A nemzetiségileg vegyesen lakott terület könyvtárainak helyzete by Knjižnica Lendava Könyvtár Lendva

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület könyvtárainak helyzete A tanácskozás előadásai

Knjižnice na narodnostno mešanem območju Zbornik prispevkov

Lendva / Lendava 2006

Založila in izdala / Kiadó: Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva Urednica / Szerkesztő: Žužana Žoldoš Prevod v slovenski jezik / Szlovén nyelvre fordította: Magda Berden Prevod v madžarski jezik / Magyar nyelvre fordította: Végi Kósa Erika Lektorica slovenskega besedila / A szlovén szöveget lektorálta: Livija Horvat Lektor madžarskega besedila / A magyar szöveget lektorálta: Böröcz Nándor Prelom / Tördelés: Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva Naklada / Példányszám : 300 Tiskarna / Nyomda: Tiskarna Ljubljana

CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 027(497.4-188)(082) 908(497.4-188) A NEMZETISÉGILEG vegyesen lakott terület könyvtárainak helyzete : a tanácskozás előadásai = Knjižnice na narodnostno mešanem območju : zbornik prispevkov / [urednica Žužana Žoldoš ; prevod v slovenski jezik Magda Berden, prevod v madžarski jezik Végi Kósa Erika]. - Lendava : Knjižnica = Lendva : Könyvtár, 2006 ISBN 978-961-90887-1-5 1. Vzp. stv. nasl. 2. Žoldoš, Žužana 231107072

Tartalom - Vsebina ELŐSZÓ ..................................................................................................................... 5 PREDGOVOR ......................................................................................................... 7 DANCS ANNA: A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség szerepe a szlovén alkotmány 64. szakaszából eredően ........................... 11 ANNA DANCS: VLOGA POMURSKE MADŽARSKE SAMOUPRAVNE NARODNE SKUPNOSTI V SKLADU S 64. ČlenOM ustave republike slovenije .................. 15 ŽOLDOŠ ŽUŽANA: A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRI TEVÉKENYSÉG TÖRVÉNYI ALAPJAI ÉS AZOK GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA ............................................................... 19 ŽUŽANA ŽOLDOŠ: ZAKONSKE OSNOVE ZA IZVAJANJE NARODNOSTNEGA PROGRAMA KNJIŽNIČNE DEJAVNOSTI IN NJIHOVA URESNIČITEV V PRAKSI ......... 37 FARKAŠ BRIGITA: A nemzetiségi program megvalósítása a lendvai könyvtárban ....................................................................................................... 53 BRIGITA FARKAŠ: Uresničevanje narodnostnega programa v Knjižnici Lendava ................................................................................................................. 63 PAPP JÓZSEF: A muraszombati regionális könyvtár feladatai és szerepe a kistérségi nemzetiségi könyvtárak ellátása és működtetése terén . 73 József Papp: Naloge in vloga murskosoboške knjižnice na področju oskrbe in delovanja narodnostnih knjižnic .............................................. 79 Horvat Agata: A DOBRONAKI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA ... 85 Agata Horvat: KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE DOBROVNIK ................ 89 Šebjanič Valerija: A Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola KÖNYVTÁRA ........................................................................................................... 93 Valerija Šebjanič: KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE genterovci ......... 97 Zágorec-Csuka Judit: A Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskola könyvtára .......................................................................................................... 101 Judit Zágorec-Csuka: KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE I LENDAVA ..... 105 DAVID GABRIELA: A PÁRTOSFALVI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA ......................................................................................................... 109 GABRIELA DAVID: ŠOLSKA KNJIŽNICA Dvojezične Osnovne Šole PROSENJAKOVCI .................................................................................................... 113

Előszó Kiadványunk a muravidéki nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő könyvtárak helyzetéről nyújt áttekintést, vagyis azon könyvtárak helyzetéről számol be, amelyek ellátják a magyar közösségnek szóló könyvtári tevékenységet is. 2005. június 24-én a Könyvtár Lendva az említett témában nemzetközi szakmai tanácskozást szervezett, amely a �� Magyar Köztársaság�� Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával jött létre. A tanácskozás célja volt bemutatni a könyvtárak működéséhez szükséges jogi alapokat és azok megvalósítását a gyakorlatban, a szlovén Kulturális Minisztérium és a nemzeti közösségek szerepét a szóbanforgó könyvtárak megalapításánál, finanszírozásánál és működésénél. A tanácskozáson bemutatkozott a lendvai és a muraszombati közkönyvtár, a dobronaki és a göntérházi kétnyelvű általános iskolák könyvtárai, valamint kiadásunkba foglaltuk még a Lendvai 1. sz. és a Pártosfalvi Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárainak bemutatását is, habár ezek a tanácskozáson nem hangzottak el. A jelenlévőket Pozsonec Mária, a szlovén Országgyűlés nemzetiségi képviselő asszonya és egyben Lendva Község alpolgármester asszonya, valamint Kiss Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője és a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte. A szlovén Kulturális Minisztériumot Milan Kolar, a kisebbségi osztály főtanácsosa képviselte.

Žoldoš Žužana

Predgovor V knjigi so zbrani prispevki o delovanju knjižnic na narodnostno mešanem območju, kjer živijo pripadniki madžarske narodne skupnosti oziroma bolje rečeno prispevki o delovanju knjižnic, ki skrbijo tudi za knjižnično dejavnost, namenjeno pripadnikom madžarske narodne skupnosti. Na omenjeno tematiko je Knjižnica Lendava dne 24. junija 2005 organizirala strokovno posvetovanje, ki ga je finančno podprlo madžarsko Ministrstvo za narodno kulturno dediščino (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma). Namen posvetovanja je bil prikazati zakonske osnove za delovanje teh knjižnic in njihovo uresničevanje v praksi ter ugotoviti vlogo ministrstva za kulturo in narodnih skupnosti pri ustanavljanju in delovanju teh knjižnic. Na posvetovanju sta se predstavili splošni knjižnici iz Lendave in Murske Sobote ter šolski knjižnici dvojezičnih osnovnih šol Dobrovnik in Genterovci. V našo izdajo smo vključili tudi prispevka o delovanju šolskih knjižnic na Dvojezični osnovni šoli I v Lendavi in Dvojezični osnovni šoli v Prosenjakovcih, čeprav na konferenci nista bila predstavljena. Prisotne na konferenci so pozdravili gospa Mária Pozsonec, poslanka madžarske narodne skupnost v Državnem zboru RS in podžupanja Občine Lendava in gospod Gábor Kiss, direktor Županijske knjižnice Zalaegerszeg kot predstavnik madžarskega ministrstva za kulturo. Slovensko Ministrstvo za kulturo je zastopal gospod Milan Kolar, višji svetovalec v Sektorju za kulturne pravice manjšin in razvoj kulturne raznolikosti.

Žužana Žoldoš

Szakmai tanácskozás Strokovno posvetovanje

Lendva, 2005. június 24. Lendava, 24. junij 2005

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség szerepe a szlovén alkotmány 64. szakaszából eredően DANCS ANNA, A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség IRODAVEZETŐJE

Megtisztelő számomra, hogy A nemzetiségileg vegyesen lakott terület könyvtárainak helyzete című tanácskozáson szólhatok a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség szerepéről a Szlovén Alkotmány 64. szakaszából eredően. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség a szlovéniai őshonos magyar nemzeti közösség érdekvédelmi csúcsszervezete. A szlovéniai magyar nemzetiség önálló szervezettségéről 1975-től beszélhetünk, hiszen akkortól léteznek a nemzetiség érdekvédelmi szervezetei, amelyek az évek során több átalakuláson mentek át. Így az MMÖNK közigazgatási, politikai tevékenysége és feladatkörének betöltése mellett a kisebbséggel kapcsolatos integráló, kulturális és oktatási feladatokat, kötelezettségeket is vállalta. Ennek jegyében létrehozta saját szakintézményeit, de több intézménynél is társalapítói szerepe van, melyekkel karöltve a nemzeti tudat, az anyanyelv és a kultúra ápolásával, megőrzésével próbálja betölteni a tényleges szerepét hazánkban. Épp az idén ünnepeljük az MMÖNK megalakulásának 30.

évfordulóját. A Szlovén Köztársaság Alkotmánya mintaszerű jogokat fektet le a két őshonos nemzetiség tagjai számára. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségre vonatkozóan az alkotmány külön jogokat biztosít a művelődési élet terén, beleértve a könyvtárakra vonatkozót is. Az évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a mintaszerű, az EU-s normákat szinte meghaladó alkotmány talaján is felszínre jutnak bizonyos hiányosságok, hibák. Megállapíthatjuk, hogy az alkotmányból, illetve a különböző törvényekből és szabályrendeletekből származó, magyar nemzetiségi közösségünk tagjait megillető jogok nem valósulnak meg következetesen. Így van ez annak ellenére, hogy elvileg és jogilag minden lehetőség biztosítva van megmaradásunk és fejlődésünk érdekében, többek között a Szlovén Köztársaság alkotmányának 64. szakasza alapján is. Példának szeretném megemlíteni A könyvtárosságról szóló törvényt, melyet 2001-ben fogadtak el. Annak ellenére, hogy a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség az alkotmány 64. szakasza értelmében bekapcsolódott a törvényhozás folyamatába, illetve A nemzeti önkormányzati közösségekről szóló törvény 15. szakasza értelmében a Szlovén Köztársaság Művelődési Minisztériumának megadta javaslatait, sajnos ezeket a miniszter nem akceptálta. Ennek következtében a lendvai könyvtár nem kapta meg a magyar nemzetiségi könyvtári központi státust. Közösségünk ez ellen protestált, arra való tekintettel, hogy a lendvai könyvtár nemzetiségi területen működik, ezért igenis ezt az intézményt illette volna meg a státus, nem pedig a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárat. Aztán 2003-ban a Művelődési Minisztérium megalkotta A közszolgálati könyvtári tevékenység feltételeiről szóló szabályzatot, amelyből ismételten kimaradt a lendvai könyvtár státusának a rendezése. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség érvelését ismételten ignorálta a Kulturális Minisztérium. Közösségünk érvei a következők voltak: a magyar nemzetiségi központi könyvtár kizárólag csak a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működhet, hiszen a könyvtári feladatok elvégzése csak közvetlenül a nemzetiség nyelvén történhet hitelesen. A magyar jellegű gyűjtemények és információk elérhetőségét csak a

lendvai könyvtár tudja biztosítani a magyar nemzetiségi közösség tagjai számára. Aztán a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban a Szlovén–Magyar Vegyes Bizottság ülésein a szlovén féltől folyamatosan kérte a lendvai könyvtár státusának rendezését, sajnos eredménytelenül; 2003-ban ez még a jegyzőkönyvbe sem került bele, annak ellenére, hogy még mindig problémát jelent a szlovéniai magyarság számára, ezért számunkra megfelelő és megnyugtató megoldást igényelne ezen kérdéskör. A fent elmondottakból következően nekünk, muravidéki magyaroknak gyakran kellett bólintanunk a hamisságokra, miközben háborgó lélekkel magunkba fojtottuk az igazunkat. De a továbbiakban nem szabad belenyugodni az ilyen és hasonló „kijátszásos” megoldásokba, mert fontos a sorsunk tudatos alakítása. Ezért mindinkább szükséges az anyaországi Művelődési Minisztérium részéről is az odafigyelés: minket is tartsanak számon, ne hiányozzék a biztatás, mert ez számunkra nemcsak jólesik, hanem mindamellett nélkülözhetetlen is. Éppen ezért jogos az elvárás, hogy ha itt, nálunk a pozitív diszkrimináció elvének gyakorlása többször elmarad, akkor kultúránk, anyanyelvünk megmaradása, ápolása és gyarapítása érdekében kétségtelenül fontos lenne az anyaország, főleg a magyar Művelődési Minisztérium támogatása legalább erkölcsi téren. Itt arra gondolok, hogy az illetékesek először ismerjék meg működésünket, mérjék fel a hiányosságokat, a gondjainkat, és utána érdekünkben közösen reagáljunk. Az általunk fontosnak tartott feladatok megoldásában segítsenek. Erre a meghallgatásra, a megértésre főleg olyan esetekben lenne és lett volna szükség, mint amikor például a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár nem az egyetlen nemzetiségi könyvtárunknak ajándékozott mikrofilmeket és mikrofilmolvasót, annak ellenére, hogy a lendvai könyvtár is szorosan együttműködik az említett intézménnyel. Számunkra rendkívül fontos, hogy legalább a magyar nyelvű helytörténeti gyűjtemény a nemzetiségileg vegyesen lakott terület könyvtárában kapjon helyet, azaz a lendvai könyvtárban. Ez azért is fontos lenne, mert ez az egyedüli kétnyelvűnek minősülő könyvtár,

amely mind a szlovén, mind a magyar könyvállomány gyűjtése mellett kivitelezi a nemzetiségi programot is. Sőt, olyan hozzáértő könyvtárosok dolgoznak a könyvtárban, akik beszélik a magyar nyelvet is, s rajtuk kívül a könyvtár még két magyar könyvtárost is alkalmaz.

VLOGA POMURSKE MADŽARSKE SAMOUPRAVNE NARODNE SKUPNOSTI V SKLADU S 64. ČlenOM ustave republike slovenije ANNA DANCS, Vodja pisarne Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti

V čast mi je, da na posvetovanju o položaju knjižnic na narodnostno mešanem območju lahko spregovorim v imenu Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti. Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost je krovna organizacija za zaščito avtohtone madžarske narodne skupnosti v Republiki Sloveniji. Do samostojne organiziranosti madžarske narodnosti v Sloveniji je prišlo po letu 1975 in od takrat delujejo interesne organizacije narodnosti, ki so se v preteklih letih večkrat preoblikovale. Tako je Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost poleg upravne in politične dejavnosti in nalog prevzela nase tudi zadolžitve v zvezi z integracijskimi, kulturnimi in izobraževalnimi nalogami manjšine. V skladu s tem je ustanovila svoje strokovne institucije, skupaj z nekaterimi ustanovami pa opravlja tudi vlogo soustanoviteljice ter si z negovanjem in ohranjanjem maternega

jezika in kulture skupaj z njimi prizadeva za uresničevanje svoje dejanske vloge. Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost prav letos praznuje 30. obletnico svojega obstoja. Ustava Republike Slovenije vzorno ureja pravice obeh avtohtonih narodnosti. Madžarski in italijanski narodnosti so z ustavo zagotovljene posebne pravice na področju kulture, ki zajemajo tudi knjižnice. Izkušnje kažejo, da kljub vzorno urejenim pravicam v ustavi, ki pogosto presegajo celo norme Evropske unije, najdemo tudi pomanjkljivosti. Ugotavljamo, da se pravice, ki so članom narodne skupnosti zagotovljene z ustavo, zakoni in predpisi, ne uresničujejo dosledno, čeprav so narodnostim načelno in pravno zagotovljene vse možnosti za obstanek in razvoj med drugim tudi na podlagi 64. člena ustave Republike Slovenije. Za primer bi želela navesti zakon o knjižničarstvu, ki je bil sprejet leta 2001. Kljub temu, da se je Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost v skladu z določbo 64. člena ustave vključila v proces sprejemanja zakona oziroma je na podlagi 15. člena zakona o samoupravnih narodnih skupnostih posredovala Ministrstvu za kulturo Republike Slovenije svoje predloge, minister le-teh ni upošteval. Posledica tega je bila, da Knjižnica Lendava ni dobila statusa osrednje knjižnice za madžarsko narodnost. Naša skupnost je temu dejstvu ugovarjala z argumenti, da je Knjižnica Lendava na narodnostno mešanem območju, zato ta status pripada njej in ne Pokrajinski in študijski knjižnici Murska Sobota. Leta 2003 je ministrstvo za kulturo sprejelo pravilnik o pogojih delovanja javnih knjižnic, iz katerega je ponovno izpadla ureditev statusa Knjižnice Lendava. Ministrstvo za kulturo je argumente Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti ponovno ignoriralo. Argumenti naše skupnosti so bili naslednji: osrednja knjižnica za madžarsko narodno skupnost lahko deluje zgolj na narodnostno mešanem območju, saj je knjižnične naloge mogoče verodostojno opravljati le neposredno v jeziku narodnosti. Dostopnost do madžarskih zbirk in informacij za pripadnike madžarske narodne skupnosti lahko zagotavlja samo knjižnica v Lendavi. Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost je v letih 2001, 2002 in 2003 na zasedanjih slovensko-madžarske mešane komisije

zahtevala, naj slovenska stran uredi status lendavske knjižnice, žal brez uspeha; leta 2003 teh težav ni niti v zapisniku, kljub temu, da je to za Madžare v Sloveniji še vedno problem, torej to vprašanje je potrebno ustrezno in zadovoljivo rešiti. Izhajajoč iz povedanega smo morali pomurski Madžari pogosto prikimavati nepravilnostim, medtem ko smo z jezo v srcu bili prisiljeni utišati svoj prav. Vendar se ne smemo vdati takšnim in podobnim rešitvam, »izigravanju«, ampak moramo svojo usodo zavestno oblikovati. Zato je potrebna pozornost tudi s strani ministrstva za kulturo matične države: da spremlja našo usodo, da nas spodbuja, saj nam to prija in je hkrati nepogrešljivo. Prav zato je upravičeno naše pričakovanje, da je v primeru večkratnega zanemarjanja izvajanja načela pozitivne diskriminacije zaradi ohranjanja, negovanja in razvijanja naše kulture in jezika nujno potrebna podpora matične države, predvsem madžarskega ministrstva za kulturo, vsaj na moralni ravni. V mislih imam dejstvo, da bi se morali pristojni v prvi vrsti seznaniti z našim delom, oceniti pomanjkljivosti, probleme, in nato skupno reagirati v našo korist; da bi nam pomagali pri reševanju nalog, ki so za nas pomembne. To razumevanje bi potrebovali predvsem ob priložnostih, ko na primer madžarska državna knjižnica Országos Széchenyi Könyvtár ni podarila mikrofilmov in mikročitalca knjižnici, ki je edina na narodnostno mešanem območju, čeprav tudi Knjižnica Lendava tesno sodeluje z omenjeno institucijo. Za nas je izjemnega pomena, da bi vsaj domoznansko gradivo v madžarskem jeziku dobilo svoj prostor v knjižnici, ki stoji na narodnostno mešanem območju, to je v Knjižnici Lendava. To bi bilo pomembno tudi zato, kajti ta knjižnica je edina, ki se šteje za dvojezično knjižnico, in ki poleg zbiranja tako slovenskih kakor madžarskih knjig izvaja tudi narodnostni program. V knjižnici so zaposleni strokovno podkovani knjižničarji, ki govorijo oba jezika, poleg njih pa delata v knjižnici tudi dva madžarska knjižničarja.

A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRI TEVÉKENYSÉG TÖRVÉNYI ALAPJAI ÉS AZOK GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA ŽOLDOŠ ŽUŽANA, A LENDVAI KÖNYVTÁR IGAZGATÓNŐJE

Bevezető Szlovéniában az olasz és a magyar nemzeti közösség rendelkezik az ún. őshonos nemzeti közösség státusával, a két közösség külön jogairól pedig az alkotmány, a törvények, egyéb jogszabályok és normatívák rendelkeznek. Szlovéniában szinte nincs olyan ágazati törvény, amely legalább egy mondat erejéig ne térne ki a nemzeti közösségeket érintő meghatározásokra. Így a könyvtári szakterületre vonatkozó törvények és kapcsolódó jogszabályok is tárgyalják a kisebbségek sajátos kérdéseit. Előadásomban szeretném ismertetni, hogy a szlovén törvények, a kapcsolódó jogszabályok és a normatívák miként rendezik a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő, s így az olasz és a magyar nemzeti közösség érdekében végzett könyvtári tevékenységet

is folytató könyvtárak státusát. Az egyes fejezetekben dőlt betűs írással idézem a jogszabályok azon szakaszait, melyek alapul szolgálnak a könyvtárak működéséhez a nemzetiségileg vegyesen lakott területen.

1. A SZLOVÉNIÁBAN ÉLŐ MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG ALKOTMÁNYJOGI HELYZETE Szlovéniában a kisebbségek alkotmányjogi helyzetét az alkotmányos alapokmány és az alkotmány szavatolja:

1.1. A Szlovén Köztársaság önállóságáról és függetlenségéről szóló

alkotmányos alapokmány (Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 1991–I. évi 1–4. sz.)

III. fejezet

A Szlovén Köztársaság mindenki számára biztosítja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét a Szlovén Köztársaság területén, függetlenül a nemzetiségi hovatartozásától, minden megkülönböztetés nélkül, a Szlovén Köztársaság Alkotmányával és a hatályban lévő nemzetközi szerződésekkel összhangban. A Szlovén Köztársaságban élő olasz és magyar nemzeti közösségnek és e közösségek tagjainak biztosítottak a Szlovén Köztársaság Alkotmányából és a nemzetközi szerződésekből eredő jogok.

1.2. A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja, 1991–I. évi 33–I. sz., 1997. évi 42. sz., 2000. évi 66. sz., 2003. évi 24. sz., 2004. évi 69. sz.) 5. szakasz

Az állam saját területén védi az ember jogait és alapvető szabadságait. Védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait.

11. szakasz

Szlovéniában a hivatalos nyelv a szlovén nyelv. Azon községek területén, ahol az olasz vagy a magyar nemzeti közösség él, az olasz vagy a magyar nyelv is hivatalos nyelv.

64. szakasz (az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség külön jogai Szlovéniában)

Az alkotmány az őshonos olasz és magyar nemzeti közösségnek és ezek tagjainak biztosítja a jogot nemzeti szimbólumaik szabad használatára és hogy saját nemzeti azonosságuk megőrzése céljából szervezeteket alapítsanak, hogy fejlesszék a gazdasági, kulturális és tudományos– kutatói tevékenységet, valamint a nyilvános tájékoztatás és könyvkiadás terén való tevékenységet. Törvénnyel összhangban e nemzeti közösségeknek és tagjaiknak joguk van saját nyelvükön való nevelésre és oktatásra, valamint e nevelés és oktatás kialakítására és fejlesztésére. Törvény állapítja meg azokat a területeket, amelyeken a kétnyelvű oktatás kötelező. Az alkotmány a nemzeti közösségeknek és tagjaiknak biztosítja a jogot az anyanemzeteikkel és ezek országaival való viszonyok ápolására. Az állam anyagilag és erkölcsileg támogatja e jogok megvalósítását. Azokon a területeken, ahol e közösségek élnek, tagjai saját jogaik megvalósítása érdekében önkormányzati közösségeket alapítanak. Javaslatukra az állam e nemzeti önkormányzati közösségeket felhatalmazhatja az állam hatáskörébe tartozó bizonyos feladatok ellátására, valamint biztosítja az ezek megvalósításához szükséges eszközöket. E két nemzeti közösségnek közvetlen képviselete van a helyi önkormányzat szerveiben és az Országgyűlésben. Törvény szabályozza az olasz, illetve a magyar nemzeti közösség helyzetét és jogai megvalósításának módját azokon a területeken, amelyeken élnek, a helyi önkormányzati közösségek kötelességeit e jogok megvalósításánál és azokat a jogokat, amelyeket e nemzeti közösségek tagjai ezeken a területeken kívül érvényesítenek. Mindkét nemzeti közösségnek és tagjainak jogai e közösségek létszámára való tekintet nélkül biztosítottak. Azok a törvények, más jogszabályok és általános aktusok, amelyek csupán a nemzeti közösségek alkotmányban megállapított jogaira és helyzetére vonatkoznak, a nemzeti közösségek képviselői beleegyezése nélkül nem fogadhatók el.

Az alkotmány idézett rendelkezései több szempontból is fontosak a nemzetiségileg vegyes területeken működő könyvtárak tekintetében: – a könyvtár dolgozóinak, elsősorban azoknak, akik a könyvtárhasználókkal, illetve az olvasókkal közvetlenül érintkeznek,

–

– – – –

szükségük van a környezet nyelvének tudására, tehát a szlovén nyelv mellett a magyar nyelv ismeretére is, a kétnyelvűség elveit figyelembe kell venni a könyvtár szervezettségénél és berendezésénél, illetve felszerelésénél (a könyvtár hivatalos neve, ETO-jelzetek, utasítások, a könyvtár ügyrendje stb.). A lendvai könyvtár a kétnyelvűség megvalósításának szép (egyedüli) példája, hiszen a magyar és a szlovén könyvtári dokumentumok együtt állnak a polcokon – pl. Prešeren és Petőfi kötetei ugyanazon a polcon állnak, a 82-1 ETOjelzet alatt (költészet). a magyarországi könyvtárakkal való együttműködés joga, a magyar önkormányzati közösségek a könyvtárak tevékenységére az intézmények tanácsába kinevezett tagjaik révén hatnak, az állam anyagilag és erkölcsileg támogatja e jogok érvényesítését, azon törvények és előírások elfogadásakor, melyek a nemzeti közösség jogainak megvalósítására és a nemzeti közösség helyzetére vonatkoznak, szükséges a nemzeti közösségek képviselőinek beleegyezése.

Amint azt a folytatásban látni fogjuk, ezek a rendelkezések jelentik az alapot azon törvények, jogszabályok és más előírások elfogadásához, melyek a nemzetiség jogainak érvényesülését/érvényesítését illetik a könyvtári tevékenység terén.

2. TÖRVÉNYI ÉS EGYÉB JOGI ALAPOK, MELYEK MEGVILÁGÍTJÁK AZON KÖNYVTÁRAK TEVÉKENYSÉGI KÖRÉT, MELYEK A NEMZETI KÖZÖSSÉG TAGJAI SZÁMÁRA BIZTOSÍTJÁK A KÖNYVTÁRI TEVÉKENYSÉGET

2.1. Az intézményekről szóló törvény (szlovén rövidítése: ZZ) (SZK Hivatalos Lapja, 1991-I. évi 12–I. sz., 1994. évi 45–I. sz., 1996. évi 8. sz., 2000. évi 36. sz.) 3. szakasz

A közszolgálatok ellátására közintézményeket kell alapítani. Közintézmények alapíthatók olyan tevékenységek végzésére is, melyek nem minősülnek közszolgálatnak, amennyiben a tevékenység végzése a közszolgálatra érvényes módon és feltételekkel biztosított.

Közintézményeket a köztársaság, a községek, városok és más, a törvénnyel meghatalmazott közjogi személyek alapíthatnak. Az önkormányzati nemzetiségi közösség jogában áll társalapítóként vagy önállóan közintézményt alapítani, amely a nemzetiség jogainak megvalósítása szempontjából jelentős tevékenységet folytat. Közintézmények társalapítói lehetnek más jogi és természetes személyek is.

2.2. A kulturális közérdek megvalósításáról szóló törvény (szlovén rövidítése: ZUJIK) (SZK Hivatalos Lapja, 2002. évi 96. szám) 6. szakasz (a nyelv tiszteletben tartása)

A kulturális rendezvényeket szlovén nyelven kell előre jelezni, hirdetni és magyarázattal ellátni. A nemzetiségileg vegyesen lakottként meghatározott területeken pedig a kulturális rendezvényeket olasz, illetőleg magyar nyelven is hirdetni kell (plakátok, hivatalos meghívók és egyebek). A filmeket szlovén nyelven, illetve szlovén nyelvű feliratokkal kell vetíteni. A szakasz rendelkezései alóli kivételt a miniszter engedélyezheti.

59. szakasz (értelemszerű használat)

A nyilvános kulturális programok biztosítására érvényes rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni az olasz és a magyar nemzeti közösség programjai biztosítása esetében, azzal, hogy esetükben a jelen törvény 93. szakasza szerinti szerződést nyilvános pályázat nélkül, közvetlen meghívásos alapon kötik meg.

93. szakasz (a szerződések meghatározása)

A kulturális közérdek érdekében történő finanszírozásról szóló szerződés olyan szerződés, melyet az állam köt valamely jogi személlyel, illetőleg egyénnel, aki a nyilvános kulturális program, illetve a kulturális projekt kivitelezője.

A törvény rendelkezéseit megfelelő módon kell alkalmazni az olasz és a magyar nemzeti közösséggel kötött szerződések esetében is (59. szakasz).

2.3. Könyvtári törvény (szlovén rövidítése: ZKnj-1) (SZK Hivatalos Lapja, 2001. évi 87. sz.) 25. szakasz (általános könyvtárak a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken)

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő általános könyvtárak látják el az olasz és a magyar nemzeti közösségnek, valamint a roma közösségnek szóló könyvtári tevékenységet is. E könyvtárak biztosítják e közösségek tagjai számára a nyelvükön történő kommunikációt. Az előző bekezdésben említett általános könyvtárak a nemzeti közösség képviselőinek beleegyezésével készítik el a tevékenységük programját.

27. szakasz (központi területi könyvtár)

Az a könyvtár, mely az illetékes Kulturális Minisztériummal kötött szerződés alapján és a saját alapítója beleegyezésével a szélesebb terület számára külön feladatokat lát el, központi területi általános könyvtárnak minősül. Külön feladatai a következők: – biztosítja a könyvtári dokumentumok és az információk nagyobb és igényesebb választékát, – szakmai segítséget nyújt a területén működő könyvtáraknak, – koordinálja a területére vonatkozó honismereti, helytörténeti dokumentumok gyűjtését, feldolgozását és tárolását, – irányítja a leselejtezett könyvtári dokumentumok további sorsát a saját területén.

E szakaszt azért idézem, mert közvetve vonatkozik a nemzetiségileg vegyesen lakott területen lévő könyvtárak működésére is, hiszen ehhez a „szélesebb területhez” tartozik a nemzetiségileg vegyes terület is, amint arról A könyvtári tevékenység mint közszolgálat kivitelezése feltételeiről szóló szabályzat 1-es számú melléklete (erről a folytatásban szólunk - Táblázat 1) rendelkezik. Tehát a központi területi könyvtár, mely nem a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működik, lenne hivatott biztosítani a magyar nyelvű könyvtári dokumentumok és információk nagyobb és igényesebb választékát is, neki kellene szakmai segítséget nyújtania a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken működő könyvtáraknak, ő lenne hivatott a kétnyelvű terület

honismereti, helytörténeti dokumentumai gyűjtésére, feldolgozására és tárolására, és rendeznie kellene a magyar nyelvű kiselejtezett könyvtári dokumentumokat is. 55. szakasz (állami eszközök a könyvtárak társfinanszírozásában)

A könyvtári tevékenység összehangolt fejlesztésének támogatása érdekében az állam az ágazati törvényben rögzített eljárás szerint költségvetési eszközöket biztosít, mégpedig a következő célokra: – idegen nyelvű könyvtári dokumentumok vásárlására a nemzeti könyvtárban, a felsőoktatási és speciális könyvtárakban, azon kritériumok alapján, melyeket az egyes területekre az illetékes miniszter határoz meg, – a központi területi könyvtárak külön feladataira a jelen törvény 27. szakasza szerint, az illetékes kulturális miniszter és az érintett könyvtárak közötti szerződés alapján, – a törvény 25. és 26. szakasza szerinti programokra az illetékes kulturális miniszter és az érintett könyvtárak között aláírt szerződések alapján, – könyvtári pótlékra, illetve jogdíjra és – részben könyvtári dokumentumok és számítógépes felszerelés éves vásárlására az általános könyvtárak részére. A könyvtári pótlék, illetve jogdíj kereteit az éves költségvetéssel határozzák meg. A szakasz első bekezdésének utolsó sora szerinti eszközök kifizetése ahhoz a feltételhez kötött, hogy rendszeresen biztosított a többi eszköz is a törvény 52. szakaszának első bekezdése szerint. A szakasz első bekezdésének utolsó sora szerinti, a könyvtári dokumentumok és számítógépes felszerelés éves vásárlására fordítható eszközök összegét az állami költségvetéssel határozzák meg.

Ebben a szakaszban világosan rögzítve van, hogy azon tevékenységek kivitelezését, melyeket a törvény a 25. szakasszal a kétnyelvű területen működő könyvtárakra ruház, az állam finanszírozza. 2.4. A könyvtári tevékenység mint közszolgálat kivitelezése feltételeiről szóló szabályzat (SZK Hivatalos Lapja, 2003. évi 73. sz.) 11. szakasz (5. és 6. bekezdés)

Az általános könyvtárak éves állománygyarapítása 200 könyvtári egység

1000 lakosra, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő könyvtárak állománygyarapítása 220, a nemzeti közösség nyelvén írt könyvtári egység 1000 nemzetiségi lakosra (ha a dokumentumok hozzáférhetők). Az előző bekezdésben leírt állománygyarapítás keretében a könyvtári állományt legalább 22 egység nem könyv jellegű dokumentummal gyarapítja 1000 lakosra és legalább 40 időszaki kiadványra, illetve folyóiratra fizet elő. Ez a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő könyvtárak esetében értelemszerűen vonatkozik a nemzeti közösségek nyelvén írt nem könyv jellegű dokumentumokra és időszaki kiadványokra is. Ez a szám tartalmazza a más kisebbségi etnikai közösségek igényeinek kielégítése céljából történő nem könyv jellegű dokumentumok gyarapítását.

Ezen szakasz meghatározásából és a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala adatából (Statistilne informacije, 2003, št. 93) kiindulva, miszerint a 2002-es évi népszámláskor a Lendvai Közigazgatási Egység területén összesen 23.660 lakos élt, ebből 4.569 magyar (a Muravidéken összesen 6.243) és 178 roma, Lendván a könyvtárnak a gyűjteményét évente legalább 4.732 könyvtári egységgel és 1.005 magyar nyelvű egységgel kell gyarapítania. Ezen állománygyarapítás keretében 498 egység szlovén nyelvű nem könyv jellegű dokumentummal és 40 előfizetett időszaki kiadvánnyal, illetve folyóirattal, valamint 100 egység magyar nyelvű nem könyv jellegű dokumentummal és 40 előfizetett időszaki kiadvánnyal, illetve folyóirattal gyarapítja a gyűjteményét. 14. szakasz (5. és 6. bekezdés)

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő könyvtárak ezen felül rendelkeznek 2 szakképzett munkatárssal a kisebbségi nemzeti közösség nyelvének aktív tudásával az ezen a nyelven írt dokumentumok beszerzése és feldolgozása céljából, valamint a könyvtárhasználóknak szánt külön, illetve megduplázott szolgáltatások kivitelezésére ezen a nyelven, az egész területre vonatkozóan, ahol e közösség tagjai élnek. Az ezeken a területeken működő könyvtárak megegyeznek arról, hogy közösen biztosítják a kisebbségi nemzeti közösség számára a tevékenységet. A könyvtáraknak a kisebbségi nemzeti közösséget szolgáló tevékenység végzéséhez a munkahelyeket illetően a kulturális miniszter adja beleegyezését. A központi területi könyvtár külön feladatainak ellátására az általános könyvtár legalább 3 szakképzett munkatársat alkalmaz,

legalább egyetemi végzettséggel. A törvény 27. szakaszából eredő feladatok ellátására munkatársakat alkalmaz a következő területekre: katalogizálás és információközvetítés, tanácsadás a könyvtári hálózat szervezéséhez, a számítógépes rendszer tervezése és összehangolása, valamint a honismereti, helytörténeti gyűjtemény koordinálása és a könyvtári dokumentumok selejtezése. A könyvtáraknak a központi területi könyvtár feladatainak ellátásához a munkahelyeket illetően a kulturális miniszter adja beleegyezését.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy azon a területen, melyen a lendvai könyvtár végzi el a könyvtári tevékenységet, 4.569 magyar él az összesen 6.243-ból, vagyis a 73%-uk, akkor a fent említett 2 szakképzett munkatársból a lendvai könyvtárat 1,5 illetné meg. A könyvtári tevékenység mint közszolgálat kivitelezése feltételeiről szóló szabályzat mellékletében meghatározták a szlovéniai általános könyvtárak hálózatát. A következő táblázat (Táblázat 1) a muravidéki hálózatot ábrázolja, a térképen (Kép 1) pedig Muravidék vegyesen lakott területeit láthatjuk.

Táblázat 1: A Muravidéki általános könyvtárak hálózata Sorszám

Központi területi könyvtár

MURASZOMBATI TERÜLETI ÉS TANULMÁNYI KÖNYVTÁR

Sorszám

1.1

Központi könyvtár Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár

Sorszám

1.1.1 1.1.2 1.1.3 1.1.4 1.1.5 1.1.6 1.1.7 1.1.8 1.1.9 1.1.10 1.1.11 1.1.12

1.2

Knjižnica Lendava, Lendava Könyvtár Lendva, Lendva

1.2.1

1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.2.6 1.2.7

1.3

1.4 * községek, ahol magyarok élnek, ** nem tárgya a referátumnak

Gornja Radgonai Községi Könyvtár

Ljutomeri Könyvtár

Község

Murska Sobota Beltinci Tišina Gornji Petrovci Šalovci* Kuzma Moravske Toplice* Puconci Rogaševci Cankova Grad Hodoš/ Hodos* Lendava/ Lendva* Kobilje Odranci Turnišče Dobrovnik/ Dobronak* Velika Polana Črenšovci

Kép 1: Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területei

2.5. Rendelet, szabványok A könyvtárak munkakörét világítja meg továbbá A könyvtárak alapszolgáltatásairól szóló rendelet (SZK Hivatalos Lapja, 2003. évi 29. sz.) és Az általános könyvtárak szabványai (a 2005. május 1-jétől 2015. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan), melyeket a Szlovén Köztársaság Nemzeti Kulturális Tanácsa 2005. április 21-én fogadott el. A szabványok csak a 4.2 és 4.3 fejezetekben érintik a nemzetiségi közösségekre vonatkozó tevékenységet, amikor a „más nyelvi csoportokat” szolgáló könyvtári gyűjtemény terjedelmének kritériumait írják le.

4.2

A könyvtár minden szervezeti egysége rendelkezik legalább: – 4 kötet könyvvel minden lakosra, de nem kevesebb mint 10.000 kötettel, – 30 informatív jellegű időszaki kiadvánnyal, illetve folyóirattal – 0,4 nem könyv jellegű dokumentummal egy lakosra. A könyvtári gyűjtemény tükrözi a környezet lakosságának nyelvi összetételét. Más nyelvi csoportok részére a könyvtár az állományában plusz 1 időszaki kiadványt biztosít 500 potenciális könyvtárhasználóra és 1 kötet könyvet 5 potenciális könyvtárhasználóra. A központi könyvtár legalább 100 időszaki informatív jellegű kiadvánnyal, illetve folyóirattal rendelkezik. A könyvtár szaklapokra és tudományos lapokra is előfizet, a környezet igényeivel összhangban. …

4.3 A könyvtári gyűjtemény összetétele

Minden szervezeti egységben, amely nem a könyvtárfelhasználók külön körét szolgálja, a könyvtár a következő arányokat tartja be (nem példányokra, hanem címekre értve): 60% szakirodalom és 40% szépirodalom. A gyűjtemény 25–30%-át (szintén címekre értve) az ifjúságnak szóló dokumentumok képezik, ennek 60%-a szakirodalom, 40%-a pedig szépirodalom. A szépirodalom és szakirodalom ilyen aránya érvényes a más nyelvi csoportoknak szánt könyvtári gyűjtemények esetében is.

3. A KÖNYVTÁRI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETTSÉGE A NEMZETISÉGILEG VEGYESEN LAKOTT TERÜLETEN, AHOL A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG ÉL A Könyvtári törvény a könyvtárak 5 típusát határozza meg: általános, iskolai, felsőoktatási, speciális könyvtárak és a nemzeti könyvtár. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen, ahol a magyar nemzeti közösség tagjai élnek, a következő könyvtárak működnek: A) általános könyvtárak: – Könyvtár Lendva és helyi könyvtárai Dobronakon, Völgyifaluban, Gyertyánosban, Göntérházán és Petesházán – a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár helyi könyvtárai Domonkosfán, Hodoson, Szentlászlón és Pártosfalván

B) iskolai könyvtárak: – a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában – a Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskolában – a Lendvai 2. számú Kétnyelvű Általános Iskolában – a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskolában – a Dobronaki Kétnyelvű Általános Iskolában – a Pártosfalvi Kétnyelvű Általános Iskolában

4. A LENDVAI KÖNYVTÁR STÁTUSA ÉS SZERVEZETTSÉGE A könyvtár státusát a Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva közintézmény alapításáról szóló rendelet (SZK Hivatalos Lapja, 2004. évi 8. sz.) határozza meg. A Könyvtár Lendva önálló közintézmény, alapítói Lendva Község és Dobronak Község, társalapítói a �� Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség�� és a Dobronak Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. A könyvtár alapítása és szervezettsége tekintetében általános könyvtár, mely a könyvtári tevékenységet közszolgálati tevékenységként végzi Lendva, Dobronak, Črenšovci, Kobilje, Odranci, Turnišče és Velika Polana községek területén. A könyvtár hálózatában 12 helyi könyvtár működik, ebből 5 a kétnyelvű területen, 7 pedig szlovén területen. A központi könyvtár a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működik és a magyar nemzeti közösség tagjainak is biztosítja a könyvtári tevékenységet, illetve ellátást. Azon községek számára, melyek nem alapítói a könyvtárnak, a tevékenységet az alapítók beleegyezésével szerződés alapján kivitelezi. A könyvtár és székhelyének neve kétnyelvű. A belső szervezettség szerint a könyvtár ifjúsági részleggel, felnőtt részleggel és dokumentum-feldolgozó részleggel rendelkezik. A könyvtár szervei az igazgató és a könyvtár tanácsa. Az igazgatót a könyvtár tanácsa nevezi ki nyilvános pályázat alapján. Kinevezéséhez szükséges a több mint fele arányban képviselt alapító Lendva község előzetes beleegyezése, Dobronak község véleménye, azon községek véleménye, melyek számára a könyvtár szerződés alapján végzi a tevékenységet, a társalapítók véleménye, valamint a könyvtár szakmunkatársainak véleménye. Az igazgatói poszt betöltéséhez kiírt feltételek között szerepel egyebek közt a szlovén és a magyar nyelv aktív tudása is.

A könyvtár tanácsának 9 tagja van, közülük ketten a társalapító (nemzeti közösség) képviselői. A könyvtár jelen pillanatban 12 dolgozót foglalkoztat (9-et állandó munkaviszonyban, 1-et meghatározott időre szóló munkaszerződéssel, 2- t a közhasznú munkák keretében). Közülük 6 fő egyetemi végzettséggel rendelkezik, 3 fő főiskolai végzettséggel, 1 fő középiskolai, 2 fő pedig ipari iskolai végzettséggel, s mindannyian folyékonyan beszélik a szlovén és a magyar nyelvet. 2004. december 31-én a könyvtár gyűjteménye 118.790 példány (114.328 könyv és 4462 egység nem könyv jellegű dokumentum) szakszerűen rendszerezett és rendezett könyvtári dokumentumot tett ki. Ebből 58.911 könyvtári egység a központi könyvtárban, 59.879 egység pedig a helyi könyvtárakban található. Az alapállományból 32.801 egység magyar nyelvű dokumentum.

5. A LENDVAI KÖNYVTÁR FINANSZÍROZÁSA A közszolgálat kivitelezésére a könyvtárnak az anyagi fedezetet az alapítók (Lendva község és Dobronak község), a szerződéses partnerek (Črenšovci, Kobilje, Odranci, Turnišče és Velika Polana községek) és az állami költségvetés szavatolják, a munkaterv és a pénzügyi terv alapján. A közös költségek a lakosság számával arányosan terhelik az alapítókat és községeket, szerződéses partnereket, míg az adott község területén közvetlenül felmerülő költségeket minden község maga fedezi. A törvény e rendelkezése a gyakorlatban nem valósul meg, és a két társalapító sem finanszírozza a könyvtárat. 5.1. A Kulturális Minisztérium nyilvános és meghívásos pályázatai A kulturális közérdek megvalósulásáról szóló törvény hatályba lépését követően a Kulturális Minisztérium a könyvtárakat a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában megjelenő nyilvános pályázatok (ezek projekt jellegű pályázatok, s közéjük tartozik a könyvtári dokumentumok vásárlása is) és meghívásos pályázatok révén finanszírozza. Meghívásos pályázatok révén finanszírozza a könyvtári nemzetiségi programot is.

Táblázat 2: A �� Kulturális Minisztériumtól a nemzetiségi program kivitelezésére kapott támogatás az 1998-tól 2005-ig terjedő időszakban (szlovén tollárban)� ÉV

KÉTNYELVŰ KISTÉRSÉGI KÖNYVTÁRAK

MAGYAR NYELVŰ KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK

NEMZETISÉGI PROGRAM

1998

6.344.740,00

1999

6.980.100,00

2000

7.000.000,00

2001

7.000.000,00

2002

ÖSSZESEN

7.047.173,00

2003

1.200.000,00

2.650.000,00

2004

1.605.000,00

2005

1.710.683,00

3.720.000,002

7.570.000,00

6.728.000,004

8.333.000,00

6.889.655,00

8.600.338,00

1 Az eszközöket Az általános könyvtárak könyvtári dokumentumai vásárlására kiírt nyilvános pályázaton nyertük el (SZK Hivatalos Lapja, 2003. évi 19. sz.). A pályázat 5. pontja részletezi a pályázat külön kritériumait, egyebek között azt is, hogy előnyt élveznek azok a pályázók, akik a vásárlás bizonyos részét az olasz és a magyar nemzeti közösség, valamint a roma közösség igényeinek kielégítésére tervezik, e közösségek központi szervezeteinek beleegyezésével (kötelező melléklet: a nemzeti, illetve roma közösség központi szervezetének beleegyezése a tervezett vásárláshoz) a pályázati utasításban meghatározott összegben. 2 A tárgyi kulturális örökség projektjei és a könyvtári tevékenység kulturális projektjei támogatására kiírt nyilvános pályázaton nyert összeg (SZK Hivatalos Lapja, 2003. évi 45. szám). A könyvtári tevékenység keretében szerepeltek a nemzetiségi közösségek és a roma közösség projektjei is (könyvtári dokumentumok nélkül). Az igényelt összeg 4.650.000 SIT volt. A szakbizottság az összeget azzal a megjegyzéssel csökkentette, hogy a „projekt nem kiegyensúlyozott, mert a helyi önkormányzat nem közreműködő a saját részesedésével a bemutatott program megvalósításában”. 3 Az általános könyvtárak könyvtári dokumentumai vásárlására kiírt nyilvános pályázat (SZK Hivatalos Lapja, 2003. évi 19. sz.) 4. pontjában az általános pályázati feltételek között szerepel, hogy a könyvtárak „ne pályázzanak olyan projekttel, illetve tartalmakkal, melyekkel pályáznak, illetve már kiválasztották őket a területi könyvtárak külön feladatai ellátására vagy az általános könyvtárak nemzetiségi könyvtári tevékenységére szánt meghívásos pályázat keretében”. 4 Az általános könyvtárak nemzetiségi könyvtári tevékenysége kivitelezésére szánt meghívásos pályázat keretében a könyvtár is meghívást kapott, hogy terjessze be a Kulturális Minisztériumhoz a 2004-es és 2005-ös évre vonatkozó munkatervét és pénzügyi tervezetét, mégpedig a következőkre: 1. könyvtári dokumentumok és információforrások kiegészítő vásárlása a nemzeti közösség részére, a következő megjegyzéssel: a minimális feltételeken túli vásárlás, mely minden lakosra érvényes, a községek és a Kulturális Minisztérium társfinanszírozásával, 2. könyvtári dokumentumok és információforrások feldolgozása és közvetítése a nemzeti közösség számára, 3. a nemzeti közösség nyelvén folyó kommunikáció szavatolása, 4. a nemzetiségi könyvtárhasználók informatikai alapképzése, 5. az alkalmazottak továbbképzése a nemzeti közösség tagjaival való munkára, 6. a nemzeti közösség tagjai olvasási kultúrájának fejlesztése és könyvtári nevelése,

7. szakmai együttműködés az anyanemzettel, 8. egyéb tevékenységek a nemzeti közösség részére. A könyvtár a törvény és a szabályzat rendelkezéseit figyelembe véve igényelt 14.016.408 tollár összeget (= 8.126.614 tollár a 1.5 magyar könyvtáros költségeire + 1.119.938 tollár a dolgozók kétnyelvűségi pótlékára + 2.849.175 tollár a könyvtári dokumentumok vásárlására + 1.957.589 a dologi kiadásokra és a program költségeire, valamint az együttműködésre az anyanemzettel). Ehhez a programhoz a lendvai könyvtár megszerezte a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség beleegyezését, hiszen a pályázat megjegyzésében ez állt: „Az általános könyvtárak feladatainak a nemzetiségi közösségre vonatkozó programját a nemzeti közösség képviselőivel egyeztetve kell elkészíteni (mellékelni a jóváhagyásukat)”. A könyvtár csökkentett összegű támogatást kapott, amint az a táblázatban szerepel, azzal a magyarázattal, hogy a szakbizottság arra a megállapításra jutott: a könyvtár a teljes nemzetiségi állománygyarapítást tervezte, és nem csupán a kiegészítő gyarapítást, amint az a közvetlen felhívásban szerepel. Mivel összesen csak 20 millió állt rendelkezésre, a szakbizottság ennek megfelelően az egyes könyvtárak esetében csökkentette az általános könyvtárak nemzetiségi könyvtári tevékenységéhez szükséges támogatási összegeket.

6. KÖVETKEZTETÉSEK Szeretném összefoglalni a referátumomból tükröződő problematikát: 1. A Könyvtári törvénnyel összhangban a kétnyelvű terület központi területi könyvtárának szerepét az a területi könyvtár kapta meg, mely nem a kétnyelvű területen működik. A törvény és A könyvtári tevékenység mint közszolgálat kivitelezéséről szóló szabályzat elfogadásakor nem vették figyelembe a megjegyzéseinket. Úgy véljük, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő könyvtárak munkájának koordinálását, s úgyszintén a terület honismereti, helytörténeti dokumentumai gyűjtésének, feldolgozásának és tárolásának koordinálását csak az a központi könyvtár vállalhatja, mely a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működik, s amelynek e feladatok ellátásához biztosítani kell a megfelelő munkafeltételeket (szakképzett munkaerő, helyiségek, felszerelés…). 2. Bizonytalanságok és szabálytalanságok keletkeznek a könyvtárak nemzetiségi programjának finanszírozását illetően is. A Kulturális Minisztérium nem tartja be a kiírt meghatározásokat. 3. A könyvtár igencsak helyszűkében van. A problematika megoldása elsősorban azért nem mozdul előre, mert az épület a Kulturális Minisztérium, illetve a Szlovén Köztársaság Kormánya tulajdonában áll. 4. A magyar nyelvű könyvtári dokumentumok feldolgozása időigényes, a magyar nyelvű irodalom bibliográfiai leírása és az adatok bevitele a szlovén integrált információs rendszerbe sok fáradságot igényel, a könyvtárban pedig kevés erre a munkaerő.

5. A Kulturális Minisztérium már évek óta célhoz kötötten finanszírozza (feladatfinanszírozás) a magyar nyelvű könyvek és időszaki kiadványok, folyóiratok vásárlását, a munkát az olvasókkal a központi könyvtárban és a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő helyi, illetve fiókkönyvtárakban, az együttműködést az anyaországgal. Nem ismer el beruházási költségeket, nem támogatja a felszerelés vásárlását és a könyvtárosok személyi jövedelmét. A programot pedig szakképzett munkaerő és rendezett helyiségek nélkül lehetetlen kivitelezni. Sőt, megállapíthatjuk, hogy a dolgok negatív irányba haladnak, hiszen 1999. január 1-jétől a Kulturális Minisztérium (A községek finanszírozásáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényre hivatkozva) megvonta a magyar könyvtárosok bérei és járulékai 80%-ának fedezését. A fent említett gondokra már többször felhívtuk a figyelmet, de eredmény nélkül. Befejezésül hadd idézzem az állampolgári jogok biztosának megállapítását: „Nem elegendő, ha az állam mindkét alkotmányosan elismert kisebbség külön jogait formálisan szavatolja, hanem kötelessége azok hatékony kivitelezését a mindennapi életben is lehetővé tenni.” (Deseto letno poročilo Varuha človekovih pravic, 2005)

ZAKONSKE OSNOVE ZA IZVAJANJE NARODNOSTNEGA PROGRAMA KNJIŽNIČNE DEJAVNOSTI IN NJIHOVA URESNIČITEV V PRAKSI ŽUŽANA ŽOLDOŠ, DIREKTORICA LENDAVSKE KNJIŽNICE

uvod V Sloveniji imata status avtohtonih narodnih skupnosti italijanska in madžarska narodna skupnost, njihove posebne pravice so opredeljene z ustavo, zakoni, raznimi podzakonskimi akti in normativi. V Sloveniji skoraj ne najdemo področnega zakona, ki se vsaj v enem stavku ne bi opredeljeval tudi do narodnih skupnosti. Tako obravnavajo specifičnost manjšin tudi zakoni in podzakonski akti v knjižničarski stroki. V tem prispevku želim predstaviti, kako slovenski zakoni, podzakonski akti in normativi urejajo status knjižnic, ki delujejo na narodnostno mešanem območju, in potemtakem skrbijo za knjižnično dejavnost, namenjeno pripadnikom italijanske in madžarske narodne skupnosti. V posameznem

poglavju so v kurzivi navedeni tisti členi pravnih predpisov, ki so podlaga za delovanje knjižnic na narodnostno mešanem območju.

1 USTAVNOPRAVNI POLOŽAJ MADŽARSKE NARODNE SKUPNOSTI V SLOVENIJI Ustavnopravni položaj manjšin v Sloveniji zagotavljata temeljna ustavna listina in ustava: 1.1 Temeljna ustavna listina o samostojnosti in neodvisnosti Republike Slovenije (Ur. list RS, št. 1-4/1991-I) Poglavje III

Republika Slovenija zagotavlja varstvo človekovih pravic in temeljnih svoboščin vsem osebam na ozemlju Republike Slovenije, ne glede na njihovo narodno pripadnost, brez sleherne diskriminacije, skladno z ustavo Republike Slovenije in veljavnimi mednarodnimi pogodbami. Italijanski in madžarski narodni skupnosti v Republiki Sloveniji in njunim pripadnikom so zagotovljene vse pravice iz ustave Republike Slovenije in mednarodnih pogodb.

1.2 Ustava Republike Slovenije (Ur. list RS, št. 33-I/1991-I, 42/1997, 66/2000, 24/2003, 69/2004) 5. člen

Država na svojem ozemlju varuje človekove pravice in temeljne svoboščine. Varuje in zagotavlja pravice avtohtone italijanske in madžarske narodne skupnosti…

11. člen

Uradni jezik v Sloveniji je slovenščina. Na območjih občin, v katerih živita italijanska ali madžarska narodna skupnost, je uradni jezik tudi italijanščina ali madžarščina.

64. člen (posebne pravice avtohtone italijanske in madžarske narodne skupnosti v Sloveniji) Avtohtoni italijanski in madžarski narodni skupnosti ter njunim pripadnikom je zagotovljena pravica, da svobodno uporabljajo svoje narodne simbole in da za ohranjanje svoje narodne identitete

ustanavljajo organizacije, razvijajo gospodarske, kulturne in znanstvenoraziskovalne dejavnosti ter dejavnosti na področju javnega obveščanja in založništva. V skladu z zakonom imata ti narodni skupnosti in njuni pripadniki pravico do vzgoje in izobraževanja v svojem jeziku ter do oblikovanja in razvijanja te vzgoje in izobraževanja. Zakon določa območja, na katerih je dvojezično šolstvo obvezno. Narodnima skupnostma in njunim pripadnikom je zagotovljena pravica, da gojijo odnose s svojima matičnima narodoma in njunima državama. Država gmotno in moralno podpira uveljavljanje teh pravic. Na območjih, kjer ti skupnosti živita, ustanovijo njuni pripadniki za uresničevanje svojih pravic svoje samoupravne skupnosti. Na njihov predlog lahko država pooblasti samoupravne narodne skupnosti za opravljanje določenih nalog iz državne pristojnosti ter zagotavlja sredstva za njihovo uresničevanje. Narodni skupnosti sta neposredno zastopani v predstavniških organih lokalne samouprave in v državnem zboru. Zakon ureja položaj in način uresničevanja pravic italijanske oziroma madžarske narodne skupnosti na območjih, kjer živita, obveznosti samoupravnih lokalnih skupnosti za uresničevanje teh pravic ter tiste pravice, ki jih pripadniki teh narodnih skupnosti uresničujejo tudi zunaj teh območij. Pravice obeh narodnih skupnosti ter njunih pripadnikov so zagotovljene ne glede na število pripadnikov teh skupnosti. Zakoni, drugi predpisi in splošni akti, ki zadevajo uresničevanje v ustavi določenih pravic in položaja zgolj narodnih skupnosti, ne morejo biti sprejeti brez soglasja predstavnikov narodnih skupnosti.

Navedene določbe ustave so za delovanje knjižnic na narodnostno mešanih območjih pomembne iz različnih vidikov: – delavci knjižnice, predvsem tisti, ki delajo z uporabniki, morajo obvladati jezik okolja, torej poleg slovenščine tudi madžarščino, – načela dvojezičnosti se morajo upoštevati pri organiziranosti in opremi knjižnic (uradni naziv knjižnice, UDK postavitve, navodila, napotila, poslovnik knjižnice itd.). Knjižnica Lendava je lep (edini) primer uresničevanja dvojezičnosti, saj je slovensko in madžarsko gradivo na policah združeno (npr. Prešeren in Petőfi sta v skupini 82-1 (poezija) na isti polici), – pravica do sodelovanja s knjižnicami na Madžarskem, – madžarske samoupravne skupnosti zagotavljajo svoj vpliv na

delovanje knjižnic prek svojih predstavnikov v svetih zavodov, – država gmotno in moralno podpira uveljavljanje teh pravic, – upoštevanje soglasja predstavnikov narodnih skupnosti pri sprejemanju zakonov in predpisov, ki zadevajo uresničevanje pravic in položaja narodnih skupnosti. Kot bomo videli v nadaljevanju, so te določbe osnova tudi pri sprejemanju zakonov, podzakonskih aktov in raznih drugih predpisov, ki zadevajo uresničevanje pravic narodnih skupnosti v knjižnični dejavnosti.

2 ZAKONSKE IN DRUGE PRAVNE PODLAGE, KI POJASNJUJEJO DELOVNO PODROČJE KNJIŽNIC, KI IZVAJAJO KNJIŽNIČNO DEJAVNOST ZA PRIPADNIKE NARODNIH SKUPNOSTI

2.1 Zakon o zavodih (ZZ) (Ur. list RS, št. 12-I/1991, 45-I/1994, 36-I/2000) 3. člen

Za opravljanje javnih služb se ustanovijo javni zavodi. Javni zavodi se lahko ustanovijo tudi za opravljanje dejavnosti, ki niso opredeljene kot javne službe, če se opravljanje dejavnosti zagotavlja na način in pod pogoji, ki veljajo za javno službo. Javne zavode ustanovijo republika, občine, mesto in druge z zakonom pooblaščene javne pravne osebe. Samoupravna narodnostna skupnost ima pravico soustanoviti ali tudi sama ustanoviti javni zavod, ki opravlja dejavnost, pomembno za uresničevanje pravic narodnosti. Soustanovitelji javnega zavoda so lahko tudi druge pravne in fizične osebe.

2.2 Zakon o uresničevanju javnega interesa za kulturo (ZUJIK) (Ur. list RS, št. 96/2002) 6. člen (spoštovanje jezika)

Kulturne prireditve se morajo najavljati, oglaševati in pojasnjevati v slovenščini.

Kulturne prireditve na območjih, ki so določena kot narodnostno mešana, pa se morajo najavljati (plakati, uradna vabila ipd.) tudi v italijanščini oziroma madžarščini. Filmi se predvajajo v slovenščini ali s slovenskimi podnaslovi. Izjeme od določb tega člena lahko dovoli minister.

59. člen (smiselna uporaba)

Določbe, ki se uporabljajo za zagotavljanje javnih kulturnih programov, se smiselno uporabljajo tudi za zagotavljanje programov italijanske in madžarske narodne skupnosti, pri čemer se pogodba iz 93. člena tega zakona sklepa brez javnega razpisa na podlagi neposrednega poziva.

93. člen (opredelitev pogodb)

Pogodba o financiranju v javnem interesu za kulturo je pogodba, ki jo sklene država s pravno osebo oziroma posameznikom, ki je izvajalec javnega kulturnega programa oziroma kulturnega projekta. Določbe tega zakona o pogodbah se primerno uporabljajo za pogodbe z italijansko in madžarsko narodno skupnostjo (59. člen).

2.3 Zakon o knjižničarstvu (ZKnj-1) (Ur. list RS, št. 87/2001) 25. člen (splošne knjižnice na narodnostno mešanih območjih)

Splošne knjižnice na narodnostno mešanih območjih zagotavljajo tudi knjižnično dejavnost, namenjeno pripadnikom italijanske in madžarske narodne skupnosti ter romske skupnosti. Te knjižnice zagotavljajo pripadnikom teh skupnosti komuniciranje v njihovem jeziku. Splošne knjižnice iz prejšnjega odstavka pripravijo program dejavnosti v soglasju s predstavniki narodnih skupnosti.

27. člen (osrednja območna knjižnica)

Splošna knjižnica, ki na podlagi pogodbe z ministrstvom, pristojnim za kulturo, v soglasju s svojim ustanoviteljem opravlja za širše območje posebne naloge, je osrednja območna splošna knjižnica. Njene posebne

naloge so: – zagotavljati povečan in zahtevnejši izbor knjižničnega gradiva in informacij, – nuditi strokovno pomoč vsem knjižnicam s svojega območja, – koordinirati zbiranje, obdelavo in hranjenje domoznanskega gradiva za svoje območje, – usmerjati izločeno knjižnično gradivo s svojega območja.

Ta člen navajam, ker se posredno nanaša tudi na delovanje knjižnic na narodnostno mešanem območju, saj v to »širše območje« spada tudi narodnostno mešano območje, kot predpisuje Pravilnik o pogojih za izvajanje knjižnične dejavnosti kot javne službe v Prilogi 1 (sledi v nadaljevanju - Tabela 1). Torej bi naj osrednja območna knjižnica, ki ne deluje na narodnostno mešanem območju, zagotavljala povečan in zahtevnejši izbor tudi madžarskega knjižničnega gradiva in informacij, nudila strokovno pomoč knjižnicam tudi na narodnostno mešanem območju, koordinirala zbiranje, obdelavo in hranjenje domoznanskega gradiva tudi za dvojezično območje in usmerjala izločeno madžarsko knjižnično gradivo. 55. člen (sredstva države pri sofinanciranju knjižnic)

Za podporo usklajenemu razvoju knjižnične dejavnosti prispeva država po postopku, ki je določen s področnim zakonom, proračunska sredstva za: – nabavo tujega knjižničnega gradiva v nacionalni knjižnici, visokošolskih in specialnih knjižnicah na podlagi kriterijev, ki jih določi za posamezno področje pristojni minister, – posebne naloge osrednjih območnih knjižnic iz 27. člena tega zakona na temelju pogodbe med ministrstvom, pristojnim za kulturo, in temi knjižnicami, – programe iz 25. in 26. člena tega zakona na temelju pogodb med ministrstvom, pristojnim za kulturo, in temi knjižnicami, – knjižnično nadomestilo in – letni nakup (delno) knjižničnega gradiva in računalniške opreme splošnih knjižnic. Obseg sredstev knjižničnega nadomestila se določi z letnim državnim proračunom. Sredstva iz zadnje alinee prvega odstavka tega člena se izplačajo pod pogojem, da se redno zagotavljajo tudi ostala sredstva v skladu s

prvim odstavkom 52. člena tega zakona. Obseg sredstev za letni nakup knjižničnega gradiva in računalniške opreme iz zadnje alinee prvega odstavka tega člena se določi z državnim proračunom.

V tem členu je jasno zapisano, da izvajanje dejavnosti, ki jo zakon s 25. členom nalaga knjižnicam na dvojezičnem območju, financira država. 2.4 Pravilnik o pogojih za izvajanje knjižnične dejavnosti kot javne službe (Ur. list RS, št. 73/2003) 11. člen (5. in 6. odstavek)

Splošna knjižnica dopolnjuje knjižnično zbirko z letnim prirastom 200 enot gradiva na 1000 prebivalcev, knjižnica na narodnostno mešanem območju dopolnjuje zbirko z 220 enotami gradiva v jezikih narodnih skupnosti na 1000 pripadnikov narodnosti (če je gradivo dostopno). V okviru prirasta iz prejšnjega odstavka dopolnjuje knjižnično zbirko z letnim prirastom najmanj 22 enot neknjižnega gradiva na 1000 prebivalcev in najmanj 40 naslovov tekoče naročenih serijskih publikacij letno. To smiselno velja tudi za neknjižno gradivo in tekoče naročene serijske publikacije v jezikih narodnih skupnosti za knjižnice na narodnostno mešanem območju. V to število je vključen tudi prirast neknjižnega gradiva za potrebe drugih manjšinskih etničnih skupin.

Če izhajamo iz določbe tega člena in podatka Statističnega urada RS (Popis prebivalstva, gospodinjstev in stanovanj, Slovenija, 31. marec 2002, Statistične informacije, 2003, št. 93), da je ob popisu prebivalstva leta 2002 na območju upravne enote Lendava živelo skupaj 23.660 prebivalcev, od tega 4.569 Madžarov (skupaj v Prekmurju 5.386), mora knjižnica v Lendavi po splošnih kriterijih nabaviti letno najmanj 4.732 enot knjižničnega gradiva in še dodatno 1.005 enot gradiva v madžarskem jeziku. V okviru tega prirasta dopolnjuje knjižnica svojo knjižnično zbirko s 498 enotami neknjižnega gradiva in 40 naslovi tekoče naročenih serijskih publikacij v slovenskem jeziku in s 100 enotami neknjižnega gradiva in 40 naslovi tekoče naročenih serijskih publikacij v madžarskem jeziku. 14. člen (5. in 6. odstavek)

Splošne knjižnice na narodnostno mešanih območjih imajo poleg tega še 2 strokovna delavca z aktivnim znanjem jezika manjšinske

narodne skupnosti za izvajanje nabave in obdelave gradiva v tem jeziku ter za izvajanje posebnih oziroma podvojenih storitev za uporabnike v tem jeziku za celotno območje, kjer živijo pripadniki te skupnosti. Knjižnice, ki delujejo na teh območjih, se dogovorijo o skupnem zagotavljanju dejavnosti za potrebe manjšinske narodne skupnosti. Soglasje k sistemizaciji knjižnic za del dejavnosti, namenjen manjšinski narodni skupnosti, izda ministrstvo, pristojno za kulturo. Za opravljanje posebnih nalog v osrednji območni knjižnici ima splošna knjižnica zaposlene vsaj 3 strokovne delavce z najmanj univerzitetno izobrazbo. Za opravljanje nalog iz 27. člena zakona ima zaposlene delavce za področja katalogizacije in posredovanja informacij, svetovanja pri organizaciji knjižnične mreže, načrtovanja in usklajevanja računalniškega sistema ter koordinacije domoznanske dejavnosti in izločanja gradiva. Soglasje k sistemizaciji knjižnic za del dejavnosti, namenjen izvajanju nalog osrednje območne knjižnice, izda ministrstvo, pristojno za kulturo.

Če upoštevamo dejstvo, da živi na območju, ki ga s svojo dejavnostjo pokriva Knjižnica Lendava, 4.569 Madžarov od skupno 5.386, torej 85 % vseh, bi moralo knjižnici v Lendavi pripasti 1,5 strokovnega delavca od navedenih 2. V Prilogi k Pravilniku o pogojih za izvajanje knjižnične dejavnosti kot javne službe je določena Mreža splošnih knjižnic v Sloveniji. V Tabeli 1 je prikazana mreža za Pomurje, na zemljevidu (Slika 1) pa narodnstno mešano območje v Prekmurju.

Tabela 1: Mreža splošnih knjižnic v Pomurju Zap. št.

Osrednja območna knjižnica

POKRAJINSKA IN ŠTUDIJSKA KNJIŽNICA, MURSKA SOBOTA

Zap. št.

1.1

1.2

1.3

1.4 * občine, kjer živijo Madžari, ** ni predmet referata

Osrednja knjižnica Pokrajinska in študijska knjižnica, Murska Sobota

Knjižnica Lendava, Lendava Könyvtár Lendva, Lendva

Občinska matična knjižnica, Gornja Radgona Matična knjižnica Ljutomer, Ljutomer

Zap. št.

Občina

1.1.1

Murska Sobota

1.1.2

Beltinci

1.1.3

Tišina

1.1.4

Gornji Petrovci

1.1.5

Šalovci*

1.1.6

Kuzma

1.1.7

Moravske Toplice*

1.1.8

Puconci

1.1.9

Rogaševci

1.1.10

Cankova

1.1.11

Grad

1.1.12

Hodoš/Hodos*

1.2.1

Lendava/Lendva*

1.2.2

Kobilje

1.2.3

Odranci

1.2.4

Turnišče

1.2.5

Dobrovnik/Dobronak*

1.2.6

Velika Polana

1.2.7

Črenšovci

Slika 1: Narodnostno mešana območja v Prekmurju

2.5 Uredba, �� standardi Delovno področje knjižnic pojasnjujeta še Uredba o osnovnih storitvah knjižnic (Ur. list RS, št. 29/2003) in Standardi za splošne knjižnice (za obdobje od 1. maja 2005 do 30. aprila 20015), ki jih je Nacinalni svet za knjižnično dejavnost sprejel 21. aprila 2005. Standardi se do dejavnosti narodnih skupnosti opredeljujejo le v poglavjih 4.2 in 4.3, kjer so navedeni kriteriji za obseg knjižnične zbirke za druge jezikovne skupine. 4.2

Vsaka organizacijska enota knjižnice ima najmanj: - 4 izvode knjig na prebivalca, vendar ne manj kot 10.000 izvodov,

- 30 tekočih naslovov informativnega periodičnega tiska, - 0,4 izvode neknjižnega gradiva na prebivalca. Knjižnična zbirka odraža jezikovno strukturo prebivalcev v okolju. Za druge jezikovne skupine ima knjižnica v zbirki dodatno 1 naslov informativnega periodičnega tiska na 500 potencialnih uporabnikov in 1 izvod knjige na 5 potencialnih uporabnikov. Osrednja knjižnica ima najmanj 100 tekočih naslovov informativnega periodičnega tiska. Knjižnica naroča tudi strokovne in znanstvene časopise v skladu s potrebami okolja.

4.3 Sestava knjižnične zbirke

V vsaki organizacijski enoti, ki ni namenjena posebni skupini uporabnikov, knjižnica vzdržuje naslednja razmerja: 60 % naslovov strokovnega gradiva in 40 % naslovov leposlovja. Zbirka vsebuje 25–30 % naslovov gradiva za mladino, od tega 60 % naslovov strokovnega gradiva in 40 % naslovov leposlovja. Enako razmerje med leposlovnim in strokovnim gradivom velja tudi za knjižnične zbirke, namenjene drugim jezikovnim skupinam.

3 ORGANIZIRANOST KNJIŽNIČNE DEJAVNOSTI NA NARODNOSTNO MEŠANEM OBMOČJU, KJER ŽIVIJO PRIPADNIKI MADŽARSKE NARODNE SKUPNOSTI Po prevladujočem krogu uporabnikov določa Zakon o knjižničarstvu pet vrst knjižnic: splošne, šolske, visokošolske, specialne in nacionalno. Na narodnostno mešanem območju, kjer živijo pripadniki madžarske narodne skupnosti, delujejo naslednje knjižnice: A) splošne: – Knjižnica Lendava in njene krajevne knjižnice v Dobrovniku, Dolini, Gaberju, Genterovcih in Petišovcih, – krajevne knjižnice Pokrajinske in študijske knjižnice Murska Sobota v Domanjševcih, Hodošu, Motvarjevcih in Prosenjakovcih; B) šolske na: – Dvojezični srednji šoli Lendava, – Dvojezični osnovni šoli 1 Lendava,

– – – –

Dvojezični osnovni šoli 2 Lendava, Dvojezični osnovni šoli Genterovci, Dvojezični osnovni šoli Dobrovnik, Dvojezični osnovni šoli Prosenjakovci.

4 STATUS IN ORGANIZIRANOST KNJIŽNICE LENDAVA Status knjižnice ureja Odlok o ustanovitvi javnega zavoda Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva (Ur. list RS, št. 8/04). Knjižnica Lendava je samostojni javni zavod, njena ustanovitelja sta Občina Lendava in Občina Dobrovnik, soustanovitelja pa Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava in Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Dobrovnik. Knjižnica je ustanovljena in organizirana kot splošna knjižnica za opravljanje knjižnične dejavnosti kot javne službe za območje občin Lendava, Dobrovnik, Črenšovci, Kobilje, Odranci, Turnišče in Velika Polana. V njeni knjižnični mreži deluje 12 krajevnih knjižnic, 5 na dvojezičnem območju in 7 na slovenskem območju. Osrednja knjižnica deluje na narodnostno mešanem območju in zagotavlja knjižnično dejavnost, namenjeno tudi pripadnikom madžarske narodne skupnosti. Knjižnična dejavnost za občine, ki niso ustanoviteljice, se izvaja na podlagi pogodb v soglasju z ustanoviteljicama. Ime knjižnice in sedeža sta dvojezična. Po notranji organizaciji ima knjižnica mladinski oddelek, oddelek za odrasle in obdelavo gradiva. Organa knjižnice sta direktor in svet knjižnice. Direktorja imenuje svet knjižnice na podlagi javnega razpisa po predhodnem soglasju ustanoviteljice Občine Lendava, ki ima v lasti več kot polovico ustanoviteljskega deleža, mnenju Občine Dobrovnik in občin, ki so na knjižnico s pogodbo prenesle opravljanje dejavnosti, po mnenju soustanoviteljic in strokovnih delavcev knjižnice. Med pogoji, ki jih mora kandidat za direktorja izpolnjevati, je tudi aktivno znanje slovenskega in madžarskega jezika. Svet knjižnice sestavlja 9 članov, izmed katerih sta dva predstavnika soustanoviteljic (narodnih skupnosti). V knjižnici je trenutno zaposlenih 12 delavcev (9 redno, 1 za določen čas, 2

v programu javnih del), od tega 6 z univerzitetno, 3 z višjo, 1 s srednjo in 2 s poklicno izobrazbo. Vsi aktivno obvladajo slovenski in madžarski jezik. Na dan 31.12.2004 ima knjižnica 118.790 izvodov strokovno urejenega knjižničnega gradiva (114.328 knjig in 4.462 enot neknjižnega gradiva), od tega je 58.911 enot v osrednji knjižnici, 59.879 enot pa v izposojevališčih. Od skupnega temeljnega fonda je 32.801 enot gradiva v madžarskem jeziku.

5 FINANCIRANJE KNJIŽNICE LENDAVA Sredstva za izvajanje javne službe knjižnici zagotavljajo ustanovitelji (Občina Lendava in Občina Dobrovnik), pogodbeni partnerji (občine Črenšovci, Kobilje, Odranci, Turnišče in Velika Polana) in državni proračun na osnovi programa dela in finančnega načrta. Med ustanoviteljicama in občinami, pogodbenimi partnerji, se finančna obveznost za skupne stroške razdeli sorazmerno s številom njihovih prebivalcev, medtem ko stroške, ki nastanejo neposredno na območju posamezne občine, krije vsaka občina sama. Ta določba zakona se v praksi le delno uresničuje, kajti zunanje občine knjižnice ne financirajo v zadostni meri. Soustanoviteljici ne financirata knjižnice. 5.1 Javni razpisi in �� neposredni pozivi ministrstva za kulturo Od uveljavitve Zakon o uresničevanju javnega interesa za kulturo financira ministrstvo za kulturo knjižnice prek javnih razpisov, ki jih objavi v Uradnem listu RS (to so projektni razpisi, kamor spada tudi nakup knjižničnega gradiva) in z neposrednimi pozivi (narodnostni program).

Tabela 2: Finančna sredstva ministrstva za kulturo, pridobljena za narodnostni program v letih 1998–2005 (v slovenskih tolarjih) LETO 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

DVOJEZIČNE KRAJEVNE KNJIŽNICE

MADŽARSKO KNJIŽNIČNO GRADIVO

1.200.000,00 1.605.000,00 1.710.683,00

2.650.000,001 03

NARODNOSTNI PROGRAM 6.344.740,00 6.980.100,00 7.000.000,00 7.000.000,00 7.047.173,00 3.720.000,002 6.728.000,004 6.889.655,00

SKUPAJ

7.570.000,00 8.333.000,00 8.600.338,00

1 Sredstva so bila pridobljena na javnem razpisu za izbor javnih kulturnih projektov nakupa knjižničnega gradiva v splošnih knjižnicah (Ur. list RS, št. 19/03). V 5. točki razpisa so navedeni posebni razpisni kriteriji, med ostalim tudi to, da bodo na razpisnem področju prednostno obravnavani tisti predlagatelji, ki bodo načrtovali določen delež nakupa tudi za potrebe italijanske in madžarske narodne skupnosti ter romske skupnosti v soglasju z osrednjimi organizacijami teh skupnosti (obvezna priloga: soglasje osrednje narodne organizacije oziroma romske skupnosti k programu nakupa) v obsegu, navedenem v razpisnih navodilih. 2 Sredstva, pridobljena na projektnem razpisu Javni razpis za izbor kulturnih projektov na področjih premične kulturne dediščine in knjižnične dejavnosti (Ur. list RS, št. 45/03). V okviru knjižnične dejavnosti je naveden tudi projekt za narodne skupnosti in romsko skupnost (brez knjižničnega gradiva). Znesek prijavljenih sredstev je znašal 4,650.000 SIT. Strokovna komisija je sredstva zmanjšala s pripombo, da »projekt ni uravnotežen, ker lokalna skupnost ne sodeluje s svojim deležem pri uresničevanju predstavljenega programa«. 3 V javnem razpisu za izbor javnih kulturnih projektov nakupa knjižničnega gradiva v splošnih knjižnicah (Ur. list RS, št. 19/03) je v 4. točki med splošnimi pogoji za sodelovanje na razpisu navedeno, da knjižnice »ne prijavljajo projektov oziroma vsebin, s katerimi kandidirajo ali so že bile izbrane v okviru neposrednega poziva za sofinanciranje posebnih nalog območnih knjižnic ali za izvajanje nalog splošnih knjižnic za pripadnike narodnih skupnosti.« 4 Z neposrednim pozivom za izvajanje nalog splošne knjižnice za pripadnike narodne skupnosti je bila knjižnica pozvana, da ministrstvu za kulturo prijavi program dela in finančni načrt v letih 2004 in 2005, in sicer za: 1. dodatni nakup knjižničnega gradiva in informacijskih virov za potrebe narodne skupnosti, s pripisom v pripombah: nakup nad nakupom po minimalnih pogojih, ki velja za vse prebivalce s sofinanciranjem občin in ministrstva za kulturo, 2. obdelavo in posredovanje knjižničnega gradiva in informacijskih virov za potrebe narodne skupnosti, 3. zagotavljanje komuniciranje v jeziku narodne skupnosti, 4. informacijsko opismenjevanje uporabnikov, pripadnikov narodne skupnosti, 5. usposabljanje zaposlenih za delo s pripadniki narodne skupnosti, 6. bralno kulturo in knjižnično vzgojo za pripadnike narodne skupnosti, 7. strokovno sodelovanje z matičnim narodom, 8. druge dejavnosti za pripadnike narodne skupnosti. Knjižnica je prijavila sredstva, upoštevajoč določila zakona in pravilnika, v znesku 14.016.408 (= 8.126.614 za stroške 1.5 bibliotekarja-hungarista + 1.119.938 za dvojezični dodatek delavcev + 2.849.175 za nakup knjižničnega gradiva + 1.957.589 za materialne in programske stroške

ter za sodelovanje z matičnim narodom). K temu programu je Knjižnica Lendava pridobila soglasje Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti, saj je bilo v pripombi razpisa navedeno: »Program nalog splošne knjižnice za pripadnike narodne skupnosti mora biti pripravljen v soglasju s predstavniki narodne skupnosti (priložiti soglasje).« Knjižnica je prejela sredstva v zneskih, kot je to navedeno v tabeli z obrazložitvijo, da je strokovna komisija ugotovila, da je knjižnica načrtovala celoten nakup gradiva za pripadnike narodne skupnosti, ne pa samo dodatnega nakupa kot ga predvideva neposredni poziv. Ker je bila skupna vrednost razpoložljivih sredstev samo 20 milijonov je strokovna komisija potrebna finančna sredstva za izvajanje nalog splošne knjižnice za pripadnike narodne skupnosti za posamezne knjižnice ustrezno zmanjšala.

6 SKLEP Rada bi strnila problematiko, ki izhaja iz mojega referata: 1. V skladu z Zakonom o knjižničarstvu je funkcija osrednje območne knjižnice za dvojezično območje pripadla območni knjižnici, ki ne deluje na dvojezičnem območju. Pri sprejemanju zakona in Pravilnika o izvajanju knjižnične dejavnosti kot javne službe naše pripombe niso bile upoštevane. Smatramo, da koordinacijo dela v knjižnicah na narodnostno mešanem območju, kakor tudi koordinacijo zbiranja, obdelave in hranjenja domoznanskega gradiva za to območje lahko prevzame le osrednja knjižnica, ki deluje na narodnostno mešanem območju, ki se ji za izvajanje teh nalog naj zagotovijo ustrezni delovni pogoji (kader, prostor, oprema…). 2. Nejasnosti in nepravilnosti nastajajo tudi pri financiranju narodnostnega programa knjižnic, ker se ministrstvo za kulturo ne drži določil podzakonskih aktov. 3. Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva deluje v zelo utesnjenih prostorih. Prostorska problematika se ne reši predvsem zaradi lastništva zgradbe, ki je v lasti ministrstva za kulturo oziroma Vlade RS. 4. Obdelava madžarske literature je zamudna in vnos bibliografskih zapisov madžarske literature v slovenski integrirani informacijski sistem zahteva veliko truda, knjižnici pa primanjkuje kader. 5. Ministrstvo za kulturo že vrsto let namensko financira nakup madžarskih knjig in periodike, delo z bralci v matični knjižnici in izposojevališčih na narodnostno mešanem območju, sodelovanje z matično državo, ne priznava pa nobenih stroškov za investicije, nakup opreme in osebnih dohodkov knjižničarjev. Program pa se brez kadra in urejenih prostorov ne more izvajati. Ugotovimo lahko, da se stvari odvijajo v negativno smer, saj nam

je ministrstvo za kulturo s 1. januarjem 1999 nehalo pokrivati 80-odstotni delež plač s pripadajočimi prispevki knjižničarjev hungaristov (sklicujoč se na Zakon o spremembah in dopolnitvah Zakona o financiranju občin). Na zgoraj omenjene težave smo že velikokrat opozorili, vendar brez uspeha. Naj zaključim z ugotovitvijo varuha človekovih pravic: „Ni dovolj, če država posebne pravice obeh ustavno priznanih manjšin zagotavlja formalno, ampak je njena dolžnost njihovo učinkovito izvrševanje omogočiti tudi v vsakdanjem življenju.” (Deseto letno poročilo Varuha človekovih pravic, 2005)

A nemzetiségi program megvalósítása a lendvai könyvtárban FARKAŠ BRIGITA, A LENDVAI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROSA

1. Néhány általános adat a könyvtárról A Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva kétnyelvű területen működő önálló közintézmény, nyilvános könyvtár 1, amely a könyvtári tevékenységét hét2 község területén végzi – így a lendvai központi könyvtár információs hálózatához 12 fiókkönyvtár tartozik (5 fiókkönyvtár kétnyelvű3, 7 pedig egynyelvű4 területen helyezkedik el). A szóban forgó 7 község összlakossága 24.644 fő5, ebből két községben (Lendván és Dobronakon) él a magyar nemzetiség, együtt 4569 fő6. Könyvtárunk alapítója a lendvai és a dobronaki község, társalapítója 1 �� A könyvtári törvény 7. cikkelye a könyvtárakat 5 csoportba sorolja: közkönyvtárak, iskolai, felsőoktatási intézmények könyvtárai, speciális könyvtárak és nemzeti könyvtár 2 �� Lendva, Dobronak, Turnišče, Črenšovci, Odranci, Velika Polana, Kobilje 3 Völgyifalu, Petesháza, Gyertyános, Göntérháza (Lendva község); Dobronak (Dobronak község) 4 Hotiza, Odranci, Črenšovci, Srednja Bistrica, Velika Polana, Kobilje, Turnišče 5 A Szlovén Statisztikai Hivatal adatai (2004. december 31.) 6 A 2002-es népszámlálás adatai

pedig a lendvai és a dobronaki magyar községi önkormányzat. A többi 5 község pedig szerződéses partnerként járul hozza a tevékenység (anyagi) támogatásához.

2. A könyvtár tevékenysége Mindannyian tudjuk, hogy a könyvtár küldetése elsősorban biztosítani a könyvtári tevékenység állandó és zökkenőmentes folyamatát, illetve a felhasználók műveltségi, kulturális és szórakozási igényeinek is meg kell felelnie. Könyvtárunk is a közkönyvtári feladatokat e szellemben végzi: korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést, az oktatást és az általános műveltség fejlesztését, szolgáltatásait bárki igénybe veheti, aki használatának szabályait betartja. Alaptevékenységei közé tartoznak: a dokumentumok gyűjtése, feldolgozása, kölcsönzése, a helyben használat (olvasótermi használat) lehetősége, tájékoztatás a dokumentumokból és a dokumentumokról, információközvetítés, internetszolgáltatás, különböző rendezvények szervezése stb.

3. A könyvtár állománya A könyvtár a saját és a vidéki könyvtárak állományát a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejleszti. A 2004-es adatok szerint a könyvtár állománya 118.790 egység (114.328 könyv és 4462 nem hagyományos könyvtári dokumentum), ebből 32.801 a magyar nyelvű dokumentumok száma. Ezenkívül könyvtárunkban kb. 1000 aprónyomtatvány (meghívók, szórólapok…) és plakát található. 2004-ben olvasótermünkben 202 folyóiratból lehetett válogatni, ebből 64 magyar nyelvű újság állt az olvasók rendelkezésére. Ezek az adatok az egész hálózatra vonatkoznak. A kétnyelvű terület kis településeinek könyvtáraiban a helyzet a következő:

10.228

2.526 12.035

Petesháza

Dobronak

1.716

3.392

Göntérháza

5.265 15.493

5.209 17.244

4.582

1.619

2.999

Gyertyános

2.311

Magyar

3.118

Szlovén

Völgyifalu

KÖNYVTÁR

7 Nem hagyományos könyvtári dokumentumok

EGYÜTT

Dobronak

Együtt:

Lendva

KÖZSÉG

Egyéb

KÖNYVEK (nyelv szerint)

32.744

10.476

22.268

4.243

7.975

4.618

5.432

Együtt

Táblázat 1: A kétnyelvű területen működő vidéki könyvtárak állománya 2004-ben

Egyéb

NHKD7 (típus szerint)

Együtt

32.800

10.500

22.300

4.243

7.979

4.621

5.457

EGYÜTT

A táblázatból kiderül, hogy a vidéki kétnyelvű könyvtárak közül a dobronaki könyvtár állománya a legnagyobb, utána következik a göntérházi, a többi három könyvtár állomány-nagysága 5.000 könyvtári egység körül mozog. Ha pedig a nyelvi felosztást nézzük, a magyar nyelvű könyvek aránya a göntérházi könyvtárban a legmagasabb, 50%-nál magasabb ez az arány még a dobronaki könyvtárban, sokkal alacsonyabb viszont a petesházi és a gyertyánosi könyvtárban. Nyitva tartás: a normatívák szerint előírt nyitvatartási idő a vidéki könyvtárak részére legalább 4 óra hetente. A szóban forgó könyvtárak mind elérik az előírt időt. Helyiségek: a petesházi könyvtáron kívül az összes könyvtár új, nagyobb és világosabb helyiségekbe költözött. Számítógépesítés: Völgyifaluban, Dobronakon – és nemsokára Göntérházán is – a kölcsönzés számítógéppel folyik. Így ezek a könyvtárak is a COBISS.SI nevezetű integrált könyvtári rendszer tagjai, állományuk zöme (a régebbi magyar nyelvű könyveket kivéve) elérhető online úton és a világhálóról is. Három könyvtárba a lendvai könyvtár munkatársai járnak ki kölcsönözni, a többi kettőben tiszteletdíjas könyvtárosok látják el a könyvtárat.

4. Nemzetiségi program Az új könyvtári törvény8, amely 2001-ben lépett hatályba, előírja a kétnyelvű területen működő könyvtárak feladatait, ennek megfelelően egy ilyen könyvtár köteles az ott élő nemzetiség számára a nemzetiség nyelvén biztosítani a könyvtári tevékenységet. Így könyvtárunk a törvénnyel összhangban a Lendva-vidéken élő magyar nemzetiség számára is biztosítja a könyvtári ellátást; és ami a legfontosabb, ezt a nemzetiség nyelvén teszi9. A nemzetiségi tevékenységek közé tartoznak: 4.1. A magyar nyelvű dokumentumok beszerzése Évente átlagban 1000 egységgel bővül a magyar nyelvű gyűjteményünk; 8 Zakon o knjižničarstvu (ZKnj). Uradni list 87/2001 (8.11.2001) 9 A Knjiž�� nica Lendava – Könyvtár Lendva szervezeti és működési szabályzatának 26. cikkelye előírja: Az ügykezelés szlovén és magyar nyelven folyik.

ezeknek a zömét vásárlás által szerezzük be, de állományunk ajándékkönyvek, adományok10 és könyvcsere útján is gyarapszik. Táblázat 2: A magyar nyelvű állomány gyarapodása 2002 és 2004 között Év

Könyvek

NHKD

2002

947

2003

1.223

2004

945

Táblázat 3: A lendvai könyvtár magyar nyelvű állománya számokban Év

Könyvek

Folyóiratok

NHKD

2000

29.663

317

2001

30.336

371

2002

30.897

422

2003

32.032

448

2004

32.800

462

2000-től a nagykanizsai Canissa könyvesbolttól szereztük be a magyar nyelvű dokumentumok zömét. A megrendelés a tőlünk továbbított könyvjegyzék alapján történik. A könyvújdonságokról az internetről (különböző kiadók honlapjairól), újságokból, szórólapokból tájékozódunk; a jegyzék összeállításánál persze az olvasók kívánságait is figyelembe vesszük. A könyvesbolt igazgatója az elkészített csomagot mindig „házhoz” szállítja, hiszen a tavalyi év május 1-től (az EU-hoz való csatlakozás óta) a határon nem kell már vámeljárásokat folytatni. Az idei évben változások történtek a könyvbeszerzés terén, éspedig a szlovén Nyilvános rendelésekről szóló törvény alapján (ZJN-1)11 a könyvtárak kötelesek a könyvtári dokumentumok (könyv, nem hagyományos könyvtári dokumentumok és folyóiratok) beszerzését nyilvános pályázat alapján végezni. A törvény persze a magyar nyelvű dokumentumok beszerzésére is érvényes, így Magyarországról is legalább két könyvforgalmazótól árajánlatot kell kérni; a legkedvezőbb ajánlóval 3 évre szóló szerződést lehet kötni. 10 2003-ban Salamon Árpád, muravidéki születésű festőművész, aki már évek óta Slovenske Konjicében él, adományozott kb. 200 könyvet 11 Zakon o javnih naročilih (ZJN). �� Uradni list 36/2004

4.2. Helytörténeti tevékenység A helytörténeti tevékenység egy adott település, közösség értékteremtő ereje, lehetősége. A helytörténeti tevékenység mint eszköz fontos szolgálat a település- és közösségfejlesztésben, az önálló, sajátos települési arculat felmutatásában, kultúrát alapoz meg és éltet az adott közösségben. Könyvtárunk fontosnak találja a történeti folyamatban hitelesített írott szó meglétét, megmaradását. A helyi identitás megőrzése szempontjából folyamatosan gyűjtünk minden olyan helyi vonatkozású magyar, szlovén vagy kétnyelvű dokumentumot, amely muravidéki magyar szerző tolla alól került ki vagy a muravidéki magyarságra vonatkozik. Így gyűjteményünkben megtalálható minden fontosabb muravidéki magyar folyóirat (Naptár, Muratáj, Népújság, kétnyelvű általános iskolák időszaki kiadványai…), muravidéki magyar szerzők (Bence Lajos, Bence Utroša Gabriella, Bernjak Elizabeta, Göncz László, Halász Albert, Szúnyogh Sándor, Varga László, Varga Sándor, Zágorec-Csuka Judit és még sorolhatnánk) művei, a Muravidékről és a nemzetiségről szóló tanulmányok. 4.2.1. Easy Archiv archiváló szoftver

Az Easy Archiv nevű számítógépes adatbázist könyvtárunk egy ljubljanai informatikai cég segítségével hozta létre. A cég szakemberei olyan számítógépes adatbázist dolgoztak ki, amely segíti a különböző dokumentumfajták (újságcikkek, filmek, fényképek...) elektronikus tárolását. A program segíti a számtalan dokumentum rendszerezett archiválását – az adatbázisba bevitt dokumentumok egy helyen találhatók, amelyek között egységesített keresési kritériumok szerint böngészhetünk. A program fent említett jellegzetességeit megfelelőnek tartottuk a Népújság cikkeinek tárolására. Így a kilencvenes évek végén az informatikai cég szakemberével kidolgoztuk az adatbázisunk fejlesztéséhez szükséges mezőket (szerzői adatok, cím, forrás, impresszum, rövid annotáció, tárgyszavak) és azóta bázisunkba már több mint 5.419 egység (cikk leírása) került be. Valamennyi leírás tartalmazza még a cikk szkennelt változatát is. Az adatbázis sokféle visszakeresési lehetőséget nyújt az olvasók számára, így a szerző, cím és tárgyszavak mellett a keresés a teljes dokumentumra is kiterjeszthető – ez fontos abban az esetben, amikor nem ismerünk

minden, a kereséshez szükséges adatot. A dokumentum nagyságától függetlenül a rendszer keresési ideje csak néhány másodpercet tesz ki. A program fő jellemzői és előnyei: a dokumentumok gyors és biztonságos tárolása, az információkhoz való gyors hozzáférés, a dokumentumok hosszabb élettartama, védelem a megsemmisítés és eltulajdonítás elől és a tároláshoz szükséges hely megtakarítása. 4.2.2. Mikrofilmek

Mint tudjuk, a mikrofilmek nagyobb biztonsággal őrzik meg a régi és ritka, valamint a sokszor keresett dokumentumokat. Könyvtárunk mikrofilmtekercs-gyűjteményében a Népújság évfolyamainak (1956– 2002), Budapest Helységnévtárának (1892-ből) és az Alsó-Lendvai Hiradónak (1900–1904) a másolatai szerepelnek. Megtekinteni ezeket könyvtárunk olvasótermében lehet, ahol egy mikrofilm-leolvasó áll az olvasók rendelkezésére. 4.3. Rendezvények Rendezvényeink az irodalombarát, könyvszerető közönséget kívánják megszólítani, hiszen elsősorban az olvasási kultúra terjesztése ezeknek a küldetése. A könyvtár különböző magyar nyelvű rendezvényeket szervez a gyerekek és az ifjúság részére (meseórák 4–7 éves gyerekek számára, könyvtári órák, bibliopedagógia órák, irodalmi vetélkedők, író-olvasó találkozók, bábjátékok) és a felnőttek részére (író-olvasó találkozók kortárs magyar és szlovén irodalmárokkal, kiállítások, hangversenyek, előadások, diavetítések). A tavalyi évben többek között bemutattuk Papp József muraszombati könyvtáros munkáját, a szlovéniai magyarok virtuális lexikonát, a Pannon tükör című irodalmi folyóiratot, megismerhettük a kortárs magyar írónőt, Bozai Ágotát is. Az idén a nagykanizsai Canissa kiadó két albumát mutattuk be, dr. Kolláth Anna, a maribori egyetem magyar tanszékének vezetője méltatta dr. Bernjak Elizabeta legújabb tanulmánykötetét, meghallgattuk Szoliva János legújabb verseit. De járt nálunk már Janikovszky Éva, Békés Pál, Marék Veronika, Kukorelly Endre – hogy csak a híresebb neveket soroljuk fel.

4.4. Együttműködés az anyaországgal A nemzetiségi programhoz tartozik a Magyarországgal folytatott szakmai együttműködés is. Több magyarországi könyvtárral tartjuk a kapcsolatot (a Lenti Városi Könyvtárral, Zalaegerszegen a megyei és a városi könyvtárral, az Országos Széchényi Könyvtárral, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal, Szombathelyen a megyei könyvtárral...). Együttműködésünk elsősorban a könyvcsere szolgáltatáson és a tapasztalatcserén alapszik. Minden évben szakmai kirándulást is szoktunk szervezni a magyarországi könyvtárakba, 2004ben Szombathelyen és Kőszegen látogattuk meg a kollégákat, de jártunk már Békéscsabán, Gyulán, Veszprémben, Kecskeméten, Szegeden... Ezenkívül részt veszünk különböző konferenciákon és tanfolyamokon is Magyarországon. Tavaly ott voltunk a Zalaegerszegi Városi Könyvtár által szervezett szakmai napon, illetve Budapesten a Magyar Könyvtárosok VI. Világtalálkozóján, az idén pedig Pesten a Könyvtárosok II. Kommunikációs Tanfolyamán és Nagykanizsán a Helyismereti kiadványok digitalizálása a határon túli magyarság szolgálatában című konferencián. Már több mint öt éve részt veszünk a Zalaegerszegi Városi Könyvtár által szervezett megyei József Attila Szavalóversenyen, ahonnan a lendvai szavalók mindig szép eredménnyel térnek haza. Persze mindig örömmel vesszük, ha vendégségbe jönnek hozzánk a magyarországi kollégák: szeptemberben jártak nálunk Devecserről, valamint ellátogattak hozzánk a Zala Megyei Könyvtárosok Egyesületének tagjai, az idén pedig a Vas Megyei Könyvtáregyesület.

5. COBISS.SI12 Engedjék meg, hogy röviden bemutassam a szlovén integrált könyvtári rendszert. Ebben a rendszerben történik ugyanis a magyar dokumentumok rögzítése is. 1987-ben kormányrendelettel megalakult a maribori IZUM13 cég, amely kidolgozott egy tervjavaslatot az információs hálózatról. 1990-től kezdett 12 Cooperative Online Bibliographic System and Services = Kooperatív online bibliográfiai rendszer és szerviz 13 Institut informacijskih znanosti Maribor = Információtudományok Kutatóközpontja, Maribor

kiépülni az egységes jugoszláv könyvtári hálózat, de sajnos ennek a fejlesztése 1991 után (a háború kitörése miatt) abbamaradt. A szlovén adatbázis önállósodott, bővült, és mára már egy igen jól működő és színvonalas rendszerré fejlődött, hiszen a COBISS.SI több, egymástól részleteiben különböző könyvtári rendszer összekapcsolásával osztott katalógusként működik. Ez azt jelenti a felhasználó oldaláról, hogy az online keresést lebonyolító szerver használatakor egyszerre több gépen lévő könyvtári állományban kereshet. Az utolsó adatok szerint a szlovén integrált könyvtári rendszer már közel 300 különböző típusú könyvtár állományába nyújt betekintést; ennek a rendszernek 1996 óta a mi könyvtárunk is tagja, így állományunk feltáró katalógusa számítógépes formában is elérhető. Szinte a könyvtárunk teljes anyaga már digitalizálva van, így a világhálóról is elérhetőek vagyunk. A COBISS.SI rendszer moduláris felépítésű, éspedig a következő modulokat foglalja magába: katalógus modul, könyvtári nyomtatványok kiírása (statisztikák kiírása, címkék nyomtatása, bibliográfiák készítése), kölcsönzési modul, OPAC modul, különböző funkciók modulja (mail küldése, set up-ok…). A katalógus modulban különböző dokumentumtípusok14 katalogizálhatók. A katalogizálás folyamatát segíti az osztott katalógus, hiszen lehetővé teszi, hogy a máshol már katalogizált könyv rekordját a saját rendszerünkbe átemeljük, vagy ha újonnan visszük fel, akkor mások a miénket megtalálhassák és felhasználhassák. Az „egyszer feldolgozott, többször felhasználható” elv lényeges időmegtakarítást jelent a feldolgozók számára, ami viszont nem érvényesülhet a magyar nyelvű dokumentumok feldolgozásánál. Ezeket ugyanis általában a muraszombati vagy a lendvai könyvtár katalogizálja. A kultúra értékeit legtömörebben, legtartósabban őrző és hagyományozó eszköz mind a mai napig és még sokáig – a könyv. Az anyanyelven írott könyvek gyűjtő- és szolgáltatóhelye a könyvtár, tehát a nemzetiségek könyvtári igénye és könyvtári ellátása szinte egyet jelent a nemzetiségi-kisebbségi kultúra fenntartásával, egységének megőrzésével, a nemzeti kultúra állapotáról szóló naprakész tájékoztatással. 14 Monografikus művek, dokumentumok

folyóiratok,

folyóiratcikkek,

nem

hagyományos

könyvtári

Könyvtárunk eddig is, de remélhetőleg ezután is az itt élő magyar nemzetiségi (könyv)kultúra megőrzése érdekében végzi tevékenységét.

Uresničevanje narodnostnega programa v Knjižnici Lendava BRIGITA FARKAŠ, Knjižničarka v Knjižnici Lendava

1 Nekaj splošnih podatkov o knjižnici Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva je samostojna javna ustanova, javna knjižnica1, ki deluje na dvojezičnem območju, svojo knjižnično dejavnost pa opravlja na območju sedmih2 občin - tako spada k informacijski mreži lendavske osrednje knjižnice 12 izposojevališč (5 na dvojezičnem3, 7 na enojezičnem območju4). Skupno število prebivalcev omenjenih sedmih občin šteje 24.644 oseb5, od teh živijo pripadniki madžarske narodnosti v dveh občinah (Lendava in Dobrovnik), skupaj jih je 4.5696. Ustanoviteljici naše knjižnice sta občini Lendava in Dobrovnik, soustano1 7. člen zakona o knjižnicah razvršča knjižnice v 5 skupin: splošne knjižnice, šolske knjižnice, knjižnice visokošolskih ustanov, specialne knjižnice in narodna knjižnica. 2 Lendava, Dobrovnik, Turnišče, Črenšovci, Odranci, Velika Polana, Kobilje. 3 Dolina, Petišovci, Gaberje, Genterovci (občina Lendava); Dobrovnik (občina Dobrovnik). 4 Hotiza, Odranci, Črenšovci, Srednja Bistrica, Velika Polana, Kobilje, Turnišče. 5 Podatki Statističnega urada Slovenije (31. december 2004). 6 Podatki popisa prebivalstva iz leta 2002.

viteljici pa občinski madžarski samoupravni narodni skupnosti Dobrovnik in Lendava. Ostalih pet občin dejavnost naše knjižnice podpira (materialno) kot pogodbene partnerice.

2 Dejavnost knjižnice Znano je, da je poslanstvo knjižnic predvsem zagotavljanje rednega in nemotenega procesa knjižnične dejavnosti in zadostitev potreb uporabnikov po izobraževanju, kulturi in zabavi. Tudi naša knjižnica izvaja naloge splošne knjižnice v tem duhu: pomaga pri samoizobraževanju, izobraževanju in razvijanju splošne kulture ne glede na starost in zanimanje, njene storitve so na voljo vsem, ki spoštujejo knjižnični red. Med osnovne dejavnosti spadajo: zbiranje, obdelava, izposoja dokumentov in možnost njihove uporabe v knjižnici (čitalniška uporaba), informacije iz dokumentov in o njih, posredovanje informacij, internetne storitve, organiziranje raznih prireditev ipd.

3 Fond knjižnice Knjižnica nabavlja knjižnični fond in fond izposojevališč na podlagi pravilnika o nabavi v skladu s kategorijo knjižnic. Po podatkih iz leta 2004 znaša fond knjižnice 118.790 enot (114.328 knjig in 4.462 neknjižnega gradiva), od tega 32.801 dokumentov v madžarskem jeziku. Razen tega imamo v naši knjižnici okrog 1.000 enot drobnega tiska (vabila, letaki,…) in plakatov. V letu 2004 so imeli bralci v čitalnici na voljo 202 periodična tiska, od tega 64 v madžarskem jeziku. Ti podatki se nanašajo na celotno knjižnično mrežo. V knjižnicah na dvojezičnem območju je položaj naslednji:

10.228

2.526 12.035

Petišovci

Dobrovnik

1.716

3.392

Genterovci

5.265 15.493

5.209 17.244

4.582

1.619

2.999

Gaberje

2.311

3.118

Sl.

Dolina

KNJIŽNICA

7 Neknjižno gradivo (NKG).

SKUPAJ

Dobrovnik

Skupaj:

Lendava

OBČINA

KNJIGE (po jezikih)

32.744

10.476

22.268

4.243

7.975

4.618

5.432

Skupaj

Tabela 1: Knjižni fond krajevnih knjižnic na dvojezičnem območju v letu 2004

NKG7 (po vrstah)

Skupaj

32.800

10.500

22.300

4.243

7.979

4.621

5.457

SKUPAJ

Iz tabele je razvidno, da ima izmed krajevnih knjižnic na dvojezičnem območju največji knjižni fond knjižnica v Dobrovniku, sledi knjižnica v Genterovcih, knjižni fond ostalih treh knjižnic pa se giblje posamično okrog 5.000 knjižnih enot. Če pogledamo jezikovno porazdelitev, je največje število madžarskih knjig v genterovski knjižnici, več kakor 50 %-ni delež madžarskih knjig je tudi v dobrovniški knjižnici, veliko nižji pa je ta odstotek v knjižnicah Petišovci in Gaberje. Obratovalni čas za uporabnike: v skladu z normativi znaša delovni čas oz. obratovalni čas za uporabnike krajevnih knjižnic najmanj 4 ure tedensko. Vse omenjene knjižnice dosegajo predpisani normativ. Prostori: razen petišovske knjižnice so se vse knjižnice preselile v nove, večje in svetlejše prostore. Računalniška opremljenost: v Dolini, Dobrovniku, in kmalu bo tako tudi v Genterovcih, poteka izposoja s pomočjo računalnikov. Tako so tudi te knjižnice članice COBISS.SI integriranega knjižničnega sistema, večina njihovega fonda (razen starejših madžarskih knjig) je dosegljiva online preko svetovnega spleta. V treh knjižnicah opravljajo izposojo sodelavci lendav-ske knjižnice, v drugih dveh pa skrbijo za knjižnico honorarni knjižničarji.

4 Narodnostni program Novi zakon o knjižničarstvu8, ki je začel veljati leta 2001, določa naloge knjižnice na dvojezičnem območju; tovrstna knjižnica mora za narodnost, ki živi na njenem območju, zagotoviti knjižnično dejavnost v njenem jeziku. Torej tudi naša knjižnica zagotavlja knjižnično oskrbo za pripadnike madžarske narodnosti na lendavskem območju v skladu z zakonom in kar je najpomembneje, svojo dejavnost izvaja v jeziku narodnosti9. 4.1 Nabava dokumentov v madžarskem jeziku Naša zbirka v madžarskem jeziku se letno povprečno poveča za 1.000 enot; večino si pridobimo z nakupom, naš fond pa se povečuje tudi z 8 Zakon o knjižničarstvu (ZKnj) Ur. list, št. 87/2001 (8.11.2001) 9 26. člen Pravilnika Knjižnice Lendava – K�� önyvtár Lendva o organizaciji in delovanju določa, da poteka poslovanje v slovenskem in madžarskem jeziku.

darili10 in izmenjavo knjig. Tabela 2: Povečanje madžarskega fonda med letoma 2002 in 2004 Leto

Knjige

NKG

2002

947

2003

1.223

2004

945

Tabela 3: Madžarski knjižni fond lendavske knjižnice v številkah Leto 2000 2001 2002 2003 2004

Knjige 29.663 30.336 30.897 32.032 32.801

Periodika 86 75 52 55 64

NKG 317 371 422 448 462

Od leta 2000 nabavimo večino madžarskih dokumentov v madžarski knjigarni v Nagykanizsi (Canissa könyvesbolt). Naročilo poteka na podlagi seznama knjig, ki jim ga posredujemo. O knjižnih novostih se informiramo na internetu (s spletnih strani raznih založb), iz časopisov, letakov; pri sestavi seznama upoštevamo seveda tudi želje bralcev. Direktor knjigarne pripelje pripravljene zavitke knjig “na dom”, saj od 1. maja lanskega leta (po vključitvi v EU) ni več carinskih postopkov na meji. V letošnjem letu je na področju nabave knjig prišlo do sprememb, saj morajo knjižnice na podlagi določb Zakona o javnih naročilih (ZJN-111) izvajati nabavo knjižničnih dokumentov (knjig, neknjižnega gradiva in periodičnega tiska) na podlagi javnih razpisov. Zakon velja tudi za nabavo madžarskih dokumentov, zato moramo z Madžarske pridobiti ponudbo najmanj dveh dobaviteljev; z najugodnejšim lahko sklenemo pogodbo za tri leta. 4.2 Domoznanska �� dejavnost Domoznanska dejavnost je moč in možnost za ustvarjanje vrednot 10 Leta 2003 je slikar �� Árpád Salamon, ki se je rodil v Pomurju in že leta živi v Slovenskih Konjicah, knjižnici podaril cca. 200 knjig.� 11 Zakon o javnih naročilih (ZJN). �� Ur. list RS, št. 36/2004.

določenega naselja in skupnosti. Kot instrument ima domoznanska dejavnost velik pomen za razvoj naselja in skupnosti, za predstavitev samostojne, specifične podobe naselja in predstavlja temelj za kulturo in življenje v posamezni skupnosti. Naša knjižnica daje velik poudarek širjenju in ohranjanju pisane besede, ki se je verodostojno oblikovala v zgodovinskih procesih. Z vidika ohranjanja krajevne identitete redno zbiramo vse lokalne slovenske, madžarske in dvojezične dokumente, ki prihajajo izpod peresa pomurskih madžarskih avtorjev, ali ki se nanašajo na pomurske Madžare. Tako imamo v svoji zbirki vso pomembnejšo pomursko madžarsko periodiko (Naptár, Muratáj, Népújság, periodične izdaje dvojezičnih osnovnih šol…), dela pomurskih madžarskih avtorjev (Lajos Bence, Gabriella Bence Utroša, Elizabeta Bernjak, László Gönc, Albert Halász, Sándor Szúnyogh, László Varga, Sándor Varga, Judit Zagorec-Csuka in še bi lahko naštevala), študije o Pomurju in o narodnosti. 4.2.1 Programska oprema Easy Archiv

Bazo računalniških podatkov Easy Archiv je naša knjižnica vzpostavila s pomočjo ljubljanske firme. Njeni strokovnjaki so izdelali bazo podatkov, ki pomaga pri elektronskem shranjevanju različnih vrst dokumentov (časopisnih člankov, filmov, fotografij...). Program zagotavlja sistemsko arhiviranje številnih dokumentov – dokumenti, vnešeni v bazo podatkov, so na enem mestu, med njimi lahko brskamo po poenotenih kriterijih iskanja. Omenjene značilnosti programa so primerne za shranjevanje člankov iz časnika Népújság. Tako smo konec devetdesetih let skupaj s strokovnjaki firme izdelali polja (podatki avtorjev, naslov, vir, impresum, kratek povzetek, ključne besede), potrebna za razvoj baze podatkov, od tedaj je v našo bazo bilo vnešeno že več kakor 5.419 enot (opisi člankov). Vsi opisi vsebujejo tudi skenirano različico člankov. Baza podatkov zagotavlja bralcem različne možnosti iskanja, saj poleg iskanja po avtorju, naslovu, ključnih besedah, lahko iskanje zajame celotni dokument – to je pomembno v primeru, ko ne poznamo dovolj podatkov. Čas iskanja, ne glede na velikost dokumenta, traja vsega nekaj sekund. Glavne značilnosti in prednosti programa: hitro in varno shranjevanje dokumentov, hiter dostop do informacij, daljša življenjska doba dokumentov, zaščita pred uničenjem in odtujitvijo ter manjši prostor za shranjevanje.

4.2.2 Mikrofilmi

Mikrofilmi varneje ohranjajo stare, redke in pogosteje iskane dokumente. V zbirki mikrofilmov naša knjižnica hrani kopije letnikov časopisa Népújság (1956–2002), Budapest Helységnévtár (imenik krajev) iz leta 1892 in kopije tednika Alsó-Lendvai Hiradó (1900–1904). Ogledati si jih je mogoče v čitalnici naše knjižnice, kjer je bralcem na voljo mikročitalec. 4.3 Prireditve Naše prireditve so namenjene ljubiteljem književnosti in knjig, saj je njihovo poslanstvo v prvi vrsti širitev kulture branja. Knjižnica organizira razne prireditve v madžarskem jeziku za otroke in mladino (pravljične ure za otroke od 4. do 7. leta starosti, knjižnične ure, bibliopedagoške ure, literarna tekmovanja, srečanja s pisatelji, lutkovne predstave) in za odrasle (srečanja s sodobnimi slovenskimi in madžarskimi književniki, razstave, koncerte, predavanja, diaprojekcije). V preteklem letu smo med drugim predstavili virtualni leksikon Madžarov v Sloveniji, ki ga je pripravil József Papp, knjižničar iz Murske Sobote, literarno revijo Pannon Tükör, srečali smo se s sodobno madžarsko pisateljico Ágoto Bozai. Letos smo predstavili dva albuma založbe Canissa iz Nagykanizse, dr. Anna Kolláth, predstojnica madžarske katedre na mariborski univerzi, je predstavila najnovejši zvezek študij dr. Elizabete Bernjak, prisluhnili smo najnovejšim pesmim Jánosa Szolive. Našo knjižnico so obiskali Éva Janikovszky, Pál Békés, Veronika Marék, Endre Kukorelly (če navedem le najbolj znana imena). 4.4 Sodelovanje z matično državo K narodnostnemu programu spada tudi strokovno sodelovanje z Madžarsko. Sodelujemo s številnimi knjižnicami na Madžarskem (z mestno knjižni-co v Lentiju, z mestno in županijsko knjižnico v Zalaegerszegu, OSZK, OPKM, z županijsko knjižnico v Szombathelyu...). Temelj našega sodelovanja je predvsem izmenjava knjig in izkušenj. Vsako leto organiziramo strokovno ekskurzijo v knjižnice na Madžarskem. Leta 2004 smo obiskali kolege v Szombathelyu in Kőszegu, bili pa smo tudi v krajih Békéscsaba, Gyula, Veszprém, Kecskemét in Szeged.

Poleg tega sodelujemo na različnih konferencah in tečajih na Madžarskem. Lansko leto smo se udeležili strokovnih dni v organizaciji Mestne knjižnice Zalaegerszeg in VI. svetovnega srečanja madžarskih knjižničarjev v Budimpešti, letos smo bili v Budimpešti na II. komunikacijskem tečaju knjižničarjev in v Nagykanizsi na konferenci z naslovom Digitalizacija domoznanskih publikacij v službi čezmejnega madžarstva. Že več kakor pet let sodelujemo na županijskem recitatorskem tekmovanju József Attila, ki ga organizira Mestna knjižnica iz Zalaegerszega, odkoder se naši recitatorji vedno vračajo z lepimi rezultati. Seveda smo zmeraj veseli, ko nas obiščejo kolegi z Madžarske: septembra so nas obiskali knjižničarji iz kraja Devecser in člani Združenja knjižničarjev iz županije Zala, letos pa Združenje knjižničarjev županije Vas.

5 COBISS.SI12 Dovolite mi, da na kratko predstavim slovenski kooperativni online bibliografski sistem in servis. V tem sistemu se namreč zapisujejo tudi madžarski dokumenti. Leta 1987 je bila z vladno uredbo ustanovljena mariborska firma IZUM13, kjer so izdelali predlog programa za informacijsko omrežje. Leta 1990 so začeli graditi enotno jugoslovansko knjižnično omrežje, vendar je bil razvoj po letu 1991 (zaradi vojne) prekinjen. Slovenska baza podatkov se je osamosvojila, razširila in se do danes razvila v dobro delujoči kakovostni sistem, saj COBISS.SI s povezovanjem knjižničnih sistemov, ki se v detajlih razlikujejo med seboj, deluje kot vzajemni katalog. To za uporabnika pomeni, da ob uporabi serverja, ki opravi online iskanje, lahko išče v knjižničnem fondu, ki je na več računalnikih. Po zadnjih podatkih slovenski integrirani knjižnični sistem omogoča vpogled v knjižnični fond skoraj 300 knjižnic; od leta 1998 je tudi naša knjižnica članica tega sistema, tako je katalog našega knjižnega fonda na voljo tudi v računalniški obliki. Celotno gradivo naše knjižnice je na računalniku, torej smo dosegljivi tudi na svetovnem spletu. 12 Cooperative Online Bibliographic System and Services = Kooperativni online bibliografski sistem in servis. 13 Institut informacijskih znanosti Maribor

Sistem COBISS.SI je zgrajen modularno, in sicer zajema naslednje programske segmente: katalog, izpisi (izdelava različnih izpisov iz baze podatkov, kot so statistike, tiskanje nalepk, priprava biografij), izposoja, mrežna aplikacija OPAC in različne funkcije (pošiljanje elektronske pošte, set up,…). V programskem segmentu Katalog se lahko katalogizirajo različne vrste dokumentov14. Katalogizatorju je v pomoč vzajemni katalog, ki omogoča, da podatke o knjigah, ki so že bile katalogizirane drugod, prenese v svoj sistem, ali v primeru, če katalogizator v bazo podatkov vnaša novo knjigo, te podatke lahko najdejo in uporabijo v drugih knjižnicah. Načelo “enkrat obdelano, večkrat uporabljeno” pomeni bistveni prihranek časa za knjižničarje, kar pa ne velja za obdelavo dokumentov v madžarskem jeziku. Te namreč v glavnem katalogizirata knjižnici v Murski Soboti in Lendavi. Knjiga je bila vse do danes in bo še naprej instrument, ki najmočneje in trajno ohranja kulturne vrednote in tradicijo. Knjižnica je kraj, kjer se zbirajo in posredujejo knjige, napisane v maternem jeziku, torej je potreba narodnosti po knjižnici in knjižnični oskrbi istovetna z ohranjanjem narodnostne, manjšinske kulture, po enotnosti in ažurnem informiranju o položaju narodnostne kulture. Naša knjižnica je doslej in bo tudi vnaprej opravljala svojo dejavnost v korist ohranjanja narodnostne (knjižne) kulture Madžarov, ki živijo na tem območju.

14 Monografska dela, periodični tisk, članki iz periodike, neknjižni dokumenti

A muraszombati regionális könyvtár feladatai és szerepe a kistérségi nemzetiségi könyvtárak ellátása és működtetése terén PAPP JÓZSEF, A MURASZOMBATI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROSA

A muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár 260 ezres gyűjteményével 12 község mintegy 60 ezer lakosa számára nyújt könyvtári szolgáltatást. Szlovéniai viszonylatban könyvtárunk a 9., illetve a 10. helyet foglalja el nagyságrendben. A foglalkoztatottak száma 24, ebből 17 könyvtáros, valamennyien rendelkeznek könyvtárosi szakvizsgával. A 2004. évi statisztikai adatok alapján könyvtárunknak a hozzá tartozó fiókkönyvtárakkal együtt több mint 12.900 aktív olvasója volt, akik 179.306 alkalommal látogattak el a könyvtárba és több mint 513.800 könyvet kölcsönöztek ki. Különféle könyvtári rendezvényeinket, a kiállításokat, bemutatókat, irodalmi esteket, vitaesteket és a gyermekfoglalkozásokat több mint 11.200-an keresték fel. Az alap könyvtári gyűjteményünk 2004ben 14.900 dokumentummal gyarapodott. A nemzetiségi könyvtári állományunk 33.250 könyvtári egységet tartalmaz, az elmúlt évben 600 új kötettel s 50 nem hagyományos könyvtári dokumentummal bővült.

1. Vidéki könyvtáraink helyzete Vidéki könyvtáraink javarészt a 60-as évek végén alakultak, legrégebbi könyvtári gyűjteményünk Hodoson van, amely a II. világháborút követő években Ábrahám Albert vezetésével kezdte meg működését. Az eltelt évtizedekben a meglévő állomány jobbára adományokból, ajándékozás és vásárlás útján gyarapodott. Állandó könyvtárosa egyiknek sem volt, jobbára a helyi tanítók vagy a művelődési egyesületek egyik-másik aktív tagja vállalta a könyvtár vezetését és működtetését tiszteletdíj nélkül. A hatvanas évek végén, a könyvtári hálózat kialakításakor valamennyi a muraszombati könyvtárhoz csatlakozott. Legutóbb a demokratikus rendszerváltozást követő években – 1993-ban és 1994-ben – végeztünk nagyobb állományellenőrzést, selejtezést, majd röviddel később állománygyarapítást. Szakmai s módszertani tanácsokkal a muraszombati könyvtár magyar nemzetiségi könyvtárosa segíti, látja el a vidéki könyvtárak munkatársait. Domonkosfán évek óta Szép Inesz vezeti a könyvtárat, amely hetente egy alkalommal egy órát tart nyitva, a könyvtár állománya mintegy 3700 szlovén és magyar nyelvű könyv, az elmúlt 10 év könyvbeszerzése már megtalálható a COBISS könyvtári adatbázisban, a régi állomány ezután kerül feldolgozásra. A könyvtárnak közvetlen telefonvonala nincs, így a tavaly vásárolt számítógép is majd ezután kerül bekapcsolásra a hálózatba. Nagy szükség volna egy Windows és egy Microsoft Office programcsomag vásárlására. A könyvtár helyisége szép és világos, de a bútorzata különböző életkorú. Hodoson Totič Rózsika vezeti a helyi könyvtárat, s heti egy alkalommal, jobbára szombat délután tart nyitva. A művelődési otthon bővítése során a könyvtár egy szűk kis zsúfolt helyiségben kapott helyet, ahol csak a könyvespolcok férnek el s a fal mellett egy kölcsönző pult. A könyvtár állománya szintén 3500 kötet körül alakul, a könyvtárnak sajnos nincs saját telefonvonala és kölcsönzésre alkalmas számítógépe sem. Pártosfalván Miholics Zita vezeti a könyvtárat, amely a faluotthon első emeletén működik több mint egy évtizede. Legutóbb 4 évvel ezelőtt újították fel a könyvtárat, most új parkett és központi fűtéses helyiség várja az olvasókat. A könyvtár hétköznap délelőttönként van nyitva heti 2–3 alkalommal. Állománya szlovén és magyar nyelvű, a kötetek száma 3200. A könyvtár régi állománya még nem került számítógépes feldolgozásra, csak az 1996 óta beszerzett kötetek találhatók meg a

COBISS adatbázisban. Közvetlen telefonvonal és számítógép a kölcsönzés lebonyolítása és a gyorsabb tájékoztatás céljából nem áll rendelkezésre. Szentlászlón évekig Kovács Géza vezette a könyvtárat, 2002 óta pedig Nemes Gyula irányítja. Hetente egy alkalommal, minden vasárnap délelőtt 9 és 11 óra között tart nyitva. A könyvtár a Moravske Toplice-i község hathatós támogatásával 1994 tavaszán nyílt meg, állománya alig haladja meg a 2000 kötetet, amelyek egy része magyar, a másik része pedig szlovén nyelvű. A COBISS adatbázisban az 1997 óta feldolgozott könyvek találhatók meg, a régi állomány ezután kerül majd feldolgozásra. A kölcsönzés a régi, hagyományos módon történik, telefonvonala, számítógépe és internet-elérése nincs a könyvtárnak. A 4 nemzetiségi vidéki könyvtárunkban megtalálható még a Népújság és a Vestnik, a Muratáj, a Naptár és a Lendvai Füzetek. Előfizetésben és csere alapján még 4–5 magyarországi folyóirat jár minden könyvtárba.

2. Tízéves a mozgókönyvtári ellátás A bibliobusz segítségével az elmúlt tíz évben 93 vidéki kölcsönzőhelyet tartottunk fenn, közülük 8 nemzetiségi területen található: Csekefa, Szentlászló, Kisfalu, Pártosfalva, Szerdahely, Domonkosfa, Kapornak és Hodos. A könyvtári busz segítségével a nemzetiségi területen a szlovén könyvek mellett szolgáltatni tudjuk a legújabb magyar nyelvű szépirodalmi és népszerű tudományos műveket a gyermekkönyvekkel és a nem hagyományos könyvtári dokumentumokkal együtt, beleértve a hangés a videokazettákat, CD- és DVD-lemezeket, vagy akár a térképeket is. A goričkói falvakban és településeken igen nagy népszerűségnek örvend a bibliobusz. A kisóvodásoktól kezdve az idősebb korosztályig igen sok látogatója és olvasója van. Állandó menetrend szerint közlekedik, a buszon szakképzett, a nemzetiség nyelvét is beszélő könyvtáros tudja tájékoztatni az olvasókat. A könyvtár állománya állandóan frissül és cserélődik, a könyvek kölcsönzési kihasználtsága sokkal jobb, mint a stacionáris könyvtárak esetében. A mozgókönyvtár keretében is biztosítani tudjuk az online tájékoztatást a központi könyvtár állományáról, gépesítve van a kölcsönzés is. A hálózat működéséhez az illetékes községek is nagyban hozzájárulnak. A mozgókönyvtári ellátással ily módon biztosítani tudjuk a legkisebb települések számára

is a rendszeres, színvonalas, alapvető könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel kiegészíti egymást a kétfajta könyvtári tevékenység. Az adott körülmények alapján bátran elmondhatjuk, hogy a hálózatunkhoz tartozó négy goričkói nemzetiségi könyvtár állománya és felszereltsége szerény, de jól működik. Sajnos eddig nem sikerült megoldani azt, hogy hetente több alkalommal tartsanak nyitva, mivel nincs állandó könyvtárosuk. Évek óta azt tervezzük, hogy állandó munkaviszonyba vegyünk fel még egy egyetemi végzettségű nemzetiségi könyvtárost, aki ismeri mind a két nyelvet. Ily módon megoldható lenne az, hogy hetente legalább két alkalommal nyitva legyen mind a 4 vidéki könyvtár. Terveink között szerepel az, hogy ezen könyvtárakat megfelelő számítógéppel szereljük fel, ezzel lehetőség nyílna a további gépi adatfeldolgozásra, a kölcsönzés gépesítésére, az online keresésre a muraszombati és a többi szlovén könyvtár adatbázisában. Ezzel egyidőben információs pontot tudnánk létrehozni az adott település könyvtárában, ami nemcsak a hagyományos könyvtári kölcsönzést biztosítaná, hanem tágabb lehetőség nyílna az internet adta szolgáltatások teljes kihasználására is.

3. A muraszombati könyvtár szolgáltatásai A nemzetiségi könyvtárak és a mozgókönyvtári szolgáltatás számára a muraszombati könyvtárban végezzük a könyvek feldolgozását a COBISS adatbázis keretében. Itt készülnek a CONOR normatív adatbázis leírásai, a kölcsönzési címkék, a szerzői és a cikk-bibliográfiák stb. A könyvtárban jelentős folyóirat-gyűjtemény áll az olvasók rendelkezésére, amelyek gyűjtése, megőrzése, tárolása, állományvédelme és a bekötött évfolyamok szolgáltatása fontos feladat. Szükség szerint ezen állományt felhasználva tudunk bizonyos dokumentumokat fénymásolni vagy digitalizálni a vidéki és a külföldi könyvtárak részére. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy épp a nemzetiségi könyvtáraknak és a nemzetiségi gyűjteménynek köszönhetően igen jók a kapcsolataink Magyarország felé. Az itt élő nemzetiség egyfajta kulturális híd szerepét tölti be a két ország között.

4. Digitalizálási feladatok és elvárások Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Muravidéken eddig megjelent 200 helyi vonatkozású kiadvány közül csak 20 olvasható digitális formában az interneten. Ami eddig megtalálható a világhálón, azt javarészt maguk a szerzők juttatták el hozzánk. Mindannyiuknak hálás köszönet ezért. Nagyon szeretnénk, ha a közeljövőben ismét eljutnának majd hozzánk a Népújság, a Naptár, a Muratáj, a Lendvai Füzetek cikkei és tanulmányai, valamint a Művelődési Intézet keretében megjelent könyvek szövegei digitalizált formában. http://sikms.ms.sik.si/Slo_irok_MEK.htm Ez a munka elég időigényes, szerteágazó, de sajnos egyedül vagyunk, illetve vagyok a Szlovéniai magyar irodalmi lexikon és a Muravidéki életrajzi lexikon további szerkesztése és működtetése terén is. Nagy szükség lenne nemcsak a könyvtárosok körében, hanem szélesebb körben is egy szerkesztőbizottság felállítására, illetve az életrajzi adatbázis szlovén nyelvű változatának elkészítésére is. http://sikms.ms.sik.si/Leksikon/index2005.html http://sikms.ms.sik.si/2003-lexikon-www/Bevezeto_abc.htm A muravidéki egyetemi hallgatók diplomamunkái mind számítógépen készülnek, s jobbára CD-n vagy más adathordozón tárolják. Számos fiatal kutató készítette már részben nálunk magiszteri dolgozatát is. Sajnálattal kell elmondani, hogy bár ezekben a dolgozatokban rengeteg munka és energia rejlik, de javarészük a diploma megszerzése után elkallódik valamelyik szekrény mélyén. Közös akcióval, egy kis lobbizással és összefogással bizonyára számos friss diplomás szívesen hagyná megőrzésre dolgozatát a könyvtárra. Feldolgozásra várnak még a régi folyóiratok, képeslapok, a különféle kisnyomtatványok, plakátok, egyesületi és családi fényképgyűjtemények. Szükség lenne még egy nagyobb teljesítményű fénymásológépre, egy digitális fényképezőgépre, lapmásolóra és megfelelő karakterfelismerő programra. Mindehhez újabb munkaerő, újabb tervek és nagyobb lendület kell, mert az igény megvan rá.

Naloge in vloga murskosoboške knjižnice na področju oskrbe in delovanja narodnostnih knjižnic József Papp, Knjižničar v Murskosoboški knjižnici

Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota s svojo zbirko 260 tisoč knjig zagotavlja knjižnične storitve za blizu 60 tisoč prebivalcev iz 12 občin. Naša knjižnica zaseda po velikosti deveto oziroma deseto mesto v Sloveniji. Število zaposlenih je 24, od tega je 17 bibliotekarjev s strokovnim izpitom iz knjižničarstva. Po statističnih podatkih iz leta 2004 je naša knjižnica skupaj z izposojevališči imela več kakor 12.900 aktivnih bralcev, ki so knjižnico obiskali 179.306-krat in si izposodili več kakor 513.800 knjig. Razne prireditve, razstave, predstavitve, literarne večere, pogovore in dejavnosti za otroke v organizaciji naše knjižnice je obiskalo več kakor 11.200 ljudi. Osnovni knjižnični fond se je v letu 2004 povečal za 14.900 dokumentov. Narodnostni knjižnični fond znaša 33.250 knjižničnih enot, v preteklem letu se je povečal za 600 novih zvezkov in za 50 neknjižnih dokumentov.

1 Položaj naših krajevnih �� knjižnic Večina naših krajevnih knjižnic je bila ustanovljena ob koncu 60-ih let,

najstarejšo knjižnično zbirko imamo v knjižnici na Hodošu, ki je svoje delovanje začela v letih po 2. svetovni vojni pod vodstvom Alberta Ábraháma. V preteklih desetletjih se je obstoječi fond povečeval v glavnem z darili in nakupom. Stalnega knjižničarja ni imela nobena knjižnica, večinoma so jih vodili lokalni učitelji ali posamezni člani kulturnih društev brez honorarja. Ob koncu šestdesetih let so se ob vzpostavitvi knjižnične mreže vse te knjižnice priključile murskosoboški knjižnici. Nazadnje smo opravili večji pregled fonda, izločanje in kmalu za tem tudi prirast po demokratični spremembi sistema v letih 1993 in 1994. Sodelavcem krajevnih knjižnic s strokovnimi in metodološkimi nasveti pomaga knjižničar za madžarsko narodnost v murskosoboški knjižnici. V Domanjševcih že vrsto let vodi knjižnico Ines Szép. Knjižnica je odprta enkrat na teden po eno uro. Knjižnični fond znaša okrog 3.700 slovenskih in madžarskih knjig. Knjige, ki so bile nabavljene zadnjih 10 let, so že vključene v knjižnično bazo podatkov COBISS, starejši knjižni fond bo obdelan kasneje. Knjižnica nima neposredne telefonske zveze, tako bo lansko leto nabavljeni računalnik priključen na omrežje v prihodnosti. Potrebovali bi programska paketa Windows in Microsoft Office. Prostori knjižnice so lepi in svetli, le oprema je različne starosti. Na Hodošu vodi krajevno knjižnico Rózsika Totič. Knjižnica je odprta enkrat na teden, v glavnem ob sobotah popoldne. Zaradi širitve kulturnega doma so knjižnico preselili v manjši prostor, kjer se stiskajo knjižne police in pult za izposojo. Knjižnični fond znaša okrog 3.500 zvezkov, knjižnica žal nima ne telefonske napeljave, ne računalnika za izposojo. V Prosenjakovcih vodi knjižnico Zita Miholics. Knjižnica že več kot desetletje deluje v prvem nadstropju vaškega doma. Pred štirimi leti so jo prenovili, zdaj pričakuje obiskovalce z novim parketom in centralnim ogrevanjem. Odprta je ob delavnikih 2 do 3-krat na teden v dopoldanskem času. Knjižni fond je v slovenskem in madžarskem jeziku, njegovo število znaša 3.200 enot. Starejši fond računalniško še ni obdelan, v bazi podatkov COBISS se nahajajo samo zvezki, ki so bili nabavljeni po letu 1996. Neposredne telefonske in računalniške zveze, ki bi pomagala pri izposoji in hitrejšem pretoku informaciji, še nima. V Motvarjevcih je knjižnico vrsto let vodil Géza Kovács, od leta 2002 pa jo vodi Gyula Nemes. Odprta je enkrat tedensko, in sicer ob nedeljah med 9. in 11. uro. Knjižnica deluje od pomladi leta 1994 ob izdatni pomoči občine Moravske Toplice. Knjižnični fond komaj presega 2.000 zvezkov, ki

so deloma v slovenskem, deloma v madžarskem jeziku. V bazi podatkov COBISS se nahajajo knjige, ki so bile obdelane po letu 1997, starejše knjige bodo obdelane kasneje. Izposoja poteka na star, tradicionalen način, knjižnica nima telefonske povezave ne računalnika in ne interneta. V štirih krajevnih knjižnicah imamo tudi Népújság, Vestnik, Muratáj, Naptár in Lendavske zvezke. Vsaka knjižnica dobiva tudi 4-5 revij iz Madžarske bodisi iz naročniškega razmerja bodisi na podlagi izmenjave.

2 Deset let �� potujoče knjižnice S pomočjo bibliobusa smo v preteklih desetih letih oskrbovali 93 krajevnih izposojevališč, od katerih je 8 na dvojezičnem območju, in sicer: Čikečka vas, Motvarjevci, Pordašinci, Prosenjakovci, Središče, Domanjševci, Krplivnik in Hodoš. S pomočjo bibliobusa oskrbujemo bralce na dvojezičnem območju poleg slovenskih knjig tudi z najnovejšimi madžarskimi leposlovnimi in popularnimi znanstvenimi deli, otroško literaturo in z neknjižnimi dokumenti, vključno z avdio- in videokasetami, CD ploščami, DVD-ji in zemljevidi. V goričkih vaseh in naseljih je bibliobus zelo priljubljen. Ima veliko obiskovalcev in bralcev, od najmanjših otrok do odraslih. Vozi po stalnem voznem redu, na bibliobusu dela strokovno usposobljen knjižničar, ki govori tudi jezik narodnosti. Fond knjižnice se redno izmenjuje in osvežuje, izposoja je veliko večja kakor v stacionarnih knjižnicah. Tudi v okviru potujoče knjižnice lahko zagotavljamo online informiranje o fondu centralne knjižnice, izposoja se izvaja računalniško. K delovanju mreže v precejšnji meri prispevajo pristojne občine. S potujočo knjižnico lahko zagotovimo redne, kakovostne knjižnične storitve tudi v manjših naseljih. S tem medsebojno dopolnjujemo obe vrsti knjižnične dejavnosti. Na podlagi okoliščin lahko trdimo, da sta knjižnični fond in oprema štirih knjižnic na Goričkem, ki spadajo v našo mrežo, skromna, vendar knjižnice dobro delujejo. Žal nam doslej ni uspelo rešiti tega, da bi bile knjižnice odprte večkrat na teden, saj nimamo zaposlenega rednega knjižničarja. Vrsto let načrtujemo, da bi v redno delovno razmerje sprejeli še enega knjižničarja z univerzitetno izobrazbo in z znanjem obeh jezikov za potrebe narodnosti. Tako bi lahko zagotovili odprtost štirih krajevnih knjižnic vsaj dvakrat na teden. Te knjižnice načrtujemo opremiti z ustrezno računalniško opremo, da bi se podatki računalniško obdelovali, da bi bilo

omogočeno računalniško izposojanje, online iskanje v bazi podatkov murskosoboške knjižnice in drugih knjižnic v Sloveniji. Hkrati s tem bi lahko v knjižnici vzpostavili informacijsko točko določenega naselja, ki bi poleg tradicionalne knjižnične izposoje zagotovila širše možnosti uporabe interneta.

3 Storitve knjižnice v Murski Soboti Za potrebe narodnostnih knjižnic in potujoče knjižnice opravljamo obdelavo knjig v okviru baze podatkov COBISS v murskosoboški knjižnici. Tukaj pripravljamo zapise za bazo podatkov CONOR, nalepke za izposojo, zapise o avtorjih, članke, bibliografije in podobno. Knjižnica ponuja bogato zbirko periodike, katere zbiranje, hranjenje, zaščita in vezava predstavljajo pomembno nalogo. Z njihovo pomočjo lahko določene dokumente fotokopiramo ali digitaliziramo za potrebe domačih ali tujih knjižnic. Tukaj bi želeli omeniti tudi, da se je prav zahvaljujoč narodnostnim knjižnicam in zbirkam razvilo izjemno dobro sodelovanje z Madžarsko. Tu živeča narodnost predstavlja kulturni most med državama.

4 Naloge digitaliziranja in �� pričakovanja Z obžalovanjem ugotavljamo, da lahko izmed 200 lokalnih publikacij, ki so doslej izšle v Pomurju, v digitalni obliki na internetu prebiramo samo 20. Kar je moč najti na spletu, so nam v glavnem posredovali avtorji sami, za kar se jim iskreno zahvaljujemo. Veseli bi bili, če bi v bližnji prihodnosti spet dobili članke in študije iz publikacij Népújság, Naptár, Muratáj, Lendavski zvezki v digitalizirani obliki na: http://sikms.ms.sik.si/Slo_irok_MEK.htm. Čeprav je delo časovno zahtevno in razvejano, smo oziroma sem tudi na področju urejanja in vodenja literarnega leksikona Madžarov v Sloveniji in Pomurskega biografskega leksikona sam. Potrebno bi bilo – in ne le v krogu knjižničarjev, ampak tudi širše – ustanoviti uredniški odbor in pripraviti bibliografsko bazo podatkov tudi v slovenskem jeziku. http://sikms.ms.sik.si/Leksikon/index2005.html http://sikms.ms.sik.si/2003-lexikon-www/Bevezeto_abc.htm

Diplomska dela pomurskih študentov se pripravljajo na računalnikih in se večinoma hranijo na CD-jih ali drugih nosilcih podatkov. Številni mladi raziskovalci so delno pri nas pripravljali tudi svoje magistrske naloge. Z obžalovanjem ugotavljamo, da po zagovoru diplomska in magistrska dela večinoma pristanejo na dnu omar, čeprav je vanje bilo vloženo ogromno energije in truda. S skupno akcijo in z nekaj lobiranja bi zagotovo številni sveže diplomirani mladi ljudje z veseljem prepustili svoje diplomske naloge knjižnici v hrambo. Na obdelavo čakajo tudi še starejša periodika, razglednice, razni drobni tiski, plakati, zbirke fotografij društev in družinski albumi. Potrebovali bi fotokopirni stroj večje kapacitete, digitalni fotografski aparat, kopirni stroj in ustrezni program za prepoznavanje znakov. Za vse to so potrebni novi ljudi, novi načrti in večji polet, želje so namreč velike, povpraševanje pa trudi.

A DOBRONAKI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA Horvat Agata, a DOBRONAKI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA könyvtárosA

A Dobronaki KÁI könyvtára már 1962 óta kölcsönöz könyveket tanulóinak. A kezdeti időben kis helyiségben, szerény könyvállománnyal működött. Az idők folyamán a könyvállomány gyarapodott és szükséges volt nagyobb helyiségről gondoskodni. A könyvtár a kezdetek óta természetszerűleg szlovén és magyar nyelvű könyveket vásárolt. Ezek nagy és magas polcokra kerültek, ami a kezelést megnehezítette az olvasók számára. Ez szükségessé tette a könyvtár átrendezését, amit 1994-ben kezdtünk el. A régi polcokat kicseréltük és a tanulók életkorának megfelelőekkel pótoltuk. Ugyancsak gazdagítottuk a könyvtár állományát, mert főleg csak a népfelszabadító harccal kapcsolatos témájú könyvek voltak korábban. A könyvállomány bővítése az iskola anyagi lehetőségeitől függött. A könyvtárban úgynevezett „olvasósarkot” létesítettünk, ahol a tanulók életkoruknak megfelelő anyagokat olvashattak, nézegethettek (Ciciban, Pionirski list, Jó Pajtás, Mézeskalács, Barangoló, Kelepelő). De a könyvtár még nem rendelkezett számítógépes adatbázissal, csak 1996-tól működik a könyvek rendszeres számítógépes feldolgozása és kölcsönzése (SAOP program). A könyvtárnak évről évre jelentősebb a szerepe a tájékozódási lehetőségek

terén. Ezért született meg az új tanterv a könyvtári tájékoztatási tudásról, illetőleg annak módjairól és lehetőségeiről az oktatásban, tehát a mi iskolánkban is érvényesül a könyvtári óra. A könyvtárban folyó ilyen jellegű tanítás szükségessé tette nagyobb könyvtár létesítését az iskolában a szabványnak megfelelően. Kívánságunk teljesült a 2002/2003as tanévben, amikor megkezdték iskolánk felújítását, korszerűsítését, és amelynek révén a könyvtár is új helyiséget kapott. Az új könyvtár az épület központjában helyezkedik el 86 m2 alapterületen. A szak- és szépirodalmi művek külön helyezkednek el a polcokon, mint ahogy a pedagógusok kézi szakkönyvállománya esetében is. A szépirodalmi könyvek a tanulók életkorának megfelelően vannak elhelyezve (gyermek és ifjúsági). Ugyancsak külön vannak a magyar és szlovén szépirodalmi alkotások a könnyebb kezelhetőség érdekében. A szépirodalmi művek abc-katalógus szerint vannak rendszerezve; a népköltészet L, a szakirodalom pedig UDK jelzéssel. A könyvek mellett a könyvtár audiovizuális és elektronikus eszközökkel is rendelkezik, amiket a tanulók nem kölcsönözhetnek ki, de felhasználhatják azokat tanulmányaikhoz és más iskolai tevékenységben. A könyvtár könyvállománya 4993 darab; ebből 3021 a szlovén és 1910 a magyar nyelvű. A tanárok szakkönyvállománya 818. A tanárok és a tanulók számára 44 féle szak- és egyéb folyóirat áll rendelkezésre. Ebből magyar nyelvű: Szivárvány, Dörmögő Dömötör, Micimackó, Dumbo, Anyanyelvünk, Köznevelés, Magyartanítás, Zalai Tanügy, Tanító. A tanulók a folyóiratokat csak a könyvtárban használhatják, de sok magyar nyelvű gyermeklapot maguk is megvásárolnak. A 2004/2005-ös tanévben 477 könyvvel gazdagodott a könyvtárunk. A könyvek vásárlásának költségeit az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, illetve Dobronak Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség biztosítja. A magyar könyveket a Bánffy Könyvesboltban vásároljuk, de a könyvesboltban nincsen mindig megfelelő könyvállomány, ezért jó lenne más megoldást találni a magyar könyvek beszerzésére (könyvkatalógus). A könyvállomány bővítése fontos feladat, hiszen a tanulók olvasási készségét nem tudjuk régi könyvekkel és tartalommal felkelteni. Lényeges, hogy a tanulókkal korán megszerettessük a könyveket és az olvasást, ezt viszont csak akkor érhetjük el, ha a polcokon érdekes és új könyvek lesznek.

Könyvtárunk a könyvek hiánya ellenére is gazdag tevékenységet folytat. A kötelező könyvtári órák mellett tanulóink részt vesznek a meseórákon, az olvasási versenyen, ahol igényeiknek megfelelően és a könyvtáros irányításával szlovén és magyar nyelvű műveket olvashatnak. A tanulók közreműködnek a kiállítások elkészítésénél és különböző témákra plakátokat is készítenek (Vidám Iskola). Együttműködünk a lendvai könyvtárral is (vetélkedők, szavalóversenyek). A könyvek kölcsönzése szerda kivételével minden munkanapon 12.05 és 13.10 óra között lehetséges. Hiányolunk a könyvtárban egy számítógépet, amelyen a tanulók kereshetnék meg a kívánt művet. A tanulók szívesen járnak a könyvtárba, hiszen szép és vonzó, bár szerény könyvállománnyal rendelkezik.

KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE DOBROVNIK Agata Horvat, Knjižničarka dvojezične osnovne šole dobrovnik

Knjižnica Dvojezične osnovne šole Dobrovnik izposoja svoje knjige učencem že od leta 1962. Seveda je v tistem času delovala v majhnem prostoru s skromno zbirko literature. Z leti se je število knjižnih enot povečevalo in potrebno je bilo priskrbeti večji prostor. Knjižnica je od samega začetka nabavljala knjige v slovenskem in madžarskem jeziku. Razporejene so bile na velikih in visokih policah, kar ni omogočalo najbolj primernega dostopa obiskovalcem, zlasti učencem. Knjižnica je bila potrebna prenove, ki se je pričela leta 1994. Stare police smo zamenjali z ličnimi, primernimi za osnovnošolsko mladino. Obnoviti pa je bilo potrebno tudi knjižni fond, ki je do takrat zajemal predvsem tematiko NOB. Knjige smo nabavljali po zmožnostih šole. Učenci so dobili svoj bralni kotiček, kjer so lahko v miru listali različne revije, primerne njihovi starosti (Ciciban, PIL, Barangoló, Kelepelő, Jó Pajtás, Mézeskalács). Vendar knjižnica še vedno ni imela računalniške obdelave. Po predhodnem izpopolnjevanju knjižničarja je knjižnica leta 1996 končno prešla na računalniško obdelavo gradiva s programom SAOP in tako se je tudi izposoja avtomatizirala. Knjižnica je z leti dobivala vedno večji pomen v informacijskem opismenjevanju. Prav v ta namen je nastal novi učni načrt za knjižnična

informacijska znanja oziroma načini in možnosti vključevanja teh znanj v pouk. Tako so tudi na naši šoli dobile večji pomen bibliopedagoške ure v šolski knjižnici. Toda za izvedbo teh ur je postala knjižnica premajhna in vsi smo si želeli večje knjižnice, ki bi ustrezala standardom. Naše želje so se uresničile in v šolskem letu 2002/2003 se je začela gradnja nove šole, kar je pomenilo, da bo v njej prostor tudi za novo knjižnico. Nova knjižnica je v središču šole in meri 86 m². Na knjižnih policah je strokovna literatura ločena od leposlovja. Strokovna literatura za učitelje se vodi pod učiteljsko knjižnico. Leposlovje je postavljeno na policah glede starostne stopnje učencev (C, P, M). Madžarsko leposlovje stoji ločeno od slovenskega z namenom, da učenci hitreje najdejo želeno knjigo. Leposlovne knjige so razporejene po abecednem imenskem katalogu, ljudsko slovstvo pod oznako L, strokovne knjige pa po UDK vrstilcih. Poleg knjižnega gradiva razpolaga knjižnica tudi z neknjižnim gradivom, kot so avdiovizualna gradiva in elektronski viri, vendar jih učencem ne izposojamo na dom, uporabljajo jih lahko pri pouku in drugih šolskih dejavnostih. Knjižnica razpolaga s 4.993 enotami knjižničnega gradiva, od tega je 3.021 v slovenskem jeziku in 1.910 enot v madžarskem jeziku. Fond učiteljske knjižnice je 818 enot strokovnega gradiva. Učencem in učiteljem je na razpolago tudi 44 naslovov serijskih publikacij. V madžarskem jeziku so naslednje: Anyanyelvünk, Köznevelés, Magyartanítás, Tanító, Zalai Tanügy, Szivárvány, Dörmögő Dömötör, Micimackó, Dumbó. Učenci imajo do revij prosti pristop, na dom pa jih ne izposojamo. Več madžarskih revij imajo tudi sami naročeno. V šolskem letu 2004/2005 smo postali bogatejši za 477 knjig. Sredstva za nakup knjižnega gradiva nam zagotavljata Ministrstvo za šolstvo, znanost in šport in Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Dobrovnik. Madžarske knjige nabavljamo v knjigarni Bánffy, toda knjižna ponudba knjigarne ne zadovolji šolskih potreb, zato pogrešamo drugo možnost nabave madžarskih knjig – knjižne kataloge. Bogatenje knjižnega fonda je pomembna naloga, saj bralnih navad učencev ne moremo vzpodbujati s starimi knjigami in vsebinami. Pomembno je zlasti, da otroke zelo zgodaj pridobimo k branju, jih pri tem vzpodbujamo in jim vlivamo ljubezen do branja in knjig. To nam bo uspelo le, če bodo naše

police polne novosti. Kljub pomanjkanju knjig se v naši knjižnici vrstijo razne dejavnosti. Razen obveznih bibliopedagoških ur se učenci udeležujejo pravljičnih ur, sodelujejo pri bralni znački, kjer lahko berejo knjige v madžarskem in slovenskem jeziku po lastni izbiri ali po posvetovanju s knjižničarko, pomagajo pripravljati razstave ob slovenskem in madžarskem kulturnem prazniku in izdelujejo plakate na različne teme (Vesela šola). Sodelujejo tudi pri Slovenskem knjižnem kvizu, ki ga izvajamo v sodelovanju s Knjižnico Lendava. Izposoja je možna vsak dan razen srede od 12.05 do 13.10 ure. V knjižnici pogrešamo računalnik, s pomočjo katerega bi učenci lahko iskali literaturo. Učenci radi obiskujejo knjižnico, se v njej zadržujejo, saj je lepa, prostorna, svetla in prijazna, žal le malo preskromna glede števila knjig.

A Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola KÖNVTÁRA Šebjanič Valerija, A Göntérházi KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA könyvtárosa

A Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárát szeretném bemutatni. Šebjanič Valéria vagyok, osztályszakos tanító és 2004. október 1-jétől vezetem az iskola könyvtárát. Ezt 60%-os munkaidőben végzem, ami azt jelenti, hogy iskolánkra ennyi könyvtáros jár. Így 3 nap vagyok a könyvtárban. A kölcsönzés heti két alkalommal történik, a harmadik napon a könyvek földolgozását végzem. Iskolánkban már 1965 óta működik könyvtár. Akkor még kisebb helyiséget foglalt el, kevesebb könyvvel, de már hosszú múltja van. A mostani könyvtár az új iskola felépítésével, valamint a régi felújításával bővült. A könyvtár 120 m2 alapterületű. Ebből 100 m2 a könyvtári rész, valamint az olvasóterem, 20 m2 pedig egy kisebb helyiség, amely főleg a tankönyvalap számára van biztosítva. A könyvtár felszerelése: könyvespolcok, folyóirattartók, könyvesszekrények, asztalok, székek, számítógép, nyomtató, kódleolvasó, telefon, internet, televízió, kábeltévé, video- és DVD-lejátszó.

Könyvtárunkban kb. 7000 könyv van, ennek kb. fele (3500) magyar nyelvű könyv, néhány, kb. 200 darab pedig más nyelvű könyv. A fennmaradó rész szlovén nyelvű könyv. A magyar könyvek többsége szépirodalom, de vannak lexikonok, szótárak, szakirodalom is. Ezek felállítása korosztály szerint történt, azon belül még ábécé-sorrendben, a szakirodalom pedig ETO-számozás vagy -felállítás szerint található meg. A könyvek nagyobb része már számítástechnikai programmal van feldolgozva (kb. 90%). Iskolánk a SAOP Nova gorica-i könyvtári programot használja 1997 óta. Számomra ez új volt, de el kell mondanom, hogy a programmal meg vagyok elégedve, hiszen a könyvek földolgozásában jól vezet végig a kezdettől egészen a kódok kinyomtatásáig. A program azt is lehetővé teszi, hogy a könyvet másik bázisból is át lehessen venni, így kevesebb időt kell az adatrögzítéssel tölteni. A könyveken kívül külön polcokon találhatók még a tantárgyak szerint elrendezett videokazetták. Ebből magyar nyelvű kb. 60 darab, míg a többi videokazetta szlovén. A tavalyi iskolaévben nagy hangsúlyt fektettünk a magyar nyelvű számítástechnikai programok beszerzésére, így az iskola saját pénzéből (200.000 SIT) vásárolt kb. 50 darab ilyen programot (földrajz, történelem, matematika, biológia, angol, német, nyelvtanfejlesztés, olvasás, oktatóprogram, Manó program). Ezeket a számítástechnikai tanteremben, valamint az osztályokban is használják a tanulók. A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség mintegy 150.000 SIT értékben támogatja könyvtárunkat. Ebből az összegből kizárólag magyar nyelvű könyveket, CD-ket vagy videokazettákat vásárolunk. Könyvtárunkban a kölcsönzésen kívül a tanulók az olvasóteremben folyóiratokat is lapozgathatnak, de sajnos magyar nyelvű gyermeklapunk csak kevés van, így többnyire szlovén nyelvű újságokhoz juthatnak hozzá. Néhány tanuló járat saját újságot, így ezeket is olvasgatják a könyvtárban (Szivárvány, Buci Maci, Mici Mackó…). A könyvtárban kiállításokat is rendezek, amelyeket a tanulóknak be

is mutatok, ezen kívül könyvtári órákat tartok még külön minden osztálynak. A tanulók rendszeresen látogatják a könyvtárat, de sajnos el kell mondanom, hogy többnyire az alsó tagozatosok, míg a nagyok csak szinte a kötelező olvasmányokat kölcsönzik ki. A kisebb gyerekek meséskönyveket, verseskönyveket kölcsönöznek, a nagyobbak néha szakirodalmat is, hiszen különböző beszámolókat kell készíteniük. Tanárok is járnak hozzám, főleg szakirodalomért, meséskönyvért, videokazettáért, amit a tanításnál használnak. Befejezésül szeretném elmondani, hogy szép dolgozni a könyvtárban: földolgozom és elrendezem a könyveket, találkozom a tanulókkal és elbeszélgetek velük, segítséget nyújtok nekik. Tudom, hogy reánk, könyvtárosokra nagy feladat hárul, hiszen e számítógépes, tévés világban nagyon nehéz „leültetni” a fiatalokat a könyv mellé és rávenni őket az olvasásra. Ehhez szép, vonzó, érdekes könyvekre lenne szükségünk, olyanokra, amelyeket a gyerekek, tanulók szívesen vennének a kezükbe. És itt ütközünk akadályba, ugyanis iskolánk a szerény anyagi eszközök miatt csak részben újíthatja fel könyvállományát, új könyvek vásárlására legtöbbször hiányzik a pénz. Pedig a gyerekek ezen könyvek után nyúlnának szívesen. Engedjék meg, hogy mondandómat Hegedűs Géza Az olvasás gyönyörűsége című művéből idézve fejezzem be. „A jó irodalom kikapcsol és ugyanakkor bekapcsol. Nagy gondokkal terhel, de meg is pihentet… Az irodalom egyszerre nevel, tanít, szórakoztat, gyönyörködtet, buzdít, elandalít… vagyis: élménnyé teszi bennünk az egész valóságot. … a gyakorló olvasó többet is tud társadalomról, érzelmekről, múltról, jelenről és saját magáról, mint a keveset vagy éppen semmit sem olvasó. Minden újabb könyvvel egyet léptünk, egy lépéssel még távolabb vagyunk az ősembertől.”

KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE genterovci Valerija Šebjanič, Knjižničarka dvojezične osnovne šole Genterovci

Predstaviti bi vam želela knjižnico Dvojezične osnovne šole Genterovci. Sem učiteljica razrednega pouka, šolsko knjižnico vodim od 1. oktobra 2004. To delo opravljam v razmerju 0,60 % delovnega časa, kar pomeni, da je naša šola upravičena do knjižničarja le v navedenem odstotku. V knjižnici delam 3 dni tedensko. Izposoja poteka dvakrat na teden, tretji dan pa se ukvarjam z obdelavo knjig. Na naši šoli deluje knjižnica že od leta 1956. Sprva je bila še v manjšem prostoru, imela je manj knjig, vendar njena zgodovina sega daleč nazaj. Sedanja knjižnica se je z dograditvijo nove šole in z adaptacijo stare povečala. Knjižnica obsega 120 m2, od tega zavzemajo prostori knjižnice in čitalnice 100 m2, imamo pa tudi 20 m2 velik prostor, namenjen učbenikom. Oprema knjižnice: knjižne police in police za periodiko, knjižne omare, mize, stoli, računalnik, tiskalnik, čitalec črtne kode, telefon, internet, televizija, kabelska televizija, video in DVD predvajalnik.

Naša knjižnici ima okrog 7.000 knjig, približno polovica (3.500) jih je v madžarskem jeziku, manjše število, to je blizu 200 knjig, v drugih jezikih, preostale knjige pa so v slovenščini. Večina madžarskih knjig je leposlovnih, imamo pa tudi leksikone, slovarje in strokovno literaturo. Te knjige so razdeljene glede na starostno obdobje otrok, znotraj teh skupin pa so postavljene po abecednem vrstnem redu, strokovna literatura je razporejena po UDK sistemu. Pretežni del knjig je računalniško obdelanih (okrog 90 %). Od leta 1997 uporablja naša šola knjižnični program SAOP Nova Gorica. Zame je bilo to delo nekaj povsem novega, vendar moram povedati, da sem s programom zelo zadovoljna, saj me pri obdelavi knjig vodi od začetka pa vse do tiskanja kod. Program omogoča tudi prenos knjižnih zapisov iz drugih baz, kar mi olajša pisanje, ki ga je tako manj. Poleg knjig so na posebni polici tudi videokasete, postavljene po učnih predmetih. V madžarskem jeziku jih imamo blizu 60 komadov, medtem ko so druge v slovenščini. V lanskem šolskem letu je bil dan velik poudarek nabavi računalniških programov v madžarskem jeziku. Tako je šola iz lastnih sredstev (200.000 SIT) kupila okrog 50 programov (zemljepis, zgodovina, matematika, biologija, angleščina, nemščina, slovnica, branje, program poučevanja in Manó program). Te programe uporabljajo učenci v računalniški učilnici in v svojih razredih. Madžarska samoupravna narodnostna skupnost občine Lendava je podprla našo knjižnično dejavnost v vrednosti 150.000 SIT. Iz teh sredstev smo nabavili knjige, zgoščenke in videokasete izključno v madžarskem jeziku. V naši knjižnici si učenci poleg izposoje knjig lahko prelistajo tudi periodiko v čitalnici, žal imamo le malo otroških revij v madžarskem jeziku, tako v glavnem prebirajo slovenske. Nekaj učencev ima svoje lastne časopise, ki jih skupaj prebirajo v čitalnici (Szivárvány, Buci Maci, Mici Mackó…). V knjižnici pripravljam tudi razstave, ki jih predstavim učencem, poleg tega organiziram knjižnične ure za vsak razred posebej. Učenci redno obiskujejo knjižnico, vendar moram priznati, da so to

večinoma učenci nižjih razredov, medtem ko si starejši izposojajo skoraj izključno le knjige za obvezno branje. Mlajši otroci si izposojajo pravljice, pesmi, starejši včasih tudi strokovno literaturo, saj morajo pripravljati poročila. Knjižnico obiskujejo tudi učitelji, povprašujejo predvsem po strokovni literaturi, pravljicah in videokasetah, ki jih potrebujejo pri pouku. Za zaključek bi želela povedati, da je delo v knjižnici prijetno. Obdelujem in razporejam knjige, srečujem se z učenci, se z njimi pogovarjam in jim pomagam. Zavedam se, da je delo knjižničarjev pomembno, saj je v svetu televizije in računalnikov težko “posaditi” otroke pred dobro knjigo in jih pridobiti za branje. Za to bi potrebovali predvsem lepe, privlačne knjige, ki bi jih učenci z veseljem vzeli v roke. In tu naletimo na ovire, saj naša šola zaradi skromnih finančnih sredstev le delno obnavlja svoj knjižni fond, za nove knjige namreč največkrat zmanjka denarja, čeprav bi otroci z veseljem posegli po njih. Dovolite mi, da svojo predstavitev sklenem z navedkom iz knjige Géze Hegedüsa z naslovom Lepote branja: „Dobra knjiga te sprošča in obenem aktivira. Obremenjuje te s problemi, a se ob njej hkrati odpočiješ… Književnost vzgaja, uči, zabava, očara, spodbuja, zaziblje v sanjavost … oziroma: vsa stvarnost postane doživetje … bralec o družbi, čustvih, preteklosti, sedanjosti in o sebi ve veliko več kakor nekdo, ki bere le malo ali skoraj nič. Z vsako novo knjigo naredimo korak naprej in smo za korak bolj oddaljeni od pračloveka.”

A Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskola könyvtára Zágorec-Csuka Judit, A LENDVAI 1. SZ. KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁROSA

A Lendvai 1. Sz. Kétnyelvű Általános Iskola Könyvtára mint kétnyelvű (szlovén–magyar nyelvű) könyvtár az iskola alapításától kezdve működik. Jelenleg két könyvtárosa van: Kocon József és Zágorec-Csuka Judit. Az iskolai könyvtárnak a gyertyánosi és a csentei tagiskolákban is van kihelyezett könyvállománya, de a gyertyánosi és a csentei tagiskola tanulói a központi, lendvai általános iskola könyvtárából is kölcsönözhetnek könyveket. Mint iskolai könyvtár a Knjižnica 4.13 számítógépes iskolakönyvtári program szerint dolgozza fel az anyagot, amelyet a Nova gorica-i SAOP számítástechnikai cég készített az iskolai könyvtárak számára az Oktatási Minisztérium megbízásából. Az említett cég végezte a program telepítését az iskolákba és a könyvtárosok továbbképzését is ők szervezték meg. A könyvtár nem tagja a COBISS integrált könyvtári rendszernek. Az iskolai könyvtár 12.000 magyar és 25.000 szlovén könyvvel rendelkezik, így a legnagyobb iskolai könyvtárnak számít a nemzetiségi területen. Iskolai könyvtárunkban a tanulóink és a tanáraink megkaphatják: – azokat a szépirodalmi műveket szlovén és magyar nyelven, amelyeket házi olvasmánynak, olvasási versenyekre (Bralna značka,

101

magyar nyelvű olvasási verseny) vagy szórakozási, szabadidős olvasásra használnak, – a megfelelő szakirodalmat a szemináriumi dolgozatok megírásához és kutatómunkákhoz, – a megfelelő nem hagyományos jellegű dokumentumokat (CD, videokazetta, multimédia stb.), – megfelelő tankönyveket az oktatáshoz. Az iskolai könyvtár tevékenységéhez tartoznak: – a könyvtári dokumentumok kölcsönzése otthoni és könyvtári olvasótermi használatra, – pedagógiai tevékenységek, bibliopedagógiai órák, – információkeresés, dokumentumkeresés, – író-olvasó találkozók szervezése, az olvasási verseny könyvanyagának előkészítése és az olvasási verseny levezetése, ünnepélyek szervezése, – tematikus kiállítások készítése, – könyvbeszerzés, – tankönyvek beszerzése és a tankönyvalap vezetése, – a tanárok részére a szakirodalom beszerzése, – az ifjúsági újságok megrendelése, – a könyvek feldolgozása. Iskolai könyvtárunk kapcsolatot tart a szentgotthárdi általános iskolákkal, két éve vette fel a kapcsolatot a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárral és a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárral is, valamint a göntérházi, a dobronaki és pártosfalvi kétnyelvű általános iskolák könyvtáraival. Nehézségekbe ütközik – illetve nem létezik – a muravidéki iskolák számára a magyarországi iskolai könyvtárakkal való számítógépes kapcsolat felvétele, mivel Magyarországon majdnem minden iskolai könyvtár más-más programot használ. Számítástechnikailag nem kompatibilis a könyvtári rendszerünk a magyarországi iskolai könyvtárak rendszerével. Könyvtárunk évente kb. 600 szlovén és kb. 200–300 magyar könyvet vásárol, összesen 1,5 millió tollár értékben, ehhez jön még a pályázati forrásból vásárolt magyar könyvek költsége is (a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség és az Illyés Alapítvány támogatása, kb. 150.000 Ft), de nem minden évben nyerünk pályázati pénzeket, ezért a magyar könyvek beszerzését nem lehet csak a pályázati pénzektől függővé tenni. A magyar könyveket általában a Bánffy Könyvesboltból

102

szerezzük be, de Magyarországon is vásárolunk. A könyvtár tevékenysége nem merül ki a könyvek beszerzésében, nyilvántartásában és kölcsönzésében. Emellett működik egy kitűnő mozgalom, a magyar olvasási verseny mint könyvtári program. Valószínűleg az olvasási kedvnek is nagy szerepe van abban, hogy minden évben sok tanuló jelentkezik a Petőfi Sándor Tanulmányi Versenyre, melynek keretében egy-egy igényes regény megismerésére és alapos feldolgozására van szükség. Iskolai könyvtárunk az iskola tanulóinak, tanárainak, valamint az iskola dolgozóinak kölcsönzi a könyveket. Külön megbeszélés alapján még kölcsönzünk az iskolánk volt tanulóinak is, ha ezt igénylik. Tagsági díjat nem szedünk. Iskolai könyvtárunk a tanítási napokon reggel 7 órától délután 13 óráig van nyitva. Ebben az időszakban lehetséges a kölcsönzés is. A szünidőben könyvtári szolgáltatásunk szünetel. Otthoni használatra szépirodalmi könyveket kölcsönzünk elsősorban, a drágább lexikonokat és szótárakat csak a könyvtárban használhatják a tanulók. A szakirodalmat a tanárok részére kölcsönözzük, általában iskolai használatra, vagy azokra az órákra, amelyeken ezt közvetlenül felhasználják. Szakirodalmat csak kivételes esetben, megbeszélt időpontra kölcsönzünk a tanulóknak. A kölcsönzés ideje 21 nap. Ha a tanuló elveszíti a kölcsönzött anyagot, a szülőknek kötelességük ezt kifizetni vagy hasonló könyvtári anyaggal helyettesíteni. A tanulók könyvtárunkban használhatják a számítógépet irodalomkeresésre, vagy a COBISS/Opac-ban való könyvtári anyag bibliográfiai keresésére is.

103

KNJIŽNICA DVOJEZIČNE OSNOVNE ŠOLE I LENDAVA Judit Zágorec-Csuka, Knjižničarka dvojezične osnovne šole I Lendava

Knjižnica Dvojezične osnovne šole I Lendava kot dvojezična (slovenskomadžarska) knjižnica deluje že od ustanovitve šole. V njej sta zaposlena dva knjižničarja: József Kocon in Judit Zágorec-Csuka. Šolska knjižnica ima svoje oddelke tudi na podružnični šoli v Gaberju in Čentibi, vendar si učenci gaberske in čentibske šole lahko sposojajo knjige tudi v knjižnici osrednje osnovne šole v Lendavi. Knjižnica kot šolska knjižnica obdeluje gradivo v računalniškem programu za šolske knjižnice 4.13, ki ga je po naročilu ministrstva za šolstvo izdelala novogoriška računalniška družba SAOP. Omenjena družba je izvedla tudi vgradnjo programa v šolske knjižnice in organizacijo usposabljanja knjižničarjev. Knjižnica ni članica integriranega knjižničnega sistema COBISS. Naša šolska knjižnica ima 25.000 slovenskih in 12.000 madžarskih knjig, je največja šolska knjižnica na narodnostno mešanem območju. V naši knjižnici lahko učenci in učitelji dobijo: – slovenska in madžarska leposlovna dela, ki jih učenci potrebujejo za domače branje in razne oblike tekmovanj (bralna značka, madžarsko bralno tekmovanje) ali za zabavo in prosti čas, – strokovna dela za seminarske in raziskovalne naloge,

105

– posebne dokumente (zgoščenke, videokasete, multimedijska gradiva itd.), – učbenike za poučevanje. V dejavnost šolske knjižnice spadajo: – izposoja knjižničnih dokumentov za uporabo na domu in v čitalnici, – pedagoške dejavnosti, bibliopedagoške ure, – iskanje informacij in dokumentov, – organizacija literarnih večerov, priprava knjižničnega gradiva, izvedba bralne značke in drugih tekmovanj, organizacija proslav, – priprava tematskih razstav, – nabava knjig, – nabava učbenikov in vodenje učbeniškega sklada, – nabava strokovne literature za učitelje, – naročanje mladinske periodike, – knjižnična obdelava knjig. Šolska knjižnica sodeluje z osnovno šolo v Monoštru, pred dvema letoma pa je navezala stike z županijsko knjižnico Deák Ferenc v Zalaegerszegu in mestno knjižnico Halis István v Nagykanizsi, uspešno sodeluje tudi s šolskimi knjižnicami dvojezičnih osnovnih šol v Genterovcih, Dobrovniku in Prosenjakovcih. Pomurske osnovne šole imajo težave pri računalniški povezavi s šolskimi knjižnicami na Madžarskem, saj se računalniški programi posameznih madžarskih šolskih knjižnic razlikujejo. Madžarski knjižnični sistem v pogledu računalništva ni kompatibilen s šolskim knjižničnim sistemom. V naši knjižnici nabavimo letno okrog 600 slovenskih in 200-300 madžarskih knjig v skupni vrednosti 1,5 milijon tolarjev, poleg tega dobimo tudi razpisna sredstva za nabavo madžarskih knjig (Madžarska samouprava občine Lendava in sklad Illyés okrog 150.000 Ft.), vendar teh sredstev ne prejemamo vsako leto, zato za nakup madžarskih knjig ne moremo računati samo na sredstva iz razpisov. Madžarske knjige običajno nabavljamo v knjigarni Bánffy, kupujemo jih tudi na Madžarskem. Dejavnost knjižnice se ne omejuje samo na nabavo, evidenco in izposojo knjig. Poleg teh opravil sodelujemo pri uspešnem knjižničarskem programu, bralnem tekmovanju. Prav želja po branju pomembno vpliva na število udeležencev, saj se vsako leto več otrok udeležuje študijskega tekmovanja Petőfi Sándor, v okviru katerega je potrebno prebrati in podrobno analizirati eno pomembnejših literarnih del.

106

V naši šolski knjižnici si knjige izposojajo učenci, učitelji, profesorji in drugi delavci šole. Po dogovoru si knjige lahko izposojajo tudi bivši učenci naše šole. V naši knjižnici ni članarine. Šolska knjižnica je med šolskim letom odprta od 7. ure zjutraj do 13.13. ure popoldne. V tem času poteka tudi izposoja. V času počitnic je šolska knjižnica zaprta. Na dom izposojamo predvsem leposlovna dela, dražje knjige, kot so leksikoni in slovarji se lahko uporabljajo samo v prostorih knjižnice. Strokovno literaturo si učitelji lahko izposojajo v glavnem za uporabo v šoli ali za učne ure, kjer se neposredno uporabljajo. Strokovno literaturo izposojamo učencem samo v izjemnih primerih za dogovorjen termin. Čas izposoje znaša 21 dni. Če učenec izposojeno gradivo izgubi, ga morajo starši plačati ali nadomestiti s podobnim knjižničnim gradivom. V naši knjižnici lahko učenci uporabljajo tudi računalnike za iskanje literature ali bibliografskega gradiva v sistemu COBISS/Opac.

107

A PÁRTOSFALVI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA DAVID GABRIELA, A PÁRTOSFALVI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁROSA

A könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, mely gyűjtőkörével igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez.

1. Az iskolai könyvtár missziója Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyilvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel.

2. Mire van lehetőség nálunk? Kölcsönözhetsz: szak- és szépirodalmi könyveket, helyben olvashatsz

109

kézikönyvet, lapozhatod az enciklopédiákat és a lexikonokat, tanácsot kérhetsz a könyvtárostól, hogy mit olvass egy témáról, hol találod a könyvet a polcon, beszélgethetsz a könyvtárossal, hogy tetszett-e, amit olvastál, milyen könyvet szeretnél olvasni.

3. Állományunk A kb. 12.000 egység nagyrészt gyermek- és ifjúsági irodalom, kézikönyvek, gyermek- és ifjúsági szakirodalom, pedagógiai szakirodalom, video- és audiokazetták, DVD-filmek, térképek, lexikonok, szótárak, enciklopédiák. A könyvtári helyiségben főleg a szépirodalmi alkotásokat találjuk. Helyszűke miatt a szakkönyvek a tantermekben találhatók, a pedagógiai szakkönyvek a tanáriban vannak. A könyvtárban helyet kapott szépirodalmat négy (kor)csoportra osztottam: 1. mesés- és képeskönyvek (1– 3. oszt.) 2. gyermek- és ifjúsági irodalom (4–6. oszt.) 3. ifjúsági irodalom (7–9. oszt.) 4. népköltészet Sajnos, a könyvállományunkat még nem sikerült teljes egészében számítógéppel feldolgozni, ezért a kölcsönzés sincs még gépesítve. KÖLCSÖNZÉS: minden nap, főleg a hosszabb szünetekben, kivéve azokat az órákat (heti nyolc iskolai óra), amikor az osztályban vagyok. FOLYÓIRATOK: iskolánkba mintegy 30 napi- és hetilap, valamint folyóirat jár, tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. BESZERZÉS: a könyveket a kiadótól, az ő forgalmazóiktól, a könyvesboltokban és az interneten keresztül vesszük meg. Az elmúlt három évben az Illyés Alapítványtól kapott összeg nagy részét magyar nyelvű könyvekre és taneszközökre fordítottuk. A könyvek vásárlásánál nem egyedül döntök, a kollégák mondják el, mire van szükségük, és igyekszem azokat beszerezni. Kb. egyforma arányban vásárolunk szlovén és magyar könyveket. EGYÜTTMŰKÖDÉS: Itt el kell mondanom, hogy nagyon elégedett vagyok a muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárral való együttműködéssel. Minden második héten keddenként meglátogat

110

bennünket a BIBLIOBUSZ, ahol szintén lehet magyar és szlovén nyelvű könyveket, videofilmeket és DVD-t is kölcsönözni (térítésmentesen). KÖNYVTÁRI ISMERETEK: Évi 3–4 alkalommal minden tagozattal tartok könyvtárismereti órákat, ahol a korosztálynak megfelelőek a követelmények. TANKÖNYVALAP: Az idei iskolai évben az iskola minden tagja teljes egészében igénybe vette ezt a lehetőséget. OLVASÁSI (JELVÉNYSZERZŐ) VERSENY: Itt a tanulóknak szeptembertől áprilisig 5 könyvet kell elolvasniuk. Minden évben van kb. 8–10 jelentkező, de arra is volt már példa, hogy nem sikerült a versenyt lebonyolítani. „Szeressétek a könyvet, mert megkönnyíti az életet, baráti segítséget ad, hogy eligazodjatok a gondolatok, érzések és események forgatagában.” Szabó Lőrinc

111

ŠOLSKA KNJIŽNICA Dvojezične Osnovne Šole PROSENJAKOVCI GABRIELA DAVID, Knjižničarka dvojezične osnovne šole prosenjakovci

Brez aktualnih in najnovejših informacijskih virov sodobni pouk ne more potekati.

1 Poslanstvo šolske knjižnice Knjižnica ni le prostor, kjer se pridobivajo nova znanja, je tudi prostor za druženje, sprostitev, branje, prebiranje dnevnega časopisja,… Najpomembnejša dejavnost knjižnice je njeno vključevanje v vzgojnoizobraževalni proces pri različnih predmetih ali samostojno v okviru obveznih izbirnih vsebin s knjižničnimi informacijskimi znanji.

2 Kaj lahko delam v knjižnici? Lahko si izposodim leposlovno in strokovno literaturo, lahko prebiram priročnike, enciklopedije in leksikone, knjižničarja lahko prosim za nasvet, z njim se lahko pogovarjam tudi o tem, katera knjiga mi je bila všeč, kje najdem knjige s podobno tematiko.

113

3 Knjižni fond V naši knjižnici imamo okrog 12.000 enot knjižnega in neknjižnega gradiva. To je večinoma otroška in mladinska literatura, razne enciklopedije, slovarji, pedagoška strokovna literatura, video- in avdiokasete, DVDji. V knjižnici se zaradi prostorske stiske nahaja v glavnem le leposlovje, strokovne knjige so v učilnicah za določene učne predmete, pedagoška strokovna literatura pa je v zbornici. Leposlovje je v knjižnici razdeljeno po naslednjih kategorijah: 1. C cicibani od 7. do 10. leta 1., 2. in 3. razred 2. P pionirji od 11. do 13. leta 4., 5. in 6. razred 3. M mladina od 13. do 15. leta 7., 8. in 9. razred 4. L ljudsko slovstvo: ljudske pravljice, pripovedke,… Žal mi še ni uspelo vnesti vseh enot v računalnik (program ŠOLSKA KNJIŽNICA) in tako tudi izposoja še ni računalniško vodena. IZPOSOJA: Šolska knjižnica je odprta v času pouka od 7.30 do 13.30 z izjemo tistih ur, ko izvajam pouk (8 ur tedensko). Izposoja poteka v glavnem le v odmorih, ko učenci niso pri pouku. PERIODIKA: Na naši šoli imamo okoli 30 časopisov in revij, v največji meri so to strokovne revije, imamo pa tudi nekaj otroških revij. NABAVA: Knjige za knjižnico, tako strokovne kot leposlovne, nabavlja knjižničar. Pri izbiri leposlovne literature se posvetujem s slavistko in s kolegico hungaristko. Pri nabavi strokovne literature vprašam za mnenje strokovne delavce. Če je le možno, prosim zastopnike, da nam ponujene knjige pustijo na ogled, da si jih v miru prelistamo in se strokovno odločimo. V enaki meri kupujemo slovenske in madžarske knjige. V zadnjih treh letih smo večino zneska, pridobljenega iz sklada Illyés, porabili za nakup madžarskih knjig in učnih pripomočkov. SODELOVANJE: Učenci in delavci šole imamo dvakrat tedensko (letos je to ob torkih) možnost, da obiščemo potujočo knjižnico. Tukaj moram pohvaliti sodelovanje s PIŠK-om, saj nam po telefonu naročeno gradivo vedno pripeljejo. Knjižničar iz osrednje knjižnice občasno izvaja na naši šoli tudi ure knjižno informacijskih znaj (KIZ). Ure KIZ: V vsakem oddelku letno načrtujem in izvedem 3-4 ure. Na

114

predmetni stopnji izvaja ure KIZ-a tudi g. József Papp iz PIŠK-a v Murski Soboti (lani je to bilo iskanje gradiva po različnimi kriterijih v sistemu COBISS in podaljšanje izposojenega gradiva prek spleta). UČBENIŠKI SKLAD: V šolski knjižnici si lahko učenci vsako leto izposodijo tudi učbenike iz učbeniškega sklada, ki jih na koncu šolskega leta vrnejo. V tekočem šolskem letu ga koristijo vsi učenci, vsi v celoti. BRALNA ZNAČKA: Učenci v obdobju od septembra do junija preberejo 5 knjig, starostni stopnji primerne (peta knjiga je lahko poezija, iz katere se naučijo eno pesmico). Tu si učenci prosto, po svojih želji izbirajo knjige. “Rad se izgubljam v mislih drugih ljudi. Kadar ne hodim, berem: ne morem sedeti in misliti. Zame mislijo knjige.” (Zadnji eseji Elije, Lamb, Charles, 1775–1834)

115

A tanácskozást és a kiadványt anyagilag támogatták / Posvetovanje in izdajo knjige so finančno podprli: Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma / Ministrstvo za narodno kulturno dediščino Republike Madžarske Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma / Ministrstvo za kulturo Republike Slovenije Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség / Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség / Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost