Page 1

Multikulturna strokovn o-družboslovn o-literarn oumetn os tna revi ja Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata

1. LETNIK • ÉVFOLYAM: 2-3/2007

1. LETNIK • ÉVFOLYAM: 2-3/2007

Mira UNGER 5.

LENDAVI VRAČAMO DUŠO Pogovor s Ferencem Hajósem

Bernadetta Horváth 49.

Doktorji znanosti iz Prekmurja, ki so v letih 1919–1994 doktorirali na Univerzi v Ljubljani Pivar Tomšič Ella 70.

I Z

LINDUA_2007-02_ovitek.indd 1

A csentei Német Kata Tóth Imre özvegye boszorkánypere

V S E B I N E

A

T A R T A L O M B Ó L

Osebnosti • Személyiségek

Oko • Kitekintő

Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Potovanja • Utazások

Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Svet okrog nas • A világunk

Tako pišemo • Így írunk mi

Šport • Sport

11.10.2007 12:23:41


Beseda urednika • A szerkesztő előszava

Előszó Tisztelt olvasó! Ismert kultúrszociológiai tény, hogy a kultúra mindig

A folyóirat alternatívát jelenthet a két kultúra összenö-

plurális s a legkülönbözőbb regionális, szociológiai és

véséhez, a multikulturális léthelyzet elő­integrációjának

interdiszkurzív megvalósulási formákban létezik, ame-

a manifesztumává válhat, hozzá­já­rulhatna Lendva és

lyek közül egyet sem ihlet meg a többi alakzatot létében

vidéke többkultúráju és több­nyelvű közegének Euró-

kioltó kizárólagosság (Kiss Endre, 2006).

pai Uniós pozicíóinak kialakításához, főleg az irodalmi hagyományok és a közéleti élet visszatükröződésében.

Az is tény, hogy a posztmodern kor gondolkodásának in­

Ne feledkezzünk meg arról, hogy út előtt állunk, hiszen

ter­diszkurzivitása új, szabad kultúralakítási lehetősége-

egy sikeres preintegrációs állapotban egy regionális

ket teremt. Hogy birtokában legyünk a mul­ti­kul­turális

jellegű identitásokat prezentáhatunk az egykori és az

kultúránk metszetének, értelmiségi, értelmiségi hát­terű

alakulóban levő elemeivel.

egyének és csoportok kellenek, hogy alkotása­ikkal, írásaikkal, műveikkel manifesztálódjanak a LIN­DUA elne-

A LINDUA multikulturális folyóirat szerepét abban lá-

vezésű multikulturális folyóiratunkban, amely szembe-

tom, hogy hányan és hogyan ismerik fel fel eredeti üze-

síteni és közvetíteni szeretné a Lendván és környékén

netét, korszerűségét, vagyis az írói és olvasói mennyire

élő szlovén-magyar, vagy más identitású személyek gon-

tudnak multikulturálisak lenni benne és általa.

dolkodását, kerativítását, tudományos, szépirodalmi és publicisztikai írásait.

A Lindua 2./3. száma is azt bizonyítja, hogy a mul­ti­ kulturalitás tematikailag is érintette a szerzőket, főleg

Hogy mennyire tölti be a LINDUA folyóirat a multi­kul­

a kutatókat, a tudósokat, akik Lendva-vidék kultúrá-

turalitás célkitűzéseit, modernizációra törekvő attitüdjét

ját, nyelvi megosztottságát és összefonódását, az itt élő

és dimenzióit? Ez a jövő titka és a mi titkunk is.

polgárok identitását tették a figyelmük középpontjába.

Dr. Zágorec-Csuka Judit felelős szerkesztő

2-3/2007

3


Beseda urednika • A szerkesztő előszava

novi številki lindue na pot Spoštovani! Pred nami je nova, dvojna številka revije LINDUA, še bo-

Želimo si, da bi revija našla pot v vsako gospodinjstvo,

gatejša in še pestrejša, kot je bila februarska, ki je nale-

ustanovo, podjetje, kajti le tako bo postala zares »len-

tela na zelo pozitiven odmev med bralci. Uredništvo je

davska in last Lendavčanov«. To je bila tudi izhodiščna

prejelo kar nekaj pohvalnih besed, še več spodbude za

motivacija pri njenem rojevanju.

nadaljnje delo, a nekoliko manj konkretnih predlogov o tem, kaj vas še posebej zanima, o čem želite brati na

Naloga uredništva je poskrbeti še za prodajna mesta,

straneh Lindue ali o čem bi radi pisali.

kjer boste Linduo lahko kupili, radi bi pa dosegli, da bi postali bralci čim prej naročniki, kar bi vam in nam

Naj poudarim, da smo pripravljeni prisluhniti vašim-

olajšalo razpečevanje publikacije.

tehtnim pobudam. Objavili bomo vsak zanimiv, aktualen prispevek, ki ga prejmemo v uredništvo do razpisa-

Želimo si, da bi lahko v letu 2008 izdali 4 številke revije

nega roka.

in obenem poskrbeli za abonma oziroma za dobro prodajno mrežo.

Presenetil nas je velik odziv pišočih in, kot se lahko sami prepričate, je tokratna Lindua res še pestrejša kot prva.

Želimo vam obilo prijetnih trenutkov ob branju Lindue in vas toplo vabimo k sodelovanju.

Olga Paušič odgovorna urednica

4

2-3/2007


Osebnosti • Személyiségek

Mira UNGER

LENDAVI VRAČAMO DUŠO Pogovor s Ferencem Hajósem

»Šele, ko človek duhovno zraste,

»Ja, seveda se spominjam, pisalo se je leto 1959, moral

si lahko privošči največje bogastvo – skromnost.«

bi v Nemčijo, kjer bi nadaljeval svojo glasbeno dejav-

/Kerševan/

nost, pa nisem dobil vizuma, ker je prav v tem letu prišlo do prekinitve diplomatskih odnosov med Nemčijo

Omenjena misel se mi zdi za začetek najinega pogo-

in Jugoslavijo. Na Okrožnem sodišču v Murski Soboti

vora primerna, saj kljub plemeniti družinski tradiciji,

sem opravljal pripravništvo in se ob tem veliko ukvarjal

uspešni sodniški in diplomatski karieri ter pestri glas-

tudi z glasbeno dejavnostjo, med drugim sem poučeval

beni dejavnosti ostaja skromen, prijazen, včasih sicer

glasbo v osnovni in glasbeni šoli tako v Murski Sobo-

zadržan, morda celo nekoliko misteriozen gospod, pa

ti kot v Lendavi. Vodil sem kar nekaj pevskih zborov,

vendarle »persona grata.«

šolskih in tudi odraslih. Fotografija, ki si mi jo prinesla, me spominja na zborček, ki je bil eden boljših, na

Spoštovanim bralcem se opravičujem, da se bova s so-

osnovni šoli v Lendavi.«

govornikom skozi pogovor tikala, kajti veže naju kar nekajdesetletno poznanstvo in prijateljstvo.

Priznam, da mi je bilo kar prijetno slišati pohvalo, saj smo na fotografiji danes že šestdesetletniki, med nji-

Po sproščenem kramljanju položim na mizo črno-belo

mi zdravniki, profesorji, vzgojiteljice pa tudi župan kar

fotografijo z letnico 1959 in čakam na komentar. Sledi

velikega slovenskega mesta. Sogovornik pa je odlično

iskren nasmeh, nato pa natančen opis dogodka.

prepoznal večino pevcev, se spomnil imen in priimkov ter dodal še kak komentar. »Glasbeno sem bil v tem času zelo aktiven. Naj samo omenim, da sem v Murski Soboti bil dirigent simfoničnega orkestra, v katerem so igrali ne le v slovenskem, ampak tudi v mednarodnem prostoru priznani glasbeniki. Med njimi prof. Močan, dr. Starc, prof. Nadai, g. Grlec, g. Perkič, g. Benko ter mnogi drugi, tudi priznana pianistka Zdenka Novak.«

2-3/2007

5


Osebnosti • Személyiségek

Kdaj si nazadnje igral na klavir?

miški naslov, ko so se v današnji Transilvaniji borili proti Turkom. Prejeli so dragoceno damaščanko /zakrivlje-

»Glede na to, da sem poklicno veliko delal, se glasbeni

no sabljo/, v katero je z zlatimi črkami vgravirano ime

dejavnosti nisem več posvečal. Nazadnje pa sem igral

prejšnjega lastnika,očitno visokega turškega velikaša.«

skupaj z znanim madžarskim organistom Janosem Se-

V potrditev mi pokaže dragocenost,na katero je zelo po-

bestyenom na koncertu, ki ga je pripravil meni v čast

nosen in mu je sveta.

in slovo od diplomatskega poslanstva v Budimpešti.«

Posebno rad pa omenja svojega dedka Mihalya, čigar dejanja so zaznamovala Lendavo, saj je v drugi polovi-

Povej mi kaj o svojem otroštvu. Se spomniš prvih pravljic,

ci 19. stoletja aktivno sodeloval pri ustanavljanju šole,

kdo ti jih je pripovedoval in v katerem jeziku?

banke, dežnikarne, gasilskega društva, nogometnega kluba, bralnega društva, pri tlakovanju ulic, izgradnji

»Zelo dobro se spominjam svojega otroštva in lahko

kanalizacije, zasajanju dreves in še bi lahko naštevali.

rečem, da je bilo izredno lepo, prijazno in brezskrbno.

Ob tem pa doda, da je hvaležen za postavitev spomin-

Vsak večer sta me oče ali mama uspavala ob pravljicah.

skega obeležja l. 2004 na stari družinski hiši na Glavni

Mama jih je pripovedovala v slovenščini, oče pa v mad­

ulici, saj je bila to družinska hiša, ki jo je dal zgraditi

žarščini. Priznati moram, da nisem bil razvajen otrok,

prav ded.

mama je bila strožja, oče manj, saj me je le enkrat pretepel, in to takrat, ko sem razbil radio, ki je bil v tistem

Če se torej osebno nisi preizkušal v borilni veščini mečevanja,

času še redkost. Ob tem mi je pojasnil,da me ni stepel

pa si zagotovo bil uspešen bojevnik na dveh drugih področjih,

zaradi razbitin, ampak zato, ker bi se lahko hudo poš­

in to za človekove pravice ter pravice narodnosti.

kodoval.« »Tako je. Usmeril sem se v prizadevanja za človekove Po čem bodo ostala nepozabna študentska leta v Zagrebu?

pravice, predvsem pa za pravice narodnosti. Sem član Svetovalnega odbora za izvajanje Okvirne konvencije za

»V Zagrebu sem vzporedno študiral pravo in glasbo, a

varstvo narodnih manjšin pri Svetu Evrope, ki obravna-

sem študij glasbe opustil, ker je bilo preveč naporno,

va pravni in dejanski položaj manjšin v državah člani-

tako da akademije nisem končal. Nepozabni pa bodo

cah Sveta Evrope. Položaj manjšin je v Evropi zelo različ-

ostali glasbeni večeri in druženja v madžarskem klubu,

no urejen in tudi ocene položaja so precej različne.

kjer sem igral v študentskem orkestru. Denar, ki sem si

Glede Slovenije je odbor ugotovil, da ustavna in zakon-

ga prislužil z igranjem, mi je prišel prav pri študiju, saj

ska določila zagotavljajo pravice madžarski in italijan-

štipendije nisem dobil.«

ski narodnosti na visoki ravni, določene težave pa so pri uresničevanju v praksi.«

Spomnim se,da si se v svoji ulici preizkušal v mečevanju. Kako je bilo s tem?

Ali je evropsko sodišče za človekove pravice prejelo kakšne pritožbe o položaju madžarske narodnosti pri nas in kakšno

»Nič resnega, otroške igre in zabava. S podstrešja sem

je tvoje mnenje glede odnosa med narodnostjo in pripadniki

privlekel očetove florete in se s prijatelji mečeval, toda le v

večinskega naroda?

zabavo. Res pa je, da so moji predniki v 16. stol. prejeli ple6

2-3/2007


Osebnosti • Személyiségek

»Kolikor mi je znano niti italijanska niti madžarska

in tudi gradnji veleposlaništva, posle pa sem sprva

narodnost nista vložili nobenih tožb.

opravljal v hotelski sobi in v prostorih predstavništva

Osebno mislim, da manjšina nikjer ne more biti v po-

Ljubljanske banke.

polnoma enakopravnem položaju z večino, zlasti še ka-

Veliko časa sem posvetil promociji Slovenje, saj veliko

dar gre za uporabo jezika, ker je jezik večine praviloma

Madžarov ni vedelo, da je Slovenija njihova sosednja

dominanten.

država.

Velikokrat pa gre za pomanjkanje ustreznih kadrov pa

Naj v ilustracijo povem primer, ko so leta1992 na ulici

tudi za razumevanje in pripravljenost pri izvajanju za-

v Budimpešti vprašali deset naključnih ljudi o tem, ali

konskih določil.«

je Slovenija samostojna država ali pa ena izmed bivših republik Sovjetske zveze. Kar šest vprašanih je odgovo-

Kakšno bi bilo tvoje sporočilo pripadnikom narodnosti glede

rilo, da je bivša republika SZ. Danes je položaj popolno-

na aktualna dogajanja?

ma drugačen. Mislim, da komentar ni potreben. Prisoten sem bil pri urejanju medsebojnih odnosov na

»Materni jezik je naš spremljevalec skozi življenje, ima

političnem, gospodarskem in kulturnem področju, te-

magično moč izražanja in čustvovanja, saj se v njem

sno sem sodeloval s slovensko manjšino v Porabju.

dokazujemo, sporazumevamo pa tudi pogajamo. Za

V veliko pomoč in podporo mi je bila soproga Marija, ki

ohranitev morata največ storiti družina in šola, obe ga

je organizirala in vodila številne predstavitve, sprejeme

morata ne le ohranjati, temveč spodbujati k nenehne-

in dobrodelne akcije.

mu učenju in jezik skrbno negovati. Ob tem pa se mo-

Skupaj sva gostila veliko tujih diplomatov, organizirala

ramo zavedati, da je v današnjem evropskem prostoru

razstave, koncerte, sprejeme in srečanja .Med drugim

vse bolj cenjena multikulturnost. S spoštovanjem in

sva poskrbela za predstavitev Plečnikovih stvaritev ter

znanjem jezikov namreč veliko lažje spoznavamo nove

pripravila predstavitev drugih slovenskih umetniških

kulture, širimo obzorja ter pridobivamo nove vrednote.«

imen z literarnega, glasbenega in likovnega področja. Preko modne revije so bili predstavljeni vrhunski proi-

Od 1992. do 2002. si bil najvišji diplomatski predstavnik Repu-

zvodi tovarne Mura, veliko je bilo stikov med gospodar-

blike Slovenije na Madžarskem. Katera so potrebna znanja in

skimi subjekti, bile pa so še številne razstave in sejmi.

spretnosti za uspešno opravljanje tega poslanstva?

Zanimiva je bila tudi predstavitev kulinaričnih dobrot, značilnih za Slovenijo, med katerimi ni manjkala pre-

»Veleposlanik mora dobro poznati najprej svojo državo

kmurska gibanica.

in nato državo, v katero je akreditiran. Razen za Ma-

Lahko bi še našteval, saj je bilo aktivnosti res veliko.«

džarsko sem bil akreditiran tudi za pokrivanje UkraKatera srečanja bodo ostala nepozabna?

jine in Bolgarije. Vsekakor je pomembno poznavanje jezikov, še posebej angleškega, v katerem se sporazumeva večina diplomatov. Nedvomno mora biti velepo-

V pogovor se prijazno vključi tudi soproga Marija in pri-

slanik komunikativen, družaben, delaven, zavzet.

nese kar nekaj fotografij, na katerih so ovekovečena

Povedati moram,da sem bil prvi veleposlanik Republi-

srečanja s papežem, kronanimi glavami, predsedniki,

ke Slovenije po letu 1991, tako sem v prvem mandatu

državniki …

največ časa posvetil urejanju odnosov med državama •

2-3/2007

7


Osebnosti • Személyiségek

Prejel si kar nekaj priznanj in odlikovanj. Katera bi omenil?

»Zame bodo ostala nepozabna srečanja s papežem Janezom Pavlom II., ameriškim predsednikom Clintonom, špansko kraljevo družino, angleško kraljico Eli-

»Vsa mi veliko pomenijo, toda največ visoka državna

zabeto, ruskim predsednikom Jelcinom in nemškim

odlikovanja Madžarske, Avstrije in Bolgarije.«

kanclerjem Kohlom. V posebno čast pa nama je bilo povabilo Otta von Habs-

Vsa leta si ostal spoštovan Lendavčan, čigar mnenje veliko

burga na poroko najmlajšega sina. Posebno pristna so

šteje. Kaj bi dejal o Lendavi danes?

bila vsakokratna srečanja s predsednikom Madžarske Arpadom Göncem in njegovo soprogo, ki sta naju več-

»Najprej hvala za tvoje mnenje, ki mi je v čast. Lendavo

krat obiskala tudi na najinem domu v Lendavi.

imam rad in moram priznati, da se je zadnja leta v Len-

Seveda ostajajo pomembna tudi vsa druga srečanja,

davi veliko naredilo. Posebno razveseljiva je revitaliza-

vsak odkrit pogovor, nasvet ali samo nasmeh.«

cija naše »Krone« in mislim, da Lendavi vračamo dušo. Škoda, da se staro mestno jedro prepočasi obnavlja in

Se je delo v diplomaciji dotaknilo tudi vajinih,

vse bolj prazni.«

zdaj že odraslih otrok? S soprogo redno obiskujeta kulturne in druge prireditve. Kaj menita o kulturni ponudbi?

»Sin se je kmalu vrnil v Slovenijo, živi in dela v Ljubljani. Hčerka pa je končala študij v Budimpešti in se zaposlila na Zunanjem ministrstvu, sedaj dela kot konzulka

»Imava slovenski in madžarski abonma. Zadovoljna

in ataše za kulturo na Veleposlaništvu v Budimpešti.

sva z gledališko in drugo ponudbo na kulturnem po-

8

2-3/2007


Osebnosti • Személyiségek

Bi zelo pogrešal računalnik in mobilnik?

dročju. Obiskujeva tudi prireditve v Centru Bánffy, razstave v galeriji in muzeju, v sinagogi in sva zadnja leta zelo navdušena, saj meniva, da so prireditve na visoki

»Zelo. V današnjem svetu informatike brez njiju pre-

ravni, še več, lahko se primerjamo z velikimi mesti, ki

prosto ne gre. Dnevno prejemam precej elektronske po-

imajo bogato kulturno tradicijo.«

šte, tako iz Slovenije kot tujine.«

Vem, da rad bereš pa tudi pišeš, prevajaš, zlasti strokovno-

Kako preživljaš svoj prosti čas danes kot upokojeni

znanstvene članke. Večkrat te povabijo kot predavatelja na

sedemdesetletnik, ki odlično skriva svoja leta?

seminarje za sodnike, tožilce in odvetnike. O čem največkrat pišeš, predavaš?

»Ha, ha, saj veš, da upokojenci nimamo nikoli dovolj časa in tudi jaz nisem izjema. Prostega časa skoraj

»Največkrat o človekovih pravicah, o položaju narodno-

nimam, celo šahiranje sem žal zanemaril, pa mi je še

sti, o diskriminaciji.«

pred leti veliko pomenilo.«

Ekologija je oblika koristnega egoizma. James Lovelock nas v

Naj bo še dolgo tako, spoštovani prijatelj, naj ti le

knjigi Gaja opozarja,da bomo z uničevanjem narave najprej

zmanjkuje časa, saj je to dokaz, da si še vitalen, da boš

uničili sebe? Se strinjaš?

še marsikaj prispeval na področjih, katerim si ves čas posvečaš svojo pozornost.

»Povsem. Res smo egoisti, saj ne mislimo na generacije, ki prihajajo in bodo trpele zaradi katastrofe, ki ogroža naravo in človeštvo. Sin Feri je ekološko zelo osveščen in me je ravno pred dnevi nagovoril, da sem kupil knjigo Ala Gora z naslovom Neprijetna resnica.«

2-3/2007

9


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Dr. Elizabeta Bernjak Filozofska fakulteta Maribor

STRATEGIJE ZAPOLNJEVANJA VRZELI V STROKOVNEM BESEDIŠČU MANJŠINSKIH JEZIKOV OB SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI Prispevek obravnava strategije zapolnjevanja vrzeli v strokovnem besedišču manjšinskih jezikov (slovenščine in madžarščine) ob slovensko-madžarski meji: neposredno prevzemanje strokovnih besed iz večinskega jezika, posredno prevzemanje tujk prek večinskega jezika, in sicer prevzemanje s prilagajanjem ter prevzemanje brez prilagajanja jeziku prevzemalcu, s kalkiranjem modela ter s tvorjenjem hibridnih oblik. Posebej obravnava posredno prevzemanje tujk v prekmursko madžarščino iz slovenščine, in sicer s formalnega, semantičnega ter stilnopragmatičnega vidika. A cikk a szlovén-magyar határmenti kisebbségi nyelvek (szlovén és magyar) szakszótárában jelentkező hiányosságok betöltésének a stratégiáit tárgyalja: a szakszavak közvetlen átvételét a többségi nyelvből, a többségi nyelv által átvett idegen szavakat, és pedig az adaptálással, illetve adaptálás nélkül, a tükörfordítást és a hibrid szóalkotási alakokat. Külön tárgyalja a közvetett idegenszavak szlovén nyelvből való kölcsönzését a muravidéki magyar nyelvbe, és pedig formális, jelentéstani és stiláris szemszögből.

UVOD

vale tudi na jezikovni korpus. Več kot 1000-letno zgodovinsko sožitje Slovencev in Madžarov v tem prostoru je

Za vse manjšinske skupnosti je značilna odtrganost od

pogojevalo tudi skupne značilnosti njihovega razvoja,

matičnega naroda ter obkroženost z drugimi, številčno

kaže pa se v vzajemnem prevzemanju kulturnih značil-

močnejšimi jeziki. Manjšinski jezik se v takih razmerah

nosti ter v jezikovnem prevzemanju. Od trianonske mi-

neizogibno znajde v podrejenem položaju in je primeren

rovne pogodbe naprej sta obe skupnosti z državno mejo

le za rabo v omejenih kontekstih in z omejenim krogom

ločeni od matice, njuno narečje se je razvijalo v poseb-

sogovorcev. Zaradi posebnega družbenega ustroja Slo-

nih stičnih pogojih. Narodnostno mešani prostor ob

vencev v Porabju se standardna varianta manjšinske-

slovensko-madžarski meji je bil v preteklosti jezikovno,

ga jezika ni razvila, saj madžarska oblast slovenskega

kulturno in gospodarsko izoliran od matičnega naro-

standarda ni pospeševala, na narodnostno mešanem

da. To dejstvo ter močna, bolj ali manj prikrita asimila-

območju Prekmurja se je standardna varianta manj-

cijska politika večinske družbe do manjšine se odraža

šinske madžarščine sicer razvijala, vendar tudi tu v

v šibki sporazumevalni zmožnosti govorcev v izvornem

stičnih pogojih. Na statusni ravni je prihajalo pri obeh

jeziku skupnosti, ki ga je z vseh področij javne rabe, za-

skupnostih do omejitev manjšinskega jezika, ki so vpli-

dnje čase tudi iz družine, izpodrinil večinski jezik (Jv).

10

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Zaradi pogostega preklapljanja v večinski kod, branja

vidljivimi prevodnimi interferencami. Recesivnost Jm

pretežno večinskih revij, časopisov, knjig, večinskega

ima še nadaljnje razloge, npr. neustrezno jezikovno

jezika kot učnega jezika oz. dominantnosti večinskega

načrtovanje ali sploh pomanjkanje jezikovnega načrto-

jezika pri pouku inizumrtja etnične folklore se je spre-

vanja ter zastoj v notranjem jezikovnem razvoju, ki ne

menila tudi etničnost v tem prostoru. Manjšinski jezik

more držati koraka z zahtevami tehnološkega razvoja

(Jm) je zaradi osiromašenosti in interferenčne podre-

in modernizacije. Manjšina ločena od matične države,

jenosti kot posledice družbenih in jezikovno pogojenih

od njene kulturne, znanstvene in informacijske infra-

preklapljanj povezan s spleti mnenj, pavšalnih sodb in

strukture, je že a priori v neugodni startni poziciji gle-

predsodkov. To je vplivalo na odnos do tega koda, ki se

de rabe materinščine. Povrh vsega Jv čedalje močneje

jim zdi manjvreden za pomembnejše formalno spora-

prodira in se uveljavlja v manjšinskem prostoru v javni

zumevanje, zato ga ne izberejo. Dvojezičnost je v tem

upravi, šolstvu, na delovnem mestu, tako se možnosti

prostoru v dveh pogledih asimetrična: delno zato, ker

enojezične rabe materinščine počasi, tako rekoč avto-

je širjenje informacij enosmerno, poteka od enojezične

matično preoblikujejo v nadomestni tip dvojezičnosti

večine k dvojezični manjšini, delno pa zato, ker je veči­

(Dressler 1988). Ohranjanje Jm je gotovo odvisno od

na manjšinskih govorcev zmožna uporabljati le en po-

premika rabe Jm v nove položaje, zlasti zaposlitvene.

drejen notranji kod materinščine, od državnega jezika

Ti premiki pa ne zagotavljajo, da bodo novih vrednot

pa največkrat standardno varianto. Standardni jezik je

deležni vsi govorci Jm, saj je obvladanje standardnih

znan po tem, da ima zelo razvito funkcijsko zvrstnost,

socialnih zvrsti zelo diferencirano in funkcijskozvrstno

kar se za strokovne jezike najočitneje kaže v ustreznih

omejeno. Šola s slovenščino kot učnim jezikom, a tudi

strokovnih izrazih.

dvojezična šola ne more naučiti Jm v taki meri, da bi se govorec, ki pride iz nje, učinkovito sporazumeval v

Slovenščina v Porabju oz. madžarščina v Prekmurju

katerikoli situaciji na tej ali oni strani meje, zlasti ne o

ni dosegla polne funkcijske zasičenosti, na vseh po-

temah, ki zahtevajo tudi poznavanje strokovnih jezikov.

dročjih jezikovne rabe se namreč uveljavlja diglosija, tj. da se del funkcijskega področja pokriva z Jv. Veči-

Toda znanje jezika se ne oblikuje samo v šoli, ampak

na dvojezičnih je enojezikovna (monolektalna) v Jm,

tudi zunaj nje, raba pa je omejena tako v šoli kot zunaj

večjezikovna (multilektalna) pa v Jv: v manjšinskem

nje. Učni jezik je v Porabju madžarščina, slovenščina

jeziku obvladajo le omejen kod oz. nizko varianto, viso-

je le učni predmet, v dvojezični šoli sta sicer oba jezika

ke, standardne variante niso usvojili, ali če so jo, pa ne

učna jezika in učna predmeta, toda glede statusa učne-

na zahtevani ravni, zato med podkodi materinščine ne

ga jezika je večinski jezik dominanten. Znanje strokov-

prihaja do preklopov. Jezikovni transfer kot neizogiben

nega slovarja in zmožnost v strokovnem sporočanju

spremljevalec stika dveh jezikov se dogaja na vseh rav-

se razvija v Jv oz. v dvojezični šoli s podajanjem pre-

neh jezika, zlasti pa na ravni strokovnega besedišča, in

vedenih strokovnih ustreznic. Šolsko učenje pa se ne

lahko ovira uspešno usvajanje in rabo manjšinskega

dopolnjuje s spontanim učenjem iz okolja, delno morda

jezika. Enosmerno širjenje informacij od enojezične

preko medijev in dvojezičnih napisov ter dokumentov,

večine k dvojezični manjšini prisiljuje obe skupnosti v

kjer prevladuje prevodna dvojezičnost. Ker Jm nima

prevajanje besedil. Tako se v javni formalni pisni rabi

dostopa do celih področij jezikovne rabe (uprava, sod-

pretežno uveljavlja prevodna dvojezičnost z vsemi pred-

stvo, zdravstvo, gospodarsko poslovanje, proizvodne de•

2-3/2007

11


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

javnosti) se znanje, vezano na ta področja ne more raz-

samo standardno varianto materinščine, ampak tudi

viti zunaj šole. Posledica je primanjkljaj v jezikovnem

specialne zvrsti strokovnih jezikov.Ker teh ne obvla-

znanju, ki ne sega le v specializirane, ozke strokovne

dajo, zadovoljujejo svoje komunikacijske potrebe v teh

slovarje, ampak tudi v splošno (strokovno) besedišče.

govornih položajih v standardnih zvrsteh večinskega

Jmje torej treba spraviti v javno rabo, ker govorci v jav-

jezika oz. v Jm s primešanimi izrazi iz Jv ali z medna-

nih govornih položajih niso navajeni govoriti v Jm, jih

rodnimi izrazi, da bi se izognili videzu pidžinizacije. Re-

je treba za javno rabo šele vzgojiti. Ker se Jm v javni

cesivna raba Jm v javnosti se kaže v relativni kratkosti,

sferi ne/premalo uporablja, manjšina ne obvlada slo-

retardirani brezizrazni vsebini, rabi tujk in v mešanju

varja materinščine, vezanega na posamezne strokovne

besed iz Jv v Jm, kot da bi bile te besede organski del

predmetnosti. Poseben problem so poimenovanja, ve-

Jm.

zana samo na jezikovno stično okolje, zaradi drugačnih družbenopolitičnih ozadij jih v matični slovenščini oz.madžarščini ni, to so za manjšino prazna mesta v slovarju manjšinske materinščine. V sporazumevanju

STRATEGIJE JEZIKOVNEGA PREKLAPLJANJA IN PREVZEMANJA 1.

v javni sferi upada delež tistih, ki uporabljajo samo Jm, ker je malo takih govornih položajev, ki bi spodbu-

1.1

jali rabo Jm v javnosti. Te vloge v institucionalni rabi je prevzel večinski knjižni jezik. Razvitost funkcijskih

Razlogi za izbiro jezika Jv oz. za kodni preklop v Jv v

zvrsti, predvsem strokovnih jezikov, je namreč nepo-

javni (a tudi zasebni) sferi ter posledično za transfer

sredno odvisna od razvitosti sestava govornih mrež.

drugojezičnih izrazov so predvsem funkcijsko termi-

Sestavo govornih mrež pa določa možnost dostopa do

nološki. Izhajajo iz leksikalnih vrzeli v besedišču manj-

posameznih družbenih vlog, ki jih imajo govorci dolo-

šinskega jezika, pogojeni pa so tudi s šibko jezikovno

čenega jezika.

kompetenco, z omejeno besedotvorno kreativnostjo ter z nepoznavanjem izraza v matični standardni varianti.

Glede na to, da družbena sestava obeh manjšinskih

Izbira jezika v tej sferi je pogosto nearbitrarna: govor-

skupnosti ni visoko razvita (gre pretežno za kmečko

ni položaj bolj ali manj jasno določa, v katerem jeziku

in delavsko prebivalstvo) se postavlja tudi vprašanje

bo potekala komunikacija. Izbira jezika je v nekaterih

možnosti za celovit razvoj jezika obeh manjšinskih

govornih položajih sicerprepuščena trenutni odločitvi

skupnosti, če naj se uporablja kot sredstvo izražanja

govorca, toda tudi v teh ni povsem arbitrarna, tudi tu

in sporazumevanja na vseh področjih življenja in dela.

stojijo v ozadju pomembni psihološki, socialni in dru-

Z jezikoslovnega vidika gre tudi za vprašanje uvajanja

gi dejavniki (npr. tema je znana samo v enem jeziku,

izrazja, ki ga prinaša moderni družbeni in politični ra-

kar je povezano s tem, da v jezikovnem sistemu ni iz-

zvoj, iz sociolingvističnega vidika pa za vprašanje spo-

razov za določeno predmetnost, o določenih stvareh

razumevalne zmožnosti pripadnikov manjšin v njihovi

so navajeni govoriti v enem jeziku, in sicer v tistem, v

materinščini na področju poklicnega in upravnega ži-

katerem so določeno predmetnost spoznali, največkrat

vljenja. Da bi posamezniki lahko zastopali svoje intere-

pa ne poznajo ustreznih funkcijskih zvrsti). Univer-

se in obveznosti pri upravnih in drugih javnih organih

zalni razlog za kodni preklop in posledično za prevze-

ter v poklicni dejavnosti, morajo tekoče obvladati ne

manje strokovnih izrazov je potreba po poimenovanju

12

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

novih predmetov in pojmov. Tako prihaja do menjave koda največkrat zaradi spremembe komunikacijske teme, vezane na stroko in poklic, kar bi lahko utemeljili

1.2

s tem, da so na delovnem mestu v stiku s pripadniki večine, torej je tudi pogostnost rabe izrazja v Jv večja.

Po strokovni literaturi (Toporišič 1992: 218) so prevzete

Na prevzemanje vplivajo tudi notranji dejavniki, npr.

besede »besede, ki se v kateri jezik dobijo iz kakega dru-

manjša pogostnost strokovnih besed, ki so tako podvr-

gega jezika«, če gre za občna imena, ki so jeziku prevze-

žene pozabljanju, se težje prikličejo in se prej nadome-

malcu povsem prilagojena, jih slovenska in madžarska

stijo z besedami iz drugega jezika. Nadaljnji dejavnik

strokovna literatura imenuje sposojenke/kölcsönsza-

za prevzemanje je možna primerjava z drugim jezikom,

vak, če pa se prevzemajo neprilagojene, pa tujke/ide-

ki v dvojezičnemu govorcu vzbuja občutek, da so neka-

genszavak. Obravnavana jezika prevzeto besedje na-

tera pomenska polja v njegovi materinščini premalo

čeloma tolerirata, kadar za poimenovano ni domačega

diferencirana, zato prevzame za poimenovanje le-teh

besedja, drugače je z njihovim prevzemanjem v Jm. Nji-

izraze iz svojega drugega jezika. Besede iz Jv v Jm so

hovo pogostna pojavitev v Jm ima sociolingvistične in

pogosto prevzete tudi zaradi malomarnosti, površnosti,

psiholingvistične razloge, prevzete, zlasti mednarodne

nezahtevne rabe, kar je posledica neučinkovite jezikov-

besede imajo večji prestiž, ustreznic v matičnem stan-

ne vzgoje. Ker poteka širjenje informacij enosmerno, od

dardu ne poznajo, v manjšinskem standardu pa ne

enojezične večine k dvojezični manjšini (tudi v okviru

obstajajo, da bi pa prikrili videz vmesnosti/mešanosti

šole), je ta prisiljena besedila prevajati (80 % učbenikov

svojega jezika, v pisni rabi pogosto uporabljajo tujke po

je prevodnih), kar spet vpliva na nastajanje prevodnih

modelu jezika posredovalca, v govorni rabi pa sposo-

interferenc. Transfer je lahko tudi odraz načela ekono-

jenke iz Jv. Največ besed je v Jm prevzetih iz mednaro-

mičnosti, po katerem dvojezični govorec želi podobno

dnega izrazja, napravljenega iz grško-latinskih podstav,

izraziti z možno podobnim.

veliko besedja je v prekmurski madžarščini iz slovenščine in srbohrvaščine ter nemščine, v porabščini pa

Odsotnost rabe in dejstvo, da se z jezikom izražena

iz madžarščine in nemščine. Zaradi funkcijskozvrstne

predmetnost razlikuje od osrednjega matičnega pro-

nerazvitosti Jm se pogosto prevzemajo splošnostrokov-

stora, je razlog leksikalnega primanjkljaja oz. releksi-

ni in praktičnostrokovni izrazi (iz gospodarskih, poli-

fikacije manjšinskega slovarja. Stopnja slovarske pre-

tičnih in upravnih strok).

krivnosti pa je po Fishmanu (1972) eden od kriterijev zamenjave enega jezika z drugim. V Jm se interferenca

1.3

pojavlja na paradigmatski osi: slovnična struktura bazičnega jezika je ohranjena, polnopomenske besede pa

Vrzeli v manjšinskem slovarju dvojezični govorci zapol-

se nadomeščajo z besedami iz drugega jezika (leksikal-

njujejo z neposrednim transferom besed iz večinskega

ni transfer); zadnje čase je opazna interferenca tudi na

jezika v svoj jezikovni sistem, s kalkiranjem, s tvorje-

sintagmatski osi: drugi jezik namreč izpodriva slovnič-

njem hibridnih oblik, zlasti pa s posrednim transfe-

ne besede in briše pregibanje (hibridne tvorbe, neprila-

rom mednarodnih izrazov v Jm prek Jv kot posredo-

gojene prevzete besede).

valca. V preteklosti so dvojezični govorci drugojezične leksikalne prvine prevzemali predvsem kot adaptirane •

2-3/2007

13


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

sposojenke ali v obliki kalkiranja, v novejšem času pa

se ‚žogati se’); samostalniki se prevzemajo večinoma v

se tujost modela delno ali popolnoma ohranja tudi na

nespremenjeni obliki in se pregibajo po paradigmah

izrazni ravnini. Najbolj enostavna, toda tudi najbolj

ženske (če se končujejo na -a, npr. vama ‚carina’) in

opazna oblika medjezikovnega vplivanja je neposredni

moš­ke sklanjatve (če se končujejo na soglasnik, npr. el-

transfer besede iz jezika dajalca (to je običajno Jv) v

nök ’predsednik’). Samostalniki se prevzemajo kot del-

kontekst jezika prevzemalca (to je običajno Jm), gre za

no prilagojene sposojenke (biró > birauv ‚sodnik’, bolt

vnos neadaptirane besede/modela s strategijo kodnega

> bauta ‚trgovina’), kot hibridne oblike, zlasti pri tvorbi

preklopa znotraj govornega dejanja. Prevzeta beseda v

ženskega para moškemu (sakač- + -ica ‚kuharica’), zlo-

fazi prilagajanja lahko ohrani delne lastnosti (ostanke)

ženke pa dobesedno prevajajo po sestavinah (porcukor

jezika dajalca – tedaj govorimo o kompromisni repliki;

> pracüker ’sladkor v prahu’) ali kalkirajo predpono,

pri tem prihaja do delnega prekrivanja dveh jezikov, se

madžarska podstava pa se adaptira (előkép > predkejp

pravi do interference (hibridne tvorbe). V tretji fazi pre-

’predpodoba’).

vzemanja gre za integracijo, ko se drugojezična prvina prilagodi sistemu jezika prevzemalca kot adaptirana

V prekmurski madžarščini se glagoli največkrat adap-

sposojenka/replika (prim. Filipović 1971: 18). Pogost po-

tirajo z domačimi obrazili, torej se tudi prevzemajo kot

jav medjezikovnega vplivanja so tudi kalki, ki nastanejo

hibridne tvorjenke, pri posrednem prevzemanju naj-

z morfološkim prevajanjem modela. Pri neposrednem

pogosteje uporabljajo tujo glagolsko pripono -ír- po slo-

transferu pogosto prihaja do razširitve pomena besede

venskem zgledu (prim. iz nemščine -ir-, npr. aszfaltíroz

po drugojezičnem modelu (npr. beseda obcsina - község

(asfaltirati) nam aszfaltoz), pri neposrednem prevzema-

se uporablja tudi v pomenu ’krajevna skupnost’) ter do

nju pa domače obrazilo -z-/-l- (cmizdrizik (cmizdriti se),

prenosa pomena skupaj z enakoglasno, pisno drugoje-

dezsurál(dežurati).

zično prvino (lažni prijatelji), kar se kaže v nesmiselnosti besedila (na drugem kanalu > a második kanálison

Za vmesni jezik je še bolj značilna raba hibridnih oblik

’greznici’ nam. tévécsatornán oz. bil sem na učiteljski

s transferiranimi predponami, pripone ali obrazila pa

aktivi < madž. aktiva nam. na aktivu, slov. aktiv).

so podomačena (protitézis, szamofinanciranje < protiteza, samofinanciranje) ali pa se predpone in pripone

1.4

nadomestijo z madžarskim preverbom, osnova pa je slovenska (lesztrmoglavizik/strmoglaviti, elmrmrázik/

Besede iz Jv se v Jm prevzemajo z morfonološkim pri-

zamrmrati).

lagajanjem ali brez prilagajanja. 1.4.2 1.4.1 Prevzemanje brez prilagajanja, tj. prevzemanje izrazov Prevzemanje s prilagajanjem. - V porabščino se glagoli

po modelu Jv. - V porabščino se mednarodne besede

večinoma prevzemajo kot delno prilagojene, tj. hibridne

prevzemajo po pravilih prevzemanja tujk v madžaršči-

tvorbe, tvorijo se iz madžarskega nedoločnika in doma-

no (aktiva, seminarium, baciluš, dozis, akcio > aktíva,

čega obrazila -vate (savazni-vate ‚voliti’) ali iz madžar-

szeminárium, bacilus, dózis, akció ), v prekmursko ma-

skega samostalnika in slovenskega obrazila (labda-ti

džarščino pa po pravilih prevzemanja tujk v slovenšči-

14

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

no (aktív, szeminar, bacil, formulár, dóza, akcia > aktiv,

iz drugih predmetov, ki se poučujejo v Jv oz. pretežno

seminar, bacil, formular, doza, akcija), v govorni rabi se

v Jv. Ožjo strokovno izobrazbo pridobijo v Jv, tudi na

tako prevzemajo tudi neposredno prevzete besede iz Jv

delov­nem mestu pogosto uporabljajo sposojenke iz Jv

(erdészet < erdeset ‚gozdarstvo’, igazolás <igazolaš ‚po-

ali zadnje čase sploh govorijo v Jv. Tako se zadovoljujejo

trdilo’ oz. pogojno, dopisznistvo > pogojno, dopisništvo).

z nezahtevno rabo materinščine, ki je pretkana s trans-

V preteklosti so se pojavljali vsaj obrazilno in končni-

ferencami ter prepredena z interferencami, ki jih težko

ško podomačeni izrazi, danes pa bolj hibridne tvorbe in

razume sogovorec iz matice, npr. V soboto je bilo v mozi

neprilagojeni modeli, ki se redko poslovenijo ali poma-

(kino) velik tömeg (gneča), da sem komaj dobil belépője-

džarijo s prevodi; besedne zveze se največkrat kalkira-

gy (vstopnico) za tisti dober krimi (kriminalko)/V soboto

jo (hajtási engedély > vozniško dovoljenje nam. vezetői

je bila v kinu velika gneča, da sem komaj dobil vstopnico

jogosítvány).

za tisto dobro kriminalko. Az obcsinszka izobrazsevalna szkupnoszton (községi oktatási közösségen) kértem (sem prosil) egy potrdilot (igazolást)/Na občinski izobra-

PREVZEMANJE BESED IZ SPLOŠNEGA BESEDJA VEČINSKEGA JEZIKA 2.

ževalni skupnosti sem prosil potrdilo. 2.2

2.1 Na podlagi raziskave jezikovne rabe v zasebni in javni Pretežni del prevzetih besed je prevzet iz splošnega be-

neformalni sferi ugotavljamo, da se v Jm najpogosteje

sedišča Jv, ki se nanaša na poklice, tehniko, gospodar-

prevzemajo besede s področja zakonodaje, administra-

sko in politično življenje, velik del pa spada v civilizacij-

cije in splošnih aktov, javne uprave oz. v zvezi z druž-

sko, mednarodno izrazje, ki se prav tako prevzema prek

benim in političnim življenjem (odločba, sklep, potrdi-

Jv. Ker v Jm za te pojme ni narečne besede, ustreznega

lo, objava, zakon, zveza, odbor, szesztanek, razprava

izraza iz matičnega standarda pa ne poznajo, upora-

– hatarozat (sklep), igazolaš (potrdilo), törvény (zakon),

bljajo zanje drugojezične ustreznice, zlasti s področja

szövetség (zveza), bizottság (odbor), gyelejš (sestanek),

splošnega in specifičnega strokovnega izrazja, ki jih

vita (razprava), papa (papež), püšpek (škof); od glagolov

pregibajo po pravilih domačega jezika (npr. add ide

bi lahko sem uvrstiliprijavizik (prijaviti se), odstaviz-

a zobati jerment ‚daj mi zobati jermen’; küpil sa eksij

za (odstaviti) v prekmurski madžarščini – savaznivati

‚kupil sem zobati jermen’, prim. integriran morfosin-

(voliti), partivati ‚braniti’ v porabščini), besede v zvezi s

taktični transfer pri Oksaar 1980: 49). Veliko prevzetih

sodnim postopkom, ker se ta običajno odvija v Jv (sodi-

besed zaide v Jm preko prevajanja praktičnostrokov-

šče, toženec, tožitelj, tožba, pritožba – birovija (dosišče),

nih in drugih besedil iz Jv, prevodnih besedil v Pora-

felperes (toženec), alperes (tožitelj), per (tožba), fellebzes

bju tako rekoč ni, vsa uradna obvestila, dokumenti so

(pritožba). Pogosto se prevzemajo imena institucij in

v madžarščini, v tej javni formalni sferi kakor tudi na

podjetij (dispanzer, institut, servis – rendelő, intézet, ser-

področju gospodarstva, se izključno uporablja madžar-

viz), imena prehrambenih artiklov (kikiriki, sampanjec

ščina. Možnosti za rabo strokovnih izrazov bi lahko

(šampanjec), szok (sok) – mogyoró, pezsgő, szörp – te

obstajale v šoli, vsaj za splošno strokovno izrazje, toda

niso realije, za njih obstajajo izrazi tudi v matičnem jezi-

jezikovni pouk sam ne more odpraviti primanjkljaja

ku), nadalje poimenovanja gospodinjskih pripomočkov •

2-3/2007

15


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

(zamrzovalnik, szokovnik (sokovnik) – hütőllada (zamrzovalnik), mosogep (pralni stroj), imena za pojme s področja zdravstva (szisztematszki (sistematski pregled), napotnica, izvid, bolnicsarka (bolničarka) – beutalo (na-

(slon), šaš (orel), majuš (maj), juniuš (junij), juliuš (julij). 3.

PREVZEMANJE MEDNARODNIH

IZRAZOV V MANJŠINSKI JEZIK

potnica), lelet (izvid) , nővér (sestra). Tudi poimenovanja oblačil se pogosto prevzemajo iz Jv (trénerka (trenirka), dokolenka, hulahopp (hlačne nogavice), majca (majica) – melegitő (trenirka), harisnynadrag (hlačne nogavice), triko (majica(). Pogosto je slišati sposojenke, ki se nanašajo na poklice in funkcije (podjetnik, poszlovodja (poslovodja), blagajnicsarka (blagajničarka) – válalkozó (podjetnik), pénztároš (blagajničar), cukras (slaščičar), sakač (kuhar), elnök (predsednik). Tudi imena trgovin in raznih ustanov se pogosto uporabljajo v Jv, tudi zaradi nedoslednega izvajanja napisne dvojezičnosti (papirnica, szamoposztrezsba (samopostrežba), csisztilnica (čistilnica), dopisznistvo (dopisništvo) – bauta (trgovina), ovoda (vrtec), kulturhaz/kultur (kulturni dom), moze (kino), erdeset (gozdarstvo). Tudi seznam ekonomskih izrazov je obsežen (szamopriszpevek (samoprispevek), carina, otroski dodatek, dnevnica, nacsrt (načrt), dohodnina – vama (carina), gyermekpotlek (otroški dodatek), napidij (dnevnica), terv (načrt), kakor tudi imena pisarniških potrebščin (nalepka, szelotejp (selotejp), menica, kemicsni (kemični) –tinta (črnilo), lap (list), gyakorlat (vaja), vonalzo (ravnilo) ali celo imena šolskih predmetov in ocen v Porabju (tantargy (predmet), rajz (risanje), ötöš (petica), harmaš (trojka), vižga (izpit), tanfolyam (tečaj). Tudi jezik športa je poln takih transferov (neodlocseno (neodločeno), oszebna (osebna), trénerozik (trenirati), bazén (bazen) – fotbal (nogomet), ezd (trenirati), medence (bazen), kabin (kabina), pogosti so taki transferi tudi v proizvodni dejavnosti in v prometu (szurovina (surovina), izmena, zobati jermen, szemafor (semafor), vozniska (vozniška) – jogošitvany (vozniško dovoljenje), jelzőlampa (semafor), éksíj (zobati jermen). Porabci so tudi za poimenovanje živali in mesecev prevzeli besede iz Jv (birka (ovca), somar (osel), elefant 16

3.1 V tem poglavju želim na kratko predstaviti prevzete prvine, ki so v Jm prišle s posredovanjem Jv (posredne sposojenke oz. tujke) inso danes organski sestavni del zlasti prekmurske madžarščine, v porabski slovenščini so redkejše, zaradi enosmerne dvojezičnosti govorcev tega narodnostno mešanega prostora se vsa javna besedila pojavljajo v večinski madžarščini, prevodne dvojezičnosti je malo (Prim. redko napisno dvojezičnost, od nedavnega vzporedno rabo madžarskih in narečnih besed oz. slovenskih knjižnih besed v časopisu Porabje). To so v prvi vrsti besede grško-latinskega izvora (kulturno izrazje), ki jih slovensko jezikoslovje obravnava kot sposojenke, v madžarski lingvistični terminologiji pa so definirane kot tujke (Bakos 1994: 11). Del v slovenščini rabljenih besed tujega izvora nima enobesednih ustreznic, npr. absolvent, opozicija, univerza, inventar. Velik del v slovenščini uporabljanih tujk pa ima slovensko ustreznico, toda tudi znotraj te skupine je mogoče najti primere, ko je raba tuje variante zelo pogosta (npr. v tisku): premier : ministrski predsednik, oficialen : uraden, služben, produkt : izdelek, profesija : poklic itd. Rojenemu govorcu madžarskega jezika z Madžarske se zdi, da je slovensko besedilo pogosto pretirano prepredeno s tujkami v primerjavi z madžarskim besedilom s podobno tematiko, madžarski purizem je namreč od razsvetljenstva dalje dosledno madžariziral tujke (razen v strogo znanstvenem pisanju). Prepletenost slovenskih besedil s področja javnega življenja in

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

stroke s sposojenkami je verjetno tudi posledica po-

gosto živi v »slovenskem pomenu«, npr. promoció(< pro-

manjkanja sinonimnih izrazov, npr. tehnika, kultura,

mocija ’slovesna podelitev doktorskega naslova’) nam.

praksa, policija. V današnji slovenščini je živih veliko

diplomaosztás; tujka se rabi v slovenizirani obliki, npr.

takih sposojenk, kakršne so v madžarščini že zastara-

agronom (< agronom) nam. agronómus, karnisza (< kar-

ne, ker so jih iz rabe potisnile madžarske ustreznice (re-

nisa) nam. karnis. Dvojezični govorec uporablja tujke

kreacija ‚sprostitev, oddih’– rekreáció : üdülés, penzija‚

tudi po analogiji v bolj ali manj madžarizirani obliki,

pokojnina’ – nyugdíj, redakcija ‚uredništvo’ – redakció :

toda z napačno relatinizacijo, npr. antikváriátus (< anti-

szerkesztőség, promocija ‚slovesna podelitev doktorske-

kvariat) nam. antikvárium. Raba tujk v Jm in odklon od

ga naslova, akademske časti’ – promoció : diplomakio-

njihove rabe v matici je mnogo bolj kompleksno vpra-

sztás, legitimacija ‚izkaznica ‚ – legitimáció : igazolvány,

šanje, kot si lahko predstavljamo na podlagi strokovne

recitacija ‚javno umetniško branje leposlovnih del’

literature in priročnikov s področja kultiviranja jezika,

– recitáció : szavalat); s temi besedami se Madžari na

na rabo tujk pri dvojezičnih govorcih ne moremo gle-

Madžarskem srečujejo le v slovarju tujk, z nekaterimi

dati samo kot na širjenje nepotrebnih tujih prvin v Jm.

drugimi izrazi, kot npr. argumentum (argument), appli-

Znano je namreč, da je jezik v stični situaciji zelo odprt

káció (aplikacija), realizáció (realizacija), produktivítás

za prevzemanje mednarodnih besed. Razlogi za to so v

(produktivnost) pa v specifičnem strokovnem jeziku.

našem primeru lahko naslednji: tujke so v slovenščini pogostejše; zaradi njihove mednarodnosti govorci lažje

Drugače je seveda pri prekmurskih Madžarih, v njiho-

predpostavljajo, da so to tudi prvine njihovega prvega

vem besedišču postajajo te nepotrebne tujke čedalje

jezika, na splošno imajo višji prestiž kot neposredno iz

aktivnejše. Pri tem je potrebno opozoriti na to, da se

Jv prevzete besede, zaradi njihove pogoste rabe pri izo-

njihova raba čedalje bolj širi po modelu sposojenk iz

bražencih niso stigmatizirane v tolikšni meri kot „pra-

Jv1. Tudi za redke pojave mednarodnega besedja v po-

vi” slovenizmi.

rabski slovenščini veljajo podobne ugotovitve, le da je trend prevzemanja obraten, ob tujkah iz madžarščine

Zakonitosti rabe tujk v stični manjšinski jezikovni vari-

pa se v čedalje večji meri prevzemajo na Madžarskem

anti se razlikujejo od zakonitosti rabe le-teh pri matič-

veljavne oblike.

ni standardni varianti. Na podlagi slovenske jezikovne

V rabi prekmurske madžarščine so opazni odkloni od

rabe je mogoče sklepati, da spada večina obravnavanih

rabe matične madžarščine. V prekmurski madžarščini

besed v standardno (knjižno pogovorno) varianto, v

se uporablja tujka tudi takrat, ko zanjo obstaja doma-

prekmurski madžarščini pa se njihova raba porazdeli

ča ustreznica, se pravi, da se v matici redko uporablja,

med standardno, knjižno pogovorno in nižjepogovorno

npr. exkurzió (slov. ekskurzija ‚učni izlet’) nam. tanul-

(substandardno) plastjo. V slovenščini so npr. kolavda-

mányi kirándulás. Tujka v manjšinski madžarščini po-

cija, faktura, bife standardne/knjižno pogovorne bese-

Za ponazorilo navajam še nekaj primerov prek slovenščine prevzetih besed tujega izvora v govorni in pisni rabi prekmurskih Madžarov: akadémia (>akademija) ‚slavnostna prireditev’ nam. díszünnepély, aszisztent (>asistent) nam. tanársegéd, holeszterol (>holesterol) nam. koleszterin, docent (>docent) nam. docens, ekonómiai (>ekonomski) nam. közigazgatási, fakultás (>fakulteta) nam. kar, internát (>internat) nam. internátus, kollégium, diakotthon, mandát (>mandat) nam. mandátum, nafta (>nafta) nam. gázolaj, princíp (>princip) nam. alapelv, programátor (>programator) nam. programozó, repríz (>repriza) nam. előadásismétlés, szisztém (>sistem) nam. rendszer, technikai (>tehničen) nam. műszaki.

1

2-3/2007

17


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

de, v prekmurski madžarščini se kolaudació uporablja

sti, npr. monológus (< monolog), madž. monológ, tenden-

kot standardna (uporablja jo osrednji tisk), faktura kot

ció (< tendenca), madž. tendencia.

pogovorna, bife pa kot substandardna beseda (upora-

3.2.2

bljajo jo manj šolani sloji). Pri primerjavi manjšinske jezikovne rabe z matično jezikovno rabo se soočamo s

Tujke z identičnim pomenom v obeh jezikih imajo lah-

tipičnim problemom raziskovanja stične jezikovne va-

ko različno glasovno obliko, v takih primerih prihaja

riante: manjšinsko jezikovno rabo ne moremo primer-

do oblikovne interference in posledično do transfera

jati z živim matičnim jezikom, ampak s podatki norma-

glasovnega niza, tj. (a) do opuščanje sufiksov latinske-

tivnih priročnikov ter z mnenji jezikovnih kultivatorjev;

ga izvora, npr.: infarkt (>infarkt), madž. infarktus, invalid

kot empirično gradivo lahko še služijo podatki iz ma-

(>invalid), madž. invalidus, primarij (> primarij), madž.

tičnega tiska. Največkrat se o besedju stične variante

primárius, praksza (> praksa), madž. praxis, referát (>

slišijo ocene, kot »to se na Madžarskem/v Sloveniji ne

referat), madž. referátum; (b) do zamenjave sufiksov

uporablja«.

latinskega izvora: exkurzia (> ekskurzija), madž. exkurzió), antikvariát (>antikvariat), madž. antikvárium; (c) v

3.2

besedah latinskega izvora se pod vplivom slovenskega jezika madžarski s (š) nadomešča s sz (s): sztatika

Tujke v prekmurski madžarščini lahko preučujemo

(> statika), madž. statika. Glasovni nizi se prevzemajo

z več vidikov: s formalnega, semantičnega, stilnopra-

tudi pri sposojenkah nelatinskega izvora, npr. bufet (>

gmatičnega ter pogostnostnega vidika. Oblika in po-

bufet/ bife), v madž. büfé, buldozser (>buldožer), madž.

men teh tujk sta tesno povezana s tem, ali dani pojem

buldozer, jogurt (> jogurt), madž. joghurt. Obstajajo pa

oba jezika izražata z besedo istega etimona, in če ga, v

tudi primeri, ko kljub oblikovnim razlikam ne prihaja

kakšni glasovni obliki in pomenu živi dana beseda v

do glasovnega sposojanja, glavni razlog za to je morda

slovenščini oz.madžarščini. S formalnega vidika je mo-

splošna poznanost in pogostnost teh besed, npr. demo-

goče v Jm razlikovati več tipov prevzemanja tujk.

krácia (slov. demokracija).

3.2.1

3.2.3

Glasovni niz tujke se fonološko prekriva v obeh jezikih

Če se glasovna oblika tujke v obeh jezikih razlikuje, se

(tudi njena pomenska struktura je identična), npr. dik-

oblika v prekmurski madžarščini ne prekriva z nobe-

tatura – diktatúra, parlament – parlament, garancija

nim od modelov, ampak je verjetno nastala po analogi-

– garancia, muzej – múzeum, katalizator – katalizátor,

ji, npr. deliktus (slov. delikt, madž. deliktum), konflikt,

galerija – galéria. V primeru teh sposojenk se prekmur-

defekt (v slov.) oz. konfliktus, defektus (v madž.). Analo-

ska madžarska jezikovna raba ne razlikuje od tiste na

gne oblike se pojavljajo tudi pri pridevnikih, npr. egzi-

Madžarskem, v bistvu tudi ne od slovenske, morda le

sztenciós (kérdés) ’egzisztenciális’ (slov. eksistenčen),

v različnem pravopisu, kar lahko vpliva na pojav pra-

rekreációs (slov. rekreacijski); pri nastanku le-teh je

vopisne interference, npr. suvenir nam. szuvenír. Delno

verjetno deloval slovenski zgled akcijski, reakcijski oz.

prekrivanje fonemskega niza v danih jezikih lahko v

madžarski zgled akciós, reakciós. Govorci slovensko

nekaterih primerih privede do pojavov hiperkorektno-

končnico –ski identificirajo z madžarskim končajem

18

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

–ciós, pri katerem je –ció končaj korenskega morfema

v pomenu ‚izkaz, potrdilo, spričevalo’, po madžarskem

samostalnika, -s pa pridevniško obrazilo. Obrazilo –ció

slovarju tujk pa je certifikátum starinska beseda.

pa velikokrat ni standardna oblika, ampak posledica

3.2.6

hiperkoreknosti, standardna ustreznica je običajno – cia (npr. kompetenció, standardno kompetencia).

Naslednji vidik preučevanja prevzetih besed je pogostnost njihove rabe v prekmurski in madžarski ma-

3.2.4

džarščini. Pogostnosti pojavljanja besed pa ni mogoče preučevati neodvisno od besedilnega okolja. V madžar-

Glede na pomen tujk v prekmurski madžarščini je

ščini se npr. v rabi načeloma izmenjujeta kultúra/kul-

možno opozoriti na naslednje pojave: če se pomen in

turális in (köz)művelődés/(köz)művelődési, v slovenšči-

struktura tujke v obeh jezikih razlikujeta, se pomenska

ni pa živi predvsem sposojenka kultura oz. kulturni. Iz

struktura besede ravna po slovenščini. Če tujka npr.

tega je mogoče sklepati, da bo tudi v prekmurski ma-

vsebuje v madžarščini dodatni pomen, ta dodatni po-

džarščini pogostejša raba besed kultúra/kulturális. Pri-

men v prekmurski madžarščini manjka. Če ima tujka

devnik művelődési se pojavlja le v besedni zvezi műve-

dodatni pomen v slovenščini, ta preide tudi v prekmur-

lődési központ (kulturni center).

sko madžarščino, npr. akció (slov. akcija ‚prireditev’). Obstajajo tudi primeri, ko se tujka pri madžarski manj-

3.2.7

šini ne uporablja v pomenu, znanem na Madžarskem, ampak samo v pomenu, znanem v slovenščini, npr. pro-

V zvezi z rabo tujk je potrebno omeniti še razlike, ki so

moció (slov. promocija). Ta kategorija sposojenk je zelo

opazne med govorjenim in zapisanim besedilom, kar je

blizu neposrednim sposojenkam, se pravi besedam, ki

po eni strani povezano s pomenom besed, na drugi pa

v današnji madžarščini ne obstajajo: deratizáció (slov.

s tem, da se tujke v manjšinski madžarščini pojavljajo

deratizacija, madž. patkányirtás, féregtelenítés), lusz-

kot standardne, kot splošnopogovorne ali pa kotsub-

tráció (slov. lustracija, madž. politikailag átvilágít) ipd.

standardne prvine. Substandardneoblike sposojanja glasovnega niza, npr. referent (slov. referent, madž. re-

3.2.5

ferens), rezor (slov. resor, madž. reszort), konkurz (slov. konkurz, madž. konkurzus) itd. poznamo samo iz pogo-

Med prekmursko madžarščino in madžarsko madžar-

vorne rabe. Pri nekaterih tujkah je opazna pomenska

ščino je mogoče v več primerih opaziti stilnopragmatič-

razlika med substandardno in standardno obliko, to so

ne razlike. To se kaže v tem, da je beseda na Madžarskem

primeri direktnega sposojanja in transferiranja glasov-

zastarela oz. ozko strokovno specializirana, v sloven-

nih oblik, tako se npr. televizor (tévékészülék), bateria

ščini in prekmurski madžarščini pa je živa. V pomenu

(slov. baterija) uvrščata v substandardno varianto; o

„pokojnina” rabljena beseda penzió je po madžarskem

jogurtu pa celo nekateri izobraženci menijo, da se rabi

slovarju tujk (Bakoš, 1994) starinska beseda, v prek-

tudi v zapisanem jeziku. V zvezi s politiko in javnim

murskem madžarskem tisku pa obstaja podatek za nje-

življenjem se nekateri posebni izrazi (neposredne ali

no nevtralno stilno rabo. Sprememba stilne vrednosti je

posredne sposojenke, kalki) vrednotijo kot standardne

pogosto povezana s spremembo pomena (največkrat z

oblike, saj jih uporablja tudi tisk (večinoma nimajo eno-

zožitvijo pomena), npr. certifikat (slov. certifikat) se rabi

umnih madžarskih ustreznic), tako npr. politikai szu•

2-3/2007

19


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

LITERATURA • IRODALOM:

bjektum (politični subjekt), lusztráció. V manjšinskem

• A MAI MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYI, 2000. Tizenegyedik

tisku je sicer opazno prizadevanje, da se namesto tujk

kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

uporabljajo madžarski sinonimi, v nekaterih primerih

• Bakos, Ferenc, 1994: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.

pa se zaradi splošne razumljivosti ob madžarskem iz-

Budapest: Akadémiai Kiadó.

razu uporablja (npr. v oklepaju) tudi splošno rabljena

• Bernjak, Elizabeta, 2004: Slovenščina in madžarščina v stiku.

tujka, npr. juttatás ’podpora’ (dotáció).

Sociolingvistične in kontrastivne študije. Maribor: Slavistično 4.

društvo. (Zora, 29).

ZAKLJUČEK

• Clyne, Michael, 1987: Contraints on code switching: how

universal are they? Linguistics, 25: 739-764. V vsakdanji jezikovni rabi manjšinske materinščine je

• Dressler, Wolfgang, !988: Language death. V: F. Newmeyer

raba drugojezičnih besed tako prevladala, da jih dvo-

(ur.). Linguistics: The Cambridge Survey. 4. 184-192.

jezični govorci več niti ne opazijo, tega se zavejo šele

• Filipović, Rudolf, 1971: Kontakti jezika u teoriji i praksi.

takrat, ko se pogovarjajo z govorci iz matice, ki ne ob-

Zagreb: Školska knjiga.

vladajo njihov Jv. Tak jezik jim seveda zadostuje za

• Fishman, Joshua A., 1972: The relationship between micro-

ozko znotrajskupinsko sporazumevanje o nezahtevnih

and macro-linguistics in the study of who speaks what

temah, ne pa za razumevanje in tvorjenje zahtevnejših

language to whom and when. V: J. Pride – J. Holmes, (ur.),

besedil s poklicnega in strokovnega področja, tedaj iz

Sociolinguistics: A Selected Reader. Harmondsworth: Penguin.

svojega vmesnega, z interferencami in transferencami

15-32.

prepredenega jezika preklopijo v kod, ki ga najbolj ob-

• Gal, Susan, 1992: Lexical innovation and loss. The use

vladajo, tj. v Jv. Pojavlja se ključno vprašanje, kako v

and value of restricted Hungarian. V: N. C. Dorian (ur.),

takšnih okoliščinah najti funkcionalni prostor manj-

Investigation Obscolescence: Studies in Language Contraction

šinskemu jeziku, kako preprečiti izginjanje referenčnih

and Death, 2. izd. Cambridge: Cambridge UP.

področij manjšinskega jezika in s tem seveda ugašanje

• Mukič, Francek, 2005: Porabsko-knjižnoslovensko-madžarski

jezikovne zmožnosti rojenih govorcev. Zdi se, da so na-

slovar. Szombathely.

črtovanje korpusa in rabe, razvijanja funkcijskozvrstne

• Oksaar, Els, 1980: Sprachbarieren. V: W. Spiel (ur.),

polnosti manjšinske materinščine, razvijanja jezikovne

Konsequenzen für die Pädagogik 1. Zürich. 482-500.

zavesti, jezikovne kompetence tiste premise, ki bi lahko

• SLOVAR SLOVENSKEGA KNJIŽNEGA JEZIKA,

zagotavljale pripadnikom manjšine udeležbo v novih,

1993. Ljubljana: DZS.

javnih komunikacijah.

• SLOVENSKI PRAVOPIS (ur. odbor J. Toporišič et al.).

Ljubljana: SAZU, Ljubljana: DZS. • Toporišič, Jože, 1992: Enciklopedija slovenskega jezika.

Ljubljana: CZ. • Tavzes, Miloš, 2002: Veliki slovar tujk. Ljubljana: CZ. • Weinrich, Harald, (1984): Sprachmischung. V: E. Oksaar (ur.),

Spracherwerb-Sprachkontakt-Sprachkonflikt. Berlin-New York: Walter de Gruyter.

20

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Dr. BOKOR József Maribori Egyetem, Magyar Nyelvi Tanszék

A magyar nyelvjárások és a nyelvjáráskutatás a Muravidéken 1. A muravidéki nyelvjárások főbb jelenségei, sajátságai

Ez a kis áttekintés, tömör összeállítás azt a hiányér-

tében és Felsőlakosban gágyu, Göntérházán gágyilu,

zetet kívánja némileg enyhíteni, amely főleg maribori

Dobronakon kágyilu.

hallgatóimban fogalmazódik meg a dialektológiai órákon, amikor is a muravidéki magyar nyelvjárásokat

Az biztos, hogy a muravidéki magyar nyelvjárások a

kezdjük el kissé alaposabban tárgyalni.

nyugat-dunántúli nyelvjárási régión belül foglalnak helyet, az azonban már kétséges, kérdéses, hogy mi-

Ma már eléggé közismert, hogy a mai magyar nyelv 10

lyen kisebb csoportokra oszlanak-bomlanak. Kálmán

nagy nyelvjárási régiót ismer. Ezt az új felosztást Ju-

Béla említett könyvének térképmellékletén semmiféle

hász Dezsőnek köszönhetjük, aki efféle nézetét a Kiss

területi elkülönülést nem tüntet föl, bár a Göcsej meg-

Jenő által szerkesztett Magyar dialektológia c. nyelv-

nevezést szerepelteti. Juhász Dezső viszont a régión

járási szintézisben fejtette ki (Juhász 2001: 262–267).

belül a Szlovéniával érintkező magyar határ mentén

Korábban Kálmán Béla Nyelvjárásaink c. egyetemi tan-

elkülöníti ugyan az őrségi és a hetési nyelvjáráscso-

könyve alapján hagyományosan 8 nagy nyelvjárástí-

portot, Göcsejről viszont nem beszél, csak az ún. zalai

pust különítettünk el (Kálmán 1966). Juhász Dezső fi-

nyelvjáráscsoportról. Térképe szerint azonban a Mu-

nom megfigyelései alapján öt újítással számolhatunk:

ravidék déli–délkeleti csücskén marad egy kis terület,

1. nyelvjárási régiónak nevezi a legnagyobb nyelvjárási

amely a nyugat-, a közép- és dél-dunántúli régió át-

egységeket, 2. tízre emeli a korábbi nyolc helyett a régi-

meneti, érintkező sávjába esik. E pillanatban sajnos

ók számát, 3. részben új nevet ad az egyes régióknak,

nem tudom megítélni, lehet-e ez a kis táj a Göcsejnek a

4. nem húz éles határokat a nyelvjárásterületek közé

Szlovéniába átnyúló része. Nem oldja fel teljesen dilem-

és végül 5. kisebb nyelvjáráscsoportokat is elkülönít a

mámat Imre Samu híres nyelvjárási monográfiája sem

nagy régiókon belül.

(Imre 1971). A neves dialektológus ugyanis a Muravidéket eredendően az ún. zalai nyelvjárástípus részének

A Muravidék magyar nyelvjárásai nagyon sajátosak,

tekinti, amelyhez szerinte Vas megye délnyugati csücs-

de nem teljesen egységesek. Jól mutatják ezt a legkü-

ke és Zala megye néhány nyugati települése is hozzá

lönbözőbb nyelvjárási gyűjtések. Csak egy példával

tartozik. De azért azt megjegyzi, hogy a szlovéniai Mu-

hadd éljek! A ’meztelen csiga’ jelentésű lexéma Csen-

ravidék nyelve a tágabb nyugat-dunántúli régión belül

2-3/2007

21


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

elsősorban a szűkebb értelemben vett három kisebb

met, tehen. Ez lényegében már alaktani, morfológiai

nyelvjáráscsoportnak, az őrséginek, a hetésinek és a

probléma is. A kny. ó, ő : nyj. u, ü megfelelés igen erő-

göcseinek a legfőbb sajátságait hordozza magán.

sen tartja magát toldalékos alakokban, sőt összetett szavakban is: álanduan, zsiduná, mezzübe; lépcsüház,

A)

Hangtani jelenségek

a) Magánhangzós jelenségek

– Megvan a kétféle e hang, a nyílt e és a zárt ë: el-

pilled, tehenködik; plëtykákodik, supëdli. E jelenség viszonylag jól tartja magát, bár vannak már rá ellenpédák is. Érdekes azonban, hogy a szóvégen a zárt ë jóval ritkább, mint más nyugat-dunántúli nyelvjárásokban. Az sem ritka eset, hogy ugyanabban a szóban is járja mindkét e: rëdli ~ redli, szekriny ~ szëkriny. A szëg ~ szög kettősséget ugyanakkor például következetesen megkülönböztetik. A nyílt e hangra néhány szokatlanabb helyzetben is akad példa: iërezze, gyerekünk, kenyiër. – Jellemző az í, ú, ű megrövidülése: viz, kut, tüz, töpörtyü ~ töpörtü. Ez egyébként szinte az egész NyugatDunántúlon általános. Ma is viszonylag erősen tartja magát, sőt nemegyszer regionális köznyelvi szintre is fölemelkedik.

– A köznyelvi é helyén meghatározott helyzetekben

(pl. az egyes szám 3. személyű birtokos személyjeles alakok relatív töveiben, az -l igeképző előtt, továbbá az -ék és az -és főnévképzőkben) gyakori, szinte általános az i hang: besziget, fülit, kezibe, kübeszil, akadikoskodik, nyögis. – Ez a k(öz)ny(elvi). é : ny(elv)j(árási). i megfelelés szinte máig mozdulatlan: dilután ~ dilutá, fenekire, zsömlit; elig, estefeli, kepitek ’kepéltek’. ­­A tulajdonképpeni hosszú és zárt í-zés ugyanakkor errefelé egészen ritka.

– Az ó, ő, é kötött fonéma, ezért a szavak végén nem

állhat, helyén rövid u, ü, i van: borsu, idü, karalábi. Az

rövidlátu.

– Az -l igeképző előtt – az nyugati nyelvjárások saját-

ságaként – középzárt magánhangzó nem állhat, sőt az eredetibb zárt ë is labializálódik: buobiskul, pörül, ebidül(!). Ez a jelenség megvan egyébként a -l igei személyrag előtt és a polifonémikus értékű ó, ő, é helyén is, de ilyenkor együttjár az l kiesésével: mosu, ëszü; erüködik ’erőlködik’, kiërni ’kérnél’. – Hangsúlytalan helyzetben – főként a hetési falvakban – virulens még a labiális ö-zés: selömtök,, öregödik, tehenködik, tündérös; hiëtön, lisztöt. Részlegesen a hangsúlyos ö-zés is megvan: bötü, fölhü, köröszt, röndös. Az ún. hasonulásos ö-zés azonban Kapcán, Kótban és Gyertyánosban erősebb fokú, mint a tulajdonképpeni hetési falvakban: mönök, löszök.

– A ki igekötő gyakorta ü-vel hangzik: kücsufútak,

kühord, kütalál.

– Az á utáni zárt o-zás sem ritka, de nem olyan erős,

mint általában a nyugati nyelvjárásokban: kifárod, lábom, szárod, uccáro. S nem is egyforma mindenütt.

– Az középső nyelvállású ó, ő, é többnyire még nyitó-

dó diftongusos megoldású: juo, üdüö, ebiëdül. – Az a illabializációja és az á rövidülése is előelőfordul, nyilván idegen nyelvi hatásra. Ez újabb jelenség.

– A kétféle e hangszíne több variációt mutat. Ezeket

a fonetikus lejegyzésben nagyon nehéz megkülönböztetni. – A kettőshangzóknak jóformán minden változata él még, ugyanakkor már több monoftongusra is föl lehet figyelni, főleg az é fonéma esetében: édösapám, tesféröm, testvérömme.

é helyén szórványosan előfordul a nyílt e is: nehez, sze-

22

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

b) Mássalhangzós jelenségek

általán igen erős még a nyelvjárásiasság: ëggyikke, másikke; valakihö; iskolábu.

– Igen markáns jelenség még az l-ezés: bagla, bival,

– A v zöngésítő hatása, illetőleg zöngétlenedése elég-

hel; bellebb, de azért bomlására is van már példa

gé általános még: huzsviët naptyán, tolfosztázs vuot,

ugyanazon morfémákban is: ollan ~ ojjan, illen ~ ijent.

vasárnab vuot; ötfen körü.

– Rendszeres az l kiesése, amely még ma sem jár

együtt szükségszerűen a megelőző magánhangzó nyú-

B)

lásával: nevetünk ’neveltünk’, beszigetni, kerüt, tanuni,

Alaktani jelenségek

föketünk ’fölkeltünk’, kepitek, juo ’jól’. Egyfelől tehát még a másutt szokásos pótlónyúlást sem idézi elő:

– Igen sajátos némely birtokos személyjeles alak:

edobál, emënt, fösü, pörzsünyi, magyaru, szlovënu ~

pl. az egy birtokra utaló többes szám 1. személyében:

szlovénü, másfelől – ritkábban – alapalakban is eltűn-

füödenk, kutank, madarank (= földünk, kutunk, ma-

het: aszta, besü, rëgge. Ma már azonban ellenpélda is

darunk); az egy birtokra utaló többes szám 3. személy

akad rá.

esetében: csalággyik, fájik, kertyik (= családjuk, fájuk,

– Jellemző az explozív ty-zés, gy-zés: aptya, raktya.

kertjük); a több birtokra utaló egyes és többes szám

Gyakoriságát az r utáni esetek még szaporítják: irgyon,

1. személy esetében: lovajimak, tehenimek, tikomak

pörgye, törgye, naptyán.

~ tikajimak; álatunkak (lovaim, teheneim, tyúkja-

– Sűrűn zöngétlenednek a szóvégi mássalhangzók

im; állataink). Ugyanakkor a madarank ~ madarunk,

(főként a zár- és a réshangok): galamB, irity, kaffok, kor-

tiktyaimak ~ tikjaimak-féle kettősségek egyre gyakorib-

ász, küszöB, rókász, ugyanakkor a v előtt erős még a

bak.

zöngésedés: jou iëdvágyu, ödven, sog van, noha maga

a v hang – pl. a határozói igenév képzőjében – eléggé

ben nem affrikáció megy végbe, mint a köznyelvben, ha-

rendszeresen zöngétlenedik: fütfe, rakfa.

nem spirantizáció: füssek, javissa, segissën, tanissak,

számissa.

– Az n a szóvégen mindig és sokszor a szó belsejében

– A t végű igék felszólító módjában bizonyos esetek-

is palatalizálódik: kalány, szëkriny; csinyál, tekenyü; de

a szóvégen az ny depalatalizációja is gyakori: csákán,

bes számú 3. személyében – analógiás hatások foly-

edin, patkán, szëgin.

tán – kialakult és máig megmaradt egy hosszabb

igealak: várnája, kérnije; várnájik, kérnijik. – Ezek és a

– A főnévi igenévnek kétalakú képzője van: monda-

– A feltételes mód tárgyas ragozásának egyes és töb-

nyi, pödörnyi; hínya, rínya.

hozzájuk hasonló 16. századi alaktani jelenségek mind

– Nem ritka az intervokális nyúlás: elbággyod,

a mai napig meglehetősen elevenek.

mezzü, tanittu. Ez főleg az s végű melléknevek tolda-

– Az egyik tanítványom diplomamunkája szerint

lékos alakjaiban igen erős: hangossan, okossabb,

2005-ben az egy birtokra utaló birtokos névmások élő

üdüssebb.

alakjai Göntérházán: (z)enyim ~ enyim, tijed, (z)övi,

– A köznyelv kétalakú határozóragjai közül a -nál,

mijenk, tijetök, övik ~ öviki; Gyertyánosban pedig: (z)

-nél és a -val, -vel egyalakú: kertná, partná; hamuve,

enyim, tijed, (z)övi, mijenk, tijetök ~ tijetëk, övik ~ öviki.

marhákke; a köznyelvi -szor, -szer, -ször és a -hoz, -hez,

Érdekes, hogy a több birtokra utaló birtokos névmások

-höz pedig csak két alakban fordul elő: nyuócco, tisszö;

élő alakjait interjúhelyzetben már nem sikerült össze-

kutho, kerthö. A határozóragok használatában egy-

gyűjteni. •

2-3/2007

23


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

C)

A szókészlettani jelenségek

lás jeleit mutatják (pl. fénótás, gyántár, püzsölle). Más-

– Sok jellegzetes és szép tájszava van a Muravidék-

sok is, amelyek fokozatosan terjednek, netán el is ter-

nek, a tájszók mindhá­rom típusában (alaki, jelentés-

jedtek már (pl. elalszik ’elzsibbad’, nyámorog, esernyü).

felől sűrűn előfordulnak a szókészletben neologizmu-

beli és valódi). Csak ízelítőül néhány: batacsizma ’gu(Folytatjuk)

micsizma’, borza ’porhanyó, laza’, borsu ’bab’, bödüc ’szalmazsák’, csér ’sekély, piszkos kis állóvíz, pocsolya’, csöpögü : östök ~ üstök ’eresz’, csötöngül ’járkál, téblábol’, föjke ’fejőedény, zséter’, görbül 1. ’(a tehén) ké-

LITERATURA • IRODALOM • literature:

rődzik’, 2. ’(az ember) böfög’, háriszkendü ’vállkendő’,

• Balogh Lajos 1969. Kapca és Kót, két muravidéki község

ö-zése. Nyelvtudományi Értekezések 67. sz. 154–61.

harog ’horog’, hompuk ’vakondtúrás’, kákics ’tejesfű’,

• Bokor József 1995. Regionális lexikológiai vizsgálatok a nyugati

katruc ’kotroc, ketrec’, kengyel ’fül’, kita ’copf, hajfonat’,

magyar nyelvterületen. MNyTK. 203. sz.

kopozott ’telhetetlen, jó étvágyú’, köcöle ’szénahordás-

• Csuka Judit 1989. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai. Naptár

ra szolgáló, nagyobb vászon ruhaanyag’, köpesz ’csu-

89. 176–80.

pasz, mezítelen’, köpeszt ’kukoricát morzsol’, körködik ’kérkedik’, krápca ~ krápco ’tepsibe nyújtott lepény-

• Deme László–Imre Samu (szerk.), 1968–1977. A magyar

szerű kelttészta, töltelékkel, tejföllel megkenve, meg-

nyelvjárások atlasza. I–VI. Budapest: Akadémiai Kiadó.

sütve’, kuglihupp ’kuglóf’, lesü ’lakodalmasok megfi-

• Imre Samu 1971. A mai magyar nyelvjárások rendszere.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

gyelése’, lohog ’locsog az eső’, összütt ’együtt, közösen’, párëkli ~ párokli ~ párëpli ’esernyő’, part ’domboldal,

• Kálmán Béla 1966. Nyelvjárásaink. Budapest: Tankönyvkiadó.

emelkedő’, përgyuka ~ përjuha ’lepke’, petris ’petrezse-

• Kaszás József 1982. Nyelvjárási sajátosságok tükröződése

lyem’, pókaszaros ’szeplős’, porhál ’földet lazít, kapál’,

Lendva ~ Lendava és környéke földrajzi neveiben. Magyar

pönösznös ’romlott, penészles’, puszta ’romlott, tönkre-

Nyelvjárások XXIV. 69–78.) • Kiss Jenő 1998. A mai magyar dialektológia néhány kérdéséről.

ment’, püsszen ’prüsszent’, rëdli ’sütő’, rétuha ~ rétruha ’létra’, sasa ’fosztás’, sókodik ’sír, visít, sikít’, szakkant

Szabó Géza–Molnár Zoltán (szerk.), III. Dialektológiai

’kecskedarázs’, szöplücös ’szeplős’, takar ’(szénát)

Szimpozion. Szombathely: A BDTF Magyar Nyelvészeti

gyűjt’, tikácul ’levegőért kapkod, fuldoklik’, tiporcul ’tip-

Tanszékének Kiadványai II. 25–32. • Juhász Dezső 2001. A magyar nyelvjárások területi egységei.

ródik’, üdüsztet ’hátráltat, késleltet’, ükülödik ’öklen-

Kiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Budapest: Osiris.

dez’, vágodzsír ’a disznó sózott, ledarált szalonnájából készített, zsírosbödönben tárolt zsírféleség’. Stb. Ezek

• Szabó József 1991. A kóti nyelvjárás vázlatos áttekintése. Varga

közül alaki tájszónak minősíthető a katruc, a püsszen,a

József–Molnár Zoltán (szerk.), Corvin Mátyás-konferencia. –

lohog, jelentésbeli a part, a puszta vagy a borsu, valódi

Posvetovanje Matjaža Korvina. Maribor. 93–7. • Szentmihályi Imre 1977. Hetés és Lendvavidék néprajzi

tájszó viszont a párëkli ~ párokli ~ párëpli, a szakkant

sajátosságai. Zalai Gyűjtemény 7. sz. 3–55.

és mondjuk a kákics.

• Varga József 1982. A hetési nyelvjárásról. Penavin Olga

A szókészlet, mindenki tudja, a nyelvnek, a nyelvjá-

(szerk.), Jugoszláviai magyar nyelvjárások. Újvidék. 177–9.

rásoknak is a legváltozékonyabb összetevője. Állandó

• Vugrinec Vanja 2005. A göntérházi és a gyertyánosi nyelvjárás

változásban, mozgásban van. Egyfelől vannak archai-

összehasonlító vizsgálata. Diplomamunka. Maribor.

zálódó lexémák, amelyek a visszaszorulás vagy a kiha24

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Mag. Valerija Perger

MATERNI, DRUGI IN TUJI JEZIK, MATERINŠČINA STARŠEV – PORABSKI KONTEKST

1.

UVOD

terni jezik definira kot »jezik, ki se ga otrok nauči od matere, tj. od govornega okolja, s katerim je v stiku, ko

Usvajanje jezika se začne, preden otrok izreče prvo be-

se (nagonsko) uči jezika.« Dodaja pa še: »Torej ima človek

sedo. Prične se v trenutku, ko novorojeno dete in mati

glede na življenjske okoliščine lahko tudi dva materna

vzpostavita vez, ki bo podlaga za komuniciranje s sve-

jezika.« Na ta način je najprej ustrezno razširjeno more-

tom in iz katere bo izhajala otrokova sposobnost, da

biti kdaj preveč dobesedno razumljeno otrokovo učenje

obvlada tako glasovno kot slovnično zgradbo jezika, da

jezika od matere, kar v modernem času pogosto ni več

prične razumevati svet, ki ga obkroža, in da kot del tega

pravilo, saj otrokovo najzgodnejše jezikovno oz. govor-

sveta uresničuje svoje želje in potrebe. S pomočjo odra-

no okolje lahko ustvarjajo npr. stari starši. Tak pogled

slih, najpogosteje s pomočjo matere, otroku omogoči-

je skladen tudi z mednarodno dogovorjeno Unescovo

mo, da vstopi v jezikovno skupnost ter spozna kulturo,

definicijo, ki materni jezik opredeljuje kot jezik prvih

katere bistveni del je materni jezik.

otrokovih stikov z okoljem. Druga poved v Toporišičevi razlagi, ki se nanaša na dve materinščini, sicer ni eks-

2.

plicitno pojasnjena, verjetno pa se nanaša na primarno

MATERNI JEZIK

dvo- ali večjezikovno družinsko okolje, v katerem otrok sočasno usvaja dva ali več jezikov. V taki jezikovni si-

Med številnimi definicijami jezika se zdi, da je najbolj

tuaciji, ki bi npr. v manjšinskem okolju v narodnostno

ohlapna oziroma najbolj subjektivna prav definicija je-

mešani družini morala biti pravilo, ne izjema, lahko

zika kot maternega jezika; verjetno zato, ker so ga več-

govorimo o dveh otrokovih materinščinah. Otrok se od

krat poskušali definirati tako pesniki kot jezikoslovci

vsega začetka srečuje z dvema jezikoma, ki se ju lahko

(Fatur, 1993). Že bežen pregled leksikonov in enciklo-

nauči enakovredno. Če kasneje kateri od njegovih jezi-

pedij kaže, da definiranje materinščine ni povsem ja-

kov postane prvi ali drugi, je odvisno od spleta zelo raz-

sno, še manj celostno. Zdi se, da večji narodi proble-

ličnih okoliščin. Ostajamo torej pri tezi, da ima človek

mu materinščine tudi ne namenjajo omembe vredne

lahko dve materinščini, če gre za simultano dvojezič-

pozornosti, ker jim nemara to ni potrebno. Eno pa je

nost, kar pomeni, da sta oba jezika prisotna od otroko-

vendarle raznim definicijam skupno: otrokov mater-

vega rojstva ali vsekakor od obdobja pred tretjim letom

ni jezik oziroma materinščina ni nujno materin jezik.

(npr. v narodnostno mešani družinski skupnosti, kjer

Enciklopedija slovenskega jezika (Toporišič, 1992) ma-

se enakovredno uporabljata dva jezika, je jezik vezan •

2-3/2007

25


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

na osebo). V najnovejši strokovni literaturi se pojavlja

“Materni jezik oblikuje čut pripadnosti k določeni

tudi termin dvojezičnost kot materni jezik ali kot prvi

skupnosti, služi za izražanje lastne identitete, je obli-

jezik (Pertot, 2004). Pojav se pripisuje tistim govorcem,

ka aktivnosti, komunikacije in informiranja, prenaša

ki so se dveh ali več jezikov naučili simultano oziroma

estetske izkušnje in omogoča sodelovanje v kulturnem

od rojstva, gotovo pa pred tretjim letom. Seveda je pri

življenju. In ker je jezik tudi instrument vsakršnega izo­

večjezičnih otrocih, podobno kot pri enojezičnih, veliko

braževanja, odigrava pomembno vlogo v kognitivnem

individualnih razlik v razvoju. Nekateri dvojezični otro-

in emocionalnem razvoju mladih. S poukom materin-

ci se kaj kmalu izražajo kot enojezični vrstniki, drugi

ščine se tako ustvarijo osnove za pouk vseh drugih

pa se razvijajo počasneje ali pa se ne razvijajo enako-

predmetov. V tej optiki pouk materinščine oblikuje

merno v obeh jezikih. So pa tudi taki, ki dolgo mešajo

kompetenco, ki učencu omogoča razumeti in upora-

oba jezika. Razlike med dvojezičnimi in enojezičnimi

bljati jezik v njegovih različnih pojavnih oblikah.”

otroki pa se sčasoma izravnajo. V madžarski strokovni, predvsem pedagoški literaturi Pri Slovencih je pojem materinščina (v pomenu naš

in šolski dokumentaciji1 se pojavlja pojem materni je-

narodni jezik) začel uporabljati Jurij Dalmatin, prvič v

zik (anyanyelv) predvsem v zvezi z dominantnim ma-

nemškem posvetilu v ljubljanskem tisku prvega dela

džarskim jezikom. Kot bomo videli v nadaljevanju, se

Biblije iz leta 1578 (“muettersprach”). Najbolj učinkovi-

madžarščina npr. v porabskih narodnostnih šolah po-

to je to storil leta 1584 v slovitem posvetilu k Bibliji,

učuje kot materinščina, tako je zapisana tudi v vsej šol-

kjer na več mestih piše o materinščini. Sklicujoč se na

ski dokumentaciji. Slovenščina (in tudi vsi drugi manj-

zgled apostolov, ki so širili krščansko vero v vsem na-

šinski jeziki na Madžarskem) pa je poimenovana z zelo

rodom lastni “navadni materinščini”, je razlagal vlogo

abstraktnim izrazom narodnostni jezik (nemzetiségi

prevajanja svetega pisma v slovenščino (Domej, 1999).

nyelv). Izraz narodnostni jezik je zapisan tudi v redo-

Najstarejšo slovensko inačico pojma “materin jezik” (li-

valnici, v spričevalu pa je prazen prostor, kamor učitelj

gua vernacula, Muttersprach) najdemo v Megiserjevem

vpiše ime predmeta, npr. slovenski jezik. Poimenovanje

slovarju Dictionarium quatuor linguarum iz leta 1592.

narodnostni jezik je v bistvu nadpomenka, saj so jeziki

Od takrat je sestavni del slovenskega besedišča. Tako

narodnosti v šolah, ki jih obiskujejo tudi ali samo učen-

najdemo v nemško-slovenskem slovarju Ožbalta Gut-

ci, pripadniki narodnosti, prisotni v različnih pojavnih

smanna, najobsežnejšem slovenskem slovarju iz 18.

oblikah, kot prvi ali materni, drugi in tuji jeziki, za vse

stoletja, pojem “maternski jezik” za nemško iztočnico

pa se uporablja omenjeno univerzalno poimenovanje.

Muttersprache. Od druge polovice 18. stoletja so se poj-

Izraza narodnostna materinščina, ki ga sama veliko

ma polastila nacionalna gibanja in zlasti v 19. in 20.

uporabljam, mislim pa na izvorno slovenščino Porab-

stoletju je dobil izrazit ideološki naboj.

skih Slovencev, predvsem na porabsko slovensko narečje, v madžarski literaturi nisem zasledila, vendar pa

Najbolj celovita in celostna opredelitev vloge materin-

ga uporabljajo, seveda v slovenski obliki, tudi porabski

ščine je zapisana v dvojezični publikaciji Novi učni na-

avtorji strokovnih in publicističnih besedil.

črti za osnovno šolo pri Južnih Tirolcih (Fatur, 1993): 1

Izpostavljam pedagoško literaturo in šolsko dokumentacijo, ker me zanima predvsem poimenovanje na tem področju.

26

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

V porabskem kontekstu se termini materinščina/na-

od teh usvojijo dva jezikovna koda že v družini, drugi

rodnostna materinščina/materna rejč redno pojavljajo

uporabljajo en jezik doma in se drugega naučijo iz oko-

pri avtorjih slovenskih knjižnih in narečnih publicistič-

lja. Nekateri otroci pa pridejo prvič v stik z drugim jezi-

nih ter strokovnih besedil. Pomenijo izvorni slovenski

kom, ko prestopijo prag vrtca ali šole. Strokovnjaki tako

jezik Porabskih Slovencev, jezik kot temeljni označeva-

razlikujejo med otroki, ki se sočasno (simultano) učijo

lec skupnosti, kot pogoj za njen razvoj in obstoj. Iden-

govoriti v dveh jezikih, in tistimi, ki se drugega jezika

tifikacija z jezikom je primarnega pomena. Toda v oko-

naučijo oziroma drugi jezik usvajajo, ko je njihov prvi

lju, kjer je izvorni jezikovni sistem zaradi zgodovinskih

jezik že ustaljen. Če otrok usvaja drugi jezik po tretjem

in drugih okoliščin nezadostno razvit in ob sodobnih

letu, pravimo, da je zaporedni (sukcesivni) dvojezični

družbenih dinamikah zaradi tega tudi vse bolj načet,

govorec.

se tudi vprašanje prvega jezika oziroma materinščine (narodnostne materinščine) izmika ustaljenim kalu-

Usvajanje več jezikov je zapleten proces, pri katerem

pom in zahteva širše zastavljeno obravnavo, ki mora

je soudeležena vrsta spremenljivk. Strokovnjaki se

poleg individualnih razsežnosti nujno upoštevati tudi

ukvarjajo s potekom procesa in tudi z rezultatom, tj. s

družbeno in kulturno okolje ter zaledje. V takem kon-

pridobljeno jezikovno veščino. Na vprašanje, kaj pome-

tekstu je vprašljiv namreč že sam pojem materinščine,

ni biti jezikovno vešč dveh jezikov ali doseči veščino v

kot je opredeljen v navedenih definicijah, oziroma po-

drugem jeziku, ni enoumnega odgovora. Za nekatere

jem prvega jezika tako z vidika kronološkega usvajanja

pomeni obvladati in uporabljati slovnična pravila, za

kot z vidika pridobljene kompetence.

druge uporabljati jezik (ali jezika) pri reševanju kognitivno zahtevnih nalog. Tretji postavljajo v ospredje

Razmere, kjer je izvorni jezik (Gruden, 2004) v zaposta-

komunikacijske spretnosti govorca, medtem ko jim je

vljenem položaju, silijo k prevzemanju drugačnih govor-

pravilnost izražanja drugotnega pomena.

nih navad, kar je še predvsem izrazito ob prehodu iz generacije v generacijo, tako da govorimo o opuščanju ma-

Vrnimo se k Toporišičevi Enciklopediji slovenskega

terinščine v prid drugega, družbeno prestižnejšega in

jezika. Le-ta ne vsebuje terminov jezik okolja ali jezik

tudi praktično bolj uporabnega jezika. Ti procesi se zdi-

družbenega okolja, ki sta se v Sloveniji običajno upo-

jo naravni in avtomatični, čeprav so največkrat sad pre-

rabljala v zvezi z avtohtonima narodnostnima manj-

mišljene jezikovne politike dominantne skupnosti, in

šinama, madžarsko v Prekmurju in italijansko na Pri-

nekako neustavljivi, vsaj vse dokler se izmikajo zavesti.

morskem. Obe sintagmi sta se največkrat uporabljali

Kljub temu niso neboleči in globoko prizadevajo skupno-

sopomensko. Danes se pretežno uporablja termin dru-

stno bit. Uzaveščanje in prepoznavanje mehanizmov je

gi jezik, medtem ko se termin jezik okolja iz strokovne

lahko učinkovito orodje za upočasnjenje teh procesov,

pedagoške literature polagoma umika. Drugi jezik je si-

nemara pa tudi za preobrat v prid izvornemu jeziku.

cer omenjen kot jezik, ki se ga kdo nauči kot drugega oziroma jezik, ki ga večjezičnik zna poleg prvega najbolje.

3.

DRUGI IN TUJI JEZIK

Pojem drugi jezik je v evropskih razmerah dovolj znan, čeprav morda ne dovolj enoznačno opredeljen. Lahko

Nekateri otroci, npr. tisti v dvojezičnih okoljih, pa se

pa drugi jezik kot jezik okolja opredelimo vsaj z nasle-

srečujejo z dvema ali več jeziki že od rojstva. Nekateri

dnjimi posebnostmi (Fatur, 1993): “Če je materinščina •

2-3/2007

27


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

jezik prvih otrokovih stikov z okoljem, je tudi jezik okolja

učenjem tujega in usvajanjem/učenjem drugega jezika

za otroka nekaj, kar podobno kot materinščina z njim

so dovolj velike, da lahko o njih govorimo kot o različ-

raste, se razvija v vsakodnevnem stiku z drugimi otroki

nih procesih. Drugi jezik otroci usvajajo zato, ker jih

na dvorišču, v soseski, v mestu, v modernem svetu pa

na to navajajo situacija in okoliščine, v katerih živijo, v

predvsem prek vpliva javnih občil. Prvine jezika okolja

mnogih primerih pa je možnost komuniciranja s posa-

(drugega jezika) torej otrok vpija spontano, brez načr-

mezniki, ki so jim blizu, ali z delom okolja vezana prav

tnega vplivanja, pridejo mu v uho in zavest, kar za tuje

na rabo drugega jezika. V primeru tujega jezika pa je

jezike praviloma ne velja.” Kot je bilo omenjeno, se ter-

učenje povečini nenaravno, omejeno na nekaj ur orga-

min jezik okolja v slovenski literaturi in pedagoški pra-

niziranega tedenskega pouka, pri katerem se morajo

ksi opušča; vse bolj ga nadomešča termin drugi jezik.

učitelji kar najbolj potruditi, da osmislijo prizadevanje, v katerem otroci velikokrat ne vidijo neposredne kori-

Otroci v narodnostno mešanih okoljih se ob prvem je-

sti. V času sodobnih komunikacijskih tehnologij (inter-

ziku od zgodnjega otroštva srečujejo torej tudi z drugim

net) in vse večje prisotnosti le-teh tudi v intimnem dru-

jezikom, in sicer v okviru družine, vrstnikov in soseske.

žinskem okolju postaja predvsem angleščina kot lingva

Za nekatere otroke je naravno, da se razvijajo tako, da

franka v šolskem učenju tuji jezik, katerega učenje pa

uporabljajo dva jezika, kot je za druge naravno, da go-

je vedno manj nenaravno.

2

vorijo samo en jezik. Razlikovali bomo med usvajanjem drugega jezika in učenjem tujega jezika. Otroci usva-

Proces usvajanja drugega jezika je zelo zapleten in je

jajo drugi jezik v bolj ali manj naravnem okolju, torej v

rezultat mnogih dejavnikov, ki vključujejo tako molče-

družini ali v okolju, v katerem ga posamezniki ali sku-

čega otroka kot situacije, v katerih se otrok uči. Različ-

pina govorijo kot prvi jezik, ali pa je to jezik večinskega

ni otroci v različnih situacijah usvajajo drugi jezik na

prebivalstva. Otrokova sporazumevalna zmožnost se

različne načine. Kljub temu lahko razlikujemo vidike

razvija zaradi potrebe po sporazumevanju z osebami,

tega procesa, ki so razmeroma stabilni in jih lahko po-

ki v njegovem življenju igrajo pomembno vlogo: s starši,

splošimo, če ne na vse otroke, pa vsaj na velike skupi-

brati in sestrami, starimi starši, vrstniki, učitelji. Ra-

ne. V mnogih primerih raziskovanje usvajanja drugega

zvoj sporazumevalne zmožnosti v dveh jezikih izhaja iz

jezika primerjamo in kontrastiramo z usvajanjem pr-

enake potrebe (motivacije). Ko se otrok vključi v formal-

vega jezika, zato se to spremeni v proučevanje procesa

ni učni proces (v našem primeru v narodnostno šolo),

usvajanja še enega dodatnega jezika, potem ko je otrok

pa usvajanje drugega jezika ni več samo spontano, zato

že usvojil prvi/materni jezik. Ključno vprašanje tega

govorimo o vodenem usvajanju ali učenju drugega jezi-

proučevanja je, koliko sta si usvajanje prvega/materne-

ka, ki se razlikuje od učenja tujega jezika po okolišči-

ga jezika in usvajanje drugega jezika pri otrocih podob-

nah in vlogi, ki jo ima drugi jezik v učenčevem okolju in

na, koliko pa so to različni procesi (Prebeg-Vilke, 1995).

nanj vezani sporočanjski dejavnosti. Proučevanje tega procesa se je začelo pod vplivom razi­ Tuji jezik se uči v šoli ali specializirani ustanovi v oko-

skav usvajanja prvega/maternega jezika. Spomnimo

lju otrokovega prvega (in drugega) jezika. Razlike med

se izrazov, ki jih je uvedel Noam Chomsky, kompetenca

2

Omejili se bomo le na to situacijo.

28

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

(jezikovna zmožnost) in performanca (dejanska raba

samem, se nanašajo na čustvene odzive ter na njegove

jezika)3. Znanstvenike zanima predvsem, kako se pri

poskuse, da usvoji drugi jezik. Med splošnimi dejavniki,

otroku razvija jezikovna kompetenca. Pravil, ki si jih je

torej tistimi, ki so značilni za vse učence, lahko omeni-

otrok ustvaril sam, ne moremo neposredno opazovati,

mo npr. motivacijo kot spremenljiv dejavnik in specifično

treba je opazovati njegovo performanco. Izjave, ki jih

inteligentnost (talent) za usvajanje/učenje jezikov.

daje učeči se otrok, obravnavamo kot okna, skozi katera lahko opazujemo sistem usvojenih pravil (Prebeg-

Dva jezika omogočata otroku, da si pridobi poglede na

-Vilke, 1995). Učenčeve izjave jemljemo kot kazalnike

svet dveh družbenih skupnosti. Želja, da ima človek

procesa, ki poteka v njegovi glavi, tako na zavestni kot

dva različna pogleda na svet, je rezultat stališč posame-

na nezavedni ravni. Med posameznimi otroki, ki usva-

znikov, obenem pa bi v narodnostno mešanih okoljih

jajo drugi jezik, obstajajo individualne razlike, med ka-

morala biti običajen, za posameznika in skupnost naj-

terimi nekatere bolj, druge pa manj vplivajo na uspe-

bolj sprejemljiv standard. Da pa bi ta pogleda obstajala

šnost tega procesa.

drug poleg drugega v harmoniji in da ne bi bila v medsebojnem konfliktu, je nujno, da odrasli svojemu otro-

Navadno velja, da otroci laže usvajajo drugi jezik kot

ku omogočijo, da se razvije v dobro prilagojeno osebo,

odrasli. Nekatere raziskave kažejo, da otroci, ki se zač-

ki se prijetno počuti v obeh skupnostih. Situacija v na-

nejo učiti drugi jezik pred šestim letom starosti, le-tega

rodnostno mešanem okolju pa je idealna, če tudi pripa-

usvojijo brez tujega naglasa, med sedmim in enajstim

dniki večinskega naroda, govorci dominantnega jezika,

letom je naglas neznaten, po dvanajstem do trinajstem

postanejo ali se trudijo postati vsaj pasivno dvojezični.

letu pa prihaja do prenosa naglasa iz prvega jezika.

Na Madžarskem, konkretno v Porabju, ni ne zakonskih

Očitno je, da se s puberteto kot kritičnim obdobjem ne-

ne splošnih družbenih podlag za to, saj govorci domi-

katere sposobnosti nepovratno izgubijo.

nantnega madžarskega jezika in obenem pripadniki večinskega naroda pretežno kažejo indiferenten odnos

Starost učencev (s tem mislimo na učeče se otroke in

do drugojezičnih, s tem pa tudi drugorodnih skupnosti

ne na učence kake šole) ni edini dejavnik, ki vpliva na

v svojem okolju. Mogoče bodo v prihodnosti vsaj eko-

uspeh pri usvajanju in učenju drugega jezika. Obstaja-

nomske priložnosti in pripadniki večinskega naroda

jo številni splošni in posebni dejavniki, od katerih ima

videli v učenju jezikov manjšin možno ekonomsko per-

vsak svoj spoznavni, družbeni in afektivni vidik. Družbe-

spektivo.

ni vidiki delujejo zunaj učenca in se nanašajo na odnos

PORABSKI KONTEKST – MATERINŠČINA STARŠEV

med njim in tistim govorcem, ki govori drugi jezik kot

4.

materni, prav tako pa tudi na njegov odnos do govorcev maternega jezika. Spoznavni dejavniki delujejo v učencu samem in se nanašajo na strategije, s katerimi rešuje probleme, to pomeni tiste, ki jih uporablja pri učenju.

Vprašanje rabe termina materinščina v pomenu jezik,

Afektivni dejavniki, ki so prav tako prisotni v učencu

ki se ga otrok nauči od svoje matere, tj. od govornega

V jezikovno mešanem okolju je dejanska raba jezika v veliki meri odvisna tudi od družbenih dejavnikov, ki se odražajo v jezikovni lojalnosti govorca (Kaučič-Baša, 1998). 3

2-3/2007

29


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

okolja, s katerim je v stiku, ko se nagonsko uči jezika,

otroci obvladajo ob vstopu v šolo (nad 90 % otrok iz slo-

kot je zapisano v Toporišičevi Enciklopediji slovenske-

venskih in mešanih družin), je madžarščina. V vrtcih

ga jezika, postaja aktualno in predmet diskusij pri vseh

pridobijo skromen slovenski besedni zaklad in nekaj

treh slovenskih zamejskih skupnostih, pri Slovencih v

osnovnih komunikacijskih vzorcev, medtem ko je v

Italiji, v Avstriji in na Madžarskem. Razmere, v katerih je

družinah slovensko sporazumevanje skoraj v celoti na-

izvorni jezik v zapostavljenem položaju, silijo zamejske

domestilo madžarsko.

Slovence v prevzemanje drugačnih govornih navad. To je najbolj izrazito ob prehodu iz generacije v generacijo.

Kako torej v danih okoliščinah poimenovati sloven-

Govorimo lahko o opuščanju izvorne slovenske mate-

ščino? Za veliko večino porabskih slovenskih otrok

rinščine v prid večinskega, na vseh področjih jezikovne

slovenščina, kot ugotavljamo, ni več materinščina v

rabe dominantnega jezika. Razmere, npr. na Koroškem,

klasičnem, individualnem pomenu besede. Je pa jezik,

so predstavljene takole (Domej, 1999): Medgeneracijsko

ki je prisoten v otrokovem okolju, v medsebojnem spo-

posredovanje manjšinskega jezika danes deluje le še

razumevanju ga uporabljajo stari starši in tudi mnogi

v zelo omejenem obsegu. Vzgojne in šolske ustanove s

starši, če sta oba Slovenca, slišijo ga v soseski, vidijo za-

težavo ali komaj zmorejo nadoknaditi v najzgodnejših

pisanega v manjšinskem časopisu, katerega prejemajo

otroških letih zamujeno. V oklepaju postavljam vpraša-

skoraj vse družine, prisoten je na javnih prireditvah v

nje, ali je pojem ‚materinščina’ sploh še primeren, ko

posameznih krajih, učiko se ga v šoli, govorijo ga ne-

manjšina živi v pogojih tako rekoč popolne dvojezičnosti

kateri učitelji pri pouku in izvenšolskih dejavnostih. V

in poleg tega še neuravnovešenega jezikovnega znanja

prvi vrsti bi bilo potrebno, da bi otroci v narodnostnih

in otroci že v zgodnjih letih razumejo, govorijo in pišejo

vzgojno-izobraževalnih ustanovah začutili, da sloven-

nemščino bolje kot slovenščino?

ščina ni le šolski jezik, eden od šolskih predmetov, ampak jezik, ki najustrezneje odseva vrednote skupno-

Isto vprašanje si že nekaj časa zastavljamo tudi v Pora-

sti in zrcali vso njeno specifiko. To razsežnost morajo

bju. Kot nesporno lahko izpostavimo dejstvo, da je na-

otroci dojeti, da bodo lahko motivirano usvajali sloven-

ravni, organski, avtohtoni, z okoljem zrasli jezik v Pora-

ščino kot lastni jezik. Slovenščina je še vedno jezik, ki

bju narečna slovenščina. Le-to govorijo, berejo in pišejo

ohranja močan čustveni naboj, ki omogoča otroku in

srednje ter starejše generacije Porabskih Slovencev,

družini neposredno navezovanje na lastne kulturne in

zanje predstavlja materinščino v klasičnem, individu-

družbene korenine (Gruden, 1999). Je materinščina v

alnem smislu, neločljiv in najpomembnejši del njihove

širšem, skupnostnem smislu in kot taka ohranja svojo

slovenske identitete. Razmere pa so povsem drugačne,

vlogo tudi kot eden temeljnih elementov posamezniko-

ko v razmišljanje o slovenščini kot materinščini vklju-

ve identitete.

čimo še mlade in najmlajše generacije, predvsem šoloobvezne otroke. Podatki šol že vrsto let (malo več kot

Živa Gruden (2004) za beneškoslovenske razmere, ki

dve desetletji) kažejo drastično upadanje števila otrok

so na moč podobne porabskim, ugotavlja: Za veliko

iz slovenskih ali mešanih madžarsko-slovenskih dru-

veči­no otrok slovenščina ni prvi jezik, ni naravno od star-

žin z znanjem slovenskega jezika, torej slovenske ma-

šev posredovani jezik. Vendar lahko v vzgojnem procesu

terinščine. Kronološko prvi, po najnovejših podatkih

ob primerni družinski motiviranosti vzpostavi otrok do

(šolsko leto 2006/07) tudi edini jezik, ki ga slovenski

slovenščine odnos, ki je v bistvu odnos do materinščine.

30

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Ne morda v ožjem, individualnem smislu, pač pa v šir-

dlagani termin se mi zdi pomensko ustrezen, s stro-

šem, skupnostnem smislu, ko skozi slovenščino spozna-

kovnega stališča sicer delno ohlapen, ker morda ne

va svoje okolje, njegovo kulturo, njegovo specifiko, ko

zajame vseh segmentov pojava. Kljub pomislekom si je

doume, da ta jezik deli s svojimi najbližjimi in da se obe-

treba prizadevati, da se uveljavi tudi širše.

nem po njem razlikuje od drugih, ki govorijo drugače, ko morda ta jezik uporabi takrat, ko želi drugemu zaupati 5.

skrivnost, za katero ne sme vedeti vsakdo, ko se začne

ZAKLJUČEK

preko jezika identificirati s skupnostjo, v kateri živi. Slovenski jezik v Porabju na Madžarskem pri mlajših Slovenščino kot materinščino v širšem, skupnostnem

generacijah vse bolj izgublja mesto prvega, materne-

smislu sem v porabskem kontekstu poimenovala mate-

ga jezika. Nezavidljiv status slovenščine v Porabju je

rinščina staršev in starih staršev. Poimenovanje odraža

posledica kontinuiranega opuščanja njenih funkcij

v prvi vrsti porabsko šolsko stvarnost, poudarja pomen

v formalnih govornih položajih. Zaradi tega se spora-

graditve pozitivnega emotivnega odnosa do slovenšči-

zumevalni vzorci v slovenskih družinah vedno bolj

ne kot jezika – temeljnega sredstva identifikacije manj-

spreminjajo. Madžarščina pridobiva funkcijo jezika

šinske skupnosti (ne oziraje se na kronološko dimenzi-

sporazumevanja tudi v družini, še zlasti v interakciji

jo usvajanja jezikov), obenem pa nagovarja udeležence

z najmlajšo generacijo. Tako se trga medgeneracijska

učno-vzgojnega procesa, učence, učitelje in posredno

jezikovna kontinuiteta in madžarščina pri mlajših pri-

starše, da se skupaj potrudijo obujati to materinščino v

padnikih slovenske manjšine vse bolj zavzema mesto

življenje, tako s prizadevnim šolskim učenjem kot s po-

močnejšega jezika.

zitivnimi spodbudami za rabo v okolju. Izkušnje kažejo, da otroci, predvsem tisti iz vaškega okolja, ki živijo v

Na vprašanje, ali je slovenščina za najmlajše generaci-

bližini starih staršev ali skupaj z njimi, ob vstopu v šolo

je Porabskih Slovencev še materinščina v klasičnem,

še delno razumejo porabsko slovensko narečje in če jih

individualnem pomenu besede, ne moremo odgovoriti

učitelj pri tem spodbuja, svoje znanje pri pouku tudi

pritrdilno; slovenščina je jezik, ki je na različne načine

nadgrajujejo. Šola pa bo pri najmlajših lahko uspela le,

prisoten v otrokovem okolju, je materinščina v širšem,

če bodo za njo in njenimi prizadevanji stali tudi drugi, v

skupnostnem smislu. V porabskem kontekstu smo jo

prvi vrsti družine, a tudi različni dejavniki družbenega,

poimenovali materinščina staršev in starih staršev.

političnega in gospodarskega življenja.

Korak za korakom pa gredo prizadevanja v smeri, da slovenščina morda vsaj malo postane tudi ena od materinščin porabskih otrok.

Termin materinščina staršev in starih staršev nosi v sebi predvsem emotivno dimenzijo in kot tak zaobide predstavljene definicije materinščine ali določila kronološkega zaporedja usvajanja jezikov. Pri slovenski skupnosti v Porabju, kjer je asimilacija usodno načela tudi že intimno družinsko okolje, se moramo (iz etičnih razlogov, dobronamerno, s predvidevanjem pozitivnih učinkov) izogibati klasični definiciji materinščine. Pre•

2-3/2007

31


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

POVZETEK Sporazumevalni vzorci v slovenskih družinah v Pora-

Kako torej v danih okoliščinah poimenovati slovenšči-

bju se vedno bolj spreminjajo. Madžarščina pridobiva

no? Za veliko večino porabskih slovenskih otrok slo-

funkcijo primarnega jezika sporazumevanja v njih, še

venščina, kot ugotavljamo, ni več materinščina v kla-

zlasti v interakciji z najmlajšo generacijo. Mednarodno

sičnem, individualnem pomenu besede. Zato smo jo

dogovorjena Unescova definicija materni jezik oprede-

poimenovali materinščina staršev.

ljuje kot jezik prvih otrokovih stikov z okoljem. Porabskih otrok se najprej »dotakne« madžarščina, šele potem, v ožjem in širšem okolju, slovenščina.

LITERATURA • IRODALOM • literature: • Bugarski, Ranko, 2002: Nova lica jezika. Sociolingvističke

• – – 2004: Jezik, okolje in šola v Nadiških dolinah: zgodovinske

teme. Biblioteka XX vek. Čigoja štampa, Beograd. 262 str.

pogojenosti in izzivi. Zbornik raziskav Otroci in starši na poti do slovenščine. Slovenski raziskovalni inštitut, Trst, 63-84.

• Čok, Lucija, 1994: Upovedovanje in učenje drugega jezika v

otroštvu. Doktorska disertacija. FF v Ljubljani.

• Kaučič-Baša, Majda, 1998: Javna raba slovenščine kot

manjšinskega jezika na Tržaškem. Doktorsko delo. Filozofska • Dietrich, Rainer, 1987: Erstsprache — Zweitsprache —

fakulteta, Oddelek za slovanske jezike in književnosti,

Muttersprache — Fremdsprache. Sociolinguistics /

Ljubljana.

Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Walter de Gruyter - Berlin -

• Perger, Valerija, 2005: Narodnostno šolstvo v Porabju na

New York, 352-359.

Madžarskem: Sociolingvistična presoja modela porabskega izobraževanja. Magistrsko delo. Pedagoška fakulteta, Maribor.

• Domej, Teodor, 1999: Položaj manjšinskega jezika v

izobraževanju na Koroškem. Materni jezik na pragu 21. stoletja,

• Pertot, Suzana, 2004: Jezikovna vzgoja v vrtcu: vidiki

zbornik referatov z mednarodnega simpozija, Ljubljana, 2001,

vzgojiteljic. Slovenski raziskovalni inštitut, Trst, 68 str.

172-192. • Prebeg-Vilke, Mirjana, 1995: Otrok in jeziki: materinščina in • Fatur, Silvo, 1993: Jezik kot materinščina. Zbornik Jezik tako in

drugi jeziki naših otrok. Sanjska knjiga, Ljubljana, 157 str.

drugače, Društvo za uporabno jezikoslovje Slovenije, Ljubljana, 131-137.

• Toporišič, Jože, 1992: Enciklopedija slovenskega jezika.

Ljubljana, CZ. • Gruden, Živa, 1999: Materinščina — danost ali pridobitev?

Materni jezik na pragu 21. stoletja, zbornik referatov z mednarodnega simpozija, Ljubljana, 2001, 147-154.

32

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Dr. Judit ZÁGOREC-CSUKA

ZALOŽNIŠTVO MADŽARSKE NARODNOSTI V SLOVENIJI Izvleček

Abstrakt

Članek zajema obdobja madžarskega založništva v

This professional article describes periods of hungar-

Sloveniji v šestdesetih, sedemdesetih, osemdesetih in

ian edition in Slovenia in sixtieth, seventieth, eightieth,

devetdesetih letih ter obdobje med leti 2000–2004. V

ninetieth years of twentieth century and the period be-

njem so navedene informacije o madžarskih knjigah, ki

tween years 2000 and 2004. The article gives informa-

so nastale od leta 1961 do leta 2004, o pisateljih in pe-

tions about: hungarian books, originated from 1961 to

snikih po desetletjih razvoja madžarskega založništva,

2004; about writers and poets after decades of develop-

podpiranju madžarske založniške dejavnosti v Sloveni-

ment of hungarian publishing in Slovenia; about slove-

ji, slovensko-madžarskih kulturnih stikih, založnikih

nian-hungarian cultural contacts; about publishing of

madžarskih knjig, madžarski knjižni kulturi in o estet-

hungarian books; about book culture and about este-

ski kulturi knjig v Prekmurju. V članku so opisana ob-

thetic culture of books in Prekmurje. The professional

dobja madžarskega založništva po spremembi sloven-

article describes the period of hungarian edition after

skega sistema leta 1991, ko sta nastala dva pomembna

the change of slovenian system in 1991, when two im-

zavoda madžarske narodnosti, leta 1993 Zavod za in-

portant institutes for hungarian minority were estabi-

formativno dejavnost madžarske narodnosti, leta 1994

lished in the year 1993 Institute for Informativ Activits

pa Zavod za kulturo madžarske narodnosti, v sklopu

of Hungarian Minority and in 1994 Institute for Cul-

katerega se izvaja založniški program madžarske naro-

ture of Hungarian Minority, withim the framework of

dnosti, pod njegovim okriljem pa posluje tudi knjigarna

last one occurs the edition program of hungarian mi-

Bánffy. V članku sta predstavljena tudi revija Muratáj

nority and functions the bookshop Bánffy. The article

in koledar Naptár.

introduces the review Muratáj and calender Naptár.

Ključne besede: založništvo madžarske narodnosti, slovensko-madžarski kulturni stiki, kulturna avtonomija, knjigarna Bánffy, sodelovanje z založbami, kulturna in jezikovna identiteta, založba Topprint, založba Franc-Franc, institucionalno subvencioniranje knjig.

Keywords: publishing of hungarian minority; slovenian-hungarian cultural contacts, cultural autonomity; bookshop Bánffy, collaboration with publishers; cultural and language identity; Top-print Publisher; Franc-Franc Publisher; institutional assistance for books.

2-3/2007

33


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

1.

Uvodne misli

družbenem okolju. Po koncu druge svetovne vojne je večina madžarskih razumnikov zapustila pokrajino,

Madžarsko založništvo v Sloveniji se od leta 1961 do današnjih dni oplaja iz madžarske literature v Sloveniji. Imenujemo ga lahko tudi čezmejno madžarsko založništvo, katerega obstoj izvira iz madžarske narodne zgodovine in ima po letu 1920, po trianonski pogodbi ter izgubi dela madžarskega ozemlja svojevrstno zgodovino. Madžarska narodnost je od leta 1961 do leta 2004 v Prekmurju izdala 80 madžarskih knjig, tj. literarnih in

v manjšinskih šolah pa ni bilo madžarskih učiteljev. Politično upravljanje so prevzeli delavci in kmetje, toda na kulturnem področju se niso znali dvigniti na višjo raven. V petdesetih letih Madžarska ni imela vpliva na Prekmurje, saj je sodila v sovjetsko cono in bila ločena z železno zaveso. Prekmurski Madžari v tem obdobju niso imeli alternative. Začelo se je njihovo identificiranje z jugoslovanskim vrednostnim sistemom.

znanstvenih del. Od leta 1954 pa do začetka devetdesetih let je Pomurska založba izdala 81 madžarskih knjig, predvsem v slovenščino prevedenih leposlovnih del. Profil te založniške dejavnosti lahko merimo ne samo z estetskimi merili, ampak tudi z etičnimi ter z merili za

Generacija okrog pesniške zbirke Pričakovanje pomladi v sedemdesetih letih

3.

ohranjanje naroda. Proces je trajal vse do sedemdesetih let, ko so se vzposta-

Založniška dejavnost šestdesetih let

vile oblike samoorganiziranja madžarske narodnosti.

2.

Že leta 1954 je bila ustanovljena Madžarska komisija za prosveto, prva organizacija Madžarov za zaščito njihovih interesov. V ustavi iz leta 1974 so jim bile prizna-

Zastavlja se nam vpraša-

ne nove manjšinske pravice, ki so omogočile ustanovi-

nje, zakaj se je madžarska

tev narodnostnih samoupravnih interesnih skupnosti.

založniška

Lajos Vlaj: VERSEK Pesniška zbirka (Pomurska založba, 1961)

dejavnost

v

Sloveniji izoblikovala tako

Od 1975. leta ob­ staja Madžar-

pozno, šele v šestdesetih

ska narodnostna in­te­re­sna sku-

letih. Za to je obstajalo več

pnost za kulturo in prosveto, ki

razlogov. Politični in zgo-

je ob podpiranju ljubiteljskih

dovinski položaj v letih od

skupin, sredstev množičnega

1920 do 1961 Madžarom

informiranja in ohranjanju izro-

ni bil naklonjen. V tem ob-

čila prevzela tudi izdajanje ma-

dobju sicer beležimo zgo-

džarskih knjig. To je bilo začetno

dovino

obdobje vzpostavljanja kulturne

tiska,

založniške

dejavnosti pa ni bilo. Po

avtonomije prekmurskih MaZsuzsa Báti: Kettőnk évszakai Pesniška zbirka (Pomurska založba, 1979)

letu 1945 so se prekmurski Madžari spet znašli v brezzračnem prostoru, ponovno jih je doletela manjšinska usoda. Živeti so morali v drugačnem jezikovnem in

34

2-3/2007

džarov.


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Progresivna založniška dejavnost osemdesetih in devetdesetih let

5.

4.

Pisatelji, pesniki in njihova dela Pregled madžarske založniš­ke dejavnosti v Sloveniji po obdobjih kaže, da predstavljajo

Premiki progresivne politike v šestdesetih letih so se

mejnik šestdeseta leta. Pe-

kazali še v sedemdesetih in osemdesetih letih. V de-

snik Lajos Vlaj je začel pisati

vetdesetih letih je proces tako napredoval, da so se

v okolju brez literarne tradici-

ustanavljale samostojne kulturne institucije. Politična

je. Imel je podobno vlogo kot

in kulturnozgodovinska dogajanja so vplivala tudi na

Kornél Szenteleki v Vojvodini,

madžarsko založništvo.

le da se okoli njega ni spletel mit. Madžarsko založništvo v Lajos Vlaj: Szelid intés Pesniška zbirka (Pomurska založba, 1968)

Po razpadu Jugoslavije in po spremembi slovenskega sistema leta 1991 je bilo oblikovano interesno zastop-

Sloveniji v šestdesetih letih še ni del tovrstne dejavnosti na

stvo na ravni samouprave z nazivom Pomurska ma-

Madžarskem in v Vojvodini. V

džarska narodnostna samoupravna skupnost, ki je kot

sedemdesetih letih se pojavi generacija okrog pes­niš­ke

soustanoviteljica leta 1993 ustanovila Zavod za infor-

zbirke Tavaszvárás (Pričakovanje pomladi). To so Sán-

mativno dejavnost madžarske narodnosti, leta 1994 pa

dor Szúnyogh, Pál Szomi in József Varga, ki se skupaj

Zavod za kulturo madžarske narodnosti, pod katerega

predstavijo bralcem. Nadaljujejo z Vla­jevim izročilom.

sodi tudi madžarska založniška dejavnost. Oba ma-

Leta 1975 so ustanovili Skupino prek­murskih madžar-

džarska zavoda sta nastala z namenom, da bi uvelja-

skih pisateljev. Njen predsednik je pos­tal József Varga.

vljala interese madžarske skupnosti, ves čas delovanja

Pisatelji in pesniki, ki so do takrat že izdali kakšno knji-

pa krepita strategijo preživetja madžarske narodnosti.

go, so bili Sándor Szúnyogh, József Varga, Pál Szomi,

Z ustanovitvijo in delovanjem Zavoda za kulturo ma-

Zsuzsa Báti, Sándor Varga in Ella Pivar. Člani Skupine

džarske narodnosti je madžarsko založništvo posta-

prekmurskih madžarskih pisateljev so bili tudi ustvar-

lo del programa samostojne ustanove. Petina letnega

jalci, ki sicer še niso izdali samostojnih zbirk, ampak

proračuna zavoda, ki znaša 70 milijonov tolarjev, je

so objavljali v tedniku Népújság in v reviji Muratáj (Po-

namenjena založniški dejavnosti. Večino izdanih knjig

krajina ob Muri), in sicer Elizabeta Bernjak, Lajos Ben-

prodajo v knjigarni Bánffy, ki deluje od leta 1998, od

ce, Leona Sz. Kanyó, Erzsébet Rozsmán, Zoltán Gábor,

leta 2004 pa so dostopne tudi v Centru Bánffy. Zavod

János Völgyi, József Dobosics in János Toplák. Pesni-

za kulturo madžarske narodnosti spodbuja izdajanje

ki iz Prekmurja ter Zalske in Železne županije so leta

knjig tudi z razpisi. Obvezne izvode knjig pošilja v slo-

1979 z namenom, da bi obogatili regionalno literaturo,

venske in madžarske knjižnice ter javne zbirke. Njegova

izdali antologijo Összhang (Sozvočje). V sedemdesetih

dejavnost presega dvojezično območje Prekmurja, saj

letih je bilo izdanih sedem madžarskih knjig.

sodeluje z znanstvenimi in kulturnimi ustanovami z Madžarske, ki zastopajo splošni madžarski vrednostni

Pisatelji in pesniki zbirke Pričakovanje pomladi so se

sistem, ter z ustanovami, izven meja Madžarske, in si-

razvili v osemdesetih letih, saj je v tem desetletju tako re-

cer v vsej Karpatski kotlini.

koč vsak med njimi izdal dve ali celo tri zbirke. Najprej so •

2-3/2007

35


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

izšle knjige Lajosa Benceja, Erzsébet Rozs­mán, Zol­tána

literarni stiki in možnosti

Gáborja in Jó­zsefa Szabója. Nov dose­žek je dvojezična iz-

publiciranja z madžarski-

daja antologije Sozvočje/Összhang leta 1982, v kateri

mi založniki in uredništvi,

so bile objavljene pesmi slovenskih pesnikov s Koroške

npr. z Árgusem iz Székes-

in madžarskih pesnikov iz Prekmurja. Kot novost se na

fehérvára,

področju založniške dejavnosti pojavita literarna zgo-

Pannon Tükör, ki ga je iz-

dovina in jezikoslovna študija. Sándor Varga nadaljuje

dajalo Društvo zalskih pi-

s pisanjem etnografskih del. V tem desetletju je bilo iz-

sateljev, z budimpeštansko

danih trinajst madžarskih knjig.

revijo Kortárs ali z revijo

s

časopisom

Korunk iz Cluja, smo še Sándor Szúnyogh: Muravidéki kincsesláda (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 1997)

Založniška dejavnost devetdesetih let se je izoblikovala že v novem družbenem

vedno pogrešali recepcijo prekmurske madžarske literature na Madžarskem

ozračju. Z osamosvojitvi­ jo

oziroma sprejemanje njene estetike ter njeno kritiško

Republike Slovenije je dr-

in literarnozgodovinsko analizo. Hkrati pa smo pogre-

žava dobila novo ustavo in

šali tudi obsežnejše razširjanje madžarskih knjig iz

menjava sistema je obliko-

Slovenije v matični domovini, pravzaprav se je to šele

vala nove zahteve znotraj

začenjalo pojavljati.

demokratične in pluralistične slovenske družbe.

Zavod za kulturo madžarske narodnosti je leta 1994 od

Po ustanovitvi Muratája

narodnostnih samouprav prevzel založniško dejavnost

(Pok­ rajina ob Muri) leta

in vzpostavil številne stike z madžarskimi založbami

1988 so se reviji pridruži-

ter ustanovami, npr. z založbo Hazánk Kiadó iz Győra, z

li novi avtorji. V tem desetletju je stalno objavljalo 13

budimpeštanskim Muzejem vojaške zgodovine, s Kate-

pisateljev in pesnikov: Dániel Balazsek, Lajos Bence,

dro za madžarski jezik in literaturo na Pedagoški fakul-

János Toplák Czimmermann, László Göncz, János Göntér,

teti v Mariboru, z madžarskim Ministrstvom za nacio-

Albert Halász, István Hagymás, Rózsa Kercs­már, Józ-

nalno kulturno dediščino, z lendavsko založbo Studio

sef Ko­con, Mária Szabó, József Varga, Sándor Varga,

Artis itd. V tem obdobju se je število madžarskih knjig

János Vida in Judit Csuka-Zágorec. De­vet­deseta leta

v Sloveniji pomnožilo. S prvo zbirko se pojavijo Gabri-

zaznamuje zvrstna raznolikost. Razen literarnih se

ella Utrosa Bence, János Toplák Cimmermann, László

pojavljajo še zgodovinska in etnografska dela, otroška

Göncz, Albert Halász in Judit Csuka-Zágorec. Nada-

literatura, literatura, ki se ukvarja z ohranjanjem izro-

ljuje se uveljavljanje Lajosa Benceja, Rózse Kercsmár,

čila, filmska estetika, mladinska literatura, pisanja o

Sándorja Szúnyogha in Józsefa Varge. Za uspešno pri-

likovni umetnosti, zbirke ljudskih pravljic, spominska

zadevanje se je izkazala antologija madžarskih pesni-

literatura in razširjene doktorske disertacije v knjižni

kov v Sloveniji z naslovom Igét őrizve (Varovati besedo),

obliki. Lahko torej rečemo, da gre za razvoj zvrsti, toda

ki je izšla leta 1998 in vključuje pesmi treh generacij

velikih epskih del še vedno ni bilo, nihče še ni napisal

madžarskih pesnikov iz Prekmurja. V devetdesetih le-

npr. romana. Kljub temu da so se vzpostavili določeni

tih je bilo izdanih 32 madžarskih del.

36

Lajos Bence: Írott szóval a megmaradásért (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 1996)

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Za obdobje 2000–2004 je značilna zvrstna raznolikost,

Nastajajo prevodi madžarske literature v slovenski jezik,

učinkovitejše razširjanje knjig ter poglabljanje literar-

česar v prejšnjih obdobjih ni bilo. Objavljeni sta bili zbir-

nih stikov. Kot pisatelji, pesniki in raziskovalci so se

ki v slovenščino prevedenih pesmi Judit Csuka-Zágo-

uveljavljali Gabriella Utrosa Bence, Lászlo Göncz in

rec, leta 2001 V ognjenem kresu, leta 2003 pa Slepci na

Judit Csuka-Zágorec.

zemljevidu, prevedeno in objavljeno pa je bilo tudi delo Jánosa Göncza Vaške slike mojega otroštva. Madžarske Kot nova zvrst se je pojavil

knjige iz Slovenije je bilo možno kupiti tudi na knjižnih

zgodovinski roman. József

sejmih v Győru, Zalaegerszegu in Budimpešti. Nove ten-

Varga je leta 2001 objavil

dence pa so prišle do izraza takrat, ko je László Göncz

ro­ man z naslovom A lend­

izdal knjigo na Madžarskem pri založbi Pro Pannonia v

vai vár kapitánya (Kapetan

Pécsu, József Varga pri Literarnem krogu Krúdy in pri

lendavskega gradu), László

tiskarni ter založbi Bíró Famili, Judit Csuka-Zágorec

Göncz pa delo z naslovom

pa pri Kulturnem društvu Prekmurski prijateljski krog

Olvadó jégcsapok (Talijo se

(Muravidéki Baráti Kör) iz Pilisvörösvára.

ledene sveče). Obe deli sta v Prekmurju veljali za uspe-

V primerjavi z devetdesetimi leti se je na začetku

šnici. Kot nove zvrsti se poja-

21. stoletja ob državnih subvencijah tudi v založniški

vljajo tudi pisan­ja o knjigah,

dejavnosti začelo iskanje sponzorjev in mecenov. V ob-

o zgodovini knjig in umetno-

dobju 2000–2004 je bilo objavljenih 19 madžarskih

stni zgodovini, npr. Portret slikarja Zoltána Gáborja

knjig, med njimi dela Lajosa Benceja, Gabrielle Utrose

(2000) in študijska zbirka z naslovom Madžarski knji-

Bence, Jánosa Topláka Cimmermanna, Lászla Göncza,

žni ilustratorji v Sloveniji (2003) Judit Csuka-Zágorec.

Józsefa Varge in Judit Csuka-Zágorec. Med zvrstmi po-

József Varga: A lendvai vár kapitánya (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2001)

grešamo še sociografijo in eseje. S podporo madžarskega Mi­ nistrstva za nacional-

Podpiranje madžarske Založniške dejavnosti v Sloveniji

no kulturno dediščino in

6.

Ministrstva za kulturo Republike Slovenije sta bili izdani zgodovinski deli oziroma dopolnjeni doktorski

László Göncz: Madžari v Prekmurju 1918-1941 (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2001)

disertaciji Madžari v Pre-

Madžarska založniška dejavnost v Sloveniji nujno potre-

kmurju 1918–1941 Lászla

buje pomoč skladov, razpisnih sredstev in ciljnih sub-

Göncza (2001) ter Zemlji-

vencij iz matične domovine, torej vseh madžarskih or-

ška reforma in kolonizacija

ganizacij, da bi se lahko pisatelji in pesniki madžarske

v okolici Lendave med obe-

narodnosti uveljavili, razvili in se duhovno razmahnili.

ma vojnama Attile Kovácsa

Od devetdesetih let naprej smo tudi z Madžarske do-

(2004).

bivali subvencije za madžarsko založniško dejavnost v Sloveniji. •

2-3/2007

37


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Slovensko-madžarski kulturni stiki 7.

Tudi na področju založniške dejavnosti ima pomembno mesto spoštovanje slovensko-madžarskih kulturnih stikov. Vizijo, ki temelji na sožitju, je začel krepiti »zvesti sin dveh narodov«, Avgust Pavel, s svojim življenjem in delom. Leta 1991 je bila v hotelu Gellért na pobudo literarnega zgodovinarja dr. Mihálya Czineja predstavljena književnost madžarske narodnosti in njenih predstavnikov iz Slovenije, in sicer z namenom vzajemnega spoznavanja. V tem okviru so se začele tri različne konstelacije: vzajemno spoznavanje odnosov ter sistemov stikov med prekmursko manjšino oziroma madžarsko narodnostjo, matično domovino in Slovenijo oziroma Gabriella Utrosa Bence: egy kis makk története (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2003)

večinskim narodom. Dogodek je veljal za prelomnega, saj se je pričela integracija madžarske literature in založništva iz Slovenije v kulturo matične domovine.

Organizacije, ki nudijo pomoč, so predvsem Svetovna

Madžarski pisatelji, pesni-

zveza Madžarov, Konferenca maternega jezika, Medna-

ki ter pisci študij v Sloveni-

rodno društvo madžarskega jezika in kulture, Illyésev

ji so od devetdesetih let za-

sklad, Ministrstvo za nacionalno kulturno dediščino,

čeli intenzivneje objavljati

Glavni oddelek za narodnostne in etnične manjšine ter

svoje prispevke v časopisih

Urad za Madžare izven meja. Tako je možno utemeljiti

in revijah na Madžarskem.

prihodnost in institucionalni sistem madžarske zalo-

Razen v reviji Muratáj (Po-

žniške dejavnosti v Sloveniji ter stabilizirati njeno or-

krajina ob Muri) še v revi-

ganiziranost.

jah Somogy, Hévíz, Pannon Tükör, Árgus, Hitel ... Cen-

Založništvo krepi kulturno in jezikovno identiteto, ki vedno korenini in se obnavlja v kulturi, ter oblikuje način razmišljanja. Identiteto oblikuje jezik, razvija jo

Albert Halász: Mosolymorzsák (Madžarski pisatelji v Sloveniji, 1991)

zura oziroma sklicevanje na odgovornost zaradi pisanja je pred spremembo

literatura, posredujejo pa knjige. Tudi madžarska za-

sistema (1991) prihajala s strani večinskega naroda, po

ložniška dejavnost v Sloveniji ne more zaobiti presoje

spremembi sistema pa bolj iz narodnostnega okolja in

sodobne madžarske kulture ter njenega kritičnega in

knjižne stroke z Madžarske. Po letu 2000 ta vedno bolj

estetskega vrednotenja.

deluje s pomočjo notranjih filtrov, zunanji se umikajo v ozadje ali se celo ukinjajo. Udeležen­ci vsemadžarske

38

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

knjižne kulture in Madžari v Prekmurju od madžarskih

narodnosti. Tudi njen koncept založniške dejavnosti

pisateljev v Sloveniji pričakujejo predvsem sprejema-

je vključeval omenjena področja. Vestno prevajanje del

nje narodnostne usode. Pričakovanja Madžarske v zve-

madžarskih klasikov in sodobnih avtorjev je za založbo

zi z založniško dejavnostjo izven meja imajo dva obraza.

postalo kmalu prijetna in predvsem koristna naloga.

Na eni strani zahtevajo idejne smernice, ki temeljijo na

Med prevajalci je bil najbolj znan Jože Hradil. Madžar-

tradicionalni, konzervativni narodni zavesti, na drugi

ski literarni biseri oziroma imena, kot so Sándor Petőfi,

pa liberalno, urbano, kozmopolitsko, postmoderno in

Attila József, Sándor Weörös, Mór Jókai, Kálmán Mi-

globalistično smer, ki izhaja iz ustvarjalne avtonomije

kszáth, Zsigmond Móricz, László Németh in drugi, ki so

oziroma individuuma. Obe pričakovanji se nanašata

kljub jezikovnim oviram del evropske literature, so bila

na delitev madžarske literature, madžarske kulture ter

doslej Slovencem bolj ali manj neznana.

knjižne stroke, kar mora madžarska literarna sredina v Sloveniji tudi upoštevati.

Kot posledica delovnih stikov z budimpeštansko založbo Európa Kiadó se je razvilo prevajanje, s pomočjo česar so se na madžarskem knjižnem trgu pojavila dela

Založniki madžarskih knjig v Sloveniji

8.

slovenskih avtorjev, in sicer izbor Prešernovih in Župančičevih pesmi, dela Cirila Kosmača in drugih. Od šestdesetih let pa do konca osemdesetih je bilo v slo-

Med založniki madžarskih knjig v Sloveniji ima Pomur-

venščino prevedenih 81 madžarskih del. Ker so bili ma-

ska založba iz Murske Sobote, ki je bila ustanovljena

džarski pisatelji v Prekmurju nezadovoljni s Pomursko

leta 1954, tridesetletno tradicijo. Pomurska založba je

založbo, so tisti, ki so pretrgali stike z njo zlasti zaradi

od šestdesetih do osemdesetih let prejšnjega stoletja

izdajanja madžarske narodnostne lite­rature v Sloveniji,

poleg del slovenskih avtorjev izdajala tudi dela pomur-

ustanovili novo založniško skupino z imenom Skupina

skih madžarskih avtorjev, in sicer koledar Naptár ter

prekmurskih madžarskih

dvojezično antologijo Sozvočje/Összhang. Izdajala je

pisateljev. Med leti 1989 in

tudi dvojezične učbenike za potrebe dvojezičnih šol v

1997 so izdajali revijo Mu-

Prekmurju. Dolgo je sodelovala z madžarskima založ-

ratáj (Pokrajina ob Muri),

bama Jelenkor iz Pécsa in Európa Kiadó iz Budimpe-

koledar Naptár in tudi dru-

šte. V šestdesetih letih je poslovala z izgubo, madžar-

ga literarna dela.

ske knjige so ostajale v skladišču, skromna dotacija ni pokrila stroškov izdaje, zato je morala oblikovati nov

Leta 1995 je založniško

program. Glede na to, da ni bilo dovolj madžarskih iz-

dejavnost prevzel Zavod

obražencev, ki bi lahko pomagali stroki, in zaradi po-

za kulturo madžarske na-

manjkanja dvojezičnih urednikov, sta pri objavljanju

rodnosti, varovanje stano-

madžarskih knjig sodelovali založbi Fórum iz Novega

vskih interesov pa Skupina

Sada in Európa Kiadó iz Budimpešte. V sedemdesetih

Árpád Fodor: Remény a kő alatt Ilustracije: György Csuta (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2005)

letih je Pomurska založba dobila status državne založ­ be, enako odprta je bila do slovenske, jugoslovanske in madžarske kulture oziroma prekmurske madžarske •

2-3/2007

prekmurskih madžarskih pisateljev, ki je bila ustanovljena leta 1997. V njej deluje trinajstih madžarskih 39


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

pisateljev in pesnikov iz Slovenije. Organizacijsko sodi

Sveče so dogorele (A gyertyák csonkig égnek) madžar-

pod okrilje Zavoda za kulturo madžarske narodnosti.

skega avtorja Sándorja Máraija, v zbirki Novi mostovi z

Leta 1998 se je z odprtjem knjigarne Bánffy ponudila

Madžarsko pa je bila leta 2003 objavljena tudi v sloven-

priložnost tudi za trženje madžarskih knjig v Sloveniji.

ščino prevedena pesniška zbirka Slepci na zemljevidu Judite Csuka-Zágorec.

V knjigarni lahko obiskovalci izbirajo med madžarskimi knjigami in revijami. Od ustanovitve Centra Bánffy

V osemdesetih letih se je začelo sodelovanje z založbo

leta 2004 pa se lahko občinstvo udeležuje priložnostnih

Hazánk Kiadó iz Győra, ki je od začetka devetdesetih

prireditev in literarnih večerov, kjer srečujejo pisatelje

let spodbujala založbe izven meja Madžarske in jim po-

in pesnike. Zavod za kulturo madžarske narodnosti pe-

magala, stike pa je imela tudi z založniško dejavnostjo

tino svojega proračuna nameni izdajanju madžarskih

v Prekmurju. Tako je po naročilu Zavoda za kulturo

knjig. Takšna usmeritev se uveljavlja od leta 1994 pa

madžarske narodnosti izdala 12 madžarskih knjig iz

vse do danes. Občasno pa tudi kaka lendavska usta-

Slovenije. Direktor založbe József Szabó od leta 1989

nova, npr. Knjižnica Lendava/Könyvtár Lendva ali pa

objavlja dela o vrednotah, ki se nanašajo na Županijo

Galerija Muzej Lendava/Galéria Múzeum Lendva izda

Győr-Sopron. Proti koncu devetdesetih let je Zavod za

kakšno madžarsko, predvsem strokovno knjigo, čeprav

kulturo madžarske narodnosti iz ekonomskih razlogov

izdajanje knjig ni njihova glavna dejavnost in se knjiga

prekinil sodelovanje z založbo Hazánk Kiadó, toda ma-

pojavlja zgolj kot stranski produkt.

džarske knjige iz Slovenije in njihove avtorje kljub temu vsako leto predstavijo v Győru na mednarodnem knji-

Grafični studio in založba Top-Print sta pričela z delom

žnem sejmu Knjižni salon.

leta 1997 v Lendavi pod vodstvom Alberta Halásza. To je bilo zasebno podjetje, ki je sprejemalo zlasti naročila Zavoda za kulturo madžarske narodnosti. Čez leto dni je firma spremenila ime v Studio Artis, dejavnost

Madžarska knjižna kultura in umetnost v Sloveniji

9.

pa razširila še z grafičnim oblikovanjem, pripravo zemljevidov, prevajanjem, lektoriranjem in izdajanjem

Na področju madžarske knjižne kulture v Sloveniji je

oglasnika na dvojezičnem območju. Zasebna založba

bila vedno prisotna potreba po ilustracijah, ki pa se je

se ni razvila in ni dolgo delovala, delno tudi iz osebnih

udejanjala na različnih ravneh, odvisno od okoliščin.

razlogov, v osnovi pa zaradi pomanjkanja knjižne pro-

Če pogledamo sadove zadnjih štiridesetih let, vidimo,

dukcije, ki je nujna za preživetje založbe.

da so nastale tudi zahtevne, zelo lepo ilustrirane knjige. Tretjina od blizu sto, od leta 1961 objavljenih knjig,

Leta 1992 je bila za podpiranje prekmurske kulture

je ilustriranih (takšno razmerje opažamo tudi v zalo-

in založništva v Murski Soboti ustanovljena založba

žniški dejavnosti transilvanskih, podkarpatskih, slova-

Franc-Franc, d. o. o. Ustanovitelja sta prekmurski pi-

ških in vojvodinskih Madžarov).

satelj Feri Lainšček in literarni zgodovinar Franci Just. Njeno delovanje s subvencijami podpira tudi Ministr-

Za šestdeseta leta je bila značilna črno-bela risba s tu-

stvo za kulturo Republike Slovenije. Uspešnica je bila

šem, po zastoju v sedemdesetih letih pa so začeli, tudi

leta 2002 izdan slovenski prevod knjige z naslovom

zaradi učinkovitejšega institucionalnega subvencioni-

40

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

ranja, izdajati knjige z raznolikejšo tipografijo in slikov-

našo narodno zavest. Ni namreč mogoče zatrjevati, da

nim gradivom. Tako je malodane vsako leto nastala še

smo prav s knjigami, v katerih smo ohranjali, razvijali

kakšna posebno »lepa« knjiga. Za nevsakdanje ilustra-

in bogatili svoj jezik, v največji meri nadomeščali svojo

cije veljajo haiku-zenovske ilustracije Jánosa Topláka

številčno majhnost in gospodarsko šibkost. Predvsem s

Czimmermanna v osemdesetih letih, ki so v popolni

knjigami smo se tako vztrajno in trdovratno postavlja-

harmoniji z besedilom.

li po robu in preživeli do danes. Knjige za prekmurske Madžare niso bile in še dandanes niso samo prenašalProdorno spremembo so

ke in posredovalke kulturnih dobrin, umetniških spo-

pri­­nes­la devetdeseta le­ta,

ročil in znanja, ampak nam pomenijo veliko več. V teh

ko so se v madžarski založ­

štirih desetletjih so bile v vseh pogledih deležne naše

niški

srečali

manjšinske usode. Odsevale so prevladujoče stanje

tehnični

duha in povezovale madžarsko narodnost na celotnem

ured­niki in tiskarji. Obliko-

narodnostnem ozemlju z matični narodom, torej na

vanje madžarskih knjig je

znatno obsežnejšem ozemlju od današnjega. Ustano-

prevzel grafični oblikovalec

vitev Zavoda za kulturo madžarske narodnosti s sede-

László Meszelics. Poleg bro-

žem v Lendavi (1994) je temeljnega pomena z vidika or-

širanih knjig so se pojavile

ganiziranja kulturnega in znanstvenega življenja prek-

tudi knjige z zahtevnejšo

murskih Madžarov, saj se je omenjena javna ustanova,

izdelavo in trdimi platnica-

ki se v glavnem financira iz slovenskega državnega

mi. V Studiu Artis je Albert

proračuna, razvila v najpomembnejšo strokovno insti-

Halász opremil madžarske

tucijo duhovnega življenja prekmurskih Madžarov. So-

knjige s svojimi ilustracija-

delovanje z Madžarsko v prihodnje lahko poteka še bolj

mi, István Hagymás pa s fotografijami. Od devetdesetih

nemoteno, saj je združitev Evrope oziroma pripadnost

let imamo možnosti, da se zainteresirani dijaki izobra-

Evropski uniji razkrila nove možnosti za sodelovanje

žujejo v likovnih šolah na Madžarskem. Med njimi se

in tudi financiranje knjig madžarske manjšine (skladi,

Péter Orbán kaže kot nadarjen oblikovalec in ilustrator.

natečaji). Izdajanje knjig madžarske narodnosti prispe-

av­tor­ji,

Judit Zágorec-Csuka: Izgnani iz Raja Ilustracije: Péter Orbán (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2003)

dejavnosti založba,

va tudi k preživetju prekmurskih Madžarov, čeprav to zahteva od majhne skupnosti nadpovprečne napore 10.

tudi v prihodnje. Možnosti za obstoj madžarske naro-

Zaključek

dne manjšine so v veliki meri povezane s kulturno dejavnostjo skupnosti, k temu pa sodita tudi knjižna kul-

Bi Madžari v Prekmurju brez knjig v svojem jeziku da-

tura in založniška dejavnost. Življenje vsake skupnosti

nes bili to, kar smo: madžarska narodnost? Bi torej

pa določa širši geografski prostor oziroma družbeno

sploh bili? Ali pa bi se z nami in našim jezikom ukvar-

okolje, v katerem živi in deluje.

jali samo še jezikoslovci. Knjige, ki so jih napisali Madžari v Prekmurju v obdobju štiridesetih let (od leta 1961 do leta 2004 je bilo izdanih 81 madžarskih knjig) so skupaj z madžarskim jezikom odločilno oblikovale •

2-3/2007

41


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Povzetek / összegzés

A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS 1945-2004 KÖZÖTT A szlovéniai magyar könyvkiadás 1961-től napjain-

kedvezett a magyarságnak. Ez a korszak csak magyar

kig a szlovéniai magyar irodalomból építkezik. Hatá-

sajtótörténetet hagyott maga után, könyvkiadást nem.

ron túli magyar könyvkiadásnak is nevezhető, amely

1945 után szinte légüres térben tevékenykedett a mu-

a magyar nemzeti történelemből eredezteti a létét, de

ravidéki magyarság és újra kisebbségi helyzetbe ke-

1920 után, Magyarország trianoni elcsatolásától sa-

rült. Ekkor más nyelvi és társadalmi közegben kellett

játos történelme is van. 1961-től 2004-ig összesen 61

élnie, mint korábban. A második világháború után a

szépirodalmi és tudományos magyar művet adtak ki

magyar értelmiség zöme elhagyta a vidéket, nem voltak

Muravidéken. 1954-től napjainkig a Pomurska založba

magyar tanítók sem a kisebbségi iskolákban. A politi-

kiadó 81 magyar könyvet, főleg szépirodalmi műveket

kai igazgatást a munkások és a parasztok vették át, de

jelentetett meg ki szlovén fordításban. Ennek a könyv-

nem tudtak kulturális téren emelkedni. Az 50-es évek-

kiadásnak az arcéle nemcsak esztétikai, hanem eti-

ben Magyarországnak nem volt hatása Muravidékre,

kai, nemzetfentartó mércékkel is mérhető. Hogy miért

hiszen a szovjet zónába került, vasfüggönnyel volt el-

megkésve, csak a 60-as években alakult ki a magyar

zárva. Az itteni magyarságnak nem volt alternatívája

könyvkiadás Szlovéniában? Ennek több oka volt. 1920

ebben az időszakban. Elkezdődött az azonusulása a

és 1961 között a politikai és a történelmi helyzet nem

jugoszláv értékrenddel.

Judit Zágorec-Csuka: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig monográfia/monografija (Zavod za kulturo madžarske narodnosti Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2007)

42

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig

Műfaj

1

2

3

4

5

60-as évek

70-es évek

80-as évek

90-es évek

2000-es évek

Összessen

2

1

3

Művészettörténet Irodalomtörténet

2

2

1

5

Nyelvészet

1

2

1

4

4

2

6

2

9

2

13

14

15

9

47

2

2

18

80

Néprajz Történelem, helytörténet Szépirodalom

2

7

Könyvtárügy Összesen

1

7

19

34

60-as évek Műfaj

darab

Szépirodalom

2

2

2

�����������

70-es évek Műfaj

darab

Szépirodalom

7

�����������

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 60-as és 70-es évek A muravidéki magyar irodalmi művek2004-ig, és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig, 60-as és 70-es évek

26

ZCSJ_Konyv.indb 26

2-3/2007

22.2.2007 9:40:45

43


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig 3

80-as évek Műfaj

4

darab

Szépirodalom

14

Történet, helytörténet

2

Irodalomtörténet

2

Nyelvészet

1

Összesen

19

90-es évek

�����������

����������

��������� ����������

Műfaj

darab

Művészettörténet

2

Irodalomtörténet

2

Néprajz

4

Nyelvészet

2

Történelem, helytörténet

9

Szépirodalom

15

Összesen

34

�����������

����������

������� ���

��������� ��������� ���������

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig, a 80-as és 90-es évek A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig, a 80-as és 90-es évek

33

44

ZCSJ_Konyv.indb 33

2-3/2007

22.2.2007 9:40:49


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig

5

A 2000-es évek (2000-től - 2004-ig)

Műfaj

darab

Művészettörténet

1

Irodalomtörténet

1

Nyelvészet

1

Néprajz

2

Történelem, helytörténet

2

Szépirodalom

9

Könyvtárügy

2

Összesen

18

���������� ���������� ��������� ��������� ��������� ����������

����������

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig, a 2000-es évek A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig, a 2000-es évek

45

ZCSJ_Konyv.indb 45

2-3/2007

22.2.2007 9:41:00

45


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig

Műfaj

60-as évek

2

70-es évek

7

80-as évek

19

90-es évek

34

2000-es évek

18

Összesen

80

�����������

�����������

����������� ��������� ���������

A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig A muravidéki magyar irodalmi művek és tanulmánykötetek kronológiája és műfaji megoszlása 1961-től 2004-ig

53

46

ZCSJ_Konyv.indb 53

22.2.2007 9:41:08 •

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

LITERATURA • IRODALOM • literature:

• Göncz, L. (2001). A muravidéki magyarság 1918-1941.

• Alsó-Lendva nagyközség milleneumi emlékkönyve 1896, (1996).

Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

• Göncz, L. (1979). Összmagyar és kisebbségi nemzeti kulturális

• Ács, M. (2001, januar-marec). Kölcsönös garancia.

értékeinkről. Muratáj, ( 1), str.44-45.

Pannon Tükör, 6, (1), 9-15.

• Göncz, L. (1997). Zágorec-Csuka Judit: Viharverten, versek.

• Balazsek, D. (2003, fülszöveg). Zágorec-Csuka Judit:

Utószó (str.71-73). Lendva: MNMI.

Kiűzve az Édenből, versek. Lendva: MNMI.

• Gutmann, M.(1995). Varga József: Hangbona, gyermekversek.

• Bárdi, N. (2003, 30. maj ). A határon túli magyar társadalmak

Előszó. Lendva: MNMI.

és a magyarságpolitikák alakulása a kilencvenes években.

• Gyuraácz, F. (1989). Recenzió Bence Lajos: Létlelet c.

• A muravidéki magyarság népszámlálási adatok tükrében.

kötetéhez. [fülszöveg]. Lendva: Szlovéniai Magyar Írócsoport.

(Konferenčno gradivo). Lendva.

• Guttman, M. (1983). Anyanyelvünkért. Murska Sobota:

• Bence L. (1994). Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai

Pomurska založba.

magyarság 70. éve. Lendva: Magyar Művelődési Minisztérium –

• Hagymás, I. (2002).Utazások Fellinivel. Filmelemzések.

Hazánk Könyvkiadó.

Előszó.(str. 2-3). Pilisvörösvár: Muravidék Baráti Kör Kulturális

• Bence, L. (2005). Identitás és entitás. [Esszék, tanulmányok,

Egyesület.

kritikák]. Zalaegerszeg: Zalai Írók Egyesülete, Magyar

• Hradil, J. (1979). Az első könyvtől a Pomurska založba tizedik

Nemzetiségi Művelődési Intézet.

sorozatáig. Naptár. 1980. str. 92-97.

• Bence, L.(2002). Recenzió Zágorec-Csuka Judit: Gábor Zoltán

• Juhász, Gy.(1987). Szabó József: Nem is olyan régen történt.

festőművész portréja. Lendva: MNMI, 127-128.

Előszó. Murska Sobota, Pomurska založba.

• Bence, L. (1992). Varga József: Sorvadó népem, elbeszélések.

• Kalapis, R. (1996, februar). Sóhajok a varázsló barlangjából.

Lendva: Szlovéniai Magyar Írócsoport. [utószó, epilog].

Horvátországi Magyarság, III.évf. (2).

• Bence, L. (1994). Írott szóval a megmaradásért. Szótárak,

• Sz. Kanyó, L. (1975). Varga József: Pásztortüzek, versek-

szójegyzékek (str. 131-132). Lendva: Magyar Nemzetiségi

gyermekversek. (fülszöveg). Murska Sobota, Pomurska založba.

Művelődési Intézet.

• Kocsis, Gy. (1975). Szúnyogh Sándor: Halicanumi üzenet,

• Bence, L. A szlovéniai magyarság. (1996).

versek. (fülszöveg). Murska Sobota, Pomurska založba.

www.hhrf.org/prominoritate/1996/osz03.htm

• Kocsis, Gy. (1974). Varga József: Naphívogató, gyermekversek.

• Bence, L. (2001). Rá-olvasások. Válogatott és új versek.

(fülszöveg). Murska Sobota, Pomurska založba.

(str. 6). Lendva: MNMI.

• Juhász, Gy. (1987). Szabó József: Nem is olyan régen történt.

• Bence, L. (1988). Muravidéki magyar irodalom 1945-1987 :

Előszó. Murska Sobota, Pomurska založba.

Prekmurska madžarska književnost. Murska Sobota,

• Kranjec, M. (1961). Vlaj Lajos. Versek. Utószó. (str. 7-12).

Pokrajinska in študijska knjižnica.

Murska Sobota, Pomurska založba.

• Bokor, J. (1998). Aki versben véli megtalálni önmagát.

• Maurer, N. (2003). Judit Zagorec-Csuka. Slepci na zemljevidu.

Muratáj, (2.), 134-140.

Zbirka Judit Zágorec-Csuka. (str. 90-93).

• Dr. Czine, M.(1991). A szlovéniai magyarság budapesti

Murska Sobota, Franc-Franc.

köszöntése. Muratáj, 28-29.

• O naprednem tisku, (1962).

• Dr. Gadányi, K. (1972). Rozsmán Erzsébet:

Murska Sobota: Pomurska založba.

Vallomások, versek. (fülszöveg) (str.15-16.).

• Péntek, I. (1985). Szúnyogh Sándor: Hóvágy. (Recenzió).

Murska Sobota: Pomurska založba.

Murska Sobota. Pomurska založba. •

2-3/2007

47


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

• Pap, G. (2003). Hagymás István: Casanova napja. Fellini

• Zágorec-Csuka J. (2003). A szlovéniai magyar

Casanovájának asztrálmítoszi vonatkozásai. Előszó. (str. 3-5.).

könyvillusztrátorok. Ilustratorji madžarskih knjižnih izdaj v

Pilisvörösvár. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület.

Sloveniji. Lendva: Galéria Múzeum.

• Pomogáts, B. (2003): A lendvai végvárban. Nyelvünk és

• Zágorec-Csuka J. (2003). Az elsüllyedt jelek. A 20. századi

Kultúránk. (6). str. 77-78.

magyar könyvillusztráció Magyarország határainkívül. A

• Rudaš, J.(2002): Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken

szlovéniai magyar könyvillusztrátorok (str. 57-68.) Budapest:

napjainkban. Muratáj, str. 57.

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága.

• Szarka, L. (2001): Göncz László: A muravidéki magyarság

• Zágorec-Csuka J. (2003): A magyar könyvkiadás Szlovéniában.

1018-1941. Előszó Göncz László monográfiájához. (str.7.).

Muratáj ‚03. (1.) 127-155.

Lendva: MNMI.

• Zágorec-Csuka J. (2005). A muravidéki magyarság

• Székely A. B.(1991): Az új magyar kisebbségpolitika, különös

könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. Pannon Tükör.

tekintettel a szlovéniai magyarságra. Muratáj. 29.

10, (4) 44-45.

• Székely A. B. (1996): Magyar-szlovén kapcsolatok. Társadalmi

• Zágorec-Csuka J. (2007). A szlovéniai magyar könyvkiadás-,

Szemle, ( 5) 64-65.

sajtó és könyvtártörténet 1945 és 2004 között.

• Szíjártó I. (2002). Igék a megmaradásért.

Lendva, MNMI, 2007.

Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. Tiszatáj, (8.) 61-68.

• Zsiga,T. (1996). Muravidéktől Trianonig. Lendva: Magyar

• Szúnyogh S. (1972). Tavaszvárás antológia. Murska Sobota:

Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Pomurska založba, str. 15-16. • Tantalics, B. (1988). Lendva kulturális emlékei a 16. század

második felében. Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár. • TANULMÁNYOK a szlovéniai magyarság köréből, (1994).

Budapest: Teleki László Alapítvány. • Ternar, J. (1979): A kultúrhagyományokra alapozott fejlődés.

Naptár 1980, 86-91. • Dr. Varga J. (2003): Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből.

Utószó. (str 86-93). Lendva: MNMI. • Varga, J. (1997). Bence Utrosa Gabriella:

Ki lakik a sötétben? Muratáj ‚96. • Varga, J. (1982). Gábor Zoltán: Postagalamb. Fülszöveg.

Murska Sobota: Pomurska založba. • Varga, J. (1968). Vlaj Lajos: Szelíd intés. Utószó. (52.p.), Murska

Sobota: Pomurska založba. • Vincetič, M. (2003). Judit Zagorec-Csuka: Slepci na zemljevidu.

Utószó. (str. 90-93). Murska Sobota: Franc-Franc. • Zágorec-Csuka J. (2003). A magyar könyvkiadás helyzete

Szlovéniában. Könyvtári Figyelő, 49 (2), 382-389.

48

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Foto: Peter Orban & sXc.hu

Bernadetta Horváth

Doktorji znanosti iz Prekmurja, ki so v letih 1919–1994 doktorirali na Univerzi v Ljubljani Uvod

Z gospodarskega vidika je Prekmurje izrazito kmetijsko območje, saj so za to dani tudi naravni pogoji. Statistič-

Prekmurje je po svoje specifična pokrajina, dolgo časa

ni podatki za občini Murska Sobota in Lendava od leta

je namreč veljalo tako za oddaljeno, obrobno območje

1910 do leta 1991 kažejo, kolikšen delež prebivalstva se

kot tudi za gospodarsko in socialno zaostal predel Slo-

je ukvarjal s kmetijsko dejavnostjo. Podatki za leti 1921

venije. Centralnih krajev, razen Murske Sobote in Len-

in 1931 manjkajo pri obeh občinah, saj je Prekmurje v

dave, je bilo malo. Gre za deželo, kjer so se skozi zgodo-

tem času spadalo v Dravsko banovino in tudi statistič-

vino menjavali različni gospodarji. O usodi Prekmurja

ni zavod ne razpolaga z vsemi podatki iz tega časa, saj

so, prav tako kot o usodi drugih slovenskih dežel, ob

imajo na razpolago le tisto, kar jim je bilo posredovano

koncu prve svetovne vojne odločali v Franciji, podobno

iz Beograda, ti podatki pa se nanašajo le na večje kraje.

se je dogajalo tudi ob koncu druge svetovne vojne. Leto

Število prebivalcev

Število kmetov

Število izobraženih (višje in visoke šole)

1910

53251

/

/

1921

/

/

/

1931

/

/

/

1948

65271

51125

122

1953

64148

45224

178

1961

61568

31095

225

1971

63851

38006

317

1981

64299

16904

1534

1991

63744

12738

2761

Tabela 1: Občina Murska Sobota

2-3/2007

49


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Leto

Število prebivalcev

Število kmetov

Število izobraženih (višje in visoke šole)

1910

27262

/

/

1921

/

/

/

1931

/

/

/

1948

29643

23023

34

1953

29740

/

/

1961

27619

13214

69

1971

26918

16376

87

1981

26918

5796

498

1991

26146

3960

911

Tabela 2: Občina Lendava

Iz ostalih statističnih podatkov lahko ugotovimo, da se

Na osnovi teh rezultatov je razumljivo, da se je v povoj-

je delež kmetov v obeh občinah iz desetletja v desetle-

nih letih povečalo tudi število doktorjev znanosti v Prek-

tje zmanjševal. A vse do sedemdesetih let se je več kot

murju. Do leta 1994 jih je samo na ljubljanski univerzi

polovica prebivalstva v obeh občinah preživljala s kme-

promoviralo 56, upoštevati pa moramo tudi druge uni-

tijsko dejavnostjo. V osemdesetih in v začetku devetde-

verze, ki pa v moji nalogi oz. tem prispevku niso zajete.

setih let pa je opazno zmanjšanje števila kmetovalcev, zlasti nizek je njihov delež po zadnjem štetju (1991), saj

Sama raziskava je zajela tiste doktorje znanosti iz Pre-

se v lendavski občini ukvarja s kmetijstvom le 15 % lju-

kmurja, ki so promovirali na ljubljanski univerzi od

di, medtem ko se jih je leta 1948 77,66 %; v murskoso-

ustanovitve univerze, tj. od leta 1919 pa do marca 1994.

boški občini pa se je leta 1948 ukvarjalo s kmetijstvom

V tem obdobju je zajetih 56 doktorjev znanosti, in sicer

78,32 % prebivalcev, po štetju 1991 pa le 19,98 %.

tisti doktorji znanosti iz Prekmurja, ki so po poreklu iz Prekmurja, zajeti pa so tudi tisti, ki so del svojega življe-

Vzroke za tako stanje je treba iskati v spremenjenih

nja preživeli v Prekmurju. V samem Prekmurju je seve-

ekonomskih in socialnih razmerah, saj se z gospodar-

da več doktorjev znanosti, le da so promovirali na dru-

skim razvojem odpirajo druge dejavnosti, ki hkrati po-

gih univerzah (Bruselj, Budimpešta, Zagreb, Rim …),

tiskajo kmetijstvo v ozadje, možnosti za preživetje so

pa ne samo v Evropi, ampak tudi drugod po svetu.

ugodnejše. Ideja za raziskovalno nalogo se je porodila prof. dr. D. Z izboljšanjem gospodarskega standarda se je lahko

Nećaku. Pri prvih korakih pa sta mi pomagala novi-

šolalo vedno več ljudi. Če primerjamo statistične po-

nar B. Žunec in tedanji ravnatelj Pokrajinske in študij-

datke glede deleža višje in visoko izobraženih ljudi v

ske knjižnice Murska Sobota J. Vugrinec, saj sta tudi

obeh občinah za leti 1948 in 1991, lahko ugotovimo

onadva iskala doktorje znanosti, ki so bili po rodu iz

naslednje: v lendavski občini je bil leta 1948 delež viš-

Prekmurja, in sicer z namenom, da bi Pokrajinska in

je in visoko izobraženih 0,11 %, leta 1991 pa 3,48 %; v

študijska knjižnica obogatila svoj repertoar doktorskih

murskosoboški občini je bilo leta 1948 višje in visoko

disertacij. Izhodišče za moje raziskovalno delo je bil

izobraženih 0,18 %, leta 1991 pa 4,33 %.

pregled dokumentacije v arhivu Univerze v Ljubljani.

50

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Že pri arhivskem delu so nastopile težave, kajti Promo-

korenin pri zelenih podtaknjencih rdečelistnega

cijski protokol Univerze v Ljubljani je bil v posameznih

ruja (Cotinus coggygria Scop.«Royal Purple«) v

obdobjih zelo površno voden, tako da na posameznih

pogojih meglenja (1981),

mestih manjkajo določeni podatki(npr. kraj rojstva,

- Zlata LUTHAR: Vsebnost in razporeditev tanina

naslov disertacije ipd.). Zame je bil pomemben podatek

v semenih ajde (1992);

rojstni kraj, če pa je ta podatek manjkal, sem se morala biologija:

pozanimati na matičnem uradu, kjer mi pa tudi niso znali vedno pomagati. Problem v Promocijskem pro-

- Stanislav ČERVEK: Prehranjevalni odnosi,

tokolu Univerze v Ljubljani je še v tem, da tudi imena

mezoartropodi tal-glive (1975),

niso natančno navedena. O posameznih doktorjih sem

- Zdravko PODLESEK: Biosinteza antibiotika

poizvedovala na fakultetah, kjer so študirali. Zbrala

bacitracina in rezistenca nanj pri Bacillusu

sem življenjepise (kar tu ni obravnavano) posameznih

licheniformis (1991);

doktorjev in povzetke njihovih doktorskih disertacij. ekonomija:

Velika večina doktorjev znanosti je pokazala interes za sodelovanje, nekaj pa jih tudi ni hotelo sodelovati.

- Oto NORČIČ: Obresti in faktorji obrestne mere (1971),

Doktorji znanosti

- Janez MALAČIČ: Elementi teorij reprodukcije prebivalstva in delovne sile (1983);

V predstavitvi sem zajela posamezne doktorje znanosti

elektrotehnika:

po strokovnih področjih ter naslove njihovih disertacij.

- Karel JEZERNIK: Digitalna razporeditev dinamičnih sistemov s posebnim poudarkom

Seznam doktorjev znanosti iz Prekmurja, ki so dokto-

na presmerniških vezjih (1976),

rirali na Univerzi v Ljubljani v letih od 1919 do 1994:

- Arpad KÖVEŠ: Analiza signalov robotskega elektroobločnega varjenja (1991),

agronomija:

- Jože VUGRINEC: Teoretične meje konverzijskih

- Aleksander HRŽIČ: Raziskava korelacij med

izgub in šumnih lastnosti diodnih mešalnikov

anatomsko zgradbo in morfologijo distalne

(1975);

regije cist nematod vrste hetero-dera (1980), - Franc ZADRAVEC: Ješčnost in rast bikov v

etnologija:

okviru reje svetlo lisatega goveda v Pomurju

- Vilko NOVAK: Ljudska prehrana v Prekmurju

(1965),

(1947);

- Jože KOROŠEC: Morfološke in fiziološke posebnosti populacij črne detelje(trifolium

farmacija:

pratense var.subdunum Witte) v Sloveniji (1974),

- Miroslav ČINČ: Študij biofarmacevtskih in

- Aleksander ŠIFTAR:Učinek knetina

farmakokinetičnih lastnosti saliciloilsalicilne

(6-furfurilaminoporin), IBA (indol maslena

kisline (1979);

kislina) in kenofaz na induciranje adventivnih

2-3/2007

51


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

filozofija:

kineziologija:

- Cvetka TÓTH: Lukácsevo pojmovanje dialektike

- Tomislav KOPRIVNJAK: Povezanost med

(1987);

dimenzijami socialnega statusa staršev in stališči njihovih otrok do telesne vzgoje in

geologija:

športa (1988),

- Dragica TURNŠEK: Hidrozojska favna iz

- Jože Štihec: Analiza eksperimentalnega

zgornjejurskih skladov na Dolenjskem,

programa vadbe s poudarkom na usvajanju

Notranjskem in na Primorskem (1964),

specifičnih športnih znanj (1991);

- Stevo DOZET: Razvoj mezozojskih plasti na Kočevskem in v okolici (1989);

matematika: - George MEJAK: Osnosimetrični tok s prosto

gozdarstvo:

površino (1991),

- Franc IVANEK: Vrednotenja poškodb pri

- Ludvik BOGATAJ: Teorija senzitivnosti

spravilu lesa v gozdovih na Pohorju (1976);

linearnih kvadratičnih sistemov z zakasnitvami v stanju in z zakasnjenim upravljanjem (1989);

gradbeništvo: - Geza VOGRINČIČ: Analiza prenosa obtežbe v tla

medicina:

po kolu (1992);

- Jože BEDERNJAK: Epidemiološke, klinične in laboratorijske značilnosti leptospiroznih

kemija:

bolnikov v Pomurju od leta 1964 do 1985 (1990),

- Mirko ČEH: Staranje amiloze in amilopektina (1959),

- Igor KRANJEC: Neinvazivno odkrivanje

- Helena SOČIČ: Študij metabolizma tomatidina s

mnogožilne koronarne bolezni – prispevek

pomočjo mikroorganizmov (1972),

scintigrafije k obremenitvenemu testu (1987),

- Ivan ŠINKO: Razširitev uporabnosti anodne

- Radovan STARC: Maksimalni volumski

stripping polarografije za določevanje nizkih

pospešek kot indeks kotraktilnosti levega

koncentracij ionov nekaterih kovin z uporabo

prekata (1990),

selektivnih ligandov (1973),

- Jože BALAŽIC: Postmortalne spremembe

- Marija TRONTELJ: Sintranje in reakcije

elektrolitov očesne tekočine in čas nastopa

aluminijevega nitrida z elementi železove

smrti (1992),

skupine periodnega sistema (1974),

- Pavel POREDOŠ: Lokalno trombolitično

- Karel LUTAR: Fotokemične reakcije z

zdravljenje arterijskih zapor v udih (študij

elementarnim fluorom (1980),

dejavnikov, ki vplivajo na takojšnje in kasne

- Brigita LENARČIČ: Lastnosti in fiziološki pomen

rezultate zdravljenja) (1991);

človeškega stefina A in B (1989), - Milena HORVAT: Študije in razvoj analiznih

montanistika:

metod za določanje nizkih koncentracij živega

52

- Franc ŽERDIN: Metodologija izdelave optimalne-

srebra in njihova uporaba pri analizi bioloških

ga dolgoročnega plana proizvodnje v rudnikih z

vzorcev in vzorcev iz okolja (1989);

jam­skim načinom eksploatacije (1993); •

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

pravo:

tehniške znanosti:

- Vladimir ŠKERLAK (rigoroz),

- Igor EMRI: Vpliv dinamičnih obremenitev na

- Ludovik BERDEN (rigoroz),

mehanske lastnosti visokoelastičnih materialov

- Franc VRBNJAK (rigoroz) ,

(1981),

- Ernest FRUMEN (rigoroz) ,

- Alojz POREDOŠ: Posplošeni model za preračun

- Vanek ŠIFTAR: Oblike delavskega soodločanja

lamelnih prenosnikov toplote (1990),

in upravljanje v industrijskih podjetjih,

- Rafael RITUPER: Optimizacija parametrov za

uzakonjene v Evropi po oktobrski revoluciji

najmanjšo toplotno in snovno izmenjavo med

(1965),

tankim zračnim curkom in toplo vodno površino

- Janez NOVAK: Delovno razmerje zastopnikov

(1986);

(1978), umetnostna zgodovina:

- Etelka KORPIČ HORVAT: Vpliv zaposlovanja doma in v tujini na deagrarizacijo pomurske

- Sonja Ana HOYER: Zgodovinski razvoj

regije (1992);

Tartinijeve hiše in njena likovna oprema (1993);

psihologija:

veterina:

- Vera DOMA: Vpliv nekaterih dejavnikov okolja

- Bogdan CEPUDER: Dinamika nekaterih

na umske sposobnosti dvojčkov (1976),

parametrov krvi pri kravah med brejostjo in po

- Gabi ČAČINOVIČ VOGRINČIČ: Psihodinamični

porodu (1978);

procesi v družinski skupini (1987), zgodovina:

- Ludvik HORVAT: Vpliv sistematične predšolske vzgoje na otrokov intelektualni razvoj s

- Oto LUTHAR: Interpretacija nekaterih sodobnih

psihometričnega in kvalitativno-analitičnega

teorij zgodovinopisja. Miti, pesništvo, znanost in

aspekta (1983);

vedenje kot pojavne oblike zgodovine občega in nacionalnega zgodovinopisja (1991).

slavistika: - Anton VRATUŠA: Levec in Ljubljanski zvon

V Promocijskem protokolu Univerze v Ljubljani sem

(1941),

v letih 1919-1945 naštela šest doktorjev, ob tem naj

- Franc ZADRAVEC: Idejnoestetska geneza in

povem, da gre za pet doktorjev prava (in ne doktorjev

struktura Kranjčeve proze (1962);

pravne znanosti) in enega, ki je doktoriral iz slavistike. Doktorji prava so promovirali na osnovi rigorozov, saj

sociologija:

je v medvojnih letih na Pravni fakulteti Ljubljana veljal

- Ludvik ČARNI: Marksistična periodizacija

nemški sistem, po katerem so opravljali stroge izpite –

družbenega razvoja (1974),

rigoroze.

- Albina NEĆAK LÜK: Družbene razsežnosti dvojezičnosti na narodnostno mešanem

Delež doktorjev znanosti se je po vojni povečal tako na

območju Prekmurja (1984);

področju naravoslovnih kot družboslovnih znanosti, več pa je slednjih. •

2-3/2007

53


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Večina doktorjev znanosti ne živi v Prekmurju, le neka-

zacije s posebnim poudarkom na kibernetiki varilnega

teri so ostali zvesti tem krajem in tukaj nadaljujejo svo-

procesa. Rezultate raziskovalnih del je objavljal v član-

je delo, in sicer: dr. J. Bedernjak, dr. A. Köveš, dr. Etelka

kih v strokovnih revijah doma in v tujini, ob tem pa se

Korpič Horvat, dr. A. Šiftar in dr. F. Zadravec.

je aktivno udeležil več simpozijev doma in v tujini. Po uspešnem zagovoru disertacije je bil vodja raziskoval-

Med Lendavčani naj izpostavim dr. A. Köveša, ki je di-

nega oddelka, mentor mnogim mladim raziskovalcem

plomiral na Fakulteti za elektrotehniko v Ljubljani, na

in na koncu vršilec dolžnosti direktorja Instituta za va-

isti fakultetri pa je zagovarjal tudi magistrsko nalogo

rilstvo. Leta 1992 se je zaposlil v avstrijski firmi ZEUS

„Analiza signalov procesa varjenja v zaščiti ogljikovega

Ges.m.b.h. v Gradcu, kjer je opravljal dela in naloge

dioksida”. Med študijem tretje stopnje se je zaposlil na

svetovalca in izvajalca projektov s področja zniževanja

Institutu za varilstvo v Ljubljani. Opravljal je naloge in

stroškov energije in okolju prijaznih sistemov. Sedaj je

dela raziskovalca na področju avtomatizacije in roboti-

zaposlen v domačem kraju.

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Niz1 Niz2 Niz3

zgod

veterina

umet.zg.

teh.znan

sociol

slavistika

psih

pravo

montan

medic

matema

kinezio

kemija

gradb

gozdarst

geologija

filozofija

farmacija

etnolog

elektroteh.

ekonomija

biologija

agronomija

Niz4

štev.doktorjev

ŠTEV. DOKTORJEV

Delež doktorjev znanosti po posameznih področjih

Niz6 Niz7

PODROČJE

*Več podatkov glede raziskovalnega dela se nahaja v istoimenskem delu iz leta 1995. Prav tu pa je zbrana vsa literatura in viri.

54

Niz5

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Dr. Rudaš Jutka Maribori Egyetem, Magyar Irodal mi Tanszék

KULTÚRA MEGÉRTÉSE, A MEGÉRTÉS KULTÚRÁJA »A szöveg öröme. Klasszikusok. Kultúra (minél inkább kultúra, annál nagyobb, változatosabb lesz az öröm). Intelligencia. Irónia. Kifinomultság. Eufória. Hozzáértés. Biztonság: életművészet.«1 Az összehasonlító irodalomtudományban fontos he-

„posztmodern” szövegek fontos mozzanatait alkotják.

lyet foglalnak el azon kutatások, melyek – egy mű vagy

A nagy formátumú íróknál, akik művészi alkotásaik-

író sorsának tanulmányozásakor – egy idegen nyelvi/

ban az ember szellemi világának különös dimenzióját

kulturális térben új olvasatokat fedeznek fel, a művé-

tárják fel, az újfajta olvasatok mindig lehetségesek és

szi, esztétikai üzenet másfajta megértését vélik feltárni.

egyre gyakrabbak. Mindezek a mozzanatok a szövegek

Ezen feltárásokra a hazai környezet különböző okok

hermeneutikai karakterére is rávilágítanak, és hang-

miatt nem kínál(t) lehetőséget vagy nem vállalkozha-

súlyozzák a lezáratlanságot, mint hermeneutikai elvet,

tott. Itt például irodalmon kívüli meghatározó elemek-

amennyiben szüntelenül alakuló olvasatok sokaságát

re gondolhatunk, amelyek rabul ejthetik a szépiroda-

teszik lehetővé. Ugyanakkor e szövegek olvasóikat a

lom individuális átélőjét is. Az esztétikai vizsgálódás a

hermeneutika alapkérdéseivel (a nyelviséggel, az ide-

műre irányul, s a hozzátapadó külső mozzanatoktól el-

genség áthidalásának problémáival stb.) szembesítik.

tekint – mondja Gadamer –, majd hozzáteszi, hogy ezek a mozzanatok elég jelentősek is lehetnek. Az esztétikai

Sokak véleménye, hogy az irodalom létezése az olva-

tudatnak az esztétikait meg kell különböztetni az esz-

sónak feltett új kérdések meglététől függ. Rejtélyesebb

tétikain kívül esőtől. Eme meg (nem) különböztetésre

az a viszony, amely az írót/művet egy idegen kulturális

jó példa lehet Esterházy Péter Javított kiadásának fo-

közegbe beiktatva nyitja meg a műalkotáshoz való in-

gadtatása, amikor a mű esztétikai minőségét nagyban

dividuális, személyes és intim kapcsolat útját. Ezek a

befolyásolta a tartalmi és a morális komponens. A mű

folyamatok csak bonyolultabbá válnak, ha egy szerző/

(hazai) értelmezése nemcsak magára a műre irányult,

mű gyökeresen eltérő kultúrtörténeti tradícióval ren-

annak esztétikai létére, hanem a külső mozzanatokra

delkező befogadói közegbe érkezik.

is. Másrészről példaként vehetjük Eco „nyitott mű”koncepciójának alkotásait, és az ezek által felvetett ér-

A posztmodern irodalom a felvilágosult olvasó vonzás-

telmezési, megértési, olvasási lehetőségeket, amelyek e

körébe tartozik, az olvasótól megköveteli a könyvekről

Roland Barthes: A szöveg öröme. Ford: Mihancsik Zsófia.

3

In: Roland Barthes: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások. Osiris Kiadó. Budapest, 1998. 106. o.

2-3/2007

55


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

való elmélyült tudását, az irodalomtörténet, irodalom-

ban, törvényekben, szent szövegekben, képekben, díszít-

elmélet ismeretét, sőt az irodalomtudomány többi in-

ményekben, étkezésekben, utakban, vagy akár, mint az

terdiszciplináris területének ismereteit is. Ennek a

ausztráloknál, egész tájegységekben – tárgyiasul.”2

veszélye az irodalom marginalizációját is maga után vonhatja olyan mértékben, hogy csupán az irodalom-

„Az emberek »egyszerűen azok, amivé a kultúra teszi

tudósok hermetikus köreinek tárgya lesz. Mert csak

őket«, az a kultúra, amelyet önmaguk által önmaguk

ezek olvashatják élvezettel a bonyolult logikai, narratív

számára hoznak létre.”3 „Az eszméink, értékeink, cse-

és egyéb problémákat, amelyeket ez az irodalom meg-

lekedeteink, érzéseink, akárcsak az idegrendszerünk

világít.

kulturális termékek (cultural products), olyan termékek, amelyeket a velünk született hajlamaink, képes-

Példa erre Eco irodalom-típusa (vagy akár Esterházy

ségeink és kedélyünk alkot meg, de amelyek maguk is

poétikája is), amelyben az intellektualizmusnak ilyen

végső soron alkotások” – idézi Iser Clifford Geertz-öt,

érték pozíciója van, az olvasást mint egységes proces�-

aki az „interpretatív antropológia” vagy szimbolikus

szust igényli, amelynél az látszódhat, ahogy az olvasó

antropológia képviselőjeként ismert. A kultúra által

ül egy végtelen szobában végtelen könyvkatalógusok-

közvetített információk a maguk másságában jelennek

kal és kergeti, űzi a szerzőt mint a megszemélyesített

meg. A szimbólumalkotás a kultúra fontos eleme vagy

értéktelenített szubjektumot. Mert minden új irodalmi

ahogy Geertz mondja, a kultúra szimbólumrendszer, a

mű valamiképpen feltételezi az egész addigi irodalmi

jelentést hordozó szimbólumok szervezett rendszere,

hagyományozódás ismeretét, ezért a modern szöveg ne

amely „egyfelől a valóságról alkotott modell, másfelől a

csak egy filológus munkáját akarja, aki egy univerzá-

valóságnak a modellje.”4 A geertzi antropológiában re-

lis tudással rendelkezik és olvassa, felismeri, értelme-

leváns szerepet tölt be az a tézis, mely szerint a megér-

zi majd és érthetővé teszi a szöveget, átadja kritikailag

tés és az értelmezés (azaz a hermeneutikai mozzanat)

értékelő reflexióját. Valahogy e modern szövegek köz-

az antropológia legmélyebb kérdéseként mutatkozik

vetlen élvezete, a homály, a megoldatlanság vonzere-

meg. Ugyanis Geertz felfogása szerint az antropológia

jéből, varázsából táplálkozik, de történeti, kulturális

értelmező tudomány, amelyben a kultúra a szövegek

megértés nélkül még a filológus se lehet eredményes,

együttese.

még akkor sem, ha a szöveg feltárja az általa implikált hozzáállást, hogy megérthetővé legyen.

Megállapítható, hogy a kortárs magyar irodalom (ellenben a kortárs szlovén irodalom szövegeivel) szövegeiben

„A kultúra nem más, mint egy olyan identitásbiztosító

nagyon sok a szimbolikus információforrás, amelyek a

tudáskomplexum, amely szimbolikus formákban – pél-

valóságnak a modelljei, kulturális minták. És ezek a

dául mítoszokban, dalokban, táncokban, mondások-

kulturális minták jelentéseket adnak, ugyanis objek-

Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban.

2

Ford: Hidas Zoltán. Atlantisz Könyvkiadó. Budapest. 89. o. Wolfgang Iser: Az értelmezés világa. Ford: Lajosi Krisztina.

3

Gondolat Kiadó – ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. Budapest. 2004. 95. o. 4

Uo. 102. o.

56

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

tív fogalmakat alkotnak a társadalmi valóságról. – Ha

részletesen az interpretáció funkcióját, mint a kultu-

nem vesszük észre és nem fogjuk fel a szimbólumok

rális koherencia funkcionálisan egyenértékű eljárását.

működési szándékát, ezeket a rejtett információkat,

Egy közösség normatív és formatív értékeit megtestesí-

amelyekben valami új föltérképezésének a lehetősége

tő kanonikus7 szövegeiből kiindulva mondja, hogy az

rejlik, valami adottnak a képletes elvonatkoztatása,

interpretátor, aki harmadikként szöveg és címzett közé

és ha nem tudunk elvonatkoztatni, akkor nem tudjuk

lépve hozza felszínre a szöveg mélyére zárt normatív és

megérteni a szövegek üzenetét. Meg kell tanulni olvas-

formatív impulzusokat.

ni ezeket a szimbólumrendszereket, hogy megértsük a jelentésüket, ugyanis többször szakadék van akö-

A társadalmi hovatartozás tudata, illetve a „kollektív

zött ami nyilvánvaló és ami rejtetten bennük van. Ki

identitás” a közös tudásban és emlékekben való osz-

kell tudni bontani a nyilvánvaló jelekből azt, ami úgy

tozásban alapszik. „Ezekben a beszéd közvetítésével,

tűnik, hogy rejtetten bennük van. „A kultúra értelme-

pontosabban egy közös szimbólumrendszer használa-

zése mint a –ról és a –nak modelljei kölcsönös átvitel

ta révén osztozunk: hisz nem csupán szavakról, mon-

szimbolikus működése, nagyon sokoldalú regisztert

datokról és szövegekről van szó, hanem rítusokról és

kíván meg.” Némely (ismét gondoljunk a Harmonia

táncokról, mintázatokról és díszítményekről, visele-

caelestisre és a Javított kiadásra) műalkotások eszté-

tekről és tetoválásokról, ételekről-italokról, emlékmű-

tikai minősége olyan színvonalon nyugszik, amelyet a

vekről, képekről, tájegységekről, útjelzőkről, mezsgyék-

kulturális hovatartozás határoz meg nagymértékben,

ről.”8 Bármiből lehet jel az összetartozás kódolására

amelyet csupán e kultúra megismerési lehetőségeitől

de a döntő a szimbolikus rendeltetés és a jelstruktúra,

függően lehet megérteni, amelyet fejleszteni, alakítani

mintsem az eszköz. Ezért nevezi Assmann a kultúrát

kell. A szöveg hatása és jelentése a mai olvasó számá-

illetve a kulturális alakulatokat a szimbólumok által

ra abban a kulturális folyamatban konkretizálódik,

közvetített közös vonások együttesének. Ugyanakkor

amelyben a szöveget a különböző módokon befogadják

állítja, hogy a kulturális pluralizmus élesíti a kultú-

és értelmezik.

ratudatot, a több nyelv ismerete a nyelvi tudatosságot

5

csiszolja. Kiépül a kulturális reflexió metaszintje, az „Minden kultúra kialakít valami olyasmit, amit az

implicit normák és axiómák kodifikált törvényekként

adott kultúra konnektív struktúrájának nevezhe-

lépnek színre.

tünk” – mondja Jan Assman. Assman az írásos kul6

túra kapcsán, amikor is a rituális koherencia átkerült

Az olvasás figyelemre méltó jelenségeként Ricoeur a

a szövegek értelmezésének hatáskörébe mutatja ki

közvetíthetőséget és a vonatkoztathatóság közötti vi-

5

Uo. 103. o.

6

Jan Assman: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford:Hidas Zoltán. Atlantisz Könyvkiadó.

Budapest. 16. o. Jan Assman a kánont úgy definiálta, mint a rituális koherencia folytatódását az írásos hagyomány közegében. 105. o. » A kanonizáció nem

7

a recepciótörténet sorsszerű véletlenje, hanem egy a formai szigornak és a szabályteremtő erőnek köszönhetően a műben magában rejlő lehetőség beteljesülése és megvalósulása.« 108. o. 8

Uo. 138. o.

2-3/2007

57


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

szonyt említi. A recepciónak és a befogadásnak az ad

– szemben azzal, aki eszközöket alkalmaz: használja

történeti dimenziót, ha a mű recepciója és a befogadá-

azokat, majd félrerakja.”11

sa beilleszkedik az olvasatok láncolatába és csak így szakadhat le az olvasási aktus tiszta szubjektivitásá-

„Ha a befogadó nem kész arra, hogy „csupa füllé” vál-

ról. „Az olvasás aktusa így egy olvasó közösségbe tar-

jon, semmilyen költői szöveg nem szólal meg”12 – mond-

tozik bele, amely, bizonyos kedvező feltételek mellett,

ja a német filozófus. A hagyomány a saját világunk ré-

kialakítja a normativitásnak és kanonizálásnak azt a

sze, így az irodalmi hagyomány, a nyelvi hagyomány

fajtáját, amelyet a nagy művekről elismerünk, azokról,

is. Ha egy másik kultúrából, másik nyelvi világból való

amelyek a legváltozatosabb kulturális körülmények

szövegben olyan vonások vannak, amelyek az érthe-

között sem szűntek meg soha dekontextualizálódni

tetlenségig idegennek látszanak, amelyben még az ös�-

és rekontextualizálódni.” E szerint a közvetíthetőség

szefüggést sem értjük meg, akkor nem tudjuk befogad-

az ízlésítélet alkotórészét képezi. „Az ízlés legsajátabb

ni, nem tudunk részesedni abból, amit a szöveg közöl.

lényege szerint elsőrendű társadalmi jelenség”10 , jel-

Idegenben csak azok a szövegek tudnak élni, amelyek

lemző rá, hogy olyan jegyet hordoz, ami egy közösség-

fel tudják ébreszteni az olvasó gondolatait és képesek

re vonatkozik. Fontos meghatározó elem az esztétikai

produktív mozgásba tartani.

9

ízlésítéletünk. Kant szerint az ízlés átmenet az érzéki élvezet és az erkölcsi érzés között, de ahogy Gadamer

Ha a hermeneutika az idegenség és ismerősség között

írja, előfordul, hogy vonzódunk valamihez, amit a saját

lép működésbe, akkor ez a köztes hely – a hermene-

ízlésünk elutasít.

utika igaz helye – épp az irodalom terén válik igazán hozzáférhetővé. Gadamer a megértésre – mint a her-

Egy szöveg olvasásáról mondja ez utóbbi, hogy „vissza-

meneutika középponti törekvésére –, mondja azt, hogy

lapozunk mintegy, újrakezdünk, újraolvasunk, újabb

az írás az, ami legjobban megköveteli a megértést. „[A]z

értelemvonatkozásokat fedezünk fel, s végül nyoma

írás, és aminek része van benne, az irodalom, a szellem

sem lesz a biztos tudatnak, hogy akkor most megértet-

legidegenebben külsővé vált érthetősége. […] Megfejté-

tük a dolgokat, s amellyel egyébként letudjuk a szöve-

se és megértése során csoda történik: valami idegen és

get. Ellenkezőleg. Annál mélyebbre hatol bele valaki,

élettelen teljesen jelenlegivé és ismertté változik át.”13

minél több vonatkozására eszmél rá az értelemnek és

Kimutatja a megértés heideggeri előzetesség-struktú-

hangzásnak. Nem magunk mögött hagyjuk a szöve-

rájának feltárásánál, hogy a hermeneutikailag iskolá-

get, hanem belébocsátkozunk. Abban vagyunk tehát

zott tudatnak fogékonynak kell lennie a szöveg mássá-

benne, ahogy mindenki, aki beszél, benne van a sza-

ga iránt, és aki meg akar érteni egy szöveget, annak,

vakban, amiket mond, s nem tartja magától távol őket

engedni kell, hogy a szöveg magától mondjon valamit.

Paul Ricoeur: A szöveg világa és az olvasó világa. Ford: Martonyi Éva. In: Narratívák 2. Történet és fikció. Szerk. Thomka Beáta.

9

Kijárat kiadó. Bp. 1998. 40. o. Hans Georg Gadamer: Igazság és módszer. Ford: Bonyhai Gábor. Gondolat Kiadó. Bp. 1984. 48. o.

10

Uo. 38. o.

11

Hans Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. Ford: Hévizi Ottó. In. id mű. 38. o.

12

Hans Georg Gadamer: Igazság és módszer. Ford: Bonyhai Gábor. Gondolat Kiadó. Bp. 1984. 125. o.

13

58

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

„Tudatában kell lennünk saját elfogultságunknak,

vegnek egy másként látott világ jelentésgazdagságára

hogy maga a szöveg megmutatkozzék a maga más-

kell ráirányítania, de a szöveg/szó szemantikai autonó-

ságában, s ezzel lehetővé váljék számára, hogy tárgyi

miája is feltételez egy világ előzetes megértését, például

igazságát kijátszhassa a mi előzetes véleményünkkel

olyant, ami a magyar kultúrában honos, és ezzel a ma-

szemben.”14

gyar kultúra idegenségétől való távolság áthidalódik. Hogy milyen teljesítményt nyújt a dialogikus megér-

A megértés helyességének a kritériumát Gadamer ab-

tés, amikor a művészetet kulturális másságában kell

ban látja, hogy valamennyi rész összhangban van az

a megértő elsajátítás számára feltárni azt Gadamer a

egésszel, az összhang hiánya viszont a megértés ku-

dialogicitással magyarázza, melyet a minden megértés

darcát tanúsítja. A szöveg megértésénél valami érthe-

feltételeként határozza meg, szerinte a megértés az ér-

tő értelemnek a dimenziójában kell mozognunk, ahol

telem dialogikus keresésében jön létre. „[P]árbeszédbe

folyton jelen van az ismerősség és az idegenszerűség

lépni a szöveggel” – írja Bahtyin „beleérzés-elméleté”-

polaritása, ami a megértést akadályozhatja és félreér-

ben, azaz az idegen és a saját tapasztalatának a kölcsö-

téshez vezethet.

nösségében látja a dialógust.

Milyen érdeklődés érzékelhető a más kultúrákban

A megértésnek teljesítményt kell nyújtania ahhoz,

létrejött művészetek iránt? Fontos, hogy a művésze-

hogy áthidalja a kulturális távolságot a szöveg idegen

tet a maga idegenségében tudjuk a magunk számára

horizontja és az értelmező saját horizontja között. A

hozzáférhetővé tenni. Ebben fontos szerepet játszik

kulturális másság úgy fogható fel, ha az értelmező el

az irodalmi kommunikáció dialogikus jellege. A dia-

tudja választani az idegen horizontot a sajátjától. A ho-

lógusban, amikor a másikat egy szöveg reprezentálja,

rizontközvetítés problémája újabb aspektus az interp-

nagyon fontos a készenlét a másiknak a maga mássá-

retáció munkájában (horizont = a szempont, a tekintet,

gában való felismerésére és elismerésére. „Az irodalmi

a látóhatár) Az olvasó csak úgy tud valamit valamiként

megértés csak akkor lesz dialogikus, ha a szöveg más-

felismerni, ha egy bizonyos szempontból átrendezi azt,

ságát a saját elvárási horizontja előtt keresi és ismeri

ami a látóhatárába kerül.

el, ha nem előzi meg egy naiv horizont-összeolvadás, hanem a saját elvárást a másik tapasztalata korrigál-

„A teljesen új, ami minden addigi tapasztalatot érvény-

ja és bővíti ki.” Az idegen szöveg másságát szem előtt

telenítene, éppoly kevéssé volna megtapasztalható,

tartva meg kell találnunk a módot, mely lehetővé teszi

mint a teljesen más, amit egy eltávolodott múlt mani-

számunkra az idegensége okozta szakadék áthidalá-

fesztációjaként nem lehetne a saját jelennel kapcso-

sát, hiszen a teljesen idegen nem érthető meg. Vagyis

latba hozni. Ha »tapasztalat és elvárás« fogalompárja

ahogy Schleiermacher mondja, az idegen beszéddel

mind a történeti idő tapasztalatában, mind az eszté-

való érintkezés során a nem értés nem jelent kivételt,

tikai tapasztalat horizontjában olyannyira összekap-

hanem mindig számolni kell ezzel. A befogadót a szö-

csolódott, hogy nem létezik »elvárás tapasztalat, és ta-

15

Uo. 193. o.

14

Robert Jauss: Recepcióelmélet. In: id. mű. 286. o.

15

2-3/2007

59


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

pasztalat elvárás nélkül«, akkor az újnak és a másnak

A megértőnek, olvasónak képesnek kell lenni a mes�-

a fellépését még a modern történelem radikális esemé-

szelátásra, azaz hogy egy nagyobb egészben és helye-

nyeinek hatásakor, akárcsak a modern művészet radi-

sebb arányokban lássa a dolgokat. Ha a tudatunk ho-

kális hagyománytöréseinél is a múltnak és az ismert-

rizontokba helyezkedik, akkor az idegen (esetünkben a

nek a horizontjából kell megérteni.”16 Az új műalkotás,

kortárs magyar szövegek olvasása szlovén fordításban)

még akkor is, ha a modernségében provokatív vagy

szövegek olvasásakor egy másik, tőlünk idegenebb vi-

más módon minden eddigi művészetet megtagad, ak-

lágba kalandozik, amelyet kevés köt össze a mienkkel,

kor is feltételezi a hagyomány horizontját, mint a meg-

így a megértés szempontjából a szöveget hozzáigazítva

értés instanciáját. „Egy helyes magyarázat azonban

saját értelem-elvárásainkhoz tudja ezt nekünk a maga

soha nem érti jobban a szöveget, mint ahogy a szerzője

másféle értelmében hallhatóvá tenni. Gadamer hori-

értette, viszont bizonyosan másként. Csakhogy ennek

zont-összeolvadásnak nevezi azt a jelenséget, amikor

a másnak olyannak kell lennie, hogy ugyanarra vonat-

„az interpretáló egy szövegben legyőzi azt, ami idegenül

kozzék, amin a magyarázott szöveg gondolkodik.”17

hat, és ezzel az olvasót hozzásegíti a szöveg megértéséhez, akkor saját háttérbevonulása nem eltűnést jelent

Az irodalomnak társadalmi funkciója is van, amely

negatív értelemben, hanem a kommunikációba való

„csak ott nyilvánul meg a maga valódi lehetőségeiben,

belépést, oly módon, hogy feloldódik a szöveg horizont-

ahol az olvasó irodalmi tapasztalata behatol „életgya-

ja és az olvasó horizontja közötti feszültség.”19

korlatának” elvárási horizontjába, befolyásolja világfelfogását, és így visszahat társadalmi magatartására

Egy irodalmi szöveg nem egy beszéd puszta rögzíté-

Kérdés, hogyan lehetséges az életgyakorlat ta-

sét fejezi ki, hanem saját autenticitással rendelkezik,

is.”

18

pasztalatának horizontját összeegyeztetni az eszté-

amelyben sajátos módon a nyelv lép előtérbe.

tikai tapasztalat horizontjával. Miként válaszol egy irodalmi mű (például a Harmonia Caelestis vagy a Javított kiadás) történeti konkretizációja egy társadalmi szituációra, milyen az ízlés társadalmi normája? Mivel a kortárs magyar művek olyan kulturális, történelmi hagyományban gyökereznek, amelyek csak kis mértékben hasonlíthatóak a szlovénhez, hasznos lehet megnézni, hogy a más körülmények között kiépült megközelítések (például a külföldi, idegen nyelvű kritikák) miként tárják fel és hozzák látószögünkbe az összetett, szerteágazó műveket.

Robert Jauss: Recepcióelmélet. In: id. mű. 279. o.

16

M. Heidegger: Holzwege. Frankfurt. 1950. 197. o., Robert Jauss: Recepcióelmélet. In: id. mű. 285. o. nyomán

17

Robert Jauss: Recepcióelmélet. In: id. mű. 312.

18

Hans Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. Ford: Hévizi Ottó. In. id. mű 32. o.

19

60

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Julija Sardelić

Multikulturalizem v Lendavi Julija Sardelić, absolventka sociologije kulture in primerjalne književnosti na Filozofski fakulteti Univerze v Ljubljani in novinarka Radia Študent

Multikulturalizem je koncept, za katerega se zdi, da

je multikulturalizem »formula sobivanja ali politika za-

je kot »sod brez dna«, saj zajema vrsto pojavov, ki so

mišljanja« in ali pa gre tukaj za »diskurz nove mitologije

značilni za sodoben svet. Mnogi teoretiki pa tudi laiki

ali kritične paradigme« (prav tam, 2006, str. 75).

menijo, da je za sodoben svet značilna predvsem globalizacija, preko nje pa »srečevanje« različnih kultur.

V politično teorijo je multikulturalizem vpeljal pred-

Pri multikulturalizmu gre torej za označevalca, če bi

vsem Charles Taylor. V slovenščino je prevedeno nje-

se izrazili s Saussurejevimi besedami (Saussure, Pre-

govo delo Nelagodna sodobnost. V tej knjigi kot tudi v

davanja iz splošnega jezikoslovja, 1997), ki nima samo

svojih drugih delih, npr. v Multiculturalism, Politics of

enega označenca, ampak mnogotero, ti pa se nanašajo

recognition, zagovarja multikulturalizem na komuni-

na različne sfere. Rajeev Balasubramanyam pravi, da

tarističen način (Taylor, 2000). Taylor namreč ugota-

je »multikulturalizem v modi, rasizem, čeprav je v svetu

vlja, da kljub porastu individualizma v sodobnosti še

danes zamejen, pa ni« (Balasubramanym, Air beletrina,

vedno obstajajo horizonti, ki jim posameznik ne more

2006 str. 1). Popularna je po Audinetu »barvna mavrica

ubežati. Posameznik je namreč zavezan etiki, da je av-

človeštva« (Vidmar Horvat, Globalna kultura, 2006, str.

tentičen samemu sebi. Naša identiteta se po Taylorju

78) in z njo povezana izkušnja raznolikosti med ljudmi,

(Taylor, Nelagodna sodobnost, 2000, str. 36 ) oblikuje v

ki naj bi nas dopolnjevala med seboj.

dialogu s »pomembnimi drugimi«. Taylor zagovarja »politiko pripoznanja«, kar pomeni, da moramo pripoznati

Hkrati pa je vprašljivo, ali smo s tem, da občasno za-

razliko drugega oziroma druge skupnosti in se naučiti

hajamo v kitajsko restavracijo, da kupujemo Benne-

z njo sobivati. Iz tega seveda sledi, da te skupnosti v

tonove obleke in si barvamo lase z barvo »asia looks«,

praksi ne smejo biti asimilirane v večinsko družbo, am-

da radi prisluhnemo glasbi z oznako »world music«,

pak jih mora ta pripoznati in dopuščati njihovo različ-

pod katero spada tudi »100 romskih violin«, ki smo jih

nost, najsibo jezik, običaje, religijo ipd.

lahko poslušali tudi v lendavskem kulturnem domu, navsezadnje pa tudi s tem, da se v osnovni šoli v Len-

Taylorjeva teorija se opira na izkušnjo multikulturaliz-

davi učijo vsi otroci tako madžarsko kot slovensko, že

ma v Kanadi, ki ima dikcijo multikulturalizma zapisa-

multikulturna družba. Stvari je potrebno vzeti pod

no celo v ustavi. Vprašljivo v Taylorjevi teoriji pa je, ali

drobnogled in ponovno pregledati sam koncept multi-

je možno skupnosti, kulture in identitete v današnjem

kulturalizma. Ksenija Vidmar Horvat se v svojem delu

svetu obravnavati kot homogene in nespremenljive ter

Globalna kultura sprašuje (prav tam, 2006, str. 75), ali

poudarjati zgolj razliko med njimi. Že antropolog Eric

2-3/2007

61


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Wolf (Wolf, Evropa in ljudstva brez zgodovine, 1998.), je

Vendar pa se zadeva pri tem zaplete. Kako smo lahko

opozoril, da kulture niso zgolj biljardne krogle, ki sicer

vsi ljudje enaki, če pa med nami obstajajo razlike? Zelo

občasno trčijo ena ob drugo, a se ob tem same ne spre-

lucidno je to ponazoril Anatole France, ko je izjavil, da

menijo. Vprašljivo je seveda tudi, če drži premisa, da

je tako bogatašu kot revežu prepovedano spati pod mo-

je skupnost pred posameznikom, da je torej skupnost

stom. Obstajajo namreč okoliščine, v katere je posame-

sama večja vrednost. S takšno dikcijo bi lahko npr.

znik rojen in si jih ni izbral. Če bi hoteli dosledno upo-

starši od mladega dekleta zahtevali, naj se ne šola, ker

števali načelo enakosti, bi ga morali v prvi fazi prevesti

to ni v skladu s tradicijo, saj je skupnosti bolj potreb-

v načelo enakih možnosti, ki jih posamezniki nimajo

na kot mati otrok, kljub njeni osebni želji po šolanju.

prav zaradi tega, ker niso v začetni poziciji enaki, am-

Znotraj določene skupnosti namreč živijo različni po-

pak izhajajo iz različnih okolij. Tukaj se do neke mere

samezniki, ki imajo do te skupnosti prav tako različen

razreši vprašanje, ali so človekove pravice v nasprotju

odnos. Najbrž se otrok srbskih staršev v Lendavi bolj

z manjšinskimi pravicami, pokaže se namreč, da so v

identificira s kulturo okolja, v katerem odrašča, kot s

bistvu manjšinske pravice lahko izpeljane prav iz člo-

kulturo svojih prednikov. Jauques Audinet zato predla-

vekovih pravic.

ga drugačen zorni kot, in sicer, da prav to, da se kulture med sabo srečujejo, preoblikuje te kulture.

Multikulturalizem pa ostaja zgolj mitologija, ki prikriva rasistično pozicijo, dokler se ne preišče razmerij moči.

Po Taylorjevem pojmovanju multikulturalizma je svo-

Debata o multikulturalizmu kot kritični paradigmi se

jo teorijo razvil tudi politični filozof in teoretik Will

pojavlja šele takrat, ko se oglasijo nekoč nevidne skupi-

Kymlicka, ki prav tako prihaja iz Kanade. Njegova teo-

ne, in sicer tako, kot pravi Will Kymlicka: »Vendar nekoč

rija multikulturalizma izhaja iz predispozicije liberal-

izključene skupine niso več pripravljene biti tiho, ozi-

ne enakosti (ki je ne smemo nekritično enačiti z eno

roma ostati na obrobju, oziroma dopustiti, da jih opre-

izmed političnih opcij v Sloveniji). Če bi poenostavili, bi

delijo kot deviantne le zato, ker se od t. i. »normalnega«

lahko rekli, da se libelarna enakost napaja predvsem iz

državljana razlikujejo v rasi, kulturi, spolu, sposobno-

upoštevanja človekovih pravic. Te pa bi morale veljati

sti gibanja ali spolni usmeritvi« (Kymlicka, Sodobna

za vse ljudi in vsi ljudje bi jih morali upoštevati. Člo-

politična filozofija, 2005, str. 458). Tudi Bhukhi Parekh

vekovih pravic ne moremo politično obarvati kot leve

v svojem delu Rethinking Multuculturalism (Parekh,

ali desne, ampak bi morale biti skupne vsem ljudem in

Rethinking Multiculturalism, 2006, str. 1) ugotavlja, da

veljati za vse ljudi. Zato Will Kymlicka (upoštevaje Joh-

se kritična debata o multikulturalizmu začne pojavljati

na Rawlsa) prevzame pojmovanje »tančice nevednosti«

prav s političnimi gibanji narodnih manjšin oz. etno-

(Kymlicka, Sodobna politična filozofija, 2005, str. 104 ),

kulturnih manjšin, migrantov, feministk, homoseksu-

kar pomeni, da noben posameznik ne sme imeti pred-

alcev, invalidov in vseh, katerih življenjski stili se na

nosti pred drugim posameznikom zaradi določenih la-

takšen ali drugačen način razlikujejo od dominantne

stnosti, najsi bodo te lastnosti nacionalnost, jezik, vera,

kulture.

ekonomski položaj, spolna usmerjenost ali katerakoli druga značilnost posameznika. Vsi ljudje smo enaki

V Sloveniji se je prav tak diskurz multikulturalizma kot

zgolj zaradi dejstva, ker smo ljudje.

mitologije, ki maskira ksenofobijo in rasizem, pokazal npr. v razpravah o gradnji džamije v Ljubljani. Na eni

62

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

strani smo imeli pozicijo večine, ki se ne želi odpovedati

pnost v Sloveniji. Po teoriji Willa Kymlicke bi položaj

kulturni dominacije in s tem preprečuje gradnjo ver-

madžarske manjšine lahko primerjali s kanadskimi

skega objekta pod pretvezo, da bo, če dovolimo musli-

staroselci oz. različnimi »endogenimi« ljudstvi. Toda če

manom zgraditi džamijo, ogrožena slovenska varnost,

res upoštevamo načelo enakih možnosti, je madžarska

saj se bo s tem v Sloveniji pojavil terorizem. Da bi bila

manjšina veliko bolje zaščitena, kar seveda ustreza teo-

situacija še bolj absurdna, se je postavilo vprašanje o

riji socialne pravičnosti. Sistem, ki ga imamo v Lendavi,

možnosti za referendum, povezan z gradnjo džamije.

je pravičen tako za prebivalce slovenske narodnosti ka-

Tak referendum bi pa seveda negiral deklaracijo o člo-

kor tudi za prebivalce madžarske. Vzemimo za primer

vekovih pravicah (če se spomnimo člena, ki govori o

izobraževanje. Dejstvo, da pouk tako v osnovni kot v

svobodi veroizpovedi) in tudi pokazal na temno stran

srednji šoli poteka dvojezično, je lahko samo prednost,

demokracije, ki se lahko sprevrže v tiranijo večine nad

ki omogoča tako Slovencem kot Madžarom, da lahko

manjšino.

kompetentno nadaljujejo šolanje tako na madžarskih kot slovenskih univerzah. Madžarski otrok ima v

Še zloglasnejši primer se je zgodil v Ambrusu lansko

osnovni šoli možnost, da neguje svoj jezik in se hkrati

jesen, ki pa se je prav tako maskiral v multikulturno

nauči jezik okolja, kar je za njega slovenščina.

dikcijo. V različnih medijih so Ambrušani, ki so bili hkrati glas vladajočega diskurza, poudarjali, da sami

Vprašljivo pa je, ali lahko celotno lendavsko prebival-

nimajo nič proti Romom, ampak proti točno določeni

stvo razdelimo zgolj na kategoriji slovenske večine in

(razširjeni) družini. Konflikt je bil v medijih prikazan

madžarske manjšine. V Lendavi sicer ne beležimo ta-

kot Huntingtonov »spopad civilizacij« med »civilizirani-

kšnih eklatantnih primerov kršenja človekovih pra-

mi« Slovenci in »neciviliziranimi« Romi, a brez kakršnih

vic, kot v primeru družine Strojan v bližini Ambrusa,

koli vprašanj o tem, ali so pripadniki določene kulture

vendar pa je kljub temu vprašljivo, ali v Lendavi načelo

lahko tudi različni med seboj. Noben večji medij do iz-

enakih možnosti velja dejansko prav za vse prebivalce.

selitve ni bil zmožen kritične refleksije dogajanja. To

Ali obstaja morda tudi v Lendavi del prebivalstva, od

je potrdil tudi evropski komisar za človekove pravice

katerega se zahteva asimilacija, oziroma se pričakuje,

Thomas Hammarberg, saj kolektivna preselitev ljudi ni

da ostane čim bolj neviden? Če se želimo premakniti

sprejemljiva v nobenem primeru in pomeni grobo kr-

od diskurza o multikulturalizmu kot o novi mitologiji k

šenje človekovih pravic kakor tudi eklatantno kršitev

diskurzu o multikulturalizmu kot o kritični paradigmi,

Ustave Republike Slovenije. Formalno gledano bi bilo

moramo začeti upoštevati tudi te skupine.

popolnoma identično, če bi se pojavil glas večine, da je treba vse Madžare (ali katero koli drugo manjšino) izse-

Da bi prikazali omenjeno dilemo v Lendavi, je najbolje

liti iz Lendave, ker jih je nekaj med njimi storilo kaznivo

vzeti pod drobnogled vprašanje narodnosti. Po podat-

dejanje.

kih Statističnega urada RS je Lendava zelo narodnostno raznolika občina. Poleg Madžarov in Slovencev

Kadar se spuščamo v debato o multikulturalizmu, lah-

namreč živijo tukaj še Hrvati, Srbi, Albanci, Romi ipd.

ko uporabimo Lendavo kot vzorčni primer. V Lendavi

Mag. Gorazd Kovačič z Oddelka za sociologijo na Filo-

živi madžarska narodna skupnost, katere pravice so

zofski fakulteti v Ljubljani je zato postavil drzno tezo,

zaščitene po ustavi z razlago, da gre za avtohtono sku-

da v Lendavi večine pravzaprav ni. Če pogledamo po•

2-3/2007

63


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

datke statističnega urada procentualno, ugotovimo, da

tudi ekonomsko najbolj deprivilegirana skupina, kar

njegova teza dejansko drži, saj nobena od narodnosti

ugotavlja tudi dr. Vera Klopčič v poročilu Manjšine in

ne presega 50 % vsega prebivalstva. Iz tega pa sledi

srednjeevropska iniciativa. Kljub temu da ima rom-

vprašanje, ali imajo vse (narodnostne) manjšine v Len-

ska manjšina v Lendavi status avtohtone manjšine, iz

davi enake pravice.

tega še ne sledi enaka zaščita, kakršno ima madžarska manjšina. S tem ko romski otrok vstopa v lendavsko

Madžarska narodnostna skupnost je v Sloveniji na do-

osnovno šolo, hkrati vstopa v svet dveh tujih jezikov.

ločenih območjih zaščitena kot avtohtona skupnost

Medtem ko je njegov tako slovenski kot madžarski vr-

v Sloveniji. Iz obrazložitve ene od odločb Ustavnega

stnik nagrajen za negovanje svojega maternega jezika,

sodišča RS izhaja, da so avtohtoni tisti prebivalci, ki

je romski otrok za isto početje sankcioniran. Romski

na kakem ozemlju živijo »od nekdaj«. Prav zaradi take

otrok ima samo dve izbiri, ali se asimilira ali pa osta-

definicije pa v praksi prihaja do mnogih arbitrarnosti.

ne getoiziran. Čeprav naj bi bila Rom politično korek-

Tako Madžar kot Italijan, ki živita npr. v Ljubljani, ni-

tna beseda, pomeni v današnji družbi še vedno stigmo,

mata niti približno takšnih pravic, kot jih imata npr. v

ki posameznika enači s kriminalcem in umazancem

Dobrovniku ali Izoli. Če bi šli v nadaljnjo kritično ana-

samo zato, ker pripada določeni etnični skupnosti. O

lizo, bi ugotovili, da je »od nekdaj« zelo fleksibilen pojem

enakih možnostih za vse za zdaj še ni mogoče govoriti.

in hkrati prišli do absurdne ugotovitve, da niti Slovenci niso na ozemlju današnje Slovenije »od nekdaj«. Zaradi

Če želimo misliti na multikulturalizem onkraj urbane

te fleksibilnosti bi po drugi strani lahko vsaj še Hrvate

mitologije, ki jo lahko razumejo zgolj privilegirani sloji

uvrstili med avtohtone manjšine, saj tudi ti v marsika-

družbe, moramo zagristi v trd oreh in si naliti čistega

terem delu Slovenije bivajo že nekaj stoletij, vendar pa

vina s tem, da se preizkusimo v univerzalistični poziciji

so kljub temu uvrščeni pod neposrečen označevalec

tako, da se postavimo v kožo drugega, ki v družbi ni na

»novodobnih manjšin«. Poanta navedenih primerov je,

poziciji moči, pa najsibo ta drugi Rom, Musliman, Jud

da ni problem definicije avtohtonosti dejstvo, da je za-

ali katerikoli drugi človek. Šele potem preneha multi-

radi nje določena manjšina dobila zaščito, temveč dej-

kulturalizem biti zgolj prazna floskula, v katero lahko

stvo, da se neki drugi manjšini zaščita odreka.

stlačimo vse po meri, kakor pač trenutno ustreza določeni družbeni situaciji. Preprosteje rečeno, upoštevati

Da načelo enakih možnosti ni popolnoma upoštevano

je treba najpomembnejše verze slovenske himne: »Žive

niti v Lendavi, lahko ugotovimo na primeru romske

naj vsi narodi, ki hrepene dočakat’ dan …«. Poanta je

manjšine. Za Rome pravi Vaclav Havel (Fonseca, Poko-

prav v tem: žive naj vsi narodi ne glede na to, kakšna je

plji me pokončno, 2007, str. 327), da so kot lakmusov

barva njihove kože, kultura, vera ali katerakoli druga

papir civilne družbe. Kjer koli so že, so vedno manjšina,

značilnost.

saj za njimi ne stoji država matica. Romi so skupnost, ki je OZN ne priznava kot narod, opredeljeni so namreč kot etnična skupnost, medtem ko se npr. marsikateri drugi skupnosti (npr. Judom) priznava položaj narodnostne skupnosti. Romi so prav zaradi svoje etnične oz. narodnostne pripadnosti tako socialno kakor 64

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

LITERATURA • IRODALOM • literature: • Rajeev Balasubramanym, Multikulturalizem in nova ortodoksija

v: Air Beletrina, junij 2006. • Isabel Fonseca, Pokoplji me pokončno, Sanje, Ljubljana 2007. • Vera Klopčič, Evropa, Slovenija in Romi, Inštitut za

narodnostna vprašanja, Ljubljana 2002. • Will Kymlicka, Madga Opalski (ur.): Da li se može izvoziti

liberalni pluralizam, Beograjski centar za ljudska prava, Beograd 2002. • Will Kymlicka, Sodobna politična filozofija,

Krtina, Ljubljana 2005. • Will Kymlicka, Multicultural Citizenship, Clanderon Press,

Oxford 1995. • Odločba Ustavnega sodišča: U-I-416/98. • Odločba Ustavnega sodišča: U-I-94/96. • Bhukhu Parekh, Rethinking Multiculturalism, Palgrave

Macmillian, New York 2006. • Milan Predan (ur.), Minorities and the Central European

Initiative, CEI Executive Secretariat, Maribor 2004. • Ferdinand de Saussure, Predavanja iz splošnega jezikoslovja,

ISH, Ljubljana 1997. • Ksenija Vidmar Horvat, Globalna kultura,

Študentska založba, Ljubljana 2006. • www.stat.si • Charles Taylor, Multiculturalism,

Princeton University Press, New Jersey 1995. • Charles Taylor, Nelagodna sodobnost,

Študentska založba, Ljubljana 2000. • Eric Wolf, Evropa in ljudstva brez zgodovine,

ISH, Ljubljana 1998.

2-3/2007

65


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Varga Sándor

A nemzetiségi politikában voltak keserű pillanatok is Amikor politikai tevékenységem során a nemzetiségi

Ez azonban, sajnos, a különböző értekezleteken sok-

politikánkért küzdöttem – nemcsak a politikai részé-

szor megtörtént. Legjobban pedig azt nem tudtam elvi-

nek továbbfejlesztéséért, hanem annak a mindennapi

selni, ha a nemzetiségi érdekközösség gyűlésein lőtték

életben a gyakorlati megvalósításáért becsületesen,

ki ellenem a mérges, szúrós nyilakat.

mint az az ember, aki nemcsak a politikai frazeológiát tartotta fontosnak, hanem annak gyakorlati eredmé-

Az ilyen kerékkötő, gátló munkát valahogy még – bár

nyeit is – nagyon sokszor csalódás ért. Ebben a küzde-

fájó szívvel -, de eltűrtem, és valahogy elviseltem azok-

lemben mindig illúziók nélkül harcoltam és szálltam

tól az emberektől, akik tudásuk, illetve képességeik hi-

síkra, mert tudatában voltam annak, hogy a nemzeti-

ánya és az öntudat hiánya miatt nem tudták és nem

ségi jogokért és azok megvalósításáért folyó harc so-

bírták felismerni a helyes út felé vezető irányt.

sem volt könnyű. Nagy lelki gyötrelmeket okoztak azonban számomra Ebben a harcban ritkán voltam toleráns. Amikor ki kel-

azok az úgynevezett „nemzetiségiek”, akik adott eset-

lett mondani az igazságot, akkor nemigen, illetve csak

ben inkább csak a saját, egyéni érdeküket, karrierjüket

ritkán kíméltem meg még a legjobb barátaimat is. Az

védve, tekintélyüket féltve, szolgamódon kedveskedve a

igazság előtt nagy ritkán csak akkor hunytam szemet,

mindenkori, vezető pozícióban lévő garnitúrának, híze-

ha úgy gondoltam, hogy a további harc stratégiája meg-

legtek a nemzetiségi politika kárára. Az ilyen személye-

kívánja ezt a végső cél elérése érdekében.

ket, akik egyéni érdekből hajlandók voltak kiszolgáltatni és – végeredményben úgy is mondhatnám -, elárulni

Nem hunytam szemet az igazság előtt még akkor sem,

saját nemzetiségük érdekeit, nagyon nehezen viseltem

ha számolnom kellett azzal is, hogy a nyílt, őszinte,

el. A küzdelemben igen nehéz volt ellenük harcolni, és

néha talán agresszív, erélyes fellépésem miatt egyes

néha talán eredménytelen is, mert többen a többségi

vezető körökben ellenem irányuló akciókra számítha-

nemzet vezető garnitúrájából is melléjük álltak.

tok, elszigetelésre a többségi nemzetnél, illetve annak éppen pozícióban lévő egyes vezetőinél. Az ilyen eshe-

Az ilyen jelenségek legtöbbször olyan mély és fájó se-

tőségek sohasem izgattak.

bet ejtettek rajtam, hogy napok múltán sem tudtam megnyugodni, már csak azért sem, mert én leginkább

Rendkívülien felháborított azonban az, ha a nemzeti-

mindig úgy gondolkodtam és cselekedtem is, hogy az

ség soraiban próbáltak tudatosan vagy öntudatlanul

egyéni érdekeknek nem szabad a nemzetiségi közösség

gátolni az igazságos, megalkuvást nem tűrő harcban.

érdeke fölé kerülnie.

66

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Voltak az életem során olyan pillanataim is, amikor az

nemzetiségi politika helyes útjáról tudatosan sohasem

ilyen jelenségek olyan helyzetbe sodortak, hogy legszí-

tértem le még a legnehezebb időkben sem. Még akkor

vesebben abbahagytam volna minden további küzdel-

sem, ha számolhattam azzal, hogy lebuktatnak. Ha va-

met. Néhány álmatlan éjszaka után azonban rájöttem

laki azt kérdezné, újra vállalnám-e ezt a néhány évtize-

arra, hogy nincs gyáva visszavonulás, mert ezzel önma-

des harcot, azt válaszolnám, hogy igen, mert a nemzeti

gam is tudatosan kerékkötővé válnék.

létet harc nélkül nem lehet, még a legjobban rendezett alkotmányos és törvényekkel rendezett társadalmi kö-

Hosszú évek során kénytelen voltam rájönni arra, hogy

zösségben sem. A nemzetiségnek még az ilyen körül-

azok a nemzetiségi politikusok, akik adott esetben csak

mények között is állandóan ébernek, tettrekésznek kell

a saját bőrüket mentve, a nemzetiség jogos érdekeinek

lennie, tevékenykednie a nemzetiségi jogok megvalósí-

kárára és szolgalelkűen hajlandók voltak kiszolgálni

tásában. Ha nem így viselkedik, akkor még a legjobban

a többségi nemzet ilyen vagy olyan funkcionáriusát,

és legszebben megfogalmazott jogi szabály is nagyrészt

mindig nagyobb toleranciára számíthattak, mint én. A

üres frázis marad. Ezt másképpen talán úgy is lehetne

többségi nemzet funkcionáriusai nagyon sokszor ilye-

mondani, hogy aktívan kell élni a nemzetiségi jogokkal,

neket helyeztek előtérbe, mert számítottak arra, hogy

vagy pedig belenyugodni abba, hogy a szépen megfogal-

szükség esetén jól felhasználhatják őket arra, hogy

mazott jogi szabályokat csak kirakatban és propagan-

még azt is dicsérjék, ami nincs.

da anyagként használják a társadalomban, és eközben a nemzetiség csak azt bólogatja, hogy milyen szépen

Ezért az egyszerű emberek, akik nem tudták és nem

meg van írva az alkotmányban az ő joga. Ilyen maga-

is tudhatták mindezt, igen nehezen tudtak eligazodni

viselettel a nemzetiség is igen aktív sírásója lesz saját

azon, hogy kinek is van igaza, és ki képviseli a helyes

nemzeti létének.

irányvonalat. A nemzetiség sorain belül kevesen tudták felfogni ezt a káros jelenséget, sokan nem voltak

A néhány évtizedes tevékenységem során sokszor ta-

képesek erre, mert félrevezették őket. Sokukból, még a

lálkoztam ilyen jelenséggel a nemzetiség soraiban. A

vezető funkciót betöltők közül is, hiányzott a tudás, az

mindennapi gyakorlati munka során bizonyára néha

öntudat, és ezért a megalkuvásra való erős hajlam ha-

kénytelen voltam saját magam is engedményeket ten-

tása alá kerültek.

ni, amikor láttam, hogy csak kicsi lépésekkel haladhatok előre, mert ez még mindig jobb, mint a semmi. Azt

A harcot azonban a nehézségek ellenére sem adtam fel.

azonban sohasem engedtem meg, hogy végérvényesen

Voltak taktikai irányváltoztatásaim olyankor, amikor

olyan megoldásokat erőszakoljanak rám, amelyről tud-

más kiutat nem láttam. A céltól azonban nem tértem el.

tam, hogy igen károsak a nemzetiségi jogok gyakorlati

A nemzetiségi politika munkájában, amelyet több éven

megvalósításánál.

át folytattam, sok keserű pillanatot hozott számomra a megalkuvás nélküli harc, a nyíltság és az őszinteség.

Rendkívül bántottak azonban azok, akik mindenben

Már nagyon sokszor úgy éreztem, hogy fogyófélben van

csak azt figyelték, illetve a legtöbbször csak azt, hogy

az erőm. Ezek a nehézségek, a sok keserű perc azon-

miképpen reagál adott esetben egy-egy funkcionárius,

ban végeredményben még a legcsekélyebb formában

és már a gyávaságig menő óvatossági politikát folytat-

sem gátolták azt, hogy ne folytassam tovább a harcot. A

tak, illetve akartak érvényesíteni. Mindig azt vallottam, •

2-3/2007

67


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

hogy előrehaladás csak akkor lehet, ha a hibákat idő-

Azt vallottam mindig, hogy számomra nincs szeren-

ben feltárjuk és megismerjük. Az eredet helyes felisme-

csétlenebb politika, mint az igazság elhallgatása vagy

rése magának a megismerésnek is legelső feltétele, ön-

annak elkendőzése. Tudatában voltam annak, hogy ja-

magunk iránt is szépítgetésektől mentes őszinteségre

vulást, előrehaladást a nemzetiségi politikában is csak

lett volna szükség. Ez azonban sokszor hiányzott a kol-

az igazság teljes ismerete alapján lehet elérni.

lektív munkában. Amikor az ilyen eseteket bíráltam, sokszor volt alkalmam hallani, hogy úgyis kevesen va-

Nincs azonban szándékomban azt állítani, hogy mód-

gyunk, ne rágjuk egymást. Én azonban mindig azon a

szereimben mindig a leghelyesebbet választottam, il-

véleményen voltam, hogy egy lakosság nemzetiségi és

letve alkalmaztam. Ennek az elbírálását átengedem

emberi öntudatát a minősége teszi naggyá, nem pe-

másoknak.

dig kimondottan népességének számaránya. Tudtam azonban azt is, hogy tömeg nélkül nincsen támasz.

Munkálkodásom során a nemzetiségi bizottságban is sokszor csalódtam. A csalódást legtöbbször az okozta,

Mindig azt vallottam, hogy az igazsággal szembe kell

hogy csak nagyon felületesen elkészített vitaanyagot

néznünk, ki kell azt mondani, szükség esetén kímélet

(de legtöbbször még ilyet sem) kaptunk. Ezért a hoz-

nélkül és akkor is, ha ez akármilyen fájdalmas is. A

zászólások, határozatok is olyan általánosak és felü-

frázisokkal csak önmagunkat vezetjük félre, a hibákat

letesek voltak. Nagyon sokszor semmit sem mondtak.

azonban nem szüntethetjük meg. A mindennapi élet-

Amikor síkraszálltam ez ellen, és bíráltam az ilyen

ben próbáltam őszintén és önzetlenül, tudásomhoz és

munkát, az elnök válasza mindig az volt, hogy ő nem

képességeimhez mérten kimondottan a nemzetiség jo-

ér rá alaposabb anyagot készíteni, ő nem szakember

gos érdekeiért küzdeni. Nagyon sokszor azonban úgy

mindenben. Az igazság azonban más volt. Ő is részben

éreztem, hogy az emberek nem értettek meg. Ami talán

azok közé tartozott, akik jobban szerették a funkciót,

még lesújtóbb és legrosszabb volt a számomra, hogy ta-

mint az abból eredő kötelességet. A feletteseknek ezzel

lán kételkedtek is abban, kinek van igaza. Ennek talán

sokszor kedveskedett is. Végeredményben ilyen mun-

abban is okát látom, hogy sokukat elvakították a szép

kával, az írott szó hiányával, nem is hagyott maga után

és jó deklarációk, és nem tudtak különbséget tenni az

semmi olyat, ami az ő személyét ilyen vagy olyan elbírá-

elmélet és a gyakorlat között. Emiatt nem tudták felis-

lással terhelte volna.

merni, hogy ilyen magatartással csak saját magunknak ártunk.

A nemzetiségi politikában mindig nagyon bántott az a gyakori jelenség, hogy egyes vezető funkciót betöltő

Mindig tisztában voltam azzal, hogy nem valami kelle-

személyek csak akkor értek rá (mert állításuk szerint

mes és gyönyörű feladat, amikor saját nemzeti létünk

nagyon sok volt a munkájuk, de ez nem így volt), ha

megőrzése érdekében állandóan mozgatóerőnek kell

valamely köztársasági funkcionáriussal kellett tárgyal-

lennünk. Azonban azzal is mindig tisztában voltam,

ni – természetesen nem kritikusan, hanem csak „kesz-

hogy ha elhallgatjuk a hiányosságokat és a hibákat, at-

tyűben” -, vagy fogadásra kellett hozzá menni, vagy ép-

tól ezek nem lesznek szebbek, és nem is szűnnek meg.

pen külföldre utazni, képviselni. Különösen az utóbbi-

Ezért mindig azt vallottam, hogy nyíltan, őszintén, elfo-

ra voltak hajlandók napokat áldozni.

gultság nélkül az igazság mellett kell kiállni. 68

2-3/2007


Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

De ha valahol nyíltan és őszintén meg kellett mondani

Az ellenem irányuló bírálatokat, amelyek alaptalanok

az igazságot, akkor már ritkábban értek rá, halasztha-

voltak, mindig bizonyítékokkal próbáltam elhárítani.

tatlan, sürgős munkájukra hivatkozva. Az ilyenek azt

Eléggé világos volt számomra, hogy a nemzetiségi kér-

hitték, hogy mások ezt nem veszik észre, nem látják,

dés és az együttélés bonyolult kérdés, és hogy a társa-

milyen kétszínűek. Sokszor azt magyarázták, milyen

dalomtól, annak minden tagjától, nagy megértést kíván.

fáradságos az ilyen feladat, és azt hitték, nem tudom, milyen jó anyagi hasznuk van ebből a munkából. Ezt

A nehézségek leküzdésére azonban tudásra és bátor-

néhányszor meg is mondtam nekik, és ilyenkor csak

ságra van szükség. Sokszor vallottam, hogy aki nem

nagy bölcsen hallgattak, és talán azt gondolták: a

bízik, aki gyáva és gyenge, az ne próbálja tudatosan

Varga csak hadd beszéljen, a haszon úgyis az enyém.

azokat akadályozni, akik hajlandók a legnehezebb körülmények között is küzdeni. Átéltem ilyen eseteket is.

A fentebb elmondottak miatt aztán, amikor már valóban véleményem szerint tarthatatlan volt a helyzet,

(Lendva, 1997. október 20-án)

keményen reagáltam. Voltak kemény összecsapások a nemzetiségi érdekközösség elnökségének ülésein, aminek aztán az lett a következménye, hogy akiket nyíltan és jogosan érintett a kritikám, azok megsértődtek, és hetekig kerültek. Soha senkit nem kértem fel békéltetőnek, nem is áskálódtam senki ellen, mindig nyílt, őszinte, erélyes szavakkal bíráltam. Akiknek ez nem tetszett, vagy érintve érezték magukat, nem mindig ezt a módszert választották a velem szembeni eljárásban. Különböző értekezleteken nagyon sokszor világosan kimondtam, hogy a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósításának eredményét csak akkor méltányolhatjuk, ha helyesen fel is tudjuk fogni azok valódi jelentőségét a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken. Az ilyen felfogáshoz több elméleti és több politikai érettségre van szükség a nemzetiség soraiban, és nem elég csak a külső látszat alapján ítélkezni. Sokszor aztán kritika is ért, hogy túlkomplikálom a dolgot. Ez a bírálat is legtöbbször azoktól eredt, akik jobban szerették a nemzetiségi ranglétrán a funkciókat, mint azt, hogy ezért valamit tenniök is kellene, és hogy ehhez több tudásra volna szükségük a nemzetiségi politika elméletéből. •

2-3/2007

69


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Pivar Tomšič Ella

A csentei Német Kata Tóth Imre özvegye boszorkánypere De ne kisértsek, hiszen ha, mondjuk, 268 évvel ezelőtt élek történetesen Csentében és a nevem Német Kata, férjezett Tóth Imréné, akinek az volt a fő vétke, hogy gyakran fenyegetőzött, hogy „...várgy csag, várgy, majd beteljesűl rajtad is...„, nem volna kedvem körködni a bűbájossággal, mert ezt azon asszonyt láncraverve a lendvai vár tömlőcébe vetették és boszorkányság komoly vádjával eljárást indítottak ellene. A peres okírat a zalegerszegi megyei levéltárban máig fennmaradt okulásnak és a gonoszságnak intő tanújeleként. A dolgozat tárgyát képező boszorkánypert íratát előEgy XVI. sz. boszorkányper jelenete (Forrás: www.lietuvos.net)

ször Schram Ferenc közölte1 és az folytatásban az ő betőhű átíratát olvasatjuk:

... és ha már bizalmukba fogadnak, az öreg kútfők ráadásul „emondanak egykét baszokányos mesít, ollant,

Anno 1739 dje 20 mensis Augusti in possessione Csen-

amillent a zöregnyuktú hallottak...”.

te Cottu Szaladiensi alias pertinentia I. dominii Also

Mert „ezökbe máma má senki sem hísz, de mongyanak

Lenvaiensi adjacente. Intuitu ab infra denominandae

akármit, a zöreganyám még tutta, ki értött a

personae alias magiae incusatae per nos infrascriptos

baszorkányságho”, toldják meg a mondanivaló hite-

talis ut sequitur peracta est magistratualis inquisitio.

lességét Pincétől Hodosig, sőt a hármashatár tövében mindenütt, szlovén, magyar, oszták oldalon és a negyediken, Muraközben is. Az első félelmetes meséket a kóti vízivilágban kaptam útravalónak, melléjűk még pár százat gyűjtöttem, s már hosszabb ideje a bűbájosok, sátánszerzetek a szívem csűcskéjében tartják a boszorkányszombatokat.

De eo utrum ? 1. Tudjae Iáttae vagy hallottae a Tanu hogy most a Lendvai várba fogságba lévő Csentei Német Kata néhaj Tóth Imre özvedje az itt Csenten lakozó Emberek ellen Boszorkánsági Mesterségével, és téteményeivel fenyegetödött volna, miulta Csentében lakík, és azon

Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek (1529-1789) II. A.K, Bp. 1983, (Schram)

1

70

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

1. fenyegetödése után meg történt volna az

Attyátul is, hogy mindenkor olyan gonosz életű, és cse-

Embereken vagy Marhákon a Nya­vala,

lekedetű volt az Deeout­ralis Aszony. Mestersége felül egyebet nem tud a Fatens hanem az eő Biroságában kís

2. vagy is más egyéb kár? ha ugy? kíket mikent? és

birájt parancsolni kuldőtte robotra, s azon alkalmatos-

mitsoda fenyegetése után rontotta meg?

sággal bízonyos Cserépre akattak a kiben volt bizonyos

3. és ha kőz hirrel ollyan rosz életü, és cselekedetü

szórkos kenyő, és sok féle ször, a kit is Szakos Máttyas,

személnek tartatiké a faluba?

és Adorján Farkas el vittek töle.

4. s micsoda Eszközökkel vagy Mesterséggel szokta az ollyanokat végben vinni?

Tertius fatens Stephanus Vékás in possessione Csente commorans annorum circit. 40. juratus egaminatus

5. és ha azután meg bocsátatt é valakinek?

fassus est. E Fatens ennek elötte nyolcz Esztendők­ Prima fatens nobilis mulier Eva Pető consors condam

kel az Deeoutralis Aszon Férjével bizonyos Dologh

Franciscí Mészáros in possessione Csente degens

erant eőszve veszvén megh fenyegette formalibus

annorum cireit. 53 jurata examinata fassa est. E Fatens

várgy, várgy ha esztendő mutván köl is megh bánod

hallotta sok itt Csentén lakozo Emberektül, hogy az

ezt. Azutan míndgyart két holnap mulván ugy öszve

Deutralis Aszony gyakorta fenyegetödött volna elle-

huzatott keze, hogy az szajá­hoz sem víhette, nem külön-

nek, hogy várgy várgy csak. S azonban azután nem

ben a Labajis, hogy Bankon kölletett járni mind adigh

sokára Iátta hogy megh nyomorodtak. Ezek pedigh az

migh Csentej Soos Gergelnét e Fatens oly fenyegetessel

kiktül hallotta nevezet szerint Sóós aliter Vékás Eva,

reá nem küldötte volna, hogyha meg nem ereszt néki

Kovács Ferko Felesége, Vída Feri és Sára Peti. Micsoda

akarmiképp lesz ben egeti meg a hazaban, azonnal

mestergséggel pedigh szokot artoni azt nem tudhattya,

mindgyárt más nap kezét szájához vehette, negyed nap

hanem azt tudgya s hallotta Kovacs Ferkonétul, hogy

után banko nélkül járhatott. Azt ís köz hírül hallotta,

egyszer öszve sugorodott keze lába valamig reá nem

hogy ollyan gonosz tetemenyű Személy légyen, a mint

ízent, addigh megh nem gyogyult nékí, s azt is tudgya

hogy a kösség mindenkor félt tüle kivált a Portionak föl

hogy az egész kösségh filt tüle.

vetésében és bé szedésében. Ezeken kivül a Fatens azt is valla, hogy egy Tor béli alkalma­tosságával megh ré-

Secundus fatens Stephanus Kiss in possessione Pineze

szegedvén, és e Fatensbe belé veszvén, hogy a Fatens

commorans annorum circit. 60 juratus examinatus

vesze­ kedéseért keményen keszte tractálni, azonnal

fassus est. E fatens ennsk elötte tizenketőd fél eszten-

megh fenyegete, hogy megh bánod ezt, a mint hogy is

dőkkel az Mlgos Uraságh Öregh Birája lévén Gabona

ez dologh őszel történvén, mindgyárt a kővetkezendő

Desma alkalmatossá­ gával, az Deeoutralis Aszony

tavaszal tizen ött Esztendős Leányának Lába térdben

Urát Asztagh rakni parancsolta, Lendvaj Majorság­

nagyon meg dagadott. Mellyet a Gyer­mekeknek Annya

hoz kinek szavát nem fogadván megh verte az után az

nem szenvedhetv én s a Deeoutralis Aszonra gyana-

Aszonnak Ura haza menvén míndgyárt az Fatenst az

kodván, és az eránt egy alkalmatossággal kedvét ke-

mezzőn hidegh fogta. Azután harmadnappal a Fatens

resni kivánvan Pinczejehez hívta, és borral jol tartotta,

Kis Bírótúl megh izenvén, s maga is ide ballagván megh

mindgyárt harmad nap mulva, minden Daganattya el

fenyegette, mindgyárt egy hétire megh gyógyult, köz

veszet Ieanya Labnak, és megh gyogyult.

hirül hallotta masoktul, azon kivülis mégh a maga Édes •

2-3/2007

71


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Quarta fatens Anna Kancsal conthoralis Francisci

Az utan ennihánszor rea izengetvén hamar megh

Kovács ibidem degens anno­ rum circít. 38 juratus

gyogyult, s előbbeni egéssége megh térült. Minémü mes-

examínatus fassus est. Ezen Fatens köz hirül hallotta,

terséggel szokot Embereknek ártani, nem tudgya hanem

hogy itt Csentében lakozo Embereket az Deeoutralis

hallotta köz hírül mindenkor olyan ördöngösnek lennj.

Aszony fenyegette amint hogy is panaszolkodtak nemelyek, Sos István, Antal Petine, és Geczi Adámné,

Sexta fatens Catharina Pensék consors Nicolaj Kulcsár

hogy azon fenyegetödés utan edgyiket Hasogatással,

ibídem commorans annorum circit. 60 juratus examinatus

másikat Hideg Lölessel illette, nem külömben ezen

fassus est. Ezen [fatens] köz hírül hallotta, hogy a

fatenstis, azért hogy Aratáskor az Exacutoroktul bizo-

Deeoutralís Aszon Csentej Lakosokat fenyegette és fenye-

nyos Lepedejét kiváltotta következendő karácson táj-

getése után né­mellyeket nyavalais érte. Ugy mint Vekás

ban, oly hídeg lőlessel illette, hogy egészlen el nyomoro-

Istokot és Kancsal Annokot. Es azt is hallotta hogy olyan go-

dott, és el száradott, mind addig migh a Lepedejét haza

nosz cseIekedetü, és másoknak ártalmára levő Aszon lett

nem küldötte, Haza küldvén pedígh, míndgyárt egy hét

volna. De micso­da Esz­közökkel nem tudgya. Azt is hallot-

mulva megh gyo­gyúlt. Más alkalmatossággal hasonlo

ta hogy akik­nek megh bocsátott, hamar megh gyogyultak.

képpen ezen Fatens a Deeautralis Aszonnak kedvetlen szot adván a Rab Aszony azt mondotta ezen fatensnek,

Septima fatens Catharina Féhér conthoralis Petri Vida in

hát esak ugy beszesz te nékem, azután nem soká-

possesaione Csente commorans annorum circit. 34 jurata

ra Hideg Lölés gyüt a Fatensre, Kezej és Lá­baj öszve

examinata fassa est. Ezen Fatens egyebet nem tud ha-

sugorodván nem járhatott, ugy azután holmi ennyi valót

nem Gyermek ágyban Iévén, s elöb pedigh az Deeoutralis

küldözot néki, hamar megh gyogyúlt.

Aszonyal öszve veszvén, étszaka gyakran hol macska holis Eb képiben megh nyomták és rea gyanakodot azon

Quinta fatens Helena Kovács consors Adami Horvat

okbul, hogy ebbe az egész faluban féltek tüle, és olyan

ibidem commorans anno­rum circit. 30 jurata examinata

embereknek árthata Aszonnak tartották.

fassa est. Ezen Fatens azt vallya a Deeoutralis Aszony felül hogy ennek ellötte tizen három Esztendővel a Fatens

8vus fatens Stephanus Kozári in posseasione Csen-

néki Tejet szo­kott adogatni, és azután midőn az többi

te commorans annorum circit. 40 juratus examinatus

Cseléd zugolodott volna nem mert adni, történt hamar

fassus est. Ezen Fatens egyebet nem tud, hanem

szülesse a Fatensnek melyre a Deeoutralis Aszony haja

egy tavaszal faragoi voltak és azoknak borért az

le eresztve, s a kezeit öszve csapkodván be ment a házá-

Pinczejéhez ment volna, kutya lévén vele S. V. sörtvési

ban ezen Fatensnek, mást semmit sem szollott, egyedül

az Deeoutrualis Aszszonnak ezen Fatens szolejében lé-

azt kialtván, juj juj, avval el ment, és mindgyárt harmad

vén az eb kezte rágni, kit megh halván a Rab Aszony,

nap mulva azon született kis fia megh holt. Az után ismét

meg fenyegette, hogy várgy Esztendő mulván is megh

a Deeoutralis Aszony ezen Fatenst ugyan a Tej miát megh

bánod. Csak hamar az hideg löles e fatensre jüt, és

fenyegette, hogy hadgyán, hadgyán, három esztendö

Esztendeigh lölte, s azután tudoshoz vitette magát ezen

mulván is megh bánod. Azon szók után e Fatens Egy

Fatens gyogyitani, s az is azt mondotta, hogy mért ron-

házához Lendvára csak hamar bé ment, az utan mindha

totta megh szegén Aszon Marhaját, és azon Tudos a

hideg vizzel ön­tötték volna le, aligh házához jöhetet s

Fatenst gyogyitotta megh.

egész nyáron az agyat nyomta semit sem dólgozhatott. 72

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

A XVIII. század derekán használatos nyelv és minden bi-

Vékás István csentei jobbágy harmadik tanuként val-

zonnyal idegen íródeák által lejegyzett tanúvalomások

lotta, hogy az asszony férjével nyolc évvel elötte össze-

némi magyarázatra szolgálnak. A Deeutroalis (vádlott)

veszett, mire az megfenyegette, hogy egy éven belől fog

Német Katától, Tóth Imrénétól „ az egész faluban fél-

rajta a rontás. Két hónapra rá a keze, majd a lába ös�-

tek és olyan embereknek arthata Aszonnak tartották„

szezsugorodott és csak mankóval járhatott. A csentei

vallja Fehér Kata tanú, de a másik hét kihallgatott

Soos Gergelynétől megűzente az asszonynak, hogy rá-

Fatens (tanú) sem talált jó szót. Azzal vádolták, hogy

gyújtja a házat és elevenen benne égeti, ha le nem szedi

tetlegessen, de főleg fenyegetéssel „tette meg a nya-

róla a rontás, s másnap a kezei, negyednapra pedig a

valyát”, a rontást az embereken. A vád alapján a vár-

lábai is meggyógyultak. Továbbá elmondta, hogy egy

megye emberei öt kérdésre vártak felelet a tanúktól,

tor alkalmából az asszony megrészegedett, beleveszett,

éspedig ha láttákés vagy hallottáke, hogy perbe fogott

s amikor keményen rászólt, az megfenyette, hogy majd

asszony ártott a csenteieknek, azok jószágának és kik

megbánod... Ez ősszel történt, a következő tavasszal Vé-

voltak ezek az emberek. Továbbá érdekelte a bírákat,

kásék 15 éves lányának megdagadt a térde. A gyermek

ha az asszony fenyegtőzései beváltake, hogyan, mikor,

anyja a Németnét gyanúsította, s hogy kiengesztelje,

milyen eszközökkel ártot és ha megbocsájtott, akkor

felhivta a szőlőhegyi pincébe, jótartotta borral és har-

kigyógyítottae a megrontott személyt?

madnap a lányka daganata eltűnt.

Első tanu, a csentei Pető Éva, Mészáros Ferenc felesé-

A negyedik tanu, Kancsal Anna Kovács Ferenc felesé-

ge elmondása szerint ő csak a falusiaktól, hírből tud-

ge, elmondta, hogy ő Sos István, Antal Petiné és Geczi

ja, hogy a raboskodó asszony gyakran fenyeteződőtt,

Ádámné elbeszéléséből tudja, miként a vádlott fenye-

majd a haragosai megnyomorodtak. Ezt Sóós avagy

getése után kilelte őket a hideg. De vele is megtörtént,

Vékás Évától, Kovács Ferku feleségétől, Vida Feritől és

hogy aratáskor a végrehajtótól kiváltotta (Német Katá-

Sára Petitől hallotta, de nem ismeri a rontásának mód-

tól elkobozott a szerző) lepedőjét, amiért összevesztek

ját. Kovács Ferkunétől tudja, hogy összezsugorodott a

és őt karácsonyra erősen kilelte a hideg meg a száraz-

kezelába és amig nem izent az asszonyért, addig nem

betegség. Amikor a leplet visszaküldte, két hét múlva

hagyta el a betegség.

meggyógyult. Máskor is, ha a rab asszony ellen szólt, az megfenyegette és őt mindig kilelte a hideg, keze lába

Második tanu Kiss István, Pincén élő öregbíró, aki ga-

összezsugorodott. Ha némi élelmiszert küldött neki, ki-

bonadézsma fejében az asszony néhai urát aratáskor

engesztelődött, s hamarosan elmúlt a baj.

a lendvai majorba parancsolta, de nem fogadott szót és ezért megveretette, de amit az asszony férje haza-

Az ötödik tanu, Kovács Ilona Horvát Ádám felesége

ment, a bírát a mezőn kilelte a hideg. Három nap múl-

vallomása szerint 13 évvel ezelőtt tejet adottt a vádlott-

va a kisbírót külte az asszonyhoz, majd maga is oda

nak, de mivel a cselédek zugolódtak, többet nem mert.

ment és megfenyetette, s rá egy hétre meggyógyúlt. A

Amikor szűlés után még gyerekágyba feküld, Német

boszorkányságát nem ismeri, de a kisbírót a robot

Kata leeresztett hajjal, kezeit összecsapkodva, szalad

behajtásnél, egy cserépedényt talált, amelyben szurkos

Kovácsné házhoz kiáltozva, hogy juh, juh, s harmad-

kenyőcs és sok szőr volt. Az edényt Szakos Mátyás és

nap az újszülött kisfiú meg halt. A tej miatt a vádlott

Adorján Farkas el is vitték.

máskor is megfenyegette, mondván, meglátja három •

2-3/2007

73


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

esztendő múlva mi történik. Amikor Kovácsné bement

natkozik Muravidék alsólendvai részére3. Pedig itt is ül-

a lendvai templomba, mintha hideg vízzel öntötték vol-

dözték a boszorkányokat, hiszen Zala megye 1408-ban

na le, olyan rosszul lett. Otthon egész nyáron az ágyat

Mánd­hidán tartott nádori közgyűlése számos tolvajjal,

nyomta, majd néhányszor űzent az asszonynak, mire

gyújtogatóval és gyilkossal együtt levelesítette, azaz tá-

meggyógyult. Ő nem tudja milyen mesterséggel szokott

vollétében halálra ítélte Fygus özvegyét és Teke Lőrinc

ártani, de ördöngős közhírében áll.

feleségét is, mint mérgezőket és varázslókat4. A fennt közölt tanúkihallgatási jegyzőköny az Esterházyak al­

Hatodik tanu, Pensék Katalin Kulcsár Miklós felesége

só­ lendvai úriszéke előtt folyó boszorkányper miatt

hírből tudja, hogy a vádlott gonosz szellemű, másoknak

ké­szült és bár az anyag nem tár elénk teljes képet az

ártó személy, a csentei lakosokat gyakran megfenygette

ügyről, mert hiányzik a feljelentő neve, az elfogatás

és némelyűket a nyavalya (betegség) kitörte, mint Vé-

körűlményei és sajnos ebben az esetben sem maradt

kás Istókot és Kancsal Annókot is. Azt is hallotta, hogy

fenn az ítélet. A vallomások a lendvai várban rabosko-

akinek megbocsájtott, az hamar kilábalt a bajból.

dó asszonyt sokban terhelik, és a tanúk számos klas�szikus, az akkori Európában bevett boszorkányra uta-

A csente Fehér Katalin Vidí Peti felesége hetedik ta­nu­

ló jellemzést is emlitenek, mint például a szőrőszsíros

ként vallotta, hogy nem sokat tud róla, de amikor meg-

kenyőcsöt, kibontont hajjal őrjöngő asszonyt, lidércnyo-

született a gyermeke, őt éjszaka hol macska, hol kutya

mást, kutyamacska képében való ártást, kisgyermek

képében valami meggyomta és mivel előtte összeveszett

halálának okát és az egészségre való ártásnak számos

Német Katával, rá gyanakodot, mert az egész faluban

más formáját, valamint a baj „visszacsinálását”.

féltek tőle és az emberek ártó asszonynak tartották. A csentei Német Katáról nyolc helybeli és külfalusi A nyolcadik tanu, Kozári István csentei jobbágy elmon-

tanú vallotta, hogy haragjában másokat megfenye-

dása szerint tavasszal faragói voltak és borért ment a

getett, előbbutóbb ezeknek hideglelést okozott, sőt

pincéjéhez. A szőlőjében találta az asszony sertését és

egyikmásik végtagjait összezsugorította. A csentei Fe-

rájuk uszította a kutyáját. A vádlott megfenyítette, hogy

hér Katalin Vida Peti felesége szerint, a vádlott asszony

várj csak, egy esztendő múlva megbánod. Hamarosan

neki is betegséget okozott amikor gyermekágyas volt,

rá is jött a hideglelés és teljes esztendig betegeskedett,

mert „étszaka gyakran hol macska holis Eb képibe

majd tudóshoz vitette magát, aki megmondta, hogy azért

megh nyomták”. A lidércnyomást az ördöngös asszo-

beteg, mert kárt tett a szegény asszony marháiban.

nyok egyik súlyos vétkéként róták fel.

Az 1739. augusztus 20-án felvett boszorkányperi jegy­

A pertírat alapos tanulmányozásából hamar kirajzoló-

zőkönyv egyike az elszórva megmaradt vallatási íra­

dik a boszorkánysággal vádolt asszony személyisége,

toknak2. Ritka és értékes, hiszen az eddig feltárt bo-

hiszen férfiak, nőt egyaránt azt vallják Német Katáról,

szorkányperes anyagok közűl csak negyon kevés vo-

hogy ha valamit kért és nem kapta meg, vagy nem az ő

Zala megyei L. Inquisitiones magistratuales. Fasc. 1.

2

Német Kata perén kivűl még négy ide vonatkozó anyag.

3

4

Zala vármegye története. Okmánytár (Budapest, 1690), II. köt.

74

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

elképzelése szerint történtek a dolgok, megharagudott,

tó tanú vallomásából, miszerint tizenhárom évig adott

fenyegetőzött és beteggé tette haragosait.

neki tejet, de amikor ezt a cselédei unszolására megtagadta, ez a újszülött kisfia halálába kerűlt, másrészt

A boszorkányper kimenetelét nem ismerjük. A jelek

pedig Kancsal Anna tanúsítottí, hogy „Kezej és Labaj

szerint „istenítéletet”, vízpróbát a XVIII. században már

öszve sugorodván nem járhatott, ugy azután hol ennyi

Zala megyében, hanem a per kimenetelét lényegileg az

valót küldözött néki, hamar megh gyogyult”, Tehát ay

döntötte el, elrendeltee a bíróság a kínvallatást, mert a

faluban hitek a rontás „visszavételében, ami csak bo-

tortúra során a vádlottak többnyire mindent beismer-

szorkánytudománnyal volt lehetséges. Vékás István

tek, amit valltatók hallani kívántak tőlük. Az asszony

vallomása szerint a lányának térddaganatot okozó Né-

felett számban és időben több cselekedet miatt ítélkez-

met Katát a felesége úgy engesztelte ki, hogy felmentek

tek: a tanúk arra hivatkoztak, hogy régebben, nyolc, ti-

a szőlőhegyen lévő pincébe és jócskán megitatta borral.

zenhárom évvel ezelőtt történtek az ártások. Hogy csak

Szintén Vékás vallja, hogy Német Kata egy ”...Tor béli

pusztán sértődésből vagy bosszúbóból vallottake így,

alkamatosságával megh részegedvén és ez Fatensbe

vagy jóhisze­műen is képzelhették azt, hogy az embe-

bele veszvén..” Tehát az asszony alkoholfűggő is lehetett.

ri akarattól független százarazbetegségt, daganmatot, hideglelést, nyavalyát, halált a vádlott okozta, ma már

A tanúk a boszorkányos ártás tökéletes bizonyítéká-

nehéz megállapítani. Bizonyítéknak szolgálhatott az

nak találták, ha a be­tegségtől sújtott megajándékozta

úrsizéken a tanúk színte egységes vallomása, hogy a

a fenyegetőt, vagy ellenkezően háza felgyújtásával fe-

faluban és a környéken (Pincén) megtörtént hideglelés,

nyegette a gyanúsítottat, mint ahogy Vékás István is,

végtagok összezsugoritása, daganatok kiváltó boszor-

amiko a csentei „Soos Gergelnét ollan fenyegetéssel rá

kányos mesterségek a vádlott számlájára róhatóak. A

nem küldötte volna, hogyha megh nem ereszt néki akár-

csentei Pensék Kata vallja, hogy „azt is halotta, hogy

miképp lesz ben egeti megh a hazaban,,,” és erre gyor-

olyan gonosz cselkedetü és másoknak ártalmára levü

san elmúlt a betegsége.

Asszon lett volna. De micsoda Eszközökkel nem tudgya. Az is halotta hogy akinek megh bocsátott, hamar megh

A gyanúsított asszony életkorát nem ismerjük, de már

gyogyult”

idősebb lehetett, mert tizenhárom évnél és még régebbi időkből származó rontásokkal vádolják. Gyanú

Társadalmi állapota szerint Német Kata és néhai fér-

alapjául szolgálhatott, hogy a robotra hajtás vé­get a

je, Tóth Imre jobbágyok, vagy zsellérek lehettek, aki-

házhoz érkező kisbíró és társai és „bizonyos Cserépre

ket az ottani iudicatusbíróság5 Kiss István öregbírája

akattak a kibe volt bizonyos szórkos kenyö és sok féle

robotra parancsolta, sőt a megtagadó férjet deresre

ször...”, vagy hogy leeresztett hajjal rohant a haragossa

húzatta, ami alacsonyabb társadalmi státuszra enged

házához. A vizsgálatot végző szolgabirák és esküdtek

következteni. A rab asszony későbbi vagyoni állapotára

a körül­ményekre voltak kíváncsiak, hogy ártotte a gya-

utalhatunk Kovács Ilona jómódóbb, szolgálókat is tar-

núsított valaki­nek és ez vezethet a perek lényegéhez,

5

A lendvai uradalom kisebb közigazgatási egységekre iudicatusokra vagy bíróságokra volt osztva, ezek közűl egyik a csentei biróság, ahova

Völgyifalu, Csente, Féritfalu és Pince tartozott, de a falvak száma változó. Az öregbíró, aki az úraság dolgát, robotot, dézsmát intézte, kisebb kihágásokban is ítélkezhetet, pálcaűtésre, deresre, vagy kalodára küldhette a jobbágyokat.

2-3/2007

75


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

amelyben azt kellett megállapítani, ha valaki igazán

tehát sokszor magánbosszú vezette, amire szép pél-

boszorkány volt–e. És ki volt a boszorkány? Több féle

da színtén az Alsólenván levezett per, amikor 1742.

megyarázat alakult ki: vannak aki ki­zárólag az egy-

árprilisában Kalamár Jánosné Horváth Eörzse helybeli

ház, a szent inkvizició démontanításával, a kínvallatás

lakos ellen tesz feljelentést szomszédja, de mind a hat

rémsé­geivel magyarázza a jelenséget. Számos peres írat

kihallgatott tanú azt vallja, hogy ”Marton Ferenc amióta

veti el azon állitást hogy a boszorkánysággal vádolt sze-

Lendvára házasodot mindenkor ollyas perlekedő ember

mélyek tulajdonképpen elmebetegek vol­tak. Ellenkező-

volt, minden szomszégyával veszekedő kivál ha egy kis

leg, zöműk veleszületett, a többségtől eltérűen nagyobb

bort ihatott...”

képességekkel rendelkezett. Elfogadhatóbb a magyarázat miszerint. az ősrégí és az egyház által ébren tartott

És akkor mi a boszorkényoperűnk kiváltó oka? Első-

démonhitet használták ki a XVI–XVII. században az el-

sorban a kor szelleme, a természettudományok, külö-

nyomottak rettegésének különösen kegyetlen eszközök-

nösen az orvostudomány elmaradottságára. Igen sok

kel való fenntartására6. Ennek a magyará­zatnak a hibá-

betegség fordult elő, amit a ta­núk csak hideglelésnek,

ja, hogy úgy számítja, a boszorkányperek száma a XVI.

végtagok összezsugorodásának, daganatnak, nyava-

századtól kezdve igen megnőtt. Ez azonban egyáltalán

lyának neveztek, és ha néhol voltak is chirurgosok,

bizonyítható, mert a XVI. századig a büntető ítéleteket

ezek a sebészek még primitív és ba­bonás elméleti kép-

ritkán foglalták írásba, hisz azok későbbi bizonyítására

zettségben részesültek, néha tapasztaltabb kuruzs-

nem volt szükség7. A boszorkány­üldözés folyamatossá-

lóasszonyok, főleg a cigányasszonyok, akiket sosem

ga pedíg a magyar nyelvterűleten mindenütt bizonyítha-

vádoltak boszorkánysággal, mert nekik „az mestersé-

tó. Nem­csak István, László és Kálmán királyok gyakran

gűk” jobban értettek a gyógyításhoz. A periratokból is

hivatkozott törvényei rendelkeztek a boszorkányüldö-

kitűnik, hogy aki beteg volt, a falubeli vagy környékbeli

zésről, a XIII. századtól akadt nádori közgyűlés, amely

„tudós”­hoz vitette magát, akár az szóbanforgó perben

boszorkányokat elítélt és még Mátyás király korában a

is, amikor a csentei Kozári István vallomása szerint a

pallosjog adományozása­kor a boszorkányok kivégzésé-

Német Kata által rá küldött hideglelés miatt „Tudósok-

re is feljogosították az adományt elnyerőt.

hoz vitett magát ezen Fatens, s az is azt mondta, hogy

8

mér rontotta megh szegen asszon Marháját, és azon Vidékűnkre is vonatkozó Zala megyei gyakorlat azt

Tudós a Fatenst gyogyitotta megh..” A Gaal Ilona Cirák

cá­folja, hogy a boszorkánypereket a hatósá­gok kezde-

János jobbágy társa peres ügyében Pölöskén történt

ményezték volna. Ellenkezőleg, a tanúvallomások azt

a kihallgatás, és Kanos István tanú vallomása szerint

mutatják, hogy azok, akik valamely boszorkánygyanús

az asszony ártaimai miatt „Kapcza nevő Helységhben

személytől sértve érezték ma­gukat, panaszok, feljelen-

ment valamelly tudos Aszszonyhoz, aki azt mondá

téssel fordultak az alispánt, s volt rá példa, hogy a gya-

neki, hogy egy tyukért és egy galambért szenved, de

núsított maga kérte a felmentő pert. A kezde­ményezést

lehetelen a megh gyogyulása.” 9. Ezek néha férfiak, túl-

Egyetemes Állam- és Jogtörténet. Egyetemi tankönyv Budapest, 1957.

6

Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében IN: Vállogatott Tanulmányok, Bp. 2004.

7

Zala vármegye története. Okmánytár (Budapest, 1690), II. köt.

8

OL.Szécsenyi cs. Acta criminalis P.623.190.N, ; Schram.

9

76

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

nyomó részben azonban nők voltak, aki alkalmasínt

megfenyegette, hogy hadjan, hadjan, három esztendő

tényleg ismerték néhány növénynek gyógyító hatását,

mulva is megh bánod..” és hamarossan annyira ki is

talán kenni, masszírozni is tudtak. Ezt a kuruzslást a

lelte a hideg, hogy egész nyáron az ágyat nyomta.

hatóság teljesen megengedett dolognak tartotta, mert

Úgyszólván minden perben hideglelést okoztak a bo-

a tanúk nyíltan beszélnek arról, hogy hol keresték fel,

szorkányok, ami nyílván bármiféle lázas megbetegedés

vagy honnan hozattak tudóst. E tudósok mesterségű-

lehetett. Elég sokszor beszélnek a ta­núk „kezei, lábai

ket családon belől, ritkábban barátjuktól tanulták és

összezsugorodásá”ról ami az akkori nedves, mocsaras

ha úgy látták, hogy nem tudnak segítení a hozzájuk

vidékűnkön gyakori köszvényes megbetegedést jelent-

fordulólokon, arra hivatkoztak, hogy valami ellensége

hetett. Ide kell sorolni azokat az esete­ket is, amikor

megrontotta, és a bajt csak az teheti jóvá, aki okozta.

a boszorkány a sértettet „hol eb, hol macska képiben

Ezen eltejedt hiedelemről szinte minden csentei ta-

meg­nyomta”, de ez már egy másik tanulmány témája..

núbizonyságot tesz, mint a pl. Kovács Ilona is, amikor elmonja, hogy „..az után ennihányszar rea izengetvén,

Mária Terézia uralkodónő 1768-ban kelt rendelete

hamar meggyogyult, s elöbbeni egéssége megh térült..”.

után a boszorkányperek a régi formában megszűntek,

A perirat alapján nem nehéz az érintettek szavaiból

de a boszorkányhit nem és az elkövetkező évtízedekben

kivenni, kivel volt Német Kata valami okból haragban,

megsza­porodtak a méregkeverésí bűnügyek, amely le-

mert az asszony ellenségeskedően, nagy előszeretettel

vezetésében a boszorkányperek különböző jellemvoná-

fenyegetőzött, s hogy újra Kovács Ilonát idézzűk: „..a

sai is fellelhetők.

Deeotutralis Aszony ezen Fatenst ugyan a Tej miatt ujra

Boszorkányszombat, fametszet (Forrás: www.hik.hu)

2-3/2007

77


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Silvija Hardi

Problematika izseljevanja v Dolnji Lendavi v letih 1906 in 1912 v luči Dolnjelendavskega vestnika V zvezi z gospodarskim položajem v Dolnji Lendavi v letih 1906 in 1912 je potrebno omeniti tudi izseljevanje. Tej problematiki je časopis namenil veliko prostora. V člankih so avtorji opozarjali na posledice izseljevanja, poročali o zajetih izseljencih pa tudi o njihovi usodi v »boljšem svetu«. »Prvi emigracijski val lahko postavimo v leta 1900–1914. Vzrok za to je v glavnem velik prirastek prebivalstva – v družini se je rodilo tudi sedem do devet otrok –, kar je vodilo v prenaseljenost, ki je potisnila velik del prebivalstva v brezupen gospodarski položaj. Kmetje se namreč niso mogli več preživljati, drugih možnosti za zaslužek pa zaradi pomanjkanja kapitala in nerazvitosti industrije niso našli. Večina izseljencev, ki se je izselila pred letom 1914, je šla na pot brez potnega lista, torej na »črno«, zato se ne pojavljajo v izseljeniških statistikah. Do prve svetovne vojne so emigrirali največ v Združene države Amerike.« (Kerecsényi E., Távol a hazától, Lendva, 1994, str. 20.) Tako je poročal tudi Dolnjelendavski vestnik v svojih člankih o domačih izseljencih, ki so večidel odšli v ZDA, vendar pa tam doživeli tudi razočaranja. Po podatkih Edit Kerecsényi »naj bi se iz Zalske županije izselilo leta 1907 1634 oseb, od katerih se jih je naslednje leto vrnilo 395. Med leti 1899–1904 naj bi se izselilo 600 ljudi, v letih 1905–1907 3582, med leti 1908–1913 pa 3297 oseb, ki so emigrirale v Ameriko.« (Kerecsényi E., Távol a hazától, Lendva, 1994, str. 7.) »Ta nalezljiva bolezen se v Zalski županiji pojavlja že kot epidemija. Tudi v zadnjem času so bili iz več krajev obveščeni o izseljevanju – iz štirih občin je emigriralo 80 ljudi, ki so zapustili družine in odšli v negotovost.« (AH, Kivándorlás/Izseljevanje, št. 6, 11. februar 1906, str. 2.) 78

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

»V prejšnjem letu (1905) se je izselilo 1150 ljudi, ki so imeli potne liste. Veliko je takih, ki so pobegnili brez tega dokumenta in zato v statističnih podatkih niso zajeti. Leta 1905 je bilo vloženih 1246 prošenj za izdajo potnega lista. Potni list je dobilo 1150 prosilcev. V drugi polovici leta 1905 ga je dobilo 396 oseb, 358 moških in 38 žensk. Največ se jih je izselilo iz okrožij Sümeg in Tapolca ter iz dolnjelendavskega okrožja. Najnižje so številke iz okrožij Čakovec in Nova.« (AH, Kivándorlás Zalamegyéből/Izseljevanje iz Zalske županije, št. 30, 29. julij 1906, str. 2.) O tem, kaj se je zgodilo z izseljenci, ko so zapustili domovino in se odpravili s trebuhom za kruhom, poroča tudi Dolnjelendavski vestnik/»Alsólendvai hiradó«: »V Alabami (Severna Amerika) ravnajo z izseljenimi Madžari kot s sužnji. Pustijo jih delati, pretepajo jih, plačo jim komajda izplačujejo. Stanovati morajo v umazanih hlevih, kjer dobijo strašno močvirsko mrzlico. Tudi bolnim ne prizanašajo. Črnec stoji za njihovimi hrbti in če ne delajo, jih pretepajo s korobačem in grozijo z ustrelitvijo. V tem brezupnem položaju so poiskali zatočišče na avstroogrskem konzulatu, ki je med preiskavo ugotovil, da je posredovalnica Miller v prvih dneh avgusta tega leta prodala lastnikom alabamskih velikih naselbin skupno 150 ljudi, od katerih je bilo 20 Madžarov. Konzulat je tako posredovalnico kot lastnike zaprl. V vsakem primeru je to opozorilo vsem, ki si še vedno želijo v Ameriko, misleč, da bodo tam naleteli na državo, v kateri se cedita med in mleko.« (AH, A kivándorlók sorsa/Usoda izseljencev, št. 49, 9. december 1906, str. 2.) »Izkrcanje devetih Madžarov, ki so 18. aprila 1906 s parnikom Carpathia prispeli v New York, je ameriški urad za priseljevanje prepovedal iz naslednjih razlogov: • poročenemu moškemu in poročeni ženski, ker sta skupaj živela v izvenzakonski skupnosti; • šestinštiridesetletnemu in oseminštiridesetletnemu moškemu zaradi starostne oslabelosti; • zakonskemu paru zaradi moževe slaboumnosti; • enemu moškemu zaradi kraje, drugemu zaradi krvoskrunstva; • dvanajstletni deklici pa zato, ker je potovala brez staršev, ki so ostali na Madžarskem; njeno sestro pa so celo prisilili, da jo je spremljala nazaj. Notranji minister nadalje opozarja, da izseljeniški posrednik A. Gergolet privablja emigrante v Sao Paolo. V oglasu se sklicuje na brazilsko vlado, ki emigrantom zagotavlja brezplačno vozovnico in popolno oskrbo med potovanjem. V Sao Paolu pa imajo zagotovljeno brezplačno zemljo, hišo in gospodarsko opremo. Minister je dobil neizpodbitne dokaze o tem, da te mamljive obljube niso resnične, zato opozarja tiste, ki se nameravajo izseliti, naj ne nasedajo lažnim obljubam, ker bodo na koncu doživeli bridko razočaranje.« (AH, A kivándorolni akarók figyelmébe/V opozorilo izseljencem, št. 40, 7. oktober 1906, str. 2.) Tudi leta 1912 se razmere še nisi izboljšale. Izseljevanje se je povečalo, saj »je od 1. julija do 30. septembra 1912 v urad podžupana prispelo 340 prošenj za potne liste. Izdali so 284 potnih listov, kar je za 124 več kot v prejšnjem četrtletju.« (AH, Nő a kivándorlás/Izseljevanje se povečuje, št. 45, 10. november 1912, str. 4.)

2-3/2007

79


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Proces izseljevanja so poskušali ustaviti, ljudje pa so skušali pobegniti na vse mogoče načine. »Beltinski orožniki so v torek zjutraj v gozdu naleteli na voz, naložen s senom, katerega lastnik József Ágoston je hotel ob pogledu na orožnike usmeriti konje v drugo smer. Vendar pa so voz ustavili in ga pregledali. Ko je orožnik zabodel v seno, se je zaslišalo divje kričanje in izpod sena so prilezli štirje moški. Preko Štajerske so hoteli oditi v Ameriko, seveda brez potnih listov. Na vprašanje o vzroku odhoda so odgovorili, da se na Madžarskem nihče ne briga za revne ljudi, saj tukaj reven dninar le životari, se prebija skozi življenje, medtem ko tam zunaj v novem svetu pošteno plačajo za delo. – Te štiri so orožniki pridržali in predali mejni straži iz Čakovca.« (AH, Szöknek az új világba/Bežijo v novi svet, št. 19, 12. maj 1912, str. 4.) »V gostilni Huber v Beltincih so jedli in pili štirje neznani moški. Gostilničar jih je prijavil. Povedali so, da so v Beltince prišli zaradi nakupa svinj. Toda med preiskavo so pri njih našli vozovnice in veliko denarja, nakar so priznali, da so hoteli brez potnih listov pobegniti v Ameriko. Predali so jih mejni straži iz Murske Sobote.« (AH, Elfogott kivándorlók/ Zajeti izseljenci, št. 20, 19. maj 1912, str. 3.) »Tudi dolnjelendavsko orožniško stražo so okrepili z vo­jaki, saj v zadnjem času porabijo veliko časa in budnosti za odkrivanje vojaških obveznikov, ki bežijo brez potnih listov. To je bilo resnično potrebno, saj zapuščajo državo v naši bližini. Skoraj vsak teden ujamejo kakšno skupino izseljencev, ki prihajajo na naše območje z raznih dru­gih območij, toda še večje je število tistih, katerim us­pe doseči avstrijsko mejo. Prejšnji teden so beltinski orož­niki odkrili dva mladeniča, ki sta poskušala pre­govoriti brodarja, naj ju prepelje na drugi breg, da bi lahko odšla v Luttenberg. Orožniki so ju pregledali in našli vozovnice, denar in navodila neke hamburške izseljeniške posredovalnice, kjer je bilo navedeno, da naj do Redicsa potujejo z vlakom, in navodila, kako lahko prispejo do bistriškega broda, od koder je do Štajerske samo še korak. Po tem so jih pridržali.« (AH, Elfogott kivándorlók/Zajeti izseljenci, št. 50, 15. december 1912, str. 3.) »Že nekaj dni krožijo po Zalski županiji okrožnice, ki informirajo ljudi o tem, kako brez potnega lista izigrati mejno stražo in nadzorne organe. Okrožnice obsegajo dve tipkani strani; pošiljajo jih pa rotterdamske posredovalnice, ki delujejo z dovoljenjem nizozemskega kralja, in sicer vsem, ki to želijo. Predlagana pot je: Dolnja Lendava–Čakovec–Gyékényes–Dombovár– Baranyaszentlőrinc–Slatina–Našice. Od Našic poteka pot proti jugu do Batrine, nato do Siska, od tam pa do Zagreba. V Zagrebu mora izseljenec kupiti vozovnico do Krapine. Okrožnica opozarja, da ni potrebno prestopati do Krapine, pač pa je potrebno paziti, ko bo sprevodnik oznanil postajo Zaprešič. Tam je potrebno ostati v kupeju in če bi sprevodnik morebiti vprašal, zakaj potnik ni izstopil, saj od tod naprej vozovnica ne velja več, naj odgovori, da gre kupovat na sejem v Steinbrück, in naj kupi dodatno karto. Izseljenec tako srečno prečka madžarsko mejo, nato pa je že v Avstriji, kjer seveda lahko svobodno zadiha, saj tam ni več obmejne straže, pa tudi finančnik ne pazi na izseljence. Iz Steinbrücka je potrebno hitro izginiti, kar pa ni večji problem, saj je pot proti Dunaju že lažja, od Gradca do Švice pa je le nekaj skokov.« (AH, Kivándorlásra csábító körlevelek/Okrožnice, ki mamijo k izseljevanju, št. 35, 1. september 1912, str. 4.)

80

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Zanimivo je pogledati podatke, ki jih je objavil časopis in sicer o tem, koliko denarja so poslali domov izseljenci. Te podatke je objavila poštna uprava v Budimpešti in ugotovila, »da so v zadnjem desetletju oz. od leta 1900 do konca leta 1910 izseljenci iz Amerike poslali domov 1279 milijonov kron, in sicer v letih:

• • •

1900

37,240.937 kron

(AH, Mennyi pénzt küldtek haza a kivándorlók/ Koliko denarja so

1901

49,334.908 kron

poslali domov izseljenci, št. 9, 3. marec 1912, str. 4.)

1902

76,454.045 kron

1903

105,488.267 kron

1904

85,504.380 kron

1905

120,062.601 kron

1906

169,619.713 kron

1907

208,294.885 kron

1908

114,350.647 kron

1909

127,499.444 kron

1910

185,309.922 kron

LITERATURA • IRODALOM • literature: Alsólendvai Híradó, letnika 1906 in 1912. Hardi, Silvija. (2000). Gospodarstvo v Dolnji Lendavi v letih 1906 in 1912. Diplomsko delo. Maribor: Pedagoška fakulteta Maribor. Kerecsényi, Edit (1994).Távol a hazától. Lendava.

Fotografija ladje z emigranti na transatlantski liniji Hamburg–ZDA iz leta 1906 (Vir: http://longstrom.com)

2-3/2007

81


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Lendvai Kepe Zoltán

A HETÉSI NAGYCSALÁD II. III.

A GYEREK

Az egykézés Hetésben egészen a 20. század második fe­ léig ismeretlen fogalom volt. A´zegy-két gyerök

A gyerekét a hetési nép mindig is szerette, különös-

(divat­ja – megj. LKZ) az má megkezdüdött a negyvenes

képpen, ha az egészséges, ösztövéres és életrevaló.

évekbe… Akko, miko má mi születtünk, akko má na­

Nem volt baj, ha az csintalanságában olyan volt mint

jon sok… egy, esetleg kettü (gyermekes család volt –

a’zeleven kénesü, vagy mint a körömmérög, csak sok

megj. LKZ)… Kettüná több, az má (soknak számított –

ne legyen belőle. Négy-öt már soknak számított, első-

megj. LKZ). A harmadik az má tévedés vót!… Aszt

sorban azért, mert nevelésük sokba került volna, és

má megitéltik najon sokszo! Ennyi gyerök! Meg há-

azért, mert a testvérek osztozkodása révén a birtok el-

rom gyerök! Az má najon soknak számított.3 Az egy-

aprózódott. A 20. század elején egy-egy házaspárnak

ház sem nézte jószemmel az egykézés romboló hatá-

3-6 gyermeke volt. Az utolsó gyermeket a szülők va-

sát. Abba a’zidübe meg is itéltik azokat… akik véde-

karcsnak, fészökfentünek vagy fenkünek nevezték.1 A

keztek… meg, hogy a’Zisten megbünteti őket… Még

három gyerök az kevis gyerök vót!… Öt, hat, hét (volt az

prédikáták a papok is… hogy ez bűn. Miko mentek

általános – megj. LKZ). A tizenkettüt, aszt tartották má

gyónni, a pap megkérdöszte, hogy hány gyeröke van,

sok gyeröknek! Hétön föllü.2

és aki…(azt mondta, hogy – megj. LKZ) egy, vót (pap – megj. LKZ), aki aszt monta, hogy nem oldozza föl!

GÖNCZI Ferencz 1914. 141.

1

Szabó Etelka

2

Szabó Etelka

3

82

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Nem engedi meg áldozásra. Hogy ez szencségtöris, hogy

Úgy tartották, hogy a kisgyermek fürdővizét nem

csak egy gyerök van.4

sza­bad kiönteni, mert az megsiratja (Hetés).9 A gyermek fürdüvizit… este soha nem szabadott a gyerök

A csecsemő gondozása

fürdüvizit (kiönteni – megj. LKZ)… aszt mindig meghagyták. Regge akko má küöntöttik, csak este nem, mer

Egészen a 20. század közepéig a hetési gyermek neve-

eshajnát kap, esthajnát… Hogy ez mas mit jelent?…

lését, gondozását, akárcsak a göcsejit is, 3 éves koráig

Meg mindig este késün fürdettik a gyerököt, miko má

nemzedékről nemzedékre örökölt babonás szokások

senki nem járt (amarra – megj. LKZ) a családba, asztán

szőtték át. Amikor a gyermek megszületett a kezébe fej-

akko otthatyták mindég a kis tekenyübe a vizit… nem

szét tettek, hogy jó munkás legyen, avagy tollat, könyvet,

öntöttik kü…10

papirost, hogy jó író, olvasó ember legyen belőle.5 Eszt én hallottam a anyukámtu, a Rudi, a’zelsü gyerökik

Hogy a gyermek jobban nőjön, hajadon fejével az esőre

miko megszületett, hogy ahogy… a’zöreg szülük, meg

vitték (Hetés).11 Szokták mondanyi, hogy ha eső ekapta

a szomszidok is jöttek megnéznyi, hogy a kis kezibe

a gyerököt… vagy ha kün futkosztak, miko esött a csön-

mingyá… plankácsot tettek… Hát hogy jó ács legyön,

des esü, hogy: Akko jobban nyősz!12

hogy jó tuggyon fát vágnyi, faragnyi, meg illenöket. Famunkát, hogy jó tuggyon végeznyi. A kislánynak a

Hitték, hogy a gyermek tolvaj lesz, ha három éves kora

kezibe meg tőt, meg cérnát (adtak – megj. LKZ), hogy

előtt hátas tarisznyát adnak neki (Dobronak).13

jó tuggyon varrnyi, szőnyi, meg illen hasonlu dógokat. Vótak akiknek meg főzükanalat tetek… Akinek magas

A komaasszony által az anyának gyermekágyban való

vót a homloka, (arra úgy mondták – megj. LKZ), hogy

fekvése idejében hozott kalácsból kapott a gyermek is.

az a gyerek az okos. Annak meg jobban ceruzát, vagy

Úgy hitték, hogy ha az úton talált vagy koldult kenye-

valami ilyenfélit adtak a kezibe.

ret adnak a gyermeknek, akkor merész lesz. Az ilyen

6

kenyérrel imígy kínálták a gyermeket: Egyi, legalább Hogy a kisgyermek jól aludjék különböző tárgyakat

jobban tucc beszinyi! Mikor a lány első ízben kenyér-

tettek a feje alá. Ha nem tud aludni a disznóólból egy

tésztát dagasztott, a gyermek bajusza helyét bekenték

marék szalmát visznek az ágyába és a feje alá teszik

tésztával, hogy nagy bajusza legyen (Dobronak). Ke-

(Dobronak). Alvás közben fésűt is szoktak a gyermek

nyérmosó vízből adtak neki inni (Bödeháza).14

alá tenni (Dobronak).7 A gyeröknek a feje alá olvasut tettek mindig… a kis párnája alá. Asztott szerettik… Kü-

Midőn a gyermek egyéves lett, elébe bort és pénzt tet-

lönösen ha nem vót még megkörösztüve, de még utána

tek, hogy kiválasztása révén megállapítsák, mit fog

is szerettik. Olvasut tartottak a feje alatt, hogy akko job-

nagykorában szeretni (Dobronak).15

ban alszik a gyerök, nyugottabban.8

Szabó Etelka

8

GÖNCZI Ferencz 1914. 142.

9

Szabó Etelka

10

GÖNCZI Ferencz 1914. 142.

11

4 5

6 7

Szabó Etelka

12

GÖNCZI Ferencz 1914. 142.

13

Szabó Etelka

GÖNCZI Ferencz 1914. 142.

Szabó Etelka

14

GÖNCZI Ferencz 1914. 142.

15

GÖNCZI Ferencz 1914. 143.

2-3/2007

GÖNCZI Ferencz 1914. 143.

83


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Míg a Hetéshez szomszédos Lentiben újholdvasárnap

fognyi… asztott szopogatta… hogy nagyon erüs fogai

a gyermeket az úton háromszor keresztül vezették és

nyőnek a gyeröknek, meg erüsek lesznek a foga inai…

mindegyik átvezetésnél három keresztet vetettek a lá-

Közben meg a’zén anyukám montta, hogy ez… nem ép-

bai alatt, addig Hetésben olvasóval vezetik át az úton

pen a babonaságge vót összekötve, hanem ez valuban

(Hetés).16

egissig szömpontyábu (hasznos – megj. LKZ), hogy a gyeröknek sokke könnyebben kigyünnek a fogai. Meg…

Ha a gyermek maga alá vizelgetett, hétféle ruhát ad-

szeret viszkednyi a foga. Na és az nagyon fontos, hogy

tak rá és tarisznyamadzaggal háromszor rávágtak

rággyon má kicsi korátu fogva a gyerök! Órák hosszat

(Lendvahosszúfalu). Vagy a hácskón vitték át, és ott a

evve jáccodott, meg evött is… ez fontos vót! Jó hosszú

hágcsó cövekjének kivett helyébe vizeltettek vele, amit

darabot attak neki.22

utána visszatettettek (Lendvahosszúfalu).17 Miko má… a gyerök tudott járkányi, mennyi… meg egy-két szót

Ha az egy-két éves lánykának kevés haja volt, a hátulról

szónyi, akko má a gyeröknek meg köllött mondanyi,

levágott haját a kerékcsapába dobták, hogy olyan hos�-

hogy köll pisinyi vagy nem. Asztán akko attak neki ej

szú legyen, akár a kerékvágás.23 Akinek gyönge haja

kis fasótartut a kezibe… asztán eküttik a szomszidba

vót… meg ritka, meg nem szépön nyőtt, annak minden-

sót kérnyi. Tudom, hoj ez velem is megtörtint, hogy

féleképpen a lépit… a disznunak a lépijit (adták megen-

meghijányzott a sónk, asztán e köllött mennöm a

ni – megj. LKZ), mer az ollan hosszú. Disznuvágásko.

szomszidba sót kérnyi, asztán (mondták – megj. LKZ):

Asztot a lányoknak köllött megennyi. Megfősztik vagy

Ja, adok-adok, gyorsan adok sót, asszongya, biztos,

megsütöttik, tisztán mindegy, hogy hogyan… Tudom,

hogy alajjád hugyozgacc éjje a’zágyba!

hogy a Rozikanénim mindig monta a Mariskánknak…:

18

Ja, a mi Mariskánk mennyi lépit megevött. Minden évön A szömörkülü, azaz szortyogó gyermeket a disznóólban

a disznunak ő ette meg a lépit, azér van illen… hosszú

meghömpölygették, azután hogy reggel onnan a disz-

haja a lányunknak.24

nókat kihajtották (Lendvahosszúfalu). Vagy a disznóvágáskor a disznópörkölésen hengergették meg.19

Azt hitték, hogy ha a fiúgyermek gatyáját egy üllőhelyben varrják meg, akkor midőn legénykorában kérőbe

Üres bölcsőt nem szabadott ringatni, mert a gyermeket

megy, az első lányt mindjárt megkapja. A leány pedig

hasfájás gyötörné.

pártában marad, ha első szoknyáját nem egy üllőhely-

20

ben varrják meg.25 Hogy a gyermeknek tartós, jó fogai legyenek, születéskor három csöpp vizet csöppentettek a szájába

Úgy gondolták, hogy amelyik gyermeket az elsü

A gyeröknek, aszt mindig monták, hogy

föltámodásra, azaz fél és egy éves korában elviszik, az

(Dobronak).

21

kenyér hijját köll a kezibe adni, hogy… asztott meg tutta

GÖNCZI Ferencz 1914. 143.

20

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

21

Szabó Etelka

22

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

23

16 17

18 19

84

merész lesz.26

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

24

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

25

Szabó Etelka

26

Szabó Etelka

GÖNCZI Ferencz 1914. 144. GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Az apa, midőn erdőre ment, nyírfagúzst tett a csizma-

ták, hogy akkor a szeme embernek, állatnak ártani fog,

szárába vagy zsebébe, hogy a gyermeke iparkodó le-

vagyis azzal megigézi őket (Radamos).32

gyen.27 A gyermek szoptatása nem volt időhöz kötve. Ak-

A gyermek szoptatása

kor szoptattak, amikor sírt a gyermek. Szoptatás előtt az anya a csöcsbimbóját megnyálazta, mert szárazon e

A gyermeket mindig is az anyja szoptatta. A szopta-

së tunná fognyi a gyerök. Csaknem mindegyik szopta-

tás néhol egy-két évig, másutt három-négy évig tartott.

tós anyánál megvolt az a szokás, hogy éjjel elaludván,

Régebben akár 5 éves korig is szoptatták a gyermeke-

a gyermek szájában marad a csöcsbimbaja. Üvegből is

ket.28 Leginkább tizenkét hónapig szoptatták anyatejje

szoptatták a gyermeket, ha az anya beteg volt, vagy nem

a gyerököt, de sokan még szoptatták tovább is. De leg-

volt elegendő teje. A kevés tejű asszonyok már második

inkább… addig míg ujra teherbe nem esett. Valamiko

hónapban cukrozott vizes tejet adtak a gyermeknek.

sürvebben szültek… Akkor miko megéreszte, hogy te-

Később zsömlyét, darát főztek a tejbe és kanállal adták

herbe esött, akko aszt monták, hogy az a tej má nem jó

a gyermeknek. A higös pépöt ujjáról szoptatta az anya.33

a gyeröknek, nem szabad neki szopni.29

Én arra nem emlikszök… mi öten vótunk testvérök… nálunk ez nem gyütt számitásba, hogy mi üvegbü (szop-

Némelyek azért szoptattak sokáig, hogy minél később

tunk volna – megj. LKZ). Közbe má a gyerök ahogyan

legyen gyermekük. Közhit volt, hogy amely gyermek

erüsüt, hogyan karára vettik kesztik etetgyetnyi egyes

Erüs János lesz belüled!

ételekke… meg itatták, asztán úgy megszokta a gyerök,

– úgy szokták mondanyi. Erüs János vagy Vasgyuru.

hogy saját maga is má tudott szépön csészibü iszogatnyi

Erüs János leszü! Hát, gondolom, ebbe van azér igas­

tejet… Jó, ügyes háziasszony, meg a nagymama, azok

ság, mer… erüsebbek azok a gyerekek.31

mindig szerettik a gyerököket megtanitgatnyi…34

Megtörtént az is, hogy az egyik gyermek a másik szüle-

Ha az asszonynak kevés teje volt, tejes pépet főztek neki

téséig szopott és akkor, ha anyjának bő teje volt, mind

(Lendvahosszúfalu). Mások viszont úgy tartották, hogy

a kettőt szoptatta. Azt mondta ilyenkor az anya: Kicsin

a tejes ételtől a gyermekágyas asszony fehér hónapszá-

a gyerök, sajnálom eválasztanyi (Radamos). Mások vi-

mot kap (Lendvahosszúfalu).35

tovább szopik, erősebb lesz.

30

szont úgy tartották, hogy a gyermek, akit az anyja sokáig szoptat, buta lesz. Egyes helyeken úgy tartották,

A gyermeket általában fél-egy év eltelte után etették is

hogy amely gyermeket hét nagypénteken keresztül, te-

a szopás mellett. Szinte minden ételnemből kapott. A

hát hét éven keresztül szoptatnak, annak semmi sem

kenyeret és húsfélét az anya megrágta és úgy tette uj-

árthat meg. Másutt viszont a több éven át szopó gyer-

jával a gyermek szájába.36 Tehéntejet, leginkább újfejüs

meket ezen a napon nem szoptatták meg, mert úgy tud-

tehénnek a tejit, miko még… gyengébb teje vót… Elüször

GÖNCZI Ferencz 1914. 144.

31

GÖNCZI Ferencz 1914. 144-145.

32

Szabó Etelka

33

GÖNCZI Ferencz 1914. 145.

34

27

28 29

30

Szabó Etelka

35

GÖNCZI Ferencz 1914. 145.

36

GÖNCZI Ferencz 1914. 145. GÖNCZI Ferencz 1914. 145.

GÖNCZI Ferencz 1914. 145. Szabó Etelka

2-3/2007

85


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

vizze kevertik, egy kis pici cukrot tettek bele, asztán így

(Dobronak). Mások a szopós gyermekkel egy kanál

(itatták – megj. LKZ). Meg aszt tudom, hogy a Gizit miko

mézet hozatnak, kormot kevernek közéje és azzal

vittük keresztünyi… a Rozikanéni vitte keresztülüre, én

az elválasztandó gyermeket háromszor megkínálja.

mentem vele… hogy tiszta fehér pelenkába… cukrot tet-

Először a gyermek száját, azután a saját mellét ken-

tek bele. Beletettik a cukrot, összekötöttik… jó szorosra,

te meg vele, hogy a gyermek elszokjék a szopástól

ekkora kis gombra, asztán hogyha sírt a gyerök, éjje

(Dobronak).40 Anyukámat aszt mindig láttam, hogy

is, vagy esetleg nem vót tej, akko aszt a’zédös cukrot…

mindig beszurkuta, bekormoszta a mellit, mer a Gizit

dugták bele mindig a szájába.

nagyon sokárig szoptatta… három évig. A gyerök má

37

vitte… saját maga a kisszéköt, asztán (mondta neki A’zén gyerökkoromba, tudom, hogy megrágták a gyerek-

– megj. LKZ)… akárhun a’zudvaron, vagy a verondán,

nek (az ételt – megj. LKZ). Miko kesztik etetnyi, mindig

vagy akáhun: Csücsüli le anyukám… me cicinyi kö, ci-

megrágta elübb… a’zannya, vagy a’zöregannya, vagy

cinyi kö! Leőtösztette a anyut aká miko, előszette neki a

bárakárki etette… a’zételt. Bárakármi lehetött. Krump-

mellit, asztán akko tudom, hogy má akko semmit nem

li, meg akármi. Megkóstuta, meg megis rágta… asztán

birtak vele, gyüttek a szomszidok, a Farkas Kisánygyi,

úgy tettik mindig a szájába… valami kiskalánnye.

egyik-másik gyüttek áti, asztán (mondták – megj. LKZ):

38

Ja, hogyha má koromme nem bírtad eválosztanyi, A 20. század második felében vidékünkön erőteljes

akko muszáj a melledet bekennyi feferónipaprikáve.

polgárosodás következett be, a szexuális forradalom

Asztán akko befeferónipaprikászták… asztott a gyerök

és mindenféle divatok követése. Mindennek komoly

megkóstuta, asztán akko többet így nem fogta a szájábo.

kihatása volt a csecsemők szoptatási szokásaira is,

Így válosztották e a gyerököt. Ugye, menná nagyobb a

aminek következményében a szoptatás csak egyné-

gyerök, anná nehézebb vót eválosztanyi…41

hány hónapra korlátozódott. Én idümbe… hat hónap az minimum vót. De… három hónapot (legalább – megj.

Elválasztáskor az asszony keveset eszik és bort nem

LKZ)… Ha nem is vót elig tejje, akkor is… Köllött, hogy

iszik.42 Akinek kevis teje vót, azok szerettek… hogyha

a gyerök nem betegödik meg… nagyobb a’zellenállu

vót rá pénz… sört vettek. Ez má nem is ollyan régön (volt

képessige… anyatejre van szüksége a gyeröknek. Hát

– megj. LKZ)…43

mast újra divatba gyütt… má a’zorvosok is mindenféleképpen ajánlák, hogy mennél tovább (kéne – megj.

A gyermek testi és lelki nevelése

LKZ)… szoptatnyi. Külön díjakba részesítik (az anyákat Gönczi Ferencz úgy vélekedett, hogy a göcseji és heté-

megj. LKZ).39

si nép a babonás szokások gyakorlásán kívül a gyerElválasztáskor, hogy a tej elapadjon, pintesüveget

mek testi nevelésére keveset adott. Sokuknak nem is

félig megtöltöttek vízzel és rátapasztották a mellre

volt módjukban arra gondot fordítani, különöskép-

Szabó Etelka

41

Szabó Etelka

42

Szabó Etelka

43

37

38 39

Szabó Etelka GÖNCZI Ferencz 1914. 146. Szabó Etelka

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

40

86

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

pen a már sokgyermekes szegények. Az ilyenek nem-

végébe egy kisebb teknőbe fektették, vagy két fa kö­zé

csak, hogy nem bánták a gyermek kiskorában való

lepedőbe vagy nagykendőbe kötötték. Gyakran egé-

Esztöt azután még

szen magára hagyták.49 Hogyha esetleg sok munká­

a szegin apám is beismerte, de ő ennek nem vót oka,

ja vót otthon a mamának, meg hogy még kisebb vót

mer ő a szüleitü eszt így tanuta, így hallotta, hogy…

a gyerök… talán még szopott is, akkor mindenféle-

nem tudom, hogy… ki vót beteg, a Feri, vagy a Gizi…

képpen kivittik a mezzüre. Mer valamiko kimentek

Apukám aszt monta, hogy talán a… hogy a Jó Isten ta-

regge, asztán estig künn vótak a mezzün. Küszokták

lán magáho veszi, hogy ránk gondul… Hát hogy sok a

vinnyi nekik a’zebédött utánnik. Egy, amellik jó ügyes

gyerek… Hogy visz el belüle valakit. Sajnáta, sajnáta,

vót, asztot mindig hazaugratták a mezzürü. Az futott

de mégis úgy éröszte, hogy eszt a Jó Isten így rendözi,

egisz hazájig, asztán körbecbe küvitte a’zételt. Vagy

hogy vesz belülik magáho. Hát hogy ennyi gyerök van.

hogyha ügyes vót, meg odavalu vót, a mama is kivitte

Esztöt hallottam… ez a családunkba is megtörtint.

utánnik. Megnészte a munkásokat… Kosárba küvitte,

Azután szegin embör még, miko má fönőttünk, meg

leterítöttek, asztán akko ott ettek. Akko a kisgyerök ott

minden, miko má kenyérné vótunk… monta is, hogy

vót velik künn a mezzün. A’zesernyüt föhuszták, min-

hogyan nevete az ő szüleje, meg hogyan hallotta

dig úgy fordították, hogy a nap nem sütött neki a sze-

a’zöregöktü… hát, hogy: Mindazmellett mas meg örü-

mibe, kis árnyikot csinyátak neki… kerestek neki helet.

lök neki… büszke vajok rá, hogy öt gyerököm van.

Ahogyan mentek a fődön, úgy vittik a gyerököt mindig

Sokan kücsufutak, küröhögtek, de ő örül akko is neki,

magok után… Rétre oda ritkábban vittik kü a gyerököt.

hogy őneki öt egiségös gyeröke van!

Ott nem is vót ollan egisz hosszadalmas… munka.50 A

elhalását, hanem örültek is neki.

44

45

puszta földre nem fektették, mert féltek, hogy a kígyó a Míg a gyermek csecsemő volt, lekötözve a bölcsőben

szájába, illetve a gyomrába bújik. Ha a kígyó a gyermek

tartották. Ha sírt, akkor szoptatták, és ha akkor sem

szájába bujt, tejet forraltak, azt sajtárba öntötték és a

hallgatott el, ringatni kellett. Bölcsőül néhol pallut vagy

gyermeket a gőze fölé tartották, hogy a kígyó kibújjék

kilyukadt teknőt használtak. Ha a bölcsőn nagyobb rés

belőle (Göntérháza).51

volt, alul forgácsot és arra szalmát tettek. Erre helyezték el a pelváve megtöltött bödücöt.46 Én Radamosba

Midőn a gyermek már tudott járni, sem a hidegtől, sem

csak szalmáve (kitömött bödücről – megj. LKZ) hallot-

a melegtől különösebben nem óvták. Könnyen enged-

tam. Szép friss szalmát (tettek bele – megj. LKZ), ami

ték télen a hóban ácsorogni, elengedték mezítláb ide-

nem (volt – megj. LKZ) füllött…47 A teknő oldalába 3-4

oda. Így volt ez néha még nagyobb korukban is, külö-

faszeget vertek. Ezek a vastagabb madzaggal való átkö-

nösen a leányoknál, akik néhol, amíg csak férjhez nem

tésre szolgálták.

mentek, télen is többnyire mezítláb futottak vízér a kö-

48

zelbeli kútra.52 Az én anyukám, az egy nagyon ügyes asszony vót, nagyon szépön tudott varrogatnyi, meg

Nyáron, a mezei munka közben a kisgyermeket a föld

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

48

Szabó Etelka

49

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

50

Szabó Etelka

51

44

45 46 47

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

52

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

Szabó Etelka

GÖNCZI Ferencz 1914. 146.

2-3/2007

87


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

kézimunkát tudott végeznyi. A’zén anyukám… miko má

akko kukoricára köllött térdepüni, meg vágottfákra…

leléptünk a fődre, má ara varrt papucsot. Kalap, pusz-

Szömös kukoricára, a konyhába szépön a kemince

ta kalapokat, ilyen posztuk… aszt soha nem szabadott

körü, sorba. Velenk is megtörtint, mind nagyság szerint

(eldobni – megj. LKZ). Meg ha valahol valaki eldobta…

szépön… Attu függ, hogy mit csinyátunk, vót egy óra

akko a kalapot aszt elkérte tőle, asztán abbu ő szépön

(is a térdepeléses büntetés – megj. LKZ)… Asztán akko

kü tutta szabnyi a talpát… az vót keminyebb, föllü meg

bocsánatott köllött kérnyi… Sorba mentünk bocsánatot

akármillen más darab ruhábu ollan szépön kü (alakí-

kérnyi. Minden gyerök ment bocsánatot kérnyi, asztán

totta – megj. LKZ). Pontosan, nyelvit, füzüt, mindefélit…

tudom, hogy Ferink is jó élénk gyerök vót. Mindig a

Öt gyereknek, de annak mindenkinek varrta éveken

anyu szokta mondanyi, hogy nem vótam éppen rossz

körösztü a papucsokat. Leginkább kalapbu, a kalapbu

gyerök, hogy nyugott gyerök vótam… Asztán én mindig

varrta… Miko iskolába mentünk, akko má köllött vennyi

legtovább térdepütem… Mer (apánk – megj. LKZ) min-

cipüt. Addig nem nagyon… Nyáron… mezitláb jártunk

dig megparancsuta, hogy: Ez a bocsánatkéris, ez egy

iskolába.53

szó, mint száz, ez annyit jelent! Ez nem az, hogy mámo bocsánatot kérünk, hónap újra eszt tesszök! Mer, aki

A gyerek lelki nevelésével sem törődtek valami különö-

esztöt nem fogadja meg, meg legközelebb megint vala-

sebben. Nem is értek rá. A verés, mint nevelő eszköz

mi lesz, akkor az aszt jelenti, hogy nem tartotta be a

viszont jelentékeny szerepet játszott. Az anya hamar

(szavát – megj. LKZ) és akko utána még mit tudom is

készen volt a hátbaütéssel és a fejbekölisse, az apa pe-

én mennyi üdejig kö ottan térdepünyi. Asztán tudom,

dig az erősebb testi fenyítékkel. A szülőknek a gyerme-

hogy én mindig akkorán sírtam, hogy én alig birtam

kekkel való bánásmódjuk két szélsőségben mozgott:

kümondanyi (a bocsánatkérést – megj LKZ). Az anyu

néha nagyon is becézték, máskor pedig szinte készen

meg mindig könyörgött a apunak, hogy: Engedd meg,

voltak őket félig agyonverni.54 Ha egyet megbüntettek,

hogy az a lejány (fölkelhessen – megj. LKZ), látod,

ott hun sok gyerök vót, ottan nem tettek külömségöt…

hogy nem bír bocsánatot kérnyi, mer ő a szivire veszi

Hogyha egy rossz vót, akko a másikakat… mindenkit

esztöt… A Ferink, az vót (a bűnbocsánatkérésben min-

megbüntettek. Amellik kezdeminyöszte a rosszaságot

dig – megj. LKZ) a legelsü!: Kedves édös apukám, többet

meg csinyáta, az térdepüt legtovább… annak fövágtak,

soha nem leszök rossz! Asztán az ollan nevetfe monta,

fö csaptak vesszüve leginkább. Evót készitve a virkács,

asztán futott… (Ő meg erre mondta- megj LKZ): Jó van

amive fövágtak a gyerököknek. Botte azér okos szülü,

gyerököm, majd evárom, hogy ez meddig tart!… Én meg

vastag durungos botte nem vágta meg a gyerököt, hogy

mindig püszöröktem, sírtam.55

etörgyön a csontya! A fejit asztot nem najon (vertik – megj. LKZ)… fülhuzogatások, azok vótak, a füliket

A szülők általában örültek annak, ha a gyermekük az

megrángatták. A pofon azér… az hagyományos, az

iskolában megtanult írni és olvasni. A reáltárgyakra

a pofon… az fönnmaradott. De a térdepülis, hát az

való tanításukat viszont szükségtelennek tartották.

meg najon sürü eset vót! Ha nagyobb vót a büntetis,

A gyermekeket, mihelyt csak lehetet, munkára fogták.

Szabó Etelka

53

GÖNCZI Ferencz 1914. 147.

54

Szabó Etelka

55

88

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

főzésbe, fonásba – megj. LKZ)… belegyakorunyi.57

Illem, paraszti etikett Régebben a feleség az urát mindig Ünek szólította, megkegyelmezte vagyis magázta, kendnek, kiednek, kienek vagy embernek, aptyának, aptyiknak szólítva őt. A férj ellenben még a nála idősebb feleségét is tegezte. A kend, kie, kied megszólítást Gönczi Ferencz idejében már csak nagyon ritkán és csak az öregek között lehetett hallani. A korosabb pásztorokat, alkalmazkodásból még kendezték. Ha valakivel kiválóan megtisztelő magatartást kívánt tanúsítani az akkori göcseji és hetési ember, a „maga” helyett az „Ü”-t használta. Ezt főleg az úri személyekkel szemben mondták.58 Az már a régebbi idükbe vót. Az idüsebbek (használták – megj. LKZ). Én hallottam, hogy monták. Ha szót neki, mindig monta: „Hallik kje! Meg a’zurát is megmagászta! Meg köllött neki magáznija a’zurát, a férjit.59 Már a 20. század elején csak azon esetben magázta az asszony a férjét, ha az jóval idősebb volt. A házaspárok egymást keresztnevükön szólították: Te Rozi! Pista! Ha pedig már van gyermekük: Të aptyok! Të

Göntérházi alakok. Göntérháza, 1904. Hetiške postave. Genterovci-Göntérháza, 1904. Fotó: Bátky Zsigmond. Néprajzi Múzeum Fotótára 6375, Budapest.

annyok! Ha egymásról, mint harmadik személyről emlékeznek, azt mondják, hogy: A mi embörünk. A mi asszonyunk. Gyerök aptya. Gyerök annya. Egye-

6-7 éves korukban már marhákat vigyáztattak velük a

sek a gyermekük neve szerint szólították a felnőtte-

háznál vagy a mezőn. Az iskolából kikerült gyermeke-

ket: Jóska aptya. Böske annya. Ha több gyerek volt a

ket pedig már a kisebb mezei munkákra irányították.

háznál, általában a legöregebbik fiú neve után szólí-

A fiúk a gazdasági eszközök egyszerűbbjeinek elkészí-

tották őket. A göcseji és hetési ember az asszonyt, ha

tését gyakorolták, a lányok pedig a főzés, fonás, varrás

általánosan volt róla szó, asszonyi állatnak, az em-

és a hímzés fortélyait próbálták elsajátítani.56 Hét éves

bert, azaz a férfit pedig emböri állatnak mondta. Az

korába (a gyereknek – megj LKZ) má kü köllött a rétre

embör fogalom alatt sohasem értettek asszonyt is.

mennyi vigyáznyi a’zállatokat…(A lányoknak – megj.

Közismert volt a közmondás: A’zasszon nëm embör.60

LKZ) elig hama, tíz éves korba má köllött kezdenyi (a

GÖNCZI 1914. 147.

58

Szabó Etelka

59

56 57

GÖNCZI Ferencz 1914. 148.

GÖNCZI Ferencz 1914. 148.

60

Szabó Etelka

2-3/2007

89


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

nem szerettek…65 A 20. század második felében egészében megszünt

A felnőtt ismerősöket a gyermekek, serdülők és a legé-

a szülők és az öregszülők magázása. Ritkább eset

nyek keresztnevükön szólították, hozzátéve a –bátyám

vót, hogy tegesztek. Radamosba… a’zén komaasszo-

vagy –nénim szót: Imre bátyám! Mári nénim! A tőlük

nyom, a Büki Teri, meg a Büki Rozika… őneki szom-

távolabb álló idősebbeket már egy kicsit visszafogot-

batfai édösannya vót, és az hoszta onna áti divatba

tabban illették meg: Jánosbácsi! Nacanéni! Ha nem

Sőt, egy-

ismerték az illetőt, akkor bácsinak, urambátyámnak,

értelműen megállapíthatjuk, hogy a szülők való iránti

néninek, nénimasszonnak, asszonnéninek szólították.

tisztelet és becsület megtagadása addig soha nem lá-

Az idegenek egymással szemben a fődi, földi, atyafi

tott méreteket öltött.

megszólítást használták.66

A szülők a gyermekeket keresztnevükön, vagy fijamnak,

A gyermekek, legények, testvérek a keresztneveiken

liányomnak szólították. Ha csak gyerököt említettek, ak-

szólítják egymást. De ha az idősebbek jóval korosabbak

kor az alatt sosem értettek leányt is, hacsak nem fogal-

és megházasodtak, akkor megkegyelmezték őket, vagy-

maztak pontosabban: liánygyerök. Úgy becézték őket,

is magázták. Az egyidősek és az egynevűek egymást

hogy: Kedves édös fijam… liányom! Édös gyerököm…

duruszámnak is mondták. Mások gyermekeit néhol

szógám! Egész kicsi korában úgy hízelegtek a gyerme-

apjuk teljes neve vagy ragadványneve révén említették:

küknek, hogy: Kis babám! Véröm! Magzatom! Rózsám! An-

Kisbece Estukik Marijik (Kis-Becze Istvánék Máriája),

gyalom! Madaram! Kedves életfám! Kis aranyom! Kis csi-

vagy ha a gyermek keresztnevét nem említették: Billëge

motám! Aranyos rubintom! Ragyogu csillagom! Szeretött

Palik gyeröktyik (Billege Paliék fiúgyermeke). Néha az

kőkem, jaj de szerettetöd magadat!62 Kis bogaram. Gyere

apai keresztnév használatával nevezték meg a gyerme-

ide bogaram… Aranyom. Kis pücsköm-bogaram. Kis csil-

ket. Volt rá eset, hogy ragadványnévként valaki már két

lagom. Babám. Bogaram: eszt szeretik nagyon mondanyi

apának a keresztnevét viselte: Gyurijanku Jóska. Az

a gyeröknek… Gyere ide, picin bogaram a mamáho, gyere

illetőnak Gyuri-Janku volt a ragadványneve és József

ide! Szeret a mama tégödet, bogaram.63

a keresztneve.67

mihozánk… aszt, hogy tegezik a szülüket.

A

gyermekek

a

szüleiket

régebben

61

kendezték,

Az egy faluból való legények és leányok tegezték egy-

kiedezték, édös- vagy idësapámnak, iésanyámnak,

mást, a más falukból valókat azonban már magázták.

apámuramnak, anyámasszonynak szólították. Gönczi

Néhol az egy falubelieknél is a leányok magázták a le-

feljegyzi, hogy az ő idejében már csak édösanyámnak

gényeket, különösen, ha az idősebb volt a leánytól.68

vagy idësapámnak, nyanyának szólították a szülőket. A nyanyát néhol csak a mostoha anya megnevezésére

Göcsejben és Hetésben a fitestvérek egymás felesé-

használták.64 Az má csak jobban csufukodás vót. Akit

gét ángyinak, gyángyinak szólították. Ha pedig több

Szabó Etelka

65

GÖNCZI Ferencz 1914. 148.

66

Szabó Etelka

67

GÖNCZI Ferencz 1914. 148.

68

61

62

63

64

90

Szabó Etelka GÖNCZI Ferencz 1914. 148.

GÖNCZI Ferencz 1914. 148-149. GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

2-3/2007


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

ángyomasszony volt a háznál, akkor az egyiket kis-

lesége keresztneve után: Rozi ura, Mariska ura.72

ángyinak, a többit pedig öreg- vagy nagyángyinak,

Az öregebb nő a fiatalabbat öcsimasszonnak vagy asz­

közipsüángyinak vagy keresztnevükön szólították.

szonöcsimnek, a férfi pedig hugomasszonnak mondta.73

Hetésben mindegyik ángyi kisángyi volt. Ha többen

A cseléd a jobbmódú gazdát és feleségét urambátyám-

voltak egy nagycsaládban, a keresztnevüket is hozzá-

nak, asszonnéninek, a közönséges módúakat pedig

tették. A nagybátya feleségét nevezték ángyinak vagy

keresztnevük után Jánosbátyámnak, Bözsinénimnek

ángyomnak. A kisángyinak a nénjét sógorasszonynak

mondta.74

szólították. A sógor szólítás az oldalrokonság férfi tag-

Egymással való érintkezési szokások

jaira is kiterjedt.69 A régebbi rokonokat… ánygyiknak meg sógoroknak (nevezték – megj. LKZ). Jó szélös körbe megtartották (a rokonságot – megj. LKZ)… Például van-

A 20. század elején a tisztelet és a tisztességtudás kife-

nak Radamosba ollanyok… nagyon régi rokonyok, még

jezésének elengedhetetlen kelléke a rendes köszöntés

mindig ángyisztak. Asztán akko mindig a komaságge

volt. A fiatalabb az öregebbnek, a szegényebb a vagyo-

szokták megerüsítenyi a régi rokonokat. Úgyhogy

nosabbnak, a nő a férfinak el nem mulasztotta a kö-

fönnmaradott akko a rokonság. Ahogyan… etávolottak

szöntést. Különösen a gyermekektől követelte meg ezt

a rokonságok, második, harmadik unokatestvér… min-

az általánosan betartott szokást.75

dig azokbu hívtak komákat. Ritkább esetbe, ez má késübb jött elü, hogy a barátok közü kesztek komákat

A reggeli köszöntés: Aggyon Isten jó reggët, komám-

(hívni – megj. LKZ).

uram! Felelet: Aggyon Isten magánok is! Ha a házhoz

70

köszöntöttek be, ezen kívül hozzátették: Dicsértessék a A vő és a meny régebben apámuramnak, anyámas�-

Jézus Krisztis! Reggel korán azt sem felejtették hozzá-

szonynak szólította az ipát és a napát. A 20. század

mondani, hogy Egissigikre vállik a zéccakai nyugoda-

elején pedig papának és nyanyának. Az apa megszólí-

lom! Ez utóbbira a felelet: Hasollukip magánok is!76

tást a vők általában kerülték, a menyek között azonban használatos volt. Ha mint harmadik személyről szóltak

Napközbeni és esti köszöntések: Aggyon Isten jónapot!

róluk ipamnak és napamnak mondták őket.

Aggyon Isten jóestit! Felelet: Aggyon Isten magánok is! Fogaggy Isten! Este elváláskor: Aggyon Isten nyu-

Az após és anyós, azaz az ipamuram és napamasszony

godalmas jóéccakát! Néha hozzátették: Nyugodalmas

a vőt és a menyet általában keresztnevén szólították, de

fövërradást! Bódog föverradást!77

ha csak emlegették őket, akkor vőmnek, mönyömnek.71 A gyermekek a felnőtteknek a nap minden szakaszáA nő a férjének fiatalabb testvérét régebben kisebbik

ban Dicsértessék (Csértessék) a Jézus Krisztussal kö-

uramnak mondta, de a 20. század elején már csak a fe-

szöntek. Csak legénykorukban kezdtek köszönteni

GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

73

Szabó Etelka

74

GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

75

GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

76

69 70 71

72

GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

GÖNCZI Ferencz 1914. 150.

77

GÖNCZI Ferencz 1914. 149.

GÖNCZI Ferencz 1914. 149. GÖNCZI Ferencz 1914. 150.

2-3/2007

91


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

úgy, mint a felnőttek között volt szokás. A leány még

kalapot, meg le is vette… meg valamiko még botot is sze-

felnőtt korában is úgy köszönt, mint a gyermekek.

rettek vinnyi, még a fijatalok is. Mindig vót egy (fogas

A Dicsértessik (a Jézus Krisztus – megj LKZ) ez ollan

- megj. LKZ) ahová a kalapot fö lehetött tennyi…81

egisz napos használatra vót, reggetü estig… Egisz ad-

Leültetés előtt a házbeli fehérnép valamelyike kötényé-

dig, míg iskolábu kü nem maradott. A lányokná (azaz a

vel letörölte a széket és kínálták: Na, üljön lë! Régebben,

nőknél – megj. LKZ) megmaradott még asszonykorba is.

ha valakit közönyösen vett a gazda, így kínálta letele-

Még idüskorba is! De a fiju gyerökök, azok miko iskolábu

pedésre: Na, dobgya le kie magát oda!82 A férfi (vendég

kü marattak… miko má kesztek serdülü korba (jutni –

- megj. LKZ) az mindig a gazdáva szembe üdöget… Ez

megj. LKZ), akko kesztek má Jó napot! köszöntenyi. De

vót a rend! Úgyhogy pontosan látta… hogy mit csinál,

a lányok nem. Azokná maradott a Dicsértessik a Jézus

vagy… mer valamiko jobban… fétek, nehogy valamit

Krisztus! Esztöt meg má monták jobban a’zidüsebbek:

véletlen elloptyanak. A zasszonyokat aszt mindig… a

Aggyon Isten jó napot! Aggyon Isten!: így felelt vissza.

padra ütettik.83

Munkaközben kint a szabadban, a mezőn, a szőlőhe-

Távozásakor a vendéget legalább az ajtóig mindig kikí-

gyen, különösen a csoportosan dolgozó embereknek

sérte a gazda, mert az illendőség azt kívánta, hogy az

így köszöntek: Szerencsis jó napot aggyon Isten! A ro-

ajtót ő tegye be utána. Munkásait, akik kölcsön szolgál-

konnál, kománál hozzáteszik: Dicsértessik a Jézus

mányba jöttek hozzá, különösen nagy becsületben ré-

Krisztus, a’zisten megálgyo a munkájikat, embörsigös

szesítette, ezért őket az utcaajtóig kísérte ki.84 Nagyábu

embörejit! (…asszonyajit, leányajit stb.) Felelet: Álgyo

ekisértik… még akit nem kedveltek, aszt is azér figyeltik

Isten magát is komámuram! (…sógorasszony stb.).

utána, hogy merre ment. Valamiko mindig (vigyáztak,

78

79

mert féltek, hogy – megj. LKZ) lopnak… Egyes dógok kün A lakóházba kalaplevéve köszöntöttek be. A gazda

vótak a kertön, a tejesfazikak, ezök-azok… úgyhogy azér

vagy a felesége a szíves vendéglátás jeléül a kalapot

a munkásokat is kükisértik, annyit azér ügyeltek rá,

vagy a sapkát kérlelő hangon fölteteti az illetővel: Të­

hogy kümentek a kapun. Be is zárták a kaput utána.85

gye fö a sipkáját, minket në süvegöllön! Tarcsa fönn a kalaptyát, nem vaunk mink urak! Csak a’zurakat

Régi jóismerősöknek, rokonoknak egymással való ta-

kö süvegünyi! Tréfásan ezt is mondták a vendégnek:

lálkozása általában nagyon szíves volt. A köszönés

Miét nem hatta künn a gangon a kalaptyát?! Tudva-

után kikérdezték egymást: Hogy szógál a’zigissig? Fe-

lévő, a régi göcseji és hetési házban nem volt gang.

lelet: Hála Istennek, csak megvaunk! Hát a Mári néni meg a Gábor bátyám egissigësek-ë? Hogy tistühetöm

Ha a vendég vonakodott a kalapját visszatenni a fejé-

egissigbe? Felelet: Jó, hála a’zuristennek! Az ilyen talál-

re, a gazda erőszakkal teszi neki föl. Némely helyen le

kozásokkor először mindig az egészség jön szóba, majd

sem engedték venni a vendég kalapját.80 Megemetik a

csak azután a másnemű állapotok, elsősorban a gaz-

Szabó Etelka

82

GÖNCZI Ferencz 1914. 150.

83

GÖNCZI Ferencz 1914. 150-151.

84

Szabó Etelka

85

78 79

80 81

92

GÖNCZI Ferencz 1914. 151. Szabó Etelka GÖNCZI Ferencz 1914. 151.

Szabó Etelka

2-3/2007

GÖNCZI Ferencz 1914. 151.

86


Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Povzetek / összefoglalás

daság.86 De akit szerettek meg kedveltek, aszt ekisértik a kertnek, a háznak a sarkájig. Ha ráértek, vasárnapi napon, még kükisértik a falubu is, a falu szélijig… A’zén anyukám mindig a’zén keresztanyámat, akit nagyon

szerette, aszt mindég elkisérte Radamosba a temetü

medsebojne odnose v vaških družinah z madžarskim

sarkájig. Addig beszigettek utközbe szépön, szép csön-

življem v Hetišu in okolici Lendave na prelomu 19. in

desen. Hát ugye… hétköznap nem mentek látogatuba

20. stoletja. Vse do konca 19. stoletja je za naš kraj bila

valamiko sohase, csak vasárnap.

značilna velika družina, kjer ni bila redkost, da je v

87

Študija o hetiški družini obravnava stanje in

enem gospodinjstvu živelo 10 do 15 ljudi. Družino je voEgy kicsit általánosítva, a 20. század végére ezek az il-

dil najstarejši član, ki je določil vrsto dejavnosti za vsa-

lemszabályok nagyon megtépázódtak, hiszen a városi

kega mlajšega člana in morebitnim slugam. Ženske v

életmód hatására ma már csak az ismerősök üdvözlik

veliki družini je nadzorovala gospodarjeva žena: ona je

egymást. Ennek ellenére a kis hetési falvakban mégis

določila vsakodnevne naloge vsem članicam družine,

mind a mai napig mindenki mindenkinek köszön. Aki

njena glavna dejavnost pa je bilo kuhanje. Tak ustroj

ezt nem teszi, az nem közéjük való.

družine se je preoblikoval v začetku 20. stoletja, kot posledica izboljšanja materialnih pogojev. Vse do polovice 20. stoletja je bilo v veljavi, da je 3-6 otrok idealno števi-

Adatközlők:

lo v družini.

V tradicionalni vaški hiši je miza in prostor okoli

Illyés Gizella Farkas Vendelné,

nje veljal za najbolj sveti del stanovanja. Držalo je, da

szül. 1908. Gáborjánháza.

je okoli mize molitev in blagoslov. Gospodar je sedel pri

Szabó Etelka, szül. 1942. Kámaháza.

mizi na takem mestu, od koder je lahko videl celotno

LITERATURA • IRODALOM • literature:

kuhinjo. Ob mizi so lahko sedeli v glavnem le za delo

• GÖNCZI Ferencz 1914. Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének

sposobni moški, ženske pa so lahko sedele tam le, če je

és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár.

bilo dovolj prostora. Večinoma pa so stale poleg svojih

• Kerecsényi, Edit (1994).Távol a hazától. Lendava.

možev, predvsem zato, da so lahko čim hitreje stregle.

Prenočevanje v spalnici je bil privilegij le najstarej-

ših, oziroma staršev z dojenčkom. Otroci so spali v drugih prostorih hiše, v glavnem na klopeh ali okoli peči. Marsikje so mladoporočenci spali v kamri. Mladeniči pa so večinoma dobili prostor za spanje v hlevu.

Vse do začetka 20. stoletja je bilo značilno, da je že­

na vikala moža. Mož pa je tikal ženo tudi v primeru, če je le-ta bila starejša od njega. V drugi polovici 20. stoletja pa je vikanje staršev ter celo starih staršev v vaseh z ma-

Szabó Etelka

87

džarskim življem v okolici Lendave dokončno izginilo.

2-3/2007

93


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Valerija VRENKO

Valerija VRENKO

Potrpi

Prepozno

Potrpi še malo,

Ko bogataš bo sit,

saj se bo kmalu končalo.

bo že prepozno.

Potrpi še malo,

Ko otrok bo utrujen,

saj bo le malo ostalo.

bo prepozno.

Malo bo zraka,

Ko ljubezen bo

še vode bo malo.

edino le spomin še, takrat lahko le posloviš se.

Bo denarja veliko, pa malo blaga.

In res ...

Potrpi še malo -

Ko mačka za pokojno mišjo

pa ne bo več sveta !

bo spustila grenko solzo, takrat bo že za vse nas prepozno !

94

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Valerija VRENKO

Valerija VRENKO

Želja

Obisk

Le valove morske bi poslušala

Prejšnja sobota bila je odlična,

in oblake bi preštevala,

na obisk prišla je sestrična petična.

blažena, prosta ...

“Le hitro postrezi, sem hudo že lačna!” Na peči pa grela se le juha je mlačna.

Kot veter z gora bi hrumela, metuljem v travi uspavanke pela,

Vihala nos je in trmo že pasla, v meni pa jeza naglo je rasla.

večna, mogočna ... “Hitro, le hitro v trgovino V lepoti čudežni bi žarela

po pečenko in izbrano rdeče vino!”

vsa ponižna ... Medtem ji moj mož je opral limuzino, zmasiral noge in natakal vino. Jo soprog menda že tretjič pustil je, odšel med mornarje je rajši na morje. Njun sin pa baje uspešno se zdravi. Ob desetih zvečer pa vstane in pravi: “Adijo, sestrična, pa zdrava ostani!” Ta mali pa pri vratih prav tiho pristavi: “Pojdi že teta, kdo ti pa brani!”

2-3/2007

95


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Bence Lajos

Gábor a Feszty-körkép előtt, 1927 táján (A 85 éves Gábor Zoltánnak, marasztalással)

De régen is volt,

Ott állsz ma is:

S ott állsz ma is, s míg

de régen is történt,

rövidnadrágoson a millennárisi körben,

a mezitlábas történelem

talán a lendvai mester halála,

csatazajban és sírások között,

fátyla itt-ott fellebben,

vagy a nagy „vérvörös éjszaka”

ökör és paripák prüszkölésében,

s tudva tudod a sírok népe

előtt, 930 táján, vagy ki tudja már,

s nem érted hova tűnt a szomorúság,

fel nem éled már soha,

ott áltál a Városligetben,

a duzzogás, a dac, mit az Állatkertből

de marad a sors - nász

a „kör” közepén...

hoztál át magaddal, a látvány legyűrt,

és tivornya, halotti tor

foglyul ejtett, ahogy a háttérből

vagy bajvívói torna - ,

egy láthatatlan kéz csendben

s a zajló napokkal újra

Tény: ott álltál a „forgatagban”,

megérintett: - Gyere utánam, gyermek! -

és újra feltündöklő,

forgott a világ körülötted,

s láthattad, mert szemed is, eszed is

sírok és sírások

rövidnadrágos volt az idő is,

volt hozzá, mint vonul, vonaglik,

fölött is győzedelmes

(a hajnal is, az eső is.)

sikít és örül az ember, ha hazatalál.

élet csodája.

A vereckei hágó kitárult,

Ha otthonra lel, még a halál előtt…

s zúdult, ömlött a történelem a vászonra, mennyi gyermeksírás

Ma már tudod, ha délután

és -kacaj, mennyi eleven

hosszúra nyúlik az árnyék,

csobogás, madárdal és sóhaj,

fürdőző lányok kacajától

ahogy vonult a tábor

lesz teli az „elíziumi rét”,

az új hazába be. Hont!- szólt

a „réthatári cser” alja,

Árpád vezér, s özönlött nyomában

ezernyi virágával,

a nép: sörényes szakállas

megannyi újraéledő csend-élettel

férfiak, hollófekete hajú

tüntet a zajos törtetés ellen:

asszonyok, leányok, hátukon

mert emberként lehet csak

ördögfiókáikkal,

ember az ember, hogy kibírható

sávos zászlókkal….

legyen a folyton morajló tenger, nem szúró szerszámmal, nem vésővel, de puha ecsettel, élet-csoda-csenddel, színnel és széppel zabolázd.

96

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Sebastian Koren

Sebastian Koren

Posiljevalka

Bogomolka pred zrcalom

Izgubljaš se v histeričnem smehu.

Smehljam se ti.

Ničesar nisem rekel.

Si najlepše med vsemi Adamovimi rebri.

Na kolenih plaziš za menoj,

Zamišljam si, da imaš piko ob popku.

s pinceto pobiraš celice, ki mi odpadajo.

Tvoje obrvi rijejo kot sekvoje iz tebe proti meni.

Zbiraš me.

Končno me tudi ti poližeš s pogledom.

Čofotaš po mojih mokrih sanjah, nato jih s spužvico pobrišeš, da se ne bi razvodenele.

Govorim ti o golobih.

Veš, da težko kljubujem črnim hostijam.

Smehljaš se mi.

Počasi rezljaš svoje ime v moje lubje.

Moje besede so se sesirile v tvojih ušesih. Cediva se drug po drugem.

Zmerom znova me grobo natepavaš s svojo ljubeznijo,

Ne razumem, zakaj me sprašuješ o bogomolkah.

kriče prosjačim, da nehaš. Prekrit sem z modricami tvoje predanosti,

Spletla si vrvi iz svojih izpadlih las.

Neusmiljeno zadovoljiš vsako mojo željo.

Privezan sem ob tvojo posteljo.

Častiš me.

Smehljaš se mi.

Prihaja ti, ko ti dam vzrok, da mi odpustiš,

Žejam po tem nasmehu.

s frapejem mojih priznanj hraniš sadista v sebi.

Pobeg več ni mogoč.

Obupal sem, zagrizel sem v tvoje jabolko.

Bičaš me z narciso po obrazu.

Začela si jokati.

Moje pore se dušijo zaradi cvetnega prahu, še komaj katera diha. Smehljaš se mi. Razmesarila si mojo samozavest. Razkrojila si me. Ostalo je samo še drobovje … in obraz. Mlatiš, grizeš, cviliš, ker ti ne želim povedati tistih dveh besed. Smehljam se ti.

Jakob Brdar: Ribji pogled/Haltekintet • bron, 20 x 23x 20 cm • iz zbirke Galerije-Muzeja Lendava

2-3/2007

97


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Martin Kramar

Umetnik (Posvečeno prijatelju Bojanu Goliji)

Lepota –

Ljudje hitijo po ulicah in trgih,

očem razkrita,

po poljih, livadah zelenih,

z barvo spojena,

po poteh in stezah vijugastih in strmih,

v omet, kamen, bron,

ti, umetnik, pa sanjavo stopaš križem in počez,

v les, palače, katedrale,

se opojnostim lepote, umetnosti predajaš,

v spomenike znamenite, anonimne,

hitiš med stebri,

v trge, ulice vgrajena,

ki v neskončnost se vrstijo …

v čustva, misli zlita.

Hitiš, da napojil duha bi z občutji lepote večne,

Lepota –

da obogatil bi misel s sporočili,

skrivnostno mikavna,

ki nam govore jih

očarljivo vabljiva znana neznanka,

liki v barvah, kamnu,

očem prijazno počivališče,

v stavbe, ulice in trge razmeščeni.

mislim žuboreč vrelec, čustvom skrivnostno obzorje

Z govorico tišine govoriš besede:

neskončnih občutenj,

lepota, umetnost –

odtenkov senc in svetlobe,

dosežek, bogastvo, veličina človeka,

stkanih v harmonijo aleje likov in podob,

zaklad človeštva …

ki nagovarjajo nas z modrostjo tišine,

Misel, skoraj otožna

ne izgovarjajo besed,

predaja se umetnosti napoju.

a tišino prekričijo.

Užij, opijani se z napojem umetnosti lepote neizmerne, potuj v svetove neskončne, med podobe, v barve, kamen, bron, les, na platna in zidove umetniško izoblikovane.

Kunos Krisztina: Fiktiven portret/Fiktív portré • bron, 38 x 17x 22 cm • iz zbirke Galerije-Muzeja Lendava

98

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Martin Kramar

Človeka pot V umetniku zaviharijo viharji,

Človeka pot

zašumi pljuskanje valov,

so dnevi,

po njih penastih grebenih

ki

v umetnosti prostranstva

so iz brstičev v življenje se odprli,

odpravi na pustolovske se poti,

iz popkov so v lepoto cvetov zadehteli,

po skrivnostnih labirintih,

iz klic v sadove žlahtne dozoreli –

polnih mamljivega napoja

in tudi dnevi,

duh predaja se iskanju.

ki skrivnosti svojih nam niso razodeli.

Tedaj odpro se vrelci, v duši vre, kipi,

Človeka pot

srce drhti,

je:

misel podobo novo išče –

svetloba

iz pramenov v svetle žarke zlita,

s sencami in svetlobo umetniško igrivo v šegavo skuštrano podobo umetnik med vedute

vez

korakov drobnih po livadah življenja v steze speta,

svoj obraz postavi.

nit

iz misli skozi labirinte v spoznanja nova speljana, Podobe se kar vrstijo,

sreča

iz biserov ljubezni v mozaik nežno zložena.

kreda dalje riše govorico nemo, v podobo roke umetnosti bogastvo želi ujeti, simbol beneški v eni dlani, v drugi zvonik s prsti je obdan, nad tem glava, vsa vihrava, s tančico zakrit pogled, obraz v zadovoljen smeh odet – odtrgan od ulic, trgov in telesa umetnikov portret v neskončnost umetnosti je vpet.

2-3/2007

99


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Biserka SIJARIČ

Biserka SIJARIČ

FODOR Árpád

Dan v molu

ŠAH-MAT

Itt a Földön

Danes jih ne bo

Šla bi v levo –

na črne podočnjake –

v desno vleče me ponos.

vseh zvestih pleskarjev

Želim si kvišku –

in mojstrov navlake.

a tla kar ljubijo moj nos.

Itt a földön Ahol a bőség ellett, Itt a földön, Ahol a lélek mellett, Hús is zúdul csontodra,

Danes brez maske

Razpiram krila,

Itt, csontod nem lel támaszra.

stopam pred svet

ko potegne me v prepad,

kot bela vdova

pozna izbira

na lastni pogreb.

mi postavlja ultimat.

Itt, hol adott minden az ég alatt, Ahol kő kövön, tudd, nem marad.

Danes je tak dan,

Pa krivim asimetrijo,

Itt, hol zálog a tüneményáradat.

en tak bedast dan v molu,

ki mi jemlje energijo,

Miben tudni véled te is magad,

krhek kot človeška krila

s prstom kažem na nebo,

na odtrganem pomolu.

kot da krivo bi bilo.

Tesnoba

A slika vsakdanjika

Z vso svojo utesnjenostjo

Itt maradásod megdorgál.

s potezo šah-mat

Itt a földön

nosi srečo v roki

Nincs mit zabálnod,

in zanko za vrat.

Itt minden kölcsön, S nincs hol megállnod,

sedam v tvojo

Itt, hol egy forma, s egy forgás,

ohlapno misel …

Egy itt ember, élet s kavargás.

Prižigam luči v tvojih očeh in se kot solza ali pisan ognjemet prilepim na tvojo zenico. Takrat pomisliš name in me pobiraš s tal kot počeno lubenico. 100

S fennt karommal maradnál,

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Velimir Turk

Slap

Itt a földön, Ahol a lélek hanyag, Itt a földön, Nagy az anyag,

Itt, hol felesel kín-ikerléted, Puhán forgasd ember-lépted.

Itt a földön Változatlan változó, Megtartó adakozó, Maradván elfogyó, Ok nélkül okozó,

De legfőképp ép mérték légy!

grana dugoga vremena u slapu je rođena da pjeva svoju kišu smrznutog sina neba dok padaju tihe i tople suze sunca na glasne bokove vodenog zmaja valovima on teče da priča o dašku od tisuću boja da glas taj kao san koji bježi od kamena do kamena majci svojoj od sunčeva oka zborom govori

Spokoj dok odlazim silazim stazom stazom od mraka dok silazim pjevam zoru od slapa slapa što luta od glasa do glasa dok silazim odlazim zbog snjegova na granama svijeta i vraćam se sam zbog miraza zaostalih snjegova kao da želim spokoj a to je kraj bez spokoja silazim u slap odlazim u mrak dolazim u san

2-3/2007

101


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

HALÁSZ Albert

HALÁSZ Albert

Megigázva

Napnak fénye

kertek alatt

hát nem látod nem látod

titikoban

szavaimba soraimba minden belefér

dűlőkön

most is bennük vagy bennem vagy

ingovánzon átvágva el innen

szeretetem tenyerembe teszem ha foghatnád mit tennél vele

itt az idő szétfeszít

helyette mit tennél kezembe

elnyel a mocsár a síkság

ragyogj be légy mint napnak fénye

elnyelnek a dombok

ám tündöklésemben se feledd

el

árnya van mindennek

el innen rosszkedv borús napok ne rontsák batyu sem

ami szép s nehezen megszerzett

bot sem kell

mert az kristálynál törékenyebb

szaporán szaporán de úgy hogy még a por se szálljon fel

Ferenc király: Znak/Jel bron/bronz, 50 x 28x 27 cm iz zbirke Galerije-Muzeja Lendava a lendvai Galéria-Múzeum gyűjteményéből

102

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Varga József

MOST… Most... megpróbál mindenki emelt fővel járni.

Európa csillagfényes, szép ege alatt

Úgy látszik, igazi gerincesekké lettünk!?

árva népek hős fiait durván gyalázzák.

Hová tűnt a sok meggörnyedt, boltíves hát,

A Kényszer-Kegyúr álnok sárkányagyara

a sápadt bokákba kényszerült gondolat?

ártatlan emberszívek vérébe mar.

Gügyögésünk guzsalyán kivirágzik a szószövet,

Felbőszült, gyilkos vaserdők somfabotos serege

tarka hímzésű mezőin bősz eszemecsaták

a márciust pattintó tavaszrügyeket megöli.

dúlnak.

Aprópénzre váltjuk értékes idegsejtjeinket:

Aprópénzre váltjuk értékes idegsejtjeinket:

a lerombolt torlaszok helyén

a lerombolt torlaszok helyén

magunk ásta csapdákat vájunk

magunk ásta csapdákat vájunk

átoksújtotta Magány-Hitünknek!

átoksújtotta Magány-Hitünknek! Hol van a szelíd, békéslelkű szellemiség, Pedig most... nékünk kedveznek az égi jelek.

a sötét odukba szorult fehér bércgyopár,

Szúette szövőszékünk lángos vásznat feszít.

meddig kell még várnunk színes pirkadatra?

Bordáink izomkötege új fonalak

Köröttünk vad ordasok gyűrűje köröz.

bársonyos derűjét gombolyítja tovább.

Mikor szól hozzánk bátor igéjével a nagy Élet:

Sokasodnak a népek-alkotta szövődményszálak;

Ember, tiéd a Föld, vedd végre jogos birtokodba!

a pamutkendő gejzírhullámain örömsikoly.

Aprópénzre váltjuk értékes idegsejtjeinket:

Aprópénzre váltjuk értékes idegsejtjeinket:

a lerombolt torlaszok helyén

a lerombolt torlaszok helyén

magunk ásta csapdákat vájunk

magunk ásta csapdákat vájunk

átoksújtotta Magány-Hitünknek!

átoksújtotta Magány-Hitünknek!

2-3/2007

103


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

pivar tomšič Ella

Betegversek I.

II.

III.

Itt állok éltem delelőjén

taszít

kuvikos éjszakán

az új évezred kűszöbén

hát taszít levegőt

éles szárnycsattogás

Csillagrengeteg ősködében

a hörgő tüdő

vad mennydörgés

elúszó évszázadok sírnak

cserepes ajkamra

közte születik

hajamat jajszavaik tépík

egy csepp vért

mogorva énem tajtékozó folyóban

Menekűlni szeretnék

nyíllal

örvények mélyén

csaholva négykézláb

mert nyíllalni kell

meghal a Szép a Jó

körűlfutni a Földet

időntúli fájdalmat

égigérő fenyőn

Szegődnék ősszelekhez

az ájúló szívnek

kapaszkodok felegekbe

holt szerelmet ringatni

mai kínt

és alávetem magam

Menekülnék süket éjbe

a hatalmas Semmibe.

hattyudalom dudolni

nem fáj

s új ezer év múlva

nem fáj már semmi

csendesen megtérni

csak ülök

öregasszonyok imakönyvébe

a csillagokhoz dőlve

IV. babéros életem végén pipacs színéig pirosodom

a tüdő elbújt

zivatar pördűlését szédűli

bordák palánkja mögé

betegen lüktető agyam

ott szuszog koldul

tiszavirág csendjéhez

orvosság éjszakát

vonz a feneketlen mocsár keresni új herét méhet

mert élni kell itt

lerakni az őspetét

túlélni az élet apró köhécseléseit.

hölgyeim úraim tévedtem feltörtem a teremtődést kódját ezért most kicsit meghalok s nagyvilágot váltani szépen visszakuporodok az ágyék bús nyílásába

104

2-3/2007


POEZI JA • VER SEK

V.

Tako pišemo • Így írunk mi

VI.

VII.

steril sivár fehér szoba

Hánykodó szellemórán túl

Az ágyak sorban hullámvonalban

4x4 méretes a hazám

kakaskukorékoláson innen

végtelen egymásra következésben

2 méterre terjedő láthatár

a fekete holló szál szál szál

merűlnek a szoba homályába

szűk minden örömtelen

csőrével lábikrámba váj

Estére ha egyszáll lámpa gyúl

itt vigad a gyötrelem

vértelen sebemből forró láva

s lassan levásík a hétköznapiság

artikulátlan szavakat lök

én a halálraítélt alvajáró

béna agyam felé

alaktalan rémek árnyával

vonagló lázár-testemen megakad a túlvilági fény és felkúszok a boltívig

temető előszobájának falán kitágúlt mennyezetig kúszok.

hess halál

oxigént – valakik kiáltják én nyárt énekelnék

A nagy óra egyhanguan kopogja a szárny összecsap nyilík

idők feneketlen mélyére furódó

csend a madár elszáll

az élet ólmos másodperceit.

leszűkül a nagyvilág

de holnap vagy holnapútán

Itt: falak közé zárt versenyfútás a halállal

vaságyam csikorgó ravatal

egy félresíkerűlt éj hajnalán

hova meghalni jön a dal

életem dűlője végén

újra elsötétűl a hold

Ott: karnevált okádó nagyváros.

a fekete holló vár

2-3/2007

105


POEZI JA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

ZÁGOREC-CSUKA Judit

Epilógus gróf Zrínyi Péternek

Pannónia előkelői közt vitéz a végeken,

nem ezt kerested az Adriai tengertől

előbbre látott főúri haszonelvűségen,

a kassai dómig, Zrínyi Ilona többször

kapzsiságon, török ellenes harcon

is beleremegett, s hiába dedikálta a költő

Habsburg-politikán, főúri intrikákon,

Miklós bátyád az eposzát a magyar

a királyi birtokosok kiküldetésén, önző

nemességnek, „a véremet utolsó cseppig

személyi és vagyoni torzsolkodáson,

hasznosan”, a magyar nemességnek mégsem

fölé emelkedett európai látókörök horizontján,

lehetett ott a kivégzéseden, idegen bírák

nemzeti problémák felismerésén túl, de a megoldás

előtt, idegen földön, idegen hóhérok

elkésett mint minden, ami késve érkezik,

ontották véred, „az én vitéz öcsém, mind

az összesküvőnek nem bocsátottak meg Bécsben,

magyar, mind horvát, igazán szereti, mert

1671. április 29-én Bécsújhelyen fejedet

látjuk hazáját”, de a haza nem adatott meg,

vétték, isten kezébe helyezted sorsodat,

hamvaid a bécsújhelyi templomtéri melleti

az irgalmasságot, Anna Katarinának írt

gödörből három évszázad késéssel

búcsúleveled az utolsó óhajod neki szólt,

pihenhetett meg a hazai földben, a zágrábi

a hóhér bárdja kétszer sújtotta a fejedet,

katedrális szentélyében, „trans sic gloria mundi”,

térdre esve, de nem letérdelve, széthullott,

de mégsem múlt el a te dícsőséged Pannónia

szétesett a tested, hiába kötötték be a szemedet,

előkelő vitézének a végeken.

Európa látta a véres végzeted, véred szétfolyt a fekete mentéden, idegen emberek láttak téged Bécsújhely főterén, több volt ez, mint rebellio, több mint vértanuság, több, mint sors, „Sors bona nihil aluid”, több az erőszaknál, hiszen nem erre születtél,

Egy XIX. sz. ábrázolás Zrinyi Miklós grófról, Vida István képeslap-gyűjteményéből.

106

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Filip DOBRANIĆ

karkoli, kar bi bilo na kakršen koli način povezano s tistim krajem. Na sliki je bilo lepo vreme in vse je kazalo,

REKVIEM

da bo tako tudi v Celju. V želodcu ji je glasno zakrulilo. Odpravila se je proti kuhinji in spotoma zavila še v kopalnico. Odločila se

Iz budilke se je razlegal tisti ogaben zvok, ki se ti

je, da si bo danes vzela čas, saj je bil to eden redkih

zabija v zadnji del glave in te enostavno prisili, da ga

trenutkov, ko je mlajša sestra še spala, starša pa sta

utišaš ali pa znoriš. Udarila je po budilki in se obrnila

bila v službi. Vstopila je v kopalnico in pobrala karton-

na stran. Ni ji bilo jasno, zakaj je med počitnicami eno-

ski tulec, ki je kot okostje davno umrlih pričal o nekdaj

stavno ne pustijo na miru. Še nekaj časa se je premeta-

debelih oblogah toaletnega papirja. Odvrgla je tulec v

vala po postelji, a ni mogla več zaspati. Pogledala je na

koš in odstranila plastično zaščito z glave svoje zobne

uro, na kateri so rdeče številke jezno utripale 9.42 in se

ščetke. Umila si je zobe in počistila umivalnik. Preden

naposled le odločila vstati.

je zapustila kopalnico, je še utegnila najti trenutek, da

Zbrcala je rjuho s sebe in se skobacala iz postelje.

se je zgrozila nad svojo podobo v zrcalu in si na hitro

Rahlo omotična se je v pižami sprehodila do omare.

popravila pričesko.

Skoraj se je zaletela vanjo, in ko je končno spet pridobi-

Na stopnicah je pazila, da ni stopila na 4. in 7., ki

la absolutno oblast nad svojim telesom, jo je odprla. Po

sta glasno škripali. Stopnici sta škripali že odkar so se

krajšem pomanjkanju misli se je spomnila na trenirko,

vselili v hišo in nikomur ni niti na misel prišlo, da bi ju

ki jo je včeraj zvečer vrgla preko stola za svojo pisalno

popravil. Včasih, ko je mislila, da je nihče ne opazuje,

mizo. Ne da bi zaprla omaro, je pograbila trenirko in se

se je igrala s škripanjem stopnic. Prestopala se je z ene

preoblekla.

na drugo in preizkušala, kako mora stopiti nanju, da bi

S tisto malo procesorske moči, ki jo je nadzarova-

dobila želeni zvok.

la, je zaobjela vse humanitarne krize današnjega sveta

Z mislimi neznano kje je zavila v kuhinjo in si pri-

naenkrat, kar je že samo po sebi dovolj stresno, pa ji je

pravila skodelico kave. Ko je opazovala, kako teče kava

kot brezplačen dodatek nato po telesu stekel tisti po-

v skodelico, je pomislila na vse vojne, ki so se po svetu

seben občutek krivde, ki te obhaja, ko ne moreš storiti

odvijale zaradi črnega zlata. Od nje je odvisen svet, in

praktično ničesar. Odločila se je, da bo še najlaže, če za

zdaj, ko je hladne vojne že dolgo konec, je vlogo tehtnice

to okrivi svetovne voditelje, ki vsi po vrsti trdijo, kako

v svetu prevzela nafta. Niti sanjalo se ji ni, kakšen bo

veliko postorijo za »lačne in nemočne«, in se nasmeja-

svet, ko bo nafte zmanjkalo. Vzniknile bodo nove vojne,

la ob misli na vse kampanje prodaje gumijastih zape-

to ji je bilo popolnoma jasno. Kaj bo po tem, niti ni tako

stnic, ki nimajo absolutno nobenega efekta.

važno.

Misli so ji odtavale, in ko se je obrnila proti vra-

Kava ji je stekla preko roba skodelice. Naglo se je

tom, je z levim mezincem zadela v priprta vrata lesene

zbudila iz svoje zamišljenosti in glasno zaklela. Pobri-

omare. Jezno jih je zaloputnila in pobrala sliko, ki je z

sala je kavne madeže in se usedla za mizo. Pazljivo je

elegantnimi plavajočimi gibi padla na tla. Bila je ena

srknila požirek nesladkane kave.

tistih slik, ki jo krasijo majhni psički v vrsti, na kateri

Časopis, ki je na mizi sameval že od očetovega od-

eden izmed njih namesto glave kaže rep in jih turisti v

hoda v službo, je potegnila k sebi in na zadnji strani

trgovinicah s spominki kupujejo v večjih količinah kot

prebrala šalo dneva. Ni se nasmejala, prav tako je ni •

2-3/2007

107


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

prevzela »umetniška« nadarjenost 7-letne deklice, ka-

Mitjo je spoznala pred petimi leti, ko je stopila v prvi

tere slike se prodajajo po ceni od petsto pa do dva tisoč

letnik srednje šole. Sedel je dve klopi za njo, imel je dalj-

ameriških dolarjev. Za njo to nikoli ni bila umetnost.

še rjave lase, modre oči in presekano spodnjo ustnico.

Umetniškega dela ne določi virtuoznost »umetnika«. Če

Ta ustnica ji je še posebej ostala v spominu. Ustnica, ki

nekdo po naključju in brez razmisleka spacka sliko, na

nikoli več ne bo zatrepetala v žalosti, ustnica, ki nikoli

kateri so barve v izrednih kontrastih in mešanicah, to

več ne bo nikogar poljubila, nikoli več okusila zimskega

samo po sebi še ni umetnost. Stvar lahko imenujemo

mraza. »Konec je,« je pomislila. Takrat ga ni marala. Na

umetniško delo šele, ko jo umetnik ustvari zavestno, iz

živce ji je šla njegova vedno pozitivna energija. Nikoli

nekega notranjega vzgiba. Oznaka umetniško delo ne

ni bil slabe volje. Vedno je bil pri pouku, vedno je rad

izhaja samo iz lepote ali edinstvenosti dela, ampak iz

pomagal, nikoli se ni pritoževal. Kadarkoli je bila slabe

razloga za nastanek le-tega. Ob tem razmisleku se ji

volje, jo je znal spraviti v smeh.

je porodila misel o vse bolj prenesenem pomenu člo-

Februarja v prvem letniku je prvič manjkal pri

veštva. Vse besede, ki so nekdaj označevale nekaj

pouku. Nihče ni vedel, zakaj ga ni, eno-

edinstvenega, nekaj res posebnega, postajajo

stavno ga nekega dne ni bilo. Čez štiri

vse bolj posplošene in s tem izgubljajo

dni se je vrnil, spet ves nasmejan in

svojo vrednost. Besede pa, je po-

poln pozitivne energije. Ko ga je

mislila, so duša človeštva. Brez

kdo vprašal, kje je bil, se

besed, brez sporazumevanja

je enostavno nasmeh-

človeštvo nikoli ne bi moglo do-

nil in mu povedal, da

seči stopnje, na kateri je danes.

je potreboval odmor.

In s tem, ko svojo moč izgublja-

Razredniku je prinesel

jo besede, skupaj z njimi propada

opravičilo in to je bilo to.

človeštvo. Boyzone so nekdaj peli:

O tem enostavno ni govoril. Ne-

»It’s only words. And words are all

kateri so namigovali, da je bil

I have, to take your heart

v psihiatrični bolnišnici,

away.« A je dvomila,

pa se jim je enostavno

da so se zavedali globine

smejal v obraz.

besedila pesmi.

V prvem letniku se

Stran je bila polna krajših člankov

z njim ni veliko družila. Proti

brez skupne teme. Včasih jih je brala kar tako, za kraj-

koncu šolskega leta mu je po nesreči padel zve-

šanje časa in o njih razmišljala. Toda današnja stran je

zek in se na tleh odprl. Bil je eden tistih zvezkov na spi-

bila drugačna od vseh prejšnjih. Na njej ji je bilo nekaj

ralo, ki so videli že boljše čase, njegove platnice pa so

znano. Mogoče celo preveč. Kar naenkrat jo je spreletel

pričale o ekscesni uporabi, a so kljub temu ostale rav-

srh in pogledala je še enkrat, tokrat podrobneje. V de-

ne in trdne. S črnim črnilom se je preko belega ozadja

snem zgornjem kotu je bil članek posebne vrste. Obve-

razlivala pesem, napisana v angleščini. Pobrala je zve-

stilo o samomoru M. D. V trenutku je pozabila na vse,

zek, in še preden bi lahko prebrala kaj več kot le nekaj

o čemer je razmišljala to jutro. Zaprla je oči in globoko

besed, se ji je zahvalil in zvezek porinil v torbo. Takrat

zavzdihnila.

ga je prvič videla takega. Kot bi se je za trenutek nena-

108

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

doma ustrašil in zaprl vase. Potem se je spet nasmehnil,

je, da je čas, da se vrne k šoli, in da bo še najboljše, če

se opravičil, češ da se mu mudi in odšel.

se nekaj časa ne vidita.

Ni ji bilo jasno, zakaj bi želel storiti kaj takega.

Po tistem usodnem klicu se je prisilila, da se je ne-

Vprašala se je, če končajo ljudje svoje življenje iz sreče.

hala zanimati zanj. Spet je postal neustavljivo vesel. Ko

Pri Japoncih je samomor zadnje dejanje časti, pri dru-

je tako razmišljala o tem, je ugotovila, da ga je slabe vo-

gih ljudstvih dejanje strahopetca. Danes nekako nima

lje videla samo enkrat v življenju. Tistega zadnjega šol-

pomena. Nekateri posežejo po njem, ker ne zmorejo več

skega dne, ko je svoje petice utapljal v solzah. Šele zdaj

živeti v tem svetu. Nihče od teh ljudi ni bil srečen. Pa je

se je spomnila, kako je zadnje šolsko leto neprestano

vseeno toliko zgodb o ljudeh, ki so bili dan pred samo-

stiskal k sebi tisti vedno bolj zmaličen zvezek, ki mu je

morom zares srečni. Je bil tudi Mitja? Tega ni vedela.

takrat padel na tla, za katerega nihče ni vedel, kaj skri-

Vedno je deloval srečen, a zdaj, ko se ga je poskušala

va na svojih listih, polnih oslovskih ušes. V šoli mu je

čim bolje spomniti, je podvomila v to.

šlo odlično, maturo pa je opravil brez večjih težav.

Drugi letnik je mineval zelo hitro. Po podelitvi spri-

Pomislila je, zadnja stvar, ki se je spomni, je, da je

čeval je šla s prijateljicami na kavo. Ko so stopile iz šole

bil na zabavi po podelitvi maturitetnih spričeval naj-

in se napotile proti kavarni, za katero so upale, da v

srečnejši človek, ki jih je videla kadarkoli v življenju.

njej ne bo mrgolelo proslavljajočih srednješolcev, se je

Tam ji je povedal, naj se ne žre zaradi stvari, ki so se

spomnila, da je v omarici pozabila jopico. Pohitela je

zgodile med njima.

na šolo in ko je vstopila v garderobo, ga je zagledala.

»Takrat je bil prvič zares srečen,« ji je odmevalo v

Tam je sedel, popolnoma sam, z glavo, zakopano v dla-

glavi. Obrisala si je solzo in še enkrat prebrala obvesti-

ni. Obrnil se je in si obrisal solze. Z umetnim nasme-

lo. Spomnila se je pesmi Immortality, ki ji jo je predva-

hom se ji je opravičil, vstal in krenil proti vratom. Ni

jal, ko sta bila prvič sama. Ko je svoje misli zatopila v

vedela, kaj naj stori. Še nikoli ga ni videla takega. Zanjo

zadnji verz, je iz sobe zaslišala radio, ki ga je prej poza-

je bil vedno le nasmejani, simpatični fant, ki ga nič ni

bila izklopiti. Povzpela se je po stopnicah, počasi je sto-

moglo spraviti v slabo voljo. Brez dodatnega razmisleka

pila na vsako izmed njih. Sedma ni zaškripala. Mimo

je v prazno bleknila povabilo na pijačo. Pogledal jo je z

speče sestrice je stopila v sobo, iz katere se je slišala

očmi, polnimi veselja, in povabilo sprejel.

pesem Planet Caravan.

Od tistega trenutka sta se vedno več družila. Vedno je bil nasmejan, pa mu tega ni več mogla zameriti. Poletje sta preživela praktično nerazdružljiva. Skupaj sta hodila na koncerte, k bazenu, enkrat sta celo skupaj kosila. Postal ji je všeč. Ni se zaljubila vanj, vsaj mislila je tako, on pa je postajal vse bolj in bolj navezan nanjo. To ji je takrat še ugajalo. V novo šolsko leto sta stopila skupaj. Nekateri so ju proglasili za »par«, a sama se je vztrajno prepričevala, da temu ni tako. To je opazil tudi on. Nihče ni vedel zakaj, ampak vedno več je manjkal pri pouku, nehal je hoditi na treninge, vedno več jo je klicaril. Povedala mu •

2-3/2007

109


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Olga PAUŠIČ

Ona se ledeno zabulji vame, potem zine: «Kdo pravi, da bo umrla?«

»TRAČ«

»Kaj pa? Tako je bilo z mojim očetom. Ko so nam zdravniki povedali, da ima raka, smo vedeli, da ne bo več dolgo. Rak je rak.« Zdaj že lahko neprizadeto pripovedujem

Sediva na terasi hotela Elizabeta in strmiva v mimoido-

o očetovem umiranju, saj je minilo krepkih sedem let.

če. Zdi se, da vse, kar leze in gre, hiti v novopečeno jedro

Prijateljica odkimava: «Kako ledeno zveni, ko rečeš:

našega mesta, torej v nakupovalni center, natančneje v

raka ima, torej bo umrla. Kar strese me.«

Spar, Mercator, Lidl in Hardi. Kar pozabili smo že, kako

Na živce mi gre, ko se tako spreneveda! Mačko je pa dala

lepo je mahniti jo po Glavni ulici od Dvojke, mimo lepe

kar tako uspavati, da je lahko šla na daljše potovanje!

stare stavbe knjižnice, skozi mestni park proti cerkvi

Človek ali hišni ljubljenec, v čem je razlika, če govorimo

sv. Katarine in morda navzgor do gradu ali pa narav-

o spoštovanju življenja, o ljubezni in privrženosti? Zelo

nost do stavbe bivše srednje šole, ki se je preselila v so-

dvolična oseba – ta moja prijateljica …

dobnejši objekt. Potrošniška miselnost in navade vse

Če sploh je … prijateljica …

prehitro spreminjajo podobo našega mesteca … »Poglej, to je ON!« me iztrga iz zamaknjenosti prijateljica.

***

Debelo jo pogledam: «Kdo on?« Kot da je nestrpna, me sune s kolenom pod mizo. Kavni skodelici zažvenketata.

Bilo je zgodaj spomladi, ko je prijokala in bila videti zelo

»Prej sem ti pripovedovala … tisti, ki ga je žena vrgla iz

obupana. Kosilo sem na srečo že končala, sicer ji ne bi

hiše, sin je pa narkoman.«

mogla dovolj zbrano prisluhniti. Sedli sva na balkon,

»Nimam pojma, še nikoli ga nisem videla,« zinem tja-

kjer se je toplo aprilsko sonce prijazno uprlo v naju, in

vendan, ker me RES ne zanima.

kakor da bi hotelo omiliti prijateljičino stisko, je spod-

»Seveda si ga videla, otroka smo učili in vsa leta sta z

budilo še ptičji zbor na bližnjem drevesu, da je ubrano

ženo cirkusirala, ker noben učitelj ni bil dovolj dober za

zapel.

njunega edinčka!« polglasno razlaga prijateljica.

»Ne vem, kako naj sploh začnem,» je stisnila iz sebe z

»Ljubi bog, kako naj vem, toliko otrok sem že srečala v

globokim vzdihom.

šoli,« se skušam izmuzniti. Če se pa RES ne spomnim

»Namigni mi, morda sama uganem. Lahko je kaj z mač-

in moškega, ki zavije proti lokalu Tekro, zares še nikoli

ko … morda s hčerko?«

nisem videla.

»Ne, ni mačka in ni hči!« je jezno odsekala. »Mož me vara!«

Ona vzdihne, rekoč: «Ti si pa brezupen primer! V Len-

Na TO pa ne bi nikoli pomislila! Zdelo se mi je pošteno

davi živiš že celo večnost, pa sploh ne poznaš ljudi. Ne-

za lase povlečeno. Že sem ga videla pred sabo … sicer

verjetno!«

simpatičen moški srednjih let, že dolgo poročen, že osi-

»So še hujše stvari okoli naju,» rečem. »Poglej gospo Ma-

vel in plešast, ne posebno zanimiv, prej zapečkar in teč-

vričevo … tam pri cvetličarni se sprehaja … z berglami.

noba … Ne, ne more biti res!

Nekdo mi je rekel, da ima raka. Še spomladi je bila v

»Eh, kdo ti je spet kaj natvezil?«

mojem oddelku pri razredniški uri. Pripovedovala nam

»Ampak res je, če ti pravim!« je trmasto ponovila.

je o starih meščanskih običajih in jedeh. Na, zdaj bo pa

»Kako si prišla do tega?«

umrla.«

»Nekdo mi je povedal …«

110

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

»Videla pa nisi in on ti tega tudi ni potrdil, kajne?«

ne bo, greva malo po Soboti in mimogrede pokukava še

Njen solzni pogled me je opomnil, da nisem dovolj spo-

v kavarno za mojim možem. Kaj praviš?«

štljiva do čustev, ki jo zdelujejo. Prijateljica mora ven-

»Hotela sem se lotiti velikega čiščenja pred prazniki.«

dar razumeti, poslušati, sočustvovati.

»To lahko počaka. Res potrebujem tvojo pomoč, daj no …«

»Ne, seveda ne. Kateri moški pa ima jajca, da prizna kaj

Vdala sem se, tisto s čiščenjem in pospravljanjem ni bil

takšnega?«

dovolj prepričljiv argument, da bi ji odrekla pomoč v tej

»Dobro, povej od začetka, da presodim, če se splača jo-

kočljivi situaciji. Nikoli se ne znajdem dovolj hitro. Pre-

kati. Saj veš, v Lendavi je vse polno tračev, treba je biti

počasni možgani.

previden z informacijami …« »Ne filozofiraj! Verjamem, da je res, kar govorijo.«

Odpeljali sva se torej proti Murski Soboti. Seveda z mo-

Težko je, če kdo trdno verjame. Ko se ti zavrta v možga-

jim avtomobilom, da naju ne bi razkrinkal, če bi more-

ne črv dvoma, se ga zlepa ne znebiš.

biti prišlo do »bližnjega srečanja«. Bil je krasen ponede-

»Pripoveduj, laže ti bo. O težavah je treba spregovoriti.«

ljek, tovornjakov na cesti pa kot mravelj. Nočna mora, te

»Soseda mi je namignila, da se moj dragi soprog se-

prekmurske ceste! V Beltincih zastoj. Polovična zapora

staja v soboški kavarni Diana z neznano mladenko. Že

ceste. Molče sediva in premlevava misli. Čakava debe-

večkrat ju je videla. Tudi ona se namreč vsak dan vozi

lih petnajst minut in kolona za nama šteje že najmanj

v službo v Mursko Soboto in pred začetkom dela posedi

petdeset vozil. Nenadoma me sune v rebra.

na kavici.«

»Glej, naš avto!« zašepeta. Res, pred blagovnico je parki-

»No in?«

ran srebrn citroen, kakršnega ima osumljenec. »Zavij v

»Kaj NO IN?«

stransko ulico, da preveriva!« Ko se kolona premakne,

»To ni noben dokaz! Tudi jaz kdaj posedim s kakšnim

zavijem in parkiram vozilo. Ona pa, vsa sesuta, začne

moškim v kavarni … in ti tudi, mar ne?«

tiho stokati: «Pojdi ti … kaj če bo spregledal, da ga zasle-

»Razumeš, da ga je že VEČKRAT videla?«

dujem. A boš tako dobra?«

»To je spet brezvezni trač! Vprašaj ga, če je sploh res in

Kaj pa naj? Molče sem izstopila in krenila proti blagov-

kdo je omenjena osebica.«

nici. V spodnjem delu je bife, predvidevala sem torej, da

»Ne bom se poniževala pred njim. Bo še mislil, da sem

ga bom srečala tam, če ni šel kaj kupovat. Stopila sem

ljubosumna.«

v lokal, prepoln dima in moških, ki so se v trenutku

Na smeh mi je šlo, čeprav je bila zadeva zanjo predvsem

zazijali vame, kot da sem priletela iz vesolja.

tragična.

Neodločno sem obstala, ne vedoč, če naj sedem ali

»Pa saj SI ljubosumna!«

samo preletim obraze in se zasukam na petah. Slednje

»Ni treba, da mu to še mečem na nos.«

se mi je zdelo primernejše. Osumljenca ni bilo v lokalu.

Kaj bi bilo najbolje storiti? Ničesar pametnega se ni-

Brž sem pobrala šila in kopita ter se napotila v nadstro-

sem mogla tako na hitro domisliti.

pje, kjer prodajajo konfekcijo, posodo, čevlje in še kaj. Z

»Razmišljala sem … lahko bi mi pomagala, če imaš čas,«

očmi na pecljih sem se šla detektiva, povohljala po vseh

je obotavljivo začela. »Skupaj bi se odpeljali v Soboto in

oddelkih in ga končno zagledala. Stal je pri pultu z zla-

se prepričali na lastne oči.«

tnino, se pogovarjal z na videz zelo simpatično mlado

»Si smešna? Saj sva obe v službi, kako bi …«

prodajalko in ves žarel od nekega notranjega navduše-

»V ponedeljek se začnejo prvomajske počitnice, službe

nja. Kaj naj storim? Ni me videl, ona pa me seveda ne •

2-3/2007

111


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

pozna, torej se lahko obrnem in izginem … Ali kaj? Naj

imajo takooo pozorne može!

stopim do njega? Če sem že tukaj …

»Pomerite kaj, da se bo gospod laže odločil,« je predla-

»Glej glej, za koga nakupuješ?« sem veselo dejala in

gala Mira. Dobrih petnajst minut sem pomerjala to in

opazovala, če ga bo vrglo. Pa ga ni.

ono. Jaz bi kupila ogrlico iz belega zlata, toda on se je

»Kaj pa ti tukaj?« reče veselo tudi on.

odločil za masiven prstan s številnimi cirkoniji. Brez

»Redka priložnost, da grem v šoping čisto sama. Špor-

pomišljanja je plačal z gotovino, si olajšan oddahnil in

tni dan imam.«

me objel okrog ramen.

V roki je držal čedno damsko zapestno uro s kovinskim

»Usoda te je prinesla!« je bil ves srečen. Medtem ko je

pasom, jo obračal in napeto ogledoval. Ne bo je kupil,

Mira zavijala darilo, mi je vprašanje kar samo zdrknilo

sem si rekla. Neodločen tip in pretirano izbirčen.

z jezika: »Od kod se pa vidva tako dobro poznata?«

»Mira, kaj pa tista tam?« je pokazal prodajalki na uro

»Mira je bratova hči, torej nečakinja,« je povedal. »Z bra-

pod stekleno zaščitno ploščo. Aha, Mira ji je ime? Pa

tom sicer nisem v najboljših odnosih, a dekle mi je pri

smo tam, pomislim in radovednost me začne žgečkati.

srcu.«

»Za ženo kupuješ?« zinem.

»Tu sem nova,« je dodala še ona.« Dve leti sem bila brez

Vzdihne: «Tako, da. Lani sem ji kupil eno, pa jo je oprala

zaposlitve, zdaj sem pa, zahvaljujoč stricu Štefanu,

v stroju in zdaj živi brez ure. Naslednji vikend imava

končno dobila delo tu v Mercatorjevi prodajalni. Brez

ne vem več katero obletnico poroke,« pove ves smejoč.

dobrih zvez je danes težko.«

»Saj jo poznaš skoraj bolje kot jaz, povej ti, katero naj

Seveda, ker dela dobri stric na pravem mestu v upravi

vzamem.«

Mercatorja, ni bilo pretežko.

Zdaj je skoraj vrglo mene! Gledala sem Miro, ki se mi

»Saj sem ji poskušal najti službo v soboškem Mercator-

je prijazno, pričakujoče nasmihala, potem njega, ki je

ju, da se ji ne bi bilo treba voziti v Beltince … bila sva

čakal na moje mnenje. Spravila sta me v resno zadrego.

celo na pogovorih v kadrovski službi, a je imel prednost

Najbolj me je motilo, da s svojim vedenjem sploh nista

direktorjev daljni sorodnik.«

bila sumljiva. Saj pa je dekle staro kvečjemu dvajset let,

»Zadovoljna sem, da le imam delo!« je smeje dahnila,

sem ugotovila in nekako se mi je posvetilo, da med nji-

mu izročila zavojček in lahko bi bila šla, a sem se po-

ma pač ničesar ni.

čutila dolžno pojasniti zadeve do kraja. Brez moje volje

»No veš, po mojem bi bila bolj vesela kakšne ogrlice, pr-

je jezik sprožil odločilno vprašanje: «Torej ste VI tista

stana, zapestnice …«

mladenka, s katero so pred tedni videvali Štefana v ka-

»Ampak tega je že polna hiša,« je rekel.

varni Diana?«

»Veš, kako pravijo? Nakit je ženski najljubši prijatelj. Ni-

Vsi trije kot da smo otrpnili. Kaj hudiča je to? Saj nisem

koli ga ni preveč.«

hotela vprašati tega! Kaj mi pa je?

Pomislil je, prikimal in Miri so se zasvetile oči od hvale-

Gledali smo se kot pravi zarotniki. Štefan je pobledel in

žnosti do mojega predloga. Že je prinesla pladnje z na-

čelo se mu je samodejno orosilo.

kitom na žametni podlagi. Nekaj res lepih kosov je bilo

Potem me je nadrl: «Kaj pa tveziš? Kdo me je kje videl?«

med njimi. Rahla zavist mi je za nekaj trenutkov zadr-

Mira pa: «Res, da sva se nekajkrat srečala v Diani, ko se

gnila grlo. Pomislila sem, da ni pošteno. Moj mož vedno

je trudil …« Prekinil jo je, jezno rekoč: « Spet lendavski

reče, naj si grem sama kaj kupit, da daril ne bo treba

trači! Ne bi si mislil, da tudi TI raznašaš grdobije po

zamenjevati, kajti to je nerodna reč. Druge ženske pa

svetu!«

112

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

»Saj nisem hotela … « sem izdavila, a sta me samo grdo

darno izbiram prijatelje.«

gledala, morda ona bolj prestrašeno, on pa že sovražno.

Kaj pa je zdaj to? sem pomislila. Med vrsticami … Šte-

»Presnete babje čenče!« je vrgel vame, potem pa brez

fan NOČE, da se druživa! Jasno kot sončen dan. In pri

pozdrava odhitel z zavojčkom v roki.

tem je ostalo. Občasno še greva skupaj na kavo, a to

Mira je rekla NASVIDENJE, kar je pomenilo, da noče

je že tako – iz navade in prisiljeno in ko jo kaj zanima.

imeti več opravka z mano. Tako torej. Skoraj vlekla sem

Kakšen dober trač – na primer.

se iz stavbe, bilo me je sram in bes zaradi tega, kar sem storila, je vrel v meni.

***

Trapa!Kaj hudiča mi je bilo? Česa takšnega še nikoli nisem storila in če bi se zgodilo meni, kot se je Štefa-

Natakar pride vprašat, če nama lahko s čim postreže.

nu, bi gotovo reagirala enako. Trapa na kvadrat! Noge

Najraje bi rekla, naj zradira grdo modro modernistično

so me težko nosile, vrtelo se mi je, kot da nameravam

stavbo, v katero strmiva in od katere me bolijo oči. To-

omedleti. Ne še to! Sicer še nikoli v življenju nisem ome-

krat se zadržim in ne rečem nič. Gledam sogovornico

dlela, a nikdar ne veš …

in popade me dvom v najino prijateljstvo. Saj nimava

Po sto metrih hoje do avtomobila sem se zbrala in okra-

ničesar skupnega! Sva sploh prijateljici?

sila obraz s pomirjujočim smehljajem. Pričakujoči po-

Ona pa reče: »Prinesite nama, prosim, račun.«

gled v vozilu sedeče nesrečnice mi je vlil moči za uspe-

»Greš po nakupih ali se ti mudi domov?« povprašam.

šno pretvarjanje. Nikakor ji nisem nameravala pripo-

»V Soboto se peljeva, Štefan bi si rad prenovil garderobo …

vedovati o svojem nesrečnem spodrsljaju, zgodbo ji je

tu v Lendavi itak ničesar poštenega ne moreš kupiti.«

bilo treba servirati tako, da jo pomirim in ji preženem

Očitno se je med njima vse uredilo. Nikakor ne bi hote-

dvome, sebe pa prikažem v dobri luči. Z malo domišljije

la biti vzrok »poglabljanja prejšnjih kriznih razmer« v

in retorične spretnosti mi je brez težav uspelo. Bila je

prijateljičinem zakonu.

tako srečna, da sem še sama zažarela od toplote in hva-

Včasih pa, ko ju vendarle srečam in zbrano opazujem,

ležnosti, ki je zavela iz nje.

me prevzame občutek, da je vse skupaj le svetla fasada

Minilo je nekaj tednov. Najino prijateljstvo se je nekam

na sicer razpadajoči bajti. Skupaj vztrajata le še zato,

čudno ohlajalo. Ni imela več časa za kavo, po pouku je

da ljudje ne bi opravljali. V našem majhnem mestu tra-

vselej drvela domov. Nisem spraševala. Potem pa se ji je

či namreč silno uspešno in nepredvidljivo vznikajo –

nehote zareklo.

kot šampinjoni na dobro pognojeni podlagi.

Bil je petek in kar tako sem ji rekla po končani zadnji šolski uri: « Pridita v nedeljo na jutranjo kavo. Tako dolgo se že nismo pošteno naklepetali.« Potarnala je, da prideta za vikend hči in njen fant in bo veliko dela, da ne ve, če bo šlo … »Ne kompliciraj, saj sta že domača, sama si znata postreči in oprati cunje!« »To že, ja … v bistvu gre za to, da Štefan zadnje čase ne gre rad z mano na obiske. Veliko sva se pogovarjala in svetoval mi je, bolje opozoril, naj v prihodnje bolj preu•

2-3/2007

113


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Sebastian Koren

MALE SKRIVNOSTI VELIKIH KURB Coca-Cola in Pepsi-Cola sta organizaciji, ki proda-

se dekletom pri šanku, prodajamo se ob razgovorih za

jata istovrsten izdelek in imata enako ciljno skupino.

službo, prodajamo se profesorjem s sodelovanjem na

Pepsi je v ZDA pripravil preizkus, v katerem je pred

predavanjih, prodajamo se svojim staršem. Plačilo se

vzorčno skupino odjemalcev postavil neoznačena ko-

od situacije do situacije razlikuje: enkrat je to poseg v

zarca, v enem se je nahajala Pepsi-Cola, v drugem pa

spodnjice ali dobljena služba, spet drugič spoštovanje

Coca-Cola. Poskusni zajčki so morali izraziti mnenje o

profesorja ali ljubezen staršev, toda tisto, kar ostaja ne-

tem, katera izmed dveh pijač se jim zdi boljša. Triino-

spremenjeno, je izdelek, ki ga prodajamo, le da ga v po-

semdeset odstotkov vprašanih je izjavilo, da jim je bolj

samezni situaciji prikrojimo ciljni skupini. Vsi smo kur-

všeč pijača v kozarcu, v katerem je bila natočena Pepsi-

be in tisti, ki smo dobre kurbe, vemo, da smo na to lahko

-Cola. Nato so isti poizkus ponovili, s tem, da je bilo to-

ponosni, saj je biti dobra kurba v današnjem času zelo

krat označeno, v katerem kozarcu se nahaja Coca-Cola

težka naloga in zahteva veliko znanja, discipline in pri-

in v katerem Pepsi-Cola. Rezultat se je sedaj bistveno

lagodljivosti. Moderne kurbe so vsi tisti Apoloni, ki jih

spremenil, kar sedeminšestdeset odstotkov vprašanih

občudujemo na TV zaslonih ter na katere mislimo, ko

je tokrat dejalo, da jim je bolj všeč pijača v kozarcu, na

zvečer pred spancem masturbiramo v postelji.

katerem piše Coca-Cola. Podobno se je zgodilo tudi ta-

Avtomatsko se človeku zastavi vprašanje: kako se

krat, ko se je v obeh kozarcih nahajala Pepsi-Cola, le da

čim bolje prodati? Kako sam postati tista najbolj uspe-

je na enem pisalo Pepsi na drugem pa Coca-Cola.

šna kurba, ki je najbolje prodala svoj jaz. Jasno je, da

Ko sem prebral rezultate te raziskave, sem si po-

nam kot navadnim smrtnikom ni dana moč, da bi lahko

stavil predvsem naslednje vprašanje: v kolikšni meri je

spremenili predstave ljudi o stereotipih, torej, kar nam

naše mnenje odvisno od naših zaznav in v kolikšni od

preostane, je, da svojemu jazu nadenemo napis Coca-

naših predstav? Očitno je, da naše predstave o določe-

-Cola namesto Pepsi. V praksi je to moč zaznati v sko-

nem izdelku pri oblikovanju mnenja o njem prevladu-

raj že vsaki medčloveški interakciji. Recimo: če hočemo

jejo nad načinom, kako ga zaznavamo. Verjetno je tudi

biti zaželen izdelek pri ženski populaciji, je potrebno za

tako, da predstave pogojujejo način zaznavanja. Dobro

to tudi ustrezno ukrepati, pri tem pa je pomembna tako

pozicioniran izdelek torej opredeljuje način zaznava-

vsebina kot embalaža. Če ste duhoviti, rahlo arogantni,

nja, kajti njegov image v nas vzbudi določena čustva

samozavestni ter polni okusnega humorja in je vaše

ter predstave in vsi vemo, da so čustva tista, ki oprede-

telo športno oblikovano, vaša oblačila pa zrcalijo tista,

ljujejo naš pogled na določeno stvar.

ki jih ima na sebi kakšna druga, že uveljavljena kur-

Naivno bi bilo misliti, da so izdelki samo polinomi

ba. To pomeni, da ste izredno zaželen izdelek na trgu in

različnih oblik, ki se nam smehljajo iz košarice. Izde-

je povpraševanje po vas veliko. Toda s tem vaša uspe-

lek je jaz. Vsak med nami je izdelek in vsi se iz dneva

šnost še ni zagotovljena, osnovno načelo marketinga je

v dan prodajamo ob različnih priložnostih. Prodajamo

biti boljši in drugačen, kar pomeni, da je potrebno biti

114

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Suzanne Király-Moss

korak pred konkurenco in konkurenca je zastrašujoče velika.

LIVING IN LENDAVA

Filozofija »jaz-izdelek« se na prvi pogled sliši res

malo surova, toda lahko nam pomaga, da se izognemo neekonomičnemu (kar ni enako neracionalnemu) na-

or “Home is where you hang your hat.”

činu obnašanja, ki je pogosto krivo za naša razočaranja. Kakor hitro se zavemo, da smo le ena od možnih alternativ v izboru, nam postane jasno, da si ne moremo

So much time has passed since I first came to Lend-

privoščiti nobenih napak. Največje tragedije se začno

ava that my initial feelings are somewhat foggy. Stay-

dogajati, ko pozabimo na svojo vlogo izdelka in začne-

ing was certainly no option. New horizons had always

mo jemati povpraševanje po nas za samoumevno. Po-

beckoned, and no place had ever tempted me either to

navadi to pomeni smrt ljubezni. Ljubezen je nepretr-

remain or to return. I am always amazed when an im-

gana zveza z našim dolgotrajnim odjemalcem, ki deluje

migrant yearns for the birthplace he left 40 years ago.

kot katera koli druga vrednostna veriga. Mi kot izdelek nudimo zanimanje za izbrano osebo, spolne usluge,

I don’t know when comfort set in at viewing the same

pozornost, občutek ustaljenosti in varnosti in podobne

landscapes out of the same windows every morning:

reči dobivamo v zameno kot plačilo. Ko pa pozabimo na

the hills behind the town with row upon row of vine-

svojo vlogo izdelka, se zgodi, da se kupec kljub visokim

yards, the castle tucked into the hill just behind the

stroškom zamenjave odloči odpovedati nadaljnji upora-

church in the town center, the chapel which everyone

bi ter se vrne na trg iskat novega ponudnika.

knows contains a mummy, and the garden behind our

Tisti, ki se želi dobro prodajati, se mora odreči

house. My motto was: “Home is where you hang your

pred­vsem dvojemu: to so osebna stališča ter čaščenje

hat,” adopted from some drive-in movie cowboy film.

sa­mega sebe. Večini se je uspelo odpovedati prvemu,

My family had been uprooted so often that being on

to­da imajo težave z drugim. Tako jim uspeva doseči le

the move seemed natural. Thoughts of house, perma-

občasne uspehe v življenju. Ljudje se trudijo čim bolje

nence, attachments – those were not for me, for I was

prodati, toda pri tem se ne želijo odpovedati svoji pred-

the Lonely Rider, the Rootless Wanderer, the Cosmo-

stavi o tem, da so nekaj posebnega, kombinacija med

politan.

BMW-jem, Madonno in Swarovskym. Tako se jim zgodi, da zamerijo svojim odjemalcem, če se ti ne vrnejo, ali

During my childhood, ‘’home’’ meant whatever shel-

rečejo kaj napačnega ali pa celo huje od tega, ustvarijo

ter my itinerate parents found for their brood of six,

jezo, celo sovraštvo do njih. Zato vam priporočam, da se

and we settled cheerfully into an endless succession

nehate častiti, se začnete zavedati svoje nadomestljivo-

of houses from Illinois, to Missouri, to Michigan, to Ar-

sti ter na ta način postanete uspešna in od vseh zažele-

kansas, to Kansas, to Texas. Moving became a way of

na »kurvetina.«

life. By the time I arrived in Lendava at the age of 29, I had changed domiciles, houses, rooms and apartments in various cities, states and countries at least forty-four times.

2-3/2007

115


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

I left my parent’s house in Texas to conquer Chicago

Visions of the USA resounding in an old song I liked

just after my 18th birthday. One of my earliest rooms

to hum, “Oh, give me land, lots of land, under starry

was in a cheaply-renovated apartment building whose

skies above, don’t fence me in...,” contrasted with my

mafia-type landlord sometimes invited his tenants to

earliest impressions of Europe and, again, of Lendava:

admire his spacious suburban home and to enjoy a

narrow and compressed. Still, its quaintness seemed

spaghetti dinner cooked by his proud wife. He had a

like an interesting interlude in my travels. In 1968, I

remote-controlled garage door. In the cubicle for which

was unaware that I had reached my journey’s end. I

I paid him rent, opening the couch to make the bed

delighted in Lendava’s fairy tale atmosphere: straw

filled the entire room. On the day one lady tenant in

covered houses, macadam roads, a castle on the hill

the building stabbed another tenant with an umbrella

above a baroque church, chickens and flowers every-

just outside my door, I said arrivederci to that place and

where, pigs in backyards, storks nesting on chimneys,

sought another dwelling, and another, and yet another,

and cows pulling wagons. Equally enchanting was the

until New York sounded the trumpets and I trotted off.

nearness of Hungary, although its iron curtain consisted of sturdier stuff than the one that had separated

It never mattered much to me where I found a hook to

the former Yugoslavia from the rest of the world. As it

hang my hat, as long as it seemed relatively safe. New

turned out, 26 years were to elapse before I could travel

York provided several unforgettable nests. Having felt

freely in that country.

menaced by the owner of the first place I rented had induced me to move out quickly, and I took a dismal room

I met my husband while studying at the fine arts acad-

reached through a maze of gloomy corridors. There, sev-

emy in Zagreb. By the time we became acquainted,

eral neighbors and I helplessly witnessed the departure

some of the Yugo-exotica that had captured my imagi-

of a lady’s soul, for none of us knew her heart medica-

nation had begun to wear off, and I was dismayed that

tion was just a few doors away. Another room was an

my activities were constantly observed by local au-

attic, cramped and dark, like an artist’s burrow in the

thorities. Agents even followed me around, or waited by

Middle-Ages. In Amsterdam, while deciding where to go

the house I lived in until they saw me coming home.

next, I rented the smallest room I ever had to pay for in

Later it occurred to me that, although it was annoying,

a tiny “Pension,” where changing clothes always threat-

I did feel safe because of being watched. A similar kind

ened to topple the table lamp. A private flat in Vienna

of safety existed in Lendava, too. Eight days after my

became my home during one cold winter. To reduce

arrival there as the bride of the local sculptor, Ferenc

heating expenses in their own part of the flat, the elderly

(Feri) Király, he was fined for not having reported my

owners disrupted my studying every evening by tapping

presence to the proper authorities.

on my door, begging to warm themselves. “Just pretend we’re not here,” they murmured sweetly and seated

It seemed as though my husband knew everyone in

themselves in a corner where they sipped schnapps

town and he shared an awesome intimacy with them.

and muttered in undertones until finally they tottered

Such popularity was impressive to someone like me

off to bed. Then, there was the dormitory where I stayed

who had slipped in and out of place after place some-

one summer in Zagreb. Girls and boys shared the same

times without even learning a new name. Still, there

showering facilities -- without shower curtains.

were no misgivings as I embraced my newest home,

116

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

replete with extended family and instant friends, and

and involvement, and was able to pursue a painting

fitting in took no special effort: I just kept smiling and

career in earnest. The vine-covered hills that had in-

everyone was friendly and hospitable. I observed the

spired my earliest works still invite me to try captur-

unfamiliar regional and cultural idiosyncrasies from

ing images of their ancient wisdom. Allotted an ample

a self-induced seclusion, and began to create my own

share of lonely time, I also indulged in various hobbies

fantasy world interwoven with an “other world” philos-

like reading, playing the recorder and writing poetry.

ophy that eventually found its way into my paintings.

In short, my days are spent in fruitful activity toward modest accomplishments.

Relocation in this country ordinarily took place in reverse, so my presence in Lendava aroused quite a bit

To me, the major attraction of this area has never been

of curiosity. People often asked how I managed to live

its physical appearance. There are, after all, regions of

here. I, in turn, sang the old refrain: “Home is where you

natural beauty all over the world. Rather, it is in our

hang your hat.” Maybe it was chance that brought me

manner of living, in the easy-going relationships we

here, or destiny: some unfinished task from a former

share with family, friends and acquaintances, in the

lifetime? Whatever the reason, this town became the

fact that our boys were able to grow up in a safe and

setting upon which the rest of my story was to unfold.

healthy environment. Cultural activities, art colonies

When the going got rough in the past, I always took to

and other events occurring in and around the town

the wide open road. At times Lendava would seem more

heighten its vitality. An environment conducive to cre-

like a prison than a haven, and the urge to flee would

ativity; observing my husband’s mastery in sculpting;

envelope my soul. In those moments, I longed to flit

the enjoyment our exhibitions and interactions with

back into the world of abundance, ease and freedom

other artists bring us; the opportunity to live together

from restrictions, to the colorful “Out There.” However,

in the existing sphere of peace and tolerance with dif-

since no persuasion could dislodge my spouse from his

ferent ethnic groups; these are the things that make

indigenous turf, I invariably succumbed to honoring

life here abound with promise and zest.

our marriage vows, for better or for worse, assuring myself that one habitat was as good as the next. Besides,

Looking back, I see that the paths which my search for

now three other hats were hanging next to mine....

self followed fit into a clear pattern. In Chicago I found my self-identity and freedom through the shedding of

Eventually this quiet town became more than just a

parental bonds; in New York I fortified my dedication to

hat rack. It introduced me to new challenges. My big

art and learned how to survive as an artist; the process

city indifference gradually coalesced with the charm

of my becoming “European” began in Vienna. The cir-

of provincial courtesy. I learned to greet strangers in

cle closed in Lendava, returning me to family, strength-

the street. It was nice knowing people who recognized

ened by compelling life experiences which eased the

me, shared my friends, inquired about my family’s well-

pressures of transition and adjustment and allowed

being and remembered my name. People who cared. I

me to recognize the gift of belonging. Since my hat has

learned to ride a bicycle here, to be wife, mother, and

occupied the same hook for 39 years, it has become

playmate to my two sons, to cook and keep house, and

abundantly clear what living in Lendava means to me.

to eat old bread. I learned languages, customs, patience

It can be expressed in one word: HOME! •

2-3/2007

117


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Suzanne Király-Moss

vih sob je bila v cenenem renoviranem bloku, njegov mafijaški lastnik je rad vabil svoje najemnike občudo-

ŽIVETI V LENDAVI ali »Dom je tam, kjer odložiš klobuk«

vat prostorni predmestni dom in uživat v špagetih, ki jih je za večerjo pripravila njegova ponosna žena. Imel je garažna vrata na daljinsko upravljanje. V borni sobi, podobni veliki kocki, za katero sem plačevala najemnino, sem raztegnila kavč v posteljo, ki je napolnila celo-

Toliko časa je že minilo, odkar sem prvič prišla v Len-

tno sobo. Tistega dne, ko je prav pred mojimi vrati neka

davo, da so moji prvotni občutki že nekoliko zameglje-

najemnica z dežnikom zabodla drugo najemnico, sem

ni. Ostati tukaj nikakor ni bila ena od možnosti. Novi

rekla arrivederci in si poiskala drugo bivališče, pa spet

horizonti so me vabili že od nekdaj in noben kraj me

drugo in še eno, dokler me ni zvabil k sebi New York in

ni toliko premamil, da bi se ustavila ali vrnila. Sama

tako sem odpeketala velikemu mestu naproti.

vedno osupla, ko slišim, da priseljenci hrepenijo po rojstnem kraju, ki so ga zapustili pred 40 leti.

Vedno mi je bilo vseeno, kje bom našla kavelj, na katerega bom lahko obesila svoj klobuk, če je le bilo videti

Ne vem, kdaj sem pričela čutiti olajšanje ob pogledu na

relativno varno. New York mi je nudil nekaj nepozab­

isto pokrajino z istih oken vsako jutro. Hribi za mestom

nih gnezd. Zaradi občutka ogroženosti v prvem stano-

z neskončnimi vrstami vinogradov, grad postavljen na

vanju, povezanega z njegovim lastnikom, sem se od

hrib za cerkvijo v središču mesta, kapela, za katero vsi

tam na hitro izselila in sprejela bedno sobico na koncu

vedo, da v njej leži mumija, in vrt za našo hišo. Moj moto

labirinta mračnih hodnikov. Tam sem bila v družbi ne-

je bil: »Dom je, kjer odložiš klobuk«, ki sem ga pobrala

katerih sosedov nemočna priča, ko je neka ženska spu-

v nekem kavbojskem filmu v kinu. Moja družina se je

stila dušo, saj nihče od nas ni vedel, da je njeno zdra-

selila tako pogosto, da se mi je zdelo gibanje iz kraja v

vilo za srce le nekaj vrat naprej. Naslednje bivališče je

kraj čisto naravno. Misli na hišo, stalnost, povezanost –

bilo podstrešje, utesnjeno in temno, kakor kak srednje-

niso bile zame, kajti bila sem samotni jezdec, popotnica

veški umetniški brlog. Medtem ko sem v Amsterdamu

brez korenin, svetovljanka.

razmišljala o tem, kam naprej, sem najela najmanjšo sobico, za katero sem kadar koli plačala najemnino, in

V otroštvu mi je dom pomenil katero koli zavetišče, ki

sicer v majčkenem “Pensionu”, v katerem je med preo-

sta ga moja potujoča starša našla za svoj zarod šestih

blačenjem obstajala nevarnost, da se prevrne namizna

otrok in nastanjevali smo se v neskončnem nizu hiš od

svetilka. Med eno hladnejših zim pa je postal moj dom

Ilinoisa do Missourija, v Michiganu, Arkansasu, Kan-

privatno stanovanje na Dunaju. Da bi prihranila pri

sasu in Teksasu. Selitev je postala naš način življenja.

stroških ogrevanja v svojem delu stanovanja, sta osta-

Preden sem pri 29 prispela v Lendavo, sem vsaj 44-

rela lastnika vsak večer prekinila moje učenje s trka-

krat zamenjala bivališče, in sicer hiše, sobe in stanova-

njem na vrata, proseč, če se lahko pri meni pogrejeta:

nja v različnih mestih, državah in kontinentih.

»Delaj se, kot da naju ni tukaj.« Vsakokrat sta sladko zamrmrala iste besede in sedla v kot, kjer sta srkala

Kmalu po 18. rojstnem dnevu sem zapustila hišo star-

schnapps in momljala v globokih tonih, dokler se konč-

šev v Teksasu in odšla osvajat Chicago. Ena mojih pr-

no nista odzibala v posteljo. Potem je bil še študentski

118

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

dom v Zagrebu, kjer sem preživela eno poletje. Fantje

včasih celo, ne da bi si zapomnila eno samo novo ime,

in punce smo si delili iste prostore za tuširanje – brez

izredno impresivna. Pa vendar ni bilo v meni nobenih

zaves okoli tušev.

dvomov, ko sem sprejela svoj najnovejši dom, kajti bila sem dobro »oskrbljena« z razširjeno družino in takoj-

Podobe iz ZDA so odmevale v pesmi, ki sem si jo rada

šnjimi prijatelji. Prav zato se ni bilo težko udomačiti.

brundala: »O, daj mi zemljo, veliko zemlje, pod zvezdnim

Jaz sem se le smehljala in vsi so bili prijazni ter nadvse

svodom, ne omejuj me ...« in so bile v kontrastu z mojimi

gostoljubni. Iz svoje odmaknjenosti sem opazovala tuje

najzgodnejšimi vtisi o Evropi in Lendavi, ozki in stisnje-

regionalne in kulturne posebnosti in si pričela ustvar-

ni. Pa vendar je njena preprostost postala zanimiva me-

jati svoj lastni domišljijski svet, prepleten s filozofijo

digra za moja potovanja. Leta 1968 se nisem zavedala,

»drugega sveta«, ki si je kasneje utrla pot tudi na moje

da je mojega potovanja konec. Naslajala sem se v pra-

slike.

vljičnem lendavskem ozračju: s slamo krite hiše, makadamske ceste, grad na hribu nad baročno cerkvijo,

Selitve so se v tej državi običajno dogajale v nasprotni

povsod kokoši in rože, pujski na dvoriščih, štorklje, ki

smeri, zato je moja prisotnost v Lendavi vzbudila nema-

gnezdijo na dimnikih, in krave, ki vlečejo vozove. Ena-

lo radovednosti. Ljudje so me pogosto spraševali, kako

ko očarljiva je bila bližina Madžarske, čeprav je bila ta

lahko živim tukaj. V zameno sem jim zapela star napev:

železna zavesa iz čvrstejšega materiala kot tista, ki je

»Dom je tam, kjer odložiš klobuk.« Me je mogoče sem

ločevala Jugoslavijo od preostalega sveta. Pozneje se je

pripeljalo naključje ali pa usoda, morda nedokončano

izkazalo, da je moralo preteči 26 let, preden sem lahko

delo iz prejšnjega življenja? Kar koli je že bil razlog, to

prosto potovala po tej deželi.

mesto je postalo kulisa za preostanek moje zgodbe. Ko je v preteklosti kdaj zaškripalo, sem se vedno podala v

Moža sem spoznala med študijem na umetniški akade-

daljave. Na trenutke se mi je Lendava zdela bolj zapor

miji v Zagrebu. Preden sva se spoznala, je nekaj jugoe-

kot pristan in dušo mi je napolnila želja po begu. V ta-

ksotike, ki je bila burila mojo domišljijo, že začelo izgi-

kih trenutkih sem si želela pobegniti nazaj v svet obilja,

njati in v obup me je spravljalo dejstvo, da so nad moji-

lagodnosti in prostosti brez omejitev, v pisane širjave.

mi dejavnostmi skrbno bdele lokalne oblasti. Agenti so

Ker pa mojega soproga z domače grude ni premaknila

me celo zasledovali ali pa le čakali pred hišo, kjer sem

nobena prošnja, sem se pač uklonila in spoštovala na-

živela, dokler niso opazili, da prihajam domov. Kasneje

jine poročne zaobljube o zvestobi v dobrem in slabem

se mi je posvetilo, da je opazovanje, kljub temu da je bilo

ter se prepričevala, da je to bivališče enako dobro kot

nadležno, predstavljalo določen občutek varnosti. Tudi

katero koli drugo. Ne nazadnje pa so poleg mojega klo-

v Lendavi je obstajala podobna vrsta varnosti. Osem

buka sedaj viseli še trije ...

dni po tem, ko sem prispela, sem kot nevesta domačega kiparja Ferenca (Ferija) Királya povzročila, da je bil ka-

Sčasoma je to tiho mestece postalo več kot le kavelj za

znovan, ker moje prisotnosti ni prijavil oblastem.

klobuk. Postavilo me je pred nove izzive. Moja velikomestna brezbrižnost se je postopoma zlila s šarmom pro-

Zdelo se je, da je moj mož poznal vsakogar v mestu in

vincialne vljudnosti. Naučila sem se pozdravljati tujce

da je z meščani delil spoštljivo intimnost. Takšna popu-

na ulici. Prijetno je bilo poznati ljudi, ki so me prepo-

larnost je bila zame, ki sem se selila iz mesta v mesto,

znali, imeli iste prijatelje kot jaz, povprašali po zdravju •

2-3/2007

119


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

moje družine in si zapomnili moje ime. Ljudi, ki jim je

dno za kreativnost, opazovanje moževe spretnosti pri

bilo mar. Tu sem se naučila voziti kolo, biti žena, mati

kiparjenju; veselje, ki ga prinašajo najine razstave in

in tovarišica v igri s sinovoma, kuhati in vzdrževati hišo

sodelovanje z umetniki; možnost, da živim tukaj v miru

ter jesti star kruh. Naučila sem se jezikov, navad, potr-

in strpnosti z različnimi etničnimi skupinami; vse to so

pljenja in vpletenosti, z vso resnostjo pa sem se lahko

stvari, zaradi katerih je življenje tukaj polno obetov in

posvetila svoji slikarski karieri. Z vinsko trto pokriti

slasti.

hribčki, ki so navdihovali moja najzgodnejša dela, me še vedno vabijo, da bi ujela podobe njihovih starodav-

Če se ozrem na minula leta, vidim, da se poti mojega

nih modrosti. Ker mi je bil odmerjeno veliko časa v sa-

iskanja same sebe urejajo v jasen vzorec. V Chicagu

moti, sem si lahko privoščila konjičke, kot so branje, po-

sem našla svojo identiteto in svobodo z ločitvijo od

slušanje glasbe in pisanje poezije. Na kratko, moji dnevi

staršev in družinskih spon; v New Yorku sem utrdi-

minevajo v plodni aktivnosti in zmernih dosežkih.

la svojo vdanost umetnosti in se naučila preživeti kot umetnica, medtem ko se je proces moje evropeizacije

Zame glavna atrakcija te pokrajine nikoli ni bil njen vi-

začel na Dunaju. Krog se je zaključil v Lendavi, vrnil me

dez. Konec koncev so povsod po svetu pokrajine, pol-

je k družini, okrepil z življenjskimi izkušnjami, ki so mi

ne naravnih lepot. Veliko bolj je bil to naš način življe-

olajšale pritisk tranzicije in prilagoditve ter mi omogo-

nja, preprosti odnosi znotraj družine, med prijatelji in

čil, da prepoznam dar pripadanja. Ker moj klobuk visi

znanci, dejstvo, da sta najina sinova lahko odraščala v

na istem kavlju že 39 let, je postalo že več kot očitno, kaj

varnem in zdravem okolju. Kulturne aktivnosti, likov-

mi pomeni življenje v Lendavi. Vse lahko strnem v eno

ne kolonije in drugi dogodki, ki se dogajajo v mestu in

besedo: dom!

okoli njega, stopnjujejo njegovo vitalnost. Okolje, ugo-

S. K. M.

120

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

VARGA József

Az egyik nagyobb muravidéki településen történt az eset, amit most elbeszélek. A falu nevét csak azért nem

Savanyu Jóska, a betyár

nevezem meg, mert szeretném elhárítani a gyanakváso-

(Részlet a Tudatformáló idők c. regényből)

ezáltal elősegítette a rablótámadást, illetőleg az azt követő

kat, elkerülni a nyilvánosságot, nehogy valaki fölismerje a sértett családot, s ezáltal következtetni tudjon, hogy ki lehetett a besúgó, aki a pontos tájékoztatást megadta, és gyilkosságot. Annyit azonban elárulhatok, hogy az esemény nem Hetésben történt. Dombvidéken, ahol a Kerka-

A két világháború közötti időszakban, különösen az

patak folydogál szelíden békés, csendes, vihar- és esőmen-

1920-as években, a Muravidék magyar- és szlovénlakta

tes időben. De ennek az ellenkezőjére is képes a patak, ha

falvainak aránylag elfogadható és békés- nek is mondha-

megnyílnak az ég csatornái, és heteken át öntik az „isten

tó életvitelét állandó rettegésben tartotta a Vratár Jóska

áldását” a földre. Ilyenkor felbőszül, megharagszik a vi-

betyárvezér bandája. Igaz, hogy a nem törvényesített, de

lágra vagy a gyarló emberekre, és zúgó, morajló, pusztító

minden valamire való betyár által elfogadott és tisztelet-

erővel rohan gátakat, kisebb épületrészeket, part menti

ben tartott „betyárbecsület” értelmében, általában csak

fákat, bokrokat és laza partszakaszokat rombolva, magá-

a megtollasodott, gazdag, zsíros és pénzes emberek életét

val ragadva. Néha még az emberek és állatok életét sem

veszélyeztették. Ezért sokszor kiérdemelték a nincstelen

kímélve száguld, zúdul végig gyilkos szándékkal a tájon.

szegényemberek rokonszenvét. Bizony több ízben megvéd-

Ne értsenek félre! Nem óhajtok ítélkezni senki fölött

ték őket a hatóság üldözései elől rejtegetésükkel. Viszonzá-

sem, hiszen ehhez sem jogom, sem kedvem nincsen. Egy-

sul a rablók támogatták a nyomorgó, gürcölő parasztokat.

szerűen csak szeretném elmondani, hogy a Muravidéken

A muravidéki Vratár Jóska rablóvezér bandája mellett

lakóknak, főleg a kisebbségben élő magyarságnak élet-

néha-néha, különösen annak elfogása és halála után,

vitelét a megszállás nyomasztó viszonyai közepette még

egy Zala megyében garázdálkodó, fosztogató betyár és

ilyen megpróbáltatások is nehezítették.

bandája látogatott el a Mura menti vidékre, hogy kön�-

Tavasz volt, de még nem az igazi. Még csak a gólyák

nyűszerrel anyagiakhoz jusson. Őt a népek egyszerűen

érkeztek meg Dél-Afrikából, s foglalták el régi fészküket

csak Savanyu Jóskának nevezték el. Persze ez csak a

a csonka nyárfákon, kéményeken vagy másutt. Csak

betyárneve volt. Állandó „munkahelye” valahol a Keszt-

az ő boldog kelepelésük hirdette a kikeletet. Kijavították

hely környéki térség lehetett. Volt egy kedvelt csárdája is,

a régi, megrongált fészkeket, s nagy gonddal készülőd-

ahova rendsze-resen eljárt társaival mulatozni. Ilyenkor

tek az új nemzedék megszületésére, nevelésére. Az istál-

a rendes és békés életű emberek messzire elkerülték a

lók pókhálós gerendáira tapasztott és az ereszek alatti

kocsmát. A rossz nyelvek szerint még a csendőrök is.

fecskefészkek még üresek voltak. A gyümölcsfák közül

A betyárvezér jól tudott szervezni. Néhány garasért a

is csak a császárkörte, az aranybarack és a búzaszilva

legtöbb faluban talált pártolókat, úgynevezett informáto-

dicskedhetett büszkén fehéres-halványlilás szirombon-

rokat, akik hasznos értesüléseket szolgáltattak neki. Az

tással. A Kerka-parti buja növényzet közül is csak a korai

még ma is titok, hogy hogyan oldották meg a jugoszláv–

ibolya kandikált ki szemérmesen a zsombékkal ölelkező

magyar államhatáron való átkelést és a rablott holmi el-

sásfélék gazdag levélzete mögül. A nedves föveny között

szállítását.

kankalin virágzott. •

2-3/2007

121


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Albert a reggeli harangszóra ébredt. A tegnap esti ese-

nácon megállt. Figyelt. Semmi különöset nem észlelt. Már

ményeken járt az esze. Azt hiszi még mindig, hogy csak

éppen indulni akart vissza, amikor furcsa neszezésfélét

álom volt az egész. A kis falusi harang egyenletes kongása

hallott belülről. Lélegzetét is visszafojtva hallgatózott.

mintha az ő szívverése lenne. Mintha mindkettő ugyan-

Csend. Aztán észrevette, hogy a bejárati ajtó mintha egy

arra az ütemre diktálná a ritmusát. A megszokott, kedves

kis résnyire nyitva lenne. Közelebb lépett. Megnézte. Jól

zengés nemcsak az ő lelkét töltötte be végtelen boldogság-

látta, az ajtó valóban nem volt kulcsra zárva, egyáltalán

gal és jövőhittel, de végigkúszott a falu utcáin, beosont az

nem volt betéve.

ajtók és ablakok résein. Még az alvó emberek dunnája alá

– Mit tegyen? Hívás nélkül még sohasem lépte át a

is bemerészkedett, hogy őket is fölébressze. Az ő lelküket

gazdáék házküszöbét, s ha ez megtörtént, akkor is valaki-

is megtöltse valamilyen varázslatosan gyönyörködtető ér-

nek a jelenlétében tette azt. Halló! – szólt be félénken, hal-

zéssel és lenyűgöző erővel.

kan. Semmi válasz. Várt egy kis ideig, s most már hango-

Nem tudott a tegnap esti bűvöletből fölébredni, szaba-

sabban szólt. – Halló! Ébren van, gazduram? Én vagyok

dulni, magához térni, józanul gondolkodni. – Hát ez hihe-

itt, az Albi, az Albert. – Síri csönd. Még közelebb lépett az

tetlen. Végre teljesült minden vágya. Nem- csak ő szeret,

ajtóhoz, és megkopogtatta. Erre sem jött belülről válasz.

de őt is szeretik. Most már bátran a gazda elé állhat, és

A kilincs után nyúlt, és benyitott. A folyosószerű előszo-

tisztességesen megkérheti Boriska kezét. A lány meges-

bában nem látott senkit, semmi gyanúsat. – Hát ez ért-

küdött, hogy csak az ő felesége lesz, ha törik, ha szakad.

hetetlen – suttogta. – Ilyenkor a gazda már dolgozni szo-

Még azt is vállalja, hogy Amerikába szökjön vele, ahol sza-

kott. De a nagysága is ilyenkor főzi meg a szokásos reggeli

badon és boldogan új életet kezdhetnek.

kávéadagját. Nem értem ezt egyáltalán – töprengett. – Mi

Gyorsan magára kapkodta ruháit, és hozzáfogott a

van itt? Mi történhetett velük, hogy ennyire megváltoztak.

reggeli munkához. Nem szerette volna, ha a gazdája ép-

– Már arra gondolt, hogy az egész család elment valahova,

pen most szólná meg. Először a lovak nyakába akasztotta

és ő ezt nem tudja. – Nem. Ez lehetetlen, hiszen az este

a zabbal megrakott abrakostarisznyát. Tenyerével végig-

Boriskával, a lányukkal voltam úgy tíz óráig.

simított a fekete kanca farán. Megelégedéssel nyugtázta,

Végső elhatározással a dolgozószoba felé indult. Kopo-

ahogy annak kiscsikaja szájába veszi anyja tejtől dagadó

gott. Semmi. Újra kopogott, de most már erősebben, majd

csöcsét. Azután a teheneknek dobott szénát. Elszedte aló-

újra megszólalt megszeppenve, de eléggé hangosan: – Jó

luk a trágyát. Friss szalmát dobott helyébe, majd kiment,

reggelt, gazduram! – Mintha csak a sírbolti falakhoz be-

hogy vizet hordjon be az itatáshoz.

szélt volna. Egy bátor mozdulattal lenyomta a kilincset, és

Nem tűnt fel neki a halotti csönd sem az egész udvaron, sem a házban.

belépett. Majdnem elájult attól, amit a dolgozószobában látott. A szoba rendje feldúlva. A különböző iratok halma-

Igaz, vasárnap a cselédlány szabadnapos. A fejőas�-

za szétszórva a padlózaton. A fiókok kirángatva, szétdo-

szony is később jön, hogy megfejjen és ellássa a disznó-

bálva, s a helyiség bal oldalán levő kanapéról félig lelógva

kat. Éppen felhúzta a harmadik vödör vizet is a kútból,

ott feküdt a gazda mozdulatlan teste átvágott nyakkal.

amikor velőtrázó sikoltásfélét hallott a házból. Szinte

Körülötte alvadt vértócsa. Minden erejére szüksége volt,

megdermedt. Letette a kútkampót a kávára. Hallgatózott.

hogy magához térjen, talpon maradjon. Mégis megfogta a

Semmi. Talán csak hallucinált. De ösztöne azt súgta neki,

gazdája kezét. Hideg, fagyos. – Halott – könyvelte el.

hogy menjen be a házba, mert ott valami nincs rendben.

Mint a részeg, úgy támolygott ki a szobából, és félőrül-

Óvatosan ment közelebb a házhoz. A téglával kirakott tor-

ten ordítani kezdett: – Hé, emberek! Háziak! Van itthon

122

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

valaki? Szólaljon már meg, mert megőrülök! Hol van, ked-

A fiú alig tudta felfogni, hogy mit hall. Hirtelen meg-

ves nagysága? Hol vagy, Boriskám? Boriskám… – fakadt

fordult, és a lányra nézett, akin látszott az átélt borzalom

sírva a legény.

sokkhatása.

De hamar túltette magát a szörnyű és borzalmas lát-

– Boriskám! Nem bántom én anyádat! Valaki vagy va-

ványon, helyzeten, és benyitott a lány szobájába. Még ar-

lakik csinálták mindezt. Apádat is… gyorsan elharapta a

ról is megfeledkezett, hogy kopogjon. Boriskát az ágyhoz

kikívánkozó mondatot, de a másik így is felfogta.

kötözve, száját betömve találta. Először azt hitte, hogy a

– Mi van apámmal? Hol van? – kérdezte hisztériku-

lány is halott. Fölé hajolt, és eszelősen élesztgetni kezdte.

san, és rohant apja dolgozószobája felé.

– Boriskám! Boriskám! Ne halj meg! Szeretlek!

– Várj! Állj meg! – kapott utána.

És a lány szót fogadott. Lassan megmozdította a bal,

– Nem! Hagyj! Látnom kell! Tudnom kell!

majd a jobb szemhéját. Résnyire nyitotta a szemét. Végül

Albi határozott mozdulattal, szinte durván visszarán-

csodálkozva nézett Albira.

totta, és magához ölelte.

– Mit keresel te itt? – akarta kér-

– Először ki kell szabadí-

dezni, de ez nem sikerült neki.

tanunk édesanyádat. Gyere!

A fiú ekkor kapcsolt, és kihúzgálta

Szüksége van rád.

a lány szájából a fehér rongyot.

A lány egy kis ideig szót-

A lány levegőt kapkodva kiáltott rá:

lanul és bambán bámult rá,

– Hogy kerültél ide?! Mit képzelsz?!

majd mintha kijózanodott

Mit mondanak a szüleim?!

volna, egy velőtrázó sikollyal

– Várj! – vágta el a lány felháboro-

visszaugrott a hálószobába.

dását. – Rögtön jövök, és megmagya-

Rángatni kezdte a köteleket,

rázom, de előbb elvágom a kötelékei-

amellyel anyja le volt erő-

det. – Zsebéből előráncigálta az örökké

sítve. Végül is a fiú vágta el

magával hordott bicskát, és néhány

azokat. Közben Bori kitépte

ügyes nyisszantással szabaddá tette a

édesanyja szájából a belé-

foglyot.

gyömöszölt függönydarabot.

Utána a hálószoba felé rohant. – Le-

Édesanyám!

Édes-

gyen, ami lesz! – gondolta. Az ajtó előtt

anyám! – élesztgette, babus-

ugyan megtorpant, de aztán belépett.

gatta az ájultat a lány, majd

Hasonló helyzet fogadta, mint az előbb. A francia-

hangos zokogásba fulladt.

ágyon feküdt eszméletlenül a gazda felesége. Keze, lába

Albert először maga sem tudta, hogy mit tegyen.

megkötözve, a szájában egy óriási függönygombóccal. Há-

Aztán a fürdőszobába sietett. Egy törülközőt vízbe már-

ziköntöse szakadozott. Arcán ütések kékfoltos nyoma. A

tott, és azzal dörzsölgette a halálra vált, mozdulatlan

homlokán egy tojásnagyságú, véres dudorodás.

asszony homlokát, arcát, s közben halkan suttogta: – Is-

– Lélegzik – állapította meg…

tenem, ne hagyd, hogy valami baja essék! Könyörülj sze-

– Mit művelsz, Albi?! – hasított a fülébe a borzalmas

gény Boriskán. Ha egy kicsit is szeretsz bennünket, akkor

sikolyféle hátulról. – Ne öld meg az anyámat! Ne légy gyil-

megteszed?

kos! Hiszen szeretlek, és a tied leszek! •

2-3/2007

123


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Lehet, hogy az ima, de valószínű, hogy a hidegvizes borogatás magához térítette az ájult asszonyt. Először azt sem tudta, hogy hol van, mi történt vele. De hamar visszanyerte lélekjelenlétét. Nem hiába mon-

– Ne engedje el, bíró uram! – okoskodott az egyik as�szony. Hátha ő a gyilkos. Sose lehessen tunnyi. Annyi mindent beszélnek a faluban a két fiatal titkos szerelméről, hogy…

dogatják róla a környékbeliek, hogy szívós és kitartó

– Fogd be a szád, te falu pletykája – mondta neki a

úriasszony.

férje. – Nem szégyenled magad! Lódulj haza, és takaríts,

Kemény, mint a carrarai márvány, de vajszíve van.

mert a kosz megesz bennünket!

– Te vagy itt, Albi? – suttogta. – Mi van a lányommal, a Boriskámmal?

Mindenki mosolygott, az asszonyka pedig elsomfordált.

– Jól van, nagyságos asszonyom. Itt van, itt sírdogál

Az emberek hallgattak. Tanácstalanok voltak.

szegényke a szőnyegen. Kelj fel, Boris! Édesanyád hív!

Csak akkor ocsúdtak fel igazából, amikor az Albi vis�-

Semmi reagálás.

szaérkezett az orvossal. A legnagyobb döbbenet akkor

– Hívja Ön, asszonyom! Talán arra hallgat.

érte őket, amikor a tornácon megjelent a háziasszony sá-

– Boris! – próbált felállni az asszony, de visszahanyat-

padt arccal, biztos magatartással Boriskával együtt.

lott az ágyra. – Maradjon fekve! Majd én megpróbálom – azzal a még mindig furcsa állapotban levő lányhoz lépett. Gyöngéden

– Jó emberek, kedves falusiak – szólt határozott, de barátságos hangon. – Ne gyanúsítsátok szegény Albertet. Nem ő a rabló, a gyilkos.

fölemelte, és az ágyra helyezte. – Próbálja meg magához

– Hát akkor ki? – kérdezték néhányan.

téríteni! Én szólok a harangozónak, hogy hívjon néhány

– Én láttam a gyilkost, mielőtt még elintézett volna.

embert. Közben megpróbálom értesíteni az orvost, hogy

Tanúja voltam annak is, amikor boldogult férjem torkát

azonnal jöjjön, no meg a csendőröket. ­

elvágta, mert nem akarta neki adni a két napja kapott

– Ne hagyj magunkra, fiam! – rimánkodott az asszony kétségbeesve. – Megölnek minket is. Megölnek…

pénzt és a drága ékszereket. Talán csak azért kellett meghalnia, mert fölismerte a gazembert. A keresett dolgokat

– Hát… hápogott a fiú… maga tudja?

megtalálta, de előbb még engem is el akart intézni. Én

– Tudom. Láttam.

megpróbáltam ellenállni, de nem sikerült.

– Jól van – egyezett bele az. – Maradok, de valamit mégis tennem kell, hogy valaki idejöjjön. Ne féljenek, itt

– Mondja már meg, hogy ki volt az a gyalázatos gazember! – kérdezte a bíró.

leszek a közelben! Nem lesz most már semmi baj.

– A Savanyu Jóska.

Gyorsan otthagyta a nőket, és a dolgozószoba szek-

Epilógusként elmondhatjuk, hogy a család ezt a bor-

rényében függő vadászpuskát elővette. Talált hozzá pat-

zalmas éjszakát sokáig nem tudta elfelejteni. A gyászév

ronokat is. Szakértelemmel megtöltötte a duplacsövűt.

letelte után Boriska és Albi megesküdtek.

Nem egyszer tette ezt meg drága gazdájának. Kisietett az

Szép, csöndes és csillagos nyári estéken sokszor ki-

udvarra, és kétszer a levegőbe durrantott. Újra töltött, lőtt.

ültek a közeli Kerka-patak partjára. Az átélt szörnyűség

És ezt még kétszer megismételte. A hatás nem maradt el.

ugyan néha még kísértett énükben, de az új élet tényének

Alig múlt el pár perc, már megjelent a harangozó, s őt kö-

közelsége, amely a fiatal menyecske testében már meg-

vette még néhány férfi és asszony. Köztük volt a bíró is.

mozdult, örömteli fénnyel ragyogta be munkás minden-

Neki röviden elmondta, hogy mi történt, azután elrohant

napjaikat.

az orvosért. 124

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Klarisa JOVANOVIĆ

gal cigareto, se je zdelo, da mu jo podaja nevidna roka. Tudi pozneje, v obcestni kavarnici, osvetljeni s šibko

PAST

svetlobo zimskega popoldneva, se je komajda dotikal kavne skodelice, in spet se ti je zazdelo, da ga stvari ubogajo, ne da bi jim ukazoval, in s strahom si pomisli-

S tihimi, mačjimi gibi je drobil kruh v juho.

la, da se to morda dogaja tudi z ljudmi. Medtem ko si se

»To so lepe zgodbe. To so globoka doživetja. Ta-

stiskala k majhni, kovinski peči, si ujela njegov pogled,

kšne stvari si zapomniš za vedno,« je ponavljal, ne da bi

suh in kratek, kot stisk njegove roke, in ko si se mu na-

karkoli dodal ali odvzel, v enakem zaporedju, med dve-

smehnila, se je za hip omehčal, za droben hip, nato pa

ma naključno izbranima odlomkoma ene in iste zgod-

je spet potonil v svojo ledeno samozadostnost. Tri, štiri

be, v kateri so sicer nastopale različne osebe, v resnici

ure zatem si se skupaj z njim vzpenjala po kamnitih

pa ves čas samo tri: dva moška in ena ženska ali dve

stopnicah, za trenutek obstala pred vrati njegovega

ženski in en moški. Nenehno se ponavljajoči trikotniki

stanovanja in, skrivaje se za njegov hrbet, stopila vanj

z ostrimi rezili.

tudi ti. Posedel te je v naslonjač, ti sezul mokre zimske

»Ja, dolgo sta hodila. Njegovi ženi se je skoraj zme-

čevlje in jih odnesel k peči, pokleknil prédte in zakopal

šalo. Prekinil je on, žena mu je zagrozila z ločitvijo. Dom

glavo v tvoje naročje. Začutila si njegovo vročo sapo na

je le dom, zmeraj veš, kaj te čaka. Tri, štiri leta pozneje,

svojih stegnih. Ko se je z jezikom pritipal do tvojih prsi,

Majda se je medtem poročila in čakala že drugega otro-

je treščilo vate: če podležeš njegovi natančno odmer-

ka, je poklical. Ponuditi ji je hotel vlogo v neki televizij-

jeni strasti, boš poslej hodila za njim kot senca. »Ne!«

ski nadaljevanki. Pa ti pride na telefon njen mož...«

si zavpila in otrpnila. Vstal je, te začudeno pogledal, si

V usta je nesel žlico juhe; bila je gosta, fižolova,

popravil srajco in se s prsti komajda dotaknil kljuke.

nadrobljena krušna sredica jo je še bolj zgostila. Oku-

Z ravno takšnimi prsti, ki zdaj lomijo krušno skorjico.

šal jo je s priprtimi očmi. Videla si, kako se mu na jezi-

»Aja, njen mož ... V tistem trenutku je izgubil dar

ku topijo bela, nabrekla fižolova zrna in skupaj s temno

govora. Čez čas je menda rekel: ˝Njo? Zakaj ravno njo?

zelenimi, nakodranimi lističi peteršilja polzijo po grlu.

Ne, ni je ... Ko pride iz kopalnice, bo sama poklicala ...˝

»Peče,« je dahnil.

Ja, ta klic ga je čisto zdelal. Očitno je bil še zmeraj lju-

»Kaj?« si vprašala.

bosumen ... Lepa zgodba, ne?« je nadaljeval in se spet

»Paprika, ne?«

podprl, tokrat se je lotil mesa, s filigransko natančno-

»Aha,« si prikimala in ga skrivoma opazovala.

stjo ga je rezal na kvadratne koščke in vsak grižljaj zalil

Na las podobne dlani z dolgimi, mesnatimi prsti, plo-

s krepkim požirkom črnega vina; medtem ko je nalival

ščatimi blazinicami in okroglimi, kratkimi nohti so si

vino v tvoj kozarec, čeprav si se branila in si do konca

nekoč že dale opraviti s tabo; bile so last voznika, ki ti

kosila vanj namočila samo ustnice, te je z etikete na ste-

je ustavil, čeprav si štopala na nemogočem mestu, na

klenici pomenljivo gledal nek madžarski plemič s pove-

ovinku, napol skrita za nekim velikim drevesom. Ko

šenimi črnimi brki, kot bi hotel reči: poznamo takšne

je tvoja roka za trenutek obležala v njegovi, si se kljub

ali: čim dalje od takšnih...

stisku, ki je bil čvrst in topel, začudila tihemu hladu,

»Ali pa tista o Marjetki ... Takrat je bila še poroče-

ki je vel z njegove kože. Nekaj časa si strmela vanj kot

na ... » Za hip je umolknil, nato pa se je pognal naprej

uročena: volana se je komajda dotikal, in ko si je priži-

s hitrejšim tempom, z glasom na robu smeha: »Bilo je •

2-3/2007

125


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

na nekem gostovanju. Po večerji smo si dali duška ... Ne

rani lonci in lavorji so bili oškropljeni s krvjo, podnice

bom se spuščal v podrobnosti, škoda časa ... Najbolje je

mastne in spolzke, v noge te je zeblo, zunaj je bilo mi-

bilo, ko je Bojan trkal na njena vrata, tik zraven mojih,

nus dvajset in sneg, oblit z ledenim dihom mesečine, je

zato sem vse slišal. ˝Marjetka, odpri, je moledoval, vse

škripal pod nogami, ko si šla ven na stranišče, v lica pa

bo tako, kot ti hočeš ...˝ Pol ure, morda eno uro, ne vem,

si žarela, lončena peč za tvojim hrbtom je tiho in vztraj-

meni se je zdelo cela večnost. Toda Marjetka je ostala

no grela, vstala si in se naslonila nanjo in vase globoko

neomajna. Na koncu je Bojan stisnil iz sebe: ˝Pa nič,

zajela vonj po drveh, iz sosednjega prostora je prihajal

Marjetka,˝ in planil v jok pred njenimi vrati ... Kakšna

rezki glas harmonike, ki se je stapljal z oglatim moškim

krasna zgodba,« se je znova navdušil, slišalo se je kot

krohotom in ženskim vreščanjem, nekdo je govoril, kot

litanija, zaželela si si zborovskega pripeva, v nosnice

bi zabijal žeblje in z žlico strgal po krožniku, da te je

ti je udaril vonj po kadilu in postanem olju, v katerem

oblivala kurja polt, on pa ti je kimal in te gladil po laseh

mežika povoščeni stenj.

in se nasmihal in zvračal kozarce, tudi tiste, v katere si

»Najslabše jo je odnesla Vesna. Z Borutom sta

namočila samo svoje ustnice, žganje, seveda, pálinka,

hodila dve leti. Zanosila je in splavila. Jasno, Borut je

in se z motnim pogledom sprehajal po tebi. »Ne,« si re-

poročen. Je bil takrat in je še zmeraj. Po tem spodrslja-

kla pred vrati hotelske sobe. »Kako moreš biti takšna?«

ju mu ni bilo več do igračkanja, vrnil se je k ženi, kaj pa

»Ne,« si rekla še enkrat in sunkovito obrnila ključ.

bo. Vesni se je zmešalo. Dve leti je preživela na zaprtem oddelku. Še zdaj je na tabletah ... Kakšna zgodba!« je

Ob steni na hodniku je počasi zdrsnil na kolena in zahlipal kot otrok.

vnovič vzkliknil. »To je zgodba za film ... Morda bom nekoč napisal scenarij za celovečerca ... Kako lepo je, če človek doživi kaj takega.« »Kaj pa bolečina?« si vprašala. »Kakšna bolečina?« »Človeška bolečina ... Mislim ... vse to trpljenje ... « »Aja ... To je vendar del zgodbe,« se je zahahljal; slišalo se je, kot bi trgal časopisni papir. »Začutiš jo že po kratki uverturi, brž ko se stvari začnejo zapletati, in če se dobro zapletejo, je razplet sijajen in bolečina velika ... Ja, to so lepe zgodbe,« je poudaril, kot bi izgovarjal mantro, in spet te je v grlu zaščemelo, zakašljala si od naprezanja in v oči so ti stopile solze. »Kaj je?« je dahnil. »Paprika, ne?« si odgovorila in oba sta se zasmejala, prizor se je ponovil še istega večera, tokrat se je njemu zaletelo, srebal je kislo župo, podolgovata miza ob steni je bila obložena z zvrhanimi pladnji mesa, pečenega, dušenega, kuhanega, koline pač, sosednje mize pa s skledami surovega mesa, cele gore so kipele v zadimljeni zrak vaške gostilne, emajli126

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

ZÁGOREC-CSUKA Judit

választottalak, vonzott ez a biztonság. Te végképpen nem bánthatsz meg. Mivel én az önelvesztés folyamtát

Építem a házamat, de nincsen otthonom

éltem, te mindi az önmegtalálás felé tekintettél, mindig

(részletek egy készülődő kisregényből)

perceimben, mindig mindenben te mondtad meg, hogy

az ellentétem voltál. Szinte mindenben, mert tudtad, hogy egyfajta szeretet van, amely többféle formában mutatkozik meg. A baráti szeretet a sorstörténet része, a mi együtt-, vagy összeműködése. Valami ott kezdődött a kollégiumban, s azt követően mindig ott voltál a sorsdöntő ki is vagyok én? Miért van ez úgy, ahogy van? Minek kel-

II.

lene lennie, mifelé tartsak és a hibáimra is te mutattál

SZERETLEK

rá? Egy idegen óceán megismerhetetlen világa fokról fokra megismerhetővé vált, te mindig tudtad a határai-

Hogyan mondjam el neked?

mat, meddig mehetek el, tudtad és nem lépted át azt a

Tudtam, hogy nehéz lesz megírni azt szeretetet, amit

küszöböt, amit másnak sem mutatnék meg. És mindig

irántad érzek, inkább barátságnak nevezném, de a kettő

eljöttél a határomig és kinyújtottad a kezedet… És ott a

összefügg, talán ugyanaz. A lélekkel is lehet olyan inten-

határon megfogjuk egymás kezét… Tiszteljük egymás

zíven szeretni mint a testtel. Ha nem is vagy naponta

birtokát, ott a határon. Az igazi találkozás csakis a hatá-

mellettem, még szerethetlek, felhívhatlak telefonon bár-

ron van. Aztán meghívtál, hogy lakjak veled a Diószegi

melyik percben, hallhatnám a hangodat, ha szomorú

utcában, majd a Komjádi uszoda mellett, s aztán Gaz-

vagyok. Érintés nélkül, még mélyebben is lehet szeretni,

dagréten… Nem tudom, hogy miért? Azt mondtad, hogy

a lelki szeretet túl- és átíveli a távolságokat és az időt is.

anyád is mondta, lakjál velem, ő is érezte, hogy összetar-

Távolságokon túl hat, egész életen át. Nagyon vissza kel-

tozunk. Meg, hogy ugyis nálad voltam állandóan. Hogy

lene mennem az emlékezetemben, de már nem merek,

ez az összetartozás csak ideglenes, ez mégsem követke-

vissza a tudatalattimba, meg a felettes énembe is. Lehet,

zett be, mert a szeretet összműködés, mélymag, hűség

hogy te egészen másra emlékezel, de valahol ott kezdő-

valakihez, ha nem is élek veled, melletted, vagy Buda-

dött, az egyetem éttermében, amikor bemutatkoztál, in-

pesten. De annál több a földi lét összerezgése, sorszerű-

kább te mint én neked, mert mindig is nyitottab voltál

ség. És ma sem tudom, hogy mit kell tőled megtanul-

mint én, hogy Zentáról jössz. Hogy bennünket itt Buda-

nom? Azt, ami belőlem hiányzott, nyitottságot, szerény-

pesten mégis, ha másképpen nem is, de a volt hazánk

séget, türelmet, kö­ zös­ ségi életet, művészetet, mindez

Jugoszlávia, identitásunk mégiscsak összeköt. Jobban

bennem is megovolt, de te mindig jobban kimutattad. És

átvészeljüik a külföldiség tudatalatti zürzavarait. Aztán

azt, hogy mindig feleletet adtál arra, hogyan kell ebben a

beköltöztél a koleszba, és talál­koztunk a zuhanyzóban,

légkörben élni? És azt is, hogy a jó emberi kapcsolatok a

mert Fa tüsfürdőt használtál, s láttalak mezítelenül is,

szereteten múlnak és nem elvi kérdéseken. És téged sze-

akkor fiatalon, barna szemű fekete hajú, tapintatos és

rettek, szeretnek. És mindig elmondtad, hogy itt és itt

kedves, visszafogott tekinteteddel. Aztán mindig nálad

ebben és abban az ügyben többet érdemeltem volna,

voltam. Ha valakinek nincsen senkije, nem ölel senkit

meg hogy te is elmondhatod nekem… Ott Casablancán

és őt sem ölelik, nem jó dolog. Mivel jó volt a leked, téged

az éjszakai buli után mégis elmondtad nekem, hogy •

2-3/2007

127


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

most nem léphetek, nem szeretkezhetek azzal a gyógy-

retni, Pétert másképpen mint Balázst, meg a férjemet,

szerkereskedővel, akinek már a nevét is elfeljtettem,

meg téged, mert mindenki külön személyiség, más-más

mert a kaland elmúlik, én meg megszegem a hűséget,

ember, de én választom, hogy kit szeretek és kit nem

meg, hogy várnak rám, meg, hogy ilyen az élet, elmúlik

akarok szeretni, mert van jogom nem szeretni is. A jó

lassan minden, s az is csak egy alkalom lett volna ah-

kapcsolat csak az lehet, ha segítjük egymás sorsát csi-

hoz, hogy megismerjem önmagam. Igen neked mindig

nálni, igazságviszonyban vagyunk egymással. És nem

elhittem, mindig igazad volt, csak akkor volt nehéz, de te

kell a harc, nem kell ütközni, nem kell téríteni, nem kell

tudtad, hogy az üdvét és a szeretetét az ember nemcsak

haragudni senkire, de ha megbántanak, nem kötelező

a nemi szervével képes megélni. Szeretni csak hűséggel

már szeretni sem, önmagadhoz mindig elmenekülhetsz.

szabad, fölfelé nézve…Te tudtad… Akkor is, ha utánna

Elzárkózni sem kell a rossz elől, ezt is csak tőled tanul-

hazajössz és rá két hónap múlva mégiscsak megcsal-

tam, hogyan lehet ebben a légkörben élni, és a szeretet-

nak, mert nemcsak szeretkezni, szeretni is kell, tudtad…

nek uralkodni kell bennünk. Mindig mindig ezt sugall-

Te tudtad, figyelmeztettél, tudtad, hogy mindig jónak kell

tad. Mindig megadtad a válaszokat. Most, figyelj marad-

lenni, akkor is, ha mások nem azok veled… Amikor a vo-

nod kell, 1991-ben is, mert nem elég visszamenni a szü-

natunk megállt Ljubljanában, tudtad, hogy most jött el

leidhez, ugyis megváltoztál, ők meg ugyanazok marad-

az a pillanat, amikor nem akartam leszállni, mert már

tak, te kértél rá, hogy maradjak. Pontosan emlékszem,

régóta nem jártam otthon, nem éltem ebben a városban,

amikor lefordultaunk az autópályára a férjemmel, még

nem az én országom, csak szülőföldem, nem is volt ha-

emlékszem, hogy fájt neked, amikor Gazdagrétről kifor-

zám, hogy csak egy átmeneti állapot lehet, tudtad, de le

dultunk, s fájt nekem is, sírtam, hogy túléljem, s sírtam

kellett szállnom, s ott hagytatok egy idegen város peron-

még egyszer, amikor a határhoz értünk valahol Zala me-

ján. Várnak rád, mondtad, a szerelmem, várnak rád és

gyében, sírtam, zokogtam a férjem nem értette, megállt a

hogy már nem lesz sem Belgrád, sem Budapest, se sem-

kocsival, hogy kisírjam magamat, de nem bírtam, mert

mi, te mondtad, mert tudtad, hogy itt fogok élni egy kis

túl sok volt az emékezet, meg, hogy elveszítettem az azo-

faluban, egy kis házban azzal a férfival, aki a peronon

kat, akik szeretnek, még mindig, hogy a szeretet több

várt, mert ő még várt… Le kellett szállnom, ez sorsszerű

mint egy ország, egy nemzet, egy közösség, ahova tarto-

volt… Hogy nincsen több idő gondolkozni rajta…Van egy

zol. Aztán otthon is sírtam még egy egész éjszakát, a szü-

férfi a peronon, aki vár rám, s valamit el lehet vele kezde-

leim is csak hagytak, nem jöttek be a szobámba, meg,

ni, és hogy nekem csak így lesz jó, ez lesz az életem… És

hogy ugyis vége lesz, de nem lett vége…. Mert a szeretet

ti tovább utaztatok Belgrád felé és van még öt percem,

nem elvi kérdés, hanem fölfelé látás, a szív szeme, bárhol

hogy üditőt vegyek és rohanjak vissza átadni nektek… S

is élsz… És, hogy számtalanszor azt követően is ebben a

a vonat elindult. Otthagytatok a ljubljanai vasútállomás

15 évvben ott kellett volna lenned, amikor nem szeret-

peronján. Hogy a szeretet ilyen megpróbáltatás, s min-

tek, amikor átléptek rajtam, amikor megbántottak, leke-

dig valaki majd kiszáll belőle… Tudom, hogy fájt, mert

zeltek, ott kellett volna lenned, hogy megértsed, elfogad-

álmomban is visszatérnek a vonatok, amelyeket mindig

jad, hogy most nem tudok szeretni, s hogy te mégis pó-

lekések, mindig futok utánnuk... S hogy ez nekem jó

toljad azt a szereteted, ami megjár nekem… És hogy a

lesz… És hogy az élet bukás és felállások sorozata… És a

sors miért nem adja meg, hogy azokkal élhessünk, akik

legnehezebb szerep mégiscsak az, ha elválunk valakitől,

szeretnek, akik értik a szereteted, akik mellé való vagy,

akit szeretünk… És hogy mindenkit másképpen kell sze-

aki mellett nem válhatunk méltóvá a gyűlöletre…Mond-

128

2-3/2007


Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

jad meg nekem, miért nincsen ez így? Hogy a szeretet-

mert a barátnőm vagy és ilyenkor csak együttérezni

lenség légköre elszívja az erőnket, azért is ki vagyunk

tudok, szeretni. Hát igen, semmi sem biztos, minden

merülve, mert olyan légkörben élünk, amelyben nincsen

megváltozhat az életben, a szerelem is. Nem elég, hogy

szeretet. A szeretet egységélmény. A szeretet irreális álla-

te szeretsz, a másiknak is szükséges szeretni. Talán

pot, ha nem szeretlek, sohasem látom meg, ki vagy Te!

az is baj, ha az egyik jobban szeret. Aztán te döntöd el,

Nem láthatom meg. A tudományos gondolkodás nem

hgy ezzel együtt tudsz élni, megbocsátod, vagy azonnal

tud szeretni, nem a szív szemével lát, az emberről sokat

kirugod, de mivel annyira szeretted Csabát, tudtam,

tud, de nem ismeri az embert. Hogy a szeretetet érezni

hogy csak átmenetileg rugod ki, aztán majd valahogy át-

kell és nem írni róla. Amikor ezeket a sorokat írom, fel

menetileg visszafogadod. Habár, tudtam, hogy ki fogod

kell tennem a napszemüvegemet, hogy ne lássák a sze-

rugni, mert a büszkeséged nem engedné meg, hogy csak

memet, mert nem kell ezt másnak látni.

úgy téged megbántsanak. Ez az élet. Ott, akkor, abban a kávéházbban láttam, hogy mennyire lent vagy, men�-

Szeretettel Júlia, Lendváról

nyire letett ez a festőművész a lábadról, s hogy mennyire bizakodtál ebben a szerelemben. Eljött az ideje, s aztán

Kedves Júlia,

a problémák is. Ugyanolyan nehéz valakit kitenni az életünkből, mint beengedni. Nem tudom, hogy melyik

Mindent tudok, mindet átéreztem, tudom, hogy szerettél

könnyebb, én mindkettőtől félek. Talán Csabának meg

visszajárni, nemcsak a doktori képzés miatt, hanem mi-

kellene tanulnia azt, hogy necsak beletévedjenen egy

attam is, a barátságunk miatt is. Vissza kellett jönnöd,

kapcsolatba, hanem maradjon is bent. És az is fontos,

hogy tiszta képet láthassál önmagadról, arról, hogy itt

hogyan szeretne bentmaradni. Ez most már független

sem könnyű,s hogy nem lehet csak úgy egszerűen átlép-

attól, hogy volt két felesége, ami nem sikerült, de azon

ni az egyik valóságból a másikba. Amikor ott a Centrál

kellene dolgoznia, hogy most harmadszorra sikerüljön,

Kávéházban végighallgattad a panaszaimat, éreztem,

s ennek ára van, ingyen nem adják. Valaki mellett, ki kel-

hogy együttérzel velem és, hogy mellettem vagy, ha a

lene tartania. S ez a valaki, remélem te vagy, akkor is, ha

Csaba megcsalt azzal az erdélyi kis csajjal a nyári alkotó

nem vagy tizennyolc éves, meg mindig nem vagy ápolt, és

táborban. S hogy egyáltalán ezt kell megérnem negyven

naprakész. Kedves Zsu, mindig festőművészekbe szeret-

éves koromban, egy 18 éves egyetemista lány többet ér,

tél bele, hát miért? Tedd fel önmagadba a kérdést! S ezt

mint én a negyven éves tapasztalatommal. És soha sem

kell kibírnod, a művészek sorsát, de hát közel állsz eh-

gondoltam volna, hogy ez annyira tud fájni, ha valakit

hez, te is művészettörténész vagy. Végül is, nem baj, ha

megcsalnak,s ezt megtudja. A szeretői viszonyok egyik

megcsalt, csak ne áruljon el, mint embert, ha melléd áll,

oldala mindig fájdalmas, de amikor szerető voltam, nem

adjál neki egy esélyt, s lehet, hogy lassan kicsúszik a ke-

gondoltam, hogy ennyire fájdalmas tud lenni a feleség-

zei közül a fiatal erdélyi lány. S csak neked akar bizonyí-

nek, a partnernek.

tani mint férfi! Ki kell várnod! Különben is komoly szán-

Üdv. Zsu, Budapest

dékaid vannak vele, mert eldöntötted, hogy nem akarsz negyvenévesen egyedül élni. Elég volt az egyedüllétből,

Kedves Zsu,

ugye? És, hát nem akarod egyedül nevelni Vilmost.

Mindenki a saját bőrén érzi, mi fáj neki a legjobban. Akkot ott a kávéházban nekem is fájt a te fájdalmad,

Üdv. Júlia, Lendváról •

2-3/2007

129


dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

Evgen CAR

Štrki umirajo

Evgen Car fotografija iz knjige Poredušov Janoš Pomurska založba, 1998

Odlomek iz drame TRETJI PRIZOR drugega dejanja

MARTIN: In ji nisi povedal? JURE: Nisem.

MARTIN (Vehementno vstane): Daj mi ključe!

MARTIN: Bolje bi bilo, da še meni ne bi povedal. (Gleda

JURE: Ključe? MARTIN: Ključe, od Petrovega sela.

predse, kot da bi govoril samemu sebi.) JURE: Ja, bolje bi bilo.

JURE: Saj ti je Judita prinesla posteljnino. Prespal boš.

(Govorita monolog v dialogu.) MARTIN: O, dobri bog! Gledal sem krsto in Mankico v

MARTIN: V pasji uti?

njej, sem si mislil, je to vse, kar ostane za nami?

JURE: Lahko v dnevni sobi, če želiš. Sedi. Še bova

Majhno, suho trupelce. Če bi vedela, da boš pri

kakšno rekla.

štiridesetih pasji čuvaj, bi je bilo še manj. To ti

MARTIN (Sede.): Ne razumem, jebenti, ne razumem.

je bilo prihranjeno, ljuba moja! Naj ti bo milo,

JURE: Že peto leto sem brez službe.

kjerkoli je sedaj tvoja duša!

MARTIN: Kaj?

JURE: S kakšnim ponosom se odpraviš v svet, hodiš,

JURE: Pred petimi leti so me odpustili.

poln zaupanja, pričakovanja, visoko na

MARTIN: Odpustili?

nebu sije sonce in zdi se ti, da ne bo nikoli zašlo.

JURE: Bil sem delovni višek.

MARTIN: Kako je bila ponosna na svojega

MARTIN (Počasi zazvoni.): Odpustili? In si brez službe?

diplomiranega inženirja … in sedaj je dipl. ing.

JURE (Prikima.): Ja.

pasji negovalec, ki ga vzdržuje Medved.

MARTIN: Pa nisi nič rekel?

JURE: Ki ga vzdržuje Medved. Delno.

JURE: Nisem nič rekel.

MARTIN: Ženin moški?

MARTIN: Kaj pa potem delaš?

JURE: Bivši!

JURE: Slikam.

MARTIN: (Vrže kozarček, ki ga je imel v roki, v vrata

MARTIN: To ni delo.

Leopoldove sobe. Vzame razpelo iz svojega

JURE: Slikam, skrbim za Leopolda, včasih tudi

notranjega žepa.): Si pravičen …? Si? Si pravičen

skuham.

…? Zakaj ravno jaz? Zakaj …? Sedaj se pa že

MARTIN: Pet let slikaš. Leopolda rihtaš, včasih tudi

težko premagujem.

skuhaš. Pa to ne more biti res!

(Na vrata pride Judita s psom Leopoldom v

JURE: Je.

naročju.. Ko vidi, da se Martin pomiri, gresta

MARTIN: Se pravi, da je mama še živela, ko so tebe

nazaj. Martin vstane, naredi en krog. Tempo.)

odpustili.

MARTIN: Pomagaj si sam in ti bo bog pomagal.

JURE: Ja.

JURE: Izgubil sem ga, ko sem odšel iz Petrovega sela.

130

2-3/2007


dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

MARTIN: Vem … Če toča pobije žito, poseješ ajdo, če

JURE (ostro): Sedaj jaz govorim! Vidva z mamo sta se

pobije pšenico, zaseješ proso.

odločila, da bom šel študirat.

JURE: Sem že zasejal proso in ajdo. Tekstilnih

Želel sem postati slikar. Uspešno sem opravil

inženirjev ne potrebujejo.

sprejemni izpit na likovni akademiji.

MARTIN: Reci, da si sodeloval v osamosvojitveni vojni!

MARTIN: Vem.

Reci, da sem jaz sodeloval v osamosvojitveni

JURE: Ti si vzrojil, tulil, da so slikarji zate navadni

vojni! Naredi, kot je naredil Glavač po drugi

zapiti klošarji in da za take že ne boš zapravljal

svetovni vojni: »Boril sem se, zdaj pa zahtevam.«

kmetije.

Zahteval je in je tudi dobil. Ne samo on, vsi so

MARTIN: Tako pravim tudi sedaj. Odgovoren sem bil

dobili, nečaki, nečakinje, bratje in sestre. Vsa

do svojih prednikov.

vas je dobila tovarno.

JURE: In ko sem te v besu vprašal, kateri poklici bi pa

JURE: Glavač se je boril.

bili zate sprejemljivi …

MARTIN: Do leta 1943 se je doma grel na kolenkišti,

MARTIN: … sem rekel kmet!

ko pa je slišal, da Hitler izgublja, je šel v hosto.

JURE: Rekel si pa tudi zdravnik, pravnik, med

Pojdi in zahtevaj. Samo ne sedi doma.

naštetimi je bil tudi inženir. Vpisal sem tekstilno

JURE: Mojega profila ne potrebujejo.

tehnologijo. Doštudiral sem v normalnem roku.

MARTIN: Čigav profil pa potem potrebujejo?

Diplomiral z nadpovprečno oceno.

JURE: Tekstilce že ne …

MARTIN: Nimaš talenta, da bi dokazal svoj talent!

MARTIN: Jebenti profili! Glavač je bil pred drugo vojno

JURE: Kaj pa govoriš? Za svoje delo sem prejel nekaj

mesar in so ga po vojni postavili za direktorja

priznanj.

»Elektromontaže«, ki je šele lani propadla.

MARTIN: Od priznaj se ne da živeti. Na kmetih …

JURE: Nisem edini, ki sem brez službe.

JURE: To ni na kmetih.

MARTIN: Pa bi prišel v Petrovo selo.

MARTIN: Je! Na kmetih ni zadosti, če znaš pridelovati

JURE: Ga ni več!

dobro vino, vzgojiti dober les, vzrediti tono

MARTIN: Pred petimi leti je še bilo. A te je bilo sram

težkega bika, vse to je treba znati tudi prodati!

znancev, prijateljev. Prej ali slej bodo izvedeli.

Tak kmet bo preživel kjerkoli in kadarkoli in

JURE: Preponosen sem bil, da bi se vrnil.

ga en kurec briga, v kakšni državi živi, kdo je

MARTIN: Preponosen? Na kaj? Na to tastovo

na oblasti in komu plačuje davke. Temu se na

stanovanje? Na cucka? Na Bolho? Na …

kmetih reče talent.

Tudi jaz sem bil nekoč ponosen na našo

JURE: Vsa tekstilna industrija se je preselila na

kmetijo, srce se mi je trgalo, ko sem jo

Kitajsko.

moral skoraj zastonj prodati za tvoje šolanje.

MARTIN: Pa pojdi na Kitajsko, če je treba, samo ne

JURE (ostro): Zakaj si prodajal zastonj?

sedi doma! Ne bodi kot diplomirani tekstilec

MARTIN (ostro): Zato, ker takrat še ni bilo hepibrzdejev

opazovalec pasjega dreka, kuhar ajmprenovih

in zemlja ni imela cene.

žup za Leopoldovo drisko.

JURE: To, kar se je zgodilo, ni v moji moči. Za to ne

(Leopold zalaja.)

krivim ne tebe in ne sebe.

Utihni, prekleti cucek! (Juretu.) Ali pa

MARTIN: Koga pa, Leopolda?

organiziraj cuckarno, če so ti cucki tako pri •

2-3/2007

131


dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

srcu. Prodajaj cucke z rodovnikom. Nabavi pet, šest psic za vzrejo in bodi cuckar, pa boš lahko opazovalec pasjega dreka z razlogom. Kakšne pasme je že Leopold? JURE: Ne misliš resno. MARTIN: Resno mislim. Kakšne pasme je? JURE: Mali nemški musterlandec, kleiner musterlander. MARTIN: Vzgajaj in prodajaj male nemške auslenderje ali kaj že je? Če boš imel pet psic, boš lahko na leto prodal petindvajset cuckov z rodovnikom; samo ne čakaj, ne sedi na kolenkišti. (Leopold zalaja.) Utihni, ker bom znorel! (Gre besen proti Leopoldovi sobi, vmes potegne iz zgornjega notranjega žepa pištolo in razburjeno stopi v Leopoldovo sobo.) Jebenti, cucek! Tiho bodi, ti kurčev nadomestek, zemeljsko božanstvo. JURE (Ga dohiti, se ruvata za pištolo.): Daj sem! Leopolda ni tukaj. (Med ruvanjem je pištola nekajkrat namerjena v Martina .Spogledata se. Jure mu odvzame pištolo.) JUDITA (Se prikaže na vratih. Ne da bi opazila, vrže

Evgen Car fotografiji iz knjige Poredušov Janoš (Pomurska založba, 1998)

Jure pištolo v koš za smeti.): Kaj pa delata? Jure? Deda! MARTIN: Nehaj me že klicati deda! Jaz nisem noben deda, najmanj pa tvojemu cucku! (Zvonjenje na vratih. Otrpnejo. Še enkrat se oglasi zvonec.)

Evgen Car kot Don Juan v drami DON JUAN IN FAUST, avtor C. D. Grabbe. SNG Maribor, 1979/80.

132

2-3/2007


GLASBA • ZENE

Tako pišemo • Így írunk mi

SZÁLLNAK A DARVAK •VÉGE A NYÁRNAK, •ELMULT EGY ÉV • ELMULT EGY NYÁR • KELEPEL A KELEPELŐ MEGÉRETT AZ ALMA, SZŐLŐ • ÉNEKEL AZ EGÉSZ LENDVA HEGY. LENDVÁRA ÉRKEZTÜNK • LENDVÁRA ÉRKEZTÜNK HEJ DE NAGYON SZÉP • EZ A VÁROS SZÉP • DE NAGYON SZÉP

EGYSZER VOLTAM A LIGETBEN • MEGISMERTEM SZÉP KISLÁNYT ELMONDTA Ő AKKOR NÉKEM, • HOGY Ő EGY SZEGÉNY ÁRVA LÁNY. A KEZÉBEN VOLT EGY CSIGA • JÁTSZOT VELE A KISLÁNY ELMONDTA Ő AKKOR NÉKEM, • HOGY Ő EGY SZEGÉNY ÁRVA LÁNY. CSIGA, CSIGA BIGA TÓLD TÓLD SZARVADAT • HA NEM TÓLOD, HA NEM TÓLOD, BETÖRÖM A HÁZADAT.

2-3/2007

133


GLASBA • ZENE

Tako pišemo • Így írunk mi

SÜTÖM A PALACSINTÁT SÜTÖM, SÜTÖM. SÜTÖM EGY KIS KONYHÁBAN SÜTÖM, SÜTÖM SÜTÖM A PALACSINTÁT, SÜTÖM A PALACSINTÁT MÉG ÉN MEG NEM SÜTÖM. FŐZÖM A BORSÓ LEVEST… SÜTÖM A TÚRÓS RÉTEST… FŐZÖM A HAGYMA LEVEST… SÜTÖM A MÁKOS KIFLIT… FŐZÖM A SÓSKA LEVEST…

Digitalna obdelava not: Eva Orban

134

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Ivanka Bratkovič

ugotovi, da gre za velike osebnosti, ki jih je svet

BELEŽKA O KNJIGI

zapazil na njihovi trnovi

Sandra Habjanič, Resnična pravljica

nitim ciljem. Ti pogumni

poti, ki je vodila k plemeposamezniki

prav­zaprav

Prvenec Resnična pravljica avtorice

no­sijo v sebi po­notranjen

Sandre Habjanič je izšel v samozaložbi.

konflikt med zunanjim in

Pisanje je z nazornimi ilustracijami popestril Igor Muršič.

notranjim svetom. Svoje ju­nake, ki se ne bojijo trnove poti, simbolizirajoče

»… Edini zakon tega sveta je brezpogojna ljubezen, ki je

trpljenje

posameznikov

edini zakon in edina religija hkrati. Nimamo nobenih vlad,

za­radi njihove drugačnosti oz. neukalupljenosti, imenuje

nobenih sodišč ali cerkva. Vsak posameznik ima vse to v

Trnovci. Ti sledijo svojemu notranjemu glasu za razliko od

sebi, v svoji lastni podobi in glede na lastne potrebe ali želje.

črednikov, tem je seveda lažje, saj sledijo svojemu čredne-

Meja, prekrškov ali grehov ni; zato tudi ni nobenih držav,

mu nagonu. Trnovci z vztrajnostjo premagujejo trnovo pot

policije, zaporov in duhovnikov. Vsak je sam svoj gospodar,

in ko jo premagajo, jih čaka spokojen svet, kjer nad njimi

vladar, sodnik in spovednik. A le svoj … V tem svetu smo

bdi tretje oko ... Proti koncu kolektivni junak postane posa-

svobodni in preskrbljeni z vsem, kar potrebujemo za srečno,

meznik, ki najde svoj notranji mir in raj že v tostranstvu in

polno, zadovoljno ter zdravo življenje. Vse, kar potrebujemo,

pravljica se v skladu s pričakovanji, da ima vsaka pravljica

pridelamo sami in čeprav sta bistvo našega življenja delo in

srečen konec, sicer ne bi bila pravljica, srečno konča. Ju-

učenje, nagrad ali plač ne poznamo. Z denarjem in priznanji

nak iz pravljice zaživi v skladu z naravo in samim seboj.

nimamo kaj početi. Pri nas ni bolezni in revščine. Pa tudi

Na koncu se nam zastavi retorično vprašanje: »Je pravljica

zlobe, lenobe ali črnogledosti ne. Poglej … Vse to, kar vidiš,

res le pravljica in so Trnovci pravljične osebe ali pa posa-

je le delček večne in neskončne dežele Notranjega miru.

meznikom le uspe na tej poti in se spremenijo v resnične

Gre za svet Brezpogojne ljubezni in ko enkrat postaneš del

osebe, pravljica pa zanje ni več pravljica?«

njega, si svoboden in varen na vse veke …«

Avtorica s posebnim pripovedovalskim občutkom in

Resnična pravljica je pravzaprav pravljica za odrasle, ki

brez moralizatorskega prizvoka vodi bralca skozi pripoved

se začenja kot tipična pravljica s pravljičnim številom 33,

o človeku današnjega časa, ki doživlja vse tegobe zmate-

ki asociira na Kristusova leta in z besedami »... do pekla

rializiranega sveta, pri tem pa ni le pasiven opazovalec,

segajočimi prepadi« napoveduje, da njeni junaki ne bodo

ampak skozi izkušnje doseže svojo katarzo, se počuti svo-

običajni pravljični liki in da se morda pravljica ne bo, tako

bodnega, umirjenega in najde samospoštovanje. Pisanje

kot smo navajeni pri tej zvrsti, srečno končala. Njeni ju-

bralca ne pusti ravnodušnega, vabi ga k razmišljanju in

naki so drugačni in ker izstopajo iz povprečja, iz t. i. nor-

iskanju, k poglabljanju vase in iskanju svojega notranjega

malnega, zmaterializiranega sveta, so preganjani. Čeprav

miru in samouresničitve.

anonimni, so posamezniki, ki hodijo po svoji poti, podobni

Avtorica najbrž izhaja iz osebne izkušnje, saj knjigo po-

Kristusu, sv. Frančišku Asiškemu, Gandiju in materi Te-

sveča »vsem, ki so mi pomagali (z)rasti«, in tako kot Trnovec

rezi, ki jih avtorica sicer ne poimenuje, toda bralec takoj

v pravljici najde svoj notranji mir. •

2-3/2007

135


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Olga PAUŠIČ

PRAVLJICE SO LAHKO RESNICA Pogovor s SANDRO HABJANIČ je bilo v prejšnjem sistemu nezaželeno biti nadpovprečen, je v zdajšnjem povprečnost skorajda že sramota. Kar pa je seveda zgrešeno … v življenju je normalno, da je večina povprečna – a ne v Sloveniji, kjer bi vsak rad dokazal, da je nekaj več. Da je boljši, sposobnejši … Pri nas mrgoli diplomirancev, magistrov, podjetnikov in takšnih ali drugačnih »strokovnjakov«, a pridnih in sposobnih rok, ki bi znale (in hotele) tudi fizično delati, pa skorajda več ni. Delo kot tako je razvrednoteno in ljudje so postali leni; zelenjavo kupujejo v nakupovalnih centrih te dni tudi že kmečke gospodinje … Vemo, da ste kljub mladosti uspešna podjetnica. Kako je mogoče povezati skrb za materialne dobrine z umetniškim

Glede drugega dela vašega vprašanja naj povem, da

ustvarjanjem?

sem imela nemalokrat občutek, da me bodo pritiski razdvojenosti med posli oz. podjetništvom na eni ter

Rekla bom, da sem srečna oz. zadovoljna podjetnica.

umetniškim ustvarjanjem na drugi strani raztrgali na

Zame so merilo uspeha sreča, zadovoljstvo, ne pa denar,

dvoje. Bolj ko sem se ukvarjala s formalnostmi in bolj

ki je zgolj sredstvo, ne cilj. Delam zaradi zadovoljstva in

ko sem skrbela za materialne dobrine, bolj sem bila

se z denarjem ne obremenjujem preveč. Denar je v ma-

izčrpana, notranje prazna in nepovezana s svojim bi-

terijo spremenjena energija in vsak, ki razume naravne

stvom. Materialnost in umetniško ustvarjanje se izklju-

zakonitosti sprememb, rasti in razvoja, bo vedel, zakaj

čujeta, saj prihajata iz dveh različnih, nasprotnih sve-

se bolj kot z denarjem ukvarjam z energijo … V podjet­

tov: prvi je tuzemeljski, t. i. realni svet, drugi pa je du-

ništvu (in v življenju nasploh) ni bistven denar, temveč

hovni oz. onstranski. Umetniški ustvarjalci smo doma

ideja, inovativnost, naravnanost, entuziazem, karizma,

v duhovnem svetu in smo tukaj na Zemlji le na kraj-

sposobnost, marljivost ipd. Zlasti v Prekmurju se ljudje

ših ali daljših obiskih. Fizično telo je za večino ljudi na

tega premalo zavedajo – in rinejo tja, kjer zanje ni pro-

tem planetu nekaj normalnega – mene pa zelo omejuje

stora; nekaj prihrankov in kredit namreč še zdaleč ne

in obremenjuje. Telo je odraz misli, ki pa so posledica

zadoščajo za to, da postaneš podjetnik! Podjetništvo ni

stanja duha. Iz tega sledi, da je telo (materija) najnižja,

hec in je domena posameznikov – tako, kot je »mrav­

duh pa najvišja oblika energije. Ko sem spoznala, da

ljinčkarjenje« domena večine (delavci, uslužbenci). Če

lahko s svojimi mislimi (po)zdravim telo, sem se rešila

136

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

vseh bolezni in strahov. V preteklosti je bilo namreč že

Na ta način pisanja ne morem z ničemer vplivati – edi-

tako hudo, da sem zaradi stresa in (materialnih) skrbi

no, kar lahko storim, je, da »izklopim« svoj možganski

skoraj nenehno bolehala – neskončni prehladi, angine,

aparat in se prepustim. Komu ali čemu – hmmm, lah-

vnetja, vročice, nespečnost, nemir. Z leti sem se naučila

ko bi rekli, da višjim silam, angelom ali bogu … Sama

postati bolj pozorna in ljubeča do sebe; naučila sem se

še najraje pravim, da se prepustim notranjemu glasu,

aktivno, resnično počivati, se notranje umiriti in popol-

notranjemu vodniku, ki prebiva v vsakem od nas in ki

noma sprostiti.

ga žal vse preredko in vse preslabo slišimo … Kajti ta notranji glas nas usmerja, usmerja seveda tudi naše

Naučila sem se »plavati s tokom« in izbirati med prio-

delo. Zato pa se pisanja nikoli ne morem lotiti načrtno!

ritetami. In seveda – spoznala sem pravega partnerja;

In zato sem tedaj, ko me kdo od bližnjih nagovarja, da

takega, ki me podpira.

naj vendar pišem, povsem šokirana in nemočna; trpim na svoji križevi poti – žalostna, da me nehote in nevede

Katera področja kulturnega delovanja so vam blizu

»kamenjajo« celo moji najdražji …

(razen literature)? Pišem edino tedaj, ko se v glavi oglasi tisti skrivnosten, Blizu mi je vse, kar mi omogoča ustvarjanje in svobodo.

tako zelo dobro znan glas, ki zavibrira vsako mojo celi-

Pišem, rišem, slikam, pesnim, fotografiram, berem, obli-

co in vso mojo dušo; tedaj me ne more zaustaviti čisto

kujem, plešem, pojem, skladam, raziskujem, potujem …

nič in pišem ne glede na čas, kraj ali okoliščine. Tedaj pozabim na vse, kar me obdaja. Po navadi tedaj

Kako je nastala Resnična pravljica?

ne jem niti ne pijem in sem sposobna negibno prese-

Kateri vzvodi so vodili vaše pero?

deti tudi po 10 ali več ur. Vsak šum ali gib je moteč, zato se povsem izoliram in izklopim vse telefone. Temu

Resnična pravljica je moja življenjska filozofija. Odkar

stanju pravim »karantena« in verjetno tedaj, ko sem v

se zavedam sebe, se zavedam tudi svojega poslanstva:

njej, mojim bližnjim ni ravno lahko, saj sem molčeča,

človeštvu in svetu podariti nekaj lepega, dobrega, pouč-

zamaknjena, nekako odsotna in verjetno tudi nekoliko

nega in svetlega. Nekaj trajnega in nekaj takega, kar bo

nedostopna … Resnična pravljica je nastala po nareku

preživelo ne samo mene, temveč tudi nekaj naslednjih

tega skritega, od drugod prihajajočega glasu, ki me je

rodov … Minljive, kratkotrajne reči me ne zanimajo; ve-

12. februarja 2004 zbudil ob 5. uri zjutraj in me posadil

čino svoje energije vlagam v pomembne, »velike« reči –

pred računalnik. Pisala sem hitro in tekoče, brez od-

take, ki se zdijo sedaj še nerazumljive … Zavedam se,

mora ali razmišljanja. Rezultat je bila kratka, jedrna-

da tukaj in sedaj moje izjave morda delujejo narciso-

ta, zgoščena, globoko simbolna in prikrito pomenska

idno – a so iskrene in nekoliko »preroške«; dokaze in

zgodba, ki se ji še danes ne morem načuditi: kratkega,

pojasnila za to bodo dobili šele tisti, ki bodo živeli čez

udarno zgoščenega pisanja nisem sposobna in Resnič-

50 ali 100 let … Pisanje je potreba. Ločujem dve vrsti

na pravljica je moje edino delo, ki je kratko.

pisanja – tuzemeljsko in onostransko. Pravo, zame pomembno pisanje, ki ga zaznavam kot svoje poslan-

Knjiga je izšla ob slovenskem kulturnem prazniku;

stvo, je seveda »onstransko«. Takega načina pisanja se

kakšen je odziv bralcev?

ne da (na)učiti niti razumsko analizirati ali načrtovati. •

2-3/2007

137


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Morda bo najkrajši in najbolj zgovoren odgovor na

posameznik neprecenljiv in dragocen – in to ne glede

vprašanje dejstvo, da mnogi potem, ko preberejo knjigo,

na bančni račun ali status, ki ga ima v družbi. 

kupijo še enega ali več izvodov za darilo dobrim znancem ali prijateljem. Tudi nekaj podjetij v bližini se je od-

Šele tedaj, ko bomo ljudje začeli spoštovati sami sebe,

ločilo za nakup – namesto buteljk podarjajo Resnično

bomo zmožni spoštovati tudi drug drugega. In šele te-

pravljico.

daj, ko bo človek svojo srečo začel iskati v sebi, bo človeštvo ustvarilo boljši svet – tak, kot je tisti v Resnični

Sporočilo knjige je prepoznavno. Je to obenem vaš pogled

pravljici …

na svet, kakršnega živimo? Se vam zdi, da je založniška dejavnost v Pomurju organizirana Ja, absolutno. Rada pravim, da je človek edina neumna

tako, da spodbuja lokalne ustvarjalce? Kako ste uspeli izdati

žival. Uprl se je Bogu in/ali Naravi ter po razvojni lestvi-

Resnično pravljico? Ste poskusili srečo pri  kateri od bližnjih

ci zdrknil nevarno navzdol. S svojim podivjanim, v ma-

založb? Npr. Franc-Franc, Obzorja MB ...

terializem zaljubljenim egom, uničuje sebe in vse, kar ga obdaja. In prav to je tisto, na kar opozarja knjiga, ka-

S formalnostmi, z birokracijo, založbami itd. se ne

tere namen je človeka spodbuditi k samoraziskovanju.

ukvarjam preveč. Zasebno in poslovno sem »svobo-

K iskrenemu opazovanju sebe in okolice. Poslanstvo te

dnjak«, zato me takšni ali drugačni okviri, pogodbe in

drobne knjižice je v ozaveščanju ljudi …

pravila hudo omejujejo. Zaposlitve znotraj kakega podjetja si ne predstavljam pa tudi kakšnega pogodbeno

Bralca vabim k iskanju in raziskovanju. Želim, da raz-

vezanega sodelovanja z založbo ali prosjačenja za de-

mišlja. O sebi in svoji notranjosti; želim ga opogumiti

nar prav tako ne. Mnogo bolj kot denar ali navidezno

in povabiti, da stopi na vijugasto, trnovo pot. Pot, o ka-

varnost, ki bi mi jo nudila ta ali ona pogodba, potrebu-

teri govorim, je pot sprememb. Spoznati in spremeniti

jem mir, samostojnost ter svobodo. Sem že povedala, da

moramo sebe, svojo naravnanost in svoja hotenja. To

moje poslanstvo ni v minljivih rečeh. Zaupam v t. i. višji

pa seveda še zdaleč ni lahko. Za to, da se začneš ukvar-

red in v absolutno resnico oz. pravico. Skrbim, da sem

jati s samim seboj, so potrebni pogum, dobra namera

poštena, iskrena, inovativna, originalna, principielna,

in iskrenost – lastnosti, ki jih družbeni mehanizem na-

odgovorna, delavna in zagnana …

črtno zatira. Tudi tako, da nam ponuja lažne in prazne vrednote, kot so kapitalska moč, družbeni položaj, po-

Veste, ko se človek nauči poslušati samega sebe, ko se

trošništvo in razni fiktivni statusni simboli. Družbeni

zave, da v življenju ni naključij in ko mu postane ja-

sistem je naravnan tako, da duši bistvo človeka …

sno, da je vse, kar obstaja, medsebojno povezano, tedaj neha cirkusirati zaradi sosedovega novega, večjega

Razsvetljen, razmišljujoč in buden posameznik je za

avta ali zaradi lastne (pre)majhne plače. Nikoli se ni-

družbeni mehanizem ne samo neprijeten, temveč tudi

sem žrla zaradi vprašanja, ali in kako bom izdala svojo

nevaren. Ker osveščen in zavedajoč se človek pač ni več

pravljico; bolj kot tehničnim težavam sem se posvečala

vodljiv, z njim se ne da več manipulirati, niti ga izkori-

duhovno-moralnim naukom, ki vejejo iz knjige in ki jih

ščati! Tisti, ki se zaveda, da smo vsi povezani in da smo

kot avtorica zagovarjam ter predstavljam: biti iskreno,

vsi del narave oz. boga, se zaveda tudi tega, da je vsak

čuteče, pozorno in ljubeče bitje. Dva meseca po tistem,

138

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Kakšni so vaši kratkoročni/dolgoročni literarni načrti?

ko sem napisala Resnično pravljico, sem (seveda ne po naključju) spoznala čudovitega, duhovitega, sposobnega in inteligentnega človeka, ki je v meni in v mojem

Poslušati svoj notranji glas in še naprej slediti notra-

delu prepoznal neizčrpen potencial sposobnosti.

njemu vodniku, s pomočjo katerega že deset let zapisujem vzporedno odvijajoči in delno prepletajoči se zgod-

Z njegovo neprecenljivo pomočjo in vsestransko podpo-

bi o smrti in ljubezni …

ro je v okviru samozaložbe zagledala luč sveta Resnična pravljica. Projekt »Uresničimo pravljico«, s katerim

Kaj menite o kulturni ponudbi v Lendavi (gledališče, likovna,

predstavljam knjigo doma in v tujini, je rezultat dela in

glasbena, literarna dejavnost)?

življenja Sandre Habjanič in Avguština Vuka. Ker že tri leta ne živim več v lendavskem koncu, si sodVemo, da načrtujete prevod Resnične pravljice v več tujih

be o kulturni podobi Lendave ne upam dajati. Je pa to,

jezikov. Kdo vam pri tem pomaga, kako si zamišljate “prodor”

kar posredno slišim in vidim, prav pohvalno. Seveda

na tuje literarne trge?

podpiram kulturo in vse, kar se nanjo nanaša, a bi v zvezi z Lendavo izpostavila še nekaj drugega: naravo!

Knjiga je, kot veste, izšla tudi v nemškem jeziku; ma-

Lendava ima sanjsko lego in (še vedno) neprecenljivo

džarski in angleški prevod sta v pripravi. V Evropi (in

naravno dediščino. Z vidika industrije ali kulture se ne

tudi drugod po svetu) poznam mnogo ljudi – tudi take,

more kosati z nobeno evropsko velesilo, z naravo pa bi,

ki se gibljejo v založništvu. Nikoli ničesar ne vsiljujem

če bi se domačini tega zavedali in posledično to tudi

in tega se držim seveda tudi pri delu: svoje znanje ali

cenili, Lendava (in seveda tudi vsa Slovenija) lahko do-

izdelek kvečjemu ponudim, pokažem in predstavim,

segla »špico« svetovnih naravnih lepot … Vsem, ki ne

vse ostalo se tedaj, ko sta čas in prostor pravšnja, zgodi

verjamejo, priporočam, da si oprtajo nahrbtnik in od-

samo po sebi. Vabilu na Dunaj sem se odzvala že pred

prtih oči obkrožijo svet - šele tedaj, ko ga bodo spoznali,

dvema mesecema, dogovori o obisku Münchna in Züri-

bodo spoznali naš tukajšnji raj, prave vrednote in pa to,

cha pa ravnokar tečejo.

kar dokazujem v knjigi: da so pravljice lahko resnične.

Kaj menite o davku na knjigo, proti kateremu  se brezplodno bori slovenska kulturna srenja? Pa o tem, da je knjiga postala izrecno tržno blago? Državni aparat, davkarija, zakonodaja, birokracija ipd. me strašno utrujajo. Pa dolgočasijo in žal tudi hudo jezijo. Vse, ki jih zanima moje mnenje o davkih ter ostalih civilizacijskih blodnjah, vabim, da preberejo Resnično pravljico.

Ilustracija: Igor Muršič

2-3/2007

139


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Olga Paušič

GLEDALIŠKI MARATON oSNOVNOŠOLCEV NA LENDAVSKEM ODRU V lendavski gledališki in koncertni dvorani se je v če-

avtorice Gizelle Koter in otroško igrico Ervina Lázárja

trtek, 31. maja, zgodil prvi gledališki maraton, ki so ga

Négyszögletü kerekerdő (režija G. Koter).

pripravili mladi gledališčniki (in mentorice) Dvojezične osnovne šole I Lendava.

A tako bogate gledališke bere kot letos doslej še nismo zabeležili. Na velikem odru se je predstavilo kar sedem

Gledališki večeri so postali v minulih letih v Lenda-

skupin, ki so v tekočem šolskem letu uspele pripraviti

vi že tradicionalna prireditev ob koncu šolskega leta.

celovit odrski nastop. Seveda so gledališčniki sodelova-

Prvi tovrstni dogodek smo pripravili pred štirimi leti,

li tudi na srečanjih šolskih skupin v Lendavi, na festi-

tedaj še v nekdanji kinodvorani in prvi predstavi sta

valu Turizmu pomaga lastna glava (skupina pod vod-

bili Psi, ljubezen in kurje oko (gledališka skupina DIM)

stvom mentoric Jasne Cigut in Marjete Graj je dosegla

ter Skrivnosti iz šolskega veceja (oddelčno gledališče

na območnem srečanju za projektno nalogo, razstavo

8.b). Avtorica in režiserka besedil je bila O. Paušič. Na-

in igrico Tabor Zmešnjava zlato priznanje), gostovali na

slednje leto je bila le ena celovečerna predstava Atahu-

bližnjih šolah, s katerimi že vrsto let dobro sodelujemo,

alpov veliki met skupine DIM – že na odru gledališke

nastopali na šolskih prireditvah …

in koncertne dvorane. Lani so se predstavile slovenska skupina OGENJ s predstavo Tarče avtorice in režiserke

Občinstvo si je lahko ogledalo tudi predstavo Če jezike

O. Paušič, turistični podmladkarji s predstavo Piknik

znaš, svet v žepu imaš (mentorica Olga Paušič), s kate-

z ribami, avtorice in režiserke Jasne Cigut ter dve ma-

ro je skupina sodelovala v jezikovnem projektu sobo-

džarski otroški skupini s predstavama Unalmas nap –

škega društva za prepih znanja Vöter ter TV kanala AS (projekt o rabi jezika in narečja »Inaš je bil vajenec«). Člani skupine Ogenj (mentorica Olga Paušič) so pa gledalce zabavali in jih v celovečerni predstavi Novice iz Osmice spodbudili k razmišljanju o dogodivščinah in aktualnih temah iz vsakdanjika v osnovni šoli. Odziv občinstva je bil zelo dober. Poželi smo kopico pohvalnih besed, kar je spodbudna motivacija za načrtovanje dela v novem šolskem letu. Posebno pohvalno je, da se je močno razmahnila dejavnost madžarskih skupin. Ko pred leti še ni bilo na šoli nobene, sedaj delujejo kar tri. Ena izmed njih se je

140

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

»Ves svet je oder in oder je ves svet…«

»Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő... «

(Shakespeare)

(Shakespeare) Az 1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola

Mladi gledališčniki Dvojezične osnovne šole I Lendava

ifjú színésznövendékei sok szeretettel meghívják Önöket a

vas prisrčno vabijo na

című rendezvényre

ki bo v četrtek, 31. maja 2007, ob 17. uri

csütörtökön, 2007. május 31-én 17 órakor

v Gledališki in koncertni dvorani Lendava.

a lendvai Színház- és Hangversenyterembe.

Predstavilo se bo 7 gledaliških skupin s predstavami:    

Az alábbi előadásokat fogják látni:

PREDSEDNIKOVA NOVA OBLAČILA ČE JEZIKE ZNAŠ, SVET V ŽEPU IMAŠ Fazekas Mihály: LUDAS MATYI TABOR ZMEŠNJAVA ODMOR/SZÜNET

 5.C OSZTÁLY  NOVICE IZ OSMICE  ANYGYALSZÁRNYAK Vstopnine ni, veseli pa bomo vaših prostovoljnih prispevkov. 

Igrajo: Jan Vučko Lara Šimon Dea Gal Marko Bajs Nina Žižek Uroš Preradović Lukas Magdič Samira Hartmann Kaja Kocon Megi Gomboc Tjaša Karakatič Režija: Apollonia Požgai Timea Varga

20 min./perc 20 min./perc 20 min./perc 15 min./perc 18.15 – 18.30 20 min./perc 50 min./perc 25 min./perc

A belépés díjtalan, viszont minden adományt szívesen fogadunk. 

Igrajo: Daniel Gömböš Arjan Mejaš Katja Zver Kristina Magdalenič Ines Horvat Tjaša Doma

Szereplők: Feher Erik Hartmann Samira Vida Veronika Pozsonec Maria Dorotea Banfi Hana Kocon Kaja Šimon Lara Karakatič Tjaša Car Kevin

Igrajo: Patrik Hozjan Doris Pavšič Ines Horvat Katja Šimonka Tjaša Doma Tadeja Donko Kristina Magdalenić

Szereplők: Šabjan Rebeka Požonec Veronika Sep Noemi Magyar Matej Toth Matija Gal Patrik

Besedilo in režija: Olga Paušič

Mentorok: Časar Renata Koter Gizella

Besedilo in režija: Jasna Cigut Marjeta Graj

Írta: Koter Gizella Rendezők: Koter Gizella Časar Renata

Igrajo: Nina Vrhunc Andi Gal Maja Probojčević Patrik Hozjan Tadeja Donko Petra Oletič Doris Pavšič Katja Zver Katja Šimonka Petra Utroša Daniel Raduha Besedilo in režija: Olga Paušič

Szereplők: Kuplen Dolores Perša Lara Baša Malvina Gömböš Daniel Paller Sandor Magyar Alja

Írta es rendezte: Koter Gizella

Reklamni plakat Gledališkega maratona Dvojezične osvnovne šole I Lendava

s predstavo 5. c osztály (5. c razred) avtorice in režiser-

niso dovolj aktualne - torej moramo prijeti pero v roke

ke Gizelle Koter in somentorice Renate Časar uvrstila

in ustvarjati svojim igralcem na kožo. Celo najmlajši so

tudi na letošnje medobmočno srečanje šolskih gleda-

svojo pravljično igro Predsednikova nova oblačila (pri-

liških skupin. Zanimivo in pohvalno je tudi to, da kar

redbo Andersenove pravljice je pripravila in režirala

nekaj učencev v našem multikulturnem in večjezikov-

Apollonia Požgai s somentorico Timeo Varga) posodo-

nem okolju brez težav ali zadržkov sodeluje tako v slo-

bili, da je igralcem in gledalcem bližja, zanimivejša.

venski kot v madžarski skupini, kar je najboljši dokaz, da jezik ni ovira.

Mentorice smo v razgovoru po prireditvi ugotovile, da zanimanje za gledališko dejavnost tako med učenci kot

Večina predstavljenih iger, ki si jih je ogledalo okoli dve-

med mladimi učiteljicami na šoli RASE. Vsekakor zelo

sto staršev, krajanov, vrstnikov, je avtorskih, kajti men-

spodbudno, če pomislimo, da se vse premnogo naših

torji ugotavljamo, da je gledališke literature za mlade

otrok zadovolji v prostem času s posedanjem pred te-

med 12. in 15. letom starosti vse premalo ali pa vsebine

levizorjem, računalnikom ali igranjem računalniških •

2-3/2007

141


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

igric. Pomeni, da je nastop na odru, preizkušanje igral-

Med probleme, s katerimi se kot z mlini na veter spopa­

skih zmožnosti pred publiko vendarle privlačno podro-

damo, je treba na prvo mesto postaviti to, da smo men­

čje dejavnosti naših osnovnošolcev.

torice-režiserke pri preštevilnih organizacijskih in tehničnih opravilih prepuščene same sebi, svoji iznajdlji-

Seveda so tudi ovire na poti od besedila do odrske pred-

vosti, pomoči družinskih članov in prijateljev. Prav bi

stave! Gledališka dejavnost brez dvoma zahteva od čla-

bilo, da bi vodstvo šole in sodelavci na šoli prispevali

nov skupine veliko discipline, potrpljenja, domačega

svoj delež s tenkočutnejšim pristopom: vodstvo šole

učenja besedila in vživljanja v vlogo, rednega prihaja-

ta­ko, da bi zadolžilo strokovne sodelavce za pripravo

nja na vaje, sodelovanja z vsemi iz skupine, vztrajnosti

scen­skih elementov, glasbene opreme, pomagalo pri

– in največkrat je edino zadoščenje javni nastop. Ni ne

or­ga­nizaciji dela skupin, organizaciji nastopov, gosto-

medalj ne prvih mest na tekmovanjih in ne točk za vpis

vanj …

v srednjo šolo. Precej nepravično, a ne? Po 5-7 ali še več mesecih vaj sledita dve ali tri predstave … in običajno

Sodelavci – učitelji na šoli – pa kot somentorji in vsaj

je to tudi vse v šolskem letu. Pa bi v okviru regije brez

na takšni prireditvi, kot je bil tokratni gledališki mara-

težav lahko organizirali izmenjavo prireditev med šola-

ton – KOT GLEDALCI!

mi, če bi bilo le malo več posluha za to med vodstvi šol.

142

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Rajko Stupar

zom regionalnih kulturnih organizacij, hkrati pa je temeljilo na samoupravnih načelih, kar je pomenilo, da

REGIONALNO GLEDALIŠČE

naj bi z njim upravljali delegati vseh štirih pomurskih občin.

(1. del)

Namen ustanovitve je bil: • vzgojiti kadre, tj. pridobiti usposobljene igralce in režiserje za delo v amaterskih družinah oz.

UVOD

društvih; • zapolniti »bele lise« v gledališkem življenju v

Zamisel o regionalnem gledališču v Pomurju sovpada s

Pomurju;

prvimi prizadevanji za izgradnjo gledališča (kulturne-

• uprizoriti kvalitetnejše predstave, s čimer bi

ga doma) v Lendavi, torej z začetkom osemdesetih let

posegli v širši slovenski prostor in

20. stoletja. Pojavilo se je torej prizadevanje, da se dolo-

• dvigniti jezikovno kulturo tukajšnjih ljudi 3

čenemu področju oz. pokrajini prizna kulturni položaj1 ali natančneje rečeno status nove regionalne instituci-

V zasnovi je bilo razdelano tudi poglavje o načinu or-

je. Istočasno pa politika uvaja policentrizem, kar ome-

ganiziranosti, predlog o financiranju in ocena porabe

njeni zamisli ustreza, saj ideja zaradi tega ne naleti na

sredstev z dokaj natančnimi opisi in zneski. Predlaga-

ovire. Obstaja tudi ugodna splošna družbena klima do

na sta bila dva programa dela studia:

povezovanja v širšem geografskem prostoru. Pomurje

• program A: gledališki laboratorij in

s središčem v Murski Soboti obsega še občine Gornjo

• program B: gledališka predstava.

Radgono, Lendavo in Ljutomer. Kazale so se ambicije, da bi k temu pritegniti še občini Lenart in Ormož, ven-

Zasnovo so obravnavali v organih podpisnic, ki so dale

dar se je že ob ustanavljanju pokazalo, da širše gravita-

nanjo konkretne pripombe in septembra 1981. leta je

cijske silnice niso dovolj močne.2

bil podpisan Samoupravni sporazum o ustanovitvi, organizaciji, financiranju in delovanju Pomurskega gledališkega studia. Sporazum so podpisale kulturne

POMURSKI GLEDALIŠKI STUDIO (PGS), 1981–1991

skupnosti in zveze kulturnih organizacij vseh štirih občin, tiho soglasje in podporo pa je zagotovila takratna Pomurska socialistična zveza kot neke vrste krovna po-

Oktobra 1980 je bilo zasnovano prvo in edino tovrstno

litična organizacija, pristojna za družbene dejavnosti.

gledališče v Sloveniji, in sicer z vnaprejšnjim konsen-

Pri analiziranju razvoja gledališke dejavnosti v skraj-

Slovar slovenskega knjižnega jezika IV,1985, regionalizem.

1

Samoupravni sporazum o ustanovitvi, organizaciji, financiranju in delovanju Pomurskega gledališkega studia, 1 splošno o ustanovitvi,

2

V Pomurju, septembra 1981. Rajko Stupar: Pomurski gledališki studio: zasnova, 2.10.1980, str.1.

3

2-3/2007

143


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

nem severovzhodnem delu Slovenije ugotavljamo, da

v tisti občini, ki mu nudi najugodnejše pogoje za delo,

kljub dobri organiziranosti in nekaterim lepim dosež-

zaradi česar ta nima stalnega sedeža.

kom gledališko področje kulturnih dejavnostih stagnira in celo nazaduje.4 Za takšno stanje dokument (SaS)

Še istega leta je bil formiran programski svet (odbor)

navaja naslednje vzroke:

PGS, ki se je sestal na prvi seji 17. decembra 1981 v dijaškem domu v Radencih. Vsako od podpisnic (OKS

• preveliko oddaljenost od gledaliških centrov,

in ZKO) je zastopal po en predstavnik: Gornjo Radgono

• slabe prostorske pogoje (takrat je bil izjema

Anica Kondrič in Jože Tkalec, Lendavo Anica Dražnik

Ljutomer, op.p.), • zaradi neizprosne zahteve po kvaliteti

in Rajko Stupar, Ljutomer Franjo Štebih in Erih Mohorko, Mursko Soboto pa Darinka Zorec in Zinka Farič. Za

zmanjšano samozavest ustvarjalcev in

predsednika je bil imenovan Rajko Stupar, za podpred-

• pomanjkanje kadrov, zlasti usposobljenih

sednico pa Zinka Farič. S tem so bili postavljeni temelji

režiserjev.

delovanja, vendar pa je ostala težava, ki se je iz leta v leto stopnjevala, in sicer da studio ni bil ustanovljen

Za razumevanje kasnejših dogajanj je potrebno navesti

kot samostojna regijska institucija z lastnim računom.

tudi cilje, ki jih omenjeni dokument našteva po nasle-

Vodenje in finančno poslovanje se je prenašalo tja, kjer

dnjem vrstnem redu:

so potekali programi, vendar pa so konkretna dela prevzemali domala vsi. Tako je npr. Darinka Zorec vodila

1. usposobiti primerno število režiserjev in igralcev za delo v društvih in mentorstvo v šolah; 2. spodbuditi in mobilizirati vse razpoložljive

skupino za izdelavo pravil PGS, k delu je bila povabljena tudi Pomurska založba, vodenje strokovnega sosveta pa je prevzel Jože Hradil.

duhovne potenciale za lastno, suvereno, originalno in samoniklo gledališko

Decembra je bil že poslan razpis pogojev za delo in iz-

ustvarjalnost;

vedbo programa A PGS za leto 1982. Programski svet je

3. zapolniti »bele lise« popolne odsotnosti

med prijavljenimi izbral Klub mladih iz Murske Sobote.

gledaliških uprizoritev v nekaterih krajih v

Tako je prvi izobraževalni program A-1 stekel v prosto-

pokrajini;

rih kluba, v organizaciji in pod tehničnem vodstvom

4. s svojo samoniklo sporočilnostjo širiti in predstavljati lastne dosežke širšemu prostoru …

upravnika kluba Draga Györeka. Finančno poslovanje je prevzela ZKO Murska Sobota. Spomladi 1982. leta so bili izvedeni štirje programski sklopi:

Zelo zanimivi sta poglavji o organiziranosti in delovanju ter o financiranju in finančnem poslovanju, in si-

• 1. sklop (od 8. do 12. februarja 1982):

cer zato, ker prinašata izvirne rešitve, ki so ustrezale

Priprava režiserja-mentorja za izvedbo uvodnih

vsem štirim stranem, in jih hkrati tudi zelo jasno opre-

sprostitvenih in razgibalnih vaj ter delovnih iger –

delita oz. definirata. Tako navajata npr., da PGS deluje

etud in družabnih iger s pedagoškim ciljem je vodi-

4

Dokumentacija PGS (Pomurski gledališki studio,1- 1982, last Zveze kulturnih društev Lendava).

144

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

la Mira Mijačević s Ptuja;

Drago Ščavničar in Mar-

• 2. sklop (od 1. do 5. marca 1982):

jan Vidovič. Za izdelavo

Kratek študij pantomime. Osnove pantomime in

zlo­ ženke sta poskrbela

mime je vodil Andrés Valdés iz Ljubljane;

Brigita Bavčar in Endre

• 3. sklop (od 22. do 26.marca 1982):

Göntér.

Delo režiserja z igralci, gimnastika čutil, improvizacijske vaje Viole Spolin, delovne etude, ki bi ga mo-

Program je bil zasnovan

ral voditi Andrej Vajevec ni bil realiziran;

na psihofizičnem uvaja-

• 4. sklop (od 12. do 17. aprila 1982):

nju slušateljev v gledali-

Kratka izpeljava osnov dramaturgije gledališkega

ško ustvarjanje, vendar

teksta in Avtor – gledališče – gledalec (pogovor) sta

prilagojen dokaj visoki

vodila Mojca Kreft iz Ljubljane prvega, Tone Partljič

stopnji dojemanja ude-

iz Maribora pa drugega.

ležencev, med katerimi so bili nekateri z izkuVsi sklopi so potekali v

šnjami in opaznimi de-

popoldanskem času (od

lovnimi rezultati.

Zloženka št. 2, program B-1, Kreature, gledališka predstava, zunanja stran

15. do 18. ure). Studio je v tem letu posredoval in pomagal pri naboru Laboratorij je obiskova­

igralcev in statistov za snemanje TV-nanizanke Strici so

lo 17 udeležencev iz

mi povedali.

Mur­­ske Sobote, tj. Stanko Antolin, Olga Ben-

Naslednje leto je bilo poslovanje PGS preneseno v Lju-

ko, Matjaž Farič , Boris

tomer, saj je programski svet menil, da je mogoče pri-

Gorak, Jože Gutman,

praviti kvalitetno predstavo le na ljutomerskem odru.

Andrej Horvat, Marjeta

Ostale občine takih pogojev takrat še niso imele.

*

Hari, Erika Hriberšek, Zloženka št.1, program A-1, gledališki laboratorij, zunanja stran

Stanislav Jančar, Na-

Program B-1 je predvidel izvedbo predstave KREATU-

taša Matjašec, Mojca

RE (1934) avtorja Bratka Krefta, rojenega v Vidmu ob

Mi­holič, Dušan Novak,

Ščavnici, za režiserja pa je bil izbran Rajko Stupar.

Zdravko Pravdič, Jožica Roš, Milivoj Roš, Jasna Toplak in Janez Vlaj; trije udeleženci so bili iz Gornje Radgone,

Kljub želji KUD Ljutomer poskus z njihovimi igralci ni

in sicer Sonja Grah, Jelka Kosi in Tatjana Krojs; dve

uspel, saj niso bili navajeni novih metod dela. Odločitev

udeleženki, Brigita Golob in Erika Mohorko, iz Ljuto-

za vključitev slušateljev programa A v študij predstave

mera; iz Lendave pa jih je bilo šest, in sicer Dragica

je bila bolj logična, saj so lahko pridobljeno znanje na

Gergek, Milan Puhan, Herbert Sabo, Helena Sekereš,

ta način tudi praktično preverili.

*

Z odebeljenimi črkami so izpisana imena slušateljev, ki so nadaljevali šolanje na umetniških akademijah.

2-3/2007

145


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Vključeni so bili igralci Andrej Horvat (kot dr. Miran Ko-

Novembra 1983 so bila

stanjšek), Matjaž Farič (kot Svitoslav Grilc), Jože Gut-

sprejeta tudi pravila o

man (kot Polde Tomšič), Boris Nemet (kot Niko Komar),

delovanju PGS, ki jih

Milivoj Roš (kot Matija Medved), Erika Mohorko (kot

je pripravila Darinka

Breda), Romana Lihtenvalner (kot Amalija), Dušan No-

Zorec. Imenovan je bil

vak (kot Tone Sevnik) in Jelka Kosi (kot Slava Mojškerc).

odbor za organizacijo in

Organizacijski vodja je bil Erih Mohorko, asistenta re-

publiciranje, predsedni-

žiserja pa Erika Hriberšek in Milivoj Roš, scena: Endre

ca je bila Brigita Bavčar,

Göntér, izvedba: Jože Gutman in Milivoj Roš, kostumi:

člana pa Endre Göntér

Ditka Petkovič,koreografija: Matjaž Farič, zvočni efekti:

in Rajko Stupar.

Marjan Farič in Miran Celec iz skupine Zasilni izhod, tonsko vodstvo: Janez Kukel. Kreature so obračun z

Takoj na začetku leta

malomeščanstvom, osebe pa bedni, zoprni posamezni-

Zloženka št. 3, program A-2, gledališki laboratorij, zunanja stran

ki, ki rešujejo svojo kožo ali pa samo svoje udobje in mir

1984 je že stekel nov program A-2, ponov-

na račun drugih, skratka reve, možne včeraj, danes,

no s kvalitetnimi, če

jutri. Z izkoriščanjem »nadaktualne« note, s katero se

že ne vrhunskimi strokovnjaki. Prvi sklop je od 23.do

Kreature kritično vrivajo v moralno labilno eksistenco

27.1.1984 vodil Damir Zlatar-Frey iz Zagreba, njegov

sodobnega človeka, je bila postavljena sodobna grote-

naslov je bil Igralčevo gibanje – zavedanje telesa in pro-

ska, v njej naj bi smeh in posmeh ter avtorjev moralni

stora – spoznavanje časovnega trajanja in dinamike

kriticizem še ostreje razgalili inertnost in konformizem

kot elementa ritma – potek giba in harmonija – Laban

človeka tega časa. Uprizoritev je z radikalnimi posegi v

in Efforti.

besedilo in povsem sodobnimi gledališkimi izraznimi

Udeleženci so teme tudi praktično preizkusili v etudah

sredstvi prekoračila meje dojemanja sredine, v kateri je

in si tako pridobili osnovno izkušnjo o temeljih odrske-

nastala, in ostala manj odmevna, kot je bilo zaželeno.

ga giba.

Visoko jo je ocenila republiška žirija, vendar je bila prepozno pripravljena za srečanja.

Drugi sklop z naslovom Čutenje igralca je od 31.1.do 3.2.1984 vodil Andrej Vajevec iz Ljubljane; Janez Povše

Z uprizoritvijo Kreftovih Kreatur so se pokazale nekate-

iz Nove Gorice od 27.2. do 3.3.1984 tretjega z naslovom

re osnovne pomanjkljivosti, ki ovirajo kvalitetnejši dvig

Dramaturgija vloge, igralec SNG Drame Maribor Peter

pomurske gledališke ustvarjalnosti. Prva je pomanjka-

Ternovšek pa četrtega od 19.3.do 21.3.1984 z naslovom

nje kvalitetnih domačih gledaliških besedil. Zato so bili

Beseda kot izrazno sredstvo. Zaradi bolezni Bojana Šti-

navezani stiki z nekaterimi avtorji, npr. Lainščkom, Fli-

ha je bil program skrajšan za dva dni. Iz Murske Sobote

sarjem, Slano, Potrčem, razmišljali smo tudi o natečaju

je bilo sedem udeležencev: Ludvik Viktor Bagari, Jana

za novo in aktualno dramsko besedilo.

Cipot, Matjaž Farič, Mojca Miholič, Milivoj Roš, Romeo Varga in Darko Vrebac, iz Gornje Radgone trije, in sicer

Velika pomanjkljivost se je pokazala tudi v slabi tehnič-

Majda Geder, Blanka Gornjak in Jelka Kosi, iz Lenda-

ni opremljenosti odrov in pomanjkanju tehnično uspo-

ve šest: Gabriella Gaal, Ladislav Gönc, Majda Hanžel,

sobljenega kadra.

Draženka Pruginič, Ivan Stanko in Karel Ščavničar; iz

146

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Ljutomera pa ena, in si-

Gutman, Sandi Červek in Jožica Roš, luč: Željko Ma-

cer Marica Rauter.

rušič. Premiera je bila 20.4.1985 v Lendavi, repriza v

Prikaz svojega dela so

ŠKC, junija pa sta bili dve predstavi v Radencih in dve

pripravili za člane pro-

v Ljutomeru, maja pa v Murski Soboti. Predstava je do-

gramskega

in

bila visoko strokovno oceno na področnem srečanju v

prejeli pisna priznanja.

Murski Soboti in bila uvrščena na republiško srečanje

sveta

v Celju (15.6.1985). Uvrščena je bila med tista prizade-

Zloženka št. 3, program A-2, gledališki laboratorij, notranja stran

Decembra 1984 je bilo

vanja novih gledaliških smeri, ki amaterizem razume-

izvoljeno novo vodstvo

jo kot svobodo ustvarjanja. Gre za iskanje drugačnih

PGS. Za predsednika

oblik, za lasten teater. Žal predstave v jesenskem času

je bil ponovno izvo-

ni bilo mogoče obnoviti zaradi odhoda glavnega igralca

ljen Rajko Stupar, za

k vojakom.

podpred­sednika Milivoj Roš, no­ vi člani pa so

Ob koncu leta je bilo izdelano in poslano v obravnavo

postali Stane Kralj, Ro-

gradivo PGS – perspektive razvoja, ki so ga obravnavali

man Sluga in Štefan Hari.

po občinah in ga dopolnili. Dokument navaja kot najpomembnejši uspeh pridobitev in usposobitev mladih gle-

Finančno poslovanje je od Ljutomera prevzela ZKO

dališčnikov, kar je bil osnovni cilj. To so potrdile razpra-

Lendava. To leto so se tudi pričele težave. Programski

ve. Osnovni namen je dosežen, izobraževalni programi

svet je ugotovil, da ZKO Murska Sobota ni poravnava-

so uspešni in potrebno jih je le razširiti še na druga

la vseh svojih finančnih obveznosti. Leta 1985 je stu-

področja, ne pa se omejiti le na izobraževanje igralcev.

dio odkupil od prevajalca in sodelavca Jožeta Hradila

Manj opazna pa je bila prodornost in vpetost PGS v po-

prevod teksta Rokokojska vojna madžarskega avtorja

murski kulturni prostor. Z eno samo studijsko predsta-

Gáborja Görgelya. S tem je slovenski kulturni prostor

vo na vsaki dve leti tega pač ni mogoče pričakovati.

pridobil novo, sodobno in aktualno besedilo. Ker ni bilo dovolj denarja, je bila realizacija zastavljena manj

Leta 1986 je bil opravljen tretji laboratorij A-3. Prvi

zahtevno. Režija je bila zaupana Milivoju Rošu, ki se je

sklop Odrski govor kot posledica mišljenja in čutenja

kot inventiven režiser iz prve generacije studia že po-

je od 21. do 23.2.1986 vodil Rajko Stupar. Drugi sklop

trdil z lastnimi režijami in formiranjem gledališča MI

Ustvarjalna domišljija, ki jo rabi igralec je bil v rokah

v Murski Soboti. Program B-2, uprizoritev Rokokojske

Andreja Vajevca od 28.2. do 1.3.1986; tretji sklop Režij-

vojne z udeleženci laboratorija, je potrdil uspešnost

ski poseg v literarno predlogo pa je skupaj s scenogra-

izobraževalnih oblik, skozi katere se rekrutirajo gle-

fom Igorjem Fistričem od 7.do 10.3.1986 vodila Dušica

dališki talenti. Igrali so: Romeo Varga – predsednik,

Škof, medtem ko je pogovor Eden drug´mu ogenj daj-

Borut Tanšek – strežnik, Irena Brunec – dekle, Andrej

mo z Bojanom Štihom zaradi bolezni ponovno odpadel.

Horvat – fant, Draženka Pruginič – predsednica, Franc

Program je potekal najprej v dijaškem domu v Raden-

Jančar – profesor, Borut Siherle – vojak, Alenka Ben-

cih, nato pa zaradi boljših prometnih zvez v Klubu mla-

kovič in Milivoj Roš - dami, Matej Zadravec in Marko

dih v Murski Soboti. Občinske ZKO so tokrat poslale

Hanc – ministri. Režija: Milivoj Roš, scena in lutke: Jože

precejšnje število udeležencev, navajam pa le tiste, ki •

2-3/2007

147


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

so vzdržali do konca. Iz Gornje Radgone so bili štirje

o kulturi, ki jo je letos vodila ZKS, je dala vso podpo-

udeleženci (Renata Stolnik, Mojca Marovič, Valeri-

ro medobčinskemu povezovanju, katerega najsvetlejši

ja Klemenčič), iz Ljutomera dva (Jasna Mažgon, Sara

primer je prav Pomurski gledališki studio. To usmeri-

Rajh), iz Murske Sobote dva (Marjana Činč), iz Lendave

tev smo dolžni upoštevati.«7

pa dvanajst (Tatjana Sabo, Daniela Strnad, Nežka Cigut, Janja Raj in Marija Sobočan).

V letu 1987 bodo dopolnjena in spremenjena pravila delovanja studia, ki bodo omogočila vpis PGS v register

Peta sezona PGS je bila zaključena, delo je zastalo. V

društev. S tem, ko bo PGS postal »pravna oseba«, bodo

zapisih zasledimo tudi tole poved: Dokler ne bo razči-

rešena nekatera statusna in finančna vprašanja. Težili

ščen odnos ZKO Murska Sobota do studia, zagotovlje-

bomo k polprofesionalizaciji studia, ko bodo dogovorje-

no neovirano delo in sprejete nadaljnje usmeritve, ni

ne vsebinsko-programske usmeritve in za to zagotovlje-

mogoče normalno delovati.

ni pogoji.8 Program dela PGS v letu 1987 ima naslednja

5

poglavja, ki nazorno kažejo na odpiranje prvotnih izhoPGS oziroma njegov obstoj je smiseln in zaradi tega

dišč: Organizacijsko utrjevanje, Strokovna pomoč (naj-

tudi udeležba Občine Murska Sobota v njem. Ugota-

več štirim izbranim skupinam, po eni iz vsake občine),

vljamo pa, da je v letošnji gledališki sezoni zašel v krizo.

Koprodukcija ambicioznejših in uspešnejših projektov,

Ta je bila posledica neskladja med cilji PGS, ki so sami

Sodelovanje pri poletnem ustvarjalnem festivalu PUF,

po sebi dobronamerni, a so prezrli zmožnosti populaci-

Priprava na študijsko produkcijo v eni od pomurskih

je mladih ljudi, ki so se vključevali v delo PGS. Med ho-

srednjih šol.

tenjem PGS in udeleženci je tako nastal razkorak, ki ga pa v trenutku, ko je dejavnost potekala, ni bilo mogoče

Tudi Dogovor, ki ga sklenejo podpisnice za nadaljnja

premostiti, ker so bile to vnaprej načrtovane in pripra-

štiri leta, kaže na prizadevanja, da se stori vse, da bi se

vljene stvari s strani strokovnih sodelavcev. Gledališki

nadaljevala zgodba o regijskem gledališču. V dogovoru

odbor tudi ugotavlja, da ni bilo prave povezave med

je zajetih pet področij sodelovanja, in sicer od načina

predstavnikoma ZKO Murska Sobota in predsedstvom

dela in financiranja, do zagotavljanja kadrovskih in

ZKO Murska Sobota, ki bi lahko sproti prenašala mne-

materialnih potencialov ter končne registracije.9

nje predsedstva na seje PGS.6 Sedež studia se prenese v Ljutomer, s tamkajšnji»Bati se je namreč, da bi posamezniki omagali in z nji-

mi gimnazijci pa prične delati Milivoj Roš ob pomoči

mi delovanje studia zamrlo. Tedaj bi se znašli spet na

Duše Škof, Rajka Stuparja in Matjaža Fariča. Pred-

začetku, kjer smo bili pred osmimi leti. Javna razprava

stavo naj bi nadaljevali jeseni. Pod okrilje se vza-

5

Zapisnik seje odbora za gledališko dejavnost pri ZKO Občine Murska Sobota, 6.6.1986, sestavila Duša Škof Rajko Stupar: Pomurski gledališki studio – perspektive razvoja, 2.10. 1985.

6

Program dela PGS v letu 1987, Program je pripravila delovna skupina: Duša Škof, Rajko Stupar in Milivoj Roš.

7

Dogovor v Murski Soboti, 15.januarja 1987.

8

Zapisnik seje programskega sveta PGS, 18.februarja 1988 v Murski Soboti. Zapisnik ne navaja, za kateri predstavi gre.

9

10

Podpisnicam SaS o ustanovitvi in financiranju PGS, povzetki sklepov zadnjih dveh sej programskega sveta, druga obvestila, 20.6.1988.

148

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

meta tudi predstavi Duše Škof in Gledališča MI.10

Bagari (tedaj absolvent na AGRFT) in Mateja Peršak

Predstava šeste sezone in B 3 programa ima naslov

(študentka filozofije iz Ljutomera). Gimnazija Frana

Viktor ali otroci na oblasti.

Miklošiča Ljutomer v celoti izkoristi ponudbo, medtem ko za Srednjo šolo kovinarske, pedagoške in ekonom-

Zanimive so izvedbene rešitve pri predstavi in način

ske usmeritve Lendava ter Srednješolski center tehni-

angažiranja vseh sodelujočih strani. Ker je potekel

ško-pedagoške usmeritve Murska Sobota ni podatkov.

mandat predsedniku in podpredsedniku, sta bila raz-

Prav tako ni podatkov o izvedbi v naslednjih letih, ko je

rešena, za dobo dveh let pa je bil za predsednika po-

bil PGS še vedno uvrščen med obvezne izbirne vsebine

novno imenovan Rajko Stupar, za podpredsednico pa

v srednješolskem izobraževanju.15

Cilka Jakelj.11 Spomin na pionirsko, a hkrati na nek način veliko in Tretji mandat (1988–1989) so bili člani Programskega

trdo delo pri vzpostavljanju regionalnega gledališča,

sveta Pomurskega gledališkega studia Milivij Roš, Ro-

ostaja živ med osamosvojitveno vojno in pri vzposta-

man Sluga, Stane Kralj, Štefan Hari, Anica Kondrič,

vljanju novega družbenega reda. Leta 2005 ponovno

Rajko Stupar, Cilka Jakelj in Zinka Farič.

zaživi in stopnjuje svoje delovanje vse do danes, ko država išče oblike in meje regij. Z njimi pa tudi vsebine.

Jeseni ponovljena predstava ponovno ne zadovolji12 in

Bodo načrtovalci upoštevali tudi Regionalno gledališče

režiser je dobil dodatna navodila, ki pa jih ni upošteval,

z veliko začetnico?

četudi se je z njimi strinjal.

13

Sledile so intenzivne priprave na pridobitev finančnih sredstev od Kulturne skupnosti Slovenije, ki pa so bile neuspešne.14 Nasprotno pa dejavnost PGS dobi zeleno luč pri Zavodu SR Slovenije za šolstvo, ki Gledališki laboratorij programa A-4 vključi v katalog obveznih izbirnih vsebin I/90. Program laboratorija obsega teoretični del, tj. Osnove gledališke umetnosti in Gledališko gledališče (Gabriella Gaál), in praktični del, tj. Javno nastopanje (Rajko Stupar) in Gledališka ustvarjalnost – od teksta do premiere (Duša Škof). Med izvajalci sta še Ludvik

Zapisnik seje programskega sveta PGS dne 27.okt.1988 v kulturnem domu Ljutomer.

12

Dopis predsednika PGS režiserju, 26.12.1988.

13

Dopis predsednika odbora Kulturne skupnosti Murska Sobota Janeza Žilavca, naslovljen na Kulturno skupnost Slovenije,1.6.1989.

14

Dopis štev.: 601-21/91, RS Ministrstvo za šolstvo in šport, Zavod RS za šolstvo in šport, Sektor za srednje izobraževanje, 18.9.1991.

15

2-3/2007

149


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Štefan Kardoš

»Plejboji«: utrgano in drzno »Plejboji so definitivno najbolj utrgana mladinska pred-

od njih igrajo dekleta, kar je v uprizarjanem svetu zme-

stava v letošnji gledališki sezoni. Utrgana v popolnoma

de in razkroja še posebej pomenljivo) varajo partnerje,

pozitivnem smislu gledališkega ludizma. In dijaki Dvo-

jim lažejo, skačejo čez plotove in se napihujejo pred pri-

jezične srednje šole Lendava pod vodstvom mentorja in

jatelji, hkrati pa ne pomislijo, da so lahko žrtve prevar

režiserja Rajka Stuparja so se vrgli v to utrgancijo z vso

in laži tudi sami. Ta napihljivi svet egomanije, laži in

svojo energijo in stoodstotno.« (Iz ocene državnega se-

prevar se mora prej ko slej razleteti na drobne kosce,

lektorja za Festival VIZIJE Gorazda Žilavca.)

se sesuti sam vase, izpuhteti, kar se v predstavi tudi zgodi, saj se »zgodba« po seriji razkritih prevar zaključi

Dijaki Dvojezične srednje šole Lendava pod vodstvom

z vsesplošnim pretepom in porušenjem (napihnjenih)

režiserja Rajka Stuparja so se s predstavo Plejboji

družinskih domov. Pravzaprav ne čisto zaključi, kajti v

predstavili lendavski publiki 26. aprila in 5. maja v Gle-

epilogu se ponovi začetni prizor predstave: plejboja se

dališki in koncertni dvorani (koprodukcija: DSŠ Lenda-

hvalita z na novo osvojenimi trofejami. Skratka: sodob-

va, DART RAZVOJ – Zavod za razvoj, izobraževanje in

ni človek se ni sposoben naučiti ničesar, strasti, nagoni

produkcijo Lendava in Zavod za kulturo in promocijo

in ego bodo vedno znova gladko »povozili« razum, str-

Lendava). Plejboji so priredba komedije kultnega slo-

pnost in sočutje.

venskega dramatika in gledališkega režiserja Dušana Jovanovića Življenje podeželskih plejbojev ali Tuje hoče-

Gledalca takoj na začetku predstave preseneti izvirna,

mo, svojega ne damo. Dramatik je komedijo napisal po

za amatersko gledališče nenavadno drzna »napihlji-

besedilu neznanega avtorja commedie dell’ arte Trije

va« scenografija (hiša je napihljiv balon v obliki falič-

rogonosci, torej bi glede na dramsko predlogo pričako-

nih simbolov) in prav takšni kostumi (likovno opremo

vali, da bo glavni namen predstave predvsem izvablja-

je prispeval prof. Izidor Zadravec). Ritem predstave

nje neobremenjenega smeha v dvorani, temelječega na

je premišljeno stopnjevan, daljšim, »počasnim« prizo-

situacijski in besedni komiki. Toda režiser je s temeljito

rom sledijo vedno krajši, vse do končnega prizora, ko

priredbo besedila dosegel, da se je prvotni »lahkotno-

se prizorišče sesede samo vase, ritem predstave pa ves

sti« besedila pritaknila dodatna, globlja sporočilnost.

čas dodatno stopnjuje odlično izbrana glasba in zvoč-

Na odru se namreč pred gledalcem že takoj na začet-

ni učinki (prof. Jože Gerenčer). Tehnično zahtevno

ku začne (tako rekoč dobesedno) napihovati groteskni

predstavo (tehnično vodstvo prof. Slavko Režonja) so

svet prevar, laži, nebrzdanih strasti in zavisti. Kostum-

uspešno krmarili dijaki DSŠ za odrom (šminka: Ines

sko in igralsko karikirani slovenski plejboji (nekatere

Horvat, Senta Šemiga; ton: Nik Franko, Franc Farič;

150

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

scena: Dušan Prendl, Jožef Horvat; luč: Sebastjan

»Režija v Plejbojih je živa, domiselna /…/ Masovni pri-

Čirić, Denis Budja), predvsem pa tisti na odru, brez-

zori (kar nekajkrat se na odru odvijajo scene, v katerih

kompromisni mladi igralci, ki jih je skozi pasti gleda-

sodelujejo vsi igralci) so zrežirane domiselno, duhovito,

liške umetnosti učinkovito vodil režiser Rajko Stupar:

z vsemi fokusi in v teh scenah (ki so igrane brez bese-

Alen Horvat je nastopil v vlogi Pandolfa (Alen je bil tudi

dila) se ponavadi zgodi (ob podlagi zelo dobro izbrane

oblikovalec gledališkega lista), Tjaša Šimonka v vlogi

glasbe) vedno kaj pomembnega. Tudi »prizori pona-

Lucinde, Tjaša Feher v vlogi Ubalda, Kristina Gubič v

vljanj«, v katerih se po 3-, ali 4-krat ponovi kakšna stvar

vlogi Ardelije, Maša Misja v vlogi Valerija, Iris Drvarič

(npr. poroke plejbojev), so zrežirani zanimivo in prika-

v vlogi Stoppina, Filip Dobranić v vlogi Oktava, Dina

zani na različne načine.«

Koša v vlogi Franceschine, Vanesa Vargazon v vlogi Cole in Eva Nagy v vlogi Colombine.

»Pohvaliti moram tudi igralce, ki vodijo svoje like zelo suvereno in na full ter skozi igro v tem ne popuščajo. So

Spodaj podpisani si je ogledal premiero in reprizo, pred

tudi disciplinirani in nič jih ne more iztiriti. /…/ Imajo

tem pa še vajo (generalko pred dijaki DSŠ Lendava) in

tudi občutek za improvizacijo, predvsem pa (eni bolj,

nastop v Mariboru za Festival Vizije. Predstava se je iz

drugi manj) uživajo v igri – in to je najlepše gledati.«

nastopa v nastop spreminjala v na videz nepomembnih finesah (npr. drobne spremembe v izboru glasbe

»Če so kostumi in rekviziti karikature in parodirajo,

ali v režiji posameznih prizorov itn.), a prav te finese

lahko isto rečemo za igro. Prav vsi liki so pretirani in

so odločilno prispevale k temu, da je bila uprizoritev

igra sili mestoma že v grotesko, vendar pa vse ostaja

na reprizi najcelovitejša in najprepričljivejša. Tekoča

(še) v mejah varnega in noben lik ne pobegne čez (po-

izvedba in igralska suverenost sta izvabili dolg aplavz

hvale režiserju za dobro vodenje mladih igralcev). /…/

občinstva in obet, da bo predstava doživela še veliko po-

Igralci v svoji grotesknosti delujejo smešno, določeni

novitev v bližnji in daljni soseščini.

deli prizorov pa mestoma spominjajo na commedio dell’ arte.«

Še nekaj utrinkov iz ocene selektorja Vizij: »Že sam začetek nas preseneti: na sceni zagledamo ogromno (napihnjeno) rit, ki ima ob straneh dva ogromna penisa (vse to je seveda stilizirano, a nedvoumno). In izpod te riti prideta dva podeželska plejboja, ki se ravno pogovarjata o pravkaršnjem (seksualnem) uplenu. Nato nastopijo še drugi plejboji (večino plejbojev igrajo punce), vsi so elegantno oblečeni in imajo »izklesana« telesa /…/ Ko smo že pri kostumih: čisto vsi liki so tudi kostumsko parodirani, karikirani /…/ Ob karikiranih kostumih, ki so stilsko usklajeni, pa režiser parodira tudi z rekviziti, ki so rahlo večji, kot jih srečamo »v naravi«. In vse to nam pričara nek vzporeden svet, nek zamaknjen svet,

Skupinska v garderobi. (Fotografija: Arhiv JSKD)

nek svet plejbojev, ki ima svoje zakonitosti in pravila.« •

2-3/2007

151


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Lidija Alt

Da ima otrokova domišljija prosto pot, je opaziti tudi v otrokovih likovnih izdelkih. Tako preidemo k dramati-

najmlajši na gledališkem odru

zaciji besedila. Otrok pravljico doživlja in je ne sprejema pasivno, temveč postane njen dejaven soustvarjalec. Skupaj z otroki izdelamo še sceno, kar v igralnici poiščemo predmete, ki jih potrebujemo, izberemo kostu-

VES SVET JE ODER

me, ki so samo dodatki k otrokovim oblačilom, saj je

IN ODER JE VES SVET

zelo pomembno, da jih med igro ne utesnjujejo. Po-

( W. Shakespeare)

membno je, da si otroci sami izberejo vlogo, kajti le oni najbolje čutijo, ki jim leži. V tej vlogi se otrok potem tudi

Tako pravi slavni dramatik. Naši otroci pa pravijo: »Gre-

dobro počuti.

mo se gledališče.« To je lahko zelo preprosto, saj če sprejemamo otroške želje in domislice, če improviziramo,

Preden pravljični junaki oživijo, posežemo še po neka-

spreminjamo in se zabavamo, se že gremo gledališče.

terih, za igro pomembnih aktivnostih:

Otrokom domišljije ne manjka. Izražajo in bogatijo jo v

- vsi otroci zaigrajo isto vlogo,

igri. Skozi igro se otrok razvija, se uči o sebi, o drugih,

vsak jo zaigra po svoje

se preizkuša, primerja, se čudi …

- izberemo glasbo, primerno posamezni vlogi, in jo plesno uprizorimo

Najlepše pri igri je, da ostaja enkratna in neponovljiva.

- k posamezni vlogi vključimo lahko petje znanih pesmi

Gledališka igra otroke pritegne, če imajo dovolj izku-

- ob velikem ogledalu se vživljajo v vloge:

šenj, če si večkrat ogledajo predstave vseh vrst.

pokažemo, kakšna je zaskrbljena medvedka, zaspani medvedek …

V našem okolju se zavedamo pomembnosti predstav za otroke, zato jih vsako leto organiziramo kar nekaj

Tako nastopi trenutek, ko povabimo otroke iz našega

različnih .

in drugih vrtcev v naše »gledališče«. Pot je precej dolga, a zanimiva. Otrokom in tudi odraslim pa nudi veliko

Toda preden lahko pravljični junaki oživijo, je potrebno

doživetij.

postoriti še marsikaj. Najprej jim predstavimo vsebino pravljice, v kateri otroci doživljajo umetnost.

Pomembno je, da se otroci ob tem dobro počutijo in da to radi počno. Ob tem si razvijajo pozitivno samopodo-

Le-to dosežemo s spreminjanjem barve glasu, z bra-

bo in se tudi tako naučijo izogibati posledicam pogoste-

njem, ki ga spremljamo z gibi in mimiko. Tako se otroci

ga stresa, razvijajo kritičnost in predispozicije javnega

vživljajo v čustvena stanja pravljičnih junakov.

nastopanja.

152

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

vrtčev kombi odpeljal novim dogodivščinam naproti. Po prej omenjeni poti sem izpeljala z otroki in tudi s

Otroci so pred nastopom zvedavo opazovali ljudi, ki so

starši otrok že več gledaliških predstav, saj se s to de-

v velikem številu napolnili dvorano. Veseli so bili svojih

javnostjo ukvarjam že precej let. Letos pa smo se z gle-

vrstnikov iz Murske Sobote, ki so prav tako bili eni iz-

dališko skupino Medvedki prvič prijavili na območno

med nastopajočih.

srečanje otroških in mladinskih gledaliških skupin, ki se je odvijalo v Turnišču. Naslov gledališke igre je bil

Kmalu je nastopil čas za našo predstavo. Nika, naša

Poljubček za lahko noč. Ob tem moram omeniti, da so

pripovedovalka, je pričela z uvodno besedo, gospa Med-

otroci doživljali različne stiske. Nekateri od njih so jih

vedova in njen Poldek sta oživela. Izvajalec Orffa je bil

izražali z napetostjo, z jokom in odklanjanjem nastopa

nared. S svojo glasbeno spremljavo je dajal moč vetru,

tik pred zdajci, drugi pa z manjšo sproščenostjo. A smo

ki se je »vrtinčil« po odru.

skupaj s pomočjo staršev tudi to premagali. Otroci so namreč kljub zanje zgodnji uri in množici neznanih lju-

Predstavo so nagradili z velikim aplavzom, kar je nasto-

di igrali sproščeno in prisrčno.

pajočim dalo vedeti, da so bili uspešni.

Zadovoljni smo se vrnili v vrtec. Pozitivna izkušnja je

Nasmejani so sprejemali tudi moje priznanje in prizna-

otroke ohrabrila in spoznali so, da lahko premagajo

nje vseh ostalih, ki so nas čakali v vrtcu. Taka doživetja

stiske, ki so jih ob tem spremljale. Otroci so navdušeno

bogatijo otroke in tudi nas odrasle ter nas motivirajo

spraševali: »Bomo še kje nastopali?«

pri nadaljnjem ustvarjanju.

Vsem v veselje smo že čez teden dni dobili povabilo na medobmočno revijo gledaliških skupin v Gornji Radgoni. Otroci so z veseljem sprejeli povabilo in že nas je

2-3/2007

153


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Jasna Cigut

Po potrebi imamo tudi intenzivne vaje, kar pomeni, da imamo vaje kar dva dni zapored najmanj 5 ur dnevno z

Mešani komorni pevski zbor Vita

vmesnimi odmori. Ker še nimamo stalnega prostora za vajo, se s prošnjo za intenzivno vajo obrnemo na Dom starejših občanov Lendava, v zahvalo pa se jim oddolžimo z nastopi. Večina ljubiteljev glasbe nas že pozna, saj smo precej

Mešani komorni pevski zbor Vita iz Lendave deluje le-

dejavni na območju bivše lendavske občine. To se po-

tos že peto leto. Zbor je doživel že kar nekaj preobrazb,

zna tudi po obiskih na naših božičnih in letnih koncer-

od menjave pevske zasedbe in vodstva do menjave sa-

tih, ki jih pripravljamo vsako leto. Odzovemo se tudi na

mega imena.

prošnje ob posebnih priložnostih in kakšno zapojemo.

Trenutno šteje 22 pevk in pevcev, vodi ga zborovodja g.

Letos smo se lotili tudi zelo zahtevnega projekta, in si-

Jožef Gerenčer.

cer snemanja zgoščenke. Priprave so bile zelo intenzivne, samo snemanje pa tudi, saj nam je vzelo kar dan in

Zaradi časovne stiske oz. težko uskladljivih urnikov

pol, da smo posneli 14 pesmi. Zgoščenka sicer še ni v

vseh pevcev imamo vaje le enkrat tedensko, in sicer ob

celoti pripravljena, vendar upamo, da bo v kratkem na

sredah. Dobivamo se v Dvojezični srednji šoli Lendava,

voljo ljubiteljem komorne glasbe.

ki nam je velikodušno posodila učilnice za vajo.

154

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Jasna Cigut • Marjeta Graj

TURISTIČNI PODMLADEK DOŠ I LENDAVA Turistični podmladek Dvojezične osnovne šole I Lendava deluje v obliki šolske interesne dejavnosti že peto Pa še nekaj o pevskem repertoarju. Pesmi, ki jih poje-

leto. Število članov šteje vsako leto od 10 in 20 pod-

mo, večinoma izbira zborovodja. Po posvetovanju s čla-

mladkarjev. Krožek vodiva dve mentorici. Tri leta sva

ni upravnega odbora zbora se potem odloči, ali je pesem

sodelovali mentorici Marjeta Graj in Olga Paušič, za-

primerna ali ne. Pazimo tudi, da nastopamo s trenutno

dnji dve leti pa Marjeta Graj in Jasna Cigut.

aktualnimi pesmimi. Tako so ob božičnih koncertih na sporedu predvsem božične pesmi, ki niso nujno katoli-

Cilji delovanja turističnega podmladka so seznanjanje z

ške, ob ostalih koncertih pa pesmi, ki so primerne pri-

različnimi turističnimi dejavnostmi, razvijanje interesa

ložnosti, kot npr. ljudske, ponarodele ali pesmi bolj ali

za turizem v domačem kraju in Sloveniji, aktivno sodelo-

manj znanih skladateljev. Tako je poleg pevskega talen-

vanje z lokalnim turističnim društvom, iskanje možno-

ta več kot dobrodošel posluh za tuje jezike, saj se lahko

sti bodoče življenjske usmeritve v turizmu, sodelovanje

zgodi, da kakega dela tujega besedila ne razumemo in

pri projektih v domačem kraju, povezanih s turizmom

ga potem napačno naglasimo ali interpretiramo.

(božični sejem) in sodelovanje na festivalih Turizmu pomaga lastna glava, kjer predstavimo svoj projekt.

Naj ne pozabim poudariti, da je velik ljubitelj glasbe tudi lendavski župan mag. Anton Balažek, ki nas vsako leto podpre z velikodušnim denarnim prispevkom, hkrati pa se vsakič udeleži našega koncerta. Da moje pisanje ne bo zvenelo tako strogo in resno, naj zaključim z bolj sproščujočimi dejstvi o zboru. Naše vaje so ogleda vredna stvar, polne smeha in zabave, saj kar počnemo, delamo z veseljem in ne s prisilo. Zborovodja nas zmeraj razveseli s kakšno dobro šalo ali anekdoto in po salvah smeha, ki je, kot pravijo, dober za zdravje, se lahko začne vaja. In če boste kdaj srečali katerega pevca ali pevko iz zbora Vita, ga kar povprašajte, kaj po-

Kljub decembrskemu mrazu se ne damo. »Izvolite, pristopite, oglejte si naše izdelke!«

meni »aplavz pa pol«. Gotovo vam bo z veseljem pokazal. •

2-3/2007

155


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Tudi letos smo se udeležili regijskega festivala Turizmu pomaga lastna glava, ki ga je organizirala Osnovna šola Šalovci. Razpisana tema letošnjega festivala je bila S turizmom gradimo mostove. Podmladkarji smo napisali raziskovalno nalogo z naslovom Most čez veliko lužo. Pesem Mileta Klopčiča Mary se predstavi, ki smo jo člani podmladka brali pri uri slovenskega jezika, nas je na tedenskem srečanju turističnega podmladka privedla do turistične ideje. Vadimo, vadimo, vadimo… pa učiteljica še zmeraj ni zadovoljna.

Ob razmišljanju smo ugotovili, da se je v preteklosti veVsako leto se podmladek udeleži božičnega bazarja,

liko ljudi izselilo iz naših krajev, predvsem v povojnem

kjer predstavi izdelke, ki jih izdeluje od oktobra do de-

času, ko se je zaradi iskanja kraja, kjer bo »za spozna-

cembra. Izdelki so novoletne voščilnice, okraski za bo-

nje bolje«, to dogajalo množično.

žično smreko, svečniki in podobni izdelki. Veliko ljudi je zaradi preživetja za sabo pustilo svoj rojGlavni vsebina oziroma naloga turističnega podmlad-

stni kraj, dom in vse, kar jim je nekaj pomenilo.

ka je sodelovanje na festivalu Turizmu pomaga lastna glava, ki se jih člani udeležujemo vsako leto. Sodelovanje na festivalu vključuje pripravo raziskovalne naloge, razstave in odrske predstavitve. Učenci preučujemo možnosti, ki jim jih daje tema, ki jo razpisuje Turistična zveza Slovenije. Predstaviti jo moramo v obliki raziskovalne naloge, ki je usmerjena tako, da bi lahko navdušila turiste, ki pridejo v naš kraj. Raziskovalno nalogo pa podpremo z razstavo in odrsko predstavitvijo na isto temo. V preteklih letih smo dosegli zelo dobre uspehe na festivalih, saj smo za svoje delo prejeli že 4 srebrna priznanja. V šolskem letu 2004/05 smo se uvrstili celo na državno tekmovanje, s katerega smo se vrnili tudi s srePotovali smo nekoč… in danes.

brnim priznanjem.

156

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Mi (skoraj) vsi.

Zaživeli so novo življenje v novih, tujih krajih, ki pa niso

ce), zato se ne bi branili zanimivosti, ki bi nam jih naši

nikoli postali zares njihov dom. Ustvarili so si družine

gostje predstavili o njihovem načinu življenja.

in pripovedovali o življenju nekoč. Seminarska naloga, kakor tudi vse prejšnje, je arhiviraOd takrat je minilo že veliko časa. Otroci izseljencev so

na na DOŠ I Lendava, kjer si jo lahko ogledate.

zgodbe svojih staršev prenašali na svoje potomce in ti na svoje. Vendar so te zgodbe sčasoma postajale vse manj

Odrske predstavitve, ki jih pripravljamo za festival, so

oprijemljive, vse manj predstavljive za mlade generacije.

po koncu tekmovanja še kdaj uprizorjene. Tudi letošnja igrica je bila predstavljena še na Gledališkem ma-

Prav zato smo si zamislili tabor za vrstnike, ki živijo v

ratonu, ki je bil meseca maja v Gledališki in koncertni

tujini, potomce slovenskih izseljencev v Kanadi.

dvorani Lendava.

Tabor bi potekal v Sloveniji, v Lendavi in njeni okolici.

Z letošnjo raziskovalno nalogo, razstavo in odrsko

Vrstnikom bi pokazali, predstavili življenje v Sloveniji,

predstavitvijo smo turistični podmladkarji Dvojezične

kaj vse se je spremenilo, predvsem pa bi poskrbeli za

osnovne šole I Lendava dosegli še posebej velik uspeh,

veliko zabave in v njih vzbudili željo po vračanju v do-

in sicer zlato priznanje, na kar smo zelo ponosni in

movino njihovih prednikov.

nam predstavlja spodbudo za še uspešnejše delo v naslednjem šolskem letu.

Hkrati pa celina onkraj Atlantika predstavlja za nas podmladkarje še vedno nekakšno obljubljeno deželo (takšne predstave so nam ustvarili naši dedki in babi-

2-3/2007

157


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Dr. Zágorec-Csuka Judit

Car Evgen drámája az öregedés ellentmondásairól Car Evgen Štrki umirajo című drámája az öregedés

most már nem tud alkalmazkodni a plurálisan szét-

elviselhetetlen, sokszor nevetséges, de egyben tragiko-

zilált posztmodern társadalomhoz, nem érti ennek a

mikus folyamatáról szól. Arról, hogy az idős kort meg-

fogyasztói és jóléti társadalomnak a paradigmáit. Ő

ért szereplőknek már nincsen választási lehetőségeik,

értékvesztesnek érzi magát, megkeseredettnek, hiszen

nincsen következő lépés az életükben, nincsen remé-

mindenét az ideológiának szentelte az életében, még

nyük. Vagyis a reményük nagyon csekély, hiszen tud-

családot sem alapított. A kommunizmus ideológiája el-

ják, hogy meg kell halniuk, csak az a kérdés, hogyan

múlt, sőt negatív visszhangban cseng vissza. Nincsen,

haljanak meg? Milyen legyen az a film, amit utoljára vé-

nem létezik, megszünt, de facto. Egyedül a fiatal Éva

gig akarnak nézni az életükből? Nincsen túlélési stra-

egyetemista lánnyal tud diskurálni, mert értelmiségi

tégiájuk, nem is akarnak megváltozni, de teljes passzi-

társra talál benne, még akkor is, ha nem értenek min-

vitásba sem szeretnének vonulni. Nem harcolnak, nem

denben egyet. A fiatal lányhoz valamiféle Oidipuszi-

is akarnak konfrontálódni, mert értékvesztesség érte

komplexussal közeledik, s ezzel megfiatalítja az életét,

őket, de még élnek. S ez a baj. Az élet egység, olyan nin-

érzéseit, visszamegy a fiatalságába. A lány tiszteli a ta-

csen, hogy az idős kor nem lenne fontos korszak az em-

nár intellektusát, mert ez az ami, még megvan releváns,

ber életében. Nem az a kérdés, hogy milyenek az emberi

ha a teste lassan le is épül, és számára mint férfi már

kapcsolatok, hanem az, hogy mennyi szeretet rejtőzik

nem lesz vonzó. Az idős professzor még lehetne egy-

bennük. Mennyire tudják a szereplők szeretni a világot,

szer szerelmes, akár ebbe a fiatal lányba, hiszen egész

benne önmagukat és másokat is. És milyennek látják

életében egyedül élt, most reménykedhetne valamiféle

önmagukat?

beteljesülésbe, de nem teszi. Ha a küldetése nem teljesült be, a szerelmeben megpróbálhatná a beteljesülést.

Független attól, hogy kinek mi a műveltsége - egyete-

Hol az ő otthona? Talán ott, ahol a legtöbb tudást és

mi tanár, vagy földműves – a tudatukban jelen van és

energiát fektetett bele, egy letűnt kor társadalomismere-

a tudatalattijukban is, hogy nincsen tovább, s hogy az

tébe, amelynek gyökeresen megváltozott a társadalmi

idősek otthona sem megoldás számukra, inkább végál-

kontignenciája. A jövő meghatározatlan tényként tá-

lomás, ahol már nem történhet semmi új és meglepő,

tong előtte, ő már nem tud választani a modern kor vég-

még a szerelem sem hozhat számukra megoldást.

telen lehetőségeiből. Az orovostudományi egyetemnek ajánlja fel halála után a holtestét, hogy ilyen módon le-

Dr. Šfiligoj egyetemi tanár 80 évesen már nem akar

gyen hasznos a társadalomnak. Mivel csak önmagáért

megváltozni, hiszen egész életében az önigazgatási

felelős, ez lesz a végső megnyugvása.

szocializmus ideológiáját tanította, amelyben hitt, s 158

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Paver Martin 77 éves földműves is hasonló cipőben jár,

térbeli otthon-élménye van, ő csak a Petrovo selo-i ottho-

hiszen nem találja a helyét a világban és az idősek ott-

nában érzi jól magát, de ezt az otthont a fia már eladta

honában sem. Ő is tudja, hogy új világot csak új ember

az angoloknak. Idegesíti az is, hogy a fia és a menye,

jelenthet, az öregeket nem lehet visszabűvölni, szabad

s általában az emberek, akik angol szavakkal, monda-

emberekké tenni, mert sújtja őket az emlékezet, a sors,

tokkal vegyítik a szlovén nyelvet, mert ez a beszéd ide-

a bejárt út kínjai, csalódásaik és nem élhetnek üres tu-

genül hat számára. Az ő drámája a térbeli otthon el-

dattal. Sőt, hiába hal ki egy generáció, amely elveszett-

vesztése és a generációkat visszamenő paraszti tudat,

nek érzi magát a posztmodern és értékváltságos világ-

hagyomány feladása. Őt csak Petrovo selon értik meg

ban, de az új generáció is romlottá, korrupttá válhat.

igazán, de elveszítette az ismerősség érzetét. Egyedüli

Jure Paver, a fia mint munkanélküli textilmérnök vég-

megoldás számára az öngyilkosság. Még a posszeszív

ső megoldásként eladta a szülői házat Petrovo selon az

Bona Ana idős úri hölgy kecsegtető szerelme sem tudja

angoloknak. Az apák drámája, vétkeik a fiaikban folyta-

ebből kivenni, nem tud megalázkodni egy úriasszony

tódik, ők sem tudnak kibújni az anyagias és globalizát

előtt (márquezi irónia, minek a szerelem, ha eljárt felet-

világ körforgásából. Beadják az idős szüleiket az idősek

te az idő, nevetséges volna, ha most lobbanna lángokra,

otthonába, majd szép lassan megszabadulnak az örök-

már nem lehet újrakezdeni, gyereket várni, összeháza-

ségtől, a rájuk hagyott vagyontól, amely valamikor az

sodni stb.)

apáik életének az értelmét jelentette. Ebben a drámá-

Paver Jure kilép a falusi életből, az édesapja paraszt-

ban sem indul senki tiszta lappal. Hiába próbálnak

világból és elsőgenerációs értelmiségivé válik. De más

visszanézni, a volt szocialista rendszer nincsen, de az

típus mint az orosz irodalom „felesleges embere”. Ő

emberek maradtak, de már nem tudnak szellemileg

nem unta meg a világot mint Turgenyev hősei, hanem

immunak lenni, egységben élni önmagukkal egy újon-

a világ dobta ki őt a vérkeringéséből. Nem az ő hibá-

nan kialakult globális rendszerben. Ez nem az ő vilá-

jából, hanem a globális gazdaság kiismerhetetlen tör-

guk. Önmagukkal diskurálnak, nem ütköznek, nem

vényei alapján lesz munkanélküli, hiszen nem kell a

javítanak, nem térítenek. Önmagukhoz menekülnek,

textilipar, a világ más részéről is behozzák az árut. És

minta ez megnyugtatná őket, hiszen a páncéljukban

mit csináljon önmagával? Ő sem tud váltani, mert már

jól érzik magukat. De, ez csak a látszat… Aztán Martin

elveszítette a hitét, nem a szakmájában, hanem a világ

Paver megszökik az idősek otthonából és hazfelé tart

gyorsan változó körforgásában, inkább a kutyáját dé-

Petrovo seloba. Amikor útközben megáll a fiánál és a

delgeti, mert ő is csak pótcselekvésekben tud élni. És

menyénél, egészen megtöri az a tény, hogy megtudja,

van egy hobbija, festeget, s ez leköti a figyelmét hétköz-

hogy eladták az ottnonát az angoloknak.

napok sivárságában. Valamikor sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Akadémiára, festőművész akart len-

Ez a legnagyobb csapás, ami éri, habár már akkor érez-

ni, de édesapja kérésére nem folytatta a tanulmányait,

te, hogy kezd kihűlni a ház melege (Kercsmár Rózsa,

textilnérnök lett. Az igazi küldetését átgázolták valahol

Kihűlt a háza melege c. elbeszéléskötete alapján), ami-

távoli oligarchiák, milliomosok, globalista közgazdá-

kor a fiát elengedte az egyetemre tanulni, de abban a

szok, de a festészetben jól érzi magát, mintha újra meg-

reményben élt, hogy majd születik valaki, akinek át-

találna küldetését. Identitása, gyökerei meginognak,

adhatja birtokot. De az unokáknak sem tudta átadni,

már nem kell a Petrovo selo-i föld, apja vagyona, mert

mert unokája sem született. Hol van az ő otthona? Neki

mit is csináljon vele, hogyan művelje meg? De, kell a •

2-3/2007

159


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

pénz, amit az angoloktól kaphat érte. Mert minden

ne, akkor inkább kutyát tartana. Ő a modern ember

megvásárolható vagy eladható volna. Eladja a paraszt-

gondolkodását testesíti meg. Ha nem beszélünk idegen

házat, a paraszti világ szimbólumát, hogy megszaba-

nyelveket, főleg angolul, akkor másodrendű állampol-

duljon múltjától és édespaja világától is. De ő sem tud

gárnak számítunk. De, mi lesz a kis nemzetek nyelvé-

igazán megszabadulni. Állandóan vergődik Judita fele-

vel, kihalnak? Hol az ő otthona? Ott, ahol a pragmati-

sége és édesapja közt, illetve a festészet és a reális világ

kusság győz. Ő az abszolút jelen időben él, nem keresi

közt. Hol az ő otthona? Otthonélménye a kutyájához is

az otthonát a történelemben, de a jövőben sem. Ő már

köti, mert ott is jól érzi magát, ahol a kutyája van. Emo-

nem tud tartozni ősei közös metafizikai otthonához,

cionális otthonélménye van, nem térbeli és nem időbeli

amely egyenesen mutatja az utat a születéstől a halá-

otthonélménye van, hanem egyre jobban az abszolút

láig, a kijelöltt végzet felé és még azon túlra is. Martin

szellemiség, a kultúra emberévé válik, felesége mellett

Paver őt okozza családja bukásáért.

csak a festészetnek él, habár ha apjára tekint még vergődik a historizmus börtönében.

Eva 22 éves fiatal egyetemista, szalvisztikát tanul, erős intellektuális képeségekkel rendelkezik, humanista

Bona Ana egy magányos idős hölgy az idősek otthoná-

jellemű és vonzódik a művészetek iránt. Terhes és gyer-

ban, aki egyre jöbban keresi mások közelségét, mert

meket vár, tehát hisz a jövőben, pozitív beállítottságu. A

már három férjet túlélt és megszokta, hogy mindig

művészet és az igazságosság él benne, és élteti. Előtt áll

körülötte forgott a világ, csak most nem. Az öregedés

az élet, jó uton van. A drámai cselekvés az idősek ottho-

elveszi tőle a polgári élet nyüzsgését, és értékeit is. Az

nában nem ad végső választ a felvetett kérdésekre. Mi-

idősek otthonában közös a sors, a magány, és nem le-

lyen az öregek harca a megváltozott világukkal szem-

het válogatni, sőt inkább leadja a mércéjét, szerelmes

ben? Értékvesztesség éri őket, egyesek belehalnak,

lesz egy paraszt emberbe, Martinba, mert a paraszt

mások lassú agóniában élnek. Hogy melyik a jobb a

ugye nem is olyan goromba, inkább kedves ember.

megoldás? A felőrlődés vagy a lassú halál? Nem tudni.

Megváltoztatja a véleményét is a földművesek életmód-

De, haldokolnak. Pedig élniük kellene még egy kicsit.

járól. Ezt is csak azért, hogy ne legyen egyedül. Mert a

Keresik a szeretetet, de a szeretetlenség légköre elszívja

magány nagy csapás, de ez sem sikerül elérnie, mert

tőlük az erejüket, kimerültek és kedvetlenek lesznek.

Martin öngyilkos lesz és nem választja őt társául. Ő

A szeretet hiányában mégsem akarnak szolgalelkek

az a polgári, művelt hölgy, aki úgy éli az életét, mintha

lenni, mert tudják, hogy nem lehet állandóan alkalmaz-

egy száguldó vonaton utazna nagy sebességgel, de se

kodni, mert az alkalmazkodás közben elveszik az iden-

jobbra, se balra nem néz ki az ablakon, sosem száll le

titásuk. Aki nem tudj, hogy kicsoda, önmagát veszíti

a vonatról, hogy lássa egyáltalán jó uton van-e. Mi az

el! Ilyen megközelítésből elmondhatjuk, hogy a dráma

otthonélménye? Bárkivel otthont tud teremteni, bárhol,

szereplői autentikus személyek, mert egyik sem sze-

csak ne maradjon egyedül.

retné feladni életétnek értelmét, még akkor sem, ha ezt lassan veszítik el. Önmagukat, identitásukat mégsem

Paver-Bolha Judita Jure Paver pragmatikus felesége,

adják fel! Sem Dr. Šfiligoj, egyetemi tanár, sem Mar-

aki csak akkor fog gyereket szülni, ha annak mindent

tin Paver földműves, szőlőtermelő. Ők megtartják régi

meg tud adni, egyetemi végzettséget, külföldi oktatást,

szellemi vagy paraszti arcuk. Mert tudják, hogy nem

idegen nyelvek tanítását, és ha mindez nem teljesül-

szabad rosszabbá válniuk, semmiképpen, mert mások

160

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Péntek Imre

már nem élhetik el előlük az életüket, már nem gázolhatnak át rajtuk, nem tehetik tönkre karrierjüket, hi-

Versek – „didergő fényben”

szen már vége felé jár az útjuk. A »szív szemével« nézik a világot, »fölfelé« látnak, eszményítik a letűnt korukat, a múltat. Lehúzza őket a föld, az öregedés testi kínja, a testi leépülés paradokszona. Már nem tudják a múltba integrálni a jelent, hanem a jelenbe viszik be a múltat, a kialakított hagyományokat, amelyeknek az eredményeivel szeretnék most leélni életük utolsó napjait.

Örök kérdés, mint függ össze a lokális és az egyetemes. A muravidékiség és az egyetemes magyar szellemi uni-

Az elveszett generáció a 70 és 80 évesek válságos vilá-

verzum. A lokalitás megjelenítése korábban negatív

gát vetíti elénk, egy letűnt kort és életeket. Ez a gene-

megítélést kapott, az újabb időkben pozitív tartalmak-

ráció már nem tud egységben élni. Lehúzza őket a sor-

kal telítődött. Ennek a foglalata is a költő 2000-ben

suk, elviszi tőlük az energiájukat, elszakítja őket las-

megjelent Rá-olvasások című kötete. Garai László a

san önmaguktól és az istentől is. Az istenkeresés nem-

Muratájban megjelent kritikájában a következőket írja

csak az időseket foglalkoztatja a drámában, hanem a

róla:” Az ő igézései, bűbájoló imádságai, fenyegetéseket

fiatal Evát is, aki gyermeket vár és szüksége van arra,

elhárítani akaró varázslásai, istennel feleselő zsoltárai

hogy pozitívan lássa a jövőjét. Evgen Car drámája figye-

láttatják az olvasóval - hogy csak egyetlen versének kel-

lemre méltó értékeket vet fel és bocsát diszkurzusra,

léktárából merítsünk – a halállal születés, a beteljesü-

amelyben a mai posztmodern világ válságát elemzi,

lés, a tűzlopás (Halállal jön) misztériumát… Az istennel,

főleg az idős emberek sorsa ábrázolásával. Hősei kö-

a költészet istenével is feleselő Rá-olvasások formai

zül mindegyik vágyódik valamire, terveznek, remény-

jegyei szándékos vagy véletlenszerű hasonlóságot mu-

kednek, töprengenek, hervadoznak az idősek ottho-

tatnak a népi imádságokéval, szintoly prózai és lírai

nában, panaszkodnak, tűnődnek, elmúlnak, életük

ötvöződések, s a bajáthárítás gyakori bennük. A bájo-

mégsem eseménytelen, mert az érzelmeik és gondola-

lástól csak ugrás a mitológia, a helyi – lásd Marquez –

taik intenzítását a forráspontig hevítik és eljutnak ka-

mitológia megteremtése. A családi versek kinyitása –

tarzisig. Végül megtisztulnak. Kínlódásuk termékeny.

éteri magasságok felé – jelzik ezt az utat.”

Akaratuk sorsformáló. Ha a vágyaik megvalósulása akadályokba is ütközik, mégsem adják fel a hitüket,

A családi mitológia mellett – Kettesben az öröklét-

még akkor sem, ha ebbe belepusztulnak (Paver Martin

tel, Műemlék-vers apámnak – a helyi kulturális mí-

öngyilkossága). Szereplői Shakespear-i szereplők, akik

toszok, toposzok kerülnek előtérbe. A helyi mitológia

nyíltan kimondják, amit gondolnak, nem Csehov-i figu-

része Halicanum, Lendva római település elődje – a

rák, akiknek a valódi szándékuk a szöveg alá szorul.

Pannon provincia - múltjának felidézése vagy Zala/ Mayer György szobrászatának és személyének példa-

Mint minden drámaíró, Car Evgen is arra törekedett

ként való felmutatása. Az Óda a hazatérőhöz – nyilván

a Štrki umirajo című drámájában, hogy azokat a lát-

többrétegű, több jelentésű lírai kompozíció. A nyitó és

hatatlan sorserőket, amelyek a korát irányítják, a szín-

az odisszeuszi motívummal bővült záró sorok hűen

padra vigye.

kifejezik e vidék magyarságának ragaszkodását iden•

2-3/2007

161


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

titásukhoz, szülőföldjükhöz. Azt, amit az eltávozott költőtárs, Szúnyogh Sándor így fogalmazott meg Halicanumi üzenet című versében: „Halicanum szülöttei, kutyánál hűebb fiai vagyunk e földnek.” S amit a fiatalabb Bence Lajos, bizonyos értelemben Szúnyogh Sándor szellemi örökségének folytatója ímigyen intonál: Boldog lehet, ki kerülőkkel, dülőutak mentén, kertek alatt végül mégis hazatalál.” Ennek a hazatalálásnak az élménye – öröme – , amit az újabb nemzedékek kivívtak maguknak. Hazatalálás a befogadó országban, az anyaországban, és az egyetemes magyarság szellemi hazájában. Sokat tett is a lendvai értelmiség, hogy muravidéki Őrség (és Hetés) – áttételesen és szellemi értelemben – ne csak védekező, hanem többirányú közvetítő is legyen a Vajdaság , az anyaország és a határon túli magyarság felé. És ez sajátos, új „honfoglalás”, magasabb színtű el-és befogadás – anélkül, hogy lábukat kitették volna szülőföldjükről – céljához érjen. Bence Lajos új könyvének egyik meghatározó versében az örök adóságaival küszködő, „tékozló fiú” így vall erről az elkötelezett, a számkivetettség dacával átitatott otthonosságról: „Itt ez a táj, e szűkre méretezett haza, talpad alatt zokogó rög... ... S hívhatnak már tornyos városok, párizsok... el már nem indulsz soha, hiába csábít a csoda... Mert ide taszít a sors is, a gonosz mostoha, az idegen föld vásott közönye...” „Csak a tudata a tiéd” (Hódolat Vlaj Lajosnak) Az újabb kötetre hat év múltán ért meg az idő. Ebben jelentős helyet foglalnak el a „nem-énekek”, spontán (és irányított) asszociációs láncolatokból épülő, epikai-értekező elemekkel átszőtt hosszú versek. A meditáció, az önflexió, a láz lecsillapulásának vers/szövegei ezek, a szintézis kísérletének/kísértésének jegyében.

162

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Jó tíz év telt el a szlovén állam megalakulása után, aminek egyik következménye lett, hogy meggyengültek a vajdasági kulturális –irodalmi kapcsolatok. Bence Lajos tájékozódása intenzívebben fordult a „szomszédság”, a történelmi Zala szellemi vidékei felé. Egyúttal a tartozástudat gazdagodásának is tanúi lehetünk. Vers születik a Zalaegerszegen élő Németh János keramikus művészről, a „gyöngyöző agyag” mesteréről, figuráinak népi –szakrális világáról, Kerecsényi Edit, a kanizsai múzeum néprajzkutatója – aki Lendva környékén is komoly szakmai munkát végzett – „halálhírére”. Ám ennek a tartozástudatnak egyik legmegragadóbb verse A „világos” Zaláról . Az idézőjelbe tett jelző, a közhiedelemben tán máig élő sötét ellentéte. Joggal sorakoztatja fel az innen, e vidékről származó, országos hírre emelkedett, jeles történelmi személyeket, akik a lehúzó körülmények ellenére, kiemelkedtek a „ködös és sáros” megyéből. Ez a föld „Zrínyik, Bánffyak,/ Zalák, Wlassitsok/ szülője.” S tisztában van azzal: „Aki itthon maradt - /itthon nem volt semmi - /...tengődött a földdel/ s lett belőle senki,/ elmaradt.” Ám mindkét rész a miénk, „szívünk/ csücske, lelkünk ezüstje.” A széttekintés, a szintézis-kísérlet versei a Pressziók és impressziók, a Tájkép csata után, avagy példabeszéd a hiúságról és egyik leghangsúlyosabb mű, az Ódaféle a z Építőnek, romlások ellen. A Petőfi óta ismerős szituáció, a „haza a magasból”-helyzet így intonálódik a Pressziók és impressziókban: Kiültem a küszöbre, onnan messzire látni – gondoltam, s mint városnézésre induló Gondolat gondolámba szállva, kicsit körülnézek birtokomon.” A tavaszelői szemle („kikeletnek nincs nyoma”), a vihar által legyőzött és megbékélt táj nyugalma a belső béke rezdüléseit is előhívják. („...sehol egy durva rög/ nincs egy érdes/ göröngy, a sás is/ simogatóan simult/ a lábhoz... ). Az éjbe hajló szemlélődés kozmikus távlatokat nyit: az „égbolt alján / csillagpor-kométa/ lebernyeg lebbent.” A reggeli kijózanodás nosztalgiát ébreszt: „Reggel lett,/ s vele az éji/ csoda is oda, / a delírium, a titok, / csak a költő sejtése maradt/ a régi.” A Tájkép csata után, avagy példabeszéd a hiúságról a saját közösségi közegében „tekint szét”, s teszi föl (maguknak) a megmaradás, a magyarként való továbbélés nyugtalanító kérdéseit. „Hányszor kérdeztük, hányszor firtattuk tekintetünkkel egymás arcának rezdülését... vajon hányan lehetünk még? vajon hány ember gondolja úgy, mint mi? s egyáltalán hányan vagyunk, akik jelenthetnénk egy jobb kor aranyfedezetét.”

2-3/2007

163


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

A vers az „önmegóvó erő” forrásait kutatja, a „világra szóló, örök ősz” díszletei között. Ám kiábrándító, perspektíva nélküli (vég)következtetésekre jut, akár az öreg Vörösmarty költészete. Mindenütt a XX. századi civilizáció romjai, „füstös képei”: „tájkép csata után...” A „sárban heverő,/ vértől bemocskolt zászlók”, „penészig rothadt gyümölcs-eszme”, „kifosztott tartomány”. Az elmúlás „őszén” a szőlőhegyi „pusztába” vonuló költő búcsúpillantása a „rejtély halmaz”-tól, a „kód-csőd”-től, egyszerre felemelő és kiábrándító. A „rezignáció lovagja” (Kierkegaard kifejezése), minden értelmetlen harc megharcolója számára nem marad más, mint a megtépázott táj fölötti a néma merengés. De ez mégsem a végső állapot. A közösség életében vannak ünnepi pillanatok is, ennek állít mementót az Ódaféle az Építőnek, romlások ellen. A vers meghatározó motívuma az építés. „Nem az építészé a dicsőség, az Építő az, ki előtt egy világ hajol meg...” Hogy ebből a „batyus, kátyus világból” kiemelkedett az elbájoló és impozáns művelődési ház (bár inkább mondanám: palota), az a Jelnek, a szándéknak köszönhető, amellyel a tervező, Makovecz Imre ajándékozta meg a helyi közösséget. Az „építő” lendület vetett ki a depresszióból, segített „repülni, lélekben” a „tiszta egekig”. S felhangozhatnak az ódai hangzatok: „Áll már a házunk! /Otthon, s harang/ nélkül is hív / magasba nyúló tekintetével / a naparcú Isten.” Bár a befejezés feljajdulása – „jaj, mindig késve jön a csoda” – némileg beárnyékolja a lelkesedést, a bizonyosságot, hogy másképp is lehet, mégis a megerősödés, az önmeggyőzés kerekedik felül: „...folyton folyvást irtani kell a Gazt, vizsla szemekkel keresni igazak között az Igazt.” A lelki megerősödést szolgálják a barátok emléket őrző versek (Kitakarítottál, Bor és vers, Psalm XXII.), vagy a bepillantás Király Ferenc műhelyének, művészetének belső összefüggéseibe. A Kőben nyíló gondolat – mely a szobrászművész 70. születésnapjára íródott – képes a szavak erejével felidézni az alkotás manuális és szellemi folyamatát, a küzdelmet az anyaggal, melynek maradandó eredménye „él a kőben, fában, / a bronzban a forma/ a teremtett világ/ magasba meredő tornya.” Szükségesek ezek az „önmegerősítések”, hisz a muravidéki magyarság fogyatkozása, elbizonytalanodása, az asszimilálódás csábításai, az elvándorlás megannyi, ígéretes jövőt, perspektívát kínáló lehetőségei mindmind gyengítik a belső kohéziót, az identitás gyökereit. A menni vagy maradni dilemmájára, s egy régi erdélyi költőre című vers ennek a szorongató víziónak a lenyomata. A „Nem vártak, mégis jöttünk” érzületének, melyen már nem segít a múlt, az „apáink” vívta harc, padlásra kerültek dicső múlt kellékei, a tárogató, a flóta. 164

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

S nem valami felemelő: maradni „utolsónak, gőgös magyarnak”. Mégis, az „itt is lehet maradni, / el is lehet menni” alternatívájára a válasz: „amolyan utolsó szó jogán, /utolsó reményként, maradjon/ mindenki a helyén...” S ha már a pálya elején ott állt segítő mentorként a tanár, a kortárs irodalom „számtartója”, Czine Mihály, a temetésének évekkel később felidézett élménye olyan tartást adó emlék, amely képes feloldani a kínzó kételyeket. „ ...egy költő, ha szól, mindig feláll! ...intettél meg, ha lámpalázasan vagy félelemből ülve motyogtam el magas eszméket ostromló versem”

Hazatérítő vers

Az öntudat (a költői öntudat) olyan belső tartást adó kapaszkodó, amely újabb és újabba lelki energiákat ad makacs kitartáshoz. S érteni véljük a vers záró sorainak szinte mániákus hajtogatását: „reggelig ismételgettem fogcsikorgatva: itthon vagyok, itthon vagyok...” Bence Lajos ennek az „itthon létnek” – mely drámai szituációktól sem mentes - a költője, „halcanumi pennahajdere”, manufakturális verskészítője – ahogy sokszor önmagát látja, láttatni óhajtja. Teremtőt ostromló zsoltáros fohászkodásai, bajokat hárító bűbájos rá-olvasásai után újabban belső monológok, tudatáramok „lejegyzésével”, dokumentálásával veszi birtokba a „tartományt”, ahol minden jegenyéhez, dombon futó szőlősorhoz, minden lelket-szellemet érintő rezdüléshez mélységes köze van. Egyre gazdagodó lírája ebből a kimeríthetetlen élményvilágból táplálkozik. S lenyűgözően sokszínű oeuvre-jének éltetése, kiteljesítése – megállva az 50. születésnap kitűntetett pontján – nem kis feladat. Ám a költőnek éreznie kell a bizalmat és a bíztatást magyar irodalom művelőitől, az olvasóktól – az anyaországtól a határokon túlig - , amit verseivel vívott ki magának. Föl nem adva a harcot a „tiszta szó” becsületéért. Abban a „didergő(didergető) fényben”, amely tisztánlátás fájdalmas velejárója.

2-3/2007

165


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Ruda Gábor

Tudatroncsolás Gondolatok Varga József Tudatformáló idők c. regényéhez Az összesen 20 fejezetre tagolt kötetben a szerző

tek). A magyarul csak törve beszélő Micha bácsi – vele

nagyapja (3–4. fejezet) és nagybátyja (5–20. fejezet)

még találkozunk a későbbiekben – segít a családnak

„naplójegyzetei” alapján kerekít főként a szlovéniai

átjutni a határon.

Muravidéken játszódó történeteket, amelyek egymást többnyire időrendi sorrendben követik. A novellare-

Újabb egységet képeznek a 30-as években játszódó

gény (így jellemzi a szerző saját művét) a következő na-

történetek, itt ragadja magához a tollat a szerző nagy-

gyobb egységekre osztható fel.

bátyja, a naplóírást folytatva. Egy – viszonylag – békés korszakról olvashatunk. A többségi nemzet fokozato-

Az 1–2. fejezetben a szerző – bevezetőleg – leírja, ho-

san növekvő adminisztratív elnyomó intézkedései mel-

gyan jutott a további eseményeket magába foglaló nap-

lett csak kisebb nézeteltérések (pl. a pusztaréti „csata”

ló birtokába. „Kegyetlen elnyomás, fájdalmas szenve-

szerencsére csak kölcsönös fenyegetőzésben merül ki),

dély és vérző reménység van azokban a sorokban. A

betyárok időnkénti gaztettei nehezítik az emberek sor-

megszálló többségi szerbek elleni vádaskodás: vádirat.

sát. Pedagógus szerzőről lévén szó, természetesen bete-

Olyan állapotokról szól, amelyek között tőlünk, az itt

kinthetünk a két világháború közötti oktatási helyzet-

élő őshonos magyaroktól elvettek szinte minden embe-

be is: „Az 1930-as évek végére már a jugoszláv állami

ri jogot. Kisemmiztek, megszégyenítettek, megfosztot-

szervek teljesen betiltották a magyar nyelvű oktatást a

ták érzelem- és gondolatvilágunkat, meg akarták törni

muravidéki elemi iskolákban még ott is, ahol a tanulók

magyarságtudatunkat! Béklyót raktak a szellemünk-

95%-ban magyar nemzetiségűek voltak.” – olvashatjuk

re! Bilincset igaz magatartásformánkra!” – nyilatkozik

visszatekintőleg, a tulajdonképpen már a következő

a nagybácsi, amikor a naplót a szerző gondjára bízza

részhez tartozó Örömmámorban c. fejezetben.

(Gabonaaratás c. fejezet). Megjegyezzük, hogy már az 1931/32-es tanévben teljeVagy pedig elűzték, szökésre kényszerítették az embe-

sen megszüntették több muravidéki iskolában a ma-

reket, amelyről a nem sokkal a trianoni határok meg-

gyar tagozatokat. Az 1931-es népszámláláskor ugyanis

húzása után, a húszas évek elején játszódó, egy család

sok muravidéki magyar – akár külső nyomás hatására,

Magyarországra való szökését taglaló, következő rész-

akár számításból – jugoszlávnak vallotta magát, mire

ben van szó (Hazátlanul és Zsandárcselezés c. fejeze-

föl már nem írathatta magyar tagozatba a gyerekét.1

Kokoklj, Miroslav – Horvat, Bela: Prekmursko šolstvo. Murska Sobota 1977. 347–351. old.

1

Lásd Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva 2001. 269. old.

166

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

A magyar tagozatok helyzetét az oktatási törvények

ményekről szól. Azonban az 1941-es „felszabadulást”

is nehezítették. „Olyan helyzet állt elő, hogy formá-

szlovének internálása, száműzetése tette kétes érté-

lisan eleget tett ugyan az állam a békeszerződés ren-

kűvé (A száműzetés). Ezzel együtt itt található az egész

delkezéseinek, a jogi normarendszer azonban a gya-

kötet legromantikusabb története: egy Magyarországra

korlatban csak nehezen volt megvalósítható.”2 (Szinte

hurcolt szlovén fiatalember beleszeret – emberséges –

ugyanez megállapítható az 1959/60-ban bevezetett

gazdájának lányába, a fiatalok a háború után össze is

„kétnyelvű” oktatásra is, de a nemzetiségi iskolákról

házasodnak (Megérdemelt boldogság c. fejezet).

általában elmondható a történelmi és a Trianon utáni Magyarországon, valamint az utódállamokban, hogy

Így helytállónak tűnik a megállapítás, amelyet A szám-

az oktatási törvényeket maradéktalanul sehol sem

űzetés c. fejezetben olvashatunk: „Az igazságnak meg-

hajtották végre, így a „nemzetiségi” iskola valójában,

felelően – bár soha nincsen teljes igazság, mert az is

ill. többé-kevésbé ugyanezen nemzetiség asszimiláci-

csak viszonylagos – el kell mondani, hogy az idegen-

óját szolgálta, vagy azt lényegében nem gátolta meg.)3

be toloncolt »kolonisták« életvitele valamivel jobb volt,

A Muravidéken a nemzetiségi iskolák elleni támadás

mint később a hasonló helyzetbe került magyaroké

azzal kezdődött, hogy a magyar tanítókat kötelezték az

Hrastovecen, Sterntálban, Mariborban és másutt. A

államnyelv megtanulására, amire 1924-ig kaptak hala-

deportált szlovének zöme dolgozhatott, a gyermekeiket

dékot. Így pl. Göntérházára 1924-ben szlovén tanító ke-

»nevelőszülőkhöz« adták, de az élelmezésük is ember-

rült, viszont magyar nyelvű hitoktatás 1935–36-ig volt.4

ségesebb volt, mint a száműzött magyaroké.”

Az 1935-ben játszódó, Az erdei sztrájk c. fejezetben az

Ugyanakkor Micha bácsi hiába panaszkodik magyar

erdőgazdasági munkások úttörő jellegű megmozdulá-

barátainál az őt bírói mivoltában is megalázó, ártat-

sáról olvashatunk, amellyel megelőzték a lendvai ipa-

lan embereket halálra verő csendőrökre „A kölcsönke-

ri vállalatoknál végbemenő bérharcokat. (A Našička

nyér…” c. fejezetben. (Ijesztő mai párhuzam jut eszünk-

nevű, horvát érdekeltségű tanin-feldolgozó és faipari

be: a magyar polgármestert a szó szoros és átvitt értel-

vállalat lendvai üzemében az első hivatalos sztrájk

mében is arcul csapó vajdasági rendőrparancsnok.6)

1937-ben volt.5) A sztrájkolókkal tárgyaló, magabiztos

Visszataszítóan kegyetlen, háborús idők voltak, ép-

fellépésű „nagyúr” napjaink öblös hangú, ígérgető, de-

pen a háborús állapotok okozta, azokkal együtt járó

magóg politikusait juttatja eszünkbe.

fonákságokkal. Aki nem alkalmazkodott eléggé, kön�nyen ráfizethetett. Erich Maria Remarqe egyik regé-

Az Örömmámorban c. fejezettel kezdődő rész a 40-es

nyében olvashatunk a német katona főhős vesztéről

évek első felében játszódik, a muravidéki háborús ese-

Oroszországban: nem tanúsított elegendő kegyetlensé-

Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva 2001. 269. old.

2

Így volt ez már az 1868-as Deák–Eötvös-féle kisebbségi törvénnyel is.

3

4

„…ezért mind küzdeni kell.” Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral.

Szombathely 1990., 4–8. old. 5

Vö. Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva 2001. 197. old. Pilc Nándor: Vajdasági rendőrpofonok. Népszabadság 2004. augusztus 25., 3. old.

6

2-3/2007

167


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

get civilekkel szemben, futni hagyta őket, akik ezután –

zül sokan csak az oroszok közeledtével, megérkezésé-

mivel valójában partizánok voltak – hátulról lelőtték. A

vel ébredtek hazaszeretetre – bosszúból és igaztalanul

háborút nem dicsőítő, hanem annak szörnyűségeit be-

halottgyalázással vádolják meg. (Különösen riasztó,

mutató szemléletmódjáért (ilyen pl. az Im Westen nichts

hogy az ügyletben élenjár a parancsnokuk.) A gyanú-

Neues – Nyugaton a helyzet változatlan c. regénye) E.

sított csak üggyel-bajjal menekül meg a kivégzés elől.

M. Remarqe-nak menekülnie kellett a náci hatalom

Összehasonlításként említsünk meg egy temetési je-

elől. Könyveit demonstratíve elégették, német állampol-

lenetet a szlovákiai Szőgyén körüli, forgandó szeren-

gárságától megfosztották.

csével folyó harcokból, amikor a pillanatnyi győztesek temetik a szovjet katonákat: „…a megbízott az elesett

Ismét egy párhuzam jut eszünkbe: a magyarok jog-

szovjet katonák és az elhullott lovak tetemét egy gödör-

fosztottsága Szlovákiában 1945 után. Az emberek

ben akarta elföldeltetni, melyre az emberek nem voltak

alattvalóként, személyiség nélküli masszaként való

hajlandók. A vita eldöntését az éppen arra haladó né-

kezelése, a kollektív bűnösség elvének, a nemzetek-

met járőrre bízták. Parancsnokuk azoknak adott iga-

ben való gondolkodás, az ellenségkép szükségességé-

zat, akik azt a nézetet vallották, hogy a harcban elesett

nek minden áron való elfogadtatása jellemző ezekre

ellenséget is megilleti az emberhez méltó végső tisztes-

az időkre: hol „A MAGYAROK, hol pedig A SZERBEK”

ség. A katonák és lovaik tehát nem kerültek közös sír-

stb. bűnösök. Minden magyar, vagy minden szerb.

ba.”8 A Mura menti „partizán” minden bizonnyal saját

Utóbbi eset besulykolását szolgálta a nacionalista-mi-

aljas („fasiszta”), embertelen hozzáállását vetítette a

litarista „nevelés” eszközeként a „Megállj, megállj, ku-

hamis vádba, mint ahogy a szőgyéni megbízott is „fa-

tya Szerbia! / Nem lesz tied soha Bosznia!…” versike is

sisztább” akart lenni a németeknél.

(A leventék c. fejezetben). Vagy amikor később az ös�szes „jugoszláv” (moszkvai utasításra) „láncos kutya”

Az Újra „megszállva”! c. fejezetben az idézőjel azt a be-

lett (lásd a Mártíromság c. fejezetet), hogy a „Magyar

nyomást kelti, hogy ez a megszállás esetleg inkább fel-

Népköztársaság” egyik kiemelt fontosságú erőszak-

szabadulás volt, míg A száműzetés c. fejezetben a „fel-

szervezete, a határőrség vérmesebben vadászhasson

szabadulás” sokak számára jelenthetett megszállást,

rájuk, a „jugókra”, függetlenül attól, hogy köztük ter-

csalódást és száműzetést.

mészetesen számos magyar nemzetiségű is volt. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a szovjet A könyv utolsó egysége a háború befejezésének és az

csapatok bevonulása sokak számára nem felszaba-

azt követő évek eseményeit tartalmazza. Pl. a Temetés

dulás volt, mint ahogy azt a „valós szocializmus” éve-

másképpen c. fejezetben olvasható, hogy elesett baj-

iben Magyarországon is hivatalosan meghatározták,

társaik temetésére kényszerítik a falu lakóit a győztes

elhallgatva annak fonákságait. Pl. a Magvető Kiadó

szovjet katonák. Az egyik fiatalembert az újdonsült

1973-ban úgy jelentette meg Günter Grass A bádogdob

szlovén partizánok – a „májusi partizánok”7, akik kö-

c. regényét, hogy abból kihúzta a Danzigba bevonuló

Bővebben: „…ezért mind küzdeni kell.”… 44–46. old.

7

Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995. 106. old.

8

168

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

szovjet katonák viselkedését bemutató néhány mon-

és más, ha kényszerítik rá vagy menekülnie kell, átko-

datot.9 Ez is történelemhamisítás és tudatroncsolás.

zott, határmegállapító politikai döntések miatt. Az első

(„Szocialista” stílusú történelemhamisítás bőven elő-

világháború utáni nyomor (évekig vasúti kocsikban

fordulhatott máshol is. A lelkiismeretes tanár nehéz

laktak az elcsatolt területekről érkező menekültek), a

helyzetben lehetett, ha meggyőződésével ellentétes mó-

tömeges kivándorlások összefüggtek a trianoni dik-

don kellett tanítson. Az ilyen típusú történelemhamisí-

tátummal, mint következmények. Az ország, de szinte

tásra rakódott rá az adott kisebbségek ellen elkövetett

minden elcsatolt terület is gazdaságilag rosszabb hely-

„nemzetiségi történelemhamisítás”. Pl.: „minden né-

zetbe került.10

met, magyar stb. – épp az adott országtól függően – fasiszta”. Lásd még: Duray Miklós: Kettős elnyomásban.

Ugyanakkor az eltávozás, eltávolodás – bármilyen

New York 1989.)

kényszerű is legyen az – látókörszélesedést jelent az eltávolodónak. A „valós szocializmus” elől menekü-

A hetési tájszavakat is bőven felsorakoztató, az egy-

lőknek az itthoni (magyarországi) „küzdelmes sorsot

szerű emberek nyelvén megírt és számukra is érthe-

vállalók” sokszor azt vetették a szemükre, hogy meg-

tő, de ugyanakkor igényes nyelvezetű kötetnek szinte

hátráltak a problémák elől. Ez az ellenvetés azonban

az összes történetéből kiérződik, hogy a nép (az együtt

jelentős mértékben csak magyarázkodás volt a szökést

élő, akár különböző nyelvű népek) szintjén mindig is

(emigrációt) vállalni nem merők részéről – mert akkor

inkább az egyetértés, egymás segítése volt a jellemző

is, a „szocializmus” elől is szökni kellett. A nagy mene-

(pl. a jóindulatú Micha bácsi részt vesz a szökevények

külési hullámok (1945, 47, 56) mellett igen sokan tá-

határon való átjuttatásában – Zsandárcselezés c. feje-

voztak még a „szocialista” Magyarországról, és nyilván

zet). A nemzetiségi ellentétek szítása pedig kívülről és

még többen játszottak a távozás gondolatával. Az emig-

felülről történt.

ráció sok esetben – arra gondolva, hogy úgyis lehetetlen a visszatérés – teljes szakítási kísérletet jelentett az

A könyv másik súlyponti kérdése (az imént említett,

immár javíthatatlannak tartott magyarországi viszo-

bázisszinten létező összetartó erő érzékeltetése mel-

nyokkal.11 Ebből adódott az a sajnálatos tény is, hogy

lett) a száműzetés-menekülés, ill. az elnyomatásban

az emigránsok nagy része gyorsan „elfelejtett magya-

otthonmaradás viszonyrendszer bemutatása. A kettő

rul” (de gyakran a befogadó ország nyelvét sem tanulta

(eltávozás vagy maradás) jelen esetben nem rivalizál

meg magasabb szinten).

egymással – mint napjainkban sajnos sokszor és tévesen előfordul –, hiszen az innen elmenők távolról sem

A maradók általában figyelmen kívül hagyják, hogy az

„gazdasági menekültek”. Más, ha valaki saját elhatáro-

eltávozó is elég jól ismeri még a (maradók szemszögéből

zásból vagy pusztán a jobb megélhetés miatt megy el,

vett) belső viszonyokat, viszont van egy óriási előnye:

MTI: A bádogdob újra megjelenik. Népszabadság 2004. május 6., 25. old.

9

Vö. Raffay, E.: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal. Budapest 1990.; Palotás Zoltán: A trianoni határok. H. n. 1990.; Zsiga

10

Tibor: Muravidéktől Trianonig. Lendva 1996.; Göncz László: A muravidéki magyarság. Lendva 2001. Lásd pl. Vezényi Pál Öngyilkosok népe c. írását (Muravidék 7, 2004. 42–46. old.), vagy Borbándi Gyula összefoglaló művét: A magyar

11

emigráció életrajza 1945–1985. Bern 1985.

2-3/2007

169


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

kívülről is látja a problémákat. Ez – és általában – az

ségváltozásba: a kisebbség előbb-utóbb elfogadja saját

ön- és a külső értékelés viszonya – egy nagyon lényeges

másodrendű szerepét, s a kisebb ellenállást választva

módszertani kérdés. Az egyensúly megtalálásának hi-

felszívódik a többségi nemzetbe. Másrészt pedig a »ha-

ánya vezet valószínűleg az elhibázott döntésekhez, sar-

tás-ellenhatás« analógiájára, minél nagyobb valakivel

kított véleménynyilvánításokhoz. A „saját” problémák

szemben a nyomás abban az irányban, hogy a volta-

felfokozásához, a „külső” szemlélő szakértelmének két-

képpeni attitűdjével ellentétes viselkedést tanúsítson,

ségbe vonásához.

annál kevésbé fogja megváltoztatni azt.”13 (Bővebben a kognitív disszonanciáról Székely András Bertalan:

Valószínűleg mást jelentett az eltávozás, menekülés,

Pável Ágoston, a „hídépítő”, 1986; kötetben: A Rábától a

száműzetés, áttelepítés egy földműveléssel foglalkozó

Muráig. Nemzetiségek egy határ két oldalán. Bp., 1992.)

embernek (többnyire őket sújtotta pl. a szlovák–magyar „lakosságcsere”, de a muravidéki emberek leg-

Néhány példa az ígérgetésekben, hazudozásban teli

főbb vagyona is a gazdaságuk volt), és mást azoknak,

„szocialista” demagógiára: „…lehullanak az ország-

akik kevésbé kötődtek anyagilag egy adott területhez.

határok, s rövidesen a bukaresti ember akkor megy

(Mérce, összehasonlítási alap persze nincs.)

Budapestre, amikor akar, és fordítva.” (Domokos Pál Péter idézi Petru Groza szavait a kétes hitelű, „szá-

A Tudatformáló idők alaphangvétele, végkicsengése

zak gyűlésén” 1946-ban Marosvásárhelyen.)14 Erik

– a kellemes élmények bemutatása mellett – mégis a

Honecker, a német–német határ „megalkotója” 1961-

tudatroncsoló elnyomással való kényszerű együttélés

ben Berlin kettévágásának, a „fal” felhúzásának „elő-

(legyen az szláv vagy magyar), az ilyesfajta „tudatfor-

estéjén” szemrebbenés nélkül jelentette ki: „Senkinek

málás” elleni vádirat. Talán ezekben az időkben alapo-

sem áll szándékában falat építeni.”

zódott meg, formálódott ki, „tökéletesült” a muravidéki (magyar) ember – mint a legkisebb anyaországon kí-

A „százak gyűlése” példa arra, hogy egy erőszakos,

vüli magyar közösség tagjának – borongósságra haj-

demagóg kisebbség hogyan próbálja magához ragad-

lamos beállítottsága.12 Ez a szomorkás szemléletmód

ni a hatalmat különböző manipulációk segítségével.

lehet a már átélt teljes vagy részleges, de mindenkép-

Egy másik példa, a szlovák történelemből: „Die mo-

pen elkerülhetetlennek vélt beolvadás következménye

derne slowakische Nation wurde nicht als nationa-

is, megengedve az asszimilációnak való (időleges) ellen-

le Willensgemeinschaft, sondern als Schöpfung ei-

állást, minthogy a „nemzeti(ségi) érzékenységet s egy-

nes kleinen romantischen Freundeskreises um Štúr,

úttal érdekeket is sértő kommunikációs miliőben – le-

Hurban und Hodza, die Mitte 19. Jahrhundert die

egyszerűsítve (R. G.) – kétféle magatartás keletkezhet.

Berechtigung der slowakischen Volkssprache offen

Egyrészt a mennyiségi felhalmozódás átcsaphat minő-

verkündeten, geboren. Für einen allgemeinen, tragfähi-

Muravidéki szépirodalmi példaként megemlíthető C. Toplák János A muravidéki ember jellemrajza c. költeménye.

12

Székely András Bertalan: A román nacionalizmus jelenléte a történelemtanításban, 1989. Kézirat. Kötetben: Határhártyák. Interetnikus

13

folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE), Pilisvörösvár 2005. Székely András Bertalan: Venczel József emlékezete, 1988. Kézirat. Kötetben: Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek

14

a Kárpát-medencéből. MBKKE, Pilisvörösvár 2005.

170

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

gen Gemeinschaftswillen fehlten der Bewegung Štúrs

egyre kevésbé lehet majd emlegetni olyasmit, hogy a

noch Kraft und Grundlagen. Nicht nur die ungarisch-

„belügyekbe való beavatkozás”, a nemzetiségek ügye

magyarisierende Vorherrschaft in Nordungarn verhin-

egyre inkább valódi belügy lesz. Mindennemű „végső

derte eine potentielle slowakische Massenströmung.

megoldás” (Endlösung!) felemlegetése felettébb rossz

Es fehlte eine Vertretung der katholischen slowaki-

emlékeket ébreszthet, így a kérdéssel foglalkozni kell,

schen Mehrheit.”15

folyamatosan és sokrétűen, hogy közelebb kerülhessünk a probléma békés és mindenki számára elfogad-

Varga József könyve reálisan foglalkozik a nemzetisé-

ható rendezéséhez: tudományos helyzetfeltárással,

gi kérdéssel, amelyről szélsőséges demagógia lenne

nem pedig történelemhamisítással. Akár szépirodalmi

azt kijelenteni, hogy térségünkben teljes mértékben

eszközökkel is, ahogy ezt Varga József a Tudatformáló

meg van oldva.·A környező országok közül a „szocia-

idők c. művében teszi. Mert korántsem írtak meg még

lizmus” idején pl. Romániában hangoztatták elősze-

mindent. A sokszor hallott demagóg „érv”, hogy „ezt

retettel hivatalos szinten is, hogy „a nemzetiségi kér-

már mások megírták”, csak arra szolgál, hogy az „ér-

dést Romániában a teljes jogegyenlőség alapján évti-

velők” szempontjából kínos kérdésekkel ne foglalkoz-

zedek óta megoldották, s a nyitott problémaként való

zon senki, legyen és maradjon az „tabu téma”. Ezzel

magyarországi interpretáció tulajdonképpen a román

ellentétben nagyon is azt kellene elérni, hogy ezekhez

belügyekbe való beavatkozás”16. (A magyar oktatás ja-

a kérdésekhez ne csak a privilegizáltak szűk köre nyúl-

vítására tett kísérleteket padig egyes elvakult értelme-

hasson, a nyilvánosság kizárásával, hanem minél több

zők – és ez az 1996-os romániai oktatási reformmal

szakértő elmondhassa a véleményét, minél nagyobb

kapcsolatban hangzott el – a demográfiai viszonyok

nyilvánosság előtt. Mert „a határainkon túl élő magyar-

megváltoztatására való törekvésként fogják fel.) A leg-

ság gondjainak elkendőzése helyett szólni kell ott, ahol

visszatetszőbb, hogy mindezen áligazságoknak a han-

s amikor kell.”18 Szólni kellene pl. a szlovák nacionalis-

goztatásához felhasználták vezető pozíciójú kisebbségi

ták legutóbbi rozsnyói és komáromi provokációi miatt

személyiségek közreműködését. Vajon milyen lelkiis-

(Kossuth-szobor meggyalázása, ill. „Magyarok a Duna

mereti válságba kerülhettek ezek?! Aki pedig megpró-

mögé!” stb. jelszavak kiabálása19), de a közterületeken

bált ellenszegülni, „másnap tisztázatlan körülmények

adott esetben hosszabb ideig is éktelenkedő cigány- és

Szerencsére az EU kiépülésével

magyarellenes mázolmányok szintén kellemetlenek,

között elhunyt”.

17

A modern szlovák nemzet korántsem közös nemzeti akaratból született, hanem egy Štúr, Hurban és Hodza körüli kis, romantikus baráti

15

társaság teremtménye, amely a 19. sz. közepén nyíltan hirdette a szlovák népnyelv jogosultságát. Általános, nagy horderejű közakarathoz hiányzott Štúr mozgalmából az erő és a megalapozottság. Nemcsak a magyarosító észak-magyarországi hatalom akadályozta meg a potenciális szlovák tömegmozgalmat. Hiányzott a katolikus szlovák többség képviselete is. (R. G. fordítása) Gogolák, L.: Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes. Band II., München 1969, S. 132. Székely András Bertalan: Az Erdély története romániai visszhangja (1987); kötetben: Határhártyák... 206. old.

16

Székely András Bertalan: Az Erdély története romániai visszhangja... 206. old.

17

Székely András Bertalan: A román nacionalizmus…

18

Szilvássy József: Meggyalázták Kossuth Lajos rozsnyói szobrát. Szlovák nacionalisták Trianont ünnepelték. Népszabadság, 2005. június 7.,

19

9. old. és ugyanő: Ébresztőt fújtak a nacionalisták. Révkomáromban rendőrök fékezték meg a szlovák szélsőségeseket. Népszabadság, 2005. július 6., 9. old.

2-3/2007

171


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Kepéné Bihar Mária

hatásukban talán még veszélyesebbek. A sértett fél passzív viszonyulása – hogy szó nélkül tudomásul ve-

SZENT-FÉNY-KÉP

szi a „jogos büntetést” – az elkövetőnek valamiféle „igazolást”, bátorítást adhat.

Ajánlás Lendvai Kepe Zoltán néprajzi fotókiállításának jelképes vendégkönyvébe

Varga József: Tudatformáló idők Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár 2005. 208 oldal (Varga Tímea illusztrációival), 14,8 x 20,5 cm,

Talán nincs is olyan alkotó tehetséggel megáldott em-

ISBN 963 86754 3 8,

ber a földön, aki ne szembesült volna még annak a bib-

bolti ár: 1200 Ft.

liai mondásnak az igazságával, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Hazai vizekre érkezni és a hazai közönséget elkápráztatni mindig sokkal nehezebb, mint bárhol máshol a világon a nagyérdemű elé

A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület megje-

állni. A 2007. esztendő tavaszának derekán a lendvai

lentette a Tudatformáló idők szlovén fordítását is, ame-

Bánffy Galéria is egy efféle szimbolikus hazatérésnek

lyet a szabadkai szlovén közösség figyelmébe ajánlok.

adott helyet.

(Varga József: Časi oblikovanja zavesti, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár 2006.

A lendvai Magyar Nem-

200 oldal, Varga Tímea illusztrációival, 14,8 x 20,5 cm,

zetiségi Művelődési Inté-

ISBN 963 86754 5 4, bolti ár: 1200 Ft.

zet galériájában Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató,

képzőművész,

a

lend­­vai Galéria-Múzeum muzeológusa,

SZENT

- FÉNY - KÉP című néprajzi fotókiállítását nyitotta meg Dr. Bence Lajos Szepesi káptalansor, 1674. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán, 2003.

irodalomtörténész,

költő. A kiállítás emellett megemlékezés

is

volt

Dr. Bellon Tiborról, az immáron öt esztendeje elhunyt néprajzprofesszorról, a Szegedi Egyetem tanszékvezető tanáráról, aki rendkívül sokat tett a szlovéniai magyarság néprajzi értékeinek felfedezéséért, kutatásá­ ért, megmentéséért. 172

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Lend­vai Kepe Zoltán is neki, mint Mesterének ajánlot-

gyelmének, figyelmezte-

ta első hazai fotókiállítását.

tésének megmaradását, felújíttatását! A tárlat az alkotó közel tízezernyi néprajzi fotó-

A Kárpát-medence szá-

jából készült válogatás,

mos településén, mint-

amely Kárpát-medence

egy 15 kiállításon már

vallási

műemlékeinek

nagy sikerrel szereplő

gyöngyszemeit tárja a

képeket látva fogalma-

látogatók elé, s emellett

zódik meg azon remény

a művésznek a termé-

bennünk, hogy talán itt-

szet és az esztétikum

hon is értő és befogadó

iránti szerelméről ta-

szemekre, lelkekre ta-

núskodik. Lendvai Kepe

lálnak ezen alkotások.

Zoltán,

szenvedélyes

A művészt pedig csak biztatni tudjuk, őrködjön tovább

szeretettel utazza körbe

értékeink felett, képeiből válogatásokat készítve pedig

a Kárpát-medencét és

gazdagítson mihamarabb bennünket értékes fotóalbu-

kutatja az egyszerű emberek életét. Alázatos áhítattal

mokkal, gazdagon illusztrált tudományos munkákkal!

Gornji Lakoš - Felsőlakos, 1903. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán, 2001.

Lendava – Lendva: Maria Immaculata Fotó: Lendvai Kepe Zoltán, 2002.

várja a pillanatot, amikor a tökéletes forma, a szín és a tartalom egy éteri pillanatban egymásra talál. Többször felkeres egy-egy helyet, keresi, kutatja a Világ Világosságát. Képeiről egy lassanként eltűnő, fénnyel írott, eljövendő történelem néz vissza ránk. Alkotásai újra és újra bizonyítják, igenis szükségünk van gyökerekre, őseink tudásának megbecsülésére. Képei: a felsőlakosi fából faragott Krisztus szívtépő szomorúsága, a magyarbecei temető élni akarása, az óföldeáki templom egyszerű szentsége, a dobronaki angyalkák szent együgyűsége, a gáborjánházi Krisztus megváltó nagylelkűsége a szemlélőt önkéntelen meditációra ösztönzik a magyarság sorsáról, saját lelkünk mélyére vezető utakat indítanak meg. A hetési, székelyföldi, tiszántúli, alföldi, dunántúli, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági emberek portréin, házain, míves szép tárgyain keresztül juttatnak ahhoz a bizonysághoz, hogy van még miért élni, hogy van értelme és szépsége a létnek, s van Őrző, aki vigyáz a strázsán. S valóban vigyáz, hiszen több

Gornji Lakoš - Felsőlakos, 1903. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán, 2001.

helyi szakrális kisműemlék is köszönheti már az ő fi•

2-3/2007

173


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Zorka Gergar

Projekt

»JUGEND-SCHULE-WIRTSCHAFT IM DIALOG/MLADINA-ŠOLA-GOSPODARSTVO V DIALOGU« Cilji projekta

nja o konkretni gospodarski temi, političnem, kulturnem in socialnem zaledju, ampak se veliko naučijo o deželi in ljudeh, o razmerah, v kakršnih živijo družine

Temelji nove politične ureditve v Evropi, nastali s ponov-

učencev partnerske šole, kakor tudi o verskih in misel-

no združitvijo 50 let razdeljenega kontinenta in po pri-

nostnih posebnostih določene regije.

ključitvi 10 novih članic Evropske unije, so vse države posta-

Premajhno medsebojno zanimanje lah-

vili pred zahtevno nalogo, ki jo

ko privede do pomanjkanja informacij,

lahko rešijo le skupaj. Različni

kar utegne imeti za posledico napačno

predsodki ne otežujejo le ustvar-

oz. popačeno sliko. Zato je toliko po-

janja nove evropske identitete,

membnejše združiti mlade iz vzhodne

ampak ogrožajo tudi sožitje v

in srednje Evrope ter vzpostaviti med-

tako veliki in raznoliki skupno-

sebojni dialog. Projekt »Jugend-Schu-

sti. Zato je toliko pomembnejše

le-Wirtschaft im Dialog« s posebnimi

mlade ljudi soočati z zgodovino in jih seznanjati s kultu-

elementi zastavlja takšen dialog in medsebojno izme-

ro ter načinom življenja drugih. Predsodke in stereotipe

njavo, krepi strpnost in odpravlja predsodke. Projekt

je moč premagati z medsebojnimi obiski, kjer si mladi

skrbi tudi za ekonomsko izobrazbo mladih z izdelavo

na licu mesta ustvarjajo podobo o drugih.

raziskovalne naloge na gospodarsko ali družbeno temo ter uporabo časopisa pri zbiranju informacij.

Projekt »Jugend-Schule-Wirtschaft im Dialog/Mladina-šola-gospodarstvo v dialogu« gradi mostove med šolami, učenci, učitelji, starši in med generacijami. Poseb-

Elementi projekta

no pomembno je raziskovanje gospodarstva izven meja svoje domovine. Dopolnilna primerjava gospodarskih

1. Medkulturni evropski dialog

vidikov v deželah srednje in vzhodne Evrope izostruje pogled na nemško realnost in obratno. S tem, ko učenci

V obdobju od 1. oktobra 2005 do 30. junija 2007 je v

v regiji raziskujejo partnerske šole, ne usvajajo le zna-

projektu sodelovalo izbranih 25 nemških in 25 sre-

174

2-3/2007


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

dnjeevropskih srednjih šol iz Če-

družine vrstnikov in utrip njihovega

ške, Madžarske, Poljske, Slovenije

življenja v prostem času. Najbolj sta

in Slovaške, ki v tem obdobju raz-

nas očarala »Autostadt«, svet avto-

vijajo bilateralno partnerstvo. Va-

mobilov v malem, in znanstveno-ek-

žno je, da ima šola med trajanjem

sperimentalni muzej Phaeno, kjer

projektnega obdobja konstantno

je bila vsaka od več kot 200 ekspe-

skupino; po enem

letu je sicer

rimentalnih postaj izziv zase. Seve-

možna delna (vendar omejena) za-

da moramo omeniti tudi delovni del

menjava sodelujočih učencev.

obiska, ko smo po tematskih skupinah zbirali, primerjali, vrednotili in urejali gradivo za

Težišče medkulturnega dialoga je obisk partner-

raziskovalne naloge. Čas, ki smo ga preživeli skupaj, je

ske šole. Vsaka šola obišče enkrat v šolskem letu

minil veliko prehitro, a zavedali smo se, da se bomo čez

svoj partnerski razred (eno leto v Nemčiji, drugo leto

nekaj mesecev zopet videli.

obratno). Obisk traja 3 – 7 dni (po presoji šole gostiteljice). Učenci so nastanjeni pri družinah gostitelji-

Res smo se (skoraj v isti sestavi) spet srečali, tokrat

cah. Šola gostiteljica poskrbi za namestitev učitelja.

v Lendavi. Poleg obveznega dela programa (urejanje

Gostujoči šoli pripada nadomestilo za stroške prevo-

zbranega gradiva in izdelava projektnih nalog, sode-

za v višini do 2.000 evrov, ki jih krije nosilec projek-

lovanje pri pouku, spoznavanje kraja in njegovih zna-

ta. Po potrebi se ta sredstva lahko koristijo tudi za

menitosti ter življenjskega utripa v kraju) smo gostom

namestitev v dijaškem domu, mladinskem hotelu …

pokazali nekaj znamenitosti dežele (Postojnska jama,

Sredstva se dodeljujejo v sorazmerju s predloženim

glavno mesto) in okolice Lendave (tipična vinska klet,

programom oz. predračunom gostujoče šole. Program

peka domačega kruha in peciva, »life« hiša, vas orhidej,

obiska vsebuje spoznavanje turističnih, naravnih in

energijske točke ob Bukovniškem jezeru …)

zgodovinskih znamenitosti regije, prisostvovanje (pa2. Raziskovalna naloga

sivno in aktivno) pouku, sprejem pri županu in drugih lokalnih predstavnikih, zbiranje podatkov za raziskovalno nalogo (kompetentni sogovorniki), družinski pro-

Med pripravo in izdelavo raziskovalne naloge usvajajo

gram, zabavni del in program po izbiri šole gostiteljice.

učenci veščine znanstvenega dela, učijo se pridobivati informacije, jih selekcionirati, povzemati, ocenjevati

14 dijakov naše šole je skupaj z

in prezentirati, skratka veščine, ki

mentorico projekta od 27. marca

jih navajajo na bodoči študij. Temo

do 1. aprila gostovalo pri vrstni-

izberejo po posvetu z učitelji. Na ta

kih partnerske šole, tj. Gimnazije

način si približajo včasih na prvi po-

Theodorja Heussa

v Wolfsbur-

gled abstraktno gospodarsko temo.

gu. V tem času smo se seznanili

Pogoj pa je, da si morajo izbrati temo

z življenjem in delom na šoli, bili

s konkretnim regionalnim težiščem

aktivno vključeni v pouk, si ogle-

z izobraževalnega, socialnega, ume-

dali znamenitosti mesta, spoznali

tniškega ali glasbenega področja. Za •

2-3/2007

175


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

orientacijo jim služijo naslovi, ki jih predloži organiza-

tarjev. Dijaki naše šole so doslej v časopisu Delo objavi-

tor. Z namenom, da bi se okrepile medkulturne izme-

li 11 člankov s precej raznoliko vsebino (o pričakovanju

njave in da bi se ponazorilo, da ekonomski procesi v

nove šole, prvi komuni za odvisnike v regiji, življenju

združeni Evropi ne priznavajo državnih meja, morajo

Romov v naši soseščini, izvirnem turističnem spomin-

raziskovalne naloge vsebovati primerjalni in bilateral-

ku kraja, prvi prodajalni pekovskih izdelkov iz sose-

ni vidik. Tako učenci tudi s tega zornega kota spozna-

dnje Madžarske v mestu, o ekološkem kmetovanju, prvi

vajo regijo partnerske šole. Za pripravo in izdelavo na-

bioplinarni v regiji, problemu brezposelnosti med mla-

log smo formirali delovne time treh do

dimi, diskoteki M3, nogometnih

šestih oseb.

navijačih …)

V prvi etapi sodelovanja naše šole v

V času trajanja projekta prejema-

projektu smo izdelali obširnejšo raz-

jo učenci brezplačen izvod časopi-

iskovalno nalogo na temo »Podeželje

sa Delo, katerega redakcija je naš

med tradicijo in izzivi prihodnosti«,

partner v projektu.

zanjo smo dobili priznanje in dokaj laskave ocene.

Sicer pa projekt v posameznih državah podpira 12 nemških in 6 srednjeevropskih časo-

V drugi etapi pripravljamo pet raziskovalnih nalog z do-

pisnih hiš.

kaj različno tematiko, in sicer turizem kot gospodarski dejavnik v obmejni regiji, fenomen diskoteke na podeže-

Na naši šoli je v projekt trenutno vključenih 25 učen-

lju, sonaravno življenje in bivanje, brezposelnost in nje-

cev iz 5 oddelkov vseh izobraževalnih programov.No-

ne socialne posledice v obmejni regiji in nogometno dru-

silec projekta je Deutsche Bank Stiftung, pedagoška

štvo kot socialnointegrativni dejavnik v nekem kraju.

in organizacijska izvedba je v rokah IZOP Institut Aachen, sodelujejo člani projektne skupine in mentorica

3. Novinarsko delo

projekta na DSŠ Lendava Zorka Gergar.

Časopis kot aktualni vir informacij in materialna osnova za raziskovalno nalogo služi v tej sferi dvigu splošne izobrazbe s področja gospodarstva, mlade ljudi usposablja za kritično uporabo medijev pri zbiranju in vrednotenju gradiva za nalogo. V šoli periodično analiziramo vsebino časopisa po tematskih področjih. Učenci tudi pišejo za časopise. Težišče njihovih člankov je na temi raziskovalne naloge. Obvezen je prispevek o obisku partnerske šole. Prispevki so lahko v obliki intervjujev, obdelave opravljenih anket, reportaž in komen176

2-3/2007


Potovanja • Utazások

Király Patyi Erzsébet

NYARALÁS AZ ÉDENKERTBEN, SRÍ LANKÁN Srí Lanka (előző nevén Ceylon) adottságai alapján tény-

téren karácsonyfás han-

leg olyan, mint a Bibliából ismert „Paradicsom”. A ré-

gulatban várták a budd-

gi-régi legenda szerint az első emberpár, Ádám és Éva

hista országba érkező

lakóhelye volt.

keresztény

turistákat.

Az alkalmazottak arcán S a paradicsomi szépségű tájak láttán nem is tűnik olyan

széles, kötelező mosoly,

hihetetlennek ez a bibliai legenda, mely szerint itt volt

amely mögött érezhető

az Éden kertje, ahol kísértésbe esett az első emberpár.

volt a feszültség. A WCbe a férjem egyenruhás kíséretet

kapott,

ami

per­sze nem volt ingyen. A repülőtér előtt kato-

A botanikus kert egyik ékessége: a sudár királypálmák

nák csoportjai, ágyúk és gyönyörű trópusi növények. Az első benyomásunk tele volt ellentmondásokkal, s ezért kezdtünk elbizonytalanodni abban a meggyőződésünkben, hogy felhőtlenül gondtalan két hét vár ránk. Ez a bizonytalanság a repülőtértől a szállodáig tartó hét órás úton aggódásba majd félelembe ment át. Hét óra alatt 150 km-t tettünk meg, mert vakmerően ügyes volt a buszsofőr. Egy jó eu-

Elefántfürdetés

rópai sofőr ezt az utat minimum tíz óra alatt tenné meg, A szigetország háromszor akkora, mint Szlovénia, de

vagy még valószínűbb, hogy el sem érné az úti célját.

tízszer annyi ember él rajta. Jelenleg sajnos csak természeti adottságai alapján paradicsomi, mert az ott

Az út a tengerparton vezetett, ahol a húszmillió ember

élők számára már nem az. Kizsákmányolás, munka-

nagy része él. Balra hajtás van érvényben, de a fő sza-

nélküliség, túlnépesedés, betegség, s mindenekelőtt a

bály az, hogy a nagyobb járműnek van elsőbbsége. Erre

szingaléz-tamil konfliktus rányomja bélyegét az ország

folyamatos dudálással figyelmeztetik egymást a közle-

hangulatára.

kedők. A járművek többsége összebarkácsolt múzeumi darab. A tömött buszok nyitott ajtaján egymásba ka-

December 23-a volt, amikor a müncheni járattal meg-

paszkodó emberfűzér csüng ki. Ahol a busz lassítani

érkeztünk a sziget fővárosának repülőterére. A repülő-

kénytelen, ott le-föl ugrálnak az emberek. •

2-3/2007

177


Potovanja • Utazások

tatta hatalmas hullámait az Indiai-óceán. A pálmafák között néha meg-megvillant egy-egy fekete egyenruhás fekete ember szempárja. Végre megtaláltuk a házikónkat: óceánra néző kis terasz két székkel és asztallal, egy tágas légkondicionált szoba, mellékhelyiségek és ami megmaradt a cunamiból: penészszag. Másnap, ébredéskor a függönyök és zsalugáterek szétnyitása után idillikus kép tárult elénk: tőlünk négy-öt méterre sűrű pálmafasor, rajta mókusszerű állatkák, további négy-öt méterre a végtelen óceán tajtékzó fehér A hatalmas fikusz gyökérhálózata

habjai. A pálmafák és a habok között búzadara finomságú gyönyörű homok. Lelkesítő, felejthetetlenül szép

Egyébként az út nem csak furcsa járművekkel van tele

volt ez a látvány. A párom nem is bírt magával, s bele-

(az egyik jellegzetesség a „tup-tup”, amely turisták szál-

vetette magát a hullámokba. Örömmel újságolta, hogy

lítására használt háromkerekű, fedett motorbicikli),

a víz meleg, tehát én is bátran belemehetek. Sajnos ez

hanem állatokkal is. Főként kóbor kutyákkal és szent

mégsem alakulhatott így, mert a hullámok ereje egy

tehenekkel.

percre sem hagyott alább. Ezért csak a homokon mes�sze kifutó, legfeljebb fél méter mélységű hullámnyelvek-

A buszunk útközben több szállodánál is megállt, hogy

be merészkedtem be néhányszor. A hullámzás mellett

kirakjon néhány tu­ris­tát. Minden szállodát magas, szögesdrótos kerítés és fegyveres őrök védtek. Mi ketten utaztunk a legtávolabbra. Mi­­vel a sziget utoljára angol gyarmat volt, ezért az iskolázott emberek ismerik az angol nyelvet. Ezen a nyelven ecsetelte a buszsofőr, hogy ott végzett legnagyobb pusztítást a szökőár (cunami), ahol a mi szállásunk található, tehát Koggalánál. Hála gyenge angol tudásomnak, nem sokat értettem abból, amit elmondott. A nyolc órás repülőút, a dübörgő káosz az utakon, s az a tudat, hogy két hetet töltünk azon a helyen, ahol a legerősebb szökőár pusztított, azonban sok volt számomra. Szerencsére közben megérkeztünk A teatermesztés a dombos-hegyes területekre korlátozódik

a szállodánkhoz, így nem maradt időm önsajnálatba merülni. Az éjszaka közepén egy szoknyás boy (a személyzet lepedőbe csavart mezítlábas fiúkból állt) elkí-

az erős befelé sodrás is nagyon veszélyes volt. A szom-

sért bennünket a saját házikónkba. Pálmafák alatt, kis

széd szálloda strandjáról egy nőt úgy besodort, hogy a

házikók előtt mély tengerparti homokban gázoltunk.

végkimerültségtől már szinte megfulladt, mire sikerült

Néhány méterre tőlünk fenyegetően morajlott, csattog-

kimenteni a vízből. Szállodánknak volt két medencéje,

178

2-3/2007


Potovanja • Utazások

ahol biztonságosabban

ről voltunk. Rajtunk kívül nem voltak magyarok, de a

lehetett fürödni. A ten-

vendégkönyvben láttuk a nyomukat. Megismerkedtünk

gerpart veszélyforrást

viszont egy kedves szlovén házaspárral és kislányukkal.

je­­lentett a turista idegállapotára is. Tele volt

Szóval azt a néhány zavaró körülményt, amit részben

szemtelenül

rámenős

már említettem, leszámítjuk, akkor valóban úgy érez-

helyiekkel, akik min-

tük magunkat, mint a paradicsomban. Persze tudtuk

denáron üzletet akar-

azt is, hogy ki kell mozdulnunk a szállodából, ha meg

tak kötni a turistákkal.

akarjuk egy kicsit is ismerni ezt az országot. Kétszer

Legtöbben behúzódtunk a biztonsági őrök által védett

mentünk kirándulni. Egy félnaposra a közeli város-

pálmafasor mögé. Így az óceántól és a piaci légy modo-

ba, Galléba, ahol megtekintettük a XVII. században

rú feketéktől 10-15 méter távolságra kerültünk.

épült holland erődítményt, amely körül zárja az egész

A tengerpart Koggalánál: pálmafákkal szegélyezett, aranysárga homokstrandok

óvárost. Az erődítmény ágyúállásai ma a város szerelEttől még persze ők nem adták fel a reményt, mert ha

mespárjainak kedvelt találkozóhelyei. A város utcáin

a tenger felé pillantottunk, akkor mint a TV-be minden-

sétálva a vásárlást illetően nem éreztem különösebb

áron bekerülni akarók a kamera előtt, úgy ugráltak, in-

késztetést, ami ritkán szokott velem előfordulni.

tegettek a látóterünkben. Ha meg lemondtunk az óceán látványáról, akkor kiabálással, füttyögéssel próbálták

A második kirándulásunk egy kétnapos körút volt.

figyelmünket magukra felhívni. A mezítlábas, szoknyás

Ezek során a már elmondottak mellett a következő-

férfi személyzet viszont a nyugati turisták igényének

ket tapasztaltuk meg. Minden gyarlóságuk ellenére a

megfelelő korrektséggel és kedvességgel viselkedett.

szingalézek erősen hívő emberek. Rengeteg Buddha-

Az ételválaszték gazdag volt, de egy része túl fűszeres.

szobor és templom van. Amikor én, a férjem, a sofőr

Minden nap más stílusban főztek: helyi, kínai, olasz,

és az idegenvezető, aki már egy hete zaklatott ben-

thaiföldi stb. A szálloda még félig sem volt kihasználva,

nünket, hajnali háromkor elindultunk egy kényelmes,

azaz kb. száz vendége volt. A világ szinte minden részé-

klimatizált mikrobusszal, tíz perc múlva megálltunk az első út menti templomnál és Buddha-szobornál, ahol kísérőink kiszálltak, egy gyors imát elmormoltak az út szélén, majd csekély pénzt dobtak az ott lévő perselybe. Így az Isten oltalmával nyugodtan mehettünk a nagy útra. Azt már említettem, hogy számunkra észveszejtő módon közlekednek, de ennek ellenére jóval kevesebb a baleset, mint erre mifelénk. Az árukon az árak csak ritkán vannak feltüntetve, azokat a vevőhöz szabják. A turista 10-szer többet fizethet, ha nem alkuszik, mint a helybeliek. Rúpiájuk van, de hivatalosan is váltják és fizetőeszközként is elfogadják az eurót. A sziget belsejében a hegyek kétezer méter fölé nőnek, s

A tamil teaszedő asszonyok körbevesznek bennünket

így már nem olyan tikkasztó a meleg. Első állomásunk •

2-3/2007

179


Potovanja • Utazások

Pinawella volt, ahol az árva kiselefántokat gyűjtik ös�-

Már alkonyodott, mire megérkeztünk Kandyba, az egy-

sze. Megcsodáltuk a munkáselefántokat, amelyek má-

kori szingaléz királyság fővárosába.

zsányi fatörzseket vonszoltak a kijelölt helyekre. Srí Lankán az elefántok a mai napig engedelmes segítőtár-

A hegyoldali város festői környezetben fekszik. Itt őrzik

sai az embernek. Külön élmény volt látni az elefántfür-

egy tóparti templomban Buddha fogát, így ez a budd-

detést az ősrdei folyóban. Az elefántok az ormányukkal

hista világ egyik leghíresebb zarándokhelye. A temp-

felszívott vizet vastag sugárban locsolták magukra. A

lom bejárata előtt le kellett vetnünk a lábbelinket, amit

hajcsárok vezényszavaira engedelmesen viselkedtek. A

egy kicsit szorongva tettünk meg, attól tartva, hogy va-

fotózásért természetesen fizetni kellett.

lamelyik szingaléz hívő összetéveszti saját ócska papucsával. A rengeteg zarándok ellenére a templom a nyu-

Utunk ezután Pera­de­­ni­ja

galom és a béke otthona. Sikerült bejutnunk a Szent

leghíresebb látvá­nyához,

Fog szentélyébe, de csak az ereklyetartót láthattuk, így

a botanikus kerthez ve-

csalódva távoztunk.

zetett. Idegenvezetőnktől

Ázsiában még rend van: a férfiak takarítanak.

megtudtuk, hogy a parkot

Az éjszakát egy csillag nélküli szállodában töltöttük.

még az angolok létesítet-

A penészszagú szoba ablakát nem mertük kinyitni a

ték 1821-ben.

szúnyogok miatt, a hideg vizes zuhanyzót pedig a lerakódott kosz miatt képtelen voltam használni. Nem úgy

Először az Orchidea Há­

a párom.

zat tekintettük meg, ahol a trópusok legszínpompásabb virágai ejtettek ámulatba. Az arborétum gondo-

Másnap a teaültetvények központja felé vezetett utunk.

zott sétányain elcsodálkoztunk, hogy milyen sokféle

A sziget legszebb vidékein haladtunk át.

pálma létezik. A kísérőnk elmondása szerint több mint ötvenféle pálma található itt. Amikor végig- ballagtunk

A teatermesztés Srí Lanka dombos-hegyes területeire

a sudár királypálmák alkotta nyílegyenes fasorok kö-

korlátozódik, mivel egész évben 18-20 fokos hőmérsék-

zött, mintha a természet ezeroszlopú szentélyében

letet igényel. Az ültetvényeken csaknem kizárólag tami-

jártunk volna. Aztán egy gigantikus méretű, hatalmas

lok dolgoznak, mivel a szingalézek e fárasztó munkát

fikusz, magyarul: gumifa tűnt fel. A vastag gyökerek a

nem vállalják. Naponta sok ezerszer kell lehajolniuk,

törzs közelében 1-1,5 méter magasra kiemelkedtek. A

hogy a hátukon cipelt puttony megteljen. Amikor ész-

szerteágazó gyökérhálózat olyan volt, mintha óriási,

revettek bennünket, odajöttek hozzánk, s némi pénz re-

összegabalyodott kígyók tekergőznének egymás hátán.

ményében teacserjét nyújtottak felénk. A teagyárban egy ottani szakember bemutatta a teafeldolgozás kü-

A botanikus kert egyik legismertebb látnivalója az óri-

lönböző fázisait, majd megízleltük az igazi ceyloni teát.

ásbambusz. A prospektus szerint átlagos napi növe-

Mivel lehetőség volt vásárlásra is, máris megoldódott

kedése eléri a 30 cm-t. Régen e gyorsan növekvő erős

azon gondunk, mit vigyünk haza ajándékba.

bambuszfajtát kivégzésre is használták, de ennek rész-

Ahogy ereszkedtünk le a hegyről, a növényzet kilomé-

letezését most inkább kihagyom.

terenként változott. Az esőerdőket rizsteraszok, fűszerkertek, kókusz- és kaucsukfa-ültetvények váltották fel.

180

2-3/2007


Potovanja • Utazások

Ladislav varga

Az út mentén szegényes deszkabódékban nyomorúságos boltocskákat láthattunk. Mindez némileg megvál-

V DŽINGISKANOVI DEŽELI (1. del)

tozott, miután szemünk elé tárult az Indiai-óceán végtelen, csillogó víztükre. A következő napok során csak ritkán hagytuk el a szálloda területét. Ugyanis, ha ezt megtettük, máris mellénk szegődött egy-egy gyanús külsejű alak, s nem kis

Mongolija, dežela modrega neba, kjer se s snegom po-

energiánkba tellett, amíg sikerült lerázni. Hogy mivel

kriti gorski vrhovi srečajo s peščenimi griči slavne pu-

töltöttük napjainkat? A tűző trópusi nap elől a pálma-

ščave Gobi … Mongolija, Džingiskanova domovina, kjer

fák nyújtotta hűvösbe húzódtunk, s onnan élveztük

stoletja stare podobe galopirajočih nomadov skozi šir-

az óceán felé nyíló meseszép kilátást. A magammal

ne stepe žive še danes …

vitt Srí Lanka útikönyvet átolvastam, s egyetértettem

Mongolija, dežela mitov in legend …

Marco Polo azon véleményével, hogy a Föld legvarázslatosabb szigetét sikerült valamelyest megismernünk.

Tokovi usode so me zanesli v Mongoliji prav na prazno-

A Srí Lanka név különben is „ragyogóan szép ország”-

vanje mongolskega novega leta tsagan sar (beli mesec).

ot jelent.

To sem razumel kot nadvse ugodno znamenje. Če mi je namenjeno bivanje v popolnoma novem okolju in med tujimi ljudmi, ga ni imenitnejšega začetka od skupnega praznovanja novega leta. Pljunil sem na tla in si rekel: »Tu imaš priložnost, da odločno stopiš v tuji svet in ujameš ritem življenja Mongolije, Mongolcev in spoznaš mongolski duh …« Več kot 2000 let praznujejo Mongolci novo leto v skladu z lunarnim koledarjem nekje v začetku februarja. Vsako lunino koledarsko leto se imenuje po eni od dvanajstih živali: miš, vol, tiger, zajec, zmaj, kača, konj, ovca, opica, petelin, pes in prašič. Do današnjega dne je tsagan sar eden od najbolj priljubljenih praznikov med ljudmi, ko Mongolci s tremi dnevi popivanja, požrtij, obiskov in medsebojnega obdarovanja pozdravijo pričetek pomladi in se poslovijo od dolge, ostre zime, ko se torej narava in ljudje prebudijo in zajamejo sapo za novo življenje, nova dejanja. Z ruskim džipom smo se odpravili iz Ulanbatorja (ime

Újra gyerekek közt

glavnega mesta Mongolije pomeni rdeči heroj) v osrčje •

2-3/2007

181


Potovanja • Utazások

mongolskih step.Vožnja

mis (kobilje mleko) in na koncu še vodko. Pijača in je-

po avtocesti je bila udob-

dača se gostom ponuja z obema rokama ali pa z izte-

na in bilo bi prelepo, če bi

gnjeno desno roko, ki jo v komolcu podpira leva. Spre-

trajala. Kmalu smo zavili

jema pa se zmeraj z desno roko. Oče Haidav je iz svoje

na travnate površine in

srebrne čaše s prsti poškropil nekaj kapljic vodke na

nadaljevali pot po stezi, ki

vse štiri strani neba. To je bila daritev, s katero nam

je zame ni bilo, obstajala

je zaželel dobro srečo in čisto srce. Ko sem ga posne-

je le v spominu domači-

mal in ponovil vse njegove kretnje še sam, sem požel

nov. Začel se je odvijati

veselo odobravanje. Mongolci ne pričakujejo, da bi tujci

klasičen prizor iz filmov:

poznali njihove navade, če pa se vseeno potrudite, bodo

premetavanje, pozibava-

to zelo cenili. Za goste se spodobi, da s seboj prinesejo

nje, stresanje in zanaša-

drobna darila. Ker je tsagan sar pomemben praznik,

nje. Začuda kljub temu da smo se očitno vozili po pa-

sem, kot veleva običaj, poklonil našemu gostitelju ka-

šnikih, vozniku še na misel ni prišlo, da bi zmanjšal

dak (svilen šal modre barve) v znak globokega spošto-

hitrost. On je bil tudi edini, ki je očitno užival v vožnji in

vanja in dobrih želja.

priganjal svoje vozilo z glasnimi džihaaa, kakor bi imel opravka s konjem, in hooha, kar je pomenilo, da zavira,

Ker se je dan že nagibal k zatonu, smo se zbrali okrog

le da je namesto vajeti zategoval ročno zavoro, da nas je

bogato obložene mize. Družina je posedla kar na debe-

metalo naprej v vetrobransko steklo. Ko sem zbral do-

lo preprogo, kot gostje pa smo imeli posebno čast, se-

volj poguma, sem ga vprašal, čemu za boga kar naprej

deli smo namreč na majhnih stolih. Domače življenje

zateguje ročno. Smeje je pojasnil, da so druge zavore

v mongolski jurti se vrti okrog ognjišča, ki se nahaja v

na avtu že dalj časa odpovedale, edino, s čimer lahko

samem središču jurte in za Mongolce predstavlja svet

zavira, je ročna …

v malem. Vhodna vrata so zmeraj z južne strani, naproti vhodu pa je postavljen družinski oltar ali svetišče

Mongolci so znani po svoji gostoljubnosti in resnično

s kipci Bude, fotografijami prednikov in televizijo. Ob

uživajo v sprejemanju gostov na svojih domovih. Nena-

levi in desni strani so razporejene omarice za obleke

javljeni obiski so običajni in vsakdanji. Ko smo končno

in posteljnino. Bliže vratom pa sta še dve postelji, poti-

prispeli v majhno stepsko naselje Noron Tolgoj (Zelena

snjeni h krožnim stenam. Tik ob vhodu se levo od vrat

glava), nas je pričakal podoben prizor, kakršnemu je

nahaja umivalnik, desno pa police s kuhinjskim pribo-

bil najbrž priča Marko Polo pred mnogimi stoletji: na-

rom in posodo. Častno mesto za sprejemanje gostov je

smejani obrazi nomadov pred belimi jurtami, radove-

med ognjiščem in čelno omarico z oltarjem, kjer stoji

dni pogledi otrok in lajež psov. Glava družine, 70-letni

podolgovata nizka miza z izrezljanimi in obarvanimi

Haidav, nas je najprej prisrčno pozdravil in nas nato

stoli. Ker so bili dnevi praznični, je bila bogato oblože-

povabil v svojo jurto. Mongolci, ki živijo na podeželju, se

na in polna domačih dobrot. Postalo mi je jasno, da se

niso vajeni rokovati, medtem ko so meščani od Rusov

sam ne bom mogel znajti med vsemi posodicami, kro-

prevzeli seganje v roke in druge tuje navade.

žniki, vrči in skodelicami, zato sem se prepustil izkušenim domačinom, ki so me uvedli v svet mongolskega

Najprej so nam postregli čaj z mlekom, nato pa še ku-

uživanja tradicionalnih jedi.

182

2-3/2007


Potovanja • Utazások

Herodot pred približno 2500 leti in jo poimenoval pijača nomadskih plemen Skitov. Beseda kumis je turškega izvora (qimiz), v Mongoliji pravijo fermentiranemu kobiljemu mleku airag. Kumis se fermentira z dodajanjem majhne količine starega kumisa svežemu mleku, ki se hrani v 100-litrski goveji koži. Sveži kumis bo nared v treh do petih dneh. Običajna količina alkohola v kumisu je 3 %, vendar pa se lahko poveča, če dodamo kumisu smrekove iglice, divje jagode ali pravi čaj … V številnih obredih ga uporabljajo kot simbol beline in dobre sreče. Mongolska kuhinja se kar precej razlikuje od evrop-

Po obilni večerji in vrčku ali dveh kislega airaga so

ske ali kitajske. V poletnih mesecih nomadi večinoma

nam glave postajale vse težje in težje. Čeprav bo veči-

uživajo domače mlečne izdelke, kot so siri, skuta in

na družine spala kar na volnenih preprogah na tleh,

raznorazne mlečne kreme, ki jim pravijo »bela hrana«

so nam gostom pripravili postelje. Medtem ko sem se

ali tsagan ide. Poleg tega je pomembno in obvezno ži-

odpravljal k počitku, sem pričel preštevati ljudi v jurti.

vilo kumis (fermentirano kobilje mleko), ki mu pravijo

Med večerjo sta namreč prispela še dva sinova starega

airag. V dolgih, ostrih zimah Mongolci zaužijejo veliko

Haidava, skupaj z družino, in vse je kazalo na to, da

mesa in masti, v glavnem ovčetine. Po strogih pravilih

bodo tudi oni prenočili z nami v jurti, ki je sicer meri-

mongolske gostoljubnosti je treba obiskovalcem obve-

la v premeru le dobrih 5 metrov. Mongolska jurta (gir)

zno ponuditi krepak obed. Tako popotnikom, razen v

je sestavljena iz štirioglatih lesenih nosilcev, strešne-

redko poseljenih puščavskih predelih Mongolije, ni

ga okvirja in lesenih vrat. Pokrita je z več plastmi ovčje

treba jemati hrane s seboj na pot. Moko so nekoč mleli

kože, klobučevino in od zunaj še z belim platnom. Gir je

doma iz divjih žitnih klasov. Pšenična moka je prispela

zelo enostavno podreti in postaviti, podobno kot šotor,

v Mongolijo šele s prišleki iz sosednje Rusije, danes pa

v hladnih dneh pa zagotavlja topel dom. Končno sem

je na razpolago moka vseh vrst iz sodobnih mlinov. Iz

naštel 27 ljudi, skupaj z ženskami in otroki, ki smo se

nje pripravljajo okusne rezance in različne mesne za-

tisto noč gnetli na manj kot 25 kvadratnih metrih. Mo-

vitke, ki najbrž izvirajo iz Kitajske. Ljudje ne vzrejajo

jemu čudenju so se domačini od srca nasmejali, stari

svinj in piščancev, najbrž zato, ker jih ne morejo pasti.

Haidav pa je modro pojasnil: »To je Mongolija!« Zadovoljen z odgovorom sem smuknil pod tople odeje in si

S pridelovanjem zelenjave in žitaric so v Mongoliji pri-

pretegnil noge. Počasi bo vsa družina legla k počitku.

čeli šele v 17. stol., za časa dinastije Manchu, ko so za-

Še prej pa skupaj zapojejo nežno, vsem znano, stoletja

čeli uvažati riž iz Kitajske. Od vseh razstavljenih jedi

peto, a najbrž nikoli zapisano pesem:

mi je najbolj teknil sladek riž, to je riž, kuhan v vodi in pomešan z veliko rozinami, maslom in sladkorjem. Na

»Črn žrebec divja po stepi,

koncu smo okusno večerjo splaknili še s hladnim ku-

prst mu prši visoko izpod kopit

misom. Pripravo kumisa je opisal že grški zgodovinar

in dolga griva mu plapola v vetru…« •

2-3/2007

183


Potovanja • Utazások

bili sosedje iz istega naselja. Najprej so pozdravili glavo družine in mu voščili srečno novo leto, nato pa še vse ostale glede na starost, od najstarejših do najmlajših. Oče Haidav je spet prejel kadak (moder svilen šal) in večji bankovec. Novo leto se v Mongoliji zaželi tako, da se osebi objameta s komolci. Mlajši položi roke pod komolce starejšega, pri tem pa vzklikneta amre no, kar pomeni vse najboljše, in se dotakneta z lici. Starejši lahko mlajšega poljubi, če želi. Po toplem sprejemu sosedov, ki se je glede na število ljudi kar zavlekel, so gostje posedli okrog mize. Haidav je nato vlil vodko v srebrno čašo Ko sem se naslednje jutro prebudil, sem našel ljudi na istih mestih kot zvečer. Stari Haidav je sedel na postelji z rožnim vencem v rokah in šepetaje meditiral: »Om-mane-padmehhum, om-mane-padmehum …«

Žena

njegovih let, morda nekoliko mlajša, je postregla gostom domače pecivo in čaj z mlekom. Mlajša sinova sta urno letala ven in noter iz jurte, mešala krmo za živino, čistila hlevske prostore in podobno. Mlajši otroci so še zmeraj spali na tleh. Večina Mongolcev živi v nuklearnih družinah. Le generacijo nazaj so bile v modi številčnejše družine. Stari Haidav na primer, veteran iz vojne za Mandžurijo, ima šest sinov in pet hčera. Običajno živijo starši z družino najmlajšega sina ali hčere, ki podeduje tudi dom in kar je ostalo od črede, potem ko so ostali dobili enak delež. Starejši so deležni velikega spoštovanja zaradi svoje modrosti in življenjskih izkušenj, s čimer pripomorejo k vzgoji vnukov. Oče je glava družine, mati pa je odgovorna za gospodinjstvo. Na podeželju moški skrbijo za črede živine, medtem ko so ženske zadolžene za pripravo jedi in molžo. Starejši otroci pazijo na prirastek v čredah. Danes je drugi dan tsagan sarja. Medtem ko je prvi dan namenjen predvsem družini, sta preostala dva posvečena sprejemanju gostov in obiskovanju sosedov ter prijateljev. Kmalu so v jurto prispeli prvi gostje. To so

184

in jo z desnico ponudil gostom, tudi tokrat lepo po vrsti, začenši od najstarejše osebe do najmlajšega. Zatem se je pričelo spodbujanje gostov k prigrizku, sledil je pogovor, ki se je v glavnem vrtel okrog črede in družinskih članov. V Mongoliji so vajeni kulturnega obnašanja in oblačenja. Čeprav ljudje v mestih nosijo zahodnjaška oblačila, je na podeželju veliko bolj priljubljen in popularen deel, tradicionalna mongolska tunika. Ženski deel je svilen in živih barv z lepo okrašenimi zaponkami. Moški deel je preprostejši, oba pa imata enako obliko. Zimski deel je obložen s klobučevino ali z ovčjim kožuhom. Ob slovesu je vsak od gostov prejel darilo. Moški so dobili v glavnem kravate in robce, ženske nogavice, otroci pa sladkarije. Za otroke predstavlja ta čas še posebno pustolovščino, saj so jim odprta vrata vseh jurt, kamorkoli vstopijo, so dobrodošli in povrhu prejmejo še bodisi sadje ali sladkarije, zvezke ali svinčnike in podobno. Tako so se tudi naši malčki kmalu lepo toplo oblekli in se v tropu podali na »plenilski pohod«. Naslednji gost se mi je zdel izredno zanimiv. Enainosemdesetletni lama (duhovnik) in družinski prijatelj vsako leto pride na tsagan sar, da bi podučil in navdihnil vso družino. V Mongoliji tradicionalno prakticirajo •

2-3/2007


Potovanja • Utazások

kombinacijo tibetanskega budizma in šamanizma. Ti-

pripravljene gline majhne figure in povabil ženske, da

betanski budizem si postavlja isti cilj, to je individual-

jih rdeče pobarvajo. Prižgal je tudi šop paličic s kadi-

no odrešitev od trpljenja in reinkarnacijo. Tibetanski

lom, da je po vsem prostoru zadišalo po sandalovini.

Dalaj Lama, ki živi v Indiji, je v Mongoliji zelo spoštovan duhovni vodja. Kot del šamanistične dediščine ljudje

Iz torbe je nato potegnil velik medeninast zvonec, go-

prakticirajo tudi ritualno magijo, oboževanje narave,

spodinja pa mu je nalila vodke in pripravila oljne sveč-

eksorcizem, meditacijo in naravno zdravljenje. Posebej

ke. Starec je pričel ob spremljavi svojega zvonca škropi-

za to priložnost je bila pripravljena in postrežena cela

ti vodko na vse strani po jurti, hkrati pa jo je v enaki

ovca na velikem srebrnem pladnju. Masten ovčji rep ve-

meri vlival tudi vase. Kmalu se je ob prenaglem obratu

lja za posebno poslastico.

zvrnil z majhnega stola. Ko so mu smejoči pastirji pomagali sesti nazaj na stol, se je obred nadaljeval. Sta-

V trenutku, ko je starec pričel svoj nagovor, je vsa jurta

rec je recitiral molitve, nato je poklical očeta Haidava

obmolknila. Vsi so z največjo pozornostjo prisluhnili

k sebi. S prižgano oljno lučko ga je obkrožil trikrat v

podrobni razlagi o smislu starodavnih šeg in navad.

predelu križa, srca in glave. Nato si je nalil še vodke in

Nikoli si ne bi mislil, da premorejo nomadi tolikšno

jo pljusnil v Haidavov obraz. In s tem je bil obred kon-

zbranost. Starec je vzel v roke nož in demonstriral,

čan. Za očetom so prišli na vrsto še drugi člani družine,

kako je treba servirati meso: «Nikoli ne obračajte rezila

ki so se ob tem neskončno zabavali. Tudi sam sem se

proti gostom, zmeraj režite proti sebi!« Zatem je polo-

od srca smejal, vse dokler starec ni pričel škiliti vame:

žil koščke mesa v pozlačene posodice in jih postavil na

«Chi, nash ir!« (Ti, pridi sem!) Za domačine je bil to vr-

družinski oltar kot daritev. Nato je izdelal iz vnaprej

hunec zabave, zame pa ne. Vodka v očeh kar zapeče. Še •

2-3/2007

185


Potovanja • Utazások

posebej je nerodno to, da si po pravilih ne smeš obrisati

kruh in pecivo pa seveda pladenj z ovčetino … Stric

oči. Starcu sem bil očitno všeč in odločil se je, da me

Gamba je govoril rusko, tako sva načela živahen po-

bo vpeljal v čim več obredov. Tako me je, potem ko je

govor. Najprej so bila na vrsti osebna vprašanja o moji

zaključil svoje ceremonije v jurti, zvlekel še na odprto,

starosti, dohodku, družinskih članih …

kjer je pričel blagoslavljati živino z zvonjenjem, molitvijo, ognjem in pihanjem v belo školjko, zlivanjem vodke

Seveda nisem pričakoval, da bodo ljudje imeli vsaj

na vse strani, ki jih je komajda še zaznaval … Ko mu je

malo pojma, iz katerega dela planeta prihajam. Za stri-

znova zmanjkalo tal pod nogami in se je zvrnil, kot je bil

ca Gambo so vsi Evropejci preprosto Rusi, čeprav je ve-

dolg in širok, smo vsi priskočili in ga pobrali. Udobno

čina Rusov, ki so včasih delali v Mongoliji, v glavnem

posajen na stolček mi je v imenu vseh zaželel dobrodo-

odšla domov. Nekateri ljudje so nezaupljivi do Rusije in

šlico in me krstil za glavnega častnega gosta …

Kitajske zaradi slabega ravnanja z Mongolijo v preteklosti in zadržani do tujcev, ki prihajajo iz teh držav.

Ledeni februarski veter nas je mrazil do kosti in topla

Stric Gamba me je vprašal: « Koliko glav živine na pre-

jurta je bila prevelik izziv…

bivalca ima tvoja država?«

Po dveh dneh ob dobri hrani, lenarjenju in neskončnih

Ko smo se poslavljali, mi je njegova žena izročila škatlo

pogovorih sem se želel razgibati na svežem zraku. Tako

cigaret, kar je bilo njeno novoletno darilo. »Bair la!« »Ca,

sva z najstarejšim Haidavovim sinom Bairo zajahala

bair te!« (Hvala lepa! In nasvidenje!).

konja in se odpravila na obisk k prijateljem, ki so živeli na drugi strani Zelene glave. Mongolija obsega enako

Še zadnja noč, ki jo bomo prespali v jurti z nomadi.

veliko površino kot Aljaska in je stisnjena kot sendvič

Zjutraj se vračamo v Ulanbator in od lesenega mongol-

med Rusijo in Kitajsko. Ima več gorskih pasov, najvišje

skega sedla me že pošteno boli zadnjica. Kljub temu pa

je Altajsko gorovje na skrajnem zahodu, večina ozemlja

pred spanjem poskušam v mislih strniti svoje izkušnje

v južni in vzhodni Mongoliji pa so širne planote. Na

in vtise.

skrajnem jugu je puščava Gobi, ki po več let ni deležna

Mongolci so nedvomno zelo ponosni na svojo zgodovi-

kaplje dežja. Reke so v glavnem na severu, pomembnej-

no. Še posebej na čas, ko je njihov imperij obsegal daleč

ša reka je Selenge, ki se izliva v Bajkalsko jezero.

večje ozemlje, kot ga ima Mongolija danes. Kot pastirski nomadi se imajo ljudje v Mongoliji za svobodnej-

Po dobri uri počasne ježe sva prispela k jurti strica

še od drugih narodov. Njihov način življenja jim vliva

Gambe. Ker je pričel rahlo naletavati sneg, so se vsi do-

ljubezen do okolja in divjine. Spoštujejo širni in odprti

mači greli ob ognjišču, tako da naju je pred jurto poz-

prostor in čutijo, da so eno z naravo. Nadvse cenijo in

dravila le krava. Privezala sva konja in vstopila. Stric

spoštujejo svojo družino. Nadvse cenijo hitre konje, lju-

Gamba je bil možakar pri šestdesetih in se je še z dve-

bijo pripovedovanje zgodb, kar velja skoraj že za ljudsko

ma gostoma kratkočasil ob pijači. Ko smo najprej poz-

umetnost …

dravili, kot se spodobi in si zaželeli vse najboljše, sva prisedla k ognjišču. Sledil je običajen krog čaja, kumisa

… Mislim, da sem v Mongoliji dobrodošel …

in vodke. Miza v jurti strica Gambe je bila ravno tako kot pri Haidavovih bogato obložena. Sladek riž, domač 186

2-3/2007


Potovanja • Utazások

Olga PAUšič • Fotografije: andrej paušič

ZLATA MESTA UZBEKISTANA HIVA, BUHARA, SAMARKAND kjer so prenočili tudi Nizozemci, saj ni bilo gneče. Dobili smo sicer sobi brez oken, a udobni in seveda s stropnim ventilatorjem, kar je pri nočnih temperaturah nad 30 stopinj Celzija nepogrešljivo razkošje. Sprehod po razsvetljenem mestu-muzeju nas je navdušil. Hiva je od leta 1967 mesto-muzej in od leta 1990 pod zaščito UNESCA, torej sodi v svetovno kulturno dediščino. Mesto, ki ima pravilno obliko kvadrata 2000 krat 2000 metrov, je v celoti obdano z mogočnim, trdnim obzidjem, ki je skozi stoletja uspešno kljubovalo navalom najrazličnejših sovražnikov. Zgrajeno je bilo

HIVA – mesto muzej

v 6. stoletju in imelo že v začetku zelo pomembno strateško vlogo, zraslo je namreč sredi oaze ob Svilni ce-

Prijaznost Nizozemcev, ki so nas od uzbeške meje do 6o

sti, kjer se je odvijala živahna trgovska izmenjava med

kilometrov oddaljene Hive sprejeli v svoj avtobus, nam

Indijo in Evropo. Po padcu Konye Urgencha je kanat

je rešila dan. Vprašanje je, če bi nam uspelo dobiti pre-

Hiva prevzel vlogo centra Korezma. Doživela in preži-

voz s taksijem ali kakšnim lokalnim prevoznikom, kajti

vela je napade Džingiskanovih hord, Timurlenkove voj-

teh je v obmejnem pasu malo, kakor je malo individual-

ske, Perzijcev in kasneje ruskih čet ter končno leta 1873

nih turistov. Po deželah Osrednje Azije

podlegla premoči Rusov. Hiva

se praviloma potuje skupinsko in v or-

je postala del Uzbekistana.

ganizaciji turističnih agencij. Ker smo pa bili trije, se v resnici nikjer nismo

Vso lepoto starodavnega me-

čutili ogrožene.

sta smo doživeli seveda šele v sončnem siju naslednjega

V temi smo prispeli do mogočnega me-

dne. Kar vrvelo je od številnih

stnega obzidja Hive. Da se ne bi utru-

turistov. Sleherna stavba v

jeni, izmozgani od napornega dne in

Hivi ima zanimivo, burno zgo-

na meji prestalih sitnosti v temi obremenjevali še z is-

dovino. Na prestolu Hive so se izmenjevale številne vla-

kanjem prenočišča, smo ostali kar v hotelu Arqanchi ,

darske družine in vsaka se je trudila vtisniti mestu svoj •

2-3/2007

187


Potovanja • Utazások

pečat. Posebno so nas

da so se otroci, prodajalci in gostinci zelo trudili ko-

prevzeli prirezan mi-

municirati z nami v angleščini, čeravno ljudje seveda

naret Kalta Minar pa

dobro obvladajo ruščino. Cene so v Hivi precej zaso-

palača Taš-Hauli, mo-

ljene, do iste ugotovitve pa smo prišli tudi v Buhari in

gočen minaret Islam-­ Samarkandu. Veliko je obiskovalcev in to je treba pač Khoja, kompleks raz­

izkoristiti.

košnih stavb Pakh­ lavan Mahmuda in šte­vilne med­­

POT V BUHARO

rese (šo­ le ko-

Lastnik hotela Arqanchi

rana) ter dru-

nam je svetoval, naj na-

gi bi­seri orien-

daljujemo potovanje s

talske arhitekture. Vse mesto si lahko ogledaš,

tak­sijem, saj je javni pre-

če nisi pretirano zagrizen zgodovinar, v dnevu

voz obupno slab in neza-

in pol. Doživeti je treba seveda vzdušje velike-

nesljiv. Poskrbel je celo,

ga bazarja pa obiskati delavnice, v katerih se

da smo dobili solidnega

predstavljajo tkalke preprog in spoznaš obr-

prevoznika, gotovo nje-

tnike, ki izdelujejo prekrasne lesene in bakre-

govega dobrega znanca.

ne izdelke. Vse te delavnice pa ustanavlja in financira

Čeprav nas je bilo malo strah 416 kilometrov dolge poti

UNESCO. Svetovna organizacija tudi s tem spodbuja

skozi puščavo Kizilkum, smo pač ponudbo sprejeli, se

ohranjanje kulturne dediščine ter zagotavlja zaposlitev

zbasali v matica (v Uzbekistanu ima Daewoo svojo to-

številnim prebivalcem, ki so pač odvisni od tekstilne in-

varno, zato prevladujejo na cestah Daewoojeva vozila)

dustrije, drobne obrti in turizma.

in se za 40 dolarjev ( 45 000 sumov), kar je pomenilo taksistu odličen zaslužek, odpeljali proti Buhari. Najprej nas je voznik dodobra presenetil z izjavo, da v žepu nima prebite pare, da je tank prazen in da mu moramo torej dati kaj denarja, če bi radi potovali. Kaj nam je preostalo! Gorivo smo natočili v upanju, da se bo pri obračunu na koncu poti spomnil akontacije. Treba je zaupati in vse bolj smo spoznavali, da ljudem v teh revnih deželah res lahko zaupaš. Mož je molčal kot riba in drvel, kot da ima preganjavico. Med potjo se nam je nenadoma odprl prtljažnik in natlačeni nahrbtniki so odleteli iz »ujetništva« v

Zanimivo je, kako vljudni, prijazni in radovedni so pre-

premajhnem vozilu. Nasmejali smo se, pobrali stvari

bivalci Hive. Načrtno vpeljujejo v šole angleščino, tako

in seveda sprejeli njegovo opravičilo zaradi nevšečno-

188

2-3/2007


Potovanja • Utazások

sti. Po tem dogodku

cesta skozi neskončna prostranstva Kizilkuma omogo-

se je malce odprl in

ča vožnjo tudi s hitrostjo 120–140 kilometrov in tako

spregovoril z nami. V

smo kljub vmesnim postankom pri prodajalcih hladne

ruščini. Pripovedoval

vode ter na policijskih kontrolnih postajah v dobrih pe-

je, da ima veliko pre-

tih urah že zagledali visoke minarete v Buhari. Prijazni

bivalcev Hive vozila

voznik je tik pred mestom na prvi bencinski črpalki

le zato, da si služijo

preprosto ustavil vozilo in nam sporočil, da dalje ne bo

vsakdanji kruh. Ve­

peljal, ker ne pozna Buhare. Pošteno smo poračunali,

či­na taksistov ni­ma

se poslovili in mu zaželeli srečno pot v obratni smeri.

prijavljene obrti, zato se pogosto dogaja, da zavistneži

Jože je menil, da taksist verjetno noče tvegati srečanja

poskrbijo za anonimno prijavo oblastem in potem gre

s policijo, ker nima prijavljene obrti in da torej ne gre

ves zaslužek v nič.

za nepoznavanje mesta. Kakor koli že, brez težav smo našli lokalnega taksista, ki nas je zapeljal do hotela

Zanimalo nas je, kako je na meji s Tadžikistanom.

Fatima, nedaleč od starega jedra Buhare tik ob Nadir

Deželi sta namreč neprestano v konfliktih. Jabolko

Divan begovi medresi.

spora je še vedno Samarkand, ki je prava zlata jama in bi ga Tadžiki radi imeli zase. Povedal je, da se zaradi neprestanih sporov pogosto zgodi, da Tadžiki preprosto zaprejo mejo in redki turisti, ki bi radi šli v Tadžikistan, obtičijo tam. Zato pa turistične agencije ne peljejo skupin v Tadžikistan, ampak iz Samarkanda v Taškent in od tam v Kirgizijo. Toda zatrdil nam je, da nas zapora meje ne bo doletela, ker je že nekaj mesecev vse mirno. »Res pa je,« je povedal, «da Uzbekistanci ne morejo v Tadžikistan. Ni šanse. Pa tudi želijo si ne.«

BUHARA – BISER NA ROBU PUŠČAVE

In spet smo drveli dalje. Ugotovili smo, da je Uzbekistan neprimerno razvitejši od Turkmenistana, dežela je namreč mnogo lepše urejena. Polja bombaža, toba-

V hotelu so nas nadvse prijazno sprejeli, celo dogovorili

ka, murv (sviloprejke!) in koruze, celo nasadi vinogra-

smo se, da so nam zaradi zasedenosti v dvoposteljno

dov, so nas spremljali dobršen del poti. Prečkali smo

sobo namestili dodatno ležišče, da smo lahko ostali

Amudarjo (staro ime reke je Oxus, od tod nekdanje ime

vsi pod isto streho. Simpatična lastnica hotela nam

dežel ob rekah Amudarja in Sirdarja Transoksanija)

je obroke postregla na veliki leseni mizi pod milim ne-

in sledili namakalnim jarkom, ki zagotavljajo puščavi

bom, kar pred vrati naše sobe. Vedno znova nas je pre-

življenje. Tako je puščava Kizilkum, zahvaljujoč nama-

senetilo, kako obilni so denimo zajtrki v tem delu sveta.

kalnim sistemom, vse manj puščava. Dobra asfaltirana

Obvezen je čaj, ki ga dobi vsak gost v posebnem čaj•

2-3/2007

189


Potovanja • Utazások

niku, ploščat domač

katera druga barva. Ne veš, kaj bi si ogledal prej in kaj

kruh (non), k temu

odložil na naslednji dan.

pa postrežejo marmelado, čajno maslo,

Posedeli smo v Lyabi-Hauzu, na velikem trgu ob baze-

stepena jajca, krom-

nu, kjer se nizajo lokalčki, čajnice. Vročina je bila ne-

pirjev pire s skuto

znosna in kar prijalo je počivati in opazovati dogajanje

in jogurtom, pogosto

iz senčnega kotička pod košato murvo. Zanimivo, da

krofe ali kremaste ru-

v čajnicah poleg turistov posedajo v glavnem moški,

lade, obvezno pa tudi

domačini. Opazujejo, šahirajo, se pomenkujejo in ta

sveže sadje, in sicer smokve, breskve, grozdje, hruške

»opravila« jim lahko vzamejo veliko časa. Ženske so bolj

in slive. Ponekod smo uspeli dobiti celo kavo, v glavnem

aktivne, saj gospodinjijo, skrbijo za hišo, so prodajal-

pa se pije čaj.

ke na tržnicah, ki jih je v mestu vse polno. Prebivalci Buhare so etnično Tadžiki in seveda muslimani.

Ko se prvič sprehodiš po starem mestnem jedru

V Nadir Divan begovi medresi je notranje dvo-

slovite Buhare, ki je pre-

rišče lepo urejeno v bazar spominkov. Najdeš

cej razpotegnjeno, imaš

prekrasne svilene šale, rute, izdelke iz ka-

občutek, da si zašel v

šmirja in keramike, glasbila vseh vrst, zani-

pravljico. Čudovite stav-

miv nakit, torbe in srajce, bluze, okrašene s

be se nizajo ena za dru-

prelepimi vezeninami, pokrivala, in sicer če-

go, vse okrašene s kera-

pice tupije, telpeke iz ovčje volne in še in še

mičnimi ploščicami, na

… Cene so solidne, primerljive s tistimi v Hivi.

katerih niti dva ornamenta nista enaka. Kot iz Tisoč

Preproge se ponujajo na vsakem vogalu, Buhara pa se

in ene noči. Palače, medrese, mošeje in minareti, kate-

ponaša tudi z bazarjem, na katerem prodajajo samo

rih osnovna barva je modra oziroma različne nianse

preproge, izdelane večinoma v Turkmenistanu ali na

modre, pa prepredajo bela, turkizna, le redko črna ali

Kitajskem. Našli smo tudi »zlati bazar«, kjer trgujejo le z nakitom in izdelki iz zlata, skratka za vsake oči in vsak okus nekaj. 1997. leta je praznovala Buhara 2500-letnico obstoja. Dejansko je mesto eno najstarejših v Osrednji Aziji. Ustanovili so ga Perzijci v 4. stoletju pred našim štetjem. Že v začetku je bila Buhara pomembno trgovsko, politično in kulturno središče perzijskega cesarstva. Od nekdaj je veljala za bajno bogato mesto, kar se še danes odraža v arhitekturi, bogastvo pa je izviralo iz strateško odličnega položaja mesta, bilo je namreč stičišče več krakov Svilne ceste. V Buhari so v 9. in 10.

190

2-3/2007


Potovanja • Utazások

v celotni Osrednji Aziji. Če se povzpneš na mogočni minaret Kalon in se razgledaš po množici čudovitih stavb, trgov, bazarjev, dvorišč, svetlečih okroglih streh medres in mošej, šele prav doživiš veličino tega znamenitega starega mesta, bisera Osrednje Azije. Če se povzpneš na mogočni minaret Kalon in se razgledaš po množici čudovitih stavb, trgov, bazarjev, dvorišč, svetlečih okroglih streh medres in mošej, šele prav doživiš veličino tega znamenitega starega mesta – bisera Osrednje Azije. stoletju vladali knezi perzijske dinastije Samanidov, mesto pa je bujno cvetelo tudi v času, ko je prišlo v roke turških Karahanidov, kasneje pa Karakitajcev. Tudi tukaj so trepetali pred Džingiskanovimi hordami, te so leta 1220 mesto zavzele in razdejale. Ko so v 14. stoletju prevzeli oblast Timuridi, je Buhara precej zgubila na veljavi, kajti sedež Timuridov je bil Samarkand, ki je zasenčil slavo Buhare. Burna zgodovina mesta se je mirno končala leta 1920, ko so Buharci razglasili Sovjetsko ljudsko republiko Buharo, ki je leta 1924 postala del Sovjetske socialistične republike Uzbekistan. Med občudovanjem imenitnih stavb

Tudi v Buhari je veliko takšnih in

starega mesta smo se večkrat pomu-

drugačnih taksistov, in kakor hitro se

dili v senci minareta in mošeje Kalon,

pojavi turist na postajališču taksijev,

posedeli na stopnišču medrese Mir-i-

prihitijo kot muhe na med. Iskali smo

Arab, pred palačo buharskih emirjev

prevoz do 290 kilometrov oddaljene-

in se sprehajali ob mestni utrdbi Ark.

ga Samarkanda. Tisti »uradni«, torej

Vsekakor si je dobro ogledati mavzo-

registrirani taksisti, so hoteli imeti

lej Ismaila Samanija, ustanovitelja

50 dolarjev, našli smo pa »prevoznika

Buhare, pa muzej umetnosti, ki do-

na črno«, ki je bil precej voljan opra-

kumentira razvoj obrti skozi stole-

viti uslugo za 30 dolarjev. Po kosilu

tja. Navdušila nas je majhna mošeja

in dodobra napol­njeni torbi spomin­

Char-Minar, ki jo krasijo kar štirje

kov iz Bu­hare smo jo mahnili po dol-

minareti, kar je precej redek primer

gi, ravni ce­­sti v Sa­mar­kand. •

2-3/2007

191


Potovanja • Utazások

Ko smo našli streho nad glavo v prijaznem hotelu Bahodir, smo ugotovili, da je v pisani druščini turistov tudi gručica študentov iz Madžarske. Šli smo jih poiskat in izvedeli, da imajo za sabo že lep kos poti po Aziji, da potujejo izključno z vlakom, kajti zanje je to najcenejša varianta popotovanja, in da so namenjeni v Iran. Prav prijetno je bilo pokramljati v madžarščini in njim tudi, vsaj zdelo se mi je. Naslednje dni smo pridno pešačili po Samarkandu. Spomeniki so precej razmetani po mestu, tako da je najbolje vzeti v roke zemljevid in jih načrtno obiskati.

VROČI DNEVI V SAMARKANDU

Ni jih malo in škoda bi bilo karkoli izpustiti. Zame je bil

Prvi stik s Samarkandom je bil prav spektakularen: ta-

seveda tudi Timurlenkovo zadnje počivališče (mavzolej

ksist iz Buhare nas je odložil na ulici nad Registanom.

Gur-Emir), navsezadnje je bil najpomembnejši vladar

Pogled na razkošen trg s tremi medresami, ki ga obdaja-

v Samarkandu, krut osvajalec, a ljubitelj umetnosti,

najlepši del Samarkanda Registan, ogledali smo si pa

jo, nas je tako osup­nil, da smo kar

ki velja danes pravzaprav za naro-

obsedeli na stopnicah in gledali.

dnega junaka. Zelo lep je kompleks

Levo Ulugbegova medresa, v sredi

Shahi-Sinde, sklop grobnic imeni-

Tilla-Kari in desno Sher-Dor (Levja

tnih meščanov Samarkanda, moše-

medresa). Prebrali smo že, da je bil

ja Bibi-Khanum, ki jo je Timurlenk

Registan srce mesta, na velikem

sezidal eni izmed svojih žena, seve-

trgu med medresami pa je bil pokrit

da pa ne moreš izpustiti znamenite-

bazar, kjer se je živahno trgovalo.

ga Ulugbegovega observatorija, velikega znanstvenega dosežka tistega

Na pročeljih medres, minaretov in na kupolastih stre-

časa. In še in še ... Užitek je sprehoditi se po velikem

hah stavb so opazne

bazarju nedaleč od mošeje Bibi-Khanum. Užitek za vsa

žive barve vzorcev, tukaj

čutila! Posebno stojnice prodajalcev začimb, semenk in

tudi veliko zelene, črne

sadja so silno razkošne. Povsod si lahko kaj okusil, če

in seveda turkizno mo-

tudi ni prišlo do trgovanja. Na drugi strani pa nas je

dre. Vse žari v vročini

živilski trg dokaj šokiral. Mesnice odprtega tipa, polne

poletnega sonca, ki se

muh, prahu in najbrž še česa. Higiena pa taka! Prav

počasi nagiba k zatonu.

nenavadno, kajti v hotelu smo bili res presenečeni nad

Prelepo. Tudi naslednje

dobro, okusno pripravljeno hrano in higienskimi raz-

dni je bil to naš najljubši

merami, čeprav sodi Bahodir med najcenejše hotele v

prostor za oddih.

mestu. Lastnik nam je povedal, da ga obiskujejo predvsem individualni gosti iz Evrope in da se mora pač po-

192

2-3/2007


Potovanja • Utazások

truditi, da ohrani sloves poceni, a solidnega hotela, ki

pod Timurlenka, da bomo na posnetkih. Najbolj so pa

ga priporoča celo Lonely Planet.

prisotne pritegnili naši digitalni fotoaparati. Takšnih si trenutno zaradi nizkega življenjskega standarda še

Stoje pod spomenikom vladarja Samarkanda, Timur­

ne morejo privoščiti. Samarkand so poznali že antični

lenka, nedaleč od njegove grobnice, smo doživeli zani-

Grki. Imenovali so ga Marakanda. Mesto je začelo rasti

mivo poročno slavje. Čakali smo, da se množica razi-

že ob koncu 14. stoletja pred našim štetjem. Ustanovili

de, da bi lahko spomenik fotografirali od vseh strani.

so ga Perzijci, zahvaljujoč živahni trgovini na Svilni ce-

Čez čas smo ugotovili, da gre za poročno slavje. Vesela

sti, pa se je Samarkand naglo širil, večalo pa se je tudi

druščina se je razporedila okoli

njegovo bogastvo. Leta 329 ga je

spomenika in fotograf je slikal do

za nekaj časa osvojil Aleksander

onemoglosti. Po oblačilih in spro-

Veliki, ko je bil na velikem pohodu

ščenem vedenju prisotnih je bilo

proti vzhodu. Pravi razcvet je do-

takoj videti, da poroka ni tradicio-

živelo mesto v času, ko so mu vla-

nalna, ampak po zahodnem zgledu.

dali islamski oblastniki, predvsem

Povabili so nas celo, naj spijemo

pod Samanidi. Tudi Samarkand

z mladima in se še mi postavimo

je leta 1220 doživel krvavo sreča-

2-3/2007

193


Potovanja • Utazások

kot Hiva in Buhara je Samarkand v 19. stoletju prišel pod oblast Rusov, 1925. leta je postal celo glavno mesto tedanje Socialistične republike Uzbekistan. Kasneje pa je vlogo prestolnice prevzel Taškent.

REGISTAN V Registanu smo prebili veliko časa. Vsak dan se je kaj dogajalo: folklorne prireditve, koncerti, likovne razstave, razstave preprog, izdelkov iz svile, nakita. Zanimivo je, da gledalcu ni treba vstopiti v notranji del mošeje, kjer je prireditev, opazuje namreč lahko skozi prednjo steno, nje z Džingiskanom, ki je precejšnji del mesta uničil, a

ki je grajena kot čipka in odpira pogled na oder v notra-

Timurlenk je mestu vrnil blišč in sijaj ter ga oklical za

njosti objekta. Spet smo srečali naše znance Nizozemce

center svojega cesarstva,

in njihova vodnica nam je povedala, da dobra

za center sveta. Za časa

tretjina potnikov že nekaj dni boleha za dia-

Timurlenkove vladavine

rejo, zato se v glavnem zadržujejo v hotelu,

se je v Samarkandu zbra-

njihov dobro izdelan potovalni načrt pa se je

la množica znanstveni-

povsem sesul. Mi smo imeli nekaj podobnih

kov, umetnikov, ki so dali

težavic v Turkmenistanu, po tistem pa nič

mestu pečat pomemb-

več, čeprav smo se v glavnem prehranjevali

nega kulturnega centra

na bazarjih.

Osrednje Azije. Sem so začeli prihajati po znanje

Nismo se mogli posloviti od Samarkanda, ne

in omiko celo pomembni možje iz Evrope. Samarkand

da bi napolnili torbe s svilo, kašmirjem, zanimivimi na-

je postal pojem po vsem tedaj razvitem svetu. Podobno

glavnimi pokrivali, dojranom (boben) in razglednicami ter doživeli njegove lepote še ponoči. V temi smo sede na stopnišču, namenjenem turistom kot razgledna ploščad, spremljali igro svetlobe na pisanih rebrastih kupolah minaretov velikih mošej. Kakor so se prižigale luči javne razsvetljave, tako se je podoba razkošnih stavb spreminjala, sence so se plazile preko zidov in izpuhtele v temo noči. Potem so zažarele še zvezde na nebu in pravljica je bila popolna. Podoba, vredna spomina!oda potrebno se je bilo posloviti, kajti zamujali smo že dva dni glede na naš potovalni načrt. Zlata mesta Uzbekistana so nas očarala, skoraj začarala. Naš naslednji cilj je bila prestolnica Tadžikistana – Dušanbe.

194

2-3/2007


Svet okrog nas • A világunk

Besedilo in fotografije: andrej paušič

Meduze tudi v prekmurskih mrtvicah Še posebej julij je bil v Prekmurju precej vroč, suh mesec, z dnevnimi temperaturami tudi do 35 stopinj Celzija v senci. Večini izmed nas vročina ni bila ravno pogodu, drugače pa je vplivala na nekatera vodna bitja stoječih in počasi tekočih voda. Le redkokdaj se namreč temperatura celinskih vodnih teles (mednje spadajo tudi naše mrtvice) dvigne nad 20 stopinj Celzija. V razmerah, kakršne so letos, pa lahko v mrtvicah pride do zanimivega fenomena - pojava večjega števila sladkovodnih meduz. Večina nas pozna meduze v morju, torej v slanih vodah, le malo ljudi pa ve, da živijo njihove sorodnice tudi v sladkih vodah vzhodne Slovenije. Razvojni krog sladkovodne meduze (Craspedacusta sowerbii). Avtor sheme: Andrej Paušič

Toda zakaj jih tako slabo poznamo? Morda se prvi del odgovora na vprašanje skriva v njihovi velikosti in obliki. Sladkovodna meduza (Craspedacusta sowerbii)

zrase v premeru največ do 3 centimetre, je torej veliko manjša od svojih morskih sorodnic. Poleg tega tudi to vrsto sestavlja okoli 98% vode, je torej prozorna, tako da je v mlaki ali mrtvici skoraj neopazna, če že pa jo že opazimo, jo velikokrat zamenjamo za oljni madež. Po drugi strani pa se zaradi zanimivega razvojnega cikla v naravi pojavlja le izjemoma. Osebki živijo večinoma pritrjeni na dnu, na potopljenih vejah ali rastlinah mrtvic. Tak stadij imenujemo polip, opremljen je z lovkami, velik le nekaj milimetrov ter po obliki še najbolj spominja na morsko vetrnico. Prehranjuje se (tako kot meduzni stadij) z zooplanktonom, torej mikroskopsko

Polip sladkovodne meduze (vir: http://www.microscopy-uk.org.uk, 10.08.2007)

majhnimi bitji, ki prosto plavajo v vodi mrtvic (vodne •

2-3/2007

195


Svet okrog nas • A világunk

Sladkovodna meduza, (Craspedacusta sowerbii)

bolhe, kopepodni raki). Polipi se najpogosteje razmnožujejo z brstenjem, tako da ob strani odraslega polipa zrase brst, ki se sčasoma razvije v odrasel osebek (genetsko in spolno enak prejšnjemu). Tako nastajajo kolonije polipov. Ob ugodnih pogojih (dvig temperature vode ter s tem namnožitev zooplanktona v vodi) začno posamezni polipi tvoriti tako imenovane meduzne brste. Le-ti se odcepijo od odraslega polipa, razvijejo v spolno generacijo vrste, imenovano tudi meduza. Ta se prehranjuje tako kot polip, poleg oblike pa se od njega loči po načinu razmnoževanja - razmnožuje se spolno - tako kot človek, s semenčicami in jajčeci. Iz teh se potem razvije ličinka, ta potone na dno in se nato preobrazi v nov polip (tokrat z mešanim dednim materialom). Osebek potem spet živi po ustaljenem ciklu, se razmnožuje po večini z nespolnim razmnoževanjem – z brstenjem.

Mlaka v Petišovcih, ki jo domačini imenujejo Ritaš; v njej sta ribiča György Cigan in Milan Komar opazila prve meduze! Zaradi kalne vode so osebki skoraj neopazni.

Ko pa toplo poletno sonce ponovno ogreje mrtvico, številne meduze pričarajo nepozabno doživetje v mlakah in mrtvicah v okolici Lendave.

196

2-3/2007


Šport • Sport

Franc Horvat Meštrovič

CHRISTOPHER KALEC Med obiskom družine Kocon v Čentibi sem naletel na njihovega vnuka Christopherja, ki je bil prav tedaj na dopustu pri babici. Pogovarjala sva se o njegovi športni karieri. Christopher je najmlajši član družine. Kot član skakalne reprezentance Kanade se je udeležil dveh olimpiad: leta 2000 v Sydneju in leta 2004 v Atenah. Predstavi se nam, prosim. Rojen sem 7. 4. 1980 v Montrealu v Kanadi. Šolanje

Christopher Kalec na najvišji stopnički

sem prav tako končal v Montrealu. Na univerzi Mc Gill sem končal študij menedžerstva.

(Klara Kocon) me je pogosto peljala plavat in tam sem opazil skakalce, ki so marljivo trenirali in sem se navdušil nad njimi. Poskusil sem tudi sam. Trener me je takoj opazil ter prosil mamo, naj me vpiše v skakalno šolo. Tudi moja telesna zgradba je odgovarjala potrebam tega lepega športa. Vaje, ki mi jih je zadal trener, sem z lahkoto usvojil, kot pravimo »od prve« izvedel. Bil sem zelo gibéen in sem vsako vajo z veseljem naredil, kajti kot je znano, v tej športni zvrsti trenerji vaj ne demonstrirajo. Kdaj si pričel tekmovati ?

Christopher Kalec v Čentibi (Foto: Franc Horvat M.)

Prvič sem se udeležil državnega prvenstva Kanade kot devetletnik. Na tekmovanju sem osvojil na najnižji ska-

Kdaj si se začel ukvarjati s skoki?

kalnici (1 m) 4. mesto, na 3-metrski skakalnici pa 7. mesto. V kategoriji tekmovalcev od 10–18 let sem po-

S skoki v vodo sem se začel ukvarjati s sedmimi leti,

stal državni prvak Kanade kar na treh »višinah« (1m,

leta 1987. Zelo rad sem bil v vodi, rad sem plaval. Mama

3m in na 5-metrski skakalnici). •

2-3/2007

197


Šport • Sport

Katerih tekmovanj si se udeležil?

Kakšna so tvoja doživetja s tako velikih tekmovanj?

Kot mladinec sem se udeležil svetovnih prvenstev

Izredno sem bil vesel tako velikih tekmovanj, kot so

in mednarodnih tekmovanj na Kitajskem, v Maleziji,

olimpijske igre. Na njih je bilo veliko mojih vrstnikov.

Meksiku in v Združenih državah Amerike.

Rad sem se pogovarjal z mladimi iz različnih dežel sveta. Prav tako smo se veliko družili, ne glede na barvo

Na Kitajskem sem osvojil 6.mesto na 3-metrski skakal-

kože in ne glede na to, od kod je kdo prišel. Vsi mladi

nici. Kot član kanadske reprezentance sem se udeležil

smo ponavadi imeli enake želje. V razgovorih smo iz-

tudi dveh olimpiad, in sicer leta 2000 v Sydneju in 2004

menjali izkušnje.

v Atenah. Kakšno so tvoji načrti za prihodnost? V Sydneju sem na 10-metrski skakalnici osvojil 17. mesto ter v Atenah 14. mesto. V Atenah sem se uvrstil v pol-

S skakalnim športom se ne ukvarjam več. Trenutno de-

finale, v skupini 42 skakalcev na 10-metrski skakalnici.

lam v marketingu in sem s svojim delom zadovoljen. To je zdaj druga vrsta tekmovanja.

Odličja Christopherja Kalca

198

2-3/2007


Šport • Sport

Franc Horvat Meštrovič

ŠTEFAN UTROŠA – »VARTEKS PIŠTA« Prosim, da se sami predstavite našim bralcem.

Katere zadolžitve ste opravljali v športu?

Rojen sem 26. 4. 1934 v Dol­ go­

Leta 1960 so me izvolili za blagajnika pri takrat na

vaških Goricah. Os­novno šolo sem

novo ustanovljeni Športni zvezi Lendava. Takrat smo

obiskoval v Lendavi. Po končani

imeli v ŠZ Lendava 13 šolskih športnih društev in klu-

osnovni šoli sem končal trgovsko

be: NK Nafto, NK Planiko, KK Nafto, NK Brazdo, strelce

šolo v Novem mestu. V Novem me-

in seveda TVD Partizan Lendava.

stu mi je bila sošolka ga. Ivanka Svetec. Z delom sem pričel kot pomočnik pri okrajnem magazinu, v trgovini s prehrambnimi artikli. Pozneje pa sem delo nadaljeval pri Varteksu (od leta 1956 najprej) v Lendavi in nato v Murski Soboti v prodajalni tekstila. Kdaj ste se začeli ukvarjati s športom? S kegljanjem sem se začel ukvarjati leta 1958, ko sem bil star 24 let. Kegljal sem pri KK Nafta vse tja do leta Tekstilac-Nafta

1972. Z menoj v moštvu so takrat kegljali še: Grzej, Novosel, Kos, Šinko, Lebar, Marcijuš, Kramberger, Kepe,

Bil sem tudi delegat na prvenstvenih tekmah slovenske

Cigan, Piškur, Škerget in Kardoš.

nogometne lige in druge zvezne lige. Zelo dobro sem si zapomnil srečanje med Muro in Varteksom iz Varaždina

Kateri so bili vaši največji uspehi?

v Murski Soboti. Neposredno za mojim hrbtom se je vnel pretep med simpatizerji obeh klubov. Zanimivo je

V dvojicah sva se s Srečkom Grzejem uvrstila med

bilo tudi srečanje med Beltinci in Rakičanom. Na tem

najboljših deset parov na Hrvaškem. Tisti čas v okvi-

srečanju se je vratar domačih po predložku obesil na

ru Pomurja ni bilo kegljaških tekmovanj, zato smo len-

prečko, ki pa se je zlomila in je padel na tla. Tekmo smo

davski kegljači tekmovali v ligi Čakovec - Varaždin na

nadaljevali šele takrat, ko so jo uspeli popraviti in uspo-

Hrvaškem. Kot moštvo smo velikokrat tudi osvojili prvo

sobiti za nadaljevanje tekme. Zelo všeč mi je bil gospod

mesto. •

2-3/2007

199


Šport • Sport

Kukanja iz Murske Sobote, ki je bil tiste čase zvezni sodnik in kontrolor. Imel je zelo uglajen nastop. Spomnim se še srečanja Mura-Koper v Murski Soboti, ko je lendavski sodnik g. Gerenčer kot stranski sodnik »pomagal« NK Muri v borbi za obstanek, vendar je pri tem storil sebi medvedjo uslugo, si dejansko precej škodoval. Gospod Kukonja

V družbi športnih sodelavcev iz Zalaegerszega jesen 2003

ga je zaradi storjenega oddaljil od napredovanja.

Imate kakšen hobi? Seveda ga imam. Moj hobi sta že od nekdaj ribolov in gobarjenje s prijatelji. Spomnim se tekmovanja na Bukovnici, kjer sem osvojil drugo mesto. Dobil sem tudi veliko odlikovanj iz ribištva. Katera odlikovanja za svoj prispevek pri razvoju športa ste prejeli? Podelitev priznanj v Varaždinu, Varaždin VŽ-LEN-ZALA (12.12.2006)

Prejel sem odlikovanje OF bivše Jugoslavije, kakor tudi veliko športnih priznanj za delo v nogometu in med-

Sem tudi član mednarodne komisije pri ŠZ Lendava od

narodni komisiji. Na področju ribištva sem prejel od

samega začetka delovanja le-te. Bil sem tudi udeleženec

Ribiške zveze Slovenije odlikovanja za zasluge na po-

prvega športnega srečanja med člani ŠZ Lendava in ŠZ

dročju razvoja ribištva I. , II. , III. reda.

Zala v Lovásziju leta 1964. Prvič smo se pomerili v kegljanju. Izredno zanimivo je bilo to, da sta si obe ekipi pripisali zmago. Pravila so bila takrat na Madžarskem in v Jugoslaviji enaka, vendar si jih je vsaka država razlagala po svoje.

200

2-3/2007


Šport • Sport

Ferencz Győző

SPORTBARÁTI TARTALMÚ NÉGY ÉVTIZED Különös könyvet őrzök a könyvtáramban. A came

na podrocju mednarodnega sporta”. Szobám falának

két nyelvű: Naše športno prijateljstvo – Sportbarátsá-

dísze ma is ez az oklevél, alatta az arany színű emlék-

gunk. Alcíme: 40 éves a kapcsolat Lendvavidék és Zala

plakett.

megye között – Štiridesetletno prijatelstvo med občino

2006. november 6. Lendván A Magyar Köztársaság

Lendava in županijo Zala. A két évszám: 1964 – 2004.a

címerével díszített arany színű érmét nyújt át a zala-

könyvben 26 eredeti aláírás, például: Gönc Edit, Gyuri

egerszegi sportszövetség elnöke, Pais László Horváth

Cuk és a nagyon kedves,már csak a zárójeles megjegy-

Mestrovics Ferencnek és Utrosa Istvánnak a magyar

zés miatt is Jože Pal (vino), Szlovénia ma is labdát rúgó,

1956-os népfölkelés, forradalom és szabadságharc

legrégebb óta igazolt játékosa. Ami különös értéket ad

emlékére a nemzetközi bizottság tagjainak – a lendvai

ennek az kézjegy-névsornak Kustán József aláírása,

Kovács László, Paál József, Cseke Ferenc és a szövetsé-

mert ő az első percektől a mai napig is lelkes szervezője

gi elnök Ivan Koncut és a zalaegerszegi Kustán József

a találkozóknak Na obeh straneh skupne meje – Közös

szövetségi főtitkár, Nagy József László főmunkatárs és

határ két oldalán, ahogyan a kapcsolatunk 30. évfordu-

e sorok írójának, a sportszövetség sajtó- és tájékozta-

lóján megjelent évkönyv címe is mondja.

tási bizottsága titkárának, a zalaegerszegi sportszövet-

Külön érdekesség, hogy a negyvenedik évforduló-

ség kiadásában megjelenő Zalamenti Sport Értesítő

ról beszámolt az országos terjesztésű világlap, a Metro

című újság felelős szerkesztőjének jelenlétében.

újság 2004. október 21-i, csütörtökön megjelent száma

A következő megbeszélés 2007.április 20-án zajlott

is a Zalai Hírlapon és a Népújságon kívül.

le a zalai megyeszékhelyen, majd 2007.május 11-én

Forgatom a jegyzeteimet, hangfölvételeim szalagja-

Lendván egyeztették a bizottságok tagjai, a szövetségek

it. Sorakoznak a legújabb időpontok:

legfelső vezetői a versenynaptárakat, értékelték az ad-

2004. augusztus 20. Zalaegerszegen, a városi pol-

digi teljesítést és meghatározták a következő hónapok

gármesteri hivatal sportirodájában a ZTE NB-I-es lab-

sporteseményeinek menetrendjét.

darúgó csapatának akkori kiválósága (a mai remek

Minden találkozónak különös, emberi hangula-

ZTE támadójátékos Józsi György édesapja) idősebb Jó-

tot kölcsönzött, hogy a legtöbb esetben fölkerestük az

zsi György fogadta a lendvai városi sportszövetség új el-

elhunyt sportvezetők – közös barátaink – sírját, ame-

nökét, Ivan Koncut tanár urat, akit a korábbi elnök, Sze-

lyeken koszorúkat helyeztünk el rövid megemlékező

keres Vilmos – ugyancsak tanárember – mutatott be.

beszédek után. Eljött hát az ideje, hogy mi is megemlé-

Ezt követte a nagy esemény-sorozat Zalaegersze-

kezzünk róluk, akik focinyelven szólva a kezdőkörben

gen és Lendván is: a 40 éves kapcsolatok folyamatos

álltak, s elindították a labdát a közös pályán.

ápolásában évtizede – évtizedek óta kiemelkedő mun-

A ma is élő egyetlen ember, aki negyvenharmadik

kát végzők kölcsönös megjutalmazása díszes oklevéllel,

éve szervezi a sporttalálkozókat a tárgyalóasztalnál és

amelynek szövege szerint „ za dolgoletno sodelovanje

a pályákon is Kustán József. Így emlékezett:

2-3/2007

201


Šport • Sport

„Az első találkozókra nem a fényes vendéglőkben,

ző megjegyzése) Lendván járt a zalaegerszegi megyei

hanem a tűzoltó szertárakban kerítettek sort. Különös

szakszervezeti tanács küldöttsége, amely alkalommal

örömmel emlékszem vissza a felsőlakosi fogadtatás-

a lovászi olajbányászok tánckara is Lendván szerepelt.

ra. A Baki Állami Gazdaság Medosz(= Mezőgazdasági

A Nafta nagyterme, ahol az előadásokat tartották, min-

Dolgozók Szakszervezete) nevű csapatával látogattunk

két este zsúfolásig megtelt. Dobronakon, ahol vasár-

oda. A község apraja-nagyja jött, hordta oda az ételt-

nap léptek föl, szintén nagy sikert arattak.”

italt, s olyan Kánaánt teremtett, hogy azonnal otthon

Arról is szólt a hír, hogy a lendvai olajbányászok

éreztük magunkat. A Turnisce-Zalaszentmihály labda-

küldöttsége ötödikén viszonozta a bázakerettyei naf-

rúgó mérkőzés után hajnalig tartó bálban vigadtunk:

tamunkások látogatását… „A magyarországi dolgozók

énekeltünk és táncoltunk, még a szlovén dalokkal is

Lendvára látogattak az olajbányászok napján”

megpróbálkoztunk. Zsitkócban a salomváriak 30 tagú

Merthogy az a bizonyos szakszervezeti küldöttség

együttese járt és tért haza hasonlóan virágos jókedv-

job­bára a kerettyei olajbányászokból állt. Az is biztos,

vel. Rédicsen egyszer a hosszúfalusiak fúvós zenekara

hogy minden alkalommal a tekézők is szereplői voltak

fogadott minket. Természetesen az is nagyon jól esett,

a találkozóknak.

hogy például 1995.júniusának közepén nem csak szlo-

Ezért állíthatjuk nagy biztonsággal, hogy sportkap-

vén, de magyar három színű nemzeti lobogókkal fogad-

csolataink kezdete valahol az 1964-es lendvai olajbá-

ták küldöttségünket, amely a Bánffyak dicső emlékét

nyász nap környékén lelhető meg. Hamarosan – 1966-

idéző lendvai várban tárgyalt, ahol a zalaegerszegi

ban már fénykép is készült arról, ahogyan köszönti

Munkácsy-díjas keramikus művész Németh János által

egymást a Dobronaki Brazda és a Csesztregi Medosz

alkotott Hadik András-szoborban gyönyörködtünk.”

labdarúgóinak csapatkapitánya. Ugyanez év június 19-

Horváth Lajos, a Lendvai Sportszövetség nemzet­

én a pincei focisták 3:2 arányú vereséget szenvedtek a

közi kapcsolatok bizottságának elnöke, aki – amíg élt

túloldali tornyiszentmiklósi fiúktól. Szeptember 14-én

- rendesen a tolmács szerepét is betöltötte, így foglalta

Völgyifalu a Lentikápolna csapatát fogadta, majd sor ke-

össze a gondolatait még 1995-ben:

rült a Lenti-Nafta Lendava találkozóra is a zöld pályán.

„Hosszan tartó szélcsend után 1964-ben első íz-

Fejezzük be azzal ezt a rövid megemlékezést, hogy

ben szervezték meg Zala megye és Lendva Község spor-

1967. szeptemberében a Dobri-Granicsár találkozóról

tolóinak találkozóját. Valószínű, hogy az akkori sport-

szólt a híradás. Nos, a Granicsár neve elhangzott a leg-

rajongók nem remélték, hogy az ilyen jellegű találkozók

utóbbi, május 11-én Lendván megtartott sportvezetői

a következő években ennyire gyümölcsözően lesznek,

tanácskozáson is. A sportbaráti kapcsolatok a nevek-

amelyek nagy mértékben szolgálták a két szomszédos

ben is tovább élnek.

ország népeinek baráti kapcsolatait, hiszen mindnyájan a közös nyelvet, a barátság nyelvét beszélték.”

Ezen a tanácskozáson – szép jelképként a Bánffyközpontban írta alá ünnepélyesen a két elnök – Ivan

Dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester a 30.

Koncut és Pais László nevében Kustán József főtitkár

évfordulón azt mondta, hogy a politikai görcsök oldásá-

- az eddigi eredményeket rögzítő és a távlatokat meg-

nak leghatásosabb gyógyszere a sport.

nyitó, a kapcsolatok újabb fejezetét író, nemzetközi ér-

Nos, ezek a görcsök nagy valószínűséggel akkor

vényű Együttműködési Megállapodást.

kezdtek oldódni, amikor arról írt a helyi lap, hogy „ a múlt héten (azaz 1964.szeptember 12-én – a szer202

2-3/2007


Šport • Sport

Franc TIVADAR • Marko NOVAK Koles ar ski k lub Lendava • Kerékpáros Klub Lendva

PANONSKI MARATON TREH DEŽEL Dne 25. 07. 2004 je bil organiziran 1. Panonski

• povezovati ljudi ter graditi dobre sosedske odnose

ma­ raton treh dežel. Glavni organizator, iniciator in

• s športno-kulturno-zabavnim programom

idej­ni vodja projekta je bil Kolesarski klub Lendava s

pritegniti čim večje število ljudi v osrčje

predsednikom Markom Novakom na čelu. Pri izvedbi

Panonske nižine

pro­jekta so sodelovali še soorganizatorji: predstavni-

• popularizirati zdrav način življenja udeležencev

ki Turistične zajednice Sv. Martin na Muri iz Hrvaške

kot tudi obiskovalcev in prebivalcev

ter predstavniki društva Mocorgok in turistične pisar-

• ob trasi maratona omogočiti udeležencem

ne Tourinform Lenti iz Madžarske. Projekt so podprli

spoznavanje turističnih znamenitosti v okolju

tudi Občina Lendava, župan Anton Balažek in številni

• prizadevanje za vključevanje in sodelovanje

sponzorji.

v projektih lokalne skupnosti in turističnih ustanov • obveščanje javnosti o namenu rekreativnoturistično-kolesarske prireditve (RTV, časopisi, internet, plakati, zgibanke). Zamisel Panonskega maratona je, da kolesarjenje nemoteno poteka skozi tri države in je štartno mesto vsako leto v drugi državi (2004 – Slovenija, 2005 – Hrvaška, 2006 – Madžarska); pri tem se tudi menjava vloga glavnega organizatorja. To je ena od posebnosti prireditve, saj se tako prikaže način dela in organizi-

Fotografija: Aleš Gjerkeš

ranja prireditev v posameznem okolju. Trasa velikega maratona (105 km) je predvidena s pogodbo in se skozi leta ne spreminja, pri oblikovanju drugih tras pa ima

Za izvedbo te mednarodne prireditve je bila podpi-

aktualni glavni organizator proste roke. Po dogovoru

sana tudi tripartitna pogodba o sodelovanju.

mora vsak od soorganizatorjev poskrbeti za primerno logistiko (redarje, označbe na progi, reševalne službe,

Predmet pogodbe o sodelovanju:

itd.) v svoji državi. • kvalitetna izvedba rekreativno-turistično-

Leta 2004 je bil štart v Lendavi pri DOŠ I. Na štar-

kolesarske prireditve

2-3/2007

203


Šport • Sport

tnem mestu se je zbralo 337 kolesarjev, ki so lahko iz-

in pijača, dobili so medaljo in sodelovali v nagradni igri.

birali med tremi kolesarskimi progami, le-te pa so se

Na prizorišču je nastopilo več glasbeno-kulturnih sku-

razlikovale po dolžini in zahtevnosti: mali maraton dol-

pin iz Slovenije, Hrvaške in Madžarske. Maraton je bil

žine 20 km je bil namenjen otrokom in družinam, sre-

prijavljen v sklop akcij Slovenija kolesari. Razmeroma

dnji maraton dolžine 50 km je bil namenjen povprečne-

veliko število udeležencev je privabila nenavadnost in

mu rekreativcu in dolgi

mednarodni značaj te prire-

maraton s 105 km je že

ditve.

zahteval primerno kondicijsko pripravljenost.

Leta 2005 se je štar-

Proga ve­­likega marato-

tno-ciljno mesto preselilo

na pelje po zahtevnem

na Hrvaško v mestece Sv.

vzponu na Železno goro

Martin na Muri. Štart je bil

na Hrvaškem. Kot za-

pred turistično kmetijo Go-

nimivost maratona je

ričanec tik ob reki Muri. Or-

kolesarje pričakala pu-

ganizacijo so tokrat prevzeli

stolovščina – na meji

Hrvati oz. Turistična zaje-

med Hrvaško in Slove-

dnica Sv. Martin na Muri.

Fotografija: Aleš Gjerkeš

nijo so kolesarji prečili

Čeprav je bilo vreme zjutraj

reko Muro z brodom in nato nadaljevali svojo pot. Po

še oblačno, se je zbralo nekaj več kot 400 kolesarjev. Po-

končanem kolesarjenju sta udeležence čakala hrana

leg kolesarjev iz Slovenije je tokrat prišlo tudi več kolesarjev iz Madžarske in Hrvaške. Na izbiro so bile proge 15, 50 in 105 km. Tokrat je odpadlo prečenje reke Mure z brodom zaradi visokega vodostaja. Predviden je bil obvoz preko mejnega prehoda Gibina. Kolesarje je na več mestih čakala pogostitev. Tudi člani Kolesarskega kluba Lendava smo sredi mesta postavili svojo stojnico s hrano in pijačo. Ustavilo se je precej kolesarjev, saj so do Lendave prevozili že velik del poti, do konca poti pa so imeli še nekaj hribovitih odsekov. Na cilju v Sv. Martinu so udeležence čakali pogostitev, oddih in kulturno-zabavni program. V letu 2006 se je štartno-ciljno mesto preselilo v Lenti na Madžarskem. Glavni organizator, turistična pisarna Tourinform Lenti, je prevzel svojo vlogo. Pozitiven vtis iz prejšnjih let in lepo vreme sta privabila

Fotografija: Aleš Gjerkeš

204

kar 521 kolesarjev; večinoma Slovencev, manj Madžarov in Hrvatov. Okoli 9. ure so kolesarji krenili na pot. •

2-3/2007


Fotografija: Aleš Gjerkeš

Šport • Sport

Lepo sončno vreme je botrovalo temu, da so se kolesar-

nastopil na vseh Panonskih maratonih –

ji ustavljali na številnih postojankah s hrano in pija-

čo. Večina kolesarjev se je odločila za traso srednjega

• pokal je dobil tudi najmlajši prijavljeni

prevozil je veliki maraton,

maratona, tisti bolj pripravljeni so sprejeli izziv 105-ih

udeleženec – Ákos, ki še ni dopolnil enega leta,

kilometrov, trasa malega maratona pa je bila speljana

• pokal je dobila gospa z Brezja, ki je pred

okoli Lentija in je bila družinskega značaja. Na koncu

maratonom prestala hudo operacijo, vendar se

je kolesarje čakala pogostitev in kulturno-zabavni pro-

je vseeno postavila na noge in prišla kolesarit.

gram v pokriti dvorani. Prvo triletje Panonskega maratona treh dežel je zaTokrat so bili prvič podeljeni tudi pokali za posebne

ključeno. Z letom 2007 se začenja nov krog, začetek in

športne dosežke:

cilj maratona prihajata nazaj v Lendavo. Pozitivni odziv in naraščajoče število udeležencev (letna rast 20-30 %)

• 1. mesto na 105-kilometrski progi sta si delila

kažeta na uspešen razvoj tega mednarodnega projekta.

kolesarja Rauter in Titan,

Z letom 2007 se štartno mesto PMTD vrača v Lendavo

• pokal najstarejšega udeleženca je dobil

in s tem se ponuja tudi nova priložnost za turistično

avstrijski kolesar Siefried, 77-letnik, ki je doslej

promocijo Lendave. Izkoristimo jo! •

2-3/2007

205


Drago miliÄ?


H agym รก s I s t v รก n


Erik Žoldos


Erik Žoldos


KAZALO • TARTALOMJEGYZÉK Beseda urednika • A szerkesztő előszava Dr. Zágorec-Csuka Judit

Előszó

3

Olga Paušič

Novi številki lindue na pot

4

Osebnosti • Személyiségek Mira UNGER LENDAVI VRAČAMO DUŠO � Pogovor s Ferencem Hajósem

5

Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok Dr. Elizabeta Bernjak

STRATEGIJE ZAPOLNJEVANJA VRZELI V STROKOVNEM BESEDIŠČU MANJŠINSKIH JEZIKOV OB SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI

10

Dr. BOKOR József

A magyar nyelvjárások és a nyelvjáráskutatás a Muravidéken 1. A muravidéki nyelvjárások főbb jelenségei, sajátságai

21

Mag. Valerija Perger MATERNI, DRUGI IN TUJI JEZIK, MATERINŠČINA STARŠEV– PORABSKI KONTEKST 25 Dr. Judit ZÁGOREC-CSUKA

ZALOŽNIŠTVO MADŽARSKE NARODNOSTI V SLOVENIJI

33

Bernadetta Horváth

Doktorji znanosti iz Prekmurja, ki so v letih 1919–1994 doktorirali na Univerzi v Ljubljani

49

Dr. Rudaš Jutka KULTÚRA MEGÉRTÉSE, A MEGÉRTÉS KULTÚRÁJA

55

Julija Sardelić

Multikulturalizem v Lendavi

61

Varga Sándor

A nemzetiségi politikában voltak keserű pillanatok is

66

Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

210

Pivar Tomšič Ella

A csentei Német Kata Tóth Imre özvegye boszorkánypere

70

Silvija Hardi

Problematika izseljevanja v Dolnji Lendavi v letih 1906 in 1912 v luči Dolnjelendavskega vestnika

78

Lendvai Kepe Zoltán

A HETÉSI NAGYCSALÁD II.

82


Tako pišemo • Így írunk mi POEZI JA • VER SEK

Proza • PRÓZA

dramatika • dráma glasba • zene

Valerija VRENKO

Potrpi Prepozno Želja Obisk

94 94 95 95

Bence Lajos

Gábor a Feszty-körkép előtt, 1927 táján

96

Sebastian Koren

Posiljevalka Bogomolka pred zrcalom

97 97

Martin Kramar

Umetnik Človeka pot

98 99

Biserka SIJARIČ

Dan v molu Tesnoba ŠAH-MAT

100 100 100

FODOR Árpád

Itt a Földön

100

Velimir Turk

Slap Spokoj

101 101

HALÁSZ Albert

Megigázva Napnak fénye

102 102

Varga József

MOST…

103

Pivar Tomšič Ella

Betegversek

104

ZÁGOREC-CSUKA Judit

Epilógus � gróf Zrínyi Péternek

106

Filip DOBRANIĆ

REKVIEM

107

Olga PAUŠIČ

»TRAČ«

110

Sebastian Koren

MALE SKRIVNOSTI VELIKIH KURB

114

Suzanne Király-Moss LIVING IN LENDAVA - or “Home is where you hang your hat.”

115

Suzanne Király-Moss

ŽIVETI V LENDAVI ali »Dom je tam, kjer odložiš klobuk«

118

VARGA József

Savanyu Jóska, a betyár

121

Klarisa JOVANOVIĆ PAST

125

ZÁGOREC-CSUKA Judit

Építem a házamat, de nincsen otthonom

127

Evgen CAR

Štrki umirajo

130

Huzjan Štefan

SZÁLLNAK A DARVAK…

133

211


Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek) Ivanka Bratkovič

BELEŽKA O KNJIGI � Sandra Habjanič, Resnična pravljica

135

Olga PAUŠIČ PRAVLJICE SO LAHKO RESNICA � Pogovor s SANDRO HABJANIČ

136

Olga Paušič

GLEDALIŠKI MARATON oSNOVNOŠOLCEV NA LENDAVSKEM ODRU

140

Rajko Stupar

REGIONALNO GLEDALIŠČE

143

Štefan Kardoš

»Plejboji«: utrgano in drzno

150

Lidija Alt

Najmlajši na gledališkem odru

152

Jasna Cigut

Mešani komorni pevski zbor Vita

154

Jasna Cigut • Marjeta Graj TURISTIČNI PODMLADEK DOŠ I LENDAVA

155

Dr. Zágorec-Csuka Judit

Car Evgen drámája az öregedés ellentmondásairól

158

Péntek Imre

Versek – „didergő fényben”

161

Ruda Gábor

Tudatroncsolás

166

Kepéné Bihar Mária

SZENT-FÉNY-KÉP

172

Zorka Gergar Projekt »JUGEND-SCHULE-WIRTSCHAFT IM DIALOG/MLADINA-ŠOLA GOSPODARSTVO V DIALOGU«

174

Potovanja • Utazások Király Patyi Erzsébet NYARALÁS AZ ÉDENKERTBEN, SRÍ LANKÁN

177

Ladislav varga V DŽINGISKANOVI DEŽELI

181

Olga PAUšič

ZLATA MESTA UZBEKISTANA

187

Meduze tudi v prekmurskih mrtvicah

195

CHRISTOPHER KALEC

197

Svet okrog nas • A világunk Andrej Paušič Šport • Sport Franc Horvat Meštrovič

Franc Horvat Meštrovič ŠTEFAN UTROŠA – »VARTEKS PIŠTA«

199

Ferencz Győző

201

SPORTBARÁTI TARTALMÚ NÉGY ÉVTIZED

Franc TIVADAR • M. NOVAK PANONSKI MARATON TREH DEŽEL Umetniška fotografija • Művészeti fotó

212

Drago milič, Hagymás István, Erik Žoldos

203 206


Multikulturna strokovn o-družboslovn o-literarn oumetn os tna revi ja Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata

1. LETNIK • ÉVFOLYAM: 2-3/2007

1. LETNIK • ÉVFOLYAM: 2-3/2007

Mira UNGER 5.

LENDAVI VRAČAMO DUŠO Pogovor s Ferencem Hajósem

Bernadetta Horváth 49.

Doktorji znanosti iz Prekmurja, ki so v letih 1919–1994 doktorirali na Univerzi v Ljubljani Pivar Tomšič Ella 70.

I Z

LINDUA_2007-02_ovitek.indd 1

A csentei Német Kata Tóth Imre özvegye boszorkánypere

V S E B I N E

A

T A R T A L O M B Ó L

Osebnosti • Személyiségek

Oko • Kitekintő

Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Potovanja • Utazások

Preteklost v zrcalu sedanjosti • Múlt a jelen tükrében

Svet okrog nas • A világunk

Tako pišemo • Így írunk mi

Šport • Sport

11.10.2007 12:23:41


Lindua 2-3/2007  

Multikulturna s trokovno-družboslovno-literarnoumetnostna revija Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi...

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you