Lindua 5/2008 by Knjižnica Lendava Könyvtár Lendva

Multikult urna s trokovn o-družboslovno-literarnoumetnos tna revija Občine Lendava Lendva Község multikult urális t udományos-társadalomt udományi-irodal mi és képzőművészeti folyóirata

2. LETNIK • ÉVFOLYAM: 5/2008

Mira UNGER 7.

NarediMO Naše Kraje zaNiMive, prijazNe iN atraKtivNe pogovor z županom, mag. antonom Balažkom

Igor MAGDIČ 28.

razvOj družBe terMe LeNdava

Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán 41.

a MuzeOLógia és a turizMus

I Z

V S E B I N E

•

T A R T A L O M B Ó L

turizem � naša velika priložnost A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Naš kraj v umetniških podobah vidékünk művészi formában

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

turizem in šport v Lendavi a turizmus és sport Lendván

Naša dediščina • A mi örökségünk

Oko • Kitekintő

Uvodnik • Előszó

Turizem v Lendavi Uredništvo nove številke revije Lindua se je lotilo zanimi-

Kar je najbistvenejše: TURIZEM SMO LJUDJE – v turi-

ve, a hkrati delikatne tematike –turizem v našem kraju.

stično ponudbo vtkemo našo marljivost, gostoljubnost in precej strokovnega znanja. Verjamem, da bo s ta-

Lendava je turistični kraj. Obenem pa, če se ozremo

kšnim pristopom do dela na področju turizma še tako

okoli, imamo še veliko postoriti, da bomo res privlačna

petični in zahteven gost odšel zadovoljen.

in dobro obiskana turistična destinacija, kjer precejšnji odstotek prebivalstva posredno ali neposredno živi

Včasih se je težko odločiti in se lotiti vlaganj tam, kjer

od turizma.

sta posel in prihodek do neke mere vprašljiva, toda ne pozabimo, da nam je s premišljeno in dobro zasnovano

Prepotrebno infrastrukturo, kot so ceste, ulice, urejeni

ponudbo posel zagotovljen, kajti turizem je ena najhi-

trgi in mestno jedro, že dobivamo. Treba je priznati, da

treje razvijajočih se gospodarskih panog in lahko za-

je naše mesto urejeno in vse lepše.

gotovi izjemne donose. Imamo že kar nekaj uspešnih

Tudi Terme Lendava imajo dobro zasedenost v svojih

turističnih delavcev – zasebnikov.

kapacitetah in načrtujejo nove investicije.

Seveda se moramo tudi dogovarjati in sodelovati – na

Imamo prelepo pokrajino, kulturne in zgodovinske ter

tem področju moramo še veliko postoriti, kajti dobro

športne objekte, razgibane gorice s številnimi vinotoči,

turistično ponudbo lahko pripravimo le skupaj, ob so-

prostrano ravnino z zanimivim živalskim in rastlin-

delovanju vseh zainteresiranih.

skim svetom, primerne terene za kolesarjenje in poho-

Naš kraj je čudovit in naša skupnost je nekaj izjemne-

dništvo, za sprehode v naravo.

ga – sožitje v multikulturi - o katerem drugje le sanjajo.

Imamo bogato zgodovino, kulturne dobrine in izvrstno

Zavedajmo se tega in cenimo vse te danosti in predno-

kulinarično tradicijo. Potenciali so odlični.

sti, izkoristimo jih še bolje - tako nas bodo cenili tudi

Vprašanje je le, kako znamo naštete danosti izkoristiti

naši gostje in se radi vračali v naš kraj.

in jih ponuditi obiskovalcem - gostom. Naslednji korak je na nas ljudeh, prebivalcih, da se odločimo in se začnemo zavedati, da je naša prihodnost

Gabi Feher

tudi - in predvsem - v razvoju kraja kot turistične desti-

Turizem Lendava d.o.o.

nacije. Zelo pomembna je ponudba, pri čemer moramo imeti pred očmi standarde trajnostnega razvoja, saj je pomembno, da gradimo naš turizem v sozvočju z naravnimi danostmi, kulturno in kulinarično tradicijo.

•

5/2008

Uvodnik • Előszó

SZÚNYOGH Sándor

Štefan SMEJ

Halicanumi üzenet

Kjer se zora zliva z vodami Skice lendavskega turizma

A Csontos bordái rámnevetnek

Kako blago se razpoči nasmešek sonca nad lendavskimi

Attila hada tovarebben

griči! Ti sončni cvet nad navihano pokrajino! Tvoja igriva

Áradó patakok iszapja

dlan je izkušena, kraje pod sabo pobožaš, kakor najbolj

csillogó sarkantyút rejt.

godi njihovemu značaju. Sončni zapeljivec, ti veš, kako

Kelta kohászok izzítják

krotko in temperamentno obenem je življenje tukaj!

nyugtalan szemem római üstökös után köröz. Halicanum főterén Caesar hadai vonulnak át egyszerre feléled a távoli provincia. Boros amforák nedvétől dalol Pannónia. Kerka királynő sikolya suhan az éjben tova. Meghaltál Halicanum romjaid buja pázsit takarja feletted traktorzúgás dölyföl óriáskalászok hanyatt vágódnak a termő anyaföldön. Halicanum szülöttei

Kot da bi si najvzhodnejša slovenska pokrajina proti vzhodu postavila griče zato, da za kratek čas še zastrejo drameče sonce. Prav kakor v tisti pesmi o dekletih, ki bi rade še poležale, a vstati morajo. Pa ne, da ne bi ljubile zore. O, nikakor! Samo, sinoči so dolgo plesale, zato si na lepe veke polagajo dlani. Hkrati pa izza njih radovedno in željno kukajo v nov dan. Taka je ta pokrajina! Nočemo pretiravati, toda kar je res, je res. Rajski vrt so napajale mnoge reke. Tudi s prekmurske ravnine tečejo proti antičnemu Halicanumu, ki se danes imenuje Lendava. In zopet je s temi vodami tako, kakor z značajem tukajšnje pokrajine. Gornje vode, potoki in reke, so zasanjane, z dolgimi poljubi se ločujejo od vrb in jelš na rodovitnih bregovih.

kutyánál hűebb fiai vagyunk e földnek

Druge vode pa so geotermalne, v njih je nemir zemeljske

bárhova visz is a sorsunk

notranjosti, v njih je gorka zdravilna moč.

lábunkat törve is hazarontunk bármilyen szél fúj itt sosem fázunk a holtakkal is víg dalokat dudorászunk.

Ta pokrajina vam ne vsiljuje ničesar. Če vam je ljubše uživati v njej na klasičen turistični način, tudi prav. Da, tudi tisti, ki se za obisk odločate po tem, kako urejeni so hoteli, ne boste brez strmenja hodili po Lendavi in okoliških krajih. Veseli boste ugotovili, da so se civilizacijske dobrine lepo zleknile ob premnogih starožitnostih.

•

5/2008

Uvodnik • Előszó

Nič manj lepo pa ne bo tukaj tudi tistim, ki ste za blagi

jo z modernimi tehnikami.

turizem. Ob lendavskih potokih in rekah so loke in mo-

In vsako leto prihaja v stare sode mlado lendavsko vino.

čvirni gaji tako mirni, da lahko zaslišite utrip metuljevih

Godci tam med vinskimi kletmi urežejo poskočno sloven-

kril. Na gozdnih robovih in jasah so povečini kraji za tiste,

sko, potem zaigrajo eno madžarsko, melanholično in na-

ki radi dolgo prisluškujejo prerokovanjem vetra. Močvirni

bito s pridušeno strastjo.

travniki so obšiti s petjem ptic in pogosto se komaj prepri-

Ti kraji so s svojo mentaliteto po meri sodobnega turiz-

čate, da ne rečete tistih čarobnih besed, ki bi vas spreme-

ma. Vajeni so mešanja kultur in vedo, kako dragoceno je

nile v štorkljo.

ljudsko izročilo. Tukaj, na primer, ni potrebno, da se za-

Ali niste nekje videli pretegnjene čige? Vam niso govori-

radi zahtev ekološko osveščenih gostov ponovno pustijo

li o edinem potočnem mlinu, ki še melje? Se niste peljali

kokoši na kmečka dvorišča. Te kure so srečne po tradiciji

mimo kravje vprege?

in njihova jajca so v hotelu, še preden se ohladijo. Zato je

Če bi govorili suhoparno, bi rekli, da ima Lendava z oko-

prav vsakdanje, če srečate kokoši na kmečkem dvorišču.

lico čudovite danosti. Naenkrat se vam zazdi, da to niso

Nakar spoznate, da je bil tisti cvet, ki ga je odnašala voda,

samo danosti, da so to tudi darovi. Ne glede na to, kje se

namenjen vam.

zalotite, ob vinski kleti v goricah, ob vznožju goric pri izvirih žive vode ali pa v termalni vodi, na vsem lepem vas objame občutek, da je potrebno biti hvaležen. Vaši gostitelji so vam podarili tisto, česar ni mogoče prodati – kakor pravi indijanska modrost: modrino visokega neba in rokodelsko izročilo prednikov; hlad lesene hiše in cvrčanje cvetočega travnika. Tod živijo strpni ljudje z močnimi čustvi: Slovenci, Madžari, Hrvati in drugi. Ohranjajo vsak svojo kulturo in se ne ločujejo med seboj. Način svojega sporazumevanja imenujejo dvojezičnost in njihovo sožitje velja za mednarodni vzor. Spoštujejo zgodovino drug drugega in tekmujejo med seboj samo v umetnosti. V kapelici Svete Trojice nad Lendavo je shranjena mumija madžarskega junaka, ki je padel pri obrambi mesta pred Turki. Mesto premore še katoliško, evangeličansko in judovsko svetišče. Pod romansko-gotskimi oboki turniške cerkve Marije pod logom pripovedujejo svoje ciklične zgodbe gotske freske. Ob njej je nova cerkev, ki govori o drugačnem hotenju po onostranstvu. V stvaritvah sodobnih umetnikov, ki jih v lendavskih kra-

Foto: Tomaž Galič

jih ni malo, se ciklični in arhetipski krajinski motivi zliva-

•

5/2008

Foto: Rajko Stupar

Turizem � naša velika priložnost A turizmus � a mi nagy leHetőségünk

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Mira UNGER

Naredimo naše kraje zanimive, prijazne in atraktivne Pogovor z županom, mag. Antonom Balažkom Gotovo nam je v interesu, da bi naše kraje naredili zanimive in privlačne za vse generacije, za vse obiskovalce. Osebno mislim, da moramo najprej imeti svoj kraj zelo radi, imeti moramo pozitiven odnos do naravne in kulturne dediščine in biti nanjo ponosni, saj smo prav ljudje tisti, ki najlepše predstavljamo svoj kraj in smo njegova najboljša znamka. Pa še nekaj: menim, da nam manjka malo več odprtosti, predanosti kraju, pripravljenosti za dajanje. Žal nam je prostega časa za prostovoljno delo v društvih, tudi turističnem. Seveda lahko najdemo napake, se zapičimo v to in ono, lahko pa namenimo svojo pozornost tudi dobrim rešitvam. Vse je odvisno od pogleda, od tega, od kod prihaja in komu je namenjen. Vsak posameznik pač opazuje in doživlja na svoj način in s svojim pogledom na problem.

 In kako doživlja razvoj turizma v Občini Lendava

druge dejavnosti, kot so kmetijstvo, promet in trgovina.

župan, mag. Anton Balažek? Pravi, da je njegov moto:

Hkrati pa gre za dejavnost, v kateri je velika konkurenca, saj bi vsi radi bili na zemljevidu turističnih krajev.

»Hiti počasi, vendar dovolj hitro, da boš korak pred

Nekoliko za šalo, nekoliko zares, naj povem, da je turi-

drugimi!«

zem nekaj, na kar se vsi spoznamo ali pa vsaj mislimo, da je temu tako.«

Moto, ki vodi g. Antona Balažka, je ambiciozen, kot so  Kaj pomeni turizem za našo občino?

ambiciozni in smeli tudi njegovi načrti za razvoj naše občine. Kljub obilici dela si je vzel čas, da je odgovoril na aktualna vprašanja v zvezi s turizmom, ki bodo gotovo zanimala tudi

»Občina Lendava je sprejela razvojni program do leta

vas, spoštovani bralci. O tem, kakšen je njegov pogled na

2013 in v njem zapisala, da bo postala razpoznavna in

turizem nasploh, je odgovoril:

privlačna turistična destinacija, kar pomeni, da smo

se zavezali turizmu in prevzeli težke naloge: potrebne

»Turizem sodi med gospodarske panoge, ki imajo viso-

so posodobitve infrastrukture, urejanje okolja, gradnja

ko stopnjo rasti in zaposlujejo veliko število ljudi. Gre

novih zmogljivosti, predvsem pa bodo potrebne spre-

za dejavnost, ki ima pomembne posredne učinke na

membe naše miselnosti. Gre za velika in odgovorna •

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Prenovljeni trg Györgya Zale v Lendavi (foto: Peter Orban)

vlaganja, ki jih uspešno izvajamo že nekaj let. Z veseljem ugotavljam, da se nam že obrestujejo. Turistov je vse več in naši kraji so jim všeč. Ob bok turizmu postavljam energetiko in logistiko. To sta gospodarski dejavnosti, ki nudita veliko priložnosti. Lendava nujno potrebuje železniško infrastrukturo, da bi se vse te dejavnosti lahko razvile brez škodljivih posledic za okolje.«

 Je zdraviliški turizem smer, ki smo jo ubrali? »Smeri razvoja znotraj neke panoge diktirajo predvsem podjetja, ki iščejo poslovne izzive in priložnosti. Menim, da se še nismo profilirali. Termalna kopališča se tudi razlikujejo med seboj. Pomembna je struktura gostov, njihova plačilna sposobnost in zahtevnost. Če hočeš imeti več, moraš več

 Katere so naše prednosti?

ponuditi in ob tem biti inovativen. Mislim, da je potrebno ubrati nekoliko drugačno pot in oblikovati ponudbo

»Gotovo naravne danosti, infrastruktura in ljudje. Ima-

za različne ciljne skupine. Mlade družine, športniki,

mo termalno vodo, sorazmerno čisto okolje, bogato zgo-

rekreativni in kongresni turizem z manjšim številom

dovino in kulturno dediščino, iz katere lahko črpamo

udeležencev je nekaj, kar se ponuja.«

zgodbe, ki pritegnejo obiskovalce. Dodati moramo še zanimivo kulinariko, dobra vina, ustrežljivost, prija-

 So to skupni načrti z družbo Sava in Panonskimi termami?

znost ljudi. Mislim, da moramo dati prednost predvsem ljudem, ki

»Skupno je predvsem to, da moramo in hočemo čim več

se spoznajo na turizem in trženje. Na tem področju na-

postoriti s skupnimi močmi. Terme Lendava morajo

mreč nismo dovolj prepričljivi.«

vlagati, da bi bile konkurenčne in podobno je z občino.

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

ga dialoga, ki ga v tem prostoru uspešno uresničujemo. V kontekstu razvoja turizma je pomembna razpoznavnost območja in sodelovanje pri oblikovanju zanimive turistične destinacije. Sami ne moremo imeti vsega, skupaj pa imamo lahko vse, kar potrebujemo. V sodelovanju z Lentijem zagovarjam tezo, da je boljše sodelovati kot brezciljno tekmovati.«

 Katere nove pridobitve si lahko obetamo na področju turizma v Občini Lendava? Obnovljena fasada stavbe na Glavni ulici v Lendavi

»Načrti so veliki, a uresničljivi. Vsako leto je kaj novega, Dobro je, če se vlaganja lahko uskladijo in dajo mak

kar nas dela privlačnejše in zanimivejše. Med nove pri-

simalne učinke, tako za podjetniški kot tudi za javni

dobitve štejem predvsem ureditev trga med sinagogo in

sektor. Družba Sava in njeno vodstvo je strateški par-

gledališko dvorano. Vidni so infrastrukturni posegi v

tner, ki si ga želi sleherna lokalna skupnost. Načelni

starem mestnem jedru, ki bodo prispevali k njegovi re-

dogovor je dosežen in se delno že uresničuje, saj Terme

vitalizaciji. V veliko zadovoljstvo mi je projekt ureditve

Lendava zelo dobro poslujejo. Nestrpno pričakujemo

mestnega parka pod nazivom »Lendavska roža«, in ta

vlaganja v nove vodne površine in nočitvene zmogljivo-

roža bo namenjena predvsem otrokom ter obiskoval-

sti, s katerimi bi lahko podvojili število gostov. V našem

cem gledališča.

okolju pa so tudi drugi pomembni turistični dejavniki.

Lendavski grad je iz turističnega zornega kota pomem-

Med te prištevamo dobre gostinske lokale, manjše no-

ben objekt. Dvigala ali žičnice si ne moremo privoščiti,

čitvene zmogljivosti - turistične kmetije, zlasti vinotoče

smo pa obnovili stopnišče in nadaljujemo z obnovitve-

in organizatorje turističnih prireditev. Pravi kakovostni

nimi deli na objektu.«

preskok bi prinesel motodrom, za katerega verjamem, da bo realiziran, saj ga podpirajo država, lokalna sku-

 Katere nove skulpture bomo v mestu

pnost in mednarodne organizacije.«

lahko kmalu občudovali?

 Kakšno vlogo ima pri tem Murania?

»Osebno se jih veselim in mislim, da bodo resnično popestrile naše mesto. Postavili bomo skulpture Primoža

»Murania je projekt prekomejnega sodelovanja, ki je

Trubarja, Györgya Zale in Miška Kranjca.«

naletel na številna odobravanja. Je eden od redkih projektov, s katerim sežemo direktno do Bruslja in to se

 Kako se v turistično ponudbo vključujejo naše vasi?

lahko bogato obrestuje. V treh letih sem dobil že drugo povabilo za predstavitev v odborih Evropskega parla-

»Načrtov glede vključevanja naših vasi v turistično po-

menta, kjer ima Murania svoje zaveznike. Prepričan

nudbo občine je veliko. Zanimivo je vinogradništvo v

sem, da bomo poželi pohvale za koncept medkulturne-

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Čentibi, hetéško kulturno izročilo v Genterovcih, razgledna točka v Lendavskih goricah, Naftni muzej v Pe-

 Kako turistično obeležiti Lendavo tudi kot sejemsko mesto?Ureditev sejemskega prostora,oživitev starih obrti.

tišovcih ali Ribiški dnevi na Hotizi in še bi jih lahko našteval. Omenjenim turističnim ciljem bomo morali dati večje možnosti in priložnosti.«

»Osebno se zavzemam za hišo domačih obrti, kulinarike in vina. Glede sejma nisem prepričan, da bi lahko bili konkurenčni, saj imajo drugi kraji večjo tradicijo.«

 Smo uspeli za turizem navdušiti Lendavčane tudi z vključevanjem v Turistično društvo Lendava?

»Storjen je le majhen korak, potrebno bo poskrbeti za večjo množičnost.«

 Se podmladki na osnovnih in srednji šoli povezujejo – vključujejo v turistični utrip kraja ( npr. preko javnih natečajev na temo turizma - literarni, likovni …)? Speedway v Petišovcih (foto: Igor Kolenko)

»Menim, da preslabo, zato bi izkoristil to priložnost in povabil mlade k boljšemu in aktivnejšemu sodelovanju

 Pa motodrom v Petišovcih?

na področju turizma. Veseli bomo njihovih predlogov, ki bodo gotovo lahko prispevali k turistični ponudbi te

»Največji pridobitvi bosta gotovo motodrom v Petišovcih in dvorana z olimpijskim bazenom v Termah Lendava. Oboje bo rezultat podjetniških vlaganj.

ciljne skupine.«

 Ali ne bi kazalo obuditi akcije o imenovanju najlepše urejenih domov, vinskih kleti, starih mestnih hiš?

Resno se pripravljamo tudi na obnovo nekdanjih lokalnih poti med Slovenijo in Madžarsko na območju Genterovcev in Lendavskih goric. Preučujemo tudi možnosti za uvedbo turističnega vlaka na relaciji Čakovec-Lendava-Lenti ter ustanovitev organizacije, ki bi povezovala turistične potenciale in

»Podpiram ta predlog, to je pomembna akcija, ki bi jo morali ponovno oživiti.«

 Bi na letnem srečanju drugje živečih Lendavčanov morda izvedeli kaj več o tem, kako doživljajo Lendavo kot turistično

skrbela za standardno kakovost naših storitev.

mesto?

Potrebujemo tudi izobraževalne programe za usposabljanje kadrov, ki bodo uresničevali naše razvojne ambicije na področju turizma.«

»Drugje živeči Lendavčani nas cenijo bolj, kot se cenimo sami. Moram poudariti, da smo od zunaj prejeli več pohval in priznanj, kot smo jih deležni od naših krajanov.

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Staro mestno jedro Lendave (foto: Peter Orban)

O tem priča tudi marsikateri zapis v knjigah vtisov v

Ni naključje,da sva za najin pogovor izbrala 27.

javnih kulturnih in turističnih ustanovah.«

september, saj, je prav ta dan svetovni dan turizma. Letošnji slogan je bil: Odgovor turizma na iz-

 Kaj menite o naši multikulturni reviji Lindua?

ziv klimatskih sprememb. Prav je, da ob tem dne-

Dovolj prispeva k promociji kraja, naših ljudi, turizma?

vu opozorimo in poudarimo soodvisnost turizma in podnebja ter spodbudimo izvajanje ukrepov, ki

»Zaslužite si vso pohvalo. Težko je izvajati tako ambi-

bodo zagotavljali trajnostni razvoj turizma.

ciozen projekt v majhnem okolju in s tako skromnimi sredstvi.«

Generalni sekretar svetovne turistične organizacije, g .Francesco Frangalli, je v svoji poslanici za

 Hvala za pogovor in pohvalo. Želim vam še veliko dobre volje,

leto 2008 zapisal, da se turistično gospodarstvo

vztrajnosti in čim več uspehov pri realizaciji dobrih idej, ki jih

mora zavedati problematike podnebnih sprememb

snujete ne le za razvoj turizma, temveč tudi za prijaznejši jutri

z vso odgovornostjo in mora igrati glavno aktivno

naših občanov.

vlogo pri njenem reševanju.

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Mira UNGER

Pogovor z Janezom Bohoričem, predsednikom uprave Sava, d. d. V posebno čast mi je, da sem se lahko pogovarjala s predsednikom uprave Sava, d.d., g. Bohoričem in čeprav nama je bil čas za pogovor skopo odmerjen, mi je uspel povedati nekaj zanimivih informacij. Ob koncu lanskega leta sta skupaj z županom Občine Lendava, Antonom Balažkom, podpisala pismo o nameri med Poslovno skupino Sava in Občino Lendava. S podpisom sta se zavezala, da bosta upoštevala prioritetne razvojne cilje Občine Lendava in poslovne interese Poslovne skupine Sava na območju mikroregije Murania, pomembne za turizem in gospodarski razvoj, razvojne potenciale in ambicije tega območja. Naj ob tem še zapišem, da je Poslovna skupina Sava največji pobudnik turističnih storitev v Sloveniji in nosilec razvoja slovenskega turizma. Savina dejavnost turizem se čuti tudi v severovzhodnem delu Slovenije, kjer je v Panonske terme združenih pet termalnih središč. Eno izmed teh so tudi Terme Lendava, ki že vrsto let dobro sodelujejo z Občino Lendava na področju turizma in pri drugih aktivnosti, ki so pomembne za uspešen razvoj lokalne skupnosti in njenega okolja. Že na začetku najinega pogovora mi je povedal, da mu je lendavski župan že izročil revijo Linduo, da pa je žal še ni utegnil prelistati, a bo z veseljem odgovarjal na vprašanja. O morebitnih skupnih koreninah s prvim protestantskim slovničarjem Bohoričem je priznal, da se je tudi s tem vprašanjem že ukvarjal in meni, da obstaja verjetnost, ni pa dokazov. Poznavalec, ki je raziskoval priimek Bohorič, je to delo opravil le za tristo let nazaj, kar je za potrditev sorodstvenih vezi premalo. V pogovoru o prvem slovničarju sem spoznala, da ve veliko o njem in njegovem delu, žal pa nama čas ni dopuščal, da bi o tem rekla še kaj več.

 V medijih sem med drugim zasledila vašo izjavo, resda že kar nekaj let nazaj, a se mi je zdela zelo zanimiva, izrekli pa ste jo na Bledu, in sicer gre za naslednje: »Identiteto in državnost Slovenije je skozi stoletja oblikovala kultura. Slovenija se je rodila s knjigo, z njo raste in se uveljavlja doma in v svetu.«

»Res je, tudi danes mislim tako. Gospodarstvo se mora zavedati, da sta poslovnost in kultura sozvočje, s katerim lahko dosegamo odlične rezultate.«

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

V nadaljevanju sva se pogovarjala o Lindui, naši multikulturni strokovno-družboslovno-literarno-umetniški reviji Občine Lendava, v kateri objavljamo zanimive in aktualne prispevke. Dejal je, da pozdravlja izdajo revije, navdušen je nad večjezičnostjo, saj meni, da nas le-ta plemeniti in bogati. Sam namreč prihaja iz okolja, kateremu večjezičnost ni tuja, saj Tržič na severu meji na Avstrijo, do meje je le 12 kilometrov, pa tudi Primorska ni daleč in z njo seveda Italija. Prepričan pa je, da je naš pristop do dvojezičnosti boljši kot kjerkoli drugod (npr. na Madžarskem) in da je nekaj posebnega. Omenil je še, da se mu zdi madžarski jezik zelo težak in da bi se ga le težko naučil, kljub temu da govori kar nekaj tujih jezikov. Ob tem pa še vedno verjame v rek, ki pravi: kolikor jezikov znaš, toliko mož veljaš. Najin pogovor se je nato preusmeril v turizem in zastavila sem mu nekaj vprašanj.

gradnjo novih zmogljivosti z namenom, da bi se izobli-

Kakšna je vizija razvoja skupine Sava?

kovali novih turistični produkti in se zagotovile visoko

»V Poslovni skupini Sava bomo do leta 2011, z odličnostjo in inovativnostjo pri proizvodih in storitvah, povečali prodajo za več kot 50 odstotkov, postali največja vrednost za kupce in investitorje ter najbolj privlačna zaposlitvena priložnost. V rast poslovanja naših dejavnosti bomo vložili več kot 310 milijonov evrov. V odvisnih družbah bomo dosegli vsaj 15-odstotno donosnost na kapital. V tem obdobju se bomo omejili samo na prodajo tistih finančnih naložb, pri katerih bi lahko nastopilo tveganje za nadaljnjo rast njihovih tržnih vrednosti. Zagotovili bomo razvoj in nenehno izboljševanje delovanja kompetenčnih centrov znanj. Z izkoriščanjem sinergij, z neprestanim optimiranjem portfelja realnih in finančnih naložb ter s prenosom najboljših praks bomo pripomogli h krepitvi uspešnosti in k povečevanju premoženja Poslovne skupine Sava.«

kakovostne storitve. Tako smo samo v zadnjih dveh letih zgradili kar dva nova hotela: petzvezdični hotel Livada Prestige v Moravskih Toplicah in štirizvezdični Grand Hotel Primus v Termah Ptuj. Poleg tega smo na Bledu popolnoma prenovili apartmajski objekt in v njem odprli družinski hotel Savica. Obenem so potekali tudi številni drugi investicijski projekti, tako da smo v turizem do danes vložili že okrog 180 milijonov evrov. V prihodnje bomo večjo pozornost namenjali zlasti nenehnemu nadgrajevanju kakovosti storitev in dopolnjevanju obstoječe ponudbe s takšnimi turističnimi produkti, ki bodo prilagojeni sodobnim turističnim trendom. Med večjimi projekti velja izpostaviti obnovo hotela Terapija v Termah Radenci, razširitev obbazenskih vodnih površin v Termah Lendava in začetek prenove blejskega igrišča za golf, najstarejšega golf igrišča v tem delu Evrope. Ob intezivnem vlaganju v obnovo in izgradnjo objektov

Katera večja vlaganja v turizem predvidevate v Sloveniji?

pa vseskozi vlagamo znatna sredstva v razvoj in izobra»V preteklih letih so Savino dejavnost turizem zazna-

ževanje zaposlenih.«

movala intenzivna vlaganja v obnovo obstoječih in iz-

•

5/2008

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk

Kaj lahko pričakujemo v Termah Lendava v naslednjih nekaj letih? »Poslovna skupina Sava je s podpisom pisma o nameri z Občino Lendava nakazala pot prihodnjega razvoja Term Lendava. V teku je načrtovanje gradnje pokritega bazena, ki bi bil namenjen tako za potrebe lastne turistične ponudbe kot tudi za potrebe lokalne skupnosti. Ob tem načrtujemo tudi dograditev novih apartmajev v apartmajskem naselju in možnost razširitve obstoječega kampa. Hotel Elizabeta pa želimo z

Podpis pisma o nameri sodelovanja med Občino Lendava in skupino Sava d.d.

nekaterimi posodobitvami bolje prilagoditi za potrebe kongresno-seminarske dejavnosti. Tako kot v celotnem Savinem turističnem kompleksu bomo tudi v Lendavi stalno izboljševali kakovost storitev, pri tem pa skrbeli za vlagamo sožitje z mestom in naravo.«

Člani uredniškega odbora smo prepričani, da ima pri prepoznavnosti našega območja v okviru projekta Murania tudi revija Lindua pomembno poslanstvo. Se strinjate?

»O tem sem prepričan. Predvsem pa bo potrebno dobro zastaviti promocijo revije, še posebej v hotelih pri vas, saj gostje želijo o kraju in ljudeh, med katere prihajajo, vedeti čim več.«

Morda pa res, saj bo razen gostov, ki radi prihajajo v hotel Lipo, vse več gostov obiskalo tudi kmalu posodobljen hotel Elizabeto, ki bo v okviru Muranie postal center izobraževanja, kar smo med drugim izvedeli že v nagovoru g. Bohoriča ob podpisu pisma o nameri. Ob koncu najinega pogovora sem predsednika uprave Sava, g. Bohoriča, povabila k sodelovanju in obljubil mi je, da bo z veseljem napisal prispevek za našo Linduo.

•

5/2008

Foto: Peter Orban

Turizem smo ljudje A turizmus mi vagyunk

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Maja KOSTRIC

Vabljeni v Lendavo… … na kulturno-kulinarični potep Če bi radi spoznali skrajni severovzhodni del Slovenije, vas prisrčno vabim v mesto Lendava, v mesto obdano z ravnicami, gozdovi in vinogradi, v to »majhno mesto na koncu sveta in še 5 km naprej«, kot je nekoč nekdo v šali rekel. Kljub svoji obmejni legi, pa je Lendava pravi turistični cvet, zato mi dovolite, da vas povabim na sprehod po mestu in goricah ter vam jo podrobneje predstavim. Za vsakogar se bo našlo kaj zanimivega, od kulture, hrane, vina, spominkov pa do narave. Na pot vas vabim peš, naša pot pa bo kulturno in kulinarično obarvana. Takoj, ko se boste pripeljali do občine Lendava, boste opazili dvojezične (slovensko- madžarske) napise naselij in krajev. Lendava je namreč dvojezično območje in kljub temu da ni posebej označena na karti slovenskih narečij, je zanjo značilna posebna govorica, tj. mešanica slovenskega knjižnega jezika in prekmurskega narečja, z močnimi vplivi madžarskega in hrvaškega jezika. Nemalokrat boste na lendavskih ulicah slišali, kako se domačini pogovarjajo napol v slovenščini, napol v madžarščini, ali pa bodo madžarskim besedam dodali le slovensko končnico in slišali boste pravo »lendavščino«. Na sprehod vas vabim v stari del mesta. Preden začnete z ogledom, vam predlagam osvežitev v središču mesta, in sicer v novem kulturnem domu, ki je bil dokončno zgrajen leta 2004. Arhitekt te gledališke in koncertne dvorane je Imre Makovecz, eden najbolj priznanih madžarskih arhitektov in zagovornik organske arhitekture. Notranjost kulturnega doma vsakemu obiskovalcu vzame dih. Nasproti kulturnega doma pa se nahaja eden od najdragocenejših kulturnih spomenikov, lendavska sinagoga, ki je ena od (le) dveh ohranjenih sinagog v Sloveniji. Sinagoga velikokrat gosti manjše fotografske, slikarske in druge razstave, zato je

ogled skorajda obvezen. Tukaj pa lahko spoznate tudi pomemben košček lendavske zgodovine skozi manjšo razstavo. Postavljena je bila v spomin vsem judovskim prebivalcem Lendave, saj je judovska skupnost pustila mestu velik pečat. V Lendavi so se že od nekdaj mešale različne narodnosti in vere (Slovenci, Madžari, Hrvati, Romi, Judje …), vseskozi pa so prebivalci živeli v velikem večkulturnem sožitju. Ravno s priseljevanjem judovskega prebivalstva pa je mesto dobilo prestižno meščansko obliko. Pomembni meščani, ki so pripomogli k podobi Lendave, kakršno ima še danes, so bili večinoma Judje. Tako je mesto dobilo najlepše stavbe na Glavni ulici, na katero boste prišli, če se boste povzpeli po stopnicah nad sinagogo. Na levo in desno se vam bo odprl pogled na veličastno stavbarstvo preteklih dveh stoletij. Glavna ulica je nekdaj bila središče mestnega življenja, na njej so se nahajale trgovine in razni obrtniki. Ogleda vrednih je kar nekaj stavb, stari hotel Krona, ki je prenovljen in spremenjen v mestno hišo, Center Bánffy, ki je dobil ime po znanih lendavskih veleposestnikih (tukaj lahko poskusite najboljše slaščice v mestu, tudi znano Eszterházyevo rezino), cerkev sv. Katarine, trg ob njej in stavbo, kjer je bila prva tiskarna na območju današnje Slovenije. Preden pa se napotite v gorice, svetujem, da obiščete turistično pisarno (nahaja se poleg cerkve), kjer boste od prijaznih turističnih delavcev dobili koristne informacije za svoj potep ali pa najeli lokalnega turističnega vodnika, ki vas bo spremljal. Lendavske gorice imajo svojo vinsko cesto, ob kateri ne boste zgrešili vinotočev in prijaznih domačinov, vendar se obiski vinotočev vnaprej napovejo, kar lahko uredite ravno v tej pisarni. Prav tako si tu lahko priskrbite manjše zemljevide, ki vas bodo vodili in vam olajšali pot.

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Lendavska panorama (foto: igor Kolenko)

Pot v gorice vas bo vodila mimo cerkve sv. Katarine in župnišča do lendavskega gradu, ki dominira nad mestom. Dviga se na hribu nad starim mestnim jedrom in je na ogled za obiskovalce z nekaj manjšimi razstavami (Oloris- stalna arheološka razstava, manjša zbirka etnoloških predmetov, likovne in kiparske stvaritve raznih umetnikov, razstava replik orožja iz turških časov in nova razstava o hetiškem tekstilu). Tudi sami boste opazili, da se od gradu razprostira najlepši pogled na staro mestno jedro. Prvotno naselje, na mestu katerega se danes nahaja mesto, je obstajalo že pred 2500 leti in se skozi zgodovino močno spreminjalo. Skozi naselje je namreč vodila pomembna prometna pot, ki je povezovala druge večje centre med seboj. Tu so živeli veliki graščaki, pogumni vojaki in preprosti, a iznajdljivi ljudje, zaradi katerih je Lendava nazadnje le postala mesto.

Potep lahko nadaljujete v Lendavske gorice, do kapelice Svete trojice. Le-ta v svoji prenovljeni preobleki krasi gorice danes, v preteklosti pa je bila pomembna strateška točka rimskih vojščakov, saj pogled od tod seže najdlje, in sicer na mesto, gorice in širno ravnico. Tik pod goricami boste opazili novo središče, kjer rastejo novi trgovinski centri, kjer stojita nova srednja šola in nov nogometni stadion. Geografska lega pa je v zgodovini omejevala večje širjenje mesta, saj ga na severu omejuje gričevnat svet Lendavskih goric, v bližini se stikajo državne meje z Republiko Hrvaško in Republiko Madžarsko, na jugu pa je ravnina, močvirnat svet, ki ga je v preteklosti poplavljala reka Mura. V kapelici Svete trojice je tudi mumija – pa ne katerakoli! To je mumija pogumnega lendavskega vojščaka Mihaela Hadika, ki je Lendavo ubranil

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

pred Turki. Kakšna so tla v Lendavskih goricah in kako se telo balzamira po naravni poti, pa boste izvedeli od lokalnega turističnega vodnika. Od tod se napotite k Piramidi, najvišjemu vrhu Lendavskih goric (328 m nadmorske višine). Kar nekaj vinotočev bo vmes, zato verjamem, da se ne boste mogli upreti pokušini dobre lendavske kapljice ali gurmanskim užitkom. Najboljše prekmurske jedi boste imeli priložnost okusiti prav tu. Od hladnih jedi priporočam meso iz tünke, domače klobase in ostale suhomesnate izdelke, skuto z bučnim oljem, kruh z zaseko in čebulo ter perece (krožno pletene praznične kruhke). Od toplih jedi pa lahko poskusite marsikaj, od bograča, golaževe juhe, bujte repe, pečenke, divjačine, pripravljene na različne načine, in dödölov, pa vse do prekmurske gibanice in retašev (zavitki iz listnatega testa, nadevani z jabolki, skuto ali zeljem). Najboljša vinska kapljica je laški rizling, saj ima ta sorta na naših tleh idealne pogoje za svojo najboljšo različico. Odlične sorte pa so tudi renski rizling, chardonnay, šipon, beli in sivi pinot ter sovignon. V zadnjih letih je nekaj lendavskih vinogradnikov in vinarjev začelo gojiti tudi rdeče vrste grozdja, od katerih sta najboljši sorti modra frankinja in modri pinot.

nek lendavski upokojenec, ko sem ga povprašala, kako dolgo že živi v Lendavi in kako se počuti tukaj. S takšnimi odgovori pa počasi začenjam verjeti v lendavski rek: Kdor pije vodo iz Ledave, bo vedno hrepenel po njej. Ljudje se namreč po enkratnem obisku Lendave vedno znova vračajo, saj se tukaj počutijo sproščeno, oddahnejo si od vseh skrbi in uživajo v prijazni gostoljubnosti domačinov.

Za konec pa navajam še dva namiga.

Namig št. 1 Jesen je najprimernejši čas za sprehod po Lendavi, saj je takrat utrip mesta in goric najživahnejši. Ljudje delajo, se pripravljajo na največji tukajšnji praznik, tj. na trgatev odličnega grozdja, ki ga pridelajo pridne roke lendavskih vinogradnikov in iz katerih potem nastanejo kakovostna lendavska (predvsem bela) vina.

Namig št. 2 Namesto običajnih spominkov kupite raje kozarec domačega medu ali steklenico domačega bučnega olja.

Po takšni pokušini bo pot lažja, a ne? Od tod se začnete spuščati nazaj v dolinski del Lendave. Poti do mesta je več, priporočam pa, da izberete tisto, ki vas bo pripeljala do lendavskih Term. Tam boste lahko spočili svoje utrujene noge, se okopali v termalni vodi iz lendavskih vrelcev in si pridobili novih moči, če se boste prepustili razvajanju v wellness centru. Še prej pa se na poti navzdol za trenutek ustavite in prisluhnite… Poslušajte tišino, ki se prepleta z enakomernim klopotanjem klopotcev. Ti so prava etnološka posebnost kraja. Sprva so jih postavljali z namenom, da bi z njimi prestrašili ptiče, ki so velikokrat nesramno kradli sladko grozdje in s tem vinarjev pridelek, danes pa jih postavi vsak vinogradnik kot spomenik svojemu delu in okras svojim goricam.

Lendavske gorice (foto: Peter Orban)

»Res je mala ta naša Lendava, ali ne bi je menjal za nikaj na svetu! To je moj dom,« mi je zadnjič odgovoril

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Branka BENSA

Geografsko območje Lendave Na skrajnem severovzhodu države Slovenije, za katero pravijo, da leži sredi Evrope in na sončni strani Alp – se nahaja majhno, a bogato mestece – Lendava. Zaradi

Austria

dvojezičnosti, ki je tukaj tudi uradno prisotna, ji lahko

Magyarország

Austria

Hungary

pravimo tudi Lendva. Lendava je slikovito mesto s 3.395 prebivalci, obdano z vinogradi, ki dajejo pokrajini in mestu poseben čar. Zaobljeni vrhovi Lendavskih goric, ki rišejo podobo kulSlovenija

turne krajine, jo naredijo drugačno od tipičnih ravnin-

Slovenia

skih prekmurskih naselij. Strnjeni, skrbno obdelani vinogradi in lepo urejene počitniške hišice, ki so pravzaprav vinske kleti, se vtisnejo v spomin slehernemu

Hrvatska

Croatia

obiskovalcu. V občini Lendava, ki šteje nekaj več kot 11.000 prebivalcev in obsega 123 km2, najdemo veliko naravnih in kulturnih zanimivosti.

The Municipality of Lendava and the neighbouring Countries

skoraj tisoč hektarjev območja, ki je hkrati domovanje

Kulturna krajina obsega obdelane vinograde in rav-

številnih redkih in ogroženih rastlin in živali.

ninska polja, razdrobljene njive, ki jih obdelujejo domačini za lastno zadovoljstvo, prinašajo pa tudi nekaj

Lendava ima zaradi svoje geografske lege, kjer se stika-

dodatnega zaslužka. Na južni strani občine se vije reka

jo germanska, slovanska in madžarska kultura in jezik

Mura, ki predstavlja mejno črto z Republiko Hrvaško.

zelo bogato zgodovino. Ta se odraža v arhitekturi in še

Narava ob reki Muri je z Naturo 2000 zaščitena kot na-

ohranjenih tradicijah, ki na nek način definirajo vsak-

ravna dediščina posebnega pomena. Življenje ob Muri

danje življenje in miselnost Lendavčanov.

so opisovali številni pisatelji in pesniki, o njej govorijo

Občina Lendava je multikulturna sredina. V njej živijo

ljudske pesmi in zgodbe. Mura je živa reka, v veliki meri

slovenska, madžarska, romska, hrvaška in druge naro-

ohranjena v svojem naravnem toku. Ustvarja številne

dnosti, ki pa niso tako številčno zastopane. Madžarska

meandre, rokave in mrtvice ter poplavne travnike in

narodnosti ima status manjšine in je dobro zastopana

gozdove.

v javnem življenju. Preko različnih društev zelo uspe-

Zanimivo naravno območje sta zagotovo tudi Črni log,

šno ohranja tradicijo in jezik manjšinskih pripadnikov.

poplavni gozd črne jelše, ter Murska šuma. Slednja

Vse bolj dejavna in prepoznavna postaja tudi hrvaška

skupaj s svojim zaledjem ekološko obdelanih polj na

skupnost. To ugodno vpliva na sodelovanje s sosednji-

sami tromeji Slovenija-Hrvaška-Madžarska obsega

ma pokrajinama in mestoma Lenti in Mursko Središče. •

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Lahko rečem, da je geografsko gledano lega dobra. Tudi

Igor MAGDIČ

povezanost s sosednjimi območji in mesti se je z izgra-

Terme Lendava d.o.o.

dnjo avtocestne povezave izboljšala. Nedaleč od Lenda-

Lendava – evropska turistična Trnuljčica

ve, samo nekaj uric proč, se nahajajo pomembne evropske prestolnice. Lendava se je tako približala drugim evropskim mestom, hkrati pa so se ta približala njej. To bo v prihodnosti najbrž ugodno vlivalo na nadaljnji razvoj mesta ter okolice. Podobno, kot je nekoč pomembno na razvoj mesta vplivala železniška povezava. Ta je sedaj šibki člen in jo bo potrebno ponovno vzpostaviti ter povezati s sodobnim železniškim omrežjem. Geografsko lego Občine Lendava lahko označimo kot ugodno tudi z vidika podnebnih razmer. Subpanonsko podnebje se v zadnjih letih sicer nekoliko spreminja.

Malo krajev v Evropi ima takšen turistični potencial kot

Zime so bolj mile, z manj snega, medtem ko so poletja

Lendava z okolico. Domačini, ki smo po naravi skromni

topla, temperature pa večkrat dosežejo tudi višine, ko

in veliko premalo cenimo to, kar najdemo pred doma-

lahko pravimo, da je res vroče.

čim pragom, se veliko raje zatekamo k sosedom, češ –

Celovito gledano je lega Lendave ugodna za življenje in delo ljudi, ki tukaj živijo - tako z okoljskega, kulturnega kot političnega zornega kota. Njena vpetost v družbene in gospodarske tokove je vsak dan močnejša. K temu zagotovo vplivata globalizacija, ki je ni obšla, in nova infrastruktura, seveda pa tudi posamezniki, ki s svojimi dejanji prispevajo k večji povezanosti ljudi ter kraja s kraji in ljudmi drugod po svetu. Tako je v globalnem svetu vse težje obravnavati mesto samo s statičnega geografskega vidika. Mesto in ljudi v njem moramo obravnavati kot del globalne vasi, ki živi pod vplivom številnih dejavnikov iz širšega svetovnega okolja in to prenaša v svoj vsakdanjik.

tam pa imajo marsikaj. Če pa se natančneje ozremo po sosednjih deželah, kaj hitro ugotovimo, da se je večina turističnih destinacij osredotočila na eno vrsto turistične ponudbe, bodisi da gre za ponudbo zdravilnih termalnih vrelcev in z njimi povezanih vsebin kurativnega in preventivnega zdravljenja revmatskih in drugih obolenj ali ponudbo za mlajšo populacijo z adrenalinskimi kopališči in parki, ponudbo za ljubitelje kulturne in naravne dediščine ali ponudbo za raziskovanje favne in flore ipd. Pogosto ob teh osnovnih vsebinah najdemo še kakšne, v večini primerov improvizirane, ki bi gostom, katerih primarni namen prihoda je naveden zgoraj, omogočila neko alternativno možnost preživljanja prostega časa. Vse predolgo smo se tega recepta posluževali tudi turistični delavci v Lendavi in ob tem nas mora zaboleti srce. Ob tako raznolikih in pestrih možnostih bi se bilo greh omejiti zgolj na eno vrsto ponudbe ali zadovoljevati potrebe le ene ciljne skupine gostov. Pa se sprehodimo skozi ponudbo, ki privlači kot magnet in že leta privablja k nam goste od blizu in daleč.

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Osnova vsega je naša edinstvena parafinska termomi-

enem mestu združujemo široko paleto možnosti tudi

neralna voda in našim vrtinam pravimo kar »termalni

za rekreativce, največ jih Lendavo obišče zaradi odlič-

vrelci večne mladosti«. So izvir zdravja in lepote, saj gre

nih možnosti za kolesarjenje. K temu zagotovo pripo-

za najbogatejše parafinske vrelce v Evropi. Kopanje v tej

more naša centralna lega, saj lahko v nekaj urah s ko-

vodi ne blaži le tegob, povezanih z revmo, obrabo skle-

lesom obiščejo tri ali celo štiri države.

pov ali stanje po poškodbah, temveč na naraven način

Osebno pa sem najbolj ponosen na nekaj, kar se ne da

navlaži kožo, ki je po kopanju mehka, gladka, skratka

kupiti in ne zgraditi. To imaš ali nimaš. In to smo doma-

prijetna. Naši gostje ne trdijo zaman, da so ženske po

čini. Največkrat se niti ne zavedamo, koliko smo naredi-

kopanju v tej vodi vedno mlajše in njihovi možje še bolj

li za promocijo kraja, ko tujca na cesti pozdravimo, mu v

zaljubljeni v njih.

goricah ponudimo kozarček vina, ga povprašamo, kako

Preživeti cele dneve v bazenih pa ni priporočljivo, saj bi

se počuti pri nas. Dobra beseda nadomesti 100 oglasov

zamudili marsikaj zanimivega, npr. sprehod po najve-

in tisoče evrov porabljenih v reklamne namene.

čjem strnjenem vinorodnem območju v Sloveniji. Ču-

Osnova za turizem najvišjega evropskega razreda je tu-

dovit razgled te popelje v svet sanj, prijazni domačini

kaj, pred našimi vrati. Žal jo ne znamo dovolj izkoristiti

pa ti dajo okusiti sadove ilovnate zemlje. Nato pa se

in tudi unovčiti. Kolikokrat ste potovali po drugih krajih

ti pogled ustavi na mestu, ki se nezadržno razvija pod

in plačevali vstopnino za nekaj povprečnega, nekaj za

obronki goric. Gledališka dvorana, Lendavski grad, ka-

kar ste rekli, da imamo tudi mi, in to boljše, lepše. Vsa-

pelica Svete trojice z mumijo, sinagoga, cerkev in čudo-

ka znamenitost ali prireditev je vredna toliko, koliko jo

vite fasade mestnih hiš so se prikupile obiskovalcem

znamo tržiti. Na tem področju pa v Lendavi še največ ne-

iz drugih krajev in predstavljajo pomemben element v

izkoriščenih možnosti. Imamo edinstvene prireditve, ki

kulturni ponudbi kraja. Vedno zanimivejše prireditve pa

dajejo kraju globok etnografski pečat, pri trženju pa se

tem stavbam vdihnejo dušo.

pogosto omejimo v glavnem na trženje gostinskih stori-

Lendava postaja pomembna točka na športnem ze-

tev (veseli me, da obstajajo tudi izjeme). Tako prireditve

mljevidu. Sem prihajajo na priprave vrhunski špor-

počasi postajajo veselice, veselice pa postopoma posta-

tniki, udeleženci olimpijskih iger in največjih svetov-

jajo nezanimive in izginjajo. Ste se kdaj vprašali, zakaj

nih tekmovanj, saj tukaj najdejo vse, kar je potrebno

tisoče obiskovalcev Bogračfesta ne stopi popoldan na

za kvaliteten trening, tj. odlične pogoje v olimpijskem

Lendavski grad in si ogleda zbirke, zakaj ni avtobusov

plavalnem bazenu, športni dvorani in na nogometnih

gostov iz okoliških regij, ki bi napolnili vinotoče in gostil-

zelenicah. Lahko si mislite, kako toplo nam je pri srcu,

ne v sklopu te in drugih prireditev. Morda zato, ker tega

ko belgijski finalist olimpijskih iger v plavanju pove, da

ne tržimo kot en produkt, ampak vsako storitev posebej.

je k njegovemu uspehu bistveno pripomogel kvaliteten

To pa je dražje, razen tega pa obstaja velika nevarnost,

trening v Lendavi, ko mladinska odbojkarska reprezen-

da se v poplavi tovrstnih posamičnih akcij izgubiš.

tanca Slovenije po pripravah v Lendavi osvoji odlično

Imamo edinstveno kulturno bogastvo. Žal se vsaka

4. mesto na evropskem prvenstvu, ko vemo, da so se

hiša zase bori za preživetje. Pogrešamo ustanovo, ki

pri nas kalili vrhunski judoisti in badmintonisti, da pri

bi uspešneje tržila Lendavo kot kulturno destinacijo.

nas vsako leto gostujejo najboljši evropski in svetovni

Pogoj za to pa je, da sestavimo paket doživetij, ki ga

spidvejisti … Toda naši gosti niso le profesionalci. Na

dobite na enem mestu, da se torej ponudniki poveže•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

jo med seboj in tržijo storitve drug drugega. Rešitev vidim v lendavski turistični kartici, ki bi po vzoru pla-

Namesto zaključka

ninskih izkaznic vodila imetnike od lokacije do lokaci-

Dr. Maja Uran se je v svojem Priročniku za razvoj funk-

je, jih spodbujala, da si ogledajo še kaj več, četudi tega

cionalne kakovosti storitev v turizmu takole postavila

niso vnaprej načrtovali. Motiv za imetnika kartice bi

v vlogo gosta:

bil lahko popust, zbiranje nalepk, nagrada na koncu popotovanje, ugodnosti v izbranih gostilnah itd. Za po-

»Ne pozabi, jaz sem tvoj gost …«

nudnika storitev pa bi bila prisotnost na kartici čast in

Pogosto me obtožuješ, da sem zahteven. Verjamem, da

obveza, obenem pa garancija, da sodeluje v promociji in

je to zato, ker me ne poznaš prav dobro. Ali ni jasno,

je udeležen pri priporočanju lokacije v Lendavi.

če sem že zapravil denar, da hočem biti zadovoljen s

Produkti ne nastajajo, ko pridejo gosti in po njih povprašujejo. V Međugorju ni bilo najprej turistov, da bi se zato prikazala Marija. Najprej je nastal razlog za prihod in šele nato so prišli turisti. Tega se moramo zavedati tudi pri nas. Najprej ustvarimo zanimive in edinstvene produkte, bodimo drugačni, boljši in tudi turisti bodo vedno boljši in vedno več jih bo. Le kvaliteten produkt pa pripelje bogatejše goste, ki si jih vsi želimo. Obstajajo gosti, ki ne vprašajo za ceno, vendar v tem primeru kvaliteta ne sme biti predmet razprave. V današnjem sodobnem času nam ni treba odkrivati Amerike. Obiščimo turistično razvite kraje in analizirajmo, kako so uspeli oni. Najboljše zadeve je dovoljeno kopirati, vsemu pa dodati svoj edinstveni pečat in že imamo produkt. Obstaja pa še druga možnost – lahko sedimo tam, kjer smo in jamramo, da pri nas nič ne uspe, da ni pravih gostov, da je to pač Lendava. Zavedajmo pa se, da je vsak dan, v katerem ne storimo nič, dan prednosti za konkurenco.

storitvami? Pozabi na moje želje in bom preprosto izginil. Ustrezi tem željam in postal bom tvoja zelo lojalna stranka. Še malo povečaj moje zadovoljstvo s kakšno malo pozornostjo in prijaznostjo in bom živ oglas za tvojo restavracijo. Če kritiziram tvojo hrano ali storitev, kar bom naredil vsakič, ko ne bom zadovoljen in povedal bom vsem, ki me bodo poslušali, se zamisli. Ne izmišljujem si nezadovoljstva. Vzrok je v tem, da ti nečesa nisi opravil na način, da bi dosegel moja pričakovanja. Poišči vzrok in ga odstrani, če ne, boš izgubil kot gosta mene in moje prijatelje. Lahko jem hitro ali počasi, kot se pač počutim. Ne dovolim, da me siliš, da odidem in sovražim čakanje. To je privilegij, ki ga pridobim s tem, ko plačam za tvojo storitev. Če sem danes prišel samo na solato, ne pozabi, da če boš sedaj imel primeren odnos do mene, se vrnem morda z večjim apetitom. Te dni je moj okus bolj prefinjen kot nekoč. Navadil sem se na boljše stvari in moje potrebe so bolj kompleksne. Pripravljen sem več zapraviti in imam več denarja za zapravljanje, a vztrajam, da za visoko ceno dobim visoko

Lendava je turistična Trnuljčica, vprašanje pa je, ali jo

kakovost. Predvsem sem človek. Občutljiv, še posebej

znamo prebuditi.

ko zapravljam denar. Ne prenesem, da me kdo ignorira ali gleda z viška. Sem ponosen. Moj ego potrebuje tvoj prijateljski in osebni pozdrav. Seveda, da sem tudi važič. Toda ne obsojaj me zaradi tega, saj si tudi ti kdaj takšen. Samo malo nasmeha in truda, da izpolniš moje kaprice. Težek teden je za mano. In zapomni si, ko me ti dobesedno hraniš, moj denar figurativno hrani tebe.«

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

PATYI Zoltán

Mi kell a TURISTÁNAK? Hogy egy kis időre elfeledhesse a már végigküzdött, s a még reá váró gondokat, feladatokat, nehézségeket. Élményimpulzusok, melyek egy kis időre kilökik tudatából, testéből, lelkéből az említett terheket.

tárva, nyitva várná a barangoló turistákat. Szegény Hadik Mihály is megérdemelné – ha már így mutogatva van a turistáknak --, hogy egy rendes konzerválást és egy klimatizált, modern üvegkoporsót kapna. Meggyőződésem szerint ez a mostani a legalapvetőbb közegészségügyi normáknak sem felel meg. Egy érdekességre hívnám fel a szíves figyelmet Hadik Mihállyal, pontosabban fiával, Andrással kapcsolatban. Úgy tudom, hogy Mária Terézia Berlint is megsarcoló hadvezére volt. A nyugállományú tábornok a Madéfalvi Veszedelemből menekülő székelységet Kárpátokon túli birtokaira telepítette (Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva). Mária Terézia katonái azért gyilkolták a székelyeket, mert azok ősi jogaikra hivatkozva nem voltak hajlandóak hadbavonulni. És ami az érdekesség, hogy a SZÉKELYGYILKOLÁS latinul, és a betűk (az u betűt v-nek írva) római számértéke:

Kezdjük a testtel! A táj változatos, szép, kihívó egy jó bicikli-, vagy gyalogtúrára, aztán egy jó (téli, vagy nyári) strandolásra, majd egy esti gondűző borozgatásra. Persze, jó lenne, ha lennének rendes kerékpárutak(pl. a Lendva-hegyen a határsávon egészen Pincéig) rendes gyalogutak (pl. a Csontosban, vagy a Bánffy kútjánál, vagy előtte balra föl a lépcső) és persze kulturált pihenőhelyek, padok. Jó lenne, ha a lendvai strandbelépők nem kerülnének többe mint a lenti, vagy a moráczi. Jó lenne, ha még több és még következetesebben két-, vagy többnyelvű útbaigazító, tájékoztató tábla lenne. Ezzel már át is tértünk a tudati, lelki dolgokra. Lendván bőven van történelmet és kultúrát sugárzó létesítmény. Például a vár, a Szentháromság-kápolna, a templom, a zsinagóga, vagy a kultúrház és a Bánffy Központ.

S +I=1 +C=100 +V=5 +L=50 +I=1 +C=100 +I=1 +D=500 +I=1 +V=5 +M=1000 = 1764! Na, éppen ebben az évben történt a gyalázatos és szörnyű emberirtás. Ha belegondolunk, ez a számmisztika hátborzongatóan sátáni...

Jó volna, ha a Lendvahegyen a faluotthonnál létrejönne egy szabadtéri falumúzeum , ahol megőriznénk azt a néhány régi, boronás (és egykor zsuppos) pincét, amely még megvan.

Turisztikai helyzetünket folytatva, sajnos szégyenszámba megy, hogy nincs még most sem a lendvai várban egy helytörténeti kiállítás. Vajon miért?

Aztán jó lenne, ha lenne megint egy szép, fából készült kilátónk, azaz LÁRMAFÁNK a mostani szörnyű beton helyett.

Szóljunk a jó dolgokról is. Az új vezetővel új lendületet kapott a Lendvai Turisztikai Hivatal. Tartalmában és küllemében színvonalas prospektusok jelentek meg. Javult a nagy rendezvények (Bográcsfesztivál, Szüret) szervezési színvonala is.

De az is jó lenne, ha a polgármester hirdetéseit egy kisbíró is kidobolná (mint legutóbb a Muravidék Nép táncegyüttes tette ezt Soós Misi által), és ugyanez a személy összegyüjthetné a lakosság észrevételeit, panaszait is. Ettől biztosan tátva maradna a turisták szája, mert az internetezéstől már biztos, hogy nem.

Talán meg van rá minden esélyünk, hogy mi, „hazaiak” is egy kicsit TURISTÁNAK érezhessük magunkat itthon.

Az sem ártana,ha a kellemes időjárású napokon a hegyen a kápolna -- egy személy felügyelete mellett is akár –

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Klavdija Dominko Terme Lendava d.o.o.

Terme oziroma Lendava skozi oči turista Gostje Term Lendava radi združijo prijetno s koristnim. Kopanje v edinstveni termalni vodi obogatijo s spoznavanjem bogate kulturne in naravne dediščine Lendave, Pomurja, Slovenije ter sosednjih dežel. O tem, da se v Lendavi ne počutijo samo dobro, ampak se radi sem tudi vračajo, pričajo številni vtisi, zapisani v anketah in knjigah vtisov. Ker pa je tega veliko, smo nekatere izmed njih povzeli in zapisali v naslednjih vrsticah. Prijetno okolje Term Lendava in bližnje okolice zaznamuje pristen odnos z ljudmi in sožitje z naravo. Tako je gostoljubnost eden izmed ključnih dejavnikov, zaradi katerega gostje prihajajo k nam in se vedno znova vra-

Terme Lendava

čajo v naše kraje. To lahko razberemo iz zapisov, ki so jih napisali gostje iz različnih dežel: »Vsi ste zelo prijazni

Da so gostje so zadovoljni s ponudbo, je razvidno iz za-

in ustrežljivi.«; »Zelo gostoljubni.«; »Vsi so zelo prijazni.«;

pisanih utrinkov: »Mislim, da je ponudba zelo dobra.«

»Osebje se obnaša zelo domače in pozorno. Vračamo se,

(gost iz Nemčije); »Vse nama je zelo všeč. Ker smo bili

ker se počutimo, kot da bi prišli v drugi dom.«; »Na splo-

tukaj že večkrat, malo poznamo okolico, vedno pa nas

šno so vsi prebivalci, ki sva jih srečala v Lendavi, vključ-

kaj pozitivno preseneti, zato se vračamo. Celotno ose-

no z uslužbenci hotela Lipa, zelo zelo prijazni in ko-

bje je zelo prijazno, odprtega srca kot panonska rav-

munikativni.«; »Vso pohvalo celotnemu osebju. Bila sva

nica. Hvala za vse, kar nam dajete.« (gosta iz Avstrije);

prijetno presenečena in domov odhajava z lepimi spo-

»Prisrčna hvala celotnemu osebju Term Lendava za

mini. Zagotovo pa se še vrneva.«; »Trditev ¨Turizem smo

izraženo gostoljubje in prijaznost. Vse je bilo na višini

ljudje¨ v tem hotelu še posebej velja.«; »Radi prihajamo v

evropske ponudbe.«; »Bilo je lepo, nepozabno doživetje.

prijetno okolje Term Lendava že vrsto let. Tukaj najdemo

Vidimo se čez eno leto. Najbolj so nam bili všeč bazeni.

zadovoljstvo v stiku s prijaznimi ljudmi.«; »Vsem skupaj

Lep pozdrav.«; »Preživela sva lep in nepozaben teden v

hvala za vse. Ostanite še naprej takšni, kot ste: prijazni,

vaših lepih bazenih. Tudi v apartmaju je bilo zelo lepo.

dobre volje, dobri gostitelji. Radi pridemo k vam.«; »Zelo

Da ne govoriva o hrani, ki je izvrstna.«; »Preživela sva

nam je všeč okolje in prijazni ljudje. Lepo je biti v takem

prijetno bivanje. Tudi kulinarika je zanimiva in do-

malem kraju, kjer s posvetijo gostu.«

bra.«; »Prijazni ljudje, dobra hrana, prijeten ambient.«;

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

»Sredi zime smo preživeli prijeten dopust v Lendavi. Ob

se in jim omogočili uspešno delo in prijetno druženje.

prijaznih ljudeh, sončnem vremenu in sprehodih po

Zato se vam za profesionalnost in osebni pristop v la-

Lendavskih goricah je bilo počutje odlično.«; »Ni ga srca

stnem imenu in v imenu vseh najlepše zahvaljujem.«

na tem svetu, ki bi ga lahko odprli z enim ključem in

Pohvalno se izražajo razne športne ekipe, ki so naš kraj

tudi ni ključa, ki bi odprl vsa srca. Vi ste našli ključ,

izbrale za svoje priprave: »Odbojkarska zveza Slovenije

ki odpira naša srca, to so vaša prijaznost, požrtvoval-

se Vašemu kolektivu iskreno zahvaljuje za ves trud, ki

nost in topel domačen nasmeh, ki ni le dosegel naših

ste ga vložili v organizacijo tega, za nas pomembnega in

oči, temveč se je globoko vtisnil v naš spomin, ki ostane

velikega projekta! Iskrena hvala, da ste našim ekipam

večno. Hvala vam za preživete, prijazne dneve, s srcem

kot tudi vsem gostujočim reprezentancam v času kva-

ste nam začinili hrano, z nasmehom in prijazno besedo

lifikacijskega turnirja omogočili in zagotovili najvišji

polepšali dan. Želiva, da ostanete taki in obdržite člove-

možni nivo oskrbe in predvsem gostoljubja v Vašem ce-

ško vrlino, ki vam je tako svoja, in sicer, da gost mora

njenem hotelu. Po Vaši zaslugi so se vsi sodelujoči, tako

biti zadovoljen!« (gosta iz okolice Ljubljane)

zmagovalci kot poraženci, vrnili domov z najlepšimi vtisi in spomini na Vaš kraj ter Slovenijo, kar dokazujejo tudi odmevi, ki še vedno prihajajo na naš naslov. Tudi zaradi Vas se je v očeh slovenske športne javnosti odbojka predstavila v najlepši možni luči! Veselim se ponovnega srečanja in sodelovanja z Vami in Vam želim obilo uspehov! Z odličnim spoštovanjem!« (predsednik Odbojkarske zveze Slovenije) Oglašajo se tudi gostje izven meja naše države: »Želim se Vam in Vašemu osebju zahvaliti za vso pomoč in odlično bivanje naše skupine v Lendavi. Upam, da se še vidimo – mogoče že naslednje leto. Pozdrav!« (predsednik plavalnega kluba iz Belgije)

Terme Lendava

Vsekakor pa so vedno dobrodošli predlogi gostov ali turistov, saj se jim z uresničitvijo le-teh lahko še bolj

Velikokrat na naslov Term Lendava prispejo najrazlič-

približamo. Tako je npr. gost s Primorske predlagal:

nejši vtisi gostov tudi po pošti: »Moram se vam od srca

»Predlagam pešpot k cerkvici na bližnjem hribu.« ali pa

zahvaliti v svojem imenu in imenu moje sestre! Tako

gost z Gorenjske: »Boljšo označenost kolesarskih poti.«

srečne in lepe trenutke sva z vami lahko doživeli za silvestrovanje in še kasneje. Sedem dni bivanja pri vas je

Iz zapisanega je razvidno, da gosta ali turista lahko

bilo sedem dni veselja!« (gostji iz Avstrije); »Želimo se

zadovoljimo zgolj s celostno ponudbo našega kraja. Iz

vam zahvaliti za dobro organizacijo pri vodenju naše

tega pa izhaja nujno sodelovanje turističnih ponudni-

skupine kolesarjev. Naši gostje so zelo navdušeni. Lep

kov, raznih organizacij ter lokalnih skupnosti na vseh

pozdrav.« (turistična agencija iz Avstrije). Zahvalilo se je

področjih, da bo mesto pod goricami skozi oči turista

tudi eno od znanih slovenskih združenj: »Potrudili ste

tudi v prihodnje živelo v vseh pogledih.

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Boštjan REŽONJA Terme Lendava d.o.o.

Prekmurska lendavska kulinarika Živimo v hitro spreminjajočem se in globalizacijsko naravnanem svetu. Naš vsakdanjik zapolnjujejo številne obveznosti, novi in novi izzivi ter nenehna prilagajanja, da lahko plavamo s tokom, ki nas nese v prihodnost. V tem hitrem tempu smo priča nastanku novih vrednot, kultur in stilov življenja. Vse to je na eni strani dobro, po drugi pa ne smemo pozabiti in zanemarjati svojih korenin, starih vrednot, slovesa in tradicije, ki nas veže na Prekmurje. Velik pomen ima prav prekmurska kulinarika, ki slovi po dobri hrani in pijači. Lendava z okolico že od nekdaj zaseda pomemben položaj, nekako na križpotju, na stičišču sosednjih narodov in kultur. Vse to se čuti in okusi tudi v naši prekmursko lendavski kulinariki. Lendavska kulinarika se je razvijala predvsem na kmečkih domačijah, v njej pa se čuti predvsem močan vpliv madžarske kuhinje. Zaradi tega je nekaj posebnega in se loči tako od tipične prekmurske, kakor tudi od madžarske kulinarike, od obeh pa povzela le najboljše.

Prekmurska gibanica (Foto: Igor Kolenko)

življenja želimo imeti vse, vedno in povsod. Nekoč so bili ljudje odvisni od narave, letnih časov in predvsem od domačih pridelkov iz okolice. To je dajalo čar kulinariki, še posebej ob posebnih priložnostih in praznikih. Glede na letne čase so se izoblikovali običaji in kmečka opravila, na katere so vezane tipične in edinstvene jedi. Dela je bilo na kmetijah vedno dovolj, zato so gospodinje najhitreje pripravile kakšno »žüpo«, t. j. nekakšne enolončnice, imenovane po glavnih sestavinah, npr. po krompirju, kaši, fižolu, repi, zelju, gobah, mleku ipd.

Lendava z okolico ima (v preteklosti pa še toliko bolj)

K takim enolončnicah pa so ponavadi še ponujali ka-

vse, kar je potrebno za popolno kulinarično razvajanje.

kšne pogače, krapce ali zlevanke.

Rodovitne njive z žiti, kašami in drugimi poljskimi pridelki, kmetije, ki se ukvarjajo z živinorejo, Lendavske gorice z vinogradi in sadovnjaki. Obdajajo nas gozdovi z divjadjo, tudi gobe se najdejo, rib iz okoliškega vodovja in reke Mure pa tudi ne manjka.

Bogastvo in raznolikost enostavnih, a izredno okusnih jedi, se odraža tudi v raznih doma pripravljenih testeninah in kašnatih jedeh, ki so jih različno zabelili, npr. s praženo zaseko, ocvirki, čebulo, smetano ipd., in jim dodajali razne dodatke, kot so prekajeno meso, jajca,

Razlika med sedanjo kulinariko in kulinariko v prete-

domača skuta, sušeno sadje, mak, orehi ... Pri tem naj

klosti je predvsem v tem, da danes s svojim načinom

omenim dödöle, trgance, razne svaljke in druge dobrote.

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Pereci, ena od značilnih posebnosti lendavske okolice (foto: Peter Orban)

Eden večjih praznikov so bile prav gotovo koline, pona-

Najbolj znana je prekmurska gibanica, v lendavski oko-

vadi jeseni in pozimi. Pri svinji se je skoraj dobesedno

lici pa slovijo pereci, ki so lastni le nam in pravi se izde-

uporabilo vse. Gospodinje so ob tej priložnosti pripra-

lujejo le v tem delu Prekmurja. Tu so še razne pogače,

vljale sveža jetrca v omaki, kar je bila prva jed na koli-

kot so salove in ocvirkove, najrazličnejši krapci in zle-

nah. Vsak del se je porabil za kakšno jed, izdelali so se

vanke, pa seveda okusni retaši in še bi lahko naštevali.

najrazličnejši poltrajni in trajni mesni izdelki, nepogre-

To je le kratek in skop povzetek naše lendavske prekmur-

šljiva na kolinah pa je prava bujta repa. Precej mesa se

ske kulinarike, ki je še živa med nami, poznavalci, kuhar-

je dalo v »pac«, nato pa se je prekajevalo in sušilo. Tudi

skimi mojstri in predvsem domačimi gospodinjami.

na meso iz »tünke«, domačo šunko, krvavice, zaseko,

Uvodoma sem že napisal, da živimo v hitro spreminja-

ocvirke, salo in ostale dobrote ne smemo pozabiti.

jočem se času, sedaj, ko se je z avtocesto dostop v naš

Pravo bogastvo kulinarike se je najlepše odražalo ob

kraj še izboljšal, moramo biti odločnejši in ponosnejši

porokah, ko so se kuharice še posebej potrudile in pri-

na svojo tradicijo. Obiskovalcem moramo na primeren

pravile svečano pojedino, ki bi se skoraj lahko kosala z

in sodoben način predstaviti in ponuditi našo kulina-

današnjimi najsodobnejšimi svečanimi banketi.

rično pestrost. Tudi za tistim, ki prihajajo za nami, jo

Prekmurje je znano tudi po številnih sladicah iz osnov-

je treba ohraniti sedaj, ko je še živa. Seveda bo za to

nih, domačih sestavin in najbolje teknejo takoj sveže,

potrebno še veliko volje, požrtvovalnosti posameznikov

ko zadišijo iz peči.

in seveda sodelovanja vseh, ki se v regiji ukvarjamo s kulinariko.

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Igor MAGDIČ Terme Lendava d.o.o.

Razvoj družbe Terme Lendava Terme Lendava ležijo ob vznožju Lendavskih goric na

Gostinstvo Lendava, v sestavi Golfturista Ljubljana, je

tromeji Madžarske, Hrvaške in Slovenije, kjer v sožitju

11. 3. 1983 izpolnilo pogoje, da se verificira kot Narav-

živijo tri narodnosti. Slikovite Lendavske gorice z več

no zdravilišče Lendava, podjetje za preventivno zaščito

kot 4000 vinogradi so turistična točka tako rekoč na

in medicinsko rehabilitacijo p.o. Lendava. Leta 1990 je

našem dvorišču.

podjetje prešlo v družbeno podjetje Naravno zdravilišče

Terme Lendava spadajo med mlajša in relativno majhna zdravilišča. Krasijo jih bogata paleta naravnih danosti, daleč pred vsemi je edinstvena parafinska termomineralna voda, sledijo pa ji slikovite Lendavske gorice, bližina sosednjih dežel, bogata kulturna in zgodovinska

Lendava. Leta 1992 se je preoblikovalo v družbo z omejeno odgovornostjo, in sicer Terme Lendava, podjetje za preventivno zaščito in medicinsko rehabilitacijo, d.o.o. Danes je vpisano v sodni register kot Terme Lendava, d. d., večinskega lastnika družbe Sava, d.d.

dediščina ter prijazni ljudje, ki živijo v sožitju z naravo. Začetki term segajo v leto 1965, ko so v vasici Petišovci v bližini Lendave na naftnem polju pri izkopavanju naftne vrtine delavci doživeli veliko razočaranje. Namesto pričakovane nafte je na dan bruhnila vroča voda. Kasneje so domačini ugotovili, da kopanje v tej vodi lajša tegobe, za katere pravimo, da jih prinesejo leta. Rezultati fizikalno-kemične analize vode so pokazali, da ta Terme Lendava (foto: Igor Kolenko)

sodi med fosilne naftne vode in da je natrijeva hidrogenkarbonatna mineralna hiperterma s temperaturo vode 62°C na izvoru. Posebnost lendavske termalne vode je v veliki vsebnosti parafina in po tem je edinstvena tako v Sloveniji kakor v Evropi. Voda iz vrtine PT-20 v Petišovcih pri Lendavi je bila 19. 3. 1981 razglašena za naravno zdravilno sredstvo z zdravilnimi učinki, s tem pa se je začel razvoj enega od najmanjših zdravilišč v Sloveniji.

Prvi hotel, Hotel Lipa***, je bil zgrajen leta 1980 in je razpolagal s 140 ležišči. Konec leta 1982 je bil v hotelu zgrajen notranji bazen s termomineralno vodo in zdraviliško terapijo. Naslednji mejnik v razvoju hotela pomeni leto 1992, ko je bil dograjen prizidek z 68 ležišči, novo zdraviliško terapijo in zunanjim bazenom s termomineralno vodo. Leta 1999 je bila razširjena restavracija in zgrajen zimski vrt. Hotel Lipa ima 209

Zdravilišče je bilo organizirano v okviru SOZD SAP

postelj v 120 eno- in dvoposteljnih sobah ter hotelskih

VIATOR Golfturist. Hotel Lipa, poslovna enota TOZD

apartmajih. Gostom so na voljo še restavracija (370 se-

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Terme Lendava

dežev), aperitiv bar (46 sedežev), taverna z letno teraso

liškem področju obogatili z novim notranjim bazenom z

(64 sedežev), bikini bar (20 sedežev), konferenčni pro-

vodnimi atrakcijami in otroškim bazenom. Ob hotelu je

stori (60 sedežev), frizerski in kozmetični salon, savna,

zrasel tudi nov bazen z naravno termomineralno vodo.

fitnes in solarij.

Leta 2006 smo obnovili hotel Lipa.

Hotelsko ponudbo dopolnjuje v središču Lendave hotel

Tukaj pa se razvoj ni ustavil. Pristopili smo k ambicio-

Elizabeta****, ki je pravi kraj za organizacijo seminar-

znim razvojnim načrtom, ki jih bomo skupaj z družbo

jev, izobraževanj in poslovna srečanja.

Sava, d.d., Občino Lendava in svojimi marljivimi sode-

Leta 2000 je bil obnovljen notranji termalni bazen

lavci izpeljali v novem investicijskem ciklusu. Vedno

z zimskim vrtom v izmeri 200 m vodnih površin in

več zadovoljnih gostov nas obvezuje, da jih vedno znova

okrog 150 m2 prostorov za počitek ter 200 m2 savna

presenečamo in presegamo njihova pričakovanja. Sku-

centra. Naslednje leto, tj. leta 2001, smo obnovili glavno

paj nam bo uspelo.

kuhinjo in uvedli HACCAP sistem. Leta 2003 smo zgra-

Do leta 2013 predvidevamo štiri večje investicijske pro-

dili kamp Lipa z 80 stojišči, tobogane na olimpijskem

jekte, in sicer obnovo taverne hotela Lipa, gradnjo po-

bazenu in zunanji naravni termalni bazen.

kritega plavalnega bazena, preselitev kampa in njegovo

Leto 2004 pomeni nadaljnji velik mejnik v razvoju druž-

delitev na tekstilni in FKK del ter izgradnjo apartmaj-

be. Zgradili smo apartmajsko naselje Lipov gaj z 228 po-

skega naselja za prodajo na trgu.

steljami v 84 apartmajih. Svojo ponudbo smo na kopa•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Branka BENSA EKO-PARK d.o.o. Lendava - ÖKO-PARK Kft. Lendva

Umeščenost Lendave v Muranii in sodelovanje s sosednjima regijama Murania je danes v veliki meri znana po zaslugi odlič-

pravzaprav

nega čezmejnega sodelovanja in uspešnih čezmejnih

Murania je nepogrešljiv del evropske družine in njenih

evropskih projektov, predvsem s področja turizma in

nacionalnih držav, pa vendar samosvoja, čudovita in en-

kulture. Projekti z blagovno znamko Murania imajo

kratna. Je polna življenja, lepote, energije in enkratnih

podporo lokalnih skupnosti in podležejo strožjim kri-

vrednot. Murania predstavlja mavričnost kultur, jezikov,

terijem glede njihove učinkovitosti, implementacije ter

ver, običajev, zgodovinskih zgodb ter idej in načrtov za

koristi za celotno območje.

prihodnost. V njej se odlično znajde tudi Lendava.

Sodelovanje v okviru Muranie se je pravzaprav začelo

Pravzaprav je Lendava lahko celo srce Muranie. Tukaj

leta 2004 iz iniciative o povezovanju obmejnih mest

predvsem mislim na multikulturnost, o kateri se v Lenda-

oziroma občin. S posebnim dogovorom so se Lendava

vi ne samo govori, temveč jo ljudje dejansko tudi živimo.

(Slovenija), Lenti (Madžarska), Mursko Središče (Hr-

Različnost ver, jezikov in kultur sprejemamo kot nekaj

vaška) in Bad Radkesburg (Avstrija) zavezali razvijati

povsem običajnega, česar marsikje ne morejo doseči.

medsebojno sodelovanje. Skupna značilnost teh občin in mest so njihova obmejna lega, termalna kopališča in kmetijstvo, zlasti vinogradništvo. Ena izmed idej povezovanja je oblikovanje blagovne znamke Murania, ki se bo uporabljala za vina, turistične produkte, multikulturnost in sožitje med ljudmi. Cilj Muranie je namreč spodbuditi sodelovanje obmejnih območij štirih držav za povečanje kakovosti življenja in medkulturnega dialoga pa tudi večjega gospodarskega sodelovanja.

vse tisto, kar kapljica lahko predstavlja.

Multikulturnost je naše neprecenljivo bogastvo, ki ga je potrebno ohranjati in na njem graditi. Lendavčani se tega še vedno ne zavedamo dovolj. Ne znamo zadovoljivo izkoristiti mavrice kultur za večjo prepoznavnost in posledično razvoj, predvsem razvoj turizma oz. kulturnega turizma. Kulturni turizem pridobiva vse večjo veljavo v današnji globalizaciji. Združena Evropa ga še posebno poudarja. Poudarja pomen ohranjanja kulture in tradicije posameznih držav, regij, mest - preprosto

Območje, ki ga pokrivajo partnerska mesta Muranie,

vsega, kar je samosvojega, drugačnega, identičnega.

se razprostira v krogu sedemdesetih kilometrov, vendar

Hkrati poudarja sodelovanje in spoznavanje drugačno-

pa ni natančno definirano. Murania namreč ne posta-

sti, sožitja in tudi razvoja na vsem omenjenem temelje-

vlja meja, deluje prav nasprotno. Ideja o sodelovanju v

čega turizma. Kulturni turizem je nova smer razvoja tu-

okviru Muranie je preseči miselnost, ki si postavlja ka-

ristične ponudbe in z doživljajskim turizmom se lahko

kršnekoli okvire in meje, najsi bodo to človeške, kultur-

lepo povezujeta, nagrajujeta. Njuna prepletenost je po-

ne, jezikovne ali nacionalne meje. Mikroregija Murania,

sebno iskana med zahtevnejšimi gosti, ki si ne želijo le

ki se predstavlja s sloganom »Kapljica Evrope« vsebuje

oddiha, temveč si želijo spoznati kraj, kjer bivajo, in lju-

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

di, doživeti želijo njihovo kulturo z vsemi posebnostmi

ki sta ga podprli obe državi in mu namenili evropska

vred. To je enkratna priložnost za Lendavo in za Mura-

finančna sredstva, pa se je sodelovanje še okrepilo. V

nio. Ta lahko vse našteto ponudi, vendar kakovostneje,

projektu Multikultura Muranie smo k sodelovanju po-

če se doseže višja stopnja sodelovanja in povezovanja.

vabili zelo širok krog ljudi z različnih področij kulture

Morda lahko govorimo celo o partnerstvu.

in turizma. Z veseljem lahko povem, da je bilo sodelovanje zelo uspešno, in čeprav oblikovanje in vodenje tako

Dogovor o sodelovanju pod okriljem blagovne znamke

velikega in heterogenega tima zahteva veliko energije

Murania se uresničuje na več ravneh.

in posebnih prijemov, se je pokazalo kot pozitivno in je dalo dobre rezultate. Čezmejno sodelovanje pa se lahko in mora razširiti tudi na Hrvaško. Predvsem na področju kulture in turizma je to dobrodošlo in glede na skupno zgodovino, nekatere podobnosti in vendarle razlike, je tako sodelovanje tudi zaželeno in relativno nezahtevno. To se lahko izvaja pod okriljem Muranie, vendar pa tudi izven nje. Sodelovanje s Hrvaško smo v preteklih nekaj letih po moji ocenili nekoliko zanemarili. To pripisujem deloma temu, da smo v sodelovanju z Madžarsko videli več možnosti za pridobivanje virov

László Nógrádi, župan Lentija in mag. Anton Balažek, župan Občine Lendava na skupnem sestanku (foto: arhiv Občine Lendava)

sredstev iz skupne evropske malhe in manj ovir, kar zadeva mejna vprašanja. Vendar to ne more biti izgo-

Razen političnega sodelovanja, ki je nepogrešljivo in

vor.

potrebno, se je vzpostavilo tudi projektno sodelovanje.

Menim, da ima Lendava ugodno geografsko in geopoli-

S strani Lendave sta bila podprta dva taka projekta.

tično lego, ki jo v obdobju odprtih meja in poudarjanja

Projekt, ki se je izvajal lani in v prvi polovici letošnje-

vrednot čezmejnega sodelovanja lahko in tudi moramo

ga leta ter sem ga sama tudi vodila, je Mutikultura

čim bolje izkoristiti. Kako bomo to uresničili, je pred-

Muranie. Ta je nastal iz potrebe po ohranjanju bogate

vsem odvisno od nas samih. Tu nam ne sme zmanjka-

kulturne dediščine in iz potrebe po povezavi kulturnih

ti vizije, ki jo moramo postaviti premišljeno, pa vendar

in kulinaričnih posebnosti območja z dejavnostmi tu-

pogumno in ambiciozno.

rizma za večje sinergijske učinke in višjo dodano vrednost. Skozi projekt je potekalo sodelovanje predvsem

Na drugi strani pa nam ne sme zmanjkati energije za

med mestoma Lenti in Lendava. Kulturni turizem in

sodelovanje na prav vseh nivojih, tako v timu znotraj

tradicija vinogradništva sta priložnosti, ki lahko pri-

aktivnosti ali pa pri uresničevanju meddržavnih veli-

neseta obmejnemu območju tako Lendave kot Lentija

kopoteznih in zahtevnih programov. Z združevanjem

pozitivne učinke. Sodelovanje med mestoma na ome-

različnih znanj in izkušenj ter medsebojnega komuni-

njenih področjih se je vzpostavljalo že v sami fazi ra-

ciranja lahko ustvarimo kakovostne razmere za dobro

zvoja projektne ideje. V samem času izvajanja projekta,

medsebojno sodelovanje in udejanjanje zastavljenih

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

PÁPES Éva

vizij. Da to znamo in zmoremo, smo pokazali že večkrat. V okviru čezmejnega sodelovanja z Madžarsko smo le-

Határmentiség – provincialitás?

tos izvedli zelo zahteven meddržavni projekt: Zadrževalnik visokih voda Kobiljskega potoka. Ta je pomemben za zagotavljanje varnosti pred poplavami za obmejna naselja od Genterovcev do Lendave. Projekt je bil videti v začetku tako rekoč neizvedljiv, vendar smo ga z združenimi močmi, znanjem, sodelovanjem strokovnjakov in različnih služb tako iz Slovenije kot Madžarske ter angažiranjem, velikim optimizmom in vztrajnostjo vendarle uspeli speljati. Projekt je bil kasneje večkrat predstavljen kot primer dobre prakse in zglednega čezmejnega sodelovanja.

Már a kérdőjel is arra figyelmeztet, hogy az összekapcsolása ennek a két szónak – ha helyenként előfordul is – sok kérdést vet fel. Ami már azért is indokolt, mert leegyszerűsítés rejlik benne, egy olyan bonyolult és sokrétű problémának a szándékolt szimplifikálása, amelynek árnyalt és felelősségteljes megfogalmazá-

O sodelovanju seveda ne moremo govoriti le tedaj, ko

sa tisztázni segíthet „közös dolgainkat”. Az nem lehet

sega čez meje, uresničujemo ga tudi znotraj Slovenije

kétséges, hogy vannak ilyen közös dolgaink, ha másért

in znotraj regije. Kot dokaz tega lahko navedem še en

nem, hát azért, mert egyre fogyatkozó nemzeti értéke-

projekt, ki sem ga pripravljala – gre za projekt Dolin-

ink védelme és gazdagítása minden európaiság, uniós-

ska kanalizacija, prijavljen meseca septembra, ki je

sá válás hátterében jelen kell, hogy legyen. Nem lehet

plod sodelovanja šestih občin in se bo izvajal v nasle-

úgy európaivá válni, hogy nem vagyunk tisztában a sa-

dnjih nekaj letih.

ját gyökereinkkel, nem ismerjük, nem tiszteljük, nem

Sodelovanje velikega števila partnerjev ni nikoli eno-

őrizzük őket.

stavno, vendar pa je lahko zelo kvalitetno in dosega vi-

A trianoni csonkítás nemzeti traumája, s főként en-

soko dodano vrednost.

nek hosszú évtizedekig tartó kimondatlansága olyan

Če strnem razmišljanje, lahko potrdim, da je ideja Muranie v skladu s sodobno miselnostjo in da so projekti sodelovanja pokazali, da znamo iskati skupne cilje in delovati v interesu vseh partnerjev. Vendar pa moram tudi priznati, da je sodelovanje zahtevna naloga in se moramo o njem še zelo veliko naučiti. V. Stres je zapisal: »Tam, kjer je modrost, je sodelovanje. Tam, kjer so fige v žepih in enostranski egoizmi, je revščina.«

skizofrén állapotot hozott létre, amely a nemzeti identitásnak súlyos károkat okozott. A Trianon után felnőtt generációk egyszerűen nem tanulták meg, mert nem volt szabad hol és kitől megtanulniuk, hogy mitől fosztattak meg, hogy milyen sokszínű és gazdag kulturális örökség került szinte egyik napról a másikra a nem kommunikálhatóság kategóriájába. Irodalmi és művészeti centrumok szerepe, jelentősége halványult el, majd szűnt meg, került a felejtés birodalmába. Földrajzi egységek nevei váltak tartalomvesztetté, generációk számára igazi jelentés nélkülivé. Bánát, Bácska, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság – ezek a szavak már nem biztos, hogy jelentéssel bírtak a szocializmus iskolarendszerében felnőtt uniformizált oktatásban

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

részesülőknek, hacsak családi kapcsolataik révén

összekapcsolását a modern technikával, az akkori leg-

nem őrizte meg őket a nosztalgikus múltba-nézés, a

modernebbel, a szatelit antennával.

vacsoraasztalnál történő krónikázás. A felvidéki ma-

Valljuk be, ennél hatékonyabb és nagyobb tömeget

gyart szlováknak, a vajdaságit jugónak, az erdélyit ro-

érintő kapcsolatfelvétel valóban nem létezik a mai vi-

mánnak elnevező hétköznapi mentalitásban jól tetten

lágban, hiszen a televízió előtt ülő passzív befogadók

érhető a gondolkodás beszűkülése, az oktatáspolitika

millióihoz juthatott így el híradás – a határainkon

„eredményessége”, az utca emberének árnyalatlan, a

túliakhoz és az itthoniakhoz egyaránt. Hol van ehhez

mindenkori leegyszerűsítésben örömét lelő gondolko-

képest a könyvkiadás, a helyi művelődési csoportok

dása. Sokat „küzdött” ezért a magyar oktatáspolitika,

munkája, a politikai jellegű összejövetelek, vagy az egy-

ahogyan mindent megtett a másik oldal is: a román,

házak mindennapos tevékenykedése? Természetesen

az orosz, a jugoszláv és a csehszlovák nemzetiségi po-

mindez igen fontos, sőt nélkülözhetetlen, de országos

litika. Tömeges asszimilálódás az egyik oldalon és egy-

jelentőségűvé akkor válik, ha bekerül a televízióba, és

fajta megmagyarázhatatlan bűntudat a másikon, ami

az érintetteken kívül milliók szereznek tudomást róla.

jelezte a folyamat kérlelhetetlenségét, romboló erejét.

Ezzel párhuzamosan létrejöttek a kisebbségi magyar

Hiába következett be a rendszerváltás, ezek a folyama-

rádiók és televíziók (sajnos nem mindenhol), amelyek

tok mentek a maguk útján, szinte leállíthatatlanul. S

szintén fontos missziót töltenek be azóta is: egyszerre

bár megnőtt azoknak az egyesületeknek, kulturális

szólnak a saját közösségükhöz, s ezen túl az anyaor-

rendezvényeknek a száma, jelentősége, amelyek ennek

szághoz is, hírt adnak-vesznek, cserélnek, hogy az el-

gátat próbáltak emelni, mégis a közgondolkodásban

szigeteltség, zártság élményét felválthassa a nyitottság

még mindig a jól ismert sémák mutatkoznak.

(illúziója?). S bár a Duna televízió elsősorban a legna-

Ennek ékes bizonyítéka volt az a bizonyos december

gyobb tömb-magyarság, az erdélyi magyarok életterét,

5-i szavazás, ahol a rosszul feltett kérdésekre rossz

problémáit figyeli, közvetíti, azért nem elhanyagolható

válaszok születtek, amikor egyszerre szégyellte magát

módon jelen van a felvidéki, vajdasági, muravidéki élet-

a magyar a határ mindegyik oldalán. Ki-ki másért, de

tér is. Bizonyos szomorú jelenségek megszaporodása

maradt a rossz közérzet, a harag, a kommunikációs

miatt mostanában egyre nagyobb hangsúllyal jönnek

nehézség. „Rendezni végre közös dolgainkat” írta Jó-

hírek a Vajdaságból és a felvidéki magyar városokból,

zsef Attila 1936-ban, hogy még mindig ne tudjuk tiszta

falvakból is.

lelkiismerettel azt mondani, igen, megtörtént. De vajon

A szaporodó nemzetiségi atrocitások azt jelzik, van

kísérletek sem történtek? Talán igen, hiszen a minden-

még bőven tennivaló a Kárpát-medencében, van még

kori politikai grémium számára jelentős ütőkártya a

helyrehoznivaló, s ez mindaddig így lesz, amíg bizonyos

nemzetiségi kérdés, (lehetőleg nem a sajátja, hanem a

köröknek érdekükben áll olyan ellenség-kép kreálása,

szomszéd országoké), a határon túli magyarsággal való

amellyel egyszerre üthetnek a más nézeteket vallón és

kommunikáció felvétele, az erről történő híradások.

a más nemzetiségűn - sajnos nem csak képletesen.

Létrejött a Duna televízió, amelynek egyik jól megvá-

Természetesen az áldozatok minderről mit sem tehet-

lasztott szlogenje az Illyés Gyula által megfogalmazott

nek, ők azok az ártatlanok, akik útjába kerültek an-

„haza a magasban” volt, ami jelezte a határon túli ma-

nak az igen régóta gerjesztett és ezért búvópatakként

gyarsággal való kapcsolatfelvétel szándékát, és ennek •

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

folyamatosan jelen lévő idegen-gyűlöletnek, amiben a

A külső nyomás hatására létrejött őrző-védő technikák

kisebb hangsúly az idegenen van, a fontosabb szó a

konzerváltak bizonyos sajátosságokat: nyelvi, szokás-

gyűlölet, ami a sok elvarratlan és megemésztetlen tör-

rendszeri, viselkedési mintákat, amelyek a viszonylagos

ténelmi-politikai játszmából maradt ránk.

zártságban nem követhették az anyaországi változáso-

Vannak határaink, amelyek valamikor szorosra zárva választották el azonos tájegységek régen ezer szállal

kat, így egyedi módon egy előző korszak és gondolkodásmód letéteményeseiként működtek.

összekapcsolt falvait, városait. Megkoptak a baráti, ro-

Ez sajátos színt, de bizonyos avíttságot vagy akár

koni kapcsolatok, az évek lassú eróziója kikezdte az ér-

provincialitást is adott a közösség megnyilvánulásai-

deklődést, a haragot, az elválasztás okozta sokk helyébe

nak, ami az anyaországból nézve nosztalgikusnak, még

valamiféle beletörődés, hétköznapiság lépett. Az ellenál-

akár romantikusnak is tűnhetett. Diákok és értelmisé-

lások megtörésére országonként más-más módszerek

giek az ellenállás titkos izgalmával lépték át a határokat,

születtek, hol finomabban, hol erőszakosabban zajlott

hogy megmerítkezzenek egy tradicionálisabb, szokás-

a „kuss magyar” programjának kivitelezése. Az ellenál-

rendszerében bizonyos archaikus elemeket őrző kultú-

lás a passzív rezisztenciától a határozott cselekvésen

rában, mintha időutazáson jártak volna. Egyfajta múlt-

keresztül sokféle formában létezett, ennek ellenére az

ba-nézés volt Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljába menni,

előzőekben jelzett folyamatok bizony jócskán kikezdték

„Jugóba” pedig kirándulás a majdnem nyugatba.

a határokon túli magyarság erejét, erőteljesen csökkentették létszámát. Mire fellazult a légkör, átjárhatóvá váltak a határok, már egyre nehezebb volt a szerves ös�szetartozás újraélesztése, a kapcsolatok megkoptak, a személyes szálak elvékonyodtak, az idő megtette a magáét. S bár az újraélesztés folyamatát uniós programok, gazdasági kényszerek is segítik, mégis maradt egyfajta idegenség, az életterek nyilvánvaló különbözősége, ami nem könnyítette meg a belsőleg is kialakult határok lebontását. A túlélési technikákat jól megtanuló, határon túli magyart anyaországában gyakran meg nem értés, idegenség, gyanakvás, nem ritkán hátrányos megkülönböztetés érte, s jó oka volt elgondolkodni azon, vajon hol könnyebb magyarnak lenni. S gyakran kiábrándító volt a válasz: sem itthon, sem otthon.

Az elszakadás az élő, változó mindennapjaiban folytonosan mozgásban lévő anyaországtól létrehozott valami leszakadást, amit provincialitásnak is nevezhetünk, lemaradást a legújabb, legfrissebb áramlatoktól, de ez ugyanúgy jellemezheti a vidéki irodalmi életet is, ahogyan helyenként jellemzi is. Ez lassúbb és kevésbé meghatározó folyamat volt a nagy lélekszámú tömb-magyarság esetében, így Erdélyben leginkább, amelynek jóval kialakultabb volt a kulturális identitása, intézmény-rendszere, mint mondjuk Kárpátaljának vagy a Felvidéknek, netán a Muravidéknek. Képzőművésznek, vagy zenésznek lenni lehetett Jugoszláviában, vagy Romániában magyarként (nem biztos, hogy könnyű volt), de írónak, költőnek lenni az anyanyelvében kisebbségiként – ez már jóval nehezebb feladat.

Az elzártság hosszú évtizedeiben – amikor még a szatelit

Óhatatlanul számolni kell azzal, hogy szűkebb befo-

sem segített – s a közösségek magukra maradva próbál-

gadói körhöz szól, nehezebben tud bekapcsolódni az

ták életterüket (kultúrájukat megtartva) otthonossá ten-

élő irodalmi áramlatokba, s bár a legnagyobbak így is,

ni egy másik állam hivatalos keretei között, működtetni

úgy is részeivé válnak a nemzeti kultúrának, ez jóval

a nemzeti identitás folyamatosságát oktatással, könyv-

több nehézséggel járhat, mint pécsiként, vagy debre-

kiadással, közösségi élettel – hol mire volt lehetőség.

ceniként indulni hasonló kvalitások mellett is. Termé-

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

szetesen itt is jelentős különbségek voltak-vannak az

másodosztályú állampolgárrá degradálás hozott létre.

egyes tájegységek között, és ez nem annyira a határon

Természetes, hogy a felvidéki magyar és a kárpátaljai

túli magyarság létszámával függött és függ ma is össze,

jobban megérti az erdélyi, újvidéki problémáit, mint a

inkább ahhoz kapcsolható, hogy volt-e kellő számban

vasi, zalai, szabolcs-szatmári, csongrádi és így tovább.

olyan jelentős műveltségű és tehetségű irodalmár, aki

A provincia vidéket jelent. A provinciális jelenthet egy-

áthidalta, legyőzte a körülmények adta nehézségeket.

szerűen vidékiséget, de jelenthet egyfajta elmaradottsá-

S ez nem is volt veszélytelen a szocializmus tiltó kul-

got, a fősodortól való elszakadást is. De bármelyik jelen-

túrpolitikája idején, könnyen elhallgattatás következ-

tést is használjuk, Magyarországon ebben benne rejlik

hetett belőle.

egyfajta elmarasztalás, lesajnálás, a fővárossal, mint a

A rendszerváltás itt nagy változást hozott, a tiltások

magyar kulturális élet letéteményesével szembeni hát-

megszűntek, a kapcsolatok kiszélesítésére megnyílt a

rányos helyzet érzése. Pedig a büszkeség helyénvalóbb

lehetőség. Ezzel nyilván azok tudtak a leggyorsabban

lenne, hiszen nagyszerű teljesítményt tudott felmutatni

és leghatékonyabban élni, akik bizonyos személyes is-

az elszakított magyarság azzal, hogy a nyomás ellené-

meretségek révén, félig-meddig illegálisan már addig

re is képes volt megőrizni identitásának legfontosabb

is fenntartottak átjárási lehetőségeket az anyaországi

elemét: a nyelvét és a kultúráját, amely a nehézségek el-

kulturális élettel. Ebben is, mint természetesen az élet

lenére sem szűnt meg új és új értékeket létrehozni. Leg-

számos területén igen fontosak a személyes kapcsola-

főképpen pedig megőrzött valami ennél is fontosabbat,

tok, a hasonló területen egzisztálók folyamatos kapcso-

annak az érzelmi élményét, mit is jelent magyarnak len-

lattartása, egymás tevékenységének minél alaposabb

ni. Ez az érzés éppen a nyomás ellenére deklarálódott,

megismerése. De ahogyan a kultúra más területein is

megnyilvánult a nemzeti ünnepek megélésének benső-

egyre problémásabb a párbeszéd, úgy itt sem történt

ségében, az ezzel ellentétes folyamatokkal való állandó

igazán komoly áttörés a valódi élő kapcsolatok fenntar-

küzdelemben.

tásában. A határok léteznek, annyira így van ez, hogy

Ami itthon egyfajta bűntudatként és rossz közérzet-

a legkézenfekvőbb közelségben, a határok két oldalán

ként politikai jellegű demagógiában és pártoskodásban

lévő megyékben sem indult meg az igazán aktív össze-

kicsúcsosodva lassan kettéosztotta Magyarországot,

kapcsolódás a hasonló területen tevékenykedők között.

az a határokon túli magyarság számára a mindenna-

Bár vannak kezdeményezések és közös programok,

pi vállalásokban és döntéshelyzetekben megerősödve

még mindig élőbb a párbeszéd a határokon kívüli ma-

természetes állapotként, egyfajta belső érzésként van

gyarságon belül, mint az anyaország, és a határ másik

jelen. A provinciálisnak az érték-őrző szerepét, a mul-

oldalán élő hasonló területen tevékenykedők között.

ti-kulturálódással természeténél fogva ellentétes mivol-

Ennek oka lehet az eltérő szocializálódás, a beivódott

tát érdemes lenne megtanulnunk az elszakadt, de nem

tiltások adta nehézkesség, a gazdasági recesszióból

elveszett magyarságtól, hogy visszataláljunk ahhoz a

következő anyagi problémák, és még sok minden más

nemzeti büszkeséghez, amely biztosíthatja európaisá-

is. Főként azok a belső gátak, amelyek beívódásáról

gunkban való egyenjogúságunkat.

az elmúlt rendszer gondoskodott. Nem lehet semmivé

Többek között ezért is fontos, hogy jelen legyünk egy-

tenni száz évet, azokat a gyanakvásokat és meg nem

más rendezvényein, élő és folyamatos párbeszéd ala-

értéseket, a folytonos kisebbrendűségi érzést, amit a

kuljon ki, amelyben a személyesség leküzdheti a még •

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

mindig meglévő előítéleteket, és a különbségek helyett az azonosságok és közös célok kijelölése váljék meghatározóvá. Ehhez sok-sok információ kell, a hétköznapok megértése, a reakciók mögött rejlő negatív tapasztalatok megismerése. Nyilván ennek legjobb eszköze az irodalom, képzőművészet és a film, amelyek mindegyike ablak egy másik fajta életre, ami mégis otthonos nekünk, hiszen közös nyelvünk hordozza. De mégis más, mert eltérő élethelyzetek megoldása, túlélése inspirálta, és mert minden különbözőség alatt ott van az azonosság, az emberi léthelyzetek legmélyebb szintje, ahol már nem számít, ki melyik országban, vagy kontinensen született. S ha az adott kulturális megnyilvánulás a negatív értelemben provinciális, akkor is hordoz olyan fajta információt, ami kapukat nyithat, legalább a szomszédság számára hordozhat megszívlelendő igazságokat. A művészet örök és tiszta nyelvét bárhonnét is jön, venni tudjuk, bármely nemzet számára annak az igazságát hordozza, amit legbelül mindannyian alapmintaként hordozunk, de emellett szükségünk van arra a széles háttérre, ahonnét származunk, azokra az ismeretekre, megmérettetésekre, párbeszédekre, amelyet a jól működő helyi kulturális élet tud nyújtani. Ezt érdemes itt, a provinciákon szem előtt tartani, ös�szefogva és egymásra figyelve megvalósítani, hogy az ebben a szellemben szocializálódott következő generáció már egy jóval szélesebb horizontot, és jóval nagyobb nyitottságot építhessen arra a stabil háttérre, amit szűkebb hazájától biztos alapként kapott.

Foto: Tomaž Galič

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

CSUKA Zoltán

Égi ajándék a földből Jótékony energiák Lentiben „Az ősidőkben felfedezték, hogy az

hogy a csodás gyógyulások való-

ember és a természet elválasztha-

jában a föld ajándékai. Egy a fon-

tatlan egységet alkotnak. Koráb-

tos, hogy higgyünk valamelyik-

ban nem volt kérdéses, ha valaki

ben, és éljünk az áldással. Lelki

bizonyos betegség tüneteit észlelte

és testi egészségünk meghálálja!

magán, gyógyító helyet keresett fel. Ilyen gyógyító, spirituális, energia-

Lourdes

harmonizáló erejű helyek vannak

nemcsak a keresztény társa-

a Sárkány vonalnak mentén, ame-

dalom, hanem a világi gon-

lyeket Európában Szent-György vo

dolkodású

nalaknak neveztek el. Például At-

tila hun vezér a sámánjaira, bízta,

dél-franciaországi

jelöljék ki, hol húzódik a Föld ener-

a katolikus vallás központja,

giacsatornája, a Sárkány vonal,

és évente olyan betegek tízezrei

mert ezeket a helyeket tartotta alkalmasnak a sátorverésre. A Szent

A Szent György Energiapark a Lenti fürdő területén

és

Fatima

emberek

fogalommá

városai

számá-

váltak.

Lourdes

keresik fel, akik abban reménykednek, hogy a Massabielle-

György vonalak menti helyek a mágikus helyek, ahol az

barlangban égi csoda folytán megszabadulhatnak

emberek nemcsak gyógyhatást észlelhetnek, hanem a

gyógyíthatatlan testi problémáiktól. A lourdes-i szikla-

finomabb energiák hatnak az érzésekre, érzelmekre is.

odúban 120 évvel ezelőtt egy Mária-látomás során fa-

A föld láthatatlan energiavonalain eltöltött idő után az

kadt forrásvíz. A csodatétel óta az odalátogatók közül

ember egyszerűen jól érzi magát, teste friss, energikus,

7000-en gyógyultak meg természetfeletti módon, ebből

tudata tisztább, a kedve jobb lesz. Hiszen ezeken, a

2500 beteg állapotában orvos által is igazolt egészségi

pontokon magasabb rezgésű és tiszta energiák vannak

javulás következett be. Akadt, aki gyógyíthatatlannak

jelen, ezért az itt töltött idő lelket emelő, testi bajoknak

diagnosztizált daganatos betegségéből lábalt ki, volt,

enyhülést hozó, intenzívebben tapasztalható meg az

aki rejtélyes módon talpra állt tolószékéből, amelyhez

életenergia” – vélekedik Izing Klára asztrológus a Szent

évtizedek óta szegezte betegsége.

György vonalakról.

Az észak-portugáliai falut, Fatimát szintén a Szűzanya

A világban ma nem egy olyan hely van, ahová azért za-

megjelenése tette ismertté 1916 óta. A város Lourdes-

rándokolnak az emberek, mert azt remélik, velük is cso-

hoz hasonlóan kegyhellyé vált, és ugyancsak több cso-

dát tesz majd az ég. Vannak, akik úgy tartják e helyekről,

dás gyógyulás tanúja volt az elmúlt csaknem egy évszá-

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

A Szent György Energiapark a Lenti fürdő területén.

zadban. Nyilván sokkal kevesebben tudják, hogy a kis

sugárzások közül a jótékony hatásúak közé tartoznak,

szlovén település Dobronak, a legenda szerint szintén

és találkozási pontjaikban úgynevezett vortexek kelet-

csodatévő hely. Tőle mindössze 10 kilométerre, már a

keznek. A vortexekben attól függően, hogy hány ösvény

határon innen fekszik a nyugat-dunántúli város, Lenti,

találkozik, nagyon nagy mennyiségű energia koncent-

amely nem zarándokhely ugyan, de ott is tapasztaltak

rálódhat és áramolhat ki. A régi korok emberei ismer-

érdekes dolgokat.

ték ezeknek, a helyeknek az élettani és spirituális hatá-

Lourdes, Fatima, Dobronak és Lenti. Hogy mi a közös

sát, és szent helyként tisztelték.

ezekben, a helységekben? Hogy mind a négy település

Magyarországon olyan szakrális jelentőségű helyszí-

alatt úgynevezett Szent György-vonalak, vagy ahogyan

nek alatt fedezték fel a Szent György-vonalak keresz-

a keleti kultúrákban nevezik, sárkányösvények talál-

teződéseit, mint az őskeresztény központok, az Árpád-

koznak.

kori templomok és a középkori kolostorok. Világszerte

Ezek az energiafolyamok úgy hálózzák be bolygónkat, ahogyan a testünket átszövik a meridiánok, azaz energiacsatornák. A Szent György-vonalak a különféle föld38

pedig a Mária-kegyhelyek és az ősi civilizációk vallási központjai: az egyiptomi piramisok, a perui Macchu Picchu, vagy az angliai Stonehenge alatt bukkantak a

•

5/2008

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Föld energiaáramainak találkozási pontjaira.

vonalak útját, kereszteződésükben pedig egy ízlésesen modern filagória lett kialakítva, amely alatt órák hos�-

Ha nem is fog mindenki egyik percről a másikra min-

szat is elüldögélnek a vendégek, hogy új erőre kapjanak.

den bajából kigyógyulni a csodás Szent György-pontokon, az azonban biztos, hogy immunrendszerét rend-

A két radiesztéta szerint a Szent György Energiapark-

kívüli mértékben megerősítheti, ha naponta több órát,

ban mért földsugárzások hasonló intenzitásúk és ha-

huzamosabb ideig eltölt fölöttük. Az ott mért jótékony

tásfokúak, mint az energia-zarándokhelyként számon

sugárzások legfőbb erénye, hogy hatásukra megindulnak a test öngyógyító folyamatai. Helyreáll szervezetünk törékeny pszichés, valamint fizikai egyensúlya, mely a civilizációs bántalmak hatására roppant kön�nyen felborul, kiváló táptalajul szolgálva akár a legsúlyosabb betegségeknek. A szkeptikusok konkrét bizonyítékot is kaphatnak a testükben végbemenő pozitív változásokról. A biorezonanciás műszerek ugyanis kimutatják sejtjeink aktuális rezgéseit, amelyek az energiakúrák előtt egészen

Az energiapark ősszel is látogatható

más: sokkal kedvezőtlenebb képet mutat-

tartott tápiószentmártoni Attila-dombé. Lentiben a jó-

nak. Bencze Ágnes és Marosi József bioenergetikus-

tékony sugárzások mellett még gyógyvíz is található,

természetgyógyászokként földsugárzások mérésére

és ez a kombináció nemcsak Magyarországon, hanem

specializálódtak. Magyarország legkülönfélébb pontja-

Európában is egyedülállóvá teszi a fürdőt. Hogy mi gyó-

ira hívták már őket, hogy egyedi szaktudásukkal álla-

gyíthat Lourdes-ban, Fatimában, Dobronakban és Len-

pítsák meg az ottani földenergiák tulajdonságait.

tiben, legyen mindenkinek hite szerint.

A szakemberek szerint a Lenti Termálfürdő területén

Egy biztos, a hatás érzékelhető, származzon az a föld-

található vortex magyarországi viszonylatban is ki-

ből, vagy az égből. Esetleg mindkettőből. Hiszen ezt

emelkedően nagy energiájú. Tudvalevő, hogy Magyar-

érezték elődeink is, akik úgy tartották, ezeken a helye-

országon a sajátos geológiai adottságoknak köszön-

ken az ég és a föld összeér…

hetően fele olyan vastag a földkéreg mint a világ más pontjain, ezért intenzívebb hatásúak a földsugárzások. Lentiben ezen felül sok más hellyel ellentétben nemcsak kettő, hanem három energiavonal találkozik. A fürdő Szent Györgyről elnevezett energiaparkjában gondosan kialakított kőösvények jelzik a mélyben futó •

5/2008

Foto: Dubravko Baumgarnter

Naša dediščina • A mi örökségünk

Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán

A muzeológia és a turizmus Akármilyen modern fogalomnak is hangzik a turiz-

hogy a turisták többsége világotlátott és figyelmes,

mus, lényegében egy elemi és ősi emberi ösztön rejtőz-

kritikus szemmel fogadja turisztikai kínálatunkat, a

ködik mögötte. Napjainkra előtérbe került azon funk-

pénzéért pedig elvárásaik vannak. A turizmus lelkét a

ciója, amely a pihenést, kikapcsolódást szolgálja, az

természeti környezet, a kultúra és nem utolsósorban

eredeti célja mégsem ez volt. Az utazást, a lakóhelytől

a vendégszeretet adja. Tehát az igényes turizmushoz a

távol tartózkodást elsősorban egy másik világ meg-

természeti értékek megőrzésére, színvonalas vendég-

ismerésének a vágya inspirálja. Ez a vágy hajtotta az

fogadásra, látogatóbarát múzeumokra, igényes emlék-

egykori kereskedőket, az utazókat, a zarándokokat és

tárgyakra, hagyományőrző falusi turizmusra és táj-

a vásárba indulókat is. Amikor utazók vagyunk, szeret-

házakra, valamint érdekes fesztiválokra van szükség.

nénk megtudni, hogy egy, a miénktől eltérő környezet

Mint ahogyan a nyersbőr még nem cipő és a nyers-

milyen életformát és kultúrát hozott létre, milyenek az

acél sem híd, úgy egy középkori oklevél vagy egy nép-

ott élő embereknek települései, szokásai vagy éppen éte-

rajzi tárgy önmagában nem kiállítás. Érdemes volna

lei. Amikor pedig hazatérünk, azon túl, hogy kipihen-

már azt a téves közhiedelmet eloszlatni, hogy kiállítást

tük magunkat, szeretnénk többek lenni, mint voltunk.

rendezni mindenki tud. Sokan úgy gondolják, hogy

Tudással, ismeretekkel, érdekességekkel megrakodva

egy kiállítás nem más, mint néhány tárgy egymás-

szeretnénk visszatérni, hogy legyen mit mesélni, mire

mellé rakása. Az ilyen botcsinálta kiállítások megte-

emlékezni. Mindemellett arra is vágyunk, hogy megmé-

kintéséhez többnyire elég öt perc is. Egy szakmailag

rettessük és összehasonlítsuk magunkat másokkal,

jól megalapozott, kutatásokkal, széleskörű tudással

így jobban tudjuk értelmezni és értékelni az életünket.

és kreativitással megálmodott múzeumi kiállításban

S hogyan lehetséges mindez? Minden bizonnyal

pedig akár órákat is el lehet tölteni, észrevétlenül ta-

úgy, ha olyan helyet választunk úticélul, ahol az embe-

nulni. Ott jól érzi magát gyermek, felnőtt egyaránt. A

rek saját kultúrájukat valóban ismerik és tényleg meg-

muzeológia az a többszáz éves módszertannal rendel-

becsülik. A tartalmas és maradandó élményt jelentő

kező tudomány, amely kiállítások, kutatások és kiad-

utazáshoz vagy nyaraláshoz ugyanis kevés az, hogy

ványok révén a tudományt, az ismereteket, a kultú-

egész nap fekhetünk a tenger- vagy a medenceparton,

rát mindenki számára közérthetővé, érdekessé, vagy

valamint jókat ehetünk és ihatunk. Az emberek több-

ahogy ma mondanánk, „eladhatóvá” teszi. És itt ezen a

sége ennél jóval többre vágyik. A turizmus területén

részterületen találkoznak a turizmus és a muzeológia

óriási a konkurencia, a nyaralási, kikapcsolódási di-

célkitűzései. Illetve kellene találkozniuk...

vatok folyamatosan változnak, nem véletlen azonban,

A lendvai vár Muravidék egyik legismertebb jelképe,

hogy a kulturális értékeikről nevezetes helyek min-

amelyet nem lehet nem észrevenni. Aki megpillantja,

dig népszerűek. Ideje lenne tudatosítani magunkban,

annak kíváncsiságát biztosan felkelti. A várban mű-

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Stalna zgodovinska razstava „Grad na preži”, Galerija-Muzej Lendava � Állandó történeti kiállítás „Vár a vártán”, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

ködő Lendvai Galéria és Múzeum intézménye már ed-

munkásságáról, a hetési textilkultúráról, valamint a

dig is sokat tett a Muravidék és szlovéniai magyarság

polgári élet néhány fejezetéről.

kulturális értékeinek megmentéséért, kutatásáért és népszerűsítéséért. Többezer képzőművészeti alkotást, néprajzi tárgyat és helytörténeti emléket őrző gyűjteménnyel rendelkezik, működteti Szlovénia egyik legrégebbi és legszínvonalasabb művésztelepét, összefogja és támogatja vidékünk képzőművészeinek tevékenységét, valamint a szlovén és a magyar kulturális örökség és képzőművészet között összekötőkapocsként működik. Ezt az ügyet szolgálva az intézménynek köszönhetően létesült már állandó kiállítás a vidék régészeti emlékeiről, a végvári életről, a magyar pénzverés történetéről, Zala György és Gálics István képzőművészeti 42

Ezen kiállítások azonban nem pótolják egy átfogó, a város és vidéke történetét és népéletét bemutató nagy reprezentatív állandó kiállítás létrehozását, amely végigkísérné vidékünk múltját a kezdetektől napjainkig. Ennek a több teremből álló kiállításnak nemcsak a turizmus szolgálatában lenne nagy szerepe, de igen fontos múzeumpedagógiai feladatot vállalhatna és a fogyatékkal élők szolgálatában is élen járhatna. Egy társadalom fejlettségének fontos fokmérője, hogy hogyan viszonyul a gyermekekhez, az idősekhez, a sérültekhez és a betegekhez, s ennek a múzeumokban is

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

tükröződnie kellene. Szükség volna a mozgássérültek

musba való szervesebb bekapcsolódás elképzelhetetlen

számára felvonókra vagy, hogy csak a legegyszerűbbet

egy, a Lendva-vidéki borászat történetét bemutató

mondjuk, alacsony és akadály mentesített küszöbök-

állandó kiállítás, vinotéka és egy, a szőlőhegyi építé-

re. A látássérültek és vakok számára pedig biztosítani

szetet bemutató szabadtéri múzeum nélkül. Egyrészt

kellene a letapogatható feliratokat, illetve a kézbevehető

valamelyik festői fekvésű domboldal otthont adhatna a

műtárgymásolatok.

boronás pincék sorozatát és azok berendezéseit, főként a főfás préseket bemutató gyűjteménynek. Másrészt

A múzeumpedagógia alkalmazása is hatalmas

nagyon szerencsés párosítás lehetne a lendvai vár

előrelépést jelentene. Ma már elképzelhetetlen euró-

pincéjében berendezett borászati kiállítás vinotékával

pai színvonalú múzeum múzeumpedagógus nélkül.

kombinálva. Valószínűleg nagyon sok borkedvelő talál-

Mindenképpen szükség volna egy múzeumpedagógi-

ná impozáns megoldásnak az itt létesített bortrezor-

ai teremre, ahol történelem és honismereti órák zaj-

ban elhelyezni a borait.

lanának. A kiállításokban elhelyezett, a játszva tanulást segítő, interaktív eszközök pedig nemcsak az

Több oklevél, történeti forrás és monda is megem-

iskolás gyermekek számára tenné emlékezetesebbé

lékezik arról, hogy Hunyadi Mátyásnak kötődése volt

a kiállításokat, hanem a gyermekekkel érkező láto-

Lendvához. Köztudott, hogy Mátyás király, a Bánffy

gatók hosszabb időt tölthetnének a múzeumban. Mi-

családdal lévő szoros kapcsolata révén több alkalom-

lyen eszközökre gondolunk itt? Például olyan játékos

mal járt városunkban és több levele kelt Lendván. Saj-

feladatokra, amelyekre a megoldások a kiállításban

nos, ennek mindeddig nem állítottunk emléket.

vannak elrejtve, a legkisebbek számára pedig népi já-

Az idelátogatóknak pedig édeskevés elmondani,

tékokkal, hintalóval, építőjátékokkal, rajz-eszközökkel

hogy erre mennyire büszkék vagyunk. Egy emlékszo-

felszerelt játszósarokra.

bára volna szükség a szlovén és magyar nép körében

A lendvai vár már meglévő kiállításai is maguk-

egyaránt népszerű uralkodó tiszteletére. A Bánffy

ban rejtik a muzeológiai fejlesztés lehetőségét. A Vár

családról szóló kiállításon belül a király ábrázolásai

a vártán című történeti kiállítás Lendva-vidék egyik

és Lendván kiadott leveleinek másolatai mellett helyet

olyan korszakának állít emléket, amikor ennek a vi-

kaphatna egy rekonstruált bútorokkal berendezett re-

dékünkön is keresztülhúzódó végvárrendszernek kö

neszánsz szoba és a korra jellemző viseletrekonstruk-

szönhette Európa szerencsésebb fele, hogy zavarta-

ciókból néhány.

lanul fejlődhetett. Érdemes volna tehát kissé jobban

Hasonló kiaknázatlan lehetőség rejlik a régészet

ráirányítani a figyelmet ezen korszakra, például egy

terén is, ugyanis az ókorban vidékünkön keresztül ve-

többnyelvű kiállítás-vezetővel, néhány vértezet és

zetett a híres Borostyánkő út. Részben éppen ennek

páncéling rekonstrukcióval vagy kézbevehető fegyver-

a fontos kereskedelmi útnak köszönhetően vidékünk

másolattal. Ezzel a kiállítás élvezetesebb volna min-

nagyon gazdag régészeti lelőhelyekben. Ezen tény és

den látogató számára. Bizonyosan nagy sikert arat-

a legújabb régészeti feltárások a kiépült autópálya

na, ha időnként katonai hagyományőrző csoportok

mentén kiváló alkalmat szolgáltatnak a már meglévő

hadijátékok formájában mut atnák be ezt a korszakot

kiállítás felújítására és az aktuális tudományos ered-

és ezen eszközök használatát a vár udvarán.

ményekkel való kiegészítésre.

A muravidéki borászat népszerűsítése és a borturiz •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Alsólendva egyik virágkorát a polgári korszakban

a szőlészet és borászat bemutatását szolgálhatná egy

élte. Ennek nemcsak a városunk monarchiabeli épüle-

felújított régi pince vagy több pincéből álló szabadtéri

tei állítanak emléket, hanem a Fő utca 52. szám alatt

gyűjtemény. Völgyifaluban, Csentében és Pincén is le-

található Lendva város polgárosodása, nyomdásza-

hetőség nyílhatna a földművelés, az állattartás, a régi

ta és ernyőgyártása című kiállítás is. Ezen kiállítási

mesterségek vagy a művelődési egyesületek és egykori

egység magában hordja a bővülés szükségességét.

falusi iskolák bemutatására. Alsólakosban egy irodal-

Egyrészről még rengeteg a polgári világot megidéző

mi emlékházat hozhatnánk létre. Felsőlakos, Gyertyá-

múzeumi tárgy, másrészről kiegészülhetne a helyi ci-

nos, Kapca, Kót vagy Hotiza a Mura menti élet, a ter-

vilszervezetek, egyesületek történetét bemutató kiállí-

mészeti értékek és a népi vallásosság bemutatásának

tással, úgymint a vadász- és tűzoltó egyletek, a szőlé-

adhatna helyet. Petesháza kapcsán pedig nem felejt-

szeti és borászati egyesületek, valamint sportklubok

kezhetünk meg az olajiparról sem, amelynek vidékün-

bemutatásával. Ehhez kapcsolódva kell említést ten-

kön sok család köszönhette mindennapi kenyerét. Ez

nünk a lendvai zsidóság múltjáról szóló kiállításról a

a terület is megérdemelne már egy korszerű szabadté-

zsinagógában, amely szintén magában rejti a felújítás,

ri ipartörténeti kiállítást.

illetve a bővítés lehetőségét, hiszen érdemes volna az egész muravidéki zsidóság történetét bemutatni.

A muravidéki magyarság kulturális életének egyik meghatározója és legfontosabb intézménye a lendvai

A legszükségesebb és legnagyobb szabású muzeo

székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

lógiai projekt a lendvai vár állandó helytörténeti és

Ezen intézmény a több mint egy évtizedes fennállása

néprajzi kiállításainak létrehozása mellett pedig egy,

óta számos kiállítást, kulturális fesztivált és tudomá-

az egész Lendva-, illetve a Muravidéket átszövő falusi

nyos konferenciát rendezett, művelődési egyesületek

gyűjtemény és tájház hálózatának kialakítása lenne.

működését támogatta. Ennek okán a Bánffy Központ

Legszükségesebbnek látszik azért, mert még szinte

felújítandó részében helyet adhatna egy, a szlovéniai

mindegyik településünk büszkélkedhet olyan régi pa-

magyarságot bemutató állandó kiállításnak.

rasztházzal, gazdasági épülettel, pincével, iskolával vagy középülettel, amely felújítva a település díszívé válna. Ha pedig még helytörténeti vagy néprajzi gyűjtemény is létesülne benne, egyben a helyi öntudatot erősítené, valamint turisztikai látványosságként is szolgálna. Ha viszont pusztulásra ítéljük ezeket, akkor néhány esztendő múlva menthetetlenek lesznek és a lebontás vár rájuk. Radamosban például többezer néprajzi tárgy várja a közösségi ház padlásán, hogy méltó helyre találjon. Göntérházán is több alkalmi kiállítás mutatta már be a hetési népéletet, amelyet állandósítani lehetne egy népi műemléképületben. Kámaházán áll vidékünk egyik utolsó „kódisállásos háza”, amely szintén megmentésre vár. Lendvahegyen

A képzőművészeti kiállítások szervezésében Lendva nagyhatalomnak számít. A rangos kiállítások és az alkotótáborok megszervezése mellett mindenképpen érdemes lenne a művészeti életet tovább gyarapítani a Lendva-vidéki képzőművészeknek egy közös állandó tárlatával a lendvai várban. Nagy szűkség mutatkozik egy múzeumi és képzőművészeti bolt létrehozására, amely segítené a művészeket alkotásaik forgalmazásában, a látogatókat pedig abban, hogy vidékünkről ízléses emléktárgyakkal térjenek haza. S mindezt összegezve, milyen lenne egy-egy ideális múzeumi kiállítóhely? Először is, már az autópályán és a község határában figyelemfelkeltő információs táblákat kellene állítani. A gyűjteményekhez vezető •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

utakat egészen a bejáratig

feloldják a múzeumokra eddig

alaposan ki kellene táblázni,

jellemző „mindent a szemnek

hogy

semmit a kéznek” elvet.

egyértelműen

megta-

lálhatók legyenek. A kiállítá-

Ezeket kézbe véve, a látoga-

soknak helyet adó épületeket

tók sokkal élményszerűbb ké-

gondosan fel kellene újítani, a

pet kapnak a múlt tárgyairól.

kiállítóhelyen pedig szlovénul,

Hasonló funkciót töltenek be

magyarul, németül és ango-

az interaktív múzeumpeda-

lul ki kellene írni a kiállítás

gógiai eszközök is, mint pl. az

címét, nyitvatartási idejét és

érintőképernyős számítógép,

belépődíját. Az épület moz-

vagy éppen egy nagyítóüveg-

gássérültek, idősek számára

gel ellátott vitrin. Ezek segít-

is akadálymentesített, kön�-

ségével nem csak passzívan

nyen megközelíthető legyen.

tekinthető meg a kiállítást,

A vendégeknek megérkezésük

hanem a látogató annak aktív

után álljon rendelkezésükre

részesévé válik.

ruhatár és csomagmegőrző, hogy ne hátizsákkal és nagykabátban járják a termeket. A kiállítás recepciósa legyen fel-

Arról sem felejtkezhetünk Spominska soba Györgya Zale, Galerija-Muzej Lendava Zala György emlékszoba, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: LKZ)

meg egy-egy múzeumi kiállítóhely létrehozásánál, hogy a látogató is emberi szükség-

készülve arra, hogy tudjon né-

letekkel rendelkezik. Vagyis szüksége van kulturált

hány kedvcsináló gondolatot mondani a tárlatról, vagy

ruhatárra és mellékhelységekre. Nagyon kevés helyen

ha a látogatónak van kérdése, tudjon azokra válaszol-

gondolnak a kisgyermekes anyákra, illetve családok-

ni. A belépőt érdekes, színes, figyelemfelkeltő látvány

ra. Nem túl nagy költséget igénylő, de mégis hatalmas

fogadja. Ügyelni kell a színek, az anyagok és a formák

szolgálatot tehet egy helyiség a kisbabák szoptatására

összhangjára. Például a néprajzi kiállításoknál a vitri-

és pelenkázására. S ha még ehhez játszósarok is tár-

nek anyagának és színének minél természetesebbnek

sul, igazán gyermek- és családbarát lehet egy közgyűj-

kell lenniük, kerülendőek a modern anyagok, mint a

temény. És végezetül, egy magát emberközpontúnak

műanyag és a rozsdamentes acél. A kiállítás harmoni-

tartó múzeumban nem hiányozhatnak székek vagy

kus arányban tartalmazzon tárgyakat, régi iratokat,

padok, amelyekre leülhet a látogató ha elfárad, vagy

térképeket, fotóanyagot és illusztrációs ábrákat. A tár-

ha valamit megszeretne csodálni.

gyak restaurálva legyenek, a vitrinek és tárlók pedig mind állagvédelmileg, mind vagyonvédelmileg biz-

Nagyon jó szolgálatot tehet egy igényesen kialakí-

tonságosak. Leghatékonyabb eszközei a muzeológiá-

tott múzeumi bolt, ahol a látogatók ízléses ajándéktár-

nak az enteriőrök, vagyis az életképszerűen bemutató

gyakat és kiadványokat vásárolhatnak. Egy múzeum

tárgyegyüttesek, a témának megfelelő viseletbe beöl-

azonban nem csak a turistákat hivatott szolgálni,

töztetett bábúk, makettek, modellek. S kiemelt figyel-

hanem a helyi közösség is magáénak kell, hogy érez-

met kell szentelni a műtárgymásolatoknak is, amelyek

ze. Ezt elsősorban a diákoknak rendezett történelmi, •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

néprajzi játszóházak és múzeumpedagógiai órák, va-

Rajko STUPAR

lamint a felnőttek számára tudományos-ismeretter-

JSKD - območna izpos tava Lendava

jesztő előadások, koncertek, és színvonalas időszaki

Kultura turizmu

kiállítások segíthetik elő. S ehhez kapcsolódva nem mehetünk el amellett sem, hogy mennyire fontos egyegy múzeumi intézmény esetében az igényesen kialakított, parkosított környezet, ahol kellemesen el lehet tölteni az időt.

Revija Lindua je bralce v eni prejšnjih številk že seznanila z

Természetesen, a mindennapok nem mindig az

delovanji študijskih krožkov, ki

ilyen ideálokról szólnak, az élet sokkal gyakorlatia-

jih je v preteklih letih organizi-

sabb és kompromisszumokkal teli forgatókönyveket

rala Zveza kulturnih društev Lendava. V tej številki pa

ír. Ezen írás leginkább annak illusztrálására szolgál,

povzemamo delo le tistih ŠK, ki se dotikajo turizma. Pri

hogy ha a muzeológia megbecsülést és lehetőséget

prebiranju njihovih zapisov se bralcu nehote vrine mi-

kap, akkor igen is sokat tehet egy közösség lelki egész-

sel, da so krožki sprožili razmišljanja v pravo smer, da

ségéért, identitásának és önbecsülésének megőrzésé-

so dajali ideje. Kako so ali pa niso bile uresničene, lah-

ért, valamint a jövő generáció neveléséért, a turizmu-

ko vsakdo presodi sam. V nekaterih primerih so bile

son keresztül pedig az anyagi gyarapodásáért is.

ideje realizirane nad pričakovanji,v drugih primerih le

A változások elindításáért elsőként a múzeumok-

zlorabljene, nekatere pa so ostale neopažene.

nak és a muzeológusoknak kell megújulniuk. Tu-

Pred desetletjem je bilo kar nekaj krožkov namenjenih

domásul kell venni az új igényeket és a tudományos

preučevanju in raziskovanju razvoja naftne industrije

munka mellett a múzeumoknak emberközpontú és

v teh krajih. Prvi je imel naslov: Rešimo vrtalni stolp

családbarát közintézményekké kell válniuk. Ehhez

v Petišovcih. Tak konkreten naslov je narekoval takra-

azonban egy muzeológus kevés, múzeumpedagógus-

tno hitro akcijo, saj so ga nameravali podreti. Stolp je

ra, gyűjteménykezelőre van szükség. Másodsorban a

imenitna razgledna točka, ki bi jo na križpotjih kolesar-

helyi lakosságnak is a múzeumuk felé kell fordulni

skih stez in morebitnih »safarijev« še kako lahko izko-

és szívügyüknek érezni gyűjteményük működését,

ristili. In takoj se je tudi že rodila misel, da je nujno iz-

gyarapodását, látogatását. Harmadsorban pedig a

delati načrt za postavitev NAFTNEGA MUZEJA, hkrati

turizmussal foglalkozóknak és a pénzeszközök felett

pa rešiti, kar se v Nafti rešiti da. Vodstvo Nafte je imelo

rendelkezőknek kell belátniuk, hogy színvonalas kul-

velik posluh in rešilo nekaj dragocenih eksponatov, več

turális élet nélkül igényes turizmus nem létezhet, a

od tega pa ni zmoglo. Evropski projekt RIO 2000, ki je

magas életszínvonal pedig mit sem ér. Tehát, a kultú-

bil izveden tega leta, je bil lepa iztočnica za odločnejše

rára áldozni kell.

korake. Pričakovanje, da se bo vendarle kaj premaknilo

Van egy mondás, amely szerint nincs szükség a spanyolviasz újra feltalálására. A világ különböző ré-

in bo naftni muzej postavljen, je letos presenetila novica, da so rafinerijo »razkosali« …

szein számos jól bevált recept létezik a kulturális tu-

Študijski krožek, ki se je ukvarjal s prvo DEŽNIKARNO

rizmus felvirágoztatására. Ezek megismerése és az

na Balkanu, je imel več sreče. Stečajni upraviteljtovar-

összefogás nálunk is meghozhatja a sikert!

ne Indip je na pobudo krožka iz stečajne mase izvzel

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

dragocene muzejske eksponate, ki

centrov v samo središče Lendave.

so sedaj razstavljeni, nekateri pa

Kakor da se ta ne bo več razvijala.

še ležijo v depoju. To se je zgodilo

Podobno je z elektrifikacijsko infra-

zadnji trenutek. Tako z zadovolj-

strukturo: postavljajo se debeli be-

stvom ugotavljamo, da se je spla-

tonski stebri ne glede na to, če sodi-

čalo potruditi. Postavljena zbirka

jo v okolje ali ne. Vsa leta nazaj se je

resda ne pove vsega, kar je bilo

Lendava »prekopavala« pač takrat,

raziskanega, a večina stvari je na ogled, kar je posebna zasluga prizadevnih Lendavčanov, zlasti go-

Značilnega panoramskega pogleda na Lendavo ne bo več. V ospredje stopajo ikone potrošništva.

ko je investitor imel denar. Primerov je toliko, da so se prebivalci kar navadili in jih to najbrž

spoda Karla Gönca in drugih.

več ne moti. Nasprotno, celo prav

V študijskem letu 2004/05 je bi

se jim zdi, da se nekaj »dogaja« in

izveden krožek Podoba našega

»razvija«. V resnici pa gre za popol-

mesta, v naslednjem pa Lendava

ni razvojni diletantizem, saj se dol-

nekoč in danes. Napišimo le nekaj

goročni načrti sproti prilagajajo

poudarkov. Tako je zapisano v mo-

zgolj tem posamičnim potrebam,

tivaciji za ta krožek:

ne pa dolgoročni viziji razvoja.

Pravzaprav je vzrok za združevanje ob delu v tem krožku zlasti to, da opažamo nepreudarnost pri pose-

Za hotelom Lipa pa se bo namesto skansena razvilo novodobno naselje,ki si bo sicer želelo obujati spomin na staroselsko stavbno dediščino, vendar …

Vsekakor je vsakršno razglabljanje o tem, kako bi moralo biti, kaj je prav in kaj ni, brezpredmetno,

gih v prostor. Lendava se zelo po-

če se ne ugotovi in primerno ovre-

časi razvija, kar je na nek način

dnoti dejansko stanje. Obstajajo

prednost, zato se je še do nedavna

uradni dokumenti, ki so jih člani

ohranilo precej stavbne in druge

krožka zbrali in na podlagi tega

nepremične dediščine. Zadnja leta

pripravili iztočnice za analizo.

pa ta izginja, kljub temu da je za-

V bistvu se analiza približuje tisti,

ščitena. Na to temo je bil lani or-

ki je bila pripravljena na okrogli

ganiziran posvet s strokovnjaki, ki pa ni ponudil učinkovitih rešitev. Gre le za nekoliko večjo previdnost, vendar še vedno odloča kapital, ki ga zanimajo izključno parcialni interesi. Zato se investitorji ne ozira-

mizi ZAŠČITIMO ZAVAROVANO Prometnice skozi lendavo so zastarele in potrebne preureditve. krožišča so narejena na ravnih vpadnicah, tole glavno in najbolj prometno križišče pa kar kliče po krožišču (2004)

DEDIŠČINO. Stanje je le še slabše. Vse stvari so nastavljene tako, da gredo narobe. Vzrok je seveda neprimerna in neučinkovita zakonodaja ob izdatni

jo na dolgoročne interese razvoja kraja in bolj ali manj

podpori nezainteresiranosti odgovornih.

sami diktirajo pogoje gradnje. Ker se planski dokumenti sproti spreminjajo, ni jasnega koncepta prostorskega

Zadnji popis zaščitene stavbne dediščine je bistveno

razvoja. To se vidi v huronskem vdoru nakupovalnih

skromnejši od tistega iz sedemdesetih let. Prav v za-

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

dnjih desetih letih je večina zašči-

Mesto brez starih hiš je kakor člo-

tene dediščine propadla, stroka pa

vek brez spomina. Lendava posta-

jo je preprosto izbrisala iz registra

ja vse bolj pozabljiva …?

varovanja.

Kaj pa hetiška kultura?

Člani so se odločili, da iz celotne

Tista, ki je nekoč nastajala skozi

slike izvzamejo le nekatere naja-

stoletja na tem zmeraj večnacio-

kutnejše primere, da bi rešili tisto, kar se še rešiti da.

nalnem območju? Nastajala je saSveža ekipa s svežimi pogledi

Cilji zanimanja krožka se zožijo na:

moniklo in so bili zgledi sosednjih kultur le logična komponenta integralne kulture.

1. stavbno dediščino, ki je najbolj ogrožena: - meščanska

Zgledovanje je skozi zgodovino

arhitektura z osrednjo zgradbo

zmeraj bilo, vendar dopolnjujoče

nekdanje Krone;

in ne razdirajoče. Vrednost se je povečevala tako, da je samoniklo

2. etnološko stavbno dediščino –

nastajala nova, kvalitetnejša.

z ogroženo vinsko kletjo Miška Kranjca v Lendavskih goricah;

Kranjčevi zidanici niso šteti dnevi, ampak ure!

Danes pa obstaja nevarnost globalne kulturne interakcije, ki bo

3. industrijsko dediščino –

unificirala in s tem tudi osiroma-

propadajoča stara opekarna v

šila ta svet.

Dolgi vasi ipd.

Naslednje študijsko leto 2006/07

Temeljni problem propadanja de-

sta delovala na temo turizma kar

diščine je v splošni družbeni za-

dva krožka.

vesti. Stvari so postavljene preveč deklarativno. Ko jih je treba v na-

BANFFYJEV IZVIR je bil naslov

ravi udejanjiti, prihaja do kompro-

krožka (2006), zastavljenega zelo

misov, izmikanj in pozabljivosti.

Ujtomaž ne premore več niti spomina

Najbolj propadajo objekti, kjer ni

izzivalno, saj je temeljil na pripovedih, nihče pa ni natanko vedel, kaj

rešeno vprašanje lastništva, oziroma je lastnikov več.

bo raziskovanje prineslo.

Pomembno je, da se o teh vprašanjih nenehno razpra-

Člani krožka so se zbrali izključno zaradi zanimanja za

vlja in s tem dviga nivo vrednotenj, ki je zaenkrat nizek

izvire čistih voda (ekologije) in seveda zaradi kulturnega

in klavrn. Če in kjer je, pa je nemočen. Strokovne služ-

izročila- legende o tem, kako je izvir dobil ime.

be na tem področju še najbolj.

Legenda o Banffyjevem izviru pripoveduje o času bojev

Člani krožka spoznavajo, da krožek sam po sebi ne

s Turki. Po bitki leta 1480 se je v lendavskem gradu dalj

more spremeniti in preusmeriti toka dogodkov. Lahko

časa zadrževal ogrski kralj Matija Hunyadi, ki je lovil z

pa ga vsaj delno regulira z velikim angažmajem vseh, ki

grofom Banffyjem in prijatelji divje prašiče. Merjasec je

verjamejo v lepoto in neponovljivost »starih hiš«.

med lovom napadel Banffyjevo ženo Marjeto. Rane, ki

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

jih ji je prizadejal merjasec, je Hunyadi

Že barva daje vtis čistosti. Fekalij v

izpral z vodo iz izvira v današnji Dolgi

vodnjaku ni. Okus po pitni vodi! Sedi-

vasi. Od takrat ljudje ta kraj imenujejo

mentov ni. Gre za odprt studenec. Pa-

Banffyjev izvir. To je seveda le povzetek,

davin v času odvzema ni bilo.

obširneje lahko preberemo v različnih

ZAKLJUČKI:

publikacijah.

- Sklepamo lahko, da so na iztoku iz-

Banffyjev izvir se nahaja v Dolgi vasi

vira odtoki od hiš, saj so vrednosti v

pri Lendavi, ob vznožju Dolgovaških

vodi drugačne.

goric. Ob izviru je zajetje - zidan vod

- Kakšen odnos imamo danes do izvir-

njak, pokrit z mrežo. Očitno je še vedno

ske vode, ki je vir življenja?

v uporabi, saj je voda že na prvi pogled

- Potrebna je zaščita pred erozijo –

čista.

vzdrževanje hudournika. - Potrebno je vsakoletno čiščenje bre-

Lokacija vodnjaka je na zemljišču dru-

žin, zlasti strmega dela zemljišča ge.

žine Gál, potok, ki teče navzdol, pa je

Gazdagove.

meja s sosedo Gazdagovo (živi v Avstri-

Nedvomno je bila radovednost članov

ji). K njeni hiši vodijo strme stopnice iz

krožka potešena, ko smo pri evalvaci-

betonskih zidakov in tudi sicer je »njen«

ji pregledali celotno dokumentacijo.

breg potoka neurejen in poln gradbe-

Spoznanja so primerno izhodišče za

nih odpadkov.

aktivnosti, ki jih predlagamo:

Pogovarjali smo se z Juliško Gál in

- Banffyjev izvir bi bilo potrebno pri-

njeno sestro Anno Gyöfi. Imata še žive

merno označiti s smerokazi in infor-

spomine na čas, ko je bil vodnjak edini

macijsko tablo.

vodni vir za okoliške hiše in so hodili

- Izvir urediti tako, da bi bil uporaben

tja po vodo. Pod vodnjakom je bil pro-

tudi za obiskovalce od drugod.

stor, kjer so gospodinje prale perilo. Ne-

- Poskrbeti bi morali za ureditev bre-

koč je bil dostop do izvira z gornje stra-

žin hudournika in okolice.

ni, kjer pelje danes že asfaltirana cesta.

- Zagotoviti je treba vsakoletno redno

Spodaj je okrogel vodnjak, sezidan iz

vzdrževanje izvira.

opeke. Voda v njem je čista .

- Ozavestiti je potrebno lastnike vinogradov, da se vzdržijo prekomernega

Izvir se nahaja na meji k.o. Lendava in

tretiranja vinske trte in sadovnjakov

k.o. Dolga vas. Fotokopije izpiskov so v

s škropivi.

arhivni mapi krožka. Naredili smo tudi mapno kopijo

- Urediti bi bilo potrebno javni dostop od zgornje ce-

parcel.

ste do izvira.

Ali je voda, ki izvira izpod Dolgovaških goric, še neopo-

- Predlagamo sistematično nadaljevanje raziskovanj

rečna?

številnih drugih izvirov vode na našem območju.

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Cilj študijskega krožka NOVI TO-

zi stoletja so tu prebivalci-stavbarji

MAŽ/UJTOMAŽ (2006) je bil pred-

razvili izjemno zanimiv in estetsko

vsem zbrati in urediti podatke o

dognan tip vinskih kleti, prilagojen

spomeniškovarstveno zaščitenem

tukajšnjim podnebnim razmeram,

območju, ki v zadnjih letih nezadr-

konfiguraciji terena, razpoložljivim

žno propada in izgineva.

gradbenim materialom in seveda uporabnosti stavb. Govorimo sicer

Varovanje kulturne in naravne

o tipiki ali tipologiji ljudskega

dediščine na območju Lendave in

stavbarstva, ki pa je veliko več kot

širše okolice sega v sedemdeseta

samo to.

leta prejšnjega stoletja. Stavbno dediščino so intenzivno raziskova-

Celotno območje je bilo konec 70.

li zlasti dr. Ivan Sedej iz Ljubljane,

let 20. stoletja zaščiteno kot kul-

Bogdan Reichenberg, Jelka Ska-

turni spomenik. Razdeljeno je bilo

licky in Aleš Arih; naravno dedi-

na dve coni. A cona je bila pod naj-

ščino pa g. Urbanek - vsi iz Zavoda

strožjim spomeniškim varstvom

za kulturno in naravno dedišči-

(1. kategorija). B cona pa ni bila

no Maribor. Kulturna skupnost Lendava je vodila vsa

deležna tolikšne pozornosti, ker se je vmes vrinilo več

potrebna operativna dela (Rajko Stupar, kasneje tudi

objektov kasnejšega datuma. Spodnjega Ujtomaža, kjer

Olga Paušič, iz Galerije-Muzeja

je tudi nekaj hišk, zaščitni doku-

Lendava pa vodja muzeja Ferenc

ment ne omenja. Nasploh je bilo

Király).

takrat po goricah še veliko s slamo kritih hiš. Najzanimivejši smo z dr.

Ko je stroka opravila popis zašči-

Sedejem našli v Pincah. Bili sta t.

tenih objektov in območij, še zda-

im. »butani« hiši, vendar že takrat

leč niso bili dani vsi pogoji, da se

v zelo slabem stanju. Datirali pa

ta dediščina tudi v resnici ohrani.

naj bi že v 19. stoletje.

To je pokazala praksa. Prepoved nasilnega uničevanja dediščine

Po obnovi streh je bilo naselje kakor iz pravljice

je dosegla le to, da je upočasnila

Naselje Ujtomaž (prev.: Novi Tomaž, madž: Új Tamázs) je nasel-

propadanje, saj jo je le prepustila času. Komaj nekaj

binska posebnost v širšem evropskem prostoru, njen

najvitalnejših objektov je stroki uspelo rešiti, in sicer z

vseslovenski pomen pa kaže že dejstvo, da se nahaja na

državnimi in lokalnimi sredstvi. Podpora države zaseb-

naslovnici knjige »Sto najlepših hiš v Sloveniji« avtorja

nemu sektorju v letu 1978 je bila za tisti čas posebnost,

dr. Ivana Sedeja.

ki pa v primeru Ujtomaža v Lendavskih goricah ni dala potrebnih rezultatov

»V skromnejši obliki se raven likovne kulture kaže v izrazito utilitarnih objektih na značilnih goricah v šir-

Ujtomaž (Novi Tomaž) je naselje zidanic, vinskih kleti v

šem vizualnem prostoru Lendave. Od Strehovskih go-

tradicionalni obliki in gradnji v Lendavskih goricah. Na-

ric do Pinc srečujemo dokaj enoten tip hrama (kleti),

selje je razpotegnjeno sredi pobočja med vinogradi. Sko-

ki zaradi svoje funkcionalnosti kaže tudi nekaj potez

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

prvobitne arhitekture na tem oze-

ceste zrasle nove kleti, stare zida-

mlju. Najpogostejša je tri ali štiri-

nice so pa ostale prepuščene pro-

celična oblika ,ki jo lahko od daleč

padanju.

zamenjamo z domom v obliki črke

To je bilo še hitrejše zato, ker je po-

L (zatočeni hram). V čelni celici je

tekala obnova naenkrat.

skromen (začasni) stanovanjski

Krovec Mavčec iz Gančanov je mo-

prostor, sledi večji prostor z odpr-

ral zaradi velikega števila streh

tim ostrešjem za shranjevanje velike preše, nato pa klet – shramba

Prenovljena Lonecova klet (1998)

skopariti s slamo. Kritine so bile pretanke in njihova življenjska

za vino. Pri bolj razgibanih oblikah

doba zato prepolovljena. To ugo-

je k temu »nizu dodan še skromen

tavljamo, ko primerjamo stavbe z

hlev za eno žival. Razpored in funk-

objekti v B coni, ki imajo debelejše

cija prostorov kažeta, da gre za

kritine in še danes stojijo.

stavbo, ki ima poleg gospodarske tudi občasno stanovanjsko funk-

Ideja široko zastavljenega projek-

cijo. Dandanes srečamo v iži (ki je

ta urbaniziranega naravnega par-

praviloma odprta na zatrepni fasa-

ka LENDAVSKE GORICE je lahko

di z dvema manjšima okencema)

dovolj dobra osnova za pridobitev

železen štedilnik, nekoč pa so imeli

sredstev iz skladov Evropske uni-

preprosto ognjišče, sestavljeno iz

je. Ujtomaž pa je ena ključnih po-

kamenja v prostoru, kjer se nahaja

stavk. Ostankom hišic v A coni va-

preša.« (dr.Ivan Sedej, Ljudsko stav-

rovanja že kmalu po osamosvojitvi

barstvo – domačija, Zbornik občine

ni bilo več pomoči.

Lendava, 1981)

Slika iz leta 1998 prikazuje kasne-

Konec sedemdesetih let smo v Len-

je popolnoma prenovljeno Lone-

davi za obnovo Ujtomaža pridobili

covo klet, ki je edina še ostala v A

toliko državnih sredstev, da je bilo

coni varovanih hiš. Danes je tudi

izvedeno prekrivanje streh s slamo

njo že dodobra načel zob časa. La-

na vseh hišah v coni A (9 hišk + 2).

stnik, ki sicer zelo ceni spomeniškovarstveno vrednost objekta, ni

Kulturna skupnost Lendava je z

uspel zaščititi občutljivejših delov

lastniki hišk sklenila pogodbe, s

strehe, ki je že začela puščati.

katerimi jih je zavezala, da morajo kot dobri gospodarji skrbeti zanje

Trenutno so na lokaciji (B cona)

(pogodbe o vzdrževanju).

ohranjeni trije objekti, katerih lastniki so očitno imeli drugačen, skrbnejši odnos do de-

Lastniki so želeli objekte uporabljati kot kleti, vendar

diščine.

zaradi prestrogih spomeniškovarstvenih pogojev to ni bilo mogoče, nakar so za tradicionalnimi objekti preko

Skupaj z Lonecovo kletjo bi lahko bili primerno izho•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

dišče za ponovni poskus revitalizacije slovite in nekoč

- Potrebno je identificirati onesnaževalce in jih s ka-

slikovite naselbine.

zenskim preganjanjem prisiliti k spoštovanju zakonov, ki urejajo varovanje okolja.

V spodnjem delu Ujtomaža pa se nahajajo še tri spomeniškovarstveno zelo zanimive vinske kleti. Pravzaprav

- S padavinami prihaja v podtalnico voda skozi kon-

so od kapele Svete trojice najbolj vidne, dve pa posebej izpostavljeni ob cesti. Datirajo v leta 1909, 1913 in 1924. Lastniki zanje skrbijo in kot kaže, bodo ti objekti

taminirano plast zemlje. - Tudi onesnaževalci zemlje bodo odgovorni, če nam bo v prihodnjih letih zmanjkalo pitne vode, zato po-

še zadnji ostanki slikovite in specifične stavbarske de-

zivamo k omejeni in premišljeni uporabi škropiv in

diščine teh krajev.

gnojil (v goricah in tudi na vrtovih in poljih!).

Zaključimo lahko, da so člani krožka s svojim delom prišli do spodbudnih rešitev. Rekonstrukcija Ujtomaža je realna, če se projekta lotijo sposobne ekipe, ki bi imele širšo družbeno podporo. Ideja široko zastavljenega

- Redno je potrebno spremljati kakovost vode v vodotokih, zlasti ob izpustih iz čistilnih naprav. - Nujno je zadržati vodo v Pomurju, zlasti iz toka Mure, ki je v nasipu omejena, zato pre-

projekta urbaniziranega naravnega

hitra in zato strugo poglablja.

parka LENDAVSKE GORICE je lahko dovolj dobra osnova za pridobitev

Člani študijskega krožka »VODA,

sredstev iz skladov Evropske unije,

VIR ŽIVLJENJA« so pri svojem

Ujtomaž pa ena ključnih postavk.

delu izhajali pravzaprav iz vsebine te listine. Ker pa država ne

Ker je za turizem bistvenega po-

more videti in spremljati početja

mena čisto okolje, se študijski krožek VODA, VIR ŽIVLJENJA (leta 2001/2), nato pa še dve leti razisko-

lokalnih oblasti, kaj šele ravnaNaj se pomor rib ne ponovi nikoli več !

vanj KJE SO VODNI IZVIRI? (2004/5 in 2005/6), še kako navezujejo nanj. Zapišimo le nekaj poudarkov: Na srečanjih so s temeljitim študijem in pridobljenimi informacijami člani krožka prišli do teh spoznanj:

nja slehernega posameznika, je nujno potrebna skrb nas vseh,

dabdimo nad smiselnimizvajanjem te listine. Navsezadnje ne gre le za nas in naše zdravje, marveč tudi za preživetje naših potomcev.

- Voda iz lendavskega vodovoda je zaenkrat neoporeč-

»Da bi skupnost obvarovali pred škodljivimi posledicami, je

na, celo zelo dobra! Vendar se napaja iz površinskih

potrebno poskrbeti za to, da pitna voda ne ogrozi zdravja, četudi jo uživamo vse življenje.

voda, kar utegne ogroziti njeno neoporečnost.

Vodna nahajališča morajo biti kar se da varovana pred kakršno-

- Površinske vode so zelo slabe kakovosti. Stanje ni le

koli škodo. če ne gre drugače, stopijo pri tem v ozadje drugi, za

zaskrbljujoče, ampak že alarmantno!

skupnost življenjsko manj pomembni interesi.«

- Trenutno stanje analiz iztokov čistilnih naprav v

(Evropska ustavna listina o vodi Evropskega sveta)

Beltincih in Murski Soboti daje slutiti, da bi prav tu lahko bili vzroki za dosedanje pogine rib v Ledavi in

Če bomo prav razmišljali,

degradaciji Črnca.

bomo tudi prav ravnali.

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Lendvai Kepe Zoltán Galeri ja-Muzej Lendava – Galéria-Múzeum Lendva

Naravna in kulturna dediščina lendavskega območja Kulturna dediščina so dobrine, podedovane iz pre-

• možnosti, ki se nam ponujajo na področju turizma

teklosti in so odraz naših vrednot, identitete, verskih in

v povezavi s kulturno dediščino.

drugih prepričanj, znanj in tradicij. Na splošno gledano

Pa pojdimo po vrsti. Določimo vse obstoječe in poten-

ni dežele in skupnosti brez vrednot in kulturne dedi-

cialne vire naravne in kulturne dediščine Lendave, len-

ščine. Razlike so le v tem, kako jih raziskujejo, varujejo

davskega območja in regije, v kateri živimo. Te vrednote

in predstavijo.

moramo določiti, kajti brez tega se bo nadaljevalo nepo-

Najbrž ni občana, ki bi trdil, da je kulturna dedišči-

vezano, samoljubno in kaotično izžemanje naše dedišči-

na lendavskega območja revna. Marsikdo pa je že iz-

ne. Brez tega kulturnih vrednot kraja ne bomo uspeli

razil pikre besede glede varstva in trženja le-tega. Kot

postaviti na tisto minimalno zdravo osnovo, ki je pogoj

muzeolog in kustos-etnolog lendavskega muzeja se že

za njihovo uspešno trženje, domačini pa bomo zaradi

vrsto let neposredno srečujem s problematiko kultur-

propadanja dediščine prikrajšani za duhovno hrano.

ne dediščine lendavskega območja in okolice. Vzrok za

Najprej določimo našo naravno in kulturno dedišči-

to, da imamo na tem področju skoraj vedno opravka s

no. Čeprav bo kdo morda presenečen, je vseeno res, da

kratkoročnimi in delnimi rešitvami, leži v tem, da ve-

naša dediščina izvira iz geografskega položaja našega

čina politikov, od katerih je odvisno materialno ozad-

kraja ter iz ljudi, ki tu prebivajo. Gostujoči strokovnja-

je varstva kulturne dediščine, večinoma razmišljajo

ki s področja dediščine in turizma so glede marsičesa

kratkoročno, najdlje v obsegu svojega mandata. Prav

navdušeni pa tudi presenečeni. Navdušeni so pred-

aktivnosti na področju varstva dediščine pa so tiste, ki

vsem nad tem, kakšne čudovite izhodiščne točke ima-

zahtevajo čim bolj dolgoročno, nemoteno, široko zasta-

mo na področju turizma in dediščine, presenečeni pa

vljeno strokovno načrtovanje. Predpogoj za natančno

predvsem nad tem, kako zelo slabo znamo te naše vre-

globalno analizo stanja naravne in kulturne dediščine

dnote prezentirati ter jih prodati turistom. Navdušeni

lendavskega območja ter izdelave načrta dolgoročnih

so nad tem, de se Lendava nahaja na stičišču štirih na-

ciljev je poznavanje:

rodov, katerih duhovno in predmetno dediščino lahko spoznajo tako rekoč na enem mestu, oziroma v krogu

• vrednot naravne dediščine našega kraja,

50 kilometrov. Z organiziranim sodelovanjem sose-

• vrednot kulturne dediščine našega kraja,

dnjih avstrijskih, hrvaških, madžarskih in slovenskih

• dejanskega stanja kulturne dediščine v lendavski

mest lahko naši gostje spoznajo štiri različne kulture,

občini in regiji,

jedi, folkloro, umetnost, arhitekturo in še bi lahko na-

• trženja kulturne dediščine ter •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

števali. Upamo lahko, da bo nastajajoča regija Murania

privatna sfera.

slej ko prej omogočila takšno skupno sodelovanje in trženje ter svojim gostom v paketu ponudila ta čudoviti delček antične Panonije. Strokovnjaki so običajno zelo navdušeni tudi nad tem, da se naš kraj ponaša z goricami in dobrim vinom, več vrstami termalne vode, reko Muro z naravnim okoljem, imamo Črni log, mesto z večstoletno arhitekturo, srednjeveško cerkveno arhitekturo z 800-letnimi freskami ter čudovit grad, ki kraljuje širni okolici. Po njihovem imamo v tej majhni regiji s premerom 50 kilometrov vse, kar si sodobni turist lahko želi: naša naloga je »samo« v tem, da te naravne in kulturne vrednote dvignemo na takšno kakovostno raven, da bodo naši gostje pripravljeni plačati ustrezno »uporabnino« zanje. Seveda je vse to veliko lažje spoznati in povedati, kakor pa udejaniti. Če pa bolje razmislimo, pa pravzaprav nimamo veliko izbire: ali bomo našo dediščino obvarova-

Kaj pa skupnost počne na področju promocije lendavskih vin in žganja? Zelo malo in še to nima pravega odziva ne v Sloveniji, ne v sosednjih državah, ne v Evropi. Pravzaprav se ne zavedamo niti tega, da so Lendavske gorice s 660 hektarji najobsežnejša povezana vinorodna površina v Sloveniji. Nimamo ne vinoteke ne dostojne etnološke razstave vinogradništva in sadjarstva lendavskega območja na prostem, kamor bi lahko organizirano pripeljali goste ter na enem mestu prikazali to, na kar smo vsi Lendavčani tako ponosni. Kako žalostno je, da že dve desetletji nemočno opazujemo propad zaselka Ujtamás (Novi Tomaž) in proti temu ne uspemo ukreniti ničesar.

Termalna voda

li, obnovili in organizirano tržili ali pa vse skupaj prepustili naključju in dovolili, da nam ped očmi propada.

Termalna voda je ena od najdragocenejših virov tu-

Menim, da ni nikogar, ki bi trdil, da je stanje dediščine

rizma naše regije ter od vseh področij dediščine še naj-

lendavskega območja na visokem nivoju. Moje mnenje

bolj organizirano in najbolje tržen. Hoteli v naši regiji

muzeologa in etnologa je, da stanje ne dosega niti zado-

nudijo oddih več deset tisočim gostom letno. Med Bad

voljivega nivoja, še več: zaradi pomanjkanja dolgoroč-

Radkersburgom in Lentijem deluje pet termalnih kopa-

nega načrta in denarja pravzaprav že desetletje caplja-

lišč, organiziranih na visoki ravni. Mislim, da je vredno

mo na istem mestu. Za začetek na kratko analizirajmo

truda to ogromno število gostov seznaniti tudi z dedi-

za turizem najpomembnejše vire naravne dediščine

ščino Lendave in okolice in vsaj del gostov nagovoriti

našega kraja.

na ogled naših zbirk in obisk naših prireditev.

Lendavske gorice in vino Dejstvo je, da imamo čudovite gorice in vino, ki je dobro tako po kvaliteti kot kvantiteti. Na tem področju zagotovo ni vse tako črno, kakor to nekateri menijo. Močno je prisotna tudi privatna sfera, vedno več je vinotočev, njihova ponudba pa je vedno boljša. Toda to je

Reka Mura Menim, da domačinom ni potrebno posebej razlagati, da je reka Mura za našo pokrajino nekaj takega kot krvna žila za telo. Mura je ena redkih evropskih rek, katere naravno okolje je še zmeraj neokrnjeno. A zaradi politike in pomanjkanja jasnega dolgoročnega načrta si do Mure niti domačini ne upamo, kaj šele turisti! Pa •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

kako čudovite sprehajalne in ja-

bo. Podobno stanje je tudi na po-

halne poti ali kolesarske steze bi

dročju naše materialne dediščine.

lahko uredili ob reki! Prečudovita

Nepremična dediščina pravzaprav

reka nudi izjemno dobre možnosti

propada pred našimi očmi. Dejstvo

za športni ribolov, posebno atrak-

je, da se je v 20. stoletju zaradi ide-

tivna ponudba pa bi bili mlini in

oloških predsodkov načrtovano za

brod. Lahko le upamo, da bo na

nemarjala in uničevala. Upajmo, da

ravni državne politike kmalu prišlo

bo v naslednjih letih dovolj razu-

do sporazuma o slovensko-hrvaški

mevanja in sredstev za raziskave,

meji na reki Muri, v sklopu Mura-

obnovitev in ohranitev arheolo-

nie pa z lokalno samoupravo Mur-

ških, zgodovinskih in etnoloških

skega Središča.

nepremičnin našega mesta, občine in pokrajine. Kar se pa tiče

Črni log Črni log je še danes pravo zatočišče redkih ptičjih in rastlinskih

materialne

• •

Lapidarij, Galerija-Muzej Lendava Kőtár, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

premičnine ali zbirke premičnin z vrednotami dediščine. Sem prištevamo predvsem arheološke, zgodovinske, etnološke, sakralne ter

ni urejenih sprehajalnih in kole-

umetniške premičnine.

sarskih poti ter da nimamo urejene

Za namen masovnega turizma je naša

stalne zbirke, ki bi prikazala narav-

lokalna premična dediščina dostopna pred-

no okolje z značilnimi in posebnimi

vsem v lendavskem gradu in v cerkvah. Kot

živalskimi ter rastlinskimi vrstami

etnolog, ki že več kot desetletje raziskujem

pokrajine ob Muri.

Kulturno dediščino strokovno

kulturne

dediščine, jo zakon opredeljuje kot

vrst. Samo žal nam je lahko, da tam

Kulturna dediščina

premične

in zbiram kulturno dediščino za potrebe lendavske občine in madžarske narodne Lapidarij, Galerija-Muzej Lendava Kőtár, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

delimo na živo in materialno, ma-

skupnosti v Sloveniji, lahko povem, da smo v smislu raznolikosti, kakovosti in količine teh vrednot zelo bogati. Ker je živo in premično dediščino najbolj smiselno prezenti-

terialno dediščino pa na premično in nepremično. Na

rati skupaj z nepremično, bom zaradi lažjega razume-

prvi pogled se zdi, da turizem nima kaj dosti opravka z

vanja našo kulturno dediščino prikazal v enem sklopu.

živo dediščino, ob spoznanju teh vrednot našega kraja pa bomo videli, da je za turizem enako dragocen vir, ka-

Arheologija lendavskega območja

kor materialna dediščina. Živa ali duhovna dediščina našega območja je tako bogata, da je vse do sedaj nismo uspeli zbrati in ne strokovno ovrednotiti, kaj šele,

Pravzaprav je arheologija lendavskega območja - ozi-

da bi jo uspeli učinkovito vključiti v turistično ponud-

roma širše, celotnega območja antične Panonije - izredno •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

nadaljevala pri današnji Hotizi, Gaberju, Gornjem Lakošu, Lendavi in Dolgi vasi. Prav tu, oziroma med Dolgo vasjo in Mostjem, so v 19. stoletju našli Vibenusov rimski nagrobni spomenik, ki ga danes hranijo zabetoniranega v steno murskosoboškega gradu. Dragocenosti s tega najdišča, oziroma rimski denar iz obdobja Julija Cezarja, prstani, zapestnice in še kaj, pa so bile svojčas prenesene v Narodni muzej v Budimpešto. Iz dobe preseljevanja narodov, ki ga zgodovinarji postavljajo v obdobje med 5. in 10. stoletjem, zaenkrat še nimamo veliko arheološkega gradiva. O prisotnosti HuStalna arheološka razstava „Oloris”, Galerija-Muzej Lendava Állandó régészeti kiállítás „Oloris”, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

bogata. Na ozemlju današnje Slovenije spada naše območje med arheološko najbogatejše, kar pa ni čudno, saj si

nov v teh krajih pričajo le nekatera zemljepisna imena v pokrajini Hetiš (Atilla-dombja), reka Kerka (Stražna pokrajina, Lenti) ter Atilov grad v bližini Radencev. Med zgodovinarji je splošno znano dejstvo o vlogi Avarov oziroma Obrov pri naselitvi Slovanov na Balkanski polotok ter tudi na področje ob Muri. Nase-

na teh najdiščih arheološka obdo-

litev Madžarov v te kraje pa dokazu-

bja sledijo druga za drugo. Če pogle-

jejo najnovejša arheološka odkritja

damo samo dosedanja arheološka

na trasi avtoceste pri naseljih Mo-

dognanja na območju lendavske

stje in Petišovci.

občine, vidimo, da imamo opravka z izredno dragoceno kulturno de-

V lendavskem muzeju je arhe-

diščino. Sledi človeške dejavnosti iz

ologija našega kraja prikazana le

obdobja prazgodovine in novejše ka-

delno, in sicer eno samo obdobje

mene dobe poznamo iz Lendavskih goric in širšega območja Mure (kamnite sekire), Doline, Lendave (Ka-

• •

Lapidarij, Galerija-Muzej Lendava

in najdišče. Gre za prikaz arheo-

Kőtár, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

loškega gradiva naselja iz bronaste dobe z najdišča Oloris v bližini

pitánydomb), Trimlinov ter Dolge vasi (naselbina). Ostan-

Dolnjega Lakoša. Želja našega muzeja je, da bi v nasle-

ke naselja iz bronaste dobe najdemo pri naseljih Dolnji

dnjih letih prikazali na novo odkrito gradivo s trase av-

Lakoš (Oloris), Pince in Lendava (Gáborkert).

toceste Pince-Dolga vas ter ga z že obstoječim gradivom

Rimska doba v Panoniji obsega obdobje od 2. do 4.

iz Olorisa prikazali v novi, stalni arheološki razstavi.

stoletja našega štetja. Iz smeri Severnega morja proti Italiji in Jadranu je preko naših krajev vodila t.i. Jantarjeva pot. Ta cesta med antično Poetovio (današnji Ptuj)

Krajevna zgodovina

in Savario (današnji Szombathely) je prečkala reko Muro pri naselju Halicanum, oziroma pri današnjem

Krajevna zgodovina lendavskega območja je sestav-

naselju Martin na Muri. Na drugi strani reke se je pot

ni del zgodovine srednje Evrope. Na našem območju

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Lendava v 17. stoletju, Galerija-Muzej Lendava · Lendva a 17. században, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

se srečuje zgodovina Madžarov, Slovencev, Hrvatov,

gospodarsko dejavnost. Naj omenim samo nekatere:

Avstrijcev, Romov in Židov. Bogata zgodovina našega

Kapca (oblačila in obutev iz klobučevine), Szijártóhá-

mesta in kraja je tesno povezana z grofovsko družino

za (sedlarstvo in konjska oprema), Lovászi (konjereja),

dolnjelendavskih Bánffyjev, ki so bili med 12. in 17. sto-

Hármasmalom-Trimlini (mlinarstvo), Pince (vinogra-

letjem gospodarji celotnega lendavskega in območja

dništvo) in še bi lahko naštevali. Najstarejša doslej zna-

današnjega Lentija. Med ostalim so bili nekateri moški

na listina o sejemskih pravicah mesta Lendava pa je iz

člani te družine v kraljevini Madžarski tudi kraljevi

leta 1366.

namestniki, ministri in bani. Njim se lahko zahvalimo,

Lendava je leta 1867 postala okrajno središče, hkra-

da je tudi Matija Korvin, bolj znan kot kralj Matjaž, bil

ti s tem pa je dobila tudi pomembne ustanove. Že dese-

gost Lendave in Lentija. Družina Bánffy je po moški veji

tletja pred tem, leta 1835, je v mestu odprla svoja vrata

izumrla leta 1645.

prva lekarna na območju današnjega Prekmurja. Dol-

Krajevna zgodovina lendavskega območja je zelo bo-

njelendavska bančna hranilnica je bila ustanovljena

gata. Obrtništvo je skozi celotno zgodovino kraja igralo

leta 1873, železniška povezava z ostalim svetom pa je

zelo pomembno vlogo. Ni naključje, da mnoga naselja,

bila vzpostavljena že leta 1890. Prva tovarna dežnikov

ki so nekoč spadala pod lendavsko gospostvo, že v svo-

v Avstro-Ogrski monarhiji je pričela z obratovanjem v

jem imenu nosijo spomin na obrtniško ali kako drugo

našem mestu, in sicer leta 1906, mlin Béle Eppinger-

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

ja na parni pogon pa že leta 1902.

1573 in 1574 med drugimi izdali

Prva opekarna na območju Lenda-

tri knjige lendavskega pridigarja

ve je pričela delovati v 18. stoletju

Györgya Kultsárja. S tem pa se zna-

v naselju Szabólakos, ki je danes

menitosti lendavskega tiskarstva

del Dolge vasi in je bila v lasti gro-

ne končajo. Leta 1889 je v Lendavi

fovske družine Esterházy. Lenda-

pričela delovati tiskarna Gáborja

vska opekarna Béle Eppingerja ter

Kardosa. Po številnih lastninskih

dolgovaška opekarna Józsefa Sch-

spremembah je tiskarno v Lendavi

wartza pa sta bili ustanovljeni leta

leta 1898 prevzel Ernő Balkányi.

1902. Ob naštevanju najpomemb-

Zgodovina te tiskarne, ki je delova-

nejših gospodarskih dejavnostih

la vse do nacionalizacije leta 1947,

Lendave pa nikakor ne smemo

je v kulturni dediščini naše regije

prezreti odkritja naftnega polja v

zagotovo poglavje zase.

Petišovcih leta 1941.

Prav tako so poglavje zase tudi

Muzejski prikaz te bogate dediščine je pravzaprav izjemna naloga za vsakega muzeologa. Na ža-

najrazličnejša gospodarska, kulKultsár György: Az halalra valo keszöletröl... Lendva, 1573

turna, humanitarna in športna društva, ki so se v našem mestu

lost pa takšen celostni prikaz krajevne zgodovine naše-

začela ustanavljati v drugi polovici 19. stoletja. Med naj-

ga območja še čaka na postavitev v lendavskem gradu.

znamenitejša spada lendavski nogometni klub iz leta

V sklopu projekta muzejskega prikaza krajevne

1903, ki je najstarejši na ozemlju današnje Slovenije.

zgodovine lendavskega območja

Sakralna arhitektura

je Galerija-Muzej Lendava leta 2007 postavila stalno razstavo o meščanstvu našega kraja v čudo-

Ne samo posvetna, tudi sakral-

viti neobaročni zgradbi na Glavi

na dediščina našega kraja je izje-

ulici z naslovom Meščanstvo, ti-

mno pestra in bogata. Po nekate-

skarstvo in dežnikarstvo Lendave.

rih, pa čeprav ne povsem dokaza-

Tu je med ostalim prikazana tudi

nih virih, je v Lendavi stala cerkev

ena naših najpomembnejših kul-

že v 9. stoletju. Prvi zanesljivi vir o

turnih vrednot, in sicer tiskarska

božji hiši v našem mestu pa je iz

dediščina Lendave. Še vedno se

leta 1378. Ob posvetitvi nove cer-

domačini premalo zavedajo, da je

kve leta 1608 je Kristóf Bánffy len-

na dvoru Bánffyjev v Lendavi de-

davski župniji podaril zlat kelih,

lovala prva tiskarna ter obenem

ki je na ogled v murskosoboškem

bila prav tu natisnjena prva knjiga na ozemlju današnje Slovenije. V Hoffhalterjevi tiskarni so v letih

muzeju. Današnja župnijska cerRotunda, Selo � Körtemplom, Tótlak (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

•

5/2008

kev sv. Katarine pa je bila posvečena leta 1751. Pomembna sakralna

Naša dediščina • A mi örökségünk

evangeličansko cerkev, ki je bila zgrajena med leti 1931 in 1934, ter obcestna znamenja, predvsem redek kip sv. Ane z Marijo v Lendavskih goricah, čudovito Marijo Imaculato v Kolodvorski ulici, dva kipa sv. Janeza Nepomuka v mestu, baročni kip Svete trojice v

Židovsko pokopališče, Dolga vas · Zsidótemető, Hosszúfalu (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

zvoniku cerkve Svete trojice ter kipe sv. Ladislava

arhitektura s prav tako pomembno vsebino se nahaja

župnijski cerkvi sv. Katarine.

posvečena leta 1728, v njej pa je na ogled mumija kapi

Izredno bogastvo in neprecenljivo vrednost sakralne

tana Mihaela Hadika. Okoli cerkve se nahaja prvo po-

dediščine na območju Muranie dokazujejo pravzaprav

kopališče najpomembnejših občanov Lendave s števil-

cerkve, zgrajene med 12. in 14. stoletjem in poslikane

nimi, izjemno dragocenimi nagrobnimi spomeniki iz

z izjemno pomembnimi freskami. Tu, v krogu 50 kilo-

18. in 19. stoletja.

metrov, se nahajajo cerkev v Turni-

Lendava se lahko postavlja tudi

šču s freskami Johannesa Aquile

z najpomembnejšo židovsko sa-

in s čudovito legendo sv. Ladislava,

kralno dediščino v Sloveniji. Mar-

cerkev v Velemérju in Martjancih,

sikje so sinagoge in židovska po-

prav tako s stenskimi slikami Jo-

kopališča zravnali z zemljo. Len-

hannesa Aquile, cerkev sv. Nikola-

davska sinagoga, ki so jo začeli

ja v Murski Soboti, rotunda v Selu

graditi leta 1866, je ob mariborski

s freskami neznanega slikarja,

edina preostala v Sloveniji, enako

romanska cerkev v Domanjševcih

kakor židovsko pokopališče v Dolgi

ter gotska župnijska cerkev v Bad

vasi, ki je poleg novogoriškega eno

Radkersburgu.

izmed dveh še preostalih. Samo žal

Omeniti moramo, da je našteta

nam je lahko, da so v našem mestu

sakralna dediščina le del tiste, ki

pred nekaj leti povsem brezbrižno

jo premoremo. Pa vendarle, kako

porušili edino preostalo židovsko

Če govorimo o sakralni arhitek turi Lendave, moramo omeniti tudi

ulica, Lendava • Maria Immaculata, Vasút utca, Lendva (Foto: LKZ)

in sv. Štefana Ogrskega v

na vrhu Lendavskih goric. Cerkev Svete trojice je bila

šolo v Sloveniji.

• Maria Imaculata, Kolodvorska

trpko je spoznanje, da je pravza-

• Sv. Janez Nepomuk, Glavna ulica, Lendava • Nepomuki Szent János, Fő utca, Lendva (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

•

5/2008

prav niti domačini ne poznamo dovolj, kaj šele, da bi jo bili sposobni vključiti v turistično ponudbo. Glo-

Naša dediščina • A mi örökségünk

boko sem prepričan, da je uspešno

etnologije, Hadrovics László (1907,

trženje sakralne, kakor tudi ostale

Lendava – 1997, Budimpešta),

kulturne dediščine v regiji, mogo-

eden najpomembnejših madžar-

če le z izoblikovanjem turističnih

skih slavistov in še bi lahko našte-

poti na območju Muranie.

vali. Upajmo, da je simbolična vrnitev v rojstni kraj enega največjih

Umetnost in znanost

srednjeevropskih kiparjev, Györgya Zale (1858, Lendava -1937, Budimpešta), začetek uresničitve

Priznati je treba, da so bili naši

projekta o postavitvi stalne razsta-

najpomembnejši predniki zaradi

ve v našem muzeju, posvečenega

ideoloških predsodkov v prejšnjem

spominu najpomembnejših lenda-

stoletju dejansko krivično zaposta-

vskih umetnikov in znanstvenikov.

vljeni. Pravzaprav je nerazumljivo, kako se je to lahko zgodilo. Področje znanosti in umetnosti je ena najpomembnejših duhovnih dediščin vsake skupnosti, zato je tisti, ki preprečuje negovanje spomina na naše največje ustvarjalce, vreden

• Avtoportret Johannesa Aquile, 1377 (1378), Cerkev Marijinega oznanjenja, Velemér

• Johannes Aquila önarcképe, 1377 (1378), Angyali üdvözlet templom, Velemér (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

Etnologija lendavskega območja Etnologija lendavskega območja je zagotovo nekaj posebnega. Premalo se zavedamo, da izhaja

ostre graje. Kako žalostno je, da se ne zavedamo, da je slikar Johannes Aquila, ki je s podo-

naša posebnost prav iz dejstva, da živimo na obmo-

bami tako čudovito okrasil cerkve v Turnišču, Velemér-

čju, kjer se srečujejo štirje evropski narodi. Duhovno

ju, Martjancih in Fürstenfeldu, pravzaprav prvi likovni

in predmetno dediščino tega večnacionalnega območja

umetnik v zgodovini umetnosti nasploh, čigar obraz,

lahko spoznamo tako rekoč na enem mestu. Etnologija

zahvaljujoč napisu ob avtoportretu, zagotovo poznamo

tega območja nam ponuja posebnosti s področja ljud-

(Velemér, Martjanci, 1392).

skega stavbarstva v podobah panonske hiše, gospodar-

Pravzaprav bi imena naših rojakov, ki v evropski kulturni dediščini ogromno pomenijo, lahko naštevali kar na dolgo. Naj omenimo le najpomembnejše: Pataky Kálmán (1896, Lendava – 1964, New York), operni tenorist svetovnega slovesa, Dobronoki György (1588, Dobrovnik – 1649, Nagyszombat-Trnava), soustanovitelj in prvi rektor Univerze v Trnavi, Egyházasbüki Derva-

skih objektov in lesenih zvonikov, na področju vinogradništva in sadjarstva nam ponuja odlična vina in posebne vrste žganja, na področju poljedelstva in prehrane arhaične jedi iz ajde, prosa in buč. Ena od najbolj prepoznavnih etnoloških značilnosti našega kraja je prav gotovo hetiška kultura tekstila, oziroma hetiške tkanine, vezenine in hetiška ljudska noša.

rics Kálmán (1827, Lendava – 1904, Lendava), prvi kra-

Kljub temu, da je bila leta 2006 v lendavskem gra-

jevni zgodovinar Lendave, Bellosics Bálint (1867, Rédi-

du predana občinstvu prva stalna etnološka razstava

cs – 1916, Baja), prvi etnolog v okolici Lendave in pokra-

v Lendavi, le s tem ne moremo biti zadovoljni. Pristen

jini Hetiš, prvi madžarski raziskovalec južnoslovanske

prikaz življenja naših prednikov je možen le v izvirnem

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

zgradba simbol našega mesta in območja. Njeno podobo srečujemo vsak dan na avtomobilskih registrskih tablah, izdanih v Lendavi ali pa na najrazličnejših dokumentih in izdelkih. Lendava, naselje z gradom, je prvič omenjena leta 1192. Podobo srednjeveškega lendavskega gradu pa poznamo z dveh grafik, in sicer z bakroreza Justusa van de Nyporta iz leta1686, in s slike neznanega avtorja iz 17. stoletja, ki je upodobil lendavski grad s huzarji. Objekt je današnjo podobo dobil v prvi polovici 18. stoletja, potem ko je družina Esterházy od avstrijskega

• Stalna etnološka razstava „Kultura hetiškega ljudskega tekstila”,

cesarja Leopolda grad odkupila in ga njemu v spomin

Galerija-Muzej Lendava • Állandó néprajzi kiállítás „A hetési népi textilkultúra”, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

dala prezidati v obliki črke L. V 20. stoletju je ta čudoviti objekt nudil prostor marsikateri vsebini, saj sta v njem domovali osnovna in tehnična šola pa tudi vojašnica.

okolju. Naš cilj je, da v naslednjih letih, v eni od hetiških

Od leta 1973 delujeta v lendavskem gradu muzej in ga-

vasi oblikujemo in postavimo vaško etnološko zbirko.

lerija. V minulih 35 letih se je tu zvrstilo več sto obča-

S tem bi hkrati rešili tudi skladiščenje nekdanje kme-

snih likovnih in muzejskih razstav, obenem pa se je v

tijske opreme, ki je že v lasti lendavskega muzeja, oziro-

grajskih skladiščih nabralo več kot 2000 muzejskih ek-

ma opreme, ki nam jo nenehno ponujajo občani, a je

sponatov ter 1000 umetniških stvaritev. V zadnjem de-

ne moremo sprejeti. Vzporedno s tem pa želimo urediti

setletju so v prostorih lendavskega gradu našle mesto

manjši muzej na prostem v Lendavskih goricah, kjer

stalne muzejske razstave, in sicer arheološka (Oloris),

bi v pristnem okolju prikazali oblike zidanic ter ure-

zgodovinska (Grad na preži), etnološka (Kultura heti-

dili skladišče nekdanje vinogradniške opreme. Tu bi

škega tekstila), manjši lapidarij in zbirka zemljevidov

obenem dobile prostor pod soncem stare sorte vinske

ter spominska soba Györgya Zale. Najnovejša pridobi-

trte in sadnega drevja. Naša želja je, da se v doglednem

tev našega muzeja pa je spominska soba lendavskega

času izoblikuje mreža vaških etnoloških zbirk na ob-

grafika Štefana Galiča, v kateri je na ogled približno

močju Muranie, ki bi nastajale ob

4000 metuljev s celega sveta.

turistični poti od Lentija do Bad

Pa vendarle, približno polovica

Radkersburga.

prostorov lendavskega gradu je še danes neuporabnih in čakajo na

Lendavski grad

obnovitev ter ustrezno vsebino. Kadar torej govorimo o turistični ponudbi Lendave, ne smemo po-

Dejstvo je, da je zgradba lenda-

zabiti, da bi celostna adaptacija

vskega gradu ena najbolj impozantnih

arhitekturnih

spomenikov

v Pomurju. Ni naključje, da je ta

Lendavski grad � Lendvai vár (Foto: Dubravko Baumgartner)

•

5/2008

notranjih prostorov lendavskega gradu praktično podvojila infra-

Naša dediščina • A mi örökségünk

strukturno

zmogljivost

lenda-

Balkányija. Najbolj impozantno

vskega muzeja. Torej bi bilo treba

moderno arhitekturo Lendave pa

nemudoma

pristopiti k celostni

brez dvoma predstavlja gledališka

obnovi lendavskega gradu in graj-

dvorana, ki jo je zasnoval arhitekt

skega griča. Obnoviti bi bilo treba

Imre Makovecz.

grajsko obzidje, kajti brez tega je

Največji problem starega me-

zunanje grajsko dvorišče neupo-

stnega jedra je prav gotovo preve-

rabno. Grajski grič pa bi bilo po-

lik promet. Že več strokovnjakov

trebno preurediti v park s klopmi

je predlagalo edino realno rešitev,

in potko, hkrati pa tudi asfaltirati

in sicer, da se nemudoma naredi

cesto proti Čontošu. Da se je nekaj

obvoznica pod starim mestnim je-

vendarle premaknilo , kažejo naj-

drom. S tem bi desno polovico ali

novejše aktivnosti v okolici gradu.

sredino Glavne ulice od mestne

Leta 2007 je bilo urejeno parki-

hiše navzgor lahko preuredili v

rišče pod gradom, letos pa se je v sklopu ureditve starega mestnega jedra pričela obnova stopnišča in dela grajskega obzidja.

enosmerno cesto, ki bi mimo žu-

• Spominska soba Štefana Galiča, GalerijaMuzej Lendava

• Gálics István emlékszoba, Lendvai Galéria és Múzeum (Foto: Lendvai Kepe Zoltán)

pnijske cerkve vodila v gorice, preostali del ceste pa bi namenili pešcem in lokalom. Del Glavne ulice od cerkve sv. Katarine do nekdanje zgradbe častnih sester pa bi pov-

Staro mestno jedro

sem zaprli za promet z motornimi vozili. S tem bi staro

Lendava je mestece, ki se razprostira vzdolž jugoza-

mestno jedro dobilo videz trga, tukajšnje trgovinice in

hodnega dela Lendavskih goric. Mesto je v preteklosti

lokali pa bi na novo zaživeli.

varoval močvirnat pas ozemlja, ki so ga ustvarili trije potoki v nižini. Profana in sakralna arhitektura me-

Povzetek

sta se je razporedila vzdolž edine pomembne poti. Med poznobaročne objekte spadajo grad, nekdanja žitnica lendavskega gospostva, župnijska cerkev sv. Katarine, današnja mestna hiša ter nekdanja mestna hiša oziroma graščina v parku. Ena najlepših pomurskih neobaročnih stavb nudi danes mesto muzejski depandansi na Glavni ulici. Vila ob župnijski cerkvi sv. Katarine je zgrajena v slogu klasicizma, nekdanja zgradba častnih sester, meščanska osnovna šola, poslopje sodišča pa v slogu historicizma. Najlepši secesijski zgradbi Lendave sta prav gotovo nekdanja Laubheimerjeva vila, oziroma današnja mestna knjižnica ter nekdanja hiša tiskarja

Prepričan sem, da je pred nami obdobje, ki ponuja številne možnosti, da našo naravno in kulturno dediščino dvignemo na evropsko raven. Za dosego tega cilja je potrebo sozvočje petih dejavnikov, in sicer odločitev lokalne politike, soglasje domačinov, dejavnost strokovnjakov pri izdelavi projektov za natečaje Evropske Unije ter denar in čas. Lokalna politika se pravzaprav mora dokončno odločiti, ali želi podpreti projekt povezovanja kulture in turizma na evropski ravni ali ne. Če bo odgovor pritrdilen, potem mora s pomočjo turistične in muzejske stroke izdelati natančen dolgoročni program.

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

osnovnega dogovora med župani območja Muranie o skupnem varstvu kulturne dediščine, o skupnem nastopu na razpisih Evropske Unije in o skupni turistični ponudbi ne bo prišlo, potem se bo še naprej nadaljevalo stihijsko in parcialno izkoriščanje naše dediščine. Vsi, ki so nam pri srcu naše kulturne vrednote, pa bomo še naprej razočarani zaradi neorganiziranosti našega turizma. Dejstvo je, da ima Lendava, lendavsko območje in celotna regija odlične danosti na področju naravne in kulturne dediščine ter turizma. Obenem pa moramo

Vila, Glavna ulica, Lendava · Villa, Fő utca, Lendva (Foto: LKZ)

ugotoviti, da so objekti kulturne dediščine našega kraja v slabem stanju, potrebni so obnove in novih vsebin.

Ta program mora vsebovati:

Dejansko stanje lahko torej na kratko opišemo kot permanentno pomanjkanje sredstev za obnovo in za nove

• seznam objektov kulturne dediščine in načrt muzej-

vsebine ter neorganiziranost na področju trženja naše

skih vsebin, ki jih želimo postaviti v službo turizma,

dediščine. Zavedati se moramo, da brez regionalnega

• način in tempiranje obnovitev ter načrt namemb-

sodelovanja politikov in strokovnjakov, brez skupnega

nosti obnovljenih objektov kulturne dediščine ter

nastopa območja Muranie, brez pridobitev finančnih

• trženje dediščine in turističnih znamenitosti, ozi-

sredstev na razpisih Evropske Unije ter brez izobliko-

roma uresničitev načrta regionalnega sodelovanja

vanje mrež turističnih poti na območju Muranie ne

turističnih organizacij, katerih naloga je zagotoviti

bo mogoče doseči vidnih rezultatov na področju ohra-

prihod gostov.

njanja in trženja naravne in kulturne dediščine lendavskega območja.

Sporazum županov območja Muranie o tem programu je predpogoj za izdelavo finančnega projekta, s katerim se lahko prijavimo na razpise iz skladov Evropske Unije. Razpisi za kulturno obdobje 2007-2013 so pravzaprav že objavljeni. Naša naloga je, da v tem obdobju pridobimo finančna sredstva iz teh skladov ter v trenutnem in naslednjem petletnem obdobju uresničimo svoje načrte. Moje mnenje je, da če v naslednjih petih letih s pomočjo sredstev iz skladov Evropske Unije uspemo izoblikovati mrežo turističnih poti Muranie ter dvigniti najpomembnejše objekte kulturne dediščine na teh turističnih poteh na evropsko kakovostno

Zidanica, Ujtamaš, Lendavske gorice Boronás pince, Újtamás, Lendvahegy (Foto: LKZ)

raven, bomo s tem postavili resnične temelje za zares uspešno turistično ponudbo našega kraja. Če pa do •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

DR. Göncz László

Zala György, a Lendva-vidék tündöklő szimbóluma Zala György emberi és művészi nagyságát, alkotói

ben mélyrehatóan tudatosítjuk. E fontos küldetésnél,

adottságát, zsenialitását ma már a pályatársak, a mű-

a hagyományos eszközök és módszerek mellett, a mo-

vészettörténészek és az érdeklődő közönség egyaránt

dern kommunikációs eszközök bevetésére mindenek-

elismeri. Hallani ugyan néha stílusára, azon belül egy-

előtt szükség van, lesz.

egy művészi vonásra vonatkozó megjegyzést, azonban annak súlya és jellege nem hasonlítható a jogosan elismerő véleménynyilvánítás, elismerő kritika mennyiségéhez, milyenségéhez. Ha valaki mélyrehatóan – művészi, nemzeti vagy csupán az esztétika iránt nyilvánított természetes ihletből – rápillant a budapesti Hősök terére, az Erzsébet királyné szobrára a Duna budai hídfőjénél vagy a Honvéd-szoborra a budai várban, illetve az aradi Szabadság-szoborra, a Mária és Magdolna mély fájdalmat sugárzó alkotásra vagy a Deák-szoborra, és hosszan sorolhatnám még a remekműveket, aligha mondhat más véleményt. Nyugodt lelkiismerettel nyugtázható, hogy Zala György Alsólendva, a Lendva-vidék, a magyarság, a Kárpát-medence, Közép-Európa, illetve Európa – saját korának és általában is – egyik legnagyobb szobrásza. Mélyebb elemzés és hangulat-fokozás nélkül állíthatjuk, hogy méltatlan és érthetetlen volt a háttérbe szorítás, elfeledtetési tendencia az egypártrendszer időszakában, amely a kiváló művész életművét érte. Meggyőződésem, hogy mi, alsólendvaiak, muravidékiek és zalaiak, magyarok, szlovének és mások, különösképpen büszkék lehetünk e város nagy szülöttjére, jelképesen kifejezve vidékünk egyik legfényesebben tündöklő csillagára. Fontos feladat, hogy e felismerést kortársainkban, de különösképpen a fiatal nemzedék64

Amint azt már többször elmondtam, sajnálatos módon, gyermekkorom idején, a 20. század hatvanashetvenes éveiben, fiatalként jómagam sem ismertem, ismerhettem Zala György munkásságát, jelentőségét. E negatív jelenség bizonyára nagyon sok muravidékére jellemző. Az is ismerős, hogy a rendszerváltás előtt Magyarországon sem volt divat a nagy művészt emlegetni. Talán érthető, bár egyáltalán nem természetes, hogy a határon túli közegben, szinte valamennyi régióban, a tényleges magyar vonatkozású értékeket és helyi jellemzőket, bármennyire voltak is azok európai mértékűek, a múltban még inkább kiszorították az emberek tudatából. Jómagam mélyrehatóbban csak akkor szembesülhettem Zala György nagyságával, amikor a múlt század nyolcvanas éveinek legelején egy magyar-angol labdarúgó mérkőzésre sietve elhaladtunk a budapesti Hősök Tere mellett. Húszévesen alig hittem a szememnek, hogy az impozáns tér, a magyar történelmi Panteon megálmodója és alkotója azokon a járdaköveken lépegetett gyermekkorában, amelyekre én is az iskolába vagy a templomba menet százezerszer rátapostam. Szinte hihetetlennek, misztikusnak tűnt akkor mindez, de ugyanakkor e sajátos érzés nemes büszkeséggel töltött el. Talán éppen ott a nagyváros kellős közepén döbben-

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

tem rá először arra, hogy a vidék, ahol ekkora géniusz

jellemző torz értékrend ellenére – a Lendva-vidéken ma-

születik, mégsem a világ végén eldugott periféria, nem

gyarok és szlovénok körében egyaránt, valamint Zala

afféle jelentéktelen hátár-menti zsákutca, ahol néha az

megyében már bő évtizeddel a rendszerváltás előtt,

anyanyelvet is szégyellni kell, hanem a sokszínű közép-

akadtak nemes, művészetpártoló emberek, akik úttörő

európai kultúra egyik említésre méltó fellegvára.

szerepet vállaltak a kiváló szobrászművész méltatlan feledtetésének felszámolásában. A megye, amely iránti

Alsólendva város viszonylagos kicsinysége ellenére

tiszteletből az addig Mayer névre hallgató fiatal művész

állítható, hogy a történelmi Zala vármegye egyik meg-

felvette a Zala nevet, hiteles fotóanyagot és szobormáso-

határozó kulturális centrumában már a 16. században

latot biztosított a szülővárosban létrehozott emlékszo-

jelentős kulturális műhely működött, ahol a szélesebb

ba berendezéséhez, majd a 20. század kilencvenes éve-

tájegység fontosabb magyar nyelvű könyveit írták és

inek közepén – a lendvai kulturális intézményekkel és

nyomtatták, iskolák és templomok épültek, majd a du-

a muravidéki magyar közösséggel, valamint a Magyar

alizmus korában pezsgő polgári élet zajlott. És a jelen-

Nemzeti Galériával karöltve – fontos szerepet vállalt a

legi Lendva is az immár elválasztó határoktól legalább

Zala-életmű immár országos és európai színtű nép-

részben megszabadult földrajzi tájegység egyik

szerűsítésében.

fontos kulturális centrumának tekinthető.

Nagy szükség volt Zala György jelképes haza-

Megtapintható érvekkel nem bizonyítha-

térésére is. Közismert, hogy Zala 1919 után nem

tó, mégis olyan jóleső hangsúlyozni, hogy itt a

kívánta meglátogatni a szülővárosát, mert el-

lendvahegyi dombok tövében rejlik valami, a

ítélte a magyarság szempontjából igazság-

művészi ihletre ható, azt kibuggyantó

talan nagyhatalmi döntést, amelynek

isteni szikra, amely megfogta egy-

értelmében Alsólendvát is elcsatol-

kor Kultsár György református

ták Magyarországtól. Reményked-

prédikátor kezét, amikor a 16.

hetünk abban, hogy 2004, illetve

században írni kezdte a köny-

2007 decembere után, miután a

veket, amely megérintette és

politikai határok légiesé váltak,

feltöltötte a kis Mayer Gyur-

Zala György is ott a távoli örök

kát fenséges, titokzatos áfi-

hazában megnyugodott, és min-

ummal, és elindította őt a Hő-

denkinek megbocsátott.

sök terét és a magyar fővárost a magasból uraló Gábriel arkangyal

Nagyon fontos, hogy a nagy művész

ösvényein… De említhetjük – a tel-

emlékét ne csak a magyarok, hanem a

jeség igénye nélkül – a világhírű

szlovénok is, és valamennyi művészet-

operaénekest, Pataky Kálmánt is, vagy

pártoló nép tisztelje és a magáénak tekint-

a tudós Hadrovics Lászlót, Pandur Laj-

se. Manapság már más szelek fújnak itt a

csi és Gálics István festőművészeket, a

Mura mentén is, legyen hát mindnyájunk

költő Szúnyogh Sándort stb.

számára mérvadó a tényleges művészeti

Nagyon fontos megemlíteni, hogy –

Király Ferenc: Zala György szobra, 2008 (Foto: OP)

az egypártrendszer csapdái és az arra •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

érték. E szempontból nagy előrelépést jelent a lendvai

Az idős úr elmesélte, hogy a Szabó családnak a 20.

Színház– és Hangversenyterem előtti, szépen felújított

század elején üzlete volt Budapesten. István jól emlék-

tér elnevezése Zala Györgyről, valamint a szobrászmű-

szik arra, hogy amikor a viszonylag idős édesapa részé-

vész portréját ábrázoló új, Király Ferenc Munkácsy-dí-

ről ismerős ember halt meg a környéken, akkor általá-

jas szobrászművész alkotta mellszobor elhelyezése és

ban kiment annak temetésére a Kerepesi temetőbe.

felavatása a róla elnevezett téren.

Amikor István öt-hat éves kisgyerek volt, már rend-

A szülőföld Zala György iránti tiszteletének őszinte

szeresen elkísérte édesapját a temetőbe. Arra különös-

kinyilvánítását az is bizonyítja, hogy a lendvaiak bő

képpen jól visszaemlékezett, hogy egy sírnál mindig

tíz esztendeje önerőből, nem kis mértékben személyes

megálltak. Mivel nagyon fiatalon megtanult olvasni,

adakozásból, felújították a művész addig méltatlanul

elolvasta a sírkövön a feliratot. Az volt ráírva: ZALA

elhanyagolt, gondozatlan síremlékét a Kerepesi úti te-

GYÖRGY. A szobrászművész temetésre ugyan konkré-

metőben, amelyet ugyan a vandalizmus sajnálatos kö-

tan nem emlékezett, mert akkor még viszonylag fiatal

vetkezményei miatt 2008-ban újra kellett avatni.

volt (habár azt teljesen kizárni nem lehet). Azt azonban

Néhány gondolat erejéig had időzzek még néhány érdekes eseménynél egy nagy tudású, idős ember révén (aki sajnos időközben eltávozott az élők sorából), akinek – közvetve – érdekes élményei kötődtek Zala Györgyhöz. Az idős ismerősöm, a fasori gimnázium öregdiák csoportjának egyik oszlopos tagja leveléből értesültem én valamikor 2007 nyarán arról a szomorú látvány-

jól megjegyezte, hogy édesapja többször elmondta neki, amikor a későbbiek során megálltak a sírnál, hogy az üzletet azon a pénzen vásárolta, amit Zalánál modellként keresett. Ez szerinte arra utal, hogy – a modellállás mellett – különböző szakmai feladatokat ellátó édesapja a művészembernél eltöltött négy esztendő alatt viszonylag jól keresett.

ról, hogy a Zala György síremlékről ismeretlen tettesek

Szabó István édesapja elmesélte a fiának Zala

ellopták a domborművet. Szabó Istvánt, ugyanis így

Györgyhöz fűződő élményeit, egyebek mellett azt is,

hívták a kedves öregurat, nagyon megrendítette a van-

hogy amikor 1904-ben egy alkalommal a Városligetben

dalizmus egyre gyakoribb megnyilvánulása, amely a

sétált, egy úr – aki nem volt más, mint az akkor már

Zala-sírt sem kímélte.

nagy hírnévre szert tevő szobrászművész – megkér-

Közösen megállapítottuk akkor, hogy nagy a valószínűséggel bronzrablók voltak az elkövetők, és a dombormű – még ha más indítékból is –, hasonló sorsra jutott, mint Zala György néhány nagy műve, pl. az Andrássy-szobor (az említett szobrot a budapesti Országház melletti térről közvetlenül a II. világháború után távolították el, majd beolvasztották). Szabó István volt feltehetően az első ember, aki felfigyelt a sírgyalázásra, ami bizonyára azért történhetett úgy, mert ő rendszeresen kilátogatott a Kerepesi temetőbe, és elment Zala György sírjáig, amit már édesapja korában kisgyermekként megszokott. 66

dezte az akkor mintegy húsz esztendős fiatalembertől, hogy nem menne-e el a műtermébe modellt állni. A fiatalember eredetileg lakatos volt, azonban kecsegtető lehetett számára a felkérés, vagy valamilyen egyéb ok befolyásolta döntésében, mert kötélnek állt. Fontos tudatosítani, hogy Zala Szabó István édesapjáról formálta a millenniumi emlékmű baloldali szárnyán, a harci szekéren álló férfialakot. Szerinte ugyan az arcvonásokat kevésbé lehet azonosítani, de a férfialak testtartása, alkata vitathatatlanul arra vall. Úgyszintén István édesapja szolgált modellül a már említett, egykor az Országház mellett, a Duna parton álló Andrássy-szo-

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

bor egyik relief-alakja megformálásánál is. A két relief

Lendva-vidéki magyarság, és minden érték, valamint

közül arról van szó, amelyik a berlini kongresszust áb-

művészetpártoló egyén számára Zala György a legma-

rázolta. Az álló alak megformálása, amelyik az asztalra

gasabb színvonalú művészet, a feltétel nélküli haza-

mutatott, Szabó István édesapjáról készült.

szeretet és a múlttisztelet, valamint a nemzeti kultúrába vetett hit tündöklő szimbóluma, aki után – még

Az idősebb Szabó a Zala környezetében eltöltött

ha minőségi szempontból messzire mögötte baktatva

évekről néhány érdekességet is elmesélt István fiá-

is – kötelező és méltóságteljes menetelni.

nak. Utalt arra a hangulatra és a feszült várakozásra, amikor magát Ferenc József császárt, illetve királyt a

Ahogy Árpád vezér vagy Gábriel arkangyal alakja a

műterembe várták. Állítólag abban az időben kezdte el

Hősök Terén és a Hungária istennő határozott kiállá-

Zala készíteni Erzsébet királyné (Sziszi) nagyszabású

sa az aradi Szabadságszobor magaslatán pontos utat

szobrát is.

mutat és megkérdőjelezhetetlen erkölcsi értéket képvisel, a nagy szobrászművész teljes életműve hasonlóan

Az említett szobor viszonylag hosszan készült, ami-

körvonalazza mozgásterünket, értékrendünket és kul-

nek az volt az oka – ezt István édesapjának közvetlenül

túránkat.

Zala György mondta el –, hogy több mint két évig keresett egy nőmodellt, akinek hasonlóan karcsú teste

Bár eszmeiségében, jellegében vitathatatlanul nem-

és hosszú, csinos nyaka volt, mint a néhány évvel ko-

zeti vonásokat tükröz Zala művészete, alkotásai egyide-

rábban tragikus körülmények között elhunyt királyné-

jűleg képviselik az európai kultúra legmagasabb szint-

nak. Végül egy belvárosi trafikos lányban lelt rá a „min-

jét is. Művészetével, nemzet- és szabadságszeretetével ő

tázható” személyre. Amikor a király a műteremben járt,

már sok évtizeddel megelőzte a napjainkban egyesülő

az Erzsébet-szobor éppen akkor készült. Ferenc József

Európát, hiszen alkotásainak mindenkire ható és ki-

megállt a készülendő szobor előtt, majd a kísérete je-

ható értékét aligha lehet vitatni. Bence Lajos, muravi-

lenlétében hangosan azt mondta: „Ja, ja das ist meine

déki költő Zalát megéneklő versének befejező sorait, mi-

Elisabeth.” Szabó közvetlenül a szobor mellett állott, így

szerint a nagy művész „… hosszú bolyongás után végre

e szavakat pontosan értette.

hazatalált”, ma már európai, Kárpát-medencei, szlovéniai és muravidéki szempontból egyaránt vallhatjuk.

Az anekdoták felidézése után – befejezésképpen – fontos hangsúlyozni, hogy rendkívül fontos volt az a programsorozat, amely 1996-ban történt, főképpen itt, a szülővárosban. Hiánypótló munka volt a Lendvai Füzetek sorozatban megjelent első szakszerű összefoglaló Zala György munkásságáról Borbás György, a fáradhatatlan zalaegerszegi művészettanár tollából, illetve közreműködésével. A tisztelet és a nemes emlékezet azzal is kifejeződött, hogy Lendván az elavult, ideológiai jellegű utcanevek és terek megváltoztatásakor nem volt különösebb megjegyzés a Makovecz Imre tervezte impozáns lendvai művelődési központ

Hősök tere (Foto: filminhungary.com)

előtti tér Zala György névre „keresztelését” illetően. A •

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

DR. ZÁGOREC-CSUKA Judit

Ki is volt valójában Zala György? Király Ferenc Munkács-díjas szobrászművész megbí-

tól, így magának kellett megélhetéséről gondoskodnia.

zatása által készült el a Zala György-szobor, amely azt

Vagyonosabb társait tanította, s rajzokat készített he-

is jelenti, hogy Lendva-vidék megbecsüli saját művé-

lyettük.

szét. De, valójában ki is volt Zala György szobrászművész, akinek a szobra díszíti most már a Zala György teret Lendva központjában? Teszi fel az odalátogató turista, vagy hazai polgár, Lendva lakossága ezt a kérdést. És, ha felteszi-e egyáltalán?

A reáliskolai érettségi után a műegyetemre iratkozott be. Azonban hamar otthagyta, s a mintarajziskolában rajztanárnövendék lett, és szorgalmasan alkotott. Ennek első eredménye a „Leláncolt Prometheus” című kompozíció lett, amely nagy feltűnést keltett, hogy ké-

Zala György 1858. április 16-án jött a világra Alsó

szítőjét állami ösztöndíjhoz segítette. Ennek révén Zala

lendván. Nem született selyemeben, sem bíborban,

György Bécsbe ment.

nem született főrendnek, de azzá vált, vagyis ő is tagjává lett egy sokkal kiválóbb arisztokráciának, a szellem arisztokráciájának, olvastam az Alsólendvai Hír-

Még itt sem élhetett azonban gondtalanul, nem fordíthatta erejét, tehetségét csak a művészetre.

adó 1909. áprilisi számában. Közel száz év elteltével is mennyire igaz ez az állítás. De a haladásának útja nem volt sima. Sokat kellett kűzdenie, a magasbajutás minden egyes lépcsőfokát sűrű verítékével kellett öntöznie, olvastam még ezt a gondolatot is az Alsólendvai Híradóban. Apja porcelángyáros volt, a gyár azonban György születése idejében már hanyatlóban volt, s csakhamar tönkre is ment. Szüleit nagyon elkeserítette a csapás, a gyár tönkremenetelét nem sokáig élték túl. A nyolcéves árva nagybátyához, a Veszprém megyei Városlődre került. Itt végezte elemi iskoláti, valószínű

Hősök tere (Foto: commons.wikimedia.org)

téves az az állítás, hogy Alsólendván végezte volna az elemi iskoláit. Városlődön, nagybátyja kőedénygyárá-

Rajzokat készített a bécsi műegyetem vagyonos ma-

ban látott először mintázást. Ezután ő is megpróbálko-

gyar hallgatóinak, hogy kevés ösztöndíját kiegészítse.

zott ezzel. Az elemi iskola után a belvárosi reáliskolába került, ahol szakszerű rajzoktatást kapott. Anyagilag azonban nem sok támogatásban részesült nagybátyjá-

A bécsi akadémia merev, maradi szelleme különben sem tetszett neki.

•

5/2008

Naša dediščina • A mi örökségünk

Egy év múlva, 1880-ban Münchenbe ment, ahol négy

Emlékművei

évet töltött. 1884-ben jött haza Budapestre, hogy ezen-

(1893), Erzsébet királyné (1923) és Deák Ferenc szobra.

túl egész életét a magyar szobrászatnak szentelje.

Síremlékeket és portrékat is mintázott.

Aztán keletkeztek a híres művek.

Mint szobrász rengeteg megbízást kapott, de az arcké-

közül

kiemelkedik

Andrássy

Gyula

pek, kis méretű életképek készítésében volt igazán ott-

A Mária Magdaléna szoborcsoportjáért a müncheni

hon.

akadémia legnagyobb kitüntetését kapta.

Életműve és művészetteremtő szerepe mindenképpen

Zalának sorban keletkeztek a nevezetes alkotásai, köz-

indokolta, hogy Lendva központjában egy teret is elne-

tük az Aradi Vértanúk emlékmű, amely az aradi Sza-

veztek róla, amelyen mellszobrát is csodálhatja az ott

badság téren látható.

sétáló turista, vagy lendvai polgár.

Zala György szobrász a neobarokk stílus legjelentősebb magyar képviselője, számos köztéri mű alkotója. Főművén, korának legnagyobb méretű magyar szobrászi együttesén, a Millenneumi emlékművén, a leg nagyobb méretű magyar szobrászi együttesén 1894től 1920-ig dolgozott.

Király Ferenc: Zala György szobra, 2008 (Foto: OP)

•

5/2008

Foto: Tomaž Galič

Naš kraj v umetniških podobah Vidékünk művészi formában

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Valerija VRENKO

Oglas iz Lendavskih novic Odločil se je, medtem ko je ura v zvoniku cerkve sv. Katarine odbijala poldne. S suhimi, dolgimi in od nikotina porumenelimi prsti je ugasnil napol pokajeno cigareto, na dušek spil šilce vinjaka in kavico ter še enkrat preletel majhen, neopazen oglas v Lendavskih novicah: »Takoj zaposlim osebo (študenta ...)za urejanje osebne dokumentacije in zapiskov iz zapuščine pokojnega moža. Plačilo ugodno, hrana in stanovanje zagotovljena. Naslov: Prečna ulica 28 (zadaj za Spodnjo in levo od Ozke), Lendava. Podpis: I.S.«

na Glavno ulico, se je slišal žvenket krožnikov in vesel ženski smeh. Dišalo je po domači goveji juhi in dobrem madžarskem paprikašu. V želodcu se mu je zganila lačna zver in zarenčala, vendar jo je nestrpno utišal in pohitel naprej. »Kje je ta Prečna ulica?« Vse do famoznega oglasa sploh ni vedel zanjo. Na prazni cesti je pri cerkvi na levo zavil sveže opran avto višjega cenovnega razreda, poln nasmejanih ljudi. »Še en Lendavčan, ki ima gorice, », si je mislil. » Ker je nedelja, bodo najbrž imeli piknik.« Tudi on bi lahko imel takšno življenje, saj mu je dedek nekoč že brezuspešno ponujal del goric. Raje kot to je izbral samotno življenje, obsojeno na brezup in poraze.

Da, to je moja priložnost, si je mislil. Možnost hitrega zaslužka in samotno, pisarniško delo, to je bilo nekaj zanj. On, večni študent primerjalne književnosti in filozofije, osamljena, romantična duša, čustveno razrvan in labilen, je prav sedaj potreboval nekaj oprijemljivega in trdnega – službo! Misel na dober zaslužek na roko je odzvanjala v njegovih ušesih kot sladka melodija.

Po nekaj korakih je iz bližnje Kančalove gostilne omamno zadišala ciganska pečenka s česnom, iz notranjosti lokala je bilo slišati znano popevko. Vedel je, da prijazna lastnica pred vsakega gosta prinese košarico še vročih, zlato rumeno zapečenih perecov iz krušne peči. Za trenutek se je obotavljal in pomislil, da bi vstopil, vendar se je odločil, da gre mimo.

Hitro je plačal in z vidnim poletom stopil iz prazne slaščičarne na Glavni ulici na s soncem ožarjeni pločnik. Odhitel je domov, pograbil nahrbtnik, zmetal vanj najnujnejše ter se pred vrati še enkrat zagledal v svoj odsev v ogledalu. »Od sedaj naprej bom drug človek,» si je dejal in si popravil šop neukročenih las nad bledim, ozkim obrazom. Vročični lesk črnih oči, ki je ponavadi izdajal njegove osebne demone in strasti, je nadomestila drobna iskra upanja, ki se prižge v očeh utopljenca, ki mu ponudijo slamico rešitve. Ko je za sabo zaklenil vrata in porinil ključ pod raztrgan predpražnik, ga je v kotičku glave prešinila misel, da se več ne bo vrnil. Zamahnil je z roko in pohitel ven na vročo in prašno Glavno ulico.

»Najbolje, da poskusim tukaj. Če ne najdem naslova, bom pa koga vprašal,« si je dejal in odprl težka visoka vhodna vrata, ki so vodila z Glavne ulice v Spodnjo. Objela ga je tema in njegove oči so se le težko privadile mraku. Nenadoma so prešerni šumi z ulice potihnili. Po dolgem hodniku z lesenim podom je skoraj tipaje stopal mimo nekaj vrat. V nos mu je šinil vonj večkrat pogretega segedinerja, postane kave in vina. Zaslišal je grob moški glas, vulgarno žensko preklinjanje in otroški jok. Hitro je stopal naprej in se naenkrat začel spuščati po lesenem, delno pokritem prehodu. Deske pod njim so nevarno škripale, zaslišal je škrebet drobnih nožic, ki so se razbežale na vse strani. Zagledal je še ena vrata

Pozno poletni veter je na pločniku vrtinčil suho listje in cestni prah. Vmes je v vrtinčastem plesu poplesavala zmečkana prazna vrečka čipsa. Pripekajoče sonce se je že dodobra nagnilo in iz odprtih oken, ki so gledala

na svoji desni. Tišina. Ta je tu vladala očitno že nekaj dolgih let. Hlad je postajal močnejši, v zraku je lebdel

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

težek vonj po starih, vlažnih sodih in kislem vinu. Pomislil je, da še nikoli v življenju ni hodil tukaj, ko je na koncu prehoda zagledal majceno, rahlo osvetljeno dvorišče. Bilo je kvadratno, nad njim je zevala majhna oglata odprtina v strehi, tla so bila iz zbite, ilovnate zemlje, vse naokrog zid iz vlažne glinene opeke in v njem ena sama, težka starinska vrata z železno kljuko. Ker so se mu oči že počasi privadile na nenadno svetlobo, je na sredi dvorišča zagledal star vodnjak ter neometane, vlažne in z mahom obrasle zidove. Tesno ob zidu je mukoma poganjal osiveli bršljan, ob nasprotni steni pa je kar zgledno uspeval grmič belladonne, zloglasne volčje češnje, ki se je krčevito vzpenjala k svetlobi. Na njej so se zbirali biseri vlage in se strnili v kapljo. Nenadoma je v ta košček bede posijal sončni žarek in sedaj je bila slika še dosti bolj turobna. Pajčevine, polne izsesanih trupelc nočnih metuljev, strohnel, delno zidan okrogel vodnjak, vlažni zidovi, vonj trohnobe in hladnih kleti, vse to ga je neprijetno pahnilo v kruto resničnost! Ves zmeden je pogledal proti koščku neba, ki se je odpiralo zgoraj. Sončni žarek se je umikal in v tistem trenutku je na vratih zagledal ročno napisan naslov: Prečna 28. S tresočo roko je hitro potrkal na vrata, ki so se takoj neslišno odprla. Zdrznil se je, kot da bi ga nenadoma nekdo močno stresel! Pred njim je stalo prelepo, sanjsko bitje. Vilinsko lepo dekle je bilo oblečeno v starinska oblačila. Bled obraz in oči kot brezdanje zelenilo gorskega jezera ter ustnice, kot sveže nabrane gozdne jagode je uokvirjal slap bleščečih črnih las. »Gospa vas že čaka,« je prav potiho zašepetala in ves omotičen je krenil za njo, brez moči, da bi karkoli rekel ali se predstavil. Znašel se je v majhnem hodničku, v katerem je dišalo po čudnih zeliščih. Dekle ga je popeljalo v sobo, v kateri se je svetila le svetloba sveč. Zagledal je menoro, sedmerokraki svečnik, židovsko obredno svetilo, starinsko pohištvo, stene, debelo ovešene z zidnimi tapiserijami, še svečnike, vaze, lestenec, poln prahu in pajčevine, ki že očitno dolgo ni bil prižgan. V sobi je vel močan, opo72

jen vonj neznanega izvora. V kotu je stala postelja, delno zakrita s prašnim baldahinom nedoločljive barve in v njej je ležala drobna sivolasa starka, ki bi ji pripisal najmanj 100 let. S posušeno, mumijini podobno roko ga je poklicala k sebi in pristopil je kot bitje brez lastne volje, s suhimi usti in razbijajočim srcem. »Saj sem vedela, da boš prišel TI,«, je zaslišal tihi glas. Nenadoma se mu je v glavi zavrtelo. Ni vedel, ali od močnega vonja ali od strahu, ki mu je čedalje bolj hromil telo. »Tam v kotu sobe boš našel skrinjo, polno zapiskov in beležk, za katere želim, da jih urediš in shraniš.« Le z muko je govorila in zdelo se je, kot da se oglaša onkraj groba, z drugega sveta. »Izabela ti bo kuhala in ti po potrebi pomagala. Ona je moj angel varuh«. Gospa je utihnila in zdelo se je, da je utonila v globok spanec. Izabela, prelepa Izabela, ga je z rahlim dotikom roke vrnila v resničnost in ga odpeljala iz sobe na temen hodnik. Odprla je vrata sobice brez oken. Na stropu je bilo majhno strešno okno, v sobi pa miza s svečnikom in postelja. Izabela je z nežnimi gibi prižigala sveče in ga blago pogledala: »Gospa Stern ne mara elektrike«. Neslišno je odšla in ga pustila zmedenega in osuplega. Ulegel se je na posteljo in v trenutku zdrsnil v hipnotičen spanec. Ko se je zbudil, se mu je zdelo, da so minili dnevi. Sveče so bile ugasnjene, v kotu sobe je bila skrinja, njegove obleke lično zložene na stolu ob postelji, skozi strešno okno je medlo svetila luna. Na mizi ga je čakala topla večerja: kostna juha, sveže pečen kos mesa v zeliščni omaki in bel kruh, ki je dišal, kot bi bil pravkar pečen. V steklenem vrčku poleg krožnika je bila voda, ki je imela čuden vonj, vendar ga to ni motilo, saj je kar planil po hrani. Zdelo se mu je, da je to voda iz vodnjaka tam zunaj na dvorišču, vendar se ni preveč vznemirjal. Kmalu se je spravil k delu in v skrinji osupel odkrival vedno nova in nova presenečenja. Pokojni gospod Izak Stern, lekarnar in farmacevt, prvi Jud, ki se je naselil v Lendavi in je pred tem prepotoval velik del sveta, je v svojih zapisih odkrival življenje stare Lendave izpred sto in več let. Začuden je ugotovil, da je Stern osebno poznal člane lendavskih plemiških rodbin Bánffy in

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Eszterházy. Bil je pobudnik gradnje Krone in judovske sinagoge, saj so Judje v začetku imeli le majhno molilnico v stranski hiši odvetnika A. Wollaka.

Voda, ki jo je pil pri obrokih, je bila neprijetnega okusa in jedka, vendar nikoli ni nič vprašal, le vse bolj hlastno jo je pil.

Še bolj ga je presenetilo, ko je naletel na Sternove zapise o Krištofu Bánffyju, ki je l. 1603 s pomočjo meščanov in kmetov uspešno ubranil mesto pred Turki. V boju jih je zvabil v past ter jih potisnil v močvirje, kjer se je večina Turkov s konji vred zadušila. Trupla padlih je po navedbah kronistov plemič dal pokopati v dolinici

Nasprotno pa je stara gospa Stern postajala vse mlajša, vedno bolj podobna Izabeli. Z očmi, zazrtimi nekam v daljavo, je vse dni ležala v postelji. In v tem čarnem svetu je kot v polsnu minilo nekaj let. Potem pa je nekega dne že čisto na dnu skrinje našel drobno porumenelo pisemce. Bilo je ljubezensko. Izabela, mlado dekle iz premožne judovske družine, je že priletnemu Izaku izpovedala ljubezen in pismu priložila tudi svojo fotografijo. Pogled nanjo mu je vzel sapo, saj je na njej bila prav ta Izabela, ki mu je sedaj že vsa postarana in sključena stregla.

pod gradom. Ves zmeden je prebiral tudi o prvotnem gradu iz 13. stol., ki ga je dal zgraditi Bánffyjev prednik Hahold III, imenovan tudi »dominius de Lindau«. Glava ga je neznosno bolela, saj mu misel, da je g. Stern tako dolgo živel, ni dala miru. V skrinji je našel tudi zvitke, v katerih so bile opisane skrivnosti zelišč in kamnin, razni recepti, listine in prepereli zvezki, ki se jih še niti ni dotaknil. Povsod pa je bilo razbrati, da se je mož strogo ravnal po petih Mojzesovih knjigah, imenovanih Tora, in Talmudu, da so bile obredne zapovedi zanj brezpogojno obvezne, na sabbath pa je strogo počival.

Ves trepetajoč je še isto noč s hodnika spet zaslišal tihe korake, ki so kot zmeraj ponoči krenili do vodnjaka. »Ne bom je motil. Ko se bo vračala, jo ustavim,« je mrzlično premišljeval in vlekel na ušesa dobro znane zvoke škripanja kolesa in spuščanja zarjavele verige. Vendar … tokrat je bilo nekaj drugače. Izabela je pričela tiho prepevati otožno pesem v judovskem jeziku in čez nekaj trenutkov se je iz globine vodnjaka zaslišal zlovešč padec in pljusk vode.

Raziskovanje ga je potegnilo vase, vse se mu je zdelo nekako znano, vendar pozabljeno v megli spominov. Dnevi so minevali hitro, vrstili so se tedni in meseci, dokler ni izgubil občutka za čas.

V trenutku je poletel iz sobe in se znašel zunaj, na praznem dvorišču. Srce mu je razbijalo v sencih in iz grla se mu je izvil dolg, boleč krik. Stopil je do vodnjaka in z grozo v srcu pogledal vanj. Globoko spodaj, na mirni gladini vode se je zrcalilo nočno nebo s polno luno, ki je kazala svoj neprizadeti obraz.

Izabela mu je vsak dan vdano, kdo ve od kod, prinašala jedi. Vendar ga to ni preveč vznemirjalo. Zakopal se je v skrinjo in delal od zore do mraka. Prisegel si je, da bo prvič v življenju opravil nekaj do konca in to dobro! Počasi je sestavljal delčke spominov starega gospoda in se zlil z njim skoraj v eno. V redkih nočeh, ko je spal, je sanjal živahne, razburljive sanje in zjutraj so se mu v možganih risali davno pozabljeni prizori.

Vroče solze na licih so ga pekle kot žerjavica in v nekaj korakih je slep od besa planil v sobo gospe Stern. V sobi je pred prazno posteljo z obledelim baldahinom stala Izabela, visoka, prelepa, prav takšna kot tistega dne, ko je prišel! Bila je mirna in spokojna kot osamljen labod na gladini jezera.

Vendar to ni bila edina skrivnost. Izabela je pred njegovimi očmi ugašala kot sveča. Njena lepota je počasi bledela in lasje so ji siveli. Že zdavnaj je v nočeh, ko je oprezal za njo, opazil, da hodi z vrčem k vodnjaku po vodo. Hodila je kot v transu, s široko razprtimi, začudenimi očmi, kot da ne vidi nikogar in ničesar.

Gledal jo je nejeverno, kot da vidi prikazen in v tistem trenutku se je prav vsega spomnil. Pritekla mu je v objem in mu skozi solze zašepetala v uho: »Izak, končno !«

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Olga PAUŠIČ

Biserka SIJARIČ

Fotografi je: Andrej PAUŠIČ

Mesto z dušo

Mesto pod gradom

Poznam to mesto sredi prekmurskih ravnic, majhno, skrito v zeleno –

(Legende in drobne resnice)

v objemu Lendavskih goric. Iz daljave se prikaže in smeji en bel obraz, že stoletja in s ponosom

Jesensko jutro se po malem prebuja iz vlažne, megle-

je del mesta, je del nas.

ne koprene pršečega oblaka dežnih kapelj. Tako je, kot da bi skozi zelo drobno cedilo tekel z neba neustavljiv

Poznam to mesto,

slap vode, ki se ob naletu na oviro razcepi na milijarde

kjer popotnik se ustavi …

skoraj mikroskopsko drobnih enot hladne vode, ki ne

Lendava je mesto z dušo,

udarjajo na izsušeno zemljo, ampak se počasi zalezejo

ki z razlogom k sebi vabi.

vanjo, poniknejo v vsako režo ter tako zaobjamejo vsak košček razpokane površine. Olajšanje. Čakali smo ga – dež namreč. Toda slutiti je, da se bo sonce kmalu izvilo iz rahlega objema jesenskih meglic, osušilo zrak in razžarilo pokrajino, počivajočo pod Lendavskimi goricami, ki jih že barvajo odtenki rjave, rdečkaste in rumene – najsijajnejše nianse prihajajoče jeseni. »Dežnik ali pelerina? Kaj bo bolje?« me sprašuje gostja Irena. »Nič od tega. Čez pol ure bo spet jasno, suho jutro in

Foto: Biserka Sijarič

sonce naju bo grelo, boš videla,« jo pomirim. »Še spotili se bova ob hoji navkreber!« Pa kreneva na potep. Moja radovedna in prijazna gostja bi rada spoznala ta kotiček sveta, za katerega ljudje iz središča države včasih menijo, da je v bistvu bolj del Madžarske kot Slovenije, ko z muko in tožeč »Kako daleč je in kako dolga, nadležna pot …!« prispejo sem, drugič spet, ko si napolnijo pljuča s svežim provincialnim zrakom, želodce z bogračem in pereci, dobro zalijejo pojedino z rizlingom, pa radodarno hvalijo kraj in

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

ljudi, nizajo puhlice o tem, kako srečni bi morali biti,

Velika bitka je bila še leta 1603.«

ker lahko živimo tukaj – daleč proč od hitečega, nemir-

Grad na griču kraljuje kot dostojanstven belolas očak,

nega sveta. No ja, saj jim nihče ne brani, da bi tudi sami

simbol neminljivosti, trdnosti, je ponos Lendavčanov in

prišli živet sem, prostora imamo, hvala bogu, še veliko.

tudi sama gojim do njega posebno simpatijo, če ne že

In glej ga, zlomka, res prihajajo! Pa ne živet sem, ampak

kar ljubezen.

vikendarit! Kupujejo seveda poceni,

»V gradu je bila dolga leta dvojezična

saj je veliko lastnikov, ki so prestari,

osnovna šola,« me preplavijo spomi-

da bi zmogli delo v vinogradu, nji-

ni. »Bilo je super, ti povem! Zmerom

hovi potomci pa niso zainteresirani

sem verjela, da je okrog gradu še

za naporno delo v goricah, in tako

in še skrivnosti. Tu smo preživeli

starcem ne preostane drugega kot

najbolj vznemirljive pustolovščine:

prodati, pogosto za bagatelo. Kot na

bili smo *grajske podgane*, otroci,

razprodaji!

ki so obiskovali slovensko šolo, ki

Kreneva na pohod, moja gostja in jaz. Še nikoli ni bila

je delovala v zgradbi pod gradom, pa *spodnje miši*.

tu, v tem božjem kotičku, kamor še toča bolj redko uda-

Kako smo si jih privoščili! Posebno pozimi, ko smo jih

ri. Poznava se iz študijskih let, vsake toliko se srečava,

z grajskega obzidja obmetavali s kepami, ali v deževnih

običajno v Mariboru ali kje v sredi med Lendavo in nje-

dneh, ko so letele dol blatne bombe. Spomnim se, kako

nim rojstnim krajem Ptujem.

vneto smo na strmini Čontoš iskali kosti padlih Turkov

Mimo evangeličanske cerkve, ki je letos, v Trubarjevem

in jih tudi veliko izkopali … pa skrivni predor, ki naj bi

letu, posebno dobro obiskana in se v njej tudi več doga-

povezoval grad in na nekoliko bolj desnem bregu … po-

ja, greva proti hotelu Elizabeta, katerega velike stekle-

glej, tam, kjer vidiš kapelo Svete trojice …ležečo vojaško

ne površine odsevajo podobo gradu, gričev, vinogradov.

postojanko. Predor je bil grozen magnet. Rili smo okoli

Kot bi gledal del mesta v orjaškem zrcalu.

grajskega obzidja, našli pa seveda nismo ničesar!«

Prideva do potoka. Rada bi, da s te točke vidi mesto,

»V dvojezično šolo si hodila?« se čudi znanka. »Nikoli

tako lepo položeno pod griče, kot če bi ga kdo nežno

nisi omenjala.«

držal na dlani.

»Nikoli nisi vprašala,« mi gre na smeh. »Kar zapleteno je

»Nekoč je bilo tod močvirje,« ji pripovedujem, «pokopa-

*neposvečenemu* pojasnjevati, kako funkcionira dvo-

lišče Turkov, ko so se 1587. spopadli z vojsko Nikolaja

jezično šolstvo v Pomurju. Drži seveda, da ni vse ideal-

Bánffyja, grajskega gospoda in po-

no, da tudi vsi starši niso navduše-

veljnika branilcev Lendave. Menda

ni, a trenutna rešitev je gotovo lah-

je življenje izgubilo 1513 Turkov,

ko marsikomu dober zgled. Seveda

Bánffyjevi vojščaki pa so zaplenili

pa je še tako dobro stvar mogoče

1190 konj in velike količine vojnega

narediti še boljšo, mar ne?

plena. Kasneje so Turki seveda še

Sprehodiva se ob Ledavi, ki je bila

prihajali, kajti Lendava je bila od

nekoč prava reka, danes pa je kve-

nekdaj strateško pomemben kraj.

čjemu jarek, v katerem še komaj kaj

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

vegetira. A ribiči se ne dajo! Kar nekaj jih vidiva na dru-

razkošen za tako majhno mesto, kot je Lendava?« Po-

gem bregu.

vem, da je postal kulturni dom Lendavčanov popula-

»Nekoč smo se nedaleč proč krasno kopali. Potok je bil širok in bister, tu je bilo v bistvu eno od mestnih kopališč. V tej stari bajti sem odraščala,« ji kažem proti hiši, ki smo jo od nekdaj imenovali Taševa hiša. Verjetno po imenu lastnika. »Pa v Črncu smo plavali … a zdaj imamo športno – rekreacijski kompleks poleg hotela Lipa in odkrito povedano se mnogo manj kopamo. Zgradili smo ga iz samoprispevka, torej z denarjem krajanov in imeli ugodnosti, sezonske vstopnice, da je bil olimpijski bazen res dostopen slehernemu Lendavčanu. Zdaj pa

ren po vsem Prekmurju. Abonmajske vstopnice kupujejo tudi Sobočani, Radgončani in Ljutomerčani, celo Madžari iz bližnjih krajev onstran meje. Da se tu veliko dogaja, škoda je le, da poleg velike dvorane v stavbi ni manjših prostorov za vaje kulturniških skupin. Tu so se načrtovalci ušteli. Imamo pevski zbor, ki se sestaja na vaje marsikje: v domu upokojencev, v hotelu Lipa, v stavbi srednje šole, ker v kulturnem domu ni razpoložljivih prostorov. Podobno se morajo znajti folkloristi, gledališčniki, lutkarji in še kdo.

je vse skupaj dobilo novega lastnika

»Stavbo je projektiral madžarski

… Za otroke mi je žal, cena vstopnic

arhitekt Imre Makovecz, znan po

je namreč kar zasoljena, vsak si ne

svetu, sloveč v domovini. Lepa je,

more privoščiti počitniškega veselja

rada si jo ogledujem, ko grem tod

v vodi!«

mimo. Posebno prijetno je posedeti v kavarni, ki ima prostor v stavbi in

Sprehodiva proti novi stavbi dvo-

teraso s pogledom na park. Tega pa,

jezične srednje šole. Kakor koli je šola velikanska pridobitev za kraj in širšo okolico, zbode v oči njena kockasta, tako zelo »navadna« oglata oblika, ki nikakor ne sodi pod valovite griče, tako lepo jesensko obarvane, tako naravno zaobljene, lepe. Pa še vpadljive barve ometa stavbe … Morali bi zgraditi kaj oblega, kaj v stilu novega kulturnega doma ob parku. Nekaj takega, kar bi se naravno

kot vidiš, še urejajo.« Stopiva še do sinagoge, bivše židovske cerkve, ki je danes prireditveni in razstavni prostor. Plakat na zaklenjenih vhodnih vratih vabi na otroško lutkovno prireditev. Ja, res se v Lendavi veliko dogaja. Lahko smo zadovoljni in ponosni, da se je kulturno življenje v mestu tako razmahnilo. Greva okrog kulturnega doma proti parku.

ujelo z značajem mesta in se bolje

Čeprav je postalo prijetno toplo in

zlilo z okoljem.

se sonce že upira na teraso s sedeži iz ratana, v lokalu ni žive duše.

Na Trgu Györgya Zale, odprtem

Prideva do rdeče mrežaste ograje,

pred nedavnim, obstaneva pred

mimo katere ne gre. Park je v fazi

kipom znamenitega Lendavčana,

obnavljanja. Drevje je preraslo eno

čigar mojstrovine krasijo Budim-

drugo, bil je že bolj gozd kot park.

pešto in gotovo še kakšno evropsko mesto. »To pa JE palača!« se čudi, kar osupne Irena. Strmi v stolpe kulturnega hrama. »Pa ni morda nekoliko pre-

»Park nam je res manjkal, » razmišljam. »Ko sta bila otroka majhna, smo veliko časa prebili tukaj. Peskovnik, igrala, senca pod krošnjami mogočnih dreves … ni me motilo, da so preveč na gosto •

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

zasajena.Toda … kaj se pa jaz razumem na parke, ne?«

»Veliko hodite na Madžarsko?« zanima Ireno.

»Na Ptuju nikoli ne grem v park,« pove Irena. »Postal je

»Vse manj. Odkar smo oboji v Evropski uniji in lah-

zbirališče razgrajaške mladine. Tam si privoščijo popi-

ko res brez omejitev potujemo čez mejo, nas vleče vse

vanje in gotovo še marsikaj. Kot v marsikaterem slo-

manj. Hecno, ne? V časih, ko so nas pregledovali, kot

venskem kraju.«

da smo vsi po vrsti švercerji, smo po vsej sili rinili prek. Res pa so bile takrat cene vsega mogočega na Madžar-

Prideva na Glavno ulico. Pokažem ji lepo urejeno me-

skem občutno nižje kot doma. Zdaj pa greš v Kik, Lidl,

stno hišo, nekoč znamenit hotel Krono. Tu je potekalo

Hofer ali v Soboto … in v bistvu ni več nobene občutne

v minulem stoletju živahno družabno življenje mešča-

razlike.«

nov Lendave. Kar veliko premožnih ljudi je bilo, veliko tudi Judov, ki so jih med drugo vojno odpeljali v kon-

Ustaviva se pred kipoma na ploščadi pred cerkvijo.

centracijska taborišča. A spomin nanje bo vedno živ.

Tu stojita sveti Štefan, prvi madžarski kralj, in Anton

Dali so pečat mestu in bili zaslužni za njegov razcvet.

Martin Slomšek, slovenski rodoljub, pesnik - drug ob

Eppingerji, Weissi, Blaui … le bežno se spomnim neka-

drugem , čeprav ju ločujejo stoletja zgodovine. In poleg

terih, ki so se vrnili, danes pa nobenega ni več. Ostale

njiju sveti Florian, zaščitnik gasilcev.

so pa krasne stavbe, ki so lepo obnovljene in pomenijo

»Del Lendave je leta 1838 uničil požar. Legenda pravi,

najlepši del starega mestnega jedra Lendave.

da se je zgodilo prav na večer pred božičem. Kriva pa

»Res imate lepo urejeno glavno ulico,« soglaša Irena.

naj bi bila služkinja , ki se je hotela med odsotnostjo

Rdeče tlakovani pločniki, pročelja mestnih hiš toplih

gospodarja in žene, ki sta šla k polnočnici, do sitega

barv, drevesa na obeh straneh ulice … lepo, čisto, ure-

najesti sadja. Le-to je bilo shranjeno na podstrešju pod

jeno mesto. Korakava proti cerkvi svete Katarine, ki je

slamnato streho. S svečo v roki je šla na podstrešje in

zaščitnica kraja. Mogočen zvonik pika v nebo. Stavbo

po nerodnosti zanetila ogenj v slamnati strehi. Požar je

obnavljajo, zato je ta hip morda manj impresivna. A

uničil 17 hiš in cerkev. Od takrat je bilo prepovedano

vsak, ki pride mimo, se obregne ob prazen objekt na-

pokrivati hiše s slamo in najbrž od tedaj mesto varuje

sproti cerkve. Bivša Blagovnica, v kateri je ostal le še

svetnik Florian,« se nasmehnem. » Druga legenda pa

gostinski lokal. Prava spaka sredi prijazne ulice.

pravi tudi, da sta v prvi lendavski cerkvi, zgrajeni leta 840 – stala naj bi nekje med Lendavo in Dolgo vasjo -

»To je bila ena prvih samopostrežnic v Lendavi, zdaj pa

maševala in širila krščansko vero tudi Ciril in Metod.

se je vse preselilo iz središča v nakupovalni center, kjer

No, prišli so Madžari, ki so tedaj še verovali v več bogov,

se šopirijo Mercator, Spar, Lidl, Hofer …kot drugod v ve-

in cerkev porušili.«

čjih krajih. Trgovinic na Glavni ulici je vse manj, se mi zdi. No, ta bajta je tukaj vsekakor zelo odveč.« Še vedno

»Veliko legend imate, se mi zdi,« se čudi moja spremlje-

bode v oko s pročelja velik rdeč napis KITAJSKI ZMAJ –

valka. Res jih je kar nekaj in dobro bi bilo, če bi se kdo

KINAI SÁRKÁNY. Pojasnim ji, da so v pritličju prodajali

zavzel ter jih zbral v zbirko, preden utonejo v pozabo.

svoje blago kitajski trgovci, ker pa nam je tako blizu do

Medtem ko se vzpenjava po grajski strmini, ji jih natre-

Lentija na Madžarskem, kjer je kitajska roba še cenejša,

sem še nekaj: o poimenovanju mesta, ki naj bi nastalo iz

kot je bila tukaj, so pač zaprli štacuno in šli iskat ustre-

besede Lindau – lipov gaj, kajti ko so se Slovani naselili

znejšo lokacijo za prodajalno svojih cenenih izdelkov.

tod, so povsod okoli posadili lipe. Lipa je bila slovansko

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

sveto drevo. Zgodovinarji so ugotovili, da je ta razlaga nastanka imena le legenda. Ali pa zgodba, katere glavni junak je madžarski kralj Matija Korvin, iz ljudskega slovstva tudi naš kralj Matjaž. Baje je okoli leta 1480 obiskal Banffyjeve na lendavskem gradu in gostitelji so za visokega gospoda priredili lov na divje svinje. Vse je bilo veselo, razpoloženo, kot pač je ob takšnih dogodkih, ko je ranjena divja svinja napadla konja Banffyjeve žene Marjete. Pogumni kralj je nemudoma skočil in obranil

znal biti neusmiljen!« »Saj, v tistih časih, ko sva bili midve osnovnošolki, so tudi učitelji v šoli brez mnogo pomišljanja delili zaušnice, a ne? Spomnim se, da smo pogosto stali v kotu ali bili za kazen *po šoli*, ko smo morali opraviti kaj družbeno koristnega. Zdaj pa … » razmišlja Irena, ki je, tako kot jaz, že krepkih 35 let v prosveti. A še dobrih živcev. V senci grajskih zidov si spočijeva.

ženo svojega gostitelja, da je bila le laže poškodovana. Iz-

»Tu bi moral kak podjetnež odpreti kavarno, super bi

vir, pri katerem so gospe Marjeti izprali rane, je pa dobil

bilo,« razmišlja Irena. Vodo imava na srečo v nahrbtni-

ime Banffyjev studenec.

kih. Ko se ohladiva, vstopiva v drobovje očaka – gradu.

»Saj je tudi Ptuj znan po številnih legendah, a za tako mestece, kot je Lendava, si človek ne bi mislil, da ima toliko zgodovine in legend,« je vidno presenečena Irena. Vidim, da jo že daje vročina. Sonce se je v minuli uri in pol, kolikor sva na poti, že sprehodilo nad griči in

Galerija in muzej domujeta v prostorih, kjer je nekoč odmeval otroški živžav, davno pred tem pa se je med debelimi, hladnimi stenami odvijalo življenje plemičev: Haholdi – Banffyji, Eszterházyji … Ogledava si muzejske zbirke od Olorisa, stalne etno-

zdaj visi prav nad kapelo Svete tro-

grafske razstave, do Gradu na preži

jice. In prijetno toplo greje. Nas bo

in galerijski del, kjer je za obiskoval-

presenetilo babje leto? September

ce prav tako na ogled zmerom kaj

je bil res en sam hlad, dež in sivi-

zanimivega. Najraje imam razstavo

na. Oktobrsko sonce pa je prijetno

Zgodovina Lendave slikarja Zoltana

ogrelo dneve in bogato obarvalo

Gáborja.

svet nad Lendavo.

»Kam pa zdaj?« sprašuje Irena.

Še zadnji zavoj in že sva na grajskem dvorišču. Pripovedujem ji, ko obstaneva skoraj tik pred velikimi vhodnimi vrati: »Si lahko misliš, kako lepo nam je bilo,

»Bova videli mumijo Mihaela Hadika? O tem sem že slišala in brala.« Še prej ji povem legendo, ki se veže tako na grad kot na zadnje počivališče junaka Hadika – kapelo Svete trojice.

šolarjem, pozimi, ko je ležal sneg meter in več visoko?

»Legenda pravi, da je bil grajski kapitan Hadik zalju-

Nekdaj so bila zime res zime. Zgodilo se je celo, da ne-

bljen v hčer grofa Krištofa Banffyja, Piroško. Ko je mla-

kaj dni nismo imeli pouka! Strmina, ki sva jo prehodi-

denka izvedela, da je njen ljubi padel v boju s Turki, je

li, pa je bila kot nalašč za sankanje. Ko smo šli iz šole

nesrečnica skočila z grajskega okna in seveda umrla.

domov, smo se znašli tako, da smo sedli na usnjene

Baje so jo pokopali poleg padlega junaka.«

šolske torbe in se kot blisk spustili navzdol. Včasih vse do poti, ki pelje na cerkveno dvorišče … Spomnim se, kako sem bila tepena, ko sem po takšnem bliskovitem spustu prišla domov s preluknjano šolsko torbo. Oče je 78

»Kaj ni nobenih sledi njenih posmrtnih ostankov?« »O tem ne vem, legenda je ostala v spominu ljudi in takšne o ljubezni se rade prenašajo iz roda v rod, a ne?«

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Napotiva se navkreber proti kapeli Svete trojice, ki jo je

Pokažem ji mojo šolo: «Med počitnicami so obnovili fa-

v spomin na izgon Turkov v letih 1727/28 zgradila dru-

sado … «

žina Gludovacz na kraju, kjer je pred tem stala vojaška

»Res je velika, nisem si mislila. Že kar industrijski

utrdba. Pot, ki je obenem začetek turistične vinske ce-

obrat,« se pošali Irena. Skoraj sva že na vrhu brega.

ste po Lendavskih goricah, je priljubljen pohodniški cilj

Če nisi strasten pešec, se kar zadihaš. Obstaneva ob

turistov, ki jih zanese v Lendavo. Tudi tistih, ki so vneti

vznožju strmega vinograda. Med ravnimi vrstami trt

kolesarji.

se premikajo brači – trgatev je namreč v polnem teku. Smeh, klepet, tudi posamezni vriski odmevajo v modro nebo in jate nadležnih škorcev jadrno odfrčijo. Greva mimo kleti, iz katere se sliši brnenje hidravlične stiskalnice in črpalke, ki mošt s stiskalnice »potegne« v sode. Nič več ni tako, kot je bilo nekoč. Moderno vinogradništvo skorajda ne pozna težaškega dela, o kakršnem je pisal Kranjec, kakršno sem spoznala tudi sama, ko smo pred mnogo leti kupili vinograd na drugem bregu. »Gospe, le bliže,« naju povabi rdečelični moški, stoječ s kozarcem v roki pred kletjo. Videti je, da ni čisto sam, da ima

Razgled na mesto je prečudovit. Ob lepem vremenu

v dobrem že kar nekaj špricerjev. Ponudi nama svež

lahko vidiš vse do Boča, Donačke gore, celo obronke

mošt, ki je tako sladek, da se prsti lepijo na ne čisto

Pohorja, zavite v meglice. Vse zeleno, odtenki rumene,

snažen kozarec. Sploh ne odžeja, a je odličnega okusa,

rdeče in rjave pa se mavrično prelivajo po pokrajini, ka-

celo presladek. Ponudi nama tudi orehovo in makovo

kor daleč seže oko.

potico, na katerih se vneto pasejo nadležne ose. Če ne

»Vidim novo avtocesto?« sprašuje Irena, si zastira oči,

bi sprejeli ponujenega, bi bil človek užaljen.

kajti sonce sedaj meri prav v naju. Svetleča bela črta v

»Lep dan za trgatev ste izbrali,« klepetam. »Ste veliko

dolini med otočki dreves, med travniki in polji koruze

pridelali?«

je naša nova vez s svetom. Končno smo dočakali tudi to veliko pridobitev! Ne bo več izgovorov, da Ljubljančani

»Dobra letina je,« se pohvali možak. Spet si nalije v ko-

zaradi luknjastih prekmurskih cest in kolon tovornja-

zarec. Potem doda: »Pa kaj, grozdje odpeljem prodat in

kov ne morejo priti v naš kot (mi smo pa leta in leta

dobim za kilogram borih 25 do 30 centov in še to šele

mogli ali pač morali!).

čez pol leta ali čez dobro leto. Vinogradništvo se vse manj splača, gre bolj za rekreativno dejavnost!«

»Krasno je, v petnajstih minutah si v Murski Soboti,« povem.

»Zakaj pa ne prodajate raje vina?« sprašuje Irena, ki se-

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

veda nima pojma o vinogradništvu. Oni se zareži, odmahne z roko in na dušek sprazni kozarec: «Draga gospa – komu bi lahko prodal vino? Toliko ga imam še od lani, da bom iz njega kuhal žganje, ki ga pa tudi ne morem spraviti v promet. Pa za mazanje revmatičnih kolen bo dobro … Saj ljudje več ne upajo piti … pri teh zakonih, ki jih imamo.« »No ja, vendar se v Lendavskih goricah kar veliko popije,« ga mirim. Dobro mu je stopilo v glavo – vino namreč - kar lepo okrogel je, do večera ga bo pa gotovo vrglo z nog. Še breskve, take starinske, vinogradniške, nama ponudi, potem se pa posloviva od gostoljubnega moža. Lendavčani smo zelo širokogrudni, do turistov gojimo posebno naklonjenost, bi rekla. Še malo in zagledava kapelo Svete trojice. Lepšega kraja zanjo res ne bi bilo mogoče izbrati. Ob njej je pokopališče Lendavčanov modre krvi. Imenitni nagrobniki, ki jih sicer vztrajno razjeda zob časa, a so še vedno impo-

6000 – glavo vojsko sultana Sinana Küprilija. Legenda pravi, da na kraju, kjer je Hadika doletela smrt, ne rase trava, vidijo se pa sledi konjskih kopit. Tega ne bova preverjali … strmina je le prehuda.« Stopiva med oboke kapelice. Ključ sva dobili v turistični pisarni sredi mesta. Notri leži junak – mumijo varuje steklena krsta.

zantni. Nehote jih gledaš bolj spoštljivo kot tiste nava-

»Zakaj praviš, da je zgodba o Hadiku samo legenda? Tu

dnih smrtnikov.

je vendar truplo in …«

»Tukaj je torej stala nekoč vojaška utrdba – del obramb-

»Novejši viri pravijo, da je Hadik umrl leta 1733, torej

nega sistema v boju proti Turkom,« povem. Irena pri-

nikakor ne bi mogel biti udeležen v znameniti bitki leta

kimava. »In na strmini pod nama naj bi padel grajski

1603, na katero se znana lendavska legenda navezuje.

kapitan Mihael Hadik, ko se je s svojimi 350 vojaki

Zgodovinarji sicer pravijo, da je bil Hadik res borec v

umikal pred zasledovalci. Si predstavljaš, da je jezdil

spopadih proti Turkom, a mnogo kasneje …«

sem gor po bregu?« Strmina je tukaj res takšna, da si pogrizeš kolena, če bi se hotel povzpeti peš. Ni čudno, da je konj z jezdecem padel in potem so Hadika sovražni bojevniki dotolkli.

»Zanimiva pa je … legenda o Hadiku namreč …« zamišljeno reče Irena in strmi v mumijo Jaz pa si ogledujem notranjost ljubkega prostora, ki si ga mladi lahko izberejo celo za poročni obred. Maše pa potekajo tukaj le ju-

»Bilo je 11. julija 1603. Takrat je bila menda največja

nija in avgusta, ko je proščenje. Prav zares romantičen

bitka proti Turkom. Branilci Lendave so premagali

kraj. Zaljubljenci radi prihajajo sem na zmenke.

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Vračava se na vinsko cesto in kreneva proti Piramidi.

»Če bi šli levo, bi prišli do mejnega kamna, sva namreč

Prehiti naju skupina prepotenih kolesarjev. Verjetno

tik pred državno mejo z Madžarsko,« povrem. Tu še sto-

gosti iz hotela Lipa. Pozdravljajo in mahajo. Eden vpra-

ji stara vojašnica (karavla), ki žalostno propada, pa bi

ša, če se da pri kleti Miška Kranjca posedeti in kaj spiti.

jo po letu 1991 lahko pravočasno obnovili in koristili

Pogosto vprašanje turistov, ki kar razočarani sprejmejo

na primer za športni center ali gostišče za tiste, ki jih ne vleče v hotele z zvezdicami. Prav grda je videti – karavla namreč. Zavijeva navzdol proti naši vinski kleti in proti zidanici Miška Kranjca, ki je res sramota za kraj in lastnike oziroma tiste, ki so dolžni skrbeti za spomenike naše preteklosti. Lesena prekmurska zidanica, ometana z blatom in pokrita s slamo, je bila lepa že zgolj zato, ker je taka prava prekmurska zidanica. Podobne najdeš v Novem Tomažu, a tudi te so v razsulu. Škoda. Kranjčeva klet je že leta predmet vročih razprav, očitkov

negativen odgovor. Tudi vinotoči ob poti so v glavnem

in jeze. Ko so jo 1978. obnovili in zelo svečano predali

odprti le po predhodnem dogovoru z lastniki. Ne splača

namenu, smo ponosno vodili obiskovalce na oglede. A

se imeti ves čas odprto, saj toliko gostov spet ni.

poglej jo zdaj! Še malo, pa se bo sesedla. Vsaj letos, ko

Piramida naju pozdravi že od daleč.

praznujemo 100-letnico pisateljevega rojstva, bi se lah-

»Zakaj Piramida?« sprašuje Irena.

ko kdo spomnil in jo spravil v red.

Visok kovinski stolp ima res obliko piramide, a je v bi-

Končno prispeva na cilj – do naše kleti, kjer že diši kosi-

stvu spomin na opazovalni oziroma stražni stolp, kakr-

lo z ražnja. In kolesarji, ki so naju prehiteli pred debelo

šne so v turških časih postavljali na najvišjih točkah

uro, so tukaj. Sedijo za hrastovo mizo, sin pa klepeta z

okoliških gričev, da so pravočasno zaznali vdor sovra-

njimi. Saj vselej ustrežemo mimoidočim, če si zaželijo

žnih čet in opozorili branitelje mesta na nevarnost. Tu

pijače ali zrelega grozdja. Turizem smo vendar ljudje

je tudi oznaka 328 m, ki opozarja na najvišjo točko v

in lepo je, če obiskovalci odhajajo iz našega mesta pod

Lendavski goricah.

gradom z najlepšimi vtisi.

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Valerija VRENKO

Jesen

Valerija VRENKO V poletni vročini utrujena

Moj kraj

in dremava se zdi, jeseni pa odeta v mavrične barve

V meglenem jutru,

Ko ob zimskih večerih

ko mesto še spi,

stara platana pri cerkvi zažari,

Sveta trojica na hribu

na hribu pa grad ponosno

Pisani hribčki pod

že v soncu žari.

v žarometih zablesti,

okriljem Trojice,

čar nekdanjih časov v Lendavi

so v znamenju trte,

spet zaživi!

vinske kraljice!

Zlate trte pod

v soncu žari!

težo grozdov ječijo,

Njen nakit - sladko grozdje -

ljudje v mestu pa že

Spomladi vsa zelena

na toplem soncu medi,

po opravkih hitijo.

in sveža vzbrsti,

človek pa srečen

zdi se, da kot mladost

jo obirat hiti.

Jesen počasi polzi

neučakano nekam hiti!

v sanjavo krajino,

Tujec si misliš očaran,

ko v rumenih grozdih

Kamor seže oko, zelene

da si vstopil v preddverje raja,

dozoreva nebeško vino.

ravnice, vmes nove ceste,

vendar so to le slike

rondoji, vinske gorice.

mojega ljubega kraja!

Ljubo Škrnjug: Grad Lendava, 1997, Akril-platno / Akril-vászon, 35 x 55 cm · Foto: Dubravko Baumgartner (iz arhiva Galerije-muzeja Lendava · A lendvai Galéria-Múzeum archívumából)

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

BÁTI Zsuzsa

HALÁSZ Albert

Zivatar

Palackposta, címként jobb híján: Levél az uralkodó(k)hoz

Akkor már fenn szálltak a fecskék szivárvány volt talán én láttam utoljára milyen egy földi szivárvány de az olyan szivárvány volt a hét színnek száz boldoga sűrű eső melléesett tanulságul mert jégveréssé is lett volna ha nincs mellé sűrű eső de én sírtam egész napon lágyította olvasztotta ne legyen jég ne legyen jég lássalak hát lássalak szőke szemű szép kedvesem menjünk most a szőlőhegyre az maradt ott amik leszünk feketén és kéken gomolyog az ég fehér mellű fecskék cikáznak át rajta zöldarany alkonyat kicsiszolt fényekkel árnyéktalan este világít nekünk esőcsepp kristály a Lendvahegy felett pihenésé legyen hát az óra kedves jönnek már a szénaszagű csillagok

Még ha beslő széthúzás van is a táborban, még ha külső romboló erők is vannak, és tart az ostromállapot még öregapáink gyermekkora óta, még ha fejünkre olvassák is, nem cselekszünk úgy, mint ahogy cselekednünk kellene, nem állunk helyt, ahol helyet kellene állnunk, nem mondjuk ki, amit ki kellene mondanunk, nem írunk úgy, mint ahogy írnunk kellene, tehát és egyébként is, nem vagyunk olyanok, mint amilyennek lennünk kellene, még ha ez mind igaz is, de itt voltunk, itt vagyunk, és itt maradunk, mert ezt a végvárat is védeni kell nehogy kilyukadjon a fazék és kifolyjon a leve(s) de tisztelettel elvárjuk, hogy akiknek nyugodt álmot biztosítunk, ellássanak bennünket lőszerrel és élelemmel, de a bor sem árt ha van - szavaink vannak nekünk is! – - egyébként köszönjük, Isten segedelmével még megvagyunk és üzenjük: maradunk és megmaradunk. Postscriptum: Írtunk volna mást is, de pennánk kiszáradt, majd lesz belőle sebet ejtő nyílvessző, a zsoldosokkal semmire nem megyünk, annál többre a jó katonákkal, vitéz huszárokkal.

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Bence LAJOS

Ódaféle az Építőnek, rontás(ok) ellen (az ács-kőműves-poétának, Makovecz Imrének) Nem az építészé a dicsőség,

Mert megszokták már:

az Építő az, ki előtt egy

ki mit vet,

világ hajol meg,

úgy arat. Csak lángoljon,

s mégis, jaj, mindig késve

csak duzzadjon az akarat!

jön a csoda, beföd mindent

Jel kell, hallottuk

a sás, a moha, de a Kéz

mi is a Szót:

folyton-folyvást gyomlál,

a mindig felemelőt,

apró fű-gazok után kutat

folyvást elhalót.

századok óta, bár

Jelzés: mely kallódó

így is kevesebb a kvóta,

tekinteted kötöz,

s mégis irtani kell

képzeleted zaboláz.

a dudvát, a kórót, a gazt, folyton keresni igazak

Hajrá

között is az Igazt.

építők, fel az állványokra, elfoglalni az „állásokat”,

Tették ezt mindig is

a falakat fel, fel a magasan

mióta világ a világ –

a szívvel: ne csak merjünk,

a bátrak, kik a batyus,

akarjunk is nagyokká lenni!

a kátyus világból

Föl, föl a tiszta egekig

a Fényre vágytak,

repülni, lélekben,

s tolták a szekeret,

kitárva előttünk sarkig

ha megakadt,

az égi terem...

napestig verték a vasat, téglát vetettek, az „új idők új fáraóinak”.

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

(S ha a falon

Mert nincs más, ki előled

Árny rebben, az sem

sumák módon

a véletlen műve, a kunyhók

kitérhet, szemét befogja,

embere mozdul az ágyban,

ott áll a mű,

korán kelő fajtából

leigáz, foglyul ejt,

volt mindig:

lenyűgöz, a vak tekintet

Nézd Jancsit, ahogy

is megostromolja.

pipázik, s a füstbe réved,

Ha kész a mű, ott belül

Örzse sikálja odébb a döngölt

a dermedés felenged,

falat mésszel, a sarat,

olvad a fagy,

hófehérre, réklijén megannyi

a lélek szárnyalni kezd,

Csipkerózsika-gyöngy,

új szelekbe kap a

Hófehérke-mese, rege,

a bárka, a vitorla.

és színhely, helyiség és

Csak a Gonosznak ne

helység, míg elkészül a

legyen szolgája soha!

tisztaszoba is, feszület

Csillapítsa dühünk,

kerül a hitvesi ágy fölé,

apassza lázunk, kössön

s az Isten arca is

össze bennünket, múltunkat

felderül, ahogy újra égi

jövőnkkel, elmenőt az

trónján álomba merül...)

elmenőkkel, mindenségre felesküvőt a röggel.

Áll már a házunk! Otthon, s harang

Bizony mondom

nélkül is hív

néktek: nem az építészé

magasba nyúló tekintetével

a dicsőség, az Építő az,

a naparcú Isten.

ki előtt egy világ hajol meg,

Tornyok hegyén

s mégis, jaj, későn jön a csoda...

csillámló napfény, tollas madarat sért a szellő szárnya,

Lendva, 2004. július-szeptember

élükön fennakad az ég homályára szegezett szempár, hátterét adva a mindig haragos csillagoknak...

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Olga PAUŠIČ

Pod gradom

Moje mesto

Kam le bi šel?

Pod belim gradom stare hiše,

Tu, kjer bivam, je srce,

Od tod ne moreš iti,

čas jim gube na obraze riše,

lepota, sreča zame je.

korak ne hotel bi kreniti.

kot da stoletij burnih ni bilo,

Lendava se kraju pravi

Če korenine te držijo,

obličja sanjavo zrejo v nebo …

in rajski vrt naši naravi.

misli le sem hrepenijo.

in mirno, spokojno čakajo.

Biser Prekmurja je tu,

Tu grad je, trta in gorice,

zibelka sonca, zelenja, miru.

v zelenju bele zidanice,

Zimski dnevi ko mimo hite,

ljudje z vedrino v očeh

v belini pozdravljajo lučke te,

Stare hiše so kot ptice

in zvonek otroški smeh.

ko pomlad se v kraj prismeji,

stisnjene tja pod gorice,

Kam le bi šel?

drevje ob cesti dišeč zažari.

morje trt kjer zeleni,

Ko svet prebredeš, tuje kraje,

Poletje, ki jemlje nam dih,

premnogo zidanic skrivnostno ždi.

korak se vrne sem najraje.

mestu pokloni tihi stih:

Oddahneš si in rad poveš,

»Počivaj, naj veter te ziblje v sen,

In tu ljudje so pridnih rok,

da si pogrešal vroče ga,

ni treba hiteti, mir vsem ljudem.«

odprtih src mnogo otrok.

to mesto, ki ti oditi ne da!

Jeseni svet pljune v dlani,

Prav res prelep je ta naš svet.

v gorice vsa Lendava hiti. Kleti in trte kličejo: »Brž na noge,

Še stari grad, ki prvi te pozdravi,

delo se kaže, je sladko grozdje že!«

se rad nasmehne, pomežikne ti in pravi: »Lepo, da si se vrnil sem,

Tako se vrstijo dobri, slabši časi,

kjer štorklje gnezdijo v veselje ljudem,

a mesto trdno se drži.

kjer sreča je, ko vse cveti,

Odprto naročje ima

kjer roka rada k roki pohiti.«

za vse dobro misleče ljudi.

Foto: Rajko Stupar

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

Olga PAUŠIČ

ZÁGOREC-CSUKA Judit

PÁPES Éva

Legenda

Titkok

Szavak

Bil čas je, ko je tekla kri,

Titkos kapocs, láthatatlan kötelék,

(ciklus)

ko vojne so divjale,

bennem és benned, együtt rezdülés,

kot domine padale glave,

csillagot hordok szemedben,

A születés szép és nemes,

vse zaradi zastave.

dédelgetlek, hegyekből zúduló eső,

mondják, és én már ne

V žilah kri je ledenela,

feléd irányítom, mint a hófehér

emlékezzem a nyálkára, sárra,

mesto groza je zajela,

viharok lángra lobbanó tüzét,

vérre,

ko je polmesec privihral,

távoli dalod semmivé foszlik,

Ami kibukott belőlem, amikor a

da kraj in grad bi pokončal.

ha távol jársz tőlem,

fiam a világra jött.

ha távol járok tőled,

Hát én nem emlékszem, de

Tedaj junaki vsi so vstali,

jó volna meleg szemeidbe nézni,

amikor a hold eltakarja a na-

pogumno sablje, konje vzeli,

elfáradt öledbe bújni, mint

pot, néha sötét árnyak lepnek

v močvirje Turka zapeljali –

az eső, pusztító örvény vonz

meg,

premnogi so življenja dali.

magához, gondolsz-e rám,

Valahonnan a szóba nem fo-

Hadik je Trojico branil,

benned élek, mint a titok.

gott, be nem mázolt mélységes

sovražnika spretno ukanil;

valóságosságból és fülembe

a sreča mu je hrbet obrnila,

súgnak dolgokat, amikről azt

ga na strmini je turška sablja pobila.

hittem, már elveszítettem őket. Pedig nem, ott sorakoznak a

Junak, naj mir obdaja te,

láthatatlan polcon arra várva,

legenda ti še danes slavo tke.

hogy végre lajstromba vegyem

Stoletij zob ne more te načeti,

mindet a szavaimmal, amikről

ti dano v zgodbah večno je živeti.

már régen nem tudom, kinek is a tulajdonában vannak. Az enyém, mondom, a tied, mondják – de én már régen nem tudom, mit is jelent ez. Ezek az én szavaim voltak, mert elengedtem őket, hadd találjanak haza.

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

VARGA József

A Lendva-hegyi betyár

Vallomás Sokan megkérdezik tőlem: hol születtem?, Hol van az igazi hazám? – Mit feleljek?!...

Szüleink, de nagyszüleink biztosan emlékeznek még Árpád bősz hadai vertek itten tábort,

rá, hogy az 1920-as években vidékünkön is garázdálko-

a Lendva-hegy leve nyújtott nékik mámort.

dott Vratár Jóska rablóbetyár bandája. Bár az is igaz,

Itt öklelt elnyomót Dózsa, parasztbarát,

hogy ő nem volt olyan híres és ismert, mint a Bakony

büszkén vállalva a megtorló szégyenfát.

rengetegének rettegett Sobri Jóskája vagy a Szeged

Kevesen őrzik már hős Zrínyinek szellemét;

környéki híres Rózsa Sándor, illetőleg a Mátra vidékét

népe iránt érzett végtelen szerelmét.

fosztogató Vidrócki vagy az Alföld ismert Bogár Imréje,

Kuruc-labanc átok vak-moraja zajlik,

de itt élt a Muravidéken, Lendva környékén, és ban-

sötét pincék mélyén tárogató alszik.

dájával kirabolta, félelemben tartotta a szorgalmasan

Emlékét védi még a szúette főfa,

dolgozó, Mura menti embereket: parasztokat, kereske-

a füzes berek alján görnyedő tőfa.

dőket, utasokat és másokat. Hogy nem kitalált személyről, illetőleg személyekről

Itt van az én hazám!A Murántúl ölén.

írom e történeteket, azt a Muravidék című hetilap 1929-

Búzatáblás fénylő égbolt ível fölém.

ben megjelent egyik számának hirdetése is alátámasz-

Boldog eke szántja a gazdag földtestet,

tja, amely arról tudósítja a tisztelt olvasókat és a mu-

barázdaszőnyegbe vet most új életet.

rántúli polgárokat, hogy az alsólendvai csendőrségnek

A vén Lendva-patak sok gyárkémény őre,

sikerült végre kézre kerítenie Vratár Jóska rablóban-

az itt élő népek ringató bölcsője!

da-vezért, amikor menekülés közben lelőtték a Hármasmalom és Petesháza közötti mezőségben.

Este, ha elhal a zsongító madárdal,

A Vratár Jóska és bandája által elkövetett lopások,

eresz alá bújik az elfáradt nappal,

betörések és más garázdálkodások, amelyeket a Len-

lábam elé hajlik szunnyadón a vidék:

dva környéki falvakban követtek el, hitelesek, csak a

s lelkembe deríti a megnyugvás hitét!

sértettek nevét és a községek nevét változtattam meg. Öt Vratár Jóska-i betyárcsínyről számolok be, amiket Göntérházán, Hosszúfaluban, Alsólakosban, Völgyifaluban és Petesházán követett el társaival. * – Idefigyelj, Árpi fiam! Nem szeretném, ha berúgnál! Ne mondják a hetisiek, hogy az alsulakosi Bogár Miska fia

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

lakodalmára meg részeg vendéghívó hívta meg a ven-

mencében állandóan pattogott a tűz. Úgy lefoglalták

dégeket.

az egész lakást, de inkább a házat, hogy alig lehetett

– Ne féljen, Miska bátyám! Bírom én a bort. Meg aztán

bemenni vagy mozogni benne. Az udvaron és a nagysz-

vigyázni is fogok.

obában legények és lányok szorgoskodtak. A markosa-

– Az jó lesz. Itthon mindenki ismer, de Hetésben furcsa

bb fiúk a bútorokat hordták ki a szobából a pajtába,

népek laknak, könnyen és hamar kibeszélnek.

hogy legyen elég hely a násznépnek. A lányok meg ta-

– Meglátja, nem lesz semmi baj.

karítottak, söpörtek, mostak, krepp-papírból virágokat

– Remélem is. Meg arra is vigyázz, hogy mit tesznek

készítettek, szalagokat fontak; azokkal díszítették a fa-

vagy rejtenek el a kabátodba. Öregapám mesélte, hogy

lakat és a mennyezetet. Néhányan az udvaron össze-

milyen nagy szégyent vallott ő ott, amikor vendéghívó

igazították a trágyarakást, gereblyéztek és söpörtek.

volt. A szokásnak megfelelően, ugye, minden háznál

Még az istálló és az ólak pókhálóit is eltakarították.

megkínálták mindenféle jó étellel és itallal. Szerette a

Mindennek tisztának kell lennie a lakodalomra, hogy

gyomrát az öreg, így nem vetette meg a szíves kínálást

az minél ünnepélyesebb legyen. Nem akárki nősül. A

sem. Aztán csak másnap reggel vette észre otthon, hogy

falu egyik leggazdagabb legénye veszi feleségül a kör-

a kabátja zsebében egy szakadt bocskor van. Hídvégen

nyék leggazdagabb és talán a legszebb lányát. – Ragyo-

vagy Bánután tették bele.

gjon minden – szólt rájuk a gazda maga is.

– Ez velem nem történhet meg, de jó, hogy ezt elmondta.

Csütörtökön reggel levágták a két disznót. Megpörzsöl-

– No, no! Csak vigyázz! Tudod, hogy ezután csúfolnak

ték. Pista bácsi, az öreg disznóölő ember, lerángatta a

bennünket bocskorosoknak? Pedig ők azok, mert ál-

hátára fektetett disznónak az égett körmeit, és mondta

lítólag náluk hordták legtovább a nyersbőrből készült

az ott lábatlankodó gyerekeknek, hogy vigyék az üres

bocskort. Igyekezz vasárnap meg hétfőn minél több

ólba, és dobják be.

házat meghívni, hogy később már segíthess egy ki-

– De vigyázzatok, hogyan dobjátok be! Háttal az ólnak

csit az asszonyoknak, akik megkezdik a sütemények

a nyitott ajtóból, és közben hangosan mondjátok: »Fele

készítését. Talán kedden.

göbe, fele kany«.

– Már kedden?

– Minek az, Pista bácsi? – kérdezte meg az egyik nyel-

– Persze, hiszen kedden már megkezdik az ajándékhor-

vesebb gyerek.

dást a falusiak, és ilyenkor illik őket megkínálni. Sőt,

– Azért fiam, hogy jövőre annyi malac legyen az ólban,

még haza is szokás adni.

ahány körmöt most bedobtok.

– Értem, Miska bátyám.

– No, akkor csak vigyétek mind – szólt nevetve Iren án-

– Csütörtökön délután már ne legyen házad, mert

gyi. – Én meg azt akartam mondani, hogy húzzátok az

segítened kell a diszóölésnél, másnap meg a tyúkok

ujjatokra gyűrűnek.

vágásánál.

Az egész házban jókedv és öröm uralkodott. Jelen vol-

– Minden rendben lesz, csak ne türelmetlenkedjen. Tu-

tak Miska bácsiék házas gyermekei, az unokák, a ro-

dom a dolgomat, és tisztességgel elvégzem.

konok, sógorok, komák, szomszédok és még sokan

– Hát akkor végezd a dolgod Isten nevében és az ő se-

mások. Mindegyiknek volt valamilyen elfoglaltsága. Ha

gítségével!

más nem, hát a száját járatta, sokszor fölöslegesen is.

Bogár Miskáék házában nagy volt a sürgés-forgás. Az

Böske néném, a főgazdaasszony úgy osztogatta pa-

idősebb asszonyok sütöttek-főztek a konyhában. A ke-

rancsait, mint valami katonatiszt. – Julis, vágd meg a •

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

káposztát, Mariska, szép vékonyra süsd a palacsinta

Tormáék konyhájában is már megindult az élet. Bar-

bőrét, Ilus, te a szobai nagy asztalon nyútsd ki a réte-

ka néni a tűzhely mellett állt. Hagymát vágott a lá-

stésztát... – Mindenkinek adott valamilyen munkát.

basba, amelyben már sistergett a disznózsír. Reggelit

Mindenütt ott volt. Mindent ellenőrzött és megkóstolt.

készített a férfiaknak, akik ma megkezdik a tavaszi

– Böske néném, mikor vágjuk le a tikokat? – kérdezte

mezei munkát. Elvetik a tavaszi árpát és a korai zabot

a háziasszony.

a Diósvőgyön. Tojást sütött meg savanyú tojásoslevest

– Holnap reggel korán. Legalább öt asszonyt nekiál-

főzött. Ezt az ura nagyon szerette. Szívesebben megette,

lítunk. Hány darab van?

mint a gombucát. Friss rozskenyeret aprított bele. Igaz,

– 42 tik, 37 csibe meg tíz lúd.

hogy az szinte teljesen fölitta a levest, de ő így szerette.

– Nem lesz elég az öt asszony. Még kell három. Meg két-

Szokta is mondogatni:

-három férfi is. Azok is tudnak segíteni. Már hajnalban

– Nincs jobb reggeli, mint a savanyú tojásosleves roz-

lássanak hozzá a munkához!

skenyérrel.

Mindenki keze alatt égett a munka. Olyan volt az egész

Béla, a fia, inkább süttojást kért, hagymával. Ezzel töm-

ház, mint a megbolygatott méhkas. No, de így van ez

te meg a gyomrát.

rendjén. Kétnapos lakodalomra készülnek. Hadd emle-

Kálmán, a kisebbik fia, füstölt szalonnát evett fokha-

gesse meg mindenki, a vendégek és a lesük is.

gymával. Ez passzolt neki a legjobban. Közben leö-

– Jó reggelt kívánok, Naca néném! Megjöttek már az

blítette egy-egy korty pipitérteával, amelybe pálinkát

asszonyok?

töltött. – Ez adja meg az erejét. Ettől bírok dolgozni –

– Meg. A konyhában vannak.

mondogatta gyakran.

– Szóljon nekik! Megyünk a tikokat levágni.

Míg a férfiak ettek a konyhában, addig Zsuzsi, a legi-

A nyolc asszony, Böske néném és a gazdaasszony elin-

dősebb lány a moslékot készítette el a disznóknak. A

dult hangos beszélgetéssel a sziny felé, ahol ketrecek-

kisebb gyerekek még mélyen aludtak a szobában a me-

be zárva voltak a tikok, csibik és ludak. Elsőnek Juli-

leg lúdtollas dunyha alatt.

ska ért a faszinybe. Megdöbbenve látta, hogy a ketrecek

– No, végeztetek? – kérdezte meg az apjuk a fiúkat. –

üresek...

Akkor indulhatunk. Toljátok ki a szekeret a pajtából.

Másnap volt a csáktornyai nagyvásár...

Tegyétek fel rá a bránnyát. A szinyből húzzátok ki a vetőgépet, és kapcsoljátok a szekérfarkához. Aztán gyer-

tek utánam a jószágos kamarába, hogy kihordjuk a vetőmagot.

Szép tavaszi nap ígérkezett. A felkelő nap sugarai las-

Ezután mindenki ment a maga dolgára.

san-lassan felbontották és eloszlatták a hajnal szürke

Jancsi bácsi leakasztotta a gang falába vert vasszegről

fátylát. A növények üdezöld levelén meg-megcsillantak

a jószágos kamara kulcsát, és kiment. Az ajtózár lyu-

a harmat üveggyöngyszemei. A gyümölcsfák teljes vi-

kjába illesztette a kulcsot, és megpróbálta elfordítani

rágpompában fürösztötték tarka szirmaikat az éledő

balra. Nem lehetett. Ezt furcsának találta. Újra próbál-

napfényben. Az enyhe levegőben fecskék röpködtek

kozott, de hiába. Megnézte a kulcsot is, hogy jót hozott-

bogarakra vadászva. A közeli nyárfán megszólalt kele-

-e. – Ez a kulcsa – dörmögte. – Akkor mért nem nyi-

pelve a korán ébredő anyagólya ágas-bogas fészkében.

tja? – Majd bal tenyerét rátette a kilincsre és lenyomta.

Fölébredt az alvó világ.

Nagy meglepetésére az ajtó nyomban kitárult. – Ez

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

érthetetlen – gondolta. – Jól emlékszem, hogy az este

– Ha így megy, hamarosan üres lesz a spájz.

bezártam.

– Van még a kamrában két füzér kolbász.

Belépett. Még akkor sem tűnt fel neki, hogy valami

– De a húsból is alig van valami.

nincs rendben. Csak akkor kapott a fejéhez, amikor

– Küldd át Dezsőt gyorsan Szerdahelyre a Verancsi-

az egyik jószágos feslaghoz érve látta, hogy üres. Szin-

cshoz. Nála biztosan van tartalék. Hozzon még debrece-

te eszét vesztve nézett bele a másikba is. Abban sem

nit is. Mondja meg a mesternek, hogy majd elszámolunk

talált semmit. Hasonlóan üresen tátongott a két tíza-

– mondta, de már rohant is a pult mögé kiszolgálni.

kós jószágos hordó is. Egyikben volt az árpa, másikban

– Jó, megpróbálom elintézni – szólt az asszony, bár ezt

a zab. A feslagokban tárolták a búzát és a rozsot.

már a férje nem hallotta.

– Az átkozottak! Megloptak! Tönkre tettek... – folytatta

Az asszony szólt a legidősebb fiának, hogy rögtön ka-

volna kétségbeesetten, de eszméletlenül zuhant a föl-

pjon biciklire, és hozza az árut.

dre...

Éjfélre elfogyott minden élelem. Talán még az egere-

Két nap múlva szegény Torma János bácsi már a völ-

knek sem jutott volna morzsa.

gyifalusi temetőben pihent...

– Ej, ha minden ünnepnap így menne az üzlet! – sóhajtott boldogan Vendel úr. – De jó lenne! Akkor meg-

tudnám venni Lendván a Vukán-kocsmát. Ott még nagyobb haszonra tudnék szert tenni. De hát a Mátyás-

Vendel úr éppen bezárni készült a kocsmát. Már jóval

-monda szerint is csak egyszer volt Budán kutyavásár.

elmúlt éjfél. Itt az ideje, hogy nyugodni térjen. Búcsú

Kilépett a csendes éjszakába. Csillagok nem ragyogtak

volt a faluban, így már kora hajnaltól kezdve talpon

az égen, de a levegő enyhe volt és kellemes. Megnyugta-

volt. Sok vendéget kellett kiszolgálnia. Úgy fogyott a sör

tó. A hold vékony sarlója is alig látszott az égbolton. A

meg a bor, mintha a sivatagban lettek volna a szomjas

Mura felől lanyha szellő fújdogált. Ez jól esett az izzadt

emberek. A ház apraja-nagyja dolgozott. Még a tízéves

testének.

kis Józsika is ott forgolódott a sank mögött. Segített

– No, akkor gyerünk, tegyük el magunkat holnapra!

apjának, akinek a testére ragadt az izzadtságtól nedves

– gondolta vagy mondta is talán. Aztán behajtotta a

ruha. Úgy csillogott a homloka is, mintha a reggeli

vendéglő külső deszkaajtajának a bal szárnyát, majd

harmat szállt volna rá. De a szemei is csillogtak. A jó

a jobbat akarta, de abban a pillanatban érezte, hogy

megfigyelő észrevehette volna, hogy gondolatai a mai

valamilyen tárgyat nyomnak a hátába, éppen a szíve

nap jövedelmén járnak akkor, amikor egy kis lélegze-

táján. Meglepődött, de...

tnyi időhöz jutott. A két nagyobbik fia sürgött az asz-

– Egy szót se, ha kedves az élete. Menjen be előttem a

talok között. Alig győzték kiszolgálni az egyre tóduló

kocsmába, és hajtsa lejjebb a petróleumlámpa lángját.

vendégeket. A lányai viszont a konyhában segítettek

Ne próbáljon meg ellenállni, mert rögtön lepuffantom.

anyjuknak. Debrecenit meg cigánypecsenyét készítet-

Ha csöndben lesz, nem történik semmi baja.

tek a sok éhes szájnak. A kocsmárosné maga sem ér-

Nem tehetett egyebet, a felszólítás szerint cselekedett.

tette, hogy mi történt ma az emberekkel. Úgy ettek és

Nagyon, de nagyon rosszat sejtett. Gondolni sem mert

annyit, hogy alig győztek sütni meg főzni.

rá, hogy mi fog történni. Tudta, hogy kivel van dolga, és

– Vendel – szólt be a kocsmaajtón férjének.

hogy miért jött...

– Mi van?

– Így, most már jól van – szólt Vratár Jóska, mert hát ki •

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

is lehetett volna más, amikor bent voltak a félhomályba

– De betyár úr, kedves Jóska – kezdett könyörögni a

borult szobában. – Szóljon ki az embereimnek, hogy

kétségbeesett kocsmáros...

bejöhetnek.

– Fogja már be a száját, mert hamar betapasztjuk. Fiúk,

– Szólj ki te magad – akarta mondani, de meggondolta

ha még egyszer megszólal és ellenkezik, kötözzétek ah-

magát, és kiszólt az ajtó nyílásán: Bejöhettek.

hoz az oszlophoz, és tömjétek be a száját!

Néhány perc múlva beléptek az ivóba a betyárbanda

– Úgy lesz – nyögték azok teli szájjal.

tagjai: Bibaly, Ragyás, Törpe és Cingár.

Szegény Vendel úr nagy nehezen kihúzta a pult fiókját,

– Bivaly, te maradj kint! Állj az eperfa árnyékába! Üg-

és kimarkolta belőle a sok pénzt. Szemei előtt karikák

yelj, hogy semmi baj se történhessen! Maga meg Ven-

táncoltak, térdei megroggyantak, a keze remegett.

del úr, zárja be a konyhába vezető ajtót. Függönyözze le

– Miért remeg úgy, mint a miskolci kocsonya? – kérdez-

az ablakokat!

te kárörvendően a betyár. – Lesz még ott több is, ahol ez

– De, Jóska, mit akartok itt!? Én nem bántottalak ben-

termett, csak okosnak kell lenni.

neteket soha! Még segítettem is neked. Elfeledted?

– Ez legyen az utolsó lopásod, Jóska! – szakadt ki a szó

– Nem feledtem el. És mi sem bántjuk magát, ha okosan

akaratlan is a kocsmárosból.

fog viselkedni. Szépen ideadja a mai keresetet, és mi el-

– No, no, kedves Vendel úr, találkozunk mi még több-

megyünk, de előtte szeretnénk valamit harapni és inni.

ször is az életben.

A kocsmáros alig tudott szóhoz jutni. Fuldokolva törtek fel belőle a szavak: Én... én... nem is tudom... sze-

gény ember vagyok... nagy a családom... ne vigyétek el a pénzemet...

Pedig Vendel úrnak lett igaza.

– Elég a siránkozásból! – szólt rá durván a rablóvezér.

Úgy látszik, valaki mégis tudomást szerzett róla, hogy

– Ha nem akarja, hogy a lányait idehozzuk, és elszóra-

Vratár Jóska bandájával a Vendel úr kocsmájában tar-

kozzunk velük, akkor tegye azt, amit mondtam.

tózkodik, mert amikor elhagyták teli hassal és tömött

– A Zsuzsikát, azt hozzuk ide – röhögött kajánul Ragyás.

erszénnyel az ivót, üldözőbe vették őket a csendőrök.

– Pofa be! – röffent rá amaz.

Kettőt közülük lelőttek, egyet pedig megsebesítettek.

Halotti csönd. Végül is Vendel úr törte azt meg: Nincs

Így lett vége a híres Lendva-hegyi Vratár Jóskának, a

a háznál semmilyen ennivaló sem. Mindent megettek

Murántúl egyik rablójának.

a vendégek. – Nem is kell a magáé. Van nekünk elég. Csak bor kell hozzá. – Meg sör – kottyantott közbe a Cingár. – Törpe, vedd elő a batyút! Rakd az asztalra a tartalmát! Maga meg terítse meg az asztalt. Kedves és előkelő vendégei vannak, úgy viselkedjen! – nevetett a vezér. Hamar a terített asztalra került a könnyen szerzett élelem: füstölt sonka, szalonna, kolbász, kenyér meg hagyma. – Bort, sört és sót! – parancsolt Jóska. – Amíg mi eszünk, szedje össze az összes bevételt, és hozza ide! 92

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

ZÁGOREC-CSUKA Judit

HA MÉGIS VISSZANÉZEL (részletek egy kisregényből) Kedves Júlia,

Kedves Zsu,

A régi idők bölcsei szerint a léleknek mindent meg kell

Sokáig vártunk a Kertész tanárnőre, míg két óra késés-

tapasztalnia a tökéletesedés útján. Talán, ezért kell szen-

sel megérkezett a tanszékre. Erika, aki a szegedi egye-

vednünk, hogy tökéletesebbek legyünk, a keserű poha-

temen tanít, nagyon ki volt borulva, hogy mi ez a ké-

rakat néha a fenékig kell inni. Vajon hány rokonlélekkel

sés és, hogy ezt nem is érti igazán, egy abszolutóriumi

találkozik az ember az élete során? Gyakran hallani,

viszgára elkésni. Ő Párizsban, majd Marseilben tanult

hogy egy kezünkön össze tudjuk számolni az igazi bará-

két évig, ott doktorált tájékoztatásból, majdnem bele-

tokat. A rokonlelkek felismerésével a sors rendelése kö-

pusztult az egészbe, mivel hatvan kilóról negyvenötre

vetkezik be. Lehet, hogy ezt mi felismertük, kapcsolatot

fogyott le. De, hát ez volt az egyetlen lehetősége, hogy

teremtettünk, s ezt a boldogság kísérte. Így ketten, talán

külföldön tanuljon, erre is tizenöt évig várt. Megértet-

többre voltunk képesek, könnyebben vészeltük át a ke-

tem, hogy most nyugtalan, meg megelégedetelen, nem-

mény öt évet az egyetemen. Rokonlelkek voltunk, ezt bel-

csak a vizsgával, hanem sok minden mással. Az egye-

sőleg ismertük fel, jól fogalmaztál. Az életszemléletünk

temistákkal, az egyetemi rendszerrel, azzal, hogy ő nem

hasonló volt, erkölcsi felfogásunk szintén megegyezett,

tud laza lenni, meg kűzd, meg többet akar, de a nagy

meg tudjuk bocsátani egymás hibáit, és tudatában va-

általánosság meg nem. És most már a második dokto-

gyunk a sajátjainknak is. Mi nem irigykedünk egymás-

riját csinálja. Megértettem. De, ki ért meg engemet? Tel-

sal mint felületesebb barátságban. Közelségünk örömet

jesen felesleges lett volna az, hogy magamról beszéljek

okoz, szerető energiák áramlanak közöttünk.

neki, most találkoztam vele először.

A barát az, akihez akkor fordulunk, amikor bátorításra

Aztán jött a Kertész tanárnő, egyetemista koromban is

van szükségünk. A barát az, akinek a barátságát, mint

tanított, akkor is idősnek tűnt, pedig kb. hatvan éves,

ajándékot kincsként őrizzük. Az a barát, aki életünket

most meg már öreg volt, de nagyon kedves tanárnőnek

megtölti szépséggel, vidámsággal és bájjal. És a világot,

tűnt, igazi úri nőnek, akinek volt humora. Szóval meg-

amiben élünk jobbá és boldogabbá teszi.

érkezett, s azt mondta:

A barátság egy csoda, ami a szívünkben él.

-- Belevágok egy rozsdás kést a Varga Sanyi hátába, miért nem mondta meg, hogy ma vizsgáztatnom kell,

Nem tudod, hogy történik, vagy mikor kezdődik. De azt

most meg berendeltem a kőműveseket. No, de mindjárt

tudod, hogy mindig valami különös örömet okoz. Felis-

kezdjük – mondta.

mered, hogy a barátság a világ legértékesebb ajándéka!

Erika, zsörtölődött, kapkodott ide-oda, közben én megnyugodtam, ami lesz az lesz. Az egésznek úgy sin-

Üdvözöl Zsu Budapestről

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

csen nagy tétje, mert én nem vagyok egyetemi oktató,

sef Nagy nemzetközileg híres pantomim-művész Buda-

nem kapok ez által jobb munkahelyet, meg beosztást,

pestre. Hát, kit keresett? Téged, veled randevúzott...Ve-

pzicíót, csak éppen eljutottam az abszolutóriumig. Ezt

led... Azt mondtad, hogy a barátod, mert ő is vajdasgái,

akartam, ez van... Tehát mint mindig szorgalmasnak

de Párizsban él, meg az egész világon... De, téged mégis

kell lenni, s ha lehet nem kell elhalasztani a vizsgát,

felkeresett... Aztán, András, a nagykövetségről, mindig

tanulni kell és levizsgázni... Így volt ez akkor is, amikor

hozzánk járt, jól érezte magát a gazdagréti lakásunk-

egyetemre jártam veled tizenöt évvel ezelőtt. Reggel ko-

ban, majd udvarolt Katinak, az erdélyi csajnak, akit

rán felkeltem és elmentem levizsgázni...Te mondogat-

egyszer befogadtunk, mert áttelepült és nem volt la-

tad, hogy igen ez vagyok én. Lábraállok a depresszióm-

kása, s megismerted a munkahelyeden. Befogadtuk,

ból – „Kelj fel és járj!” – mondaná József Attila. Ez egy

aztán mi lett belőle. Kurtizán Velencében... Így vitte

régi szokásom, jó volna becsületesnek lenni, de nem

többre, kurva lett, meszire vitte, pedig pincérnő volt a

mindig érdemes. Te egy évet halasztottál, s aztán ezzel

Sós tó környékéről... Messzire vitte. András is csak belé

sem veszítettél semmit...Tudtam, sejtettem már akkor

volt szerelmes... Jobb lett volna, ha nem fogadjuk be, de

ott a Louverben, amikor egy napig magyaráztad nekem

te mindig nagyszívű voltál... Aztán ellopta az eljegyzési

és Katinak a festményeket, nagy precizitással és oda-

gyűrűmet, hogy attól is megfosszon. Meglopott... Em-

adással. Már akkor tudtam, hogy neked műtörténész-

lékszem, hogy egyszer jött András, kinyítottam neki az

nek kell lenned, mert tehetséges vagy ezen a területen.

ajtót, csöngetett... Egy nagy csokor virágot hozott, Katit

Tíz év üzletkötés, gazdasági élet után te is rájöttél, hogy

kereste...De, nem volt. Beengedtem, majd megkérdez-

neked jobb lesz, ha mégis megmaradsz a művészet

tem tőle, miért éppen Katii tetszik neki. Azt mondta,

berkeiben. A pénz nem vonzott annyira, hogy feladtad

hogy mi ketten nagyon okosak vagyunk, mások va-

volna... Én már ezt Párizsban tudtam... Aztán, amikor

gyunk... Egyetemre járunk. Kati helyes csaj, és kész...

ott laktunk a Komjádi uszoda mellett abban a kis la-

Már megunta a feleségét, húsz éve házasok, sok pénzt

kásban, akkor is tudtam, hogy veled jó együttélni, mert

követelnek tőle, meg a gyerekei is, ő már unja ezt, meg

mindig valahogy többre viszed, mint én, nem hagyod

a diplomáciát is.... Szerető kell neki, szórakozni akar,

magadat, egyre jobb helyeken laktunk. Átköltöztünk

felejteni... Andrást azért kedveltem, mert őszinte volt és

Gazdagrétre, ahol a Szomszédokat forgatták. A lakás

valójában tehetséges, csak ő is érzékeny volt, túl érzé-

gyönyörű volt, Adéli, aki éppen akkor két évre Berlin-

keny az élethez. Később a Soros egyetemén volt átme-

be költözött, s ott hagyta nekünk a gyönyörű lakását,

netileg dékánhelyettes. Azt is mondta, hogy ő félzsidó...

könyvekkel, modern bútorokkal. Azóta sem laktam

Egyszer mondta, hogy már nem mert bemenni a tanári

ilyen szép lakásban... Hát, igen, neked hagyta, a te ba-

kar közé, mert annyira hányigere volt és lemondott vé-

rátnőd volt, s te csak melléd vettél akkor, én is el akar-

gül is... Nekem mondta, megértettem, tudtam, hogy mi-

tam menni a koleszból... Ezt is neked köszönhettem...

ről beszél, nekem is volt ilyen tapasztalatom, amikor ki-

Eszembe jutott az egész közös életünk, míg vártam a

utáltak... Akkor el kell menni, lehet, hogy máshol majd

vizsgára, már nem is izgultam, csak vártam, és jöttek a

szeretnek, ha átmenetileg is... A szeretetért mindig

képek... Szépek voltak, megszépültek.

megéri megtenni... András végül is idegileg kikészült,

Az ember élete attól szép, hogy vannak benne apró, de szép részletek. Én most erre gondoltam.. Amikor jött Jo-

mondtad, hogy elvonult egy szanatóriumba, a felesége látogatta. S a vállalkozásotoknak is vége lett lassan... Az Adria kft-nek a Váci utcában. Egyszer ottaludtam •

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

az irodádban, influenzás voltam, meg ittam egy kis pá-

és bugyiban vezettem Pécelig, félig meztelenül... Útköz-

linkát, aztán elmentem a Puskin moziba, de te nagyon

ben megálltunk kaját venni, mint régen... Aztán sírtál a

hiányoztál, mert nélküled többet nem akartam ott

kocsiban, mert visszatértünk a múltba... Hogy milyen

aludni, pedig gyönyörű volt a hálószoba. Úgy éreztem

nehéz volt megszülni gyereket, s a szerelmed meg sem

magamat mint amikor elmentél egyszer egy hónapra

látogat, meg lelépett... S, hogy soha többé nem csinál-

Londonba, s egyedül maradtam a lakásban, kifejezet-

nád ezt, meg nem így, meg nem vele, meg, meg, meg....

ten egyedül, majd hazautzatam, hogy nem akarok egye-

Mert mindig minden nem sikerülhet az életben, meg

dül lakni. Aztán megjöttél, és örültem neked. Te mond-

mindig nem lehetsz jó, meg mindig nem lehetsz sze-

tad, hogy így talán kibírjuk... Célok nélkül nem lehet

relmes abba, akibe egyébként is lennél, mert... Mert

kibírni. De néha nincsenek céljaim, csak élek olyan

mindig nincsen úgy, ahogy te akarod...Tudtam, láttam,

posztmodernül, nem keresem a megoldásokat, nem

éreztem, hogy így van, de ki nem tévedhet? Én is...

keresem a végső összefüggéseket, mert úgy is nagyon

Mindig mindenben igazd volt, te ismertél csak igazán...

nehéz. Destrukció vagy konstrukció ez, nem tudom?

Mindenben igazd volt.... S nélkülde ezt a doktori kép-

Van-e kincs a hegy gyomrában? Nem tudom, én annyi-

zést sem csináltam volna végig, meg az angolt sem.

szor megpróbáltam kiásni, alagutakat vájni hozzá, de

Amikor a banketten voltunk a British Council fogadá-

sokszor zsákutcába jutottam... Lehet, hogy mindig újra

son. Láttam, hogy te vagy az akihez odajött a British

kell kezdeni. Ádika mondja, hogy ne legyek szomorú,

Muzeum igazgatója, kegyes öreg úr volt és társalogni

ha valami nem sikerül a suliban (ő ennek véli a szomo-

akart veled száz múzeumigazgató közül csak veled... A

rúságomat, hiszen gyerek). Nem kell mindig, hogy min-

többiek csak lestek, miért éppen hozzád lépett... Mert

den sikerüljön, szerinte. Ő még gyerek, de tudja, hogy

megérezte, hogy veled lehet művészetről beszélgetni...

így van, okos, büszke vagyok rá. Ha meghalok, ő fog a

Talán szerette a csendes, szerény nőket, akik nem kirí-

legjobban sajnálni, tudom... Minden este csak velem al-

vóan öltözködnek és nem a szeretőjükkel együtt jelen-

szik el, csak velem, átölel és azt mondja:

tek meg a partin, ahol ugysem ők a fontosak, hanem

-- Szeretlek, anyu! – nála elértem azt, hogy fontos le-

csak éppen ott kell állniuk a partner mellett, mert....

gyen az,hogy kimondja, ki tudja mondan azt, hogy „sze-

Az öreg úr megérezte, ahogy én is megéreztem a ko-

retlek”. Sikerült, erre neveltem. Ő mellettem áll, szinte

lesz fürdőjében, amikor először láttalak fürödni, hogy

mindig, még hisz nekem... Volt rá eset, hogy megértett,

beszélgetnem kell veled... Azt kérdeztem, hogy Jugo-

míg a férjem nem... Megértette az érzéseimet, a vágya-

szláviából jöttél, ugye? Azt felelted rá, hogy igen. Ami-

imat, a gondolataimat, egyelőre és tud bocsánatot is

kor az öreg úrral beszélgettél, akkor határoztam el,

kérni, megtanítottam, Zsu.

hogy megtanulok angolul, mert te olyan jól beszéltél már angolul, hogy az öreg észre sem vette, hogy nem

Aztán emlékszel az esőre, a Hősök terén, amikor me-

vagy angol... Aztán a nagy díszvacsorán a Ludwigban

gáztunk...Vártál rám az esőben... Az előadás után. Na-

a világ művészeivel, a kétmilliós vacsorán, ahol ven-

gyon vártál rám, mindig, vártál rám, estefelé... Hogy

déged voltam, a szerénységed még messzebbre vihet...

együtt menjünk haza Pécelre... Ennek, kedves Zsu vége,

(Emlékszel, amikor Párizsban a Sorbone egyetem előtt

mint ahogy vége lett az egyetemi éveimnek is... meg a

álltunk, és azt mondtam, hogy innék egy kólát, te nem

doktori képzésnek is, ugyanaz az érzés, hogy vége, s

engedted mert, hogy kevés a pénzünk...) Emlékszel rá,

már nemigen láthatlak... Aztán átáztunk az esőben,

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

most a fehér abroszok mögül lestelek, ahogy játszod a

Majd újra behívtak, felálltak és kijelentették, hogy sike-

szerepedet, a dél-amerika-i és a prágai művészek társa-

rült az abszolutóriumi vizsgám – Summma cum laude-

ságában. Olyan egyszerűen mint a Sorbone előtt álltál,

val végeztem a vizsgát. Elköszöntem, tudtam, hogy ez-

rövidnadrágban hátizsákkal a válladon. Kár, hogy ak-

zel valami véget ért újra az egyetemen, ahova tizenötéve

kor nem mentünk be az egyetemre. Azt hiszem, hogy a

jártam, ugyanúgy reménytelenül, ugyanúgy, de nem fé-

szerénységed miatt szerettelek meg, meg a jóakaratod

lelemmel eltelve, mint akkor, hogy mi lesz. Most már

miatt, meg, hogy mindig féltettél, ha hirtelen és meg-

tudtam, hogy csak az lesz, amit megcsinálok, amennyit

gondolatlan voltam.

kiharcolok... Itt a könyvek közt, a könyvtártudományi

Vannak az életnek áldozatai, vagyis az élet áldozatokkal jár! – mondtam már neked. Valahogy általánossá vált a züllés, a romlás, úgy tűnik. Gyorsan leragadhatsz, gyorsan eltévedhetsz. Sokáig próbáltam jó lenni,

tanszék oszlopcsarnokában magamhoz tértem, mert jó volt itt lenni, még három percig... Aztán újra el kell menni, s lehet, hogy soha nem térek vissza, nem lesz még egy forduló itt...

tűrni, alázatos lenni, úgy mint te. De, ez sem a megol-

Kedves Zsu, te mondtad, hogy végig kell csinálni, kell

dás, sokszor kijátszottak, anyagi, vagy egyéb javakért,

a diploma, tizenötévvel ezelőtt, mert nyugodtan végig-

pozicíóért, sokszor lenéztek, lekezeltek, hogy ez által

mehetek Lendván, felemelt fejjel az utcán...Te mondtad,

mások jussanak tovább, vagy csak így, mert nem ismer-

de kérlek, most ne mondj semmit... Amikor visszamen-

nek jobb módszert. Kedves Zsu, közel negyven évem-

tem, az újság szerkesztőségében, ahol dolgoztam fél

hez, én már nem akarok csak jó lenni, mert sokszor

évre rá a munkatársaim névtelen levelet írtak, hogy

ráfáztam. Dufrenne szerint – csak a hatalomnak van

küldjem vissza a diplomámat Budapestre... Igen, szo-

ideológiája, a félreállítottaknak, lekezelteknek sosem,

morú voltam, de nem küldtem vissza, mert nem volt

de nekik is lehetnek még vágyaik. Egyetlen rend, amit

hova küldeni, neked meg nem akartam... Kedves Zsu,

el tudok emberségesen viselni, ez a természet rendje és

én tudom, meg vagyok győződve, hogy a Ludwig Múze-

a művészeté. Én irodalomtörténetet tanultam, te mű-

um piar menedzseri osztályának kinevezett igazgatója

vészettörténetet. Te valahogy meg is élsz belőle Buda-

leszel, hamarosan, te is tudod, a munkatársaid fognak

pesten...

megválasztani, nem a politika, meg a minisztérium.

Aztán jött a Kertész tanárnőt, kopogott a kis cipőjével, majd behívott a vizsgáztató bizottság elé. Azt mondta, hogy határozottak a lépteim, talán ilyen a személyiségem is. Megnyugtatott, még mielőtt megszólaltam volna. Igen, ő a hatvanvalahány évesen, tudja, hogy mikor mit kell mondani és mikor kell hallgatni. Aztán tételszerűen kérdezgettek, de főleg ő. Közben mosolygott és én is visszamosolyogtam, tetszett neki. Nekem is. Kellemessé tettem a vizsgát. Kiküldtek, Erika már várt, mert közben nem ment el, megvárt... Hiába tanít egyetemen, most diákként viselkedett. Azt mondta, hogy rendes vagyok, jólelkű. Pedig csak először látott, lemérte, jól esett.

Hogy miért? A személyiséged miatt, temittad, mert te vagy az, aki szeretetre méltó vagy, meg a tehetséged miatt...Tudom, hogy sikerülni fog, a sok bukás után is, tíz év állampolgárságra várás után is, meg, hiába mondod, hogy Kriszta apja egyetemi tanár, s a te apád gyári munkás volt, neki könnyebb. Hiába mondod, lehet, de ez nem mérvadó... Kriszta is szeret, mert különben nem vitt volna be a múzeumba. A mérvadó az, hogy jól választottál, s maradtál Budapesten, a háború, meg a egyéb dolgok miatt is – mertél maradni, te is tudod, albérletekből albérletekbe, kvázi munkahelyekről kvázi munkahelyekre...Te mondtad, hogy ott is nehéz ma-

•

5/2008

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában

radni, megállni a helyedet, de visszajönni is nehéz, te mondtad, pontosan emlékszem a mondatodra. Meg azt is mondtad, hogy a nemzetiségi ügyért való küzdelem, a kisebbségi létben való harc, neméppen nőknek való, hagyjam az egészet... Nagyon igazad volt, nem nőknek való, de ebben sem alázhatnak meg, mert nő vagyok, mert ember vagyok, vagy egy eltévedt magyar... Kit érdekel manapság már ez... De, téged szerettek, ennek ellenére, s a szeretet segített, mert ha nem tudtál volna szeretni, még nehezebb lett volna... Én is szerettelek, ma is szeretlek...Többféle helyzetben, többféle körülmények közt láttalak, mindig megmaradtál ugyanannak, s ez is tetszett, hogy végül is csak azt mondtad, hogy ezért 110 ezer forintért csinálod, tök mindegy, hogy főnök leszel, vagy sem, csak engedjenek úgy dolgozni, ahogy te szeretnéd, hiszen minden nap ötletekk zömével mész be a múzeumba..., míg mások flegmatikusan hajszolják a számítógépjátékokat az ország egyik legjobb képtárában, s fáj a fülük hegye azért, hogy jobb legyen... Kedves Zsu, megérdemelnéd a kinevezést, a minsztériumban már beszéltek róla... Útközben hazafelé sírtam a kocsimban, ugyanúgy mint tizenötévvel ezelőtt, de akkor könnyebb volt, mert mellettem ült a férjem, amikor kikanyarodtunk a Gazdagrétről, most egyedül voltam, nagyon egyedül... A sírás megnyugtatott, mert tudtam, hogy van egy igazi barátságom, tudtam, hogy nélküled nem lett volna érdemes doktori képzésre járni... Különben is elmúlt. Mikor megérkeztem, kiszálltam a kocsimból, berohantam a lakásba, s írtam neked egy emailt, mert nagyon hiányoztál, már húsz éve hiányzol... Megint ki kellene találnom valamit, hogy visszajárjak hozzád - ezt is te mondtad. Hogy mindig valamit ki kell találni. De, mit? Egyedül maradtam a sötét éjszakában, éreztem, hogy most valami megint végetért. Vesztesnek éreztem megint magamat...

Foto: Tomaž Galič

Üdvözletekkel Júlia, Lendváról

•

5/2008

Foto: Igor Kolenko

Turizem in šport v Lendavi A turizmus és sport Lendván

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Denis SOLDAT

Strategija razvoja športnega turizma v Lendavi Avtorski izvleček: Sodeč po trendih povpraševanja postaja šport vse bolj pomembna sestavina turistične ponudbe in s tem posredno in neposredno vpliva na njegov hitrejši razvoj. Namen pričujočega članka je prikazati temelje dolgoročnega razvoja in trženja športnega turizma v občini Lendava. To opredeljujem s specializacijo ponudbe, tako na področju kakovostne športne infrastrukture, organizacije in kadrov, kot tudi ponudbe kakovostnih športnih programov ter storitev.

TRADICIJA ŠPORTA V OBČINI LENDAVA

Kakovost občinskega športa je naraščala skozi vsa obdobja njegovega obstoja. Tako današnji občinski šport premore sedemintrideset športnih klubov/društev oz.

Šport ima v občini Lendava izjemno tradicijo, ki se kaže

družin, ki združujejo devetnajst različnih športov.

tako v široki paleti obstoječih športnih panog, kot tudi v organiziranosti ter športnih dosežkih. Skozi vsa ob-

dobja športnega delovanja je obstajalo tudi zanimanje za sodelovanja na tekmovanjih. Vsa športna društva so nenehno načrtovala nastope na prvenstvih in drugih

ZNAČILNOSTI DOSEDANJEGA RAZVOJA TURIZMA V OBČINI LENDAVA

tekmovanjih, prejemala pa so tudi finančno podporo občinske športne zveze. Tekmovalni šport je poleg re-

V Pomurju je turizem že dolgo prisoten. Poleg kmetij-

kreativnega športa postajal vse pomembnejši, profesio-

stva je dejavnost, za katero obstajajo ocene o nespornih

nalizacija športa pa je omogočila razvoj športnikov naj-

naravnih in grajenih razvojnih potencialih. Že v osem-

višje kakovosti (športniki državnega in tudi svetovnega

desetih letih je v Sloveniji dozorela ugotovitev, da mora

razreda).

Slovenija, tudi zaradi prostorskih omejitev, razvijati

Tudi prireditvena dejavnost in sodelovanje med klubi v

predvsem kakovostno ponudbo, pestrost in identiteto

Sloveniji ter iz sosednjih držav imata bogato zgodovino.

tega prostora, ki pa žal še ne kaže zadovoljivih rezulta-

Prvo športno srečanje je bilo organizirano v nogome-

tov, kar velja tudi za razvoj turizma v občini Lendava.

tu leta 1913, prvo mednarodno srečanje pa v kegljanju

Nosilec turistične ponudbe občine je zdraviliški turi-

leta 1964. Organizacija mednarodnih srečanj različnih

zem. Glede na naravne danosti in na že zgrajeno infra-

kategorij se je z leti razširila na večje število športnih

strukturo bo to tudi v prihodnje. Zdraviliški turizem,

panog in disciplin ter tako zaznamovala bogato med-

katerega nosilec so Terme Lendava, ima v Lendavi že

narodno sodelovanje.

bogato tradicijo. Možnosti za razvoj ostalih oblik turiz•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

ma so slabo izkoriščene. Promocija turističnega obmo-

K turistični ponudbi prištevamo tudi kolesarske steze.

čja je skromna, turistična materialna infrastruktura

Kolesarske steze so speljane oz. označene po celotni obči-

pa je slaba. Za turistično ponudbo območja nasploh

ni oz. tudi Prekmurju. Potekajo predvsem po manj prome-

je značilna nerazpoznavnost, marketinška nedoreče-

tnih, lokalnih asfaltiranih in makadamskih poteh.

nost ter nezadovoljiva kakovost turističnih produktov. Ključni problem za razvoj turistične dejavnosti na obravnavanem območju ni samo premajhno število turistov, ampak tudi pomanjkanje podjetnikov, ki bi v opravljanju turističnih dejavnosti (z izvirno turistično ponudbo) videli svojo podjetniško priložnost.

ŠPORTNO-REKREACIJSKE AKTIVNOSTI IN OKOLJE

Športne prireditve so tudi v občini Lendava pomembna oblika turistične ponudbe in kot take pomembna oblika neposrednega sodelovanja med športom in turizmom. Gibljejo se v razponu od prireditev lokalne vrednosti do prireditev evropskega značaja. Odmevnejša so zlasti naslednja tekmovanja: Državno prvenstvo v judu za mladince, Pokal Slovenije v Agility-ju, državna prvenstva v badmintonu za državno jakostno lestvico, evropsko prvenstvo v speedway-u itd. Športna ponudba v obravnavanem turističnem kraju

Športno-rekreacijske aktivnosti se izvajajo v grajenem in naravnem okolju. Občina trenutno razpolaga s 30 različnimi športno-rekreacijskimi objekti, na katerih se lahko izvajajo športne dejavnosti iz ok. 20 različnih športov. Pri športu v naravnem okolju lahko v prvi vrsti omenimo možnosti za sprehode oz. hojo, tako po zelenih mestnih oz. parkovnih površinah, kot tudi v naravi (okoliške vasi, gozdovi, bregovi rek in jezer). Iz mestne-

je namenjena predvsem gostom, ki iščejo aktiven način preživljanja prostega časa v sožitju z naravo in zdravim načinom življenja. Ciljne skupine obiskovalcev so individualni gosti in družine, šole, društva, športniki, podjetja, agencije itd. Omenjena športno-rekreacijska ponudba se trži v okviru Turizma Lendava d.o.o. in v okviru zdravilišča Terme Lendava.

ga jedra se dvigujejo Lendavske gorice, primerne za ak-

STRATEGIJA RAZVOJA ŠPORTNEGA TURIZMA

tivnosti kot so izletništvo, pohodništvo ter lažjo planinsko hojo. Gre za gričevnat predel, ki se dviga nad širno ravnico, po katerem so speljane izletniške in planinske poti (planinska pešpot E8) ter Vinska turistična cesta Lendavske gorice (VTC Lendavske gorice). Vinska turistična cesta pa je primerna tudi za kolesarjenje ter druge oblike rekreacijskih dejavnosti.

Vizijo razvoja športnega turizma v občini Lendava vidimo predvsem skozi implementacijo športnih dejavnosti v turistično ponudbo. Ta vizija primarno temelji na rastočih trendih v športno-turistični ponudbi, pri čemer naj bi bil največji poudarek dan na nadaljnji razvoj zdraviliškega turizma v povezavi z oblikovanjem nove,

Med najpomembnejša zunajmestna ciljna območja

specializirane športne ponudbe. Omenjena sinergija

uvrščamo tudi »Mursko šumo«, ki vabi k aktivnostim

naj bi tako postala osnova za dvig konkurenčne pred-

predvsem lovce. Tudi ribolov je zanimiva športna zvrst,

nosti ter s tem generator turističnega razvoja mesta in

za katero na vseh vodah na tem področju (reka Mura,

občine. Razvijati je treba izvirne, kakovostne in tržno

potoki, ribniki) skrbi Ribiška družina Lendava.

zanimive zdraviliške ter športno-turistične proizvode,

100

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

prilagojene posameznim ciljnim skupinam gostov. V

Po trendih povpraševanja na področju športnega turiz-

skladu z omenjeno vizijo stopajo tako v ospredje pro-

ma sodeč predstavljajo ohranjene naravne prvine eno

dukti športne rekreacije, zdraviliške storitve, priprave

od temeljnih rekreacijskih potencialov za turistični ra-

športnikov ter produkti športnih prireditev.

zvoj občine Lendava. Poleg tega pa je posebno vlogo na področju razvoja športnega turizma potrebno posvetiti

Strategija razvoja športnega turizma v občini Lendava

tudi prostorsko-urbanistični zasnovi športne in druge

naj bi temeljila na več ukrepih. Najprej je na občinski

infrastrukture.

ravni potrebno sprejeti resolucijo o razvoju športnega turizma kot pomembne gospodarske panoge ter z

Občina naj bi v okviru prostorskega plana ali urbani-

ustreznimi ukrepi in aktivnostmi zagotoviti realizacijo

stičnega načrta občine v dialogu z drugimi sektorji

sprejete resolucije. Temu mora slediti posodobitev in

planiranja glede na rekreacijsko povpraševanje zagoto-

izgradnja športno-rekreativne in druge infrastrukture

vila in rezervirala dovolj velika in ustrezna prostorska

- izdelava zazidalnega oz. prostorskega načrta širitve

območja (s parcelno natančnostjo) za razvoj športno-

ali izgradnje le-tega. Nepogrešljiv del strategije so kadri.

-rekreacijske in druge infrastrukture. Izoblikovan pro-

S permanentnim izobraževanjem in usposabljanjem

storski plan občine bi služil kot prostorski dokument

sedanjih in bodočih turističnih delavcev bi vplivali na

dolgoročnega značaja za usmerjanje razvoja v prostoru.

dvig kakovosti turistične ponudbe.

Zaradi prostorsko in finančno zahtevne infrastruktur-

V skladu s spremenjenimi trendi povpraševanja na trgu

ne zasnove je glede na časovno opredelitev planiranja

je treba izboljšati obstoječe in oblikovati nove, speciali-

smotrno govoriti o kratkoročnem, srednjeročnem in

zirane športne turistične proizvode. Nenazadnje pa je

dolgoročnem načrtu izgradnje le-teh.

treba tudi podati zasnovo marketinškega koncepta, t.j.

Predlog prostorsko-urbanistične zasnove športno-re-

oblikovanja, prodaje in promocije športnih turističnih

kreacijske in druge infrastrukture v občini Lendava

produktov območja ter zagotoviti finančne vzpodbude

prikazuje Slika 1. Slika prikazuje mesto Lendavo z

za izgradnjo infrastrukture za razvoj športnega turizma.

lendavskimi goricami, mestnim jedrom in pasom športno-rekreativne in ostale infrastrukture kot predlog

PROSTORSKI RAZVOJ ŠPORTNEGA TURIZMA

športno rekreacijskega prostora. Nov pas športno-rekreativne in ostale infrastrukture se razprostira med Termami Lendava in športnim parkom.

Pri prostorskem razvoju športnega turizma govorimo o

5.1.1. Grajeno okolje

prostoru kot faktorju razvoja športne ponudbe, predstavljamo pa tudi predlog prostorsko-urbanistične za-

Uspešno trženje športno-turistične ponudbe zahteva

snove športnega turizma v obravnavanem turističnem

razmeroma razvito infrastrukturo. Zato bi bilo v obrav-

kraju. 5.1.

navanem turističnem kraju potrebno obnoviti, dograditi in/ali na novo zgraditi nastanitvene zmogljivosti,

Predlog prostorsko-urbanistične zasnove

športno-rekreacijsko in zdraviliško infrastrukturo ter

športnega turizma v občini Lendava

turizmu komplementarne storitvene dejavnosti.

•

5/2008

101

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

stičnega kraja potrebno najprej obnoviti in/ali posodobiti obstoječe športne objekte, kar pa se v sami občini že izvaja. Nekako najpomembnejši del omenjene vizije je izgradnja novega »športno rekreacijskega parka«. Izgradnja »športno rekreacijskega parka« naj bi vključevala nove bazene oz. vodne površine v rekreacijske (npr. plavalni bazen, vodne atrakcije, rekreacijski bazen ipd.) in zdravstvene namene (rehabilitacijski bazen itd.), fitness center, savna center, športne dvorane polivalentnega tipa (npr. večnamenska športna dvorana v neposredni bližini hotela), male specializirane dvorane za potrebe posameznega športa (npr. mali olimpijski bazen, dvorana za squash), zunanje objekte za točno določene športe (npr. golf igrišče), zunanje polivalentne športne objekte (npr. večnamensko športno igrišče iz umetne mase), naravne terene različnih konfiguracij - npr. Lendavsko fitness promenado (Koncut in Komloš, 1999), trim stezo, zabavne in rekreativne vsebine ter zdravstvene objekte (npr. diagnostični in rehabilitacijski center). Športni in zdraviliški objekti v obravnavanem turističnem kraju so lahko vseh vrst, vse pa je odvisno od konSlika 1: Mesto Lendava z Lendavskimi goricami, mestnim jedrom in pasom športno-rekreativne, zdraviliške in ostale infrastrukture. Vir: Koncut, I. in Komloš, L. (1999). Razvoj športnega turizma v občini Lendava (idejni projekt).

V prvi vrsti bi bilo potrebno obnoviti in/ali posodobiti obstoječe nastanitvene turistične objekte (hotel, vikende in vinotoče v goricah itd.), obenem pa zgraditi novo kakovostno turistično infrastrukturo (hotel s štirimi zvezdicami, stacionarne in izletniške turistične kmetije, kamp, zasebne sobe, vinotoče, restavracije itd.). Med največje pomanjkljivosti turističnega kraja spada pomanjkanje športne in zdraviliške infrastrukture. Zato je za povečanje privlačnosti obravnavanega turi102

kretnih načrtov ter dejavnosti za izgradnjo le-teh. 5.1.2 Naravno okolje

Kraj je zaradi razmeroma ohranjene narave in pestre pokrajine (relief, vode, rastlinstvo, naravni in kulturni spomeniki ipd.) privlačen tudi za izvajanje številnih novih oblik športno rekreacijskih dejavnosti v naravnem okolju. Ob ustreznih obalah, npr. ob obalah jezer, gramoznic, rek ipd., se lahko ustvarijo pogoji za dejavnosti, kot so čolnarjenje (kajak, kanu), kopanje, igre z žogo ipd., in to brez ali le s skromnimi napravami, na katere se lahko

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

navežejo tudi zahtevnejši servisni in drugi objekti.

6.1.

Športna rekreacija in trženje

Med pomembnejše športno-rekreacijske dejavnosti sodi tudi kolesarjenje, ki se zaenkrat navezuje na poti,

Športna rekreacija je v mnogih turističnih krajih že

ki še niso ustrezno infrastrukturno urejene. Zato bo v

postala pomembna sestavina turistične ponudbe, na

prihodnje v skladu z državno strategijo o izgradnji ko-

osnovi katere se ljudje odločajo, kje bodo preživeli svoj

lesarskih stez oz. poti potrebna ureditev posebnih ko-

prosti čas. Tudi obravnavani turistični kraj ima veliko

lesarskih voznih pasov v nekaterih območjih, po vzoru

potencialov za dopolnitev športno-rekreacijske ponud-

nekaterih evropskih držav (npr. Avstrija) ali posame-

be, tako v organiziranih, kot v neorganiziranih oblikah.

znih evropskih regij.

Ena od možnih izhodišč za razvijanje in usmerjanje

V neposredni bližini zdravilišča se pojavlja priložnost

rekreacije v odprtem prostoru so zračni športi (npr. ja-

za izgradnjo golf igrišča. Tu je namreč na voljo degra-

dralni in panoramski poleti in letenje z motornimi zma-

dirano območje, katero bi bilo mogoče sanirati in na

ji), kar bi omogočalo doživljanje in odkrivanje turistič-

njem zgraditi igrišče za golf.

ne destinacije s povsem nove perspektive. Turistično podobo bi bilo smiselno dati tudi konjeništvu. V dolo-

V območjih, ki so ustrezna za različne oblike hoje oz.

čenih predelih obstajajo možnosti za izvajanje jahalnih

peš sprehode z ogledom naravnih znamenitosti in »uži-

tur, gostom pa se lahko ponudijo tudi panoramske vo-

vanjem« pokrajine, je treba urediti posamezne razgle-

žnje s kočijo ali jahanje ponija.

dne terase in postaviti infrastrukturne objekte, kot so planinske koče in zavetišča, razgledni stolpi, otroška

Športna ponudba bi lahko v bodoče obsegala tudi ne-

igrišča, prostori za piknike ipd., ter s tem povečati pri-

katere nove vrste športov, kot so: plezanje po umetni

vlačnost kraja za obiskovalce.

steni, »beachminton« (badminton na pesku) in »cyclo-cross« (ekstremni gorsko kolesarski šport). Možnosti

Navedene oblike rekreacijskih aktivnosti bi bilo potreb-

pa se pojavljajo tudi pri kombiniranju različnih športov

no neprestano dopolnjevati in s tem kontinuirano po-

(npr. trecking itd.).

večevati pestrost rekreacijskih dejavnosti na prostem.

Trendi v turističnem povpraševanju se vse bolj usmer6.

OBLIKOVANJE IN TRŽENJE NOVE ŠPORTNE PONUDBE

jajo v ekološki turizem in s tem tudi v naravne parke. Tako bi posamezne dele razmeroma ohranjene narave lahko izkoristili za različne oglede naravnih lepot ter sprostitvene aktivnosti v naravnem okolju.

Novo športno ponudbo bo treba prilagoditi različnim

Obseg ponudbe različnih športnih zvrsti bi lahko raz-

ciljnim skupinam gostov (mladina, družine, populacija

širili tudi v smislu specializacije ponudbe (npr. tenis

srednjih let, starejša populacija, upokojenci, športna

in badminton za najmlajše, za starejše začetnike brez

društva itd.), t.j. tako osebam vseh starosti in obeh spo-

predznanja, za začetnike, ki imajo že določeno predzna-

lov, kot tudi njihovim potrebam, željam in zmožnostim.

nje itd.). Ob tem bi lahko tržili tudi vso razpoložljivo in-

V nadaljevanju podajamo nekatere primere za imple-

frastrukturo (športni objekti, spremljajoči objekti itd.)

mentacijo športno-rekreacijskih vsebin v turistično po-

ter ustrezno strokovno usposobljeno osebje (trenerji,

nudbo kraja.

animatorji, športni maserji itd.).

•

5/2008

103

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Na osnovi tako oblikovanih modelov športno-rekreacij-

aktualnih oblik storitev v smeri zdraviliško-turističnih

ske ponudbe oz. programov bi se lahko oblikovali in po-

storitev. Tu imamo v mislih »wellnes« programe - »pro-

nujali novi modeli paketnih aranžmajev (individualni,

grame za dobro telesno in duševno počutje«, ki so v

skupinski, ciljni, specialni - npr. tenis ali pohodništvo

neki začetni obliki že prisotni v zdravilišču. V sklopu

kot vikend paket itd.).

teh programov se lahko razvije tudi »Wellness center«, ki bi ga odlikovala visoka strokovnost, specializirani in

6.2. Zdraviliško-turistične storitve in trženje

celoviti programi, sproščujoča atmosfera, vrhunski namestitveni objekti ter individualni pristop.

Terme Lendava z obstoječo kadrovsko in materialno strukturo že nastopajo na trgu z zdraviliško-turistično

6.3. Trženje priprav športnikov

ponudbo različnih vsebin in intenzitet. Kljub obstoječi ponudbi pa se na tem področju pojavljajo številne nove

Profesionalizacija v športu je privedla do nujnosti biva-

možnosti za razširitev tega segmenta turistične ponudbe.

nja športnikov v pripravljalnih obdobjih izven matične-

• Na osnovi zdravilne termomineralne vode bi v zdravilišču lahko razširili celoten sistem zdravstvenega pristopa, v smislu uvajanja novih programov (npr. lepotilni programi, programirana zdravstvena rekreacija, šola hujšanja, športno-

za vadbo. Kakšen tip športnega centra bodo posamezni športni klubi izbrali in koristili, je odvisno od številnih dejavnikov, kot so športni objekti, lokacija, klima ter drugi dejavniki.

-dietetični in zdravstveno-dietetični programi

V občini Lendava pogoji za priprave v določenih športih

itd.). Ob opremljanju zdravilišča z najsodobnejšo

že obstajajo oz. bi se dali ustvariti z minimalnimi finanč-

tehnologijo (npr. oprema za kineziološko diagno-

nimi sredstvi. Sem bi lahko prišteli npr. priprave v spe-

stiko, fizioterapijo, terapevtski bazen, ustrezno

edway-u, nogometu, kolesarjenju in nekaterih drugih

opremljena telovadnica) in ustrezno kadrovsko

športih. S postopno izgradnjo načrtovane športno-re-

strukturo, bi bilo zdravstveno ponudbo smiselno

kreacijske infrastrukture pa bi lahko postopno ustvarja-

tržiti tudi v okviru različnih centrov, kot sta npr.:

li pogoje za priprave iz mnogih drugih športov. Možnosti

• »diagnostični in/ali rehabilitacijski center«, ki bi bil namenjen predvsem športnikom (rekreativni in vrhunski športniki). • »center za alternativno zdravljenje« bi na podlagi alternativnih metod zdravljenja nudil razne oblike zdravljena, kot so akupunktura, kiropraktika, hipoterapija, joga, meditacija, po katerih povpraševanje vse bolj narašča. Posebno ponudbo storitev bi zdravilišče lahko razvijalo v smeri oddaljevanja od klasičnih zdraviliških programov in uvajanjem »novih«, tržno bolj privlačnih oz.

104

ga kraja in sicer v centrih, ki nudijo optimalne pogoje

se ponujajo v športnih panogah, kot so plavanje, tenis, badminton, borilni športi, tek ter drugi športi. Poleg priprav bi športnikom nudili tudi nekatere druge storitve, kot so počitek, osvežitve pred tekmami in turnirji. Glede na to, da bi bila športna infrastruktura locirana v neposredni bližini zdraviliškega kompleksa, se za športnike ponuja tudi možnost trženja nekaterih zdravstvenih storitev. Vse pogostejša je namreč praksa, da klubi po poškodbah in različnih operativnih posegih pošiljajo svoje športnike na rehabilitacijo v zdravilišča. Center bi tako lahko (ob ustrezni opremljenosti) nudil športno-medicinske storitve, splošne in posebne pre•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

ventivne preglede športnikov, športno-medicinska te-

letniške animacije, otroški športni počitniški program),

stiranja in specifične preglede, pa tudi izvajal ciljno fizi-

programi za odrasle (npr. program družabnih plesov,

kalno in kineziološko rehabilitacijo športnih poškodb.

program adrenalinskih športov, program vadbe v vodi) ter drugi programi.

6.4 Športne prireditve in trženje

Pomemben del turistične ponudbe so še prireditve zabavnega oz. družabnega značaja, katerih osnovni na-

Eden od skupnih interesov športa in turizma se v obči-

men je druženje prek športnih aktivnosti.

ni Lendava kaže tudi v organizaciji in izvedbi različnih

Sem prištevamo razne zabavne in šaljive igre, plesna

športnih prireditev, kar predstavlja afirmacijo v orga-

tekmovanja, športne igre (npr. ulična košarka, mali

nizacijskem smislu, obenem pa predstavlja prvovrsten

nogomet, hokej na asfaltu, rolanje itd.), igre brez meja,

promocijski dejavnik za celoten turistični kraj. Za ob-

večerni animacijski programi, glasbene prireditve, mo-

činski turizem bi bili pomembni naslednji sklopi pri-

dne revije, spoznavanja novih športov, razna tekmova-

reditev:

nja oz. spektakle s talenti iz različnih športov s pogosti-

- športne prireditve izobraževalnega značaja

tvijo in razdelitvijo praktičnih daril itd.).

- športne prireditve tekmovalnega značaja

Seveda so športne prireditve lahko vseh vrst, vse pa je

- športno-rekreativne prireditve

odvisno od konkretnih načrtov dejavnosti turističnega

- športne prireditve zabavnega oz. družabnega

kraja.

značaja. V okviru športnih prireditev izobraževalnega značaja

bi se lahko oblikovali programi, pri katerih so točno določeni: vsebina, organizacija, velikost skupine (tudi po-

TRŽNO KOMUNICIRANJE IN PROMOCIJA

samezniki), število ur ter raven intenzivnosti in znanja. Sem lahko prištejemo razne tečaje, npr. šola plavanja,

Za potrebe promocije bo potrebno izdelati poseben

možno pridobivanje določenih licenc, šola v naravi ipd.,

akcijski načrt tržnega komuniciranja na ciljnih trgih

delavnice, okrogle mize, predavanja, strokovna sreča-

(domače in mednarodno tržišče), ki bi obsegal borzne

nja s področja športa in/ali medicine itd.

in sejemske nastope, oglaševalske akcije, odnose z jav-

Športne prireditve tekmovalnega značaja oz. vrhunski

nostjo, pospeševanje prodaje, aktivnosti z organizatorji

športni dogodki bi vključevali tekmovanja z malim šte-

potovanj in posebne promocijske akcije. Za področje

vilom kvalitetnih tekmovalcev (npr. državna in evrop-

športa pa bo posebno pozornost potrebno nameniti

ska prvenstva), zajemala pa bi tekme višjega ranga.

oglaševanju, stikom z javnostjo in sponzorstvu. Priprava promocijskega materiala bi potekala v skladu z

Tudi na področju športno-rekreativnih prireditev se

zaščitnim znakom turističnega območja kot kolektivne

ponujajo pestre in zanimive vsebine za vse starostne

blagovne znamke oz. storitvene znamke turističnega

skupine: pohodi, učne naravoslovne poti, panožni špor-

območja.

tni dnevi ali vikendi itd. Specializacija se lahko doseže tudi z različno programsko ponudbo, kot so programi

Predlog, ki se ga da zelo dobro informacijsko izkoristiti

za vrtce in šole (npr. program športno-rekreativne in iz-

predvsem v razpoznavnosti in promociji integralnega

•

5/2008

105

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

turističnega proizvoda, je nova korporativna identi-

Smiselna bi bila tudi ustanovitev nove organizacijske

teta turističnega kraja kot »Mesto športa« (Koncut in

oblike (npr. Agencija za šport), ki bi v sodelovanju z

Komloš, 1999). To bi bila uporaba spleta verbalnih in

društvi, Termami Lendava, Turizmom Lendava d.o.o.

vizualnih propagandnih instrumentov komuniciranja

in drugimi nosilci turističnega razvoja, skrbel za obli-

z javnostjo, za vzpostavitev nove podobe turističnega

kovanje in izvajanje skupnih razvojnih programov in

kraja skozi enkratnost in kakovost športnega oz. zdra-

projektov v interesu športa in turizma.

viliškega proizvoda. Ta podoba naj bi bila na domačem in tujem turističnem trgu razpoznavna in naj bi pomenila sinonim za turistični proizvod, s katerim bi lahko uspešno tržili tudi v novem tisočletju.

ORGANIZIRANOST ŠPORTNEGA TURIZMA IN SODELOVANJE

KADRI

V občini Lendava se izraža bojazen, da bo skromno, pomanjkljivo, in preveč ozko znanje ena od večjih zavor pri doseganju boljših fizičnih in ekonomskih turističnih rezultatov. Zato bo uspešno nastopanje na turističnem trgu v prihodnje zahtevalo izoblikovanje ustrezne

Organizacijski ukrepi na področju turistične dejavno-

kadrovske strategije.

sti v obravnavanem turističnem kraju so nujno potreb-

Najprej so tu kadri, ki določene dejavnosti že pozna-

ni, predvsem zaradi vzpostavitve sodelovanja med dru-

jo oz. obvladajo in se z njimi aktivno ukvarjajo bodisi

štvenim, javnim in zasebnim sektorjem.

zaradi zaslužka bodisi zaradi drugih interesov. Sledijo

Vsi subjekti v športu in turizmu bi morali najprej razdelati strategijo razvoja sodelovanja med športom in turizmom ter preiti na njeno realizacijo. Organizacijsko strukturo bi morali bolje izrabili predvsem pri trajnem sodelovanju in povezovanju zdravilišča, zasebnih turističnih delavcev ter drugih ponudnikov za trženje turistične ponudbe s touroperatorji, agencijami, strokovnimi združenji, športnimi organizacijami, gospodarskimi zbornicami, turističnimi informacijskimi centri ter drugimi organizacijami. S temi dejavnostmi bi prispevali k boljši prilagodljivosti na tržišču, k tržnemu usmerjanju in k prilagajanju organizacijske strukture turističnemu gospodarstvu. Prizadevati si moramo tudi za boljšo medsebojno povezanost in sodelovanje športnih organizacij z raznimi drugimi organizacijami na državnem (STO, Olimpijski komite Slovenije, Fundacija za šport itd.) in mednarodnem nivoju (mednarodne športne zveze itd.).

106

osebe, ki bi se bile pripravljene ukvarjati s takim dopolnilnim delom in virom zaslužka oz. pri katerih bi se pokazala posebna nagnjenja, smisel, spretnosti in volja do dela v športu in s športom povezanih dejavnosti. Iz slednjih bi se lahko kasneje izluščile predvsem tiste, ki bi bile primerne za zahtevnejše in višje oblike dela ali podjetništva. Nenazadnje pa moramo h kadrovski strategiji priključiti tudi managerje in druge strokovnjake s področja športa. Menedžment je sestavina, brez katerega sodobni šport ne more uspešno funkcionirati. Prav tako bi k sodelovanju lahko povabili tudi zunanje sodelavce, ki bi s svojim strokovnim delom pripomogli h kvalitetnejšemu delu in trženju športne ponudbe. Na področju turistične dejavnosti je pomembno tudi izpopolnjevanje in ozaveščanje prebivalstva. Ustrezna znanja in strokovnost, pridobljena s stalnim izpopolnjevanjem, so pogoj za uspešno delo. Ciljne skupine izobraževanja in izpopolnjevanja bi bili vsi neposredno

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

LITERATURA • IRODALOM • literature: • Športna zveza Lendava. • Športna društva in klubi v občini Lendava. • Koncut, I. in Komloš, L. (1999). Razvoj športnega turizma v

in posredno zaposleni v turističnem gospodarstvu in njemu komplementarnih dejavnosti.

10.

OBSEG POTREBNIH SREDTEV

• Športno-rekreacijski, zdravstveni in drugi objekti, ki so

občini Lendava (idejni projekt). Terme Lendava (2000). Prospekt. Murska Sobota: Pomurski Tisk.

bili v občini Lendava zgrajeni do zdaj, ne zadovoljujejo pogoje, ki jih pred njih postavlja povpraševanje na evropskem turističnem tržišču in nova strateška opredelitev za razvoj športnega turizma v občini Lendava v prihodnjem obdobju. Nova orientacija razvoja zahteva obnovitev obstoječe športno-rekreativne, zdravstvene in druge ponudbe, rekonstrukcijo in opremljanje obstoječih objektov ter izgradnjo novih objektov in vsebin. Gradnjo le-teh pa bo treba v prihodnje programsko uskladiti z značilnostmi novega turističnega proizvoda obravnavane destinacije ter razpoložljivimi finančnimi sredstvi. Terme Lendava oz. Naravni park Terme 3000 Moravske

Športni park Lendava, štadion nogometnega kluba NK Nafta Lendava Foto: Peter Orban, 2006

Toplice in občina Lendava, kot vodilni iniciatorji turističnega razvoja v občini, bi morali pokazati interes za iskanje strateških investitorjev za vlaganja v omenjeno turistično infrastrukturo. Obravnavani projekt je zelo kompleksen, ker zahteva raznovrstno strukturo in veliko vrednost investicij. Zato je brez konkretnega projekta težko določiti potrebna sredstva za izgradnjo omenjene infrastrukture, obenem pa bi bile tudi približne ocene potrebnih finančnih sredstev, ki bi lahko služile kot orientacija potencialnim investitorjem, prezgodnje. Zato bo v prihodnje vsekakor treba za vsako lokacijo natančno določiti vrsto, število in vrednost vseh investicij, vezanih

Vizualizacija bodočega motodroma Petrolija v Petišovcih, v bližini Lendave (Vir: Petrolija)

na gradnjo športne in ostale infrastrukture.

•

5/2008

107

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Ivan Koncut

Pomen in vloga športa ter športne rekreacije v razvoju turizma Občine Lendava (možnosti in priložnosti) Lendava mora postati turistično razvito mesto s takšno

ko občine do vlade in vladnih institucij. Velik poudarek

športno – turistično ponudbo, ki bo privabljala čim več

mora biti dan tudi razvoju eko turizma. Prepričan sem,

domačih in tujih gostov. Ima naravne lepote in krajin-

da imata šport in športna rekreacija pri tem tudi svoje

ska bogastva. V turistično ponudbo je treba vključiti

mesto in sta pomembna sestavina trajnostnega razvo-

tudi šport. Organizacijsko in vsebinsko dobro zasno-

ja turizma.

vana športna ponudba bogati turizem in posredno ali neposredno vpliva na njegov hitrejši razvoj.

Za lendavsko turistično območje je značilna razmeroma neokrnjena narava z gozdovi, rekami, panonsko

V številnih državah so spoznali pomembnost povezo-

ravnino, vinogradi in polji. Poleg tega imamo številne

vanja športa in turizma, zato sta vključena v turistično

kulturne znamenitosti ter bogato termalno vodo. Tudi

politiko in razvojno strategijo njihovih gospodarstev.

podeželje je zanimivo, saj ga opredeljuje visoka raven

Turizem postaja vse pomembnejša gospodarska pano-

gostoljubnosti, odlična ponudba domače kulinarike,

ga, njegovo še večjo uveljavitev pa med drugim pogoju-

podeželsko naravno okolje in kulturne prireditve. Ven-

je tudi kakovostna turistična ponudba. Vključevanje

dar je potrebno vključiti tudi športno vsebino. Tovrstne

športa v turizem lahko prispeva k hitrejšemu razvoju

turistične ponudbe lahko povežemo tudi s sosednjimi

občine, imeti pa mora tudi ekonomske in ne le promo-

državami.

cijske učinke.

Lendava kot mesto mora imeti CILJ.

Kakšna je sodobna smer razvoja? Dosedanja smer razvoja kaže, da šport bogati turizem in obratno ter da sta šport in turizem sorodna pojava. V posameznih

Z dobro občinsko politiko lahko postane:

državah so dosegli visoko raven v razvoju športa oz.

1. MESTO ŠPORTA

športne rekreacije, zato se gostje iz takšnih okolij želijo

2. OLIMPIJSKI CENTER

ukvarjati z različnimi športnimi dejavnostmi. Če jih že-

3. KOLESARSKI CENTER

limo zadovoljiti, moramo ustvariti pogoje in pripraviti različne športne programe in modele.

4. MOTO CENTER

Poskrbeti je potrebno za športno ponudbo skozi celo

5. MESTO AKTIVNEGA ODDIHA

leto. Zelo važna je tudi promocija, ki mora potekati pre-

108

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

In kaj je potrebno storiti za to?

Da je izdelava projekta potrebna in smiselna, dokazujejo naslednji parametri, ki prikazujejo težave, s katerimi

• Ugotavljati in analizirati je potrebno mnenja in

se lendavska občina sooča:

stališča gostov.

• Relativno visoka stopnja nezaposlenosti

• Zaposlovati je potrebno ustrezne strokovne kadre, predvsem specialiste s področja športa in turizma.

• Nizek življenjski standard

• Uveljaviti je potrebno podjetništvo in tržni pristop.

• Beg možganov v razvita okolja

• Upoštevati je potrebno segment narodove kulture

• Visoka stopnja narkomanije

(turizem – šport – kultura). • Več je potrebno storiti za promocijo.

Do eliminiranja večine zgoraj naštetih negativnih pojavov lahko pride z :

• Organizirati velike mednarodne športne prireditve.

• Dotokom svežega kapitala

• Zasnovati je potrebno praktično uporabne raziskave.

• Dviganjem stopnje izobrazbe prebivalstva

• Turizem je v Lendavi velika razvojna priložnost, še

• Navezanostjo na obstoječe gospodarske dejavnosti

posebej, če bodo turistični programi obogateni s

• Razvojem domače obrti

športnimi vsebinami. Kako bomo to izkoristili, je

• Dvigom življenjskega standarda

odvisno od številnih dejavnikov, med drugim tudi od kakovostne športno – turistične ponudbe.

• Razvojem infrastrukture • Zaposlovanjem vseh delovnih profilov

ŠPORTNI TURIZEM

• Varovanjem in zaščito okolja

Glede na uvod lahko sklepamo:

Tukaj ima občina kot institucija zelo odgovorne in po-

• Da naš kraj oz. občina nima popolnoma izdelanih

membne naloge:

strateških točk delovanja, oz. ni povezovanja le-teh.

• Uradno sprejeti strategijo razvoja športnega turiz-

Projekt športnega turizma je naravnan tako, da so

ma v občini Lendava

strateške točke smiselno določene in sicer tako, da se

• Na osnovi argumentov, ki so zajeti v projektu, za-

ena na drugo logično navezujejo. Le - te so:

prositi za nepovratna sredstva

1. Športni turizem kot nosilec turističnega razvoja

• Izobraziti kader – športne in turistične delavce,

2. Prostorski razvoj

kuharje, maserje, zdravnike, ekonomiste itd.

3. Malo gospodarstvo in obrt

• Določiti nosilce razvoja športnega turizma

4. Kmetijstvo (BIO ali EKO)

• Poiskati tuje in domače vlagatelje

5. Vinogradništvo

• Pripraviti pogoje vlagateljem

6. Umetnost, kultura in znamenitosti

• Izoblikovati trajnostni razvoj kraja •

5/2008

109

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Nekaj od tega je že storjenega. Za uresničitev zadanih

Osnovni izvajalci projekta bi morali biti:

nalog pa nas čaka še ogromno dela. Po nečem mora biti

• Lokalna skupnost

naš turizem prepoznaven.

• Terme Lendava

Mesto bi lahko imenovali MESTO ŠPORTA. Nosilec turističnega razvoja bi moral biti ŠPORTNI TURIZEM, ki bi zajel: • Turizem za starejše • Poslovni turizem • Družinski turizem • Šport mladih – mladinski turizem (šole v naravi, tečaji)

• Turizem d.o.o. • Turistično društvo • Športna zveza oz. športni managment Vlagatelji bi morali biti: • Tuji ali domači poslovneži • Banke • Država • Pomoč Evrope •

• Šport invalidov

Projekt bi lahko bil zasnovan tako, da so središče razvo-

• Vrhunski šport – priprave vrhunskih športnikov

ja sedanje Terme in seveda dodatni turistični objekti.

• Vrhunska športna tekmovanja

Vse ostalo se na navedeno lokacijo navezuje in hkrati

• Športno zdravstvo

z njo razvija.

Prostorski razvoj

Da lahko računamo na razvoj kraja, se moramo zavedati, da rabimo v mestu najmanj 800 do 1000 turistov na teden. To je visoka številka, vendar z dobrim in na-

Malo gospodarstvo, ki bi zajelo vse gospodarske panoge:

črtnim delom dosegljiva. Med mesti s termalno vodo dobivajo Terme Lendava vse večjo veljavo, kar bi bilo potrebno načrtno bolje iz-

• Usluge – frizerstvo, prodajalne, specializirane gostilne, trgovine, lončarstvo, vezenje, peka domačih specialitet (pereci) • Spominki • Vinogradništvo • Rastlinjaki (zelenjava, rože)

koristiti. Športni delavci radi poudarjamo, da je šport pomembna veja turizma. To pa dokazujemo s tem, da vsak na svojem področju prirejamo velika športna tekmovanja. Med velika športna tekmovanja štejemo: • Prireditve, na katerih sodeluje veliko

Bio (EKO) kmetijstvo

tekmovalcev • Prireditve, kjer je udeleženih veliko predstavnikov iz različnih držav

Kmetije v naši okolici so idealne za bio pridelavo. Ta ponudba bi dvignila naš kraj na višjo raven po kvaliteti kulinarične ponudbe.

Med velike rekreativne prireditve štejemo: • Prireditve z množično udeležbo

110

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

• Prireditve za družine, otroke in odraščajočo mladino

Športni delavci smo že večkrat dokazali, da v Lendavo lahko pripeljemo velika športna tekmovanja in da lahko organiziramo velike rekreativne prireditve. Zelo smo ponosni na :

Evropski pokal v namiznem tenisu

2. Prijateljska članska tekma moški Slovenija : ZDA (univerza UCLA) 3. Prijateljska članska tekma ženske Slovenija : ZDA (univerza Florida) 4. Organizacija mladinskih kvalifikacij za evropsko prvenstvo. Sodelovale so reprezentance Izraela, Francije, Španije, Finske, Turčije in Slovenije Svetovni pokal v badmintonu

a) organizacijo tekmovanj v speedwayu: 1. Evropski pokali 2. Finale Evrope 3. Zlata čelada b) organizacijo tekmovanj v badmintonu: 1. Srebrna žogica Lendave 2. Svetovni pokal (sodelovalo je 23 držav, tudi tekmovalci iz Kitajske in Indije) Kvalifikacije za evropsko mladinsko prvenstvo

c) organizacijo tekmovanj v namiznem tenisu: 1. Evropski pokal (gostovali so Poljaki, Turki, Srbi

Med odmevne rekreativne prireditve štejemo:

in Madžari)

1. 24 ur s športom v Evropo. Udeleženci šestnajst (16)

d) organizacijo tekmovanj v odbojki:

športnih panog so bili aktivni 24 ur. Obiskal nas je

1. Prijateljska članska tekma moški Slovenija :

tudi vrhunski rokometni igralec Vid Kavtičnik.

Madžarska •

5/2008

111

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Tako prihajajo na priprave češki rekreativci in tekmovalci badmintona, slovenska državna

reprezentanca

badmintonu in odbojkarska reprezentanca. Prav tako nas obisku-

Dušan Mravlje pred tekom od Lendave do Portoroža

jejo belgijski plavalci in mlajša nogometna selekcija KAC iz AvstriOdbojkarska reprezentanca

2. Kolesarske maratone, ki so privabili že okrog 2000 kolesarjev iz vse Slovenije in sosednjih držav. 3. Z vrhunskimi športniki proti drogi. Obiskali so nas: Davo Karničar, Miran Ališič, Dušan Mravlje, Kliton Bozgo, Maja Pohar, Sašo Grajf, Miran Stanovnik, Peter Podlunšek itd. Še nekaj besed o pripravah vrhunskih športnikov in športnih ekip. Športna tekmovanja niso sama sebi

je. Pri nas so imeli priprave tudi košarkarji Heliosa iz Domžal. To je že nekaj, vendar imamo še mnogo rezer

Štart kolesarskega maratona

ve. Trdo je potrebno delati, zadržati visoko kakovost ponudbe in se ne slepiti, da bo kdorkoli karkoli storil namesto nas.

ZAKLJUČEK

namen. Športne klube, ki prihajajo v Lendavo na tekmovanja, želimo seznaniti tudi z možnostmi za športne

Na koncu se sprašujem, kaj nam manjka, da bi vse te

priprave.

naloge lahko uresničili? So to volja, znanje oz. izobrazba, kader, organizacijska sposobnost? Ko želimo mobilizirati ljudi, jih vključiti v določene institucije npr. Turistično društvo Lendava, je odziv izredno slab. Večina ljudi le čaka, kaj se bo zgodilo. V svetu in pri nas (Rogla) je športni turizem zelo resna gospodarska dejavnost, po razgovoru z ljudmi, ki niso od tukaj in gledajo na naš kraj nevtralno, sem dobil samo potrditev tega, kar že nekaj časa vem. To, kar imamo V Lendavi, bi si želel imeti marsikateri slovenski kraj, torej imamo vse možnosti za uspešen razvoj turizma. Tega se moramo zavedati in napeti vse moči, Vid Kavtičnik na prireditvi 24 ur

112

da uresničimo predlagane cilje.

•

5/2008

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

Igor LEBAR Terme Lendava d.o.o.

Kolesarski turizem v Lendavi V zadnjih letih se v Lendavi veliko govori o razvoju ko-

iz južne Nemčije in Avstrije, kjer je tovrstni turizem

lesarstva, kolesarskem turizmu in Lendavi kot o kole-

mnogo bolj razvit kot pri nas in kjer obstaja zelo močno

sarskem mestu. Res je, da se vedno več ljudi v prostem

razvejana mreža kolesarskih poti in stez, ki jih v Slove-

času usede na kolo in predvsem ob koncu tedna preko-

niji pravzaprav ni, in kjer že desetletja predvsem rekre-

lesari nekaj kilometrov po naši lepi pokrajini ob Muri.

ativci odkrivajo lepote ob najbolj znanih kolesarskih

Veliko je bilo projektov na temo kolesarskega turizma

poteh, kot so npr. Donauradweg, Elbenradweg, Radweg

oziroma kolesarskih poti (Kolesarjenje po Prekmurju,

Passau–Wien, Murradweg itd. Naš kolesarski produkt

Lendava, kolesarsko mesto, Kolesarske poti v sklopu

smo v nemškem jeziku poimenovali »Wellness-Spaß

projekta Murania), ki pa »roko na srce« niso prinesli

und Radelfreude im Dreiländereck«. Bistvo produkta

rezultatov, kakršnih bi se

ljubitelji kolesarjenja raz

skega organiziranega ko-

veselili. Na kratko poveda

lesarjenja pod vodstvom

no, veliko se obljublja ko

izurjenega kolesarskega

lesarskim

vodnika in popoldanskih

promocijskih zloženkah,

termalnih užitkov, ki jih

malo od tega pa je vidnega

našim gostom nudimo v

v resnici. Žal se velikokrat

Termah Lendava. Izde-

tovrstni projekti izvajajo

lane

brez pomoči tistih, ki tudi

za tri- do osemdnevne

dejansko kolesarijo in po-

pakete, v sklopu katerih

turistom

povezava

imamo

dopoldan-

programe

znajo teren (pri tem mislim predvsem na oblikovanje

kolesarski vodnik razkriva gostom lepote in skrivnosti

kolesarskih poti v okolici), saj so v zloženkah opisane

našega mesta, občine in širše pokrajine ob Muri ter

kolesarske poti pogostokrat zelo prometne ceste, name-

sosednjih dežel Madžarske in Hrvaške. Kolesari se po

sto da bi le-te potekale po drugih, mnogo zanimivejših

stranskih poteh, ki jih naši kolesarski vodniki zelo do-

in atraktivnejših poteh. Na to že precej časa opozarja-

bro poznajo, veliko je ogledov kulturnih, zgodovinskih

mo predvsem člani Kolesarskega kluba Lendava.

in naravnih znamenitosti, kulinaričnih in enoloških užitkov ter spoznavanja podobnosti treh držav ob Muri

Začetki kolesarskega turizma segajo približno sedem

in razlik med njimi. Kolesarske ture so dolge od 25 do

let nazaj, ko smo sodelavci v Termah Lendava v sode-

65 km in potekajo predvsem po ravnini. Ker pa Lendava

lovanju s kolegi v lendavskem TIC-u izdelali turistični

leži ob vznožju slikovitih vinogradov, ne sme manjkati

produkt za organizirane kolesarske skupine, predvsem

niti kak vzpon, kjer pa je dovoljeno kolo tudi potiska•

5/2008

113

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván

ti. V popoldanskem času se gostje prepustijo spretnim

iskrenim prijateljskim odnosom, premaknemo jeziček

maserjem in fizioterapevtom ter animatorjem Term

na tehtnici zadovoljstva gostov na našo stran. Skorajda

Lendava, v večernem času pa uživajo na večerji ob ple-

ni gosta, ki ne bi ob slovesu od skupinice domačinov,

sni glasbi, bogatem animacijskem programu, različnih

ki je skrbela za njegovo dobro počutje, potočil kakšne

tematskih večerih ali v edinstveni parafinski termalni

solze. Veliko jih piše pisma, pošilja elektronsko pošto,

vodi. Po tednu dni se polni različnih užitkov zadovoljni

razglednice, fotografije in filme, kjer so zabeleženi lepi

vračajo domov. Mnogi nam šele ob odhodu zaupajo, da

trenutki, ki so jih doživeli pri nas. Veliko je vtisov v knji-

so bili nad bivanjem pri nas zelo prijetno presenečeni,

gi gostov, celo pesmi so pisali o naših krajih. Nekatere

saj si pred prihodom niso predstavljali, da je pri nas

so celo objavljene v pesniških zbirkah. Mnogi se vrača-

tako lepo in da so storitve na tako visoki ravni. Zanje

jo, saj se trudimo, da bi vsako leto pripravili nove ture z

smo nova, neznana destinacija, za katero se ne odločijo

novo vsebino in ostali zanimivi. Poskušamo biti inova-

tako hitro kot za znane kolesarske destinacije. Pravza-

tivni, slediti trendom in izstopati iz množice. Zavedamo

prav mnogi od njih še niso bili v Sloveniji, zato smo to-

se, da lahko v močni konkurenci le na tak način osta-

liko bolj ponosni na dejstvo, da je prav naša destinacija

nemo uspešni. Pred kratkim smo v Termah Lendava

med vodilnimi na področju organiziranega kolesarske-

pridobili tretjo stopnjo (znak tri kolesa) za kolesarjem

ga incoming turizma v Sloveniji. Zavedamo se naše naj-

prijazen hotel, ki ga podeljuje Slovenska turistična or-

večje pomanjkljivosti, tj. dejstva da nimamo zgrajenih

ganizacija. Izpolnjujemo celo vrsto zahtev, ki služijo do-

kolesarskih stez. Spomnim se fotoalbuma, ki mi ga je

bremu počutju kolesarskih gostov pri nas in tako nudi-

eden izmed naših gostov pokazal na sejmu CMT v Stut-

mo kompletno storitev tudi za najbolj zahtevne domače

tgartu. Na sliki je bila skupina naših gostov, kako sku-

in tuje kolesarje. Dodatno smo usposobili kolesarske

paj s kolesarskim vodnikom prečka mejni prehod Ré-

vodnike, ki imajo tudi mednarodno priznan certifikat

dics-Dolga vas. Levo in desno od

za kolesarskega vodnika,

kolesarjev ter za njimi je vse pol-

kar samo potrjuje naše

no tovornjakov, sredi fotografije

ambicije na področju ko-

pa rdeč napis »RADWEG?« Tudi

lesarskega turizma.

to je torej neke vrste doživetje. Ali pa še donedavno kolesarjenje ob

V Termah Lendava smo

gradbišču ravnokar odprte avto-

prepričani, da bomo sku-

ceste. Ne more se vsak kolesar

paj z ostalimi turističnimi

pohvaliti s tem, da je kolesaril

subjekti v občini Lendava

po avtocesti. Tudi to so naši go-

v prihodnje kolesarski tu-

sti ovekovečili na svojih fotografijah. Marsikje drugje bi

rizem spravili na še višjo raven in da bomo kmalu Len-

se kolesarji vrnili domov zelo slabe volje, toda ne iz Len-

davo zares lahko označili kot kolesarsko mesto. Pred

dave. Naši kolesarski vodniki s svojo predanostjo, do-

nami je še veliko za postoriti, a v ekipi Term Lendava, ki

bro voljo in odgovornostjo do gostov poskrbijo za to, da

dela na kolesarskem produktu na te zadeve ne gleda-

tudi nevaren del kolesarske ture poteka nemoteno, da

mo kot na problem. Za nas je to le še eden izmed izzivov,

se gostje počutijo varne. Predvsem pa z našimi aduti, tj.

ki se jih bomo z veseljem lotili.

z gostoljubnostjo, prijaznostjo, predanostjo skupini in 114

•

5/2008

Foto: Igor Kolenko

Oko • Kitekintő

115

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Jasna CIGUT, Marjeta GRAJ

»Pri veseli kravi« Turistični podmladek Dvojezične osnov-

eksotične kraje, bodisi veliko toplejše

ne šole I Lendava se je s šolskim letom

ali hladnejše, pomislijo na drugačne

2007/08 že šesto leto udeležil festivala

ljudi, kulturo, navade, hrano, stavbe,

Turizmu pomaga lastna glava, ki ga

pokrajino …

vsako leto razpisuje Turistična zve-

Temi so se posvetile

za Slovenije. Pri projektu je letos so-

turizma v našem kraju. Najprej

delovalo 6 učenk 9. razreda.

so pomislile na starejše ljudi iz

Festival je letos potekal v obliki tržnic v posame-

drugih držav, ki prihajajo v naš kraj v terme, kajti

znih regijskih središčih, vendar na državni ravni. Dogajanje je bilo za pomursko regijo postavljeno v Mercator center v Murski Soboti. Namen festivala je bil izdelava in predstavitev turistične naloge, ki naj zajema celotno načrtovanje in izvedbo določenega turističnega produkta. Pravilnik festivala nalaga, naj turistični pro-

srečujejo jih celo leto, ko se sprehajajo mimo šole in po mestu. Poleti na kopališču srečujejo družine predvsem iz tistih slovenskih krajev, kjer nimajo zdravilišč in toplic. Naš kraj obiskujejo tudi športniki raznih športnih klubov, kadar so na pripravah na tekmovanja. Po novem pa je v neposredni

dukt izvira iz dejanske situ-

bližini Lendave novi del slo-

acije, učenci si morajo torej

venske avtoceste. Ta prinaša

za svojo turistično nalogo

veliko tranzitnih gostov, ki

izbrati temo, ki bi bila lahko

potujejo skozi Lendavo na

tudi dejansko uresničljiva.

morje in se ponavadi usta-

Vse to pa zahteva izredno

vijo kar na postajališčih ob

premišljeno raziskovanje in

bencinskih črpalkah, da se

veliko dela. Letošnja razpi-

spočijejo. Porodila se je ideja,

sna tema Od zrna do mize je bila povezana s kulinariko. Turizem… Tudi v letošnjem šolskem letu so se učenke in mentorici pri krožku ob zadani temi festivala Turizmu pomaga lastna glava začeli pogovarjati najprej o turizmu. Na turizem so učenke imele kar nekaj pogledov. Najprej s podmladkarskega vidika – ob tej besedi mladi najpogosteje pomislijo na njim neznane, drugačne,

116

z vidika

zakaj ne bi tudi teh privabili nekaj sto metrov globlje v mesto in jim ponudili kaj zanimivega. Omenili smo že, da je bila letošnja turistična naloga usmerjena v kulinariko. Zato so se učenke odločile preučiti, kakšno ponudbo imajo obstoječi ponudniki v Lendavi, razmišljale so v smeri, kateri del ponudbe manjka. •

5/2008

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

2. Raziskovanje obstoječe ponudbe

Tako so se usmerile v zamisel o mlečni okrepčevalnici, ki bi naj ponujala mlečne zajtrke in malice, sladice in

Raziskovanje obstoječe ponudbe ni predstavljalo po-

napitke ter tradicionalne kmečke mlečne jedi. Name-

sebnih težav. Na poti iz šole so opazovale ponudbo, iz-

njena bi bila vsem, ki so zjutraj na poti v službo, pa se

pisano na tablah pred gostinskimi lokali in okrepče-

radi ustavijo na jutranji kavi in ob tem kaj prigriznejo.

valnicami ter ob priložnosti povprašale tam zaposlene

Hkrati bi bila ponudba privlačna tudi za mlade, pred-

o njihovi ponudbi. Informacije so sproti zapisovale in

vsem dijake DSŠ Lendava, saj bi nudila tudi zanimive

tako so ob koncu poizvedovanja imele že zelo dobro sli-

napitke in sladice iz mleka.

ko o ponudbi našega kraja.

Turistični podmladek DOŠ I Lendava je pri izbiri teme

3. Raziskovanje možnosti trženja

vodila želja po nečem novem, nenavadnem. Nekdo je pomislil na mlečni napitek, ki ga lahko dobiš v eni od

V tej fazi so preverjale cene tiska plakatov pri različnih

restavracij hitre prehrane, ki pa je največkrat presla-

podjetjih, cene reklam na lokalnih radijih in televiziji

dek, in kot je že zelo dobro znano, če prihaja iz restavra-

ter se odločile za najugodnejši način trženja mlečne

cije s hitro hrano, najbrž ne najbolj zdrav.

okrepčevalnice.

Njihovo vodilo pa je bilo predvsem zdrava prehrana. Že

Za poslovanje okrepčevalnice Pri veseli kravi bi bile

veliko njihovih vrstnikov se bojuje s preveliko težo, kaj

potrebne tudi surovine za ponudbo hrane in pijače.

šele njihovi starši in na splošno se po vsem svetu veča

Učenke so se pozanimale pri nekaterih prehrambenih

število obolenj, povezanih z nezdravo prehrano.

podjetjih o cenah mlečnih in žitnih izdelkov, ki bi jih potrebovale v okrepčevalnici.

Kaj ponuditi, da bo zanimivo, okusno, zdravo, privlačno in zabavno? Odločile so se pripraviti projekt mlečna

Za pričetek vsakega poslovanje je potreben začetni

okrepčevalnica.

kapital. Razmišljale so o podjetju, ki bi odprlo mlečno okrepčevalnico in o možnih poslovnih partnerjih.

Idejo so pred raziskavo preverile na vzorcu ljudi, ki so

Mlečno okrepčevalnico bi najlažje odprla katera od

jih naključno izbrale – učence naše šole (ki so po na-

mlekarn, ki v lastnem podjetju že izvaja kontrolo nad

vadi najostrejši kritiki idej), starše, prijatelje, člane tu-

izdelki in njihovim poreklom. Tako bi bila omogočena

rističnega društva.Pokazalo se je, da je ideja zanimiva

najlažja in najuspešnejša kontrola nad kakovostjo po-

in to je bil njihov največji zagon in motiv za izpeljavo

nujene hrane in pijače.

zamisli.

Hkrati so se spomnile tudi na občinska sredstva, ki jih

Najprej je bila na vrsti raziskava, ki je potekala po ko-

na podlagi razpisov vsako leto razdeljuje Občina. Le-ta

rakih:

bi jim olajšala preboj na trg.

1. Preverjanje zamisli na vzorčni skupini

4. Raziskovanje možne lokacije

Idejo so članice turističnega podmladka najprej pred-

Pomembna sta tudi lokacija in prostor okrepčevalnice.

stavile učencem višjih razredov naše šole. Prav tako so

Ob opazovanju lokacije ostalih gostinskih ponudnikov

projekt na kratko predstavile svojim družinam in prija-

v Lendavi so ugotovile, da je velika večina skoncentri-

teljem ter članom turističnega društva. Pozitivni odziv

rana v središču mesta. Na obrobju pa se odpirajo novi

so dobile od vseh, zato so se lotile raziskave.

•

5/2008

117

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

trgovski in poslovni centri, ki bodo imeli na razpolago

vitev turističnega produkta – okrepčevalnice Pri veseli

tudi prostore za najem. Učenke so predvidele, da bi pro-

kravi.

stor velikosti cca. 120 m ustrezal velikosti njihovega 2

lokala.

Da bi na tržnici pritegnile čim več obiskovalcev, so učenke stojnico opremile z maskoto okrepčevalnice - z veliko kravo, ki so jo same izdelale.

5. Informativno raziskovanje

Kravo so položile na streho stojni-

po spletu

ce, ostali del stojnice pa spremenile

Iskanje informacij po spletu je po-

v okrepčevalnico, kjer so obiskoval-

tekalo hkrati z ostalim raziskova-

cem postregle s piro z jogurtom in

njem in preverjanjem. Iskale pa so

medom. Ta jed bi naj bila tudi del

podatke o delovnem času, lokaciji

stalne ponudbe okrepčevalnice Pri

in ponudbi raznih okrepčevalnic v Lendavi. 6. Povezovanje s ponudniki oglaševanja

veseli kravi. Da bi bila vsa stvar še bolj zanimiva, so se učenke tudi našemile – v mačke. Festival je potekal v Mercator centru v Murski Soboti, kjer je bilo postavljenih 15 stojnic pomurskih osnovnih šol. Pričel se je s postavljanjem stojnic že dopoldne in se zaključil s podelitvijo priznanj pozno popoldne. V vmesnem času so učenke naše šole mimoidoče pridno vabile k stojnici in jim postregle z jogurtovo piro, pri vsem tem pa jih je opazovalo budno oko ocenjevalne komisije. Komisija je pred izvedbo tržnice že ocenila tu-

Članice podmladka so se po poizvedbi o cenah tiska letakov oziroma reklamnih plaka-

ristične raziskovalne naloge, sedaj pa še izvirnost ideje, pristop učencev do gostov, komunikacijo in iznajdljivost, predstavitev domačega

tov ter po pridobitvi informacije

kraja in povezanost predsta-

o ceni radijske in televizijske re-

vitve na stojnici s turistično

klame pogovorile in izbrale naju-

nalogo.

streznejšo možnost.

Ko je bila raziskovalna naloga

napornem

dnevu

učenke DOŠ I Lendava za-

pripravljena, so se članice turi-

služeno prejele zlato pri-

stičnega podmladka začele pri-

znanje za udeležbo na dr-

pravljati na sam festival.

žavnem festivalu Turizmu

Zanj je bilo potrebno pripraviti stojnico, ki je bila del tu-

pomaga lastna glava in si tako prislužile tudi povabilo

ristične tržnice. Stojnica je morala biti pripravljena po

k sodelovanju na tržnici v Ljubljani, kamor so bile po-

točno določenih merilih, njen namen pa je bil predsta-

vabljene le najboljše ekipe iz vseh regij.

118

•

5/2008

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Marjeta RIBARIČ

Spoznajmo narode sveta preko naglavnih pokrival Vprašali smo se, kaj pomeni biti turist, popotnik. Otroci Vrtca Gaberje so vedeli o tem kar veliko povedati. Da gredo na morje, v planine, potujejo v daljne in tuje kraje – in takrat postanejo turisti. Pa smo poklicali v naš vrtec mladeniča, ki veliko potuje tudi v zelo oddaljene kraje. Ta nam bo znal še veliko več povedati, smo si mislili in nestrpno čakali Andreja, geografa in biologa, ki je obljubil, da nam bo prinesel globus sveta, zastave dežel, ki jih je prepotoval, veliko fotografij – in NAGLAVNA POKRIVALA, značilna za posamezne tuje dežele. Povedal je, da se v njegovem popotniškem nahrb-

KAKO JE POTEKAL NAŠ PROJEKT?

tniku po vsakem potovanju zmerom najde kar nekaj po-

V vrtcu smo zbrali poleg Andrejevih še številna pokri-

krival. Tudi njegova domača soba je prepolna klobukov,

vala z vseh strani sveta. Ob globusu in zemljevidu smo

kučem, kap, slamnikov … Pokrivala imajo seveda najra-

iskali dežele, iz katerih pokrivala izvirajo, se o teh deže-

zličnejša imena, a kdo bi si mogel vsa zapomniti.

lah pozanimali iz literature in interneta. Tako smo iz-

Andrej nam je dal dobro zamisel za projekt, ki smo ga

vedeli veliko novega, zanimivega, ob tem pa seveda tudi

naslovili Spoznajmo narode sveta preko naglavnih po-

ustvarjali: naučili smo se Ples klobukov, zaigrali igrico

krival. Gaberskemu vrtcu sta se pri izvedbi projekta

Mojčin klobuček, v mestni knjižnici smo na pravljičnih

pridružila še Vrtec Hotiza in Vrtec Genterovci. Hoteli

urah spoznavali otroško literaturo Mehike in Indije,

smo izvedeti čim več o tujih deželah in ljudstvih, njiho-

dramatizirali smo vsebino pesmi Janeza Bitenca Mu-

vih običajih in kulturi, kulinariki in lepotah, ki privla-

cini klobučki, še in še vrteli globus, se učili uporabljati

čijo turiste.

kompas in iskati na zemljevidu sveta kontinente, dr-

•

5/2008

119

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Metka SANKOVIČ

Hadikove počitnice v Termah in v Vrtcu Lendava (Z igro do prvih korakov v turizem) žave in njihova glavna mesta. O poteku projekta smo poročali v strokovne revije in seznanjali starše, ki so z veseljem sodelovali pri naših aktivnostih.

Počitnice so čas, ko se želimo sprostiti in odpočiti. Po napornem delovnem letu je poletni oddih pravi trenut-

Zanimivo je bilo poslušati Andreja, ki nam je predstavil

ki za druženje z otroki.

Južno Ameriko, azijske dežele od Turkmenistana, Ki-

Ob hitrem tempu življenja, ki ga narekuje današnji tre-

tajske do Pakistana. Pripovedoval je o svojih doživetjih

nutek, velikokrat ne najdemo časa in energije, da bi se

na dolgih potepanjih po širnem svetu in o svojih načr-

z otroki odpravili na izlete, spoznali naravo in lepote

tih za naslednje »podvige«.

naše dežele.

Med spoznavanjem tujih kultur in načina življenja smo poudarili pomen naše kulture, lepot naše dežele in pomen sožitja med narodi, ki živimo drug poleg drugega. SKLEPNI DEL PROJEKTA

Meseca junija smo naš projekt ter številne izdelke, ki so nastali skozi vse leto, predstavili staršem in gostom v telovadnici Dvojezične OŠ Genterovci. Najlepše utrinke smo zabeležili na številnih fotografijah in zgibanki, ki nas bodo gotovo še lep čas spremljale in spominjale na čudovita popotovanja po zemljevidu sveta.

In tu nam velikokrat priskočijo na pomoč dedki in babice, ki z velikim veseljem poskrbijo za svoje »sončke« - vnučke. A že so pred dilemo - kam na počitnice, da bo doživetje za udeležence pestro, zabavno, zanimivo? Računalnik - spremljevalec sodobnega časa, je tokrat dobra rešitev. Babice, dedki, mame in očki pobrskajo po njem in kaj kmalu najdejo »Hadikove počitnice v Lendavi«. Morda pa bodo prav te počitnice zanimive za naše otroke! Z veliko takšnimi starši in starimi starši, ki so nas tako odkrili, smo se srečali. Bili so navdušeni, saj so se kasneje med letom vedno znova vračali v naše delavnice, na igre, srečanja. Zakaj smo se vključili v projekt? - Želeli smo se pridružiti vseslovenskemu gibanju za promocijo turističnih vsebin.

120

•

5/2008

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

- Pomembno se nam je zdelo širjenje »gostoljubne turi-

ki«, ki so nas čakali na gradu – člani gledališke skupine

stične zavesti« že med najmlajšimi.

Pupilla.

- Naše mesto naj bi postalo turistično mesto in del tega

- Pripravili in organizirali smo Hadikove viteške igre v

utripa naj bi bili tudi mi - vrtec, otroci, odrasli, naš ho-

viteški opravi, na katerih smo preizkusili opremo, moč,

tel Lipa, Galerija - Muzej in Turizem, d.o.o.

spretnost in iznajdljivost ter pripravljenost za »boj«. V viteške igre smo vključili naslednje preizkuse moči:

ZADALI SMO SI SLEDEČE CILJE:

• Piroškin turnir v sabljanju, • vlečenje Hadikove vrvi,

- Omogočanje in spodbujanje turističnih dejavnosti

• Hadikov spopad,

otrok.

• konjske dirke.

- Spoznavanje ožjega in širšega družbenega kulturne-

Vsak otrok je ob koncu počitnic dobil viteško medaljo

ga okolja ter seznanjanje s kulturo, tradicijo, zgodovi-

za spomin na Hadikove počitnice.

no, običaji in turizmom kraja. - Zavedanje obstoja svojega in drugih jezikov ter lastne

KAKO SO POTEKALE HADIKOVE POČITNICE V

in drugih kultur - multikulturnost.

VRTCU LENDAVA?

- Promocija vrtca doma in na tujem. - Večja prepoznavnost Lendave doma in na tujem.

- Hadikove počitnice so potekale meseca julija in avgu-

- Zadovoljstvo gostov, delavcev Term in kolektiva vrtca.

sta. Otroke smo seznanile z zgodovino Lendave, s turškimi vdori, obrambo mesta, ki naj bi jo vodil kapitan

KAKO JE POTEKAL PROJEKT V HOTELU LIPA

Mihael Hadik, in z njegovo ljubeznijo do Piroške, hčere grajskega gospoda.

- Grajski gospod in gospa sta skupaj z vzgojiteljicami

- Otroci so si na hribčku v vrtcu iz škatel naredili svoj

pričakala otroke, ki so se želeli vključiti v projekt.

grad, cesto, izdelali viteško opremo, oblačila za kralja in

- Seznanila sta jih z legendo o Mihaelu Hadiku in mu-

kraljične, ščite, meče, krone, oklepe, turške fese.

miji, ki se nahaja v cerkvici Sveta trojica ter s potekom

- Naredili smo si svoji zastavi, ki smo ju uporabili za

dejavnosti v okviru projekta.

pohod na grad. Grad smo obiskali skupaj z otroki iz ho-

- Otroci so bili pogoščeni z viteško pijačo - medico.

tela Lipa in njihovimi starši. Povabili smo tudi babico,

- Naslednji dan smo iskali Hadikov skriti zaklad po na-

ki je bila ta dan z dvema otrokoma na obisku v vrtcu in

prej pripravljenem zemljevidu. Otroci so iskali in sesta-

bosta jeseni prišla v vrtec.

vljali delčke zemljevida. Tako sestavljen zemljevid nas

- Starši in babica so bili nad srečanjem s Turki ( člani gle-

je pripeljal do zaklada - starinske skrinje, v kateri se je

dališke skupine Pupilla) navdušeni - tudi otroci, le deklice

nahajal zemljevid, sablja za vsakega otroka in bakle za

- kraljične in princeske - so se nekoliko bale, a ne vse.

svečano viteško pojedino, ki je bila v večernih urah pri

-V pesek smo skrile »zaklad«, ki so ga otroci iskali in tudi

hotelu Lipa.

izkopali. Iz njega smo si izdelali srednjeveški nakit.

- V delavnicah smo izdelovali čelade, oklepe, ščite, kro-

- Pogovarjali smo se o življenju na gradu in ob tej prilo-

ne, klobučke dvorjank in si krasili sablje, ki smo jih na-

žnosti izdelali instrument liro- plunko.

šli med skritim zakladom.

- Spodbujale smo otroke k izmišljanju besedila pesmi

- Tako pripravljeni naj bi šli naslednji dan v boj s »Tur-

ob spremljavi lire. •

5/2008

121

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Mira UNGER

- Dogovorile smo se z otroki, da si besedilo ali pesmico lahko izmislijo tudi doma in le-to prinesejo v vrtec (re-

100 let Lovske družine Lendava

zultat – tri izvirna besedila). - Viteško pojedino smo pripravile malo drugače – na prostem, z železnimi krožniki in lončki, svečniki, zgubanimi prtički, rožami in kronami na glavi. Otroci so jo zato poimenovali - Kraljevska pojedina.

(1908-2008)

- Deklica, ki se je ob prihodu v vrtec težko ločila od očeta, je ob odhodu domov dejala, da ji je bilo lepo in da bo jutri Pepelkin ples. - Prisvojile smo si ta izraz in organizirale Pepelkin ples (otrokom smo izdelale ogrinjala in trobente, uporabile pa tudi že izdelana oblačila). - Tudi igra v peskovniku je bila zelo ustvarjalna. Zgradili smo čudovit grad – iz naravnih materialov, nabranih na dvorišču vrtca. Otroci so bili navdušeni in so stražili grad, da jim ga mali – jaslični ne bi porušili. - Obiskali smo likovne umetnike v likovni koloniji, ki so prav takrat ustvarjali na gradu. KAKŠNI SO BILI ODZIVI? Otroci, starši, dedki in babice so bili navdušeni. Nekateri so se tudi sami podali v iskanje Hadikovega zaklada ali pa so se nam pridružili v delavnicah. Kljub temu da se z otroki nismo poznali, smo hitro našli skupni jezik. Delo je bilo aktivno, prijetno, razigrano, prešerno. Uživali smo vsi, ki smo bili vključeni v projekt. Ker je bilo navdušenje in zanimanje po Hadikovih počitnicah veliko, smo jih izvedle skupaj z Lipo tudi naslednje leto. Opažamo, da se otroci vračajo. To nas veseli, saj tako še bolje spoznajo lepote in zgodovino našega kraja, udobje naših Term, prijaznost in gostoljubje ljudi, s katerimi se srečujejo.

Svoj visok jubilej so lendavski lovci dostojno obeležili. Na predvečer praznika, v petek, 29. avgusta 2008, so predstavili monografijo z naslovom 100 LET LOVSKE DRUŽINE LENDAVA, ki ima ne le všečno obliko, temveč tudi zanimivo vsebino. Avtor je Franc Meštrovič Horvat. Vsebina je napisana v slovenskem in madžarskem jeziku, povzetek pa še v nemškem in angleškem. Predstavitvi je sledila otvoritev razstave z naslovom Intarzije, z lovskimi motivi Jenőja Keszthelyija iz Lentija na Madžarskem. Življenje in delo Keszthelyija je predstavil župan mesta Lenti, g. László Nógrádi. Številno občinstvo je z zanimanjem prisluhnilo starešini LD Lendava, Silvestru Šövegešu, ki je skupaj z avtorjem predstavil vsebino monografije in razkril zanimivosti, ki so spremljale nastajanje le-te. Med drugim tudi to, da so se v Lovski družini Lendava pripravljali na praznovanje 60. obletnice društva, saj so pred desetimi leti praznovali 50. obletnico, a je avtor monografije pri pripravi gradiva v Mestnem arhivu v Zalaegerszegu odkril STATUT DOLNJELENDAVSKEGA LOVSKEGA DRUŠTVA iz leta 1908. Največje presenečenje pa je gotovo vsebina Statuta - pravil, ki so aktualna še danes in v monografiji predstavljena v izvirniku. Avtor nadalje opisuje zelo pestro zgodovino lovstva, lovišč in posameznikov, ki so zaznamovali bogato lovsko

V projektu so sodelovale in še sodelujejo: Milojka Utroša, Jožica Alt in Metka Sankovič.

122

dediščino. Predstavi še ustanovitev prvih lovskih društev na Slo-

•

5/2008

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Članstvo LD Lendava v jubilejnem letu 2008 · A Lendvai Vadász Egyesület tagjai a jubileumi 2008-as évben (foto: iz knjige 100 let LD Lendava)

venskem, zgodovino prekmurskega lovstva, ustanovi-

jelenjad so ponosni, saj so leta 2003 uplenili jelena, ka-

tev Lovskega društva Lendava, različna obdobja lova,

terega rogovje je bilo ocenjeno z več kot 230 CIC točk in

gradnjo lovske koče, kinologijo LD Lendava, lovsko

predstavlja najmočnejše rogovje v Sloveniji.

strelstvo. V besedi in sliki pa predstavi tudi člane len-

Uvodne misli monografiji na pot so napisali: mag. Sreč-

davske lovske družine nekoč in danes.

ko Felix Krope, predsednik Lovske zveze Slovenije, mag.

Danes je v lovsko družino včlanjenih 41 članov, 2 sta

Anton Balažek, župan Občine Lendava ter starešina

pripravnika. Velikost lovišča je 2586 ha, od tega je 200

LD Lendava, Silvester Šövegeš.

ha nelovnih površin. V zadnjih treh letih so v lovišču

Predstavitvi je sledil ogled razstave intarzij z lovskimi

opravili velik poseg v prostor, saj so zgradili avtocesto

motivi, ki so gledalce navdušili.

Pince-Maribor in lovišče praktično razpolovili. Da lovi-

Preddverje gledališke in koncertne dvorane v Lendavi

šče ne bi bilo razpolovljeno, so čez avtocesto v Črnem

je bilo polno in večer je minil v prijaznem kramljanju z

logu zgradili 50 metrov dolg zeleni most, ki bo omogo-

lovci, ob okusnem lovskem prigrizku in dobri lendavski

čal divjadi prost prehod.

kapljici.

Družina gospodari z malo divjadjo, prevladujeta fazan

Že naslednji dan, v soboto, 30. avgusta dopoldne, se je

in poljski zajec, ter z veliko divjadjo, kjer prevladujejo

v Gledališki in koncertni dvorani v Lendavi svečanost

srnjad, divji prašič in v manjši meri jelenjad. Prav na

•

5/2008

123

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

ob visokemu jubileju nadaljevala. Proslave so se udeležili tudi predstavniki lovskih družin iz sosednjih držav: Hrvaške, Madžarske in številnih krajev Slovenije, kar priča tudi o dobrem mednarodnem sodelovanju. Ob visokem jubileju je LZS odlikovala naslednje člane družine: • Red za lovske zasluge II.stopnje je prejel Silvester Šövegeš, • Red za lovske zasluge III.stopnje: Franc Tomažič, Franc Laj ml., Laszló Kocon, Štefan Kiraly, Jožef Magyar, • Red za lovske zasluge so prejeli: Stanko Lovrenčec, Upravni odbor v jubilejnem letu 2008 Az Igazgató Bizottság a jubileumi 2008-as évben

Zoltan Orban in Štefan Graj. • Odlikovanja sta članom podelila predsednik LZS mag. Srečko Feliks Krope in predsednik ZLD Prek-

Priznanja LD Lendava so prejeli še trije člani: Ladislav

murja Arpad Köveš.

Ivanec, Franc Feher in Ferdinand Cerovac.

• Lovsko družino Lendava je Lovska zveza Slovenije odlikovala z najvišjim priznanjem- Plaketo LZS. • Priznanje Občine Lendava je Lovski družini Lenda-

Svečanost so popestrili Prekmurski rogisti, lovski pevski zbor ZLD Prekmurja in plesalci atraktivne madžarske folklorne skupine Muravidék.

va za dolgoletno uspešno delo na področju lovstva

Druženje lovcev in vseh obiskovalcev se je nadaljevalo

podelil župan mag. Anton Balažek.

ob prijetnem kramljanju v šotoru lovske družine ob po-

• Na področju kinologije so bili najboljši vodniki lovskih psov in prejeli priznanja: Franc Feher, Štefan Kiraly in Jožef Štihec. • Tudi LD Lendava je ob svojem jubileju podelila spominske plakete in priznanja društvom, organizacijam in posameznikom.

kušanju izvrstnih lovskih dobrot. Priznati moramo,da so se lovci lendavske družine izkazali kot odlični gostitelji. Dostojno so se oddolžili bogati lovski dediščini in visokemu jubileju. Pohvala velja še posebej organizacijskemu odboru in vsem, ki so kakorkoli prispevali k prijaznemu lovskemu vikendu v Lendavi. Želimo, da bi poslanstvo lovske organizacije uspešno nadaljevali v

Spominske listine so prejele sosednje LD: Petišovci, Ve-

skladu z novimi trendi, da bi v Lovski družini Lendava

lika Polana, Dobrovnik, LD Zec iz Murskega Središća

tudi v prihodnje vladalo iskreno lovsko tovarištvo, da

(Hrvaška) in Szabadság vadász társaság Lenti (Ma-

bi divjad in lov ohranili tudi našim potomcem, da bi

džarska) ter Lovska zveza Slovenije, ZLD Prekmurje,

ohranili vrednote lovstva in nenazadnje, da bi še naprej

Zalamegyei vadászszövetség in Marcali bajtársi egye-

ostali odprti in pripravljeni na sodelovanje tako s kra-

sület vadásztagjai (obe iz Madžarske).

jem, z javnimi ustanovami kot s posamezniki.

Od lokalnih skupnosti sta spominski listini prejeli še

Iskrene čestitke k visokemu jubileju in dobri organiza-

Občina Lendava in Krajevna skupnost Dolga vas.

ciji praznovanja, pa dober pogled.

124

•

5/2008

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Gordan GEREBIC

Včeraj TVD Partizan Lendava, danes Športna zveza Lendava! FRANC HORVAT MEŠTRO VIČ: TELESNO VZGO JNO DRUŠT V O PAR TIZAN LENDAVA

FRANC HORVAT MEŠTROVIČ

25. septembra 2008 ob

telesne vzgoje in različnih športnih disciplin v našem

18. 30 smo v čitalnici Knji-

kraju, smo slišali na predstavitvi knjige.

žnice Lendava predstavili

Avtor je zbranim povedal o tem, kako je knjiga nastala,

knjigo Telesnovzgojno

zakaj se je sploh odločil zanjo, s kakšnimi težavami se

društ vo Partizan Len-

je srečeval pri pisanju, kje vse je iskal literaturo, gradi-

dava 1952-1995 - avtorja

vo, vire. Zahvalil se je vsem tistim, ki so mu pomagali in

Franca Horvata Meštrovi T E L E S N O V Z G O J N O

D R U Š T V O

PARTIZAN LENDAVA 1952 – 1995

tako pomembno prispevali, da je knjiga zagledala luč

ča. Na predstavitvi je po-

sveta.

leg avtorja sodeloval še

Sledila so vprašanja moderatorja o sami zgradbi dela.

Ivan Koncut, predsednik Športne zveze Lendava,

Knjigo sestavlja 6 širših sklopov:

član Skupščine Olimpijskega komiteja Slovenije in

1. Obdobje do leta 1941

član odbora za šport na lokalni ravni pri Olimpijskem komiteju Slovenije. Moderator večera je bil bibliotekar

2. 1941-1945

Gordan Gerebic.

3. 1945-1952

Uvodoma je moderator citiral antičnega zdravnika

4. 1952 - ustanovitev TVD Partizana

Klavdija Galena, ki je poudarjal, da je delo najboljši

5. 1960 - ustanovitev Športne zveze Lendava

zdravnik, ki nam ga je dala narava, že v davnini pa je

6. 1970 -1995 (preimenovanje TVD-ja)

trdil, da ima telesna aktivnost velik pomen za človeško srečo. Časi, ko je sodilo telesno

Omeniti je treba veliko udeležbo

delo k načinu življenja, so minili.

prisotnih na predstavitvi, saj je bila

Danes se živi skoraj brez fizičnih

čitalnica knjižnice pretesna za šte-

naporov, dneve večinoma presedi-

vilne obiskovalce. Prisotnih je bilo

mo. Ne smemo pozabiti na biolo-

tudi veliko število še živečih nekda-

ški zakon, ki pravi, da delo razvija

njih članov TVD Partizan, ki so tudi

in ohranja organe! Nedvomno pa

sami spregovorili in nam zaupali

nam je danes telesna vadba še bolj

številne anekdote o doživetjih na

potrebna kakor v preteklosti! Misel

športnih prireditvah. Veliko je bilo

o krepitvi in utrjevanju zdravja s telesnimi vajami je

pohval na račun avtorjevega požrtvovalnega dela.

stara že stoletja. Kako pa je ta misel vplivala na razvoj

•

5/2008

125

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Notranjost knjige Telesnovzgojno društvo Partizan Lendava 1952-1995 - avtorja Franca Horvata Meštroviča

Mnenje, da mora občina čim prej poskrbeti za nekdan

šnih športnikov Lendave. Veliko spominov na tekmo-

jo zgradbo Sokolov in TVD Partizana, so delili vsi priso-

vanja, telovadne akademije, ki so bile dobro obiskane

tni. Rušenje objekta naj ne bo zad

in na katerih so se promovirali šte-

nja rešitev.

vilni mladi telovadci, atleti in drugi. Franc Horvat Meštrovič je nam

Na koncu je spregovoril tudi g.

in našim zanamcem omogočil, da

Koncut, ki je predstavil delovanje

bodo spomini na vse te dogodke

in današnje stanje v Športni zvezi

ohranjeni.

Lendava. Avtor je na sami predstavitvi pogrešal le eno osebo, g. Vinka

Pravi, da svojega poslanstva še ni

Svetca, ki je bil vrsto let gonilna sila

končal. Nadaljeval bo z raziskova-

društva TVD Partizan. Veliko ur je bilo preživetih pri različnih športnih dejav-

njem športne zgodovine v naši občini ter tako prispeval v mozaik zgodovine kraja in ljudi.

nostih v okviru TVD Partizan. Veliko je bilo anekdot, ki so se ohranile v spominu številnih aktivnih in uspe-

126

•

5/2008

KAZALO • TARTALOMJEGYZÉK Uvodnik • Előszó Gabi FEHER

 Turizem v Lendavi

SZÚNYOGH Sándor

 Halicanumi üzenet

Štefan SMEJ

 Kjer se zora zliva z vodami

Turizem � naša velika priložnost • A turizmus � a mi nagy lehetőségünk Mira UNGER

 Naredimo naše kraje zanimive, prijazne in atraktivne

Mira UNGER

 Pogovor z Janezom Bohoričem, predsednikom uprave Sava, d. d.

7 12

Turizem smo ljudje • A turizmus mi vagyunk

Maja KOSTRIC

 Vabljeni v Lendavo… na kulturno-kulinarični potep

Branka BENSA

 Geografsko območje Lendave

Igor MAGDIČ

 Lendava – evropska turistična Trnuljčica

PATYI Zoltán

 Mi kell a TURISTÁNAK?

Klavdija Dominko

 Terme oziroma Lendava skozi oči turista

Boštjan REŽONJA

 Prekmurska lendavska kulinarika

Igor MAGDIČ

 Razvoj družbe Terme Lendava

Branka BENSA

 Umeščenost Lendave v Muranii in sodelovanje s sosednjima regijama

PÁPES Éva

 Határmentiség – provincialitás?

CSUKA Zoltán

 Égi ajándék a földből

Kepéné Bihar Mária és L. Kepe Zoltán

 A muzeológia és a turizmus

Rajko STUPAR

 Kultura turizmu

Lendvai Kepe Zoltán

 Naravna in kulturna dediščina lendavskega območja

DR. Göncz László

 Zala György, a Lendva-vidék tündöklő szimbóluma

DR. ZÁGOREC-CSUKA Judit

 Ki is volt valójában Zala György?

Naša dediščina • A mi örökségünk

Naš kraj v umetniških podobah • Vidékünk művészi formában Valerija VRENKO

 Oglas iz Lendavskih novic

Biserka SIJARIČ

 Mesto z dušo

Olga PAUŠIČ

 Mesto pod gradom

Valerija VRENKO

 Jesen

Valerija VRENKO

 Moj kraj

BÁTI Zsuzsa

 Zivatar

HALÁSZ Albert

 Palackposta, címként jobb híján: Levél az uralkodó(k)hoz

Bence LAJOS

 Ódaféle az Építőnek, rontás(ok) ellen

Olga PAUŠIČ

 Pod gradom

Olga PAUŠIČ

 Moje mesto

Olga PAUŠIČ

 Kam le bi šel?

Olga PAUŠIČ

 Legenda

ZÁGOREC-CSUKA Judit

 Titkok

PÁPES Éva

 Szavak

VARGA József

 Vallomás

VARGA József

 A Lendva-hegyi betyár

ZÁGOREC-CSUKA Judit

 Ha mégis visszanézel

Turizem in šport v Lendavi • A turizmus és sport Lendván Denis SOLDAT

 Strategija razvoja športnega turizma v Lendavi

Ivan Koncut

 Pomen in vloga športa ter športne rekreacije v

Igor LEBAR

razvoju turizma Občine Lendava

 Kolesarski turizem v Lendavi

99 108 113

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek) Jasna CIGUT, Marjeta GRAJ

 »Pri veseli kravi«

116

Marjeta RIBARIČ

 Spoznajmo narode sveta preko naglavnih pokrival

119

Metka SANKOVIČ

 Hadikove počitnice v Termah in v Vrtcu Lendava

120

Mira UNGER

 100 let Lovske družine Lendava

122

Gordan GEREBIC

 Včeraj TVD Partizan Lendava, danes Športna zveza Lendava!

125

Navodila avtorjem 1. Uredništvo bo sprejelo prispevke, ki bodo uvrščeni v eno izmed naslednjih kategorij: – znanstveni in strokovni prispevek oz. razprava (obseg največ 20. 000 znakov ali do 15 strani A/4); – informativni prispevek, prikaz, poročilo (obseg največ do 5 strani A/4), ki naj bodo napisani poljudno, jasno in razumljivo; priporočamo novinarski slog pisanja; – leposlovno besedilo (poezija, proza, dramatika, esej, potopis) do 10 strani A/4; – strokovna recenzija, beležka, komentar, prevod itd. do 5 strani A/4; – poljudnoznanstveni članek do 5 strani A/4. 2.

Zaradi lažje obdelave in priprave prejetih besedil za tisk prosimo, da upoštevate spodnja tehnična navodila: – izberite pisavo courier, velikost črk naj bo 12 pt; – razmak med vrsticami naj bo 1,5; – besedilo naj bo levo poravnano.

3. Znanstveni in strokovni prispevki naj imajo še povzetek v slovenščini ali v madžarščini, odvisno od specifičnosti (če je strokovni članek pisan v slovenskem jeziku, pričakujemo povzetek članka v madžarskem jeziku in obratno) v dolžini največ 150 besed. Povzetek naj vsebuje ime in priimek, akademski naziv avtorja ter naslov prispevka. 4. Znanstveni in strokovni prispevki naj bodo napisani po znanstvenih oz. strokovnih metodoloških načelih, razdel jeni na poglavja, kar naj bo razvidno tudi iz oblike tipkopisa ali načina podčrtovanja. 5. Tabele naj bodo med besedilom, na mestih, kamor sodijo. Izjemoma naj bodo večje tabele napisane ločeno – na koncu teksta oz. posebej s tem, da mora biti jasno označeno, kam sodijo. 6. Slike (fotografije, risbe, diagrami …) morajo biti predložene ločeno od besedila. Fotografije naj bodo na kvalitetnem papirju, risbe pa na trdem belem papirju, narisane s krepkejšim pisalom. Na hrbtni strani naj bo s svinčnikom napisano ime in priimek avtorja, naslov članka, zaporedna številka slike oz. risbe ter položaj znotraj besedila.

7. Opombe naj bodo oštevilčene po vrstnem redu, po katerem se pojavijo v besedilu, z arabskimi številkami v oklepaju. 8. Na koncu strokovnega oz. znanstvenega prispevka naj bo literatura navedena po abecednem vrstnem redu, in sicer v skladu z znanstvenimi standardi za navajanje literature. Primera navajanja literature:

– na koncu prispevkov: Galič, Š., Szunyogh, S., Tomka, M. (1997). Pozdrav iz Dolnje Lendave/Üdvözlet Alsólendváról. Lendava: Občina Lendava. ; – če se reference navajajo v besedilu: Galič, Szunyogh, Tomka 1997, str. 51.

9. Za vsebino prispevka odgovarja avtor, zato bomo objavili le prispevke, ki so podpisani s polnim imenom in priimkom. Stališča avtorjev niso uradna stališča uredništva niti ustanov, iz katerih izhajajo avtorji, temveč njihova osebna. 10. Vse prispevke strokovno recenziramo praviloma znotraj uredništva, pri čemer je recenzentski postopek anonimen. 11. Avtor prejme po objavi svojega prispevka 1 izvod revije Lindua, v kateri je bil prispevek objavljen. 12. Avtor soglaša z objavo svojega pripevka v tiskani ali elektronski verziji. Prispevke pošljite v dveh tiskanih izvodih na naslov uredništva: Uredništvo revije , Glavna ulica 2, 9220 Lendava, ali na e-mail: oi.lendava@jskd.si, ali na e-naslov odgovornih urednic: dr. Judit Zágorec-Csuka (HUN), judit.zagorec@siol.net, ali Olga Paušič (SLO), pausico@yahoo.com.

UREDNIŠK I ODBOR REVIJ E

Multikulturna strokovno-družboslovno-literarnoumetnostna revija Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata

GLAVNI UREDNICI • FŐSZERKESZTŐK:

dr. Zágorec-Csuka Judit, Olga Paušič

ODGOVORNA UREDNICA • FELELŐS SZERKESZTŐ:

Mira Unger

UREDNIŠKI ODBOR • SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

dr. Bernjak Elizabeta, Ivanka Bratkovič, Feri Horvat,

Štefan Huzjan, Olga Paušič, Rajko Stupar, Velimir Turk, Mira Unger,

dr. Zágorec-Csuka Judit

JEZIKOVNI PREGLED • LEKTORÁLÁS:

Ivanka Bratkovič, dr. Zágorec-Csuka Judit

Gabriela Zver, Olga Paušič, Mira Unger

OBLIKOVANJE • GRAFIKAI tervezés:

Peter Orban, Studio M&K Lendava

IZDAJATELJ IN ZALOŽNIK • KIADÓ:

Javni sklad za kulturne dejavnosti Lendava - OI Lendava

Szlovén Kulturális Közalapítvány – Lendvai TK

za izdajatelja • a KIADásért felel:

Rajko Stupar

TISK • NYOMDA:

Tiskarna S-Tisk d.o.o., Beltinci

NAKLADA • PÉLDÁNYSZÁM:

600

LETNIK • ÉVFOLYAM:

2. letnik, številka • szám: 2008 - 5

NASLOV UREDNIŠTVA • SZERKESZTŐSÉGI CÍM:

Uredništvo revije

Glavna ulica 2 (sedež JSKD OI Lendava), Lendava

JSKD OI e-mail

• oi.lendava@jskd.net

Paušič Olga e-mail

• pausico@yahoo.com

dr. Zágorec-Csuka Judit • judit.zagorec@siol.net

ISSN 1854-7931

Javni sklad Republike Slovenije za kulturne dejavnosti Območna izpostava Lendava SZLOVÉN KULTÚRÁLIS KÖZALAPÍTVÁNY – LENDVAI TK Glavna ul. 2, 9220 Lendava – Lendva, Fő utca 2, Slovenija tel.:+ 386 (0)2 578 85 37, GSM: 041 691 740, fax: 574 12 22

PokroviteljI/támogatóK:

Terme Lendava d.o.o., Tomšičeva ulica 2a, 9220 Lendava Tel.: 02/577-41-00, 02/577-44-00, Fax: 02/577 44 12 info@terme-lendava.si, www.terme-lendava.si

Ljubo Škrnjug: Lendavski motiv / Lendvai motívum, 1997, Olje-platno / Olaj-vászon, 60 x 100 cm

Fotografije • Fényképek: Igor Kolenko, Galič Tomaž, Lendvai Kepe Zoltán, Dubravko Baumgartner, Peter Orban, arhiv Galerije-Muzeja Lendava, Turizem Lendava d.o.o., Terme Lendava d.o.o.