BCT X INDA GALÉRIA KATALÓGUS by INDA_Gallery

KATALÓGUS

2025. 09. 25. - 28.

Az INDA Galéria 2006-os nyitása óta kortárs művészetet mutat be Magyarországon és külföldi vásárokon A velünk dolgozó művészek névsorában a fiatal tehetségektől, az elismert középgenerációs művészeken át az idősebb mesterekig szerepelnek alkotók. Az egyéni és csoportos kiállításokon bemutatott munkák technikai és anyaghasználati skálája igen széles: a festészettől a grafikán és szobrászaton át a fotóig, videóig, üvegmunkákig, textilekig, installációkig terjed. A galéria emellett rendszeresen szervez a saját vagy meghívott szakemberek, illetve a művészek által tartott tárlatvezetéseket, műteremlátogatásokat, és katalógusokat, könyveket is kiad

Tavalyi megjelenésünkhöz hasonlóan az idei Budapest Contemporary vásáron is két standdal leszünk jelen INDA, illetve INDA Fotó néven – Czene Márta, Kim Corbisier, Csáky Marianne, Csontó Lajos, Alexandra Dementieva, Karácsonyi László, Metzing Eszter, Nagy Barbara, Neogrády-Kiss Barnabás, Ravasz András, Szabó Ádám, Szabó Eszter, Szász Lilla, Szemző Zsófia, Uray-Szépfalvi Ágnes, Zellei Boglárka Éva, valamint a tavaly is bemutatott, már nem élő klasszikus, Kazinczy János Antal munkáival.

Established in 2006, INDA Gallery presents contemporary art in Hungary and at artfairs abroad. We work with young talents, recognised established artists and older masters. In solo and group exhibitions, we show works in a variety of media, ranging from painting and graphics to sculpture, photo, video, glass, textile and installation. As part of our programme, we organise studio visits and guided tours of our shows, held by our in-house experts, independent art historians, ones affiliated with public art institutions, or by the artists themselves. INDA also publishes books and catalogues.

Like last year, in this year’s edition of Budapest Contemporary, we will exhibit works in two booths, INDA and INDA Fotó. In 2025, we will proudly present works by Márta Czene, Kim Corbisier, Marianne Csáky, Lajos Csontó, Alexandra Dementieva, László Karácsonyi, Eszter Metzing, Barbara Nagy, Barnabás Neogrády-Kiss, András Ravasz, Ádám Szabó, Eszter Szabó, Lilla Szász, Zsófia Szemző, Ágnes Uray-Szépfalvi, Éva Boglárka Zellei, and an already deceased classic, Antal János Kazinczy, whose work we started showing in 2024.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülj legújabb eseményeinkről, kiállításainkról!

Az alábbi linkre kattintva teheted meg: https://mailchi.mp/8223ea7dd444/subscription

További információk és kapcsolat: INDA Galéria info@indagaleria.hu www.indagaleria.hu

1061 Budapest, Király u 34 II emelet 4

Nyitvatartás: kedd–péntek: 14-18 óra között

+36 70 316 4472 / +36 20 327 1967

Tulajdonos: TALLÉR ÁGNES

Tel: +36-70/316-4472

E-mail: agnes taller@indagaleria hu

Művészeti menedzser: FEKETE VIKTÓRIA

Tel: +36-20/327-1967

E-mail: viktoria fekete@indagaleria hu

Művészeti vezető: KOZMA ZSOLT

Tel: +36-30/730-4230

E-mail: zsolt kozma@indagaleria hu

Czene Márta

1982 Budapest

Czene Márta művészettörténetet, majd festészetet és intermédia-művészetet tanult. Meghatározó médiuma egyfajta sajátos festménymontázs, melyen keresztül a statikus képek és a narráció kapcsolatával, a képi elbeszélés különféle módozataival foglalkozik.

Festményein saját életéből vett vagy éppen konkrét filmes forrásból származó jeleneteket, fiktív történetek fel-felvillanó, kimerevített képeit láthatjuk. Az egymás mellett, alatt, fölött megjelenő kép(töredék)ek asszociatív, intuitív módon kapcsolódnak egymáshoz, jellemző sajátosságuk a lépték- és helyszínváltás: nem homogén a tér, nincs lineárisan folyó idő, a közöttük lévő kapcsolat a töredékes jelleg miatt talányos, gyakran melankolikus, feszültséggel teli – képein egymásba folyik valóság és képzelet Az akár több tucat képből felépülő montázsait képi gondolatfolyamokként is értelmezhetjük.

Fontos számára a látvány elmélyült, pontos megfigyelésén alapuló, részletező, gyakran fotórealista kidolgozása. Alapvető inspirációs forrásai egyfelől a filmes montázstechnikák, másfelől a középkori és reneszánsz festészet „hűvös statikussága” és szimbolizmusa

Czenét egzisztenciális és indentitáskérdések foglalkoztatják. Fő témái az idő pszichológiai érzékelése, az illúzió és realitás viszonya, a személyes és kollektív traumák, vagy éppen a „többgenerációs művészcsaládból származó transzgenerációs mintázatok által meghatározott, torzított szerepek, énképek”. Jellemző munkájára a női perspektíva, művein gyakran saját magát mint keleteurópai nőt vizsgálja. Újabban, kilépve a táblakép keretei közül, más médiumokat (fotót, kisajátított, talált képeket, rajzokat, efemer falfestményt) is beépít komplex, akár falakat betöltő, termeken átívelő installációiba

2007-ben végzett a MKE festőművész szakán, azóta számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt. Első önálló kiállítása az INDA Galériában Párhuzamos vágás címmel 2008-ban nyílt, melyet az évek során több is követett. Legutóbbit, a 2023 tavaszán rendezett Ez nem az én testem című nagysikerű kiállítását beválogatták az újraindult AICA díj „Legjobb egyéni kiállítás” 2023-as jelöltjei közé is.

HÁTTÉR 1. 2025, akril, farost, 175 x 70 cm

Kim Corbisier

1985 Anderlecht (Belgium) – 2012 Budapest

A tragikusan korán, 27 évesen elhunyt Kim Corbisier előtt komoly karrier állt Már az egyetemi évei alatt is számos ösztöndíjat kapott (Amadeus Alkotói Ösztöndíj, Erasmus, később a Strabag alkotói díja, majd a Kogart-beli egyéni kiállítás), művei szerepeltek többek között Moszkvában, Kijevben és Marseilles-ben is csoportos kiállításokon Festményeire jellemző, hogy egyszerre jelenik meg rajtuk a rajzolt és a festett felület. A művész utazásai során rengeteg felvételt készített, majd egy sajátos, az ürességet és a jelenlétet egyszerre hangsúlyozó „kihagyásos” nyelvre dekódolva írta át a fényképeken megjelenő motívumokat, arcokat, utcákat és tereket. Képein egy nagyváros hétköznapi jeleneteit ismerhetjük fel: bevásárlásból haza igyekvő embereket, koldusokat, hajléktalanok által hurcolt bevásárlókocsikat, bankautomata előtt álldogáló alakokat, utcaseprőket kézikocsival, mozgáskorlátozottak kerekesszékkel Legtöbbször az arcok állnak a fókuszban, az unott, zárkózott, ellenséges vagy épp csodálkozó arckifejezések mellett viszont maga az arctalanság vagy arcnélküliség is visszatérő elem. Alakjai gyakran kinéznek a képből – a művész és a megfigyelt, a megfigyelő és a néző bonyolult, furcsán feszült viszonyrendszerbe kerül, a megfigyeltből megfigyelő válik, aki nem csupán a művészre néz, hanem e virtuális kitekintés tanújára, a befogadóra is Képein a fotorealisztikusan részletes festésmód váltakozik a sietős, szinte elmaszatolt foltokkal. Az egész és a rész közti furcsa dinamika ránk kényszerít egyfajta „kettős nézésmódot”, a festményeket sosem láthatjuk a maguk teljességében – vagy a részleteket figyeljük vagy az egészet.

160x130 cm

DANS LE METRO

2009, olaj, ceruza, vászon

Csáky Marianne

1959 Budapest

Csáky Marianne Budapesten született, és Brüsszelben él A Magyar

Képzőművészeti Egyetemen szerzett DLA fokozatot. Munkásságának fókuszában a személyes és a közösségi identitás, a történelem személyes megélése, valamint a test és a szexualitás tematikája áll. Az anyagok és műfajok széles skálájával dolgozik, a szobrászattól a rajzon, fotón, hímzésen keresztül a videóig. Számos helyen élt és dolgozott Ázsiában, Európában és Amerikában Tanít, előadásokat tart és kiállít. 2018-ban brüsszeli műtermében létrehozta a Streetview Anderlecht nevű független kiállítóhelyet. 2024-ben elnyerte a brüsszeli WIELS Kortárs Művészeti Központ féléves műterem ösztöndíját.

DREAM MY DREAM II/5

2010, giclée print, ceruzarajz

30x69 cm

DREAM MY DREAM II/6

2010, giclée print, ceruzarajz

30x69 cm

DREAM MY DREAM II/7 2010, giclée print, ceruzarajz 30x69 cm

DREAM MY DREAM II/8

2010, giclée print, ceruzarajz 30x69 cm

BŐRFÜGGÖNY / LEATHER CURTAIN

2005, bőrdomborítás és ceruzarajz bőrön

355x184 cm

A hagyományos grafikai és festészeti technikák mellett a fotó, videó és az installatív megoldások használata jellemző munkáira, a 90-es évek közepétől készít saját és talált képekből, szövegtöredékekből műveket Sokat kísérletezett a portré műfajának értelmezésével, valamint foglalkozik az archívumok használatának lehetőségeivel, a digitális képözön és a személyes kép kölcsönhatásával. Vizuális és verbális jelenségek különös, ironikus, olykor banális elegyéből összeálló, az önellentmondásokat finoman kiemelő konceptuális műveket készít Alkotásaiban a költőiség összeolvad az experimentális attitűddel, ezért munkái a legtöbb esetben többpólusúak, ösztönösek és racionálisak is egyúttal. A szöveg nélküli munkáira is jellemző ez az ambivalens hatás, az ellentmondásos tartalmak megjelenítése

Csontó Lajos 1990-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 2011-ben habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. 1988 óta folyamatos résztvevője hazai és nemzetközi kiállításoknak, konferenciáknak és szimpóziumoknak Számos művésztelep és kiállítás résztvevője, valamint szervezője, több kiállítás kurátora és megnyitó személye volt. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Média és Design Intézetének egyetemi docense Munkái megtalálhatóak ‒ többek közt ‒ a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni MODEM gyűjteményében, a szentendrei Ferenczy Múzeumban és a Magyar Fotográfiai Múzeumban 2004-ben a Római Magyar Akadémia, 2006-ban a Budapest Főváros ‒ Cite Internationale Des Arts, Párizs ösztöndíját, 2017-ben az MMA Művészeti Tagozatának ösztöndíját nyerte el. 2007-ben Munkácsy-díjat, 2022-ben Rosti Pál díjat kapott

ÖNARCKÉP 3. 1988, ff nagyítás 50x50 cm, 1/1+AP

ÖNARCKÉP 4. 1988-1991, ff nagyítás 50x50 cm, 1/1+AP

1998–2003 között az MKE festő szakán tanult, ahol Szabados Árpád volt a mestere. Diplomáját lovagi páncélzatában védte meg, amely maga volt a diplomamunka is Művészete nem korlátozódik a festészetre, hanem objektjei és szobrai megvalósításához az anyagok szélesebb körét használja. Készen vett, talált gobelinek átfestésével is foglalkozik, mely technika a nevéhez köthető invenció. Művészetének alappillérei az abszurd humor és az ambivalencia alkalmazása. „A budapesti horror színtér oszlopos tagja”, a Horrorokokó stílus atyja Több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt itthon, valamint Németországban és Franciaországban. 2011-ben Esterházy Művészeti Díjat nyert. Munkái megtalálhatók jelentős hazai gyűjteményekben (pl. Irokéz, Első Magyar Látványtár) és külföldi magángyűjteményekben.

ARACHNIDÁK (J. F. Schall a szolgálatkész szolgálólány c. festménye után szabadon) 2025, olaj, falemez, 70x89 cm

HORROR TOALETT avagy A PAPÍRREPÜLŐ avagy A RIBANCZ-RENDSZÁM

2024-25, olaj, vászon

70x45 cm

1960, MOSCOW, RUSSIA

A legkorszerűbb adatvizualizációs technológiákat önmagukban vagy hagyományos médumokkal együtt alkalmazó művészi gyakorlatának fókuszában a néző és a műalkotás közötti interakció áll Installációiban ezek mellett különböző művészeti területek, nevezetesen a tánc, zene, film és performansz is megjelennek. Szociálpszichológiai kérdéseket és percepcióelméleti kérdéseket vizsgál kortárs művészeti eszközökkel, válaszkísérletei a kamera mögötti szubjektív álláspontból fogalmazódnak meg. Installációi a néző szerepére és a műalkotással való interakciójára összpontosítanak, és a néző bevonásának módjait kutatják, ezzel segítve az emberi viselkedés rejtett mechanizmusainak feltárását. A kutatási folyamat itt és most zajlik, az egyre inkább technologizált jelenben, egyszersmind mélyen gyökerezve a kulturális kontextusban A fotográfia és más digitális médiumok mindig egy nyomot rögzítenek, ami valaminek a korábbi jelenlétét jelzi. Egy bizonyos eseményről tanúskodva a nyom egyúttal megörökíti a használt technológiát, így tanúskodik a korabeli kultúráról Munkái egyúttal a jelen társadalomra jellemző viselkedési mintákra és kulturális mechanizmusokra is reflektálnak.

The idea of interaction between the viewer and an artwork, mediated by technologically progressive visualization methods, lies at the core of my work. In my installations I use various art forms on an equal basis: dance, music, cinema and performance Akin to an explorer I raise questions related to social psychology and theories of perception suggesting solutions to them by contemporary artistic means, that is by taking a subjective stance behind a camera My installations focus on the role of the viewer and his/her interaction with an artwork and bring forth ways of provoking the viewer’s involvement thus allowing hidden mechanisms of human behaviour to be revealed My research process happens here and now, in the increasingly technologized present, it is deeply rooted in cultural context. Photography and other digital media always record a trace, which indicates the former presence of something Attesting to a certain event the trace at the same time enshrines the technology in use, thus acting as a witness to contemporaneous culture In a similar manner I tend to reflect on behavioral patterns and cultural mechanisms that are characteristic of contemporary society

2022-25, sorozat, 3D nyomatok és szobrok

MINI TOTEMEK

MINI TOTEMEK

sorozat, 3D nyomatok és szobrok, 2022-25 produkció: Adem

3D modelkezés: Denis Markov

MI Midjourney ChatGPT

A MINI TOTEM szobrok a művésznek az idő metamorfózisára irányuló kutatásainak szerves részei.

A Mini Totemeket fogalmilag a totemek ősi koncepciójára épülnek – olyan tárgyakból állnak, amelyek spirituális lényeket, ősöket vagy klánvonalakat reprezentálnak A totemeket hagyományosan az identitás és a kulturális örökség szimbólumainak tekintik, gyakran használják történetek és generációkon átívelő értékek megjelenítésére Ebben a szoborban a totemek általi inspiráció a tornyok formájában mutatkozik meg, amely jelenlétet követel, és elmélkedésre hív. A totemoszlop modern újraértelmezéseként szolgál, megszabadítva közvetlen ikonográfiájától, de megőrizve mély szimbolikus rezonanciáját.

Az idő fogalma finoman alakítja a szobor dizájnját A karcsú, polírozott fémfelület időtlen minőséget tükröz, míg a szerkezet felfelé nyúlása a végtelenre való törekvést sugallja. A múlt és a jövő, a földhöz kötött és a felfelé törekvő közötti kölcsönhatás az idő múlásának esszenciája – egy állandóan jelenlévő erő, amely az emberi tapasztalatot alakítja

A szobor formája egyúttal a húsdaráló hétköznap, erőteljes dizájnjára is utal. Ez leginkább a szobor alapjában, valamint a szár és perforált teteje gépszerű esztétikájában mutatkozik meg. A húsdaráló formájában és funkciójában az anyag átalakításához és az alkotórészek keverésére szolgáló eszköz, s így a dekonstrukció és az újjáépítés folyamatát is szimbolizálja A Mini Totemben ez a metafora a művészet átalakító erejéról szól, ahol a nyersanyagok és a koncepciók összeőrölve valami teljesen újat és értelmeset hoznak létre Ezeknek a különböző inspirációforrásoknak – totemeknek, időnek és húsdarálóknak – az integrálásával a művész vizuálisan vonzó és metaforikus tartalomban gazdag művet hoz létre A Mini Totem arra készteti a nézőket, hogy felfedezzék, megtapasztalják, megfigyeljék a kultúra, az idő és a mindennapi élet metszéspontjait, és elgondolkodjanak azon, hogy ezek az elemek hogyan alakítják a világról alkotott képünket

A Midjourney MI a mesterséges intelligencia vizuális kísérletezés és művészi kifejezés eszközeként való integrálás révén feszegeti a hagyományos alkotás határait Ötvözi a digitális eszközöket a fizikai szobrászattal, párbeszédet teremtve

series of 3D prints and sculptures, 2022-25

production: Adem

3D modeling Engineer: Denis Markov

with AI Midjourney ChatGPT

Mini Totem sculptures are integral to a larger body of research by the artist, focused on the metamorphosis of time.

The inspiration behind “Mini Totem” draws from the ancient concept of totems—objects that represent spiritual beings, ancestors, or clan lineages Totems are traditionally seen as symbols of identity and cultural heritage, often used to con-vey stories and values across generations In this sculpture, the totemic inspiration is evident in its towering form, which commands presence and invites contemplation. It serves as a modern reinterpretation of a totem pole, stripped of its overt iconography but retaining its profound symbolic resonance

The element of time is subtly woven into the sculpture’s design. The sleek, polished metal surface reflects a timeless quality, while the structure’s upward reach suggests an aspiration toward the infinite. This interplay between the past and the future, the grounded and the aspirational, encapsulates the essence of time’s passage—an everpresent force that shapes and is shaped by human experience Interestingly, the sculpture also draws inspiration from the mundane yet powerful imagery of a meat grinder This reference is most apparent in the sculpture’s base and the mechanism-like aesthetic of its shaft and perforated top. The meat grinder, an object associated with transformation and the blending of components, symbolizes the process of deconstruction and reconstruction. In “Mini Totem,” this metaphor speaks to the transformative power of art, where raw materials and concepts are ground together to produce something entirely new and meaningful By integrating these disparate inspirations-totems, time, and meat grinders the artist creates a piece that is both visually compelling and rich in metaphorical content “Mini Totem” stands as a testament to the artist’s ability to synthesize complex ideas into a cohesive and thoughtprovoking work. It challenges viewers to consider the intersections of culture, time, and everyday life, and to reflect on the ways in which these elements shape our understanding of the world. The use of the Midjourney AI application in her practice suggests that she’s pushing the boundaries of traditional creation by integrating artificial intelligence as a means of visual experimentation and artistic expression This approach blends digital tools with physical sculpture, creating a conversation between the ephemeral and the tangible, and be-tween technology and tradition

RELATIVITÁSELMÉLET, 2010-2025 (A MISSIVE SOROZATBÓL)

Interaktív faliszőnyeg AR-rel (kiterjesztett valóság), Artivive applikáció 176 × 130 × 1 cm

Egyedi darab

A mű digitális folyatásának megtekintéséhez töltse le az Artivive alkalmazást az App Store-ból vagy a Google Playről, nyissa meg, és irányítsa a kamerát a kárpitra.

A munka Dementieva Missive című sorozatának része, amely az időben és térben zajló kommunikációt vizsgálja, a faliszőnyeg szövés kézzel tapintható gazdagságát a kiterjesztett valóság (AR) gördülékenységével ötvözve Ez az interaktív installáció sorozat újragondolja a hagyományos történetmesélést, és a textíliákat nemcsak dekoratív műtárgyakként, hanem kódolt tudás hordozóiként mutatja be, digitális korunk alapnyelvén, bináris kóddal megszőve A Missive lényegében megkérdőjelezi az információcsere hagyományos módjait, s művészi átjárást kínál a generációk között – a civilizáció összetett fogalmai a kárpitok szövetébe vannak beleírva A szövetbe ágyazott bináris szekvenciák alapvető ismereteket hordoznak világunkról, köztük a Naprendszer szerkezetéről, a DNS-ről, vagy a bibliai teremtés első hét napjáról… Az emberi létezés ilyen alapvető aspektusainak kódolásával a sorozat egésze és annak darabjai egyenként is időkapszulává válnak, üzenetet közvetítve a jövő társadalmai számára egy olyan nyelven, amely meghaladja a kimondott vagy írott szavakat

THE THEORY OF RELATIVITY, 2010-2025 (FROM THE MISSIVE SERIES)

Interactive tapestry with AR (augmented reality), Artivive application 69 3/10 × 51 1/5 × 2/5 in | 176 × 130 × 1 cm

Unique work

To see the digital extension of the work, download the Artivive application from the App Store or Google Play, open it and direct your camera at the tapestry

The work is part of Dementieva’ Missive series, which explores communication across time and space, combining the tactile richness of tapestry weaving with the fluidity of augmented reality (AR). This interactive installation reimagines traditional storytelling, presenting textiles not merely as decorative artifacts but as vessels of encoded knowledge, woven with binary code—the fundamental language of our digital age. At its core, Missive challenges conventional modes of information exchange, proposing an artistic bridge between generations, where complex concepts of civilization are inscribed into the very fabric of its tapestries. The binary sequences embedded in the weave encapsulate essential knowledge about our world: the structure of the solar system, the intricacies of DNA, and even the first seven days of creation from the Bible and others. By encoding such fundamental aspects of human existence, the work becomes a time capsule, carrying messages for future societies in a language that transcends spoken or written words.

Kazinczy János Antal

1914 Temesvár – 2008 Violés (Franciaország)

Kazinczy János Temesváron született 1914-ben. 18 éves korában a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. 1935-ben visszatért szülőföldjére, 1938-tól Nagyszebenben élt és alkotott Korai munkáin erdélyi tájakat és embereket ábrázolt, festészetét ebben az időszakban határozott, szigorú vonalvezetés és visszafogott színek jellemezték 1947-ben A „Magyar Népi Szövetségben” kifejtett politikai tevékenysége miatt Magyarországra kényszerült menekülni, ahol 1949-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán kezdett tanítani, ezen kívül tájképek, portrék és csendéletek festéséből élt Kazinczy az elsők közé tartozott, akiket a forradalom művészileg megihletett, ekkor festett képei Magyarországon több kiállításon szerepeltek. A politika és személyes helyzetének kilátástalansága miatt1957-ben elhagyta Magyarországot; előbb rövid ideig Ausztriában, ezt követően Németországban, majd 1967-től haláláig Franciaországban élt és alkotott

Művészetét Franciaországban mindinkább a mediterrán természet formái határozták meg, művei absztrahálódtak, formái egyre elvontabbak lettek Jellemzően gondosan komponált táblaképeket és spontánabb víziókat festett papírra, többnyire tussal és tojástemperával, emellett tűzzománc-képeket is készített. Az immár nonfiguratív kompozíciókon eleinte gyakran sötétebb árnyalatú, a 80-as években viszont már tendenciaszerűen világosabb alapon élénkszínű, eleven, játékos geometriájukban vagy foltszerűségükben is organikus alakzatok, és egyenes vagy éppenséggel zabolátlanul kacskaringózó vonalak töltik meg élettel a felületeket. Az absztrakt formákban tájak, töredezett földrétegek, kisállatok, egysejtűek, vízinövények, másutt a csillagos égbolt rejtélyes kékessége, megint másutt egy hangszer teste és húrjai, vagy egy városi pillanat, egy jármű kontúrjában lüktető jelenet sejlenek fel Kazinczy a 70-es évek végétől kezdve festett faszobrokat is készített. A művész számára természetes átjárás nyílt a festményeken és a zománcokon egymás mellé, vagy rétegszerűen egymásra rakódó síkfelületektől és alakzatoktól a szobrok térbelisége felé: szobrait tekinthetjük egyes motívumai térbe való átültetésének.

2024-ben Magyarországon első alkalommal az INDA Galéria mutatott be nagyobb válogatást a művész 1970-es és 2000-es évek között készült műveiből

Felfedezések címmel

MIKROKOZMOSZ 2. 2004, tus, japánpapír, keretezve

60x48 cm

Metzing Eszter munkáiban az emberi lélek és a materiális világ közötti interakciókat, az érzékszervi tapasztalatok, a szenzuális ingerek – különösen a látás és tapintás – és a psziché kapcsolatát kutatja Meditációs gyakorlatként is felfogott alkotói gyakorlatában „organikus párbeszédet” folytat az anyaggal, mely során pszichológiai, szimbolikus és transzcendens tartalmakat hoz felszínre, kapcsolatot teremtve a személyes és a kollektív tudattalan rétegeivel, egy „mindenben létező szubsztancia transzcendens élményének lehetőségét” keresve

Művészetét a kortárs textilművészet kategóriájába sorolhatjuk: a textil, a szövetszerűség tág, számos irányba nyitott értelmezése, néhol priméren érzéki, néhol konceptuális megközelítése jellemzi. Objekteket és térinstallációkat készít, melyeken a rajz és a hímzés központi szerepet tölt be Kifejezetten jellemző rá a formai és technikai kísérletezés, a tudatos, nyitott anyaghasználat: a különféle matériák (textilek, latex, boroszilikát üveg stb.) konkrét és szimbolikus sajátosságait vizsgálja és vonja be az alkotófolyamatba, teret engedve az anyagok szabadságának, az általuk „kikényszerített” improvizációnak: hagyja, hogy az anyag sajátos jellemzői, a szálak, a szövetek, a textúrák vezessék a kreatív folyamatot, melyben az állandó átalakulásban testet öltő jelenségek megragadására, az átmenetiségnek, a folyamatos alakulásnak a megfogalmazására törekszik

Műveinek integráns részét képező, figuratív, néhol az absztrakció határán egyensúlyozó rajzain, gyakran zsúfolt, kavargó kompozícióin emlékképeket, embereket, testrészeket, örvényeket látunk Témái hol személyesek, hol kollektívek, hol a közös női tapasztalatból indulnak ki, hol pedig elkanyarodnak egyfajta poszthumán átmenetiség felé az emberi és a képzeletbeli szimbiózisát hozva létre.

Metzing 2018-ban diplomázott Magyar Képzőművészeti Egyetemen képgrafika szakán, azóta is aktív résztvevője a hazai képzőművészeti szcénának

Jelenleg az art quarter budapest egyik műtermében dolgozik alkotótársával, Koleszár Stella képzőművésszel 2021-től kezdve az INDA Galéria képviseli, ahol eddig két önálló kiállítása volt (Fabric of Childhood, 2021; The skin sees when the eyes touch, 2024). 2022 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. Munkái láthatók voltak többek között a LokART és Bánkitó Fesztiválokon, a Hybridart Space kiállítóterében, az ISBN könyv+galériában, a Nyolcésfél és a Deák17 Galériában, valamint az INDA Galéria csoportos tárlatain. Művei megtalálhatók a Hungarian Art & Business (HAB) gyűjteményében, valamint fontos magángyűjteményekben (pl. Kacsuk Gyűjtemény)

FOUND CHILD CELL

2024, pamut vászon, transzparens cérna, pamut cérna, üveggyöngy, boroszilikát üveg, fehér tinta, ceruza, lakk, töltőanyag 85x100x15 cm

Nagy Barbara

1976 Szentendre

A szentendrei Új Művésztelepen alkotó Nagy Barbara művészeti érdeklődésének középpontjában a látás mibenléte, a vizuális érzékelés természete, a fény képteremtő ereje és az ezekkel összefüggő filozófiai kérdések állnak Rendszerint metszett, feketére festett fatáblákat készít Művei elhelyezhetők a monokróm festészeti hagyományban, de a 20 századi nonfiguratív művészeti irányzatok nyelvezetéhez és formavilágához is szoros kapcsolat fűzi őket. Nagy Barbara „Fény-Képei” nem ábrázolnak, hanem – ahogyan ő maga fogalmaz –„megvalósítanak”. Ritmikusan tagolt kompozícióinak geometrikus vagy éppen organikus formáit a képek háromdimenzióba nyitott felületén vissszaverődő fény, illetve az attól elválaszthatatlan idő teszi láthatóvá.

A fény és a fekete szín paradox kapcsolatát is kutató művek a festészetet alapjaiban meghatározó kérdésekről szólnak, de vizsgálódása kiterjed a műalkotások létének alapvető kérdéseire is: munkái koherensen magukban hordozzák az olyan művészetet érintő kulcskérdéseket, mint hogy mitől válik egy tárgy műalkotássá, honnantól válik egy kép, egy gesztus művészetté, valami másnak, többnek a kifejezőjévé. Ez a látványon túlmutató, esztétikai indíttatású érdeklődés pedig időnként elviszi őt a legkülönfélébb médiumok irányába is, legyen szó installációról, videóról, konceptuális munkákról, illetve tus-, szén- vagy ceruzarajzokról.

Nagy Barbara tagja a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek a Fiatal Művészek Stúdiójának, a Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesületnek, illetve a MAOE-nak.

SZERETNÉM LÁTNI A FÁIMAT

2007, szép, papír

55x75 cm

Sötét erdő (Természet/Rajz) 2025, szén, facsemeték, változó méretűek, 13 db 150x70x30 / db cm

Az installáció további darabjait az INDA Galériában, NAGY BARBARA: SÖTÉT ERDŐ, SÖTÉT VÍZ c kiállításán lehet megtekinteni

Neogrády-Kiss Barnabás

Neogrády-Kiss Barnabás azon alkotók körébe tartozik, akik munkássága, bár egymástól jól elkülöníthető projektekre, sorozatokra tagolódik, mégis igen egységes mind megformálásban, mind motívumaiban Neogrády-Kiss vizuális nyelvének további sajátossága, hogy érzékenysége nemcsak egy-egy képben működik, nem egymástól elszigetelt látványokban, alkotásokban, hanem képek folyamatosan változó összefüggéseiben, ami a munkásságával kapcsolatban említett „vizuális nyelv” kifejezést különösen indokolttá és hangsúlyossá teszi. Alkotásai nem valamely jól összefoglalható koncepcióból, elgondolásból keletkeznek, hanem a vizualitás szövetéből, a látásnak az alkotó számára oly problematikus folyamatából. Amiképp számára a valóság és önmaga a folyamatos újratanulás, újraépítkezés terepe, akképp a műveivel való találkozás a befogadó számára is egy folyamatos értelmezői és vizuális kihívás. Az alkotó az őt körülvevő világra és önmagára is érzékenyen reagálva alkotja képeit, mégpedig oly módon, hogy sok esetben a látvány sem rögzített, szilárd, statikus valami, hanem éppen történik, mégpedig az alkotó tevőleges hozzájárulásával.

Neogrády-Kiss képeinek sok esetben performatív jellege van, az alkotó akció, cselekvés közben ragadja meg a valóság és önmaga viszonyát, egyszerre van a kamera előtt és mögött, bonyolult reflexiós hurokba csavarodva. – részlet Cséka György írásából.

Neogrády-Kiss Barnabás 1989-ben született Budapesten, jelenleg is itt él és alkot. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karának fotográfia szakán végzett 2015-ben, majd 2015-től 2017-ig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán folytatta tanulmányait. 2013 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja. 2020-ban elnyerte a CAPA nagydíjat Első önálló kiállítása az INDA Galériában 2022-ben nyílt Szemmunka címmel, amit 2023-ban az Önkeretezés című követett Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás állandó szereplője

MALUM, Untitled 01. 2025, giclée print, kasírozva, keretezve, 100x66 cm, 1/5 + AP

MALUM, Untitled 02. 2025, giclée print, kasírozva, keretezve, 60x40 cm, 1/5 + AP

MALUM (installáció)

2025, fotóprintek (előrendelhető: gicléé print)

30x20x/ db cm

Ravasz András

Az elmúlt években létrehozott munkáira – egyfajta konceptuális és populáris kifejezésmód mellett – a műfaji sokszínűség jellemző, a médiumok széles skáláját alkalmazza Hanginstallációkat, kísérleti videókat, digitális képi és zenei kollázsokat egyaránt készít, az utóbbi években a fotó hangsúlyosabban szerepel alkalmazott médiumai között Aktív képzőművészeti pályája a nyolcvanas évek végén indult az Újlak Csoporttal, melynek alapítótagja volt. Ebben az időszakban a csoporttal számos kiállításon vett részt, a művészeti gyakorlat mellett non-profit művészetszervezéssel is foglalkozott – a Tűzoltó 72 kiállítótér programjait szervezte, 1997-ben alapítója volt az U.F.F. Galériának. Az elmúlt évtizedekben több mint száz hazai kiállításon vett részt, emellett számos nemzetközileg rangos intézményben állított ki, többek között a Museum of Contemporary Art Chicago-ban, a Musée d’art moderne Lille Métropole-ban, a Schirn Kunsthalle Frankfurtban, a FotoRio Biennálén Rio de Janeiroban, a 6th Baku Biennial of Contemporary Arton, itthon a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Egyéni kiállításai voltak a Neue Galerie Grazban, a Gasworks Gallery Londonban, a Galerie Magda Danyszban Párizsban, a budapesti Ludwig Múzeumban, a Műcsarnokban és az őt képviselő INDA Galériában.Művei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Szombathelyi Képtár, az Irokéz és a SzűcsPados gyűjteményben.

Víz horizont

A végtelenített Super 8 film kartonból kivágott emberalakra volt vetítve. A víz horizontja úgy hullámzott az alak fejénél, hogy az hol a víz fölé került, hol pedig a víz alá ,,merült’’.

Az installációt az Újlak Tűzoltó utcai kiállítóterében mutatta be 1991-ben.

VÍZ HORIZONT 1.

1991, dokumentumfotó 9x13 cm

VÍZ HORIZONT 2

1991, dokumentumfotó

9x13 cm

2012, photo print, Kodak Endura fotó nyomat

70x60 cm, 1/3 + 1 AP

Szabó Ádám

Szabó Ádám a kilencvenes évek generációjának kiemelkedő szobrásza, munkássága a műfaj megújításáról szól. Plasztikái nemcsak tér problémákat, de komplexebb kérdéseket, mint az erodálás vagy a dekonstrukció, járnak körül Szabó Ádám Körösényi Tamás növendékeként az akkori új, anyaghasználatában is formabontó nemzetközi szobrászati tendenciák szellemében kezdte el kísérletező alkotásait, amelyek a szobrot nem mint körbejárható plasztikát, hanem mint a térről és a formáról szóló képzőművészeti felfogásmódot értelmezett Foglalkoztatták a természetes formák, mint fák, gyümölcsök kijavítható „hibái”, az időben változó alakzatok, mint amilyen az eső vagy folyóvíz által koptatott felszín. Műveit sokszor animációs technikával készített videók egészítették ki, bizonytalanná téve a szobor elkészítésének folyamatát Az installációi, amelyek együtt mutatták a formát és annak elkészítésének szürreális lehetőségét, a hazai szobrászat nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményei. Szabó az utóbbi időben egy nehezen megragadható kérdéssel foglalkozik, az árnyékkal. A fény kitakarása által megjelenő rajzolat sokat mond el a megvilágított tárgy karakteréről, de azt egy egyedi nézőpontból, a fényforrás szemszögéből teszi. Szabót az érdekli, ha a tárgyat kiveszi a rendszerből, mit mond róla a megmaradt árnyéka, hogyan válik az egy egyedi szobrászati formává, ami már keveset árul el eredetéről, a formáról, amely meghatározta alakzatát. Az így született munkák falra akasztható képként jelennek meg, plasztikus képek lesznek így, amelyek absztrakciójának eredete egy konkrét, de így nehezen felismerhető tárgy térbeli helyzete és annak megvilágítottsága. Megfejtésre váró ismerős alakzatok, amelyeket a szemlélő csak a művel való időtöltés révén tud megfejteni – Petrányi Zsolt

REVELATIO 2023.11.26. 7:43 47.498973, 19.105124 2023-2024,fa, lámpa 100x31x3 cm

Szabó Eszter 1979

Szabó Eszter 2006-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, majd 2016-ban a Le Fresnoy École Internationale des Arts Contemporains-ben szerzett diplomát Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori iskolájának hallgatója. Munkái rajzok, festmények, kollázsok, animációk, és az ezekből kevert technikával készült, több nézőpontú videószobrok. Képei sokszor transzparens, vékony anyagokra, lazúrosan készülnek. Rövid loop-videói az általánosítás és az ítélkezésmentes megfigyelés, az összemosás és a pengeéles részletek elegyei Kiindulási pontja a hétköznapiság; társadalmi folyamatok lenyomataival foglalkozik, a személyes és a politikus/politikai határmezsgyéjét kutatja. Munkáinak fókuszában többek között a szépség fogalma, a harmónia utáni vágyakozás, illetve az embereket –különösen a nőket – sújtó elvárások állnak. Az utóbbi években fiktív női karakterekről készít portrékat, melyeket a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól mentesen igyekszik megrajzolni.

2025, szén, papír 14,5x20x/db cm

VIRCSAFT

AZ IFJÚSÁG KÚTJÁTÓL BALRA

2025, szén, vászon

190X148 cm

AZ IFJÚSÁG KÚTJA ALATT

2025, szén, papír

303x133 cm

Szász Lilla

Szász Lilla művészeti érdeklődése alapvetően arra a kérdésre irányul, hogy az emberek miként élnek külső körülmények hatására létrejött zárt közösségekben, Magyarországon és külföldön egyaránt Fényképezett hajléktalan anyákat, fiatalkorúak intézetében élő lányokat, New Yorkban élő második világháborús orosz zsidó veteránokat Egyik legismertebb fotósorozata a Zsolti mama mennybe megy, melyen egy Józsefvárosban élő, három szexmunkásból álló „család” életét dokumentálta egy éven keresztül. Jelenleg a HIV magyarországi helyzetével foglalkozik: az Off Biennálén és a Liget Galériában mutatták be Pozitív című anyagát, mely egy HIV-fertőzött nyugdíjas pedagógus emlékeit mutatja be. 2018–2021 között Portugáliában élt, ez alatt az idő alatt az úgynevezett „retornadok”-kal (Üdvözlet új otthonomból), a nők helyzetével a Salazar diktatúrában (Rabul Ejtett Szabadságok), illetve lisszaboni fiatalokkal és azok megjelenésével, önkifejezésével foglalkozott (#lisbonstreetfashion) Szász Lilla előadóként dolgozott a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok

Mesterkurzusán, továbbá a Mosoly Alapítvány fotóművészeti kurzusán is. Önkéntesként fotográfiát tanított a Józan Babák szervezetnél 2013–14-ben az IBS Art Management kurzusán tanított. Számos nemzetközi és magyarországi kiállításon vett részt, mint, munkái mind magán, mind vállalati és múzeumi gyűjteményekben megtalálhatók.

NINCS SZÁMODRA HELY

2023-2024, giclée print, plexi, 10 db

24x30 cm / db, 1/5 + AP

Szemző Zsófia gondolkodását antropológiai szemlélet jellemzi, művészete a társadalomtudományos érdeklődés és a mágikus gondolkodás sajátos ötvözete. Kifejezetten jellemző rá a műfaji és médiumbeli sokszínűség: rajzokat, akvarelleket, kollázsokat, fotókat és videókat, agyag- és porcelánobjekteket, térinstallációkat készít, de efemer projektek és részvételi munkák is helyet kapnak az életműben.

Ami közös a művekben, az egyfajta állandó szintéziskeresés.

A köztesség foglalkoztatja a történelembe vetettség, a kollektív társadalmi tapasztalatok és a személyes megélés között, hasonlóságok és különbségek találkozási pontjait keresi A „világ dolgaival” egyszerre játékosan és komolyan foglalkozik, de szemléletére, a világhoz való viszonyulására minden esetben egy optimista, bizakodó, megoldáskereső attitűd jellemző. Témái köre is hasonlóan változatos. Gyakran foglalkozik olyan konkrét társadalmi problémákkal, mint a migráció, a kelet-európai identitások, a gazdasági egyenlőtlenségek – ezekre műveiben valamilyen elméleti alternatívát, vagy kreatív inspirációt, víziót javasol, utakat keres a személyes tapasztalatok kiinduló építkezéshez. Elvont témáit sokszor esettanulmányként kiragadott valós jelenségeken keresztül bontja ki Konkrét és átvitt értelemben is jellemző munkáira a háttérnélküliség, az emberek, természeti képződmények, állatok, növények és tárgyak kiragadottsága, azok új kontextusokba helyezése. Régóta foglalkoztatják az elrontott, kibillent szituációk, a használhatatlanná vált tárgyak, a javíthatóság, a hiba, a veszély és a kockázat, ahogy a bizonyosság és a bizonytalanság, az otthon kérdése is. Érdekli őt ember és természet kapcsolata, a természetben végbemenő változások és entrópiák. Foglalkozik az együttélés, a közösségek jelenségével – azzal, hogy mi a közös az emberekben és mi az, ami elválasztja őket egymástól, legyenek azok konkrét népcsoportok, nemzetek, vagy éppen egy meghatározhatatlan, képzeletbeli kultúra

2025, grafit, papír

70x50 cm

LEGUMINOSAE FUTURUM, KAROBOK

LEGUMINOSAE FUTURUM, THE EVERLASTING TOUCH BASE

(TEKINTETTEL ARRA, HOGY A MAGHELYZET)

2021, grafit, papír

50,2x40,2 cm

BIZONYTALANÁSI ELV

Uray-Szépfalvi Ágnes

Uray-Szépfalvi Ágnes művészete a női lét, illetve a női-férfi kapcsolatok viszonyrendszerének, a szembenálló, mégis egymást kiegészítő erők dinamikájának megfigyelése köré szerveződik Képeinek főszereplői általában nők, akik különféle, tradicionális vagy éppen szokatlan, egzotikus szerepkörökben jelennek meg: mint barátnő, menyasszony, oroszlánszelídítő, szerető, csábító, anya. Archetipikus élethelyzeteket, jeleneteket ábrázol, amelyek megjelenítéséhez a kiindulópontot túlnyomórészt a populáris kultúra vizuális világában találja meg: leggyakrabban filmes állóképek alapján dolgozik, melyeket rá jellemző stílusban fest meg, gyakran átdolgozva az eredeti képek egyes részleteit. Kompozíciós megoldásaiban és festői eszközhasználatában szándékosan idézi meg a 17–18 századi akadémikus festészetet, vagy éppen visszanyúl a portréfestészet hagyományaihoz, a biblikus, szakrális témák toposzaihoz Érzelmek, vágyak széles skáláját ábrázolja – a patetikus mesterkéltség és a finom érzelmi árnyalatok megjelenítése egyaránt jellemzik képeit. A nézőt elbizonytalanító, gyakran nem egyértelműen azonosítható arckifejezések, az eltúlzott gesztusok árnyalják, vagy akár megkérdőjelezik a tradicionális nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákat.

A 90-es évek magyar kortárs művészetének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak Nemes Csabával közösen készített Storyboardjai. A filmkészítés során alkalmazott műfajból inspirálódó, szöveges elemekkel kiegészülő grafikáksorozatok az újhullámos filmek kísérletező attitűdjét és montázstechnikai eszköztárát használják, az adott kor és társadalom problémáit dolgozzák fel, hol drámai, hol ironikus hangvételben. Uray-Szépfalvi művészetének kiemelt témája az identitás kérdésköre: említésre méltó 1995-ös szerepjáték-projektje, mely során a rejtélyes, fiktív nőalak, Monique L. karaktere mögé bújva reflektált a művészi önazonosság, a szerzőiség, a társadalmi és művészszerepek különböző aspektusaira Újabban a „rossz” rajzok filozófiája és a sprezzatura (tudatos, tervezett könnyedség) művészi eszméje iránti érdeklődése vált hangsúlyossá.

A rajzain és festményein – legyen szó macskaskiccekről, gyermekportrékról vagy balatoni naplementékről – megjelenő szándékosan egyszerű vagy annak tűnő megoldások az alkotói szabadság, az öröm, a játékosság, a tökéletesség eléréséért folytatott küzdelem elengedésének kifejezési formáivá válnak –ahogyan ő maga megfogalmazta: „A létezés diadalát akarom megfesteni. Szabadságra vágyom: a fényre és a ragyogásra.”

Uray-Szépfalvi Ágnes 1990-ben a Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott Sváby Lajos, Kokas Ignác és Dienes Gábor tanítványaként. 1999-ben az After the Wall című, stockholmi Moderna Museetben megrendezett, KeletEurópát felvonultató kiállításon, 2006-ban a Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung München nagy lélegzetvételű figurális kiállításán, a Zurück zur Figur tárlaton szerepelt A budapesti Ludwig Múzeum 2003-ban önálló kiállítást rendezett számára. Festményei bekerültek többek között a Moderna Museet gyűjteményébe, a The National Museum of Art Osakába és a Michael Ringier gyűjteménybe, illetve számos magyar és német magángyűjteménybe Számos elismerésben részesült: 1998-ban Bonn város ösztöndíját, 1999 és 2002 között a Derkovits-ösztöndíjat, 2000-ben a Smohay díjat, 2022-ben a Galyasi Miklósnívódíjat nyerte el, 2003-ban pedig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt 2024- ben Munkácsy-díjat kapott.

1996, olaj, vászon 120x90 cm

MAGVETŐ

2018, tus, akvarell, papír

29x20,5 cm

PIHENŐ TÁNCOSOK

RÓZSA

2020, akvarell, papír 29x39 cm

HATÉKONY ÖNMAGUNK

2018, tus, akvarell, papír

20,5x29 cm

Zellei Boglárka Éva

Zellei Boglárka Éva Budapesten élő fotográfus és képzőművész. Munkái a spiritualitás és a vallás mai jelenlétét kutatják egy olyan kultúrában, ahol a vallás sokszor félreértett és túlhasznált fogalommá vált Célja, hogy egy-egy személy vagy közösség mélyebb vágyainak feltárásával több izgalmas kapcsolódási pontot fedezzen fel a kortárs kultúrán belül

Zellei munkái – fotói, akciói, installációi – a kezdetektől ennek az értelemkeresésnek és önelhelyezésnek a folyamatát követik. Fotói közül több performatív folyamatban készül, rajtuk a művész látható a fenti önmeghatározással kapcsolatos kérdésekhez köthető, meditatív, reflektív-önreflektív helyzetekben. Művészeti gyakorlatában a performansz és a képkészítés lehetőség: aktusaikban az elhasználódott, korábbi kontextualitásában elöregedett hagyomány értelmeződik újra és nyer mai jelentést A feldolgozás és a kísérletezés által az alkotás folyamata a lelki fejlődés forrásává is vált számára, legfőképpen pedig a párbeszéd fontos terepe.

Egyetemi tanulmányait a Kaposvári Egyetemen kezdte, résztanulmányokat folytatott a Hochschule für Künste Bremenen, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát 2017-ben. Munkáit hazai kiállítások mellett Berlinben, Londonban, Bécsben és Rómában is bemutatták. 2018-ban és 2024ben elnyerte a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat, 2020–2023 között az MMA alkotói ösztöndíjában részesült. 2024-ben a Robert Capa Központ jelöltjeként a FUTURES Fotográfiai Platform résztvevőjévé választották A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja. Az INDA Galériával 2023 óta dolgozik együtt; csoportos kiállításokon és művészeti vásárokon vesz részt, valamint Örökléspróba című önálló kiállítását is itt láthatta a közönség 2023 őszén, a galéria projektterében. Munkái megtalálhatók a Pannonhalmi Főapátságban és a Eredet gyűjteményben is