Issuu

PÁRHUZAMOS VILÁGAINK

Az INDA Galéria idei évzáró és a következő évbe átvezető kiállításán húsz velünk dolgozó, illetve idén bemutatott művész legfrissebb munkáit helyezzük egymás mellé –időben párhuzamos személyes világaik, reflexióik, gyakorlataik mai állapotát szemléltetve Bár – egy, már elhunyt, de ebben az évben kiállított művész kivételével –azonos időben élünk, és ugyanazok a nagy történések töltik ki a történeti időt és a közös globális teret, a tekintet, az alkotói gyakorlatok fókusza mégis másra és másra esik. A kiállító művészek: CZENE Márta, CSÁKY Marianne, CSONTÓ Lajos, FEKETE Dénes, KAZINCZY János Antal, KOÓS Gábor, MARTIN Henrik, METZING Eszter, NAGY Barbara, NEOGRÁDY-KISS Barnabás, RAVASZ András, SCHWÉGER Zsófia, SZABÓ Ádám, SZABÓ Eszter, SZÁSZ Lilla, SZEMZŐ Zsófia, SZENTELEKI Gábor, SZŐKE Gáspár, URAY-SZÉPFALVI Ágnes, ZELLEI Boglárka Éva.

PARALLEL WORLDS

INDA’s new exhibition concludes its 2024 programme and leads into 2025. It showcases the most recent works by twenty artists who currently work with us and were presented in our exhibitions or booths at artfairs in 2024. Placed side by side, the works illustrate the current state of their personal worlds, reflections and practices. With the exception of Antal János Kazinczy, who passed away two decades ago but was exhibited here this year, all the artists share with us the global space and time and the great historical events of today, but the focus of their gazes and creative practices shows a great variety. The artists exhibiting are: Márta Czene, Marianne Csáky, Lajos Csontó, Dénes Fekete, Antal János Kazinczy, Gábor Koós, Henrik Martin, Eszter Metzing, Barbara Nagy, Barnabás Neogrády-Kiss, András Ravasz, Zsófia Schwéger, Ádám Szabó, Eszter Szabó, Lilla Szász, Zsófia Szemző, Gábor Szenteleki, Gáspár Szőke, Ágnes Uray-Szépfalvi, Boglárka Zellei.

Szenteleki Gábor / Xmas 002 2023, olajpasztell, akvarell, tempera, színes ceruza, Fabriano-Torchon savmentes akvarellpapír 300 40x30 cm

A katalógust tervezte: Geréb Zsuzsanna

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülj legújabb eseményeinkről, kiállításainkról!

Az alábbi linkre kattintva teheted meg: https://mailchi.mp/8223ea7dd444/subscription

További információk és kapcsolat:

INDA Galéria info@indagaleria.hu www.indagaleria.hu

1061 Budapest, Király u. 34. II. emelet 4. Nyitvatartás: kedd–péntek: 14-18 óra között

+36 70 316 4472 / +36 20 327 1967

Tulajdonos: TALLÉR ÁGNES

Tel: +36-70/316-4472

E-mail: agnes.taller@indagaleria.hu

Művészeti menedzser: FEKETE VIKTÓRIA

Tel: +36-20/327-1967

E-mail: viktoria.fekete@indagaleria.hu

Művészeti vezető: KOZMA ZSOLT

Tel: +36-30/730-4230

E-mail: zsolt.kozma@indagaleria.hu

Czene Márta művészettörténetet, majd festészetet és intermédiaészetet tanult. Meghatározó médiuma egyfajta sajátos ménymontázs, melyen keresztül a statikus képek és a narráció solatával, a képi elbeszélés különféle módozataival lkozik

ményein saját életéből vett vagy éppen konkrét filmes sból származó jeleneteket, fiktív történetek fel-felvillanó, revített képeit láthatjuk. Az egymás mellett, alatt, fölött elenő kép(töredék)ek asszociatív, intuitív módon kapcsolódnak egymáshoz, jellemző sajátosságuk a lépték- és helyszínváltás: nem homogén a tér, nincs lineárisan folyó idő, a közöttük lévő kapcsolat a töredékes jelleg miatt talányos, gyakran melankolikus, feszültséggel teli – képein egymásba folyik valóság és képzelet Az akár több tucat képből felépülő montázsait képi gondolatfolyamokként is értelmezhetjük Fontos számára a látvány elmélyült, pontos megfigyelésén alapuló, részletező, gyakran fotórealista kidolgozása. Alapvető inspirációs forrásai egyfelől a filmes montázstechnikák, másfelől a középkori és reneszánsz festészet „hűvös statikussága” és szimbolizmusa.

Czenét egzisztenciális és indentitáskérdések foglalkoztatják. Fő témái az idő pszichológiai érzékelése, az illúzió és realitás viszonya, a személyes és kollektív traumák, vagy éppen a „többgenerációs művészcsaládból származó transzgenerációs mintázatok által meghatározott, torzított szerepek, énképek” Jellemző munkájára a női perspektíva, művein gyakran saját magát mint kelet-európai nőt vizsgálja. Újabban, kilépve a táblakép keretei közül, más médiumokat (fotót, kisajátított, talált képeket, rajzokat, efemer falfestményt) is beépít komplex, akár falakat betöltő, termeken átívelő installációiba.

2007-ben végzett a MKE festőművész szakán, azóta számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt Első önálló kiállítása az INDA Galériában Párhuzamos vágás címmel 2008-ban nyílt, melyet az évek során több is követett Legutóbbit, a 2023 tavaszán rendezett Ez nem az én testem című nagysikerű kiállítását beválogatták az újraindult AICA díj „Legjobb egyéni kiállítás” 2023-as jelöltjei közé is.

TESZT

2022, tus, tinta, papír 27x39 cm

Csáky Marianne fotó alapú művek, videóanimációk, szobrok, rajzok, objektek, lightboxok, installációk formájában vizsgál olyan témákat, mint az örökölt, velünk élő narratívák, az egyéni és közösségi emlékezet, a kultúrák átjárhatósága, történelmi korok politikai rendszerei, illetve a képekben rejlő valóság, a jelen és a múlt újraírhatósága Rendszeresen állít ki Magyarországon és külföldön Számos magyar és külföldi magán- és közgyűjtemény őrzi munkáit. Élt Kínában, rezidencia programokon vett részt Franciaországban, Németországban, USA-ban és Dél Korában is. Idén januártól június végéig az igen rangos brüsszeli WIELS rezidense volt. Brüsszelben és Budapesten él és alkot.

EGY VÁROS MESÉJE - ÜLŐ

2023/1988, fenyő deszka, rétegelt lemez, olajfestés rétegelt lemezen 95x97x20 cm

A hagyományos grafikai és festészeti technikák mellett a fotó, videó és az installatív megoldások használata jellemző munkáira, a 90-es évek közepétől készít saját és talált képekből, szövegtöredékekből műveket Sokat kísérletezett a portré műfajának értelmezésével, valamint foglalkozik az archívumok használatának lehetőségeivel, a digitális képözön és a személyes kép kölcsönhatásával. Vizuális és verbális jelenségek különös, ironikus, olykor banális elegyéből összeálló, az önellentmondásokat finoman kiemelő konceptuális műveket készít. Alkotásaiban a költőiség összeolvad az experimentális attitűddel, ezért munkái a legtöbb esetben többpólusúak, ösztönösek és racionálisak is egyúttal. A szöveg nélküli munkáira is jellemző ez az ambivalens hatás, az ellentmondásos tartalmak megjelenítése

Csontó Lajos 1990-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 2011-ben habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 1988 óta folyamatos résztvevője hazai és nemzetközi kiállításoknak, konferenciáknak és szimpóziumoknak Számos művésztelep és kiállítás résztvevője, valamint szervezője, több kiállítás kurátora és megnyitó személye volt. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Média és Design Intézetének egyetemi docense. Munkái megtalálhatóak ‒ többek közt ‒ a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni MODEM gyűjteményében, a szentendrei Ferenczy Múzeumban és a Magyar Fotográfiai Múzeumban. 2004-ben a Római Magyar Akadémia, 2006-ban a Budapest Főváros ‒ Cite Internationale Des Arts, Párizs ösztöndíját, 2017-ben az MMA Művészeti Tagozatának ösztöndíját nyerte el 2007-ben Munkácsy-díjat, 2022-ben Rosti Pál díjat kapott. C s o n t ó L a j o s 1 9 6 4 , B u d a p e s t

TÁJKÉP ROMÁN KÖZMONDÁSSAL

(ZI CA EL ȘI FĂ CA TINE/MONDD, MINT ŐK TEDD MINT TE) 2024, objekt keretben, fa 74x102 cm

Képzőművész, tanulmányait szobrász szakon PTE Művészeti

Karon végezte (2016), DLA fokozatot a PTE Művészeti Doktori

Iskolában szerzet (2024), témavezetője Nagy Márta, keramikusművész

Alkotói programjára jellemző a pécsi absztrakt geometrikus képzőművészeti hagyományok követése és újraértelmezése, inspirációként hatott rá a Bauhaus iskola szellemisége és Pécsi Műhely zománcművészete. A bonyhádi zománcgyárban ipari körülmények között előállított nagy méretű táblaképeken az ornamentális geometria játékos módon ötvözi az indusztriális precizitást a kézműves minőséggel. Az acél táblára 800 °C-on égetett zománc telített színei egyszerre plasztikusak és síkszerűek, ez a rétegzettség egyfajta sajátos mélységet kölcsönöz a fényes felületnek F e k e t e D é n e s 1 9 8 4 , T o p o l y a

TRIPLE ECSTASY

2024, tűzzománc, acél 74x50x2 cm

Kazinczy János Temesváron született 1914-ben. 18 éves korában a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. 1935-ben visszatért szülőföldjére, 1938tól Nagyszebenben élt és alkotott. Korai munkáin erdélyi tájakat és embereket ábrázolt, festészetét ebben az időszakban határozott, szigorú vonalvezetés és visszafogott színek jellemezték. 1947-ben A „Magyar Népi Szövetségben” kifejtett politikai tevékenysége miatt Magyarországra kényszerült menekülni, ahol 1949-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán kezdett tanítani, ezen kívül tájképek, portrék és csendéletek festéséből élt. Kazinczy az elsők közé tartozott, akiket a forradalom művészileg megihletett, ekkor festett képei Magyarországon több kiállításon szerepeltek. A politika és személyes helyzetének kilátástalansága miatt1957-ben elhagyta Magyarországot; előbb rövid ideig Ausztriában, ezt követően Németországban, majd 1967-től haláláig Franciaországban élt és alkotott.

K a z i n c z y J á n o s A n t a l 1 9 1 4 , T e m e s v á r –2 0 0 8 , V i o l é s ( F r a n c i a o r s z á g )

Művészetét Franciaországban mindinkább a mediterrán természet formái határozták meg, művei absztrahálódtak, formái egyre elvontabbak lettek. Jellemzően gondosan komponált táblaképeket és spontánabb víziókat festett papírra, többnyire tussal és tojástemperával, emellett tűzzománc-képeket is készített. Az immár nonfiguratív kompozíciókon eleinte gyakran sötétebb árnyalatú, a 80-as években viszont már tendenciaszerűen világosabb alapon élénkszínű, eleven, játékos geometriájukban vagy foltszerűségükben is organikus alakzatok, és egyenes vagy éppenséggel zabolátlanul kacskaringózó vonalak töltik meg élettel a felületeket. Az absztrakt formákban tájak, töredezett földrétegek, kisállatok, egysejtűek, vízinövények, másutt a csillagos égbolt rejtélyes kékessége, megint másutt egy hangszer teste és húrjai, vagy egy városi pillanat, egy jármű kontúrjában lüktető jelenet sejlenek fel. Kazinczy a 70-es évek végétől kezdve festett faszobrokat is készített. A művész számára természetes átjárás nyílt a festményeken és a zománcokon egymás mellé, vagy rétegszerűen egymásra rakódó síkfelületektől és alakzatoktól a szobrok térbelisége felé: szobrait tekinthetjük egyes motívumai térbe való átültetésének.

2024-ben Magyarországon első alkalommal az INDA Galéria mutatott be nagyobb válogatást a művész 1970-es és 2000-es évek között készült műveiből Felfedezések címmel.

TORZ ARC

1967, tűzzománc, réz, keretezve

34x27 cm

KÉTOLDALAS

1991, tojástempera, furnér, keretezve

90x70 cm

MIKROKOZMOSZ 2. 2004, tus, japánpapír, keretezve 60x48 cm

Érdeklődése a sokszorosító grafikai eljárások hagyományos reprodukciós lehetőségei helyett már nagyon korán azok képzőművészeti alkalmazása felé fordult, művészetét a mai napig a nyomtatás fizikai közvetlenségében rejlő potenciáloknak az egyszerre konceptuális és intuitív felhasználásának kutatása határozza meg Ami Koóst érdekli úgy a technikában, mint az általa feldolgozott témákban, az az egyszeri, a megismételhetetlen: az elillanó pillanatok, érzések, élmények megőrzésének lehetősége, a jelen pillanat konkrétságának és az emlékezésnek a kapcsolata. Alapvetően két magasnyomású eljárással dolgozik: direktnyomatokat (frottázs) és fametszeteket készít. Sajátos „emlékezésprotézisekként” örökít meg számára fontos tárgyakat, vagy éppen olyan megfoghatatlan dolgokat ragad meg munkáiban, mint a fizikai környezete kiváltotta komplexebb érzelmi állapotok, térélmények Műveiben nem csupán ábrázolni akarja az emlékezés tárgyát vagy reprezentálni a pillanat múlandóságát, hanem a magát az élményt sűríti műtárgyakba.” – részlet Márkus Eszter írásából. Koós Gábor tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végezte. Munkáival 2014-ben nem csak a hazai Az év grafikája díjat, de a Miskolci Grafikai Triennálé díját, majd az egyetemi éveinek lezárását követő években a Derkovits Gyula Ösztöndíjat is elnyerte. Koós 2019-ben az USA Diary sorozat You’re both brown, they won’t notice the difference című munkájával elnyerte a Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálé Európa díját A művész a régióban és azon túl is aktív, jelentős rezidenciaprogramokon vett részt és neves intézmények tereiben állított ki (Banská St A Nica Contemporary, Selmecbánya (SK); Meetfactory, Prága (CZ); PROGR Art Center, Bern (CH); Kunststiftung, Baden-Württemberg, Stuttgart (D); Budapest Galéria; Bruseum, Graz (AT); Museum Moderner Kunst Karnten, Klagenfurt (AT); Olomouc Museum of Art, Olomouc (CZ). Munkái fontos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók, Budapest Diary című sorozatának darabja a Ludwig Múzeum gyűjteményének része K o ó s G á b o r 1 9 8 6 , L o s o n c ( S z l o v á k i a )

UNTITLED (OHAGURO 8734) | UNTITLED (8734) 2023, pseudo-frottage 99x199 cm / db

UNTITLED (MUSOUBLK24)

2024, festett papírnyomat

132x90 cm

Martin Henrik festőművész és szobrász a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott 2004-ben. Az alkotást spirituális gyakorlatként éli meg, melynek során a lét legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ: „Ki vagyok én? Mi a világ? Mi az, hogy valóság?”

Művészetét a nyugati és keleti metafizikai gondolkodás inspirálja; saját megfogalmazása szerint alkotásai az érzékeken túli megismerés tárgyai, érzéki vetületei. Munkáinak központi témája a létezés transzcendenciája, valamint az individualitás meghaladása, amelyet a valóság mélyebb megértésének alapfeltételeként tételez.

Gondolatait olyan témák vizsgálata során bontja ki, mint a világűr (Űrbuddha, Aszteroidák), a tekintet, a szemek, mint a benső énre nyíló ablakok és a külvilág érzékelésének talán legfontosabb szervei (Vidya), Buddha alakja, de érdeklődésének fókuszában olyan jelenségeket, módszereket is fellelhetünk, mint az asztrometria, a tükröződések, vagy a négydimenziós geometria (Hieron). Alkotói gyakorlatában ötvözik a racionális gondolkodást és az intuitív kreativitást –célja a közelítés a létezés rejtélyeinek megfejtéséhez, törekvés az individuum és a világmindenség mélyebb megismerésére: folyamatos művészi formakeresés az elgondolhatatlan, megfoghatatlan dolgok kifejezéséhez Ahogyan ő maga megfogalmazta: „A művészeti tevékenységemet meghatározó fő áram azoknak a dolgoknak a kutatása, amelyek az örökkévalóság gondolatát sugallják”.

Martin Henrik 2000 óta vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon. 2010-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, 2014-től Derkovits-ösztöndíjas, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója Művei megtalálhatók hazai magángyűjteményekben, 2007 óta a szentendrei régi művésztelep tagja, jelenleg is ott alkot Rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi kiállításokon. M a r t i n H e n r i k 1 9 7 9 , S i ó f o k

HIERON 3/14/2–Γ/2

2023, olaj, vászon 130x150 cm

Metzing Eszter munkáiban az emberi lélek és a materiális világ közötti interakciókat, az érzékszervi tapasztalatok, a szenzuális ingerek –különösen a látás és tapintás – és a psziché kapcsolatát kutatja. Meditációs gyakorlatként is felfogott alkotói gyakorlatában „organikus párbeszédet” folytat az anyaggal, mely során pszichológiai, szimbolikus és transzcendens tartalmakat hoz felszínre, kapcsolatot teremtve a személyes és a kollektív tudattalan rétegeivel, egy „mindenben létező szubsztancia transzcendens élményének lehetőségét” keresve.

Művészetét a kortárs textilművészet kategóriájába sorolhatjuk: a textil, a szövetszerűség tág, számos irányba nyitott értelmezése, néhol priméren érzéki, néhol konceptuális megközelítése jellemzi. Objekteket és térinstallációkat készít, melyeken a rajz és a hímzés központi szerepet tölt be. Kifejezetten jellemző rá a formai és technikai kísérletezés, a tudatos, nyitott anyaghasználat: a különféle matériák (textilek, latex, boroszilikát üveg stb.) konkrét és szimbolikus sajátosságait vizsgálja és vonja be az alkotófolyamatba, teret engedve az anyagok szabadságának, az általuk „kikényszerített” improvizációnak: hagyja, hogy az anyag sajátos jellemzői, a szálak, a szövetek, a textúrák vezessék a kreatív folyamatot, melyben az állandó átalakulásban testet öltő jelenségek megragadására, az átmenetiségnek, a folyamatos alakulásnak a megfogalmazására törekszik.

Műveinek integráns részét képező, figuratív, néhol az absztrakció határán egyensúlyozó rajzain, gyakran zsúfolt, kavargó kompozícióin emlékképeket, embereket, testrészeket, örvényeket látunk. Témái hol személyesek, hol kollektívek, hol a közös női tapasztalatból indulnak ki, hol pedig elkanyarodnak egyfajta poszthumán átmenetiség felé az emberi és a képzeletbeli szimbiózisát hozva létre. Metzing 2018-ban diplomázott Magyar Képzőművészeti Egyetemen képgrafika szakán, azóta is aktív résztvevője a hazai képzőművészeti szcénának. Jelenleg az art quarter budapest egyik műtermében dolgozik alkotótársával, Koleszár Stella képzőművésszel. 2021-től kezdve az INDA Galéria képviseli, ahol eddig két önálló kiállítása volt (Fabric of Childhood, 2021; The skin sees when the eyes touch, 2024). 2022 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. Munkái láthatók voltak többek között a LokART és Bánkitó Fesztiválokon, a Hybridart Space kiállítóterében, az ISBN könyv+galériában, a Nyolcésfél és a Deák17 Galériában, valamint az INDA Galéria csoportos tárlatain. Művei megtalálhatók a Hungarian Art & Business (HAB) gyűjteményében, valamint fontos magángyűjteményekben (pl. Kacsuk Gyűjtemény).

FOUND CHILD CELL

2024, pamut vászon, transzparens cérna, pamut cérna, üveggyöngy, boroszilikát üveg, fehér tinta, ceruza, lakk, töltőanyag 85x100x15 cm

A szentendrei Új Művésztelepen alkotó Nagy Barbara művészeti érdeklődésének középpontjában a látás mibenléte, a vizuális érzékelés természete, a fény képteremtő ereje és az ezekkel összefüggő filozófiai kérdések állnak Rendszerint metszett, feketére festett fatáblákat készít Művei elhelyezhetők a monokróm festészeti hagyományban, de a 20 századi nonfiguratív művészeti irányzatok nyelvezetéhez és formavilágához is szoros kapcsolat fűzi őket. Nagy Barbara „Fény-Képei” nem ábrázolnak, hanem – ahogyan ő maga fogalmaz – „megvalósítanak”. Ritmikusan tagolt kompozícióinak geometrikus vagy éppen organikus formáit a képek háromdimenzióba nyitott felületén vissszaverődő fény, illetve az attól elválaszthatatlan idő teszi láthatóvá.

N a g y B a r b a r a 1 9 7 6 , S z e n t e n d r e

A fény és a fekete szín paradox kapcsolatát is kutató művek a festészetet alapjaiban meghatározó kérdésekről szólnak, de vizsgálódása kiterjed a műalkotások létének alapvető kérdéseire is: munkái koherensen magukban hordozzák az olyan művészetet érintő kulcskérdéseket, mint hogy mitől válik egy tárgy műalkotássá, honnantól válik egy kép, egy gesztus művészetté, valami másnak, többnek a kifejezőjévé. Ez a látványon túlmutató, esztétikai indíttatású érdeklődés pedig időnként elviszi őt a legkülönfélébb médiumok irányába is, legyen szó installációról, videóról, konceptuális munkákról, illetve tus-, szén- vagy ceruzarajzokról Nagy Barbara tagja a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek a Fiatal Művészek Stúdiójának, a Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesületnek, illetve a MAOE-nak.

A MELANKÓLIA ELREJTÉSE I

2024, metszett fa, festve 100x100 cm

A MELANKÓLIA ELREJTÉSE II.

metszett fa, festve 100x100 cm

N e o g r á d yK i s s B a r n a b á s 1 9 8 9 , B u d a p e s t

Neogrády-Kiss Barnabás azon alkotók körébe tartozik, akik munkássága, bár egymástól jól elkülöníthető projektekre, sorozatokra tagolódik, mégis igen egységes mind megformálásban, mind motívumaiban Neogrády-Kiss vizuális nyelvének további sajátossága, hogy érzékenysége nemcsak egy-egy képben működik, nem egymástól elszigetelt látványokban, alkotásokban, hanem képek folyamatosan változó összefüggéseiben, ami a munkásságával kapcsolatban említett „vizuális nyelv” kifejezést különösen indokolttá és hangsúlyossá teszi. Alkotásai nem valamely jól összefoglalható koncepcióból, elgondolásból keletkeznek, hanem a vizualitás szövetéből, a látásnak az alkotó számára oly problematikus folyamatából. Amiképp számára a valóság és önmaga a folyamatos újratanulás, újraépítkezés terepe, akképp a műveivel való találkozás a befogadó számára is egy folyamatos értelmezői és vizuális kihívás Az alkotó az őt körülvevő világra és önmagára is érzékenyen reagálva alkotja képeit, mégpedig oly módon, hogy sok esetben a látvány sem rögzített, szilárd, statikus valami, hanem éppen történik, mégpedig az alkotó tevőleges hozzájárulásával. NeográdyKiss képeinek sok esetben performatív jellege van, az alkotó akció, cselekvés közben ragadja meg a valóság és önmaga viszonyát, egyszerre van a kamera előtt és mögött, bonyolult reflexiós hurokba csavarodva – részlet Cséka György írásából

Neogrády-Kiss Barnabás 1989-ben született Budapesten, jelenleg is itt él és alkot. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karának fotográfia szakán végzett 2015-ben, majd 2015-től 2017-ig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán folytatta tanulmányait. 2013 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja. 2020-ban elnyerte a CAPA nagydíjat. Első önálló kiállítása az INDA Galériában 2022-ben nyílt Szemmunka címmel, amit 2023-ban az Önkeretezés című követett Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás állandó szereplője

C80 - A RÁK ESZTÉTIKÁJA / UNTITLED 02 2024, giclée print, keretezve 60x40 cm 1/5 + AP

C80 - A RÁK ESZTÉTIKÁJA / UNTITLED 02

2024, giclée print, keretezve

60x40 cm

1/5 + AP

SZÉP KILÁTÁS

2023

giclée print, keretezve 150x100 cm

1/5 + AP

Az elmúlt években létrehozott munkáira – egyfajta konceptuális és populáris kifejezésmód mellett – a műfaji sokszínűség jellemző, a médiumok széles skáláját alkalmazza.

Hanginstallációkat, kísérleti videókat, digitális képi és zenei kollázsokat egyaránt készít, az utóbbi években a fotó hangsúlyosabban szerepel alkalmazott médiumai között Aktív képzőművészeti pályája a nyolcvanas évek végén indult az Újlak Csoporttal, melynek alapítótagja volt. Ebben az időszakban a csoporttal számos kiállításon vett részt, a művészeti gyakorlat mellett non-profit művészetszervezéssel is foglalkozott – a Tűzoltó 72 kiállítótér programjait szervezte, 1997-ben alapítója volt az U.F.F. Galériának. Az elmúlt évtizedekben több mint száz hazai kiállításon vett részt, emellett számos nemzetközileg rangos intézményben állított ki, többek között a Museum of Contemporary Art Chicago-ban, a Musée d’art moderne Lille Métropole-ban, a Schirn Kunsthalle Frankfurtban, a FotoRio Biennálén Rio de Janeiroban, a 6th Baku Biennial of Contemporary Arton, itthon a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Egyéni kiállításai voltak a Neue Galerie Grazban, a Gasworks Gallery Londonban, a Galerie Magda Danyszban Párizsban, a budapesti Ludwig Múzeumban, a Műcsarnokban és az őt képviselő INDA Galériában.Művei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Szombathelyi Képtár, az Irokéz és a Szűcs-Pados gyűjteményben.

a v a s z A n d r á s 1 9 5 9 , B u d a p e s t

2024-09-23

2024, fotó print 40x30 cm

1/5 + AP (előrendelhető fotó print, Fuji Christal papíron, 50x40 cm méretben)

2024-10-12

2024, fotó print 40x30 cm

1/5 + AP (előrendelhető fotó print, Fuji Christal papíron, 50x40 cm méretben)

2024-10-28

2024, fotó print 40x30 cm

1/5 + AP (előrendelhető fotó print, Fuji Christal papíron, 50x40 cm méretben)

MICROSOLUTIONS

Ravasz András-Nagy András

2012, Kodak Endura photo print

70x80 cm

1/6 + AP

Schwéger Zsófia egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban, a Boston melletti Wellesley College-ban végezte ösztöndíjjal. 2013 óta él az Egyesült Királyságban, ahol a ondoni UCL Slade School of Fine Art mesterképzésén diplomázott 2015-ben. Festészetét különböző országokban élve szerzett tapasztalatai motiválják: általánosságban az ember térhez való viszonyulását, különösen pedig az otthon, a hovatartozás fogalmait vizsgálja: a hiány és jelenlét, a mozdulatlanság és az időmúlás, az érzés és az apátia, a meghittség és a félelem egyidejű megjelenítését célozza. Lakásbelsőket és közösen használt tereket ábrázoló műveiben reduktív, nem-hierarchikus festői technikát alkalmaz az eltávolodás és kötődés kifejezésére. Számos művészeti díjjal ismerték el munkásságát, többek között elnyerte a Jealous Prize, a Griffin Art Prize, az FBA Futures „One To Watch” Award, az amerikai Alice C. Cole Award díjakat. 2017-ben és 2021-ben Esterházy Art Awardra jelölték, 2016-ban Nagy-Britanniában a Bloomberg New Contemporaries művészei sorába válogatták be, 2017-ben a Forbes 30 Under 30 Europe listáján szerepelt Art kategóriában. 2016-os londoni, Griffin Galleryben rendezett önálló kiállítása óta az Edel Assanti (London), a Sapar Contemporary (New York), a Lundgren Gallery (Palma de Mallorca), az INDA Galéria (Budapest), és a Rutger Brandt Gallery (Amszterdam) mutatta be munkáit egyéni kiállításokon. Első önálló múzeumi kiállítását a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum rendezte 2022 nyarán.

BALANCING ACT #9 2024, akril, vászon 110x150 cm

BALANCING ACT #7

2024, akril, vászon 30x25 cm

BALANCING ACT #8

2024, akril, vászon 30x25 cm

Szabó Ádám a kilencvenes évek generációjának kiemelkedő szobrásza, munkássága a műfaj megújításáról szól. Plasztikái nemcsak tér problémákat, de komplexebb kérdéseket, mint az erodálás vagy a dekonstrukció, járnak körül. Szabó Ádám Körösényi Tamás növendékeként az akkori új, anyaghasználatában is formabontó nemzetközi szobrászati tendenciák szellemében kezdte el kísérletező alkotásait, amelyek a szobrot nem mint körbejárható plasztikát, hanem mint a térről és a formáról szóló képzőművészeti felfogásmódot értelmezett Foglalkoztatták a természetes formák, mint fák, gyümölcsök kijavítható „hibái”, az időben változó alakzatok, mint amilyen az eső vagy folyóvíz által koptatott felszín. Műveit sokszor animációs technikával készített videók egészítették ki, bizonytalanná téve a szobor elkészítésének folyamatát. Az installációi, amelyek együtt mutatták a formát és annak elkészítésének szürreális lehetőségét, a hazai szobrászat nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményei Szabó az utóbbi időben egy nehezen megragadható kérdéssel foglalkozik, az árnyékkal A fény kitakarása által megjelenő rajzolat sokat mond el a megvilágított tárgy karakteréről, de azt egy egyedi nézőpontból, a fényforrás szemszögéből teszi. Szabót az érdekli, ha a tárgyat kiveszi a rendszerből, mit mond róla a megmaradt árnyéka, hogyan válik az egy egyedi szobrászati formává, ami már keveset árul el eredetéről, a formáról, amely meghatározta alakzatát. Az így született munkák falra akasztható képként jelennek meg, plasztikus képek lesznek így, amelyek absztrakciójának eredete egy konkrét, de így nehezen felismerhető tárgy térbeli helyzete és annak megvilágítottsága Megfejtésre váró ismerős alakzatok, amelyeket a szemlélő csak a művel való időtöltés révén tud megfejteni. – Petrányi Zsolt S z a b ó Á d á m 1 9 7 2 , B u d a p e s t

Szabó Eszter 2006-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, majd 2016-ban a Le Fresnoy École Internationale des Arts Contemporains-ben szerzett diplomát Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori iskolájának hallgatója Munkái rajzok, festmények, kollázsok, animációk, és az ezekből kevert technikával készült, több nézőpontú videószobrok. Képei sokszor transzparens, vékony anyagokra, lazúrosan készülnek. Rövid loop-videói az általánosítás és az ítélkezésmentes megfigyelés, az összemosás és a pengeéles részletek elegyei. Kiindulási pontja a hétköznapiság; társadalmi folyamatok lenyomataival foglalkozik, a személyes és a politikus/politikai határmezsgyéjét kutatja. Munkáinak fókuszában többek között a szépség fogalma, a harmónia utáni vágyakozás, illetve az embereket – különösen a nőket –sújtó elvárások állnak Az utóbbi években fiktív női karakterekről készít portrékat, melyeket a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól mentesen igyekszik megrajzolni. S z a b ó E s z t e r 1 9 7 9 , M i s k o l c

A 2064 ÁPRILIS 12 DÉLUTÁN C. FESTMÉNYHEZ I. 2024, monotípia, olaj, rizspapír 21x32 cm

VÁZLATOK

VÁZLATOK A 2064 ÁPRILIS 12 DÉLUTÁN C. FESTMÉNYHEZ II. 2024, monotípia, olaj, rizspapír 21x32 cm

VÁZLATOK A 2064 ÁPRILIS 12 DÉLUTÁN C. FESTMÉNYHEZ III. 2024, monotípia, olaj, rizspapír 21x32 cm

Szász Lilla művészeti érdeklődése alapvetően arra a kérdésre irányul, hogy az emberek miként élnek külső körülmények hatására létrejött zárt közösségekben, Magyarországon és külföldön egyaránt Fényképezett hajléktalan anyákat, fiatalkorúak intézetében élő lányokat, New Yorkban élő második világháborús orosz zsidó veteránokat. Egyik legismertebb fotósorozata a Zsolti mama mennybe megy, melyen egy Józsefvárosban élő, három szexmunkásból álló „család” életét dokumentálta egy éven keresztül. Jelenleg a HIV magyarországi helyzetével foglalkozik: az Off Biennálén és a Liget Galériában mutatták be Pozitív című anyagát, mely egy HIV-fertőzött nyugdíjas pedagógus emlékeit mutatja be. 2018–2021 között Portugáliában élt, ez alatt az idő alatt az úgynevezett „retornadok”-kal (Üdvözlet új otthonomból), a nők helyzetével a Salazar diktatúrában (Rabul Ejtett Szabadságok), illetve lisszaboni fiatalokkal és azok megjelenésével, önkifejezésével foglalkozott (#lisbonstreetfashion). Szász Lilla előadóként dolgozott a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok Mesterkurzusán, továbbá a Mosoly Alapítvány fotóművészeti kurzusán is. Önkéntesként fotográfiát tanított a Józan Babák szervezetnél. 2013–14-ben az IBS Art Management kurzusán tanított. Számos nemzetközi és magyarországi kiállításon vett részt, mint, munkái mind magán, mind vállalati és múzeumi gyűjteményekben megtalálhatók S z á s z L i l l a 1 9 7 7 , B u d a p e s t

NINCS SZÁMODRA HELY

2023-2024, giclée print, plexi, 10 db 24x30 cm / db, 1/5 + AP

emző Zsófia gondolkodását antropológiai szemlélet jellemzi, űvészete a társadalomtudományos érdeklődés és a mágikus ndolkodás sajátos ötvözete. Kifejezetten jellemző rá a műfaji és édiumbeli sokszínűség: rajzokat, akvarelleket, kollázsokat, ókat és videókat, agyag- és porcelánobjekteket, térinstallációkat szít, de efemer projektek és részvételi munkák is helyet kapnak életműben.

mi közös a művekben, az egyfajta állandó szintéziskeresés. köztesség foglalkoztatja a történelembe vetettség, a kollektív társadalmi tapasztalatok és a személyes megélés között, hasonlóságok és különbségek találkozási pontjait keresi. A „világ dolgaival” egyszerre játékosan és komolyan foglalkozik, de szemléletére, a világhoz való viszonyulására minden esetben egy optimista, bizakodó, megoldáskereső attitűd jellemző

Témái köre is hasonlóan változatos Gyakran foglalkozik olyan konkrét társadalmi problémákkal, mint a migráció, a kelet-európai identitások, a gazdasági egyenlőtlenségek – ezekre műveiben valamilyen elméleti alternatívát, vagy kreatív inspirációt, víziót javasol, utakat keres a személyes tapasztalatok kiinduló építkezéshez. Elvont témáit sokszor esettanulmányként kiragadott valós jelenségeken keresztül bontja ki. Konkrét és átvitt értelemben is jellemző munkáira a háttérnélküliség, az emberek, természeti képződmények, állatok, növények és tárgyak kiragadottsága, azok új kontextusokba helyezése Régóta foglalkoztatják az elrontott, kibillent szituációk, a használhatatlanná vált tárgyak, a javíthatóság, a hiba, a veszély és a kockázat, ahogy a bizonyosság és a bizonytalanság, az otthon kérdése is. Érdekli őt ember és természet kapcsolata, a természetben végbemenő változások és entrópiák. Foglalkozik az együttélés, a közösségek jelenségével – azzal, hogy mi a közös az emberekben és mi az, ami elválasztja őket egymástól, legyenek azok konkrét népcsoportok, nemzetek, vagy éppen egy meghatározhatatlan, képzeletbeli kultúra. S z e m z ő Z s ó f i a 1 9 8 2 , B u d a p e s t

LEGUMINOSAE

FUTURUM, THE EVERLASTING TOUCH BASE (sorozat)

2024, grafit, papír 70x50 cm

2022, mázas kerámia

27,5x27,5 cm

KÖZÖS HALMAZ

9,5 x 9,5 | 23,5 x 17,5 cm

KÖZÖS HALMAZ

2022, mázas kerámia

Szenteleki Gábor 2005-ben fejezte be tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Festményein az embert ábrázolja. Jellemző rá, hogy egy-egy megtalált, megragadott motívum évekig foglalkoztatja, a bennük rejlő kifejezési lehetőséget sorozatokon keresztül bontja ki különböző méretű festmények, vagy akár hímzőkeretbe feszített tondók során Szenteleki korábbi, túlfűtött érzelmekkel és feszültséggel teli, szürreális, mozgalmas, gyakran barokk festészet jellegzetességeit mutató figurális festményein az alakok mozgásában és arckifejezésében tetten érhető kifejezőerőt, az érzelmek megjeleníthetőségének kérdéseit kutatta. Idővel képeinek főszereplői egyszerűsödni, absztrahálódni kezdtek: arcnélküli, megnyúlt, lekerekített formákká váltak, torz testrészgubancokká redukálódtak Fókuszában továbbra is az emberi test áll, de immár meglehetősen eltérve a hagyományos ábrázolástól

Legújabb ciklusain ez az egyszerűsödés szinte a végletekig fokozódik. A képeken megjelenő „testek” nem testrészletek, hanem olyan önálló entitások, melyek az emberi test érzetét keltik. Azt vizsgálja, hogy a figurális ábrázolás és az absztrakció határán egyensúlyozva, minimális festői eszközt használva hogyan lehetséges mégis megjeleníteni az embert. Otthon című sorozatának darabjain mintha emberbőrbe bújt, archetipikus, nyeregtetős házakat látnánk, a Modulok címűn a protagonista kockává egyszerűsödik, s egyéniségét, egyediségét immár csupán egy-egy apró részlet tárja fel: „emlékek lenyomatai, napégések nyomai, sebek, szeplők, elpirulások vérbő foltjai keltik életre a beléjük rejtett embert.”

Önkormányzat Művészeti Kuratóriumának párizsi ösztöndíját (Cité Internationale Des Arts, Paris) is. 2017-ben Maticska Jenő díjat kapott. S z e n t e l e k i G á b o r 1 9 7 8 , K ö r m e n d

Szenteleki Gábor 2011-ben elnyerte Csongrád Megye

Önkormányzata díját és különdíját, valamint a Fővárosi

FÁZÓS

2024, akril, akvarellkréta, vászon 50x40 cm

PIHENŐ V.

2024, akril, akvarellkréta, vászon

60x50 cm

PIHENŐK REPÜLŐKKEL

2024, akril, akvarellkréta, színes ceruza, olajpasztell, vászon

50x60 cm

2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő akán Tölg-Molnár Zoltán osztályában. Pályája kezdetétől az bsztrakt festészet új lehetőségeit keresi, munkái a sík és a rbeli absztrakció határain mozognak Szőke művészete a stészet alapvető elemeiből építkezik, elsősorban a forma és ín kapcsolata, azok optikai lehetőségének vizsgálata áll zéppontjában. A geometrikus absztrakció és határterületei; az árhatóság, a kapcsolat az organikus és geometrikus onfigurativitás területei között, az azok között feszülő

látszólagos ellentmondások, illetve azok

összeegyeztethetőségének kérdései foglalkoztatják. Az elmúlt években római ösztöndíjának élménye által inspirálva érdeklődése elsősorban a klasszikus mintarendszerek és az absztrakció kapcsolatának vizsgálata felé fordult Kiindulási pontját az építészeti ornamentika és a díszítőfestészet jelentette Doktori kutatása a különböző kultúrákban változó tartalommal, jelentéssel megjelenő minták, szimbólumok vizuális ábrázolásának kérdéseit állítja középpontba. Legújabb alkotásain keresztül az ősi, klasszikus mintarendszereket, szimbólumokat vizsgálja, illetve annak lehetőségét, hogy a jelentésétől megfosztott, az eredeti kontextusából kiemelt minta hogyan válhat a 20. századi, a modern illetve a kortárs képalkotás alkotóelemévé – Nagy Barbara S z ő k e G á s p á r 1 9 8 3 , B u d a p e s t

SZICÍLIA TÓTVÁZSONYON 2

2024, akril, vászon

50x40 cm

SZICÍLIA TÓTVÁZSONYON 5.

50x40

2024, akril, vászon

SZICÍLIA KECSKEMÉTEN 1.

2024, tűzzománc

50x40 cm

SZICÍLIA KECSKEMÉTEN 6.

2024, tűzzománc

50x40 cm

SZICÍLIA KECSKEMÉTEN 9.

2024, tűzzománc

50x40 cm

U r a yS z é p f a l v i Á g n e s 1 9 6 5 , B u d a p e s t

ray-Szépfalvi Ágnes művészete a női lét, illetve a női-férfi apcsolatok viszonyrendszerének, a szembenálló, mégis gymást kiegészítő erők dinamikájának megfigyelése köré zerveződik Képeinek főszereplői általában nők, akik ülönféle, tradicionális vagy éppen szokatlan, egzotikus zerepkörökben jelennek meg: mint barátnő, menyasszony, oszlánszelídítő, szerető, csábító, anya. Archetipikus ethelyzeteket, jeleneteket ábrázol, amelyek megjelenítéséhez kiindulópontot túlnyomórészt a populáris kultúra vizuális világában találja meg: leggyakrabban filmes állóképek alapján dolgozik, melyeket rá jellemző stílusban fest meg, gyakran átdolgozva az eredeti képek egyes részleteit. Kompozíciós megoldásaiban és festői eszközhasználatában szándékosan idézi meg a 17–18 századi akadémikus festészetet, vagy éppen visszanyúl a portréfestészet hagyományaihoz, a biblikus, szakrális témák toposzaihoz Érzelmek, vágyak széles skáláját ábrázolja – a patetikus mesterkéltség és a finom érzelmi árnyalatok megjelenítése egyaránt jellemzik képeit. A nézőt elbizonytalanító, gyakran nem egyértelműen azonosítható arckifejezések, az eltúlzott gesztusok árnyalják, vagy akár megkérdőjelezik a tradicionális nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákat.

A 90-es évek magyar kortárs művészetének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak Nemes Csabával közösen készített Storyboardjai A filmkészítés során alkalmazott műfajból inspirálódó, szöveges elemekkel kiegészülő grafikáksorozatok az újhullámos filmek kísérletező attitűdjét és montázstechnikai eszköztárát használják, az adott kor és társadalom problémáit dolgozzák fel, hol drámai, hol ironikus hangvételben. UraySzépfalvi művészetének kiemelt témája az identitás kérdésköre: említésre méltó 1995-ös szerepjáték-projektje, mely során a rejtélyes, fiktív nőalak, Monique L. karaktere mögé bújva reflektált a művészi önazonosság, a szerzőiség, a társadalmi és művészszerepek különböző aspektusaira Újabban a „rossz” rajzok filozófiája és a sprezzatura (tudatos, tervezett könnyedség) művészi eszméje iránti érdeklődése vált hangsúlyossá.

A rajzain és festményein – legyen szó macskaskiccekről, gyermekportrékról vagy balatoni naplementékről – megjelenő szándékosan egyszerű vagy annak tűnő megoldások az alkotói szabadság, az öröm, a játékosság, a tökéletesség eléréséért folytatott küzdelem elengedésének kifejezési formáivá válnak –ahogyan ő maga megfogalmazta: „A létezés diadalát akarom megfesteni. Szabadságra vágyom: a fényre és a ragyogásra.” Uray-Szépfalvi Ágnes 1990-ben a Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott Sváby Lajos, Kokas Ignác és Dienes Gábor tanítványaként. 1999-ben az After the Wall című, stockholmi Moderna Museetben megrendezett, Kelet-Európát felvonultató kiállításon, 2006-ban a Kunsthalle der HypoKulturstiftung München nagy lélegzetvételű figurális kiállításán, a Zurück zur Figur tárlaton szerepelt A budapesti Ludwig Múzeum 2003-ban önálló kiállítást rendezett számára Festményei bekerültek többek között a Moderna Museet gyűjteményébe, a The National Museum of Art Osakába és a Michael Ringier gyűjteménybe, illetve számos magyar és német magángyűjteménybe. Számos elismerésben részesült: 1998-ban Bonn város ösztöndíját, 1999 és 2002 között a Derkovits-ösztöndíjat, 2000-ben a Smohay díjat, 2022-ben a Galyasi Miklós-nívódíjat nyerte el, 2003-ban pedig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 2024- ben Munkácsy-díjat kapott

MOZI

2024, olaj, vászon

50x70 cm

2024, olaj, vászon

45x60 cm

JÁTÉK

KÖNNYŰ

2024, olaj, vászon

63x83 cm

Zellei Boglárka Éva Budapesten élő fotográfus és képzőművész. Munkái a spiritualitás és a vallás mai jelenlétét kutatják egy olyan kultúrában, ahol a vallás sokszor félreértett és túlhasznált fogalommá vált Célja, hogy egy-egy személy vagy közösség mélyebb vágyainak feltárásával több izgalmas kapcsolódási pontot fedezzen fel a kortárs kultúrán belül Zellei munkái – fotói, akciói, installációi – a kezdetektől ennek az értelemkeresésnek és önelhelyezésnek a folyamatát követik. Fotói közül több performatív folyamatban készül, rajtuk a művész látható a fenti önmeghatározással kapcsolatos kérdésekhez köthető, meditatív, reflektív-önreflektív helyzetekben. Művészeti gyakorlatában a performansz és a képkészítés lehetőség: aktusaikban az elhasználódott, korábbi kontextualitásában elöregedett hagyomány értelmeződik újra és nyer mai jelentést A feldolgozás és a kísérletezés által az alkotás folyamata a lelki fejlődés forrásává is vált számára, legfőképpen pedig a párbeszéd fontos terepe. Egyetemi tanulmányait a Kaposvári Egyetemen kezdte, résztanulmányokat folytatott a Hochschule für Künste Bremenen, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát 2017-ben. Munkáit hazai kiállítások mellett Berlinben, Londonban, Bécsben és Rómában is bemutatták. 2018-ban és 2024-ben elnyerte a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat, 2020–2023 között az MMA alkotói ösztöndíjában részesült 2024-ben a Robert Capa Központ jelöltjeként a FUTURES Fotográfiai Platform résztvevőjévé választották. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja. Az INDA Galériával 2023 óta dolgozik együtt; csoportos kiállításokon és művészeti vásárokon vesz részt, valamint Örökléspróba című önálló kiállítását is itt láthatta a közönség 2023 őszén, a galéria projektterében. Munkái megtalálhatók a Pannonhalmi Főapátságban és a Eredet gyűjteményben is Z e l l e i B o g l á r k a É v a 1 9 9 3 , B u d a p e s t