INDA GALÉRIA KATALÓGUS / ART AND ANTIQUE 2024
A kortárs művészetet a legszélesebb spektrumban, a festészettől a fotón és videón át a legkülönbözőbb anyagokat és technikákat magukba foglaló installációkig és szobrászatig a programjában szerepeltető INDA Galéria az idei Art and Antique vásáron a festészetre koncentrál, de emellett néhány kiemelkedő mű erejéig az üvegszobrászat és a fotó is megjelenik a standon.
Az idei kínálatot fiatal és középgenerációs művészek munkáiból válogattuk: CSONTÓ LAJOS, CZENE MÁRTA, FARKAS ZSÓFIA, KOÓS GÁBOR, MARTIN HENRIK, NAGY BARBARA, NEOGRÁDY-KISS BARNABÁS, SZENTELEKI GÁBOR valamint a tizenkét éve tragikusan elhunyt, KIM CORBISIER munkáit láthatja majd a közönség.
INDA GALLERY CATALOGUE / ART AND ANTIQUE 2024
INDA Gallery’s mission is to bring to the public and to collectors the widest possible spectrum of contemporary art, from painting and drawing to photography, to video, installation and sculpture. At this year's Art and Antique INDA’s booth will focus on painting, but a few magnificent glass sculptures and photographs will also be on display.
This year's selection includes works by emerging and middle generation artists: LAJOS CSONTÓ, MÁRTA CZENE, ZSÓFIA FARKAS, GÁBOR KOÓS, HENRIK MARTIN, BARBARA NAGY, BARNABÁS NEOGRÁDY-KISS and GÁBOR SZENTELEKI, along with some masterpieces by KIM CORBISIER, who tragically passed away twelve years ago.
INDA Galéria | INDA Gallery
H-1061 Budapest, Király utca 34. II/4.
+36-1/413-1960, +36-70/316-4472
info@indagaleria.hu
https://indagaleria.hu
https://www.facebook.com/inda.galeria
https://www.instagram.com/inda_gallery_budapest/
Tulajdonos: TALLÉR ÁGNES
Tel: +36-70/316-4472
E-mail: agnes.taller@indagaleria.hu
Művészeti menedzser: FEKETE VIKTÓRIA
Tel: +36-20/327-1967
E-mail: viktoria.fekete@indagaleria.hu
Művészeti vezető: KOZMA ZSOLT
Tel: +36-30/730-4230
E-mail: zsolt.kozma@indagaleria.hu
CSONTÓ LAJOS
Csontó Lajos, Munkácsy-díjas képzőművész, 1964-ben született Budapesten. 1990-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 2011-ben habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Média és Design Intézetének egyetemi docense.
A hagyományos grafikai és festészeti technikák mellett a fotó, videó és az installációs megoldások jellemzőek munkáira, a 90-es évek közepétől készít saját és talált fotográfiákból, szövegtöredékekből műveket. Sokat kísérletezett a portré műfajának értelmezésével, valamint foglalkozik az archívumok használatának lehetőségeivel, a digitális képözön és a személyes kép kölcsönhatásával. Vizuális és verbális jelenségek különös, ironikus, olykor banális elegyéből összeálló, az önellentmondásokat finoman kiemelő, konceptuális műveket készít. Alkotásaiban a költőiség összeolvad az experimentális attitűddel, ezért munkái a legtöbb esetben többpólusúak. A szöveg nélküli munkáira is jellemző ez az ambivalens hatás, az ellentmondásos tartalmak megjelenítése. 1988 óta folyamatos résztvevője hazai és nemzetközi kiállításoknak, konferenciáknak és szimpóziumoknak. Számos művésztelep és kiállítás résztvevője, valamint szervezője is. Több kiállítás kurátora és megnyitó személye volt. Munkái hazai és külföldi kiállításokon szerepeltek, valamint megtalálhatóak –többek közt – a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni MODEM Gyűjteményben, a szentendrei Ferenczy Múzeumban és a Magyar Fotográfiai Múzeumban. 199295 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 2004-ben a Római Magyar Akadémia, 2006-ban a Budapest Főváros - Cite Internationale Des Arts, Párizs ösztöndíját, 2017-ben az MMA Művészeti Tagozatának ösztöndíját nyerte el. 2007-ben Munkácsy-díjat kapott, 2022-ben Kutyaév 2020 című kötetéért elnyerte a legjobb magyarországi fotókönyvnek járó Rosti Pál-díjat.
Csontó Lajos / Tér No.1
1989, litográfia, 70x100 cm
Csontó Lajos / Tér No. 2
1989, litográfia, 70x100cm, E.A. V/V
Csontó Lajos / X No. 2
1989, litográfia, 70x100cm, E.A. V/V
Enteriőr Csontó Lajos munkáival („IDÉZETEK – „1. | VISSZATEKINTÉS A 90-ES ÉVEKRE” c. kiállítás, 2023)
Csontó Lajos / Szék
1989, ff. nagyítás, 50x50 cm
CZENE MÁRTA
Czene Márta festőművész 1982-ben született Budapesten, jelenleg is itt él és alkot. 2007-ben végzett a MKE festőművész szakán, azóta számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt. Első önálló kiállítása az INDA Galériában
„Párhuzamos vágás” címmel 2008-ban nyílt, melyet az évek során több is követett. Legutóbbit, a 2023 tavaszán rendezett „Ez nem az én testem” című nagysikerű kiállítását beválogatták az újraindult AICA díj „Legjobb egyéni kiállítás” 2023-as jelöltjei közé is.
”A festészet számomra meditáció. Saját emlékeim, képzelt vagy valós történeteim egy-egy élesen felvillanó képét festem.
Festményeim ezekből a töredékekből állnak össze, mint filmkockák sorából. Az egymás mellett megjelenő inkább asszociatív, mint időbeli összefüggésben álló jelenetek segítségével saját magamat, mint fiatal keleteurópai nőt vizsgálom. Az itt jellemző politikai és kulturális közeg nyomása alatt megjelenő egzisztenciális szorongásaim a képek fő témája. Fontosak számomra a részletek és a látvány elmélyült, pontos megfigyelése, ezek kidolgozása során újra átélem a felidézett képet.
Az elkülönülő képkockák kiválasztásához az inspirációt egyrészt a filmvágásból merítem, ahol egy eseménysor sokszor nem a történések egy képben való bemutatásával bontakozik ki, hanem egymás mellé vágott részleteken keresztül, másrészt a középkori és reneszánsz festészetből, mely hűvös statikussága ellenére figyelemfelkeltő részletekkel utal a háttérben húzódó bibliai vagy mitológiai történetre.” – Czene Márta
2020, vegyes technika, farost, 93,5x110 cm
Czene Márta / Modell 2.
2023, akril, olaj, farost, 180x90 cm
Czene Márta / Hinta
Czene Márta / Már vár (Kim)
2013, akril, fotó, vászon, 150x95 cm
FARKAS ZSÓFIA
1972-ben született Budapesten, 2000-ben végzett a MKE szobrász szakán, majd 2002-ig ezen a tanszéken dolgozott, mint asszisztens. 20042006 között a Szentendrei Művészeti Szakközépiskola tanára. Jelenleg Szentendrén él és alkot, az Új Művésztelepen. 2000 óta számos képzőművészeti díjat nyert el, és folyamatosan állit ki hazai és külföldi kiállításokon.
„A középnemzedék szobrászai között jelentős alkotói utat vallhat magáénak Farkas Zsófia, akinek bronzból, de főként alumíniumból és
műanyagból készült biomorf, térbe nyújtózkodó formákat idéző kis- és középméretű plasztikái, valamint nagyméretű köztéri alkotásai a szobrászművész nevét szinte tévedés nélkül azonosíthatóvá teszik műveivel.
Jellegzetes plasztikai világának kialakítását követően azonban 2021-ben éles irányváltással egy másik, szintén sajátos szobrászi pályaszakaszát indította el, üvegszobrok készítésébe kezdett. A szobrászművészet magas szintű technikai tudásával, a szoborkészítés tapasztalataival és a rá jellemző munka-intenzitással kezdett üvegszobrainak elkészítéséhez, amely során az ú. n. casting technikát alkalmazza. Ez a technika lehetővé teszi számára annak megvalósítását, hogy a gondosan előkészített formákba öntött üveg belső struktúrájának véletlenszerűségeit összhangba hozhassa saját művészi, szobrászi elképzeléseivel.” – részlet Máthé Andrea esztéta írásából
„Farkas Zsófi nevét ajánlott megjegyeznünk, mert különleges erőkkel rendelkezik / a saját nevemet beírva a Google-be is az ő üvegszobrai jelennek meg. / Így az üvegjeivel már akkor találkoztam, míg az alkotóval csak a napokban. Akiknek már
volt dolga ezzel az anyaggal, azok tudják, hogy mennyi energiába kerül már maga a létrehozása is. A természetben gigászi erők, izzasztják ki a homok kemény és rideg anyagából, e rejtélyes matériát. Vulkánok gyomrából tör elő, villámok olvasztják meg, vagy meteoritok felizzó anyagában találjuk meg természetesen...
Az emberi megmunkálása is ilyen szenvedésekkel járó szenvedély. Túl sok macera pusztán bizniszből nekifutni, ha nincs mögötte szív és érzelem. Ezeket az emberi paramétereket látom Zsófia „monolit” üvegjeiben is. A tapintás és simogatás gesztusa formálta súlyosan légies tömbjeit. A természetesség nyers formái emberi szimmetriába zártan, a fény által szabadon. A többit mindenki felfedezheti önmagában, érdemes közelről is keresgélni!
Egy fontos szakmai vetületet még megemlítek. Az üveg az üvegművészeknek alapvető matéria és forrás is egyben, mégis mint „iparművészetként” címkézik, ami bosszantó.
Zsófi szobrászi megközelítése visszaigazolás és megerősítés, hogy ez a különleges anyag képzőművészeti műfajokra is egyaránt alkalmas. Ezért én külön hálás vagyok.” – Borkovics Péter üvegművész Farkas Zsófia üvegszobrairól
Farkas Zsófia / Halvány lila kijelentés
2022, optikai üveg, 36x17,5x6,5 cm
Farkas Zsófia / Borostyán lófej
2022, optikai üveg, 10x30x17 cm
Farkas Zsófia / Esély a véletlennek
2023, optikai üveg, 16x34x6 cm
Farkas Zsófia / Az utolsó utáni műszak
2022, optikai üveg, 20,5x20,5x7 cm
Farkas Zsófia / Belül tágasabb 1.
2022, optikai üveg, 15x36x8 cm
2022, optikai üveg, 10x30x17cm
arkas
tágasabb 2.
F
Zsófia / Belül
KOÓS GÁBOR
„Koós Gábor (1986, Szlovákia, Losonc) tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végezte. Érdeklődése a sokszorosító grafikai eljárások hagyományos reprodukciós lehetőségei helyett már nagyon korán azok képzőművészeti alkalmazása felé fordult, művészetét a mai napig a nyomtatás fizikai közvetlenségében rejlő potenciáloknak az egyszerre konceptuális és intuitív felhasználásának kutatása határozza meg. Ami Koóst érdekli úgy a technikában, mint az általa feldolgozott témákban, az az egyszeri, a megismételhetetlen: az elillanó pillanatok, érzések, élmények megőrzésének lehetősége, a jelen pillanat konkrétságának és az emlékezésnek a kapcsolata. Alapvetően két magasnyomású eljárással dolgozik: direktnyomatokat (frottázs) és a fametszeteket készít. Sajátos „emlékezésprotézisekként” örökít meg számára fontos tárgyakat, vagy éppen olyan megfoghatatlan dolgokat ragad meg munkáiban, mint a fizikai környezete kiváltotta komplexebb érzelmi állapotok, térélmények. Műveiben nem csupán ábrázolni akarja az emlékezés tárgyát vagy reprezentálni a pillanat múlandóságát, hanem a magát az élményt sűríti műtárgyakba.”… – részlet Márkus Eszter írásából.
Koós Gábor legújabb önálló kiállítása – „Gazing Into Darkness // A sötétbe nézek” – még március 14-ig látható az INDA Galéria projekt terében.
2023 őszén nyílt Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban Koós Gábor azonos című kiállítása, ahol egy helyspecifikus installáció épült fel legújabb festményeiből, amelyeket Junichiró Tanizaki japán író Az árnyak dicsérete (In
Praise of Shadows) című írása ihlette. Az INDA Galéria projekszobájában jelenleg álló kiállítás ennek a tárlatnak egy izgalmas adaptációja, amely egyben kísérlet is arra, hogyan működnek ugyanazon festmények a tér, és ezáltal a fények megváltozásának hatására.
Koós Gábor 2012-es diplomamunkája a sikeres Budapest Diary sorozat, amely nagyméretű fametszeteket és azok dúcait installálja és értelmezi egy műalkotásként. Ezekre épült az emlékezéssel foglalkozó, tematikusan is szerves egységet alkotó Souvenir sorozata, amelyben a művész életnagyságú, háromdimenziós objekteket hoz létre frottázs technikával. Ezen munkáival 2014-ben nem csak a hazai Az év grafikája díjat, de a Miskolci Grafikai Triennálé díját és az egyetemi éveinek lezárását követő években a Derkovits Gyula Ösztöndíjat is elnyerte. Koós 2019-ben az USA Diary sorozat You’re both brown, they won’t notice the difference című munkájával elnyerte a Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálé Európa díját. A művész a régióban és azon túl is aktív, jelentős rezidencia-programokon vett részt és neves intézmények tereiben
állított ki (Banská St A Nica Contemporary, Selemecbánya, Szlovákia; Meetfactory, Prága, Csehország; PROGR Art Center, Bern, Svájc; Kunststiftung, Baden-Württemberg, Stuttgart, Németország; Budapest Galéria; Bruseum, Graz, Ausztria; Museum Moderner Kunst Karnten, Klagenfurt, Ausztria; Olomouc Museum of Art, Olomouc, Csehország).
Munkái fontos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók, a Budapest Diary sorozat a Ludwig Múzeum gyűjteményének része.
Koós Gábor / untitled (8734) | untitled (ohaguro8734)
2023, rajznyomat, festett rajznyomat, 99x120 cm / db
Koós Gábor / untitled (musoublk22)
2023, festett papírnyomat, nyomódúc, 90x60 cm / db
Koós Gábor / untitled (musoublk21)
2023, festett papírnyomat, nyomódúc, 90x60 cm / db
MARTIN HENRIK
Martin Henrik 1979-ben született. A festészet és szobrászat területén is alkotó, Budapesten élő képzőművész. 2007-től a szentendrei régi művésztelep tagja, jelenleg is Szentendrén van a műterme. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott 2004-ben Szabados Árpád tanítványaként. Rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon. Jelenleg a MKE Doktori Iskola hallgatója.
„A művészet spirituális praxis. Ki vagyok én? Mi a világ? Mi az, hogy valóság? Az ezekkel az örök, összefüggő kérdésekkel foglalkozó keleti, és nyugati metafizikai hagyományban egyaránt lényeges motívum: az individualitás, a személykénti önazonosítás meghaladása, mint a valóság megismerésének feltétele.
Hieron (ἱερόν): a görög templom négyszöghasáb tömegű belső tere, amely az istenszobrot fogadja be. A négydimenziós téglatest, amely mint templum, naosz, hieron, cella a Tudatot, Ātmā-t (Önvalót) bizonyos értelemben térfeletti, de méginkább fokozottan téri szimbólumként idézi fel. A geometrum a Tudatnak, az anamorph színfoltok a világ, a Lény –mint létező – megnyilvánulásának a szimbóluma. A Lény formába öntöttségének foka játékosan változik a nemmegnyilvánulttól a valami-ig.” – Martin Henrik
„A szigorúan, matematikai-geometriai pontossággal kiszerkesztett kompozíciójú festményekben a kubusok mindig más színvilágúak, bennük újfajta térélmények nyílnak meg.
A paszteles hatású, szürkés tónusú, különböző rétegű olajfestékek alkotta képek egyediek, azok erős térbelisége rögtön magukba szippant. A monotípia-szerűen készített festményeken az utólagosan felhordott, gomolygó, élénk színű, lilás, rózsaszínes, sárgás vagy kékes foltok mindig a lényegesre, a megfoghatatlanra irányítják figyelmünket. Az ilyen módon fókuszban helyezett, látszólag káoszosan lebegő részek válnak a belső terek szimbólumaivá, ahol a lélek lakozik és a csoda megtörténik. A rend és a káosz tehát együttesen jelenik meg, hogy azok teljes harmóniát alkotva egészítsék ki egymást. A különböző nézetű kockák izgalmas fizikai és metafizikai tereket nyitnak meg, azok eltérő léptékeivel és távlataival.” - Fazakas Réka kurátor, művészeti író
2022, olaj, vászon, 130x150 cm
Martin Henrik / Hieron 6/11/2 – / 1
Martin Henrik / Hieron 1/9/2 – A/2
2021, olaj, vászon, 30x40cm
Martin Henrik / Hieron 1/9/1 – A/2
2021, olaj, vászon, 30x40cm
Martin Henrik / Hieron 3/14/1 – A/2
2023, olaj, vászon, 30x40 cm
Martin Henrik / Hieron 3/15/1 – A/2
2023, olaj, vászon, 30x40 cm
Martin Henrik / Hieron 3/14/1 – A/2
2022/23, olaj, vászon, 30x40 cm
Martin Henrik / Hieron 7/8/2 – Z/1
2023, szitanyomat, papír, 30x40cm
2022, szitanyomat, papír, 30x40cm
Martin Henrik / Hieron 2/11/3 – Z/1
NAGY BARBARA
1976-ban született Szentendrén. Itt is él és alkot az Új Művésztelepen. Tagja a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek a Fiatal Művészek Stúdiójának, a Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesületnek, illetve a MAOE-nak.
„ A festészet kérdése nem más, mint a láthatóság kérdése.” - írja Jean-Luc Marion a Látható kereszteződése című művében.
Munkáim a látás természetéről folytatott elmélkedések. Metszett fekete fatáblákat készítek, melyek a fénynek mind filozófiai, mind konkrét fizikai szerepével és változásaival foglalkoznak. A fekete szín-ami máshol elnyeli a fényt-itt a metszés struktúrájából adódóan megjelenítheti azt. A metszés mélysége, iránya és a felület monokróm feketére befestett színe által a fény „vándorlását” követhetjük nyomon. A kép tehát a fény ütközéseként értelmeződik és a fény által keletkezik. Ha a kép keletkezési helye a fény ütközőtere, akkor a képnek is ilyen ütközőtérré kell válnia, nem ábrázolnia, hanem megvalósítania kell a folyamatot. A kép és annak tartalma ily módon egybeesik.
A művészet léte és története az, ami foglalkoztat, a határ, ahol egy puszta tárgy műalkotássá válik. Ezért dolgozom a fatáblákon kívül más műfajokban is: legyen az installáció, videó vagy épp egy ceruzarajz, mert az átlépés pillanata az, ami fontos ebben a megismerésben.
Az itt kiállított munkák egyrészt metszett fatáblák, másrészt egy tus-festmény sorozat mely a látás különböző aspektusait vizsgálja különböző fekete tus-rétegek révén.
A Hommage an Ad Reinhard sorozat éppúgy a látás mibenlétéről szól, mint a metszett fatáblák. A különböző rétegű tus felületek és a metszett fatáblák az érzékelésünkre és a látásra kérdeznek rá, felismerve az egyéni kép-értelmezés és a láthatóság filozófiai kérdéseit. Mi az a kép, amit egyáltalán látunk?” – Nagy Barbara
Nagy Barbara / Lebegő formák II.
2021, metszett fa, festve, 63x63 cm
/
2021, metszett fa, festve, 50x50 cm
Nagy Barbara Metszett formák V.
Nagy Barbara / Metszett formák
2021, metszett fa, festve, 50x50 cm
VI.
2021, metszett fa, festve, 100x100 cm
Nagy Barbara / Metszett formák X.
NEOGRÁDY-KISS BARNABÁS
Neogrády-Kiss Barnabás 1989-ben született Budapesten, jelenleg is itt él és alkot. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karának fotográfia szakán végzett 2015-ben, majd 2015-től 2017-ig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán folytatta tanulmányait. 2013 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja. 2020-ban elnyerte a CAPA nagydíjat. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás állandó szereplője. Első önálló kiállítása az INDA Galériában „Szemmunka” címmel 2022ben nyílt, majd azt 2023-ban az „Önkeretezés” című követett (kurátor: Cséka György).
„Neogrády-Kiss Barnabás azon alkotók körébe tartozik, akik munkássága, bár egymástól jól elkülöníthető projektekre, sorozatokra tagolódik, mégis igen egységes mind megformálásban, mind motívumaiban.…
…Neogrády-Kiss vizuális nyelvének további sajátossága, hogy érzékenysége nemcsak egy-egy képben működik, nem egymástól elszigetelt látványokban, alkotásokban, hanem képek folyamatosan változó összefüggéseiben, ami a munkásságával kapcsolatban említett „vizuális nyelv” kifejezést különösen indokolttá és hangsúlyossá teszi.…
…Alkotásai nem valamely jól összefoglalható koncepcióból, elgondolásból keletkeznek, hanem a vizualitás szövetéből, a látásnak az alkotó számára oly problematikus folyamatából. Amiképp számára a valóság és önmaga a folyamatos
újratanulás, újraépítkezés terepe, akképp művei befogadói számára a műveivel való találkozás is egy folyamatos értelmezői és vizuális kihívás.…
…Az alkotó az őt körülvevő világra és önmagára is érzékenyen reagálva alkotja képeit, mégpedig oly módon, hogy sok esetben a látvány sem rögzített, szilárd, statikus valami, hanem éppen történik, mégpedig az alkotó tevőleges hozzájárulásával.
Neogrády-Kiss képeinek sok esetben performatív jellege van, az alkotó akció, cselekvés közben ragadja meg a valóság és önmaga viszonyát, egyszerre van a kamera előtt és mögött, bonyolult
reflexiós hurokba csavarodva…. ” – részlet Cséka
György írásából
Neogrády-Kiss Barnabás / Untitled 32 (Solitude című sorozatból)
2020, giclée print, kasírozva, keretezve, 150x120cm, 2/5 + 1 AP
Neogrády-Kiss Barnabás / Untitled 48.
2022, gicleé print, kasírozva, keretezve, 120x80cm, 1/5 + AP
Neogrády-Kiss Barnabás / Untitled 45
2020, gicleé print, kasírozva, keretezve, 60x40cm
Neogrády-Kiss Barnabás / Untitled 37 (Solitude című sorozatból)
2020, gicleé print, kasírozva, keretezve, 80x53cm
2020, gicleé print, kasírozva, keretezve, 80x53cm
Neogrády-Kiss Barnabás / Untitled 37 (Solitude című sorozatból)
SZENTELEKI GÁBOR
Szenteleki Gábor 1978-ban született Körmenden. Diplomáját 2005-ben szerezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. 2011-ben elnyerte Csongrád Megye Önkormányzata díját és különdíját, valamint a Fővárosi Önkormányzat Művészeti Kuratóriumának párizsi ösztöndíját (Cité Internationale Des Arts, Paris) is. 2017-ben Maticska Jenő díjat kapott. Pályája kezdete óta folyamatosan állít ki hazai és külföldi kiállításokon egyaránt.
Szenteleki Gábor az elmúlt időszakban készült (és ezen a vásáron is látható) műveiről így vall:
„Festészetem egyik alapvető törekvése, hogy csak annyit mutassak meg az emberi testből, ami épp elég ahhoz, hogy azt a bizonyos apró történetet elmeséljem, amit szeretnék. Ezek gyakran nem is történetek, hanem érzetek, töredékek, valóság morzsák, amik az intimitásukkal szólítanak meg. A képeken megjelenő testek nem testrészletek, hanem olyan önálló entitások, amik az emberi test érzetét keltik, de formailag a tartalomhoz igazodnak. Ilyen a lakóház archetípusát megidéző otthon sorozat is. A forma azonos, a kontúrok jótékony egyenleget vonnak az identitások köré, de azokon belül, személyes apróságokkal mégis meg tudják mutatni önmaguk. Emlékek lenyomatai, napégések nyomai, sebek, szeplők, elpirulások vérbő foltjai keltik életre a beléjük rejtett embert.”
Szenteleki Gábor / Szinantróp (Otthon ciklusból)
2023, olaj, vászon, 51x36cm
Szenteleki Gábor / Párban (Otthon ciklusból)
2023, akvarell, olaj, pasztell, papír, 29,7x40 cm
Szenteleki Gábor / Sebzett (Otthon ciklusból)
2023, akvarell, olaj, pasztell, papír, 29,7x40 cm
Szenteleki Gábor / Távolságkeresés (Otthon ciklusból)
2023 akvarell, olajpasztell, papír, 29,7x40 cm
Szenteleki Gábor / Szomszédok
2023, olaj, vászon, 30x20cm
Szenteleki Gábor / Cím nélkül
2019, olaj, vászon, 35x49,5 cm
Szenteleki Gábor / Modul 1. / Modul 2. / Modulok
2022, olaj, vászon, 30x40 cm
2022, olaj, vászon, 40x30 cm
Szenteleki Gábor / Júlia
Balázs / Life Sucks
Bross, sterling ezüst, olaj, lenvászon, lakk, átmérő 7cm
Szenteleki Gábor, Bajcsi-Nagy
Szenteleki Gábor / Cím nélkül
2021, olaj, formázott vászon, 14,5 cm, átmérő 14,5 cm
KIM CORBISIER
A tragikusan korán, 27 évesen elhunyt Kim Corbisier előtt komoly karrier állt.
Már az egyetemi évei alatt is számos ösztöndíjat kapott (Amadeus Alkotói Ösztöndíj, Erasmus, később a Strabag alkotói díja, majd a Kogart-beli egyéni kiállítás), és művei szerepeltek Moszkvában, Kijevben és Marseilles-ben csoportos kiállításokon. Színésznőként Cannes-ba is eljutott Pálfi György Nem vagyok a barátod című filmjének főszereplőjeként.
Festményeire (a legtöbb esetben) jellemző, hogy egyszerre jelenik meg rajtuk a rajzolt és a festett felület. A művész ösztöndíjai és utazásai során rengeteg felvételt készített, majd erre a kihagyásos, az ürességet és a jelenlétet egyszerre hangsúlyozó nyelvre dekódolva írta át a fényképeken megjelenő motívumokat, az arcokat, az utcákat és a tereket. A képeken minden esetben egy nagyváros hétköznapi jeleneteit ismerhetjük fel; lámpás útkereszteződés, bevásárlásból haza igyekvő emberek, koldusok, hajléktalanok által hurcolt bevásárlókocsik, bankautomata előtt álldogáló alakok, utcaseprők kézikocsival, mozgáskorlátozottak kerekesszékkel. Legtöbbször az arcok állnak a fókuszban; az unott, zárkózott, ellenséges vagy épp csodálkozó arckifejezések mellett viszont maga az arctalanság vagy arcnélküliség is visszatérő elem. Azáltal, hogy a képen szereplő figurák kinéznek a képből, a művész és a megfigyelt, a megfigyelő és a néző bonyolult, furcsán feszült viszonyrendszerbe kerül; a megfigyeltből megfigyelő válik, aki nem csupán a művészre néz, hanem e virtuális kitekintés tanújára, a befogadóra is. A rajzolt alapkép és a kifestett motívumok kapcsolata sosem logikus vagy kézenfekvő – a fotorealisztikusan részletes festés váltakozik a sietős, szinte elmaszatolt foltokkal –, ráadásul ez a szisztéma teljesen összezavarja a megszokott képnézési stratégiákat. Az egész és a rész közti furcsa dinamika eleve ránk kényszeríti a kétféle nézésmódot; a festményeket sosem láthatjuk a maguk teljességében; vagy a részleteket figyeljük vagy az egészet.
Kim Corbisier / Cím nélkül
2008, olaj, vászon, 100x120 cm
Kim Corbisier / Madame
2010, olaj, ceruza, vászon, 143x178 cm
Kim Corbisier / Dans Le Metro
2009, olaj, ceruza, vászon, 160x130 cm