26. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kivonatos Füzet by KMDSZ

KIVONATOS FÜZET 2023. május 18-21.

ERDÉLYI TUDOMÁNYOS

DIÁKKÖRI KONFERENCIA

REÁL- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK

Conferința științifică din transilvania, ediția 26-a 26th transilvanian students’ scientific conference ȘTIINȚE REALE ȘI UMANE // FORMAL AND EMPIRICAL SCIENCES

Kiadók: ● ● ● ●

Kolozsvári Magyar Diákszövetség Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet 26. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia koordinátori csapat

400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21 E-mail: etdk@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro Felelős szerkesztők: Borítóterv és tördelés: Kiss Ágota

Szakmai partnerek Pécsi Tudományegyetem

Gheorghe Dima Zeneakadémia

Budapesti Corvinus Egyetem

Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)

Szegedi Tudományegyetem

Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

Kolozsváru Protestánk Teológia Intézet

Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)

Nagyváradi Egyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)

Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Magyar Ifjúsági Központ

Tartalomjegyzék

Állam- és jogtudomány szekció

Biológia szekció

Dramaturgia és Filmművészet, filmelmélet szekció

Filozófia, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, közigazgatás szekció

Fizika szekció

Földrajz szekció

Geológia szekció

Gyógytorna, testnevelés és sport szekció

Humán erőforrás, Szociális munka és Szociológia, antropológia szekció

Informatika I.: elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk szekció

Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások szekció

101

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia és Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia szekció

118

Kommunikáció szekció

132

Környezettudomány szekció

144 155 162

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing szekció Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment és Pénzügy szekció Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma szekció Magyar irodalom II. Klasszikus magyar irodalom és 18-19. századi világirodalom és Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet szekció Magyar nyelvtudomány szekció

171 178 192

Művészet, művészettudomány és művészettörténet szekció

204

Néprajz szekció

213

Pedagógia I.: Általános pedagógia és Gyógypedagógia szekció

219

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan szekció

227

Pszichológia I.: Általános, kognitív, fejlődés és neveléspszichológia szekció

233

Pszichológia II.: Szociál, személyiség, klinikai és egészségpszichológia szekció

246

Régészet szekció

263

Teológia I.: Protestáns teológia szekció

271 282 292 300

Teológia II.: Római Katolikus teológia szekció Történelem és Kulturális turizmus szekció Zeneművészet és zenetudomány szekció

Használt rövidítések ÁOK - Általános Orvostudományi Kar

MK - Marosvásárhelyi Kar

BBTE – Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár)

PKKTK - Politika-, Közigazgatás- és

BCE - GT, Gazdálkodástudományi TDK

Kommunikációtudományi Kar

BGK - Biológia és Geológia Kar

PNTK - Pszichológia és Neveléstudományok Kar

BTK - Bölcsészettudományi Kar

PTE - Pécsi Tudományegyetem

CSK - Csíkszeredai Kar

RTK - Református Tanárképző Kar

ELTE - Eötvös Lóránd Tudományegyetem

RKTK - Római Katolikus Teológia Kar

FÖK - Földrajz Kar

Sapientia EMTE – Sapientia Erdélyi Magyar

GDZA - Gheorghe Dima Zeneakadémia

Tudományegyetem

KGTK - Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

SE - Semmelweis Egyetem

KME - Kolozsvári Műszaki Egyetem

SZSZKK - Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

KVK - Kémia és Vegyészmérnöki Kar

SZTE - Színháztudomány és Televízió Kar

MME - Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

TFK - Történelem és Filozófia Kar

MIK - Matematika és Informatika Kar

TME - Temesvári Műszaki Egyetem

Állam- és jogtudomány szekció

Zsűrielnök: dr. Lázár Laura, egyetemi tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Zsűrik: Ilyés Zsolt, egyetemi tanársegéd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pál Előd, egyetemi tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szekcióvezető: Benő Krisztina Résztvevők: Bokor Tünde és Biró Bernadett - III. díj és különdíj Incze Izabella-Janka - II. díj, OTDK-ra és publikálásra való jelölés Pap László és Horváth-Kovács Mátyás - III. díj és publikálásra való jelölés Petri Anna-Tünde - I. díj, OTDK-ra és publikálásra való jelölés Szigyártó Nikolett

Bokor Tünde és Biró Bernadett Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar, Jog szak BA, I. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar, Jog szak BA, I. év Témavezető: dr. Fábián Gyula, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Lackó Réka, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mars kolonizációjával kialakuló társadalmi rendszer szabályozása Dolgozatunkban az űrkutatás és a jövőbeli űrkolonizáció jogi alapjait, illetve az ezen esetben kialakuló új társadalmi rendszer felépítésének és működésének szabályozását tárgyaljuk. Az űrkutatás köztudott kezdetét jelölő esemény, az első mesterséges műhold 1957-es évi kilövése, bevezette az emberiséget a világegyetem tanulmányozásának lehetőségébe, mely napjainkban megvalósítható, mármár szükséges űrkolonizációs elméletekhez vezetett. Az űrkutatás fejlődésével párhuzamosan kialakult jogszabályozás, amely mostmár űrjog néven ismert, egy új kihívással van szembesítve: a Mars bolygó kolonizálásának szabályozásával. Kutatásunk során a kolonizáció által kialakulandó új világ társadalmi szempontú szabályozásának felépítését vizsgáljuk kiindulópontként, majd összehasonlító módszerként a Földi jogrendszereket elemezzük. Főként a nemzetközi jog és ennek keretén belüli űrjogi alapelvekre támaszkodva alakítunk ki egy potenciális és szerintünk működőképes társadalmi struktúrát jogi szempontból.

Incze Izabella-Janka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar, Magánjog az Európai Unióban Szak, MA, I. év Témavezető: dr. Balogh Zsolt György, docens, Budapesti Corvinus Egyetem

A művészet és a mesterséges intelligencia metszetében: A generatív AI által létrehozott szerzemények szerzői jogi aspektusai az Európai Unióban A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) az évtized egyik olyan innovációja, amely az emberiség legnagyobb kihívásaira adható megoldás releváns része, a globális éghajlatváltozás kezelésétől kezdve az orvosi diagnosztika minőségének nagymértékű javításáig. Széles körben úgy tekintenek rá –az elektromosság tömeges használata óta–, mint a legfontosabb technológiai vívmány, amely az emberiség evolúciójának következő szakaszát fogja elindítani. Napjainkban bárki könnyedén hozzáférhet a mesterséges intelligencia használatának lehetőségéhez, hiszen ennek bizonyos típusai egy karnyújtásnyira vannak a hétköznapi emberek számára. Mostanra a művészeteket is átjárja a generatív AI rendszerek kínálta alkotási lehetőségek kihasználása. Számos művészeti projekt készül el AI segítségével, kezdve az illusztrációktól, a szöveges alkotásokon át, a zenei művekig. Mesterséges intelligenciával létrehozott művek terén bőven akadnak példák, ilyen a “The Next Rembrandt” is, ami egy Rembrandt-stílusú portré megalkotására alkalmas AI, melyet olyan algoritmusokkal hoznak létre, amelyek megtévesztésig képesek leutánozni az egykori holland festő ecsetvonásait. Az Európai Unióban egyelőre nem létezik az AI generálta alkotások szerzői jogi védelmére vonatkozó szabályrendszer, ám a hatályos szerzői jogi szabályozások ma az eredeti szerzőt, azaz az embert, és nem a mesterséges intelligencia által vezérelt programot helyezik a középpontba. Dolgozatom célja körüljárni mind az uniós szerzői jogra vonatkozó, mind pedig a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásokat, és megismertetni azok esetleges alkalmazhatóságát egy generatív AI által létrehozott alkotás szerzői védelmére,

valamint megállapítani mi az AI jelenlegi jogi megközelítése az Unióban. A tanulmány a generatív rendszerekkel létrehozott alkotások szerzői jog szerinti eredetiség kritériumait kívánja továbbá elemezni az EU szerzői jogi szabályozásainak tükrében.

Pap László és Horváth-Kovács Mátyás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok Kar, Jog szak, BA III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok Kar, Jog szak, BA IV. év Témavezető: dr. Fábián Gyula, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Toró Tibor, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában, különös tekintettel az önkormányzatokra A dolgozat a hazai kisebbségi anyanyelvhasználat jogi kereteit és konfliktusos eseteit tárgyalja, különös tekintettel az önkormányzatok mozgásterére ezen a területen. Romániában a főként magyar többségű helyi autonóm közigazgatási hatóságok által kihelyezett helységnévtáblákat, utcanévtáblákat és feliratokat a bíróságok számtalan alkalommal szankcionálták. A kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi szabályozás nem elég részletes, ezért a konkrét ügyekben döntő bíróságokra kerül az a teher, hogy a jogot ne csak alkalmazzák, hanem jogszabályi előírás hiányában jogot alkossanak (persze, nem jogforrási értelemben). A bíróságok bizonyos ügyekben állandó jogértelmezéstés gyakorlatot alakítottak ki, ami hátrányos a kisebbségek érdekeire nézve. Célunk, hogy a romániai jogszabályok és joggyakorlat feltárása mellett, nemzetközi példák alapján alternatívát kínáljunk hazai viszonylatban, egy olyan megoldással, amely a jelenlegi alkotmányos renden belül is megvalósítható lenne.

Petri Anna-Tünde Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Jog szak, BA, III. év Témavezető: drd. Bartis Előd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem drd. Kunszabó Atilla, Állatorvostudományi Egyetem Budapest

Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentését célzó normatív rendelkezések az Európai Unióban, különös tekintettel Romániára Az élelmiszer-hulladék és élelmiszer-veszteség globális probléma, amely az elmúlt években a közvélemény és a jogalkotás fókuszába került. A kutatási téma vizsgálatát szakmai szempontból a társadalmi szükségesség indokolja: az élelmiszer-biztonság, élelmezési láncok védettsége, az élelemiszer-hulladék visszaszorítására vonatkozó uniós jogszabályi háttér, illetve ennek nemzeti jogrendekbe való átültetése jogi szempontból is prioritást képez. E terület érdekességét az adja, hogy több tudományterületet ötvöz, ugyanis mind a jogszabályi háttér változása, mind a környezettudományi kutatások legújabb eredményei befolyásolják, aktualitását pedig a folyamatban lévő nemzetközi szabályozás kialakítása képezi. Jelen munka összegzi az élelmiszer-hulladék és -veszteség hátterében álló okokat, tekintettel a jogi akadályokra is, továbbá bemutatja a nemzeti és európai jogalkotók által jelzett legújabb kilátásokat ennek mérséklésére vagy korlátozására. Célja a következő kérdések megválaszolása: Hogyan épül be az élelmiszer-hulladék csökkentése az európai szakpolitikákba? Mekkora hangsúlyt fektet Románia a probléma megoldására? Alkalmas-e a jelenlegi nemzeti szabályozás az uniós tagállamként vállalt kötelezettségek teljesítésére? Melyek lehetnek a leghatékonyabb gyakorlati intézkedések?

Szigyártó Nikolett Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar, Magánjog az Európai Unióban Szak, MA, I. év Témavezető: dr. Fábián Gyula, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Újraélesztheti-e a modern technika Lombroso tanait? Neurokriminológia alkalmazása a joggyakorlatban A neurokriminológia a büntetőjogot és a genetikai kriminológiát ötvöző altudományág, amely az agy kivetített képeiről felhasznált információkat dolgoz fel a bűncselekmény elkövetésének megértése, előreláthatósága és megelőzése érdekében. Dolgozatomban egy olyan tényfeltáró kutatást végzek, amely a tételes jog körében taglalja a genetikai kriminológiát, mint elfogadott enyhítő körülményt a bírósági határozatokban nemzetközi szinten. Elemzéseimben a neurokriminológia megjelenéséről, gyakorlatba ültetéséről, illetve a társadalomra kivetített szerepéről lesz szó, amit a továbbiakban szakirodalmi elemzések támasztanak alá. Az eddigi tények és adatok alapján e tényállás nemzetközi szinten mint szubjektív tényező foglal helyet jogi témakörben, viszont a modern technológia fejlődését tekintve egyre inkább figyelmet kap ezen körülmények alkalmazása. A szakirodalmi elemzések kiinduló pontja az olasz Cesare Lombroso, a pozitivista kriminológia megalapozója, az ő szakmai tanai és atavizmus koncepciója, mely nagyrészt a darwinizmus köré épül, illetve több hazai és nemzetközi kutató elemzései, mellyel hozzájárultak ezen témakör kidolgozásához és a joggyakorlatba való beültetéséhez. A dolgozat fő célja, hogy egy olyan megoldást találjon a genetikai kriminalitásban szenvedő elítélt személyek számára, amely emberközelibb és hatékonyabb erővel bír jogi és etikai szempontból, illetve szélesebb lehetőséget kínál a társadalmi reintegráció és elfogadás felé a jövőre nézve. A tudományágak ötvözése és összetartása társadalmi problémákban nem egy kérdés, hanem egy olyan

mérsékelt válasz kell hogy legyen, amely úgy elviekben, mint érdemben is egyaránt helytáll a szélsőségesen gondolkodó emberiség számára.

Biológia szekció

Zsűrielnök: dr. Pap Péter László, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, MBÖI Zsűrik: dr. Székely Gyöngyi, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, MBÖI dr. Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, MBÖI dr. Benedek Klára, egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi kar, Kertészmérnöki szak Szekcióvezető: Pákai Zsófia Résztvevők: Gudor Szilárd - II. díj és OTDK jelölés Karsai Noémi - Dicséret és OTDK jelölés Kassay Mátyás - II. díj és OTDK jelölés Kun Arianna - III. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Kurkó Eszter - III. díj és OTDK jelölés Lászlo Szilvia Portik-Szabó Ráhel Szőcs Ágnes - I. díj és OTDK jelölés

Gudor Szilárd Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Génsebészet szak, BSc IV. év Témavezető: dr. Orbán Csongor, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Salamon Pál, tanársegéd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Ipilimumab monoklonális antitest expressziója HEK293 humán sejtvonalban A korábbi kezelési normákhoz képest, mint a kemoterápia, sugárkezelés vagy a műtét, a tumorellenes immunterápia jelentős javulást eredményezett a betegek számára túlélés, illetve életminőség tekintetében, mára már a rákgyógyítás új pillérévé válva. Az immunterápia fő összetevői a monoklonális antitest (mAb) alapú kezelések, melyek egyike a legfontosabb fejlesztés alatt álló biogyógyszerészeti termékeknek. A monoklonális antitestek közvetlen úton célozzák meg a daganatokat, fokozva a tumor ellenes T-sejt immun válaszokat az immun ellenőrzőpont gátlása által. A biotechnológia fejlődésének köszönhetően, a molekuláris biológiai és a génsebészeti technikák lehetővé teszik ezen monoklonális antitestek termelését főként emlős expressziós (CHO, HEK293) rendszerekben. Kutatásunk célja az Ipilimumab, a daganatos betegségek kezelésénél, immunterápiában alkalmazott immun ellenőrzőpont (CTLA-4) gátló monoklonális antitest előállítása: rekombináns DNS konstrukciók (pOptiVec/pcDNA 3.3 Ipilimumab LC, pOptiVec/pcDNA 3.3 Ipilimumab HC) tervezése, kotranszfektálása tranziens expresszióval humán sejtvonalba (HEK293). A rekombináns DNS konstrukciók HEK293 sejtvonalba való bejuttatását CaCl2 alapú transzfekcióval valósítottuk meg. A transzfekciót követően a HEK293 sejtvonalat 6 napon keresztül 37 -on 5%-os CO2 koncentráció mellett inkubáltuk, majd a termelt antitestet SDSPAGE-el ellenőriztük.

Karsai Noémi Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Biológia, BSc, III. év Témavezető: dr. Papp Judit, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Rézkomplexek hatásának vizsgálata a Staphylococcus aureus és a Serratia marcescens baktériumtörzsek fejlődésére és aktivitására A multirezisztens baktériumtörzsek által okozott egyre gyakoribb fertőzések, a különböző felületeken képzett mikrobiális biofilmek és a fokozódó antibiotikum-rezisztencia szükségessé tette új, más mechanizmusú antibakteriális anyagok kutatását és gyógyászati, biotechnológiai alkalmazását. A szerves fémkomplexek alkalmasak lehetnek a baktériumok fejlődésének és aktivitásának gátlására. Jelen dolgozat célja különböző réztartalmú fémkomplexek hatásának vizsgálata a Gram-negatív Serratia marcescens, illetve a Gram-pozitív Staphylococcus aureus baktériumtörzsek fejlődésére és egyes jellegzetes mikrobiális folyamatokat szabályozó kommunikációs rendszerek működésére. A szerves rézkomplexek fejlődésgátló hatását Kirby-Bauer korongdiffúziós módszerrel, valamint mikrodilúciós módszerrel vizsgáltuk. A rézkomplexeknek a quorum sensing kommunikációs rendszerek működésére kifejtett hatására a baktériumsejtek biofilmképző képessége, illetve a pigmentképzés mértéke alapján következtettünk. A baktériumtörzsek biofilmképző képességének felmérése a biofilmet alkotó sejtek fluoreszcein-diacetátot hidrolizáló enzimaktivitása alapján valósult meg. Eredményeink szerint mindkét vizsgált baktériumtörzs fejlődését és aktivitását egyes rézkomplexek negatívan befolyásolták. A Staphylococcus aureus általában érzékenyebbnek bizonyult mint a Serratia marcescens. A vizsgált rézkomplexek közül a ligandumként naftilamint tartalmazó bizonyult a leghatékonyabbnak a Staphylococcus aureus törzzsel szemben, míg a Serratia marcescens esetében a réztartalmú anilinszármazék fejtette ki a legerőteljesebb gátló hatást. A mennyiségek növelésével egy ideig az antibakteriális hatás fokozódása figyelhető meg

bizonyos anyagoknál. Következtetésként elmondható, hogy a vizsgált komplexek hatékonynak bizonyultak úgy a baktériumok fejlődésével, mint a biofilm képzésével szemben is, tehát antimikrobiális hatásuk igazolodott.

Kassay Mátyás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Ökológia és környezetvédelem, BA III. év Témavezető: dr. László Zoltán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Korai szukcessziós széldöntések fürkészdarázs közösségei a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban A természetes széldöntéseket az emberi felhasználás alatt álló tűlevelű erdőgazdaságokban rendszerint negatív hatású eseményként kezelik, ám ökológiai nézőpontból ezek hozzájárulhatnak a tájdiverzitás lokális növeléséhez is. A széldöntések nyomán az alacsony változatosságú fenyőerdőkben jelentős biodiverzitási forrópontok keletkezhetnek, melyek különösen a növények és gerinctelenek számára kínálnak számos felszabadult ökológiai fülkét. A biodiverzitás szempontjából igen fontos csoportot képviselnek a fürkészdarazsak (Hymenoptera parasitica). Ezek a parazitoid életmódú rovarok gazdafajaik populációinak szabályozása által az egészséges ökoszisztémák szerves részét képezik, egyes közösségeik összetétele pedig lokálisan hatékony indikátora lehet az illető élőhely diverzitásának, és ezáltal természetvédelmi értékének. Célunk a Békás-Szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban 2020 telén történt széldöntések nyomán keletkezett élőhelyek fürkészdarázs-közösségeinek felmérése volt. A területen 2022 nyarán, fűhálózással lettek begyűjtve a fürkészek, összesen 12 darab 50 méter hosszúságú transzekt mentén. A transzekteket a környező széldöntés-foltok tájbeli részesedése alapján jellemeztük. Összesen 504 darab egyed lett begyűjtve, melyek 15 családba és 81 nembe tartoztak. Legmagasabb számban az Eulophidae család (Hymenoptera: Chalcidoidea), ezen belül pedig a Tetrastichus génusz volt képviseltetve (~60%). Ezt követte a Scelionidae (Platygastroidea, 8%), a Braconidae (Ichneumonoidea, 6%), majd a Pteromalidae (Chalcidoidea, 6%). A széldöntések által megváltoztatott területek arányának növekedésével a transzektek 500 m-es sugarú körében a fürkészek diverzitása

csökkent, míg egyedszámuk nőtt, azonban a nemzetségek számát nem befolyásolta az érintett terület aránya. Eredményeink alapján úgy tűnik, a széldöntéseknek a fürkész közösség számára nincs egyértelműen pozitív hatása, hiszen a közösségek homogenitásának növekedése irányába hatnak e változások.

Kun Arianna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Biológia szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Keresztes Lujza, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Dénes Anna, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Morfológiai és molekuláris módszereken alapuló álkérész (Insecta, Plecoptera) biodiverzitás felmérés a romániai Kárpátokban Az álkérészek olyan bioindikátor rovarok, melyek csoportja kevésbé ismert az édesvizi ökoszisztémákban a nehéz faji szintű határozás miatt. Egyes kifejlett egyedek, ivarszervük alapján elkülöníthetők, viszont a kriptikus lárvákat morfológia alapján többnyire nem lehet faji szinten meghatározni. Kutatásunk célja egy átfogó, standard DNS szekvenciákra alapuló referencia genetikai adatbázis létrehozása, mely segít a fajok taxonómiai reviziójában, az álkérészeket célzó faunisztikai kutatásokban és segítheti a biológiai víminősítést, a romániai Kárpátokban, olyan hegyvidéki áramló vizekben, melyek biodiverzitása európai léptékben kimagasló. 2020 és 2021 között 179 példányt gyűjtöttünk be. A kifejlett példányokat hálózással fogtuk meg, míg a lárvákat makrozoobentosz mintákból válogattuk ki. Az egyedeket a standard DNS barcode régiójuk (mtCOI) alapján értékeltük. A barcode régió egy 658 bázispárból álló DNS szekvencia a mtCOI génből, melyet alkalmaznak a fajok objektív elhatárolásában, mivel kicsi a fajon belüli, és nagy a fajok közötti változatossága. 101 lárva és 65 kifejlett szekvenciát sikerült kinyerni, 92.74%-os szekvenálási siker mellett. Mindezekből 29 ismert és 1 tudományra új fajt lehetett azonosítani, melyekhez egyedi azonosító genetikai kódot rendeltünk (BIN). Továbbá azonosítottunk 8 olyan taxonómiai egységet, melyek nem köthetők egyetlen fajhoz sem az adatbázisokban. Eredményeink alátámasztják, hogy az álkérészek diverzitása gyengén feltárt, léteznek kriptikus fajok, melyek taxonómiai vizsgálata alaposabb genetikai elemzéseket igényel. 86 lárva példányt sikerült társítani 24 ismert fajhoz, melyeknek volt megbízható referencia barcode szekvenciája a kanadai BOLD rendszer genetikai

adatbázisban. Első alkalommal sikerült DNS barcode szekvenciát rendelni egy újonnan felfedezett Zwicknia Murányi, 2014 fajhoz, valamint három endemikus és egy subendemikus kárpáti fajhoz: Brachyptera starmachi Sowa, 1966, Leuctra carpathica Kis, 1966 és Protonemura aestiva Kis, 1965. Eredményeink révén sikerült megismerni jobban a romániai édesvízi ökoszisztémák álkérész diverzitását. Ismereteink tükrében javasoljuk a molekuláris módszerek alkalmazását a vízi ökoszisztémák faji-szintű taxonómiai feltásására és konzerválásában a Kárpátok térségében.

Kurkó Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Biológia, BSc, III. év Témavezető: dr. Ruprecht Eszter, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Herbivórok elleni védekezés csíranövény és felnőtt stádiumban fészekvirágzatú legelőgyomok esetében A növények és herbivórok közötti kapcsolat egy fegyverkezési versenyen alapszik, amelyben a növények újabb és újabb stratégiákat keresnek a herbivórok elkerülésére, a növényevők pedig készen állnak ellenadaptációk kifejlesztésére. Kísérletünk hat célfaja Romániában élő, a fészekvirágzatúak családjába tartozó, rövidéletű legelőgyom, amelyek közül a Xeranthemum cylindraceum, Xeranthemum annuum és Centaurea solstitialis ismerten kémiai úton védekezik, toxikus másodlagos anyagcseretermékek által, a Carthamus lanatus, Centaurea diffusa és Centaurea calcitrapa pedig fizikailag védekezik a növényevők ellen, a levél strukturális tulajdonságai révén. Két kontrollált kísérlet során számszerűsítettük egy generalista növényevő, az éticsiga (Helix pomatia), preferenciáját a hat célfaj esetében csíranövény, illetve felnőtt növény stádiumban, kontrollként salátát használva. Eredményeink alapján csíranövény stádiumban a X. cylindraceum csigák általi fogyasztása alacsonyabb, a C. calcitrapa fogyasztása pedig magasabb volt a salátához viszonyítva. A többi célfaj esetében nem voltak szignifikáns eltérések a salátához viszonyítva. A felnőtt növények levelein a Cafeteria nevű kísérleti protokollt alkalmaztuk, amelynek eredményeképpen a C. solstitialis bizonyult a legfogyaszthatóbb fajnak, ezt követte a C. diffusa és C. calcitrapa szintén magas fogyaszthatósági indexel. A X. annuum és C. lanatus kevésbé volt fogyasztható, míg a X. cylindraceum egyáltalán nem. Eredményeink alapján pedig nem volt összefüggés a csíranövény és felnőtt növény stádium csigák általi fogyaszthatósága között, tehát csíranövény stádiumban valószínűleg még nem érvényesülnek a felnőtt korban jól működő elkerülési mechanizmusok.

Következtetésként megállapítható, hogy egyedül a X. cylindraceum esetében a kémiai védekezés kiterjed mindkét életszakaszra, valamint felnőtt növény stádiumban, a növényfajok között is ez a legsikeresebb a növényevők elkerülésében.

Lászlo Szilvia Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Génsebészet, BSc, IV. év Témavezető: dr. Albert Beáta, professzor, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Salamon Pál, tanársegéd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

SARS-CoV-2 indukált sejthalál vizsgálata felső légutak hámsejtjeiben 2019. decemberében megjelent SARS-CoV-2 koronavírus a felelős a súlyos akut légzőszervi szindróma kiváltásáért, amely egy világszintű járványos megbetegedést okozott. A legtöbb kóros folyamat, valamint a normális szövetek szabályozásának lényeges részében is a sejthalál játszik szerepet. A SARS-CoV-2 fertőzés következtében jellemző a PANoptózis, egy újonnan leírt, gyulladásos programozott sejthalál aktivációja, amelyet a PANoptoszóma irányít. A PANoptoszóma képes párhuzamosan működtetni az apoptózist, nekroptózist és a piroptózist, amelyek három, eddig autonómnak tekintett útvonal. Kutatásunk során SARS-CoV-2 vírussal fertőzött páciensek transzkriptomjának profilemzését végeztük a PANoptoszómát képező gének aktivitásának tekintetében. Vizsgáltuk a RIPK3 és MLKL (nekroptótikus fehérjék), a CASP3 (apoptótikus fehérje) génexpressziós mintázatát RT-qPCR-el a SARS-CoV-2 vírussal történt fertőzést követően felső légutak hámsejtjeiben. Kutatásunk során vizsgáltuk a mintákhoz tartozó személyek életkorát, nemét, elhalálozási arányát, társbetegségeit, illetve a főbb laboratóriumi paraméterek (CRP, kreatinin, urea, limfociták) változását. Kutatásunk során kapott eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az általunk feldolgozott mintákhoz tartozó SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek (súlyos kimenetelű, aneszteziológia és intenzív terápiás osztályon fekvő betegek) nagyobb arányban haláloztak el, mint a SARS-CoV-2 vírust tekintve negatívak. Az általunk feldolgozott minták betegei között nagyobb arányban találhatók férfiak. Pozitív betegeknél a CRP, a kreatinin és az urea esetében mennyiségi növekedést figyeltünk meg a mintavételek között, míg a limfociták

esetében nagyobb mértékű csökkenés volt a jellemző. A nekroptoszóma génjeinek expresszióját tekintve, a legmagasabb expressziót az MLKL esetében, míg a legalacsonyabbat a RIPK-3 esetében figyeltünk meg. Annak érdekében, hogy megmagyarázhassuk a RIPK-3 gén expressziójának alulszabályozására további kísérletek szükségesek.

Portik-Szabó Ráhel Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Ökológia és környezetvédelem szak, BSc, III. év Témavezető: Vizauer Tibor-Csaba, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A romániai lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) populációk természetvédelmi intézkedéseit megalapozó szakirodalmi háttér áttekintése A biodiverzitás csökkenését az emberiséget fenyegető legfontosabb veszélyei közé sorolják a 21. század elején. Az EU Biodiverzitás Stratégiája 2030-ra előírja a veszélyeztetett fajok fokozottabb védelmét, a természetvédelmi területek növelését, és különös figyelmet szentel a beporzást végző rovarok megőzésére, így a lepkékre is. A beporzás ökológiai szolgáltatás csökkenése az ökoszisztémák összeomlását, az emberi életterünk minőségének drasztikus megromlását és populáció gazdasági alapjának megszűnését vetítik előre. A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve által védett Natura 2000-es nappali lepkefaj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján nem fenyegetett (LC) kategóriába sorolták (2009), Románia nagylepkéinek vöröslistája szerint viszont sebezhető (VU) faj. A többnyire nedves láprétekhez kötődő védett faj populációit eddigi ismereteink szerint a mezőgazdasági tevékenységek intenzifikálása, a természetkímélő gyephasználat felhagyása, a vizes élőhelyek lecsapolása és beépítése veszélyeztetik. Ennek a fajnak a védelmére az EU 20 tagállamában összesen 1421 Natura 2000 területet jelöltek ki. Romániában a lápi tarkalepke védelmét a többnyire Erdély területén kijelölt 21 Natura 2000-es terület biztosíthatja. A romániai Natura 2000 területek adatlapjai és kezelési tervei általában kevés és gyenge minőségű információkat tartalmaznak, ezek a lápi tarkalepke tényleges védelméhez szükséges intézkedések tudományos megalapozásához elégtelenek, ezért további kutatások és felmérések szükségesek. A lápi tarkalepke a metapopulációs vizsgálatok fontos modellfajaként ismeretes. Európa számos országában végzett

kutatások a faj biológiáját, ökológiáját és természetvédelmi helyzetét feltáró széles spektrumát felölelik, filogenetikai és posztglaciális elterjedési vizsgálatoktól metapopulációs dinamikai és élőhelyhasználati kutatásokig. Kutatásunk célja ezeknek az információknak az összegzése, az eddigi kutatásokból nyert eredmények hazai viszonyokhoz való adaptálása és az ökológiai ismeretekre alapozó kutatási és monitorozási módszerek kidolgozása. A dolgozatomban összefoglalt elméleti keret, illetve az általunk javasolt kutatási, monitorozási és természetvédelmi beavatkozások a romániai lápi tarkalepke populációk hosszútávú fennmaradását biztosíthatja a jelenleg rendelkezésünkre álló elérhető legjobb ismeretekre alapozva.

Szőcs Ágnes Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Ökológia és környezetvédelem, BSc, III. év Témavezető: Ruprecht Eszter, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A növényzet szerkezetének hatása legelőgyomok fejlődésére A legelőgyomok sikeresen elszaporodhatnak az intenzíven legelt gyepterületeken. Köztudomású, hogy sikerüket a legelés elkerülésének mechanizmusai által biztosítják. Egy másik magyarázat azonban a legelő növényzetének a szerkezetében keresendő, amely a legelési nyomás következtében kisebb kompetíciós képességgel bír, eképp a legelőgyomok sikeresebben növekedhetnek a legelt vegetációban. Terepi kísérletünk során négy Erdélyben fellelhető, ugyanakkor rövidéletű fészkes virágzatú legelőgyom (Xeranthemum cylindraceum, Xeranthemum annum, Centaurea solstitialis és Carthamus lanatus) fejlődését vizsgáltuk három kezeléstípus függvényében: nem vágott, egyszer vágott, háromszor vágott, a célfajok érintetlenül hagyása mellett. Azt feltételeztük, hogy a biomassza-eltávolítás, mely a környező növényzet szerkezetét nyílttá és alacsonnyá teszi, serkenti a kísérleti fajok növekedését, virágzását, valamint túlélésükre is pozitív hatással lesz. Eredményeinkben azt találtuk, hogy a környező növényzet megnyitása, valószínűleg a kompetíciós nyomás csökkentése és a fényellátottság növelése által, valóban serkenti a legelőgyomok növekedését, így nagyobb száraz biomassza tömeget eredményeztek az egyszer, illetve háromszor vágott területeken fejlődő egyedek, a kezelés nélküli kvadrátokhoz képest. Továbbá, nagyobb túlélést mutattak azon kvadrátokban, ahol a vegetáció általi kompetíciót visszaszorítottuk. Már a kisebb mértékű beavatkozás (egyszeri vágás) is szignifikáns különbséget mutatott a kontrollhoz képest, ahol az egyedek nem léptek át a fejlődés további stádiumába, nagyon alacsony arányban virágoztak és gyakoriak voltak a kihalási események is.

Következtetésképpen, ha a legelőgyomok túlzott mértékben elszaporodnak intenzíven legeltetett gyepterületeken, a legelők pihentetése (ami a vegetáció regenerálódásához vezet) segít megfékezni őket, mivel a kompetíció csökkenti állományméretüket és fennmaradásukat.

Dramaturgia és Filmművészet, filmelmélet szekció

Zsűrielnök: dr. Virginás Andrea, egyetemi docens, Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kar, Magyar Film és Média Intézet Zsűrik: dr. Zsigmond Andrea, egyetemi adjunktus, Magyar Színházi Intézet, Magyar Film és Média Intézet dr. Zágoni Balázs, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kar, Magyar Film és Média Intézet dr. Katona József, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kar, Magyar Film és Média Intézet Szekcióvezető: Stan Lilla Aliz Gál Boglárka Résztvevők: Holpár Anna - II. helyezés és publikálásra való jelölés Horváth Mihály - I. helyezés és publikálásra való jelölés Lajó Odil - III. helyezés és publikálásra való jelölés Lako Anna - III. díj és OTDK jelölés Scheitli Dávid - Dicséret és publikálásra való jelölés Vida Tamás - II. helyezés és publikálásra való jelölés

Holpár Anna Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, Előadóművészet szak - klasszikus fuvola, BA, III. év Témavezető: dr. Jankó Szép Yvette, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„A Varázshegyet sosem fogod elolvasni” – hiány és múltfeldolgozás a Nagymamával álmodtam c. autobiografikus előadásban Göndör László 2021 októbere óta játssza a Trafóban Nagymamával álmodtam című előadását. Az autobiografikus monodráma kísérlet egy holokauszt-túlélő nagymama személyének és történetének megfoghatóvá tételére az unoka szemszögéből. A darab vázlata, a vele kapcsolatos előfeltevések és aggályok színre vitele olyan természetességgel alkotja az előadás jelen idejét, hogy óhatatlanul elkülöníthetővé válik benne két szint: egy vágyott, illetve egy éppen játszódó, valós előadás, mely felkészülésként értelmezhető a vágyott előadás létrehozására. Állításom szerint e két szint leképezi azt a viszonyt, amelyben az elbeszélő és az elbeszélni vágyott állnak: a traumából (és a „történelemből”, „műveltségből”) részesülő, és az abból kimaradt, ám hiányát még detektáló, megfogalmazni próbáló szubjektum. A dolgozat központjában egyetlen, tudományos visszhanggal még nem rendelkező darab áll, amely olyan diskurzusokat mozgathat, mint például az emlékezetkutatás vagy a személyes-történelmi múlt színpadi reprezentációi. A tanulmány egy olyan kritikai kísérlet, mely összegzi az előadással kapcsolatban felmerülő kérdéseket majd megválaszolásukhoz a színháztudomány, művészetszociológia és az emlékezetkutatás diskurzusait hívja segítségül.

Horváth Mihály Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szabadbölcsészet szak, BA, III. év Témavezető: dr. Csönge Tamás, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem

A Hurlements en faveur de Sade (Guy Debord, 1952) és a Lettrista Internacionálé negációs politikája Előadásomban a Guy Debord első és legradikálisabb filmjének politikai és mozgalomtörténeti kontextusát szeretném bemutatni. A film ugyanis Guy Debord esztétikai-politikai elköteleződésének prototipikus kulturális produktumaként szolgál, amely élete végéig meghatározza kultúratermelő-tevékenységét. Mozgalomtörténeti kontextusa abból a szempontból is kiemelten hangsúlyos, hogy Debord első agitációs csoportjának, a Lettrista Internacionálénak közvetlen előzményét alkotja. A csoport védjegyeként egy olyan negációs politika szolgál, amely az aszketikus szigorúságú társadalmi dezintegrációt látja egy alapjaiban új társadalmi forma létrehozásának előfeltételeként. Ez a politikai elképzelés jelenik meg először Debord élettörténetében a csoport létrejövetelét közvetlenül megelőző Hurlements-ban, amely a kép megtagadásával agitálja a nézőket egy passzív befogadáson túlmutató, provizórikus eseményszerű művészettapasztalat megélésére.

Lajó Odil Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol), BA, III. év Témavezető: Simor Kamilla, tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem

Megélt idő. Emlékezet és szubjektivitás két kortárs spanyol női felnövésfilmben Tanulmányomban két kortárs spanyol női rendezésű film, A lányok (Las niñas, Pilar Palomero, 2020) és a Júlia ist (Elena Martín, 2017) összehasonlító elemzésére vállalkozom. Vizsgálatom fókuszában az a kérdés áll, hogy a művészfilmes elbeszélésmód, a szubjektivitás és a spanyol identitás kérdései hogyan és miért érvényesülnek ezekben a filmekben, vagy adott esetben hogyan és miért nem. Az összehasonlítást narratológiai szempontból, főként a filmi narratív idő, illetve a filmek temporalitása alapján végzem el. A lányoknak kulcskérdése a múlthoz való személyes viszonyulás, a kollektív emlékezet és az emlékezés mechanizmusai, miközben a Júlia ist határozottan az élményszerű, jelen idejű megélést és a mai huszonéves generáció tapasztalatát közvetíti. Mivel női rendezők női főszereplős alkotásairól van szó, első látásra úgy tűnhet, hogy e filmek szándékolt módon feminista olvasatokat ösztönöznek. Így arra is koncentrálok, hogy a tematikus eltéréseken túlmutatóan, a női szemszög alkalmazása milyen közös narratív és esztétikai sajátosságokat mutathat a két filmben. További hasonlóság, hogy mindkét film a felnövésfilm alműfajába sorolható, azaz olyan határhelyzetekről szólnak, amelyek utat nyitnak a jellemfejlődésnek. A személyes lelki felnövési folyamatok ábrázolása mellett még hangsúlyos a szereplők konkrét életkörülményeinek átmenetisége: A lányok történelmi szituációja a spanyol demokratikus átmenet után és a Júlia ist főszereplőjének külföldi tartózkodása. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy – annak ellenére, hogy a két mű két különböző fejlődési teret mutat fel, azaz egy szélesebb, társadalmilag meghatározottabb és egy individuális, magánéleti teret – melyek lehetnek a közös pontok

ábrázolásmódjukban és témafelvetésükben, valamint, hogy milyen értelemben képezik e közös jellemzők a filmes női tekintet, avagy a feminista film formanyelvét.

Lako Anna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Színház és Film Kar, Film, fotográfia, média szak, BA, II. év Témavezető: dr. Csibi László, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Fotográfia a vizuális antropológiában Dolgozatom a fotográfia vizuális antropológiában való megjelenését és érvényesülését hivatott tanulmányozni, nemcsak kutatásmódszertani, de művészeti szempontból is elemezve az alkotásokat. Górcső alá vétetik a szociológia jelenléte a fényképészetben, illetve ennek fordított megfogalmazása, azaz a fotográfia jelenléte a szociológiában fotótörténeti szempontból taglalva. Ez előbbi témán belül a bizonyos archetípusok megjelenítése, a cselekmény-, a társadalmi interakciók-, a kultúra-, és társadalmi környezet vizuális ábrázolásai, és ábrázolási lehetőségei kerülnek bemutatásra, kiegészülve az erdélyi tájegységek specifikus jegyeivel, melyek az etnográfiai kutatás témáit képezhetik. Szó esik továbbá pár erdélyi szociófotós munkásságáról, ezek sajátosságairól, a dokumentarista fotográfia művészi értékeire összpontosítva.

Scheitli Dávid Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Színház és Film Kar, Film, fotográfia, média szak, BA, I. év Témavezető: dr. Csibi László, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Digitális technika hatása a filmiparra A filmipar az elmúlt évtizedekben, főleg az ezredforduló után nagy változásokon ment keresztül. Ennek fő oka a digitalizáció hirtelen való növekedése, amely befolyásolta ezt, főként a preprodukció és posztprodukció menetét. A technológia nagymértékű fejlődése megkönnyítette a filmkészítők korábban lehetetlennek tartott látványok megvalósítását, ami által egyre valósághűbb filmes látványt tudtak létrehozni. Dolgozatomban bemutatom az elmúlt évtizedek alatt fejlődött technikát amit a filmiparban használnak, valamint összehasonlítom a filmipar kezdetekor használt és a jelenkori technológiágat. Kifejtem, hogy bő 100 év alatt milyen változások mentek végbe ezen a területen. Ezek mellett kitérek a filmterjesztés területeire is, hogy ezek milyen módon változtak a technológia hatására, és hogy ezek pozitív vagy negatív irányba viszik a filmipar jövőjét.

Vida Tamás Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Esztétika szak, MA, II. év Témavezető: dr. András Csaba, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem

Oroszország rövid története - Az új szovjet ember születése és bukása Szergej Loznyica dokumentumfilmjeiben A dolgozatom Szergej Loznyica, ukrán filmrendező 20. század orosz történelmével foglalkozó dokumentumfilmjeit vizsgálja, nevezetesen A per (Процесс, 2018), a Blokád (Блокада, 2005), az Állami temetés (Государственные похороны, 2019), a Revü (Представление, 2008) és Az esemény (Событие, 2015) című filmeket. Bemutatom, hogy ezek a filmek elsősorban nem az ábrázolt konkrét eseményekkel vagy azok politikai, társadalmi vagy történelmi jelentőségével foglalkoznak, hanem sokkal inkább azokkal a mögöttük meghúzódó mechanizmusokkal, amelyek segítségével a Szovjetunió vezetése megkísérelte a tömegek kollektív tudatát formálni. A fentebb említett filmek tehát a tömegpolitika pszichológiai tanulmányaiként funkcionálnak, bemutatva az ideális szovjet polgár kategóriájának kialakulását és felbomlását.

Filozófia, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, közigazgatás szekció

Zsűrielnök: dr. Soós Amália Zsűrik: drd. Bíró Noémi drd. Ivácson András Áron dr. Sata Kinga Koretta, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar dr. Tóth Szilárd Szekcióvezető: Marin Dia Hosu Kyra Gyákon-Vagner Andrea Résztvevők: Bodó Johanna - II. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Fekete Róbert - I. helyezés és publikálásra való jelölés Sapataru Márk-Alek - III. díj és publikálásra való jelölés Tanászi Hanna-Nóra - II. díj, OTDK és publikálásra való jelölés

Bodó Johanna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Közigazgatás szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balogh Márton, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A bizalom szerepe a közpolitikák elfogadottságában A dolgozat központi témája a bizalom és a közpolitikák elfogadottságának kapcsolata. Arra igyekszik választ adni a tanulmány, hogy miképpen viselkedik egy közösség, ha a vezetés- akár külső kényszerítő tényezők hatására- egy negatívumokkal járó közpolitikai döntést hoz meg. Általában az mondható el, hogy reformok vagy negatív következményekkel járó döntések csak akkor vihetőek végig, ha a vezetés bír a lakosság támogatottságával. Amennyiben pedig fennáll a bizalom hiánya, akkor az egész hatalom legitimitása kérdőjeleződik meg. A dolgozatban közepes méretű megyeszékhely közpolitikáin keresztül kerül vizsgálatra a bizalmi kapcsolat fontossága. Mert egyértelmű, hogy egy pozitív változásokat hozó közpolitikát mindenki támogat, de mi a helyzet a kevésbé népszerű döntésekkel (pl. adóemelés)? Hogyan kapcsolódik össze a bizalom és a közpolitikai döntések támogatottsága? Mit tehet a vezetés, hogy javítson ezen? A következőkben ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat találni

Fekete Róbert Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, esztétika mesterszak, MA, II. év Témavezető: dr. Gálosi Adrienne, docens, Pécsi Tudományegyetem

A fejvesztettség labirintusai - A formátlanság poszthumán víziói Georges Bataille-nál Az emberi test és a formátlanság viszonyának poszthumán újraértelmezési kísérletei egy igen jól dokumentált és szerteágazó mezőt nyitnak meg, ami ugyanakkor koránt sincsen teljesen kiaknázva. Írásomban azonban elsődlegesen nem ennek a rendkívül komplex összefüggésrendszernek a rekonstrukciójára és bővítésére törekszem, hanem sokkal inkább e viszony előtörténetére kívánok rávilágítani, vagyis arra, hogy a formátlanság miként képes egy a poszthumán gondolkodás lehetőség feltételéül szolgáló határtapasztalatot előhívni. Nézetem szerint, ez a racionális emberi értelmet és az emberi alakot a középpontba helyező antropocentrikus gondolkodás határainak az elbizonytalanítása lenne. Ennek megfelelően, érvelésem első felének gerincét a formátlanság reprezentációjának és ismeretelméleti vonatkozásainak a vizsgálata fogja képezni, különösen tekintettel a testtel és testiséggel való összefüggéseire. Ezt követően, Georges Bataille filozófiájára alapozva, amellett foglalok állást, hogy a formátlanság elválaszthatatlanul összefonódik egy szimbolikus lefejezéssel, mint az emberi értelem és a testi integritás elvesztésével, valamint a labirintus-motívummal és a szörnyszerűséggel, amelyek radikális idegenségükkel és excesszivitásukkal megkérdőjelezik az antropocentrikus szubjektum reprezentációs és ismeretelméleti kódjait, továbbá a transzgresszió aktusán keresztül, a humanizmus fogalmának újragondolását sürgetik.

Sapataru Márk-Alek Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Filozófia szak, BA, II. év Témavezető: dr. Ludassy Mária, professor emeritus, Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Emberi természet, természeti állapot Hobbes és Locke politikai filozófiájában Dolgozatomban az emberi természetet és az ebből kibontakozó természeti állapotot vizsgáltam két újkori gondolkodó alapján. A két gondolkodó egyike Hobbes, mivel ő alkotta az első szisztematikus államelméletet. Ebből következően fontosnak tartottam, hogy az ő elgondolásait tárgyaljam, mivel nem másvalakire reagálva, hanem saját teóriái szerint meditált az emberi természet és a természeti állapotról. A másik gondolkodó Locke, ugyanis ő reflektált átfogóan Hobbes feltevéseire egy mű keretein belül. Hobbes és Locke elképzeléseit vetettem össze főműveik alapján, azzal a céllal, hogy kimutassam a kettő közötti különbségeket, illetve hasonlóságokat. Fontosnak tartottam, hogy kutatásom tárgya az emberi természet és a természeti állapot legyen, mivel ezek szolgálnak alapillérként minden államelméletben. Ha megértjük az emberi természetet, és az ezzel járó természeti állapotot, akkor felismerhetjük az ebből adodó komplexebb rendszereket, nevezetesen az állam- és gazdaságelméleteket.

Tanászi Hanna-Nóra Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, BA, III. év Témavezető: dr. Fodor János, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az Európai Külügyi Szolgálat és a Közel-Kelet–Észak-Afrika régió A dolgozat az Európai Külügyi Szolgálat szervezete köré épül, amely egy az EU külügyi- és diplomáciai kapcsolataival foglalkozó intézménye. Elsősorban az EKSZ alapítását átszövő körülmények lesznek áttekintve, amelyek elvezettek a szervezet 2011-es megalapításához, amelyhez brüsszeli székhelyet határoztak meg. Ezt követően, az intézmény felépítési háttere, valamint működésének feltételei és mikéntje lesz bemutatva. Az intézmény vezetői tisztségét mindig az aktuális uniós külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője tölti be. Erre tekintettel, a dolgozatban Catherine Ashton 2009-től, 2014-ig tartó mandátumidőszaka lesz pontosabban elemezve, az intézményi tevékenységét illetően. A dolgozat második része az EKSZ kiterjedése köré épül. Erről fontos megjegyezni, hogy a szervezet hálózata világszerte végzi munkáját, uniós delegációk által. Az általam választott és bemutatásra kerülő régió a Közel-Kelet és Észak-Afrikai térségét foglalja magába. Ebbe a régióba tartozik Algéria, Bahrein, Egyiptom, Irak, Irán, Izrael, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Omán, Palesztina, Katar, Szaúd-Arábia, Szudán, Szíria, Tunézia, Egyesült Arab-Emírségek és Jemen országai. E térséggel kapcsolatban meg lesz vizsgálva, hogy hogyan tud közreműködni a szóban forgó európai értékeket és érdekeket képviselő szervezettel, illetve melyek azok a területek, ahol közreműködésre vagy segítségre van szüksége az egyik vagy a másik félnek. Ezen a ponton lesznek érintve a Közel-Keleti és Észak-Afrikai országok dilemmái, megoldásra váró problémái, valamint a fejlődésüket korlátozó tényezők egyaránt. Itt feltehetjük azt a kérdést, hogy eltérő, nem európai kultúrával rendelkező népek és államok mennyire képesek felvenni a ritmust a globális fejlődési folyamatokkal, illetve ez milyen hatással lehet a közreműködő felekre. Végezetül pedig, következtetést vonni az Európai Külügyi Szolgálat munkásságának a sikeressége kapcsán. Valamint a MENA régióban folyatott tevékenyégéről is számot vetni. Továbbá, a dolgozat folytatásának szükségessége és annak módozatai lesznek ismertetve. -

Fizika szekció

Zsűrielnök: dr. Borbély Sándor, egyetemi adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar Zsűrik: dr. Bende Attila, INCDTIM dr. Járai-Szabó Ferenc, egyetemi docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar Szekcióvezető: Elekes Kriszta-Adrienn Résztvevők: András Barnabás Tamás - I. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Bálint Zsuzsánna - II. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Szekely Norbert - III. díj és publikálásra való jelölés

András Barnabás Tamás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar, Mérnöki fizika szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Sándor Bulcsú, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Egyszerű robotok vezérlése multistabil dinamikai rendszerekkel A robotok irányítása napjainkban már nem csak egy mérnöki és informatikai feladat. A hagyományos, inverz és direkt kinematikán alapuló mérnöki és a mesterséges intelligenciát felhasználó informatikai módszerek mellett egyre nagyobb teret hódít magának, egy a fizikában jól ismert, az önszerveződő dinamikai rendszerek elméletét gyakorlatban alkalmazó irányítási módszer. A kutatásunk során egy korábbi dolgozat továbbfejlesztését tűztük ki célul, úgy elméleti, mint technikai szempontból. Dolgozatunkban egyszerű robotok dinamikáját vizsgáljuk melyeket multistabil, önszerveződő dinamikai rendszerekkel vezérelünk. Kétkeredű robotjaink esetében a kerekeket két-két neuron irányítja, míg a PhantomX típusú hatlábú robot eseténem a lábak mozgását tizenkét csatolt, oszcilláló neuronnal vezéreljük. Arra keressük a válaszokat, hogy a paraméterek és kezdőfeltételek függvényében milyen mozgásformák és lépésmintázatok alakulhatnak ki önszerveződő módon ezen robotok esetében illetve, hogy milyen feltételek mellett tudunk átmenni a rendszer egyik stabil atraktoráról egy másikra. A dinamikai rendszereket számítógépen szimuláltuk, majd a kapott dinamikát a robotokon kísérletileg is tanulmányozzuk.

Bálint Zsuzsánna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar, Fizika szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Nagy Ladislau, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Töltött részecskék mozgása az anyagban – a nukleáris fékezőerő számítása A töltött részecskék lefékeződéséért az anyagban az elektronokkal és az atommagokkal való ütközés együttesen felelős. A töltött részecskék mozgása során az atommagnak egységnyi úthossz megtétele során átadott mozgási energiát nukleáris fékezőerőnek hívjuk; kis energiájú lövedékek esetén ez a domináns hatás a részecskék lefékeződésében. Munkánk során a különböző töltött részecskék, protonok, antiprotonok és alfa-részecskék lefékeződését tanulmányozzuk többféle anyagban az atommagokkal való rugalmas ütközés hatására. Numerikusan kiszámoljuk a nukleáris fékezőerőt, és megvizsgáljuk, hogy hogyan függ a lövedékek energiájától és a céltárgy anyagától. Vizsgáljuk továbbá a különbséget a kis energiájú, pozitívan és negatívan töltött részecskék lefékeződése között, illetve összehasonlítjuk azt az elektronok általi fékező hatással.

Szekely Norbert Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar, Fizika informatika szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Simon Alpár, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Tunyagi Arthur, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Shield fejlesztése félvezető eszközök és érzékelők tanulmányozására A digitális elektronika fontos szerepet játszik a kísérleti fizikában, ugyanis kapcsolatot teremt a mennyiségek és a jelenségek között. A mikrokvezérlők világában, a fejlesztés és a kiegészítés nélkülözhetetlen fogalmak, ugyanis a tapasztalat azt sugallja, hogy a létező okos rendszerek tovább bővíthető, felhasználásuk kiterjeszthető. A dolgozat keretén belül, egy olyan Shield megtervezésének és működésének a lépéseit vázoljuk fel, melynek segítségével érzékelők viselkedését vizsgálhatjuk. A háttéri működtetést egy mikrovezérlő és az interaktivitást egy okos kijelző valósítja meg. A Shield felépítésileg több mint kétszáz, elore kiválasztott, érzékelőt képes külön-külön felismerni és továbbítani a vezérlő egységnek, hogy méréseket végezhessen. A mérések megfigyeléséből következtetéseket fogalmazhatunk meg a mérések helyességéről és az érzékelők üzemeltetési minőségéről.

Földrajz szekció

Zsűrielnök: dr. Kovács Csaba-Miklós, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar Zsűrik: dr. Havadi Nagy Kinga Xenia, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar dr. Nagy Julia-Angéla, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar dr. Ujvárosi Tamás, középiskolai tanár, Brassai Sámuel Elméleti Líceum és Báthory István Elméleti Líceum Szekcióvezető: Bőlőnyi Aletta-Bettina Résztvevők: Gál-Pál Péter - III. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Karikás István - OTDK és publikálásra való jelölés Lukács László - I. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Matuz-Vitus Roland-István - II. díj, OTDK és publikálásra való jelölés Sibianu Abigél Troznai Boglárka Dorottya

Gál-Pál Péter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz, BSc, III. év Témavezető: dr. Török Ibolya, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének vizsgálata Gyergyószentmiklós és környékén Szakdolgozatom témája a lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének a vizsgálata Gyergyószentmiklóson és a környék községein. A témaválasztás oka, hogy felmérjem ezen térségben az emberek viszonyulását a klímaváltozás iránt és felhívjam a figyelmet egy globális, valamint regionális szintű problémára. A kutatásom során először feltárom a klímaváltozás okait és hatásait előbb globális szinten, országos szinten, majd pedig regionális szinten is (Gyergyói-medence). Továbbiakban az emberek földünk klímájának gyors változása iránti viszonyulását ismertetem globális és romániai szinten. A felmérés kivitelezése céljából kérdőíves kutatást végeztem, amelyben azt vizsgáltam, hogy az emberek milyen információkkal bírnak a klímaváltozással kapcsolatban, de kitértem még többek között az emberek élettapasztalataira és arra is, hogy milyen intézkedéseket hajlandóak véghez vinni, annak érdekében, hogy a klímaváltozást mérsékelni lehessen. A kutatást oly módon vittem végbe, hogy a vizsgált területen a város és a környék községei összehasonlíthatóak legyenek, valamint a különböző generációk is, hiszen a klímaváltozás, mint globális és regionális probléma az elmúlt néhány évtizedben vált emberileg is érzékelhetővé. Ez arra enged következtetni, hogy az idősebb és fiatalabb generációk más-más információhalmazzal és hozzáállással rendelkeznek a klímaváltozás iránt.

Karikás István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Régiótervezés és régiófejlesztés szak, MA, I. év Témavezető: dr. Horváth Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A globális klímaváltozás hatása a természetes növénytakaróra a Nyugati-Alföldön Napjainkban egyre többet hangoztatott téma környezetünk állapota, annak változása, és megóvása, karbantartása. Ezen belül az éghajlat az egyik legfontosabb komponens, hiszen ez teszi lehetővé a Földön az élőlényeknek és nekünk, embereknek a megélhetést. Nem véletlenül beszélnek annyit, már évtizedek óta az éghajlatról, hisz amellett, hogy az egyik legnagyobb befolyásolója a földi életnek, úgy néz ki, hogy elkezdett rohamosan megváltozni, ami komoly hatással van Földünk élővilágára, és a jövőben drasztikusan megvátoztathatja nekünk, embreknek az életét is. Kutatásom során a Nyugati-Alföld éghajlatát és annak változását vizsgáltam az elmúlt 60 évben, illetve az éghajlati változások a természetes növényzetre való hatásait. Napi hőmérsékleti és csapadékadatok segítségével elemeztem az éghajlat változását, majd különböző statisztikai analízisek segítségével jellegzetes mutatókkal úgy, mint a vegetációs időszak, a fagyos napok száma, az erdészeti aszályossági index és a száraz napok száma, értékeltem a természetes növényzet éghajlatváltozásra való érzékenységét. Eredményképp a hőmérséklet szignifikáns növekedését kaptam meg, illetve az őszi csapadékmennyiség jelentős növekedését is. Ezek fényében nem meglepő, hogy a természetes növénytakaró változását is megállapítottam a Nyugati-Alföldön, ami komoly kihívást jelent az ökoszisztéma megőrzése és az élővilág védelme szempontjából. A megfelelő intézkedések meghozatala és a klímavédelmi erőfeszítések folytatása elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a Nyugati-Alföld természeti kincseit és hozzájáruljunk egy fenntartható jövő biztosításához.

Lukács László Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz,

BSc, II. év

Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A kétnyelvű földrajzi atlasz térképeinek vetülatanalízise és georeferálása Az utóbbi évek technológiai fejlődésének köszönhetően az utazások során már a digitális térképek és térképszerű ábrázolások használata sokkal gyakoribb, mint a papírtérképeké. A digitális térképeknek számos előnye van a papírtérképekkel szemben, ennek ellenére az oktatási térképek esetében ma is leginkább papírkiadványokat használnak (legalábbis a hazai iskolákban). Dolgozatomban bemutatom a tudományos hátterét annak, hogy hogyan lehet elkészíteni egy hagyományos iskolai földrajzi atlasz térképeinek digitális változatát, amelynek eredményeképpen az atlasz térképei virtuális földgömbön szerepelnek. Munkám során az itthoni iskolákban leggyakrabban használt világatlaszt (a román–magyar kétnyelvű földrajzi atlaszt) használtam, mérésekkel meghatároztam az abban szereplő térképek vetületét (vetületanalízis) és georeferáltam azokat. A georeferálást több módszerrel is elvégeztem (vetületi koordináták, földrajzi koordináták, közös tartalmi elemek), a munkám gyakorlati haszna mellett a georeferálási módszerek hibáit hasonlítottam össze, egyúttal elméleti kérdésekre is válaszolva.

Matuz-Vitus Roland-István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Turizmus és területfejlesztés, MA, I. év Témavezető: dr. Máthé Csongor, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A román nemzeti légitársaság működése a fenntarthatóság tükrében A légi közlekedés 2019-ben az Európai Unió széndioxid-kibocsátásának 3.8%-áért volt felelős. Romániában ebben az évben a légi közlekedési iparág 1.3 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, amely az ország széndioxid-kibocsátásának 1.6%-át jelentette. Románia légi közlekedéséhez köthető teljes károsanyag-kibocsátás 23.2%-ért a román nemzeti légitársaság (TAROM) a felelős. A tanulmány Kelet-Közép-Európa egyik utolsó fennmaradó nemzeti légitársaságának, a TAROM-nak a működését állítja a fókuszpontjába környezetvédelmi szempontok alapján. A kutatásban arra kerestem a választ, hogy egy regionális jellegű légitársaság által üzemeltetett menetrend szerinti- és charter járatok miként hatnak a környezetünkre az üvegházhatású gázok kibocsájtása révén. Ennek érdekében a dolgozatban részletesen elemeztük a légitársasághoz kötődő belföldi-, külföldi- és a charter járatokból származó károsanyag-kibocsátás mértékét és ennek időbeli alakulását. A kérdéskör tárgyalásához szervesen kapcsolódik a TAROM járathálózatának és repülőgép flottájának átalakulásának az elemzése, mivel ez a két tényező határozza meg a legnagyobb mértékben a társasághoz köthető teljes károsanyag-kibocsátás mértékét. 2019-2022 között a román légi közlekedési ágazat egyik fontos résztvevőjeként a TAROM-on belül számos változás következett be, ennek legfőbb oka a 2020-ban kitört koronavírus járvány, illetve a légitársaság gazdasági okokból történő folyamatos átszervezése. A légitársaság az aktív flottájából folyamatosan vonja ki a régebbi gyártmányú repülőgépeket, amelynek következtében a járatok üzemeltetése környezetbarátabbá válik. A flotta modernizálás jegyében a TAROM-nál 2020-ban

rendszeresítették a regionális járatokat kiszolgáló új légcsavaros repülőgépeket. A nemzeti légitársaság a 2019-2022 időszakban több nem gazdaságosan üzemeltetett járat beszüntetése mellett döntött, amely révén a légitársaság járathálózatának zsugorodása figyelhető meg. A repülés az egyik legkörnyezetszennyezőbb közlekedési forma, a dolgozat jól reflektál arra, hogy a belföldi és külföldi TAROM járatok milyen mértékben járulnak hozzá környezetünk szennyezéséhez az üvegházhatású gázok kibocsátása révén. Habár elmondható, hogy jelenleg a nemzeti légitársaság kibocsátása magas a hasonló regionális légitársaságok mellett, viszont a jövőben ez fajlagosan csökkeni fog a flotta megfiatalítása, valamint a fenntarthatóság javítását célzó vállalti döntések eredményeként.

Sibianu Abigél, Székely Boglárka és Handra Máté Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz, BA, II.év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz, BA, II.év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz, BA, II.év Témavezető: dr. Imecs Zoltán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Árkos erózió vizsgálata a Bivalyos területén Dolgozatunk témája a Kolozsvártól 10km-re található Bivalyos területén megjelenő vízmosások időbeni változásának vizsgálata. A terület kisebb-nagyobb árkokkal, vízmosásokkal tagolt, melyek antropogén hatás miatt alakultak ki. Ezeket a vízmosásokat természetes úton mindössze a csapadék alakítja. Így hát kíváncsian kutattuk, hogy az évek során milyen mértékben alakulnak a vízmosások. Kutatásunk alapjául már meglévő, 2018-as adatokat, drónos felvételeket és 2022-es évi, saját felmérésből származó adatokat használtunk fel. A területen a Cholnoky Jenő Szakkollégium, Fotogrammetria-Geomorfológia csapata segítségével végeztük el a felméréseket és dolgoztuk fel az adatokat. A terepi felméréseinkhez RTK GPS-t és drónt használtunk, majd a felmérés termékeit (ortofotó, domborzatmodell) az Agisoft és ArcGIS szoftverek segítségével dolgoztuk fel. Mivel 2018 és 2022 között nem születtek további felmérések így jelentős alakuláson ment át a vizsgált terület. Az erózió mértékére is fényt derítettünk a nyers adatok feldolgozása során, melyeket domborzatmodell és egyéb ábrák segítségével szemléltettünk.

Troznai Boglárka Dorottya, Hengán Hunor és Karacsi Krisztián Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz szak, BA, II. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Területfejlesztés szak, BA, II. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Földrajz szak, BA, II. év Témavezető: dr. Imecs Zoltán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Vízmosások alakulása a járvány idején a Bivalyos térségben Dolgozatunkban a Bivalyos területén található vízmosásokat és a 2019 óta eltelet időszakban történt változásukat vizsgáljuk a. Terepi méréseinek már 2016 óta vannak, ezek fél éves gyakorisággal készültek, viszont a járvány alatti időszakban ezekre már nem volt lehetőségünk. Dolgozatunkban arra keressük a választ, hogy a fentebb említett időszakban milyen változáson mentek keresztül a Bivalyoson található vízmosásaink. Méréseinket a Cholnoky Jenő Szakkollégium, Fotogrammetria-Geomorfológia csapata segítségével végeztük. A terepi méréseinket modern kutatási eszközökkel, RTK GPS-el és drón segítségével végeztük, majd a kapott eredményt Agisoft és ArcGIS szoftverekkel dolgoztuk fel. Több vízmosást is megvizsgáltunk, ami sok munkával és a mérések időigényes feldolgozásával párosult. Számításaink során egyaránt megvizsgáltuk a vízhálózat sűrűségét, a hátrálási rátát és az eltávolított anyagmennyiség térfogatát. Ezen vizsgálatok választ adnak arra a kérdésünkre, hogy milyen változásokon mentek keresztül vízmosásaink az idő alatt, amikor nem volt lehetőség terepi méréseket végezni.

Geológia szekció

Zsűrielnök: dr. Nagy Egon-Zsolt, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar Zsűrik: Szabó Botond Hening Kinga, kutató a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, Környezet és Környezettudományi Kar Szekcióvezető: Tasnádi Magdolna Résztvevők:

Babos Gábor - Dicséret és OTDK jelölés Csabai Andor Bertalan - III. díj, OTDK és publikálás jelölés László Ákos - II. díj, OTDK és publikálás jelölés Ozsvath Tamas - III. díj és OTDK jelölés Varodi Sándor Tihamér - I. díj, OTDK és publikálás jelölés

Babos Gábor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Geológia szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Maros hordalékkúpjának és teraszainak geotermális potenciálja Az általam választott GSHP (Ground Source Heat Pumps) egy olyan fenntartható fűtő és hűtő rendszer, ami nem bocsát ki semmilyen üvegházhatású gázt vagy szennyező anyagot. A GSHP a talaj hőjét használja fűtésre és hűtésre egyaránt. A GSHP mögött álló technológia azon a tényen alapszik, hogy a talaj hőmérséklete 1-2 méteres mélység után állandó, független a talajfelszín feletti levegő hőmérsékletétől. A talaj hőmérséklete a rendszer megfelelő működéséhez kb 10-15°C között kell legyen. A rendszer egy földbe fektetett csőhálózatból, egy hőpumpából és egy elosztórendszerből áll, ami az épületben eloszlatja a hőt. Mind fűtésre és hűtésre is lehet használni hiszen a talaj hője egész évben állandó, így nyáron azt a kb 10-15°C-os hőmérséklettel hűteni is lehet (GeoPLASMA-CE Shallow geothermal energy in Central Europe). A hőszivattyúk megbízható, hatékony és megújuló energiaforrást kínálnak az épületek fűtésére, hűtésére és melegvíz ellátására. Dolgozatomban a Maros folyó által épített teraszainak, és hordalékkúpjának a geotermális potenciálját vizsgáltam, felhasználva Alessandro Casasso és Rajandrea Sethi tudományos munkáját a G.POT módszert (2016). G.POT vagyis Geothermal POTential, amely az üledékes rétegsorok termális vezetőképességén alapszik.

Csabai Andor Bertalan Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Geológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kövecsi Szabolcs Attila, posztdoktorális kutató, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az Erdélyi-medence egyes paleogén üledékes összleteinek mállási indexének meghatározása és befolyásoló tényezőinek megértése Az urbanisztikai és civil építkezések biztonságos kivitelezése és lebonyolítása érdekében elkerülhetetlen a beépítendő terület részletes geológiai és geotechnikai jellemzőinek ismerete. Az alkalmazott földtani kutatások egyik szerves része a mállási index (= slake durability index; ang). Ezen módszer a 1900-as évek második felétől vált népszerűvé. Maga a módszer a kőzetek mállási jellemzőit határozza meg. A jelen kutatás célja, hogy a Geo Search vállalat által Magyarnádas határában, az Erdélyi (A3) autópálya nyomvonalán és Kolozsvár területén található Radisson Blu szálloda (egykori Sport szálloda) környékén mélyített fúrások által harántolt üledékes összletek mállási indexét meghatározzuk, megfigyeljük ezek térbeli eloszlását és az ezeket befolyásoló tényezőket. A tanulmányozott 20 minta, 14 fúrás különböző mélységeiből származnak. A mintákat előbb litológiai vizsgálatoknak vetettük alá, majd előkészítettük őket a mállási index vizsgálat elvégzéséhez és a karbonát tartalom megállapitásához, az ezeket meghatározó ipari szabványokat követve. Továbbá, a kőzetek ásványtani összetételének megismerésére röntgenpordiffrakciós vizsgálatokat végeztünk.

László Ákos Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Geológia szak, BA, II. év Témavezető: dr. Silye Lóránd, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az Entzia macrescens széki populációinak fél éven át való nyomon követése: morfológiai változások és populáció dinamika Az Entzia macrescens az egyedüli modern foraminifera faj, amely fellelhető az Erdélyi-medencében. Daday Jenő 1883-ban először azonosította a medencében ezt a fajt egy Déva melletti sós mocsárban. Később jelenlétét kimutatták a tordai és széki sós mocsarakban. Annak érdekében, hogy e taxon paleoökológiai jelentőségét tisztászhassuk havi rendszerességű mintagyűjtésbe kezdtünk a széki sós mócsárban, hogy feltárjuk az E. macrescens morfológiájának és populációjának mintázatát és az azt befolyásoló tényezőket. A mintákat három eltérő élőhelyen (mintavételezési pont) havonta gyűjtjük be, és bengáli vörössel festjük és 70%-os etil alkohollal tartósítjuk. Vizsgálat előtt minden mintát egy 63 μm-es szita segítségével iszapoltuk le. Az iszapolási maradékból, amennyiben lehetséges volt mintánként 100 egyedet válogattunk ki véletlenszerűen és az egyes egyedeken morfometriai méréseket végeztünk. Annak érdekében, hogy párhuzamot tudjunk vonni a morfológiai paraméterek értékei és a környezet között, a mintavételezési pontoknál a következő vízparamétereket mértük meg minden egyes mintagyűjtéskor: pH, Redox potenciál, vezetőképesség, teljes oldott anyagtartalom, hőmérséklet. A széki mocsárban élő E. macrescens populációjának dinamikája hűen türözi az egyes élőhelyeken bekövetkező változásokat a megfigyeléseink időléptékén.

Ozsvath Tamás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Geológia szak, BA, III. év Témavezető: dr. Mosonyi Emilia, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Alpi telér a Vâlcan-havasokban (Déli-Kárpátok)

A Géta-takarók ausztrikus településéhez illetve a laramikus danubi takaróképzési fázisokhoz vastag képlékeny nyírási zónák társultak, melyekben az alpi dinamikus metamorfózis retrográd módon zöldpala fáciesben, magas nyomáson, íródott a kőzetekre, sajátos foliációt és metamorf kvarc vagy kvarc-földpátos extenziós hurkákat és ásvány- lineációt eredményezett. A dinamikusan átkristályosodott kvarcok és plagioklászok deformációs mechanizmusa 400-450C-t mutatott a nyírási zónában és a kvarc paleopiezometria pedig 200MPa differenciál feszültséget. Sokoldalú vizsgálatok (terepi vizsgálatok, kézi példányok vizsgálata, sztereomikroszkópos, ásványtani, kőzetmikroszkópos, mikrotektonikai, UV fényben, XRD, fluidzárvány vizsgálat és elektonmikroszkópos) lehetővé tették az alpi telér keletkezésének, valamint ásványparagenézisének (α-kvarc Dauphine típus domináns, klinoklor, kalkopirit, albit), tektonikai keletkezésének jellemzését. A Valcan- havasok esetében 2 tipusú kvarc-felhalmozódásról beszélhetünk: egy alpi retromrfizmus létrehozta metamorf kvarc és az alpi tektonikai események záró akkordjaként rideg töréses deformáció alatt zajló többszöri oldódások és kicsapódások alatt. Az Alpokban említett 4. telérképzési episzódhoz hasonlóan, a Déli Kárpátokban a miocénkori Cserna- Zsil jobbos eltolódáshoz kapcsolódó, rá kvázi-merőleges Motru- törés is, amihez nagyon sekély-mély (10- 14km) földrengések is társultak. Az alpi telérek egy része a retromorf milonitos gyenge ellenállású foliáció mentén nyílt ki, de ehhez képest a tektonikai σ3 iránya hegyes szöget zárt be, amit a H2OCO2 típusú fluidum-gazdag széles sávozás iránya is mutat az egyedi kvarckristályokban.

A dinamikusan retromorfizált amfibolitok, illetve csillámos gnájszokból ez a H2O-CO2 típusú fluidum nyomás- pulzáció - a tektonikailag aktív és csendes periódusokban- járult hozzá a kvarckristályok ciklikus növekedéséhez és repedezéséhez, de lehetett az oldatok vagy erősen savas (pH<4, F-tartalmú) vagy erősen bázikus (pH>9, Na-tartalmú) kémhatása is mely (H2SiO4) ionokat oldhatott ki a protolitból és annak metamorf kvarc-hurkáiból és a tektonikailag kinyílt hasadékokba vagy oldódási üregekbe újabb növekvő kvarc-kristályokat telepített, a megváltozott kémhatás alatt. A kristályosodó kvarcok fluidum-zárványozása a diagenezis-metamorfózis határán történhetett (100- 150C), 10wt% NaCl eq szalinitás mellett, a rideg töréses és a nyírásos képlékeny deformációs határon, pulzációs fluidnyomás értékek mellett.

Varodi Sándor Tihamér Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Geológia szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Silye Lóránd, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Morfometriai elemzések a küküllődombói miocén (pannóniai) lelőhelyekről származó fosszilis kagylókon A Paratethys egyik maradványa, a Pannon-tó, több üledékes medencére terjedt ki, amelyek közül az egyik az Erdélyi-medence. E medence üledékgyűjtője rendkívül változatos pannóniai üledékes környezetek képződményeit őrizte meg, így megtalálhatóak különböző fáciesek a folyami konglomerátumoktól egészen a mélytavi (profundális) zóna mészmárgáiig. Általában a pannónia molluszka-együttesek fajgazdagsága nagy, azonban az általam tanulmányozott lelőhelyek e szempontból kivételnek számítanak. A Congeria banatica biozónával párhuzamosítható mészmárgából nagy egyedszámú Lymnocardium undatum került elő, amely mellett elvétve jelentkezik biozóna zónajelző fajának, a Congeria banatica-nak néhány teknője. A vizsgálataim során a molluszkák vázának szélességét, hosszát és egyéb morfológiai paramétereit mértem, valamint a teknők bordáinak számát határoztam meg. Az adatokat kiértékeljük és elemzése révén az egykori Pannon-tó mélyvízi képződményeinek egyik különleges és kevésbé ismert fáciesének képződési körülményeire következtethettem, valamint a vizsgált kagylóegyüttesek fajösszetételét és paleoökológiáját határozhattam meg.

Gyógytorna, testnevelés és sport szekció

Zsűrielnök: dr. Boros-Balint Iuliana, egyetemi docens, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Sport Kar Zsűrik: Kósa-Kovács Mária, gyógytornász Chelaru Hajnal, gyógytornász, óraadó tanár a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, Sport Kar Szekcióvezető: Füzesi Mátyás Résztvevők: Füzesi Mátyás - III. díj Gere Sámuel-István - Dicséret Geréb Beáta - Dicséret Hunyadi Szilárd - Dicséret, különdíj és publikálásra jelölés Jakab Dóra - Dicséret Márkus Bernad Kevin - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Máthé Eszter - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Nagy Blanka - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Nyikora Norbert-Tibor - Dicséret Sándor Éva - Dicséret

Füzesi Mátyás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Kinetoterápia és speciális mozgáskészség szak, BA, III. év Témavezető: dr. Boros-Balint Iuliana, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Chondromalacia patellae-s páciens vizsgálata és rehabilitálása A dolgozatom fő témája, a futótérddel (Chondromalacia patellae) diagnosztizált páciens vizsgálata és rehabilitálása. A dolgozatom célja, hogy egyrészt minél jobban beleássam magam a témába és minél mélyebb ismeretekre tegyek szert a betegséggel kapcsolatban, másrészt pedig, hogy az alkalmazott kezeléssel csökkentsem a beteg fájdalmait, gyorsítsam a rehabilitációját és egy bármikor használható gyógytorna programot, kezelést állítsak össze. A hipotéziseim a következők: • A 6 hetes gyógytorna program végeztével csökkenek, vagy teljesen megszűnnek a beteg panaszai. • A kezelés után a beteg visszanyeri a térde teljes mozgástartományát. • A kezelés végére csökkeni fog az ízületi gyulladás. A kutatásomhoz, az esettanulmány módszerét alkalmaztam, a vizsgálati alanyom egy 59 éves, villanyszerelő, panaszai közé tartozott a jobb térd fájdalom, ami főleg térdepeléskor, futás és lépcsőzés közben jelentkezett, és egyes esetekben autóvezetés közben, mivel csak a jobb lábát érte terhelés az automata váltós gépjármű vezetése során. Ez a fájdalom a térd laterális oldalán jelentkezett, nem volt kisugárzó, sokkal inkább pontszerű és jól behatárolható, ami nyugalmi állapotban megszűnt. A dolgozatomban tárgyalom a vizsgálatban alkalmazott módszereket: mozgásterjedelem mérése, izomerő mérése, fájdalomszint mérése skálával, és speciális tesztek. Majd a gyógytorna program kerül bemutatásra, amivel a pácines kezelve volt. A kutatásom végére arra a következtetésre jutottam, hogy a hipotéziseim teljesültek, a pácines panaszai megszűntek és a mozgásterjedelme is visszaállt a fiziológiáshoz közeli értékekhez.

Gere Sámuel-István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Beltéri mászás hatásának vizsgálata a középiskolás tanulók erő-állóképességére

A Kolozsvári Református Kollégium tornatermében a 2022 májusában egy új mászófal létesült, amely a kolozs megyei iskolák szintjén majdhogynem egyedinek tekinthető. Más iskolák nemigen rendelkeznek mászófallal, így ez az újdonság különböző lehetőségek táptalajaként szolgálhat. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy egy ilyen mászófalnak a megléte és ennek rendszeres használata hogyan hathat a középiskolás gyerekek erő-állóképességére rövidtávon. A kísérletbe két csoportot vontunk be: egy kísérleti- és egy kontrollcsoportot, melyeket a Kolozsvári Református Kollégium IX. osztályos diákjai tettek ki. Mindkét csoportot egy sor fizikiai és papír alapú tesztnek vetettük alá, mely után következett a beavatkozás. A kísérleti csoportnál ez a mászásos tevékenységet, míg a kontrollcsoportnál egy plusz testnevelés órát jelentette. A beavatkozás ideje 4 héten keresztül zajlott, heti két alkalommal, tehát összesen 8 tevékenységen vettek részt a tesztalanyok. A beavatkozás végén a tesztsort a diákok ismét elvégezték és ezekből az információkból vettük górcső alá a számunkra fontos erő-állóképességet. Az erre gyakorolt hatást megfigyeltük mindkét csoportnál és összehasonlítottuk őket, majd ebből vontuk le következetetéseinket.

Geréb Beáta Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A végtagpreferenciából adódó gyorsaságbeli különbségek vizsgálata elemi osztályosoknál

Az emberi tevékenységek elvégzésének sikerességét túlnyomó esetben a felső végtag teljesítménye határozza meg, mely teljesítményt számos tanulmányban vizsgálták, maximális figyelmet fordítva a végtagi dominanciára. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a gyermekek kezessége mely korban alakul ki és lesz számottevő a nem preferált másik végtaggal szemben. A legtöbb ember jobbkezes, ez viszont fokozatosan alakul ki. A dominancia jeleit már egész kisgyermek korban észrevehetjük, kialakulása mégis körülményes és rengeteg időt igénybe vesz. Az iskolába járás és az írástanulás kezdetével erősödik a dominancia, de a kétkezesség ekkor is megfigyelhető marad. A kisgyermekek gyakran váltogatják egy tevékenységen belül is a kézhasználatot, és az idő múlásával ez a jelenség csak lassan kopik ki. A tevékenység függvénye, hogy a gyermekek mindkét kézzel egyformán vagy megfigyelhető eltéréssel vitelezik ki a feladatot. Egy erőt igénylő feladatnál nem, de gyorsaságot és a finommotorikát igénylő tevékenységnél látványosabb lesz a teljesítmény eltolódása. A felső végtag preferencia stabilizálódása nem egyértelműen vonható párhuzamba az életkorral vagy az iskolakezdéssel, több tényező befolyásolja, egy hosszú évekig folyó és érzékeny folyamat melyet több aspektusból tekinthetünk meg.

Hunyadi Szilárd Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A végtagpreferenciából adódó gyorsaságbeli különbségek vizsgálata elemi osztályosoknál

A végtagpreferencia oldaliságot jelent , azt ,hogy egy személy a jobb vagy a bal oldali végtagját használja elsődlegesen egy feladat elvégzéséhez.Kutatásunk célja a domináns és nem domináns felső végtag közötti teljesítménybeli külömbség vizsgálata elemi osztályosoknál. Vizsgálatunk alanyai a Kolozsvári Báthory István Elméleti líceum I.,II.,III., és IV osztályos tanulói.Kutatásunk egy keresztmetszeti kutatás,mely 2023 áprilisában zajlott..Mindegyik osztály tanulóit fizikai és írásbeli teszteknek vetettük alá, melyek a végtagpreferencia megállapítására és a végtagok képességeinek a vizsgálatára szolgáltak.A teljesítményt célbadobással mértük fel. A vizsgálati minták összesen 24 azonos méretű teniszlabdát három különböző átmérőjü lyukba kellet bedobniuk. A lyukak átmérői 40 ,30 és 20 cm.Mindegyik lyukba négy dobást kellet végezniük a domináns ,majd négyet a nem domináns kezükkel .A mérések ideje egy héten át ,az osztályok tesnevelési óráján zajlott.A teljesítménybeli különbségeket nemi és életkori szempontból hasonlítottuk össze ,majd vontuk le a következtetéseinket.

Jakab Dóra Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla-József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Beltéri mászás hatásának vizsgálata a középiskolás tanulók önértékelési szintjére

A mászás függőleges vagy meredek sziklaoldalon, mászó falon való mozgás a gravitációval szemben. Szabadidősport és versenysport is egyben, minden korosztály űzheti ezt a sportágat. Ez a sport a test minden izomzatát észrevétlenül mozgásba hozza, jelentős mértékben befolyásolja a motorikus és kognitív képességek fejlődését. Kutatásunk céljai közt szerepelt a beltéri falmászás hatását megvizsgálni a középiskolások önértékelési szintjére. Az önértékelést a Self-Esteem Inventory (Coopersmith teszt) teszttel mértük fel. Ezt a tesztet a vizsgált egyének személyes, családi, szociális és a tudományos területeken való tapasztalataik, érzéseik megnyilvánulására tervezték. A motorikus képességek felméréséhez való vizsgálathoz hajlékonysági-, dinamikus láberő-, statikus erő-, törzserő-, karerő teszteket alkalmaztunk. Ez a tevékenység 2022. november 16-tól december 7-ig tartott. A kísérlet négy héten át tartott, hetente két beavatkozással, összesen nyolc alkalom. Két csoportot vizsgáltunk meg, a kísérleti csoport mászást végzett, míg a kontrol csoport labdajátékot tanult. A kísérletbe bevont minta 49 fő volt a Kolozsvári Református Kollégiumból, melyből 32 lány és 17 fiú, átlagéletkoruk 14 év.

Márkus Bernad Kevinóra Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mászásos tevékenység hatása a 14-15 éves tanulók szorongási szintjére

A mászás az emberek alap mozgásos tevékenységéhez tartozik, amit már 2-4 éves korban kezdünk el tanulni Mászáskor a karokat és lábakat együttesen használjuk ahhoz, hogy a testünkkel egy függőleges vagy ahhoz közeli felületen haladjunk. Napjainkban egyre elterjedtebb a mászás, mivel rengetek jótékony hatása van az ember szervezetére. Fejleszti az izomerőt, jó hatással van a kognitív képességekre, növeli a magabiztosságot, az önértékelést és segít a mentális egészség fenttartásában. Kutatásunk célja megvizsgálni a mászásos tevékenység hatását a tanulók szorongási szintjére. Kutatásunk egy kísérleten alapuló kutatás amiben megfigyeltük, hogy milyen hatása van a mászásos tevékenységnek a 14-15 éves tanulók szorongási szintjére. A kutatásban 4 héten keresztül történt a beavatkozás heti 2 szer, összesen 8 alkalommal. Beavatkozás előtt és után egy héttel tölttötték ki a tanulók a vonás és állapot szorongást mérő teszteket. A teszt a „Vonás és állapot szorongási skála gyermekeknek” névre hallgat. A vonás szorongási skála 45 kérdésből, az állapot szorongási skála pedig 30 kérdésből állt. A mászásos tevékenységet a testnevelés óra keretein belül végeztettük a tanulókkal.

Máthé Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Kinetoterápia és speciális mozgáskészség szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Boros-Balint Iuliana, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Proprioceptív tréning hatása az instabil bokaízületre

A kutatásomban a kísérlet módszerét használtam. Ebben két csoport vett részt: kísérleti és kontroll. A kutatás alap hipotézisének felállítására feltételeztem, hogy a proprioceptív tréninget végző egyének krónikus bokaízületi instabilitása jelentős csökkenést fog mutatni, míg a kontroll csoport tagjain semmi változás nem lesz észlelhető. Nyolc, egyetemet végző alany önkéntes módon járult hozzá a kísérlethez. Anamnesztikus kikérdezésben részesültek, majd a kutatás elején (előzetes) és a legvégén (utólagos) méréseknek, speciális teszteknek lettek alávetve. Ezen tesztek közé tartoztak: az általános mérések (antropometriai mérések, általános izomerőmérés, ízületi mozgásterjedelem mérése), a specifikus felmérőpróbák (statikus, illetve dinamikus egyensúlyt mérő tesztek). A kísérleti csoport tagjai heti két alkalmas és egy órás tréningen vettek részt, mely tartalmazta a bemelegítést, mobilizációt, magát a tréninget, illetve a levezetést, nyújtást. A tréning program nyolc héten keresztül zajlott. Tankönyvekből, különböző jelenkori kutatások anyagainak a felhasználásával írtam meg a gyógytornaprogramot az egyének számára, illetve az elméleti részt. Az adatok statisztikai feldolgozását követően a két csoport eredményei kerültek összehasonlításra, ugyanakkor minden egyén személyes fejlődése is figyelemmel lett követve. Ezt követően következtetésként levonhattam, hogy a felállított hipotézis beigazolódott-e.

Nagy Blanka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Kinetoterápia és speciális mozgáskészség szak, BA, III. év Témavezető: dr. Boros-Balint Iuliana, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A szétnyílt hasizom (Rectus Diastasis) regenerálási lehetőségei szülés után

Egyik legyakoribb problémának tekinthetjük a szétnyílt hasizmot (Rectus Diastasis) szülés után. Az egyenes hasizmok (Musculus Rectus Abdominis) izomhasának eltávolodását jelenti, ami a Linea Alba megnyúlásának következménye, ennek következtében gyakran látható rés keletkezik a hasfal közepén. Ennek a résnek köszönhetően a későbbiekben számos probléma jelenik meg, például az izmok renyhesége, a hasfal előredomborodása és még számos, egészségügyi és esztétikai probléma. A problémát nem feltétlen a hasizmok eltávolodása jelenti, hanem leginkább az, hogy a Linea Alba feszülése és ellenállása csökken, és mindezek miatt megváltoznak a hasizmok funkcionális képességei, a törzs és a medence stabilitása csökken. Ha nem kezeljük megfelelően, a diszfunkciók fennmaradnak és testük elveszti fiziológiás működését.

Nyikora Norbert-Tibor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Testnevelés és sport szak, BA, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A végtagpreferenciából adódó erőbeli különbségek vizsgálata elemi osztályosoknál

A végtagpreferencia az egyén azon irányítottsága, hogy melyik kezét vagy lábát használja a mindennapi tevélenységek során. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek 85% jobbkezes és jobblábas, és 15% balkezes,ballábas. A Báthory István Elméleti Líceumban elemi szintű tanulókat mértem fel . A kutatásunk célja a domináns és nem domináns felső végtag erőbeli különbségek vizsgálata. Kutatásunk egy keresztmetszeti kutatás, mely 2023 áprilisában zajlott le. Mindegyik elemi osztályt fizikai és irásbeli teszteknek vettetük alá,melyeknek a végtagprefenercia megállapítására és a végtagok képességeinek a vizsgálatára szolgáltak. A felső végtag erőbeli teljesítményét dinamométerrel mértük le a mintán. Az erőbeli különbséget nemi és életkori szempontból hasonlítottuk össze, majd vontuk le a következtetéseinket.

Sándor Éva Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és Sport Kar, Kinetoterápia és speciális mozgáskészség szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Boros-Balint Iuliana, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Parkinson-kór mozgásterápiája és hatásai

A téma aktualitása Napjainkban a Parkinson- kór az idős férfiak körében az egyik leggyakoribb neurológiai megbetegedés, ezért tartottam fontosnak, hogy kutatásomat egy Parkinson- kóros vizsgálati személlyel végezzem el. ‘’A Parkinson-kór primer vagy idiopathiás kórkép, a második leggyakoribb progresszív neurodegeneratív megbetegedés. Prevalenciája 65 éves korban 1%, 85 éves korra eléri a 4-5%-ot. … A kórfolyamat döntően sporadikus, ennek pontos kóroka nem ismert, genetikai faktorok hatása mellett a környezeti tényezők szerepe is valószínűsíthető. Az esetek körülbelül 10%-ában a betegség igazolhatóan familiáris’’ (Hidasi, 2010) A téma választásának indoklása Az érdeklődési körömbe sokkal inkább a komplexebb betegségek tartoznak, mert ezen betegségek kutatása által sokkal nagyobb tapasztalatra tudok szert tenni, és sokkal inkább megismerem a betegségek kialakulását, tüneteit és, amit a legfontosabbnak tartok, a kezelését mozgásterápiával. Pontosan ez volt az egyik fő szempont, amikor elkezdtem gondolkodni az államvizsga dolgozatom témáján, hogy egy olyan vizsgálati személyt válasszak, aki valamilyen komplex betegséggel rendelkezik, ezért esett a választásom egy Parkinson- kóros idős férfira. Célom volt az első pillanattól kezdve, hogy a kuatatásom alatt és után jobban megismerjem a betegséget, valamint olyan speciális mozgásprogramokat állítsak össze, amelyek által a vizsgálati személyem tünetein tudok javítani, valamint fizikai és

181 -

lelki állapotát is pozitívan befolyásolja. Fontosnak tartottam, hogy lássam miként hat egy ilyen komplex betegséggel rendelkező vizsgálati személyre az általam kidolgozott mozgásprogramok, milyen objektív, illetve szubjektív változásokat érünk el, a hat hetes mozgásprogram során. Célkitűzések Célom, hogy a mozgásprogram hatására ízületi mobilitás növekedést érjek el a vizsgálati személyemnél, jobb egyensúllyal és koordinációval rendelkezzen a mozgásprogram befejeztére, a lépései hossza növekedjen, egy jobb fizikai közérzetet kialakiítani a rendszeres mozgás hatására, és az izomerő szintentartását is fontos célnak tűztem ki. Végül, de nem utolsó sorban célom, hogy a mozgás fontosságát, és pozitív hatását megéreztessem egy idős Parkinson-kóros férfival, valamint, hogy szakmai tapasztalatra tegyek szert, és lássam, hogy miként reagál az általam kialakított mozgásprogramra a vizsgálati személyem. Hipotézisek • A mozgásprogram hatására mobilitásbeli növekedés. • Egyensúly és koordináció fejlődése. • Lépéshossz növekedése. • Jobb fizikai közérzet. • Izomerő szintentartása, vagy fejlődése. Módszerek ismertetése A kezelés egy hat hetes mozgásprogramból állt, amelyet megelőzött egy szubjektív és obejtív anamnézis felvétel, majd egy részletes tesztelést és kivizsgálást végeztem el, valamint a mozgásprogram befejezte után a tesztek és mérések megismétlése következett, így pontos adatokat kaptam a páciens fizikális változásáról. Következtetés A mozgásprogram befejeztével arra a következtetésre jutottam,

Humán erőforrás, Szociális munka és Szociológia, antropológia szekció

Zsűrielnök: dr. Kiss Dénes Zsűrik: dr. Müller Fábián Andrea Deák Enikő Szekcióvezető: Bedő Nóra Boglárka Tolvaly Angyalka Rebeka Lelkes Noémi Résztvevők:

Csákány Krisztina-Eszter - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Geréb Anna - III. díj és OTDK jelölés Göthér Zsófia - II. díj és OTDK jelölés Gubás Szidónia - Dicséret Kolozsvári Mónika-Imola - III. díj és OTDK jelölés Kürti Tünde - II. díj és OTDK jelölés

Csákány Krisztina-Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Humánerőforrás szak, BA, III, év Témavezető: dr. Geambașu Réka, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„Válassz: üzletasszony vagy családanya!"(Nőileg, 2020. november) Női vezetők reprezentációja a Nőileg c. erdélyi női folyóirat 2018-2022 közötti lapszámaiban Kutatásom a női vezetők médiareprezentációjával foglalkozik, és arra keresi a választ, hogy milyen képet közvetít a Nőileg című erdélyi magyar folyóirat a női vezetőkről? Pontosabban arra szeretnék fényt deríteni, hogy milyen témák merülnek fel a vezetéssel kapcsolatosan, melyek azok a témakörök, megközelítések, amelyek a női vezetőkről szóló cikkekben gyakran felbukkannak, melyek azok, amelyek inkább háttérbe szorulnak, és milyen kontextusban érintik ezeket. Jelen kutatásban arra összpontosítok, hogy azt feltárjam, az erdélyi közösség egyetlen magyar nyelvű női lapjában hogyan beszélnek, milyen képet alkotnak a női vezetőkről. Úgy gondolom, hogy egy női magazin, amit feltételezhetően nagy részben nők olvasnak, nagy befolyással bírhat a női vezetéssel kapcsolatos percepciókra. Ebben az értelemben, felerősítheti, vagy megváltoztathatja azokat a sztereotípiákat, amelyek a vezetéshez, a vezetői készségekhez és a nemi szerepekhez kapcsolódnak általánosságban. Legjobb tudomásom szerint Erdélyben korábban nem végeztek e témában kutatást, így arra törekszem, hogy elsőként körvonalazzam azt, hogy a közösség egyik legfontosabb (réteg) médiaterméke milyen képet közvetít a fiatalabb generációk számára a kiemelkedő teljesítményt nyújtó női vezetőkről. A kutatás során a Nőileg elmúlt öt éves (2018–2022) archívumán tervezek tartalomelemzést végezni. Először statisztikai módszerekkel tekintem át a megjelent, témába vágó cikkek főbb jellemzőit, majd egy kvalitatív „mélyfúrással” elemzek néhány kiválasztott szöveget.

Geréb Anna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar,

Szociális munka szak, BA, III. év

Témavezető: dr. László Éva, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Személyközi kapcsolatok erősítése a reziliencia fejlesztéséhez Jelen tanulmány témája a tinédzserek rugalmas alkalmazkodási képességének (rezilienciájának) fejlesztése, osztályfőnöki órák keretében. A szakirodalom számos reziliencia elméletet ismertet, melyek közül a dolgozat empirikus részében az ökológiai megközelítés keretében dolgozunk, mely kiemeli a támogató kapcsolatok szerepét a rezilienciában. Mivel a kutatások is alátámasztják, hogy a jó osztálytársi és tanár-diák kapcsolatok elősegítik a diákok kihívásokkal való sikeres megküzdését (Frisby, Hosek & Beck, 2020), a tanulmány egy ilyen típusú munka eredményeit célozza bemutatni. A dolgozat elméleti részében a reziliencia fogalma, a beavatkozás elméleti megalapozása, a hátrányos helyzetű fiatalok romániai kontextusban valamint néhány bevatkozási módszer kerül bemutatásra. A tanulmány empirikus részét egy hat alkalmas beavatkozási program képezi, mely egy kolozsvári kollégium, két X-es szakosztályában került megvalósításra. Ezekben az osztályokban sok benntlakásban lakó (családjától, otthoni barátoktól távol élő) illetve terhelt családi háttérrel, egyéni gondokkal küzdő diák van. A tanári kar és a diákok egyaránt igényelte az olyan típusú, extrakurrikuláris foglalkzásokat melyeken az őket érdeklő, elsősorban kapcsolatokra (párkapcsolat, társkapcsolat, szexualitás), önismerertre (szexualitás, szerek) vontakozó témákaról beszélhetnek. Az 50 perces foglalkozások az osztályfőnöki órák keretében zajlottak, két csoportvezetővel, a BBTE Magyar Szociológia és Szociálsi munka Intézete, az iskola és a World Vision Alapítvány kolozsvári fiókjának az együttműködése eredményeképpen.

Göthér Zsófia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Szociális munka szak, BA, III. év Témavezető: dr. László Éva, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az információs és kommunikációs technológia által facilitált párkapcsolati erőszak Az információs és kommunikációs technológia (IKT) megkönnyítette az interpeszonális erőszak, ezen belül a párkapcsolati erőszak terjedését és súlyosbította ezek következményeit (Afrouz, 2023). Ezt a növekedést nagymértékben befolyásolja a technológiai eszközök fejlődése, az online térben töltött idő növekedése, illetve a különböző digitális eszközök használatának mindennapivá válása. Az erőszakos viselkedések a személyesből a virtuális térbe is áttevődnek és továbbfejlődnek (Cuomo és Dolci, 2021). A romániai törvénykezés (267/2003) a cyberbántalmazást 2018-tól a családon belüli erőszak formái közé sorolja. Az IKT által facilitált erőszak úgy az áldozatokat, mint a szakembereket új kihívások elé állítja, úgy a jelenség kezelésének, mint a megelőzésének területén. Jelen tanulmány célja annak feltérképezése, hogy a járványidőszak óta hogyan váltott az IKT által facilitált párkapcsolati erőszak - milyen digitális eszközöket és módszereket használnak az elkövetők; milyen hatása van a jelenségnek; hogyan reagálnak a szakemberek és mire lenne szükségük a hatékony kezeléshez. A kutatás két lépésben valósul meg. Elsőként, 10 áldozatvédelemmel fogalalkozó szakemberekkel (szociális munkásokkal, pszichológusokkal, jogászokkal) készülnek személyes interjúk, amit a párkapcsolati erőszakot elszenvedett személyek körében végzett kérdőíves felmérés követ.

Gubás Szidónia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Szociológia szak, BA, III. év Témavezető: dr. Dániel Botond, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A fiatalok társadalmi részvételét támogató program vizsgálata Sepsiszentgyörgyön Dolgozatomban a Sepsiszentgyörgy Com’ ON kezdeményezés adatai alapján készült elemzésemet mutatnám be. Az adatokat a 2019-es 2022-es közötti időszakban leadott kezdeményezések képezik. Célom a kutatásban a fiatalok részvételéről és kezdeményezéseiről egy pontosabb leírást adni. A kutatásom leíró jellegű lesz a megfigyelt eseményekről, kezdeményezésekről. A kutatásom a fiatalok részvételét és az általuk létrejött kezdeményezéseket tartja fontosnak, és a fiatalok helyi részvételét elemzi. Fontos szempontként jelennek meg az ifjúsági kezdeményezések, valamint a fiatalok motivációi, projektjeik és azoknak a sikerei. A kutatás az aktív részvételű fiatalok tevékenységét és lehetőségeit alapul véve kíván rámutatni a társadalmi részvétel támogatásának minőségére is. A kutatásom feltett célja, hogy a fiatalok részvételéről és helyzetéről egy pontos leírást adjon. A dolgozatomat leíró jellegűre tervezem, amely a megfigyelt eseményeken, kezdeményezéseken alapszik. A kutatás módszertani gerincét egy- egy évi összesített adatsor képezi, ami az illető kezdeményezések mentén készült 2019- től, 2022-ig. Későbbiekben egy interjús módszer segítségével egészítem ki, ahol a program koordinátorait, facilitátorait, sikeres projektek kezdeményezőit kérdezem. A kutatásom végén feltehetően egy átfogóbb képet kaphatunk erről a témáról, úgy elméleti, mint gyakorlati szinten, amelynek birtokában megfogalmazható egy esetleges beavatkozás a fiatalok részvételének támogatásában. A kutatás egy olyan szakmai kérdést boncolgat, amely nem csupán egyéneket érintő kérdésként jelenik meg, hanem a társadalom számára is egy igen fontos és problematikus kérdést vet fel, valamint a hiánypótló kutatásnak is tekinthető, hiszen egy olyan problémakört tárgyal, amely napjainkban kevésbé kutatott. -

Kolozsvári Mónika-Imola Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Humánerőforrás szak, BA, III. év Témavezető: dr. Geambașu Réka, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Férfi és női karrierutak erdélyi klasszikus zenészek narratíváiban Az egyenlőség a munka világában napjainkban is egy fontos kérdésfelvetés, ugyanis a nők és a férfiak közötti különbségek a munkaerőpiacon továbbra is léteznek. Jogos lehet a kérdés, hogy egy olyan univerzális és nyílt világban, mint a zene, léteznek-e ezek a különbségek. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a férfi és női zenei előadóművészek pályaképről kialakított narratívájában, Erdélyben. A nemi egyenlőtlenség Erdély vonatkozásában egy alulkutatott téma, főleg kvalitatív módszerekkel, hiszen mint minden nemzeti kisebbség esetében a közbeszéd és a tudomány egyaránt érzékenyebb az etnikai dimenzióra. Célom feltárni azt, hogy klasszikus zenével foglalkozó férfiak és nők hogyan mesélik el, miként konstruálják meg szakmai életútjuk történetét, törekvéseikről, céljaikról, lehetőségeikről és nehézségeikről miként számolnak be, és mindebben hogyan jelenik meg, illetve meghatározza-e az, hogy a beszélő férfi-e vagy nő. Vagyis van-e különbség férfi és női zenészek pályája között, és erre az érintettek reflektálnak-e. A hasonlóságok és különbségek felderítése érdekében interjúkat készítettem Erdély nagyvárosaiban filharmóniáknál és operáknál alkalmazott zenei előadóművészekkel, arra keresve a választ, hogy mennyire befogadó a romániai klasszikus zenei ipar. Mint a vizsgált mezőnyt máris részben ismerő kutató, eddigi személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a zenészek tipikusan nem vesznek tudomást azokról a nemi alapú különbségekről, amelyek a történétmesélések segítségével megvilágíthatók.

Kürti Tünde Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Humánerőforrás menedzsment és szervezetek szociológiája szak, MA, II. év Témavezető: dr. Szabó Árpád Töhötöm, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Re: Generáció – Így él és dolgozik az Y generáció A leginkább elterjedt munkafogalom gazdasági szemléletű, azonban a szükségletkielégítés biztosításán túl, a modern társadalmakban a munka a társadalmi integráció alapjául is szolgál (Török, 2009). A munkahelyi generációs kutatásokban kitüntetett figyelmet kap az Y generáció. Ennek oka egyrészt az, hogy ők a fiatal nemzedék a munkahelyen, másrészről nem véltek még akkora különbséget felfedezni a munkavégzést illetően, mint az ipszilonos és a náluk idősebbek között (Csutorás, 2021). A különbözőségek mellett nehéz észrevenni, hogy az Y generáció még rendelkezik olyan tulajdonságokkal, értékekkel, mint idősebb munkatársaik. Munkavégzésükre erősen jellemző a lineáris gondolkodás – olyan világban kezdtek el tanulni, ami még megkívánta az egymás utáni gondolkodást. A változás azonban az ő időjükben történt, ők tudtak a leggyorsabban alkalmazkodni hozzá, ami sokakból ellenérzéseket váltott ki (Steigervald, 2020). A dolgozatban három témát kapcsolok össze: a munka jelentését, munkavégzési módokat és ezek változásait; az Y generáció munkavégzési sajátosságait, ezzel kapcsolatos attitűdjeit; végül a munkavégzés és a foglalkoztatás kihívásait az egyre fejlődő automatizáció-robotizáció-digitalizáció fényében. Célszerűnek tartom mindezt egyéni szinten vizsgálni, figyelembe véve a közösség, környezet hatásait a saját értelmezésre nézve. Ennek alapján az első kérdés, amit felteszek, hogy az őket körülvevő környezet miként befolyásolta, hogy mit jelent számukra a munka és hogyan határozzák meg az értelmes munka fogalmát. A második kérdés: a gazdasági jellegén kívül, milyen más szerepet tulajdonítanak a munkának – dolgoznának-e akkor is, ha olyan mennyiségű pénzhez jutnának, amely munka

nélkül is biztosítja megélhetésüket életük hátrelévő részére? A harmadik kérdést azokra a technológiai fejlődésekre alapozom, amelyek révén a monoton, illetve az emberekre ártalmasnak minősülő munkákat kiváltják a gépek. Melyek lehetnek a jövő szakmái, kik lesznek a jövő alkalmazottai – milyen hatással lehet a foglalkoztatásra az automatizáció-robotizáció-digitalizáció? Az adatfelvétel során 21, szellemi munkát végző Y generációs munkavállalóval beszélgettem egy-egy félig strukturált interjú keretén belül gyerekkori, munkával kapcsolatos élményekről, szülők és nagyszülők munkavégzési sajátosságairól, pályaválasztásról és jövőképről más témákat is érintve – megpengetve olyan húrokat is, hogy – az alapjában véve számítógéphez kötött munkavégzés mellett – miként élhetik meg a hivatásorientált munkavégzés élményét is.

Informatika I.: elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk szekció

Zsűrielnök: dr. Bodó Zalán Zsűrik: dr. Csató Lehel drd. Pável Szabolcs dr. Iclănzan David Andrei Szekcióvezető: Szász-Barra Boglárka Résztvevők: Bereczki-Orbán András - Dicséret, OTDK és publikálásra jelölés Fazakas Hunor-Attila - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Galiger Gergő - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Kaszta Tamás és Lieb Hanna-Georgina - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Viski Márk Zediu Álmos-Ágoston

Bereczki-Orbán András Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA, III. év Témavezető: dr. Bodó Zalán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Kvízkérdések téma szerinti kategorizálása és nehézségének becslése Minden jó kvízjáték alapjai a kérdések: játékosok, akkor tudnak kiegyenlített játékot játszani, ha a számukra megfelelő nehézséggel és témával rendelkező kvízkérdésekre kell válaszoljanak. Szükséges tehát a játék során felhasznált kérdéseket jellemezni, hogy egy adott játék ne legyen sem túl könnyű, sem túl nehéz, illetve, hogy adott esetben a szintnek megfelelő nehézségű kérdést lehessen feltenni, és a játékos is tisztában legyen a témakörrel és nehézséggel. A jelen projekt célja, hogy a kvízkérdéseket, természetesen válaszaikkal együtt, témakörük és nehézségük szerint csoportosítsuk. A kérdéseket témakörük szerint 7 (biológia, művészet, földrajz, történelem, tudományok és technológia, szórakozás, sport), nehézségük szerint pedig 3 (könnyű, közepes, nehéz) kategóriára osztva vizsgáltuk. Az automatizált természetes nyelv-feldolgozás során a kérdések szövegéből és válaszából kinyert, majd megszűrt információk alapján több modellel is kísérleteztünk. A kvízkérdések rövid természetéből adódóan, szükséges volt a kérdések szövegét kibővíteni. A kibővített szövegekre az előző kísérletek alapján legjobbnak bizonyuló tanulási modelleket teszteltük. A projekt részeként el fog készülni egy Honfoglaló szerű kvízjáték, mely segítségével több és relevánsabb adatot tudunk gyűjteni a kérdések tulajdonságairól. Ez számos új teszt elvégzését teszi a lehetővé, főleg a nehézségbecslést illetően.

Fazakas Hunor-Attila Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA, III. év Témavezető: drd. Pável Szabolcs, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Monokuláris mélységbecslés A mélységbecslés egy közismert, ugyanakkor kihívást jelentő feladat a számítógépes látás területén, mivel fontos szerepet játszik a háromdimenziós rekonstrukcióban és a környezet értelmezésében. Az autóiparban is egy sokkal olcsóbb és kézenfekvőbb alternatíva, mint a LiDAR szenzorok használata a haladó vezetéstámogató rendszereknél (ADAS) vagy akár az önvezeto autók rendszereinél is. A fő célunk, hogy egy színes bemeneti képből megbecsüljünk egy sűrű mélységképet, ahol minden egyes pixel intenzitása mélységet jelképez. Mivel ugyanarra a bemeneti képre rávetíthető végtelen sok elfogadható mélységkép, egy komplex problémával állunk szemben. A szakirodalomban számos deep learning alapú megközelítéssel próbálkoztak, ahol kiderült, hogy a konvolúciós neurális hálók alkalmasak a feladat megoldására. Ebben a dolgozatban egy önfelügyelt tanuláson (Self-Supervised learning) alapuló megközelítést vizsgálunk, amely képes együttesen felhasználni egy adathalmaz sztereó képpárait és videó egymást követő képeit egy olyan encoder-decoder típusú modell betanításához, amely nem csak mélységet, hanem a kamera helyzetét is képes megbecsülni. Kísérleteink eredményei rávilágítanak a sztereó és videó alapú képsorozatok együttes alkalmazásának előnyeire, valamint az önfelügyelt tanulás sikerére a sima felügyelt tanuláshoz képest, ahol kihívást jelent egy mélységi adatokkal ellátott adathalmaz begyűjtése. Emellett, megfigyelhetjük a különböző tanulási paraméterek, képfeldolgozási stratégiák és adathalmazok befolyását a modellünk teljesítményére. -

Galiger Gergő Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Adatelemzés és modellezés szak, MA, II. év Témavezető: dr. Bodó Zalán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Hisztopatológiai szövetvizsgálat interpretálható mély neurális hálók és adataugmentációs módszerek segítségével A hisztopatológia tudományága, mely a szövetszintű betegségek tanulmányozásával és diagnosztizálásával foglalkozik, egy nagymértékben digitalizált területté vált az utóbbi években. A páciensek szövetmintáinak számítógépes szkennelése lehetővé tette a különböző patológiai folyamatok automatizálását, amire jelenleg a neurális hálókon alapuló módszerek bizonyulnak a legmegfelelőbbnek. Az ígéretes eredményeik ellenére, a neurális hálók egészségügyi alkalmazása két igazán kritikus problémát vet fel ebben a területben. Egyrészt a neurális hálók felügyelt vagy félig-felügyelt tanításához nagyméretű adathalmazokra van szükség, melyek előállítása a hisztopatológiában nem egy triviális feladat. Az orvosi adatszerzés egy költséges és időigényes folyamat a drága felszerelés, a képzett személyzet hiánya és különböző jogi okok miatt. Másrészt a neurális hálók konkrét döntéshozatali folyamata nem ismert, ami bizalmatlansághoz vezet úgy a patológusok, mint a páciensek részéről. Az egészségügy egy szigorúan szabályozott szektor, ahol a helytelen döntések és diagnózisok emberi életekbe kerülhetnek, ebben a kontextusban pedig egy fekete doboz jellegű módszer alkalmazása kérdéses lehet. Ebben a dolgozatban az előbb vázolt problémákat tárgyaljuk a BagNet nevű interpretálható mély neurális háló hisztopatológiai alkalmazhatóságának vizsgálatával. A BagNet hálót a tüdő- és mellrák tumor mikrokörnyezetben megjelenő szövettípusok osztályozására tanítjuk, majd az eredményeit és döntési logikáját párhuzamosan elemezzük. A rendelkezésre álló viszonylag kisméretű tanítási adathalmazokat különböző augmentációs folyamatok alkalmazásával bővítjük, mellyel nem csak a BagNet osztályozási eredményein javítunk, de a patológusok által elvárt döntési logikát is elősegítjük. -

Kaszta Tamás és Lieb Hanna-Georgina Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA, III. év Témavezető: dr. Csató Lehel, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Wavelet-alapú képfeldolgozás prototípusok segítségével Feladatok, melyeket az emberek lényegesebb erőfeszítés nélkül megoldanak – mint például tárgyak beazanosítása egy képen – egy gépi tanulásos modell számára jóval nehezebbnek bizonyulnak. Nincs pontos és teljes tudásunk látórendszerünk működéséről, arról, hogyan képes felismerni tárgyakat, arcokat, különböző fényviszonyok, testhelyzetek esetén. Ennek ellenére, a mesterséges intelligencia, ezen belül a gépi tanulás területe hatalmas előrelépést tett a tárgyak felismerésére képes modellek megalkotásában. Azonban elméleti ismereteink ezekről a modellekről korlátozottak. A rendszerek belső működésének megismerése a neurális hálók egyik kulcsfontosságú kutatási célja. A modellek mögött meghúzódó mechanizmusok feltárása segíthet azonosítani a lehetséges hibákat, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának; ez ellenben csökkentheti modellek pontosságát. Legújabb tanulmányok szerint a beépített magyarázhatósággal rendelkező modellek is hatékonyan működhetnek. Erre alapozva korábbi megközelítések hátrányait próbáljuk orvosolni: ebben a tanulmányban a PrototypeDL architektúrából kiindulva egy wavelet-alapú neurális hálót építünk. Az alapgondolat a konvolúciós rétegek wavelet-transzformációra való cserélése. Szándékunk annak megvizsgálása, hogy mennyire lehet jól osztályozni a képekből ily módon kinyert információk alapján. A stratégia magában foglalja az adatokat közelítő prototípusok tanulását, amelyek felhasználhatók a képosztályozásban és a kimenet

mögött álló tényleges ok megértésében. A wavelet-alapú megközelítés javíthatja a neurális hálók értelmezhetőségét, miközben az osztályozási pontosság is megmarad. A waveletek segítségével az információ kinyerésére és szűrésére olyan modellt kívánunk fejleszteni, amely nemcsak jó osztályozási pontosságot ér el valós adatokon, hanem a modell döntéshozatali folyamatáról is releváns adatokat szolgáltat, gyorsab és kevesebb számítási költséget ígényel.

Viski Márk Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BA, III. év Témavezető: Sándor Csanád, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Paraméter metszési módszerek összehasonlítása konvolúciós neurális hálózatokon A konvolúciós neurális hálózatok segítségével a képfelismerés és képosztályozás feladatkörei hatékonyan és nagy pontossággal megoldhatóak, viszont ezeknek a hálózatoknak egyre nagyobb a memória- és erőforrásigényük. Bizonyos helyzetekben, mint például okos eszközöknél vagy beágyazott (embedded) rendszereknél limitáltak az elérhető erőforrások, így ezeknél nem minden esetben használhatóak az egyre komplexebb neurális hálózatok. Pruning segítségével, vagyis a neurális hálózat paramétereinek metszésével, egy optimálisabb hálózat létrehozása a cél, melynek az erőforrásigénye sokkal kisebb a kiindulási hálózathoz képest, a pontossága viszont ennek ellenére változatlan marad, vagy a lehető legkisebb mértékben csökken. A dolgozatban összehasonlításra kerülnek az L1 normát alkalmazó strukturált és strukturálatlan, az L2 normát alkalmazó strukturált, a véletlenszerű strukturálatlan, illetve a súlyozott hibrid kritériumon alapuló paraméter metszési módszerek. A tesztek során a LeNet konvolúciós neurális hálózatot tanítjuk az MNIST adathalmazon, illetve a ResNet-20 konvolúciós neurális hálózatot a CIFAR-10 adathalmazon. A felsorolt pruning módszerek alkalmazásával nyomon követjük a pontosság változását a paraméterszám csökkenésének függvényében, és összehasonlítjuk a különböző módszerek pontossági eredményeit.

Zediu Álmos-Ágoston Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika szak, BSc, III.év Témavezető: dr. Bodó Zalán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Felhasználói értékeléseken alapuló collaborative filtering algoritmusok kiértékelése funkcionális környezetben Napjainkban egyre nagyobb hangsúly kerül a különböző ajánló rendszerekre, algoritmusokra melyek felhasználási területe igencsak kiterjedt, legyen akár szó e-commerce felületek termékajánlásáról, streaming szolgáltatások ízlésmeghatározásáról, vagy pedig a közösségi média oldalak fő bevételforrásának számító személyes reklámajánlásáról. A dolgozat fő tematikája három széles körben alkalmazott algoritmus, algoritmuscsalád ismertetése, előnyeinek és hátrányainak bemutatása, körbejárva az implementációs nehézségeket, kiértékelési metrikákat és az adott algoritmusok megfelelő környezetben való felhasználását. A három bemutatott algoritmus a Slope One, mely egy lineáris regressziónál egyszerűbb ajánlási modell egyetlen szabad paraméterrel, a Locality Sensitive Hashing, ami a hasonló ízléssel rendelkező felhasználók értékelési vektorait egy magas ütközési rátával rendelkező hasítófüggvénnyel csoportosítja, és a Singular Value Decomposition mátrix faktorizációs módszer, ami a felhasználók és az értékelt elemek közötti legfontosabb látens faktorokat hozza napvilágra. Egy másik bemutatott szempont az algoritmusok Clojure nyelvben való implementálása. A Clojure egy funkcionális Lispre alapuló nyelv, mely a JVM platformon fut, nagy hangsúlyt fektet az adatvezérelt programozásra, az interaktív, REPL alapú fejlesztésre és a keretrendszerek helyett az egyszerű könyvtárakra, melyeket az Unix filozófia alapján modulárisan használunk fel.

100

Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások szekció

101

Zsűrielnök: dr. Kolumbán Sándor, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Zsűrik: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Simon Károly, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Szenkovits Annamária, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem W. Szabó Péter, a Tengrai Artificial Intelligence cégvezetője Szekcióvezető: Back István Levente Résztvevők:

Both Bence és Lukács István - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Domokos Nikolette-Beatrice és Szimma Hunor - Dicséret Gere Andor - III. díj és különdíj Imecs Bulcsú Keresztes Béla - Különdíj Kis Csaba Mátis Krisztián és Szilágyi Krisztián-Attila - I. díj, OTDK és publikálás jelölés Nagy Kristóf-Bálint és Bíró Dániel Salamon Csongor Szabó Cintia - I. díj, OTDK és publikálás jelölés Szász-Váradi Gergő - Dicséret Toth Dóra Török István-Dániel és Krizbai Nándor - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Vincze Vivien -

102

Both Bence és Lukács István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Sensor Throne: Ülési testtartás javítása és megfigyelése telefonos alkalmazással A Sensor Throne projekt keretén belül egy okos szék került megvalósításra, amelynek célja a helyes ülési testtartás monitorizálása, illetve javítása. A rendszer két részt foglal magába, egy hardware és egy software komponenst. A hardware komponenst egy irodai székre szerelt mikrokontroller és a hozzá tartozó perifériák (akkumulátor, szenzorok, Bluetooth modul) alkotják, a software komponens pedig egy mobil alkalmazásból áll. A mikrokontrollerrel az applikáció Bluetooth kapcsolaton keresztül, egy saját szöveges protokoll segítségével kommunikál. Az alkalmazás interaktív felületet nyújt a felhasználó számára, ahol láthatja a pillanatnyi testtartását, az adott széken való üléssel kapcsolatos statisztikáit, valamint személyre szabhatja az alkalmazás beállításait. Az alkalmazás jelenleg három nyelven érhető el, amely a telefonon beállított nyelv alapján automatikusan kiválasztásra kerül. A felhasználó értesítést kap a helytelen vagy túl sokáig tartó ülés esetén, illetve ha a mikrokontrollert vezérlő akkumulátor feszültsége alacsony. A dolgozat további része a követelményekről, a funkcionalitásokról és az architektúráról ad leírást, illetve ábrák segítségével demonstrálja az egység helyes működést.

103

Domokos Nikolette-Beatrice és Szimma Hunor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Wanna Dance? Latin táncfesztiválok szervezését és követését biztosító szoftverrendszer Az elmúlt évtized során a latin táncfesztiválok és kongresszusok népszerűsége rendkívüli növekedésen esett át, a résztvevők száma gyakran több ezer személy fölé is emelkedhetett. Az ilyen rendezvények több napos programokat biztosítanak a jelenlévők számára, mint például különböző oktató jellegű workshopok, szociális programok, versenyek és természetesen hajnalba átnyúló bulik. Mindezen események szervezése a rendezők számára és azok nyomonkövetése a résztvevőnek egy kihívás lehet. Általános esetekben erre megoldást nyújthat különböző alkalmazások és szolgáltatások összehangolása. A,,Wanna Dance?" projekt célja, hogy az ilyen rendezvények lebonyolítását gördülékenyebbé tegye, valamint hogy a résztvevők élményének színvonalát növelje. Főbb funkcionalitások közé tartoznak az információk felvezetése és karbantartása a szervezők számára, az események követése a résztvevők számára, valamint a regisztrált felhasználók közötti szocializálódást elősegítő nyitott üzenetek és táncfelkérések küldése. A szoftverrendszer rendelkezik egy mikroszerviz architektúrán alapuló szerverrel, valamint egy cross-platform mobilalkalmazással, amely elérhető Android és iOS eszközökön. A dolgozat ismerteti a rendszer funkcionalitásait, architektúráját és megvalósítási módját, valamint a fejlesztésben felhasznált technológiákat és a továbbfejlesztési lehetőségeket.

104

Gere Andor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Szenkovits Annamária, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Undeath – játékfejlesztés GameMaker Studio 2-ben A* útkereső algoritmussal és elvont gyár tervezési mintával A videójátékok az utóbbi évtizedekben a szórakoztatóipar szerves részévé nőtték ki magukat, és egyes körökben annyira elismertek, hogy a művészetek egyik formájának tekintik őket. Jelen dolgozat szerzője is a videójátékok nagy kedvelője, dolgozatában pedig azt vizsgálja, hogy milyen technikai, illetve kreatív kihívásokkal jár egy videójáték megírása, valamint, hogy ezt a folyamatot mennyire tudja segíteni egy játékmotor használata. A dolgozat egy 2, pontosabban 2.5 dimenziós ún. TPS (third person shooter) játék fejlesztésének lépéseit mutatja be. A 2.5 dimenzió a játékban a fő karakternek a felülnézetből való irányítására vonatkozik, a TPS besorolás pedig a játék fő mechanikáját jelöli, melynek központi eleme az ellenfelek hatástalanítása, likvidálása. A fejlesztés során felhasznált játékmotor a GameMakerStudio 2 (GMS2), a szerző ebbe illeszti a saját tervezésű karaktereit és a további játékelemeket. A karakterek megtervezése, megdizájnolása, animálása, valamint az ellenfelek irányítását megvalósító A* útkereső algoritmus a szerző saját implementációja. A dolgozat továbbá vizsgálja azt is, hogy GML-ben – a GMS2-n belül használt objektumorientált programozási nyelvben – mennyire van lehetőség egy absztrakciós módszer bevezetésére, nevezetesen az elvont gyár tervezési minta alkalmazására.

105

Imecs Bulcsú Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BSc, III. év Témavezető: dr. Simon Károly, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Path-planner: városi tömegközlekedési hálózatok tervezését segítő webalkalmazás A Path Planner projekt célja a városok bicikli és busz útvonalainak a tervezése és optimalizálása a felhasználók javaslatainak alapján. Az alkalmazás egy felületet biztosít, amelyen keresztül a városlakók útvonal-javaslatokat küldhetnek, ezeket a rendszer aggregálja, és az eredmények alapján megpróbálja optimalizálni a közlekedési hálózatot. Az alkalmazás elsodleges célközönségét kisebb városok önkormányzatai képezik. Ezekben a városokban a létező tömegközlekedési hálózatok sok esetben nem tesznek eleget a városlakók igényeinek, ezen próbál változtatni a Path Planner rendszer. A szoftverrendszer szerkezetileg egy központi szerverbol és egy webes kliens alkalmazásból épül fel. A dolgozat a rendszer fontosabb komponenseinek felépítését és működését részletezi, bemutatja a használt technológiákat és az alkalmazás működését.

106

Keresztes Béla Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BSc, III. év Témavezető: dr. Ruff Laura Ildikó, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Balance - a tudatos életmódot és önmagunk megismerését ösztönző webalkalmazás A mai világban a szociális média használata társadalmunk egyik alapkövét jelképezi, az emberek nagy része jelen van legalább egyik platformon. Bár a szociális média az élet szerves részévé vált, és megkönnyítette az emberek közti kommunikációt, ugyanakkor addiktív és lebilincselő hatása az emberiség figyelmét áthelyezte önmagáról a külvilágra, s ennek következményeként háttérbe szorult az ember mentális egészsége és az önmaga megismerésére szánt figyelme. A Balance webalkalmazás egyik fő célja egy olyan platform biztosítása, melyen keresztül a társadalom lehetőséget kap újra önmaga irányába fordulni, önmaga megismerésére koncentrálni, és törekedni egy tudatosabb életstílusra. A platformon meditációs gyakorlatok, olvasmányok, légzési technikák megismerésére van lehetőség, mindezt úgy, hogy az emberek kapcsolatba léphetnek a témában jártas szakértőkkel, vagy saját kíváncsiságukra hagyatkozhatnak. Mindezek mellett, a felhasználók egymás támogatásával ismerhetik meg társaik és saját maguk életét, inspirációt nyerve egymás gondolataiból. A webalkalmazás szerveroldali része Spring Webflux reaktív technológiát használva készült el, ezzel lehetővé téve az aszinkron kérések kiszolgálását. A kliensoldali rész Angularban van felépítve, mely szintén támogatja az aszinkron megvalósítást. A használt adatbázis dokumentumalapú MongoDB. Az alkalmazás tehát olyan célközönségnek szól, aki törekedne az idejének egy részét egy olyan közösségi platformra fordítani, ahol megteheti az első lépéseket egy tudatosabb életvitel elkezdéséhez, megteremtve az egyensúlyt a szociális média degradáló világa és saját személye között.

107

Kis Csaba Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, IV. év Témavezető: dr. Ruff Laura Ildikó, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

FitNet: A sporttevékenységeket támogató közösségi platform A FitNet projekt témája egy sporttevékenységeket támogató közösségi platform kifejlesztése, amelynek célja az, hogy megkönnyítse a sportesemények, edzések és sporttal kapcsolatos baráti összejövetelek megszervezését, elsosorban Székelyudvarhelyet megcélozva, egy webalkalmazás segítségével. A sportesemények és összejövetelek megszervezése elég sok nehézségbe ütközik, ugyanis kevés az ilyen célra kihegyezett platform. Általában az ilyen rendezvények megszervezését az emberek telefonhívásban, SMS-ben illetve közösségi média csoportokban tárgyalják meg. Ebben a műveletben nyújt segítséget a FitNet projekt. A rendszer egy Laravel-el megvalósított REST API-t használ a csoportok, események, edzések és pályafoglalások karbantartására, amelyek MySql adatbázisban vannak tárolva. Ezzel a szerverrel kommunikál a React webalkalmazás, amelyet böngészőn keresztül lehet elérni és használni. A dolgozat részletesen bemutatja a szerver és a webalkalmazás működését, implementációs részleteit, a felhasznált modern technológiák és keretrendszerek használatát.

108

Mátis Krisztián és Szilágyi Krisztián-Attila Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Prophet: Hangfelismerés alapú automatikus teleprompter alkalmazás A Prophet projekt célja egy olyan alkalmazás létrehozása, mely segítséget nyújt az előadók számára a bemutatóik gyakorlásában illetve megtartásában egy hangfelismerés alapú automatizált súgógép segítségével. A beszédszövegek papíron való karbantartása bonyodalmakhoz vezethet, a már létező telepromteres megoldások állandó sebességgel rendelkeznek, ezért az előadó könnyen belekavarodhat, elfelejtheti, hogy mégis hol tart az előadásában. A projekt célja ezen problémák kiküszöbölése digitalizálás és automatizálás segítségével. A projekt két fő részből áll: egy mobilalkalmazásból és egy dokumentumokat importáló szolgáltatásból. A mobilalkalmazás egyéni felhasználók igényei köré épül. A felhasználónak lehetősége van új beszédszöveg létrehozására, vagy már létező dokumentumok importálására, amely tovább szerkeszthető egy beépített rich-szövegszerkesztő segítségével. Az így kapott szövegre a felhasználó alkalmazhatja az automatizált telepromter funkciót, mely hangfelismerés segítségével jelzi a beszéd előrehaladtát. A dokumentumok importálása egy saját webes szolgáltatás alkalmazásával történik, amelynek szerepe a különböző formátumú szöveges dokumentumok tartalmának kinyerése, és egységes formába alakítása.

109

Nagy Kristóf-Bálint és Bíró Dániel Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BSc, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BSc, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

ThermoSmart Az átlagember számára problémát jelenthet, hogy egy hideg téli nap után egy kihűlt otthon fogadja. A hagyományos termosztátok csak részleges megoldást jelentenek a problémára, hiszen ha nem az előre beállított időben érünk haza, akkor így is hideg fogadhat otthon, vagy akár kárba mehet a melegítéshez szükséges energia. A ThermoSmart projekt célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy bárhol, bármikor befolyásolhassák otthonuk hőmérsékletét. A rendszer egy szerveren alapszik, amely adatokat fogad a hőmérséklettel kapcsolatban egy Raspberryi Pi 4-alapú termosztáttól, amelyet egy mobil applikációval irányíthatunk. A rendszer az egyszerűség elvét követi. Továbbá kényelmi funkciókat biztosít, például az időjárás előrejelzést, amely hozzásegíti a felhasználót ahhoz, hogy optimális energiafelhasználást valósíthasson meg. A termosztát két darab hőmérővel operál, amelyekből az egyiket a házon belülre, a másikat pedig a házon kívülre kell elhelyezni. Az általuk generált adatokból statisztikák jönnek létre, amelyek célja szintén az, hogy támpontot nyújtsanak a házát optimálisan fűteni akaró felhasználónak. A dolgozat bemutatja a rendszer részletes működését, a használt technológiákat és részletezi a funkcionalitásokat.

110

Salamon Csongor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BSc, IV. év Témavezető: dr. Ruff Laura-Ildikó, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

MarPet Clean: Webalkalmazás szőnyegtisztítás igénylésére A Marpet Clean projekt célja a szőnyegmosás szolgáltatás igénybevételének webes felületre helyezése, illetve a rendelések kezelésének egy egyszerűsített és átlátható formáját biztosító rendszer megvalósítása. A kiszállításon alapuló szolgáltatások között a szőnyegmosás adminisztratív szempontból bonyolult és rendkívül megterhelő lehet csupán primitív eszközökhöz folyamodva, egy specializált rendszer hiányában, hiszen a kimosni kívánt javakat és az ezeken végzett munka állapotát a megrendelés után napokig, akár hetekig is számon kell tartani. Rengeteg, dinamikusan változó adatot kell kezelni, ami jelentős időveszteséghez és alkalmanként hibákhoz is vezet. Erre a problémára nyújt célzott megoldást a Marpet Clean projekt. Az ügyfelek egy React JS webes felületen vehetik igénybe a rendelkezésre álló szolgáltatásokat. Ugyanazon webalkalmazás alkalmazottaknak szóló felületén lehetőség van ezen rendelések fogadására és kezelésére. A kiszállítást igénybe vevő rendelések kiszállítókhoz rendelhetőek, akik egy, még fejlesztés alatt álló, React Native mobil app segítségével tudják majd átvenni a rendelések kezelésének feladatát. A rendszer központjában egy Java Spring Boot szerver található, ami kezeli a frontend-ről érkező adatokat. Az adatok egy MySQL adatbázisban vannak tárolva, illetve fájlok esetén AWS S3 Bucketben. Mint ahogy azt a projekt neve is sugallja, az alkalmazás egy konkrét cég megbízásából készül, azonban nincs egyetlen cég igényeire korlátozva, így a fejlesztésnél lehetőséget hagyunk az alkalmazás általánosítására is.

111

Szabó Cintia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Simon Károly, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Tárgyalók foglalását megjelenítő kijelző A céges tárgyalások fő szerepe a döntéshozatal és a mindennapi munkatevékenység követése és alakítása, ezáltal jelentős hatással vannak a cégek jelenére és jövőjére. A megbeszélések megvalósításának többnyire a tárgyalótermek adnak fizikai teret, de ezek száma limitált, és foglalásuk valamint órarendjük követése nem egyszerű feladat. A jelen projektben megvalósított tárgyalók foglalását megjelenítő kijelző célja, hogy tájékoztassa az érdekelteket egy adott tárgyalóterem állapotáról és napi beosztásáról, ezáltal elkerülve a lehetséges átfedéseket és egyéb kellemetlenségeket, amelyek a foglalások pontos követésének hiányában felléphetnek. Egy egyszerűen beállítható eszköz, a kezdeti konfiguráció az induláskor létrehozott hotspot-on keresztül akár egy mobil telefon segítségével megadható. A konfigurált eszköz vezeték nélküli hálózati kapcsolaton keresztül csatlakozik az adatokat szolgáltató szerverhez. Emellett egy forgatható és nyomható gomb segítségével válthatunk a megjelenített napok vagy az elérhető tárgyalótermek között. Projektünk szem előtt tartja az energiatakarékosságot, ezért a vezérlést egy alacsony áramfogyasztású mikrokontroller segítségével oldottuk meg, amely egy e-papír kijelzőt üzemeltet. Az aktuális foglalások és a termek egyszerűbb megjelenítése érdekében készült egy szerver, ahonnan lekérhetőek ezek az adatok. A szerver a cég belső hálózatán fut, ezáltal garantálva a biztonságot és a testreszabhatóságot. A dolgozat bemutatja a megfelelő hardware eszköz kiválasztásának folyamatát, illetve a fejlesztési folyamatot, valamint az ennek során létrejött funkcionalitásokat és felhasznált technológiákat.

112

Szász-Váradi Gergő Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Ruff Laura Ildikó, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Szerver nélküli függvények használata webalkalmazások fejlesztésére A dolgozat témája a szerver nélküli függvények, pontosabban ezeknek a használata annak érdekében, hogy egy magas szinten rendelkezésre álló alkalmazást fejleszthessünk, ami az egész világon szinte ugyanolyan válaszidővel elérhető. A webapplikációk általában egy vagy, régiókra bontva, több rögzített háttérszerver segítségével működnek. Ezeknek a szervereknek a fenntarthatósága drága lehet magas forgalom esetén, karbantartást is igényelhet a fejlesztőcsapat részéről. A szerver nélküli függvények feloldják a szükségét ezeknek a centralizált szervereknek. Bevezetnek egy decentralizált szerverhálózatot. Minden kérést a földrajzilag legközelebb álló szerver csomópont fog kezelni. Előnye az, hogy földrajzilag akárhol helyezkedhet el a felhasználó a világon, garantáltan optimális idő alatt kap választ. Ezen technológia alkalmazásának szemléltetésére egy olyan applikáció kerül bemutatására, melyben megjelennek a szokásos, háttérrétegen (backend) használt, műveletek. Mivel ez az alkalmazás egy viszonylag egyszerű online rajztábla, szükség van olyan műveletekre, mint a felhasználók regisztrálása, táblák létrehozása, módosítása és törlése. Annak érdekében, hogy az alkalmazás szerver nélküli függvényeket használjon, a Cloudflare szolgáltatásait veszi igénybe. Ez az alkalmazás teljes mértékben a legmodernebb keretrendszereket használja (frontend-en is), miközben minden része decentralizált.

113

1Toth Dóra Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Ruff Laura Ildikó, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

ROtravel: saját programtervező, romániai kirándulásokra Tapasztalatok szerint, a legtöbb turista hiányosan ismeri egy adott környék látványosságait, programjait. Ezek az információk sokszor utólag, vagy túl későn jutnak el hozzájuk, így már nem tudnak ezeken részt venni. A projekt erre a problémára próbál megoldást nyújtani. A webalkalmazással a turisták megtervezhetik kirándulásukat, Románia bármely területére, részletesen, napra és órára lebontva. A feltöltött programlehetőségek közül (ami lehet egy látnivaló, strand, sípálya, templom, szabadidős tevékenység, emlékmű, stb.), kiválaszthatják a számukra megfelelőket, majd összeállíthatják saját vakációs programjukat, maximálisan kihasználva szabadidejüket, a környék látnivalóinak megtekintésére. Ugyanakkor lehetőség van, újabb romániai látnivalók és programok feltöltésére, ezzel biztosítva az adatok folyamatos bővítését. A projekt két fő részből áll, egy szerverből, valamint egy webes felületből, frontend-en Angular, míg backend-en PHP alapú Laravel keretrendszert használva, MySQL adatbázis kezelővel. A dolgozat bemutatja az alkalmazás működését, részletezve a funkcionalitásait, valamint ismerteti a felhasznált technológiákat.

114

Török István-Dániel és Krizbai Nándor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

MyOwner Az emberek élete során gyakran előfordul, hogy elveszítik személyes tárgyaikat és azokat nehezen vagy szinte soha nem találják meg, így kellemetlen szituációkkal szembesülhetnek. A MyOwner alkalmazás célja a közösség erejével visszajuttatni az elveszett tárgyakat a tulajdonosukhoz. Az applikációban mindenki felvezetheti saját tárgyainak listáját, majd azokhoz különböző címkéket rendelhet: QR-kód, RFID, illetve egyszerű szöveges kód. Minden tárgyhoz részletes leírást és képeket lehet hozzáadni annak érdekében, hogy a megtaláló minél könnyeben tudja azonosítani azokat. Továbbá a felhasználó különböző elérhetőségeket adhat meg, ahol a tárgyainak megtalálói kapcsolatba léphetnek vele. Amennyiben valaki az alkalmazáson belül olvas be egy címkét, a tulajdonos elérhetőségeit, illetve a tárgy információt fogja látni, valamint lehetősége lesz jelezni a tulajdonosnak, hogy a tárgyát megtalálták, ebben az esetben a tulajdonos push értesítést fog kapni. A webes felület lehetőséget biztosít a címkék beolvasására azoknak is, akik nem telepítették az alkalmazást a mobil eszközükre, ez esetben a weboldalon láthatják a tulajdonos információit. A továbbiakban az említett funckionalitásokról, az alkalmazás architektúrájáról és a felhasznált technológiákról láthatunk egy részletesebb bemutatást.

115

Vincze Vivien Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Informatika, BA, III. év Témavezető: dr. Kolumbán Sándor, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Első világháborús veszteséglisták digitalizálása Az I. Világháborúnak sok áldozata, sebesültje és betege volt. Ezekről listák készültek. Két típusú lista áll rendelkezésünkre: “Veszteség lajstrom” és “Hírek a sebesültekről és betegekről”. Ez a két lista csupán tartalmilag tér el, mivel a “Hírek a sebesültekről és betegekről” nevű lista több adatot tartalmaz mint a “Veszteség lajstrom”. Eleinte azt gondolták, hogy a háború rövidebb ideig fog tartani, így táblázatos listákat kezdtek készíteni, viszont egy idő után, hogy a listák készítését felgyorsítsák, elhagyták a táblázatos formát és a bejegyzéseket bekezdésekbe írták. A célunk ezekkel a listákkal az, hogy digitalizáljuk a belőlük kinyert adatokat. Mivel két féle listánk van és mind a kettőből létezik táblázatos és bekezdéses formátum is mind a négy változatra meg kellett oldanunk a digitalizálást. A táblázatos változatnál ki lehet nyerni az adatokat a cellák segítségével, viszont a bekezdéses változatnál külön kell választani a bekezdéseket és azon belül az adatokat és közben azt is figyelembe kell venni, hogy tartalmilag két féle listánk van. Ez a dolgozat egy csoportos projektnek a folytatása, melyen 6-on dolgoztunk. A csoportos projekt keretén belül a táblázatos “Veszteség lajstrom” listákat dolgoztuk fel és ezen belül az én részem a meghatározott vonalak alapján való szöveg kinyerés és a szövegek megfelelő eredmény halmazának biztosítása. Ez után kiegészítettem a projektet a “Hírek a sebesültekről és betegekről” táblázatos lista és a bekezdéses listák feldolgozásával. Az alábbi dolgozatban a bekezdéses listák feldolgozásába fogunk betekintést nyerni. Bemutatásra kerülnek a bemeneti adatok, a PDF-ek képpé való alakításának folyamata, a képek forgatási szögének meghatározási folyamata, a képeken levő szöveg leolvasása,

116

a szavak kijavítása kategorikus adatok segítségével, a különböző bekezdésekhez tartozó szavak csoportosítása, majd az adatok adatbázisba való bevezetése. Betekintést nyerünk néhány technológiáról szóló döntési folyamatba és olvashatunk a projektben használt algoritmusokról. A projekt eredményeként azt szerettük volna elérni, hogy a kapott listákból egy olyan adatbázist hozzunk létre, mely a kinyert adatokat tartalmazza, helyességre törekedve, hogy a későbbiekben egy komplex weboldal alapjául szolgálhasson, ahol akár a felmenőinkre is rákereshetünk.

117

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia és Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia szekció

118

Zsűrielnök: Dr. Deák Noémi egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar Zsűrik: Dr. Tőtős Róbert egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar Dr. Kun Attila egyetemi adjunktus, okleveles vegyészmérnök, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar Dr. Szőke Árpád egyetemi adjunktus, okleveles vegyészmérnök, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar Szekcióvezető: Urbán Panna Résztvevők:

Ágoston Gyopárka - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Biró Levente - Dicséret és publikálásra jelölés Bujáki Eszter Fischer Melinda Iszlai András-Ernő - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Mezey Kinga-Noémi - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Nagy Loránd - Dicséret és publikálásra jelölés Rozsa Tamás

119

Ágoston Gyopárka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BA, IV. év Témavezető: dr. Bencze László-Csaba, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Tomoiagă Raluca Bianca, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Boros Krisztina, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Adatbázisból felderített, új aromás ammónia-liáz szubsztráttartományának feltérképezése és katalitikus hatékonyságának növelése A nem természetes, elektrondonor szubsztituensekkel ellátott fenilalanin származékok kiemelkedő jelentőségnek örvendenek a gyógyszeripar és agrokémia területein belül, mint biológiailag aktív molekulák királis építőelemei. Ezen aminosavak közül kitüntetett helyen áll a 3,4-dimetoxi-L-fenilalanin, mely prekurzora az első, széles körben elterjedt Parkinson-kór elleni gyógyszerhatóanyagnak, az L-DOPA-nak [1]. A fenilalanin ammónia-liázok (PAL-ok) magas atomhatékonysággal és konverzióval rendelkező, környezetkímélő megoldást kínálnak az enantiomertiszta L-fenilalanin származékok előállítására. Ezzel szemben az enzimcsoport legfőbb, mind ez idáig megoldatlan hiányossága az alacsony aktivitása az elektrondonor szubsztituenseket tartalmazó szubsztrátokkal szemben, különösen a di-, és tri-szubsztituált aromás molekulák esetében [2]. Egy, a közelmúltban megjelent közleményben egy új típusú aromás ammónia-liáz (AAL), az AL-11 felderítését érték el, mely szokatlanul magas, 92%-os konverzióval alakítja át a 3,4- dimetoxi-transz-fahéjsavat 3,4-dimetoxi-L-fenilalaninná [3]. Kutatómunkánk során adatbányászati eszközöket felhasználva, felderítettük az AL-11 egy közeli rokonát, a Loktanella atrilutea-ból kinyert aromás ammónia-liázt (LaAAL), majd további kísérleteink során, ezen enzim szubsztráttartományának feltérképezésével, valamint katalitikus aktivitásának növelésével foglalkoztunk. A két új fehérje katalitikus központjában fellelhető egyedi motívumok alapján feltételezhető, hogy ezek egy új PAL alosztályba tartoznak [4]. Az evolucionáris kapcsolatok felderítésére filogenetikai analízist végeztünk a kiválasztott enzimek és homológjaik, valamint ismert fenilalanin-, hisztidin- és tirozin

120

ammónia-liázok szekvenciáit felhasználva. Emellett, a homológok katalitikus központjának összehasonlítása alapján, az LaAAL szerkezetének racionális áttervezését kíséreltük meg, megfigyelve a mutánsok aktivitását a 3,4-dimetoxitransz-fahéjsav és a 3,4-dimetoxi-L-fenilalanin reakciói során. Az enzim stabilitásának növelése és egy hatékony, újrafelhasználható biokatalizátor kifejlesztése érdekében rögzítettük a fehérjét különböző módszereket alkalmazva.

121

Biró Levente Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BSc, IV. év Témavezető: dr. Gál Emese, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Brém Balázs, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A 2,7-dikarbonil-alkil-fluorének előállítása és fotofizikai tulajdonságaik vizsgálata, mint lehetséges alapvegyületek a napelem technológiában Napjainkban megnövekedett az igény a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásának maximalizálására, köszönhetően a dráguló fosszilis energiahordozóknak. A megújuló energiaforrások közül kiemelkedő a napelem technológia, mely a fotovoltaikus effektuson alapszik. A fotovoltaikus elv alapja, hogy a félvezető molekulákat fotonok segítségével gerjesztik, aminek hatására elektronok válnak ki ennek a szerkezetéből és rendezett áramlásuknak köszönhetően elektromos áram jön létre 1 . Ezen a napelemcellák elkészítéséhez szükséges egy félvezető és a felszínére felvihető szerves festékanyag. Festékanyagként több különböző vegyület család is alkalmazható, esetemben a fluorén származékok is, melyek fotofizikai tulajdonságaik a megfelelő auxokrom csoport felvitelével hangolhatóak, megjelenhetnek a bato-, hippo-, hiper- és hipszokrom eltolódások 2 . Kutatásaink során formil- és acetil-csoportokkal láttuk el az alkil-fluorén alapvázat, majd kondenzációs reakcióknak vettettük alá malonsav-dinitrilel és aromás aldehid származékokkal. Az előállított vegyületek szerkezetét és fotofizikai tulajdonságait vizsgáltuk.

122

Bujáki Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BSc , IV. év Témavezető: dr. ifj. Várhelyi Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Fe(II)-komplexek szintézise glioximokkal, bórsav-észterekkel, alkalmazhatóságuk, valamint fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatuk A vas döntő elemnek nevezhető az élet kialakulásának szempontjából, ugyanis a szervezetben végbemenő, számos folyamatban részt vevő elem [1]. A vas-komplexek előállítása egyre inkább fontosabb szerepet kap, ugyanis biológiailag aktív vegyületek, gombaellenes, antibakteriális és antioxidáns szerként is nyílván vannak tartva [2]. Ezen túlmenően rákellenes szerként is alkalmazzák őket, ugyanis bizonyították, hogy nemcsak a daganat növekedését szabályozzák, hanem az áttétképződési hajlamot is [3]. A dolgozatom célja Fe(II)-komplexek szintetizálása volt, különböző glioximok és bórsav észterek alkalmazásával. Az előállított anyagok a következők: [Fe(Ph-Me-Diox)3(BO-Me)2],

[Fe(Ph-Me-Diox)3(BO-2-propil)2],

[Fe(Ph-Me-Diox)3(BO-n-butil)2],

[Fe(Ph-Me-Diox)3(BO-izobutil)2],

[Fe(Ph-Me-Diox)3(BO-n-propil)2], [Fe(Me-Bu-Diox)3(BO-2-propil)2], [Fe(Me-BuDiox)3(BO-Et)2], [Fe(Me-Bu-Diox)3(BO-n-butil)2] és [Fe(Me-Bu-Diox)3(BO-izobutil)2]. A szerkezetek helyességének igazolása céljából a szintetizált vegyületeket különböző műszeres vizsgálatoknak vetettük alá. A felületeti jellemzők, valamint a felszíni topográfia meghatározása céljából mikroszkópos- és elekronmikroszkópos (SEM) vizsgálatokat végeztünk. A komplexek molekulatömegének- és szerkezetének bizonyítása tömegspektrometriai (MS) vizsgálattal történt. Az anyagok kristályosságát porröntgen diffrakciós (XRD) mérésekkel vizsgáltuk meg, illetve a szerkezeti felépítésüket különböző eljárásokkal, mint például UV-Vis-, infravörös- (MIR és FIR), illetve RAMAN-spektroszkópiás mérésekkel támasztottuk alá. A hőbontási (TG-DTG-DTA) eljárásoknak köszönhetően rálátást kaptunk az anyagok stabilitására és a bomlási mechanizmusra.

123

Végső soron a komplexekben jelen lévő Fe(II) jelenlétét és spin-állapotát Mössbauerspektroszkópiai mérésekkel vizsgáltuk meg. A biológiai aktivitás vizsgálata érdekében a vegyületeket Kirby-Bauer tesztnek vetettük alá, amely segítségével körvonalazódott, hogyan is viselkednek a vas-komplexek különböző Gram(+) és Gram(-) baktériumokkal szemben. Ezen túlmenően felvettük a kapcsolatot egy onkológiai központtal is, a rákos sejtek elleni vizsgálatok elvégzése érdekében.

124

Fischer Melinda Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BA, IV. év Témavezető: dr. ifj. Várhelyi Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Cu(II)-komplexek szintézise Schiff-bázisokkal és α-dioximokkal, ezek alkalmazhatóságai és fizikai-kémiai valamint biológiai vizsgálatai A réz egy fontos nyomelem, mivel jelentős szerepet játszik az emberi szervezet növekedésében és fejlődésében, valamint katalitikus szerepe is van különböző enzimatikus folyamatokban [1]. Ez pedig az alapja annak, hogy a tudomány figyelmet szentelt a rézkomplexek előállítására, amiknek a nagy része felhasználható antibakteriális, antiszeptikus, daganatellenes szereknek, tekintve hogy kölcsönhatásba lépnek a biológiai rendszerekkel [2]. Ezek ismeretében a kutatásom célja, Cu(II)-komplexek előállítása, különböző αdioximokkal, Schiff-bázisokkal és aminokkal, valamint ezek vizsgálata fizikai, kémiai és biológiai szempontból. Az általam előállított komplexek tehát a következők: [Cu(2-oktanon)2(hidrazin)(1H-1,2,4-triazol-amin)2], [Cu(2-oktanon)2(Ph-hidrazin)(2-aminopirimidin)2], [Cu(fenil-metil-dioxim)2(2-amino-4-metil-piridin)2], [Cu(fenil-metildioxim)2(naftil-1-amin)2], [Cu(fenil-metil-dioxim)2(2-metil-imidazol)2], [Cu(metil-butildioxim)2(naftil-1-amin)2]. A fent bemutatott komplexek vizsgálata során megfigyeltük az anyagok felületét mikroszkópikus vagy elektronmikroszkópiás analízissel. Ezután az UV-Vis és infravörös spektroszkópiás (MIR és FIR) mérésekkel vizsgáltuk a komplexek szerkezetének kémiai sajátosságait és integritását. A továbbiakban alkalmazott hőbontásos (TG-DTG-DTA) mérések megmutatták a vegyületek stabilitását és betekintést nyújtottak a bomlási mechanizmusukba, valamint a porröntgen diffrakciós mérésekkel (XRD) megfigyelhettük az anyagok kristályossági fokát. Az elektronspin rezonancia (ESR) spektroszkópiás mérések segítségével megfigyelhettük a spin

125

orientáció megvalósításához szükséges energiaelnyelés vagy kibocsátás mértékét, amiből következtetni tudtunk a réz állapotára a komplexben. Végül de nem utolsó sorban, Kirby-Bauer tesztet végezve a komplexeken, megállapítottuk azok szaporodás-gátló hatását különböző baktériumok ellen.

126

Iszlai András-Ernő Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BSc, IV. év Témavezető: dr. Bencze László-Csaba, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Boros Krisztina, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Egy optimalizált immobilizálási módszer kifejlesztése a D-aminosav dehidrogenáz enzim esetében Az optikailag aktív α-aminosavak D-enantiomerjei növekvő fontosságú szerepet töltenek be napjaink vegyipari gyártási folyamataiban, emellett több különböző gyógyszerkészítmény prekurzorai. A magas költségek miatt azonban az enantiomer tiszta D-aminosavak ipari előállítása egyelőre korlátozott. A leggyakrabban használt módszerek a kinetikus rezolválás, átkristályosítás vagy extrakció [1]. A használt oldószereket azonban sok esetben nem lehet újrahasznosítani, így az adott előállítási folyamat nem környezettudatos. Az említett problémákra megoldást jelenthet egy olyan költséghatékony módszer kidolgozása, mely az irányított evolúcióval kifejlesztett rekombináns D-aminosavdehidrogenáz (D-AADH) enzimet használja fel katalizátorként. A D-AADH az α-ketosavak Daminosavakká történő reduktív aminálását katalizálja, működéséhez azonban szükséges a redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (NADPH) kofaktor jelenléte. Ahhoz, hogy költséghatékony módszert dolgozzuk ki, a kofaktort egy másik enzim, a glükóz dehidrogenáz (GDH) segítségével regeneráljuk, glükóz jelenlétében [1, 2]. Az enzimek szilárd hordozóra történő immobilizációja/rögzítése lehetővé teszi a biokatalizátor visszanyerését a reakció befejezése után és újrafelhasználását a következő katalitikus ciklusban. Másrészről az immobilizáció gyakran alkalmassá teszi a biokatalizátort a szerves oldószerekben való használatra és növeli a biokatalizátor hő- és pH-stabilitását [3]. Kutatómunkánk során célunk az optimális rögzítési módszer kifejlesztése a D-AADH enzim esetében, több fajta hordozót, illetve különböző típusú, rögzítésre alkalmas kölcsönhatásokat (fizikai adszorpció, ionos kölcsönhatás vagy kovalens kötés) tesztelve.

127

A számos kipróbált módszer közül a D-AADH enzim Purolite ECR8415F gyantára történő kovalens rögzítése bizonyult a leghatékonyabbnak. A kapott eredményeket figyelembe véve, megpróbáltuk helyspecifikusan is immobilizálni a módosított enzimet az optimálisnak bizonyult hordozó felületére, alkalmazva a korábban kifejlesztett tiol-maleimid kapcsoláson alapuló módszert [4].

128

Mezey Kinga-Noémi Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Kémia szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Muntean Norbert-Thomas, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

UV-sugárzás elleni védelem: A fényvédők elemzése spektrofotometriás módszerrel A bőr termális szabályozóként működik. Az UV-sugárzás károsíthatja a bőrt felépítő struktúrákat. Több mint egy évszázada fényvédő krémeket használunk az UV-sugárzás elleni védelemre. Két típusú fényvédő létezik. A kémiai fényvédő, mely szerves UV-szűrőket (pl. avobenzon, benzofenon-3) és oktokrilént tartalmaz, ezek bejuthatnak a véráramba lipofil jellemük miatt. A második a fizikai vagy ásványi fényvédő, mely jellemzően szervetlen UVszűrőket (pl. TiO2, ZnO) tartalmaz, amelyek visszaverik és szétszórják a napfényt A kutatás témája a naptejek és napolajok UV védő hatásának vizsgálata spektrofotometriás módszerek segítségével, kvantitatív és kvalitatív jellemzőket megfigyelve. A téma aktualitását az egyre gyakoribb, a Nap UV sugarai miatt kialakuló betegségek szolgáltatják, legyenek ezek a használatuk hiánya által okozva (melanoma, napfoltok, ráncosodás) vagy a használatuk által kialakulva (komponensek felhalmozódása miatti allergia, fotoszenzitivitás). A kutatás által felhívjuk a figyelmet a megfelelő napvédő használatára a minden napokban. A Nap visszafordíthatatlan károsodást okozhat a népesség bőrében, súlyos betegségeket tudnánk megelőzni, ha szélesebb körökben lenne ismert a fényvédők hatékonysága. A legelső naptej 1932- ben látott napvilágot, H.A. Milton Blake alkotta fenil-szalicilát 10%-os koncentrációjú UV-szűrő alkalmazásával. Azóta sokat fejlődtek a napvédők formulái, kijáratlan kutatási utakat jelent hogyan mérhetjük hatékonyságát in vitro, etikailag korrekt módszerekkel. A cél egy olyan in-vitro módszert kidolgozni, amellyel egyértelműen lehet sorrendet felállítani a különböző termékek hatékonysága között.

129

Nagy Loránd Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Korszerű eljárások a kémiai szintézisben, MA, I. év Témavezető: dr. Paizs Csaba, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

(R)-1-ariletán-1-aminok és (S)-1-ariletán-1-ol előállítására alkalmas transzamináz-szénsavanhidráz bienzimatikus kaszkádrendszer Az enzimatikus kaszkádrendszerek alkalmazása a biokatalízis területén egy fejlődő és kiaknázatlan terület. Több enzim együttes és összehangolt, folyamatosan termékeket generáló többlépéses folyamatát nevezzük biokatalitikus kaszkádnak. A már meglévő, kidolgozott folyamatokat ezáltal egyetlen reakcióedényben, párhuzamosan lehetne megvalósítani. Az (S)- szelektív Pseudomonas phychrotolerans transzamináz (PpS-TA) és humán szénsavanhidráz II (hCAII) bienzimatikus kaszkádrendszerének optimalizálásával elértük, hogy a kaszkádrendszer első lépéséből származó szubsztituált acetofenonokat, értékes, enantiomertiszta szubsztituált (S)-fenil-etán-1-ol termékekké alakítsuk a második lépésben. A szinkronizált reakciókat először oldott, tisztított enzimekkel végeztük. Ezeket a reakciókat liofilizált gazdasejtekkel is elvégeztük, melyek esetében az enzim jobb stabiltást mutatott a sejtfal védelmének köszönhetően. Feltérképeztük a kaszkádrendszerrel kompatibilis puffereket. Vizsgáltuk a társoldószer koncentrációjának, a szubsztrátum koncentrációjának, a hidridion-donor koncentrációjának a hatását az enzim aktivitására, illetve meghatároztuk a termékek enantiomertöbbletét.

130

Rózsa Tamás Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia, BSc, IV. év Témavezető: dr. Gál Emese, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Ing Brém Balázs, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Indolo-karbazol származékok szintézise és szerkezetük felderítése Az indolo-karbazolok (ICZ-k) a szerves kiterjedt konjugációval rendelkező vegyületek azon osztálya, amelyek nagyon jó fotofizikai és termikus stabilitási tulajdonságaiknak köszönhetően az utóbbi években, mint kék fényt emittáló festékanyagként tanulmányozták az OLED és OFET technikában.1 Az indolo-karbazol származékok egy jelentős felhasználhatósági területe a szerves festékkel érzékenyített napelemekben (Dye sensitized solar cells – DSSC) lelhető fel. Napjainkig a leghatékonyabb színezékek a ruténium-polipiridil komplexek, amelyek előállítása és használata költséges és problémás.2,3 A szerkezeti tulajdonságainak köszönhetően az indolo[3,2b]karbazol és származékai jó helyettesítő vegyületcsaládnak bizonyultak és jó eredményeket értek el felhasználásukkal a DSSC, OLED technologióban. 4 Ezek tudatában fontos új, jó fotofizikai tulajdonságokkal rendelkező indolo-karbazol származékokat előállítani, annak érdekében, hogy előre vetítsük használhatóságukat szerkezeti felderítés segítségével. Kutatási munkánk során olyan indolo-karbazol származékokat állítottunk elő, amelyek tartalmazták az ismert vegyület alapvázát, elektron szívó és küldő szubsztituenseket, amelyek befolyásolják az optikai tulajdonságaikat. Az előállított vegyületek szerkezetét és fotofizikai tulajdonságaikat tanulmányoztuk.

131

Kommunikáció szekció

132

Zsűrielnök: dr. habil. Glózer Rita, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense Zsűrik: dr. habil. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense dr. Györgyjakab Izabella, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet oktatója dr. Benedek István, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet oktatója drd. Varga Szilvia, doktorandusz hallgató és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet óraadó tanára Szekcióvezető: Szakács Kata Résztvevők:

Elekes Karola Faludi Dávid Kovács Andrea Kovács Eszter Apolka - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Lukács Laura Klára - II. helyezés Müller Ágnes - III. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Nagy Edina-Orsolya - Különdíj és OTDK jelölés Szőcs Ágnes - Különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Tamás Réka

133

Elekes Karola Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikációs készségfejlesztés szak, MA, I. év Témavezető: dr. Vincze Hanna Orsolya, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A humor fordításának problematikája a Jóbarátok c. sorozatban a Grice-féle maximák alapján Dolgozatomban a humor fordítását vizsgálom tartalomelemzéssel a Jóbarátok című sorozatban a Grice-féle maximákat alapul véve. Kutatásomban támpontként szolgál egyrészt a humor audiovizuális fordítása, másrészt pedig a társalgási maximák elmélete. A humor audiovizuális fordításán belül az angol nyelvről magyarra való szinkronizálásra fektetem a hangsúlyt. Arra keresem a választ, hogy milyen stratégiákat használtak a Grice-féle maximák megsértésén alapuló humor fordítására illetve milyen esetekben merülnek fel nehézségek. Vizsgálatomban – az IMDb (Internet Movie Database) adatai alapján – a Jóbarátok sorozat öt legjobbra értékelt epizódjának jeleneteit elemzem.

134

Faludi Dávid Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, II. év Témavezető: drd. Lázár Beáta, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Munkahelyválasztási motivációk a székelyudvarhelyi Z generáció körében A kutatás a Z generációs fiatalok munkahelyválasztási motivációit vizsgálja a székelyudvarhelyi munkaerőpiacon. Az eltérő korosztályok különböző tényezőket tartanak fontosnak a munkahely választásnál, amely nagy részben összefügg az egyének értékrendjével is. A kutatás célja, hogy feltérképezze, melyek azok a prioritások, amelyek a székelyudvarhelyi Z generációs fiatalok számára fontosak, és milyen mértékben lehet az értékrendjüknek megfelelő légkört kialakítani a munkahelyen. Feltételezem, hogy szükség van erős és tudatos employer branding tevékenységre a vállalatok részéről, hogy a Z generációs pályakezdők a hazai munkahelyeket válasszák. A munkahelyválasztási motivációk felméréséhez kérdőíves kutatást végzek a székelyudvarhelyi pályakezdő Z generációsok körében.

135

Kovács Andrea Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás - és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, III. év Témavezető: drd. Lázár Beáta, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvári pályakezdő informatikusok érzékenysége az employer branding tevékenységre Codespring vállalat esettanulmányán keresztül Napjaink egyik legkutatottabb kommunikációs területe a Z generációval kapcsolatos témák, mint a médiahasználati szokásaik, a generációs marketing, fogyasztói szokásaik és munkavállalási szokásaik. Kutatásom során a Z generáció munkavállalói preferenciáit vizsgálom, ezen belül is a kolozsvári pályakezdő informatikusokat. A kutatás témája az employer branding hatása a pályakezdő informatikusokra, azaz mit látnak egy kolozsvári IT-s cégből a pályakezdők és mit várnak el a Z generáció tagjai egy új munkahelytől. Kutatási kérdéseim arra vonatkoznak, hogy mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak az informatika piacon jelenlévő vállalatok kínálat. Továbbá, melyek azok a tényezők, amelyeket kínál egy cég és elősegíti a pályakezdő munkavállalót a döntésében. Dolgozatomban egy kolozsvári, magyar informatikai vállalat példáján keresztül vizsgálom meg az employer branding tevékenységet. Kutatásomban kevert módszertant alkalmazok: tartalomelemzéssel térképezem fel a vállalat employer branding tevékenységét az online térben, míg a pályakezdők igényeit egy kérdőíves kutatással mérem fel. A kutatásnak két fő célja van: egyrészt felmérje a pályakezdő informatikusok elvárásait és viszonyulását, másrészt megvizsgálja, hogy a vállalatok mennyire felelnek meg ezeknek az elvárásoknak. Kulcsszavak: employer branding, munkáltatói márka, Z generáció, job hopping, informatikai iparág, CSR, szervezeti kommunikáció, vállalati kommunikáció.

136

Kovács Eszter Apolka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, III. év Témavezető: dr. Kádár Magor, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az érzékszervi márkázás szerepe egy márka arculati elemeinek felismerési folyamatában A kutatás az érzékszervi márkázás hatását vizsgálja egy brand vizuális elemeinek felismerhetősége kapcsán. Az érzékszervi márkázás koncepciója arra épül, hogy az érzékszerveink által felvett ingerek hatással vannak a fogyasztói döntéshozatalra, emlékezésre és viselkedésre, ezáltal pedig előnyt jelentenek egy márka számára. A kutatásom alapja egy kísérlet és az ehhez kapcsolódó elő-, és utómérés, mellyel azt vizsgálom, hogyan befolyásolja egy adott színhez társított más érzékszeri kontextus egy márka felismerhetőségét a kolozsvári, Z generációs középiskolások körében. A célom bebizonyítani, hogy a szenzoriális ingerek hatására a márka vizuális identitásához kapcsolódó elemek pontosabban felidézhetőek egy olyan generáció vizsgálatának tükrében, amely már egy vizuálisan túltelített világban nőtt fel. Kulcsszavak: érzékszervi márkázás, szenzoriális ingerek, percepció, Z generáció, brand, arculati elemek

137

Lukács Laura Klára Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Angol–francia nyelv és kultúra tanára, MA, VI. év Témavezető: dr. habil. Maksa Gyula, docens, Pécsi Tudományegyetem

Építészeti szervezőelvek a képregényes elbeszélésben Kutatásom során olyan kortárs szerzői képregényeket vizsgálok, amelyekben az épület nem közömbös, háttérfunkciót betöltő világalkotó elem, hanem lényeges világalkotó tényező: a képregényes narratíva strukturáló elve. Ilyen elbeszélés-strukturáló megoldás a magasház például Georges Perec Az élet – használati utasítás című regényében, ahol a panelház tagoltsága teszi lehetővé a szabályelv működését, amelyre a regény felépül: a lakások között lólépésben halad az elbeszélés. Az utóbbi példához hasonló képregények képezik kutatásom korpuszát, amelyekben az épített tér adja a vizuális elbeszélés grafikai kialakításának alapszerkezetét, ezzel összefüggésben pedig a képregény forgatókönyvében is a hagyományos panelezéstől eltérő megoldásokat követel meg. Greg Shaw Travelling Square District (2010), Richard McGuire Here (2014), Katharina Greve Das Hochhaus (2017), Vidu & Batraf L’Immeuble (2017) című képregényeit és a Façades (2017 –) sorozat egyes füzeteit fogom megvizsgálni. Wendy Steiner Narrativitás a festészetben című tanulmányában számbaveszi azokat a jellemzőket, amelyek lehetővé teszik, hogy képeket narratívaként olvashassunk. Az általa kidolgozott szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket vizsgálom a fenti képregényekben: tagolás, kettős időstruktúra, kohézió, vagy folytonosság és értékelő funkció. Tanulmányomban bemutatom, hogy ezek a jellemzők hogyan jelentkeznek a kutatásom korpuszát képező öt kortárs képregényben, majd megfigyeléseim alapján következtetéseket vonok le arra nézve, hogy milyen következményekkel, megkötésekkel járhat, milyen nem tipikus formátumokat és olvasói attitűdöket kívánhat meg a képregényes narratíva építészeti struktúrák mintájára való kialakítása. -

138

Müller Ágnes Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás - és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, II. év Témavezető: dr. Keszeg Anna, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A transzmediális univerzumok terjeszkedése. A Star Trek franchise és Picard című sorozatának viszonya A Star Trek franchise a sci-fi műfaj egyik legjelentősebb univerzumává nőtte ki magát 57 éves története során 11 sorozattal, 13 filmmel és még sok más tartalommal. A kiterjedt múlt ellenére viszont továbbra is érdekes kérdés, hogy egy új sorozat miként bővítheti a franchise-t. Egy közel 20 éves kihagyás után a Picard című spin-off sorozat volt az első, ami a fiktív világ jövőjét kezdte el kidolgozni, nagymértékben továbbfejlesztve ugyanakkor a régi tartalmak szereplőit, történetszálait és világépítési elemeit. Ez a tanulmány a franchise kiterjesztésének lehetőségeit kívánja feltárni annak elemzésével, hogy egy új mű hogyan építhet a korábbi tartalmakra. A Star Trek és a Picard sorozat esetében médiaszöveg-elemző megközelítést alkalmazva azt vizsgálom, hogy egy új spin-off hogyan értelmezheti újra a franchise világának felépítését, a jelenlegi kontextushoz igazítva, új elemekkel bővítve, ugyanakkor a meglévő tartalmat is elmélyítve. Az elemzés során feltárom, hogy a franchise-ok hogyan fejlődhetnek az idők során, valamint hogyan lehet egy karakter-centrikus spinoff révén újraértelmezni és elmélyíteni azt.

139

Nagy Edina-Orsolya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás - és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, III. év Témavezető: dr. habil. Vincze Hanna Orsolya, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetemű

Mesterséges intelligencia a médiában: Isaac Asimov Körbe-körbe novellájában megfogalmazott három etikai szabály a filmek sci-fi műfajában A sci-fi filmek és sorozatok világa hat arra, ahogyan a mesterséges intelligenciáról vélekedünk, az elvárasainkra és előítéletinkre, melyekkel efelé az új technológia felé fordulunk. Isaac Asimov a "Körbe-körbe" (1942) című novellájában megfogalmazta a robotika három törvényét, melyek mára felmerülnek a mesterséges intelligencia erkölcsös működésének kapcsán. Mivel életünk egyre több területén használjuk a mesterséges intelligenciát, ezért feltevődik annak szabályzásának, etikus használatának a kérdése, a valóságban, azonban ezekre a kérdésekre még nem született konszenzusos megoldás. Dolgozatomban azt kutatom, hogy hogyan van jelen Asimov által felállított három etikai szabály a filmek sci-fi műfajában, amikor a mesterséges intelligencia áll annak középpontjában. Mivel a science fiction és a tudományok világa között fejlesztések terén egyre észrevehetőbbek a párhuzamok, így érdemes azt megvizsgálni, hogy az asimovi szabályzások, hogyan érvényesülnek a fikció világában. A kutatássorán három film tartalma alapján elemzem a három etikai szabályt, megvizsgálva azt, hogy azok cselekményében, az ember és mesterséges intelligencia kapcsolatából származó konfliktusokban hogyan alkalmazzák expilicit vagy implicit módon ezeket. Összességében, a téma időszerűsége, és vizsgálata segíti a mesterséges intelligencia koncepciójának és annak etikus megtervezéséről, felhasználásáról szóló diskurzusok megértését, egy olyan médiumon keresztül, mely formálta a technológia ezen ágát és közérthetővé teszi ezen kérdésköröket a hétköznapi emberek számára.

140

Szőcs Ágnes Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás - és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció és közkapcsolatok, BA, III. év Témavezető: dr. Kádár Magor Elek, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Történetmesélés a márkaépítésben – székelyföldi fashion design vállalkozás esettanulmányán keresztül Dolgozatomban a történetmesélés elemeire épülő branding stratégiákat vizsgálom a Delikates Accessories székelyföldi fashion design márka esetében. A kutatás célja, hogy megismerve ezen brand történetét és megvizsgálva márka-kommunikációját érvényes következtetéseket vonjak le történetmesélési stílusára és annak szerepére vonatkozóan. A kutatásom módszertanaként az esettanulmányt választottam, amely által a jelzett márka történetmesélési elemeit vizsgálom az online kommunikációjában. Vizsgálati szempontok kijelölésére elemzési rácsot alkalmazok, amely a kutatási eredmények alapjául szolgál. Jelen dolgozatban ezen eredményeket mutatom be a választott márkára esetében.

141

Tamás Réka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás - és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikációs készségfejlesztés, MA, I. év Témavezető: drd. Bendel-Krippán Kinga, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Jeffrey Dahmer-sztori a tárgyalástechnika tükrében - Sorozatgyilkosságok, gyilkosságsorozatok Az elemzésben a 2022-ben bemutatott Jeffrey Dahmer-sztori című amerikai krimi-dráma egy részlete kerül bemutatásra tárgyalástechnikai elemzés és kvalitatív tartalomelemzéssel. Az aspiráns tárgyalás a sorozat első évadának első részében tekinthető meg, amelyben a magát alárendelt szerepben bemutató Dahmer – a főszereplő – egy melegbárban becserkészi utolsó áldozatát, Tracy Edwardsot. Bár a kutatás javarészt a kiválasztott jelenet tárgyalástechnikai elemzését vizsgálja, demonstrálja a gyilkosságok pszichológiai hátterét és a sorozatgyilkosok típusait egyaránt. Konkrét személyen keresztül és igaz történetek alapján kerül bemutatásra egy amerikai bűnügy. Egy ember életének a kioltása nem csak erkölcsi, vallási és társadalmi aggályokat vet fel, így a kutatás a gyilkosságok indítékaira is rávilágit. A gyermekkor befolyásolja, vagy már a fogantatás pillanatában eldől, hogy valaki sorozatgyilkos lesz? Éreznek vajon bűntudatot? Hogyan tudják eltitkolni a környezetükben élők elől? Az elemzés sok olyan kérdésre próbál választ adni, amelyek egy hétköznapi embernek eszébe jutnak a sorozatgyilkos hallatán. Ez a téma sokrétű, így a vizsgálat elhatárolja egymástól az ámokfutás és a sorozatgyilkosság fogalmát, hiszen monumentális különbség van az említett jelenségek között. A kutatás elméleti paragrafusa ezzel indít, majd a kiválasztott eset pszichológiai háttere és a sorozatgyilkossok típusai, illetve a Jeffrey Dahmer-sztori bemutatása kerül demonstrálásra. Az analízis második egysége a jelölt sorozatrészlet tárgyalástechnikai elemzését vizsgálja és szemlélteti. A kutatást követően a szakdolgozat egy átfogó képet rajzol azon okokról, amelyek rávezetik a személyiségzavarral küzdő egyéneket arra az útra, hogy kegyetlen

142

módon és bármiféle megbánás tanúsítása nélkül képesek legyenek emberi életek kioltására, illetve kirajzolódnak azok az egyeztetési folyamatok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sorozatgyilkosok becserkésszék áldozataikat. Az elemzés bemutatja azokat a tárgyalási stílusokat is, amelyek a gyilkosságot megelőzően mutatkoznak a sorozatgyilkosok párbeszédében és viselkedésében.

143

Környezettudomány szekció

144

Zsűrielnök: dr. Lázár István, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék Zsűrik: dr. Réti Kinga, kutató, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar dr. Temerdek Iván Kinga, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar Szekcióvezető: Csete György Résztvevők:

András Bernadett - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Hodor Barna-Attila Mákszem Boglárka Nemes Bernadett-Csilla - III. díj és publikálás jelölés Siklodi Lilla - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés

145

András Bernadett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Környezettudomány, BSc, III. év Témavezető: dr. Zsigmond Andreea-Rebeka, adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Máthé István, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Székelyföldi ásványvízforrások kémiai, geokémiai és mikrobiológiai jellemzése Az utóbbi évtizedben Székelyföld több régiójában található ásványvízforrásokról alapos kémiai és geokémiai vizsgálat folyt. Jelen kutatásunkban 42 széles körben használt forrást vizsgáltunk az Alcsíki-, Középcsíki- és Felcsíki-medencékben, valamint Erdővidéken. A mintázást 2022 szeptemberében végeztük. Helyszíni méréseket végeztünk (hőmérsékletet, pH-t, elektromos vezetőképességet, oxido-redukciós potenciált), bórsav, kovasav, valamint számos kation (Na+ , K + , Li+ , Rb+ , Mg2+, Ca2+, Sr2+, Ba2+ , Fe2+, Mn2+ , Al3+) és anion (HCO3 ‒ , Cl‒ , SO4 2‒) mennyiségét határoztuk meg különféle laboratóriumi módszerekkel. A vizek Ca-Mg-HCO3, Na-Ca-Mg-HCO3 típusúak voltak. A vizek általában alacsony pH-val rendelkeztek, az elektromos vezetőképesség viszont széles tartományban változott. A hierarchikus klaszteranalízis a vizeket négy nagyobb csoportba sorolta a makroösszetevők alapján. Néhány forrás különleges összetételűnek minősült, például a korondi Árcsó forrás és a Székelyudvarhely mellett levő Szejke forrás kimagaslott a magas kalcium-szulfát tartalommal, a felcsíki Sörkerti és Szederjesi forrás pedig a magas magnéziumtartalommal (> 240 mg/l). A nyomelemek szempontjából a hargitafürdői Vallató forrásnak magas volt az alumíniumtartalma, ami meghaladta a megengedett 0,2 mg/l határértéket ivóvizekre, és ezért nem ajánlott a rendszeres fogyasztása. A forrásvizekből meghatároztuk a baktériumok összcsíraszámát 22 -on es 37 -on, illetve vizsgáltuk a higiéniai szempontból fontos baktériumok (coliformok, Escherichia coli, fekális Enterococcus-ok, Clostridium-ok) jelenlétét. Mikrobiológiai szempontból több forrás kiváló minőségű víznek tekinthető, de voltak olyan

146

források is, amelyekben többféle baktériumot is kimutattunk. Elmondhatjuk, hogy a rendszeres gondozás hiánya miatt az ásványvizek higiéniai állapota egyre inkább romlik, és kimutatható hogy felszíni, nem ritkán fekális eredetű szennyezések kerülnek be a források vizébe.

147

Hodor Barna-Attila Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Területfejlesztés, BSc, II. év Témavezető: dr. Horváth Csaba, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Pop Olimpiu, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Dendrokronológia segítségével feltárt hidrológiai és klímaváltozási proxyk. Tőzegláp erdeifenyőinek évgyűrűi A jövő éghajlatának pontos előrejelzése érdekében elengedhetetlen a természetes forrásokból származó üvegházgáz-kibocsátási értékek pontos ismerete, és a tőzeglápok ilyen forrásokat jelentenek. A Șarul Dornei-i tőzegláp erdeifenyőinek évgyűrűi betekintést adnak dendrokrónológia segítségével a tőzegláp talajvízszint ingadozására. A fa évgyűrűi visszamenőleg akár több 100 évre is visszatekintést engednek a múltba, elárulva az adót év vízszint állását, ami indirekt módon a helyi csapadék és klíma érétkekről árulkodik. Az adatokat kinyeréséhez famintákat vetünk 2018 és 2022-ben a tőzeglápról egy speciális, kézi hajtású fúró segítségével. A következő lépés a minták finomcsiszolása volt 600-as szemcseméretig, hogy jobban láthatóvá váljanak az évgyűrűk. Binokuláris mikroszkóp alatt végzett évgyűrűszámlálás után, mindegyik 10. évben egy pontot, mindegy 50. évben két pontot és mindegyik 100. évben három pontot teszünk a famintára, ezután két sugár mentén 1/100 mm pontossággal megmértük azokat egy LINTAB 5 mérőrendszerrel (Leica MZ6 sztereó mikroszkóp és mérőasztal), amely egy TSAPWIN szoftverrel (RINNTECH, 2014) ellátott számítógéphez csatlakozik. Ezután az adatokat MsExcel applikáció segítségével elemezük és statisztikai kapcsolatokat kerestünk a tőzegláp erdeifenyőinek állapota és a külső mérhető elemek között, így ezek klimatikus és hidrológiai proxyká válnak.

148

Mákszem Boglárka Kolozsvári Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki kar, Villamosmérnöki szak, BA, III. év Témavezető: dr. Szabó Lóránd, professzor, Kolozsvári Műszaki Egyetem

Mit tehetünk, hogy ne essünk csöbörből vödörbe a zöldátmenet oltárán? Az éghajlatváltozás és a környezetkárosítás komoly fenyegetést jelent mind Európa, mind a világ számára. E problémák kezelése érdekében az EU-ban meghirdették az "Európai zöld megállapodás – Az első klímasemleges kontinens megteremtése" stratégiát. Ennek szerves részei a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és az e-mobilitás széleskörű elterjesztése. Mindkét stratégiai területen nagyfokúan szükség van a nagy- és nagyon nagy teljesítményű állandó mágneses villamos gépekre (generátorok a szélerőművekben, illetve a hibrid és elektromos gépkocsik meghajtó motorjai). Emiatt nagymértékben nő a ritkaföldfémalapú állandó mágnesek iránti kereslet világszerte. Azonban, a ritkaföldfémek bányászása és előállítása igen nehéz és környezetkárosító folyamat, kitermelésük során nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyag keletkezik, amelyek egyaránt veszélyesek a környezetre és az emberi szervezetre. Paradox módon, minél több ritkaföldfémet használunk fel a klímasemlegesség eléréséhez, annál jobban szennyezzük a környezetünket ezek bányászatával. A ritkaföldfémek kitermelése és az állandó mágnesek előállítása szinte kizárólagosan Kínában koncentrálódik, ahol a környezetvédelem még gyerekcipőben jár. Mit tehetünk európai szakemberek ennek tudatában? Egyetlen lehetőségünk maradt: a körkörös gazdaság kiépítése ezen a területen is, amely a fordított logisztikával kombinálva jobb anyagfelhasználást és újrahasznosítást biztosíthat. Gyakorlatilag csökkenteni kell kitermelésüket és behozatalukat, ezáltal kímélve Földünket. Ezt három úton érhetjük el. Első sorban széles körben elterjedtté és hatékonyabbá kell tenni a kifutott berendezések és készülékek

149

ritkaföldfém tartalmának újrahasznosítását. Továbbá optimalizált tervezéssel csökkenteni kell a különböző berendezésekben felhasznált ritkaföldfémek mennyiségét, illetve olyan berendezéseket kell tervezni, amelyekből könnyebben (olcsóbban, kisebb energiaráfordítással és kevesebb környezetszennyezéssel) lehet kinyerni ezeket a kritikus anyagokat. A tanulmány körbejárja a szakirodalom alapos tanulmányozása nyomán a ritkaföldfémek felhasználásához kapcsolódó gazdasági, környezetvédelmi és technikai gondokat, és ezek enyhítésének többször ellentmondásos lehetőségeit.

150

Nemes Bernadett-Csilla Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Környezetvédelem és monitoring, MA, II. év Témavezető: dr. Zsigmond Andreea-Rebeka, adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dr. Máthé István, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Szováta-környéki forrásvizek mikrobiológiai és kémiai jellemzése Ma az ivóvíz biztosítása komoly kihívássá vált a növekvő vízhiány, valamint a felszíni vizek szennyezettsége miatt. Annak ellenére, hogy a legtöbb településen vezetékes vizet biztosítanak, amelyet központilag tisztítanak, Erdélyben ma is léteznek olyan települések, ahol ivóvízként forrásvizet használnak. Ilyen terület a Maros megyei Szováta és környéke. Kutatásom során a kiskorom óta ismert és fogyasztott forrásvizek mikrobiológiai és kémiai minőségére összpontosítottam, mivel kíváncsi voltam, hogy teljesülnek-e rájuk a törvény által megszabott fogyaszthatósági feltételek. Összesen 12 forrást jelöltünk ki, amelyeket széles körben fogyaszt a helyi lakosság. A források Backamadarason, Nagyernyén, Bekecs és Mezőhavas környékén, illetve a turisztikai központnak számító Szovátán helyezkednek el. A forrásokat több alkalommal mintáztuk meg (2021 október; 2022: május, július). Minden alkalommal helyszíni fizikai-kémiai méréseket végeztünk, amely során vizsgáltuk a vizek pH-ját, hőmérsékletét és fajlagos elektromos vezetőképességét. Továbbá mikrobiológiai elemzést is végeztünk, amely során a következő baktériumok jelenlétét vizsgáltuk: coliform baktériumok, illetve Escherichia coli, fekális Enterococcus-ok, kiegészítve a bakteriális összcsíraszám meghatározásával 22 °C-on és 37 °C-on. A vizek kémiai minőségét laboratóriumi elemzésekkel vizsgáltuk. Az elemzések során meghatároztuk: a kémiai oxigénigényt, a fő anionokat (kloridot, bikarbonátot, szulfátot), a szennyezőnek számító foszfátot, nitritet, nitrátot és ammóniumiont, a fő kationokat (Ca, Mg, Na, K), illetve a fontosabb nyomelemeket (Al, Si, Fe, Mn, Sr, Ba, Li). Kémiai szempontból a vizek megfeleltek az ivóvízminőségnek, annak ellenére, hogy minden

151

forrásban kimutatható volt a nitrátion, de egyikben sem haladta meg az 50 mg/l határértéket. A mikrobiológiai vizsgálatok szempontjából a vizek nem feleltek meg az előírt ivóvízminőségi feltételeknek. Mind a 12 forrásban a coliform baktériumok száma meghaladta a megengedhető határértéket mind az őszi, mind a nyári elemzések során. Továbbá a nyári elemzések alkalmával jóval nagyobb számban mutattunk ki baktériumokat, mint az őszi lehűlés után.

152 -

Siklodi Lilla Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Környezettudomány, BA, III. év Témavezető: dr. Urák István, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Erdélyi szarvasgombagyűjtők ember-természet kapcsolatának és a fenntartható szarvasgombagyűjtés lehetőségeinek a tanulmányozása Az utóbbi időben az ember-természet kapcsolata növekvő figyelmet kapott a fenntarthatóság, a pszichológia, az oktatás és az emberi jólét területén. A visszakapcsolódás a természethez a szakirodalomban fogalomként és mozgalomként jelenik meg , ami a fenntarthatósághoz vezető egyik alapfeltétel, de gyakorlati javaslatokat ennek elérésére ritkábban fogalmaztak meg a kutatásokban. A romániai szarvasgombászat fenntarthatóságával foglalkozó kutatások hiányosak, illetve az ember-természet kapcsolat kutatása ebben a témakörben még nem ismert. Kutatásunk az első ebben a témában, ezt egy esettanulmány kivitelezésével vizsgáltuk Erdélyben, amit két elméleti koncepcióra építettünk fel az ember-természet kapcsolatának kutatásaiból. Összesen 15 szarvasgombagyűjtővel készítettünk interjút. Az adatok feldolgozásához tartalomelemzést (induktív és deduktív kódolást) végeztünk az Nvivo Pro 11 szoftver segítségével. Az eredmények szerint Romániában a szarvasgombagyűjtés szabályozása és ellenőrzései hiányosak voltak, és ez a tevékenység nem kapcsolódott a hagyományos gombaés vadgyümölcs gyűjtéshez, sem az erdőgazdálkodáshoz. A szarvasgomba kereskedelem informális volt, akár illegális keretek között zajlott, ami gyorsan vezetett az élőhelyek degradálásához a haszon érdekében, főleg, ha kapcsolódó területekről (pl. erdőgazdálkodás, közigazgatás) származó hiányosságokkal kombinálódtak (korrupció, stratégiák gyakorlatba ültetésének hiánya). Továbbá az interjúalanyok természetkapcsolata (anyagi, érzelmi, tapasztalati, kognitív és filozófiai vonatkozásban) szorosan összefüggött a szarvasgombászattal kapcsolatos tudással és tapasztalatokkal. Az anyagi kapcsolat

153

a gomba által nyújtott javak képezték , mivel ez az egyik legdrágább természeti luxuscikk Romániában. A tapasztalati kapcsolatnál az interjúalanyok természetben töltött ideje és a szarvasgombászat gyakorlati vonatkozásai kerültek előtérbe. Az érzelmi kapcsolat a természet iránti érzékenységre fektette a hangsúlyt, az emlékekre és gyermekkorra. A kognitív kapcsolat pedig a tudását és hozzáértést tartalmazta, míg a filozófikus kapcsolat az interjúalanyok világ- és természetről alkotott képét foglalta össze. Az interjúalanyok szerint a fenntarthatóságot a jogszabályok megalkotásával és betartásával, az agresszív szarvasgombagyűjtési módszerek felszámolásával, az erdőgazdálkodás és a gombagyűjtés összehangolásával lehetne megalapozni.

154

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing szekció

155

Zsűrielnök: Dr. Săplăcan Zsuzsa, egyetemi docens, Babeș-Bolyai Tudományegyetem Zsűrik: Dr. Horváth Réka, egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem

Vizeli Ibolya, Funkcionális Tanácsadó az Accenture Romania Industry X üzletágában, valamint tanársegéd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Dr. Csepeti Ádám, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Szekcióvezető: Bereczki Alpár-Előd Résztvevők:

Bagoly Kriszta Filip Borostyán-Viktória Nagy Kinga - III. díj Simon Zsuzsánna - II. díj és OTDK jelölés Tövisi Júlia - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés

156

Bagoly Kriszta Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szak, BA, III. év Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Scan&Go mobil alkalmazás elfogadása az erdélyi fogyasztók körében Az évek során a kiskereskedelmi üzletekben használt technológiák nagymértékű fejlődésen mentek keresztül, és mára már az önkiszolgáló technológiák nagyon fontos szerepet játszanak a kiskereskedelemben. Ide tartoznak az önkiszolgáló kioszkok, hardveres szkennerek és mobil megoldások, mint például a Scan&Go. A Scan&Go mobil alkalmazás lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy saját okostelefonjukkal szkenneljék be és fizessék ki a vásárolt termékeket, ami gyorsaságot, egyszerűséget és biztonságot eredményez. A romániai piacon is elérhetők ezek az alkalmazások az Auchan és Carrefour kiskereskedők applikációin belül. Jelen kutatás célja a Scan&Go mobil alkalmazások elfogadásának a vizsgálata az erdélyi fogyasztók körében. Előzetes kutatások kimutatták, hogy kultúránként eltérnek a fogyasztói elfogadás arányai az új technológiákkal szemben. A kutatásmódszertan kérdőíves kutatásra épül, ami alkalmas a motivációk és attitűdök feltárására. A kutatás eredményei segíthetnek a kiskereskedelmi vállalatoknak a megfelelő stratégia kialakításában az új technológiák bevezetésére és használatára a fogyasztói elégedettség javítása érdekében.

157

Filip Borostyán-Viktória Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szak, BA, III. év Témavezető: dr. Kulcsár Erika, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Musette márka marketingkommunikációjának vetületei Egy márka sikerességét elsősorban az határozza meg, hogy milyen szintű egyezés van a márkaarculat és a márkaimázs között. Mint ahogy azt a szakirodalom is jegyzi a márkaarculat az a kép, amit a vállalkozás közvetít a piac felé, míg a márkaimázs az a kép, ami a fogyasztók elképzeléseiben körvonalazódnak a márkával kapcsolatosan: a hallott, a szerzett tapasztalatok ebből a szempontból kardinális fontosságúnak bizonyulnak. Jelen kutatás alappilléreit a következő célkitűzések képzik: (1) azon csatornák azonosítsa, amelyek révén a Musette kommunikál a célpiacával, (2) mindazon értékek identifikálása, amelyeket a Musette márka továbbít a célpiac felé, valamint (3) azon vélemények elemzése, amelyek a Musette márkával kapcsolatosan fogalmazódtak meg. A kapott eredmények alapján távlatokra vonatkozó konzekvenciák vonhatóak le, ami a marketingkommunikáció és a hitelesség kaméleoni kapcsolatát illeti.

158

Nagy Kinga Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szak, BA, III. év Témavezető: dr. Seer László, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Nemzetközi ruhamárka modellek testképének hatása a márkaértékre A szépség- és ruhaiparban egyre gyakrabban láthatunk különböző korral és testalkattal rendelkező modelleket. Kutatásom során ennek a jelenségnek a vásárlói percepcióra és márkahűségre való hatását vizsgálom, az erdélyi fogyasztók körében. Szakirodalmi áttekintésem alapján létezik kapcsolat a márka inkluzivitása és a fogyasztók márkahűsége között. A férfiak és nők egyaránt jobban preferálják azokat a márkákat, amelyek termékeit a saját alkatuknak megfelelő modelleken is láthatják. A szakirodalom alapján a kérdőíves kutatás a legalkalmasabb témám kutatására, emiatt ezt fogom alkalmazni.

159

Simon Zsuzsánna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Kulcsár Erika, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mircea Bravo által rendezett (rejtett)reklámok sikerének kulcsa, avagy miként kommunikáljunk a fogyasztókkal? Kommunikációtól agyonterhelt világunkban egyre nehézebb olyat alkotni, ami felhívja az emberek figyelmét, amitől az egyének nem zárkóznak el. Továbbá a technológiai környezetben végbemenő változások, egyre diverzifikáltabbá teszik úgy a kommunikációs csatornákat, mint a kommunikációs-mix tárházát is. Sőt, ugyanazon kommunikációs-mix szintjén több technika is elkülöníthető. Mircea Bravo neve, többek számára is ismerős lehet, ugyanis nemcsak a szakmabeliek elismerését sikerült kivívnia, hanem (talán), ami még ennél is fontosabb a laikusokét is. Kérdéséként merül fel, hogy mi az, amit Mircea Bravo másképp eszközöl, mi képzi sikerének kulcsát? Jelen dolgozat elsődleges céljai: (1) azon ismérvek azonosítása, melyek nagy nézettséget generálnak a Mircea Bravo által rendezett „alkotásoknak”, (2) azon elemek, fizikai bizonyítékok identifikálása, amelyek alapjában határozzák meg az elemzésbe bevont produktumokat, valamint (3) azon alappillérek azonosítása, amelyek a nézői vélemények keretét adják, következésképpen szerepük több mint jelentős, ami (rejtett)reklámokkal kapcsolatos konzekvenciák megfogalmazását illeti. A kapott eredmények következtében javaslatok fogalmazhatóak meg arra vonatkozólag, hogy melyek azok a tényezők, amelyek egyszerre differenciálnak, de ugyanakkor értéket is közvetítenek a (rejtett)reklámok tekintetében.

160

Tövisi Júlia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Going plant-based: a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szándék vizsgálata A növényi alapú élelmiszerek piaca folyamatos növekedést mutatott az elmúlt évek során, és előrejelzések szerint ez a tendencia a jövőben is megmarad, sőt erőteljesebbé válhat. Bár a szigorúan vegán és vegetáriánus étrendet követők száma a társadalomban viszonylag alacsony, mégis egyre több fogyasztó választja a növényi alapú étkezési trendet, egyre több vegán vagy vegetáriánus terméket építve be étrendjébe. Dolgozatom célja megvizsgálni a fogyasztók növényi alapú élelmiszerekkel szembeni magatartását és ennek okait. A tervezett magatartás elméletét felhasználva feltérképezem a növényi alapú termékekkel szembeni attitűdöt és a vásárlási szándékot befolyásoló tényezőket. Az elemzett szakirodalom és elméleti modell alapján megfogalmazott hipotéziseket kérdőíves kutatás segítségével vizsgálom a romániai fogyasztók körében. A kutatás eredményeiből levont következtetések hozzájárulnak a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás szakirodalmához, valamint ezekhez a termékekhez kapcsolódó marketingtevékenység hatékonyságának növeléséhez, a fogyasztók attitűdjének és magatartásának megismerése által.

161

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment és Pénzügy szekció

162

Zsűrielnök: dr. Györfy Lehel, egyetemi docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar Zsűrik: dr. Berényi László, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Drd. Kelemen Kincső, doktorandusz, egyetemi docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar Drd. Csíki Ottó, doktorandusz, egyetemi docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar Borsos András, Poultry Investment Group Controlling vezetője Szekcióvezető: Bugyi Zsófia Bartha Gréta Résztvevők:

Benedek Orsolya - I. díj és OTDK jelölés Bokor-Tóth Krisztina - III. díj és OTDK jelölés Kanabé Hunor - Dicséret Püsök Samuel-Aron - II. díj és OTDK jelölés Sikó Tímea-Krisztina - II. díj és OTDK jelölés Stélik Szidónia Szőke Dóra

163

Benedek Orsolya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA, III. év Témavezető: dr. Szász Levente, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Digitalizált menedzsment folyamatok bevezetésének hatása a Vekker Kávézó működésére A vállalatirányítási rendszerek az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbek lettek a vállalatok életében, hiszen ma már szinte elengedhetetlenek a hatékony és eredményes működés érdekében. Az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek segítségével a vállalatok képesek egy egységes rendszerben kezelni az összes üzleti folyamatot, így optimalizálva az erőforrásokat, növelve a hatékonyságot, valamint az átláthatóságot. A Vekker Kávéközösség egy székelyudvarhelyi kisvállalkozás, amely 2020-ban nyitotta meg első kávézóját és a nagy keresletre való tekintettel 2021-ben már két kávézóval rendelkezett, hogy kiszolgálja vendégeit. 2021 júniusában, amikor megnyílt a második munkapont, a vállalat vezetősége szükségét érezte egy átfogó, átlátható vállalatirányítási rendszer bevezetésének, így a SysGest rendszer implementálására került sor, amely nemcsak a humán erőforrások optimalizálásában segített, hanem egy pontos és releváns képet tudott nyújtani a beszállítókról, a fogyasztókról, valamint a személyzetről és a vállalat pénzügyi helyzetéről. A kutatás során arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vállalatirányítási rendszer bevezetése és gyakorlati alkalmazása hogyan járul hozzá a hatékonyabb működéséhez, valamint hogy milyen hatással van a vállalat pénzügyi eredményességére, mindezt a székelyudvarhelyi Vekker Kávézó esettanulmányán keresztül. A dolgozatban először szó esik az ERP rendszerek és a vendéglátóipar kapcsolatának vizsgálatáról, majd ezt követi a SysGest vállalatirányítási rendszer általános bemutatása, illetve a rendszer előnyeinek a feltárása, hogy milyen belső folyamatokat könnyít meg a használata. Ezt követően egy részletes elemzés következik a vállalat

164

működését illetően a rendszer implementálása előtt, majd a rendszer bevezetése és üzembe helyezése alatt, valamint nem utolsó sorban az implementálást követően az eredmények és hatások összegzésésével és javaslatok megfogalmazásával zárul a jövőt tekintve.

165

Bokor-Tóth Krisztina Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA, III. év Témavezető: dr. Szász Levente, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A környezettudatos termelés megvalósítása: karbonlábnyom-elemzés alternatív technológiák alkalmazásával a MultiNr vállalatnál Napjainkban a vállalatok a termékeik előállításakor a hozzáadott érték és profit ráta mellett tudatosan fel kell mérjék az annak előállításával járó környezeti terhelést, ezen belül is elsősorban a károsanyag kibocsájtását. Ezen felmérések egyik fontos célja a karbonlábnyom csökkentése a környezettudatos gazdálkodás megvalósulásának érdekében. Ahoz, hogy ez megvalósuljon olyan technológiák használatára kell átálljanak, amelyek a termelékenység növelése mellett csökkentik az előállítással járó károsanyag kibocsájtást. A kutatásban a MultiNr vállalatnál a Csíki Csipsz márka megrendelésére legyártott displayek szükséges erőforrás felhasználását elemzem, amely következtében megállapítható az előállított termékek karbonlábnyoma. Ennek a kutatásnak a célja, hogy felmérje a displayek előállításával járó karbonlábnyomot, és útmutatást adjon, hogy milyen nyomtatási technológiát érdemes használni az előállítani kívánt termékmennyiséget is figyelembe véve annak érdekében, hogy egyszerre lehessen javítani a termelékenységet és csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

166

Kanabé Hunor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA, III. év Témavezető: dr. Szász Levente, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Fejlesztési prioritások meghatározása a vevői és vállalati perspektíva együttes alkalmazásával Az általam végzett kutatás legfőbb célja, hogy fejlesztési prioritásokat azonosítsak egy vendéglátóipari egységnél a fontosság-teljesítmény mátrix segítségével, és hogy ezen beazonosított fejlesztési prioritásokat elemezzem. A kutatást kérdőíves formában végzem, az első felében megkérdezek fogyasztókat, hogy a szakirodalomban alkalmazott teljesítménydimenziók közül melyek a legfontosabbak számukra egy vendéglátóipari egység választásánál, továbbá megkérem őket, hogy értékeljék az általam választott vendéglátóipari egység teljesítményét ezen tényezők szerint a veresenytársakhoz képest, a második felében pedig egy kérdőívet adok az általam kiválasztott vendéglátóipari egység menedzserének is, hogy értékelje a tényezők vevői fontosságát, valamint értékelje azt is, hogy ezen tényezőkben milyen teljesítményt nyújt az vállalat a veresenytársaihoz képest. A kutatás várható eredménye, hogy eltérés lesz a fogyasztók igényei között és aközött, hogy mit gondol a mendzser a fogyasztók igényeiről, emelett pedig megtudom, hogy mely tényezőkben kéne fejlődjön a vendéglátóipari egység. Kutatásomban egy korlát lehet, hogy a fogyasztók számára nyújtott kérdőívet online formában szolgáltatom, ezért fennáll az a veszély, hogy a fogyasztók nem veszik kellően komolyan a kérdőív kitöltését. Az általam végzett kutatást fontosnak találom, hiszen elvégzésével hozzájárulhatok egy vendéglátóipari egység fejlődéséhez.

167

Püsök Samuel-Aron Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Bank és Pénzügy szak, BA, III. év Témavezető: dr. Székely Imre, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az optimális valutaövezeti kritériumok szelektív vizsgálata Románia és az euróövezet viszonylatában Az alábbi dolgozat Románia eurózónához való csatlakozásának megfelelését vizsgálja, különböző optimális valutaövezeti kritériumok alapján. Az Optimális Valutaövezetek Elmélete a XX. század második felétől szerves része a valutaövezetek vizsgálatának. A dolgozatban olyan kritériumok kerülnek elemzésre, mint a termelés diverzifikációja vagy a konjunktúraciklusok szinkronizációja. A dolgozat fő kérdése, hogy milyen mértékben teljesíti Románia a kritériumokat, illetve milyen időbeli változást mutatnak a kritériumok 1995-2022 között? Az elemzés a reál GDP-n és ennek strukturális adatain alapszik. Az adatok elemzéséhez kvantitatív módszereket alkalmazunk, amelyeket a szakirodalom is alátámaszt. Hipotézisünk szerint, az elemzett kritériumok időben javuló teljesítési szintet mutatnak, ami alátámasztja azt, hogy Románia eurózónához való jövőbeni csatlakozásából várható nettó haszon egyre nagyobb.

168

Stélik Szidónia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BA, III. év Témavezető: dr. Szász Levente, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Technológiai fejlesztések hatása a szolgáltatások színvonalára: esettanulmány egy szolgáltató vállalatnál A kutatás célja felmérni és elemezni az új technológiák bevezetésének folyamatát egy benzinkutakat építő és szerelő vállalat, a romániai Complex Union Fuel Service esetében, valamint, hogy ezen új technológia bevezetése milyen intézkedésekkel jár és, hogy a vállalat által nyújtott szolgáltatást milyen mértékben befolyásolja. A kutatás során egy interjút készítek a vállalat vezetőjével, amely által releváns képet kapok a vállalat belső folyamatairól. Ezen adatok elősegítik a vállalaton belüli folyamatok megértését az új technológiák bevezetésének ideje alatt. A kutatás elvárt eredménye, hogy egy reális képet kapjunk a vizsgált vállalat által nyújtott szolgáltatás jelenlegi milyenségéről és belső folyamatairól, illetve az, hogy a begyűjtött adatok alapján feltárjuk, miként hat egy új technológia bevezetése a vállalat által nyújtott szolgáltatás színvonalára.

169

Szőke Dóra Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, BSc, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Formula-1 Magyar Nagydíj gazdasági és társadalmi értéke, avagy miért éri meg megszervezni a futamot évről évre? A Formula-1 a világ egyik legnépszerűbb és legnézettebb sportja. A sport népszerűségével párhuzamosan nő a verseny is az országok között, hiszen egyre több amerikai illetve ázsiai állam és ország versenypályája szeretne felkerülni a következő évi versenynaptárra. Ezzel kapcsolatban viszont feltevődik a következő kérdés: “Miért?”. Miért vállalná egy ország a magas anyagi terheket, hogy megszervezzen egy F1 versenyt? Több magyarázat is van a kérdés megválaszolására, mégis egy kitűnik a sok közül: a gazdasági növekedés ígérete (Baade R, 2004). A sporteseményeket megszervező ország méretétől függ a gazdasági hatás mértéke. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az ország, annál több kell ahhoz, hogy az esemény változást hozzon (természetesen nem csak az ország mérete számít, hanem a népesség és a vásárlóerő is). Kisebb országok, mint például Magyarország, esetében viszont a gazdasági hatáson túl érdemes megvizsgálni a “reklámhatást”, amelyet egy ilyen kaliberű esemény okozhat (Jakobsen J, 2013). A Formula-1 népszerűsége ellenére kevés kutatás született, amely a gazdasági és társadalmi hatását vizsgálná az eseménynek. A sportvilágban a legtöbb kutatás hasonló témában a Nyári és Téli Olimpiai játékokról és Labdarúgó-világbajnokságokról készültek. Ezen kutatás során elemzésre kerülnek az említett sportesemények gazdasági és társadalmi hatása, mely segítségével meg tudjuk vizsgálni a Formula-1 futamét Magyarországra nézve. A Hungaroring Sport ZRT szakmai vezérigazgató helyettesével készült interjú mélyebb betekintést nyújt a futam megszervezésébe, menedzselésébe és a kihívásokba, amelyek elé néznek a szervezők a már említett országok közötti verseny miatt, hiszen éppen ezért, sok találgatás folyik a különböző történelmi nagydíjok és pályák jövőiről, többek között a Hungaroring jövőjéről is. -

170

Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma szekció

171

Zsűrielnök: dr. Dóczy Örs Zsűrik: dr. Gábor Csilla drd. Szmutku Melinda Szekcióvezető: Solyom Biró-Orsolya Résztvevők:

Büte Orsolya - I. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Kányádi Kincső - III. díj és különdíj Makkai Tekla - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Nánia Hanna - III. díj és különdíj Szikszai Ibolya-Tünde - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés

172

Büte Orsolya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, BA, I. év Témavezető: dr. Farmati Anna, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A 18. századi nemesség házassági szokásai Rettegi György emlékirata tükrében „Tanulja meg akárki is, hogy mikor megházasodik nézzen ugyan a gazdagságra is, de nézzen leginkább a szeretetre.” írja a dobokai középnemes feljegyzéseiben. A házasság ősidők óta működik társadalmi intézményként azonban számos változáson ment keresztül az idők során. Az erdélyi házassági piac nagyjából ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a nyugateurópai, főként protestáns közösségeké. Jelen dolgozatban Rettegi György emlékiratán keresztül szeretnék betekinteni a 18. századi erdélyi nemesség párválasztási szokásaiba, az erdélyi lakodalmi szokások számos jellegzetességének ismertetésével. A 18. században az emlékiratiratíróknak remek lehetőséget nyújtott a metamorfózis, a kutatásom feltárja, hogy mit árul el a vizsgált emlékirat a 18. századi házasságkötések menetéről, előnyeiről, hátrányairól, és a mentalitástörténeti változásokról.

173

Kányádi Kincső Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán), BA, I. év Témavezető: dr. Gábor Csilla, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Nagy Emese Ingrid, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az asszonyellenesség formái a Ponciánus császár históriájának kolozsvári és bécsi kiadásaiban A dolgozatom központi témája az asszonyellenesség formáinak bemutatása a Heltai Gáspár által gyakorlatilag újraírt Ponciánus császár históriájában. Összehasonlításul a Heltaiéval nagyjából egyidőben, Bécsben megjelent, szintén magyar nyelvű kiadást választottam, amelyet Blasius Eberusnak köszönhetünk. A Ponciánus császár második felesége által elmesélt történetekben a nők természetesen jámborak, amennyiben megjelennek, viszont a legtöbb novella arra van kiélezve, hogy bemutassa valamilyen beosztott (például udvarmester, katona), tanítómester vagy fiúgyermek hűtlenségét, míg a mesterek által elmeséltekben gyakran szerepel egy hazudozó, alakoskodó asszony. Célom azoknak a hasonlóságoknak és különbségeknek a bemutatása, amelyek a történetvezetésben, a karakterek (elsősorban a nők) jellemének ábrázolásában, a stílus- és a szóhasználatban tapasztalhatók. Ponciánus császárt az épp soron lévő mesélő minden alkalommal meg tudja győzni úgy, hogy érvényesüljön az akarata. Ezek mellett annak a vizsgálatára is hangsúlyt fektetek, hogyan ismerhető fel az igazság. Mitől függ az, hogy a császár a felesége, az egyik mester vagy a fia szavának hisz? Van ennek szerepe az érvelésben? Hogy kapcsolódik ez az asszonyellenességhez? Hogyan vonja le a tanulságot a császárné, és hogyan teszik ugyanezt a bölcsek?

174

Makkai Tekla Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán), BA, I. év Témavezető: dr. Gábor Csilla, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„Szolgálok kegyelmednek...” Férfi és női íráshasználat I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1636-os missziliseiben A dolgozatom témája I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsanna 1636-os leveleinek összehasonlítása a férfi és női íráshasználat tükrében. A megfigyelésem a megadott periódusra összpontosít, a levelek gyakorisága mellett nemcsak a keltezés adatait, hanem azt is elemzem, hogy milyen viszonyrendszerek, személyiségtípusok, formulák jellemzik a kettejük között lebonyolított levelezéseket. Kitérek a történelmi és társadalmi háttérre, a levelekből kirajzolódó személyiségtípusokra is, levelekkel példázva ezeket.

175

Nánia Hanna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán), BA, I. év Témavezető: prof. dr. Gábor Csilla, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Nagy Emese Ingrid, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mariológiai elemek Illyés András és Illyés István gyümölcsoltó Boldogasszony-napi prédikációiban Dolgozattémám esszenciáját és kezdeti motivációm mibenlétét a téma kutatását illetően a 17–18. századi mariológia adja. Jóllehet hazai prédikációirodalmunk vizsgálatakor a szerzetesrendekben tevékenykedő szónokok munkái kerülnek előtérbe, én most mégis az Illyés testvérpár műveinek sokszínűsége révén szerettem volna megközelíteni ezt az igen sokrétű témát. Bár Illyés András (1637–1712) és öccse, Illyés István (1650–1711/1714) is Erdélyben születtek, tanulmányaik során széles körű rálátást nyertek a jezsuita prédikációirodalomra és az ezt övező szellemiség lényegi elemeire is. Ilyenformán kitűnik vizsgált írásaikból is, milyen nagy hatással voltak tevékenységükre Pázmány Péter és Káldi György prédikációi. A Boldogságos Szűz Mária személyének írásban való megragadása, értékeinek kiemelése mindkettejük számára létfontosságúnak bizonyult. Dolgozatomban összesen öt, egy jellegzetes Mária-ünnepre (Gyümölcsoltó Boldogasszony, március 25.) írt prédikációt fogok elsődleges forrásként használni mindkét szerzőtől, azokat igyekezvén strukturálisan, erkölcsteológiailag és tartalmilag vizsgálni, valamint párhuzamba is állítani ezzel a szerzők alkotási technikáit. Nem utolsó sorban pedig azokat a retorikai, néhol poétikai eszközöket is vizsgálom, mely a késő reneszánsz és barokk kor jellegzetes vonásait hordozzák, s melyek gyakorlatba ültetésének technikáira már Cyprianus Soarius és Carolus Regius jezsuita elméletírók és retorikában jártas mesterek is felhívták a figyelmet.

176

Szikszai Ibolya-Tünde Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, BA, III. év Témavezető: dr. Farmati Anna, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A 18. századi erdélyi nemesi család reprezentációja Árva Bethlen Kata önéletírásában

A dolgozatom fő célja, hogy megvizsgáljam, Bethlen Kata hogyan reprezentálja önmagát a családban, valamint hogyan jeleníti meg családtagjait és különböző családi kapcsolatait önéletírásában. Az Önéletírást Bod Péter Bethlen Katáról szóló verses életrajzával is összevetem, kitérek arra, hogy egyes családi események hogyan jelennek meg egyik és másik szövegben. Vizsgálódásom két fő tematika köré összpontosul, egyik a házasság, a másik pedig a szülő-gyermek viszonyok és testvérkapcsolatok. A házasság témáján belül szó esik arról, hogy a saját korához képest mi mindenben régies, és mi mindenben új Bethlen Kata család- és házasságábrázolása, valamint arról is, hogy személyét érdemes-e a szent vagy szörnyeteg kérdéskör alapján kategorizálni. Ugyanitt szó lesz a 18. századi feleség ideáljáról, az elhagyás/válás lehetőségéről, valamint Bod Péter és Bethlen Kata házasságábrázolásának különbségéről, illetve Bod hatásáról Katára, vagy fordítva. A szülő-gyermek viszonyokon belül a gyermekek haláláért mondott imákról és hálaadásokról, Bethlen Kata anyai szeretetéről és annak hiányáról, a helyettesítő gyerek kérdésről, valamint Kata lányával, Borbálával való konfliktusáról lesz szó. A testvérkapcsolatok tárgyalásakor az Önéletírást és Bod szövegét vetem össze. Dolgozatom vezető elve az, hogy Katát és életének eseményeit lássuk a maguk komplexitásában, ne csak úgy, ahogy az értelmezők többsége: régiesnek és szörnyetegnek.

177

Magyar irodalom II. Klasszikus magyar irodalom és 18-19. századi világirodalom és Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet szekció

178

Zsűrielnök: dr. Balázs Imre József Zsűrik: dr. Pieldner Judit dr. Balogh Gergő drd. Fülöp Dorottya Szekcióvezető: Hochhauser Ronald-Erik Anghel-Kiss Debora Résztvevők:

Besenyődi Judit Klára Burkhardt Zsófia - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Császár Ágnes - Különdíj és publikálásra jelölés Gudor Noémi - Publikálásra jelölés Jakab Júlia - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Kozma Eliz Tímea - Különdíj, OTDK és publikálás jelölés Laczkó Emőke - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés László Zsuzsanna-Csilla Nagy Anita-Apollónia - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Páll Antónia - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Salamon Eszter-Júlia

179

Besenyődi Judit Klára Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, III. év Témavezető: dr. Biró Annamária, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Kölcsey Ferenc érzelmes lírája és annak értelmezhetősége

Kölcsey Ferenc költészetét felidézve általában mindenkinek a hazafias, emelkedett hangvétel és a nemzethalál-vízió jut eszébe. A szakirodalom nagyrészt a bárdköltészet szempontjából fókuszál műveire, ami szövegeinek legtárgyaltabb aspektusa. Ahhoz viszont, hogy életművét és költészetének működését átláthassuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a korai, inkább a szerelem témakörébe tartozó verseit sem. Dolgozatomban tehát főleg Kölcsey fiatalkori munkáira helyezem a hangsúlyt, keresve azt, hogy milyen irányzatok hatottak rá, milyen formában és hogyan járultak hozzá a költő általunk ismert stílusának kialakulásához. Elsősorban az érzékenység és a német felvilágosodás kapcsán szeretnék rámutatni arra, hogy a művek kontextusba helyezése miként járulhat hozzá a pontosabb megértéshez. A vizsgálat korpuszát 49 mű képezi, amelyeket az alapján választottam ki, hogy fő témájuk a szerelem legyen, hiszen gyakran, de nem szervesen, a legtöbb versében feltűnik.

180

Burkhardt Zsófia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

,,A ti pénzeteknek a hangja". Századfordulós Budapest-regények hangzásvilága

Kutatásom témája a hangok világképi és ábrázoló ereje, ezen túlmenően a hangzáson keresztül való látásmód, perspektívaépítés a századfordulós Budapest-regények kontextusában. Milyen hangok töltik be a regényekben ábrázolt Budapestet, milyen ezeknek a narrátor és/vagy szereplők általi megítélése, esetleg milyen többletjelentés kapcsolható hozzájuk? Hogyan függ össze a beszéd és az identitás, hogyan tételeződik a megszólalás világképi problémája? Ezek a jelenségek sokszor aktívan befolyásolják a befogadást vagy magát a narrációt, ezenkívül hozzásegíthetnek Budapest metropolisszá válása megélésének, domesztikálásának, irodalmi tekintetben pedig világképi és poétikai következményeinek alaposabb megértéséhez.

181

Császár Ágnes Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelv– és irodalomtudományi tanulmányok, MA, I. év Témavezető: dr. Biró Annamária, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Önkény és hitelesség: Márton László három regénye komparatív távlatból

Az a történelmiregény-fogalom, amely az 1800-as években létrejött és a hiteleshiteltelen dichotómiára építkezik, sem a posztmodern, sem a kortárs irányzatokban nem igazán találja meg a helyét. A posztmodern múltelbeszélés lerombolni igyekszik a 19. században felállított határokat: az irodalom és történelem hasonlóságait nem csupán figyelembe veszi, hanem egyenesen fontosabbnak tartja azok különbségeinél. A történelmet nem próbálja az igazsághoz, az irodalmat pedig nem próbálja a fiktívhez közelíteni, hanem inkább arra reflektál, hogy az objektív valóság helyett az irodalom és a történelem egyaránt a valószerűségből táplálkozik. Mindkettőre tekinthetünk nyelvi konstrukcióként, ami által a historiográfia tulajdonképpen performatív megnyilatkozássá válik, hiszen a történelem az arról szóló beszéd által és azzal egyidőben jön létre. A kortárs regények viszont általánosságban nemcsak a történelmi próza korábbi képviselőitől határolódnak el, hanem pontosan ettől a posztmodern szkepszistől is: a múltnak – bármennyire is viszonylagos a hozzáférhetősége – mégiscsak léteznie kell; a drasztikus relativizálás már nem olyan jellemző napjaink szépírói tendenciáira. A kortárs magyar prózairodalom jelentős alakja Márton László, akinek nevéhez számos történelmi tárgyú kötet fűződik. Márton elebeszélői, prózapoétikai eljárásai nagyon sajátosak; ha regényeihez közös jellemzőket, illetve tartalmi–formai jegyeket szeretnénk társítani, a bonyolultság, az intertextualitás és a metareferenciális utalások komplex hálózatának jelenléte mind találó választásnak bizonyulnának. Ám életműve aligha nevezhető homogénnek: ha nem is minden könyvében hoz újítást, narratív módszereiben észrevehető a változás íve, amelyet igyekszem kutatásomban nyomon követni, figyelmet fordítva közben a hitelességhez való szerzői viszonyulásra, és arra, hogyan tudja összeegyeztetni a posztmodern írói stratégiákat a kortárs irodalmi gyakorlatokkal. -

182

Gudor Noémi Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, III. év Témavezető: dr. Biró Annamária, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Zárt térkonstrukciók, halál- és betegségreprezentációk a magyar érzékenység irodalmában A terek esszenciális szerepet játszanak egy mű világábrázolásában. Az érzékeny románok eddigi kutatásai a külső terek értelmezési lehetőségeire fektették a hangsúlyt, mivel gyakran az érzékeny hős lelkifolyamatainak a reprezentációjaként értelmezték azokat. Dolgozatom célja három érzékeny regény összeolvasása által rávilágítani arra, hogy az általam vizsgált szövegekben a zárt terek aktív identitáskonstruáló entitások, amelyek további értelmezési lehetőségeket nyújtanak az olvasó számára. A terek leírásában fontos szerepet játszik a narrátori térészlelés és térérzékelés, a szituativitás, valamint az enteriőrökben megjelenő tárgyak többsíkú jelentései. Dolgozatomban Kármán József: Fanni hagyományai, Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszve-szedett levelei, illetve Pálóczi Horváth Ádám: A fel fedezett titok című érzékeny regényekkel foglalkoztam, amelyekben a zárt tér jelenetei szoros összefüggésbe hozhatóak a halál- és betegségreprezentációkkal. A regényekben a zárt terek közvetlen vagy közvetett módon sírhelyekké, kriptákká vagy más halállal asszociálható helyekké alakulnak, illetve az enteriőrökben a szereplők különböző betegségtünetekkel küszködnek. A halál, a betegség, valamint a megfélemlítés, a zárt terek legfőbb eszközei, amelyek képesek átformálni bármilyen térérzékelési mechanizmust. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezek a térábrázolások milyen hatással vannak a narratívára.

183

Jakab Júlia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, MA, II. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, a 19. század közepe legsikeresebb magyar származású színésznőjének karriertörténete a német források perspektívájából Bulyovszkyné Szilágyi Lilla kolozsvári születésű színésznő sztárként hagyta el a Nemzeti Színházat, német környezetben pályakezdő módjára újra bizonyítania kellett tehetségét. A német nyelvű sajtós anyagok felhasználásával történő filológiai rekonstruálás során fontos életrajzi kérdésekre kívánok választ adni Bulyovszkyné 1858–1875 közötti külföldi tartózkodásáról. A kutatás a karrierváltást egyrészt kronológiailag követi végig, amiből láthatóvá válik, a színésznő mobilitásának nagysága, szerződéskötései. Másrészt azt vizsgálom, hogy változik-e az ottani repertoárja, a német kritika miként fogadja játékstílusát, kulturális másságát, mit emelnek ki róla, illetve hazai szemmel miként közelítik meg a kétnyelvűségét, hol vannak töréspontok a külföldi karrierben, milyen stratégiákkal tartja fent a hírnevét a magyar és a német sajtóban egyaránt. Továbbá arra kérdezek rá, hogy milyen Bulyovszkyné identitása az emigráció idején, tudatosan intellektuális arcélű színésznőként hogyan építi fel a nyelv- és kultúraváltást és ebben milyen szerepet játszik a kapcsolathálója, illetve hogyan válik nemzeti színésznőből transznacionálissá.

184

Kozma Eliz Tímea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, MA, II. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Monarchia-ábrázolás és nemzetképek Jókai két úttörő tudományos-fantasztikus regényében

Kutatásom ugyanannak az időszaknak két úttörő magyar sci-fijét veszi szemügyre Jókai életművében. A jövő század regénye és Az egész az északi pólusig ugyan egyaránt tudományos fantasztikus regény, de igen eltérő természetűek: az utóbbi, eredetileg az Üstökös hasábjain Kakas Márton neve alatt közölt mű egyben akár a műfaj kifigurázásának, a Verne-féle tudományos fantasztikus regények persziflázsának is tekinthető. Arra kívánok rákérdezni, hogy a két, ugyanahhoz a paradigmához tartozó regény eltérő mediális közege milyennek mutatja a sci-fibe ágyazott nemzetképeket, illetve milyen monarchiavíziókat ajánl. Hipotézisem, hogy azáltal, hogy Jókai a sci-fi különféle változataival kísérletezik, igen érdekfeszítően új és reflexív helyezetekbe hozza a nemzetábrázolást, illetve a monarchia megjelenítését.

185

Laczkó Emőke Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, MA, II. év Témavezető: dr. Berszán István, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Várakozás végnapokra, avagy egy ökokritikai dolgozat lehetőségei. Bodor Ádám regényeiről Bruno Latour hálózati optikája felől A kutatás Bodor Ádám két körzetregényének emberi és nem-emberi környezetére irányul, módszertanát pedig Bruno Latour hibrid, diszciplínákat ötvöző filozófiája adja, melyekből kiindulva szeretném feltérképezni, milyen működési elvek, rutinok, kapcsolatok, láncolatok fedezhetők fel a körzet kollektivitásában, hogyan ívelnek át az egyes műveken az ott élők, a tárgyak, a gépek, a terek, a tradíciók és normák, az emlékek és érzelmek összefűződő viszonyrendszerei. A dolgozatom kettős célkitűzést követ: az első a bodori zóna hálózataiba való betekintés, annak vizsgálata, mi minden válik aktívvá ebben az irodalmi világban, mi kerül ágensi szerepbe, egyáltalán a körzet valóban annyira elkülönített, elkülönült, zárt és egyedi rendszer, vagy bizonyos feltárt közvetítései, szabályai, társulásai más területekre és diskurzusokba átnyúlva is érvényesek lehetnek. Másrészt, ezt a gondolatmenetet folytatva, a másik közvetett cél annak tanulmányozása, milyen lehetőségei vannak egy ökokritikai dolgozatnak, vagyis milyen elmozdulásokat eredményez az irodalmi szöveg, a történetmesélés, milyen hatása lehet egy regény zárt terének, idejének, szereplőinek, eseményeinek és a róluk való írásnak ránk és saját környezetünkre nézve.

186

László Zsuzsanna-Csilla Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, II. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A festő és a festészet a korai művészregényben A 19. század éles váltásai közül igen fontos a megváltozott művészetfelfogás, melynek egyik hozadéka egy merőben új téma megragadása: a művészet a művészetről kezdett el szólni, s az ilyen tárgyú novellák mellett megjelentek a művészregények is. Dolgozatomban Ambrus Zoltán Midas király és Émile Zola A mestermű című művészregényeket vizsgálnám, melyek közül mindkettő a festőt és festészetet állítja központi szerepbe. Az elemzés során olyan kérdéseket veszek gorcső alá, amelyek arra keresik a választ, hogy mi a helye, helyzete az új, megváltozott társadalomban a művésznek, képesek-e funkcionálni a művészcsaládok, milyen szerep juthat egy nőnek a 19. századi művészetfelfogásban, illetve esetenként miért nem lehetséges a mestermű a mestermű megalkotása. Fontos témakör továbbá a műalkotásnak, mint árunak, a piaci machinációk részének a vizsgálata a kapitalizmus társadalmában, mely merőben új szubjektumokat és művészetfelfogást termel ki.

187

Nagy Anita-Apollónia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az ifjúsági regény programszerű felívelése Szabóné Nogáll Janka életművében A napjainkban egyre inkább felívelő kutatási irányzatot képviselő ifjúsági irodalom kutatását két perspektíva uralja. Egyrészt, a fiatal nők számára gyakran nők által írott gyerek- és ifjúsági irodalmat a női irodalom felől igyekeztek megragadni. Másrészt a gyermekirodalom felől közelítették meg, ebben az esetben a figyelem néha nem terjedt ki az életkorilag differenciált ifjúsági irodalmi művek újabb formáinak megjelenésére a 19-20. század fordulóján. A kutatásokból az is egyértelműen kiviláglik, hogy a német, francia és angol minták hatására már korán elkezdődik a nemek és felekezetek szerinti differenciálódás az ifjúsági irodalomon belül. A 18. században már találkozhatunk fiúknak és lányoknak, illetve katolikusoknak és protestánsoknak írt művekkel. Az életkorok szerinti különbségtétel tanulmányozására azonban mindeddig kevesebb figyelem irányult, holott az 1850-es évektől megannyi, kifejezetten fiatal, serdülő lánynak írt útmutatás születik. A békés-gyulai származású, terjedelmes életművel rendelkező és kimagasló irodalmi tevékenységet folytató, noha mára már feledésbe merült, Szabóné Nogáll Janka munkássága iskolapéldája az említett differenciálódásból létrejövő alműfaj, a serdülő lányok számára írt ifjúsági regények felívelésének, tudatos és programszerű művelésének. Kutatásom célja annak a megértése, hogy Nogáll Janka életművének reprezentatív darabjaiban miként jelentek meg az életkorok szerint elkülönült, kifejezetten fiatal lányoknak szánt írások. Ezen belül arra vagyok kíváncsi, hogy milyen mintákat ajánl a szerző a fiatal lányok számára, milyen az ideális tizenéves lányképe, mi hiányzik belőle, mi az útmutatás tétje, hogyan helyezkednek el a vizsgált alkotások az életművön belül, nem utolsó sorban: van-e elmozdulás a korábbi mintáktól, úgy világirodalmi, mint egyéni, a szerző által bejáratott konvenciók szintjén. A kutatás abból a meggyőződésből született, hogy az ifjúsági regények életkori differenciálódásának nézőpontját szem előtt tartó, ugyanakkor kifejezetten -

188

fiatal lányoknak szánt írások vizsgálata nagy mértékben elősegítené a gyermek- és ifjúsági irodalom, ezzel egyidőben a női irodalom árnyaltabb szempontból való megközelítését és tanulmányozását.

189

Páll Antónia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, BA, II. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A korai film az irodalom és a színház összefüggésében a 19. század végén és a 20. század elején Dolgozatom hipotézise a korai (19. század végi, 20. század eleji) magyar filmek mediális sajátosságain alapszik: amellett érvelek, hogy a korai mozi vagy a korai filmes próbálkozások poétikája az irodalom és színház médiumából fejlődött ki, ezeket a kulturális médiumokat hasznosítja, ülteti be saját gyakorlatába. A korai mozi történetén keresztül szeretném megmutatni ezt a jelenséget magyar és erdélyi viszonylatban, külön figyelmet szentelve az erdélyi filmgyártásnak. Megvizsgálom, hogy a korai mozi hogyan van jelen az irodalom és színház összefüggésében, példákat hozok arról, hogy a közönség hogyan próbálta értelmezni ezeket, milyen viszonyba állították a színházzal, miként próbálták irodalomként „megszelídíteni” az új találmányt. A korai film fejlődésének történetéből példákat hozok olyan jelenségekre, melyek az irodalommal és színházzal való szoros kapcsolódást mutatják. Dolgozatom második részében részletes kitérek egy irodalmi adaptációra, Jókai Az arany ember című regényének 1918-as megfilmesítésére, melynek alapjául ugyanennek a regénynek 1883-as színházi adaptációja is hozzájárult, ezzel a jelenséggel is illusztrálva az irodalom, színház és film kapcsolatát. Emellett megemlítek más irodalmi megfilmesítéseket is.

190

Salamon Eszter-Júlia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, II. év Témavezető: dr. Bíró Annamária, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A sors tematizálódása a forradalom előtt és után Vörösmarty lírájában A ’48–49-es szabadságharc a 19. század egyik legjelentősebb történelmi eseménye, amely nagy hatással volt az irodalomra is. Vörösmarty Mihály költői munkásságában is észlelhető a változás a forradalom után. Dolgozatomban a sors kérdését igyekszem megfigyelni, és hogy annak vonatkozásai miben és hogyan térnek el ’49 előtt és után. Néhány vers nyomán vizsgálom a transzcendencia jelenlétét és poétikai jelentőségét, valamint a sorsra való hatását.

191

Magyar nyelvtudomány szekció

192

Zsűrielnök: dr.Fazakas Emese Zsűrik: dr. Kádár Edith dr. Zsemlyei Borbála Szekcióvezető: Varga Boglárka Résztvevők:

Balló Ignác-Norbert - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Domokos Boglárka-Orsolya Kabai Henrik-László - III. díj Kis Izabella Kovács Karola - II. díj és publikálásra jelölés Máthé-Farkas Zoltán - I. díj, OTDK jelölés és publikálásra jelölés Szabó Mónika

193

Balló Ignác-Norbert Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán), BA, III. év Témavezető: dr. Fazakas Emese, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Prototipikus funkcióigés szerkezetek vizsgálata a régi erdélyi magyar nyelvhasználatban A funkcióigés szerkezetek legtágabb értelemben olyan félig kompozicionális, névszói-igei szókapcsolatokként határozhatóak meg, amelyek egy tárgy-, határozó- vagy zéróragos, esetleg névutós, szemantikai szempontból domináns névszóból és egy segédigeszerű, a mondatrészteremtő segédigékhez hasonló, sematizált jelentésű funkcióigéből épülnek fel, gyakran jelentésbeli különbség nélkül helyettesíthetőek a névszói komponensből képzett egyszerű ige- vagy névszóalakkal, gyakori használatuk pedig általában a szaknyelvek mondatszerkesztési sajátossága. A dolgozat az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyelvi adatai alapján azokat a funkcióigés szerkezeteket vizsgálja, amelyek szintaktikai alaptagja az ad, ejt, esik, fog, folytat, hagy, művel, szerez, tart, tesz, űz, vall, vesz, vet és visel igék valamelyike, illetve amelyek megfelelnek a prototipikusnak való minősítés szemantikai és morfoszintaktikai ismérveinek, vagyis amelyek szemantikai alaptagja egy cselekvést vagy történést kifejező névszó, ún. eseménynév, szintaktikai alaptagja egy alulspecifikált jelentésű ige, a teljes szerkezet pedig megfeleltethető egy olyan igével, amelynek szótöve megegyezik a névszói komponens szótövével. A történeti szempontú megközelítés a magyar funkcióigés szerkezetekről alkotott dominánsan szinkrón jellegű nyelvművelői és nyelvtudományi megállapítások diakrón illusztrálására, esetleges cáfolatára, illetve újabb szempontokkal való kiegészítésére is lehetőséget ad, a kutatás fő irányvonalait ugyanis a következő szempontok jelentik: a funkcióigés szerkezetek milyen nyelvi és nem nyelvi folyamatok mentén jöttek létre, mióta és milyen mértékben jellemzik a magyar nyelvhasználatot, a fokozatosan grammatikalizálódó igék mennyire bizonyulnak produktívnak (újabb) funkcióigés szerkezetek létrehozásában, végső soron pedig milyen jellegű az a kommunikációs, inherens funkció, amely a nyelvi ökonómia és az alapvetően szintetikus jellegű igerendszer ellenére a funkcióigés szerkezetek létjogosultságát biztosítja. -

194

Domokos Boglárka-Orsolya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelv– és irodalomtudományi tanulmányok, MA, II. év Témavezető: dr. Benő Attila, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A kétnyelvűség sokarcúsága. A második nyelv tanulásának motiváló tényezői és akadályai

Az egyén vagy a közösség kétnyelvűsége fontos része a nyelvi sokféleségnek, amely a világ nyelvi és kulturális örökségének megőrzéséhez és ápolásához hozzájárul. A kétnyelvűség támogatása és ösztönzése kulcsfontosságú a kultúrák közötti kapcsolatok javításában és a nyelvi sokféleség megőrzésében. Ha a kétnyelvűséget vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy nagyon összetett fogalomról van szó. Sajátos nyelvhasználatot feltételez, amelynek már a kialakulásában és továbbá a fennmaradásában is egyaránt fontos szerepet játszanak a társadalmi, kulturális, politikai, valamint gazdasági tényezők. A szakirodalmakban gyakran a kétnyelvűség változó, sokrétű jelenségéről olvashatunk és valójában egy átfogó, egyértelmű meghatározást sehol sem találhatunk. Ebből a célból is született meg a kutatásom, kíváncsi voltam, hogy az erdélyi fiatalok szűk köre hogyan viszonyul a kétnyelvűséghez, ahhoz, hogy nekik kötelezően egy második nyelvet is meg kellett tanulni. Ezeknek a megismerésében segítettek a velük készített interjúk, melyeknek a feldolgozása és elemzése a kétnyelvűség, nyelvi attitűd, nyelvi jogtudat, második nyelv elsajátításának folyamata mentén történtek. Valamint a részletes elemzés nyújtása érdekében olyan résztémákat boncolgattam alaposabban, mint az államnyelv-tanulási frusztrációk, a jogtudat alakulása, az oktatás nyelve, nyelvi kompetenciák és a második nyelv tanulásának motiváltsága. Fontosnak tartottam tisztázni a fogalmakat és definíciókat, amelyeket a kutatásom és az elemzés során érintettem, és amelyeket a dolgozatom megírása közben alkalmaztam vagy mélyebben foglalkoztam velük. Megmutatom, hogy kit tekintenek egynyelvűnek, illetve kétnyelvűnek, valamint, hogyan kapcsolódik a kutatásom a többnyelvűséghez. A meghatározások részletesebb bemutatása több szálon is érintik a kutatási területemet, további kérdéseket vetnek fel, és segítenek ezek megválaszolásában, a hipotézisek felállításában, körbejárásában/ismertetésében, é. -

195

illetve egy objektív(ebb) értelmezés megkonstruálásában is biztos háttérként szolgálnak. Az egyik legizgalmasabb kérdés számomra, amit körbe szeretnék járni a kutatásom alatt az az, hogy valakiből, aki egynyelvű, hogyan válik kétnyelvűvé, majd esetleg többnyelvűv

196

Kabai Henrik-László Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, BA, I. év Témavezető: Mitruly Árpád, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Zsemlyei Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az urbanizáció és művelődés hatása a vernakuláris nyelvváltozatra

A nyelvezetek és nyelvjárások helyes és nem helyes fogalmak köré történő, absztrakció gyanánt ható csoportosulása elgondolkodtató, egyben kutatásra érdemes jelenségnek bizonyul napjainkban. A közoktatásban exkluzív módon egynormájú, lingvicista metódusok érvényesülnek, ahogy a mindennapi életben is diszkrepanciához és nyelvi diszkriminációhoz vezethet az, ha az individuum vernakuláris nyelvezete akár csak minimális szinten is, de eltér a sztenderd nyelvváltozattól. Kutatásomban nyelvészeti, nem pedig nyelvművelési szempontok alapján igyekszem megközelíteni elsősorban a nákolást és az ikes igék iktelen paradigma alapján történő ragozását, amelyeket létjogosultsággal rendelkező nyelvi elemekként tartok számon. Vizsgálódásom egy felmérés révén tervezem megvalósítani, amelyet urbánus és rurális környezetben élő középiskolai tanulók és már abszolváltak közreműködésével egyaránt elvégzek. A hipotézisem e felmérés kapcsán az, hogy a városi környezetben élők (az urbanizáció aspektusa) és az abszolváltak (a művelődés aspektusa) csoportjai nagyobb százalékban használják a -nék feltételes módú, egyes szám első személyű személyragot a mély hangrendű és a kizárólag fonetikailag transzparens i / í magánhangzókat tartalmazó igék esetében, éppúgy, ahogy nagyobb százalékban ragozzák az ikes igéket ikes séma alapján kijelentő mód egyes szám első személyben. Érdekfeszítő jelenség ugyanakkor szupersztenderd nyelvhasználatra utaló jelenségeket felfedezni ez utóbbi kapcsán, hiszen a kérdőívem ezen alpontja egyaránt tartalmaz ikes és iktelen sémákat megkövetelő alakokat, melyek közül az alanyoknak ki kell választaniuk a szerintük helyes variánst. Ez esetben úgy vélem, a hiperkorrekció ‒ mely úgy érhető tetten, hogy az alany az iktelen paradigmát megkövetelő igék esetében is ikest használ ‒ nagyobb arányban a falusi környezetben élők és a (még) nem abszolváltak válaszai révén fog megmutatkozni a társadalom által szuggerált kisebbségi érzet -

197

jeleként. A dolgozat várható eredményeként százalékban kifejezett eltéréseket mutathat a feltételes mód egyes szám első személyben történő ragozást és az ikes igék ikes alakokkal való ellátását illetően az urbán környezet, illetve az abszolváltak javára a rurális környezettel és a (még) nem abszolváltakkal szemben.

198

Kis Izabella Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, IV. év Témavezető: dr. Zsemlyei Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A duális roma nyelv mint hétköznapi kommunikációs norma az iskolában Dolgozatom fő témája a szatmárnémeti Csedregben található általános iskola roma diákjainak a nyelvezetének bemutatása úgy iskolai (egymás / diák-diák és diák-tanár), mint iskolán kívüli (szülőkkel / hozzátartozókkal) környezetben (az iskolán kívüli környezetet csak minimálisan érintem annak érdekében hogy látni lehessen, miért és hogyan beszélnek roma gyermekek, milyen szavakat és kifejezéseket használnak és kivel). A kutatásom célcsoportja 6-8. osztályos általános iskolás kisdiákok (kb. 11-14 év) voltak: lényegében mindazok, akik a 6., 7. vagy 8. osztályok egyikének a tagja. Azért döntöttem úgy, hogy 3 osztállyal dolgozok majd egyszerre, mivel egy, de még kettő osztály is kevés lett volna sajnos a kutatáshoz, kevés létszámúak az osztályok. Dolgozatom célja annak bemutatása, hogy roma kisdiákok hogyan interaktálnak egymás között (roma-roma), diáktársaik között (roma-magyar) illetve tanáraikkal (roma-tanár). A csedregi iskolában vannak roma és magyar ajkú gyermekek is, tehát azt is vizsgálom majd, hogy melyik nyelvet preferálják jobban (úgy egymás között, mint magyar ajkú társaikkal) vagy melyik nyelvet beszélik többet (és pontosabban mikor beszélik egyiket vagy másikat), keverik-e a magyar és a roma nyelveket, váltogatják-e a két nyelvet, stb. Kutatásom sikeres kimeneteléhez háromféle módszert alkalmaztam: kérdőíveket tölttettem ki a diákokkal azzal kapcsolatosan, hogy mennyire keverik a két nyelvet (roma illetve magyar), melyiket használják szívesebben, melyiket használják elsődlegesen bizonyos helyzetekben, észreveszik-e, ha keverik a két nyelvet és ha igen, változtatnak-e bármit is vagy összezavarodnak-e., párral interjúkat készítettem a kérdőívek alapján és még egy pár, a dolgozatot segítő kérdést illesztettem be és a harmadik módszer keretén belül megfigyeltem őket, hogyan viselkednek egymással illetve egymás között az iskolában, hogyan beszélgetnek tanáraikkal vagy éppen nevelőjükkel, testvéreikkel, szüleikkel. Kutatásom nem bárminek is az -

199

igazolása vagy cáfolása, a dolgozat maga a szatmárnémeti Csedregben található roma diákok nyelvezetének és a roma nyelv különféle használatának, keverésének a megfigyelése volt.

200

Kovács Karola Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) – Román nyelv és irodalom/ Magyar nyelv és irodalom/ Idegen nyelv és irodalom (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, ukrán, héber, norvég, finn, japán, BA, III. év Témavezető: dr. habil. Benő Attila, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Nyelvi attitűd és jogtudat az erdélyi magyar egyetemisták körében Romániában több mint egymillió magyar anyanyelvű állampolgár él, akik körében az egyik legjelentősebb önérvényesítési és identitásmegőrző törekvés a nyelvi jogok gyakorlása. Az utóbbi harminc évben mind a tudományos, mind a politikai élet érdeklődési körében előtérbe került a nyelvi jogérvényesítés kérdése, hiszen bár államilag szabályozott keretek közé van foglalva, sok esetben a gyakorlatban nem valósul(hat)nak meg ezen joggyakorlatok. Kutatásomban 8 erdélyi magyar egyetemistával készítettem kvalitatív felmérést: mélyinterjúk során kérdeztem a nyelvi jogtudatukról, amelyet utóbb tartalomelemzés során értelmeztem. Hipotéziseim által azt vizsgálom, hogy a múltbeli tapasztalatok és személyes élmények, a származási régió és az egyetemi tanulmányok nyelve mennyiben járul hozzá a nyelvi attitűdhoz és a nyelvi jogtudathoz. Úgy gondolom, hogy az erdélyi magyar fiatalok attitűdjének vizsgálata rendkívül fontos a romániai magyarok vélekedéseinek, értékítéleteinek megismerésében.

201

Máthé-Farkas Zoltán Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, MA, II. év Témavezető: dr. habil. Benő Attila, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A harag büntetése kard. A Jób 19,29b metaforájának elemzése (A kontextuális metaforaelemzés-módszer egy kísérlete) Tanulmányomban egy korábban kialakított módszer szemléltetése történik, a Jób 19,29b sortagja metaforájának elemzése során. A dolgozatot a bibliai Jób könyvének ismertetésével indítom. A második fejezetben a Jób könyve 19. részére figyel a tárgyalás, szólva a laborfordítás mibenlétéről, ami után a költemény ily módon elkészített magyar szövegét, majd makrostruktúrájának körvonalazását közlöm. Ezt követően a 29. vers néhány fordításváltozatát mutatom be, amelyek révén érzékelhetővé válnak a harag kardbüntetés metafora fordítási problémái. A továbbiakban a Jób 19,29 laborfordítással való megállapítását, majd e háromtagú költői sor mikrostruktúrájának vizsgálatát végzem. Ezután a 29b említett metaforájának elemzése történik, éspedig a háttérmetafora felmutatása, a metafora-tagok intertextualitásának vizsgálata, majd a metafora szemantikai jelentésalkotásának analízise révén. Vélhetően, ez írás által sikerül rámutatni a laborfordítás és a metaforaelemzés mint egy, a szövegértelmezést megelőző műhelytevékenység szükségességére.

2 02 -

Szabó Mónika Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom, BA, III. év Témavezető: dr. Zsemlyei Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Nyelvi manipuláció az Influenszerek reklámszövegeiben az Instagrammon

A Nyelvi manipuláció az Influenszerek reklámszövegeiben az Instagrammon című dolgozat nyelvészeti tematikájú. Célkitűzése, hogy rávilágítson arra, milyen nyelvi stratégiák által próbálják befolyásolni követőiket reklám céljából e meglehetősen új szakma képviselői az online platformon. Az adatgyűjtés 2022 márciusa és 2022 augusztusa között zajlott, amikor 5 női influenszer 150 bejegyzését gyűjtöttem össze. Ebből a számszerűsített adatok a következők: ruházatra 54 bejegyzés vonatkozik, étkezésre 24, étrendkiegészítőre 11, szépségápolásra 41, parfüm és tisztítószerekre 8 és egyébre 12. Az adatok közül dolgozatomban a ruházattal kapcsolatos bejegyzésekkel foglalkozom, konkrétan azt vizsgálom, hogy a manipulációs stratégiák milyen nyelvi eszközökkel valósulnak meg.

203

Művészet, művészettudomány és művészettörténet szekció

204

Zsűrielnök: Újvári Dorottya Zsűrik: Portik Blénessy Ágota Kinde Anna Szekcióvezető: Darabont Csenge Résztvevők: András Bernadett-Andrea - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Folyi Bence Füstös Paul-Gabriel - I. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Miklós Mária-Réka Opra Gyöngyike Pakulár Sára - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Sipos Ottilia

205

András Bernadett-Andrea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, I. év Témavezető: dr. Pál Emese, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Modern művészeti tendenciák megjelenése az Utunk hetilap vizuális arculatában 1964–1968 között A művészettörténeti kutatások zöme a szocialista realizmus kifutását 1965-re teszi. Ez az évszám számos tanulmány periodizációjában vízválasztó vonalként jelenik meg, ami után egyfajta kulturális nyitás időszakáról beszélnek. Nicolae Ceaușescu korai politikája lehetővé tette a nyugati eszmék, avantgárd stílusirányzatok beáramlását, amelyek az 1960-as évek végére, nagy késéssel beleépültek a romániai művészeti törekvésekbe. Dolgozatomban az Utunk folyóirat 1964–1968 között kiadott lapszámai tükrében igyekeztem tetten érni és rekonstruálni a művészeti liberalizáció folyamatát. Úgy vélem, fontos a periodizációs egységek kialakítása, ugyanakkor az átmeneti időszakokkal is érdemes foglalkozni, hiszen olyan próbálkozásoknak, törekvéseknek lehetünk tanúi, amelyek pillanatnyiságukból adódóan nem tűnnek számottevőnek a nagy, általános kontextusban. Ebből kiindulva olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy milyen jellegű és mértékű változásról beszélhetünk a kulturális nyitás korai időszakában, milyen modern irányzatok terjedtek el a hazai művészek körében, hogyan tolódott el a figurális festészet az absztrakció irányába, illetve, hogy a témák kötöttsége ellenére milyen formai újításokkal próbálkoztak a művészek egyedivé tenni életművüket. A fő kérdések mellett választ találunk arra is, hogy kik voltak a korabeli művészeti élet vezéregyéniségei, milyen témákat dolgoztak fel, illetve milyen technikával alkottak. Véleményem szerint a hetilap kiváló alapját képezi a kutatásnak, hiszen minden magyar vonatkozású művészeti eseményre reflektál, minden romániai magyar művész és a román művészek számottevő része szerepel benne valamilyen formában, illetve rendkívül gazdag reprodukciós anyaggal és illusztrációkkal rendelkezik. A hetilap 1965–1975 közötti időszakára korabeli főszerkesztője, Banner Zoltán is a virágzó periódusként emlékezik, amikor a szerkesztőség eleget téve hivatásának gazdag és változatos vizuális anyaggal tudta gazdagítani olvasóik mindennapjait. -

206

Folyi Bence Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szabad bölcsészet, BA, III. év Témavezető: dr. Heidl György, professzor, Pécsi Tudományegyetem

Jordán és Vörös-tenger perszonifikációk I. - Egzegézis Az ókeresztény képzőművészetekben az ábrázolás kettős funkcióval bírt. Egyfelől a bibliai történetek és szöveghelyek vizuális megjelenítése, reprezentációja volt a feladata. Másfelől egzegetikus funkciója volt, vagyis a képnek valamilyen vizuális szövegmagyarázó erővel bíró többlettartalmat kellett átadnia befogadójának. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a többízben is antik-pogány vízistenség mintára megszemélyesített Jordán folyónak és Vöröstengernek milyen szerepe volt a korai keresztény vizuális egzegézisben. A dolgozat nem szigorú értelemben vett művészettörténeti értekezés, ugyanis nem foglalkozik részletesen a mintákkal, vagy azok antik eredetével. Kutatásom sokkal inkább egy eszmetörténeti munka, melynek célja feltérképezni az ábrázolások mögötti egzegetikus szöveghagyományt az egyházatyák szövegeinek segítségével. Az emberalakként ábrázolt Jordán és Vörös-tenger perszonifikációkat Robin Margaret Jensen két típusra osztotta, dolgozatomban ezt veszem alapul. A kutatás ezen felül szembe állítja Robin Margaret Jensen és Annabel Jane Wharton Jordán perszonifikációkról szóló szövegét. Wharton a megszemélyesítés egyetlen okaként a 144. zsoltár irodalmi megszemélyesítéseit jelöli meg, szerinte az ábrázolások ennek vizuális lefordításai. Jensen elemzésében azonban meg sem említi ezt a szöveghelyet. Dolgozatom második célja az egyházatyák szövegein keresztül meghatározni a 114. zsoltár viszonyát az ábrázolásokhoz és ezen keresztül feloldani az említett kutatók közti ellentétet. A patrisztikus szövegekből négy lehetséges értelmezési kategória olvasható ki. Ezeket a kategóriákat párosítottam a Jensen által leírt két ábrázolástípussal. A szövegekből felállított értelmezési kategóriák egyike – melyben az egzegéták a Jordánt és a Vörös-tenger bűnös és hívő emberek allegóriájaként értelmezik – magyarázatot adhat arra a kérdésre, hogy miért kellett az említett vizeket emberként ábrázolni. Ezen felül kutatásom cáfolja Wharton elméletét és reflektál a 114. zsoltár kérdésére. -

207

Füstös Paul-Gabriel Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Művészettörténet, BA, III. év Témavezető: dr. Kovács Zsolt, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Kegyességre sarkalló ábrázolások 18-19. századi erdélyi református szószékmellvédeken Kutatásom hat erdélyi református templom (Pusztakamarás, Marosvécs, Beresztelke, Újtorda, Koronka, Ótorda) szószékeinek művészettörténeti vizsgálatát tűzi ki céljául. Szelekcióm olyan kritériumrendszerre épül, amely az említett műalkotások keletkezési korát, anyagát, valamint ikonográfiai programját veszi figyelembe. Az erdélyi reformáció korai századainak gyakorlatában a szószékek dekorációjára általában különböző ornamentális díszeket, megrendelői címereket és bibliai helyeket idéző feliratokat használtak. Az 18. század második felében, valamint a 19. század elején azonban feltűnnek olyan példák is, amelyeket szimbolikus képekkel, emblematikus ábrázolásokkal díszítettek. Feltételezem, hogy e műalkotások kigondolásában és kivitelezésük támogatásában jelentős szerepet játszottak a helyi arisztokrata családok, akiknek patrónusi tevékenysége hozzájárult az elképzeléshez és megvalósításhoz egyaránt. Mivel a protestáns hagyományban a szószék a szakrális tér konstitutív része, feltehetőleg a rajta szereplő dekorációk nem tévesztik ezt szem elől. Kísérletet teszek tehát annak bizonyítására, hogy a mellvédek díszítései nem véletlenszerűen, hanem jól átgondolt teológiai normák mentén születtek meg. Ehhez kétségkívül szükséges áttekinteni a téma liturgikatörténeti jelentőségét is. A dolgozat tárgya egyszerre művészettörténeti és teológiai jelentőségű, ennélfogva e két aspektus elválaszthatatlanul egybefonódik a műalkotások esettanulmány-jellegű tárgyalása során.

208

Miklós Mária-Réka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Kovács Zsolt, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom falképei A dolgozatom témája a homoródkarácsonyfalvi Unitárius templomban található falképek és feliratok. Az épületet a késő románkorban építhették fel és majd a későbbi századokban, több szakaszban festhették ki freskókkal, a templombelsőt és talán külső felületét is. Ezekről a festményekről a falkutatásokból és egyes összefoglaló tanulmányokból tudhatunk meg többet. Az itt megjelent információkból értesülhetünk a Szent László ciklusnak a megjelenéséről is, amellyel kapcsolatban több analógiát lehet találni a székelyföldi templomokban. E freskó mellett még három majdnem teljes, viszonylag ép ábrázolás került elő az északi falon. Ez Jézus születését, Három királyok hódolatát és Szent Ilona ábrázolását jeleníti meg. A templomot – ahogy a rövid ismertetésből is kitűnik – több szemszögből lehet megközelíteni. Ez alatt nemcsak a történelmi tényekre, a falu és a templom történeti áttekintésére és annak kutatására gondolok, hanem a régészeti, művészettörténeti oldalára is, emellett pedig az emlékek restaurálását érintő kérdések köréből is meg lehet vizsgálni az adott műemléket. A templommal kapcsolatban kevés írott információink vannak viszont, amik rendelkezésünkre állnak, abból megtudhatjuk azt, hogy a templom a XIV. század közepén már állott. Erre utal a pápai tizedjegyzék is, amelyben már az 1333-as években már szerepel. Ezt követően sem tűnik fel túl gyakran a forrásokban az épület, sem pedig a falu neve. Emiatt nem lehet tudni kik lehettek az építőmesterek illetve a freskókat készítő műhelyek. Viszont a dolgozat mégis választ keres ezekre a kérdésekre és a párhuzamokra is, amelyek Erdély, Székelyföld templomaiban lappanganak.

209

Opra Gyöngyike Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Művészettörténet, BA, III. év Témavezető: dr. Pál Emese, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az új társadalom munkásai Mohi Sándor zsánerképein A kutatásom témája Mohi(y) Sándor (1902–2001) derceni születésű, az 1940-es évek végétől Kolozsváron tevékenykedő festőművész realista-kubista stílusú munkásábrázolásai. Ezeken a zsánerképeken az épülő társadalom munkásai néznek vissza ránk. Az 1950-es években az államszocializmusban elvárt volt a művészektől, hogy a munkás társadalom jólétét hangsúlyozzák az ábrázolásaikon keresztül. Nem mellesleg, minden olyan művészt, amely ábrázolásmódja a nyugati (avantgárd) fele közelített, formalistának bélyegezték. Ezért is érdekes esetünkben Mohi Sándor, aki már a 40-es évek közepétől kiforrott, realista-kubista stílusában alkotott. A művész egyedi formavilágával kilógott a kortárs erdélyi művészek sorából, és ami még érdekesebb, hogy nem igazán tudunk rá példát, hogy valaki utánozta, követte volna stílusát, pedig elismert művész volt egész Erdély-szerte, rendszeresen kiállított és a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben a festészeti tanszéken tanított 1949–1970 között. A dolgozatomban a következő kérdésekre térnék ki: abban az időszakban, amikor a legszigorúbban szabályozták az ábrázolás formai megoldásait (1950-es évek), hogyan sikerült a művésznek kitartania egyedi stílusa mellett? Hogyan illeszkednek Mohi munkásábrázolásai a kor hasonló témájú képei közé? Az 1960-as, 70-es években, amikor már nem volt népszerű a munkások ábrázolása, nála miért találkozunk még mindig ilyen témájú alkotásokkal? A téma fontossága abban rejlik, hogy Mohi nem követte kortásai példáját, sem stílusában, sem az alakjai megformálásában. Az ő munkásai nem csattannak ki az örömtől, hanem aránytalanul nagy kezeikkel, vaskos lábaikkal, robusztus testükkel dolgoznak: az építkezésen, a kőfejtőben. Mohi vásznain találkozunk mosó, hímzőnőkkel, jégrobbantókkal, akik a hidat védték 1945-ben, jegesekkel, a bivalyokat hószánba fogó hótakarítókkal, hólapátolókkal, útépítőkkel, villanyszerelőkkel, az új híd építőivel, homokhordókkal, aszfaltozókkal, azokkal a kétkezű munkásokkal, akik az „új társadalmat építették fel”. -

210

Pakulár Sára Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, I. év Témavezető: dr. Pál Emese, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„Kolozsvári telefonház,/ száz az ablak, egyen sincs rács" A szocmodern építészet jelentős példája: a kolozsvári Telefonpalota “Kolozsvári telefonház,/ száz az ablak, egyen sincs rács,/ ki-bejár a világ rajta,/ de azt senki nem láthatja”– így ír Kányádi Sándor Fekete-piros című leíró költeményében, mely a széki fiatalok egykori, a kolozsvári Posta mögötti táncterének állít emléket. A kolozsvári Telefonpalota épülete azonban jelen dolgozatban több, mint egyszerű művelődéstörténeti helyszín, kutatásom az emlék történetére, stílusának tágabb kereteire, művészi részleteire egyaránt kiterjed. Az 1969-ben elkészült, majd egy évtizeddel később kibővített Telefonpalota mindeddig elkerülte a kutatók figyelmét. Általános jelenség, hogy a társadalom idegenkedik az államszocializmus időszakának épített örökségétől, melyről sok esetben negatív képet alkotnak, azonban időszerű és szükséges ezen örökség vizsgálata, valamint értékeinek köztudatba emelése. Vasile Mitrea építész teljes formai egységre törekedett az épület megtervezésekor, a tömör és az áttört, a ki-beugró homlokzati betonfelületek váltakozásával játszadozva, melyet az egykor itt álló kora középkori Óvár fala és a közeli Karolina-téren található ferences kolostor inspirált. A formáiban, művészi részleteiben (pl. Kolozsvári Puskás Sándor 1971-es domborított-hegesztett külső faliplasztikája az északi falon), korabeli felszereltségében egyaránt kiemelkedő szocmodern épület felvételét a műemléki listára 2018-ban javasolták. A jelenleg Orange-irodának helyet adó épület műemlékké válása aktuális problémákra nyújtana megoldást, hiszen az évek során jelentős károkat szenvedett: a rendszerváltás után belső terében komoly átalakításokat végeztek, az egykor a bejárat jobb oldalán elhelyezett, Vasile Mitrea által tervezett, vasból elkészült stilizált Kolozsvár-címert eltávolították, a légkondicionáló-berendezések és különböző vezetékek pedig Puskás Sándor említett plasztikáját rongálták.

211

Sipos Ottilia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Pál Emese, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Örökségvédelem és értékteremtés. A szárhegyi „Barátság” alkotótábor első tíz éve Tanulmányomban arra törekszem, hogy az európai örökség fogalmi és jogi változásainak szemszögéből vizsgáljam a romániai településen, Gyergyószárhegyen kibontakozott alkotótábor örökségvédelmi és értékteremtési törekvéseit. Első sorban nem a tábor során készült alkotások képzőművészeti értékelésére törekszem, hanem a számukra teret és megfelelő körülményeket megteremtő folyamatokról. Az alkotótábor történetének azon aspektusainak kiemelésére törekszem, melyek párhuzamba állíthatóak az európai örökségvédelem kialakulásával és fejlődésével. Az alkotótábor első évtizedében számos építkezést kezdeményeztek a táborszervezők, melyek közül kiemelném a ferencrendi kolostor felújítását, mely a táborverés tekintetében az egyik, sőt talán a legfontosabb momentum. E momentum nem csak abból a szempontból jelentős, hogy a tábor létrehozásának első mozzanata, hiszen a felújítás ígéretével kaptak engedélyt annak használatba vételére, hanem azért is, mert szintén ez az első lépés az örökségvédelemi törekvések terén. E jelentős pillanat kétarcúsága egyszerre utal a két legfontosabb értékére az alkotótábornak, az örökségvédelemre és az értékteremtésre. Az értékteremtés címszó alatt első sorban az alkotótábor közösséget formáló, aktív tevékenységeire gondolok (közösségi összefogás); az évről évre idelátogató romániai képzőművészekre és az általuk készített alkotásokra (ennek köszönhetően kiemelkedő jelentőségű gyűjteményt hozhattak létre, mely egyaránt tartalmaz szobrokat, festményeket és grafikai alkotásokat); a népművészek értékmegőrző és értékteremtő hozzájárulására (Szépteremtő Kaláka 1978-’97). Az alkotótábor első évtizedének örökségvédelmi szempontból jelentős tevékenységét szeretném előtérbe állítani, azonban nem feledkezem meg a képzőművészeti élet terén elért eredményeiről sem, melyeket megemlítésével előrevetíteném a későbbi korszakok vizsgálatát is. A jelen dolgozat az alkotótábor első tíz évi tevékenységének értékelése, azonban mindez a hosszabb terjedelmű mesteri szakdolgozatom egyetlen fejezete. -

212

Néprajz szekció

213

Zsűrielnök: dr. Szikszai Mária Zsűrik: dr. Peti Lehel drd. Pál Emese dr. Bakos Áron Szekcióvezető: Farkas Zsófia-Antónia Résztvevők: Beke András - III. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Demeter Noémi-Beatrix - III. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Ilyés Gyopár - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Vadász Benedek-Miklós - I. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés

214

Beke András Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajz szak, MA, II. év Témavezető: dr. Tánczos Vilmos, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az 1931-es csíkszentkirályi kántorválasztás háttere, társadalmi és intézményes vetületei 1931 tavaszán Csíkszentkirályon római katolikus kántorválasztás történt. A faluközösség kántorválaszói közgyűlésének eredményét felküldték a püspökhöz, de a püspök a három jelölt közül nem azt a személyt nevezte ki, akit a falu első helyre választott. Ezt követően a falu egy része nemtetszését fejezte ki az ügy kapcsán, és a saját érdekeit akár a karhatalommal is összejátszva érvényesíteni próbáló plébánost hibáztatta A konfliktus egyre mélyült: a nagyhét folyamán a falubeliek többször is összegyűltek a plébánia előtt, majd a nagyszombati feltámadási szertartás előtt nem engedték fel a templomi karzatba az orgonához a frissen kinevezett kántort. Ezt követően másnap, húsvét vasárnapján a pappal ellenkezőket elfogták a román csendőrök. Ennek a konfliktusnak eredményeként 25 család átállt görögkatolikus hitre. A püspök a plébánost, illetve a két pályázó tanítót áthelyezte, a prefektus pedig a tiltakozó faluközösséggel tartó alpolgármestert eltávolította a tisztségéből. Dolgozatomban levéltári források alapján ismertetem magát a konfliktust, valamint az ezt követő kivizsgálásokat, és igyekszem megmagyarázni az esemény társadalmi hátterét.

215

Demeter Noémi-Beatrix Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajz, BA, II. év Témavezető: dr. Bakos Áron, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Zselyki menyecskeavatás A kutatásom célja a zselyki menyecskeavatás társadalmi és kulturális szerepeinek a feltárása, különös tekintettel a szász jellegzetességek bemutatására. Zselyk Romániában, Beszterce-Naszód megyében helyezkedik el, az egykori északi Szász-Királysághoz tartozott. A dolgozatban egy több, mint fél évszázada letűnt szokásvilág etikusnak és helyesnek vélt szokásai, közelebbről a menyecskeavatás rítusai kerülnek elemzésre. A kutatásom során – a megörökítésen túl – az etnicitás, a társadalmi nemek kontextusát, valamint a szokást, mint átmeneti rítust követem nyomon. A pályamunkámban pontos, részletes etnográfiai leírás mentén válaszolom meg a felvetett antropológiai kérdéseket.

216

Ilyés Gyopár Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajz, BA, I. év Témavezető: dr. Keszeg Vilmos, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Ballagási szalagok A kutatásom témáját a székelyudvarhelyi nyolcadik osztályos diákok által készített ballagási szalagok adják. Székelyudvarhely Romániában, Hargita megyében található, Székelyföld egyik jellegzetes városa. Kutatásom célja a ballagási szalagok és a köréjük épülő rítus ismertetése, megörökítése. A szalagok életútját, a köréjük épülő szokást, mint átmeneti rítust követem végig, ugyanakkor a rájuk került szövegeket elemzem.

217

Vadász Benedek-Miklós Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között, MA, II. év Témavezető: dr. Szabó Árpád Töhötöm, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A hagyományos gazdálkodás átalakulása Csekefalván A dolgozatban bemutatott kutatás a paraszti gazdálkodás átalakulására, illetve a folyamatosan végbemenő modernizáció lehetséges veszélyeire hívja fel a figyelmet. A kutatás kizárólag Csekefalván zajlott, amely egy Hargita megyei falu, ahol a legfőbb megélhetést jelenleg is a mezőgazdálkodás jelenti. Az itt összegyűjtött adatok alapján a dolgozatban bebizonyítható az a hipotézis, miszerint a paraszti gazdálkodás az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. A változás megragadható a mezőgazdálkodási eszközök ugrásszerű modernizációja, a hagyományos munkafolyamatok eltűnése, a földek koncentrációja, az állattartás felhagyása, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó családok csökkenése által. A jelenleg is folyamatban lévő változás elősegíti az ökológiai tudás, gazdálkodási formák, az ember és természet kapcsolatának átalakulását. A mezőgazdasági területek változása a Szentábrahámi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott 1995-ös és a jelenlegi mezőgazdasági nyilvántartás alapján követhető végig. Ugyanakkor a helyi állatorvostól szerzett információknak köszönhetően kimutatható, hogy az állattartás milyen mértékben változott a csekefalvi háztartásokban. Továbbá a táj- és eszközhasználatban, az állattartásban bekövetkezett változás mértéke kimutatható a tizenhárom interjúból is, amelyek csekefalvi, gazdálkodással foglalkozó személyekkel készültek. Az adatok alapján beigazolódik, hogy erőteljes változások mentek végbe a település mezőgazdaságában az előző évtizedben, amely még most is folyamatosan zajlik.

218

Pedagógia I.: Általános pedagógia és Gyógypedagógia szekció

219

Zsűrielnök: dr. Stark Gabriella Zsűrik: dr. Lazsádi Csilla dr. Dezső Renáta Anna dr. Veres Anna dr. Farcas Zsuzsa Szekcióvezető: Sándor Andrea Takács Boglárka Résztvevők: Balla Diana-Klaudia - III. díj és különdíj Epli Gertrúd Pap Timea - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Tőkés Szilvia-Rita - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés

220

Balla Diana-Klaudia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája, BA, III. év Témavezető: dr. Gál Éva, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Munkahelyi stressz és kiégés pedagógusok körében - az érzelmi intelligencia szerepe Az utóbbi években a pedagógusok munkahelyi stressze és a vele járó kiégés, azaz burnout szindróma egyre nagyobb figyelmet kap a szakirodalomban. Az magasabb elvárások, az anyagiakban és személyzetben megnyilvánuló hiányosságok, a tanulók nevelésével járó kihívások mind hozzájárulnak a pedagógusok mentális egészségének és jólétének romlásához. Jelen kutatásban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az érzelmi intelligencia milyen mértékben befolyásolja a munkahelyi stressz kiégésre gyakorolt hatását. Azt feltételezem, hogy az érzelmi intelligencia moderálja a munkahelyi stressz kiégésre gyakorolt hatását, azaz ugyanolyan mértékű munkahelyi stressz esetén azok a pedagógusok, akik magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek kevésbé tapasztalják a kiégés jeleit, mint azok, akik alacsonyabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek. A vizsgálatban összesen 150 óvodapedagógus és elemi osztályban tanító pedagógus vett részt. Az adatgyűjtés online önkitöltős kérdőíves módszerrel történt. A kutatásban a munkahelyi stressz szintjének mérésére a COPSOQ (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőívet, a burnout mértékének felmérésére a FreudenbergerRichelson (1980) és a Maslach Burnout skálákat, míg az érzelmi intelligencia szintjének mérésére a Bar-On érzelmi intelligencia skálát használtam. Az adatok jelenleg feldolgozás alatt állnak.

222

Epli Gertrúd Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája, BA, II. év Témavezető: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A digitális eszközök és az online oktatás szerepe és hatása a tanítási-tanulási folyamat megszervezésére elemi osztályokban Az online oktatás fontos szerepet játszott a pandémia idején a tanítás-tanulás folyamatában, ezáltal a digitális eszközök is nagyobb teret nyertek az oktatásban, ezzel új megközelítést adva az oktatásnak. Felmerül a kérdés, hogy milyen hatást gyakorolt az online oktatás és a digitális eszközök jobb megismerése az elemi oktatásban dolgozó pedagógusok oktatási gyakorlatára, tanítási módjára. Kutatásunk elején feltételeztük, hogy az online oktatás hatására ma már a pedagógusok magabiztosabban használják a digitális eszközöket a tanítás során. Az elemi osztályban dolgozó pedagógusok úgy gondolják, hogy a digitális eszközök hatékony eszközei lehetnek a diákok tanulási motivációja növelésének, ami által jobb eredményeket érhetnek el a tanítás során. Emellett úgy látják, hogy a digitális eszközöknek köszönhetően a tanítás-tanulás folyamata során interaktívabb lehet a tanulás, mely lehetőséget teremt ugyanakkor a differenciálásra is. A hipotéziseink ellenőrzése érdekében az írásbeli kikérdezés módszerét alkalmaztuk, egy google forms kérdőív által elemi osztályban tanító pedagógusok véleményét kérdeztük meg az online oktatásra és a digitális eszközökre vonatkozóan. A kutatás folyamata még zajlik, de a várható eredmény arra ad majd választ, hogy mennyire változott a pedagógusok tanítási módszere az online oktatás és a digitális eszközök hatásásra.

223

Pap Timea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Gyógypedagógia, BA, II. év Témavezető: dr. Orbán Réka, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mesehallgatás vagy meseélmény? - Avagy az interaktív meseolvasás módszereinek összehasonlító elemzése A koragyermekkor időszaka a fejlődés szélesre tárt ablaka, a mesék pedig képesek ezen az ablakon át közvetíteni a kognitív és nyelvi képességek fejlődését támogató hatásokat. Az óvodáskorú gyerek számára a mesék elsősorban élményforrást jelentenek, így fejlesztő hatásuk is csak akkor érvényesülhet, ha a meseolvasó és mesehallgató közti interszubjektív térben, az érzések és gondolatok fonalát követve, eljutunk a közösen létrehozott élményhez. Ezt a célt szolgálja az interaktív meseolvasás, amelynek három különböző módszere került összehasonlításra tanulmányunk keretén belül: az Interaktív Elaboratív Történetmondás (IET), a Dialogikus olvasás és az általunk megalkotott Kombinált módszer. Kutatásunk során egyszemélyes kísérleti elrendezést alkalmaztunk, négy óvodáskorú gyerek részvételével. A szekvenciális emlékezet, szimultán emlékezet, fonológiai képességek, illetve a koncentrációs képesség mentén elért hatásokat elemeztük és hasonlítottuk össze az interaktív meseolvasás egyes módszereinek alkalmazása esetén. A résztvevők mindegyike egyéni fejlesztésben részesült tíz héten át, heti két alkalommal. Huszonöt mérés eredményének szintézise és magyarázata által igyekeztünk választ találni a következő kérdésre: a passzív információbefogadás szintjére korlátozódó mesehallgatás helyett valódi meseélményt kínáló interaktív olvasás módszerei különböző mértékű fejlődéshez vezetnek-e az óvodáskorú gyerekek kognitív és nyelvi képességeinek szintjén? Kutatásunk kiemelt eredményeként határozható meg, hogy a szekvenciális emlékezet esetében az IET módszer bizonyult a leghatékonyabbnak, szignifikáns fejlődést eredményezve mindegyik résztvevőnél, míg a fonológiai képességeket illetően, a Kombinált módszer segítségével értük el a legjelentősebb mértékű fejlődést.

224

Tőkés Szilvia-Rita Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Gyógypedagógia, BA, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Éljük át a társasjáték bűvöletét: a duó vagy a trió nyerő az autizmus spektrumzavaros gyermekeknél? Az autizmus spektrumzavar egy idegfejlődési rendellenesség, mely az érintett személy funkcionalitását több szempontból is befolyásolja. Jelentős korlátozottság mutatkozik a szociáliskommunikációs készségek, illetve az érzelem felismerés, -kifejezés terén. Kutatásunkban a meglévő analóg társasjátékok erősségeit ötvözzük a digitális játékok pozitív elemeivel. Az előzetes kutatások szerint a fejlesztendő területek ASD esetében szociális közegben, szintén hasonló diagnózissal rendelkező gyermekek körében, közvetlenül fejleszthetőek a legeredményesebben (Atherton & Cross, 2021). Célunk egy olyan társasjáték kidolgozása és kipróbálása autizmus spektrumzavaros gyermekeken, mely hozzájárul azok kommunikációjának, szociális interakciójának, valamint érzelemfelismerésének és –kifejezésének a fejlesztéséhez. A beavatkozás résztvevői három ASD-vel diagnosztizált gyermek. A következő kérdőíveket, skálákat használtuk a mérések során: a Social Communication Questionnaire-t, a Difficulties in Emotional Regulation Scale tanári verzióját, a Screening Questionnaire for Autism Spectrum Disorders-t és a Gyermekviselkedési Kérdőív tanári verzióját. Kutatásunkban három egyszemélyes designt alkalmaztunk. Maga a folyamat három fázisból állt: preteszt, fejlesztés és posztteszt. Minden fázis során történtek mérések. A fejlesztés során köztes mérések is voltak. A program középpontjában egy általunk készített társasjáték áll, mely egy mese keretébe épül, ahol a szereplők maguk a játékosok. A játék során különböző küldetéseket tartalmazó kártyákat használunk. A fejlesztés két vonalon zajlik: egy gyerekkel külön dolgozunk, míg a másik két gyerekkel együtt. A beavatkozás egyik központi kérdése az, hogy a diák-gyógypedagógus duó vagy a diák-gyógypedagógus-diák trió nyerő az autizmus spektrumzavaros gyermekeknél. Az előzetes kutatások alapján elvárt eredményekként azt feltételezzük, hogy az általunk kidolgozott analóg társasjáték által a résztvevő autizmus spektrumzavaros gyermekeknél fejlődik a szociális interakció, a kommunikáció, valamint érzelemfelismerés és –kifejezés, illetve az -

225

autizmus spektrumzavaros kortárs játszópartnerek esetében nagyobb mértékű a fejlődés, mint a vizsgálatvezetővel játszó ASD-s gyermeknél.

226

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan szekció

227

Zsűrielnök: dr. Lakatos-Fleisz Katalin Zsűrik: dr. Gál Éva dr. Buda András dr. Kádár Annamária Szekcióvezető: Gál Brigitta Résztvevők: Bors Cintia-Eszter Borsos Réka - I. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Jenáki Ingrid Kiss Orsolya - III. helyezés és publikálásra jelölés Márk Timea - II. díj, különdíj, OTDK és publikálásra jelölés

228

Borsos Réka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban, MA, II. év Témavezető: dr. Illyés Magda, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A leíró jellegű szöveges értékelés szerepe a matematikatanulással kapcsolatos motiváció fejlesztésében és a matematikai szorongás csökkentésében A tanítás és a tanulás minőségének javítása szempontjából a leíró típusú szöveges értékelés egy sokkal jobb alternatívát képvisel, mint a minősítés, viszont sajnos a hagyományos oktatási rendszerben egyáltalán, vagy csak elenyésző mennyiségben jelenik meg. Kutatásomban főként arra kerestem a választ, hogy van-e haszna annak, ha rövidtávon is, de gyakorlatba ültetjük a rendszeres szöveges visszajelzést a gyerekek tevékenységére, teljesítményére vonatkoztatva. Harmadik osztályosok matematikatanulással kapcsolatos motivációjára, matematikai teljesítményére és szorongására nézve vizsgáltam a szöveges visszajelzés hatását szemben a pontszámokéval. A kísérletben 42 diák vett részt két osztályból, melyeket véletlenszerűen két csoportra osztottam. A beavatkozást a hetente változó online matematikai játékokra adott szöveges értékelések (a kísérleti csoportban) és pontszámok (a kontrollcsoportban) képezték. A matematikai játékokat előre meghatározott kompetenciák mentén építettem fel, melyeket mind az elő-, mind az utótesztelésben mértem. Pre- és poszttesztként mindkét csoport matematikai képességmérő feladatlapot, és elemi osztályosoknak kidolgozott matematikatanulással kapcsolatos motiváció, valamint matematikai szorongást mérő kérdőívet töltött ki. A két tesztelés között hat hét telt el, ez idő alatt ötször kaptak értékelést a tanulók. Eredményeimben nem találtam a két csoport között szignifikáns eltéréseket a motiváció, a szorongás és a teljesítmény szintjén sem. Ennek ellenére vannak olyan tendencia szintű eredmények, és változók közötti összefüggések, melyeket érdemes lehet tovább vizsgálni.

229

Jenáki Ingrid Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája, BA, III. év Témavezető: dr. Márton Csilla, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Óvodáskorú gyerek testtudatának fejlesztése tánc és mozgás által A témám kiválasztásában fontos szerepe volt annak, hogy óvodás korom óta sport táncolok, és jelenleg is gyerekek tánc oktatásával foglalkozom egyetemi tanulmányaim mellett. Mindennapos betekintésem van abban, hogy a gyerekek mennyire képesek fejlődni egyik napról a másikra a megfelelő tevékenységek, táncok, mozgásos játékok használatával. A gyerekek számára elég nagy kihívás a saját testükkel való ismerkedés. Kísérletemmel, amely egy tánc és mozgásra épített 10 alkalmas fejlesztő program, gyermekek a testképének, testfogalmának, testsémájának a kialakítására törekszem. A gyermekek elő- és utófelméréséhez a megfigyelés módszerét alkalmazom. A fejlesztés során didaktikai játékokat, mozgáskotta játékokat, táncos feladatokat, tánclépéseket használok. Célom elérni, hogy a gyerekek az utótesztben sokkal jobban ismerjék testüket, téri irányokat és sokkal pozitívabb énképpel legyenek a kutatás végére. Az eddigi hat beavatkozásom során a gyerekeken látok már fejlődést. Sok olyan testrészüket ismerik már amelyeket az előtesztben még nem ismertek. Téri irányokat is jobban ismerik már. A fejlesztő munka folyamatban van, további eredményeim az ETDK-n kerülnek bemutatásra.

230

Kiss Orsolya Pécsi Tudományegyetem, Bölcsésztudományi Kar, Pszichológia szak, MA, II. év Témavezető: Nemes-Wéber Zsófia, tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem

Kötelezők örömmel? A szabadulószoba motivációs lehetőségei a kötelező olvasmányok feldolgozásában A kutatás elméleti hátteréül a gamification, a motiváció, a flow és a szabadulószoba fogalmai szolgálnak. A dolgozat megírásával kettős célt vállaltam. Egyrészt módszertani kísérletként létre kívántam hozni egy a pedagógiai gyakorlatban is alkalmazható szabadulószobát, amellyel sikeresen szintetizálható egy általános iskolai kötelező olvasmány; másrészt a játékosításról szóló tudományos diskurzust kívántam kiegészíteni a szabadulószoba módszertanának ismertetésével, illetve az oktatási környezetben eddig megvalósult szabadulószobás projektek bemutatásával. Továbbá vizsgáltam a gyerekek olvasási attitűdjét is. Az empirikus kutatásban a projektpedagógia és a kérdőíves kutatások eljárásmenetét ötvöztem. Eredményeim szerint a feladatlap második kitöltésekor az elvártaknak megfelelően szignifikáns teljesítménynövekedés mutatkozott az összpontszám tekintetében és bizonyos részfeladatok esetében is. A tanulók számára élvezetes tevékenységet nyújtott a szabadulószobás foglalkozás. Bár a gyerekek a legtöbb esetben valóban a teljesen vagy a közepesen megélt flowt jelölték meg, de a másik két kategória is megjelent a kitöltés során. A kapott eredmények alapján a szabadulószoba alkalmas Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének szintetizálására. Továbbá élvezetes időtöltést nyújtott a szabaduló gyerekek számára

231

Márk Timea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban, MA, II. év Témavezető: dr. Zsoldos-Marchis Julianna, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bálint-Svella Éva, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése első osztályban oktatási robotok segítségével Az algoritmikus gondolkodás fontos képesség a különböző tantárgyak tanulmányozásában, de a mindennapi életben is. A romániai kerettanterv alapján az algoritmikus gondolkodás fejlesztését csak 5. osztályban kezdik, de a nemzetközi javaslatok alapján már az óvodában el lehet kezdeni ennek fejlesztését játékos formában. Ezért választottam kutatásom témájának az algoritmikus gondolkodás fejlesztését kisiskolás korban. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére alkalmasak az oktatási robotok, amelyek segítségével nemcsak ez a képesség, hanem technológia tudományterülettel kapcsolatos képességek is fejlődnek. A kutatásom célja felmérni az első osztályos gyerekek algoritmikus gondolkodását és megvizsgálni az oktatási robotokat használó, általam kidolgozott beavatkozási program hatékonyságát. A kutatásban egy első osztály vett részt, amely algoritmikus képességét két, a szakirodalomból vett teszttel mértem fel a beavatkozás előtt és után. A beavatkozás során Cubetto oktatási robotot alkalmazok, mellyel a gyerekek fognak dolgozni különböző feladatokat megoldva. A feladatok különböző tantárgyakhoz kapcsolódnak, így az algoritmikus gondolkodás mellett különböző más képességeket is fejlesztenek.

232

Pszichológia I.: Általános, kognitív, fejlődés és neveléspszichológia szekció

233

Zsűrielnök: dr. Bernáth (Vincze) Anna Emese Zsűrik: dr. Orbán Réka dr. Péntek Imre Szekcióvezető: Darabont Panna Résztvevők: Dundler Kata - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Ferencz Boróka - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Gábor Laura - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Ilyés Boglárka - Dicséret és publikálásra jelölés Kassay Sára - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Krika Orsolya - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Laczkó Fanni - Dicséret és publikálásra jelölés Visan Ramona-Melinda - Különdíj és publikálásra jelölés

234

Dundler Kata Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Tamás Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Különbségvizsgálat az érzelemszabályozási stratégiák és kreatív művészeti tevékenységek mentén Gazdag szakirodalom foglalkozik a kreatív művészeti tevékenységekre - például zenélésre, táncra, festésre - adott érzelmi reakciókkal. Ugyanakkor az továbbra sem világos, hogy ezek a tevékenységek hogyan hatnak az érzelmeinkre; különösen az, hogy milyen mentális folyamatok (érzelemszabályozási stratégiák) segítségével szabályozzuk érzelmi reakcióinkat. A jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja milyen különbségek mutathatóak ki az alkalmazott érzelemszabályozási stratégiákban a kreatív művészeti tevékenységekben való képzettség szintje, illetve a tevékenységek végzésének gyakorisága mentén. A kutatásban összesen 140 személy vett részt (zeneművészek, táncművészek, képzőművészek, irodalmárok, színházművészek, film- és fotóművészek, digitális művészetekkel foglalkozó személyek, iparművészek, illetve olyan személyek is, akik más kreatív művészeti tevékenységet végeznek). A résztvevők érzelemszabályozási stratégiáit két kérdőív, a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív magyar változatának, illetve az Emotion Regulation Strategies for Artistic Creative Activities Scale segítségével vizsgáltuk. A vizsgálat eredményének értelmében, szignifikáns különbség mutatható ki az adaptív érzelemszabályozási stratégiák negatív, stresszteli élethelyzetekben való alkalmazásában azon személyek között, akik heti rendszerességgel végeznek kreatív művészeti tevékenységeket és azok között, akik ritkábban, mint heti rendszerességgel gyakorolnak ilyen tevékenységeket. Szintén szignifikáns különbség mutatható ki ugyanezen csoportok esetén az adaptív (megközelítő és önfejlesztő stratégiák) érzelemszabályozási stratégiák kreatív művészeti tevékenységek közbeni alkalmazásában. Következtetésképpen elmondható, hogy a kreatív művészeti tevékenységekbe való bevonódás elősegíti az adaptív érzelemszabályozási stratégiák alkalmazását. Mindezek mellett elmondható az is, hogy minél gyakrabban végez egy személy kreatív művészeti tevékenységet, annál inkább tudja ezt az adaptív érzelemszabályozás céljára felhasználni. -

235

Ferencz Boróka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Tamás Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Képes vagy elmenekülni a fájdalom elől, ha élénk a képzeleted? A képzelet élénkségének és a vizualizációnak a hatása a fájdalomészlelésre, jeges vizes teszt alkalmazásánál A különböző vezetett imaginációk, vizualizációs technikák az eddigi szakirodalom alapján hatásos beavatkozásnak bizonyultak a fájdalom csökkentésére, mind akut, mind krónikus fájdalom esetében. Ennek ellenére nem találtunk bízonyítékot arra, hogy milyen hatása van a vizualizációnak a fájdalomra, ha valakinek a képzeletének az élénksége alacsony, vagy képtelen mentális képeket előhívni. Jelen kutatásban megvizsgáltuk a vizualizációs technika és a vizuális imagisztika élénkségének a hatását az észlelt fájdalomra, fájdalomtoleranciára. Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan változnak a fiziológiai mutatók a kísérlet alatt, és még olyan változók hatását is megvizsgáltuk, mint a rendszeres sport, a koffein-, és nikotinfogyasztás. Az észlelt fájdalmat a McGill Pain Questionnaire rövid változatával, míg az élénkséget a Vividness of Visual Imagery Questionnaire-rel mértük fel. A kísérletben 53 egyetemista vett részt, akiket kísérleti (N =27) és kontroll (N = 26) csoportokba soroltunk. Mindkét csoportban a résztvevők maximum 5 perc 32 másodpercig tarthatták a kezüket csuklóig a jeges vízben. A kísérleti csoportban a jeges vízben való kéztartás közben vizualizációs hanganyagot kaptak. Az eredmények alapján a vizualizáció nem volt hatással az észlelt fájdalomra, viszont a toleranciát növelte átlagosan 85.53 másodperccel, viszont csak azoknál a személyeknél, akiknek a vizuális imagisztikája élénk. A fiziológiai distressz nem volt kimutatható egyik csoportban sem. Továbbá nem volt különbség az észlelt fájdalom vagy fájdalomtolerancia szintjén a sportolók és nem sportolók között, vagy azok a résztvevők között akik fogyasztottak koffeint, nikotint, és akik nem. Összességében a vizualizáció technikája képes módosítani a fájdalom élményét, ha valaki képes élénk képeket előhívni a mentális terében, viszont a fájdalmat nem csökkenti az a hanganyag, amelyet használtunk, a fájdalomra pedig a koffein, nikotin és sport sincs hatással. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a vizualizáció során -

236

fontos figyelembe venni a vizuális imagisztika élénkségét, hiszen ha valakinek alacsony ez az értéke, érdemes egy más fájdalomcsökkentő beavatkozást alkalmazni.

237

Gábor Laura Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás, MA, I. év Témavezető: dr. Tamás Borbála, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Mi történik a képen? A vizuális gondolkodási stratégia fejlesztésének hatása a végrehajtó funkciókra és vizuális ingerpreferenciára Milyen végrehajtó funkciómintázatok állhatnak a vizuális ingerek preferenciája mögött? Milyen hatással van a vizuális esztétikai élményekre és ezzel kapcsolatos információkra való kitettség ezen konstruktumokra? Korlátozott információval rendelkezünk a kérdés komplexitásának megfelelő vizsgálati szempontjából. Korábban, első sorban a vizuális ingerek aspektusainak (pl. sorrend, szimmetria, komplexitás) egymástól független hatásait vizsgálták az esztétikai értékelésre tekintve. A vizuális ingerek aspektusainak többdimenziós jellege többnyire figyelmen kívül lett hagyva olyan módszerek hiányában, amellyel megismételhető és bővíthető komplex ingerhalmazok készíthetőek. A végrehajtó funkciók és a vizuális ingerértékelések vizsgálata során hasonló hiányosságokba ütközhetünk. A korábbi kutatások többsége korlátozott számú konstruktumba enged betekintést. Célunk, hogy mind a vizuális ingerek, mind a végrehajtó funkciók többdimenziós jellegét figyelembe véve térképezzük fel a vizuális ingerpreferencia és a végrehajtó funkciók változását a vizuális gondolkodási stratégia (VTS) fejlesztésének hatásán keresztül. A kutatásban 53 egyetemista vett részt, akiket nem random módon soroltunk kísérleti és kontroll csoportba. A beavatkozás heti 2x2 óra csoportos foglalkozást tartalmazott hét héten keresztül. Az eredmények alapján a beavatkozás nem volt hatással a vizuális ingerpreferenciára. A végrehajtó funkciók esetén az N2-back task fals jelzések reakcióideje rövidült a kísérleti csoportban, és a Flanker inkongruens ingerekre adott helyes válaszreakció. Kiegészítő EEG vizsgálatok vizuális elemzése és a teljesítménymutatók értékein keresztül feltételezhető, hogy ugyanazon teljesítmény kimenetelek mögött állhatnak más funkciómintázatok bizonyos változók mentén, így a válaszhelyességben és reakcióidőben mért kognitív funkciók minőségére vonatkozó következtetések invalidnak bizonyulhatnak, torzíthatják a beavatkozás hatását. -

238

Ilyés Boglárka Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: drd. Barta Andrea, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Tamás Borbála, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Tanulható-e a tanulás?: A metakognitív stratégiák fejlesztésének hatása a metakognitív tudatosságra Jelen kutatás témáját a metakognitív tudatosság és a metakognitív stratégiák fejlesztési lehetőségei képezik. A szakirodalom alapján a metakognitív stratégiák fejlesztése pozitív hatással van a diákok tanulmányi eredményeire, tanulási motivációira és a metakognitív tudatosságra, valamint a metakognitív stratégia használatra. Ebből kifolyólag kutatásunk célját egy olyan általunk kialakított metakognitív stratégia fejlesztés kivizsgálása képezi, amely potenciálisan növelheti a résztvevő egyetemisták metakognitív tudatosságát, illetve metakognitív regulációját. Hipotéziseink szerint szignifikáns különbség mutatható ki a metakognitív tudatosságban, illetve a metakognitív regulációban a preteszt és posztteszt között a kísérleti csoportban. A hipotéziseink kivizsgálására kvázi-kísérleti pretesztposztteszt kutatási elrendezést alkalmaztunk, amelyben a független változót a metakognitív fejlesztés képezi, valamint függő változóink a metakognitív tudatosság és a metakognitív reguláció. A kutatásunk célpopulációját az erdélyi magyar alapképzéses és mesterképzéses egyetemisták képezték. Eszközként a Schraw és Dennison (1994) által kifejlesztett Metakognitív Tudatosság Leltár magyar verzióját használtuk a metakognitív tudatosság mérésére. Emellett a metakognitív reguláció mérésére a Metakognitív Tudatosság Leltár reguláció alskáláját alkalmaztuk, ahol a kérdések megválaszolásához kidolgoztunk egy tanulási szituációról szóló leírást az objektívebb mérés biztosításához. A tanulási szituáció leírásához Shen és Liu (2011) fejlesztésének tanulási problémákat leíró feladatai szolgáltak alapul (Shen & Liu, 2011; Scharw & Dennison, 1994). A fejlesztések két alkalommal voltak megtartva, amelyek során olyan stratégiákkal foglalkoztunk, mint a célkitűzés, tervezés, stratégia szelekció és stratégia módosítás, illetve az önreflexió. Mindezek fejlesztésében olyan módszereket használtunk, mint tanulási problémák elemzése fogalomábrákon keresztül, tanulási terv készítés, venn-diagramm -

239

készítés a tanulási stratégiák hatékonyságáról, illetve a teljesítmény kiértékeléséhez szükséges reflektív kérdések mentén összefoglaló táblázatok készítése. Előzetes kutatási eredmények alapján a metakognitív fejlesztések szignifikáns különbséget eredményeztek a preteszt és posztteszt pontszámai között a kísérleti csoportban a metakognitív tudatosság és stratégia használat növekedését eredményezve.

240

Kassay Sára Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Tamás Borbála, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Nincs okozat ok nélkül – Illuzórikus korreláció, a divergens gondolkodás és az élettel való elégedettség összefüggései A mágikus gondolkodás egy olyan téveszme, hogy az ember eszméi, gondolatai, cselekedetei, szavai vagy szimbólumhasználata befolyásolhatják az anyagi világ eseményeinek alakulását. Ez a gondolkodás forma ok-okozati kapcsolatot feltételez az egyén belső, személyes tapasztalata és a külső fizikai világ között. Kutatásunk témája feltárni a felnőttkorban megjelenő mágikus gondolkodást és illuzórikus hiedelmeket, a kreatív, divergens gondolkodás, az élettel való elégedettség, illetve a konspirációs gondolkodásra való prediktív kapcsolatot. A kutatás célja feltárni a pozitív és negatív összefüggéseket a felnőttkori mágikus gondolkodás, a kreativitás, a konspirációs gondolkodás és az élettel való elégedettség között. A kutatásban 143 személy vett részt, 108 nő és 35 férfi, a vizsgálat korrelációs keresztmetszeti design által történik. A konspirációs elméletekbe vetett hit a Generic Conspiracist Beliefs Scale, az illuzórikus hiedelmeket (mágikus gondolkodás, spiritualitás, belső állapot és gondolati cselekvés fúzió) gondolkodást az Illusory Beliefs Inventory, az élettel való elégedettséget a Satisfaction with Life Scale magyar verziójával, valamint a kreativitást az Appendix Kaufman Domains of Creativity Scale mérőeszközzel mértük fel, mely mérte a kreativitás 5 meghatározott formáját (mindennapi-, mechanikus -, tudományos -, művészi - és teljesítmény kreativitást). Az eredményeink alapján az élettel való elégedettség nincs összefüggésben sem a konspirációs gondolkodással, sem az illuzórikus hiedelmekkel, vagy annak alskáláival, illetve a kreativitással sem függ össze szignifikánsan, csak annak mindennapi self kreativitás alskálájával. Az eredmények alapján továbbá alátámasztottuk azt a tényt, hogy az illuzórikus hiedelmek (mágikus gondolkodás, spiritualitás, belső állapot és gondolati cselekvés) és a konspirációs gondolkodás szorosan korrelálnak egymással és az illuzórikus hiedelmek jelenlétének előrejelző ereje van a konspirációs mentalitást illetően. További eredményeink -

241

szerint a konspirációs mentalitás és a kreativitás közt nincs összefüggés, illetve a kreativitás egyetlen formájával sem korrelál, ezzel ellenben viszont az illuzórikus hiedelmek korrelálnak a kreativitás globális formájával, valamint a tudományos kreativitást leszámítva az összes alskálájával is összefüggésben áll. Míg a konspirációs mentalitást nem áll semmiféle kapcsolatban a kreativitással, az illuzórikus hiedelmek megélése és a kreativitás közt kapcsolat áll fenn, kivétel a tudományos kreativitás alskálát tekintve, eszerint a logikai gondolkodással nincs összefüggésben a kreativitás többi formájával szemben.

242

Krika Orsolya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Tamás Borbála, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az érzelmi intelligencia, a tartományspecifikus kreativitás és a tudati beállítódás közötti kapcsolat vizsgálata Az érzelmek tanulmányozásának hosszú időre visszatekinthető múltja van, azonban az érzelmi intelligencia fogalma csupán a XX. század végétől került be a pszichológiai konstruktumok közé. A szakirodalom számos témakörrel együttesen vizsgálja az érzelmi intelligenciát, mint például a kreativitás és a szemléletmód, melyek között az előzetes kutatások is találtak összefüggéseket. A rendelkezésre álló kutatások nagyrésze az érzelmi intelligenciát Mayer és Salovey modellje alapján vizsgálják, akik több aldimenziót különítettek el az érzelmi intelligencián belül. Jelen kutatásban az érzelmi intelligencia felmérése az AES-HU skála háromfaktoros változatával történt. A tartományspecifikus kreativitás vizsgálatához a Kaufman által kidolgozott K-DOCS mérőeszköz került alkalmazásra, amely a kreativitást öt különböző területen méri: mindennapi, iskolai, teljesítmény, mechanikus/tudományos, művészi. A szemléletmód felméréséhez használt eszköz, a Gondolkodásmód Profil Felmérő Eszköz volt, amely Carol Dweck Mindset elméletére épül. Ez alapján a két elkülöníthető, rögzült és fejlődő szemléletmódot vizsgálja. A kutatás célja feltárni az érzelmi intelligencia, a tudati beállítódás és a tartományspecifikus kreativitás közötti kapcsolat erősségét. A hipotézisek tesztelése egy 100 főből álló mintán történt (N=100), a hipotézisek tesztelése Pearson korreláció és független mintás t próba segítségével zajlott. A kapott eredmények szerint az érzelmi intelligencia és a kreativitás egyes tartományai között jelentős összefüggés mutatható ki. A gondolkodásmód alapján különbség volt kimutatható a fejlődő és rögzült szemléletmódú személyek között az érzelmi intelligenciában. Az érzelmi intelligencia és a gondolkodásmód tekintetében szintén a fejlődő szemléletmóddal volt feltárható jelentős pozitív kapcsolat. Ez alapján levonható az a következtetés, hogy az érzelmi intelligencia és kreativitás között erős szignifikáns kapcsolat van, valamint a fejlődő szemléletmódú egyének magasabb érzelmi intelligenciával és kreativitással rendelkeznek mint a rögzült szemléletmódúak. -

243

Laczkó Fanni Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter-Enikő, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az apa-lánya kapcsolati minőség, önbecsülés és öndeterminációs személyiségvonások kapcsolati vizsgálata fiatal felnőtt nőknél Elméleti háttér: Az önbecsülés elengedhetetlen az egyén jólléte és az öndeterminációs döntéseinek meghozatalában. A szüleink az elsők, akik útmutatást adnak, illetve szerepet kapnak az általános önbecsülésünk, önaktualizációs vonásaink és jóllétünk kialakításának folyamatában . Az évek során sok eredmény született az anyával való kapcsolati minőség fentiekre gyakorolt befolyásának témakörében, és nagyon kevés amely az apával való kapcsolat szerepével foglalkozik, de ez az érdeklődés növekedőben van. Kutatási cél:Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy az apa-lánya kapcsolat minősége előrejelzi-e szignifikánsan a felnőttkori önbecsülést, illetve az öndeterminációs vonások jelenlétét felnőtt nőknél. Design: A vizsgálatot egyszeri online méréses, keresztmetszeti design keretében hajtottuk végre. Résztvevők: a kutatásban összesen 166 felnőtt nő vett részt, ahol az átlagéletkor, M= 29,13 év, SD=9,91. Eszközök: Az adatgyűjtéshez önbevallásos kérdőíves módszert alkalmaztunk, melyben a pszichológiai konstruktumokat Rosenberg Önértékelés Skálával, a Restrospektív Apa-Lánya Kapcsolat Kérdőívvel (RFDRQ) és az Önaktualizációs Skálával (SDS )mértük fel. Eredmények: Pozitív, gyenge együttváltozási viszony áll fent az apa-lánya kapcsolat minősége és a lány önbecsülése között, és, emellett az öndeterminációs vonások és az apa-lánya kapcsolat minősége között. Az apa-lánya kapcsolat minőségének jelentős előrejelző ereje van az önbecsülésre, és az öndeterminációs vonások jelenlétére. Pozitív, közepes irányú együttváltozási kapcsolat van az önbecsülés és az öndeterminációs vonások között, és az önbecsülésnek jelentős előrejelző ereje van az öndterminációs vonások jelenlétére.

244

Visan Ramona-Melinda Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter-Enikő, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Remote munkát végző ügyfélszolgálati alkalmazottak affektív szervezeti elkötelezettségének pszichológiai előrejelzői belépő szintű pozíciókban Elméleti háttér: A poszt-Covid19 időszakban számos szervezet világszinten távmunkára rendezkedett be ügyfélszolgálati munkakörökben. Kutatások azt mutatják, hogy az olyan alapvető pszichológiai szükségletek kielégítése, mint az autonómia-, a kompetencia- és a kapcsolódás- iránti szükséglet, pozitívan befolyásolják az alkalmazottak affektív szervezeti elkötelezettségét. Az életkor, az extraverzió, valamint a jövedelemmel való elégedettség is az elkötelezettség szignifikáns korrelátumakként lett már azonosítva. Kutatási cél: A kutatásunk célja a affektív elkötelezettség pszichológiai prediktorainak feltérképezése a romániai ügyfélszolgálati távmunkát végző alkalmazottak körében, főleg belépő szinten (első két évben). Design: keresztmetszeti, egyszeri felméréses kutatást végeztünk korrelációs stratégiával, online adatfelvétellel. Résztvevők: A kutatásban 111 személy vett részt és ebből szinte 90 % kevesebb mint két éve dolgozik jelenlegi munkahelyén ügyfélszolgálati feladatkörben. A résztvevők több mint 60%-a nő, az átlagéletkor 36.09 év (SD= 9.29). Eszközök: A kutatásban az Alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettsége skálát, az Affektív Szervezeti elkötelezettség skálát (AOC) és a mini-IPIP (Big 5 rövid változat) kérdőív extraverzió alskáláját alkalmaztuk, és demográfiai kérdések keretében a munkavégzés típusát és a régiséget is rögzítettük. Eredmények: Az adatok arra világítottak rá, hogy az autonómia szükségletének kielégítettsége, az életkor, az extraverzió és a jövedelemmel való elégedettség varianciája, 22,7 %-os magyarázóerővel prediktálja az affektív elkötelezettség varianciáját (R2=.227, F(4,105)=7.72, p<.001). Elmondható az is, hogy mindegyik változó a modellből szignifikáns pozitív irányú egyéni szereppel bír az affektív elkötelezettség prediktálásában. Következtetések: Az identifikált prediktorok a munkaerő szelekciós folyamatban és szervezet egészét érintő optimalizálási folyamatokban egyaránt hasznosak lehetnek az alkalmazott munka- és szervezet pszichológia területén. -

245

Pszichológia II.: Szociál, személyiség, klinikai és egészségpszichológia szekció

246

Zsűrielnök: dr. Dósa Zoltán - egyetemi docens - Babeș-Bolyai Tudományegyetem , Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet, Székelyudvarhely Zsűrik: drd. Barta Andrea - egyetemi tanársegéd - Babeș-Bolyai Tudományegyetem , Alkalmazott Pszichológia Intézet, Kolozsvár dr. Dávid-Kacsó Ágnes - egyetemi adjunktus - Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár dr. Antal Imola - egyetemi docens - Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár Szekcióvezető: Simon Kriszta Laura Résztvevők: Boros Anett Dudás Tibor Dénes - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Gábor Emőke - II. díj Gere Edit - Különdíj Iakob Ana-Erika Kiss Csenge - Dicséret Kiss Orsolya - III. helyezés Makó Adrienn-Barbara - III. díj Márton Panna - Dicséret Nagy A.I. Gyula András - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Órás Tímea Tallian Anna-Kincső - Dicséret, OTDK és publikálásra jelölés Virág Apor - Dicséret

247

Boros Anett Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter-Enikő, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A párkapcsolati minőség és a neuroticizmus szerepe a korai szülői időszakban mutatkozó distresszben Elméleti háttér: A szülővé válás pszichológiai és fejlődési szempontból összetett folyamat, amely számos alkalmazkodást igénylő személyes és családi változást jellemez, fontos életesemény, amely olykor distresszt is okoz. Ebben az időszakban úgy a férfiak, mint a nők nagy nyomásnak vannak kitéve, hiszen egy számukra új helyzettel kell megküzdjenek. Ebben a helyzetben előző kutatások szerint párkapcsolatnak a minősége és a neurotikus személyiségvonás is fontos befolyással bír. Célok: Egyik célunk annak megvizsgálása, hogy a párkapcsolati minőség képes-e befolyásolni a kora szülői disrtressz alakulását. A másik célunk csoportok közötti összehasonlítással vizsgálni azt, hogy a neuroticizmus, mint személyiségvonás képes-e befolyásolni a posztpartum distressz szintjét anyáknál és apáknál. A harmadik célunk a korai szülői distressz mértékében való nemi különbség vizsgálata. Módszer: A kérdések megválaszolására keresztmetszeti megközelítés keretében, online kérdőíves felmérést végeztünk. A kutatatási stratégia kettős volt: korrelációs megközelítést és csoportok közötti különbség vizsgálatát is céloztuk. Résztvevők: A kutatásban 58 felnőtt vett részt (átlagéletkoruk 31 év, SD=4.981), ebből 28 férfi és 30 nő, akinek maximum 2 éves gyereke van. Eszközök: A pszichológiai változók felmérése érdekében az Edinburgh Depresszió Skálát, a Párkapcsolati Minőség Leltárát, illetve az Eysenck Személyiség Kérdőív Neuroticizmus alskáláját alkalmaztuk számos egyéb demográfiai részlet begyűjtése mellett. Eredmények: Vizsgálatunk során a párkapcsolati minőség prediktív erejét nem tudtuk kimutatni a kora szülői distressz tekintetében. A neuroticizmus, mint személyiségvonás szignifikánsan korrelál a posztpartum/kora szülői distresszel és prediktálja azt. Nemek közötti vizsgálatunk során nem találtunk szignifikáns különbségeket, tehát úgy az apáknál, mint az anyáknál szimiláris a distressz a kora szülői időszakban. Következtetések: a neuroticizmus mértékének felmérése indokolt lehet kora szülői distresszt megelőző programok keretében. -

248

Dudás Tibor Dénes Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás az emberi fejlődésben, MA, II. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter-Enikő, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A grit és az önkontroll védőszerepének vizsgálata az észlelt stresszel szemben az akadémiai teljesítmény tükrében Elméleti háttér: Személyiségvonásaink meghatározóak életünk minden területét tekintve. Fontos szerepet játszanak abban, hogy miképpen funkcionálunk az egyetemi formálódás közben, sok esetben befolyásolói lehetnek sikereinknek vagy kudarcainknak és az észlelt stresszel szemben is védhetnek. Célok: Első célunk megvizsgálni azt, hogy milyen erővel bír a grit és az önkontroll az észlelt stressz csökkentésében egyetemi hallgatók körében. Második célunk annak megvizsgálása, hogy különböznek-e az észlelt stressz szintjében a jobb és kevésbé jó akadémiai teljesítménnyel rendelkező hallgatók. Harmadik célunk annak megvizsgálása, hogy az önkontroll közvetítő hatással rendelkezik-e a grit és az észlelt stressz közötti kapcsolatra. Módszer és design: A kérdések megválaszolására keresztmetszeti kevert design keretében, online kérdőíves felmérést végeztünk. A felmérésben Tangey-Baumeister Rövidített Önkontroll Skáláját (BSCS), a Rövid Grit Skálát (GRIT-S), az Észlelt Stressz Kérdőívet (PSS) alkalmaztuk, valamint a diákok legutóbbi féléves tanulmányi átlagának, elmaradt vizsgaszámának bekérését alkalmaztuk számos más demográfiai részlet begyűjtése mellett. A kutatásban 265 egyetemi hallgató vett részt, ebből 57% nő, 43% férfi. Átlagéletkoruk 22.65 (SD=7.894). Eredmények: Az önkontroll befolyása erősebbnek bizonyult, mint a gritté predikciós szerepben az észlelt stressz szintjére egyetemi hallgatók körében. Nem mutatkozik különbség a jobb és kevésbé jó teljesítményű hallgatók észlelt stressz szintjében és az önkontroll mediátor szerepben erősíti a grit hatását az észlelt stressz csökkentésében. Következtetés: A grit és az önkontroll kiegészítik egymást a felsőoktatásban tanulók észlelt stressz szintjének csökkentésében ezáltal védőszerepük van az észlelt stressz csökkentésében.

249

Gábor Emőke Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem drd. Barta Andrea, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Empátia priming hatása az érzelmi intelligenciára, önbecsülésre és az empátiahiányra, mint a grandiózus állapotnárcizmus egyik vonására Jelen kutatás célja az empátia priming hatásának vizsgálata az érzelmi intelligenciára, az empátiára, az önbecsülésre és a grandiózus állapotnárcizmusra, azaz a kontextuális nárcisztikus személyiségvonásokra. Az állapotnárcizmusban olyan egymást erősítő és koherens tulajdonságok vannak jelen, amelyek közül, ha az egyiket csökkentjük – jelen esetben az empátiahiányt – akkor rövidtávon csökkentheti az állapotnárcizmus mértékét. Az empátia priming/előfeszítés két kísérleti feltételt eredményez: magas és alacsony együttérzést előfeszítő csoportok. A változók mérésére a következő eszközöket használtuk: Nárcisztikus Személyiség Leltár (NPI), Rosenberg Önértékelés Skála (RSES), Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Interperszonális Reaktivitás Index (IRI). A kutatási elrendezés vegyes 2*2*2-es faktoriális kísérleti design, amelyen belül a véletlenszerű csoportba sorolás, majd a beavatkozás és az utómérés után, az adatokat vegyes faktoriális ANOVA próbával, illetve Pearson korrelációval elemeztük. A nem, empátia priming és idő fő- és interakciós hatásait vizsgáltuk az empátiára, érzelmi intelligenciára és grandiózus állapotnárcizmusra. Sem az empátia priming, sem a nem, nem volt szignifikáns hatással az empátiára, érzelmi intelligenciára és grandiózus állapotnárcizmusra, azonban a hatásnagyságmutatók alapján a mintán belül gyenge hatást váltott ki mindkét független változó. Az empátia priming, nem és az idő interakciós hatása szignifikáns volt az érzelmi intelligenciára és empátiára. A nők empátiája növekedett, míg érzelmi intelligenciájuk csökkent mindkét csoportban. A férfiak empátiája és érzelmi intelligenciája is megnőtt a magas empátiát előfeszítő csoportban, míg az alacsony empátiát előfeszítő csoportban mindkettő csökkent. Az állapotnárcizmus és az önértékelés, illetve az NPI én-hatékonyság alfaktora és az önértékelés között is közepes erősségű, szignifikáns pozitív kapcsolat mutatható ki, míg az autoritás, hiúság, felsőbbrendűség és az önértékelés között közepes -

250

pozitív kapcsolat. A jelenkorban egyre erősebben jelen levő állapotnárcizmusra jótékony hatással van az érzékenyítő tartalmak fogyasztása, főleg, ha az adott tartalmat együttérzésre buzdító előfeszítés előzi meg.

251

Gere Edit Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Batiz Enikő, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Szeretlek is, meg nem is - Avagy a poszttraumás stressz hatása a kötődési kapcsolatok kialakulására és jellegére A klinikai pszichológia tudományának területén a traumák csaknem központi, visszatérő elemként vannak jelen, hisz számos mentális rendellenesség kialakulását vonják maguk után. A traumatikus jellegű tapasztalatok tág körben kifejtik hatásukat, ami a mentális- és fizikai egészséget, továbbá a szociális jóllétet és élettel való elégedettséget illeti. A poszttraumás stressz a mindennapokra kifejtett hatása esetén az interperszonális kapcsolatok sem képeznek kivételt. Ennek értelmében a poszttraumás stressz nagy mértékben befolyásolja a személy kötődésének minőségét. A rendelkezésre álló kutatások a poszttraumás stressz hatását nagyrészt a John Bowlby által meghatározott 4 kötődési stílus kontextusában vizsgálja, jelen dolgozat azonban a kötődés 5 dimenziójára gyakorolt hatást helyezi középpontba. Ennek felmérése céljából az ASQ kötődési stílus kérdőív magyar változata volt használatba véve; a poszttraumás stressz mértéke pedig a PDS poszttraumás stresszbetegség diagnosztikai skála rövidített változatának segítségével lett meghatározva. A kutatás célja annak megvizsgálása, hogy a poszttraumás stressz mértéke előrejelző erővel bír a kötődési stílust felépítő 5 dimenzióra nézve, továbbá a két változó közötti kapcsolat erősségének felmérése. A hipotézis tesztelése céljából a 155, átlagban 22 éves személy (N=155, M=21.50) adatai lineáris regresszió analízis és Pearson korrelációs próba segítségével voltak feldolgozva. Az eredmények szerint a poszttraumás stressz és a kötődés 5 dimenziója között szignifikáns, közepesen erős kapcsolat áll fenn, ennek ellenére a poszttraumás stressz gyenge prediktív erővel bír. Ezek értelmében a poszttraumás stressz mellett más tényezők is jelen vannak a kötődési problémák megjelenésében.

252

Iakob Ana-Erika Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Amikor lejár a műszak: megküzdési mechanizmusok alkalmazása a másodlagos traumatizáció kezelésére a tűzoltók és SMURD mentőtisztek esetében Az elsősegélynyújtók munkájukból adódóan ki vannak téve a traumatikus eseményeknek, ugyanis állandóan találkoznak olyan esetekkel, amelyek során a személyek sérüléseket szenvedtek el, halál veszélyének vannak kitéve (baleset, betegség stb. által), és ezeket a megfelelő tudás és empátia által kezelniük kell. A holttest látványának való kitettség sem ritka eset, hiszen az elsősegélynyújtás az újraélesztést is feltételezi. Mindezen traumatikus események hatással lehetnek az alkalmazottak és önkéntesek mindennapi életére, azonban a megfelelő megküzdési mechanizmusok alkalmazása által megőrizhetik a mentális egészségüket, ez által elősegítve a teljesítményüket is egyaránt. Nemcsak direkt, hanem indirekt módon is hathatnak a traumák a tűzoltókra és mentőtisztekre. Másodlagos traumatikus stresszről beszélhetünk, a szakember tudomást szerez a traumáról és ez hatással lesz rá, megterheli és a traumát indirekt módon elszenvedőként éli meg, ugyanis segíteni akar a személyen és ez által stressz jelentkezik. Az ismétlődő stresszorok hathatnak a pszichés egészségre és poszttraumatikus stressz zavarhoz vezethetnek. Ahhoz, hogy az optimális pszichés immunrendszer megmaradjon és a stresszes helyzetekhez- traumák kezeléséhez- az alkalmazkodás megvalósuljon, a megfelelő megküzdési mechanizmusok alkalmazása feltétlen tényezővé válik a munkájuk során. A kutatásunk során a traumatikus események hatását és a megfelelő coping mechanizmusok alkalmazását vizsgáljuk meg. Négy kérdőívet alkalmazunk a tűzoltókból és SMURD mentőtisztekből álló populációra: Potenciálisan Traumatikus Események kérdőív, Életesemények hatása kérdőív, Másodlagos traumás stressz skála, illetve Brief Cope kérdőív.

253

Kiss Csenge Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Valódi előnyt jelent a tökéletességre való törekvés? - a perfekcionizmus és a teljesítményszorongás kapcsolata a jutalom és a feladat nehézségének tükrében A perfekcionizmus egy olyan személyiségvonás, amelyet a hibátlanságra való törekvés és a túlságosan magas teljesítménykövetelmények felállítása jellemez, amit az egyén viselkedésének túlságosan kritikus értékelése kísért. Ez magába foglalja azt másoktól érzett nyomást, azt, hogy tökéletesnek kell lenni, az észlelt kudarcokra adott negatív reakciókat és a teljesítményképességekkel és szorongással kapcsolatos kételyeket is. A jelenlegi kutatás komplex kutatási design-, a kutatás első része korrelációs, ahol a teljesítményigény, a perfekcionizmus, a szorongás erőssége és a jutalomra való reakció a DAS, DASS-21, a BTPS-SF illetve a SPSRQ–20 kérdőívekkel lett felmérve 60 egyetemistánál az, hogy mennyire befolyásolja a perfekcionizmusra hajlamos résztvevők teljesítményét a jutalom felajánlása, illetve milyen mértékben lép fel szorongás. A kutatás második része kísérleti design, ahol a Marshmallow tower kísérlettel lett megfigyelve, hogy van-e szignifikáns különbség a teljesítményben a perfekcionista és a non-perfekcionista csoportok közt, illetve azt, hogy mennyire teljesítenek jól a két véglet között elhelyezkedő csoportok. A korrelációs design várt eredményei értelmében szignifikánsan befolyásolja a jutalom a perfekcionisták teljesítményét, illetve a szorongás szint is magasabb. A kísérleti design várt eredményei szerint a perfekcionista csoportok teljesítménye szignifikánsan gyengébb, mint a nonperfekcionista és kevésbé perfekcionista csoportoké, illetve az utóbbi csoportok teljesítetenek kimagaslóan a kísérleti helyzetben.

254

Kiss Orsolya Pécsi Tudományegyetem, Bölcsésztudományi Kar, Pszichológia, MA, II. év Témavezető: dr. Csókási Krisztina, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem

A cukorbetegek alkalmazkodási sikeressége a betegségükhöz: protektív- és rizikótényezők A kutatás során a cukorbetegek rezilienciájának mértékét, valamint a pszichológiai jóllétük állapotát kívántuk felmérni (szorongás mértéke, depressziós tünetek mennyisége, észlelt stresszreaktivitás mértéke, társas támogatás mértéke). Vizsgáltuk a cukorbetegeket az alapján is, hogy milyen régóta élnek a diabetes mellitus diagnózisával és hogy mennyire érintettek a stresszreaktivitás tekintetében. A társas támogatás jelentőségét is megvizsgáltuk. A vizsgálati személyek (N=87) ötféle kérdőívet töltöttek ki. A független mintás Mann-Whitney U-próba nem tárt fel különbséget a friss diagnózissal rendelkező és a legalább 10 éve cukorbetegséggel élő személyek depressziós tüneteinek mennyiségében. A független mintás Mann-Whitney U-próba alapján a magasabb stresszreaktivitású cukorbeteg személyek érintettebbek a depresszió és a szorongás tekintetében. A társas támogatás csak a depresszió esetében bír szignifikáns bejósló erővel.

255

Makó Adrienn-Barbara Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A sürgősségi betegellátásban dolgozók halállal való megküzdése A halál mint jelenség a legtöbb ember számára nem ismeretlen, életünk során többször megtapasztalhatjuk hozzátartozóink elvesztését. Ezenkívül, vannak olyan munkaterületek, ahol a halál jelenléte mindennapos is lehet. Az egészségügyben dolgozók, különösen a sürgősségi betegellátók nap mint nap szembesülnek a páciensek halálával, és az ezekkel járó érzelmi teherrel. Kutatásunk célja, hogy feltárja milyen megküzdési módokat alkalmaznak a sürgősségi betegellátók a beteghalállal való megküzdés érdekében, illetve ezek mennyire különböznek a más területeken dolgozó egészségügyi szakemberekétől, illetve az átlagpopulációtól. Emellett vizsgálat alá kerül a résztvevők reziliencia szintje és a halállal való megküzdési énhatékonyság szintje közti kapcsolat, valamint az esemény specifikus érzelmi distresszt is a páciens halála esetén. Kutatásunk során egyszeri méréses keresztmetszeti designt alkalmazunk. Az adatok felvétele egy demográfiai adatokra vonatkozó kérdőívvel kezdődik, amely kitér korra, nemre, lakhelyre, tanulmányokra, foglalkozásra, munkakörre, valamint szakmai tapasztalatra. Ezt követően a halálla való megküzdéssel kapcsolatos adatokat 4 kérdőív segítségével vesszük fel: a megküzdési stratégiákat a BriefCope Scale eszköz segítségével mérjük, a halállal való megküzdési énhatékonyságot a Death Coping Self Efficacy skálával, az esemény specifikus érzelmi distresszt az Impact of Event Scale eszközzel, a rezilienciát Connor-Davidson Reziliencia Kérdőívvel mérjük A kutatásban 18 évet betöltött egészségügyi dolgozók, illetve az átlagpopuláció vesz részt. Feltételezzük, hogy a reziliencia szignifikáns prediktora a halállal kapcsolatos megküzdési énhatékonyságnak. Emellett arra következtetünk, hogy a munkatapasztalat hatással van az esemény specifikus érzelmi distresszre beteghalált követően. Feltételezzük, hogy hogy a sürgősségi betegellátók körében jellemzőbb az érzelem központú megküzdési mechanizmusok használata, mint más területen dolgozó orvosok esetén, vagy az átlagpopulációban. -

256

Márton Panna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. János Réka, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Homoszexualitással kapcsolatos attitűd: stabil vagy szociális normák által formált? A kutatás célja a konformitás megjelenésének hatás vizsgálata a homoszexualitásról alkotott véleményre nézve. A kutatásban azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben jelenik meg a szociális normához való igazodás, konformálódás a homoszexualitásról alkotott vélemény, attitűd esetében. Kérdőíves módszert alkalmaztunk, mely segítségével feltártuk, hogy a résztvevők mennyire konformálódnak a többség véleményéhez a homoszexualitáshoz való viszonyulásban. A kutatásban 18 és 76 év közötti nők és férfiak kerültek felmérésre. Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérleti és kontroll csoport között nincs szignifikáns különbség, azaz a homoszexualitásról alkotott vélemény esetében a résztvevők nem konformálódtak. A várt eredményekkel szemben nem volt szignifikáns különbség a nők és a férfiak között a konformitást illetően. Különbség volt a fiatalok, amely 18 és 30 év közötti (N=56) és az idősebb korosztály között, amely 50 és 76 év közötti személyeket tartalmazott (N=10). Az eredmények szerint az idősebb korosztály úgy a kontroll, mint a kísérleti csoport esetében hajlamosabb volt az elítélő attitűdre a homoszexualitást illetően.

257

Nagy A.I. Gyula András Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás az emberi fejlődésben, MA, II. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Hány „tollvonás” a trollkodás? Avagy a sötét legalább öt árnyalata: a vonásagressziótól a szadizmusig Elméleti háttér: A trolloknak örömet szerez ismeretlen emberek provokálása, ezért az erős érzelmi válaszreakciók reményében megtévesztő, oda nem illő, gúnyolódó vagy agresszív megjegyzéseket osztanak meg az interneten, ami gyakran konfliktusokhoz, az érintettek frusztrációjához és felháborodott válaszreakciókhoz vezethet. A trollkodási viselkedés megismerésére és a személyiségprediktorok elemzésére irányuló fontosabb kutatások áttekintése kapcsán látható, hogy mind a trollkodás meghatározásában, mind a kutatásában a hangsúly az agresszión van. Annak ellenére, hogy a trollkodás alapvető eszköze a verbális agresszió, ami a vonásagresszió egyik konstruktuma éppen úgy, mint a düh és az ellenségesség, mégis kevés az olyan kutatás, ami a vonásagresszió és a trollkodás összefüggéseit vizsgálná. Ezzel szemben az utóbbi évtizedben kutatások hosszú sora igazolta a Sötét Tetrád konstruktumainak a prediktív viszonyát a trollkodással kapcsolatban. Kutatási cél: A problémafelvetésünk kapcsán azt tűztük ki célul, hogy a trollkodási viselkedés esetében két jelentős agressziókutatási vonásparadigma prediktív erejét vizsgáljuk, hogy meggyőződjünk arról, hogy melyik konstruktum változása magyarázza nagyobb mértékben a célviselkedést. Ez a kutatás magyar anyanyelvű felnőttekből álló mintán vizsgálta a vonásagresszió (düh, ellenségesség, fizikai- és verbális agresszió) mellett a Sötét Tetrad személyiségvonásainak (machiavellizmus, szubklinikai pszichopátia, szubklinikai nárcizmus, szadizmus) a prediktív erejét az internetes trollkodásra. Komparatív megközelítésben a legerősebb magyarázó erejű pszichológiai változót kerestük. Továbbá azt feltételeztük, hogy a biológiai nem szignifikáns prediktora az internetes trollkodásnak, és a férfiak gyakrabban trollkodnak, mint a nők. Résztvevők: A kutatás résztvevői felnőttkorú magyar internethasználók (N = 713; 82.2% nő). A mintában a legfiatalabb résztvevő 18 éves, és a legidősebb pedig 83 éves -

258

volt (M = 44.40 év; SD = 13.88). Design és eljárás: A keresztmetszeti elrendezésű, korrelációs stratégiájú kutatásban, az internetes trollkodás mérésére a Troll Deviancy Scale (TDS) került alkalmazásra. A sötét vonások és a vonásagresszió mérésére pedig a Rövid Dark Tetrad (SD4) és a Rövid Buss-Perry Agresszió Kérdőívet (AQ) alkalmaztuk. A hipotézisek ellenőrzése bináris logisztikus regresszióelemzéssel történt, ahol a regressziós modellekben rendre a következő demográfiai konstruktumok szerepeltek prediktorként: a biológiai nem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely. Eredmények: A Sötét Tetrád alskáláit vizsgáló modellben a trollvonások egyik leggyakoribb és gyakran legerősebb hatású prediktora, a mindennapi szadizmus nem bizonyult szignifikánsnak, kizárólagosan a szubklinikai pszichopátiának volt előrejelző hatása az internetes trollkodásra. A Vonásagresszió konstruktumai esetében a fizikai agresszió kapcsán igazolódótt, hogy jelentősen növeli a trollkodás előfordulásának az esélyét, ami összhangban van korábbi eredményekkel, miszerint a fizikai szadizmus a Gender Trolling jelentős előrejelzőjének tekinthető. Azonban a vonásagresszió két olyan ígéretes alskálája nem bizonyult szignifikánsnak, mint a verbális agresszió és a düh, ami pedig könnyen kapcsolatba hozható a trollkodási viselkedéssel. A két fő skála komparatív vonatkozású vizsgálatában csak a Sötét Tetrád skálán elért eredmények növelik igazoltan a trollkodás esélyét, a vonásagresszió öszszesített skálája nem bizonyult szignifikáns prediktornak. A legerősebb befolyást a biológiai nem esetében sikerült igazolni, mely szerint a nők megközelítőleg csupán harmadannyit trollkodnak, mint a férfiak, ami így összecseng a korábbi kutatások eredményeivel. Továbbá minden modellben erős protektív faktorként igazolódott az iskolázottság szintje. A jelenség kutatása során nehézséget jelentett, hogy az elkövetők száma alacsonyabb, mint az áldozatoké, és az önbevallásos kutatásba történő bevonásuk is nehéz, ezért nagymintás kutatások végzése szükséges ahhoz, hogy az eredmények kellően megalapozottak és általánosítható következtetések levonására alkalmasak legyenek. A kutatási eredményeink pedig segíthetik a cyberagresszió csökkentésére vagy megelőzésére irányuló programok hatékonyságának a növelését. A trollkodás hátterében álló és feltárt összefüggések a pszichológia számos alkalmazott területén hasznosak lehetnek: diagnózis, munkapszichológia (kiválasztás, szervezeti konfliktuskezelés), igazságszolgáltatási területen alkalmazott pszichológia stb.

259

Órás Tímea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája, BA, II. év Témavezető: dr. Gál Éva, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Anyai tükörkép? - avagy a testkép és az étkezési attitűd anya-gyermek összefüggéseinek vizsgálata A testkép- és étkezésizavar mindennapjaink egyre gyakrabban előforduló problémáiként jelentkeznek, melyeknek rizikófaktorai sokrétűek. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a szociális hatások, (pl. vékony ideál) fontos szerepet játszanak a gyerekek testkép és étkezési problémáinak kialakulásában. A szociális befolyásoló tényezők közül a szülői hatások kiemelkedően lényegesek, hiszen a szülők direkt (pl. testalkatra vonatkozó megjegyzések) és indirekt (pl. modellálás, saját testtel való elégedetlenség kifejezése) módon egyaránt befolyásolhatják a gyerekek testképét és étkezési attitűdjét. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggések vannak a gyermek és édesanyja testképe, valamint az étkezési attitűdje között. Hipotézisem szerint pozitív kapcsolat fedezhető fel a gyermek és édesanyja testképe, illetve táplálkozási attitűdje között. Az adatgyűjtés során a következő mérőeszközöket alkalmaztam: Body Esteem Scale, Eating Attitudes Test, Children Eating Attitudes Test, valamint Stunkard, Sorenson és Schulsinger által szerkesztett figura ábráinak felnőtt, és ezek alapján létrehozott gyerek változatait, amelyek az ideális és aktuális testkép mérésére szolgálnak. A kutatásban 117 harmadik és negyedik osztályos gyermek, valamint édesanyjuk vett részt. Az előzetes eredmények szerint mind a gyerekek, mind az édesanyák esetében az ideális és az aktuális testkép közötti nagyobb diszkrepancia pozitívan korrelál az étkezési zavarok tüneteivel és a test (kinézet, testsúly, fizikai kondíció) negatív értékelésével. Az adatok részletes feldolgozása folyamatban van.

260

Tallian Anna-Kincső Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Gyógyító jelenlét: a Mindfulness Applikációk hatása a stressz, valamint szorongásos és depressziós tünetek csökkentésében A mindfulness egy buddhista hagyományban gyökerező fogalom, mely a jelen pillanat tudatos és ítélkezéstől mentes megélését jelenti, és melyet a nyugati pszichológia meghonosított a kutatásban és klinikai gyakorlatban egyaránt. A Mindfulness-alapú beavatkozások az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódítanak maguknak mind a tudományos diskurzus, mind pedig a hétköznapi használat terén. Számos mentális egészségi tényezővel kapcsolatba hozhatóak, a szorongásos és depressziós tünetek kezelésében kiemelten hatékonynak mutatkoznak számos kutatás eredményei alapján. A mentális egészséget célzó applikációk száma egyre növekszik, ez alól a mindfulnessmeditációt alapulvevő alkalmazások sem képeznek kivételt. Ezek egyszerű és könnyen elérhető módjai a mentális egészség fenntartásának és javításának. Kutatásomban a The Smiling Mind nevű applikáció rövid távú és rövid idejű (heti 4x10 perc) használatát vizsgálom fiatal felnőttek stresszszintjére, szorongásos és depressziós tüneteire, illetve a vonás mindfulnessre nézve. Az eredmények alapján a kísérleti csoport szignifikáns javulást mutatott a kontroll csoporthoz képest.

261

Virág Apor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az önegyüttérzés, a ruminatív gondolatok, valamint a tudatos jelenlét mechanizmusai Elméleti háttér: Az önegyüttérzés magába foglalja a felismerés, az elfogadás, valamint a megkönnyebbülés szempontjait, amikor az egyén maga tapasztalja meg a fájdalomnak az érzését. Az önegyüttérzés összefügg az adaptív megküzdési módok nagyobb mértékű használatával a megterhelő helyzetekben, ami a stressz csökkenésével jár. A rumináció a depresszió sebezhetőségi tényezőjeként értelmezhető. Maladaptív érzelemszabályozási stratégiának tekintik, amely kategóriájába tartozik az elkerülés, önkritika, kifejezések elrejtése, élmények elfojtása, és az aggodalom. A mindfulness, másnéven tudatos jelenlét, a pillanatról pillanatra történő, ítélkezésmentes tudatosságot jelenti, amit a lehető legkevésbé reaktívan művelünk. Célok: A kutatás célja az önegyüttérzés, a ruminatív gondolatok, valamint a tudatosa jelenlét mechanizmusának vizsgálata a romániai magyar populációban az X, Y és Z generáció körében. Valamint a megfogalmazott hipotéziseknek a tesztelése. A hipotéziseink vizsgálására keresztmetszeti korrelációs design-t alkalmaztunk. Módszer: Kérdőíves eljárást alkalmaztunk hólabda mintavétellel. A kérdőívcsomag összesen három kérdőívet tartalmazott, név szerint Self-Compassion Scale (SCS), Ruminative Thought Style Questionnaire (RTSQ), és Five Facet Mindfulness Questionnaire rövidített verzióját (FFMQ-SF). A kutatásban összesen 257-en vettek részt. A résztvevők 79%-a nő, 21%-a pedig férfi volt, a legfiatalabb kitöltő 18, míg a legidősebb 58 éves volt. Várható eredmény: Hipotézisünk szerint a tudatos jelenlét szignifikáns együtt járást mutathat a ruminációval és az önegyüttérzéssel. Előzetes kutatások eredményei alapján feltételezzük, hogy szignifikáns különbség mutatható ki az X, Y és Z generáció között a tudatos jelenlétben. Továbbá valószínűsítjük, hogy a rumináció és az önegyüttérzés prediktora a tudatos jelenlétnek mind a három generáció esetében. -

262

Régészet szekció

263

Zsűrielnök: dr. Romat Sándor Zsűrik: dr. Lupescu Radu dr. Dobos Alpár dr. Bajusz Mátyás Szekcióvezető: Csergő Zsófia Résztvevők: Aszalos Henrietta - II. díj és OTDK jelölés Bálint Gergely - Dicséret Fákó Robert - Különdíj Lovász Timea Magyarosi Henrietta-Dorottya - III. helyezés Vajna Éva Eunika - I. díj és OTDK jelölés

264

Aszalos Henrietta Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Kora újkori és újkori kerámialeletek a marosvásárhelyi várból

Kutatásom tárgya a marosvásárhelyi vár kora újkori és újkori (16–18. század) kerámiaanyagának tipokronológiai és statisztikai vizsgálata. A 2001-es és a 2003-as évi feltárások leletanyagából származó leletegyüttesek a vár területén található egykori ferences kolostorból (az északi szárny déli fala mentén), valamint egy, a várkapuhoz közeli, 17. századi ház bontási rétegéből származnak. A marosvásárhelyi ferences kolostor korábbi kutatása négy építési fázist különített el. Az első az 1320-as évekre, míg az utolsó jelentős átépítések az 1480-as évekre tehetők. A 16. század közepén, a reformáció hatására, a város lakossága református hitre tért át, amelynek következtében a ferences rendház épületei elvesztették eredeti funkciójukat, így az épületek kisebb részét a protestáns iskola használta. Végül a templom és a torony kivételével lebontották az egykori rendház épületeit, hogy a tervezett városfalakhoz építőanyagot szerezzenek. A marosvásárhelyi vár lakóházait a 17. században építették, majd a 18. században lebontották, amikor a várból osztrák laktanya lett. Az általam feldolgozott leletanyag 522 kerámiatöredékből áll. Ennek legnagyobb részét (516 db) edényekből származó töredékek alkotják, míg a kályhacsempe- és kályhaszem-töredékek kisebb mennyiségben, mindössze 6 töredékkel képviseltetik magukat. A vizsgált leletanyag alapján a mázas kerámia volt a leginkább elterjedt típus, de egyaránt kedveltek voltak az angóbbal festett vagy díszített edények is. A kerámiaedények funkcióját tekintve a konyhai edények (fazekak, tárolóedények) vannak többségben, de az asztali edények (korsók, kancsók, tálak/tányérok, ivóedények) is nagy számban jelen vannak. Ezeket leggyakrabban világoszöld és fehér mázzal vonták be, de a barna, sárga, vörös és kék mázas edények is gyakoriak a leletanyagban. Jelen dolgozatom betekintést nyújt a régió kora újkorának anyagi kultúrájába, ezzel együtt pedig a marosvásárhelyi fazekasság története is további adatokkal bővülhet. Az 17–18. századi erdélyi kerámiaművességre vonatkozó ismereteink meglehetősen szegényesek. ezért kutatásom hiánypotló jellegűnek tekinthető. -

265

Bálint Gergely Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Régészet, BA, III. év Témavezető: Pánczél Szilamér Péter, doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Egészség és szépség. Gyógyítás és szépítkezés a mikházi római leletek tükrében Dolgozatom a Római Birodalomban használt orvosi és kozmetikai eszközök kutatásáról szól, melyet a Maros megyei Mikházán előkerült leletanyag alapján tárgyaltam. Célom nemcsak a korabeli orvosi és kozmetikai eszközök és procedúrák tárgyalása, hanem fontosnak tartom azt is megvizsgálni, hogy milyen szereppel bírt az orvoslás és a szépségápolás ezen a lelőhelyen, illetve ez mennyire tükröződik a leletanyagban. A katalógusomat és elemzésemet a 2013 óta Mikházán zajló ásatásokból előkerült huszonnégy, számomra releváns lelet függvényében állítottam össze, mely a gyógyászathoz vagy a szépítkezéshez, illetve adott esetben mindkettőhöz köthető.

266

Fákó Robert Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Régészet, BA, I. év Témavezető: dr. Petruț Dávid-Timotei, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Régészet vagy sem? A titokzatos Frozen Charlotte baba esete. A jelen dolgozatban egy rég elfeledett kis tárgy az ún. Frozen Charlotte porcelán baba bemutatására és elemzésére vállalkoztam régészeti megközelítésben. Ezeket a játékbabákat megközelítőleg 1850 és 1920 között gyártották Németországban. Noha egy viszonylag „új” előállítású tárgyról van szó, véleményem szerint régészeti leletnek tekinthetjük és alkalmas egy ilyen jellegű elemzésre, mivel egy elmúlt korban élő emberek mindennapi életére vonatkozólag forrásértékkel bír. A régészet az anyagi kultúra maradványai alapján következtet az emberi közösségek életére, mindennapjaira, valamint világképükre, és ez akkor is igaz, ha nem a távoli múlt anyagi maradványait vizsgáljuk. A Charlotte baba történetét az általam megtalált tárgyak, az idős szomszédaim, különösen Jakab Erzsébet beszámolója alapján, aki igen szép kort megér (92 évet) tudtam rekonstruálni. Erzsike néni nagy pontossággal emlékezett vissza a II. Világháború eseményeire. Elmondása szerint, ezen a területen heves harcok folytak, ezt az általam megtalált golyó hüvelyekből is tudtam bizonyítani. Ezek többféle kaliberű fegyverből származtak, volt köztük orosz és német is. A kertünkben megtalált német golyó hűzli mellett találtam meg a kis Charlotte babát. Tehát mivel Németországban voltak elterjedve, a tények azt bizonyítják, hogy egy vissza vonuló német katona veszíthette el, amit feltehetően valamilyen emléktárgyként tartott magánál.

267

Lovász Timea Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Petruț Dávid-Timotei, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Üveggyöngy leletek Dacia Porolissensis katonai táboraiból A dolgozatomban Dacia Porolissensis castrumaiból és vicusaiból előkerült üveggyöngy leleteket kutattam és vizsgáltam. A gyöngyök kutatásának számos előnye van, többek közt, hogy információt szolgáltatnak az adott kor kulturális hatásairól, a viseletről, ugyanakkor a leletösszefüggések kronológiai meghatározásában is segítséget nyújthatnak. Újabb információkkal bővítik a római kori ékszerviseletről, és a kor divatjáról kialakult képet. Az általam kutatott üveggyöngyökkel új megközelítésből ismerhetjük meg a római kor viseletét, de egyben a Római Birodalom gazdaságába is betekintést nyerhetünk, az üveggyöngy kereskedelem által. Az államvizsga dolgozatom kapcsán felmerültek olyan kérdések, amelyekre a továbbiakban keresem a választ, így a cél az elkezdett kutatás folytatása. Maradt pár tisztázatlan kérdés, amelyre keresem a választ. Például miként kerültek a katonai táborok területére üveggyöngyök, és gyöngyből készült ékszerek. Az üveggyöngyök szerepe régészeti szempontból sem elhanyagolható, a relatív kormeghatározás mellett elősegíti azt is, hogy más szempontok szerint ismerjük meg a korszak kereskedelmét, divatját, gazdaságát és társadalmát. Emellett az általam kutatott ékszerek bővítik a már kialakult képet a római provinciális viseletről. A gyöngyök sokasága azt bizonyítja, hogy a római Daciában is népszerűek voltak az üveggyöngyök, így érdemes ezt tovább kutatni.

268

Magyarosi Henrietta-Dorottya Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Régészet, BA, II. év Témavezető: dr. Petruț Dávid-Timotei, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az amforák szerepe a daciai katonai egységek ellátásában és a római katonák mindennapi életében A dolgozatom, a Dacia provincia katonai táboraiban és környékükön talált amforaleleteket tanulmányozza. Célom az amforaleletek alapján megvizsgálni a tartomány katonai egységeinek az ellátási rendszerét, feltérképezni a tartomány külkereskedelmi partnereit és kereskedelmi kapcsolatait. Az amforák olyan jelentős információhordozók a régészeti kutatásban, amelyek nagymértékben elősegítik a külkereskedelmi kapcsolatok megértését, egyben adatokat biztosítanak a kerámiaművesség eme szegmenséről és íráshordozók a rajtuk fellelhető pecséteknek, graffitic-nek és titulus pictic-nek köszönhetően. Először is egy átfogó képet szeretnék adni az amforák használatáról, kinézetéről, gyártási környezetéről, anyagukról és típusairól. Ezt követően az összegyűjtött amforaleleteket terület, használat, szállított tartalom és típus szerint csoportosítom. Az értelmezésben nagy hasznát veszem az amforákon jelenlévő pecséteknek és feliratoknak, amelyek utalnak a tulajdonosra, készítőre vagy estleg a tartalomra. Ezen adatok felhasználásával szeretnék adatokat nyerni a katonai táborok életszínvonaláról, a katonák mindennapi elvárásairól életéről és élelmezéséről. A kutatásom fő forrását képezik az eddig publikációkban, a provincia katonai táboraiból és azok környékéről előkerült és különféle tudományos közleményekben publikált amforák. Ezt egészítik ki adatbázisok, tanulmányok, katalógusok, tipológiai rendszerek és más segédanyagok. A dolgozat főleg a megfigyelésen és adatgyűjtésen alapszik, ahol soron követem az időbeli és formai változásokat és ezek alapján vonok le következtetéseket. A dolgozatban azon összefüggéseket próbálom megvilágítani, amelyek a kerámia „ipar” és a kereskedelem szoros kapcsolatából fakadóan összekötnek távoli vidékeket és a római civilizációt hozzák el a birodalom eme sarkába

269

Vajna Éva Eunika Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem dr. Sófalvi András, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Udvarhelyszék templom körüli temetőinek elemzése Székelyföldön a templomok és a körülöttük található temetők kutatása a kommunizmus után kapott nagyobb hangsúlyt. Az elmúlt két évtizedben a templomok felújítási munkálatainak köszönhetően, számos régészeti feltárásra került sor. Kiemelkedő térség a középkori Udvarhelyszék, ahol a kutatott templomok száma a legmagasabb Székelyföldön. Kutatásom témáját az említett térség 18 templom körüli temetője képezi. A lelőhelyre vonatkozó információkat, katalógus formájában csoportosítottam, melyek különböző paraméterek szerint vannak lebontva: lelőhely neve vagy a templom megnevezése, mikor folyt itt régészeti kutatás, kinek a koordinálásával folyt a feltárás (ásatásvezető), a templom melyik részén, hány szelvényben hány temetkezésről tudunk, datálás, illetve fontosabb keltező leletek, amelyek meghatározó információt adhatnak egy sírról/ sírcsoportról, valamint a templom valamely építési fázisáról. A temetkezések elemzésénél a fő szempontok a templom körüli temető szerkezete (templomkerítés/árok), vázak tájolása és helyzete, sírgödör, koporsó használata, kripta, sírmellékletek (viseleti tárgyak, ékszerek, érmék), keltezése és antropológia. Az ismertetett paraméterek alapján pedig egy átfogóbb képet alkothatunk a középkori temetkezések szokásairól.

270

Teológia I.: Protestáns teológia szekció

271 -

Zsűrielnök: dr. Kató Szabolcs Ferencz Zsűrik: dr. habil. Püsök Sarolta dr. Ősz Sándor Előd prof. dr. Geréb Zsolt dr. Kovács Szabolcs dr. Lakatos Sándor Szekcióvezető: Biró Beatrix Résztvevők: Biró Beatrix - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Demeter Ágnes - III. díj, OTDK és publikálásra jelölés Jónás Norbert Ferenc - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Kovács Hanna-Lilla László Orsolya - Különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Nagy Eszter - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés Nagy Norbert - Különdíj, OTDK és publikálásra jelölés Szász Szonia

272

Biró Beatrix Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Alapképzés, Teológia, MA, I. év Témavezető: prof. dr. Kiss Jenő, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

A biblioterápia és a „Biblia-terápia”. A bibliai szövegek alkalmazása a biblioterápia módszerével a gyülekezeti pasztoráció gyakorlatában A biblioterápia kompakt fogalma magába sűríti a fogalom által jelölt terápiás módszer leglényegesebb elemeit: irodalom által gyógyítani. A biblioterápiás módszer alkalmazásának pozitív eredményei az elmúlt évtizedekben a biblioterápiás kutatás és képzés, illetve a biblioterápia gyakorlati alkalmazásának fellendüléséhez vezettek. Magyarországon a módszer alkalmazása gyümölcsözőnek bizonyult, és a hagyományos pszichológiai ülések, valamint más jellegű egyéni és csoportos segítő foglalkozások színesebbé tétele sokakat vonzott a segítségkérés felé, olyan személyeket is, akik addig talán idegenkedtek ettől, noha szükségét érezték ennek. A gyülekezeti pasztoráció gyakorlatában is elképzelhetőnek tartok egy hasonló fellendülést, ha a módszer alkalmazása által újszerű keretet teremtünk mind az egyéni, mind a gyülekezeti csoportokon belül zajló beszélgetéseknek. Dolgozatom témája a biblioterápia és a gyülekezeti pasztorációs tevékenységek összekapcsolásának lehetőségei, kutatásom célja pedig azon lehetőségek feltárása, mely a biblioterápia és a hagyományos értelemben vett „gyülekezeti csoportterápia”, azaz a bibliaóra gyakorlatának összekapcsolásából adódhatnak. Dolgozatom első részét a biblioterápia számos meghatározásának összevetése és a különböző módszerek szintézisének megalkotása képezi, azzal a céllal, hogy egy átfogó képet nyújtsak a biblioterápia mibenlétéről. Ezt követően a biblioterápiás módszer alapvető triadikus szerkezetének (kliens-szöveg-facilitátor) levetítését kísérlem meg a gyülekezeti hipotetikus alkalmazás elemeit szem előtt tartva a lelkipásztor-bibliai szöveg-gyülekezeti tag/csoport triadikus viszonyrendszerén belül. Végezetül pedig a módszer hatékonyságát vizsgálom egy teológusokból álló kísérleti csoporttal végzett biblioterápiás alkalom előkészületeinek, lefolyásának, és a visszajelzések bemutatásának mentén. -

273

Demeter Ágnes Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Unitárius Alapképzés, Teológia, BA, IV. év Témavezető: dr. Kovács Sándor, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

A Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség textíliáinak adományozói a 16–18. században A dolgozat a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség textíliáinak adományozói közül a 16–18. században élt kiemelkedő személyiségeinek rövid bemutatására összpontosít. Az egyházközség életében fontos szerepet töltöttek be a patrónusok, mivel más feladataik és funkcióik mellett a tőlük származó adományokból tevődött össze az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának számottevő része. A dolgozat az egyházközség régi számadáskönyveinek és leltárjegyzékeinek vizsgálata alapján igyekszik ismertetni az adományozókról fennmaradt információkat és az adományozások körülményeit. Az egyházközségnek adományozott textíliák jelentős részét nők ajándékozták, ez a jelenség sok más protestáns egyházközség esetében megfigyelhető. Az egyházközség textíliái művészettörténeti szempontból is értékes darabok, szakemberek már foglalkoztak a vizsgálatukkal, így én a dolgozatban nem kívánok ezzel foglalkozni. Ehelyett a dolgozat célja történeti szempontból vizsgálni az adományozások körülményeit és az adományozók életrajzi adatait.

274

Jónás Norbert Ferenc Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Alapképzés, Református teológia, MA, V. év Témavezető: dr. habil. Visky Sándor Béla, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

Az abortusz kérdése a protestáns és római katolikus etikában Az abortusz napjaink társadalmában komoly jogi, politikai és etikai viták témáját képezi. Ebben a vitában megkérdőjeleződik a kezdődő élet értéke és méltósága, az anya önrendelkezési joga a maga teste felett, a születendő magzat életjoga vagy éppen a hozzátartozók és az abortuszt végző orvos felelőssége. Az nézetek és álláspontok ütköztetéséből jól érzékelhetően kimarad az egyházi vagy teológiai szemlélet figyelembevétele. Ebből a helyzetből kiindulva fogalmaztam meg kutatásom fő kérdését: Aktuális válaszokat nyújt a keresztyén etika a mai abortuszkérdésre? Milyen álláspontot képvisel a protestáns és a római katolikus etika az abortusz kérdésében? A kérdés előrejelzi, hogy a két felekezet álláspontja bizonyos részkérdésekben eltér egymástól. Dolgozatomban a hivatalos egyházi nyilatkozatokat és enciklikákat állítom egymás mellé, keresve az abortuszkérdésről alkotott megegyező és elkülönülő szemléleteket. A kutatás által a keresztyén etika aktualitását és relevanciáját kívánom felmutatni, az abortusz problematikájával kapcsolatban. Dolgozatommal remélhetőleg érthető, ugyanakkor tudományos teológiai szemléletet tudok nyújtani azoknak, akik meg akarják érteni a keresztyén egyházak abortusz álláspontját.

275

Kovács Hanna-Lilla Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Alapképzés, Református teológia, BA, III. év Témavezető: dr. habil. Visky Sándor Béla, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

Gondviseléshit a keresztyénség és a sztoicizmus párhuzamában Ezen dolgozat a keresztyénség és a késő sztoa gondviseléshite közötti hasonlóságokat, illetve különbségeket tárgyalja. A keresztyénség óvakodott a sztoikusoktól, a pogánysága miatt, maga Marcus Aurelius, a filozófus császár pedig üldözte a keresztyéneket, noha nem tudott róluk semmit. Megfigyelhető a sztoicizmus képviselőinek műveit olvasva, hogy számos ponton van hasonlóság a sztoikusok és a keresztyének nézetei között, ennek egy szeletét vizsgáljuk meg most, a gondviseléshitet. A gondviseléshit jelentőségét az támasztja alá, hogy a történelem során az ember mindig ki volt téve a világ hatásainak, bántalmainak, legyen szó természetről vagy politikai hatalomról – ilyen helyzetben, az ember próbálja bizalmát a felsőbbrendű hatalmakba helyezni. A gondviseléshit kér oldalról kerül megvilágításra, Marcus Aurelius Elmélkedések című műve és a Heidelbergi Káté alapján. Noha éles választóvonal van a sztoicizmus és a keresztyénség között, Aurelius írását olvasva felmerülhet az emberben, hogy bizonyos kijelentések a keresztyén igehirdetésekben is helyet foglalhatnának, minimális fogalmi változtatással. Ez adja a dolgozat alapkoncepcióját. Több tekintetben is lehetne vizsgálni a hasonlóságokat a sztoicizmus és a keresztyénség között, mégis, úgy gondolom, hogy a gondviselés témája mindig aktuális, és ahogyan az ókorit, úgy a 21. század modern emberét egyaránt foglalkoztatja.

276

László Orsolya Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Unitárius Alapképzés, Teológia, BA, III. év Témavezető: dr. Kovács Sándor, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

A Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség klenódiumainak történeti áttekintése a 16–18. században Dolgozatomban a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség klenódiumaival foglalkozom. A különböző kelyhek, poharak, kannák és tányérok adományozási körülményeiről gyűjtök adatokat, valamint azok eladásáról vagy eltünéséről. A tárgyalt ezüstnemük egy része nem liturgikus céllal, hanem zálog gyanánt került az egyházközség birtokába, a dolgozat célja, hogy felmérje a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség ezüstneműit és klenódiumait, azaz mindazt, amiről ma már csak a kéziratos jegyzőkönyvekben olvashatunk. A 17. századtól az 1807–1813-ben készült leltárig a különféle számadás- és jegyzőkönyvek őriztek meg fontos adatokat. Ezek vizsgálata során talán felmérhetjük, hogy melyek azok a kegyszerek, klenódiumok, amelyek egykor a leltárakban szerepeltek ma azonban már nincsenek az egyházközség tulajdonában. A dolgozatban elősorban történeti megközelítésből kívánok a klenódiumokkal foglalkozni, és nem művészettörténeti szempontból. A dolgozatnak nem célja a különböző ereklyék művészeti ismertetése, és azok pontos és részletes szakmai leírása. A hangsúly a különféle tárgyak történetén van, azt vizsgálom, hogy mikor, kitől és miért kerültek a kolozsvári unitárius eklézsia birtokába, illetve, hogy az évszázadok során mi történt ezekkel.

277

Nagy Eszter Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Alapképzés, Református teológia, MA, I. év Témavezető: prof. dr. Kiss Jenő, professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

„Holtomiglan vagy holtáiglan”? - A jegyesbeszélgetés, mint házasságkötésre való felkészítés gyakorlatának ismerete keresztyén fiatal házasok körében A relacionális etika szerint a másik emberrel való találkozás és kapcsolat meghatározza a létezésünket: általa formálódunk, az ember a Te által lesz Én-né. A házasság ideális esetben egy életre szóló kapcsolat, amelyben a házastársak keresik az egymás iránti valódi és hosszantartó szeretet, a bensőségesség, az egymás melletti és általi növekedés lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy a kazuáliák nagy jelentőséggel bírnak, mert a családi életciklusváltásokhoz kapcsolódva elmélyítik a kapcsolatokat. Erre nagy szükség van a gyors és sokszor felszínes megoldásokat kínáló társadalomban, amely, mint „elidegenítő struktúra” csökkenti a valódi szeretet és a bensőséges kapcsolatok kialakulásának esélyét. Az értékek relativizálódásával együtt jár a házasság intézményének gyengülése, aminek következtében egyre több keresztyén házasság fullad kudarcba. A házasságra készülő fiataloknak segítségre van szükségük a romboló szellemi, érzelmi és erkölcsi társadalmi hatások és az egyre nagyobb személyes és kapcsolati kihívások közepette. Ez a felismerés nem tükröződik kellőképpen az egyház, a lelkipásztor szolgálatában. Emiatt egyre sürgetőbb a házasság- és családgondozás, ezen belül pedig a jegyesbeszélgetések, mint a házasságkötésre való felkészítés gyakorlatának a meghonosítása. Az „áldás tere”, különösen a házasságkötés megáldásakor, az az irgalmas ölelés, ahol az áldó Isten szövetséges közösségre lép az emberrel. A „Holtomiglan vagy holtáiglan”? - A jegyesbeszélgetés, mint házasságkötésre való felkészítés gyakorlatának ismerete keresztyén fiatal házasok körében című dolgozatomban többek között arra keresem a választ, hogy a jegyesbeszélgetés gyakorlata milyen mértékben ismert a fiatal házasok körében. A jegyesbeszélgetésre úgy tekintek, mint a lelkipásztor kazuális szolgálatának szakszerű, preventív és lelkigondozói jellegű feladatára. Ennek formálásához tudnunk kell, hogy milyen képzetek élnek a fiatalokban a jegyesbeszélgetéssel kapcsolatban. -

278

Hogyan segíthet a lelkipásztor a házasságkötésre készülő fiataloknak a jegyesbeszélgetések által? Melyek azok a releváns témák, amelyek a jegyesbeszélgetés részét kellene képezzék? Feltételezésem szerint a jegyesbeszélgetések ismertsége összefüggésben áll a házasságkötés évével, valamint a házastársak életkorával is. Ennek feltérképezéséhez az empirikus kutatás módszereit is segítségül hívom, önbevallásos kérdőívek és azok eredményeinek korrelációs statisztikai feldolgozása által.

279

Nagy Norbert Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia Kar, Unitárius Szak, MA, I. év Témavezető: dr. Czire Szabolcs, docens, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

„Adj számot a sáfárságodról!” – A hamis sáfár példázatának Klyne Snodgrass tézisei nyomán kibontakozó új értelmezése A hamis sáfár történetét Jézus egyik legrejtélyesebb példázataként tartják számon. A kétezer éves értelmezéstörténet után a kiemelkedően nehéz példázatot a 20. századi modern példázatkutatás megpróbálta új értelmezésekkel szóra bírni. Korunk kiemelkedő példázatkutatója, Klyne Snodgrass egy igen különleges megközelítésben elemezte a példázatot, ami által egy új értelmezési lehetőség bontakozott ki. Dolgozatom első részében egy általános bevezetést közlök a jézusi példázatokról. A második részben bemutatom a hamis sáfár példázatának értelmezéstörténetét, majd kritikailag megvizsgálom Klyne Snodgrass téziseit. A dolgozat célja, hogy a vizsgálat által részeletesen mutassam be a Snodgrass tézisei nyomán kibontakozó új értelmezést. Érveinek megalapozottságát nyelvi exegézis és a bibliakritika módszereinek felhasználásával elemzem. Az eredményekből kiderül, hogy az új értelmezés alapján a hamis sáfárnak szegzett kérdés az egyházat és a ma emberét is egzisztenciájában szólítja meg, és azt mondja: „Adj számot a sáfárságodról!”

280

Szász Szonia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar, Református valláspedagógia, BA, I. év Témavezető: dr. Lészai Lehel, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A tizenkét tanítvány missziója a szinoptikusoknál Dolgozatom témája a tizenkét tanítvány missziója és küldetése a szinoptikus evangéliumokban. Dolgozatom címe „A tizenkét tanítvány missziója a szinoptikusoknál”. Azért erre a dolgozati témára esett a választásom, mert a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon folytatott tanulmányaim során a tizenkét tanítvány élete felkeltette az érdeklődésemet és szeretném jobban körüljárni, illetve átvizsgálni ezt. Dolgozatomban az ő szerepüket és küldetéseik fontosságát szeretném feldolgozni és következtetéseket vonni a mindennapi jelenkori élettel kapcsolatosan. Nagyon fontosnak találom egy keresztyén ember számára azt, hogy betekintést nyerjen a tanítványok életébe, s hogy megértse, hogy milyen jelentőségteljes szerepük is volt valójában. Témaválasztásomat még az is indokolja, hogy tanulmányaimból kifolyólag az elkövetkezendő években is szükségem lesz azon tudásra, amihez a dolgozatom megírása során juthatok hozzá.

281

Teológia II.: Római Katolikus teológia szekció

282

Zsűrielnök: dr. Orbán Szabolcs Zsűrik: dr. Bodor Attila drd. Székely Beáta Szekcióvezető: Végh Krisztina Résztvevők: Bege Lóránd Boldi Tihamér Egyed Arnold -István Hegedűs Rita Diána - III. díj Mayer Nándor - II. díj Tóth Gellért-Huba - Dicséret Trombitás Márta - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Vagrin István

283

Bege Lóránd Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Pasztorális teológia, BA, I. év Témavezető: Msgr. dr. Marton József, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A katolikus Egyház VII. Pius pápaságának évtizedeiben Az egyháztörténelem mélységeiben elmerülve időutazásban lehet részünk, amikor az egyházi élet eseményeit az újkor hajnalán szemlélhetjük. A katolikus Egyház egyik leghosszabb ideig regnáló, restaurációs pápájának, VII. Pius pápaságának gazdag évtizedeibe tekintünk vissza. Az Úr 2023. esztendejében emlékezünk VII. Pius pápa 200. halálévfordulójára és arra, hogy megszületett az örök haza számára. Ennek fényében a dolgozat keretében lehetőség nyílik életének, politikájának, restaurációs intézkedéseinek és életpéldájának megismerésére egyaránt, hiszen nagyon valószínű, hogy Pius Szentatya információkban gazdag életének adatai mindezidáig csak azt a pillanatot várták, hogy végre napvilágot láthassanak. Felvezetésként a francia forradalom eseményei és éppen a forradalom viharos időszakában VI. Pius pápa pontifikátusának eseményei is terítékre kerülnek, mintegy ízelítőként, hogy mindezek által sokkal világosabb képet tudjunk szerezni VII. Pius pápaságának működéséről. A dolgozat aktualizálása jelenkori modern világunkra tárgyalja, hogy milyen hatással lehet ránk Pius élete, munkássága és egyáltalán milyen alapokat helyezett le, amelyeknek ma is érezzük gyümölcseit, de mégis evidenssé váltak, beépültek és nem tudjuk úgy tekinteni, mint értékes áldozat hozatalokat. A pápaság nehézségeit és kérdéseit a tudományos munka során, az említett vörösfonal mentén olyan módon járjuk körül, hogy ezáltal lehetőség nyíljon az olvasónak tudásszomja csillapítására és látószögének szélesítésére is egyaránt.

284

Boldi Tihamér Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Didaktikai teológia, BA, I. év Témavezető: dr. András Szabolcs, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A determinált ember és a felszabadító Isten A dolgozatom címe: “A determinált ember, és a felszabadító Isten.” Ebben a munkában megpróbálom vizsgálni a teológia és pszichológia azon közös pontjait melyek elmondanak valami újat a szabadakaratról. A dolgozatom hipotézise: A pszichológiai determinizmus összevetése a szabadakarat teológiai értelmezésével hozzájárulhat a kegyelem és az emberi döntési szabadság viszonyának megértéséhez. Első ízben a dolgozat bevezeti azokat a fogalmakat amivel dolgozni fog. Felépíti az emberképét ami test, lélek, szellem. Ezek után definiálja és megkülönbözteti az jogi és szellemi szabadságot, megalapoz olyan pszichoanalitikus és kegyelemteni értelmezéseket melyek végigkisérik a dolgozatot. A következő fejezetekben külön-külön megvizsgálok olyan teológusokat és pszichológusokat akik valamilyen módon útmutatást tudnak adni a témában. Ilyenek például Freud, Jung, Viktor Frankl és a teológusok közül pedig Szt. Ágoston, Órigenész, Kálvin, Karl Rahner, és Teilhard de Chardin. A dolgozat fő értelmezései mindig a szabadakarat függvényében történnek. A dolgozat célja végülis interdiszciplináris módon megközelíteni ez a kérdéskört, és megpróbálni egyensúlyt teremteni a pszichoanalitikus determinizmus és a teológiai szabadakarat között, ezáltal levetíteni olyan gondolatokat amik segítenek megérteni az emberi szabadság és az Isteni kegyelem közti dinamikát. A következtetés az, hogy az ember pszichológiai determináltságára válasz az Isteni kegyelem. Ennek értelmében a kegyelem nem a szabadság ellentmondója, hanem ellenkezőleg, a kegyelem által tud az ember önmagából kiszabadulni.

285

Egyed Arnold-István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Pasztorális teológia, BA, II. év Témavezető: dr. András István, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Szükség van-e az Egyházra a posztmodernben? Dolgozatom témája, Szükség van-e az Egyházra a posztmodernben. Tartalmát tekintve a posztmodernt mind korunk filozófiai irányzatát, valamint a mai egyház helyzetét fogom jobban szemügyre venni. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a ma emberének, mennyire van szüksége az egyházra, mint intézményre, vagy mint lelki vezetőre. Elkerülhetetlenek éreztem, hogy (már a dolgozatom elején mind fő cím) érintsem a posztmodernt, mint irányzatot. Ezen belül érintem a tekintélyhiányt, a nagy elbeszélések végét, valamint az egyéni szabadságot, hiszen mindegyik nagy hatással van az Egyházra. Dolgozatom második fele a Római Katolikus egyházat járja körül, mint egyfajta terepszemlét végezve. Ezen belül pedig érintenék egy aktuális témát, a német katolikus egyház helyzetét, hiszen szabad szemmel is látható az egyéni szabadság és akarat, valamint a különböző kisebbségek érvényesülésének akarásának kérdése. Végül megpróbálom körüljárni, hogy a posztmodern emberének, mennyire van szüksége az Egyházra, más szóval mennyire konzervatív az egyház a világi liberalizmussal szemben.

286

Hegedűs Rita Diána Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Didaktikai teológia, BA, III. év Témavezető: dr. Nóda Mózes, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A magyar katolikus egyház megpróbáltatásai a kommunizmus idején, Mindszenty József bíboros egyházpolitikájának tükrében A dolgozat témája: „A magyar katolikus egyház megpróbáltatásai a kommunizmus idején, Mindszenty József bíboros egyházpolitikájának tükrében” A Magyar Katolikus Egyház több olyan nehézséggel is szembesült ebben az időszakban, amivel meg kellett küzdenie annak érdekében, hogy a krisztusi és emberszolgálati küldetését szabadon gyakorolhassa. A dolgozatban a kommunista rendszer alatti megpróbáltatások hátterét kutattam, kitérve a történelmi kor egy kiemelkedő alakjának: Mindszenty József bíboros egyházpolitikájára, illetve az egyház és az állam kapcsolatára. Mindezek mellett kiemeltem, hogy az említett diktatórikus rendszer esetében számos pszichológiai megküzdési folyamattal, illetve pszichológiai jelenségekkel találkozhatunk, amire reflektálok a dolgozatban. Ilyenek: a társas normák követése, a propaganda általi manipuláció, valamint az agresszió különböző formái. A társadalmat és az egyházat egyaránt külön individuumok alkotják, így ennek függvényében a politika esetében is jelentős szerep tulajdonítható azoknak a pszichológia folyamatoknak és jelenségeknek, amik hatást gyakoroltak az emberek viselkedésére, és ezáltal befolyásolták a politikai és történelmi körülményeket.

287

Mayer Nándor Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Alkalmazott pasztorális teológia, MA, II. év Témavezető: dr. Oláh Zoltán, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Van helye a testnek az egyház(tan)ban az 1 Kor 12,12-27 alapján? Szent Pál az egyházról, mint soktagú testről (τὸ σῶμα οὐκ ἔστιν ἓν μέλος ἀλλὰ πολλά. - 1Kor 12,14) alkotott képe már korán nagy érdeklődésre tett szert a teológusok és a mai kereszténység körében. Az emberi testet, amely tagjainak sokasága ellenére egységes organizmust alkot, és csak, mint ilyen él, függetlenül egészségtől, külső megjelenéstől, nemtől, kortól, képességtől, sikertől. Ez a „test” különböző embereket foglal magába, de egy dolog azonban közös bennük: egymásra vannak utalva.” Pál számára a „test” nem csupán egy találó kép az összetartozásra, nem csak egy fabula, hanem a megkereszteltek, az isteni élet leheletének befogadása által valójában életközösséget alkotnak egymással és Krisztussal. Meg kell jegyezni, hogy Pál itt az egyházat „testként” említi, hogy világosan megmutassa az egyes tagok szolgáló funkcióját, nem eltekintve Krisztus fizikai jelenlététől. A dolgozatban arra világítok rá, hogy ezt az analógiát nem szabad abszolutizálni, és azt a következtetést levonni, hogy csak egy egyház, például a római katolikus egyház, azonos Krisztus vászontestével, és hogy minden más ember, még a más felekezetű keresztények sem tartoznak hozzá. Erről tesz említést XII. Piusz: „Mystici Corporis Christi” enciklikája, a II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium dogmatikus konstitúciója stb. Isten minden kereszténynek tett állandó ígérete magában foglalja a mindenki nélkülözhetetlen összetartozásának és szoros kapcsolatának hangsúlyozását is. A Gyakran meg nem becsült tevékenységek, a türelmesen elszenvedett nehézségek vagy szenvedések nem csupán az egyénre tartoznak, hanem az egész egyházat szolgálják. Az egy test egyes tagjainak sokfélesége mellett az első olvasókhoz hasonlóan ránk is rányomja bélyegét, hogy minden egyházban és gyülekezetben a kisebb és gyengébb tagok különleges értékkel bírnak.

288

Tóth Gellért-Huba Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Pasztorális teológia, BA, III. év Témavezető: dr. András István, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Posztmodern korkép, avagy a modern kor naplementéjének halványan csillogó homokszemei Multi- és poliizmusok korszakát éljük. Olyasféle koktélparti az ideológiák terén, amelyben egyaránt helyet kapnak új és régi ízek. Helyet kapnak, ellenben koránt sem arányosan. Ebben a nagy kavarodásban pedig nemcsak az aránytalanság az egyetlen mérvadó attribútum, hanem az is, hogy mik kerülnek bele abba a bizonyos schakerbe. Ami pedig a pulton marad kirekesztetten, az is árulkodik az igényekről. De egy szó, mint száz a recept mégha toleráns is a kis változásokkal szemben, azt a végletekig nem lehet fokozni meghasonlás mentesen. A fentiekhez hasonló a posztmodern kor is. Ismertetőjegyeinek csökkenése láttán melyik az a pont, amelyben már egy új korról kell beszélnünk? A modern kor naplementéje ugyanis csak innen nézve naplemente.

289

Trombitás Márta Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Didaktikai teológia, BA, III. év Témavezető: Zamfir Korinna, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában…” (Jn 3,14). A kígyómotívum bibliai megjelenése a Szám 21,4–9 és a Jn 3,14 fényében A kígyó motívuma a keresztény emberben többnyire negatív asszociációt vált ki, elsősorban a Teremtés könyvének bűnre csábító kígyója (vö. Ter 3, 1–24) miatt. Ezt a negatív asszociációt tovább erősíti a kígyó kapcsán kialakult általános emberi tapasztalat, és a kígyó képét megjelenítő bibliai szövegek többsége is. Ezzel szemben a Szám 21, 4–9-ben és a Jn 3, 14-ben megjelenik egy pozitív kígyókép is. Dolgozatomban ezt az Ó- és Újszövetségben egyaránt szokatlan motívumot veszem górcső alá, különösen a két szöveg közötti intertextuális viszony vizsgálatára helyezve a hangsúlyt. Intertextualitásról akkor beszélünk, amikor egy szöveg (textus) egy már meglévő szöveg (prae-textus) jelanyagát átveszi és újabb kontextusba helyezi. Először ezért megvizsgálom, hogy a kígyó motívuma milyen értelemmel bír a prae-textus-ban, vagyis a Szám 21, 4–9-ben, majd ebből kiindulva azt a kérdést járom körül, hogy ennek a motívumnak a jelentéstartama miként módosul a textus-ba (Jn 3, 14) való átvétel során.

290

Vagrin István Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Pasztorális teológia, MA, II. év Témavezető: dr. András István, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A film személyiségformáló hatásának felismerése és alkalmazása a lelkipásztorkodásában A művészet mindig a szép közvetítője volt, de mindig is a kiváltságosok birtokolhatták, míg művelőit a szegénység nyomorába tartották. Ennek ellenreakciója a populista művészet, aminek kifejezése a szép eltorzított valóságának bemutatása. A filmipar tudományos kísérletként indult, majd a művészet kifejezőjévé és kritikájává vált. Arra vállalkozok, hogy a filmvilág rejtelmeit feltárjam, keresem a fejlődést és a fejlődésben lévő rendellenességet. Egy történelmi áttekintőn keresztül szeretném megérteni, mi is a vászon mögötti üzenet kifejezésének, előadásának titka és eszköze. Az elméleti részt követően szeretném a filmet, mint pasztorációs eszközt is bemutatni, mi az, ami segít abban, hogy Isten üzenetét közelebb hozzuk, az emberek számára.

291

Történelem és Kulturális turizmus szekció

292

Zsűrielnök: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő Zsűrik: drd. Ladó Árpád-Gellért dr. György Árpád Botond Szekcióvezető: Gönczi Lídia Józsa Eszter Résztvevők: Kelemen Lilla-Kornélia - III. díj és OTDK jelölés Kerekes Eszter Müller Tibor Póti Vivien-Tamara - II. díj és OTDK jelölés Váry-Sylvester Péter Zan Antonia - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés

293

Kelemen Lilla-Kornélia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Történelem, BA, III. év Témavezető: dr. Pál Judit, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Zsidó reformerek az egyenjogúsításon innen és túl. A Kolozsvári Magyar Izraelita Hitközség története Kutatásom tárgyát a kolozsvári zsidóság körében kialakuló vallási irányzatok vizsgálata képezi az 1866 és 1884 közötti időszakban. Ennek alapjául a Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Levéltárban fellelhető levéltári források, valamint a Magyar Polgár című kolozsvári sajtóorgánum témával kapcsolatos cikkei szolgálnak. A 19. század közepe jelentős változást hozott a magyarországi és erdélyi zsidó közösségek életében. A kiegyezés után teljes jogú állampolgárokká váltak, de az 1868-ban összehívott Izraelita Egyetemes Gyűlés (Zsidó Kongresszus) nyomán három irányzat alakult ki: a neológ, ortodox és a status quo ante. Dolgozatom bevezetésében az erdélyi és azon belül a kolozsvári zsidóság történetét foglalom össze. Ezt követően ismertetem azt a folyamatot, hogy hogyan vált ki az ortodox zsidók közül egy reformer közösség, továbbá, hogy az 1868-as Kongresszus milyen hatással volt a kolozsvári zsidók közösségi életére. A szakirodalom segítségével keresem a válaszokat arra, hogy van-e összefüggés Kolozsvár és más erdélyi városokban lezajló zsidó vallási irányzatváltás között. Azt is vizsgálom, hogy Kolozsváron a helyi szinten lezajló események hogyan illeszkednek a zsidó közösségek életében országos szinten végbemenő változásokkal.

294

Kerekes Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Történelem, BA, II. év Témavezető: dr. Ferenczi Szilárd, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Nőkép Erdélyben a 19. század végén. Nők a Nagyvárad és a Magyar Polgár-Kolozsvár napilapok tükrében 1890–1900 között Ha az emberek a nők sajtóbeli ábrázolására gondolnak, valószínűleg egyből a divat- és szépségápolási cikkekről szóló hirdetések jutnak eszükbe. De mi volt a helyzet a dualizmus korában? Mivel az Osztrák-Magyar Monarchiában béke honolt, az erdélyi városok is jelentősen fejlődtek: gyarapodott a lakosságuk, polgárosodtak, egyre több vállalkozás indult, és nőtt a sajtótermékek száma is. Dolgozatom célja a dualizmus korszakán belül, 1890 és 1900 között megvizsgálni a Nagyvárad és a Magyar Polgár - Kolozsvár című sajtótermékekben, hogy a nők mennyire és hogyan szerepeltek a sajtóban. Azért választottam a témát, mivel érdekelt, hogy a nők ábrázolása a korban túlterjedt-e a divatcikkeken. Az előfeltevésem az volt, hogy mivel a sajtó által teremtett nyilvánosság relatív korai korszakában volt nőolvasó tábora a javarészt férfiak által szerkesztett közéleti-politikai napilapoknak, úgy szükségszerűen kellett legyen kínálata is a nőknek címzett és őket érintő sajtóanyagnak, ugyanakkor pedig a nők közvetlenül is szerepeltek a napi sajtóban, hirdethettek, és reklámozhattak például vállalkozást. Munkámban tárgyalom a két napilap létrejöttének körülményeit és jellegüket, valamint a női szerep társadalmi változását is bemutatom, egészen a kijelölt időszakig. Mivel ebben az periódusban és az ezt megelőzőben rendkívüli emancipációs folyamat indult meg, úgy belföldön, mint nemzetközi téren, igyekszem összefoglalni a női szerep társadalmi változásait, hogy megfelelő kontextust teremtsek az általam tárgyalt témának. A 19. század utolsó évtizedében a nőkkel kapcsolatos hírek, az őket elemző hasábok és a nekik szóló sajtóanyag mennyiségileg is változott, valamint egyre sokszínűbb lett, amely világosan mutatja, hogy a Nagyvárad és a Magyar Polgár-Kolozsvár szerkesztősége akár tisztában volt vele, akár nem, de igazodott a korszellem lassú átalakulásához. -

295

Müller Tibor Történelem és Filozófia Kar, Történelem, BA, I. év Témavezető: dr. Ferenczi Szilárd, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Szabadkőműves □-ok Kolozsvár keletén A szabadkőművesek több évszázados történelmükkel, tevékenységük pontos mibenlétének ködösségével és annál is bizonytalanabb mértékű politikai befolyásukkal mindig is izgattak hétköznapi embert és kutatót egyaránt. Működésükhöz titkos nyelv is tartozott, dolgozatom címével ezt szeretném megidézni. Szabadkőműves „nyelven” a négyzet a páholyok fő helységének négyzetes alakja miatt a páholyt jelentette, a -ban/-ben ragokat pedig a keletén szóval helyettesítették a földrajzi helyek esetében. Kolozsváron 1782 és 1795, illetve 1886 és 1938 között működött hivatalosan magyar nyelvű szabadkőműves páholy, a második, az „Unio” azonban nem tekinthető a 18. századi utódjának, így két külön páholyról kell beszélnünk. Kutatásom nagyrészt az Unio ideológiáját járja körbe, hiszen nem csak hogy messze ez volt a legnagyobb és legbefolyásosabb, hanem egyedül ennek van jól dokumentált, több évtizedes tevékenysége, közéleti jellegű állásfoglalásai, tehát legpontosabban ennek a páholynak az ideológiája rajzolható körbe. Ennek ellenére említést teszek a többi kolozsvári magyar páholyról, és szabadkőműves felfogásról is. Dolgozatomban röviden bemutatom a kolozsvári magyar nyelvű szabadkőműves páholyok történetét, majd megpróbálom meghatározni azokat a pontokat, ahol ideológiájuk eltér, és amelyekben megegyezik a NyugatEurópában vagy Magyarországon dolgozó testvérekéivel, felvázolom a szabadkőművesfelfogás változását a kolozsvári páholyokon belül, és összehasonlítom a jobboldali szabadkőműves kritikákkal is, amelyek sok esetben külön foglalkoznak a kolozsvári Unio páhollyal. Külön vizsgálom meg a nemzetiségi kérdésben, a vallással kapcsolatban, és végül a „plutokrata szabadkőműves zsidó marxista” rendszerben történő elhelyezkedésüket, utóbbi pontban a szabadkőművesekkel kapcsolatos elméletekre utalva.

296

Póti Vivien-Tamara Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Történelem, BA, III. év Témavezető: dr. Pál Judit, professzor, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

„Emberölés vétségében bűnösnek mondatik ki”. Női gyilkosok a Szatmár megyei törvényszék előtt 1880–1890 között Dolgozatom témája a 19. század végi Szatmár megyei női gyilkosok. Olyan nők történetét dolgozom fel, akik 1880–1890 között emberölés vádjával kerültek a Szatmár megyei törvényszék elé, felvázolva társadalmi profiljukat, családi állapotukat, vallásukat, korukat, foglalkozásukat és egyéb alapvető információkat. Forrásként a Szatmár megyei törvényszék iratai szolgálnak, amelyek ma a Román Nemzeti Levéltár Szatmár megyei levéltárában találhatók. Az első fejezetben a női gyilkosok jellemzőit mutatom be statisztikai megközelítésből. Kutatom életkorukat, családi állapotukat, felekezetüket, lakóhelyüket és vagyoni állapotukat, amely alapján fel szeretném vázolni a női gyilkos profilját. A második fejezet ugyanezen személyek foglalkozására koncentrál, mely jellemzően befolyásolhatta a gyilkosságok körülményeit is. Mivel többségük a földművesek közül került ki, szó esik elsősorban a földművesek helyzetéről, életmódjáról, a modernizáció rájuk gyakorolt hatásáról. Ezt követi a cselédek élete, nehéz és áldozatos munkájuk, és hogy az elkövetett gyilkosság mennyire van összefüggésben foglalkozásukkal. A harmadik alfejezet a bábákkal foglalkozik, azok szerepével és megítélésével a társadalomban, valamint, hogy a terhes nők mennyire is voltak rászorulva az ő segítségükre, legyen szó a szülés folyamatának levezetéséről vagy akár a magzatelhajtás folyamatáról. A negyedik alfejezetben más női munkatípusokat mutatok be röviden, valamint az ezekhez köthető környezetekben történő gyilkosságok számos lehetőségét. A dolgozatomat egy összefoglalóval és jövőbeni kutatási terveimmel zárom.

297

Váry-Sylvester Péter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Történelem, BA, III. év Témavezető: dr. Fodor János, tanársegéd, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A háromszéki sörfőzés története a dualizmus korszakában Bár sem Erdélyt, sem Romániát nem ínycsiklandó söreiről és gazdag sörtörténelméről tartják számon világszerte, a térség nagyon gazdag múlttal rendelkezik, ami a sörfőzést illeti – egy olyan múlttal, mely ápolás híján feledésbe merült. Ezen letűnt kor felelevenítését céloztam meg, hosszú távon tervem elsőként Erdélyt, majd a teljes ország területét lefödni. Ehhez pedig az első lépés a sörfőzés történetének feltárása saját szülővárosomban, Sepsiszentgyörgyön, és az azt övező régióban, a történelmi Háromszék területén. Bár jelenkorra szakosodom, kénytelen voltam a történetet a 19. század derekától kezdve kutatni, hiszen itt rejlenek a későbbi folyamatok gyökerei. Ezt a megközelítőleg százhetvenöt éves periódust három fejezetre osztottam: a technológiai fejlődéseknek köszönhetően létrejött ipari sörfőzés korszaka (19. század közepétől a 20. század elejéig), az 1989-es rendszerváltás után bekövetkező rövid életű kezdeményezések korszaka (20. század végétől a 21. század elejéig) valamint a napjainkban is zajló kézműves sörök forradalmának a korszaka. Az ipari sörfőzés kialakulásával párhuzamosan jelennek meg az első komoly dokumentációink ebben a témában: elszámolások, gyáralapítási okiratok, főzdéknek és azok tulajdonosainak névjegyzékei. Ezekből, valamint a nagyon kis mennyiségben fennmaradt tárgyi emlékekből ismerjük a 19. század közepétől a 20. század elejéig létesült és működő sörgyárak múltját. Holott leginkább gyér és hiányos iratokkal tudtam csak dolgozni, mégis ez a korszak bizonyult a leggazdagabbnak: Háromszék-szerte működtek sörfőzdék Ilyefalván, Hídvégen, Nagyajtán, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen – a céhes városban tíznél is több. Dolgozatomban a dualizmus korszakában működő sörfőzdék múltjának feltárását tűztem ki célul, ismertetve azok történetét megalapulásuktól bezárásukig, út közben bemutatva főzési folyamatokat, családtörténeteket, és egyéb érdekes, színes részleteket, melyek a teljes kép elengedhetetlen darabjai. -

298

Zan Antonia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, MA, II. év Témavezető: dr. Fehér Andrea, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Hinna, a 100 napos könyv. „Utolért a menőke”, avagy gróf Gyulay Lajos, Olaszhonban tett utazása A dolgozatom Gyulay Lajos utazással kapcsolatos tapasztalatait és élményeit járja körül. A bemutatásra kerülő időszak (1843–44) a szerző itáliai utazásait foglalja magába. A dolgozat egy primér forrásra hagyatkozik, mely nem más, mint a gróf saját kezűleg vezetett naplókötete. A dolgozat célja az ego-dokumentum központú kutatások bővítése és az útinapló bemutatása, úgy, hogy elsősorban a 19. századi romantikus utazások sajátosságaira kívánunk rávilágítani, másodsorban pedig Gyulaynak „a szebbik nemhez” fűződő gondolataira, az utazás során létesített testi kapcsolataira (kalandjaira) is kitérünk. A táj és idegen világ megtapasztalásán túl az írót rendkívül sokat foglalkoztatja a nemiség kérdése, utazásának különféle állomásain nem tud úgy áthaladni, hogy ne minősítse a nőket, vagy ne próbálkozzon kapcsolatot létesíteni ezekkel, legyen szó rokonokról, vagy prostituáltakról. Kutatásom betekintést enged tehát a 19. századi erdélyi utazó belső világába, az ő prizmáján keresztül szemlélhetjük az érzelmi utazás legfontosabb állomásának (Itália) forradalom előtti hangulatát, úgy hogy közben a maszkulinitás és szexuális identitás kérdésére is reflektálok.

299

Zeneművészet és zenetudomány szekció

300

Zsűrielnök: dr. Fekete Miklós Zsűrik: dr. Gergely Zoltán Jakabffy Tamás Szekcióvezető: Suhárt Evelin Résztvevők: Bogyor Barbara Páll Emese-Zsuzsanna - I. díj, OTDK és publikálásra jelölés Tódor Eszter - II. díj, OTDK és publikálásra jelölés

301

Bogyor Barbara Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar, Zeneművészet, MA, II. év Témavezető: dr. Péter Éva, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A zene és a tudományok kapcsolata. Interdiszciplinaritás a zeneórákon Dolgozatom témaválasztása saját zenepedagógusi tapasztalatommal kapcsolódik össze, mivel egy olyan oktatási sorozatot dolgoztam ki, melyben különböző tanítási módszereket alkalmazva számos tudományterületet ötvözök a zenével. Rámutatok a tantárgyköziség fontosságára, amely napjainkban rendkívül hasznos és fontos az oktatásban a diákok tudásának és látókörének gazdagítása szempontjából. Ezek mellett még fő célomnak tartom a tanórákon való folyamatos figyelemfelkeltést és a diákokkal való interaktivitást. Olyan tudományterületeket ötvöztem a zenével, mint például: földrajz, biológia, világirodalom, környezetismeret, történelem, mozgáskultúra. A zeneórák keretében egy-egy konkrét zeneműre összpontosítok, annak kapcsán bemutatom az adott zenei korszakot és a műfajt, amelybe a mű tartozik, majd a zenemű címe, szövegtartalma, illetve programja által sugallt kapcsolódó tudományterület elemeit kiaknázva szélesítem a diákok tudását, látókörét. Példaként említem Franz Schubert A pisztráng című romantikus dalát és Bedrich Smetana Hazám című, hat szimfonikus költeményből álló zenekari ciklusát, melyből a Moldva folyót idéző tételt tárgyalom. Eddigi tapasztalataim úgy mutatják, hogy az ilyen zeneóra rendkívül nagy népszerűségnek örvend a diákság körében, mivel fogékonyak az újdonságra, szívesen figyelnek olyan elemekre, amelyek megmozgatják képzeletüket, fantáziájukat és kreativitásra ösztönzi őket. Így válhat a tanóra igazán élménnyé minden korosztály számára

302

Páll Emese-Zsuzsanna Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar, Zeneművészet– Egyházzene, MA, II. év Témavezető: dr. Péter Éva, docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Iskola az iskolában. A gregorián ének zenei és vallási aspektusainak tanítása iskolai zenei modul keretében A II. Vatikáni zsinatot megelőzően elindult és a zsinaton elismert liturgikus reform két legfontosabb újítása a tevékeny részvétel hangsúlyozása, és a népnyelv használatának bevezetése. Ez persze a liturgia átalakítását és fordítását igényelte, és nem maradhatott hatástalan a liturgikus zenére sem. Szintén hasonlóan fontos meghatározás volt a liturgikus zenével kapcsolatban, hogy annak szentnek, egyetemesnek és művészinek kell lennie, mint az egyház máig hivatalos liturgikus énekének, a gregoriánnak. Hogyan valósulhat meg a gregorián visszaemelése a liturgiába, és annak a néppel közös éneklése korunkban? Hogyan lehet ez fontos egy olyan nemzedék számára, akik nem értik a latin nyelvet, és nem is tudják mi fán terem a gregorián? Dolgozatom erre a kérdésre próbál megoldást kínálni, elfogadva azt a tényt, hogy jövőnk a ma iskoláján múlik. Egy iskolai választható tantárgy keretében igyekszem bemutatni mindazt, ami egy középkori iskolás tanulmányainak megingathatatlan egysége volt. Egy tantárgy keretében foglalkozva a katolikus egyház liturgiájával, és a gregorián énekléshez szükséges zenei ismeretek és kompetenciák elsajátításával, ehhez pedig szellemi és lelki hozadékként az esztétikai érzék fejlesztése, és a spiritualitás elmélyülése is csatlakozik.

303

Tódor Eszter Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar, Zeneművészet, BA, III. év Témavezető: dr. Sófalvi Emese, adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Homoródabásfalvi népzenész-generációk Dolgozatomban egy székelyföldi kisrégió, a Homoród mente és az itt élő cigányzenészek, pontosabban jellegzetes előadásmódjukkal és a családok közös muzsikálásával a régióban egyedülálló homoródabásfalvi népzenészek generációit vizsgálom. Ismertetem a néprajzi kistáj, a Homoród mente földrajzi- és történelmi behatárolását, az itt élők felekezeti hovatartozását, etnikumát, foglalkozásait és a hagyományos mesterségeket. Az itt gyűjtő etnomuzikológusok és folklór-kutatók adatai alapján röviden bemutatom a népszokásokat, a táncos-zenés alkalmakat, a kisrégió vokális- és tánczenéjének dallami/formai jellegzetességeit, valamint az itt muzsikáló zenekarok hangszerösszetételét. Abásfalva népzenéjének legmeghatározóbb eleme a helyi hagyományos zenekar. Az abásfalvi népzenész-generációkat, vagyis a cigányzenészek helyét és szerepét a társadalomban, valamint táncos és zenész különleges, szoros kapcsolatát a szakirodalom, a korábbi gyűjtések elemzései és terepmunka (interjúk) alapján ismertetem.

304