Lindua 8/2010 by Knjižnica Lendava Könyvtár Lendva

Multikult urna s trokovn o-družboslovno-literarnoumetnos tna revija Občine Lendava Lendva Község multikult urális t udományos-társadalomt udományi-irodal mi és képzőművészeti folyóirata

4. letnik, številka • 4. évfolyam, szám: 8/2010

Rajko StupaR

Človek svetlobe 10.

Pogovor s pobudnikom ustanovitve revije Lindua Štefanom Huzjanom - Piko Mag. ZveR Ilona

67.

A kultúra jelenléte az elektronikus médiában

Mag. antun peRčIć 97.

Gospodarstvo in kultura v občini Lendava Franc BoBovec 188.

Vse se spreminja, le Nafta ostaja …

I Z

V S E B I N E

•

T A R T A L O M B Ó L

Intervjuji • Interjúk, riportok

Strokovna besedila • Szakcikkek

Kulturna ponudba Lendave Lendva kulturális kínálata

Tako pišemo • Így írunk mi

Popotovanja, potopisi Utazások, útleírások

Oko • Kitekintő

Šport • Sport

Multikulturna strokovno-družboslovno-literarnoumetnostna revija Občine Lendava Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata

Glavna urednica • Főszerkesztő:

Dr. Elizabeta BERNJAK

Odgovorni uredniki • Felelős szerkesztők: Olga PAUŠIČ, Judit VIDA TÖRNAR, Velimir TURK Uredniški odbor • Szerkesztőbizottság: Dr. Elizabeta BERNJAK, Mira UNGER, Franc M. HORVAT, Velimir TURK, Dr.Judit ZÁGOREC-CSUKA, Olga PAUŠIČ, Davor DOLENČIĆ , Renata LUGOMER POHAJDA, Judit VIDA TÖRNAR, Rajko STUPAR, Lili KEPE, Annamária GRÓF (Madžarska), Béla TANTALICS (Madžarska), dr. Melanija Larisa FABČIČ, (Maribor), Aleksej MILINOVIĆ (Hvaška) Jezikovni pregled • Lektorálás: Olga PAUŠIČ, Annamária GRÓF, Aleksej MILINOVIĆ, Saša ADORJAN, Ines HORVAT Oblikovanje • Grafikai tervezés: Peter Orban Fotogalerija – Fotogaléria:

Kulturno društvo Foto video klub Lendava - Lendva

Izdajatelj in založnik • Kiadó: Javni sklad za kulturne dejavnosti Lendava - OI Lendava Szlovén Kulturális Közalapítvány – Lendvai TK Za izdajatelja • A kiadásért felel: Rajko Stupar Tisk • Nyomda: Tiskarna S-Tisk d.o.o., Beltinci Naklada • Példányszám: 600 Letnik • Évfolyam:

4. letnik, številka • 4. évfolyam, szám: 8/2010

Naslov uredništva • Szerkesztőségi cím: Uredniški odbor revije Lindua • Lindua folyóirat szerkesztősége Glavna ulica 2 • Fő utca 2. (Sedež JSKD OI Lendava), 9220 Lendava-Lendva, Slovenija Elektronski naslovi: oi.lendava@jskd.si (JSKD), pausico@yahoo.com (Olga Paušič), ISSN 1854-7931 v.t.judit@gmail.com (Judit Vida Törnar), turk_velimir@yahoo (Turk Velimir).

Pokrovitelji • támogatók: Avtorji, ki so brezplačno odstopili svoje prispevke • A szerzők, akik térítésmentesen ajánlották fel szövegeiket

Javni sklad Republike Slovenije za kulturne dejavnosti - Območna izpostava Lendava Szlovén Köztársaság Kulturális Közalapitvány – Lendvai Területi Kirendeltsége Glavna ul. 2, 9220 Lendava – Lendva, Fő utca 2, Slovenija tel.:+ 386 (0)2 578 85 37, GSM: 041 691 740, fax: 574 12 22

Kazalo • Tartalomjegyzék Uvodnik • Előszó Rajko Stupar

Uvodnik

Kepe Lili

Bevezető

Intervjuji • Interjúk, riportok Rajko Stupar

Človek svetlobe

Mira Unger

Ljudje smo zapisani minljivosti, gledališče pa je večno, kot je večno življenje 16

Mag. Gabriela Zver

S peresom in letalom v svet

Dr. Zágorec-Csuka Judit

A szellem finom játéka

Strokovna besedila • Szakcikkek Dr. Elizabeta Bernjak Raba poimenovanj za ženske osebe v slovenščini in madžarščini

Dr. Zágorec-Csuka Judit

A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete napjainkban

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata Javni zavodi Közintézmények

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

D. Baumgartner, L. Kepe Zoltán Javni zavod Galerija-Muzej Lendava

Hajnalka Magyar

50 let Glasbene šole Lendava

Tanja Šimonka Zavod za kulturo in promocijo Lendava Művelődési és Promóciós Intézet Lendva

Žužana Žoldoš Knjižnica Lendava

Rajko Stupar

Ljubiteljska kultura

mag. Zver Ilona A kultúra jelenléte az elektronikus médiában

Kepe Lili A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bemutatása

Zdenko Huzjan

Iz prostora v prostor

Janez Bošnak

Likovna dejavnost v Lendavi

Boris Györköš Ljudje si zapomnijo to, kar daš!

Mira Unger

Odlično medgeneracijsko sodelovanje na domačem terenu

Lidija Alt

Od besedila do odrske predstave

Meri Raščan

Deset let gledališča KU-KUC

Davor Dolenčić

Hrvatsko kulturno društvo Pomurje

Davor Dolenčić

Fotografija v Lendavi

Kultura in ... A kultúra és...

Lajos Bence

Ko je Stvarnik odsoten

László Nemes

Razstava umetniške fotografije – portreti – Biserka Sijarič

Mag. Antun Perčić

Gospodarstvo in kultura v občini Lendava

Mag. Anton Balažek

Kultura in politika

101

Franc Horvat Meštrovič Kultura in šport

102

Mag. Mira Špiljak

103

Podjetništvo in kultura

Dr. Göncz László Kultúra - nemzeti kultúra - kulturális sokszínűség

105

Đanino Kutnjak Kulturni događaji u Lendavi

108

Štampah Misi

Egy egyetemista valós kényszerképzetei a kultúráról

110

Dr. Zágorec-Csuka Judit

A muravidéki magyarság kulturális élete

113

Tako pišemo • Így írunk mi POEZIJA • VERSEK

Alojz Ščap Ma gdi? Pa u Prigradici! E!

120

Biserka Sijarič

Zgodovina se podpiše

120

Alojz Ščap

Nihče kot ti

121

Alojz Ščap

No One But You

121

Biserka Sijarič

Utrip demona

122

Biserka Sijarič

Sesuto v ravnovesju

122

Valerija Vrenko

Svetlobna leta narazen

122

Valerija Vrenko

Čudovita noč

123

Valerija Vrenko

Ciganka

123

Lidija Alt

Široko obzorje

124

Lidija Alt

Prošnja

124

Andreja Denko Jedkanica

124

Andreja Denko Terciana

125

Andreja Denko Akt

125

Suzanne Király-Moss Lost

126

Velimir Turk

Bosonoga

126

Suzanne Király-Moss

Bells

126

Suzanne Király-Moss Manjkajoči most

127

Velimir Turk Korijeni spoznaje

127

Velimir Turk

127

Putovanja

Cimmerman Toplak János Míg sétál a hold ott a falon

128

Zágorec-Csuka Judit Kitáguló idő

129

Zágorec-Csuka Judit Karácsonyra

129

Zágorec-Csuka Judit Vízesés

129

Proza • PRÓZA

dramatika • dráma

Zágorec-Csuka Judit Kétely

129

Ferencz Győző A méhecske hasznáról

130

Ferencz Győző

Focivers

130

Valerija Vrenko

Poslednji Lendavčan

131

Olga Paušič

Klobčič

133

Zágorec-Csuka Judit

A fény győzelme

139

Vida T. Judit

Viselkedj!

142

Rajko Stupar

Svetilnik

145

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások Karolina Malek

Tajpejski utrinki

148

Olga Paušič

Kraljevska mesta v Katmandujski dolini

154

Balaskó Enikő

Mit rejtenek az Alpok?

161

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek) Mag. Gabriela Zver

»Prihod gladiatorjev«

168

Renata Lugomer-Pohajda

Izlet s društvom »Murania« u Budimpeštu

171

Marjeta Ribarič

Kar sami ustvarimo, nas navdaja z zadovoljstvom

174

Olga Paušič

Peli bomo, dokler ne poči zadnja struna

176

Pero Markić Izložba umjetničke fotografije članova Fotokluba Čakovec na temu Međimurje

178

Renata Lugomer-Pohajda

»Priločka amaterska scena« u lendavskoj sinagogi

180

Renata Lugomer-Pohajda

Hrvatski bal

181

Renata Lugomer-Pohajda

Misa na hrvatskom jeziku u crkvi sv. Katarine

182

Renata Lugomer-Pohajda

Predstavljanje Panonskog instituta u Bánffy centru u Lendavi i ostale kulturne manifestacije

183

Bence Lajos

„Eltévelyedettek Kongresszusa” Felsőlakosban

185

Bedeč-Rožman Marta

„Egyszervolt”

187

Franc Bobovec

Vse se spreminja, le Nafta ostaja …

188

Franc Horvat Meštrovič

Sport és kultúra – kéz a kézben

192

Olga Paušič

Iz malega lahko zrase veliko

193

Šport • Sport

Uvodnik • Előszó

Uvodnik

Rajko Stupar JSKD R S - Območna izpos tava Lendava

V roke ste vzeli revijo, ki ji je v sedmih številkah

mnogo hujših notranjih zapletov. Zakaj med njimi ni

uspelo pritegniti presenetljivo veliko število dobrih

trdnih stikov, koprodukcij, javnega partnerstva? Za-

sodelavcev in kvalitetnih avtorjev. Njen uredniški od-

kaj so tisti, ki samo trgujejo, v boljšem položaju od

bor se razširja tudi preko državnih meja. Kajti multi-

tistih, ki ustvarjajo, snujejo, imajo lastne produkte?

kulturnost je kategorija, ki jo meje sicer ovirajo, niko-

Mar ne bi moralo biti obratno? Ko delodajalec, finan-

li pa je ne morejo preprečiti. In še nekaj si je želeti: da

cer, med zaposlenimi s svojim ravnanjem ustvari ne-

bi bili snovalci povsem avtonomni, svobodni v izrazu

zaupanje, se seveda s tem izogne tudi temu, da bi se

in pokončni v pronicljivosti. Mar današnji povirtual-

zaposleni organizirali in uprli njemu samemu. Tako

njen svet, ki mu je samo za zunanji, bleščav videz,

ostaja stroka ukleščena v negotovosti med njim, svo-

sploh še zmore areno, areno življenja, areno literatu-

jo dolžnostjo in ambicijami. Tudi revija Lindua tu ni

re, areno tiska, bi se danes vprašal Marko Slodnjak.

izjema. Vlaganja v kulturo so v nominalnih zneskih

Lindua kot arena? Prizorišče različnih pogledov, pre-

danes znatno višja, kot so bila pred leti. To kaže, da

vetritve in izpostavljanja vrednot? V uredništvu se

je občinska politika s tem, ko je govorila o velikih

večkrat pogovarjamo o diskurzu, ki bi ga bilo potreb-

priložnostih na kulturnem področju, sicer mislila re-

no vzpostaviti, če ne želimo obtičati zamočvirjeni v

sno. A podatek, da njena vlaganja niso bila pravično,

samozadovoljstvu in duhovni margini.

pravočasno ali pa vsaj enakomerno razporejena, je

Ko boste listali po reviji, vedite, da smo si želeli

zgovoren in potrjujejo ga pičli rezultati. Med izvajalci

odpreti široko polje mnenj in občutij v zvezi s kultu-

so nastale velike razlike, na katere sami ne morejo

ro in kulturnim življenjem v Lendavi. Morda nam je

vplivati. Tudi z vrhunskimi rezultati ne. Tudi s pro-

predstavitev uspela, vendar pa je za kakovostno raz-

dorom skozi izjemno ostro kvalitativno in inovativno

iskavo trenutnega stanja, kot kaže, zmanjkalo moči.

konkurenco na državni ravni ali skozi evropske raz-

Presodite sami.

pise ne. Že pred tremi leti so se državnim podporam

Še pred leti je bila lendavska kultura v odlični

nekateri morali celo odpovedati. So torej izdatne ob-

kondiciji. Z izgradnjo infrastrukture so se ji odprla

činske spodbude vložene na pravo mesto? Vsak, ki se

vrata ne le v regijsko, ampak srednjeevropsko dru-

vsaj malo spozna na management v kulturi, ve, da so

žino produkcijskih okolij. Nekdanje sodelovanje med

najuspešnejše, hkrati pa tudi najbolj cenjene kultur-

akterji kulture v Lendavi se je danes zaradi težnje po

ne izmenjave primerljivih partnerjev in le v izjemnih

pozunanjanju, združevanju in končno podrejanju,

primerih enostranski, dragi nakupi. Zato je glavno

spremenilo v neenakopravno raven odnosov, ki so se

vprašanje, kako gledajo na to tisti, ki s strokovnim

med izvajalci zato čudno zapletli. Velja splošno prepri-

znanjem za posamezna področja niso ravno podko-

čanje, da je vse v redu, a poznavalci zaznavajo hude

vani, a razsojajo in imajo v rokah škarje in platno.

funkcijske težave. Že s tem, ko si izvajalci skačejo v

Revija je priložnost, da vsakemu in vsemu podrži

zelnik in vabijo občinstvo kar na več dogodkov hkrati

ogledalo, ker po prešernovsko bolj resnico ljubi kakor

na isti dan, včasih celo ob isti uri, da misliti, da med

hvalo. Ker pa je do resnice težko priti, saj v vseh stva-

njimi ni pravih povezav. A ta pojav je zgolj refleksija

reh tiči tako globoko, da se v njih izgubi, kot je šaljivo •

8/2010

Uvodnik • Előszó

spesnil Menart, so potrebni veliki napori, da se ji vsaj

rokosrčne in svetovljanske osebnosti, ki jim ne pade

približamo.

na pamet, da bi zlorabili moč in sta jim tuja zavist

Toda z družbeno duhovno klimo ni šale. V sloven-

in maščevalnost. A če je vse naravnano tako, da gre

ski kulturni zavesti se je v vsej njeni zgodovini prav

lahko narobe in se bo pričelo lomiti tudi na lokalnih

resnica zavihtela v ključnih trenutkih na čelo druž-

ravneh, bo družbeni razkroj neizogiben. Cankar ga

benih gibanj.

je v svojem času pred prvo svetovno vojno lucidno

Revija Lindua je ponudila priložnost, da se resni-

zaznal. V sredinah, kjer so ljudje brezbrižno zaprti v

ca ne bi izgubila. Da bi se nekje, vsaj med vrsticami,

svoje vrtičke, servilni konformisti, zadovoljni, da se

zapisala. Nekateri avtorji so to izkoristili, nekateri,

lahko grejejo v senci milosti, v takih sredinah rastejo

morda v zanosu, preziru ali celo v strahu, prezrli. So

avtokrati, dobri ljudje, ki jih je zadel Luciferjev uči-

vzroki za to na lokalni ali globalni ravni?

nek (v slogu Zimbardove knjige Understanding How

Neoliberalizem je zadal hude rane moralnim kate-

Good People Turn Evil). Navzven se ta učinek kaže v

gorijam povsod po svetu, kjer se je v ekonomiji brez-

bolestni skrbi za svojo lastno zunanjo podobo pred

pogojno širila neoklasična teorija, v slovenski družbi

javnostjo. Sposobni so tudi okrutno zatreti tiste,

zaznana kot turbokapitalizem. Zanimivo je, da anali-

za katere mislijo, da to njihovo idealizirano podobo

tiki družbenih tokov opozarjajo na nevarnost, da se

ogrožajo.

kapital preko politikov polašča vzvodov oblasti. Politi-

Če je pri nas doma vse prav in lepo, če ni slišati

ki zato mrzlično iščejo načine, kako bi se izvili iz pri-

kritike ali tehtanja različnih mnenj in se vse klanja

meža interesov kapitala, ne da bi ga pri tem izgubili.

»zlat´mu bogu«, bodite pozorni na kičasti blišč, gla-

Pri tako nevarnem poslu pride do kontaminacij. Od

mur, ki vam je ponujen.

tod številne afere, ki jim ta čas ni ne konca ne kraja.

Zakaj to pišem? Saj je le hipoteza, navdihnjena iz

Na lokalni ravni pa se je vzpostavila druga skraj-

nekaterih sestavkov v tem zvezku in dogajanj v za-

nost. Zakonodaja je praktično vse vzvode odločanja

kulisju, ki smo jim priča. Do svoje sociološke, znan-

na vseh področjih položila v roke enemu samemu

stvene preveritve bo morala priti prej, preden bi jo

človeku. Vsi, ki se lotevajo kakršnih koli poslov, najsi

potrdil čas, ko bo za kulturo prepozno. Seveda pa je

bo to v kulturi, športu, izobraževanju, gospodarstvu,

malo verjetnosti, da bi jo prebrali vsi, ki bodo odločali

obrti ali kateri drugi dejavnosti, prav vsi so odvisni

o spremembi zakona o lokalni samoupravi.

od njegove volje in naklonjenosti. Tako se dolina slo-

A nekaj že vemo: navsezadnje padajo polena s tna-

venska prepleta z gnezdišči, v katerih rastejo sodob-

la zakonodajalcev najbolj trdo na tla, ko odletijo da-

ni cankarjanski Kantorji. Seveda so tudi izjeme, ši-

leč stran. In prav tam živimo mi.

Bevezető

Kepe Lili, a M NMI igazgatója

A kultúra egyidős az emberiséggel. Jelen van min-

melyet népek nagyjai, neves gondolkodói, művészei és

dennapi küzdelmeinkben, győzelmeinkben, bukása-

névtelen napszámosainak hatalmas serege alakít.

inkban és ünnepeinkben, mégis megfoghatatlan, mert

Egy régi, sokatmondó meghatározáshoz nyúlok

kiterjedése, akár az időé, végtelen. Sok ezer arca van,

vissza, amely szerint »a nemzet a kultúrában alkot-

•

8/2010

Uvodnik • Előszó

ja meg magát«. Konstituálja, azaz határozza meg

dálatos magyar örökségnek, nélküle az egyetemes

magát. Régen a konstitució 'alkotmányt' is jelen-

magyar kultúra lenne sokkal szegényebb.

tett, tehát a fenti meghatározás tiszta magyar szó-

Másrészt a kultúrának ereje van. Megtart ben-

ra fordítva a következőképpen hangzik: A kultúra

nünket magyarnak és embernek. Ezért soha ne

a nemzet alkotmánya. Ha létezik nemzeti kultúra,

mondjunk le csodálatosan zengő anyanyelvünkről,

létezik nemzet is. A nemzeti kultúra közös törté-

történelmünkről. Azt se feledjük, hogy elődeink kul-

nelmünkből fakad, hagyományaink, szokásaink,

túrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék

ismereteink összessége, amelyet az egyén természe-

újra, meg újra meg nem szerzi magának. És ne feled-

tesen saját szubjektumán keresztül szűr meg, él át.

jük: csak az a miénk igazán, amiért megdolgoztunk,

A nemzeti kultúra időbeli dimenziói távoli ködbe

esetleg megszenvedtünk. Meg kell tennünk hát

vesznek. Ez a köd azonban nem emészti semmivé

mindent, hogy kultúránkat, nyelvünket és annak

azt az örökséget, amelyet a távoli sztyeppékről hoz-

épségét valamint szépségét valóban megőrizzük, to-

tunk magunkkal.

vábbépítsük, a jövő felé segítsük. A nemzeti kultúra

A nemzeti kultúrának azonban, nemcsak időbe-

csak akkor lehet integratív, ha összetevő elemeiben

li, hanem térbeli dimenziója is van: térbeli kiterjedé-

a közösség minden tagja magára ismerhet, ha min-

se és határai. Ezek nem esnek egybe az országhatá

denkinek kínál pozitív mondanivalót.

rokkal. Ezt az alkotmányt - azaz a nemzeti kultúrát

A többnemzetiségű Muravidék egyaránt tekint-

- annak szellemét és követelményeit ösztönösen és

hető Szlovénia keleti kapujának, a nyelvterületek

akaratlanul mindazok elismerik, akik ennek a kul-

találkozási zónájának, valamint a magyar kultúra

túrának a »nyelvét beszélik«. Ebben az összetételben

nyugati végvárának, amelyben manapság már nem

a 'nyelv' többet jelent, mint az általánosabb értelem-

a másik kirekesztése kell, hogy domináljon, hanem

ben használjuk. Ezt a nyelvet beszélte Kodály Zol-

a kedvező kölcsönhatások felismerése és a másság

tán, mikor zenét szerzett, ezen a nyelven szólalt meg

megbecsülése. Széchenyi István azt írja a Stadium

Rippl-Rónai József, mikor festett vagy Zala György,

előszavában: „egy nemzetet megtartani az emberi-

mikor a Deák Ferenc című mellszobrát mintázta

ségnek”. Jegyezzük meg a sorrendet, mert ma is ér-

vagy Nagy László mikor verseit írta.

vényes: a nemzet az, amit meg kell tartanunk, hogy

Ahol ezt a nyelvet beszélik, használják, az a te-

az emberiség gazdagabb lehessen. Globalizált vilá-

rület az egyetemes magyar nemzeti kultúra része.

gunkban, vitathatatlanul nagyobb terhek alatt ros-

A térképet persze nem feltétlenül szükséges papírra

kadoznak hétköznapjaink.

tenni, ez ugyanis a lelkekbe van írva. Nekünk ma-

De szabad-e emiatt elkeserednünk, vagy van-e

gyaroknak nem csak itt Muravidéken, hanem szer-

a dolognak jó oldala is? Hiszem, hogy van: például

te a Kárpát-medencében mindig az őrzött kulturális

másokban is felismerem azt az embert, amilyen ma-

hagyományok és értékek adtak erőt a fennmaradás-

gam vagyok, és az én nemzeti önazonosságom má-

hoz. Ez a mi nemzeti azonosságtudatunk alapja.

sokat nem zavar. Felismerem ebben az egyetemes

Ebben az azonosságtudatban benne foglaltatik a

emberiségben azt, hogy ez csak akkor lesz értékes,

nép meséje, dala, tánca, zenéje, irodalma ugyanúgy

ha mindenki az tud lenni, aminek született, és azt

mint a világgal megosztott minden tudása. A mura-

fel is vállalja. Felvállalja a kultúráját, anyanyelvét,

vidéki magyar kultúra értékei is szerves része a cso-

nemzeti hovatartozását. •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Rajko Stupar

rajko.stupar@telemach.net

Človek svetlobe Pogovor s pobudnikom ustanovitve revije Lindua Štefanom Huzjanom - Piko »Kaj bi z mano, saj so še drugi, zaslužni ...« izstreli na drugi strani žice,ko ga po telefonu poprosim za intervju. Dobro ga poznam in pričakoval sem tak neposreden odgovor, zato sem imel že pripravljeno nadaljevanje. »Toda ti si vendarle pobudnik izdajanja revije Lindua. Če tebe ne bi bilo, bogve, kdaj bi se lotili takega projekta ...« »Če tako misliš ...« se je zmehčal. In dogovorila sva se. Čez dva dni sedeva za mizo k pogovoru,a že med sedanjem, kakor da je nejevoljen, ker je moral zdoma v času olimpijskih iger. »Ampak, da se razumeva, jaz nisem na zaslišanju!« odreže, kakor da sem ga že polomil z vprašanjem, ki ga še niti postavil nisem. Komaj se uspem pomirjujoče nasmehniti, že pričenja s pripovedjo. Neposredno. In medias res, kakor da se je mesece pripravljal. Govori z močnim baritonom, jasno, glasno, gleda te naravnost v oči. Resno, a vsake toliko časa pricurlja na nje-

Štefan Huzjan - Pika med pogovorom doma

gov obraz simpatičen, prešeren nasmeh. »So ljudje teme in ljudje svetlobe,« hiti pripovedo-

Spoznaš: začneš na dnu, iz teme se dvigaš,da prideš

vati. Reminiscence, ki jih naniza, sprva komaj uspem

na višji nivo živega bitja, vsakič izpopolnjuješ svo-

povezati.

jo duhovno ravnino. Končni cilj je, da dosežeš sve-

»Ko prideš na ta svet, moraš izpolniti nekatere zah-

tlobo, iz katere izhajaš. Če tega nivoja ne dosežeš,

teve. Priti moraš na višji nivo. To čisto resno govo-

ponavljaš razred. O tem odloča Vseprivlačni - sonce

rim, ker sem sam skusil. O tem pripoveduje Gospo-

- svetloba. Smo še v črnem krogu.

dova pesnitev Bhagavadgita, najimenitnejši odlo-

V civilizaciji 21. stoletja smo zabredli v globalni

mek staroindijskega epa Mahabhárate.

sistem, ki je duhovnost izničil. Zato toliko strada-

Pesnitev pripoveduje o svetu in mestu človeka v

nja na svetu. Pravijo, da prihaja nova doba ... indigo

njem, o božanskem principu, ki je za videzom stvari.

otroci ...«

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

 Verjameš torej v reinkarnacijo? »Verjamem. Iz Zagreba dobivam revijo Nexus. Tam so čudoviti zapisi o duhovnem življenju.« In vpraša nazaj: »Verjameš v vibracije? Se pogovarjaš s soncem, z luno, s pticami? Vibracijske energije se nekje srečajo. Človek ima večje možgane od ptice. A tudi ptica najde smer. Prepotuje velike daljave. Če se večkrat pogovarjaš s ptico, bo prišla k tebi. Povem ti primer, ko sem nagovarjal čapljo z grškim imenom Gemerus. Že po nekaj poizkusih se mi je približala, kakor da me tudi ona čuti. Povsod so vibracije, prisotne energije, vse je v mislih.«

 Ko sem te spoznal, si bil učitelj na lendavski šoli. Poučeval si glasbeno vzgojo, a tudi likovni pouk. »Še kot dijak sem nastopal, npr. v oddaji Pokaži,

Na PA v Čakovcu, leta 1971

kaj znaš, v Kroni in tudi na prireditvi radia Novi Sad. Ko so me slišali, so me povabili, naj nastopim v Subo-

v pevskem zboru. Z Marijo Farkaš so me poslali na Pe-

tici na Paliću v oddaji Zlatni mikrofon. Hoteli so me

dagoško akademijo v Maribor. 1963. leta sem nastopil

štipendirati, da bi pel za radio, zlasti madžarske na-

svojo prvo službo v šoli na Kobilju. Z odliko sem kon-

rodne, tudi ciganske. Vse sem pustil in se vrnil v Len-

čal še izredni študij slikarstva v Čakovcu in se zaposlil

davo. A še naprej sem nastopal, tudi pri prof. Močanu

na Dvojezični šoli II v Lendavi, kjer so bili slabo učeči se učenci. Sprejeli so mojo idejo, da organiziramo kolonijo za otroke »posebnih osnovnih šol Pomurja«. Vodil sem jo en teden v letu, delali smo na terenu, v Lendavskih goricah, si ogledovali spomenike. Izdali smo katalog z reprodukcijami slik, ki so nastale. Otrokom sem pustil popolno svobodo izražanja. Nisem bil šablonski učitelj. Rezultati so bili nadvse zadovoljivi. Prejemali smo nagrade in priznanja od Novega Sada do Zagreba, Velenja, Ilirske Bistrice in Kostanjevice na Krki. To je trajalo do odhoda na Dvojezično osnovno šolo I Lendava, po dvanajstih letih službovanja. Tam sem spet poučeval glasbo, kasneje pa likovni pouk.«

Učitelj med udeleženci kolonije

 Veliko slikaš. Kako po tvojem nastaja slika? •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

»Ti dobivaš vibracije iz univerzuma. Vsak človek

slikal evolucijo človeka, kje je dobival navdih in asocia-

dobi nalogo, da naredi kaj v svojem življenju. Če ne

cije, kako so klasične kipe odlivali iz delov teles mrtvih

delaš redno, ne moreš doseči mojstrstva. Ko dobiš te

ljudi … primerja s kiparji današnje dobe vse do našega

vibracije, ki iz možganov potujejo preko živcev, kot po

Ferenca Királya. Potem pa vsuje plaz primerov genet-

žicah, imaš kot umetnik - sem poglej ...« reče odreza-

skih vplivov na nagnjenje po ustvarjanju. Slikal je oče,

vo, suho in me opomni, ker sem pogledal nekam med

slika stric, ki živi v Kidričevem, njegov sin je humorist,

knjige na polici. V tem hipu je bil učitelj, strog, nepo-

hči študira solopetje, očetova sestrična je v Betlehemu

sreden, kakor bi govoril učencu. Nato nadaljuje spet

slikala cerkvene podobe, brat Zdeni je priznan slikar,

živo naprej,kot da ni bilo nič ... » … vse že zapisano.

njegov sin je doktoriral in živi na Nizozemskem ... itd.

En akord je osem stopenj. Umetnik je na sedmi stopnji lestvice. Slikar ne ve, kaj bo naslikal. Vse, kar je

»Skozi gene se energije srečajo. Moj sin bi bil lah-

videl, se v njem kuha, naredi prvi zamah in potem ste-

ko arhitekt, tako izreden smisel ima … pa vnukinja v

če ... Vsak ima svojo tehniko. Če se šolaš, se moraš iz

Ljubljani, vnuk v Čakovcu piše pesmi, a hodi komaj v

tistega šolanja izkobacati in poiskati svoje, tisto, kar

šesti razred, žena Gita igra klavir, tudi njen oče se je

moraš storiti.«

kot samouk ukvarjal z glasbo in igral na violino, stric Kocuvan je igral na violino in je bil član godalnega

In potem niza primere mojstrov od našega Ažbeta,

kvarteta, večkrat so igrali v Kroni; pri Galičevih je bil

do Gaugina, Van Gogha,ki so bili vsi avtodidakti, in hipoma preide z mislijo na pomen vode. Opozori na japonsko knjigo o vodi, ki govori o vodnih kristalih, o živi in mrtvi vodi. »Nekoč smo imeli živo vodo, danes teče iz cevi ... Z živo vodo narediš marsikaj. Voda čuti, z njo se lahko igraš. V vodi so tokovi, določeni zapisi, voda ima spomin. Za izražanje vsak išče svoj material. Jaz slikam s pomočjo čopiča in spužve in s pomočjo svojih misli. Če na določeno zadevo misliš, se bo zgodila.« Popelje me v svoj atelje,kjer se je v preteklih letih nakopičil opus, ki bi ga bil vesel sleherni umetnik. Kajti vseskozi čutiš, da »ima svoj čvrst duhovni koncept, kar je eden od temeljev vsakega ustvarjanja, ki hoče biti prepoznano kot resno ustvarjanje«, kakor je o njem zapisal kustos Robert Inhof. Pika pa je v svojem pripovedovanju neustavljiv. Niza kopico primerov od tega, kako je ustvarjal njegov Umetnik v svojem ateljeju

drug Štefan Galič, brat Zdeni, njegov oče, kako je sam 12

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

stavljali, saj se spomniš. Skupaj smo ustanovili likovno društvo Lindau in aktivno delali vrsto let.«

 Rišeš, pišeš, poješ, komponiraš, igral si tudi v gledališki skupini. Predenj položim Obraze, drobno knjižico, ki sta jo izdala skupaj z Olgo Paušič, poleg še dvojezično zbirko pesmi Podaj roko svetlobi/Nyújtsd kezet a fénynek, opremljeno z lastnimi ilustracijami. Žena Gita pri družinskem muziciranju

»Vse to je gensko pogojeno. Če se ne motim, je nastopala na Madžarskem v kabaretnih predstavah teta

klavir, note velikih klasikov, k njim je prihajal operni

po mamini strani. Moj stric pa je imel lep glas in je pel.

pevec Fehér Jani, mesar, ki so mu odkrili pevski ta-

Vsi mamini bratje so umrli na ruski fronti.

lent in je postal prvak osiješke opere.« In razgovorí se

Pri sinagogi smo imeli hišo. Med vojno so imeli

o pevcu, s katerim sta bila velikokrat skupaj,o katerem

njilaši, madžarski vojaki, na našem dvorišču zaprtih

je pisal v Népújságu in Vestniku in ki je tudi njega bo-

kakih 500 Medžimurcev. Moj oče in še nekateri niso

dril, da naj šola svoj glas.

mogli gledati, kako delajo z ljudmi. Napili so stražarje, ukradli prepustnice in jih razdelili ljudem, da so lah-

 Pred leti pa si vendarle šel na seminar belle canta ?

ko pobegnili domov. Hujši konec so doživeli Židi. Bil sem štiri leta star fantek, ko sva se po vojni z

»To me je zanimalo. Carlucci me je takoj opazil.

očetom peljala na obisk k stari materi na Madžarsko.

Vprašal me je: Kje ste peli? Na seminarju so bili po

Že na meji so nama predrli gume na kolesu, naju za-

večini zborovodje. Pokazal sem jim, kako se poje.

prli v zeleno lopo, še sedaj vidim velika okna. V Len-

Obvladat moraš dihanje. Če ti je duša odprta, če si

tiju so naju vrgli na voz in odpeljali v zapor v Zalae-

osvobojen ... potem gre. Zunanja podoba nič ne pome-

gerszeg. Pred očetom so me vlekli za lase pri zaliscih,«

ni, bistveno je, kaj imaš tu notri,« se potrka po prsih,

pokaže in se skremži, kakor da podoživlja tisto otroško

»nekateri se lišpajo, a vse to je prazno. V sliki, ki jo

bolečino. »Po enem tednu so me preko jugoslovanske

narišeš, se vse vidi. Ne vem, če si opazil ... vsako sliko

ambasade vrnili domov, očeta pa zadržali. V zaporu v

moraš dobro pogledati ... če greš na razstavo ... veliko

Szombathelyu je narisal sliko. Nekaj dni pred priho-

več vidim prej ali pa kasneje, ne na otvoritvi, kjer je

dom Rusov, 4. aprila, so ujeli in ustrelili g. Balkányja.«

veliko ljudi ...

Dvigne glas. »Njemu bi morali postaviti spomenik!

Sam sem veliko razstavljal. Tudi v Braziliji, kamor

Naše Madžare so pošiljali v zapore slovenski klerikal-

smo naši misijonarki Agati Kociper najprej poslali

ci, da bi se prikupili Rusom. Ti klerikalci so se v stra-

paket materiala za učence. Moja dela so videli na Fin-

hu včlanili v KP, eni so bili obsojeni, kasneje izgnani.

skem, v Berlinu, Hamburgu, v Zagrebu. Udeležil sem

Ko sem delal Lendavski zvezek Zakaj?, sem hodil od

se Ex tempora v Ljutomeru. Tudi skupinsko smo raz-

hiše do hiše in prosil, naj ljudje popišejo te dogodke. •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Predstavniki naše manjšine bi morali premisliti, komu in zakaj postavljajo spomenike. Če je treba postaviti spomenik, naj se postavi skupnega, tako Židom, Madžarom in Slovencem! Tudi belim rudarjem bi ga lahko postavili. Nafta je dala ljudem hiše, jih hranila. To ljudje pozabljajo. Javni objekti, kar kipi zagotovo so, bi morali biti postavljeni s soglasjem večine in manjšine.« Pripoveduje o studencu, ki je stal pod kostanji pri cerkvi. Poleg je bil kiosk. Pred kratkim je dal civilni iniciativi idejo za ponovno postavitev vodnjaka. Sedaj je deponiran ob Galičevi hiši. »Kaj se to pravi,« reče zavzeto, »stvari se delajo brez glave.« In že je pri dragocenih pomnikih, ki so jih porušili, zbrisali in so izginili iz spomina, imena ... Imenuje ljudi, ki so hoteli, da se stara občina v parku poruši. Nasprotoval je, a so ga preglasovali in sprejeli sklep o rušitvi. Na srečo jim ni uspelo.

 In veš,da je bilo za rešitev zgradbe stare občine

Na otvoritvi TERRA tudi zapoje. (2005)

podeljeno priznanje? na igriščih, v domu Partizan, bili ponosni, da smo Lendavčani. Nismo razmišljali o multikulturnosti,

Odkima. Ko mu povem to dolgo zgodbo, nagne glavo.

ampak smo multikulturnost polnokrvno živeli. Mi

»Lepo je sprejeti priznanje, a vsako priznanje gre

smo lahko zadovoljni, da je bila tu ustanovljena dvoje-

na smetišče. Tako, kot so naredili s Partizansko uli-

zična šola. Tu smo vedno živeli v sožitju. Danes imam

co. Ime so vrgli na smetišče, čeprav je ljudem prej to

občutek, da tega sožitja ni, da ne sodelujemo več,

nekaj pomenilo. Ljudem so partizani nekaj priborili,

ampak razdvajamo.

da so lahko bolje živeli. Komunizem ni bil tak, kot ga

Dogajalo se je, da se je slovenski živelj nasilno

sedaj prikazujejo. Danes oblast noče poznati zgodovi-

učil madžarskega jezika. Danes nasilja ni več, danes

ne in se zato tako obnaša. Obsojam,da ljudje tako po-

se da izbirati, danes so dane možnosti. Tega žal vod-

splošeno gledajo. Dejstev ne moreš kar tako izbrisati.

stva političnih strank, zlasti narodnostne skupnosti,

Čez leta bodo pa spet drugi hoteli izbrisati današnja.

ne čutijo kot zadosten napredek in ne spoštujejo. Vsi

To se danes dogaja, ja, ne vem, če ti tudi tako čutiš.

veliki politiki sveta (Brandt) so se opravičili za nasi-

Najprej moraš poznati sebe, da lahko sodiš druge!

lje. Sožitje je treba znati negovati in razvijati. Vedno

Nekatere stvari sem že od mladosti videl in čutil. Celo

sem imel zamisel, da bi nekoč naredil nekaj, o čemer

življenje te bije, dokler se ne rešiš predsodkov.

sva se pogovarjala s Szunyoghom. On je ščitil ma-

Manjšinska politika bi lahko bila bolj fleksibil-

džarsko manjšino, kar je dobro in pozitivno. Vendar

na. Nekoč smo bili otroci mešanih zakonov skupaj 14

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

ne bi smeli podlegati posameznikom, ki hujskajo in razdvajajo na nacionalnih razlikah. V Lendavi in okolici je veliko pametnih ljudi. Revijo Lindua smo ustanovili zato, da jim damo možnosti svobodnega izražanja, življenja v miru, ustvarjanja, človeškega sožitja. To idejo sem ponudil tebi in ostalim, ki sodelujejo. To mora razumeti župan in vsak, ki pride za njim.«

 Si zadovoljen s tem, kar je iz revije nastalo? »Zadovoljen sem tako, kakor ste zadovoljni vi vsi. Začeli smo z malim. Če človek ni z malim zadovoljen, ni v redu. Tudi sam sem človek, ki rabi popolno svobodo. Ne maram pastirja. Danes, ko slišim, da šolani ljudje zahtevajo strogost in poslušnost ... posebej pri ustvarjalnosti ... to je bedasto.«

 So se ti neposrednost, resnicoljubnost, odkritosrčnost in svobodomiselnost kdaj v življenju obrestovale? Štefan Huzjan v sožitju s sliko

»So se, a le pri ljudeh, ki so na višji stopnji dojemanja. So bili pa taki, ki so rekli, da

plan čebele v pletenem panju, ki je stal tam ob vznož-

sem negativist. To je pač njihova zrcalna resnica. Ho-

ju hriba. Sankala sva se z gradu in se zaletela v panj.

čejo vladati nad tabo. Tega nikoli nisem dovolil. Če si

Čebele so naju napadle. Janek je kričal: Pika! Pika!

ljudem povedal v obraz, kar si misliš, nisi bil pri-

Pika!

ljubljen.«

Drugo varianto mi je povedala mama. Ko sem šel v vrtec, so me čuvale nune. Nunskega oblačila niso

 Od kod tvoj vzdevek Pika ?

smele nositi. Ena od njih, Justina, me je klicala Pikica. Ta vzdevek mi je pač ostal.«

»Vedno sem mislil, da mi je ta vzdevek dal Janek Wolf. Sneg se je že topil, sončen dan je privabil na

Ostani tak, kakršen si, Pika! •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Mira Unger

 marija.unger@amis.net

Ljudje smo zapisani minljivosti, gledališče pa je večno, kot je večno življenje Pogovor z gledališko igralko Ireno Varga Trgatve, ko so se pri nas zbrali sorodniki in prijatelji. Stari oče je prihajal s kočijo, imel je dva krasna konja. Ker je naša hiša med vinogradi, smo imeli skupno klet. Pri nas se je še ves teden prešalo in družilo pozno v noč. Sankanje – otroci z našega brega smo se skupaj igrali. Ker ni bilo prometa, so sanke letele od križa pa vse do šole. Spuščali smo se tudi med vinogradi, dokler nismo pomodreli od mraza. Kadar je le bilo mogoče, so nas starši peljali na kopanje v Petišovce. Miklavž ni nikoli šel mimo naše hiše in tudi božiči so bili nepozabni. Lepšega otroštva si ne morem predstavljati.

Irena Varga v Benetkah

 Kako bi v nekaj stavkih opisala sebe? Irena v krogu družine s punčko v naročju.

Družabna, malo preveč govorim in malo preveč se

 Kdo je postal najprej pozoren na tvoj gledališki talent?

smejem. Bolje gre tistim, katerih se zaradi resnosti morda celo malo bojijo.

Učiteljice v osnovni šoli: Bagladijeva v predstavi

 Kaj je najbolj zaznamovalo tvoje otroštvo in zakaj? 16

János Vitéz , Terezija Perša, ki me je peljala na moje •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

slavistka Erika Hriberšek, me je nagovorila, da sem šla na sprejemne izpite na AGRFT. Pomagala mi je tudi pri izbiri gradiva za sprejemne. Vodila je zelo dobro dramsko skupino, sodelovali smo na vseh domijadah ter pripravljali program za različne priložnosti v domu. Živeli smo kot velika, ustvarjalna družina.

 Uspelo se ti je vpisati na Akademijo za gledališče, radio, film in televizijo v Ljubljani, čeprav vemo, da vsako leto razpišejo le majhno število prostih študijskih mest, na katera se ponavadi prijavi do desetkrat več kandidatov.

V predstavi János Vitéz, ki jo je režirala učiteljica Bagladijeva.

Posledica tega je gotovo tudi skromno število akademprvo tekmovanje v recitiranju, Lazarjeva, Magyarjeva,

skih igralcev v Pomurju, saj vas je skupaj s tabo le šest,

Mehletova, Paušičeva, Toplakova.

tri igralke in trije igralci. Iz lendavske občine pa le dva, ob

Igrala sem že v prvem razredu. Naslova se ne spo-

tebi še Rajko Stupar. Za primerjavo naj navedem, da je

mnim, spomnim pa se, kako sem celo predstavo le-

pomurskih akademskih slikarjev okrog 25, od tega 7 Len-

žala skrita v skrinji na odru in se čudežno pojavila

davčanov. Kako so potekala tvoja študijska leta?

šele na koncu predstave. Počutila sem se zelo dobro in še danes se na odru počutim tako. Bila sem zelo ponosna, da so me še kot osnovnošolko sprejeli tudi v »odraslo« madžarsko dramsko skupino. Igrala sem skupaj s svojimi učitelji, s stricem Ferencem Sabojem, Margit Švarda, Milko Toplak. Skupino je vodil in režiral Ferenc Toplak, sodeloval je tudi njegov brat Štefan. Bili so tako talentirani, da bi se lahko vsak izmed njih poklicno ukvarjal z gledališčem. Pustili so neizbrisen pečat v kulturnem življenju našega kraja, v meni pa prebudili večno ljubezen do gledališča.

V madžarski predstavi Ferenca Toplaka.

 Zakaj odločitev za gimnazijo v Murski Soboti? Se

Čudovito obdobje, od jutra do večera se ukvarjaš s

spomniš kakšnega zanimivega dogodka iz teh let?

tem, kar imaš najraje. Seveda je bilo tudi zelo težko, saj je bil razred majhen, vsak izmed nas je prišel vsak

Ker je gimnazija najboljša odskočna deska za študij,

dan na vrsto, vsak dan se je bilo treba na novo doka-

sploh če še ne veš, kam naprej, in ker je tja hodil tudi

zovati. V prvem in drugem semestru smo imeli iz glav-

moj brat. Na šoli sem spoznala Ferija Lainščka in Mi-

nih predmetov selektivne izpite, kar je bil še dodaten

lana Vincetiča, danes priznana pisatelja, pisali smo v

pritisk. Morali smo biti osebnostno močni, da smo

šolsko glasilo Valovi z Mure. Da sem to, kar sem, pa je

vzdržali, in seveda zelo ustvarjalni, raziskovalni in

zasluga bivanja v dijaškem domu. Moja vzgojiteljica,

pripravljeni vedno na kaj novega. Bilo pa je tudi zelo •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

pestro in zabavno, statirali smo pri filmih, ki so jih takrat snemali in se tako učili. Že v drugem letniku sem, čeprav je bilo to proti pravilom šole, sodelovala v profesionalnem gledališču. Čisto po naključju. Ljubiša Ristič je v Mladinskem gledališču delal predstavo Missa in a-minor in so potrebovali balalajko. Nekdo je vedel zame, in ker govorim madžarsko, so me poslali po njo na Madžarsko. Ko sem se vrnila z balalajko, je bila ravno vaja, režiser me je kar brez uvoda vprašal, kateri glas pojem in me poslal med igralce na oder. Tako sem dobila svojo prvo profesionalno vlogo. Predstava je postala kultna, bila je nagrajena na največjih

Stavba mariborskega gledališča. (foto: kraji.eu)

festivalih, z njo smo prepotovali vso Evropo. V istem

 Po končani AGRFT si izbrala Dramo SNG Maribor in ji

gledališču sem potem igrala še v eni rock operi, in si-

ostala zvesta do danes. Zakaj?

cer muho, glavna muha pa je bila Neca Falk, ki mi je poslala telegram na mojo prvo premiero v Mariboru

Ker so me osebno povabili. Ponudili so mi izjemne

in mi v njem zaželela: »Dober let, muhica !«

vloge, bila sem tudi bližje staršem. SNG Maribor je specifičen tudi v tem, da je edino gledališče, v katerem so skupaj opera, balet in drama. Korpus je ogromen, jaz pa sem vedno imela rada cirkus okoli sebe.

 Sorazmerno zgodaj si si ustvarila družino. Ob možu Akifu imaš še tri hčere: Saro, Lino in Lano . Predvidevam, da ni bilo lahko usklajevati družinskih in poklicnih obveznosti. Za mano je bilo že osem sezon in sem se že umirila, tako da je bil trenutek pravi. Seveda pa se je vse zelo

Irena na začetku gledališke kariere v predstavi Borutovo poletje z igralcem Janezom Škofom.

spremenilo. Potrebno je bilo zelo dobro načrtovati. Sploh pa ne bi šlo brez moža, starih staršev in varu-

 Leta 1983 si prejela tudi študentsko Severjevo nagrado

šk. Gledališki otroci marsikaj pogrešajo, dobijo pa ne-

AGRFT. Ali težko pohvališ sebe?

kaj, česar drugi nimajo. Sara je bila stara 5 mesecev, ko sem morala za en teden na gostovanje v Ljubljano.

Zelo. Lepše je, če te kdo drug pohvali. Nagrado sem

Šla je z mano. Bila je atrakcija v hotelu, medtem ko

dobila za vlogo v diplomski predstavi O. Wilde: Važno

sem bila na odru, jo je moja mama čuvala v garde-

je imenovati se Ernest. Igrala sem guvernanto, vloga

robi. Shodila je tudi v teatru, nastopala je z mano v

mi je zelo ljuba, tudi zato, ker predstavlja neko obdo-

predstavi Dantejeva Božanska komedija. Premiera je

bje - študijska leta. Naš razred je bil zelo povezan.

bila natanko na njen 1. rojstni dan. Priznati moram,

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

da brez nesebične ljubezni, razumevanja in podpore

tudi kakšno zdravnico v družino. In kakšna je moja

družine in svojih staršev, ki so mi vedno in povsod

popotnica? Sposodila si bom besede Toneta Pavčka:

stali ob strani, ne bi zmogla. Čeprav je naporno, ne

«Ko hodiš, pojdi zmeraj do konca, spomladi do rožne

bi želela, da bi bilo drugače. S punčkami sem šla še

cvetlice, poleti do zrele pšenice, jeseni do polne police,

enkrat skozi otroštvo.

pozimi do snežne kraljice, v knjigi do zadnje vrstice, v življenju do prave resnice, v sebi do rdečice čez eno in

 Bo katero od hčera usoda izbrala za igralski poklic?

drugo lice. A če ne prideš, ne prvič, ne drugič do krova

Kakšna bo tvoja popotnica?

in pravega kova, poskusi vnovič in zopet in znova.«

 Kakšne vloge ti največkrat namenjajo režiserji? So ti bili

Sara bo po vsej verjetnosti glasbenica, Lina pa resno

umetniški vodje v mariborskem teatru naklonjeni?

razmišlja o igralskem poklicu. Je zelo aktivna na tem področju in tudi zelo uspešna. Danes je težje, boj za vloge je neusmiljen, ker je denarja za kulturo vedno

Zaposlena sem v repertoarnem gledališču, torej igra-

manj, delovna mesta so negotova, ampak če si nekaj

mo vse žanre, tudi otroške predstave. Kar je dobro.

zelo želiš in ti je to tudi usojeno, boš to dosegel. Lana

Vlog si žal ne izbiramo sami. Čeprav nisem nikogar-

pa je še majhna, mi pa upamo, da bomo dobili morda

šnja muza, sem tu prisotna ves čas. Najbolj ustrezno me zaseda Vili Ravnjak, ki je zdaj že drugič umetniški vodja gledališča. Bila sva sošolca na akademiji (on je dramaturg in dramatik), zato me najbolje pozna in zelo podobno razmišljava o gledališču ter umetnosti.

 Pravijo, da je nasmeh praznična obleka in svetišče duše. Osebno menim, da se tega še kako zavedaš, saj s svojim večnim nasmeškom preprosto izžarevaš pozitivno energijo, prijatelji smo zelo radi v tvoji družbi.Tudi vloge komedijske igralke ti odlično pristajajo, kar se je v letu 1999 potrdilo, saj si na Dnevih komedije v Celju postala žlaht na komedijantka za vlogo Mare v uprizoritvi Maister in Marjeta. Kako si doživela to žlahtno priznanje? Nagrade na festivalu nisem pričakovala, ker vloga Mare ni naslovna. Deževali so telegrami in čestitke, vabila v različne oddaje in na intervjuje. Gledališče mi je poslalo na dom takšen šopek rož, da ga poštar dobesedno ni mogel prinesti čez vrata. Do takrat sem mislila, da se kaj takega dogaja samo v filmih. Najbolj me je ganil telegram soboške gimnazije, v katerem so napisali, da

Mož Akif s hčerami.

so ponosni, da sem maturantka njihove šole. •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

razpoloženje z vaj v času študija. Vloga me pa res preganja, dokler je ne sestavim. Če razmišljam o veselem liku, je to za vse dobro, ker se veliko smejemo.

 Vemo, da si se več kot deset let ukvarjala tudi s pedagoškim delom in v Dramskem studiu Maribor zrežirala dve uprizoritvi. Lepo je, če lahko svoje znanje posreduješ naprej. S tem se na nek način tudi oddolžiš tistim, ki so to stoŽlahtna komedijantka

rili zate. Se pa tudi sam ogromno naučiš od učencev. Dramski studio je ustanovil Vili Ravnjak v okviru

 Veš morda število uprizoritev na domačih odrskih

gledališča. Bil je ambiciozno nastavljen, AGRFT v ma-

deskah? Katere bi izpostavila?

lem, tudi s teoretičnimi predmeti. Rezultat so danes znani režiserji in igralci, naj samo omenim Marka Na-

Naš gledališki arhiv je vzorno urejen. Če prištejem go-

beršnika, režiserja Petelinjega zajtrka. Imeli smo zelo

stovanje v lutkovnem gledališču in v Narodnem domu,

uspešne produkcije, po naročilu gledališča pa sem

sem 70 različnih vlog odigrala 1790 krat. Največkrat

zrežiralal dve predstavi: Čarovnika iz Oza in Grupa

smo igrali Partljičevo predstavo Čaj za dve, kar 186

TNT na križarjenju. V slednji gre za dramatizacijo po

krat, v nekatere kraje smo se vrnili tudi po trikrat.

stripih Alana Forda. V tistem času so začeli znane

Meni najljubša je La Strada, v režiji Bojana Laboviča,

stripe uspešno prenašati tudi na filmsko platno.

nastala po Fellinijevem filmu. Igrali smo jo na prostem. Je tragična zgodba o treh potujočih cirkusan-

 Nastopala si tudi v celovečernih in televizijskih filmih.

tih, ki se preživljajo s predstavami na cesti. In Veliki

Kakšna je bila razlika v primerjavi z gledališčem?

briljantni valček Draga Jančarja. Blizu mi je poetika Damirja Zlatarja Fraya: Dogodek v mestu Gogi, Filio

Ne osrečuje me igra pred kamero, ker ni stika s publi-

ni doma, Živalska farma, Tramvaj poželenja.

ko, ker je preveč ponavljanj. Za eno minuto filma včasih snemamo ves dan. Edino, kar je lepo, je, da igraš

 Kaj je zate dobra vloga?

in se spoznaš tudi z igralci iz drugih gledališč. Ne snemam rada filmov, jih pa zelo rada gledam.

Je vloga, ki nekaj pove. Se s tabo zlije. Dotakne se tebe in gledalca.

 Prejela si številne nagrade, naj jih omenim samo nekaj: nagrada Sklada Staneta Severja za najboljšo igralsko

 Se vlog težko otreseš?

stvaritev študentske gledališke umetnosti (1983), Linhartovo listino za pedagoško delo na področju gledališke-

Ne nosim jih domov. Ostanejo na odru in zaživijo po-

ga in lutkovnega ljubiteljstva (1991), priznanje Združenja

novno, ko se prižgejo reflektorji. Doma sem mama, ki

dramskih umetnikov Slovenije za umetniške dosežke v

otrokom bere pravljice, kuha in pere. Nosim pa domov

letu 1998. Bila si dobitnica Glazerjeve listine za dosežke

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Fotografija Irene Varga na predstavi »Tramvaj poželenja«.

na področju kulture v letu 2008 in še bi lahko naštevala.

pati prav doma, ker misliš, da te preveč dobro poznajo

Kakšen je tvoj odnos do nagrad in priznanj?

in bodo razočarani, če jim ne prineseš česa novega, česa posebnega. Če ti jih pa uspe očarati, ni nič lepše-

Prinašajo mir, zadovoljstvo, več možnosti za delo na-

ga in ni večjega zadovoljstva. Hvaležna sem za vsako

prej, samozavest, tudi večjo odgovornost in skok v viš-

povabilo na lendavski oder, priznanje župana Občine

ji plačilni razred.

Lendava v letu 2005 pa sodi med tista najdražja.

 Že nekajkrat si nastopala v novi gledališki in koncertni

 Maribor bo 2012. evropska prestolnica kulture, to je

dvorani v Lendavi. Prav tu si prejela tudi priznanje župana

prvo slovensko mesto, ki je dobilo ta naziv. Gotovo je to

Občine Lendava za dosežke na področju kulture za leto

priložnost in izziv tudi za vaše gledališče?

2005. Kakšen je občutek nastopati in biti nagrajen pred domačo, lendavsko publiko?

Naše strokovne službe se že ustrezno pripravljajo. Najbolj pomembno pa je, da se bo, upam, prebudila

Občutek je ganljiv, saj spoznaš, da te kljub temu, da

alternativa. Maribor ima samo eno gledališče, in to je

nisi doma, niso pozabili. Res pa je, da je najtežje nasto-

nesprejemljivo. Upam, da bo več dogodkov in več raz•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Prijetno kramljanje v lendavski gledališki in koncertni dvorani v družbi še dveh ljubiteljic gledališča Olge Paušič in Mire Unger.

 Dovoli,da se ti v svojem imenu in v imenu bralcev revije

ličnih prireditev, predvsem pa več možnosti za mlade

Lindua najprej iskreno zahvalim za povedano, novo leto

na vseh področjih.

pa naj ti podari veliko moči in čim več vlog po tvoji meri,

 Si kakšno priložnost zamudila?

skozi katere boš gledalce tudi v prihodnje nagovarjala s svojo srčnostjo in toplino.

Po končani akademiji sem dobila ZAMTES-ovo štipendijo za podiplomski študij v Budimpešti. Le en

Najin pogovor zaključujem z naslednjimi mislimi iz med-

semester sem hodila na predavanja na njihovo igral-

narodne poslanice ob svetovnem dnevu gledališča:

sko akademijo, največkrat k predmetu odrski govor. Žal ni bilo dovolj časa, da bi sprejela kakšno vlogo v

»Ljudje smo zapisani minljivosti, gledališče pa je več-

katerem od njihovih gledališč. Morda pa bo še kdaj

no, kot je večno življenje. Lepota pa ni v nobeni drugi

kakšna priložnost. Kdo ve?

umetnosti tako popolna, kot je v gledališču, ki združuje vse umetniške zvrsti. Tisti, ki ne zmore uživati v le-

 Kaj si želiš v letu 2010?

poti, ne more dojeti vrednosti življenja, gledališče pa je življenje sámo.«

Imam tisoč želja, vse pa so vezane za moje najbližje.

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

S peresom in letalom v svet Pogovor s pisateljico in popotnico Olgo Paušič Olga Paušič, vedno polna energije, zanimiva, skrivno-

v šoli objavlja svoje pedagoške članke, v reviji Men-

stna, dostopna, samozavestna, kreativna, romantič-

tor kratko prozo in odrska besedila, nekaj besedil je

na, z lastnim prepričanjem, z občutkom za humor in

prevedenih tudi v madžarščino. Njeno zadnje delo

ironijo, poznavalka značajev, moja nekdanja prilju-

je mladinski roman Skrivnosti iz leta 2006, ki je bil

bljena učiteljica in še bi lahko naštevali … Je ženska,

na razpisu JSKD Slovenije uvrščen med pet najbolj-

ki ji je uspelo biti hkrati mati, prezaposlena učiteljica

ših izvirnih besedil, izdanih v samozaložbi. Avtorica

slovenščine in nemščine, ob vsem tem še kreativno

tudi veliko potuje, svoja potopisna besedila objavlja

ustvarjati ter se potepati po svetu.

v pomurskem Vestniku, Delu, Nedeljskem dnevniku, v reviji Svet in ljudje, Otrok in družina ter v Naši ženi,

Leta 1995 sta skupaj s pesnikom Štefanom Huzja-

je ena od urednic občinske revije Lindue. Načrtuje

nom izdala zbirko Obrazi, kateri je dve leti kasneje

potopisni roman o doživetjih v Južni Ameriki. V letu

sledila zbirka avtobiografskih pripovedi Imejmo jih

2009 je njena komedija Kofetarji, v izvedbi Gledališke

radi. Leta 1999 je izšel njen mladinski roman Juna-

skupine upokojencev Kofetarji, že ob premieri dose-

ki, leta 2004 pa zbirka Šolski štosi, ki vsebuje odr-

gla velik uspeh. Prav za to skupino piše novo igro,

ska besedila za mladinske gledališke skupine. Leta

pripravlja zbirko Šolski štosi II, v zadnji številki revije

2005 je prejela občinsko priznanje za delo na podro-

Slovenščina v šoli je objavljen njen strokovni prispe-

čju kulture. V revijah Šolski razgledi in Slovenščina

vek Oddelčno gledališče …

 V uvodniku sem vas predstavila tako, kot vas sama vidim, vendar vas tako vidijo verjetno tudi drugi. Sem pozabila na kakšne lastnosti, ki bi jih morda radi sami omenili? Kako vam je uspelo kot ženski stopiti v toliko vlog in biti v njih uspešni? Zdi se mi, da drugi vidijo in ugotovijo o človeku mnogo več, kot le-ta sam. Morda je to tako, ker se pač sam manj opazuješ, stvari se zdijo samoumevne in ne razmišljaš veliko o tem, kdo pravzaprav si, kakšen si in zakaj je tako. Če me kaj zanima, se temu posvetim v Izdane knjige Olge Paušič

zadovoljstvo sebi in ne zato, da bi drugim kaj dokazala.

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Menda večina ljudi ravna tako. Vedno pravim, da mo-

Če se ozrem 20 in več let nazaj, je bilo lepše pou-

raš imeti v prvi vrsti rad sebe, poskrbeti zase, šele po-

čevati, ker je bil učitelj spoštovan, učenci in starši so

tem boš našel dovolj energije in naklonjenosti za dru-

imeli do nas mnogo bolj korekten odnos kot danes.

ge. Verjetno postaneš uspešen, če si srečen pri tem,

Delo v šoli ni bilo tako silno zakomplicirano, mnogo

kar počneš, ne da bi se lotil dela z mislijo na uspeh.

manj papirja smo porabili za nepomembna poročila, analize in učitelj je bil res avtonomen, kar danes niti

 Svojo uspešno pedagoško pot ste začeli naprej kot učitelji-

približno ni. Odnosi med udeleženci v izobraževanju

ca. Lani jeseni ste se upokojili. Minulo poletje so se za vas za-

(učenci, starši, učitelji) so postavljeni na glavo zahva-

čele večne »počitnice«. Čestitamo. Koliko let ste posvetili

ljujoč zgrešenim tezam o »prijazni šoli« in skrajno

poučevanju, kje vse ste učili in kje ste se počutili najbolje?

neustreznemu Pravilniku o pravicah in dolžnostih učencev v OŠ. Starši in učenci vidijo le pravice, za dol-

V šolstvu sem delala 33 let (v Genterovcih in Lendavi

žnosti jim je kaj malo mar. O pozitivnih spremembah

na DOŠ I), tri leta pa izven prosvete – na Kulturni sku-

le toliko: z novimi pristopi v poučevanju, z novimi teh-

pnosti Lendava v času, ko smo imeli še samoupravne

nologijami smo morda posodobili pouk, olajšali učen-

interesne skupnosti. Večino let sem prebila na lenda-

cem pot do znanja, po drugi strani pa ugotavljamo, da

vski šoli, na katero me veže premnogo lepih spominov,

je usahnila motivacija za delo, znanje učencev je vse

četudi je res, da bi lahko nanizala tudi cel kup črnih

skromnejše, kar kažejo tudi rezultati NPZ za Pomurje

trenutkov – a pustiva to. V bistvu sem zelo rada pouče-

– delo učitelja pa v bistvu vse zahtevnejše, le da tega

vala, rada imam otroke in njihovo neskončno kreativno

nihče ne vidi in ne prizna. Težko bi rekla, da smo na

energijo, vendar sem zadnji dve leti čutila, da šola, ka-

pravi poti. Praktikom nihče zares ne prisluhne in to

kršna je danes, ni več po moji meri. Zgodile so se velike

ni prav. Vrhunski strokovnjaki iz svojih kabinetov ne

spremembe, kar precej tudi takšnih, ki niso dobre, zato

morejo krojiti dobre šolske politike!

sem vesela, da sem se končno podala na »večne poči-

 Bi bili v novem življenju spet učiteljica ali bi si služili kruh

tnice«, kot praviš, čeprav nimam občutka, da bi delala

raje kako drugače?

manj, kot sem v času redne zaposlitve. Kar naprej se odpirajo nove naloge: Lindua, gledališka skupina Kofe-

Vedno sem sanjala o novinarstvu, zelo me je mi-

tarji, pevski zbor Nimam časa (dobro ime, a ne?) …

kal tudi poklic turističnega vodnika, potem sem pa

 Skozi leta se je v šolstvu veliko spremenilo. Šola, ki so

nekako pristala v šolstvu. Saj se s pisanjem v bistvu

jo obiskovali starši današnjih otrok, je bila neka povsem

preizkušam tudi kot ljubiteljska novinarka, in ker

druga šola. Do velike spremembe je prišlo pri avtoriteti

potujem, bi morda lahko bila za silo tudi turistična

učiteljev, sploh pri njihovi avtonomiji, ki je samo navide-

vodnica (vsaj po Lendavi in okolici), torej verjamem,

zna, saj jo omejujejo sami zakoni in pravilniki, drugačni so

da bi bila v drugem življenju gotovo spet prosvetarka.

otroci, starši, družba sama, sistem, kot tudi novi načini

Običajno se zarečenega kruha največ poje.

poučevanja, ki imajo svoje prednosti in svoje slabosti.

Kakšne pozitivne in negativne spremembe ste opazili v

 Ste tudi mladinska pisateljica. Kaj vas vodi pri izbiri tem,

svoji dolgoletni učiteljski praksi? Smo udeleženci izobra-

motivov, oseb pri pisanju za mladostnike? Vas zanimajo

ževalnega procesa na pravi poti?

predvsem njihovi odnosi, njihovo doživljanje mladosti in •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

s tem povezanih težav, njihovo odraščanje, skrivnosti, ki jih je težko deliti z odraslimi, razred, ki je dnevno prava valilnica značajev, motivov in tem … Delo z otroki prinaša ogromno raznovrstnih izkušenj, takšnih in drugačnih. Tako snovi, tem, motivov ne more zmanjkati. In ker ne moreš zapisati dogodivščin z imeni in priimki udeležencev in točno tako, kot so se zgodile, je ustvarjanje literature za mlade odlična rešitev. Resničnost preliješ v fikcijo in zabrišeš sledi. Treba je biti previden, da ne pride do zamer, kajti ljudje Gledališka skupina DIM: Atahualpov veliki met (2003)

so vse bolj občutljivi. Mislim pa, da je pomembno to, da mladostniki berejo o problemih, ki so podobni njiho-

bilo najti na knjižnih policah. Kaj torej? Začela sem

vim, se poistovetijo s književnimi junaki in spoznavajo,

pisati otrokom na kožo. To je vžgalo in skozi leta je

da ga ni človeka, ki ne bi imel težav bodisi z okoljem ali

nastala zbirka Šolski štosi, ki je res šla »za med«, tako

s samim seboj ter da je večino konfliktov mogoče rešiti,

da imam le še dva izvoda. Nato pa Šolski štosi II, ki bo

če sta prisotni volja in pripravljenost za dialog.

morda tud izšla v samozaložbi še letos. Z gledališko skupino sem sodelovala na številnih

 Bili ste tudi mentorica šolski gledališki skupini v Dvoje-

gledaliških srečanjih, ogromno smo nastopali po Po-

zični osnovni šoli I Lendava. Katere uspehe bi izpostavi-

murju, s predstavo Atahualpov veliki met bili tudi na

li kot največje? Napisali ste tudi zbirko odrskih besedil

državnem festivalu v Slovenj Gradcu (skupina DIM).

Šolski štosi. Torej ste pravi vrelec idej. Menda pišete tudi

Sodelujem s številnimi mentorji gledaliških skupin

nadaljevanje: Šolski štosi II. Mentorji, ki iščejo za svoje

po Sloveniji, izmenjujemo izkušnje, besedila, tako da

skupine prava, aktualna besedila za uprizoritve, so vam

sem kar na tekočem z dogajanjem na tem področju.

gotovo lahko hvaležni.

Zelo sem bila vesela, da je v lanski sezoni gledaliških srečanj kar 9 skupin nastopalo z besedili iz zbirke

Gledališka skupina je bila kakšnih 20 let moj naj-

Šolski štosi. Nekako najbolj priljubljena je komedija

ljubši hobi. Sprva, ko sem prišla na lendavsko šolo,

Skrivnosti iz šolskega veceja, ki jo je v pretekli sezoni

me je bilo groza. Kar tako so mi »obesili« gledališko

igrala tudi mladinska gledališka skupina iz Bilčovsa

skupino, ker je nihče drug ni maral prevzeti. V tistih

na avstrijskem Koroškem.

časih si človek ni upal reči ne. Sprva je bilo res grozno, saj nisem imela pojma o gledališču. Nihče nas o tem

 Poleg mladostniških tem ste pisali tudi o ljubezni do ži-

ni poučil (danes je, žal, še vedno tako, da pedagoške

vali (Imejmo jih radi). Očitno ste velika ljubiteljica hišnih

fakultete učiteljem ne dajo znanja o gledališki ume-

ljubljenčkov. Če si zaslužijo »knjigo«, so vam v življenju

tnosti!). Lotili smo se znanih pravljic, jih predelovali,

gotovo tudi nekaj lepega dali, povrnili – kaj torej?

obračali, mešali med seboj, a kmalu so se jih otroci naveličali. Radi bi igrali v sodobnejših predstavah, za-

Res je, z živalmi imam, zahvaljujoč sinovoma, veli-

igrali o sebi in svojih težavah. Takšnih besedil pa ni

ko izkušenj. Že od malih nog sta bila strastna biologa, •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Gledališka skupina Kofetarji (2009), komedija Kofetarji

torej smo imeli doma veliko »živine«: paličnjake, hrč-

sko srečujem na kavici in ta srečanja so res nekakšen

ke, morske prašičke, želve, papige vseh vrst, nazadnje

obred, kot smo prikazali v komediji. Posedimo, izme-

pa psički Piko in Rino. O njiju govori knjiga Imejmo jih

njamo informacije, potračamo, si povemo kaj lepega

radi, ker pa gre za avtobiografsko besedilo, spregovori

in dan takoj lepše žari. Sedaj imam več časa za tovr-

tudi o družini in sosedih iz bloka. Na psički smo bili

stna srečanja, verjamem pa, da bom še naprej dela-

zelo navezani, pri nas sta bili štirinajst let in povsod

la, kot sem bila vajena v času službovanja.Vstajam

z nami, kamor koli smo se odpravili. Potovali sta na

ob štirih zjutraj, pregledam elektronsko pošto, odgo-

počitnice na morje, v planine, tudi v tujino. Mislim, da

vorim znancem, prijateljicam, potem se pa kar lotim

sta sinova tudi zaradi njiju uspešno končala študij bi-

pisanja. Za ustvarjanje sem imela doslej vse premalo

ologije, zato res verjamem, da je super in za otroke zelo

časa, veseli me, da je zdaj tako prijetno drugače. Raz-

dobro imeti doma kakšno žival. Naučijo se prevzemati

lika med prej in zdaj je tudi v tem, da nimam skrbi s

odgovornost, hišni ljubljenček je lahko otroku odličen

pripravami na pouk in da me ne morijo več konflikti z

prijatelj in tovariš pri igri, njegova brezpogojna ljube-

otroki (in sodelavci) v šoli.

zen oblikuje otroka v človeka, ki zna potrpeti, odpreti

Sem članica pevskega zbora Nimam časa, ki deluje

svoje srce, sočustvovati …

pod okriljem DU Lendava, intenzivno se učim angleško, kar mi pride poleg nemščine in ruščine zelo prav

 Malo pred upokojitvijo ste napisali komedijo Kofetarji,

na potovanjih, in seveda delam s Kofetarji. Za sloven-

kjer ste se ponovno izkazali kot dobra poznavalka hre-

ski kulturni praznik smo pripravili gledališko pred-

penenj, navad, razvad in življenjskega sloga upokojencev.

stavo Maček Muri in prijateljica Julija, s katero smo

Ali bi lahko bili ena od kofetaric ali boste svojevrstna ko-

tri tedne gostovali po vrtcih in šolah.

fetarica? Kako poteka vaš »delovni dan«, ko ni treba iti

Rada povzamem misel ameriškega predsednika

več v službo?

Lincolna: Ni pomembno število let življenja, ampak življenje tvojih let. Torej, živeti čim bolj polno, zanimivo,

Kofetarica sem v bistvu že od nekdaj. Imam svoj

da se splača – to se mi zdi zelo pomembno.

krog prijateljic, s katerimi se enkrat ali dvakrat teden-

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

 Ob pregledu vaše življenjske poti sem opazila nekaj zanimivega. Bolj ste se bližali upokojitvi, bolj ste stopnjevali vašo aktivnost. Kot da ste želeli zadnjih 15 let želeli, ko je že večina zelo aktivnih ljudi precej izgorelih, nekaj »nadoknaditi«. Še zmeraj ste morali skrbeti za družino, hkrati pa ste vedno več pisali – pri tem ne pozabimo, da so se naloge učitelja, sploh slavista, divje razbohotile. Niste bili ustvarjalni le literarno, pisali ste tudi različne članke, ki so bili objavljeni v uvodniku navedenih časopisih, revijah. In da bo vse še bolj pestro: postali ste prava popotnica, ki je želela odkriti vse na svoj način, s svojo raziskovalno

Imamov trg v Esfahanu – Iran

ekipo, izbirali ste prave eksotične kraje, ki jih morda drugi zaradi varnosti celo bojijo. In po tistem so se rodili odlični potopisi, ki so bili objavljeni v številnih strokovnih revijah kot tudi časopisih. Kaj bi torej povedali o moji ugotovitvi, da ste z leti vedno bolj stopnjevali svojo ustvarjalnost? Pojasnite, kaj vam prinašajo v življenje zanimive popotniške destinacije ter po kakšnem ključu jih izbirate? Res je, da sem večino vsega »ustvarila« v zadnjih petnajst letih. Ni težko pojasniti. Ko sta bila otroka še majhna, sem bila polno obremenjena vseh 24 ur. Poleg dvojčkov nimaš kaj sanjati o prostem času. Ampak pravi vzrok je pravzaprav drugje. Kje sem si pa nekoč

Ergg Chebby, obrobje Sahare - Maroko

drznila sanjati, da bi lahko izdala knjigo, da bi šolska skupina igrala mojo igro, da bi na proslavi deklamirali mojo pesem! Te reči so bile rezervirane za tiste iz Ljubljane. Po osamosvojitvi smo postali pogumnejši, se mi zdi. Na šoli nas je bilo več, predvsem s pesnikom in likovnikom Štefanom Huzjanom sem dobro sodelovala. Ojunačila sva se in izdala Obraze, zbirko pesmi in proze … in potem je kar krenilo. Naslednje dobro je pa izum računalnika. Ni treba pisati na roko, plačevati strojepiski za tipkanje in tako je postalo ustvarjanje preprostejše in v nekem smislu cenejše. Hitreje in več lahko spraviš na papir. Mislim pa, da

Machu Picchu - Peru

so tudi mediji vseh vrst bolj odprti za ljubiteljske pisce.

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Če bi pisala o Parizu, Angliji, New Yorku, bi težko kdo kaj objavil. Če pa greš v tadžiški Pamir, v Ladak, v Pakistan, v Severni Peru, Honduras, Gvatemalo, Nepal … je to seveda vse kaj drugega! Včasih smo se znašli v res kočljivih situacijah, a zares ogroženi nismo bili še nikoli.

 Navedite nekaj asociacij ob pojmu: Lendava. Kaj vam pomeni Lendava? Na rojstni kraj sem zelo navezana in ne bi hotela oditi nikamor. Pomeni mi mir, varnost, zavetje in spo-

Pri ljudstvu Dha v Ladaku - Indija

kojnost. Zakaj bi rinili v velika mesta, v hrup, smog,

Odkar sta sinova doštudirala (oba sta diplomira-

gnečo, če imamo tukaj na podeželju vse, kar človek

na biologa) in se na srečo tudi takoj zaposlila, pa res

potrebuje. Marsikdo je to še pravočasno spoznal: po-

ni problem, da bi ne imela časa za svoje hobije.

glej, koliko Gorenjcev in Ljubljančanov je kupilo vino-

Nadvse rada pišem potopise. Popotniški dnevniki

grade v okolici, postavljajo si vikende in uživajo v lepo-

nastajajo seveda sproti na poti, doma potem le še ure-

tah našega prekmurskega sveta, ki sicer ni več tako

dim zapisano in strnem vtise s poti. To je tako, kot da

neokrnjen, kot v Kranjčevih časih, a vendar.

bi dvakrat prepotovala isto pot. Čudovito je doživeti tuje kraje, vsrkavati lepote neznanih kultur, uživati v

 Kakšno je po Vašem mnenju kulturno in družabno

poletih, pohodih, razburljivih dogodivščinah. Nikoli

življenje v Lendavi? Kaj vam je všeč, kaj pogrešate?

si ne bi mislila, da te potovanje tako izpolni. Seveda Zadnja leta je Len-

je lepše, če lahko potuješ v lastni režiji, ne z

dava

agencijo. Greš, kamor

kraj. Posebno jesen-

te vleče, spreminjaš

ski in zimski čas je

potovalni načrt … Za

prepoln prireditev in

to skrbita sinova, eno

prav je tako. Treba je

leto eden, drugo leto

upoštevati življenjski

drugi.

ta-

ritem ljudi, ki spomla-

kšne destinacije (in

di manj utegnejo zara-

kombinacije

dežel),

di dela v naravi, konec

kamor agencije ne vo-

poletja pa posvečajo

dijo ali pa bolj redko.

vinogradu in sadov-

Tudi zame je bolje, ker

njaku. Ko se pogo-

Izbiramo

takšne potopise zlahka spravim v promet. 28

zelo

živahen

varjamo o kulturnem Samarkand (Registan) - Uzbekistan

•

8/2010

utripu v mestu, pade

Intervjuji • Interjúk, riportok

beseda tudi o tem, da nimamo večnamenskih prosto-

sredstvi, zato si želim, da bi s pisanjem zaslužila vsaj

rov za vaje skupin. Pričakovali smo, da bodo na razpo-

toliko, da se lahko vsako leto podam na kakšno sanj-

lago v novem kulturnem domu, a se ni zgodilo. Škoda,

sko potovanje. Torej je druga največja želja, da bi mi

kajti lahko bi imeli še kakšne dejavnosti: recitatorski

uspelo objaviti čim več od tega, kar napišem. Trenu-

klub, bralni krožek, potopisna predavanja (nekoč so

tno imam v ognju tri železa: popotniški roman Po sle-

bila v knjižnici, a po novem tovrstne vsebine ne so-

deh bojevnikov, zbirko odrskih besedil Šolski štosi II

dijo več v obseg dejavnosti Knjižnice Lendava!). Zelo

in mladinski roman Osumljen. Upam, da bom uspela

pogrešam kino – še dobro, da je po avtocesti Murska

pripravljena besedila res tudi objaviti. Če ne drugače,

Sobota tako blizu!

pa spet v samozaložbi …

Rada imam gledališki abonma, čeprav je bil zadnji

In rada bi seveda še kaj delala z gledališko skupi-

dve leti izbor predstav manj posrečen, manj pisan na

no Kofetarji, morda tudi z mlajšimi, sodelovala v na-

kožo domačemu občinstvu, zelo rada grem na kon-

stajanju multikulturne revije Lindua in še kaj. Človek

certe pevskih zborov, posebno v božično-novoletnem

mora biti vključen v dogajanje okoli sebe, o tem sem

času, veliko berem. Prav slednje sem zelo pogrešala v

trdno prepričana. Tako najbolje ohraniš stike, prija-

času službovanja, ko preprosto ni bilo mogoče vzeti v

teljske vezi in ostaneš koristen člen družbe.

roke dobre knjige in z užitkom brati ali sem pa prebirala le to, kar je bilo nujno – knjige za domače branje učencev! Všeč mi je urejenost mesta, predvsem starega jedra, parka, lepo je pogledati proti gradu na griču, se sprehoditi do kapele Svete trojice, skratka, zame je Lendava najlepši kraj v Sloveniji.

 Katere vaše plati še ne poznamo, bi jo razkrili? Kdo je poleg vsega napisanega še Olga Paušič? Česa si želi? Ne skrivam velikih skrivnosti in nisem zapletena oseba. Po mojem sva razgrnili celotno podobo. Želja je veliko – le kaj bi bilo življenje brez njih? Poleg »standardnih«, kot so zdravje, ljubezen, dušni mir in mir na svetu … je moja največja želja potovati. Preveč časa sem zamudila, bom rekla. Potovati sem začela šele po petdesetem rojstnem dnevu in zdi se mi, da me čas »baše«. Moram še na Kitajsko, sanjam o Tibetu in vsaj še enkrat bi rada šla na Machu Picchu. Ko sem bila prvič tam gori, je zmanjkalo časa za meditiranje in resnično uživanje v tem spektakularnem kraju skoOlga Paušič

raj na vrhu sveta. Potovanje je pa seveda povezano s •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Dr. Zágorec-Csuka Judit

judit.zagorec@siol.net

A szellem finom játéka Beszélgetés dr. Rudaš Jutka irodalomtörténésszel Dr. Rudaš Jutka irodalomtörténész, a Maribori

A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom

Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv

interkulturális aspektusai címmel védte meg 2005-

és Irodalom Tanszékének habilitált egyetemi do-

ben a Pécsi Tudományegyetemen.

cense, aki 1969-ben született Karlsruheban, Né

Kutatási területe a kortárs illetve a modern ma-

metországban. 1988-ban a Lendvai Kétnyelvű

gyar irodalom, mindenekelőtt Esterházy Péter po-

Középiskola pedagógiai szakának társadalomtu-

étikája, a recepcióesztétika, az interkulturális iro-

dományi-nyelvészeti irányzatát fejezte be, majd

dalom vizsgálata. 2002-től a Muravidéki Magyar

1996-ban a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán

Tudományos Társaság tagja, 2005-től a Vilenica

szerzett magyar-földrajz szakos diplomát. 1993–

Nemzetközi Írótalálkozó konzultánsa, 2007-től a

1999 között magyar szakos tanár volt a Lendvai

readme cc. virtuális irodalmi világháló munkatársa,

Kétnyelvű Középiskolában. Azt követően a Maribori

2009-től az MTA külső köztestületi tagja, szakterü-

Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és

lete: bölcsészettudományok, összehasonlító iroda-

Irodalom Tanszékének tanársegédje, jelenleg ha-

lomtudományok, magyar-szlovén komparatisztika.

bilitált egyetemi docense, aki doktori értekezését

 2006-ban jelent meg A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai című könyved Budapesten a Kijárat Kiadó gondozásában. Kérem, ismertesd ennek a monográfiának a tartalmi koncepcióját és magyarországi, illetve szlovéniai fogadtatását. A könyv a doktori disszertációm rövidített és kissé átdolgozott változata. Ebben a könyvben tulajdonképpen az irodalmi befogadásnak a vizsgálatával foglalkoztam, hiszen az a véleményem, hogy az irodalom létezése az olvasónak feltett új kérdésektől függ. Ezért rejtélyesebb számomra az a viszony, amikor az író, illetve műve a fordítások révén egy gyökeresen eltérő kultúrtörténeti tradícióval rendelkező befogadói közegbe érkezik.

dr. Rudaš Jutka irodalomtörténész

Könyvem alapvetően komparatisztikai, recepció30

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

esztétikai munka, amely nagyon leegyszerűsítve há-

gadás-, olvasás-retorikai-, valamint fordításelméleti

rom nagyobb egységre tagolódik.

szempontú megközelítés.

Az első fejezetben hangsúlyozottan az irodalomel-

Szlovéniában természetesen nincs visszajelzés a

méleti kérdésirányokat, a „posztmodern”-nek nevezett

könyvemre, mivel magyarul íródott és nagyon szűk, fő-

szemléleteket igyekeztem taglalni. Ahhoz, hogy vala-

leg szakmai kör számára, egyedül nálunk az egyetemis-

melyest világosabban kifejthessem ezt a számomra

ták tanulhatnak belőle. Magyarországon viszont van

roppant szövevényes gondolati hálót, kiinduló fogalmi

visszhangja, több pozitív kritika is született róla kurrens

bázisként olyan fogalmak szolgáltak, mint a recepció,

folyóiratokban, sőt a különböző egyetemek összehason-

olvasás, ízlés, ítélet, hatás, kultúra valamint megértés,

lító irodalom kurzusainak szakirodalmává is vált, több

értelmezés, alkalmazás, nyelv és fordítás; illetve ezek-

irodalmár idézett is belőle, aminek nagyon örülök.

nek a fogalmi köröknek a hermeneutikai hagyomá-

 Az említett műved első nagyobb egysége a Szöveg –

nya. Valahogy úgy éreztem, hogy épp a hermeneutika igazolhatja azt, hogy a szövegekben a megértés és az

recepció – fordítás tematikájáról szól, vagyis a kultúrák

értelmezés (akár mint fordítás is) a legmélyebb kér-

érintkezését és a kulturális megértésnek a kérdéseit

désként mutatkozik meg. Tehát az első rész sajátos

tárgyalja, illetve a kultúra és a történelem szerepét

elméleti kérdésekre koncentrálva nyitja meg a teret a

hangsúlyozza, de kitér a fordítás problematikájára is.

„konkrét” második és harmadik résznek. A második részben Esterházy Péter poétikájával

Az utóbbi években valóságos diskurzív robbanás

foglalkoztam, pontosabban az érdekelt, miben is áll

zajlott le a kultúrák fordítása terén. Megerősödött an-

a Harmonia caelestis és a Javított kiadás „prózapoé-

nak a tudata, hogy a kultúrák különbségeit világszer-

tikájának” a sajátossága. Ebben a fejezetben fonto-

te fenn kell tartani.

lóra vettem azokat a nyelvi kérdéseket, amelyeket a

A fordításelmélet korszerű megközelítése elvá-

két mű fordításbeli mivolta kiprovokál. Ezt követően

laszthatatlan a kultúra fogalmának értelmezésétől.

olyan regénybeli sajátosságokat vázoltam fel, ame-

Ezért lett a fordítás/fordíthatóság problémaköre a

lyek az Esterházy-epika ismertetőjegyei, ez az irónia

kultúraköziség kiemelkedő tárgyköre. A fordítás nem-

és az intertextuális (szövegköziség, jelöletlen idézet

csak a másik kultúra közvetítésének a metaforája és

stb.). Ezeket a jelenségeket a már lefordított két könyv

megoldandó nyelvi probléma, hanem ennél bonyolul-

vizsgálatánál vettem figyelembe, tehát a horvát, a né-

tabb feladat. A szövegek szemantikai mélyrétege új

met és a szlovén változatok és a fordítások révén.

világlátást hoz létre, a szövegek egy lehetséges világról beszélnek. Ennek a világnak a dimenziói éppen a

Az utolsó fejezet is kilép a „magyar olvasásból” és

szöveg révén válnak ismertté.

hatástörténetből és a szlovén nyelv körében térképezi fel a kortárs magyar irodalom megjelenését. Ezúttal kü-

Manapság számos, a fordítás tárgykörében szü-

lönböző szempontú áttekintést/összefoglalást adtam a

letett tanulmány – a tisztán formális és lingvisztikai

magyar írók és művek itteni szerepléséről, a sajtóban

megközelítéssel szemben – a kultúra és a történelem

felbukkanó anyagokról és a megjelent művek befoga-

szerepét hangsúlyozza. És itt nem csupán a nyelvi

dásának, kritikai visszhangjának tanulságairól.

elemeknek, hanem azoknak a „gondolkodásmódoknak” a fordítása a feladat, amelyek ezekben a nyelvi

Tehát az egész könyvem felépítését döntő módon

elemekben megtestesülnek.

meghatározta az általam centrumba állított befo•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Szabadkán a Danilo Kiš-konferencián, 2009. április 25-én Tolnai Ottó magyar költővel, dr. Thomka Beáta professzorasszonnyal

 A monográfia második nagyobb egysége Esterházy Pé-

Esterházynál szövegek is vannak, nyelvek is, és

ter Harmonia caelestiséről és a Javított kiadásáról szól,

bennük világok, világrétegek, azokban pedig tudás,

kiemelten az említett művek szimbolikus információfor-

érzékelés és tapasztalat váratlan kiterjedései. Mindez

rásáról és a kulturális mintákról. Milyen Esterházy Péter

megnehezíti e szövegek hazai és külföldi befogadását.

műveinek intertextuális vetülete, esztétikai hatása és a

És itt van még az intertextualitás fogalma. A szövegek

befogadása a szlovén irodalomban?

létmódja eleve intertextuális, azaz különféle szövegek transzformációk során keverednek egymással/egy-

Esterházy könyvei jól ki tudnak bennünket lendí-

másba. Én azt mondom, hogy Esterházy virtuóz módon

teni kényelmes olvasási pozíciónkból. A HC-ben és

bánik az alakzatok e különös táncával, a legszigorúb-

a Javított kiadásban rengeteg az olyan szimbolikus

ban és legmerészebben kódolt Harmonia caelestist és

információforrás, amelyek lényegében valóságmodel-

a Javított kiadást is az effajta kreativitás és textualitás

lek, kulturális minták. És ezek a kulturális minták

működteti. Az eltérő horizontokból származó szövegek

jelentéseket biztosítanak, ugyanis a társadalmi va-

kombinációs lehetőségeit Esterházy maximálisan ki-

lóságról igyekeznek képzeteket alkotni. A Harmonia

aknázza, felkínálva az olvasónak egy köteg kombina-

caelestis és a Javított kiadás esztétikai minősége

torikus virtualitást. Ezt nevezem én a szellem finom

nagy mértékben a kulturális hovatartozás meghatá-

játékának, innen a cím; a művészet, mint szépség; a

rozta színvonaltól függ.

szépség pedig vad és szelídíthetetlen, és így tovább.

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

Hogy milyen a befogadása a szlovén irodalomban?

ken a magyar szerzők mellett sok kiváló kelet-közép-

Pozitív, de érvényesül a külső nézet, ami csupán több-

európai művész is hozzászól. Többen díjazottak is

let és horizonttágítás, pl. Rudi Šeligo Esterházy mű-

voltak, Esterházy, Nádas, stb. Továbbá az elmúlt öt év-

vészetét az avantgarde és neoavantgarde irányzatba

ben két irodalmi antológiával gazdagodott a magyar

helyezi – ezt az Esterházy-művek új nyelviségének,

irodalom repertoárja Szlovéniában. A Vzvalovano

metanyelvének alapján teszi. Érdekes ez a nézet, hi-

Blatno jezero (Hullámzó Balaton) és a Jelenkor v

szen a magyar és a szélesebb európai irodalmi közeg

Apokalipsi (Jelenkor az Apokalipsában) című antoló-

őt a posztmodern irodalom kiemelkedő alkotójának

giák alapvető rendeltetése, hogy betekintést adjanak,

tekinti. Továbbá a történelmi múltról való irodalom

illetve egy reprezentatív válogatás révén mutassák be

Szlovéniában nem járt együtt olyan radikális változá-

a legújabb magyar alkotókat.

sokkal a művek nyelvezetében és struktúrájában, mint

Látszik, hogy lehetséges tényleges párbeszédet

a magyar irodalomban. Itt nem történt meg az a meta-

nyitni a szlovén-magyar irodalom között, írók, fordí-

morfózis, amit a magyar irodalomesztétika észlel saját

tók, kritikusok, intézményvezetők, és nem utolsó-

irodalmi szövegeiben mintegy húsz-harminc esztende-

sorban kiadók segítségével. Ennek a dialógusnak az

je, ahol sorsdöntővé válik az a poétikai gesztus, amely

eredményeként jönnek létre a lefordított szövegek,

félreteszi a valóság közvetlen megértésének illúzióját.

könyvek: az utóbbi 15 évben 12 magyar szépirodalmi

Ezért is nehezen fogadhatók be nálunk EP művei.

könyv látott napvilágot Szlovéniában, és ez így van a szlovén irodalommal Magyarországon is. A magyar

 A monográfiád harmadik nagyobb egysége a kortárs

irodalom szlovén fogadtatásában kiemelkedő szere-

magyar irodalom szlovéniai recepciójáról szól: Vilenica

pet játszanak egyrészt a személyek és kiadók összefo-

kontextusában és a szlovénra lefordított magyar művek

nódásai, másrészt a médiumok, melyek tagadhatat-

hatásából kiindulva elemzi ezt a folyamatot. Milyen a

lanul meghatározzák, miből lesz sikerkönyv és miből

kortárs magyar irodalom szlovéniai recepciója? A kortárs

nem, valamint az olyan nyilvános események, mint

magyar művek mit képviselnek a szlovén kultúra általá-

a Vilenica-díj és „A Költészet és a Bor Fesztiválja”, „A

nos keretei közt, milyen jelentéssel bírnak a szlovén kul-

folyóirat a folyóiratban” projektek. Külön kiemelendő

túra általános horizontján?

ebben a közvetítésben a német nyelvterület, hiszen a magyar irodalom általa szerzi meg Szlovéniában a

Megállapíthattam, hogy a ’80-as évek második felé-

létjogosultságát, mert a szlovén kiadók még mindig a

től hirtelen megszaporodnak a kortárs magyar iroda-

Németországban is sikert arató írók műveit adják ki

lom (rész)fordításai, és ebben fontos szerepet játszot-

a legszívesebben. Ha a magyar irodalom külföldi re-

tak/játszanak a ’86-tól rendszeressé váló Vilenicai

cepciója kerül szóba, akkor szembesülni kell azzal a

Nemzetközi Írótalálkozók. Tény, hogy a magyar iroda-

ténnyel, hogy a magyar művek igen marginális szere-

lom a szlovén közegben – nyelvéből, hagyományából,

pet töltenek be az idegen kultúrákban. (Így van a szlo-

történetéből következően –, e kulturális cserében so-

vén művek esetében is, hiszen az úgynevezett „kisiro-

káig elhanyagolható szerepet játszott, és ez fordítva

dalmak” általában marginális helyzetben vannak.)

is így volt. Úgy látom, hogy a Találkozó fontos szerepe

Ennek több oka is van, az egyik a hiányzó fordítások

abban is megmutatkozik, hogy támogatja a szellemi

és fordítók. A hiányuk miatt marginalizálódik a ma-

megújulást. A megadott témákból rendezett vitaeste-

gyar irodalom Szlovéniában, és emiatt az érdeklődés •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

központjában sem a teljes kortárs magyar irodalom

Dnevnik kulturális rovatába. De ugyanígy voltam

áll, hanem csak bizonyos szerzők, mint a már több-

Dragan Velikić szerb író Orosz ablak című művével,

ször említett Esterházy, Nádas, Kertész, és ezeknek

teljesen lenyűgözött, és hát rendszeresen írok recen-

sem a főműveik. Így érthető, hogy a magyar irodalom-

ziókat a szlovénul megjelenő magyar könyvekről a

ról alkotott és alkotható kép nálunk hézagos.

Delo Irodalmi mellékletébe. Mostanában Kosztolányi

Én úgy érzem, hogy az utolsó néhány év azt mutat-

Dezső Nero, a véres költő című művéről született re-

ja – és most újra a Vilenica Találkozót, „A Költészet és

cenzióm, legutóbb pedig Bodor Ádám Sinistra körze-

Bor Fesztiváljá”-t, „A folyóirat a folyóiratban” projek-

téről és Nádas Péter Párhuzamos történetekjéről. Ez

tet, a megjelentetett antológiákat, a gyűjteményes kö-

utóbbi könyvre, mint a művészi artikuláció csúcs-

teteket, a lefordított műveket és cikkeket említhetném

pontjára tekintek. Az irodalomközvetítésbeli szere-

–, hogy enyhül az „irodalmi határok” átjárhatatlansá-

pem az, hogy műveket ajánlok a kiadóknak, itt is meg

gának problémája, és a kulturális átjárás könnyeb-

ott is, mármint magyar műveket nálunk, szlovéneket

bé válik, de még mindig kevés a kritikai visszhang.

Magyarországon. Moderátorként irodalmi esteken

Visszatérve a kérdésedre, hogy milyen jelentéssel

veszek részt, szlovén-magyar művek elő- és utószava-

bírnak a szlovén kultúra általános horizontján a ma-

inak szerzője vagyok, ajánlom a szerzőket a különbö-

gyar művek? Az bizonyos, hogy egyrészt valamilyen

ző irodalmi manifesztációkra stb. Mondhatom, némi

értéket képviselnek, másrészt viszont a szóban forgó

iróniával, hogy benne vagyok az irodalom körforgásá-

kultúra irodalmától nagyon sok idegen elemet tartal-

ban, és igen, személyesen is ismerem a kortárs ma-

maznak.

gyar és szlovén szerzőket, és persze ők is engem.

 Esterházy Péter művein kívül Bodor Ádám, Garaczi

 Tudományos cikkeidben az irodalom és a kulturális

László, Darvasi László, Nádas Péter, Tolnai Ottó

identitás kölcsönhatásával is foglalkozol, illetve a

műveivel és poétikájával is foglalkoztál. Milyen gyakran

posztmodern identitással. Ebben a diskurzusban milyen

írsz kritikákat vagy recenziókat a műveikről, illetve

megállapításokat írtál le?

milyen alkalmakkor találkozol velük. Mi a szereped az irodalom közvetítésében?

A kulturális identitás témaköre mindig is érdekelt, mivel én egy olyan miliőbe születtem bele, melyben

Tanulmányokat főleg tudományos konferenciák-

a kétnyelvűség, a kétkultúrájúság ontológiai alap-

ra írok, kritikákat, recenziókat pedig csak és kimon-

helyzetem, lételemem. Gondolkodásomban akarva-

dottan azokról a művekről, amelyek megérintenek,

akaratlanul feltárul a bilingvális világtapasztalatom

amelyek intellektuális és esztétika sokkot okoznak

dimenziója. Kétnyelvű életkörülményemből kiindulva

nekem, és osztom Proustnak azt a véleményét, mely

egy sajátos élet- és nyelvszemléletet képviselek, amely

szerint, az olvasás során a kritikus voltaképpen ön-

természeténél fogva kultúraközi. És ez a kultúra- és

maga énjének a könyvébe lapoz, önmagát ismeri meg

irodalomköziség, illetve komparatív gondolkodásmód

egyre jobban, de sohasem teljesen. Ilyen szempontból

nyilvánul meg a mindennapjaimban − és tudományos

legutóbb a horvát Igor Štiks Illyés próféta című köny-

elgondolásaimban. Nyelvembe és világomba beke-

ve ragadtatott el, írtam is róla a Jelenkorba és mivel

rülnek azok az attribútumok, amelyek a kétnyelvű

szlovénul is megjelent, így szlovénul is írtam róla a

létezésben megélt sajátos élményvilágból táplálkoz-

•

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

nak, sőt megmutatkoznak azok az árnyalatok, ame-

 Milyen irodalmi témákkal foglalkozol mostanában,

lyek egy sajátos „magyar-szlovén kétnyelvű” kultúrát

mit várhatunk Tőled a jövőben, újabb monográfiát,

működtetnek. A két nyelv által közvetített kulturális

szakcikket, milyen jellegű konferenciákra hívnak?

információk nálam másként, másságukban jelennek meg. És pontosan ez érdekelt, hogy az irodalom által

Főleg tudományos konferenciákra hívnak, épp e

közvetített információk, milyen másságot mutatnak.

hónap elején voltam a Szlavisztikai Kongresszuson,

Egyébként ez egy nagyon bonyolult kérdés, gyorsan

amit a ljubljanai Bölcsészettudományi Kar szervezett.

össze lehet keverni a nemzeti identitás fogalmával,

Ott a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatokról adtam

ami ideológiát termelhet. Aki nem érti és érzi a két

elő, a múlt héten meg Szegeden voltam egy tudomá-

identitásbeli különbséget, mindkettő mélységeit, ré-

nyos konferencián, Darvasi László legújabb művéről,

tegzettségét, az csak tudatlanul összevissza böfög, az

a Virágzabálókról értekeztünk. Fantasztikus volt,

a nemzeti identitásból kisebbségpolitikát gyárt, a za-

ahogy az előadók más-más aspektusra koncentrálva

varos, gyakran mesterkélt identitástudatával nagyon

cincálták szét a szöveget. Én itt is a kulturális és a

is tudatos feszültséget teremt, valamint botrányos

történeti aspektusra fókuszáltam. Amúgy pedig elő-

megnyilvánulásokat hoz létre. És ennek tapasztalata

adásokat tartok a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és

itt, a szűkebb térségünkben nagyon jellemző.

Irodalom Tanszéken irodalomelméletből és a modern magyar irodalomból.

 Lázár Lenke magyar- és földrajzszakos tanárral együtt adtátok ki 2003-ban a magyar-szlovén és a szlovénmagyar földrajzi szakkifejezések szótárát. Milyen céllal? Lázár Lenkével – aki évfolyamtársam volt az egyetemen és nagyon jó barátnőm, bár két külön világ vagyunk, két erős individuum – úgy döntöttünk, pontosabban az ő döntése erősebb volt, mint az enyém, de hagytam magam, hogy a szakdolgozatunk (Magyarszlovén és szlovén-magyar földrajzi szakkifejezések szótára) kiindulópontjai elméleti kérdések mentén határozódjanak meg. Azért csináltuk ketten, mert óriási az anyag, ahogy a kötet terjedelme is az lett. 1996ban védtük meg a szakdolgozatot, 2003-ban pedig jött egy ajánlat a Szlovén Oktatási Intézettől, hogy szeretnék kiadni a nagyon lerövidített változatát, a kétnyelvű oktatás segédeszközeként. Így került kiadásra a kis szótárunk, és remélem, hogy a kétnyelvű földrajzórán még ma is használják, bár nincsenek róla inforA Szlavisztikai Kongresszuson való szereplés, 2009. október 2.

mációim, hogy így van-e.

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

Dr. Elizabeta Bernjak

elizabeta.bernjak@siol.net

Filozofska fakulteta Maribor

Raba poimenovanj za ženske osebe v slovenščini in madžarščini Prispevek je nastal v okviru raziskovalnega projekta J6-2238 z naslovom Slovenski jezik v stiku evropskega podonavskega in alpskega prostora, za izvajanje katerega sredstva zagotavlja ARRS.

Összegzés A cikk a kultúrák közti párbeszéd jegyében egybeveti a nőnem kategória használatát a szlovén és a magyar nyelvben, főleg a megszólítások területén. A szlovén nyelv megkülönbözteti a természetes és a nyelvtani nem kategóriát (három nemet), a magyar csak a természetes nemet (kettőt: apa - anya, bika - tehén). A nem kategóriát a szlovén nyelv szóalkotási és alaktani eszközökkel jelöli (inženir – inženirka), a magyar pedig szóalkotással és önálló lexémákkal (tanár - tanárnő, asszony, női). A szexisztikus nyelvhasználat (maszkulinizmus) mindkét nyelvre érvényes, jóllehet a magyarban sokkal gyakoribb (pl. Molnár Ágnes mérnök).

Abstract This paper is a contrastive analysis of the use of the categorie gender in Slovenian and Hungarian language. In some languages gender is an important grammatical property of nouns and related words, marked by distinct forms. In Slovenian, all nouns are either masculine, feminine, or neuteral. In Hungarian, there are no grammatical genders, but there are natural gender distinctions made in many words reffering to males and females. Other male/female noun pairs show no morphological distinction (e.g. ‘father/mother’, ‘bull/cow’). Some aspect of the use of such words is offen claimed to reflect a male-oriented view of the world, going back to the roots of thr patriarchic society. Many masculine words also refer in Hungarian generically to males and females. This fact has been claimed to foster sexual discrimination and lead to degradation of the role of women in society. The paper argues againts this opinion.

iz leksemskih prvin slovenskega in madžarskega jezika, deloma pa tudi iz njegovih strukturnih, zlasti pa (v

Jezik je po svojem izvoru, razvoju in delovanju

slovenščini) oblikoslovnih in oblikoslovnofunkcijskih

pogojen s pojmom človeka kot družbenega bitja. Iz

lastnosti.

narave jezika torej izhaja možnost prepoznavanja po-

Naravni in slovnični spol je v številnih jezikih – za

sebnosti človekove družbene entitete na vseh ravneh

razliko od madžarščine - zaznamovan s posebnim iz-

njegove »govorice«. V članku se omejujemo na druž-

razom, npr. v nemščini Geschlecht – Genus, v angle-

beno prepoznavnost žensk, kot jo je mogoče razbrati

ščini sex - gender.

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

Če v slovenskem jeziku govorimo o spolu, govorimo

lin kutatómérnök; leopárd. Madžarščina ne razlikuje

o slovničnem spolu (genus), le pri nekaterih besedah

samostalnikov moškega, ženskega in srednjega spola

tudi o naravnem/biološkem spolu (seksus). Medtem

oz. raznospolskih samostalnikov, toda obstajajo samo-

kategorija

stalniki, ki (lahko) zaznamujejo moški in ženski spol ali

(ločimo tri slovnične spole: moški, ženski, srednji), je

tudi oba spola. Prim. özvegy – özvegyember/özvegyas-

drugi zunajjezikovna kategorija (ločimo dva naravna

szony, szalmaözvegy je v madžarščini običajno moški

spola: moški, ženski). Spol pri nekaterih besedah

(v slovenščini ženska 'slamnata vdova'), víg özvegy 've-

izhaja iz naravnega (je biološko motiviran), torej

sela vdova' pa je v obeh jezikih običajno ženska.

prvi

znotrajjezikovna/slovnična

izraža tudi pomensko sestavino 'moško' oziroma 'žensko'. Ujemanje slovničnega in naravnega spola je

v slovenščini značilno za poimenovanja oseb (lastna imena, npr. Janez, Maja,; sorodstvo, npr. oče, mati,

Pojmovni svet, ki ga izoblikujejo poimenovanja žen-

brat, sestra, stric, teta) in odraslih živali (npr. oven,

sk z najrazličnejših vidikov, ima dve temeljni razsežno-

ovca, konj, kobila), v drugih primerih pa se slovnični

sti: nanaša se na žensko kot biološko bitje – poimeno-

spol ne ujema z naravnim, npr. pri poimenovanjih

vanja ne izkazujejo glede na spol hierarhiziranih druž-

nedoraslih oz. spolno nedejavnih oseb/živali (prim.

benih vrednostnih meril, in na žensko kot družbeno

dete, žrebe), ki so v slovnici srednjega spola, ali »če

bitje, kjer je hierarhizacija teh meril mogoča, in sicer v

naravne spolne razlike niso očitne ali pa jih ni (prim.

zakriti ali izraženi obliki. O zakriti hierarhizaciji lahko

uš ž, vrabec m, sinica ž – miza ž, stol m, okno s«, ki

govorimo v primeru t.i. feminativov, ko poimenovanje

so samo enega slovničnega spola). Srednjega spola

ženske, npr. njene poklicne dejavnosti, tvorimo iz po-

so tudi poimenovanja oseb s pomensko sestavino

imenovanja vzporedne dejavnosti moškega: dejansko

'slabšalno', npr. fante, ženšče, otroče, revše. Slovnični

gre za časovno poimenovalno zaporednost, pogojeno z

spol sicer ni predvidljiv, treba se ga je naučiti skupaj

izhodiščno vezanostjo (poklicne) dejavnosti pretežno

s posamezno besedo. V slovenščini določamo spol po

ali celo samo na moško osebo, npr. arhitekt-ka, učitelj-

samostalniški besedi, od samostalniške besede ga v

ica 'tanár-nő’. O izraženi družbeni hierarhizaciji po

samostalniški besedni zvezi prevzame pridevniška

spolu lahko govorimo v primerih, ko poimenovanje

beseda, v stavku pa se oblika opisnega deležnika na –l

ženske, besedotvorno motivirano s poimenovanjem

oz. –n/-t pri zloženih glagolskih oblikah ravna po spolu

položaja, poklica ali kako drugače izpostavljene druž-

samostalniške besede v osebku. Slovnični spol se v

bene dejavnosti moškega, pomeni v prvi vrsti ali samo

slovenščini izraža s končnicami, pri tvorjenkah tudi s

(zakonsko) ženo, npr. kovač-ica 'kovács-né’. 1

priponskim obrazilom in končnico, v nekaterih jezikih tudi s členom (npr. v nemščini in francoščini). 1

Samostalniki v madžarščini nimajo slovničnega

Z vstopanjem žensk v celovit položajni, poklicni in sploh javni svet se je število tovrstnih poimenovanj zelo zmanjšalo; kot

spola, naravni (biološki) spol pa se izraža v prvi vrsti

nekakšni recidivi se ohranjajo po eni strani na ravni šaljivosti

leksikalno (apa – anya 'oče – mati', bika – tehén 'bik

(lahko kot ironična oznaka), po drugi pa kot lastna imena

– krava'), toda v številnih primerih lahko ista beseda

predvsem v ruralnem okolju, npr. hišno ime Pri Kovačevih/

zaznamuje tako moškega kot žensko, samca in sami-

Kovačevi – gospodar (on) je Kovač in gospodinja (ona) je

co, npr. Gabi (Gábor – Gabriella), Kovács Péter/Kata-

Kovačica.

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

Poimenovanja ženske brez vrednostne hierarhiza-

3) T.i. vzporedna podstava je za tvorbo poimeno-

cije, izhajajoča predvsem iz njene biološke funkcije

vanj moškega in ženskega spola enaka, in sicer iz

pa tudi rodovne oz. družinske vezanosti, temeljijo na

glagola, pridevnika, izjemoma tudi samostalnika. Gre

samostojnih leksemih; določa jih sposobnost obliko-

za besedotvorni pomen vršilka dejanja, nosilka la-

vanja t.i. dopolnjevalnega protipomenskega para z

stnosti, povezave, npr. iz glagola: -ica: žanj-ica/-ec; -ka:

ustreznim poimenovanjem za moške in seveda obra-

igral-ka/-ec; (b) iz pridevnika: -ica: veleposlan-ica/-ik;

tno – poimenovanje moškega ima dopolnjevalni pro-

tipomenski par v – poimenovanju ženske: ženska –

nica/-nik.

moški /nő – férfi/, žena – mož /férj - feleség/, deklica

4) Tvorjenke kot poimenovanja žensk ali moških

– deček /leány - fiú/, mati – oče /anya - apa/ itd.2

so nastala iz različnih podstav, v nobenem primeru

Besedotvorje je v našem primeru tisto področje, ki

ne moremo poiskati skupne motivirajoče besede oz.

omogoča prek sistemskih prvin jezika prepoznavati

drugače: gre za tvorjenke, katerih podstava lahko mo-

morebitno vrednostno hierarhijo, v okviru določene

tivira samo poimenovanja žensk (nosečn-ica, doji-lja,

jezikovne skupnosti vgrajeno v razmerje do ženske

grablj-ica, plet-ilja) oz. samo poimenovanja moških.

glede na moškega in obratno. Tvorjenke kot poimeno-

Tvorjena poimenovanja so sicer ženskega spola, ven-

vanja žensk je mogoče v slovenščini na podlagi moti-

dar se načeloma kot lastnostne oznake zlasti v vlogi

virajoče besede ločiti na štiri skupine, v madžarščini

povedkovnika lahko uporabljajo za oba spola; obrazi-

na tri (gl. še opisno tvorbo s pridevnikom női).

la so čustveno zaznamovana: -a: čvek-a, prič-a. Tvorje-

1) Tvorjenke iz samostalnika moškega spola s pod-

na poimenovanja so tudi samostalniki srednjega spo-

kategorijo spola človeško; gre za feminative, ki jih tra-

la s podkategorijo spola človeško+, katerih obrazilo je

dicionalno besedotvorje uvršča med modifikacijske

čustveno zaznamovao, poimenujejo v smislu vredno-

tvorjenke (npr. Toporišič 1976), verjetno pa jih lahko

stne (lastnostne) oznake lahko žensko ali moškega,

obravnavamo kot navadne izpeljanke iz samostalnika

npr. -alo: jezik-alo, gobezd-alo.

z besedotvornim pomenom ’nosilka povezave’. Obra-

Pri intelektualnih poklicih, ki so nastali kot po-

zila za tvorbo feminativov, npr.: -ica: član-ica, učitelj-

sledica predpisanega univerzitetnega študija, gre v

ica; -inja: advokat-inja; -ka: alpinist-ka; -na: gospodič-

slovenščini dosledno za feminative. Jezikovna resnič-

na ipd.

nost pač neusmiljeno zrcali družbeno resničnost:

2) Izjemoma tvorimo samostalnik moškega spola s

vemo, da je bil vstop žensk na univerzo mogoč šele

podkategorijo spola človeško iz samostalnika ženske-

v začetku našega stoletja, še konec devetnajstega

ga spola z enako podkategorijo; gre za maskulinative.

stoletja je bil prej izjema kot kaj drugega. To zgodo-

Kot tvorno se je zaenkrat izkazalo samo obrazilo -(e)c:

vinsko dejstvo pač je ostalo zapisano v kolektivnem

gospodinj-ec, šivilj-ec.

jezikovnem spominu, ki mu pravimo jezikovni sistem, brisanje tega sistema pa bi pomenilo posredno brisanje neke družbene resničnosti. Tako se npr. še danes

2 Pri tvorjenkah – feminativih in maskulinativih tip biolog :

pojavlja raba moških oblik namesto ženskih: gospa

biologinja, gospodinja : gospodinjec, pa tudi pri tistih iz t.i. vzporedne podstave tip nobelovka : nobelovec se zdi, kot da

doktor, Marija Horvat, inženir, namesto gospa doktor-

gre prav tako za protipomenskost. V resnici sta protipomenski

ica, inženir-ka.

samo obrazili, ki izražata moškega oz. žensko.

Za paralelno poimenovanje žensk se v madžaršči•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

ni najpogosteje uporabljajo leksikalna ali besedotvor-

so v zvezi z ženskami, npr. nőfodrász ’frizer za ženske’

na sredstva: samostalnik nő, asszony, obrazilo -né ter

–fodrásznő ’frizerka’, nőgyógyász ’ginekolog-inja’. V

pridevnik női. Ženske vzporednice moških poklicev se

madžarščini tako rekoč ni primerov, da bi se iz ženske

v madžarščini tvorijo iz besedotvorne podstave, moti-

oblike za poimenovanje poklicev tvorila moška oblika,

virane s poimenovanji moških, in sicer kot zloženke,

npr. vzporednica fejőnő ’molznica’ je fejőgulyás ’mol-

v katerih se pojavljata beseda nő 'ženska' kot prva ali

znik’, vendar ne gre za tvorbo maskulinativa iz ženske

zadnja sestavina zloženke, asszony 'ženska' kot dru-

oblike, ampak za povsem drugo podstavo. Prav tako

ga/zadnja sestavina zloženke, izpeljanke z obrazilom

szövőnő ’tkalka’ nima v madžarščini paralelnega mo-

-né ter besednozvezne oblike s pridevnikom női 'žensk.

škega para, obstaja le szövőmester 'tkalski mojster'. V

Tvorjenke z obrazilom –né zrcalijo izraženo družbeno

mnogih primerih se pomen paralelnih poimenovanj

hierarhizacijo po spolu, saj je poimenovanje ženske

ne prekriva: fejőnő molze krave, fejőgulyás pa pase

besedotvorno motivirano s poimenovanjem položa-

krave (in teleta), jih molze in oskrbuje. S pridevnikom

ja, poklica ali drugačne družbene dejavnosti moške-

női se tvorijo poimenovanja za ženske poklice, dejav-

ga, največkrat pa pomenijo samo (zakonsko) ženo:

nosti, lastnosti tedaj, če zloženke s sestavino nő/ass-

báróné, kovácsné, Kissné. Beseda asszony v prvi vrsti

zony niso v rabi: női futó, női sportoló, női vendég ipd.

zaznamuje ženski spol v zvezi s poimenovanji visokih

Slovenske ustreznice so paralelne tvorjenke z obrav-

državnih funkcij: Albright asszony sokat kockázta-

navanimi obrazili: tekač-ica, športn-ica, gost-ja ipd.

tott./gospa Albright …/. Az államtitkar-asszony szerint mintegy 60-80 gyógyszerről kell eldönteni, hogy ma-

radhat-e a betegek …/Državna sekretar-ka …/. Beseda asszony se uporablja tudi za razlikovanje moških in

Glede rabe slovničnih spolov pravi Slovenska slov-

ženskih poklicev ali skupin: parasztember – parasz-

nica, da je moški spol »slovnično nezaznamovan na-

tasszony 'kmet-ica'. Za paralelno poimenovanje žen-

sproti ženskemu, zato se v primerih, ko je jasno, za ka-

skih poklicev se v madžarščini najpogosteje upora-

teri spol gre, samostalniška beseda in oblike moške-

blja zloženka z nő kot drugo sestavino: bíró-bírónő/

ga spola lahko rabijo namesto ženskih (npr. Ana (to

sodnik-ica/, igazgató – igazgatónő/ravnatelj-ica/, új-

dekle) je inženir; Jure, Tine in Ana so šli …«). Dejstvo,

ságíró – újságírónő/novinar-ka; npr.: Körülbelül 150

da se namesto ženskih poimenovanj za osebe lahko

tudós- és kutatónő dolgozik majd együtt a világ minden

uporabljajo moška (moška oblika tudi v primerih me-

tájáról érkető mintegy ezer hallgatónővel (prim. Pete

šanih skupin ženskih in moških oseb, prim. Spošto-

2000:112). Z besedo nő kot drugo sestavino zloženke

vani udeleženci simpozija! 'udeleženke in udeleženci'),

se tvorijo feminativi v naslovih in v poimenovanjih

ki da so nezaznamovana/generična (prim. generični

ranga: grófnő, királynő/grof-ica, kralj-ica/. Beseda nő

maskulinum), lahko razložimo s tem, da ima slov-

kot prva sestavina zloženke se redkeje uporablja za

nični moški spol možnost posplošenja in tako po-

paralelno zaznamovanje moških in ženskih poklicev

imenovanje za moški spol ne referira več na narav-

(pogovorna raba): nőolvasó – olvasónő /bral-ka/, nő-

ni spol, temveč izraža pomensko sestavino 'spolsko

dolgozó – dolgozónő (pomensko se ne prekrivata)/de-

nevtralno'. – Opozoriti je potrebno na včasih težavno

lav-ka/-ec/. Zloženke z nő kot prvo sestavino lahko za-

ločevanje, kdaj gre res za pojmovanje moške oblike v

znamujejo tako moška kot ženska poimenovanja, ki

nezaznamovani obliki (prim. Spoštovani udeleženci! •

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

'udeleženke in udeleženci'), kdaj pa »samo« za moški

ko pri Vladi Republike Slovenije pripravila »priporoči-

spol ('udeleženci')3.

la za izogibanje seksistične rabe jezika«. Seksistično

V taki opredelitvi vloge slovničnega moškega spo-

rabo jezika med drugim opredeljujeta kot »sistematič-

la (kot »nadspola«) v jezikovnem sistemu vidijo neka-

no rabo moške (slovnične) oblike namesto in na me-

teri zapostavljanje ženske(ga spola), saj so prepričani,

stu žensk«, jo zavrneta in ponudita nekaj »rešitev«: 1)

da moški spol lahko referira le na pomensko sestavi-

rabo obeh oblik, moške in ženske (»/d/ijak oz. dijaki-

no 'moško', in s tem dokazujejo, da v nezaznamova-

nja« ali »/d/ijak/dijakinja« ali »dijak/inja«, pri čemer je

nosti slovničnega moškega spola »živi doktrina o več-

zanimivo, da ne ponudita možnosti, da bi bila ženska

vrednosti moškega spola« (Hellinger. 1990: 62) Tako

imenovana kot prva4, 2) rabo »nevtralne oblike« (»na-

razmišljanje se je na Zahodu pojavilo že sredi sedem-

mesto nosilec oz. nosilka pravice … lahko rečemo /ali

desetih let z začetki t.i. feminističnega jezikoslovja, ki

zapišemo/ oseba, ki je nosilka pravice)«, 3) rabo »krea-

hoče kakor njegove privrženke, jezikovne pojave, tipič-

tivne metode«, tj. izmenično rabo zgornjih dveh pripo-

ne za t.i. patriarhalne jezike ne le opisati (»razkriti«),

ročil, 4) pogojno tudi z «dodatkom« v besedilu, npr. »Z

temveč tudi spremeniti (»uzavestiti in izločiti«) (Pusch

'uslužbencem' so razumljeni vsi sodelavci in sodelav-

1990: 12-13) in tako narediti ženski spol bolj prepo-

ke«. Omenjena priporočila so bila javno obravnavana

znaven. V njihovih delih je najti kritiko tako jezikov-

v polemični razpravi5, v kateri so zlasti jezikoslovci

nega sistema (tega, kako jezikovni sistem obravnava

zavrnili nekatera stališča iz izhodiščnega besedila, a

ženski spol) kot rabe jezika (tega, kako sporočevalci/

bili nato obtoženi«, da je »/t/o, da je moška oblika nev-

sporočevalke obravnavajo ženske/ženski spol). Treba

tralna in skupna, /…/ slavistični apriorizem, ki jemlje

je reči, da imajo/so imele omenjene jezikoslovke pri

jezik kot nekaj popolnoma samonasebnega«. Omenje-

svoji dejavnosti že nekaj uspeha, saj so bili njihovi

na razprava je nastala kot posledica vključevanja Slo-

predlogi upoštevani, zlasti v besedilih (ekonomske in

venije v Evropo, ki si že nekaj desetletij organizirano

politične) propagande, kjer je pomembno upoštevati/

prizadeva za enakopravnejši položaj žensk v družbi.

pridobiti naslovnika, v nekaterih državah pa so temu

Pobudnik uveljavljanja enakopravnosti spolov na jezi-

prisluhnili tudi državni organi in v skladu z njihovimi

kovnem področju je Svet Evrope, ki je leta 1988 spre-

zahtevami/priporočili spremenili svoje uradovanje/

jel Deklaracijo o enakosti žensk in moških in na njeni

poslovanje (Avstrija, Nemčija, Švica).

podlagi leta 1990 pripravil Priporočilo Ministrskega

V Sloveniji se je začelo razmišljati o tovrstnih pro-

odbora članicam Sveta Evrope za odpravo seksistič-

blemih šele v devetdesetih letih, in sicer s pobudo o

ne rabe jezika.6 V besedilu je poudarjeno, da tovrstna

upoštevanju ženskega spola v zakonskih besedilih v

prizadevanja »ne temeljijo na natančnih priporočilih,

ljubljanski mestni upravi, kasneje pa sta I. Ž. Žagar in

saj so v vsaki državi, članici Sveta Evrope, prilagojena

M. Milharčič Hladnik (1995) za Urad za žensko politi-

posebnostim jezika, ki ga v tej državi govorijo. Skupna 4 V tujini dosledno propagirajo upoštvanje »načela Titanika«

3 Zanimiv je primer, ki ga navaja T. Korošec (gl. Neseksistična

('Ženske /in otroci/ imajo prednost'); prim. Müller/Fuchs

raba jezika 1995: 29); na vprašanje radijske napovedovalke,

(1993: 14).

naj ji poslušalci sporočijo, kdo je najboljši in kdo najslabši

slovenski pevec, je dobivala le odgovore za moške pevce, tako

5 Zapis razprave gl. v: Neseksistična raba jezika (1995).

da se je morala popraviti in povedati, da so mišljeni oboji.

6 Neseksistična raba jezika, str. 7.

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

naloga članic je le, da vpeljejo enakopravnost pri slov-

nično normiranem obravnavanju moških in ženskih oblik v nacionalnem jeziku, kar pomeni odpravo nad-

Gibanje za jezikovno enakopravnost žensk je tudi

vlade moške oblike nad žensko in uvedbo paralelnih

na Madžarskem spodbudilo več dejavnosti; razmišlja-

oblik, ko gre za oba spola.« Iz citiranega je potrebno

nja o seksistični rabi jezika so se pojavila sprva kot

izpostaviti dvoje ugotovitev: prvič, da je mogoče z je-

refleksija na feministične jezikoslovne spise (zlasti)

zikovnimi sredstvi izražati/neizražati družbeno ena-

v nemškem prostoru9, ki so obravnavali nemščino z

kopravnost ali neenakopravnost, in drugič, da nimajo

vidika 'ženskega' oz. 'moškega' jezika, večina madžar-

vsi jeziki enakih možnosti za to. Ena izmed značilnosti

skih jezikoslovcev je iskala določene argumente za po-

slovenščine je – za razliko od madžarščine - dosledno

trditev ali ovrženje madžarščine kot 'moškega' jezika

izkazovanje kategorije spola v vseh besednovrstnih

(prim. Pete 2000). Zastavljala so se vprašanja, kakšne

pregibnostnih vzorcih. S stališča jezikovnega sistema

rezultate bi prinesle jezikovne reforme v zvezi z ure-

je torej na voljo dovolj izraznih možnosti, s katerimi

sničevanjem jezikovne enakopravnosti spolov. Mne-

je mogoče zagotoviti enakopraven odnos do obeh spo-

nja so bila deljena: nasprotniki jezikovnih reform pra-

lov (na nivoju jezika). Vendar se je pri poskusu, da bi

vijo, da bi nova terminologija čez čas postala prav tako

ga udejanjili v uradovalnih in zakonodajnih besedi-

diskriminacijska, npr. ženska oblika pilotanő ’pilotka’

lih, pokazala sicer načelna pripravljenost za potrebe

bi bila prav tako žaljiva, saj poudarja to, proti čemur

spremembe, hkrati pa tudi nemožnost ustrezne prak-

je nastopila, tj. razliko od moških. Feministke pa so

tične realizacije. Na področju sporočanjske pragmati-

na podlagi načela jezikovne determiniranosti odločno

ke se namreč s precejšnjo mero doslednosti uveljavlja

zagovarjale jezikovne reforme, stalna raba moških po-

pravilo o slovnični nezaznamovanosti moškega spola

imenovanj namreč samo še krepi spolsko diskrimina-

nasproti ženskemu in srednjemu7, ukinjanje tega pra-

cijo. Predpostavlja se tudi, da bi opustitev sestavin nő,

vila pa bi povzročilo večje stilistične težave in menda

asszony v ženskih oblikah v znaku poudarjanja žen-

tudi zmanjšalo razumljivost besedila. Verjetno bi bil

ske enakopravnosti (npr. igazgató(nő), elnök(asszony)

potreben razmislek o tem, kdaj in v katere vrste bese-

itd.) imela za posledico, da bi za moške še naprej upo-

dilih bi bilo uvajanje obojespolskih oblik ustrezno in

rabljali nagovorno obliko Elnök úr, za ženske pa samo

primerno . Pomembnejši pa je seveda družbeni kon-

Elnök. Tako bi jezikovna reforma pomenila le začasno

senz o tem, da se tovrstne spremembe sploh uveljavi-

rešitev, dokler se stari „red” ne bi znova vzpostavil. V

jo v praksi.

tem smislu se jezikovna diskriminacija žensk pogosto smatra le za posnemanje Zahoda. 9 Günther Drosdowski, Ist das Deutsche in erster Linie

Prim. Jože Toporišič, Enciklopedija slovenskega jezika, str.

Männersprache? Die Weltewoche Nº 41, 10 Oktober 1991;

113: Tone, Reza in mama so šli v vinograd. Fant in dekle sta

F.Karsta, Sprachgewalt: Die sprachliche Reproduktion der

odšla itd.

Geschlechtterhierarchie. Elemente einer feministischen

8 Eden izmed vidnejših rezultatov prizadevanj za uveljavljnje

Linguistik im Kontext sozialwissenschaftlicher

obojespolskih oblik na Slovenskem je standardna klasifikacija

Frauenforschung. Niemeyer; M. Hellinger (Hrsg.),

poklicev, izdelana s parnimi poimenovanji za oba spola in

Speachwandel und feministische Sprachpolitik: Internationale

objavljena 1997.

Perspektiven. Opladen: Westdeutscher Verlag, 1985.

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

Odkar je postala Madžarska polnopravna člani-

c) Jezikovna raba, ki poimenuje ženske samo v

ca Evropske unije, so se tudi pri naši sosedi okrepila

tradicionalnih ženskih vlogah: háziasszony, anya, fe-

prizadevanja za politično korektno rabo jezika, ki je

leség, varrónő, Kisasszony! (ogovorna oblika za nata-

usmerjena proti vsem oblikam diskriminacije.Za ma-

karico), óvónő, – gospodinja (v sloveščini tudi gospodi-

džarsko jezikovno rabo je namreč značilno, da se v njej

njec), mati, žena, šivilja/-ec, gospodična, vzgojitelj-ica.

zelo skopo pojavlja terminologija ženskega spola, lah-

č) Jezikovna raba, v kateri ima žensko poimeno-

ko bi rekli, da je do določene mere „moškocentrična”. V

vanje slabšalni predznak: a gyengébb nem – šibkejši

seksistični jezikovni rabi je mogoče ugotoviti več tipov

spol, szolgálólány - služkinja, ringyó - candra, szuka

zapostavljanja ženskih oblik tudi v takih jezikih, ki le

- psica, boszorka - čarovnica, asszonyság - ženščina,

leksemsko zaznamujejo paralelne spolske oblike.

női logika – ženska logika ipd.

a) Jezikovna raba, ki (delno) ignorira ženske, a jih

d) Jedro številnih frazemov predstavlja beseda,

ne izključuje, temveč jih nekako prirazumeva, npr.

ki zaznamuje moškega: ura a helyzetnek, ura a sza-

Kedves kollégák, a polgárok pártja, munkatársakat

vának – biti mož beseda, a maga ura – biti sam svoj

keresünk – Dragi kolegi in kolegice), iščemo sodelavce,

gospod, legény a talpán – biti fant od fare ipd.

demokratična stranka upokojencev, stranka državlja-

e) V parnih poimenovanjih je običajno zaporedje

nov (ali nevtralno državljanska stranka).

moški – ženska: Ádán és Éva - Adam in Eva, Rómeó és

b) Jezikovna raba, v kateri se ženske poimenuje-

Júlia - Romeo in Julija, Caesar és Kleopatra - Cezar in

jo kot »privesek» moških: Meier úr a feleségével, éle-

Klepatra, férj és feleség - mož in žena, férfiak és nők -

te párja/a jobbik fele, Horváthné, Horváth Zoltánné,

moški in ženske ipd.

báróné – gospod Meier s soprogo, življenjska družica/

f) Pri izrazih za poimenovanja poklicev/funkcij/

boljša polovica, toda: gospa Marija Horvat, baronica /

položaja ženskih oseb v javnih besedilih, ki jih insti-

baronovka.10

tucije v skladu s svojo uradno rabo (tj. nezasebno), družbeno vlogo namenjajo posamezniku oz. številč-

10 Vdanašnji rabi priimkov so se v večini slovanskih jezikov

nejšemu naslovniku je v slovenščini več priložno-

uradno uveljavile tudi ženske oblike, vendar ne dosledno za

sti za rabo ženskih poimenovanj kot v madžarščini,

vse tipe (prim. rus. Mečkovskij - Mečkovskaja, bolg. Dimitrov –

in sicer v tistih delih besedila, ki kažejo odnos med

Dimitrova, polj. Taborski – Taborska). V slovenščini se v uradni

sporočevalcem in naslovnikom, tj. v nagovoru, kjer

rabi obdrži tudi za ženske osebe ista oblika priimka, kot velja za moške, vendar nesklonljiva, torej: nom. Marja Boršnik, gen.

sporočevalec imenuje naslovnika in z njim vzpostavi

Marje Boršnik; enako tudi Malka Ponuda, Malke Ponuda, pri

razmerje, ter v podpisu, kjer se s svojo funkcijo in ime-

poročenih: Marija Pevec Horvat, Marija Pevec, Marija Horvat.

nom da prepoznati sporočevalec. Če je naslovnik be-

Zunaj te strogo uradne formule se je v živi rabi od druge

sedila ena oseba (z imenom in priimkom ter morebiti

polovice 19. stoletja naprej začela uveljavljati ženska oblika

funkcijo) se v slovenščini uporabljajo nagovori, npr.

priimka: Marja Boršnikova, Marje Boršnikove. Stare ženske

Spoštovana gospa Jana Novak! ali Spoštovana ga.

oblike priimkov tipa Cestnik – Cestnica, Koprivec – Koprivka

Jožica Velišček, generalna sekretarka- Tisztelt Kissné

so se ohranile v kmečkem okolju in so bolj ali manj obarvane

Tóth Éva, államtitkár-asszony! ali Spoštovana gospa

slabšalno (prim. F. Jakopin, Ženskost v slovanskih priimkih,

profesorica! ali Spoštovana gospa prof. dr. XY! (tu ni

Ljubljana, 1997, 25-43) .V madžarščini se uveljavljajo naslednje ženske oblike priimka: Kissné, Kiss Jánosné, Kissné

Éva, prim. Laczkó K. (1996: 161-167).

Tóth Éva, Tóth Éva, Kiss Éva, Kiss-Tóth Éva, Kiss Lászlóné Tóth

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

razvidno, ali se okrajšani nazivi izgovarjajo v ženski

ne članice in člani! Vsem članom/icam, predsednikom/

obliki). V besedilih je mogoče najti tudi primere kot

cam, Drage študentke in študenti! – Tisztelt Kolléganő/

npr. Spoštovana gospa profesor – Tiszetelt Professzor-

úr ipd.

asszony! in večkrat Spoštovani! (tudi če je naslovnik

Funkcija podpisnice je skoraj povsod navedena v

ena sama ženska). Madžarščini primanjkljaj slovnič-

ženski obliki: predsednica, direktorica, predstojnica,

nega spola omogoča, da se za poimenovanje pokli-

strokovna tajnica, pedagoška svetovalka, načelnica,

cev žensk uporabijo moške oblike, npr. Meghívó a II.

članica pripravljalne skupine, npr. Predsednica PMSS,

Szegedi Polgári Estélyre. Fővédnök: Dr. Dávid Ibolya

Edita Horvat, prof. – Horváth Edith, a MMNÖ elnökas-

országgyűlési képviselő, igazságügyminiszter, v na-

szonya.

govorih pa se tudi tu uporabljajo ženske ustreznice

V »ostalem besedilu« je povsod najti le moške obli-

moških oblik úr , uram: Ágnes asszony, képviselőass-

ke, tudi tam, kjer je bil v nagovoru in/ali podpisu upo-

zony, tanárnő, asszonyom, hölgyem.

števan ženski spol, tako npr. v besedilih s šolskega po-

Če je besedilo namenjeno več naslovnikom (tudi/

dročja piše o učencih in učiteljih, prim. Obveščamo vse

predvsem različnega spola), najdemo v slovenščini in

učitelje …, Učenci potrebujejo …, Értesítjük a BDF tanára-

madžarščini nagovore najpogosteje v množinski (mo-

it; le redko se poleg moške uporablja še ženska oblika.

ški) obliki: Spoštovani! (tudi če so imena naslovnikov

Npr.: S seminarjem želimo udeležence/ke usposobiti za

znana, a vsak od njih dobi isto besedilo), Raziskoval-

delo na lokalni in regionalni ravni /…/. Seminarja se

cem, izvajalcem raziskovalnih projektov, Ravnateljem

lahko udeleži po en predstavnik/ca DPM (predsednik/

osnovnih in srednjih šol, a tudi v edninski obliki: Spo-

ca oz. namestnik predsednika) in članice GO. /…/

štovani lastnik tekočega računa!

V obrazcih se v slovenščini ženske oblike sicer po-

Parne oblike, tj. poimenovanja za moški in ženski

javljajo (v madžarščini se ne pojavljajo), vendar red-

spol (ponavadi so na prvem mestu omenjene ženske),

keje, kot bi pričakovali; če se, se v tistem delu, ki je

je najti v številnih slovenskih in v redkih madžarskih

namenjen podatkom »stranke«, ne pa pri osebi, ki te

besedilih: Spoštovane poslanke in poslanci! Gospod

podatke npr. preveri/dopolni/kontrolira/vpiše, para-

ravnatelj, gospa ravnateljica! ali Spoštovani ravnatelj-

lelna spolska poimenovanja so podana bodisi s spol-

ica, mentor-ica, učitelji-ce! ali Spoštovana ravnateljica,

sko ločenimi poimenovanji v različnih variantah, npr.

ravnatelj! Drage članice in člani, simpatizerke in sim-

obsojenec(ka), kadnidat-inja, študent/študentka, med-

patizerji! (vabilo Slovenske ljudske stranke); Spoštova-

tem ko podpisnik nikoli, npr. Predavatelj: …, Podpis izpraševalca, Predsednik senata, itd. Če na kratko povzamemo zgornjo predstavitev

11 V madžarščini je z nagovornega vidika zelo zanimiva beseda úr, o kateri bi na prvi morda mislili, da lahko zaznamuje

rabe ženskih poimenovanj v slovenskih in madžar-

samo moškega, pomen úr madžarski slovarji razlagajo kot

skih javnih besedilih, lahko rečemo, da je »ženski

’posedovalec oblasti’, ’človek, ki ne živi od fizičnega dela’ oz.

spol« (v madžarščini seveda naravni, običajno leksi-

v to razlago bi sodile torej nekako tudi ženske. Kljub temu

kalno izražen ženski spol) v njih deloma upoštevan,

pa je lahko a ház ura ’ hišni gospod-ar’ samo moški, če gre za

in sicer v tistih delih besedila, kjer se vzpostavlja in

žensko, lahko govorimo o ház úrnője 'gosp-a/odarica hiše', iz sina se lahko v madžarščini vzgoji úr 'gospod', iz hčere pa

končuje odnos med sporočevalcem in naslovnikom,

úrnő oz. morda úrhöly 'gospa/gosposka dama'. Prim. I. Pete,

tj. v nagovoru in podpisu. Funkcija podpisnice je veči-

Férfinyelv-e a magyar, MNyr. 2000: 114.

noma v ženski obliki, nagovor pa v splošni (Spoštova•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

ni!) ali parni (Spoštovani Slovenke in Slovenci! Tisztelt

moške slovnične oblike pa tudi ni samo raba, ki bi jo

Hölgyeim és Uraim!), če gre za množičnega (spolsko

bilo mogoče po ideološkem načrtu spremeniti, ampak

mešanega) naslovnika. Če je naslovnik množičen, je

je dejstvo: taka je sintagmatska podoba slovenskega

poimenovan s parnimi oblikami, ki so lahko dolge/

jezika. Tudi generična nezaznamovanost moškega

polne ali kratke. Dolge/polne je najti predvsem v na-

(slovničnega oz. naravnega) spola je sicer v obeh jezi-

govoru (Spoštovane članice in člani! Tisztelt Kolléganő

kih dejstvo, in sicer dejstvo z mnogimi razsežnostmi.

és Kollégaúr!), kratke, s katerimi se prihrani prostor,

Odvisno je od tega, za katere vrste poimenovanj oz. le-

pa redko v nagovoru (Vsem članom/icam / Tisztelt

ksemov gre in v katerih besedilih in sporazumevalnih

Kolléganő/úr) in ostalem besedilu (predsednik/ca /

okoliščinah se uporabljajo. Pri nekaterih sporazume-

elnökúr/asszony), pogosteje pa v obrazcih. Tu je naj-

valnih vzorcih, npr. pri neposrednem nagovarjanju,

ti zlasti v slovenščini naslednje pravopisne rešitve:

moška oblika ni nezaznamovana: dragi bratje in se-

končnica –a oz. priponsko obrazilo –ka/-ica sta od

stre; spoštovane poslušalke in dragi poslušalci.

moške oblike ločeni: (a) z vezajem (npr. stanujoč-a),

Obojne oblike so se deloma že uveljavile tudi na

(b) s poševnico (npr. zaposlen/a), (c) z oklepajem (npr.

nekaterih drugih področjih, to dvojnost bi bilo smisel-

rojen(a), študent(ka), včasih tudi besedotvorno napač-

no in možno uveljavljati zlasti v formalnopravnih in

no, npr. imetnik(ca).

uradnih besedilih, čeprav to samo po sebi nikakor ne more zagotavljati enakopravnejšega položaja žensk v 5.

družbi. Naloga jezikoslovja pri odpravljanju seksizma bi bila predvsem v tem, da zasnuje ustrezne socioling-

Položaj ženskih imen oziroma oblik v družbi na

vistične raziskave, ki bi najprej določile, kje in kako

sploh je v prvi vrsti odvisen od jezikovnosistemskih

so ženske kot posebna socialna skupina v jezikov-

možnosti, s katerimi je mogoče izražati spolska raz-

nem sporazumevanju resnično neenakopravne, in

merja, in v drugi vrsti od naravnanosti družbe v njiho-

nato poskusi predlagati rešitve. Opustitev določenih

vo rabo oziroma nerabo. Slovenski jezik ima za razliko

leksemov tipa »šibkejši spol, močnejši spol« ob hkra-

od madžarščine, ki le leksemsko zaznamuje naravni

tni opustitvi z moškim spolom homonimne oblike za

spol, popolnoma razvit sistem za izražanje ustreznih

izražanje nezaznamovanosti po spolu ženskam ne bo

spolskih razmerij. Njihovo jezikovno udejanjanje pa

odprla vrata v vrednostni svet, ki nam ga je tako in

je odvisno od hotenja in pripravljenosti uporabnikov

tako izoblikovala že moška polovica človeštva. Vpra-

jezika in je v neposredni zvezi s psihosocialnimi de-

šanje je tudi ali se ženske ob nezaznamovani moški

javniki. Dvojne oblike namreč same po sebi ničesar

obliki poimenovanj res počutijo nenagovorjene, pri-

ne rešujejo; problematična je predvsem vrednostna

krajšane, zapostavljene? Verjetno ne. Enakopravnost

dominantnost moškega načina sporazumevanja.

je končno zagotovljena s pravno normo, ne z jezikov-

Ženske so zato s svojimi drugačnimi sporazumeval-

no, in Ustava R Slovenije in R Madžarske izrecno za-

nimi navadami v javnih in formalnih govornih polo-

gotavlja vsem enake človekove pravice in temeljne

žajih marsikdaj usodno prikrajšane. Pogosto so se

svoboščine, med drugim tudi ne glede na spol.

zato v sociološkem smislu prisiljene sporazumevalno in jezikovno asimilirati, torej prevzemajo tipično moške sporazumevalne navade. Nezaznamovanost 44

•

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

LITERATURA • IRODALOM • literature:

dr. Zágorec-Csuka Judit

judit.zagorec@siol.net

A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete napjainkban

•• EŠTER, Marija, 1997: Raba poimenovanj za ženske osebe v uradovalnih besedilih. XXXIII. seminar slovenskega jezika, literature in kulture. Ljubljana. Univerza v Ljubljani, Filozofska fakulteta, Oddelek za slovanske jezike, 9-23. •• COATES, Jennifer, 1993: Women, men and language. London/New York: Longman. •• FABČIČ, Melanija Larisa, 2003: Der Text als existenziale Kategorie expliziert am Beispiel der Textsorte »autobiographisches Notat«. Maribor: Slavistično društvo. •• FRANK, Karsta, 1992: Sprachgewalt: Die sprachliche Reproduktion der Geschlechterhierarchie. Elemente einer feministischen Linguistik im Kontext sozialwissenschaftlicher Frauenforschung. Tübingen: Niemeyer.

A szlovéniai magyar nyelvterület, amely minden irányban töredezik, meghaladja a politikai határokat az Európai Unió

•• JAKOPIN, Franc, 1997: Ženskost v slovanskih priimkih. XXXIII. seminar slovenskega jezika, literature in kulture. Ljubljana. 25-43.

térségében. A magyarság megtartásának és megerősítésének stratégiája

•• LACZKÓ, Krisztina, 1996: A mai asszonynévhasználat Budapesten, 1996, Magyar Nyelvőr, 120: 161-167.

pedig most azon múlik, hogy a kisebbségi sors-

•• NESEKSISTIČNA RABA JEZIKA, 1995: Zbornik. Ljubljana: Vlada Republike Slovenije, Urad za žensko politiko.

ban élő magyaroknak si-

•• PETE, István, 2000: Férfinyelv-e a magyar? Magyar Nyelvőr. 124: 108-115.

fel tudják-e építeni önkor-

•• TOPORIŠIČ, Jože, 1981: K teoriji spola v slovenskem (knjižnem) jeziku, Slavistična revija, št. 1, 79-94.

kultúrájukat. Ennek érdekében és ezt alátámasztva

•• VIDOVIČ-MUHA, Ada, 1997: Prvine družbene prepoznavnosti žensk prek poimenovalne tipologije njenih dejavnosti, lastnosti. XXXIII. Seminar slovenskega jezika, literature in kulture. Ljubljana, Univerza v Ljubljani: Filozofska fakulteta, Oddelek za slovanske jezike, 69-79.

kellene stratégiát építeni.

kerül-e polgárosodniuk,

Sándor Szúnyogh: Muravidéki kincsesláda (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 1997)

mányzataikat és nemzeti kellene a magyar könyvkiadásnak teret adni és erre A 90-es években sikerült szabad, önálló sajtót és hiteles képviseleti intézményeket: politikai, érdekvédelmi és kulturális szervezeteket létrehozni. 1993-ban jött létre a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amely tevékenysége – tartalmát és föld-

•• ŽAGAR, Ž. Igor /MILHARČIČ Hladnik, Mirjam, 1995: Temeljna izhodišča prizadevanj za odpravo seksistične rabe jezika. V: Neseksistična raba jezika.

rajzi kiterjedését illetően egyaránt – túlszárnyalja Muravidék magyarlakta vidékeinek határait. A Bánffy Központ, amely 2004-ben nyílt meg •

8/2010

Strokovna besedila • Szakcikkek

Lendván, a magyar könyvek népszerű-

nyei és a buktatói is. A Magyarországon

sítését és árusítását is kivitelezi, hiszen

kiadott művek gyorsabban kerülnek be

könyvesboltként is működik. Program-

a magyar könyves szakmába, könyv-

jaival nyitott minden kulturális, tudo-

tárakba és könyvesboltokba, de nem a

mányos, ifjúsági szervezet és kezdemé-

hazai igényeket, elvárásokat szolgálják,

nyezés előtt.

nem itt terjesztik, még akkor sem, ha

Új kihívások előtt áll a szlovéniai ma-

muravidéki témát dolgoznak fel. Szük-

gyar könyves szakma, amelynek vélemé-

séges a magyarországi könyves szakmá-

nyem szerint három fontosabb aspektu-

ba való integráció is, de nem azért, mert

sát kellene figyelembe venni a jövőben: fejlődését és kibontakozását a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretei közt, a magyarországi és a határon túli

itthon nem adják ki a műveket, vagy László Göncz: Madžari v Prekmurju 1918-1941 (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2001)

nem adnak rá megfelelő támogatást és átszorulnak a magyarországi könyves szakmába.

más könyves szakmával, könyvkiadókkal való part-

Milyen legyen a más határon túli, kisebbségi lét-

nerviszonyait, valamint a szlovéniai, főleg a muravi-

helyzetben élő magyar írókkal és könyvkiadókkal való

déki szlovén könyvkiadókkal való kapcsolatrendsze-

viszonyrendszerünk? Legyen bilaterális, vagyis épül-

rének intenzívebb kialakítását.

jön a kölcsönös megismerésen, együttműködésen és

Milyen legyen az irodalomszervezés és könyvki-

a közös projektek kivitelezésén, pl. közös irodalmi ka-

adás az MNMI keretein belül? Folytatni kell azt a kon-

ravánok szervezése a Kárpát-medencében.

tinuitást, amelyet a 90-es évektől indítottak, de sok-

Milyen legyen a muravidéki magyar íróknak szlo-

kal több anyagi támogatásra volna szükség ahhoz,

vén könyvkiadókkal, írókkal való kapcsolatrendsze-

hogy a 90-es évek könyvtermését a 2010-es években

re? Legyen nyitott és hajlamos az együttműködésre,

túlszárnyalni tudná a jelenlegi könyvkiadás. Ehhez

hiszen ugyanabban a régióban és hasonló körülmé-

nemcsak általános jellegű pályázatokat kellene kiír-

nyek közt élünk. Ennek a multikulturális kapcsolat-

ni, hanem meghatározott témákban fel is lehetne kér-

rendszernek a fordításirodalom volna az igazi erős-

ni előre a magyar írókat bizonyos művek megírására

sége. A kisebbségi írók műveit a regionális szlovén

(pl. kézirat-előkészítés, regényírás, tanulmánykötetek

irodalomnak meg kell ismernie, s ezt csakis tervezett

kiadása stb.)

könyvkiadás által lehetséges.

A magyarországi könyves szakmával való együtt-

„Te vagy a felelős olvasó azért, hogy milyen köny-

működés sokszor egyéni, írói kezdeményezésen múlik,

vet tesznek eléd, mert te vagy, és a te igényed szabják

pl. ha itthon nem talál kiadót az író, vagy elutasítják

meg azt, hogy a könyv milyen irányba fejlődik.” – így

a művét, megkeresi a magyarországi ismeretségi kö-

nyilatkozott Goethe, a német könyvművészet nagy

rét, vagy kapcsolatrendszerét a könyves szakmában

mestere egy híressé vált röpiratban. És mennyire iga-

és közös pályáztatással, vagy saját költségein, de ma-

za van, hiszen minden emberi munkatermék, könyv

gyarországi kiadónál kiadják a művét (pl. Budapesti

sorsát is nagy vonalakban az iránta jelentkező igé-

Krúdy Gyula Irodalmi Kör, pilisvörösvári Muravidék

nyek szabják meg. És ez így van a Muravidéken is.

Baráti Kör Kulturális Egyesület, pécsi Pro Pannonia). Ezeknek a kiadási szokásoknak is megvannak az elő46

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Dubravko Baumgartner, Lendvai Kepe Zoltán

galerija.muzejlendava@siol.net

Galeri ja-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva

Javni zavod Galerija-Muzej Lendava V prostorih lendavskega gradu od leta 1973 domuje javni zavod Galerija-Muzej Lendava. Zavod je med leti 1973 in 1995 deloval v sklopu Zavoda za kulturo občine Lendava. Na podlagi Odloka o ustanovitvi javnega zavoda Galerija-Muzej Lendava (Uradni list RS 49/1995, Uradni list RS 45/2009), katerega ustanovitelj je Občina Lendava in soustanovitelj Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava, deluje od leta 1995 kot samostojen javni zavod. Zavod poleg muzejske dejavnosti izvaja tudi galerijsko V prostorih lendavskega gradu domuje Galerija-Muzej Lendava

dejavnost, v prvi vrsti dejavnost organiziranja mednarodnih likovnih kolonij, zbiranja in preučevanja sodobne evropske likovne ustvarjalnosti ter likovnorazstavno dejavnost. Prioritetna naloga zavoda pa je varovanje premične kulturne dediščine nacionalne-

Stalne razstave na lendavskem gradu:

ga pomena na območju občine Lendava in madžarske

• arheološka razstava Oloris,

narodne skupnosti v Sloveniji.

• zgodovinska razstava Grad na preži,

Javni zavod Galerija-Muzej Lendava opravlja svojo

• zgodovinska razstava Tisoč let kovanja denarja na

dejavnost v prostorih lendavskega gradu, katerega la-

Madžarskem,

stnik je Občina Lendava. Delovni prostori zavoda na

• lapidarij in razstava zemljevidov,

lendavskem gradu obsegajo upravne prostore, pro-

• etnološka razstava Kultura hetiškega ljudskega

store stalnih razstav (828 m2), prostore za občasne

tekstila,

razstave (201 m2), restavratorske delavnice, skladi-

• spominska soba Štefana Galiča,

šče, recepcijo in muzejsko trgovino. Treba je omeniti,

• spominska soba Györgya Zale,

da so v objektu lendavskega gradu na razpolago tudi

• umetnostno-zgodovinska kiparska razstava Ume-

začasno neuporabni, še neadaptirani prostori, ki nu-

tnine v bronu.

dijo možnost za realizacijo bodočih načrtov. Muzejska depandansa, Glavna ulica/Fő utca 52,

Galerija-Muzej Lendava ima od leta 2007 v najemu tudi pritličje objekta na Glavni ulici 52 v Lendavi,

Lendava/Lendva

in sicer prostore za stalno razstavo ter muzejsko-ga-

• Zgodovinska razstava Meščanstvo, tiskarstvo in

lerijsko trgovino.

dežnikartsvo Lendave •

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Muzejska depandansa, Sinagoga Lendava • Zgodovinska razstava Judovstvo Lendave

Likovna dejavnost Galerije-Muzeja Lendava Obmejni severovzhod predstavlja v spektru slovenskih pokrajin tako topografsko kot antropološko in kulturno-zgodovinsko svojstven svet. To opazi in posebej občuti človek, ki ga pot popelje iz slovenskega središča do Mure in čez njo, v deželo ob robu prostrane Panonske nižine. Tu je nastal prostor, ki zagota-

Likovna razstava

vlja možnost, da se lahko miselnost moderne likovne

bo. Med njimi so bila tudi zelo znana imena sodobne

umetnosti vsestransko izrazi. Brez pretiravanj lahko

likovne umetnosti. V zadnjem času si prizadevamo

povemo: v kulturni in umetnostni zgodovini Lendave,

prirejati velike, odmevne razstave umetnikov svetov-

oziroma zgodovinske Dolnje Lendave, tvori izredno

nega slovesa. V preteklih letih smo že zgradili dobre

pomembno poglavje nedvomno prav zadnje četrtletje

temelje, saj smo lani prvi v Sloveniji gostili veliko re-

20. stoletja, ki je med drugim produciralo pojav raz-

trospektivno razstavo Victorja Vasarelyja, predstavni-

ličnih umetnostnih smeri, hiter razvoj barvitosti in

ka op-arta, ki smo jo pripravili z muzejem Vasarely iz

nenazadnje tudi porast nadpovprečno kakovostnih

Pécsa na Madžarskem.

umetnosti. Mestece z arhaičnim vzdušjem se je v

Likovna umetnost oblikuje kulturno podobo me-

preteklih več kot treh desetletjih razvilo v regionalno

sta Lendava in je nepogrešljiv del turistične ponud-

središče sodobne umetnosti. Nikakor pa ne smemo

be, zato v Galeriji-Muzeju Lendava med leti 2010 in

pozabiti, da začetek umetnostnega ustvarjanja v Len-

2013 načrtujemo v okviru projekta Velikani svetovne

davi sega veliko dlje v zgodovino, nenazadnje se je tu

likovne umetnosti na lendavskem gradu gostiti nekaj

leta 1858 rodil eden največjih evropskih neoklasici-

velikih svetovnih imen likovne umetnosti. Tako bomo

stičnih kiparjev György Zala.

v letu 2010 odprli razstavo Oskarja Kokoschke, leta

Galerija-Muzej Lendava prioritetno prireja obča-

2011 načrtujemo razstavo Egona Schieleja, v letu

sne likovne razstave po programu na različnih lokaci-

2012 predvidevamo pregledno razstavo del velikih

jah v Lendavi. Te so: velika razstavna dvorana in pod-

imen likovne umetnosti na Madžarskem iz obdobja

strešna galerija gradu, razstavišče v sinagogi, razsta-

19. stoletja, leta 2013 pa razstavo Salvadorja Dalíja.

višče gledališčne in koncertne dvorane v Lendavi in

To so avtorji, ki še niso imeli samostojne razstave v

razstavišče hotela Elizabeta. Na osnovi sodelovanja

Sloveniji. S strokovnega vidika sodijo razstave med

s sorodnimi ustanovami in na osnovi pogodb prireja

nacionalno in mednarodno pomembne projekte, saj

zavod občasne likovne razstave tudi v drugih likov-

predstavljajo redke priložnosti, da slovenski in širši

nih galerijah v Sloveniji in državah Evropske Unije. V

javnosti predstavimo velike in pomembne avtorje iz

preteklih 37 letih obstoja zavoda smo v galeriji lenda-

svetovne antologije likovne umetnosti 20. stoletja. Po-

vskega gradu gostili številne likovne razstave doma-

membnost razstav vpliva na ugled in promocijo Len-

čih in tujih likovnih umetnikov z akademsko izobraz-

dave po Sloveniji in bližnjih regijah: Hrvaški, Madžar-

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ski in Avstriji, saj so takšne, zelo kvalitetne razstave

Likovne kolonije so kot vsakoletni simpoziji, de-

visokega ranga zelo redke tudi v širši okolici. Smo v

lavnice, forumi zelo pomembne za sodobno likovno

centru prostora med pomembnimi prestolnicami: Za-

umetnost, saj je kraj, kjer se odvijajo, področje seve-

greb, Budimpešta, Dunaj in Ljubljana. Prav ta vmesni

rovzhodne Slovenije in jugozahodne Madžarske, tudi

prostor – vrzel - lahko naša Galerija-Muzej Lendava

stičišče meja in regija, ki se dotika več držav. Med pr-

odlično zapolni s svojimi projekti, v katere namera-

votnimi cilji kolonije so bili odprava netradicionaliz-

vamo vključiti svetovno priznane umetnike. Zagotovo

ma in oživljanje lendavskega gradu, ki naj bi bil znova

bomo pritegnili pozornost množice ljubiteljev likovne

poln kulture in življenja ter ustanovitev stalne zbir-

umetnosti, saj bodo razstave tako eden od razlogov,

ke z namenom, da sčasoma iz zbranih umetniških

da nas pridejo obiskat v Lendavo. Med cilje vsake raz-

del (do sedaj se nahaja v zbirki približno 1.000 del)

stave spada promocija umetnika, naših aktivnosti,

nastane stalna razstava in lendavska galerija, ki naj

našega zavoda in mesta Lendave ter popularizacija

prispeva h kulturni in turistični privlačnosti mesteca

visoke umetnosti.

in pokrajine. Ob koncu vsake likovne kolonije izda-

Galerija-Muzej Lendava je doma in po svetu zelo

mo tudi barvni katalog s spremno besedo priznanega

znana po svoji vsakoletni manifestaciji Mednarodne

umetnostnega zgodovinarja.

likovne kolonije, ki jih je do sedaj organizirala že 37.

Naloge in cilji galerijsko-likovno-pedagoške in

Znana pa je tudi po Mednarodnih mladinskih likov-

andragoške dejavnosti so usmerjene v spodbujanje

nih kolonijah LindArt, ki potekajo na lendavskem

likovne ustvarjalnosti in kreativnosti otrok, šolske

gradu že 14 let. Vsaka kolonija ima svojo specifiko in

mladine pa tudi odraslih. Obenem je cilj ponuditi mo-

svoj profil. Udeležilo se jih je že več kot 400 umetnikov.

žnost za dodatno izobraževanje likovnih pedagogov in

Sodelovali so sodobni, akademsko izobraženi, profi-

drugih pedagogov, ki imajo večji neposreden vpliv na

lirani slikarji, kiparji, grafiki in fotografi iz Slovenije

likovno ustvarjalnost mladine v občini Lendava in na

in iz različnih držav sveta, kar daje celemu projektu

narodnostno mešanem območju. Treba je poudariti,

upravičeno mednarodni pomen. Pripadajo različnim

da Galerija-Muzej Lendava že 25 let uspešno sodeluje

generacijam in slogovnim usmeritvam, kar je omogo-

z likovnimi pedagogi v občini Lendava in na narodno-

čilo pluralizem likovnih izpovedi in osebnih poetik. V

stno mešanem območju v sklopu projekta Likovno

likovnih kolonijah nastala dela so vključena v stalno

ustvarjanje otrok.

zbirko sodobne likovne umetnosti v našem kraju. Z letošnjim letom želimo likovni koloniji združiti v skupni

Muzejska dejavnost Galerije-Muzeja Lendava

projekt in ga obogatiti s spremljevalnim programom. Projekt se imenuje Likovno poletje na lendavskem gradu in se bo izvajal vsako leto v poletnih mesecih

Javni zavod Galerija-Muzej Lendava pripravlja le-

(med mesecema junijem in oktobrom) na lendavskem

tne in večletne muzejske delovne programe, ki temelji-

gradu. Letno ga bodo sestavljali: dve likovni koloniji

jo na rezultatih preteklega in aktualnega muzejskega

(Mednarodna mladinska likovna kolonija LindArt in

dela, željah in potrebah lokalne skupnosti, madžarske

Mednarodna likovna kolonija Lendava – odlivanje v

narodne skupnosti oziroma drugih naročnikov. Dejav-

bron), spremljajoče likovne razstave, delavnice, okro-

nosti Galerije-Muzeja Lendava se v prvi vrsti izvajajo

gle mize in predavanja.

na območju občine Lendava in na narodnostno meša•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

nem območju. Med najpomembnejše naloge sodijo: • izvajanje nalog in obveznosti iz naslova javne službe muzejev, • zbiranje in evidentiranje nacionalnega bogastva in premične kulturne dediščine, • dokumentiranje zbranega nacionalnega bogastva in premične kulturne dediščine, • varovanje nacionalnega bogastva in premične kulturne dediščine, • raziskovalna dejavnost, • prezentacija nacionalnega bogastva in premične kulturne dediščine,

Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikartsvo Lendave

• izdajateljska dejavnost: muzejska periodika Lyndvamuseum, monografije, katalogi, zloženke,

raznolikosti kot posebnosti tega območja. Na naro-

• izvajanje pedagoških in andragoških programov,

dnostno mešanem območju namreč kažejo intere-

• oblikovanje strokovne knjižnice,

tnični vplivi izredno zanimivo sliko, saj se kulturne

• posredovanje informacij in promocija,

vrednote tu živečih šestih narodov (Slovencev, Ma-

• sodelovanje z vzgojnimi in drugimi ustanovami,

džarov, Avstrijcev, Hrvatov, Romov in Judov) močno

• mednarodno sodelovanje.

prepletajo. Dosedanje raziskave so pokazale izjemne kulturne interakcije na tem območju, nadaljnje podrobne in vsestranske znanstvene raziskave pa bodo

Kultura kot generator gospodarskega razvoja,

še v večji meri razkrile pozitivne vrednote večstoletne-

človeških virov in kvalitete življenja

ga sožitja narodov ob reki Muri. Programi Galerije-Muzeja Lendava veliko pripo-

Javni zavod Galerija-Muzej Lendava se s svojo dejav-

morejo k tesnejšemu sožitju narodov na narodno-

nostjo aktivno vključuje v različne raziskovalne, ume-

stno mešanem območju, kakor tudi k prijateljskim

tniške in turistične programe, katerih namen je dvig

odnosom med državama Slovenijo in Madžarsko, kar

duhovnih in kulturnih potencialov regije za potrebe ve-

ponuja nadaljnje možnosti, da Lendava postane še

čje ekonomske učinkovitosti. Zavod postopoma poveču-

pomembnejše kulturno središče in evropski vzor za

je število svojih pedagoških in andragoških programov

mesto, kjer se dejansko stikajo narodnostne kulture.

ter projektov na področju kulturne dediščine in likovne

Javni zavod Galerija-Muzej Lendava si prizadeva, da

umetnosti, podprtih tudi na razpisih Evropske Unije.

bo njegovo strokovno delovanje tako s strani Repu-

Permanentno zbiranje, varovanje, preučevanje in

blike Slovenije in Republike Madžarske kakor tudi s

prezentacija nacionalnega bogastva in premične kul-

strani lokalne skupnosti in madžarske narodne sku-

turne dediščine v Občini Lendava in na narodnostno

pnosti priznano kot nepogrešljiva dejavnost izjemne-

mešanem območju v prvi vrsti pomeni ohranitev kul-

ga pomena na meddržavni, nacionalni, regionalni in

turne dediščine pomurskih Madžarov ter vseh prebi-

lokalni ravni ter bodo na ta način podprti tudi njegovi

valcev. Izjemno pozornost je treba posvetiti kulturni

programi in razvojni cilji.

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Hajnalka Magyar

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

hajnalka.magyar@siol.net

Glasbena šola Lendava • Zeneiskola, Lendva

50 let Glasbene šole Lendava Glasba zbližuje ljudi in gradi mostove, bogati naše življenje in dodaja nekaj več vsakemu našemu trenutku in bivanju nasploh. Na entuziazmu, na sanjah o kakovostni kulturi jutrišnjega dne je leta 1959 vzklila zamisel o ustanovitvi glasbene šole. Sanje so se spremenile v stvarnost. V prostorih 1. osnovne šole Lendava (danes Dvojezične osnovne šole II Lendava) se je začel pouk, ki ga je v prvem letu obiskovalo 72 učencev. Število učencev je z leti postopoma naraščalo. Uspešno delo šole je bilo že kmalu vidno, kajti učenci so nastopili na večini občinskih prireditev in šolskih proslav, predstavili pa so se tudi na javnih koncertih

Slavnostni koncert ob 50. letnici Glasbene šole Lendava

v dvorani Nafte in v svečani dvorani Krone (danes mestni hiši). Zaradi prostorske stiske v osnovni šoli se je

Občine Lendava. S povečevanjem števila učencev se

Nižja glasbena šola Lendava v šol. letu 1960/61 pre-

je širila tudi ponudba programov. V glasbeni šoli je

selila v prizidek 1. osnovne šole Lendava in v zgradbo

potekal pouk violine, harmonike, klavirja, kitare, flav-

na Partizanski ulici 53, kjer je kot samostojen zavod

te in mandoline. Šola je tesno sodelovala z okoliškimi

delovala do leta 1968, ko je Skupščina Občine Lenda-

osnovnimi šolami, kajti pouk instrumentov je pote-

va izdala odločbo o priključitvi glasbene šole k Osnov-

kal v prostorih osnovnih šol. Glasbena šola je do leta

ni šoli Jožeta Kramarja - Juša Lendava. Nadaljnji dve

1975 delovala v sklopu Osnovne šole Draga Lugariča.

leti je glasbena šola delovala v sklopu te osnovne šole.

Po izpolnitvi pogojev za ponovno osamosvojitev leta

Ob združitvi obeh osnovnih šol v Lendavi v Osnovno

1975 je začela delovati kot samostojen zavod. V letu

šolo Draga Lugariča (danes Dvojezična osnovna šola

1978 je šola dobila tudi svoje prostore v zgradbi na

I Lendava) leta 1970 je glasbena šola postala oddelek

Partizanski ulici 64 (danes Glavna ulica 70), kjer je še

omenjene šole. Zanimanje za glasbeno izobraževa-

danes sedež Glasbene šole Lendava. Takrat, leta 1978,

nje je bilo veliko. V šol. letu 1970/71 sta bila odprta

je bilo vpisanih v glasbeno šolo 147 učencev, pouk pa

dislocirana oddelka v Črenšovcih in Turnišču, na-

so obiskovali v Lendavi in dislociranih oddelkih Čren-

slednje šolsko leto pa še v Dobrovniku in na Kobilju.

šovci, Turnišče in Dobrovnik. V šoli so delovale razne

V slednjem je oddelek deloval le eno leto. Z ustano-

komorne skupine, učenci so veliko nastopali v Lenda-

vitvijo dislociranih oddelkov so se izenačile možnosti

vi in tudi v dislociranih oddelkih. Šola je navezala sti-

za glasbeno izobraževanje otrok iz celotne takratne

ke z okoliškimi glasbenimi šolami in učenci so imeli •

8/2010

Intervjuji • Interjúk, riportok

možnost nastopati tudi v širšem okolju. Na uspešno

tudi razne komorne skupine. Glasbena šola Lendava

vodenje šole in dober pedagoški kader kaže dejstvo,

se uspešno povezuje z zavodi in institucijami v svojem

da so se učenci udeleževali glasbenih tekmovanj in

okolju ter s svojim sodelovanjem zelo veliko prispeva

festivalov, s katerih so se vračali z izvrstnimi rezultati.

h kulturnemu utripu kraja. Tesno sodeluje z glasbe-

Z leti je bilo tudi vedno več učencev, ki so se odločali

nimi šolami v Pomurju in z Glasbeno šolo »Ádáma

za nadaljevanje glasbenega izobraževanja v srednjih

Jenőja« iz Lentija na sosednjem Madžarskem. Šola je

šolah, kasneje pa na glasbenih akademijah.

članica Zveze slovenskih glasbenih šol. Njeni učenci

Glasbena šola Lendava je danes samostojen javni

se udeležujejo regijskih in državnih tekmovanj mla-

glasbeno - izobraževalni zavod s sedežem v Lendavi.

dih glasbenikov Republike Slovenije ter raznih revij in

Njena ustanoviteljica je Občina Lendava, soustano-

festivalov, na katerih dosegajo zelo dobre rezultate.

viteljica pa Madžarska samoupravna narodna sku-

Glasbena šola Lendava je proslavila visok jubilej

pnost Občine Lendava. S svojo dejavnostjo zadovoljuje

(50. obletnico delovanja) 20. novembra 2009, ko je v

šola potrebe po osnovnem glasbenem izobraževanju

gledališki in koncertni dvorani v Lendavi pripravila

otrok na področju Upravne enote Lendava, kamor

slavnostni koncert. Ob tej priložnosti sem v svojem

sodi devet osnovnih šol. Od leta 1996 pa vse do danes

nagovoru poudarila, da pred vsemi uspehi – in za nji-

izvaja glasbena šola pouk v Lendavi in dislociranih

mi – stojijo zgolj in samo ljudje, tako učitelji kot učen-

oddelkih Črenšovci in Turnišče, kjer pouk poteka v

ci in njihovo delo ter da uspeh šole ni le plod sedanje-

tamkajšnjih osnovnih šolah.

ga dela, ampak da današnji razvoj in prepoznavnost

GŠ Lendava je ena od manjših glasbenih šol v slo-

šole temeljita na trdnih temeljih, ki so bili postavljeni

venskem prostoru, vendar pa postaja vedno bolj pre-

v preteklosti.

poznavna v širšem okolju in tudi onstran naših meja.

Ob tej priložnosti sem se kot ravnateljica zavoda

V zadnjih letih dosega lepe rezultate in beleži rast

zahvalila vsem zaposlenim učiteljem in ostalim delav-

kakovosti dela. Instrumentalni program smo dopol-

cem šole, ki so krojili oziroma v tem trenutku krojijo

nili z razširitvijo godalnega oddelka, hkrati pa na šoli

zgodovino glasbene šole, vsem uspešnim glasbeni-

upamo, da bomo lahko kmalu med pestro dejavnost

kom, ki so ponesli sloves Glasbene šole Lendava v šir-

uvrstili tudi plesni program, in sicer pouk baleta. Vsi,

še okolje in onstran naših meja, ustanoviteljici zavo-

zaposleni v šoli in učenci, že nestrpno pričakujemo

da - Občini Lendava za vsa prizadevanja in pomoč pri

predvideno selitev glasbene šole v nove prostore, saj

izvajanju dejavnosti glasbene šole ter še soustanovi-

smo prepričani, da bodo boljši prostorski pogoji še

teljici zavoda - Madžarski samoupravni narodni sku-

dodatno prispevali k delovnemu zagonu, razvoju in

pnosti Občine Lendava in ostalim občinam iz Uprav-

uspehu šole.

ne enote Lendava, s katerimi uspešno sodelujemo.

V šolskem letu 2009/10 je v Glasbeno šolo Lenda-

Glasbena šola Lendava je ob tem visokem jubi-

va vpisanih 241 učencev. Učenci obiskujejo pouk kla-

leju izdala zbornik z naslovom 50 let Glasbene šole

virja, harmonike, violine, violončela, kitare, kljunaste

Lendava in zgoščenko s posnetki učencev. Številno

flavte, flavte, klarineta, saksofona, trobente, tolkal,

navzoče občinstvo je navedeni zbornik in zgoščenko

nauka o glasbi, solfeggia, najmlajši pa glasbeno pri-

prejelo v dar na sami prireditvi ob praznovanju 50-le-

pravnico. V šoli že več let delujeta pihalni in harmo-

tnice šole.

nikarski orkester, med šolskim letom pa se oblikujejo 52

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Tanja Šimonka

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

tanja.simonka@zkp-lendava.si

Zavod za kult uro in promoci jo lendava • Művelődési és Promóciós Intézet Lendva • www.zkp-lendava.si

Zavod za kulturo in promocijo lendava Művelődési és Promóciós Intézet Lendva Javni zavod, Zavod za kulturo in promocijo Lendava/Művelődési és Promóciós Intézet Lendva je, tako kot večina javnih zavodov (predvsem pa kulturnih domov) v Sloveniji, močno razpet med svojo javno in tržno funkcijo, čeprav po glavni dejavnosti sodi na področje kulture. ZKP Lendava/MPI Lendva je začel delovati leta 2004 kot kulturna inštitucija z ustanoviteljem Občino Lendava in soustanoviteljicama Madžarsko samoupravno narodno skupnostjo občine Lendava in Pomursko madžarsko samoupravno narodno skupnostjo. Zavod opravlja javno službo (pro-

Gledališka in koncertna dvorana v Lendavi

gram, ki je v javnem interesu oziroma kulturno-umetniški program) in v manjšem obsegu druge dejavnosti, ki se finansirajo s prodajo storitev na trgu. Gledališka in koncertna dvorana in Sinagoga Lendava sta kulturno prireditveni infrastrukturi, s katerima javni zavod ZKP Lendava upravlja in v okviru katerega se izvaja in dogaja heterogena paleta kultur-

slovenskem merilu unikaten ter se je ob raznolikih

no-umetniških produkcij (od ljubiteljskih do visoko

komponentah sčasoma izoblikoval v aktualno delu-

profesionalnih), ki posredujejo kulturne in druge pri-

jočo celoto. Delovanje ZKP Lendava je organizirano v

reditve občanom ter oblikujejo in promovirajo celovi-

treh osnovnih sklopih: Organizacija programov – izbor vsebin in opera-

to kulturno ponudbo kraja in regije. Razvoj ZKP Lendava je - s sicer relativno jasnimi

tivna izvedba kulturno-umetniških ter drugih progra-

izhodišči in nameni o namembnosti gradnje takšne

mov (organizacija gostovanj široke palete prireditev,

infrastrukture, a hkrati skepso o realizaciji le-teh - v

tematskih sklopov, festivalov in tehnično in organiza-

prvih šestih letih delovanja stopal v tisto smer, ki se

cijsko suportiranje drugih organizatorjev prireditev,

je delno naslanjala na temeljna izhodišča in razvojne

koprodukcije …).

programske smernice, hkrati pa je v veliki meri postal

Upravljanje zgradbe – tehnično-vzdrževalna dela

prilagodljiv sistem, ki je v marsikateri komponenti v

(tekoče vzdrževanje, investicijsko vzdrževanje, upra•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

vljanje kurilnice, varnostni in tehnični pregledi, či-

nanjih lesenih elementov zgradbe …) ter tekoča vzdr-

ščenje zgradbe …).

ževalna in manjša investicijska dela.

Poslovno-marketinška dejavnost (računovod-

Ureditev makro infrastrukture (trg med sinagogo

stvo, administrativno poslovodska dela, mediji, rekla-

ter gledališko in koncertno dvorano, ki vsebinsko in

mno gradivo…).

vizualno zaokrožuje kulturni predznak tega trga, je

Vse tri dejavnosti se v primeru našega zavoda

bila v preteklem letu izvedena in potrebno bo urediti

močno prepletajo, saj je zaposlen kader zadolžen za

le še mikro infrastruktur, kot je označitev/smerokazi

izvajanje nalog na različnih področjih dela. V tako

do kulturnih spomenikov in inštitucij, ureditev poe-

majhnem kolektivu namreč posamezna področja ne

notene ponudbe vseh kulturno-dediščinskih elemen-

morejo biti eksplicitno ločena. Pri izvajanju posame-

tov v mestu v obliki brošure/vodnika, ureditev oziro-

znih sklopov in področij delovanja je potrebno biti

ma uskladitev uličnega pohištva in zelenih površin v

izjemno iznajdljiv in fleksibilen, z druge strani pa

mestu …). Prostorska konfiguracija zgradbe gledališke

je normirano in zakonsko pogojeno brezhibno delovanje tehnično-operativno zahtevne hiše, v kateri se »obrne« veliko število obiskovalcev nujnost, ki se ji ne moremo izogniti. V storitvenih dejavnostih, kot je naša, je namreč velik poudarek na odnosih med ljudmi, na motivaciji, na klimi, ki vlada v zavodu, torej na komponentah, ki sicer niso merljive v številkah, pa vendar so v sodobnem času izrazito pomembne - ne le v javnem sektorju. Ustrezni in pozitivni odnosi med zaposlenimi omogočajo optimiranje notranjih virov in pozitivnega ugleda ustanove ter tako pozicionira-

Sinagoga na prenovljenem trgu Györgya Zale v Lendavi

nje javne ustanove, ki ni le upravljalka in porabnica javnih sredstev, temveč tudi njihova plemeniteljica in

in koncertne dvorane ter njene okolice daje možnosti

nosilka pozitivnih vrednot v družbi.

za druženje in krepitev družabnosti, zabave, prazno-

V prvih šestih letih smo se soočili (kljub temu, da

vanja, obeleževanja praznikov in to komponento želi-

smo formalno upravljali z »novo« zgradbo) s številni-

mo v bodoče širiti ter tako krepiti socialno razsežnost

mi težavami pri odpravljanju tehničnih nepravilnosti

tega osrednjega kulturnega hrama v Pomurju.

(neustrezno vgrajene požarne lopute, neustrezno po-

Praksa preteklih pet let je pokazala, da se zaradi

ložene cevi v sanitarijah, konstantne težave s pušča-

specifike našega prostora - kjer vzporedno potekata

njem strehe in velikih steklenih površin na pročelju

dva enakovredna programa, slovenski in madžarski,

stavbe …), kar smo morali sanirati iz tekočih sredstev

in je obenem zaradi obstoja avtohtone narodnostne

za vzdrževanje. Tendenca naslednjih nekaj let je v

manjšine prisotno večje število kulturnih in drugih

odstranitvi še nekaterih pomanjkljivosti in nepravil-

javnih inštitucij, katerih delovanje je intenzivno ne-

nosti (neustrezen nadstrešek nad vhodom, rešitev

posredno in posredno vezano na kulturno dejavnost/

problema ptičjih iztrebkov nad letnim odrom oziroma

produkcijo in organizacijo ter različne prireditve –

odprtino za dostavo scene, zamenjava nekaterih zu-

zelo težko določijo parametri, ki določajo način upo-

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Muzikal na odru Gledališke in koncertne dvorane v Lendavi (foto: arhiv ZKPL)

rabe dvorane in spremljajočih prostorov. Nejasnosti

več kot 30% prihodkov, če želimo uresničiti vsakoletni

in nedorečenosti izhajajo predvsem iz nejasno dogo-

dokaj ambiciozen program in hkrati omogočiti števil-

vorjenih ustanoviteljskih obveznostih do finansira-

nim javnim zavodom in drugim nekomercialnim upo-

nja javnega zavoda ZKP Lendava, predvsem fiksnih,

rabnikom, da uporabljajo dvorano brezplačno. Vsako

torej temeljnih stroškov: materialnih stroškov teko-

leto oziroma vsaka sezona posebej pa pomeni velik

čega vzdrževanja in dolgoročno tudi investicijskih

izziv, da to ravnovesje oziroma delež, pridobljen na

stroškov. Praksa, ki jo je zavod v danih razmerah bil

trgu, ohranjamo.

primoran uvesti, je, da je javna služba zavoda delno

ZKP Lendava je v začetnih letih delovanja, kot je to

finansirana tudi iz neproračunskih, torej nejavnih

sedaj vedno bolj evidentno (in kar potrjujejo številni

virov. Tako se je prvih šestih letih izoblikoval nek in-

uporabniki, najemniki, nastopajoči ter številni opa-

terni normativ, po katerem si iz nejavnih virov (po-

zovalci dogajanja v Pomurju in širše) z visoko kako-

spešena prodaja vstopnic, prihodki sponzorjev in

vostjo in raznolikostjo ponujenih programov, z visoko

donatorjev, dajanje prostorov v najem) zagotavljamo

profesionalnim pristopom ter veliko mero odgovorno-

sredstva za izvajanje »normalnega« obsega dejavnosti

sti pri delu, predvsem z vzorčenjem drugačnega mo-

in pokrivanje osnovnih stroškov funkcioniranja javne

dela razmišljanja in delovanja skozi prakso, dokazal,

službe. Na trgu moramo torej na letni ravni ustvariti

da se lahko z ustvarjanjem drugačne vrste energije •

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ustvarijo pozitivne zgodbe in da te pozitivne zgodbe ta

kovosti ponudbe bo osmišljena s pričakovano rastjo

prostor tudi potrebuje in jih zna ceniti.

obiska, ki bo pa večji le z integracijo novih informa-

Z dvigom izobrazbene ravni in življenjskega stan-

cijskih tehnologij pri obveščanju, nakupu vstopnic,

darda postajajo ljudje vedno bolj zahtevni in obisk

hostesne službe, gostinske ponudbe, možnostjo par-

kulturnih prireditev narašča z dvigom izobrazbene

kiranja pred objektom, prožne abonmajske in izven

ravni tudi zato, ker se z dvigom izobrazbene ravni po-

abonmajske ponudbe.

večuje tudi dohodek. Delež, ki ga posameznik da za

Na kulturo je potrebno enkrat za vselej začeti gle-

kulturo, je v močni pozitivni korelaciji z življenjskim

dati kot na neposrednega producenta gospodarskih

standardom prebivalstva, za katerega so vrednote,

koristi in ne le na tisto panogo, ki denar le sesa in

kot so kakovost življenja, prosti čas, zdravje (fizično,

ustvarja morda le neke presežne vrednosti, ki pa so

čustveno, družbeno) vedno pomembnejši. Vedno bolj

izven kategorije ekonomije, oprijemljivih in konkre-

pomembna ciljna skupina, tako v Evropi kot tudi v

tno materialnih rezultatov, ki so del gospodarstva. Z

Sloveniji, so starejši ljudje (kar kaže tudi odstotek na-

vedno intenzivnejšim delovnikom in obenem višjim

ših abonentov), ki imajo več prostega časa, relativno

življenjskim standardom, vedno višjo ravnijo izobraz-

dobre dohodke in so kritični ter aktivni potrošniki.

be ter povečanjem obsega prostega časa se povpraše-

Torej bo vedno več aktivnosti potrebno namenjati ak-

vanje po kulturnih dobrinah veča. Po podatkih EU je

terjem tretjega življenjskega obdobja. Rast interesa za

skoraj 50 % turističnih destinacij povezanih s kultur-

kulturo in umetnost med mladimi je statistično dej-

no ponudbo v širšem smislu pojmovanja te besede in

stvo, hkrati pa vemo, da so naklonjeni predvsem ele-

pogoje za oplajanje kulture in turizma v Lendavi na

ktronskim medijem kot obliki zabave, zato je vpraša-

takšni osnovi vsekakor imamo. Posamična prireditev

nje vzgoje mladih v smeri spoznavanja in spoštovanja

(ki jih je v Lendavi glede na velikost kraja izjemno ve-

klasičnih zvrsti umetnosti (koncerti klasične glasbe,

liko) morda ni neposredno donosna. Je pa posredno,

gledališče, filmi) vedno bolj umestno in bo zavzema-

skozi »stranske« učinke (promocija kraja, povečano

lo velik del delovanja in programskih usmeritev ZKP

število gostinsko-hotelsko-trgovsko-transportnih sto-

Lendava.

ritev). Vendar je od neposrednih koristi (prodaja spo-

V vedno večji konkurenci ponudnikov različnih

minkov, nočitev, pijače in hrane) pomembnejše dej-

(predvsem komercialno-zabavnih vsebin) si bomo pri-

stvo, da kulturne prireditve dolgoročno spreminjajo

zadevali ostati zanimiv in umetniško referenčen kul-

kulturno podobo kraja, oziroma kot se v žargonu reče,

turni center z žanrsko raznolikimi, kakovostnimi in

izboljšujejo ali kar oblikujejo »image« kraja – torej po-

tudi popularnimi programi vseh umetniških podro-

stane kulturna tradicija turistična znamenitost in s

čij in zvrsti ter k temu privabiti čim večje število obi-

tem tudi tržno zanimiva.

skovalcev. Ker je organizatorjev prireditev, festivalov, tematskih dogodkov in številnih drugih oblik kultur-

Kot se je v preteklih letih pokazalo, je kultura lah-

no-umetniških in zabavnih vsebin vedno več, bomo

ko razvojna priložnost,saj je kultura eden najbolj pro-

v poplavi le-teh težili k tendenci profiliranja v smer

gresivnih sektorjev. Po raziskavah se vložek v kulturo

odličnosti, organizacije dogodkov na visoko kakovo-

namreč na sekundarni ravni potroji, predvsem pa je

stni in profesionalni ravni ter h gostovanjem izjemnih

investicija v kulturo vedno tudi investicija v ljudi.

izvajalcev. Smiselnost stopnjevane programske ka56

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Žužana Žoldoš

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

zsuzsana@knjiznica-lendava.si

Knjižnica Lendava • Könyvtár Lendva

Knjižnica Lendava

Knjižnica Lendava Könyvtár Lendva

UVOD Knjižnica Lendava/Könyvtár Lendva je samostojni javni zavod, ki zbira, hrani, obdeluje, postavlja in posreduje knjižnično gradivo ter omogoča dostop do informacij prebivalcem na območju občin Lendava, Dobrovnik, Črenšovci, Kobilje, Odranci, Turnišče in Velika Polana. V navedenih občinah deluje v okviru osrednje knjižnice knjižnična mreža dvanajstih krajevnih knjižnic, in sicer 5 na dvojezičnem območju (Dolina, Gaberje, Genterovci, Petišovci, Dobrovnik)

Zgradba knjižnice v Lendavi

in 7 na slovenskem območju (Črenšovci, Bistrica, Hotiza, Kobilje, Odranci, Turnišče in Velika Polana).

zavod z Odlokom o ustanovitvi javnega zavoda Knji-

Osrednja knjižnica deluje na narodnostno mešanem

žnica Lendava/Könyvtár Lendva (Uradni list RS 8/04)

območju, zato v skladu s 25. členom Zakona o knjižni-

leta 1996. V skladu z novim odlokom (Uradni list RS

čarstvu (v nadaljevanju ZKnj-1) zagotavlja knjižnično

št. 8/04) je leta 2004 prišlo do spremembe ustanovi-

dejavnost, namenjeno tudi pripadnikom madžarske

teljskih pravic in razširitve dejavnosti knjižnice.

narodne skupnosti.

Poleg Občine Lendava je ustanoviteljica knjižnice

Knjižnica Lendava je skozi čas, podobno kot druge

postala tudi Občina Dobrovnik, soustanoviteljici pa

splošne knjižnice v Sloveniji in po svetu, spreminjala

poleg Madžarske samoupravne narodne skupnosti

svojo podobo, se modernizirala, tehnološko opremlja-

Občine Lendava tudi Madžarska samoupravna na-

la in tako prerasla v informacijsko središče in sredi-

rodna skupnost občine Dobrovnik. Knjižnica ima

šče vseživljenjskega učenja na območju, kjer deluje.

pet pogodbenih partneric, in sicer Občino Črenšovci,

Knjižnica je v preteklosti delovala v različnih orga-

Občino Kobilje, Občino Odranci, Občino Turnišče in

nizacijskih oblikah in imela različne statuse. Od juni-

Občino Velika Polana, vendar medsebojne pogodbe o

ja 1996 posluje kot samostojen javni zavod. Pred tem

opravljanju knjižnične dejavnosti Občina Odranci do

je delovala kot organizacijska enota Zavoda za kultu-

danes še ni podpisala.

ro Občine Lendava, v okviru katerega sta delovali še

Po notranji organizaciji ima knjižnica mladinski

galerija in muzej ter kino. Do 29.12.1978 pa je bila or-

oddelek, oddelek za odrasle in obdelavo gradiva.

ganizacijska enota Delavske univerze Lendava.

Organa knjižnice sta direktor in svet knjižnice.

Knjižnica je bila ustanovljena kot samostojni javni

Svet knjižnice sestavlja 9 članov, izmed katerih so

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

štirje predstavniki ustanoviteljic, dva predstavnika

splošno knjižnico, določijo medsebojne pravice in ob-

soustanoviteljic, en predstavnik zainteresirane jav-

veznosti v aktu o ustanovitvi.

nosti in dva predstavnika delavcev knjižnice.

Knjižnična mreža osrednje knjižnice deluje v skladu s Pravilnikom o pogojih za izvajanje knjižnične de-

KNJIŽNIČNA MREŽA Knjižnice Lendava/ Könyvtár Lendva

javnosti kot javne službe (Uradni list RS 73/2003), v prilogi katerega je določena Mreža splošnih knjižnic v Sloveniji (Tabela 1 prikazuje knjižnično mrežo v Pomurju) in v skladu z Odlokom o ustanovitvi javnega

Po zakonu (20. člen ZKnj-1) mora vsaka občina za

zavoda Knjižnica Lendava/Könyvtár Lendva.

svoje občane zagotoviti knjižnično dejavnost. To stori

Osrednja knjižnica je splošna knjižnica za obmo-

tako, da ustanovi splošno knjižnico sama ali skupaj

čje ene ali več občin, krajevna knjižnica je organizacij-

z drugimi občinami, ali tako, da poveri opravljanje

ska enota osrednje knjižnice, v kateri le-ta izvaja knji-

te dejavnosti s pogodbo drugi splošni knjižnici v so-

žnično dejavnost, če gre za strnjeno naselje z najmanj

glasju z njenim ustanoviteljem. Če ustanovi več občin

1500 prebivalci in praviloma najmanj 4-kilometrsko

Tabela 1: Knjižnična mreža Pomurja (iz Priloge k Pravilniku o pogojih za izvajanje knjižnične dejavnosti kot javne službe)

Zap. št. 1.

Osrednja območna knjižnica POKRAJINSKA IN ŠTUDIJSKA KNJIŽNICA, MURSKA SOBOTA

Zap.št. 1.1

1.2

Osrednja knjižnica Pokrajinska in študijska knjižnica, Murska Sobota

Knjižnica Lendava, Lendava Könyvtár Lendva, Lendva

Zap. št. 1.1.1

Občina Murska Sobota

1.1.2 1.1.3 1.1.4 1.1.5 1.1.6 1.1.7 1.1.8 1.1.9 1.1.10 1.1.11 1.1.12 1.2.1

Beltinci Tišina Gornji Petrovci Šalovci* Kuzma Moravske Toplice* Puconci Rogaševci Cankova Grad Hodoš/Hodos* Lendava/Lendva*

1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5

Kobilje Odranci Turnišče Dobrovnik/ Dobronak* Velika Polana Črenšovci

1.2.6 1.2.7 1.3 1.4

Občinska matična knjižnica, Gornja Radgona Matična knjižnica Ljutomer, Ljutomer

*občine na dvojezičnem območju, kjer živijo pripadniki madžarske narodne skupnosti

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

oddaljenostjo od osrednje knjižnice ali druge krajev-

Po 53. členu ZKnj-1 naj bi občine zagotavljale fi-

ne knjižnice.

nančno obveznost za skupne stroške knjižnice premo

Mreža lendavske knjižnice je oblikovana tako, da

sorazmerno s številom njihovih prebivalcev, medtem

omogoča primerno izvajanje knjižnične dejavnosti v

ko stroške knjižnične dejavnosti, ki nastanejo nepo-

vseh občinah, ki jih pokriva s svojo dejavnostjo.

sredno na območju občine, krije vsaka občina sama.

Na območju teh občin deluje v okviru osrednje knji-

Procentualni izračuni temeljijo na deležu prebivalcev

žnice knjižnična mreža dvanajstih krajevnih knjižnic :

posameznih občin in so razvidni iz Tabele 2.

•• v občini Lendava krajevne knjižnice Dolina, Ga-

74,08 odstotkov vseh stroškov, ki nastanejo pri

berje, Genterovci, Hotiza, Petišovci,

izvajanju osnovne dejavnosti knjižnice krije Občina

•• v občini Črenšovci krajevni knjižnici Črenšovci in

Lendava, 25,92 odstotkov pa bi moralo kriti ostalih

Gornja Bistrica,

6 občin premosorazmerno s številom prebivalcev

•• v občini Dobrovnik krajevna knjižnica Dobrovnik,

njihovih občin.

•• v občini Kobilje krajevna knjižnica Kobilje,

K takšnemu načinu financiranja so svoj prista-

•• v občini Odranci krajevna knjižnica Odranci,

nek dale občine Črenšovci, Dobrovnik, Kobilje, Tur-

•• v občini Turnišče krajevna knjižnica Turnišče,

nišče in Velika Polana s podpisom osnovne pogodbe

•• v občini Velika Polana krajevna knjižnica Velika

o financiranju knjižnične dejavnosti, vendar v svojih

Polana.

proračunih nekatere občine ne zagotavljajo sto odstotkov izračunanega deleža. Pogodbe do danes še ni

FINANCIRANJE DEJAVNOSTI

podpisal župan Občine Odranci, Občina Velika Polana pa knjižnici že tri leta ne zagotavlja nobenih sred-

Knjižnica si sredstva za svoje delo pridobiva iz jav-

stev za izvajanje dejavnosti, kljub temu da je pogodba

nih sredstev (od ustanoviteljev, od drugih občin na

o medsebojnem sodelovanju s strani bivšega župana

osnovi pogodb in od Ministrstva za kulturo RS), plačil

podpisana. Župani s takšnim odnosom seveda kršijo

uporabnikov za storitev javne službe (članarine, za-

zakonska določila in prikrajšajo občane svoje občine

mudnine, fotokopije …), s prodajo blaga in storitev na

za zakonsko priznane pravice.

trgu ter od domačih in tujih donatorjev. Tabela 2: Finančni deleži občin v letu 2009 glede na število prebivalcev v odstotkih

OBČINE

Število prebivalcev na dan izračuna razmerij

Delež prebivalcev v%

Deleži v celotnem finančnem načrtu v %

Zagotovljeni delež v%

Lendava

11.454

46,71

74,08

100

Dobrovnik

1.385

5,65

2,71

100

Črenšovci

4.331

17,66

8,45

Kobilje

633

2,58

1,18

100

Odranci

1.696

6,92

3,36

Turnišče

3.491

14,24

7,09

Velika Polana

1.531

6,24

3,13

24.521

100

SKUPAJ

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

NALOGE KNJIŽNICE

ni na mikrofilmih, ki jih uporabnik lahko pogleda na mikročitalcu v čitalnici knjižnice.

Poslanstvo knjižnice je trajno in nemoteno izvaja-

V skladu s sodobnim razvojem knjižnične de

nje knjižnične dejavnosti ter omogočanje zadovoljeva-

javnosti je lendavska knjižnica začela z digitalizacijo

nja izobraževalnih, informacijskih, kulturnih in raz-

domoznanskega gradiva, ki je dostopno na njeni sple-

vedrilnih potreb uporabnikov.

tni strani oziroma na strani http://digitalna.knjiznica-lendava.si. Dostop je možen v slovenskem in ma-

KNJIŽNIČNO GRADIVO

džarskem jeziku. Knjižnica je digitalizirala naslednje domoznansko gradivo:

Na dan 31.12.2009 je imela knjižnica skupaj

•• A »Naptár« repertóriuma 1960-2000,

139.484 enot strokovno urejenega knjižničnega gra-

•• A nemzetiségileg vegyesen lakott terület könyv-

diva (132.586 knjig in 6.898 enot neknjižnega gradi-

tárainak helyzete/Knjižnice na narodnostno me-

va), od tega 71.714 enot v osrednji knjižnici, 67.770

šanem območju in

enot pa v izposojevališčih.

•• 10 letnikov Muratája (1988 – 1997)

Po standardih za splošne knjižnice mora knjižnica

•• Lendavske zvezke 1-17,

imeti najmanj 4 knjige in 0,3 izvode neknjižnega gra-

•• 6468 člankov Népújság-a,

diva na prebivalca, naročenih najmanj 100 naslovov

•• 80 razglednic Lendave.

serijskih publikacij, najmanjša krajevna knjižnica (za 1500 prebivalcev) pa najmanj 6000 enot gradiva in

Knjižnica je v letu 2009 nabavila 6.147 enot knji-

20 naslovov serijskih publikacij.

žničnega gradiva (4.862 enot v slovenskem, 832 v ma-

Lendavska knjižnica dosega pri temeljni zalogi

džarskem in 453 enot v drugih jezikih), od tega 430

146 % standarda in za 10 % zaostaja pri številu ne-

enot neknjižnega gradiva in 225 izvodov (oziroma 176

knjižnega gradiva. Knjižnica je naročena na 176 na-

naslovov) periodičnega tiska. Pri nabavi knjižničnega

slovov periodičnega tiska, kar presega standard za 76

gradiva smo dosegli dotok 230 enot knjig in 18 enot

naslovov. Dopolniti bo potrebno zbirko neknjižnega

neknjižnega gradiva na 1000 prebivalcev in 176 na-

gradiva in bolj pospešeno odpisovati gradivo, ki se že

slovov tekoče naročenih serijskih publikacij. Letni

dalj časa ne izposoja.

prirast gradiva je ustrezen v osrednji knjižnici, močno

Knjižnica ima tudi bogato domoznansko zbirko, ki

pa zaostaja v drugih občinah, kar je posledica neiz-

se oblikuje ločeno od ostalega gradiva in se izposoja

polnjevanja finančnih obveznosti občin do knjižnice.

le interno v čitalnici. To so dela avtorjev, ki živijo na

Gradivo nabavljamo v slovenskem, madžarskem in

območju upravne enote Lendava ali izhajajo iz tega

tujih jezikih, in sicer kot nakup, darilo ali zamenjavo.

območja; dela, katerih vsebina se kakorkoli nanaša

Nabavljeno gradivo se razdeli po kriterijih knjižnič-

na to območje; gradivo v madžarskem jeziku, ki izi-

ne dejavnosti in v skladu s pridobljenimi občinskimi

de v Sloveniji ali ima slovenskega založnika. V domo-

sredstvi v osrednjo knjižnico in mrežo krajevnih knji-

znanski zbirki je poleg knjig in serijskih publikacij

žnic v sedmih občinah.

ohranjenega veliko neknjižnega gradiva, predvsem

Bibliografski zapisi nabavljenega knjižničnega

drobnega tiska, ki pa žal zaradi pomanjkanja kadra

gradiva se sproti vnašajo v slovenski vzajemni bibli-

ni bibliografsko obdelano. Nekaj tega gradiva se hra-

ografski sistem COBISS, katerega polnopravna člani-

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ca je knjižnica od oktobra 1996.

slen delavec, izredno narasla obisk in izposoja, kar je

To pomeni, da vnaša bibliografske podatke v ta

razvidno iz priloženega Grafa 1.

sistem in da je ves njen fond dosegljiv preko interne-

ORGANIZACIJA DRUGIH OBLIK DELA

ta. Slovenski vzajemni bibliografski sistem deluje na principu »enkrat obdelano, večkrat uporabljeno«, kar pomeni za knjižnice veliko časovnega prihranka. Žal

Poleg izposoje gradiva v knjižnici opravljamo še veliko

pa to ne velja za knjižnično gradivo v madžarskem je-

drugih storitev, kot so:

ziku, saj ga bibliografsko obdelujeta le osrednji knji-

•• dajanje informacij o gradivu in iz gradiva, tudi po telefonu,

žnici v Lendavi in Murski Soboti.

•• rezervacija in podaljševanje gradiva,

IZPOSOJA

•• medknjižnična izposoja, •• fotokopiranje iz gradiva in mikrofilmov,

Knjižnica je imela v letu 2009 6.424 vpisanih čla-

•• pomoč v e-knjižnici.

nov, ki so jo obiskali 51.004 krat in si izposodili 141.765 enot gradiva. Na spletni strani knjižnice je bilo v letu

V knjižici pa potekajo tudi razne druge oblike dela

2009 evidentiranih 14.234, v digitalni knjižnici 609, v

za otroke in odrasle, kot so pravljične ure, lutkovne

COBISS/OPAC za SIKLND pa 8.380 obiskov.

igrice, literarne ure, knjižnične ure, kvizi, literarna

V krajevnih knjižnicah v občini Lendava opravljajo

srečanja in predavanja, ki so namenjena spodbuja-

izposojo redno zaposleni strokovni delavci osrednje

nju bralne kulture. V letu 2009 nas je obiskalo kar

knjižnice, v ostalih krajevnih knjižnicah pa pogodbeno

nekaj znanih literatov in drugih ustvarjalcev, kot so:

zaposleni delavci ali delavci, vključeni v program javnih

Zilahy Péter, András Petőcz, Ildikó Boldizsár, Magdol-

del pri občinah.

na Neszmélyi, Géza Rosta, Réka Bölöni, esejistka in

Primerjave s prejšnjimi leti kažejo, da sta v nekate-

publicistka Meta Kušar, Tomaž Šalamun, Matjaž Pi-

rih krajevnih knjižnicah, kjer vodi izposojo redno zapo-

kalo in še drugi. Aktivno

sodelujemo

vrtci,

osnovnimi šolami in dvojezično srednjo šolo pri organiziranih obiskih knjižnice. Za naše najmlajše obiskovalce pripravimo vsak drugi torek v mesecu ob 16.30 madžarsko, vsak tretji torek pa slovensko pravljično uro. Do konca marca v sodelovanju z osnovnimi šolami rešujemo Slovenski knjižnično-muzejski MEGA kviz, čez celo leto pa potekajo obiski sedGraf 1: Izposoja v krajevnih knjižnicah v letih 2005 - 2009

•

8/2010

mošolcev v sklopu projekta Rastem s knjigo, do srede marca zbiramo 61

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

glasove v sklopu vseslovenske akcije Moja najljubša

•• interneta - predstavitev iskanja različnih informa-

knjiga.

cij na internetu (uporaba iskalnikov Google, Najdi.

Uporabniki naše knjižnice imajo možnost podalj-

si …),

ševanja gradiva po telefonu, po internetu in bibliofo-

•• računalniškega kataloga - predstavitev iskanja

nu. S knjižničnim gradivom oskrbujemo tudi dom sta-

knjižničnega gradiva v sistemu COBISS/OPAC,

rejših občanov v Lendavi in Zavod Pelikan v Kobilju.

•• spletne strani lendavske knjižnice in drugih spletnih servisov (npr. kako podaljšati gradivo v sis-

Knjižnica ima urejeno spletno stran, kjer so do-

temu COBISS.SI, pregled rubrik domače spletne

segljive vse informacije v slovenščini in madžarščini

strani),

in jih tekoče ažuriramo. Na spletno stran knjižnice je

•• elektronske pošte,

vključena povezava do referenčnega servisa »Vprašaj

•• elektronskih virov (tehnike iskanja v elektronskih

knjižničarja«, ki omogoča postavljanje vprašanj knji-

slovarjih, telefonskem imeniku),

žničarju/informatorju in takojšen prejem odgovorov

•• pravnih predpisov v IUS-INFO,

v klepetu ali prejem odgovorov v 24 urah po e-pošti od

•• urejevalnikov besedil, itd.

ponedeljka do petka (razen ob praznikih). Storitev je brezplačna in ni pogojena s članstvom v knjižnici.

V letu 2009 je e-knjižnico obiskalo 3.136 uporabnikov, zasedenost računalnikov je bila 3.533 ur. Ugo-

DELOVANJE E-KNJIŽNICE

tavljamo, da obiskanost e-knjižnice iz leta v leto narašča, kar je tudi razvidno iz Grafa2.

Uporabnikom knjižnice, občanom in naključnim obiskovalcem je v knjižnici na voljo skupaj osem računalnikov, pet v e-knjižnici in dva na pionirskem oddelku za delo na internetu, za uporabo elektronske pošte, za pregledovanje javno dostopnih vladnih in občinskih informacij in za iskanje v bazi COBISS, eden v prostoru za izposojo oddelka za odrasle za uporabo kataloga. Na računalnikih so nameščeni urejevalniki dokumentov (Word, Excel, Power Point), Graf 2: Obisk e-knjižnice v letih 2005 - 2009

ki omogočajo pisanje in oblikovanje raznih dopisov, tiskanje in skeniranje oz. presli-

KADER

kavo dokumentov, snemanje datotek na prenosljive medije. Na računalnikih so dosegljive tudi razne baze podatkov, kot so ius info, slovarji itd. Uporabnikom

Zaradi nerednega in nezadostnega financiranja

e-knjižnice nudijo strokovni delavci individualno po-

knjižnične dejavnosti s strani občin kadrovsko pro-

moč pri uporabi:

blematiko še vedno rešujemo v okviru normativov in

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

razpoložljivih finančnih sredstev z zaposlitvami za določen čas ter z zaposlitvami v programu evropskih socialnih skladov in preko programa javnih del. V knjižnici je trenutno zaposlenih 11 delavcev (9 redno, 2 v programu javnih del), od tega 8 z visoko, 2 z višjo in 1 s poklicno izobrazbo.

PROSTORSKA UREDITEV Za prihodnost lendavske knjižnice je življenjskega pomena rešitev prostorskega problema osrednje knjižnice, zato smo v zadnjih nekaj letih v knjižnici vložili veliko truda in aktivnosti v dolgoročno rešitev prostorskega vprašanja, a žal brez uspeha. Knjižnica še vedno deluje v utesnjenih in neustreznih prostorih. Invalidi nimajo dostopa v zgradbo, razmak med policami je za njihovo normalno gibanje na vozičku preozek. Knjižnica nima prostora za izvajanje prireditev za otroke in odrasle, razstavnega prostora, ni dovolj prostora za interno delo zaposlenih. Po normativih in standardih mora imeti knjižnica

Čitalnica v Knjižnici Lendava

prostor, katerega velikost je sorazmerna z nalogami, ki jih opravlja in s številom potencialnih uporabni-

izpolnjevanja standardov izgubila status osrednje

kov. Po standardih za splošne knjižnice za obdobje

knjižnice, kajti v 35. členu ZKnj-1 je zapisano, da »knji-

2005 do 2015 , ki ga je sprejel Nacionalni svet za knji-

žnice, ki izvajajo knjižnično-informacijsko službo, mo-

žnično dejavnost pri Ministrstvu za kulturo RS, bi

rajo imeti ustrezen prostor in opremo.« Istočasno se

lendavska knjižnica potrebovala 1620 m2 prostorov

trudimo, da si knjižnica v Lendavi z zakonom pridobi

(preračunano na stanje knjižničnega gradiva na dan

funkcijo koordinatorice nabave, obdelave in posredo-

31. 12. 2009). Knjižnici Lendava torej v trenutnih raz-

vanja gradiva v jeziku manjšine ter domoznanskega

merah primanjkuje za nemoteno delovanje vsaj 1000

gradiva za manjšino, saj je edina osrednja knjižnica,

m2 prostorske površine.

ki deluje na narodnostno mešanem območju, kjer ži-

Povprečni letni dotok zadnjega petletnega obdobja

vijo pripadniki madžarske narodne skupnosti. To pa

znaša 6279 enot knjižničnega gradiva, od tega ostane

si lahko pridobi le, če izpolnjuje prej omenjeno zakon-

v osrednji knjižnici v Lendavi letno povprečno 3685

sko določbo.

enot, kar pomeni, da rabi knjižnica za letni dotok gra-

Po številnih selitvah iz enega v drug neprimerni

diva približno 73 tekočih metrov knjižnih polic.

prostor je knjižnica februarja 1976 dobila za takratne

Zaradi nedoseganja normativov obstaja tudi boja-

razmere primerne prostore v zgradbi, kjer še danes

zen, da bo naša knjižnica pri ponovnem preverjanju •

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

deluje. Takrat je razpolagala le s polovico prostorske

vendar bi bilo potrebno k reševanju pristopiti takoj.

površine pritličja. Postopoma si je pridobila prostore

Knjižnica bi po projektih pridobila 1802 m2 koristne

v celotni zgradbi. Prostorsko stisko je delno omilila z

uporabne neto površine

ureditvijo priročnega skladišča, otroškega oddelka in

Glede na dejstvo, da si je leta 2008 knjižnica zgrad-

obdelave gradiva v kletnih prostorih. V pritličju deluje

bo, v kateri opravlja svojo dejavnost, pridobila v la-

e-knjižnica in oddelek za odrasle s strokovnim oddel-

stništvo (kar je tudi vpisano v zemljiško knjigo), bi bila

kom ter čitalnica. S tem smo pridobili tudi nekaj pro-

najhitrejša rešitev prostorske stiske na že obstoječi

stora za razširitev strokovnega oddelka.

lokaciji. Lokacija, kjer se trenutno nahaja knjižnica,

Delno smo uredili tudi mansardo, katere uporab-

je primerna in dostopna vsem, ki jim je namenjena.

na površna znaša cca 200 m2, vendar zaradi nepri-

Pri zagotavljanju prostora za knjižnično dejavnost

mernih stopnic teh prostorov ne moremo uporabljati.

je treba izhajati iz potreb okolja in priporočil Standar-

Skupna površina objekta (skupaj z mansardo in s

dov za splošne knjižnice (spletna stran MK) ter med-

prostori na dvorišču, kjer še vedno deluje čistilnica)

narodnih priporočil za organizacijo knjižnične dejav-

znaša 806 m2 .

nosti (IFLA: Standardi za javne knjižnice, 1975), zato

Dolgoletna vizija knjižnice je razširitev prostorske

bi bila najboljša rešitev novogradnja, ki bi bila ume-

stiske na obstoječi lokaciji. Izdelan je bil projekt za

ščena v prostor čim bliže središču mesta, npr. med si-

preureditev mansarde knjižnice, vendar do realiza-

nagogo in Vodno ulico ali v prostor med srednjo šolo

cije investicije ni prišlo zaradi neurejenih lastniških

in trgovskim centrom.

razmer. Izdelana sta bila dva idejna projekta prizidka k obstoječi zgradbi knjižnice s predvideno skupno

Lendava bi morala imeti, podobno kot drugi kraji

kvadraturo 1.735 m2. S prizidkom, obnovo mansarde

v Sloveniji, sodoben knjižnični in informacijski center

in obnovo čistilnice, bi knjižnica pridobila 1132 m2

(kar knjižnice v današnjem času nedvomno so), da bi

dodatne površine.

lahko s svojim vplivom sodelovala pri razvoju občine.

S prostorsko problematiko knjižnice so seznanjeni

Za to pa so potrebni med ostalimi pogoji predvsem pri-

Svet Knjižnice Lendava, Odbor za družbene dejavnosti

merno veliki in primerno opremljeni prostori. Prostor,

in Občinski svet občine Lendava. Veliko razgovorov je

kjer deluje knjižnica, mora omogočati varno in pre-

bilo opravljenih tudi z županom Občine Lendava, ki je

gledno ureditev in dostop do knjižničnega gradiva ter

v letu 2007 s sklepom imenoval komisijo za pripravo

tehnične opreme, namenjene uporabnikom, dostop

predlogov rešitve prostorske stiske knjižnice. Komisi-

in uporabo knjižničnih storitev za vse uporabnike,

ja je bila mnenja, da je dolgoročno najprimernejša lo-

ustrezne delovne pogoje za knjižničarje ter zadostna

kacija za knjižnico bivša blagovnica, pod pogojem, da

skladišča za gradivo. Prostori morajo biti ustrezni

se za knjižnico nameni dovolj kvalitetnega prostora

poslanstvu, ki ga sodobna knjižnica opravlja (infor-

in se upošteva projektna dokumentacija, ki je bila iz-

macijsko, kulturno, izobraževalno, komunikacijsko,

delana septembra 2004 za preureditev zgradbe Mer-

sprostitveno in socialno središče kraja). Uresničitev

cator – Blagovnice (nadzidava in adaptacija), oz. se za

le-tega je trenutno največji cilj knjižnice.

knjižnico zagotovijo prostori, kot to zahtevajo prostor-

S pridobitvijo ustreznih prostorov bi se uresničila

ski standardi za splošne knjižnice. S to izbiro bi se

tudi vizija knjižnice o večjem izkoristku celotne po-

rešila tudi videz in življenje v starem mestnem jedru,

nudbe knjižnice.

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Rajko Stupar

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

teljskim ustvarjalcem omogoča vsaj osnovne pogoje

rajko.stupar@jskd.si

JSKD Republ ike Sloveni je - Območna izpos tava

za udejstvovanje. Za kaj več pa morajo poskrbeti lo-

Lendava • Szlovén Köztár s aság Kult urális

kalne skupnosti, na pomoč priskočijo tudi sponzorji

Közalapítvány – Lendvai Területi Kirend eltsége

in donatorji, nekatere institucije in še kdo. IZPOSTAVA JAVNEGA SKLADA RS ZA KULTURNE

Ljubiteljska kultura

DEJAVNOSTI s sedežem V LENDAVI opravlja povezovalne in z zakonom določene in dogovorjene naloge za občine: Lendava, Črenšovci, Turnišče, Odranci, Velika Polana, Dobrovnik in Kobilje. Na območju

Slovenija ima v primerjavi z drugimi evropskimi

omenjenih občin strokovno pomaga 36 društvom, ki

državami izjemno razvejano ljubiteljsko (amatersko)

združujejo preko 1500 za različna kulturna udejstvo-

kulturno dejavnost. Ta razvejanost temelji na stoletni

vanja navdušenih posameznikov. Sodeluje s Slovenci

društveni tradiciji, posebej dediščini povojnih “Svo-

v Porabju in partnerji v Italiji, Avstriji, Madžarski in

bod” in na sedanjih društvih,povezanih v Zvezah

Hrvaški. V letu 2009 je v konkretnih projektih so-

kulturnih društev (ZKD) in v ZKD Slovenije. Od leta

delovala z osnovnimi šolami, vrtci, skupne projekte

1996 pa ima mrežo strokovnih služb v obliki javnega

pa pripravila s kulturnimi društvi in zvezami, stano-

sklada (58 izpostav) na celotnem ozemlju Slovenije s

vskimi in narodnostnimi organizacijami.

sedežem v Ljubljani (JSKD).

Letni program sofinancira poleg matične občine

Javni sklad RS za kulturne dejavnosti zvezam,

Lendava tudi ostalih šest občin, posamezne doda-

društvom, skupinam in posameznikom nudi stro-

tne projekte pa tudi Magyar Nemzetíségi Művelődési

kovno, organizacijsko in finančno podporo. Cilj nje-

Intézet - Zavod za kulturo madžarske narodnosti in

gove ustanovitve je bil povečati dostopnost kultur-

Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati

nih dobrin in kakovost kulturnega udejstvovanja v

Közösség - Madžarska samoupravna narodna sku-

celotnem slovenskem kulturnem prostoru. To mu je

pnost občine Lendava.

uspelo, kar je Slovenijo povzdignilo med vodilne dr-

S tem, ko predstavnik občine v Svetu sklada sode-

žave in eno najbolje organiziranih na tem področju.

luje in tudi glasuje (potrjuje) program dela, v bistvu

JSKD je član regionalne kulturne povezave dežel sre-

prevzema tudi sovlagateljske dolžnosti. Dogaja se,

dnje in jugozahodne Evrope ECuCo in Evropske mre-

da te dolžnosti nekatere občine poravnavajo šele na

že prostočasnih kulturnih organizacij ENVAA.

koncu leta. Idealno sofinanciranje in s tem najučin-

V čem je skrivnost uspeha? Kot že rečeno, v tra-

kovitejše vlaganje sredstev je v obliki dvanajstin, ena-

diciji, torej skrbi za kontinuiteto, močni kadrovski

komerno skozi vse leto. Tako ravna matična služba,ki

zasedbi (preko sto zaposlenih, večinoma z višjo in

s tem omogoča nemoteno poslovanje izpostave.

visoko izobrazbo)in v rednih državnih proračunskih

Program Območne izpostave JSKD Lendava je

sredstvih, vključno s “kulturnim tolarjem”. Vse to je

sestavljen iz organizacije prireditev, izobraževanj in

omogočilo enega najobsežnejših programov, kar jih

založništva. Gre za različne kvalitativne nivoje od lo-

lahko producira tak majhen prostor,kot je Slovenija z

kalnih (dodatnih) programov, območnih (udeleženci

zamejstvom. Nekaj tisoč programov letno, zlasti tam,

iz vsaj treh občin), regijskih (izbor iz območij) do dr-

kamor poklicne kulturne ustanove ne sežejo, ljubi-

žavnih (izbor iz regijskih) in mednarodnih projektov. •

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Pregledna srečanja in tekmovanja na območju izpo-

kulturo in promocijo Lendava, dodeljuje število termi-

stave Lendava že vrsto let zadovoljujejo splošne potre-

nov brezplačne uporabe dvorane po lastni presoji,brez

be in pričakovanja skupin, ki pa so vsako leto zahtev-

skupnega dogovora, celo med letom, in če je odrejeno

nejša, kar je normalno in kar organizator pravočasno

število dni prekoračeno, izstavi račun z ekonomsko

predvidi ter upošteva.

ceno, ki pa je nedosegljiva in nesprejemljiva. Tak način

Nihanja v kulturni produkciji so razmeroma pli-

postavlja ustvarjalce domačih kulturnih programov

tva, zato med posameznimi letnimi programi ni večjih

v odvisen in podrejen položaj. Še posebej je to proble-

odstopanj. Upadanje aktivnosti v posamezni sredini

matično pri organizaciji regijskih ali celo državnih sre-

(skupini, društvu) je običajno posledica individual-

čanj. Teh se zaradi tega izogibamo in jih po možnosti

nih odločitev in objektivnih danosti.

organiziramo drugje. To seveda škoduje občinskemu

V zadnjem času beležimo razcvet gledališke de-

središču, ki je zato prikrajšano za višji nivo prireditev

javnosti (zlasti v Lendavi in Črenšovcih). Posebej raz-

v kategoriji ljubiteljske dejavnosti. Želimo si, da se taki

veseljuje suverenost in neobremenjenost v avtorski

principi ne bi uveljavili kot stalnica. Domače, posebej

produkciji tako v slovenskem kot tudi madžarskem

še ljubiteljske skupine in posamezniki, še kako prispe-

jeziku. Slednjim (tudi z drugih področij) je v veliko

vajo h kulturni podobi kraja, hkrati pa predstavljajo

pomoč ZKMN, ki zagotavlja profesionalno strokovno

neusahljiv vrelec človeških virov, kakor se radi eko-

pomoč iz Madžarske in Vojvodine.

nomsko izražamo. In ko smo že pri ekonomiji in s tem

Naše območje se lahko pohvali z razvejano fol-

trženju,je treba poudariti, da se managerske sposob-

klorno dejavnostjo, ki je najbolj in najbolje razvita

nosti izkažejo prav v številu prodanih lastnih izdelkov,

v domala vseh občinah,ki jih pokriva izpostava. Tu

ne pa v nakupu tujih. Kdor tega ne razume, bo zapravil

beležimo visok kvalitativni in tudi kvantitativni nivo

premoženje in postopoma zadušil lastno, domačo kul-

v slovenskem merilu. Morda je to posledica značaja

turno produkcijo.

ljudi, njihovega povečini kmečkega izvora, navad in

Ljubiteljski ustvarjalci, ki vlagajo ogromno proste-

bogate dediščine, hkrati pa zagotovo tudi kontinuira-

ga časa in povečini kvalitetno delajo in to brez plačila,

nega strokovnega dela z njimi. Zaradi velikega števila

so zelo občutljivi. Njihovo edino plačilo je pozornost

otroških folklornih skupin in bogate dejavnosti na

in javno priznanje. Zato Sklad skrbi za njihovo redno

področju ljudske dediščine se ni treba bati za priho-

informiranje, neposredno strokovno svetovanje, spro-

dnje obdobje.

tno izobraževanje in še posebej za nagrajevanje, naj-

Čutiti je premike na glasbenem področju, posebej

več v obliki pohval in priznanj.

pri instrumentalni glasbi. Zborovsko petje glede mno-

Društvom bi lahko še bolj pomagali, če bi jim bila

žičnosti stagnira, glede kvalitete pa so izstopili posa-

javna sredstva pravočasno na voljo. Za vsako ustvar-

mezni, posebej uspešni zbori.

jalnost, posebej še ljubiteljsko, je zelo pomembno, da

Pri izboru prizorišč skrbimo, da so enakomerno

so pogoji dela znani vnaprej. Sredstva, dana za nazaj,

porazdeljena. Zadnja leta pa opažamo, da število na-

zgolj gasijo škodo, ki je nastala. In to ne le v material-

stopajočih v plesnih, folklornih in tudi pevskih skupi-

nem smislu. Človek, ki mu okolje ne da spodbude pra-

nah precej narašča, zato je njihova srečanja mogoče

vočasno, dobi občutek manjvrednosti in prej ali slej

izpeljati le v Dobrovniku ali pa samo v Lendavi. Tu pa

odneha. Nekateri se celo preselijo in v novem okolju

je nastal problem, ker upravljalec dvorane, Zavod za

zopet zadihajo. In to so običajno tisti najboljši.

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

mag. Zver Ilona

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

helena.zver@rtvslo.si

RTV Sloveni ja - St udio madžar skih programov, Lendava • Szlovén RTV - magyar programok s t udiója Lendva

A kultúra jelenléte az elektronikus médiában A közszolgálati rádiót és televíziót gyakran nevezik

nia-szerte objektív betekintést nyerhetnek a magyar

az adott nemzet legjelentősebb, mondhatnánk akár

közösség életébe és tevékenységébe. A rádió pedig nap

stratégiai fontosságú kulturális intézményének. E

mint nap a Muravidéken kívül a szomszédos megyék-

megállapítást kétségkívül alkalmazhatjuk a nemzeti-

ben élő anyaországi, az internetes sugárzásnak kö-

ségi közszolgálati médiára is, és kimondhatjuk, hogy

szönhetően pedig a világ bármely részén élő hallgatók

a kisebbségi elektronikus média a nemzeti közössé-

számára is lehetővé teszi, hogy tudomást szerezzenek

gek létfontosságú kulturális fellegvárai közé sorolha-

a muravidéki magyarok kisebbségi létéből eredő gon-

tó, illetve azok közé kellene tartoznia. Annál is inkább,

dokról és eredményekről egyaránt. Maradjunk azon-

mivel küldetése még a nemzeti médiáénál is összetet-

ban a megadott vezérfonalnál, a kultúra médiában

tebb. A kisebbségi rádiónak és televíziónak ugyanis a

való megnyilvánulásánál.

tájékoztató, oktató és szórakoztató szerepkör betölté-

A kultúrával foglalkozó riportoknak és adások-

se mellett, a közösség számbeli kicsinysége és ebből

nak a muravidéki magyar elektronikus médiában

eredő sérülékenysége miatt, rendkívül fontos szerep

való megjelenését elemezvén arra a megállapításra

jut a nemzetiségi öntudat szilárdítása, az anyanyelv

jutunk, hogy a szerteágazó művelődési irányzatok va-

megőrzése és fejlesztése, valamint a gyökerek tudato-

lamelyikéről szóló összeállítások terjedelme a tanul-

sítása terén. Szerepvállalásainak sora azonban nem

mányozott területet az élenjárók közé helyezi. E tény

lenne teljes, ha legalább említés szintjén nem érinte-

azok számára, akik figyelemmel kísérik műsorainkat,

nénk a nemzetiségi kultúrát.

nem meglepő. Ritkaságszámba megy ugyanis, ha va-

A muravidéki magyar kisebbség az anyanyelven

lamely rendezvénynek vagy eseménynek – legyen az

történő tájékoztatás iránti igényét napjainkban már

könyvbemutató, képzőművészeti kiállítás vagy tárlat-

számos rádióállomás és több tévécsatorna révén ki-

megnyitó, irodalmi találkozó, népdalkörök találkozója,

elégítheti, azonban a Muravidéki Magyar Rádió egész

hímzéskiállítás, színházi előadás, kultúregyesületi év-

napos műsora és a Lendvai Tévéstúdió heti négy fél-

forduló stb. – a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorban

órás adása azok, amelyek közvetlenül róla szólnak és

nem szentelünk figyelmet. Az eseményekről szóló be-

őt szólítják meg. Az említett két médiumnak azonban

számolók, híradások mellett pedig rendszeresen köz-

szélesebb körű küldetése is van. Az országszerte su-

lünk előzeteseket is. A médiának köszönhetően azok a

gárzott, feliratozott tévéműsorok szellemi és informá-

kulturális megnyilvánulások, amelyek ellenkező eset-

ciós hidat képeznek a muravidéki magyar nemzeti

ben csupán néhány tíz, vagy néhány száz érdeklődő

közösség és a többségi szlovén nemzet között. Az em-

lelki világát gazdagítanák, újságíróink, operatőreink,

lített adásoknak köszönhetően az érdeklődők Szlové-

hangtechnikusaink és vágóink közvetítő munkájá•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

nak köszönhetően több tízezer főt számláló közönsé-

kontextusban ki kell emelnünk néhány projektet is.

get (nézőt és hallgatót) szólítanak meg. Ilyen módon a

A kétnyelvű térség kulturális örökségének átmenté-

lehető legszélesebb rétegek részére teszik hozzáférhe-

sét szolgálta pl. a Múlt a jelen tükrében gyűjtőcím alatt

tővé a kultúrát, vagyis a kultúra potenciális befogadói

közreadott 10 dokumentumfilm, amelyekben – vidé-

körébe toborozzák őket.

künk történészei közreműködésével – templomok, vá-

A magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok azonban

rak, kápolnák, freskók és egyéb műemlékek mesélnek

a magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét

őseink múltjáról és életéről, valamint a Mura mente

nemcsak rögzítik és közvetítik, hanem számos eset-

nemegyszer viharos történelméről. Ide sorolható egy

ben alkotják is, de mindenképpen gazdagítják és – a

muravidéki írónő tollából született irodalmi mű meg-

már szinte közhelynek számító, napjainkban minden

filmesítésének kezdeményezése is, amelynek eredmé-

területre használatos szóval élve – hozzáadott értéket

nyeként létrejött az első muravidéki magyar ifjúsági

teremtenek. Gondoljunk csak a rádióban és a tévében

film, a Karácsonyi varázslat. Ezt az irányzatot – az

készített rövidebb és hosszabb lélegzetű portréfilmek-

erre alkalmas és érdemes muravidéki magyar irodal-

re a vidékünk jeles egyéniségeiről. Még ha sugárzásuk

mi alkotások megfilmesítésével – a jövőben is érde-

időpontjában ezeket valaki csupán a műsoraink sok-

mes lenne folytatni. A muravidéki magyar kulturális

színűségéhez hozzájáruló kellemes színfoltként is ér-

kínálat és produkció sokszínűbbé tételét szolgálta a

telmezi, már holnap felbecsülhetetlen lesz az értékük.

Lakodalom lesz a mi utcánkban, avagy Egy letűnt kor

Ugyanez mondható el számos más kulturális jellegű

muravidéki magyar lakodalma című dokumentum-já-

adásról, összeállításról, vagy például a közelmúltban

tékfilm is. Forgatásával (amelyet tömérdek kutató- és

felvételezett Átimennék a Murán című CD-ről és hang-

szervezőmunka előzött meg) a Lendvai Tévéstúdió az

szalagról is. A muravidéki népdalkörök előadásában

értékek és a néphagyomány megőrzése szempontjá-

rögzített felvételek gazdag népdalkincsünket mentik

ból rendkívül fontos küldetést valósított meg, hiszen

meg a feledéstől. A hasonló jellegű, korábban rögzített

az idő múlásával egyre nehezebb lesz hasonló jellegű

videófelvétel pedig a már nem létező népdalkörök em-

néprajzi filmet forgatni. Benne letűnt szokások egész

lékét is őrzi. Néhány sárguló fénykép mellett ezek a fel-

sora, korhű környezet, kellékek, nyelvezet és viselet

vételek az egyetlen kézzelfogható bizonyítékai egykori

tükrözi a közel egy századdal ezelőtti muravidéki ma-

létezésüknek. Az említettekhez hasonló felvételből,

gyar kultúrát.

szerencsére, szép számban akad az archívumunk-

A lendvai Magyar Műsorok Stúdiója tevékenységé-

ban, amelyet napról napra több gyöngyszem ékesít, és

ből kiragadott momentumok – a teljességre való tö-

amely nem csupán a Szlovén RTV Magyar Műsorok

rekvés szándéka nélkül – is bizonyítják, hogy a kultú-

Stúdiójának tulajdonát képezi, hanem a muravidéki

ra és a média szorosan összefonódik egymással. Nem

magyar közösség eszmei kincstárát is gyarapítja.

utolsósorban a kultúra széles fogalomtára az audiovi-

A Magyar Műsorok Stúdiója a kulturális kínála-

zuális produkciót is magába foglalja. A magyar nyelvű

tot nem egy esetben rendezvényszervezéssel is gaz-

rádió- és tévéműsorokban – már küldetésünkből ki-

dagította. Gondoljunk csak pl. a filmbemutatóira, a

folyólag is – az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is (a

Magyar Rádió Kórusának lendvai hangversenyére, a

nemzetiségi tájékoztatás egyéb feladatai mellett) vál-

közkedvelt Évbúcsúztatókra, amelyek bevezetésük

lalni fogjuk és vállalnunk is kell a kulturális kínálat

időszakában hiánypótlónak számítottak. Ebben a

rögzítőjének, közvetítőjének és alkotójának szerepét.

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kepe Lili

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

info@mnmi-zkmn.si

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva - Zavod za kult uro madžar ske narodn os ti, Lendava

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bemutatása Az önazonosságához való ragaszkodás minden embernek, minden közösségnek természetes joga és jellemzője is. A muravidéki magyarság esetében talán ebben a folyamatban az intézetnek fontos szerepe volt, van és kell is, hogy legyen. Az elmúlt években a Mura menti közösség életébe kellő szintű szakmaiságot, valamint helytállást és dinamizmust hozott, ami nélkülözhetetlen feltétele volt az eredményes szerepvállalásnak. Különböző szakmai vélemények alapján megállapítható, hogy a Magyar Nemzetiségi Művelődési Inté-

A lendvai Bánffy Központ épülete

zet az elmúlt tizenhét évben megfelelt az elvárásoknak és a megalapítási célkitűzéseknek. A magyar nyelv és kultúra megőrzése szempontjából 1993 őszén mérföldkőnek számított az intézet megalapítása és ez a szakintézmény többszörösen bebizonyította, hogy a vidék magyarságának legfontosabb pillére, egyik

amelyek műfajilag nemegyszer távol álltak egymás-

meghatározó védőbástyája. Egyrészt számos szakte-

tól. A kis létszámú közösségben számos igény fo-

rülten eredeti magyar kulturális értékteremtést vál-

galmazódik meg a szakintézmények felé, azonban

lalt fel, másrészt a magyar kultúra terjesztésében is

magától értetődő, hogy minden szakterülten nem

rendkívül fontos feladatokat látott el vagyis lát el.

működhet önálló intézet. Az ilyen jellegű szerepvál-

Az intézet az elmúlt esztendőkben elsősorban a

lalásnál a munka azért volt többnyire valamennyire

lehető legszélesebb körű magyar kulturális érték-

sikeres, mert az intézet – belső és külső szakemberek

teremtésre helyezte a hangsúlyt. Törekedett arra is,

bevetésével – a legtöbb esetben képes volt kialakítani

hogy a kulturális kínálat minősége és sokszínűsége

egy olyan egyensúlyt, amelynek legfontosabb alapja

megfelelő legyen. Felkarolta és segítette mindazokat

és feltétele mindig a lehető legmagasabb fokú szak-

az egyéni és csoportos tevékenységeket, amelyek a kö-

maiság volt.

zösségünket éltetik.

Az MNMI a megalapításától egyik legfontosabb

Az intézet tevékenysége során folyamatosan arra

küldetésének tekintette az eredeti magyar értékte-

törekedett, hogy megfeleljen számos kihívásnak,

remtés feltétételeinek a biztosítását a tevékenység le-

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

hető legszélesebb skáláján, különösképpen az ifjúság körében. Ennek értelmében az intézet programjában a fiatalabb nemzedék meghatározó tényezőnek számít, és a tevékenység során fontos szerephez jut. A kultúra nem ismer halott hagyományt. Legfeljebb alvót, csipkerózsika álomban szendergőt, s megjósolhatatlan, hogy egy-egy ilyen szunnyadó lehetőség mikor válik mindennapi életünk alakítójává, mikor érezzük úgy, hogy a kultúrának egy-egy már elfelejtettnek hitt gesztusa megszólít bennünket, hozzánk szól. Ezen a területen is próbált az intézet helytállni.

A Bánffy Központban található irodalmi kávézó

A korábbi évek gazdag hagyományait továbbfejlesztve az intézetnek sikerült elősegíteni a művelődési egye-

szítését és lebonyolítását. Ezt a munkát rendszeresen

sületeink és műkedvelőink kimagasló eredményei-

a tanintézményekkel karöltve végeztük, ezért fontos

nek a megszületését. A mintegy hatvan muravidéki

eredménynek tekintjük, hogy az említett programok-

magyar műkedvelő csoport szakmai munkájának irá-

ba tanévenként száznál is több gyerek kapcsolódik

nyítása és rendezvényeik koordinálása egyik alapvető

be. Az anyanyelvápolási program keretében az intézet

feladata az intézetnek. Népdalt éneklő csoportjaink,

10 anyanyelvi nyári tábort szervezett.

versmondóink, néptáncosaink, színjátszóink Kárpát-

Külön eredménynek tekintjük, hogy a Magyar

medencei viszonylatban is jól teljesítettek, volt, ami-

Nemzetiségi Művelődési Intézet a szomszédos Zalá-

kor a dobogó legmagasabb fokára kerültek.

ban és Vasban a közgyűjteményekkel és szervezetekkel, valamint intézményekkel és önkormányzatokkal karöltve számos közös programban vállalt jelentős szerepet. Megelégedés és öröm volt számunkra, hogy – a „kisebbségi” jelző nélkül – magyar intézményként soraikba befogadtak. A tevékenység sokszínűségéhez visszatérve fontos megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban az operatív szakmai teendők sora folyamatosan bővült. Kezdetben a műkedvelés és a kulturális rendezvényszervezés volt túlsúlyban, amihez nagyon hamar felsorakozott a

Magyar könyvesbolt

korábbinál igényesebb könyvkiadás felvállalása és az egyetemes magyar értékteremtés terén vállat szerepkör.

A nemzeti tudat és az anyanyelv megőrzése és

Az anyanyelvápolást, valamint a nemzeti tudat erősíté-

fejlesztése az oktatási berkekben nem teljes mérték-

sét szolgáló programok, műsorok már az első eszten-

ben tud érvényesülni, az intézet egyik legfontosabb

dőkben az intézet egyik legfontosabb programjai lettek.

feladatának tekintette a felnövő nemzedék számára

Hamar egyértelművé vált, hogy a magyar nemzeti

vetélkedők, tanulmányi versenyek, pályázatok elké-

tudat megőrzése és alakítása szempontjából rendkí-

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

vül fontos a tudományos kutatómunkába való aktív

Ez mellett a Bánffy Központ a nem magyar ajkúak

bekapcsolódás. Az intézet a tudományos kutatómun-

számára is – afféle külföldi magyar kulturális inté-

ka és tudományszervezés terén is megpróbált megfe-

zet jelleggel – lehetőséget kínálhat Magyarország és a

lelni. Elsősorban a helytörténet-kutatás, a néprajz, a

magyarság megismerését illetően.

művelődéstörténet és a szociográfia terén karolt fel

Az intézet nagyon sokat faradozott, fáradozik a mu-

projekteket. Az elmúlt esztendőkben nagy eredmény-

ravidéki magyarság megismertetésén az anyaország-

nek számított az intézet szakmai irányításával meg-

ban, és az ún. határon túli régiókban, ezért ennek ér-

valósított őrségi helytörténeti-néprajzi gyűjtemény,

dekében minden évben több kárpát-medencei szintű

valamint segítségnyújtás a dobronaki és zsitkóci

és jellegű rendezvényt szervez, fontos programokkal,

gyűjtemény létrehozása. A tudományos tevékenység

illetve működik közre hasonló jellegű műsorokban.

fontos részét képezi a könyvkiadás, a tudományos

Reméljük, hogy a Magyar Nemzetiségi Művelődési

publikációk – tanulmányok, elemzések, monográfiák

Intézet azon intézmények sorába tartozik, amelyek –

– közzététele.

a saját régiójukban betöltött szerepkör mellett – a tá-

A tevékenység folyamatosan bővült turisztikai

gabb régión belül, valamint a Kárpát-medencében is

jellegű feladatokkal is, hiszen a magyar nyelvterület-

jelentős szakmai elismerésnek örvend, valamint a jövő

ről érkező vendégeknek, turistáknak túlnyomórészt

szempontjából is a helyi és az egyetemes magyar kul-

az intézet nyújtott idegenvezetést Muravidék-szerte,

túra egyik meghatározó tényezője, közvetítője lehet.

gyakran vállalkoztunk igényes előadásokra, ismeret-

Többen állítják, hogy az intézet „nyitott kapuk”

terjesztő programok interpretálásra is.

jelleggel működik, ahová a fiatalok és az idősebbek,

1998-ban az intézet keretein belül, jövedelemmen-

a műkedvelők, az alkotók, a tanintézmények, a turis-

tes jelleggel jött létre a magyar könyvesbolt. A magyar

ták, a szakmai intézmények képviselői bármikor be-

könyvek árusítása mellett főleg a magyar napilapok

térhettek, és útbaigazítást mindenképpen kaptak.

és folyóiratok friss terjesztése jelentett komoly értéket a mintegy nyolc évtizednyi űr után. A tevékenység folyamatos bővülése azonban ezzel nem zárult le, hiszen a Bánffy Központ létrehozása tovább bővítette az intézet vállalkozásainak körét a magyarságért és a régióért. A Lendva központjában működő épületben a magyar könyvesbolt mellett, irodalmi kávéház, számítógépes terem és egyéb, kisebb kulturális programoknak teret adó helyiségek várják 2004 nyarától a magyar kultúra iránt érdeklődőket, a kulturált szórakozást igénylőket és a művelődni vágyókat.

Egy konferencia a Bánffy Központ előadó- és kiállítótermében

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Zdenko Huzjan

Iz prostora v prostor V osemdesetih letih (prejšnjega stoletja) se je v mo-

naslednjo figuro ali gestikulacija v sami podobi in

jem slikarstvu spontano pojavila izkustveno razpo-

podobno, je kot narativna drža danes moteča in zato

znavna analogija, povezana z arhetipsko simboliko, z

napačno usmerjena, ilustrativna in patetična.

predznaki tesnobe.

Sam sem se tem pastem takrat nezavedno izogi-

Neprisiljeno se je sprožilo vrsto dejavnikov, zna-

bal. Vse se je dogajalo »od znotraj«. Naključni madeži

kovnih nosilcev, verjetno odločilnih za moje slikarske

so narekovali naslednje madeže, ki so naposled dolo-

izkušnje, ki so me utrdile v verovanju, da sem iskren

čili lego in telesnost. Arhaični figuralni znak in slikar-

s samim seboj, da ne delam proti lastni identiteti, ozi-

sko držo naslikanega telesa, dokler ni telo obviselo in

roma da s svojimi deli ne smetim po prostoru, kjer se

vztrajalo v svoji lastni svetlobi in tekočini.

ustvarja.

Iz te kratkotrajne, vendar intenzivne, intuitivne in

Kmalu po »modrem obdobju« ter po prvih večjih

neodvisne rasti, ki ni bila pogojena z ničemer razen

kolažiranih slikah (oslikanih kolažih) se je figuralni

z močno željo po izražanju, se je v meni pojavil odpor

znak obdal z žarenjem po vsej površini, čeprav sem

do preseganja in vsiljevanja teoretičnih diskurzov v

vmes nekaj časa, morda leto ali dve, slikal po fotogra-

odnosu do postopkov dela, razmišljanja in odločanja.

fijah situacijske portrete.

Vem, da sem takrat kot mlad slikar podoživljal fi-

Sledilo je pretiskovanje, kapljanje, (celo nekaj z lo-

zični prostor izrazito telesno, v svoji okolici sem za-

patico) oziroma s slikanjem brez stojala, na tleh, kar

znal vsak zanimiv in pomenljiv gib teles. Vsak (na)gib

mi je omogočilo dinamiko in napetosti po vsej povr-

in telesna pojavnost me je opozarjala na sliko, ki še

šini nosilca, tako da je figura kaj kmalu obvisela v

ni narejena.

prostoru le še kot bivanjska prispodoba in je tako do-

Občutki so bili v tem času intenzivni, tudi boleči,

bila povsem avtonomen, na drug način poduhovljen

usmerjeni proti sebi. Spomnim se, ko sem se v svojem

značaj. Še najbolj je bila podobna živali ( živalici), ki

prvem ateljeju v Ljubljani, na Prečni ulici, ulegel in

mora prisluhniti šumom in korakom v prostoru, da

zarisal svoje telo ter nato izgubljen, brez notranjega

obvaruje svojo pojavnost.

upanja zrl v svojo sled - Sartrovsko sled - na tleh.

Figuralna drža se je v mojem delu tako skrčila v

Eksistencializem, ki je kapljal k nam preko prevo-

obliko in pomen samotnosti in se prelevila v prepu-

dov, je takrat prežemal celotno moje ravnanje.

ščenost bivanjski nelagodnosti, obrambni drži in ka-

Zame je pomenilo vzajemno izhodišče za posega-

sneje še vase zaprti izsanjanosti, ki je vabila k določe-

nje v področje figuralnega in tudi živel sem takrat na

nemu sočutju, naročju in dotiku.

»robu«, kot se reče, z mlado družino, brez urejenih bi-

Danes vemo, da je figuralno v slikarstvu dejavno

valnih razmer. Bil sem v nekakšni družbeno-socialni

šele takrat, kadar je figura izolirana in povita v osa-

vojni, kar me je prepričalo, da sem sprejel vlogo likov-

mo. Vsaka »dodatna vloga«, bodisi da je to dialog z

nega pedagoga.

•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Na prvi razstavi v Mali galeriji v Ljubljani sem v

Nekako v tem času sem napisal prve krajše pesmi.

osemdesetih razstavil dela, ki so bila prežeta z bivanj-

S strukturalizmom je bilo takrat že konec in slovenski

sko stisko v najširšem smislu. V teh delih je bilo že pri-

pesniki so pričeli, sicer previdno, vendar vse bolj upo-

sotno minimalistično odvzemanje, pozicionalna dina-

rabljati prej nezaželene metafore, besede, ki so bile več

mika teles, prosojnost in mesenost, svetlobno dviganje,

kot desetletje skorajda izrinjene iz poezije.

prostorske (ploskovne) rešitve in snovnost nanosov.

Ta čutna svobodnost ali »postmodernistična svobo-

Nekaj let kasneje ali morda še prej se je tudi v Lju-

da« je bila kot pokašljevanje pred koncem stoletja, če-

bljani obelodanil duh konca stoletja. O postmodernem

prav je uprizorila veliko požrtijo na vseh ustvarjalnih

smo takrat vedeli premalo ali skoraj nič.

področjih, vendar je naposled pohlepno požrla samo

Prvo postmoderno razstavo smo videli v ameriški

sebe. Kljub temu je bil duh takratnega časa močan, saj

(potujoči) izdaji v Jakopičevi galeriji, ki je bila kot izku-

je ponovno razprl raznolikost in možnosti povezav. Je

šnja za nas vse preenostavna; na nek način pregroba

bil pa uničujoč za tiste, ki so bili prešibki, da bi prenesli

in ji nismo zaupali.

breme širine, ki se je razprla pred njimi in jih neusmilje-

Bila je na primer izrazito figuralna, kar je bilo v na-

no utapljala v ilustrativnost in banalizacijo vseh vrst.

sprotju z željo po preseganju figuralnega pri nas. Mnogi

Nujno je sledilo obdobje skrajnega odvzemanja kot

moji vrstniki so namreč prisegali na nadgradnjo slike

umikanje pred odvečnim, preširokim, patetičnim ali

v smer t. i. čiste slike in to »samouničevalno vračanje

dekorativnim.

na staro« je delovalo takrat izključevalno.

Narekovanje napetosti ob umanjkanju svetlobe me

Sam sem v tem času v sliki obtesal ali odvzel, kar se

je obsodilo na ponovno obnavljanje zemeljskosti. Tako

je še dalo. Vem, da sem takrat navdušeno listal po re-

sem naslikal »murišča«, ostanke nekoč velikega mo-

produkcijah iz časa srednjeveške romanike in iz ljud-

čvirja ob reki Muri. Kadar sem stal tam nad vodo, pod

ske umetnosti. Čez noč je zame postala neposrednost

visokim, prepletenim drevjem, sem se počutil kakor v

srednjeveških fresk zanimiva. Freske (po možnosti

srednjeveški katedrali.

poškodovane ali težje berljive) so bile zame nekaj ne-

V velikem senčnem prepletu so se odpirala okna v

skončno lepega, kot obliž, ki blaži bolečine in ki soča-

lesket porumenele vode. Večji formati so mi omogočili

sno opozarja na minljivost.

obliko heroičnosti, neko osebno poslanstvo do razra-

Mnogo let kasneje sem se z enakimi občutki vrnil

ščanja zemeljskih barvitosti kot pripadnost tamkaj-

s potovanja po Zakarpatju, kjer me je navdušila barvi-

šnji svetlobi.

tost stenskih poslikav iz 16. stoletja

Naselil sem se v to neizmerljivo globoko gnezdišče,

Vse, kar je bilo po obliki občuteno arhetipsko, je bilo

da bi se porazgubil v svetlobi njegovih tekočin. Zatem

takrat z navdušenjem sprejeto. Kakor da smo iskali

so sledili »skriti kraji« kot še neodkrita, nedotaknjena

obliko trdnosti v izmuzljivem odhajajočem stoletju, so-

prizorišča ali kot zavetja, kot poezija rasti in minevanja

časno pa se je pripovedni, ekspresivni prostor (ali dra-

ali kot opora ponujenih naročij.

ma izpovedi) povsem svobodno odpiral v gibljiv položaj

Iz tega naročja se je polagoma rodilo telo. Poiskati je

med klasičnim in modernim in zdi se mi, da je velik del

bilo treba notranji zven telesa, to, kar se ne vidi, vendar

te izkušnje v meni ostal vse do danes. Med bivanjem

čuti in predvsem sluti. Telesni zven, kakor prej zven ze-

v Parizu sem se na enak način posvetil prerisovanju

mlje oziroma kar je nad zemljo, kar zveni brez zvena.

razstavljenih eskimskih in koptskih artefaktov.

Krilatim, gibljivim bitjem so popadale peruti. Podo•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ba se je odela v sivo kopreno, v neko resno stanje, v

Zaradi izgube moža, smrti mojega očeta, je bila ma-

čepeče, vase zaprto monolitno bitje brez glasu, ki se z

terina pozornost v mojem otroštvu v veliki meri obrnje-

priprtimi usti in s slepoto pogleda hrani z velikim Mol-

na v preteklost; mati je očeta neprestano personificira-

kom. Težo Molka sem nato »prenesel« še v zven in težo

la v svoje in s tem v naše vsakdanje življenje. Spomnim

kovine, ki sem jo varil v takrat že skorajda opuščeni

se, kako smo njegov grob vsakič znova krasili s cvetjem

litostrojski delavnici. Beseda Molk, ki sem jo pisal z ve-

mačeh, ki so zame ob krizantemi prispodoba smrti.

liko začetnico, je bila zame strahovit izziv in iskal sem

Naselitve, Naročja, Varna naročja, Razkrito naročje,

povezave podobnih izkušenj iz preteklosti. To je bil že

Gnezdo, Gnezdilci, Zavetja, Mačuhice, Nočka so imena

čas minimalizma, čas Goreckega. Z Molkom sem bil

mojih slik in pesmi - in mojega otroštva.

resnično obseden. Nekaj sem ob tem še modeliral v

Moja predanost smri deluje kot odmev in nepresta-

glino ter kmalu za tem postavil v ribniškem parku na

no ždi nad menoj.

Dolenjskem skupino skulptur, odlitih v beton in posta-

Moje otroštvo je bilo polno navideznih vojn, kakor

vljenih na prage, z imenom »Movje«.

da smo vseskozi čakali na novo vojno. Mati je negova-

Postavitev je bila prvotno zamišljena v sami strugi

la svoje ideološko levičarstvo in socialne komentarje

reke Ribnice, oziroma v delu gozda južno od mesta, kot

skozi lastno življenjsko borbo za preživetje in bili smo

ritualni prostor ali »svetišče«.

zaskrbljeni celo takrat, kadar se je nebo ob večerih

Na besedo movje sem naletel v slovenskem slovar-

obarvalo nenavadno škrlatno, saj je bil to slab znak za

ju. Pomeni pa ime nekrščenih, komaj rojenih otrok, ki

naprej.

po ljudskem izročilu stokajo in tavajo okoli hiš, da bi

Mati je bila neustrašna samica, skrbna in ponosna

jih nekdo uslišal in odrešil.

na svoje tri odraščajoče otroke. Zgodaj, prezgodaj ovdo-

Projekt se je spontano navezal na nek trenutek iz

vela, je postala tovarniška delavka brez znanja sloven-

moje mladosti, povezan s skrivnostnim ženskim šepe-

skega jezika.

tanjem, ki ga takrat še nisem razumel, vendar sem slu-

Izoblikovala se je v proletarko in garala v različnih

til, da gre za osebno nesrečo naše sosede, kar se mi je

delovnih izmenah. Spomnim se, kako smo ji pomagali

naselilo v spomin.

»šivati« nadure, ko je delo prinašala še domov. Kasne-

Do svoje telesne pojavnosti ima vsak izmed nas po-

je je sicer napredovala v krojilko, kar nam je olajšalo

seben odnos. Teles si ne izbiramo sami, enako ne jezi-

življenje. Ker so njeno rojstno hišo na oni strani meje

ka ali imena.

nacionalizirali, je šla še za pet let delati na tuje, da nam

Identiteta s telesom me bega še danes. Moja lastna

je lahko sezidala hišo.

pojavnost je kakor breme moji osanjanosti in obratno.

Naša babica z madžarske strani, ki je v vojni izgu-

Ob mojem rojstvu so po pripovedi dejali, da sem majh-

bila tri sinove, je prišla živeti k nam, čez mejo, da nas

na črna muhca, ki je padla v belo mleko.

otroke ne bi dali v rejo. Bila je odlična pripovedovalka

Menim, da slikar (lahko) ustvarja brez telesa. Ven-

iz preteklosti, še posebej pripovedovalka raznih vraž in

dar potrebuje zavetje v telesu drugega.

odlična gospodinja. Kot mladenka je nekaj časa gospo-

V naročju moje babice, kamor sem lezel vse do svoje

dinjila v Budimpešti, kjer se je naučila sijajnih kuhar-

adolescence, je bilo varno in toplo.

skih veščin.

Kljub bližinam sem odraščal osamljeno, v neki me-

Spomnim se, da se je smejala (smehljala) komaj

lanholiji, ki še nima imena. 74

opazno, Dane Zajc bi rekel, da se je smehljala »tiši•

8/2010

javni zavodi • közintézmények

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

nasto«, skoraj brez glasu. Babica je bila moj hvaležni

odrom, pod velikanskim praznim platnom, takrat,

model vse do vpisa na ljubljansko akademijo. Njena

ko so njegovi bližnji, ki so upali vanj, pričakovali

telesna hiba, šepavost, je imela kasneje v mojem delu

od njega mojstrovino. Ta »prizor« je ostal za vselej v

posebno vlogo.

meni kot nezavedna oblika želje, kot lakota po pre-

Pomenljivo je, kako nas je otroke med odraščanjem

magovanju ciljev.

mati neprestano primerjala z Njim (očetom) in preso-

Enako moč je imela naslikana umetnina, ki je vi-

jala ob tem, kdo izmed nas treh mu je bolj podoben po

sela nad mojo deško posteljo; rekli smo ji družinska

govoru, kdo ima njegovo postavo, gibe, njegov izraz.

slika in šele pred kratkim sem odkril, da pripada ma-

Sam, ki sem po videzu bil še najmanj njegov, sem

džarskemu mojstru z začetka prejšnjega stoletja (G.

se s spretnim oponašanjem poskušal približati tem

Kukan, 1900-1936, samomor), verjetno rezident mün-

primerjavam in naposled mi je to uspelo posredno, z

chenske šole). Podobo sem »podedoval«, ko sem zapu-

vztrajnim risanjem.

stil materino hišo, dobil sem jo kot popotnico za svoje

Tako je bilo že znotraj družine ugotovljeno, da sem,

novo življenje v Ljubljani.

tako kot je bil moj oče, tudi sam likovno nadarjen.

Umetnina je več kot portret, glava nad temnim

V svoji otroški samoti sem veliko risal, kmalu sem

oblačilom že zrelega moža je dvignjena vznak, oči so

lahko tudi slikal. Vonj po temperi, po svinčniku, papir-

priprte in z odprtimi usti učinkuje kot prispodoba

ju in firnežu je bil opojen. Bilo je usojeno, da moram

vseživljenjske usode. Kot trpljenje samo.

nadaljevati tam, kjer je oče kot nešolani slikar odnehal

Spomnim se, kako sem jo kot otrok raziskoval z

oziroma onemogel.

očmi in drsel s prsti po smereh slikarske poteze in

Spomnim se velike očetove slikarske palete, ki jo je

raziskoval mehčanje barve v prostoru naslikanega

dedek z moje slovenske strani shranil zame in kako

telesa. Slika, s katero sem odraščal, je imela v mojem

težka je bila za mojo deško roko in spomnim se, kako

delu kasneje pomembno vlogo. Njena tragičnost, te-

sem raziskoval njene podrobnosti, sledi, ostanke neče-

lesna drama, njena monumentalnost je bila enako

sa, kar je bilo zame živo, utripajoče lepo.

močna kot šepavost in staranje moje babice.

V rojstnem kraju smo imeli solidno meščansko

Nekaj podobnega kot očetova odsotnost (priso-

knjižnico, kjer se je »dobival« del mladine. Name so

tnost) ali kot del materine bivanjske vztrajnosti na eni

večji vtis naredile ohranjene očetove zbirke knjig v

strani in na drugi babičino varno naročje.

počitniškem hladu naše dnevne sobe s spuščenimi

Ljudi s podeželja je moja babica sprejemala v ve-

zavesami. Navdušen in predan sem bil lepo obliko-

liki kuhinji. Dolgo časa smo živeli, vso mojo zgodnjo

vanim Zolajevim zbranim delom s prekrasnimi pla-

mladost, v hiši »izginulega« juda, gospoda Schwarza,

tnicami in jedkanicami kot ilustracijami. Ker sem

ki je preživel holokavst, vendar se je po vojni preselil v

obiskoval slovensko osemletko, sem se moral branja

Izrael. V njegovo hišo smo se preselili iz manjše, ven-

v madžarščini naučiti, čeprav smo doma govorili v

dar simpatične hiše v Gornji ulici, od koder so nas za-

maternem, madžarskem jeziku. Prevzela sta me dra-

radi predhodnega odkupa deložirali, ker mati takrat

ma zgodbe in prizor iz knjige Umetnina/Mestermű,

ni bila deležna kreditne podpore .

ki jo je Zola napisal po življenjski zgodbi P. Cezanna,

V spominu hranim prizor, ko sva s sestro kot še

prizor iz nezakurjenega, revnega ateljeja, ko mladi

majhna otroka vlekla mimo ljudi naložen lesen vozi-

mojster ob svečah omaga pred velikim življenjskim

ček do našega novega domovanja. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Novo domovanje na sedanji Glavni ulici je postal

iskrena, radoživa in predvsem nedolžna, da se njeno

dom mojega otroštva. Strop v kuhinji so krasile cvetlič-

ožilje enostavno ne da prenesti v druge čase, kljub vsej

ne štukature, enako okoli luči na stropu, spomnim se

senzibilnosti, ki jo premoremo. Le kadar jo navežemo

prostranega dvorišča z vodnjakom, velike veže, kamor

na izkušnje, ki so trajne, ki še vztrajajo v nas, saj se

je nekoč pripeljal izvošček in spomnim se zanimivih

svoje mladosti nikoli ne znebimo, smo pripravljeni po-

ljudi iz soseščine ter številnih zgodb in usod.

seči tudi v to neponovljivo otroškost.

Dve hiši nazaj po ulici je bila kinodvorana z značil-

Čas, ki ga živimo, seže iz prostora v prostor.

nim vonjem po razkužilu in vonju po takratni vojski.

Na dneve, ki jim sledijo naslednji dnevi, se pripe-

Filmski program, ki je bil za takratne razmere spre-

nja naša neizbežna preteklost. Danes nas sodobni

tno sestavljen, me je poučil o »novi« umetnosti, o zna-

pragmnatični tehnicizem, ki gradi na neprestani se-

čilnem vizualiziranju kadrov, o dramaturgiji, o zvoku

danjosti, povezani s trgom, odvrača od razmišljanja o

in drugem. Bilo je, kakor da bi obiskoval vzporedno

otroštvu. Kakor da je danes naša otroška preteklost

šolo, šolo sanj.

prešibka, kot zrcalo duha posameznika in družbe.

Življenje samo je bilo seveda najboljša šola. V moji

Vendar vemo, da svojega otroštva ne moremo načr-

mladosti smo znali gledati, opazovati, saj je bilo vzpore-

tovati. V sodobnem svetu je ta izkušnja postavljena na

dnega sveta zelo malo. Televizija je bila redkost. Dovolj

rob in je za svet potrošništva neuporabna enako kakor

časa je bilo za opazovanje in podoživljanje dejanskega

smrt, ki je pred nami.

življenja in njegovega umiranja.

Kot sem že omenil, sem s smrtjo kot otrok živel osa-

Spomnim se rok vaščana, ki je prihajal na obiske k

njano, povezan z očetom, ki ga ni bilo. Še danes smrt

babici, v našo kuhinjo, spomnim se značilne dedkove

sprejemam kot nekdo, ki smrti sam odpira vrata, če-

drže, pokašljevanja, barve njegovega glasu in oči moje

prav se je zgodilo, da leto dni po smrti moje »muze«iz

babice s slovenske strani, spomnim se posameznih

mladosti, moje babice, nisem uspel naslikati ničesar.

snežink, ki so tišinasto pristale na moji dlani, ko so se

Sicer je bilo nekaj tiste panonske »smrti«, prizorov,

spustile mimo motnih neonskih luči nad ulico.

ki so me pretresli in me kot mladega slikarja morda

Vse to sem kasneje večkrat naslikal, kakor da bi že-

še bolj predali panonski zemlji. Nekaj smrti je tako v

lel povezati svoje delo s svojo preteklostjo.

delih naslikanega cvetja mačeh, povzetih iz mladosti;

Zelo močan je še sedaj moj prvi spomin iz zgodnjega

nekaj naslikane smrti v mojem delu je tudi v povezavi

otroštva, prizor, ki sem ga opazoval skozi režo v ograji

z »značilnimi panonskimi« samomori - kar se povezu-

nad vrtom - dvoriščem - svoje rojstne hiše, kjer so po-

je kot misel in občutenje z minevanjem in predanostjo

bili svetlo žival, ki je hipoma klecnila, kar se je kasneje

bolečini ter odrešitvi v smrti. To je seveda tudi prostor,

v meni povezalo z Goyevo umetnino pogrezajočega se

kjer se del te predanosti povezuje z ljubeznijo oziroma

psička, ki je še danes zame vrhunska umetnina.

z željo po ljubezni.

Moji rojstni hiši se je reklo Krampačeva hiša in je

V ciklusu z naslovom Zaupaj svojim ranam sem

stala tam, kjer je v Lendavi sedaj televizijski studio.

na primer povzel področje personalizma, kjer se v

Spomnim se samo južne strani hiše, obrnjene proti

medsebojni soodvisnosti prostora izmenjuje duhov-

vrtu z dolgim lesenim »gangom«. Tam me je, kot je rekla

no s fizičnim. Prisotno je pravzaprav oboje - življenje

mati, štorklja spustila kar skozi dimnik.

in bližina smrti. Otroštvo in njegovo nadaljevanje v

Z mladostjo se je vredno pošaliti, saj je sama tako 76

prve korake staranja. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Iz otroštva navzven se razrašča tudi položaj do av-

Naše telo oklepajo okroglost in presežki življenja.

toritet, do starejših in drugačnih. Gre za obliko podre-

Slikar Vlamenck, ki je živel na podeželju v svoji

janja, vplivanja, ki nas sicer ne spreminja, temveč pre-

mirni hiši, je zapisal: »Ugodje, ki ga občutim ob ognju,

drugači. Večkrat se zgodi, da se temu stanju kar prepu-

kadar zunaj divja slabo vreme, je povsem živalsko«.

stimo, da se pustimo vplivati.

Ugodje, tudi ugodje ob slikanju, nam prikliče prvo-

Ob odraščanju se pojavi namreč občutek, ki se na-

bitnost zatočišča. Bitja, tako kot moji naslikani Gnez-

daljuje vse do zrelosti, da nas nekdo bolj razume od

dilci, ki jih preplavi občutje nelagodja, se fizično zvije-

drugih, da nam lahko pomaga, da nas lahko nauči raz-

jo, zaprejo vase, skrčijo, skrijejo, pritajijo.

sojati, zato se mu prepustimo. In če nekdo odrašča brez

Pri mojih slikarskih ciklusih gre za enako obliko

avtoritete očeta, je ta občutek verjetno izrazitejši. Name

dinamike umika, za položaj umika, ki je zapisan kot

so neprestano vplivali ne samo pogovori o različnosti

vsota živalskih bitij, izpostavljenih pogledu in uma-

odločitev in razmišljanj, temveč tudi pojavnost ljudi.

knjenih v kot. Gnezdo otroštva in gnezdo vztrajanja sta del zane-

Podoba, ki se nam ponuja kot izkušnja iz mladosti,

sljivega nagona, ki je tudi mene pripeljal do slikarskih

postane za vselej del nas in ne samo to, občutek ima-

odločitev, ko je bilo potrebno »doživeti gnezdo«.

mo, da jo lahko kot odrasli ponovno povzamemo, da

Sočasno gre, kot pravi Bachelard, pri obliki in vse-

jo lahko upodabljamo. Podoba iz preteklosti postane

bini gnezda za kozmični položaj, za središče vesolja,

posvojeno bitje, bitje naše govorice - kot pravi G. Ba-

kjer se odvijajo ključni trenutki porajanja, v gnezdih se

chelard - in izraža nas tako, da iz nas dela, kar izraža,

prebuja drama pomladi in tja se neprestano vračamo,

se pravi, da je hkrati nastajanje izraza in nastajanje

v kraj neskončnega sanjarjenja.

našega bitja.

Kar je zame še posebej pomembno, je področje boja

Gre za sublimacijo znotraj slikarstva, ki je nad psi-

proti lastni odsotnosti in kraj, podoba, kjer odzvanja

hologijo duše, saj je naša duša zemeljsko minljiva in

intimna sestavina zvestobe, kjer se vse dogaja v pre-

nesrečna.

prostih in mehkih potezah.

Umetniška slika, ki jo uzremo ali hranimo, vsebu-

Gre tudi za nagon zaupanja v svet, za pribežališče

je obliko sreče, ki ji je lastna, ne glede na to, kakšno

in za zavest, da je v kali vsako življenje prijetno, da je

dramo »opisuje« ali izraža, razlaga s svojimi likovnimi

svet človekovo gnezdo.

enotami in povezavami.

Velikanska moč ohranja bitja sveta v tem gnezdu.

Bachelard meni, da umetniško delo presega življe-

Po B. Pasternaku je gnezdo skupek zemlje in neba, ži-

nje v takšni meri, da ga le-to ne more več pojasniti..

vljenja in smrti, dveh časov, tistega, ki je na voljo, in

Umetnost po Jeanu Lescurju podvaja življenje, je neke

tistega, ki primanjkuje.

vrste kosanje v presenečenjih, ki vznemirjajo našo za-

Skupek zemlje in neba ali Vzglavniki zemlje in neba

vest in ji ne dajo spati. Zato umetnik ne ustvarja tako

sem poimenoval povoskane površine v obliki vzglavni-

kot živi, temveč živi tako, kot ustvarja.

kov in vanje slikal porazgubljene, neme »gnezdilce« na

Zase lahko rečem, da slikam izrazito organsko (ži-

način, ki ga je izbral pri svojih podobah slikar Mušič

valsko). Moj notranji in zunanji prostor se zaokroža-

po principu »človek je nem, podoba je tista, ki govori«.

ta v »fenomenologijo okroglega«. Slikam iz intimnosti

Moja hoja po bližnji in daljni okolici Ljubljane, ob je-

okroglega, mehkega in čutnega.

zerih, po hribih in gorah ter predvsem gozdovih, je kot •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

vračanje v mladostna potepanja, še posebej do Črnega

pomaga, da se razvije intimna veličina, duša pobožne-

loga pod Lendavo, do prizora pred nevihto, do vršečih,

ga samotarja.

majavih vrhov gozda, ki mi še sedaj šumijo v ušesih in

Nekaj podobnega me je prepričalo med mojim biva-

kar me je kasneje nedvomno privedlo skozi to prvobi-

njem v kostanjeviškem samostanu, nekaj kot Vincen-

tno podobo, do odtiskovanja črno-belih lesorezov.

tovo slikarsko poslanstvo.

Dovolj je bil en sam prizor, ki je šele čez mnoga leta

Enako »pobožno« ali »neskončno« vstopa v naše prsi

vzburil v meni plodne trenutke. Psihoanalitiki bi lahko

beseda, zapisan glas, poetika besede, ki kot čutna vre-

ob tem prisegli na moj erotični odnos do gozdov. Enako

dnota razriva volumen bivanjskega prostora in je klic

je rečica Ginya ob omenjenem gozdu, po kateri sem

intimne neizmernosti. Moje pesnikovanje izhaja prav

kot otrok bredel, iz prostora časa ponudila odločitve

iz tega »stanja«, iz pretoka poetične prostornosti med

pri načrtovanju kiparske instalacije ob reki Ribnici.

globoko intimnostjo in nedoločno širjavo.

Gozd je že po svoji naravi posvečen, posvečen je bil,

Vse, kar zaznamo, je pravzaprav nenehno razrašča-

še preden so vanj, kot pravijo, zašli bogovi. V gozdu se

nje brez konca, in kot pravi Joe Bousquet(La neige d un

raztezata neizmernost in večni veter, ki živi v premika-

autre age) intimni prostor drevesa je v njem samem,

nju drevesnih vrhov. V gozdu imamo občutek, kakor

kakor je med v panju, med kot notranje sonce drevesa.

da se pogrezamo v brezmejni svet. Če v gozdu ne vemo,

Ta notranji, nedokončen prostor, ki se ne pusti omejiti,

kam gremo, kmalu ne vemo več, kje smo. Gre za podalj-

omogoča našemu bitju, kakor med drevesu, ekspanzi-

šan prostor onstran tančice debel in listov, prostora, ki

jo neskončnih stvari.

je očem zastrt, a je prosojen za dejanje, je resnična psi-

Tako danes razumem naslikano Tiho drsenje iz leta

hološka transcendentnost. In v gozdu je mir, čudežna

1990, ko sem naslikal nekaj slik, do pasu potopljenih

tišina in spokojnost, spokojnost, ki trepeta, drhti in to

figur v neskončni tekočini, kot zapuščanje prostora

je kraj, kjer živi na tisoče življenj. Gozd je stanje duše,

običajnih občutljivosti. Kot spremembo konkretnega

kakor je to podoba sama.

prostora in relativizma geometrije, kjer prostor presto-

Pesnik Rene Menard pravi: »V gozdu sem presekan

pa v skupno, duhovno zlitje. Kasneje naslikani Vodni

od žarkov, zapečaten s soncem in senco … Zatočišče

kruhki (2006) kot zlitje ali prestrezanje figure in pro-

me kliče … V gozdu sem v svoji celosti … Tukaj v gozdu

stora v bivanjskost, so enako naravnani in vsakič so

je vse možno kot v skrivališču hudournika.«

obrazni podatki zastrti, kakor da ne želijo komunici-

Pradavni gozd je podoba za otroške knjige in podo-

rati z gledalcem. Odmikajo se, umikajo pogled vase, v

ba za ustvarjalno slo. Gozd je pred JAZ, je pred MI. Ši-

lastno telo, v

roke trate, jase, gozdovi hranijo v sebi toploto globin,

lastno sapo prebivanja kot negibne živali (živalice),

pesem vesoljne milosti.

ki motrijo svojo okolico in v svoji mirnosti, spokojnosti

Vendar, kot pravi Baudelaire, veličina ne prihaja iz

delujejo skorajda sveto.

prizora, temveč iz nedoumljive globine prostranih mi-

Čvrstost bitja, ki ga slikam, je v njegovi nebogljeni

sli in pravi: »V nekaterih, skorajda nadnaravnih sta-

drži.. V osrčju bitja je zaklenjeno neko tavanje, gre za

njih duše se globina življenja

tavajoče bitje, ki je predano svoji notranjosti.

V celoti razkrije v prizoru, ki ga imamo pred očmi,

»Fenomenologija domišljije mora ujeti minljivo bi-

pa naj bo še tako vsakdanji«. Zunanji prizor, npr. sve-

tje,« pravi Bachelard, »kjer se sprevrača pojem prostor-

tloba notranjega gozda, svetloba in oblika gozdne rasti,

skosti. Kjer se pojavi majhna eksperimentalna norost.«

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Spomnim se, kako me je presenetila moč ene izmed

ugreza, raztaplja v svetlobo tekočine brez senc.

mojih nastajajočih del – prvih podob, ki so izgubile

Del te izkušnje je povezan z »neskončnostjo« globo-

težnostno oporo roba slikovnega polja in kako sem se

kega panonskega prostora, panonskih ravnin (ravni-

ustrašil lastne norosti ob tem. Nikoli kasneje niso bila

ce), kamor so »zatavali« ali »odtavali« naslikani Okru-

občutenja med postopki slikanja tako intenzivna ozi-

ški, podoba človeka, bitja, figure, ki brez dialoga odha-

roma podobna tem, kot tisti trenutek, ko me je spre-

ja svetlobi naproti, gledalcu obrača hrbet, in kadar je

letelo, da je norost tako blizu in da je lahko strah kot

z obrazom obrnjen proti gledalcu, je sklonjen, skoraj

obrambni mehanizem ob tem tako izrazit.

brez obraznih podatkov.

Naj se še povrnem na «intimnost« soočenja z okro-

Ko so se Okruški osuli, so se iznenada, ne da bi tisti

glino. Jaspers v svoji knjigi Von der Wahrheit pravi,

trenutek vedel zakaj, pojavili prvi portreti panonskih

da se vsako bitje (bit) zdi v sebi okroglo. Verjamem,

ljudi. Že tipizirane moške in ženske figure, ki s svojo

da so težnjo po okroglem povzela moja čepeča bitja,

konturo, držo, obliko, nakazanim oblačilom, zraščeno-

»živalice«, »vase povita bitja« in na podoben način še

stjo z zemljo, s svetlobo globine prostora ponazarjajo

okroglina izpostavljenega lobanjskega svoda ali sam

zgodbo neke, meni tako bližnje preteklost iz mladosti..

znak – naslikana krožišča kot telesa in kot sesalne

Kakor da bi želel obuditi obraze ljudi, ki so nekoč v

odprtine kot metafizični sesalni prostor, ki priveže, ki

preteklosti srečali moj pogled. Vsako podobo sem za-

posesa pogled.

voljo celote izraza poimenoval z značilnimi krajevnimi

Okroglo je geometrijska dovršenost, prvobitnost, ki

imeni.

je enaka globini, naši skupni kozmični notranjosti.

Del teh dotikov iz preteklosti so prežemali »dodani«

V mladostnih letih smo se otroci nekega dne igrali

socialni momenti, tudi značilna pojavnost samomora

nad mestom in povsem slučajno naleteli na zakopano

iz »naših« krajev.

človeško lobanjo, ki še sedaj odmeva v meni kot izrazi-

Sedaj morda že vem, da me je k tem ljudem v temnih

to intimna okroglina nemira in kot sesalna okroglina

oblačilih in spuščenih pogledov napeljala poezija, ki

strahu, ki se ji ne morem izogniti. Pogled na lobanjo je

sem jo pisal in ki se je napajala prav iz neke omenjene

v času adolescence morda najbolj prepričljivo srečanje

oddaljenosti.

s samim seboj in pogled nanjo v teh letih je enako raz-

Kakorkoli se odločamo, vsakič prihaja spodbuda

burljiv kot otip lastne lobanje v poznih letih.

iz celote prostora, iz izkušnje mladosti. Vendar celota

Zanimiva zame je izkušnja iz mladosti, povezana s

prihaja po delih, po vzporednih izkušnjah, ki so sprva

pojavnostjo tekočine, potokom, v katerega smo lezli in

nezavedno prisotne, da bi se nato na novo povezale v

se potapljali v otroštvu. Prelepa, vizualno čutna izku-

novo celoto, v nov čas.

šnja, ki se je ohranila do danes, izkušnja, ki obnavlja arhaičnost dotika vode, njene svetosti, svetlobe, ki ob-

V Ljubljani, marec, april, 2008

jema, ki pod svojo površino, v sebi, odpira svet nezavednega. Kot pupki smo se opazovali in skrivali pod vodo. Svetloba vode se je udejanjila pri Tihem drsenju kot podaljšek slikanja Molka, kot odrešitev v svetosti vode, kjer se v tišini globine obzorja odvzema telo, kakor pri naslikanih Vodnih kruhkih, kjer se podoba človeka •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Janez Bošnak

Likovna dejavnost v Lendavi Moji prvi kontakti z Lendavo segajo v leta moje

jem življenju. In začel spoznavati vse, kar je madžar-

mladosti, tja v leto 1965. V gimnaziji sem imel sošolca

skega.

iz Lendave, Zdenka Huzjana. Oba sva bila kar dejav-

Aktivno sem se vključeval v likovno dogajanje v

na na likovnem področju. Mladostne vizije, odkriva-

okviru društva Lindau. Prirejali smo številne razsta-

nje nam še neznanega, identifikacija, iskanja, ljube-

ve v Pomurju in širše. Tudi lendavska galerija je bila

zni ... Nekaj skupinskih razstav in moja samostojna

kdaj odprta za »ljubitelje« (izraza ne maram, ker se

prva - v Bogojini. Naslednji kontakt v Mariboru so bili

mi ne zdi primeren za ustvarjalce). Ustvarjalec je ali

študijski kolegi, Lendavčani ali ljudje iz okolice. Tudi

pa ni – ne glede na izobrazbo, če je akademski ali ni!

cimer Endre Göntér. Nato pa še Eva. In končno selitev

Ljubitelj je pa, po mojem mnenju, gledalec, potrošnik

v Lendavo, družina, služba.

kulturnih dobrin.

Lendava je hitro postala tudi moja. Vanjo sem se

Seveda smo v društvu delovali takšni in drugačni

lahko vživel. Nudila mi je kulturno razgibano, živah-

ustvarjalci. Eni se izpovedujejo(mo), eni pa pripovedu-

no okolje, kjer se je našlo za vsakogar nekaj. Z vese-

jejo, ker nimajo česa izpovedati. Sam nimam poseb-

ljem sem se naselil in ustalil v okolju, ki je meni in

nih problemov pri predstavljanju svoje ustvarjalnosti.

moji družini nudilo domače, razgibano življenje. Tudi

Zavedam se, da je moja izrazna tehnika – intarzija -

z dvojezičnostjo, ki mi je vseskozi predstavljala izziv,

nekaj posebnega, v veliki meri nepriznanega ali vsaj

sem se uspešno spopadel. To je bil kontakt z meni do

nedoumljenega v likovnem svetu. Kljub temu sem bil

tedaj neznanimi kulturnimi vrednotami. Začel sem

lani in tudi pred tem sprejet tako v Galerijo Lendava

se učiti jezika. Predvsem pa sem sprejel dvojezičnost,

kot tudi v sinagogo. Ko sem jaz želel. Res pa je, da ne

sobivanje dveh, treh narodov kot novo kvaliteto v mo-

silim pogosto na razstave, saj mi intarzija ne dovoljuje hiperaktivnosti, rojeva se počasi in ob mnogo dela. V Lendavi imamo v zadnjem času obilo lokacij za likovne predstavitve: ne le galerijo in sinagogo, tudi center Bannfy in preddverje gledališke ter koncertne dvorane. Lani je bila dana tudi možnost prezentacije likovnih del na prostem. Tudi pomembni likovni dogodki se občasno zgodijo. Vendar pa pogrešam usklajeno delovanje, usklajeno organizacijo likovnih dogajanj. Morda kdo kaj poskuša, a sam tega ne čutim (razen po mojem pretiranega usklajevanja z muzejem iz Zalaegerszega). Lendava kar kliče po instituciji, ki

Janez Bošnak na otvoritvi svoje razstave

bi koordinirala kulturne dogodke v kraju in okolici. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Boris Györköš

boris.gyorkos@guest.arnes.si

Ljudje si zapomnijo to, kar daš! Naše kulturno ustvarjanje ni del pop množične kulture. Smo ustvarjalci avtorskih predstav. Gledališke predstave, tako otroške kot mladinske, sem

Janez Bošnak v krogu prijateljev

ustvarjal skupaj s svojimi učenci, dijaki, študenti ... Moja lanskoletna razstava je bila retrospektivna.

Najpogosteje smo skupaj pisali besedilo, ga dramati-

Ob 60-letnici smo smatrali, da je čas, da se predsta-

zirali, si zamislili in izbrali sceno ter kostume. Malo je

vim pregledno, z deli in z besedilom v obliki kataloga.

bilo zunanjih sodelavcev. Pa smo kljub temu zazna-

In to v moji Lendavi. Besedilo v katalogu in otvori-

movali gledališki prostor v Sloveniji. Tako LA LUNA,

tveni govor na razstavi je prispeval mag. Franc Obal,

BUČKE, monodrami Miše Gerič ter zdajšnja projekta

umetnostni zgodovinar iz Murske Sobote, dolgoletni

Izbrisanih so bili prisotni in prepoznavni. Nikomur

direktor soboške galerije, ki me je spremljal že tudi

nismo prevzemali idej za predstave, nikogar kopirali.

na nekaterih prejšnjih razstavah (Monošter, Murska

Vedno smo ustvarili nekaj samosvojega, za nas nove-

Sobota).

ga . Vsaka predstava nam je bila izziv, saj so bili na začetku zarisani le rahli okviri mozaika, v katerega je

Seveda imam še veliko načrtov!

vsak polagal svoje ideje. Naše gledališče je bilo največkrat minimalno in

Življenje pravzaprav kreira želje, načrte. Vse je eno

mobilno. Denarja nismo vlagali v sceno in kostume,

samo hrepenenje, iz česar bi lahko nastal kakšen

zato je bila predstava res včasih malce pomankljiva.

dober esej, če bi ga bil sposoben spisati. Hrepenenje

Nismo se razkazovali. Želel sem si, da se predstavi-

ustvariti tisto neizrekljivo, tisto nepredstavljivo, tisto ...

jo otroci, dijaki, študenti. Ja, prav sem povedal. Tako

Sicer pa sem nepoboljšljiv rekreativec: pohodnik,

so se moji gledališčniki razvijali. In po skupnih letih

planinec, kolesar, tekač na smučeh, sankač. In to za-

ustvarjanja so bili nekateri pripravljeni iti svojo pot.

svojenost poskušam prenašati tudi na druge. V prvi

Lažje jim je bilo iti svojo pot, saj so se naučili ustvarja-

vrsti na moje vnuke, s Klubom 100 pa tudi na moje

ti predstavo od A do Ž.

sokrajane. Klub 100 se je prijel. Športna zveza Lenda-

Veliko jih je, ki vidijo in vrednotijo delavnost, za-

va je to zaznala in se mi zahvalila s priznanjem. Len-

vzetost, spoštovanje, zaupanje, vlaganje v človeka. To

davske gorice so polne sprehajalcev - morda tudi po

so zame največja bogastva. Žal delilci denarja za kul-

moji zaslugi.

turne projekte vrednotijo samo, koliko denarja si vložil v sceno, kostume, plakate.Te stvari imajo zanje pri nastali gledališki predstavi žal največjo vrednost. Ne •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

vrednotijo pa človeškega dela, koliko si podaril sočloveku, ga obogatil. Človek danes za “financerje” ni bogastvo. Zato mi je še toliko bolj všeč citat iz predstave Kongres izgubljencev: “Ljudje si ne zapomnijo tega, kar daš kar obdržiš, to velja, kar imaš.” Ker naših predstav ne ustvarjajo gostujoči režiserji, žal tudi moje delo ni finančno vrednoteno , kot če bi z mladimi ustvarjal in delal kak profesionalni gledališki ustvarjalec. Jaz sem samo navaden občan - Boris Györköš. Gle-

Kongres izgubljencev

dališko ustvarjanje imam rad in v prvi vrsti me delo in dosežki na tem področju najbolj bogatijo. Tudi če ne do-

in bili drug drugemu publika. Znal sem povezati kul-

bimo niti evra za celoten projekt, uspešno uprizoritev

turne ustvarjalce. Ne omalovažujem zdajšnjega dela

predstave in gostovanja, s katerimi uvrščamo Lendavo

kulturnega društva. Če želijo ponovno oživiti kultur-

v gledališki prostor z lastno produkcijo, bom še vedno

no ustvarjanje mladih, je treba najti osebo, ki bo mla-

ustvarjal, če bom le imel kaj sporočiti občinstvu.

de povezala. To osebo morajo mladi spoštovati, mora

Če bom imel idejo, jo bom začel ustvarjati takoj in

jim biti vzgled. Seveda pa mora znati skupaj s svojimi

ne bom čakal na miloščino. Pogovarjal sem se s film-

somišljeniki ustvariti vizijo kulturnega življenja. In

skimi in gledališkimi režiserji, ki so imeli zelo jasno in

seveda ne gre za delo, ki bo dobro plačano.

živo zapisan scenarij in so mesece, če ne že kar leta,

Sedaj pa še nekaj besed o kulturni prestolnici

čakali na odobritev finančnih sredstev. V tem času

Evrope oziroma o Mariboru in širši regiji. Maribor bo

jim je ideja zbledela in tudi stvaritev je bila po 2-3 le-

leta 2012 postal evropska prestolnica kulture. Seve-

tih bleda, povprečna. V stvaritvi je manjkala ravno ti-

da se želi Maribor predstaviti s širšo regijo, zato se

sta energija, tisti pravi občutek.

bodo kulturni dogodki vrstili na širšem območju. Vsi

Nasploh se mi zdi, da je v Lendavi po mojem odho-

naj bi prispevali k temu, da bomo uspešna prestol-

du obstalo tudi delo kulturnega društva. V času mo-

nica kulture. Prebivalci severovzhodne Slovenije naj

jega vodenja sem znal vključiti v KD likovnike, rock

ne bi prispevali k uspešnosti tega projekta le fizično,

glasbenike, lutkarje, gledališčnike, recitatorje, plesal-

kot pasivni gledalci, temveč bi morali prispevati velik

ce ... Organizirali smo gledališke in lutkovne predsta-

delež svoje kulturne produkcije. Raznovrstni kultur-

ve, koncerte, likovne razstave, delavnice. Za noben

ni ustvarjalci bi se morali že sedaj pripravljati na to,

kulturni dogodek nismo prejeli s strani občine več

s čim se bodo tedaj predstavili Evropi. Tako, kot se

kot 250 evrov, pa se nam je vseeno izšlo. Izšlo pa se

na olimpijske igre pripravljajo športniki štiri leta. Žal

je zato, ker smo imeli lastno produkcijo in smo izme-

organizacijski odbor ne spremlja neinstitucionalne

njevali produkcije z drugimi skupinami. Brez lastne

kulturne produkcije, zato tudi ne ve, kaj lahko od nje

produkcije je težje zagotoviti kvalitetno in hkrati po-

pričakuje. Verjemite mi, da je velik delež gledalcev po-

ceni kulturo. Večina teh ustvarjalcev je bila mladih.

nosnih na domačo produkcijo in ti gledalci ter ustvar-

Drug drugega smo spodbujali, vedeli, kaj kdo počne

jalci lahko še kako prispevajo k uspešnosti projekta.

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Organizatorji morajo stopiti iz svojih pisarn, prepo-

mača skupina pa živi med občani, igralce srečujemo

znati kvalitetne produkcije in jih vsaj v času “prestol-

skoraj vsak dan, se z njimi pomenimo, jih potrepljamo

nice kulture” vzeti pod svoje okrilje. Oni bi morali lo-

po ramenih. Mislim, da bi se ljudje, ki vodijo lendavsko

viti nove talente, tako kot pri različnih športih, ko so

kulturno politiko, morali malce zamisliti. Morali bi

tako imenovani skavti na talente razpredeni po vsem

stopiti do kulturnih ustvarjalcev, jih spodbujati, kajti

svetu. Verjemite mi, da bi marsikateremu ustvarjal-

oni oblikujejo in bogatijo kulturno življenje domači-

cu bila čast sodelovati. Tudi če bi dobili za svojo novo

nov. Kultura, tudi domača, se prenaša iz roda v rod.

stvaritev le 500 evrov, bi jo še z večjo zavzetostjo pri-

Kulturno dogajanje v Lendavi bo dolgoročno izumrlo

pravljal. Tako bi lahko imeli za 50 000 evrov 100 kva-

brez močne in prepoznavne domače kulture. Tako kot

litetnih lastnih produkcij, ki bi bile trden temelj za

športne ekipe, ki ne delajo kvalitetno in organizirano

nadaljnji razvoj kulturnega prostora. In seveda tudi

z mladimi in so zato primorane kupovati igralce na

kulture ljudi. Z veliko kvalitetne lastne produkcije bi

tržišču. Ti igrajo tako dolgo, dokler so plačani. Potem

bil strošek organizacije prireditve vsaj za 25% nižji,

pa zapustijo kraj in klub ter gredo drugam.

vendar za nas nedvomno bogatejši.

Po sedmih letih sem se ponovno vrnil med moje

Ni se spremenila le Lendava, niso se spremenili le

domače lendavske gledališke ustvarjalce. Skupaj smo

Lendavčani. Spremenil se je ves svet, večina človeštva.

ustvarili drug drugega. V letu 2009 smo se v okviru

Spremenile so se vrednote v svetu, v katerem živimo.

gledališkega projekta Izbrisani zbrali Maša Misja, Pe-

V delovanje Zavoda za kulturo in promocijo Lenda-

tra Kavaš, Doroteja Kukovec in Miha Žalik ter uprizori-

ve nimam vpogleda. Vem pa, da je težko napolniti tako

li gledališko predstavo Zaradi inventure odprto. Letos je

veliko dvorano in javni zavod tudi uspešno voditi. Ko-

sledilo nadaljevanje te predstave z naslovom Kongres

likor slišim od drugih, v Lendavi to uspeva. Za kakšno

izgubljencev. Mislim, da bosta predstavi pustili globok

ceno, pa ne vem. Lahko je pametovati, še težje pa je

vtis v marsikaterem gledalcu. Kajti predstava Kongres

biti uspešen pri takšnem delu.

izgubljencev govori o ljudeh, ki jih tepe življenje, ki jih

Vsekakor so ob zidavi KD in načrtih za oživlja-

tepejo ljudje, ki se tepejo sami. Mislim, da se marsikoga

nje kulture v Lendavi skorajda pozabili na domače

izmed nas ni ali ne bo izognila podobna usoda.

ustvarjalce. Lendava ima veliko dvorano, to je velik in lepo urejen spomenik. Lendavčani so ponosni nanj. Vendar, ali lahko kdo izmed Lendavčanov pokaže prostor, kjer se rojeva in ustvarja kultura? Kjer se načrtno ustvarja kultura? In koliko denarja je namenjenega za domače ustvarjalce? Verjetno nobena zelo uspešna, aktivna in prepoznavana domača slovenska gledališka skupina v desetih letih ne bo prejela za svoje delovanje toliko denarja, kot ga je potrebno odšteti za en nastop gostujočega gledališkega ansambla. Gostujoča skupina pride, odigra, pobere denar, odide in čez teden dni se

Kongres izgubljencev

za njo izgubi vsaka sled - tudi v našem spominu. Do•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Mira Unger

 marija.unger@amis.net

Odlično medgeneracijsko sodelovanje na domačem terenu Kofetarji spet na odru! Člani gledališke skupine Društva upokojencev

stave uprizarjamo tudi v madžarščini, tako da poteka-

Lendava Kofetarji smo se izkazali prvikrat v letu

jo dialogi na prizorišču dvojezično. Nastopili smo že

2009, ko smo postavili na oder lendavske koncertne

šestkrat, povabila za nastope pa še kar dežujejo tudi

in gledališke dvorane celovečerno komedijo Kofetarji.

iz okoliških šol in vrtcev.

Požela je velik uspeh in igralcem je uspelo z dvema

V teh recesijskih časih, ko je žal komaj kaj sredstev

predstavama dvakrat napolniti veliko dvorano. Go-

za financiranje gledaliških prireditev za najmlajše, so

stovali so po bližnjih vaseh in v Ljutomeru ter Verže-

tovrstne akcije še kako dobrodošle! Kofetarji smo se

ju. V predstavi sodelujejo še srednješolci Dvojezične

že dogovorili, da bomo v naslednji gledališki sezoni

srednje šole Lendava. Tako se krepi medgeneracijsko

pripravili celovečerno predstavo (ali dve!) za otroke, ki

sodelovanje, ki očitno zagotavlja tudi dober uspeh.

so dejansko najhvaležnejše občinstvo – in tako zago-

Mlajši se uče od upokojencev strpnosti, potrpežljivo-

tovili najmlajšim še obilo užitkov ob spremljanju odr-

sti, vztrajnosti, modrosti, starejšim pa vlivajo energijo

skih predstav.

in mladostno vedrino. Ljudje so voljni in pripravljeni

Starejši odrasli smo vzeli svoje poslanstvo z veliko

delati na različnih področjih, le povabiti in animirati

mero resnosti, se vživeli v vloge, ki smo si jih pisali kar

jih je treba (mislim, da mentorjev ne manjka!) – in re-

na kožo, kot radi rečemo, ob pripravi predstave smo

zultati so na dlani! V dobrem letu dni smo »postavili

se pa tudi sami dobro zabavali in spoznavali, kaj vse

na noge« gledališko skupino, pevski zbor, prav te dni

muči današnjo mladež ter prezaposlene starše.

se pa pogovarjamo o literarno-recitatorskem krožku, BEBA LARNSAK

za katerega je tudi veliko zanimanja. Pred letošnjim kulturnim dnem smo se člani gle-

Z gledališko dejavnostjo sem

dališke skupine Kofetarji odzvali povabilu Vrtca Len-

se prvikrat srečala v mladih

dava ter postavili na oder interaktivno glasbeno-ple-

letih. Sedaj z veseljem lahko

sno-dramsko predstavo Maček Muri in prijateljica

povem, da po mnogih letih

Julija. Za besedilo je tudi tokrat poskrbela O. Paušič,

spet sodelujem v gledališki

ki je obenem režiserka predstave. Vesela, zabavna,

skupini. Moram priznati, da sem imela veliko pomi-

igriva predstava, spretni igralci, ki so se odlično od-

slekov, kajti zdelo se mi je, da bo pretežko (učenje kar

zvali pobudam iz vrst mladega občinstva, so navduši-

veliko besedila, sodelovanje s srednješolci). Toda po-

li malčke ter vzgojiteljice lendavskega vrtca ter nižjih

kazalo se je, da so bili moji dvomi povsem odveč. Med

razredov osnovnih šol. Potrudili smo se in dele pred-

študijem predstave Kofetarji smo se imeli krasno, do-

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

bro smo se ujeli tudi z mladimi. Prav zato mi ni bilo

VALERIJA VRENKO

težko sprejeti vlogo v igrici za najmlajše Maček Muri

Vsakokrat znova sem prijetno

in prijateljica Julija. Mislim, da je odlična pot – na-

presenečena nad odzivom otrok

mreč medgeneracijsko sodelovanje preko dejavnosti

in njihovim sodelovanjem med

v okviru gledališke skupine. Veseli me že misel na na-

predstavo. Našemu nastopu sle-

slednji projekt …

dijo odprtih ust in so zelo sproščeni, razigrani, spontani. Ves strah in trema, ki sem PAULA LEINER

ju imela pred nastopi, se v trenutku, ko se predstava

Z veseljem sem se vključila v gle-

začne, razblinita. Z veseljem sodelujem in upam, da

dališko skupino Kofetarji. Že ne-

bom imela še večkrat priložnost nastopiti za naše naj-

kaj časa sem razmišljala o tem,

mlajše, ki so res najprisrčnejše občinstvo.

da si moram najti »interesno MIRA UNGER

dejavnost«, ki me bo okupirala, zabavo, dejavnost za dušo. Dopovedovala sem si, da

Vesela sem, da sem kot upokoje-

je vendarle premalo, če se ukvarjaš le z vsakdanjimi

na učiteljica še vedno lahko so-

opravili. Otopiš.

oblikovalka učenja, ustvarjanja

Igranje na odru mi ni tuje, saj sem to nekoč že

in igre mlade generacije. Le kako

počela – pod mentorstvom Rajka Stuparja. Tudi moj

bomo vzpostavili pristno medge-

poklic, bila sem učiteljica, je zahteval od mene precej

neracijsko sožitje, če bomo otroke že v rani mladosti

znanja o odrskem nastopanju. Pogosto je učna ura v

odtrgali od starejših. Nasprotno, omogočimo jim sku-

razredu dobro uspela, ker sem jo dobro odigrala.

pno pot, igro, druženje in učenje.

Delo v skupini mi veliko pomeni. Srečujemo se, se

Kot »nagajiva Julija« uživam v svoji vlogi in skozi

družimo, veliko se nasmejemo, posedimo pri kavici.

igro, smeh in solze prijazno opozarjam tudi na napa-

Super je! Vse to mi vliva veliko pozitivne energije, me

ke. Spoznajo, kako se ne smejo obnašati v kulturnem

naredi močnejšo, samozavestnejšo. Izliti na odru svo-

domu, kakšen je lep odnos do živali, do prijateljstva,

ja čustva, nasmejati občinstvo (tako odrasle kot otro-

do staršev, knjig in še bi lahko naštevala. Učenje be-

ke) je zame najboljša zabava.

sedila mi ne dela preglavic, saj ga včasih preoblikujem tudi med samo igro in ga prilagajam razpoloženju

IRENA LEVAČIČ

otrok. Otroci se lepo odzivajo, sodelujejo in uživajo.

Ko so me Kofetarji povabili medse,

Med nami se kar kmalu izoblikuje prijetno vzdušje,

sem bila precej skeptična, ali mi

saj so zelo sproščeni in radovedni. Skoraj prepričana

bo šlo. Še nikoli namreč nisem na-

sem, da jim naš nastop popestri igro in pouk. Osebno

stopala na odru ( osnovnošolskih

pa sem jim hvaležna za odkrit nasmeh, za dotik in za

prireditev ne štejem). Prvi nastop

iskrice v očeh. Zahvaliti se želim tudi vzgojiteljicam in

v Genterovcih je bil poln treme, negotovosti, tudi stra-

učiteljicam, ki so nas povsod lepo sprejele in dočakale

hu, ko pa sem videla, kako pozorno malčki spremljajo

- celo s pravo veliko torto.

naš nastop in kako vneto sodelujejo, je šlo vse laže. Na

Predlagam, da bi srečanje z mladimi pripravili

odru (in tudi za kulisami) je res nadvse zabavno.

tudi v prostorih Društva upokojencev Lendava, kjer •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

bi jim predstavili naše aktivnosti, ki jih zadnje čase

Razmišljam o tem, da bi se res načrtno lotili pred-

ni malo.

stav za otroke in pripravili vsaj po dve v sezoni. Vemo,

K sodelovanju vabimo vse, ki jim je blizu medgene-

da javni zavodi nimajo sredstev, da bi vabili v Lendavo

racijsko sožitje, igra, pesem, glasba, šport,naravna in

profesionalne gledališke skupine za mlajše gledalce

kulturna dediščina.

– mi smo pa tukaj! Veliko lahko storimo, smo motivi-

Verjemite, nič ne postara bolj kot neprestana mi-

rani in ni nam težko, pa še zabavamo se ob tem, kar z

sel, da se staramo.

veseljem počnemo. IVO PAUŠIČ

Povsod s nas zelo prisrčno sprejeli. V Vrtcu Len-

Povabilo k sodelovanju v pred-

dava – Enota Tomšičeva ulica, kjer so tudi najmlaj-

stavi Maček Muri in prijateljica

ši učenci DOŠ I Lendava, so vzgojiteljice in učiteljice

Julija me je seveda razveselilo,

spekle celo pico z ribami in pirino torto z limetinim

saj gre za šaljive, vedre, poučne

ledom!

vsebine, ki nevsiljivo vzgajajo. Ko sem videl žareče obrazke otrok, sem začutil, da si želijo tovrstnih prireditev. Zame je pogled na njihove vedre obraze in končni aplavz zahvala in potrditev ter motivacija, da se tudi v prihodnje pridružim gledališki skupini in sodelujem po svojih močeh. Tako bom ostal povezan z mladimi. OLGA PAUŠIČ Doslej sem bila z gledališko dejavnostjo povezana kot avtorica besedil in režiserka predstav – Člani gledališke skupine Društva upokojencev Lendava Kofetarji

nisem pa igrala na odru. Zame je to nova izkušnja, čeprav je res tudi to, da smo učitelji »po sili« tudi igralci, saj je vsaka učna ura v šoli tudi gledališka predstava v malem. Sprva me je mučilo, raje bi bila le opazovalka iz ozadja, a ker nas je tako malo, se vlogi nisem mogla izogniti. Ni tako preprosto, kot se zdi. Usvojiti moraš besedilo in ga posredovati tako, da se bo gledalca dotaknilo. Še dobro, da ni veliko teksta. A moram reči, da mi je pa silno prijetno pri srcu, ko vidim radovedne, nasmejane obraze, ki smo jim z nastopom popestrili vsakdanjik in jih malo odvrnili od težav in težavic, ki jih zagotovo tudi oni že imajo. 86

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Lidija Alt Vrtec Lendva - Lendvai Óvoda

Od besedila do odrske predstave Že vrsto let se ukvarjam z gleda-

igro negovati in na njej graditi. Saj

liško dejavnostjo otrok v vrtcu. Sko-

dobro vemo, kako se otroci v trenut-

zi vsa ta leta sem iskala primerne

ku prelevijo v neko drugo osebo in

metode dela, s katerimi sem otroke

se prestavijo v drug čas in prostor.

čim bolj spodbujala h kreativnosti

Pravi ustvarjalci so. Odrasli lah-

na odru.

ko ob njihovi domišljiji le strmimo

Vseskozi sem se zavedala, da je pomembno »igrati se gledališče« ne zato, da se bomo nekaj na pamet naučili, ampak vključiti gledališče

in se iz njihove domišljijske igre Gledališka skupina vzgojiteljic iz dvojezičnega vrtca Lendava z igro Piščanec Čivko.

učimo, kako organizirati gledališče. Kajti toliko inovativnosti, domišljije, spontanosti in sproščenosti, kot

(lutkovno ali dramsko) v vrtčevski vsakdan in nepre-

jo vsebuje otrokova igra, ne premorejo nobene igral-

stano spremljati rast otrok na gledališkem področju..

ske veščine.

Zavedam se, da je vredno zaupati otrokovi domi-

Preko teh simbolnih iger sem iz leta v leto obli-

šljiji in radovednosti, saj le to rodi sadove. Pomemb-

kovala gledališke skupine, ki so delovale pod imeni

no je organizirati čas in prostor, v katerem otroci

Medvedki, Mucki, Škratki.

lahko eksperimentirajo s svojimi »če bi bilo«. Dobro-

Nizki oder smo postopno zamenjali z visokim.

došle so skrinje z različnimi oblačili in predmeti kot

Tako že nekaj let gostujemo tudi na medobčinskih

izhodišče za kreativnost. Sicer pa, kdo na tem svetu

srečanjih v različnih krajih. Enkrat nam je uspelo

se zna bolje igrati kot otroci?

priti tudi na regijsko srečanje.

V načrtovanju in organiziranju simbolne igre so

Predstavili smo se z različnimi gledališkimi igra-

najboljši. Zato se mi zdi zelo pomembno simbolno

mi, kot so: Poljubček za lahko noč, Tri muce, Modra kapica in začarani volk. Letos pa pripravljamo igrico Zajček se je izgubil. Zame je zelo pomembno, da se otroci dobro počutijo in da to radi počno. Ob tem si seveda razvijajo pozitivno samopodobo in se tudi tako naučijo izogibati posledicam pogostega stresa, razvijajo kritičnost in veščine javnega nastopanja. Tako kot otroke pa sem velikokrat uspela pridobiti k ustvarjanju tudi njihove starše. Tudi z njimi smo zaigrali več vsebin, ki so bile otrokom blizu in so jih

Gledališka skupina Škrati z igro Zajček se je izgubil.

preko iger podoživljali. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Gledališka skupina vzgojiteljic iz dvojezičnega vrtca Lendava z igro Piščanec Čivko.

Le-te so bile: Igrače na potepu, Zvezdica Zaspan-

glasba, za katero sem prej velikokrat sama poskrbe-

ka, Zrcalce, Mojca Pokrajculja, Rdeča kapica, Debe-

la. Sedaj pa nam pri tem pomaga Aleš Komaricki, to

la repa, Razbita buča. Tako so starši razveseljevali

je starš otroka, ki obiskuje naš vrtec. Zato sem mu

naše otroke. To so posebne izkušnje, ki so v nas pu-

zelo hvaležna. Med sodelujočimi pa imamo prav tako

stile lepe spomine.

glasbenico, ki zelo dobro obvlada akustično kitaro, s

Prav tako smo iz vrst vzgojiteljic osnovale gleda-

katero popestri igro.

liško skupino in pripravile dve predstavi: Volkec in

Scenske elemente vzgojiteljice izdelamo same,

Piščanec Čivko. Pri izbiri vsebin se vedno vprašamo,

kakor tudi preproste kostume. Zahtevnejše kostume

o čem nam vsebina pripoveduje in kaj želi sporočiti.

nam sešijejo v šiviljski delavnici VDC Lendava.

Tako naše predstave učijo otroke sprejemanja

Takoj, kot je igra nared, pa potrebujemo le še kom-

drugačnosti, prijateljstva, ljubezni, redoljubnosti,

bi, ki nas popelje na želeno mesto, med otroke v raz-

delavnosti, sloge, varnosti …

lične vrtce. Ob druženju z njimi si napolnimo »bate-

K čim večji popolnosti predstave pa sodi tudi 88

rije« za nadaljnje ustvarjanje. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Meri Raščan

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

gledalisceku.kuc@gmail.com

Gledališče KU-KUC

Deset let gledališča KU-KUC O gledaliških umetnicah Miši Gerič in Urški Ra-

vava ogromno novih ljudi, dogajajo se nama smešne,

ščan, ustanoviteljicah gledališča Ku-kuc, je bilo napi-

nevsakdanje stvari. Spiš, ješ, ustvarjaš kar na poti na

sanega že veliko. Pa vendar nas vsakič znova presene-

predstavo …

tita s svojo neizmerno energijo in drugačnostjo, ki jo

Čar je tudi v tem, ko zjutraj ob štirih vstaneš in se

izžarevata skozi svoje predstave za otroke.

po največjem snegu z domačo kuhano kavo, sendvi-

Mladi umetnici sta že od otroštva sanjali, da bo-

čem, dedkom Mrazom in polnim avtom scene odpra-

sta postali igralki in pravita, da danes resnično živita

viš iz Lendave gostovat v Koper, Jesenice, Kranjsko

svoje sanje … Z veliko truda, odrekanja in neizmerno

Goro, Trst … Nemalokrat se nama je že zgodilo, da sva

vero vase sta ustanovili eno danes najbolj priznanih

potovali kar v kostumih, našemljeni, saj se zgodi, da

gledališč za otroke v Sloveniji. Pravzaprav ni mesta v

imava včasih tudi po 4 ali 5 predstav na dan in takrat

naši majhni deželi, kjer gledališče Ku-kuc še ni gosto-

resnično ni časa niti za preoblačenje. Tako si lahko

valo. Pravita, da večino časa preživita na cesti, saj na-

samo zamišljate prizor, kako pingvin doliva bencin na

stopata vsak dan na drugem koncu Slovenije. Čeprav

črpalki v Novem mestu sredi lepega sončnega dne.

je včasih vse skupaj izjemno naporno, vseeno uživata,

Vse najine predstave so avtorske, trudiva se, da bi

saj je to služba, o kateri sta sanjali vse življenje in ki

vsaka nosila v sebi močno vzgojno sporočilo za otroke

ju izpolnjuje, kot ju nobena druga služba ne bi nikoli,

in bila obenem tudi zelo zabavna, zato vsako leto pri-

pravita Miša in Urška. O svojih doživetjih in o gledali-

praviva nove avtorske predstave in skušava prejšnje

šču Ku-kuc sta napisali naslednje:

še za malenkost izboljšati. V letošnjem šolskem letu

»Človek si ne more zamišljati, koliko vsega se nama

sva pripravili kar pet novih predstav, v mesecu marcu

dogaja na najinih potovanjih, na nastopih … V avtu se

pa načrtujeva še eno premiero predstave, ki bo name-

rojevajo nove zamisli, scenariji za predstave, spozna-

njena otrokom prvega starostnega obdobja. Za nama je zelo ustvarjalno obdobje, vendar se že veseliva novih kreativnih priprav v mesecu maju, ko jo bova za 3 dni nekam popihali in se posvetili novim idejam in zamislim za predstave v šolskem letu 2010/2011. Letošnje leto je za gledališče Ku-kuc zelo pomembno, saj praznujemo 10. obletnico obstoja. V desetih letih delovanja sva si nabrali ogromno izkušenj tako pri pisanju scenarijev kot pri sami igri, najboljša pohvala za naju pa je, ko naju stranke zdaj že praviloma skoraj vsakič po prvem gostovanju še •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

na Y-knot za naju sklada in snema, g. Rajko Stupar nama pomaga z dobrimi nasveti pri igri, ga. Olga Paušič je najina lektorica, slikar Dubravko Baumgartner za naju ustvari, kar si zamisliva, Peter Orban je najin oblikovalec, VDC Lendava nama kreira kostume, Občina Lendava pa podpira najine projekte. Vsem sva hvaležni, saj je vsak od njih nenadomestljiv član družine Ku-kuc. Ko se ozreva nazaj, občutiva, da sva morali premostiti veliko ovir na najini ustvarjalni poti, vendar nisva nikoli niti za trenutek podvomili, da nama ne

Miša Gerič in Urška Raščan

bo uspelo. Tudi takrat, ko nama je bilo najtežje, se

pokličejo gostovat. Z nekaterimi vrtci, šolami in kul-

je zmeraj našel nekdo, ki nama je dal nov zagon in

turnimi ustanovami smo resnično postali pravi pri-

navdih za delo. To so največkrat bili otroci, najina naj-

jatelji. Samo v lanskem letu sva imeli 182 ponovitev,

zvestejša in najbolj iskrena publika. Radi ustvarjava

v letošnjem mesecu decembru pa kar 110 predstav.

zanje in ni lepšega občutka kot je tisti, ko jih izza zave-

Ponosni sva na najino gledališče Ku-kuc, saj sva tako

se opazuješ, kako nestrpno in željno pričakujejo pri-

rekoč iz nič z lastnim trudom postavili na noge eno

četek predstave, med predstavo, ko dobesedno dihajo

najbolj prepoznavnih gledališč za otroke v Sloveniji.

in se poistovetijo s pravljičnimi junaki in seveda po koncu predstave, ko nama te majhne ročice namenijo

Veliko srečo imava, da nama pri najinem ustvar-

najbolj iskren aplavz in ko zapustijo dvorano s prav

janju pomaga kar nekaj dobrih ljudi - prijateljev, saj

posebno iskrico v očeh.

za postavitev ene predstave ne zadostujeta le dober scenarij in igra, za to je potrebno veliko več. Tukaj

Vse to naju že deseto leto navdihuje, da za otroke

bi se radi zahvalili predvsem naši vodji pisarne, ge.

vseh starosti ustvarjava predstave, katerih sporočila

Meri, brez katere si gledališča Ku-kuc sploh ne pred-

odnesejo s seboj in jih le-ta spremljajo skozi življenje.«

stavljava. Ona je najina desna (in leva) roka, ki skrbi, da gledališče funkcionira tako, kot mora. Imava izredno srečo, da se najina fanta, Jure in Marko, spoznata na izdelovanje scene, risanje na platno ter na ustvarjanje glasbe in snemanje v studiu. V bistvu jima kaj drugega, kot da delata z nama, niti ne preostane, kot se pogosto šalimo. Družina Ku-kuc ima veliko članov; šiviljo, go. Marijo, ki nama pomaga pri kostumih, go. Blanko, ki nama svetuje pri scenarijih, koreografinjo Na predstavi Vsi otroci sveta

Ano, ki skrbi za plesne koreografije, skupi90

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Davor Dolenčić

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

dolencic@siol.net

HKD Pomurje

Hrvatsko kulturno društvo Pomurje Hrvatsko kulturno društvo Pomurje organizirano

jednog naroda, pa nas stoga jako veseli dobar odaziv

djeluje pet godina i kroz svoj program ostvaruje svoje

učenika na nastavu.

osnivačke cilejve, a to su: očuvanje hrvatske tradicije,

Osnivanje tamburaške sekcije društva isto je tako

običaja, kulture i jezika, čime ujedino pridonosi mul-

važan i zahtjevan projekt kojeg smo uspijeli ostvari-

tikulturalnosti ove naše sredine.

ti. Članovi naše tamburaške sekcije nastupaju skoro

U tih pet godina Hrvatsko kulturno društvo Po-

na svim kulturnim priredbama u organizaciji Općine

murje organiziralo je niz kulturnih priredba na ko-

Lendava, pa tako svojim nastupom obogaćuju kultur-

jima članovi našeg društva, a i svi ostali stanovnici

ni program priredbi ne samo na osnovu multikultu-

Općine Lendava imaju prilike njegovati i upoznati dio

ralnosti, već i kroz milozvučnu hrvatsku tamburašku

bogate hrvatske kulturne baštine, te hrvatskih obi-

pjesmu. Voditelj tamburaške sekcije je Dragutin Ko-

čaja. Neke od tih priredaba opisali smo u ovom broju

vačić.

Lindue.

Prošle 2009. godine počeli smo sa pripremama i

Uz organiziranje raznih kulturnih priredaba mi

ustanavljanjem folklorne sekcije, koja danas broji oko

u Hrvatskom kulturnom društvu Pomurje posebno

16 članova. Članovi sekcije uvježbavaju plesne kora-

smo ponosni na projekte koje smo sami osmislili i

ke i pjevanje pjesama, kako bi već u ovoj 2010. godini

proveli. Tu bih u prvom redu istaknuo izdavanje na-

imali prvi javni nastup.

šeg časopisa – Glas HKD Pomurje kojeg izdajemo dva

Naravno, uz sve to ne treba zaboraviti ni na ure-

puta godišnje u nakladi od 500 primjeraka. Urednič-

đivanje prostorija Hrvatskog doma koje smo krajem

ka politika temelji se na objavljivanju članaka veza-

2009. godine dobili na korištenje od Općine Lendava,

nih uz protekle organizirane događaje i komentiranje

a čije se svečano otvaranje i puštanje u funkciju može

istih te temama vezanim uz Hrvatsku. Tako pokuša-

očekivati u travnju ove godine.

vamo u tom drugom tematskom sklopu obuhvatiti

Ovakav kvalitetan rad Hrvatskog kulturnog druš-

teme vezane uz hrvatsku povijest, kulturu, tradiciju

tva Pomurje primijetile su sve društvene strukture

i prirodne ljepote Hrvatske. Uredništvo časopisa čine

ove naše sredine, pa smo tako bili i pozvani na su-

članovi uredništva: Renata Lugomer Pohajda i Đani-

djelovanje u radu uredništva revije Lindua. Zadovolj-

no Kutnjak, glavni urednik časopisa je Davor Dolen-

ni smo svojim doprinosom reviji i zahvaljujemo na

čić, dok lekturu vrši prof. Aleksej Milinović

pruženoj mogućnosti predstavljanja svoga rada i na

Drugi projekt kojeg sa ponosom ističemo je uvo-

ovakav način. Veseli nas daljne sudjelovanje u radu

đenje fakultativne nastave-učenja hrvatskog jezika

uredništva revije Lindua jer i kroz taj vid rada upot-

na lendavskoj osnovnoj i srednjoj školi. Svijesni smo

punjujemo jedan od glavnih ciljeva našeg društva, a

činjenice da je očuvanje materinjeg jezika jedno od

to je integracija i doprinos strukturama i kulturnoj

najvažnijih poslanstva u okviru očuvanja identiteta

suradnji ove naše sredine. •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Davor Dolenčić

dolencic@siol.net

Fotografija v Lendavi S pojavom digitalne fotografije ob koncu osemde-

Nekaj več o samem klubu nam je povedal njegov pred-

setih let prejšnjega stoletja je razvoj fotografije krenil

sednik Tomaž Galič:

v čisto novi smeri. Nove tehnološke rešitve so omo-

»Društvo Foto video klub Lendava (FVKL) ima za-

gočile povezovanje računalnika s fotoaparatom brez

vidljivo in bogato tradicijo. Ta izvira iz leta 1957, ko

posrednika. Na ta način se je fotografija znebila neka-

je bilo v Lendavi ustanovljeno prvo fotografsko dru-

terih postopkov, katere so bili sposobni izvesti samo

štvo v Sloveniji! Številna priznanja in tudi znanja še

vrhunsko opremljeni fotografski studiji. Tako smo

živečih fotografov tega društva so izjemna motivaci-

postali priče procesa socializacije fotografije kot krea-

ja novim članom. Društvo se je v tem času dvakrat

tivnega medija, kar je prispevalo k veliki popularnosti

preimenovalo. Foto kino klub Lendava je ob koncu

fotografije.

prejšnjega stoletja vodil strokovne aktivnosti pri pri-

Fotografija se pojavlja v mnogoterih oblikah, am-

pravah in obnovi starega kinematografa v Lendavi.

pak prav v tem tičita njena moč ter popularnost. No,

Kino/Mozi Lendava je deloval kot samostojna delovna

nas trenutno zanima umetniška fotografija.

enota v takrat novo ustanovljenem Zavodu za kulturo

Kaj pravzaprav pomeni izraz umetniška fotogra-

Lendava. Poleg rednega programa kina je bil uveden

fija? Sam izraz umetniška fotografija je dokaj nepo-

tudi poseben edukativni program - filmsko gledališče.

srečen, saj se namreč nikoli ne govori o umetniškem

Obiskovalci tega programa so imeli priložnost temelji-

slikarstvu, umetniškem kiparstvu, umetniški grafiki,

tejšega vpogleda v film, ki so ga občinstvu predstavili

umetniški arhitekturi, čeprav se tudi na teh podro-

priznani strokovnjaki, kot so Viktor Konjar, Leon Mag-

čjih ustvarjanja srečujemo z umetniškim izražanjem

dalenc, Peter Milovanović Jarh in drugi.

na različnih ravneh.

Leta 2009 smo klub preimenovali, posodobili, pri-

Umetnost čutimo - zelo težko pa jo racionalno ra-

dobili nove člane, ustanovili tudi video sekcijo in iz-

zložimo. V kolikor opazovalec na fotografijah uspe ot-

vedli pomembne aktivnosti ter projekte. Člani kluba

kriti emocije, ki jih je avtor vtkal v svoje delo, je komu-

se sestajajo dvakrat mesečno na rednih delovnih se-

nikacija med njim in avtorjem vzpostavljena, in takrat

stankih v prostorih JSKD OI Lendava. Na sestankih

lahko rečemo, da je avtor uspel v svojem umetniškem

prirejamo tudi izobraževalne tečaje s področja foto-

udejstvovanju. Da bi fotografija bila umetniška, naj bi

grafije in digitalne obdelave fotografij.

poleg obče estetske in likovne vrednosti, kompozicije,

Samo v letu 2009 je društvo FVKL izvedlo kar ne-

tonske vrednosti, ritma, linije in kolorita imela tudi

kaj odmevnih projektov:

emotiven naboj.

• S krajevno skupnostjo Pince Marof in Benica ter

V Lendavi se v zadnjih letih prav tako pojavlja vse

kulturnim društvom Primurka smo izvedli natečaj

večji interes za fotografijo, kar dokazuje ponovno

in postavili stalno razstavo pod nazivom Lepote

ustanavljanje in oživljanje Foto-video kluba Lendava.

naših krajev. Cilj je bil prikazati lepote narave in

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

RAZSTAVA UMETNIŠKE FOTOGRAFIJE – ZAPUŠČEN ATELJE – TOMAŽ GALIČ

način življenja v majhnih vasicah in že prej omenjenih krajevnih skupnostih. Razstava je na ogled v domu krajanov Pince Marof. Razstavo si je do danes ogledalo približno 250 ljudi.

Tomaž Galič se je začel s fotografijo ukvarjati pred

• S turističnim društvom Lindau smo izvedli fotograf-

štirimi leti. Najprej samostojno, nato se je vključil v fo-

ski natečaj Najlepši detajl občine Lendava. Natečaj

tografsko društvo Totifoto. 2009. je bil soustanovitelj

je privabil avtorje iz širše Slovenije (Kranja, Mari-

fotografskega društva FVKL in izvoljen za predsedni-

bora, Murske Sobote in člane našega kluba). Stro-

ka društva.

kovna komisija je izbrala 20 fotografij. Finalisti so

Aprila 2009 je imel svojo prvo samostojno razsta-

bili predstavljeni na otvoritvi razstave v preddverju

vo z naslovom Zapuščen atelje, posvečeno pokojnemu

gledališke in koncertne dvorane v Lendavi. Izvedbo

stricu Štefanu Galiču. Sodeluje na društvenih razsta-

natečaja in postavitev razstave je vodil predsednik

vah. Fotografira pa vse, kar mu pride pred objektiv.

FVKL, odprla pa jo je predsednica TDL ga. Marjetka

Čeprav se sedaj bolj posveča portretni fotografiji, ga je

Graj. Razstavo si je ogledalo približno 1250 ljudi.

najbolj pritegnila makro fotografija. Rad potuje in po-

• Pomembnejši vsakoletni projekt društva je vse-

tovanja dokumentira v reportažicah, katere si lahko

kakor društvena razstava. Zelo dobro obiskana

ogledate na FotoFoto spletnem fotografskem portalu.

otvoritev 11. decembra 2009 je potrdila zanimanje

O razstavi je pisal dr. Lajos Bence (Ko je Stvarnik

občinstva, hkrati pa postavila v najboljši luči na

odsoten).

ogled ustvarjalno moč in vitalnost članov kluba. Kar petnajst avtorjev je občinstvo navdušilo s 56 fotografijami velikega formata. Uspelo nam je prikazati, kaj vse premore avtorjeva domišljija. Razstavo si je ogledalo približno 2000 ljudi, tudi obiskovalci iz sosednjih držav. • Začeli smo z medklubskim in meddržavnim sodelovanjem. Sodelujemo kot partnerji v projektu, katerega nosilec je Fotoklub iz Čakovca, sodelujejo pa še (kot partnerji): Fotografsko društvo iz Murske Sobote in Nagykanizse (Madžarska). Člani teh društev so se udeležili naših klubskih sestankov in otvoritev razstav. Namen tega sodelovanja je spoznavanje novih ljudi, ki se navdušujejo za fotografijo in kraje, v katerih živimo ter želijo izmenjevati strokovno znanje, izkušnje ter kulturne posebnosti dežel, iz katerih prihajajo.« Odmevnejše fotografske razstave, organizirane v

Detajl iz razstave Tomaža Galiča Zapuščen atelje

Lendavi v zadnjih nekaj letih: •

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Lajos Bence

bence.lajos@freemail.hu

Ko je Stvarnik odsoten Ni bolj žalostnega prizora kot zapuščen atelje. Kot če bi Stvarnik, ki upravlja nad Svetom, prezrl vsa »upravljalska« pravila v del(av)niški združbi in propadajočo posest pustil na cedilu. Na slikah Tomaža Galiča – ki mu je to prva konceptualna tema, hkrati pa tudi prva samostojna razstava – opazimo še druga spoznanja odsotnega umetnika, grafika svetovnega kova, Štefana Galiča. V prvi vrsti odsotnost svetlobe, žlahtnega »sija«, ki ga zasledimo na vsaki slikarjevi grafiki. Potem so tu še slikarsko-grafična orodja od

Miha Kacafure (na levi), član spletnega združenja Fotofoto.si čestita Tomažu Galiču (na sredini) na otvoritvi razstave Zapuščen atelje. Na desni strani stoji avtor prispevka, Lajos Bence. (foto: Igor Divjak)

najmehkejših čopičev do najtrših dlet in rezbarjev. Skratka orodja, s katerimi božamo, čistimo, plemenitimo les ter ga grobo rezbarimo z namenom, da pridemo do duše samega motiva.

ure in ure strmi v leseno ploščo. Rezbarsko orodje kar

Ágnes Nemes Nagy je v eni svojih pesmi zapisala:

škripa, tudi gibi so preračunani, ko izpod velikega va-

»V moji duši so predmeti srečni.« Citat bi lahko bil

lja vzame lepenko ali papir, ki ga bo sloj za slojem do-

moto ustvarjanja same ars poetice Štefana Galiča, ki

polnjeval do dovršenosti. V tem gibu je prisotna sama

je imel okoli sebe ogromno stvari: etnografske skulp-

Večnost in še tako močna introvertirana duša kot

ture, razne lonce in čebre pa tudi nekaj preprostih

umetnik Galič se v trenutku odpre ter nasmeje. Kot je

orodij za kmečka oziroma gospodinjska opravila brez

Camus zapisal v Sizifovem mitu: »V tem trenutku – ko

ornamenta. Te je imel tudi rad. Obravnaval jih je kot

je kamen na vrhu in ni znakov, da bi ponovno zdrvel

svoje. In ti predmeti so zdaj tu, na fotografijah, v polni

v prepad po volji bogov – ga moramo smatrati sreč-

realnosti, malo odmaknjeni od središča glavnega »do-

nim.« Ker pričujoče fotografije, ki v svoji »prvobitnosti«

gajanja«, vendar še vedno z zaznavno prisotnostjo.

nudijo vtis fotogramov, pokažejo nevidno »kot slutnja

Na koncu bi lahko pritrdili. Vse je na svojem me-

natanko«. Kot svetloba, ki umre v momentu, ne da bi

stu. Tam, kamor jih je umetnikova roka nazadnje

si lahko vzela časa za slovo …

položila. Tu so tudi njegove barvice, tuši, njegova de-

Fotografije Tomaža Galiča nas »ogaličijo« z dej-

lovna miza, njegovi valji in drugi pripomočki. Vse je

stvom, da lahko odsotnega umetnika nadomestijo nje-

pripravljeno na prihod umetnika, ki ga ni od nikoder.

gove umetnine. Le kako bi lahko razložili osnovni vtis

Če bi natanko pogledali, bi videli tudi sledi njegovih

oz. sporočilo ateljeja (Partizanska 98) s papirjem in

stopinj. Kakor tudi njegovo nagnjeno, usločeno posta-

svinčnikom, na katerem je zapisano: »Piši, riši …« Dru-

vo, uskladiščeno v mikrostrukturi sten ateljeja, kako

gače: samo za trenutek sem odšel, takoj se vrnem …

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

László Nemes

Razstava umetniške fotografije – portreti – Biserka Sijarič Biserka SIJARIČ je bila rojena 4. julija leta 1971

tniških materialov izrazijo, narišejo, naslikajo, oziro-

v Ljubljani. Ljubiteljsko se ukvarja s fotografiranjem

ma spravijo v kip vse, kar je človeškega ter kar priča o

približno 5 let, je pa že v ranem otroštvu rada posegla

človeškem znanju, človekovi veri, njegovih čustvih in

za fotoaparatom. Motive najde povsod, najraje pa se

spiritualnosti. Vendar so imeli nekoč ti »izbranci« na

loti portretne fotografije, ki ji predstavlja še posebej

razpolago le peščico orodij, potrebnih za umetniško

velik izziv, kajti potrebno je najti primerne modele, iz-

izražanje. Rokodelske spretnosti egipčanskih, grških

brati stayling ter lokacijo in skozi oko objektiva ujeti

in rimskih mojstrov ter neverjetne stvaritve genijev

tisto najboljše - pravi trenutek.

renesančnega sveta so le nekatere od postojank, ki so pripeljale do fantastičnih čudes tehnike oz. tehnolo-

»Nostalgija črno-belega« oziroma interpretacija trenutka neskončnosti skozi fotografije Biserke Sijarič

gije, ki smo jim priča v 21. stoletju. Njihova skromna orodja so znanilci nekega novega sveta, tehničnega sveta, katerega naprave – pa naj nam je to všeč ali ne – dominirajo nad nami, ljudmi. Tako je bolje za nas, če v našem vsakdanjiku prisotnost vseh teh naprav

V drugi polovici 19. stoletja je kot nujna posledica

sprejemamo in jih uporabljamo le kot pripomočke, a

izjemnega človeškega uma in nadarjenosti krenil na

jim hkrati v imenu preteklosti in tudi sedanjosti pri-

svojo neustavljivo pot tehnični čudež, ki je ljudi pope-

znamo pomen, ki si ga zaslužijo. Če pomislimo, da je

ljal v skrivnostni svet aparatov in naprav. Če se dana-

še pred nedavnim slika, ki je nastala s pomočjo apa-

šnji človek v času in prostoru ozre nazaj na zgodovi-

rata (ujetje odločujočega trenutka in ovekovečenje

no fotografije, bo deležen prave duhovne poslastice:

narave) za opazovalca pomenila pravo katarzo, smo

miselno potovanje skozi čas ga bo namreč popeljalo

danes lahko osupli nad čudesom, ki je posledica tako

od camere obscure preko Daguerrejevih pionirskih

hitrega razvoja. Verjamem, da je vse fotografsko gra-

fotografij vse do 21. stoletja, v svet digitalne fotogra-

divo potrebno opazovati skozi ta »očala«; to velja tudi

fije. Od začetka sveta je človek, ki sta ga od nekdaj

za fotografije trenutne razstave, ki nas v prvi vrsti

gnali moč spoznanja in želja po kreativnosti, imel po-

prevzamejo z izvedbo v črno-beli tehniki in z močjo

seben odnos do okolice, ki ga je obdajala. Tako so se

iskrenosti.

zmeraj našli »izbranci«, ki so skozi stoletja s svojim

Biserka Sijarič spada v skupino fotografov, ki z ele-

znanjem, talentom in s pomočjo orodij svojega časa

mentarno močjo in potrpežljivostjo lovijo primeren

bili sposobni dokumentirati tisti slikovni svet, ki se je

trenutek in njegovo magično moč vse do takrat, dokler

njim in seveda takratni družbi zdel pomemben. Oni

ne ujamejo tistega idealnega součinkovanja svetlobe

so bili tisti, ki jih je družba izbrala, da s pomočjo ume-

in senc, preko katerega lahko izrazijo vse vsebine in

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

čustva, ki jih nosijo globoko v svoji duši. Gre za čarobnost osvetlitve, za odločujoč trenutek, ki ga fotografi pojmujejo kot »trenutek resnice« - to je trenutek, ko fotografski aparat ustavi in fiksira premikanje in gibe žive narave ter kadar ta, s trenutkom določena podoba, predstavlja realnost videnega in voljo ustvarjalca. Razstavljeni niz portretov deluje zelo prepričljivo in hkrati dokazuje, da se je ustvarjalka sposobna z dušo in ostrim očesom poglobiti v zanjo pomembne človeške obraze ter premore veliko nadarjenosti za zaznavanje delčka sekunde, kadar je dogodek vreden upodobitve. Sivino, torej prehod med črno in belo barvo, išče in uporablja s strokovnim pristopom. In prav ti sivi odtenki, ki spoštujejo zakonitosti forme in součinkovanja svetlobe in senc, so močnejša plat fotografij, saj se z njihovo prisotnostjo človeške upodo-

Detajl iz razstave Biserke Sijarič Portreti

bitve spremenijo v podoživete in do potankosti izdelane portrete. Pohvale vreden je

kompozicije. In ker se prav v tem kaže njena vrlina,

niz moških portretov in portreti deklic, pri katerih

sem prepričan, da imamo nocoj priložnost spoznati

našo pozornost zbudi – poleg vznemirljivosti, ki jih ta

nadarjeno fotografinjo.

tema nosi v sebi – nenavadnost slikovne interpretaci-

Današnja razstava sicer po obsegu ne sodi med ve-

je, ki se nehote dotakne naše duše.

like, vendar pa dober izbor fotografij nakazuje, da se

Rad bi opozoril še na zavestno uporabo kompozi-

bomo z imenom in zanimivimi fotografijami Biserke

cije. Avtorica se namreč – kar se proporcij tiče - opira

Sijarič srečali, srečevali tudi v bodoče.

na že večkrat uporabljene in že preizkušene sisteme 96

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Mag. Antun Perčić

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

antun.percic@sandoz.com

Lek d.d. - Član skupine Sandoz

Gospodarstvo in kultura v občini Lendava Gospodarstvo in kultura v občini Lendava Povezava med kulturo in gospodarstvom je nujna in zelo pomembna, saj si gospodarskega razvoja ni mogoče predstavljati brez razvoja v ostalih podsistemih družbe, kot so izobraževanje, znanost, kultura itd. Ob tem pa ne smemo spregledati dejstva, da nobena (nepridobitna) kulturna organizacija ne more poslovati brez zadostnih sredstev. Viri finančnih sredstev neke kulturne organizacije so lahko zelo različni, npr.

Skupni nastop Komornega moškega zbora iz Leka in Pedagoškega ženskega zbora iz Šarvara

•• javni viri (redno financiranje iz proračuna ali občasno financiranje iz projektov), •• podjetniški viri (komercialni – sponzorstvo ali ne-

ljavi njegovih poslovnih zamisli. Je torej dvosmerna

komercialni – donatorstvo),

poslovna dejavnost, je dogovor med poslovnima stran-

•• osebni viri (darila, zapuščine ...),

kama, ki si izmenjujeta določene storitve. Za sponzor-

•• lastna dejavnost.

stvo so bistveni obojestranska poslovna odvisnost, jasno opredeljeni cilji ter načini njihove zadovoljitve.

Donatorstvo in sponzorstvo

Podjetja, ki se odločijo, da bodo del denarja vložila v nek kulturni projekt, morajo vedeti, kaj bodo dobila

Pri donaciji podjetja ne dobijo v zameno za denar

v zameno. Tu je zelo pomembno, da kulturna organi-

ničesar, ampak ga podarijo v javno dobro. Takrat se

zacija ve, kaj ponuditi določenemu podjetju. Le oboje-

običajno ne pričakuje nobena povratna korist. Dona-

stranska korist bo zagotovila dolgoročno sodelovanje

cija ni komercialna dejavnost. Z njo se želi pomagati

in zadovoljstvo na obeh straneh. Dokazati je potreb-

nepridobitni organizaciji pri dosegu dobro zastavlje-

no, da vložen denar ni izgubljen, temveč investiran.

nih in predstavljenih ciljev.

Interes gospodarske družbe za sponzoriranje kulture

Pri sponzorstvu nameni podjetje neki kulturni

ni dobrodelen. Pri tem gre za vzpostavljanje dialoga

ustanovi denar ali storitev, ta pa v zameno na prire-

med gospodarsko družbo (podjetjem) in družbo, za

ditvah izboljšuje ugled podjetja. Sponzorstvo je oboje-

sožitje podjetja z okoljem, v katerem deluje. Vse pa

stranska koristna dejavnost, saj koristi sponzorju kot

vpliva na ustvarjanje njegove pozitivne podobe in na

oblika promocije ter pomaga sponzorirancu pri izpe-

njegovo družbeno potrditev. Za podjetje je pomembno

•

8/2010

Pogled ustvarjalcev Az alkotók szemszögéből

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

predvsem dolgoročno in stabilno sodelovanje. Menja-

Madžarskem (Sárvári Pedagógus Női Kar). Plod sode-

va med kulturno organizacijo in gospodarsko družbo

lovanja obeh zborov je mnogo skupnih nastopov po

je želja po skupnem razvoju iz skupnega interesa.

Sloveniji in na Madžarskem.

Podpora kulturi v Leku

Galerijska dejavnost je v Leku živa že več kot 25 let. Galerija je v zadnjih letih postala vse bolj dina-

V Leku, članu skupine Sandoz, že vrsto let name-

mično in družabno stičišče, kjer se srečujejo ljubitelji

njamo sredstva kulturnim dejavnostim, saj je kultura

umetnosti iz sveta gospodarstva, kulture, medijev in

narodovo bogastvo, ki ga je treba negovati in razvijati

drugih področij družbenega življenja. V Galeriji Lek

za prihodnost.

so se doslej s svojimi deli predstavili številni znani in

Verjamemo v moč kulturnega povezovanja in soži-

uveljavljeni, kakor tudi mladi umetniki na začetku

tja, ki temelji na kulturni različnosti. Razvijamo dol-

svojih poti. Zelo odmevna in dobro sprejeta je bila raz-

goletna partnerstva s Komornim godalnim orkestrom

stava grafik Štefana Galiča ob kulturnem prazniku

Slovenske filharmonije, Ustanovo Imago Sloveniae in

leta 2004.

Mednarodnim grafičnim likovnim centrom. V Galeriji

V spremni besedi, objavljeni v katalogu ob razsta-

Lek odpiramo vrata tako mlajšim kakor tudi že uve-

vi, je Iztok Premrov zapisal:

ljavljenim avtorjem. Še posebej pomembno se nam

”Štefan Galič je zapustil enega najbolj nenavadnih,

zdi pedagoško delo na področju kulture in spodbuja-

izvirnih in z vrsto doslednosti zaznamovanih grafič-

nje ljubezni otrok do kulturnih dejavnosti.

nih opusov, kar ga uvršča na vidno mesto v slovenski

S svojimi dejanji skušamo enakomerno pomagati

grafični umetnosti prejšnjega stoletja. Med najbolj iz-

po vsej Sloveniji, saj imamo svoje obrate razporejene

razitimi doslednostmi njegove grafične ustvarjalnosti

na več lokacijah in tako lahko prisluhnemo potrebam

je bilo vztrajanje pri barvnem lesorezu, ki kot tehnika

posameznih delov Slovenije.

v evropski likovni umetnosti velja za eno najstarejših.

Sodelovanje Leka s kulturnimi zavodi v Lendavi Družba Lek je v Lendavi prisotna s svojimi proizvodnimi obrati od leta 1982. V preteklih, skoraj tridesetih letih, je do vključevanja družbe v kulturno življenje Lendave in okolice prihajalo na različne načine. Začetek sodelovanja na področju kulture je bil skupni nastop Komornega moškega zbora Lek iz Ljubljane in Mešanega pevskega zbora Krka iz Novega mesta leta 1987 v Lendavi. Z več kot dvajsetletnim sodelovanjem

Odprtje razstave Štefana Galiča je glasbeno popestril pevski zbor Spominčice iz Lendave, ki je bil sestavljen iz lendavskih dijakinj in študentk.

se pa lahko pohvalijo prej omenjeni Komorni moški zbor iz Leka in Pedagoški ženski zbor iz Šarvara na

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Galiča nikoli ni zavedla modernizacija, ki so ji nekateri avtorji prisluhnili ob razvoju barvnega sitotiska in kasneje z računalniško grafiko. Štrefan Galič je bil prepričan, da je z barvnimi lesorezi mogoče izraziti vse in ob tem biti sodoben, samosvoj in razpoznaven. Na ta način si je ustvaril tudi mednarodni renome, ki ga potrjujejo številne tuje nagrade in priznanja za njegovo grafiko. Sam je javno izrazil, da kot prepričan grafik razmišlja povsem drugače kot slikar. To pomeni, da je do potankosti poznal možnosti in vrednote, ki jih v likovnem izražanju ponuja grafika, v njegovem primeru

Skupina Zagšmalit na otvoritvi razstave Dubravka Baumgartnerja v Galeriji Lek

barvni lesorez. Temu je ostal ves čas svojega ustvarjanja zavezan in predan. “

Nakup koncertnega klavirja Bösendorfer 225

Prekmurski fragmenti v Galeriji Lek: razstava akademskega slikarja Dubravka Baumgartnerja, marec 2008

Nakup koncertnega klavirja Bösendorfer 225 za Gledališko in koncertno dvorano Lendava, katerega vrednost je bila 16 milijonov tolarjev (približno 66 000 EUR), je bil mogoč s pokroviteljskim prispev-

Odprtje razstave del Dubravka Baumgartnerja je

kom farmacevtske družbe Lek, ki je zagotovil več kot

bilo, kot da se je košček Prekmurja naselil sredi Lju-

80% potrebnih sredstev in z donatorskimi prispevki

bljane. Številni gostje iz Prekmurja so s toplino in po-

drugih gospodarskih družb iz Lendave (Kmetijskega

nosom pospremili ustvarjanje svojega rojaka in sku-

gospodarstva Lendava, podjetja Intering Holding ter

paj z odlično glasbeno skupino Zagšmalit ustvarili

s finančno pomočjo Ministrstva za kulturo RS, ki so

dogodek, ki bo rednim obiskovalcem naše galerije pa

prispevali še preostali potreben denar za nakup).

tudi vsem, ki razstave pripravljamo, ostal še dolgo v

Prvi koncert na novem klavirju v gledališki in kon-

spominu.

certni dvorani v Lendavi je bil 27. januarja, na Mozar-

V spremni besedi, objavljeni v katalogu ob razstavi,

tov rojstni dan, kot uvod v glasbeno leto 2006. Pianist

pa je umetnostna kritičarka Petra Vencelj zapisala:

Zoltán Péter se je z nastopom spomnil 250. obletnice

“Avtor črpa motive iz domačega panonskega okolja.

rojstva glasbenega genija Wolfganga Amadeusa Mo-

Razpadajoče strukture fasad, obcestnih domov, go-

zarta in 125. obletnice rojstva skladatelja, pianista

spodarskih poslopij in zidanic mu predstavljajo zavest

in etnomuzikologa Béle Bartoka. Šolarji in profesorji

o minevanju in vračanju k zemlji.

glasbe pa so ga preizkusili tudi na osrednji priredi-

Bolečino razkroja prikazuje z naturalistično upodo-

tvi ob kulturnem prazniku. O klavirju Bösendorfer je

bljenimi razpadajočimi stavbnimi členi in s prefinjenim

znani operni pevec Placido Domingo povedal: “Piani-

barvnim svetom.”

sti včasih želijo zveneti kot pevci. Jaz osebno si želim

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Prvi koncert na novem klavirju v gledališki in koncertni dvorani v Lendavi je bil 27. januarja, na Mozartov rojstni dan, kot uvod v glasbeno leto 2006. Pianist Zoltán Péter se je z nastopom spomnil 250. obletnice rojstva glasbenega genija Wolfganga Amadeusa Mozarta in 125. obletnice rojstva skladatelja, pianista in etnomuzikologa Béle Bartoka (foto: arhiv ZKPL-MPIL)

zveneti kot Bösendorfer.” Ob predstavitvi klavirja v

Ob vrhunski izdelavi so za te klavirje značilni tudi

lendavski koncertni in gledališki dvorani so pouda-

izjemno znanje in prefinjena konstrukcija pa tudi

rili, da gre za najkakovostnejši in največji klavir v po-

oblikovne inovacije legendarnih hiš F. A. Porcheja,

murskih dvoranah.

kar jim zagotavlja očarljivost in lepoto.

Klavirje dunajskega Bösendorferja pa pogosto tudi

Igrati na Bösendorferju je po mnenju številnih vr-

drugi pianisti in ljubitelji glasbe opisujejo kot “rolsroj-

hunskih glasbenikov posebno veselje in resnični pri-

sa” med velikimi klavirji.

vilegij.

Gre za ročno izdelan unikat, ki mu vrednost z leta v leto raste in predstavlja vrednost ter bogastvo za mnoge generacije. Klavirji, ki so izdelani v dunajskih delavnicah, temeljijo na 175-letnih izkušnjah in so rezultat enoletnega natančnega dela z najkakovostnejšimi materiali.

100

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Mag. Anton Balažek

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

anton.balazek@lendava.si

Župan Občine Lendava - Lendva Község polgármes tere

Kultura in politika Povezanost kulture in politike se lahko obravnava

vrednost. Na tej točki bi lahko pričeli s polemiko o tem,

iz različnih zornih kotov in z različnimi cilji. V preteklo-

kakšna je naša kulturna politika, ali sledi osnovnemu

sti je šlo predvsem za razprave, kako naj kultura služi

načelu in kako jo izvajamo na lokalni ravni.

politiki in kakšen naj bo odnos politike do kulture. Po

V svojem prispevku se bom omejil na vprašanje fi-

demokratizaciji političnega sistema so ta vprašanja ide-

nanciranja kulture, kjer pride premalo denarja do ti-

ološko manj obarvana in tudi manj zanimiva. Splošno

stih, ki so ustvarjalci kulturnih dobrin. Težava je lahko

je znano, da mora biti politika demokratična in kultura

v tem, da je finančnih sredstev, namenjenih za kulturo,

neodvisna. Odkloni so sicer možni, vendar samo za kra-

premalo pa tudi v tem, da njihova alokacija in poraba

tek čas, dokler jih mehanizmi demokratične družbe ne

nista najbolj optimalni. Velik del razpoložljivih sredstev

postavijo znova na svoje mesto. V takšnih okoliščinah

se porabi za tako imenovano režijo na področju kulture

se interakcija med kulturo in politiko zrcali v kulturni

in premalo za tiste, ki dejansko ustvarjajo. To lahko po-

politiki. Ta se ukvarja s ključnimi nacionalnimi vpraša-

nazorimo s postavitvijo piramide financiranja, ki prika-

nji, vprašanjem pravne ureditve in financiranja kulture.

zuje porabo razpoložljivih sredstev.

Pomembno je, da kulturna politika deluje v prid kultur-

V lokalnem okolju se moramo vprašati, če v tako

nim ustvarjalcem, ki dajejo družbi potrebno presežno

majhnem prostoru potrebujemo številne zavode in or-

Slika: Postavitev piramide financiranja

(zavodi, zveze, organizatorji)

REŽIJA

NAROBE

OBSEG FINANCIRANJA

Pravilno

USTVARJALCI (umetniki, posamezniki, društva, skupine)

•

8/2010

101

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Franc Horvat Meštrovič

ganizacije na področju kulture ter koliko denarja namenjamo tistim, ki dejansko ustvarjajo. Groba ocena kaže,

Kultura in šport

da več kot 2/3 sredstev porabimo za funkcioniranje in manj kot 1/3 za ustvarjanje dobrin. K takšnemu stanju prispeva tudi bogata infrastruktura, ki zahteva več lastne produkcije in ustvarjalnosti, kot je trenutno premoremo. Veliko število organizatorjev

Šport in kultura sta tesno povezana, pri športnih

kulturnih dogodkov povzroča dodatno zmedo s številni-

dogodkih je pomembno, da se navijaške množice ob-

mi terminsko in vsebinsko nekoordiniranimi akcijami,

našajo primerno oz. kulturno. Športni dogodek bi

kar kaže na določene rezerve, s katerimi razpolagamo.

lahko opredelili kot neke vrste predstavo, na katero

Kultura praviloma ni tržno blago, to pa ne pomeni, da za

se gledalci odzivajo različno. V kolikor je predstava

njo ne veljajo določene tržne zakonitosti, ki učinkovito

dobra, zapuščajo prizorišče zadovoljni, v nasprotnem

ločijo zrnje od plevela.

primeru pa so nejevoljni. Gledalci se na vsaki športni

Skupnost, ki se želi razvijati, mora oblikovati učin-

prireditvi obnašajo drugače. Na nogometnih, rokome-

kovito kulturno politiko, takšno, kot jo dejansko potre-

tnih, košarkarskih prireditvah se obnašajo drugače,

buje in zmore realizirati. Pri tem mora graditi pretežno

kot na primer pri tenisu, namiznem tenisu ali bad-

na lastnih potencialih in upoštevati dejstva, da nas bo-

mintonu. Včasih so navijači nesramni in grobi in v

gatijo tisti, ki dejansko ustvarjajo. Oblikovalci lokalne

takem primeru rečemo, da je kultura obnašanja pre-

kulturne politike ne bi smeli biti ne lokalni politiki in

stopila meje.

ne predstavniki velikih proračunskih porabnikov s po-

Ko si je David Beckham na svetovnem prvenstvu v

dročja kulture. Objektivni oblikovalci so lahko posame-

nogometu leta 2002 omislil pričesko v obliki petelinje-

zniki teh dobrih in kulturni ustvarjalci, ki v svojem delu

ga grebena in ko si je Ronaldo obril lasišče, ju je veliko

ne vidijo zgolj zaslužka. Politiki in organizatorji kulture

mladih posnemalo ter se na tak način identificiralo

jim moramo prisluhniti ter ustvarjati pogoje za bogato

z njima. Mnogi gledalci povsod po svetu posnemajo

ustvarjalno klimo na področju kulture.

svoje idole. Oblačijo si njihove drese, svojo zunanjost pa prilagajajo njihovi. Ta proces je vedno prisoten. Najstniki se z lahkoto poistovetijo s kako zvezdo, to pa lahko povzroči, da se pridružijo določenim navijaškim množicam, ki so lahko nevarne. Navijači oz. simpatizerji so običajno kot eno, posebno ko jih je veliko skupaj. Na športnih prireditvah se pri navijanju velikokrat prestopi kulturno določena meja in prestop le-te je lahko nevaren. Navijanje lahko škoduje okolici in posameznikom. Prevračanje avtomobilov po končanem športnem dogodku pojmujemo kot slabo kulturno kategorijo, saj gre pri tem za razkazovanje moči, povzroči pa veliko škode.

Simpatizreji NK Nafte (Gorgone) v Lendavi

102

Med navijači pa se lahko pojavi tudi fanatizem. •

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Mag. Mira Špiljak

V kolikor se spomnimo napada na teniško igralko Moniko Seleš, lahko ta napad označimo za grobi fa-

Podjetništvo in kultura

natizem. Povsem drugačna je navijaška kultura pri alpskem smučanju, ki je hrvaški navijači ne upoštevajo, saj so na Pohorju »kepali« Anjo Pearson in ostale konkurentke njihove tekmovalke, pozneje pa so s takim

KULTURA PROSTEGA ČASA

obnašanjem nadaljevali tudi na Sljemenu. Tako navijanje je neuvidevno, manj etično in agresivno.

Breme, ki v eri ostre konkurence in gonje po dobičDa bi razumeli, zakaj se navijaške množice vča-

ku pesti vse, ki želijo uspeti v poslu, je včasih nevzdr-

sih tako obnašajo, si poglejmo psihološke značilnosti

žno. Uspešni poslovneži se pogosto počutijo, kot da je

množice. Množice lahko razdelimo v :

njihov dan neskončni maraton, ki ga omejujejo roki,

• družbeno konstruktivne množice,

sestanki in poslovna potovanja. Neimenovani je pred

• družbeno destruktivne množice.

časom zanimivo definiral fenomen mobitela. Dejal je: pred dobrim desetletjem je bil mobilni telefon statusni simbol. Danes pa je statusni simbol biti brez njega.

Med prve prištevamo mirne udeležence javnega športnega dogodka. Gre torej za množico, ki se zbere

Zanimivo in hkrati zastrašujoče je dejstvo, da se

zaradi nekega športnega dogodka, ki ga člani množi-

nekoč tako želena tehnika vse pogosteje obrača proti

ce skupaj predstavljajo ali spremljajo, za družbeno

človeku in nam sama določa obseg prostega časa in

destruktivne množice pa je značilno, da se standardi

intime. Gre celo tako daleč, da smo včasih zaradi iz-

vedenja spremenijo, da lahko postane nasilna, nevar-

klapljanja telefona in ne javljanja na klice v prostem

na, tako za člane kot za okolje.

času kritizirani ali zasmehovani. Ali res živimo v času, ko je vse neodložljivo in predstavlja vsaka izgubljena minuta neoprostljivo izgubo priložnosti?

Množice pa lahko natančneje razdelimo še na: • aktivne množice,

Pogosto je ravno zaradi takšnih izkušenj in priti-

• pasivne množice.

skov kakovostno preživeti prosti čas bistvena protiutež prezaposlenega poslovneža. Zaradi različnih oseb-

Aktivnih množic je več vrst. Pasivno množico ime-

nosti in prioritet je oblik preživljanja prostega časa

nujemo tudi publiko, občinstvo in jo delimo na slučaj-

vsaj toliko, kolikor je prebivalcev na zemlji. Nekaterim

no in namerno publiko. Slučajna publika so ljudje, ki

zadošča že nekaj minut oddiha, drugi pa se zares

so se slučajno zbrali na kraju nekega dogodka. Na-

sprostijo šele v daljšem časovnem obdobju. Predpi-

merna publika pa je občinstvo, ki se zavestno odloči

sanih pravil o prostem času torej ni, v razmislek pa

za prisostvovanje nekemu športnemu ali kulturnemu

dajem zanimivo izjavo dobrega prijatelja, ki sodi med

dogodku.

najbolj zaposlene in hkrati najbolj produktivne ljudi,

Ugotovimo lahko, da sta kultura in šport neposre-

kar jih poznam. Na vprašanje, kako zmore vedno re-

dno povezana in predstavljata primer človekove po-

šiti vse dnevne opravke in vseeno ostati dobre volje,

trebe v nekem določenem prostoru.

mi odgovori: »Rešitev je v prioritetah. Ne v letnih, ne •

8/2010

103

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

SPREJEMANJE TUJIH KULTUR KOT PODJETNIŠKA PRILOŽNOST V TURIZMU

v mesečnih, ne v tedenskih, ampak dnevnih prioritetah. Te postavim vsako jutro za tekoči dan sproti. V enem dnevu namreč ne morem narediti vsega. Lahko pa vsak dan znova naredim prijeten in čim manj stresen sebi in svoji družini.

Turizem ni samo največji ekonomski fenomen pre-

KULTURA INTERNEGA KOMUNICIRANJA

teklega stoletja, temveč tudi izjemno kulturno gibalo. Ne samo, da je pogosto prav zaradi turizma prišlo do povečanega zanimanja za kulturne znamenitosti in težnje za njihovo ohranitev, temveč je turizem sprožil tudi

Zdi se, kot da nam (tudi) pod težo recesije zmanj-

mehanizem, da se prebivalci v turističnih destinacijah

kuje sape za kulturno komuniciranje tudi v poslu.

naučijo sprejemati nove kulture in navade turistov.

Bolj kot bleščeča okna, marmorna tla in prestižni

Pa ne gre samo za sprejemanje. Če smo turizem res

službeni avtomobili, me v poslovnih stavbah in trgovi-

ljudje, kot pravi zimzeleni slogan, je najosnovnejše pra-

nah osebno zmeraj znova očara in preseneča interno

vilo kulturne družbe v turistični destinaciji sprejema-

komuniciranje med zaposlenimi in strankami.

nje raznolikosti v vseh okoljih (ne samo v turizmu). Najbolj osnovne razlike se pogosto pojavljajo pri

Postanite pozorni na na videz nepomembne napise,

prehrambenih in bivalnih navadah. Pred časom sem

ki jih v našem okolju najdemo skoraj povsod.

z zanimanjem sledila predavanju o posebnostih kitajskih gostov. Glede na izjemen razcvet kitajskega gospo-

Na primer:

darstva namreč izrazito rase del kitajske populacije, ki bo jutri predstavljala največji svetovni emitivni trg.

ZAPIRAJ VRATA!

Smo res pripravljeni na to, da se bodo tudi v Slo-

NE PARKIRAJ PRED DOVOZOM!

veniji kitajski turisti počutili domače? Ali pa je čas,

PO FOTOKOPIRANJU IZKLJUČI STROJ!

da pričnemo s pomočjo odgovornih državnih institucij pospešeno preučevati in izobraževati zaposlene

Opazimo lahko, da postajamo družba kričavih

v turističnem gospodarstvu tudi zato, da bomo lah-

ljudi, ki vse preredko rečemo prosim in hvala. Pa gre

ko - pa čeprav samo promilu od nekaj sto milijonske

samo za skromni besedici, ki imata čudežno lastnost,

množice kitajskih turistov, ki bodo pospešeno poto-

da iz ukaza naredita prošnjo. S kulturnim komuni-

vali v Evropo - pokazali kulturni obraz Slovenije.

ciranjem odločilno vplivamo na delovno klimo in

PRAVICA DO KULTURNEGA ŽIVLJENJA V POMURJU

sposobnost sprejemanja identitete podjetja kot sebi lastnega. Dejstvo je, da je podjetje močno samo toliko, kolikor je močan najšibkejši člen v verigi sodelavcev. In kulturno komuniciranje služi prav temu. Ohranjanju

Prispodoba, ki se mi ob dani temi vrti v glavi, izvira

dostojanstva in socialne enakovrednosti vseh, ne gle-

iz trenutkov, ki pretresejo svet ob naravnih, vojnih ali

de na hierarhijo v poslovanju.

drugih nesrečah večjega obsega.

104

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Dr. Göncz László

Dogaja se namreč, da svoja ušesa in pozornost najbolj izostrimo takrat, kadar se neljubi dogodek od-

Kultúra - nemzeti kultúra - kulturális sokszínűség

vija v razvitem svetu. Ko pa slišimo za enako nesrečo v manj razvitem svetu, nas sicer potre, ampak tak občutek hitreje in laže predelamo. Se v nas bojujeta dve morali? Podobno situacijo na žalost opažam tudi v Sloveniji. Kot da se slovenske javnosti tragične zgodbe obubožanih podjetij v Pomurju dotaknejo manj kot tiste, ko se znajde v resnih težavah podjetje iz prestolnice.

A kultúra az emberiség történelme során felhalmozott értékek összessége

Kot da tragedije, revščina in obup bolj in laže sodijo v pomurski prostor, saj je Pomurce s tem zaznamovala že preteklost. Morda je tudi to razlog za dvojno poslovno politiko

A kultúra fogalom pontos definiálását ma felelőt-

nekaterih slovenskih podjetij, ki so v preteklosti raz-

lenség felvállalni, mert annyira összetett, az emberi-

vijala hčerinska podjetja v Pomurju in le-te z nižjimi

séget, valamint annak minden sejtjét megszámlálha-

plačami zaposlenih in včasih izrazito izkoriščevalsko

tatlan szállal behálózó jelenségről van szó. Másrészt

politiko držala »na kratko«.

az elmúlt három évezredben, és különösképpen az el-

Dokazovanje moči na takšen način je za celovit

múlt másfél században annyian – tudósok, művészek

razvoj države nesprejemljiv. Slovensko gospodarstvo

és laikusok – fejtegették a kultúra teljességre törő

namreč danes, bolj kot kadarkoli prej, potrebuje celo-

vagy részbeni meghatározását, hogy újat e téren szin-

sten razvojni program, ki bo poleg ekonomskih ciljev

te lehetetlen mondani. Érvényes ez az említett foga-

upošteval tudi varovanje okolja in še posebej socialno

lom tágabb és szűkebb, valamint regionális, nemzeti

ter ekonomsko kakovost življenja vseh državljanov.

vagy egyetemes vonatkozásaira egyaránt. A különbö-

Šele takrat bomo lahko tudi v Pomurju govorili o ži-

ző jellemzések a legtágabb formában tárják fel a kul-

vljenju, ki je vredno človeka.

túra tartalmi, strukturális és más tagolódásait, így

Zagotovo drži, da je pretekla zgodovina pustila

általános kultúráról, ún. magas kultúráról, kultúr-

močne sledi, ki se sedaj kot zakrneli vedenjski vzor-

politikáról, nemzeti kultúráról stb. beszélhetünk. Ha

ci težko izbrišejo iz narave ljudi. Vendar je čas, da se

mégis ragaszkodunk valamilyen definícióhoz, akkor

iz preteklih napak tudi česa naučimo in s tem sami

közelítünk talán leginkább e bonyolult összefüggés-

poskrbimo za lepšo prihodnost vseh, s katerimi si de-

rendszerhez, ha a tágabban értelmezett kultúrát az

limo ta svet.

emberiség eddigi történelme során felhalmozott valamennyi érték, viselkedésforma, kapcsolatrendszer és megnyilvánulás összességének tekintjük. Valamennyire könnyebb helyzetben vagyunk, ha a kultúrát szűkebben értelmezzük, vagyis főképpen az esztétikai jellegű alkotói tevékenységről beszélünk. E téren is több markáns jellemzést sorakoztathatunk •

8/2010

105

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

fel, a legkiválóbb elmélkedők gondolataitól a művé-

az identitásnak, az irodalomnak és más művésze-

szet valamelyik ágát művelők megnyilatkozásáig.

teknek rendkívül fontos a szerepe. Alapvetően más

Ennél leginkább arra kell vigyázni, hogy ne essünk

jelenségről van szó, mint például az amerikai világ-

olyan kísértésbe, hogy a kulturális értékekhez való

részen, és párhuzamok egyéb hasonló összehasonlí-

besorolást bármilyen hivatalos vagy vélt kánonhoz,

tások esetében is csak elvétve említhetők. A gyakori,

professzionálisan vagy műkedvelő jelleggel művelt

és viszonylag kis földrajzi területre vonatkoztatható

mércéhez kötjük. Akkor ugyanis – véleményem sze-

nemzeti és nyelvi kontakttérségekben, amilyenből

rint – hibázunk, mert a mérce csakis az adott esztéti-

földrészünkön jócskán adódik példa, még inkább je-

kai érték vagy élmény, illetve jelenség objektív minő-

lentős a kultúra szerepe. És az említett összefüggés-

sége lehet.

ben a kultúra foglalom keretében minden, az adott

Persze az „objektív” jelzővel kapcsolatosan több

közegben hagyományosan jelen levő nyelvet, kultú-

probléma adódik, ugyanis egyrészt a minőség mindig

rát és viselkedésformát kell értenünk.

valamennyire szubjektív kategória, másrészt a fel-

Az állítás akkor is igaz, ha a múltban számtalan-

halmozódó kulturális teljesítmények mennyisége ma

szor – ami kevésbé számít pozitív jelenségnek – ép-

már egy kisrégión belül is alig követhető, így hamar

pen a kultúrára hivatkozva, illetve annak eszköz-

parttalan közegben mozoghatunk... Ezért – az egysze-

rendszerével próbálták a nemzeti felsőbbrendűséget

rűség kedvéért – maradjunk annál, hogy kulturális,

megtestesíteni. Ebből fakadóan a kultúra, bármen�-

illetve művészeti értéknek az tekinthető, amihez vala-

nyire is az emberiség legmagasabb rendű kognitív és

milyen szintű közönségsiker párosul, valamint ami-

érzelmi megnyilvánulásának bonyolult összefüggés-

nek az értéke az idő múlásával – egy régión belül vagy

rendszere, számos esetben a konfliktusforrás egyik

egyetemes vonatkozásban – nem romlik.

kulcskérdésének számított. Mellőzni kívánom az ún. „kultúrharc” mélyebb elemzését, azonban könnyen bizonyítható, hogy a

A kulturális sokszínűség értékteremtő jellege

20. század sorsfordulói különösképpen sok kellemetlen helyzetet teremtettek e téren, amely a tágabb földrajzi térségünket sem kímélte.

Az általános elméleti eszmefuttatástól elrugasz-

Erőteljesebben a 19. század közepétől az egyik

kodva, két szempontról feltétlenül fontos szólni. Egy-

nemzet általában úgy próbált a másik fölé kereked-

részt szükséges röviden elemezni, hogy a szűkebben

ni, hogy a szocializáció valamennyi területén – a kul-

értelmezett kultúrával mi a helyzet többnemzetisé-

túra eszköztára egészét igénybe véve –, ideológiákat

gű környezetben, amilyen a Mura vidék is, valamint

kreálva, a saját felsőbbrendűségének próbált meg

a mi térségünkben mennyire befolyásolja az alkotó-

teret biztosítani. Ennek érdekében nemegyszer a

munkát bármilyen jellegű ideológiai vagy politikai

legdurvább módszereket is bevetették, a holocaust-

elfogultság, elvárás, nyomásgyakorlás vagy ahhoz

tól a népességcserékig, a nemzeti meggyalázástól

hasonló jelenség.

az oktatási és kulturális intézményrendszer teljes

Aligha szabad arról különösebben vitatkozni,

körű átpolitizálásáig vagy felszámolásáig. Sok he-

hogy Európában – a kontinens sajátos történelmi fej-

lyen – sajnos – bevált a módszer, és mivel a politikai

lődése miatt – a kultúrának, azon belül a nyelvnek,

és társadalmi körülmények is kedveztek, népek és

106

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

nemzetek, nyelvek és kultúrák tűntek el, illetve ala-

Azonban az is igaz, hogy a jelenlegi szintnél jóval

kultak át vagy cserélődtek fel.

sikeresebben kell, és lehet is, sáfárkodni közös értékeinkkel. A nyelvi-kulturális másságot úgy kell értékelni, hogy az ténylegesen előnyt jelentsen valamennyiünk

Kultúrák összefonódása a Muravidéken

számára, együtt is, és minden nemzeti-nyelvi közegnek külön-külön is.

A Mura mente vonatkozásában az ilyen tervek hál’

Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha egymás

istennek csak részben, azaz csekély mértékben való-

nyelvét, hagyományait és egyéb kulturális értékeit el-

sultak meg, aminek az oka abban rejlik, hogy a vidék a

sajátítjuk, megismerjük olyan szinten, hogy azzal bi-

korai népvándorlás korától követhetően multietnikus

zonyos mértékig azonosulni tudunk. Attól a pillanat-

környezetnek számít. Ezért „levegőjében” ott rejlenek

tól nem tekintünk a másságra, a szomszéd nyelvére

a kölcsönös megbecsülés és a másság elfogadásának

és kulturális értékeire félelemmel, nem érezzük úgy,

őssejtjei. E térségben, mindössze harminc-negyven

hogy az a sajátunkat veszélyezteti.

kilométeres körzetben intenzíven jelen voltak, van-

A Muravidéken az említett magatartásformát a ve-

nak a magyar, a szláv, a német, valamint az utóbbi bő

gyes házasságok mennyisége is megköveteli. Az ilyen

két évszázadban a zsidó és a roma kultúra egyaránt.

párkapcsolatokból születők esetében, 21. századi

Ennek alapján kialakult egy miliő, amelyet – bár azt

őszinte és előrehaladó felfogással, egy személyen be-

több ízben is megpróbálták agresszívan homogeni-

lül két vagy több kultúra egyenrangú felkarolása is

zálni valamelyik, a hatalmat éppen gyakorló közösség

megvalósulhat.

részéről – teljes mértékben mégsem lehetett ősrégi

Valójában ez a jelenség hosszú távon térségünk-

többnemzetiségű attitűdjei és értékei miatt megtörni.

ben külön minőséget képezhet, azonban arra csak

Sajnos sikerült azonban gyengíteni az itt élő népek

akkor kerülhet sor, amennyiben törvényszerűen nem

nyelvének és kulturális presztízsének a minőségét, és

lesz az egyik érték (például a magyar, mint formálisan

erre vonatkozóan konkrét példákat sorolhatnánk fel

kisebbségi) alárendelve a másiknak.

a Muravidéken, a Rába-vidéken és az ausztriai Őrvi-

Az elmúlt időszakban ez sajnos általában nem így

déken vagy akár Stájerországban egyaránt.

történt, mivel leginkább az ún. többségi nemzet domi-

Manapság a korábbihoz hasonló, agresszív kul-

nanciája érvényesült ilyen helyzetekben, ami káros

turális-nemzeti elnyomásról objektíve nem beszél-

és téves jelenségnek tekinthető a regionális tudat ala-

hetünk, problémák, a múltban gyökerező negatív

kulása szempontjából is.

példák azonban még ma is előbukkannak. Fontos fel-

Nagyon fontos szempont, hogy kettes kulturális

adatunk ezért a 21. század elején felismerni minden

vagy nyelvi kötődést lehessen teljesen egyenrangúan

ilyen jellegű torz próbálkozást, és tudatosítani kell

vállalni, illetve sikerüljön azt egyenlően kibontakoz-

azt, hogy a Mura menti térség a nemzeti-nyelvi sok-

tatni.

színűsége révén a leggazdagabb, és éppen ez által van

Ez lenne az ideális állapot; az azonban különös-

esélye a kibontakozásra és a fejődésre. Ez jelentheti

képpen fontos, hogy az egyik, általában a többségi

az itt élők – közösségek és egyének – számára a több-

nemzet viszonylagos kulturális dominanciája ne vál-

letértéket. Az ilyen helyzetfelmerésnek ma már lehet

jon divattá, ahogy az a 20. század ötvenes-hatvanas

észlelni a csíráit.

éveiben történt. •

8/2010

107

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

A nemzeti kultúra és a kulturális sokszínűség a Lendva-vidék kibontakozási lehetősége

Đanino Kutnjak

kutnjak.d@gmail.com

Hrvatsko kult urn o društvo Pomurje

Kulturni događaji u Lendavi

A már korábban is említett negatív folyamatoknál a mindenkori hivatalos politikának nem kis szerepe volt. Bizonyára az ilyen „politikai kultúra” maradványai ma is még észlelhetők, de kívánom, hogy ez manapság inkább kivételnek, mint szabálynak szá-

Kada sam se sredinom osamdesetih godina proš-

mítson.

log stoljeća iz Zagreba doselio u Lendavu prvo što sam

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a Mura-

uočio je bila slaba ili nikakva kulturna ponuda. Svoje

vidék magyarok lakta területe, Lendva központtal,

kulturne potrebe sam zadovoljavao posjetom kultur-

manapság a szélesebb térség meghatározó kulturális

nih događaja u nedalekom Čakovcu i Varaždinu.

és művelődési eseményeinek színtere, az itt működő

Unatrag nekoliko godina, točnije otvaranjem i pu-

intézmények a térség értékrendjének fontos alakítói.

štanjem u rad Kulturnog doma, Lendava je počela do-

Külön fontossággal bír, hogy a magyar kulturális érté-

življavati renesansu kulturnog života. U stvarno veli-

keket – a többségi nemzet segítségével is – részben át

koj i širokoj ponudi (lendavskog hrama kulture-tako i

lehetett menteni, és manapság a magyar közösség né-

izgleda) koncertne i kazališne dvorane možemo birati i

hány területen kimagasló, minőségi vonatkozásban

biti svjedoci svjetski poznatim koncertima i umjetnici-

saját mennyiségi kereteit messzemenően meghaladó

ma. Kroz redovne kazališne sezone, pratimo aktualna

teljesítményre képes. A térségben, különösképpen a

kazališna zbivanja sadašnjice. Razne prigodne godiš-

szlovén nyelvterület irányában, ez lehet az újabb mű-

njice, svetkovine, gala priredbe kojih ne manjka kroz

velődéspolitikai kihívás és kulturális megnyilvánu-

godinu dobivamo u svom gradu visok nivo kulturne

lás mozgatórugója, tartalma, akárcsak Magyarország

ponude i mogućnost dizanja kvalitete života.

irányában a szlovén művészeti értékek közvetítése

Mogućnost nastupa na funkcionalnoj pozornici

Erre a szerepre csakis ténylegesen funkcionáló több-

doma kulture dobili su te uzimaju sve veći udio i kul-

nemzetiségű és a kulturális másságot pozitívan hasz-

turna društva, njihov savez, kazališne skupine, glazbe-

nosítani tudó közeg képes. Ez véleményem szerint a

na škola i dr. To su uglavnom amateri koji su sve broj-

Lendva-vidéken létezik! Közösen megteremtett adott-

niji i kvalitetniji.

ságunkra mindnyájan büszkék lehetünk, azonban

Progresivnim radom, širokom lepezom organizira-

soha ne tévesszük szem elől, hogy még mindig akad

nih događaja i dobrim programom kulturni dom je

jócskán teendő is. A számarányban megfogyatkozott

upisao je ime Lendave na kulturnu kartu Slovenije i

magyar nemzeti közösség kultúráját folyamatosan

šire regije.

kell „gyámolítani” a többség részéről is, mert külön-

Takav uspjeh potaknuo je i druge, prije svega Ma-

ben elsorvad. Annak sikeres megőrzése és fejlesztése

đarsku zajednicu oduvijek poznatu po dobrim prired-

esetén azonban mindnyájunk számára felmérhetet-

bama koje su još bolje i posjećenije otvaranjem Ban-

len kincset, kibontakozási motívumot jelenthet!

ffy centra. Kavana i intimni ugođaj dvorane Banffy

108

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

centra, na konforni način nudi mogućnost večernjeg

ka je postala zahtjevnija i bira po svom nahođenju što

izlaska s prisustvovanjem raznim događajima koji se

je dobro tako da organizator mora ponuditi kvalitetu.

tamo organiziraju kao što su izložbe, književne večeri, Hrvatsko kulturno društvo Pomurje kao

promocije, glazbena događanja i dr.

organizator kulturnih priredaba u Lendavi

Sve one priredbe koje su premale ili prekobrojne za kulturni dom našle su svoje utočište u Sinagogi, svojevrsnoj ekspozituri kulturnog doma. Nakon obnove

Na samom početku bez nekih iskustava i bez vlasti-

židovske bogomolje u originalnom stilu i prepušten

tog kulturnog proizvoda, organizirali smo gostovanja

kulturi, prostor za oko osamdeset posjetioca obiluje

kulturnih udruga iz Hrvatske. Pošto je to bilo nešto

raznim događanjima.

novo znali smo da će se gledati pod povećalom i zato

Prostor lendavske knjižnice i čitaonice može biti i

smo svoj hrvatski kulturni izričaj predstavili na viso-

to je povremeno prostor za određenu vrstu kulturnih

kom nivou.

priredaba.

Svoju hrvatsku kulturu odlučili smo integrirati (a

Grad i galerija zaokružuje ponudu kulturnih zbiva-

ne asimilirati) u kulturne sadržaje svoje sredine i time

nja svojim izložbama u zavidnim galerijskim prosto-

pridonijeti multikulturalnosti i bogatstvu kulturnih

rima.

sadržaja vlastite sredine.

Želim i na tome radimo da i budući Hrvatski dom

Vrijedno organiziramo svake godine nekoliko prire-

svojim nevelikim prostorima isto tako postane prostor

daba u Sinagogi, Banffy centru, dva koncerta sakralne

kulturnih događanja.

glazbe u crkvi Sv.Katarine, dvaput na godinu napu-

Namjerno sam nabrojio većinu kulturnih ustano-

nimo Dom kulture i imamo jednu izložbu. Kada se to

va da uvidimo kako prostor postoji i da se adekvatno

zbroji riječ je o dolasku 1300-1500 posjetioca godišnje

koristi.

(sve je za njih besplatno) što je za naše malo društvo

Sigurno postoji mogućnost napretka u kvaliteti i za-

dovoljno.

htjeva za širu ponudu. a kod toga se postavlja pitanje

Treba spomenuti i usputnu promociju Lendave (kul-

kino dvorane koju bi bilo dobro imati u Lendavi. Na-

turno i turistički) koju kvalitetno prezentiramo. Velika

žalost filmska industrija i prateća joj kinomatografija

većina naših posjetioca dolazi iz svih krajeva Hrvatske.

idu uz potrošačko društvo pa smo svjedoci da se multi-

Kod predstavljanja kulturnih udruga pojedinih grado-

pleks kino dvorane otvaraju u velikim gradovima i veli-

va iz Hrvatske u Lendavi obavezno zovemo njihove gra-

kim trgovačkim centrima kao dodatak ponude. Pitanje

donačelnike, gospodarstvenike i turističke djelatnike

isplativosti se postavlja samo od sebe, a svi gledamo

kako bi se uspostavili kontakti te da uzvratimo posjet

svjetske kino hitove skinute sa interneta!

s predstavljanjem kulturnih dostignuća Lendave.

U zadnjih pet godina našao sam se zajedno sa na-

Postoje i negativne pojave u kulturi, malograđan-

šim članovima HKD Pomurje u ulozi organizatora pri-

stvo, nezadovoljnici koji nemaju osjećaj pripadnosti

redaba u Lendavi.

svome gradu. Ima i onih koji ništa ne rade pa ništa ne

U par navrata imali smo problem sa koordinacijom

griješe.

priredaba(više njih u isto vrijeme) što nije dobro i na

Takve treba ostaviti vlastitom razmišljanju i okrenu-

tome treba raditi.

ti se mladim ljudima koji su koliko vidim samosvjesni

U velikoj i šarenoj ponudi unatrag par godina publi-

i znaju što hoće. •

8/2010

109

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

Štampah Misi

 miha.stampah@gmail.com

Egy egyetemista valós kényszerképzetei a kultúráról Az alábbi cikket kritikus szemmel írtam, mivel nem

népdalköröket, citerásokat, stb. A színház is jól mű-

látom értelmét a méltatásnak. Problémákat hozok fel,

ködik: a terem fogad horvát, szlovén, magyar nemze-

amik megoldásra várnak. Ezeknek a felismerése már

tiségű társulatokat, különböző előadóművészeket, és

egy lépés a fejlődésben. Szóval csak annyit: akinek

ha sikeres az „évad”, hazai szereplőket is köszönthet

nem inge, ne vegye magára!

a közönség. Ezek mellett számos kiállításra, könyvbemutatóra kerül sor itt, ebben a nem több mint

A kultúra biológiai jelenség: az ember az egyetlen

négyezres városban. Nagy eredmény. Véleményem

olyan tagja az állatvilágnak, amely kultúrával rendel-

szerint anyagiakban sem szenved hiányt a kultúra

kezik.

Lendván, szinte mindenkinek van lehetősége bár-

Lendván a kultúra fogalma véleményem szerint

milyen kulturális tevékenységet folytatni, és ez na-

akkor kapott súlyt, amikor megnyílt Hoffhalter Ru-

gyon fontos. Eddig tartott a felsorolás, mint ahogy

dolf híres nyomdája, és Kultsár György „Posztillák”-

mondtam: LÁTSZÓLAG tökéletes a helyzet. Miért is

ja nyomtatott formában napvilágot látott, azóta sok

„csinálják” az emberek a kultúrát? Ha jó célt szolgál,

minden megváltozott. Lendva szülötte Zala György,

akkor azért, hogy a másik embernek valamilyen mó-

aki képvisel minket az anyaország fővárosában, és

don szebbé tegyék a napját, életét, hogy a hétköznap-

már az Andrássy út túlsó végéről lenyűgözi az érdek-

ok ne legyenek szürkék, hanem színesek. Kulturális

lődőket. Ezt szerintem minden hű lendvai tudja, de

értéket közvetíteni embertársunknak fontos feladat,

most nem is az a kérdés, hogy milyen Lendva kultu-

mert ne feledjük, a kultúra a lélek tápláléka. Minden

rális hagyatéka, mert azt meg lehet nézni különböző

tiszta szívű művészt, alkotót, a legnagyobb megtisz-

történelmi, illetve művészettörténeti forrásokban. És

teltetés és egyben a legnagyobb fokú bírálat akkor éri,

elvégre nem számvetést készítünk kultúránkról, mint

amikor a nyilvánosság elé viszi féltve őrzött, agyon-

egy haldokló ember teszi azt addigi életéről. Viszont

csiszolt munkáját. S alkosson bármilyen kulturális

ahhoz, hogy tisztán lássuk Lendva kulturális térkép-

témakörben a művész, mindig valamilyen visszajel-

ét ma, ahhoz ismernünk kell a „tegnapot”. A jövő pe-

zésre vágyik. Ezért Lendván a művésznek többnyire

dig a mában rejlik: ma tudjuk szebbé, jobbá, emberib-

sajnos csalódnia kell. Miért? Mert nem jött el az, aki

bé, élhetőbbé tenni a holnapot.

megnézze alkotását, vagy az, aki bírálja, s az sem jött

Milyen is a jelenlegi helyzet? Látszólag tökéletes.

el, akinek tetszene, de az sem, aki megvetné. Így veszti

Rengeteg kulturális tevékenység zajlik nap mint nap

el biztos módon Lendva valamennyi tenni akaró em-

városunkban. Különböző hagyományőrző tevékeny-

berét, mert a nép, a közösség, a néző, aki a kultúra

ségek élnek, értem ez alatt a néptáncot, különböző

egyik alappillére, akinek szól az ünnep, nem tiszteli,

110

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

nem becsüli meg a művészt azzal, hogy megjelenjen

vész nem teszi bele a lelkét és még annál is többet a

azon a bizonyos ünnepen. S ha egy ilyen gödörbe esik

munkájába, hanem csak le szeretné tudni, hogy meg-

a kultúra Lendván, mert én azt tapasztalom, hogy a

volt, akkor a közönség fogadtatása is ugyanolyan kö-

művész nem kapja meg a kellő figyelmet, és ez alatt

zömbös lesz, ahogyan ő állt a feladathoz. Itt nálunk

nem a támogatást, az anyagiakat, a háttérmunkát,

a lehetőségért nem kell megküzdeni, nem kell jónak

hanem a puszta érdeklődést, kíváncsiságot, kultúra-

lenni ahhoz, hogy lehetőséghez juss. Ez pedig érdem-

éhséget értem, akkor meg kell vizsgálnunk az okokat,

telen művészeket termel magából. Félre ne értsenek,

mi válthatta ezt ki. Minden bizonnyal közrejátszik,

mindenkiben van némi művészi, de azt ki is kell ásni.

hogy a 21. században az emberi értékek a fejükre áll-

Ha alázattal és kemény munkával tesszük azt, akkor

tak. A globalizáció erőteljesen mozdítja ki a nemzeti,

valódi kincsre lelhetünk.

kulturális identitásokat eredeti helyükből. Minden és

Emellett ki kell, hogy emeljek még néhány ténye-

mindenki „nyugathoz” közeledik, hiszen ők még te-

zőt, ami közvetlenül hat a kultúrára Lendván. Az egyik

hetősebbek az anyagiak terén, mint mi. A fogyasztói

ilyen mindenféleképpen a szülők. Azok a szülők, akik

társadalmat ,,az igazi emberi érték nélküli társada-

nem szoktatják meg gyermekükkel a kultúrára való

lomnak” is lehetne nevezni. Az a fontos, kinek milyen

éhséget, nem ismertetik meg gyermekükkel az élet-

a kertje, az autója, a háza. S ha elfoglalnak minket az

nek ezt a részét. Ennek oka legtöbbször, hogy maguk

anyagiak, akkor azok magukkal hozzák az irigységet,

se érzik ezt a fajta éhséget. A gyereknek inkább az

mert mindig van, akinek több lesz. Az irigység pedig

iskolára kell koncentrálni, valamint azt támogatják,

kézen fogva jár a gyűlölettel és a képmutatással. Így

ami szerintük a legjobb lenne a gyermekeiknek, ahe-

lesznek az emberek idegenek és hidegek egymáshoz.

lyett, hogy hagynák őket kibontakozni saját vágyuk

Ilyen tulajdonságokat vett magára az ember a mai vi-

szerint. De azért félreértés ne essék: kell a gyerekeket

lágban, ahelyett, hogy például egy jó színházi előadás

a jóhoz, az emberihez irányítani és nevelni, de nem

után a katarzist átélve „jóllakatná” a lelkét. Nem glo-

szigorú irányt szabni nekik, mert ezzel a szülő a saját

balizálódni kell, hanem túlélni a globalizációt, mert ez

vágyát elégíti ki, ez pedig a manipuláció és az önzés

egy folyamat, ami nagyon könnyen elnyelhet minket.

felső foka. A gyereknek igenis meg kell adni a lehe-

Természetesen az is közrejátszik abban, hogy csekély

tőséget, hogy eljárjon már fiatal korában kulturális

a kultúra iránti érdeklődés, hogy az ember hihetet-

rendezvényekre, sőt buzdítani kell a mai „internetes”

lenül bután használja ki a technológia eredményeit,

világban a csemetéket, mert különben elvesznek eb-

értem ez alatt az internetet, TV-t, … S ahelyett, hogy

ben a modern, elhidegült világ hálójában és beállnak

művelődne, fejlesztené magát és képességeit, hát ahe-

a „birkasorba”. A szülőnek túl kell tennie magát azon,

lyett butul, bezárkózik és elidegenül embertársaitól,

hogy ő tudja, mi a legjobb a gyermekének. Hallgas-

és még észre sem veszi, sőt jól is érzi magát abban a

sa meg azt a valakit, akiről szól a nevelése: magát a

helyzetben.

gyermeket. A szülő akkor tud igazán jó szülő lenni,

A másik oldalon is akad néhány dolog, ami felett

ha még nem halt meg benne a gyermek, mert akkor

nem tudok szemet hunyni (a másik oldalon a kultú-

megértheti, megismerheti gyermekét, és akkor tudja

ra művelőit értem). Eléggé gyakori jelenség az, hogy

majd gyermekének azt nyújtani, amire neki szük-

a kulturális eseményeket csak úgy „kipipálják”, a

sége van. A szülők mellett még a tanárok azok, akik

„fontos, hogy megvolt” mottóval. Ha az alkotó, a mű-

nagymértékben hathatnak a felnövekvő generációk•

8/2010

111

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ra. Akik példát kell, hogy mutassanak, követniük kell

akkor maximum csak puszta hírt közvetítünk, de ha

tanítványaik fejlődési ívét, valamint azt kellőképpen

közelebbről megvizsgálunk egy kulturális eseményt,

alakítani. Ezzel azt szeretném mondani, hogy az első,

akkor netán egy kis darabka kulturális értéket is át-

legfontosabb „hivatás” az életben szülőnek lenni, és

adhatunk az otthonülőknek. És az már fejlődés.

azt a sorban követi a tanári munka, mivel ők tudnak

Akik ezt olvassátok, lehet, hogy dühösek vagytok,

legtöbbet és legjobban hatni a fiatalokra, akik vala-

és azt mondjátok, hogy csak vádolok és kritizálok, de

mikor továbbadják a „stafétabotot”. Mert, ha ezt a sze-

megoldásként még semmit sem hoztam fel. Igazatok

repet átengedik például a TV-nek és az internetnek,

van, vádolok és kritizálok, de legalább valamilyen ér-

akkor itt elég gyorsan már kizárólag csak az elporo-

zést keltettem fel Bennetek, és talán felteszitek maga-

sodott szótárakban fogjuk megtalálni az olyan sza-

tokban a következő kérdéseket. Eléggé részt veszek-e

vakat mint a műveltség, vagy alapvető emberi érté-

Lendva kulturális körforgásában, tudom-e egyáltalán

kek, és végső soron a kultúrát is. Tehát tanárok, ne

mi történik ezen a héten, melyik volt az utolsó kultu-

hagyjátok, hogy tanítványaitok többet tanuljanak az

rális esemény, amelyen részt vettem? És véleményem

internettől, mint tőletek, és szülők, hagyjátok gyer-

szerint van megoldás, meg kell változtatni az embe-

mekeitek egészséges kibontakozását, és kellőképpen

reknek a szabadidejükhöz való hozzáállását. Otthon-

alakítsátok gyermekeitek személyiségét, hogy becsü-

ról semmit se lehet megváltoztatni. Ki kell menni az

letes és tenni akaró emberré váljanak.

emberek közé, hiszen, ha visszamegyünk az alapokig,

Mindemellett a mai világban nagyon nagy szere-

az ember társas lény, emberek között tud érvényesül-

pet játszik a kultúra életében a média, hiszen akar-

ni, működni, boldogan élni, legalábbis az alapoknál

juk vagy sem, ez a szerv juttatja el az emberekhez a

még így volt. S ezen belül a kulturális fejlődést csak a

bizonyos kulturális történéseket. Ez adja a kultúrá-

művész alkotóvágya és az emberek kíváncsisága fog-

nak úgymond legnagyobb reklámot. Ha színvonalas

ja elérni. Ha lesz érdeklődő, lesznek művészek, és így

volt az esemény, és ha megfelelően volt az a tudósítás

van ez fordítva is.

megcsinálva és sugározva, akkor van esély rá, hogy

S miért fontos a kulturális fejlődés Lendván, vagy

a TV-néző legközelebb élőben is részt vesz a hasonló

ha úgy tetszik: a kultúra megmaradása? A nemzet

jellegű történéseken. De ha ez a része a kultúraközve-

élete véleményem szerint a kultúrával azonos, s nem

títésnek a média részéről nincs becsületesen elvégez-

a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölöt-

ve, akkor a néző egy elegáns mozdulattal átkapcsolja

te, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a

a csatornát, és törli a beérkezett információt. Ilyen

mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlen bár-

súlya van, volt és lesz is a médiának a kultúra életé-

milyen fegyver, és mellyel szemben értelmüket vesztik

ben. Ezért a legjobb műsorok azok, ahol a tudósító

a határok.

már előre felkészül az adott anyagból, magán az ese-

Mindent egybevéve: ez, amit olvastak csak egy hét-

ményen pedig szívvel lélekkel ott van, és becsületesen

köznapi egyetemista véleménye a jelenlegi kulturális

elvégzi az éppen aktuális tudósítást. Ott kell lennie

helyzetképről Lendván, aki próbálja jól tenni a dolgát,

mindenhol, emberek között, neki kell lenni a legbuz-

és abban hisz, hogy jó célt szolgál, s így próbál hatni a

góbbnak a jelenlévők közül. Nemcsak a ki, hol, mi-

közösségére, amiben nap mint nap „létezik”.

kor és miért kérdéseket kell feltenni, hanem bele kell menni a részletekbe is. Mert ha leragadunk az elején, 112

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Dr. ZÁGOREC-CSUKA Judit

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

judit.zagorec@siol.net

A muravidéki magyarság kulturális élete Vízió a magyar nemzetiség kultúrájáról az Eu-

kezményeként sokan kivándoroltak vagy országon

rópai Unió kulturális terében

belül elvándoroltak. Lakóhelyünk a volt Jugoszlávia távoli határvidékének számított. Az 1990-es évektől csökkent a magyarok száma a Muravidéken, de pa-

1. Bevezető

radox módon növekedett a magyar kultúrában való szerepük, főleg az értelmiségiek száma, vagyis jól

A magát magyarnak valló 7 ezernyi muravidéki

működik a művelődési intézményrendszerük.

magyarság az 1991-es rendszerváltás után, a csendes

A magyarok lélekszám-csökkenése főleg a vegyes

haldoklás hét évtizedét követően, az identitás lázas

házasságoknak – amelyek keretein belül kialakultak

időszakát éli. Vagyis arccal indul a közönségteremtő

a kettős identitások – az elöregedésnek, a kivándor-

értékek felé, intézményeket teremt: a Magyar Nemze-

lásnak, a megelőző 80 év során és a 60-as években

tiségi Művelődési Intézet 1994-ben, a Magyar Nemzeti-

kialakult viszonylagos jólétnek és nem utolsósorban

ségi Tájékoztatási Intézet 1993-ban alakult meg. Nem-

a kétnyelvű oktatásnak is köszönhető.

zeti és politikai önmeghatározásra törekszik, megkí-

A magyar nemzetiség 910 km2 területén él a ma-

sérli visszaszerezni népi hagyományainak régi fényét,

gyar peremvidéken, vagyis az ún. féregnyúlványban

folyóiratot (Muratáj 1988-tól), könyveket jelentet meg,

kb. 50 km hosszúságban és 10 km szélességben,

keresi és a figyelem középpontjába helyezi történelmi

amely 1910-ben 21.000 lelket számlált, azt követően

múltját. A kultúra alapvető antropológiai kategória,

máig hat különböző államalakulatban élt. Az élettér,

rendszerként működik, amely által az emberek meg-

amelyben a magyarok élnek, többnyire falu, vagyis

formálják életnormáikat, értékeiket és szokásaikat, és

kisközösség (kb. 30 vegyesen lakott, magyar–szlovén

jelentést tulajdonítanak neki. Ez érvényes a muravidé-

település), kivéve Lendvát, mely város. Tehát a ma-

ki magyarságra is, amely a rendszerváltást követően

gyarság zömének az élettere rurális, kultúrája nem

a 90-es évektől erősen építi kulturális autonómiáját és

éppen városokban születik.

intézményesíti kultúráját.

A muravidéki magyarság céljait, identitásépítését mindenképpen meghatározza az, hogy jól érezze

2. A

muravidéki magyarság kulturális helyzete az Európai Unióban

magát ott, abban a környezetben, ahol otthon van. Ahol elismert és megértést kap, ahol megértik, amit beszél, ahogy kommunikál, és amit gondol. Fontos az is, hogy sajátjaival él együtt egy hazában, a szülő-

A muravidéki magyarság (6243 személy, a 2002.

földön.

évi statisztikai adatok alapján) 1920-tól napjainkig

Ez a közös élettér a közös kultúrák tere is, itt ta-

számos megtorlásnak volt kitéve, amelynek követ-

lálkozik a szlovén, a magyar, a horvát és a német •

8/2010

113

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

3. Milyen

kultúra, s mindez a multikulturalitás inkább a kultúrák közötti különbözőségnek a kvalitását erősíti,

a jövőképünk, kultúránk

az EU keretein belül?

mintsem a homogenitását ennek a térségnek. A kultúrákat inkább a különbözőség, a sokszínűség teszi erőssé, hatásossá. A szlovéniai magyarság sajátos, a

Az Európai Unió nem más, mint egy folyamat, ön-

jelen pillanatban feloldhatatlannak tűnő kényszer-

törvényszerű processzus, irányítástechnika, funkció,

helyzetben van: vagy ragaszkodik a hagyományos,

tartalom és érték nélküli közszolgáltatás, ami éppen

saját kisközösségeire épülő, kisvárosi-falusi életfor-

az identitás és az értékek meghirdetésének helyzeté-

mához, amelyben megőrizheti nemzeti identitásá-

ben maga is óhatatlanul ideológiává válik (KISS E.,

nak elemeit, vagy nagyvárosba költözik, és vállalja

2006). Az Európai Unió identitáshiányosan funkcio-

az asszimiláció biztosította új életforma kihívásait

nál, mint közszolgáltatási rendszer. Az EU alapelve

(a nyelvvesztést és a hagyományok feladását).

a piac szabadságáért folyó küzdelem, elsősorban a

Az urbánus, tehát a városi légkörben magasabb

fogyasztási cikkek eladása, ezért is hiányzik a közös

iskolázottság tapasztalható, hiszen a magasabb kép-

történet plurális szükségességének a tudata a kiala-

zettségnek megfelelő munkalehetőségek csábítják a

kulóban levő európai identitás szubsztanciájából

magyarokat az urbánus környezetbe, vagy az adott

(DEBELJAK A., 2004). Ezért nehéz a nemzeti kisebb-

városi környezet teszi eleve lehetővé a magasabb

ségeknek belehelyezniük a stratégiájukat (ha van

fokú képzettség megszerzését. A nagyfokú megtartó

ilyen) az EU célkitűzései közé. Ugyanakkor minden

erővel rendelkező hagyományos környezetben élők-

kelet-közép-európai (volt szocialista) ország, amely

re viszont elsősorban az alacsonyabb iskolázottság

az EU keretein belül tevékenykedik, önmagában

jellemző, ők inkább elutasítják a közintézmények

hordozza a múlt kivételes értékeit is, amely alapjául

nyújtotta integrálódás lehetőségét.

szolgál az új identitásuk kialakításának. A muravi-

A felmérések szerint a mezőgazdaságban, a föld

déki magyarságnak egyelőre nincs kidolgozott stra-

megmunkálásában és az ezzel összefüggő életvi-

tégiája arra, hogyan egyezteti össze saját kisebbségi

telben való erőteljes lehorgonyozottság, valamint a

identitását az európai identitás eszme lényegével. Il-

jövedelem (családon belüli) felosztása még ma is je-

letve, hogy az európai identitás mennyire válik részé-

lentős eleme a kisebbség gazdasági-szociális struk-

vé a muravidéki magyarok identitásának? Ezt még

túrájának (MÁK F., 2006).

nehezen lehet feltérképezni. Európa nem cél (Hegel),

Valójában kik is a muravidéki magyarok? Kik

mint szélesebb haza, hanem út. Az európai identitás

azok, akik a köreikbe tartoznak, milyen alapon tar-

folyamat, amely állandó metamorfózisban van: át-

toznak össze? Mi teszi őket muravidéki magyarrá? A

változásban, felelősségtudattal terhelten, hűség és

közös történelmi emlékezetük, bizonyos viselkedési

feszültségek halmazában, összeütközések közepette.

formáik, nemzeti jelképeik, művelődési szokásaik,

Az Európai Uniónak valójában nehéz meghatározni

közös történelmi hőseik, flórájuk és faunájuk, irodal-

a határait, mert még mindig tranzícióban van, vagyis

mi mítoszaik, közös íróik, költőik?

számos előítélettel és sztereotípiával kell küszködnie

A felsoroltak által hogyan reprezentálja a muravi-

a működésében ahhoz, hogy kiváltságos szerephez

déki magyarság önmagát? S ezt hogyan látják azok,

jusson, mert a végső célja mégiscsak a kiváltság meg-

akik nem muravidékiek?

szerzése volna. Ugyanakkor az Európai Uniónak hi-

114

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

ányzik a közös nyelve, amelyet végül is az euro-angol

bentem, csak ez az utam van – a sorsszerűségem vál-

helyettesít. Maga az Európai Unió is kettős szorítás-

lalása. A sorsszerűség mindig elénk tartja a tükröt.

ban szenved: az etnikai-kulturális hagyományok és

Aztán szembe kell néznünk a mával is. Christoper

a transznacionális szövetségek kereszttűzében kere-

Lasch amerikai történész már 1978-ban megírta az

si a létjogosultságát. Az Európai Unió polarizációja

Önimádat társadalma című művében (The Culture

még nem szabadult meg a hidegháború örökségétől,

of Narcissism), hogy az emberek egyre jobban a pilla-

vagyis a kommunista béklyótól megszabadult orszá-

natoknak akarnak élni, vagyis önmaguknak, nem az

gokban ellenség helyett a szegény rokont kezdte látni,

elődöknek. Egyre kevésbé érezik, hogy részét képezik

akinek érthetetlenül nagyok a kívánságai és gyerekes

az emberi történelem folyamatának, hogy láncsze-

az utánzási vágya (DEBELJAK A., 2004). S ebben a

mek lennének a múlt és a jövő felé tartó nemzedékek

muravidéki magyarság sem kivétel.

sorában. Ez egy haldokló életforma, olyan kulturális

Amint a két kultúra és a két nyelv (szlovén, ma-

válság, amely minket is elért. S ennek egyik legfonto-

gyar) közeledik egymáshoz, úgy szaporodnak köztük

sabb tünete a múlt lebecsülése. Félek, hogy az indi-

a vergődő lelkek, akik kettős utat járnak, két lélekből

vidualizmus erősödése gyengíti a másság iránti érzé-

csinálnak egyet, vagy egymás mellett élnek. Nem tu-

künket, tehát az arra való képességet és kedvet, hogy

dom. Nem tudhatom. De az egész biztos, hogy fel kell

magunkból kilépve keressük a találkozást azzal, ami

döbbennie ebben a lélekben a felelősségnek: mi lesz

rajtunk kívül van. Ezt a fiatalok köreiben érzem erő-

belőlük, és fel kell csillannia a reménynek is, mi le-

teljesebben, életüket nem a közösség hagyományos

het belőlük. Századunkban, amely főleg itt a Muravi-

értékeiből szabályozzák, hanem a személyes kapcso-

déken a két kultúra elkeveredésének a korát éli – a

latiakból. Hogy mennyire lesz a kétnyelvűség univer-

multikulturalizmus – számomra kérdésessé válik,

zális érték a Muravidéken, ahol létrejött az Európai

azaz a több évszázada ápolt magyar nemzetiség úgy-

Unió keretében és a modern tömegkommunikáció

nevezett „népi ízei” benne lesznek-e a multikulturális

milyen tartalmakkal tölti meg a hétköznapi ember

léthelyzetben? És szükség van-e olyan kétnyelvűség-

életét? Ez is jobban megválaszolhatóbb volna, ha szo-

re, amely nem sorsszerű, hanem megcsinált, hivata-

ciológiai és nyelvi kutatásokat végeznének, de erre

losított, vagy történelmi és politikai döntések eredmé-

sem látok manapság megnyugtató példát.

nye? Nem tudom.

Hogy milyen típusú a muravidéki magyarok identi-

Én egészen másképpen szeretném hinni, hiszen

tása? Védekező, önigazoló vagy közömbös? Valószínű

nekem is van benne részem. Én úgy képzelem el,

mind a három. A magyar közösség mindenkori hely-

hogy a két sors közé került emberek kétnyelvűsége,

zetétől függően. A helyzetet is figyelembe kell venni.

amelynek az a célja, hogy a sorsunk összeköt és ezzel

Az is meghatározó, hogy az értéktulajdonítás milyen

a nyelvünk is! Csak ez a kiút van. Ezt is sorsszerűen

nyelven folyik a kétnyelvű oktatásban? Szerintem, a

választjuk, mert az identitásunk és a másság iránti

mi kétnyelvűségünkben addig őrizzük meg eredeti

nyitottságunk ezt diktálja. Talán, ez volna kiinduló-

nyelvünket, a magyar nyelvet, amíg az értéktulajdoní-

pontom az elmélkedéshez, de a kompromisszumokat

tásnak értelmét látjuk a magyar nyelv által. És akkor

az ember nehezen hozza meg, számos traumát, kis-

fog igazán megmaradni, ha fejleszteni is tudjuk (nyelv-

hitűséget, esetleges lenézést, megalázást, konfliktust,

újításokkal) és kiépítjük a szaknyelvünket. Félelem?

vesztes csatákat kellett átélnem ahhoz, hogy rádöb-

Éberség? Kockázat? Mindhárom ismérv benne van. A •

8/2010

115

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

kis nyelvek és kultúrák nem kellenek a nagy piacon,

a problémákat, tanulmányozza, és válaszokat adjon

csak belső, kisebb vagy kicsi piacokon.

rá, még akkor is, ha ez itt a Muravidéken immár 50

A világon az együttélésnek több formája van.

éve aktuális téma. Ha nem képes erre, akkor marad a

Nyelvileg is eltérő kultúrákban 100 milliók számára

sorsszerűség. Azért sors, mert el kell tudni viselni! Mit

természetes életforma a kétnyelvű, vagy többnyelvű

kell elviselni? Erre annyi választ kaphatunk, ahány

léthelyzet. A Muravidéken a mi kétnyelvű együttélé-

kisebbségben élő ember létezik.

sünk csak 1920 után lett kisebbségi sorsba került

Nekem el kell viselnem talán az érzelmi telítettsé-

magyarok kétnyelvűvé vált együttélése, amely politi-

gű vitákat ebben a környezetben, eltérő nemzetfelfo-

kai döntés eredményeként jött létre. Apponyi Albert

gásokat, társtalanságot a magyar nemzetiség könyv-

híres Trianoni védőbeszédét olvasva, amely 1920. ja-

tárügyében, a modern oktatási programok néha nem

nuár 16-án Trianonban hangzott el, Párizs mellett,

integrált pluralizmusát, főleg a szaknyelv területén.

a következő gondolatot idézném: „Azoknak a sorsa

Azt is, hogy a gyerekek a nyilvánosság előtt a többségi

fölött döntöttek, akik ott képviselve nincsenek.” Ez

nemzet nyelvén beszélnek, otthon a magánszférájuk-

is sorszerű döntés volt, és régóta tart, sőt az Európai

ban pedig anyanyelvükön, de azt is, hogy nemcsak

Unióba lépve sem oldottuk meg. Szerintem megma-

nyelvoktatás szükséges, hanem értékközvetítés is,

radt kisebbségi sorsnak, csak másféle körülmények

amely alapja volna egy erős identitásépítésnek, stb.

közé kerültünk.

Ha a magyarokat a világon, de a Muravidéken is a

Az Európai Unió 2000-ben elfogadta az Európai

nyelvük köti össze és nemcsak a vallásuk, akkor sok-

Alapjogi Chartát, amelyben az Európa Tanács poli-

kal több pénzt és szellemi energiát kellene áldozni a

tikusai megfogalmazták azokat a jogokat, amelyek

magyar nyelvoktatásra. Ezzel a nemzetiségi politiká-

alapján nagyobb védelmet nyújtanak a regionális és

ban tisztába kellene lenni!

kisebbségi nyelveknek. Számomra ez sem megnyugtató, mert túl sok a regionális és kisebbségi nyelv,

4. Az

irodalomban megjelenő muravidéki magyar szellemiség

hiszen mintegy 60 van belőlük az Európai Unió területén. S közülük a muravidéki magyar nyelv, mint kisebbségi nyelv, vagy regionális nyelv, vagy a kettő egyben, még csak hivatalosan sincsen feltérképezve,

1972-ben jelent meg a Tavaszvárás antológia,

vagy a saját közegünkben, ahol a magyarság él, szak-

három szlovéniai magyar író, költő, Szúnyogh Sán-

mai, vagy tudományos szinten, illetve fórumokon

dor, Szomi Pál és Varga József verseit és elbeszélé-

megvitatva, vagy írásos formában, dokumentumsze-

seit tartalmazta, amely alapján a szlovéniai magyar

rűen rögzítve.

irodalomban a Tavaszvárás-nemzedékként tartják

Egyszóval élve, úgy érzem nem kapott eléggé nyil-

őket számom. Így az említett szerzők által indul

vánosságot ahhoz, hogy a tudományos elméletek

meg a 70-es évek elején a „muravidékizmus” (lehet-

nyelvi értékmezőjébe kerülve, a muravidéki magyar

ne muravidékiségnek is nevezni), amely nem tételes

nyelv megválaszolatlan kérdéseit fel lehessen vetni és

elmélet vagy ideológia, hanem magatartás-eszmény.

megtalálni, akár tudományos szinten is, a problema-

Ez a szellemiség az irodalomban még ma is érvényes,

tikus kérdések megválaszolását. A tudomány általá-

és a nép-nemzeti irányt erősíti. Ők képviselték a mu-

ban, akár a nyelvtudomány is azért van, hogy felvesse

ravidéki magyar irodalom második nemzedékét, és

116

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

folytatták a Vlaj Lajos által meghatározott hagyomá-

nemzeti közösség gyakran nem azonos az állampol-

nyokat. A nemzeti, konzervatív szellemű írók, költők

gári közösséggel, hanem sajátos nyelvi-kulturális je-

szellemiségét a magyarországi írók hangadó része

gyek alapján szerveződik. Habár a kulturális identi-

talán nem is ismeri, de a nemzeti, konzervatív szel-

tás nagyon dinamikus identitástípus, a muravidéki

lemben alkotó anyaországi művészekkel rendkívül

magyar irodalom, mint kisebbségi irodalom, mégis-

jó kapcsolatokat épített ki a Szlovéniai Magyar Írók

csak a magyar nyelvhez kötődik – elválaszthatatlan

Társasága, amely 1997-ben alakult meg.

a nyelvtől.

Ez az irodalmi mentalitás, vagyis a muravidékizmus (muravidékiség) nem kifejezetten provinciális érté-

5. Összegzés,

kekre utal, egyfajta tájköltészeti varázsra, és ennek a

lehetséges megoldások

térségnek a kisugárzására, szülőföld-koncepcióra az irodalomban, hanem sokkal többről van szó. Ugyan-

•• Összegzésként elmondhatom, hogy a magyar

is a muravidéki magyar íróknak létezik egyfajta kö-

nemzetiségnek kellhet pénz, pártfogás, erkölcsi

zép-európai identitásuk is, hiszen rendszeres kap-

támasz, de igazán csak az egész magyar nemzet/

csolatban vannak a horvát és a szlovén írókkal, mű-

nép visszatért életbizalma tarthatja fenn létezé-

vészekkel is. Ebben vagyunk mások, mint mondjuk

sünk súlyát. Hogy miért teszem ezt a merész ki-

a budapesti írók zöme. A határon túli, vagy kisebb-

jelentés? Mert a magyar nemzetiség helyzetéből

ségi sorsban élő íróknak köszönhetően, a kifejezett

a Muravidéken csak akkor nem szöknek meg –

híd-szerepük miatt, a kultúrák és a szomszéd népek

kihalásba, árulásba, idegenségbe – a magyarok,

között jól eligazodhatna a magyar írótársadalom.

ha ebből a helyzetből sorsot tudnak csinálni, a

Ez még a Habsburg Birodalomban gyökerező ha-

tengésből küldetést, ki-ki a maga lelkiismerete és

gyomány volt, hogy eredeti nyelven olvasták a szom-

lehetőségei szerint. Az Európai Unió liberális po-

szédok műveit. A kisebbségi értelmiség, az írótársa-

litikája eltörölte a tagállamainak a határait, de a

dalom képviselői még ma is képesek rá. Identitásuk

magyar nemzetiség sorsa a Muravidéken megma-

része. Az értékrendjükhöz tartozik. Régen a határok

radt, folytonosságában nem szakadt meg, hiszen

választottak el, most viszont a határok légiessé vá-

mégiscsak kisebbségi sors és identitás maradt.

lásával erősödik a kulturális és társadalmi kötődés, egymásra találás főleg a határ menti települések kö-

•• Nemcsak egyetlen kultúrához, hanem több kultu-

zött. Az anyaországi, az erdélyi, a felvidéki, a vajda-

rális körhöz, értékrendszerhez tartozhatunk egy

sági és a nyugati magyar irodalom mellett a mura-

időben, vagy élettörténetünk más-más szakaszá-

vidéki irodalmat és kultúrát a hatodiknak szokták

ban. Ez a magatartás jellemző a muravidéki ma-

nevezni a kárpátaljaiakkal együtt, de éppenséggel

gyarság szórványközösségére is, hiszen a vegyes

lehetnek ők a hatodik, a muravidéki pedig a hetedik

házasságok révén a közösség tagjai már automa-

(BENCE L., 2005).

tikusan beleszületnek egy kettős kultúrkörbe,

A kultúrnemzet fogalmába mindenképpen be-

kettős nyelvi és nemzeti identitásba. Az önálló vá-

leillik ama nemzeti közösség kultúrája is, amely a

lasztás szabadságának a lehetősége ugyanakkor

Muravidéken jött létre. A kultúrnemzet fogalma egy-

megnövekszik. A nyelv, a nevelődés, a származás

szerűen azt fejezi ki, hogy a történelmileg kialakult

meghatározottságán kívül is számos tényező ala•

8/2010

117

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

LITERATURA • IRODALOM • literature:

kítja az egyén és a közösség identitását. Ma már hangsúlyt kap a saját és a más kultúra között a be és elfogadáson alapuló nyitottság és egyensúly

SZAKIRODALOM

megszerzése. Változik, alakul, módosul az identitás tartalma is. ••

Monográfiák

Mégis csapdahelyzet ez a másság, a másféle identitások iránti nyitottság, főleg akkor, amikor a több évszázada átöröklött és átörökített nyelvi

•• BENCE Lajos: Identitás és entitás. Zalaegerszeg.

és nemzeti identitások ismérvei elhalványulnak,

Zalai Írók Egyesülete és a Magyar Nemzetiségi

esetleg az én és a másik, az egyén és a többiek,

Művelődési Intézet. 2005.

a személy és a közösség rugalmas viszonyában elvesznek,

láthatatlanul,

•• DEBELJAK, Aleš: Lanski sneg: eseji o kulturi in tranziciji.

fájdalommentesen

Maribor. Aristej, 2002.

feloldódnak. Ez a folyamat, nevezzük európai

•• DEBELJAK, Aleš: Na ruševinah modernosti: institucija

identitásnak vagy természetes asszimilációnak,

umetnosti in njene zgodovinske oblike. Ljubljana. 1999.

azért fenyegeti a muravidéki magyarság léthely-

•• DEBELJAK, Aleš: Európa európaiak nélkül. Budapest.

zetét, mert még mindig megmaradt csapdának a

Napkút Kiadó, 2006. (Fordította: Gállos Orsolya).

posztmodern világ küszöbére lépve is. Ennek ellenére, mégis azt mondhatom, hogy a muravidéki

•• GÖNCZ László: A muravidéki magyarság 1918–1941.

magyaroknak biztatásra, nagyobb motiváltságra

Lendva. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2001.

lenne szükségük a kultúra területén is, főleg a

•• KISS Endre – Hudra Árpád: A globális falutól a tudás

hétköznapjaikban, habár a fiatalok közt a színját-

társadalmáig. Budapest. Aranykönyv Kiadó. E-Világ

szás területén beindult egyfajta ráhangolódás és

Kiskönyvtár sorozat, 2006.

munka, amely azt bizonyítja, hogy ebből a nyelvi

•• KISS Endre: Globalizáció és/vagy posztmodern.

léthelyzetből is ki lehet törni és fejlődni, sőt minő-

(Tanulmányok a jelen elméletéről). Budapest–

ségileg kimagaslani is.

Székesfehérvár. Kodolányi János Főiskola. 2003. •• Nem lehet minden felmerülő kihívást és problé-

•• LENDAVA – Lendva, Franc-Franc Kiadó, Murska

mát megválaszolni, amely a muravidéki magyar-

Sobota,2005.

ság identitását és kulturális értékeit feltételezik,

•• LENDVA Község Közleménye, Lendva Község, Lendva,

mert a teljes kép rendkívül bonyolult és sok egy-

1981.

idejű tudományos kutatást igényelne, de megkí-

•• ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar

sérelhetjük meghatározni, mely vonalak közt folyhatna a továbbiakban az identitásra vonatkozó

könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től

viták zöme. Viták és elemzések nélkül pedig való-

2004-ig. (Doktori disszertáció, ELTE-BTK

jában nem keletkezhetnek megoldások sem.

Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi program.) Lendva. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. 2006.

118

•

8/2010

Kultura in ... • A kultúra és...

Kulturna ponudba Lendave • Lendva kulturális kínálata

LITERATURA • IRODALOM • literature:

Összefoglaló/Povzetek: Tanulmánykötetek, tanulmányok, cikkek:

Strokovni članek z naslovom Kulturno življenje pomurskih Madžarov obravnava trenutno

•• AZ ALSÓLENDVAI polgárosodás korszaka 1867-

stanje kulturnega življenja madžarske manjši-

1945 – Dolnja Lendava v obdobju meščanstva,

ne v Pomurju v okviru Evropske unije in hkrati

(tanulmánykötet), Lendava-Lendava, Galerija-Muzej

da vizijo kulture v prihodnosti v omenjenem

Lendava-Galéria-Múzeum Lendva, 2003,

kontekstu.

•• BÁNFFY Központ, A Szent-háromság kápolna, Szent Katalin templom, Színház- és Hangversenyterem

Članek obravnava osnovne dimenzije kulturne

(prospektusok), Lendva, Lendva Község, 2008.

in jezikovne identitete madžarske narodnosti, njene pozitivne in negativne vidike ter reflek-

•• GÖNCZ László: Muravidéket 60. esztendeje csatolták

sira na trenutno situacijo. Posebno pozornost

vissza Magyarországhoz. Népújság. 2001. április 12. 5.

posveča ohranjanju madžarske kulture v tem

•• GÖNCZ László: A muravidéki kulturális identitás egykor

prostoru.

és ma. Hagyományok és perspektívák (előadásvázlat). Lendva. 2006.

Pri tem analizira možnosti multikulturnosti

•• KISS Endre: Mitől függ az európai identitás?

(slovensko-madžarsko) v prostoru, kjer se ma-

http://www.inco.hu/inco9/global/cikk1h.htm

nifestira madžarska kultura, ki se interferira in dopolnjuje s slovensko kulturo, obenem poda

•• KISS Endre: Az Európai Unió válsága. http:/www.pointernet.pds.hu/kissendre/europa/200507

razmišljanje o pozitivnih in negativnih atribu-

11135955427000000200.html

tih Evropske unije in njene evropske identitete, ki se je začela oblikovati v tej regiji.

•• MÁK Ferenc: A nagyok gondjainak peremén – a muravidéki magyarság története 1990–2005. Muratáj

Obenem poda kritiko postmoderne dobe, v ka-

’05. Lendva. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

tero se madžarska narodnost, ki še išče svojo

2006. 1–2. sz. 29–106.

osnovno strategijo v tem ožjem, regionalnem

•• ZÁGOREC-CSUKA Judit: A muravidéki magyarság

prostoru in v širšem prostoru Evropske unije,

nyelve az Európai Unióban. BALÁZS Géza és GRÉTSY

uspešno vključuje.

László (szerk.): Az Európai Unió és a nyelvek: Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Budapest. Tinta. 2004. 189–201. •• ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2008, (www.mek.oszk.hu – digitális verzió).

•

8/2010

119

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Alojz Ščap

Biserka SIJARIČ

Ma gdi? Pa u Prigradici! E!

Zgodovina se podpiše

Čuje se šum,

Na stolu žmul,

Osamljena polja

more šapta,

pijata dva,

zlita v tišino,

dopire krik

miris s gradela

pišejo zgodbo –

galebova.

od ugora.

kratko, minljivo.

Zapinje cvrčak,

Dohodi Tonči,

Prehojene poti –

strunu u sav glas,

e, sa mora,

s spomini tlakovane,

doziva dragu,

razbire sriču

izgubljene v času –

radosti nas.

s lica Nelina.

med nami zaznamovane.

Maestral lagan,

Izidu obid,

Preteklost v čast

puše s mora,

bevanduju,

nekega junaka,

ugođaj bogme

prilegnu za čas,

pusti svoj pečat –

dotjerava.

pa se ljubu!

trka na vrata.

Di toga ima?

Ma toga nema,

Ni ga mesta, ni ga kraja

To htili bi!

da i htili bi,

in ni vetra, da to zbriše,

Pa eto brate,

to tek se može

je le dejstvo, ki ostaja –

u Prigradici!

u Prigradici! E!

zgodovina ga podpiše.

Tu Bog utroši,

Tu Bog ostavi

lipotu svu,

bi ljubav svu,

ostavi radost,

i drage ljude,

što znaju

što znadu

več i furešti.

E, to ti je,

zemaljski raj,

al triba stič

u svita kraj!

Lepota na samem. (Foto: Danijela Grof, FVKL)

120

•

8/2010

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Alojz Ščap

Nihče kot ti

No One But You

Nihče kot ti

No one but you,

dal ni strasti,

doslej še ni

gave such a flame,

at least until now,

nihče kot ti

pustil vsega,

no one but you,

has left nothing else,

vzel ni slasti,

kar le boli,

took such delight

except the pain,

nihče kot ti

no one but you,

vzel ni vsega,

took everything,

has taken it all,

kar v duši moji

pustil le rano,

of what in my soul,

leaving just wounds,

je bilo

ki skeli,

was,

that hurt,

le zate,

sivino

only for you

a greyness,

mogočno kot nebo.

in strast, ki še nori.

as great as the sky.

and passion gone mad.

Pridi in vzemi

Come here and take me,

Come and take me,

me vsaj v snu,

if only in dreams,

naj te začutim,

let me feel you again,

let me feel you agen,

da si tu,

that you're here,

naj te spet ljubim,

let me love you as then,

kot da si

as though you are,

spet vsa moja

all mine again,

- za vse dni.

forever more.

Aaaa,

Ah, ah, ah, ah

nihče in nič

no one and nothing,

ne boli

can hurt more

kot ti.

than you.

Aaaa,

Ah, ah, ah, ah

nihče in nič

no one and nothing,

ne boli

can hurt more

kot ti.

than you.

Translated by: Suzanne Király-Moss, MA

•

8/2010

121

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Biserka SIJARIČ

Valerija Vrenko

Utrip demona

Svetlobna leta narazen

Iz bistva iztrgan,

Svetlobna leta oddaljen od mene

izgnan iz pomena,

le brezčutno stojiš tam

v obstoju zapisan

in gledaš, kako padam …

kot večna dilema. Ne verjamem ti, Odsotna prisotnost –

ko praviš, da me ne maraš,

skupek vseh tveganj,

ne verjamem ti,

kot žarek v senci –

ko pogledaš hladno stran,

izgubljen in zbegan.

ko te pogledam in se trudiš, da me prizadeneš …

V sorodu z distanco, upornik – brez dvoma,

kajti glas tvojega srca je tako glasen,

kljubuješ pravilom

kot prhutanje kril preplašene ptice,

z utripom demona.

in tvoje oči v množici skrivaj gledajo le mene! V bleščavem soju ognjemeta,

Sesuto v ravnovesju

glasnem pokanju zamaškov, v množici veselih

Kako je, če podpisan

ti vidiš le mene –

pod večplastno razodetje,

na videz tako srečno v drugem svetu!

vrineš svoje upe zgolj za lastno doživetje?

Smejiš se in se zabavaš sproščeno, vendar igrano.

Kako je, ko tako – mimogrede,

Trudiš se na vso moč, vendar

hrepenenje zapolni srce?

tvoje trpljenje je brezmejno,

Si kot bela vrana –

moja osamljenost pa še vedno

med črnimi ne znajdeš se …

neskončna.

Hudo je kadar sanjam prerežeš popkovino, sesuto v ravnovesju – vse izgublja čar, milino.

122

•

8/2010

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Valerija Vrenko

Čudovita noč

Ciganka

Potopila se je zvezda žareča,

Spet Silvester potrkal je

potihnila dnevna je gneča,

na moja okrašena vrata

naenkrat na nebu tisoče zvezd migota!

in z njim ona, lepa ciganka s črnimi lasmi in ognjenim pogledom.

Niti rahel dih ne zmoti svečanega miru v tej kletki zlati,

Dva drobna otroka

svet ostal je tam zunaj za vrati.

sta se stiskala k njenemu krilu, a nam se je že skoraj

V srebrni svetlobi na vrtu

mudilo k prazničnemu kosilu.

listje trepeče, spet polno moje srce

»Prosim te, daj mi, gospa, nekaj za v lonec,

je sreče.

dobri bodo tudi kakšni stari čevlji, pa lepo prosim za deco kakšne evre!«

Srčne solze v očeh se rodijo, v solzah pa zvezde

Bila je tako mlada

kot na nebu se bleščijo.

in njena ciganska kri se je nemirno pretakala pod prosojno temno kožo. Šele tedaj sem opazila njene modrice, raztrgane čevlje in drgetanje otrok, ki jima je gorela vročina v očeh. Zvečer sem otožno sedela v mraku tople sobe in opazovala snežinke, ki so zasanjano plesale svoj brezbrižni ples. Hladno kosilo je samevalo na kuhinjski mizi, a vsa družina se je porazgubila po sobah v tišini. •

8/2010

123

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Lidija Alt

Andreja Denko

Široko obzorje

Jedkanica

Široko obzorje mladega jutra

Komaj nastane, že pregrize domotožje,

mi jemlje pogled:

s sekalcem odmeri kvadraturo kože,

tu kopa oblakov,

v brezimno lobanjo naseli zgodovino,

tam ptičji let,

ji ob ušesa pristavi zatišje.

vse je ujeto

Vrvež poskrije v debelo črevo,

v sončev objem.

gorečnost drži na temenu, stopalu poskočnost nergavo kroti. Med dlančnice da domišljavosti pest, s kladivcem vriše pustinjo,

Lidija Alt

črnikasto sonce priklene na vrat, molče zategne inkarnacijski pas.

Prošnja

Že stopi, da vzame polovico gorja, prekrije ležernost, izpljune pohoto,

Ne! Ne speljite ceste

pregoni bližino, zavrže robustnost,

po spominih moje mladosti.

s pajčjimi stegni krstí nozdrvi.

Cvetje bi rado cvetelo, žito bi rado zorelo,

Ne vrne se kmalu iz jutra v noč.

trave bi rade vršale.

Postopa, da skusi svoj nemi obstoj,

Ne! Ne speljite ceste

ga varje med rebri, poboža z lasmi,

po spominih moje mladosti.

mu mati je in oče hkrati,

Žalost zagrinja moj svet.

včasih berač, a nikdar lenuh.

Zelena ravnica, s cvetjem in klasjem prekrita, izbrisana je. Pota radosti, veselja, žalósti, zdaj pota hitrósti, zamenjana so. Po skritih spominih jeklena kolesa drve v nov svet. Bela čaplja (Foto : Franc Hozjan, FVKL)

124

•

8/2010

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Andreja Denko

Terciana

Akt

Imel jih boš

Zgrbljeno, zgubano, grčavo poletje z migetajočim

in danes ti pravim isto.

ekrančkom brezzobega mobilnika. Priprošne molitve in čudenje nad blaženostjo usmiljene Samote.

Imej te svoje muze,

Vštric sva šli po makadamski cesti vzdolž

opremljaj jih z rododendroni

asfaltirane. Ali pa je bil samo rob tehnološko

in povej, ko boš ustvaril čudesa.

naprednejše poti. Hodili sva vso dolgo noč, ihteč, da bi ob prvem namigu jutranje zarje našli

Vem pa,

najino sotočje in se priklenili, zavezali

da boš istega dne vskočil

ena drugi v eno drugo pojavnost. Pa naju je

za zajtrk in namenil uro časa

prehitela vrana. Nakar sva ugotovili, da

bogovom,

nama ni mar število tistih, ki so preskakovali,

ki so te krotili, ko si besnel

hiteli, gomazeli, se prerivali in nama

ob štrlečem osredku svoje nožnice.

stopicljali pred in za telesoma. Moja ljuba sopotnica me je zakrila s polivinilasto vrečo

Krotovičil si jo, da

zelene barve, izrezljala luknje za oči in nos.

bi izbrisal njen ženski značaj.

Kaj pa usta? Zabičala mi je, naj molčim. Da je

Pritajil si jo,

bolje, če molčim, ker bo le tako lahko

vendar jajcevodi obstoje.

sama dostojanstveno popljuvala drobcena telesca overjenih velikanov. Jim pod ušesi lepo po vrsti

Zato danes nemirno razpredaš,

kričala in se drla in sikala. Kje sem ostala jaz?

kljub stoletjem, ki so te pregnetla

Preoblekla me je vase. Zdaj sva družno

v spol.

soobstajali do naslednjega večera. Zatem naju ni bilo več.

Dogodilo se bo. Mitologiziral boš svoja semena in jih spesnil v treh stancah. Blagodušne muze bodo pa, tebi na ljubo, strdile tvoja jajčeca. Odslej boš krvavel po božje. Brezbrižno. ..BlackRose.. (Foto: Igor Divjak, fotofoto.si)

•

8/2010

125

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Suzanne Király-Moss

Lost

Bells

Odd, I thought, a butterfly

My friend Yure brings them to me,

so late in the year,

gifts of good will dangling from dainty

hanging on that way,

fingers, a subtle whisper in his special

just as my friend did

dialect of having snatched them up

after her last injection

for a song: copies, casts, cast-offs, flea market

of the latest chemical savior. But then I saw

bargains, antique shop wonders, lady bells,

it was just a leaf,

hotel bells, hand bells, cow bells, any bells

green and yellow, clinging

in porcelain, glass, bronze, brass, brand-new

to its branch like a weary

or tarnished by the sweaty touch of history,

butterfly in the wind.

so different from the bells back home

It will soon lose its grip, just as she did.

where Pop, whose calloused hands could tune old cars till they chimed like new, meted out bells with a seasonal bend: bells for charm bracelets on birthdays, earring bells for good grades, sleigh bells for his handsome sleds, five and ten cent

Velimir Turk

tinkle bells to twinkle on our Christmas trees,

Bosonoga

gifts of fondness for three ready-made daughters who came with the wife, and nettled by our impish pranks, he never spoke in subtle whispers. His reflex

kistom u glasu bosa

was to always roar: “Hell's bells!”

je gusta kosa mraka na sjeni od pasa u granama pijeska stala da pjeva nogu bosu u sjenama vidrina traga a ja sam lutao oblacima smrznuta sjaja i očima njenim krotio bistre vode zaboravljenih dana 126

Suzanne Király-Moss: Mantra za mir, 1992, akvarel/kolaž, 55x75 cm

•

8/2010

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Suzanne Király-Moss

Velimir Turk

Manjkajoči most

Korijeni spoznaje

(po sliki Seida Hasanefendića-Trabzona) valovi opet čiste moje glave Čeprav je prizor na prvi pogled enak,

jer putuju korijeni spoznaje

ta drugi umetnik izpostavi prazen prostor tam,

idu makadamom i osluškuju sanje

kjer je v moji sliki izbruh pantomime pomladi:

dok mlada velom svojih usana

okrno zlata pot ločuje zelenici in prežema

briše zaborave svoga dara

odsevajoče hribe ter zasaja sonce

ja tražim brojeve fraktala

na brstečih poljanah.

ne bio glasa konačna simetrala

Njegove katransko črne ploskve zabrišejo obe strani platna,

Velimir Turk

vmes švigne neosvetljeno nebo in tvori

Putovanja

mračen, neizprosen tok. Robati obrisi vijugajo med razdeljenim horizontom

u kosi je tvojoj dah

kot v kriku razgaljeni zobje.

miris i Čeprav se obrisi zdijo enaki,

živa pjesma

linije in oblike zastavljene na podoben način,

dodir i stas

se najini sliki razlikujeta kot smeh in solze;

a oko je tvojih dubina glas

zamah mojega čopiča skicira sprehod po travi,

baš kao što je mojih usana

njegov odmeva v tesnobi opustošenega ječanja;

budna svaka tvoja slutnja

mesto uničeno, njegov most le prazna brazgotina.

putanja nijemih nam putovanja beskrajna iskra zore koja diše snovima grozdova

Do takrat nisem imela pojma o Mostarju. Prevod: Sandra Vida

Neskončna pot (Foto: Velimir TURK, ml.)

•

8/2010

127

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Cimmerman Toplak János

Míg sétál a hold ott a falon (kedvesemhez egy régi versem) Míg éjjel csendesen sétál

Míg nem vagy, nem lehetsz enyém

a hold ott a falon …

és nálam, nélküled kifosztott,

Míg az óra ketyeg egyhangúan,

semmi és senki vagyok,

s a mutató egyre többször körbe jár,

ecset vagyok festő nélkül,

aludni nem bírok, mert gondolatban én is –

könyv betű nélkül,

akár az óra mutatója, meg a néma zajtalan

regény tartalom s üzenet nélkül,

és sápadt holdvilág – csak nem itt,

s legény szerelem nélkül …

hanem nálad, körbe-körbe járok,

Ó, Kedves,

portátok, házatok, s ágyad és te magad

érted a szívem repes.

meg a szíved körül …

Én szeretlek, tehát te is Szeress! Szeress!

Ó, Kedves, érted a szívem repes.

Álmodtam a kebeledet,

Te vagy a szívemnek gyöngye,

álmodtam a szívedet, s szerelmedet,

s lelkem virága …

s láttam magamat nyomorúságosan,

Ó, be jó lenne, ha lehetnél

tenélküled kifosztottan,

a szívemnek párja, lelkemnek háza

s a szívem összefacsarodott …

és házamnak dísze, büszkesége … Ó, Kedves, érted a szívem repes.

Luna • Hold (Foto : Franc Hozjan, FVKL)

128

•

8/2010

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Zágorec-Csuka Judit

Kitáguló idő

Vízesés

Ahogy kinézek az ablakon,

Ha érintésed elérhetne,

s kilépek a tavaszi rétre

ha a tavak visszafelé

margaréták és pipacsok

folynának, ha a szemedbe

ölelésébe, megáll az idő.

ásnám el utolsó kincsem, most könnyebb volna

Ahogy kilépsz a tavaszi

ez a perc nélküled.

erdők lombsátrába, visszaringat az anyaöl, az ölelésedben megáll az idő.

Zágorec-Csuka Judit

Ahogy kibújik a hóvirág az avarból, és megérinti

Kétely

a fény, elalszik a tenyeremen, mint apró katicabogár.

Kivel együtt, ki ellen, kiért és miért lángol e tűz benned, s lángol-e még, vagy csak pislákol,

Karácsonyra

hamuvá dermed, szertefoszlik és elvész.

Angyal száll tenyeremre, hírt hozott rólad, hóviharban, csillagszórós

Mélyít-e vagy csak éget?

fenyőfa ajándéka, hogy

Eléget vagy megperzsel?

te legyél a dió, alma,

Fárosz-e vagy mécses?

szaloncukor, angyalka

Sorsod fátumszerű lánca

hozta, titokban, hópelyhes

vagy tükörképe?

ámulatban, szívembe,

De nincsen hova lobogni!

bethlehemi csoda, hogy megszülessen bennem a szikra.

•

8/2010

129

POEZIJA • VER SEK

Tako pišemo • Így írunk mi

Ferencz Győző

A méhecske hasznáról

Focivers A 45. évfordulóra

Pici jószág a méhecske, de haszna óriási.

Amikor az öregfiúk

Maga körül körülnézve

Rúgják majd a labdát,

megbizonyodhat róla bárki.

Üvöltenek is egymásnak: „Te falábú, add át!!!”

Amikor a mézet esszük, vagy alma nő a faágon,

Azután már nem is fontos,

gondoljunk a méhecskékre:

Ki rúgja a labdát,

virágonként kettő-három

A lényeg, hogy mindig győzzön A jó sportbarátság.

is röpköd ott dingve-dongva szálldos, a bibét megjárva

A jó persze az, amikor

beporoz minden virágot,

Kupameccsről van szó,

porát viszi a kaptárba.

Mert a győztes serleg lesz A teli boroskancsó.

Hálás lehet minden gazda, ha fölkeresik a méhek

Aztán jön a Zdravljica is:

gyümölcskertje virágait,

A Pohárköszöntő,

azért is, mert adnak mézet.

Mikor először töltök én, Aztán pedig önt ő.

Méhek nélkül sem a repce, sem a körte nem teremne,

Aztán kezdjük a nótánkat:

de még a jó szőlőfürt sem

„A barátság éljen!

iperedne szemről szemre.

Ahány gól a hálóba ment, Annyi pohár légyen!”

Tisztelni kell hát a méhet. Kicsi állat, nagy a haszna.

Jöjjön újabb 45 év,

Óvjuk, etessük és védjük,

Vagy akár évszázad.

hogy előjöjjön új tavaszra.

Ahogy telik a barátság, Még jobb kedvem támad.

130

•

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Valerija Vrenko

jev in sežigalnic, ki bi naj v popolnosti spremenile videz nekoč idiličnega majhnega mesteca pod s soncem ob-

Poslednji Lendavčan

sijanimi goricami. Z ženo sta sklenila ostati, se upreti, pa čeprav za ceno življenja. Z naivno, otroško trmo sta se odločila potuhniti in vztrajati vse do smrti.

»Grem v gorice,« je dejal in se obrnil k ženi Mariški.

»Pridi za mano, ko končaš kosilo!« S palico se je počasi napotil tja gor proti sveti Troji-

Starec se je v svojem razočaranju tako globoko za-

ci, kjer se je ob majhnem vinogradu pod težo let sese-

mislil, da so se zamajali temelji zemeljskega časa in

dala njegova stara vinska klet.

se je zgodilo nekaj nenavadnega. Zunaj stare zidanice

»Malo bom delal v goricah, saj dolgo itak ne mo-

so, kot po čudežu, pričela minevati leta, čas je neu-

rem,« je mislil, medtem ko je veliki starinski ključ za-

smiljeno tekel in z neverjetno lahkotnostjo mlel ure,

škrtal v ključavnici, da bi

dneve in stoletja … Medtem

odklenil stara, škripajoča

se je sveta Trojica sesedala

vrata. Spodaj v kleti so bili

vase, njen zvonik se je ža-

sodi še polni že skoraj kisle-

lostno zrušil in Hadikove

ga vina, prigaranega z žulji

kosti so kot po mrtvaškem

in krvavim potom, mračna

plesu razsute ležale na

sobica, polna pajčevin, pra-

marmornih tleh kapelice.

hu in črvivega pohištva, pa

je proti njemu zasmrdela po trohnobi in plesni.

V dolini so medtem kot

Skrušen pod težo let

gobe po dežju rasle viso-

in grenkega življenja se je

ke sive zgradbe – spalna

starec sesedel na stol ter s

naselja za tisoče mravelj,

kupico v roki, naslonjen na

ki jih je v ta rajski košček

majavo mizo, obsedel in se

sveta privlekel tuj kapital.

z motnim pogledom, obrnje-

Pod dimniki velikega far-

nim skozi majhno, zamaza-

macevtskega koncerna, ki

no okno, zazrl dol proti do-

so prebadali nebo ter dan

lini.

in noč bruhali rumenka-

Bil je zagrenjen in jezen, saj bi se moral že pred ča-

sto meglo, so nepregledne množice v belo oblečenih

som z bolehno in postarano ženo izseliti iz oguljene,

osebkov z maskami preko ust ustvarjale zdravila in

nujne prenove potrebne, vendar nekoč lepe meščanske

cepiva za nove in nove izmišljene bolezni.

hiše v brezdušen, siv stanovanjski blok. Zaradi pred-

Stare, nekdaj lepe vile in zgradbe, so ena za drugo

videne rušitve cele vrste starih hiš so tako premnogi

shirale in propadle, na njihovih ruševinah so čez noč

ostareli Lendavčani končali v domovih ali hiralnicah.

pognali jekleno sivi dimniki ter zlato bleščeče mošeje

Obetale so se namreč velike gradnje tovarn, laboratori-

in minareti. •

8/2010

131

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Zatirani in pozabljeni domačini so pomrli, nekoč

… »Moj lepi vinograd,« se mu je zasmejalo srce in po-

cvetoče sožitje in multikulturnost je izzvenela, ostal je

mislil je na ljube stare trte in neskončne dneve, preži-

le bled spomin v mislih zbeganih potomcev.

vete ob delu. Z romantično naivnostjo je sam vztrajno

Brhka lendavska dekleta, nekoč pametna in sa-

negoval svoj stari vinograd, čeprav so se mu posme-

mostojna, so se vedno bolj poželjivo ozirala po temnih

hovali in vsi naokrog njega že posekali trte. Uvoženo

prišlekih, ki jim je lakomnost bliskala v očeh. Bujno

vino je bilo tako poceni.

šelestenje gozdov, bogastvo zlatih trt v goricah, opojno

Ni in ni razumel tega ponorelega sveta!

čist zrak in neomadeževana voda, vse to je kot roman-

tična fantazija romalo na smetišče zgodovine. Profit in kapital sta brezpogojno vladala ter ošab-

»Le kje je Mariška? Zdaj bi že morala priti s pereci

no in surovo kimala z glavo!

in vročim bogračem. Saj sem ji rekel, da bom le eno urico delal s trtami. Malo jih obrežem in pobožam, saj

dolgo itak ne morem stati! Sedaj pa s kupico vina v

Stara zidanica se je medtem že zdavnaj sesula

roki kar čakam in čakam …«

vase in le zelo pozoren pogled bi dal gledalcu vedeti,

Tako so se mu misli počasi valile po sivi, zgubani

da je bila to nekoč trdna klet. Na zaraščenem bregu

glavi. Čas pa je neusmiljeno tekel … tam zunaj.

sta se neopazno dvigala dva zidova in vdrta streha.

Znova se je potopil v omotične misli, medtem pa

Rastlinje si je že zdavnaj prisvojilo nazaj svoje kralje-

so se na svetu dogajale velike pandemije, ki so kot za

stvo: vitičast bršljan, robidovje in koprive so se vzpe-

šalo kosile ljudi in polnile dvorane s krstami, ki so jih

njali ob ostankih zidov, stara akacija pa se je sklanja-

odvažali dan in noč. Ledeniki so se stalili, ljudje so

la iz okenske odprtine kakor okostnjak s koščenimi

morali zemljevide celin narisati na novo, ozon je za ve-

rokami, iztegnjenimi v pozdrav ali pa, kot da bi želela

dno izginil, sonce je postalo človekov veliki sovražnik

zavarovati zadnjega stanovalca … Očitno so poletela

in človekove smeti so prekrivale parke in pokopališča

mimo stoletja!

…

Saj ni res, pa je! Tam, v črni temi notranjosti, na

Starec tudi ni nikoli mogel biti priča dnevu, ko je

skeletu iz polomljenih kosov lesa, ki je nekdaj predsta-

predsednik Obama s solzami v očeh preko ekranov

vljal mizo in stole, je napol ležalo, napol sedelo truplo

prosil ljudi odpuščanja, ker ni mogel preprečiti uniče-

sivolasega starca. Z mumificirano, koščeno roko se je

nja Zemlje. V kaotičnem času potem so si sledile veli-

vročično oklepal ostanka počrnele steklene kupice.

ke vojne, katerih posledica je bila nekajletna tema in

Nenadoma je starec odprl oči in strmo pogledal.

izumrtje rastlin živali … in ljudi!

Jasno kot beli dan – nekoga je pričakoval! V somra-

Vse to je le nemo opazoval s slepimi očmi, prera-

ku svojega uma je verjetno mislil, da je minilo le malo

ščenimi s sivo mreno in mahom iz svoje mračne sobi-

časa, odkar je odšel od doma v vinograd. Zdaj bi že

ce tam pod Trojico. V mislih so se mu vrstili nekdanji

morala priti njegova Mariška, njegova lepa, dobra

lepi spomini kot utrinki in zapadel je v sen brez sanj.

žena. On je bil Madžar, ona Slovenka, oba pa kot kruh

dobra človeka, poštena, delovna, ki bi dala svojo zadnjo kapljo krvi za svoj dom, otroke in Lendavo.

Medtem so ljudje v svoji brezmejni lakoti in žeji Ze-

Ponovno so mu misli zaplavale daleč, daleč nazaj 132

mljo že vso do jedra prerešetali in preluknjali. V dne•

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Olga Paušič

vih teme je izumrlo skoraj vse človeštvo, ko pa se je prah polegel in so se črni oblaki umaknili, so se preo-

Klobčič

stali ljudje v strahu zazrli v nebo brez lune. * Končno je napočil trenutek, ko je čas zaplesal svoj

Jutro razpenja svoje svetlo ogrinjalo nad mojim

poslednji tango in zdelo se je, da so minili vsi možni

domačim krajem. Komaj zaznam vrh cerkvenega zvo-

časi za odrešitev. Minareti so že davno potihnili in se

nika, kajti rahlo rosi in ob tem se spuščajo nad stare

skupaj s katedralami, tovarnami in dimniki spreme-

mestne hiše prosojne meglice, v polmraku kot mreža-

nili v prah. Zdelo se je, da je vse ponižno umolknilo v

sto pregrinjalo, rojeno pod spretnimi prsti klekljaric

velikem pričakovanju ali v dokončnem počitku.

ali vezilj. Prva misel, ko stopim na balkon v zgodnji

In v tem mirnem ozračju, ki ga ni motil niti en šum,

pomladni hlad, je: človekova poštenost je žal izgubila

so vsa živa bitja brez aplavza končno sestopila z veli-

v spopadu s koristoljubjem in nepremišljeno gonjo po

kega odra Življenja!

uspehu za vsako ceno. Ali pa bi obrnila medaljo in prebrala drugo plat? Minili so časi, ko je bilo treba

v uspeh vložiti srce – odtrgati delček sebe, da bi bil

Kar naenkrat pa je v času, ki se meri po drugačnih

prepričljiv …

merilih, kot ga je bila vajena meriti neka nepomemb-

Kakor se pred mojimi rosnimi očmi mesto potr-

na civilizacija, nad krajem, kjer naj bi v temi preteklo-

pežljivo izvija iz vlažnih meglic, tako silijo iz mojega

sti stala skromna starčeva vinska klet, neslišno obstal

drobovja dvomi, stiske, tudi strahovi, predvsem pa kot

nenavaden, lebdeč predmet, ki ga je upravljalo bitje,

mogočna, težka skala veliko razočaranje. In klobčič se

tako skrivnostno in tuje, da ga je nemogoče opisati.

začne počasi, obotavljivo, neustavljivo odvijati …

Iz lebdečega predmeta, ki ni bil iz materije, temveč iz neke nepojmljive sile ali snovi, ki ni vidna očem, se

***

je kot v sanjah proti gomili zemlje, prahu in kamenja napotila lepa, mlada ženska s cekarjem v rokah. Pre-

Sobotni večer. Spravljala sem se na občinsko sve-

ko njenih rdečih lic, ožarjenih z nasmehom, je ležala

čanost ob kulturnem prazniku. Rada ga imam – pra-

spokojnost.

znik namreč. Vsako leto znova, kajti občutek, da je v

V plitvi gomili je, docela nerazumljivo, nenadoma

njem veliko simbolike, da je to pomemben dan, je že

radostno zaigralo v zvestem pričakovanju že zdavnaj

od nekdaj usidran v meni. Vzgoja pač. Drugače gle-

strohnelo srce.

dam na stvari kot današnji mladi rod, ki spoštuje bolj kot domače ustvarjalce dobitnike oskarjev, tuje reper-

je, hrupno, pogosto povsem nedojemljivo glasbo – in

Tako se je v končni združitvi, ki je kljubovala času,

tiste, ki se z odra najpogosteje odpeljejo kar na kliniko

sili in smrti izpolnilo pričakovanje ljubečega domolju-

za odvajanje od takšnih in drugačnih drog. So kul!

ba, poslednjega Lendavčana, ki ni želel zapustiti svoje

Vsakdanji človek, ki si prizadeva biti ČLOVEK in s

zemlje niti za ceno življenja.

svojimi močmi premaguje viharje življenja, je pa v njihovih očeh beden in »dosaden«. Kdor dela z mladimi, •

8/2010

133

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

me bo bolje razumel.

Ina se začudi – ta nikoli ni na tekočem: »Kdo bo

»Ne ljubi se mi,« je dejal mož, ko sem ga opomnila,

sploh nagrajen? Nič se ni šušljalo po našem majh-

da rahlo zamujava.

nem mestu.«

»Daj no, ne bi rada šla sama!«

»Anja vendar! Vsi ptički že čivkajo o tem!«

»Sama? Trlo se bo kolegic in dobrih znank … in pri-

»Ne znajdem se na spletu, zdaj gre menda vse pre-

jateljica bo prejela priznanje za delo v kulturi … Pre-

ko internetnih strani,« se posmehne sebi Ina.

pričan sem, da niti za trenutek ne boš sama!«

»Že dober teden se ve, da se je župan končno spo-

Moški!

mnil na Anjo. Mislim, da si je zaslužila, da bi morala

Torej sem pohitela sama. Res se je pred mogočno

nagrado prejeti že pred leti … pred vsemi mladimi, ki

stavbo že pol ure pred začetkom prireditve trlo ljudi.

so se že zvrstili na odru.«

Za kulturni praznik je vselej polna dvorana že zato,

Ina ni rekla ničesar. Prerinili sva se mimo mnogih

ker nam gospod župan vsakokrat podari zanimivo

teles, da bi si zagotovili čim boljša sedeža.

gledališko predstavo ali koncert priljubljenega glas-

»Glej Anjo!« vzkliknem, vesela, ker jo vidim pred za-

benega izvajalca, nastop folklorne skupine – in seve-

četkom prireditve. »Pojdiva ji čestitat, ker po prireditvi

da ni vstopnine, ki postaja v teh krutih časih vse večje

ne bova mogli do nje … zdaj pa je krasna priložnost.«

revščine odločilen dejavnik. Pohitim v veliko avlo, v

Prerinili sva se do prijateljice, ki je vidno uživala v

kateri se že drenjajo natakarji, ki pogrinjajo mize, raz-

siju žarometov. Njenih pet minut slave. Od srca sem ji

porejajo množico kozarcev, postavljajo velike posode s

privoščila, jo objela in ji to tudi šepnila v uho. Še Ina

hladnim bifejem za pogostitev po prireditvi. Nekdo mi

ji je stisnila roko, potem so pa slavljenko že okupirali

maha. Ina je – tudi sama kot jaz.

novinarji in lahko sva stopili v veliko, s stotinami be-

»Ej, se bova prerivali v duetu?« se zasmejem.

lih ciklam okrašeno gledališko dvorano.

»Kako, da si prišla?« se čudi Ina. »Si rekla, da mo-

»Jezus, saj nimava kam sesti!« sem ostrmela. Dvo-

raš spremljati devetošolko v Mursko Soboto na po-

rana je bila nabito polna, le še v prvih vrstah je bilo

delitev nagrade za poezijo.« Res bi morala, a dekličin

nekaj prostih sedežev, a povsod naju je pričakal na-

uspeh ni bil presenetljiv, že vrsto let sodeluje na raz-

pis: rezervirano. Dijakinja – hostesa naju je usmerila

ličnih literarnih natečajih, dobro piše, prav ponosna

na zložljive rezervne stole za zadnjo vrsto sedežev.

sem bila, da se je tako dobro odrezala. Čeprav – roko

»Za koga pa imajo rezerviranih toliko sedežev, sko-

na srce- se mi njena pesem ni zdela nič posebnega.

raj tri polne vrste na obeh straneh dvorane …« sem se

Morda zato, ker gledam na njeno literarno delo prepo-

obregnila, a mladenka se je previdno izognila odgovo-

gosto iz perspektive odraslega.

ru, Ina pa se je usajala, da je to z rezerviranimi sedeži

»Pomočnica ravnateljice jo bo peljala,« sem pojasni-

vesoljna svinjarija in da gre raje domov, kot da bi se

la, »ker je tudi sama povabljena na prireditev. Ni potre-

dve uri matrala na zložljivem sedežu.

be, da bi šli obe. Mislim, da gredo tudi dekličini starši.«

»Toliko potrpiva, da župan izroči Anji priznanje, po-

»To je tudi zate priznanje, ne?«

tem odpeketava,« sem se strinjala z Ino. Kaj takega se

»Tehtala sem, res bi morala pospremiti deklico na

še ni zgodilo! Prve tri vrste obeh strani parterja so bile

podelitev, če sem ji že mentorica, a se mi je zdelo po-

rezervirane – za koga neki? Množica obiskovalcev, do-

membnejše, da sem tukaj, ko prejme moja prijateljica

mačinov, je pa stala zadaj za 13. vrsto. Preštela sem:

Anja županovo visoko priznanje.«

skupno okrog 100 rezerviranih sedežev!

134

•

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

»Se vračamo v železne čase, ko so spredaj sedeli

Nato je župan posvetil minute Anjinim zaslugam

veljaki, raja pa je smela stati zadaj?« zagodrnja sta-

na področju kulture. Že dolgo jo poznam in vem, koli-

rejši moški poleg mene. Na videz ga poznam, ne pa

ko vsega je postorila, pa ne le v domačem kraju, tudi

po imenu. Še več ljudi se začne polglasno razburjati.

med zamejskimi Slovenci, posebno tistimi, ki životari-

Vsa dobra volja me mine, Ina jezna vstane in se poslo-

jo v Porabju in se borijo za vsak forint.

vi, rekoč: »Grem, zdi se mi ponižujoče! Jutri mi poveš,

Anjin nastop je bil po tistem, ko je župan utemeljil,

kako je bilo.«

zakaj se je odločil, da jo nagradi z občinskim prizna-

Možak sede k meni in pokomenti-

njem za delo na podro-

ra: »Gospa ima prav,

čju kulture, zelo kratek

p o n i ž uj o če

in jedrnat. Zahvalila

je do vseh

se je za priznanje, a ne-

krajan ov.

kako bledo je izzvenelo,

Na pros

ko je opozorila na pro-

lavi pred

bleme, s kate-

kulturnim

rimi se ubada

dnevom bi si

ljubiteljska dejavnost

župan in njegovi

v občini. Kot da ji je bilo

ne smeli privošči-

nerodno reči tiste kritične

ti takšne blamaže!«

besede, ki županu gotovo niso

Opazovala sem, kdo

bile všeč. Rad sliši le dobro o na-

bo smel sedeti na rezervi-

šem kraju.

ranih sedežih. Prihajali so direktorji z

Kakor hitro se je dalo, sem se neopazno

družinami, politični veljaki, menedžerji, a tudi ob-

izmuznila iz dvorane. Ni bilo tako, kot sem

činski uradniki. Hostesam so kazali kartončke, oči-

pričakovala. Tista simbolika Prešernovega praznika,

tno potrdila, da smejo sesti na sedeže z oznako rezer-

ki me je običajno toplo prevzela, se je tokrat nekam

virano. Najbolj sem osupnila, ko sem med izbranci

izgubila.

zagledala sodelavca iz šole z družino! Nikakor ni sodil

V nedeljo zjutraj sem našla med elektronsko pošto

v smetano našega kraja! Ga bom že izprašala, sem si

tudi sporočilo devetošolke Mimi o prireditvi v Mur-

rekla. Jeza v meni se je samodejno sprevrgla v smeh,

ski Soboti. Z velikim navdušenjem je poročala, kako

ki me je vso prežel, da me je možak na Ininem bivšem

je svečanost potekala in kako prijetno je bilo prejeti

sedežu začel zelo čudno gledati.

nagrado. Čeprav je dobitnica že številnih priznanj na

Prireditev je bila na solidni ravni. Pred velikim pro-

različnih področjih, je poudarila, da ji prav to veliko

jekcijskim platnom sta moderatorja pripovedovala

pomeni, ker tako rada ustvarja. Prijetno sporočilo.

o lepotah in kulturnih znamenitostih našega kraja,

Lepo je, ko naši učenci dosegajo uspehe tudi na jezi-

njuno pripoved pa so podkrepili čudoviti fotografski

kovnem področju, saj se jim je, ker se šolajo na dvo-

posnetki na platnu. Pripoved sta oplemenitila z reciti-

jezični šoli, le nekoliko teže uveljaviti med tistimi, ki

ranjem verzov domačih pesnikov. Res lepo, preprosto,

usvajajo predvsem slovenščino. Čestitala sem ji in

a učinkovito. Navdušilo me je.

nedelja je bila res lep dan tudi zame. •

8/2010

135

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

V ponedeljek je Mimi prinesla pokazat svoje pri-

kaj bi lahko storil človek v tej neprijetni situaciji. Po-

znanje, meni pa lično brošuro s pesmimi, ki jih je stro-

klicala sem jo, a je bil njen mobilnik izključen, tudi na

kovna žirija izbrala za najboljše v različnih kategori-

elektronsko pošto se ni odzvala. Zaprla se je vase in

jah. Njena je bila najimenitnejša med soneti. Sošolci

prežvekuje žaljivo pisanje v časniku, sem razmišljala.

so ji čestitali in predlagali, da zapišem nekaj misli o

Anja je zelo ponosna in trmasta oseba. A je bila vedno

njenem uspehu tudi na šolsko spletno stran. Seveda

borka. Ne bo se pustila! Kaj pa zdaj? Pomislila sem,

bom, sem obljubila.

kako zlahka očrniš človeka, z nekaj zamahi peresa po

V ponedeljek popoldan pa prvi šok!

papirju izničiš njegovo dobro ime, mu zadaš brezmej-

Na prispevek v osrednjem slovenskem dnevniku

no bolečino. Mediji imajo grozovito moč. Dejstvo.

me je opozoril Jože, ko je po kosilu razgrnil časopis in

»Stori kaj,« me je spodbujal mož. »Prijateljici sta!«

ga najprej, kot običajno, na hitro prelistal.

Šla sem trkat na Anjina vrata – ni odprla. Kaj bi

»Glej glej, to pa je ocvirek!« je poudaril in obrnil ča-

lahko še storila? Soseda v bloku je vedela povedati, da

sopis proti meni. Prebrala sem krepko natisnjen na-

jo je videla navsezgodaj stopati v vozilo. Nosila je po-

slov: Priznanja – nočna mora nekega župana.

tovalko. Torej je odpotovala. A kam? Nisem mogla nič.

»Beri glasno, prosim!« sem ga spodbudila. Niti pri-

Človeku, ki noče pomoči, ne želi ramena, na katerem

bližno nisem slutila, kaj bom slišala. Šlo je za župano-

bi se lahko v miru zjokal, težko pomagaš.

vo priznanje Anji. Oglasili so se kulturniki in učitelji

Govorice so hitro preplavile naše podeželsko meste-

iz Porabja in z nekaj izjavami izničili Anjino dolgole-

ce. Komentarji so bili zelo različni: od odločne podpore

tno delo ter ga pripisali drugi strokovni mentorici iz

Anji, ki ji je treba podržati hrbet v oporo, do posmehlji-

Slovenije. Žaljiv članek, že zato, ker ni bilo v njem ene

vih besed o nerodnem županu, ki se mu je podeljeva-

same pozitivne misli o prijateljičinih zaslugah. Pa je

nje priznanj že drugič sfižilo. A ni bilo nikogar, ki bi

res veliko let posvetila dvigu kulturnega vsakdanjika

vzel v roke pero in napisal odgovor avtorjem članka

Slovencev onkraj meje. Kako lahko kaj takega sploh

v Delu. Vsi smo čakali, da to stori Anja sama. Čakali

zaide na strani časopisa, ki ga prebira vsak drugi Slo-

smo – zaman. O Anji ni bilo ne duha ne sluha!

venec? Brez tega, da bi kdo preveril obe plati medalje!

Po nekaj dneh se je oglasila iz Portoroža. Vzela je

Privoščljivost in duhovna revščina Slovencev sta res

dopust, da bi prišla k sebi, je rekla.

skorajda brezmejni!

V sredo pa me je v šoli presenetil nenavaden tele-

»Vsak ima pravico napisati, kar misli,« sem rekla,

fonski klic. Poklicali so me v tajništvo.

«težko pa je popraviti, kar je zapisano, ko to ljudje že

»Oprostite, da vas motim med poukom,« je začel

preberejo. Prvi vtis je najmočnejši. Dejstvo.«

prijeten moški glas na drugi strani linije, «a nekaj

»Anja bi se morala odzvati … nemogoče je, da bi šlo

nepričakovanega se dogaja. Dobili smo anonimno

vse dobro, kar je postorila, v nič zaradi tega pisanja.

pismo z obtožbo, da je vaša učenka nagrajeni sonet

Spodbudi jo, naj napiše svojo resnico!« je menil Jože.

prepisala z internetnih strani.«

»To je tako pritlehno, ne bo se hotela spuščati v

Zastrmela sem se v slušalko, ne vedoč, če prav sli-

pranje umazanega perila v javnosti … preko medijev.

šim ali gre za zafrkancijo. Šolska tajnica je postala

Ni takšna oseba, poznam jo.«

pozorna na dolg premor v pogovoru. Dvignila je obrvi,

Kot da bi na daljavo čutila Anjino bolečino, kajti na

češ, kaj se dogaja.

članek jo je gotovo že kdo opozoril. Vneto sem tuhtala, 136

»Me slišite?« je silil vame moški glas. •

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

»Dobro vas slišim … da. A ne razumem, kaj mi prav-

bliža infarkt. Sledilo je neustavljivo drhtenje, proti ka-

zaprav govorite …«

teremu si nemočen, ker ga na noben način ne moreš

»Pisec anonimke trdi, da je dekle večino pesmi pre-

nadzorovati.

pisalo z interneta. Navaja tudi naslov spletne strani …

»Klical je tudi v ravnateljičino pisarno,« mi je govo-

preveril sem, ni iz trte izvito. Še naslov je identičen.«

rila tajnica. Prinesla mi je kozarec hladne vode in mi

Za trenutek sem imela občutek, da bom omedlela.

ga potisnila v roko namesto slušalke.

Morala sem sesti. Tajnica se je zaskrbljeno zabuljila

»Ne more biti res …« sem rekla polglasno, bolj sebi

vame.

kot njej.

»Samo trenutek, prosim …« sem skoraj zaječala v

»Pa je, ravnateljica je že preverila na spletu,« je bila

slušalko.

neusmiljeno odkritosrčna ženska ob meni. »nekaj

»Razumem, da ste šokirani. A kot predsednik stro-

malega je sicer spremenila, a v glavnem je pesem pre-

kovne žirije, ki je izbirala najboljše prispevke literar-

pisala. Na žalost.«

nega natečaja, vas moram opozoriti na neljubo resni-

Hladna voda je ublažila drhtenje in bitje srca, klju-

co, ki nam bo povzročila veliko nevšečnosti … žal tudi

vanje v glavi je pa ostalo.

vam in vaši šoli.«

»Moram se pogovoriti z dekletom!« me je prešinilo.

»Pa zanesljivo drži, kar trdite?« Besede sem z muko

»Nekje je napaka! Mimi ne bi prepisovala z interneta!

stiskala iz grla. Glasilke kot da so se mi zlepile.

Ni takšna oseba. Zaupam ji.«

»Preverite, presenečeni boste. Storiti moramo na-

»Nikar ne reci, da bi dala zanjo roko v ogenj!« me

slednje …« Na dolgo in široko je razlagal, kaj bo sledilo,

je presenetil ravnateljičin glas. Stala je za mojim hrb-

a ni prišlo do mojih ušes. Potopila sem se v razočara-

tom. Od kod se je vzela?

nje. Bilo je tako veliko, da je presegalo moje sposobno-

»Z jezika si mi vzela misel,« sem priznala. »pridna

sti hitrega dojemanja.

učenka je, zanesljiva, bistra, dobro piše, na veliko na-

» … vsebino bom na kratko zapisal … na vaš elek-

tečajih je sodelovala … kar nekaj priznanj si je že na-

tronski naslov. Prav?«

brala. Ne verjamem …«

»Vsebino … kakšno vsebino?«

»Preverila sem. Mislim, da je pesem res ukradena

»Pisma seveda, anonimnega pisma. Bo tako

z interneta. Pridi in se prepričaj.« Njen resen, stvarni

prav?«

glas me je ohladil. Ni paničarka, hvala bogu. Zmerom

»Menda že, če vi tako pravite,« sem zinila, čeprav mi

premisli, pretehta, da ne bi ljudi spravljala v še večjo

še vedno ni bilo jasno, kaj pravzaprav želi od mene. To

godljo, kot se je že zakuhala.

sem dojela, da je Mimi goljufala … ukradla intelektual-

Stopila sem za njo v sosedni prostor. Na zaslonu

no lastnino … vse nas je vlekla za nos … lagala je …

njenega računalnika je samevala pesem, za katero je

Kot kup nesreče sem obsedela s slušalko v roki.

bila Mimi nagrajena ob slovenskem kulturnem pra-

Tajnica mi jo je previdno vzela iz trdo sklenjenih pr-

zniku. Preletela sem znane verze. Ni bilo dvoma, pe-

stov, s katerimi sem jo držala kot v primežu, kot da je

sem, pod katero je bil naveden datum december 2007,

zadnja rešilna bilka v tistem presunljivem trenutku.

je bila do 80 odstotkov zajeta v Miminem sonetu.

Bolelo je, začelo se je s kljuvanjem v glavi, potem pa

»Ljubi bog, kaj bomo zdaj?« sem s težavo izdavila.

s hitrim srčnim utripom, katerega sem se vsakokrat,

»Nikar tako panično! Zaradi tega se svet ne bo ne-

ko me je doletel, na smrt prestrašila, misleč, da se mi

hal vrteti,« me je mirila ravnateljica. Sedla je v svoj •

8/2010

137

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

naslonjač in z gibom roke še meni ponudila stol. Sa-

šeta enako pesem!«

modejno sem se sesedla, kot bi bila brez lastne volje.

»Nisem prepisala pesmi, res ne! Verjemite mi … za-

Nekaj trenutkov sva obe strmeli v računalniški zaslon

kaj bi storila kaj takega? Saj znam pisati!«

in begali po verzih.

Še nekaj minut sva jo prepričevali, a se ni zlomila.

»Več kot 3000 pesmi je objavljenih na spletnih

Potem jo je ravnateljica napotila nazaj k pouku. Obse-

straneh,« je glasno razmišljala, »kako neki je kdo od-

deli sva, potopljeni v misli. Moje so bile zelo kaotične.

kril prav ta sonet, ki ni Mimin? Kako lahko človek v

»Kakšna blamaža!« sem vzdihnila. Kljuvanje v gla-

tej nepregledni množici besedil sploh ugotovi krajo,

vi se je okrepilo in pred očmi mi je vijoličasto pobli-

plagiat? «

skavalo. »Kaj je treba storiti zdaj?«

»Zanima me, ali bo dekle priznalo. Si že govorila z

»Poslati moramo izjavo z dekletovim priznanjem

njo?« sem tipala.

krivde, vrniti je treba priznanji … njeno in tvoje … stro-

»Obe bova opravili ta nesrečni pogovor. Takoj jo

kovna žirija bo pregledala dospele prispevke, razvelja-

pripeljejo sem.«

vila rezultat literarnega razpisa in znova premlela vso

Molče sva čakali, da dežurni učenec pripelje Mimi

zadevo. Verjetno bodo skušali preveriti avtorstvo vseh

v pisarno.

poslanih literarnih del. Grdo!« je trezno pojasnjevala

Niti trenila ni z očmi, ko me je zagledala. Sedla je in

ravnateljica.

uprla pogled v ravnateljico. Čakala je, kot da res nima

Razočaranje v meni je raslo, se raztezalo preko

pojma, zakaj je morala priti na pogovor.

vseh razumnih meja. Solze so mi silile v oči.

»Mimi, kaj slutiš, zakaj sem te poklicala?« je bilo

»Pripraviti jo morava, da bo priznala svoj greh,«

ravnateljičino prvo vprašanje. Mimi je gledala zdaj

sem slišala svoj glas.

njo, zdaj mene in odkimala. Tako nedolžno je delova-

»Kako trdno vztraja pri laži! Če ne bi bila priča, ne

la, tako lepo so se ji svetile kostanjeve oči, tako nežen

bi verjela.«

je bil njen smehljaj … živa podoba poštenja in otroške

»Otroka je pač zaneslo, se zgodi. A bodo mediji raz-

naivnosti.

trobili vso stvar?«

»Mimi, tvoja pesem … kje si jo vzela?« sem vprašala

»Anonimnež v pismu grozi z objavo v lokalnih me-

jaz. Veliko začudenje v očeh.

dijih, torej se temu ne bo mogoče izogniti.«

»Kako mislite … kje sem jo vzela? Napisala sem jo.«

Tuhtali sva, a se nama nič pametnega ni kazalo

»Nisi, Mimi, » ji reče ravnateljica, »prepisala si jo z

na obzorju.

interneta.«

Vsa bolna sem prišla domov in legla. Ves čas sem

Potisnila je pred njo iztisnjen izvod pesmi z inter-

mislila na dekle. Kako bo vse to vplivalo nanjo. Ob ves

netnih strani. Dekle je bralo. Ni zardelo, ni se zmedlo,

dober ugled bo! Kako lahko nekdo, ki se ceni in ima

počasi in zbrano je prebralo pesem do konca.

rad svojo podobo, sprejme takšno sramoto? Na tako

»Torej? Še naslov je identičen. Pesem je ukradena z

veliki šoli stvari ne morejo ostati skrite. Že čez dan-

interneta,« je presekala tišino ravnateljica.

dva bo vse govorilo o primeru. Temu se ni bilo mogoče

»Nisem je prepisala! Redko kdaj smem brskati po

izogniti.

internetu. Niti vedela nisem …«

Naslednje jutro me je Mimi čakala pred učilnico.

»Bolje bo, če poveš resnico, dekle!« sem jo prekini-

Bilo je šele nekaj minut čez sedmo. Prazni šolski ho-

la. »Nihče ne bo požrl trditve, da lahko dve osebi napi-

dniki so samevali. Vedela je, da me bo našla, preden

138

•

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Zágorec-Csuka Judit

se začne vrvež, preden bi bil kdo priča najinemu pogovoru.

A fény győzelme

»Dobro jutro, gospa učiteljica!« je šepetala in gledala mimo mene. »Oprostite mi, ne vem, kaj mi je bilo … tolikokrat ste rekli, da se goljufija ne splača … a jaz

Részletek egy készülődő kisregényből

…jaz …« Zahlipala je in se naslonila na steno. Jok jo je vso prevzel, ni in ni mogla nehati. Sedla sem na klopco in

Kedves Zsu,

čakala. Kamen se mi je odvalil s pleč. Dobro je bilo, da se je odločila spregovoriti. Bog ve, kako hudo je bilo

Karácsonykor kaptam tőled SMS-t, éppen akkor,

zanjo živeti s takšno lažjo skoraj mesec dni. Še dolgo

amikor elhangzott a Muravidéki Magyar Rádióban

je zdržala.

az Irodalmi Párbeszéd című műsorban az, hogy egy

»Mi lahko oprostite? Vem, da sem vam nakopala

kisregényt írok, amelynek fő témája a barátság. Rád

veliko sitnosti …« je jecljala v joku. Nisem rekla, da ji

gondoltam, és az őszinteség másodperceken belül

oproščam. Nekako ni mi hotelo zdrkniti z jezika. Raz-

érvényre jutott, megjelent. Az SMS szíven ütött. Csak

očarala me je, ne vem, kako bova preživeli mesece do

ha őszinte vagy, jut érvényre a világosság és a betel-

konca šolskega leta. Ne gre za naivno otroško igrač-

jesülés. Minden beteljesülés a fény győzelméről szól.

kanje!

A megvalósítás pedig a küzdelem útja! A várakozás

»Tako zelo sem si želela zmagati …« je še rekla in

sem veszélytelen folyamat. A fény nem magától szüle-

stekla po dolgem, praznem hodniku, kot bi tekla skozi

tik, előtte le kell győzni a sötétséget. A világon minden

tako pogosto prazen, pust vsakdanjik, v katerem ni

létesülést meg kell küzdeni. A harcban minden önbe-

ničesar, kar bi se ti smehljalo naproti. Razumela sem

csapás életveszélyes. Csak akkor lehetek őszinte hoz-

jo, a nisem imela moči, da bi ji to povedala.

zád, ha a lelked legmélyéről szólok hozzád! A megvalósításhoz erő kell! Gondolkodtam a sorsodról. Az, hogy

***

őszintén akartál az Iparművészeti Múzeum főigazgató helyettese lenni, megkapni ezt az állást, ezzel minden

Tako je to, ko se ljudje iztirijo! Stoje na balkonu

rendben van, csak az élet is teremti a körülményeket.

razmišljam o bolečinah, ki sem jih prestajala zadnje

Lehetséges, hogy a főigazgatónő nem akart téged vá-

dni. Ni lahko odpustiti, a mi bo že uspelo. Tudi Anja je

lasztani, nem éppen az ellenszenve miatt, mert barát-

odpustila in se trudi pozabiti. Njej je še teže kot meni.

ságos, szerény nő vagy, hanem talán attól félt, hogy

Če bi bila zdaj tukaj pri meni na balkonu … sredi me-

mi lesz öt év múlva, amikor igazgatóválasztás lesz,

glenega, vlažnega jutra, bi se objeli in bilo bi nama

és az ő helye forog majd kockán. Nehéz lenne neki

laže. Včasih res potrebujem ramo, na kateri se lah-

megküzdeni egy erős szakemberrel, egy ismertebb

ko v miru zjočem in pozabim na človeško hudobijo,

és elismert országos jellegű galériából. Habár sosem

zavist, na vse, kar spreminja dobre namene v kalno

tudhatod, mert a szakértői tanács és a miniszteri jó-

gnojnico in pri tem človek ne dojame, da tepta najdra-

váhagyás is döntő lehetett. De mégis, jelentkeztél egy

gocenejše, dostojanstvo bližnjega.

kiírt pályázatra, meg is feleltél a munkád és a tapasztalataid, műveltséged alapján, de a sötétség energiá•

8/2010

139

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

ja erősebb volt. Nem a te fényességed, hanem mások

jogod. Tudod-e, hogy milyen sorsfeladatot hozott ma-

sötétsége győzött, és teljesen mindegy, hogy milyen

gával? Tudod, hogy kivel kell lennie, ehhez mit kell át-

irányból és kitől indult, hova jutott. A megvalósítás-

élnie, milyen nehézségekkel kell megküzdenie, miféle

hoz erő kell! Szerintem, amit az ember öröm nélkül

káoszt kell a lelkében rendbe raknia? Biztos vagyok

tesz, az értéktelen! Egy küzdelmet örömmel kell meg-

benne, hogy kivé kell lenned, és hogy sikerülni fog ez

vívnod! Ha egy csata elkeseredett, ott közel a vereség.

neked? A dolgoknak meg kell érniük és ne engedd,

Higgy a beteljesülésben, de ne légy beteljesedésfüggő.

hogy életedet esetleg eluralja a káosz, a kishitűség.

A világot az öröm szüli, és az öröm tartja fenn. A vára-

Az életünk a rendnek és a káosznak zűrzavarából a

kozáshoz hit, türelem, szeretet, őszinteség kell. Talán

rend felé kell, hogy tendáljon. A sorsodnak értelme

ez a beteljesülés a Művészetek Palotájában kellene,

van! Lehet a sors kegyetlen, keserves, tragikus, de ér-

hogy megvalósuljon, ott, ahol dolgozol, ott kell fő-

telme van, te éppen úgy alakíthatod, mint a világ ala-

igazgató-helyettesnek lenned, szerintem, és ez volna

kít téged. A világ a tükröd, nem szeretsz belenézni, de

a jó irány. Ezt te is tudod. Mi van már készen ebből,

kell az önismerethez. Az abszurdumnak nincsen sor-

most ebben a pillanatban, a tudatalatti világodban?

szerűsége, a tragikusnak igen. És gondold át, menjél

Akarod-e, vagy menekülnél más helyekre? Szembe

vissza a múltba, amikor Zentáról, egy vajdasági, ha-

tudsz-e nézni önmagaddal, vágyaiddal, korlátaiddal?

táron túli kisvárosból elindultál Budapestre, a Böl-

Isteni előrelátás, providencia, prófécia, előre tudás,

csészkarra művészettörténetet tanulni! És most hol

vagyis az isteni előrelátásban való bizalom szükséges

vagy? Mi felé tartasz? Az ország első kulturális intéz-

ehhez. Bármilyen terheket hordozol, sorscsapást, ve-

ményében, ahol a döntéseidnek és munkádnak súlya

szedelmet, annak magasrendű oka van, életednek is,

van. Te akartad mindezt, jó úton vagy, csak haladni

meg a halálodnak is oka van, de valaki mégis néz, lát

tudjál rajta tovább. Néha kellenek ilyen hiátusok is,

és segít, vezet és szeret, te nem tudhatod mi – a gond-

hogy elmennél más helyekre, más közösségekbe, de a

viselés - és most én is rád gondolok. Megértem a te

főutad mégiscsak a Modern Galériában van. Ezt te is

gondviselésedet, mert barátnőd vagyok. A jövőd nin-

tudod, mert a sorsod ezt diktálja. Szembesültél vele,

csen megírva, hanem szüntelenül íródik. Az élettered

ezért veszítetted el a pályázatot. Tudom, hogy szen-

nincsen készen, formálható, alakítható, nem kész for-

vedtél a sikertelen pályázat miatt, meg hát, hogy nem

máció. A kérdés talán nem az, hogy mi történik veled?

értékeltek úgy, ahogy szeretted volna, de... Ez az élet.

Hanem az, hogy mitévő légy? A kérdés nem az, hogy

A te karmád nem az Iparművészeti Múzeumban van,

mi lesz veled, a sorsfeladatodat üdvödre vagy károdra

hanem máshol...

fordíthatod! Szerintem a sorsod a Művészetek Palo-

És a szerelem? Akkor igazi, ha teljesen odaadod

tájában kell, hogy formálódjon. Ezt a helyet neked is

neki magadat. Talán voltak fenntartásaid, hogy nem

építették annak idején, amikor a kultúráról alkottak

érdemes végigélni az életedet Kristóffal, tehát mégsem

sorsot Budapesten, mert akkor is lehetett volna más-

adtad oda teljesen magadat ennek a kapcsolatnak, de

képpen. Orbán Viktor másképpen döntött. Az, hogy

ez is a te döntésed. Meghoztad és kész, élni kell vele.

van, ezt neki is köszönheted. A sikeredhez sok min-

De ne feledd, vannak rendes férfiak is, a világ teli van

den szükséges, de másoknak is hozzá kell járulniuk.

velük, én is ismerek néhányat, hogy megtaláljad ő/

A sorsod nemcsak magánügyed, kedves Zsu.

őket, ez sem reménytelen, de ez is sorsszerű. Majd

Amíg nem ismersz meg egy embert, bírálni sincsen 140

kiválasztod a sok közül őt, akinek a sorsa beleillik a •

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

tiédbe, de tudjad, hogy neki sem könnyű sorsot for-

ten van az irodalom és van folytatása, fejlődése, van-

málni és ő is csak ember. Be fogod vonzani azt, akire

nak fiatal tehetséges írók, költők. Ez megnyugtatott.

vágysz, akinek az értékeire felnézel, mert a nőknek jó,

Nem tudom pontosan, hogy mikor látogatlak meg

ha fel tudnak nézni a férfira, mint férfira. Az is kérdés,

Budapesten, de már tervezgetem. Az év elején megfo-

hogy egy férfit egy életre mivel lehet bevonzani? Nem

gadtam, hogy fejleszteni fogom az angol nyelvtudáso-

tudom, mert egy örökös dilemma a vadászösztönük,

mat, ezért naponta gyakorolom, ismétlem az angolt.

hogy elindulnak vadászni, még akkor is, ha bizony-

Bejelentkeztem előkészítő tanfolyamra is, és majd

talanok, s általában nem egy vadra vadásznak, ha-

vizsgáznom is kell. Újra eszembe jutott az ígéretem,

nem amelyik éppen megfogható, lelőhető, megehető...

amelyet neked tettem, hogy megtanulok jól angolul,

Sajnos... Általában, a pszichiáterek nyilatkozatából

mert különben nem vehetek részt komolyabb európai

tudom, hogy a házasságok 60 százalékában a házas-

projektekben. Te mondtad nekem, hogy a megoldás

társak csalják egymást, mert nem tudják másképpen

az volna, ha nincs is megfelelő munkahelyem, de ne

megoldani a nők azt, hogy felnézzenek a férjükre, a

adjam fel a szakmai kompetenciámat, vegyek rész bi-

férj pedig nem tudja kioltani a vadászösztönét csak

zonyos hazai és nemzetközi programokban, jelentkez-

egy nő kedvéért, hűségéért. Egyszerűen mondva, ne-

zek pályázatokra, stb., még akkor is, ha kisvárosban

héz megtartani a vágyat, de lemondani a vágyról sem

élek, eldugva a határsávban. A jövő kihívása az Euró-

könnyű. De vágyak nélkül sem lehet élni.

pai Unió, tisztában vagyok vele. Te már benne vagy,

Múlt év decemberében voltam a Vajdaságban, a

nemzetközi konferenciákon veszel részt és beviszed

szülővárosodban Zentán, mint a muravidéki írókara-

a világ művészeit a képtáradba. Húsz évvel ezelőtt te

ván egyik tagja. Vendégeskedtünk, bejártuk Vajdasá-

voltál az, aki az első nyelvleckét adtad angolból, biztat-

got, Zentát, Feketicset, Magyarkanizsát és Újvidéket

tál. A kedvedért és azért is, mert felnézek rád, hiszen

is. Irodalmi esteken és beszélgetéseken vettünk részt.

kitűnően beszélsz angolul, megtanulok jól angolul.

Újra bejártam a régóta ismert tájakat, felidéztem a

Ebben is példaképem vagy. Jó tanárnőm. Ne feledd! A

régi emlékeimet, amelyet veled együtt szereztem. Is-

barátság egyik fő kompetenciája, hogy felnézünk egy-

merős helyeken jártam, de nélküled. Hiányoztál ne-

más értékeire és tiszteljük azokat. Gondolataimban

kem, pedig tudom, hogy már nem leszel zentai lakos,

jelen vagy szinte minden nap.

de mégis.... Ifjúságom emlékeihez tartozik a táj és te is. Lezárult, elmúlt, csak felidézni lehet még. Decem-

Ölellek és csókollak, Júlia Lendváról

berben hiányérzetem volt, amikor három napot töltöttem el a szülővárosodban. Kedves Zsu, az is igaz, hogy valahogy mégis lehet élni magyarként a Vajdaságban vagy ahogy mondják, a Délvidéken. Akik maradtak vagy visszajöttek, irodalmat és kultúrát is tudnak teremteni az adott körülmények közt. Ez is sorsszerű, van aki maradt, van, aki elment és van, aki vissza is jött. Kinek jobb, kinek volt könnyebb, kinek lesz jobb és könnyebb? Nem tudom, mindez egyéni válasz és egyéni sors. A Vajdaságban még mindig magas szin•

8/2010

141

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

Vida T. Judit

Viselkedj! Drága Gyermekem!

Elmondják a tudásfelmérő kérdéseit, leküldik a hos�szú kérdéssora a kész feleleteket, a padban hagyják

Talán szokatlannak találod, hogy ilyen módon

a puskát. Arról nem is beszélve, hogy az összes lány-

fordulok hozzád, és tanítani akarlak. Szörnyen félek

ügyeimről tudnak, te meg még a mai napig is azt gon-

mindentől, ami ebben a világban veszélyt jelenthetne

dolod, hogy én még egyszer sem randiztam. Hol élsz?

számodra: a betegségtől, a sikertelenségtől, a barát-

Néha olyan vagy, mint az őshüllő. Már réges rég ki-

ságtalanságtól, a hazúgságtól, az internet csapdáitól,

halt, csak a csontvázát nézhetem meg a múzeumban.

a drogoktól,... az ismeretlentől.

Igaz, ez egy kicsit erős volt, bocsi, de tényleg így van.

Mit lehet üzenni egy, a világot felfedező kamasznak?

Annyi kivétellel, hogy te a konyhában és a számítógép

Igen, tudom. „Csak ne az anyám mondja!” Én meg ver-

előtt is megtalálható vagy.

gődök itt a sekély vízben, próbálok egyről kettőre jutni,

Az összes többi félelmeid is teljesen megalapozatla-

tanácsokat olvasni, kérni, miközben te két kanállal

nok, vagy inkább szánalmasak. Az internet csapdái?

habzsolod az élvezeteket. És ismerkedsz a világgal.

Miről beszélsz? Mindenki és minden a neten talál-

Egy kedves barátom számtalanszor a fejemhez

ható, majd pont én maradok le a legizgalmasabbról!

vágta, engedjem, hogy egyedül megtaláld a számodra

Fontos a sorrend: net, tévé, barátok, .... iskola.

járható utakat, tanulj meg szelektálni a jó és a rossz

Jaj, ne fogd a fejed, tudom, tudom, mit akarsz mon-

között. Tudom, nem mindig engedem, nem azért mert

dani! Igen, tanulnom is kell, de csak annyit, hogy pont

nem bíznék benned, hanem mert meg akarlak véde-

elég legyen, se többet, se kevesebbet.

ni. Közben meg tudom, csak saját magamtól kellene,

Ne aggódj, pontosan tudom, melyik utat kell vá-

hogy megvédjelek. Meg az olyan erőszakos emberek-

lasztanom, már valamilyen szinten ki is tapostam

től, mint én vagyok.

magamnak. Szeretem a verseket, a matematikát. Én

Mi is a feladatom az életedben? Már teljesítettem.

verses matematikai szöveges feladatokat fogok gyár-

Életet adtam neked, szeretlek. Itt be kellene fejeznem.

tani. Jó sokat! Örülsz?

És te hogyan látod a feladatomat?

Erről jut eszembe, hogy holnap reggel be kell mennem a matektanárhoz felkészülésre.

Aggódó édesanyád Jó éjt! Kedves Anyu!

Nagyfiad

Hát tényleg röhejes, amiket írsz nekem. Micsoda

Drága Nagyfiam!

betegség? Nekem olyan barátaim vannak, akikre mindig és mindenkor számíthatok, még akkor is, amikor

Örülök, hogy megjön lassan az eszed. Ezt abból

te nem vagy itthon. Ez pedig SOKSZOR megtörténik.

következtetem, hogy holnap reggel végre bemész a

142

•

8/2010

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

felkészülésre. A fogadóórán már panaszkodott a ta-

várom, hogy valamelyik (nem is véletlenül) az utamba

nárnő, hogy neked sokkal többet jelent a foci, mint a

kerüljön! A többiről meg beszélni sem akarok! Sem a

matematika. Pedig a tanárnővel közösen megállapí-

tanárokról, sem az uzsonnáról! Szerintem mindkettő-

tottunk, hogy sokkal jobb matekos vagy, mint kapus.

re ráférne a javulás!

De nem is ezt szeretném a lelkedre kötni. Mostaná-

Arról meg ne is beszéljek, hogy az a kis vakarcs

ban nagyon aggaszt a viselkedésed. Azt mondják, ve-

mennyire ráment az idegeimre az edzésen. Készülj,

rekedős lettél, nap mint nap provokálod a fiatalabba-

mert szerintem az edző is hívni fog! És azt is tudom,

kat, a tanároknak nem köszönsz, az uzsonnával nem

hogy egy időre kirak a csapatból. Majd keresek ma-

bánsz méltóan. Mi történik veled mostanában? Ez

gamnak másik csapatot! Mindenki tudja, hogy egy jó

inkább egy költői kérdés, melyre én szeretném megta-

kapus nem a tavaszi virágos fáról pottyan.

lálni a választ. Tehát próbálkozom. Biztos, hogy elha-

Ha már itt tartunk, akkor legjobb, ha azt is elmon-

gyott a szerelmed. Nem? Talán zavar, hogy apád mos-

dom, hogy nemsokára be kell menned az osztályfő-

tanában külföldön dolgozik. Az sem? Beteg a kutyád?

nökhöz (igen, már megint!). Tegnap feltörtem Évi gard-

Á, az nem, mert én is tudnám, minden reggel én ete-

róbszekrényét. Igaz, nem vittem el belőle semmit (nem

tem, én sétáltatom. (Látod, ezt sem kellene helyetted

is akartam), de sajna, meglátott az ügyeletes tanár.

megtennem az oly kedves barátom szerint. Igaza van,

Ja, anyu, és egyszer már jó lenne beszélgetni is,

holnaptól egyedül gondoskodsz róla.) Ígéretek töm-

nem csak írogatni!

kelege hagyta el a szád, amikor a kutyus a családba

Fiad a másik szobából

került. Így sétáltatom, úgy etetem, … Hol van ez most már? Szegény kutya, már nem is ismer téged. De hol-

Fiam!

naptól tenni fogok róla! Reggel hatkor felébresztelek, és irány a nagyvilág! Kutyával!

Sokkal előbb érkeztek a telefonhívások, mint én elolvastam volna az íméledet. Teljesen felzaklattak! Anyád

Először az edző telefonált, indulatosan elmondta a véleményét, én jól visszafelelgettem neki, aztán ki-

Anyu!

jelentette, hogy mától nem tart igényt a játékodra. Magyarán: kirúgott. A másik feketeleves adagot az

Jaj, ne, tényleg hatkor kellett kelnem! Még a Nap

osztályfőnöktől kaptam. Háromszor is rám csörgött,

sem kelt fel, nem hogy én! Dörzsöltem a szemem, fi-

gondoltam, nem veszem fel a telefont, egy idő után vi-

gyeltem az órát, gondoltam, biztosan nem jó látok.

szont olyan kellemetlen volt, hogy kénytelen voltam

Aztán gyorsan rájöttem, hogy nem tévedés. A kutyus

felvenni. Ő nagyon kedvesen beinvitált a suliba, hol-

izgatottan várt, én alig találtam a pórázt, rendre po-

nap 13 órakor kell ott lennem. Azt mondta, az igazgató

csolyába léptem. Úgy elfogott a düh! Ki nem akadna

is jelen lesz, neked is ott kell lenned, meg apád jelen-

ki? Csak a kis hülye nem! Ilyen állapotban indulok

létének is örülne. Száz szerencse, hogy nincs itthon!

iskolába, (Ki az a kedves ismerősöd, aki ilyen taná-

Fiam, mi lesz velem? Mit mondjak az igazgatónak?

csokkal traktál? Legközelebb szétverem a pofáját!) és

Miért is kellett feltörnöd azt a szekrényt? Jaj, hol ron-

akkor csodálkozol, hogy a kacsaléptekkel közlekedő

tottam el? Pedig csak azt gondoltam, megvédelek, ha

kis alsósokba ne rúgnék bele. Szívest, örömest! Alig

neked adok mindig igazat, ha neked hiszek, ha neked •

8/2010

143

Proza • próza

Tako pišemo • Így írunk mi

élek, ha … Te kinek élsz? Értem, magadnak, az élvezeteknek, annak, hogy mindig és mindenhol a középpontban legyél. Így vagy úgy! Ma felhívom apádat, úgy gondolom, most már neki is tudnia kell a dolgokról. Mit csináltam ebben a 14 évben? Becsukott szemmel, félrevezetett érzelmekkel, hamis képzeleteket táplálva éltem. Azt hiszem, nekem is kell a segítség! Aggódó édesanyád Anyám! Te aztán tényleg mindenkinek bedőlsz! Az edzőnek, az osztályfőnöknek, apámnak! Nekem viszont soha sem hiszel, mindig csak azt mondogatod, hogy mennyire szégyelled magad a barátnőid, a szomszédasszonyok előtt! Ha csak egyszer végighallgattál volna, ha csak egyszer! Te nem is ismersz! Nem is tudod, melyik a kedvenc süteményem! Mindig azt a mákosat készíted, én viszont csak a gyümölcsöset szeretem! Mikor mondtam volna el neked, hogy valami bánt, hogy mi a baj, hiszen mindig csak arra hivatkozol: Csak ne most, annyira fáj a fejem! Csak ne most, nem látod, hogy telefonálok! Hát most fájhat a fejed, hát most csak telefonálj egész este apuval! Kiharcoltam, hogy a világegyetem rám figyeljen! Lázadó fiad Drága Gyermekem! Ideje változni, főleg nekem, aztán majd együtt mi ketten. Kidolgozzuk a stratégiát, hidd el nekem! Csak egyet kérek, viselkedj rendesen! Beszéljük meg – csak mi ketten! Szerető édesanyád 144

•

8/2010

dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

Rajko Stupar

Boš čaj? Saj ti ni treba nič reči, samo pokimaj. (Pištek pokima,kot otrok, ki se kuja.). Pripravim

Svetilnik

nama zajtrk. Še sreča, da sem včeraj vse nakupila. Zdaj si ne bi upala v trgovino. Ti ljudje so čisto nori. Saj bi me ubili. Ne le tebe. Tudi mene

(Odlomek)

bi ubili. Slišiš? Mene in vse nas. Najprej bi nas vse kamenjali, potem pa raztrgali na kose. Z go-

1.dejanje

limi rokami bi nas vse raztrgali. Zverov Franček

Dnevna soba nove hiše. Opremljena je z dragim indu-

je kričal, kje imam Judeža, da ga pribije na križ.

strijskim pohištvom, brez okusa. Na stenah cenene

Si slišal? Tu za ograjo se je drl. Treza pa je v ro-

reprodukcije in živo pisane slike srednje vrednosti. To

kah držala grablje. Pa motike in sekire so ime-

je tipično stanovanje, ki bi želelo biti klinično čisto. To-

li. Svet je nor. Ta vas je čisto zmešana. Najbolj

krat pa vlada nered. Kakor da bi se bilo v sobi nekaj

pa ti. Ko si mi telefoniral, sem otroka peljala k

dogajalo. Na tleh so črepinje, ki jih gospodinja Estera

mami. Kaj pa naj bi? Po taki norosti ne moreš

pometa. Nekam utrujena je, še bolj Pištek, ki čepi glo-

pričakovati, da bodo ljudje ravnodušni. Da bodo

boko v kavču, kakor bi se skrival, stisnjen v dve gubi.

kar prikimali: Ja, naš Pištek si je pač premislil.

Ni dvoma, neprespana noč je za njima.

Volil je nasprotno stran. Do danes je bil desni, od danes naprej je pa levi. Do danes je bil goreč

1.prizor

nasprotnik vladajočih. Do danes se je z dušo in

Zakonca v smrtnem strahu, sesuta. Pištek napol gol

telesom boril proti njim. Sedaj pa nenadoma

drgeta na kavču, ovit v odejo.

njihov!!. Kaj se je zgodilo? Si čisto zabluzil?

ESTERA: (Pometa črepinje, odnaša jih, ko se vrne.)

Pištek: (komaj slišno) Pusti me, prosim te.

Kaj boš zdaj naredil? Policije niti ne bo. Samo

(V tem trenutku skozi steklo s truščem in žven-

to ti povem. Ne bo je. Lahko bi naju ubili, pa se

ketom prileti v sobo kamen, otrpneta, Estera

še zmenili ne bodo za naju. (Na štedilniku vre

previdno pohiti po smetišnico in metlo. Pobere

kava.) Tudi oni te imajo za izdajalca. Au! (Se

kamen, ovit v papir, odvije, prebere.)

popari, polije kavo, nato jo nalije v skodelico,

PIŠTEK: (Gleda stran, komaj dahne.) Kaj piše ?

prinese Pišteku.) Pij! (Pištek samogibno seže po

ESTERA: Kaj, kaj. Judež! To je že tretja šipa. Vse je

skodelici,nese jo k ustom,se speče.)

treba spravit in predati kriminalistom.

PIŠTEK: Au !

PIŠTEK (v obupu) Komu?

ESTERA: Pa kaj, vraga, ti je bilo? Zdaj mi še enkrat,

ESTERA: Kri – mi - na - listom .

čisto jasno, v enem stavku povej in razloži! Kaj

PIŠTEK: Če pa še policija noče priti…

hudiča te je pičilo, da si šel glasovat za njih?

ESTERA: Kriminalisti pa bodo. Ker bomo prijavili po-

No? Povej že. Slišiš? Povej! (Ga stresa, pri tem se

skus uboja. Linča. Saj so te hoteli javno linčati,

oba spet polijeta.)

ne? To pa je v demokraciji tak prekršek, kot če

PIŠTEK (Samo zastoka.)

bi te zares ubili. Razumeš? Na policijo grem in

ESTERA: Boš že zinil kaj? (Razbijanje po vhodnih

dam pisno ovadbo.

vratih, Estera govori bolj zase.) Barabe.

PIŠTEK: Čakaj! Kam greš? •

8/2010

145

dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

ESTERA: Na policijo, kaj sprašuješ. Kaj pa ti je? Povem

Lastnim otrokom ne moreš pogledati v oči, kaj

jim svoje. Te barabe ne bodo dale prej miru. Saj

šele svoji stranki. Naši te bodo linčali, naši. Si

tu ni možno več živeti! Glej, vsa okna so nam

slišal? Naši. Oni se sedaj hahljajo, kako lepo so

razbili.

te nategnili! Pa kaj so ti obljubili? Ha? Slišiš?

PIŠTEK: Pssst,ven se sliši…

PIŠTEK: Ne tako na glas!

ESTERA (tiše,sika) : Šipe so popokale, vrt so potacali,

ESTERA (tišje): Kaj so ti ponudili? Reci že!

na vhodnih vratih kljuko strgali, bogve, kaj so

PIŠTEK: (komaj slišno): Dosti.

še naredili. Kmetavzi kmetavzarski. Zdaj se že

ESTERA: Ja?

toliko vidi, greva ven.

PIŠTEK: Ja.

PIŠTEK: Neeee še. Ko bo dan.

ESTERA (Čaka, da pove.) No? Boš povedal?

ESTERA: Saj je že dan. Ko sem šla prej ven, so se vsi

PIŠTEK: Ne vem. Ne morem se spomniti.

poskrili. Njih je bolj strah kakor naju. Če bova

Daj, pusti me.

tu čepela, bodo spet korajžni. Ala, greva. (Ga

ESTERA: Ne, sedaj mi boš povedal. Kar lepo povej.

vleče za roko. Pištek se upira kot majhen otrok.)

Lepo po vrsti. Vse moram vedeti. No?

Daj, greva. (Gre k oknu, požuga.) Slišiš, ven gre-

PIŠTEK: Da bom sedaj v vladi.

va! Daj no! (On noče, preveč se boji.)

ESTERA: O, sveta Marija, mati božja! V vladi. Kateri?

ESTERA: Ne morem verjeti, da si obkrožil za. Pa toliko

Čigavi? Njihovi?

si doma stresal gobec. Tako si se repenčil, da

PIŠTEK: Ja.

jim že pokažete. Oni so pokazali, ti pa … Tega

ESTERA: In kaj boš delal v vladi? Sedel?

ne morem verjeti. Ti si navadno usrane! (On

PIŠTEK: Ja.

javkne.) Posranec! Slišiš, posranec! Cela država

ESTERA: Sedel boš v njihovi vladi. On bo sedel v nji-

zdaj vidi, kakšen posranec si! Greš in glasuješ

hovi vladi. Sedel bo in čivkal. Žvrgolel, kar bodo

za one! Pa še zmenili ste se …

oni hoteli. Si čisto prismuknjen?

PIŠTEK: Nič se nismo zmenili … Saj to je.

PIŠTEK: Če ne minister, bom pa veleposlanik.

ESTERA: Kako nič?

ESTERA: Tile tu zunaj imajo čisto prav. Treba bi te

PIŠTEK: Nič.

bilo križati. Slišiš, na križ pribiti! Kristus ni svo-

ESTERA: Kako so pa drugi glasovali, kako? Vsi so bili

ji materi toliko gorja naredil, kot si ga ti meni …

enotni, samo ti ne!

(Pozvoni, onemita, Estera gre odpret.)

PIŠTEK: Oni so se zmenili, meni pa ni nihče rekel. ESTERA: Seveda, tebi je treba še trikrat posebej reči.

2. prizor

Na kolenih prositi. V imenu očeta in sina in svetega duha – amen, nikar se ne zmoti.

Prejšnja, župnik Karel vstopi, namrščen, nejevoljen.

PIŠTEK: Saj se nisem zmotil!

KAREL: Hvaljen bodi, Jezus Kristus!

ESTERA: Saj to je tisto! Ko bi se vsaj zmotil. Ko bi re-

ESTERA, PIŠTEK: Na vekov veke.

146

kel, da si narobe pritisnil tipko. Ko bi popravil.

KAREL (Obstane sredi sobe, se razgleda, dolgo preme-

Ti pa ne. Da si to naredil pri polni zavesti. S

ri Pišteka.): Sem pohitel. Nič mi ni jasno, kaj se

prazno glavo - tokrat trezen! Sveta Marija Po-

je to zgodilo. Mežnar je hotel biti plat zvona. Ko-

magavka, pomagaj nam. Kaj bo zdaj z nami?

maj sem ga zadržal. •

8/2010

dramatika • dráma

Tako pišemo • Így írunk mi

Pravzaprav nič več ne vem. Ja, takole. Kaj naj rečem?

zdravamarij pa očenašev. Zakramenti ne po-

To je prvič, da ne vem, kaj naj rečem. Pa tako

magajo, če sam nimaš volje. Če ne zmoreš. Če

smo se … Zdaj pa tole. Res ne morem verjeti. In

nočeš ... Zbolela je, slišiš? Duša ti bo umrla in ti

prav ti. Sin moj …

ne boš več človek!

PIŠTEK: Nisem …

PIŠTEK: Nisem bolan! Nisem.

KAREL: Nisi. Nisi več. Si pa bil. Kljub vsemu tistemu

KAREL: Vrni se k Bogu! Slišiš? Vrni se! Prekliči vse,

si bil. Imel sem veliko upanja … za tvojo dušo.

kar si storil in se spokori. Vsem na očeh! Pred

Upanje je šlo. Zavrgel si ga. Predvsem pa si za-

javnostjo! To pričakujejo. V nedeljo pridi k spo-

vrgel boga.

vedi, odvezo pa dobiš šele potem, ko popraviš ...

PIŠTEK: To je samo politika.

Ko ... (Dolgo ga gleda, a ko ta ne dvigne pogleda,

KAREL: Samo … Kaj pa ti veš, kaj vse stoji za tem

se odloči.) Obljubiš?

»samo« … Kaj vse … Esti, pusti naju malo sama.

PIŠTEK (Molči.)

(Estera odide.) Pa tisto še ni nič. Gre v prvi vrsti

KAREL: A tako?

za tebe. Za tvojo dušo. Dobro. Pustiva to za spo-

PIŠTEK (Dvigne pogled in se ga ustraši.) A! (Kar naj bi

ved. V nedeljo prideš k maši. Po maši se spovej.

pomenilo: da.)

Čakal te bom.

KAREL (stopnjuje): Obljubiš?

(dolg premor) Vedel sem, da ti nisi za te igre. Opozo-

PIŠTEK (Skomigne, kot bi hotel reči: če se bo dalo,če

ril sem te. Resno ... Ti nisem rekel: Pazi na svo-

bom zmogel ...)

jo dušo, da te ne bodo kupili. (Čaka, da Pištek

KAREL: To je tisto: volje nimaš. Pravzaprav: volja ni

pove. Ko ne dočaka, nadaljuje.) Da te ne bodo

tam, v glavi, v možganih, srcu; voljo imaš nekje

kupili ... Zdaj sva sama. Po resnici mi povej.

spodaj … (Gre proti njemu in naredi velik križ in

Kako so te dobili v precep? So izvedeli ...?

vmes žebra molitev. Pištek se stisne v klobčič,

PIŠTEK: Ja. (Okleva.) Še huje. Slike so mi pokazali ...

povsem nebogljen je.)V nedeljo pri spovedi! Bog

KAREL: Kako si se onegavil? (Dolgo ga gleda.)

s tabo.(Odide.)

Za visoko politiko moraš biti čist, sin moj.

PIŠTEK (Še nekaj časa nemo bolšči predse. Zvonec.

PIŠTEK: (Trzajoče pokima, končno se zlomi in

Zdrzne se. Pištek dvigne slušalko. Nekaj škrtne

razjoče.)

v telefonu. Z grozo slušalko spet odloži).

KAREL: No, no no ... PIŠTEK: (med hlipanjem) ... prasci ... prasci ... jaz ... jaz bom ... bom ... oooooooo ... KAREL: (Ne ve, ali naj ga pomiluje ali se mu studi.) No, no ... PIŠTEK: Ne, ne ... Ne vem ... Ne morem ... Nič nimam s tem ... KAREL (Ga nepremično gleda in se oddaljuje od njega.): Oh, imaš, imaš. Sedaj je vse obležalo na tvoji duši, ki je že zdavnaj onemogla. Nič nisi storil zanjo. Zaradi tistega sem ti dal dvajset •

8/2010

147

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Karolina Malek

ikaika2@gmail.com

Tajpejski utrinki Vreme, da te kap!

potrebovala v tisti vročini, sem si mislila. Napaka! Sever Tajvana, kjer se nahaja tudi glavno mesto s tremi

Če bi bila kdaj v življenju postavljena pred dejstvo,

in pol milijoni prebivalcev, zna biti kar precej hladen.

da se moram odločiti za dalj časa trajajoče bivanje v

Temperature se včasih spustijo tudi pod deset Celzi-

katerem od svetovnih velemest, Tajpej najbrž ne bi

jevih stopinj (plusa, da se razumemo). Mačji kašelj v

prišel v ožji izbor. Kljub temu, da je mesto čudovito

primerjavi z mrazom pri nas, utegnete pomisliti. To

in v njem živijo nadvse očarljivi in prijazni ljudje. Me-

že, ampak pri nas živimo v dobro izoliranih hišah in

stna infrastruktura funkcionira vsaj tako dobro kot

imamo kurjavo. Na Tajvanu pa je vprašanje »Kakšna

denimo v Nemčiji. Promet poteka zelo neazijsko, kar

pa je temperatura zunaj?« popolnoma odveč. Ker je

pomeni, da se udeleženci držijo prometnih predpi-

identična tisti znotraj. Vsaj pozimi. Poleti se v večini

sov in so vljudni drug do drugega. Prečkanje ceste ni

stanovanj hladijo s klimatskimi napravami, ki nima-

podobno poskusu samomora, kot npr. v Sajgonu ali

jo funkcije ogrevanja. Morilski poletni vročini ne mo-

Teheranu. Javni prevoz je odlično organiziran, elek-

reš uiti. Pred mrazom se pa lahko zaščitiš z debelimi

tronske vozovnice lahko uporabljaš v metroju pa tudi

oblačili. Tako ni nič nenavadnega, da so v stanovanjih

na mestnih avtobusih, vse ustanove so dostopne in-

pozimi, ko je hladno, oblečeni v plašče in jakne, ko je

validom, brezplačna čista javna stranišča so povsod

zelo mraz, oblečejo celo rokavice. Ko je hladno, sem

na razpolago in še bi lahko naštevala. Za nameček pa

napisala zato, ker je vreme zelo spremenljivo. Zna se

lahko najdeš tu še vso pestrost vzhodnoazijske ekso-

zgoditi, da je danes 6 stopinj, naslednji dan 13, nato

tike: pisane tržnice s prijaznimi, nevsiljivimi branjev-

pa 22. Zdaj si pa zamislite tuširanje pri 10 stopinjah!

ci, slikovite taoistične in budistične templje, v katerih

In ko končaš in prideš v sobo, ni nič topleje. Ampak

te hočeš-nočeš prevzame vesoljni mir in vsaj medtem,

treba je dodati, da imajo Tajvanci precej selektiven

ko si tam, na svet in na življenje gledaš z drugačnimi

občutek za mraz: zgoraj zimska jakna ali plašč, na bo-

očmi. Ali mogoče s tretjim očesom? In tu so lepo ure-

sih nogah pa japonke.

jeni parki, polni tropskih rastlin in razigranih veveric.

Mešanica narodov in kultur

V njih ni postopajočih čudakov. In mimoidočih niti v mraku ne ogrožajo nasilneži. Zakaj torej gre? Tajpej sem obiskala med novole-

Moj sin Miha študira kitajščino in je jeseni odšel

tnimi počitnicami. Da bo temu tako, sem vedela že

na polletno izpopolnjevanje na Tajvan, jaz sem se mu

zgodaj jeseni. In ko je bilo treba privleči na plan pu-

pa pridružila med novoletnimi počitnicami. S samim

loverje, zimske jakne in rokavice ter pospraviti pole-

bivanjem nisem imela stroškov, saj sem stanovala pri

tne stvari, sem del tankih bombažnih tunik in majic

njem. Živi v velikem stanovanju skupaj s še petimi

s kratkimi rokavi pustila v omari. Saj jih bom vendar

tajvanskimi študenti. Noben od tajvanskih študentov

148

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

ne govori angleško, kar je za Miho dobro, saj se je pri-

stikrat sprašujem, kam je izginil ves moj denar. Stano-

siljen tudi doma pogovarjati v kitajščini. Na Tajvanu

vanje zastonj, hrana in usluge tako rekoč zastonj. Na

pa veliko ljudi razen kitajščine govori še domorodski

mojem bančnem računu pa zevajoča praznina.) In če

jezik, ker je pred prihodom Kitajcev v 17. stoletju tu

se slučajno ne počutiš ravno najbolje, ali pa si, bog ne

živelo več avstralonezijskih plemen oziroma ljudstev.

daj, nagnjen k hipohondriji, kot je to v mojem primeru,

Danes naj bi jih bilo približno pol milijona, kar zna-

in se spomniš, da bi bilo dobro, če bi te pregledal ka-

ša 2% celotnega prebivalstva Tajvana. Kakor večina

kšen zdravnik, lahko izbiraš. Klasična ali tradicional-

njihovih sorodnikov, ki živijo raztreseni po otokih Ti-

na kitajska medicina. Sama sem se odločila za slednjo.

hega oceana, so se ukvarjali z ribolovom, bili so spre-

Ob pol devetih zvečer. Ne bi se želela ponavljati (slabo

tni graditelji različnih plovil, lovci, nabiralci, vse do

vpliva na slog), ampak zopet moram omeniti vogal. In

tridesetih let 20. stoletja pa tudi neusmiljeni lovci na

veliko izbiro. Hkrati z zanemarljivo ceno. Res pa je, da

glave. Vlada si zelo prizadeva ohraniti njihovo kultur-

posušeni črvi in čudne, smrdeče rastline še čakajo na

no identiteto. Seveda brez zadnje postavke. Meni se

to, da zberem dovolj poguma za terapijo.

med mojim bivanjem na Tajvanu ni ravno zdelo, da jih je tako malo, saj so v četrti, kjer biva sin, prevladovali. Velikokrat sem na ulici, tržnici, v restavraciji in drugod slišala njihov jezik, tudi po zunanjosti sem jih zlahka razlikovala od Hanov. Tajpej sem komaj kaj zapustila in tako sem imela na razpolago veliko časa za ogled lokalnih znamenitosti, kar precej pa jih je ostalo še za kakšno drugo priložnost. Glede na to, da sva stanovala v četrti Wanhua, do znamenitosti ni bilo treba iti daleč. Mimogrede, Wanhua velja za najbolj nevarno četrt Tajpeja, saj se je tu do prepovedi prostitucije nahajala rdeča četrt, dejansko je pa bolj varna od Ljubljane ali Maribora. Da ne govorim o nekaterih drugih prednostih: vse se nahaja takoj za vogalom. Nabralo se je precej umazanega perila. Pralnica je dobesedno za vogalom. Saj ne, da ne bi imeli pralnega stroja v stanovanju, ampak v pralnici ti obleke tudi zlikajo. In na koncu koncev v

Tajpejski vsakdan na tržnici

tem mrazu in vlagi oblek cel teden ne posušiš. Si mor-

Hrana, da si oblizneš vse prste

da lačen? Ob dveh zjutraj? Spustiš se po stopnicah, narediš nekaj korakov in izbiraš. Spomladanski zavitki z mesom ali brez … pečena raca po pekinško z rižem

V mestu je veliko tržnic. Te se delijo na dnevne in

in zelenjavo. Mogoče raje kaj veganskega? Na primer

nočne. Na dnevnih se prodaja v glavnem vsa mogo-

tofu ali sejtan? Za domov ali raje kar v lokalu? No, pa

ča hrana, predvsem meso pa tudi ogromne količine

še cena: zanemarljiv evro ali dva. (Res se po vrnitvi do-

raznih tofujev. Tajvanci imajo zelo radi vrsto tofuja, •

8/2010

149

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

ki smrdi, in se tudi imenuje smrdljivi tofu. Perutnino

še ena znamenita tržnica, Huashi (Kačja ulica). Kačja

zakoljejo kar na tržnici, jo očistijo in prodajo z vsemi

ulica v tem primeru ne pomeni, da je ulica vijugasta

notranjimi organi vred. Tajvanci so namreč tudi veliki

kot kača, ampak da tu prodajajo kače. Takšne za po-

ljubitelji drobovine. Branjevci vabijo kupce: »Kupite,

jesti. In ti jo predhodno baje še živo ogulijo, nato pa

smrdi, zelo smrdi!« Tu se nič ne meče proč. Naprodaj

na hitro pripravijo. Midva sva si raje privoščila riž z

so tudi svinjski parklji, ušesa, koža pa kuhana čre-

zelenjavo. Ta ulica, ki je hkrati tudi tržnica, je bogata

va, celo kuhano kri prodajajo. Pa mumificirane lignje

tudi z masažnimi saloni. Ker sem pri vsakem obisku

in druge zanimive morske živali. Na tržnicah ročno

pri frizerki (mimogrede, frizerski saloni so odprti vsak

oblikujejo tudi znamenite cmoke, ki jih polnijo z me-

dan, tudi ob nedeljah, do devetih zvečer) bila deležna

snim ali zelenjavnim nadevom. Kuhajo jih na pari v

dobre desetminutne masaže ramen in vratu, sem si

nenavadnih lesenih posodah in jih prodajajo z raz-

mislila, da bi bila ena taka prava tradicionalna kitaj-

ličnimi omakami. Kupiš pa lahko tudi surove in si

sko masaža dobra ideja. Pa ni bila! Hudičevo je bolelo,

jih skuhaš doma. Dnevne tržnice se okoli poldneva

ko je sicer zelo simpatičen mladi maser pritiskal na

izpraznijo. Bolj znamenite so nočne tržnice. S sinom

moje akupresurne točke. Obljubljal je, da se bom po

sva si jih nekaj ogledala. Shida je v neposredni bliži-

masaži počutila veliko bolje. Ni lagal. Tisti trenutek,

ni njegove fakultete in obratuje tudi podnevi, prava

ko me je nehal masirati, sem se počutila veliko bolje.

gneča se pa začne zvečer. Najznamenitejša je nočna

In to zaradi tega, ker je bilo konec boleče masaže.

tržnica Shilin, na kateri je pa takšna gneča, da sva si

Bogovi za vsako priložnost

jo samo enkrat na kratko ogledala, se prerivala v nepregledni množici obiskovalcev in se na hitro odločila za mirnejši kraj. Ob vikendih je pri parku Daan tr-

Templjev je ogromno, predvsem taoističnih. Meni

žnica žada, večja od nogometnega igrišča, kjer sva na-

je bil najbolj všeč tempelj Longshan (Zmajeva plani-

kupila nekaj tega kamenja za mojega moža, velikega

na), ki se nahaja blizu Mihovega doma in sem se sko-

ljubitelja kamnin in mineralov. V soseščini se nahaja

raj vsak dan malo ustavila v njem. Tako kot v drugih taoističnih templjih je tudi v Longshanu veliko oltarjev, posvečenih različnim božanstvom, v glavni dvorani pa se v tem templju nahaja oltar Lotosove boginje. Zanimivo je bilo opazovati, kako ljudje prinašajo darove, večinoma čudovito dišeče cvetje ali sadje ter se s prižganimi dišečimi palčkami priklanjajo posameznim božanstvom in jih prosijo za pomoč. Eno božanstvo za to, da bi uspešno opravili izpit, drugo za zdravje itd. To, da jih prosijo za pomoč, mi je pojasnila Mihova stanodajalka ShiaoPing Mao, ki si je tudi sicer vzela precej časa zame in me na svojem skuterju popeljala križem kražem

Avtorica besedila v eni svojih najljubših poz - za bogato obloženo mizo. Tokrat v restavraciji z vročim loncem.

150

po Tajpeju. Shiao-Ping, njeno angleško ime je Penny, mi je bila zelo všeč že zaradi tega, ker prav po •

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Tempelj Longshan nedaleč od železniške postaje Wanhua.

materinsko skrbi za mojega sina pa tudi za vse ostale

o tem, kajti razmontiran skuter, stare kavbojke, ve-

študente, ki stanujejo v stanovanju njene matere. Ima

dno ista, ne ravno nova zimska jakna pa pogajanja za

pa še eno privlačnost: neprestano govori, pri tem pa

vsak cent niso ravno dokaz bogastva, ne? No, potem

živahno gestikulira z rokami in se glasno smeje. Po-

naju je pa povabila k sebi domov. Bila sva prva tujca

govarjali sva se v angleščini in nemščini, saj je pred

v njihovem stanovanju, okrašenem z muranskim ste-

leti z možem dalj časa preživela v Münchnu in se na-

klom, marmorjem in drugimi dragocenostmi. Presti-

učila tudi nemško. Sicer je odraščala v precej skro-

žno okrožje, varovano naselje, dodatno varovanje, feng

mnih razmerah: njena mama je bila prodajalka sadja,

shui, stanovalcem je pa na voljo vse živo. Midva sva si

imela je pa dober občutek za biznis. Vse prihranke je

privoščila kopel v privatnem izviru res vroče termalne

vložila v nakup stanovanj, ki jih sedaj oddaja v najem

vode, v katerem sva si ogrela prezeble kosti in malce

in s tem dobro zasluži. Ker pa je stara in bolna, Penny

pokramljala s prvimi sosedi družine Mao-Lin. Nato

skrbi za stanovanja. Ampak večina izkupička gre nje-

sva šla še v savno. Moram priznati, da še sedaj včasih

nim štirim bratom. Vendar se Penny ne pritožuje, saj

s hrepenenjem pomislim na ta užitek. Sledila je še bo-

pravi, da se je bogato poročila in ji nič ne manjka. A

gata večerja v uglednem hotelu, ki smo jo poplaknili s

na začetku najinega poznanstva sem močno dvomila

steklenico odličnega francoskega rdečega vina. Miha •

8/2010

151

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

in jaz sva seveda tudi tu bila gosta družine. Pennyjin mož, gospod Lin, je že dolga leta podpredsednik nekega podjetja, ki se ukvarja z mobilno telefonijo in pri petdesetih letih se je odločil, da bo šel v pokoj, ker mu je dovolj odgovornosti, denarja jim pa tudi ne primanjkuje.

Mesto, polno čudes Od znamenitosti Tajpeja bi omenila še Narodni muzej, ki se nahaja na obrobju mesta v mogočni novozgrajeni palači in v katerem hranijo dragocenosti iz Prepovedanega mesta, ki so jih zbrale generacije kitajskih cesarjev. Gre za eksponate, ki predstavljajo esenco kitajske kulture in so jih leta 1948 zaradi nemirov na Kitajskem prenesli na Tajvan in so od takrat tukaj. Ni mi sicer znano uradno stališče Ljudske republike Kitajske glede lastništva te kulturne dediščine, ampak po mojem je Kitajska vse prej kot naklonjena dejstvu, da se ta nahaja na Tajvanu. Sicer so medsebojni odnosi teh dveh držav zelo zapleteni in

V enem od mnogih mestnih parkov.

meni nedoumljivi. V mestu je še Čangkajškov spominski kompleks, zanimivost pa je tudi do

Prvega januarja je bil topel, sončen dan in s sinom

nedavnega najvišja zgradba na svetu, Taipei 101 (lani

sva se odpravila v narodni park Maokong, do katerega

so v Dubaju na veliko žalost Tajvancev zgradili še višjo

ni treba iti daleč, ker se nahaja v predmestju Tajpeja.

zgradbo). Stolpnica, visoka 508 m, je zgrajena v obliki

Razprostira se na čudovitih gričih z bujno vegetaci-

bambusa in je zelo elegantna. V 89. nadstropje, ki je

jo in nasadi čaja. Sem domačini zahajajo predvsem

na višini 382 m, nas je popeljalo najhitrejše dvigalo na

zaradi tradicije pitja čaja. Obkrožena z zelenjem in

svetu s hitrostjo 1010 m/min. Ker se zgradba nahaja

mirom sva si tudi midva naročila kung fu čaj. Prav-

na zelo potresnem in vetrovnem področju, je stolpnica

zaprav gre za kung fu (pravi) način priprave čaja, ki

zgrajena tako, da je odporna na najmočnejše potrese,

se ga je Miha k sreči naučil pred dobrima dvema le-

v njej si pa človek lahko ogleda 660 ton težko betonsko

toma v Pekingu. Pri tem načinu ni poudarek na ele-

kroglo, pritrjeno na jeklene verige, ki blaži tudi izjemno

gantnih kretnjah rok kot pri japonski tradiciji pitja

močne sunke vetra. Skratka, čudež tehnike.

čaja, temveč je pomemben sam postopek priprave. Le

152

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

ski način življenja. Nobenih napetosti, agresije, vsiljevanja. V svojem navdušenju nad lepim ravnanjem Tajvancev z živalmi sem ob neki priliki vzkliknila: »Poglej, Miha, kakšen lep odnos imajo do živali!« Nakar je sin odvrnil: »Odvisno, do katerih.« Takoj sem razumela, da cilja na škampe, ki so, živi nataknjeni na leseno palico, migetali in se obračali na njegovem krožniku. Bila sva v restavraciji, kjer se pred vsakim gostom nahaja posoda z vrelo mešanico vode, olja in začimb ter regulatorjem toplote. Gostje si surovo hrano pripra-

Na Maokongu pred pitjem čaja.

vljajo sami. Ko je možakar za sosednjo

s pravilnim prelivanjem čajnih lističev z vročo vodo je

mizo opazil najine zgrožene poglede, je hudomušno

mogoče pripraviti čaj vrhunske kvalitete. Tako nama

izjavil, da je to znak kvalitete, ker so škampi zagotovo

je lastnica oziroma najemnica lokala na vrt prine-

sveži. In res so bili pozneje zelo slastni.

sla plinski gorilnik, čajnik, v katerem je vrela voda,

V dveh tednih svojega bivanja v glavnem mestu

ter celo vrsto drugih potrebščin, Miha pa je natakal

Tajvana sem se navezala na mesto in njegove dobro-

in odtakal vodo, nalival čaj in ta postopek z ustrezno

dušne prebivalce, gnečo, barvitost, hrup in vonjave.

frekvenco ponavljal. Ko sva se dodobra nacedila čaja,

In na nekatere navade, ki so tako drugačne od naših.

sva odšla na sprehod v bambusov gozd in čez deset

Mogoče bo pa še kdaj kakšna priložnost za obisk.

minut pristala v kolibi nekega posebneža, ki naju je

Upam, da spomladi.

velikodušno povabil na čaj. Kaj sva hotela, nisva mogla človeka užaliti. Pa tudi čaj je bil odličen. Za razliko od večine drugih Azijcev imajo Tajvanci veliko domačih živali, predvsem psov. Lepo skrbijo za njih, skoraj vsi psi so oblečeni v topla modna oblačila, v naši ulici pa je bilo najmanj deset salonov, v katerih so psom in mačkam urejali pričeske. Kar me je pa najbolj fasciniralo, je bilo to, da pse mirne duše prevažajo na skuterjih. V tistem gostem večpasovnem prometu! Neprivezane! Psi pa z budistično-taoistično vdanostjo v usodo to prenašajo. Brez kakšnega posebnega razburjenja sedijo zraven gospodarjeve noge, večje zveriDvorišče obnovljenega stanovanjskega kompleksa družine Lin. Krožni vhod prinaša srečo.

ne pa stojijo prečno pred gospodarjevimi nogami. Sicer sta pa mir in zadovoljstvo tipična za tajvan•

8/2010

153

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Olga Paušič • FOTOGRAFIJE: Andrej PAUŠIČ

Kraljevska mesta v Katmandujski dolini Nepal Nepal je v več pogledih nenavadna dežela: konglo-

je divjala v letih 1996 – 2006 (v državljanski vojni je

merat številnih ljudstev, verstev – brez verskih kon-

bil cilj komunistične partije Nepala - MAOBADI – zru-

fliktov -, država, katere zastava edina nima pravoko-

šiti monarhijo, skorumpirano oblast v Katmanduju

tne oblike, ampak je podobna dvojnemu »krilu« strehe

ter onemogočiti samovoljo policije; v desetletni vojni

pagode; je dežela z najvišjimi gorskimi vrhovi sveta

je umrlo okoli 13. 500 ljudi) pa je dejstvo, da se je zara-

in še kaj bi se našlo. Posebno prijetno te preseneti,

di pogostih napadov in ropov maoistov (komunistič-

če prideš vanjo s severa kaotične, pretresljivo lepe in

nih bojevnikov) po končani vojni število tujih turistov

hkrati silno skrivnostne Indije! Tudi tokrat smo poto-

drastično zmanjšalo.

vali trije: mož Jože, sin Andrej in jaz. Pravim, da smo

Odsotnost turistov seveda bistveno vpliva na do-

mi trije najboljša ekipa na svetu. Veliko smo že prepo-

hodek na prebivalca – leta 2005 je bil 1675 USD. Ven-

tovali in preživeli skupaj.

dar se na srečo položaj v državi počasi umirja. Done-

Zelo sem si želela v Nepal. Dežela ni ravno pogost

davno je bil Nepal monarhija, edina država na svetu

cilj Evropejcev in le redke turistične agencije vodijo

s hinduizmom kot uradno religijo, danes pa je federa-

popotnike tja, zato tudi ni toliko informacij o deželi,

tivna demokratična republika, najmlajša republika

razmerah, zanimivih destinacijah. Vsaj meni se je

na svetu (deklaracija je bila sprejeta 28. maja 2008).

zdelo, da so prekrasna, živo zelena terasasta polja

NA MEJI

riža, lične hišice med sadnim drevjem, šumeče reke, usekane med planine, obdane z modro modrim nebom nadvse impresivne. V nekaj dneh smo povsem

Do indijsko-nepalske meje smo se pripeljali s Tati-

pozabili na kaotična indijska mesta, polna smeti,

nim vozilom-taksijem iz Varanasija. Pot je bila napor-

smradu, hupajočih vozil, svetih krav, bivolov in psov

na in vzdušje med vožnjo ves čas napeto, kajti zaradi

na prepolnih mestnih ulicah.

monsunskega deževja so bile ceste poplavljene in voz-

Čeprav sodi Nepal med najrevnejše države sveta,

nik ves čas na trnih, ali nam bo sploh uspelo prevoziti

na popotovanju po deželi nismo imeli občutka, da

pot od Varanasija do mejnega prehoda Sinauli. Pripo-

potujemo po revni deželi. V primerjavi z Indijo so bili

vedoval je, da se v takšnih obsežnih poplavah po vodi

kraji mnogo bolj urejeni, čistejši, manj polni odpad-

rade razširijo številne strupenjače, ki plavajo po gladi-

kov in zablodelih svetih živali. Prijazni, odprti, pogo-

ni v klobčičih. Groza! Še na vece si nisem drznila iti,

sto nadvse radovedni ljudje so povedali, da je sicer

sploh nikamor iz vozila. Vozniki so si po mobilnikih

življenje v Nepalu res trdo, negotovo. Visoka nezapo-

sporočali, kje je cesta pod vodo in tam smo se vozili po

slenost, politični konflikti, pomanjkanje goriva, elek-

poljskih stezah in makadamskih obvoznicah. Trajalo

trike … Ena najhujših posledic državljanske vojne, ki

je, a smo prispeli do meje še pred večerom. Cariniki

154

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

na indijskem mejnem prehodu Sinauli so nam zate-

kaj dosti protestirati. Torej - najprej v Pokharo k je-

žili zaradi pakistanske vize - kajti v Indijo smo prišli

zeru Fewa, nato v Narodni park Čitvan med slone in

iz Pakistana ravno v času, ko so spet oživeli spopadi

nosoroge in končno v prestolnico Katmandu.

zaradi Kašmirja. Zanimalo jih je vse: zakaj smo šli v

KATMANDU

Pakistan, kaj smo si ogledali, kakšno je vzdušje v obmejnem pasu … trajalo je in trajalo. Ko je eden od njih med listanjem po potnih listih ugotovil, da smo bili v

Katmandujska dolina je prava zakladnica svetov-

Pakistanu tudi pred dvema letoma, so se odločili, da

ne kulturne dediščine. Od leta 1979 so vsi kulturno-

nas bodo pošteno privili. Še zgodbo izpred dveh let

zgodovinski spomeniki v Katmanduju in vsej dolini

smo morali povedati, da je bilo zadoščeno radovedno-

pod zaščito UNESCA. Posebno zanimiva so kralje-

sti in »formalnim« zahtevam carinske službe, potem

vska mesta: Katmandu, Patan in Bhaktapur s svoji-

se je pa mlajši carinik spomnil in meni nič tebi nič de-

mi srednjeveškimi mestnimi jedri – durbarji. Nepal

jal: »Če želite v doglednem času prečkati mejo, boste

je bil namreč razdeljen na mestne kraljevine in prav

morali odriniti nekaj rupij za pivo. Danes je grozen

tekmovanje med monarhi je prispevalo k temu, da so

dan. Ta vročina …«

nastali številni čudoviti spomeniki. Katmandujski

Spogledali smo se in Andrej je prostodušno vpra-

durbar smo si zapomnili predvsem po krasni stari

šal, koliko rupij pričakujejo za omenjeno odrešilno

kraljevski palači Hanuman Dhoka, ki jo pred duhovi

pivo. Bili smo pošteno presenečeni, ko je možak pove-

in boleznimi varuje opičji bog Hanuman.

dal znesek: 150 rupij bi rad imel! Smešen znesek »podkupnine«. Dali smo mu 5 USD, kar je nekoliko več, okoli 200 rupij. Potem je šlo vse kot namazano. Na drugi strani, v Belahiyi, so nas nepalski uslužbenci sprejeli s širokimi smehljaji na licih, poklepetali z nami, medtem ko smo urejali vizo za Nepal in tako je bil že prvi vtis o deželi nadvse pozitiven. Nismo imeli trdno izdelanega načrta poti po Nepalu, zato smo najprej sedli v lokal pod milim nebom in razgrnili zemljevid dežele. To je pač prednost popotovanja v lastni režiji: greš, kamor te najbolj vleče in ko se ti zdi, da je naj-

Opičji bog Hanuman

primernejši čas. Jaz bi rada šla najprej v Lumbini, rojstni kraj Bude Gautame Siddharte, a

Seveda danes kraljeva družina ne biva več v dur-

moja spremljevalca sta navijala za lepote narave: jeze-

barju, ampak v sodobni palači nedaleč od Tamela. In

ro Fewa in Narodni park Čitvan, znan po nosorogih.

nobenega političnega vpliva člani kraljeve družine ni-

Jasno, rezultat je bil dva proti ena in tu nisem mogla

majo več. •

8/2010

155

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Mogočni kip opičjega boga stoji prav sredi durbarja, ves okrašen s cvetjem, dišavami, gorečimi svečami. Silno zanimiv je tudi samostan Kumari Bahal, v katerem biva »živa boginja«. Je poseben magnet za turiste. Ko se v dvoriščnem delu samostana zbere dovolj turistov, se začno priprave na srečanje z boginjo. Tudi mi smo bili nadvse radovedni, kako to gre. Mladenič, najbrž turistični delavec, nas je najprej opozoril, da ne smemo fotografirati. Nato nas je poučil, da moramo boginjo pričakati s sklenjenimi rokami, in ko se nam bo prikazala, jo moramo v zboru pozdraviti z namaste. Zelo resno smo vzeli, kar nam

Durbar v Katmanduju

je bilo povedano, čakali, čakali in … dočakali. Na lepo izrezljanem oknu pod streho svetišča se je prikazalo prekrasno dekle v sijočih zlatih oblačilih, krasno naličeno in nas molče opazovalo kakšne tri minute. Prizor, ki te kar prevzame. Če bi bili verni, bi morda res verjeli, da gre za božanstvo. V resnici gre za zelo mlada dekleta, ki jih odberejo iz množice kandidatk, ki morajo biti lepe in pogumne, torej morajo imeti nekaj »božanskega«. Do svoje spolne zrelosti so zaprte v Kumari Bahalu in se občasno milostno prikazujejo, sodelujejo v verskih obredih, nato pa jih z državno pokojnino odpustijo. Vendar usoda teh lepih deklet ni Turistična četrt - TAMEL

rožnata. Težko se poročijo, saj moški ne želijo imeti za partnerko bivše žive boginje. Poleg imenitnih stavb, v katerih je nekoč bivalo plemstvo, je v durbarju vse polno krasnih lesenih, z rezbarijami okrašenih pagod. Le-te so se razvile verjetno iz stup. Polkrogla - telo stupe – je postala štirioglata, nad jedrom objekta pa so dežniku podobni nastavki, nekakšna streha, lahko tudi več nadstropij strehe. Sprva so bile pagode izrecno lesene, ker so pa v notranjosti hranili dragocene relikvije, so jih kasneje gradili iz kamna. V nasprotju s stupo ima pagoda tudi prostor, v katerega lahko vernik vstopi, odloži darove božanstvu,

Sveta moža – saduja

156

kateremu je pagoda posvečena, in moli. •

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Durbar v Patanu je mnogo imenitnejši kot kat-

in umetelno izrezljanih lesenih gornjih konstrukcij,

mandujski. Prevladujejo budistična obeležja, saj je

ki dosežejo tudi 5 nadstropij. Strehe so iz glinenih

bil ustanovitelj mesta budistični cesar Ashoka. Tu so

strešnikov ali pozlačene bakrene pločevine. Pogosto

samostani, stupe, krasne lesene in kamnite pagode,

je težko ločiti, ali je objekt hindujski ali budistični,

vmes seveda tudi hindujski templji. Tipične nepalske

kajti v Nepalu se bogovi, legende in verovanje tesno

stavbe so grajene na kvadratnih podstavkih iz opeke

prepletajo. Najlepše ohranjeno srednjeveško kraljevsko mesto je Bhaktapur, kjer si je mogoče poleg številnih sakralnih objektov in kraljeve palače ogledati tudi nekoč stanovanjske objekte prebivalcev. Stanovanjska hiša je bila praviloma dvonadstropna: v pritličju je bila obrtna delavnica, prodajalna ali skladišče, v prvem nadstropju bivališče družine, na podstrešju pa kuhinja in shramba. Hiše so bogato krašene (rezljan ali barvan les). Posebno privlačen je bhaktapurski 5-nadstropni tempelj Nyatapola, posvečen bogu Ganešu. S svojimi 30 metri višine izstopa od okoliških objektov.

Stupa Swayambunath v Katmanduju

5-nadstropna pagoda Nyatapola

•

8/2010

157

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Durbar v Bhaktapurju

Bhaktapur je tudi najdražji tu-

vso dolino. Znan je po zapisih na ka-

ristični center v Katmandujski do-

mnitih stebrih pri vhodu v tempelj,

lini. Že vstopnina v durbar te kar

in sicer gre za najstarejše besedilo v

preseneti: 600 rupij, kar je okoli 10

nepalščini, izvirajoče iz leta 464 na-

USD. Drugod so vstopnine po 100-

šega štetja. Vsebina je nadvse zani-

200 rupij/osebo. A se splača, kajti

miva: pripoveduje o sinu kralja Man-

če ne doživiš Bhaktapurja, boš ve-

deve, ki mu uspe po očetovi smrti

liko zamudil.

prepričati mater, da se ne pusti kot žalujoča vdova sežgati na grmadi.

V Katmandujski dolini, 4 kilo-

Tempelj je tudi krasen primer nepal-

metre severno od Bhaktapurja, stoji

ske sakralne arhitekture.

znameniti hindujski tempelj CHANGU NARAYAN. Leži na griču, s katerega se odpira krasen pogled na 158

Katmandujska dolina se ponaša Detalj sakralne arhitekture znamenitega templja Changu narayan

•

8/2010

z znamenitima mega-stupama, ki sta po ves dan oblegani od množice

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

šna lepota Katmandujske doline. Ponoči je stupa čudovito osvetljena, tako da jo lahko občuduješ iz vsakega »kotička« prestolnice. Posebno zanimiv je PASHUPATINATH – mesto mrtvih ob sveti reki Bagmati. Tako kot Varanasi v Indiji je Pashupatinath

romarsko,

kultno središče hindujcev - ne le Nepalcev, ampak prihajajo sem tudi Indijci, Malezijci in še kdo. Zlati tempelj Pashupathi je svet kraj, kamor nehindujci nimajo vstopa. Turisti smo si ga lahko ogledali

Znameniti tempelj Changu narayan

z druge strani reke Bagmati, domačih in tujih obiskovalcev. To sta Svayambunath

kjer je urejen park s številnimi lingami (simboli spol-

v zahodnem delu Katmanduja in Bodnath, do katere-

nosti) boga Šive. Pravijo, da prihajajo sem ženske, ki

ga se je treba peljati kakšen kilometer severovzhodno

ne morejo zanositi, in darujejo pri lingamih.

od prestolnice. Stupa je budistično versko obeležje

Verski obredi potekajo v Pashupatinathu od jutra

(na Tibetu čörten), nekakšen simbol pomembnih do-

do večera, vse dni v letu. Sliši se petje, diši po kadilu,

godkov, povezanih z vero. Poloblo telo stupe je sim-

romarji pa obredno prižigajo oljenke, se kopajo v sveti

bol popolnosti, v svoji notranjosti pa lahko hrani po-

reki Bagmati, splavljajo cvetlične ladjice … in tukaj na

membne relikvije. Sredi stupe je palica (jedro, stolp),

obrežju reke Bagmati obredno kremirajo mrtve, kakor

ki pomeni povezavo z univerzumom, ki kopiči energijo in vpliva na vse živo na svetu. Manjše stupe lahko obeležujejo grobove umrlih Obe nepalski velikanki, Svayambunath in Bodnath, sta res občudovanja vredni. Že od daleč te opazujejo Budove oči, narisane na vseh straneh stolpa, ki se dviguje v nebo nad mogočno poloblo, veselo vihrajo pisane molilne zastavice in ljudje prižigajo oljenke v templjih ob stupah. Budizem in hinduizem živita tukaj res složno z roko v roki. Reka vernikov in turistov nikoli ne presahne. Od Svayambunatha na obrobju Stupa v Bodnathu

Katmanduja se odpira očem obiskovalca vsa razko•

8/2010

159

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Pashupatinath – sežigalne ploščadi

Pashupatinath

predpisuje hinduizem. Brez nadalj-

čine in tam neprestano meditirajo –

njega smo lahko prisostvovali seži-

že res malo, kajti tudi oni se prilaga-

gu trupel, fotografirali, spraševali in

jajo turističnemu vrvežu, si služijo

opazovali dogajanje. Lokalni vodnik

denar s fotografiranjem itd. Srečeva-

nam je pojasnil, da imajo ločene se-

li smo jih na vsakem koraku in res

žigalne ploščadi za navadne ljudi in

so bili zelo prijazni, radi so sprejeli

tiste, ki so pomembnejši (VIP). Za

ponujene darove ali se za nekaj rupij

sežig trupla je potrebno zagotoviti

Sveta moža – saduja

250-300 kilogramov lesa. Obred se

fotografirali z nami. Srečanje z zanimivo deželico smo

začne tako, da truplo zavijejo v belo platno (barva bo-

sklenili z mislijo, da je Nepal resnično cilj, za katerega

lečine, žalosti), nato še v oranžno (barva žrtvovanja).

se splača potruditi. Najbolje čim prej, kajti čez nekaj

Položijo ga na stopnišče nad reko, kjer se družina od

let bo tukaj gotovo spet vrvelo turistov in bo teže najti

preminulega poslovi tako, da vsak prinese v dlaneh

prijetne kotičke miru in tišine.

vodo iz reke in jo zlije na truplo. Nato položijo telo na pripravljeno grmado. Če umre oče, zaneti v mrtvečevih ustih ogenj najstarejši sin, če umre mati, pa najmlajši. Truplo gori 2-3 ure, kar ostane, pa stresejo v Bagmati. Prastar običaj, ki izvira iz prepričanja, da je smrt nekaj umazanega in je zato treba truplo sežgati. Tudi v Nepalu velja, da ne sežigajo sadujev, nosečnic, ljudi, ki so umrli od kačjega pika, in samomorilcev. Pokopljejo jih ali vržejo v reko. Ogledali smo si bivališča sadujev nekoliko izven mesta na skalni pečini. Izvedeli smo, da je pravih sadujev – svetih mož, puščavnikov, ki hodijo goli, namazaHindujke med klepetom

ni s pepelom, se pred civilizacijo umaknejo v jame, pe160

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

Balaskó Enikő

balasko.eniko@gmail.com

Mit rejtenek az Alpok? Sokáig tanakodtunk családommal, hova is menjünk a nyáron. Már jó néhány éve – talán mióta „nagyok lettünk” öcsémmel – nem a tengerparta megyünk süttetni magunkat, hanem kinézünk egy érdekes pontot a térképen, és kirándulunk egyet azon a vidéken. Tavaly nyárra az egyik rokonunk, aki történetesen Schwarzachban, a Bodeni-tótól nem messze él, felajánlotta, hogy megszállhatunk a lakásában. Éltünk a lehetőséggel, így töltöttünk el tíz napot Ausztriában, de ugyanakkor közel Svájchoz, Németországhoz és Liechtensteinhez.

A Rheinfall Neuhausennél

2009. július 21.

de aztán szűk, kanyargós úton eljutottunk Stein am Rheinba, amelybe a szomszédos városból egy fahídon

Első állomásunk St. Gallen volt, az azonos nevet vi-

át vezetett az út, a Rajna másik oldalára. Stein am

selő kanton fővárosa, Kelet-Svájc legnagyobb városa.

Rhein számtalan, középkorban épült favázas lakó-

Itt megnéztük a csodálatos katedrálist, egy Benedek-

házaival és homlokzati freskókkal díszített XVI. szá-

rendi apátságot, majd sétáltunk egyet a városban.

zadi házaival Svájc egyik legszebb városkája. A város

Csodálatos festett és favázas épületeket láttunk. Már-

gyöngyszeme az érintetlenül ránk maradt középkori

már azt hittük, ennél szebb várost nem láthatunk,

helyeknek. Itt megtekintettük a Kloster St. Georgent, a bencés apátságot, melynek berendezése a XIV-XVI. századból van. Innen utunk Neuhausen mellé vezetett, a Rheinfall nevet viselő vízeséshez, amely a legnagyobb zuhatag Európában. A Rheinfall nem magasságával, hanem hatalmas víztömegével tartja a rekordot. 2009. július 22. Ez a nap volt az, amikor túlkalkuláltuk a kilométereket. Útnak indultunk, hogy megnézzük Svájc egyik

Stein am Rhein

legszebb vízesését, a Giessbachfallt, a 300 méterről •

8/2010

161

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

2009. július 23. Mivel az előző nap rengeteg kilométert tettünk meg, erre a napra csak a közelben terveztünk kirándulást. Így jutottunk el Meersburgba, Németország egyik legfestőibb kisvárosába. Itt hasonlóképpen, mint St. Gallenben, Stein am Rheinban vagy Schaffhausenben az ódon, favázas házak a késői középkorba visznek vissza bennünket. A város szimbóluma az 55 m magas hagymakupolás ikertornyú Schlosskirche, FelsőSvábország legszebb barokk temploma. Svájc egyik legszebb vízesése, a Giessbachfall.

2009. július 24. lezúduló, fehéren tajtékzó víztömeget. Az utazás fáradalmait elfeledtette velünk a csodálatos látvány, ami

Ezen a napon is a Bodeni-tó környékén néze-

elénk tárult, sőt még a vízesés mögött is sétálhattunk

lődtünk. A Bodeni-tó vidékének legnagyobb városa

egy kiépített hídon. Ezen a vidéken megnéztük még

Konstanz. Szimbóluma az Imperia nevet viselő szo-

a Ballenberg Szabadtéri Múzeumot. Az 50 hektáros

bor a kikötőben, amely Peter Lenk alkotása. Kezében

skanzenben Svájc különféle vidékein található épü-

a kicsinyített Zsigmond királyt és V. Márton pápát

leteit tekinthetjük meg. A régi házakban pékek, sajt-

tartja. V. Mártont az 1417-es konklávén választották

készítők, szövők, fonók, kosárfonók és fafaragók tevé-

pápává Konstanzban, a Konzilgebäudéban. Innen az

kenykednek.

óváros felé vettük a sétát. Az első érdekes pontunk a

Útban visszafelé megálltunk még Luzernben,

Kaiserbrunnen nevű szoborkompozíció volt, amely

melynek szimbóluma Európa legrégebbi fahídja. Ez a Reuss folyót ferdén átívelő, a XIV. századi fedett gyaloghíd, a Kápolna-híd. Egykor a város erődítményének a részét képezte. A folyó közepe felé a híd belefut a nyolcszögű toronyba, a Wasserturmba, amely világítótoronyként, börtönként és kincstárként szolgált. A XVII. században a híd tetejének facserepeire színes jeleneteket festettek, amelyek Luzern történelmét, és a város védőszentjeinek, Szt. Leodegar és Szt. Mauritius vértanúk életét beszélik el. 1993-ban egy része leégett, de újraépítették. A luzerni Kápolna-híd, Európa legrégebbi fahídja.

162

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

három uralkodó mellszobrát, „nyúl-fókákat” és egy

den bizonnyal nagyon magányos. Első állomásunk

nyolclábú lovat jelenített meg.

Hohenschwangauban volt. Itt II. Lajosnak két kasté-

Reichenau-sziget a Bodeni-tó legnagyobb szigete Né-

lya is látható. A Hohenschwangau-i kastély, amely az

metországban. 724-ben alapított itt Benedek-rendi ko-

Alpsee és a Schwansee közötti festői, erdős dombo-

lostort Pirminius missziós püspök. A kora román stílu-

kon fekszik, egykor a Schwangau-i urak törzshelye

sú Szent György apátsági templom 2000-től az UNESCO

volt. II. Lajos apja, II. Miksa a várromot középkori stí-

Világörökség része. Az apátsági templomot sajnos nem

lusban építtette újjá. II. Lajos király gyermekkorának

tudtuk megnézni, mert felújítás miatt zárva volt. A szi-

és fiatalságának nagyrészét a Hohenschwangau-i

get híres minőségi zöldségek termesztéséről is.

kastélyban töltötte. Itt ismerte meg Michael Neher

A Mainau-sziget mint botanikuskert, történelmi

és Lorenzo Quaglio falfestményeiből Lohengrin hat�-

kastélypark és kulturális központ Németország egyik

tyúlovag mondavilágát, mely számára, mint ahogyan

legvonzóbb turisztikai létesítménye. A legendák szerint

édesapja számára is, a schwangaui lovagok történe-

a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok

tével fonódott össze.

hosszú útjuk után Mainau szigetén pihentek meg, s ajándékként keleti virágmagvakat hoztak, melyek az első elvetett magvak voltak a szigeten. 1827-ben Esterházy Miklós vette meg a szigetet, majd tisztította ki és ritka növények sokaságát, sőt délszaki fákat is ültetett Mainau földjébe. 1856-ban a sziget I. Frigyes, badeni nagyherceg tulajdonába került. Majd fia, II. Frigyes örökölte, aki megegyezett testvérével, Viktóriával, hogy unokájáé, Lennart Bernadotte hercegé legyen. A kis herceg minden nyarát itt töltötte, és ez a

Az előtérben Enikő az öccsével, a háttérben a Neuschwanstein kastély.

család ma is a gyönyörű kastélyban lakik. 1930-ban kezdődött el az ún. Bernadotte-korszak. Ők varázsol-

Az Alpsee felett emelkedik, a Pöllat-szakadék magá-

ták ismét újjá az addigra rettenetesen elhanyagolt

nyos szikláján épült Neuschwanstein kastély (Új Hat�-

állapotban lévő kastélyt. Fél évszázadig tartott, míg

tyúkő kastély), amelyet Lajos király 1869-1886 között

a kastély és a kert a mai állapotába került. 1974-ben

építtetett: büszke, kecses, helyes tornyaival és csip-

Lennart Bernadotte gróf és Sonja grófnő kezdemé-

kéivel egy igazi kőből épült álom. Állítólag II. Lajos az

nyezésére alapítvány létesült, amely megteremtette a

építkezést távcsővel figyelte a hohenschwangaui kas-

„Blumeninsel Mainau” kereskedelmi társaságot.

télyból. A román stílusban épült ötemeletes palotát a király múzsája, Richard Wagner tiszteletére építtette.

2009. július 25.

Ma a romantikus középkori paloták egyik kiemelkedő palotájaként tartják számon. Itt különleges módon

A szüleim, öcsémmel az élen, már azt mondták,

kelnek életre a német középkor alakjai és hősei - va-

elég volt a templomokból, nézzünk valami mást. Így

lamint Lohengrin, Tannhäuser, a dalosünnepélyek,

ez a nap a mesebeli bajor kastélyokról szólt és II. La-

Parcival Grálja. Neuschwanstein 2007-ben döntős

jos királyról. Magának való ember lehetett, és min-

volt a világ hét csodája választáson. •

8/2010

163

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

A hohenschwangaui kastély.

Második állomásunk is II. Lajos egy kastélya

vészetéről. Annak oka, hogy megálltunk az volt, hogy

volt, a linderhofi kastély. Az út ugyan nem volt hos�-

egy katalógusban láttunk egy fényképet egy lakóház-

szú, de nagyon szűk és kanyargós. Már-már azt hit-

ról, amelyen a Piroska és farkas c. mesét ábrázolták.

tük, hogy a GPS eltévedt. A rideg hegyvidék közepén,

A házat meg is találtuk.

Graswangtal magányában építtette II. Lajos király a linderhofi kastélyt. Egy 1867-ben, Versailles-ban tett

2009. július 26.

látogatás hatására érettek meg benne az első tervek, 1869-ben szerezte meg a területet Linderhof számára,

Az előző napi, kissé hosszabb utazások miatt

ahol édesapja, II. Miksa már birtokolt egy vadászhá-

ezen a napon is a Bodeni-tó környékén barangol-

zat. 1870-től 1878-ig építtette a „királyi villát” szemé-

tunk. Ellátogattunk Dornbirnba, Voralberg tarto-

lyes menedékként, mint a visszavonultság helyét. A

mánynak a legnépesebb városába, ahol megnéz-

linderhofi volt az egyetlen kastélyépítés, melynek be-

tük a Rolls-Royce Múzeumot. Ismét elmentünk

fejezését a király megérte. Ez a hely volt kedvenc tar-

Friedrichshafenbe, a Bodeni-tó második legnagyobb

tózkodási helye.

városába Konstanz után. Megnéztük a Zeppelin Mú-

Az úton visszafelé megálltunk még Oberammer

zeumot, amelyet 1996-ban nyitottak meg. A világ

gauban, amely passiójátékairól és a NATO-iskoláról

legnagyobb gyűjteményét tartalmazza a léghajók

híres, valamint gyönyörű festett házairól és népmű-

történelméről, dokumentálva a fejlődésüket és Zep-

164

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

pelin gróf életét képekben és modellekben. Az első

2009. július 27.

alumínium szerkezetű léghajó tervezése azonban a keszthelyi születésű Schwarz Dávid nevéhez fűző-

Svájc legnagyobb városába látogattunk, Zürich-

dik. Halála után 1898-ban özvegyétől szerezte meg a

be, amely egyúttal Svájc legfontosabb kereskedelmi,

szabadalmat Ferdinand von Zeppelin gróf.

bank- és ipari terepe, amellett a német nyelvű területek

Barangolásunkból nem hagyhattuk ki Lindaut

kiemelkedő kulturális központja is. Tekintélyes pozíci-

sem, hiszen Lendva neve is egykor Lindau volt. Lindau

ót tölt be a nemzetközi bankvilágban. Emellett a világ

városát Svábország Velencéjének is nevezték. Ma szin-

legnagyobb aranypiacának a központja, és itt működik

te minden épülete műemlék. Szimbólumai a 33 méte-

a világ egyik legfontosabb tőzsdéje is. Itt több templo-

res Új Világítótorony, amelyet 1856-ban építettek, a

mot is megnéztünk. A Szt. Péter-templomot (St. Peters

vele szemben álló 6 méteres Bajor oroszlán, amelyet

Kirche), amelynek legfeltűnőbb jellegzetessége hatal-

a XIX. század közepén emeltek, valamint a régi vilá-

mas órája. 87 méteres átmérőjével ez a legnagyobb

gítótorony, amelyet a XIII. században Mangturmnak

számlap Európában. A Fraumünstert, avagy az As�-

neveztek.

szonyok katedrálisát, amelynek a XIII. század közepén épült szentélye késő román stílusú, és Marc Chagall 1970-ben készített festett üvegablakai világítják meg. A legenda szerint a Grossmünster, azaz a Nagykatedrális helyén Nagy Károly alapított templomot a VIII. század végén és a IX. század elején, Felix és Regula vértanúk sírja felett. A Grossmünster szószékéről prédikált a humanista Ulrich Zwingli a reformáció tanait hirdetve. Ennek köszönhető, hogy Zürich lakossága a reformáció követője lett. Ezen a napon elutaztunk Liechtensteinbe is, amely a harmadik legkisebb állam a világon. Nincs napilapja, nincsenek városok, csak falvak (11), nincs repülőtere, a fővárosban nincs nemzetközi vasútállomás, nincs hadserege. Ez egy teljesen független, szuverén állam, de hatalom nélkül. Liechtenstein a világ legiparosodottabb országa, jogászhiányról panaszkodik, még mindig háborúban áll Poroszországgal, hercege rendelkezik a legnagyobb és legértékesebb képgyűjteménnyel. Bélyegállam, nincs saját valutája. Felsétáltunk a Schloss Vaduzhoz, a XIII. században épült gótikus-reneszánsz erődhöz. Ez ma is a hercegi család rezidenciája. Őrök nincsenek, sem egyenruhás ember a bejáratnál. Kényelmes, modern kastély, központi fűtéssel és sok fürdőszoKonstanz kikötőjében.

bával. A 115 szobából csak negyvenet használnak. •

8/2010

165

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

A kormányépület és a parlament környékét na-

gyünk. Ő a Weinbaumuseumot nézte meg.

gyon szépen felújították. A kormányépületben van

Majd Salembe vettük utunkat, hogy félreértés ne

az összes minisztérium és néhány egyéb kiegészí-

essék, ez nem az amerikai Salem, a híres salemi bo-

tő részleg. Alagsorában található az állami börtön.

szorkányperek színhelye! A Salemi Apátság a ciszter-

Liechtenstein 21000 lakosának egyharmada külföldi,

citák legfontosabb helye a középkorban, és egyike a

s további 7000 nő, akiknek (a 70-es évek adatai sze-

legfontosabb apátságoknak a Bodeni-tó környékén, a

rint) nincs szavazati joguk. Ez azt jelenti, hogy 7000

St. Gallenben és a Reichenau-szigeten lévők mellett.

szavazó jogosult megválasztani a 15 fős parlamentet.

1134-ben alapították és a Salmannsweiler nevet viselte, de hamarosan átnevezték a bibliai Salem és Jeru-

2009. július 28.

Salem után. Schwarzachtól, szállásunktól, mindössze néhány

Ismét Vaduzba mentünk, hogy öcsém, aki bélyeg-

kilométerre található Bregenz, Voralberg tartomány

gyűjtő, megnézhesse a Posta Múzeumot. Utána pe-

fővárosa. Itt található a ,,lebegő színpad”, amely a leg-

dig Meersburgba indultunk, hogy apu kedvére is te-

nagyobb a világon. A víziszínpad a színházi világ kö-

A vaduzi kormányépület

166

•

8/2010

Popotovanja, potopisi • Utazások, útleírások

A bregenzi víziszínpad az Aida díszletével

A magaslatból csodálatos látvány tárul elénk

zéppontja négy héten keresztül minden év júliusában és augusztusában. Nézőtere 5600 nézőt képes fogadni. Tavaly nyáron Verdi Aidáját játszották. 2009. július 29. Schwarzachi szállásunk erkélyéről a bildsteni zarándoktemplomot láttuk, ezért mielőtt végleg hazaindultunk volna, felmentünk a templomhoz. Innen csodálatos kilátás tárult elénk. Láttuk egész Schwarzachot. Útközben megálltunk még Salzburgban. Sétáltunk a Mirabell-kertben, ahol Maria játszik a gyerekekkel a Muzsika hangjában. Innen eljutottunk a Gabonakereskedők utcájába, a középkori polgárváros hosszú főutcájába. Érdekessége, hogy a 9. szám alatt született Wolfgang Amadeus Mozart 1756. január 27én. Mozart apja, Leopold az érsek udvari karmestere volt és a harmadik emeleten bérelt egy lakást. A Mozart család 1773 és 1787 között egy másik épületben élt, ugyanis a Gabonakereskedők utcájában lévő ház túl szűkös lett számukra. Megnéztük még a Salzburgi Székesegyházat, de másra már sajnos nem jutott időnk. Remélem, egyszer majd még megnézhetjük az egész várost. Mozart szülőháza Salzburgban, a Gabonakereskedők utcájában

•

8/2010

167

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Mag. Gabriela Zver

gabriela.zver@guest.arnes.si

»Prihod gladiatorjev« KPZ Vita Lendava v Mostarju V prejšnji številki ste lahko brali, kako je bilo na tekmovanju v Budimpešti, kako smo se mučili s pridobivanjem finančnih sredstev … kako smo iz svojih žepkov skomponirali neko možnost in upali, da bomo od občine dobili obljubljeno naknadno finančno podporo. V madžarskem glavnem mestu smo namreč s svojim zelo uspešnim nastopom predstavljali tako občino kot državo. (Mimogrede: naš zbor je dobil zlato na istovrstnem tekmovanju kot Perpetuum Jazzile, le da so oni dobili nagrado v Gradcu/Grazu, v kategoriji jazza, mi pa v Budimpešti, v kategoriji mešani pevski

molči. Končno prispe odgovor. Peli naj bi v Glasbe-

zbori. Šlo pa je za enako mednarodno tekmovanje: Mu-

nem centru Pavarotti, v Galeriji Kraljice Katarine pa

sica Mundi. Tekmovanja s tem imenom potekajo ves

tudi v katoliški cerkvi. V cerkvi? Joj, to ne bo dobro.

čas v različnih krajih sveta, žirija in kriterij ocenjeva-

Bog ve, kako dober je njihov zbor, pa kakšna pravila

nja pa sta vedno ista, zato smo na svoj uspeh lahko

imajo, naj gre kaj narobe. Eh, pustimo raje to. Tista

upravičeno ponosni!)

dva koncerta odpojemo – pa konec.

Tako smo sredi poletja res prejeli nakazilo, ki je

Pride dan odhoda. Ura ena ponoči. Izvemo, da sta

pomagalo pokriti stroške udeležbe na tekmovanju,

Tanja in Marjetka tako bolni, da sploh ne moreta na

nekaj pa je še ostalo za motivacijo zbora z namenom,

pot. Toliko o vseh gripah in virozah. Za Jureta smo že

da denar porabimo pametno - za nadaljnjo promocijo.

vedeli, da ne bo šel z nami, zdaj pa še to.

Tako je tudi bilo … Naša iznajdljiva Suzana je vzpo-

In tako je Vita odpeketala proti Bosni. Voznika av-

stavila stike z Mostarjem, kjer naj bi imeli zelo dober

tobusa sporočita, da se ne bomo peljali po avtocesti,

zbor, ki je pel celo papežu. Le kaj naj bi to pomenilo?

ker piha močna burja … Je to nateg? Vsi smo sledili

Takrat še nismo vedeli. Spet se je vrgel upravni odbor,

vremenu in hrvaškim razmeram na cesti, vreme bi

z našo tako pridno Tanjo na čelu, v veliko organizacij-

moralo biti lepo. Ampak voznika sta imela svoje ra-

sko akcijo.

čune … Seveda je ceneje potovati po lokalnih cestah.

Suzana kmalu postavi zadnje in odločilno vpraša-

Tako smo se vili po ovinkih, dolinah in strminah Hr-

nje: »Kaj zdaj, gremo konec oktobra v Mostar ali ne?

vaške in Bosne ter končno prispeli na cilj. Srečanje

Odločite se že. To ni kar tako.« Mi se odločimo, da se

z realnostjo: ojej, kaj je v Mostarju še vedno vojna?

bomo podali na miniturnejo, a Mostar nekaj časa

Nismo mogli verjeti, da je med prenovljenimi stavba-

168

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

mi še zmeraj toliko takih, ki

sledile so zdravice, potem pa

so prerešetane tako, kot da

je Vita vklopila svoj džuboks

bi boji potekali prav včeraj.

program. Pevci mostarskega

Najdemo hotel Mostar in

zbora, ki bodo letos prišli pet

vstopimo v ledeno hladne

v Lendavo, so nas poimeno-

sobe. Seveda smo vsi nepre-

vali potujoči džuboks, ker

spani in tako še bolj drh-

znamo na pamet toliko pe-

timo, dokler ne zagledamo

smi vseh žanrov in jezikov.

odrešujočih klim nad vrati.

Mi pojemo vse, kar vam srce

Vsi jih vklopimo, pride do izpada elektrike in do hi-

poželi. Vedno se najde vsaj ena gruča pevcev, ki po-

tre odprave težav s strani hotela ter do novega navala

zna katerokoli pesem. Imeli pa smo tudi »izzivalce«.

gretja sob.

 Sredi največje žurke se je od sosednje mize slišalo:

Ne boste verjeli, ob dveh popoldne je sledilo »obve-

Tam kjer murke cveto … pa Po jezeru … Kaj?? Od kdaj

zno« dvourno spanje, počivanje. Res smo bili od vo-

poznajo Bosanci vse te slovenske pesmi? Odkrili smo,

žnje povsem izmučeni. Po počivanju je sledila vaja v

da so pri sosednji mizi sedeli neki hrvaški prijatelji

jedilnici hotela, nato smo se uredili za nastop in se

Lendavčanov, ki so se teh pesmi naučili ob obiskih

odpeljali do Pavarottijeve dvorane. To je dvorana, ki jo

v Lendavi. Če to ni naključje?! Višek večera pa je bil

je dal slavni Pavarotti po vojni urediti z namenom, da

pevski duo dveh tenorjev, dirigentov: dona Dragana

bi se v njej mladi glasbeno izobraževali. Večina pro-

Filipovića in našega Jožeta Gerenčerja.

storov služi glasbeni šoli, dvorana pa je seveda name-

Dušan pa je po vsaki pesmi uspel popeljati zbor v

njena nastopom in prireditvam.

skupinsko prepevanje Fučikove znane pesmi Prihod

Kot je to v Lendavi večkrat v navadi, tako je bilo

gladiatorjev, ki jo bolje poznate kot cirkuški marš: Rata

tudi v Mostarju, da sta ob isti uri in istega dne vsaj dve

tararara rata tara rata tararara rata tara …  Tudi si-

prireditvi. Tako smo imeli manj publike, kot bi je imeli

cer smo to melodijo pogrevali vse dneve ob katerikoli

sicer, a nič zato. Ta, ki je prišla, je bila zelo prisrčna,

priložnosti, postala je naša priložnostna »himna«.

predvsem pa strokovna. Poz-

Ob koncu večera je v avli

dravil nas je njihov župan,

hotela sledilo načrtovanje

mi smo prenesli pozdrave

urnika

našega. Odpojemo koncert,

Kdo bo šel do starega mosta,

zadovoljni smo z nastopom,

kje se dobimo, kakšne so

sledi večerja v gostilni z bo-

možnosti, kdaj se moramo

sansko hrano in ob odlični

do vaj vrniti v hotel … Kljub

postrežbi. Ko pridemo pev-

vsem dogovorom smo mi

ci Vite do bogato naloženih

pač takšni, da nekdo vedno

miz, se vedno obnašamo, kot

nekaj presliši, nekdo vedno

prihodnjega

dne.

da doma nimamo kaj jesti. Resnično uživamo v kuli-

na nekaj pozabi, zaspi, zamudi. Neverjetno pa je, da

naričnih dobrotah! Tako je bilo tudi tokrat. Lastnik

smo do usodnega trenutka potem vedno vsi na pra-

gostilne nam je predstavil vse, kar so prinesli na mizo,

vem mestu. Vsak vitaš skrbi za vsakega vitaša. Tudi •

8/2010

169

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

če pade nekaj krepkih besed, se v tem zboru še nismo

tov Kujundžiluka (znana stara ulica) prikukajo vitaši.

sprli. Ne v Pragi, ne v Budimpešti, ne v Mostarju. Res.

Suzana obljubi, da bo uredila prevoz. Naša lesena

To mi je pri zboru najbolj všeč. Vedno pravim, da smo

in sodelovanja neželjna voznika avtobusa popustita

»bunch of crazy people«, kup čudakov in vesoljcev, ki

in nas odpeljeta do brzic levega pritoka Neretve, do

se pa neverjetno ujamejo, tako ali drugače. Če ne bi

Bune. Oh, kakšen prizor! Kakšna škoda bi bila, če ne

bilo zbora, je čisto mogoče, da se ne bi nikoli družili,

bi videli teh lepot. Sproščamo se ob vodi, fotografira-

ker bi menili, da si nismo blizu. Potem pa osebe spo-

mo sto na uro, čas odleti, kot bi mignil.

znaš, saj si z njimi noč in dan, in ti postanejo všeč.

V hotelu nas že čaka naspan zborovodja. Kje ste?

Toleriramo si napakice, si odpuščamo in uživamo v

Takoj na opevanje, oblecite se, gremo! Pevska četa se

našem povsem odbitem humorju. 

res v najkrajšem času zbere in uredi. Ker smo včeraj

Zjutraj letim z Vladimiro in Jasno na zajtrk, vsi

navdušili dona Filipovića, ki najprej ni vedel, kaj lahko

drugi pa že odhajajo k Neretvi. »Pa kaj je zdaj to?« »Uro

pričuje od našega petja, je zdaj vztrajal, da zapojemo

so premaknili, mi se ravna-

pet pesmi pri katoliški maši.

mo po stari uri in se pravkar

Mimogrede – pri njihovi

odpravljamo k mostu.« In res

maši je po navadi 700 ljudi.

so odfrčali s svetlobno hitro-

Ups, v grlu se nam je poro-

stjo, da najdejo tisti znani

dil cmok, a smo izziv seveda

most. Me pa lepo v počasnem

sprejeli. Vstopimo v moder-

balkanskem tempu: najprej

no in lepo cerkev. Upojemo

zajtrk, nato sprehod v mesto.

se, se vse dogovorimo. Ko za-

Upoštevamo oznake ob cesti,

pojemo prvo pesem, zamoči-

aha, desno most. In hodimo,

mo vstop pri Glorii. Ojej, ojej.

hodimo, hodimo. Ta smer je nekam čudna. »Izvinite,

Seveda se takoj vsi vitaši »sekiramo«, joj, ne že spet pri

gdje je Stari most?« »Pa idite po ovoj ulici do hotela

Glorii. Težava je namreč ta, da se med sabo nismo do-

Mostar i onda …« (Kaj? Naj se vrnemo do našega hote-

bro slišali in Olgica je morala nepričakovano igrati na

la? Je to šala? Je kje skrita kamera?) Demonstrativno

orgle ... Ampak takšni šoki so svojevrsten izziv. Ostalo

smo zavile v prvi »kafić« in si naročile dobro bosansko

je bilo odpeto korektno. Zanimivo je bilo doživeti Mo-

kavo. Po njej smo se znova sprehodile do hotela ter

star med mašo: poslušaš pridigo katoliškega duhov-

poskusile v drugo najti most, čeprav se je prosti čas

nika, vmes pa slišiš, kako muezin kliče z minareta,

iztekal. Naenkrat zagledamo Simono in Ireno. Seveda

doživetje dveh ver na enem mestu v istem trenutku

tudi polne vrečke mostarske robe s sejma (džezve, ru-

– res nekaj posebnega.

tice, prtički, nakit). Odrešitev je stala pred nami. »No

Sledi nastop v Galeriji. Simpatičen prostor, ume-

dobro, pospremili vas bova do reke in mostu.«

tniški. Vprašajo nas, ali potrebujemo klavir. Ni ovir,

Končno Neretva, končno most in vitaši za vsakim

seveda ga imajo. Evo, dečki, »malo pomognite, ima

vogalom. Prava okupacija starega dela mesta. 

ovdje samo dve, tri stepenice«. In naši fantje prinesejo

Nakupimo si nekaj sadja in se odločimo za nasle-

tisti prelepi črni klavir, zrkla jim stopijo iz jamic, vsi

dnjo improvizacijo. Kdo je za to, da bi šli do slapov Ne-

so zaripli v obraz. Borut preklinja vsako »stepenico«

retve? Ja, ja!! Iz vseh trgovinic, iz vseh vogalov in ko-

posebej, saj jih ni bilo le dve ali tri, temveč pravo sto-

170

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda Hrvaško kult urn o društvo Pomurje, Lendava

Izlet s društvom »Murania« u Budimpeštu U organzaciji društva »MURANIA« smo se desetak

pnišče, klavir pa težek kot … Ampak naši fantje niso

članova društva HKD Pomurje, zajedno s članicama

od muh. Prenesejo tudi to. Se pa takoj dogovorijo, da

kulturnog društva Petišovci, vinogradarskim druš-

bodo po koncertu pobegnili iz dvorane, ker ga nočejo

tvom, turističkim društvom Lendave i članovima Mu-

nesti nazaj. Ha, ha.

ranie, dne 07.04.2009, u jutarnjim satima zaputili

Odpojemo koncert, zdi se mi, da pojemo dobro, da

prema Budimpešti. Vožnja je prošla u hipu s obave-

smo v pravi kondiciji. Naš dirigent podari koncertno

znim usputnim stajanjem na kavici. Dolaskom u ma-

mapo z vsemi notami donu Filipoviću, mi pa se poda-

đarsku prijestolnicu smo svaki puta iznova zadivljeni

mo v srce nočnega Mostarja.

njenom monumentalnošću i elegancijom evropskog

Tako smo podoživeli stari del mesta podnevi in po-

velegrada. Turističko vodstvo puta je preuzela direk-

noči, vmes smo srečali še nekaj Lendavčanov (ja, svet

torica Turizma Lendava, ga. Fehér Gabrijela, koja nas

je majhen) in poiskali zelo prijeten lokal za večerjo.

je o svemu detaljno informirala.

Znova okusi njihove lokalne kuhinje, mmmm, okusno, dodali pa smo še svoj odbiti humor, našo posebno začimbo. Tretji dan je bil dan odhoda. Zjutraj še hiter tek do starega jedra mesta, kakšna darilca, jutranja kava ali njihova lozovača za bolj divji pogon dneva in odhod. Suzani je uspelo prepričati voznika, da sta nam ob poti omogočila še ogled slapov Neretve, ki se imenujejo Kravice. Spet se nam je ponujalo bogato doživetje za oči in druga čutila … Vmes še postanek, na željo nekaterih pevcev, v Medžugorju in končala se je še

Na brdu Gellért (foto: Igor Kolenko)

ena pravljica …

Najprije smo se dovezli na brdo Gellért od kuda se s Citadelle protezao prekrasan pogled na grad. Tamo je postavljen: spomenik slobode, u znak sjećanja na ruske vojnike, koji su oslobodili grad. Po političkim •

8/2010

171

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Milenijski spomenik (foto: P. Orban)

Spomenik neodvisnosti (foto: P. Orban)

Mađarski parlament (foto: P. Orban)

promjena '90-ih godina su spomenik preimenovali u:

kip arkanđela Gabrijela. U podnožju je grobnica ne-

spomenik neovisnosti.

poznatog vojnika. U sklopu Trga heroja (Hősök tere),

Slijedila je kružna vožnja preko najpoznatijeg od

na njegovim bočnim stranama, nalaze se i dva značaj-

deset mostova Dunava Erzsébet hid-a, stadiona Fe-

na muzeja: Muzej lijepih umjetnosti i Muzej suvre-

renca Puskása-Népstadion, Trga heroja s milenij-

mene umjetnosti.

skim spomenikom, gdje nas je voditeljica upoznala

Posjetili smo i najveću crkvu u gradu (Szent István-

s velikanima mađarske povijesti: sedam plemenskih

bazilika), koju Mađari zovu 'bazilika', kako bi dočarali

vođa i mnogih drugih povjestnih ličnosti, među ostali-

njezinu veličinu i značaj najveće crkve u cijeloj državi.

ma kralja Stjepana, Bele IV., Matijaša Korvina i Lajoša

Unutar crkve se nalazi najveća mađarska, ujedno i

Košuta, čiji su kipovi kružno postavljeni, kao počasna

vrlo neobična relikvija: desna ruka prvog mađarskog

straža, okružuju Milenijski spomenik, tako nazvan

kralja, Stjepana. Slijedio je ogled zgrade mađarskog

radi obilježavanja tisućljetne obljetnice mađarskog

parlamenta (Országház), koja je najpoznatiji simbol

doseljavanja. Središnji dio spomenika zauzima 36

Budimpešte. To golemo zdanje je treći najveći parla-

metara visok korintski stup, na vrhu kojeg se nalazi

ment u svijetu i drugi u Europi, odmah iza onoga u

172

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Bukureštu. Otvoren je 1896. godine, simbolički ozna-

pravo stvorila mađarski narod. Ovo zanimljivo ime

čavajući tisućljetnu obljetnicu dolaska Mađara na

potječe od riblje tržnice, koja se na tom području na-

to područje. Zgrada parlamenta nalazi se na samoj

lazila još tijekom srednjeg vijeka, a čak se cijelo okol-

obali Dunava i niti jednog posjetitelja ne može osta-

no područje zvalo 'Ribarski grad'.

viti ravnodušnim. Jednosatno upoznavanje raskošno

Izlet smo zaključili na najljepši mogući način, pri-

opremljenih prostora ispunjenih slikama i ornamen-

sustvovanjem na koncertu lendavskog Komornog

tima nas je oduševilo.

pjevačkog zbora »VITA« u Magyar Kultúra Székhá-

Iscrpljene i umorne od puta, te obilaženja kultur-

za na Corvin terem-u, a koji je tamo sudjelovao na

nih spomenika, su nas organizatori puta počastili

međunarodnom natjecanju pjevačkih zborova pod

obilnim ručkom u restoraciji Trófea Grill. Zanimljiva

nazivom »Musica Mundi« i na kojem su dobili zlatno

koncepcija ponude u tom restoranu nas je zadržala

priznanje u kategoriji Mješanih pjevačkih zborova

dva sata u hedonističkom uživanju u hrani po princi-

(B1). Uvodne riječi pred koncertom su održali grado-

pu samoposluživanja, koje mi poznajemo kao švedski

načelnik Budimpešte g. Gabor Demszky i lendavski

stol. Razlika je bila samo u tome, da nam se osim već

župan g. mag Anton Balažek. Pod »dirigentskom pa-

pripremljene hrane, u zastakljenim vitrinama, nudilo

licom« vođe zbora g. Jožefa Gerenčera i uz klavirsku

obilje raznovrsnog sirovog mesa i ribe, koju je kuhar

pratnju g. Olge Palić je zbor izveo mješoviti repertoar,

po vašem izboru pripremio pred vama.

koji se sastojao od slovenskih i mađarskih narodnih

Okrijepljeni i osvježeni smo razgledavanje Budim-

pjesama do veličanstvenih i nezobilaznih internacio-

pešte nastavili vožnjom autobusom do Budima, gdje

nalnih izvedbi: Gloria in excelsis deo, The light of the

smo razgledali Gradsku palaču, Matjaževu crkvu i Ri-

world i drugih. Trinaest skladbi našeg «zlatnog« zbora

bičku tvrđavu, mjesto s vjerojatno najljepšim pogle-

ganule su nas do suza i ispratile iz Budimpešte. Po

dom na Budimpeštu, sastoji se od 7 tornjeva. Svaki

koncertu je slijedio domijenak s domaćim kolačima

toranj predstavlja po jedno mađarsko pleme, koje se

i suhomesnatim proizvodima, koje su pripremile vri-

doselilo u Mađarsku krajem 9. stoljeća i koja su za-

jedne ruke članica petišovskog kulturnog društva. Da bi se Lendava dostojno predstavila našim mađarskim domaćinima, nije izostala niti prezentacija odličnih vina naših vrsnih vinogradara g. Levačića i g. Rožmana, koji su se sami predstavili i velikodušno nam punili čaše zlatnom kapljicom. U kasnim večernjim satima smo se pozdravili od Budimpešte i puni prekrasnih dojmova zaputili u smjeru Lendave. Hvala društvu

Na koncertu lendavskog Komornog pjevačkog zbora »VITA« (foto: Igor Kolenko)

•

8/2010

»Murania« na savršeno organiziranom izletu. 173

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Marjeta Ribarič

Kar sami ustvarimo, nas navdaja z zadovoljstvom Pred slovenskim kulturnim praznikom se je spet enkrat pokazalo, da je na periferiji naše ljube domovine najzanesljivejše to, kar sami pripravimo. Običajno je tudi najboljše (da ne omenjam najcenejše). Saj je super, če lahko namesto proslave povabiš denimo gledališko skupino, literata iz Ljubljane, klovneso, plesalce kakšnega plesnega studia … ali odpelješ učence v muzej, galerijo … Toda ko začnemo preračunavati stroške, se hitro pokaže, da ne bo šlo – denarja pač

Svečanost ob slovenskem kulturnem prazniku v KD Lendava: nastop otroškega pevskega zbora DOŠ I Lendava z zborovodkinjo Tanjo Vajda (Foto: L. Meszelics)

ni, ne v šolah, ne v vrtcih, tudi v občinskih blagajnah ne. Zdi se mi, da je iz leta v leto slabše. Recesija je tudi na tem področju pustila pečat. Pa naj kdo reče, da so

ampak je res odraz veselja do ustvarjanja. Priprava

kulturne dobrine last naroda! Katerega dela naroda?

osrednje kulturne prireditve ob slovenskem kultur-

Edino tistega v centrih države.

nem prazniku je bila zaupana Dvojezični OŠ I Lenda-

Pa smo Lendavčani staknili glave in spoznali, da

va, Glasbeni šoli in Dvojezični srednji šoli Lendava.

imamo dovolj kvalitetnih izvajalcev, ki znajo pripra-

Učenci in dijaki so skupaj s svojimi mentorji pripra-

viti krasne stvari. Ugotovili smo tudi, da je domače

vili imenitno svečanost, v kateri ni manjkalo ničesar.

občinstvo domačim izvajalcem iz leta v leto bolj na-

Bila je prisrčna, vsebinsko izjemno globoka, slikovita,

klonjeno. Nekoč je bila dvorana kulturnega doma pol-

topla in drugačna kot prejšnja leta. Občinstvo, ki je do

na, ko je gostoval v njej kateri od ansamblov znanih

zadnjega kotička napolnilo veliko dvorano, se je nav-

slovenskih gledališč, kak

dušeno odzvalo.

posebno sloveč glasbenik,

Pomislili smo tudi na

orkester ali plesna sku-

najmlajše – tiste iz vrt-

pina. Počasi pa je vendar

ca in nižjih razredov OŠ.

prodrlo v zavest ljudi spo-

Člani gledališke skupi-

znanje, da je ustvarjalnost

ne Kofetarji, ki delujejo

domačih ljubiteljskih kul-

v okviru Društva upoko-

turnih delavcev mnogo

jencev Lendava, so pri-

dragocenejša od profesio-

pravili zanje gledališko

nalne, saj ni povezana s finančnim pridobitništvom, 174

Kofetarji: Maček Muri in prijateljica Julija (Foto: O. Paušič)

•

8/2010

predstavo Maček Muri in prijateljica Julija. Inte-

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

raktivna, igriva zgodba o »knjigožerki« Juliji, ki hodi sicer še v vrtec, a zna na pamet vse pesmice o Mačku Muriju, je pritegnila najmlajše občinstvo. Nabralo se je toliko povabil za gostovanje po vrtcih in šolah, da so bili lendavski upokojenci nalogi kar težko kos. A je za nastopajoče gotovo res prijeten občutek, ko se malčki tako živahno odzivajo in vključujejo v dogajanje na odru. Prijetno je tudi zato, ker starejši, kot pravijo sami, čutijo, da počnejo koristne, dobre, poučne stvari za mlade. Tudi vzgojiteljice Vrtca Lendava so se izkazale. Pripravile so igrico O piščančku, ki išče mamico. Kar nekaj popoldnevov so žrtvovale, da je Piščanček zaži-

O piščančku, ki išče mamico (Foto: O. Paušič) O piščančku, ki išče mamico (Foto: O. Paušič)

vel na odru. Pohvalno je, da imamo v Vrtcu Lendava kar nekaj gledališko dobro podkovanih vzgojiteljic, ki se že vrsto let s srcem posvečajo odrski dejavnosti in tako s »prostovoljnim« delom bogatijo kulturno življenje našega kraja. S petjem, plesom in domiselnimi kostumi so osvojile srca malih gledalcev, ki so gotovo najprisrčnejše občinstvo. Pripravile so tudi minute o Prešernu, pomenu kulturnega praznika in ilustrativno razstavo fotografij, predmetov, ki spominjajo na velikana slovenske književnosti. Tako so bili tudi otroci iz Vrtca Lendava in nje-

Razstava ob 8. februarju v Vrtcu Lendava

govih enot po okoliških vaseh deležni prijetnih uric, •

8/2010

175

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Olga Paušič

oplemenitenih s kul-

pausico@yahoo.com

turnimi prireditvami,

Peli bomo, dokler ne poči zadnja struna

ki so bile kvalitetne in zanimive. Spoznanje, da je naj bolj zanesljivo in naj več vredno to, kar sami ustvarimo, je odlična motivacija za delo v prihodnje. Kar nam v Lendavi manjka, so Vzgojiteljica - Prešeren

pa ustrezni prostori,

kjer bi ljubiteljske skupine lahko vadile in se pripravljale na nastope. Načrtovalci prostorov za dejavnosti so žal prezrli potrebo po vadbenih prostorih. Tako se tudi 28 – članski mešani pevski zbor, ki smo ga jeseni ustanovili v okviru DU Lendava in ima zanimivo ime Nimam časa (upokojenci se namreč pogosto izognejo vsem dejavnostim z izgovorom: nimam časa), stiska v klubskih prostorih društva upo-

Občinsko priznanje je nagrajenkama izročila podžupanja Občine Lendava ga. Mária Pozsonec. (Foto: László Meszelics)

kojencev. Najbrž se s podobnimi težavami ubadajo tudi drugod – vsekakor pa to ni tako velika ovira, da bi ne mo-

Tako je povedala v svojem nagovoru občinstvu le-

gli delati s srcem in dušo povsod tam, kjer čutimo, da

tošnja občinska nagrajenka za delo na področju glas-

so še proste niše in vrzeli.

bene kulture ga. Tanja Vajda na svečanosti ob slovenskem kulturnem prazniku. Velja ji verjeti, saj je od nekdaj »ena sama pesem«: polna vedrine in humorja, navdušenja za zborovsko petje, neumorna pri pedagoškem delu z osnovnošolci, ki so vse prej kot z lahkoto gnetljivi. Vemo, kako približno se dogajajo stvari po šolah; slovenisti, učitelji glasbe in likovniki so v bistvu deklice za vse. Tega je Tanja vajena in že dobrih trideset let je (seveda skupaj s svojimi pevci) nepogrešljiva pojava na vsaki proslavi bodisi v šoli ali v krajevni skupnosti. »Bili so časi, ko je šolski zbor prepeval celo na pogrebih imenitnejših Lendavčanov,« se pošali moja sogovornica. »Komaj sem uspela pregovoriti tedanje

Fotografija z vaje pevskega zbora Nimam časa (DU Lendava).

176

vodstvo šole, da prepevanje na pogrebih res ni del po•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

slanstva otroškega pevskega zbora!« A ob takšnih in drugačnih peripetijah se utrdiš in dozoriš! V zadnjem koledarskem letu pa se je prijazno odzvala povabilu DU Lendava in prevzela vodenje mešanega pevskega zbora starejših občanov, članov Društva upokojencev Lendava. Druščina pevcev si je nadela nenavadno ime Nimam časa, to pa zato, ker je najpogostejši izgovor naših upokojencev, ko se želijo izogniti zadolžitvam in nalogam: nimam časa! Fotografija z vaje pevskega zbora Nimam časa (DU Lendava). Spremljava: Over Mura band.

Seveda ni prvikrat, da dela Tanja z odraslimi pevci. Pred dobrimi desetimi leti je vodila mešani pevski

selilo, navdalo s ponosom. Nekdo je vendar opazil, da

zbor pedagoških delavcev DOŠ I Lendava in Vrtca

je v minulih letih veliko prispevala k pestrejšemu kul-

Lendava, kasneje pa Dekliški pevski zbor Lendava, ki

turnemu utripu mesta, predvsem pa k dvigu glasbene

se je razšel, ko so se srednješolke odpravile na študij.

kulture mladih. »Glasba je najbolj univerzalen jezik,«

Z dekliškim zborom je nastopila tudi v madžarskem

pove,« ne moreš se zmotiti, če izbereš za komunikacijo

družinskem filmu Čarobni božič.

glasbo, kakšrno koli že.« Sama ima rada prav vse zvrsti

Da je njeno življenje nadvse pestro, pogosto tudi

glasbe – le ob rapu jo bolijo ušesa. Poje seveda povsod,

stresno, odkrito prizna, a kljub vsem viharjem, ki

kjer se da, najraje med vožnjo v avtomobilu. Poje tudi v

so jo v minulih letih premetavali, nasmeh z njenega

cerkvenem pevskem zboru, kjer je mnogo laže, saj ji ni

obraza nikoli ne zgine. Vem, da ima rada ljudi, prija-

treba misliti na zborovodske dolžnosti – samo lepo peti

telje, na prvem mestu pa je seveda družina. Tudi to-

mora. Pravi oddih.

krat je na vprašanje, česa si najbolj želi, povedala: »

Pravi, da bi morali biti Lendavčani zares nadvse

Zdravja, predvsem zdravja. In da lahko delam v miru,

zadovoljni s pestrostjo glasbenih prireditev, ki se jih

brez zunanjih pritiskov, brez velikih pričakovanj. Ne

lahko med letom udeležijo. Dobri so koncerti gojencev

želim si uspehov, bolj pomembno se mi zdi, da ljudje

Glasbene šole Lendava, gostujočih zborov, vrhunskih

ob petju uživajo, se sproščajo, družijo, zabavajo – to

glasbenih umetnikov in

je pomembnejše kot bitka

še kaj bi se našlo.

za prva mesta in medna-

Tanjo poznam kot izje-

rodne lovorike.« Res je

mno samokritično, skro-

tako, vaje našega pevske-

mno osebo, ki ne izstopa

ga zbora so en sam smeh,

rada. Veseli se drobnih

prijateljsko zbadanje, hu-

stvari, zna biti krasna pri-

mor …

jateljica in zanesljiva so-

Prizna, da jo je občin-

delavka. Lepo je sodelova-

sko priznanje za delo na

ti z njo in jo poznati – kar

področju kulture resnično presenetilo, naslednji trenutek pa seveda razve-

Fotografija z vaje pevskega zbora Nimam časa (DU Lendava). Spremljava: Over Mura band.

•

8/2010

tudi ni dano vsakomur!

177

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Pero Markić Profesor likovne umjetn os ti

Izložba umjetničke fotografije članova Fotokluba Čakovec na temu Međimurje Hrvatsko kulturno društvo Pomurje organiziralo je u Lendavi gostovanje jednog od najaktivnijih i najkvalitetnijih fotokluba u Hrvatskoj, Fotokluba Čakovec. Udruga Fotoklub Čakovec osnovana je u prosincu 2007. godine. Najvažniji cilj udruge je promocija fotografske umjetnosti, ali i razvitak i unapređenje fotografije kao tehničke, a posebno kao umjetničke discipline. Za sad udruga broji četrdesetak članova, koji uspješno sudjeluju na doma-

Panonski zid – Autor: Davor Dolenčić

ćim i međunarodnim fotografskim natječajima. Fotoklub Čakovec inicijator je i uspješan organi-

Ona je sastavni dio života, ona je sredstvo buduće

zator raznih projekata na području fotografije, a

primjene u svim varijantama vizuelnih komunikaci-

trenutno rade na projektu međunarodne surad-

ja; objektiv je »tajanstveno« tehničko oko koje relativ-

nje u kojem sudjeluju fotoklubovi iz Slovenije i

no lako zaviri u svaki zemaljski i velik dio kozmičkog

Mađarske.

prostora. Uz to fotografija sadrži i duhovno stanje te

Davor Dolenčić

umjetnički doživljaj. Ipak, umjetnička fotografija čini nešto iznad osta-

Izložba fotografija članova Fotokluba Čakovec – Međimurje

lih oblika slikovnog kazivanja, jer ovjekovječuje nepatvorenu istinu, zorno budi emocije te snažno djeluje na ljudski osjećaj i stvaranje općeg estetskog kriterija. Umjetnička nam fotografija predočava prizore, kojima

Ako se po jutru dan poznaje, tad možemo udruzi

nismo davali osobit značaj – dok se nije u dijeliću se-

Fotokluba Čakovec, a na temelju početnih rezultata,

kunde otkrio pravi karakter motiva što zrači jasnom

proreći uspješan dan i plodonosnu budućnost u in-

porukom i umjetničkom idejom. Majstor umjetničke

ventivnom izričaju na polju umjetničke fotografije.

fotografije dugo traži sadržaje, koje kadrira u najpo-

Danas ništa tako zorno, u moderno doba, ne ko-

voljnijem rakursu, često čekajući svjetlosni, kolori-

municira među ljudima, kao što to čini sveprisutna,

stički, posebni efekt – poduzima tehničke postupke

svejezična, dokumentarna i umjetnička fotografija.

i konačno – varira i selektira, jer fotografija koja za-

178

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Na jezeru – Autor: Filip Lučin

dovoljava umjetničke kriterije – mora zadovoljiti sve

ćaj za bitno; tako dominatni motivi prirodno kores-

parametre umjetničkog stvaralaštva.

pondiraju s okolinom.

Kao i u ostalim granama opće umjetnosti i stvara-

Fotografije, uglavnom u boji – odražavaju međi-

oci umjetničke fotografije naginju određenoj specijali-

murski kolorit s naglašenim plavim, zelenim i žuto-

zaciji, tražeći svoje motive, mada su svi članovi Foto-

smeđim ugođajem gdje bijelo i sivo stvara ritam i čvr-

kluba Čakovec za ovu izložbu uzeli zajedničku temu

stinu prizora. Duboke perspektive i igra svjetla pobu-

Međimurje.

đuju maštu i vode nas u vrijeme iz kojeg potječu naši

Naravno, većina umjetnika želi u svom radu na-

korjeni bez čega ne bi bilo ni današnjeg Međimurja

glasiti zavičajnost, jer je neposredno i doživljavaju, s

koje bilježi najbrži razvoj gotovo po svim segmentima

njom žive, pa ih prema tome ona i snažno motivira.

pa ima i u kulturi avargardnu ulogu u regiji.

Gotovo svi eksponati ove izložbe nose pečat tradici-

Svi autori postava ove izložbe ušli su u bit vreme-

onalnog sadržaja, pa lako prepoznajemo ovo podne-

na i prostora i mogu biti snažan poticaj novim nara-

blje, koje bismo mogli smjestiti u polovicu »idiličnog«

štajima. Gledano općenito ovaj klub ljubitelja umjet-

prošlog stoljeća.

ničke fotografije ima sve preduvjete da postane bitan

No, lako možemo uočiti da ovi inventivni stvaraoci

segment na području opće, ne samo regionalne, već i

izvrsno vladaju tehnikom, te da imaju profinjen osje-

hrvatske kulture. •

8/2010

179

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda

renata.pohajda@nafta-geoterm.si

Hrvaško kult urn o društvo Pomurje, Lendava • www.hkd-pomurje.si • Foto: Davor Dolenčić

»Priločka amaterska scena« u lendavskoj sinagogi U februaru su nam se u intimnom prostoru len-

svoju prozu piše u međimurskom dijalektu, što tek-

davske sinagoge predstavili dragi gosti iz Preloga »Pri-

stovima daje autentičnost i lakše uživljavanje u likove

ločka amaterska scena«, koja djeluje od 2005. godine.

i situacije međimurske svakodnevnice.

To nije bio naš prvi susret s njima, jer smo njihov rad upoznali prošle godine u sklopu manifestacije, kada nam je grad Prelog u lendavskom kulturnom domu predstavio svoje kulturne udruge. Ovoga puta smo uživali u satiričnom igrokazu »Kanal«, kojim je autor Božidar Glavina, prikazao svoju vještinu stvaranja komičnih situacija i dobro poznavanje psihologije i mentaliteta lokalnog stanovništva Međimurja. Božidar Glavina je do sada objavio dramu »Osta-

»Priločka amaterska scena« u lendavskoj sinagogi iz Preloga u satiričnom igrokazu »Kanal«, autora Božidara Glavine

nimo neprimijećeni«, zbirku pjesama na kajkavskom »Herbija i druge falinge« i zbirku igrokaza »Kaj se tu ima reći?«, također na dijalektu. Voditelj je, kao i jedan

Pažljiviji čitatelj će u Glavininim likovima prepo-

od osnivača »Priločke amaterske scene«. Redovito sa

znati ljude, koji žive svuda oko nas i ne moraju se

svojim tekstovima sudjeluje na smotrama kazališnih

nužno regionalno ograničiti. Ne susrećemo li svi mi

amatera međimurske županije, a njegovi su igrokazi

u svakodnevnom životu razne manipulante, karijeri-

izvedeni na brojnim državnim susretima. Glavina je

ste, slabiće, idealiste, prevarante, romantičare i lopo-

član »Književnog kruga Prelog« u čijim publikacijama

ve? Akteri njegovih tekstova su majstori sitnih nad-

također objavljuje.

mudrivanja i podmetanja iz kojih se razvija komični

Glumačka ekipa u sastavu: Dejan Novak, Damir

zaplet vrlo vješto kreiran i uglavnom iznenađujuće

Mužinić, Filip Hozjak i Barbara Novak, nasmijala nas

razriješen.

je do suza svojom izvedbom predstave »Kanal«.

Često je naša stvarnost tragikomična i burleskna,

Predstava je na najbolji način upotpunila promo-

ali je samo pronicljiv duh može prepoznati i zabilježiti.

ciju nove knjige dramskih tekstova sličnog tonaliteta,

Upravo zbog toga smo uživali u večeri i druženju

autora, osnivača i voditelja »Priločke amaterske sce-

s Božidarom Glavinom i sjajnim amaterskim glumci-

ne« pod imenom »Komu to ftičeki popevljeju«. Već iz

ma, članovima PAC-a te poželjeli, da nas što prije po-

samoga naziva zbirke je vidljivo, da Božidar Glavina

novno posjete.

180

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda

renata.pohajda@nafta-geoterm.si

Hrvaško kult urn o društvo Pomurje, Lendava • www.hkd-pomurje.si • Foto: Davor Dolenčić

Hrvatski bal Prvi hrvatski bal je Hrvatsko kulturno društvo Po-

Lipa u Lendavi, gdje nas ljubazno osoblje svaki puta

murje organiziralo još 2006. godine s namjerom, da to

ugosti na profesionalnom nivou. Već sam dolazak u

postane tradicionalna manifestacija i godišnja krun-

dvoranu obećava dobru zabavu. Goste dočekujemo

ska svečanost i prilika, da se članovi HKD Pomurje, do-

paletom domaćih aperitiva i prigodnim predjelom

bro zabavimo zajedno s našim gostima i prijateljima.

kao uvodom u gastronomiju predstavljene regije.

Cilj je bio organizirati plesno veče na visokoj razini, što podrazumijeva kvalitetne i poznate zabavljače i glazbenike, te prezentaciju gastronomije jedne hrvatske regije. Prvi bal je bio organiziran na temu Međimurja, koje je više nego dostojno predstavio poznati međimurski kantautor Žiga – Mirko Švenda, koji je cijelu dvoranu držao na nogama do kasnih jutarnjih sati. U pauzama je bio organiziran kulturno umjetnički program uz izvornu izvedbu međimurskih pjesama, Treći Hrvatski bal na temu Dalmacija u Hotelu Lipa

te recitacije naših članova. Ohrabreni uspješnim reakcijama i odazivom s prvoga hrvatskog bala smo se sli-

U toku večeri se gostujućem ansamblu uvijek pri-

jedeće, 2007. godine ponovno prihvatili organizacije te,

druže i tamburaši, koji djeluju u sklopu našega kul-

za nas, velike manifestacije i to na temu Prigorja.

turnog društva. Izabranim repertoarom skladbi iz

Tradicija je nastavljena na temu Dalmacije s kla-

Međimurja, Podravine, Zagorja, Dalmacije, Slavonije

pom Ultima iz Murtera, koja je pratila pjevačicu Mari-

i drugih krajeva Hrvatske nas oduševljavaju i doka-

nu Tomašević, a slijedeću godinu na temu Slavonije.

zuju kako se s ljubavlju i upornim vježbanjem može

Hrvatski bal se održava u ugodnom ambijentu hotela

puno postići. Postali su pravi profesionalci i vrlo smo ponosni na njih. Ove godine očekujemo i nastup naše folklorne skupine, koja djeluje već skoro pola godine. Obavezna tombola, koja je uvijek sastavljena od primamljivih nagrada, je svaki puta rasprodana u trenu. Sakupljeni prihod od tombole nam je dobra financijska rezerva za organiziranje bala slijedeće godine. Bal je tako postao tradicionalna priredba, koja služi na čast našem kulturnom društvu i naš je doprinos kulturno

Prvi Hrvatski bal u Hoteli Lipa na temu Međimurje

zabavnoj ponudi Lendave. •

8/2010

181

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda Hrvaško kult urn o društvo Pomurje, Lendava

Misa na hrvatskom jeziku u crkvi sv. Katarine Koncert zbora iz Ludbrega u lendavskoj crkvi. (Foto: Davor Dolenčić)

I ove godine, 9. siječnja, je u organizaciji Hrvatskog

Prva misa na hrvatskom jeziku u crkvi sv. Katarine

kulturnog društva Pomurje u suradnji sa Župnim

je održana 2007. godine i tom prilikom se predstavi-

uredom Lendava, u crkvi sv. Katarine održana misa

la prijateljska župa iz Hrvatske iz Ludbrega. Slijedeće

na hrvatskom jeziku, koju je predvodio varaždinski

godine smo organizirali svetu misu i božićni koncert

biskup mons. Josip Mrzljak.

pjevačkog zbora i tamburaškog orkestra Josip Vrhov-

Humanitarni koncert poslije mise je održao zbor

ski iz Nedelišća.

varaždinske katedrale »Choros angelicus« zajedno s

S posebnim ponosom se prisjećamo humanitar-

muškim oktetom varaždinske katedrale, a repertoar

nog koncerta u našoj crkvi, koji je organiziran u janu-

je bio sastavljen od misnih i liturgijskih pjesama, te

aru 2008. godine, a dobrovoljni prilozi nazočnih su

hrvatskih božićnih pjesama. Prošle godine u siječnju

darovani za nove crkvene orgulje.

je održana misa na hrvatskom jeziku, koju je predvo-

Koncert je izveo muški pjevački zbor: »Zagrebački

dio velečasni Ivan Herceg, župnik iz Svetog Martina

liječnici pjevači« (ZLP) – Medici cantores zagrebiensis,

na Muri.

koji je zbog ‘30-godišnje tradicije garancija kvalitete.

Svetu misu su svojim prisustvom uveličali, gene-

Nastup zbora je organizirao dugogodišnji član

ralni vikar biskupije Murska Sobota, monsinjor Franc

zbora i istaknuti član našega HKD Pomurje, kardi-

Režonja, te načelnik općine Svetog Martina na Muri g.

olog dr. Ivan Kos, koji dugi niz godina živi i radi u

Franjo Makovec. Tri zbora iz Svetog Martina na Muri

Radencima.

su pjevala na misi, a nakon toga su nam izveli veli-

U organizaciji HKD Pomurje, uz svesrdnu podršku

čanstveni koncert uz izvedbu božićnog repertoara.

i susretljivost našega župnika velečasnog Tomislava

Da bi doživljaj bio potpun, poslije mise je slijedio

Šantaka, vjernici hrvatske nacionalnosti se mogu u

nadahnuti nastup župnog zbora naših gostiju iz Sve-

vrijeme božićnih blagdana, u svom novom domu po-

tog Martina na Muri, mješovitog pjevačkog zbora,

moliti u materinjem jeziku i zajedno sa slovenskim i

zbora mladih i dječjeg zbora uz pratnju tamburaškog

mađarskim sugrađanima u duhu zajedništva promi-

orkestra.

cati božićne poruke mira, ljubavi i strpljivosti.

Misa na hrvatskom jeziku u lendavskoj crkvi, koja

Upravo ta multikulturalnost i međusobno prihva-

se održava već treću godinu, je postala tradicionalni

ćanje različitosti nas na ovim našim prostorima obo-

događaj u ranim danima poslije Božića.

gaćuje i čini boljim ljudima.

182

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Renata Lugomer-Pohajda

renata.pohajda@nafta-geoterm.si

Hrvaško kult urn o društvo Pomurje, Lendava • www.hkd-pomurje.si • Foto: Davor Dolenčić

Predstavljanje Panonskog instituta u Bánffy centru u Lendavi i ostale kulturne manifestacije Dana 20.04.2007. su nam u prijatnom, intimnom prostoru Bánffy centra, aktivnosti Panonskog instituta predstavili: osnivatelj i predsjednik dr. Robert Hajszan i njegov suradnik g. Franjo Ostović. Doznali smo, da je Panonski institut osnovan 7. decembra 1993. u mjestu Pinkovec, Güttenbach u Austriji, radi očuvanja i promicanja kulture naroda s prostora nekadašnje rimske Panonije. Panonski institut svake godine objavljuje Panonsku ljetnu knjigu, u kojoj uz gradišćanske Hrvate pišu i Austrijanci, Mađari, Slovenci, Česi i drugi na-

Aktivnosti Panonskog instituta su predstavili: osnivatelj i predsjednik dr. Robert Hajszan i njegov suradnik g. Franjo Ostović

rodi. Također, pruža mogućnost afirmacije brojnim književnicima, te nekoliko puta godišnje organizira književne večeri, izložbe i sl. Dr. Hajszan ističe, da želi

odgovarali na pitanja o jeziku i načinu života Hrvata

pokazati „otkuda su došli naši „stari“, te kako su se

u iseljeništvu, te o problemima s kojima se susreću i

ovdje stoljećima naseljavali”. Posjet gostiju iz Panon-

naporima, da održe svoju kulturu. Napomenuli su, da

skog instituta je bio namijenjen povezivanju manjina

je organizacija života manjina na našem području, u

s naših prostora i ujedno poziv na suradnju na kul-

sjeveroistočnoj Sloveniji, vrlo dobra i da bi željeli us-

turnom nivou.

postaviti tjesniju suradnju s manjinama u Sloveniji,

Gosti iz Pinkovca su nam predstavili svoju Pa-

jer je do sada iz naših krajeva bio slabiji odaziv, a tvr-

nonsku knjigu i mjesečnik Panonski list, koji obiluju

de da bi željeli o dobroj suradnji i uspješnom suživotu

stručnim povjestnim tekstovima i prikazima sadaš-

od nas ponešto naučiti i primjeniti na život manjina

njeg života gradiščanskih Hrvata, Mađara, Slovenaca

u Austriji.

i ostalih manjina na području „Panonije“.

Prezentaciju je popratio prigodni kulturni pro-

Sa zanimanjem smo prelistali tekstove na hrvat-

gram u kojemu su nam se s odabranim repertoarom

skom jeziku gradišćanskih Hrvata, koji je zadržao ar-

predstavile profesorica flaute Maja Novak iz lendav-

haičan oblik i zbog izolacije manjina se stoljećima nije

ske glazbene škole i Eva Fehér s recitalom mađarske

mijenjao. Dr. Hajszan i g. Ostović su nam s veseljem

poezije iz Panonske ljetne knjige. Na kraju su nam •

8/2010

183

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

skog kazališta iz Preloga s komedijom Zlatni dečki, autora Božidara Glavine. Grad Prelog se je predstavio cjelovečernjim kulturno umjetničkim programom u lendavskom kulturnom domu. Na uvodnoj izložbi umjetničkih slika i skulptura članova likovne udruge donjeg Međimurja su bili nazočni župani obiju općina, g. Dragutin Glavina i lendavski župan mag. Anton Balažek. Krunska svečanost predstavljanja grada Čakovca je održana 2009. godine, također u velebnom Profesorica flaute Maja Novak iz lendavske glazbene škole

Eva Fehér s recitalom mađarske poezije iz Panonske ljetne knjige

prostoru lendavskog kulturnog doma i tom prigodom je potpisan sporazum o međusobnoj kultur-

gosti podijelili primjerke Panonskog lista. Spontano

noj suradnji međimurske županije i lendavske opći-

druženje smo nastavili uz mali domijenak i okrijepu

ne. Cilj sporazuma je bila obnova i dostizanje tjesni-

s odličnim lendavskim vinima i tradicionalnim „pe-

je suradnje na kulturno gospodarskom nivou. Tom

recima“. Rastali smo se uz obećanje, da ćemo naše

prigodom je župan mag. Anton Balažek obećao HKD

druženje u skoroj budućnosti ponoviti i da ćemo se

Pomurje ustupiti odgovarajući prostor na korištenje i

pokušati uključiti u aktivnosti Panonskog institu-

svoje obećanje je održao.

ta, te time dati obol kulturnoj suradnji „panonskih“ naroda. Osim povezivanja s Panonskim institutom, naše je kulturno društvo HKD Pomurje uspostavilo i kulturnu suradnju s društvima iz Republike Hrvatske tako, da smo u Bánffy centru, lendavskoj sinagogi, te kulturnom domu proteklih godina, među ostalima, ugostili i literarnu sekciju »Podravke« iz Koprivnice, organizirali koncert u kulturnom domu poznatog međimurskog kantautora međimurske etnoglazbe Žige s bandistima, organizirali literarni susret s piscem Aleksejem Milinovićem iz Preloga i gostima iz Panonskog instituta, te predstavljanje treće knjige G. Dragutin Glavina, župan grada Prelog (u sredini) i lendavski župan mag. Anton Balažek (lijevo)

autora Milinovića: Tajna firentinskog podruma Michelangela Buonarottija, organizirali gostovanje amater184

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Bence Lajos

bence.lajos@freemail.hu

„Eltévelyedettek Kongresszusa” Felsőlakosban A komikumtól a tragikumig „helyben járva” Előzmények

vendégszerepléseit. A lendvai műkedvelő tevékenység 1970 után némileg visszaszorult, aminek okait Var-

Nem teljesen előzmény nélküliek azok az alter-

ga a Szabadkai Népszínház, később az Állami Déryné

natívnak is mondható, a modern és posztmodern

Színház vendégszerepléseiben látja.

színházi törekvések között is helyet követelő színházi

Időközben azonban felnőtt egy olyan színházi gár-

produkciók, amiket a Lendva-vidéken Györkös Boris

da, amely nem csupán a színpadon, de a rendezés terén

amatőr csoportjával képvisel. Az 1945 és 1970 között

is eltanulta a szakma csínját-bínját. Elég két lendvai

zajló igen népszerű népi színjátszásnak a falu adta

nevet említenünk, akik színészként és rendezőként is

meg a műkedvelő-közönség bázisát. A jobbára népi

jóval meghaladták az amatőr jelzőhöz tapadó negatív

színműveket (Falu rossza,

és lekicsinylő értékítéletet:

Bor, Botcsinálta doktor, Kép-

Varga László (Bobák) és Top-

zelt beteg, stb.), előadó ama-

lak Ferenc. Ők a 70-es évek

tőr csoportok sok esetben

végén szinte egymással ver-

csak

településükön

sengve, de más utakat járva

adhatták elő „darabjaikat” a

próbálták megújítani a nép-

falusi lakosságnak, bár így

színműveken nevelkedett mu-

is nagy szolgálatot tettek egy

ravidéki magyar színjátszást,

falu közművelődési igényé-

néhány izgalmas kísérlettel,

nek. Varga Sándor szerint a

főleg kortárs magyar szerzők

saját

szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenységének a II. vi-

Jelenet a darabból. (Fotó: www.pomurje.si)

adaptált

alkotásait

állítva

színpadra. Így került a mu-

lágháború utáni szakaszát rendkívüli gazdagság és

ravidéki magyar nézők elé Szakonyi Károly: Honkongi

sokszínűség jellemzi. A repertoárt illetően a falvak és

paróka és Csurka István: Döglött aknák című darabja,

Lendva városa között szinte nincs különbség, csupán

később Varga László jóvoltából a szlovén közönség is

a darabok nézettségében, hiszen nem ritkán ezeket

ízelítőt kaphatott a legújabb magyar színházi törekvé-

8-10 alkalommal is lejátszották, s a nézettség sem

sekből (pl. Örkény István: Tóték), a groteszkből. Varga

lebecsülendő: 1500-2000 néző esik egy-egy darabra.

alkatánál, életszemléletéből adódóan, a Népújság ko-

Külön említi a szerző a lendvaiak goricskói és zalai

rabeli számában nyilatkozta, „inkább a komolyabb •

8/2010

185

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

színpadi műveket” kedvelte, olyanokat, „amelyek ko-

szereplők közül ki kicsoda.

molyabb társadalmi problémákat feszegetnek”. Korai

A témáról. Az ízig-vérig mai problémákat felválla-

halála azonban meggátolta abban, hogy elképzeléseit

ló színházi projekt, az Eltévelyedettek Kongresszusa

e téren is megvalósítsa, hiszen Lendván az amatőr szí-

(Kongres izgubljencev) szövegét maguk a szereplők

nészekből soha nem volt hiány.

(Misja Maša, Kavaš Petra, Kukovec Doroteja, Žalik Miha), illetve a háttérből irányító Györköš Boris „írták”

Györköš „epikus” törekvései

(a szórólap szövegezésével: mi mindannyian). Ahogy a bevezető „kiáltványban” telegrafikus szűkszavúsággal

Györköš Boris, a fiatal rendező, a tavalyi Kitöröltek

elhangzott: a projekt azoknak szól, akiket „ver az élet”,

színháza előadás kapcsán „alkotási-rendezési” mód-

akiket „az emberek vernek” és harmadikként „akik

szeréről elmondta: „Az idézőjelben „kritikus” műsorok

önmagukat verik”. A színészi program, a szereplők

a szlovén tévében (pl. Trenja, Preverjeno stb.) az ide-

„hozzászólásai” alapján főleg ez utóbbi került igazán

geimet borzolják, s arra jók, hogy az embereket még

előtérbe, az önvád, melyet színészek igen agresszíven

jobban felcukkolják. Én általában nem készítek külön

a nézőre is át kívántak testálni. S részben sikerült is.

szövegkönyvet, amit papírra vetek, azok újsághírek,

Az elesettekkel, a munkanélküliekkel, a „klosári” élet-

újságcikkek, meg néhány írói szöveg (Mikeln, Fritz,

módra és a fiatalkori prostitúcióra és embertelen szol-

Partljič) felhasználásával készülnek. A többit rábízom

gai életmódra kényszerítettekkel való sorsközösség fel-

a szereplőkre, formáljanak az ötleten kedvük szerint,

vállalása az „angazsált” szövegszínház mindenkori fel-

velük már korábban is sokat dolgoztam együtt”.

adatának számított, melynek legfőbb szószólója Brecht

A Kitöröltek színháza újabb

volt. A közérthetőség ked-

„kongresszusra”

véért az említett német író

invitálásakor a felsőlakosi

a nyelvi követelményszin-

faluotthont a jobbára fi-

tet is a „közönségességig”

atalokból álló közönség

modulálta. Ami a színpad-

zsúfolásig megtöltötte.

ról elhangzott, korántsem

A – nagy áttételekkel –

irodalmi szöveg, sokkal

darabnak nevezhető szín-

inkább tűnt spontán, a

házi produkciót az úgyne-

színpadon kitaláltnak, s

vezett epikus színház ka-

a vontatott, szinte „moz-

tegóriába

sorolhatnánk.

A „színház” (ez esetben

Négy szereplő egy egész színház. (Fotó: www.pomurje.si)

dulatlan”, „helyben járó” cselekmény is a pillanat-

színtársulat) színészi megvalósítását illetőleg pedig

nyi helyzet némileg ugyan eltúlzott, és néhol felesle-

a „kollektív” jelző alkalmazható. A színházi kellékek,

gesen aktualizált „helyhez kötöttségét” hangsúlyozta,

díszletek hiányában pedig a lecsupaszított, a szerep-

de nagy lépést tett a komikumra fogékony közönségíz-

lők ruházatából kikövetkeztethető szerepek voltak az

léstől a tragikus életfelfogást hirdető, problémakereső

egyedüli fogódzók, meg persze a szöveg, mely azáltal,

színházi gyakorlat felé. Ezért érdemes volt megnézni a

hogy elmosódik a színpad és a néző közötti „fal”, kü-

„darabot”, amely darabjaira hullva is újat jelent a he-

lönösebb nehézséget nem okozott arra nézve, hogy a

lyi-hazai színházi események tömkelegében.

186

•

8/2010

Oko (mnenja, recenzije, beležke) • Kitekintő (vélemények, recenziók, jegyzetek)

Bedeč-Rožman Marta

bedecrozmanmarta@hotmail.com

„Egyszervolt” „EGYSZERVOLT” amatőr színjátszó csoportunk

Majd a szereplők belső indíttatását vizsgálva újra el-

már négy éve működik. A közös munkánkban mi, a

mélyedtünk a történetben, zenével, játékkal, gesztu-

Lendvai Kétnyelvű Óvoda óvodapedagógusai nem-

sokkal igyekeztünk alátámasztani a mondanivalót.

csak színészként veszünk részt, hanem magunk búj-

Alkotói és technikai oldalról egyaránt végigéltünk

tunk a dramaturgtól a rendezőig minden közremű-

egy előadást, és a mesejáték bemutatása során a gye-

ködő bőrébe is.

rekeket is bevontuk a történetbe.

Mint a mesékben, számunkra is egy próbatétel

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmá-

volt, hogy miként lehet közösségben dolgozni úgy,

ból a lendvai óvodában négyszer került sor a mesejá-

hogy egy drámai anyagnak minden egyes részletével

ték bemutatásra. Így az előadás alatt körülbelül 200

külön foglalkoznunk kell. Hosszas beszélgetések so-

óvodás és 60 kisiskolás derülhetett az óvónőkel és

rán készítettük el a szöveget. Az volt a célunk, hogy

tanáraival együtt.

a Grimm testvérek A brémai muzsikusok című me-

Minden évben meglepjük a közönséget egy új da-

séjét logikailag a magunk számára vígjátékban újra

rabbal. Eddigi sikeres darabjaink: János Vitéz, Jan-

felépítsük. Mikor ez mindannyiunk számára elfogad-

csi és Juliska, A hócsináló asszony. Az utóbbi kettőt

hatónak tűnt, megkezdődött a színpadi munka.

Sarjaš Suzana,volt óvónő rendezte.

Nagyjából megfogalmazódott egy kép, így elkez-

A hócsináló asszony című mesejátékot a Lendvai

dődhetett a darab rendezői próbája: hogy nézzen ki

Színház- és Hangversenyterem csarnokában, vala-

a színpadkép, ki milyen utat járjon be a színpadon,

mint Völgyifaluban, a faluotthonban nagy sikerrel

milyen díszletre, kellékekre van pontosan szükség.

mutattuk be.

Díszletkészítő és az új színjátszó csoport vezetője: Bedeč-Rožman Marta Zene: Fideršek Rita a Brémai muzsikusok című mesejáték szereplői: szamár: Bedeč- Rožman Marta kutya: Vörös Irma macska: Gönc Renata kakas: Šemiga Biserka gazda, bandavezér: Utroša Milojka gazdasszony, betyár: Karakatič Beti Jelenet a darabból.

•

8/2010

187

Šport • Sport

Franc Bobovec

Vse se spreminja, le Nafta ostaja … Jože Gerenčer Jože Gerenčer je igral v elitnih ligah dveh držav; Jugoslavije in Madžarske. Rojen je bil 2. julija 1922 in je Lendavčan od »pete do glave«. Tisti, ki jih nogomet posebej privlači in so še kako ponosni nad uspehi najstarejšega nogometnega kluba na območju današnje Slovenije (klub v Lendavi je bil ustanovljen leta 1903, le leto dni za slavnim Realom iz Madrida), se dobro zavedajo, da gre za legendo lendavskega nogometa. Nafta je, v prvem povojnem prvenstvu takratne Jugoslavije, predstavljala (kot prvak Slovenije) slovenski nogomet v prvi zvezni ligi, Gerenčer pa je v Lendavi edini med živimi člani tiste generacije prvoligaške Nafte … Foto: Franc Bobovec

da nas je srce, kot prave Lendavčane, močno vezalo

 Naftaš ste po srcu in duši in tudi danes pozorno spremljate »v živo« vse Naftine tekme, pa četudi gre za

za klub. Všeč mi je in to odobravam, da je klub dele-

prijateljska srečanja. Kaj je tisto, kar vas navdušuje pri

žen vsestranske podpore okolja in da ima tako zveste

Lendavčanih in tisto, kar na vas deluje zaskrbljujoče?

simpatizerje. V Lendavi je pravo nogometno vzdušje in potrjuje se misel, da danes ni velikih in malih - obstajajo dobro in slabo organizirani klubi.«

»Hvala Bogu, da mi zdravje še vedno dopušča, da spremljam Naftine tekme tudi v živo. Če ne grem, pa

 Če bi imeli v rokah »škarje in platno«, kaj bi spremenili?

se zagotovo zanimam za rezultat preko prijateljev, znancev in medijev. Za tako majhno mesto, kot je Len-

»Sojenje na tekmah je eden od problemov, saj je, po

dava, sta nogometna veličina in zgodovina naše Nafte

mojem prepričanju,tako v slovenskem prostoru kot

lahko v ponos vsem, ki tu živimo. Nekoliko me moti,

izven njega premalo kakovostnih sodnikov. Trenerje

da je v klubu oziroma v udarni postavi Nafte premalo

in njihovo delo bolj slabo poznam in jih ne bi ocenje-

doma vzgojenih igralcev, saj talentov kar mrgoli v tem

val. Moram pa pohvaliti dosežke na področju dela z

našem okolju, ne dobijo pa prave priložnosti, da bi se

mladimi in prizadevanja za ustvarjanje boljših pogo-

dokazali v tem rangu. Vem po sebi in naši generaciji,

jev dela klubov, predvsem kar zadeva infrastrukturo.

188

•

8/2010

Šport • Sport

V mojih časih ni bilo igrišč z umetno travo, mrežic, polnih žog pa tudi dresov nismo nespametno trgali, ker smo imeli le komplet, dva…«

 Nogomet je šel kar nekaj korakov naprej v razvoju! Kaj menite o tem? »Vsekakor. No, nekdanji »mojstri« nogometa bi lahko igrali tudi v današnjem času. Prilagodili bi se pač razmeram, toda dejstvo je: kdor zna, ta pač zna …«

 Torej, kakšna bi bila vaša primerjava današnjega

Jožef Gerečer. (Foto: Franc Bobovec)

nogometa s tistim iz vaših časov ali današnje SNL s prvo ligo takratne Jugoslavije? Recimo, s tisto prvo sezono

to je bila ena najboljših Naftinih iger. Ne bom nikoli

(1946/47), v kateri ste z Nafto aktivno sodelovali.

pozabil, da so bila srečanja proti »veliki četvorki« praznik nogometa v Lendavi, saj se je ob igrišču zbralo to-

»Nogomet je danes, brez dvoma, šport številka ena tudi

liko ljubiteljev nogometa, da je številka krepko prese-

v slovenskem prostoru. Takrat, takoj po vojni, ni bilo

gla število prebivalcev, ki jih je takrat imela Lendava.

tako. Klubov je bilo malo, večinoma le v večjih mestih.

In če smo že pri tem, nikoli si tako majhno mestece,

Lendava je bila »črna ovca« sredi tega pravila! Sicer pa

kot je bila Lendava takrat, ni uspelo izboriti prvoliga-

je pomurska regija tudi danes korak pred slovenskim

škega statusa na območju tedanje Jugoslavije! To pa

povprečjem in skoraj vsaka vas v Pomurju ima klub.

nam je lahko v ponos. Lendava je takrat štela 2000 do

Po mojem prepričanju je to dobro za nogomet, morda

2200 prebivalcev, na naših srečanjih prve lige pa je

je šibka točka le v tem, da se potem kvaliteta ne kon-

bilo v povprečju tam nekje 3000 gledalcev …«

centrira in se porazgubi, kar pa potem ne daje močnih

 Prav gotovo ste doživeli veliko zanimivih zgodb; katera

klubov. In seveda, finančno breme je tako večje, ker

anekdota vam je še posebej ostala v spominu?

se pogača deli na veliko majhnih kosov. SNL je težko primerjati z nekdanjo jugo-ligo, kjer so bili kvalitetni

»Veliko je bilo dogodkov, ki jih ne bom nikoli pozabil.

klubi, velika četvorka (Hajduk, Partizan, Crvena zvez-

Navedel bom anekdoto iz Niša pred srečanjem z Že-

da in Dinamo) na evropski ravni. Jugoslovanska šola

lezničarjem, ki smo ga dobili z 1:0. Že na železniški

nogometa je bila priznana ter cenjena.«

postaji so nam priredili sprejem in predsednik domačega kluba nas je nagovoril z besedami: »Draga braćo

 Katere Naftine tekme v prvoligaški sezoni 1946/47 se

Slovenci…« Naš obrambni igralec Božić, sicer doma s

boste še posebej spominjali?

Hrvaške, pa je na te besede takoj spontano, a duho»Srečanja Nafte proti veliki »četvorki« so bila posebna

vito, reagiral: »Ma koji Slovenci!? Pak su svi Mađari,

doživetja. Beograjski Partizan je bil takrat najmočnej-

samo sam ja Međimurac!« Na dolge poti smo se od-

ši klub v Jugoslaviji in na srečanju s Partizanom sem

pravljali s kamionom; večinoma do Zagreba, tam pa

nosil kapetanski trak na roki. Izgubili smo s 3:1, toda

na vlak za Sarajevo, Skoplje, Niš, Beograd … Dva dni •

8/2010

189

Šport • Sport

potovanja. Po tekmi smo komaj čakali, da se vrnemo

v Lendavo, željni počitka in potem smo morali druge-

domov. S sabo smo imeli hrano in pijačo: pristno, do-

ga dne na zagovor, ker nismo prišli na delovno mesto.

mačo (zaseko, klobase,domači kruh), a na pot smo

Niso nas nosili na rokah in vedelo se je, kakšne so

krenili zmerom brez alkohola. No, kosilo smo imeli na

naše obveze ter dolžnosti. Nogometaši takrat niso bili

licu mesta, kot smo radi rekli. Spomnim se, trener je

privilegiran sloj.«

bil iz Srbije (Ničić) in v Lendavo ga je pripeljala ljube-

 Toda vi ste igrali tudi v madžarski prvi ligi in prav

zenska zgodba z Lendavčanko. Moram reči, sprejemi so bili enkratni, saj si lahko predstavljate, kakšno je

madžarski nogomet je bil v tistih časih na vrhuncu slave,

bilo navdušenje za šport med ljudmi takoj po vojni.«

kajne?

Prvo tekmo v elitni družbi ste odigrali proti splitskemu

»Da, asociacije nas zmeraj vračajo na »zlato mošt

Hajduku?

vo«(Arany csapat), ki je obeležilo tedanje nogometno obdobje in ne samo madžarski nogomet. O teh časih

»Velik motiv in prava »poplava« čustev. Tekma je bila

in tedanjih nogometaših se govori res z velikim spo-

odigrana v Lendavi pred velikim številom ljubiteljev

štovanjem, saj so se zapisali v zgodovino igre. V času

nogometa in srečanje je bilo izredno zanimivo, pa tudi

okupacije (leta 1943) sem igral za madžarskega pr-

polno nervoze, z dramatičnimi trenutki in izključitva-

voligaša Haladás Szombathely, ki je bil stabilen član

mi. Hajdukovci so slavili zmago s 3:1, predvsem za-

elitne druščine, v sredini prvenstvene razpredelnice.

radi izkušenosti v trenutkih, ko se je »lomil« rezultat.

Liga je bila močna, v njej pa znana imena:Ujpest, Fe-

Imel sem čast, več kot 60 let kasneje, da sem izvedel

rencváros, Debrecen, Kispest …«

začetni udarec na prijateljski tekmi Nafta: Hajduk.

 Torej ste imeli duele tudi z »velikani« madžarskega in

Nafta je zmagala na domačem terenu, v lendavskem

svetovnega nogometa?

športnem parku, in tako »maščevala« mojo generacijo. To so res enkratna doživetja, polna tudi čudnih

»Razume se, saj smo igrali v isti ligi, le na različnih

občutkov …«

bregovih smo bili. Puskas je eno največjih imen sve-

 Nafta je v 1. zvezni ligi odigrala le jesenski del …

tovnega nogometa vseh časov. Nándor Hidegkuti pa

»Tako je. V nadaljevanju ni bilo več dovolj finančnih

glavnih protagonistov tiste nepozabne predstave zla-

sredstev, da bi zmogli breme tekmovanja v najvišjem

tega madžarskega moštva, ko so Madžari na slovitem

rangu. Nismo bili deležni podpore in pomoči zveze in

Wembleyu zrušili mit o nepremagljivosti Angležev na

širšega okolja. Slovenski nogomet ni pokazal razume-

njihovem igrišču. Tistemu triumfu (Anglija:Madžarska

vanja do slovenskega predstavnika iz majhne Len-

3:6) so potem dodali še bolj odmevno zmago v Budim-

dave. Igralci so nas začeli zapuščati in ostali smo le

pešti (Madžarska:Anglija 7:1) in znova odprli rane

Lendavčani. Tekmovanje je veliko stalo, samo podjetje

Otočanom … No, brez lažne skromnosti, Hidegkuti

Nafta pa tega ni zmoglo. Sponzorstvo ni bilo razvito

se ni naigral ob meni in se ni vpisal med strelce! Pri-

na takšni ravni, kot je danes. Še ena zanimivost: vso

znam pa, da sem z veliko spoštovanja krenil v takšna

noč smo potovali iz Beograda do Zagreba, kjer nas je

srečanja, ko pa me je igra zanesla, ni bilo več težav.

čakal kamion podjetja Nafta. Nenaspani smo se vrnili

To, kar me je navdušilo pri teh mojstrih nogometne

190

je ime, ki je zapisano v zgodovino te igre, saj je bil eden

•

8/2010

Šport • Sport

igre, pa je bil korekten odnos in niti malo zvezdniške-

»Šport krepi in združuje. Še danes se rad srečam z

ga obnašanja ni bilo v njih. Pa bi se lahko »napihova-

ljudmi in obujamo spomine. Mladim lahko le svetu-

li« … Morda tudi v tem leži del odgovora, zakaj so bili

jem, da živijo športno, zdravo in ne zapravljajo časa za

idoli mase ljudi in tako priljubljeni. Tudi Jugoslova-

zadeve, ki vodijo v napačno smer. Šport je prav gotovo

ni so bili, takoj po vojni, sila močni in tradicionalni

tisto, kar jih bo bogatilo vse življenje.«

medsebojni obračuni teh dveh reprezentanc so bili

 Torej bi izbrali podobno pot, če bi bili na začetku?

prava poslastica za ljubitelje nogometa. Spominjam se, v živo sem spremljal dvoboj v Budimpešti, ki se je

»No, nisem prepričan, čeprav obožujem nogomet. S

končal z 2:2. V vratih sta bili legendi: Grosics na eni,

športom bi se vsekakor ukvarjal, a bi morda izbral te-

Beara na drugi strani.«

nis, ki sem ga vzljubil že v mladih letih, vendar takrat ni bilo takšnih možnosti ukvarjati se s tenisom, kot

 Vas kdaj »prime« nostalgija za dobrimi starimi

so danes. Morda pa je kompromisna rešitev v diplo-

nogometnimi časi?

matskem odgovoru: če bi izbral individualni šport, bi »Rad se spominjam teh časov in tudi listam po član-

bil to tenis, če bi pa rekel »da« kolektivnemu športu,

kih in starih, porumenelih fotografijah. Še posebej

pa bi bil to brez dvoma nogomet.«

se spominjam dogodkov, ki zame niso bili običajni. V Székesfeherváru sem bil izključen, ker sem naivno nasedel provokaciji domačega napadalca. Kar ni uspel z žogo in v igri, je dosegel z verbalnim izzivanjem, jaz pa sem »plačal«. To je bila moja edina izključitev v madžarski elitni ligi.«

 Kaj vas danes, poleg nogometa, navdušuje? »Tu ni dvoma; vnukinja in vnuk! V njuni družbi sem najsrečnejši.«

 Kak hobi, ko žoga »miruje« …? »Prej, ko sem bil še mlajši in bolj pri moči, sem rad delal na vrtu, in kot pravi Lendavčan tudi v goricah … Danes se rad sprehodim v naravi med lendavskimi potoki in uživam v lepotah mesteca, ki dobiva vse lepšo podobo.«

 Kaj bi pa svetovali mladim, ki prihajajo na zelenice polni pričakovanj? Jožef Gerečer na otvoritvi novega lendavskega stadiona.

•

8/2010

191

Šport • Sport

Franc Horvat Meštrovič

feri.m.horvat@siol.net

Sport és kultúra – kéz a kézben Lehet sporttal úgy foglalkozni, hogy közben a kultúra művelésére is jusson idő, ezt igen jól tudja Gal Desire is, aki jelenleg a lendvai középiskola gimnáziumába jár. 1993. május 23-án született, az általános iskolai tanulmányait az 1. Sz. Lendvai KÁI-ban fejezte be. Első osztályos volt, amikor beiratkozott a zeneiskolába, ahol prof. Pahunek ismertette meg vele a hegedű varázslatos világát. Zeneiskolás növendékként rengeteg fellépése volt. Mozgásigényét először rekreatív tollaslábdázóként élte ki, majd az edző hatására komolyabban is elkezdett foglalkozni ezzel a sporttal. A Mladost Tollaslabdaklub tagja lett, ennek színeiben képviselte Lendvát. Így mindkét szerelme, a tollaslabda és a hegedű is már kilenc éve szerves része Desire életének. Hogy mindkettőt művelni tudja, a felnőttek segítségére is szükség volt. Desire mellett mindig ott állt a mindenre kész anyuka és nagymama, akik arról gondoskodtak, hogy időben a zeneiskolában vagy az edzéseken tudjon lenni.

Gal Desire tollaslabdázik. (Foto: Fotodaka)

A kitartás megszülte az első eredményeket is. Egyéniben büszkélkedhet a saját korosztályában elért második, valamint több harmadik helyezéssel, de párosban is szép eredményeket ért el. Sajnos jelenlegi sérülése nem teszi lehetővé az aktív sportolást, de abban reménykedik, hogy nemsokára fellábal, és folytathatja az edzéseket. Desiret az olvasók igen jól ismerik számos szavalóverseny dobogósaként is, nem egyszer képviselte szűkebb hazáját, a Muravidéket a széles Kárpát-meGal Desire hegedűl. (Foto: személyes archívum)

dencében. 192

•

8/2010

Šport • Sport

Olga Paušič

pausico@yahoo.com

Iz malega lahko zrase veliko Spomnim se ga še iz šolskih klopi. Bil je precej razvajen mulček, kar naprej v konfliktu z učitelji, pogosto tudi s sošolci. Slovenščine pač ni preveč maral, to mi je bilo hitro jasno, zato sva težko našla skupni jezik. Šport pa ja, badminton je bil zakon! Zanj ga je navdušil bratranec Miha Horvat, tudi odličen igralec perjanice. Na Iztoku me je pa privlačilo to, da je bil vedno tako poln izvirnih zamisli, ki so bile pogosto čudne, a vedno koristne zanj. Pa trmast in kljubovalen je bil, že takrat silno samozavesten. Posebnež – bi lah-

Med klepetom pred slaščičarno Vienna.

ko rekla. Od tedaj je preteklo kar veliko vode. In iz majhnega

da ni mogoče študirati ob tolikšni vpetosti v športni

je zraslo veliko: postal je vrhunski športnik, državni

program. Sreča, da so starši tako razumevajoči, da

prvak v badmintonu, državni prvak tudi v dvojicah

mu zagotavljajo potrebna dodatna finančna sredstva

(skupaj z Miho Horvatom), je seveda član državne

poleg tistih, ki jih prispeva Športna zveza Slovenije,

badmintonske reprezentance, trikrat je bil izbran za

pomaga mu pa tudi lendavsko športno društvo Mla-

športnika leta Občine Lendava …

dost. Trenutno živi skupaj z očetom v Ljubljani, kjer

»Šport me je izbrusil, postal sem boljši človek,« se

trenira. Ne, res ni lahko, niti preprosto. A nekoč … (za-

nasmehne, sede ob kapučinu pred slaščičarno Vien-

mišljeno) bi rad študiral ekonomijo, to ga zanima in

na. »Trikrat dnevno trening, ki ni lahek, me pošteno

privlači. Poleg športa mora biti še kaj, kar ga bo izpol-

izčrpa. Veliko potujem, tudi v tujino, kjer moram za

njevalo in mu omogočalo življenjsko eksistenco.

večino stvari poskrbeti sam, si urejati zadeve sam,

Ko ga poslušam, kako premišljeno pripoveduje o

nikjer ni mame ali očeta, da bi priskočila na pomoč.

svojih načrtih, pomislim, kolikokrat smo učitelji pre-

Dobro sem se naučil nemško in angleško, tako da s

hitro voljni izreči sodbo o učencih, o 15-letnikih, ki so

komunikacijo nimam težav.« Zanima me, kako mu gre

šele sredi zorenja. Saj ne veš, kakšen metulj se lah-

študij na mariborski fakulteti za strojništvo. Prizna,

ko razvije iz na videz neznatne bube. Mladenič pred •

8/2010

193

Šport • Sport

turnirje po Evropi … Ker so šolske počitnice, je prevzel še delo z najmlajšimi. Pravi, da je kar težko delati z njimi, saj ni prave vneme, požrtvovalnosti, motivacije - kot tedaj, ko je bil on sam začetnik . »Takrat smo imeli v Lendavi (društvo Mladost) občasno v gosteh zahtevnega trenerja iz Ukrajine. Ni bilo izgovorov, da nisi treniral, kot se spodobi. Tudi kazni so bile – za lenuhe in zabušante! Danes pa gre vse v rokavicah …« se nasmehne, kot da bi bil že izkušen športni pedagog. Pred koncem pogovora mi pove še nekaj drobnih doživetij s popotovanj po svetu, nasmejiva se, meni pa

Iztok med igro. (Foto: Fotodaka)

preostane le še, da mu zaželim res uspešno vrhunsko mano deluje zrelo in odločno. Ima cilje: »Rad bi šel

športno kariero in da bi se mu izpolnile velike sanje

na olimpijske igre, ki bodo 2012. v Londonu. Mislim,

– kakšne koli si bo zastavil. Brez sanj pač ni velikih

da mi ne manjka veliko … To so moje največje sanje.

dosežkov!

Temu se posvečam v celoti, ne gre drugače.« Pripoveduje o deželah, ki jih je prepotoval:Anglija, Španija, Nemčija, Indija (svetovno prvenstvo), celo Malezija, ki se mu je najbolj vtisnila v spomin. Tako pove: »Tam so pač najboljši badmintonaši na svetu. Veliko je revščine in preko športa se uspešni igralci lahko izvijejo iz nje, postanejo slavni, prav častijo jih. Trening z njimi pa je morilski, saj je težko že zaradi grozne vročine in vlage, ki ubija, potem pa še neumorni šampioni …« Badminton ni ravno šport, s katerim bi se lahko preživljal, pove moj sogovorec. Morda, če bi bil na svetovni jakostni lestvici tam med prvimi dvajsetimi-tridesetimi najboljšimi. Trenutno zaseda 132. mesto, v parih pa 65. Kot veliko naših vrhunskih športnikov, bi lahko dobil »fiktivno« službo v vojski, pri policiji ali carini. Pogoj za takšno državno nagrado oz pomoč je uvrstitev do 64. mesta na svetovni jakostni lestvici. Torej – skoraj bo! Seveda me zanima, kako pestro je družabno življenje 22-letnika, kako shaja z dekleti … Zatrdi mi, da trenutno o teh stvareh nima kaj povedati, ker je ves v Iztok med igro. (Foto: Fotodaka)

pripravah na svetovno prvenstvo, na olimpijske igre, 194

•

8/2010

T o m a ž GALI Č

S lika iz s eri j e Zapu š čen atelj e. A z e lh agyott m ű terem c. s oroz atb ól.

195

T o m a ž GALI Č

S l ika iz s eri j e Zapu š čen atelj e. A z e l h agyott m ű terem c. s oroz atb ól.

196

T o m a ž GALI Č

S lika iz s eri j e Zapu š čen atelj e. A z e lh agyott m ű terem c. s oroz atb ól.

197

Navodila avtorjem 1. Uredništvo bo sprejelo prispevke, ki bodo uvrščeni v eno izmed naslednjih kategorij: • znanstveni in strokovni prispevek oz. razprava (obseg največ do 8 strani A/4); • informativni prispevek, prikaz, poročilo (obseg največ do 3 strani A/4), ki naj bodo napisani poljudno, jasno in razumljivo; priporočamo novinarski slog pisanja; • leposlovno besedilo (poezija – do 30 verzov, proza – do 5 strani, dramatika – do 5 strani); • esej, potopis – do 5 strani A/4; • strokovna recenzija, beležka, komentar, prevod itd. do 3 strani A/4; • poljudnoznanstveni članek do 5 strani A/4, • uvodnik – do 1,5 strani, • intervju – do 5 strani (brez fotografij). 2. Zaradi lažje obdelave in priprave prejetih besedil za tisk prosimo, da upoštevate spodnja tehnična navodila: • izberite pisavo Times New Roman, velikost črk naj bo 12 pt; • razmak med vrsticami naj bo 1,5; • besedilo naj bo levo poravnano. 3. Znanstveni in strokovni prispevki naj imajo še povzetek v slovenščini ali v madžarščini, odvisno od specifičnosti (če je strokovni članek pisan v slovenskem jeziku, pričakujemo povzetek članka v madžarskem jeziku in obratno) v dolžini največ 150 besed. Povzetek naj vsebuje ime in priimek, akademski naziv avtorja ter naslov prispevka. 4. Znanstveni in strokovni prispevki naj bodo napisani po znanstvenih oz. strokovnih metodoloških načelih, razdeljeni na poglavja, kar naj bo razvidno tudi iz oblike tipkopisa ali načina podčrtovanja.

7. Opombe naj bodo oštevilčene po vrstnem redu, po katerem se pojavijo v besedilu, z arabskimi številkami v oklepaju. 8. Na koncu strokovnega oz. znanstvenega prispevka naj bo literatura navedena po abecednem vrstnem redu, in sicer v skladu z znanstvenimi standardi za navajanje literature. Primera navajanja literature: • na koncu prispevkov: Galič, Š., Szunyogh, S., Tomka, M. (1997). Pozdrav iz Dolnje Lendave / Üdvözlet Alsólendváról —l. Lendava: Občina Lendava. ; • če se reference navajajo v besedilu: Galič, Szunyogh, Tomka 1997, str. 51. 9. Za vsebino prispevka odgovarja avtor, zato bomo objavili le prispevke, ki so podpisani s polnim imenom in priimkom. Stališča avtorjev niso uradna stališča uredništva niti ustanov, iz katerih izhajajo avtorji, temveč njihova osebna. 10. Vse prispevke strokovno recenziramo praviloma znotraj uredništva, pri čemer je recenzentski postopek anonimen. 11. Avtor prejme po objavi svojega prispevka 1 izvod revije Lindua, v kateri je bil prispevek objavljen. 12. Avtor soglaša z objavo svojega prispevka v tiskani ali elektronski verziji. Prispevke pošljite po e- pošti ali v digitalni obliki.

Naslov uredništva: Uredništvo revije , Glavna ulica 2, 9220 Lendava, e-mail: oi.lendava@jskd.si,

5. Tabele naj bodo med besedilom, na mestih, kamor sodijo. Izjemoma naj bodo večje tabele napisane ločeno – na koncu teksta oz. posebej s tem, da mora biti jasno označeno, kam sodijo.

e-naslova odgovornih urednic: Olga Paušič (SLO), pausico@yahoo.com Judit Vida Törnar (HUN), v.t.judit@gmail.com

6. Slike (fotografije, risbe, diagrami …) morajo biti predložene ločeno od besedila. Fotografije naj bodo na kvalitetnem papirju, risbe pa na trdem belem papirju, narisane s krepkejšim pisalom. Na hrbtni strani naj bo s svinčnikom napisano ime in priimek avtorja, naslov članka, zaporedna številka slike oz. risbe ter položaj znotraj besedila.

198

U RE D N I Š TVO REVIJE

Fotografija na ovitku • A borító fényképét készítette: Peter Orban (Foto video klub Lendava-Lendva)