuverén dönt – úgy határozza meg, mint azt a megkülönböztethetetlenségi zónát, mely a phüszisz és a nómosz, a természet és a törvény között húzódik. Ehhez a definícióhoz Agamben úgy jut el, hogy megvizsgálja a szuverenitásparadoxon „topológiáját”, azaz feltérképezi a paradoxon alapvető struktúráját. A szóban forgó fejezetnek van azonban egy alfejezete (Potencialitás és törvény), melyben a szerző arra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy a szuverenitás-paradoxon visszavezethető egy jóval alapvetőbb problémára, mely már nem a politikai filozófia, hanem az első filozófia, azaz az ontológia tárgykörébe tartozik. Ahhoz tehát, hogy igazán megérthessük a szuverenitás-paradoxont, előtte az azt megalapozó ontológiai paradoxont kell megértenünk. Mivel azonban a szuverenitás-paradoxon csupán egy a számos paradoxon közül, melyek Agamben írásaiban fellelhetőek, az ontológiai paradoxon nem csupán a szuverenitás-paradoxont, hanem az imént említett összes más paradoxont is megalapozza, ennyiben pedig kijelenthető, hogy Agamben filozófiájának a magját, centrumát alkotja. Kutatásom ennek az ontológiai paradoxonnak a feltérképezését, topológiájának feltárását tűzi ki célul.

Ónya Balázs

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Filozófia szak, MA II. év

Támavezető: Dr. Kocsis László PhD, egyetemi adjunktus, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A metodológiai naturalizmus kihívásai

Dolgozatom fő kérdése, hogy a társadalmi fajták egy bizonyos értelmezése összeegyeztethető-e a naturalizmussal. Először összefoglalom az ontológiai és a metodológiai naturalizmust, kitérve azokra a főbb jellemvonásokra, amelyek kihívást jelenthetnek a társadalmi fajták naturalizálhatóságával kapcsolatban. Ezt követően rekonstruálom a természeti és társadalmi fajták közti distinkciót, majd kitérek az általam leginkább alkalmasnak vélt demarkációs jelöltre, a fogalmi konstitúcióra, valamint felvázolok egy, a társadalmi fajtákkal kapcsolatos mérsékelten realista álláspontot, amely lehetővé teszi ugyan, hogy a társadalmi fajtákra vonatkozó kijelentéseink ne legyenek szubjektívek, mégsem állíthatjuk azt, hogy ezen fajták példányai objektív vizsgálódás tárgyává tehetők. Dolgozatom végén amellett érvelek, hogy a társadalmi fajták általam nyújtott értelmezése nem kompatibilis a metodológiai naturalizmussal, amely szerint minden tudományterületnek ugyanazon módszertani elvek mentén kéne eljárnia, továbbá védelmembe veszem a metodológiai regionalizmust, amely elmélet képviselői szerint a tudományok módszertana attól függően különbözik, hogy mit állítanak vizsgálódásuk fókuszába.

Zágorhidi-Czigány Domonkos

Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: Bodnár István, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK

A lélekfogalom korlátai -- Arisztotelész lélekfilozófiája és következményei

Arisztotelész pszükhé terminusa A lélek című munkájában játszik központi szerepet: a fordításokban legtöbbször lélekként szereplő fogalom egyfajta vitalitást, „élet-elvet” jelent (így a növények is rendelkeznek lélekkel, hiszen élőlények). Ám az arisztotelészi lélekfogalom nem valamilyen a testtől elkülönült, annak lététől független, akár örök életre képes szubsztanciát jelöl (ez legfeljebb a legfelső lélekrészre, a núszra lehet igaz: de ez az egyik legnehezebb értelmezési kérdés a De Anima kapcsán), hanem a testtel hülomorfikus egységet alkotó forma: a lélek a test formája, az egyik nem létezhet a másik nélkül. Ebből azonban az is következni látszik, hogy ha az élőlények megkülönböztető jegye az, hogy rendelkeznek lélekkel és nincs lélek test nélkül, se fordítva, akkor az Élet (az „élet elve”, princípiuma) és az élő (az egyed) nem gondolható el egymástól függetlenül. Vagyis nem lehetséges meghatározni, hogy mi is az önmagában vett „élet”, hiszen kizárólag csak az élő egyedben és annak esetlégességeivel vehető szemügyre. De lehetséges-e meghatározni, hogy mi az az élet? Eugene Thacker After Life című munkájában az élet ontológiájának kidolgozására tesz kísérletet az arisztotelészi lélekfogalom kritikáján keresztül. Fő állítása az, hogy a pszükhé mint vitalitás-elv önellentmondó, azaz az arisztotelészi életkoncepció nem-logikusan épül fel. Így mint, ami a logika alapvető szabályát sérti, egyben a gondolkodás határát is kijelöli. Thacker eljárásmódja nem mindennapi: az élet fogalmának új elgondolására az emberitől idegen életformák fikciós (természetfeletti horror) leírásainak felhasználásával tesz kísérletet. Szakdolgozatomban két célkitűzésem van: i) egyrészt a De Anima értelmezési nehézségeit bemutatni, különös tekintettel a fent említett problémákra, ii) másrészt Thacker eljárásmódját megvizsgálni, hogy a pszükhé eddigi értelmezéseihez mennyire tud új, koherens megközelítést adni, karöltve annak firtatásával, hogy az általa felhasznált fikciós (horror) művek, vajon tényleg rendelkeznek-e azzal a filozófiai potenciállal, hogy új fényt vessenek a problémára.

Zsupos Norbert

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Individuum és multitudo. Az állam konstitúciója Spinoza filozófiájában

Dolgozatomban az állam konstitúciójának Spinoza filozófiájában betöltött szerepét vizsgálom. Spinoza az állam megalapozásának problémáját többféle szempontból mutatja be. A Teológiai- politikai tanulmányban (TPT) az állam alapját – a hobbes-i szerződéselméleten nyugvó – társadalmi szerződés alkotja. Hobbes-tól eltérően azonban Spinozánál az állam nem a szuverén reprezentációja, hanem az individuumok társulása vagy interakciója, amely szerint hatalmukat közössé teszik. A Politikai tanulmányban (PT) a társadalmi szerződés kérdése háttérbe szorul. A PT-ben az államot a multitudo hatalma teszi lehetővé. Az individuumok interakciója révén létrejövő multitudo egyetlen elmét és testet alkotva fejezi ki az állam hatalmát és formáját. A multitudo, és így az állam hatalmát az individuumok közössé tett hatalma, azaz közös joga (jura communia) foglalja magában. A dolgozatban amellett érvelek, hogy Spinoza gondolkodásában az állam alapját az individuumok között létrejövő interakciók határozzák meg oly módon, hogy ezen interakciók bizonyos arány (certa ratio) szerint konstituálódnak. Értelmezésem szerint az individuumok közötti interakciókat meghatározó arány lehetővé teszi a multitudo bevezetését a politikai szférába, amely ezáltal nemcsak megalapozza az állam hatalmát, de ezzel együtt kiemeli az állam individuális jellegét. Spinoza filozófiájában a multitudo fogalma így nem egyszerűen a politikai szféra ontológiai aspektusát domborítja ki azáltal, hogy az állam létezését, valamint „lényegét” tematizálja. A multitudo fogalmával Spinoza olyan valós történelmi és politikai jelenségekre reflektál, amelyek alapján a „tömeget” és a „tömegmozgalmakat” a modern politikai diskurzus meghatározó kiindulópontjává emelte.

Fizika szekció

Zsűrik:

Járai-Szabó Ferenc

Kovács Katalin Lázár I. Zsolt

Szekcióvezető: Simon-Zsók Anett

Résztvevők:

Bálint Zsuzsánna – III. díj

Bănică-Solymosi Írisz – II. díj

Benedek Kristóf – I. díj és OTDK jelölés

Herczeg Ágnes és Harkó Csanád – I. díj és OTDK jelölés

Péntek Balázs – II. díj

Bálint Zsuzsánna

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Nagy László, egyetemi tanár, BBTE, Fizika Kar

Egyszeres és többszörös Rutherford-szórás elméleti vizsgálata

Az atom magmodelljének megalkotása Rutherford nevéhez fűződik, aki feltételezte, hogy az atomban a pozitív töltés kis térfogatban, az atommagban sűrűsödik össze. Az elméletet Geiger és Marsden kísérletsorozata igazolta. A kísérletek során változó vastagságú fémlemezeket bombáztak αrészecskékkel, és a lemezen szóródott részecskék szögeloszlását vizsgálták. Az αrészecskék rugalmasan ütköznek az atommaggal, ezt nevezzük Rutherford-szórásnak.

A tankönyvekben a Rutherford-szórás leírásánál feltételezik, hogy egy α-részecske legtöbb egy atommagon szóródik. Ez csak nagyon vékony lemezek esetén érvényes. Tanulmányunk fő célja, hogy megvizsgáljuk ennek a modellnek a határait, és mutassuk ki, hogyan változik a szórt részecskék szögeloszlása, ha vastagabb lemezt alkalmazunk, amikor egy részecske többször is szóródhat. Munkánk során a Rutherford-szórást vizsgáljuk sztochasztikus számítógépes szimuláció segítségével. A szimuláció lehetővé teszi az egyszeres és a többszörös szóródás vizsgálatát is. Akárcsak az eredeti kísérletben, itt is megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a részecskék szóródási szög szerinti eloszlását olyan paraméterek függvényében, mint a fémlemez vastagsága, az αrészecskék energiája, az atomok atomtömege.

Bănică-Solymosi Írisz

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, BA III. év

Témavezető: Néda Zoltán, egyetemi tanár, BBTE, Fizika Kar Gini index egy evolúciós modell

stacionárius állapotaira

Az egyirányú növekedési és reszetálási folyamatok sikerrel alkalmazhatók a komplex rendszerekben megfigyelt eloszlások modellezésére. Egyszerű és gyakorlatilag releváns növekedési, illetve reszetálási ráták esetén a stacionárius állapotok például a jólismert exponenciális-, Tsallis-Pareto, illetve a normál-eloszlásokhoz vezethetnek. A jelen dolgozat keretében ezen eloszlásokban levő egyenlőtlenségek mértékét vizsgáljuk a Gini-index kiszámításával. Az előzőleg említett három eloszlás Gini-indexe jól elkülöníthető tartományokba esik a [0,1] intervallumon. Ezt az eredményt felhasználva az evolúciós folyamat rátáit úgy lehet beállítani, hogy a rendszer stacionárius állapota a kívánt egyenlőtlenségi fokot eredményezze. Alkalmazásként a társadalomban levő vagyon-, illetve jövedelemeloszlási egyenlőtlenségek optimalizálását tekinthetjük. Megvizsgáljuk ugyanakkor a véges méret effektusokat is a Gini-indexre.

Benedek Kristóf

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, BA III. év

Témavezetők:

Néda Zoltán, egyetemi tanár, BBTE, Fizika Kar

Dr. Sándor Bulcsú, egyetemi adjunktus, BBTE, Fizika Kar

Szimmetriasértés inhomogén komplex rendszerekben

Kölcsönható oszcillátor sokaságokban a rendszert jellemző paraméterek homogén megválasztása a kollektív viselkedésnek egy erős stabilitásához vezet. Nemrég megmutatták, hogy létezhet azonban a paramétereknek egy olyan heterogén kiosztása, amely ennél is stabilabb megoldást eredményez. Ez a nemvárt szimmetriasértés komplex fizikai és biológiai rendszerekben számos gyakorlati alkalmazással rendelkezik. Kutatásaink során kimutattuk ezen szimmetriatörés jelenlétét különböző topológiájú dinamikus rendszerekben. Két egyszerű és nagyon általános fizikai modellt tanulmányoztunk: rugó-tömb rendszereket, illetve Kuramoto típusú oszcillátorokat. Megfigyeltük ezen nemtriviális szimmetriasértés jelenségét lineáris rugó-tömb rendszerek esetén, és két lehetséges megvalósítást adunk aszimmetrikus optimális paraméter kiosztásra. Kutatási módszereink a dinamikus rendszerek stabilitás vizsgálataira és számítógép-szimulációs kísérletekre alapszanak.

Herczeg Ágnes és Harkó Csanád

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, BA III. év

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. Sándor Bulcsú, egyetemi adjunktus, BBTE, Fizika Kar

Hatlábú robotok irányítása oszcilláló neuronokkal

Napjainkban a robotokvezérlésének elmélete rohamosan fejlődik. A klasszikus robotika, valamint a mesterséges intelligenciára épülő módszerek mellett újabb, az önszerveződő mechanizmusokkal foglalkozó irányzat is kezd egyre fontosabbá válni. A hagyományos módszerek esetében a lépkedő robotok helyváltoztatása jól koordinált mozgásokat feltételez, mely során az egyes csuklók közötti fázisviszonyokat a megfelelő paraméterek beállításával pontosan tudjuk szabályozni. Számos eredmény azonban arra utal, hogy a mozgásokhoz szükséges dinamika önszerveződő módon is kialakulhat. Dolgozatunkban egy PhantomX típusú hatlábú robot egy lehetséges vezérlési modelljét vizsgáljuk. A tizennyolc csuklója közül tizenkettőt osszcilláló neuronokkal irányítunk, melyek direkt módon, valamint a lábak csuklószögeinek mérésén keresztül vannak csatolva. A modellt először egy számítógépen szimulált fizikai környezetbe helyezzük, majd egy valós roboton is teszteljük. A neuronok közötti csatolás erősségének függvényében mindkét esetben többféle lépésmintázat is létrehozható, melyek részben önszerveződő módon alakulnak ki.

Péntek Balázs

BBTE, Fizika Kar, Fizika-informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Ercsey-Ravasz Mária, BBTE, Fizika Kar

Az agyterületek strukturális hálózatának tanulmányozása a vizuális jelek feldolgozásának szempontjából: a hol- és mi-rendszer megkülönböztetése

Az agy strukturális hálózatát a funkcionális zónák szintjén szokták definiálni. A hálózati kötések fizikai kapcsolatokat jelölnek (a fehérállományon áthaladó axonok mennyisége), amelyeket kísérleti módszerekkel mérnek le. Eddig a látókéregben lévő zónákat (V1, V2, stb.) a nagy méretük ellenére egy-egy csomópontként kezelték, viszont az elmúlt években felmerült, hogy a vizuális jelek feldolgozása szempontjából a zónák különböző részei más-más szerepet játszanak. Mi-rendszernek nevezhető az agy azon része, mely felelős különböző tárgyak felismeréséért, állóképek vizsgálatáért (ventral stream), ebben a vizuális zónák alsó részei játszanak szerepet. A mozgó képek feldolgozásáért, valamint a tárgyak térbeli elhelyezkedésének felismeréséért pedig a hol-rendszer (dorsal stream) felelős, ebbe főleg a felső vizuális zónák tartoznak bele. Új kísérleti mérések alapján, most egy olyan hálózatot vizsgálunk, amelyben ezek a különböző részek külön csomópontokként vannak kezelve. A költséges kísérleti mérések csak a hálózat egy részét tárják fel, de gépi tanulással 70-80%-os pontossággal meg tudták már jósolni a teljes súlyozott hálót. Mi ezt tanulmányozva mutatjuk meg a különböző vizuális zónák tulajdonságai közötti különbségeket, a szerepüket a hálóban, valamint próbáljuk meghatározni, hogy mely agyterületekből áll a mi-, illetve a hol-rendszer.

Földrajz + Területfejlesztés-turizmus szekció

Zsűrik:

Dr. Nagy Egon

Dr. Talpas János

Dr. Réti Kinga

Szekcióvezető: Vrencan Andrea Résztvevők:

Gáll Johanna

Héjja Barbara – I. díj és OTDK jelölés

Kádár Noémi-Stephani

Kamenitczky Anna Matuz-Vitus Roland-István

Mihály Hunor – III. díj és OTDK jelölés

Szakács Gábor – II. díj és OTDK jelölés

Troznai Boglárka-Dorottya

Gáll Johanna

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA III. év

Témavezető: Sebestyén Tihamér Tibor, egyetemi adjunktus, BBTE, FÖK

A Feketeügy felső szakaszának szilárd szennyezőanyagai

A dolgozatban, egy az elmúlt évben történt patak meder takarítás után beérkezett adatokat dolgoztam fel. Számos szempontot érintve, arra is kitértem a dolgozatomban, hogy a hulladék milyen arányban oszlik meg vidéki települések és városi település közt. Emellett tárgyalásra kerül, hogy a patak és bele áramló mellék patakok mely részén halmozódik fel nagyobb hulladék tömeg. A dolgozat végén átfogó képet kapunk arról, hogy ebben a térségben, vidéken és városon milyen arányú a szennyezés. Annak fényében, hogy az itt élők mennyire vigyáznak a természeti kincsekre esetünkben az állandó folyóvizeikre.

Héjja Barbara

BBTE, FÖK, Turizmus és területi fejlődés szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Török Ibolya, egyetemi docens, BBTE, FÖK

Románia szárazföldi ökoszisztémáinak védelme a Fenntartható Fejlődés 15. céljának tükrében

A Fenntartható Fejlődés napjainkban egyre égetőbb és fontosabb problémává válik. Először a fogalommal az 1980-as években foglalkoztak; a jelenlegi formáját a 2012- es Rió-i konferencián nyerte el. 2015-ben az ENSZ 193 tagállama aláírta az „Agenda 2030” névre hallgató fejlesztési keretrendszert. Románia az egyezmény aláírásával vállalta, hogy a tizenhét célkitűzés teljesítésére eszközöket teremt és törekszik a gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdítására és a környezet védelmére. A módszertan a nemzetközileg is kidolgozott és elfogadott számítási módozatokon alapul. Kutatásom során Románia megyéit vizsgálom annak tükrében, hogy milyen helyzet figyelhető meg jelenleg az SDG15 (Szárazföldi ökoszisztémák védelme) célkitűzés tekintetében, illetve milyen törekvések léteznek a célok elérések érdekében. Célom az ország megyéinek összehasonlítása 22 indikátor alapján, mely által sikerül feltárni a problémás területeket, ahol nagyobb hangsúlyt kell fektetni a célok elérésében, illetve pozitív példákat is megfigyelhetünk a jól működő területek kapcsán.

Kádár Noémi-Stephani

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA III. év

Témavezető: Sebestyen Tihamer Tibor, lektor, BBTE, FÖK

Hulladékok lebomlási dinamikája és a körkörös gazdasági elvek alkalmazása a csomagoló anyagok előállÍtásában

A tanulmány a hulladékok kezelésével és azoknak a természetbeni lebomlásáról szól. A bevezető szakirodalmi bevezetőben elemzi a természetes környezetben a részlegesen vagy teljesen lebomló külömböző csomagoló anyagokat, kitérve a biológiailag lebomló zacskókra, az újrahasznosított műanyagokra és a műanyagokra. A második fele a tanulmánynak teret ad az elemzésre került 12 különböző kémiai összetételű csomagoló anyaggal való kisérletezés bemutatására, amely során értékelve lesznek azok lebomlási fázisai, gyorsasága és a környezeti hatásuk. Ez alapján objektív érvek lesznek megfogalmazva, hogy miért és melyik csomagoló anyag rendelkezik gyorsabb lebomlási dinamikával. A tanulmány harmadik egységében kérdőív segítségével feltérképezésre kerül az, hogy melyik korosztály él inkább környezetbarát életmódot, hogy ha választani kell akkor inkább milyen csomagoló anyagot választanak vásárláskor. A tanulmány negyedik része tartalmazza a körkörös gazdaság elvén alapuló jó példának a bemutatása, egy csomagoló anyagokat gyártó gazdasági egység átállása a lineáris gazdasági megközelítésről a körkörös gazdaságra. Itt megismerhetjük, hogy hogyan tér át lépésről lépésre környezetbarát módszerekre és biológiailag lebomló anyagok gyártására és az újrahasznosításra egy gazdasági egység. Végül a tanulmány megfogalmazza azokat a konkluziókat amelyek a vizsgálat alapján objektíven megfogalmazásra kerültek.

Kamenitczky Anna

BBTE, FÖK, Turizmusföldrajz szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Máthé András-Árpád, egyetemi adjunktus, BBTE, FÖK Borszék, Székelyföld fürdőkultúrájának

miliője

A 2022-es ETDK dolgozatom címe Borszék, Székelyföld fürdőkultúrájának miliője. A dolgozatom témája Borszék történelmi múltja, visszafogott jelenje és virágzó jövője a fürdőkultúráját, forrásait, ásványvizeit, és különleges villáit tekintve. Kutatásom során először ismertetem Borszék létrejöttét, fiatal történelmét, nagyobb hangsúlyt fektetve az Osztrák- Magyar Monarchia alatti kivételes állapotára és a rendszerváltás utáni időkre. Ezután részletesen bemutatom az ásványvizek tulajdonságait és szerepüknek fontosságát Borszék életében, valamint a villák eredeti rendeltetését és jelenlegi állapotukat. Végső sorban kifejtem milyen turisztikai potenciállal rendelkezik a város és milyen mértékben hasznosíthatóak lehetőségei. A kutatásomat első sorban szekunder adatok elemzésével végzem, legyenek ezek akár könyvek, cikkek, levéltári adatok, statisztikai adatbázisok, valamint primer adatok gyűjtésével, mely ebben az esetben interjút jelent egy borszéki lakossal, aki egykori tanár és idegenvezető is egyben, tehát több oldalról meg tudja közelíteni a problémát, ezáltal pedig egy átfogóbb képet tudunk kapni a város helyzetéről.

Matuz-Vitus Roland-István

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA III. év

Témavezető: Máthé Csongor, egyetemi adjunktus, BBTE, FÖK

A COVID-19 pandémia hatásainak elemzése Románia légi közlekedési rendszerére

A tanulmány a romániai légi közlekedési rendszerben a COVID-19 pandémia következtében végbement változásokat állítja fókuszpontjába úgy a légitársaságok, mint a repülőterek tekintetében. A pandémia alatt jelentős változások következtek be az európai, valamint a romániai légi közlekedésben egyaránt, melyek hatással voltak a légi összeköttetések intenzitására valamint a légi utasforgalom jelentős csökkenésére. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy e drasztikus külső és váratlan hatás hogyan érintette a hazai légiközlekedés szereplőit, hogyan változott a belföldi- és külföldi légi összeköttetettség. Románia legfontosabb légi csomópontja a Henri Coandă nemzetközi repülőtér, melyet a Kolozsvári és Jászvásári nemzetközi repülőterek követnek, melyek egytől egyig drasztikus járat- és utasszám csökkenést tapasztaltak a pandémia alatt. Románia legnagyobb légitársaságai nagy veszteségeket halmoztak fel a világjárvány következtében létesített utazási korlátozások és a korlátozott utazási kereslet következtében. A román piac legnagyobb utasszámot lebonyolító légitársasága a magyar hátterű WizzAir diszkont légitársaság, amely a román nemzeti légitársaság (TAROM) számára a legnagyobb konkurenciát is jelenti. A TAROM légitársaság hosszú évek óta nehéz pénzügyi helyzetben van, ezt tovább fokozta a koronavírus pandémia negatív hatásai.

Mihály Hunor

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA III. év

Témavezető: Török Ibolya, egyetemi docens, BBTE, FÖK

Csíkszereda és Székelyudvarhely a fenntartható fejlődés tükrében

Szakdolgozatom témája Csíkszereda és Székelyudvarhely összehasonlítása a fenntartható fejlődési célkitűzések mentén. A témaválasztás oka, hogy igazoljam vagy megcáfoljam azt a sztereotípiát, mi szerint annak ellenére, hogy Csíkszereda a megyeszékhely, Székelyudvarhely fejlettebb, előrehaladottabb állapotban van. Az összehasonlítás megvalósításához a fenntartható fejlődési célkitűzéseket vettem alapul, amelyek egy átfogó képpel szolgálnak a települések fejlettségi szintjéről. Ezek a célkitűzések olyan globális és égető problémák mentén fogalmazódtak meg, mint az éhezés, a szegénység, a minőségi oktatás, illetve a tiszta víz hiánya, a zöld területek méretének drasztikus csökkenése stb. A kutatás feltárja a vizsgált települések Hargita megyéhez viszonyított helyzetét, így arra is választ kapunk, hogy valóban húzóerőt képviselnek-e a térségben. A végső konklúzió mellett célom rámutatni, hogy mi okozhatja a gyengébb vagy jobb teljesítményt, felhasználva a szakirodalmi forrásokat és további statisztikai adatokat a mutatók esetében, ezzel elősegítve a megoldását és a továbbfejlesztését. A kutatásom strukturálisan követi a fenntartható fejlődési célkitűzések sorrendjét, illetve a Benedek és szerzőtársai által meghatározott indikátorok fogják az összehasonlítás alapját képezni. Az összehasonlítás elvégzésére saját módszert dolgoztam ki (nem alkalmazható hatékonyan az SGD-index számítás), aminek alapja a városok Hargita megyéhez vett helyzete. Minden mutató esetében a megyei átlagot vettem az összehasonlítás alapjáúl, ehhez hasonlítottam a település színtű adatokat külön-külön, így megkaptam a városok helyzetét Hargita megyéhez képest, és ez által egymáshoz képest is. A megyei adatokat 100%-kal jelöltem, ami nem a teljességre utal, csupán így volt a leghatékonyabb az összehasonlításokat elvégezni és ez mutatja legegyértelműbben az eltéréseket. Ebből adódóan a települések számadatai is átalakultak százalékos adattá, így megmutatták, hogy mennyivel van az éppen vizsgált település kedvezőbb, vagy elmaradottabb helyzetben. Ennek a módszernek a segítségével kaptam az indikátorokra, a célkitűzésekre és a teljes tanulmányra is eredményeket. A beszerzett adatok két nagy csoportba sorolhatóak aszerint, hogy az előrehaladás vagy az elmaradottság mértékét mutatják, ezáltal két különböző szempontból is választ ad a kutatás a feltett kérdésekre.

Szakács Gábor

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA III. év

Témavezetők:

Imecs Zoltán, egyetemi docens, BBTE, FÖK

Gál Andrea, egyetemi adjunktus, BBTE, FÖK

Környezeti hatások vizsgálata hegyvidéki turista ösvényeken

Dolgozatom témája a környezeti hatások vizsgálata a hegyvidéki turistaösvényeken. A tanulmány több kérdésre keresi a választ. Mindezt turistaútvonalakra levetítve végeztem el, tehát a dolgozat fő célja, hogy meghatározzuk, hogy egy útvonalat mennyire károsít külső környezeti hatás. A mérések terepen történtek mérőszalag segítségével, valamint hagyományos módszereket is alkalmaztam az adatok vizsgálata során. Az útvonal rögzítése alatt, segítségemre volt egy mobiltelefon és a Locus Map nevű alkalmazást használtam, amely segítségével olyan pontokat is fel tudtam venni, ahol megfigyelés történt, ilyen pontok többek között az árkos erózió nyomai, az állati tiprás. Továbbá készültek olyan térképek is, amelyek segítenek abban, hogy a terület lejtését valamint kitettségét ábrázolják. Ezek azért segítenek, mert így könnyebb elmagyarázni, hogy hol alakul ki nagyobb mértékben erózió a lejtés miatt. Dolgozatom továbbá egyfajta figyelemfelhívás a környezet védelmére. A Gyergyói- havasokban található turistaútvonalak védelme érdekében egy helyi szintű összefogás is indult, melynek az a célja, hogy felhívja az útvonalhasználók figyelmét, hogy ne károsítsák azt, és próbálják megőrizni az útvonal eredeti állapotát és a későbbiekben ne csak az útvonalat, hanem a tájat is rekultiválják.

Troznai Boglárka-Dorottya

BBTE, FÖK, Földrajz szak, BA I. év

Témavezető: Bartók Blanka, egyetemi docens, BBTE, FÖK Ködös múltból tiszta jelenbe Marosvásárhely környékén (1971-2021)

A Marosvásárhelyi Meteorológiai Állomás a XVII. században épült, elhelyezkedése a Maros völgyében van. Az állomás kezdetétől méréseket végeznek, és ezen korai megfigyelésekkel kapcsolatos feljegyzések (hőmérséklet, csapadék, nedvesség mérés) megtalálhatók a XIX. századi folyóiratokban, könyvekben. A mérés eredményeként egyaránt szolgáltak napi és havi adatok is. Jelen tanulmány célja jellemezni ezen Meteorológiai Állomás ködjelenségekkel kapcsolatos adatait, megfigyeléseit. Az 1971-től 2020-ig terjedő adatsorból havi és napi adatokkal dolgozunk. A havi adatokat évszakokra osztottuk, így a 4 évszaknak megfelelően kiszámoltuk a ködös napok számát, és az ezt befolyásoló szél és légnyomás átlagát. Az eredményeket diagram segítségével ábrázoljuk, továbbá a közel 50 éves adatsoron trendanalízist végeztünk, mely a múlt és jelen adatai közötti eltérést, pontosabban a köd éves csökkenését tükrözi.

Geológia szekció

Zsűrik:

Dr. Wanek Ferenc

Dr. Poszet Szilárd

Dr. Kövecsi Szabolcs-Attila

Szekcióvezető: Babos Gábor

Résztvevők:

Bakó Gabriella – dicséret

Keresztes Tamás – dicséret

Kovács Dániel – I. díj és OTDK jelölés

László Ákos – dicséret

Bakó Gabriella

BBTE, BGK, Geológia szak, BA III. év

Témavezető: Kis Boglárka-Mercédesz, egyetemi adjunktus, BBTE, BGK

Az ásványvizek és gázömlések kapcsolata a földtani környezettel Borszék- Bélbor és Tölgyesi-medencékben

Hargita megye ÉK-i része ásványvíz forrásokban és gázömlésekben bővelkedő terület. A térség a Keleti Kárpátok kristályosmezozoós övében található, amelyet egy pliocén kori vulkáni üledékes összlet fed. Emellett negyedidőszaki üledékeket is találunk, tőzeget és a borszéki travertínót, amely jelenléte az ásványvíz forrásokhoz kapcsolódik. Dolgozatunk célkitűzése megvizsgálni az ásványvíz források hidrogeokémia fáciesét, a gázömlések összetételét és ezek kapcsolatát a földtani környezettel. Az ásványvizek vizsgálatát illetően a fizikai paraméterek mérése terepen történt és a vegyi elemzéseket laboratóriumban végeztük. Ásványvizeink kémhatása savas jelleget mutat, a redoxpotenciál értékeit ezzel összevetve elmondhatjuk, hogy vizeink reduktív savas közegben mozognak. A vizeink átlag hőmérséklete 7.5 C, ami hideg víznek sorolható be. A felszíni illetve felszín alatti vizek sótartalma 1001000 mg/l között változik. A vegyi analíziseket követő vízkémiai fácieseket különítettük el a következő módon: Borszéken és Gyergyóhollón dominál a Ca kation és HCO3 anion, ami tipikusan a Ca-HCO3 vizeket írja le. Bélbor területén az anionok esetében észrevehető, hogy nagyobb mennyiségű Na-K oldatot tartalmaznak, viszont még mindig a Ca-HCO3 fáciesbe sorolhatjuk és az anionok értéke is változatlan.

Keresztes Tamás

BBTE, BGK, Geológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Mosonyi Emilia, egyetemi adjunktus, BBTE, BGK

A Retyezát gránit kőzettana és deformációs fejlődéstörténete

A Déli Kárpátok variszkuszi (300Mé körüli) és alpi (100Mé) tektonikai események, takarós szerkezetek keletkezésének eredménye. A varuszkuszi tektonikai események alatt a Danubi egységen belül, a Dragsani terrén kőzetei rátolódtak a Lainici Paius terrén kőzetösszletére. A Danubi egységet ugyanakkor elözönlötte egy sorozat granitoid intrúzió, ezek közé tartozik a Retyezát gránit is. Az alpi tektonikai események a Géta szerkezeti egységeket tolták rá a Danubira, miközben a kettő közé becsipődött a Szeverin óceáni maradvány és rányomták bélyegüket az alpi takaró (Géta) kilométers vastagságú nyírási zónájába került kőzetekre, így a Retyezát gránitra is. A gránit ásványparagenetikai és alakváltozási története, mely a jelenlegi dolgozat célkitűzése, hozzásegíthet a Géta takaró nyírási zónájának pontosabb térképi behatárolására. A gránit sík alakváltozás mérésére 2 módszert is alkalmaztunk, az úgynevezett Rf- Φ módszert és a Fry módszert. Erre a célra a kőzet XZ szerkezeti síkja menti csíszolt felszínt használtuk. Az 5 megszerkesztett közül, a legnagyobb ellipticitással rendelkező véges deformációs ellipszoid térbeli helye jelzi a géta takaró határát a térképen.

Kovács Dániel

BBTE, BGK, Geológia szak, BA III. év

Témavezetők: Gál Ágnes, egyetemi tanársegéd, BBTE, BGK Szakács Sándor, tudományos főmunkatárs, Román Akadémia, Geodinamikai Intézet

A Dél-Hargitai shoshonitok magmakeveredésre utaló makroszkópos és mikroszkópos-ásványtani jegyei

A Dél-Hargita-hegységben található málnásfürdői kőfejtők shoshonitjai a Keleti- Kárpátok Kelemen-Görgényi-Hargita neogén vulkáni vonulatának a legdélebbi és egyben egyik legfiatalabb előfordulását képezik. A vulkáni vonulat elterjedtebb kőzettípusai a mészalkáli andezitek és bazalt-andezitek, ritkábban magas kálium-tartalmú dácitok, viszont a vonulat legdélebbi részén két kisméretű alkáli összetételű kiömléses vulkáni képződmény (dóm) jelenik meg (Kismurgó és Lüget), mindkettő shoshonitos összetétellel. Munkám során a málnási kőfejtők egyikének (Lüget) a shoshonitjaiban a magmakeveredés kimutatható és makroszkóposan megfigyelhető jegyeit kutattam terepi megfigyelés és laboratóriumi kőzettani vizsgálatok segítségével. A begyűjtött kőzetminták petrográfiai (szövetszerkezeti) és geokémiai vizsgálatát először makroszkóposan, majd polarizációs mikroszkóp, végül pásztázó elektronmikroszkóp segítségével végeztem el. A magmakeveredés észlelt makroszkópos jegyei közül a leggyakoribb a következő: helyenként a kőzeten látható változatos mintázatok két különböző színárnyalatú (főleg világos szürke és sötét szürke) elegyrész kombinációjából áll, amely a porfíros és holokristályos szövetű kőzet alapanyagának a különböző összetételére, egyúttal az összetevők mechanikai keveredésére (mingling) utal. Az egymástól makroszkóposan megkülönböztethető alapanyag feltehetően különböző kémiai összetétellel bír, azonban ennek részletes vizsgálata a további kutatásom egyik célpontja. Az ásványtani jegyek két, egymástól különböző összetételű magma keveredésére utalnak, amely során a keveredő magmák egy köztes összetételű homogén elegymagmát képezhettek (mixing), amelyben viszont a benne képződött fenokristályok még magukon viselik a magmakeveredés nyomán a magmakamrában kialakult kémiai egyensúlytalansági állapot jegyeit. A kőzetben megjelenő magmakeveredésre utaló ásványparagenézisek, illetve átalakulások a következőek: rezorbeált és beöblösödött kvarcok, szitaszerkezetű plagioklászok, piroxénesedett amfibolok, glomeroporfiros klinopiroxének, ilmenitesedett titanitok és euhedrális olivinek. E jelenség ásványkémiai dokumentálása folyamatban van, mint ahogy a keveredési folyamatban résztvevő két különböző összetételű magma azonosítása és jellemzése is. Következésképpen, az eddigi kutatás eredményei alapján feltételezhető, hogy a Dél-Hargitai shoshonitok

magmakeveredési folyamatok során jöttek létre, amelyekben felimerhetőek úgy a mechanikai elegyedés (mingling) mint a kémiai homogenizáció (mixing) jelenségei.

László Ákos

BBTE, BGK, Geológia szak, BA I. év

Témavezető: Silye Lóránd, egyetemi adjunktus, BBTE, BGK

Az Entzia macrescens a széki sós mocsarakból

Az Entzia macrescens egy agglutinált foraminifera, amely lapos trochospirális vázzal rendelkezik. Érdekessége, hogy e fajt először Daday Jenő E. tetrastomella néven írta le 1884-ban egy Déva közeli sós mocsárból gyűjtött példányok alapján. Így az egyedüli modern foraminifera faj, amely az Erdélyi-medencében előfordul. Azonban e faj típuslelőhelye és egykori élőhelye már nem fellelhető. Ellenben 2011-ben, egy Torda melletti sós mocsárban meglelték az E. macrescen példányait és azt gondolták, hogy ez az egyetlen előfordulási helye Erdélyben. 2018-ban azonban sikerült élő és szubfosszilis példányait megtalálni Széken. Kutatásom célja a széki sós mocsarakban felelhető, élő E. macrescens morfológiájának és populációjának a vizsgálata a környezeti paraméterek függvényében. Az élő és elpusztult egyedeket bengali vörössel való színezéssel különítettük el egymástól. A morfológiai vizsgálat a kezdőkamra (proloculus) átmérőjére, a kamrák számára, az apertúra és az alak változékonyságára stb. szorítkozik. Ezek alapján meghatározhatóak a szaporodási periódusok és a morfológiai változékonyság a környezeti paraméterek kapcsolata.

Gyógypedagógia + Gyógytorna-Testnevelés és sport szekció

Zsűrik:

Dr. Radványi Katalin

Dr. János Réka

Dr. Marschalkó Eszter Baloga István

Dr. Szabó-Cifó Barna Maniu Emese Szatmári Éva Szekcióvezetők: Takács Boglárka Füzesi Mátyás Résztvevők: Benedek Boglárka

Kósa-Kovács Mária – dicséret és OTDK jelölés

Szabó Stefánia – III. díj és OTDK jelölés

Tamás Zsolt – II. díj és OTDK jelölés

Tőkés Szilvia-Rita

Vencel Tímea – I. díj és OTDK jelölés

Benedek Boglárka

BBTE, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA III.év

Témavezető: Dr. Boros-Bálint Julianna, egyetemi docens, BBTE, Testnevelés és Sport Kar

A sportteljesítmény és testösszetétel vizsgálatának kutatása 11-14 éves úszóknál

Az úszás az egyik legelterjedtebb sport a mai ember életében. Nehezen lehet lesérülni a testmozgás végzése közben, de minden testrészt igazán átmozgat. Az élsport szintjén, fontos szem előtt tartani, hogy a sportolók bizonyos teszteken keresztül menjenek, így a tesztek, mérések által kapott eredmények segítséget nyújtanak úgy az edzők, mint a sportolók számára. Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen edzéstervet kell készítsen az edző, mire képes a sportoló, illetve, a fejlődést is nagyon szépen lehet velük követni. A testösszetétel mérés eredményei alapján, kiderülhet, hogy testalkat szempontjából, ki milyen sportban lehet eredményesebb, illetve, hogy milyen sportteljesítményre képes. Kutatásomba az úszókat vizsgálom, hogy testösszetételük alapján, milyen teljesítményt tudnak nyújtani. A gyerekeknél mért testösszetétel vizsgálat, már a korai sportolási időszakban rávilágíthat arra, hogy a gyermek a számára megfelelő sport mellett köteleződött-e el vagy sem. Ez a mérés megmutathatja a sportteljesítmény és testösszetétel kapcsolatát, amiből következtetéseket lehet levonni. Vizsgálatomban megmértem a gyerekek testsúlyát, magasságát, karfeszttávolságát, testtömegindexüket és testzsír százalékukat, ezek után meg lemértem 25m gyorsúszásukat. Ezekből a mutatókból számoltam eredményeket. Érdekes számokat kaptam, amiket összesítettem, összehasonlítottam a fiúk, majd lányok eredményeit külön-külön, majd a két nem eredményeit is összehasonlítottam.

Kósa-Kovács Mária

BBTE, Testnevelés és Sport Kar, Kinetoterápia a mozgásszervi panaszok kezelésére szak, MA II. év

Témavezetők:

Dr. Buldus Codruta Florina, egyetemi adjunktus, BBTE, Testnevelés és Sport Kar

Dr. Boros-Bálint Julianna, egyetemi docens, BBTE, Testnevelés és Sport Kar

Futósérülések és az izmok fasciarendszere (myofascia) közötti kapcsolat: Esettanulmány az Instrumentális Manuálterápia fájdalomcsökkenésre gyakorolt hatásáról elülső térdfájdalommal küzdő futónál

A futók körében igen gyakoriak a térdet érintő sérülések, amelyek nagy része a túlterhelés illetve a myofasciális zavarokkal hozható összefüggésbe. Emiatt egyre nagyobb figyelmet kap a fascia rendszer működésének és a futásban betöltött szerepének elemzése. Ez a fasciális szemléletmód számos új és hatékony kezelési lehetőséget tár elénk a futósérülések kezelésében. A kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a myofasciát célzó, speciálisan erre kifejlesztett Richelli eszközökkel végzett manuálterápia milyen hatással van a szabadidős futó térdfájdalmának csökkenésére. A vizsgálat során alkalmazott mérések: a fájdalom mérésére a Vizuális Analóg Skála (VAS), az ízületi mozgásterjedelem mérése goniométerrel, valamint a dinamikus egyensúly mérése az Y Balance teszttel. Mindemellett kérdőívek segítségével vizsgáltuk azt, hogy a vizsgálati személy térdfájdalma hogyan befolyásolja a futóteljesítményét, illetve azt is, hogy a fájdalom milyen hatással van az életminőségére. Az eredményeink alapján az Instrumentális Manuálterápia hatékony kezelési módszernek bizonyult a futó elülső térdfájdalmának csökkentésében, mindemellett a myofasciális rendszer jobb működése hozzájárult egy jobb futóteljesítmény eléréséhez is.

Szabó Stefánia

BBTE, PNTK, Gyógypedagógia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Orbán Réka, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Specifikus tanulási zavaros gyerekek olvasási képességét fejlesztő komplex program hatása a figyelem és a memória fejlődésére

John Hattie (in Juhász, 2018) új-zélandi oktatáskutató több tanulmány összevetése után arra a következtetésre jutott, hogy az olvasást és ennek képességét leginkább meghatározó tényezők napjainkban a szókincs fejlesztő programok, az ismételt olvasásprogram, a fonématudatosságot, a szövegértést és a vizuális percepciót fejlesztő, illetve a több hetes olvasásfejlesztő programok. Dolgozatunkban bemutatjuk az általunk kidolgozott olvasásfejlesztő komplex programot, amely során azt vizsgáltuk, hogy fejlődik-e három specifikus tanulási zavaros, harmadik osztályos gyerek figyelmi és emlékezeti képessége. A kutatáshoz a következő eszközöket használtuk: Személyi adatlap, Kognitív Profil Teszt, Teljesítményszintet leíró, olvasást és íráskészséget vizsgáló teszt és Szenzo-motoros fejlettséget és lateralitást vizsgáló skála. Az olvasásfejlesztő komplex programunk online zajlott a Google Meet felületen keresztül. Az ülésekre Canva-ban szerkesztettük meg a feladatokat amelyeket a gyerekek szóban oldottak meg. A programunk során és által fejlődés figyelhető meg a gyerekek figyelmi és emlékezeti képességeiben.

Tamás Zsolt

BBTE, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA III. év

Témavezető: Balla Béla-József, egyetemi tanársegéd, BBTE, Testnevelés és Sport Kar

A testnevelés órai verbális agresszió gyakoriságának mérése az erdélyi magyar közoktatásban

Iskolai bántalmazás és verbális agresszió terén, Románia több kutatás szerint a kicsit sem előkelő második helyen áll. Rendkívül sok, 10-ből 7 diák élt már át verbális bántalmazást az iskolában. Az agresszió egy pedagógiai intézetben többféle kapcsolatban jelenhet meg: a leggyakoribb a diák-diák viszony, diáktól a tanár felé irányuló, de nagyon sok esetben előfordul, hogy a tanár bántalmazza, sértegeti szavakkal a diákot. A testnevelés óra mozdíthatja ki a tanulókat az iskolapadból és egy olyan környezetet biztosíthat ahová a diákok jókedvvel mennek és ideális körülmények között fejleszthetik magukat. A tanulók motiváltságát és órai hozzáállását nagyban segítheti a tanár jelleme, oktatási stílusa, szakmai felkészültsége, tanulóihoz való viszonyulása, ezért korántsem mindegy milyen személy lép be a testnevelés óra megtartására. Kutatásomban arra szeretnék választ kapni, hogy az általános iskolás diákok milyen mértékben élnek át verbális támadást a tanár részéről a testnevelés órák ideje alatt, esetleg iskolai sportkörökön. Az adatgyűjtés elsődleges eszközéül a kérdőíves megkérdezés szolgált.

Tőkés Szilvia-Rita

BBTE, PNTK, Gyógypedagógia, BA II. év

Témavezető: Orbán Réka, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Szárnyaló szavak olvasásfejlesztő program hatásvizsgálata

Manapság elterjedtek a tanulási zavarok. Kutatásunkban különösen két formájának vizsgálatára térünk ki részletesebben. Diszlexiáról (Lazzaro et al., 2021) akkor beszélünk, amikor az olvasás terén zavarok jelentkeznek, míg a diszgráfia esetében az írás terén jelentkező problémákról beszélhetünk. Dolgozatunk fő céljául egy negyedik osztályos tanulási zavaros gyermek fejlesztését tűztük ki a mesék által. A gyermekek kifejezetten kedvelik a mesét, mivel az elemei összeegyeztethetőek az ők képzeletbeli világukkal, beleélik magukat, így a fejlesztésük játékosan és hatékonyan megy végbe (Ghaderi et al., 2017). Kutatásunkban egy komplex fejlesztési programot dolgoztunk ki, melynek alapjául Varga Katalin Mosó Masa mosodája és Gőgös Gúnár Gedeon című meséskönyve szolgált. Hipotézisünk: a program hatására fejlődik a gyermeknél az emlékezet, a fonématudatosság és a fonológiai tudatosság. A fejlesztés során általunk összeállított feladatlapok alapján dolgoztunk. A preteszt hat alkalomból, a fejlesztés hat mérésből, valamint a posztteszt hat alkalomból állott. A felmérésnél a Fonológiai Tudatosság Tesztet, a CBCL-t és a Kognitív Profil Tesztet alkalmaztuk, hipotéziseink igazolást nyertek.

Vencel Tímea

BBTE, PNTK, Gyógypedagógia, BA III. év

Témavezető: Orbán Réka, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Kreatív program: Az én filmem, mint fejlesztő módszer az autizmus spektrumzavarral élő serdülők életében

A jelen tanulmányban két autizmus spektrumzavarral (ASD) élő serdülő vett részt, amely során egy kreatív filmkészítési folyamat résztvevői voltak. A kutatás fő célkitűzései a két fiú szociális képességeinek, szociális kommunikációjának és érzelemszabályozási képességeinek fejlesztése volt, amelyet a „peer buddy” megközelítés révén hajtottunk végre, melynek célja, hogy a két résztvevőnek a közös munka és egymás segítése révén minél nagyobb lehetősége legyen a fejlődésre. A program során felhasználásra kerültek különböző audiovizuális eszközök, valamint művészetalapú terápiás elemek beemelését is előnyben részesítettük. A videó- és filmkészítés folyamata során megtanulták a videókamera/ fényképezőgép használatát vizuális támogatás és képkártyák alkalmazásával, ezt követően pedig egymásról és saját magukról készített videófelvételekből, képekből összeállítottunk egy-egy rövidfilmet. Ezt a folyamatot egy terápiás elemekkel történő mozizás, majd egy videókonfrontáció zárta. Az egyszemélyes kísérleti dizájn által a fejlődésmenet folyamatos monitorozását vettük alapul. Az eredmények a változók pozitív irányú fejlődését mutatták ki az összes mért területen.

Zsűrik:

Lukács Andor

Dr. Iclănzan David Andrei

Csató Lehel

Bodó Zalán

Szekcióvezető: Keresztes Béla Résztvevők:

Fazakas Edina-Szylvia – dicséret

Nagy Anita-Enikő – II. díj és OTDK jelölés

Pelok Balázs-István – II. díj

Szallós Kis Csaba – dicséret

Tempfli Levente – I. díj és OTDK jelölés

Fazakas Edina-Szylvia

BBTE, Matematika es Informatika kar, Informatika szak, BA III.év

Témavezető: Róth Ágoston-István, egyetemi docens, BBTE, Matematika es Informatika Kar

Regressziós B-spline görbék és felületek alakoptimalizálása kvadratikus energiafunkcionálokkal

A legkisebb négyzetek módszerével előállított regressziós görbéket és felületeket általában zajos mintavételezésből származó rendezetlen pontfelhők alakjának közelítésére használják valamilyen statisztikai, geometriai modellezési, fizikai, csillagászati, mesterséges intelligenciai vagy numerikus analízishez kötődő jelenség tanulmányozása érdekében. Részletgazdag pontfelhők közelítése esetén a regressziós görbéket és felületeket általában lokális alakváltoztatást biztosító bázisfüggvényekkel, például a nem feltétlenül egyenletes csomóvektorú normalizált B-spline keverőfüggvényekkel írják le, amelyek napjaink számítógéppel segített geometriai modellező- és tervezőrendszereiben a szabványként alkalmazott B-spline görbéket/felületeket is származtatják. A klasszikus regressziós módszerek általában csak a rendezetlen pontfelhő elemeitől vett négyzetes távolságok összegzéséből származó hibafunkcionál minimalizálására épülnek. A dolgozat és a hozzátartozó saját fejlesztésű alkalmazás célja azonban nemcsak a rendezetlen pontfelhőket közelítő klasszikus regressziós B-spline görbék és felületek előállításában, hanem azok alakjának további optimalizálásában és szépítésében rejlik úgy, hogy az előállítandó regressziós görbék/felületek mentén első- és magasabb rendű (parciális) deriváltaktól függő további kvadratikus energiafunkcionálokat (és azok súlyozott összegét) is minimalizálni fogjuk. A hatékonyság növelése érdekében az alkalmazás működését vezérlő numerikus algoritmusok implementálása OpenMP-alapú többszálas programozással történik. A C++ objektumorientált programozási nyelvre épülő alkalmazás platformfüggetlen felhasználói felülete és hardveres gyorsítást támogató megjelenítő ablakrendszere a Qt SDK szoftverfejlesztői csomagra, illetve az OpenGL grafikus függvénykönyvtár használatára épül.

Nagy Anita-Enikő

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Matematika szak, BA III. év

Témavezető: László Tamás, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Poincaré sorok gráfokon

Kutatási témánk az algebrai gráfelmélet, a kombinatorika és az algebrai geometria matematikai tudomány területek határán helyezkedik el, ezek friss kutatásaiból és eredményeiből merítkezik

A dolgozat a Poincaré sorok gráfelméleti aspektusait vizsgálja. A Poincaré sort gráfokra M. Manjunath értelmezte 2020-ban megjelent kézíratában a R. Bacher, P. de La Harpe, T. Nagnibeda által kidolgozott gráfelméleti divizorelmélet segítségével. A dolgozat célja ezen Poincaré sorok megértése és különböző gráfokon való kiszámolása.

A dolgozat elején a gráfokon értelmezett divizorelmélet alapjait mutatjuk be és tárgyaljuk példákon keresztül. Ezt követően a gráfok Jacobi csoportját fogjuk vizsgálni, amely egy véges Abel csoport és számossága megadja a gráf komplexitását, vagyis feszítőfáinak számát. A dolgozat harmadik részében a gráfok divizorjain értelmezett Poincaré sorokat vizsgáljuk. Manjunath igazolja, hogy ezek a Poincaré sorok racionálisak, vagyis polinomok hányadosaként állíthatóak elő, ez lehetőséget ad arra, racionális függvényekre alkalmazott módszerekkel és algoritmusokkal tudjuk vizsgálni őket.

Pelok Balázs-István

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Sándor Csanád, egyetemi tanársegéd, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Gyógytorna gyakorlatok helyességének becslése gépi tanulás segítségével

Ennek a projektnek a célja, hogy elősegítse a lúdtalpas gyerekek és gyógytornászaik közti kooperációt, illetve, hogy lehetőséget biztosítson a gyerekek számára, hogy szakképzett gyógytornász felügyelete nélkül is elvégezhessék a szükséges gyógytorna gyakorlatokat. Ezt, az általuk elvégzett gyakorlatok helyességének vizsgálata által próbáljuk megvalósítani. Gépi tanulási technikák segítségével olyan videókat dolgozunk fel, amelyeken az alanynak csak a lábfeje és lábszára látható. Az így adódó feladat kis mértékben kutatott, illetve limitált specifikus, hozzá kapcsolódó adat érhető el, aminek következtében szükségessé válik a gépi tanulási módszerek, optimalizációs algoritmusokkal való kombinálása. Konkrétan, a beérkező felvétel képkockáit először szegmentáljuk neurális háló segítségével, majd előzőleg begyűjtött adatok, és optimalizációs algoritmusok segítségével mintaillesztést végzünk. Végül, az illesztett képek illetve előzőleg feldolgozott videók alapján igyekszünk kategorizálni az elvégzett gyakorlatot, egyúttal számszerűsítve annak helyességét.

Szallós Kis Csaba

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Adatelemzés és modellezés szak, MA II. év

Témavezető: Bodó Zalán, egyetemi docens, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Valós idejű optikai karakterfelismerés Braille-írógépeken

Látássérültek számára elősegítve az oktatási folyamatot, a jelen projekt célja egy mechanikus Braille-írógép kimenetét figyelő okostelefon videófelvétele alapján valós idejű felismerése a Braille-karaktereknek. A feladat bonyolultsága egyrészt abból adódik, hogy az állványon lévő telefon egy bizonyos szögből mutat képet az írógépről, így a videó képszeletein különféle transzformációt kell végrehajtani. Az így kapott egységes képek ezután szegmentálva lesznek, az egymás mellett levő karakterek egymástól elválasztva, külön-külön osztályokba kerülnek. A dombornyomott pontok - a Braille-ábécé, számok, írásjelek - különféle kombinációi alkotják tehát az osztályokat. Ezekre az osztályokra hajtjuk végre a dolgozatban taglalt különféle módszereket, osztályozó algoritmusokat, ezek pontosságát és valós idejű alkalmazhatóságát egymással összehasonlítva. Egy telefonos alkalmazás is fejlesztés alatt áll, mely felhasználja majd a dolgozatban vázolt adatfolyamot (a képek előfeldolgozásától kezdve, szegmentáláson keresztül az osztályozásig). Az alkalmazás a magyar mellett számos más nyelvet is natívan támogat, és reményeink szerint számos látássérült diák fejlődését fogja a jövőben segíteni.

Tempfli Levente

BBTE, Matematika es Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Sándor Csanád, egyetemi tanársegéd, BBTE, Matematika es Informatika Kar

HierNet: Képfelismerés hierarchiába rendezett konvolúciós hálózatokkal

A konvolúciós neurális hálózatok (CNN) hatékony módszernek bizonyultak a képfelismerés kihívást jelentő feladatának megoldására a képek jellemzőinek a kinyerésével és a bemeneti adatok belső reprezentációjának megtanulásával, de hagyományosan figyelmen kívül hagyják a bemeneti adatok hierarchiáját. Szeretnénk bevezetni egy új módszert a CNN-nek egy kvázi döntési fába szervezésére, ahol az élek a CNN-rétegeket és azok jellemző kivonási operációit, a csomópontok pedig az útválasztókat vagy osztályozókat jelentik. Így a bemeneti kép kategóriájának eldöntése úgy történik, hogy a nem levél csomópontnál követjük a besorolások útvonalát, a széleken alkalmazzuk a konvolúciós rétegeket, és a végső döntést egy levél csomóponton hozzuk meg. A döntési fa az adatok hierarchiáját képviseli, például a „járművek” csomópontjában az „autó” és a „teherautó” gyermekcsomópontok. Kis számú kategória esetén ez a fa manuálisan is felépíthető, de bevezetünk egy egyszerű, felügyelet nélküli módszert, amellyel több kategória esetén is létrehozhatunk hasonló fát. A teszteket a CIFAR10, CIFAR100 és a Tiny ImageNet adathalmazokon végezzük, amelyek hierarchiáját automatikusan építjük fel. A CNN gerinceként hagyományosan jól teljesítő modelleket használunk, mint például a ResNet és a VGG16, és összehasonlítjuk megközelítésünket az eredetiek teljesítményével.

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások szekció

Zsűrik:

Dr. Sulyok Csaba

Pável Szabolcs

Dr. Szenkovits Annamária

Dr. Antal Margit

Szekcióvezető:

Opra Júlia

Résztvevők:

Fekete Árpád-Bence, Ferencz Dániel és Faragó Richard – I. díj és OTDK jelölés

Györfi Endre és Balázs István-Lehel

Mihály Dénes és Székely Szilárd-Lehel – II. díj és OTDK jelölés

Nagy Tifani-Franciska, Jánosi Borbála és Csibi Zsolt

Péter Katalin és Füstös Ferenc – dicséret és OTDK jelölés

Petkes Kinga és Szopos Dávid – III. díj

Pop Cornel-Nicolae

Szász Lilla-Emese és Daczó Dávid – dicséret

Tana Alpár

Tarisnyás Tamás

Tasnádi Márton és Kiss Alpár – dicséret

Varga Matild-Katalin

Fekete Árpád-Bence

, Ferencz Dániel és Faragó Richard

BBTE, Matematika és Informatika kar, Adatelemzés és modellezés szak, MA II. Év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Adrenaline Eye: Automatikus fénykép készítés kalandpark látogatók számára gépi látás segítségével

Kalandparkokban a pályák kialakítása miatt gyakran körülményes a látogatókról fényképeket készíteni, miközben átkelnek egy-egy akadályon. Megfelelő számú fényképész alkalmazása és a számukra szükséges infrastruktúra biztosítása jelentős többletköltségekkel járhat. Az Adrenaline Eye projekt célja egy automatikus fényképezőrendszer megvalósítása a kalandparkokban felszerelt kamerák segítségével. Első lépésként a kamerák képeket készítenek, amelyeken egy neurális háló sisakfelismerést végez. A detektált sisakon a rendszer felismeri a számot, társítva a képeket a megfelelő felhasználóhoz sisakszám és látogatási idő alapján. Az elkészült album megtekinthető egy webes felületen keresztül. A rendszer több modulból áll, melyek üzenetsorok segítségével kommunikálnak. Két komponens a kamerák kezelésével és a fotók készítésével foglalkozik. További kettő a képeket dolgozza fel gépi látást alkalmazva, valamint egy szolgáltatás gondoskodik a csoportosításról és tárolásról.

Györfi Endre és Balázs István-Lehel

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Villamosmérnöki Kar, Számítástechnika szak, BA IV. Év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezetők:

Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Dr. Iclănzan David Andrei, egyetemi docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Matematika-Informatika Kar

APIA APP – Támogatásokat kezelő mobilalkalmazás gazdák számára

Románia nagy összegeket kap az Európai Uniótól agrár-környezetvédelem illetve mezőgazdasági termelésben résztvevő személyek támogatására. A Milvus egyesület szerint a hazai gazdáknak gondot jelent a támogatások lehívása, és amennyiben megnyerik a pályázatot, a feltételek betartása. A jelen dolgozat bemutat egy alkalmazást, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a romániai gazdáknak a földterületeikhez tartozó támogatások kiválasztásában és kezelésében. Az alkalmazásban a gazdáknak lehetőségük nyílik a kiválasztott településben elérhető támogatások böngészésére, ezek feltételeinek megismerésére. Ezen kívül segítséget nyújt a már megnyert támogatások feltételeinek követésében és betartásában az által, hogy értesítések formájában emlékezteti a gazdát. A dolgozat bemutatja az alkalmazás működését, megvalósításához használt technológiákat, kitérve az architektúrára és a funkcionalitások bemutatására.

Mihály Dénes és Székely Szilárd-Lehel

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. Év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Simon Károly, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Helpline

A kisebb vállalkozások és önkéntes szervezetek esetében jellemzően gondot jelent a központi telefonra beérkező hívások célba juttatása a megfelelő alkalmazottakhoz. Ezt a problémát sok esetben körülményes megoldásokkal kényszerülnek kezelni, mivel a szükséges költségvetés hiányában nincs lehetőségük a piacon található drágább rendszereket igénybe venni. A Helpline projekt célja egy olyan költséghatékonyan üzembe helyezhető és fenntartható rendszer elkészítése, ami automatikusan átirányítja a beérkező hívásokat egy időbeosztás alapján. Az alkalmazás két fő része közé tartozik egy webes felület, ahol a szervezetek vezetői és az alkalmazottak közösen szerkeszthetik órarendjüket egy interaktív naptáron. A szervezet központi telefonjára kitelepített Android alkalmazás, kizárólag a készülék alapfunkcionalitásait használva irányítja át a beérkező hívásokat az időbeosztás szerint éppen aktív alkalmazott telefonjára. A dolgozat bemutatja a rendszer részletes működését, a használt technológiákat és részletezi a funkcionalitásokat.

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Athletimeter: Atlétika versenyek szervezését támogató szoftverrendszer

Az Athletimeter projektet a székelyudvarhelyi Török Béla Atlétika Emlékverseny inspirálta. A verseny lebonyolításához szükséges adatok kezelése eddig "papíron" történt, ami megnehezítette a szervezők és a nézők számára az eredmények követését. A projekt célja, hogy ezt a folyamatot digitalizálja, ezáltal megkönnyítve az adatok feldolgozását. A szervezőknek lehetőségük van egy webes és mobiltelefonos alkalmazáson keresztül versenyszámok, versenyzők és eredmények felvezetésére és kezelésére. A mobilalkalmazás egy beépített stopperórát és egy QR kód olvasót is biztosít, ezzel megkönnyítve az eredmények rögzítését, illetve a versenyzők azonosítását. A verseny nézőinek lehetőségük van valós időben látni a különböző versenyszámok jelenlegi állását a webes alkalmazás megfelelő oldalán, vagy a verseny helyszínén kivetítve. A szoftverrendszer három részre osztható: egy mobil alkalmazásra, egy webalkalmazásra, illetve egy felhőben futó szerverre. A dolgozat bemutatja az alkalmazás működését, részletezve a funkcionalitásait, architektúráját és különböző komponenseit, valamint ismerteti a felhasznált technológiákat és eszközöket.

Nagy Tifani-Franciska, Jánosi Borbála és Csibi Zsolt

Témavezető: Dr. Simon Károly, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Péter Katalin és Füstös Ferenc

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Matematika-Informatika szak, BA III. év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezetők:

Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Mátis Szilárd-Gábor, Codespring szoftverfejlesztő

László Norbert-Péter, Codespring szoftverfejlesztő

Szabó Zsolt, Codespring szoftverfejlesztő

Raspberry Kube: Kubernetes platform felépítése és menedzselése Raspberry Pi eszközökön

A Raspberry Kube projekt célja egy Kubernetes klaszter felépítése és karbantartása egy Raspberry Pi-okból álló szuperszámítógépen.

A dolgozat lépésről lépésre bemutatja egy skálázható rendszer felépítését Kubernetes orchesztrációs megoldások és Spring mikroszolgáltatások segítségével.

Első lépés a Rancherből felügyelhető klaszter fizikai komponenseinek összeállítása. A négy eszköz mindenike rendelkezik egy saját MicroSD kártyával és Raspberry Pi OS Lite operációs rendszerrel, valamint internethozzáféréssel. Az ezekből felépített Kubernetes klaszter konfigurálása során Ansible playbookok segítségével automatikusan a mester csomóponthoz kapcsolódik a másik három, egy egységes virtuális klasztert hozva létre.

A következőkben egy microservice architektúrájú alkalmazás fejlesztésére és kitelepítésére kerül sor, amivel demonstrálható a fent leírt infrastruktúra használhatósága. Az alkalmazás egy mozi jegyeladásainak kezelését teszi lehetővé. A funkcionalitások külön

konténerekbe való leosztása a létrehozott környezet sajátosságait hivatott bemutatni. Az így kitelepített alkalmazás reziliens, látogatottság függvényében könnyen skálázható és több szempontból monitorizálható.

Petkes Kinga és Szopos Dávid

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak

Témavezető: Dr. Simon Károly, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

SIRECO: Intézményeken átívelő foglalási rendszer

A SIRECO (Sharing Infrastructure and Resources for Events and Communities) projekt egy foglalási rendszert biztosít, amely intézmények infrastruktúrájának bérlését teszi lehetővé. Általában az intézmények rendelkeznek olyan belso rendszerrel, amely lehetővé teszi saját eszközeiknek és termeiknek foglalását, viszont a SIRECO alkalmazás egy több intézményt összefogó felületet biztosít, a publikusan is bérelhető termek és eszközök foglalásához. A elsődleges célközönséget konferenciák, képzések, fesztiválok szervezői képezik, akik olyan eseményt szeretnének rendezni, aminek keretén belül párhuzamosan több épületben és több teremben zajlanak a programok. A másik célközönséget intézmények és bérelhető infrastruktúrát biztosító cégek képezik, akik a saját termeiket, és a termekhez tartozó eszközöket tehetik elérhetővé. A szoftverrendszer rendelkezik egy központi szerverrel, valamint három kliensalkalmazással: egy iOS és egy Android alkalmazással, melyek elsősorban a teremtulajdonosoknak biztosítanak gyors hozzáférést a foglalási kérésekhez, valamint egy webes felülettel, amely elsosorban a rendezvényszervezők számára nyújt hatékony keresési és foglalási lehetőségeket. A dolgozat részletezi a projekt felépítését, illetve a fontosabb komponensek megvalósítását, kitérve a fejlesztés során felhasznált technológiákra és eszközökre, valamint bemutatja az alkalmazás működését.

Pop Cornel-Nicolae

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Pătcaş Csaba György, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar Útkereső algoritmusok összehasonlítása és optimalizálása számítógépes játékokban

A modern számítógépes játékok egyik legnagyobb problémáját az útkereső algoritmusok helytelen használata és helytelen implementációja jelenti. A projekt a közismert valamint a kevésbé ismert útkereső algoritmusok összehasonlítására valamint lehetséges optimalizálására hivatott segítséget nyújtani. Útkereső algoritmusok használatakor olyan kritikus szempontok maradhatnak a fejlesztők figyelmén kívül amelyek jelentősen ronthatják egy számítógépes játék minőségét. Ilyen hibák kategóriájába sorolható például, útkereső algoritmus egyenkénti meghívása több kijelölt entitás esetén, két entitás útjának kereszteződése. Az ezekhez hasonló hibák, ronthatják egy számítógépes játék bemenetre való válaszolási idejét, a felhasználó játékélményét valamint a játék piacról való visszavonását is eredményezheti. Az alkalmazás széleskörű útkereső˝ algoritmusok implementálására és összehasonlitására ad lehetőséget, egy általunk módosítható játékmezőn, azáltal növelve annak esélyét hogy a nemkívánatos hibákat időben kiszűrjük. A dolgozatban az alkalmazás funkcionalitásainak, felépítésének és megteremtésében felhasznált eszközöknek a bemutatására kerül sor.

Szász Lilla-Emese és Daczó Dávid

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Madarak megfigyelése kutatás és szórakozás céljából

A Madármegfigyelő alkalmazás célközönsége magába foglalja nem csak a madarakat tanulmányozó zoólógusokat, hanem az amatőr madárlesőket is. A projekt célja, hogy egy alkalmazásrendszert biztosítson tudományos célú adatgyűjtésre, statisztikai kimutatások generálására, és hobbi szintű madárkövetésre is. Erre van kifejlesztve egy mobil- és webalkalmazás is, melyek egy központi szerverhez csatlakoznak. A webalkalmazással minden felhasználó meg tud jeleníteni korábban megfigyelt egyedeket a térképen, valamint ezeket tudja több szempont szerint szűrni. Tudósok képesek adatok listázására és felvitelére. A mobilalkalmazás az egyszerű felhasználó számára van elképzelve, aki, mint a webes felületen, képes adatmegjelenítésre és -szűrésre, és ezek mellett lehetosége van értesítések beállítására, amelyek a jelenlegi helyzethez közeli megfigyelésekről tartalmaznak információkat.

Tana Alpár

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Simon Károly, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar MedVal:

az elektronikus egészségtárca

Az egészségügyi vizsgálatok során begyűjtött adatmennyiség növekedésével, az eredmények rendszerezése és kezelése, illetve a megfelelő információk kinyerése az adatokból egyre nagyobb kihívást jelent az orvosok számára. Ezen próbál segíteni a MedVal applikáció. A projekt célja egy platformot biztosítani több különböző forrásból érkező korlap és orvosi adat összesítésére, illetve automatizált elemzési szolgáltatásokat nyújtani az adatok feldolgozásához. Az applikáció segítségével a páciensek digitális formában feltölthetik a vizsgálati dokumentumokat. A dokumentumok automatikus feldolgozását követően, az applikáción keresztül a felhasználó megtekintheti az összes eddig beküldött dokumentum elemzésének eredményeit, egy egységes formában (EHR szabvány szerint). Egy következő vizsgálatkor, az orvosnak már nem kell végigolvasni és értelmezni az összes dokumentumot, hanem egy rendezett formában tudja megtekinteni a vele megosztott adatokat. Az alkalmazás így időt takarítana meg az orvosok számára, csökkentve az esetleges tévedések előfordulásának valószínűségét is.

Tarisnyás Tamás

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Adatelemzés és modellezés szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Varga Levente, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

BAware

–

A

hétköznapi

orientációt elősegítő Android alkalmazás látássérültek számára

Több olyan, leginkább mobiltelefonra készült alkalmazás létezik, amely a látássérült egyének mindennapi életét hivatott megkönnyíteni. Egyesek bankjegy azonosításban segítenek, mások egy, a telefon kamerája által rögzített szöveget olvasnak fel hangosan. Léteznek természetesen egyszerű, viszont annál hasznosabb objektum vagy színfelismerő szolgáltatások is. Az általunk készített BAware nevű alkalmazás szintén a látássérültek számára lett kifejlesztve. Fő célja az utcán, potenciálisan megjelenő objektumok azonosítása és ezeknek a felhasználótól való távolságának meghatározása, ezáltal elősegítve az akadályok kikerülését a lehetséges balesetek megakadályozása végett. Emellett az alkalmazás más, kiegészítő funkciókat is tartalmaz, amelyek a felhasználó további biztonságos közlekedését segítik elő. Az objektum felismerés egy előre betanított TensorFlow modell továbbtanításával valósul meg, melynek identifikálási pontossága és gyorsasága alkalmas erre a feladatra, illetve melynek célja a távolság kiszámításakor történő becslés precizitásának növelése. Ennek az alkalmazásba való beágyazása határozza meg tulajdonképpen az applikáció fő funkcionalitásának működőképességét.

Tasnádi Márton és Kiss Alpár

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika Kar

Ebihalak: Úszótanfolyamok adminisztrációját elősegítő szoftverrendszer

Az Ebihalak projekt célja megkönnyíteni egy úszásoktatással foglalkozó egyesület adminisztratív ügyeinek intézését. Egy közös felületen elvégezhetőek az olyan, amúgy időigényes feladatok, mint például a jelentkezések kezelése, az edzések beosztása, illetve a jelenléti lista és a fizetések nyilvántartása. Lehetőséget nyújt új tanfolyamok meghirdetésére, valamint a diákokkal, a tanfolyamokkal, az edzésekkel és pótlásokkal kapcsolatos információk tárolására, megjelenítésére és napirenden tartására. A gyereküket vagy más hozzátartozójukat úszótanfolyamra írató szülőknek is könnyen kezelhető, felhasználóbarát felületet biztosít az iratkozáshoz, hiányzások előrejelzéséhez és ezek pótlásának megjelöléséhez. A szoftverrendszer két fő részből áll: egy központi szerverből, valamint egy interaktív webes felületből, amely egyaránt használható asztali számítógépen és mobileszközön is. A dolgozat részletes leírást tartalmaz az Ebihalak szoftverrendszer megvalósításához használt technológiákról, az alkalmazás felépítéséről, a főbb komponensek megvalósításáról és működéséről. Végül pedig egy útmutatást nyújt az alkalmazás használatához.

Varga Matild-Katalin

BBTE, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kolumbán Sándor, egyetemi adjunktus, BBTE, Matematika és Informatika kar

ARBIRA: Ipari robotok kiterjesztett valóság alapú prezentációit kezelő

szoftverrendszer

Világszerte az ipari robotok használata egyre elterjedtebb, azonban számos projekt elbukik felesleges költségek vagy az elemzési és tervezési fázisban még előre láthatatlan akadályok miatt. Az ARBIRA projekt az előbb említett problémák kiküszöbölését, az ipari robotok kezelését és gyártási folyamatuk optimalizációját, valamint a robotok szervezeteknek való bemutatásának elősegítését tűzi ki célul. Az alkalmazás két típusú szervezetet különböztet meg. Egy rendszer integrátor típusú szervezetnek lehetősége van projektek formájában megosztani egy ügyfél típusú szervezettel egy ipari robotot, s annak kiterjesztett valóságra (augmented reality) támaszkodó szimulációját. Mivel a végtermék tervezésén, “élőben” való vizualizációján és a hibák mihamarabbi felfedezésén van a hangsúly, az alkalmazás egy olyan felületet is biztosít az egyes projekthez tartozó felhasználók számára, ahol a megjelenő szimulációkhoz megjegyzések és rajzok hozzáadásával a partnerek felé továbbíthatják ötleteiket és észrevételeiket. A szoftverrendszer két részből áll: egy adatokat szolgáltató és karbantartó szerver, illetve egy cross-platform mobilalkalmazás a különböző szervezetekhez tartozó felhasználók számára, melyek minőségét a fejlesztés során írt unit-, frontend-, illetve end-to-end tesztekkel biztosítottuk. A dolgozatban tárgyaljuk a rendszer architektúráját, működését, a fejlesztés során használt eszköztárat, valamint a megvalósított funkcionalitásokat.

Kémia I.-II.: Biokémia és szerves kémia és Analitikai, fizikai és szervetlen kémia szekció

Zsűrik:

Dr. Gál Emese

Dr. Bodoki Ede

Dr. Tőtős Róbert

Dr. Deák Noémi

Szekcióvezető:

Iszlai András - Ernő

Résztvevők:

András Bernadett – II.díj

Mandel Réka – III.díj

Nagy Blanka-Eszter – I. díj és OTDK jelölés

Szász Balázs

Szőke Kálmán – II.díj

András Bernadett

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári kar, Környezettudomány szak, BA II.év

Témavezetők: Dr. Zsigmond Andreea-Rebeka egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Környezettudomány Tanszék

Dr. Máthé István egyetemi docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, CSK, Biomérnöki Tanszék

Felcsíki természetes ásványvizek kémiai és mikrobiológiai vizsgálata

Kutatásunk során tizenkét székelyföldi ásványvízforrást vizsgáltunk meg kémiai és mikrobiológiai szempontból. 2021. júliusában 12 mintát gyűjtöttünk be Felcsík hét falujából. A kémiai vizsgálatok során meghatároztuk a fontosabb kationokat (kalcium, kálium, magnézium, nátrium) és anionokat (bikarbonátion, kloridion, szulfátion). Megvizsgáltunk pár fontosabb ivóvízminőségi mutatót (ammóniumion, foszfátion, nitrátion, nitrition, alumíniumtartalom és kémiai oxigénigény). Kiemelten értékes vizeknek minősültek a magas magnéziumtartalmú források (Szederjesi, Sörkerti, Bogáti, Dugásfűrdői).

A forrásvizekből meghatároztuk a baktériumok összcsíraszámát 22 °C-on és 37 °C-on, illetve vizsgáltuk higiéniai szempontból fontos baktériumok (koliformok, Escherichia coli, fekális Enterococcus-ok, Clostridium-ok) jelenlétét. Mikrobiológiai szempontból kiváló minőségű víznek tekinthető a Dugásfűrdői, a Bogáti, Borvízutcai, és Sörkerti borvíz.

A biztonságos fogyasztás szempontjából elmondható, hogy a kémiai mutatók szerint a vizek megfelelnek az ivóvízminőségnek, míg egyes források (Vadkéstövi, Nagyegeri, Erdei) baktériumtartalma átlépi az előírt határértékeket.

Mandel Réka

BBTE, KVK, Vegyészmérnöki szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. Bencze László Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, KVK

Enzimatikus kaszkád aromás ketosavak és D-fenilalaninok előállítására

A D-fenilalanin származékok fontos királis építőelemek és széles körben alkalmazhatók a gyógyszeriparban, ezért fokozott az érdeklődés a funkcionalizált D-aril-alaninok biokatalitikus szintézise iránt. Kutatómunkánk során célunk egy több lépéses, egyetlen reakcióedényben megvalósuló, enzimatikus kaszkádrendszer tervezése és optimalizálása volt, mely során könnyen elérhető aromás aldehidből kiindulva a megfelelő ketosavakat, ill. D-fenilalanin származékokat kapunk. Az általunk kidolgozott kemoenzimatikus kaszkádhoz elsődlegesen három enzimet használunk fel, Arabidopsis thaliana-ból származó fenilalanin-ammónia-liázt (AtPAL), a Proteus mirabilis-ből származó L-aminosav-deaminázt (PmLAAD) és az Ureibacillus Thermosphericus-ból származó Daminosav-dehidrogenázt (UtDAADH). Az utolsó enzim működéséhez elengedhetetlen a Bacillus subtilis-ből származó glükózdehidrogenáz (BsGDH), mely segédenzimként szolgál a kofaktor újrahasznosításához. A kemo-enzimatikus szintézist a benzaldehid származék és malonsav oldatából indítjuk, majd a képződő transz-fahéjsav származékot ammónium-hidroxidba oldjuk be, hozzáadva az egész sejtes AtPAL-biokatalizátort, mely a transz-fahéjsavat átalakítja a neki megfelelő L-fenilalanin származékká, melyből a PmLAAD aromás ketosavat képez. Végső lépésben az UtDAADH és BsGDH együttese az aromás ketosavat a kívánt Dfenilalanin származékká alakítja.

Nagy Blanka-Eszter

BBTE, KVK, Vegyészmérnöki szak, BA IV. év

Témavezetők:

Dr. Bencze László-Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, KVK

Boros Krisztina, PhD hallgató, BBTE, KVK

PET-lebontó rekombináns enzimek aktivitás vizsgálata

A polietilén-tereftalát (PET) az egyik leggyakoribb felhasználású polimer, melynek jelenlegi használat utáni kezelése jelentős környezetszennyezési problémát okoz. Ennek megoldására napjainkban egyre több figyelmet fordítanak, a jelenleg alkalmazott módszerek azonban számos hátránnyal rendelkeznek: a termokémiai úton való PET-újrahasznosítás roncsolja a polimer számos mechanikai tulajdonságát, míg a kémiai úton való PET-lebontás toxikus melléktermékek képződéséhez vezet. Az előzőekben felsorolt módszerek hátrányai miatt a közelmúltban a környezetbarát módszerek kifejlesztése előtérbe került, az enzimatikus úton való PET lebontás feltérképezésére. Egy biokatalízisen alapuló hatékony PET lebontási módszer kifejlesztésénél a tesztelt PETáz enzimek akitvitásának pontos mérése elengedhetetlen. Kísérleteink során alkalmaztuk az irodalomban eddig ismert PETáz enzimaktivitás-mérési módszereket, továbbá célkitűzésünk új HPLC aktivitás-mérési módszer kidolgozása, ahol belső standard használatával kizárjuk a korábbi módszerekben jelentkező alacsony reprodukálhatósági fokot. Az általunk kidolgozott módszerrel vizsgáltuk a laboratóriumokban izolált egyik legismertebb PET lebontó biokoatalizátor az LCC (leaf branch compost cutinase) rekombináns változatainak aktivitását.

Szász Balázs

BBTE, KVK, Vegyészmérnöki szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. ifj. Várhelyi Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE, KVK

Fe(II)-komplexek szintézise α-dioximokkal, alkalmazhatósági lehetőségeik, valamint fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatuk

A vasra szervezetünknek számos funkcióhoz szüksége van. Segíti izmainkat az oxigén tárolásában és felhasználásában, valamint számos más fehérje és enzim része is. Ezáltal a kutatások kiterjedtek a vas-komplexek biológiai aktivitásának a feltárására. Alkalmazzák analitikai és biokémiai reagensként, gombaellenes, antibakteriális szerként. Emellett ipari alkalmazásra is találtak, gyógyszerek és mezőgazdasági vegyszerek szintézisében.

Ezek ismeretében a dolgozatom célja, különböző α-dioximokkal és különböző aminokkal képzett Fe(II)-komplexek előállítása, amelyek az alábbiak:

[Fe(fenil-metil-DioxH)2(diizopropil-amin)2],

[Fe(fenil-metil-DioxH)2(1-H-1,2,4-triazol-amin)2],

[Fe(fenil-metil-DioxH)2(imidazol)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(difenil-amin)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(2-metil-imidazol)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(n-butil-amin)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(2-amino-4-metil-piridin)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(3-pikolin)2],

[Fe(metil-butil-DioxH)2(1-H-1,2,4-triazol -amin)2].

Az előállított Fe(II)-komplexeket több vizsgálatnak vetettük alá. Mikroszkópikus és elektronmikroszkópiás vizsgálatokkal a komplexek felületét vizsgáltuk. UV-Vis, infravörös (IR), távoli infravörös (FIR) és RAMAN spektroszkópiás mérések a szerkezetek felépítését és integritását adták meg. Hőbontási (TG) mérések a komplexek stabilitást mutatták meg, valamint a bomlási mechanizmusukra enged következtetni. Porröntgen diffrakciós (XRD) mérések a vizsgált anyag kristályosságát határozta meg. Mössbauer mérések a komplexekben jelenlevő Fe(II) jelenlétét és spin-állapotát mutatta meg.

Szőke Kálmán

BBTE, KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. Szabó Gabriella Stefánia, egyetemi adjunktus, BBTE, KVK

Szerves Rb sóval módosított ZnO nanorészecskék kitozán vékonyrétegben történő tanulmányozása Zn hordozón elektrokémiai módszerrel

A dolgozat célja a 10-etil-1H-fenotiazin-3-il-karbonsav rubídium sójával módosított kitozán vékonyréteg elektrokémiai viselkedésének tanulmányozása cink hordozón. Ennek a sónak a látványos tulajdonsága az UV fény alatti fluoreszkálása, mely alkalmassá teheti a réteg sérülésének kimutatására. A kitozán- rubídium-só különböző tömegarányban (0,05%, 0,1%, 0,5%-os w/w) létrehozott oldataiból vékony rétegeket alakítottunk ki Zn lapokon. Ezeket elektrokémiai méréseknek vetettük alá, vizsgálva azt, hogy milyen hatással van az így létrehozott réteg a Zn korróziójának sebességére. A bevonatok mártásos eljárással (dip-coating) készültek. Az elektrokémiai mérések során nyílt körű potenciált (OCP), polarizációval szembeni ellenállást, valamint korróziós áramsűrűséget határoztunk meg. Továbbá tanulmányoztuk a kitozán rétegek viselkedésének időbeni változását, valamint a pH-tól való függését is. Ezeket a méréseket elvégeztük mesterségesen megsérült lemezek esetében is.

Kommunikáció és újságírás szekció

Zsűrik:

Dr. Vincze Hanna Orsolya

Drd. Varga Szilvia

Dr. Tőkés Gyöngyvér

Nagyi Orsolya

Demeter Zsuzsa

Szekcióvezető:

Kolumbán Karola

Lukács Orsolya

Résztvevők:

Csóka-Antal Erika-Zita – I.díj és OTDK jelölés

Jancsó Helén – KMDSZ különdíj

Kiss Szabó Regina Erzsébet

Mészáros Ferencz – III. díj és OTDK jelölés

Müller Ágnes – II. díj és OTDK jelölés

Szőcs Noémi

Tamás Endre

Urbán Fanni – I. díj

Vaida Cynthia – I. díj és OTDK jelölés

Csóka-Antal Erika-Zita

BBTE, PKKTK, Kommunikációs készségfejlesztés szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Keszeg Anna, Phd, egyetemi adjunktus, BBTE, PKKTK

A GIF-ek és a populáris kultúra

Online beszélgetéseinkben egyre nagyobb teret nyer a vizualitás, és az igény, hogy érzéseinket és reakcióinkat minél gyorsabban, valósághűbben továbbítsuk, erre szolgálnak az emojik és a GIF-ek. Előzetes kutatásom bizonyította, hogy az online térben történő érzelem- és reakciókifejezés a GIF-ek által intenzívebben, humorosabban és személyre szabottabban történik. Továbbá a kettő között az egyik legalapvetőbb különbség az, hogy az emojik rendelkeznek sajátos jelentéssel, míg a GIF-ek megértéséhez szükség van egy komplexebb értelmezési rendszerre, egyfajta vizuális, digitális és popkulturális műveltségre ahhoz, hogy a partnerek közötti kommunikáció sikeres legyen. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy ebben a megértési folyamatban, milyen szerepet játszik a popkultúra, mennyire függ össze a beszélgetés sikeressége a partnerek sajátos popkulturális ismereteivel, illetve mennyire határoznak meg azok a GIF-ek, amelyeket használunk.

Kulcsszavak: vizualitás, vizuális műveltség, digitalizáció, gif, popkultúra

Jancsó Helén

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Benedek István, egyetemi tanársegéd, BBTE, PKKTK Van-e élet a Facebookon túl? Magyarországi EP képviselők Twitter jelenléte.

Dolgozatomban 18 magyarországi Európai Parlamenti képviselő Twitter jelenlétét és annak funkcionalitását vizsgálom. Nyugati országokhoz képest a magyarországiak körében nem elsődleges kommunikációs platformként szolgál a Twitter, azonban politikai kommunikációra több személy is használja. Kutatásom során vizsgálom az interakciókat a választott politikusok között, a nyelvhasználatot, illetve kapcsolati hálózatot: ki kit követ, mit reagálnak egymás posztjaira, illetve milyen külsős személyek jelennek meg a követői bázisban. Tanulmányom során konkrét példákon keresztül mutatom be a Twitter erejét és lényegességét: a történelem során több hír és esemény is származott innen (példa: arab-tavasz). Kitérek a digitalizált korszakokra, a twitter szerepére, statisztikáira és az Európai Parlament szerepére.

Kiss Szabó Regina Erzsébet

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kádár Magor, egyetemi professzor, habil, BBTE, PKKTK

Falumárkázás Kalotaszegen – Türe márkázási tervének elméleti háttere – identitás felmérés és értékkutatás

A dolgozatom témája számomra egy személyes ügy. Türében nőttem fel és értelmiségi korszakom idején tudatosult bennem az a tény, amelyet gyermekként sokszor óbégató emberek szájából hallottam: Türe régi fényét már rég elvesztette és egyenesen halad lefelé a lejtőn. A tudatosulás óta úgy döntöttem, hogy aktívan kiállok az ügy mellet és eszköztáramhoz mérten segítek.

Türe etnográfiai szempontból Kalotaszeghez tartozik, aminek köszönhetően fénye még nem múlt el teljesen, de mint falu, egykori hírneve már rég fakó lett. Ennek ellenére az értékei és az emberektől származó közösség irányú igények még nem múltak el teljesen. Egy tervezés, egy irány az, ami papíron segíthet ennek a településnek, magyarán egy márkázási terv, majd pedig később egy olyan irányú pozícionálás, amelynek köszönhetően egyedi helye lesz a régió neves helyek palettáján.

A márkázás világa szép, lépésről lépésre felépíthető, azonban tény, hogy sok munkát igényel és az alaposság egy kihagyhatatlan elvárás, hiszen ruhát sem lehet vásárolni valakinek akiről semmit sem tudunk, maximum egy kalapot. Lévén, hogy az idő köt, két részre osztottam a márkázási folyamatot, elemzés és tervezés szakaszra, melynek első részét kívánom feldolgozni ebben a dolgozatban. Megkeresni a márkapilléreket, a márkázási folyamatot elindítani oly módon, hogy megszabom ennek elméleti kereteit, illetve elvégzek egy olyan kutatást, amely a helyi közösségre alapozva határozza meg a falu identitás képét, és az örökös értékviseletét.

A kutatási módszerem ilyen módon három típusú: helyzetelemzés, tartalomelemzés és félstrukturált interjú. A helyzetelemzés tulajdonképpen egy település kutatás, amely a régi és jelenlegi helyzetét állítja szembe egymással, megfigyeli az okokat, és lejegyzi azokat a történéseket, amelyek a közelmúltban és most is kihatnak a település életére. A tartalomelemzés egy külső szemszögből történik (már amennyire ezt a személyes kötődéssel rendelkező kutató, én engedi). Türe médiatartalmait kívánom elemezni és számszerűsíteni. Ez a rész az identitás kutatásom során lesz hasznos, hiszen míg az értékek a településben lelhetőek fel, addig az

identitás egy tova terjed fogalom, mely külső szemlélők esetén is releváns. A harmadik kutatási módszerem pedig a főfogás, mely konkrétan rávezet minket az értékek és az identitás megfogalmazására, hiszen olyan helyi kulcsemberekkel kívánok interjút venni, akik meghatározó jelleggel bírtak a falu történetében. Ezt a belső szemszöget a fent említett okokból egy külső szemszöggel, illetve egy párhuzammal is ki szeretném egészíteni, amely a faluval kapcsolatban lévő kulcsemberekkel való beszélgetés formájában valósul meg, és egy másik, nem régiben erős identitással felruházott település esetéről való értekezlet, mely szintén egy interjún keresztül történik.

Az elvárt eredményeim az említett identitás és egy értékháló lesz, melyek a következtetés résznél már jól átgondolt márkapillérekként funkcionálnak. Mindezt a kiterjesztett kutatásomnak köszönhetően egy régió béli jellemábra is követi, mely kitekint a faluból és szét néz a környéki településeken is, összegezve azok márkázási vonásait. A konkrét aspektusokon kívül, megnézem, hogy melyek azok a tényezők, mely ezeket befolyásolják, illetve konkrétan leírom, hogy Türe esetében hogyan vélekednek erről a megkérdezett alanyok.

A dokumentum összességében egy alapot képez az egész márkázási folyamatnak, konkrétan leírja az értékeket, amelyekre érdemes egy egész brandet felépíteni. Ezeket alátámasztja, és egy teljes körű kutatást alkalmaz a végett, hogy egyszer s mindenkor örökérvényű igazságokat határozzon meg a településről.

A dolgozatom kulcsszavai: márka, márkázás, márkaimázs, márkaidentitás, márkaarculat, helymárkázás, falumárkázás, pozicionálás.

Mészáros Ferencz

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, BBTE, PKKTK Interaktivitás a streamingszolgáltatók esetében

A streaming video on demand szolgáltatások (SVOD) alapvetően megváltoztatták tartalomfogyasztási szokásainkat, a gyors és sikeres térhódításuk következtében pedig már sokkal inkább azon megy a verseny, hogy hogyan legyenek képesek megtartani pozíciójukat, korábbi befolyásukat. Jelen kutatásom során megpróbálom feltérképezni a Kelet-Európában is elérhető legnagyobb streaming szolgáltatók felületein, illetve a konkrét tartalmaikban rejlő interaktív lehetőségeket, eszköztárat melyek segítségével ezek a szolgáltatók igyekeznek különböző opciókat kínálni a felhasználók számára, hogy meggyőzzék/megtartsák meglévő – és potenciális – közönségüket. A kutatás keretében három komoly felhasználóbázissal és potenciállal rendelkező SVOD szolgáltató, mégpedig a Netflix, mint a jelenleg legsikeresebb streaming szolgáltató, az Amazon Prime Video, valamint ezen az európai térfelén nemrég debütált HBO GO-t váltó HBO Max streaming szolgáltatók kerülnek összehasonlításra. A vizsgálat során egy általam megalkotott/létrehozott elemzési keretrendszerben fogom összevetni a szolgáltatókat, olyan kategóriák segítségével, melyek ötvözik a felhasználói felület/user interface design (UI) elemeit, a különböző affordanciákat, és az ezzel összefüggésben megvalósuló interaktív jellemzőket is.

Müller Ágnes

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, BA I. év

Témavezető: Dr. Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, BBTE, PKKTK

A paródiák helye a transzmediális világépítésben. A Star Trek univerzum paródiái

A Star Trek első sorozata az 1960-as években indult, azóta pedig a science-fiction műfaj egyik meghatározó univerzumává vállt. Az 55 éves történelme alatt egy transzmediális franchise épült ki az alkotó, Gene Roddenberry víziója köré, kiterjedve a TV képernyőkön és mozivásznon túlra is. Ugyanakkor tagadhatatlan befolyása van a média- és mozitörténetre – inspirációként szolgálva műfaján belül több ezt követő tartalomra. A Star Trek világára játszik rá a The Orville című sorozat, a Galaxy Quest című film, illetve a Black Mirror című sorozat USS Callister című epizódja. Ezen paródiák szatirizálják magát a forrás tartalmát, a fikciót, a cselekményelemeket, a motívumokat, a szereplőtípusokat. Ezek mellett viszont a franchise transzmediális jelenlétére is reflektálnak, mint például a rajongói találkozókra vagy a videójátékok jellegére. Felmerül tehát a kérdés: hogyan tudja a paródia egyszerre megragadni a transzmediális világ építését és franchising eljárásait? Dolgozatomban arra keresem a választ a Star Trek viszonylatában, hogy miként tud a paródia párbeszédet folytatni egy transzmediális univerzum különböző szintjeivel és milyen módosításokat hajt végre az univerzumon.

Szőcs Noémi

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Benedek István, egyetemi tanársegéd, BBTE, PKKTK

Hogyan podkesztelünk? Erdélyi podcast hallgatás az egyetemisták körében

Szakdolgozatomban egy viszonylag felkapott jelenséget vizsgálok meg, ami a podcasthallgatás. A podcastelés 2014 után lett igazán felkapott Amerikában, és mivel már bárki lehet tartalomgyártó az internet világában a web 2.0 miatt, ezért nagyon sok formáját lehet már felfedezni. Nálunk, Erdélyben még nem készült felmérés arról, hogy mi is az ami miatt működhet, vagy épp ellenkezőleg, nem működhet a podcast. Magyarországi és romániai adatok vannak az elmúlt két évből, viszont szeretném megvizsgálni azt, hogy mi jellemző a podcast hallgatási szokásaikra az erdélyi fiataloknak. Egyetemisták körében fogom kutatni azt, hogy akár az oktatásban, vagy a mindennapi életben jelen van-e a podcast mint auditív médiaforma. Történeti áttekintésként megvizsgálom, hogy a rádiózás hogyan vonta maga után az on demand tartalomfogyasztást, miért lehet sikeres a podcast. Megvizsgálom a covid hatásait, a globális adatokat, a magyarországi és romániai adatokat, és ezután kutatom azt, hogy mi jellemző nálunk, köztünk- Erdélyben, az egyetemisták körében.

Tamás Endre

BBTE, PKKTK, Kommunikáció szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, BBTE, PKKTK

Médiahírnév és -befolyás a divatiparban a 21. században

Napjainkban elképzelhetetlen reklámkommunikációról beszélni anélkül, hogy ne említenénk meg a közösségi médiát, vagy a véleményvezéreket. Az elmúlt két évben, a koronavírus-járvány következtében a divatipari szereplőknek teljes újra kellett gondolniuk a működésüket. A sokat említett fenntarthatóság, lelassulás elengedhetetlen volt, mert a vírus mindenkit a kispadra kényszerített. Ezzel párhuzamosan az influencer marketing újabb rekordokat ért el, hiszen ebben a nehéz időszakban mindennél fontosabb volt az emberekkel való személyesebb kapcsolat, amelyet az influencerek tudnak biztosítani. Bár amerikában az influencerek és a sztárok között, illetve a sztárok és a szakújságírok között meglehetősen nagy fogalombeli különbségek vannak, a romániai szférában és a magyarban összemosódnak a meghatározások, a szerepek, illetve a különböző szereplők által közzétett tartalmak az Instagramon. Dolgozatom elsődleges célja a divat és az Instagramon jelen levő szereplők viszonyának tisztázása, majd ennek gyakorlati bemutatása, illetve a médiaszereplők tevékenységi körének változása az influencerek hatására.

Urbán Fanni

BBTE, PKKTK, Újságírás szak, BA III. év

Témavezető: Vallasek Júlia, egyetemi docens, BBTE, PKKTK

Az elégtelentől a jelesig. Társadalmi problémák bemutatása A Tanár című televíziós sorozatban

Kutatásomban az RTL Klub saját gyártású A Tanár című televíziós sorozatát vizsgálom tartalom- és narratívaelemzéssel, arra fókuszálva, hogyan viszi a televíziós sorozat képernyőre a társadalmi problémákat, milyen értelmezési keretben tárgyalja azokat. Ez egészül ki egy kisebb recepciókutatással, amelyben a közösségi média sorozathoz kötődő tartalmait elemzem. Ez a 2018-ban indult, immár a negyedik évadnál tartó magyar tévésorozat olyan aktuális problémákkal foglalkozik, mint a válás, a függőségek, a homoszexualitás, a fogyatékossággal élők integrálása a társadalomba, a családon belüli erőszak és hasonlók.

Vaida Cynthia

BBTE, PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kádár Magor, egyetemi professzor, habil, BBTE, PKKTK

Az internetes aktivizmus és az erdélyi magyar Z generáció

A Z generáció beleszületett az ingergazdag világba, számos olyan kérdés és ügy kerül terítékre, amiben ők maguk is érintettek, és fontos számukra. A világjárványból kilábalás közepette egy klímakatasztrófa küszöbén folyamatosan éri őket a cselekvést megkövetelő nyomás, hiszen kezükben van a jövőjük sorsa. Éppen ezért aktivista cselekvéseket folytatnak úgy offline, mint online.

Az Az internetes aktivizmus és az erdélyi magyar Z generáció című dolgozatban a WWW megjelenésétől az aktivista közösségi média bemutatásáig járom körbe az online érzékenyítés, tudatosítás és aktivizmus jelenségét. A Z generáció vizsgálatlával olyan vizsgálati kérdésekre kapok választ, mint például, hogy milyen típusú tevékenységekre használják a közösségi médiát, jellemző-e rájuk az internetes aktivizmus, és ha igen, milyen formában, mindezt erdélyi magyar vonatkozásban.

Jelen kutatás egy primer lekérdezéses kutatás, mely az erdélyi magyar Z generáció közösségi média aktivizmusban való részvételét méri fel. Arra is következtethetünk, hogy az efféle aktivizmus jelen van életükben és gyakorolják is e különböző formáit, de leginkább úgy teszik, hogy igyekeznek közben nem hosszú távon állást foglalni, semlegesen maradva.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing szekció

Zsűri:

Dr. Alt Mónika Anetta

Dr. Csepeti Ádám

Drd. Pop Rebeka

Dr. Berezvai Zombor

Szekcióvezető: Csáki Alpár

Résztvevők:

Darvas Andor – II. díj

Székely Krisztina- Evelin – III. díj

Tamas Robert – I.díj és OTDK jelölés

Valkai Tímea – I. díj és OTDK jelölés

Darvas Andor

BBTE, KGTK, Digitális marketing szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Seer László, egyetemi adjunktus, BBTE, KGTK

Elektromos pénztárcás fizetéssel szembeni ellenállás a romániai lakosság körében

A koronavírus világjárvány elterjedése magával vonta az érintésmentes fizetési eszközök gyakoribb használatát, csakhogy ennek a szükségessége nem jelenti azt, hogy ezek el is terjednek. A mobillal való fizetés egy olyan szolgáltatás, amely NFC (Near Field Communication) technológia segítségével lehetővé teszi, hogy a felhasználó a hagyományos pénztárcájába tárolt bankkártyáit digitalizálja és a mobiltelefonján keresztül használja. Már a világjárvány előtt is elterjedt a világon, két legismertebb változata a Google Pay, ami 2011 óta van jelen (Romániában 2020 óta), és az Apple Pay, ami 2014 óta használható (Romániában 2019 óta). Ebben a tanulmányban az Innovációvalszembeni ellenállás modellje öt elemének, a használati akadály, az értékkorlát, a kockázati korlát, a hagyománykorlát, és az imázs korlát segítségével elemezzük azt, hogy az okostelefon felhasználók miért állnak ellen a technológiának. A szakirodalmi áttekintő és az iparág, valamint a technológia ismertetése után bemutatásra kerülnek a kutatási eredmények.

Székely Krisztina-Evelin

BBTE, KGTK, Marketing szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Seer László, egyetemi adjunktus, BBTE, KGTK

Mentális torzítások és heurisztikák az oltakozási kampányra adott lakossági reakciókban

A járványhelyzet alkalmával társadalmi jelenség lett az oltásra adott óvatos lakossági válasz. Természetesen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetlen és közvetett költségei fontos meghatározói a szuboptimális oltóanyag-felvételnek, de ezeket itt nem tekintjük át, inkább az oltóanyag-elfogadást egyéni szinten befolyásoló pszichoszociális tényezőkre összpontosítunk. Ennek következtében fontos tanulmányoznunk a kognitív gondolkodásmódunk és felismerni mi az ami torzíthatja befogadóképességünk. Ezen tanulmány célja, megismerni és elemezni a társadalmi gazdasági viselkedést és döntéshozatalt kimutatva a kapcsolatot a társadalmi célú reklámokés a Covid-19 elleni oltás beoltottsági rátája között. Elméletimodellként a vakcina hezitálás fogalmi modelljét vettem alapul, kutatásomhoz mintaként pedig erdélyi magyar lakosokat választottam. Kutatási eredményeimmel szeretnék hozzájárulni a társadalmi jólét és a beoltottsági ráta növeléséhez, felmérve, hogy a Covid-19 és más hasonló jellegű esetben, hogyan lehetne leginkább motiválni a lakosságot, hogy hozzájáruljon a probléma megoldásához.

Tamas Robert

BBTE, KGTK, Digitális marketing szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Seer László, egyetemi adjunktus, BBTE, KGTK

Marketing szemléletmód a politikai közösségi média kampányokban.

A dolgozat témája: Jelen dolgozat bemutatja a közösségi médiát, mint reklámfelületet, valamint ennek használatát a politikai kampányok során. A dolgozat célja megvizsgálni a Meta felületein megjelenő politikai reklámokat és marketing stratégiai szempontból elemezni azokat egy-egy konkrét választási kampány esetében. A dolgozat tartalmi összefoglalója: A dolgozat szakirodalmi áttekintőjében bemutatásra kerül a közösségi média, mint reklámfelület, a politikai reklám fogalma, annak eredete és az elmúlt években történt térnyerése a közösségi médiában, valamint a vásárlói tölcsér és vásárlási döntési folyamat elmélete. A kutatás során különböző választási kampányok és azok szereplői kerülnek röviden bemutatásra, utána pedig a Facebook Hirdetéskönyvtárban tárolt reklámok a tartalomelemzés és megfigyelés módszerével történő elemzése során levont következtetésekről van szó. A megszerzett adatok elemzésének célja egy, a Meta felületein megjelenő politikai reklámokra alkalmazható elemzési keret felállítása, amely segít megérteni és vizsgálni az érintett felhasználók magatartásbeli változását.

Valkai Tímea

BBTE, KGTK, Digitális marketing szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Seer László, egyetemi adjunktus, BBTE, KGTK Online tartalomfogyasztók kognitív torzításainak vizsgálata

Az álhíreket összesen 6 csoportra oszthatjuk, mikor a hatodikat olvasod... Leesik az állad! Bizonyára sokan találkoztunk már hasonló hírcímekkel különböző online platformokon, és egyes esetekben a kattintás áldozatává váltunk. Ez annak köszönhető, hogy sikerült a figyelmünket megragadni, és az agyunkban elindítani egy kognitív folyamatot, amelynek eleget téve kattintottunk. Legtöbb esetben az ilyesfajta címek nem hordoznak magukkal semmilyen tényszerű információt, azaz álhírek. Sok ember azonban a kognitív torzítások következtében valódinak ítélheti meg ezeket. Kutatásomban az álhírek egy alfaját fogom boncolgatni, a clickbait hírcímeket, tágabb értelemben ezek hatását az online tartalomfogyasztók döntési szokásaiban, ugyanis hajlamosak vagyunk címek és címkék alapján cselekedni, anélkül, hogy bővebb információk után kutassunk. Kutatásomban azt mértem fel, hogy mennyire támaszkodnak az emberek egy előzetes információra (előzetes horgonyra), valamint ezen előzetes horgonyok hatását a döntéshozatali szándékaikra.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment szekció

Zsűri:

Dr. Györfy Lehel-Zoltán

Dr. Berényi László

Dr. Kerekes Kinga

Szekcióvezető: Székely Noémi

Résztvevők:

Barabás Hajnal

Barabási Tamás – I. díj és OTDK jelölés

Bartus Virág

Czilika David

Demény Klaudia – II. díj és OTDK jelölés

Fazekas Réka és Füleki Sándor Botond – dicséret és OTDK jelölés

Madaras Álmos – III. díj és OTDK jelölés

Nagy Miriám – II. díj és OTDK jelölés

Réti Dávid-Árpád – dicséret és OTDK jelölés

Tofalvi Nóra-Eszter

Varga Tímea

Veres Andor – III. díj és OTDK jelölés

Barabás Hajnal

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékán helyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Beruházásértékelés alternatív hasznosítási lehetőségek mentén- esettanulmány a Kujbusvill Kft. vállalatnál

A dolgozat célja, hogy megvizsgáljam hogyan lehet statikus és dinamikus módszerek valamelyikét használva megállapítani egy beruházás későbbi hasznosságát, azaz a vállalat bérbeadja vagy pedig saját felhasználásra szánja. Dolgozatom fő témája a Kujbusvill Kft. beruházási projektjének bemutatása és értékelése. Azért választottam ezt a témát, hogy segítsem a Kujbusvill Kft. munkáját a beruházással kapcsolatosan. A beruházás egy csarnok megépítéséről szól, amit a projekt befejeztével vagy bérbe adnak ki vagy pedig saját felhasználásra tartják fenn. A célom elérése érdekében bemutatom a lehetséges értékelési módszereket, amelyekből kiválasztva a legrelevánsabbat, értékelni fogom a beruházást. Ennek érdekében felhasználok primer és szekunder adatokat egyaránt. Interjút készítek a vállalat könyvelőjével és menedzserével, ezen felül számításaimhoz felhasználom a vállalat által rendelkezésemre bocsátott beruházási adatokat. A szakirodalmi áttekintés elsősorban a beruházás értékelési módszereket és a bérbeadást tárja fel. Ezt követi egy nagyon rövid bemutató a Kujbusvill Kft.-ről, majd pedig a dolgozatom legnagyobb részét a beruházás feltárása és értékelése teszi ki. Mindezek után bemutatom a beruházás végkifejletét és eredményeit, megfelelően alátámasztva az optimális vezetői döntést.

Barabási Tamás

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Vállalkozásmenedzsment szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékán helyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Az etnikai-vallási sokszínűség hatásai a gazdasági versenyképességre: romániai helyzetkép vizsgálata

A dolgozatomban azt kutatom, hogy Románia szintjén milyen hatása van az etnikai-vallási sokszínűségnek, vagyis a diverzitásnak a gazdasági növekedés mértékére. A kutatás fő kérdései, hogy melyek azok az aspektusok vagy részeredmények, amelyekben a kapott eredmények eltérnek, és melyek azok, amelyekben nem térnek el (miért és hogyan) az általános szakirodalmi véleménytől, valamint melyek azok befolyásoló tényezők, amelyeken keresztül a diverzitás kifejti a hatását a gazdasági növekedésre nézve. Annak érdekében, hogy az etnikai-vallási sokszínűség hatását a gazdasági növekedésre számszerűsítve mérni tudjam, a szakirodalom alapján felépítek egy regressziós modellt, amely segítségével egy reális képet kapunk a jelenség Romániát érintő gazdaságot befolyásoló hatásairól.

Azért lehet érdekes a kutatás az elméleti szakemberek, illetve a gyakorlat számára egyaránt, mert noha világszinten viszonylag sok kutatás született a jelenség globális hatásainak vizsgálatáról, Románia szinten ez egyelőre egy relatív alulkutatott téma, másrészt pedig a kutatás gyakorlati relevanciája onnan adódik, hogy a kutatás segít előre látni, hogy a romániai etnikailagvallásilag diverz régiókban milyen többlet kockázatokkal vagy éppen lehetőségekkel kell szembenézniük a vállalatoknak.

Bartus Virág

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Élményszolgáltatások fejlesztése a lovasturizmusban

A lovaglás, a ló és ember munkája összefonódik a történelemben az erdélyi régió fejlődésével. Régen a kölcsönös egymásrautaltság, míg ma, a lovaglás inkább egyfajta önkifejezési forma, hobbi, és egy kiszakadási lehetőség a szürke hétköznapokból, célom, hogy egy nap majd saját vállalkozásban nyújthatok élményszolgáltatást a lovak segítségével. Meglátásom szerint az erdélyi régió turisztikai lehetőségei kiaknázatlan forrásokat rejtenek a lovasturizmus, mint élményszolgáltatás szintjén is Kutatásaim során az élményszolgáltatás, mint iparági forma kialakulását és fejlődését tárom fel, majd az erdélyi lovasturizmus múlt és jelenlegi állapotát vizsgálom, az esteleges jövőképeket feltárva. Kutatásom módszertanának alapját a vállalat szolgáltatásaira vonatkozó adatok elemzése, az élményszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó tudományos cikkek tanulmányozása, továbbá egy kérdőíves felmérés képezi. Elemzéseimet két külön korosztály mentén csoportosítom: első sorban 6-14 éves gyerekek véleményére vagyok kíváncsi, hogy nekik mi nyújt élményt egy nyári táborban, hisz a jövő rajtuk múlik, és ahol egyszer szép emlékeket szereztek, oda visszatérnek majd. A második kérdőív külföldi turistákat céloz, hogy ők milyen szempontokat tartanak fontosnak az úticél kiválasztásában, illetve mi teszi az utazást élménnyé. Reményeim szerint a kérdőív olyan eredményekkel szolgál majd, melyek segítenek felmérni az élményszolgáltatások színvonalát az erdélyi lovasturizmusban, illetve azt, hogy a felfedezett hiányosságokra mely eszközök fejlesztése, kidolgozása szolgál megoldásként az elemzett vállalatnál.

Czilika David

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Rácz Béla-Gergely, egyetemi adjunktus, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

A Sequoia panzió stratégiai elemzése

Témaválasztásomban a szakmai kíváncsiság vezérelt, amikor a panziót jobban kezdtem megismerni, sok érdekességet figyeltem meg és célul tűztem ki ennek részletes megvizsgálását stratégiai szempontból. Hosszú távú céljaim közé tartozik egy hasonló panzió üzemeltetése. A dolgozatom első részében elméleti oldalról közelítem meg a vállalkozás indításának folyamatát, majd az ezt követő fejezetben a panzió bemutatásával fogok foglalkozni, megvizsgálva és elemezve mindezt turisztikai és gazdasági szempontból. A panzió elemzését több szempont szerint végzem, mivel fontos, hogy átfogó és reális képet kapjunk ennek turisztikai és gazdasági előnyeiről.

Szakdolgozatom témája Székelyjó helységben kialakított szálláshely, azaz a Sequoia panzió megvizsgálása és elemzése turisztikai és üzleti szempontból. Mindig is izgatottság fogott el, ha eszembe jutott az a gondolat, hogy egyszer lesz egy saját vendéglátó egységem. Véleményem szerint egy közgazdász szakember egyik kiteljesedése az lehet, ha a vezetés szépségeit és persze nehézségeit is, egy saját vállalkozás menedzselésével és irányításával tapasztalja meg. Egyértelműen az az egyik vágyam, hogy a jövőben ezt megtapasztalhassam, így adott volt, hogy ezzel a témával fogok foglalkozni és így talán kicsit közelebb kerülhetek célom megvalósításához.

A kutatás célja és módszertana.

A kutatás célja, a vállalat stratégiai felépítésének megvizsgálása, illetve annak a fejlesztése.

Megvizsgálom a panzió történetét, pénzügyi helyzetét, a Covid hatását, és a terjeszkedés, illetve a projektek kockázatát, kiadásait illetve az annak köszönhető bevételeket.

Fontos az, hogy megismerjük a vállalat kultúráját, ahhoz, hogy szervezeti változtatásokat tudjunk javasolni

Tartalmilag a szakdolgozatom 6 fejezetből épül fel:

● Szakirodalmi attekintes

● Kutatás módszertana

● Adatok

● Elemzés

● Eredmények

● Következtetés

Demény Klaudia

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Györfy Lehel-Zoltán, egyetemi docens, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Vállalkozások a magvető szakaszban. Egy kávézó üzleti terve

Dolgozat tárgya a vállalkozások magvető szakaszában az üzleti terv fontossága. Bemutatom az általam választott vállalaton keresztül, hogy a vállalkozások számára fontos az üzleti terv kialakítása, már a magvető szakaszban, ezt elméleti vonatkozásokkal támasztom alá, ahol elsősorban a vállalkozás elméleti leírása kerül a középpontba. A dolgozat elején a vállalkozásokat általánosságban írom le, majd ezek különböző szakaszait, kiemelten a magvető szakaszt. Majd ezt követően bemutatom az üzleti terv elméleti megközelítését és fontosságát, az üzleti terv összetételét. Ezután rátérek a gyakorlati részre, ahol a saját fiktív vállalatom megalapításával bemutatom, az üzleti terv gyakorlati megközelítését, számszerű adatokkal határozom meg a piacot, előre jelzem a keresletet és felvázolom a vállalat jövőjét. Mindezt statisztikai adatokra, valamint saját magam által összeállított kérdőíves megkérdezésre alapozva. Egy olyan kávézót alapítok, melynek különlegessége a személyre szabott kávékban rejlik. A kávék különlegessé tétele abban rejlik, hogy egy kávéhabdekoráló gép segítségével bármilyen fotót, feliratot, mintát a kávé tetejére lehet varázsolni.

Fazekas Réka és Füleki Sándor Botond

Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje szak, MA I. Év

Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Nábrádi András, Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

Sikeres stratégia receptje, avagy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary stratégiai elemzése

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bizonyára minden ember számára ismert, azonban nem mindenkinek elérhető, hiszen egy luxautómárkáról van szó. Minket egyetemi közgazdász hallgatókat hajt a kíváncsiság megtudni, milyen stratégia alapján épül fel és az adódó gazdasági változásokra, hogyan reagál és miként tartja meg pozícióját a piacon. Még a Covid19 járvány adta akadályokat is sikeresen küzdötte le, valamint a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektet a hybrid, elektromos autók értékesítésével és a gyártási folyamat egyre inkább környezetszennyezés mentessé tételével. A különböző stratégiai elemzési módszereket követve szeretnénk átfogó képet kapni a vállalat működéséről. A külső és belső faktorok értékelésével olyan információ birtokába kerülhetünk, amely a mélyebb elemzési módszerek alkalmazásában nyújt nagy segítséget. A versenytárs értékelés stratégiai menedzsment eszköztárában fellelhető módszer alkalmazásával az eddigieken túl pedig arra kerestük a választ, hogy a Mercedes hol sikeres, és hol nem a fogyasztói sikertényezők kielégítésének mértékében.

Jelkódok: stratégia (L10), makrokörnyezet (B22), mikrokörnyezet (B21), versenytárselemzés (D40)

Madaras Álmos

BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Fesztiválszervezés kockázatmenedzsmentje

Kutatásunk célja, hogy kielemezzük milyen kockázatok járnak egy fesztivál szervezésével, mind a szervezési időszak, mind pedig a rendezvény leforgása alatt. Mindezen lehetséges kockázatok meghatározása után, egy olyan útmutatót alakítunk ki, amely segítséget nyújthat a fesztiválok szervezőinek a lehetséges észhelyzetek kezelésére.

Annak érdekében, hogy beazonosítsuk a rizikó tényezőket, először meg kell értenünk a logisztikai hátterét egy ilyen rendezvénynek, hiszen a legtöbb kockázat a nem megfelelő logisztika következménye.

Kutatásunk során nem csak elméleti síkon gondolkodtunk, hanem erdélyi fesztiválokkal is egyeztettünk, azonosítottuk a kockázatokat, majd megoldást kerestünk rájuk, oly módon, hogy ezek általánosan alkalmazható gyakorlati minták legyenek.

Eredményeinkből kiderül, hogy a bekövetkező veszélyek két nagy csoportba sorolhatóak: külső és belső. A külső veszélyek esetében, olyanokra gondolunk, amelyek felett nincs kontrollunk (pl. időjárás, érdektelenség). A belső veszélyek szervezetlenség, humánerőforrás hiány, vagy nem megfelelő logisztika szüleményei. Elvárásaink alapján a külső veszélyekre úgynevezett vészterv a megoldás, míg a belsőkre az általunk kialakított ajánlások. Ezeknek a módszereknek az alkalmazásával egy eredményesebben megszervezett rendezvény érhető el.

Nagy Miriám

BBTE, KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Módszerek az ellátási láncok feltérképezésére: összehasonlító elemzés a szolgáltató szektorban

Szakértők egyre gyakrabban kiemelik azt, hogy az ellátási láncok hatékonyságának javításához alapvető feltétel a lánc feltérképezése. Emellett viszont annak is hangot adnak, hogy a feltérképezés a legtöbb esetben termelő vállalatokra történik, így a szolgáltató szektorra ebből a szempontból kevésbé fókuszálnak. Kutatások ugyanakkor azt is alátámasztják, hogy szolgáltató vállalatoknál hasonlóan meghatározó az ellátási láncok feltérképezése a hatékonyságjavítás szempontjából. Kutatásomban elsőként áttekintem mind a termelő, mind pedig a szolgáltató vállalatok számára létrehozott, ellátásilánc-feltérképezéséhez alkalmazott eszközöket, kiemelem az eszközök közötti hasonlóságokat és különbségeket, illetve bemutatom a feltérképezéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti fogalmakat. Kutatásomnak elméleti és gyakorlati vetülete is van, hiszen a Siegel Eastern Europe által biztosított adatok felhasználásával a vállalat ellátási lánc-térképét fogom elkészíteni a bemutatott eszközök segítségével, majd az eszközök elemzése és összehasonlítása által a kutatás eredményeként következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy melyik az a szakirodalomban alkalmazott feltérképezési mód, amely a legcélravezetőbb a szolgáltató szektorban.

Réti Dávid-Árpád

BBTE, KGTK, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Folyamatfejlesztési terv kidolgozása a fontosság-teljesítmény

mátrix alkalmazásával

A vállalatok kulcsfontosságú célja a profitmaximalizálás az által, hogy fogyasztóinak olyan terméket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek valódi értéket teremtenek. Annak érdekében, hogy a vállalatok versenyképesek maradhassanak a tevékenységüket folyamatosan fejleszteniük kell. A fejlesztések kidolgozásához két szempont figyelembevételére van szükség: 1. egy adott folyamat mennyire fontos a vevők számára, és 2. a vállalat, hogyan teljesít ezen a téren a versenytársakkal szemben. A dolgozat a fontosságteljesítmény mátrix elméletére épít, amely által mind a két szempont egyszerre alkalmazható az elemzésben. Dolgozatom gyakorlati részében első sorban egy interjút végeztem a vizsgált vállalat ügyvezető igazgatójával a termelési képességek meghatározása érdekében, majd ezeket egy kérdőívbe foglalva elküldtem a vállalat klienseinek is. Az eredmények segítségével sikerült egy fejlesztési prioritási sorrendet felállítani, amire újítási javaslatokat ajánlottam a vállalatnak. Az újításoknak egy ütemtervet is készítettem a zökkenőmentes beiktatás érdekében.

Tofalvi Nóra-Eszter

BBTE, KGTK, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Szolgáltatás helyreállítása, avagy hogyan formálhat a hibákból hűséges fogyasztókat a vállalat?

Elkerülhetetlen, hogy egy szolgáltató vállalat a mindennapi tevékenysége során ne ejtsen hibákat, ezzel elégedetlen és dühös fogyasztókat hagyva maga után. A vállalat panaszokra adott megfelelő reakciója ugyanakkor nem csak kielégítheti a fogyasztó elvárt igényeit, hanem azokat felülmúlva még hűségesebbé teheti a fogyasztót. Annak ellenére, hogy a „szolgáltatás helyreállítása” fogalom még gyerekcipőben jár a magyar szakirodalom szótárában, a vállalatok mégis alkalmazzák valamilyen formában, még ha nem is mindig tudatosan. Dolgozatom célja összefoglalni és bemutatni a szolgáltatás helyreállításának folyamatait és feltárni előnyeit a vállalatok számára. Kutatásom eredményeit egy valós szolgáltató vállalat példáján keresztül fogom alátámasztani kvalitatív kutatási módszert alkalmazva: a kritikus incidensek módszerét egy kérdőív formájában.

Varga Tímea

BBTE, KGTK, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Rácz Béla-Gergely, egyetemi adjunktus, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Az élőzene szerepe a digitális technológia által átalakuló zeneiparban

A kulturális és kreatív iparágakra a korábbi merev ideológiák és értékhierarchiák átalakulásainak köszönhetően jelentős figyelem irányult. A digitalizáció elterjedése gyökerestől felforgatta a zeneipar addigi struktúráját. A művészeti ágazatokat kutató közgazdászok és szociológusok jelentős kihívásokat vázoltak fel az élő előadóművészetben tevékenykedő szereplők számára. Állításuk szerint az élőzene-ágazat a közvetített zenei termékek és élmények egyre növekvő választékával szemben vesztésre áll, azonban paradox módon, a zene tárolásának és terjesztésének digitális forradalma kiemelte az élőzene kulturális és gazdasági jelentőségét. Dolgozatom célja az élő előadóművészetekre, koncertekre vonatkozó elméletek relevanciájának vizsgálata a gyakorlatban, a digitális technológia által átalakuló zeneiparban. Kutatásomban az esettanulmány módszertana mellett félig strukturált interjúk készítését alkalmaztam, amelyeket a budapesti Gold Record zenei menedzsmentügynökség szakembereivel készítettem. A korábbi elméletek dacára bebizonyosodott, hogy az élőzene- ágazat működését a digitális világ alátámasztja és elősegíti, mintsem hanyatló hatásokateredményezne. Az élőzene szerepe továbbra is az élő élményben, a megismételhetetlen pillanat értékében összpontosul, amely továbbra is kuriózum marad.

Veres Andor

BBTE, KGTK, Menedzsment szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Györfy Lehel-Zoltán, egyetemi docens, BBTE, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar

Üzleti tervezés egy újonnan induló személygépjármű kereskedelmi vállalat esetében

Szakdolgozatom keretén belül a „üzleti tervezés egy újonnan induló személygépjármű kereskedelmi vállalat esetében” témáról fogok részletesen beszélni és bemutatni két részben, amelyek az elméleti és a gyakorlati részeket foglalja magába. Elsősorban a témával kapcsolatos szakirodalmat gyűjtöttem össze és dolgoztam fel, amelyek a szakdolgozatom elméleti részét képezik. Ezek a részek rendre a vállalkozó és a vállalkozás fogalmakat tisztázzák, amelyeket minden vállalkozónak tudnia kellene, ez után néhány vállalkozói életciklus modelleket részletezek, amelyek megmutatják, hogy hogyan néz ki egy vállalkozás életciklusa, megmutatják, hogy mikor milyen stratégiát tudunk alkalmazni a fenntarthatóság miatt. Ezután felvázolom, hogy hogyan is kell kinézzen egy üzleti terv és milyen szerepe van, amely segítségével egy olyan üzleti tervet tudunk készíteni vállalkozásunknak, amely egy fenntartható és sikeres jövőképet mutat. Az elméleti rész utolsó pontjában egy iparágelemzést készítettem az adott iparágra, amely szerves részét képezi az üzleti tervnek és egy jövőbeli képet tud mutatni a vállalkozásról.

A szakdolgozatom második része a gyakorlati rész, amely a gépjárműkereskedő vállalkozás üzleti tervét foglalja magába. Itt részletesen bemutatásra kerül a vállalkozás, a marketingterv, vagyis, az, hogy milyen stratégia szerint fog működni a leendő vállalkozás, majd nem utolsó sorban a pénzügyi terv, amely számokban is bemutatja nekünk a vállalkozást, amely elengedhetetlenül fontos a fenntarthatóság érdekében, mivel innen kapunk minden olyan adatot, amelyek segítségével hatékonyabban és nagyobb teljesítménnyel tudunk működni.

E két rész segítségével olyan következtetéseket tudunk levonni, amelyek megmutatják a jó irányt egy személygépjármű kereskedelmi vállalat létrehozásához és egy fenntartható működést képes felvázolni a vállalkozónak.

Fő célom, hogy az üzleti terv segítségével egy versenyképes vállalkozást tudjak felépíteni, ami majd megfogja állni a helyét a piacon, továbbá megtaláljam a versenytársak esetleges hibáit, hiányait, amik szintén hozzájárulnak vállalatom sikerességéhez.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy szekció

Zsűri:

Dr. Benedek Botond

Sallai Zsolt-István

Dr. Nagy Bálint Zsolt

Dr. Dézsi-Benyovszki Annamária

Szekcióvezető:

Benedek Orsolya Résztvevők:

Boga Balázs

Bukur Tamás – I. helyezés

Bukur Tamás, Balázs Ákos-Miklós és Berdefi Zita – I. helyezés

Hollanda Tekla-Andrea – III. díj és OTDK jelölés

Máró Ágota – dicséret és OTDK jelölés

Megyesi Rebeka

Molnár Eszter – II. díj és OTDK jelölés

Nemes Szidónia

Boga Balázs

BBTE, Közgazdálkodás- és Gazdálkodástudományi Kar, Vállalkozásmenedzsment szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Rácz Béla-Gergely, egyetemi adjunktus, BBTE, Közgazdaság és gazdálkodástudományi kar

Az oltásellenesség gazdasági és társadalmi meghatározó tényezői Romániában a COVID-19 világjárvány idején

A koronavírus-járvány mély nyomot hagyott társadalmainkon, úgy szociális, mint gazdasági szempontból. Az oltások tekinthetők a leghatékonyabb eszközöknek a járványok megállításában, így arra kerestem választ a kutatásban, hogy melyek a fő determinánsai az oltások elfogadásának és elutasításának a népesség körében. Gazdasági, szociális és demográfiai mutatókat vizsgáltam, és elemzésem azokat a faktorokat tárgyalja, amelyek szignifikánsan befolyásolják az oltási arányt a települések szintjén, Romániában. Az oltásellenesség egy összetett jelenség, így fontos, hogy a döntéshozók tudományos bizonyítékokra támaszkodhassanak. Mindezeken kívül két gyakorlati javaslatot is tárgyalok a kormányzás kiszámíthatóságára és az oktatási rendszer megreformálására vonatkozóan – ezekkel is nyomatékosítani szeretném a kutatásalapú politikai döntéshozatal fontosságát. Munkámban keresztmetszeti OLS regressziókat használtam.

Bukur Tamás

Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet, Közgazdasági elemző szak, MSc II. év

Témavezető: Dr. Telegdy Álmos, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet

Egyenlőtlenségimport? A külföldi vállalatok hatása a magyarországi béregyenlőtlenségre

Ebben a dolgozatban a külföldi tulajdonú vállalatoknak a magyarországi béregyenlőtlenségre gyakorolt hatását vizsgálom. A kutatás alapjául egy olyan munkáltatókat és munkavállalóikat tartalmazó párosított adatbázis szolgál, amely 2003 és 2011 között szolgáltat longitudinális munkaerőpiaci információkat a magyar dolgozó népesség véletlenszerűen kiválasztott 50%- áról és az őket foglalkoztató munkáltatókról. A dolgozat első részében az egyes években mért béregyenlőtlenséget egy varianciadekompozíciós módszertan mentén cégek közötti és cégeken belüli béregyenlőtlenségre bontom fel. A felbontás eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok közötti komponens nagyobb részét teszi ki a teljes egyenlőtlenségnek és erőteljesen meghatározza annak alakulását. A dekompozíciós megközelítésből kiindulva becslést végzek a külföldi tulajdonlásnak a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli béregyenlőtlenségre gyakorolt hatására vonatkozóan, feltételezve, hogy a hatás két különböző csatornán keresztül jelentkezik. Az egyszerű OLS-becslés eredménye szerint a külföldi vállalatok magasabb átlagbérrel és vállalaton belüli bérszórással rendelkeznek, még bizonyos vállalati jellemzőkre és a munkavállalók összetételére való kontrollálás után is. Az endogenitás kiszűrésének céljából olyan, kezdetben belföldi vállalatokat vizsgálok, amelyek külföldi tulajdonba kerültek, és összehasonlítom őket azokkal, amelyek nem estek át ilyen változáson. Egy kiegyensúlyozott, fontosabb kontrollváltozók szerint párosított mintán fixhatásos becsléseket végzek, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a külföldi tulajdonlás csekély és néhány esetben inszignifikáns pozitív hatással van a vállalati szintű átlagbérre és a vállalaton belüli bérszórásra, ha a vállalati fix hatásokra kontrollálunk. A hatás a kezelés után fokozatosan növekszik, a második évben jelentkezik a legerőteljesebben, majd a későbbi periódusokban legyengül.

Bukur Tamás, Balázs Ákos-Miklós és Berdefi Zita

Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet, Közgazdasági elemző szak, MSc II. év

Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet, Közgazdasági elemző szak, MSc II. év

Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet, Közgazdasági elemző szak, MSc II. év

Témavezető: Bakó Barna, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet

Amikor a verseny csökkentheti a jólétet - Egy hirdetési intenzitásban versenyző közösségi média platformokat leíró modell

Ez a tanulmány a közösségi médiaplatformok egy modelljét mutatja be egy újszerű megközelítéssel. A korábbi modellekkel ellentétben, ahol a platformok a két oldal árainak megválasztásával maximalizálták a nyereségüket, itt az egyetlen döntési változójuk a hirdetési intenzitásuk. Az egyensúly ebben a modellben háromféle piaci szereplő, a platformok, a hirdetők és a felhasználók közötti szekvenciális játékban jön létre. Két különböző specifikációt vizsgálunk. Az első esetben csak egy monopolista platform van, míg a második esetben két platform alkot versenyző duopóliumot (ahol a felhasználók csak egy, a hirdetők mindkét platformon jelen vannak). Fő kutatási kérdésünk az, hogy a platformok közötti verseny hogyan befolyásolja az aggregált jólétet a gazdaságban. A kérdés megválaszolásához mindkét esetre levezetjük az aljáték-tökéletes Nash-egyensúlyokat, és összehasonlítjuk a két eredményt. Azt találjuk, hogy nincs egyértelmű reláció a monopol és a versenyzői jólét között. Az, hogy melyik a nagyobb, a modell paramétereinek értékeitől függ. Ezért a klasszikus elképzelés, miszerint a verseny mindig jobb, mint a monopólium, nem feltétlenül érvényes a közösségi médiaplatformok esetében. Ez egy nagyon érdekes eredmény, amely különösen fontos a közösségi hálózatok szabályozásának módjáról szóló legújabb vitákban. Mivel a társadalmilag optimális megoldás piacról piacra változik, a társadalmi tervezőnek nagyon óvatosnak kell lennie, és minden rendelkezésre álló információt össze kell gyűjtenie a szabályozni kívánt piacról.

Hollanda Tekla-Andrea

BBTE, KGTK, Bank és pénzügy szak, BA III. év

Témavezetők:

Székely Imre, egyetemi tanársegéd, BBTE, KGTK

Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, BBTE, KGTK

A nemkonvencionális monetáris politika hatása a munkanélküliségre az eurózónában

Kutatásom során megvizsgáltam a 2008-as pénzügyi- és gazdasági válságot, a 2012-es görög adóssági válságot és a 2019-es koronavírus járvány miatt kialakult 2020-as válságot, valamint az ezen időszakban alkalmazott nem konvencionális monetáris politikát az alternatív munkanélküliségi rátákra az eurózónában. Annak érdekében, hogy egy pontos képet tudjunk kialakítani a monetáris politika ezen eszközének hatásairól, kutatásom során az Európai Központi Bank által használt nem konvencionális politika eszközeit vettem figyelembe – mely a mennyiségi enyhítés – a válságokon belüli, valamint előtte és utána időszakban. Ennek vizsgálatát egy ökonometriai modellel végeztem ez pedig a Markov-típusú rezsimváltó autoregresszív modell. Ennek lényege, hogy pontosabban képes felismerni a válságok hatását a munkanélküliség ezen mutatóira, hiszen különböző rezsimekbe sorolja be a válságos időszakokat és az azon kívülieket, majd megmutatja melyik változónak volt hatása egyes rezsimekre.

Máró Ágota

BBTE, KGTK, Bank és pénzügy szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, BBTE, KGTK

A lakásárak mozgatórugói az EU-ban

Az általam készített tanulmány témája a lakásárakat befolyásoló tényezők feltárása és elemzése.

Az elemzésem célja, hogy meghatározzam azon változókat, amelyek irányítják a lakásárakat, ezáltal hatást gyakorolva a gazdaságra, hiszen a lakásáraktól függ a népesség lakhatásának megfizethetősége, háztartások hitelfelvételének volumene, és még sok más tényező, mely befolyással bír a gazdaság alakulására.

Elsősorban elméleti szempontból közelítem meg a témát, majd kiválasztom a szakirodalom által alátámasztott változókat, melyeket felhasználok az elemzésem során.

A kutatásom során egy panel adatbázist állítottam össze, mely az EU 27 országáról tartalmaz adatokat 2011-2020-as időszakra vonatkozóan. Ezt felhasználva, differencia-GMM modell segítségével becsülöm a lakásárak kapcsolatát különböző makrótényezőkkel, és vizsgálom azok hatásait.

Ezt követően, értelmezem a kutatás során elvégzett tesztek és becslés eredményeit, és levonom a következtetéseket, párhuzamot vonva a szakirodalomban olvasottakkal.

Megyesi Rebeka

BBTE, KGTK, Bank és pénzügy szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, BBTE, KGTK

Makrogazdasági tényezők hatása a munkanélküliségi rátára

A dolgozat fő tematikája a munkanélküliségi rátát befolyásoló tényezők azonosítása. A COVID-19 világjárvány nagy hatással volt a munkaerőpiacra, azon belül is a munkanélküliségi rátára, emiatt ez az egyik fő változó, aminek a hatását vizsgálni hivatott a dolgozat. A kutatás három kvantitatív módszerből (korrelációszámítás, varianciaanalízis és többváltozós lineáris regresszió) álló keresztmetszeti adatokat feldolgozó ökonometriai elemzésre épül. Varianciaanalízis segítségével kimutatom, hogy van-e különbség a munkanélküliségi ráta várható értékei között fejlettség és a populáció nagysága szerint. Többváltozós lineáris regresszió segítségével meghatározom azokat a független tényezőket, amelyek hatással vannak a munkanélküliségi rátára. Végezetül összevetem eredményeimet a szakirodalomban fellelhető eredményekkel.

Molnár Eszter

BBTE, Közgazdálkodás- és Gazdálkodástudományi Kar, Vállalkozásmenedzsment szak, MA II. év

Témavezetők:

Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE, KGTK

Dr. Csala Dénes, vendégtanár, BBTE, Közgazdálkodás- és Gazdálkodástudományi Kar

A termelési hálózatok szerepe az iparági növekedés modellezésében

A termelési hálózatok szerkezete meghatározza a lokális sokkhatások terjedési mechanizmusait és így az iparágak együttmozgását is. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági növekedés modellezéséhez minél pontosabban meghatározott termelési hálóra van szükségünk. Tanulmányunkban Leontief input-output modelljét hálózattudományi szemszögből elemezzük. Célunk a termelési háló olyan módon való felépítése egy nemzetgazdaságra, amely lehetővé teszi az iparági növekedést előidéző változások (innovációk) továbbterjedési mechanizmusainak legprecízebb modellezését. Ezt úgy vizsgáljuk, hogy a szakirodalomban népszerű küszöbértéket bíráljuk felül, amely azt határozza meg, hogy a monetáris tranzakciók hány százalékát veszik figyelembe a kutatók a hálóban. Hipotézisünk az, hogy a küszöbérték változtatásával nagy mértékben változik a háló struktúrája és a központi iparágak is. Ez azért jelentős, mert amennyiben a termelési hálózat szerkezetét nem definiáljuk pontosan, az ebből származtatott belső terjedési mechanizmusok is torzítani fognak, ezáltal pedig az iparági növekedést befolyásoló innováció diffúzió modellezés sem lesz pontos. Különböző küszöbértékek mellett, a hálózat topológiájának és centralitási mérőszámainak vizsgálatával az Egyesült Államok 2007es és 2012-es input-output számláinak adataiból származtatott hálózaton bizonyítjuk hipotézisünket.

Nemes Szidónia

BBTE, KGTK, Bank és pénzügy szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Fekete-Pali-Pista Szilveszter, egyetemi adjunktus, BBTE, KGTK

A COVID-19 világjárvány hatása az európai gyógyszeripari vállalatokra

A COVID-19 világjárvány jelentősen befolyásolta a különböző iparágak alakulását az elmúlt két évben. Ezen iparágak közül a dolgozat témájának a gyógyszeripar elemzését választottam, és olyan kérdésekre keresem a választ, mint például: Milyen irányú változásokat hozott a világjárvány az iparágra nézve? Élt-e a gyógyszeripar a koronavírus adta lehetőségekkel, egy új piac bevezetésével? Milyen számbeli változások történtek az iparágon belüli vállalatok eredményeiben? Célom, hogy bemutassam miként reagált a gyógyszeripar a világjárvány megjelenésére, és hogyan sikerült rekordidő alatt megoldást találva profitálni a helyzetből. A dolgozatomban az európai gyógyszeripari vállalatokra fordítok nagyobb hangsúlyt, azonban szükségét érzem globális szinten is elemezni az iparágat, hogy átfogó képet kapjunk Európa elhelyezkedéséről, hogy miként tartja fent a versenyt a konkurens államokkal. Az elemzésemben különböző iparági modellek alkalmazásával, valamint a vállalatok éves jelentéseinek adataiból számolt gazdasági mutatószámok elemzésével hasonlítom össze az országok eredményeit, majd arányait Európa szinten.

Zsűri:

Dr. Szilágyi Márton

Dr. Milbacher Róbert

Dr. Szajbély Mihály

Asztalos Veronka Örsike Dr. Zabán Márta Dr. Dohi Zsuzsa

Szekcióvezető:

Forró Károly-Márk Résztvevők:

Biró Kinga Brigitta

Buna Blanka-Boróka – III. díj

Csorba Melinda-Erzsébet – különdíj

Gudor Noémi

Kolcsár Andrea

Kozma Eliz-Timea – II. díj és OTDK jelölés

László Zsuzsanna Csilla – III. díj

Márton Nóra

Patakfalvi Anita – I. díj és OTDK jelölés

Tiboldi Timea

Biró Kinga Brigitta

BBTE, BTK, Magyar-komparatisztika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

A kószálás mint otthontalanság. Flâneurök a kapitalista Budapesten a századfordulós magyar regényekben

Dolgozatom azt vizsgálja, hogy a kószáló(flaneur) toposz hogyan ábrázolódik a századvégi magyar irodalomban. Különösen érdekel, milyen közös és eltérő vonások figyelhetők meg a női és a férfi kószálók esetében, valamint az, hogy milyen módon hatnak a kószálók személyiségére a különböző kapitalista érdekek. Továbbá, dolgozatomban arra világítok rá, hogy a századvégi magyar irodalmi művek hogyan ábrázolják a nagyvárosi tereket, milyen jelentésekkel ruházódnak fel, illetve hogyan függ össze a nagyvárosi térhasználat a tömeg magatartásával és a kószálókkal.

Buna Blanka-Boróka

BBTE, BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, BA I. év

Témavezető: Dr. Farmati Anna, egyetemi adjunktus, BBTE, BTK

Nő, feleség, anya, Isten szolgálója. Az asszonyszent típusának belső ellentmondásai és azok feloldása Árpád-házi Szent Erzsébet legendáiban.

Jacques Le Goff szerint a 12-13. század fordulója sokkal kézzelfoghatóbb változást jelent a nyugati kultúrkör számára, mint a reneszánsz. Az egyházi és társadalmi élet minden szintjét átható szemléletváltás új női szenteket hív életre, amire addig nemigen volt példa az ókereszténység óta. A jelenség különösen érdekes aspektusát képezik a korban szentté avatott házas asszonyok, hiszen az ő életútjuk több ponton is élesen ütközik a szentség általános kritériumaival. Az életrajzírók kísérletei ezen ellentétek feloldására, illetve a pápai Decretales értelmében szükségessé váló részletes dokumentáció a szentségre jelöltek életéről és csodáiról igencsak gazdag és újszerű legendakészleteket eredményeznek. Dolgozatomban, a kor általános viszonyainak és gondolkodásmódjának kontextusában, Árpád-házi Szent Erzsébet legendáiban fogom nyomon követni az asszonyszent-életrajz ellentmondásait és azok feloldását.

Csorba Melinda-Erzsébet

BBTE, BTK, Magyar-finn szak, BA III. év

Témavezető: Gábor Csilla, egyetemi tanár, BBTE, BTK

Műfaji, szerkezeti sajátosságok és felekezetek közötti viszonyok egy 18. századi vitairatban

A dolgozat elején a polémiáról szeretnénk elmondani néhány általánosabb információt, illetve megfogalmazni problémaként azt a kérdést, milyen módon illeszkedik be a szöveg a vitairat műfajába. Fontosnak tartom, hogy a szerzőről is beszéljek, ismertessem életét, munkásságát, amely különösen a történelemírás területén igen jelentős. Ezt követően a szöveget vizsgálnám, történeti és filológiai szempontból is, majd hosszasabban kitérnék külön-külön a szerkezeti egységeire. Végül pedig szeretnék választ adni a problémaként felvetett kérdésre.

Gudor Noémi

BBTE, BTK, Magyar-angol szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Biró Annamária, egyetemi adjunktus, BBTE, BTK

Az érzékenység változatai Kármán József: Fanni hagyományai és Samuel Richardson: Pamela

Dolgozatom több szempontból is megközelíti a két, az érzékenység korában keletkezett kiemelkedő regényt, például az érzelmek megjelenítési módjait az alkotások műfaji kérdéseinek függvényében, kiemelve sajátosságaikat is. A szereplők kapcsolatrendszere által reflektált érzelmeket is megvizsgálom, ahol a szülő-gyerek kapcsolat pozitív, illetve negatív hatásait emelem ki a szereplők érzelemvilágára kivetítve. Az érzékeny hősök életében viszont nem csak a szülői kapcsolatoknak volt nagy hatása, hanem a környezetnek, baráti viszonyoknak is. Az érzékenység változatait a két mű összehasonlítása által vizsgálom.

Kolcsár Andrea

BBTE, BTK, Magyar-norvég szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

Femme fatale-értelmezések a 19. század végének

magyar irodalmi kultúrájában

A filmiparban igen elterjedtek a csábító, gonosz ördögi női szereplők, kulturális toposzok lettek, de ezeknek eltűnt irodalmi eredetük. Dolgozatomban ilyen femme fatale-okat. Eddigi munkám leginkább a Salomé típusú femme fatale-ról szól. Oscar Wilde Salomé című drámája vízválasztó, az az előtti Salomé-ábrázolásokhoz képest. Munkámat eddig két részre tudnám osztani, egyik része a Wilde előtt ábrázolt Salomékkal foglalkozik, míg a másik Wilde Salomé-ját vizsgálja. Wilde előtti ábrázolásként átnéztem Jósika Kálmán Salome című darabját, Gustave Flaubert: Heródiás meséjét, Jules Massanet és Paul Milliet Heródiását, Sudermann Hermann: Keresztelő János tragédiáját. Jósika Kálmán darabját emelném ki, mivel az öve kitűnik a többi ábrázolás közül, mivel ő aktuálissá teszi művét, és nem csak a bibliai Salomé történetet veszi alapul, hanem egy berlini per ihleti meg a mű megírásához. A többi mű Keresztelő János halálát dolgozza fel, meghagyva a bibliai keretet, viszont mindegyik másképp oldja meg a történet feldolgozását. Wilde is meghagyja a bibliai keretet az értelmezéséhez, viszont Salomé egyik nagyon lényeges tulajdonságában teljesen eltér a többi ábrázolástól, emiatt is lesz egy olyan mű, amelyről önmagában is érdemes beszélnünk.

Kozma Eliz-Timea

BBTE, BTK, Magyar nyelv- és irodalomtudomány szak, MA I. év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

A Verne-féle hagyomány sikertörténeteinek átirata A jövő század

regényében

Dolgozatomban a korabeli legmeghatározóbb világirodalmi trendek és magyar egyedi technikák kapcsolódási módjainak feltérképezését, továbbá Jules Verne regényeinek korabeli népszerűségéből levont tanulságokat egy új perspektívából mutatom meg. A korabeli magyar sci- fi darabjai eltérő természetűnek tűnhetnek, látszólag nem folyamatos a szövegtípus alakulástörténete. A Jövő század regényének megjelenése előtti évtized Verne-ről szóló sajtós recepciójának és a magyarra fordított Verneszövegeknek vizsgálatából azonban az derül ki, hogy nem egy szórványos történettel állunk szemben. A dolgozatom innen is magyarázza azokat az összefüggéseket, amelyek a Verne és Jókai sci-fi-szövegei között felfedezhetők. Jókai sci-fije ugyanis a műfaj globális és magyar változatának számos külön-külön létező paradigmáját ötvözi sajátosan, hibridizálja ezeket s ugyanakkor új, a korabeli világirodalmi tendenciákhoz képest is újszerű poétikai és világképi megoldásokkal próbálkozik. Kutatásomban három kiemelkedő részprobléma mentén értelmezem ezt a hibridizációt, különös tekintettel arra, hogy Jókai hogyan integrálja a világirodalmi sci-fi korabeli sikertörténeteit, kiemelten a Verne-féle hagyományt.

László Zsuzsanna Csilla

BBTE, BTK, Magyar-olasz szak, BA I. év

Témavezetők:

Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

Dr. Zabán Márta, egyetemi adjunktus, BBTE, BTK Egy kortárs Madách-átirat: a Madách 2.0

Dologaztomban Madách Imre főművét és annak hagyománytörténetét későbbi illetve kortárs feldolgozások fényében vizsgálom. Középpontban a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagy volumenű, több rendező által létrehozott változat áll, illetve ennek érdekessége, a második rész szintén ennek a színháznak a felhozatalában, melyet kortárs, ismert és elismert írók tolla keltett életre.

Márton Nóra

BBTE, BTK, Magyar-román szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

A magyar századfordulós irodalmi dekadencia és Csáth Géza írói világa

Dolgozatom témája a századvég-századelő dekadenciája. Az egyik pillér mentén korabeli sajtós források segítségével azt rekonstruálom, hogy az 1880–1910-es években mit értenek dekadencia és dekadens irodalom alatt. Ebben a rendkívül összetett, számos feszültséget és vitát eredményező közegben kívánom elhelyezni Csáth Géza novellisztikájának minden jel szerint dekadens, a szakirodalom által ilyen összefüggésben nem vizsgált prózapoétikáját.

Patakfalvi Anita

BBTE, BTK, Magyar nyelv és irodalom – Világ- és összehasonlító irodalom szak, BA III. Év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

A vendégjáték mint sajátos színházi helyzet és kommunikációs forma az 1870-es években a kolozsvári társulat életében

Dolgozatomban a vendégjátékot mint sajátos színházi helyzetet/kommunikációs formát vizsgálom kolozsvári esettanulmányokon keresztül. Kutatásomban többek között Jókainé Laborfalvi Róza, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Kassainé Jászai Mari színésznők vendégjátékainak az elemzésére vállalkozom, mely által a vendégszereplés jelenségét, természetét járom körül összehasonlító módon.

Tiboldi Timea

BBTE, BTK, Magyar nyelv és irodalom – Világ- és összehasonlító irodalom szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, BBTE, BTK

A Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből és a csatakép vizuális hagyománya

Kutatásom és dolgozatom szakmai tétje nem más, mint az, hogy körüljárjam és pontosan megértsem Jókai Mór forradalomszemléletének poétikáját. Ehhez a szépirodalmi alkotásaiból, az 1850-ben kiadott Forradalmi és csataképek 1848-1849ből című novellaciklust a csatakép festészeti műfajának Jókai Mór általi szépirodalmi keretbe ültetése és újraértelmezése mentén ragadom meg. A később kiadott Tarka élet és Véres könyv című novellaciklusok is belekerülnek az értelmezésbe, amelyet szintén Jókai Mór csataképértelmezési szempontrendszere szerint érintek és fejtek ki.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet szekció

Zsűri:

Dr. Szolláth Dávid

Dr. Orbán Gyöngyi

Dr. Varga Zoltán Szekcióvezető: Varga Nóra Résztvevők:

Balog Alexandra – OTDK jelölés

Fenyő Dániel

János Tamás – III. díj és OTDK jelölés

Kádár Gergő – II. díj és OTDK jelölés

Kovács Péter Zoltán – I. díj és OTDK jelölés

Lukács Laura Klára – dicséret

Teleki Réka – II. díj és OTDK jelölés

Zsiga Szidónia – dicséret és OTDK jelölés

Balog Alexandra

BBTE, BTK, Magyar-angol szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Berki Tímea, társult oktató, BBTE, BTK

Az asszony ügye a 20. század első felének női irodalmában. Kaffka Margit Színek és évek és Erdős Renée A nagy sikoly című művének összehasonlító vizsgálata.

Az utóbbi évszázad magyar irodalomtörténetében egyre gyakrabban találkozunk női szerzőkkel, egyre nagyobb elismertségnek örvendenek, ismerjük a feminista irányzatok fontosabb mozgalmait, viszont a nőirodalomról alkotott képünket nem tekinthetjük teljesnek. Ferdített válaszokat kapunk, ha csupán a nemiség szempontjából közelítjük meg az irodalomnak ezt a szeletét, de az is problémát okoz, ha ettől teljesen eltekintünk. Dolgozatomban Kaffka Margit Színek és évek, valamint Erdős Renée A nagy sikoly című művét vizsgálom, összehasonlítva egymással a két regényt, és a bennük felfedezhető identitáskoncepciókra ható tényezőket körüljárva. A két regényben megjelenő karaktereket a század elején az irodalomban is hangsúlyossá váló tudományterületek, azaz a feminista irányzatok, valamint a szubjektumfejlődésre vonatkozó elméletek, azok tudományos és vallási megközelítései perspektívájából értelmezem. Célom rávilágítani az új (de mégis korabeli) megközelítési lehetőségekre, melyekkel a kánonba bekerült, illetve az abból kieső munkák vizsgálhatók, és ezáltal az irodalomtörténet zártságára és a többségében alkalmazott elemzési stratégiák nagyszámú lehetőségeire is felhívni a figyelmet.

Fenyő Dániel

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Osztatlan magyar-történelemtanári szak, MA IV. év

Témavezető: Dr. Takáts József, egyetemi adjunktus, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Önértelmezés és ítélet: Esterházy Péter és a Magyar Műhely kapcsolata

Előadásomban Esterházy Péter és a Magyar Műhely folyóiratának kapcsolatán keresztül vizsgálom a posztmodern és a neoavantgárd irodalom szétválaszthatóságának problémakörét. Kiindulópontom egy 1985-ös esemény: a Magyar Műhely által szervezett kalocsai találkozón mutatták be a lap 70. számát, amelyben Nagy Pál, a Magyar Műhely egyik szerkesztője kritikát közölt a laphoz addig közel álló Esterházy Péter Daisy című művéről. A kritikát elolvasva az író elhagyta a találkozót. Petőcz András Élet és Irodalomba írt vitaindító esszéjében ezt az eseményt a neoavantgárd és a posztmodern közti szakításként értékelte. Állítása árnyalható, ugyanakkor rámutat arra, hogy Esterházy indulásának elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a neoavantgárd kontextusa. Az előadásban arra keresem a választ, hogy Esterházy művei milyen kapcsolódási lehetőségeket, illetve kihívásokat jelentettek a neoavantgárd művészet számára. Ehhez elsősorban az Esterházy-próza, valamint a posztmodern fogalmának korai, neoavantgárd felőli recepcióját vizsgálom, amelynek elemzése által láthatóvá válik a neoavantgárd posztmodernnel szembeni kritikája, amely kijelöli, hogy e két irodalomtörténeti paradigma – a neoavantgárd belső perspektívájából tekintve – milyen fogalmak mentén tűnt elkülöníthetőnek.

János Tamás

BBTE, BTK, Magyar főszak – román nyelvű komparatisztika mellékszak (MA-LC), BA III. év

Témavezető: Dr. habil. Berszán István, egyetemi docens, intézményvezető, BBTE, BTK

Solaris: A szingularitás ökológiája

Dolgozatomban az ökológiai és az ökokritikai gyakorlat filozófiai megalapozásának egy lehetséges útvonalát vázolom Stanislaw Lem Solaris c. regényének esettanulmányként való olvasása közben: az állandó ontológiai metamorfózist művelő bolygó ugyanis számos ponton párhuzamba állítható Gilbert Simondon ontogenetikus filozófiájával. A francia filozófus nem riad vissza a lét radikális befejezetlenségének hangoztatásától, amit azonban nem hiányként, hanem produktív potenciálként tár fel. Ha a lét feltétele a metastabilitás, a változásra való készenlét, már nem az egyéni létező, hanem az individuáció folyamata kap kiemelt figyelmet: az individuum fogalmát felváltja a sohasem befejezett és sohasem totalizálható szingularitás. A Solarisban sem a holizmus jelenik meg megoldásként: a bolygó nem az élet egy mágikus egysége, ahol az egész több, mint a részek összessége, hanem egy törékeny, változásra fogékony szingularitás, amelynek létéért Kris közvetlen módon felelős. A simondoni etikai felfogás konzekvensen következik az ontogenetikus filozófiából, és amennyiben az egyént már nem önazonos szubsztanciaként, hanem a viszonyok nyílt végtelenségének szinguláris pontjaként fogjuk fel, a simondoni ouvre az ökozófia számára is igen termékeny talaj lehet.

Kádár Gergő

BBTE, BTK, Magyar-angol, BA III. év

Témavezető: Dr. Balázs Imre József, egyetemi docens, BBTE, BTK

Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek c. költeményének pszichoanalitikus olvasata

Jelen háromosztatú dolgozat Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című versét helyezi el a korában, olvassa pszichoanalitikus szellemű fogalomtárral, illetve helyezi az így konstruált olvasatot kritikai reflexiók kereszttüzébe. Elsősorban a századelő magyar irodalmi mezejének a mozgásait igyekszik tetten érni, hogy kiemelhesse az avantgárd költemények poétikája által a korabeli befogadók elé állított – leküzdhetetlennek bizonyuló – kihívásokat. Másodszor az avantgárd alkotással „versenyképes” vetélytársként tünteti fel a pszichoanalízist, hogy aztán annak a továbbgondolt kategóriái mentén az alapszövegpszichotextus viszonyt tételezze a kassáki autobiográfia, az Egy ember élete és a hosszúvers között. Ezek analitikus összeolvasásából arra a következtetésre jut, hogy az ekképpen konceptualizált írások között a hagyománytörés mint az apával való leszámolás tudattalan komplexusával jellemezhető szövegformáló transzformáció munkál. Harmadszor kétellyel illeti a létrehozott olvasatot etikai szempontból, mondván, hogy a pszichoanalitikus olvasat voltaképpen belefojtotta az avantgárd szöveg poétikáját a saját képzeteibe: feloldotta a másik másságát az ugyanazban.

Kovács Péter Zoltán

BBTE, BTK, Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak, MA II. év

Témavezető: Dr. habil. Berszán István, egyetemi docens, intézményvezető, BBTE, BTK

„Senki nem szól a dologhoz semmit. Ez a dolgok rendje.” Bodor Ádám Sinistra körzet c. regényének pragmatikai vizsgálata

A dolgozatban azt fogom körbejárni, hogy Bodor Ádám Sinistra körzet című regényében a szereplők által beszélt furcsa, szokatlan, bonyolult, a mindennapi nyelvhasználattól eltérő nyelv hogyan írhatók le nyelvészeti szempontból, a nyelvészeti pragmatika kurrens elméleteinek segítségével. Dolgozatom célkitűzése: Bodor Ádám körzet-regényeiben megvizsgálni a szereplők viszonyainak konvencionalitását. (Mennyire felel meg a szereplők beszéde a társadalmi normáknak? Ha normasértő, akkor ez problematizálódike stb.) A vizsgálat gyakorlati szempontjait a nyelvészeti pragmatika fogja biztosítani. Ezen belül a fő fogódzót az H. P. Grice nevéhez fűződő implikatúrafogalom, Erving Goffman szociálpszichológiai alapú homlokzat- elmélete, valamint George Lakoff, Bruce Fraser, valamint Penelope Brown és Stephen Levinson udvariasság-elméletei fogják biztosítani.

Lukács Laura Klára

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Francia és angol nyelv és kultúra tanára, MA V. év

Témavezető: Dr. habil. Maksa Gyula, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Visszatükrözők és virtuális narráció a Tintin-képregényekben

Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy Hergé (Geroges Prosper Remi) Tintin kalandjai képregénysorozatában milyen típusú visszatükröző eszközök találhatóak, és mi a szerepüka narratívában. Kiemelten érdekes számomra, hogy ezek milyen narratológiai szempontból különleges jelenségekhez, mint például a virtuális narráció eseteihez vezethetnek. Marie-Laure Ryan szerint a virtuális narráció előfeltétele, hogy a szöveg világában megjelenjenek olyan általa visszatükröző eszközöknek nevezett médiumok, mint a film, fotó, más szövegek, vagy festmények. A visszatükrözők ábrázolhatnak az elsődleges diegézis szintjéhez, de egy beágyazott narratívához tartozó történetet is. Az elbeszélő ezen reprezentációk leírásán, a virtuális narráción keresztül, megidézheti a saját diegetikus világának képét, de ezeken a másodlagos szintű reprezentációk tükreivé válhatnak a hozzájuk képest külső, elsődleges diegetikus világnak is. A virtuális narráció esetei mellett az is érdekes számomra, hogy az elsődleges narratív szint történetéhez tartozó visszatükrözők milyen szerepet kapnak a cselekmény bemutatásában. Elemzésem a képregénysorozat albumainak szoros olvasásán, és a releváns narratológiai szakirodalom feldolgozásán keresztül szerzett tapasztalatokból indul ki.

Kulcsszavak: Hergé, képregény, narratológia, Tintin, virtuális narráció.

Teleki Réka

BBTE, BTK, Magyar-angol szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. Berszán István, egyetemi docens, intézményvezető, BBTE, BTK

Poszt-antropocentrikus figyelemgyakorlatok Závada Péter Gondoskodás című verseskötetében

Dolgozatomban azt kutatom, milyen költői kísérletekkel vállalkoznak a kortárs magyar líra egyes alkotásai a humán és nonhumán közti hierarchikus viszonyok lebontására. Kiindulópontként fogadom el, hogy újra kell gondolni azt, az ökológiai krízis kialakulásában is jelentős szerepet játszó antropocentrikus szemléletet, amely a nem emberit az emberi alárendeltjeként határozza meg – és a kutatás alaphipotézise szerint a költészet ebben hatékony segítség. A dolgozat a centrum–periféria viszony kimozdítására tett költői kísérleteket vizsgálja Závada Péter Gondoskodás című kötetében. A versek kivezetnek abból a bejáratott poétikából, hogy a nem emberit a középpontban levő emberi leírására használjuk, ahogyan ez a hagyományos költészetben gyakran történik. Itt olyan „nézésgyakorlatok” kerülnek előtérbe, amelyek a hierarchikus viszony irodalmi újratermelése helyett ember és természet összekapcsoltságára irányítják a figyelmet – arra, ahogy újratanuljuk a másikat és magunkat egymás közelségében.

Zsiga Szidónia

BBTE, BTK, Francia-Komparatisztika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. habil. Berszán István, egyetemi docens, intézményvezető, BBTE, BTK

Az ökológiai válság és a mesei archívum válaszpotenciálja

Dolgozatomban Jean-Pierre Davidts kanadai író 1997-ben megjelent Találkozás a kis herceggel című meseregényét vizsgálom ökokritikai szempontból. A vizsgálat kiindulópontját Roy Scranton amerikai kutató tézise képezi, aki Learning to die in the Anthropocene című könyvében az emberiség jövőjét csak a jelenlegi civilizációnkból és életmódunkból való kihalás révén látja lehetségesnek. A meghalni tanulásában az irodalmi-bölcseleti archívum felhasználása és önmagunk újra kitalálása játszik központi szerepet. Scranton indítványozását Náray-Szabó Gábor konzervatív evolúció elméletével egészítem ki, melyet az irodalmibölcseleti, azon belül a mesei hagyományra alkalmazok. Kutatásom célja megvilágítani a mesében fellelhető konzervatív evolúciós mechanizmusokat, amelyek hozzájárulhatnak önmagunk scrantoni értelemben vett újragondolásához, de annak akadályozóivá is válhatnak.

Művészet és művészettudomány szekció

Zsűri:

Drd. Gál Zsófia

Dr. Boros Judit

Dr. Vécsei Hunor Szekcióvezető: Sípos Ottilia Résztvevők:

András Bernadett-Andrea

Bujdos Boglárka Alexandra – dicséret

Dimény-Varga Fanni – I. díj és OTDK jelölés Pakulár Sára – III. díj Vén-Vinceffy Anna

András Bernadett-Andrea

BBTE, TFK, Művészettörténet szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

Szervátiusz Jenő munkássága és a kolozsvári Szervátiusz Múzeumban levő művei

„Sokszor úgy érzem, tíz karom kellene legyen ahhoz, hogy mindent, ami bennem van, anyagba tudjak faragni,” mondja Szervátiusz Jenő Banner Zoltán művészettörténésszel való beszélgetése során. Valóban, egy olyan termékeny és példátlan munkakedvvel rendelkező művész számára, mint Szervátiusz, a folytonos munka éltető elem volt. Ezt bizonyítja a több, mint 1000 számontartott szobra és domborműve, melyek jelentős része a kolozsvári Szent Mihály Plébánia Szervátiusz Múzeumában kapott méltó helyet. Szervátiusz hiánypótló szerepet töltött be a korabeli Kolozsvár művészeti életében, alkotói közösségében. Műterme jelentős összművészeti központ volt, ugyanis nem csak képzőművészekből álló kör látogatta, hanem írók, újságírók és ideológusok is. Életútja rengeteg izgalmat rejtett, számtalan helyen lakott, faluról-falura, városról-városra vándorolt fiával, ezáltal mélyen megismerte népe életét, szellemi kincseit, örökségét. Szervátiusz Jenő művészete hangsúlyosan antropocentrikus, alkotásainak főszereplője az egyszerű, falusi ember. Bevonja nézőit a korabeli népmesék, balladák világába, ugyanakkor megőrzi a realitás elemeit, ami által a mai ember is képes azonosulni műveivel.

Bujdos Boglárka Alexandra

BBTE, TFK, Művészettörténet szak, BA III.év

Témavezető: Dr. Pakó Klára, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

A holló nyomában. Hunyadi jános képzőművészeti ábrázolásai a középkortól a 19. század elejéig

Hunyadi János a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja. Elképesztő gyorsasággal emelkedett a magyar arisztokrácia körébe, mindezt köszönve páratlan katonai tehetségének. Neve már saját korában is Európa-szerte ismert volt, halálát követően pedig végleg beírta magát a történelemkönyvekbe.

Habár saját korából nem maradt fenn róla ábrázolások, csak fia, Mátyás idejéből ismerjük a legkorábbi példákat, az utána következő korszakokban már bővelkedhetünk Hunyadit ábrázoló alkotásokban.

A legkorábbi Hunyadi Jánost ábrázoló emlék a Thuróczy-krónikában található. Az itt kialakult hősies hadvezér típusát –amelynek attribútuma a teljes testes vértezet – adaptálták a későbbi századokban is. A leghíresebb ilyen mű a Nádasdy Mausoleum metszetei között rejlik, amelyek széles körben elterjedtek és szolgáltak más, magyar történelemmel vagy csak magyar uralkodókkal kapcsolatos alkotások ábrázolásainak alapjaként. Ezeknek a legkiemelkedőbb példáit nemesi családok ősgalériájában találhatjuk, de megtalálhatjuk ezt a figurát allegorikus ábrázolásokon is.

A 18. század végére a hősies hadvezér megjelenés háttérbe szorul, és egyre nagyobb teret nyer a magyar főúri öltözetben való megjelenítése.

Dimény-Varga Fanni

BBTE, TFK, Művészettörténet szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

„

Egy kapoccsal több”. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1890-es kolozsvári kiállítása a korabeli sajtó tükrében

„Örüljünk, ha ifjaink, lányainknak alkalma nyílik szép képek figyelmes szemlélete útján tanulni.” üdvözli az Ellenzék c. napilap az 1890 tavaszán, Kolozsváron megnyíló képzőművészeti kiállítást. AzOrszágos Magyar Képzőművészeti Társulat, 1883-ban szervezte meg Erdélyben az első csoportos kiállítást, amelyet fokozott figyelemmel követett a sajtó. Az erre irányuló, korábbi kutatásomat most a második, 1890-es kiállítás történetével folytatom. Dolgozatomban igyekszem rekonstruálni a korabeli sajtó híradásainak segítségével a kiállítás történetét, a kezdeményezők indítékait, a fogadtatását és értékelését. Végül összevetem a két kiállítás történetét, kiállítási anyagát, illetve eredményeit. Az 1890-es vándorkiállítás célja, ugyanaz volt, mint amit már hét évvel korábban is megfogalmaztak: rendszeres tárlatok szervezésével bekapcsolni a várost a hazai művészeti élet körforgásába. Ahogy az Ellenzék írja: „Ha ez sikerül: egy kapoccsal több lesz, mely bérczes hazánk szellemi központját az ország szívével: a fővárossal összeköti.”

Pakulár Sára

BBTE, TFK, Művészettörténet szak, BA III. év

Témavezetők:

Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

Dr. Kovács Zsolt, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

Királyi Katolikus Főgimnázium. Egy szecessziós iskolaépület a 20. század eleji Szatmárnémetiben

Kutatásom középpontjában Szatmárnémeti egyik legjelentősebb iskolaépülete áll, mely az egykori Királyi Katolikus Főgimnázium számára épült, jelenleg pedig a Mihai Eminescu Főgimnázium épületeként működik. A település képében is hangsúlyos szereppel bíró emlék a szecessziós stílus geometrizáló irányának egyik remek példája. Monumentális megjelenése, korabeli modern felszereltsége, kiemelkedő művészi részletei egyaránt árulkodnak jelentőségéről. Dolgozatom célja áttekintést nyújtani a korszak és Szatmárnémeti városának társadalmi, demográfiai jelenségeiről, melyek szükségszerűvé tették nagyméretű iskolaépületek létrehozását, az iskola történetéről, magáról az épületről, annak szerkezeti és funkcióbeli változásairól, különös figyelmet szentelve a művészettörténeti jelentőséggel bíró (fennmaradt vagymár elpusztult) részleteire. Vizsgálatom tárgyát képezi ugyanakkor a tervező építész (Kotál Henrik) további munkássága is, mely által ez az iskolaépület beilleszthetővé válik egy tágabb építészeti folyamatba és stílusképbe. A kutatás fő forrásait a korabeli sajtóanyag, az iskola történetéről szóló szakirodalom, valamint levéltári anyag képezik.

Vén-Vinceffy Anna

BBTE, Európai Tanulmányok Kar, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Monica Meruțiu, BBTE, Európai tanulmányok kar

Milyen szerepük lehet a múzeumoknak a fenntartható jövő fele vezető úton? A Székely Nemzeti Múzeum és intézményei vizsgálata

A múzeumok, mint a kulturális és a természeti környezet megőrzői, gyűjtői, bemutatói nem csupán arra hivatottak, hogy a múlt értékeit tárják fel a jelenkor látogatói előtt, hanem arra is, hogy biztosítsák a jövő generációi számára a hozzáférést azokhoz a műtárgyakhoz, amelyeket ma láthatunk. Első olvasásra ez a kontinuitás természetesnek tűnik, de a napjainkat jellemző túlzott fogyasztás, a természeti környezetünk károsítása valamint a társadalmi egyenlőtlenségek jelenléte felteszik azt a kérdést, hogy vajon a jövő generációinak is lesz-e lehetősége arra, hogy megismerje jelenünk értékeit. A múzeumok, mint megbecsült, elismert intézményei a társadalomnak azáltal, hogy értelmezik a múlt történéseit, utat mutathatnak a jelen embere számára egy fenntarthatóbb jövő fele. Ezek az intézmények a 21. század aktuális globális problémáit helyi szinten értelmezhetik. Az alábbi dolgozat interjú és internetes források segítségével kívánja vizsgálni, hogy miként áll a Székely Nemzeti Múzeum és tagintézményei a fenntarthatóság három pilléréhez (gazdasági, környezeti, társadalmi), mik a nehézségeik, mik a terveik. Emellett a tanulmány törekszik arra is, hogy összehasonlítsa a székelyföldi tevékenységeket a jelenlegi magyarországi kutatások eredményeivel.

Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia és Pedagógia szekció

Zsűri:

Dr. Di Blasio Barbara

Dr. Orbán Réka

Drd. Barta Andrea

Drd. Bartalis Ágnes

Drd. Opriș Edina-Timea

Drd. Bálint Svella Éva

Szekcióvezetők:

Károlyi Kinga Tőkés Dorottya Résztvevők: Ardai Beatrix

Imets Sarolt Édua, Naphegyi-Boldis Zsuzsanna, Boldizsár Krisztina, Kajántó Mária és Sütő Viktória-Barbara – III. díj és OTDK jelölés

Köteles Nikolett – I. díj és OTDK jelölés

Rottler Lili

Sorbán Beáta – II. díj és OTDK jelölés

Szabó Anita

Tokaji Balázs András

Ardai Beatrix

Nagyváradi Egyetem, Neveléstudományi Tanszék, Óvó- és tanítóképző szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Pető Csilla, egyetemi adjunktus, Nagyváradi Egyetem, Neveléstudományi Tanszék

Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok az elemi oktatásban

A dolgozatom címe, amivel szeretnék jelentkezni, a Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok az elemi oktatásban. A tanulási nehézségekkel, zavarokkal rendelkező gyerekek segítése lesz a fő téma, különböző módszerek által. Ezt követően helyet kapnak a különböző tanulási nehézségek köré épített elméletek, a tanulási zavarokat kiváltó okok. Készítettem egy rövid tartalomjegyzéket, amely összefoglalja a dolgozatomat, és annak témáit.

Imets Sarolt Édua, Naphegyi-Boldis Zsuzsanna, Boldizsár Krisztina, Kajántó Mária és Sütő Viktória-Barbara

BBTE, PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, BA II. Év

BBTE, PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, BA II. év

BBTE, PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, BA II. év

BBTE, PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, BA II. év

BBTE, PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, BA II. év

Témavezetők:

Dr. Birta-Székely Noémi, egyetemi docens, BBTE, PNTK

Gál Éva, doktorandusz, BBTE, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

A mesék és rajzfilmek szereplőinek befolyása a gyermekek énképének és jövőképének alakulására

„A mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben; ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme továbbfejlesztéséhez.” (Bettelheim, 1976) A pedagógiai és gyermeklélektani kutatások lényeges megállapítása, hogy a mesék erőteljes hatást gyakorolnak a gyermek érzelmi állapotára. Dolgozatunkban arra keresünk választ, hogy az érzelmi befolyáson túl, hogyan hatnak a gyermek énképére és jövőképére a mesék és azok szereplői, ugyanakkor a rajzfilmek bevonásával korunk kihívásaihoz igazodunk. Mindennek kutatatására a kérdőíves felmérés módszerét alkalmaztuk, melyet Erdély különböző régióiba juttattunk el többszáz gyermekhez. A kérdések által azt mérjük fel, hogy a gyermekek kedvenc szereplői és az általuk nyújtott példa hogyan mutatkozik meg abban, miként látják magukat a jövőben. Kutatásunk központi feltevése, hogy a kedvenc szereplő jelleme igenis hatással van a gyermekek jövőbeli képére. Ennek alátámasztása irányt mutathat a gyermeket nevelő személyek meseválasztásában.

Köteles Nikolett

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kotta Ibolya, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Éles vagy elmosódott határvonalak? A mentális zavarral élőkkel szembeni előítéletesség előrejelzése, valamint a jelenség és a szociális távolságtartás igényének csökkentése a mentális zavar kontinuum értelmezésének fokozása révén

Első kutatásunkban a mentális zavarral (MZ) élőkkel szembeni előítéletesség prediktorait vizsgáltuk. Második kutatásunkban a jelenséget és a szociális távolságtartás igényét az által szerettük volna csökkenteni, hogy a mentális egészség-mentális zavar kontinuum megközelítését fokozzuk. A mintát 77 személy képezte, a résztvevők körülbelül fele diák, fele munkavállaló volt, az átlagéletkor 29,36 év volt (SD = 13,52). Az első kutatás keresztmetszeti korrelációs elrendezésre épül, önbeszámolós kérdőívek kitöltését foglalja magába, ezek megbízhatónak bizonyultak. A második, kísérleti kutatásban a résztvevők a mentális zavar kontinuum vagy kategoriális megközelítés feltételében részesültek, mely egy rövid tájékoztató szöveget jelentett, vagy kontrollcsoportként nem részesültek egyik feltételben sem. Az eredmények azt mutatták, hogy a jobboldali tekintélyelvűség, szociális dominancia orientáció és nyitottság szignifikánsan előrejelezte a MZ-ral élőkkel szembeni előítéletességet, az ismeret a familiaritás és rosszindulat (alfaktor) kapcsolatát mediálta. A kontinuum csoportban az előítéletesség nem, viszont a szociális távolságtartás igénye jelentősen alacsonyabb volt.

Rottler Lili

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Csapó Gyöngyvér, PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Az Anya-gépezet – Jegyzetek az anya-lánya kapcsolat pszichoanalitikus és feminista vizsgálódásaihoz

Az anya-lánya kapcsolat és annak elemzése kitüntetett szerepet élvez pszichoanalitikus és feminista diskurzusokban is egyaránt. Bár elméleti keretekbe való elhelyezésének pillanatában másodlagos szerepet töltött be az Ödipusz-komplexus (tehát az anya-fia kapcsolatok) vizsgálata mellett, mechanizmusának fejtegetése és szimbólumokkal való felruházása temérdek szakirodalmat tudhat magáénak.

Dolgozatom célja az anya és lánya között létrejövő kapcsolat teoretikus vizsgálata a freudi pszichoanalízisen belül, melyet a fejlődési folyamat két legfontosabb fázisának részletes feltárásával alapozok meg. A preödipális és ödipális szakaszok újraértelmezésével, a pszichoanalízis és a feminizmus szintetizálásával, a sztereotip anyai alak képes lesz így valósághű szerepet felvenni.

Kulcsszavak: pszichoanalízis, anya-lánya kapcsolat, feminizmus

Sorbán Beáta

BBTE, PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Dávid-Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

Intézményi elhelyezésben élő gyermekek érzelmi és megküzdési sajátosságai

Amióta világ a világ, mindig voltak, és lesznek olyan gyermekek, akiket szüleik nem tudnak vagy nem akarnak nevelni, és akik ennek következtében nevelőotthonokba kényszerülnek. A nevelőotthonokban eltöltött idő, az érzelmi elhanyagolásnak a személyiség különböző területeire, így az érzelmi intelligencia, megküzdés, alkalmazkodó képességre kifejtett hatásairól számos szerző kifejtette véleményét. Az intézeti lét, a maga szervezeti formájával önmagában is károsítja az ott lakókat, amihez hozzáadódik az otthonról való elszakadás traumája és a gyermeket ért negatív megkülönböztetés, előítéletek. Ezek a gyerekek így számos negatív élménnyel találkoznak életük során, nagyobb stressznek vannak kitéve a mindennapokban. A kutatás célja feltárni, hogy az intézeti lét hatással van a serdülők érzelmi intelligenciájára, a használt megküzdési stratégiáikra, illetve megvizsgálni a különbségeket a családban és az intézetben élő gyermekek között ezen faktorok tekintetében. A kutatásban réztvevők olyan 14 és 16 év közötti serdülők (N = 65), akik Háromszék területén élnek családjukkal vagy Kovászna megyei nevelőintézetekben nevelkednek. A kérdőívek kitöltése személyes formában történt, melyekben az érzelmi intelligenciáról, valamint az alkalmazott megküzdési stratégiákról kaptunk átfogó képet. Az eredmények arra világítanak rá, hogy különbség van az intézetben élő és családban felnövő gyermekek érzelmi intelliegnciájának szintjében, és az alkalmazott megküzdési stratégiák milyenségében.

Kulcsszavak: nevelőotthonokban eltöltött idő, család, érzelmi intelligencia, megküzdési stratégiák.

Szabó Anita

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. János Réka, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Az internethasználat, információkba vetett bizalom mint a kognitív disszonancia prediktorai

A kognitív disszonancia az a jelenség amelynek során olyan információkkal találkozunk amelyek szembeütköznek addigi ismereteinkkel és ennek következtében létrejön egy pszichológiai diszkomfort amelyet mi csökkenteni szeretnénk. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a Leon Festinger által meghatározott kognitív disszonancia jelenséget összefüggésbe hozva az internethasználattal, a szociális platformokkal mint prediktor változók a kutatásba belevonva a húsfogyasztási szokásokat is mint eredményváltozók. Feltételezzük, hogy az internethasználat és húsfogyasztási szokások közötti kapcsolatot meditálja a kognitív disszonancia,illetve hogy az internethasználat negatív következményekkel járhat. Továbbá feltételezzük, hogy a kognitív disszonancia összefüggésben állhat az olvasási motivációval. A felmérés során inger anyagot használtunk, amely egy szerkesztett Facebook bejegyzésben levő infografika volt amelyen a húsfogyasztás hosszútávú negatív következményeit tüntettük fel egy tudományos cikkre alapozva, ezzel előidézvén a kognitív disszonanciát. Feltételezzük, hogy a húsfogyasztási attitüd összefüggésben áll a Facebook intenzív használatával. Az ingeranyagra fektetve a hangsúlyt több eszközt is kiválasztottunk az adatok felmérésére. A kutatásba 18 év feletti személyeket vontunk bele, akik nem követői egyetlen étkezési stílusnak sem.

Tokaji Balázs András

Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Ének-zene tanár képző szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Szenczi Árpád, KGRE, KGRE Pedagógiai Kar Tanulási motiváció és tananyagszervezés

a Storyline módszerrel

Dolgozatomban annak egy lehetséges módját mutatom be, hogyan lehet a gyermekek intenzív meseorientációs, majd mítoszorientációs korszakában a tananyagot kerettörténetek segítségével érdekesebbé, képszerűbbé és érzelemgazdagabbá tenni a Storyline módszer felhasználásával. A gamifikáció elemeként számon tartott Storyline módszert 1960-as években, Skóciában fejlesztették ki, de jelentősen épül a reformpedagógiák módszertanára is, jelentősen növelheti a tananyag interaktivitását, kreatív felhasználását. Meggyőződésem, hogy az ifjúság nevelésében jelentős szerepe van az elmélyülés képességének kifejlesztésére, melyben a tematikusan felfűzött, koncentrált, tananyagszervezés nagy segítséggel lehet. A legsikeresebb motivációs és metodikai kerettörténeteteket célszerű lenne összegyűjteni és opcionális módszertani kiadványként elérhetővé tenni azon pedagógusok számára, akik szeretnék minél inkább kihasználni az oktatási témákban rejlő mesei képeket, érzületi-lelkületi és morális értékeket.

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia szekció

Zsűrik:

Dr. Mérő László

Dr. Tamás Borbála

Dr. Dan Rusu

Szekcióvezető: Kiss Csenge

Résztvevők:

Fazakas Noémi – II. díj

Ferenczi Rita-Katalin – különdíj

Ilyés Boglárka

Keresztes Mária-Gertrúd – I. díj és OTDK jelölés

Matuz Zsófia-Kata és Tallian Anna-Kincső – I. díj és OTDK jelölés

Nemes Andrea

Sorbán Zsolt

Székely Timea – III. díj és OTDK jelölés

Fazakas Noémi

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kálcza Jánosi Kinga, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

A testi tudatosság, a mentális egészség és a flow-élmény vizsgálata táncos és nem táncos személyeknél

Cél: A kutatásunk során célunk feltárni a táncos és nem táncos személyek csoportja közötti különbségeket három konstruktum (testi tudatosság, a mentális egészség és a flow) mentén.

Módszerek: A kutatásban 504 személy vett részt, pontosabban 424 nő, 79 férfi és egy egyéb nemű. A mérőeszközök, amelyeket a kutatás során alkalmaztunk a következőek voltak: Többdimenziós Interoceptív Tudatosság Skála (MAIA) 37 itemes angol változata, Mentális Egészség Teszt (MET) 18 itemes magyar változata és a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) 20 itemes magyar változata.

Eredmények: A táncosok és a nem táncosok csoportja között jelentős különbség mutatható ki az Alkotó-végrehajtó hatékonyság mentén, a táncos személyek gyakrabban tapasztalnak flow élményt a nem táncos társaikhoz képest, valamint a flow élmény és a testi tudatosság prediktív a jóllétre nézve.

Következtetések: Az eredményeink alátámasztották a feltételezéseinket, amelyek hasonlóak az előzetes kutatások eredményeivel.

Kulcsszavak: testi tudatosság, mentális egészség, flow élmény, jóllét, táncos és nem táncos személyek, tánckategóriák

Ferenczi Rita-Katalin

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezetők:

Drd. Barta Andrea, BBTE, PNTK

Dr. János Réka, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Tánccal vagy tánc nélkül? Különbségek a téri vizuális vázlattömbben és a motoros imagisztikában a néptánc függvényében

Az előző pár évtizedben lezajlott kutatások alapján a motoros imagisztika és téri vizuális vázlattömb kapcsolatáról nem vonható le egyértelmű következtetés. Habár bizonyított, hogy a tánclépések elsajátításához egyértelműen szükséges egy explicit tanulási folyamat, amely szoros kapcsolatban áll a téri vizuális vázlattömbbel, illetve a motoros imagisztika bizonyítottan ugyanolyan folyamatokat igényel, mint a fizikai mozdulatok elvégzése, még mindig nem jelenthető ki pontosan, hogy milyen kapcsolatban áll a két konstruktum a tánccal. Jelen kutatás célja, hogy megvizsgáljuk, milyen különbségek fedezhetőek fel a motoros imagisztika és a téri vizuális vázlattömb terén a néptáncban aktívan jelen levő, néptáncban egyáltalán nem aktív, és azon személyek között, akik a múltban folytattak néptánc tevékenységet, de ezt már abbahagyták. Célunk elérésének érdekében a motoros imagisztika mérésére a TAMI (Test of Ability in Movement Imagery) eszközt alkalmaztuk, illetve a téri vizuális vázlattömb felmérésére a MASMI (Measure of the Ability to Form Spatial Mental Imagery) mérőeszközt használtuk fel. Az eredmények kimutatták, hogy a motoros imagisztikában jelentősen jobban teljesítenek azok a személyek, akik a jelenben aktívan és rendszeresen részt vesznek néptánc tevékenységeken. Ezzel szemben a téri vizuális vázlattömb esetén nem mutatható ki különbség a kutatásban részt vevő három csoport között. Az előzetes és ezen eredmények fényében az a következtetés vonható le, hogy a motoros imagisztika mutat eltéréseket a néptánc függvényében, viszony a téri vizuális vázlattömb nem. A néptáncban szerzett szakértelem előrejelzi a motoros imagisztikában nyújtott teljesítményt. A téma további tanulmányozást igényel, hiszen jelen kutatási eredmények nem teljesen állnak összhangban az előző kutatási eredményekkel.

Kulcsszavak: téri vizuális vázlattömb, munkamemória, motoros imagisztika, néptánc, explicit motoros tanulás.

Ilyés Boglárka

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA II. év

Témavezetők:

Drd. Barta Andrea, egyetemi tanársegéd, BBTE, PNTK

Dr. János Réka Márta, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

A metakognitív stratégiák,mint a hatékony online tanulás eszközei: Az online önszabályozó tanulás, az online oktatással való elégedettség és tanulmányi teljesítmény kapcsolata egyetemisták körében

Jelen kutatás célja az online önszabályozó tanulás és az online tanulási készségek dimenziói, valamint az online oktatással való elégedettség közötti összefüggés feltárása volt, valamint a tanulmányi teljeseítmény prediktorainak és korrelátumainak meghatározása az előző három konstruktum függvényében. További célunk a segítségkérés, mint metakognitív stratégia és tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatra vonatkozó ellentmondó szakirodalmi eredmények felülvizsgálata. A kutatásban 19-33 év közötti egyetemisták vettek részt, melyek többsége a BBTE alapképzéses diákjai voltak. Az online önszabályozó tanulás mérésre a Jansen és mtsai. (2017) által validált Önszabályozó Online Tanulás Kérdőívet alkalmaztuk, valamint az online tanulási készségek mérésére a Hung és mtsai. (2010) által kifejlesztett Online Tanulási Készségskálát használtuk. Az online oktatással való elégedettség mérésére Wei és Chou (2020) Online Oktatással Való Elégedettségi Skálája szolgált eszközül (Hung et al., 2010; Jansen et al., 2017; Wei & Chou, 2020). A kutatásban korrelációs stratégiát alkalmaztunk és prediktív kapcsolatokat vizsgáltunk a változók között. Az eredmények alapján szignifikáns összefüggés mutatható ki az online önszabályozás és az online tanulási készségek dimenziói és az online oktatással való elégedettség között, valamint szintén szignfikáns összefüggés található a tanulmányi teljesítmény és az online tanulási készségek között.

Kulcsszavak: online önszabályozó tanulás, metakognitív stratégiák, online tanulási készségek online oktatással való elégedettség, tanulmányi teljesítmény

Keresztes Mária-Gertrúd

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. Év

Témavezetők:

Drd. Barta Andrea, egyetemi tanársegéd, BBTE, PNTK

Dr. János Réka Márta, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Érzelmek vagy ráció? Opciók a környezetbarát viselkedés bátorítására, és azon tényezők vizsgálata, melyek előrejelzik, mennyire is tartjuk hasznosnak ezeket a viselkedéseket.

A klímaváltozás, míg egy igen sürgető, ugyanakkor komplex probléma is. Ebből kifolyólag fontos meghatározni annak, és elsősorban a környezetbarát viselkedésnek, a pszichológiai dimenzióit. Az első kutatásban megvizsgáltuk, hogy a klímaváltozáson való gondolkodás és az ökológiai lábnyomra adott visszajelzés hogyan befolyásolja a környezetbarát viselkedést és a viselkedési szándékot. A második kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, a globális és személyes veszélyészelés, a szociális bizalom és az önhatékonyság, úgy direkt, mint indirekt módon, előrejelzik-e a hatások enyhítésébe vetett hitet. Az első kutatásunkban N = 24 (életkor M = 21.79, SD = 5.45), míg a második kutatásunkban N = 83 (életkor M = 25.07, SD = 7.70) résztvevővel számoltunk. Az első kutatáseredményei azt mutatják, hogyegyik csoportban sem történt szignifikáns változás a felmérések során, bár a gondolkodás feltételében részesülő csoport tendenciát mutatott a környezetbarát viselkedés változására. A második kutatás eredményei azt mutatták, hogy a veszélyészlelés és az önhatékonyság szignifikáns módon előrejelzik a hatások enyhítésébe vetett hitet, azonban a szociális bizalom nem.

Matuz Zsófia-Kata és Tallian Anna-Kincső

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA II. év

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA II. év

Témavezetők:

Drd. Barta Andrea, egyetemi tanársegéd, BBTE, PNTK

Dr. János Réka Márta, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Az ízészlelést befolyosoló tényezők – előzetes tudás és szakértőtől származó információk hatása a bor ízének észlelésére és a vásárlási hajlandóságra

Kutatások kimutatták, hogy számos olyan kívülről érkező tényező van, ami befolyásolja azt, ahogyan egy bor ízét észleljük. A kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen befolyással vannak egy kóstolón elhangzó információk arra, hogy a résztvevők hogyan értékelik a bort: mennyire ízlik nekik, milyen ízeket és illatokat éreznek rajta és mennyire lennének hajlandóak azt megvenni, illetve, hogy a borról való előzetes tudás befolyásolja-e hogy a személy milyen valószínűsggel venné meg a bort az elhangzó információ hatására. A kutatásban 50 személyt mértünk fel, és 45 személy alkotta a végleges mintát, kvázi-kísérleti, preteszt-posztteszt designt alkalmaztunk. A kutatásban a résztvevők kétszer megkóstolták ugyanazt a bort, bemutatás nélkül, utána pedig egy szakértő rövid előadásának keretében. A kísérleti személyek mindkét kóstolást követően kitöltötték az általunk, szakértő segítségével összeállított kérdőívet, amely az említett változókra kérdezett rá. Az eredmények alapján az elhangzó információk befolyásolták a preferenciát, az észlelt ízeket és illatokat, viszont nem befolyásolta sem a kóstolón elhangzott információ, sem az előzetes tudás a vásárlási hajlandóságot.

Kulcsszavak: ízészlelés, illatészlelés, vásárlási hajlandóság, elhangzó információ, előzetes tudás

Nemes Andrea

BBTE, PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Antal Imola, egyetemi docens, BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

Az ökológiai lábnyomra kapott visszajelzés hatása a környezetbarát viselkedésre

A klímaváltozás problémájára, közösen kell találnunk megoldásokat, melyek legtöbbször megkövetelik a viselkedésünk és a környezetünk megváltoztatását is. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a résztvevők ökológiai lábnyomára adott visszajelzés befolyásolja-e a környezetbarát viselkedésüket. Figyelembe véve az előző kutatások eredményeit, azt feltételeztük, hogy az ökológiai lábnyomra adott visszajelzés kedvezően befolyásolja a környezetbarát viselkedést. A kutatásban N = 27 (életkor M = 21.52, SD = 5.13) személy vett részt. A résztvevők online töltötték ki a kérdőívet a Google Forms felületen. A beavatkozás során a résztvevők egy általunk kifejlesztett programba kellett beiktassanak adatokat a környezetbarát viselkedéseikről (például: hány alkalommal kapcsolták le a villanyt, mennyi ideig zuhanyoztak, milyen közlekedési módszert használtak), egy héten keresztül. Az adatok alapján a program automatikusan generált egy visszajelzést, melyben a résztvevő viselkedéseit az átlagpopulációhoz viszonyította. Az eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai lábnyomra adott visszajelzésnek nem volt rövidtávú hatása a környezetbarát viselkedésre.

Sorbán Zsolt

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Kálcza Jánosi Kinga, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

Az elsődleges szociális kapcsolat szerepe nehéz, bonyolult, illetve dühítő élethelyzetekben

A szakirodalom áttekintése alapján elmondható, hogy az adaptív kötődési stílus adaptív coping stratégiák növekedett használatával, maladaptív coping stratégiák csökkentett használatával és a rezilienciával jár együtt., kutatásunk célja az volt, hogy a megvizsgáljuk ezt kapcsolatot romániai Magyar populáción is. Az adatokat online kérdőív segítségével gyűjtöttük, amelyet megosztottunk a facebook közösségi oldalon. A kötődés mérésére a „The inventory of parent and peer attachment (IPPA)” anyához való kötődés és társakhoz való kötődés két alskáláját használtuk. A stresszel való megküzdés mérésére a „Coping inventory for stressful situation (CISS-21)” kérdőívet használtuk. A reziliencia mérésére a „Connor Davidson reziliencia” skálát alkalmaztuk. A kutatásunkban összesen 113 személy vett részt, akiknek az adatait fel tudtuk használni. A társakhoz való kötődés és a problémafókuszú coping között nincs szignifikáns kapcsolat; viszont a társakhoz való kötődés és az elkerülő coping stratégia között szignifikáns negatív korreláció van. Az anyához való kötődés és a problémafókuszú coping között nincs szignifikáns kapcsolat; az anyához való kötődés és az elkerülő coping stratégia között szignifikáns negatív korreláció van. Az anyához és társakhoz való kötődés nem jelzik előre a rezilienciát, azonban a problémafókuszú coping nagy mértékben előrejelzi. A problémafókuszú copingot alkalmazó csoport tagjai és az elkerülő copingot alkalmazó csoport közt nincs szignifikáns különbség a rezilienciában. Az anyához való biztonságos kötődési stílus magasabb rezilienciára mutat tendenciát az elkerülő és az ambivalens csoport tagjaihoz képest, azonban eredményeink nem szignifikánsak. A társakhoz való biztonságos és bizonytalan kötődési stílus hasonló és magasabb mértékű rezilienciára mutat tendenciát az ambivalens csoporthoz képest azonban eredményeink nem szignifikánsak.

Kulcsfogalmak: coping, reziliencia, kötődés

Székely Timea

BBTE, PNTK, Pszichológia szak, BA III. Év

Témavezető: Dr. Kotta Ibolya, egyetemi adjunktus, BBTE, PNTK

A halálszorongás és az egészségmagatartások összefüggései

Kutatásunkban a halálfélelem, az egészségmagatartások, az egészségkontrollhely és a kognitív érzelemszabályozási stratégiák összefüggéseit vizsgáltuk. A kutatásban összesen 208 személy vett részt, amelyből 198 személy adatait tudtuk felhasználni. A kutatásban egyszerű lineáris regressziót, valamint moderációt használtunk a feltevéseink ellenőrzésére. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy szignifikáns hatása van az egészségmagatartásokra nézve az egészségkontrollhelynek. A halálfélelemnek nem volt jelentős hatása az egészségmagatartásokra nézve, és a kognitív érzelemszabályozási stratégiák adaptív és maladaptív stratégiái sem moderálták a kettő közti kapcsolatot. Valamint az egészségkontrollhely sem jelezte előre a halálfélelem mértékét. Összességében elmondható, hogy a hipotéziseink nem teljesedtek be, csupán az egészségmagatartások és egészségkontrollhely esetében találtunk összefüggést.

Kulcsszavak: halálfélelem, egészségmagatartások, egészségkontrollhely, kognitív érzelemszabályozás

Régészet szekció

Zsűri:

Dr. Demjén Andrea

Dr. Vass Lóránt

Drd. Szebenyi Tamás Dr. Urák Malvinka

Szekcióvezető: Csergő Zsófia

Résztvevők:

Ballai Álmos Dániel – különdíj Barabás-Ágoston Béla

Csibi Krisztina

Lőrincz Adrienn – III. díj

Nagy Zsolt-Szabolcs – II. díj és OTDK jelölés Süket Levente-Mátyás

Szekernyés László – I. díj és OTDK jelölés

Ballai Álmos Dániel

BBTE, TFK, Régészet szak, BA II. év

Témavezetők:

Gyurka Orsolya, óraadó tanár, BBTE, TFK

Dr. habil. Molnár-Kovács Zsolt, egyetemi docens, BBTE, TFK

Paleolitikum a Nádas mentén?

Az Erdélyi medence paleolitikumáról szerzett tudományos ismereteink szegényesek a többi korszakhoz képest. Kutatásom célja a Nádas patak régiójában található, szakirodalomban ismert pattintott kőkorszaki lelőhelyek lokalizálása és hitelesítése, az írásos feljegyzések kritikus vizsgálata olyan nondestruktív régészeti módszerek által, mint az intenzív terepbejárást, a légirégészetet és térinformatika.

Barabás-Ágoston Béla

BBTE, TFK, Régészet szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Petruț Dávid, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

Elpusztult udvarhelyszéki udvarházak: A siménfalvi Székely Mózes udvarház

A nemesség rétege többféle módon fejezte ki nemesi mivoltát az idők során, az egyik ilyen reprezentatív hagyaték az udvarházakban testesül meg. Ezen építmények méreteikben kimutatják a tulajdonosuknak anyagi, valamint társadalmi pozícióját. Így láthatjuk azt az udvarházak felszereltségében, de egyúttal az struktúrájukban is. Ebből kifolyólag egy heterogenitás figyelhető meg az udvarházak között, hála a tulajdonosaik között fellelhető különbségeknek. Az általam kutatott területen, Udvarhelyszéken, ezekre az építményekre elsődlegesen a középkor végétől meg az újkorból vannak adataink, mint például a siménfalvi Székely Mózes udvarház. Azért fontos ez az udvarház, mert a tulajdonosa egy jól példázata, annak idején miképpen tudott egy székely, a székelység speciális társadalmi struktúrájának köszönhetően magas társadalmi pozíciókat elérni. Dolgozatomnak célul azt tűztem ki, hogy elemezzem Székely Mózes udvarházát. Ezzel jobb betekintést nyerve a székely nemesség társadalmi helyzetébe.

Csibi Krisztina

BBTE, TFK, Régészet szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Dobos Alpár, BBTE, TFK

A tövisi késő avarkori temető női sírmellékletei

Az Erdélyi-Medence tanulmányozása során viszonylag sok régészeti-történeti probléma merül fel, ugyanis például a késő avar kor kutatása viszonylag elhanyagolt, mivel csak kevés feljesen feltárt lelőhelyet ismerünk. A hiányos adatok ellenére viszont mégis körvonalazódik egy regionális központ a Maros völgyében, aminek része a tövisi temető is. A sírok egy kavicsszedő gödörben kerültek elő, a mentőásatást 1938-ban Mihai Moga és Ferenczi Sándor végezték. Összesen 60 sírt tártak fel, a temető vegyesen tartalmaz férfi, női és gyerek sírokat is, emellett az 53. sírból egy teljes ló csontváza is előkerült.

Dolgozatomban a női sírmellékletek feldolgozását tűztem ki célul, tehát tartalmazni fogja a lelőhely elhelyezkedését és kutatástörténetét, a mellékletek katalógusát, a temetkezések típusait és sajátosságait és a mellékletek tipológiai kiértékelését. Mivel a temető feltárása a 30-as években történt, így a dokumentáció és a hozzá tartozó szakirodalom hiányos és részleges, ezáltal kutatásaim hozzájárulhatnak a már meglévő információk kiegészítéséhez és pontosításához egy részletesen és alaposan kivitelezett dolgozat formájában.

Lőrincz Adrienn

BBTE, TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, MA II. év

Témavezetők:

Dr. Molnár-Kovács Zsolt, egyetemi docens, BBTE, TFK

Dr. Szőcs Péter-Levente, társult oktató, BBTE, TFK

A kolozsmonostori ispánsági vár fémleletei

Jelen kutatásom célja a kolozsmonostori Kálvária-tető területén, 1970 és 1992 között – Petru Iambor és Ștefan Matei által – végzett régészeti ásatásokból származó fémleletanyag bemutatása, tipokronológiai és statisztikai elemzése, továbbá az eddigi kutatási eredmények összegzése. A terület ma már Kolozsvárhoz tartozik, de a középkorban itt földvár, majd a bencés rend monostora és körülötte egy önálló településként létezett. A több rendbeli régészeti kutatások eredményei csak részlegesen ismert, a szisztematikus feldolgozás az erdélyi régészet régi és fontos adóssága. A feldolgozásra szánt – jelenleg az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum raktárában őrzött – leletanyag 157 darab fémtárgyat foglal magába, melyből 135 darab bronz- és ezüsttárgy, a maradék 22 pedig vas- és réztárgy. A leletek nagy része az első ásatási periódus során feltárt, Árpád-korra keltezhető, templom körüli temetőből került elő. Az adott leletegyüttes elemzése mellett, e dolgozat részét képezi a Kolozsmonostor történetének, illetve természeti környezetének a rövid bemutatása. Mindemellett bemutatásra kerül a lelőhely, valamint – a Kárpát-medencében fellelhető és korszakban megegyező – egyéb Árpád kori ispánsági várak és monostorok kutatástörténete. Végül, a leletek anyagtípusát is figyelembe véve, külön fejezet taglalja a középkori fémtárgyak régészetben való értékelését és kutatását, továbbá a fém, mint nyersanyag feldolgozását, a fémtárgyak Kárpát-medencén belüli elterjedését és a kolozsmonostori ispánsági vár területén feltárt fémleletanyag elemzését.

Nagy Zsolt-Szabolcs

BBTE, TFK, Arheologie și studii clasice szak, MA I. év

Témavezető: Pánczél Szilamér-Péter, óraadó tanár, BBTE, TFK Római íjászok

Mikházán

Jelen kutatás tárgyát a Maros megyei Mikházán előkerült római nyílhegyek képezik melyek a 2013. óta zajló ásatások során láttak napvilágot. Az itt állomásozó keleti eredetű cohors I Augusta Itureorum nevet viselő segédcsapatot, egyes források sagittariorum jelzővel látták el. A nagyszámú nyílhegy és íjtartozék is azt tanúsítja, hogy a csapat jelentős részét íjászok, esetleg lovasíjászat, képezhették. A formai jegyei alapján feldolgozott közel 200 nyílhegyet három fő kategóriába sorolhatjuk. A leletek tipológiai osztályozása a tárgyak funkcionalitásának meghatározásában segíthet. A nyílhegyek leltösszefüggéseinek elemzése, fontos adatokat szolgáltathat a nyílhegyek eredetéről és egykori használatáról. Az EME külső kutatási programjának köszönhetően a feldolgozni kívánt leletek közül reprezentatív mintákat XRF módszerrel vizsgáltuk, melyek a nyílhegyek archeometriai lábnyomának tisztázásában segíthetnek.

Süket Levente-Mátyás

BBTE, TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Molnár-Kovács Zsolt, egyetemi docens, BBTE, TFK

Késő-középkori, kora-újkori kúria a Csíki-medencéből. A csíkvacsári »Sándor«-kúria.

Az alábbi dolgozat célja a Csíkvarácsiban található „Sándor”-kúria néven elhíresült romkert pontosabb megismerése, amely által a tágabb értelemben vett csíki-medence késő-középkori és kora-újkori társadalmának, anyagi kultúrájának és épített környezetének fejlődéséhez kerülhetünk közelebb. A kutatásunk során olyan történelmi forrásokat és régészeti módszereket vettünk igényben, amelyek lehetővé tették, hogy többet tudjunk meg a régészeti lelőhelyen található épületek létrejöttéről ezeknek lehetséges birtokosairól. Sikeresen megállapítottuk, hogy a lelőhely már az árpád-korban és a 14. században is házhelyeként szolgált, illetőleg a 2012-ben és 2013-ban a Csíki Székely Múzeum munkatársai és az ELTE középkori régészeti tanszéke által feltárt kőépületről szolgálunk pontosabb építéstörténeti adatokkal.

Szekernyés László

BBTE, TFK, Arheologie și studii clasice szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Molnár-Kovács Zsolt, egyetemi docens, BBTE, TFK Liszt és kenyér, őrlési kísérletek a római kézimalommal

A dolgozat témája

A római korban termesztett gabonafajták feldolgozása, őrlési kisérletek egy II. századi római kézimalom replikával. Az őrlemény tisztítása, a dara és liszt típusok használata a korabeli római élelmezésben. Kásafélék, kenyérfajták, péktermékek készítése.

Tartalmi összefoglaló

A II. században termesztett gabonafajták ismertetése, ezek feldolgozása különböző liszt készítményekké. Élelmiszeripari tulajdonságok összehasonlítása a jelenkori gabonákéval. Hogyan hatott a gabona és ezek feldolgozása a római táplálkozáskultúrára, és a római kézimalom technikai jellemzőire.

Őrlési kísérletek, a liszt tisztítása. Az őrlési folyamatok vizsgálata, hatásfokok a különböző magvak őrlése esetén. Lisztfinomság mérése, szennyezőanyagok vizsgálata. Etnoarchaeológiai párhuzamok, és korabeli őrlőköves illetve nagyüzemi feldolgozás hatásfokának az összehasonlítása a kézimaloméval.

Az őrlemény feldolgozása. Kenyérfajták, péktermékek ismertetése. Korabeli receptek alapján elkészített termékek minőségi elemzése, összehasonlítása a jelenkori péktermékekkel.

A kísérleti eredmények összefoglalása, és következtetések.

Szociális munka, Szociológia és antropológia, Humán erőforrás, Néprajz szekció

Zsűrik:

Dr. Dobre Nóra

Dr. Plainer Zsuzsa

Dr. Kiss Dénes

Dr. Peti Lehel

Dr. Bakos Áron

Szekcióvezetők:

Babțan Varga Anna Teodóra

Bedő Nóra Boglárka

Simion Emőke

Résztvevők:

Apetroae Lucas-Matteo – II. díj és OTDK jelölés

Gegő Virág – I. díj és OTDK jelölés

Incze Henrietta – II. díj és OTDK jelölés

Molnos Frida-Aletta – III. díj és OTDK jelölés

Nagy Bernadett – III. díj és OTDK jelölés

Szabó Adrienn – dicséret

Apetroae Lucas-Matteo

BBTE, Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar, Gazdasági informatika szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Csala Dénes, egyetemi adjunktus, BBTE, Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar

Vállalatok pszichológiai manipulációhoz kapcsolható kibervédelmi kihívásai az EU-ban és Romániában

Kiberbiztonsági szempontból a leggyengébb láncszemnek az ember bizonyul, egy vállalati rendszerbe való engedélyezetlen belépésnek a legszámottevőbb oka az emberi tényező, az alkalmazottak megtévesztése. A nagyvállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások különböző erőforrásokat használnak fel, így a kibertámadásokhoz kapcsolódóan különböző kihívásokkal kell szembenézniük. Jelen tanulmány a kihívások közötti különbséget, valamint a leggyakoribb támadási formát, a pszichológiai manipulációt elemzi a következő fő kérdések mentén: milyen kihívásokkal kell szembenézniük az Európai Unió területén elhelyezkedő vállalatoknak a pszichológiai manipuláción, és ezek különböző változatain alapuló kibertámadásokkal szemben? Hogyan készíthető fel a humán erőforrás? Milyen különbségek vannak egy nagyvállalat és egy KKV kibervédelmi kihívásai között, illetve milyen következtetéseket vonhatunk le a vállalati mélyinterjúkon megismert példákon keresztül? A mélyinterjúk továbbá azt hívatottak bizonyítani, hogy a pszichológiai manipuláció lehet az egyetlen rés, aminek következtében nem lehet tökéletes a kibervédelem egy vállalat életében.

Gegő Virág

BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Szociális munka szak, BA III. év

Témavezető: Dr. László Éva, egyetemi adjunktus, BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

Szexuális nevelés az iskolában. Attitűdvizsgálat erdélyi magyar tanárok körében

Annak ellenére, hogy a vonatkozó szakirodalmak a szexuális ismeretekre vonatkozó hiány, a nem biztonságos szexuális magatartás és a kiskorú szülőség okaként (többek között) az intézményesített szexuális nevelés hiányát jelölik meg (Rada, 2014, UNICEF 2021), Romániában ennek a bevezetése egy nagyon megosztó téma. És bár gyakran merülnek fel a közbeszédben a tanárok felkészültségével kapcsolatos kételyek, nem sokat lehet tudni a tanárok véleményéről a témát illetően. Ezért dolgozatom témája az erdélyi magyar pedagógusok szexuális neveléssel kapcsolatos attitűdje. A tanulmány célja egy kvalitatív (interjús) kutatás segítségével felmérni a tanári attitűdöket, tapasztalatokat, ismereteiket, fenntartásaikat és igényeiket a szexuális neveléssel és annak iskolai keretekben történő beiktatásával kapcsolatban. A kutatásomban 6 személlyel vettem fel félstrukturált interjút, akik erdélyi magyar kontextusban a szexuális nevelés területén tapasztalattal rendelkeznek, illetve az iskolai szexuális nevelés megvalósítása szempontjából kulcsszerepük van. Az interjúban a szexuális neveléssel kapcsolatos tapasztalatukról, az intézményi környezetükben a szülők, diákok, iskolavezetőség hozzáállásáról, a konformitást, illetve a sikeres oktatást segítő és gátló tényezőkről, az iskolai szexuális nevelés bevezetésének szükségességéről, megfelelő koráról és tartalmairól kérdeztem interjúadóimat.

Incze Henrietta

BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Humán erőforrás szak, BA III.év

Témavezető: Dr. Dániel Botond, egyetemi adjunktus, BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

Az erdélyi magyar egyetemisták jövőtervezése

Dolgozatomban az erdélyi magyar egyetemisták karrierrel és jövővel kapcsolatos terveit, elképzeléseit vizsgálom egy mennyiségi adatokra épülő kutatás alapján. A kutatásom célja, hogy megismerjem, mit terveznek az egyetemisták jelenlegi képzésük befejezése után rövid– és hosszútávon. Továbbá, arra is kíváncsi vagyok, hogy milyen háttértényezők mentén különböznek ezek a jövőbeli elképzelések. A vizsgálat során olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy az erdélyi magyar egyetemisták a továbbtanulást vagy munkakeresést választják-e, hol szeretnének élni, dolgozni közvetlen az egyetem után és hosszútávon, illetve milyen jövedelemre vágynak majdani munkájuk során. Ilyen és hasonló kérdések állnak dolgozatom központjában.

A dolgozatom empirikus hátterét egy nagymintás egyetemista – kutatás adatai adják. Az online úton lekérdezett kérdőíves kutatást 2020 decemberében valósították meg, melynek célcsoportját a romániai felsőoktatásban résztvevő magyar hallgatók képezték. A kutatás során több témakör szerint vizsgálták az egyetemistákat: rendezvények a koronavírus járvány előtt és alatt, oktatás a járvány előtt és alatt, az egyetemisták jövőképe és megélhetése. Dolgozatomban a hallgatók jövőképével kapcsolatos témakör eredményeit mutatom be.

Molnos Frida-Aletta

BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Humán erőforrás szak, BA III. év

Témavezető: Dániel Botond, egyetemi adjunktus, BBTE, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar Erdélyi ifjúsági ernyőszervezetek önkénteseinek motivációs mintázatai

A dolgozatom témája az erdélyi ifjúsági ernyőszervetekben tevékenykedő önkéntesek motivációjának vizsgálata. A motiváció az önkéntes menedzsment fontos része, hozzájárul az elégedettség fenntartásához, a produktív munkavégzéshez és a szervezeti lojalitáshoz. Annak érdekében, hogy a szervezeteket hatékonyan koordinálhassuk, fontos a motivációs mintázatok ismerete, illetve fejlesztése. Ennek érdekében kvanitatív, kérdőíves kutatásom arra épült, hogy feltérképezzem mi ösztönzi az önkénteseket tevékenységeikre.

Teljeskörű mintavétel alapján vizsgáltam a célcsoportomat, vagyis a kijelölt magyar ifjúsági ernyőszervezetek tagszervezeteinél önkénteskedő főként 14-35 éves fiatalokat. Az általam vizsgált négy ernyőszervezet a Magyar Ifjúsági Tanács, Országos Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet.

A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy átláthassuk ezen négy ernyőszervezet tagszervezeteinek helyzetét. Feltérképezhetjük, hogy melyek azok a tényezők, amelyek motiválják a fiatal önkénteseket, és akár ösztönzési stratégiákat is kiépíthetünk a nyert eredmények által.

Dolgozatomban kutatásom eredményeit foglaltam össze, a fiatal önkéntesek motivációs mintázatairól, elégedettségi szintjéről nyerünk általa tisztább képet.

Nagy Bernadett

BBTE, BTK, Néprajz szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Szabó Árpád Töhötöm, egyetemi docens, BBTE, BTK

Kitalált hagyomány és a nemzeti identitás kapcsolata a gyergyói fiatalok körében

Kutatásom középpontjában szülővárosom, Gyergyószentmiklós egyik neves líceumának, a Salamon Ernő Líceumnak (továbbiakban: SEL) a kitalált hagyománya áll. Ez a kitalált hagyomány a 2000-es évek eleje óta minden évben megrendezett Hagyományőrző Napok, mely keretén belül nagy szerepet kapnak a hagyományok, a viselet, a történelmünk, a nemzeti értékeink. A kutatás célja, hogy ezt a már hagyománnyá vált rendezvényt tudományos szemszögből is szemügyre vegye és feltérképezze, hogy válságban van-e a régi identitásunk a globalizáció világában, van-e helye ilyen és ehhez hasonló rendezvényeknek a mai fiatalok körében és milyen értékeket szereznek, milyen benyomások csapódnak le bennük, mennyire alakítja és erősíti meg az identitásukat, a kultúrához való viszonyulásukat. Véleményem szerint erre a kutatásra szükség van, hiszen meg kell ismerni a fiatalok viszonyulását a témában, mert ezáltal meg tudjuk ismerni azokat a problémákat, amelyek a magyar nemzeti identitás kialakulását gátolhatják. Mivel saját szülővárosomról van szó, ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy erre a kérdéskörre is kellően ráirányítsam a figyelmet. Az utóbbi két évben elmaradt a rendezvény, és úgy tűnik, következő alkalommal sem lesz lehetőség a megrendezésére, ezért különösen fontos, hogy ez a terület figyelmet kapjon és kutatási kérdéseket tegyünk fel vele kapcsolatban. Ahogy a címben is szerepel, a kutatásom fő célja, hogy a fent bemutatott esemény által megtudjam, milyen szerepe van ennek a kitalált hagyománynak a gyergyószéki fiatalok magyar nemzeti identitásának a kialakulásában, formálásában. Manapság az erdélyi magyarok gyakran kerülhetnek hátrányos helyzetbe identitásuk miatt, gyakran érezhetik magukat kirekesztve, degradálva. Felmerülhetnek olyan kérdések, hogy ez mennyire játszhat össze a román nyelv, illetve a románokhoz való viszonyulásukhoz? Hiszen, ha egy egyén fenyegetve érzi magát vagy ellenséges hozzáállást tapasztal a másik fél részéről, ő is inkább negatívan reagál rá, támadóan közelítheti meg a másik felet, ami csak körkörösen konfliktust generál. A konfliktushelyzetek mellett kialakulhat egyfajta szégyenérzet is a magyarságukat illetően, ami meg tovább vezethető a bizonytalan identitásra. Egy ilyen esemény fontos lehet egy közösség életében, főleg a fiatalok életében, hiszen a hagyományok által könnyebben megérthetik hovatartozásukat, saját magukat, identitásukat. Ezáltal az esemény által egy pozitív érzet, büszkeség is társulhat a nemzeti identitás és a hovatartozás gondolataihoz,

mivel a közösség, a közösséghez való tartozás rásegít erre, biztonságérzetet nyújt. Viszont mindenképpen fontos megvizsgálni más szocializációs háttereket, mint például a család. Ki milyen családból jön, milyen ideológiákat hoz otthonról? Ezek az ideológiák mennyire befolyásolhatók az iskolai környezet, akár a Hagyományőrző Napok által? Az iskolázottság is nagyban befolyásolhatja az egész hozzáállást ebben a témában, de több tanulmány leírja azt is, hogy a népi kultúrának szintén mekkora szerepe van a nemzetépítésben.

Szabó Adrienn

BBTE, BTK, Néprajz, BA III. év

Témavezető: Dr. Könczei Csilla, egyetemi docens, BBTE, BTK

Homoródabásfalvi zenészek

Dolgozatom témája a Homoródabásfalvi cigányzenészek. Homoródabásfalva egy kis falu Hargita megyében, 20 kilométerre Székelyudvarhelytől. Homoródabásfalván két nagyobb hagyományőrző zenekar él, akik muzsikájukkal gazdagítják az utókort, illetve biztosítják a talpalávalót különböző eseményeken. Esküvők, táncházak, szülinapok, névnapok alkalmával a környéken rendszeresen meghívják őket. Kutatásom csak az egyik, a Kelem zenekarra terjed ki. A zenekar hat tagú, és mindenki külön hangszeren játszik, de ha szükséges, akkor egymásén is tudnak játszani. Fontos tudni róluk, hogy a kottát nem ismerik, zeneiskolába nem jártak. A szüleiktől, rokonoktól, híres muzsikusoktól tanultak zenélni, leginkább hallás alapján. Azonban fontos számukra a szakmai fejlődés, tudás bővítése. Erre a modern technológia adottságait is előszeretettel használják. Vannak tagok, akik fejlesztik magukat és a könnyűzene irányába is betekintenek a jobb megélhetés reményében. Kutatásom során választ keresek arra, hogyan pozícionáljak önmagukat ezek a zenészek, illetve hogyan változott az évek során a zenei igény, és ennek ők hogyan tesznek eleget.

Teológia I. : Protestáns teológia, Teológia II.: Római katolikus teológia szekció

Zsűri:

Dr. Lakatos Sándor

Dr. Péter István

Dr. Nóda Mózes

Dr. Zamfir Korina

Szekcióvezető: Bíró Beatrix

Résztvevők:

Ambrus Mózes

Balaș Zoltán Attila

Bertalan Tímea Magdolna – I. díj és OTDK jelölés

Hover Zsolt Sándor

Jónás Norbert Ferenc – különdíj és OTDK jelölés

Nagy Dávid – III. díj és OTDK jelölés

Nagy Eszter – II. díj és OTDK jelölés

Ambrus Mózes

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia Kar, Lelkészképzés szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Buzogány Dezső, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia Kar

Teológiai tanárok munkássága a Református – Szemle tükrében a második bécsi döntést megelőzően és azt követően

A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami megmutatkozott a tudományos életben is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a teológiai tanárok munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így dolgozatomban az ott megjelent írásokat kutatom. Először azt tárgyalom, hogy a II. bécsi döntés előtt hány írást közöltek a tanárok a Református Szemlében. Az összefoglaló táblázat összesíti a Teológiai Fakultás tanárainak Református Szemlében megjelent publikációit. Azoknak a tanároknak a munkásságát vizsgáltuk, akik 1940-1945 között a teológián tanítottak. A táblázatban csak akkortól vizsgáltuk a tanárok munkásságát, amikortól azok elkezdtek tanítani a teológián. Tavaszy Sándor 1920-tól tanított, ő tehát a második világháborúban is a teológián tanító oktatók közül a legrégebben ott munkálkodó személy volt. 1921-ben csatlakozott a tanári karhoz Imre Lajos, 1926ban Gönczy Lajos és Nagy Géza. Maksay Albert csak egy évvel később, 1927-ben csatlakozott a tanári gárdához, végül utolsóként Nagy András 1937-ben. A Református Szemle folyóiratban azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek vezércikként vagy tanulmányként jelentek meg. Nem vizsgáltuk azokat a cikkeket, amelyeket a teológia igazgatósága írt alá, noha tudjuk, hogy a kiadás évében ki vezette az intézetet, és hogy ki lehetett az írás szerzője. Szintén nem vizsgáltuk azokat az egyházi rendelkezéseket, amelyeket Tavaszy Sándor püspökhelyettesi minőségében írt alá. Ezt követően grafikonok segítségével vizsgálom, hogy a tanárok milyen arányban jelentettek meg cikkeket a lapban. Ezt követően azt vizsgálom, hogy a visszacsatolás a publikációk számának és jellegének változását hozta e magával. Az 1940-es év írásait részletesebben vizsgálom. Ebben az évben négy tanárnak (Tavaszy, Gönczy, Imre, Nagy) jelentek meg írásaik a Református Szemlében, így az ő írásaikat elemzem, hogy megtudjam: változott-e írásaik stílusa, mondandója, témája a II. bécsi döntést követően.

Balaș Zoltán Attila

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar, Református szak, BA IV. Év

Témavezető: Dr. Papp György, egyetemi adjunktus, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar

A keresztség sákramentumának gyökerei a Második Templom korabeli judaizmusban

A keresztyénség vallásfejlődési szempontból való vizsgálata nem újkeletű kérdés, már több évszázada foglalkoznak vele, ennek során pedig rendszeresen összehasonlítják a többi vallással. Mi is hasonlóképpen igyekszünk tenni, ami a vízzel való szokások és a keresztség kapcsolatát illeti. Jelen dolgozatban a kapcsolópontokat csupán formai szempontból vizsgáljuk, teológiaiból nem. Azt tisztán látjuk, hogy történelméből kifolyólag, a zsidóságra több nagy kultúra is hatást gyakorolt, melyeknek nyomait véljük felfedezni a keresztség és bemerítés bizonyos gyakorlataiban és azok fejlődésében. A kérdéskör pedig újabb árnyalatokkal színesedik, amikor a jézusi misszió kilép Júdea tartomány határin kívülre. Hol találunk hasonló szokásokat a környező népek között? Hogyan alakul Izráel népének felfogása a rituális tisztaságról a környező népekkel való kölcsönhatásban? Fontosabb-e a körülmetélkedés, mint a folyamatos tisztán maradás? Ezeket a kérdéseket igyekszünk figyelembe venni, valamint megválaszolni, miközben ismertetjük a keresztség sákramentumának gyökereit, melyek forrása a kultúra és a történelem mélyéből fakad.

Bertalan Tímea Magdolna

BBTE, RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Csiszár Klára, egyetemi tanár, Katholische Privat-Universität Linz, Pastoraltheologie

„Feminista vagyok, meg nem is…” A feminizmushoz való hozzáállás a római katolikus vallásosság tükrében

Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért okoz gondot a feminizmus mint társadalomkritikai eszme pozitív megítélése elsősorban a kelet-európai (posztkommunista) kontextusban, és ez milyen összefüggésben áll a (római katolikus) vallásgyakorlással. Ehhez először részletesen körüljárom, hogy mi a feminizmus, amire elsősorban nem mint mozgalomra, hanem mint társadalomkritikai eszmére, attitűdre tekintek, figyelembe véve, hogy a kettő nem választható el teljes mértékben egymástól. Ezt követően az elhatárolódás okaira térek ki, elsősorban a feminizmusra és a feministákra vonatkoztatott sztereotípiákra, részletezem a kifejezetten Kelet-Európára jellemző elhatárolódási pontokat, majd pedig a római katolikus egyház álláspontjára térek ki, és arra, hogy a vallásgyakorlás hogyan hat a női egyenjogúság eszméjére. A dolgozat második felében empirikus kutatással mérem fel, hogy az elméleti bevezetőben áttekintett aspektusok hogyan mutatkoznak meg a konkrét gyakorlatban. Ehhez három olyan nővel készítettem interjút, akik a RKTK diákjai, vagy azok voltak. A félstrukturált interjúkat a megalapozott elmélet (grounded theory) egyes elemeit felhasználva elemzem, hogy világossá váljon, a megkérdezettek hogyan látják a nők helyzetét az egyházban, hogyan viszonyulnak a nemi sztereotípiákhoz és a feminizmushoz, illetve feministának tartják-e magukat, vagy sem.

Hover Zsolt Sándor

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Egyháztörténelem szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Lukács Olga, dékán, egyetemi professzor, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar

Az 1873-as kolerajárvány a kolozsvári sajtó és az egyházi levéltárak tükrében

A dolgozat témája: A 19. század végi kolerajárványról szóló híradások, cikkek és vélemények, amelyek a kolozsvári újságokban, illetve az egyházi levéltárakban maradtak fenn. Kutatási területem az Arcanum adatbázisában fellelhető korabeli cikkek, amelyek a Kolozsvári Híradó, A kelet, illetve Kolozsvári közlöny hasábjain fennmaradtak. Emellett a kolozsvári állami levéltárban hozzáférhető egyházi anyakönyvek, nyilvántartások.

Tartalmi összefoglaló: A járványok azóta nehezítik meg az emberiség életét, amióta a nomád életformát felváltotta a letelepedett életvitel. Az évszázadok során az emberiség szinte ugyanazokat a válaszreakciókat adta a járványokra, mint napjainkban, bármennyit is változott az orvostudomány, a hozzáállásunk a világjárványokhoz ugyanaz maradt. A rövid vírustörténeti áttekintés után a dolgozat az 1873-as kolerajárvány hatását vizsgálja meg a kolozsvári közösségben. 19. században a kolerajárvány több ízben is végigsöpört Erdélyben, ám ezek közül az a hullám kapta a legnagyobb sajtófigyelmet, ami a század végén jelenik meg. Az előző hullám épp a szabadságharc idejére tehető, ezért a sajtó hasábjain nagyobb hírértékkel bírtak azok az események, amelyek a frontvonalon zajlottak. A fennmaradt híradási anyagok szépen tükrözik a polgárosodó kolozsvári közösség hozzáállását a járványhoz, illetve megtudhatjuk, hogy milyen álhírek kaptak szárnyra, vagy éppen milyen házi praktikákkal próbáltak védekezni a súlyos fertőzések ellen.

A dolgozattal a célja rámutatni arra, hogy bármennyit is változott az orvostudomány és a technika, illetve bármilyen széles skálán mozognak ma a média csatornái, az emberi megnyilvánulások, amelyeknek a legtöbb esetben a félelem a mozgatórugója, ugyanazok maradtak. A dolgozatommal az a szándékom, hogy párhuzamot vonjak a múlt századi és a mai ember hozzáállása között, amely által olyan következtetésekre juthatunk, amik reálisabb rálátást biztosítanának a jelenlegi járványhelyzetre.

Jónás Norbert Ferenc

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar, Református teológia szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. Adorjáni Zoltán, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar

Prozeliták, avagy betérés a zsidóságba

Az ókori Izráel népe vallásilag és társadalmilag zárt tömbnek tekinthető, és a körülöttük élő népek, illetve a közötük lakozó idegenek és jövevények iránt tanúsítandó magatartásukat a Tóra és a többi ószövetségi könyv szabályozta, pontosabban azt, hogy mint választott népnek egyrészt milyen vonatkozásban kell elkülönülnie a pogány népektől, másrész pedig miben kell nyitottnak lennie irányukban.

A „prozelita” kifejezés a babiloni száműzetés utáni zsidóság szókincséből származik. A száműzetés utáni diaszpórai zsidóság kebelében az a felismerés erősödött meg, hogy nekik misszióiküldetésük van abban a pogány környezetben, amelyben él. Ezért az ószövetség görög fordításában a „prozelita” szóval fordították a héber „jövevény” (gér) fogalmát, és ezzel új jelentéstartalmat adtak az eredetileg Izráel népe kebelében élő „pogány jövevény” státus jelentő kifejezésnek: olyan pogányok, akik nemcsak érdeklődést tanúsítanak a zsidó nép monoteista hite iránt, hanem hivatalosan betagolódnak Izráel kultikus közösségébe.

Dolgozatomban tehát a prozelitizmus kérdéskörével foglalkozom. Megvizsgálom a prozelitizmus ószövetségi és intertestamentális gyökereit, illetve megítélését, végül kitekintek azokra az újszövetségi szövegrészletekre, ahol prozelitákról esik szó.

Nagy Dávid

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia Kar, Lelkészképzés szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Kolumbán Vilmos József, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia Kar

Közigazgatási határmódosítások az Erdélyi Református Egyházkerületben (1868-1905)

Az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatásának történetérőlviszonylag keveset tudunk. A 19. század második felében ugyan jelentős területi változások következtek be, ám mindezek csak részlegesen vannak dokumentálva. Jelen dolgozat igyekszik egy átfogó képet nyújtani az Erdélyi Református Egyházkerület helyzetképéről, kiemelve a fontosabb határozatokat, történéseket, melyek területi változásokat idéztek elő az említett időszakon belül.

A szakdolgozat szerkezetéről elmondható, hogy a címben szereplő kezdődátum nem véletlen. Mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy az 1867-es Kiegyezés gyakorolt-e bármiféle hatást az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatására vonatkozóan. Ezt követően olyan sarokdátumok és zsinati határozatok segítségével és kiemelésével mutat rá a leglényegesebb eseményekre, amelyek a témát érintőleg meghatározóak. Itt meg kell említenünk az 1876–1878- ban történt egyházközségek csoportosítását, melyet az egyházmegyék új beosztásának tervjavaslata követ 1879-ben. Úgyszintén jelentős a körlelkészségek megjelenése, illetve a századfordulót követő újabb területi módosítások.

Nagy Eszter

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar, Református teológia szak, BA IV. év

Témavezető: Dr. Kiss Jenő, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar

A korai anya-gyerek kapcsolat és annak kihatása a gyermek lelki fejlődésére és a felnőtt létre a kötődéselmélet fényében, különös tekintettel a lelkipásztor szolgálatára

„A kötődés a bölcsőtől a sírig létfontosságú szerepet játszik az ember életében.”– vallja John Bowlby pszichológus, a kötődéselmélet atyja. A korai anya–gyerek kapcsolat és annak kihatása a gyermek lelki fejlődésére és a felnőtt létre a kötődéselmélet fényében, különös tekintettel a lelkipásztor szolgálatára című dolgozatomban hidat képezek a kötődéselmélet pszichológiai síkon megalapozott elmélete és a pásztorálteológia között. Célom arra rávilágítani, hogy a gyermekkorban kialakuló kötődési minták (biztonságos, szorongó–elkerülő, szorongó– ambivalens és dezorganizált) hatással vannak a felnőtt létre, jelen esetben a lelkipásztorok, mint a gyülekezet élén álló vezető személyek kapcsolati rendszereire. Ennek feltérképezéséhez az empirikus kutatás módszereit segítségül hívva kérdőívek és azok eredményeinek SPSS-módszerrel való feldolgozása által kívánom felmérni a lelkipásztoroknál megnyilvánuló kötődési mintákat, különös tekintettel a nem biztonságos kötődési mintákra.

Történelem és kulturális turizmus, Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok szekció

Zsűri:

Dr. Telegdi Andrea

Drd. Beke Ibolya

Dr. Sipos Gábor

Dr. Hunyadi Attila

Dr. Nagy Róbert-Miklós

Szekcióvezetők:

Máté István

Józsa Eszter Szász Alpár-László

Résztvevők:

Balló Hunor – III. díj és OTDK jelölés

Bartos-Elekes Imre – III. díj és OTDK jelölés

Bilibok Otília-Ágnes

Biró István – II. díj és OTDK jelölés

Bodó Ágota – dicséret és OTDK jelölés

Csoma Nikol – I. díj és OTDK jelölés

Póti Vivien-Tamara – dicséret

Téglás Hunor – dicséret

Balló Hunor

BBTE, TFK, Történelem szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Pál Judit, egyetemi tanár, BBTE, TFK

Szabadságharcos és politikus – Bokros Elek közéleti pályafutása

Bokros Elek országgyűlési képviselő élete 1893. október 1-jén tragikus véget ért. Arról, hogy milyen okok vezettek halálához, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint megrázó véletlen, míg mások szerint Bokros Elek önmaga vette életét, menekülve az őt ért vádak és a pénzügyi csőd elől. De kétségtelen, hogy a közvéleményt megrázta a kor egyik ismert politikusának hirtelen halála. Nagyon fiatalon elszökött otthonról jóbarátjával, Schilling Rudolffal garibaldistának, de tulajdonképpeni pályafutása az 1860-as évek második felében kezdődött, Kolozsvár közéletében fokozatosan kiemelkedő személyiséggé vált. 1875-ben a Deák-párt és a Balközép Párt egyesüléséből létrejött Szabadelvű Párt színeiben Kolozsvár alsó választókerületének országgyűlési képviselője lett, amely tisztséget 1881-ig töltött be. 1884-ben rövid ideig Kolozsvár polgármestere volt, majd 1887-től haláláig a nagyiklódi kerület képviselőjeként, a képviselőház alelnökeként működött. Tanulmányomban részletesen tárgyalom közéleti pályafutásának fontosabb állomásait, rávilágítva a városi és országos politikában, illetve a Szabadelvű Pártban betöltött helyére, valamint az életét és karrierjét meghatározó konfliktusokra.

Bartos-Elekes Imre

BBTE, TFK, Jelenkor története és nemzetközi kapcsolatok szak, MA I. év

Témavezető: Dr. Fodor János, egyetemi tanársegéd, BBTE, TFK

A Galilei Körtől a Tanácsköztársaságig. Turnowsky Sándor pályafutása (1889-1919)

A két világháború közötti időszak marosvásárhelyi, nagyváradi sajtóját böngészve szemünk megakadhat Turnowsky Sándor, szociológus, ügyvéd, politikus nevén. A korabeli újságokat lapozva az az érzésünk támadhat, hogy Turnowsky Sándor népszerűtlen közéleti szereplőnek számított: „magyar kömmünben” kifejtett tevékenysége visszatérő téma volt a marosvásárhelyi közbeszédben. Mint a Galilei Kör egykori elnökét is támadta a cionista sajtó. Megítélésén ugyanakkor kicsit javított, hogy a helyi lapok néha szociológiai kutatásai kapcsán is megemlítették. 1945 után jelentősen változott a megítélése: a marxista helytörténetírás egyértelműen pozitív színben tűntette fel. Jelen kutatás célja árnyalt képet rajzolni Turnowsky Sándor 1889 és 1919 közötti közéleti pályafutásáról. Dolgozatom első felében bemutatom Turnowsky családi és szociális hátterét, neveltetését, majd a második felében a Galilei Körben és 1918 és 1919 során kifejtett tevékenységét vizsgálom. Kutatásom során leginkább a helyi és országos sajtóra hagyatkoztam, továbbá Turnowsky személyes irathagyatékára.

Bilibok Otília-Ágnes

BBTE, TFK, Nemzetközi kapcsolatok szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Fodor János, egyetemi tanársegéd, BBTE, TFK

Puskás Lajos cserkésztevékenysége

A cserkészet egy több, mint 110 éves világmozgalom és nagyjából 38 millió aktív taggal rendelkezik. Mivel Erdélybe is elterjedt az 1910-es évek elején, így hazánkban is nagy hatása volt. Ekkor már számos lelkes önkéntese volt, akikhez tartozik Puskás Lajos is, aki a kolozsvári cserkészcsapat parancsnoki tisztségét töltötte be, és tette ezt oly módon, hogy nevelő, formáló nyomot hagyott az ifjúságban és az erdélyi magyar cserkészetbe. Felkarolta és támogatta a cserkészetet, hogy az nemzeti, közösségi felelősségtudatra formálja a fiatalokat. Jelen dolgozatban törekszem választ adni azokra a kérdésekre, hogy mit is jelent a cserkészet, a magyar cserkészet és az erdélyi cserkészet, illetve, hogy miért is jelentős Puskás Lajos személye az erdélyi cserkészet szemszögéből. Ezen túlmenően pedig reflektálok Erdély egyik első cserkészcsapatára és annak működésére. Vizsgálatom az említett különleges karakterrel rendelkező Puskás Lajos cserkésztevékenységének állomásait, módszereit, szemléletét hivatott bemutatni.

Biró István

BBTE, TFK, Jelenkor története és nemzetközi kapcsolatok szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Tóth Szilárd, egyetemi docens, BBTE, TFK

A kolozsvári felekezetközi egyetem története

1918. november 15-én a magyar egyházak vezetői egyetemi tanárokkal együtt értekezletet tartottak Kolozsváron, ahol annak az egyházi és oktatási együttműködésnek az alapját fektették le, amely mozgatórugója volt az impériumváltás alatti és az azt követő időszak erdélyi magyar társadalomszervezésének. Ez leginkább az oktatás terén bontakozott ki. 1919 májusában a Ferencz József Tudományegyetem kolozsvári működése megszűnt. A helyzet orvoslására a már említett egyházi vezetők és egyetemi tanárok kerestek megoldást, akik egy felekezetközi magyar egyetem létrehozását kezdeményezték 1920 júniusában.

A különböző politikai bonyodalmak és sajtóviták után az egyetem végül nem kezdhette el működését, mindazonáltal az akkori kolozsvári református teológiai fakultás (a mai Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet) épületében egy tanéven keresztül működött egy felekezetközi tanárképző, melynek működését 1921 őszén szintén betiltották a hatóságok. Jelen dolgozat célja pontos kimutatást közölni ennek az egyetemalapítási kísérletnek az alakulásáról az 1918–1922 közötti időszakban.

Bodó Ágota

BBTE, TFK, Kulturális turizmus szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Pál Judit, egyetemi tanár, BBTE, TFK

Székely Géza és a csíki turizmus fejlődése

Dolgozatomban Székely Géza (Brassó, 1901. – Csíkszereda, 1987.) sokoldalú pályafutásának egy szeletét mutatom be. Újságíróként 1940-ig Brassóban több lapnál dolgozott (Brassói Lapok, Brassói Napló). Titkára volt a Brassói Turista Egyesületnek. 1940-től az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal csíkszeredai kirendeltségének élére nevezik ki. Személye „hol tollal, hol pedig lapáttal vett részt a korszak csíki turistalétesítményeinek létrehozásában.” Irányítása alatt ebben az időszakban fejlesztették a várost, a környék gyógyfürdőit, kirándulóhelyeit. Nagy hangsúlyt fektettek a téli sportokra is. Több színvonalas síversenyt szervezett (Erdély visszatért, Csaba serleg) a város melletti Suta nevű erdős helységen, ahol az ország második legnagyobb síugrósáncát hozták létre. Tevékenysége 1944 után is érzékelhető. Román és magyar nyelvű lapokban egyaránt közölte turisztikai témájú írásait (Vörös Zászló, Informația Harghitei). Munkássága hozzájárult a korszak csíki idegenforgalmának kiépítéséhez.

Csoma Nikol

BBTE, TFK, Történelem szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Lupescu Makó Mária, egyetemi docens, BBTE, TFK

Parázna, istenkáromló, avagy tisztességes asszony. Házastársi viszonyok a 18. századi Nagybányán

Sokáig a házasságra szolidaritáson alapuló érdekszövetségként tekintettek, melynek legfőbb célja a vagyon megőrzése, illetve a család fennmaradásának biztosítása. A házastársi szeretet fogalma korántsem volt megegyező a napjainkban ismert és alkalmazott jelentéssel. Egy olyan korban, ahol az egyháziak tanítása szerint a testi szerelem és szenvedély túlzott élvezete különbféle betegségeket okozhat, a házastársak egymás iránt táplált érzelmeiket leginkább kedves szavak, gesztusok által közvetítették. A 18. századi Nagybánya városának tanácsi jegyzőkönyveiben szereplő bejegyzések, valamint a korból származó testamentumok remek alapot szolgáltatnak az erkölcsös nő és családja megélhetésének érdekében munkálkodó férj képének megformálásában. Mindamellett rávilágítanak arra a jelenségre is, miszerint a házastársak gyakran kivetkőznek a rendeltetésszerűen nekik szánt szerepekből és ellenszegülnek a közösségükben uralkodó normáknak, ezek áthágásáért viszont közmegvetés és súlyos büntetés járt. Dolgozatomban betekintést nyújtok azokba, a kor társadalmát megbontránkoztató esetekbe, amelyeknek főszereplői elcsábított hajadonok, fiatal legények, paráználkodó férjes asszonyok, feleségeiket elhagyó parázna férfiak és istenkáromló özvegyek egyaránt lehetnek.

Póti Vivien-Tamara

BBTE, TFK, Történelem szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Pál Judit, egyetemi tanár, BBTE, TFK

Női bűnözők a Szatmár megyei törvényszék előtt 1880-1885 között.

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen bűncselekményeket hajtottak végre a nők Szatmár megye területén, 1880 és 1885 között, felhasználva azokat az információkat, amelyeket a Szatmár megyei levéltárban található törvényszéki jegyzőkönyvekben találtam. A téma megértéséhez szükséges a korban használt büntető törvénykönyv ismerete, melyre folyamatosan hivatkozni fogok, összevetve a benne szereplőket azokkal az információkkal, melyeket én találtam. Ezt követően a következő bűncselekményeket fogom kiemelni: abortusz vagy gyermekgyilkosság, emberölés, lopás, csalás, hamis tanúvallomás, okirat hamisítás. Kiemelek néhány különlegesebb, nem mindennapi esetet, és összehasonlítást végzek majd a nők és férfiak között, hogy milyen arányban fordulnak elő az adott bűncselekmény esetében férfi vagy nő elkövetők, és milyen különbségeket vagy hasonlóságokat találok köztük. A dolgozatomat egy összefoglalóval zárnám.

Téglás Hunor

BBTE, TFK, Történelem szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Fehér Andrea, egyetemi adjunktus, BBTE, TFK

Általános videojátékos tendenciák a TFK hallgatói körében

Mindenki számára egyértelmű, hogy egy megosztott, kultúráját, valamint életfilozófiáját tekintve igencsak sokszínű világban élünk. Ez a tény különösen igaz a videojátékokhoz való hozzáálláshoz, illetve azok elfogadásához/ alkalmazásához kapcsolódó tendenciákra is. Amíg az Egyesült Államokban például az emberek csaknem 60 százaléka „gamernek” tartja magát, és NyugatEurópa is hasonló magatartást tanúsít ebben a témában, addig úgy gondolom, országunk és régiónk eltérően viszonyul a jelenséghez. Dolgozatom célja a BBTE Történelem és Filozófia Karán magyarul tanuló hallgatók videojátékhasználatának vizsgálata. Véleményem szerint kifejezetten fontos, hogy a nyugattal szemben a mi régiónk is képes legyen felmutatni olyan adatokat, amelyek tükröznék az átlagember videojátékos tendenciáit, ez a dolgozat pedig az egyik első lépést szeretné megtenni ezen a hosszú, de reményeim szerint érdemleges úton.

Zeneművészet szekció

Zsűri:

Dr. Fekete Miklós

Dr. Gergely Zoltán

Dr. Lakner Tamás

Szekcióvezető:

Suhárt Evelin-Cynthia

Résztvevők:

Casian Imola – I. díj és OTDK jelölés

Jenei Brigitta-Deborah – dicséret

Kovács-Pistuka Abigél – III. díj

Simó Kamilla – III. díj

Suhárt Evelin-Cynthia – II. díj és OTDK jelölés

Todor Áron

Casian Imola

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zenepedagógia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Sófalvi Emese, egyetemi adjunktus, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar Észak-mezőségi alkalmi dalok és előadásmódjuk

Kulcsszavak: Erdély dialektusterület, Észak-Mezőség kistáj, kutatástörténet, történelmi adatok, szokások, hiedelmek, alkalmi dalok, vokális népzene, vokális előadásmód Észak-Mezőség a magyar népzene negyedik dialektusterületéhez, Erdélyhez tartozik, Mezőség nagytáj egyik kistája. Kallós Zoltán területi behatárolása szerint három egységre tagolható: Borsa völgye (Kide, Válaszút, Kolozsborsa, Kolozsgyula, Bonchida, Kendilóna), erdőháti falvak (a Kis-Szamos baloldali mellékfolyóinak medrétől Bábolnáig), Széktől keletre és délkeletre helyezkedő falvak (Ördöngösfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Vice, Bálványosváralja, Várkudu, Buza, Feketelak).

Észak-Mezőség kistájának összesített bemutatását követően az alkalmi dalok vokális előadásmódját szeretném minél részletesebben vizsgálni. Célom megfigyelni és beazonosítani azokat a technikákat, díszítéseket, azt a jellegzetes előadói stílust, amelyet Észak-Mezőségen alkalmaztak és a mai napig alkalmaznak. Kutatásom célja, hogy különböző felvételeket, illetve kortárs adatközlők előadásmódját összehasonlítva vonjak le következtetéseket kistáj alkalmi dallamainak előadásmódjára, a következő kritériumokat figyelembe véve: stílusérzék, díszítettség, hangmagasság, hangfekvés, hangszín, levegő-beosztás, kifejezőképesség, szövegejtés/artikuláció, szövegváltozatok.

Jenei Brigitta-Deborah

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zeneművészet szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Fodor János, egyetemi tanársegéd, BBTE, TFK Zene, szabadság, fejlődés – rockzenei élet rendszerváltás

után Erdélyben

Dolgozatomban azt szemléltetem, hogy az 1989-es forradalom utáni eseménysorozat milyen hatással volt az erdélyi zenész közösségre, különösen a rockzene közösségekre. Az 1970-es évektől a rendszerváltásig sokat változott ez a fogalom, hogy ,,zenei ipar”, viszont a rendszerváltástól ismét újrafogalmazott. Dolgozatomban olyan kérdésekre keresem a választ, mint például:,, A már ismert zenei fesztiválok továbbra is sikert jelentettek? Maga a fesztivál fogalom ugyan az lenne rendszerváltás után, mint előtte? A rockzene még mindig uralja a fiatalság zenei ízlését? Mit jelent a több nyelvű repertoár? Fejlettebb felszerelések és a technika ördögei hozzánk is elértek?“. A műfajok szabadon keveredtek, a dalszövegek nem voltak cenzúrázva, a színpadi produkciók határtalan látvánnyal uralkodtak. A rockzene nem szűnt meg Erdélyben. A repertoár, a nyelv, a hangszer minden zenekarnál változott. Kutatásom során a szakirodalom vizsgálatával és az oral history segítségével állítom össze azt az összképet, mely által a fenti kérdésekre keresem a választ.

Kovács-Pistuka Abigél

GDZA, Elméleti Kar, Karvezetői szak, BA I. év

Témavezetők:

Dr. Banciu Katalin, egyetemi tanár, Gheorghe Dima Nemzeti Zeneakadémia, Elméleti Muzikológiai Kar

Dr. Orbán Ágnes, „Sigismund Toduță” Zenei Főgimnázium

Átváltozások a mise műfajában. Kodály Csendes miséje háborús időkre.

Az egyház mindegyik művészetet felkarolta, a magáévá tette s a maga nemében mindegyik művészet csodálatos alkotásokat hozott létre. Míg a többi művészetek a liturgiának csak külső fényét emelik, addig az ének szervesen bekapcsolódik a liturgiába és az emberi szíveket belülről feldíszítve maga is a liturgiává és imádsággá válik. Töprengés nélkül gondolhatunk a mise zenei műfajára amikor az egyházzene fogalmával találkozunk. Hiszen ez a zenei műfaj a XIV. századtól napjainkig megbecsülésnek és népszerűségnek örvendett úgy a zeneszerzők, mint a hívők köreiben.

A dolgozat során végig követhetjük a mise, mint a liturgiából átalakult zenei műfaj születését és annak századokon átívelő átváltozásának történetét. Guillaume de Machaut Rheimsi koronázó miséjétől folyamatos változásokat figyelhetünk meg úgy a műfajban, mint a zenei mű üzenetében és annak aktualitásában. Míg eljutunk Kodály Zoltán Missa Brevis alkotásához, melynek alcíme „...tempore belli” („Háború idején...”). A közel 80 éve komponált mű a jelenlegi események kapcsán is aktuális üzenettel rendelkezik. Az átváltozások úgy a mise műfajában, mint az emberi, társadalmi világban tetten érhetőek, az utóbbiban mikor pozitív, mikor negatív kimenetelűek. Minden háborgó légkör ellenére mi az, ami csendet és nyugalmat tudna biztosítani az ember számára? Mint ahogy a Kodály miséjének a címe is sugalja a XXI. században is szükséges, hogy el tudjunk csendesedni a háború idején.

Simó Kamilla

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zeneművészeti szak, BA I. év

Témavezető: Dr. Sófalvi Emese, egyetemi adjunktus, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar Székelykeresztúr vidékének népzenéje

Az Székelykeresztúr vidékének népzenéje című dolgozat Székelyföld egy sajátos kistáját mutatja be. Keresztúr vidékének népzenéjét annak egyik meghatározó eleme, a férfi verbunkos táncok alapján szemlélteti.

A dolgozat első része röviden ismerteti a magyar népzene IV. dialektusterületét, Székelyföldet, majd Udvarhelyszék és Marosszék vidékét. Ezeken a területeken a verbunkos tánc igen elterjedt.

A dolgozat harmadik, egyben utolsó fejezetében Székelykeresztúr vidéke, e népzenei szempontból Udvarhelyszék és Marosszék peremvidékének számító kistáj vokális és hangszeres muzsikájáról olvashatunk. A kutatástörténeti adatok tükrében az egykori Keresztúrszék településeinek népzenei hagyományainak, a cigányzenészek és leszármazottaik szerepének, valamint a vidék egyik meghatározó tánctípusa, a verbunkos részletes ismertetésére kerül sor. A magyar férfitáncok sorában a verbunkos már előzményei, dallami és koreográfiai jellegzetességei miatt is méltán tarthat érdeklődésünkre számot. A kistáj népi kultúrájában betöltött helye és szerepe hangsúlyos, hisz egyedi jelleget kölcsönöz Keresztúr vidéke népzenéjének.

Suhárt Evelin-Cynthia

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zeneművészeti szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Toadere Dalma-Lidia, egyetemi tanársegéd, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar

Zenei mediáció és közönségfejlesztés

A Zenei mediáció és közönségfejlesztés című dolgozat célja bemutatni a zenei mediációt, valamint azt, hogy hogyan lehet elérni a klasszikus koncertek közönségének fejlesztésével azt, hogy többen és rendszeresebben látogassanak klasszikuszenei intézményeket.

A dolgozat első fejezetében a közönség témakörét tárgyaljuk. Olyan kérdések jelennek meg, mint például: miért kell az embernek a klasszikus zene? Valamint vizsgálatra kerül a közönség problematikája és a közönségfejlesztés, mint potenciális megoldás a hallgatóság csökkenésére.

A dolgozat második fejezetében az előadóművész mediátor van a középpontban. Ebben a fejezetben visszatekintünk az előadóművész az elmúlt évtizedekben betöltött szerepére, a közönséghez való viszonyulására. Ez után a zenei mediációról szóló alfejezet kap helyet, melyben bemutatásra kerül a szakterület története.

A dolgozat harmadik fejezetében új koncertformátumokról olvashatunk, melyek a felnőtt közönséget célozzák. Ezt is egy alfejezet követi, a gyermekeknek szánt nevelőkoncertekről, melyek ideális teret nyújtanak a zenei mediáció kibontakozására.

Az utolsó fejezetben zenei mediátor által vezetett tevékenységek leírása, mediációs elemek és eszközök kapnak helyet.

A dolgozat összefoglalójában a fontosabb kutatások eredményei a leendőbeli mediátoroknak és a közönségfejlesztőknek egyaránt nyújtanak segítséget.

Todor Áron

BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zeneművészeti szak, BA II. év

Témavezető: Dr. Fodor János, egyetemi tanársegéd, BBTE, TFK

A Rock and Roll kulturális eredete és fogadtatása

Kutatásomban a Rock & Roll zenei műfaj születését és elterjedését vizsgáltam, valamint, hogy a zenei elődjeinek népszerűsége, azoknak körülményei hogyan befolyásolták azt.

A Rock ‘n’ Roll születési körülményeinek megértéséhez, először a ‘Fekete zene’ műfajait, azok körülményeit, népszerűségét és hatásait kellett megvizsgálnom. Az úgynevezett ‘race music’, egy gyűjtő fogalom volt, mely minden afro-amerikaiak által játszott zenére vonatkozott. Ezek a ‘fekete lemezek’, a populáris zene egyik első képviselői, noha a kor szegregációját és diszkriminációját átemelték a kereskedelmi forgalmú zenébe, segítettek a kissebség kulturális önkifejezésében és az új műfajok terjesztésében.

A háború okozta körülmények és változások is nagy szerepet játszottak az új műfaj létrejöttében, és a technológiai újdonságokat, mint az erősítő, mikrofon és elektromos gitár, a kialakulóban lévő műfaj tette magáévá elsőként.

A Rock & Roll az egyik első igazi populáris zenei műfajnak tekinthető, mivel már létrejöttében kulcsfontosságú szerepet játszott más műfajok népszerűsége és megítélése, és születésének története sokat mond a művészet és a világ kölcsönhatásáról.