Lindua 6-7/2009 by Knjižnica Lendava Könyvtár Lendva

Multikult urna s trokovn o-družboslovno-literarnoumetnos tna revija Občine Lendava Lendva Község multikult urális t udományos-társadalomt udományi-irodal mi és képzőművészeti folyóirata

3. LETNIK • ÉVFOLYAM: 6-7/2009

Mira UNGER 9.

TanKOčuTna jeziKOvna prisLušKOvanja pogovor z dr. elizabeto Bernjak

Dr. MaGyaR Zoltán 33.

a hadiK-MOndaKör

Jožek HoRvat MUc 100.

rOMsKi jeziK Mag. Gabriela ZvER 147.

I Z

pOsTaLi sMO zLaTi, hà!

V S E B I N E

•

T A R T A L O M B Ó L

Intervjuji • Interjúk, riportok

Tako pišemo • Így írunk mi

popotovanja, potopisi Utazások, útleírások

Strokovna besedila • Szakcikkek

Oko • Kitekintő

Šport • Sport

Večjezičnost • Többnyelvűség

Gledališka dejavnost Színházi tevékenység

Uvodnik • Előszó

Multikulturnost kot konkurenčna prednost Večjezičnost in sožitje različnih narodov in narodno-

in široko sprejemljivo obliko sožitja, ki jo lahko ozna-

sti na majhnem prekomejnem prostoru predstavljata

čimo kot subkulturo vseh, ki smo se znašli v skupnem

subkulturo, ki lahko postane konkurenčna prednost

prostoru.

tega območja. Prilagoditev novim družbenim in eko-

V časih pred tranzicijo je politična platforma oprede-

nomskim pogojem je nujna, da bi ohranili bistvo ve-

ljevala okvir tega sožitja. Tudi politična platforma eno-

čjezičnosti tega prostora in ga naredili gospodarsko

partijskih sistemov je bila podobna in ni povzročala

učinkovitejšega. Procesa globalizacije ne moremo zau-

večjih težav. Razlike so bile samo v odprtosti politič-

staviti, lahko pa se mu prilagodimo!

nih sistemov do zahodnih kapitalističnih držav in v

Prostor, ki mi je namenjen za to, da spregovorim o tem,

možnosti zaposlovanja v tujini, ki sta občutno vplivali

kako vidim multikulturnost našega območja, je pre-

na oblikovanje naše subkulture. Prav v tem obdobju

majhen za resno obdelavo omenjene teme. Mogoče pa je

se potrjuje, kako pomembno je gospodarsko ozadje pri

tako tudi prav, saj bi z vsebinskim poglabljanjem zašel

oblikovanju človekovega življenjskega in okoljskega

na področja, kjer se ekonomisti ne znajdemo najbolje.

sloga ter v vsakdanji rabi jezika.

Zaradi navedenega se bom osredotočil na vprašanje

V času po tranziciji in ob vstopu v tržni kapitalizem

multikulturnosti v kontekstu konkurenčne prednosti,

smo bili nekaj časa povsem izgubljeni v novih okolišči-

ki jo lahko prinese našemu okolju.

nah, ki jih tukajšnje, le dela vajeno prebivalstvo ni bilo

Življenje v Občini Lendava in na njenem širšem pre-

navajeno. Možnosti, ki so bile dane, so bile odmaknje-

komejnem območju lahko pogojno označimo za obliko

ne od subkulture tega območja. Trajalo je nekaj časa,

medkulturnega dialoga, ki se odraža v razpoznavni

da smo jih začeli sprejemati in upoštevati kot priložno-

subkulturi. O medkulturnem dialogu govorimo po-

sti.

gojno zaradi tega, ker imajo vsi narodi in narodnosti,

Vstop Slovenije in Madžarske v Evropsko unijo ter

ki živijo tukaj, pretežno iste vrednote, na njihove ma-

odprava fizičnih in administrativnih ovir pri vsakda-

terialne in nematerialne stvaritve pa so vplivali po-

njem komuniciranju, sta nas nekoliko zdramila. Od-

dobni dejavniki. Tako dramatičnih razlik, kakršnim

prlo se je novo gospodarsko okolje, v katerem pa veljajo

smo priče v nekaterih drugih evropskih okoljih, ki so

pravila trdega konkurenčnega boja. Območje je posta-

dejansko stičišča različnih kultur, ni. Kljub istim vre-

lo konkurenčno zaradi lege na V. prometnem koridorju

dnotam pa Slovenci, Madžari, Hrvati, Romi in drugi, ki

in danosti na področju zdraviliškega turizma. Večje-

živimo skupaj, vnašamo v naš geografski prostor svoj

zičnost postaja naenkrat tudi ekonomska kategorija,

jezik, del svoje kulturne dediščine in zaledje večinske-

ki se ji hitro prilagaja storitveni sektor na obmejnem

ga naroda, ki je pomembno tudi v gospodarskem in

območju. Znanje jezika sosedov se zaznava kot kon-

razvojnem smislu. Smo torej različni, vendar so te raz-

kurenčna prednost malega gospodarstva. Razvojne

like tako majhne, da oblikujejo zanimivo, simpatično

ambicije nas povezujejo v širšem prekomejnem prosto-

•

6-7/2009

Uvodnik • Előszó

ru, saj se zavedamo, da »sami ne moremo imeti vsega,

za našo subkulturo, ne pa kot priložnost za doseganje

skupaj pa imamo lahko veliko«.

večje kakovosti življenja. Gre za proces, ki se mu ne mo-

Povezuje nas tudi skupna odgovornost v odnosu do

remo izogniti, če želimo v korak s časom. Pri tem lahko

okolja, v katerem bivamo in zaveza k ohranjanju na-

poiščemo pota, ki bodo upoštevala specifičnosti tega

ravne dediščine. Postopoma se oblikuje skupen obmej-

okolja ter subkulturo in večjezičnost, ki jo bomo vgra-

ni ekonomski in socialni prostor, v katerem se razvija

jevali v naše turistične in storitvene produkte. Za taka

specifična subkultura, ki se prenaša na širše območje.

pota pa potrebujemo kadre, znanje, zaveznike in poti

Moč te subkulture in tega območja je odvisna od nje-

do potrošnikov teh dobrin. Mag. A nton Bala žek

gove gospodarske osnove in pozitivnih demografskih gibanj. Paradoks vidim v tem, da odpiranje tega prosto-

Župan Občine Lendava Lendva Község polgármes tere

ra večina tukajšnjih prebivalcev zaznava kot grožnjo

MUltikulturalizmus - az anyanyelv, valamint a másság, a másik nyelvének elismerése és megismerése A globalizáció által átitatott, sokak által értéktelen-

közvetítő eszköze volt, nemegyszer - jelképesen szólva

nek képzelt, valamennyire holtvágányra futtatott vi-

- fegyverként is szerepet játszott a nemzet viharos szá-

lágunkban ódákat lehetne és kell is zengni az anya-

zadaiban. Azonban ezzel párhuzamosan el kell azt is

nyelv szerepéről. Azonban a kulturális sokszínűség

fogadni, hogy a szlovénoknak a szlovén, a németeknek

tekintetében egyre inkább megnyilvánuló Európában,

a német nyelv pontosan ilyen fontos, és éppen ennyit

amelynek az egyik ilyen mikro egysége a Muravidék,

jelent. Ugyanis minden nemzetre többé-kevésbé jel-

a többnyelvűség fontosságát, a másság elismerését és

lemző, hogy az anyanyelv értékelése tekintetében nem

elsajátítását is szükséges hangsúlyozni. Talán többről

csak afféle kommunikációs vagy nagyszabású irodal-

is szó van ma már ennél: fontos értéknek kell minősí-

mi alkotásokat kifejező eszközről van szó, és ezzel nem

teni a multi etnikus kötődést és a több nyelv ismere-

ezek fontos szerepét kívánom csökkenteni, hanem a

tét. Arra is állandóan figyelmeztetni kell, hogy a több-

legdrágább nemzeti kincsről, amely identitásunknak,

nyelvűséget semmilyen feltétel mellett nem szabad az

kultúránknak az alapja, tehát nemzeti létünk szerves

anyanyelv gyengítésére, elsorvasztására felhasználni,

része, a nemzet vérkeringése. Aki az anyanyelvét elve-

mert azzal ártunk a legtöbbet mindkét minőségnek!

szíti, a legértékesebb jellemzőjétől fosztódott meg.

Amikor magyar nemzetiségiként elmélkedünk e fontos

Amint már utaltam arra, mai világban, különöskép-

jelenségről, tudnunk kell, hogy a magyar nyelv több

pen olyan vidékeken, ahol több nemzet él egymás

ezer éves nemzeti létünk és kultúránk legfontosabb

mellett, rendkívül fontos, számos szempontból szak-

•

6-7/2009

Uvodnik • Előszó

mai-, sőt nemegyszer életfeltétel a többnyelvűség. Ettől

Lendva

azonban nem lesz kevesebb az anyanyelv szerepe és

városkában szinte törvényszerű jelenség a két-

fontossága. Azt állítják sokan, hogy álmodni és imád-

nyelvűség, illetve a többnyelvűség. Ezt az érté-

kozni csak az anyanyelven lehet, és hosszan lehetne

ket tudatosan kell ápolni és fejleszteni, ami több-

sorolni további előnyeit.

ségnek és kisebbségnek egyaránt feladata. Nem

vonatkozásában

beszélhetünk

Küldetésnek tekinthető, hogy a szocializáció minden

elmondhatjuk,

multikulturalizmusról

hogy

vagy

több-

nyelvűségről, ha az csupán a kisebbségre jellemző!

skáláján törekedjünk anyanyelvünknek a megőrzé-

Végezetül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az

sére, ápolására és fejlesztésére, ugyanakkor hasonló

oktatási és kulturális intézményeknek, a médiának

erőbevetéssel sajátítsuk el a velünk együtt élő más

és a családnak fokozott gondot kell fordítani az anya-

nemzetiségűek nyelvét és kultúráját is. Tapasztalat-

nyelv és térségben jelen levő másik (vagy többi) nyelv

ból állíthatjuk, hogy az egyik nem jelenthet kizáró kö-

elsajátítására. Az anyanyelvet és a környezet nyelvét

rülményt a másik szempontjából, amennyiben nem a

semmiképpen nem szabadna idegen nyelvként kezel-

negatív beidegződések kerekednek felül, vagy az egyik

ni, hanem olyan szükségszerű alapfeltételként, amely

nyelvnek a hátérbe szorítása vezérel bennünket. Saj-

nélkül multikulturális környezetben lehetetlen élni.

nos, a múltban sokszor találkoztunk ilyen gyakorlattal is, amitől manapság sem látunk, látnak tisztán. Létjogosultsága tekintetében minden nyelv egyforma,

Göncz László

nagyságrendtől és nyelvészeti sajátosságoktól függetlenül, azonban akkor cselekedünk helyesen, ha a

Szlovén or szággyülési parlamenti képviselő, író, történész

szomszédok nyelvét - kölcsönösen - az átlagosnál jobban tiszteljük.

laszlo.goncz@dz-rs.si

Amikor nyelvről, anyanyelvről beszélünk, szükséges feltenni a kérdést, hogy tényleg egyenrangú-e, azaz hasonlóan érvényesül-e a magyar nyelv a többségi szlovén nyelvvel a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Formálisan példaértékű az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvének a státusa Szlovéniában, a gyakorlatot illetően azonban távolról sem en�nyire kielégítő a helyzet. A 20. században sajnos a magyar nyelv társadalmi súlya folyamatosan csökkent. Ugyan el kell ismerni, hogy manapság a Muravidéken kb. 15 ezer személy valamilyen szinten beszéli, vagy legalább érti a magyar nyelvet, azonban azt is el kell mondani, hogy a magyar nyelv hiányában is nagyobb nehézség nélkül lehet boldogulni, hivatalt viselni, stb. Ami nagy gondot jelent, és ellenkező irányban nem érvényes. Innen származik az ún. presztízskülönbség. •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

Polkast ples v deželi rizlinga Intervju s pisateljem Štefanom Kardošem, kresnikovim nagrajencem 2008 Intervju s pisateljem je nastal je jeseni 2008. • Fotografije: Aljaž Kardoš

Kresnikovo nagrado podeli vsako leto časnik Delo, in sicer za najboljši roman preteklega leta. V letu 2008 je to literarno nagrado prejel Štefan Kardoš, ki ga Lendavčani poznajo kot enega od profesorjev slovenščine na Dvojezični srednji šoli v Lendavi. Štefan Kardoš je leta 2003 že okusil, kaj pomeni biti eden od nominirancev za kresnika, ko je skupaj z Normo Bale ter Robertom Titanom Felixom izdal skupni roman Sekstant in se je kot soavtor uvrstil med ožji izbor nominacij. Z lastnim pr vencem, romanom Rizling polka, mu je letos uspelo dobiti t. i. Delovo nagrado.

 Prosim, predstavi svojo osrednjo literarno osebo v romanu.

zaslepili za zlaganost, ki smo jo prisiljeni živeti, samo

S katerimi eksistencialnimi vprašanji se ukvarja,

da bi življenje nekako le teklo naprej po starih tirnicah.

zakaj prav s temi?

Dokler seveda resnica nepričakovano ne vznikne pred nami kot zid, v katerega potem zaman butamo z glavo.

Osrednji lik je Cveto Golja, mlad, uspešen pomurski vinogradnik, ki se zaljubi v barsko plesalko, Rusinjo.

Kako se rodijo tvoje literarne osebe? Andrej Hieng, na primer, je zelo rad opazoval okolico, si delal zapiske, če je srečal

Cveto si zelo želi otroka, pa mu to nekako ni dano kar

zanimive ljudi, posebneže, in tako ustvaril sintetične osebe.

tako. Ko pa Rusinja končno zanosi, mu vaški zavistne-

C. Zlobcu pa je razložil: »Kaj nismo zdavnaj ugotovili, da je

ži vzbudijo dvom v očetovstvo. Cveto išče indice, ki bi

prav vsako pisanje na neki način avtobiografsko? Kje bi sicer

potrdili ali ovrgli sum, nazadnje vse kaže na mestnega

jemali? /…/ Madame Bovary c'est moi … Ni kaj dodati!« Kako

posebneža Davida Šveca, človeka z ogromnim »orod-

si ti ustvaril svoje osebe? Koliko je pri tem prisotna kompo-

jem«. V ozadju vsega pa je senca še nekoga tretjega, ki je

nenta avtobiografskosti?

vpet v romaneskno dogajanje. Temeljno vprašanje vseh omenjenih – pa še koga drugega v zgodbi – je vprašanje iskanja neke minimalne gotovosti in samogotovosti v

Pri pripovedništvu je najbrž potrebno eno in drugo, je-

svetu iger in prevar. Ves čas goljufamo in smo goljufani,

mljemo pa tudi iz knjig, filmov in še od kod, odvisno od

a tiščimo glave v pesek, kajti resnica – tako za goljufa

tipa pripovedništva in posamezne pisave. Res pa naj-

kot za goljufanega – je neprijetna, pripravljenih imamo

brž je: ko veš, da zelo konkretno pišeš o samem sebi,

tisoč izgovorov, samo da bi lahko pogledali vstran, se

je nekaj čisto drugega kot tedaj, ko pišeš o kakem od-

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

daljenem objektu-subjektu, kajti ko pišeš o sebi, se dobro zavedaš, da se razgaljaš, da polagaš glavo na tnalo. Pri meni je tisto, čemur se mora prilagoditi vse, z literarnimi osebami vred, konstrukcija zgodbe. Tudi če v resnici kdaj pišem o osebnih izkušnjah, sem njihovo »avtentičnost« takoj pripravljen »žrtvovati« za potrebe te konstrukcije.

 V Sekstantu, v tvojem delu skupnega romana, kot tudi v tvojem nagrajenem prvencu izstopajo motivi erotike, paranoje, patriarhalnega sveta ipd., ki se skozi zgodbo prelevijo v Štefan Kardoš

grotesknost. Zakaj prav ti motivi?

 Naslov tvojega romana je Rizling polka. Kaj je motiviralo

Le kje si našla toliko erotike? O ostalem pa se tudi sam sprašujem. Je pa tematika najbrž že kako povezana

takšen izbor naslova? Kakšno vlogo igrata rizling in polka v

z okoljem, v katerem živim. Življenje v Prekmurju je v

tvojem delu? Vemo, da sta za naše kraje zelo domači, »ljud-

glavnem mirno, da ne rečem idilično, a ta idila ima vča-

ski« besedi.

sih tudi senčne plati, ki se lahko komu zdijo komične, komu drugemu pa spet grozljive. Glede motivov, ki jih

Naslov je provokacija, morda tudi nekakšna marke-

navajaš, bi zato rekel naslednje: tudi patriarhalno oko-

tinška poteza, bralca naj bi vzpodbudila k sklepu, da

lje z odprtimi rokami sprejema liberalne ideje, ki pri-

v roke jemlje veselo, s takšnimi in drugačnimi togimi

hajajo iz tako imenovanega velikega sveta, predvsem

pravili ter s tegobami našega zapletenega sveta neobre-

liberalnost žensk, a že sama misel na to, da bi se lahko

menjeno branje. V tem smislu je naslov podtaknjenec,

tudi domače dame navzele duha svobodomiselnosti,

prevara, tako kot je bolj ali manj prevara tudi vse, kar

spravlja moške iz tega sveta ob pamet. Tukaj se potem

v romanu počnejo literarne osebe. Je pa dejstvo tudi,

hitro začnejo rojevati razne osebne drame, deviantnosti

da je dogajanje postavljeno v pokrajino rizlinga in da

in paranoje, za katere ne veš, ali bi se nad njimi razjokal

se literarni liki ves čas vrtijo v nekakšnem polkastem

ali pa se jim krohotal. No, vsekakor se mi zdijo dobro

plesu proti resnici o samem sebi. Ali pa vstran od nje.

kotišče za vznik romanesknih zgodb: nečesa vmes med komedijo in srhljivko. Ne pravim, da so preostali deli

Kaj meniš, s čim si prepričal komisijo, da si postal nagrajenec

Slovenije glede tega bistveno na boljšem oz. slabšem,

prav ti. Kje je bil ključni element, kje se čutiš močnejšega? Je

vsako okolje brez velemesta je najbrž obsojeno na do-

bila to sama zgodba, fabula, njeno sporočilo, je bil to slog?

ločeno stopnjo gogovskega duha, a Prekmurje je najbrž posebej pripravno za tovrstne teme prav zaradi stereoti-

Očitno se jim posebej ni zamerilo nič od tega. Sicer pa

pov, ki so bili o njem ustvarjeni skozi literarno, filmsko

so nagrade tombola, pri kateri ne gre brez sreče. Po

in glasbeno tradicijo. To je hrbtna stran mistike, tran-

mojem mnenju je bila najpomembnejša konstrukcija

scendence, poduhovljenosti ali česar koli že iz nabora

zgodbe, pika na i pa končni obrat od »označenega« k

privlačnih skrivnosti, ki jih je naša pokrajina polna.

»označevalcu«. •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Spomnimo se še malce Sekstanta. Kaj vse se je od takrat spremenilo, odkar si skupaj z Normo Bale in Robertom Titanom Felixom napisal roman in ste bili takrat skupaj nominirani za kresnika? Kako si si zastavil pisanje romana Rizling polka glede na prejšnje pisanje? Sekstant je bil še veliko večja »konstrukcija« od Rizling polke. Tam smo roman pisali trije, tako da smo si določili nekaj skupnih točk (jaz sem bil tisti, ki je s svojo tretjino, Zdrsom, roman začel, zato je ta del moral biti tudi nekakšen prolog) in se jih potem tudi poskušali držati. V Rizling polki sem si meje postavljal sam. Po eni strani je bilo zaradi tega seveda veliko lažje, po drugi strani pa – kako postaviti meje samemu sebi oz. kako se postavljenih meja držati? Reševalo me je najbrž to, da Štefan Kardoš med intervjujem

sem vnaprej domislil precej natančno ogrodje zgodbe, ki sem se ga potem več ali manj tudi držal. sva sodelavca, ne morem seveda mimo vprašanja o

strinjajo tudi vsi učitelji, ravnatelji in ministri za šol-

šolstvu. Tudi pisatelje je nekoč nekdo učil pisati, jih mor-

stvo. A četudi vsi vemo vse, se birokratsko vesolje bo-

da navduševal za branje in podobno. Spoštovanje do tega

hoti na vse strani in vse bolj postaja samemu sebi na-

poklica in znotraj poklica pa kar pada. Cankar je v Hlapcih

men. Če npr. kak minister napove, da bo zmanjšal ad-

obsodil Slovence, ob tem pa izpostavil tudi učitelje, da so

ministriranje v šolstvu, je to zanesljivo znamenje, da bo

brezhrbtenični in hlapci. Žal postaja to vsakdanja resnica.

administriranja še več, taka odločitev namreč zahteva

Pojavlja se problem idealista Martina Kačurja, ki ga druž-

sprejem administrativnih ukrepov za zmanjševanje ad-

ba noče razumeti. Strokovnjaki ugotavljajo, da je naš po-

ministrativnih ukrepov itn. do neskončnosti.

klic preveč feminiziran in tako zelo goden za hlapčevanje,

Zakaj je tako, ne vem, vem le, da smo vsi skupaj že dolgo

ustrahovanje. Razmišljanje z lastno glavo ni več zaželeno.

pogreznjeni v močvirje nekakšne kafkovske metafizike:

V Nedeljskem dnevniku (št. 44, 2008) je v intervjuju profesor

smo talci nepreglednosti brezštevilnih zakonov, pravil-

zgodovine Jadran Jeršin izjavil: »Učitelj dandanašnji je vse prej

nikov, poročil, evidenc in aktov vseh vrst. Ta nepregle-

kot učitelj! Je birokrat, administrator, računalničar, ekonomist,

dnost gotovo vsaj do neke mere ustreza sleherni oblasti

pravnik, psiholog, socialni pedagog, predvsem pa mezdna de-

in kapitalu, kajti v primeru konflikta z individuumom,

lovna sila in kot tak le strošek. Pedagoško delo v razredu ni po-

npr. tudi kakim učiteljem, pošljeta nadenj eksperte

membno, strokovnost prav tako ne, le realizacija, formalizem,

vseh vrst za posamezna področja iz tega nepregledne-

minutaža. Pomembna je statistika in ne vsebina, kaj šele znanje

ga kaosa – od inšpektorjev do odvetnikov – in ta indivi-

dijakov!« Štefan, kaj meniš o tem ti kot učitelj? Kaj se torej

duum bo potem moral do konca življenja utemeljevati

dogaja z našo družbo?

svoj obstoj.

Ker

Strinjam se s teboj in z Jeršinom. Tako kot se najbrž

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Mira Unger

Problem današnjega družbe zato po mojem mnenju ni

 marija.unger@amis.net

samo v tem, da ne more razumeti idealizma, problem

Tankočutna jezikovna prisluškovanja

je v tem, da ta družba ne more razumeti sploh ničesar več, niti najbolj elementarne stvarnosti. Da pa bi to lahko sama sebi prikrila, si v imenu vseh nas izmišljuje marsikaj.

Ostaniva še pri današnji družbi. Kaj lahko prispeva pisatelj k razvoju družbe? Biti bi moral etični kompas družbe, vpliva

Pogovor z dr. Elizabeto Bernjak

lahko na marsikatero javno mnenje. Vsa čast takim, ki delujejo s pozitivnimi nameni in v dobro družbi, vendar pa je moje osebno mnenje, da je v sodobnem času v umetniškem

Pogovor z dr. Elizabeto Bernjak,

svetu vedno več oportunizma, tartuffovstva in populizma

doktorico jezikovnih znanosti,

kot kdaj koli prej – in to brez kančka sramu ali nelagodja.

docentko za slovenski knjižni

Kakšno je tvoje mnenje?

jezik, predsednico in članico številnih pomembnih inštitucij,

Da so pisatelji etični kompas družbe, bi marsikdo pod-

avtorico jezikoslovnih del, raz

pisal še pred dvema desetletjema, tudi jaz, danes komaj

prav in študij tako v slovenskem kot madžarskem

kdo. Pa tudi prepričan nisem, da so dobrota, pravični-

jeziku, prevajalko, kandidatko SDS za poslanko,

štvo in mesijanstvo naloge umetnosti, razen če nima

mamo ambiciozne hčere …

namena nadomestiti religije in ideologije. Je pa res, da

V pogovoru želim predstaviti Elizabeto tudi nekoliko

literate družba že od nekdaj izganja na svoje obrobje, to

drugače, in sicer kot sošolko, kolegico, sodelavko v

pa je pravzaprav – če sem malo ciničen – edina pozicija,

nekaterih skupnih projektih, kot znano osebnost in

od koder se da povedati kaj relevantnega o tej družbi in

ne nazadnje kot mamo.

o tem svetu.

In za konec … Preteklo je nekaj mesecev od podelitve na-

Katero ime slišiš najraje? Bözsi, Böske, Erzsi …

grade. Kaj ti pomeni nagrada kresnik in kakšni so tvoji načrti? V uradnih krogih me imenujejo Elizabeta ali Erzsébet, Presenečenje, navdušenje in vse drugo, kar sodi zra-

v prijateljskem krogu me kličejo Bözsi ali Böske. Iden-

ven k taki nagradi, se sčasoma poleže in potem si

tificiram se tako s slovenskim kot madžarskim poime-

znova sam s seboj ali – kot pravijo – z belino papirja

novanjem.

oz. ekrana. Taka nagrada, kot je kresnik, ti gotovo od-

Začeli bova v tvojem otroštvu. Kako bi ga opisala?

pre nekaj novih vrat, vzbudi pričakovanja, a tudi za-

Se rada vračaš v Gaberje?

vist ali še kaj drugega, kar zna biti obremenjujoče. Pripravljam roman, ki naj bi letos izšel pri mariborski

Moje otroštvo je bilo izredno bogato in raznoliko. Veliko

založbi Litera.

sem brala, predvsem madžarsko literaturo, kasneje pa •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

tudi slovensko, ker je bilo v šolski knjižnici veliko več

sem šolanje nadaljevala v Lendavi, kjer sem se učila

madžarske kot slovenske literature. Ljubezen do bra-

tudi madžarski jezik.

nja sem podedovala od matere, ki je ob kmečkih in gospodinjskih opravilih vedno našla čas za branje. Od nje

Spomnim se, da sva postali sošolki šele v 6. razredu osnovne

sem se naučila tudi veliko madžarskih in slovenskih

šole v Lendavi in takrat si že dobro obvladala oba jezika.

ljudskih pesmi ter pripovedk. Gaberje z okolico, s tremi

Dvojezičnega pouka takrat še nisva poznali, vsi predmeti so

potoki in reko Muro na južnem delu vasi je zame pome-

bili v slovenskem jeziku, imeli pa smo nekaj ur madžarskega

nilo »potovanje« v neizmerno romantiko. Življenje mi je

jezika tedensko. Kakšni so tvoji spomini na osnovno šolo?

popestrilo tudi delo na polju, zlasti pa na vrtu, kjer sem gojila različne cvetlice in zelenjadnice. Hortikultura me

Na osnovno šolo me vežejo različni spomini, lepi in

še danes navdušuje. Rada sem nastopala na odru, re-

manj lepi. To so bili časi vehementnega odraščanja, tež-

žirala sem tudi nekaj igric ter veliko pela. Poznala sem

ko sem se uklanjala lažnim avtoritetam, vedno sem is-

tako rekoč vse slovenske in madžarske popevke, ka-

kala resnico in poštenost, ki je ni bilo vedno lahko naj-

sneje tudi tujejezične. V družabnem življenju naše vasi

ti. Učenje mi nikoli ni povzročalo težav, imam namreč

sem bila neke vrste gonilna sila, ki je znala pridobiti

neke vrste fotografski spomin, iščem pa logične pove-

ljudi za različne akcije.

zave. Dvojezičnega pouka res nismo bili deležni, toda spomini na pouk madžarskega jezika so zelo prisrčni,

Kateri jezik si usvojila najprej in kdaj drugega? S katerim si imela več težav?

saj smo se jezik učili skupaj, in sicer tisti, ki smo jezik obvladali, in tisti, ki ga sploh niso govorili, tako da je prihajalo do prav komičnih situacij. Rezultati niso bili

Če sem odkrita, ne vem natančno, v katerem jeziku

najboljši, govorci madžarskega jezika niso napredovali

sem spregovorila. Materi pa sem vendarle vedno rekla

v znanju materinščine, govorci slovenskega jezika pa

anya in šele, ko se mi je rodila hči, sem mater tudi sama

so madžarščino usvojili le na najnižji ravni.

začela klicati mama Katka. Posebnih težav nisem imela z nobenim jezikom, tudi kasneje ne, ko sem se učila

Po osnovni šoli sva bili še vedno sošolki, saj sva izbrali

nemščino, hrvaščino, poljščino itd. Morda so se neka-

Učiteljišče v Murski Soboti. Si res želela postati učiteljica in

tera težave pojavljale pri usvajanju standardne zvrsti

poučevati?

madžarskega jezika, ker sem se madžarščine institucionalno začela učiti šele v 6. razredu osnovne šole, ka-

Iskreno rečeno, učiteljski poklic me sprva ni najbolj

sneje pa še na srednji šoli. Primanjkljaji so se pojavljali

navduševal. Toda imeli smo dobre učitelje, ki so znali

predvsem v strokovnem besedišču, leposlovni jezik mi

v nas vzbuditi žilico za posredovanje znanja in obliko-

ni delal težav, saj sem prebrala zelo veliko madžarskih

vanje osebnosti. Lepi spomini me vežejo na profesorico

leposlovnih knjig..V naši družini smo aktivno upora-

slovenščine, kar je vplivalo tudi na mojo kasnejšo izbi-

bljali tako madžarski kot slovenski jezik, tako da sem

ro študijske smeri.

dejansko od rojstva naravno dvojezična. Obiskovala pa sem slovensko osnovno šolo, kjer mi je zanimanje

Kot srednješolka si bivala v dijaškem domu, bila si

za slovenski jezik vzbudila gospa Barbaričeva, ki me

odličnjakinja, zlahka si se naučila vso snov, rada si pela,

je spodbujala tudi k pisanju proze in poezije. Kasneje

igrala, se dokaj izzivalno oblačila, imela posebno pričesko,

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

dobro si poznala takratne popularne zvezde v svetu zabave

vrednosti. To niso bila ravno načela po zgledu aktualne

in za vse nas si bila zanimiva, nekoliko nenavadna najstnica.

politike, za tisti čas so bila futuristična načela, ki so

Glede na opisano ni čudno, da smo pričakovali drugačno

se začela uveljavljati šele v današnjem globalnem sve-

poklicno odločitev. Prepričani smo bili, da boš izbrala

tu, ki poudarja jezikovno raznolikost in večjezičnost

igralsko, morda glasbeno pot.

kot posebno vrednoto. Počutili smo se prikrajšani kot pripadniki narodnosti, poleg jezika okolja smo želeli

Življenje v dijaškem domu je zgodba zase. Bili smo že

spoznati še druge, svetovne jezike in tako razširiti svo-

nekoliko resnejši, a še vedno rahlo nagajivi. Ker mi

je kulturno obzorje. Pa žal ni šlo, razen nekaj ukorov.

učenje ni delalo posebnih preglavic, mi je ostajalo veli-

Vendar smo pokazali, da znamo misliti z lastno glavo

ko energije za druge dejavnosti. To so bili časi iskanja

in se postaviti za svoje ideale. Birokratski sistem tega

identitete, časi, ko smo se želeli poistovetiti z znanimi,

ni prenesel, zato smo bili venomer na tapeti. A to je še

nenavadnimi osebnostmi. Nekako nisem zmogla biti

vedno bolje kot biti anonimen.

povprečna, v ničemer. Brala sem tuje revije in tako do-

Sledil je študij na ljubljanski univerzi, diploma profesorice

bila vpogled v širši svet glasbe, filma, mode, književnosti in tudi politike. Na tihem sem želela postati igralka,

slovenskega jezika in književnosti. Povej, zakaj odločitev za

vendar je med željami in stvarnostjo vedno velik prepad

jezikoslovje?

(romantika), finančne okoliščine mi tovrstenga študija niso omogočale, štipendijo pa sem dobila za povsem

Po končanem učiteljišču sem se odločila za študij slo-

drugo študijsko smer, slovenistiko in germanistiko, to-

venskega jezika in književnosti ter nemškega jezika

rej za študij jezikov. Jeziki so postali moja profesija in

in književnosti, študirala pa sem tudi poljščino. Zakaj

ljubezen. V jezikih se skrivajo vsi zakladi sveta, naše

jeziki, jezikoslovje? Želela sem prodreti iz površinske

mišljenje se uteleša v njih, v njih sanjamo, ljubimo,

strukture jezika v globinsko strukturo mišljenja in poj-

umiramo, v njih vzpostavljamo stike in se sporazume-

movanja. V jeziku in z jezikom se dogajajo vse danes

vamo. Meje mojih jezikov so meje mojega sveta – rahlo

tako popularne »zgodbe«. Z njim vplivamo na druge, iz-

po Wittgensteinu.

ražamo sebe in svet okoli nas, v njem se odraža naša podoba sveta. Vse to so male skrivnosti, ki sem jih žele-

Ostaniva še v srednješolskih časih, v Murski Soboti, ko smo

la odkriti in s pomočjo profesorjev na fakulteti se mi je

kot osemnajstletniki veljali za drzne, morda preveč odkrite za

odprla pot v globino jezika, ki sem jo širila kasneje na

tisti čas, gotovo pa nas je vodila tudi mladostna zaletavost,

podiplomskem študiju.

ko smo pripravili »štrajk« pohod pred takratno zgradbo

Vrnila si se v Lendavo in poučevala na srednji šoli. Dijaki

Zavoda za šolstvo in zahtevali, da bi se ob madžarskem

pravijo, da si bila stroga, a si jih veliko naučila.

jeziku učili še drugi tuji jezik, nemščino. Žal nismo uspeli. Mislim pa, da so nas prikrajšali, saj bi se ob madžarščini kot jeziku okolja brez težav lahko učili tudi nemščino. Kako se

Zaradi štipendijskih obveznosti sem se morala vrniti

spominjaš teh dogodkov?

v Lendavo, na Srednjo kovinarsko šolo, kjer sem poučevala slovenščino in nemščino. Dijakom sem skušala

To so bili tudi časi naše »revolucije«. Zagovarjali smo

posredovati čim več znanj in vedenj o jeziku, književno-

načelo enakih možnosti in enakopravnosti oz. enako-

sti in kulturi ter jih oblikovati v pokončne osebnosti, •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

od njih sem tudi veliko zahtevala, kar se je obrestovalo v njihovem kasnejšem življenju.

Tudi tvoje osebno življenje je postalo pestrejše, poskrbeti je bilo treba še za hčer Melanijo. V študentskih letih se je zgodila Meli, na katero sem zelo ponosna. Popestrila je moje življenje, bila je izredno zanimiv otrok, kasneje vzorna učenka in študentka, danes uspešna univerzitetna docentka.

Koliko let si poučevala na lendavski srednji šoli? Kakšne spomine imaš na takratne srednješolce, v čem so nam bili podobni? Na srednji šoli sem poučevala deset let. Takratni sre-

Elizabeta Bernjak

dnješolci so bili bolj motivirani za učenje, bolj disciplinirani, bolje vzgojeni. Z njimi sem zelo hitro našla

soki pedagoški šoli v Sombotelu. Zamisel se mi je zdela

pravi stik, saj med nami ni bilo velike razlike v letih.

zanimiva, hkrati pa mi je pomenila izziv, da bi poglobi-

Sodelovala sem v njihovih prostočasnih dejavnostih,

la svoje pedagoško delo tudi na tem področju. Razvija-

organizirala plese, oglede filmskih predstav in različne

nje in negovanje jezika pri slovenski manjšini je bila

proslave. Seveda so bili tudi nagajivi, kot so nagajivi vsi

zame plemenita naloga. Sprva so se na študij vpisova-

najstniki. A to so bili le bežni trenutki »izklopitve«.

li predvsem porabski Slovenci, kasneje tudi Hrvati in Madžari. Tako je delo postalo čedalje bolj diferencirano

Kakšna je bila Melanija kot srednješolka?

in raznoliko. Žal je porabskih Slovencev na Katedri za slovenski jezik in književnost čedalje manj, pa tudi tisti,

Melanija je bila zelo resna, zanimal jo je film, želela je

ki se vpisujejo, čedalje slabše obvladajo svoj materni

postati režiserka, aktivna je bila na področju razisko-

jezik. Zato je potrebno z njimi izvajati posebne oblike

valnih dejavnosti, imela je poseben čut za jezike in tako

usvajanja in učenja jezika, da bi obvladali knjižni jezik,

je zmagala na državnem tekmovanju iz nemškega jezi-

hkrati pa ohranjali tudi svoje narečje.

ka, kar je najbrž vplivalo na to, da se je kasneje odločila za študij germanistike.

V tem času si uspešno opravila magisterij in doktorat. Naslov doktorskega dela je bil Jezikovnosistemski razlogi

Sledila je pot na Madžarsko, v Sombotel, na Visoko učiteljsko

primanjkljaja v slovensko-madžarskem jezikovnem stiku.

šolo, kjer poučuješ slovenski jezik. Zakaj takšna odločitev?

Koliko časa si pripravljala delo in na katere težave si naletela?

1982 me je ministrstvo za šolstvo zaprosilo, naj prevza-

Magisterij in doktorat sem opravila na Filozofski fa-

mem dela in naloge lektorice za slovenski jezik na Vi-

kulteti v Ljubljani. V magistrskem delu sem obravna-

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

vala dvojezičnost na narodnostno mešanem območju

jeziku, neuzaveščenost podobnosti in razlik med manj-

Prekmurja, tudi problematiko dvojezičnega šolstva, v

šinskim in večinskim jezikom, nerazvitost funkcijskih

doktorskem delu pa posledice stikov med dvema ge-

jezikovnih zvrsti, zlasti strokovne.

nealoško in tipološko različnima jezikoma, tj. med slo-

Svoja znanstveno raziskovalna dela predstavljaš na številnih

venščino in madžarščino. Doktorsko nalogo sem pisala pet let, ker je bilo potrebno opraviti veliko protistavnih

domačih in tujih simpozijih, kongresih. Zanima me, kako bi

raziskav, za ta jezikovni par pa takih raziskav doslej še

odgovorila na naslednja vprašanja, ki izhajajo predvsem iz

ni bilo opravljenih. V uvodnem delu sem predstavila

vsakdanje prakse? Zakaj je pri študiju didaktike in metodike

tudi primerjalno sociolingvistično analizo jezikovnega

jezika še vedno preveč teorije in premalo prakse, s tem

stanja na tej in oni strani slovensko-madžarske meje,

mislim na nastope in hospitacije? Mladi slovenisti imajo

v jedrnem delu pa sem primerjala oba jezika na vseh

pri poučevanju jezika veliko težav. Morda tudi zato, ker

jezikovnih ravneh in ugotavljala prekrivanja, podobno-

jezikovna predavanja na fakultetah spominjajo na stare čase,

sti in razločke med njima, ki so lahko razlog jezikovnih

so dolgočasna, premalo je uporabljena sodobna tehnologija.

primanjkljajev predvsem v manjšinskem, nedominan-

Pri tem mislim na glasbo, LCD- projektor in računalniške

tnem jeziku.

programe. Glede na to, da je slovenščina materni jezik skoraj 88 odstotkov prebivalcev Slovenije, bi morali ravno

Večina tvojih del, razprav in študij je vezana na obravnavo

poučevanju jezika posvetiti vso pozornost.

dvojezičnosti na narodnostno mešanem območju Prekmurja, osrednje raziskovalno področje ob njej pa še na

Didaktika jezika, naučiti bodoče učitelje, kako naj na-

sociolingvistiko in kontrastivno jezikoslovje. Kateri so glavni

učijo svoje bodoče učence materni jezik, bodisi sloven-

sociokulturni razlogi za izgubljanje manjšinskega jezika?

ščino ali madžarščino, je zahtevno področje. Res je v programih preveč teorije in premalo prakse, potrebno

Ukvarjam se predvsem s sociolingvistiko, znotraj te pa s

bi bilo uvesti več hospitacij in učnih nastopov, da bi bo-

problematiko dvojezičnosti, posebej pa me zanima pro-

doče učitelje ustrezno pripravili na njihovo delo. Učna

tistavno jezikoslovje, vprašanja, zakaj se določene teme

tehnologija se sicer posodablja, vendar je še vedno

in pojmi pri dvojezičnikih bolje ubesedujejo v enem kot

vprašanje denar, ki ga je premalo za sodobno opremo

v drugem njegovem jeziku, zanimajo me vprašanja je-

didaktičnih predavalnic. Bolonjski proces uvaja več

zikovnega primanjkljaja, interference, strukturnega in

praktičnega dela in neposrednega dela s študenti, tako

funkcionalnega izgubljanja manj uporabljanega jezika.

upam, da se bo razmerje med teorijo in prakso spreme-

Razlogi funkcionalnega izgubljanja manjšinskega jezi-

nilo tudi na tem področju.

ka so predvsem sociokulturni, npr. status manjšinske-

Kako vplivati na zavedanje o pomembnosti maternega

ga jezika, ki je lahko enakopraven, a ni enakovreden z večinskim jezikom, javna raba manjšinskega jezika,

jezika, zlasti na dvojezičnem območju Prekmurja? Kakšna bo

predajanje manjšinskega jezika v družini. V javnosti

prihodnost dvojezičnega pouka pri nas?

se manjšinski jezik manj uporablja, s tem upada njegov prestiž, v narodnostno mešanih družinah postaja

Na dvojezičnem območju obstajata dva (najmanj) ma-

dominanten večinski jezik. Na strukturno izgubljanje

terna jezika, slovenščina in madžarščina. Materni jezik

jezika vpliva šibka jezikovna zmožnost v manjšinskem

je izredno pomemben pri razvijanju osebnosti, usvaja•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Elizabeta Bernjak (na levi) in Olga Paušič (na desni), obe sta članici Uredniškega odbora revije Lindua.

nju znanj in vedenj, zato ga je potrebno dobro obvladati

stanje pri nas? Glede na vse večje težave v našem prostoru

in uporabljati v čimveč govornih položajih. V idealnem

bo vse manj olajšav tudi pri učenju tujih jezikov. Ne gre tudi

primeru bi lahko govorili o uravnoteženi dvojezičnosti,

na tem področju za socialno izključenost? Bo učenje tujih

kjer bi oba jezika skupnosti obvladali na enako visoki

jezikov prednost bogatih?

ravni. A to je nedosegljiv idealizem. Realno je razmišljati o dvojezičnosti z dominantnostjo maternega jezika.

Dvo- oz. večjezičnost je prav gotovo velika kulturna do-

Dvojezični pouk pri nas bo potrebno do neke mere re-

brina. Ob evropskem letu jezikov se je veliko poudar-

formirati, saj izsledki raziskav kažejo na to, da raba

jala pomembnost večjezičnosti, večkulturnosti, lansko

manjšinskega jezika pri dvojezičnem pouku upada, s

leto je bilo leto medkulturnega dialoga. Pregovor pravi

tem pa upada tudi raven znanja madžarščine oziroma

Koliko jezikov znaš, toliko veljaš. To je resnica. Vsak je-

se pri učencih večinskega porekla ne dosega niti naj-

zik izraža svojo podobo sveta, v tem je pestrost, ki jo

nižji sporazumevalni prag. Možna rešitev je morda me-

poseduje tisti, ki obvlada več jezikov. Najpomembneje

toda jezikovne kopeli, menjava učnih jezikov po pred-

je obvladati materni jezik, zatem pa seveda jezik okolja

metih, urah ipd.

in jezik soseda, v globalnem svetu pa potrebujemo še nek »lingua franca«, to pa postaja angleščina, za naš

Gotovo se strinjaš, da je večjezičnost kulturna dobrina.

geografski prostor pa je zanimiva še nemščina. Kako

Učinkovito sporazumevanje pa ima veliko prednost tako v

obvladati toliko jezikov? Zgodnje učenje jezika se prav

gospodarsko-poslovnem kot kulturnem svetu. Kakšno je

gotovo kasneje obrestuje in če poleg materinščine ob-

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

vladamo še kak drug jezik, je učenje tretjega jezika že

mesto v javnih govornih položajih, tako se bo povečal

mnogo lažje. Za te priložnosti bi morala poskrbeti šola,

tudi njegov prestiž.

sicer bi učenje tujih jezikov postalo privilegij bogatih , s

Soglašaš s tem, da je sicer slovenščino prijetno govoriti,

čimer bi dvo- oz. večjezičnost postala elitna.

ni pa lahko?

Kaj meniš o učenju tujih jezikov v našem vzgojnoizobraževalnem sistemu? V načelih Evropske unije je med

Res je, prijetno, blagoglasno in lepo je govoriti sloven-

drugim omenjeno tudi učenje sosednjih jezikov.

ščino, ni pa je lahko zaradi številnih prozodijskih posebnosti, naglasa, melodije, oblikoslovnih izjem. Vsi se

Učenje tujih jezikov je v globalnem svetu izredno po-

je moramo učiti, med narečji in knjižnim jezikom je na-

membno. Zgodnje učenje tujih jezikov ima prednost,

mreč velik razmik.

zato je potrebno v osnovne šole čimprej uvesti še dva tuja jezika, v narodnostno mešanem prostoru pa seve-

Jabolko ne pade daleč od drevesa in to v vajinem primeru

da učenje jezika okolja ostaja, zaželeno pa bi bilo tudi

s hčerjo Melanijo drži. Doktorirala je sorazmerno mlada in

učenje sosednjih jezikov.

danes na Filozofski fakulteti Univerze v Mariboru predava na oddelku za germanistiko. Znana pa je tudi kot odlična pevka,

Evropska skupnost šteje 450 milijonov prebivalcev, v njej

eden najboljših rokovskih vokalov, domače rokovske skupine

je 60 različnih jezikov, 23 uradnih, razpravljajo pa v šestih

Psycho Path. Si ponosna mama?

glavnih. Ne gre pri tem za načelo močnejšega, večjega? Zelo sem ponosna nanjo in želim, da bi v življenju doseGovorimo o t. i. velikih in malih jezikih. Slovenščina

gla vse zastavljene cilje tako na področju znanstvene-

spada med male jezike, toda evropska načela o razno-

ga, pedagoškega kot prostočasnega dela.

likosti jezikov, o večjezičnosti, ne izključujejo rabe ma-

Povej še kaj o svoji aktivnosti v SDS, saj si bila njihova

terinščine niti v evropskih merilih, poslanci pokončne drže govorijo tudi na evropskih forumih v materinščini.

kandidatka za poslanko. Osebno sem si najbolj zapomnila

Načelo močnejšega, večjega ne bi smelo prevladati, žal

obljubi: zavzemanje za pokrajino ob Muri, ki naj bi ostala

pa se dogaja, da velike jezike obvlada večina, male jezi-

zdrava, zelena dežela upanja, in prizadevanja za univerzo v

ke pa le njihovi govorci, zaradi nemotene komunikacije

Prekmurju.

pa se tudi ti odločajo za rabo »lingue franca«. Res je, kandidirala sem za poslanko v državni zbor,

Kako ohraniti in oživiti slovensko besedo med Porabci?

tudi zmagala sem v svojem volilnem okraju, a je bilo premalo glasov za vstop v parlament. Mislim, da sem

Jezik živi, če se uporablja, uporabljamo pa ga lahko, če

imela dobro zastavljen program, v okviru katerega bi

ga obvladamo. Pri tem ima pomembno vlogo družina,

se zavzemala za enakomeren razvoj perifernih regij, za

ki naj bi predajala porabsko narečje svojim otrokom,

ohranitev zdravega Prekmurja in za dvig izobrazbene

v šoli pa naj usvojijo slovenski knjižni jezik, ki je na-

ravni tukajšnjega prebivalstva z ustanovitvijo lastne

rodopovezovalno sredstvo in sredstvo čezmejne komu-

univerze.

nikacije. Manjšinski jezik v Porabju si mora priboriti •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Si aktivna in dokaj kritična članica v Občinskem svetu

Poznamo te kot energično, trmasto, samosvojo.

Lendava, predsednica in članica komisij ter odborov. Kaj te

Ali težko odpuščaš?

najbolj moti v delu lokalne skupnosti? Energična in samosvoja že, trmasta ne, le vztrajna, odNa zadnjih lokalnih volitvah sem na listi SDS kandi-

puščam že, pozabljam pa težje.

dirala za občinsko svetnico, aktivna sem v odboru za čezmejno in regijsko dejavnost, v odboru za družbene

In končno povej, kaj počneš, kadar ne pišeš, predavaš, sestankuješ? Kako in kje se sproščaš?

dejavnosti in v odboru za narodnostna vprašanja. Program občinskega sveta je zelo perspektiven, a žal prihaja do zastojev pri udejanjanju. Želela bi, da bi bili čla-

Rada vrtnarim, potujem in berem.

ni sveta konstruktivnejši, da bi se staro mestno jedro napolnilo z življenjem, da bi turistična podoba dobila

Pred dnevi smo lahko prebrali, da si ob madžarskem

svojo vsebino. Kulturna ponudba je dokaj pestra, po-

državnem prazniku od ministrskega predsednika prejela

vezati bi jo bilo treba tudi s turizmom. Neizkoriščene

nagrado za manjšine Oddelka za zamejske Madžare

so še možnosti v vinogradniškem turizmu. Primanjkuje

(Kisebbségekért Díj a Külhoni Magyarságért Tagozata), in

nam tudi izobraženega kadra, v naše gospodarstvo je

sicer za promocijo madžarske kulture in jezika v Sloveniji in

potrebno privabiti zlasti mlade diplomante.

slovenskega jezika in kulture na Madžarskem, za pročevanje stikov med obema jezikoma ter za raziskave na področju

Glede na to, da si tudi članica uredniškega odbora Lindue, mi

dvojezičnega šolstva in dvojezičnosti nasploh.

zaupaj, kakšno prihodnost ji napoveduješ?

Dovoli, da ti v imenu uredniškega odbora in bralcev Lindue iskreno čestitam. Prepričana sem, da ne bodo presenečeni,

Prihodnost Lindue je odvisna od finančnih možnosti,

saj že skozi odgovore v najinem pogovoru lahko zaznajo

saj dobre volje avtorjev za sodelovanje ne manjka. Len-

tvojo predanost in nesebično prizadevanje za promocijo

dava si zasluži revijo take ravni, ki na poljuden način

tako slovenskega kot madžarskega jezika in kulture.

ponuja bralcem gradivo z različnih področij znanstve-

Vemo, da si prejela že kar nekaj priznanj in nagrad, povej, kaj

nega, strokovnega in literarnega življenja.

ti pomeni omenjena nagrada?

Kakšen odnos imaš do denarja?

Veliko mi pomeni. To je zame velika čast in priznanje za moje delo na omenjenih področjih, hkrati pa me za-

Denar ni vse, a brez njega ni nič.

vezuje, da bom še naprej aktivno delovala pri promociji obeh jezikov in kultur na obeh straneh virtualne meje.

Mislim, da zate skromnost ni vrlina. Imam prav? Hvala za pogovor in še veliko ustvarjalnega nemira ti želim. Skromnost je zapleten pojem, lahko si skromen na enem področju, na drugem pa ne, na znanstvenem področju gotovo nisem skromna, pa tudi na družbenopolitičnem ne.

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Olga Paušič

pausico@yahoo.com

Nagrade so priznanje in spodbuda, a tudi kažipot v prihodnost Pogovor z Julijo Sardelić, Prešernovo nagrajenko 2009 Malo smo te že spoznali preko prispevka v 4. številki Lindue. Da bo slika popolnejša, nam, prosim, sama povej kaj več o sebi. Tukaj sem v rahli dilemi, saj ne vem, če lahko o sebi povem kaj posebnega. Odraščala sem v Lendavi, osnovno šolo in prva dva letnika gimnazije (kjer sem imela izjemnega razrednika Štefana Kardoša) sem obiskovala tukaj, v tretjem letniku sem odšla na mednarodno maturo, ki jo izvajajo na Gimnaziji Bežigrad. Po opravljeni maturi sem se vpisala na Filozofsko fakulteto v Ljubljani, natančneje na dvopredmetni študij sociologije kulture in primerjalne književnosti. Marsikomu se je takrat zdela ta moja izbira precej nenavadna, saj v splošni percepciji ne gre za »klasične« študijske smeri, za katere se večina dijakov po končani srednji šoli

Julija Sardelić in otroci

odloča. Vendar sem točno vedela, da sta to dve smeri, ki ju želim študirati in zato me nihče ni mogel odvrniti

tervju s svetovno znanim družbenim teoretikom Dou-

od tega. Tako sem 2008. diplomirala na obeh smereh,

glasom Kellnerjem; z Mirom Samardžijo, s katerim sva

sedaj pa počnem ogromno stvari. Vpisala sem se na

skupaj napisala diplomo, sva imela že med študijem na

podiplomski študij sociologije kulture, kjer se ukvar-

dodiplomski stopnji prispevke na konferencah, itd.) in

jam predvsem s položajem ter kulturno reprezentacijo

ravno zaradi tega jo izjemno cenim kot tudi zaradi dej-

manjšin v Sloveniji (poleg romske manjšine se name-

stva, da podpira tudi naše delo na terenu v Prekmurju

ravam ukvarjati še z madžarsko in ostalimi, ki bivajo v

in vsako leto obišče Kamence ob proslavi svetovnega

Sloveniji). Moja mentorica je, kot na dodiplomski ravni,

dneva Romov ter naše poletne romske tabore. Da ne

dr. Ksenija Vidmar Horvat, ki je poleg svojega odlične-

bom dolgovezila, poleg študija občasno delam še kot

ga mentorskega ter predavateljskega dela študentom

novinarka na Radiu Študent, sodelujem pri različnih

vedno dala tudi možnosti za različne obštudijske de-

projektih na Oddelku za sociologijo Filozofske fakulte-

javnosti (npr. študentje smo imeli možnost opraviti in-

te v Ljubljani, delam kot demonstratorka pri predmetu •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

sociologija kulture I, hkrati pa že sedem let predvsem

bitja, da poskušamo vse »popredalčkati«, torej posku-

v poletnih mesecih vodim in sodelujem pri romskih

šamo postaviti v kategorije. Tudi sama se ujamem, da

taborih, ki se odvijajo v romskem naselju Kamenci že.

velikokrat to počnem, vendar se mi zdi, da moramo

Delam predvsem z romskimi otroki ter mladostniki in

kot razumna bitja imeti do tega tudi kritično distanco.

to je delo, ki me morda v življenju najbolj napolnjuje

Bila sem v marsikaterem romskem naselju, tako v Pre-

s pozitivno energijo, saj še več, kot se ti otroci naučijo

kmurju kot na Dolenjskem. Pred tem sem imela svojo

od mene, se jaz učim od njih. Zdi se mi prav neverje-

predstavo o tem, kako naj bi zgledalo tipično romsko

tno, kakšni neizkoriščeni potenciali se skrivajo v teh

naselje, sedaj, ko sem stalna gostja tam, se mi pa te

otrocih in potrebujejo zgolj priložnost, da jih razvijejo.

predstave hitro razblinjajo. Tudi pisatelj Feri Lainšček, ki redno obiskuje Kamence in je zelo dober osebni

Kaj te je spodbudilo, da si se tako vneto poglobila v raziskave o Romih?

prijatelj s tamkajšnjim poglavarjem Ludvikom Levačičem, pravi, da si morda večina ljudi predstavlja romsko naselje kot neko divjo, nebrzdano skupnost, medtem

Mislim, da je odgovor na to vprašanje večplasten in da

ko on tam najde svoj mir kot tudi kreativno energijo.

vzpodbude prihajajo iz različnih virov. Zdi se mi, da pri-

Sicer pa je morda nekaj zelo tipičnega za »naše« pred-

hajam iz takega multikulturnega okolja, ki je že samo

stave o romskih naseljih ter o Romih nasploh – socio-

po sebi vzpodbuda, da človek začne razmišljati o dile-

log Zygmunt Bauman pravi, da je moderna identiteta

mah heterogene družbe. Če naredim analogijo s soci-

iskala neko trdno točko (gre za čas oblikovanja držav,

ološko čikaško šolo, ki je za raziskovanje družbe upo-

kakršne poznamo danes) v smislu teritorija kot tudi

rabila »živ« laboratorij, in sicer samo mesto Čikago, je

trdno točko identitete, torej odgovor na vprašanje: kdo

Prekmurje, še posebej pa območje upravne enote Len-

smo? In najlažje je bilo, kot je tudi danes, odgovoriti na

dava, kot živ laboratorij za raziskovanje manjšin ter he-

to vprašanje skozi negacijo, in sicer Kdo nismo?. Romi

terogenosti v praksi ravno zaradi te svoje raznolikosti,

so bili v tem času revni nomadi in s tem v smislu kul-

kar je neverjetna priložnost. Še ena izmed spodbud za

turne reprezentacije idealen protipol težišču moderne

raziskovanje položaja manjšin, predvsem romske sku-

identitete. Od tod prihajajo tudi zgodbe, kot na primer

pnosti, pa je verjetno prišla od tod, da sem za mednaro-

zgodba Prosperja Merimeeja o ciganski »femme fatale«

dni predmet kot maturitetni predmet izbrala socialno

Carmen, ki je skorajda postala arhetip v našem kolek-

antropologijo, kjer smo podrobno obravnavali položaj

tivnem nezavednem. Romi, tedaj revni nomadi, pa so se

angleških Romov, oziroma natančneje popotnikov, ter

bili v marsikateri državi prisiljeni sedentirati. Tako so

hkrati razmišljali o temah, kot so identiteta in tudi ne-

postali protipol po Baumanu postmoderni identiteti, ki

enakosti v družbi.

je kot identiteta turista ali če z zadržki rečemo novodobnega nomada, katerega identiteta teži k izsredišče-

Kako si »našla« Kamence? Je to tipično romsko okolje ali pomeni posebnost?

nosti, torej se otepa vsakršne trdne oprijemljive točke, ki bi ga nekje zasidrala, zato pa potrebuje tudi svoj protipol, ki je statičen. Če podkrepim z drugim primerom:

Vaše zgornje vprašanje se mi zdi izjemno pomembno,

vsi imamo neko predstavo o Afriki (ki pa seveda ni ni-

saj se večinoma tisto, kar smatramo za tipično, ne po-

kakor homogena in nespremenljiva, statična regija, kot

stavlja pod vprašaj. Res je, ljudje smo očitno takšna

si to radi predstavljamo) in marsikomu se ta predsta-

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

va potrdi, ko Afriko dejansko obišče, vendar ne zaradi

stnimi problemi, kot na primer, da ne more dobiti re-

tega, ker bi bila Afrika dejansko taka, temveč zaradi

dne zaposlitve, pa ne zaradi tega, ker bi bili Romi leni

tega, ker so naše predstave tako močne, da dejansko v

in nedelavni, temveč zaradi tega, ker redko kdo tudi v

samem okolju iščemo potrditve tega. Tudi med romski-

»strpnem« Prekmurju Romov ne želi zaposliti. Eden

mi naselji obstajajo mnoge razlike in je težko najti neko

izmed mojih prijateljev, ki živi na Kamencih, je po po-

tipiko, kot je težko najti tipično slovensko naselje (ali pa

klicu avtomehanik in čeprav je evidentno pomanjka-

idejo o tem, kdo ali kaj je tipičen Slovenec). Vendar pa

nje tega kadra, ni mogel dobiti službe, ker so se mar-

je morda za večino romskih naselij (vendar absolutno

sikje zapičili v njegovo »temno« polt. Tako je danes

ne za vsa) tipično to, da v njih živijo ljudje, ki so veči-

ta fant poklicni vojak, saj drugje ni dobil zaposlitve.

noma izolirani (večinoma ne po svoji izbiri) od drugih,

Kako je nastala pravljica/knjiga o Kasandri?

saj večinsko prebivalstvo ne želi imeti opravka z njimi, celo v nekaterih primerih, ko se kakšna romska družina preseli v »slovensko« območje, večinsko prebivalstvo

Romska pravljica Kasandra je nastala na enem izmed

to preselitev prepove (to se je dogajalo tudi v Pomurju),

poletnih romskih taborov, kjer sem sama vodila literar-

samo zaradi stereotipov, ki jih imajo o Romih. Pozna-

no in pravljično delavnico (drugače je na teh taborih

la sem eno izmed teh družin, ki so jim prepovedali, da

še vrsta interdisciplinarnih kreativnih delavnic, od fo-

bi se preselili izven romskega naselja, čeprav družina

tografske, likovne, novinarske in celo filmske). Z otroki

prav v ničemer ni bila deviantna,

sem se lotila branja in spoznava-

edini problem je bil očitno »bar-

nja različnih pravljic, hkrati pa

va kože«. Romi v Sloveniji veliko-

smo ugotovili, da otroci ne pozna-

krat in tudi v veliki večini živijo

jo nobenih romskih pravljic. Tako

na pragu absolutne revščine.

je padla ideja, da bi napisali svojo

Vera Klopčič pravi, da so v neka-

pravljico. Pod mojim mentorstvom

terih primerih razmere take kot

so otroci to pravljico oblikovali, jaz

v državah podsaharske Afrike.

pa sem si njihove ideje zapisovala

Sama sem bila tudi v romskih

in prišli smo do neke celotne po-

naseljih v Grosuplju, kjer so vsa

dobe. Pravljica je s podporo Mini-

romska naselja brez elektrike,

strstva za kulturo RS ter Občine

dve naselji sta celo taki, da ima-

Črenšovci izšla v knjižni obliki.

ta sredi naselja samo eno pipo

Avtor ilustracij v knjigi je Tomi-

s tekočo vodo sredi in ta pozimi

slav Horvat (eden izmed otrok s

pogosto zamrzne. Gre torej za

Kamencev) - ilustracije so nastale

tako težke razmere, ki si jih ve-

pod mentorstvom likovnega pe-

čina ljudi v Sloveniji sploh več

Julija in Samira

dagoga Tiborja Frančiča. Seveda pa ta pravljica živi svoje življenje

ne more predstavljati, so pa to razmere, s katerimi se večina slovenskih državljanov,

naprej. Izšla je v treh okoliških jezikih, in sicer v slo-

ki so po narodnosti Romi, srečuje vsak dan. Tudi na

venskem, romskem ter madžarskem, saj so otroci s Ka-

Kamencih se marsikateri prebivalec srečuje s tovr-

mencev želeli, da tudi njihovi slovenski in madžarski •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

vrstniki lahko berejo pravljico v

mar Horvat. Za isto diplomo sva

svojem jeziku, saj sami veliko-

z Mirom prejela tudi nagrado

krat nimajo možnosti, da bi brali

Ministrstva za zunanje zadeve

knjige v svojem jeziku. Na osnov-

RS. Zelo sem bila presenečena

ni šoli Črenšovci (ki je mimogre-

nad novinarsko nagrado, ki mi

de tudi ena izmed prvih šol, če ne

jo je podelila Evropska komi-

celo prva, ki je v Sloveniji izdala

sija v okviru kampanje »Za ra-

dvojezični romsko-slovenski ča-

znolikost, proti diskriminaciji«

sopis) je nastala tudi dramatiza-

za najboljši članek o Romih v

cija te pravljice in jo sedaj otroci

Sloveniji v letu 2008, saj take

nastopajo po različnih krajih po

nagrade

Sloveniji; že pred leti so nastopili

staroste novinarstva z več dese-

na Filozofski fakulteti v Ljublja-

tletji novinarskih izkušenj. Se-

ni, pred kratkim pa tudi v slo-

veda mi ogromno pomeni tudi

venskem etnografskem muzeju v

nagrada sklada Štefana Galiča

sklopu festivala romske kulture,

za najboljšo diplomsko nalo-

imenovanem Romano čhon ali

go s področja humanistike in

Romski mesec.

družboslovja v občini Lendava,

ponavadi

prejemajo

ki sem jo prejela za svojo drugo

Prejela si številna priznanja in nagrade? Povej o tem. Kaj ti pomenijo?

diplomsko nalogo, v kateri sem Julija in Aleandra

se ukvarjala s slovenskimi prevodi madžarskih pesnikov. Te

diplomske naloge ne bi mogla napisati, če ne bi imela Še vedno nisem povsem dojela vseh teh nagrad in kaj

privilegija v osnovni in srednji šoli, da sem lahko spo-

mi pomenijo. Morda mi od vseh nagrad največ pomeni

znala madžarski jezik kot tudi madžarsko literaturo.

Prešernova nagrada, ki sem jo prejela za diplomo »Mo-

Rezultat dvojezičnega izobraževanja je tudi to, da znam

dernost, identiteta, manjšine: Evropske razsežnosti po-

še danes marsikatero Petőfijevo pesem na pamet.

ložaja romske skupnosti v Sloveniji«, saj je vanjo poleg obširnega teoretičnega razmisleka vloženo tudi ogro-

Obiskovala si Dvojezično osnovno šolo I Lendava in DSŠ

mno spoznanj s »terena«. Diplomsko delo sva s soavtor-

Lendava. Letos praznujemo 50. obletnico dvojezičnega

jem posvetila v prvi vrsti prebivalcem romskega naselja

izobraževanja. Kako si ti doživljala ta »privilegij, ki ni dan

Kamenci ter poglavarju Ludviku Levačiču, saj brez njih

vsakemu«, kot radi pravimo.

ta diploma ne bi imela takšne oblike in vrednosti, kot jo ima sedaj. Prešernova nagrada mi ogromno pomeni

Čeprav se sama v svojih osnovnošolskih in srednješol-

tudi zaradi tega, ker se mi zdi, da je ovenčala izjemno

skih letih tega nisem zavedala, zdaj tudi sama menim,

sodelovanje, saj je soavtor te diplome tudi moj kolega

da je to izjemen privilegij, da sem se v šoli poleg dveh

Miro Samardžija (ki je prvovrsten družbeni analitik),

tujih jezikov in svojega maternega jezika lahko učila

ter tudi sodelovanje z najino mentorico dr. Ksenijo Vid-

še jezik okolja – madžarščino. In verjeli ali ne, to, da

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

človek zna tak jezik, ki se zdi prebivalcu osrednje Slo-

se učijo hrvaški jezik, kar se mi zdi izjemen korak. Mi-

venije precej »eksotičen« (zelo žalostno sicer je, da je za

slim pa, da bi prav tako v šolah, v katerih je medkultur-

povprečnega Slovenca madžarski jezik približno tako

ni dialog ena izmed najpomembnejših vrednot, morali

oddaljen kot kitajščina, čeprav gre za jezik sosednje dr-

takšno priložnosti dobiti tudi romski otroci. Čeprav se

žave), je res lahko velika prednost. Med študentskimi

morda večina tega ne zaveda, romski otroci, ko vstopi-

deli v Ljubljani je eno izmed najbolje plačanih del prav

jo v izobraževalni sistem, v Lendavi hkrati vstopijo v

prevajanje, še posebej prevajanje iz jezikov, ki jih govo-

dva tuja nematerna jezika, kar je velikokrat prepreka

ri zelo malo ljudi na določenem območju; v to skupino

pri razumevanju snovi, ki se podaja v šolah. In to kljub

spada tudi madžarski jezik. Nekaj najbolj neverjetnega

temu, da imajo Romi tudi v Lendavi status avtohtone

pa se mi zdi, da smo zaradi tega privilegija lahko prav

manjšine (sam termin avtohtonosti je sicer problema-

v našem lokalnem okolju priča skorajda idealni obliki

tičen, vendar se ob tej priliki ne bi spuščala v to). Če

medkulturnega dialoga. Sama sicer ne govorim teko-

povzamem teorijo liberalnega multikulturalizma, ki jo

če madžarsko, vendar jezik razumem in prav zato mi

zagovarja kanadski politični filozof Will Kymlicka, no-

je najbolj neverjetna komunikacija, ko se s kom od Ma-

ben otrok ni izbral, v kateri jezik in kulturo se bo na

džarov pogovarjam tako, da on ali ona govori v svojem

določenem področju rodil, in prav izobraževanje in pra-

maternem jeziku, jaz mu pa v svojem odgovarjam in se

vičen šolski sistem bi morala vsem otrokom nuditi ena-

oba perfektno razumeva! To pa je mogoče predvsem

ke možnosti.

zaradi dvojezičnega sistema, ki temelji na povezovanju,

Gotovo imaš veliko načrtov. Kateri cilji te ženejo pri delu?

in sicer, da se tudi otroci, ki niso po narodnosti Madžari, učijo madžarskega jezika in obratno. Tak sistem dvojezičnega šolstva se mi zdi veliko boljši kot sistem

Načrtov je seveda veliko. Ena izmed mojih največjih že-

ločenih enojezičnih šol, saj z njim gradimo podlago

lja je, da bi ostala in delala na področju znanstvenega

za sodelovanje ter dobesedno gradimo mostove, torej

raziskovanja predvsem položaja manjšin ter marginal-

razmere, da ne stojimo več vsak na

nih skupin. Seveda pa nameravam

svojem »bregu«. Tako je tudi meni na

v Pomurju naprej delati z romskimi

primer v čast to, da bivam v mestu,

otroki in mladostniki ter raziskovati,

kjer se je rodil umetnik György Zala,

kako se oblikuje podoba pokrajine,

saj njegova dela izjemno občudujem.

iz katere sama izhajam. Čeprav se bo

Menim pa tudi, da kakor moramo to

morda slišalo utopično ter idealistič-

občutljivost za položaj manjšin ne-

no, pa me pri mojem delu še vedno

govati, jo moramo tudi nadgrajevati.

žene predvsem upanje, da bi lahko s

Lendava je po demografski sliki izje-

tem prispevala vsaj majhen kamenček

mno heterogena, saj v njej ne bivajo

Julija vodi okroglo mizo

v mozaik, da bi prihodnje generacije, otroci, ki sedaj odraščajo, živeli v bolj

samo Slovenci in Madžari, temveč tudi pripadniki drugih narodnosti. In prav zaradi obču-

pravični družbi, da bomo nekoč ljudje lahko videli čez

tljivosti do položaja manjšin bi tudi drugi morali imeti

svoje kategorizirane predstave in o njih kritično razmi-

vsaj možnosti spoznavati svoj jezik in kulturo v šoli. Če

šljali ter da bi se dejansko uresničilo geslo iz Slovenske

sem prav seznanjena, imajo sedaj otroci možnosti, da

himne: »Ne vrag, le sosed bo mejak«. •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Zágorec-Csuka Judit

judit.zagorec@siol.net

A göntérháziak és a gáborjánháziak összefogtak a határsávban Falujárás, egymásratalálás a régióban Az Európai Unió új lehetőségeket hozott a göntérházi és a gáborjánházi lakosság számára, hiszen 2004-től formálisan is megszűnt a határ létezni és az emberek szabadon átjárhatnak mindkét településre, amely valamikor is a Hetés néprajzi tájegységhez tartozott. Hogy mennyire tudnak ezzel a lehetőséggel élni a települések vezetői és lakosság? Erre voltunk kiváncsiak, amikor ellátogattunk Gáborjánházára, majd azt követően Göntérházára is, hogy érdeklődjünk a közös programjaikról. Bekő Lajos Gáborjánháza polgármestere 2006-tól lett a település polgármestere és azt követően, hogy meg-

A göntérházi kápolna (fotó: Naptár 2004)

választották, tiszteletbeli látogatást tett Göntérházára Šebjanič Simon polgármester-helyetteshez és Šebjanič

tartja a hívőknek. A polgármester véleménye szerint a

Valériához a göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola

szlovén részről megoldották az útszakasz szanálását,

igazgató asszonyához, hogy megbeszéljék a két tele-

megkavicsozták és rendbehozták a Nagyásás környé-

pülés közös teendőit. Bekő Lajos polgármester min-

kén vezető utat, a gáborjánháziak pedig még meg fog-

denben partnerséget ígért a szomszédos településnek.

ják oldani a saját részükön. A Kis Bíró elnevezésű út

2007 május 1-én volt a hivatalos shengeni határnyi-

felújítására is pályáztak, amely valamikor a régi ös�-

tás, amelyet mindkét település civil szervezetei meg is

szekötő út volt Göntérháza és Gáborjánháza között, de

ünnepeltek augusztus 16-án, a fő szervezők a tűzol-

a magyar részen elutasították a pályázatot. A jövőben

tók és a focisták voltak. Csuka József nyitotta meg a

szükséges volna a határmentén egy tájházat létrehoz-

göntérháziak részéről a határt. Május 1-ét is közösen

ni, főleg az EU-s pályázatokon kellene anyagiakat sze-

ünnepelte mindkét falu lakossága 2009-ben a patak

rezni mindkét félnek erre a közös projektre. A két tele-

mentén, amely valamikor elválasztotta a települése-

pülés közt a civil, baráti kapcsolatok jól működnek, a

ket. A falusiak közösen borozgattak és bográcsgulyást

vasárnapi séták és közös programok szervezése össze-

fogyasztottak. A baráti találkozók mellett minden va-

hozza az embereket, mondta nagy optimizmussal Bekő

sárnap átjárnak a göntérháziak Gáborjánházára ma-

Lajos Gáborjánháza polgármestre és hozzátette, hogy

gyar szentmisére, amelyet Lendvai Zoltán rédicsi lelész

a Gerebic és a Meszelics családdal gyakran találkozik

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Göntérházán. Valamikor ezek a ta-

mába is betérnek. Az idősebb lakos-

lálkozások nem voltak gyakoriak.

ság templomba is átjár. Az iskolából már voltak sportnapon a gyerekek

Lendvai Zoltán rédicsi plébános

Gáborjánházán és a környékén. A

12 éve él a környéken. Véleménye

göntérházi kultúregyesület kézi-

szerint a határ valamikor nagyon

munka szakköre hímzőkiállítást is

szigorúan meg volt húzva. Az Eu-

tartott Gáborjánházán, Bödeházán,

rópai Unió nagy áldása, hogy most

Külsősárdon és Magyarszombatfán

jobban összeköti a zöld határ a ro-

is. A határnyitás negatívumait ab-

konságot. Évszázadokig a múltban

ban látja, hogy a határsávban nin-

ez volt a megszokott, a normális.

csen kontroll, ellenőrzés és akad-

Gáborjánházán minden vasárnap

nak ebből eredendően nehézségek

szentmisét tart és számára nagy

is, pl. lopások, vagy betörések a gép-

öröm fogadni a göntérházi hívőket, akik nem tudnak minden vasárnap Göntérházán magyar misére men-

kocsikba, mert a zöldhatáron bárA gáborjánházi templom, ahova a göntérháziak is eljárnak szentmisére.

ki átjöhet. Szükségesnek tartana egyfajta falusi ellenőrző csoportot,

ni. Lendvai Zoltán ápolja a lendvai

akik figyelnének az átjárókra, főleg

lelkészekkel is a kapcsolatot, sőt

az idegenekre. A Gyuri-féle kocsma

egy szlovén nyelvű tanfolyamra

hangulatos, számos göntérházi la-

is beiratkozott, hogy megtanulja

kos látogatja, mert kedves a kocs-

a szomszédos települések nyelvét.

máros és a kocsmárosné is, sőt

Véleménye szerint nagyon szomo-

bővítették is a kocsma helyiségét

rú az a felismerés, ha nem látsz át

és árban is olcsóbb a kínálat, mint

a kerítésen a szomszédba.

Szlovéniában.

Šebjanič Valéria a göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgató asszonya szerint a határnyitásnak

A Pipitér kocsma bejárata, ahova a nemcsak a gáborjánháziak térnek be, hanem a göntérháziak és a zsitkóciak is. Nyakas Györgyné kocsmárosné fogadja a vendégeket.

Šebjanič Simon Göntérháza polgármesterhelyettese elmondta, hogy a Gáborjánházára vezető út

vannak előnyei és hátrányai is. A

a göntérházi részen fel van újítva

pozitívum a határ nyitottsága, az

a helyi közösség által és finanszí-

emberek egymást látogathatjék,

rozásával. A Nograd Útépítő Vál-

szabadabban mozoghatnak, ápol-

lalat végezte a munkálatok. Így

hatják a rokoni kapcsolataikat,

gépkocsival is most át lehet menni

nyugodtabban át tudnak kerékpá-

a határon, habár ez az út csak ke-

rozni a szomszéd településre. Mivel

rékpárútnak minősül, vagy inkább

Göntérházán nincsen vegyesbolt, a

sétaútnak, hiszen Göntérháza és

lakosság átjár Gáborjánházára vásárolni is, s közben a Pipitér kocs-

A göntérháziak felújították a falusi utat, amely Gáborjánházára vezet.

•

6-7/2009

Gáborjánháza közt nincsen hivatalosan átkelőhely és főút sem. 23

Intervjuji • Interjúk, riportok

Radovan Žerjav közlekedési miniszternek annak idején, amikor Göntérházán járt el is mondták, hogy az átjáró utat főúttá kell minősíteni, mivel nagy az érdeklődés ez irányban, de még csak ennél a felújításnál tartanak. A polgármesterhelyettes

vélemé-

még anyagi támogatásért is pá-

nye szerint ő minden felkérés-

lyázhatnak közös céljaik eléré-

nek, meghívásnak eleget tett és

se érdekében. Meg kell ismerni

tesz, ha hivatalos a meghívás és

egymás lehetőségeit és gyengéit

ha kap meghívót a rendezvények-

is. A pozitívumokból közösen

re. Számos magyar rendezvényre

kell építkezni. A göntérháziak

el is járt, annak ellenére, hogy

és a gáborjánháziek ezt már fel-

szlovén, de a nem hivatalos dol-

ismerték, s elkezdtek egymásra

gokban nem szokott részt venni.

támaszkodni, keresik egymás

Ő is sokat tett az út felújítása ér-

bizalmát a határsávban. Valami-

dekében, habár sok kritika érte

kor is így volt ez, hiszen termé-

ezért, de egy utat pénz nélkül

szetes volt itt együttélni, hiszen

nem lehet felújítani. A felújítási költségek nem voltak csekélyek.

Májusfát állítottak a gáborjánháziak és a göntérháziak 2009 május 1-én a két település határsávjában és népünnepélyt szervezetek

természetes határok közt éltek. Most sokkal könnyebben tehetik meg mindezt, ami a múltban

Összegzésként elmondhatjuk, hogy minden partner-

már egyszer megadatott neki, csak fel kell ismerniük a

kapcsolatnak két oldala van. Azokat érinti, akik part-

lehetőségeiket.

nerkapcsolatba lépnek egymással, hiszen közösek az érdekeik, céljaik és a kötelezettségeik is. Tehát, amit az egyik oldal megtesz, azt illik a másik oldalnak is megtenni. Vannak bizonyos projektek, közös események, rendezvények, amelyeket csak összefogással lehet megvalósítani. Ennek jó példája a göntérházi és a gáborjánházi faluközösség, ha nincsen magyar szentmise, akkor pótolják ezt a másik oldalról. De egy jó kocsmázás is összehozhatja a magyar közösséget gondjaikban, meg örömeikben is. Szívesen járnak Göntérházára is baráti piknikekre a gáborjánháziak, mert hát csak úgy átnéznek a szomszédba, ahol barátokra találnak.

Májusfát állítottak a gáborjánháziak és a göntérháziak 2009 május 1-én a két település határsávjában és népünnepélyt szervezetek

És ki nem szeretne jó barátokat találni? Adva van az alkalom és az EU keretein belül, ha jól összemelegednek 24

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Vida T. Judit

judita.t@gmail.com

Rendhagyó beszélgetés egy monográfia kapcsán Nemes László azon kevés emberek közé tartozik, akinek a szemében, bármikor is találkozzam vele, mindig ott a huncutság, a mosoly, a szépség és a vágyakozás. Vajon miből merít, honnan ez az életenergia? A művész kerek születésnapja alkalmából megjelent gyönyörű monográfia kiváló alkalom volt arra, hogy palástolja kíváncsiságomat, és betekintést nyerjek az életébe, gondolataiba.

ként mindig újra és újra felfedezendő városként tudom

Köztudott, hogy április 11-én született, ugyanakkor, mint József Attila. Befolyásolta-e ez a tudat, hogy egy költőóriás

megélni. Mindig újból és újból agyoncsap az a nosztal-

születésnapján született?

gia, amit Kolozsvár iránt érzek. Ez a gyermekkorom világa, amikor a város még nagyon is élhető, igazi polgári város volt. Mindnyájan egy nyelvet beszéltünk abban

Igen, amikor tanultam, és utána olvastam, akkor egy

az utcában, ahova én születtem. A szüleim mester-

kicsit megdöbbentem, mert rengetegen születtek ekkor.

emberekként egy olyan polgári körhöz tartoztak, akik

Tehetségesek is, meg kevésbé tehetségesek, és hogy én

évtizedek, évszázadok során teremtették meg a város

is ezen a napon születtem, hát olyan érdekes volt, hogy

lényegét, értelmét és értékét. A szüleim élete kapcsán

Leonardo, meg Lenin, meg József Attila, meg még na-

oly sok mindennel kellett szembenéznem. Döbbene-

gyon sokan vannak, de ez nem befolyásolt engem sem-

tes volt számomra a társadalmi viszonyok, a politikai

miben. Úgy csodálom azokat a nagyokat, akik tényleg

élet alakulása, az emberi lét különös bizonytalansága,

ezen a napon születtek, főleg József Attilát, de engem

vagy időnként egyfajta biztonsága. Ilyen végletek kö-

nem ösztönzött semmilyen irányban. Hogy tudom én

zött kellett felcseperednem. Csak 20 éves korom után

magamat hasonlítani egy Leonardohoz vagy József At-

szembesültem és értettem meg dolgokat. Akkor már ez

tilához?

a város egészen másképpen nézett ki, mint kisgyerek koromban, hiszen ekkor a város már elindult egy olyan

Az Ön életében négy város volt meghatározó. Kolozsvár,

irányba, és csúcsosodott ki egyfajta diktatúrába, amit

Marosvásárhely, Zalaegerszeg és Lendva.

Ceausescu fémjelzett. Az élhető és szép város Kolozsvár teli lett veszélyekkel és érthetetlen dolgokkal. El-

Szívem csücske mindig is az erdélyi két nagyváros, Ko-

tűntek emberek, feliratok, olyan jelek, amelyek ennek a

lozsvár és Marosvásárhely. Kolozsvárt szülővárosom-

városnak a sokszínűségét jelentették. Nem volt szabad, •

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

egy fiatal, feltörekvő, egyetemet végzett társaság megjelenjen Marosvásárhely ege alatt. Kapcsolatokat építettünk ki, és létrehoztuk azt az Apolló kört, amelyből később a híres MAMÜ született, amely még most is létezik Erdélyben és Budapesten is. A nyolcvanas évek elején, közepén még sikerült kijutnunk egy-egy csoportos kiállítással New Yorkba, vagy Nyugat-Európába. Aztán elkövetkezett egy olyan idő, amikor egyszer csak egyik kollégám, a másik barátom nem bírta már, és egyfajta veszélyezettség lett úrrá mindenkin. Egyesek elmentek, elszöktek, vagy egyfajta áttelepülést vállalva kimentek Izraelbe, Magyarországra, Németországba. Ez nagyon fájdalmasan érintett engemet, mindannyiunkat. Aztán eljött egy bizonyos időpont, 1989, amikor felborult a világ, és eljött az, amit nagyon sokan úgy gondoltak, sosem fog eljönni, mások pedig egész életükben erre vártak, és hitték, hogy ez csak el fog jönni. Szívszorongva, de összepakoltuk a cókmókunkat, egy nagy vasúti tehervagonba tettük, és elhoztuk ide Magyarországra, Nemes László monográfiájának borítója, amely a festőművész 60-ik születésnapja alkamából jelent meg. (Szerzők: Novothy Tihamér, Nagy Miklós Kund, Pápes Éva, Marijan Špoljar, Judita Krivec Dragan, Lehota M. János. A könyvet Dubravko Baumgartner tervezte. Kiadó: Galerija-Muzej Lendava - GalériaMúzeum Lendva, 2009. ISBN 978-961-6695-07-7)

itt meg kipakoltuk. Így kerültünk ide. Ebben a szép zalai tájba kellett létezni. A határmenti vidék sokban emlékeztet az én szeretett Erdélyemre. A hármashatár számomra egy lehetőség volt gondolkodásom és hitem kiteljesedése érdekében. Segítségemre volt a véletlen is, mert összeismerkedtem Gerics Ferivel, aki meghívott szakkört vezetni Lendvára. Ott bizonyítanom kel-

és nem lehetett, csak egy kultúrában és egy nyelvben

lett, nem volt szabad szégyent hoznom mestereimre,

gondolkodni. Ily módon a szép város Kolozsvárból egy

szüleimre, vagy azokra, akikhez Erdélyben kötődtem.

veszélyes város lett. Marosvásárhely volt a következő

Lassan 10-20 éve hétvégenként ezekkel a drága lendvai

stáció, ahol kisebb gyermekek oktatással foglalkoztam,

gyerekekkel tudok együtt lenni. Volt még egy nagyon

elsősorban szakkör formájában. Nagyon tetszett a fia-

szép időszak, amikor a lendvai várban az alkotótelep

tal tehetségek felkutatása. Ez mindig is egy szép, élhe-

mentoraként dolgoztam éveken keresztül nem akár-

tő világot jelentett számomra, egy folyamatos kihívást.

milyen eredménnyel. De talán az egyik legérdekesebb

Megtalálni azt, ami előre mutat, amiből kicsirázik vala-

a Bánffy Galéria elindítása és működtetése volt. Ez a

mi, amiből élet születik, és nem is akármilyen. Nagyon

kis galéria egy igazi példaképe annak a lehetőségnek,

szerencsés csillagok alatt éltem Marosvásárhelyen, mi-

hogyan lehet egy kicsi városban jelentős dolgokat te-

vel akkor volt egy generációváltás. A középgeneráció és

remteni. Az a belső miliő a kis udvarral egy igazi kis

az idősebb generáció megteremtette a lehetőséget, hogy

ékszerként működött.

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Aki három országban is egyszerre otthon érzi magát,

Ha azt mondom, hogy Nemes László, akkor ki ő? A festő, az

az hogyan vélekedik a multikultúráról?

oktató vagy a kultúraszervező?

Mindannyiunk számára kulcskérdés a multikulturalitás.

Nekem nagyon nehéz meghatároznom önmagamat, és

Ez egy nagyon veszélyes terminus, mivel több irányba is

nem is akarom kategorikusan egy szóval meghatároz-

elvihető. Az első irány az egy nagyon színes világot akar ér-

ni. Én mindig ennek az életnek egy játékosa, szereplője

vényre juttatni, ami nagyon is jó. De úgy akarja érvényre

voltam és az is akarok maradni. Olyan valaki, akinek

juttatni, hogy közben nem számol azzal, hogy eltűnhetnek

reagálni kellett, akinek szemlélnie kellett a körülötte

színek, eltűnhetnek akaratok a nagy multikulturalitás

lévő dolgokat, és erre feleleteket találni. Romániai éle-

csodálatos jelszava vagy égisze alatt. Mert éppen azt fog-

temben nagyon sokáig bohócokat festettem. Ezek a bo-

ja eredményezni. A multikulturalitás lényege elsősorban

hócok különböző lelkiséggel bírtak, és amikor otthagy-

számomra legalább is az, hogy egy olyan értéket, amit

tam a szülőhazámat, akkor megfestettem az utolsó bo-

örököltünk, amit kaptunk az elődeinktől, azt kell tud-

hócomat, pontosabban egy bohócsipkát, amit egy asz-

ni ápolni, megtartani és továbbvinni. A természetben

talra helyeztek. Azóta nem festettem egy bohócot sem.

is mindegyik lény küzd a saját fennmaradásáért, és így

Ellenben sokszor kísért a gondolat, hogy újból kellene

ebben a küzdelemben tud igazán részt venni a sokszínű

bohócokat festeni. Mindig ideje lenne már megint vala-

kultúrák együttes zenéjében. A multikulturalitást így kell

milyen bohócokat festeni, mert a környezetem, jóma-

értelmezni. Nem pedig úgy, hogy ilyen is vagyok, olyan is

gam, mindannyian megértünk arra, hogy újból meg-

vagyok, ez is vagyok, az is vagyok. Az nem az, az már nem

jelenjenek a Nemes Laci-féle bohócok. Hogy mégis ki

multikulturalitás, az valami más.

vagyok? Egy utazó vagyok, akinek megadatott a sorstól egy élet, és nekem itt meg kell találnom a helyemet, ha

A multikulturalitásról beszélve olyan érzésem támad, hogy

törik, ha szakad. Mindenkinek vannak el nem mondott

Ön már sokkal korábban megtapasztalta a multikuluralitást,

nehézségei, vagy örömei, én gondolom, hogy senkinek

mint mi, akik csak most kezdjük ízlelgetni és az

sem volt könnyű és nem is lesz könnyű. Hát nekem

alapszókincsünkben többet és bátrabban használni.

sem az, és nem is lesz.

Igen, mert az élet vitt rá, és azok a megélt történetek,

Alkotásaiban nagyon érezhető a spiritualitás, az érzelem és a

amelyeken keresztül ment az én családom, a hozzátar-

szellem. Magánemberként mennyire fontos az Ön életében a

tozóim vagy a körülöttem levők. Hány és hány család

spiritualitás, az érzelem és a szellem?

veszített el valamit, amit identitásnak nevezünk, és beolvadt valamilyen tengerbe, mert talán könnyebb volt,

Lehet, hogy furcsa dolgot fogok mondani. Sokan meg-

vagy olyan volt a megélhetési lehetőség, vagy a sors úgy

kértek, hogy fessek valamit. Nagyon nehéz volt ez ne-

hozta. Ezzel pedig mindenki veszített, mert kevésbé lett

kem. Sokan mondták, itt van most ez a galéria, fessek

színes az a világ, amit élünk. Nagyon félek, hogy most is

neki. Most is csak azt tudom mondani, hogy amit én

ebbe az irányba megy a nagyvilág, mert a mindenkori

festettem, mindig magamat festettem, az életem külön-

hatalomnak, jelen pillanatban a pénz hatalmára gon-

böző időszakait, és lehet, hogy ezért tűnik annyira kü-

dolok, annak ez a természete.

lönösnek, hogy folyamatosan változnak a korszakok,

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

Hegedű, 2006, vegyes technika - vászon, 54 x 70 cm. A kép a monográfiában található.

mert, ahogy én és a környezetem változott, változtak a

idején napi kilenc órát dolgoztunk a műteremben. Meg

festményeim is. Én mindig az én életemet és magamat

kellett tanulni az anatómiát, meg kellett tanulni rajzol-

festettem meg.

ni, meg kellett tanulni a formakultúrát, a színkultúrát, mindent. Az emberi testtel való foglalkozás egy kötelező

Rengeteg festményét megihlette a szépség, a nőiesség. Volt

szakmai feladatként volt jelen. Én ezt megtanultam. A

az életében olyan valaki, akire kimondottan múzsaként tudott

múzsa, a női szépség az egész életemet meghatározta

tekinteni, esetleg még a mostani fantáziavilágát is uralja?

szimbolikus módon is, mert hiszem, hogy maga a nő egy fantasztikus teremtmény, az életet adó, az életet gondo-

Most is előttem vannak azok a mesterek, akik azt

zó teremtmény, és ezen belül hiszem, hogy az a sorozat,

mondták, hogy a művészet, a festészet maga az egy

amellyel folyamatosan is foglalkoztam, a női testtel, ez

szakma volt, és szakma ma is, és szakma is kell, hogy

elsősorban a születéshez, a genézishez, az életadó erő-

legyen. Ezért meg kell tanulni a szakmát. Mi annak

höz és tehetséghez, a természet erejéhez kötődik, sem-

•

6-7/2009

Intervjuji • Interjúk, riportok

miképpen se női szépségideálként, vagy divatideálként

különböző emberek életrajzát, többek között utazók-

jelenik meg. Bizonyára szerencsém volt, hogy szép mo-

nak, akik felfedezni akartak valamit ezen a Földön, na-

delleket sikerült megfestenem. A kapcsolat az alkotó

gyon érdekelt az alkotói világ kimagasló egyénisége, pl.

és modellje között mindig az egyik legérdekesebb világ,

Rembrant, az örök nagy olvasmányom és csodálatom

ezt felejtettük el az utóbbi időben, mondhatnám, hogy

tárgya, vagy a 19. század művészei, a posztimpresszio-

teljes mértékben magányossá vált a szakma. Ritkán

nisták, éppúgy, ahogy a 20. század borzasztó világának

látunk portrékat, emberi ábrázolásokat, mint festő és

kimagasló egyéniségei. Ezek olyan tanulási szakaszok

modellje. Magányossá váltak az alkotók. Annyi gond és

voltak, ahol egy transzcendentális állapotba kerülve az

baj van a világban, hogy ők már egy másfajta esztétikát

ember mintha dialógust tudott volna teremteni velük.

keresve fejezik ki önmagukat.

Ezek mindig nagyon szép pillanatok voltak számomra.

Életcélja, hogy a tanítványainak is megmutassa az élet szépsé-

Mi kell az alkotáshoz?

gét, és nem csak a tehetséget kívánja kibontakoztatni. Men�-

A csend vagy inkább a zene?

nyire fontos Ön számára a mester és tanítványa szókapcsolat? Én nem vagyok egy olyan Én mindig elkötelezett rajongója voltam annak, aki

típus, akinek az alkotáshoz

engemet valamire meg akart tanítani. Legyen az bicik-

meg kell teremtenie a puri-

liszerelés, vagy akármilyen egyszerű szakmai kérdés.

tán feltételeket. Én akárhol

A mestereim, akikre így visszaemlékezve gondolok, és

tudok dolgozni, nem zavar

átérzem azokat az órákat, napokat, éveket, amikor ho-

semmi, csak spirituálisan

norálnom kellett azt a bizalmat, ahogy ők irányomba

legyen előttem az, hogy mit akarok. Elsősorban az érzés,

viseltettek, ez mindig előttem van. Ugyanakkor ezt nem

a gondolat. Ha ez megvan, akkor megcsinálni már vala-

továbbadni, vétek. Más szempontból senkinek sem

mivel könnyebb feladat. A legabsztraktabb és a legcso-

szeretném javasolni, hogy úgy öregedjen meg, hogy ne

dálatosabb műfaj, az a zene. E nélkül nem lehet élni. Va-

vegyék körbe fiatalok, hogy ne legyenek mellette tanít-

lamikor nagy rajongója voltam a hard rock nagy előfutá-

ványok, mert szerintem az egy siralmas élet lenne.

rainak, akiket most is szívesen meghallgatok. Ők olyan

Portré (1984), olaj-farost, 32 x 32 cm

valamit találtak ki, ami a legegyszerűbb módon tudta

Mit üzenne a tanítványainak?

megdobogtatni az ember szívét és az agyát, és cselekvésre tudta késztetni. Sokan nem tartják komoly műfajnak

Az őszinte alázat és kitárulkozás a világ és azok iránt,

ezen zenészeket. Számomra azok. Fontosak azok az örök

akiktől tanulni tudnak vagy akarnak.

nagyok, akik a magas kultúra tekintetében tényleg örök nagyok maradnak, a nagy klasszikusok. Az utóbbi idő-

A mesterekről beszélgetve, mindannyian azokra gondolunk,

ben pedig a népzene az, ami teljesen magával visz. Az az

akikkel személyesen találkozik a tanítvány. Léteztek-e olyan

egyszerű, tiszta hang, gondolkodás, hit és érzelemvilág.

mesterek az élete folyamán, akikkel személyesen nem

Talán ezért is készült az a sorozat, amely nem is biztos,

találkozott, viszont nagy hatással voltak Önre?

hogy hangszereket ábrázol, hanem egy formát, amely abba az irányba visz. A forma és a színvilág szimbiózisa

Kis koromtól fogva felfokozott lelki állapotban olvastam

teremt egy érzetet, ami a zenét képezi. •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Vanda Kovač

Ön szerint az embernek megadatott a sorsa?

Knjižnica Lendava/Könyvtár Lendva

Sok az emberi életben a sorsszerűség?

Miško Kranjec v letu medkulturnega dialoga

Azt hiszem, hogy igen. A szüleim életét nézve sorsszerű volt mindkettőjük élete. Bizonyára ők is hozzájárultak ehhez. A sorsod az te vagy, a munkád, és az a világ, amibe belecsöppensz. Ezt a sorsot kell alakítani, és ha alakítod, akkor ez a te sorsod, és ez lesz a sorsszerűséged.

Ma többször is beszélt az idő múlásáról. Foglalkoztatja Önt az öregség gondolata? Mindig foglalkoztatott, folyamatosan foglalkoztatott, de nem olyan értelemben, hanem az idő maga. Az idő fogalma is foglalkoztatott. Mindannyiunknak együtt kell élni egy adott időben. Úgy tudjuk ezt az időt érezni és felfogni, ha a tükörbe nézünk, vagy úgy ő még van, de ő már nincs. De van valaki, aki már jön. A kettő között történik az idő. Vannak a fiatal kis tanítványaim, akik egy ideje jöttek felém, de közben elveszítettem Gálicsot, akinek még a fiát is tanítottam. Ez az idő, amit valahogy élünk és megfogalmazunk. Az, hogy öregszünk, vagy ennyi idősek vagyunk, az nem számít különösen. Ami számít, az a szellemi erőd. Ha az megmarad, meg valamennyire a fizikai erőd is, mert az a legborzasztóbb, amikor az egyik, vagy a másik eltűnik. Valamilyen módon mindenkire ez vár. De azért élünk, hogy harcoljunk, hogy ameddig lehet, addig legyünk.

A múlt, a jelen és a jövő közül Ön a jelent választja? Én mindent választok. A múltat kell, hogy válasszam, mert az az enyém, a miénk, a jelent, azt is, mert szeretem az életet, a jövőt meg, mert reménykedem.

Ez egy gyönyörű végszó. Köszönöm.

vanda.kovac@knjiznica-lendava.si

Poet prekmurskih ravnin, kot ga je imenoval njegov najboljši poznavalec Franc Zadravec, je zapustil bogat književni opus nam in prihodnjim rodovom. Z njegovimi deli je ohranjen del zgodovine Slovencev v ravninskem predelu Slovenije, ki je v pisateljevih časih bil veliko bolj oddaljen od središča Slovenije, kot je sedaj. Na fotografskih posnetkih sina Miška pa so se ohranili dogodki iz domačega in družinskega okolja, nižinska pokrajina severovzhodnega dela Slovenije, ravnica, Poljana, ki jo je pisatelj opisoval v svojih delih, vitki topoli, ki se upirajo vetru, in Mura, ki lenobno teče mimo nas. Omenjene slike pa nam pričarajo pozibavanje mlinov na vodi, ropotanje kamnov in mlinskih koles, ki enakomerno režejo vodo. To so motivi dežele, s katero je bil pisatelj tesno povezan vse življenje. Prekmurci pa smo tukaj na ravnici, ki s časom spreminja svojo podobo, še vedno navezani na svoje kraje, tudi na njemu ljubo Poljano. Življenjska pot Miška Kranjca se je začela 15. septembra 1908 v Veliki Polani. V življenju se je ukvarjal z mnogimi stvarmi. Rad je hodil na lov, mikal ga je ribolov. Rad je muziciral, v prostem času pa pogosto prijel za čopič in se izpopolnjeval v slikarstvu. Kranjčeva literarna pot se je začela v gimnaziji s pisanjem črtic. Proza, ki jo je objavljal v lokalnih listih, je

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

bila napisana v tedanji prekmurščini. V tridesetih letih

je bila sklenjena njegova mladostna novelistična faza.

se je takratni praksi, pisanju v narečju, uprl in s tem v

Takrat se je začelo tudi umetniško najbolj plodno ob-

besedni umetnosti storil nekaj tako pomembnega kot

dobje v Kranjčevem ustvarjanju, ki je trajalo do začetka

Prežihov Voranc, France Bevk, Ciril Kosmač in Srečko

druge svetovne vojne. Takrat je napisal tudi roman Po-

Kosovel. Koroškim in primorskim literarnim osebam

vest o dobrih ljudeh. Z njim je, kot pravi sam, postavil

je pridružil še prekmurske. Kot pisatelj se je zorel od

vizijo dobrega, poštenega človeka nasproti nasilju; pro-

novel, preko romanov do proletarskega, naprednega

ti buržoazni, žandarski oblasti pa zrevolucioniranega

tiska, skratka pisal je vse književne vrste. Uveljavil se

Koštrico, ki ga je oblast oklicala za razbojnika. Po ve-

je kot urednik Ljudske pravice, časopisa, ki je izhajal

likih zgodovinskih in sodobnih temah se je Kranjec v

v Lendavi. Kranjčevi podlistki v lendavskem glasilu so

sedemdesetih letih vrnil k svojim malim ljudem in jim

najbolj ljudski pogovori z bralci o težkih, zapletenih

posvetil nekaj najlepših knjig, med njimi novelo Lepa

vprašanjih tedanjega časa. S preprostim, razumljivim

Vida prekmurska.

jezikom in življenjskim pisanjem je pritegnil delavce in kmete, katerim so bili podlistki namenjeni. Po naravi je

Na valovih Mure je povest o mlinarju Naciju in nesrečni

bil usmerjen k človeku. Označevala ga je izjemna no-

ljubezni mlade Katice. Opisuje enolično delo mlinarjev,

tranja energija in imel je prirojen pripovedniški dar. Na-

ki jih spremlja pesem zvonca ten-ten, ten-ten in njih grde

pisal je številna krajša in daljša pripovedna dela, v ka-

razvade, ki lahko povzročijo pogubo

terih je prepričljivo upodobil celo galerijo neponovljivih

zaljubljenega

človeških likov in njihovih usod. V slovenski kulturni

teče naprej in nikoli ne od-

prostor je prinesel svež dih dotlej nepoznane prekmur-

teče. Mlinov na Muri pa ni

ske pokrajine, skrivnostni ritem enoličnega življenja

več, samo Babičev plavajo-

revnih ljudi, in sicer tako gostačev z blatnih prekmur-

či mlin v Veržeju še melje.

dekleta.

Mura

skih ravnic kot kmetov, mlinarjev, gostilničarjev, učiteljev in župnikov, delavcev, revolucionarjev, izseljencev,

Vida predstavlja idilič-

nezvestih in ljubljenih deklet, žena in mož. Anton Slo-

no ljubezen v slovenski

dnjak, je Kranjca označil kot prekmurskega rapsoda, ki

kmečki povesti. V noveli

je priklical v življenje v skromnih in revnih naselbinah

Lepa Vida prekmurska so dobi-

sredi ravninske zemlje na desetine človeških značajev,

le Kranjčeve ženske

in sicer od prozornih otroških, posebno dekliških duš

obraz viharne, lju-

do množice odraslih garačev, sanjačev, lenuhov, špeku-

bezensko pohlepne

lantov in trpinov. Slikal jih je s svetlimi impresionistič-

ženske. Ženska

nimi barvami. Pisal je polnih petdeset let.

imena, ki jih Kranjec nani

Med estetsko in vsebinsko najbolj dragocena besedila

za v svojih no

Kranjčeve proze sodita noveli Na valovih Mure iz leta

velah, so vaške

1931 in Lepa Vida prekmurska, ki je izšla leta 1972.

proletarke.

Na sugestiven način osvetljujejo pisateljevo specifično

Foto: Tomaž Galič

vizijo o človeku in življenju. Z novelo Na valovih Mure •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

V njih je izraženo sezonsko delo, pojem, ki se ujema z

Ob pisateljevi 100-letnici rojstva, v preteklem letu, je

motivom ljudske balade: mlada, revna kmetica se po-

bilo v Sloveniji več prireditev. Narodna in univerzitetna

roči z bogatim, vendar starim kmetom. S tem si rešuje

knjižnica je obletnico obeležila z razstavo o njegovem

socialne stanje, ljubezen pa išče drugje, izven zakona.

življenju in delu. Na domačiji Miška Kranjca v Veliki

Od ljubezenske balade se loči po tem, da je v svet ne

Polani je bil dan odprtih vrat in literarni večer z nasto-

požene nezadoščeno hrepenenje, ne beg za ljubimcem,

pi njegovih rojakov, prekmurskih pisateljev. Založba

ampak beg od njega in še strah pa moralna krivda pred

Franc-Franc iz Murske Sobote je izdala zbirko njegovih

možem (F. Zadravec). Sezonskega dela v takšni obliki

kratkih besedil, ki so bila napisana v prekmurščini, in

kot v tistih časih, sploh pa v tolikšni meri, v današnjem

prepis v knjižno slovenščino, delo rojaka Ferija Lainšč-

času ni. Ravnica se obdeluje strojno, njive pa postajajo

ka. Študentska založba Beletrina je počastila pisatelja

večje, celovitejše, primernejše za strojno obdelovanje.

s ponatisom romana Povest o dobrih ljudeh. V Senože-

Ob dedovanju se njive ne delijo na manjše kose. Dru-

tih, kjer je Kranjec preživel zadnjih deset let življenja, so

žine so manjše, otroci odhajajo v službe, le malokateri

odprli spominsko sobo.

ostane na kmetiji. Tudi v Lendavi so bile številne prireditve. 17. oktobra Ljudje so začeli v novelah prepoznavati sami sebe, kar

2008 je bil pred Knjižnico Lendava/Könyvtár Lendva

pomeni, da se je literarna zgodba močno opirala na

odkrit doprsni kip pisatelja, ki ga je izdelal kipar Fran-

resničnost, na sosede v vasi. Prikazoval je male ljudi,

čišek Smerdu. Kip je odlitek originala, ki je last Eme

njihove karakterje z živimi besedami. Zato so njegova

Kranjec. Odkrila sta ga direktorica knjižnice Žužana

dela še vedno tako živa danes, kot so bila v času nasta-

Žoldoš in lendavski župan Anton Balažek. V prostorih

janja. V dvogovorih je zavestno uporabljal narečne izra-

knjižnice je bila ves mesec na ogled razstava. Slavnostni

ze, ki so posameznemu liku dajale posebno mehkobo

govornik na odprtju razstave Kranjčevih prvotiskov in

ali robatost izraza. Znal je prepletati ljudski jezik, da je

fotografskih portretov, ki jih je naredil sin Miško Kra-

kmeta prikazal kot neizobraženega, vendar ne izume-

njec ml., je bil Štefan Kardoš. Prvotiski so dragocen del

tničenega. Vida pravi, da se je poročila z očom, ker so jo

domoznanske zbirke Knjižnice Lendava.

pojbarje sicer imeli radi, a je bila revna in se zato niso mogli poročiti z njo. Ko skrbi za živino, daje hrano za

LITERATURA • IRODALOM • literature:

svinje v kopanjo, pa kokote nahrani. Ciceki pa so trdi kot tikvice. Uporablja celo paleto izrazov: boršt, čeliti,

• Mušič, J.(1984). Resnica v umetnosti mora odsevati vse

dehniti, dvoriti, janka, krnica, lat, lata, lečejo, šerika,

življenjske odtenke, vse barvne prelive, svetlobo in senco. V Kranjec, M. Grlice, str. 351-357. Ljubljana : Mladinska knjiga ; Murska Sobota : Pomurska založba, 1984.

škrtljav,vrhnje, zavdariti, njegovi junaki imajo pristna domača imena, kot so Vanč, Bara, Treza, Ana, Mariča,

• Zadravec, F. (1988). Obrazi ljubezenskega motiva v

Lojz, Draš, Jožef, Gederjevi. Vse, kar je povedal, je pove-

Kranjčevi prozi. V Kranjec, M. Smehljaj, str. 333-359. Murska Sobota : Pomurska založba, 1988.

dal počasi, brez sile in brez napetosti. Zgodba se odvija počasi, kot so počasni koraki utrujenega dninarja. Pokrajina meji na sosednjo Madžarsko, zato se v njegovi prozi čuti tudi vpliv madžarskega jezika (šošborses, imena oseb Jolanka, Ilona). 32

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Dr. Magyar Zoltán

magyarz@etnologia.mta.hu

Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, Budapes t

A Hadik-mondakör A muravidéki történeti mondák legnagyobb része a török idők emlékére reflektál. A 20. század első felében megörökített adatok szerint a lendvai pálos kolostor és Keresztelő Szent János-templom a várúrnak a mohácsi csatából történt szerencsés megmenekülése emlékére létesíttetett. A mondai motívum, miszerint Bánffy grófot a csatlósa (Bakács Sándor) mentette meg, akit utóbb ura ezért gazdagon megjutalmazott, lehet történeti hitelességű adat is akár, bár folklóranalógiáiban IV. Béla tatárok előli menekülésének egynémely felfölA Bánffyak alsólendvai vára a XVII. században. Ismeretlen szerző rézkarca. (Tantalics Béla A bánffy család szellemi hagyatéka c. könyvből. Lenti Honismereti Egyesület, 2009. ISBN: 978-963-06-5372-5)

di mondájára emlékeztet. Lendva környékét a mohácsi csatavesztést követően sokáig elkerülték a törökök, legalábbis jelentős pusztításról nem maradtak fenn feljegyzések. Az első, már kimondottan Lendva ellen

kutató Dervarics Kálmán hozzáfűzi: „Ezen csata emlé-

irányuló támadás 1587-ben következett be, ám a szi-

kére, a Kanizsai-utczának azon pontjára, a hol a harcz

getvári török basa támadását sikerült visszavernie a

legelkeseredettebben folyt, Bánffy Kristóf az Isten és

várvédőknek.1 A tizenötéves háború kitörése, s Kanizsa

Szent-Háromság tiszteletére egy kőszobrot állittatott

várának törökök általi elfoglalása azonban már a Mu-

ezen felirással: Anno Dni 1603 die 16 octobris hanc

ravidéket is érzékenyen érintette.

crucem splis ac magfcus D. Christoforus Bánffy de

A kanizsai török vezérek már 1600-ban, majd 1601-

Also-Lyndva eques auratus sacratissimae ceasarea

ben is vezettek hadjáratot a Mura mentén, ám a Bán-

ac Regia Majestatis confiniorum partium Regni Hun-

ffy Kristóf által védett várat nem sikerült bevenniük.

gariae trans danubiarum Generális de Turcis, idybus

Az Alsólendva elfoglalására irányuló legveszélyesebb

superioris arn… cubicul… illiari in host… eo laudes…

támadás 1603 őszén (október 14-én) következett be,

sane… Trintil…”2 E kőszobor/emlékoszlop a 19. század

amikor egy több ezres török csapat tört be a városba,

második feléig hirdette az 1603. évi diadal emlékét Al-

azonban a védők ez alkalommal is fényes győzelmet

sólendva központjában, mikor is Rómer Flóris, mint

arattak az ostromlók felett, s a törökök nagy része a

becses történelmi műemléket, Budapestre szállíttatta.

környező mocsarakba veszett. Mint azt a helytörténeti

Vélhetőleg történetileg is hiteles, hogy e csatával függ

2 Dervarics Kálmán, 1896. 213.

Göncz László, 2002. 63.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

össze a várhegy alatti hegyi út, a lendvai Csontos azon helynévmagyarázata, miszerint oda temették el a harcban elesetteket, és ahonnét máig is nagy számban kerülnek elő ember- és állatcsontok. A néphagyományban az 1603. évi lendvai diadallal kapcsolódott össze Hadik Mihály mondája, mondaköre is. E hagyománykör egyike azon tájspecifikus folklórelemeknek, melyek a tárgyalt tájegységhez köthetők, olyasféle „attribútumaként” a helyi folklórnak, mint Kalotaszegen a Gyerőffy-mondakör3 vagy a Tornaikarsztvidéken a Bebek-monda.4 Hogy miként lett mondai alak, az viszonylag könnyen – és évre pontosan –

A Szentháromság kápolna a Lendvahegyen. (Foto: Igor Kolenko)

beazonosítható, ám hogy a szájhagyományban hogyan vált a törökellenes harcok hősévé, nem tudhatjuk. Ami

romság-kápolna javára (1771-ben).6 A monda forrásvi-

tudható, hogy az első nyomtatásban megjelent Hadik-

déke azonban egyértelműen az 1795-ös évhez köthető,

mondák a 19. század végén már mint a törökök ellen

amikor a kápolna javítása közben a kriptában egy réz-

küzdő vitézről szólnak róla.

szegekkel kivert, vörös bársonnyal letakart koporsóra

Alsólendva néhai aljárásbírójának, Dervarics Kál-

akadtak, a koporsóban pedig ama teljesen megszáradt,

mánnak a kutatásaiból tudjuk, hogy a mondában

megfeketedett múmiára, amely a hatvankét ével koráb-

szereplő Hadik Mihály valós történeti személy, akit a

ban elhunyt Hadik Mihállyal volt azonos. A csodás le-

Szentháromság-kápolna kriptájában helyeztek örök

letnek gyorsan híre terjedt a városban és a környéken,

nyugalomra. „Hadik Mihály – írja Dervarics – a fejére

s minthogy a tetem fején a jól kivehetően kardvágás

kapott csata-sebek folytán 1733- évben szélhüdésben

okozta sebeket is sokan látták, a kezdeti hiedelemmon-

meghalt s a fenti kápolna sirboltjába tétetvén, a

dai alapréteg mindinkább történelmi színezetűvé vált,

mészszel épitett, magasan álló, léghuzamos száraz

s lett – valamikor a 19. század első felében – az ágyban,

sirboltban a feloszlásnak ellentállt. Ez egy teljesen

párnák közt meghalt Hadikból egy, a törökök által meg-

ép, összeszáradott mumia, melyen a balzsamozásnak

gyilkolt tragikus hős.

semmi nyoma s ép azért a természeti csodák közé tar-

Hadik Mihály mondaköre a recens szájhagyo-

tozik.”5 Lehetséges, hogy e mumifikálódott holttestről

mány és a ránk maradt feljegyzések által viszonylag

már az eltemetést követően néhány évtizeddel is tu-

jól rekonstruálható. Nem kizárt persze, hogy valaha a

domással bírtak, ám lehet pusztán kegyeleti indítéka

gyűjteményünkben közreadottakon túli folklórhagyo-

is azon kehely adományozásának, amit az ott nyugvó

mányok is tapadhattak a személyéhez, hiszen mint

Hadik fia, a Berlint megsarcoló nagytekintélyű hadse-

Dervarics írja: „sok népmonda van életéhez kötve”.7

regparancsnok, Hadik András ajánlott fel a Szenthá-

Vagy mint más helyütt fogalmaz: „nem lehet csodálni, hogy Alsó-Lendva és vidéke oly nagy kegyelettel és

3 Magyar Zoltán, 2004. 192–200. 4 Uő, 2001. 159–164.

6 Uő, 1890. 139.

5 Dervarics Kálmán, 1896. 215.

•

Uő, 1896, 215.

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

tisztelettel viseltetik iránta”.8 Mindazonáltal Dervarics

küzdelemben, szerencsésen megmenekült, és utóbb

csak a mondakör központi mozzanatát, Hadik halálá-

fogadalmához híven kápolnát emelt a Szentháromság-

nak a történetét jegyezte le, Revenancsics István Hadik

hegyen (22–23.). És habár e monda sem hiteles törté-

regéiből pedig nehezen hámozható ki, hogy a szépírói

netileg, némi valóságalapja ez esetben is van, hiszen a

szándékkal papírra vetett hírlapi tárcának mennyi hi-

Gludovácz család által 1728-ban épített kápolnában az

teles folklór-háttere lehet.9

öt évvel később szélhűdésben elhunyt Hadikot temet-

Hadik halálát meglehetős egyöntetűséggel örökítik

ték el elsőként.

meg a különféle folklórszövegek: az üldöző törökök elől

A Hadik-hagyománykör egy további (legújabb) réte-

Hadik a Szentháromság-hegy irányába menekül, azon-

ge elsősorban a népi humor jegyében fogant. Dervarics

ban a meredek lejtőn a lova megbotlik, és az őt utolérő

Kálmán leírásából tudjuk, hogy Hadik Mihály tetemé-

törökök megölik (3–12.). E monda folytatása szerint a

nek 1795. évi megtalálásakor nem kevesen voltak, akik

halálos kardcsapást követően Hadik teste egy vízmo-

a megfeketedett múmiáét a rossz lélek megtestesülése-

sásba hengeredett le, és sarkantyújánál fogva a gyöke-

ként éltek meg, nem úgy az a pajkos leány, aki a kápolna

rekben fönnakadva függött fejjel lefele mindaddig, míg

felújításán dolgozó kőműveseket bizarr ötlettől vezérel-

másnap rátaláltak. Egyes népi magyarázatok szerint testének mumifikálódása is e szerencsétlen végkifejlettel függ össze, ugyanis az utolsó cseppig elfolyt a vére. Toma Károly 1914-es Lendva-vidéki folklórgyűjtése Hadik mennyasszonyára is említést tett, aki a vár ablakából látva szeretője elestét, szerelmi bánatában levetette magát a mélységbe (13–15.). További motívumok immáron a mondakör mitikus rétegébe vezetnek. Számos narratívum a menekülő Hadik lovának máig látható patkónyomairól is említést tesz (16–18.). Mások arról is megemlékeztek, hogy évekig nem nőtt fű azon a

Hadik Mihály törökverő vítéz múmiája (1935). A Szentháromságkápolna a déli oldalról. (Képeslap: Pozdrav iz Dolnje Lendave - Üdvözlet Alsólendváról c. könyvből. Kiadó: Občina Lendava - Lendva Község, 1997)

helyen, ahol felnyargalt a Szentháromság-hegyre (1–2, 19–20.). E valamelyest már szentséginek is mondható aura adja magyarázatát a Hadik fogainak gyógyító erőt tulajdonító hiedelemnek (24–25.), mely Bellosics

ve rémisztette el a helyszínről (26.). A szószéken álló s

Bálint 19. század végi gyűjtései idején még olyan töb-

a mestereket megfenyegető múmia története napjaink

bek által gyakorolt rítus volt (a Hadik fogaihoz érintett

szájhagyományából is előkerült (27.), s mint a lendvai

ronggyal megdörzsölték saját fájós fogukat a fájdalom

szőlőhegyen beszélik, még az utóbbi évtizedekben is

megszüntetése érdekében), melyben a jelek szerint ak-

megannyi „kulturális identitást” ruháztak Hadik földi

kor még sokan hittek. A mondakör egy invariáns vo-

maradvnyaira (a szovjet katonák, a hippik – 28–29.). Ez

nulata szerint Hadik nem lelte halálát a törökök elleni

utóbbi elbeszélések műfajilag már az adomák és a modern mondák (contemporary legends) határán mozgó

8 Uő, 1890. 139.

(igaz?) történetek, jelezve, sőt illusztrálva, hogy a e mon-

9 Reverancsics István, 1911.

dakör, illetve a népi elbeszélés-hagyomány a Muravidé•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

ken még a 21. században sem mondható befejezettnek,

da szerint személyesen vezette századát, vele harcolt

ahhoz mint az elmúlt századokban folyamatosan, vélhe-

egyetlen fia, a 23 éves Hadik András, akkor Ghilányi

tőleg a jövőben is újra is újra hozzákölt majd különféle

huszárezredbeli őrkadét; az ütközet azonban a nép-

folklórmotívumokat a környékbeliek teremtő képzelete.

monda szerint a magyar seregre nézve oly szerencsétlenül végződött, hogy Hadik Mihály két halálos sebet

Szöveggyűjtemény (Mondák Hadik Mihályról)

kapván fejére, futásban keresett menekülést s paripája teljes erejéből rohant vele a Csonkadombra, a SzentHáromság kápolna körüli sáncok mögé. Ezen Csonkadomb borzasztó meredek és magas; népmonda szerint

Hadik Mihály mondája

Hadik ott nyargalt fel lóháton, a hol a legmeredekebb s felnyargaltában mindenütt virágok fakadtak a ló lába

1. A Hadik Mihál a lendvai vár kapitánya volt. A törökök

nyomában s ezen vonalban, melyen Hadik a Csonka-

két részről jöttek: innen a Fekete-erdőtől is, meg ahol

dombra felnyargalt, sem fü, sem fa, de még bokor sem

most a fűrésztelep van, az az egész mind iszap volt, úgy-

nőtt. Gyermekkoromban a Csonka-dombnak ezen

hogy melikek arról az oldalról jöttek, azok oda mind be-

meredek déli részét még erdő boritotta, ezen erdőn át

lefulladtak, lovastól elnyelte az iszap. A törökök nagy

a Szent-Háromság kápolna irányában csakugyan lát-

sereggel voltak, a Hadik csapata meg kevés volt, ezért

szott egy nyilás s a népmonda maig is azt tartja, hogy

meg kellett hátrálni, menekülni kelet [felé], de már

Hadik ott nyargalt fel lóháton, midőn a Mura melletti

másmerre nem lehetett, mind a Csuka-dombnak. Arra

csatából menekült. (Lendva)

vágott neki a Hadik, fel is vitte volna őt a dombon [a lova], csak mikor felért, elesett, ott fogták el. Hadik Mi-

Hadik halála

hály fejét levágták, és meghalt. A fejét kitűzték a kardja hegyére és a földbe szúrták. Ezt mikor megtudta a

3. 1603-ban a vár kapitánya megtudta, hogy a várat a

vár urának a lánya, az meg kiugrott a vár ablakából és

törökök el akarják foglalni. Mindenfelől segítséget kért.

szörnyethalt, mert a Hadik vőlegénye volt neki. A régi

Bánffy a kapott segítséget az erdőben helyezte el. A tö-

monda szerént merre a Hadik lova vágtatott, a négy

rököt szembe támadni Hadiknak kellett. Hadik meg

patkó helén nem nyőtt fű. Ott el is temették a Hadik

is támadta s már-már kétségbeejtő helyzetben volt,

Mihált, azután épült a kápolna, építette a vár ura, és

midőn oldalt a törököt Bánffy támadta meg seregével.

a Hadikot akkor kiásták, és bebalzsamozták és a ká-

Most a törökök egyrésze a vár támadására indult s ezt

polnába elhelyezték, azóta van ott. Azt mondják, hogy a

Hadik észrevette s most ő a szt-Háromság-hegyi váracs

várból a föld alatt el lehetett menni a kápolnáig meg a

felé tartott, hogy majd az alaguton keresztül megvigye

lenti várig alagúton. (Dobronak)

ezt a vár őrségének. Azonban ezt a törökök is észrevették és Hadik után mentek, hogy elfogják. Hadik abban

2. A nép monda szerint, mely a mi Hadikunk életére

bizott, hogy a törökök őt úgysem tudják elérni, mert

vonatkozik, ez fejére a halálost vágást, a mely most is

neki pihent lova volt. Azonban a hegy oldala nagyon

látszik, csatában kapta, mely csata ugyanaz szerint

meredek volt, lova megbotlott és a törökök elérték. Az

Lendva, Lakos, Gyertános, Kapca falvak és a Mura fo-

egyik török kardjával fejbe vágta őt, eszméletét elveszí-

lyók közötti sikságon vivatott. Hadik Mihály, a nép mon-

tette s a hegy oldalán gurult lefelé, végre egy vízmosás-

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

4. Délután fél 5 órakor Hadik már összeütközött a törökkel, de hátrálni volt kénytelen s kicsi seregével Lendva felé tartott. Az ellenség roppant „Allah”ordítással rohant utána s közvetlenül a város alatt el is érte. Rettenetes vérengzés következett erre. Hadik az életét megmentendő, meg mert nem engedvén az ellent a várhoz közel férkőzni, a Szentháromság-hegyen álló váracs felé menekült, de a meredek lejtőn lova elesett, mire az őt nyomon követő törökök rárohantak és egy fejére mért vágással megölték. Hadik elesésekor egy vizmosásba hengeredett és sarkantyuinál fogva a gyökerekbe fennakadva, fejjel lefelé lógva másnap akadtak reá. Bánffy a kedves tetemet – miután a törököket néhány órai nehéz küzdelemben és vér árán elűzték Lendva környékéről –, fényes katonai pompával a Szentháromság hegyen hantoltatta el. Hadik preparálódott hullájára a Szentháromság kápolna építésekor, 1727. évben akadtak, koporsóján apró részszegekkel kiverve ezzel a felírattal: „S. AC. G. D. MIHAEL HADIK S. C. R. CAPITANUS MDCIII”. (A második eltemetés alkalmával kapta azt a koporsót, mely ma is látható és 1733. szerepel rajta. (Lendva) 5. Én úgy tudom, hogy ezután, hogy a teste épön ma-

Lendva vára a délnyugati oldalról (1935). (Képeslap: Pozdrav iz Dolnje Lendave - Üdvözlet Alsólendváról c. könyvből. Kiadó: Občina Lendava - Lendva Község, 1997)

radt, hogy aztán utána oda építötték ezt a kápolnát. Annak az emlékére, ahogy én hallottam. No meg aztán még azt is hallottam, hogy ott lejjebb a kápolnátul

ba esett, hol sarkantyuja egy gyökérbe akadt, s igy fej-

van egy mély szakadék. És őtet valahová oda dobták,

jel lefelé fűgött s elvérzés következtében elhalt. Bánffy

és abban a szakadékban a gyökereken fönnakadott a

egy meszes talaju sirba tetette addig, míg a kápolna el

sarkantyúja, és fejjel lefelé, úgy lógott, és a vére kifolyt

nem készül, mert Hadik a kijelölt helyre tényleg kápol-

tisztára, hogy még mai napig is megvan. Ahogyan hal-

nát építtetett s épen akkor halt meg, midőn a kápolnát

lottam, ezt csak így tudom mondani.

zsindelyezték. Midőn a kápolna elkészült, Hadik sírját

Az én gyerekkoromban ahogy szokták mondani, hogy

felbontották. Midőn a koporsót felnyitották, ő teljesen

Lendvából lóháton jött végig, erre akart menekülni

ép volt, ezért a nép szentnek tartotta. Azután őt a ká-

Csente vagy Völgyifalu felé. És akkor ott is vótak már

polnában helyezték el s még most is ott van és a fején

törökök, útonállottak, és ő tovább nem bírt haladni a

látható a kardvágás helye. (Lendva)

lóval ezen a dombon, ami van – Csuka-dombnak mondjuk –, és ott ment föl, már nem tudott másfelé menekül•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

ni, ott ment föl azon a hirtelen nagy parton a lóval föl a

tak rá a koporsójára. Vagy a sírját fölásták, és rézszö-

Szentháromsághó. És valahol fönn fogták el, és akkor

gekkel ki vót verve rajta, hogy ki vót Hadik Mihály. Azt

így ott végezték ki. (Völgyifalu)

is mondogatták, hogy a magas partnál a patkó nyomait hogy meg lehetött látnyi. Úgy hallottam, hogy több pat-

6. Hadik Mihály az vót a várkapitány, a törökökkel

kónyomot is találtak, hogy hát amerre a lováve vágta-

szemben. Kanizsán vót a székhelyük, onnan indultak

tott föl a magas parton. (Radamos)

kü, aztán megrakodva, amit csak lehetött vinni, rabúni, azt vitték. De Hadik Mihály szembeszállt velük. Osztán

10. Az én kisunokám, a Tim, őtet az apja sokat szokta

elég nagy vereséget szenvedtek a törökök általa. De úgy

vinni. És azt mondta nekem a Tim, aszongya:

van, hogy később már menekülésre került sor, mert

- Mama, ahogy az apukám mondta ott a Hadiknál a tör-

hát tulerő vót ugye. Osztán valami török utolérte, lóhá-

ténetét, egy bácsi meg azt mondta – egy kiránduló vót

ton, és kardcsapással fejbevágta. Úgyhogy másik nap

–, egy bácsi mondta, hogy hát ő meg úgy hallotta, hogy

találtak rá a Hadik Mihályra, hogy a sarkantyúnál fog-

megszúrták a Hadik bácsit – hát ő Hadik bácsinak

va lógott ott egy vízmosásban. Akkor el lett temetve, ott

mondta –, megszúrták, aztán mindjárt nem halt meg,

azon a hellen építettek, 1613-ban körülbelül, kápolnát.

csak el akart vérezni. És itt volt fönn, itt ahol a kápolna

(Hosszúfaluhegy)

van, egy patika. És ő oda akart föllovagolni a patikába, hogy ő segélyt kér. Közbe összeroggyant a lova, és a Ha-

7. Annyit mondtak, hogy ez a Hadik lóháton vágtatott

dik bácsi meghalt.

föl azon a legmagasabb parton, és akkor amíg oda fő-

Ezt mi annyit annyit kérdeztük:

ért, akkor egy török fejbe vágta. Valami vízmosás vót

- Ezt tényleg valaki mondta, Tim, vagy te ezt kitaláltad?

ottan, és ott akadt meg a hajáve, abba lógott, abba a víz-

Aszondta, hogy:

folyásba. És akkor csinyáták ezt a kápolnát oda. Hogy

- Mama, nem hazudok, a bácsi mondta, mikor apukám

ez így vót-e, én nem tudom. (Radamos)

elmesélte. És aszondta a bácsi, hogy ő meg mástul hallotta. (Hidvég)

8. Ott vót a Hadik Mihály is, és akkor már a törökök kergették. Akkorán lova vót, hogy a leghirtelenjebb partján

11. A Hadik Mihál rugtatott föl a lováve. Onant felülről

lovagolt föl, már csak éppen, a ló meg lebukfencezett.

nagy part van, onnan Csentitű, ott van az a nagy part,

És akkor ottan a török levágta. Úgyhogy a haja végett

onnan ment föl, aztán mikorra fölért vóna, ott megbot-

ottan lógott a Hadik Mihály, én így hallottam. Sokáig

lott a lova, osztán vissza leesött. Aztán annak az emlé-

mondták, hogy megvót a ló patkóhellye. (Dobronak)

kére építötték azt a kápolnát. (Radamos)

9. Azt mondják, hogy a török időbe nagyon mocsaras

12. Ezt többféle formán mesélik, hogy az hogyan volt.

volt az a rész, ahol most ezek az új üzletök vannak.

Én ahogy legjobban hallottam, hogy lóháton egy török-

Aztán a törököket mikor ottan szorították, aztán ez a

kel vívott, és az a török levágta karddal a Hadik Mihályt,

lováve valahol ott a szentháromsági parton ment főfelé,

és aztán ott halt meg ugye. Osztán ott arra a helyre ezt

a lova elesött, és úgy érte ott a török, és ottan egy vízmo-

a kápolnát építötték, és ott elhelyezték a múmiáját.

sás árokba találták meg a holttestét. És akkor amikor

(Göntérháza)

ott eltemették, a kápolnát amikor oda építötték, talál38

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Hadik menyasszonya

mindig mutatták a hegyet, hogy ott menekült a török elűl, hogy ott még azt a lábnyomot, a lúnak a lába nyo-

13. A lyndvai vár kapitányának volt egy leánya, kibe

mát meg lehetett látni. Közel a Szentháromsági-kápol-

szerelmes volt Hadik Mihály. Azonban volt egy vetély-

nához. Azt mindig megmutatták. (Kapca)

társa, s ez egy török ifjú volt. Így párbaj keletkezett köztük; a párbajozók egy réten viaskodtak s ennek a

17. Azt mondták, hogy ott mindig leszakadott a főd,

leány is szemtanuja volt, amennyiben ő a vár ablaká-

még most is, hogy sokáig azokat a patkónyomokat meg

ból nézte őket. Egyszerre csak látja, hogy az ifjak közül

lehetött látni, ahol ment föl. (Radamos)

az egyik elesik. A leány azt hitte, hogy Hadik esett el – azonban nem Hadik, hanem a török maradt a vesztes

18. Azt [a patkónyomot] százötven évig lehetött a

–, ezért nem akart tovább élni s kiugrott a vár ablaká-

partódalba meglátni. De most már benőtte a fű. Úgy

ból. Azonnal meghalt. Azért azt az ablakot, amelyiken a

mondták, hogy a fődbe vót ez. Ahogyan a lóval vágtatott

leány kiugrott, a vár kapitánya befalaztatta s kivűl egy

föl, az a patkó kivágta azt a fődet, mert a patkó ekkora,

Mária képet festetett, amely egészen fekete s még ma is

ollant lehetött látni. (Radamos)

megvan a vár ablakán s miután már fekete, azért fekete Máriának is nevezik. Az ablakot pedig sötét ablaknak.

19. Azt mondták, hogy merre fölment a parton, ottan

Az ablak mellé két oldalt egy-egy lámpát tétetett s ez

soha nem nyőtt fű, amerre a lova ment föl. Soha fű nem

ennek az emlékére – állítólag minden szombaton este

nyőtt a lova lábának a helin. Osztán akkor ott agyonlőt-

meg van gyujtva még ma is. (Lendva)

ték. (Zsitkóc)

14. Azt mondogatták, hogy valami kisasszony vót a vár-

20. Azt lehet mondani, Csuka-dombnak nevezik azt a

ban. Hogy amikor a Hadik Mihály lóval vágtatott itten

részt, ha Lendvátul Kanizsa felé megyünk, azon az uton,

föl, ezen a parton itten, a Csuka-dombon, és hogy a

egy hegy. Osztán Hadik itten fel azon a parton a Szent-

várbúl az ablakon nézte. És látta, mikor a törökök le-

háromság felé vötte, mer akkor má menekülni köllött a

vágták a fejit ottan. Ott megfogták, és hogy ez a kisas�-

túlerővel szömbe. Aztán már a török utánavágtatott, s

szony – most gróf-e vagy mi vót? – az meg az ablakon

a török kardcsapással leütötte, és elvérzött. Úgy mond-

kiugrott. Ezt mondogatták, hát igaz vót-e, nem-e, ki tud-

ták, hogy ottan évekszám nem is nőtt fű, merre mene-

ja. (Pestesháza)

kült. Azon a parton. (Hosszúfaluhegy)

15. Legendát azt is hallottam, hogy vót neki menyas�-

21. Mondták, hogy a ló nyomából valami virágok

szonya. De nem tudom, milyen Katalin. És amikor

nyőttek. De nem tudom, milyen virág. Ezt mondogat-

megtudta, hogy meghalt a Hadik Mihály, leugrott a

ták. (Pestesháza)

toronyszobábul és meghalt. (Kapca) A Szentháromság-kápolna eredete Hadik lovának patkónyomai 22. Az alsólendvai Szent-Háromság-hegy oldalát a ré16. Akkor amikor gyerekek vótunk, mentünk a hegy-

gebbi időben nagy erdőség borította. Fenn a hegy tetején

re, természetös ugye, lovaskocsive mentünk, aztán ott

egy váracs állott, melyben körülbelül száz katona volt. •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Ennek a váracsnak a kapitánya Hadik Mihály volt, ki

csés megmenekülése emlékére építtette a kápolnát. A

a lyndvai (Lendvának régebbi neve) vár kapitányának,

vidéki nép kegyelettel tiszteli a „szent kapitányt” s ha

Bánffy Kristófnak rokona volt. Ezt a váracsot alagút kö-

fogfájós, Hadik ép fogaihoz dörzsölt rongygyal magát

tötte össze a várral. Történt egyszer, hogy Hadik Mihály

érinti – fájdalma megszünik. (Lendva)

Lyndva környékén volt kocsijával, mely elé négy ló volt fogva, s egyszerre csak portyázó törökök tűntek fel s ül-

25. A nép ebben az időben [19. század vége] és később

dözőbe vették Hadikot. Ekkor Hadik a Szt.-Háromság

is, fogfájás esetén Hadik ép fogaihoz dörzsölt ruhával

hegyhez ért, kifogatta a lovakat s imádkozott, kérte az

érinti a magáét, mire – babonás hitük szerint – a fogfá-

Istent, hogy ha megsegíti őt, hogy megszabadult a tö-

jás megszünik. (Lendva)

röktől, akkor fenn a hegyen egy kápolnát fog építtetni. Ezt a hegy tövénél lenn megfogadta, azután lóháton

Történetek Hadik múmiájáról

megindult mind a négy lovával s egész uton folytonosan imádkozott. Utközben a lovak nyomainak a helyén

26. Hadik Mihály holt-tetemét hagyomány szerint

liliomok nyiltak ki. – Igy beszéli a nép. – Szerencsésen

1795. év nyarán találták meg és pedig akképpen, hogy

megmenekült ő, mert a törökök a meredek hegyolda-

a Szent Háromság kápolna kívül belül tisztogattatván

lon nem tudták követni, tehát Isten csakis őt segítette

s kijavittatván, ugy a kápolna alatti sirbolt is, melybe

meg, azért is nőtt a liliom a lovak patáinak nyomán. Mi-

már régóta senki se tétetett le; a sirboltban azonban a

dőn felért a hegyre, ujra imádkozott, s azután kihúzta

koporsókat nem falaztatták be, mint sirboltokban má-

aranykardját a hűvelyéből s megjelölte vele a kápolná-

sutt szokásban van, hanem egyszerüen a sirbolt pad-

nak a helyét. – Lovai nemsokára megdöglöttek s a kije-

lójára, mely tégla burkolattal van kirakva; helyeztettek,

lölt kápolna mellé temették el s azok fölött most egy Szt.

illetve tétettek le. Ezen sirboltban több más már meg-

Anna szobor áll. (Lendva)

rongált koporsó volt. Hadik Mihálynak vörös bárson�nyal bevont ép koporsója is.

23. A Hadik Mihál – mikor, azt már nem tudom, megfe-

A míg délben a kőmüvesek a kápolna körüli fák árnyé-

ledtem –, hogy háború volt. S aztán hogy el ne fogják,

kában étkeztek és hüseltek, addig a segitségükre volt

azon kérte az Istent, hogy segélje ki arra a dombra. És

leányok lementek a sirboltba s az ott volt koporsók

ha megsegíti az Isten, ő ottan fölépíttet egy kápolnát. És

fedelét felfeszegették s midön ezt Hadik koporsóján

aztán, hát mint fölért, akkor ott meghalt. (Radamos)

elkövették, rémülettel látták, hogy abban egy egészen megszáradott fekete holt tetem fekszik, – megijedtek

Hadik gyógyító fogai

tehát s a sirboltból kifutottak, de a kőmüveseknek mitsem szóltak, nehogy tettük kitudódjék.

24. A kápolnát 1728-ban a Gludovácz-család építtette s

Azonban közülök az egyik furfangos leány a sirboltba

benne nyugszik az 1733-ban szélhüdés következtében

vissza lopódzván, Hadik holttetemét a koporsóból ki-

meghalt Hadik Mihály kapitány. Holtteste teljesen ép,

emelte, hátára vette s felcipelte a kápolnában levő

összeszáradott mumia, haja is megvan, borotvált aja-

szószékre s ott felállitotta oly formán, mintha az

kán egyhetes szakáll érezhető. A népmonda azt regéli

predikálna.

róla, hogy a török háborúban megsebesülve, lovával a

A kőmüvesek azt étkezést végezvén, a kápolnába bemen-

meredek domboldalon menekült üldözői elől és szeren-

tek s egynek közölök épen a szószék fölötti vakolást kel-

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Hadik múmiája a Szentháromság kápolnában (fotó: Igor Kolenko)

lett volna folytatni s ennek folytán a lépcsőkön fölment,

S a szegény munkások úgy megijedtek, hogy a múmia

de a mint felért, a csodálatos fekete alakot a szószéken

életre kelt és rendre utasítja őket, hogy kezüket-lábukat

állva látván, egy sikoltással összerogyott s a lépcsőkön

törve rohantak le a Lendva-hegyről. Ilyen történeteket

hanyatt-homlok legurult; ezt a többi kőmüvesek meg-

hallottam. (Lendvahegy)

hallván, felnéztek a szószékre s a fekete holt tetemet ott látván, kisiettek s kápolnából s lélekszakadva futottak

28. Hát azt én is csak úgy hallottam az itteniektől, hogy

le Alsó-Lendvára az akkori plebánoshoz. Mind ennek

szegény múmia miken ment keresztül. Arról beszélnek,

egy pár perc alatt az egész vidéken hire terjedvén, tö-

hogy mikor a ’40-es évek közepén, a háború idején az

mérdek nép csődült össze s az akkori plebános szent-

orosz katonák erre járkáltak, akkor ők is foglalkoztak

séggel a kezében ment be a kápolnába s látván, hogy

a múmiával, kulturális identitásukat próbálták ráeről-

nincs mitől félnie, Hadik holt-tetemét lehozatta a szó-

tetni, hogy csasztuskát tanítottak vele táncolni. Tehát

székről. (Lendva)

elég sokat kibírhatott ez a múmia. (Lendvahegy)

27. Akkor azt hallottam, hogy egy renoválás alkalmá-

29. Még azt is hallottam, hogy hát már a legújabb kor-

val, amikor a Szentháromság-kápolnát felújították és

ban, ezelőtt tizenöt-húsz-harminc éve fiatalok, ez a hip-

a kőművesek meg a szobafestők mélyen a Lendva-hegy

pi-mozgalom följárt a romos kápolnához – mert ezelőtt

levéből a pohár fenekére néztek, akkor az asszonyok,

tizenöt éve lett rendbe téve, azelőtt igen rosszul nézett

hogy rendre tanítsák a férfiakat, fölhozták a múmiát

ki –, és a romos kápolnába ugye be tudtak járni, és ott

a kriptából, odaállították a szószék mögé, egy sovány

tábortüzet raktak, a kápolnában, fölhozták a múmiát

asszony mögéje állt, és akkor elkezdett gesztikulálni a

és odaültették a tábortűz mellé, megkínálták, szájába

kezével a múmiának, hogy:

tettek neki ilyen kábítószeres cigarettát – tehát igen sok

- Részeg korhely disznók, majd adok én nektek itten

kulturális identitást próbáltak szegényre ráerőltetni.

istentelenkedni!

Ezt konkrétan hallottam. (Lendvahegy)

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

A szövegek jegyzetei:

28. Uő, 2008. 29. Uő, 2008.

1. Szolarics Mária, 1994. In: Népújság, 1994. február 18. 2. In: Dervarics Kálmán, 1890. 136–137.

LITERATURA • IRODALOM • literature:

3. In: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára – a továbbiakban: EA – 10172/3–4. – Toma Károly gyűjtése, 1914. 4. In: Horváth Sándor, 1942. 31–32.

• Bellosics Bálint: Alsó-Lendva és vidéke.

5. Marton Ferenc, 2008.

In: Turisták Lapja, 1892. 199-213.

6. Hancs Ferenc, 2008.

• Dervarics Kálmán: Hadik. Történeti életrajz.

7. Füle Margit, 2008.

In: Alsó-Lendvai Hiradó, 1890/33. 1-4.

8. Sabján János, 2008.

• Dervarics Kálmán: Alsó-Lendva története. In:

9. Göncz János, 2008.

Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra. (Szerk.: Halics István és Hoffmann Mór.) Nagykanizsa, 1896. 203-223.

10. Berki Valéria, 2008. 11. Büki Rozália, 2008.

• Göncz László: Hadik Mihály története. In: Naptár 2001. A

12. Csuka József, 2008.

szlovéniai magyarok évkönyve. Lendva, 2000. 82-94.

13. In: EA 10272/2. – Toma Károly gyűjtése, 1914.

• Göncz László: A török elleni győzedelmes alsólendvai csata

14. Gyuricza József, 2008.

400. évfordulója. In. Naptár 2003. A szlovéniai magyarok évkönyve. Lendva, 2002. 62-66.

15. Szarjas Mária, 2008. Hadik haláláról további folklórhagyo mányok: Göntérháza, Kapca, Lendvahegy (s. gy., 2008).

• Horváth Sándor: Alsólendva múltja és jelene. Alsólendva,

16. Uő, 2008.

1942.

17. Büki Rozália, 2008.

• Kapos Ernő: Alsólendvavidéki tájszólással elmondott

18. Füle Margit, 2008.

elbeszélések és kifejezések. (Kézirat, 1913-1940). In: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 10142.

19. Király Erzsébet, 2008. 20. Hancs Ferenc, 2008.

• Magyar Zoltán: Torna megyei népmondák. (Magyar

21. Gyuricza József, 2008.

Népköltészet Tára I.) Budapest, 2001.

22. In: EA 10272/1–2. – Toma Károly gyűjtése, 1914.

• Reverencsics István: Hadik-regék. In: Alsólendvai Hiradó,

23. Bíró Rozália, 1986. In: Thúry György Múzeum Adattára –

1911. 11. 1-2., 12. 1-2., 15. 2. 16. 4.

a továbbiakban: TGYMA – A/1817–90/1. – Kerecsényi Edit

• Toma Károly: Népköltési Gyüjtemény. (Kézirat, 1914)

gyűjtése.

In: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 10272.

24. In: Bellosics Bálint, 1892. 210.

• Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés. Lendva, 1993.

25. In: Horváth Sándor, 1942. 41. Lásd még Horváth közleménye nyomán: Varga Sándor, 1993. 66. Itt szükséges utalni arra, hogy Reverancsics István a 20. század elején több, íróilag kiszínezett „regét” is közreadott Hadikról a helyi sajtóban (Reverancsics István, 1911. 11–16. lapszámok). 26. In: Dervarics Kálmán, 1890. 137–138. Közli még: Göncz László, 2000. 85-87. 27. Patyi Zoltán, 2008. 42

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Bánfi Szilvia

banfi@oszk.hu

Or szágos Széchenyi Könyvtár, Budapes t

A nyomdászat kezdetei a Dráva-Mura vidékén Nyomda a reformáció szolgálatában

A 16. századi Mura és Dráva vidék jelentős protestáns szellemi központja: a Bánffy család alsólendvai udvara Az ország három részre szakadásával és fővárosának, Budának török kézre kerülésével a magyar királyi udvar, mint összefogó, irányító centrum elveszett a magyar kultúra számára. Ugyanakkor egyes főúri udvarok vették át a kulturális központ szerepét. A XVI. századi nyomdák közül többet is főurak alapí-

A Bánffyak alsólendvai vára a XVII. században. Johann Ledentu ceruzarajza. (Tantalics Béla A bánffy család szellemi hagyatéka c. könyvből. Lenti Honismereti Egyesület, 2009. ISBN: 978-963-06-5372-5)

tottak, birtokközpontjukon, és mecénásként támogatták azok tevékenységét. Miként ezt Bánffy Miklós tette alsólendvai1 udvarában 1573 és 1574 között.

A Bánffyak nemzetsége2

A tatár pusztítást követően újjáépült lendvai vár a 13. század végére a Bánffy család birtokába került. A várat dombra építették, amely mély árokrendszerével

Az orlamundi grófoktól szár-

és az előtte elterülő mocsaras területekkel jó védelmet

mazó Hadold vitéz leszármazott-

nyújtott a törökkorban is. A portyázó török seregek

ja, (I.) István, IV. László királytól a

többször kísérelték meg a várat ostrommal bevenni.

13. század végén kapta adomány-

A védők hősies ellenállásának, valamint az őket segí-

ként Alsó-Lindva és Nempti (ma

tő, a várat övező mocsaras területeknek köszönhetően

Lenti) romos várakat egyéb vá-

azonban a Bánffyak családi fészke soha sem került tö-

rosokkal és falvakkal együtt. Ő volt Alsólendva újjáépí-

rök kézbe.

tője. Leszármazottja (I.) Miklós zalai főispán és főlovász-

A Bánffy címer

mester, szlavon és horvát bán elsőként viselte a Bánffy 1 A településnek a forrásokban előforduló névformái: Alsó-Lidva,

2 NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel nemzedéki

Alsó-Lendva, Lendva, Dolna-Lendava, Lendava.

táblákkal. Pest, 1857. I. köt. 155-162.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

nevet, amely a későbbiekben a család vezetékneve lett. A Bánffyak a 15-16. században fontos országos tisztségeket töltöttek be. Közülük a legfőbb méltóságot Bánffy (VI.) János (1530-1534) nádor viselte. Fia, (VI.) István országbíró, zalai főispán már az új hit követője. János unokája, (IV.) Miklós (1547-1593) hatékony támogatója volt protestáns egyházának. A reformáció terjedésének hatására Alsólendva lakossága követve urait, Bánffy Istvánt és Miklóst a 16. század közepén protestánssá lett. A Bánffy-nemzetség tagjai a 1522. és a 1617 között a családi és történelmi eseményekről naplót vezettek.3 A Bánffyak családi följegyzéseit őrző kalendárium benne a Kulcsár Györgyre vonatkozó bejegyzéssel

Ennek köszönhetően is ismerjük azokat a személyeket (Tőke Ferenc, Orbonai Rácz György, Zuhodolyi András, Szentgyörgyvölgyi Bakács Farkas, Beythe István és Kulcsár György), akik tanítóként, illetve lelkészként az új

szélő verses művet Szigetvár ostromáról.5 Feltételezhe-

hit térítésében tevőlegesen részt vettek. Kulcsár György

tően e mű is megjelenhetett Hoffhalter Rudolf kiadá-

udvari pap kedves embere volt Bánffy Miklósnak. Erre

sában Alsólendván, esetleg Nedeliščén. Sajnálatosan

utal a családi följegyzések között található rá vonatkozó

példánya napjainkra nem maradt fönn. Alsólendva

bejegyzés is, amely szerint egyik keresztapja volt Bánffy

urai és a sárvári Nádasdy uradalom között szoros kap-

Miklós és Zrínyi Orsolya, a szigetvári hős leánya 1573.

csolat volt. Nádasdy Tamás legbizalmasabb íródeákja

március 21-én született gyermekének, Katalinnak.

Szentgyörgyi Gábor többször megfordult Alsólendván,

A Bánffy-családban mindenkor volt művelt férfiú.

s nagy valószínűséggel, az ő közvetítésével kerülhetett

Pártfogó támogatásuknak köszönhetően a 16. század

Bornemisza Péterhez Töke Ferenc helyi énekszerzőnek

derekán a magyar irodalom egyik szellemi centruma-

históriás éneke, illetve Sztárai Mihály néhány munkája.

ként vált ismertté alsólendvai udvaruk. 1552-ben, a vár-

Kulcsár György, Bánffy Miklós udvar papja minden bi-

ban írta nevezetes széphistóriáját a Bánffyakkal rokon

zonnyal ismerte és kapcsolatot tarthatott e személyek-

Ráskai Gáspás Egy szép história az vitéz Franciscórul

kel. A Bánffyak udvarában élő jeles személyek irodalmi

és az ő feleségéről címen. Pár évvel később, 1556-ban

alkotásai, illetve protestáns nézeteik szélesebb körben

Tőke Ferenc a város helyi protestáns lelkésze írt elbe-

történő terjesztése nyomda fölállításának gondolatát vethette föl. A tanítói és papi feladatokat is ellátó Kulcsár Györgynek vallásos tárgyú művei megjelentetése

3 EBER, Paul: Calendarium historicum conscriptum című, Wittenbergben 1551-ben kiadott műnek az a példánya, amelyben a Bánffyak három nemzedéke a családi följegyzéseit

érdekében a mecénás főúr nyomdát és nyomdászt hozatott. Az 1573-ban Alsólendván, Bánffy Miklós oltalma alatt letelepült nyomdász, Hoffhalter Rudolf volt.

vezette, ma a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár állományában található.

5 RMNy 321 Feltehetően az alsólendvai vagy a nedelišćei

4 RMNy 344 Ráskai művét 1574-ben Debrecenben Komlós

Hoffhalter tipográfia kiadta Tőke művét. Nyomtatott példánya

András nyomdája jelentette meg.

azonban ma már nem ismeretes.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Minden században komoly

gát. Apja halálakor még nem volt 18 éves. Örökölt ipar

anyagi forrással kellett rendel-

esetén jogilag akkoriban 21. életévtől számított valaki

kezniük mindazoknak, akik

nagykorúnak. Ekkor vehette át édesapjának nyomdai

élethivatásuknak választották

készletét. Hoffhalter Rudolf édesapja mesterségét foly-

a nyomdászmesterséget. Tipog-

tatva, nyomdászként kívánt boldogulni, de apja halálát

ráfiájuk fölállításához és mű-

követően nem az erdélyi fejedelemség területén, hanem

ködtetéséhez az anyagiak mel-

a Mura és a Dráva vidékén, a királyi Magyarország dél-

lett igen nagy szükségük volt pártfogói oltalmat nyújtó patró-

nyugati szegletében kezdte meg nyomdászi tevékeny-

A Hoffhalterek családi címere

ségét Bánffy Miklós alsólendvai birtokán. Feltehető-

nusokra is. E támogatók nagy-

en örömmel tett eleget a meghívásnak. Az alsólendvai

hatalmú főurak, vagy a nyomdai vállalkozásnak helyt

főúr nagy valószínűséggel rokonának, Bánffy László-

adó városok befolyással rendelkező elöljárói voltak.

nak közvetítésével hívta meg a neves nyomdászcsalád tagját, Hoffhalter Rudolfot. Ismert tény, hogy Bánffy

Hoffhalter Rudolf

László és felesége, Somi Bor-

(1550-1587)

bála bensőséges kapcsola-

Alsólendva első

tot tartott fönn Bornemisza

nyomdásza

Péterrel, az író-prédikátornyomdásszal. Postillái első

A 16. századi magyaror-

két kötetének megjelenteté-

szági nyomdászat történe-

sét jelentős pénzösszeggel

tében jelentős szerepet be-

támogatták. Bornemisza

töltő nyomdászcsalád ala-

Péter és Raphael Hoffhalter

pítója, a lengyel származású Raphael Hoffhalter volt. Fiát, Rudolfot 1550.

Bornemisza Péter prédikációinak második kötetét Bánffy Lászlónak ajánlotta RMNy 355

igen jól ismerték egymást. Bornemisza bécsi diákként, amikor műveit a Hoffhalter-

december 7-én keresztelték Zürichben. Keresztanyja

féle nyomda kiadta, személyes kapcsolatba kerülhetett

a neves reformátornak, Heinrich Bullingernek leánya,

a császárváros jeles tipográfusának kisfiával, Rudolf-

Margaretha Lavater volt. Az atyának, Raphaelnek, a je-

fal is. Később Bornemisza Péternek szintén szerepe

les tipográfusnak, 1556-1563 között Bécs egyik legtöb-

lehetett abban, hogy Raphael Hoffhalter Debrecenben

bet foglalkoztatott nyomdászának lelepleződött protes-

talált menedéket. Számon tarthatták egymás sorsá-

táns nézete miatt családjával együtt menekülnie kellett

nak alakulását, s amikor Bánffy Miklós Alsólendván

a katolikus császárvárosból. Magyarországon, Debre-

nyomdászt keresett, talán Bornemisza Péter ajánlhat-

cenben találtak menedéket 1563-ban. Váradi kitérőt

ta az ifjabb Hoffhaltert. 1573 közepétől közel egy éven

(1565-1567) követően Raphael Hoffhalter az unitárius-

át Bánffy Miklós védelme alatt, Alsólendván nyomtat-

sá lett János Zsigmond fejedelmi nyomdászaként Gyu-

ta ki a protestáns gyülekezet vezetőjének és az iskola

lafehérvárra költözött, ahol 1568 legelején váratlanul

tanítójának, Kulcsár Györgynek irodalmi alkotásait.6

elhunyt. Hoffhalter Rudolf Gyulafehérváron nem lé6 RMNy 319, RMNy 320, RMNy 334.

pett apja örökébe, mivel még nem érte el nagykorúsá•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

RMNy 319

RMNy 334

RMNy 320

Hoffhalter Rudolf alsólendvai nyomdájának híre gyorsan

A közel 20 kilométerrel távolabbi, Csáktornya mel-

eljutott Bécsbe, s a császár II. Miksa erélyes tiltakozását

letti Drávavásárhelyen (Nedelišče, Horvátország) a

váltotta ki ottani tevékenysége. Az uralkodó 1574. február

Bánffyakkal rokoni kapcsolatban lévő Zrínyi György

7-én Bécsben kelt levelében fölszólította Bánffy Lászlót,

oltalma alatt folytatta munkáját.

hogy a birtokán működő Erdélyből elűzött antitrinitárius nyomdászt haladéktalanul távolítsa el. Bánffy László,

A Zrínyiek szolgálatában

akit az uralkodó összetévesztett rokonával az alsólendvai birtok igazi urával, Bánffy Miklóssal erélyesen utasította

A 16. században a Zrínyiek8 a

vissza az 1574. február 27-én a pozsonyi országgyűlésen

közös magyar és horvát király-

neki átadott királyi parancsot. „Nem, hogy tartanom jó

ság egyik leghatalmasabb főúri

szágomban, úgymond de én magam kész volnék a szenet

családjává váltak. A 11. századi

reá gyújtanom, úgymond afféle eretnekekre. Magamtul ez

forrásokban már említett Šubić

a válasz, de Lendva nem magamé.”

nemzetségből származó horvát főnemesi család egyik legis-

Az alsólendvai nyomda termékei

mertebb tagja a szigetvári hős,

A Zrínyi címer

Zrínyi Miklós (1508-1566) volt. II. Miksa fellépését követően Hoffhalter Rudolf, akit

1543-ban horvát bánsága idején I. Ferdinánd királytól

az uralkodói leiratban nyilván összetévesztettek unitáriussá lett édesapjával, nem maradhatott Alsólendván.

8 A Zrínyi család legjelentősebb tagjairól közölt legújabb tanulmánykötet: A Zrínyiek a magyar és horvát históriában. Szerk.

7 Zala megye történelmi olvasókönyve. Zalaegerszeg, 1996: 86.

BENE Sándor-HAUSNER Gábor. Bp. 2007. Zrínyi Kiadó. 391.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

megkapta Csáktornya várát a hozzátartozó birtokokkal,

horvát irodalom legrégibb nyomtatott emléke. A što-

amely ettől kezdve a Zrínyi család székhelye lett. A Zrí-

nyelvjárás szerint is meg akarták jelentetni a művet,

nyiek nagy birtoktestet szereztek sikeres házasságköté-

de a kísérlet a második füzet után abbamaradt. Hoffhalter távozásával már Johannes Manlius10

seik révén is. Beházasodtak a Batthyány, a Nádasdy, a

nyomtatta ki Pergošić műveit Zrínyi György teljes tá-

Bánffy, a Thurzó, a Teleki, a Perényi stb családokba.

mogatásával. Hoffhalter Rudolf és Johannes Manlius Zrínyi György

1575-ben nagy valószínűséggel ismerték egymást. Ket-

(1549-1603)

tőjük kapcsolatát a Manlius nyomtatványaiban előforduló, és Raphael Hoffhalter bécsi műhelyéből szárma-

A hősi halált halt

zó díszek és betűsorozatok igazolják.

Zrínyi Miklós fia

Hoffhalter Rudolf még 1575 folyamán elhagyta a Dráva-Mura

15 6 3 - 15 9 0 között kanizsai, 1574 é s 157 5

vidékét és visszatért Erdélybe. Elő-

Címlap és kolofon RMNy 354

ször az akkor induló szebeni nyom-

között dunántúli főkapitány. Az 1587-es Sárkánysziget

da felé tájékozódott. Ekkor kerülhe-

és Kacorlak között a törökkel vívott győztes csata

tett a még Raphael Hoffhalter által

hőse. 1567-1603-ig tárnokmester, 1593-tól haláláig

Bécsből elmenekített tipográfiai

Zala megye főispánja, korának művelt embere volt. Az

készlet, vagyis apai örökségét és va-

általa birtokolt és felügyelt területen minden kulturális

gyonát képező nyomdakészletének

kezdeményezésben főszerepet vállalt. A protestáns

(a Manliusnak átadottakon kívül)

vallás híveként prédikátorokat hívott be a Muraközbe,

csaknem egésze a szebeni tipográ-

és a katolikus császár által üldözött protestáns

fia tulajdonába. A város által 1575-ben alapított nyom-

Hoffhalter Rudolf nyomdászt is oltalmába fogadta

da ezeket még a 17. század első harmadában is hasz-

a Csáktornya melletti birtokán Drávavásárhelyen

nálta. A város azonban nyomdászként nem Hoffhalter

(Nedelišće, Horvátország). Birtokán (Belica) talált

Rudolfot alkalmazta. Rövid váradi kitérőt (1584-1585)

védelemre az egyház által kitagadott Mihajlo Bučić,

leszámítva, 1576-tól 1587-ben bekövetkezett haláláig

akinek a műveit hagyomány szerint az üldözött

Debrecenben folytatta nyomdászmesterségét.

A Hoffhalter nyomda egykori dísze 1582-ben Németújváron Manlius használatában volt

nyomdász megjelentette. A nyomdájából kikerülő horvát nyelvű protestáns művek miatt Hoffhalter Rudolfnak hamarosan innen is menekülnie kellett.

10 Johannes Manlius (Mannel, Manlin, Mandelz) nevéhez fűződik

Távozását követően az általa nyomtatott kiadványok

az első szlovén nyelven és szlovén földön kiadott bibliarészlet,

többségét elégették. Itteni tipográfiájának emlékét

amelyet több más művel együtt Krajna tartomány fővárosában, Ljubljanában 1575-1582 között, mint nyomdász és könyvkere-

Werbőczy István magyarországi joggyűjteményének

skedő jelentetett meg. Protestáns nézetei miatt később Magya-

horvát nyelvű fordítása őrzi.9 A jogi kézikönyvet Ivanuš

rországra menekült. 1582-től kezdve 1585-ig Batthyány Boldiz-

Pergošić varasdi jegyző magyar fordítás alapján ültette

sár támogatásával Németújváron (Güssing, ma Ausztria) nyom-

át horvát nyelvre. A kinyomtatott fordítása a kajkav-

dászkodott. 1586 és 1587 között Varasdon tevékenykedett Zrínyi György szolgálatában. Működésének utolsó állomása 1605-ben,

9 RMNy 354.

Keresztúrott (Deutschkreutz, ma Ausztria) volt.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Anita Sekereš

anitasekeres@hotmail.com

Obup je bolezen, smrt Povzetek Prispevek obravnava problem bolezni za smrt po Kierkegaardovi knjigi Bolezen za smrt. Kierkegaard je ponazoril bolezen, in sicer obup, ki naj bi bila bolezen za smrt. Obup je opredelil z vidika vsesplošnosti in oblike bolezni ter z vidika zavesti. Avtor je prišel do spoznanja, da je obup večna bolezen v krščanskem smislu ter da fizično in psihično ni smrtna, saj se obupa ni mogoče znebiti.

V naslednjem prispevku bomo obravnavali problem

drugi strani pa je obup največja nesreča in gorje, prava

bolezni za smrt pri Soerenu Kierkegaardu (1813–1855),

izgubljenost. Obup je bolezen, ki je večna. Ko jo ljudje

danskem filozofu in predhodniku oz. anticipatorju

enkrat staknejo, se je ne morejo znebiti, izgubijo se v

eksistencializma v delu Bolezen za smrt. Uporabljali

njej. V obupu si bolnik ali bolnica sleherni trenutek na-

bomo problemsko metodo, s katero bomo skušali po-

kopava obupanost. Ni ne preteklosti in ne prihodnosti,

kazati problem, katera bolezen je bolezen za smrt. Pi-

obstaja le sedanjost, ki je večna. Večnost pa se vedno

sali bomo o tezah, da je obup bolezen za smrt, nato o

znova vrača, zato se je človek ne more rešiti. Iz tega sle-

vsesplošnosti te bolezni (obupa), o njeni obliki in o tem,

di, da si vsak trenutek, ko obupuje, nakopava obup. (Ki-

da je obup greh.

erkegaard, 2004, 16–17)

Avtor Soeren Kierkegaard govori o krščanskem poj-

Krščansko gledano nobena bolezen ni bolezen za

movanju naravnega človeka, ki je v tem filozofskem di-

smrt. Smrt je resda zadnji stadij življenja, vendar ni

skurzu kristjan, in o zanj smrtonosni bolezni. Samo on

končna, saj je le prehod v nekaj večnega. Obup pa je bo-

kot kristjan ve, v čem je bolezen za smrt, saj se je opo-

lezen, ki je končna. Njen iztek je v smrti, po kateri ne

gumil, ko se je začel bati. Ko se človek boji večje nevar-

obstaja ničesar več. Potemtakem se obupancu ali obu-

nosti, ima pogum, da se izpostavi manjši. Taka strahota

panki zdi, da se je lahko reši. Toda kako naj se je znebi,

pa je za kristjana bolezen za smrt. Smrt pa še zdaleč ni

ko pa si s slehernim trenutkom obupa nakopava nov

konec vsega, saj je le majhen dogodek v veliki stvarnosti

obup, v tem pa zanj ni rešitve, ampak še večja muka, ker

večnega življenja. Krščansko gledano, je v smrti večno

ne more umreti. Na tej stopnji je obup neke vrste samo-

upanje, upanje na ozdravitev. Tako za kristjana smrt še

uničevanje in trpinčenje. Ni nobene vrste tolažbe. Obu-

ni smrtonosna bolezen, še manj pa trpljenje, bolečina,

panec spozna, da je zaradi nečesa obupal nad samim

beda, duševna stiska, žalost in gorje bolezni za smrt. Vse

seboj. Ko pa človek spozna, da je njegov lastni jaz vzrok

to je le podobno bolezni. (Kierkegaard, 2004, 11–12)

za obupavanje zaradi nečesa, se še bolj pogreza v obup.

Da je obup bolezen za smrt, je po eni strani pred-

Po našem mnenju je to najhujša oziroma najbolj

nost, ker se samo kristjan lahko zaveda te bolezni, po

razvita točka zavesti, zavesti o lastnem obupanem jazu.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Človek še lahko prenese, da zaradi nečesa oziroma ne-

zasidran v zavesti človeka, tako globoko v njegovi no-

koga obupuje. Mislimo, da je tisto oziroma tisti vzrok

tranjosti, da ga je zelo težko prepoznati (če ga je sploh

našega obupa, da je v nas prebudil omenjeno bolezen.

mogoče). To je lahko za nekatere prednost, za druge pa

A ko spoznamo, da tisto ni pravi vzrok za naš obup, ko

hiba, toda oboje hkrati vodi v obup, saj tisti, ki ga ne

se nehamo slepiti, sami sebi priznamo, da je problem

prepozna, obupuje prav zaradi tega, ker se ne zaveda,

zgolj in edino v nas samih, v našem lastnem jazu. Tedaj

da je obupan. Tisti, ki je to najgrozljivejšo vrsto obupa

se zamislimo nad samim seboj in spoznamo, da ni iz-

spoznal v samem sebi, pa zagotovo zelo trpi. (Kierkega-

hoda. Po našem mnenju to spoznanje zahteva zelo ple-

ard, 2004, 22–26)

menitega človeka, ne pa strahopetca, ki sam sebi tega

Vsak obup je zavesten.

ne upa priznati.

Iz tega pa dialektično ne

Zelo težko je prepoznati obupanost človeka, pravi

sledi, da bi obupanec lah-

Kierkegaard. Obstajajo posamezniki oz. posameznice,

ko zavestno vedel ali spo-

ki zatrjujejo, da so obupani, čeprav niso. Nadalje obsta-

znal svoj obup. Kierkega-

jajo tudi taki, ki zatrjujejo, da niso obupani, čeprav so.

ard pravi: »Čim več zavesti,

Ena od oblik obupa je tudi to, da se človek ne zaveda,

tem več jaza; čim več zave-

da je obupan. Ko se zdrami, spozna, da je zaradi kakega

sti, tem več volje, čim več

dogodka padel v obup, in se zave, da je bil že vse življe-

volje, tem več jaza. Človek,

nje obupan. To je tako, kot če bi rekel, ko dobi vročino,

ki nima nobene volje, ni

da je vse življenje imel vročino. Iz tega sledi, da je obup

jaz; a čim več ima volje, tem

nekaj večnega, že od vsega začetka človekovo določi-

več ima tudi samozavesti.«

lo, zato se ga je silno težko, če se ga je sploh mogoče,

(Kierkegaard, 2004, 28)

rešiti. Kdor z gotovostjo in s pomirjenostjo zatrjuje, da

Toda če volja postane na-

ni obupan, je obupan. Prav ta pomirjenost in gotovost

mišljena, jaz prav tako plahni. Ključnega pomena je

lahko pomenita, da je zabredel v obup. Najpogostejša

torej, da se ljudje pri izoblikovanju prizadevanj in ciljev

vrsta obupa na svetu je tista, ko obupanec sploh ne ve,

zavedajo realne izvedljivosti naših pričakovanj. Posplo-

da obupuje. S takim bolnikom je tako kot z bolnikom,

šeno je treba razlikovati med realnimi in absolutnimi

ki ima pljučnico. Ko se počuti najbolj zdravega, je naj-

cilji in imeti vedenje o tem, kateri cilji so realno izve-

bolj bolan. Obup pri človeku ni nikakršna redkost, na-

dljivi. Človekova namišljenost in naivnost, da verjame

sprotno, prav vsesplošen je. Zavajajoče pojmovanje je,

v izpolnitev nerealnih pričakovanj, v tem kontekstu ne

da tisti, ki pravi o sebi, da ni obupan, ni obupanec, in

pripeljeta nikamor. Avtor meni: »Namišljenost torej v

nasprotno, kdor pravi o sebi, da obupuje, je obupanec.

splošnem človeka tako usmerja v neskončno, da ga le

Tisti, ki svoj obup prepozna in o tej bolezni odkrito go-

oddaljuje od samega sebe in mu s tem preprečuje, da bi

vori, je bližje ozdravljenju kakor tisti, ki svoj obup taji

se vrnil k sebi.« (Kierkegaard, 2004, 30) Kadar človeko-

ali se zgolj slepi in se nima za obupanca. Iz tega lahko

va volja in vsa prizadevanja za uresničitev cilja posta-

izpeljemo sintezo, da je silno malo takih ljudi, ki niso

nejo namišljena, se zgodi, da takšen postane ves njegov

obupani. Najverjetneje so obupani, samo da se nimajo

jaz. Ta jaz pa potem vedno bolj plahni in se oddaljuje od

za obupane ali pa svojega obupa ne spoznajo, obstaja

človekovega jaza, vse dokler ne pride do zadnje faze naj-

namreč grozljivo dejstvo o obupu, da je ta tako globoko

večje nevarnosti, da izgubi samega sebe. Naravna reak•

6-7/2009

Bolezen za smrt. Celjska Mohorjeva družba, 2004. ISBN 961-218-492-5

Strokovna besedila • Szakcikkek

cija na to pa je, da samega sebe pahne v obup. Največje

možnost je za jaz to, kar je kisik za dihanje.« (Kierkega-

gorje je, da se svet niti ne zmeni zanj. Drugi gledajo na

ard, 2004, 38)

to tako brezbrižno, da je morda v tej brezbrižnosti tudi

Čim več zavesti ima človek o lastnem jazu, tem in-

kanček obupa. Ta omejenost pri zastavitvi realnega

tenzivnejši je obup, in obratno, čim manj se zaveda la-

cilja pa izhaja iz duhovne skoposti in iz pomanjkanja

stnega jaza, tem manj ali pa sploh ne zaznava obupa.

izvirnosti. Za to pa si je človek kriv sam. »Vsak človek je

Enostavno povedano, ko je nevednost največja, je obup

namreč izvirno zaznamovan kot jaz, določen za to, da

premo sorazmerno najmanjši, in obratno. (Kierkega-

postane on sam. Seveda je vsak jaz

ard, 2004, 39) Najneznatnejša obli-

kot tak poln robov, vendar iz tega sle-

ka obupa je tista, ko človek sploh ne

di samo, da ga je treba obrusiti, ne pa

ve, da obupuje. Kakor je vztrajanje

kar postružiti …« (Kierkegaard, 2004,

v grehu nov greh, tako je tudi dia-

32) Človek, ki trpi tako vrsto obupa,

lektično vztrajanje v obupu še večji

lahko zelo lepo živi na tem svetu, saj

obup. Obupančeva muka pa je prav

se to, kar naj bi imeli za svet, sesto-

to, da ne more umreti. Smrt mu ne

ji prav iz takih ljudi, ki so se prodali

prinaša osvoboditve, saj je spoznal

svetu. Ti ljudje so na videz častni in

svoj lastni jaz, ki obupuje. S smrtjo

hvalevredni, deležni pohval drugih

se ne bo rešil jaza, ker je duša ne-

in zaposleni z mnogimi načrti. (Kier-

umrljiva in v tej svoji duši bo imel

kegaard, 2004, 30–33)

vedno svoj obupani jaz. Tako kot je

Kot je Kierkegaard na začetku

duša neumrljiva, je tudi obup ve-

knjige zatrjeval, da ima samo kri-

čen. Zanj bi bila rešitev, če bi smrt

stjan zavest in prednost pred narav-

končala vse, toda po krščanskem

nim človekom, ima tudi tu pri obupu prednost pred drugimi, saj se lahko zateče k Bogu. Pri Bogu pa je vse

Søren Aabye Kierkegaard (1813-1855), začetnik eksistencializma in postmoderne skepse. Vir slike: ww.amdg.ie

mogoče. Ko človek podleže obupu, je

verovanju je s smrtjo konec le zemeljskega življenja, ki je le kanček celote. Obup bi človeka potem še čakal v večnem življenju, saj bo tudi

treba zanj iskati in odkriti možnost, ki rešuje, saj je ta-

tam »živel« z dušo, ki pa ima pečat obupanosti. V tem kr-

kemu človeku ostalo zgolj to. Če najde izhodišče, spet

ščanskem smislu ta bolezen, obup, ni bolezen za smrt.

zadiha, če pa ne, pa ne pride do sape in tako še bolj pod-

Če pa pogledamo stvar z vidika naravnega človeka, pa

leže obupu. Možnost pa lahko najde le verujoči človek

bi obup lahko bil bolezen za smrt. Problem bolezni za

– kristjan, kajti vera ga lahko vodi do neštetih možnosti

smrt je torej pojav z vidika kristjana in naravnega člo-

in mu s tem olajša bolečino obupa, kot da bi našel v

veka. (Kierkegaard, 2004, 40–42)

veri protistrup za obup. Če med potekom obupa pade v

Kierkegaard je zatrjeval, da je največja obupančeva

fatalizem, ga ta pogubi, saj s tem ne izgubi samo Boga,

muka prav v tem, da ne more umreti. V mislim imamo

ampak tudi sebe, s tem pa tudi vsakršno možnost. Fa-

zgolj fizično smrt v svoji preprosti človekovi podobi. Ker

talistovo čaščenje Boga sta nemost in golo vzklikanje,

je seveda obup bolezen psihične kategorije, zato realno

saj moliti ne more. Molitev pa je ena od možnosti. (Ki-

gledano zgolj v izjemnih in zelo težkih primerih umre-

erkegaard, 2004, 36–38) »Molitev je vendar dihanje in

mo zaradi takih vrst bolezni. Če pa obupanec silno želi

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

umreti in se s tem rešiti te bolezni, pomisli na samo-

Ker je bolj zavestna, je tudi globlje narave in zato je

mor. Neveren človek v tem ne vidi nobenega zadržka,

hujša vrsta obupa kakor obup prejšnje vrste. Na to vr-

saj je mnenja, da je to njegova individualna stvar, ki se

sto obupa redkokdaj naletimo. Avtor ga imenuje obup

ne tiče nikogar. Drugače je pri kristjanu, saj se v njego-

demoničnosti in pravi, da takšne like najdemo pri pe-

vi zavesti poraja dvom, da to ni rešitev. Še več, to bi bil

snikih. Taki posamezniki si pogosto želijo samoto, so

naravnost zločin proti Bogu, saj je za svoja dejanja od-

bolj nedostopni za druge ljudi in pri njih tudi misel na

govoren stvarniku, Bogu. Tako se kristjan v nobenem

samomor ni redka. (Kierkrgaard, 2004, 61–65) Demo-

smislu ne more rešiti obupa, lahko ga samo omili z mo-

nično obupani »hoče biti on sam, on sam v svoji muki,

žnostjo. Če se obupanec zaveda, da je samomor obup,

da bi s to muko lahko protestiral proti celotnemu življe-

in ve, kaj je obup, pa vseeno naredi samomor, je njegov

nju.« (Kierkegaard, 2004, 66)

obup hujši kakor obup tistega, ki nima pravilne pred-

Obup je greh, ker se godi pred Bogom. Čim popolnej-

stave o samomoru kot o obupu. Njegovo zgrešeno poj-

ša je predstava o Bogu, tem popolnejši je jaz. Če ljudje

movanje samomora je lažja vrsta obupa. (Kierkegaard,

obupajo že skrajno globoko, to pomeni, da imajo popol-

2004, 43–45) Greh je torej po krščansko hujši greh, kot

no zavest o jazu in popolno predstavo o Bogu. Ker to-

stopnja bolezni pa je manjši obup. Kot smo lahko videli,

rej globoko obupujejo in se ta obup godi pred Bogom,

zavest o obupu potrebuje inteligentnega in izobražene-

je greh. Vztrajanje v grehu je nov greh. Ker se obupa

ga posameznika ali posameznico.

ne morejo rešiti, vztrajajo v obupu. Sinteza tega je, da

Soeren Kierkegaard zatrjuje, da obstajata t. i. obup

obup more biti greh. (Kierkegaard, 2004, 70–73)

ženskosti in obup moškosti. V prvem primeru je to obup

Za kristjana nobena bolezen ne more biti bolezen

šibkosti, ko obupani noče biti on sam. (Kierkegaard,

za smrt. Kierkegaardova teza, da bi bil obup bolezen za

2004, 46) V globljem pomenu to pomeni, da ne priznava

smrt, je že na začetku propadla, saj nas, prvič, fizično

svojega jaza in misli, da obupanost prihaja od zunaj, da

ne more pogubiti, drugič pa za kristjana smrt ne more

je nekaj zemeljskega. Ne priznava si obstoja obupanega

biti konec življenja, je namreč samo prehod v večno

lastnega jaza, zaradi česar misli, da so za to krive zuna-

življenje in v tem smislu je obup večen kakor življenje

nje okoliščine. Zato posledično vztraja v tem stanju in

posameznika.

upa na spremembe, češ da je zunanji svet spremenljiv in tudi njegove težave se bodo spremenile na bolje. To,

LITERATURA • IRODALOM • literature:

»da nečemu zemeljskemu pripisuje tolikšno težo ali da najprej nekaj zemeljskega raztegne na vse zemeljsko,

• Kierkegaard, S. (2004). Bolezen za smrt.

nato pa zemeljskemu pripiše tolikšno težo, ravno pome-

Celje: Mohorjeva družba.

ni, da obupuje nad večnim.« (Kierkegaard, 2004, 56) Ta vrsta obupa, obup ženskosti, je precej razširjen na svetu in ni tako globoke narave kot obup moškosti. Obup moškosti spada v tisto vrsto obupa, ki jo na svetu redkeje srečamo. V tej obliki obupa obupanec ve in si tudi priznava obup svojega lastnega jaza. Ve, da obup ne prihaja iz zunanjih okoliščin, ampak od znotraj, iz nečesa večnega, zato je tudi ta vrsta obupa bolj zavestna. •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Tantalics Béla Helytörténész, nyugal mazott történelemtanár, Lenti

Molnár Pál (1827-1888) a lendvai kerület országgyűlés képviselője Neve már eléggé a feledés homályába merült – a Zalai életrajzi kislexikonban sem szerepel – pedig sokat fáradozott és tett Alsólendva, D-Ny Zala, illetve az ország felemelkedéséért a 19. század második felében. Nevét – szülőfalum – a bagladi temető régi síremlékén a 121 év elteltével az idő vasfoga kezdte eltüntetni, testét a föld már rég magáévá tett, de üstökösként feltűnő szellemét erkölcsi kötelességünk ápolni. Az 1848-as honvédtiszt Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik tisztje, majd később Deák Ferenc kortársa, mint jeles politikus. A szabadságért, az emberi jogokért és a fejlődésért küzdött fegyverrel a kézben, majd a parlamentben mint az alsólendvai kerület országgyűlési képviselője. Molnár Pálban Zala lelkes képviselőjét és egy igaz magyar hazafit egyaránt tisztelhetünk. E földbirtokos család a Péterfalvy előnevet viselte, a lekopott régi síremléken ez még kivehető. Őse 1765ben Mária Teréziától címeres nemesi levelet kapott, akik földbirtokosok voltak, és néhányan a jogi pályán Molnár Pál arcképe Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótár 196. 4407/1957. Köszönetet mondunk a segítségért, a fénykép közlésének engedélyezéséért.

jeleskedtek.1 Molnár Pál 1827. június 2-án született Pórszombaton. Apja: Molnár János, anyja: Soós Zsófia.2 Édesapjáról tudjuk, hogy 1844-47 között az akkori lövői járás főszolgabírája volt és Bagladon lakott.3 E földbirtokos család gyermekéről feljegyezték, hogy joggyakornok. A diákéveiről a győri jogakadémia hall-

főszolgabíró, nemes, Baglad. Az előző évben a szombathelyi liceumban 1. éves bölcsész (Phil I.)

gatóinak adatbázisában olvashatjuk a következőket.

Az 1844-45-ös tanévben (17 éves) Győrött Phil II.

Molnár Paulus 17 éves, római katolikus, apja: János,

Az 1845-46-os tanévben (18 éves) Győrött jogász I.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Molnár Pál (Paulus) születési adatai. Lásd: 2. sz. hivatkozás

Az 1846-47-es tanévben (19 éves) Győrött jogász II.

szolgált. Számos csatában, győzelemben vett részt. Az

Utána a megjegyzésbe azt írták: „Önszorgalomból

egység Muraközből, Lendváról Zalalövő irányába 1848.

tanul, valószínű magántanuló lett, az ügyvédi diplomát

december 20-án vonult el.

később tette le.”4

A világosi fegyverletételkor – 1848. augusztusában

Majd 21 éves korában részt vesz az 1848-49-es sza-

– főhadnagyi rangja volt. A szabadságharc elbukása

badságharcban a többi e vidéki negyvennyolcas honvé-

után az osztrákok bosszúállása következett, vértanúk

dekkel. A Zala megyében alakuló 47. honvéd zászlóalj-

kivégzésével, hazafiak bebörtönzésével. Majd a kiadott

ban kapott beosztást hadnagyi rangban. Alakulatával

rendelet szerint – 1849. november 3-án – besorozzák,

Perczel Mór tábornok seregében, majd az I. hadtestben

azaz bekényszerítik a császári osztrák hadseregbe,

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

a 47. gyalogezredbe osztják és a birodalom területére

ban.

vitték ezeket a katonákat. Úgy látszik, az osztrák kato-

Az 1872. június 20-án lezajlott választáson az

naság nem volt kedvére, mert 1851. január 31-én 500

alsólendvai választókerület országgyűlési képviselője

Ft-ért kiváltja magát, és leszerelt.

szintén Molnár Pál lett, aki ekkor is a Deák pártot kép-

Egy legenda is szárnyra kelt, mely szerint lovas ko-

viselte.6

csin nyers állati bőrök közt álcázva mentették meg az

Molnár Pál képviselőségének ideje alatt számos

osztrákoktól. A nagy múltú Molnár családot gyerekko-

fontos törvény születik, mint az 1867-es kiegyezés, az

romban mint nagy ’48-as érzelműeket emlegette a falu

1868. évi népiskolai törvény, majd a polgári közigazga-

szájhagyománya.

tás megalkotása. Országgyűlési beszédei, felszólalásai az 1861-1881. évi országgyűlési naplóban fent marad-

Országgyűlési képviselő

tak. Székfoglaló képviselői beszédét – amely jól mutatja politikai hitvallását – 1861. május 29-én mondta el.

Polgári életének egy szép szakasza kezdődik 1861-

Keményen elítélte a Habsburg önkényuralmat, a „vész-

ben, amikor az alsólendvai kerület országgyűlési kép-

terhes táborát”. Említette a nemzetiségek jogos kíván-

viselője lesz. Ezt a tisztséget négy cikluson keresztül

ságát és hálás elismerését fejezte ki a Muraközben lakó

viselte.

honfitársaknak.7 Melléklet

Az 1861-es választáson az alsólendvai választóke-

Mint országgyűlési képviselő sokat tett e térségért,

rületben a felirati pártot képviseli – melyet Deák Fe-

szívén viselte az itt élők sorsát. Az országgyűléseken

renc vezetett – és mandátumot nyert. Zala megyében

gyakran felszólalt. Egy időben a gazdasági bizottság el-

ekkor az összes választókerületben ez a párt győzött.

nöke volt és a havi költésvetéseket ő terjesztette elő.8 A

Baksán: Simon Pál, Csáktornyán: Inkey Ádám, Kani-

vasút fejlesztéséről beszélt az 1864. december 4-i ülé-

zsán: Sümeghy Ferenc, Keszthelyen: Tolnay Károly,

sen. Szembeszállt a vasútépítés körüli helyzettel „mert

Letenyén: Király Pál, Szentgróton: Gróf Batthány Zsig-

sok esetben magánérdek tűnik fel. 1869. június 30-i

mond, Tapolcán: Botka Mihály, Zalaegerszegen: Szabó

ülésen javaslatot tett a levéltár elhelyezésére és a képvi-

Sámuel lett a képviselő.

selői ház épületének javítására. A következő hónapban

A következő ciklusban – 1865-ben – a Deák-párt színeiben jelölteti magát. A lendvai választás érdekes-

az országházba a vízvezeték beszereléséről tárgyalnak az ő felvetése nyomán.9

sége volt, hogy a december 9-re kitűzött választást is

Alsólendva és vidékének 50 ezer lakója nevében –

felfüggesztették, és újat írtak ki. Erre a harmadik vá-

1870 májusában – az alsólendvai törvényszék felállí-

lasztásra 1866. január 12-én került sor. Horváth Péter,

tását kérte. Ehhez mellékelte Zala megye térképét és

Muraköz főszolgabírája és Molnár Pál ügyvéd közt zajló

szorgalmazta támogatásukat, hogy az ügyet a kérvényi

vetélkedés ez utóbbi győzelmével végződött. A megyé-

bizottságban utasítsák.10 (Éljenzést kapott!!) A másna-

ben 1865-ben szentgróti és zalaegerszegi választások

pi ülésen a belatinci szolgabírói vidék lakói nevében

kivételével a Deák pártiak győztek, e kettő helyen a bal-

azt terjesztette elő, hogy e mezővárosban a szolgabírói

közép.

hivatal az új rendezés folytán is megmaradhasson.11

Az 1869. évi választáskor Alsólendván szintén két

A következő hónapban az alsólendvai izraelita hit-

jelöltet állítottak, Molnár Pált és Horváth Bélát. A vá-

község kérvényét nyújtotta be, „melyben tudomásul

lasztás Molnár Pál elsöprő sikerét hozta 867:53 arány-

vétetni kéri, hogy azon kérvény, mely a congressusi

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Molnár Pál (Paul) katonai (tábori) anyakönyvi lapja a bécsi hadilevéltár Kriegsarchivban

Molnár Pál halotti bejegyzése. Lásd: 15. sz. hivatkozás

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

határozatok ellen szól, e község nevében tudta és be-

lett új síremléket avattak. Az avató beszédet Tantalics

leegyezése nélkül nyújtotta be.”12 A muraközi járás

Béla, a Lenti Honismereti Egyesület titkára mondta,

– felsővidéke közel 20 ezer fős lakossága, mely 92

méltatta az egyik legjelentősebb zalai személyiséggé

községben él – nevében kérte az országgyűlést, hogy

vált Molnár Pál életútját, munkásságát. Ez alkalomra a

Muraszerdahelyen, hol mindig volt és jelenleg is van

régi, omladozó homokkő síremléket is felújították, ame-

járásbíróság, jövőre is állíttassék fel.”13

lyen nevét az idő vasfoga majdnem teljesen eltüntette,

Közvetlen érdeme, az ő nevéhez fűződik a lendvai Polgári Iskola megalakítása. 1873. szeptember 22-én

több mint száz év elteltével, de emlékét őriznünk és továbbítanunk kell!

Bagladon keltezett levelében, mint országgyűlési képviselő értesítette az alsólendvai Polgári Iskolaszék elnö-

Melléklet

két, hogy Lendván a polgári fiú tanoda megnyitja kapuját. „E tudat keblemet sohasem érzett édes melegedéssel tölti el, mert letéve látom az alapját a szebb jövőnek,

Molnár Pál képviselő székfoglaló beszéde az Országházban 1861. május 29-én:

e mindig mostohán kezelt vidéknek. Sok igazságos,

„Uraim! Tudom én, miként egy népképviselőnek

jogos, méltányos kívánsága nem teljesült – de teljesül-

kivált ily válságos időkben a készség mellé készültség

ni fog az mind, mert a nép érdeke, mert az igazság és

is szükséges, mit fájdalom nem bírván, e fényes állást

imádott hazánk ügye úgy kívánja.”14

nem is kerestem, de választókerületem osztatlan bizal-

Ezek a nemes gondolatok jól jelzik, hogy fontosnak

ma kegyes parancsának engedelmeskedni polgári kö-

tartotta a tudás, az iskolaügy fejlesztését, a vidék fel-

telességemnek tartottam, nem ígértem, de nem is ígér-

emelkedését. Nem véletlen, hogy a bagladi és pórszom-

hettem múltamnál fogva mást, mint azt, miként nem

bati elemi népiskola állami fenntartásból működött, ez

lehet eset, melyben imádott hazánk ősi alkotmányát és

is az ő érdeme.

törvényeit feladjam, ily erő most is dagasztja keblemet,

Üstökösként feltűnő élete Bagladon 1888. március

és mert látom, miként ennyi jeles tábornok, nemzetünk

26-án ért véget, 61 éves korában. Halotti anyakönyv-

erős tölgyei, a gyengét is testvérül fogadják, és bennünk

ében olvashatjuk, hogy Molnár Pál földbirtokos, nőtlen

nem annyira a tehetséget, mint az igyekezetet mérlege-

„szélhüdésben” halt meg. A szentgyörgyvölgyi plébános

zik, azért bátorkodom felszólalni:

– mert Baglad akkor oda tartozott egyházilag -, Berger Ignác temette oda.

Haláláról két országos lapban, a Vasárnapi Újságban16 és a Pesti Naplóban17 megemlékeznek, jelezve azt,

A dicső emlékű 1848-i évben a népek örömkön�nyűkkel áztatták hazájuk szent földjét azt hívén, miként boldogságuk tartós leend, ámde a népek gyakran csalódnak, hisz ők mindig becsületesek. (Igaz!)

hogy nagy veszteség érte a politikai közéletet, a magyar társadalmat.

A bécsi kormány látván a népek boldogságát, melyből a trónnak szilárdsága biztosan bekövetkezett vol-

Molnár Pál kimagasló közéleti tevékenységével múl-

na, mi ha megtörténik, az absolut kormány örökre el

hatatlan érdemeket szerzett. Emlékére – a Lenti Hon-

lett volna temetve; - pokoli mesterséggel a szent István

ismereti Egyesület, valamint a Lenti Fegyveres Erők és

koronája alatti boldog testvér-nemzeteket vérfürdő-

Testületek Nyugállomásának klubja kezdeményezésé-

be terelé, segíté a gyöngébbet, hogy a hosszabb harcz

re a helyi önkormányzat segítségével – Bagladon 2002.

alatt erejükben mindannyian meggyöngülvén, annál

szeptember 20-án ünnepség, katonai tiszteletadás mel-

könnyebben verhesse nyakunkra a közös szolgaság

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

rablánczát; terve sikerült. Katonai uralom ütötte fel hazánkban vészterhes táborát, lelkeseink részint vérpadra hurczoltatának, részint a messze távolban találtak menhelyet, honnét csak szíveiknek honszerető lángja ragyogott vissza szép hazánk határára, nehéz a jó hazafinak számkivetve lenni – oh be szintoly nehéz a jó hazafinak saját hazájában idegennek lenni; pedig idegenek lettünk! Törvényeink megsemmisítettek, lenyűgöztetett mindaz, ami szent, felszabadítatott mindaz, mi szentségtelen. 1847 és 1848-ban Ferdinánd királyunkat hű népeinek lelkesedése örömkönnyekre fakasztá, ha a mostani uralkodó képzelt magasságából szokott kísérete nélkül a népek közé alászállna és egy komoly pillantást vetne uralkodásának gyümölcsére, akkor uraim, a mostani uralkodónak keservesen kellene sírni; - amaz az atyai, ez a mostoha kormányzat jutalma ez életben, hát a halál után? Egy fiatal exkirálynak királyi atyja nem rég meghalván, népe a helyett, hogy „nyugodjék békében az úrban” azt mondá: egy nemzet átka kísérte sírjába (Úgy

Molnár Pál felújított (régi) és új síremléke a bagladi temetőben

van!) Ilyenkor uraim a holt testnek meg kell fordulni sírjában, hogy szemei ne az égnek, hanem szövetségesei felé, a pokolnak legyenek örökre szegezve.

nemzetiségek jogos és méltányos kívánságainak kielé-

Október 20-a óta az osztrák császár az alkotmányos

gítése, általános népszabadság alapján.

térre lépett, miután kormányrendszere következtében

Így bánnak velünk! De azért a magyar nagylelkű,

Ausztriának ereje, tekintélye, pénze, hitele elfogyott,

megmutatta ez utolsó időkben is, midőn az osztrák

Lombardia elveszett, Velenczének eleste, ámbár jelenleg

kormány gyűlölt rendszerének zsoldosait köztünk

osztrák tábor, csak időkérdés (Úgy van!), mert Olaszor-

felejté, talán azért, hogy velük együtt nagylelkűségünk

szágnak természetes kiegészítő része. Ilyen constellatiók

is áldozat legyen – és csalódott.

között elhatározta Ferencz József új Ausztriát alakíta-

Ébredj hát bécsi kormány, itt az idő, - meg van mu-

ni és hogy hatalmas legyen, szent István koronájának

tatva az út, melyen haladván, ha szilárd elhatározást

népeit is fegyveres erővel be akarja csalogatni e képzelt

tiszta szándék kíséri, boldogok lesznek a népek és még

paradicsomba. Tudja meg az uralkodó, miként Magyar-

ez egyszer meg lehet menteni a trónt, és ez az út – az

ország ősi alkotmányának és szabadságának romjain

absolut rendszernek halotti tora. Mi csak azt követel-

új Ausztria nem fog virágozni soha, mi ellentéte azon

jük a mi a mienk, törvényeinket minden következmé-

szent célnak a világ óhajtotta radicális békének, mely

nyeikkel, ezekből egy hajszálnyit is engedni jogunk

felé III. Napóleon császár oly rendszeresen halad, a

sem lévén, inkább csörgetjük a szolgaság rablánczát, •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

születési, Keresztelési Anyakönyv 1827. június 2.

Istenben helyezett erős bizalommal, mintsem közös hazánkat, édesanyánkat, magunk gyilkolnók le. A hon asztalra letett indítványt pártolom, mert tör-

2. Található: Csesztregi Római Katholikus Plébánia. Régi irattár 3. Molnár András szerkesztő: Zala megye archontológiája 11382000. Zalaegerszeg, 2000. 450. 1.

vényeinkből egy hajszálnyit sem enged, és a nemzet méltóságát nem sérti; ha valaki az ellenkezőt be próbál-

4. Kiss Zsuzsanna: A Győri Királyi Akadémia Zalai hallgatói. (kézirat, készült a Zalai Gyűjtemény 67. sz.)

ná, rögtön elállanék mellőle, mert ősialkotmányunkra és szent törvényeinkre, melyekért bár mikor harczra

3. Köszönetet Mondok Molnár András zalaegerszegi levéltár

kelni dicsőségemnek tartom, oly féltékeny vagyok, mint

igazgatójának – az 1848-as kor kiváló történészének- szíves

serdülő hajadon ártatlan szívének első szerelmi dob-

segítségéért, aki ismeretlen forrásokra hívta fel a figyelmemet,

banására. Önök uraim a határozat mellett az absolut

és számos adatot adott.

rendszernek az utolsó vigaszt, az utolsó kenetet szol-

5. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest II. K. 1998. 512. 1.

gáltatják ki, én ettől is meg akarom fosztani, nehogy kétségbeesett végvonaglásukban vagy csak saját rossz

4. Közlöny 1848/155 sz. 746. 1 1848. november 12.

lelkiismeretüket is azzal ámíthassák, miként a netalán

5. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. 248. 1.

bekövetkező calamitásoknak nem ők lennének okai.

6. Adalbert Tóth: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, 1973.

(Helyes!) Ne ámítsuk magunka uraim! Minden utat, melyet

6. Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében 1861-1872. Zalaegerszeg, Z. Gy.: 26. sz. 173-177. p.

törvények feladása és a nemzet méltósága megsértése nélkül felhasználni lehet, meg kell kísértenünk, az

7. Országgyűlési Napló (=Országgy. Napló) 1861. május 29-én XXXII. ülés 332. 333. 1.

utolsó út az indítványozott felírás, mit ha el nem fogadunk, azt mondhatja a nemzet, miként ennek meg

8. Országgy. Napló 1869. jún. 30. 33. ülés, 1869. júl. 6. 44. ülés 367. 1.

nem kísértése okozandja a netán bekövetkezendő calamitásaink egy részét. Végre engedjék meg uraim!

9. Országgy. Napló 1864. dec. 4. 333. ülés 322. 1. 1869. június 30. 33. ülés

Hogy azon szertett horvát ajkú hű testvéreinkről, kik alkotmányunkért és törvényeinkért az első birtokostól

10. Országgy. Napló 1870. május 24. 180. ülés 262. l.

az utolsó napszámosig vagyonukat és életüket minden

11. Országgy. Napló 1870. május 25. 181. ülés 267. l.

pillanatban oly szívesen hozzák áldozatul, - azokról

12. Országgy. Napló 1870. június 13. 188. ülés 349. l.

a hős Zrinyiék földjén a kies Muraközben lakó honfi-

13. Országgy. Napló 1871. március 13. 308. ülés 5. 1.

társainkról itt a nemzet színe előtt hálás elismeréssel

14. Horváth Sándor: Alsólendva múltja és jelene, Alsólendva 1942. 111-112. l.

megemlékezzem. (Éljenzés)18

15. A szentgyörgyvölgyi Római Katholikus Plébánia 1871-1930. évi Halotti Anyakönyv 1888. márc. 26. 11. sorszám

Források

7. Található: Csesztregi Római Katholikus Plébánia, régi irattár. 16. Vasárnapi Újság 1888. 14. sz. 236. l.

1. Nagy Iván: Magyarország családai címekkel, Pest, 1860. 547. 1.

17. Pesti Napló 1888. 90. sz.

1. Emil Küster: Grosses und allgemeines Wappen Buch Nürnbert,

18. Országgy. Napló 1861. május 29-én, XXXII. ülés 332, 333. l

1894. 91. 1. Tof. 62. 2. A szentgyörgyvölgyi Romai Katholikus Plébánia 1827. évi 58

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Julija Sardelić in Miro Samardžija

julija.sardelic@radiostudent.si

Manjšine in multikulturalizem (Odlomek iz diplomske naloge »Modernost, identiteta, manjšine: Evropske razsežnosti položaja romske skupnosti v Sloveniji«) Razprava o manjšinah se pričenja na točki spoznanja,

kot kritika evrocentričnih intelektualcev ter filozofov,

da človeške družbe niso (in nikdar niso bile) »etnično

ki so prisegali na teorijo liberalne enakosti in njeno

homogene«, ampak so sestavljene iz različnih etnokul-

navidezno nevtralnost. Hkrati pa je pomenil neke vrste

turnih skupin. Večina modernih liberalnih demokra-

kritiko na pozitivno vrednotenje pojavov, ki so po mno-

cij, pravi Will Kymlicka, je zaradi tega uvedla model

gih teoretikih usidrani v bistvo pozne ali visoke moder-

»normalnega« državljana (Kymlicka, 2005: 457), ki naj

ne. Charles Taylor v svojem eseju Politika pripoznanja

bi bil »slep« za kulturne razlike. Vendar pa je ta model

najprej izreče nekaj pikrih obsodb na račun liberaliz-

temeljil predvsem »na atributih telesno sposobnega he-

ma: »Trditev tukaj je, da je domnevno nevtralen set za

teroseksualnega belskega moškega. Kdor se je oddaljil

razlike slepih principov politike enakovrednega dosto-

od tega modela normalnosti, je bil podvržen izključi-

janstva dejansko odraz ene hegemone kulture. Kot se

tvi, marginalizaciji, prisilnemu molku ali asimilaciji«

potemtakem izkaže, so samo manjšine ali zatrte kultu-

(Kymlicka, 2007: 457). Debata o pozni moderni, ki pri-

re prisiljene prevzeti tujo formo. Posledično domnevno

sega na izbiro in s tem heterogenost življenjskih stilov

pravična in za razlike slepa družba ni samo nehumana

ter na spremenljivost identitet – po drugi strani pa se

(ker zatira identitete), temveč tudi, na subtilen in ne-

v isti moderni dogajajo nove vrste kolektivizmov ter in-

zaveden način, sama zelo diskriminatorna« (Taylor, v:

vencij različnih tradicij – je oblikovala tudi plodna tla

Gutman (ur.), 1994: 42). Taylor se strinja z zagovorniki

za razpravljanje o manjšinah ter posledično paradigmi

»politike razlike«, ki pravijo, da je liberalizem odgovoren

politične filozofije, »multikulturalizmu«.

za homogeniziranje razlik (obenem ugotavlja tudi, da je prav tak liberalizem zaradi svoje rigidnosti zelo ne-

Začetek razprav o multikulturalizmu

praktičen za jutrišnji svet). Hkrati Taylor kritizira do-

kot kritični paradigmi

mnevno »nevtralnost« liberalizma, kjer se lahko ljudje vseh kultur srečujejo in soobstajajo: »Liberalizem ni

Zgodnje razprave o multikulturalizmu kot politični

možna točka srečanja za vse kulture, ampak je politi-

paradigmi so se odvijale v okviru razprav v politični

čen izraz enega niza kultur in hkrati zelo inkompati-

filozofiji, in sicer predvsem s prispevkom kanadskega

bilen z drugimi nizi. Nadalje, kot se mnogi muslimani

političnega filozofa Charlesa Taylorja, čeprav je njegov

zavedajo, Zahodni liberalizem ni toliko izraz sekular-

esej The Politics of Recognition imel daljnosežnejše po-

nega, postreligioznega izgleda, ki je slučajno popularen

sledice tudi na področje kulturnih študij. Njegovo poj-

pri liberalnih intelektualcih, temveč je izrastek krščan-

movanje multikulturalizma se je razvilo prvenstveno

stva« (prav tam: 62).

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Taylor nadalje argumentira v prid politike »pripozna-

navkljub njeni osebni želji po šolanju. Znotraj določene

nja«, kar pomeni, da je potrebno različne kulture pripo-

skupnosti namreč živijo različni posamezniki, ki imajo

znati, saj se posameznikova identiteta formira v dialo-

do te skupnosti prav tako različen odnos. To ugotavlja

škem smislu in prav zaradi tega potrebuje pripoznanje,

tudi Nira Yuval Davis v svojem delu Gender and Nation,

ne zgolj »prepoznanja«. Pripoznanje kulture ne pomeni

iz katerega izhaja, da so takšne »Politike pripoznanja«

zgolj to, da je določena kultura videti kot enaka, temveč,

problematične, saj je vprašanje, če se lahko »projekti,

da se ji pripiše tudi vrednost. Tako se »kulture« ne hiea-

katerih cilj je ohranitev različnih kultur, izognejo reifi-

rarhizira in vrednoti kot bolj in manj razvite, temveč se

kaciji in esencializaciji teh kultur«(Yuval-Davis, 2003:

jih sopostavlja kot različne, toda enakovredne. Taylor

55). Nira Yuval Davis opozarja tudi na problematično

prisega na moralo pristnosti (kot smo to videli v debati o

inherentno podmeno, da so vsi člani neke (kulturne)

Identieti in ob njegovem delu Etika pristnosti): »asimila-

kolektivitete enako predani tej kulturi. S tem »poskuša-

cija je kardinalni greh proti idealu pristnosti«. Razliko

jo konstruirati člane manjšinskih kultur kot v osnovi

je torej po Taylorju potrebno ohraniti, če ne želimo he-

homogene, ki govorijo z enotnim kulturnim ali rasnim

gemonije ene kulture nad drugimi.

glasom« (prav tam: 55). Problem se pojavlja tudi pri predstavnikih manjšinskih skupnosti, ki so s strani

Kljub vsemu je Taylorjeva teorija lahko problematična.

večine dojeti kot avtentični glas te skupnosti.

Svojo multikulturno kritiko liberalizma je namreč utrdil na podlagi komunitaristične teorije, ki prav tako iz-

2.3.1 Različni diskurzi o multikulturalizmu:

haja iz istega zahodnega hegemonega sveta, kot to oči-

od konzervativnega do policentričnega

ta liberalizmu, saj so same debate med komunitaristi

multikulturalizma

ter liberalci inkorporirane tudi v jedro pozne moderne. Problem Taylorjevega komunitarizma je predvsem, da

Peter McLaren, v svojem eseju Beli teror in opozicijsko

vodi »k vnovičnemu reificiranju ter fetišiziranju razli-

delovanje: Proti kritičnemu multikulturalizmu, meni, da

ke« (prav tam: 568??). Poudarjanje pripoznanja razli-

je diskurzov o multikulturalizmu več in ne spadajo vsi

ke je namreč vprašljivo, kot je vprašljivo tudi to, ali je

v kritično paradigmo. Prvi, ki v njo ne spada, je »konzer-

možno skupnosti, kulture in identitete v današnjem

vativni« multkulturalizem (Mclaren, v: Goldberg (ur.)

svetu obravnavati kot homogene in nespremenljive ter

1997: 47). Takšen multikuralizem eksplicitno poudarja

poudarjati zgolj razliko med njimi. Že antropolog Eric

večvrednost »zahodne kulture«. Tak pogled vidi na pri-

Wolf (1998) je opozoril, da kulture niso zgolj biljardne

mer Afriko kot barbarsko in divjo celino nasproti civi-

krogle, ki sicer občasno trčijo ena ob drugo, a se ob tem

liziranemu zahodu. Konzervativni multikulturalizem

same ne spremenijo.

je šel tako daleč, da so ob koncu 20. stoletja v antwerpenskem živalskem vrtu razstavili desetletnega pigmej-

Vprašljivo je tudi, če drži Tayloreva komunitaristična

skega dečka in ga poimenovali kot »manjkajoči člen« v

premisa, da je skupnost pred posameznikom v tem

Darwinovi verigi razvoja (prav tam: 47).

smislu, da ima torej skupnost sama po sebi večjo vre-

Drugi multikulturalizem, ki mu prav tako umanjka

dnost. S takšno dikcijo bi lahko npr. starši od mladega

kritičnega pristopa, je po Mclarenovem mnenju, »levi

dekleta zahtevali, naj se ne šola, ker to ni v skladu s

liberalni multikulturalizem«. Ta po McLarnu stavi na

tradicijo, saj je skupnosti bolj potrebna kot mati otrok,

politiko pripoznanja, kar pomeni, da razliko izposta-

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

vi. Takšen multikulturalizem izpostavlja, da so različ-

V političnofilozofski teoriji, iz katere izhaja tudi Char-

ni ljudje med seboj kognitivno enaki in da se manjša

les Taylor, se teoretiziranje o multikulturalizmu začne

uspešnost črncev v ameriškem kapitalističnem svetu

s konzervativnim ali komunitarnim multikulturaliz-

ne pripisuje njihovi kognitivni inferiornosti, pač pa

mom. Komunitarni multikuturalizem v svoji kritiki li-

temu, da zanje ne obstajajo enakopravne družbene ter

baralizma zagovarja Charles Taylor. Politični filozof Will

izobraževalne možnosti (prav tam: 51). Levoliberalni

Kymlicka se sicer zaveda, da gre za pomembno kritično

multikulturalizem zato poudarja kulturne razlike in

paradigmo, ki je spremenila gledanje na uveljavljene

po McLarenu rad eksoticira »drugost«. Problem takega

norme liberalizma, ki je državljane po Taylorju delila

pogleda je, da »levoliberalni multikulturalizem tretira

na prvorazredne in drugarazredne državljane (Taylor,

razliko kot »esenco«, ki obstaja neodvisno od zgodovi-

v Gutman (ur.), 1994). Kymlicka tudi sam opozarja na

ne, kulture in moči. V tem kontekstu je posameznik

mnoge težave liberalizma kot »uradne« ideologije (vsaj

zaprošen, naj izpostavi svojo identiteto, še preden se

držav - liberalnih demokracij).

lahko dialog začne« (prav tam: 52). Po drugi stran pa kritični ali »odporniški« multikulturalizem poudarja,

John Rawls meni, da je potrebno takšno razumevanje

da je razlika »vedno produkt zgodovine, kulture, moči

posameznika, ki dopušča, da ljudje živijo v skladu s

in ideologije. Razlike se pojavijo med skupinami in v

tem, o čemer sami mislijo, da jim daje nek smisel ži-

skupinah samih in morajo biti razumljene glede na

vljenja. Tako lahko na novo premislijo in spremenijo la-

specifiko, kako so nastale. Kritični multikulturalizem

stno razumevanje dobrega življenja, za kar pa potrebu-

prevprašuje konstrukcijo razlik in identitete v razmer-

jejo tako svoboščine kot izobraževanje. To pa po mne-

ju do radikalne politike (prav tam: 53). Obrne se tudi

nju dveh liberalcev, J. Rawlsa in Ronalda Dworkina,

proti pojmovanju konzervativnega in levoliberalnega

vodi v nevtralno državo, ki »svojih dejanj ne upravičuje

multikulturalizma, ki sta zgrajena na prepričanju, da

v notranji več- ali manjvrednosti razumevanj dobrega

pravičnost že obstaja in prevzame stališče, da je pra-

življenja in ne poskuša namerno vplivati na sodbe ljudi

vičnost potrebno »vedno znova ustvarjati in se zanjo

o vrednosti teh različnih razumevanj« (Kymlicka, 2005:

nenehno boriti« (prav tam: 55).

312). Načini življenja morajo biti spoštljivi do pravičnosti, država pa ne sme dopustiti obstoja »javnega rangi-

Multikulturalizem kot politična teorija

ranja vrednosti različnih načinov življenja« (prav tam: 312). Posameznik je tako moralno »pred« skupnostjo,

Kot ob mnogih širokih pojmih se tudi v primeru kon-

ki je pomembna le, v kolikor služi predvsem dobrobiti

cepta »multikulturalizma« pojavijo zagate s poimenova-

posameznika.

njem oziroma se različni fenomeni lahko pojavijo pod istim imenom. Klasifikacija multikulturalizma, ki jo

Največji problem dela liberalizma je njegova miselna

predlaga McLaren, je predvsem aplikativna na splošne

konstrukcija, »tančica nevednosti«, ki je po teoriji libe-

javne debate ter pedagogiko, medtem ko ni uporabna

ralne enakosti, kot jo predlaga John Rawls, »intuitivni

v teoriji politične filozofije, v kateri takšne označbe no-

preizkus nepristranskosti« (prav tam: 104-105), ki naj

sijo predvsem drugačne pomene (npr. konzervativni

ponudi dobre argumente za čim pravičneje urejeno

multikulturalizem).

družbo. Vendar pa ta preizkus nepristranskosti v dejanskosti ne more zdržati, saj imajo v različnih državah •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

prednost predvsem tisti, ki so se (na)rodili v hegemono

dveh razlogov: prvi je ta, ker se ne strinjajo z idejo, da

kulturo ter predvsem hegemon jezik. Kymlicka ob tem

bi morala obstajati skupna kultura ali pa da je to edin

poudarja: »Na splošno bi morali na jezik in kulturo, v

način, kako bi se lahko integrirali v skupno kulturo na

kateri so bili ljudje vzgojeni, gledati kot na del njihovih

pravičnejši način (prav tam: 461). Poleg »politike preraz-

neizbranih okoliščin, ne pa kot na njihov prostovoljni

delitve«, ki po liberalni enakosti odpravlja ekonomske

okus. Dostop do jezika in kulture je včasih lahko pred-

nepravičnosti v družbi, je treba upoštevati še »politiko

pogoj same zmožnosti sprejemanja smiselnih izbir«

pripoznanja«, ki odpravlja nepravičnosti, ki so nastale

(prav tam: 475). To pa je tisto, kar so liberalci (pred-

na podlagi statusne hierarhije, ki so bodisi ekonomsko

vsem je tu mišljeno na zagovornike tako imenovane

hierarhizirane (družbeni položaj Romov, s katerim se

»liberalne enakosti«) spregledali, kot so spregledali tudi

bomo natančneje ukvarjali pozneje) ali pa na ravni eko-

to, da sami ne stojijo na neki nevtralni poziciji, na kar

nomskega statusa niso deprivirane (denimo geji, ki so

predvsem leti Taylorjeva kritika. Kymlicka se na tej toč-

lahko ekonomsko uspešno situirani v družbi, a vendar-

ki s Taylorjem strinja in ga zaradi tega celo na nekem

le so tarča diskriminatornih napadov, saj so nizko na

mestu umešča v »prvi val« liberalnega multikulturaliz-

statusni hierarhiji).

ma. To tezo podkrepi na primeru pravice do izobraževanja, ki »ni pravica do izobraževanja v vsakem jeziku,

Multikulturalizem kot kritična paradigma naj poda

ki ga izbere otrok ali njegovi starši, ampak pravica do

»veto« na tisti del teorije (liberalne) enakosti, kjer le-ta

izobraževanja v nacionalnem jeziku, saj cilj te pravice

zgreši svoje osnovno poslanstvo, da bi torej izravnala

ni le izpolnitev neke abstraktne potrebe po racionalno-

neizbrane neenakosti, saj tega ne more storiti s sle-

sti, pismenosti in znanju, temveč tudi tako educiranje

postjo za razlike. Kymclika predlaga dve osnovni vrsti

ljudi, ki jim bo v pomoč pri integriranju v nacionalno

pravic, ki jih pripadniki manjšinskih skupnosti morajo

kulturo« (prav tam: 460).

imeti: da imajo posamezniki svobodo znotraj svoje skupine (Kymclika nastopi proti t.i. notranjim omejitvam,

Kymlicka izpostavi, da je lahko tudi država z (domnev-

ki bi lahko v imenu kulturne čistosti posameznikom

no nevtralno) liberalno ureditvijo lahko izjemno izklju-

znotraj kulture omejevale individualno svobodo), hkra-

čujoča: »Jasno je postalo, da se številne skupine – črn-

ti pa mora določena manjšinska skupina imeti zuna-

ci, ženske, staroselci, etnične in verske manjšine, geji

njo zaščito, ki bi zagotovila enakost med skupinami,

in lezbijke – kljub temu, da imajo skupne državljanske

hkrati pa ne bi dovoljevala prevlade neke skupine nad

pravice, še vedno čutijo potisnjene na obrobje ali sti-

drugo (prav tam: 479). V tem smislu multikulturalizem

gmatizirane. Številni pripadniki teh skupin se ne po-

ni v nasprotju z liberalizmom, temveč le-ta lahko nasto-

čutijo tako samo zaradi (ali ne samo zaradi) svojega

pa kot kritična paradigma saj med drugim »zahteve po

družbeno ekonomskega statusa, temveč tudi zaradi

manjšinskih pravicah krepijo liberalne vrednote« (prav

svoje družbenokulturne identitete, zaradi svoje »različ-

tam: 481). S tem pa naj bi bila tudi nekako presežena

nosti« (prav tam: 461). Kymlicka tukaj navaja Iris Mari-

»lažna debata« med individualisti ter kolektivisti o pa-

on Young, ki imenuje te zahteve po specifičnem obrav-

radigmi multikulturalizma. Posameznik naj bi tako bil

navanju na podlagi pripadnosti neki posebni skupini,

moralno »pred« skupnostjo. Človekove pravice posame-

»diferencirano državljanstvo« (prav tam: 461). Takšno

znika pa »merilo«.

državljanstvo pripadniki teh skupin zahtevajo zaradi 62

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

»Etnični pandemonium« ali strah pred

soočati z manjšinami, ki so tako navznoter, do svojih

netolerantnimi manjšinami

članov (če odstopajo od »tradicije«), kakor tudi navzven, do drugih skupin, netolerantne. Zaradi tega ti kritiki

Kljub Kymlickovi ugotovitvi, da je na področju politič-

menijo, da takšnim manjšinam ne gre priznati manj-

ne teorije debata med liberalizmom in multikulturaliz-

šinskih pravic. Kymlicka na te očitke odgovarja, da se

mom presežena in da sta ta dva koncepta med seboj

tukaj pojavlja zanimiv paradoks, saj se na neliberali-

kompatibilna in – še več –nujno soodvisna, v javnih

zem večine »gleda kot (na) lažje ozdravljivega, medtem

debatah ta dilema nikakor ne pojenja. Avtorji Čikaške

ko se neliberalizem manjšine smatra kot neozdravljiv«

skupine za kulturne študije ugotavljajo, da je multikul-

(Kymlicka (ur.), 2002: 306). Kymlicka navede zgled Tur-

turalizem kot kulturni kriticizem izven akademskih

čije, ki je zavrnila kurdsko avtonomijo, češ da je kurd-

sfer naletel na »ostre reakcije v domeni politike ter novi-

sko vodstvo neliberalno. Seveda je ob tem pozabila, da

narstva« (Čikaška šola za kulturne študije, v: Goldberg,

se je kurdsko vodstvo radikaliziralo predvsem zaradi

1997: 127). Zanimivo je namreč, da te ostre reakcije ne

turške represije (prav tam: 307). Zato je na tem mestu

prihajajo iz samoidentificiranih konzervativnih me-

zaključek s stališča liberalnega multikulturalizma kot

dijev, temveč se je zgodilo predvsem »zavezništvo med

paradigme politične teorije (in prakse) naslednji: »V

konzervativnimi akademiki ter liberalnimi novinarji«

vsakem primeru je licemerno insistirati, da manjšine

(prav tam: 127). Ti konzervativni akademiki v imenu

morajo dokazati svoj liberalizem, še preden dobijo pra-

liberalizma kritizirajo multikulturalizem in še vedno

vico do samoupravljanja v tistih primerih, kjer večina

predstavljajo »vizijo homogene in univerzalno norma-

ni podvržena istemu testu. To je lahko samo izgovor,

tivne kulture« (prav tam:127). Še pomembneje je na

ki bi večini omogočil, da obdrži represivno vladavino«

tem mestu poudariti, da smo vse bolj priča nevarni »po-

(prav tam: 307).

roki« med liberalnim diskurzom ter desničarskimi politiki, ki ta liberalni diskurz izrabljajo za nove možnosti

Kljub zgornjemu argumentu pa se strah pred »etnič-

politike izključevanja Drugega ali neke manjšine, ki naj

nim pandemonijem« povečuje prav v tako imenovanih

ne bi bila tolerantna ali ne bi ustrezala merilom libe-

zahodnih demokracijah. Te zahodne demokracije, ki

ralnosti. Ta debata dobiva novo dimenzijo, ki v javnosti

so bile naklonjene spoštovanju pravic etnoreligioznih

multikulturalizem prikazuje kot krivca za odprtje pan-

manjšin, četudi so te kršile individualne pravice svojih

dorine skrinjice, iz katere je pobegnil celoten »etnični

članov, so se »ustrašile« množic migrantov, ki naj bi bili

pandemonium« (Kymlicka, 2007: 277).

nagnjeni k inherentni netolerantnosti, kar naj bi se zelo lepo dopolnjevalo z željo po prevladi »njihovih« vrednot

V delu Ali se lahko izvozi liberalni pluralizem? so različ-

nad »našimi«. Zato očitajo tudi tistim, ki so uporabili

nih avtorji (gledajoč predvsem situacijo postkomunisi-

multikulturaizem kot kritično paradigmo, s pomočjo

tčnih držav) Kymlicki očitali, da njegova teorija v pra-

katere so svojo kritiko naslovili na liberalizem, da so se

ksi ni prenosljiva na te države1, saj se morajo nekatere

postavili na »sovražno« stran. Če se je vzpon multikul-

1 Ta očitek je zanimiv tudi z drugega stališča, saj so nekatere

narodov, kot se je to upoštevalo marsikje v »zahodnih«

postkomunistične države bile tradicionalno znane po tem, da so

demokracijah in šele kolaps sistema je prinesel kršenje teh

veliko bolj upoštevale manjšinske pravice vsaj t. i. poddržavnih

pravic, kar je bilo opazno npr. tudi v Vojvodini.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

turalizma zgodil naprej v zahodnih (liberalnih) demo-

'sprejemljive' razloge za nasprotovanje imigrantskemu

kracijah, pravi Kymlicka, se prav tako na istem mestu

multikulturalizmu, kot na primer neliberalne prakse

dogaja njegov umik (Kymlicka, 2007: 122).Vendar pa

ter varnostne grožnje (ali kriminal, ekonomsko breme,

se ta ne dogaja na vseh »frontah« v politični teoriji o

zloraba azilnih postopkov itd.)« (Kymlicka, 2007: 126).

multikulturalizmu. Če so zahodne demokracije okrepile manjšinske pravice za »zgodovinske« manjšine (torej

Kymlicka trdi, da če ne bi bili to razlogi za »racionali-

manjšine, ki naj bi bile na določem območju zgodovin-

zacijo« strahu pred migranti, bi ljudje izumili druga

sko naseljene), se sedaj zaostruje debata o tem, ali pri-

tveganja. Državljani bi bili pripravljeni sprejeti multi-

znati manjšinske pravice tudi »sodobnejšim« migran-

kulturne politike držav, če ne bi bile povezane z viso-

tom. To pa predvsem zaradi tega, ker se večino migran-

kimi tveganji, kar je po Kymlicki precej paradoksalno,

tov v očeh povprečnega Evropejca zajame pod skupen

saj meni, da bi jih bilo ravno takrat potrebno sprejeti

označevalec »islama«, ki se v istem hipu naveže na 11.

(prav tam: 127). Poroka liberalnega diskurza z ekstre-

september 2001 ter bombne napade v Londonu in Ma-

mno desničarsko politiko, ki zavrača možnosti spreje-

dridu. Te dogodke politične elite uporabljajo kot simp-

manja multikulturnih politik, svoj dodaten naboj dobi-

tome, zaradi katerih je treba braniti liberalne vrednote

va pri Huntigtonovi tezi o »trku civilizacij«. Dve različni

pred »muslimanskimi« migranti, ki so očitno povezani

civilizaciji po Huntingtonu, pravi Kymlicka, ne moreta

z ekstremisti iz držav, iz katerih so sami emigrirali. Ar-

bivati v isti državi kot enakopravna partnerja, temveč

gument, zakaj bi bilo potrebno ovreči multikulturne

je nujna dominacija enega nad drugim (kristjani nad

politike in s tem tudi manjšinske pravice za migrante,

muslimani), zato ta Drugi avtomatično teži k temu, da

se več ne napaja iz temeljne (družbene) pravičnosti,

je nelojalen tej državi. Kymlicka komentira, da (»znan-

temveč iz geopolitične varnosti (prav tam: 125). S tem

stveni«) diskurz na ravni »trka civlizicij«, ne dopušča

pa se oblikuje nova skupnost strahu, ki skonstruirano

nobenega prostora za debato o pravičnosti in pravicah

nevarnost vidi v podobi imigranta – muslimana.

za manjšine, pač pa se celotna debata preseli na področje varnosti (prav tam: 187).

»Strah« pred etničnim pandemoniumom se po Judith Butler pojavi predvsem v povezavi z novimi migranti,

VIR IN LITERATURA:

ki naj bi izhajali iz držav, ki so še v predmodernem stanju, to pa predvsem leti na predmodernega islamskega

• Samardžija, M., Sardelić, J. (2008). »Modernost,

Drugega, ki evropske modernosti še ni dosegel. (Butler,

identiteta, manjšine: Evropske razsežnosti položaja romske skupnosti v Sloveniji«. Diplomsko delo. Ljubljana: Filozofska fakulteta.

2008: 19). Judith Butler argumentira, da se diskurz modernosti uporablja kot novi diskurz izključevanja in hkrati tudi nasilja nad »novimi migranti« v imenu ohranjanja določene modernosti (Butler, 2008). Kymlicka pa meni, da je »musliman« še vedno idealnotipska podoba Drugega, na katerega se projicira strah zaradi nostalgije po skupni zgodovini in identiteti: »Ljudje ne marajo etnične in rasne raznolikosti, ampak ne želijo izgledati kot rasisti ali ksenofobi, zato iščejo neke bolj 64

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Dr. Varga József

drvarga.jozsef@siol.net

A hetési perec készítése Sokan megkérdezhetik tőlem, miért választottam

1. kérdés: Milyen munkálatokat végez el, mielőtt hozzá

rövid ismertetőmül ezt a címet, illetőleg témát. Egysze-

fogna a perec készítéséhez?

rű a felelet. Hetésben (itt a szlovéniai tájegységre gondolok), de az egész Muravidéken is, a hetési perec min-

„Lektöpszë má elüzü este lë szokom hoznyi a lisztöt,

dig jelen volt az itt élő emberek étkezési szokásaiban,

mer kün(n), a spájzbo va. Meleg helre tëszöm. Minha

életvitelében ünnepnapokon, lakodal-makkor, családi

kicsit külevegüznë, átmelegünë. A tejjet is ki szokom

és közösségi (falusi) stb. rendezvényeken. Díszítette

vënnyi a hüttübü. Mérnyi nëm méröm mas(t) së. Csak

többek között a föszödött terittüs asztalokat.

ugy csinyálom mind régön. Fejbü.”

A téma választásakor nem a pereckészítés munkafolyamatát szerettem volna bemutatni elsősorban, ha-

2. kérdés: Milyen edényeket használ most a pereckészí

nem a művelet elmondása (közlése) közben előforduló,

téskor, és milyeneket használtak régen, a múltban?

jelentkező tájszavak, kifejezések és mondatok megörökítését.

„Neköm van ëgy másfél literös, ëgy ëgyliterös fazikam

Ezért kértem meg a dobronaki S. J. 64 éves paraszt-

mëg ëgy nagyobb vájlingom. Abba csinyálom. Kis

asszonyt, hogy legyen adatközlőm, aki már fiatal kora

ruhát nëm használok. Valamiko szëginy anyámnok

óta sütött perecet, kenyeret, pompost, kukoricapogá

cserepvájlinggya vuót. Elübb neköm is vuót cserep

csát káposztalevélen, kukoricamálit stb. kemencében

vájlingom, fődbü. Abba jobban mëg is ket.”

vagy sütőben; ahogy mondta sparheltben. Elmondása szerint a hetisi vagy muravidéki perec jellegzetes táji

3. kérdés: Milyen lisztből készíti a perecet?

kelt tészta, amit jóformán minden háziasszony tudott készittenyi, vagyis hát sütnyi.

„ Én csak sima lisztöt használok. Csak simát. Esztötet a tornisai Premosátu hozzok. Onnaj hozzok a

A hetési perec készítését mozzanataiban, vagyis a művelet folyamatát lépésről lépésre mutatom be a liszt

darát is. Cserilünk. Elübb még a kënyérlisztöt is.”

melegítésétől a kisüléséig, illetőleg annak a fogyasztásáig. A műveletek közlését – az anyaggyűjtést, a szöveg-

4. kérdés: Hogyan lesz a lisztből perectészta? Mit tesz

közlést – kérdésekkel vezetem be, így segítem annak

bele?

logikus folyamatát, hitelességét. Megjegyzem, hogy a kérdésekre kapott magyarázó

„Hát ëgy kis erü köll. Ëgy kis kidógozás. Ja, na aszt

szöveget teljességében nem jegyzem le; csak néhány

a tésztát mëg këll szenvennyi. A zembörnek a homlok

mondatot, rövid összefüggő szöveget, amelyben sajá-

áru folik lë a viz, miko én is mëgdogasztom. A nagyob-

tos, eredeti, hetési, muravidéki tájszavak, kifejezések

bik fazikamba, félig vagy föllebb, tëszöm a lanygyos

vagy népnyelvi közszavak érvényesülnek.

tejjet a cukorre mëg a zélesztüve. Abba sziépön fögyőn,

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

mer elig nagy neki. Ha van hazai tejfölöm, akko tëszök

8. kérdés: Hol volt általában a „rakott kemence”?

bele. A bótbu nëm hozok. Ëgy kis olajat is tëszök bele.

Tudja-e, hogyan készült? Milyen eszközökkel

Asztatat is mind eligazitom. Igy szöbben és gyorsab-

tisztogatták?

ban mëgkel. Fehérolajat használok. Utollán még jó kalány zsirt is tëszök bele, amiko má majnem kész.

„Hát a legtöbb helön kün(n) a párukonyhábo

Dizsnuzsirt. Én avve is főzök. Asztotat szeretöm. A

vagy a füstöskonyhábo, de nálunk a konyhábo vót,

disznuzsirt. Olvasztott zsirt, vagy sütött zsirt, vagy

a rakott sparhelt alatt. Ott lë szokott az édösanyám

hogyan is monygyák. Eszt a végin dogasztom bele. Én

térdepünyi, én mëg raktam neki a lapátro két perecöt.

nëm szokok margarint raknyi bele.”

Mast a mosukonyhábo van a kemëncink. Abbu kön�nyen kiszëdöm, nëm köll lëhajládoznyi. Hát a kemëncit hazai téglábu csinyáták. Kezze

5. kérdés: Min formázza ki a perecet?

vetött téglábu, mer az nagy vót és jó vót égetfö. Eszt „Én nëm ruhán csinyálom. Dëszkán. A Glavács

sárra ragasztották össze. Allu, a simára csiszut tégla

csinyát neköm. Arra buritom a tésztát. Nëm mind. Kis

alá mëg nagy kövecsöket raktak. Pár silingáve mi is

darabogbu enyujtom, eszakasztom kettü feli. Mindig

hosztunk a Zásásbu. Hogy jobban tarcsa a melegöt.

fonyom a perecöt, tekeröm, vagy hát hajtogatom ös�-

Tisztogatnyi pemette meg szamaluve szoktam. Avve

sze. Nëm pöndörittöm, mind mások szoktyák. Mëgy

husztok ki a szenyet. Én tudok pemetöt is csinyányi.”

gyorsan, ha nëm fájnok a kezeim. Ötfen percig ötfen perecöt mëg tudok csinyányi.”

9. kérdés: Tudja-e, miért nevezik hőkkün sütt perecnek? Mi a hőkkü?

6. kérdés: Mivel keni be a nyers, kész perecet? „Talán azér mer alu vót. Vagy hát... Hőkkün sütt „Tojássárgájáve. Két tojás sárgáját mëg ëgy egisszet jó összezabulok. Neköm még van tolkenyücsöm,

perec?... Nëm tudom. Esztötet igazán nëm tudom. Hőkkü?... Nëm tudom.”

avve. Tudok is csinyányi luttolbu. Hozott a lányom, na asztotat, amive föstönek, pamacsot. Az neköm nëm jó,

10. kérdés: Mennyi ideig sül meg a perec? Csinál-e

mer ëccë kezdött kimënnyi a szőrë. Lektöpszë föstenyi

valamit a megsült pereccel?

a Jani szok. A kenyücsöt föstiknek monygya.” „Amiko a kemëncibe sütöm, nyolc-tiz percig, de 7. kérdés: Hol és miben süti meg most, és miben

villanysütübe, redlibe elübb mëgsül, hét-nyolc per-

sütötték meg valamikor a perecet?

cig. Persze attu is függ, hogy millen vastag a tésztájo. A kemëncibe pár perc után szamaluve mëg szokom

„Mas(t) csak a villanysparheltbe sütöm. Ott jó

bozgatnyi. Hát ha nagyon mëgsül, erüssebben és

bemelegitöm. Illen melegben kéccászhusz-harmincra

szározz, akko lanygyos vizze mëgmozsdatom. Hallottam

kapcsulom a redlit. Mast rácson sütöm, sütü

mástu, hogy illenko lanygyos zsiros vizbe mátogattyák.

pappiéron. Elübb a fássparhelt redlijibe. Ha vuót sok

Én esztötet nëm szokom. Ugyis mëkporhankodik, és

üdünk, akko csak kemencibe. Vuót sok gall, venyicse

fényössebb, simább lëssz.”

a hëgyön, onnajt hosztok.” 66

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

11. kérdés: Miben tárolja a megsült, kész perecet?

hány mondatot tartottam fontosnak bemutatni. Ezek jegyzékét magyarázásukkal csatolom szerény írásom-

„Van neköm még ollan régi abroszom, vászonbu,

hoz ábécé sorrendben.

még szëgin(y) édösanyám szőjte fajzon. Abba rakom a forru perecöt. Késübb, miko kihül, nájlonzacskukba

abba sziépön fögyőn. = abban szépen megkel

tëszöm. Utánno mëg a hüttübe. Onnaj vëszöm ki, ha

a fasparhelt redlijë = a fával fűthető tűzhely sütője

köll.”

A homlokáru folik lë a viz. = ...veríték asztatat v. asztotat = azt

12. kérdés: Ismer-e valamilyen szokást, mondást,

átmelegünë = meleg lesz

történetet a hetési, muravidéki pereccel vagy annak

borosüveg nyaka = az egyliteres karaf borosüveg vé-

sütésével kapcsolatban?

konyabb, felső része bozgat = megmozgat, megmozdít buritt = kiönt, rátesz

„Hát nëm is tudom. Ja, mast jut eszömbe. Lakodal makko és más rëndözvényëkën szokták mondogatnyi,

cserepvájling = mosogató-, gyúrótál (edény), tál

ugratnyi ëgymást: Tudod-ë miko jó a perec közepë?

cserepvájling fődbü = kerámiaedény

vagy Szeretöd a perec közepit?

dëszka = gyúródeszka dogaszt = dagaszt

Lakodalomba sok perecöt csinyánok. Sokat meg is ësznek. Sokszë még másnap is süttek, elübb. Ollanko

enyujt = ki-, megnyújt

huszták rá a perecöt a borosüveg nyakáro. Vagy hát a

esztötet = ezt

perec közepin a bort értëttik. Más összejövetelën is ot

fajz = szövőszék

vót a perec, például a paszitábo, a körbecbe vitt fumu,

fehérolaj = napraforgóolaj, étolaj

vagy ahogy nálunk monygyák, a fonyu melli tëttik

fejbü = könyv v. recept nélkül

diszittenyi. De tolfosztásko, tökmagköpesztisko,

föszödött terittü = házi szőttes hetési motívumokkal

kukoricafosztásko, na mëg sokszë másko is helët

fumu v. fonyu = Egyfajta gazdagon díszített kelt tészta,

tesitëttë a kalácsot és az édöstésztát, süteminyt.

amit kereszte-léskor, lakodalmakkor vittek a kereszt-

Még eszömbe jutott valami. Itt a szomszidba is,

szülők ajándék-ba. Helyettesítette a mai tortát.

ahun tótok ének, sütnek perecöt, de azok tësznek a két

füstöskonyha = A főépület mellé ragasztott kisebb he-

ódaláro föllüre tésztábu fonyást. Igy diszittik.”

lyiség, ahol leg-többször a kemence is meg a katlan is volt. Főleg nagymosáskor, ruhapáráskor használták, de

Vizsgálódásomban csak a sajátos hetési, muravidé-

különböző ételek sütésekor is. Legtöbbször ott főzték

ki tájszavak és a mindennapi beszédben használatos

meg az állatoknak a burgondit, répát, krumplit stb.

köznyelvi szavak, kifejezések népnyelvi alakzatait tár-

gall = gally

gyalom és értelmezem. Nem térek ki a hetési, muravi-

hazai tefföl = házi tejföl

déki nyelvhaszmálat hangtani, alaktani és mondattani

hőkkü = forró kő (A kemence alját, a sütőfelülelet kö-

változásaira és változataira.

vekkel bélelték.) hőkkün sütt perec = kemencében sült perec, hő kőn

Adatközlőm kivonatolt szövegéből mintegy 70 táj-

sült perec hüttü = mélyhűtő

szót, kifejezést, népi nyelven használatos szót és né•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

kenyücs = A felvert tojássárgája, amivel a nyers,

pompos = kemencében sült, búzalisztből készült, vízzel

kész perecet sütés előtt megkenik. (A férj a kenyücsöt

kevert, ovális alakú kelt tésztaféleség kenyér helyett

föstiknek mongya.)

pöndöritt = pöndörget, sodor

kezze vetött tégla = az agyagból, vályogból kézzel for-

rakott sparhelt = rakott tűzhely – általában a kony-

mált nyers téglák placra való lerakása kiégetés előtt

hában

kidógozás = alapos gyúrás, dagasztás

redli = sütő

kisruha = konyharuha, szalvéta

silinga = fűzvesszőből font kosár

körbec = ajándék vagy ételek hordására használt, ké-

sima liszt = nullás liszt

reg nélküli fűzvesszőből készült, kerek kosárféleség dí-

spájz = éléskamra

szes fonásokkal, alacsony oldallal

sparhelt = tűzhely

kövecs = kavics

sütöttzsir = Lásd: olvasztott zsír

kukoricapogácsa = kukoricalisztből aludttejjelel ke-

süttek = sütöttek

vert pogácsa, legtöbb-ször kenyérsütéskor káposztale-

sütüpappiér = sütőpapír

vélen sütötték

szamalu = a parázs vagy hamu kihúzására szolgáló

kukoricamáli = kukoricalisztből aludttejjel készült,

eszköz a kemencéből

piskótaszerű tészta sóval vagy cukorral

szeny = parázs

kukoricasasa = kukoricacsuhé

Szeretöd a perec közepit? = szólásmondás

külevegüznë = kiszellőzne

szőj = sző

lapát = sütőlapát, kenyér és más tésztafélék sütésekor

térdepünyi = térdepelni

használták a kemencébe való berakáshoz és kiszedéshez

tótok = A Muravidéken élő őshonos szlovéneket (ven-

lëhajládoznyi = lehajolgatni

deket) hívták az itt élő magyarok tótoknak. (Nem az ide-

mëgporhankodik = puha, foszlós lesz

telepített tengermelléki szlovéneket, a beguncokat.)

mëgmozsdat = vízzel megken, lemos

tolkenyücs = lúdtollból font ecsetféle

Mer ëccë kezdött kimënnyi a szőre. = hullott belőle

Tudod-e miko jó a perec közepe? = szólásmondás

a szőr

ugratnyi = tréfás beugratás

Mindig fonyom a perecöt, tekeröm vagy hát hajto

vájling = mosogató-, gyúróedény, tál

gatom. = sodorja

venyicse = venyige

mosukonyha = Lásd: füstöskonyha

villanysparhelt = villanytűzhely

nájlonacsku = tasak, műanyagzacskó olvasztottzsir = a disznó szalonnájából sütéssel ké-

Úgy gondolom, de lehet, hogy tévedek, hogy a lejegy

szült zsír

zett szöveg mellett néhány táj- és más szó, kifejezés,

összezabul = összekever

valamint mondat hűen szemlélteti a Muravidéken,

pamacs = ecset

Hetésben élő magyarok mai nyelvhasználatát, főleg az

párukonyha = Lásd: füstöskonyha

idősebb emberekét.

paszita = keresztelés utáni eszem-iszom rendezvény pemet = a kukorica csuhéjából készített, kemencét

Jelen esetben csak ennyi telt tőlem. Köszönöm, hogy meghallgattak!

tisztogató eszköz perec közepë itt nem a tészta belseje, hanem a bor 68

Göntérháza–Szombathely, 2007. augusztus 24. •

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Dr. Bence Lajos

lajos.bence@nepujsag.net

A Zrínyiek nyomában a Muraközben, Zágrábban, Sárospatakon ... Rendhagyó kötet jelentetett meg 2003 decemberében a Muravidék Baráti Kör Egyesület. Zágorec-Csuka Judit A Zrínyi család című tanulmánykötetét, melyben – többek között – a szerző a történelmi tények rekonstruálása mellett a Zrínyi-kultusz kultúrtörténeti hátterének a megrajzolására is kísérletet tesz. Rendkívüli vállalkozásról beszéltünk, hiszen az addig költőként és újságíróként ismert Zágorec-Csuka Judit olyan felvállalást tesz, amire eddig csak kevesen vállalkoztak a muravidéki magyar irodalomban, jobban mondva könyvkiadásban. Talán éppen a könyv, illetve tanulA Zrínyiek nyomában horvát nyelvű fordításkötetet Tragom Zrinskih címmel dr. Bence Lajos, Gábor Zoltán és dr. Horváth László mutatták be Zágrában az Ady Endre Kultúrkörben

mány műfaj miatt volt egy kis ódzkodás a könyv kiadását illetőleg, talán – s ez hányszor megismétlődött már Homéros óta –, hogy a nagy történelmi személyiség, aki maga sem fér bele csak egy skatulyába, indokolta egy

Ferenc és Thököly Imre, illetve a lendvai vár művelt,

ilyen mű kiadását. S csak harmadsorban merek arra

művészetkedvelő urai… Mind-mind kitárulkoznak a

gondolni, ami miatt ma itt vagyunk Zágrábban, az Ady

szerzői érdeklődés előtt.

Endre Kultúrkörben, hogy ennek a nagy, horvát-ma-

Mindehhez, ahogy a mű megírásához kétségtelen

gyar szellemiséget integráló személyiségekre emlékez-

az európai egyesítés szellemisége is hozzájárult, hi-

zünk. Az azóta horvát nyelven is napvilágot látott könyv

szen az integrálási szándék a török áfium elleni harc-

ugyanis, a magyar nyelvterület számos helyére eljutva,

ban is gyakran felmerült, igaz akkor éppen onnan hi-

olyan kultúrmissziót teljesít, amire a horvát-magyar

ányzott a kinyújtott kéz. Mert háborús viszonyok ural-

politika és kultúrtörténet évszázadaiban csak ritkán

kodtak, ahogy az egyik fiatal költő művében áll: háború

fordult elő. Ezért a címben szereplő kutatói helyszínek,

volt, mindig háború. S tudjuk, ha háború van, akkor a

ahová Judit részint anyaggyűjtés miatt, részint, mert a

múzsáknak és a szellem embereit, a napi gondok mel-

hely varázsának átélése miatt, szellemi kalandba kezd.

lett saját birtokaik védelme, s csak másodsorban jut

Akiknél vendégeskedik sem akárkik: Zrínyi Miklós, a

a szellemiekre. A kard-csörtető kor ritka szüneteiben

költő és hadvezér, a mártírhalált halt, hős Zrínyi Péter,

olyan művek keletkeznek a toll alól, mint Zrínyi Miklós

Munkácsi várának női hőse, „Európa legbátrabba as�-

Szigeti veszedelme, a legnagyobb magyar nyelven meg-

szonya”-ként emlegetett, Zrínyi Ilona, férjei I. Rákóczi

fogalmazott barokk eposzunk.

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

Visszatérve a mai est szerzőjéhez, Zágorec-Csuka Judithoz és művéhez, a Tragom Zrinskih - tanulmányhoz a kötet előszavában foglaltakkal összhangban a szerző „a teljesség igénye nélkül”, „értékes irodalomtörténeti anyagot” kíván az olvasó elé tárni. A két fő fejezetre tagolt tanulmány első, rövidebb része a csáktornyai Zrínyi család és az alsólendvai Bánffy család között kialakult, hol igen laza, jószomszédi, hol pedig – főleg a török elleni közös fellépés által – igen erős, szinte sorsszerű szövetségről szól. Ezek közül is kiemelkedik az 1603. évi diadallal végződő csata, melyben a krónikaírók szerint Zrínyi György is részt vett segélycsapatával. Sőt, az 1609-es, kevesek által ismert csatában is segédkezett vitézeivel. A jobbára más forrásokból már jól ismert, a legutóbbi kutatások eredményeiből táplálkozó, az eseményekre összpontosító „beszámoló-jellegű” írás mégis sok új, eddig ismeretlen dolgot tár az olvasó elé, akárcsak a Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 18801920 között című fejezet, mely mintegy 20 oldalnyi bibliográfiai jegyzékkel is kiegészül. A Zrínyi-kultusz kialakulását, meggyökeresedését Judit Zágorec-Csuka: Tragom Zrinskih.

és terjedését a szerző tudományos jellegű publikáci-

Kiadó: Društvo mađarskih znanstvenika i umjetnika u Hrvatskoj, Zagreb - Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság i Kulturno društvo „Prijateljski krug “ Pomurja - Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár. Zagreb, 2009. ISBN 978-953-6564-08-8

ókban, okmányokban, okiratokban és különböző helytörténeti és történeti feljegyzésekben kíséri nyomon. A néphagyománnyal kapcsolatos, eddig jobbára feltáratlan közlések is sok értékes színnel, momentummal járulnak hozzá a Zrínyi-irodalomhoz. Ugyancsak ebben a fejezetben találjuk a két Zrínyiekhez (főleg Miklóshoz

ben anélkül, hogy „birtokában lett volna azoknak a ké-

és Péterhez) kapcsolódó kultuszteremtés „szervezett és

pességeknek, melyek erre a célra kvalifikálták (minősí-

hivatalos” intézményeinek tevékenységéről szóló, sok

tették) volna!” a Habsburg-ellenes mozgalomnak, utóbb

apró, de fontos mozzanatot felsorakoztató tényszerű

Bécsújhelyen kivégzett vezetőjét kell tisztelnünk.

megállapítást. Az 1886-ban alapított Zrínyi önképzőkör

Az egyszerűségében is szép kiállítású könyvet kora-

főleg az 1904-ben felállított Zrínyi-emlékoszlop felállí-

beli és újabb keletű rézkarcok, fotók és történelmi do-

tásában, irodalmi emlékműsorok és hazafias összejö-

kumentációs anyag teszi változatossá. A fönt említett

vetelek szervezésében vállalt fontos szerepet. A „horvát

bibliográfiai jegyzék pedig sokban segíthet azoknak,

testvér”, Péter kultusza természetesen nem vetekedhet

akik a Mátyás utáni időszak nagy tehetséggel megál-

Miklóséval, bár Zrínyi Károly szerint a kisebb testvér-

dott, költő-hadvezérének és hadtudósának életműve

•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

iránt puszta kíváncsiságból vagy tudományos kutatás

tvu „Ady Endre”, da se podsjetimo na ove velike lično-

céljából érdeklődnek. Olvasmányos és közvetlen stílu-

sti koje integriraju hrvatsko-mađarski intelekt. Knjiga

sa miatt talán a történelmi múltunk, a közép európai

koja je otada objavljena i na hrvatskom jeziku, a do-

népek történelme és kapcsolattörténete iránt érdek-

spjela je na brojna mjesta mađarskog jezičnog područ-

lődő tanuló ifjúságnak is okulására szolgál. Népeink

ja, izvršila je takvu kulturnu misiju kakva se u stolje-

egymásra utaltságának, a bajban ismerszik meg a ro-

ćima hrvatsko-mađarske političke i kulturne povijesti

kon, a szomszéd a testvér, olyan példa is lehet, amely-

rijetko događala. Zato u naslovu navedenim mjestima

re a 21. század jószomszéd-politikája is építeni tud. S

istraživanja, u kojima je Judit osobno boravila, djelimi-

talán a kettős identitás kérdésében is segédanyaggá

ce zbog prikupljanja građe a djelimice zbog čarobnog

válhat mindenki számára, aki nem döntött az egy-, il-

doživljavanja mjesta povijesnih zbivanja, započela je

letve kettős identitás kérdésében. A két testvér példája

duhovnu avanturu. Oni koje je posjetila, nisu bilo tko,

e kérdésekben is útmutató lehet, s talán abban is, hogy

već su to: Nikola Zrinski, pjesnik i vojskovođa, muče-

remekművet csak magas szintű anyanyelvi tudás bir-

ničkom smrću preminuli junak Petar Zrinski, zatim ju-

tokában lehet alkotni. Köszönöm a lehetőséget, hogy

nakinja utvrde Munkács, spominjana kao „najhrabrija

szólhattam!

žena Europe“ Jelena Zrinska, njeni muževi - I. Rákoczi Ferenc i Thököly Imre, odnosno ljubitelji umjetnosti i obrazovani gospodari lendavske utvrde... Svi oni bili su

Tragom Zrinskih u Međimurju,

subjekti interesa autorice.

Zagrebu, Sárospataku...

Pri pisanju ovog djela svemu ovome nesumljivo se pridružio i duh europskog ujedinjenja, jer je namjera integracije u borbi protiv turskog „otrova” često iskrsnula,

U prosincu 2003. Kulturno društvo „Prijateljski

istina, tada je baš iz Europe manjkala ispružena ruka.

krug“ objavilo je neuobičajeni svezak. Studijsku zbirku

Jer tada su ipak vladala ratna razdoblja, kao što u stihu

Zágorec-Csuka Judit o Obitelji Zrinski u kojoj –izme-

jednog mladog pjesnika stoji: „rat je bio, uvijek samo rat”.

đu ostalih- pored rekonstrukcije povijesnih činjenica,

A dobro znamo, u ratno vrijeme muze i ljude od duha,

autor pokušava opisati kulturno-povijesnu pozadinu

pored svakodnevnih briga, zaokuplja obrana posjeda, a

kulta Zrinskih. Riječ je o izvanrednom pothvatu, bu-

tek u drugom redu dostaje snage i za duhovna dobra.

dući da Zágorec-Csuka Judit, do tada poznata kao pje-

U rijetkim prekidima, kada nisu zveckale sablje, nastala

snik i novinar, započinje takav pothvat, na koji se do

su takva djela kao Opsida Sigetska Nikole Zrinskog, naj-

tada u mađarskoj literaturi u Pomurju, bolje rečeno u

veći barokni ep napisan na mađarskom jeziku.

izdavaštvu, malo tko odlučio. Moguće zbog knjige, od-

Vratimo se autorici Zágorec-Csuka Juditi i njenom

nosno zbirke studija kao književne vrste, bilo je malo

djelu – studiji „Tragom Zrinskih“. U skladu s predgovo-

kolebanja oko izdavanja knjige, moguće – i to se već to-

rom u knjizi, autorica „bez pretenzija za cjelovitošću“

liko puta ponovilo u povijesti počev od Homera – da je

pred čitatelje želi ponuditi „vrijedan povijesno-književ-

velika povijesna osoba, koja ni sama ne staje samo u

ni materijal“.

jedan „pretinac”, uvjetovala izdavanje ovakvog djela. I

Prvi, kraći dio ovog studija govori o uspostavljenom

samo u trećem redu usuđujem se misliti na razlog zbog

odnosu između čakovačke obitelji Zrinski i donjolen-

kojeg smo danas ovdje u Zagrebu, a Kulturnom druš-

davske obitelji Bánffy – koja je ponekad slabija, dobro•

6-7/2009

Strokovna besedila • Szakcikkek

susjedska, a ponekad – posebice

mlađem bratu (Petru), bez „da je

u vrijeme zajedničkih nastupa

posjedovao one sposobnosti koje

protiv Turaka- vrlo jaka, goto-

su za tu zadaću bile nužne!“ ipak

vo sudbinski povezana. Iz ovih

trebamo poštovati vođu urote pro-

se ističe pobjedonosna bitka

tiv Habsburgovaca, kasnije pogu-

1603. u kojoj je, prema pisanju

bljenog u Bečkom Novom Mjestu.

tadašnjih kroničara, sudjelovao

U svojoj jednostavnosti lijepu

i Juraj Zrinski sa svojim pomoć-

knjigu, raznolikim čine rani i no-

nim odredom. Što više, i u manje

viji bakropisi, fotografije i povije-

poznatoj bitci 1609. sudjelovao

sni dokumenti. A gore spomenuti

je sa svojim vitezovima.

bibliografski podaci umnogome

Uglavnom iz drugih izvora već

mogu pomoći onima, koji se bilo

poznati, ali na rezultate najnovi-

iz puste znatiželje ili pak iz cilja

jih istraživanja se naslanjajući,

znanstvenih istraživanja intere-

a na događaje se koncentriraju-

siraju za životno djelo, s velikom

ći podaci, u ovom djelu koje ima

sposobnošću obdarenog pjesni-

„informativni karakter“, ipak je

Judit Zágorec-Csuka: TRAGOM ZRINSKIH

navedeno mnogo novih, do sada

ka-vojskovođe i znalca ratnih vještina. Zbog čitkog i neposrednog

nepoznatih podataka koje nudi čitatelju, poput poglav-

stila, ova knjiga moguće može poslužiti i omladini koja

lja o kultu Zrinskih u povijesnoj Županiji Zala između

se interesira za našu povijest, za povijest srednjo-eu-

1880-1920 godine, koja se nadopunjava s oko 20 stra-

ropskih naroda i povijest odnosa među istima.

nica bibliografskih bilježaka.

Upućenost naših naroda jednog na drugi, koji se u

Nastanak, ukorenjivanje i širenje kulta Zrinskih

teškoćama pokazuju kao rođaci, susjedi, braća, može

autorica prati kroz publikacije znanstvenog karaktera,

biti takav primjer na koji se može graditi dobrosusjed-

dokumente, spise, mjesno povijesne i povijesne zabi-

ska politika 21-og stoljeća. A moguće i u pitanju dvojnog

lješke. Saopćenja vezana na narodnu predaju, koja su

identiteta može postati pomoćno sredstvo za sve koji

do sada većinom bila nezabilježena, sa mnogo dragocje-

se nisu odlučili u pitanju jedno- ili dvojnog identiteta.

nih boja i momenata doprinose literaturi o Zrinskima.

Primjer dvojice braće u ovim pitanjima može biti pu-

Također u ovom poglavlju nalazimo mnogo sitnih ali

tokaz, ali moguće i u tome da se vrhunska djela mogu

važnih momenata činjenično nabrojenih, a vezanih za

stvoriti samo potpunim poznavanjem materinjeg jezi-

djelatnosti „organiziranih i službenih“ institucija koje

ka. Hvala Vam na mogućnosti da sam mogao govoriti.

su promicale kult Zrinskih (poglavito Nikole i Petra). U 1886. osnovana literarna skupina „Zrinyi” preuzela je važnu ulogu, posebice 1904. kod postavljanja

Fordítás-Prevod: dr. Horváth László

spomenika Zrinskom, ali i prilikom organiziranja literarnih programa i rodoljubnih susreta. Kult Petra, „hrvatskog brata” , naravno nije se mogao natjecati s onim Nikole, mada prema navodima Zrinyi Károlya, u 72

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Dr. Elizabeta Bernjak

elizabeta.bernjak@siol.net

Filozofska fakulteta Maribor

Razmišljanje o prenovi dvojezičnega šolstva v Prekmurju A tanulmányban a szerző a muravidéki kétnyelvű oktatás problematikáját tárgyalja, amely hosszú éveken át a kisebbségi és a többségi nemzeti közösség tagjai számára a kétnyelvű oktatás példaképét képezte. Az alkotmányilag és törvényileg biztosított kétirányú kétnyelvű oktatási modell megvalósítása a kisebbségi nyelv megőrzése és fejlesztése, valamint a többségi közösség tagjai optimális kisebbségi nyelv elsajátítása szemszögéből nagy hiányosságokat mutat. A kisebbségi és a többségi tanítási nyelv egyenjogú statusza ellenére ebben a modellben nem tud érvényesülni a két tanítási nyelv egyenrangúsága. A kilencosztályos kétnyelvű általános iskola első és részben második harmada kivételével a harmadik harmadban és a kétnyelvű középiskolában a két tanítási nyelvre a nem egyenrangú státusz jellemző, azaz az arány 80 : 20% a többségi nyelv javára. Ennek következménye a kisebbségi szaknyelv hiányossága, ami kedvezőtlen hatással van a közéleti nyelvhasználatra. A szerző továbbá a meglévő kétnyelvű oktatási modell módosítási lehetőségét vázolja fel, főleg a kisebbségi nyelv mint anya- és környezetnyelv tanításának didaktikai megközelítése, valamint a kéttanynyelvű tantárgyak modelljének reformja, az alternatív tankönyvek és a megfelelő kétnyelvű pedagógusok képzésének szempontjából.

VLOGA DVOJEZIČNE ŠOLE PRI OHRANJANJU MANJŠINSKEGA JEZIKA

jezika. Posebna naloga dvojezične šole je v prvi vrsti ohranjanje jezika in identitete narodne skupnosti, v drugi vrsti pa integracija skupnosti v večinski narod oz. sožitje z večinskim narodom. Učni načrti dvojezične

1.1

šole od nastanka naprej načeloma poskušajo okrepiti sožitje, toda sožitje z jezikovnega vidika pomeni pred-

Dvojezično izobraževanje ima pomembno vlogo pri

vsem pasivno znanje manjšinskega jezika, drugače

usvajanju in ohranjanju manjšinskega jezika, pri uza-

rečeno njegovo toleranco s strani večinskih govorcev.

veščanju narodne pripadnosti, razvijanju kulturne

V današnjem času je mogoče bolj ali manj neugoden

identitete ter zagotavljanju mirnega sožitja večinskega

položaj manjšinskega jezika razumeti kot posledico

naroda in manjšine. Uresničevanje teh nalog širi pro-

svojevrstnega zgodovinskega razvoja, ki so ga na eni

gram dvojezične šole, ki naj bi v luči navedenih vrednot

strani zaznamovali negativni vplivi na manjšinski jezik

postala središče narodnostnega oz. medkulturnega

(potiskanje manjšinskega jezika iz javnega življenja),

življenja. To pomeni, da bi morala poleg vzgojno-izo-

na drugi strani pa šibak odpor manjšine zoper različne

braževalne funkcije povezovati, ohranjati in razvija-

oblike pritiska, zlasti zoper pritiske na jezikovo zavest,

ti narodni skupnosti, njuno kulturo in seveda njuna •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

v zadnjem času pa ugodnejša večinska jezikovna poli-

doseganje zastavljenih ciljev ni povezano le s tem, ali

tika in njena bolj ali manj uspešna implementacija. Za

pouk poteka v maternem jeziku manjšinskega otroka

narodnostno mešano območje Prekmurja je načeloma

ali v dveh jezikih (Baker 2001: 263). V primeru učencev

značilna t. i. dvosmerna dvojezičnost, kar v danem pri-

iz homogenih ali etnično mešanih območij se krepitev

meru pomeni, da so dvojezični tudi pripadniki večin-

manjšinskega jezika in identitete ter madžarskih in

skega naroda (vsaj pasivno dvojezični), z vidika stičnih

slovenskih jezikovnih kompetenc lahko uspešno odvija

jezikov pa komplementarna, deklarativna „funkcional-

tudi po drugačnih modelih. Za krepitev manjšinskega

na dvojezičnost”, ki je v resnici dvojezična diglosija: oba

jezika ter zaustavitev potekajoče zamenjave jezika oz.

jezika imata pomembno vlogo v življenju skupnosti,

zaobrnitev tega procesa zaradi razlik v lokalnih uredi-

toda med njima obstaja funkcionalna delitev. Gospo-

tvah ter v moči etnične vitalnosti so potrebne tudi v šol-

darska, kulturna in jezikovna izolacija od matičnega

stvu različne od znotraj diferencirane strategije. Po Fis-

naroda ter močna, bolj ali manj zakrita asimilacijska

hmanovi teoriji (1991) se je z vidika uspešne zaobrnitve

politika v preteklosti, zlasti na področju šolstva in jav-

zamenjave jezika za najbolj kritično izkazalo upadanje

ne uprave, se kaže v šibki kompetenci manjšinskega

vloge predajanja jezika v družini. V strokovnih krogih

jezika ter v funkcionalni in strukturni osiromašenosti

se velikokrat poudarja, da mora pri ohranjanju manj-

etnično izvornega jezika. Večinski jezik je v veliki meri

šinskega jezika prevzeti vlogo družine dvojezična šola,

potisnil manjšinski jezik iz javnih govornih položajev, v

toda pri tem se pogosto precenjuje vloga, ki bi jo bila

zadnjem času tudi iz zasebne sfere.

šola sama zmožna opraviti v tem jezikovnem in družbenem procesu. Praksa kaže nasprotno, ko se zaradi

1.2

družbenih sprememb ter spremenjenega odnosa do jezika pojavi stalna komunikacija v večinskem jeziku

Osrednje vprašanje o ohranjanju in krepitvi madžar-

tudi znotraj družine, tedaj šola sama ni več zmožna za-

ske skupnosti in manjšinske variante madžarskega

ustaviti procesa zamenjave jezika. Vse to seveda ne po-

jezika je tesno povezano z učinkovitostjo dvojezičnega

meni, da dvojezično šolstvo, in sicer njegova oblika in

šolstva. Z vidika jezikovne manjšine se kot cilj pogosto-

kakovost ne bi bili odločilna dejavnika v procesu ohra-

krat postavlja dvojezičnost, ki temelji na visoki stopnji

njanja ali zamenjave jezika, saj obstaja med kolikostjo

obvladanja obeh jezikov, toda po mnenju poznavalcev

ter kakovostjo pouka v maternem ali součnem mater-

manjšinske situacije je to pretiran idealizem, saj ugo-

nem jeziku ter med izgubljanjem jezika pri posamezni-

tavljajo, da je pogoj za trajno ohranjanje dvojezičnosti

ku in zamenjavo jezika pri skupnosti tesna povezava. V

dominantnost manjšinskega jezika, torej bilingvizem,

danem primeru manjšinski jezik dobi največkrat samo

v katerem je dominanten manjšinski jezik, saj je tedaj

instrumentalno vlogo v preusmeritvi na večinski jezik.

najmanjša nevarnost za zamenjavo jezika, ki se lahko

Med najpogostejšimi sredstvi preusmeritve nastopajo

konča v enojezičnosti (prim. Lanstyák 1998). Na podlagi

npr. dvojezičnost učnih ur brez ustrezne metodične

poznavanja strokovne literature s področja dvojezične-

opore, nediskriminatorni pristopi do vsebine in didak-

ga šolstva lahko rečemo, da v prid takega modela govori

tike kurikula, obravnavanje manjšine kot homogene

niz kognitivnih, psiholingvističnih, moralnih in drugih

skupnosti, se pravi, da se pogosto ne upoštevajo razlike

argumentov (Göncz 1985, Cummins 2000). Danes je že

v poznavanju jezika v različnih skupinah.

povsem jasno, da učinkovitost dvojezičnega šolstva in 74

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

1.3

deklarirane pravice. Absolventi dvojezične osnovne in srednje šole, pa tudi diplomanti razrednega pouka ter

Daljnoročne posledice teh strategij se kažejo v tem, da

strokovnih predmetov na Pedagoški in Filozofski fakul-

mnogi manjšinski starši dobivajo občutek, da so nji-

teti Maribor kažejo v sporazumevalni zmožnosti v ma-

hove nekdanje ter domnevne ali dejanske učne težave

džarskem jeziku veliko primanjkljajev, lahko bi rekli, da

njihovih otrok, morda slabše učno napredovanje, bolj

so funkcionalno premalo opismenjeni za enakovredno

omejene možnosti družbene in gospodarske mobilno-

rabo manjšinske materinščine v javnih formalnih (tudi

sti, v neposredni povezavi s tem, da državnega jezika

neformalnih) govornih položajih. Politično enakoprav-

ne obvladajo na taki stopnji kot govorci enojezične ve-

ni status manjšinskega jezika v javnem življenju še ni

čine. Zaradi negativne izkušnje iz preteklosti, da dvoje-

zadostno zagotovilo za enakovredno rabo manjšinske-

zični pouk zavira visoko stopnjo usvojitve večinskega

ga jezika v medkulturnem sporazumevanju. Dvosmer-

jezika, čedalje manj staršev občuti pouk v maternem

na dvojezičnost, ki predvideva obvladanje dveh jezikov

jeziku za „donosno naložbo”. Ta proces – simbolično

tako pri pripadnikih manjšine kot večine, se je izrodila

zatiranje (Bordieu 1991) – se nevidno odvija, toda s tem

v poljezičnost z vidika obvladanja manjšinskega jezika

še močneje ogroža ohranjanje manjšinskega jezika. V

tako pri učencih večinske kot tudi manjšinske skupno-

tem kontekstu je tudi laže razumeti, zakaj dobršen del

sti. Razlogi za to so v prvi vrsti sociokulturne narave, in

manjšine ne živi z že obstoječimi pravicami in da se ko-

sicer naravna asimilacija manjšine in opuščanje manj-

dificirane jezikovne pravice ter laične predstave o njih

šinskega jezika, ki nima takega prestiža kot večinski je-

pogosto toliko razhajajo, da se lahko postane vprašljivo

zik; politični pritiski na manjšino v preteklosti in iz tega

celo uspešno uveljavljanje manjšinskih pravic (Kontra

izhajajoče stigmatiziranje manjšine; drugorazredni po-

1999: 93).

ložaj manjšinskega jezika v javni upravni sferi; neobvladanje manjšinskega jezika pri uradniškem sloju, zlasti

VLOGA MANJŠINSKEGA JEZIKA PRI DVOJEZIČNEM POUKU

pa pomanjkljiva jezikovna in sporazumevalna zmožnost v strokovni zvrsti manjšinskega jezika nasploh tudi pri pripadnikih manjšinske skupnosti, kar je v tesni povezanosti z neučinkovitim dvojezičnim poukom.

2.1

Pripadnikom manjšine je sicer ponujena možnost za usvajanja materinščine kot prvega jezika pri predmetu

Na narodnostno mešanem območju Prekmurja deluje-

madžarski jezik in književnost, obstaja pa tudi opcija,

jo dvojezične slovensko-madžarske šole že od leta 1959.

da madžarščino izberejo kot drugi jezik oz. jezik okolja.

Kljub določenim spremembam koncepta dvojezičnega

Programa se močno razlikujeta po težavnostni stopnji,

programa in prenovi metodično-didaktičnega pristopa

zato madžarski starši svoje otroke v čedalje večji meri

k poučevanju manjšinskega jezika kot maternega in

vpisujejo k madžarščini kot drugemu jeziku. V tej sku-

drugega jezika oz. jezika okolja, se novemu konceptu

pini usvajajo madžarščino tudi učenci slovenskega po-

in prenovam pripisana pričakovanja v zvezi z ohranja-

rekla, ki v šolo vstopajo največkrat z izredno pomanjklji-

njem in razvijanjem manjšinske materinščine niso v

vim znanjem madžarščine ali pa je sploh ne obvladajo.

popolni meri uresničila. Tako imenovana funkcionalna

Z notranjo diferenciacijo ni mogoče odpraviti jezikov-

dvojezičnost v javni sferi je ostala namreč le na ravni

nih primanjkljajev madžarskih, še manj pa slovenskih •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

učencev. Tako madžarski učenci dosežejo le prvi spora-

starši v čedalje večji meri svoje otroke k madžarščini 2,

zumevalni prag pri svoji materinščini, slovenski učenci

nikakor ne more prispevati k ohranjanju narodne iden-

pa se ne približajo niti minimalnemu pragu. Idealno bi

titete, zlasti ne k ohranjanju jezikovne identitete, prav

seveda bilo, če bi se učenci z madžarskim maternim je-

tako pa ni zmožen odpraviti jezikovnih primanjkljajev

zikom odločili za pouk madžarščine kot materinščine

iz okolja. Na eni strani, ker ni zmožen ustrezno razvijati

(madžarščina 1), toda praksa kaže, da bo število učen-

učenčevih sporazumevalnih zmožnosti, na drugi strani

cev v tej skupini čedalje bolj upadalo. Še večji problemi

pa zato, ker je pouk materinščine načrtovan samo kot

se kažejo pri t. i. dvojezičnih (tj. nejezikovnih) predme-

cilj, v ozadje pa je potisnjena komunikacijska in spo-

tih. Osnova za dvojezični pouk je obvladanje dveh souč-

znavna funkcija jezika. Pri pouku manjšinskega jezika

nih jezikov, pomanjkljivo usvojen jezik pa ne omogoča

kot maternega in drugega jezika se uveljavljajo za stič-

pridobivanja vedenj in znanj pri specifičnih strokovnih

no situacijo neustrezna didaktična načela in metodični

predmetih. Dvojezična didaktika se pretežno uveljavlja

pristopi. Kar zadeva pouk materinščine, je največji pro-

kot prevajanje iz enega v drugi jezik, največkrat pa le

blem enojezični pristop in neobčutljivost do jezikovnih

kot podajanje terminov v madžarščini. Tako učenci ne

variant. Materni jezik manjšinskih učencev se poučuje

usvojijo potrebnega strokovnega diskurza, ki je potre-

s takimi metodami kot enojezične učence v matici oz.

ben za nemoteno funkcionalno dvojezičnost v vsakda-

kot večinski narodni jezik, redko (samo v teoriji) se upo-

njem življenju skupnosti. Na učiteljeva vprašanja v obeh

števa dvojezičnost učencev, to se pravi, da se njihova je-

jezikih večina učencev odgovarja v slovenskem jeziku. V

zikovna raba razlikuje od enojezičnih učencev. Stična

praksi se je uveljavilo zapisovanje izoliranih strokovnih

varianta se omenja le na ravni teorije, v šolski praksi

izrazov (redko se zahteva njihova dejanska raba), na-

se redkeje uveljavlja. Tako ni mogoče uzavestiti razlik

mesto da bi se izrazi podajali v popolnih skladenjskih

med stično jezikovno varianto, ki jo učenci še v nekate-

strukturah, ki bi omogočale usvajanje učne snovi tudi

rih primerih usvajajo kot materinščino, in standardno

v manjšinskem jeziku, kasneje pa uporabo teh znanj in

varianto, ki se je učijo v šoli. S tem so načrtovalci jezika

vedenj v poklicnem življenju. Za to se sicer ponuja mo-

porušili materni jezik manjšinskih učencev in ga na-

žnost v okviru jezikovnih učnih skupin, v katerih naj bi

domestili s knjižnim jezikom iz matice, namesto da bi

pouk pretežno potekal (načeloma v 80 odstotkih) v ma-

na podlagi primarne variante načrtovali usvojitev stan-

ternem jeziku, v praksi pa se ta možnost velikokrat ne

dardne. Z vidika ohranjanja in razvijanja manjšinskega

izkoristi. Postavlja se vprašanje, ali so učitelji strokov-

jezika so v dvojezičnem izobraževanju potrebne nujne

nih predmetov, ki so svojo nejezikovno študijsko smer

spremembe.

usvajali v večinskem jeziku, ustrezno usposobljeni za tak učni model, hkrati pa se zastavlja še vprašanje, v

2.2

kolikšni meri lahko sledijo takemu pouku učenci, ki se madžarščino učijo kot madžarščino 2, in ti so v večini.

Z zožitvijo možnosti za prenašanje jezika v družini

V takih okoliščinah je učni model prisiljen na določe-

se nujno povečuje vloga dvojezične šole v prenašanju

no notranjo diferenciacijo, sicer v njem lahko aktivno

manjšinskega jezika. Po mnenju vprašanih danes dvo-

sodeluje le skromno število madžarskih učencev. Ob-

jezična šola le delno zagotavlja usvajanje manjšinske-

stoječi dvojezični model, v katerem vpisujejo madžarski

ga jezika, ohranjanje narodnega izročila, oblikovanje

starši oz. dominantno slovensko-madžarski dvojezični

identitete in funkcionalne dvojezičnosti. Prekmurski

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

dvojezični vzgojno-izobraževalni model je dvosmerni

izvlečka. Tako raba manjšinskega jezika od 4. do 9. ra-

model, ki je načelno usmerjen na ohranjanje in razvija-

zreda močno upada. V 4. razredu se načeloma pojavlja

nje obeh jezikov na narodnostno mešanem območju ži-

v 50 odstotkih, v 5. in 6. razredu v 40, v zadnjem triletju

večih narodnih skupnosti. Na podlagi lastnih izkušenj

kvečjemu le še v 30 odstotkih.

in raziskave sporazumevalne zmožnosti učencev lahko ugotavljamo, da je njihova sporazumevalna zmožnost pomanjkljiva ne samo v njihovem drugem, ampak tudi

v prvem jeziku, kar se kaže kot ovira v procesu pridobivanja znanj in vedenj ter z vidika udeležbe v formalni komunikaciji. Dosedanje ugotovitve in raziskave so

UČINKOVITOST DVOJEZIČNEGA IZOBRAŽEVALNEGA MODELA – IZSLEDKI RAZISKAVE

pokazale potrebo po uvajanju inovativnih poskusov 3.1

pri poučevanju manjšinskega jezika kot prvega in drugega jezika, posledično pa tudi potrebo po posodobitvi interakcijskega modela pri poučevanju nejezikovnih

Učinkovitost obstoječega dvojezičnega izobraževalnega

strokovnih predmetov. Z reformo osnovne šole, ki se je

modela smo raziskovali v sklopu projekta Comenius

začela s šolskim letom 1999/2000, se je ponudila mo-

z naslovom Pospeševanje manjšinskih jezikov v večje-

žnost tudi za uvedbo modernizacije dvojezičnega pou-

zičnem okolju pri izobraževanju učiteljev (2004–2006)

ka. Tako se je v prvem triletju devetletke začel upora-

ter s pilotsko raziskavo, ki so jo izvedli strokovnjaki in

bljati model jezikovnega pouka, vezanega na osebo oz.

dvojezični učitelji v okviru Odbora za izobraževanje

model 'en jezik ena oseba'. Ta metoda bi lahko v veliki

pri Madžarski samoupravni narodni skupnosti Obči-

meri omogočila, da bi učenci vzgojno-izobraževalne cilje

ne Lendava (hospitacije in opazovanje pouka v v šol. l.

usvojili v svojem maternem jeziku, da med jezikoma ne

2004/2005). Cilj raziskave je bilo preverjanje znanja in

bi prihajalo do mešanja in da bi imeli učenci možnosti

rabe madžarskega jezika ter vrednotenje dvojezičnega

za usvojitev specialnih oblik kodne menjave. Toda po

pouka. Na osnovi analize rezultatov vprašalnikov ter

načelih idealna metoda se na splošno omejuje na vza-

neposrednega opazovanja pouka smo v skladu z mne-

jemno prevajanje učiteljevega besedila, namesto da bi

nji učiteljev izdelali predloge, ki bi po našem mnenju

podajanje in poglabljanje učne snovi potekalo pretežno

lahko veliko pripomogli k izboljšanju dejanskega sta-

v učenčevem maternem jeziku. Učitelji razrednega po-

nja manjšinskega jezika oz. k njegovemu učinkovitejše-

uka niso bili ustrezno usposobljeni za izvajanje te me-

mu pouku v dvojezični šoli.

tode, kar v marsičem otežuje njihovo pedagoško delo. 3.2

Razen tega poteka tudi pridobivanje strokovnih znanj in vedenj pri učencih, ki so se prijavili k pouku madžarščine 2, torej pri dominantno madžarsko-slovenskih

Dvojezični pouk se ubada z mnogimi nerešenimi vpra-

učencih, pretežno v večinskem jeziku. V višjih razredih

šanji. Uveden je bil brez predhodno strokovno uteme-

poteka dvojezični pouk po ciljno vzporedni metodi, kar

ljenih metodičnih smernic in brez ustrezno usposoblje-

dejansko pomeni, da učenci učno snov usvajajo prav

nega pedagoškega kadra. Tudi danes bi lahko med naj-

tako pretežno v večinskem jeziku, v manjšinskem jezi-

večje težave uvrstili neizdelane dvojezične učne modele

ku pa se jim podaja zgolj zgoščena učna snov v obliki

in metode, pomanjkanje ustreznih didaktičnih materi•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

alov (učbenikov, učil, priročnikov, strokovnih slovarjev)

učenci usvojili madžarščino v vrtcu in prvem triletju.

ter ustrezno izobraženega učnega kadra za dvojezični

Doseženo jezikovno znanje pogosto ne dosega osnove,

pouk, se pravi vzgojiteljic, razrednih ter predmetnih

na kateri temelji delo z učbenikom, tako da sta vsebina

učiteljev, ki bi oba jezika obvladali na visoki ravni.

in jezik učbenikov za učence pretežka, učnih ciljev pa ni mogoče uresničiti. Dokler obstajajo opazne razlike

3.3

v jezikovnem znanju mešanih skupin, bi bilo potrebno pri jezikovnih urah izvajati diferenciacijo nalog po te-

Že na predšolski stopnji bi morali več pozornosti na-

žavnosti. Ker učenci, ki so vključeni k madžarščini 2,

meniti oblikovanju jezikovnih skupin in si prizadevati,

poznajo oz. obvladajo madžarski jezik na različnih rav-

da bi otroci vzljubili madžarščino kot materni jezik in

neh, bi bilo umestno uvesti tri učne skupine: skupino,

kot jezik okolja. Starše je treba temeljito informirati o

ki dobro govori jezik, skupino, ki nekoliko slabše govori

oblikovanju jezikovnih skupin, poteku jezikovne vzgo-

jezik ter skupino, ki sploh ne govori madžarsko. V he-

je, o timskem delu vzgojiteljic in kasneje učiteljev ter

terogeni skupini je namreč veliko učencev, ki nimajo

o učnem načrtu za madžarsčino 1 in 2. Na predšolski

komunikacijskih problemov pri madžarščini in bi jih

stopnji bi bilo potrebno otroke uvrstiti v jezikovne sku-

lahko uvrstili v madžarščino 1. Ti učenci so prikrajša-

pine na podlagi jezikovne zmožnosti, ne pa samo na

ni, saj nimajo priložnosti za razvijanje svoje jezikovne

podlagi odločitve staršev. Dosledno je treba uveljavljati

zmožnosti. Spremeniti je treba tudi didaktični pristop

tudi metodo timskega dela, ki ne bi smela izzveneti v

pri madžarščini 2, namesto gramatikalizacije je treba

vzajemno prevajanje timskega para. Že na tej stopnji je

dati prednost komunikativnemu pristopu. Za to pa je

potrebno razvijati sporazumevalno zmožnost otrok, saj

smiselno načrtovati modifikacije obstoječega učnega

opažanja kažejo, da avtomatizirana madžarska besedi-

načrta in izdelati minimalne standarde za madžaršči-

la dobro usvojijo, niso pa zmožni samostojnega govor-

no, ki jih naj usvojijo učenci iz dominantno slovensko-

nega dejanja v manjšinskem jeziku.

madžarskih dvojezičnih družin in učenci slovenskega porekla. Vzporedno s temi spremembami je treba pred-

3.4

videti tudi sestavljanje novih, ustreznih učbenikov, ki bi upoštevali stični položaj ter v vsakdanjem življenju

Rešiti je treba vprašanje izobraževanja vzgojiteljic in

pojavljajoče se sporazumevalne vzorce.

razrednih ter predmetnih učiteljev. Predlagamo, da Katedra za madžarski jezik na Filozofski fakulteti Maribor

3.6

v bolonjskem programu predvidi tri module po en semester, in sicer iz madžarskega jezika, kulture in dvoje-

Določene modifikacije so potrebne tudi pri pouku ma-

zične metodike, ki naj bi bili obvezni za bodoče učitelje

džarščine 1 (madžarščine kot maternega jezika). Učni

dvojezični šol.

načrti so zelo zahtevni, saj sledijo učnim načrtom iz matice, tudi učbeniki so pretežno uvoženi iz matice in

3.5

ne vsebujejo za naš kulturni prostor ustreznih vsebin, predvsem pa ne upoštevajo stičnega položaja na naro-

Nivo poučevanja madžarščine 2, zlasti v drugem in

dnostno mešanem območju.

tretjem triletju, je odvisen od tega, v kolikšni meri so 78

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

3.7

model z enakovredno rabo součnih jezikov, model z menjavo učnih jezikov po urah, temah, dnevih in model

V višjih razredih prevladuje pri dvojezičnih urah klasič-

jezikovne kopeli.

ni tip dvojezične ure, tj. podajanje madžarskih strokovnih izrazov in prevajanje naslova učne snovi, znotraj

3.9

enojezičnega govora se pogosto pojavlja raba drugega jezika, kar vpliva na izoblikovanje vmesnega/mešanega

Težave se pojavljajo tudi na področju didaktičnih sred-

jezika, oz. metoda prevajanja z vsemi spremljajočimi in-

stev, saj ni ustreznih strokovnih slovarjev, dvojezični

terferenčnimi pojavi. V nižjih razredih uveljavljena me-

predmeti pa se poučujejo iz dvojezičnih učbenikov in

toda ’ena oseba en jezik’ se je izkazala za učinkovitejšo,

delovnih zvezkov, ki so prevodi slovenskih učbenikov.

z njo bi se lahko izognili mešanju jezikov, toda tudi pri

Potrebno bi bilo pripraviti dvojezične učbenike, ki bi

tej metodi se žal daje prednost prevodni dvojezičnosti.

upoštevali jezikovno in kulturno drugačnost, stično

Pri dvojezičnih urah se od učitelja in učencev pričaku-

situacijo, seveda na podlagi modificiranega učnega

je, da uporabljajo oba jezika izmenično, komplemen-

načrta. Za učni program madžarščine 1 v devetletki je

tarno, prevajanje naj bi prišlo v poštev le pri povsem

sicer izdelan novi učni načrt, toda učna snov se prete-

neznanih izrazih in prvič slišanih stvareh. Pri dvojezič-

žno poučuje po učbenikih iz matice. Ti učbeniki seveda

nih urah naj bi učence preverjali v obeh jezikih, seveda

ne vsebujejo za prekmursko stično situacijo značilnih

v skladu z njihovimi zmožnostmi. Ker je v dvojezičnem

vsebin in besedil. Učni načrt bi moral biti fleksibilnej-

vzgojno-izobraževalnem procesu potrebno doseči iste

ši, predpisano učno snov, zlasti iz književnosti, je treba

učne cilje kot v enojezičnih šolah, se zdi problemati-

spremeniti v predloge in v učnih načrtih sicer zapisa-

čen način pridobivanja znanj in vedenj, se pravi spo-

na, v učbenikih pa neobstoječa dela domačih avtorjev

znavanje v dveh jezikih, saj učenje/poučevanje v slabše

vključiti v berila in jih tudi obravnavati. V jezikovnem

usvojenem jeziku (v manjšinskem jeziku) ne zagotavlja

pouku devetletke je poudarek na obravnavi in tvorje-

razvoja kognitivnih zmožnosti na visoki ravni. Zaradi

nju neumetnostnih besedilih, toda po učnemu načrtu

tega je potrebno pri čim več predmetih ponuditi učne

se ne ravna noben učbenik, zato se zdi umestno sesta-

jezikovne skupine in o njih ustrezno informirati učen-

viti zbirko besedil s takimi vsebinami.

ce in starše. Za tako obliko poučevanja pa so potrebni ustrezno izobraženi učitelji, ki so pri dvopredmetnem

3.10

študiju poleg strokovnega predmeta študirali tudi madžarski jezik ali so vsaj usvojili strokovno terminologi-

Sedanje dvojezično šolstvo ne daje veliko možnosti za

jo svoje stroke tudi v madžarščini in hkrati absolvirali

uresničevanje narodnostnega programa in uveljavlja-

dvojezično metodiko.

nje ciljev sožitja. Pomanjkljivo je ustrezno informiranje skupnosti o bistvu sožitja, zato se zaradi večkrat zmo-

3.8

tnega prepričanja madžarskega jezika kot materinščine ne učijo niti tisti, ki ga sicer govorijo na ravni mate-

Eksperimentalno bi bilo potrebno uvesti alternativne

rinščine. V znamenju sožitja pa tudi otroci večinskega

dvojezične modele pri predmetih z dvema učnima jezi-

naroda ne usvojijo madžarščine na taki stopnji, da bi

koma, in sicer komplementarni timski dvojezični učni

zadoščala za nemoteno komuniciranje, še manj pa za •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

usvajanje znanj pri dvojezičnem pouku. Brez ustrezne-

4.2

ga jezikovnega znanja obeh jezikov na narodnostno mešanem območju ne moremo govoriti o funkcional-

V jezikovni politiki in učnih načrtih dvojezične šole, se

ni dvojezičnosti. Dejstvo je, da pripadniki skupnosti

večinoma uveljavlja intuitivno načrtovanje jezikovne-

manjšinski jezik obvladajo na nižji stopnji kot večinski,

ga znanja, ki naj bi bilo vseveljavno in nespremenljivo,

da ima manjšinski jezik tudi manjši ugled in da ga v

kar samo po sebi kaže na zelo pomanjkljivo poznava-

javnih govornih položajih kot sredstvo sporazumeva-

nje sodobnega razvoja jezikoslovja, še zlasti spoznav-

nja in sporočanja izbere čedalje manj govorcev. Tako

nega, pragmatičnega in političnega, ki dnevno odkriva

lahko govorimo o postopnem izgubljanju manjšinske-

nove razsežnosti jezikovnega znanja, s tem pa neneh-

ga jezika ali celo o jezikovni zamenjavi v prid večinske-

no ustvarja nove okoliščine za pouk. Kaže pa tudi na

ga jezika.

povsem statičen koncept jezika, na pretirano poudarjanje slovničnih opisov pri formalistično zasnovanem

PRIČAKOVANJA V PRIHODNOSTI

4.1 Evropska jezikovna priporočila si prizadevajo, da bi nastale uravnotežene dvojezične situacije med jezikom manjšine in večine. V Sloveniji se je ob koncu 20. stoletja izoblikoval tak šolski sistem za manjšine, ki nudi dovolj fleksibilen okvir za učenje manjšinskega jezika za potrebe skupnosti. Toda potreba po učinkovitejšem jezikovnem pouku manjšinskega jezika ni vedno deležna take pozornosti pri jezikovnem načrtovanju, kot bi bilo pričakovati. V danem primeru jo je potrebno razreševati v državi manjšine ob podpori strokovnjakov iz matice s korenitimi in raziskovalno podprtimi reformami, ki pri načrtovanju novih programov izhajajo iz sistematičnega ugotavljanja in preučevanja dejanskih in pričakovanih prihodnjih potreb učencev. Spričo velikih medgeneracijskih razlik, ki jih povzroča že sam tempo razvoja, in tehnoloških sprememb, je postalo več kot očitno, da nekatere stare prakse šolskega načrtovanja pouka jezika niso več ustrezne.

jezikovnem pouku, ki brez upoštevanja bistvenih človeških dejavnikov in dejanskih pragmatičnih okoliščin ne more biti temelj na učence osredinjenega jezikovnega pouka. Jezikovno znanje jim predstavlja le množico jezikovnih omejitev na poti jezikovnega pouka, v katerem je jezik definiran kot cilj, ne pa kot sredstvo sporazumevanja in spoznavanja, torej kot sredstvo za učinkovitejšo rabo jezika. Naslednja predpostavka pa je, da naj bi učenci na raznih ravneh vsaj v okrnjeni obliki obvladali že vse doseženo znanje, pri formalističnem jezikoslovju pa gre pri tem za razne sistemske opise jezika. Tudi ta podmena je nevzdržna, ker se sploh ne sprašuje po funkcionalnosti takšnega znanja s stališča učenčevih zmožnosti in dejanskih potreb, zato pa ne izpolnjuje ene izmed temeljnih zahtev teorije o pedagoškem načrtovanju, tj. potrebe odraščajoče generacije, ki naj bi živela in uspešno delovala v novem stoletju. Učinek tako zasnovanega jezikovnega pouka je lahko le odtujevalen, saj učenca ves čas prepričuje o tem, da svojo materinščino slabše obvlada kot večinski jezik družbenega okolja oziroma da je sploh ne obvlada. S tem pa pri njem vzpodbuja le negativen odnos do standardne variante manjšinskega jezika, kar na koncu res pripelje do nezadovoljive pismenosti, zlasti pa do trajne škode v spoznavnem razvoju.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

4.3

čuje strategije oživljanja lokalne jezikovne variante, strategije razvijanja manjšinskega jezika v smeri izgradnje

Spoznavno jezikoslovje prinaša vedno več opozoril o od-

standardnih variant, strategije in načela izbire učnih

ločilnem pomenu jezikovnega znanja za smiselno pre-

vsebin v učnih načrtih za pouk manjšinskega jezika kot

živetje v novonastalih okoliščinah čezmejnega pretoka

materinščine in drugega jezika, metode in oblike pouka

delovne sile, informacij, kulture ipd. Jezikovno znanje

jezika z upoštevanjem načela selektivnosti, stičnosti ter

ne nudi le realnih možnosti za družbeno uspešnost

interkulturnosti, ki vključuje tudi načelo kontrastivnosti

in kakovostno življenje v novi integracijski stvarnosti,

ter komunikacijski pristop k poučevanju jezika v skladu

marveč tudi posamezne zmožnosti, kot je npr. sposob-

z dejanskimi in prihodnjimi komunikacijskimi potreba-

nost besednega urejanja lastne izkušnje in odnosa do

mi učencev v stičnem in širšem jezikovnem prostoru.

realnosti, do stičnih jezikov v skupnosti, do lastne in

Medtem ko je status manjšinskega jezika na posame-

druge skupnosti, ki prispevajo tudi k skladnemu ču-

znih ravneh izobraževanja v najožjem smislu vprašanje

stvenemu razvoju in duhovnemu zdravju. Žal ta spo-

jezikovne politike, spada določanje operacionalnih okvi-

znanja s področja medkulturne komunikacijske zmo-

rov učenja manjšinskega jezika v domeno izobraževalne

žnosti načrtovalci pouka manjšinskih jezikov niso ali

politike načrtovanja jezikov ter načrtovanja izobraževal-

so le komaj upoštevali.

nega procesa, ki mu teorija jezikovne vzgoje zagotavlja jezikovno in pedagoško razsežnost. Žal kolektivni cilji

4.4

načrtovanja institucionaliziranega učenja manjšinskega jezika prevladujejo nad komunikacijskimi potrebami

Dosedanje raziskave jasno kažejo na upadanje jezikov-

individualnih govorcev, čeprav bi pazljiva analiza indivi-

nih zmožnosti v manjšinskem jeziku, zlasti se še ugota-

dualne vloge posameznega govorca v vsakokratni soci-

vlja zmanjševanje ožje jezikovne, pa tudi kognitivne in

alni interakciji potrdila, da prav sporazumevalne zmo-

sociolingvistične sestavine sporazumevalne zmožnosti.

žnosti posameznika predstavljajo bistven predpogoj za

To je tudi posledica odraščanja v družinah, kjer okolje

sporazumevanje v pogojih interkulturne komunikacije.

ne nudi zadostne in kakovostne jezikovne spodbude. V

Pri načrtovanju oživljanja reducirano usvojenega manj-

takih okoliščinah bi morali biti poskusi za doseganje

šinskega jezika je ob upoštevanju socialnopsiholoških

boljših jezikovnih zmožnosti osredinjeni seveda na je-

dejavnikov pri razvoju zmožnosti sporazumevanja treba

zikovni pouk, ki bi upošteval dejanske potrebe in zani-

upoštevati dve ravni te zmožnosti: (a) osnovno zmožnost

manja učencev in tako pomagal spodbuditi motivacijo.

sporazumevanja na medosebni ravni, kar pomeni sporazumevanje v kognitivno manj zahtevnih položajih ter (b)

4.5

spoznavno jezikovno zmožnost, kar pomeni uporabljati jezik kot instrument mišljenja pri razreševanju proble-

Z vidika učinkovitega jezikovnega pouka in razvijanja

mov. Obe ravni jezikovne zmožnosti se pri dominantno

dvojezičnosti, je v skladu s spoznanji sodobnega razvo-

dvojezičnih govorcih v vsakem jeziku razlikujeta, v manj-

ja jezikoslovja potrebno opredeliti področja jezikovnega

šinskem jeziku večinoma ne dosegajo niti osnovne ravni

načrtovanja ter strategije in načela za udejanjanje načr-

sporazumevalne zmožnosti, v večinskem jeziku, tako po

tovanega: (a) načrtovanje manjšinskega jezika kot učne-

jezikovnih testih kot po samoocenitvi, izkazujejo mnogo

ga/součnega jezika ter (b) načrtovanje korpusa, ki vklju-

višjo stopnjo jezikovnega znanja. •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

4.6

Spodbude za prenovo pouka manjšinskega maternega jezika prihajajo z različnih področij, kot najpomembnejše bi veljalo omeniti (1) ugotovitve, da dvojezičnih šol ne končajo funkcionalno dovolj pismeni učenci v manjšinski materinščini oz. jih končajo z reducirano sporazumevalno kompetenco; (2) spremenjene družbene okoliščine, ki narekujejo, da je vloga pouka materinščine predvsem usposobiti učence za uspešno sporazumevanje v najrazličnejših, danes morda še nepredstavljivih okoliščinah in (3) nova spoznanja jezikoslovja, ki so – v nasprotju z dosedanjim poukom manjšinskega jezika, zasnovanim zgolj na opisni slovnici in strukturalizmu – lahko hkrati teoretična izhodišča prenove. Večina raziskovalcev poudarja pomen funkcijskega pristopa k pouku manjšinskega jezika, ki za večino šolajočih otrok ni več njihov prvi jezik. V tem okviru opozarjajo na učinkovitost metode pouka jezika na govorni in pisni ravni glede na dva osnovna pedagoška modela interakcije v razredu: nasproti transmisijskemu modelu interakcije, kjer je pot do doseganja učnih ciljev določena na osnovi logične strukture vsebin, ki jih je treba posredovati učencu, postavljajo model recipročne interakcije, kjer je pri doseganju učnih ciljev v ospredju proces in manj vsebina, ob čemer gre za spodbujanje višjih ravni aktivnega spoznavnega procesiranja v večji meri kot za neposredno pomnenje in reprodukcijo. Na podlagi ugotovitev različnih jezikoslovnih smeri lahko povzamemo, da sta jezik kot sistem in jezik kot raba med seboj tesno povezana in je treba pri pouku posvečati pozornost obema. Toda ker je vsak naravni živi jezik namenjen sporazumevanju in se vsak učenec najprej srečuje z jezikovno rabo, šele nato zavestno spoznava jezikovni sistem, je treba pri pouku izhajati iz učenčeve sporazumevalne izkušnje in ga usmerjati, da se bo znal uspešno sporazumevati. 82

SKLEPNE UGOTOVITVE IN HIPOTEZE

5.1 S prenovljenim programom dvojezične devetletne osnovne šole so se za učence pričakovali boljši časi, toda sestavljalci učnih načrtov niso izkoristili vseh možnosti, ki jih ponujajo Izvedbena navodila za uvajanje programa 9-letne osnovne šole v I., II. in III. vzgojno-izobraževalno obdobje dvojezične osnovne šole. V novem učnem načrtu za manjšinski jezik je še vedno prisotno neselektivno prepričanje, da je vse, kar je mogoče opredeliti in opisati na teoretični jezikoslovni ravni, potrebno učiti na vseh stopnjah, bodisi po vzorcu učnih načrtov za tuji jezik ali po učnih načrtih v matici, kjer se materinščina usvaja in uči v sociokulturno drugačnih položajih. Učni načrt ne upošteva stičnega položaja manjšinskega jezika, ki prav zaradi stičnosti z genetsko in tipološko nesorodnim jezikom kaže posebne odklone od jezikovnih variant v matici. Razvojni standardi premalo upoštevajo načrtovanje razvijanja še obstoječega, s stičnimi pojavi prepredenega narečja. 5.2 Jezik je predvsem družbena dejavnost, v dvojezični skupnosti seveda obstajajo različne jezikovne variante oz. različna jezika, njihova izbira je odvisna od njihovih družbenih funkcij, v katerih bodo uporabljene ter od osebnih interesov govorca. V manjšinski situaciji je potrebno pri jezikovnem pouku upoštevati razmerje med jezikovno obliko in družbenim kontekstom. To pomeni, da mora jezikovna vzgoja uzavestiti strategije, s katerimi lahko dvojezični govorec z izbiro jezikov in jezikovnih variant uresničuje svoje komunikacijske potrebe in

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

funkcije v ožji in širši skupnosti. Jezikovni pouk mora

4.5

biti torej komunikacijsko in funkcionalno usmerjen, kar v metodološkem pogledu pomeni, da je treba učen-

Materni jezik manjšinske skupnosti ima dvojno funkci-

cem zagotoviti vsa sredstva za izbiro tistih jezikovnih

jo: družbeno vlogo v državi govorca, hkrati se uporablja

variant, ki jih dani govorni položaji zahtevajo.

tudi kot interakcijsko sredstvo z govorci iz matične države. Ti funkciji zahtevata različna metodična pristopa,

5.3

ki morata upoštevati obe situaciji. Prva funkcija predpostavlja načrtovanje učnih vsebin, jezikovnih vzorcev,

Upoštevati je treba tudi razmerje med jezikovno obliko

besedišča in kontekstov v učbenikih in priročnikih, ki

in kulturnim kontekstom, da bi učenci lahko usvojili

naj bi bili zajeti iz učenčevega naravnega okolja, da bi

organizacijska pravila, zakonitosti vedenja, norme de-

lahko iz njih usvojene govornovedenjske vzorce prever-

lovanja in ideološke principe, ki posamezniku omogo-

jal in uporabljal v manjšinskem okolju. Druga funkcija

čajo delovanje znotraj hierarhije različnih vrednot in

se navezuje na komunikacijske potrebe govorcev zunaj

vedenjskih vzorcev. Ta zahteva seveda predpostavlja

manjšinskega okolja, na čezmejne komunikacije, torej

učinkovito razvijanje sporazumevalnih zmožnosti, po-

je potrebno učne vsebine razširiti tudi z jezikovnokul-

sebej pa jezikovne zmožnosti v manjšinskem jeziku. V

turnimi vzorci iz matične države. Visoko varianto je

ta namen bi bilo potrebno sestaviti nove, na sodobnem

mogoče poučevati le kot od lokalne stične variante raz-

znanju o usvajanju jezika utemeljene standarde za

likujočo se entiteto in ne kot jezik, ki ga učenec obvlada

pouk manjšinskega in večinskega jezika v specifičnem

že z vstopom v šolo. O standardni varianti v manjšinski

stičnem okolju. Ti standardi naj bi zagotovili priložno-

situaciji se z vidika enojezičnosti pogosto predposta-

sti, spodbudo in vizijo za razvoj takih jezikovnih zmo-

vlja, da bi morala biti enaka standardni varianti v ma-

žnosti v dveh/več jezikih, kot jih govorci potrebujejo za

tici, vendar je stičnost tudi nanjo potisnila svoj pečat,

izpolnjevanje življenjskih ciljev.

te stične posebnosti, zlasti v besedišču, bi bilo potrebno kodificirati v manjšinski standardni varianti.

4.3 4.6 Poseben problem predstavlja socialnofunkcijska okrnjenost manjšinskega jezika, učni načrt bi moral pred-

Jezikovni pouk naj bi prispeval tudi k nujno potreb-

videti tudi razvijanje pogovornih ter strokovnih zvrsti

nemu razvoju jezikovne zavesti kot širšega razumeva-

manjšinske materinščine s poučevanjem ustreznih uč-

nja človekove jezikovne dejavnosti in njene vloge pri

nih vsebin in komunikacijskih vzorcev. Tako bi imeli

mišljenju, učenju in v družbenem življenju. Jezikovna

učenci možnost usvojiti manjkajoče, za nove vloge tako

zavest vključuje tudi poznavanje jezikovne moči in po-

potrebne funkcijske zvrsti, ki jih iz obstoječih govornih

sameznikovega nadzora nad jezikovnimi rabami. Po-

položajev niso mogli usvojiti, ali vsaj ne na pričakovani

membna je posebno v stiku z drugimi jeziki, kar samo

ravni. Pri večini strokovnih, publicističnih, uradovalnih

po sebi navaja k primerjalnemu opazovanju jezikovnih

idr. besedil se namreč uveljavlja prevodna dvojezičnost

in kulturnih podobnosti ter razlik in tako omogoča po-

z vsemi predvidljivimi prevodnimi interferencami.

globljene vpoglede v materinščino in lastno kulturo. Te primerjave pa so v učnih načrtih za manjšinski jezik •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

premalo opredeljene. Pogosta odsotnost medjezikovne

visokega koda obeh maternih jezikov. Nivojski pouk

primerjalne razsežnosti, ki bi samodejno vodila tudi k

morda lahko prinese boljše rezultate, toda s tem še ni

načrtovanim medkulturnim primerjavam, pa ima za

rešeno vprašanje dvojezičnega pouka strokovnih pred-

posledico tudi pogosto odsotnost medkulturne prvine.

metov. Primanjkljaj na tem področju bi lahko zmanjšali

Pogosto tudi odsotnost znotrajjezikovne primerjave, tj.

z uvedbo jezikovnih učnih skupin pri čim več strokov-

med narečjem in knjižnim jezikom, ima za posledico

nih predmetih, z uvajanjem sodobnih metod dvojezič-

neuzaveščenost razlik in podobnosti med nizko in vi-

nega poučevanja (timsko delo, menjava učnega jezika

soko varianto, kakor tudi neuzaveščenost o rabi obeh

po učnih temah idr.), z ustreznimi metodičnimi pristo-

socialnih zvrsti v določenih govornih položajih.

pi, z modifikacijo obstoječe učne snovi ter z prenovo učnih ur. Pri dvojezičnih učnih urah je treba uzavestiti,

4.7

da je jezik predvsem sredstvo pridobivanja spoznanj in šele v drugi vrsti cilj. Usvojitev v učnih predmetih

Jezikovne spremembe ter primanjkljaje v maternem

selektiranih in zgoščenih znanj in vedenj zahteva viso-

jeziku, ki so posledica sistemskih razlik med stičnima

ko stopnjo obvladanja učnih jezikov jezikov, obvladanje

jezikoma, je mogoče predvideti z medjezikovno proti-

manjšinskega učnega jezika pa ne dosega te stopnje,

stavno analizo. Ugotovitve le-te je smiselno upoštevati

zato se s strokovnim področjem povezana znanja in ve-

pri didaktičnem programiranju učne snovi ter pri se-

denja usvajajo pretežno v večinskem jeziku.

stavljanju pedagoških slovnic oz. ustreznih jezikovnih

LITERATURA • IRODALOM • literature:

priročnikov. Z ustreznim utrjevanjem jezikovnih enot, ki so lahko zaradi kontrasta ali homogenih ovir potencialni razlog za stično pogojene interferenčne napake,

• BAKER, C., 2001. Foundations of Bilingual Education and

bi lahko zmanjšali jezikovni primanjkljaj ter jezikovno

Bilingualism. 3. kiadás. Clevedon: Multilingual Matters.

negotovost pri rabi maternega jezika in tako vplivali na

• BARTHA, Cs., 1999. A kétnyelvűség alapkérdései: Beszélők

jezikovno zavest učencev.

és közösségek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

• BARTHA, Cs., 2000. A kétnyelvűség fogalma:

4.8

tudománytörténeti vázlat. In. Borbély, A. (szerk.), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 25–35.

Če želimo doseči tudi v prihodnosti stabilno in spontano dvojezičnost, potem je potrebno prenoviti tudi dvoje-

• BERNJAK, E. 2004. Slovenščina in madžarščina v stiku.

zični pouk, v prvi vrsti je treba utrditi dominanco ma-

Maribor (Zora, 29).

ternega jezika pri dvojezičnem pouku. To pomeni op-

• BOURDIEU, P. 1991. Language and Symbolic Power.

timalnejše načrtovanje kvantitete manjšinskega jezika

Cambridge Mass.: Harvard UP.

kot prvega ali drugega jezika in iskanje ustreznih meto-

• CUMMINS, J. 2000. Language, Power and Pedagogy:

dičnih rešitev tako pri jezikovnem pouku kakor tudi pri

Bilingual children in the Crossfire. Clevedon: Multilingual Matters.

uzaveščanju optimalne kodne menjave pri dvojezičnem pouku. Za dvojezično šolo je na splošno značilna usvo-

• FINKBEINER, C. 2002. Lehren und Lernen in zwei Sprachen.

jitev omejenega koda manjšinskega jezika, namesto,

Bilingualer Unterricht. Hannover: Schroedel Verlag.

da bi bil načrtovani vzgojno-izobraževalni cilj usvojitev 84

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

• FISHMAN, J. A., 1991. Reversing Language Shift:

Zágorec-Csuka Judit

Theoretical and Empirical Foundations of Assistance to Threatened Languages. Clevedon: Multilingual Matters.

judit.zagorec@siol.net

Lét és Nyelv

• GAL, S., 1998. Language ideologies and linguistic boundaries: the semiotics of differentiation. Sociolinguistics Symposium 12. London 1998. március 26-28.

Azonosságtudat-identitás és anyanyelv

• GÖNCZ, L. 1985. A kétnyelvűség pszichológiája: A magyarszerbhorvát kétnyelvűség lélektani vázlata. Újvidék: Forum.

• KONTRA, M., PHILIPSON, R., SKUTNABB-KANGAS,

A mai álliberális világban nincsen szétválasztva

T., VÁRADI, T. (szerk.) 1999. Language: A Right and a Resource: Approaching Linguistic Human Rights. Budapest: Central European University Press.

a jó és a rossz fogalma, egyre kevésbé van bűntudata az emberiségnek. Pedig az embernek kell, hogy legyen mércéje. Az anyanyelv fogalmával is így vagyok, kell,

• MAY, S. 2001. Language and Minority Rights: Ethnicity,

hogy legyen mércém. A magyar nyelv kifejez, mint ál-

Nationalism and rhe Polities of Language. Harlow, England: Longman.

talában bármelyik más nyelv, de számomra az a fontosabb, ami a lelkemben van, mert a lelkem kifejezése

• LANSTYÁK, I. 1998. Nyelvünkben-Otthon.

a fontosabb, hiszen költő és tudós vagyok. Anyanyel-

Dunaszerdahely: NAP Kiadó.

vem az emberi tudatom része, spirituális felfogás. A

• RAUTENHAUS, H. 2002. Prolegomena zu einer Didaktik

költő feladata, hogy fényt vigyen a sötétségbe, a mű-

des bilingualen Sachfachnterrichts. Beispiel: Geschichte. In: Bach, G. – Niemeier, S. (szerk.) Bilingualer Unterricht. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag.

vésznek a saját tehetségén keresztül kell közvetítenie az igazságot. Az írás szenvedéstörténet, csak nem szabad benneragadni, lesüllyedni, mert akkor a művész

• SKUTNABB-KANGAS, T. 1997. Nyelv, oktatás, kisebbségek.

veszik el, tovább kell lépnie, tovább kell élni. Mi az én

Budapest: Teleki László Alapítvány Könyvtára. (Kisebbségi adattár VIII.).

felelősségem az anyanyelvem tekintetében? Az élet-ügy szolgálata, amit kaptam ettől a magyar közösségtől, an-

• SKUTNABB-KANGAS, T. 2000. Linguistic Genocide in

nak vissza is kell adni valamit belőle, a tehetségemet

Education – or Worldwide.

és a munkámat. Nem véletlen születtem magyarnak a Kárpát–medence muravidéki csücskébe! Megvan a feladatom, habár számtalanszor elfedik a külsőségek, a posztmodern világ felületes tudata, hogy össze kell mosni a jót és a rosszat, hogy nincsen egyfajta előrehozott tisztíótűz, vagyis lelkiismeret, hogy csinálni kell a pénzt (made the money) mint Ameriában a neoliberális kapitalizmusban és már nem keresni a kenyerünket stb. És hogy ez a globalizált világban az internet által perceken belül eljuthatunk bárhova, de nem a szelle miséget keressük, hanem mást, a gazdasági hasznot, az információt, amely gazdagabbá tehet bennünket,

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

vagy a karrierünket. Megszüntek a mezsgyék, a határok, ez volt az emberiség vágya Európában, de azt már nehezebben fogadjuk el, hogy minden nemzetnek és nemzetiségnek magát kell adnia az Európai Unióban. Vörösmaty mondat:”Lesz még ünnep a világon!” De ez az ünnep még nem érkezett meg, mert még tenni kell valamit, működnünk kell. A muravidéki magyarság köreiben számos értelmiségi nem jutott hatalomra, nem tud annyit adni a közösségnek, amennyit szeretne. Ha magyar értelmiségi nem jut a hivatott hatalmára, hogy beteljesítse munkája által a küldetését, hogyan hig�Dr. Hillerr István miniszter ünnepi beszéde Budapesten az Anyanyelvápolók pályázata alkalmával a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2009. június 4-én.

gyen neki a magyar közössége? Hogyan cselekedjen a közössége, hogyan tegye magáévá az identitását erősítő szellemi dolgokat? És hol vagyok ebben én, mint könyvtáros és édesanya? Mi az én felelősségem a lét és

Pedig a művekben megnyilatkozó közösségi, nemzeti

az anyanyelv végiggondolt gondolatmenetében? Hol va-

felelősség nem ütközik a művészet autonómiájával, ha-

gyok én? És egyáltalán érdekel-e valakit is, hova tartok,

nem egyenesen abból következik. A művészet autonó-

mit akarok, melyek az én tapasztalataim ezen az úton?

miája azt is jelenti, hogy ha az alkotót nemzeti közössé-

Három szempontból szeretnék erre választ adni: a sze-

gének sorsa izgatja, akkor arról kell vallania, azzal kell

mélyiségem autonómiája védelmének tekinteében, a

szembesülnie. Ez a szembesülés sokszor fájdalmas

szétszórt magyarság szellemi összetartozás-tudatának

volt számomra. A nemzetféltő, nemzetiségetféltő sors-

a helyreállítása tekintetében és a történelmi tudat kor-

kérdésekkel szembesülő magatartás fontos vonása iro-

rekciója tekintetében.

dalmunknak. A másik tényezője a személyiségem autonómiájának a családom anyanyelvének a megőrzése.

A személyiség autonómiája védelmének

Hogy legyen kivel együttélnem, családot vállatam, két

tekintetében

fiam van, Ádám és Dávid. Isten nagy megpróbáltatása családot, gyerekeket vállalni. Itt kezdődik az a mély

Mint költő az anyanyelv által fölismerem és kimon-

kapcsolat, amely köztem és a fiaim közt van és innét

dom az igazságokat, emlékezem, látok, megnevezek -

terjed ki az azonos anyanyelven beszélők közötti mély

eme szemléleti alapelvek szerint épül költészetem mo-

kapcsolatra is. Az anyanyelv nemcsak kommunikációs

rális és poetikai rendje. Nekem eddig két versekötetem

eszköz, hanem sajátos szemlélet, gondolkodásmód, sa-

jelent meg magyar nyelven és még kettő szlovén fordí-

játos logika is. Az anyanyelv az etnikum egyéniségének

tásban. Minden versemet szlovén nyelven is közvetítet-

lényegi meghatározója, megőrzi tapasztalatait, biztosít-

tem, felvállaltam. Értek is érte támadások. Általában

ja folytonosságát. Hogy mennyire tudok példakép lenni

a vitákban magamra maradtam, mert a többi költő és

fiaimnak az anyanyelv átörökítésének a terén? Nem tu-

író általában nem vállalta fel az írásainak a szlovén-

dom, de ezt majd ők döntik el mennyire voltam sikeres

ra fordításáta. A köztudatban az utóbbi évtizedekben

ezen a téren. Sosem vittem haza a problémáimat, ame-

az irodalom közönségformáló szerepe leértékelődött.

lyet nekem okoztak, sosem erősítettem a negatív eleme-

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

ket a magyarság közéletéből, csak a pozitív példákkal

akkor érhetem el, ha a nagyfokú világnyitottság mel-

éltem és utat adtam a természetességnek a magyar

lett, úgy ragaszkodom az önazonosságomhoz, szellemi

nyelv területén. Természetes az, ha otthon a családban

erkölcsi értékeimhez, anyanyelvemhez, kultúrámhoz,

magyarul beszélünk. És azt is megengedtem, hogy mu-

hogy az új idő követelményei szerint meg is újítom azo-

ravidéki magyar tájszólásban beszéljenek a fiaim, mert

kat. A tudománynak és a kultúrának egyetemes érvé

falun élünk és ott ilyen a magyar nyelvi környezet.

nyű szemlélet jegyében kell érvényre juttatnia a maga eredményeit. A muravidéki magyarság számára óriási

A szétszórt magyarság összetartozásának a tudata

lehetőség, hogy a határok légiessé válásával megerősítse nemzeti identitását, habár a muravidéki magyar-

A magyar nemzeti identitás meghatározó tényezője

ság nemzeti ügyét számos esetben alárendelik hatalmi

az anyanyelv és az anyanyelven átörökített nemzeti kul-

harcoknak és ezáltal politikai tényzőkké teszik. A nem-

túra. A muravidéki magyarság számára, amelynek én is

zeti identitást a magyar nyelv közvetíti, sokszínűségét

tagja vagyok, létfontosságú kérdés a nemzet egészének

és jellegét a dialogikusság jegyében képzelem el. Az

szellemi integrációja, a magyar identitástudat megerő-

európai identitást, amelynek a része a magyar identi-

sítése. A legújabb kultúraelméleti kutatások szerint az

tás, szintén a dialógikusság biztosítja. És hol vagyunk

identitás állandóan változik, mindig keletkezésben van

mi ebben a folyamatban? Európában senkinek sem

és mindig dialogikus jellegű. És hol vagyunk mi ebben

szabad kisebbségnek lennie, mert az nem statisztikai

a dialógusban? A magyar kultúrát azonban a belső

kérdés, hanem a méltóság vagy a megalázatottság al-

azonossága és változatosságának a feszültsége éppúgy

ternatívája (Péntek J., 2007). Értelmiségi hivatásunk

identifikálja, mint az interkulturális tapasztalat. Éppen

erősitése végett sokszor idézem Sütő András drámá-

ezért rak ránk óriási felelősséget. Néhány felmerülő

ját, amelyben Szervét Mihály így nyilatkozott:”Gyertyát

kérdés? Nem mindegy, ha anyanyelvi, vagy környezet-

nem azért gyújtunk, hogy a véka alá rejtsék, hanem

nyelvi csoportba iratod be a gyerkedet az iskolában.

hogy gyertyatartóba tegyék, és fényt vessen mindazok-

Melyik csoportba való a gyermekem? És a szülő milyen

ra, kik a házban vannak. Gondolkodó emberek, ti vagy-

csoportba tartozik, a szülőt ki méri fel? Melyik nyelven

tok a világ világossága, nem rejthető el a hegyen épitett

váljak tudóssá Szlovéniában, ahol csak fordításban is-

város.” Szerintem is az anyanyelv problamatikájáról is

merhetik meg kutatásaim téziseit, vagy azt szlovénul

gondolkodni kell, elsősorban az értelmiség felelőssége

írjam meg a magyar mellett, két tudományos akadémi-

a mérvadó – tudni kell, és merni kell felvállalni végre,

ának dolgozzak, és melyikben lehetek igazán otthon?

hogy ezen a területen is akár a kétnyelvű oktatásban

A szétszórt magyarság összetartozásának a tuda-

és közéletben mi a jó és mi a rossz. Végre beszélni kell

ta csak akkor épülhet fel bennünk igazán, ha cselek-

róla európai szinten a dialógikusság játékszabályai

szünk, teszünk valamit a problémák megoldásának az

alapján. A kétnyelvű oktatás lehetőséget ad a magyar

irányában, vagy akár meg is oldjuk a problémáinkat.

nyelv oktatására, két szinten, anyanyelvi és környezet-

A modern nemzet nyelvi-kulturális közösség, melynek

nyelvi kompetenciákkal. Nem szabad elfelejtenünk azt

nem feltétele sem a terület, sem a gazdasági egység,

a tényt, hogy a lehetőség adva van a nyelv fejlesztésé-

sem az állami szuverenitás (Székely J., 2006). Mint mu-

hez, csak határozottaban kellene felismerni és megvá-

ravidéki magyarnak létérdekem, hogy otthon érezzem

laszolni azokat a problémákat, amelyek mindkét nyelvi

magamat a Muravidéken és Európában. De, ezt csak

kategória területén felmerülnek. •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Dr.Zágorec-Csuka Judit átveszi a IV. díjat a Hűség és kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében című pályamunkájáért dr. Hiller István kultuszminisztertől és dr. Grétsi László nyelvészprofesszortól

A történeti tudat korrekciója

is tisztáznunk kellene, amikor az értelmiségi felelősségéről beszélünk. Mivel határvidéken élünk, a szlovén

Az egyén és a közösség sorsa tehát egybekapcsoló-

és a magyar nyelv határán, szüntelenül értelmeznünk

dik. Az anyanyelv egy közösség történelmi tapasztalata-

és elemeznünk kell az anyanyelvünk fejlődését is. És

inak, sajátos szemléletformáinak, közösségi titkainak

tudnunk kell azt is, hogy sehol máshol fel nem lelhető

is birtokába jutását is jelentheti. A közösség kötelékei

kulturális színezete van a muravidéki magyar nyelv-

között ma már a legerősebb az anyanyelv. Ha veszély-

nek, az anyanyelvemnek. És ki-ki döntse el mennyi ér-

ben a magyar nyelv a Muravidéken, akkor veszélyben

téket jelent neki ez a nyelvi öntanusítás identitásmeg

van a magyar identitás is? És mérje fel az értelmisé-

tartó törekvései közt. Én mint költő mindenképpen az

gi végre, hogy veszélyben van, vagy sem? És hozzanak

esztétika területéről közelítem meg az anyanyelvem

döntéseket végre a megoldásokra is, úgy mint az ön-

lehetőségeit és értékeit. Vincent B. Leitch véleményé-

kormányzati ülések jegyzőkönyveiben teszik ezt. Ké-

vel egyezem, aki a következőket mondja:”Aesthetics is

rem, legyen végre ez is napirendi pont, előnyeivel és

not severed from ethics or politics, vagyis az esztétika

hátrányaival együtt. Hogy miért? Mert az otthonvilág

nincsen elvágva az etikától vagy a politikától. De ez az

legfontosabb szervező eleme az anyanyelv. Nyelvünk az

állítás akár egy újbb tanulmány témájának is megfelel-

édesanyja mintájára szólítja az anyanyelvet és a hazát:

hetne. Nyelvében él a nemzet!

édes anyanyelvünk, édes hazánk. S végre valahára ezt 88

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

Dvojezična srednja šola Lendava - Kétnyelvű Középiskola, Lendva

Kako dijakom približati suhoparno snov, kot je pravopis, in ga celo utrditi v treh jezikih hkrati?

Funkcionalna pismenost naših dijakov v treh jezikih (pri izbranih lastnih imenih ter števnikih)

Gimnazijci 3. letnika (šol. l. 2008/09) Dvojezične srednje šole iz Lendave so ponovili, utrdili in primerjali pravila zapisovanja izbranih lastnih imen ter števnikov v slovenščini, madžarščini in nemščini. Njihovo funkcionalno pismenost so profesorice utrdile s pomočjo vsebin iz geografije, matematike in informatike kot predmetov, ki omogočajo rabo jezika v praksi, v stvarnih okoliščinah in so primer multikulturnosti. V prvem delu članka bodo predstavljena dejstva, vzroki za nastanek tovrstne povezave predmetov, sledi kratek prikaz izvedbe ur in nekaj vzorcev iz naših učnih listov.

Za navedeno medpredmetno povezavo smo se profesorice (Mária Gaál, Zorka Gergar, Hermina László, Laura Horvat, Simona Šamu, Elizabeta Tóth in mag. Gabriela Zver) odločile že drugič, saj smo tovrstno povezavo izvedle že s prejšnjo generacijo, ki je bila zadovoljna z našim načinom dela. Pri tem smo seveda svoje delo to šolsko leto še dodatno poglobile, obogatile z dodanima vsebinama iz geografije in informatike, prvotno prekratki in preveč dinamično naravnani čas (2 uri) smo podaljšale na 4 šolske ure. O prednostih izboljšav in morebitnih pomanjkljivostih pa malce kasneje. v praksi pa tega znanja dijaki ne bi znali uporabiti v

Dejstva

vsakdanjem življenju, cilj pouka, predvsem pa celotne-

Na naši šoli imamo dva učna jezika: slovenščino in ma-

za življenje.

džarščino. Pomembno vlogo ima pri tem tudi tuji jezik:

Dijaki so večinoma otroci iz mešanih zakonov in različ-

nemščina, jezik naših sosedov, saj živimo Lendavčani

no dobro obvladajo oba jezika (slovenščino in madžar-

blizu treh meja (madžarske, hrvaške in avstrijske). Če

ščino). Prav zaradi večjezičnosti so lahko naši dijaki no-

bi bil cilj poučevanja le teoretično obvladanje jezika,

tranje bolj bogati, saj nehote sprejemajo vzorce razmi-

ga izobraževanja, ne bi bil dosežen. Učimo se namreč

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

šljanja, simbolnih predstav

v vseh treh jezikih. Verja-

več narodov.

mem, da marsikdo od učite-

Nekateri med njimi pravil

ljev zavije z očmi, ko sliši za

pravopisa določenih jezikov

skupinsko delo, sploh če gre

ne uporabljajo zavestno, ker

za 36 dijakov, vendar se je to-

pišejo po občutku, kar se jim

vrstna oblika učenja pri tej

morda najbolje izide pri slov-

snovi izredno dobro obnesla.

nici, pri pravopisu pa lahko

Seveda smo se najprej vse

ta »občutek za jezik« hitro od-

bale, da bomo imele težave

pove. Tako včasih aplicirajo

z disciplino in se morda ne

pravila določenega jezika na

bo dalo delati. Kakšna zmo-

drugi jezik, ne da bi se tega

ta! Ker je bil čisto vsak dijak

zavedali. Zakaj pride do ta-

zaposlen, do tega ni prišlo.

kšnega stanja? Morebitnih

Dijaki so zelo lepo sodelova-

vzrokov je lahko več, npr.

li, glasnejši so postali, ko so

da so učni načrti med pred-

izmenjavali mnenje znotraj

meti premalo usklajeni ali

skupine, a to je bil kreativni

pa je sistem izobraževanja

hrup. Pri poročanju so po-

takšen, da nimamo vedno

zorno prisluhnili.

dovolj pred očmi funkcional-

Poglejmo, kako smo si zami-

ne pismenosti, temveč ob-

slile delo in ga tudi izvedle.

vladajo dijaki (ali pa niti ne)

Dijakom se je zdelo zelo izvir-

določena pravila jezika pri določenih predmetih le na

no in zanimivo, da so svoj jezik komunikacije izžrebali

teoretični ravni, drugje pa predvsem na praktični, mor-

ob prihodu v razred. V vsaki skupini sta po dva dijaka

da se dijaki vseh jezikov ne učijo z enako ljubeznijo ali

izžrebala isti jezik, torej sta dva odgovarjala ves čas v

voljo. Vzroki so lahko manjši talent za jezik, predsodki

nemščini, dva v madžarščini, dva v slovenščini, ne gle-

(iz okolja, družine), splošno nezanimanje ipd.. Nekateri

de na to, koliko kateri obvlada izbrani jezik. Navdušeni

pa si kar domišljajo, da se jim pravil ni treba učiti, češ

so bili tudi nad tem, da se je šest skupin (36 dijakov)

da imajo dober čut za jezike.

formiralo iz dveh oddelkov. Seveda je našemu delu veliko pripomogla ustrezna učilnica, ki je precej velika,

Pomen povezovanja pravil jezikov in njihovo utrjevanje

sprejme vsaj 40 dijakov, mize pa so postavljene tako, da omogočajo skupinsko delo. Preko LCD-projektorja smo projicirali rešitve nalog in druge predstavitve, v razred pa smo prinesli tudi karto Evrope. Pri matematičnih

Tako smo se sodelavke odločile za povezovanje v tisti

nalogah smo imeli pri roki ustrezno tablo. Učilnica ima

skupni točki, kjer so meje med predmeti precej zabrisa-

tudi kar nekaj računalnikov, da smo lahko preverili še

ne. Predvsem pa smo želele na zanimiv, zabaven način

sposobnost pravilnega zapisovanja s pomočjo sodobne

(skupinsko delo) utrditi poznavanje pravopisnih pravil

tehnologije, ki je postala del našega vsakdanjika.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

presledkov, stičnosti). f) Delo smo zaključili s povzemanjem pravil v treh jezikih (razlike in podobnosti). Vsak dijak je prejel seznam pravil in njihovih primerjav med jeziki, ki mu lahko koristijo pri pripravah na maturo ali pri morebitnih prihodnjih preverjanjih za oceno. Šole, ki so že dobro usvojile izraze s področja didaktične prenove gimnazij, bo zanimalo, kako smo opredelili to vrsto povezave: šlo je za kroskurikularno, horizontalno povezavo (dva oddelka istega letnika), in sicer večpredKot je že bilo navedeno, so se povezave med predmeti

metno (multidisciplinarno in interdisciplinarno).

vsebinsko skorajda nevidno prelivale:

Pozitiven odziv

a) Delo smo začeli z motivacijo (koliko je ura, katera šolska ura poteka, na katere države meji Slovenija, katere so članice Evropske unije, kako imenujemo

Danes, ko je po slovenskih šolah intelektualno in krea-

prebivalca EU ter smeri neba),

tivno delo potisnjeno nekako v ozadje in šteje predvsem

b) Sledilo je delo s članki spletne strani Wikipedie.

vestno izpolnjevanje premnogih evidenc in pisanje bi-

Vsaka skupina se je ukvarjala s svojo državo: Slo-

rokratskih poročil, smo bile toliko bolj vesele, da so

venijo, Madžarsko, Avstrijo, Nemčijo, Švico in Grči-

bili dijaki zadovoljni z našim delom. Z dijaki smo se-

jo. Te države predstavljajo jezike, v katerih smo se

veda opravili evalvacijo in ugotovili, da je lanske motil

to uro sporazumevali, Grčija

prehiter tempo dela, zato smo to

pa je dobila med njimi svoje

šolsko leto podaljšale čas, ven-

mesto zato, ker so dijaki šli tja

dar smo naredile novo napako.

na maturantski izlet. Znotraj

Projekt smo izvedle zadnje šolske

skupine pa so dvojice dijakov

ure, ko so dijaki že preutrujeni za

dobile članke – vsaka v določe-

tovrstno sodelovanje in učenje.

nem jeziku (SLO, MAD, NEM).

Njihov predlog je bil, naj v bodo-

V izbranem jeziku so brskali

če povezavo izvedemo prve ure. Pripomb glede angleščine, ki je tokrat nismo vključile,

po informacijah o eni izmed držav in tudi poročali. c) Že k prejšnjemu delu ure so se pridružile naloge, po-

ker bi bilo preveč učnih jezikov in s tem poročanj in

vezane s poznavanjem vsebin iz geografije, kjer se

dodatnih nalog, ni bilo. Moramo izpostaviti, da so bili

je bilo potrebno izražati s pomočjo številk in strani

dijaki kljub velikemu številu prisotnih v razredu (po-

neba (npr. določanje geografskih širin in dolžin).

leg dijakov še 7 profesoric) zelo disciplinirani ter mo-

d) Sledile so matematične naloge (sklepni in procentni

tivirani, in pri tem povzemamo vtise dveh let pri dveh temperamentno zelo raznolikih generacijah. Presene-

račun), vsaka naloga v enem od jezikov. e) Nato so dijaki lahko pokazali svoje znanje pravilne-

tile so nas pohvale dijakov, in sicer: da jim je bilo všeč

ga računalniškega oblikovanja besedila (uporaba

skupinsko delo, način dela, povezovanje predmetov, da •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

sta bila med seboj pomešana dva oddelka, da je lahko vsak posameznik sodeloval in prispeval k rešitvam. Še

Potek šolskih ur

posebej pa smo bile veseli tega, ko smo lahko brale, da

Skupine (A-F) in njihove »mentorice« (mentor skupi-

so dijaki pohvalili lepo sodelovanje profesoric in da so

ne skrbi za dijake tako, da jim pravočasno razdeli učne

opazili, koliko truda je bilo vloženega, da smo pripravile

liste, po potrebi ponovi navodila, hkrati pa se giblje tudi

kvalitetne učne liste ter naredile snov zanimivo – in to

med drugimi skupinami in pomaga povsod, kjer je to

šteje več kot pohvale kogarkoli drugega.

potrebno): (imena dijakov so ostala skrita v kraticah) S. P. (A) – Simona Šamu, prof. matematike, D. B. (B) – Hermina László, prof. madžarščine, A. K. (C) – Zorka Gergar, prof. nemščine, D. M. (D) – mag. Gabriela Zver, prof. slovenščine, U. P. (E) – Laura Horvat, prof. madžarščine, S. Č. (F) – Elizabeta Tóth, prof. madžarščine, Mária Gaál, prof. geografije pomaga, kjer je potrebno in skrbi predvsem za geografski del ure.

MOTIVACIJA

UČNI LIST (G. Zver, Z. Gergar, H. László): Profesorice pričakajo dijake v veliki učilnici (do 36 dijakov + 7 profesoric) in jih pravočasno razvrstijo po skupinah. Večina dijakov pri vhodu v razred žreba, v katero skupino bo kdo spadal in v katerem jeziku bo ta dan komuniciral (H. László, L. Horvat). Nekateri dijaki imajo kot prvi tuji jezik angleščino, drugi nemščino. Da ne bi prišlo do težav, če bi v skupini zaradi žreba pristali le takšni dijaki, ki ne obvladajo dobro nemškega jezika, je potrebno 6 najboljših dijakov izločiti in tako določiti za vsako skupino po enega, ki bo samozavestno uporabljal ta jezik. Drugega dijaka za nemški jezik kot tudi ostale jezikovne pare izžrebamo. Tako smo dobili vodje skupin: S. P. (za skupino A), D. B. (B), A. K. (C), D. M. (D), U. P. (E), S. Č. (F). Prvih šest določenih dijakov si lahko izbere svoje omizje, ostali se jim priključijo po opravljenem žrebanju listkov. Listki za žreb so v 6 barvah (za šest skupin) in na njih je naveden jezik (SLO, MAD, NEM), v katerem bodo dijaki morali poročati (za nemščino torej samo 1 listič!). • G. Zver v imenu vseh sodelujočih profesoric pozdravi dijake, napove že znan namen ure in da navodila za reševanje učnega lista, ki predstavlja motivacijo.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

• Druge profesorice poskrbijo, da poteka razdeljevanje učnih listov (del UL 1) hitro, zato naj bi bil vsak učitelj zadolžen, da skrbi s tehničnega vidika za eno od skupin (6 učiteljev = 6 skupin). • Pregledovanje poteka hitro: iz vsake skupine kdo poroča, medtem se odgovori projicirajo s pomočjo LCD–projektorja (pomagata E. Tóth ali S. Šamu). ČAS: do 35 minut.

(del UL 1)

Vpiši strani neba (krepki tisk) v manjkajočih dveh jezikih (države imenujte ustno v obeh jezikih): A mai órán az egyik csoport hazánkkal, Szlovéniával foglalkozik, egy másik pedig északi szomszédunkkal, _____________ sosedi / _______________ Nachbarn (mit Nachbarn ____________________). Ausztria két német nyelvterülettel is határos, éspedig Németországgal és Svájccal. Welches von diesen zwei Ländern ist nicht ein EU Mitglied? ___________ / ___________ / __________ Naša vzhodna soseda / _______________ (szomszédunk) / Unser ______________ Nachbarland (Nachbarland ________________) je Madžarska. Érettségi kirándulásotok célpontja Görögország. Biztosan örültök, hogy utazásotok során megismertek egy dél-európai / _________________ / _______________ országot is. Wäre es nicht schön, auch mal Richtung Westen abzureisen? (z.B. nach Italien, Spanien, Frankreich, in die Schweiz, …) ______________________ / ____________________.

SMERI NEBA, GEOGRAFIJA

UČNI LIST (M. Gaál): • Profesorice (vsaka »svoji« skupini) razdelijo učne liste (del UL 2). • Sledijo navodila M. Gaál in reševanje nalog. • Poročanje skupin, Mária je moderatorka, pri določenem jeziku pomagajo profesorice, ki ta jezik poučujejo (komentirajo, pritrdijo k pravilnim rešitvam, odpravijo morebitne napake, svetujejo ipd. – pri tem niso predolge) ČAS: do 10 minut. •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

(del UL 2) Geografija – Földrajz (glej sliko: vetrovna roža) Orientacija pomeni določiti v pokrajini svoj položaj in smer gibanja glede na smeri neba, relief in glede na objekte v pokrajini. Geografska orientacija je določevanje smeri neba na karti s pomočjo stopinjske mreže. Stopinjsko mrežo sestavljajo poldnevniki in vzporedniki. Topografska orientacija pa pomeni določitev položaja opazovalca glede na objekte in relief v okolici (primerjava karte z okolico) a.

Označite glavne strani neba na vetrovni roži. Vnesite dogovorjene kratice v angleškem jeziku, ki so mednarodni znaki, nato pa še dodajte slovenske, madžarske in nemške znake. Írjátok le a fő égtájakat a szélrózsa mind a négy irányába.

UTRJEVANJE ZNANJA PREKO POSAMEZNIH DRŽAV IN POJMOV S PODROČJA GEOGRAFIJE

DODATNA MOTIVACIJA (G. Zver)): trije pojmi v treh jezikih (ugani državo, primer: Švica) Mentorice pokažejo dijakom v treh jezikih tri pojme, na podlagi katerih morajo dijaki sklepati, s katero državo se bodo morali ukvarjati. V tem članku je dodan vzorec za Švico. Ko dijaki uganejo, za katero državo gre, dobijo učne liste in članke o posamezni državi v treh jezikih. Pari seveda delajo in poročajo v jeziku, ki so ga izžrebali. (ugani državo, primer: Švica)

UČNI LIST (M. Gaál): lega glavnih mest • Mariin del: geografija, določanje lege glavnih mest. UČNI LIST (E. Tóth): pravopisne naloge, povezane z določeno držav • Profesorice (vsaka »svoji« skupini) razdelijo učne liste (navodila 1, tabela 1, vzorec iz Wikipedie). • Sledijo navodila prof. Tóthove in reševanje nalog. • Poročanje skupin, Elizabeta je moderatorka, pri določnem jeziku pomagajo profesorice, ki ta jezik poučujejo (komentirajo, pritrdijo k pravilnim rešitvam, odpravijo morebitne napake, svetujejo ipd. – pri tem ne smejo biti predolge). ČAS: do 50 minut.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

(navodila 1) NAVODILA ZA SKUPINO:

Čas

Na nemi karti poiščite svojo državo ter vpišite njeno ime in imena njenih

2 min

sosednjih držav v vseh treh jezikih! Oglejte si tabelo!

3–4 min

Delo bo potekalo v parih. Vsak par dobi besedilo o državi iz Wikipedije: v slovenskem, madžarskem oz. nemškem jeziku (slovenski par, madžarski par, nemški par). Vsak jezikovni par poišče v svojem besedilu želene podatke. Vpišite podatke o državi v skupno tabelo. (Opozorilo: Podatki se vedno ne ujemajo!) 3. Poročanje skupin:

3 min. za poročanje celotne skupine (x 6 skupin, sk. 18 min)

Vsak dijak skupine predstavi en podatek o državi. (Jezik poročanja je razviden iz spodnje tabele)

POROČANJE SKUPIN

a) b)

c) d) e) f)

Država/Ország/Staat ) + Sosednje države/Szomszédai/Nachbarländer Geografska lega/Földrajzi fekvése/Geographische Lage

v slovenščini/ /skupina:

magyarul/ /csoport:

auf Deutsch/ /Gruppe:

1. in 4.

2. és 5.

3. und 6.

1. in 4.

2. és 5.

3. und 6.

Površje/Terület/Fläche

3.in 6

1. és 4.

2. und 5.

Št. prebivalcev/Népesség/Einwohnerzahl Uradni jezik(i)/Hivatalos nyelv(ek)/Amtssprache(n) Narodnostna in verska struktura/Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás, összetétel/ Ethnische Struktur, Sprachen, Religionen

3. in 6

1. és 4.

2. und 5.

2. in 5 2. in 5

3. és 6. 3. és 6.

3. und 6. 3. und 6.

Država/Ország/Staat: ZAPIS PODATKOV Geografska lega/ Földrajzi fekvése/ Geographische Lage

v slovenščini

magyarul

auf Deutsch

Površje/ Terület/ Fläche Št. prebivalcev/ Népesség/ Einwohnerzahl Uradni jezik(i)/ Hivatalos nyelv(ek)/ Amtssprache(n) Narodnostna in verska struktura/ Etnikai, nyelvi, vallási összetétel/ Ethnische Struktur, Sprachen, Religionen

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

(del vzorca iz Wikipedie)

Szlovén Köztársaság Republika Slovenija

Államforma

köztársaság

Hivatalos nyelv

szlovén, olasz¹, magyar¹

Függetlenség -kikiáltása 1991. június 25. -elismerése Jugoszláviától 1992 Szlovénia zászlaja

Szlovénia címere

Himnusz: Zdravljica

Csatlakozás az EU-hoz

2004. május 1.

Terület - Összes

20 273 km² (150.)

- Víz (%)

0,6

Népesség

Főváros

- 2007 évi becslés

2 009 245[1] (142.)

- 2002-es évi népszámlálás

1 964 036

- Népsűrűség

98,3 fő/km²

Ljubljana é. sz. 47°26′ k. h. 19°15′

MATEMATIČNI DEL

UČNI LIST (S. Šamu, Z. Gergar): matematične naloge • Profesorice (vsaka »svoji« skupini) razdelijo učne liste (UL3). • S. Šamu vodi delo skupin in poročanje v slovenščini in madžarščini. Pri nemškem delu ji pomaga Z. Gergar. • Dijaki prikažejo način računanja pri tabli. ČAS: do 20 minut.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Cesto, dolgo 8 kilometrov (_______________ / ______________), začnejo asfaltirati. Prva skupina prekrije vsak dan 240 metrov (_________________________________________). Šesti (_______) dan začne z drugega konca delati druga skupina. Delo je končano po 21 (___________________________) dneh. Koliko je povprečno na dan asfaltirala druga skupina?

Egy város népessége az első évben 3%-kal (______________________), a másodikban 4%-kal nőtt (_________________________). Hány lakosa volt 2 (__________________) évvel ezelőtt a városnak, ha most 42848-an (_______________________________________________________) vannak?

Vor euch seht ihr die Zahlen 0 bis 9 in der folgenden Anordnung: 8315906742. (_______________ _______________ _______________ _____________ _______________ _______________ _______________ _____________ _______________ _______________) Was ist das Besondere an dieser Zahlenfolge?

FUNKCIONALNA PISMENOST – PRAVILNA RABA TIPKOVNICE

UČNI LIST (G. Zver, Z. Gergar, H. László): • Profesorice (vsaka »svoji« skupini) razdelijo učne liste (UL 4). • G. Zver da navodila za reševanje nalog. • Skupine se presedejo za eno mesto in lektorirajo sosednji skupini njihove izdelke, hkrati pa sledijo svojim napakam na papirju. • Poročanje skupin in medtem lektoriranje. Ena naključno določena skupina oziroma njena dvojica bo poročala o popravkih v slovenščini, drugi v madžarščini, tretji v nemščini. Učni list izkoristimo kot igro, tekmovanje med skupinami, da prispevamo k razgibanosti ure in sproščenosti. Vse profesorice jezikov skrbijo za pravilnost popravkov. ČAS: do 20 minut

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

(UL 4) Preberi besedilo, po potrebi ga pravopisno uredi (začetnice, stičnost ločil) in ga pretipkaj. Besedilo boš shranil kot Wordovo datoteko. Dijaki 3.a in 3. b - razreda so 14.10.2008 udeležili pohoda po Lendavskih Goricah. S tem so opravili 6. ur iz obveznih-izbirnih vsebin, kot je bilo zapisano v Letnem delovnem načrtu Dvojezične Srednje Šole Lendava za šolsko leto 2008 / 2009. Javítsd ki az alábbi szöveg helyesírási hibáit (kezdőbetűk, számnevek, szóköz), gépeld át a javított szöveget, a szöveg alá pedig írd oda a teljes nevedet! Mentsd el Word-dokumentumként. A 3.a és 3. b-osztály diákjai 2008.10.14.-én részt vettek a Lendvahegyen szervezett gyalogtúrán. Így sikerült hat órát realizálniuk a lendvai kétnyelvű középiskola 2008 / 2009-es éves tervében előírt kötelezően-választható tartalmakból. Lies den Text, korrigiere darin ggf. die Rechtschreibfehler (Anfangsbuchstaben, Satzzeichen) und tipp ihn ab (Zahlen auch in Worten im Klammer). Den Text speicherst du in die Word-Datei. Die Schüler der 3.a und der 3. b Klasse nahmen am 14.10.2008 an einer Wanderung durch Lendavske Gorice statt. Damit haben sie 6 Stunden verbindlichen Wahlprogramms gem. Jahresplan der Dvojezična srednja šola (Zweisprachige Mittelschule) Lendava für 2008 / 2009 absolviert.

POVZEMANJE SNOVI, PREGLEDNA PRIMERJAVA MED JEZIKI

UČNI LIST (L. Horvat): Profesorice (vsaka »svoji« skupini) razdelijo učne liste (del UL 5). • Sledijo navodila prof. Horvatove in reševanje nalog. • Poročanje skupin, L. Horvat je moderatorka, vse profesorice pa pomagajo, ko gre za »njihov« jezik (komentirajo, pritrdijo pravilnim rešitvam, odpravijo morebitne napake, svetujejo ipd. – pri tem ne smejo biti predolge). ČAS: do 30 minut Da bi utrjeno znanje ostalo trajno, dijakom razdelijo še kopije rešitev zadnjega učnega lista (del UL 6 z rešitvami), če česa niso uspeli zapisati, saj s tem pridobijo zelo dobro primerjalno gradivo o jezikih za maturo.

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

(del UL 5) POVZETEK/ÖSSZEGZÉS/ZUSAMMENFASSUNG Egészítsd ki a táblázatokat, majd hasonlítsd össze a különböző nyelvekben érvényesülő helyesírási szabályokat! Dopolni tabele in primerjaj razlike ter podobnosti, morebitne enakosti v pravopisnih pravilih pri vseh treh jezikih. 1. FÖLDRAJZI NEVEK/ZEMLJEPISNA IMENA (države)/GEOGRAPHISCHE NAMEN a) Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek/Ländernamen szlovénul németül Görögország Szlovénia Németország Megállapítás: ______________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

(del UL 6 z rešitvami)

__________________________________________________________________________________________

b) Nenaselbinska imena (kontinenti, morja, jezera ipd.)/A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek/Namen von Außersiedlungsbereichen madžarsko nemško Vzhodna Evropa Kelet-Európa Osteuropa Nežidersko jezero Fertő-tó der Neusiedlersee Jadransko morje (starinsko: Adriai-tenger Adriatisches Meer Adrijansko morje)

Atlantski ocean

Atlanti-óceán

Atlantischer Ozean/Atlantik

Ugotovitve: V slovenščini pišemo prvo sestavino zmeraj z veliko začetnico, neprve sestavine pa z malo, če že same niso lastno ime (Severna Irska, Nova Mehika, Julijske Alpe). Megállapítás: Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Ha a földrajzi név utótagja tulajdonnév, előtagja pedig közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Feststellung: Solche Namen sind entweder Zusammensetzungen oder bestehen aus zwei Wörtern. Da das zweite ein Substantiv ist, werden beide groß geschrieben.

Skupaj 165 minut od 180 minut. Preostali čas izkoristimo za evalvacijo dela. Morda se bodo komu zdele naloge za gimnazijce prelah-

skupina je torej dobila približno 11,3 strani gradiva o

ke. Verjemite, niso. Tudi najboljši dijaki so po vseh letih

državi, o kateri je iskala podatke v treh jezikih. Vse na-

izobraževanja delali napake. In dobro, da so jih, saj so

loge smo prenesle tudi v diaprojekcijo, saj smo sproti

se prav iz napak in primerjav največ naučili. Še nekaj

predvajale vse rešitve, odgovore. Tako smo oblikovale 5

statistike: za medpredmetno povezavo smo pripravile

diaprojekcij v obsegu 61 strani. Vse naloge so avtorsko

6 kompletov učnih listov (skupaj 12 strani nalog), za

delo, saj smo jih s sodelavkami pripravile same, tudi

vsak učni list smo seveda pripravile tudi rešitve/odgo-

ideja o utrjevanju pravopisnega znanja treh jezikov

vore, za enega od učnih listov smo morale pripraviti do-

hkrati na opisan način je naša, torej izvirna.

datnih 68 strani gradiva o državah iz Wikipedie. Vsaka •

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Jožek Horvat Muc

Romski jezik v Sloveniji

Romski jezik

Na (današnji) romski jezik je vplivalo prilagajanje jeziku ali narečju staroselcev, tako da lahko v »prekmurski« romščini zasledimo vplive madžarščine, nemšči-

Uvod Že naš veliki jezikoslovec Fran Miklošič, ki je pri nas med prvimi raziskoval romski jezik (romani čhib), je poudaril, da je jezik eden najpomembnejših dejavnikov za ohranitev lastne identitete in tega zavedanja tudi mi ne smemo zanemariti. Zato smo tudi sami pristavili, če smem tako reči, drobcen kamenček k temu zelo kočljivemu, a pomembnemu vprašanju. Izvor romskega jezika

ne, hrvaščine in prekmurskega narečja, pri »dolenjski« romščini pa več vplivov hrvaščine, slovenščine in dolenjskega narečja. Pa še nekaj: romščina ne premore svojih strokovnih ali tehničnih terminov. Romski jezik v Sloveniji se deli na tri narečne skupine: 1. dolenjsko skupino, sorodno narečju hrvaških Romov, 2. gorenjsko skupino, sorodno narečju avstrijskih Romov in 3. prekmursko skupino, sorodno narečju madžarskih Romov.

V Evropi danes živi okoli 15 milijonov Romov, pri nas le okoli 10 tisoč, ki pa govor ijo različna romska narečja. Za osnovo romskega jezika starejši raziskovalci štejejo le sanskrt, novejše raziskave pa pravijo, da romski jezik – pri tem se opirajo na več podrobnosti, ki jih zasledimo v obeh jezikih – izhaja iz jezika hindu. Predniki evropskih Romov izvirajo iz Indije. V Indiji obstaja več kot 500 narečij, jezik indijskih Romov pa spada v skupino novejšega indijskega jezika.

Posebnosti romskega jezika Posebnosti romskega jezika so: • jezikovne razlike; • oblikovanje in razločevanje narečij; • postopno razvijanje (v vsakem okolju drugače) narečja in • sprejemanje tujih besed skozi čas.

1. dolenjska jezikovna skupina: • je jezikovno enotna; • njeni pripadniki govorijo najpreprostejši romski jezik; • razlike so v izgovarjavi (šoha, soha /nikoli/); • govorna intonacija je zategnjena; • vsebuje značilnosti turške romske skupine; • jezikovno izvira iz plemena Gopti. Romske plemenske skupine so liški Romi, Kalderaši, Čergaši in Gomani. 2. gorenjska jezikovna skupina: •

je enaka nemški jezikovni skupini.

3. prekmurska jezikovna skupina: • ne govori enotnega narečja; • spada v evropsko romsko narečje, ki izvira z Madžarske;

100

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Sobočan Gabriella

• lendavsko območje spada pod srbsko -hrvaške

gabriela.sobocan@lendava.si

skupine (lacki Romi);

Lét és Nyelv

• v severnem delu Prekmurja se čutijo vplivi gradiščanskih Romov.

kerekasztal az anyanyelvről

Romske plemenske skupine so vlaški Romi, iz karpatske skupine pa izvirajo Gurvar in Sinto. Zaradi zgodovinskih selitev se je izoblikovalo veliko

A 2009-es esztendőt, nagy nyelvújítónak, Kazincy

priimkov, ki nakazujejo smer potovanja Romov:

Ferenc kerek évfordulója révén, A Magyar Nyelv Évének nyilvánították, amelynek keretében a LENDVAI

• priimki Šarkezi, Kokaš, Farkaš in Sarka kažejo

KÖZSÉGI MAGYAR NEMZETI ÖNKORMÁNYZATI

na potovanje čez Madžarsko;

KÖZÖSSÉG megszervezte a »LÉT ÉS NYELV« c.

• Horvat in Baranja čez Hrvaško;

kerekasztal beszélgetést. Gondolkodni és beszélni

• Cener pa preko Avstrije.

ugyanaz. Aki tisztán, pontosan fogalmaz, szóban és írásban, annak a gondolatai is világosak. Buffon, a

Status romskega jezika

tizennyolcadik századi természettudós, író, ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a stílus maga az ember”. Amit és

Romščina se je v glavnem uporabljala v govorni obliki.

ahogyan elmond, az hű tükörképe gondolkodásának.

Najbolj pa se je uveljavila na pesniškem, glasbenem in

Szegénységét vagy gazdagságát egyaránt kifejezi

gledališkem področju.

beszédével. A nyelv pedig eszköz. A közlés eszköze.

Leta 1971 so bili v Londonu na konferenci IRU sprejeti

Akinek gazdag a szókincse, gondolatvilága is az. Aki

štirje pomembni sklepi:

több szót ismer, annak tudása is nagyobb. Ha a szavak világában jártas, színesebben, árnyaltabban érzékeli

• 8. april je bil razglašen za svetovni dan Romov;

a világot, pontosabban megérti a dolgok közötti

• sprejeto je bilo poimenovanje Rom;

összefüggést, tisztábban ki tudja fejezni gondolatait

• sprejeta je bila romska himna Djelem, djelem;

és érzelmeit. Ezzel ellentétben, minden rossz mondat,

• oblikovana je bila romska zastava.

hibás, sérült, törékeny gondolatokat takar.

Beseda Rom pomeni človek, moški, mož, Romni pa žen-

Az anyanyelv olyan örökség, amely évszázadokon,

ska, žena. Modra v zastavi pomeni nebo, zelena predsta-

évezredeken át őrizte az ősök gondolkodását. Anya-

vlja naklonjenost Romov do narave, rdeč krog v sredini

nyelvünkkel nem csak szavakat kapunk, hanem azt

pa pooseblja potovanje in trpljenje Romov skozi čas.

a szellemi kincset és gondolkodásmódot is örököljük, amelyben édesanyánk és édesapánk, nagyszüleink

Sklepi so pomembno vplivali na položaj Romov in na

és dédszüleink, összes fölmenőnk visszafelé az idők

uveljavljanje njihov pravic v naslednjih desetletjih.

beláthatatlanságáig létezett és alkotott. Tárgyakat, dallamokat, szokásokat, szerelmet, halált és életet kapunk általa. Ezt a gondolkodásmódot és tapasztalatot •

6-7/2009

101

Večjezičnost • Többnyelvűség

örököljük anyanyelvünkkel. Ezért mondják, hogy az

tok közötti társadalmi és nyelvi érintkezések állan-

anyanyelven megszerzett tudás a legbiztosabb. Az ide-

dóan változó formáit. A kerekasztal beszélgetés célja

gen nyelvek másfajta gondolkodást hordoznak, nem

volt teret nyitni egy olyan vitának, melyben lehetőség

rosszabbat vagy jobbat, hanem mást. Fontosak ezek

nyílik az anyanyelv nevelésének, ápollásának, meg-

a más nyelvek és gondolatok is, hiszen ezáltal az is-

őrzésének és a többnyelvű életforma sajátosságainak

meretek által válik a sajátunk még erősebb tartóosz-

interdiszciplináris feltérképezésére és a jelenségek

loppá, és nyújt még nagyobb biztonságot. Mert aki a

vonatkozásainak a megvitatására, nem tudományos,

saját anyanyelvén álmodik és gondolkodik, aki a sa-

sem kutatói hanem gyakorlati szinten.

ját hagyományaira, a saját örökségére épít, az erősen megáll a maga lábán. Biztos a tudása, világos a gon-

Milyen stratégiát lehet kialakítani válaszul az Európai

dolkodása, pontos a beszéde. Az anyanyelv szerepének

Unió kihívásaira? Úgy vélem, olyan stratégiára van

fontosságát a magánember és a közösség, az egyén és

szükség, amelynek legfőbb közös célja a magyarság

a nemzet életében régen fölismerték. Idézhetnénk jól

megőrzése, megmaradási esélyeinek, sőt gyarapodá-

ismert szállóigéket, Kisfaludy Sándortól például, hogy

sának, elismertségének növelése. A nemzetstratégia

„a nyelv a lelke a nemzetnek”, vagy Kölcseytől: „Nem-

helyi érdekei viszont minden bizonnyal már külön-

zeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni sem lehet”.

böznek egymástól. Könnyű belátni, hogy egészen elté-

De engem különösen Jókai Mór 1865-ben írt Proló-

rő feladatok várnak ránk. Az anyaországban minden

gusa ragadott meg, amely így kezdődik: „Egy kincse

ráhatás nélkül gazdagszik, virágzik, sőt burjánzik a

van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven,

nyelv, de nem azért, mert valami nagy nemzeti öntudat

addig él. E kincs neve az édes anyanyelv.” Megrendí-

hajtja, vezérli az embereket, sokkal inkább, mivel jó ter-

tett aztán Márai Sándor emigrációban írt mondata:

mőtalaja van a nyelvnek. A határokon túl ellenben azt

„Nincs más haza, csak az anyanyelv”, és megnyugta-

látjuk, hogy ott nagyobb a nemzeti öntudat összetartó

tott Gyurkovics Tiboré, mert ő váltig állítja: „A magyar

ereje, ezért jobban érvényesül az anyanyelv megőrző

nyelv nem vész el, hiszen lényegében az egyetlen igazi

szerepe, sőt jóval erősebb az anyanyelv megőrzésére

nemzetfenntartó elem.”

irányuló törekvés is, a nyelv spontán fejlődése viszont észrevehetően lassúbb, visszafogottabb, korlátozot-

A világméretű gazdasági, társadalmi, politikai, demog-

tabb. Megítélésem szerint akkor járunk el helyesen,

ráfiai változások a nyelvi környezet és a beszélőközös-

ha a legfőbb stratégiai cél – a magyarság és a magyar

ségek életében is tükröződnek. Míg a globalizációs

nyelv megmaradása és gyarapodása – érdekében a he-

folyamat a többnyelvűség és kulturális sokszínűség

lyi célokat ügyesen összhangba hozzuk, egymás mel-

értékeit hangsúlyozza, a kisebbségben élő közösségek

lé igazítjuk. Annak tudatában kell ezt tennünk, hogy

anyanyelv-megtartásának igénye egyre erőteljesebb,

a magyar nyelv rendkívül rugalmas, gyorsan fejlődő,

a többségi közösség nyelvének ismerete pedig az ön-

kreatív nyelv, amelyben óriási alkotó energiák hatnak,

megvalósítás feltétele. Felmerül tehát a kérdés, hogy

s még további, még nagyobb energiák szunnyadnak. A

a többségi és kisebbségi közösségek hogyan élik meg,

nyelv az információ-átadásban, a gondolkodásban be-

hogyan konceptualizálják a nyelvek szerepét, jelenét

töltött szerepe mellett az európai kultúrában a nem-

és jövőjét, milyen nyelvi tudattal jellemzik önmagukat

zeti identitás egyik markáns kifejezője. Ha a nemzeti

és nyelvi környezetüket, azaz az eltérő nyelvű csopor-

kultúra alapvető vonásaiból néhány gyökeresen meg-

102

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

változik vagy átalakul, nem kerül veszélybe a nemzet

szellemi önállóságát) veszélyezteti és „a nemzeti kul-

fennmaradása.

túrát rombolja”; anyanyelvünk „kincs” és „örökség”,

Az a nép viszont, amelyik nyelvét elveszítette, legtöbb-

melyet „meg kell őriznünk” és „tovább kell adnunk”. A

ször rövid időn belül asszimilálódott, megszűnt önálló

nyelvi „regionalitás”-t a magyar laikus közbeszédben

nemzetnek lenni. A felvilágosodás óta a nyelv jelentős

gyakran a provincializmussal, „parasztossággal”, is-

szerepe miatt lett a nemzeti önállóságért harcoló moz-

kolázatlansággal, műveletlenséggel kapcsolják össze.

galmak egyik fő célja a nyelvhasználat jogának kivívá-

Ebben a nyelvi vélekedéseket a magyar kultúrában

sa, és fordítva, a nyelvhasználat eltörlése a kisebbségek

meghatározó, nagyon erős normativizmusnak, az is-

beolvasztásának eszköze. A nyelvnek a társadalmon

kola és az iskolában tanult „nyelvtan” szigorú előíró

belül betöltött alapvető szerepe a technikai robbanás

szemléletének, és az iskolai szemléletet és tananyagot

időszakában változatlanul megmarad, mivel továbbra

nagymértékben irányító homogenizáló nyelvművelés-

is az emberek közötti információcsere eszköze, az em-

nek van kiemelt szerepe. Ugyanakkor, éppen a nyelvi

beri gondolkodás része. A nyelvhasználat feltételrend-

sokféleség védelmében, az sem lenne okos, ha nem

szere, körülményei azonban nagymértékben meg-

gondolkoznánk el azon, hogy a globalizációnak milyen

változhatnak, s ennek nyomán a nyelvfejlődésben, a

hatásai lehetnek a magyar nyelvet illetően, s hogy ezek

nyelvhasználatban jelentős változások történhetnek.

közül azok ellen, amelyek nemkívánatosnak látsza-

A globalizáció és a nyelv kapcsolata egyaránt témája

nak, lehet-e valamit tenni, és ha igen, hogyan. A nyelv-

a nyelvészetnek, illetve a nyelvészeti szempontból la-

tervezési javaslatokat azonban természetesen nem

ikus közéletnek. A tárgy mindkét körben azonosnak

sztereotípiákra, köznapi bölcselkedésekre és kitalá-

látszik: a globalizációs folyamatok hatása a nyelvek

ciókra kell alapozni, hanem ellenőrzött ismeretekre.

életére. A közbeszédben a globalizációt gyakran a Go-

Az anyanyelv szerepe a nemzeti tudat és a kulturális

nosz új szinonimájaként emlegetik. Az itt gyakran

identitás vonatkozásban meghatározó.

megjelenő nézet szerint a globalizáció, pontosabban

Az együttélési normák szempontjából pedig többnyel-

az annak szimbólumává előléptetett amerikai angol

vűség kiteljesedése rendkívül fontos tényező. Az anya-

nyelv kiszorítja, de legalábbis pusztítja az anyanyelvet;

nyelv, illetve a nyelvek tanulásának és tanításának

idegen szavakkal, értelmezhetetlen, érthetetlen kifeje-

módszertana ma már indokoltan tudományág. Az

zések tömkelegével árasztja el. „A legutóbbi évtizedek-

anyanyelv ápolása, őrzése, a korszerű gondoskodás az

ben bekövetkezett technikai fejlődés a távközlés és a

anyanyelvről mindenkori feladatunk. A világon létező

tömegtájékoztatás olyan új lehetőségeit bontakoztatta

nyelvek döntő többsége nehézséggel küzd, amivel a

ki, amelyek jelentős hatással vannak minden nemzet

következő évtizedekben az emberiségnek szembe kell

nyelvére. Az állandósult és megsokasodott idegen nyel-

néznie. Ahhoz nem fér kétség, hogy az emberi kommu-

vi hatásokkal a magyar nyelv nehezen képes megbir-

nikáció és fejlődés szempontjából a nyelveknek a jövő-

kózni. Ennek alapján állandó elemeként fogalmazzák

ben is meghatározó szerepe lesz.

meg azt a félelmet, hogy egy idő után anyanyelvünk „elangolosodik”. E gondolatrendszer érvei egyértelműen a nyelv és a nemzet szoros, elválaszthatatlan összekapcsolódásának hitére alapulnak: a nyelv „rongálódása” vagy „romlása” a nemzet függetlenségét (legalábbis •

6-7/2009

103

Večjezičnost • Többnyelvűség

Livia Horvath

livia.horvat@guest.arnes.si

Razvoj govora in mišljenja V konceptu individuAlne dvojezičnosti POVZETEK

Za razvojno psihologijo je pomemben tako razvoj motoričnih sposobnosti kot tudi kognitivni aspekt razvoja, vključno z razvojem zaznavanja, govora, učenja, mišljenja, ter psiho-socialni vidik, ki pogojuje razvoj emocij in medosebnih odnosov. Spremembe na kateremkoli področju imajo vpliv na vsa področja. Do optimalne situacije, kjer se lahko doseže visoka stopnja razvoja govora in mišljenja, prihaja, če so vsi dejavniki, ki vplivajo na začetni razvoj govora in mišljenja, med seboj usklajeni. O razmerju med jezikom in mišljenjem obstaja več teorij. Piaget je leta 1952 pojmoval jezik, kot preprosto zunanje izražanje otrokovih miselnih procesov. Pomeni, da je po njegovem jezik oziroma govor orodje mišljenja. Po drugi strani pa ruski psi-

holog Vygotsy (1962) meni, da ima otrokovo usvajanje jezika pretežno socialne izvore in nastaja iz otrokove potrebe po komunikaciji z drugimi ljudmi. Izzivi raziskovanj so potekali na področjih odkrivanja razvoja jezika dvojezičnega govorca, učne strategije usvajanja obeh jezikov, menjavanja koda med jezikoma ter kompetentnosti in kopatibilnosti dvojezičnega govorca v primerjavi z enojezičnim govorcem. Še vedno ostaja osnovni problem in odprto vprašanje raziskovalcev na področju dvojezičnosti, kaj pomeni biti jezikovno vešč dveh jezikov?! Namen mojega strokovnega prispevka temelji prav na odpiranju tega vprašanja, ki ostaja zame še vedno nedefinirana. Razsežnost vplivov in različnih dejavnikov na razvoj dveh- ali več jezikov potrjuje ključni pomen razvoja individualne dvojezičnosti.

UVOD

loške in fiziološke, ter zunanje, to so socialni in socio-

Otrok in odrasel človek sta si v marsičem različna. Pri otrocih je že opaziti drugačne miselne procese, oziroma miselni procesi potekajo popolnoma drugače kot pri odraslem človeku. Postopoma postajajo otroci vse bolj samostojni v fizičnem in socialnem smislu, v iz-

loški. Med notranje štejemo prirojene predispozicije za razvoj govora, motivacijo, čustveno stanje. Pomembno vlogo pri razvoju govora in mišljenja pa imajo tudi socialni dejavniki, ki celo vplivajo na nekatere psihološke dejavnike.

grajevanju spoznanj o svetu in interpretacijah le-teh. Razvoj otroka je odvisen od odraslih ljudi, ki ga obkrožajo in od bioloških danosti, ki mu omogočajo interakcijo

s svetom. Otrok je od samega začetka aktivni raziskova-

POJEM RAZVOJA IN TEORIJE MIŠLJENJA IN GOVORA

lec okolja, v katerem se znajde, svet in dogodke pa dojema na svoj način, ki je neverjetno različen od dojemanja od-

2.1. DEJAVNIKI KOGNITIVNEGA RAZVOJA

raslih oseb in tudi otrok, ki so starejši od njega. Na razvoj govora vplivajo različni dejavniki, ki jih

Najpomembnejši dejavniki kognitivnega razvoja so

delimo v dve večji skupini, in sicer na notranje, psiho-

prav gotovo faktorji dozorevanja, fizične izkušnje ter so

104

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

cialne interakcije. Živčni sistem se gradi od spočetja na-

Značilnosti vsakega izmed obdobij vplivajo na proces

prej, popolnoma pa dozori šele tam nekje med petnaj-

usvajanja maternega jezika, drugega ali tujega jezi-

stim in šestnajstim letom starosti. V tem času dozorijo

ka. Prva stopnja v razvoju mišljenja je senzomotorika

tudi motorične in zaznavne sposobnosti. Starost pa po-

(prvi dve leti življenja) in je odločilna za začetek govora.

staja le grob pokazatelj intelektualnega dozorevanja.

Otrok se odziva na sporočila s posnemanjem in pona-

Fizične izkušnje se nanašajo na otrokove izkušnje s

vljanjem. Predoperativna stopnja mišljenja (2-7 let) je

predmeti iz njegovega okolja. Logična spoznanja pa ne

obdobje jezikovnega dopolnjevanja in zorenja miselnih

pridobiva otrok iz predmetov samih, temveč tako, da

operacij. V obdobju intiutivne inteligence (4-7 let) se

jih premika in se igra z njimi ter si tako oblikuje notra-

zunanje dejavnosti ponotranjajo. V obdobju konkretne

nji ustroj svoje dejavnosti.

inteligence (7-11 let) se otrok odpira v svet, socializacij-

Socialna spoznanja so pomembna za otroka zato,

ske izkušnje ga spodbujajo, da upravlja z resničnostjo.

ker si z njimi povečuje objektivnost in tako ni odvisen

Z jezikom spoznava, oblikuje hipoteze in si organizira

od lastne perspektive. Pomembni so tudi drugi druž-

mišljenje. Poleg neposredne abstrakcije zmore opraviti

beno-kulturni dejavniki okolja, ki se v zgodovinskem

višjo obliko abstrakcije, ki je pogoj za nadaljnji razvoj.

razvoju pri posamezni skupini ljudi zelo razlikujejo

Že uzaveščena jezikovna sredstva in izkušnje v jezikov-

od druge. Vpliv teh faktorjev pa je tudi osnova teorije

ni rabi mu omogočajo metajezikovno razmišljanje, zato

L. S. Vygotskega npr. (Horvat, L., 1983): »Ti makrofak-

je to obdobje primerno za načrtno učenje tujega jezika.

torji okolja delujejo kumulativno in interakcijsko, kar

Naslednja faza je obdobje formalno-logičnega mišlje-

še nadalje pogojuje in opredeljuje individualne razlike

nja (11-15 let), ki pa ne sovpada več z zgodnjim pouče-

med posameznimi skupinami.«

vanjem drugega/tujega jezika (Lešek, S., 2005).

Vse dosedanje raziskave so pokazale, da ne moremo

Po Piagetu je najpomembnejše mišljenje samo, jezik

nobenemu faktorju, ne dednosti in ne okolju, pripiso-

pa otrok usvoji zato, ker je koristno orodje.

vati odločilne vloge pri psihičnem razvoju, marveč gre

V nasprotju s Piagetom, ruski psiholog Vygotsky

prej za interakcijo različnih dejavnikov in lastne ak-

meni, da se jezik razvija neposredno iz zgodnjih soci-

tivnosti subjekta. Vprašanje o tem, koliko kateri fak-

alnih interakcij, ki jih imajo dojenčki s svojimi starši.

tor doprinese k psihičnemu razvoju posameznika, pa

Socialni (družbeni) procesi so podlaga za razvoj indi-

ostaja odprto še danes.

vidualnih mentalnih procesov. Pomembna postavka njegove teorije je, da nastanejo strukturne razlike v mišljenju ljudi predvsem zaradi kulturnih razlik v ci-

2.2. KOGNITIVNE TEORIJE

ljih, izkustvih in jezikovnem orodju, ki podpira men-

USVAJANJA JEZIKA

talno rast (Pergar, K. M., 2005). Vygotsky ne zanika, da otrok jezik uporablja tudi kot

Izhodišče za preučevanje usvajanja prvega jezika in

orodje mišljenja. Jezik in misel se združita nekako oko-

vseh nadaljnjih jezikov je še vedno kognitivna teorija

li drugega leta starosti, s pojavom simbolne igre, ko po-

J.Piageta. Na osnovi dolgoletnih neposrednih opazo-

stanejo otroci sposobni uporabljati besede kot simbole

vanj otroka je opisal kognitivne funkcije otrokovega

misli, ki jih oblikujejo. V procesu dozorevanja postajata

razvoja. Z odkrivanjem strategij, s katerimi je otrok

jezika in misel vse bolj povezana in se medsebojno do-

reševal probleme, je določil obdobja njegovega razvoja.

polnjujeta. Kljub vsemu Vygotsky pri funkciji samega •

6-7/2009

105

Večjezičnost • Többnyelvűség

jezika izpostavlja pomembnejšo vlogo socialni komuni-

ne razvije v pravo miselno aktivnost. Z razvojem govo-

kacijski funkciji jezika. Jezik naj bi vzpodbujal, dopol-

ra kot temeljne simbolične funkcije otrok vse bolj sa-

njeval in omogočal razvoj abstraktnega mišljenja.

mostojno uravnava lastno pozornost in tako postane

S Piagetovega stališča morajo otroci pred uporabo

govor pomembno orodje v človekovi aktivnosti.

primernih terminov razumeti kontekst, oseba sicer lahko govori drugim nerazumljive besede, preden pa jih uporabi kontekstu primerno, jih mora razumeti. L.S.Vygotski meni, da človek dražljaje iz okolja spre-

DVOJEZIČNOST

jema in tudi sam vpliva na okolje, kar povzroči nove

Dvojezičen je, kdor zmore z enakim učinkom kot

dražljaje okolja in njega samega. Vrsta takih dražlja-

rojeni govorci delovati v dveh/več jezikih v eno-/večje-

jev so znaki, ki izzovejo modifikacijo tako njegovih kot

zični skupnosti v skladu s sociokulturnimi zahteva-

tudi drugih odgovorov na te dražljaje. Znaki so tako

mi te skupnosti in kdor se more identificirati z obema

neke vrste zunanji posredniki v komunikaciji med po-

jezikovnima skupinama in kulturama.« (SKUTNABB-

samezniki in v določeni meri tudi vplivajo na njihovo

KANGAS, 1981)

vedenje (Horvat, L., 1983). Otrok skozi razvoj postopno internalizira te zunanje znake komunikacije, s tem pa

3.1. RAZVOJ DVOJEZIČNOSTI V ZGODNJEM OBDOBJU

znaki postanejo najvišja samoregulirajoča oblika človekovega obnašanja. Internalizacija v oblikovanju miselnih operacij pri otroku se pri J. Piagetu pojavlja le

Raziskovalca Siraj – Blatchford in P. Clark (2000) loči-

kot produkt razvoja inteligentnosti (Horvat, L., 1983).

ta dva načina razvoja drugega jezika. Prvi način usva-

Za L.S. Vygotskega pa je to poseben psihični proces oz.

janja jezika je hkratni ali simultani razvoj, kar pomeni,

proces prenašanja družbene zavesti v individualno

da je otrok že v zgodnjem obdobju življenja izpostavljen

zavest. Pri tem meni, da se višji psihični procesi obli-

več kot enemu jeziku. Drugič govorita o zaporednem

kujejo iz zunanjih oblik aktivnosti v procesu interio-

ali konsekutivnem razvoju, o tem da se otrok drugega

rizacije. Eno glavnih sredstev, ki omogoča učinkovito

jezika začne učiti šele takrat, ko že prvega usvoji. Mcla-

interiorizacijo je govor. Z njegovo pomočjo naj bi se po-

ughlin (1978) starostno mejo med obema načinoma

memben vidik predmetne dejavnosti preselil na misel-

razvoja drugega jezika postavlja pri treh letih otrokove

ni nivo, ker se misel odvija na nivoju verbalnih znakov,

starosti, ko otrok že razvije osnovne sposobnosti spo-

ki predstavljajo posplošujoče vidike stvarnosti. Glasni

razumevanja v prvem jeziku.

govor sčasoma preide v notranji dialog in nato še v tihi

Razvoj dvojezičnosti v zgodnjem obdobju otroštva

govor za sebe ter nato na čisti mentalni nivo, kjer pride

poteka v treh fazah (Volterran Taeschner, 1977). Otrok

do posplošene konstrukcije odnosov med predmeti in

v prvi fazi razvoja oblikuje en leksikalni sistem za oba

pojavi stvarnosti (Horvat, L., 1983).

jezika in beseda enega izmed jezikov nima svoje odgo-

Po mnenju L.S. Vygotskega v zadnji fazi razvoja misli

varjajoče besede z enakim pomenom v drugem jeziku.

ostane le pomen besed, za katerimi introspekcija ne

Razvoj jezika dvojezičnega otroka je na tej stopnji zelo

odkriva niti predstav predmetov, ki jih beseda označu-

podoben razvoju enojezičnega otroka, ki traja do za-

je. Z verbalizacijo predmetne aktivnosti se človek vse

ključka 2. in 3.leta.V drugi fazi (med 3. in 4. letom) zač-

bolj oddaljuje od konkretnih predmetov, dokler se le-ta

ne otrok razlikovati dve različni besedišči, vendar upo-

106

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

rablja enaka slovnična pravila za oba jezika. Otroci so

ciolingvistika in psiholingvistika itd.

sposobni prevajati en jezik v drugega in večina otrok

Današnji pogledi na učenje jezika so zasnovani na

se ne zaveda svoje dvojezičnosti. V tretji fazi razvoja

multi- in interdisciplinarnem pristopu. Spoznanjem

dvojezičnosti otrok govori dva jezika, ki imata različni

lingvistike, ki so bila do nedavnega v ospredju, se pri-

slovnici in besednjak. Govorimo lahko o »vezavi jezika

družujejo spoznanja psiholingvistike o naravi in zna-

na določeno osebo, ki ta jezik z njim govori«.

čilnostih razvoja govora v dveh jezikih ter spoznanja

V otroštvu obstaja večja možnost za usvajanje jezi-

psihologije s koncepti in modeli analize spoznavnega

ka, predvsem besed in glasovne podobe jezika (Siraj –

razvoja človeka. Takšna usmeritev sloni na prepriča-

Blatchford in Clark, 2000). Na osnovi te predpostavke

nju, da je razumevanje učenja drugega jezika mogoče

lahko govorimo o kritičnem obdobju za učenje jezika,

doseči le, če povežemo proučevanje produkta učenja

ki naj bi trajal od drugega leta starosti do pubertete.

(jezikoslovni oziroma sintaksični vidiki) z raziskova-

V tem kritičnem obdobju je usvajanje jezika hitrejše

njem procesa učenja iz informacijsko-procesne per-

in lažje, zato terja tudi manj truda. Po tem obdobju

spektive (McLaughlin 1986).

se zmožnosti za za popolno usvajanje drugega jezika

Za uspešno usvajanje drugega jezika je velikega po-

zmanjša, še posebej usvajanje fonološke podobe jezika

mena možnost neposrednega sporazumevanja z rojeni-

(Papalia, Olds in Feldman, 2001).

mi govorci tega jezika. Temu dejstvu velja pripisati hiter stik z drugim jezikom pri otrocih v večjezičnih skupi-

3.2. INDIVIDUALNA DVOJEZIČNOST

nah v vrtcih, v šolah in na ulici. V večjezičnih okoljih je mogoče učenje drugega jezika v razredu opreti na nepo-

O razvoju dvojezičnosti na individualni ravni je naj-

sredno sporazumevanje z rojenimi govorci v okolju.

pogosteje sprejeto izhodišče dejstvo, da je materin je-

Prednosti zgodnjega usvajanja drugega jezika že v ra-

zik univerzalna lastnost človeka, ki ga usvaja v pro-

nem otroštvu ni mogoče opazovati ločeno od razvoja ma-

cesu razvoja govora in mišljenja, torej raste z njim. Pri

terinščine. Primanjkljaju v razvoju materinščine zaradi

tem se postavlja vprašanje, kako je z drugim jezikom,

neustreznih pedagoških ukrepov raziskovalci pripisu-

kadar posameznik ne usvaja dveh jezikov hkrati (si-

jejo slabši uspeh v šoli pa tudi slabše dosežke v drugem

multano), temveč enega za drugim (konsekutivno).

jeziku. Skrajni rezultat zanemarjanja materinščine v

Pri tem se postavlja izhodiščno vprašanje, če je mogo-

programih potapljanja (submerzije) je tako imenovana

če drugi jezik »usvojiti« po isti poti kot materin jezik.

poljezičnost ali celo dvojna poljezičnost, ko govorec ne

Znati jezik pomeni poznati slovnična pravila in znati

dosega ravni sporazumevalne zmožnosti povprečnega

tvoriti povedi v skladu s temi pravili, ali se je mogoče

rojenega govorca v nobenem od jezikov iz svojega govor-

sporazumevati v določenem jeziku, četudi ob slovnič-

nega repertoarja (Skutnabb-Kangas 1976).

nih pomanjkljivostih.

Ob upoštevanju socialno psiholoških dejavnikov pri

Kakor na drugih področjih je tudi na področju dvo-

razvoju zmožnosti sporazumevanja v drugem jeziku,

jezičnosti k bolj sistematičnemu in verodostojnemu

je Cummins oprl razvoj te sposobnosti na splošno jezi-

vedenju o pojavu pomembno prispeval razvoj znano-

kovno prestavo (zmožnost) v maternem jeziku ter s tem

sti, zlasti disciplin, kakor so psihologija z razvojno

povezal tudi učinke vzgojno izobraževalnega dela. Cum-

psihologijo, socialna psihologija, pedagogika, splošno

mins (1979) razlikuje dve ravni jezikovnih zmožnosti.

jezikoslovje s področjem uporabnega jezikoslovja, so-

Prvo, osnovno zmožnost sporazumevanja na medosebni •

6-7/2009

107

Večjezičnost • Többnyelvűség

ravni. Tovrstno sporazumevanje se dogaja v kognitivno manj zahtevnih položajih, kjer k dešifriranju verbalne-

ZAKLJUČEK

ga sporočila pomaga kontekstualni ključ. Imenujejo jo

Med otroki je veliko individualnih razlik. Nekateri usvo-

tudi površinska zmožnost. Gre za vidik jezikovne zmo-

jijo jezik prej, drugi kasneje. Na razvojne značilnosti

žnosti, ki jo je mogoče meriti po osnovnem besedišču in

otroka, kot tudi na sam razvoj jezika vplivajo dejavniki,

osnovah skladnje ter naglasa in intonacije.

ki niso le odvisni od kognitivnega razvoja posamezni-

Drugi vidik zadeva spoznavno/akademsko jezikovno

ka, kajti sam razvoj ne poteka izolirano od okolja.

zmožnost. Cummins jo vidi kot instrument spoznav-

Pri usvajanju drugega jezika so potrebne tri sesta-

nega okolja. Gre za zmožnost uporabljati jezik kot in-

vine: socialna-družbena, jezikovna in kognitivna. Po-

strument mišljenja pri razreševanju problemov. Ta vi-

trebno je družbeno okolje, v katerem je zaželena in

dik sporazumevalne zmožnosti kaže visoke korelacije

potrebna uporaba drugega jezika. Otroci potrebujejo

z verbalnimi vidiki na testih inteligence.

prisotnost sovrstnikov, govorcev jezika, od katerih se

Iz naravnega koncepta o dveh ravneh sporazumeval-

učijo, kako se jezik uporablja v naravnih situacijah.

ne zmožnosti izhaja, da za učinkovito osvajanje novih

Jezika se učijo iz okolja in od sovrstnikov, ki jih poma-

vsebin, novega znanja ne zadostuje površinska spo-

gajo pri začetnem izražanju.

razumevalna sposobnost, temveč je ob tem potrebna

Veliko otrok se od rojstva srečuje kar z dvema jezi-

zmožnost analize in sinteze iz dekontekstualiziranih,

koma ali več. Od teh usvojijo eni oba jezika v družini,

abstraktnih sporočil, ki temelji na dobro razviti anali-

drugi pa uporabljajo en jezik doma in se drugega na-

tični jezikovni zmožnosti.

učijo iz okolja. V to skupino otrok spadajo predvsem otroci iz dvojezičnih družin, ki uporabljajo oba koda staršev, kot tudi enojezičnih staršev, ki živijo v jezikovno drugačnem okolju. Otroci usvajajo jezik iz okolja preko igre in interakcije s soljudmi v soodvisnosti od kognitivnih procesov ter značajske značilnosti posameznika, njegove potrebe po komunikacijskih interakcijah. Vendar usvajanje jezika je zelo zapleteno, je proces, ki traja leta in leta. Zato je še treba posebej biti pozoren na razvoj jezika pri dvojezičnih otrocih. Ta zahteva še večjo doslednost okolja, sploh pa kar se tiče menjavanja kodov med jezikoma. Ponudimo otrokom in slehernemu posamezniku tako okolje, v katerem lahko razvija svoje optimalne Foto: Erik Žoldoš

sporazumevalne možnosti individualne dvojezičnosti.

108

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

VIRI IN LITERATURA:

Časar Renata

• Horvat, L. (1983). Teorije in dejavniki kognitivnega razvoja.

renycasar@yahoo.com

Egy kísérlet a nyelvismeret vizsgálatára a muravidéki Göntérházán

Ljubljana: Filozofska fakulteta Univerze Edvarda Kardelja, Oddelek za psihologijo

• Marjanovič – Umek, L., Zupančič, M. (2004). Razvojna psihologija. Ljubljana: Znanstvenoraziskovalni inštitut Filozofske fakultete. Založba Rokus.

• Labinowicz, E. (1989). Izvirni Piaget: mišljenje-učenjepoučevanje. Ljubljana: Državna založba Slovenije.

• Hayes, N. (1998). Psihologija. Ljubljana: Zavod Republike Slovenije za šolstvo.

• Pergar, K. M., (2005). Šola in otrokov razvoj. Mlajši otrok v šoli. Ljubljana: Pedagoška fakulteta

• Toličič, S. (1979). Otroška psihologija.

Dolgozatom a szlovéniai Göntérháza mai lakóinak

Ljubljana: Mladinska knjiga.

nyelvismeretével foglalkozik. Mint ismeretes, Göntér háza kétnyelvű terület, és én arra próbáltam fényt de-

• Marjanovič-Umek, L. (1990). Mišljenje in govor

ríteni munkámban, hogy a beszélők hogyan és men�-

predšolskega otroka. Ljubljana: Državna založba Slovenije.

nyire tudják a magyar nyelvet, illetve annak nyelvvál-

• Pelko, A. (2000). Pregled razvoja kognitivnih sposobnosti

tozatait. Ezeket az adatokat egy kérdőív segítségével

po J.J. Piaget-u pri slišečih otrocih in otrocih z motnjami sluha v prvem, drugem in tretjem razredu. Diplomsko delo. Ljubljana: Pedagoška fakulteta.

aktív indirekt módon gyűjtöttem össze. 30 személyt kérdeztem meg három különböző generációból (idősebb korosztály, középkorúak, fiatalabb korosztály).

• Krajnc, S. (1999). Razvoj govora predšolskih otrok. Ljubljana: Znanstveni inštitut Filozofske fakultete.

Az egyre erősödő muravidéki nyelvi variabilitás

• Lešek, S. (2005). Igra in jezik: Igralne dejavnosti pri

ellenére is szilárdan hittem ugyanis abban, hogy ha működésében, használatában vizsgálom a nyelvet,

zgodnjem uvajanju drugega jezika. Magistrsko delo. Ljubljana: Pedagoška fakulteta.

akkor abból valóban következtetni tudok a tényleges nyelvismeretre.

• Bernjak, E. (2004). Slovenščina in madžarščina v stiku,

A kérdőív 60 különböző kérdést tartalmazott. A 60

sociolingvistične in kontrastivne študije. Maribor:Dravska tiskarna.

kérdés négyféle kérdéstípust képviselt. Adatközlőimtől minden választ elfogadtam, de a csoportosításnál nem a szó nyelvhelyességét figyeltem, hanem azt, hogy a válasz tartalmilag, jelentés, szemantika tekintetében megfelel-e a kérdésnek. A kérdéstípusok és válaszaik az alábbiak voltak: a) A választásos kérdések értékelése esetében az elhangzott válaszok a nyelvjárási, köznyelvi és a kontaktusos változatot tükrözik.

•

6-7/2009

109

Večjezičnost • Többnyelvűség

Pl. Minden este ............................ tévét nézni. a) szokok

A jelen munka nem szubjektív értékítéleteken, ha-

b) szoktam

nem tudatosan közölt objektív nyelvi adatokon nyug-

b) A pótlásos kérdések már több adatot eredmé-

szik. A tudatosan közölt objektív nyelvi adatok ugyan-

nyeztek, hiszen az adatközlőknek ki kellett egé-

is olyan adatok, amelyeket az adatközlők tudatosan

szíteniük a mondatot egy általuk odaillőnek

mondanak vagy írnak, íratnak le, amikor szóban vagy

érzett, vélt szóval. Itt a már említett nyelvjárási,

írásban föltett kérdésekre válaszolnak, mint az én

köznyelvi és kontaktusos minősítés mellett cse-

gyűjtésem esetében is (vö. Kiss Jenő 1995. 30). Ez a

kély arányban előfordult regionális köznyelvi

gyűjtésmód sem jelent ugyan teljes garanciát a vizs-

változat is.

gálat abszolút érvényességére, de határozottan közelít

Pl. Amikor belépett, jó estét ............................. a családnak.

felé. Csakis a tudatosan közölt objektív nyelvi adatokkal magyarázható, hogy pl. a 26. kérdésben (Hogyan

c) A helyettesítéses kérdéscsoport rendszerezése

van magyarul a tájnica?) a várt kontaktusos tájnica

és feldolgozása igényelt legtöbb időt és energiát.

egyszer sem jött elő. De nyilván ezzel a gyűjtéstechni-

Az adatok minősítése esetében előfordult mind a

kával függ össze a nem teljesen nyelvjárásias adatok

négy már említett nyelvi változat is.

némelyike is (pl. a Hogyan van magyarul az oszébna?

Pl.: Pista a teljes leckét átírta a szomszédja

kérdésre kapott személyi válasz egyetlen egyszer sem

füzetéből.

lett l-ező, bár igazán identifikáló l-ezve lett volna), vagy

d) A kiegészítéses kérdésk esetében az adatközlők-

bizonyos hapaxszerű adatoknak a megjelenése is (pl.

nek el kellett látniuk a szót a megfelelő toldalék-

a 45. kérdésben a ganajlőshordu), továbbá egy-két erő-

kal, és az igét a megfelelő grammatikai alakba

sen túlkompenzált adat (pl. a Mit jelent a borza szó?

tenni.

kérdésre kapott pihe-puha válasz).

Pl.: A nagymamát a múlt héten epe.............. operálták meg Rakičanban.

A teljes objektivitás kívánalmát sajnos így sem lehetett megvalósítani. Egyébként is igen erős fokú ma már a kisebbségi nyelvi változatosság is (l. pl. Sándor

Az adatok feldolgozását elsődlegesen három szem-

A. 2000. 11). Egyfelől a gyűjtés módszerével, másfelől

pont, három szociológiai változó szerint végeztem:

a sajátos adatközlői viselkedéssel hozom tehát szo-

1. Életkor szerint minden kérdést feldolgoztam, meg-

ros összefüggésbe, hogy munkámban jóval több lett a

vizsgáltam mind a 30 adatközlőre nézve.

köznyelvi, köznyelvies adatok száma, mint gondoltam

2. Iskolai végzettség szerint csak a középkorúakat

volna. Előzetes figyelmeztetéseim ellenére is hajlottak

néztem meg aprólékosabban. Itt 10 kérdést válogat-

sajnos adatközlőim a „helyes” választására, a szoká-

tam ki a különböző kérdéstípusokból, természete-

sos, a „megszokott” helyett. Jóval kevesebb lett viszont

sen azokat, amelyeket érdemeseknek, alkalmasak-

akár a nyelvjárási, akár a regionális vagy kontaktusos

nak találtam az analízisre.

jelenségek megterheltsége, mint vártam volna olvas-

3. Az anyanyelv szerint a fiatalabb generációt tanul-

mányaim, előzetes ismereteim és korábbi mindennapi

mányoztam 13 kérdés alapján. Ezen adatoknak a

tapasztalataim alapján. Tudomásul kellett vennem,

feldolgozása nagyon érdekes volt a számomra, hi-

hogy az adatközlőkben, informátorokban sajnos nem

szen több meglepő dologra, nyelvi adatra bukkan-

működik ma már (vagy ma még) az a plusz kontroll és

tam rá.

erőfeszítés, amely szükséges volna ahhoz, hogy saját

110

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

lelki és tudati gyengeségeiket legyőzzék a nyelvi adat-

tot beszédténynek, azaz egyéni, egyedi adatnak tartok,

közlés során. Így sokszor nem a megszokott, a szoká-

de nem tekintek mindegyikre úgy, mint közösségi, ál-

sos adatokat közlik föltétlenül, hanem a helyesnek

talános nyelvi tényre. Itt persze a határt nem mindig

ítélteket. Nem zárhatjuk ki tehát azt a véleményt, sőt

tudtam élesen meghúzni, de valahol az adatoknak a

meggyőződést, hogy a nyelvismeret-, nyelvtudásvizs-

mind gyakoribb előfordulása, azaz a megterheltsége

gálatnak is megvan az a sajátos ellentmondása, hogy

jelzi számomra a mindenkori elmozdulást az egyedi-

az objektív ismeret nem mindig a szubjektív nyelvi

től az általános felé. Megesett tehát, hogy 32 válaszból

norma tükrözője szükségszerűen.

mindössze csak 9-et tudtam elfogadni. Ennek ellen-

Amit ugyanis tudnak, ismernek passzív módon

példája lehetne viszont a 49. kérdés adatsora: itt 30

adatközlőim, informátoraim, az mintha valamelyest

válaszból 29 volt elfogadható, de a porhál ige igazi je-

mindig egy kicsivel több volna, mint amit valóban

lentése, a ’sekélyen kapál’ nem igazán jött elő.

megtesznek a napi nyelvi gyakorlatban. Azt hittem,

Arányait illetően az első helyre dolgozatomban

hogy az anyaggyűjtés nem okozhat gondot, hiszen

a szó- és kifejezéskészlet síkján jelentkező változók

Göntérházán mindenki ismer, jórészt rokoni, bará-

vizsgálata került. Itt jellegzetes muravidéki tájszók

ti, ismerettségi körben gyűjtöttem. Most utólag úgy

ismeretére-használatára éppúgy kíváncsi voltam (pl.

látom, hogy egy kicsit talán mégis jobban föl lehetett

borsu, prezbors, redli, tikácul stb.), mint a köz- és iro-

volna készíteni adatközlőimet a gyűjtés szituációjára

dalmi nyelvi, standard jellegű szóanyagra (pl. elgázolt,

pl. egy hosszabb beszélgetéssel, egy magnetofonos szö-

csapolt, jogosítványa, közlekedési, pótkocsi, rendszá

vegfelvétellel stb. Igen-igen fontos továbbá az adatköz-

mú stb.), vagy a szlovén nyelvi hatást tükröző kontak-

lők kiválasztása. Megtapasztalhattam, hogy ma már

tusjelenségek meglétére-előfordulására (pl. frizérhez,

alig van olyan informátor, aki ne tudna használni át-

hajtási engedély, jelölési gyűlések stb.). Mindig külön

meneti, a maga módján köznyelvinek szánt alakokat,

figyelmet kellett fordítanom azonban az ún. átmeneti,

adatokat is. Ez a nyelvi tudatosság meglétére, külön-

regionális nyelvhasználati tények ismeretére, felisme-

böző fokára és a nyelvi viselkedésre figyelmeztet ben-

résére is, amelyek elsősorban részint a köznyelvinek

nünket. Ezért egyre kívánatosabb igény a nagyon pre-

szánt nyelvjárásias megfelelőkből, részint a kontak-

cíz kérdésfeltevés is. Nem könnyű megtalálni a gyűj-

tusos adatok nyelvjárásias megvalósulásaiból jöt-

tés szituációjában azt az utat, amelyen az informátort

tek létre (pl. egyezik, elmondanája, fodrászho, izlik,

vissza lehet fordítani tévútjáról a helyesre. Ez azon-

jogositványa, pakolnájék össze stb.), elsősorban fono-

ban nem riaszthat el bennünket semmiféle szocio- és

lógiai és morfológiai sajátosságokat tükrözve. Az igazi

pszicholingvisztikai vizsgálat szükségességétől, létjo-

nehézséget az jelenti, hogy a sokféle alakból, alakvál-

gosultságától.

tozatból nehéz kiszűrni a tényleges normatív változót.

A gyűjtésem számos ponton hozott konkrét és érté-

A 25. kérdésben a nyj. lámpoláz vezeti ugyan a gya-

kes eredményeket, megfigyeléseket. Az ún. „beszédté-

korisági listát, de megterheltsége alig haladja meg az

nyek” egy részét kihagytam az összegzésből, az értéke-

egyharmadnyi arányt (34,28 %). A köznyelvinek szá-

lő-minősítő elemzésből, más részüket pedig szóvá tet-

mító titkárnő lexéma ugyanakkor a maga 71,87 %-os

tem ott annak ellenére is, hogy rendszerint viszonylag

megterheltségével a 26. kérdésben szinte hihetetlen

kevés informátortól, adatközlőtől gyűjtöttem be őket.

előnnyel vezeti a mezőnyt.

Mert természetesen minden elhangzott, lejegyzett ada•

6-7/2009

111

Večjezičnost • Többnyelvűség

A második helyre a grammatikai változók vizsgá-

nyelvhasználatán is. Innen van – ha nem is a legkívá-

latát soroltam. Itt természetesen az alaktani kérdések

natosabb, de a legtermészetesebb, az elkerülhetetlen

vezetnek (pl.: Éva két évvel idősebb a húgá........, A régi

– kontaktusossága. Vizsgálatom nem mindig igazolta

zseblámpák még elem............. működnek stb.), de van

a gyűjtés előtti hipotéziseimet. Feltételeztem ugyanis,

néhány mondattani jellegű kérdés is köztük (pl.: Nem

hogy a nyelvjárási jelenségek főleg az idősebbeket fog-

tudom, meg-e csinálja/megcsinálja-e holnapra, ha meg

ják jellemezni. Nem egészen így történt. A nemzedékek

kérem rá, A rendőr megkérdezte a szemtanút, ha látta/

szerinti lebontásban az volt az előfeltevésem, hogy a

hogy látta-e a baleset sérültjeit, Éva egyáltalán nem bí

nyelvjárási jelenségek az életkorral egyenes arány-

zott a siker.......... stb.). A mondattani szabályok köréből

ban, a kontaktus- és az átmeneti, regionális jelensé-

külön érdekelt az okhatározónak a miatt vagy a végett

gek pedig fordított arányban fognak növekedni. Ez a

névutós kifejezése (eső miatt vagy eső végett), az igekö-

feltevésem sem igazolódott minden esetben teljesen,

tős igéhez kapcsolódó -e kérdő módosítószó sorrendi

legföljebb tendenciaszerűen. Ezekben a bizonytalan-

helye (megcsinálja-e vagy meg-e csinálja), ugyanennek

ságokban föltétlenül látni vélem a falusi beszélőközös-

a módosítószónak hogy kötőszós mellékmondati helye

ség, társadalom nagyfokú szociológiai rétegződését,

avagy éppen ha kötőszós mellékmondatbeli hiánya (…,

azt a nagyon bonyolult összefüggésrendszert, amelyet

hogy látta-e… vagy …, ha látta…), illetőleg a bízik ige

az utóbbi időben a nyelvnek a tér–idő–társadalom

vonzata (bízik a sikerben vagy bízik a sikerbe). Az alak-

hármas függvényében való változásáról, mozgásáról

tani változókat illetően kíváncsi voltam egyes toldalé-

oly gyakran hangoztat a nyelvtudomány (l. pl. Juhász

kok nyelvjárásias vagy köznyelvi alakjára (pakolnájik

2002. 166; Sándor 2004. 9–10).

~ pakolnák, füssön ~ fűtsön, frizérhez ~ frizérhöz ~

Kutatásom mindenképpen fényt derített a göntér

frizérhö ~ frizérho), más toldalékok köznyelvi vagy épp

házi magyar nyelvnek a rendkívüli változatosságára,

kontaktusos változataira (epével ~ epére, elemmel ~

sőt gazdagságára. Azt, hogy a nyelvhasználat nagyon

elemre, vízzel ~ vízre), bizonyos toldalékok gyakoribb

variábilis, szintén adatokkal kiderítette. Ez volt a leg-

vagy ritkább előfordulására (igyak ~ igyam, innék ~ in

főbb célkitűzésem. A fogalmak megnevezésének gaz-

nám, húgánál ~ húgától, könyveim ~ könyveimek stb.).

dagsága-szegénysége. Főként a magyar standard is-

Az összkép mind a szó- és kifejezéskészlet síkján,

merete érdekelt. De nem kevésbé a szlovén nyelv hatá-

mind a nyelvtani szabályrendszer síkján azt jelzi, hogy

sa is. Bebizonyosodott számomra, hogy mérni, regiszt-

a göntérházi magyarság nyelvismerete tekintetében

rálni tulajdonképpen csak a nyelvhasználatot lehet, a

jócskán elmozdult már eredetibb, nyelvjárási alapja-

nyelvet nem. Ám a nyelvhez, a nyelvismerethez csakis

itól. Az elmúlt évtizedek nyelvi változásai nyilvánva-

a nyelvhasználaton keresztül vezet az út.

lóan Göntérháza nyelvét sem hagyták érintetlenül. Szülőfalum lakossága sem él még mindig a magyar köz- és irodalmi nyelvi (standard) alakokkal, de ismeri már őket, pontosabban sok-sok átmeneti, regionális alakváltozattal jelzi, hogy adott esetben használni is tudná már. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovén nyelv hatása is keményen meglátszik, erősen érződik nyelvismeretén, nyelvtudásán, sőt napi tényleges 112

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

• Kovács Attila 2004. Földreform és kolonizáció a Lendva-

FELHASZNÁLT IRODALOM

vidéken a két világháború között. Lendva.

• P. Lakatos Ilona 2000. Az igeragozás vizsgálata kétnyelvű

• Bokor József 2001. A szlovéniai magyar nyelv és

környezetben: szociolingvisztikai vizsgálatok a hármas határ mentén. (= Borbély Anna szerk.: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. élőnyelvi konferencia előadásai. Budapest. 147–56.)

használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén. Magyar Nyelv 1: 34–52.

• Bokor József 2004. Adalékok a kisebbségi nyelvjárások életéhez a Muravidéken. (= P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit szerk.: Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Tinta Könyvkiadó, Bp. 182–4.)

• Lanstyák István–Szabómihály Gizella 1998. Nyelvváltozótípusok a magyar nyelv szlovákiai változataiban. (= Sándor Klára szerk.: Nyelvi változó – nyelvi változás. Szeged: JGYF Kiadó. 99–112.)

• Bokor József 2006. Egy muravidéki attitűdvizsgálat és néhány tanulsága. Magyar Nyelv 102. 471–478.

• Presinszky Károly 2004. A nyelvhasználat kutatása

• Hegedűs Attila 2003. Változások a hetési nyelvjárásban.

egy kisebbségi magyar beszélőközösségben. (= Sándor Anna–Vörös Ferenc szerk.: Studia artis grammaticae et litterarum. Nitra: Publikácie Katedry maďarského jazyka a literatúry I. – A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kiadványai I. 26–46.

(= Hajdú Mihály – Keszler Borbála szerk.: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Bp.: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, Magyar Nyelvtudományi Társaság. 523–7.)

• Kercsmár Rózsa 1995. Hodostól Pincéig. A szlovén–

• Sándor Anna 2000. Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség

magyar határ mentén lévő murántúli falvak. Naptár ’96. 151–82.

egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban. Pozsony: Lalligram Könyvkiadó.

• Kiss Jenő 1994. Magyar anyanyelvűek – magyar

• Szabó Mária 2006. Tájszójegyzék. Lendva vidéki tájszavak

nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

szótárszerű gyűjteménye. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

• Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

• Szőke Zita 2005. A nyelvválasztás, -használat, a

• Kolláth Anna 2000. Nyelvjárásias vonások a maribori

nyelvismeret és a nyelvi attitűd három muravidéki településen. Kézirat. Maribor.

egyetemi hallgatók magyar nyelvhasználatában. (= Borbély Anna szerk.: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. élőnyelvi konferencia előadásai. Budapest. 129–34.)

• Varga József 1982. A hetési nyelvjárásról. (= Penavin Olga szerk.: Jugoszláviai magyar nyelvjárások. Újvidék. 177–9.)

• Varga Sándor 1979. Dobronak, Göntérháza, Kót

• Kolláth Anna 2003. A szlovéniai kisebbségek nyelvi

helytörténete. Magyar Nemzetiségi Érdekközösség, Lendva.

jogai a törvények és a rendeletek tükrében. (= Nádor Orsolya–Szarka László szerk.: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest. 190–201.)

• Varga Sándor 2000. Göntérháza, Hídvég, Radamos iskoláinak krónikája (1850–1950). Muratáj 99/2. 122–37.

• Vargha András 2000. A Kárpát-medencei nyelvhasználat

• Kolláth Anna 2005. Magyarul a Muravidéken. Slavistično

kérdőíves vizsgálatai: módszertani csapdák és ínyencségek. (= Borbély Anna szerk.: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Bp., 231–7.)

društvo Maribor. Zora 39.

• Kovács Attila 2000. Forrásismertetés. Muratáj 99/2. 79–101.

•

6-7/2009

113

Večjezičnost • Többnyelvűség

Dr. Zágorec-Csuka Judit

judit.zagorec@siol.net

Ankét a többnyelvűségről Füle Aranka,

idegen nyelvek ismerete javítja egyéni karrierlehetősége-

a Muravidéki Magyar

inket. Az idegennyelvtudás napjainkra a kommunikáció

Önkormányzati Nemzeti

elengedhetetlen eszközévé vált, mivel társadalmunkban

Közösség titkárnője:

minden szinten teret nyer a többnyelvűség: a körházaktól a bíróságokon át a rendőrőrsökig, az iskoláktól a mun-

Többnyelvűség alatt egyaránt ér-

kahelyekig mindenütt egyre inkább szükségünk van

tem mások nyelvének ismeretét, il-

arra, hogy ismerjünk idegen nyelveket. Ebben az irány-

letve azt, hogy mások ismerjék a mi nyelvünket. Ennek

ban hat az is, hogy Európában és világszerte mind több

nagy szerepe van különösen a határ menti területeken,

kapcsolatot építünk ki. Vidékünkön az utóbbi években

hiszen itt vegyes nemzetiségű lakossággal találkozunk

nagyon fontos szerepe van a többnyelvűségnek, hiszen

napjainkban. Nagyapám azt szokta mondani: aki több

már kötelező feltétel az új munkahelyek kiírásánál is.

nyelvet ismer, az több életet is él. Véleményem szerint ma

Így a munkaviszonyban lévők kommunikációs helyzete

az Európai Unióban a többnyelvűségnek kiemelkedő

is könnyebb, mivel a felmerülő kérdésekre egyszerűbben

jelentősége van azonosságtudatunk, gondolkodásmó-

megtalálják a választ. Olyan időket élünk, amikor a nem-

dunk, szociális készségeink, illetve egymás megértése

zetközi kapcsolatok egyre fontosabbak lesznek, ezért az

és elfogadása szempontjából. Fontos szerepet játszik

eredményes munkát idegen nyelvek ismerete nélkül nem

szakmai pályafutásunk során és a gazdasági életben is.

tudjuk elképzelni.

A nyelvtudásra az üzleti életben is nagy szükség van: az

Király M. Jutka,

get, hiszen legalább egy világnyelv tudása ma is, gyer-

a Népújság felelős szerkesztője:

mekeink számára pedig amúgy is a legegyértelműbb dolog) mindig pozitívumként fogtam fel. A szó legne-

Amikor magyaráznom, ismertet

mesebb értelmében. Magyar anyanyelvűként a Mu-

nem kell kétnyelvűségi/többnyel-

ravidéken az úgynevezett kisebbségi kétnyelvűség a

vűségi helyzetünket, életformán-

(nyelvi) életformánk, a többségi, szlovén nyelv a domi-

kat (ami gyakran előfordul úgy

náns a társadalom szinte minden szférájában. És –

magyar, mint szlovén közegben és természetesen más

úgy hiszem, mindannyian tudjuk – az a realitás, hogy

utt is), mindig az előnyeit, a lehetőségeit, a gazdagságát

a tökéletes kétnyelvűség (mindenki birtokolja mindkét

és nem utolsósorban a két nyelvvel élés privilégiumát

nyelvet) csak elméletben létezik/létezhet. Számom-

hangsúlyozom. Nem nemzetiségi, állampolgári vagy

ra viszont felbecsülhetetlen érték, hogy két nyelvet

bármilyen egyéb korrektségből, hanem mert tényleg

gyakorlatilag anyanyelvi szinten sajátítottam el már

így gondolom. A kétnyelvűséget (illetve a többnyelvűsé-

gyermekkoromban és hogy ezáltal szuverén módon

114

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

„beléphetek” két kultúrába, társadalomba – bármikor

csak privilégiumnak tudom nevezni. Mert – Ludwig

kinyitom az újságot, olvasok egy regényt vagy kap-

Wittgenstein filozófust idézve – nyelvem határai a vi-

csolgatom a távirányítót… Én ezt egyszerűen és ismét

lágom határai.

Lendvai Kepe Zoltán,

évszázada aktuális politikai és társadalmi kérdés.

a Lendvai Galéria-Múzeum

Ilyen szempontból a szlovéniai magyarság több tanú-

néprajzkutatója:

ságos tapasztalattal szolgálhat. Az itt élő magyar közösség szinte minden tagjáról elmondható, hogy két

Lendván, a Muravidéken, Szlové-

nyelvet aktívan beszél, nagyon sokan pedig hármat

niában és Magyarországon, de

vagy annál is többet, azaz szinte mindenki tud ma-

bátran kimondhatjuk, hogy az

gyarul, szlovénul és horvátul, nem kevesen pedig még

Európai Unióban és az egész világon a többnyelvűség,

németül és angolul is. Ezen értékkel kis közösségünk

a több nemzethez és a több kultúrkörhöz való kötődés

bizonyosan a világ élvonalába tartozik, még akkor is,

ma már egyszerűen realitás. Ez nem általánosítás,

ha a szélesebb környezet és a politika ezt nem akarja

hanem olyan tény, amellyel nagyon komolyan kellene

tudomásul venni és semmivel sem díjazza. Sőt!

foglalkozni minden közösségnek. Különösen nekünk, itt Közép-Európában és a Kárpát-medencében, akik

Sajnos ezen kiválóság egyben komoly veszélyt is je-

olyan földrajzi területen élünk, ahol nyelvek, kultúrák

lent számunkra, mégpedig az asszimiláció veszélyét.

és nemzetek találkoznak és élnek egymás mellett év-

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Muravidéken

századok óta. Mindez tehát nem újdonság, nem egy új

több mint 22 ezer ember vallotta magát magyarnak,

helyzet, hanem csak annak tűnik, mert a politika és

2002-ben pedig csak mintegy 6000. Ezek a számok

a társadalom csak akkor foglalkozik vele, ha nagyon

drasztikus asszimilációs folyamat tényét bizonyítják

rá van kényszerülve. Ma pedig a népek és a nyelvek

és egyben tragikus végkifejletet vetítenek elénk. A szá-

keveredése olyan méreteket öltött, hogy hatékony meg-

mok önmagukért beszélnek! Minden szépítés nélkül

oldásokat kell keresnünk annak érdekében, nehogy

be kell vallani, hogy sem a szlovén politika, sem a szlo-

elveszítsük legemberibb és legtökéletesebb kulturális

véniai magyar nemzetiségi politika mindeddig semmi-

értékünket, a nyelvünket.

lyen hatékony megoldást nem tudott találni a muravidéki magyarság rohamos asszimilációja és végleges el-

Egyrészt az informatika fejlődése és az anyagi lehető-

tűnése ellen. Azt a látszólag ellentmondásos helyzetet,

ségek bővülése mind több embert ébreszt öntudatra és

hogy a magyarság esetében a több nyelv ismerete egy-

az értékek őrzésére. Másrészt felértékelődött a nyelvek

ben az asszimiláció forrása, elsősorban magas szintű

tanulása és használata az iskolákban és az életben,

öntudattal és szakszerű munkával lehet megoldani.

valamint mind többet utazunk a világban, aminek köszönhetően új helyzetekkel, problémákkal és megoldá-

A vegyesen lakott terület önkormányzatainak és a

sokkal találkozunk. Nem véletlen tehát, hogy a nemze-

muravidéki magyarság érdekvédelmi szervezeteinek

ti öntudat, a nemzetiségi hovatartozás, az államnyelv

különböző célcsoportok számára különböző megol-

használata és a többnyelvűség témaköre már három

dásokat kellene felkínálnia annak érdekében, hogy a •

6-7/2009

115

Večjezičnost • Többnyelvűség

többnyelvűség és a többnemzetiséghez való kötődés

Végezetül pedig el kellene érni a népszámlálásoknál

mellett megerősödjön a magyar nyelvhez és a magyar

a „több nemzetiséghez való kötődés” statisztikai fogal-

kultúrkörhöz való ragaszkodás. Először is a közösség

mának bevezetését a hamis statisztikai adatok meg-

minden tagjának és intézményének komolyabb hátte-

szüntetésének érdekében. A saját értékeink megbe-

ret kellene biztosítani annak érdekében, hogy a nem

csülése és a mások értékeinek megismerése a békés

magyar anyanyelvűek és a szomszédos népek minél

egymás mellett élésnek, a boldogulásnak és a jólétnek

jobban megismerhessék a magyar kultúrkör értékeit.

az alapfeltételei. A 21. század embere sokkal többre

Másodsorban a nem magyar anyanyelvűeknek lehető-

képes, mint azt általában gondoljuk. Az ember fejében

séget kellene nyújtani a magyar nyelv elsajátításához.

és szívében sokkal több hely van, mint azt véljük, lel-

Harmadrészt a Magyarországról idetelepülőknek ha-

kében és kezében pedig sokkal nagyobb tehetség. Így

tékony segítséget kellene nyújtani a teljes körű beil-

tehát nyelveket megtanulni és értékeket megbecsülni

leszkedéshez közösségünkbe.

mindenki tud, aki akar.

Dr. Kolláth Anna,

(németül beszéltem a szlovénekkel), azóta tanulom

a Maribori Egyetem

egyfolytában, hiszen tizenhat éve egynyelvű szlo-

Magyar Tanszékének

vén környezetben élek itt Mariborban, s a teljes körű

tanszékvezető tanára:

mindennapi kommunikációban előforduló hiányokat nem tudja kitölteni egyetlen közvetítő nyelv sem. Ezért

A többnyelvűséggel, annak konkrét

sokszor irigykedem, amikor hallgatóim, akikkel én el-

gyakorlatával 1993-ban kerültem

sősorban magyar anyanyelvükön találkozom, adott

igazán kapcsolatba, amikor is magyar lektorként kezd-

szituációkban – akár beszélgetések során, akár pl. a

tem dolgozni a Maribori Egyetem akkor még Pedagógi-

filozófiatörténet vizsgán vagy éppen a tanszéki kirán-

ai (ma már Bölcsészettudományi) Karán. Magamat is

duláson – automatikusan váltanak szlovén másod-

többnyelvűnek tartom, holott egynyelvű területről szár-

nyelvükre (emellett persze tanulnak angolul, esetleg

mazom. Két-, illetve most már talán többnyelvűségem

németül).

választott többnyelvűség, magyar anyanyelvem mellé nyolcévesen tanulni kezdtem a németet, azt az idegen

A többnyelvűséget én nem a megszerzett nyelvi ismere-

nyelvet, amelynek segítségével egy másik világot, egy

tek foka felől közelítem meg elsősorban, nekem a nyel-

számomra izgalmas kultúrát igyekeztem legyőzni.

vi kompetenciák funkciója, az adott nyelvek használata, a különböző nyelvi világok legyőz(het)ése a fontos.

Aztán az általános iskola ötödik osztályától kezdve az

Az, hogy farkasszemet nézhessek az emberi létezés

egyetem második évéig kísért az orosz mint kötelező

sokszínűségével. Az én többnyelvűségemet nem ár-

tantárgy. Akkor talán tehernek éreztük (a nyelvtanítás

nyékolja be semmiféle – megélt vagy öröklött – negatív

nem a beszélt nyelvi regiszterre irányult), most viszont

érzelmi szál, a nyelv számomra egyrészt az önkifeje-

nagyon sajnálom, hogy nem maradt belőle bennem

zés eszköze az adott nyelvközösségen belül, másrészt

szinte semmi. Szlovénul nem tudtam ideérkezésemkor

az illető nép kultúrájában való vendéglétezés testet-lel-

116

•

6-7/2009

Večjezičnost • Többnyelvűség

Biserka SIJARIČ

ket gazdagító lehetősége. A többnyelvűség számomra hihetetlen érték, mentális, kulturális gazdagodás. A többkultúrájúság nekem a létezés izgalma, az embe-

Počene strune

ri világok kiszélesítése, az élet színeinek felerősítése, valami olyan pozitív tudás és állapot, amelyben új tartalmakkal telítődik a „saját” és a „másik” kategóriája,

Zapel si mi pesem,

hiszen egymáson keresztül látjuk és láttatjuk önma-

zlepljeno iz najinih trenutkov,

gunkat és másokat. A saját másságom elfogadtatása

sedel na dušo

a másik másságának elfogadásán keresztül. Többdi-

s težo zgrešenih občutkov.

menziós gondolkodásmód, más szempontokkal kiegé-

Pozabljeno rimo

szült értékrend.

si krpal z igrano krivico, so pokale strune, kot pokajo krila ranjene ptice.

A mai világban csak több kultúra birtokában maradhatunk meg annak és olyannak, amik és amilyenek vagyunk, csak így tudjuk megtartani, formálni és

Zapel si mi pesem …

hitelessé tenni a magunkról és másokról kialakított

Zdaj v molku besede kričijo.

képünket. A tanszéken igyekszem ezt a szemléletet közvetíteni, a kisebbségi kétnyelvűségben is a többlet-

So pokale strune …

értékre, a plusz színekre, a „kénytelen vagyok” beideg-

Zdaj pokajo stene tišine.

ződése helyett a „több leszek” szabadságára próbálom felhívni hallgatóim figyelmét. Úgy érzem, ezzel nagyobb biztonságban érezhetik magukat mind az anyanyelvükben és az általa közvetített kultúrában, mind pedig a szlovénban, hiszen ez utóbbi annak az országnak a nyelve, amely a megélhetésüket, sokuk megfogalmazása alapján a mindennapi kenyerüket biztosítja. Arra viszont vigyázni kell(ene), hogy a többkultúrájúság mint cél ne az etnikai megkülönböztető jegyek egyre halványabbá válását jelentse; ne asszimilációt eredményezzen, hanem olyan élhető és természetes integrációt, amelyben a megőrzés mozzanata erősebb, mint a feladásé. Foto: Biserka Sijarič

•

6-7/2009

117

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Biserka SIJARIČ

Stvarnost iluzije

Upanje

V nič prestavim čas –

V globine tvojih misli

naj trenutek čuti večnost,

naj zaplavam še en dan,

le en iz množice obraz

da usidram se med čute,

razbije vso povprečnost.

ko milini boš predan.

Z upanjem na straži

Foto: Biserka Sijarič

Iz razpoke starih časov

legam v ta pogled,

mi ponudi svojo dlan,

z ranljivostjo me draži –

ko razparam se po šivih

potegne v svoj svet.

Biserka SIJARIČ

V nihanju prestopam stvarnost iluzije, premikam svoje meje, da vsa razsodnost mine.

in se v tebi prepoznam. Še prepriča me in gane

Zarjovele so zveri

Sonce, skrito za sivino, ko popivnaš moje sanje s svojo večno ironijo.

Beseda je moč, moč je klofuta, človek je majhen na poti obupa. Včerajšnje sanje – današnja zavist, ego na duši – hudičev harfist. Vstali so psi, zarjovele zveri, v človeku, ki je lačen človeške krvi …

Foto: Biserka Sijarič

118

•

6-7/2009

Foto: Biserka Sijarič

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Biserka SIJARIČ

Ne trkaj mi na veke

Izziv stare skušnjave

Ne trkaj mi na veke,

V sanje me potegne

pusti me v temi,

izziv stare skušnjave,

laž brez preobleke

preblisk ohrani misel –

vedno najbolj zaboli.

spomin sredi pozabe.

Popelji me v svet

Še vedno te je nekaj

brez hoje po kolenih,

v sledeh bežnega dotika,

pokaži mi tak cvet,

poet v srčnem recitalu –

ki ni del ovenelih.

nemir mojega utripa.

In tam naj sever

Z razlogom me pritegne

jugu v hrbet gleda,

izziv stare skušnjave,

naj črno-belo

še vedno si ob meni –

v barvah zaživi.

a med nama so daljave.

Tam oseka plimo naj presega, kjer ti boš jaz in jaz bom ti. Ne trkaj mi na veke, pusti me v temi. Bolečina gre v spomine, ko v solzah dozori.

Foto: Biserka Sijarič

•

6-7/2009

119

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Czimmermann Toplak János

Áprilisi szélben (Zágorec Csuka Judit: Márciusi szélben c. verse nyomán) Megmozdultam és felkerekedtem én már felháborodva januárban is, de nem indítottam népfelkelést, forradalmat, polgárháborút, mert még túl korai volt az nekem 1982-ben épp úgy, mint 1991-ben, pedig naná hogy ... S mégis belémcsípett hol itt, hol ott a szlovén, a horvát, a szerb, s a magyar bizalmatlanság … Nekem még március idusa is túlontúl korai. Én inkább az áprilisi szélre esküszöm. S mégis belémcsípett hol itt, hol ott a bizalmatzlanság … Szeszélyes áprilisi szél pattogtassa, tépje, lengesse lobogómat, mondtam, óhajtottam, az pofozzon, taposson, de ne törje meg túlélni akarásom!

S mégis belémcsípett hol itt, hol ott a bizalmatzlanság … Petőfi poros országjáró csizmáit láttam orrom előtt, s mentem, egyre csak mentem tovább, tovább, tovább, egyre nyugatabbra hol poros, hol sáros gumicsizmában, hol meg poros, sáros bakancsban, az orrom, az orrom után, s szégyentelenül ettem, ittam, léteztem úton-útfélen, természetben … S mégis belémcsípett hol itt, hol ott a bizalmatzlanság … Bíztam a „pax szloveniká”-ban és „pax kroátiká”-ban elalva kinn a mezőségben, erdőszélen, útszélen, faluszélen, sínek mellett, kis hazám, Szlovénia szerte csillagomban, szerencsés végzetben és nyugodt háborítatlan éjszakákban bízva vadi új horvát villa vörös tetőcserepei alatt is, vagy máskor koszos-fehér tört kövön elalva, közeljövőmet megjósoló, s közvetlenül a tetteimet befolyásoló álmot láttam zöld erdőben, zöld füvön …

120

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

S mégis belémcsípett

Tako pišemo • Így írunk mi

Alojz Ščap

Angeli v spomin

Povem naj ti …

OBLJUBA

Povem naj ti,

hol itt, hol ott a bizalmatzlanság …

da ptički še pojo. Na pomlad

Da sonce vzšlo je.

visoko sonce meri svod,

Še modro je nebo!

Összegyűrt, megtépett,

na pomlad

Prav vse je še,

bemocskolt, s kisimult,

poglej na vrt, poglej povsod!

kot je bilo,

megtisztult, hol jelenlévő,

V meglici jutra ti vzcvetim,

le v vse zrem z bolečino,

hol el-eltűnő piros-fehér-zöld

lepoto svojo podarim,

z žalostjo.

zászlót hordtam a lelkem mélyén,

bom prva bela roža tod!

habár látszatra készen,

Kdaj kdo poreče: Ne utrgaj me!

»Žal je ni!«

hogy akár fehér-kék-pirossal

Naj odcvetim,

A naj prišepnem ti,

vagy miegyébbel fölcseréljem …

dam spet življenje,

dokler sem jaz,

te znova vzradostim.

si tudi ti!

S mégis belémcsípett

Da čutil boš, da spet smo vsi.

Za vedno v srcu mojem si!

hol itt, hol ott

Da res smo skupaj - se le zdi?

a bizalmatzlanság …

Rad vedel bi, da veš! Na pomlad

Ko ptički zapojo v slovo

Hittem és nem hittem már

le glej, da me boš negoval,

in sonce zame ne bo vzšlo,

a segesvári szélben,

na pomlad

ko večni mrak zastrl mi bo oko,

az egy nyelvben,

obhajal me in varoval!

šele takrat v pozabo greš z menoj!

a közös útban, melynek

Ti vsakokrat spet vrnem se,

Skupaj užila bova mir - spokoj!

nemzetközi szinten

prevzamem s čari vsega te,

Prešéren Ferkó is híve volt,

pogrejem dušo in srce.

az emberibb közös jövőnek, melyben a szomszéd a szomszédnak

Na pomlad

szomszédja, s nem ördöge,

mir v tvojo dušo vrne se,

s bíztam ebben jómagam is …

le skrbno, nežno varuj me.

S mégis belém csípett hol itt, hol ott a szlovén, a horvát, a szerb, s a magyar bizalmatlanság … •

6-7/2009

121

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Molnár Gábor

Virágos angyalaim birodalmam oly komor,

halálhegyek körött gyászos sasok kerengenek,

felemelem bús fejem,

oly hatalmas fájdalmat rejt,

szétnézek az ismeretlen halmokon,

szerelmedtől elszakajtott szemed,

morajlón lükteti szememnek világtengerét a lét,

árva teled dideregtén pipacsszárnyas parázsmeleg

látni vágyom földre ejtett embereknek

arcodon a pír,

őrködő Istenét

ne félj, ne sírj! e pihe remény angyalodtól hír

szemednek íriszén álmokból gomolygó pagony, kérges kezek árkaiból elcsörgedett már a meleg,

nimfáknak énekén mérgednek vasláncos horgonyok,

az atyai oltalom,

tajtékos szépek tépkedik vitorlám,

hol egykoron gyümölcsös kedves fák bujtatták,

tutajom szaggatják tarajos zátonyok,

világszép kisleány kacagó copfjait,

ismeretlen tengereknek morajával emlékezem,

macskásan mosolygó ablakát

őrségednek óvó tornyát nem láttam biz’ Istenem, csillagtalan mélybe réved világtalan szemem

játékos szalagjaid hívóan fonták át kövülő lelkemet, csintalan szemed várt kíváncsian,

2009. január 15.

elébed gurgattak feltámadt fellegek, rongáltság nélküli fénylényed gyermekien kuporgott, s megkopott alabástromként néztem, amint szeplőtelen ajakú kosborod a tavaszról sugdosott kacér királynő szeli át korcsolyán szemének borostyánná hűlt tavát, anyja a boszorkány, ki jégszélként dermeszti elveszni a lányt, szerelmem megfagy ott! megfagyott… s mint gubacsban döglődő kukacot, hangyák falnak fel, Foto: Erik Žoldoš

szívvivőm örökre elhagyott

122

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Molnár Gábor

Rongyos szíveket foltozva zivatar után…

crescendo

kedves kérges bús kezével,

holdudvarod rideg öble hív,

magos könnyet morzsol ránk az ég,

vakító villámokkal ordítok,

ázunk az áldomás jegyében,

karom csipketüskék rengetegjén vív,

szép orcádon szívszerelem ég

farkas falkám csapzott szőrén nyargalok

egy hajó közeleg a régmúlt emlékein

s vártál Te szent, nyílt lélekként létezel, levetem megtépdelt páncélomat,

elnémult az imbolygó vigalom,

feltárt lelkem meztelen,

azúron tajtékzó végtelen igézte vágyódásomat,

s csókom igaz harmatával itatom ajkadat

elnyúltál lázasan ringó sziromágyadon, s titkon kilested tengerszél fuvallta álmomat 2009. június 13. az akarat küzdelme a szerelemért bár szigonyom lenne oly titáni merész, feldöfném veszni rá a szenvedés hullámszörnyeit, s a bestiák tetemét a Napba emelném, az utolsó ember lehetnék, ki tisztán ölel itt szerelemgyermek lelki apám, te láttál párommal szerelmesen, jövőnknek lyányarcát festette ecsetünk, díszítém szépségét virágos kerettel, teremtő szívünkön születik gyermekünk

•

6-7/2009

123

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Molnár Gábor

Stigma az ősz fasor avarja zsong,

dőlt kozmoszból ölt le ide,

gyermeklélek juharlevél,

homlokamra törvényt vésett, NEM LEHET!

kósza bricskán zötyög a gond,

halott isten fia valék,

ismeretlen városba tér

hetven poklot lehelnek rám, görbe szívű emberek

ősvér örvény szívemen,

lombjaid hűs árnyéka dal,

fényből rebbenő erő,

Krisztusrigó szökken ott,

morgó véreb jellemem,

ím, strázsám hangja szólal,

s dühöm űző redő

ne feledd a parancsolatot!

szépje remény hajnalom,

kérő várakozás ajkad,

arannyá lobbanja éjemet,

alélt lelkem váratott,

szemében hintázott angyalom,

időtelen selyem rajtad,

édenről éneklő lágy liget

félő szívem elhagyott

e kegyes lángon gyúlad álmom,

(rejtély az igéző szépség,

ábránd lázam hívogat,

mely hódolni kényszerít,

rétje virág oltalmába vágyom,

s rejtély a lemondás tömlöce,

hol derűnk kacag fecskerajokat

mely gyáván szerelmet veszít)

élet almát szürcsölészek,

2009. január 29.

hajóm csendes tengered, Holdmosolyod lőn költészet, szirmán Isten szendereg kacér ciklámened pirong, engem tüskék borítnak, komorult ég reám borong, dombnak ívén gurul a Nap

124

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Alojz Ščap

Ni te …

Obljuba

Še kar vsak dan

Na pomlad

podoba tvoja z bolečino se rojeva,

sonce visoko meri svod,

izvablja neutolažljivo hrepenenje,

na pomlad

prav kot da si,

poglej na vrt, le glej povsod!

in karkoli že zgodi se, predme pride,

V meglici jutra ti vzcvetim,

oko po tebi se ozre, ko se zavem,

bom prva bela roža tod.

da prazna je namera, da te ugleda . Saj vem! Pa vendar čutim,

Na pomlad

kot da le morasta utvara mi srce najeda.

le glej, da me boš negoval,

Vem, moral bi te v kot zavesti skriti,

na pomlad

a duša sili kam, kjer zdi se,

obhajal me in varoval!

da si

Ti vsako pomlad vrnem se,

morda na neki točki najinih poti.

pogrejem dušo in srce.

Nemir me žene! Stokrat prehodil že sem vse poti,

Ne utrgaj me!

kjer misli sva delila, kot da sva eno,

Naj odcvetim,

čustvo nobeno ni bilo deljeno.

dam spet življenje,

Iskal občutke tople, znane

te znova vzradostim.

sem ves pohabljen in preklan,

Da čutil boš, da spet smo vsi.

prisotnost čustvene omame,

Da nismo skupaj - se le zdi.

prav kot da si, a ni te. Ni! Ljuba moja, le v meni si.

Mir v tvojo dušo vrne se,

Kako rad podal bi tople ti dlani,

le skrbno, nežno varuj me.

ki iščejo te, kot da si, vselej, povsod, prepolne nežnosti,strasti. maj 2008

A ni te! Ni.

•

6-7/2009

125

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Bence Lajos

Zágorec-Csuka Judit

Utolsó fehér éjszakán

A csoda Közeledünk, mert közeledni jó,

Mi még csak úgy

Sütkérezünk a csendben,

megvolnánk! – kitárul a kéz,

az utolsó fehér, világossággal

az arc a földet kémleli,

megvert éjszakán,

mint ki valamit keres,

míg török tatár dúlt honunk

majd fogódzónak, amolyan

felől az atomfelhő is tovaszáll.

– nekünk már úgyis mindegy –

Mert lesz itt olyan, de

itt a fel-jövőknek

olyan vaksötét éj-éjszaka,

is bealkonyul.

hogy örülhet, kinek nem adatott megélni, sem krónikázni

S míg elbíbelődünk a sáncba,

róla sem széncsonkkal rajzolva

őrszemnek sem egészen jók,

a porba, miközben tündököl

s füstölgünk csak, mint kilőtt

felette a csillagporosan

vagy kilövés utáni mára

fehérlő éjszaka.

önmagad felé lépsz, sietsz s menekülsz, előlem, előled, az ölelés elől. Nem vagy egyedül, nem vagyok egyedül, összefüggő sorsunk, adjál szárnyakat, hiszen a szerelemnek szárnya van, emberfeletti erőd harca, a csodákkal óvatosan bánjál, de ne váltsál meg. Gyengévé válunk, kiszolgátatotabbá, mégis belelépünk, beleesünk, elindulunk felé, hogy tökéletesek legyünk, tökéletes

berozsdált fegyverek, mint

általad, általam,

a tébolyult, ki az atomfelhőtől árnyékától remél oázist,

S tengereink okádják reánk

csendes enyhelyet, végső

mit kivetni nem érdemes,

pihenő helyet.

mely fövenynek, parti gátnak sem elég jó, csak a moszattal vegyített olajjal keveredő sűrű lé, okádékkal púpozott moslék és fekália, létezésünk bűz-moszat maszatja, mi visszaköszön reánk, miközben készül szemfedőnek a ragacsos sár, monszum-eső, mely kihűlt nyomunkat hamunkkal együtt széjjelmossa, végképp eltakarítja.

126

isteni erőt ad, önmagam felé lépek,

•

6-7/2009

az individualista, anyagias létben. Csak fölfelé nézz, az öröklétbe.

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Halász Albert

Bárányhimlős vers Fehér havon piros szán, piros pötty, piros szánon pici lány, piros pötty, pici lányon fehér sál, piros pötty, fehér sálban piros orr, piros pötty, kicsi lányon csupa pici piros pötty! Piros szánon fehér hó, piros pötty, fehér havon fehér lány, piros pötty, fehér lányon piros sál, piros pötty,

Zágorec-Csuka Judit

piros sálban fehér orr, piros pötty, fehér orron csupa pici piros pötty!

Én már tudom... Radnóti Miklós motívumokra

Én már tudom, hogy nekem e tájék mit jelent, szülőhazát, határnélküli, de határokkal mégis szétszedett mezsgyét, gyermekkorom magyar nyelvben megőrzött világát, ha itthon vagyok velem alszik az otthontalanság világa, Munkácstól Huszt váráig terjed és a Muravidék a bölcsője, felnevelő szülőföldem, a térkép kitágul és tudom, hol lakott itt Vlaj Lajos, Szúnyogh Sándor és Márai Sándor is otthontalanul, és tudom, hol van Žagubica és Abda, az erőltetett menet útja, a Balkán és az anyaföld, édesapám búzaföldje, s a sírok közt anyám, Sebrenica a megnemszűnő körforgásban sírnak az édesanyák, sirattják fiaikat, és Vukorvárt, ahol a házfalakról csorog a fájdalom emlékezete, hol vannak a szelíd tanyák, és a csókok íze ízetlen-e, megvan-e a régi szerelmek mámora, hol van a méz és az áfonya, határon innen vagy határon túl, bűnösek vagyunk-e még, egy nép vagyunk-e, vagy sikertelen népszavazások törmeléke, kívül és belül, mozdulatlanul lapulok Európa közepén, meghajolhatok-e előtted virrasztó, hősöket temető éji felleg? Én már tudom…

•

6-7/2009

127

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Varga József

Az esztergomi Duna partján A Duna bal partján sétáltam,

Hallgatom a felszín csobbanó,

A Mária-Valéria hídnál.

Csillogóan tükröző habjait.

A megcsonkított drága magyar

Mintha csendben szólnának hozám:

Földön, az elrabolt Felvidéken.

Sajnálunk téged, szegény „idegen”.

Előttem a megapadt folyó,

Itt számodra nem érik gyümölcs,

Hátam mögött Párkány szép városa.

Ne keresd hát hiába a javad!

Velem szemben az ős Esztergom,

Bősz viharok átkos hatalma

Az impozáns, csodás bazilika.

Törték meg történelmünk szép fényét:

Omladozó kőfal. Szent István

A bal part most nem lehet „jobb part”!

Királyunk különös bástyavára.

Az egységet gyűlölet dúlta szét.

Ülök egy vízcsiszolta, sima

Mégis, mit gondolsz, hű Barátom?

Kövön, s nézem a halkan hullámzó

Lesz még itt újra boldog kikelet?

Vén Ister titokzatos vizét.

A mezők pacsirtája milyen

Acélbilincs szorítja szívemet,

Nyelven énekel? A szép magyar szó

Népem sorsának ezer éve.

Eltűnik az idő rostáján?

Lelkemet elárasztja őseim

A lankák víg oldalán a nedű

Gazdag, nemes, bátor élete,

Milyen dalt csal a nép ajkára?

Árpád népének varázsos múltja,

A szláv-teuton értékrend, szellem

A hős utódok méltó tette:

Elfojtja a Góg–Magóg-erőt?…

Zrínyi s Rákóczi szabad szelleme.

Ne hagyd, hogy ez megtörténjen, Nagyúr! Párkány–Esztergom, 2003. augusztus 31.

128

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Halász Albert

Klarisa Jovanović

A kopasznyakú szerencséje

Kopter

Ti malani pildi XII. pild: Površnost

Ez a csirke milyen pőre,

Mekkora ez az ég!

kilátszik a nyaka bőre.

Csillagok, holdacska,

Miza je pokrita s prtom. Prt ni

Nem futja ám tollas sálra,

felhők és napocska

poštirkan in ne zlikan, toda

szegény csirke, nincsen párja.

laknak ott nagyon rég.

zdi se, da je čist. Na sredi prta opazim izvezene rože. Verižni vbod

Lám a kakas, csirke őre,

Gyerünk hát, ne üljünk,

ali križci. Ne vem, ker prt ni zlikan.

hetykén lépked – egyelőre.

ott van ni a röptér,

Ona dobrohotno seje na mizo žlice

Gazdasszonya megkívánja,

rajta egy nagy kopter.

in vilice in nataka vino samo v

nyissz a nyaka, tálba szánja.

Gyerünk hát, repüljünk!

najbližje kozarce. Meče plašče kar čez naslonjala stolov. Ponuja gostom

Beleborzad csirkénk bőre,

Kopter? Tán helikopter?

kruh, ki ga je že poščipala, in meša

hova lett a kakas csőre?

Mindegy, repülő, röptér,

grenko turško kavo in ne dovoli

Lábasban a hetyke lába,

akár repülő-kopter,

peni, da bi v miru zdrsnila

így végezte szegény pára?

ha repül, akkor kopter!

po črni, valujoči površini.

Fut a kakas nyakra-főre,

Gyerünk hát, ne üljünk,

nem hallgat ő bolond nőre!

szálljunk a magasba,

Nevet csirkénk, majd megszakad,

madarak nyomába,

XIII. pild: Samopašnost

kakas nyakán, toll sem marad!

kopterral repüljünk!

Sama sredi ledine pase svoje ogromno krdelo. Volcjé in šakali, hijene in mlade lisice. Renčijo in si kažejo zobé. Renči in si kaže zobé. Se kotijo pred njenimi očmi. Se koti pred lastnim očesom. In se, še preden sonce potone za najbližji hrib, razdeli med lajajoče krdelo in se skupaj z njim razpase, do koder sežejo njene kratko nažagane planke.

•

6-7/2009

129

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Klarisa Jovanović

Velimir Turk

Az ujjad begyével ásol

xxx

Az ujjad begyével ásol benne, szétzúzod őt minden erőddel

Zagreb, 03.09.1979.

és gondtalanul. Súlytalanul. Az ujjad közt siklik el. Erőteljesebben kapkodsz utánna,

ne čujem prostor

Már előre porlad szét, előre, a végtelenségig. Az időtlenségig.

i ne vidim vrijeme

A széthúzott mezők szürkeségébe. A hun lovasok topogásába.

u sebi miris pseći

A fekete uzok és kumánok harci ricsaja közé, közé, akik

boje pčelinje

nyomokat hagytak a fekete cserépedényekben.

niti sluh netopira nemam elasticitet vlati

Nézd meg ezeket a vonalakat, ezeket a csíkokat, nézd

ne osjećam umiranje lista dok lebdi zrakom

a névnélküli jeleket, hogyan tapogatóznak látszatra

sreću mrava ne mogu da dokućim

e szent folyamtban. Már előre meghatározottan.

ni eksploziju NOVE u sebi da osjetim

Amely elmosta a fekete, régi tengerek partjait.

a krunim se BOGOM

A gyönygszigetek mélységét. A halcsontok foszilosodását

zaboga a što se saplićem onda

a parti kövekben. És a homlokodba belehelyezed a fejedet,

o karcinome

és keresed a szemcsét és válogatod a lencsét a

i ne jedem slak ili možda zmije

hamuban és vagdosod, kukkorékolsz, rekedten, magányosan,

i patim od krize takve naftne

mint egy megkoposztott kakas.

i ne dam ljudima da žive i stvaraju se kriminalci i teroristi da nije

Fordította: Zágorec-Csuka Judit

da nije to ono što jednom davno René Descartes nam jednostavno reče »Cogito, ergo sum!«

130

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Velimir Turk

Za slobodu

Zima

Lendava, 21.10.1991.

Lendava, 06.02.2006.

u noći što nestaje

s rukom hladnom u odjeći od mraka

»se non é vero é ben trovato«

silazi pjesma odraslog mraza

Faust korača

kao da je opjevala slavu gornjega neba

»Lasciate ogni speranza voi ch’entrate!«

drži u ruci žaru od vjetra kolika je snaga njena

no, nije li možda ipak

a kolika je nemoć njenoga plijena

prečica godina ova sva

vidjeh u očima klošarovog tijela

»O sancta simplicites!«

osjetih sav grijeh u obećanjima pravednika čujem i sada vjerovanja s lomača predaka

i što je u stvari putokaz

i dolazak svijeta nečovjeka

»l’état c’est moi«

mraz pleše sve češće i sve jače

dok vila na putu dvoji

valovi leda pokazuju na orkanska jedra i poplavljena sela

»Deus ex machina!«

krile se glasovi skoroga bijeloga snijega svežnjevi banknota sviraju koncert bankrota

mislite na porod

na strništu šuma pjevaju vihori novoga svijeta

jabuku:

iz svojih brloga izlaze čudni krumpiri i debeli krastavci »Eppur si muove!«

roje se isti s istima kao da je istina na jednoj strani svijeta

Foto: Erik Žoldoš

•

6-7/2009

131

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Velimir Turk

Suzanne Kiraly Moss

Jednoumlje

Pobeg

Lendava, 06.02.2006. Ko bi le našla kje kakšno zakotno luknjo. glasna je ta bura u rukavima grijeha

Ne jame, kjer nudijo hvalnice

visoka u očima je kao pjena smijeha

in se vsi za vekomaj obrnejo stran.

još brža u strijelama neba

Ne, samo zatočišče, krtovino človeške velikosti,

možda i nedovršena je to nakaza dolazećeg asteroida

za moje poti izbrano smer,

no korača iz vijeka u vijek taj gmaz iz mraka

kjer bi srečala le kakšnega črva.

puši se zbog vrućine lomača

Nič filozofije, nič zahtev.

a vjetar ga raznaša poljima i sadi sjemenja za svoju djecu iz kasa u galop jure vjesnici snage nad slabima

Prostor za preslepitev preprek in neprijetnosti

samozadovoljavaju svoja pravedna tijela na pravdi neba

z mojim tempom, brez panike ali odvečnega stresa.

i ne čuju vapaj snjegovića i ne vide odraz svojih zviježđa

Kjer se nihče ne pritožuje, če garam,

vrte filmove s kojima odlaze u povijest

kjer ni suvanja, potiskanja in trušča za mojo pozornost. Kjer bi bile luknje med koreninami edini obvozi,

Velimir Turk

temelji hiš edine zmote, ki bi zbegale mojo željo po blodenju.

Kobiljski potok

Le takrat bi se vrnila na površje, Lendava,02.07.2009.

ko bi se naveličala svoje lastne družbe.

odakle taj glas voda koja teče u mrak: mrtve ribe? da-da-da pjeva pila: na redu je oluja srušimo drva jer ne trebam zrak uživajmo u zovu probuđenog diva Zemlja nam ne treba mi smo gospodari svega

132

•

6-7/2009

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Suzanne Kiraly Moss

Moderna glasba

Pomladno jutro

Hladno ogrinjalo večernega zraka

Traktor vleče svoje glasno brnenje

je enako očiščujoče, kot so priredbe

po zaspanih cestah.

v dvorani robate; čeprav starinski

Kukajoč skozi oblake

leseni oboki umirjajo

pošilja aprilsko sonce srebrno svetlobo

neskladnost. Sama na betonskih stopnicah

v sobo, kjer se vrtim v derviševem plesu

čakam na konec koncerta.

svojega jutranjega rituala.

Oprostite, gospodje Glasbeniki,

Okno uokvirja breskove cvetove,

vaša virtuoznost na bobnih in činelah

ki izgubljajo belino

zveni kot udarci kladiva ob kovino,

v rožnatih odtenkih, širijo cvetne liste

rožljanje kositrne pločevine,

na žareče narcise, ki nihajo spodaj

bobnanje po medeninastih škafih, žvenket

in pokrivajo rjavo, pusto zemljo

pokrovk, treskanje sodov ob skale,

z mehkim pastelom.

grmenje, donenje in bobnanje: ves ta trušč, ki ga varite

Obotavljam se dregniti jutro

tam notri, ni po mojem glasbenem okusu.

v gibanje, kajti minute se skrivajo kot požrešni termiti,

Pavza. Cerkveni zvonovi pritrkavajo

da poglodajo dan.

odzven otroškega napeva. Za vrati, ki dušijo zvok, poslušalci

Foto: Erik Žoldoš

zahtevajo dodatek.

•

6-7/2009

133

POEZIJA • VERSEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Valerija Vrenko

Jožek Horvat Muc

MAN KAUMES

Bolj kot jaz te poznajo

Ležim v postelji,

SAR NE ŽAUNAV,

trave,

tema ovija moje telo.

TE TUT KAUMAV,

ptice,

okno imam odprto in

TE MRI SAL,

kamni,

strah me je zaspati…

TAGADINDJAL.

veter,

Na drevesu zatrepeče list

padajoči listi,

in pade …

AUSES ANDRI BAS,

skriti izviri,

kot bi imel krila,

MUKES MAN TE ŽAS,

zaspani metulji…

poletel navzgor bi – k zvezdam,

MRE SUNE ČOURES,

ne navzdol,

MAN KAUMES.

Ali te bom spoznala

na kup

čez tisoče let,

trohnečega pepela.

MAN HOHAUDJAL,

ko bom

U VOUDJI MURDAURDJAL,

ptica,

In ko vstaneš

U AUSVA DILINJAURDJAL.

metulj,

in se pogledaš v

TUT DUKHAUDJAL.

kamen …?

ogledalo, in ko sam dobro veš,

Mesečev srp tava

da ne pomeniš čisto nič

nekje za oblaki,

v tej ogromni množici,

v temi se neslišno

prerivajoči se, hiteči,

vlečejo meglice…

se zaveš, da si najlepše

nekatere čiste kot kristal,

bitje

polne vznemirljivih skrivnosti,

na svetu,

druge umazano mastne in

najsrečnejše,

ogabno lepljive,

edinstveno v

stkane iz obupa in strahu.

svoji osamljenosti.

134

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Olga PAUŠIČ

Princesko z napako. »Preberi prvih petdeset strani, potem mi boš pa povedala, kakšna se ti zdi. Vsaj poskusi.«

Pesem za Moniko

»Ste hecni, tega ne preberem v sto letih!« se zvonko nasmeje. Beli zobje se izzivalno bleščijo in na lica se ji prikradeta ljubki jamici. Kljub pripombi vzame knjigo in

Bila je težak primer. Neukrotljiva, vihrava, vse, kar smo

jo nemarno potisne v svoj popisan nahrbtnik. Čudne

počeli, je bilo zanjo kar takoj brez zveze. Nepremišljena.

besede ima nakracane na platno torbe, v romščini se-

Ko se ji je zdelo, da narava preveč vabi, si je preprosto

veda, zato ne vem, kaj pomenijo. Enkrat sem ji omenila,

oprtala nahrbtnik in izhlapela. Veliko sem tekala za njo,

da bi na razredniški uri lahko predstavila svoj materni

ji prigovarjala, jo tudi prosila – pa ni kaj dosti zaleglo.

jezik, kulturo romske skupnosti, običaje in še kaj, a je

»Ne pridem ji do živega,« je potarnala dekličina mama

le prhnila, češ da to pač nikogar ne bi zanimalo. Ostalo

na pogovorni uri. »Takšna je kot potepuški pes. Cele po-

je pri tem.

poldneve se potika naokoli … nimam pojma, kje.«

Čakala sem teden dni in jo potem opozorila na »dolg«.

»Pogovarjajte se z njo. Bistra je, hitro dojema in mislim,

»Bereš knjigo ali si jo kam založila?« sem vprašala tako

da bi bila sposobna končati srednjo šolo,« sem ji večkrat

mimogrede.

položila na srce. A besede niso padle na plodna tla.

»Jezus, čisto sem pozabila na knjigo!« je vzkliknila na-

Očeta nisem uspela spoznati. Baje je bil samo občasno

rejeno presenečeno nad svojo pozabljivostjo. Igralka in

doma, delal je kot prevoznik pri nekem privatniku. Mama

pol. Nisem se hotela prepirati, zato sem opustila priza-

je pa bila očitno premehkega srca, da bi bila Moniki kos.

devanja.

»Poslušaj, dekle,« sem se v začetku marca razhudila na

Učitelji so tarnali, da nabira enice na vsej fronti. Mora-

Moniko, »dolguješ mi poročilo o domačem branju. Kdaj

la sem poklicati mamo.

ga boš prinesla?«

Ko je preletela Monikino stran v redovalnici 9. e, so se

Zdolgočaseno je zavila oči v strop, in ko je dosegla, da se

ji zasolzile oči.

je vsa skupina zabuljila vanjo, je zagodrnjala: »Ne vem,

»Kaj bo z mojo deklico? Ima sploh smisel, da se vpiše v

kaj naj berem. Vse knjige z vašega seznama so tako sta-

srednjo šolo?«

romodne.«

»S temi ocenami res le v kakšen skrajšani program, žal.«

»Ne reci! Kako veš, ko letos še nobene nisi vzela v roke?«

Obrisala si je oči, potem pa me svetlo pogledala, rekoč:

»Saj hodim v šolsko knjižnico. Prelistam eno in drugo

»Veste, kaj počne te dni? Bere – neprestano bere. Nisem

… sam dolgčas.«

verjela, da vidim prav, ko sem jo našla s knjigo v roki.«

Skupina se hihita. Monika pa seže v goščavo svojih

Srce mi je poskočilo: »Princesko z napako?«

dolgih, vranje črnih las, strese s kodri, da devetošolcem

»To,da. Ko gre spat, jo pa berem jaz. Prevzela me je …

zastane dih, našobi polne ustnice in uživa v trenutkih

spodbuja me k razmišljanju.«

slave. Lepotica, a ker je Romka, jo samo gledajo, ji v od-

No končno, sem pomislila. Nekaj sem pa le premaknila!

morih nagajajo, česar se ne brani, da bi jo pa kdo imel

Kot da bi se začela valiti mogočna skala. A Monika ni

za prijateljico ali celo za punco, se ne zgodi. Občudujejo

zinila besede. Še cel teden ne. Potem me je pa nekega

jo od daleč.

jutra čakala pred učilnico in rekla: »Lahko danes pri

»Poskusi s to,« predlagam. Iz omare, kjer imam veliko

uri poročam o prebrani knjigi?«

mladinske literature z domačih knjižnih polic, vzamem

»Govorni nastop želiš imeti? Tudi prav.« •

6-7/2009

135

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Sicer smo bili na tesnem s časom, ure so šle v nič zara-

»Najboljša ja tista, da ljudi motijo zobotrebci med risal-

di dnevov dejavnosti, tekmovanj, prireditev in podobnih

nimi žebljički.«

nujnih programskih vložkov. A če jo zdaj zavrnem, je ne

Presneto, res je temeljito prebrala knjigo!

bom več pridobila za nobeno stvar, sem premlevala.

»Jaz sem zobotrebec,« je zamišljeno povzela. »Zato me

Vse bi šlo lepo gladko, če ne bi stala tam pred skupi-

ne marajo preveč.«

no v tako kratki majici, da so vse fantovske oči visele

»Meni se pa vendar zdi, da ti je večina sošolcev naklo-

na njenih vitkih bokih, lepo ploskem trebuhu, dekleta

njena,« sem rekla. »Če bi ne bila tako vihrava in nezane-

so se pa posmehovala njeni izzivalni goloti, ki je kradla

sljiva … če ne bi dajala šole tako v nič, bi lahko …«

vroče poglede njihovih sošolcev, ki bi jih bile prav rade

»Seveda, resno premišljujem o tem, da bi se spreme-

deležne same. V bistvu sem jo pozorno poslušala le jaz.

nila,« je dahnila in me pogledala tako pričakujoče, kot

Njen površni govor, ki bi ga komajda lahko označila

da imam jaz moč, da jo preobrazim. Čutila sem, da mi

za pogovornega, je bil prepoln jezikovnih spodrsljajev,

zaupa. Da pričakuje spodbudo. Četudi me je črvičilo v

a pripovedovala je s takim navdušenjem, da sem prav

želodcu. Večina romskih deklet se je sicer vpisala v sre-

čutila, kako jo je Fatimina usoda prevzela.

dnje šole, a so kmalu vrgle puško v koruzo, se poročile

»Veste, zakaj mi je knjiga tako všeč? Ker sem na smrt

in vneto rojevale. Kot da bi bil to zakon skupnosti. Bo z

takšna kot Fatima. Se vam ne zdi, da res?« je ugotovila,

Moniko morda drugače?

se izprsila, da naj jo le pogledam in primerjam s knji-

»To me pa res veseli, Monika,« sem se ji nasmehnila.

ževno junakinjo Janje Vidmar. Morala sem jo natanč-

»Poskusi. Kjer je volja, je gotovo tudi prava pot. Trdno se

no pogledati. Pa res. Vitka, lepe postave, črnolasa, črno-

moraš odločiti, potem bo šlo.«

oka, ljubkega obraza, dolgolasa …v filmu bi bila gotovo

Nekje zadnje dni v marcu je prišla do mene strokovna

odlična Fatima!

sodelavka, ki skrbi za dopolnilno delo z romskimi otroki.

»Veste, tudi to, kar stori Fatimina družina, ko se izve, da

»Treba se bo lotiti priprave kulturnega programa ob sve-

je Fatima noseča, Adam ji pa obrne hrbet … tako pravilo

tovnem dnevu Romov. Lahko pomagaš? Bi vključili Moni-

velja tudi med Romi. Treba se je maščevati, oprati čast.

ko? Pravijo, da je članica romske plesne skupine, tako da

To mi je blizu.«

bo itak nastopala. Kakšno pesem ji daj, da jo odrecitira.«

»Ampak po mojem zdaj to ne velja več …« sem skušala

»Moniki … pesem? Hm, dvomim, da bo hotela recitirati.«

preusmeriti tok njene pripovedi. Kar presekala mi je

»Poskusi. Zadnje čase se mi zdi, da se je malo unesla.«

misel: »O ja, nimate pojma! Prejšnji teden so se v nase-

Moniki … pesem? Razmišljala sem, brskala po litera-

lju stepli samo zato, ker je sosed pljunil prek ograje na

turi, iskala kaj takega, kar bi se podalo njeni nemirni

naše dvorišče. Oče je potegnil nož.«

duši, temperamentu, načinu razmišljanja. Če ji pesem

Hihitanje. Torej so ji le prisluhnili.

ne bo všeč, mi bo gladko obrnila hrbet. Bila je najbolj

»Sosedu so morali zašiti rano na roki.«

odkritosrčno bitje daleč okoli.

»Zaradi žensk se vaši tudi še koljejo?« je med hihita-

Ker ničesar nisem našla, sem sedla in ji pesem napi-

njem zinil Branko. Privoščljivo in izzivalno. A Monike ni

sala, upajoč, da njen komentar ne bo spet »to je tako

spravil v zadrego. Zabrusila mu je: »Tudi med belimi se

dolgočasno, brez zveze«.

koljete zaradi žensk, ne?« Da ne bi prevladal kaos, sem

Po uri sem jo zadržala v učilnici: »Monika, nastopila

jo še spodbudila k vrnitvi k Princesi: »Katera misel iz

boš na svečanosti ob dnevu romov.«

knjige ti je ostala v spominu?«

»Vem, plesala bom, skoraj vsak večer vadimo …«

136

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

»Recitirala boš.«

so vrstniki zijali, sošolke pa zavistno strmele v gibko

Spet tisti njen pogled s sporočilom: kajmežespetgnja-

telo, ki se je, odeto v dolgo rdeče krilo in kratek životec

vite …

z bleščicami, urno, zelo spretno in vznemirljivo zvijalo

»Vem, da zmoreš. Tukaj je pesem. Doma jo preberi, pre-

ob zvokih živahne romske glasbe. Šest deklet je poželo

misli, jutri se pa zmeniva, kako in kaj.« Nisem čakala,

odobravajoč aplavz prisotnih. Proti koncu kulturnega

da me zavrne, potisnila sem ji list z besedilom v roko

programa je bila na vrsti Monikina pesem. V želodcu se

in jo poslala k pouku. Nekaj je hotela reči, a si je potem

mi je nabrala kepa! Ji bo šlo?

premislila. Naslednje jutro je sedela na klopci pred matično učilni-

Nekoč bom metulj

co. Očitno me je čakala. Očitno je prišla bolj zgodaj, da

na mavričnih krilih sanj,

ne bi bilo nobenih prič najinega pogovora.

poletela bom ,

»Dobro jutro,« sem rekla, «čakaš mene?«

zažarela bom,

»Ja, vas, da se zmeniva … saj ste rekli, ne?«

odplesala bom kot meglica,

»Rekla že, a ne bi ti bilo treba priti sredi noči!« Šlo mi je

ki jo razprši sapica vetra

na smeh. Bilo je nekaj minut pred sedmo, skoraj debela

neznano kam …

ura pred začetkom pouka. Kot da sem čutila, da je pe-

In ko bom metulj …

sem sprejela za svojo. Sploh ji ni bilo treba povedati tega. »Povejte mi, kako naj jo preberem,« je rekla.

Besede so legale na srca poslušalcev in spremenile pe-

Stopili sva v učilnico. Ni sedla. Pobrskala je po nahrb-

sem, ki sicer ni bila nič posebnega, v majhno dramo.

tniku in poiskala list s pesmijo.

Povedala jo je z vsem telesom, s poudarki na pravih me-

»Doma si pesem brala, kajne? Preberi tako, kot si vadila

stih in z žarom v glasu. Bila sem tako ponosna nanjo,

doma.«

da bi jo najraje objela in dolgo zibala ob sebi.

Brala je … rahlo obotavljivo, rahlo pretiho, a z občut-

Pri naslednji uri sem jo javno pohvalila. Ni bilo mrmra-

kom. Presenetila me je. Očitno je pesem večkrat prebra-

jočih pripomb kot običajno. A tudi pridružil se mi ni

la, ker se ji ni nič zadrgovalo. Všeč mi je bilo, kako se je

nihče iz oddelka. Monika je bila zanje še vedno le rom-

vživela v besedilo.

sko dekle, ki je tu med nami, ker nekje pač mora biti. A

»Kar dobro, Monika. Nekaj besednih naglasov ti ozna-

da bi jo pohvalili? To pa ne.

čim, da ne pozabiš …« »Naučila se bom na pamet,« je sklenila in dodala: »Če že

Na srečo ni imela popravnega izpita, čeprav je do za-

nastopam, naj bo tako, kot mora biti. Da se mi ne bodo

dnjega bingljala pri matematiki na tanki niti. Vpisala

več norčevali!«

se je v triletni program za gostinske delavce. Ko jo sre-

Osupnila sem. Doslej se ni kaj dosti menila za to, kaj

čujem na ulici, se vsakokrat ustaviva za trenutek in si

drugi mislijo in povedo. Kot da se res nekaj v njej preo-

kaj poveva. Prizna, da se ji ni uspelo kaj dosti spreme-

braža, rase, širi …

niti, da še vedno rada pobegne od pouka, ko jo zamika,

Nekajkrat je še prišla na vajo in ugotovili sva, da bo v

da ima težave pri zgodovini in matematiki, da še pleše

redu. Pesem je usvojila, bila je njena, doslej še nihče ni

v romski skupini … in da je še vedno zobotrebec med

slišal zanjo. Seveda tega ni vedela.

risalnimi žebljički. A trdno verjame, da bo nekoč pisan

Na prireditvi je zablestela. Plesala je kot lepa vila, da

metulj na zlatih krilih. •

6-7/2009

137

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Varga József

Hazavittem a füzetecskét, és olvasni kezdtem onnan, ahol a barátom megjelölte.

Szilvi

„Úgy kezdődött, hogy sportnapunk volt az iskolában. Az a közeli erdőben zajlott le, ahol különböző sportjátékokat, versenyeket, tájékozódási képességet, fizikai rátermettséget stb. kellett bizonyítanunk. Mivel a sporztnap

Egy barátom bizalmas kéréssel fordult hozzám. Meg-

5-6 óráig is eltartott, így a tízórait is magunkkal vittük.

mutatta 14 éves általános iskolás lányának a Naplóját,

Minden tanuló kapott – persze csak azok, akik rend-

amelyből megtudta – bár a lány különös viselkedéséből

szeresen étkeznek az iskolakonyhában – egy kis cso-

ezt már előtte is sejtette –, hogy a kislány rossz útra té-

magot, amelyben két szelet kenyér, két darab kockasajt

vedt. Narkózni kezdett.

és két alma volt. Az italról magunknak kellett gondos-

– Nagyon kérlek, kezeld ezt a dolgot bizalmasan, legyen

kodnunk, ha egyáltalán volt kedvünk cipelni a szomjú-

titok! – adta át az irkát.

ságcsillapító hűsít.

Mindjárt belelapoztam, beleolvastam, s nagyon megle-

Reggel fél nyockor már nyüzsgött az iskolaudvar a gye-

pődtem. – Ez hihetetlen – mondtam neki. – No, és most

rekektől. Kissé még hűvös volt, nyírkos a levegő, de az

mit vársz tőlem, mit csináljak? – kérdeztem meg a két-

ég szemének nyiladozó fényárja már megkezdte szét-

ségbe esett apát.

oszlatni a kellemetlen, szürke dermedtséget. Észre le-

– Azért mutattam meg neked, hogy talán ketten meg

hetett venni, hogy jó meleg és napsütéses időnk lesz.

tudjuk oldani ezt a borzalmas dolgot. Te pszichológus

Aztán ment minden a megszokott módon, hasonlóan,

vagy. Nem okozhat nagy gondot, hogy jó tanácsot adj,

mint tavaly, tavalyelőtt. Általában a koranyári sportna-

megtaláld a megfelelő megoldást. Hidd el, le vagyok döb-

pok tartalma megegyezik. Kevés újítást visznek bele a

benve, hiszen mi mindent megadunk a lányunknak, és

tanárok. Egyszerűbb a járt úton történő megoldás. Ke-

aránylag jól is neveljük. A mi kislányunk! – jajdult fel.

vesebb munka, még kevesebb gond.

– Még csak tizennégy éves! Hihetetlen!

Előre tudtuk, hogy a különböző feladatokat párosával

– Próbálj megnyugodni, józanul gondolkodni! –

vagy csoportosan kell megoldanunk. Nem írom le ezek

vígasztaltam. Először végig kell olvasnom a Napló anya-

sorrendjét, az utasításokat a könnyebb megoldást ille-

gát, elemezni a tartalmát, majd kitalálni a jó és fájda-

tően stb. Csupán azt mondom el, hogy Szandrával, az

lom mentes megoldást.

egyik legjobb barátnőmmel, lettem egy csoport tagja. El-

– De én addig mit csináljak?

mondtuk egymásnak a titkainkat is, a legbizalmasabb,

– Semmit. A lányod tudja, hogy elvetted a Naplóját?

féltett titkainkat is. A szerelmünket és egyéb dolgokat.

– Nem. Nem is sejti. Szerencsére most négynapos kirán-

Én nagyon szeretem Szandrát. Magabiztos, bátor, van

duláson van a tengeren.

stílusa. Sokkal tapasztaltabb, érettebb mint én. Egy-

– Ez nagyon jó. Én még ma elolvasom. Utána visszate-

szóval szuper. Szerintem már mindenen túl van. Tudja

szed oda, ahonnan elvetted. Úgy teszel, mintha semmi-

élvezni az életet. Mindig mondja: Csak egyszer élünk.

ről sem tudnál. Aztán kidolgozzuk a megoldási straté-

Használjuk ki a lehetőségeinket, amíg fiatalok, vonzóak

giát.

és kívánatosak vagyunk. Hogy honnan szedi ezeket…

Elváltunk. Sajnáltam szegényt. – De hát ilyen az élet. A

Engem is összehozott egy idősebb pasival, vagány fiú-

mai fiatalok.

val. De nem lett a dologból semmi, mert túl rámenős

138

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

volt. Erőszakos már az első találkozásunkkor. Nemcsak

– Ne, próbáld meg!

csókolózni akart. Én meg féltem. Pedig sokszor gondol-

– De nem árt meg?

tam már arra… A végén Szandra engem hibáztatott. Azt

– Ugyan Szilvi. Egy kis fű?!

mondta dühösen és gúnyosan, hogy gyáva és szeren-

Számba vettem a furcsa szagú és ízű cigit. Kétszer meg-

csétlen kis nyulacska vagyok. Ez bántott és fájt. A tájé-

húztam alaposan. Nem volt még tapasztalatom e téren,

kozódási feladatnál a fülembe súgta:

így a fanyar fűst vagy mi a torkomba szaladt. Köhögni,

– Gyere, lépjünk le!

krákogni kezdtem. Fulladoztam. Hányinger kapott el.

– Tudod, hogy nem lehet. A verseny…

Eldobtam a cigarettát.

– Ugyan. Köpök rá. Kit érdekel ez a hülye verseny! Talán

– Mit tettél, te, őrült! – káltott rám villogó szemekkel szin-

majd futkosok itt ész nélkül, mint a töketlen kutya.

te eszelősen. – Tudod, hogy mennyibe került ez nekem?

– De mit mondanak a többiek?

– Nem. Nem tudom – feleltem ártatlanul.

– Le vannak ejtve! A kótyagosok csak rohangáljanak.

– Ezt többé ne tedd! Megértetted? – förmedt rám mér-

Nekem jobb ötletem van. Élvezni fogod.

gesen. – Közben kikotorázta a sűrű fű közül az értékes

– Mi az?

anyagot, és a szájába dugta. – Kérsz még?

– Majd megtudod, csak kövess!

– Isten ments! – tiltakoztam. – Azt hiszem, kifordul a

Így szakadtunk el a csoportunktól. Behúzódtunk egy

gyomrom, hányni fogok.

sűrű, bokros erdőrészbe. Szandra válltáskájából elő-

– Dehogy fogsz. Lélegezz mélyeket! Finoman kell szívni.

vett egy jókora bicskát. Megtisztított szakértelemmel

Élvezettel. Megvárni, hogy a szádban kezdjen el hatni a

úgy két négyzetméternyi területet, vagyis hát kivágott

varázslatos füst. Utána már csak a gyönyörök gyönyö-

néhány cserjét, páfrányt és talán még bürököt is. A páf-

rét kell élvezned – bizonygatta.

rányleveleket a fűre helyezte.

De én akkor nem bírtam többé a számba venni. A hideg

– No, kész a pihenő. Leülhetünk, és kezdődhet az igazi,

futkosott a hátamon, borzongtam, ha csak rá gondol-

nekünk való móka.

tam.

Csodálkozva és irigykedve néztem barátnőm maga-

Míg én a magam bajával foglalkoztam, Szandra végig-

biztosságát. Igazán csak akkor kerekedett tágra a sze-

szívta a cigijét. Kis idő után olyan állapotba került, hogy

mem, amikor a tásákájából előkerült egy cigisdoboz és

két órát kellett várnunk, míg elindulhattunk. Állandó-

egy öngyújtó. Kivett belőle egy szálat, és meggyújtotta.

an mosolygott, mint a jókedvű részeg, s mintha nem is

Élvezettel szívott belőle néhány slukkot, majd nekem

ezen a világon lett volna.

nyújtotta.

– Mit mondunk a tanárnőnek, hogy hol voltunk ennyi

– Én… én nem – tiltakoztam. – Én még sohasem…

ideig? – kérdeztem.

– Mert gyáva nyuszi vagy. Beszari. Éppen itt az ideje,

– Azt, hogy eltévedtünk. Én rosszul lettem, és te ápoltál.

hogy valami okos, felnőttes dolgot is cselekedj.

– Hát ez igaz – gondoltam.

– De akkor is… próbálkoztam.

Mondanom sem kell, hogy a gúny tárgya lettünk, ami-

– Mit nyafogsz itt, mint az anyámasszony katonája!

kor megjelentünk a társaink előtt.”

Nem lesz tőle semmi bajod, én újra megszívom.

Néhány oldal a tanulásról és az iskolatársakról szólt.

És meg is húzta néhányszor jó erősen. Boldogan neve-

Ezt csak azért olvastam el, hogy több információ birto-

tett és ragyogott az arca is. A szeme is különös fénnyel

kában tudjak hasznos és eredményes tanácsot, netán

kezdett izzani.

megoldást is javasolni a kislány megmentése érdekében. •

6-7/2009

139

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

A Napló folytatódott:

– Most, mert nekem szereznem kell minél előbb!

„Péntek délután meglátogattam Szandrát. Ezt egyéb-

Nem tehettem mást. Hazamentem, és elvettem a ház-

ként többször is megtettem. Szüleimnek azt mondtam,

tartási pénzünkből az összeget, és visszamentem hoz-

hogy egy fontos házi feladatot kell közösen megbeszél-

zá. Őt már „más állapotban” találtam. Boldogan mo-

nünk, azaz megoldanunk. Milyen jó, hogy a hiszékeny

solygott. A szemei tűzben égtek. És valami földön túli

szülők sok mindent bevesznek! Szegények elhitték. Pe-

bűvölet áradt az egész lényéből, főleg az arcáról. Talán

dig apám eléggé szigorú ember. Nem tűri az általa be-

azt sem tudta, hogy elvette tőlem a pénzt, amit a farmer-

gyöpösödött nézeteitől való más felfogású életmódot a

nadrágja zsebábe gyömöszölt, majd intett:

családban. Maradi szemléletű. Még a diszkóba sem en-

– Tűnj! Menj haza! Most nincs rád szükségem, nyuszi-

ged el. Bizony lánytársaim közül néhányan már szaba-

nyüszi – nevetett kábultan.

don mehetnek, és éjjel járnak haza a fiúkkal. Csak en-

Szinte megbabonázva, különös lelkiállapotban, de

gem büntet az Isten ilyen szülőkkel! Az is érdekes, hogy

megbántva értem haza. Le kellett feküdnöm. Rosszul

ezekben a dolgokban anyám is mellé áll. Pedig nekünk,

éreztem magam. Talán szégyelltem is, ami történt. Nem

nőknek, össze kellene tartanunk.

tudom. Az biztos, hogy kóválygott a fejem, háborgott a

No, de nem is erről akartam írni. Szandra egyedül volt

bensőm. – Mit tegyek? – törtem a fejem. Az eszem tilta-

otthon. Szülei elmentek Magyarországra, bátyja pe-

kozott, de a kíváncsiság vagy ismeretlen valami ellene

dig a menyasszonyának udvarolt nagy erősen. Így hát

ágált. Azóta többször is találkoztunk, és szipóztunk.

magunk voltunk, és újra megpróbáltuk a füvet, illetve

Mindig türelmetlenül várom, hogy vele lehessek…”

csak én voltam a próbababa, hiszen ő már mindent

Itt befejeződöttt az írás.

kitapasztalt. Most már jobban vigyáztam, hogy ne tűn-

Még aznap este elmentem a barátomhoz.

jek gyámoltalan és félénk nyuszinak. Ebben Szandra

– No, mit szólsz? Van megoldás?

is segített. Elszívtunk egy cigit, és nagyon jól éreztük

– Megoldás mindig van.

magunkat. Talán még csókolóztunk is jókedvűen a

– Azt én is tudom, de van-e jó megoldás?

boldogságtól. Mindenre nem emléklszem. Csak akkor

– Az a szerencse, hogy időben megtaláltad az írást. A

döbbentem meg kissé kijózanodva, amikor Szandra azt

kezdeti stádiumban könnyen lehet kezelni ezt a beteg-

mondta, hogy asjak neki egy bizonyos összegű pénzt.

séget. Az a fontos, hogy megértéssel, szeretettel intéz-

Akaratlan kibuggyant belőlem:

zük.

– Minek?!

– Ezt is tudom – mérgelődött.

– Csak nem képzelted, hogy ingyen adják!

Nem szóltam neki. Hallgattam.

– Azt nem, de ennyit?!

– Mondd már az Isten szerelmére, hogy mit tegyek! – tü-

– Mit siránkozol! Mit nyafogsz! Ez ennyibe kerül –

relmetlenkedett. – Vagy inkább mit tegyünk.

mondta határozottan. – Nem volt jó?

– Szilvi viszonya melyiktekkel jobb?

– De… de… mégis…

– Ezt hogy érted?

– Akkor fizess! Te is szívtad. És még fogod is – nevetett

– Hát veled vagy az anyjával bizalmasabb?

furcsán, eszelősen, kajánul.

– Újabban egyikünkkel sem.

– Nincs nálam pénz – hebegtem.

– A feleségednek elmondtad? Különben is, hol van ő?

– Akkor menj haza, és hozz! – követelte.

– Most nincs itthon, de neki nem szóltam. Előbb veled

– Most?

akartam beszélni.

140

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

– Ezt nem jól tetted. Az édesanyjának is tudnia kell,

rozzon ki a megértő aggódás és a végtelen szeretet.

hogy mi a helyzet. Talán először is neki. Csak közösen

Elmúlt egy hét. Keveset gondoltam rájuk, mert annyi

tudunk segíteni. De ezt még pótolhatod. Ne essetek két-

munkám akadt, hogy alig győztem. Hétfőn levelet kap-

ségbe! Ne hibáztassátok egymást! Ne veszekedjetek! Ne

tam a barátomtól. Többek között az alábbit írja:

öntsetek az égő tűzre még olajat!

„Kedves Barátom! Azt hiszem, hogy a tanácsod értékes

– Ne engem okíts! Mondd a javaslatod!

gyümölcsöket fog érlelni. Nehezen alakult ki közöttünk

– Mikor Évi, a feleséged hazajön, mondd el neki! Adok

a szülő és a gyermek természetes viszonya, amely a

egy kazettát, amelyen hasonló történet van. Remélem,

megbecsülésen, a megértésen és a szereteten alapszik.

van videomagnótok?

A tőled kapott film megtekintése után sokat beszéltünk

– Van.

róla. Szinte egész éjszaka. Majd huszonnégy órás csönd

– Jó. A film egy tizenhétéves lányról szól, akit az idő-

uralkodott a családban, mintha gyászoltunk volna.

sebb barátnője „csábított” el. Az eseménysorok a kezde-

Mindenki hallgatott. Senkinek sem volt kedve társa-

tektől a szomorú végkimenetelig szemléltik valósághű-

logni. Ez egy napig tartott. Aztán megtört a jég, ugyanis

en a szerencsétlen teremtés életútját. Ezt nézzétek meg

Szilvi kérte, hogy nézzük meg újra a filmet közösen. Ezt

közösen, mind a hárman!

tettük, de közben megállítozttam a vetítést, és beszél-

– Ha Szilvi akarja.

gettünk, elemeztük a látottakat. Így minden ellenkezés

– Ezt meg kell tennetek, ha erőszakkal is. Utána utaz-

nélkül beleegyezett, hogy elutazzunk „nyaralni”. Nem

zatok el valahova legalább tíz napra. Én beszélek az is-

tíz napra jöttünk, hanem két hétre. A vállalatomnál

kola igazgatójával, hogy igazolja, illetőleg engedélyezze

sem gördítettek ez elé akadályt.

a kimaradást. Én is adok neki igazolást. Nagyon vigyáz-

Most, hogy eltelt hat nap, örömmel közlöm, hogy mind

zatok rá, hogy ne kerüljön gyanús személyekkel kap-

a hárman jól vagyunk, sokat szórakozunk és mindig

csolatba! Fontos, hogy a türelem és a szeretet érvénye-

együtt vagyunk. Úgy veszem észre, de ez a feleségem vé-

süljön. Érezze, hogy aggódtok érte, féltitek és nagyon

leménye is, hogy Szilvi tanult a történtekből, és talán

szeretitek, és minden áron segíteni akartok neki, hogy

minden rendben lesz. Az esetből mi, felnőttek is tanul-

ne rontsa el az életét. Minden nap sétáljatok sokat, szó-

tunk. Jobban oda kell figyelnünk a serdülő gyermeke-

rakozzatok, és ha lehet járjatok színházba, moziba jó

inkre, egymásra.”

filmeket nézni. Párszor még olyan mulatóba is elmehet-

A levél végén megköszönte, hogy segítettem neki. Túl-

tek, ahol lehet táncolni. Nem az amerikai diszkótípusra

zottan hálálkodott. Kijelentette, hogy sohasem tudja

gondolok. Szolídabb lokálra. Alkalmas helyzetekben

törleszteni a szívességem.

beszéljetek a kábítószer-függőségről. A függőség ha-

Persze a legelső alkalommal megmondtam neki, hogy

tásáról és következményeiről. Ismerjétek meg az ezzel

csak a kötelességemet végeztem, amikor megpróbáltam

kapcsolatos véleményét.

segíteni egy rossz útra tévedt, ártatlan gyermek meg-

– És ha nem akar velünk beszélni ezekről a dolgokról?

mentésében, és hogy a fő érdem ebben az övék.

– Szólt közbe lemondóan.

Elmúlt egy hónap is talán. A rendelőmben voltam. Ké-

– Ahogy én ismerem Szilvit, hallgatni fog az értelmes,

szültem haza. Az íróasztalon rendezgettem a papírjai-

józan szóra. Tíz nap után meglátjuk, hogy mi a további

mat, amikor kopogtattak az ajtón.

teendő. De én hiszem, hogy minden megoldódik. Hang-

– Tessék! – szóltam ki.

súlyozom, fontos, hogy minden igyekezetetekből sugá-

Semmi és senki. •

6-7/2009

141

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Zágorec-Csuka Judit

– Tessék ! – mondtam hangosabban. – Jöjjön be! Vártam, hogy kinyílik az ajtó, és valaki belép, de nem

Itt ebben a lebujban

történt meg sem az egyik sem a másik. Ekkor odaléptem az ajtóhoz, és kitártam. Meglepődtem. Ott állt előttem szégyenkezve, félénken Szilvi. – Gyere be! – hívtam. Mi járatban vagy? Csak nincs baj otthon.

Részletek egy készülődő kisregényből

– Nem. Nincs – suttogta. – Akkor veled történt valami? – Nem.

Kedves Zsu,

– Most már végleg nem értelek… – Azért jöttem, hogy megköszönjem…

Remélem, hogy jól vagy, és szorgalmasan tanulsz a

– Mit?

vizsgáidra, mint annak idején, amikor egyetemre jár-

– Amit értem, vagyis értünk tett.

tunk. Biztos sikerülni fog, mert eddig még mindig va-

– Szóra sem érdemes. Az a fontos, hogy jól végződött.

lahogy megtaláltad a helyedet. A turizmus lehet, hogy

Remélem, egy életre elment a kedved az ilyen kirucca-

egy újabb terület lesz az életedbern, nyelveket beszélsz,

násoktól?

nyitott vagy, kulturális kapcsolatokkal rendelkezel, is-

Hallgatott lehajtott fejjel. Majd halkan megszólalt:

mered a budapesti művészvilágot stb. De, tudom, hogy

– Szeretném, ha Szandrának sem lenne ebből baja.

bizonytalan vagy, mert másképpen képzelted el a Mű-

– Ezt nem ígérhetem meg. Az ő esete egészen más mint

vészetek Palotájában az egészet, igen az elhunyt igaz-

a tied. Vele nemcsak az igazgató, de a nyomozók is be-

gatónőt nem lehet feltámasztani, az új meg talán nem

széltek. Szeretnék, megtudni, hogy honnan szerzi be az

erős és nem műtörténész. Más. Pedig azt gondoltam,

anyagot. Különben az ő szülei már tudták, hogy a lá-

hogy a Művészetek Palotája az a hely lesz számodra,

nyuk narkózik. A házi orvosukkal már tárgyaltak erről.

ahol eljátszhatod az életedet úgy, ahogy szeretnéd. Ott

– Én azt gondolom, hogy valaki szólt az iskolában.

a Duna parton kibontakozhatsz az ország legújabb

– Ezt hogy érted?

művészeti palotájában. Igazán sajnálom is, hogy mos-

– Az osztálytársaim, de mások sem viselkednek úgy ve-

tanában nem találod a helyedet, de megértem sok

lem szenben mint előbb. Mintha kerülnének. Próbáljon

múlik az emberi kapcsolatokon is. Pedig téged tényleg

meg ez ügyben valamit tenni. Nem vagyok én leprás,

jónak ismerlek, nem volt nehéz veled élni. Kérlek még

sem AIDS-es, hogy így bánjanak velem – sírta el magát

ne add fel ezt az állásodat, még reménykedjél, hiszen

szegény kislány. – Jól van, tévedtem, de nem bántottam

művészettörténész vagy. Holnap Budapestre utazom,

senkit, nem raboltam, nem gyilkoltam! – zokogott to-

mert az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az

vább.

Anyanyelvápolók Szövetsége tisztelettel meghívott. A

– Nyugodj meg! – vígasztaltam. – Megpróbálok segíteni.

magyar nyelv az (én) életemben című közös anyanyel-

Beszélek az igazgatóval, hogy intézkedjen embersége-

vi pályázatának díjátadó ünnepségére a Petőfi Irodal-

sen. Most menj haza! Meglátod, minden rendben lesz.

mi Múzeum dísztermében adja át a díjakat dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Én is a díjazot-

Göntérháza, 2005. január 11.

tak közt vagyok, de nem tudom, hogy hányadik, 1-7-ig

142

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

terjed a díjazás és anyagiakkal is jár. Nos, meglepetés

magyar nyelvi gondolkodásban, pedig már az Európai

lesz számomra. Hát, így küszködöm, elküldtem a pálya-

Unióba léptünk, s általában arról beszélnek, hogy min-

munkámat, hogy történjen valami velem, meg már volt

ket már leírtak, beolvadunk, csökkenünk, elveszünk,

egy előző tanulmányom, amelyet még jöbban kidolgoz-

porladunk nyelvileg is és identitásunkban is. Ezt akar-

tam, és el mertem küldeni a minisztériumba. Kedves

tam megcáfolni, hogy nekem miért fontos ez a nyelv, az

Zsu, nem tudok ennek a díjnak örülni úgy, ahogy kel-

anyanyelvem a Muravidéken. Mintha még mindig pis-

lene, mert már régen nem tudok úgy örülni a dolgok-

lákolna valami bennem. Mintha lenne véleményem. És

nak, ahogy kellene. Elszívta valami az életenergiámat,

te ugyis tudod, hogy mennyi gond volt az egyetemi éve-

valami furcsa kór, hangulat, körülmény. Márai Sándor

ink altt a magyarságunkkal, idegenségünkkel, határon

írta egyszer az Aranyidők című regényében, hogy: ”Itt

túliságunkkal is. És, hogy ez egyszer megoldódik, fel-

ebben a lebujban soha nem lehetett alkalma rá, hogy

oldódik valamiben. Te, tudom, hogy megértesz. Lehet,

kibontakozzon.” Egy úri tartásu, elegáns pincér törté-

hogy egy lebujóban kell leélnem az életemet, de egyedül

netét írta le, akivel találkozott egy párizsi lebujban. És

is lehet eleganciával kiszolgálni azokat, akik ezt elvár-

észrevette, hogy a pincér mozdulatai, viselkedése eltér

ják tőlem, és kerülni fogom a köpködést és a dohány-

a lebujóban bevett szokásoktól. Észrevette, mert író

zást, meg a pletykát, trágár szavakat, ami még lejebb

volt. És ez a pincér mégis eljátszotta az életét ott lent a

húzhat ennél is. Kedves Zsu, neked még sikerülhet és

lebujóban úgy, ahogy szerette volna, elegánsan és meg-

nem menj el a Művészetek Palotájából, inkább nézzél

hajolva szolgálta ki a vendégeket, akik néha köpködtek

szembe a köpködőkkel és a dohányzókkal, ivó-evő em-

is és dohányoztak is, és figymálták a kiszolgálást is.

berekkel. A méltóságért mindig érdemes tenni vala-

Kedves Zsu, eleganciával és kedvességgel végezd a PR-

mit, s az is lehetséges, hogy ez a kor már nem igényli

menedzseri tevékenységedet a Művészetek Palotájában,

a méltóságot. Holnap estefelé felkereslek, a díjkiosztó

mert megadta neked ezt a helyet és a lehetőséget a sors,

ünnepség után felhívlak és csak tanuljál, majd lehív-

akkor is, ha esetleg bunkó a főnök, vagy szakmailag

lak egy italra a sarki presszóba, hogy találkozhassunk.

mást várnál el tőle. Újdonsült és időre lenne szüksége. Vannak reggelek, amikor úgy ébredek fel, hogy mintha

Üdvözlettel Júlia, Lendváról

rendbe lenne minden, de sokszor nem úgy van. Nem

Kedves Júlia,

szeretném, ha te is belemennél ebbe az utcába, inkább kifelé menjél belőle, keresd a megoldásokat, mondjuk

Édesanyám ajánlotta a következőt egyszer, régen, ott a

ha nem találod a helyedet a megváltozott szervezeti

Diószegi utcában, amikor együtt laktunk Amint majd

kultúra közt a munkahelyeden iratkozzál be egy dok-

egyre idősebb leszel, úgy lesznek számodra egyre fonto-

tori képzésre, hiszen csak öt megálló a villamossal és

sabbak a barátnők. Bármennyire is szereted a férjedet

megállsz az egyetem előtt. Lehet, hogy mélyíteni kelle-

és gyermekeidet, a barátnőidre mindig szükséged lesz...

ne ezt a tudást, amit gyakorlatban annyira intenzíven

Ne halogasd, hogy találkozzál velük és együtt elmenje-

magadba raktál. A turizmus mégsem művészettörté-

tek valahová...

net, más. Majd eldöntöd, ismerlek, el fogod dönteni. Ja, és ez a pályázati ügy és a kulturális minisztérium.

Szánj rájuk időt, és mindig emlékezzél meg róluk... Ők

A muravidéki magyarok nyelvi megnyilvánulása, lét-

nem csupán a barátaid... Egyszerre a testvéreidés leá-

helyzete nincsen úgy jelen, ahogy szükséges volna a

nyaid is...; - mondta anyám. Milyen furcsa tanács. Hisz •

6-7/2009

143

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

akkoriban nem mentem férjhez. Ma sem vagyok férjes

Kedves Zsu,

asszony, sem pedig kislány, akinek a barátnői a legfontosabbak. Azt gondolta, hogy ezután már csak a fér-

Tolsztoj a következőket írta az Anna Karenina című

jemnek fogom áldozni magam, de nem lett férjem, csak

regénye beveztő fejezetében: „ A boldog családok mind

élettársam, ez lesz az egyetlen dolog, ami kitölti majd

hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a

az életemet. Aztán ahogy teltek az évek, megszületett és

maga módján az.” Mindenki egy bizonyos idő után el-

meg nem született gyermekekkel, elvált férjekkel, lecse-

dönti, hogy hová akar tartozni – a boldogok, vagy a bol-

rélt szeretőkkel, élettársakkal, egyre inkább megértet-

dogtalanok közé. Csak a te döntésed a fontos.

tem, miről is beszélt az anyám.

És nagyon nehéz megtartani a boldogságot, mert a jó feleségek is öregszenek, s akárhogyan is tisztelik őket, nem tudnak többé rájuk szerelemmel tekinteni a fér-

Az idő múlik....

jek. És a férjnél felbukkanik egy szerelem, nevezzük an-

Az élet megy tovább...

nak, mert egyszerűen unalmas az életük, a párkapcso-

A távolságok elválasztanak...

latuk, de lehet ez fordítva is akár a feleség helyzetéből

A szerelem fellángol... aztán pislákolni kezd....

kiindulva.

A szívek meg összetörnek...

Hát, így, ha kirugtad Gyulát, azt nekem is meg kell

A férjek elvannak otthon valahol....

szoknom, mert azért társalogtam vele és „jó fejnek” tar-

Más esetben a házasságnak a bíróság vet véget...

tottam, de te tudod, ha lehet-e vele úgy élni, ahogy sze-

A szeretők jönnek és mennek...

rettél volna. Sok áldozatot hoztál ezért a kapcsolatért,

A férfiak megígérik, hogy majd felhívnak,

tedd mérlegre, mert eljött a mérlegelés ideje. És tanuljál

aztán várhatod...

belőle.

A munka is örökké változó... Eltávozik mellőlünk anyánk és apánk... Elköltöznek a szomszédok...

Üdvözletekkel Júlia, Lendváról Kedves Júlia,

De a barátnők megmaradnak... Mindaddig, míg akarjuk, ott vannak nekünk...

Ne haragudjál múltkor túlpörögtem magamat, szét va-

Mindegy, hogy hány év telt el és hány kilométerre nőtt

gyok szóródva a Robert Capa nemzetközi kiállítást ké-

a távolság...

szítettük és képzeld el megismertem egy New Yorkban

Egy barátnő soha nem lehet elérhetetlen messzeség-

élő magyar menedzsert, írót, aki kint vezeti a magyar

ben a számunkra, ha szükségünk van rá...

házat. Tudom, hogy tetszem neki, de most visszare-

Részese az életünknek, közelről vagy távolról... Tehát

pült New Yorkba. Egy évig lesz kint. Nézd meg a nevét

gyere fel minél előbb Budapestre, hogy megbeszélhes-

az interneten Varga Julius címszó alatt. Gyula közben

sem veled mindezt négyszemközt is. És meg kell beszél-

hívott, de elvitte a cuccait a lakásomból, csak barátko-

nünk még a tartozásomat is.

zunk. Nem hiszem, hogy visszaköltözne, pedig szeretne, de ennek a kapcsolatunknak vége van, s ennek a próbakőnek is.

Üdvözletekkel Zsu, Budapestről

Már nincsen benne semmiféle dráma. Nincsen mit nyerni és mit veszíteni, vége van, sajnos. S közben ér-

144

•

6-7/2009

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

dekes módon jól alakultak a dolgaim a főnökömmel,

Kedves Zsu,

már jobban érzem magamat a munkahelyemen is és a vizsgák is sikerültek és sokat kaptam a stúdiumomtól.

Merjél a lekeddel és a lelkednek élni... akkor is, ha van mit veszítened a múltból és a jövőből is!

Üdvözletekkel és várakozással Zsu, Budapestről Üdvözlettel Júlia, Lendváról

Vida T. Judit

Színpad Végül is mindegy, hogy kinek, mikor és miért hazud-

hisztériázunk, ütünk-vágunk, sírunk, könyörgünk. Mi-

tam, hazudtál, hazudtunk. A célt elértem, elérted. Ki a

ért is? A boldogságunkért.

győztes. Én? Te? Mindketten. Én elrejtőzöm a magam

Hideg a homok a lábam alatt. Már többször végigsétál-

kis világába, ahol mondvacsinált hősök a szereplők, te

tam a partszakaszt. Várok valakit? Jön a megoldás?

meg nyugodtan gyúrsz, hiszen a külsőségek fontosab-

Becsukott szemmel élvezem a hideg hullámok habját.

bak. Nekem is? Talán. Vagy csak a lelkemnek.

Megérint valaki. Inkább valami. A valóság. Elfelejtettem

A tűző téli napsugarak elől akarom megvédeni ma-

felrakni a szemüvegemet. Ezer meg ezer ember ordibál,

gam a rózsaszín szemüvegemmel? Újra mindent hinni

senki sem figyel a másikra. Én kire figyelhetnék a ká-

akaró bakfis vagyok? Játszok a két emberkének? Vagy

oszban? A súgóra.

csak a lelkemnek?

Nem tudok menekülni előle, mindenhol ott van. Várja,

Mit ér az élet, ha nincs benne boldogság, vidámság?

hogy beárnyékolja a napjaimat. Miért is kellett a kezé-

Hajszolunk a reklámtermékekért, a karcsúságért. Má-

be adni a forgatókönyvet? Miért akar ő mindig mindent

sok miatt, hogy irigyeljenek bennünket.

tudni, javítani, kritizálni? Hol a rendező? Milyen isten-

A színpad végtelenül széles, olykor nem is látom a mel-

adta jogokkal ruházta fel?

lékszereplőket, hogy a súgóról ne is beszéljünk! Pedig

Lehajtott fejjel a színpad szélére ülök. Sötét a nézőtér, a

milyen fontos szerepe van neki. Itt és most! Itt és most?

fővilágosító már elment haza. A távolban érzem a ren-

Tegnap és holnap. Tegnap és holnap?

dező szívarának édeskés illatát. A súgó most csapta be

A rendező karban tett kézzel vizsgálja a produkciót. Hi-

az öltöző ajtaját. Elment. Végre nyugalom, békesség.

teles-e a főszereplő játéka? Hamiskásan összehúzza a

Kinyújtom a kezem. Lassan, de biztosan összefonódik a

szemöldökét, szippant egyet a szívarából és újraindítja

rendező szívarszagú karjával. Villámcsapás! Csak meg

a felvételt.

ne tudja a stáb! Forró az ölelése, meleg a biztonsága.

„Több életet vigyetek a személyekbe!”

Szégyellem magam! Ezért kaptam volna meg a fősze-

Vetkőzünk, öltözünk, új jelmezekbe bújunk. Játsszuk

repet?

a szerepünket! Most már több benne az élet. Ordítunk,

Szóval hazudtam magamnak. A súgónak igaza volt. •

6-7/2009

145

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Vida T. Judit

Világmegváltás I.

II.

Fürkészem a szemed. Mélyek, hidegek, távoliak. Gyö-

Nem merek a szemedben nézni! Pedig egyre csak azt

nyörűek. Csak biztonság nincs bennük. Látom a nézé-

várod tőlem, hogy a szemedbe nézzek, és elmondjam az

sedből, hogy valamit titkolsz. Nehéz és szörnyű a titkod.

igazságot. Lassan megkeresem a tekinteted. Mélybarna

Jobb lett volna, ha én fejtem meg, akkor most csak szo-

szomorú tekintetet kapok el. Ennek a szempárnak aka-

morúak lennének. De most zavarosak, viharosak. Vas-

rok hazudni? Tönkretettem a csillogást a szemedben.

villa hegyeként szikrázik belőle a gyűlölet, a megvetés.

Pedig milyen mosolygós volt a tekinteted! Hit, remény,

Miért? Mi okból? Azért mert ostoba, hiszékeny nő akar-

szeretet volt benne. Az a vigyázó szeretet. Amelyről tud-

tam lenni, aki a te boldogságodat nem tudja megadni?

hattad, hogy soha nem hagy cserben.

Gyűlölsz a kötelezettségekért, azért, hogy olyan biztosan

Aztán egyszer csak arra eszméltem rá, hogy rabként

befürkésztem magamat a te előre legyártott életedbe?

tart bilincsbe ez a csábítóan sejtelmes szempár. Már

Hiányzik a szabadság? Zavar, hogy Derrick csak egy

csöppet sem akartam a társad lenni. Hol itt a szabad-

kis ostoba gyakornok hozzám képest?

ság? Hol van itt a tenger mélysége?

A szemed kéksége egyre csak mélyül, a szemöldököd

És megbabonáztak azok a másik szemek. Már sajná-

összehúzva, a kezed ökölbe szorítva. Várok, várom,

lom, most már a színét sem akarom tudni. Néha könny-

hogy elküldj. Várod, hogy boldog légy? Kivel?

be lábadva fogyasztotta a gőzölgő teát. Talán tudta,

Látom előtted a szerelmes férfi szemeit. Biztatóak, csá-

hogy tornádó fog rá lecsapni?

bítóak, nevetnek, boldogak. De kár, hogy nem tudok

Most már a mélybarna szemed is könnyes. Ez lenne az

teát inni veled! És a szemedbe nézni lelkesen, szere-

én küldetésem? Megsiratni a gyönyörű szemű nőket?

lemszomjasan.

Tudom, hogy mit kell tennem, de ez nem egyezik azzal,

Figyelem, hogyan hagyja el a vihar a szemed kékségét.

amit szeretnék.

Megkönnyebbültél. Nehéz volt kimondani? Nehéz volt

Valakik boldogságát választottam.

valaki, valakik boldogságát választani? De szomorú a gyönyörű kék szemed tekintete!

146

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

Postali smo zlati, hà! Komorni pevski zbor Vita iz Lendave si je na mednarodnem tekmovanju v Budimpešti prislužil zlato priznanje Moram priznati, včasih mi je prav nerodno, ko začne naš zbor, odkar je prišel zlat iz Budimpešte, kar tako na

Pod okriljem sklada Interkultur, ki ima sedež v Nemčiji, je

kakšni žurki ali ob nazdravljanju kot skupina Vikingov

bilo leta 1988 ustanovljeno mednarodno tekmovanje z

skandirati há, há, há, há, há! Če ne poznate ozadja, se

imenom Musica Mundi, ki je del WORLD CHOIR GAMES

verjetno sprašujete, kaj nam je … 

(Mednarodno tekmovanje pevskih zborov). Tekmovanje

Naš Dušan je namreč v hotelski sobi razlagal svo-

Musica Mundi uživa tudi podporo Unesca (United Nations

jima cimroma, Miranu in Danijelu, kako je imel na fa-

Educational, Scientific and Cultural Organization). Tekmo-

kulteti nekega profesorja, ki je po vsaki izjavi dodal: há!

vanja so organizirana v različnih krajih sveta (npr. Graz, Rim,

Fantje so se smejali iz zgodbe, na katero bi bili že skoraj

St. Luis – ZDA, Koreja, Kitajska …), mi smo seveda izbrali nam

pozabili, če ne bi Danijel ob neki svoji izjavi dodal: há!

bližjo Budimpešto. Zbori so na vseh prizoriščih tekmovanj

In od takrat naprej fantje redno uporabljajo svojo po-

ocenjevani po istem kriteriju. Žirijo sestavlja 5-6 članska

sebnost, zboru pa se je utrgalo, ko smo postali zlati in

skupina priznanih strokovnjakov s celega sveta. Vsak zbor se

nas je šofer Feliks peljal proti Lendavi. Bog ve, kaj si je

mora prijaviti v ustrezno kategorijo (mi kot mešani pevski

mislil, ko je ugotovil, da bo do Lendave moral prenašati

zbor) in poslati komisiji izbrane pesmi, ki morajo biti ustre-

naše há-je. Mi pa kot petletni otroci v smeh, v množično

zno zahtevne in ustrezati razpisnim pogojem tekmovanja.

histerijo. Histerijo? Ja, od nepričakovanega zlata smo bili v posebnem čarobnem stanju evforije. In kako je do tega prišlo?

bi rekel naš basist Danijel, ki se je odločil, da se bo kot

Nekoč za devetimi gorami in kar nekaj kilometri av-

Filovčan v Budimpešti v rekordnem času naučil ma-

toceste se je zbor peljal usodi naproti. Ko smo že hoteli

džarsko. (Čeprav se je nekoč jezika učil tudi v MS na

vreči puško v koruzo, da zaradi recesije in posledičnega

tečaju pri Vladimiri.) A ni to lepo? Zna povedati tudi

splošnega pomanjkanja denarja ne bomo šli na tekmo-

bolj zapletene stvari, npr. természetes ásványvíz, kot je

vanje, nas je gospod župan nekako vendarle prepričal,

dal ime Vitini televiziji. Ja, televiziji, saj smo o svojih

da naj gremo. Poleg ur in ur vaj ter osebnih odrekanj

dogodivščinah v velemestu snemali tudi film z našimi

vseh vrst smo rekli: nič, vložimo osebni denar, upajmo,

majhnimi kamerami, fotoaparati. Odložili smo torej

da bomo dodatne sponzorje našli tudi naknadno, če jih

našo prtljago v hotelske sobe in dobesedno tekli na

nismo uspeli najti dovolj do tekmovanja.

otvoritveni koncert organizatorjev tekmovanja. V pro-

Tako smo v nedeljo, v začetku aprila, prispeli v glav-

storih Glasbene akademije Franca Liszta nam je igral

no mesto Madžarske, v »három csillagos szálloda«, kot

znani madžarski orkester in peli so nam njihovi solisti.

•

6-7/2009

147

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Bilo je posebno doživetje, mi pa smo bili precej utruje-

kanje pred palačo, v kateri je ob otvoritvi pel sam Carre-

ni od predolgega potovanja s premnogimi postanki ob

ras in ki je dobila odlikovanje kot vrhunski arhitektur-

avtocesti, ki v normalnih razmerah tako približa Bu-

ni dosežek. Da bi lahko popoldne imeli kvalitetne vaje

dimpešto. Ne boste verjeli, a po koncertu ni bilo nobene

pred tekmovalnim nastopom, smo si morali napolniti

žurke, šli smo spat!

svoje prazne želodčke. Tako nam je v hotelu dobrodu-

Zjutraj smo morali biti ob točno določenem času v

šno plačal kosilo gospod Štefan Vida iz Lendave. Siti

novi prečudoviti Palači lepih umetnosti, saj smo dobi-

okusnega kosila in hvaležni gospodu smo odšli na kra-

li 10 minut za preizkus akustike, zvoka dvorane. Niti

tek počitek, nato pa smo se vrgli na delo. Naš zborovod-

minute več. Vsak zbor je imel iste pogoje. Če je kdo za-

ja je pilil in šilil, kar se je dalo. Bili smo v dobri kondiciji,

mudil, je pač zamudil svojo priložnost. Mi je nismo. Ko

zdelo se nam je, da smo ustrezno pripravljeni.

gre za norčije, smo norčavi, ko gre za delo, ga vzamemo

Pa poglejmo, če se je večmesečni trud izplačal. Po-

bolj resno, kot si to sploh lahko predstavljate, verjemi-

novno smo bili naročeni na točno določeno uro k stran-

te! Našo pianistko je skrbelo, da je morala biti v tako

skemu vhodu Palače lepih umetnosti. Tamkajšnji spre-

oddaljenem delu odra in v nekem čudnem kotu, saj nas

mljevalci so nas že čakali. Brez njih se namreč v labi-

ni mogla normalno slišati, mi pa ne nje. Celo dirigenta

rintih zgradbe ni težko izgubiti, pa tudi sicer so pazili

je komaj videla. Ampak tu ni kaj … pogoji so takšni, kot

na točnost prihodov in odhodov zborov. Ko smo čakali

so, tekmovalci jih morajo sprejeti. Enaki so za vse. Kot

na možnost naših 5 minut upevanja v posebnem pro-

rečeno: po 10 minutah je bilo vsega konec. Sledilo je sli-

storu, nas je Dušan nasmejal z izjavo, da stojimo v vr-

148

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

sti kot pred krematorijem.

si upaš naprej, če je prva

Res je bilo podobno vzduš-

zapeta mimo in zbor to

je že zaradi tišine, straho-

začuti, potem začne pa-

spoštovanja v tistem jekle-

nično reševati, kar se da

no lesenem prostoru, kjer

in s tem morda pokvari še

smo konkurenčni zbori

ostalo. A ni bilo tako. Po

čakali: eni, da pridejo po

uspešni Deklici sledi Gal-

nastopu iz dvorane, drugi,

lusova Ecce quomodo mo

da gremo v dvorano opra-

ritur iustus, zbor se tudi

vit svoj najboljši možen

tu razpoje. Vsaj jaz slišim

nastop pred komisijo.

razliko med glasnim, med

Zadnja nekajminutna vaja je bila fenomenalna, bo

tihim, torej dinamiko, harmonije zvenijo. Sledi zadnja

takšen tudi nastop? Kot v gosji vrsti gremo v zaodrje …

pesem Estéli nótázás s pianistko, ki je sploh ne vidim,

smrtna tišina, temno kot v rogu. Psssst, tiho!!! Napetost

a jo hvala bogu, slišim. Zborovodja se smehlja, v ritmu

raste … Kakšni so drugi zbori, so odlični, so slabši od

pesmi poplesujemo in jo iz kratkotrajne tihosti udarno,

nas? Nimamo pojma. Slišimo le zadnji zbor, ki je pred

kot mora biti, privedemo h koncu. Pogledam 5-člansko

nami. Srce utripa, dlani se znojijo, gledamo se v tisti

komisijo. Ponavadi gledajo žiranti strogo, včasih grdo,

temi, vidimo bolj malo, slišimo pa vznemirjeno dihanje,

eni se malo muzajo. A tokrat opazim, da so kar dobre

šepetanje: mape v desno roko, šššš. Na odru poje ame-

volje in da nam nekateri celo ploskajo. Torej ne more

riški zbor zadnjo tekmovalno pesem. Odlični so in nam

biti slabo. Odhajamo z odra. Ne vemo, kaj čutimo. Še

z vsakim taktom nabijajo nove komplekse, zadnji žebelj

zmeraj se primerjamo s tistim odličnim ameriškim zbo-

pa zabije neka solistka. Joj, ne! So vsi tako dobri? Njih

rom, edino konkurenco, ki smo jo imeli priložnost sli-

je 160, nas pa le 30. Bo komisija to upoštevala? Kaj? Še

šati. So vsi tako dobri? Vem, da nismo peli slabo, bolj-

klavir so premakniti nekam drugam, kot je bil posta-

še trenutno ne znamo peti, imam dober občutek, torej

vljen na vaji! Še kakšno presenečenje?? Hja, nič, gremo

čemu ta strah? Naenkrat za nami prileti svetovno znani

na oder. Upamo, da bo komisija znala ceniti težavnost

dirigent Hollerung, ki je bil dan prej dirigent koncerta

našega repertoarja in naše število pevcev, kjer si res ne

na akademiji, in nam čestita za izvedbo Estéli nótázás. Hm, je to torej dober znak? 

moreš privoščiti, da bi pel niti pikico po svoje. Gremo na oder, zborovodja

Čisto izčrpani gremo na večerjo, ki

Jože Gerenčer nas postavi, napovejo

nam jo je plačal drugi dobrotnik, go-

zbor in pesmi, on se prikloni, da in-

spod Janez Kovač, ki prav tako živi v

tonacijo, pomežikne in »naša zgodba«

Budimpešti, a je po rodu iz naših kra-

se začne. Pojemo Kaj ti je deklica?,

jev. Gostil nas je v čudoviti gostilni, ime-

tu potegni, zdaj tiše, zdaj ne dihati,

novani Budafoki Borkatakomba. Pod

poslušaj druge glasove, zdaj solisti,

gostilno se vijejo neskončni hodniki s

zdaj na glas, zdaj tiho in prispemo do

sodi vina, zgoraj pa je prostor za žur. In

konca pesmi. Ja, ja, ja! Tako je treba.

ta se je kmalu začel ob dobri ciganski

Če prvo pesem dobro odpoješ, potem

glasbi, plesu nastopajočih in dobri hra•

6-7/2009

149

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

ni. Ne boste verjeli, naš Miran je postal kuhar. Dali so

čakal nastop, ki nam ga je priskrbela občina, in sicer v

mu predpasnik, v roke kuhalnico in že je bil pri premič-

Magyar Kultura Székhaza, Corvin terem, v lepi stavbi

nem štedilniku. Plamen je kar švigal v zrak, Miran pa je

poleg cerkve kralja Matjaža. Bomo po noči, ko smo pre-

vihtel svojo kuhalnico in po navodilih mojstra pripravil

glasno prepevali in si uničevali sicer utrjene glasilke,

okusno prilogo. Vsi smo se sprostili, kmalu so zaposle-

lahko spodobno zapeli? Vaja ni bila najboljša. Zboro-

ni ugotovili, da se nas bodo težko rešili. Kar nismo in

vodja je postajal slabe volje. Akustika dvorane je bila

nismo mogli nehati plesati in peti. A vsega lepega je en-

prav tako čudna, saj se nismo prav slišali. A upali smo,

krat konec. Čas je bil, da krenemo k »három csillagos

da se bomo lahko primerno zbrali in da bo ob polni dvo-

szálloda«. Seveda tudi tam nismo mogli dati miru, zato

rani akustika drugačna, morda boljša. Prvi so nastopili

so nas po telefonu poklicali na kraj »zločina«, češ naj

moški s svojim Dekličem, nato pa ženske s Fantičem.

vsi lepo pridemo iz sobe 409 v prostor pred recepcijo,

Koncert je v celoti uspel, grla so se pravočasno odpr-

kjer bomo lahko primerno glasni.

la. Seveda je tudi elitna publika vplivala na naš trud,

Drugo jutro smo si privoščili podaljšani spanec in

kajti peli smo našemu županu, županu Budimpešte,

kratek izlet, torej vožnjo z metrojem do ulice Váci. Tam

predstavnici veleposlaništva, našima že omenjenima

smo se razkropili in šli vsak po svoje. Po kosilu v lastni

sponzorjema, drugim sponzorjem, celemu avtobusu

režiji smo morali biti spet vsi v sobi za vaje, saj nas je

predstavnikov Muranie, ki je organizirala izlet v Bu-

150

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

dimpešto, in drugim elitnim gostom iz različnih držav.

obljubili, da bo naš šofer tudi takrat, ko bomo leteli

V hotelu je sledilo čakanje polnoči, ko smo lahko

čez ocean. Dirigent pa je dobil zgoščenko, na kateri

pripravili presenečenje naši slavljenki, altistki Vladimi-

je lahko zdaj v miru slišal, kako poln zvok smo imeli

ri, ki je praznovala rojstni dan. Ne morem si privoščiti

med petjem, čeprav se med nastopom nismo najbolje

tako dolgega članka, da bi napisala, kaj vse smo ušpi-

slišali. In Tanja, naša predsednica? Pozabila je na vse

čili še to noč. 

muke, ki jih je preživela med vsemi organizacijskimi

Sledila je sreda, dan poln vznemirjenja, čakanja na

opravki. Jasna in Borut sta morala domov pol dneva

rezultate tekmovanja. Vmes smo opravili še obisk na

prej zaradi službenih obveznosti. Tako Borut ni mogel

slovenskem veleposlaništvu, kjer so nas prijazno spre-

vprašati na avtobusu: »Še kdo brez karte?«, lahko pa je

jeli in pogostili, mi pa smo v zameno spet malo popevali

kar pri nekaj pevcih preverjal, ali vesela novica drži.. In

in se vpisali v knjigo gostov. Naš zborovodja je moral na

še zdaj ne bi verjel, če ne bi videl priznanja. In pravljice

razgovor k žiriji. Slišal je veliko pohval in napotkov za

je konec, há! 

kakšne izboljšave, a ni izvedel, če smo kaj osvojili. Vse je bilo strogo zaupno. Že dan prej je bil v skrbeh. Nihče več ni imel nobenega pravega občutka. V svoji zavesti

Naš pevski zbor se imenuje Vita, vita pomeni življenje. V času go-

smo se skoraj potolažili, da morda ne dobimo nič, če so

spodarske krize je težko živeti in preživeti, še posebej društvom,

bili vsi tako dobri kot tisti ameriški zbor.

ki nimajo svojih sredstev in so odvisna od solidarnosti dona-

Vsi tekmovalni zbori se zberejo v dvorani. Nekaj naj-

torjev, ki se morda prav tako rešujejo iz krize. Prav zaradi težkih

boljših zborov ponovno nastopi. To so že obelodanjeni

časov smo vam še toliko bolj hvaležni za vsakršno obliko pomoči.

najzmagovalci. Tekmujejo med sabo, tudi tisti ameriški zbor. Ja. Mi pa jim ploskamo in se sprašujemo, bomo

- Dvojezična srednja šola Lendava

res dobili samo potrdilo o sodelovanju? Pa to ni mogo-

- Elektromaterial Lendava

če, saj smo dali vse od sebe! Če smo se pevci med seboj

- Hinco Lendava d.o.o.

slabše slišali, še ne pomeni, da je bil v predelu dvorne,

- ICL d.o.o. Lendava

kjer je sedela žirija, zvok slab. Naštevajo nagrajene pev-

- Intering. Kft, Budapest , g. Štefan Vida

ske zbore naše kategorije, moj fotografski aparat čaka v

- Kocet d.o.o. Lendava

pripravljenosti, podelijo bron, podelijo srebro, eh, apa-

- TIC Moravske toplice

rat pospravim. Torej nič. Vsi mo zaskrbljeni in žalostni.

- Vlado Bratkovič

Naenkrat »Komorni pevski …« imena Vita nisem več

- Konstrukt CS d.o.o. Gornji Lakoš

slišala, saj smo pevci s tuljenjem in skakanjem skoraj

- Kovinatrade Export Budapest- Import, g Janez Kovač

popadali z balkona v dvorani. Sem pa slišala gold … ja,

- Kulturno društvo Petőfi Sándor Dobrovnik

gold … Po podelitvi smo tekli zborovodji naproti, ki nas

- Ministrstvo za obrambo

je očetovsko počakal v avli in se široko smejal. On je

- Občina Dobrovnik

namreč med velikim pričakovanjem sam stal na odru

- Občina Lendava

med dirigenti in čakal, kakšna usoda nas bo doletela.

- Prehrana d.o.o. Lendava

Zlata, há!

- Veleposlaništvo RS v Budimpešti - Zavarovalnica Triglav d..d

In tako smo prišli do začetka zgodbe, do našega hája in našega šoferja Feliksa, torej Srečka, ki smo mu •

6-7/2009

151

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Dr. Zágorec-Csuka Judit

judit.zagorec@siol.net

A Bánffy család szellemi hagyatéka Könyvismertető Nemrég jelent meg Tantalics Béla

Ipariskola története, Lenti története II.

lenti helytörténész a Bánffy család

1848-tól-1945-ig, Zalaszombatfa törté-

szellemi hagyatéka című monográfi-

nete, Szíjártóháza története, Lenti plé-

ája a Lenti Honismereti Egyesület ki-

bánia története, Rédics története, Zalai

adásában, amelyet Lendván a Bánffy

leventék a második világháboróban

Központban be is mutattak az érdek-

1944-45, Szőlő- és borkultúra Lenti-

lődőknek.Tantalics Béla, lenti nyugal-

Lendva térségében, az 1956-os forrada-

mazott tanár, helytörténész 1923-ban

lom Lenti térségében, a Bánffy-család

született Bagladon, Zala Megyében. Len-

szellemi hagyatéka műve 2009-ben je-

tiben végezte a polgári iskoláti, majd a

lent meg a Lenti Honismereti Egyesület

Csáktornyai Tanítóképzőbn folytatta a

kiadásában. A monográfiához Monok

tanulmányait, a 2. világháború idején besorozták katonának és 1946-ban került haza, majd 1947-ben Kőszegen az Állami Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Zalaszombatfán az elemi isko-

Tantalics Béla: A Bánffy család szellemi hagyatéka. Lenti, 2009, címlap. Kiadó: Lenti Honismereti Egyesület. ISBN: 978-963-06-5372-5

István az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója írt ajánlást. A kötetet a közelmúltban Lendván és Lentiben is bemutatták a közönségnek.

lában kezdett el tanítani. 1949-ben Lentiben folytatta

dr. Oborni Teréz az MTA Történettudományi Inté-

az általános iskolában az oktatást, irodalmat, történel-

zetének a tudományos főmunkatársa azt írta a Bánffy

met és földrajzott tanított. Azt követően a Vörösmarty

család szellemi hagyatéka című kötetébe: Tantalics

Általános Iskolában taníott. Volt tanulmányi felügyelő,

Béla évekig tartó fáradhatatlan és lelkes munkája

majd szakfelügyelő is. Különféle kulturális tevékeny-

eredményeképpen született meg a kötet, amely komoly

ségeket is végzett. A Peagógiai Főiskolát Pécset végezte

tudományos eredménynek számít a térségünkben,

biológia és történelem szakon, majd Szegeden a József

Magyarországon és a határon túlra is, itt Lendván. A

Attila Tudományegyetemen földrajz-történelem szakán

szerző a monográfiát gazdag képi anyaggal is ellátta.

levelező szakon szerzett egyetemi okelvelet.

A kötet egyik erőssége a képi anyag közlése, pl. Az alsólendvai Bánffy Miklós 1483. évi bárói kinevezésének a

Eddig 15 helytörténeti műve jelent meg: Lendva

dokumentuma vagy részlet Kultsár György protestáns

kulturális emlékei a 16. század második felében, Len-

prédikátor Postilláiból, de a Bánffyak családfáját is

ti sporttörténete, Lenti Polgári iskola története, Lenti

leközölte a szerző. A monográfia végén szlovén, angol

története I. 1849-ig, Kerkaszentkirály története, Lenti

és német összefoglalót is közölt, a kötet erősségét bi-

152

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Gasparics Judit

gasju@freemail.hu

Növénynevek a Lendva vidéki tájszójegyzékben „Ha nem ismerjük a dolgok nevét, magukat a dolgokat sem ismerhetjük.” (Carl von Linné)

Bevezető 2006 őszén jelentette meg a lendvai Magyar Nemze-

tiségi Művelődési Intézet Szabó Mária Tájszójegyzékét, amely kb. 2000 szócikkben mutatja be a Lendva vidéki tájszavakat. „Már gyermekként a családban, mert csak ott volt rá lehetőség (kiemelés tőlem: G.J.), nagy előszeretettel tanulgattam és őrizgettem magyar nyelvi örökségünket… A családfa 1255-től 1391-ig (MOL p. 1288). Tantalics Béla: A Bánffy család szellemi hagyatéka c. könyvből.

Mindössze három évet jártam magyar iskolába”- olvashatjuk a személyes vallomást az előszóban (Szabó 2006: 3). A gyűjtést 1979-ben kezdte el a szerző. A saját tapasz-

zonyítja ez is, hiszen így a régióban, ahol szlovének és

talatán kívül segítségére voltak a csentei, a felsőlakosi,

németek is élnek, de európai viszonylatban is erősebb

a lendvai, a lendvahegyi, a petesházi és a pincei adat-

a kötet tudományos értéke. A könyvnek bőséges mel-

közlők is (Szabó 2006: 4-6).

léklete van, amelyben számos eredetei forrásanyagot,

Szabó Máriának eddig három néprajzi, ill. a mura-

dokumentumot közöl, főleg adomány és egyéb leveleket

vidéki magyarság találós kérdéseit, gyermekjátékait és

és az akkori Alsólendván keletkezett szépirodalmi al-

mondókáit tartalmazó könyve jelent meg (Szabó 1996;

kotások részleteit is. A kötet hét oldalas névmutatóval

Szabó 1999; Szabó 2002). Mindegyik műve felbecsül-

zárul, amelyben a könyv forrásanyagában szerepelt ne-

hetetlen értékű az egyre fogyó muravidéki magyarság

vek fordulnak elő ábécé sorrendben.

anyanyelvének és kultúrájának megőrzése szempontjából, de nyelvészeti értelemben a Tájszójegyzéknek van kiemelkedő szerepe. Különösen azért, mert ez a mű az •

6-7/2009

153

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

egyik forrása lehet egy készülő Lendva vidéki élőnyelvi

Külön ki kell emelni a szólásokat, a szókapcsolatokat,

szinkrón tájszótárnak (Kolláth 2005: 156).1

amelyek a Lendva vidékiek szájhagyományának elen-

Jól tudjuk, a tájszótárakra nagy szükségünk van or-

gedhetetlen részei, pl.: Itt van a pópiktya etemetfe.(Ideva-

szághatáron innen és túl. Hangsúlyoznunk kell, men�-

lósi valaki) vagy Nagy plattya van. (Nagy befolyása van).

nyire nélkülözhetetlenek a tanulás-tanítás folyamatá-

A szójegyzék másik terjedelmes részét a növénynevek

ban, főleg kisebbségi helyzetben, ahol az egyik problé-

teszik ki, számuk kb. 115-re tehető. A növénynevek ese-

mát pontosan a helyi anyanyelvváltozatokat feldolgozó

tében a névadás és a jelentésmezők feltárása is köze-

szótárak, kézikönyvek hiánya jelenti (Kolláth 2006:

lebb vihet minket egy adott népcsoport gondolkodásá-

130-143).

nak és kultúrájának megismeréséhez. Rácz János szerint (2001) népi növényneveinknek máig sincs alapos

A Tájszójegyzék

A Tájszójegyzéket több szempontból is elemezhetjük:

összeállítása, ezeknek az elnevezéseknek a kihalása fenyeget bennünket, nélkülük pedig szegényedik a nyelv.3 Ezért is örvendetes a Tájszójegyzék ebbéli gazdagsága.

anyagához közelíthetünk a nyelvtudomány, a néprajz vagy a botanika felől is. A szócikkben először a címszó

2.1.

szerepel (félkövér betűtípusban), többnyire (nem minden esetben, pl.: babasapka, fejes kukorica, vérvirág) nyelvjárási, tehát nem köznyelviesített alakban (alaki tájszóként, alakváltozatként), fonetikus írással. Ezután következik a jelentés megadása, az adott tárgy, fogalom vagy emberi tulajdonság részletes bemutatása, amelyben a magyar köznyelv és a muravidéki magyar

A Tájszójegyzékben külön szócikkben kaptak helyet az alakváltozatok, a szócikk végén mindig utalást találunk rájuk. A növénynevek esetében a következőkkel találkozunk: bozdafa Bodza cserje. Lásd: bozzafa.

nyelvváltozat elemeit egyaránt megtaláljuk. Szabó Má-

bozzafa Bodza cserje. Lásd: bozdafa.

ria saját maga fogalmazta meg az adatok értelmezését az 1972-es Magyar értelmező kéziszótár segítségével (Szabó 2006: 5). Ha a tematikailag összetartozó szócikkeket, szócsaládokat a közös jelentésmező alapján egymás mellé tesszük, akkor megismerkedhetünk egy-egy munkafolyamat, ünnep vagy esemény, pl.: a lánykérés és a lakodalom minden egyes mozzanatával. A szerző ugyanis nagyon részletesen leírja, hogy ki is az a vőfér, mi az a vőleginkalap és az elüut.2

burgyán(t) Lapulevelű bojtorján. Rebarbarára hasonlító, buján növő gyom. A bimbó csészéje szúrós, ragadós. A gyerekek labdát, kosárkát tömörítettek belőle, és dobálóztak vele. Lásd: burgyán(y). burgyán(y) Lapulevelű bojtorján. Rebarbarára hasonlító, buján növő gyom. A bimbó csészéje szúrós, ragadós. A gyerekek labdát, kosárkát tömörítettek belőle, és dobálóztak vele. Lásd: burgyán(t).

sok) látogatóba ment a vendégsereg – a másik fél lakodalmába,

1 Itt szeretnék köszönet mondani Kolláth Annának a szövegre

és az útjukba eső házakhoz is ellátogattak. Ez nagy nótaszóval

vonatkozó észrevételeiért és a megíráshoz való ösztönzéséért.

és gyuhintásokke történt. Vittek magukkal perecet és bort, és

2 A három kifejezés közül talán az elüutat kell jobban

mindenkit megkínáltak (Szabó 2006: 35).

megmagyarázni: Lakodalmi szokás. Másnap (hogy ne legyen unalmas a lakodalom, mert tudjuk, hogy a jóból is megárt a

154

A növénynevek alakváltozatainak problematikája

3 http:// www.c3.hu/nyelvor/period/1253/125313.htm

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

A zárójel arra utal, hogy a bojtorjánnak több (je-

Láncz Irén A bácskai és a bánáti népi növénynevek

len esetben három) tájnyelvi alakja létezik: burgyán,

alaktani és szemantikai sajátságai c. dolgozatában4 a

burgyánt és burgyány. A fenti példákból is jól látha-

Penavin Olga gyűjtötte növényneveket tartalmi szem-

tó, hogy az anyag tájszótárrá válásához szükség van

pontból rendszerezi. Külön csoportot alkotnak, pl.: az

a címszavak szűrésére, bokrosítására (elkerülendő az

állatnévi előtagú növénynevek, a valamilyen betegség-

ismétléseket), a szófajok megjelölésére, valamint a táj-

hez, vallási fogalomhoz kapcsolódóak, az egyes ünne-

szavak típusának megállapítására. A tájszavak típusá-

pekhez kötődőek, vagy az élőhelyre, tárgyakra, személy-

nak meghatározásánál (Kiss 2002: 398-399) azt látjuk,

nevekre, színekre, testrészekre, élelmiszerre, a virágzás

hogy többségben valódi tájszóval, azon belül is névbe-

idejére, esetleg az emberre utaló elnevezések. Ez az

li tájszóval találkozunk, mint a cigánvirág (hóvirág), a

osztályozási rendszer jól megfigyelhető a Tájszójegy

cinaduna (vérehulló fecskefű) és a macuka (fűzbarka)

zékben is, a hasonlóságokra és a különbségekre dolgo-

esetében, alaki tájszóval kevesebbszer, pl.: páprán /

zatom végén térek ki. Az összetett szavak előtagja és a

páprány (páfrány).

szószerkezetek bővítménye alapján a következő csoportokat lelhetjük fel:

2.2.

Rendszerezés (nem Linné-módra)

• Betegséggel kapcsolatos növénynevek nincsenek (kivétel a tüzvirág kifejezés, amelyet a szerző a lábfájás megnevezésére használ, pl. tüzes a lábszáram).

A növénynevek szerkezetük szerint egyszerű és ös�-

• Állatnévi előtagú összetett növénynevek: békarokka

szetett szavak, valamint találunk szószerkezeteket is

(zsurló)5, csibevirág (tavaszi csillagvirág), csigavirág

közöttük. Egyszerű szavakból kevesebb van, ilyen, pl.: a

(tavaszi tőzike), föcskevirág (réti kakukkszegfű),

burgyán(t) (lapulevelű bojtorján), a fosztuka (lósóskafé-

gólavirág (fehér réti margaréta), kigyuhajma (sötétli-

leség, gyomnövény), a fagyuka (fagyal cserje), a gávisz/

la kosbor, védett vadvirág), kigyuvirág (Veronika, vi-

gáviz (fekete nadálytő), a kákics (gyermekláncfű). Az

rág), kukacvirág (porcsinrózsa), libafüjj (libapimpó,

összetett szavakra bőven találunk példát, álljon itt íze-

gyomnövény), medvehajma (őszi kikerics), pulykafüjj

lítőül egy-két név: angyaltrombita (datura), buzavirág

(pásztortáska)

(füzérajak), citromcsalán (citromfű), kigyuhajma (sötét-

• Vallási fogalommal kapcsolatos és bibliai jelképsze-

lila kosbor). Az összetett szavak nagy részében a virág

rű kifejezések:

utótag az uralkodó (115-ből 41 esetben): kisasszonvirág

- összetett szavak: angyaltrombita (datura)6, harang

/kisasszonyvirág (lángvirág), kucsvirág (hiácinta), pap

virág (haranglábvirág), istentáskájo (pásztortáska),

rikavirág (piros virágú zsálya), sipuluvirág (kankalin),

jézuskavirág (fekete hunyor), máriakönnye (gyenge

vérvirág (őszi vérfű). Füjj utótagot csak 9 esetben talá-

szárú fűféleség), máriaszive/máriaszüve (szívvirág),

lunk: ëbnyevüfüjj (lándzsás útifű), libafüjj (libapimpó),

mindönszentökvirág (az őszirózsa egyik fajtája),

mëgyefüjj (cickafark), porcogusfüjj (porcincsfüjj) stb. Az említett példák mellett ki kell még emelni a birtokos jelzős összetételeket: istentáskájo (pásztortáska),

4 http://www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/lancziren.rtf

máriakönnye (gyenge szárú fűféleség), máriaszive (szív-

5 Szabó Mária a békarokkáról, vagyis a zsurlóról közöl egy érdekes történetet (Szabó 2002: 64).

virág) és a minőségjelzős szószerkezeteket is: angyali

6 A datura hivatalos neve a maszlag, szinoním párja a redőszirom

szëgfüjj (kínai szegfű), karsai rózsa (mályvarózsa).

(Priszter: 116).

•

6-7/2009

155

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

szengyörgyvirág /szentgyörgyvirág (gyöngyvirág)

• Élelmiszer (vagy étel) neve az összetett szó előtagja:

- szószerkezetek (jelzős): angyali szëgfüjj (kínai szeg-

borvirág (kerti sarkantyúka és bíborvörös virágú

fű), harangozu rózsa (kockás liliom vagy mocsári tu-

díszcserje), buzavirág (füzérajak), dohánvirág (or-

lipán)

vosi szappanfű), kásovirág (tatárvirág), kávivirág (csillagfürt), kënyérbeli (körömvirág)9, kënyérvirág (pipitérre hasonlító kerti virág), sóvirág (a limonium

• Élőhelyre utaló nevek:

egyik fajtája és az aranysárga cickafark egyik elne-

- összetett nevek: berökfa (égerfa), tóvirág (taviró-

vezése is), turuvirág (ikravirág)

zsa), utifüjj (pásztortáska), utilevel (széleslevelű útifű) - szószerkezetek (jelzős): murai virág (a nárcisz va-

• A virágzás idejére és ünnephez (névnaphoz) kötődő kifejezés: katalinvirág (a krizantém egyik fajtája)

don növő fajtája)

• Az emberrel kapcsolatos elnevezésekből létrejött

• Tárgyakra utal az elnevezés:

összetett szavak: árvolijánhaj /árvolijányhaj (a csó-

- összetett szavak: csipkekörte (vadon növő bo7

kor), harangvirág (haranglábvirág) , kucsvirág

tárvirágra hasonlító virág neve), babarózsa (fás

(hiácinta), pénzvirág (kerti holdviola), téglavirág

szárú pünkösdirózsa), császárbajsz (törökszegfű),

(a körömvirág egyik neve)

kisasszonvirág/kisasszonyvirág

- szószerkezetek (jelzős): harangozu rózsa (kockás

(lángvirág),

kisliányszőölü (borbolya), leginvirág (rézvirág), lus

liliom vagy mocsári tulipán)

takisasszony (nagy csodatölcsér), vénasszontüske / vénasszonytüske (a bogáncsfélék családjába tarto-

• Személynévből

képzett

összetett

virágnevek8:

zó gyomnövény)

jézuskavirág, máriakönnye, máriaszive /máriaszüve, szengyörgyvirág / szentgyörgyvirág (lásd fentebb a

• Népcsoportra utaló kifejezés: cigánvirág (hóvirág és

jelentést)

a tavaszi tőzike neve is lehet)

• Színekkel kapcsolatos összetett nevek: biborlóher

• A növények tulajdonságára utaló képzett nevek:

(bíborhere, takarmánynövény) kékkonka (búza-

egymásbobuju (kankalin), gólincás (futónövény),

virág), piroskonka (liláspiros szirmú konkoly),

ragadán /ragadány (közönséges galaj).

piroslóher (takarmánynövény) Láncz Irén felosztásában nem szerepeltek a követ• Testrészek nevéből képzett elnevezés: seggibugya

kező kategóriák, viszont a Lendva vidéki szóanyagban

(csipkebogyó) , (testnedvből: vérfüjj / vérvirág: őszi

találunk rá példát:

vérfű)

• Napszakra utaló jelzős szószerkezetek: éjjeli dámo (ligetszépe, kerti virág), éjjeli szajha (talán ez az an-

A harangvirág társneve a csengettyűke (Priszter: 78).

8 A személynevek utótagként gyakran előfordulnak a tulajdonságok megnevezésénél is, pl.: dündüvendel,

9 A kerti körömvirág szűkebb értelmű elnevezése a kenyérbélvirág

hübelebalázs, prédakata, vicsoripanna, vigyoripanna.

156

(Priszter: 102). (Vö. kenyérbélvirág ~kënyérbeli)

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

gyaltrombita, daturaféle növény)10,

farkot sóvirágnak nevezik.11 A tusavi

esti kisasszony (kerti virág)

rág és a kukoricavirág is a fáklyaliliomot jelöli. (Sőt, a szójegyzékben csak

• Egy gyümölcs vagy zöldség neve

utalást találunk rá, de a tusa elneve-

szerepel az összetett szó előtagja-

zés is használatos.)

ként: baracvirág (nebáncsvirág),

A cigánvirág a hóvirág mellett né-

citromcsalán (citromfű), paprika

hány helyen a tavaszi tőzikére is utal-

virág (piros virágú zsálya).

hat, a tőzike másik neve a csigavirág. A szegfűnek is több fajtáját különíti

Találunk olyan növényneveket,

el a népnyelv: az angyali szëgfüjj a

amelyeknek Lendva vidékén több

kínai szegfűt jelenti, a törökszegfűt

elnevezésük ismert. Az őszirózsák

pedig császárbajsznak és paragi

családjába tartozó virág a fátyolvi

szegfüjjnek is hívják.

rág vagy fátyorvirág, ennek egyik fajtája a gipszvirág. A szójegyzék a

mindönszentökvirágot is az őszirózsákhoz sorolja. A szívvirágot függüvirágnak és máriaszivének, vagy másik alakváltozatban máriaszüvének is nevezik. A pásztortáskát többféleképpen is

Összehasonlítás Végezetül szeretném összehason-

Szabó Mária: Tájszójegyzék. Borító. MNMI, Lendva, 2006.

lítani a bácskai és a bánáti, valamint

ISBN-10: 961-6232-34-7 ISBN-13: 978-961-6232-34-0

használatában jelentkező hasonló-

hívják: istentáskájo és paperszinnye,

a Lendva vidéki növénynevek névságokat és különbségeket. Az elnevezéseknél jól látható,

bizonyos helyeken, de azt nem közli a szójegyzék, hogy

hogy vannak olyan növénynevek, amelyek ugyanolyan

hol, a pulykafüjj és az utifüjj elnevezés is használatos.

alakban fordulnak elő mindkét tájegységben, de más

A jégvirág egyik fajtája a fekete hunyor, ami azonos a

a jelentésük: pl. árvalányhaj, máriakönnye, túróvirág.

jézuskavirággal.

Átfedésekkel bőven találkozunk: a legényvirág (a sző

A körömvirágnak három tájnyelvi alakjával talál-

lővirág mellett) a Bácskában és a Bánátban a begóniát

kozunk: a kënyérbeli néhány helyen téglavirágként és

jelenti, Lendva vidékén pedig a rézvirágot. A Bácská-

tüzvirágként ismert. A porcsinrózsát pedig kukacvirág

ban és a Bánátban a rézvirágot szépjancsinak hívják,

nak, kövecsvirágnak és tizórajivirágnak nevezik. A fűz-

Lendva vidékén pedig a begónia egyik fajtáját sző(ö)

barkának két neve is van: az egyik a cicuka, a másik pe-

lüvirágnak. A fátyolvirágnak mindkét területen több el-

dig a macuka. A mëgyefüjj a cickafarkot jelöli, annak is

nevezése ismert: a koszorúvirág a bácskai régióban az

a fehér változatát, néhány helyen az aranysárga cicka-

egyik elnevezés, míg Lendva környékén a koszoruvirág a kardvirágot jelenti.

10 Az éjjeli szajháról azt olvashatjuk, hogy egy mérges növény, virágai kora hajnalban nyílnak, és csak egy délelőtt virágzanak. 11 A cickafark társneve a cickóró, egyébként 37 fajtája létezik

A lustakisasszony pedig több színben, de csak éjjel virít

(Priszter: 46).

(Szabó: 33; 86)

•

6-7/2009

157

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Bácska, Bánát

Lendva vidék

árvalányhaj (hajszálágú köles)

árvolijánhaj/árvolijányhaj (a csótárvirágra hasonlító virág neve)

kukacvirág (porcsin)

kukacvirág (porcsinrózsa)12

máriakönnye (fehér ikravirág)

máriakönnye (gyenge szárú fűféleség)

kulcsvirág (jácint)

kucsvirág (hiácinta)

túróvirág (galambvirág)

turuvirág (ikravirág)

vérvirág (vérvörös tűzeső)

vérvirág (őszi vérfű)

fekete madár, forrasztófű (fekete nadálytő)

gávisz /gáviz (fekete nadálytő)

legényvirág, szőlővirág (begónia)

sző(ö)lüvirág (a begónia egyik magasra növő fajtája)

sikárfű (zsurló)

békarokka (zsurló)

rezgő, kancsóka, koszorúvirág (fátyolvirág)

fátyolvirág/fátyolvirág (lsd. fent)

szépjancsi (rézvirág)

leginvirág (rézvirág)

Bízom benne, hogy sikerült hozzájárulnom ahhoz, hogy az Olvasó más szemmel tekintsen anyanyelvére, és újra és újra rácsodálkozzon a magyar nyelv végtelen gazdagságára.

Felhasznált irodalom • Csapody Vera – Priszter Szaniszló 1966. Magyar növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.

• Kiss Jenő 2002. Tájszótárírás és tájszótárak. Magyar Nyelvőr 126/4. 391-415.

• Kolláth Anna 2005. Magyarul a Muravidéken. Maribor: Zora 39.

• Kolláth Anna 2006. A muravidéki kétnyelvű oktatás – múlt, jelen és jövő. Muratáj 2006/1-2. 130-143.

• Láncz Irén. A bácskai és a bánáti népi növénynevek alaktani és szemantikai sajátságai. http://www.nytud.hu/NMNyK/ eloadas/lancziren.rtf (utolsó olvasat: 2009. augusztus 27-én)

1. táblázat: Különbségek a bácskai és a bánáti, valamint a

• Priszter Szaniszló 1986. Növényneveink. Magyar-latin

Lendva vidéki növénynevekben

szógyűjtemény. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.

Összegzés

• Rácz János 2001. Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr 125/3, 287-298. http://www.c3.hu/nyelvor/ period/1253/125303.htm (utolsó olvasat: 2009. augusztus 29-én)

Írásomban „csak” kísérletet próbáltam tenni arra, hogy felvillantsam (a teljesség igénye nélkül) a Lendva

• Szabó Mária 1996. Régi magyar lakodalmas szokások

vidéki tájszójegyzék anyagából a növényvilág névhasz-

és köszöntők a lendvavidéki falvakból. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

nálatában rejlő sokszínűséget. A bácskai és a bánáti növénynevekkel való párhuzam pedig rávilágít arra,

• Szabó Mária 1999. Így játszottunk mi. Lendva: Magyar

hogy mennyire sokrétű a magyar nyelv, hogy a hason-

Nemzetiségi Művelődési Intézet.

lóságok milyen különbségeket tárnak fel, hogy milyen

• Szabó Mária 2002. Magyar nyelvi régiségek

kifejezések éltek, és reméljük, élnek a nép ajkán.

Lendvavidékről. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

• Szabó Mária 2006. Tájszójegyzék. Lendva vidéki tájszavak

12 A kerti porcsinnak négy elnevezésével találkozunk: nagyvirágú

szótárszerű gyűjteménye. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

porcsin, Kossuth-csillag, kukacvirág és porcsinrózsa (Priszter: 137).

158

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Balaskó Enikő a Muravidék Néptáncegyüttes táncos a

“Táncba hij a nóta engöm” 10 éves a Muravidék Néptáncegyüttes 2009. március 28-án a Lendvai Színház- és Hangversenyteremben a Muravidék Néptánc együttes fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte a »Táncba hij a nóta engöm« című gálaműsorral. Az együttes tagjain kívül a műsorban közreműködtek még: Szabó Balázs mesemondó, az 1. Sz. Lendvai KÁI néptánccsoportja, a göntérházi Hetés Néptáncegyüttes tagjai, az egykori lendvai, felsőlakosi és dobronaki néptáncegyüttesek tagjai, valamint Császár Ilona, Marton Ferenc és Varga Károly. A talpalávalót húzták: Papp István »Gázsa« és zenekara, Domokos László, Dió banda, Rév zenekar és Korpás Éva (A remény hangjai c. műsorszám zenei Az együttes logóját Baumgartner Dubravko tervezte.

felvétele), Schreiner Jenő és Horváth Károly.

A muravidéki magyar néptáncmozgalom hosszú évek-

cokkal. Műsorunkban nagyrészt autentikus koreo-

re nyúlik vissza, azonban a kilencvenes években e népi

gráfiákat viszünk színpadra, vagyis a Kárpát-medence

mozgalom hanyatlásnak indult, hiszen a térségben az

egyes vidékeinek, falvainak eredeti táncait mutatjuk

iskolai csoportokon kívül nem működött egyéb együt-

be az adott vidékhez hű viseletben. Az utóbbi években

tes. Hogy e mozgalom ne haljon ki teljesen, 1998 nov-

elkezdtük a táncokat úgy is tanulni, hogy a tanult ele-

emberében a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet

mekből improvizálni is tudjunk; ha a zene szól, meg

táncházat szervezett azzal a céllal, hogy fiatalokat toborozzon egy új központi néptáncegyüttesbe. Így 1999 januárjában hét párral megkezdődtek a Muravidék Néptáncegyüttes első próbái. A kezdeti nehézségek, a tánctechnika és önmaga a mozgáskultúra megismerése és megszokása után koreográfusunk vezetése alatt mára tizenkét tánccal ismerkedtünk meg a történelmi Magyarország különböző tájegységeiről: somogyi, vasi, kalocsai, dél-alföldi, szatmári, gömöri, bodrogközi, kalotaszegi legényes, Táncok Gömörből, tréfás verbunk. (Fotó: Foto Šimonka - Digifot)

magyarpalatkai, bonchidai, madarasi és felcsíki tán-

•

6-7/2009

159

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

tudjunk rá mozdulni. A gya-

sen belül szervezni egy „ifi

korlás és fejlődés szempont-

együttest”, amely egy össze-

jából a nyári hónapokban,

kötő hidat jelentene az álta-

ha tehetjük, táborokban is

lános iskolai csoportok és a

részt veszünk.

Muravidék Néptáncegyüttes között. Így könnyebb és gyor-

2007-től együttesünk részt

sabb lenne a felzárkózás. A

vesz az Égtájak Művészeti

„Táncba hij a nóta engöm”

Iroda által szervezett Ven

gálaműsor másra is felhívja

dégségben Budpesten című

a figyelmet. Nemcsak egy „ifi

r e n d e z v é ny s o r o z a t b a n .

Táncok Bodrogközből. (Fotó: Tomaž Galič)

együttest” lehetne szervezni,

Ennek keretében szerepel-

hanem érdemes lenne elgon-

tünk Kárpátalján, Hargita

dolkodni egy senior együttes

megyében, Felvidéken, Bu-

létrehozásán is. Akik látták

dapesten és a Művészetek

műsorunkat, észrevehették,

Völgyében. A rendezvény-

hogy az egykori néptánc-

sorozat 2007. évi záró állo-

együttesek tagjai még ma is

mása nálunk, Muravidéken

nagy lelkesedéssel ropják

volt. Együttesünk szervező-

a táncot, és ki tudja, talán

je az újonnan a Szent Ist-

akad még valaki, aki szíve-

ván-napi rendezvények ke-

sen csatlakozna hozzájuk.

retén belül zajló Nemzetközi Néptáncfesztiválnak.

„A remény hangjai”, Kalotaszegi férfiak tánca egy régi háború végén. (Fotó: Foto Šimonka - Digifot)

Az együttest ma huszonhárom lelkes fiatal alkotja,

Együttesünk néhány tagja

többnyire középiskolások és

táncoktatással is foglalko-

egyetemisták. Lendváról és a

zik. Toplak Rudolf, Toplak

környező falvakból (Csente,

Alenka és Soós Misi a mu-

Dobronak, Gyertyános, Híd-

ravidéki és goricskói álta-

vég, Kapca, Pince, Völgyifalu)

lános iskolásokat tanítják

verődünk össze, és hetente

néptáncolni,

egyszer vagy kétszer találko-

igyekeznek

megszerettetni a gyerekek-

zunk és gyakorolunk.

kel nagyszüleink hagyományait. Az általános iskolák néptáncosai egyúttal után-

Az együttes szakmai vezeFelcsíki táncok. (Fotó: Tomaž Galič)

tését a kezdetektől Gerlecz

pótlást is jelenthetnek a Muravidék Néptáncegyüttes-

László, tapasztalt és elismert koreográfus végzi, aki a

nek. Misi elmondása szerint a gyermek néptáncegyüt-

„Népművészet Ifjú Mestere” címet művészeti és a nép-

tesek mellett jó lenne a Muravidék Néptáncegyütte-

tánc hagyományápoló munkája elismeréseként kapta

160

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Táncok Bodrogközből. (Fotó: Tomaž Galič)

meg, valamint elnyerte a férfi néptáncosok legmaga-

Együttesünknek sajnos nincs saját, ill. hazai népi ze-

sabb díját, az Aranysarkantyús Táncos címet. Munká-

nekara, ezért több magyarországi zenekar is kísér ben-

jába felesége, Gerlecz Edit is besegít.

nünket (Stimmös Együttes, Pejkó Banda, Dió Banda, Harangláb népzenei együttes, Jurta Zenekar, Kóborzen

Az együttes vezetője Toplak Rudolf, kinek munkáját

gő zenekar, Tükrös Zenekar, Papp István „Gázsa” és ze

segíti felesége, Toplak Alenka. Rudi volt a kezdeménye-

nekara, Domokos László).

zője a Nemzetközi Néptáncfesztivál megszervezésének. 2006. január 20-án a Magyar Nemzetiségi Művelődési

A muravidéki magyar néptánc feledésbe merült. Csak

Intézet Nívódíjjal tüntette ki.

néhány idősebb ember emlékszik rá, hogyan is táncoltak a régiek. Hogy nevünkhöz hűek legyünk, megláto-

Az együttes 2001 márciusában a lendvai várban átve-

gattuk ezeket az embereket, megkérdeztük őket, és le-

hette a muravidéki magyarság legkiemelkedőbb elis-

jegyeztük a táncokat, hogy megőrizzük őket az utókor-

merését, a Nívódíjat csoport kategóriában, 2004 szept-

nak. Ennek gyümölcse a „Táncba hij a nóta engöm” c.

emberében a horvátországi Vodnjanban a IV. Nemzet-

gálaműsor muravidéki csokra, amelyben néhány adat-

közi „LERON” Néptáncfesztiválon Premio per l’eleganza

közlő is szerepelt.

delle danze című elismerésben részesült. 2007 decemberében mag. Anton Balažek, Lendva Község polgár-

Az együttesről honlapunkon is olvashatnak:

mestere az együttest a „kultúra és turizmus promoválói

http://www.muravidek-ne.si

2008-ban” címmel tüntette ki. •

6-7/2009

161

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Milojka Utroša

milojka.utrosa@siol.net

Vrtec Lendava - Lendvai Óvoda

Punčka iz cunj Ena od velikih človeških vrlin je, da si ljudje pomagamo med seboj. Pripravljenost pomagati sočloveku pa je potrebno privzgojiti že v otroštvu. Prav zaradi tega smo se tudi pri nas v Vrtcu Lendava, enota Lendava 1, odločili, da bomo na različne načine sodelovali z organizacijo UNICEF, katere poglavitna naloga je zbiranje pomoči za otroke, ki so pomoči potrebni. Tako kot v lanskem šolskem letu smo se tudi v letošnjem šolskem letu vključili v projekt

Detajl iz prospekta o projektu »Punčka iz cunj«

Punčka iz cunj. Skupaj s starši smo izdelali osem punčk iz cunj, od katerih so štiri

starših razvoj čuta za odgovornost, saj obisk punčke

odpotovale v »posvojitev«, ostale štiri pa smo zadržali z

vzamejo zelo resno, za punčko pa lepo skrbijo.

namenom, da bodo naše otroke obiskovale po domovih. Vsaka igralnica je imela eno punčko, kateri smo

Ob koncu projekta lahko zaključimo s prijetnimi ob-

skupaj z otroki dali tudi ime. Vsaka punčka je potovala

čutki in ugotovitvami, da so naši otroci bogatejši za

po domovih, in sicer od otroka do otroka. Pri vsakem

novo izkušnjo, ki je pripomogla k njihovemu razvoju

je lahko ostala dva dni. Pravico do obiska punčke si je

na socialnem, čustvenem, jezikovnem, ustvarjalnem in

otrok pridobil z žrebom. Vsak drugi dan smo žrebali, h

še katerem drugem področju. Velikokrat majhna stvar

komu bo punčka potovala. Spremlja jo dnevnik, v kate-

rodi prave čudeže tako pri nas kot v domovih vseh ti-

rega starši zapišejo dogodivščine, ki se zgodijo, in misli,

stih otrok, ki jim z našimi dejavnostmi pomagamo k

ki se porodijo v času, ko je punčka pri njih.

lepšemu in srečnejšemu življenju.

Zgodbe nato v vrtcu z velikim užitkom in zanimanjem

Strokovne delavke 1. starostnega oddelka

preberemo. Ta naša dejavnost spodbuja pri otrocih in

Dvojezični vrtec Lendava, DE Lendava 1

162

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Metka Sankovič

Az erőszak megelőzése az óvodában

Vrtec Lendava - Lendvai Óvoda

Az erőszak fogalma a mindennapi kommunikációnk részese lett. Sok szó hangzik el róla és tapasztaljuk is

Preprečevanje nasilja v vrtcu

őket. Az óvodában előfordul az erőszak – a kisebb gyermekeknél túlsúlyban van a fizikai erőszak (tolongás, lökés, csipkedés, harapás). A gyertyánosi óvodában kezdeményeztük és kivíteleztük az erőszak megelőzéséről szóló projektumot. A projektum az unicef szer-

Nasilje je pojav, o katerem se v zadnjem času veliko govo-

vezet keretében valósult meg, hiszen velük már 3 éve

ri. Pojavlja se tudi v vrtcu. Pri mlajših otrocih prevladuje

együttműködünk.

fizično nasilje (porivanje, suvanje, ščipanje, grizenje). Na pobudo nevladne organizacije unicef, s katero sode-

A meséken keresztül megtanítottuk a

lujemo že 3 leta, smo se tudi v vrtcu gaberje lotili pro-

gyermekeket:

jekta v zvezi z nasiljem.

• hogyan lehet megelőzni az erőszakot? • hogyan kell eljárni az erőszak esetében?

Otroke smo preko zgodbic učili:

• hogyan fejlesszék önbizalmukat?

• kako preprečiti nasilje,

• hogyan tanítani az engedélyezést és a másság

• kako ravnati, kadar pride do nasilja,

elfogadását?

• kako krepiti samopodobo otrok, A projektum céljai:

• kako se naučiti dopuščanja in sprejemanja drugačnosti.

• a gyermekeket tudatosítani arról, hogy az erőszak megengedhetetlen, hogy megismerjék és kitapasz-

Cilji projekta:

talják az erőszak megoldásának lehetőségeit

• ozavestiti otroke, da je nasilje nesprejemljivo (pokaAz erőszak kezelésekor figyelembe kell vennünk a

zati jim drugačno reševanje konfliktov).

következő elveket: Pri obravnavi nasilja se držimo naslednjih načel:

• az erőszak iránti nullti toleranciaküszöb

• ničelna toleranca do nasilja,

• az erőszakot sosem kezeljük személyesen illetve

• ne sodimo nasilja po lastnih občutkih ali

saját érzésünk, érzelmünk és tapasztalatunk

izkušnjah,

alapján

• ukrepajmo, odzivajmo se ob vsakem nasilnem

• minden erőszakot óvintézkedés kövessen

dejanju,

• az erőszak elleni intézkedések felelősségét ne

• ne prelagajmo odgovornosti za ukrepanje na druge,

hárítsuk másokra

• ne poskušajmo dela krivde za nasilje naprtiti žrtvi,

• ne probáljuk az erőszak áldozatára terelni a

• tako žrtev kot povzročitelj zaslužita pravično

felelősség részét

obravnavo.

• az erőszak résztvevői igazságos konfliktusmegoldást érdemelnek •

6-7/2009

163

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

Dvojezična srednja šola Lendava - Kétnyelvű Középiskola, Lendva

Nov dvojezični učbenik za zgodovino Dijaki DSŠ Lendava bodo dobili dvojezični učbenik za zgodovino, ki sledi sodobnim trendom, nov učbenik, ki obravnava in predstavlja tudi zgodovino našega okolja in je bil za avtorico pravi prevajalski izziv. Medtem ko prebirate zadnjo številko Lindue, naj bi pri založbi Zavoda Republike Slovenije za šolstvo in šport izšel nov učbenik za zgodovino, ki bo v rabi na Dvojezični srednji šoli v Lendavi, in sicer pri obravnavi zgodovine Madžarov in našega kraja. Naslov učbenika je Zgodovina Madžarov v obsegu nekaj več kot 200 strani. Avtorica učbenika, Bernadetta Horváth, že 16. šolsko leto poučuje na Dvojezični srednji šoli in se predano ukvarja z zgodovino, tudi svojega kraja. Je članica Državne predmetne komisije za splošno maturo pri predmetu zgodovina. Sodeluje pri pripravi maturitetnih katalogov znanj in učnih načrtov za zgodovino za dvojezično srednjo šolo, v prostem času pa brska po zgodovinskih virih. V zadnjih letih sodeluje z različnimi založbami pri prevodu učbenikov oz. delovnih zvezkov.

 Pisanje učbenikov je zelo odgovorno delo. Avtor mora imeti

je. Na DSŠ smo sicer imeli učbenik za poučevanje ma-

ves čas pred očmi ciljne bralce, skrbeti mora za čim večjo

džarske zgodovine, vendar je zajemal le nekatera po-

neoporečnost prikazovanja zgodovine, kar ni lahka naloga,

glavja iz madžarske zgodovine in bil je le v madžarščini.

saj pravijo, da zgodovino pišejo ponavadi zmagovalci.

Kot vemo, je šolski sistem doživel precejšnjo prenovo,

Poleg tega mora biti učbenik napisan tako, da je dobro

zato se je pojavila tudi potreba po novem učbeniku na

povezan z učnim načrtom in da je kvaliteten, uporaben,

tem področju. Učbenik sledi tako novemu učnemu na-

zanimiv in privlačen tako z vsebinskega kot z vizualnega

črtu kot tematskim sklopom maturitetnega kataloga.

vidika. Kaj te je najbolj skrbelo, ko si se lotila pisanja

Novi učni načrt, kot vemo, omogoča izbirnost, in zato

učbenika? So se pojavili kakšni pomisleki?

je bilo potrebno zajeti madžarsko zgodovino od začetkov do današnjih dni (prejšnji učbenik je zajemal le

To je moje prvo delo te vrste, za katero so me zaprosili

določena poglavja). Mislim, da je to v redu, saj naj bi

strokovni delavci Zavoda za šolstvo Republike Sloveni-

dijak oz. bralec dobil celosten vpogled v politične, druž-

164

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

bene, gospodarske in kulturne pojave, ki se prepletajo

Hozjan, ki mi je pomagal s strokovnimi nasveti, in so-

med seboj in vplivajo na zgodovinske dogodke. Mogoče

delavka Mária Gaál.

sem nekatere dogodke oz. pojave samo nakazala, da bi

Pri pripravi tovrstnega gradiva ima človek vedno pomi-

vzbudila zanimanje, kajti današnja informacijska teh-

sleke, v prvi vrsti seveda, kako bo gradivo sprejeto. Vse-

nologija omogoča, da si dijak oz. tudi drugi ta znanja

kakor upam, da bo delo pri pouku zgodovine potekalo

razširijo in poglobijo, sicer pa je pri učnih urah nemo-

veliko laže kot doslej.

goče predelati vse.

 Za kateri koncept učbenika si se odločila? Čemu si dala

Pri pisanju sem poskušala slediti sodobnim trendom zgodovinopisja in se pri obravnavi določenih tem naslo-

prednost: podatkovnosti, zanimivim vsebinam, dodatnemu

niti na zgodovinske vire. Izbrala sem dogodke, ki se na-

ponazorilnemu gradivu, povezavam z zgodovino našega

našajo na domačo okolico, zdi se mi namreč pomembno,

kraja, morda nalogam za utrjevanje snovi, ki sledijo

da poznamo najprej našo domačo preteklost, ki jo po-

določenim sklopom?

tem na ustrezen način vključujemo v širši zgodovinski čas in prostor. Zdi se mi, da na

V učbeniku je glavni poudarek

to pogosto pozabimo in mislimo,

na politični zgodovini, seveda pa

da se v Lendavi oz. njeni okolici

je ta prepletena z drugimi soci-

ni zgodilo nič pomembnejšega,

alnimi, gospodarskimi in drugi-

vendar se pri tem motimo.

mi dejavniki. Razen slikovnega

Mislim, da je v učbeniku dovolj

gradiva sem vključila razne vr-

slikovnega gradiva. Težko je bilo

ste zemljevidov: od političnih,

sicer najti ustrezne barvne sli-

gospodarskih, do situacijskih

ke, a skušala sem - kolikor se je

kart … Kot vemo, so tako dijaki

le dalo - zbrati privlačno barvno

kot tudi večina izmed nas bolj

gradivo. Zemljevide za učbenik

vizualni tipi in si zadeve bolje za-

pa je pripravil grafični studio

pomnijo, če jih tudi vidijo, hkrati

Gapro iz Ljubljane.

pa o vsem dobijo boljšo predsta-

Mogoče bo kdo pomislil, da je

vo. Pomembno se mi zdi pozna-

učbenik preobsežen, a naj opo-

vanje zgodovine našega kraja oz.

zorim, da ima učitelj možnost

širše okolice (Lendava in Zalska

izbirati, sicer pa so nekatere

županija), zato mi je bila v veliko

zadeve dodane zgolj kot zani-

pomoč zbirka virov (Források a

mivost (to je nakazano s poševnim tiskom). Vsako po-

Muravidék történetéhez I., II./Viri za zgodovino Prekmur

glavje se zaključuje s sklopom vprašanj, ki služijo kot

ja I., II.), ki sta jo izdala arhiva v Zalaegerszegu in Som-

ponovitev oz. utrditev snovi.

botelu, in tako sem nekaj od teh virov uporabila tudi v

Pri nastanku učbenika sem izhajala iz madžarskih

učbeniku z namenom, da bi vzbudila zanimanje za do-

srednješolskih učbenikov in Kronike Madžarov.

mače dogodke, kraje, ljudi … saj se ni vedno vse odvijalo

Učbenik je bil napisan v madžarščini, nato pa preve-

v glavnih središčih, zalski servienti so bili npr. prvi v ma-

den v slovenščino, strokovno redakcijo sta opravila dr.

džarskem prostoru, ki so zahtevali lastno sodstvo. •

6-7/2009

165

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Učbenik je razdeljen na pet glavnih tem, ki pa so po-

Prav pri Kontlerju sem lahko preverila, kako se vsaj ne-

tem razčlenjene. Seveda pa ima učitelj zgodovine tudi

kateri izrazi uporabljajo v slovenščini.

možnosti medpredmetnih povezav, verjetno ne samo z enim predmetom, zgodovina je namreč predmet, ki ga

V učbeniku so teme, o katerih se v slovenščini še nihče

lahko povežemo z vsakim področjem, najsibo nogomet

od slovenskih zgodovinarjev ni zares razpisal. Dobršen del

(tako v učbeniku omenjam Zlato moštvo), ekonomija,

madžarske zgodovine še nikoli ni bil niti preveden. Tako

naravoslovni predmeti ali pa umetnost …

v bistvu za določen del zgodovine postavljaš s svojim zapisom neke vrste temelje. Bernadetta, kaj vse bo v

 Pri pisanju učbenika si se oprla tudi na strokovne nasvete

učbeniku, gledano vsebinsko, novo, a ne le dijakom, temveč

profesorja doc. dr. Hozjana, ki dela na Filozofski fakulteti v

tudi slovenskemu bralcu, ki ne pozna dobro madžarske

Mariboru in je tudi recenzent knjige. Kakšno je bilo vajino

zgodovine, razen če je prebiral tujo strokovno literaturo?

sodelovanje, pri čem ti je profesor nudil največjo oporo? V čem se morda nista vedno strinjala?

Kot mi je znano, je madžarsko zgodovino v slovenščini napisal L. Göncz, obsežnejše delo pa je Madžarska

Doc. dr. Hozjan je že bil recenzent pri osnovnošolskem

zgodovina avtorja Lászla Kontlerja, ki pa je bilo v slo-

učbeniku za zgodovino M. Bohnec, zato je tudi sedaj

venščino prevedeno iz angleščine (delo predstavlja zgo-

padla odločitev, naj bo prav on recenzent tega učbe-

dovino Madžarov z znanstvenega vidika), seveda pa so

nika (eden izmed recenzentov mora namreč biti s fa-

na razpolago še razne krajše objave posameznih do-

kultete, drugi pa srednješolski profesor). Tudi sicer je

godkov. Zame pa je predstavljalo izhodišče Kontlerjevo

eden izmed sodobnih zgodovinarjev, ki se v zadnjem

delo, saj sem v njem našla večino »problematičnih iz-

času veliko ukvarja z zgodovino Prekmurja in s tem po-

razov« (mislim na tiste, ki se pojavljajo kot specifikum),

sredno tudi z madžarskim zgodovinopisjem. Seveda je

ki so mi bili v pomoč pri pisanju novega učbenika. Uč-

profesor pregledal bolj slovensko

benik predstavlja novost najbrž v

besedilo in ga tudi stilsko prire-

tem, da na preprostejši in krajši

dil. Dejansko sva predebatirala

način prikaže zgodovino Madža-

vsako poved v učbeniku, prav

rov, pa ne samo zgodovino, ampak

tako zemljevide, in mislim, da

tudi gospodarske, socialne in kul-

sva vedno prišla do soglasja. Naj-

turne trenutke Madžarov in tudi

več preglavic so nama povzročali

življenje v Zalski županiji. Verjetno

prevodi osebnih imen, saj doslej

bodo bralci opazili, da v 20. stoletju

ni bilo objavljenih veliko del v

ni navedb za naše ožje področje, to

slovenščini, ki bi se ukvarjala z

pa iz preprostega razloga, ker se o

madžarsko zgodovino (L. Göncz

tem obdobju zgodovinarji še niso

je napisal krajšo zgodovino Ma-

povsem razpisali oziroma so dela v

džarov; iz angleščine v slovenšči-

nastajanju, zato bo ta del učbenika

no pa je bilo prevedeno tudi delo

verjetno potrebno ob naslednjih po-

mlajšega madžarskega zgodovi-

natisih dopolniti.

narja L. Kontlerja). 166

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Ogrska uvaja nov izraz Avstrijsko-Madžarska monarhi-

Nekatera poglavja iz zgodovine so tokrat prvič predstavljena, zapisana v slovenščini. Kot si že omenila, je bilo potrebno

ja, v učbeniku pa najdete še druge nove izraze.

marsikaj tudi nanovo poimenovati. Nam lahko navedeš

Pomembno se mi je zdelo tudi to, da bi se v slovenski ter-

nekaj zanimivih primerov? Morda nekaj nerešljivih

minologiji uveljavil izraz Erdeljska namesto Transilvani-

prevajalskih težav?

ja. V madžarskem zgodovinopisju se vseskozi uporablja v tej obliki in ker obstaja tudi v slovenščini, ne vidim ra-

Tisti, ki se ukvarja s prevajanjem, ve, da to ni preprosta

zloga, zakaj ne bi uporabljali poimenovanje Erdeljska.

naloga in da mora res dobro poznati oba jezika. Ko se

Prav tako je zanimivo, da nekatere osebnosti, ki so

človek prvič sooči s prevodom konkretnega izraza, ki ga

ustvarjale zgodovino Madžarov, po rodu izvirajo od dru-

ni v nobenem slovarju, se res znajde v neprijetni situ-

god, Martinuzzi Fráter György, ki je izhajal iz hrvaške

aciji. Pri prevajanju sem si pomagala tudi z nemščino

nižje plemiške družine (Utješenić), je npr. ime Martinu-

(prevajala sem iz madžarščine v nemščino in potem v

zzi prevzel po materi. Podobno je z družino Garai ali pa

slovenščino), a tudi ta varianta ni vedno uspela, zato

Festeticsi. Zato je pomembno, da določene zadeve, četu-

sva s profesorjem določene pojave kar opisala.

di smo vanje prepričani, preverimo in pri tem naletimo

Vemo, da zgodovinski procesi niso potekali povsod ena-

na nova oz. dodatna spoznanja.

ko, zato nastopijo pomanjkljivosti tudi v izrazoslovju.

Podobne zadeve se pojavljajo tudi v slovenskem zgodo-

Madžarska družba se je npr. razvijala drugače in ma-

vinopisju, ne vemo npr. natančno, kje se je rodil tiskar

džarsko ozemlje je bilo več kot 150 let pod turško zased-

Janez Mandelc, saj je deloval v različnih krajih in je

bo. Ta čas madžarsko zgodovinopisje označuje kot hó

krajem primerno prilagajal svoje ime, tako da najdemo

doltság, na Slovenskem pa tega pojava ni bilo, zato tak

zapise njegovega imena v različnih oblikah, npr. Johan-

izraz ni nastal. S takimi in podobnimi težavami sem se

nes Mandelz, Manlius ali pa Mannel.

srečevala pri prevajanju. Do podobnih situacij prihaja

Ob tej priložnosti bi povabila vse, ki imajo kakršno koli

tudi takrat, ko prevajamo dogodke iz slovenskega zgo-

drugačno mnenje ali boljše predloge, naj mi jih posre-

dovinopisja, npr. v karantanski družbi je obstajal sloj

dujejo, da bomo v ponatisu lahko izvedli izboljšave.

kosezov. Kako to prevesti v madžarščino? Kar se zapisa oz. prevoda imen tiče, sva se z dr. Hozja-

Kako bi se lotila pisanja, če bi učbenik danes pisala znova, toda

nom dogovorila, da se imena vladarjev prevedejo v slo-

z vsem znanjem, ki si ga pridobila v tem ustvarjalnem procesu?

venščino, ostala imena pa ostanejo ista, razen tistih, ki so se nekako že udomačila v sodobnem slovenskem

Pri pisanju bi uporabila isti pristop, verjetno pa bi

zgodovinopisju, npr. Baniči (Bánffy), Seči (Szécshy) ali

se izognila marsikateremu dodatnemu delu. Izkušnje,

pa Matuš Čak (Csák Máté). Nekatera od teh imen so

ki sem jih pridobila med pisanjem, so namreč zelo dra-

se v slovenščino prenesla pod vplivom slovaškega zgo-

gocene, saj se človek sproti uči in poglablja svoje znanje

dovinopisja. Sicer pa je profesor predlagal tudi uvedbo

oziroma spoznava, koliko stvari še ne zna. Zdi se mi, da

novih izrazov, kot so npr. nyilasi – puščičarji. Pri ne-

je šlo za timsko delo, pri katerem je sodelovalo več stro-

katerih pojmih pa sva izhajala iz latinskih izrazov ali

kovnjakov. Mislim, da je tako tudi prav, saj se delo lah-

pa sva jih opisala, zato se mogoče na nekaterih mestih

ko dobro opravi le na ta način. Še enkrat bi se zahvalila

prevod rahlo razlikuje, pomen pa je dejansko isti.

vsem, recenzentom, lektorjem in sodelavcem, ki so me

Kot novost se namesto starega poimenovanja Avstro-

spodbujali pri delu ter mi nudili strokovno pomoč. •

6-7/2009

167

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Đanino Kutnjak

kutnjak.d@gmail.com

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

Doprinos Hrvatskog kulturnog društva Pomurje multikulturi Pomurja Da bi multikulturno zaživjela punim životom određena

nesmetano su se selili u okvirima zajedničke države.

administrativna sredina, svoj doprinos i učestvovanje

Jezik kao problem razumjevanja, kroz stolječa zajed-

u javnom životu moraju doprinjeti svi pripadnici naro-

ničkog života i pripadnosti različitim jezičnim skupina-

da, narodnih manjina i etničkih skupina, pritom mora-

ma je prevaziđen.

ju vrednovati svoje vrijednosti i poštovati različitosti. Panonski mentalitet; u blagom panonskom mentaliHrvatsko kulturno društvo organizirano djeluje pet go-

tetu prihvađenje stranog i stranca je spontano. Zajed-

dina i ostvaruje svoj osnivački naum; da sačuva Hrvat-

nička svakodnevnica je ispred nacionalnih posebnosti.

sku tradiciju, kulturu i jezik na ovim prostorima, s time

Poznata panonska melankonija u glazbi prisutna je u

pridonosi multikulturalnosti sredine.

svim narodnim pjesmama neovisno od kojeg naroda dolazi. Zajednićka katolička vjera i vjerski običaji dobri

To u potpunusti uspjeva iz više razloga.

su preduvjet za multikulturu i puno doprinosi općem

• Multikultura Lendave je povjesno nasljeđe,

razumjevanju i pomirljivosti.

(višenacijonalna, dvojezična sredina) koja kroz stolječa živi zajedno u različitim državnim

U Prekmurju živi puno Hrvata najviše iz Međimurja.

tvorbama.

Oni tu žive stolječima tako da su starosjedioci, a razvit-

• Mentalitet (panonski), krščansko katolički odgoj i relativno blagostanje. • Hrvatsko kulturno društvo od početka rada se želi integrirati u sfere javnog života a ne asimilirati.

kom industrije i gospodarstva iz djelova Međimurja koji gravitiraju Lendavi, Lutomeru poslije drugog svijetskog rata doselili su se u večem broju. Pervenstveno radi zapošljavanja, zatim su osnovali obitelji i ostali.

Multikultura kao povjesno nasljeđe; Hrvatsko kraljev-

U Međimurju kao regiji etnički živi 98% Hrvata tako reči

stvo i Mađarsko kraljevstvo su bila nekoliko stoljeća

jednonacionalno. I stanovnici Međimurja ne žive sa pri-

personalna unija vezana u obliku zajedničkog vladara.

padnicima drugih naroda u svojoj sredini. Kao iseljeni-

Zatim je dio Hrvatskog kraljevstva bilo dio Austrougar-

ci iz svog kraja (Međimurca ima 120.000 u domovini i

skog carstva, kasnije u kraljevini i socijalističkoj Jugo-

oko 200.000 u svijetu) brzo se prilagode u novoj sredini

slaviji. Znači uvijek u zajedničkom državnom uređenju,

iz jednostavnog razloga: čovjeka ne gledaju kroz prizmu

stanovnici različitih narodnosti djelili su dobro i zlo i

etničke pripadnosti nego kroz karakterne osobine.

168

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Hrvati u Pomurju kroz svoje kulturno društvo (koje je

Davor Dolenčić

postalo u međuvremenu predstavnik Hrvata u svim sfe-

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

dolencic@siol.net

rama života) pokušavaju se integrirati u kulturni i javni život svoje okoline. Za svoje članove i sve ostale organi-

Izložba umjetničke fotografije

ziramo učenja Hrvatskog jezika, izdajemo svoj časopis na hrvatskom jeziku, organiziramo kulturne priredbe u kojima gostuju razni izvođaći iz Hrvatske. Nastupamo u svim priredbama koje se organiziraju u Lendavi. Tako smo bili jako ponosni kada su naši tamburaši natupili prvi put u lendavskom kulturnom domu. Na

Kako bi čitatelj dobio potpuni uvid u ostvarenje Davo-

prezentaciji filma ”Lendava skozi čase” u organizaciji

rove izložbe umjetničke fotografije, predložio sam mu

Sklada za kulturu Lendava. Prvi put su tu živeči Hr-

da napišem djelove njegovog životopisa. Razmišljajući

vati nastupali zajedno sa zborom Vita i Lendavskom

o njemu došao sam do interesantnih podataka; naime

Mađarskom Folklornom skupinom. Posebno je bilo

naš životopis se u mnogim crtama podudara. Rođeni

dojmljivo zajedničko druženje svih nastupajučih-mul-

smo u istom gradu (Prelog), završili istu osnovnu i sred-

tikultura u malom.

nju školu, radili iste poslove i na kraju se preselili i završili u Lendavi, gdje smo se i prvi put upoznali, kroz

Primjer multikulture na djelu je svaka zajednička pri-

naše Hrvatsko kulturno društvo. Davor se u rad druš-

redba “Zveze kulturnih društev Lendava” gdje nastu-

tva uključio mjesec dana nakon osnivanja društva, a

pajući govore tri-četri jezika. U drugim sredinama u go-

pošto je privatni poduzetnik, odmah je i u radu društva

ste pozovu kulturna društva iz inozemstva, da dožive

krenuo sa konkretnim potezima. Radom u društvu, iz-

ono što je nama svakodnevnica.

među ostaloga, postaje i foto kroničar našeg društva. Njegovim fotografijama obogaćujemo naš časopis Glas

Pozitivne kritike, opče odobravanje i priznanje za visoki

HKD – Pomurje koji izlazi dva put godišnje, a isto tako

stupanj multikulture prima od gostiju iz Hrvatske naše društvo, kod organizacije naših priredaba koje se vode na Slovenskom, Mađarskom i Hrvatskom jeziku. Svjesni svoje multikulturalnosti, nosimo u Hrvatskom kulturnom društvu, multikulturu “kao malo vode na dlanu”.

Đanino i Davor nakon otvorenja izložbe u lendavskoj Sinagogi (Foto: Drago Jovič)

•

6-7/2009

169

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Zadnje zrake sunca - Iz serije Usamljeno stablo

i našu internetnu stranicu (www.hkd-pomurje.com),

rasta s obzirom na okolnosti, usamljena stabla rastu

koju, kako tehnički, tako i sadržajno, upravo on uređu-

u visinu i širinu po svojoj želji, ali pred naletom vjetra

je. Samozatajan kakav je, ne govori puno, nego stvara.

samostalno se opiru i prolaze kroz život. Tako na kraju

Dugo vremena je čovjeku potrebno da kod njega otkrije

mogu zaključiti, poznajući Davora, da nije slučajno iza-

kako se ispod radno-poduzetnog duha krije biće koje

brao temu svoje izložbe.

se želi i može umjetnički izraziti. Davor to čini preko umjetničke fotografije. Izvrstan spoj sofisticirane teh-

Tekst pripremio: Đanino Kutnjak

nike kojom suvereno vlada i umjetničkog oka koje zna uloviti detalj trenutka. Izložba umjetničke fotografije

Stručna kritika koju je u obliku predgovora za izlož-

koju je samostalno organizirao mnoge je iznenadila

bu napisao profesor likovne umjetnosti Pero Markić:

pošto mnogi nisu znali za njegovu sklonost umjetničkog izražavanja. Usamljeno stablo, interesantan naziv

Fotografija, kao suvremeni medij, postala je općeljud-

i stvarna realizacija foto izložbe na drugi pogled puno

sko dobro, koje susrećemo u svim područjima moder-

govori o njemu kao osobi i kao fotografu. Za razliku od

nog komuniciranja; ona je još više, osim što je posta-

stabala u šumi koja su stisnuta i određena pravcem

la manira i stil života – fotografija je zauzela značajno

170

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

mjesto kao grana opće umjetnosti. Kao vizuelna kultu-

spektivi, rijeđe kao avionski snimak; vješto rukujući

ra i zorni dokument, postala je sredstvo duhovne per-

kamerom i procesom dorade.

cepcije u kojoj autor umjetničke fotografije – može izra-

Svjetlo, odabir kolorita i opći dojam imaju prirodni i

ziti svoje osjećaje prema svim fenomenima života – na

statički karakter nabijen emocijama, kako nešto dobije

stvaralački način.

poseban značaj tek kad smo ga fotografirali, a da ranije

Uvaženi autor ove izložbe umjetničke fotografije Davor

u takvom objektu nismo ništa posebno zapažali.

Dolenčić ozbiljno se bavi kreativnim izričajem u foto

Narod Slovenije s osobitom ljubavlju daje visok značaj

tehnici na temu – USAMLJENO STABLO. Zapravo, on

bogatstvu prirode, posebno šumama i svemu onome

stablo personificira s ljudskim bićem, dajući mu oso-

što nam stablo znači. To dokazuju i česta prezimena:

bine: usamljenosti i nezaštićenosti, podčinjenosti inte-

Lesar, Drvenšek, Javornik… ili naselja: Jelovica, Vrba,

resima drugih, a pored svega, svojom vitalnošću i izdr-

Hrastnik…

žljivošću, estetsku vizuru krajolika i funkciju po mjeri

Konačno, i ova je izložba, kao dio kulturnog zbivanja

čovjeka.

na putu tradicije - ne samo Lendave, već univerzalne

Stablo je ljudska sudbina, još od Edenskog Vrta i mi-

raznolikosti novog svijeta, koja se međusobno dodiru-

steriozne Jabuke – do svakodnevnice; drvo je prisut-

je i oplemenjuje. Isto tako, autoru ove izložbe Davoru

no od koljevke do zadnje ure; sa stabla punimo trpezu

Dolenčiću možemo slobodno prognozirati još mnogo

sladkim plodovima…

inspirativnih kreacija i stvaralačkih ostvarenja. U tom

Na fotografijama se nižu krošnjati hrastovi, bujne vrbe,

smislu, želim mu sreću i plodnu inventivnost.

raskošne lipe ili stabla starih jabuka, brižno orezanih krušaka, trešanja… Sve to kultivirano korespondira s

Prof. likovne umjetnosti Pero Markić

okolinom kojoj je čovjek dao agrarni karakter, ali nešto što je moćnije i od čovjeka – nebeski svod – daje fotosima karakter senzibilnog doživljaja, bilo u vedrini dnevnog ozračja, sfumatu raskošnih oblaka, romantičnoj izmaglici ili mističnom zalazku Sunca što daje, u zajedničkoj temi poseban karakter svakom motivu. A čovjek? On se nalazi tu u ličnosti umjetnika, tu ispred umjetničkog djela ili tamo gdje će ga poruka, kao misao vodilja motivirati da bude human u skladu s prirodom. Autor naprosto istražuje prirodu, on je doživljava kao sudbonosni životni prostor, kao temelj opstojnosti na ovom planetu. Svoj stvaralački čin doživljava neposredno u okolini Lendave, pa dominiraju bjelogorična sta-

V megli - Iz serije Usamljeno stablo

bla bilo u fazi bujne vegetacije ili zimskog ugođaja. Kadriranje – najčešće u totalu, često prednji plan si-

...Škornje v blatu, sena još jena.

luetnog karaktera uz stupnjevanje pejzažne dubine, ili

Megla. Tišina. Vremena meglena....

kao raster arhitekture grana i grančica u romantičnoj izmaglici. Kut gledanja i snimanja je u centralnoj per-

Iz Balada Petrice Kerempuha, Miroslava Krleže. •

6-7/2009

171

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Đanino Kutnjak

kutnjak.d@gmail.com

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

Osnivanje i rad tamburaške sekcije Hrvatskog kulturnog društva Pomurje Već na osnivačkoj skupštini Hrvatskog kulturnog društva Pomurje gdje su nastupili članovi folklorno-tamburaške sekcije O.Š. Mursko Središće, član našeg društva Dragutin Kovačić izrazio je želju za osnivanjem tamburaške sekcije našega društva. Pošto je i sam nekad učio i svirao tamburicu i poznaje tamburaše u Prekmurju i Međimurju odlučili smo ostvariti tu težnju. Naravno, bili smo svjesni činjenice da neće biti lako s obzirom na naše slabe financijske mogućnosti iz ničega oformirati tamburašku sekciju. Prvo smo kupovali instrumente, mada još nismo ni imali tamburaše koji bi svirali na njima, pa je tako veTamburaška sekcija HKD Pomurja

ćina novca u tri godine postojanja društva otišla za potrebe kupovine tamburaških instrumenata. Kod kupovine su nam savjetima pomagali članovi tamburaškog sastava »Štamprlini«, a pošto dio njih živi u Prekmurju postali su i čalnovi našeg društva. Ponekad u ostvarivanju cilja, ma koliko se čovjek trudio, pomogne i slučajnost. Tako sam sasvim slučajno upoznao profesora gitare iz lendavske glazbene škole Vojislava, koji zna svirati i tamburaške instrumente. Rado se pridružio tamburašima i kroz neko vrijeme doveo svog prijatelja iz iste škole; profesora violine Gyulu. Sa Božidarom i Ivekom iz »Štamprlina«, našim Dragecom te dečkima iz glazbene škole stvorena je okosnica naše tamburaške sekcije. Konačno smo imali i tamburaše, ali tek tada su nastali organizacijski problemi. Trebalo je osigu-

172

rati prostore za vježbe, nabaviti note, uskladiti vježbe sa privatnim i poslovnim obavezama... Uz to, nikako nismo mogli naći osobu koja bi bila spremna svirati na kontrabas. Konačno se Davor sjetio poznatog lendavskog glazbenika i vlasnika glazbenog studia Petra Ošlaja, koji je sa oduševljenjem prihvatio ponudu. Trebalo je vremena za vježbe i uštimavanja, a vremena je bio sve manje jer se novost o osnivanju tamburaškog sastava u Lendavi brzo proširila i uskoro se najavila ekipa iz RTV Slovenija, Studio - Lendava da zabilježi prvi nastup tamburaša za članove društva. Nismo ni znali da u društvu imamo dvije članice: Biserku i Stanku koje znaju svirati tamburicu i još važnije znaju pjevati. Vidjevši prvi nastup naših tamburaša priključile

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Tamburašku sekciju Hrvatskog kulturnog društva Pomurje čine (s lijeve prema desnoj): Stanka Perčić, Biserka Srša, Gyula Csech, Vojislav Slijepčević, Dragutin Kovačić, Josip Cerovec, Peter Ošlaj, Ivan Novak i Božidar Korbelj.

su se i postale članice sekcije. Prvi »javni« nastup na

jednom htio zahvaliti voditelju sekcije Dragutinu Kova-

danima Lendavske trgatve bio je više nego uspješan.

čiću i svim članovima tamburaške sekcije.

Došli smo do sasznanja da grad Lendava nema niti jedan glazbeni sastav pa su tako naši tamburaši jedini.

Tamburašku sekciju

Na Hrvatskom balu, prestižnoj priredbi u hotelu Lipa,

Hrvatskog kulturnog društva Pomurje čine:

bila je prilika za treći nastup pred brojnom publikom i možemo bez pretjerivanja reći da su naši tamburaši na

• Stanka Perčić,

priredbi postali ozbiljna konkurencija tamo nastupaju-

• Biserka Srša,

ćim profesionalcima iz Gračana. Četvrti nastup tambu-

• Gyula Csech,

raša bio je u koncertno-kazališnoj dvorani Kulturnog

• Vojislav Slijepčević,

doma u Lendavi na premijeri filma »Lendava skozi čas«

• Dragutin Kovačić,

gdje su nastupali uživo uz slovenski zbor Vita i folklor-

• Josip Cerovec,

nu skupinu Muravidék koja je predstavljala maĎarski

• Peter Ošlaj,

folklor. Obučeni u meĎimurske narodne nošnje bili su

• Ivan Novak

prezenti i to prvi puta u povijesti Lendave, ovdje živu-

• Božidar Korbelj

će hrvatske zajednice. Nakon svega, mogu sa zadovoljstvom reći da se vrijedilo potruditi i ovim putem bi još

•

6-7/2009

173

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Davor Dolenčić

dolencic@siol.net

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

Učenje hrvatskog jezika u lendavskoj Srednjoj i Osnovnoj školi Hrvatsko kulturno društvo Pomurje sa ponosom isti-

Sonja Vršić

će projekat uvođenja fakultativnog učenja hrvatskog jezika na Srednjoj i Osnovnoj školi u Lendavi. Svijesni

Inicijativa Hrvatskog kulturnog društva »Pomurje« da uče

smo činjenice, da je očuvanje materinjeg jezika, jedno

nici lendavskih škola uče hrvatski jezik kao fakultativni

od najvažnijih poslanstva u okviru očuvanja identiteta

predmet urodila je plodom. Prof. Klara Kepe i predsjednik

jednog naroda, pa stoga želimo posebno naglasiti važ-

Društva Đanino Kutnjak uz pomoć svojih članova napra

nost ovog projekta, ne samo za članove društva, te nji-

vili su niz aktivnosti i pripremili teren da hrvatski jezik

hovu djecu, več i za cijelokupnu društvenu zajdnicu u

uđe u Osnovnu i Srednju dvojezičnu šolu u Lendavi.

kojoj živimo. Te činjenice, večina članova Hkd-Pomurje,

Velika podrška Međimurske županije (materijalna i du

bila je svijesna od samog početka postojanja društva,

hovna), a osobito župana Posavca te zaposlenika Ureda

pa smo tako vodeći članovi od samog početka pokuša-

za europske integracije pomogla je da se želja tisuće Hr

vli pronaći način za uvođenje fakultativnog učenja hr-

vata koji žive u lendavskoj općini i ostvari. Veliku pomoć

vatskog jezika na lendavskim školama. Obračanja na

pružao je i Grad Mursko Središće koji im je najbliži su

Veleposlanstvo Republike Hrvatske u Ljubljanu, Savez

sjed i koji tradicionalno njeguje odličnu suradnju na gos

hrvatskih društava u Sloveniji, Ministarstvo obrazo-

podarskoj i kulturnoj razini s tom općinom. Za predava

vanja Republike Hrvatske, Ministrstvo za šolstvo RS,

ča su prof. Kepe i članovi Društva odabrali mene, možda

nažalost, nisu urodila plodom, pa smo tako potražili

zato što sam najbliža njihovoj sredini i što prepoznajem

vlastiti put ka ostvarenju tog cilja. Partnera za provo-

kulturni identitet pojedinog kraja. Tko zna? Znam samo

đenje programa, pronašli smo u Međimurskoj županiji

da je to za mene bio ogroman izazov. Nastavu je trebalo

koja je osigurala novčana sredstva. Kao koordinatori

održavati u osnovnoj i srednjoj školi prema programu koji

projekta, svojom predanošću istaknuli su se članovi

ću si sama napraviti. Ipak, najprije je trebalo upoznati

našeg društva prof. Klara Kepe zaposlena na Srednjoj

sve te učenike, njihovu razinu znanja jezika te osluhnuti

školi i naš predsjednik Đanino Kutnjak. Njihovim sve-

njihove želje i uvidjeti razloge zašto su poželjeli učiti je

stranim zalaganjem projekat je bio uspješno prezenti-

zik. Uvidjela sam da su vrlo različiti, različitog stupnja

ran na školama, pa smo tako bili više nego zadovoljni

poznavanja jezika, različitih interesa, a svima se trebalo

odazivom učenika.

približiti i prilagoditi. Još je teže bilo zadržati motivaciju

Povjerenje za vođenje nastave iskazali smo prof. Sonji

do kraja jer su učenici na satove hratskog. jezika dolazili

Vršić iz Murskog Središća koja je u daljnjem tekstu opi-

7. ili 8. sat nastave, bili umorni. Ipak, sve smo te prepre

sala problematiku i sam tijek nastave.

ke uzeli u obzir i nastavu njima prilagodili.

174

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

U početku sam radila niz anketa kako bih spoznala nji

Kulminacija je ipak bila na samom kraju. 20. lipnja 2008.

hove interese… oni su mi bili putokaz što i kako s njima

Pripremili smo kulturno-umjetnički program na kojem su

raditi. Mislim da sam u tome i donekle uspjela. Možda i

svi učenici pokazali određene svoje sposobnosti. Reciti

nije bilo toliko važno što su oni naučili osnovnu jezičnu

rale su se i pjevale pjesme hrv. autora, neki su učenici

razinu hratskog jezika, već smo u tih 20 sati koliko sam

čitali svoje uratke na hrv. jeziku. Bilo nam je posebno

si zacrtala za prvi stupanj učenja učili općenito o kulturi

drago što su to mogli vidjeti i čuti njihovi roditelji, prijate

Hrvata, o povijesti, glazbi, sportu i svemu onome što je

lji, ali i župan J. Posavec, predstavnici Županije, dogra

njih zanimalo. Dovodila sam im niz gostiju kako bi im

donačelnik M. Središća D. Srpak, pročenik Z. Bek i pred

nastava bila zanimljivija. Tako su u dva navrata na na

stavnici lendavske općine... Ni mi sami nismo vjerovali

stavi bile srednjoškolke i srednjoškolci čakovečkih škola

da smo tako puno učinili za tako kratko vrijeme.

koji su s njima zajedno sproveli različite govorne radio

Ovom sam nastavom u Lendavi mnogo toga naučila,

nice. Studentice na čelu s knjižničarskom Gradske knjiž

osjetila sam kako mladi dišu s lijeve strane rijeke Mure i

nice u M. Središću održale su im predavanje o studijima

mogla usporediti s dosadašnjim iskustvom. Moram reći

u Hrvatskoj, a prof. povijesti i arheologije Petra Novin

da sam uživala raditi s učenicima koji su mi u svemu po

ščak im je govorila o prošlosti Hrvata. Na nastavi je bio

magali i mislim da bih roditeljima mogla samo poručiti

i bivši gradonačelnik M. Središća Rudolf Klennert koji

da mogu biti ponosni i sretni što imaju tako divnu djecu.

je kod župana Balažeka lobirao za očuvanje hrvatskog

Hvala Hrvatskom kulturnom društvu Pomurje, Đaninu i

jezika u prekmurskoj sredini. Podrška svih tih ljudi koji

Klari što su imali povjerenje u moje sposobnosti, nadam

su pripomogli u samoj nastavi od izuzetne je važnosti, a

se da sam ispunila njihova očekivanja. Takve projekte

i učenici su osjetili kako i oni čine pravu stvar, povezuju

treba podržati, a našu djecu moramo učiti toleranciji i

se s vršnjacima s druge strane rijeke Mure.

međukulturaloj solidarnosti svojim primjerima i upravo

Kao učiteljica u OŠ M. Središće u okviru Međunarodne

tako kako smo mi krenuli.

godine međukulturalnog dijaloga sprovela sam projekt Dva grada - jedna rijeka - pregršt igara i tako uključila učenike Dvojezične osnovne šole Lendava. Za svoj smo projekt primili posebno priznanje u Zagrebu pa su učeni ci zajedno otišli po nagrade. Isti smo projekt sa zajednič kim programom pripremili na svečanosti povodom Dana Europe u Čakovcu. Učenici su na različitim jezicima re citirali brojalice i tako našim malim sredinama približili jezike Europe pa i šire. Ono što je najvažnije - hrvatski jezik je u slovenskoj sre dini bio pokretač niza zajedničkih aktivnosti koje smo or ganizirali, prikupljali smo knjige i novac za kupnju knji ga kako bi se otvorilo Odsjek kroatistike. Mislim da će se ta inicijativa nastaviti zajedno s učenjem hrvatskog jezika i sljedeće godine.

•

6-7/2009

175

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda

su političke promijene i neka nova vremana, donijela

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

neke nove riječi; neke su izbrisali, neke su dobile nova

RODU O JEZIKU

značenja, neke jedva razumijem, neki zaboravljeni arhaični izrazi su ponovno zaživjeli… Neke promijene mi se sviđaju, neke baš i ne i mislim da nisu bile potrebne, jer jezik mora živjeti i mijenjati se. Unatoć promijena-

Ponekad razmišljam da li će opća globalizacija (što god

ma osjetim toplinu oko srca kada čujem »domaću riječ«

pod tim pojmom podrazumijevali), brisanje granica i

jer moj jezik je dio mene. Na njemu sam naučila reći da

kompjuterizacija, utjecati na to da neki jezici nestanu

sam sretna ili nesretna, artikulirala sam svoje potrebe

ili se promijene do neprepoznatljivosti. Da li će to omo-

i na koncu pisla stihove. Moj jezik mi je pomagao da

gućiti da se ljudi kvalitetnije i lakše sporazumevaju?

na papir izlijem svoje strepnje i strahove, svoje ljubavi i

Da li bi jedan jezik bio dovoljan cijelom čovječanstvu?

svoje ushite… Moj jezik je u korijenima mojih predaka.

Da li to ne bi dovelo do fenomena babilonske kule kao

Oni su mi ga prenjeli i njime mi dali identitet. Mislim

veličanstvenog zigurata koji bi nam omogućio da se

da jezici neće izumrijeti niti podleći globalizaciji jer su

približimo bogovima. Sama mogućnost artikulacije i či-

oni duboko ukorijenjeni u narodima i tradiciji. Prenose

tanja već je božji dar dan samo čovjeku! Da li je moguće

se s roda na rod kao dio svetinje i nasljeđa. Njima je na-

izdavanjem novih riječnika, novih gramatika i pravila,

pisana povijest i tako danas možmo pročitati od kuda

brisati riječi koje su se stoljećima mijenjale i bogatile

smo potekli i tko smo sada.

izričaj? Što uopće znači »čisti izvorni jezik« nekoga na-

Zbog svega toga me veseli činjenica da je mojoj djeci,

roda? Kroz povijest se i jezik mijenjao jer su različita

pored slovenskog i mađarskog jezika, omogućeno uče-

događanja i utjecaji drugih naroda, ostavili traga na

nje materinjeg, hrvatskog jezika, kao fakultativnog, iz-

jeziku i običajima. Prekrasno je slušati jezik sa svim

bornog predmeta u lendavskoj školi. Biti pismen znači

osobitostima svojih nariječja kojima su dali pečet ljudi

imati u rukama ključeve znanja i široke horizonte sa-

i događaji u prošlosti. On je poput tkiva koje je dio nas:

gledavanja stvarnosti. Biti pismen u svom materinjem

diše s nama, raste s nama i mutira u skladu s potreba-

jeziku znači biti dostojan svojih predaka i svoga roda

ma našega života i vremena. Oduvijek sam voljela pisa-

jer samo čovijek koji poštuje svoje nasijeđe može po-

ti i igrati se riječima pomno pazeći da se pravilno izra-

štovati i prihvaćati sve druge ljude zajedno s njihovim

zim. Danas kada razmišljam o svojoj pismenosti, često

kulturama i osobitostima. Uvijek sam željela da moja

se zapitam zar je moguće da se u tih 20 godina koliko

djeca postanu građeni svijeta i da im cijeli svijet bude

sam odsutna iz svojega rodnoga kraja, »moj« jezik toliko

drugi dom. Kažu da koliko jezika govoriš, toliko vrije-

promijenio da se danas osjećam nedovoljno pismena?

diš jer ti samo znanje može otvoriti sva vrata. Sve to je

Analizirajući i slušajući svoj materinji jezik u mediji-

moguće ako svoje porijeklo s ponosom nosiš u srcu i

ma i u kontraktu s ljudima iz moje okoline, vidim da

prenosiš ga novim generacijama.

Naslov ovoga teksta sam posudila iz pjesme velikog hr-

ostao veliki domoljub i njegovi stihovi će najbolje ilu-

vatskog pjesnika Petra Preradovića koji je unatoć tome

strirati ono što sam vam htjela poručiti:

da je desetljećima živio izvan svoje domovine zauvijek

176

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

O jeziku, rode, da ti pojem,

Po njemu te svijet poznaje živa,

Ljub’ si, rode, jezik iznad svega,

O jeziku milom tvom i mojem!

Na njem ti se budućnost osniva.

U njem živi, umiri za njega!

O preslatkom glasu onom

Zato uvijek k njemu teži,

Po njemu si sve što jesi:

U komu te mile majke

U njegovo jato hrli,

Svoje tijelo, udo svijeta,

Usnivahu slatke bajke,

Oko njega mi se grli

Bus posebnog svoga cvijeta

Koga šaptom i romonom

I u čvrsto kolo veži

U naroda silnoj smjesi.

Duši ti se svijest probudi

Pa ti neće vremeniti

Bez njega si bez imena,

Te ti spozna i uvidje

Burni trijesi da nahude;

Bez djedova, bez unuka.

Da ti bolje nije nigdje

Po jeziku dok te bude,

U prošasti sjena puka,

Do na tvoje majke grudi!

I glavom će tebe biti!

Ubuduće niti sjena!

(...............................................) Pošto sam u Sloveniji, u Lendavi, u prelijepom Prekmurju, našla svoj drugi dom, kao potvrdu da svi ljudi i narodi otvorena srca misle jednako, citirala bi znamenitog slovenskog svećenika koji je kao pisac i kulturni radnik, zaslužan za preporod slovenske narodne svijesti, blaženog Antona Martina Slomška:

O materinem jeziku, na binkoštni praznik leta 1834

… Kar je oče dobrega prejel od svojih starih, mora zapustiti svojemu sinu, kar se je mati hvalevrednega naučila od svoje ma-

… Kdor svoj materin jezik zavrže, ker ga pozabi in zapusti, je

tere, bo zapustila tudi svoji hčeri.

podoben zmedenemu pijancu, ki zlato v prah tepta in ne ve, ka-

O ljubi, lepi in pošteni slovenski jezik! S teboj sem prvič klical

kšno škodo dela. Slovenski starši, ki znajo slovensko, pa svojih

svojo ljubeznivo mater in dobrega očeta; v tebi me je mati učila

otrok slovenskega jezika ne učijo, so nehvaležni hišniki, ki svojim

moliti in spoznavati Boga; tebe hočem hvaležno spoštovati in te

otrokom domačo reč zapravijo - slovenski jezik, ki so jim ga nji-

ohraniti kot najdražji spomin na svoje rajne starše; za tvojo čast

hovi dedje izročili ...

in lepoto hočem po pameti skrbeti …

Materin jezik je najdražja dota, ki smo jo dobili od svojih staršev. Skrbno smo ga dolžni ohraniti, olepšati in svojim mlajšim zapustiti...

Kot hvaležen sin svoje ljube matere želim, naj bi bila slovenska moja poslednja beseda, prav kakor je bila slovenska moja prva.

Naši mađarski sunarodnjaci također njeguju svoju

naroda. Dva će je desetljeća poslije pjesmu će uglazbiti

kulturu kroz očuvanje jezika i narodnih običaja te obi-

Ferenc Erkel, a od 1848/49. ona se smatra nacional-

lježavanjem važnijih mađarskih kulturnih i državnih

nim simbolom. U tragičnim desetljećima 20. stoljeća

praznika. Dan mađarske kulture, kao dan kada se ro-

Kölcseyevi su stihovi iznova davali nadu i utjehu Ma-

dila mađarska molitva koja je postala himnom, jedan

đarima, a posebno u vrijeme diktature, kada tekst nisu

je od takvih, važnih dana za sve Mađare. U jednom je

držali odgovarajućim zbog njegovih vjerskih obilježja.

malom selu, na obali Tise, obrazovani literat, plemić Ferenc Kölcsey, 23. siječnja 1823. zapisao na papir pje-

Kölcseyeva pjesma je ustavom potvrđena za himnu

smu pod naslovom Himna u kojoj propituje sudbinu i

onda kada se Mađarska ponovo izborila za slobodu,

budućnost svoje domovine i sumira kolektivno sjećanje

1990 godine. •

6-7/2009

177

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Ferenc Kölcsey: Himna

Kölcsey Ferenc: Himnusz

(Iz olujnih stoljeća mađarskoga naroda)

(a magyar nép zivataros századaiból)

Mađarima, Bože, pruži

Isten, áldd meg a magyart,

Izobilje, radost, sreću,

Jó kedvvel, bőséggel,

I blagoslov svoj pridruži

Nyújts feléje védő kart,

Kad se s dušmaninom sreću.

Ha küzd ellenséggel;

Godinu im podaj laku

Bal sors akit régen tép,

Jer imahu zlu sudbinu,

Hozz rá víg esztendőt,

Platili su cijenu svaku

Megbűnhődte már e nép

Tog što bit će i što minu.

A múltat s jövendőt!

Precima si pomogao

Őseinket felhozád

Na Karpate stići prvi,

Kárpát szent bércére,

Domovinu lijepu dao

Általad nyert szép hazát

Bendeguzovoj si krvi.

Bendegúznak vére.

Kud Dunavu, Tisi rijeci

S merre zúgnak habjai

Šum se širi valovima,

Tiszának, Dunának,

Arpadovoj hrabroj djeci

Árpád hős magzatjai

Cvast si dao na tim tlima.

Felvirágozának.

U Kunsagu za nas poljem

Értünk Kunság mezein

Njihao si zrelo klasje,

Ért kalászt lengettél,

Grozd tokajski s tvoje volje

Tokaj szőlővesszein

Nektarom oblijevo nas je.

Nektárt csepegtettél.

Ti znamenja zabi naša

Zászlónk gyakran plántálád

Na opkope turskih horda,

Vad török sáncára,

Mrku vojsku Matijaša

S nyögte Mátyás bús hadát

Podnije bečka tvrđa gorda.

Bécsnek büszke vára.

Al ogriješismo se, jao,

Hajh, de bűneink miatt

Planuše ti grudi gnjevom,

Gyúlt harag kebledben,

S oblaka si udarao

S elsújtád villamidat

Gromovima nas i sijevom.

Dörgő fellegedben,

Mongolskih pljačkaša strijeli

Most rabló mongol nyilát

Ti nad nama zujit pusti,

Zúgattad felettünk,

Turskog ropstva jaram cijeli

Majd töröktől rabigát

Na leđa nam još se spusti.

Vállainkra vettünk.

178

•

6-7/2009

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Čuo pjev se pobjednika

Hányszor zengett ajkain

S osmanlijskih divljih usta

Ozmán vad népének

Naših palih gdje vojnika

Vert hadunk csonthalmain

Leži kosti hrpa pusta!

Győzedelmi ének!

I sin vlastit znaše ubit

Hányszor támadt tenfiad

Moju lijepu domovinu,

Szép hazám, kebledre,

Ona po svom djetetu bî

S lettél magzatod miatt

Smrtna urna svome sinu!

Magzatod hamvvedre!

Progonjeni krit se htjede,

Bújt az üldözött s felé

Al pećina mač na nj sprema,

Kard nyúl barlangjában,

I ma kamo da se djede

Szerte nézett, s nem lelé

U domaji doma nema.

Honját a hazában,

Na vrh stupi, u dol slazi,

Bércre hág, és völgybe száll,

Bol i očaj svud ga prate,

Bú s kétség mellette,

Krvav potop nogom gazi,

Vérözön lábainál,

Nad glavom mu more vatre.

S lángtenger felette.

Tvrđa bješe, sad je kamen,

Vár állott, most kőhalom;

Lepršala radost tu je,

Kedv s öröm röpkedtek,

Sada hropac, smrtni amen

Halálhörgés, siralom

Mjesto nje se ovdje čuje.

Zajlik már helyettek.

Ah, sloboda nije sama

S ah, szabadság nem virúl

Procvala iz krvi mrtvih,

A holtnak véréből,

Suzi oko sirotama,

Kínzó rabság könnye hull

Mučeničkog ropstva žrtvi.

Árvánk hő szeméből!

Nad Mađarima se stuži,

Szánd meg, isten, a magyart

Bože, jer taj narod strada,

Kit vészek hányának,

Zaštitnu im ruku pruži

Nyújts feléje védő kart

Na njihovu moru jada.

Tengerén kínjának.

Godinu im podaj laku

Bal sors akit régen tép,

Jer imahu zlu sudbinu,

Hozz rá víg esztendőt,

Platili su cijenu svaku

Megbűnhődte már e nép

Tog što bit će i što minu.

A múltat s jövendőt!

Tekst pripremila: Renata Lugomer - Pohajda

Cseke, 1823. január 22.

•

6-7/2009

179

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Rajko Stupar

rajko.stupar@telemach.net

ker je imel vizijo razširiti paleto delovanja tudi na druga področja umetnosti (film, ples), drugič zato,ker je zaradi

Regionalno gledališče

svojega geografskega položaja in razmeroma bogatega kulturnega okolja razširil teritorialne, etnične ter druge meje in tudi, ker se je lotil raziskovanj interakcij medijev.

(3.del) Program gledališkega laboratorija je slonel na iskanju razmerij med gledališko in filmsko igro, med besedo in

Kdor se povezuje, pričakuje od tega neke posebne re-

gibom, med vidnim in nevidnim, pri čemer so bili ude-

zultate. Take, ki bi jih sam ne dosegel. Hkrati pa upa,

leženci aktivni ustvarjalci, ki spoznavajo metjé in vsak

da bo kot del celote vendarle dovolj prepoznaven. Da se

medij posebej.1

ne bo izgubil v skupni hiši, ki jo postavlja. V 1.delu tega pisanja smo prikazali sedem delovnih

Ker so to razmeroma zahtevne vsebine, je bilo v izhodi-

sezon, ko se je ob podpori politike povezovanje v regiji

šču izvedbe projekta najpomembnejše vprašanje izbo-

udejanjalo na področju gledališča. To so bila osemdese-

ra nadarjenih in motiviranih igralcev in igralk iz celo-

ta leta prejšnjega stoletja, natančneje od 1981. do 1991.

tnega Pomurja s Prlekijo, z Madžarske in tudi Hrvaške.

leta štirje laboratoriji in tri predstave: Bratko Kreft: Kre-

Kot takega z izrazito multinacionalno naravnanostjo

ature, Gabor Görgely: Rokokojska vojna in Roger Vitrac:

ga je prepoznalo in tudi finančno podprlo Ministrstvo

Viktor ali otroci na oblasti. Iz laboratorijev so na igralsko

RS za kulturo. Nabor je zahteval daljše časovno obdo-

akademijo vstopili številni mladi Prekmurci, ki danes

bje, posebej pri novih partnerjih, zato se je ta cilj ure-

predstavljajo izjemen gledališki kadrovski potencial.

sničil šele v drugem terminu. Projekt je bil zato izpeljan

V 2.delu je opisan projekt Gledališki studio PoPr (Po-

v dveh terminskih sklopih in skupno štirih modulih.

murja in Prlekije,ki je oživil idejo povezovanja in ki naj bi z novim odrom v Lendavi premaknil kolesje regional-

Moto izobraževanja, NA ZAČETKU JE IDEJA, je nare-

nega gledališča.

koval izvedbo t.im.bazičnih modulov:

V 3.delu zaključujemo pregled naporov za vzpostavitev regionalnega gledališča s projektom Art studio in pov-

1. modul: MISEL DA BESEDO ali ukvarjanje s temelj-

zemamo kratek razmislek o današnjem stanju.

nim igralčevim orodjem, njegovim glasom, je vodil mentor, igralec Rajko Stupar. Osem udeležencev, med njimi

ART STUDIO 2006 – program A6 Leta 2006 so v Lendavi spet potekala usposabljanja, tokrat v okviru projekta ART STUDIO – GLEDALIŠKI LABORATORIJ. Projekt, je bil zasnovan kot nadgradnja vseh dotedanjih prizadevanj, nekdanjega Pomurskega gledališkega studia in Gledališča PoPr (Pomurja in Prlekije) izpred enega leta. Mišljena je vsebinska nadgradnja,

180

tudi nekaj že znanih imen, na primer pevka in prevajalka Klarisa Jovanovič, mladi domači ustvarjalki Urška Raščan in Miša Gerič, ki ju poznajo otroci številnih vrtcev in šol po Sloveniji, iz Lendave še Samo Lovrenčec in Maša Misja , ki ima tudi poklicne igralske ambicije; Tadej Tibaut, Dean Horvat in Luka Hozjan so prihajali iz Črenšovec, vsi do zadnjega izjemno motivirani. 1 1. poročilo: Zaključil 1. modul, arhiv

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Urška Raščan

Klarisa Jovanovič

Tadej Tibaut

Maša Misja

Dejan Horvat

Miša Gerič

Na odru je bila ves čas prisotna kamera in vsaka naloga

Udeleženci so slišali kar nekaj gledališke zgodovine,

je bila narejena dvakrat: prvič za naglušno starko na

največ pa je bilo seveda govora o commedii dell´arte.

balkonu v dvorani in drugič za oko kamere. Sledila je

Tekstovna predloga gradi prav na tej zvrsti gledališča.

primerjava in ugotavljanje razlik med filmsko in gledali-

Mladim je zelo blizu. Hitro se znajdejo.

ško igro. Slika na TV ekranu ima vlogo monitorja in postane del dogajanja na odru, ki sčasoma ni več moteča.

V zaključni fazi modula so v pičlih treh urah pripravili

2.modul : OD IDEJE DO PREDSTAVE je vodil igralec

presenetljivih 20 minut dolgo predstavo »Plejbojev«, me-

Mladinskega gledališča iz Ljubljane Dario Varga, sicer

stoma tudi izredno prepričljivo, da ne rečemo že kar z

Ustvarjalni krog, uvodna pojasnila

Marjan ob kameri

Dihanje v različnih položajih

doma iz Murske Sobote. Bogate izkušnje dela z različ-

izrazitimi kreacijami, oziroma bolj natančno: nastavki

nimi režiserji je uporabil pri analizi tekstovne predlo-

zanje. Lahko si predstavljate, kakšno veselje je vladalo

ge. Slušatelji so se skozi besedilo Življenje podeželskih

med udeleženci, ko so se gledali na video posnetku in

plejbojev po drugi svetovni vojni ali Tuje hočemo, svoje-

kako presenečeni so bili nad samim seboj, koliko zmo-

ga ne damo3 ustavljali pri temeljnih vprašanjih gledali-

rejo. Morda je k temu pripomoglo tudi dejstvo, da je šte-

škega sporočanja.

vilo udeležencev manjše (8) in primerljivo s povprečno številčnostjo igralskega letnika akademije.

2 Antonin Artaud: Le théâtre et son double,1938

Partnerji pri projektu so do jeseni opravili svoje delo.

3 Dušan Jovanović: Življenje podeželskih plejbojev po drugi

Glasbena pedagoginja ga. Branka Tompa se je dogovar-

svetovni vojni ali Tuje hočemo, svojega ne damo, Commedia

jala s čakovsko gimnazijo in izbrali so Matejo Gajnik

dell´arte (Po predlogi N.N: Trije rogonosci),SSG Trst,1972

•

6-7/2009

181

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Najprej dramaturška analiza besedila

Dario Varga: Kako do ideje?

Klarisa tudi lektorsko

in Ervina Felića, iz Lentija pa je

Drugi termin Art studia je imel za

ga.Gabi Feher pritegnila k delu

cilj usposabljanje v bazičnih tehni-

štiri slušatelje. Prišli so Anna

kah (uporaba temeljnih igralčevih

Molnár, Márton Molnár, Diána

»orodij«). Tudi v jesenskem delu

Csernovicz in Zsófia Csernovicz.

usposabljanja so se slušatelji soo-

Večina izbranih slušateljev iz Po-

čali z živo sliko na ekranu.

murja je bila na usposabljanjih 3. modul IZRAZNOST BESEDE je

tudi v preteklih letih, skoraj polovica pa je povsem novih, ki so se

V prostoru

vodil igralec Rajko Stupar.

v svojem okolju že izkazali. Dihalna tehnika je delala največ Maši, Tadeju in Deanu so se pri-

težav dekletom, vendar so se vsi

družili Iris Drvarič, Moni Baša,

razživeli, ko so besede dobivale

Tjaša Šimonka, Nina Vrhunc,

smisel in ko so se začeli »igrati« z

Malvina Baša in Andi Gal, vsi

večpomenskostmi.

iz Lendave; iz Trimlinov Vanesa Vargazon; iz Petišovec Desire Gal; iz Čentibe Alen Horvat in Sanja

Inervacijski alfabet je postal redna S predstave: Ti si tako zatežen

Sobočan; iz Dolge vasi Tjaša Fe-

artikulacijska vadba, variiranje v različnih razpoloženjskih stanjih,

her; iz G.Lakoša Dolores Küplen; iz Kapce Doris Paušič;

preigravanje v odnosih, situacijah, prostorih pa osnove

iz Dobrovnika pa Eva Nađ.

za pridobivanje igralskega občutka.

Zapišemo lahko, da je bil oder komaj dovolj prostoren

Mladi so polni energije, a toliko trdega dela je bil tudi za

za vse.

njih velik zalogaj.

182

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Gasilska po zaključku

Prevajanje v madžarščino zahteva kratko prekinitev akcije

Številna ekipa v zbranosti

•

6-7/2009

183

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

184

Mladostni polet

Skupinska dinamika pod nadzorom

Posamično delo, v parih in skupinah

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

zahvale prof. Štefanu Kardošu (Gimnazija Lendava), Olgi Paušič (DOŠ1 Lendava), prof.Cilki Jakel (Gimnazija Ljutomer), predsednici ZKD Gabi Feher, prof.Branki Srna Tompa (Gimnazija Čakovec) in Katalin Molnár (AI Lenti). Slednji sta se zadnji dan tudi sami priključili delu slušateljev.5 ART STUDIO, gledališki laboratorij je upravičil vložene napore in sredstva še posebej v primeru, če bo z delom nadaljeval tudi v prihodnjih sezonah.6 Posamično delo, v parih

Posamično delo, v parih

Pregled opisanega projekta iz leta 2006 napeljuje na 4. modul IZRAZNOST TELESA je vodil koreograf in

ugotovitev, da je gledališko izobraževanje v tem konte-

plesalec Matjaž Farič4 s poudarkom na čutenju tele-

kstu, z njim končno opravilo mednacionalno povezo-

snosti. Udeleženci so po vajah segrevanja dobivali spr-

valno vlogo. Večjezičnost je v tem prostoru del vsakda-

va lažje, nato pa vse bolj zahtevne naloge. Matjaž je bil

na, multinacionalno okolje pa kar kliče po prav takem

natančen in nepopustljiv.

gledališču.

Igrivost mladih je prihajala v ospredje posebej takrat,

GLEDALIŠČE KOT HIŠA

ko so bila navodila natančna in izvirna, nenavadna. Veliko zabave, smeha. Vmes pa budno oko mentorja, ki je

Vizijo regionalnega gledališča po vseh programih, ki

sproti opozarjal, vodil, tudi sam pokazal, primerjal…

smo si jih v teh treh delih ogledali, lahko prepoznamo kot dovolj zgodaj in dovolj jasno zastavljen cilj. Žal pa

ZAKLJUČEK PROJEKTA

se vsi ti že opravljeni napori kažejo bolj kot trdovratno

Po izteku zadnjega modula gledališkega laboratorija so

že na začetku zavedali omejitev, skromnih možnosti in

se javnosti predstavili s krajšo koreografijo. Delovala

meja mogočega. Projekta izgradnje novega kulturnega

je prečiščeno, igra nastopajočih pa je bila presenetlji-

doma v Lendavi in razvoja kadrov sta bila zasnovana

vo intenzivna, z veliko mero koncentracije, medsebojne

istočasno! 7 Takrat smo imeli občutek nemoči zaradi

uglašenosti in telesne intenzivnosti.Po predvajanju vi-

pomanjkanja infrastrukture, danes zaradi rigidnega in

deo posnetkov vseh usposabljanj sta mentorja obisko-

malevolentnega lokalnega vzdušja in regionalnih tran-

valcem predstavila potek izvedbe.

zicijskih lokalizmov, ki ne obetajo skorajšnje pomladi.

vztrajanje, ki mu čas še ni naklonjen. Nosilci vizije so se

Skozi štiri module je šlo skupno osemindvajset slušateljev, za pomoč pri njihovem izboru pa so bile izrečene

5 Poročilo o opravljenem projektu, v Lendavi,16.09.2006 6 Medijem,2006, arhiv 7 Predložitev ideje Odboru za gradnjo kulturnega doma v

4 Matjaž Farič se je zgodaj začel ukvarjati s plesom, prvič pa je kot igralec stopil na odrske deske prav v Pomurskem gledališkem

Lendavi, 1980 Na osnovi tega dokumenta je Kulturna skupnost

studiu (glej Regijsko gledališče, 1. del, Lindua št. 2-3, str. 145)

Slovenije vnesla postavko v srednjeročni program 1980-1985

•

6-7/2009

185

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Če je bilo sprva (v osemdesetih letih)

vztrajnost je tisti modus vivendi, ki

več politične naklonjenosti kadrovskim

je številnim sodelujočim tako pri za-

povezovalnim procesom in manj veliko-

snovi izgradnje, kot pri izobraževal-

poteznim investicijskim zamahom, je

nih programih in praktičnim delom z

danes prav obratno. Vselej pa politika,

uprizarjanjem, dajal občutek trajno-

še posebej tista, ki nima humanističnih

sti, stabilnosti, resnosti početja, sno-

znanj, potrebuje dalj časa, da dojame (če

valcem vizije pa ohranjal vero,da je

sploh) globino in razsežnosti, s kateri-

dosegljiva, uresničljiva kot regionalno

mi se ubada stroka. Vse bolj se namreč

gledališče, še več, kot mednacionalna

ustvarja občutek, da se politika obnaša

produkcijska hiša, ki bo generator

pragmatično - in žal ji pri tem v skrbi za

združevanja vseh umetniških poten-

lasten položaj pritrjuje tudi del stroke -

cialov v pokrajini ob Muri, hiša, ki bo

na najbolj lahkoten način in to tako, da

Začetek končne koreografije kot gag

pograbi pač tisto, kar ima pri roki. Len-

imela vse možnosti, da pridobi status nacionalnega pomena ne le v Sloveni-

davska politika 90. let (predvsem narodnostna) je razu-

ji, ampak tudi na Madžarskem. Status pa že zagotavlja

mela vizijo stroke in imela to srečo,da je lahko zajela v

širino in večjo finančno trdnost. Vsi ti mladi, ki so šli

svoj program največ, zato je danes Lendava na podro-

skozi ta in tudi druga izobraževanja, si zaslužijo to in

čju urejenosti infrastrukture za kulturne dejavnosti

še kaj več. In vsi številni, ki se danes ukvarjajo z gleda-

v veliki prednosti pred drugimi središči v Pomurju in

liščem (mentorji,režiserji,pisci besedil, igralci, glasbe-

Prlekiji. A te prednosti ne izkorišča, zato jo tudi že iz-

niki, scenografi, oblikovalci in tehniki) v tem in širšem

gublja. Danes, po petih letih funkcionalne uporabnosti

obmurskem prostoru in vsi tisti, ki so prepuščeni la-

lendavskega odra, izjavljati, da v kulturi primanjkuje

stni iznajdljivosti, si zaslužijo to. Ne le veliko hišo, tudi

kadrov, je neresno in žaljivo do vseh, ki se z gledališčem

skrben, topel dom.

ukvarjajo. Stroka je z vizijo regionalnega gledališča poleg zasnov za ureditev takratnih prostorskih razmer še kako mislila in zato poskrbela tudi za kadre. Pri tem pa je vlagala mnogo preveč energije, kot bi je bilo potrebno, če bi imela pravo razumevanje in podporo. In prav zato izjava, da danes denar, davkoplačevalski seveda, ni problem, toliko bolj zažari v vsej svoji mizernosti in ves blišč okoli trenutnih ikonografij v vsej svoji bizarnosti. V trdovratni vztrajnosti majhnih korakov pri izobraževanju in velikih pri izgradnji pa lahko ugledamo stroko, sejalca, ki rije po jalovini in neutrudno vstavlja se-

Zaključni finale

mena v upanju, da se bo katero vendarle prijelo. Prav 186

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Olga Paušič

pausico@yahoo.com

Oddelčno gledališče v osnovni šoli Na dvojezičnih zavodih je zelo pomembno z učenci

- ni preprosto pridobiti k sodelovanju vseh učencev

delati čim več tudi izven pouka slovenščine, nadgra-

izbranega oddelka in jih motivirati za resno delo, ki

jevati pridobljeno znanje jezika, »opremiti« učence, da

traja tudi nekaj mesecev,

bodo samozavestni v javnem nastopanju in čim bolj kompetentni pri rabi obeh učnih jezikov. Sodelovanje

- ni lahko najti ustreznega besedila, ki bi učence določene starostne stopnje pritegnilo,

v gledališki skupini je odličen način/metoda dela za

- delo poteka tudi izven pouka, torej morajo učenci in

uresničevanje navedenih ciljev, ki so zajeti tudi med

mentor žrtvovati svoj prosti čas in se pogosto zalo-

temeljnimi cilji pouka slovenščine v osnovni šoli.

mi, ker udeleženci naloge ne vzamejo dovolj resno,

Ker pa v gledališko skupino ni sprejet vsak učenec, ki bi si to želel, je krasna možnost delovanja na tem

- pogosto manjka podpora okolice ( razrednik, sodelavci, starši, vodstvo šole),

področju t.i. ODDELČNO GLEDALIŠČE, ki se vse pre-

- lahko je ovira tudi pomanjkljivo strokovno, psiholo-

redko pojavlja v našem šolskem vsakdanjiku, najbrž

ško, pedagoško znanje mentorja, ki se naloge loteva.

iz več vzrokov:

KULTURNE PRIREDITVE V OSNOVNI ŠOLI

Morda vpliva nanje prostor, saj se svečanosti dogajajo najpogosteje v šolski telovadnici, ki nikakor ni prostor za kulturno prireditev. Ker pa imamo v Lendavi čudovito gledališko dvorano, jih peljemo pogosto na predstave

Nekoč je bilo v osnovni šoli resda veliko več praznikov,

kar tja. Morda jih navdihneta lepota objekta in vzduš-

kot jih praznujemo te dni, res je tudi, da smo bili bolj

je v veliki dvorani – dejstvo je namreč, da prireditve v

pedantni pri pripravi svečanosti kot danes, morda zato,

gledališki dvorani, naj so še tako moraste, sprejemajo

ker je bilo med številnimi prireditvami veliko takšnih,

povsem drugače. Seveda zmerom ne gre, da bi izvedbo

ki so imela politični priokus in smo bili pod drobno-

prireditev načrtovali v gledališču, kajti najemnina dvo-

gledom širše javnosti. A kljub vsemu – tudi danes pri-

rane je previsoka, da bi si lahko privoščili izpeljati na

pravljamo na osnovnih šolah kar nekaj svečanosti in

primer svečanost ob slovenskem kulturnem prazniku

zaželeno je, da so predvsem vesele, živahne, zabavne.

tam. Ali pa božično-novoletno prireditev ob koncu ko-

Dogajanje na prizorišču mora biti dinamično, da pri-

ledarskega leta ali slovo od devetošolcev in še katero.

tegne vsega site osnovnošolce, ki nimajo potrpljenja

Močno smo odvisni od milosti donatorjev, sponzorjev,

za resne zadeve (recitali so zanje težko prebavljivi, tudi

ki jih je pa žal vse manj.

prireditve glasbene šole jih zamorijo, da začno z nepri-

Proslave in druge kulturne prireditve slonijo predvsem

mernim vedenjem nagajati in motiti …).

na ramenih slovenistov in učiteljev drugih jezikov ter •

6-7/2009

187

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

glasbenem pedagogu. To je dejstvo, naj reče kdo, kar hoče. Tudi če je za vodjo proslave zadolžen matematik (teoretično, saj tega pri nas v praksi seveda ni!), le-ta takoj pohiti po pomoč k učiteljem jezikov, naj mu dajo kaj konkretnega v roke, scenarij, zabavne točke-skeče, vezno besedilo, recitacije, nagovor … Potem pa nastane problem: je slovenist dolžan pomagati ali ne? In kje vzeti vsebine, ki jih bodo učenci z veseljem usvajali, jih uprizarjali? Ne preostane drugega, kot da vzameš pero v roke in napišeš. To sem ugotovila že pred mnogo leti in tako so nastale številne gledališke igre za otroške in mladinske gledališke skupine. Tudi kolegice so prevzele to prakso. Vsem nam gre za dobro učencev in ugled šole, za uspešno izvedene aktivnosti vseh vrst, za priznanje staršev in lokalne skupnosti, navsezadnje tudi za osebno zadovoljstvo, saj predvidevam, da ima večina slovenistov veliko ustvarjalne energije, ki jo želi predstaviti v kakšnem »izdelku«. Po drugi strani pa v sedanjem sistemu vrednotenja učiteljevega dela tovrstna prizadevanja nikjer niso pošteno in pravično nagrajena. Res je marsikaj težko merljivo, mislim pa, da mi nihče ne bo oporekal v trditvi, da ni mačji kašelj pripraviti enourno zanimivo, dinamično, privlačno kulturno prireditev, ki bo »držala v pesti« pozornost 400 učencev od prve do zadnje minute! Trdim, da porabi učitelj – pripravljalec scenarija – za temeljito izdelano besedilo vsaj 20 delovnih ur, za dobro odrsko besedilo pa vsaj 100! Od zamisli do realizacije je kar dolga pot. Besedilo rase med kuhanjem, pospravljanjem domače hiše, rojeva se ponoči med nemirnim spanjem, v zgodnjih urah, ko je dano človeku v miru ustvarjati … Koliko je vreden ta duševni napor, bi težko rekla. Vreden pa je!

GLEDALIŠKA DEJAVNOST Vzdušje na lendavski šoli (DOŠ I Lendava) je gledališki dejavnosti naklonjeno, na pomoč priskočijo po potrebi tudi strokovni sodelavci: glasbenik, likovnik, tehnik. Seveda je vedno problem pomanjkanje sredstev, tako si prizadevamo, da so scenski elementi, izdelani v šolski delavnici, čim bolj preprosti in na voljo več skupinam. Udeležujemo se srečanj gledaliških skupin na vseh ravneh, lepe uspehe beležimo tudi na državni ravni. Lahko povem, da so šolske odrske predstave vselej zelo toplo sprejete, pričakujejo jih tako učenci kot učitelji. Zadnjih nekaj let sem spoznala, da je poseben izziv pripraviti oddelčno gledališko predstavo. Prvi poskusi so bili precej nerodni, nisem bila zadovoljna z doseženim – a po več predstavah sem pridobila dragocene izkušnje in danes uživam ob delu s celotnim oddelkom – mislim pa, da tudi učenci! V šolskem letu 2008/09 sem se odločila začeti z delom v 6. razredu. V oddelku je 19 učencev in za prvi poskus smo izbrali besedilo Božičkov pevski zbor. Kako nam je šlo, bom povedala v nadaljevanju.

ODDELČNO GLEDALIŠČE Zamisel za delo z oddelčnim gledališčem seveda ni nova. Kar nekaj poskusov se je že zvrstilo – predvsem na razredni stopnji – vendar teoretičnih in didaktičnih napotkov za delo z oddelčnim gledališčem se ni lotil še noben strokovnjak, tako da mentorji improviziramo, sami odkrivamo najustreznejše oblike in metode dela. Slovenisti oziroma drugi učitelji – razredniki – se za OG (oddelčno gledališče) ne navdušujejo, po mojem predvsem zato, ker na knjižnih policah ni na voljo ustreznih besedil. Pa še drugi vzroki, navedeni v uvodu, botrujejo strahu pred delom v oddelčnem gledališču. Marsikomu sem že posodila svoja avtorska besedila, svetovala in

188

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

tudi pomagala pri izvedbi prireditev. Z oddelčnim gle-

- predvideti potrebno število ur za vaje (npr. za Božičk-

dališčem je mogoče uresničiti kar veliko ciljev iz UN za

ov pevski zbor smo v 6. razredu rabili le 10 ur vaj, v 5.

slovenščino v osnovni šoli:

bi bilo potrebnih še nekaj več); ure lahko predvidimo

- učenci spoznajo različne možnosti uprizarjanja na

v fondu razredniških/oddelčnih ur ali pouka sloven-

odru (pantomimo, delo z lutkami, živo igro, naučijo se

ščine.

improvizirati itd.), - spoznajo zunanjo in notranjo zgradbo odrskega be-

Zadnjih nekaj let sem z oddelkom učencev, ki sem jim bila razredničarka, vsako šolsko leto pripravila vsaj

sedila, - učijo se tudi sami graditi gledališko besedilo (replike,

eno oddelčno predstavo. Vsebine, zahtevnost in dolžina

didaskalije),

predstav so rasle skupaj z učenci. Bilo je zelo zanimivo,

- razumejo pomen dramskega trikotnika,

poučno tudi zame. Ko so se v 6. razredu prvikrat spopa-

- pridobijo literarnovedne pojme, povezane z gledali-

dli z odrskim besedilom, je marsikateri učenec trdil, da

ško stroko,

ne bo zmogel. Bila je trema, zadrega, jecljanje, težave z

- pridobijo veščine retorike (pravilno dihanje, izgovar-

mizansceno, pozabljanje – a so nastopili vsi. Naslednje

java, besedni in stavčni naglas),

leto so že septembra spraševali, kaj bom potegnila iz ro-

- javno nastopanje pred občinstvom prispeva k boljšim

kava, predlagali tudi spremembe besedila, še sami kaj

govornim nastopom pri urah slovenščine,

pripisali. V osmem in devetem sploh ni bilo več resnih

- rase njihova samopodoba in suverenost v rabi jezika

težav. Če ne bi bili tako zavzeti s šolskimi obveznostmi,

tudi tedaj, ko slovenščina ni učenčev materni jezik,

bi nastala besedila izpod njihovih peres kar doma.

- spodbujamo njihovo ustvarjalnost v pisanju in krei-

Zdi se mi, da je dobro delati z oddelčno skupnostjo kon-

ranju različnih vlog.

tinuirano, torej vsako leto. Primer (izkušnje iz preteklih let):

Če hočem navdušiti za gledališko ustvarjanje ves odde-

- v 6. razredu smo pripravili igrico Božičkov pevski

lek, je treba pred pripravo ustreznega besedila misliti

zbor. Gre za šaljiv prikaz težav in muk, ki jih ima Bo-

na marsikaj:

žiček s svojim pevskim zborom pred pripravami na

- ne prezahtevno, ne predolgo besedilo,

mednarodni pevski festival. Veliko humornih zasu-

- ustrezno število »vlog« oziroma možnost širjenja/kr-

kov spremlja petje božično-novoletnih pesmi, s ka-

čenja izhodiščnega besedila,

terimi bi Božiček vsekakor rad dosegel prvo mesto.

- zmožnosti učencev – ki so običajno v razponu od »vse

Sporočilo: Človeka vzradostijo tudi drobnih uspehih

zmore« do »morda bo uspel brez večjih napak poveda-

v življenju, posebno če jih lahko deli s prijatelji. Igra

ti na odru kakšno repliko«,

traja 30 minut. (Besedilo si lahko »sposodite« na e-na-

- upoštevati je treba prostor (nikar v telovadnici!),

slovu avtorice: pausico@yahoo.com).

- razpoložljive, že izdelane scenske elemente, rekvizite,

- v 7. razredu Pepelkin čevelj – zmešnjava klasičnih in

ki jih šola ima in jih ni treba na novo kupiti oz. izde-

sodobnih pravljic, ki se rodijo v Blaževi domišljiji, ko

lovati,

piše domačo nalogo. Splet prizorov iz pravljic pripelje

- preveriti, kje nam lahko priskočijo na pomoč starši

do spoznanja, da v vsakem od nas živi umetnik, vre-

(npr. šivanje kostumov, razmnoževanje besedila, ti-

den pozornosti. Igra traja 40-45 minut (Šolski štosi,

skanje vabil/letakov/gledališkega lista),

str. 33 - 47). •

6-7/2009

189

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

- v 8. razredu Nenavadno darilo. Gre za domišljijsko komedijo, v kateri obiščeta oddelek osmošolcev nagajiva škrata s knjigo resnice, v kateri so zabeleženi grehi članov skupine. Razvozlavajo se številni pripet-

FAZE PRIPRAVE ODDELČNE GLEDALIŠKE PREDSTAVE (Primer: Božičkov pevski zbor)

ljaji, ki so se zgodili med letom in ostali neraziskani. Sporočilo: prijateljstvo, odkritosrčnost, nesebičnost so vrednote, ki veliko veljajo. Igra traja 50 minut (Šol-

A) Izbira/pisanje besedila

ski štosi, str. 93 -109). - v 9. razredu Na pragu poletja – igra, v kateri se lomijo

Meseca septembra se pogovorimo o vsebini. Učenci po-

kopja zaradi ljubezni, nerazumevanja s starši, neu-

vedo na razredni uri, kaj jih zanima, zgodi se, da tudi že

speha v šoli, mladostniki pa že sanjajo o prihodnosti,

predlagajo kaj konkretnega (pravljična igra, besedilo, ki

saj zapuščajo osnovnošolske klopi. Komedija, ki traja

obravnava njihove aktualne probleme …). Če kdo izrec-

60 minut, pošilja sporočilo, da je treba biti pogumen

no ne želi nastopati, se dogovorimo, da bo pripravlja-

in zelo vztrajen, če hočeš doseči svoje cilje (Šolski što-

lec scenske opreme, mojster glasbe, ustvarjalec vabila,

si, str. 110 - 141).

plakata ali gledališkega lista ipd. Običajno pa vsi radi nastopijo, čeprav le s kakšno repliko. Zberem njihove

Navedena besedila (razen Božičkovega pevskega zbora)

predloge in dobre zamisli.

so iz zbirke Šolski štosi.

Ugotovila sem, da si pravljičnih iger želijo mlajši učenci (do 6. razreda, morda še sedmošolci), kajti laže se vži-

Verjamem, da so se učenci veliko naučili, ne le literar-

vljajo v lik izmišljenih junakov kot v vlogo sebi podob-

novednih pojmov v zvezi z gledališčem, torej gre za nad-

nih književnih oseb, starejši učenci pa se raje lotevajo

gradnjo učne snovi pri slovenščini (gledališka vzgoja,

besedil, ki odsevajo njihov vsakdanjik, ljubezenske pri-

dramatika), ampak tudi tehnik »usvajanja« vloge, vži-

petljaje, torej si želijo besedil, v katerih lahko nastopajo

vljanja v književno osebo, veščin retorike, kar pomemb-

tudi v vlogi odraslih (učiteljev, staršev). Pozorna sem

no prispeva k dvigu učenčeve samozavesti v javnem na-

tudi na to, da besedilo v začetni fazi ni daljše od 10-12

stopanju, k njegovi boljši samopodobi. Obenem je delo

tipkanih strani, kar pomeni do 40-minutno prireditev.

s celotnim oddelkom odlična metoda za

Kar je več, bi nam vzelo preveč ur dela. Največkrat pri-

- utrjevanje homogenosti skupine, dobrih medseboj-

pravim oddelčno predstavo v prednovoletnem času kot

nih odnosov, - pridobivanje občutka odgovornosti, saj ko učenec

darilo staršem, ki imajo decembra v dolgih zimskih dneh tudi sami več časa.

prevzame nalogo, od katere je odvisen uspeh celotne

Na pogovornih urah se zmenim s starši, kako lahko

skupine, je ne more kar preložiti na pleča sošolca,

pomagajo (ali kaj poiščejo v domači omari, sešijejo, na-

- poglabljanje stikov med razrednikom in oddelkom,

bavijo).

- za boljšo povezanost s starši, ki pač takšne aktivnosti radi podprejo, sodelujejo po svojih močeh in so »za-

b) Do krompirjevih počitnic napišem besedilo in jim

gotovljeno občinstvo« . Na oddelčnih prireditvah se

ga predstavim na razredni uri. Tudi še sedaj lahko

jih zbere tudi do 60-70. Pridejo vsi člani družine, zelo

predlagajo spremembe, širjenje besedila, dodajanje do-

radi tudi stari starši.

brih »štosov«, ki naredijo besedilo še bolj sočno. Preden

190

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

gredo na počitnice, mora biti besedilo nared. Razdelim

pesmi, ročno izdelane voščilnice ipd. Do prireditve so

vloge, saj praviloma učence v dveh mesecih dobro spo-

plakati krasili učilnico našega oddelka. Izdelali so jih

znam, če sodelujem z njimi več let, pa sami ugotovijo,

učenci sami, pomagali so starši … in tako je bilo prizori-

na čigavo kožo je pisana posamezna vloga.

šče praznično obarvano. Namesto praktikablov (pevski zbor!) smo uporabili lesene pručke, ki jih imamo v šoli

B) Bralne vaje

še od predstave Sneguljčica. Ničesar ni bilo treba izdelati na novo.

Pred počitnicami opravimo 1-2 bralni vaji. Izkoristimo D) Kostumi

oddelčne ure, ure po pouku, če je dobra volja. Analiziramo vsebino, značaj junakov, se dogovorimo, kako naj se lotijo »grajenja« svoje vloge.

Že med jesenskimi počitnicami so učenci pobrskali

Med branjem si zapisujejo opombe, označijo besedni

po domačih omarah. Dekleta- snežinke so potrebova-

naglas, kjer je potrebno, označijo si, katere dele replik

la bela krila/hlače, bele puloverje, lase smo pa speli z

bodo na odru bolj poudarjeno izgovorili itd.

belimi pentljami, ki smo jih pač kupili. Dečki-palčki so

Radi se pripravljajo na nastop v prostih dneh, ko šolski

oblekli spodvihane kavbojke, ohlapne kariraste srajce

stres popusti. Običajno besedilo usvojijo do konca po-

svojih očetov, na noge so potegnili pisane dokolenke,

čitnic, saj ni velikih vlog in pretirane kopice replik.

glave so pa bile pokrite s pisanimi pletenimi kapami. Le za Božička je bilo treba kupiti ustrezen kostum. Na

C) Uprizoritvene vaje

srečo je bila cena v supermarketih zelo ugodna (4 evre), kar so našemu Božičku odrinili kar starši. Sova-glas-

Po jesenskih počitnicah organiziram uprizoritvene

bena kritičarka je bila oblečena v usnjene pumparice,

vaje. Ker so učenci besedilo že memorirali, se lotimo

pisane dokolenke, planinske čevlje, puli in lovski klo-

mizanscene, ki je v primeru igrice Božičkov pevski zbor

buk (vse iz domače omare).

dokaj enostavna. Ne zapisujemo, gibanje na odru si E) Likovna, glasbena oprema, luč

učenci med vajami zapomnijo. Vmes tudi kaj spremenimo, če prispeva k razgibanosti, dinamiki predstave. Ves čas imajo možnost predlagati rešitve, ki se jim zdijo

Likovno opremo sem že omenila, pri petju nam je po-

učinkovite.

magala učiteljica glasbe, za uvod v predstavo pa smo iz-

K sodelovanju povabim učiteljico glasbene vzgoje, saj v

brali božično pesem z zgoščenke lendavskega pevskega

predstavi učenci precej pojejo.

zbora (lahko je kakšna koli, prazniku primerna pesem).

Za uprizoritvene vaje smo potrebovali 8 ur (nekaj ur

Z osvetlitvijo prizorišča se nismo pretirano obremenje-

slovenščine, oddelčnih ur in ur po pouku).

vali, saj v knjižnici pač ni veliko možnosti. Ves čas je bil prostor v polmraku, na stojalu ob robu prizorišča so

Č) Scena in rekviziti

gorele velike sveče, palčki pa so imeli laterne s svečami (steklenice za vlaganje, obešene na vrvico), ki so jih

Ker smo se odločili, da predstavo izpeljemo v čitalni-

ob prihodu na oder razporedili po tleh, da so dodatno

ci šolske knjižnice, smo naš prostor za oder opremili

osvetljevale prizorišče.

s plakati, na katerih so bili božično-novoletni motivi, •

6-7/2009

191

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Jasna Cigut

KAKO JE BILO

jasnacigut@yahoo.com

Dvojezična osn ovna šola I Lendava. 1.Sz. Lendvai Kétnyelvű Általán os Iskola

Predstavo smo imeli 20. decembra 2008 v večernih urah. Zbralo se je 60 gledalcev, tako da je bila šolska

Gledališki maraton 2009

čitalnica lepo polna in vzdušje odlično. Prazniki dajo tovrstnim prireditvam poseben čarobni pridih. Igrica je dobro uspela, čeprav seveda brez drobnih napak ni šlo. A saj se nismo pripravljali na srečanje gledaliških skupin! Ni motilo niti to, da sem morala šibkejšim členom tu in tam kaj glasno prišepniti. Učenci šestega razre-

Spoštovane obiskovalke in obiskovalci, lepo pozdravlje

da so se maksimalno potrudili in starši so bili prijetno

ni na Gledališkem maratonu. Naprošamo vas, da zaradi

presenečeni. Dober občutek je, ko vidiš sijoče obraze

lažje izvedbe predstav izklopite svoje mobilne telefone.

navdušenih otrok, ki vsi v ognju čakajo po končanem

Želimo vam obilo užitkov ob spremljanju predstav.

nastopu na besede pohvale. In dobili so jih. S temi besedami in zvoki fanfar v ozadju se je v ponedePo prireditvi smo popili čaj in se debelo uro pogovarja-

ljek, 25. 5. 2009, ob 15.30 v Gledališki in koncertni dvora-

li o neuradnih stvareh. Tako se tkejo koristne, prisrč-

ni Lendava pričel še en osnovnošolski spektakel – Gleda-

ne vezi med otroki, starši in učitelji. Tako lahko preko

liški maraton, ki je bil še večji, še boljši, še bolj zabaven,

neformalnih oblik sodelovanja s starši dosežemo, da

še bolj kulturno izrazen, še bolj … kot minula leta.

z roko v roki pomagamo otrokom premagovati deroče reke in nevarne čeri šolskega vsakdanjika.

DOŠ I Lendava ima dolgo in bogato tradicijo gledališkega ustvarjanja in tudi sam Gledališki maraton ni nova

Poskusite še vi!

stvar. Pripravljamo ga že kar nekaj let zapored. Gotovo pa je bilo letos prvič, da je nastopilo toliko gledaliških skupin. Kar 9 se jih je predstavilo na maratonu, od tega jih 8 prihaja z naše šole, gledališka skupina Partyfalu pa je prišla v goste iz Prosenjakovcev.

Literatura: Gledališke skupine DOŠ I Lendava pokrivajo vsa os

• Štrancar, M. 2000: Od drame h gledališču v učilnici. Ljubljana: DZS

• Lukan, B. 1996: Gledališki pojmovnik za mlade. Šentilj: Založba Aristej

• Radmelič, N. 1999: Na šolskem odru. Ljubljana: Založba Rokus

• Paušič, O. 2004: Šolski štosi. Lendava: samozaložba

192

novnošolska starostna obdobja in so zastopane tako v slovenskem kot v madžarskem jeziku. Predstavile so se 4 slovenske in 4 madžarske dramske skupine ter 1 lutkovna skupina. Glede na število nastopajočih skupin je bilo seveda pričakovati, da bo maraton resnično ˝maratonski˝, zato so organizatorji temu primerno uredili spored predstav.

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Tako so bile predstave razdeljene na dva sklopa, med

Sledile so dramske skupine Cedevita (mentorici Gizela

obema sklopoma pa je bil en krajši odmor.

Koter in Renata Časar) s predstavo Grdi raček, Galaxy (mentorici Apollonia Požgai in Timea Varga) s predstavo

Čast otvoritve je pripadla najmlajšim gledališčnikom

Če zmaj požre mamo, White stars (mentorici Gizela Ko-

na naši šoli, in sicer lutkarjem skupine C5 (mentorica

ter in Renata Časar) s predstavo Drugačnost in Gleda-

Gizela Koter), ki so se predstavili z igrico Zob /A fog, sle-

liška skupina Nafta (mentorici Jasna Cigut in Alenka

dila je dramska skupina Atlantis (metorici Apollonia

Vida), ki je imela svojo samostojno premiero decembra

Požgai in Timea Varga) in njihova Morska deklica. S to

2008 s predstavo O čarovnici, ki je kradla letne čase.

predstavo so se učenci 2. in 3. razreda že izkazali, saj so se uvrstili na regijsko srečanje otroških in mladinskih

S to predstavo se je tudi zaključil prvi sklop predstav in

gledaliških skupin, ki ga organizira JSKD.

sledil je krajši odmor.

•

6-7/2009

193

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Po odmoru se je kot prva predstavila

zato sta nas iz igre v igro popeljala dva

gledališka skupina Pop Corn (mentorici

animatorja, ki sta gledalce zabavala,

Jasna Cigut in Marjeta Graj) s predsta-

medtem ko so se za zaveso postavljale

vo Pa ne že spet o šoli. Za nastanek sce-

dežele iz domišljije.

narija so zaslužni predvsem devetošolci, ki so ga skoraj v celoti napisali sami.

Po zaključeni zadnji predstavi je obi-

Tudi ta dramska skupina se je uvrstila

skovalce maratona v avli pričakala

na regijsko srečanje otroških in mladin-

pogostitev, ki jo je pripravila DOŠ I

skih gledaliških skupin, nastopili pa so

Lendava. Ob sladkih in slanih dobro-

tudi na 7. otroškem festivalu gledaliških

tah, sadju in soku so obiskovalci lahko

sanj v Ljubljani.

občudovali razstavo fotografij Gledališki obrazi 2009, ki jo je pripravil Matej

Sledila je gostujoča skupina iz DOŠ Pro-

Zupanič.

senjakovci Partyfalu (mentor Mess At-

Njegova odgovornost pa ni bila le ta

tila) s predstavo Senki sem figyel rám,

razstava, temveč je bil tudi mentor

nato pa še Carpe Diem (Mess Attila in Gizela Koter) s

učencem, ki so pripravili fotografijo, ki je bila upora-

predstavo Carpe Diem, s katero so posegli po najboljših

bljena na plakatih in vabilih za Gledališki maraton.

rezultatih na 7. otroškem festivalu gledaliških sanj

Gledališka dejavnost se je

v Ljubljani in gostovali po

na DOŠ I Lendava resnič-

Madžarski, Srbiji in še kje.

no razcvetela in upam, da zanimanje zanjo ne bo

Vsi vemo, da priprava odra

upadlo, saj menim, da je

za predstavo zahteva svoj

imel Shakespeare prav, ko

čas. Tega so se dobro za-

je dejal: ˝Ves svet je oder in

vedali tudi organizatorji,

vsi ljudje smo le igralci.˝

194

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Mira Unger

 marija.unger@amis.net

Kofetarji navdušili lendavsko občinstvo »Užitek humorja predstavlja največjo duhovno svobodo.« /Christian Friedrich Hebbel/

Ljubiteljska gledališka skupina Kofetarji deluje v okviru Društva upokojencev Lendava od novembra 2008. Prav v tem letu smo se njeni člani začeli pripravljati na uprizoritev prve gledališke predstave. Odločili smo se za uprizoritev komedije z naslovom Kofetarji, ki jo je za našo skupino napisala domačinka, pisateljica Olga Paušič. Ljubitelji gledališča jo že dobro poznajo po delu z gledališkimi skupinami, pa tudi po zbirki odrskih besedil za mladinske gledališke skupine z naslovom Šolski štosi. Ob nas, upokojencih, igrata tudi srednješolca, kar kaže na to, da se zavedamo, kako pomembno je medgeneracijsko sodelovanje, saj se učimo drug od drugega, mladi

istočasno igral in režiral v Srbiji, na Madžarskem in v

od starejših modrosti, ob mladostnem naboju srednje-

Prekmurju.

šolcev pa si starejši polnimo baterije. Zaenkrat imamo

Vloge smo igrali znani lendavski upokojenci: Dragica

še skromne gledališke izkušnje in delujemo na ljubi-

Larnsak, Mira Unger, Pavla Leiner, Ivo Paušič, Štefan

teljski ravni.

Hari ter srednješolca Tjaša Feher in Andi Gal. Šepetali

Zbrali smo se z namenom, da bi razgibali naš vsakda-

sta ljubiteljica gledaliških iger Milka Toplak in dolgole-

njik, nasmejali občinstvo in prispevali nekaj h kultur-

tna kulturna delavka Đurđa Hajdinjak. Na pomoč nam

nemu dogajanju v našem kraju.

je velikodušno priskočil mlad lendavski oblikovalec

V šestih jesensko-zimskih mesecih smo pridno priha-

Peter Orban, ki je avtor gledališkega lista, plakata in

jali na vaje, ki so bile polne smeha in zabave, pa tudi

domiselnih majic z napisi. Naša zahvala pa velja tudi

učenja in igre. Priznati moram, da je bilo oblikovanje

Arpadu Žoldošu (Studio ARMA), ki nam je vsa promo-

vlog zanimivo, v režiserju Attili Messu pa smo spozna-

cijska gradiva natisnil po ugodni ceni.

li sposobnega, drznega in temperamentnega mladega režiserja. Ni bil vedno zadovoljen z nami, a nas je

Pri naših prizadevanjih so nas podpirali in nam finanč-

spodbujal s svojim posrečenim avtorskim pristopom.

no pomagali tako v Društvu upokojencev Lendava kot

Veliko vaj smo opravili brez njegove prisotnosti, saj je

tudi na občinski ravni, pa tudi Zavod za kulturo madžar•

6-7/2009

195

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

ske narodnosti nam je prijazno ponudil pomoč tako »v

vetost v igro … Ni bil povsem zadovoljen s kreacijo naših

podobi« režiserja predstave kot tudi prostor za vaje.

vlog. Toda nismo obupali. Sklenili smo, da se bomo po-

O vsebini morda le toliko, da komedija opisuje življenje

trudili po svojih najboljših močeh.

upokojencev v Lendavi, lahko pa bi tudi v katerem koli kraju v Sloveniji. Pri gostoljubni upokojenki Meri se zbi-

Petek, 8. maj 2009 - premiera

rajo njene upokojene prijateljice in prijatelji. Čas jim mineva ob vsakodnevnih kavicah, ki pomenijo zanje obred,

Napetost narašča, saj bo zvečer naš dan D. Priznati

ob klepetu, sprehodih po trgovinah, spletkarjenju ipd.

moram, da nas je motila odsotnost režiserja, ki je bil

Njihov vsakdan razgiba lepo dekle, srednješolka Ani,

prav ta dan odsoten in ni mogel biti z nami. Toda oblju-

Merina vnukinja, ki si za prostovoljno delo izbere aktiv-

bili smo mu, da bomo igrali najbolje, kar znamo. Srečni

nosti z upokojenci. Pripravi jim ure aerobike in bralnih

smo bili, ker je ta dan iz bolnišnice lahko prišla na pre-

vaj, ki jih upokojenci ne sprejmejo ravno navdušeno,

mierno predstavo avtorica besedila Olga Paušič.

saj se jim podre ustaljen urnik.

Zaposleni v naši prelepi gledališki in koncertni dvorani

Največjo zmedo med kofetarji pa povzročijo anonimna

so bili ves čas med nami, nam pomagali in nas spodbu-

ljubezenska pisma, ki jih najdejo v poštnih nabiralni-

jali, za kar smo jim iskreno hvaležni.

kih. Le kdo jih je napisal? Razplet izvemo v zadnjem

Prihajali so prvi gledalci. Čez petnajst minut je bila dvo-

prizoru komedije.

rana nabito polna, prostih sedežev ni bilo več, zmanjkali

Bližal se je čas uprizoritve, v nas pa se je stopnjevala na-

so tudi dodatni in nekateri obiskovalci so sedeli kar na

petost in vznemirjenje. Sledila je generalna vaja. V siju

stopnicah v dvorani. Vrvež v dvorani je bil vse glasnejši,

žarometov smo bili še bolj zmedeni, nerodni, napeti …

za odrom pa so vladali tišina, napetost, nemir in trema.

Tudi režiser je zahteval tempo, živahnost, glasnost, vži-

Vsak je po svoje zbiral pogum. Po prijaznem nagovoru

196

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

predsednika lendavskega društva upokojencev je napočil naš trenutek. Priznati moram, da smo se kmalu po začetni tremi sprostili in zaigrali najbolje, kar znamo. Velika odmevnost in navdušenost občinstva nam je iz prizora v prizor vlivala vse več poguma. Ocena uprizoritve je bila ugodna, kar je spodbudno vplivalo na celotno skupino. Gotovo pa so bile tudi pomanjkljivosti, ki jih bomo iz igre v igro odpravili. Zavedati se moramo, da je naše občinstvo vse bolj zah-

liške predstave, temveč tudi na mladinskem gledali-

tevno, saj je v ponudbi gledaliških predstav bogata pa-

škem maratonu, ko so se predstavile šolske gledališke

leta slovenskih in tujih poklicnih gledališč z reperto-

skupine. Še posebej razveseljivo pa je, da prav mladi

arjem, ki sega od klasičnih do sodobnih dramskih be-

gledališčniki zagotavljajo, da se bo bogata gledališka

sedil. Široka je tudi ponudba predstav in prireditev za

tradicija nadaljevala.

otroke, in sicer od lutkovnih do gledaliških.

Ob jesenskih večerih želimo našo komedijo uprizoriti

Toda ko zaigrajo domače ljubiteljske gledališke skupi-

tudi v drugih krajih v Prekmurju.

ne, so dvorane polne, obiskovalci navdušeni in zado-

Predstava traja dobro uro in nudi prijetno sprostitev.

voljni. Tako se ni zgodilo le ob uprizoritvi naše gleda-

Povabite nas, z veseljem se bomo odzvali. o Pr st to vs

KOMEDIJA KOFETARJI

Avtorica besedila: Olga Paušič Režiser: Attila Mess, gledališki igralec, režiser

GL E DAL IŠ K A IGRAJO:

S KUPINA KO FE TA RJI

Tjaša Feher - Ani, srednješolka, prostovoljka Dragica Larnsak - Meri, Anina babica, upokojenka Mira Unger - Angelca, Merina prijateljica, preprodajalka starin s podstrešja Pavla Leiner - Eva, ena od kofetaric, Merina prijateljica Ivo Paušič - Jaka, upokojen pravnik Štefan Hari - Jure, upokojenec, kofetar Andi Gal - Andi, študent z zlomljeno nogo Š E PE tA L K I : Milka Toplak, Đurđa Hajdinjak GLASbENA OPREMA: glasba je bila posneta v studiu MMR PL A K At, VA b I LO, GL E DA L I Š K I L I S t O b L I KOVA L : Peter Orban tISK: ARMA, Arpad Žoldoš s.p.

Avtorica besedila: Olga Paušič maj, 2009

Režiser: Attila Mess, gledališki igralec, režiser

•

6-7/2009

197

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Koter Gizella

gizela.koter@gmail.com

Carpe Diem Gyakran szembesülünk mi pedagógusok azzal, hogy nekünk szegezik a szülők a kérdést, hogy azt se tudjuk fiúk vagyunk-e vagy lányok. Megkérdik hova tovább mi meg vagy megmondjuk a választ vagy nem. Vajon melyik az az út amelyiken indíthatjuk reményteljes gyermekünket. Az okosabbjai azt mondják, hogy megkérdjük a gyerkőcöt mit akar… de van mikor csak a mélybe bedobjuk és csak kiúszik a kölke. A Carpe Diem tagjai szabad akaratukból verődött ös�sze, nem könyörgött senki nekik, hogy hadjátok azt a fránya számítógépet meg a tévét gyertek inkább próbálunk valamit összehozni. Tehát jött a kiscsapat és va-

más szelek fújtak és biztosan unokáimnak is egész

lamit létrehozott, elindított. Természetesen a felnőttek

másképpen fog… Jó lenne néha leszállni a magas lóról

navigáltak ki így ki úgy.

és életközelről szemlélni bizonyos dolgokat. Nem arról van szó, hogy a régi dolgok nem kellenek hanem arról, hogy kicsit megfakultak, nincs fény, nincs varázs. Nem egyszerűen csak vegetálni… égni kell még ha néha megperzselődünk is. A gyerekek dolgoztak, alkottak minden porcikájukkal a közösségért voltak. Figyeltek egymása és tisztelni tudták a másikat Szabadon használták anyanyelvüket sőt megtanultak büszkék is lenni rá. Nem kellet órákat zengeni arról, hogy mennyire fontos erre vigyázni. Egyáltalán nem kellet meggyőzni őket semmiről természetes volt mint ahogy süt a Nap az égen.

A sok munka eredménye mindenkép a siker és, hogy miért érzem azt, hogy beszélni kell róla? Mert jó lenne

Megismerkedtek városokkal,új stílussal, történelem-

ha erősen kapaszkodnánk abba mi jó és könnyedén en-

mel nevezetességgel az nélkül, hogy unalmas előadást

gednénk el a jól bevált rosszat. Mikor kisgyerek voltam

tartottunk volna nekik.

198

•

6-7/2009

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Ebben az iskolaévben Mess Attila színművész és rendező a MNMI munkatársa már könnyebben dolgozott hisz a gyerekek ismerték őt és a követelményeit, elvárásait. Sőt saját magukat és képességeiket is sokkal jobban átlátták. Az eredmény mit elértek sokkal több mint gondolnánk hisz Szlovéniában is, Magyarországon és Vajdaságban is bemutatkoztak a gyerekek és bizonyították a nyelv élő fejlődését nem pedig a hanyatlását. 2009-BEN BEMUTATOTT ELŐADÁSOK: Beltinci, Ljubljana, Csente, Lendva, Zalalövő, Nosza, Feketics, Csantavér, Debrecen. •

6-7/2009

199

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Olga Paušič • FOTOGRAFIJE: Andrej PAUŠIČ

Ljubezen, spolnost in smrt po indijsko Potovati po Indiji pomeni res pravi kulturni šok. Razmišljanje, ravnanje, vsakdanjik in kultura dežele so tako drugačni, da se popotnik, ki prvikrat obišče to pisano deželo, pogosto znajde v hudi zadregi. Ne veš, ali si deležen pozornosti domačinov zaradi obleke, pričeske, sproščenega vedenja, prevelike radovednosti ali česa drugega. Povrh vsega je pogosto zelo moteča vztrajna vsiljivost domačinov, ki gledajo na turiste kot na »dolarje na dveh nogah«. In ves čas sem živela z občutkom, da sem v primerjavi z moškima sopotnikoma »nižje bitje«, kajti ni se zgodilo, da bi taksist prevzel mojo prtljago, da bi mi moški ob slovesu stisnil roko ali mi med pogovorom gledal v oči. Res nenavadna dežela, zanimiva in polna presenečenj.

SOLZA NA LICU ČASA Iz Delhija smo se podali v AGRO. Da spoznamo javni prevoz, smo se odločili peljati z »navadnim« avtobusom, s kakršnimi potujejo domačini. Prevoz je poceni, saj ima Indija dovolj nafte, še izvaža jo, a prevozna sredstva so živa groza. Med vožnjo po avtocesti nam je najprej zakuhal motor, nato pa počil jermen. Dokler sta voznik in sprevodnik, ki je v vozilu ves čas vneto kadil, spravila našo kripo spet v red, je že legel mrak na pokrajino in tako smo prispeli v Agro s 4-urno zamudo. A ne prepozno, da ne bi mogli s terase hotela občudovati z žarometi osvetljenega bisera TADŽ MAHALA, za katerega je veliki indijski pesnik Rabindranath Tagore dejal, da je »solza na licu časa«, simbol večne ljubezni, ki seže tudi čez meje smrti. 200

Obisk Tadž Mahala je vsekakor doživetje posebne vrste. Perfektna harmonija mavzoleja iz sijočega belega marmorja te prevzame s svojo očarljivostjo, tudi če si popoln laik na področju arhitekture. Lepota govori sama zase. Niti ni preprosto vstopiti v kompleks Tadž Mahala. Zaradi pogostih groženj z bombnimi napadi so oblasti močno poostrile varnostne ukrepe. Celotno območje noč in dan varuje vojska, vstopiš lahko le s plastenko vode in fotoaparatom, vse drugo moraš zaupati

•

6-7/2009

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Tadž Mahal

Rdeča trdnjava Agra

v hrambo čuvajem. V Tadž Mahalu je ves dan živahen

nog po prijetno hladnih marmornih tleh, občudovaje

turistični vrvež. Največ je sveže poročenih parov, saj je

eleganco stolpov, kot čipka izrezljanih ornamentov na

v Indiji kar običaj, da mladi zaljubljeni pari obiščejo le-

zidovih, prisluhnili šumenju reke, ki prijetno hladi so-

gendarni beli biser, simbol neskončne ljubezni.

parno ozračje. Na drugem bregu Jamune so se začela

Izvedeli smo, da je dal Tadž Mahal sezidati veliki mogul

arheološka izkopavanja, kajti še vedno je uganka, ali je

Šahjahan v spomin svoji najljubši (tretji) ženi Mumtaz

Šahjahan postavil temelje za črni mavzolej ali ne.

Mahal, ki je umrla pri porodu 14. otroka. Mavzolej iz

V Agri redko kateri turist ostane več kot dan ali dva.

belega marmorja, okrašen z množico poldragega ka-

Stari del mesta je zanemarjen, umazan, hoteli niso v

menja, visok 58 metrov in širok 56 metrov, stoječ na

najboljšem stanju, pogoste so redukcije elektrike, a

ploščadi 100x100 metrov sredi parka, cvetja, bazenov z

cene pošteno zasoljene. Če si ogledaš Tadž Mahal in se-

vodo in vodometov, je 20. 000 mojstrov gradilo od 1631.

veda Rdečo trdnjavo Agra, ki je vsekakor vredna 3-4 ur

do 1648. leta. Na zgradbi zasledimo elemente perzijske

sprehoda po labirintu palač, lepo okrašenih soban in

in indijske arhitekture. Legenda pravi, da je nameraval

trgov, si videl vse in lahko brez slabe vesti kreneš dalje.

Šahjahan na drugi strani reke Jamune zgraditi mavzo-

PODOBE SPOLNOSTI NA TEMPLJIH

lej še zase. Le-ta naj bi bil iz črnega marmorja. Žal mu je načrte prekrižal sin Aurangzeb, ki je očeta na silo odstranil z oblasti, ga dal zapreti v Rdečo trdnjavo v Agri,

Indijska železnica je zaslovela v času, ko so bili tukaj

kjer je Šahjahan preživel zadnjih 7 let svojega življenja.

na oblasti Angleži. Da bi preverili, ali si slavo še vedno

Dano mu je bilo le to, da je mogel iz svoje jetniške celice

zasluži, smo se odločili, da nadaljujemo potovanje z vla-

zreti na Tadž Mahal. Po smrti so ga položili k ljubljeni

kom. Na železniški postaji sredi mesta se je kar trlo tuj-

ženi Mumtaz Mahal.

cev, predvsem Japoncev. In čakamo, čakamo, čakamo!

Ker smo obiskali Agro ob začetku monsuna, nam ni

Vlak proti Jhansiju bi moral odpeljati ob osmih, a smo

bilo dano doživeti Tadž Mahala v jutranji meglici, ki na-

čakali nanj vse do četrt na enajste ure. Še od čakanja se

stane nad reko Jamuno in daje vtis, da marmorni bi-

lahko pošteno utrudiš! Potem je pa šlo. Bil je pravi ek-

ser lebdi v zraku. Kljub temu smo uživali, hodeč bosih

spresni vlak in povrh vsega udoben, klimatiziran, celo •

6-7/2009

201

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Temlpji v Khajurahu

vodo in malico so nam postregli. Prijetno presenečenje.

dajalcev je neverjetna!

Žal smo morali v Jhansiju izstopiti in se do Khajuraha

Vožnja s popularnim Tatinim vozilom, ki prevladuje na

peljati po cesti. A kako? Avtobus nam je zaradi zamu-

indijskih cestah, je bila prijetna in kar udobna. A je tra-

de vlaka odpeljal, taksisti, ki so nas obkrožili kot mr-

jala! Debelih sedem ur. Ponekod je bila cesta bolj kozja

hovinarji, so pa navajali astronomske cene za prevoz

steza, drugod je asfalt kar izginil in smo se vozili kot na

do 175 kilometrov oddaljenega Khajuraha! Sredi od

krosu. A smo prispeli pred mrakom.

vročine razbeljene avtobusne postaje in obupne gneče

Khajuraho je ljubko turistično središče, v katerem se

stotin teles, ki s svojimi vonjavami zelo stresno vplivajo

ustavi le malo obiskovalcev. Ali jih je bilo malo le zato,

na okolico, smo bili skoraj v šoku. Kaj naj storimo –

ker ni sezona. Najboljši čas za obisk Indije je od sep-

čakamo 3-4 ure ali plačamo, kar zahtevajo? Seveda

tembra do decembra. V hotelu tik ob arheološkem par-

smo plačali.

ku Khajuraho nas je bilo morda šest. Kar veseli so nas

Kolikokrat smo bili v Indiji ogoljufani, bi bilo res težko

bili. Z velike kamnite terase smo lahko občudovali obri-

ugotoviti. Vsiljivost različnih ponudnikov uslug in pro-

se nenavadnih templjev iz davnine, na katerih so moj-

202

•

6-7/2009

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

stri kamnoseki upodobili mno-

Človek bi pomislil, da so bili

žico zelo realističnih podob iz

Indijci v 10. stoletju pravi akro-

spolnega

tedanje

bati. Nekateri reliefi prikazu-

indijske družbe. Prava upodo-

jejo celo spolne akte z živalmi,

bitev Kamasutre. Prijeten julij-

tako da se imaš čemu čuditi.

ski večer so zmotile velike jate

Če si želiš temeljito ogledati

zelenih papig Aleksander, ki

vseh 24 dobro ohranjenih tem-

so se zbirale v krošnjah dre-

pljev v kompleksu, si je treba

ves na spanje, po zidovih so se

vzeti vsaj štiri ure časa. In ker

vzpenjale drobne sive veveričke

so templji sredi lepo urejenega

življenja

s košatimi črnimi repki, v nas so strmele okrogle oči

parka, je sprehod med zelenicami in cvetličnimi gre-

majhnih gekonov, prilepljenih na zidove, vreščanje

dami, posedanje na kamnitih robnikih stavb, klepet o

opic makakov je predirljivo odmevalo naokoli, a najbolj

videnem pravi oddih in aktivni počitek obenem. Tem-

neprijetno presenečenje smo doživeli med večerjo na

plje v Khajurahu je dala postaviti vladarska dinasti-

odprti terasi hotela vrh stavbe. Ko so se prižgale luči,

ja Chandella v letih 950 – 1050 našega štetja. Sprva

so začele v piščančji birjani padati drobne črne pike.

so bili templji v rabi za verske obrede. Na površini 21

Najprej nam ni bilo jasno, kakšen »pojav« je to, potem

kvadratnih kilometrov je prvotno stalo 80 templjev, a

pa se je Andreju posvetilo: živalske stenice! Če si katero

ohranjenih je samo 24. Sezidani so iz peščenjaka, ima-

stisnil, je udaril v nos neprijeten smrad. Fuj! Receptor

jo obliko vodoravno členjenih stolpov s koničastimi vr-

hotela nas je opozoril, naj v sobi ne prižigamo luči, ker

hovi. Kamen peščenjak omogoča odlično upodabljanje,

se bodo stenice priplazile v prostor skozi še tako majh-

ker je dovolj mehak za kamnoseška dleta. Večina tem-

no režo pri oknih in vratih. Krasno.

pljev je posvečena pomembnim hindujskim bogovom.

Torej v temi po Khajurahu nimaš kaj početi, ker si žrtev

Poleg erotičnih reliefov, ki prevladujejo, so upodobljeni

milijard smrdečih stenic.

tudi številni prizori iz vsakdanjega življenja. Najstarejši

Ogled templjev v arheološkem parku je odlična prilo-

je tempelj Kandaryja iz 10. stoletja, eden najlepših pa

žnost, da spoznaš na stotine položajev pri seksu.

Lakshmana, posvečen istoimenski boginji. Nekateri strokovnjaki menijo, da je upodabljanje spolnih aktov povezano s tantrizmom, ki ponazarja različne duhovne principe s seksualno simboliko, kajti nasprotja, polarizacija pojavov (npr. moško – žensko) so temelj univerzuma.

ŽIVLJENJE IN SMRT OB SVETI REKI »Poskusimo še enkrat z vlakom,« smo si rekli, kajti ekspres od Agre do Jhansija nas je navdušil. Da bi prišli na Kamayana ekspres, ki pelje od Mumbaya do Varanasija, smo se morali s taksijem zapeljati do Sotne. •

6-7/2009

203

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Bilo je, kot da Varanasi sploh ne misli iti spat: povsod ljudje, glasovi, hrup, glasba … in množica taksistov v boju za turiste. Pojasnili smo, da bi radi čim prej v hotel Alka, ki stoji tik ob Gangesu in lahko s hotelskih teras spremljaš dogajanje ob sveti reki. Začeli so se prepirati med sabo, kdo nas bo peljal in tako je cena prevoza s 300 rupij hitro zdrknila na 150. Komaj smo položili glave v vodoravni položaj, že se je začel živžav ob reki pod našim balkonom. Vsaj meni se je zdelo, da noči sploh ni bilo. Že ob pol šestih zjutraj so prišli prvi kopalci, za njimi pa množica psov, celo vodni Pogled na Varanasi ob reki Ganges

bivoli. Z balkona sem opazovala dogajanje. Hindujci verjamejo, da se s kopanjem v vodah Gangesa očistiš

Hotelski taksist nas je »potegnil« do tja za majhen de-

grehov, dobro je tudi umreti v Varanasiju, zato prihaja

nar. Spet zamuda! Vlak bi moral odpeljati iz Sotne ob

v mesto veliko število starih ljudi, da bi tukaj počakali

11.45, a je prispel debelo uro kasneje. Rezervirali smo

na smrt in bili sežgani na ploščadih Manikarnike, naj-

si spalnik, ki nas je presenetil, saj je bil skupinski, kar

slovitejšega gata za kremiranje trupel.

pomeni vagon, v katerem so po

A groza! Zaradi mnogo dežja v

tri postelje ena vrh druge v dva-

zadnjih dneh so bila vsa stopni-

najstih enotah, a med njimi ni

šča (gati) zalita, izvedeli smo pa

nobenih pregrad, tako da lahko

tudi, da je prepovedano s čolni

slediš dogajanju na vseh 36 leži-

prevažati turiste po Gangesu.

ščih. Vse vidiš in vse slišiš. Sicer

Pa res nimamo sreče! Manikar-

niti ni bilo moteče, saj slovensko

niko smo si pa vendar šli ogle-

tako nihče ni razumel, spati pa

dat. Peljal nas je deček, na kate-

sredi belega dne nismo namera-

rega smo naleteli v hotelski avli.

vali. V upanju, da bomo ekspre-

Ponudil se je, da bo ta dan naš

sno prispeli v Varanasi, smo se

vodnik po Varanasiju. Odlično

udobno namestili in prvo uro

je govoril angleško, tako smo se

vožnje uživali ob gledanju skozi

prepustili njegovemu vodenju.

dokaj čista okna vagona. Potem

Po ozkih, zelo umazanih ulicah,

pa razočaranje! Naš Kamayana

polnih psov, krav, bivolov, bera-

ekspres je začel postajati vse po-

čev in svetih mož sadujev nas je

časnejši, na vsakem železniškem križišču smo čakali

povedel do Manikarnike. Fotografiranje prepovedano!

po 20 minut, da so odpeljali mimo vlaki, ki niso beležili

Povedal je, da potrebujejo za sežig trupla 250 do 300

zamude. In tako smo se v Varanasi priguncali namesto

kilogramov lesa. Mrliča, zavitega najprej v belo, nato še

ob 19.15 natanko opolnoči!

oranžno rjuho, najprej za nekaj minut položijo v vodo

Priti v milijonsko mesto opolnoči je že samo po sebi šok.

Gangesa, da se očisti grehov, nato šele ga položijo na pri-

204

•

6-7/2009

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

sodo … nič nenavadnega, vse skupaj sodi v življenje. Nekje sem brala, da je Ganges tako onesnažen, da določene nevarne snovi presegajo dovoljene količine za več tisočkrat – a Indijci so očitno tako odporni, da jim Ganges ne pride do živega! Nismo pa videli, da bi se v reki kopali tujci. Nikogar ni motilo, da smo gledali sežig trupla, a pregnal nas je smrad gorečega mesa. Varanasi je eno najstarejših naseljenih mest sveta; že pred 2500 leti ga omenjajo kor sveto mesto hindujcev in romarPriprava trupla na sežig ob sveti reki.

ski kraj. Ime je dobil po rekah

pravljeno grmado. Ko je vodostaj Gangesa normalen, se-

Varuna in Assi, ki tečeta skozi mesto in se izlivata v

žigajo trupla na bregu reke, sedaj, ko je bilo vse stopnišče

Ganges. Angleži so kraj poimenovali Benares. Zelo ka-

pod vodo, pa je potekal sežig na privzdignjeni ploščadi

otično, tudi nevarno mesto zbuja v človeku tesnobo, po-

kakšnih deset metrov nad reko. Žalujoči svojci v belih

sebno ko se sprehajaš po izredno ozkih ulicah, prepol-

oblačilih spremljajo obred, a ni videti ne solza ne poseb-

nih ljudi in imaš ves čas občutek, da te nekdo spremlja,

ne žalosti. Smrt v Indiji ni

ti sledi. In kot zmeraj vsiljivi

katastrofa, saj verjamejo v

prodajalci, ki bi ti radi na vsak

ponovno rojstvo (reinkarna-

način potegnili nekaj rupij iz

cijo). Truplo gori 2-3 ure.

denarnice. Pa veliko templjev, v

Naš vodnik je povedal, da

katere pa nehindujci večinoma

niso vsi hindujci deležni

nimajo vstopa.

časti, da bi jih sežgali na gr-

Severna Indija se resda pona-

madi: ne sežigajo nosečnic,

ša z veliko krasnimi spomeni-

ljudi, ki so umrli od kačje-

ki, zanimivimi kraji, a vendar

ga pika, pohabljenih in du-

smo jo zapuščali z grenkim

ševno prizadetih ter svetih

priokusom razočaranja zaradi

mož – sadujev. Le-te zakopljejo ali odvržejo v reko.

revščine, ki smo jo doživeli na ulicah velikih mest, pol-

Kar v tem času 2-3 ur ne zgori na grmadi, vsipajo v

nih nesnage, beračev, vsiljivih prodajalcev in nadležnih

Ganges. Nedaleč proč ženske perejo v reki svoje pisane

svetih živali, ki so pogosto pomembnejše in deležne več

sarije, otroci se kopajo, ribiči lovijo ribe, kdo pomiva po-

spoštovanja kot ljudje. •

6-7/2009

205

Šport • Sport

Franc Horvat Meštrovič

feri.m.horvat@siol.net

Martin Hajdinjak - Tinek  Prosim, da se predstavite našim bralcem. Rojen sem 23. 10. 1940 v Odrancih. Osnovno šolo sem začel obiskovati v Banatu, kjer sem končal prvi razred. Nadaljeval sem v Lendavi in Odrancih, osnovno šolanje pa sem zaključil v Murski Soboti. V Mariboru sem končal srednjo poklicno šolo za elektrikarja.

 Kdaj ste se začeli ukvarjati z rokometom? Z rokometom sem se začel ukvarjati v Murski Soboti leta 1957 pod vodstvom učiteljice Irene Pevec iz Radgo-

Martin Hajdinjak, trener ženskega moštva RK Polana prvi z leve

ne, zaposlene na soboškem učiteljišču.

 Kaj od doživetij v karieri rokometaša  Kje vse ste igrali v Murski Soboti?

vam je ostalo najbolj v spominu?

Najprej sem igral pri TVD Partizan Murska Sobota, nato

Najbolj mi je ostalo v spominu prvo srečanje rokome-

za soboški Grafičar vse do leta 1963. Moji soigralci v

tnih ekip leta 1958 v Lendavi. Zaigrali smo namreč na

takratnem moštvu so bili Tratnjek, Kovačič, Števančec,

igrišču NK Nafte, in sicer na travi. Spomnim se, da žoge

Hošteter, Kurež, Fišer in Roškar.

ni bilo mogoče voditi, zato je bil tudi rezultat temu primeren, in sicer 4 : 2 za nas, Sobočane.

 Kdaj ste prišli v Lendavo?  Ste trenirali še kje? V Lendavo sem prišel spomladi 1963 in se takoj vključil v rokometno moštvo TVD Partizan Lendava. Istega leta

V Lendavi sem prebil kar lep čas, od 1963 do 1978. Naj-

smo si priborili pravico do igranja v novoustanovljeni

prej sem dve leti treniral žensko moštvo INDIPA, nato

štajerski ligi. Tedaj je prenehal voditi ekipo g. Franjo

pa v Veliki Polani prav tako ženske, ki so igrale v repu-

Bobovec in to nalogo sem od njega prevzel jaz. Bil sem

bliški ligi, pa še tri do štiri leta rokometno moštvo Toka

torej igralec in trener hkrati. V štajerski ligi smo igrali

iz Črenšovcev, ki je sodelovalo v drugi republiški ligi.

pol sezone, ker nam je zmanjkalo sredstev in smo morali v spomladanskem delu odstopiti od tekmovanja.

 Katere seminarje za trenerja rokometa ste končali?

Moji soigralci v Lendavi so bili Kebel, Žeks, Vesterbach, Galič, Štihec, Perša, Prendl, J. Bači in Š. Bači.

Sodeloval sem na seminarju za inštruktorje, in sicer

206

•

6-7/2009

Šport • Sport

Franc Horvat Meštrovič

dvakrat v Seči in enkrat v Strunjanu ter usposabljanje

feri.m.horvat@siol.net

uspešno končal. Končal sem tudi seminar za rokome-

Živeli so med nami

tnega sodnika v Murski Soboti.

 Katera priznanja ste prejeli za svoje delo?

FRANC JOST (1925–2009)

Za svoje dolgoletno delo v rokometu sem prejel veliko priznanj, in sicer: - ob 10-letnici delovanja PRL (Pomurske rokometne lige), - ob 10-letnici delovanja Partizana Slovenije, - ob 10- in 20- letnici delovanja RZ Slovenije, - priznanje sindikata Občine Lendava, - priznanje OZTK Murska Sobota leta 1964, - priznanje Zveze mladine Lendava leta 1969, - priznanje Skupščine Občine Lendava leta 1971, - priznanje za sodelovanje v Rokometni šoli v Strunjanu leta 1980, - priznanje ob praznovanju 25-letnice rokometa v

Franc Jost, aktivni igralec NK Nafte, drugi z desne (1953)

Pomurju, - ob praznovanju 50-letnice rokometa v Pomurju,

Nekaj dni pred koncem njegove življenjske poti sem se

- priznanje ŠRD Varstroj iz Lendave.

pogovarjal z znanim lendavskim trgovcem, prijetnim so govornikom in seveda velikim športnikom, Francem Jo

 Kaj počnete sedaj, ko ste upokojeni? Ste še aktivni na

stom. Feri je bil veliko športno srce Lendave. S ponosom

športnem področju?

je tekmoval za barve Lendave in bil ponos našega mesta. Svojo mladost je posvetil športu v našem malem mestu.

Trenutno poučujem mlade rokometaše o skrivnostih rokometa v DSŠ v Lendavi. Z mladimi tekmujemo na

Feri Jost se je rodil 10. 9. 1925 v Vršcu v Srbiji. Osnovno

srečanjih z rokometaši iz Zalaegerszega, Varaždina in

šolo je končal v Lendavi, nato pa še trgovsko šolo in kot

Lendave. Sodelujem tudi na srečanjih domačih roko-

vajenec delal pri Ladislavu Frayerju.

metašev veteranov z veterani iz Zalaegerszega pri izmenjavi športnih srečanj med Športno zvezo Županije

Povprašal sem ga po njegovi športni karieri.

Zala in Športno zvezo Lendave.

 Kje ste začeli svojo bogato športno kariero? Svojo športno pot sem pričel pri lendavskih Sokolih kot

•

6-7/2009

207

Šport • Sport

Franc Bobovec

telovadec. Ko sem padel z bradlje, sem tudi prenehal z gimnastiko. Presedlal sem na lahko atletiko in treniral

Koka je bil hitrejši od zajca …

skupaj s Karlom Pojbičem. Udejstvoval sem se v vseh panogah. Tekel sem, skakal v višino in seveda plaval. Plavali smo ponavadi v Črncu, in sicer od pregrade navzdol proti igrišču NK Nafte. Plaval sem na 50 in 100 m. Bil sem zelo uspešen in res hiter plavalec.

Najstarejši registrirani nogometaš v Sloveniji

Obenem sem igral tudi nogomet. Igrati sem ga začel leta 1939. Med vojno, v letih 1941–1945, pa sem igral za MOVE. Po končani vojni sem nadaljeval z igranjem v FD in NK Nafti vse do leta 1953.

Lendava ima najstarejši nogometni klub na območju današnje Slovenije, hkrati pa tudi najstarejšega

 Kje ste bili angažirani po končani športni karieri? Po končani uspešni karieri sem bil nekaj časa član upravnega odbora NK Nafte.

 Kaj je bil vaš hobi? Najraje sem šel s prijatelji na ribolov in na gobarjenje, ko je bila sezona za to.

registriranega, še aktivnega nogometaša. Naftna polja v bližini Lendave so zaznamovala razvoj mesteca pod živopisnimi vinorodnimi griči, nogomet pa je že veliko prej postal ena zaščitnih znamk ponosnih Lendavčanov. Kako tudi ne!? Lendavski klub, ustanovljen leta 1903, le leto za slavnim madridskim Realom, je najstarejši nogometni klub na območju današnje Slovenije, v preteklih 105 letih pa so prihajale in odhajale generacije, ki so desetletja prinašale veselje in

Omeniti moram, da je bil Feri Jost v teku na 1500 m med desetimi najhitrejšimi tekači v Sloveniji. Tudi zaradi tega smo Lendavčani lahko ponosni nanj.

žalost v domove za nogomet ogretih Lendavčanov. Vrh piramide je bil dosežen v sezoni 1946/47, ko je Nafta kot slovenski prvak igrala v I. zvezni ligi takratne Jugoslavije proti Hajduku, Partizanu, Dinamu, Crveni zvezdi …Več kot stoletje nogometa v našem mestu pa so obeležila tudi imena, ki jih lahko omenimo kot legende lendavskega nogometa. Eden izmed njih je prav gotovo Jože PAL, za prijatelje in znance priljubljeni Koka. Naftaš od pete do glave je pričel svojo nogometno pot v ljubljanskem Odredu, od leta 1967 pa je neprekinjeno nastopal v barvah lendavske Nafte. Še danes igra za Nafto Veterani v 2. MNL Lendava. In verjeli ali ne, Jože Pal je v petek, 29. avgusta 2009, dopolnil 69 let! Prav neverjetno, a vendar je tudi to še ena potrditev trdoživosti človeka in športnika iz našega okolja …

208

•

6-7/2009

Šport • Sport

Pal Jože četrti od leve proti desni v spodnji vrsti (leta 1978)

Pal: Podatek, da sem najstarejši registrirani nogome-

Peter pa je navdušen nogometaš in nabija usnje pri

taš, ki še aktivno igra v ligaškem tekmovanju v Sloveni-

(le kje drugje!) lendavski Nafti. Seveda je v današnjem

ji, ni nov in od NZS (Nogometne zveze Slovenije) sem že

svetu ogromno drugih zanimivih, za otroke privlačnih

prejel priznanje (p. s.: po podatkih, ki jih imamo, je celo

aktivnosti.

najstarejši aktiven nogometaš v Evropi!)… Sicer pa se

 Toliko let je pustilo določene sledi. Poskusite iz knjige

s statistiko nikoli nisem obremenjeval. Nogomet mi je

spominov iztrgati za naše bralce nekaj najlepših trenutkov.

bil vselej v veselje, rad ga igram in dokler ga bom lahko, glede na leta in zdravje, ga bom pač igral. Seveda pa to zahteva tudi športno življenje in prilagajanje zmožno-

Pal: Preveč je bilo tega. Najraje se spominjam dobrih

stim. V nobeni stvari ne smeš pretiravati …

starih derbijev med Nafto in Muro. Tudi ko je bila Mura kvalitetno močnejša, smo ji praviloma zagrenili življe-

 Družina je nogometna, čeprav očetu (dedku) ne sledijo …

nje. Rad se spominjam leta 1968, ko smo v zadnji tekmi drugoligaškega prvenstva premagali Šoštanj kar z 11:

Pal: Drugi časi so. Sinova Emil (39) in Jože (37) sta igra-

0 in se uvrstili v 1. slovensko ligo. Na tej tekmi sem do-

la nogomet in ga rekreativno še igrata, desetletni vnuk

segel šest zadetkov in bil prvi strelec lige.

•

6-7/2009

209

Šport • Sport

saj brez lendavske nogometne šole in naslanjanja na nogometaše iz »lastnega pogona« ni svetle perspektive za domači klub. Ta naš kraj je poln talentov, le delati je treba z njimi in jim dati priložnost.

 Današnji nogomet se nekoliko razlikuje od nogometa vašega obdobja, ko ste bili na vrhuncu moči. Primerjava? Pal: Takrat je bilo manj taktične igre in igralo se je bolj napadalno. Moto se je glasil: dati zadetek več od nasprotnika. Danes je nekoliko drugače, sama igra je doživela velik napredek, skoraj do praga perfekcije. Bi kar rekel, da je napadalcu težje kot v mojih časih; povsod so ovire, ponekod pravi »zidovi« …

 Če bi ocenili sami sebe – katere so bile glavne odlike nogo metaša Pala? Govorilo se je, da bi Koka lahko lovil zajce! Pal: Bil sem spreten in zadeval z obema nogama. Res pa je tudi, da je bila hitrost moje najmočnejše orožje …

 In ta hitrost vas je pripeljala na stopničke, o katerih še Jože Pal - Koka z žogo, pred domačo hišo

Lendavčani ne vedo veliko?

Sledila je prvoligaška sezona, ki smo jo zaključili z iz-

Pal: Da, na balkaniadi v Atenah leta 1965 sem kot re-

jemnim uspehom, saj smo bili drugi za Muro …Veliko

prezentant Jugoslavije osvojil atletsko medaljo, in sicer

zanimivosti je spremljalo mojo kariero, ena takih je bilo tudi srečanje proti Novi Gorici, ko sem v eni minuti zadel kar dvakrat!

 Tudi danes vas videvamo na lendavskem stadionu … Pal: Vsi Palovi smo tam! Prekrasen ambient je ob objektu, ki nam je v ponos, drugim pa v občudovanje. Lendava in Nafta si to zaslužita, fantje pa igrajo srčno in prav veseli me, da nadaljujejo z enako zagrizenostjo ter privrženostjo klubskim barvam, kot smo ju pozna-

Pal Jože, aktivni član kluba NK Nafte, šesti v zgornji vrsti

li mi. Pogrešam le večje zaupanje do domačih igralcev, 210

•

6-7/2009

Šport • Sport

Jože Pal s starejšim sinom in vnukom

srebrno v štafetnem teku 4 x 100 m. Brez žoge, seveda

kulture, zato se ga, niti kot športnik, ne branim. Prevla-

(se zasmeje od srca).

dujejo laški rizling, traminec, chardonay …

 Torej ni vse v nogometu. Danes ste uspešen poslovnež, a

No, sogovorec postaja nemiren. Očitno sva zapravila

vam ostane tudi kaj časa za vaš hobi?

že preveč časa. Treba bo na trening, v gorice ali k old boysom …

Pal: Prej sem dočakal poklicno kot pa nogometno »penzijo«! Kar zadeva moj drugi hobi, pa ni težko uganiti, za kaj gre. Kaj bi Lendavčan brez goric in vina? Prevelik izziv, predvsem za dušo. Imam preko 3000 trsov in vinogradništvo je del tradicije našega okolja, pitje vina pa del

•

6-7/2009

211

Biserka Si jariÄ?

212

Erik Ĺ˝oldos

213

KAZALO • TARTALOMJEGYZÉK Uvodnik • Előszó Mag. Anton Balažek

Multikulturnost kot konkurenčna prednost

Dr. Göncz László

Multikulturalizmus - az anyanyelv, valamint a másság,

a másik nyelvének elismerése és megismerése

3 4

Intervjuji • Interjúk, riportok Mag. Gabriela Zver Polkast ples v deželi rizlinga

Mira Unger Tankočutna jezikovna prisluškovanja

Olga Paušič Nagrade so priznanje in spodbuda, a tudi kažipot v prihodnost

Zágorec-Csuka Judit A göntérháziak és a gáborjánháziak összefogtak a határsávban

Vida T. Judit Rendhagyó beszélgetés egy monográfia kapcsán

Strokovna besedila • Szakcikkek Vanda Kovač

Miško Kranjec v letu medkulturnega dialoga

Dr. Magyar Zoltán A Hadik-mondakör

Bánfi Szilvia A nyomdászat kezdetei a Dráva-Mura vidékén

Anita Sekereš Obup je bolezen, smrt

Tantalics Béla

Molnár Pál (1827-1888) a lendvai kerület országgyűlés képviselője

Julija Sardelić, Miro Samardžija

Manjšine in multikulturalizem

Dr. Varga József A hetési perec készítése

Dr. Bence Lajos A Zrínyiek nyomában a Muraközben, Zágrábban, Sárospatakon ...

Večjezičnost • Többnyelvűség

214

Dr. Elizabeta Bernjak Razmišljanje o prenovi dvojezičnega šolstva v Prekmurju

Zágorec-Csuka Judit Lét és Nyelv

Mag. Gabriela Zver Funkcionalna pismenost naših dijakov v treh jezikih

Jožek Horvat Muc Romski jezik

100

Sobočan Gabriella Lét és Nyelv

101

Livia Horvath Razvoj govora in mišljenja V konceptu individuAlne dvojezičnosti

104

Časar Renata

Egy kísérlet a nyelvismeret vizsgálatára a muravidéki Göntérházán

Dr. Zágorec-Csuka Judit Ankét a többnyelvűségről

109 114

Tako pišemo • Így írunk mi POEZIJA • VERSEK

Biserka Sijarič Počene strune

117

Biserka Sijarič Stvarnost iluzije

118

Biserka Sijarič Zarjovele so zveri

118

Biserka Sijarič

118

Upanje

Biserka Sijarič Ne trkaj mi na veke

119

Biserka Sijarič Izziv stare skušnjave

119

Czimmermann Toplak János Áprilisi szélben

120

Alojz Ščap Angeli v spomin

121

Alojz Ščap Povem naj ti …

121

Molnár Gábor Virágos angyalaim

122

Molnár Gábor Rongyos szíveket foltozva

123

Molnár Gábor Stigma

124

Alojz Ščap Ni te …

125

Alojz Ščap Obljuba

125

Bence Lajos

126

Utolsó fehér éjszakán

Zágorec-Csuka Judit A csoda

126

Zágorec-Csuka Judit Én már tudom...

127

Halász Albert

127

Bárányhimlős vers

Varga József Az esztergomi Duna partján

128

Halász Albert A kopasznyakú szerencséje

129

Halász Albert Kopter

129

Klarisa Jovanović Ti malani pildi

129

Klarisa Jovanović Az ujjad begyével ásol

130

Velimir Turk

130

x x x

Velimir Turk Za slobodu

131

Velimir Turk Zima

131

Velimir Turk Jednoumlje

132

Velimir Turk Kobiljski potok

132

Suzanne Kiraly Moss Pobeg

132

Suzanne Kiraly Moss

Moderna glasba

133

Suzanne Kiraly Moss Pomladno jutro

133

Valerija Vrenko Ti

134

Jožek Horvat Muc

134

MAN KAUMES

215

Proza • PRÓZA

Olga PAUŠIČ Pesem za Moniko

135

Varga József Szilvi

138

Zágorec-Csuka Judit Itt ebben a lebujban

142

Vida T. Judit Színpad

145

Vida T. Judit Világmegváltás

146

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek) Mag. Gabriela Zver Postali smo zlati, hà!

147

Dr. Zágorec-Csuka Judit A Bánffy család szellemi hagyatéka

152

Gasparics Judit Növénynevek a Lendva vidéki tájszójegyzékben

153

Balaskó Enikő

159

“Táncba hij a nóta engöm”

Milojka Utroša Punčka iz cunj

162

Metka Sankovič Preprečevanje nasilja v vrtcu

163

Mag. Gabriela Zver Nov dvojezični učbenik za zgodovino

164

Đanino Kutnjak Doprinos Hrvatskog kulturnog društva Pomurje multikulturi Pomurja

168

Davor Dolenčić Izložba umjetničke fotografije

169

Đanino Kutnjak Osnivanje i rad tamburaške sekcije Hrvatskog kulturnog društva Pomurje

172

Davor Dolenčić

174

Učenje hrvatskog jezika u lendavskoj Srednjoj i Osnovnoj školi

Renata Lugomer-Pohajda Rodu o jeziku

176

Gledališka dejavnost • Színházi tevékenység

Rajko Stupar Regionalno gledališče (3.del)

180

Olga Paušič Oddelčno gledališče v osnovni šoli

187

Jasna Cigut Gledališki maraton 2009

192

Mira Unger Kofetarji navdušili lendavsko občinstvo

195

Koter Gizella Carpe Diem

198

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások Olga Paušič Ljubezen, spolnost in smrt po indijsko

200

Šport • Sport Franc Horvat Meštrovič

216

Martin Hajdinjak - Tinek

206

Franc Horvat Meštrovič Franc Jost (1925–2009)

207

Franc Bobovec Koka je bil hitrejši od zajca …

208

Navodila avtorjem 1. Uredništvo bo sprejelo prispevke, ki bodo uvrščeni v eno izmed naslednjih kategorij:

• znanstveni in strokovni prispevek oz. razprava (obseg največ 20. 000 znakov ali do 15 strani A/4); • informativni prispevek, prikaz, poročilo (obseg največ do 5 strani A/4), ki naj bodo napisani poljudno, jasno in razumljivo; priporočamo novinarski slog pisanja;

• na koncu prispevkov: Galič, Š., Szunyogh, S., Tomka, M. (1997). Pozdrav iz Dolnje Lendave/ Üdvözlet Alsólendváról. Lendava: Občina Lendava. ;

• leposlovno besedilo (poezija, proza, dramatika, esej, potopis) do 10 strani A/4;

• če se reference navajajo v besedilu: Galič, Szunyogh, Tomka 1997, str. 51.

• strokovna recenzija, beležka, komentar, prevod itd. do 5 strani A/4; • poljudnoznanstveni članek do 5 strani A/4. 2.

Zaradi lažje obdelave in priprave prejetih besedil za tisk prosimo, da upoštevate spodnja tehnična navodila: • i zberite pisavo courier, velikost črk naj bo 12 pt; • razmak med vrsticami naj bo 1,5; • besedilo naj bo levo poravnano.

Na koncu strokovnega oz. znanstvenega prispevka naj bo literatura navedena po abecednem vrstnem redu, in sicer v skladu z znanstvenimi standardi za navajanje literature. Primera navajanja literature:

Znanstveni in strokovni prispevki naj imajo še povzetek v slovenščini ali v madžarščini, odvisno od specifičnosti (če je strokovni članek pisan v slovenskem jeziku, pričakujemo povzetek članka v mad žarskem jeziku in obratno) v dolžini največ 150 besed. Povzetek naj vsebuje ime in priimek, akademski naziv avtorja ter naslov prispevka. Znanstveni in strokovni prispevki naj bodo napisani po znanstvenih oz. strokovnih metodoloških načelih, razdeljeni na poglavja, kar naj bo razvidno tudi iz oblike tipkopisa ali načina podčrtovanja. Tabele naj bodo med besedilom, na mestih, kamor sodijo. Izjemoma naj bodo večje tabele napisane ločeno – na koncu teksta oz. posebej s tem, da mora biti jasno označeno, kam sodijo.

Slike (fotografije, risbe, diagrami …) morajo biti predložene ločeno od besedila. Fotografije naj bodo na kvalitetnem papirju, risbe pa na trdem belem papirju, narisane s krepkejšim pisalom. Na hrbtni strani naj bo s svinčnikom napisano ime in priimek avtorja, naslov članka, zaporedna številka slike oz. risbe ter položaj znotraj besedila.

Opombe naj bodo oštevilčene po vrstnem redu, po katerem se pojavijo v besedilu, z arabskimi številkami v oklepaju.

Za vsebino prispevka odgovarja avtor, zato bomo objavili le prispevke, ki so podpisani s polnim imenom in priimkom. Stališča avtorjev niso uradna stališča uredništva niti ustanov, iz katerih izhajajo avtorji, temveč njihova osebna.

10. Vse prispevke strokovno recenziramo praviloma znotraj uredništva, pri čemer je recenzentski postopek anonimen. 11. Avtor prejme po objavi svojega prispevka 1 izvod revije Lindua, v kateri je bil prispevek objavljen. 12. Avtor soglaša z objavo svojega pripevka v tiskani ali elektronski verziji. Prispevke pošljite v dveh tiskanih izvodih na naslov uredništva: Uredništvo revije , Glavna ulica 2, 9220 Lendava, ali na e-mail:

oi.lendava@jskd.si,

ali na e-naslov odgovornih urednic: dr. Judit Zágorec-Csuka (HUN), judit.zagorec@siol.net, ali Olga Paušič (SLO), pausico@yahoo.com.

UREDNI ŠKI ODBOR REVIJ E

Multikulturna strokovno-družboslovno-literarnoumetnostna revija Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata

GLAVNA UREDNICA • FŐSZERKESZTŐ:

dr. Elizabeta Bernjak

ODGOVORNi UREDNICI • FELELŐS SZERKESZTŐ:

dr. Zágorec-Csuka Judit, Olga Paušič

UREDNIŠKI ODBOR • SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

dr. Bernjak Elizabeta, Ivanka Bratkovič, Feri Horvat, Štefan Huzjan,

Olga Paušič, Rajko Stupar, Velimir Turk, Mira Unger, Davor Dolenčić,

dr. Zágorec-Csuka Judit, Judit Vida Törnar, Renata Lugomer-Pohajda

JEZIKOVNI PREGLED • LEKTORÁLÁS:

Ivanka Bratkovič, dr. Zágorec-Csuka Judit

Olga Paušič, Judit Vida Törnar

OBLIKOVANJE • GRAFIKAI tervezés:

Peter Orban

IZDAJATELJ IN ZALOŽNIK • KIADÓ:

Javni sklad za kulturne dejavnosti Lendava - OI Lendava

Szlovén Kulturális Közalapítvány – Lendvai TK

za izdajatelja • a KIADásért felel:

Rajko Stupar

TISK • NYOMDA:

Tiskarna S-Tisk d.o.o., Beltinci

NAKLADA • PÉLDÁNYSZÁM:

600

LETNIK • ÉVFOLYAM:

3. letnik, številka • szám: 6-7/2009

NASLOV UREDNIŠTVA • SZERKESZTŐSÉGI CÍM:

Uredništvo revije

Glavna ulica 2 (sedež JSKD OI Lendava), Lendava JSKD OI e-mail

• oi.lendava@jskd.si

Paušič Olga e-mail

• pausico@yahoo.com

dr. Zágorec-Csuka Judit • judit.zagorec@siol.net

ISSN 1854-7931

Javni sklad Republike Slovenije za kulturne dejavnosti Območna izpostava Lendava SZLOVÉN KULTÚRÁLIS KÖZALAPÍTVÁNY – LENDVAI TK Glavna ul. 2, 9220 Lendava – Lendva, Fő utca 2, Slovenija tel.:+ 386 (0)2 578 85 37, GSM: 041 691 740, fax: 574 12 22

Pokrovitelji • támogatók::

Fotografija na ovitku • A borító fényképét készítette: Biserka Sijarič