igen, tessék! 2021. ÁPRILIS | IX./2. www.igentessek.ro
Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!
visszapillantó 10. | A kolozsvári derbi története
szezon
példaértékű Margó, az
elfoglalt szülők | 8. megmentője
5. | Tavaszi levegővétel
és felszusszanás
KELEMEN KINGA KIVÁGOTT A RENDSZER, DE NEM BÁNOM | 6.
tartalom
6
SZEZON
Tavaszi levegővétel és felszusszanás.......................... 4–5
PORTRÉ Kelemen Kinga: kivágott a rendszer, de nem bánom ........................... 6–7
PÉLDAÉRTÉKŰ Margó, az elfoglalt szülők megmentője ....................................8
EGY SZESZÉLYES ÁPRILISRA AJÁNLJUK
10
TÁJKÉP
Magyar vonatkoztatások a 2021-es kolozsvári költségvetésben ............. 12 Kisbács a fejlődés útján .................. 13
LAZÍTS
Sudoku.......................................... 14 Keresztrejtvény.............................14
RECEPT Tabbouleh, egy frissítő saláta a Közel-Keletről.............................. 15
MESE
Mentsük meg a Földet! .....................9
VISSZAPILLANTÓ
A kolozsvári derbi története ...............10–11
15
8
9
A tél és tavasz szüntelen harcot vívnak a kegyeinkért. Egyik nap kiülnénk egy teraszra, vagy belevágnánk végre a kerti munkákba, a másikon pedig elővennénk újra a síléceket, szánkókat. Ha esik, ha fúj, mindig lehet számítani ránk, elhozzunk a tavasz és a kikelet hangulatát, hiszen az Igen, tessék! magazin fellapozása, szerencsénkre, nem időjárásfüggő. Mi garantáljuk a kikapcsolódást a fagyosabb napokon is, és elhozzuk olvasóinknak az inspiráló történeteket. A 8. oldalon megismerkedhetnek az elfoglalt szülők megmentőjével, Margóval. Akit Keresztes Sarolta saját szüksége szülte helyzetben talált ki, és mely által egyik pillanatról a másikra vált szülő-vállalkozóvá. A 6–7. oldalakon egy hozzá hasonló vállalkozó anyuka történetét ismerjük meg, aki a kreatív újrahasznosításból, karrierújratervezésből, és szenvedélyből is kitűnő példát mutat. A 10–11. oldalon az Erdélyi Krónika végig kalauzol minket a Kolozsvár két rivális csapata, a CFR és az U izgalmas történelmén. Planetárium Kids meseszövő műhelyeiben a végtelen kreativitással megáldott gyermekek továbbra is fáradhatatlanul szövögetik a meséket az olvasóink számára. A 9. oldalon a Föld Napja alkalmából írt alkotásukat olvashatjuk. SIMÓ HELGA felelős szerkesztő, Igen tessék magazin
A kiadvány megjelenését támogatta:
Kentaur Kulturális Egyesület
INGYENES KÖZÖSSÉGI MAGAZIN. Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület. Megjelenik havonta 18 000 példányban. Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kis Tímea | Felelős szerkesztő: Simó Helga Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Bethlendi Tamás Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz Csaba-Levente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz. Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723 Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@divads.ro Főmunkatárs, valamint alapító-főszerkesztő 2017-2020 között: Stanik Bence. Lapunk 20122016 között Igen, tessék! Kolozsvár néven jelent meg, egykori főszerkesztők: Győrfi Kata, Jakab Villő Hanga, Kristály Bea.
3 | 2021. április
szezon
Tavaszi levegővétel és felszusszanás
Április elején teljes egészében megélhetjük Kányádi versének minden szavát, a bolondos időjárás sokszor megkavarja a békés, tavaszvárós mindennapokat. Ráadásul míg a nappalok nőnek, és egyre több napsütést kaphatunk, sajnos nehezebb hosszú programokat tervezni, hogy ezt tejesen kiélvezhessük. Hogyan hozhatjuk ki ebből a helyzetből mégis a maximumot, és vihetünk egy kis stabilitást a mindennapjainkba? Összegyűjtve áll most néhány gondolatot erre.
hozzunk friss, helyben termesztett zöldségeket, gyümölcsöket, készítsünk frissen facsart vitaminbombákat, egy-egy könnyű salátát, hogy
a tél után picit újraindítsuk a szervezetünket. Ebben az is segíthet, ha leporoljuk a biciklit, és elsuhanunk vele az újjászülető, zöldülő termé-
Mindennapi frissesség Amikor épp egy kis meleg és szélcsend van, tárjuk ki teljesen az ablakokat, engedjünk be fényt, madárcsicsergést, levegőt. A hűtőt, kamrát is pakoljuk tele: a konzervek mellé
Április hónapja
KÁNYÁDI SÁNDOR
Bolondos egy hónap április hónapja, hol kalap a fején, hol báránybőr sapka. Köpenyegbe burkol, ingujjra vetkőztet; mutatja a tavaszt hol nyárnak, hol ősznek. Hiába próbálnád kilesni a kedvét, túljár az eszeden, mire észrevennéd. Búsnak teszi magát, szeme könnyben ázik, mindegyre lehunyja sűrű szempilláit. Aztán gondol egyet, fülig fut a szája, s ránevet a fényben hunyorgó világra.
Igen, tessék! magazin | 4
szetbe, vagy csak sétálunk egy nagyot – a lényeg, hogy újra megmozgassuk kicsit a télen belassult izmokat.
pésszük a lakásba, mindig mosolyt csal majd arcunkra a hazaérkezés.
Vigyünk bele színt Előző lapszámunkban már javasoltunk egy kis lomtalanítást, és mivel a tavaszi nagytakarítás egyébként is a húsvét velejárója a legtöbb háztartásban, most már erre építhetünk: ha a nyuszis abroszok visszakerülnek a fiókba, szerezzünk be pár vidám színű darabot, és azt tegyük az asztalra a barka, aranyeső vagy egy friss virágcsokor alá. Ha egy kicsit kreatívkodnánk, készíthetünk tavaszi asztali díszt, de akár horgolhatunk, fonhatunk is egy vidám függönykötőt. Bármit is változtatunk, az garantált, hogy ha a kedvenc színünket, mintánkat csem-
Ne feledjük a játékot se A játék kortól függetlenül életünk egyik alapja, építi a kreativitást, segíti a feloldódást, frissen tart bennünket. És itt nem csak az egyértelmű jelentésére gondolunk, hiszen ez a feloldó, örömöt hozó, önmagunkhoz közelebb vivő önfeledtség, játék mindenkinek más: lehet ez egy új recept kitalálása, kincskeresés gyerekekkel, unokákkal, egy hógolyócsata a hegytetőn, a dombon legurulás vagy épp a huncut összenézések esti römizés közben. Lenne hát egy kis a tavaszi kihívásunk mindenkinek: keressük meg magunkban a gyermeket, azt a tevékenységet, ami a
5 | 2021. április
pihenés mellé behozza kicsit a játékot, és egy kis huncutságot csempész a napjainkba. GÖDRI CSILLA
portré
Kivágott a rendszer, de nem bánom
A hobbijából lett vállalkozása Kelemen Kingának, a Lanelka gyapjú-újrahasznosító műhely alapítójának. Életközépi karrierváltásról, gyermeknevelés és munka együttállásáról, valamint egy emberléptékű vállalkozás kihívásairól, örömeiről beszélgettünk. – A Lanelka Facebook-oldalán van egy animáció, melyben egy fekete bárány is feltűnik a fehérek között. Erről – azon az utaláson túl, hogy a gyapjú a fő alapanyag, amivel dolgoztok – az egyediség felvállalása jutott eszembe. Hol helyezkedik el ez a szempont a vállalkozás értékkészletében? – Bele volt kódolva a történetbe első perctől kezdve, hisz az otthon kallódó és turkálókból beszerzett anyagkupacból nem is lehet mást készíteni, mint egyedit. A klienseink, akik főleg anyukák, nagyon szeretik, értékelik ezt és azt is, hogy újrahasznosítunk. Sok háztartásban porosodnak kiszuperált gyapjú- vagy más nemes anyagból készült holmik. Ezekből kisebb-nagyobb átalakításokkal remek gyerekruhákat lehet készíteni. Akkor vettem meg az első varrógépemet, mikor a harmadik lányom megszületett, aki most hatéves. Sok volt a kísérletezés az elején, a magunknak varrás. Vagyis eredetileg nem vállalkozásnak indult, hanem hobbynak, örömvarrásnak. Aztán a baráti körben született babáknak is elkezdtem gyapjú pelenkakülsőket, -nadrágokat varrni. Onnan már csak egy lépés volt, hogy megjöttek az első rendelések. És ennek nagyon fontos része az újrahasznosítás. Bejött egy anyuka egyszer azzal, hogy itt van egy babahordozó-védő, amiben két évig hordozta a gyermekét, csináljunk belőle valamit. A gyerkőc most már három éves elmúlt, és abban a kabátban jár, amit a hordozóból készítettünk. Vagy valaki elküldte az összes rosszul kimosott, összement pulcsiját, szám szerint hatot, és azokból készítettünk neki egy hetediket, ami biztosan nem jön szembe máson. Ezek nagyon jó kihívások. – Korábban előadóművészettel foglalkoztál hivatásszerűen. Hogy élted, éled meg a pályaváltást?
– Kényszervállalkozónak is mondhatnám magam, de azért annál sokkal több öröm van benne, mint amit ez a kifejezés rejt. Előtte egyetemen tanítottam, teatrológia szakon, de nem sikerült megszereznem a doktori fokozatot, és ennek egyenes következménye volt 2015-ben, hogy megszűnt a munkaszerződésem. A három gyerek elvileg nem akadály, sok nőnek összejött család, gyerekek mellett is, de én valahogy belebuktam. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy kivágott a rendszer, nem arra van tervezve, hogy többgyerekes anyukák sétáljanak felfele az akadémiai ranglétrán.
– Ha jól értem, a családalapítással, gyerekekkel hozod összefüggésbe ezt a változást? – Ez egy folyamat, minden gyermek születése nehezít egyet az amúgy sem egyszerű életpályán, és ez fokozottan igaz ránk, nőkre, csak nem beszélünk róla. Nem beszélünk arról, hogy amikor megjelennek a gyerekek, valakinek valamit fel kell adnia, és az a társadalmi elvárás, hogy a nő tegye ezt. Neki jut a gyerekekkel, esetleg idősödő szülők ellátásával járó láthatatlan munka javarésze. Ezek mellett nem tud úgy teljesíteni, mint az, akinek ez nem feladata. Hosszan tudnék er-
Igen, tessék! magazin | 6
ről mesélni, de inkább azt mondom el, hogy innen jött a saját vállalkozás gondolata is, hogy megteremtsem azt a környezetet, amilyenben dolgozni szeretnék: legyen emberi léptékű és családbarát. Az már csak hab a tortán, hogy nagyon sok benne a kreativitás és az azonnali pozitív visszajelzés, és ez nagyon jó érzés. Ez nem volt jellemző az előző munkahelyeimre. Nem mondom, hogy nem hiányzik a színpadi munka és a tanítás, hiányzik, a diákokkal nagyon szerettem együtt gondolkodni. – Vállalkozásfejlesztő workshopokon, felkészítőkön vettél részt a cég alapítás ügyes-bajos időszakában. Ezeknek mekkora szerepe volt a sikerben? – Nagyon hálás vagyok ezekért a lehetőségekért, mert rengeteget tanultam. Segítettek tisztábban látni, hogy mibe is vágtam bele. A vállalkozás egy nyertes StartUp Plus pályázat eredménye, így vált lehetővé végül is, hogy az otthoni munkát felváltotta a varróműhely, gépekkel, felszereléssel. Nagyon kemény üzletiterv-versenyen vettem részt, és elsők között nyertem, de ez nem sokat jelent, mert a valóság többször tönkrevágta az egészet. Az a legjobb üzleti terv, ha flexibilis vagy. – Pláne tavaly óta. A ti terveiteket mennyire borította a járvány? – Nagyjából áll a lábán a dolog, de tavaly például sok adósságot termeltem. Tavasszal volt egy pár hetes leállás, aztán nagyon hamar át-
kapcsoltunk online-ba, legalábbis ami az értékesítést illeti, begyorsult a folyamat, lett webshop, kártyás fizetési lehetőség stb. Az ősz tele volt munkával, a télről és a hidegről jut eszébe az embereknek a gyapjú, nálunk ez számít főszezonnak. Pedig a vékonyra sodort merinói gyapjúszálból prémium kategóriájú sportruházat is készül, az anyag finomsága megegyezik a pamutéval, a hőszabályozó képessége viszont sokkal jobb, miközben lélegzik is. Nem izzadsz vagy fázol benne, nagyon kellemes érzés viselni. Többek között túrasízőknek sok pólót, hosszú ujjú blúzt, alsónadrágot készítettünk személyre szabottan, rendelésre. Sokféle szín- és modellvariáció áll rendelkezésre. Aki egyszer kipróbálta, biztos visszatérő kliens. Emiatt is fontos, hogy jelen legyünk mindenféle platformon, hogy elérjük azt, hogy bevésődjön az érdeklődők elméjébe, nem kell a drága merinói gyapjúblúzt rendelni külföldről, elkészülhet helyben, etikus körülmények között is, vásároljanak, rendeljenek tőlünk. Nyáron a vékony merinói anyag mellett a lenvászon a másik természetes anyag, amiből készítjük a női és gyerekruhákat, férfiingeket, ezeket is nagyon szeretjük. – Megélsz ebből a munkából? – Még nem tartunk ott. A pályázati forrás elfogyott, és a pandémia miatt csökkent a vásárlóerő, most pedig újabb befektetésre lenne szükség, amire viszont nem gyűlt
A csapat: Ilyés Emese (balról) és Kelemen Kinga a Lanelka műhelyben 7 | 2021. április
ki a pénz. Tehát inkább visz, mint hoz a családi kasszába. És közben a rendelések közötti időben terméket fejlesztünk, új anyagokat tesztelünk, a webshop és a kapcsolattartás is sok időt és erőforrást igényel, úgyhogy folyamatos a mozgás, nem unatkozunk. – Felfigyeltem egy magyar nyelvű posztra a Facebook-oldalatokon. Milyen nyelvhasználati politikát követtek? – Eleinte románul kommunikáltam a Facebook-oldalunkon, mert kizárólag román klienseim voltak. Akkor kezdtem el magyarul is, nagyjából egy éve, amikor megtanultam többnyelvű bejegyzést írni úgy, hogy aki olvassa, annak azon a nyelven jelenik meg, amelyen a saját Facebookját is használja, kivéve, ha angol az alapbeállítás. Ebben az esetben az algoritmus találja ki, melyiket mutatja meg. Amióta így posztolunk, sok magyar vásárló is bekapcsolódott, főleg Székelyföldről, de máshonnan is. Mostanában felmerült, hogy vezessük be az angolt is harmadik nyelvként. A kliensekkel pedig egy magától értetődő erdélyiséggel váltok arra a nyelvre, amire éppen szükséges. Üzletekben, ahol sejtem, hogy magyarul is tudnak, magyarul szólalok meg, szóval magam tapasztalatából is tudom, hogy közvetlenebb és barátságosabb az anyanyelvi kiszolgálás. SZÖVEG: STANIK BENCE KÉP: BETHLENDI TAMÁS
példaértékű
Margó, az elfoglalt szülők megmentője
Sok román családban gondolják úgy, nem árt a gyereknek, ha magyar szót hallanak és ez fordítva is igaz, mondta el lapunknak Keresztes Sarolta, a Margó dadusközvetítő ügynökség alapítója, aki előbb lett szülő, mint vállalkozó.
Ú
gy szoktam elköszönni a családoktól, hogy remélem, többet nem találkozunk. Ez akkor történhet meg, ha a dadus beválik, és nem kell visszajöjjenek. Általában két-három kéréssel foglalkozom egyszerre, amint megoldódik egy, pár napon belül jön egy új. Nem unatkozom. Próbáltam bejárónőt is közvetíteni, de arra valamilyen okból kifolyólag nem nagyon van igény. Döbbenetes egyébként, hogy öt éve, amikor a Margó ötlete először felmerült, milyen órabérekért dolgoztak a dadusok. Sokat javult azóta a helyzet, de azért messze nem ró zsás: kétezer lej körül keres egy teljes munkaidős dadus, igaz, sok családban csak heti kétszer-háromszor kell beugrani pár órára. Mondhatni arra specializálódtunk, hogy megtaláljuk a megoldást az egyedi igényekre. Egyébként előbb lettem szülő, mint margós. Úgy jutott eszünkbe az ügynökség ötlete, hogy nem találtunk senkit a gyerekeink mellé a barátnőmmel, Marczika Gyöngyösi Edithtel, pedig nálunk csak sétálni kellett volna elvinni őket. Létrehoztuk akkor a Dadus vagyok, dadust keresek Facebook-csoportot, ami mai napig nagyon népszerű a szülők körében. Látva a nagy érdeklődést, hamarosan
elindítottuk a Margót. Marketinggel, rendezvényszervezéssel, kommunikációval foglalkozom, többnyire home-office-ból. Már idősebbek a gyerekeim, összeértek, elvannak egymással, szóval lehet dolgozni mellettük, de ha huzamosabb ideig csendre van szükségem, például egy nagyobb lélegzetvételű munka miatt, akkor hívok valakit, és bemegyek az irodába. A járványnak egyelőre se pozitív, se negatív hatását nem tapasztaltuk. A szülők, úgy tűnik, valahogy megoldják. Azokra a gyerekekre kell továbbra is felügyeletet szervezni, akiknek a szülei visszaálltak a bejárós munkába. A klienseink kétharmada román,
és tisztában vannak vele, hogy magyar dadusok kerülnek hozzájuk, mivel ez a profilunk. Közlöm velük az elején, hogy számomra ez egy fontos szempont, magyar dadusoknak szeretnék munkahelyet találni. Ezt többnyire nagyon pozitívan fogadják, mondják is, hogy jó, hogy a gyerek hall magyar szót, mert az nem árt neki. És volt egy olyan magyar családom is, aki azt mondta, nem baj, ha román a dadus, mert legalább hall a gyerek román szót. Ennek is ugyanúgy örültem. Oda végül egy románul nagyon jól beszélő magyar dadust küldtem, és megfelelt. STANIK BENCE
FOTÓ: BETHLENDI TAMÁS/ARCHÍV
Igen, tessék! magazin | 8
mese
! öldet! P P TI ki a F zd íne z S
Mentsük meg a Földet!
A
német kisváros lakói a szokásos hétköznapjaikat élték: egyik boltba ment, a másik tévét nézett, a harmadik sétált, mind-mind találkoztak a barátaikkal, az üzletekben pedig felesleges dolgokat vettek, ennek következtében mérhetetlenül sok szeméttel árasztották el a világot. Lehet nem lettek volna ilyen nyugodtak, ha tudják, hogy a Föld a szomorúságtól szinte magába zuhan. Eddig az emberek csak azért nem fulladtak bele a szemétbe, mert amikor elmentek lefeküdni, Málna, a kis űrlény megjelent, és majszolni kezdte a sok csomagolást. A Marsról érkezett négylábú, egyszemű, háromujjú, zöld színű űrlénynek hatalmas ajándék volt, amit mi, emberek nap mint nap kidobtunk. Az egyik este épp csámcsogott a PET-palackokon, amikor a semmiből előtte termett egy fura fazon, mellette egy nyúlszerű, kis ugrabugráló lénnyel. Málna szájában megállt a falat, ő maga pedig szóhoz sem jutott. – Szia, hogy hívnak téged? – kérdezte az idegen. Mivel ő maga is az űrből érkezett, nem lepődött meg a kis zöld földönkívülin. – Engem Málnának hívnak. És te ki vagy, és mégis mit keresel itt? – kérdezte, miután magához tért ijedtségéből. – Embíriusz Kelin vagyok, ő pedig itt a nyulam. Arról a bolygóról érkeztünk, ahonnan az emberek is származnak. Azért jöttem, hogy segítsek nekik, hátha tanulnak a mi hibáinkból. – Miféle hibákról beszélsz? Mi történt nálatok? – Málna kezéből kiestek a csokipapírok, és egyszem szemét hatalmasra nyitotta csodálkozásában. – Például erről – mutatott körbe Kelin a szeméttengeren. – Meg a vízszennyezésről, a vízhiányról, a globális felmelegedésről, a nem megújuló energiaforrások kimerüléséről. Nem tudod, merre vannak az emberek? Úgy gondoltam, azzal kezdeném, hogy elmondom nekik, milyen súlyos a helyzet. – Számomra érthetetlen, de ilyenkor már mind alszanak – válaszolta tűnődve Málna. – Szerencse, akkor legalább ők nem nehezítik a munkánkat. Lássunk is neki!
9 | 2021. április
Sétálni indultak, Málna közben a szemetet eszegette, miközben elmélyülten hallgatta Embíriusz Kelin gondolatait. Épp a folyópartra érkeztek, amikor Málna valami egészen szokatlan dolgot látott meg egyszem szeme sarkából. – Hát az meg micsoda? – Hullámnak túl nagy... Menjünk közelebb! – javasolta Kelin. Futásnak eredtek. Vízen sétáló, emberszerű alakot láttak közeledni, vagyis jobban mondva siklani! Egy szörfdeszka tetején állt egy vízkék szuperruhát viselő srác, mellette egy vízszerű, áttetsző kutyával. – Szevasztok! Én Vízman vagyok, ez pedig a társam, Vizikutyi. Úgy hallom, elkélne egy kis segítség – villantotta rájuk megnyerő mosolyát. – Juhúúú! – lendítette magasba öklét Kelin. – Teljes a csapat! – Már csak egy csatakiáltást kell kitalálnunk – mondta Vízman elgondolkodva. – Az olyan menő! – Én jó vagyok a versekben – lelkendezett Málna. – Mielőtt megenném az újságokat, mindig elolvasom őket. Kezdődhetne mondjuk úgy, hogy „Észak, dél, kelet, nyugat…” – Hozzam a nyulat? – szólt közbe Embíriusz Kelin. – Neeeeeee! – kiáltott rémülten Málna. – A kutya bántani fogja! – Vizikutyi nagyon kedves állat, a mikroműanyagokon kívül semmi másra nem veszélyes. – Akkor… - folytatta Málna a verselést. – „Észak, dél, kelet, nyugat, / Itt jön a nagy csapat!” – Hát ez tényleg szuper, igazán tehetséges vagy! – dicsérte meg Kelin a kis zöld földönkívülit. A csatakiáltás után mindannyian munkához fogtak, de abban megállapodtak, hogy minden este, mikor a Hold az ég közepén jár, találkoznak azon a helyen,
ahová a véletlen szerencse, mint szemetet a szél, összesodorta őket. Megvitatják, mi történt velük aznap, és közösen gondolkodnak arról, mivel segítsék a Föld megmentését másnap. SZERKESZTETTE: NÁDASDI CSILLA EMESE ALKOTÓK: BAKSA-WAGNER KRISZTIÁN, BENŐ MÁTYÁS BOCSKAI MÁTYÁS, CIUPE AMÁLIA
A mese a Planetarium Kids Online meseszövő foglalkozáson íródott, és az ott megalkotott világnak csupán töredéke. A foglalkozás a kisiskolások improvizációs, beszéd- és alkotókészségét fejleszti, reflektálva az őket érintő, mindennapos élethelyzetekre, problémákra. További információért keresse Nádasdi Csilla Emesét (csilla.e.nadasdi@gmail.com).
visszapillantó A kolozsvári derbi története
T
örténelmüket tekintve a CFR és az Universitatea ma Kolozsvár két legsikeresebb futballklub jainak számítanak, de annak ellenére, hogy a mai romániai városi rangadók közül a legrégebbinek számít, a riva lizálás, és főleg a „derbi” mai ellen séges jellege mégsem annyira régi. A két háború között a kolozsvári sport élet meghatározó klubjai közül nem ez a kettő volt a legmeghatározóbb, az U identitásformáló jellege már ek kor kezdett kidomborulni, és egyre jelentősebb futballklubbá vált mind kolozsvári, mind országos szinten. A város két legerősebb labdarúgócsa patjaivá 1948 után váltak, de ebben az időszakban akár több szezonki hagyással találkoztak egymással. A rendszerváltás, de inkább az ezred forduló után alakult ki a napjainkra jellemző ellenséges viszony. A CFR 1907-ben alakult KVSC (Ko lozsvári Vasutas Sport Club) néven, majd 1912-től átnevezték KTC-nek (Kolozsvári Torna Club), 1921-től pedig a Román Államvasutak ne vét veszi fel (Căile Ferate Române). Az egyetemi csapat, az Universita tea SSSU (Societatea Sportivă a Stu denților Universitari, Egyetemisták Sport Egyesülete), néven 1919 szep temberében alakult meg. A két világháború között A két kolozsvári csapat közötti mér kőzéseknek a még folyamatban lévő romániai rangadók közül a leghos� szabb és legrégebbi történelme van. A két világháború közötti kolozsvá ri klubok között a két csapat mes� sze nem volt annyira domináns, mint 1945 után, főleg a 20-as években például a KAC, a Haggibor vagy a Ke reskedelmi Akadémia sportklubja ár nyékában maradtak. Az 1920/1921-es, még csak helyi szintű bajnokságban, 1920. október 13-án találkozott először az 1911ben átadott sétatéri stadionban az akkor még KTC név alatt bejegyzett mai CFR és az akkor egy éve alakult SSSU (vagyis a mai U). A győzelmet
A Kolozsvári U 1920-ban FORRÁS: FCUNIVERSITATEACLUJ.RO
8-0 arányban a KTC szerezte meg, napjainkig ez a legnagyobb arányú különbségű meccs a két csapat között. A második meccset 1921. március 13-án rendezték, amely a két csapat egymás elleni meccseinek történetében az első döntetlen volt (1-1). A bajnokság végén a CFR a második, az U az ötödik helyen végzett. A következő 1921/22-es idényben már egy szervezettebb, körzetekre bontott labdarúgó-bajnokságot rendeztek, ahonnan a győztesek egy országos fordulóba juthattak. A kolozsi körzetben a kolozsvári csapatok mellett marosvásárhelyi együttesek is részt vettek. Ekkor kezdett erősödni az U, és 1921. november 12-én szerezte meg első győzelmét a CFR felett (2-1), de a visszavágón a CFR még tudott nyerni. Ebben a korszakban a vasutascsapat ereje a Román Államvasutak helyzetétől függött, működését az Államvasutak kolozsvári területi kirendeltségének dolgozóinak a tagdíja biztosította. Az 1930/31-es kiírásban a CFR el sem tudott indulni a bajnokságban, ezzel szemben az U egyetemi támogatással stabil egzisztenciális helyzetben volt, keretében válogatott játékosok is játszottak, a harmincas években már országosan is jelentős futballklubbá vált. Ebből kifolyólag ekkor a mérkőzések túlnyomó többségét – a 21-ből 15-öt – az U nyerte
meg, és csupán hármat a CFR. 1932től már országos szinten szervezték meg a bajnokságot, a két csapatot külön osztályokba sorolták, az U az első-, míg a CFR a másodosztályba kapott helyet. Ez az időszak az U történetének egyik legsikeresebb korszaka bajnoki és kupadöntőkkel, bár trófeák nélkül, míg a CFR tartósan a másodosztályban ragadt. Az államszocializmus alatt Az 1945 utáni rangadótörténethez tartozik, hogy az akkor még másod osztályban játszó CFR 1948-ban átveszi a kolozsvári Ferar (a 19. század második felében alapított egykori Kolozsvári Atlétikai Club jogutódjának) helyét, amely a második világháború után folyamatosan gyengült, amíg első ligás helyét az 1947/48-as bajnoki kiírásban átadva egyesült a CFR-vel. 16 év kihagyás után először, 1948. május 9-én találkozott a két csapat, amely a CFR 4-2-es győzelmével zárult. Ezzel a győzelemmel a CFR elkerülte a kiesést, míg az U ötödik helyen végzett. A következő 1948/1949-es bajnokságban mindkét meccset a CFR nyerte 1-0 arányban, azonban a bajnokság végén mindkét csapat kiesett a másodosztályba. A következő idényben rendezték meg a két csapat közötti első másodosztályú mérkő-
Igen, tessék! magazin | 10
A Kolozsvári Vasutas Sport Club 1911-ben FORRÁS: WIKIMÉDIA
zést. Mindkettőt az akkor Gheorghe Gheorghiu-Dej nevét viselő központi stadionban rendezték, az első meccs 0-0-val, a visszavágó 2-1-es U győzelemmel végződött. A bajnokság végére az egyetemi csapat feljutott az első osztályba, míg a CFR középmezőnyben végzett. Ebben az időszakban nemcsak a stadion, hanem a két futballklub is más nevet viselt, a CFR Locomotiva (Mozdony), az U Știința (Tudomány) elnevezéssel szerepelt. Ezután a „derbik” évekig szüneteltek, ameddig 1957-ben az U ismét a másodosztályba került. A két csapat közötti akkori különbséget jól mutatta a mindkét mérkőzésen született sima U-győzelem. (3-0, 6-0). Ekkor volt az „egyetemisták” edzője az a Kovács István, aki egy évtizeddel korábban játékosként a CFR színeiben szerzett győztes gólt, az U évekkel később pedig a Johan Cruyffot is soraiban tudó legendás amszterdami Ajax vezetőedzőjeként kétszeres Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) győztes lett. A szezon végén az U első, míg a CFR utolsó helyen végzett, ezzel kiestek a harmadosztályba. Hiába a kétosztálynyi választóvonal a két csapat között, 1959. március 8-án újra találkoztak a Román Népköztársaság Kupájában. Az U papírforma győzelmet aratott (4-2). A 60-as évek végéig újra szüneteltek a „városi derbik”. Az U ekkor élte igazi aranykorát, 1965ben nyerte mai napig egyetlen trófeáját, a Román Kupát, a CFR pedig alsóbb osztályok között ingázott. Az 1968/1969-es bajnokságban volt U-s játékosokkal erősödött meg a CFR, ekkor Constantin
11 | 2021. április
Rădulescu orvos edzősége alatt az első osztályig sikerült feljutniuk. Több mint tíz év után, 1969. októ ber 18-án, a rangadók történeté nek egyik legunalmasabb döntetlen jén (0-0) találkoztak újra az U-val. 12 000 kolozsvári követte a mec� cset az akkor immár „desztalinizált” – nem Gheorghiu-Dej nevét viselő – városi stadionban. A visszavágót a mexikói világbajnokság miatt 1970. június 28-án rendezték, ez ponto san az egyetemi vizsgaidőszak végén volt, ami az U egyetemista játékosa it érintette kedvezőtlenebbül: a CFR 1-0-ra nyert. Ebben a korszakban a kolozsvá ri szurkolóközönségre nem volt jel lemző a maihoz hasonló ellenséges kedés, többször mindkét csapatot biztatták: ilyen volt például az 1970. október 25-én rendezett meccs, amikor szintén a CFR győzött (2-1). Az 1-1-es döntetlennel végződő visszavágó után már nem volt ilyen szívélyes a viszony, az U szurko lói bundával vádolták a játékosokat, a CFR ugyanis ismét a kiesés ellen küzdött, ezért nagy szüksége volt a pontokra. A kiesést végül elkerülték. Az U a következő, 1971/72-es ki írásban a harmadik helyen végzett a bajnokságban (az osztályrend szerben a mai napig a legjobb ered mény a csapat történetében), és mindkét városi derbit 1-0-ra nyer ték. 1972/1973-ban felcserélődtek a szerepek. Az első meccset a CFR 2-1-re nyerte, a visszavágó 2-2 lett, a „vasutasok” ötödik helyen végez tek (évtizedekig ez volt csapat leg jobb teljesítménye), az U utolsó lett, és csupán a csapatlétszám növelé se miatt nem esett ki. A követke ző két szezonban egyik csapat sem
tartozott a mezőny erősebb feléhez, négy döntetlent játszottak egymással (2-2, 3-3, 0-0, 0-0), 1976-ban pedig „vállvetve” távoztak a másod osztályba. A 20. század utolsó első ligás „kolozsvári derbijét” 1976. április 25-én rendezték meg a sétatéri stadionban (amely ekkor már csak az U otthona volt, 1973-től a CFR már a Gépész utcai stadionban játszott), amely a CFR 1-0-s győzelmével zárult. A 70-es évek közepén a két csapat addigi „aranykorszaka” lezárult, a CFR évtizedekig nem játszott az első ligában, az U bár stabilabb első ligás résztvevő volt, de korábbi sikereit nem tudta megismételni. A kiesés után az U edzőjévé az azelőtti évek „vasutas sikerkovácsát”, Constantin Rădulescut nevezték ki, azonban mindkét szezonbeli meccsét elveszítette volt csapatával szemben (1-0, 2-0), a másodikat pont abban a stadionban, mely jelenleg róla van elnevezve. Mindkét csapat középszerű szezont futott, az U 9., a CFR 11. helyen végzett. A következő szezon a két együttest a feljutásért vívott harcban közvetlen riválisként találta, a CFR győzelmi szériája folytatódott (2-0). A visszavágón a Román Kommunista Párt megyei szervezete a CFR feljutásáért próbálta bevetni befolyását, azonban a 0-0-s döntetlen egyik csapaton sem segített, 2. (CFR) és 3. helyen végeztek, a másodosztályban ragadva. A következő kiírásban (1978/79) a megyei pártszervezet már az U-t támogatta, például mindkét meccset az U stadionjában rendezhették meg. A vasutas játékosok tiltakozásképpen nem akartak pályára lépni, ezért 2000 lejes „bónuszt” kaptak eredménytől függetlenül. Mindkét meccset az U nyerte (2-1, 4-1), a szezon végén feljutott, a vasutasok negyedikek lettek. A következő években a CFR gyengült, 1982-ben lecsúsztak a harmadosztályba, a csapatot átszervezték, ös�szeolvasztották a hadsereg helyi csapatával, és Steaua CFR néven működött egészen a rendszerváltásig. A nyolcvanas években kétszer találkozott a két csapat, a másodosztály 1983/1984-es kiírásában, amikor mindkét meccset az U nyerte meg (1-0, 1-0). SZABÓ CSONGOR
tájkép RIPORTOK KOLOZS MEGYÉBŐL
a melléklet megjelenését támogatta
Magyar vonatkoztatások a 2021-es kolozsvári költségvetésben Rácz Béla Gergely közgazdászt, az RMDSZ egyik helyi tanácsosát kérdeztük az idei költségvetési tervről, valamint a magyar vonatkozású projektekről.
FOTÓ: SERAR SZABOLCS
K
olozsvár idei költségvetése 433 millió euró, ennek az egyik fele a működési, a másik pedig a fejlesztési és a befektetési költségeket fedezi. Ez a költségvetés 23%-kal nagyobb, mint 2020-ban, a befektetésekre szánt összeg pedig közel 45%-kal nőtt. A fejlesztési költségek fele az utcák, járdák felújítását fedi, valamint azt is, hogy a kolozsvári közlekedés sokkal zöldebb, természetbarátabb legyen, ennek érdekében idővel több bicikli- és rollerparkot alakítanak ki. Elsődleges cél még a magyar műemlékek restaurálása is – megemlítendő, hogy a Mária-szobor hamarosan
visszakerül a szentpéteri templom mögül az eredeti helyére, a Farkas (Kogălniceanu) és az Egyetem (Universității) utcák találkozásához. A kolozsvári diákok ösztöndíjáról egyöntetűen úgy döntött a tanács, hogy nem szabják meg, összesen hányan kapják meg a pénzjutalmat, hanem minden arra jogosult egységes összegben részesül. Tervbe került az iskolák felújítása, valamint még több iskolabuszt szeretnének beiktatni a tanulók számára, ennek függvényében néhány új jármű is beszerzésre került. Az oktatási intézmények közül a bölcsődék tartoznak egyedül közvetlen módon
az önkormányzathoz, Oláh Emese alpolgármester jópár éves közbenjárásának köszönhető az, hogy az utóbbi időkben egy bizonyos keret ezeknek az intézményeknek az építésére és fejlesztésére van szánva. Az új negyedek egyik legnagyobb hibájának számít, hogy tömbházakat tömbházakra építenek, nincsenek parkok, játszóterek, óvodák, iskolák, így mindenekelőtt az a cél, hogy az ilyen területeken elkezdődjenek a munkálatok az oktatási intézményeket illetően, és hogy minél több bölcsődei, óvodai és iskolai hely legyen kialakítva a magyar ajkú gyerekek számára is. (X)
Igen, tessék! magazin | 12
Kisbács a fejlődés útján A Kolozsvár határában fekvő Kisbácsban sem áll meg az élet fejlődés szempontjából. Rengeteg projekt fut a községben, ami a továbbhaladást, a lakosok jólétét célozza meg. Az aktuális folyamatokról az ős�szel megválasztott polgármestert, Balázs Jánost kérdeztük.
E
lmondása alapján folyamatban van a szucsági szennyvízhálózat kiépítése, valamint hamarosan befejeződik több beltéri út feljavítása is. Rövid időn belül elindítják a közbeszerzési folyamatot a települések közötti és azokon kívüli utak korszerűsítése érdekében, és elkészült egy óvoda terve, nemsokára elkezdődik annak megépítése is. A mérai kápolna körülötti munkálatok szinte tel-
13 | 2021. április
FOTÓK: SERAR SZABOLCS
jesen befejeződtek, már csak a kerítés kell elkészüljön. Ha pedig minden terv szerint alakul, még idén elkezdődik egy kápolna megépítése Szucságon is. A két másodlagos útra, a
Fenyőfa és a Lucfenyő utcákra elkészült a felújítási terv, valamint két játszótér felújítása van tervben – az egyik csupán feljavításra, a másik viszont teljes átépítésre szorul. Községfejlesztés szempontból nagyon fontos, hogy olyan kulcsminisztériumokhoz van közvetlen kapcsolat, mint a fejlesztési vagy a környezetvédelmi tárca, hiszen ezeket a Szövetség politikusai vezetik. Balázs János polgármester hozzáfűzte, ennek és az erős parlamenti képviseletnek köszönhető, hogy a munkálatokkal ilyen jól állnak, sőt az is, hogy ennyi folyamatban lévő projekt van, hiszen a képviselők, szenátorok nemcsak azért dolgoznak, hogy a magyarságunk és a magyar értékeink megmaradjanak, hanem azért is, hogy a települések fejlődjenek, teljesítsék az emberek igényeit. (X)
lazíts Sudoku
5 4
3
6 3
4
3
6
8
7
4
1
9 5
6
5
9
8
6
6
4
4
7
6
7
4
2
3
8
7 1
5
7 3
8
6
1 4
6
5 8
3
9
9
9 5
4
4 5
4
3
4 2
6
5
1
8
4
3
2 1
6
9
9
4
2
8
7
3 4
6
3 2
2
5
4 5
1 1
6
9
1
3
4 8
8
1
7
6
2
3
7
7 8
7
5
A rejtvényben egy április 25-ével kapcsolatos népi időjóslás alakul ki.
1. MAGYAR AUTÓJELZÉS
SZÉP HANGÚ MADÁR
... BÍRÓ (MÓRICZ ZS.) A TEHÉN ÉS A BIVALY IS EZ
PETROZSÉNY ÖSSZEZAVART TÍZ FELE ÉS CRAIOVA EGÓ! NUMERO FOLYÓJA (RÖV.)
2.
DEN ... (HÁGA HOLLAND AZ UTCÁN NEVE) KÖZLEKEDNEK PACSIRTAFEJ!
ERŐSZAKKAL, PÁRATLANUL AZ EGYIK JOGTALANUL KONG! FŐÉGTÁJRA ELVETTE VONATKOZÓ
A SZÁJÁT NYITOGATÓ
A
N
EGYFÉLE SÉTÁLÓÚT ... JIMMY (REJTŐ J. HŐSE)
A NEMZET ... (FILM) ELSZÁLLÍTANDÓ RAKOMÁNY
A JÁTÉK LÉNYEGE! PÁRA!
TÖRZS (ROMÁN) TENGERI ÉLŐLÉNY
A MAGYAR ... (ADY VERSE) AZONOSSÁGÁT MEGÁLLAPÍTÓ
HÉLIUM ÉS HIDROGÉN VEGYJELE A KÖZELÉBE
SZÁLLÓIGE RÉSZE! KÖNYVET FORGAT
ANGYAL (FRANCIA) FELHEVÍT (A KOVÁCS)
3.
ZAFÍRDARAB! LENTI HELYEN EGYBŐL KETTŐ!
,
AZ UTOLSÓ BETŰ
VAJON FESTEGET? EL... (NEM TALÁLUNK RÁD)
-
MUSZTAFA KEMÁL ... (TÖRÖK ELNÖK VOLT) RÉGIMÓDI
ELEKTRON (RÖV.) NAGYAPA (BIZALMASAN)
TÁNCOT JÁR PRINCÍPIUM MAL KAPCSOLATOS KEZDŐDJÉK A ZENE! MAGYARFENES ROMÁN NEVE
KISSÉ LYUKAS! RAG, A -BA PÁRJA
, MEGFELELŐEN A SARKCSIL LAG TUDOMÁ NYOS NEVE
KIHALT MADÁRFAJ EGYFÉLE VIZSGA
SZICÍLIAI VULKÁN ... VAN (NEM BÍRJA TOVÁBB)
4.
A
SKANDINÁV FÉRFINÉV BENTLAKÁS DIÁKNYELVEN KIS ... ZENE (MOZART-MŰ) VENDÉGLŐI LAP KÖLTŐI SÓHAJ ZAVART KELTŐEN, LÁRMÁZVA KIABÁL BÚZASZEM!
A
ÁTLÓ KÖZEPE! KEDVTELÉSBŐL ESZIK, RÁGCSÁL
RÉGI CUKORKAFÉLESÉG ORVOS
IPARI NÖVÉNY HÁRMAN AZ OROSZOK KÖZÜL!
DURVA, FARAGATLAN EMBER
ATHÉNI SPORTKLUB LUXUSHOTEL-HÁLÓZAT
MARÓ ANYAG TUBUSBAN TALÁLHATÓ! BECÉZETT ETELKA A KALAND VÉGE!
AZ EGYIK VITAMIN A TETEJÉRE KELETI CSÍPŐS FŰSZERNÖVÉNY TONNA (RÖV.)
,
MAGAS TESTHŐ MÉRSÉKLET
Februári rejtvényünk megfejtése: „Kelj, bársonylombú, halk lehelletű, / borús tavasz a völgyön és hegyen” (Kosztolányi Dezső: Ének a tavasz elé) Igen, tessék! magazin | 14
Tabbouleh, egy frissítő saláta a Közel-Keletről
H
a a tavaszi fáradtság vagy éppen extra túlterhelés esetén egy kiss frissességre, ízutazásra vagy éppen egy nagyon gyorsan összeállítható ételre vágynál, a libanoni tabbouleh-t neked találták ki. Az egyik legismertebb közel-keleti étel hozzáférhető hozzávalókból elkészíthető saláta igazi ízbombaként dobhatja fel akár önmagában, akár köretként az étkezéseid. Ráadásul nagyon gazdag lassan felszívódó rostokban, így hosszú időre eltelít. Elkészítés: A bulgurt egy tálba helyezzük, és felöntjük hideg vízzel, majd állni hagyjuk addig, amíg leválik a héja. Ha elkészült, öntsük le a vizet róla, és helyezzük át egy másik tálba. Kockázzuk fel a paradicsomot kb. félcentis darabokra, aprítsuk fel a salottahagymát, a petrezselyemzöldet és a mentalevelet, majd szórjuk rá a bulgur ra. Adjuk hozzá a fűszerkeveréket, a citromlevet és az olívaolajat is, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ha elkészültünk, keverjük össze az egészet, kóstolgassuk, és ha szükségesnek érezzük, ízesítsünk még a fűszerekkel rajta. Jó étvágyat! Jó étvágyat! GEGŐ VIRÁG
15 | 2021. április
recept Hozzávalók:
90 g bulgur 120 ml víz 4 közepes paradicsom 2 közepes salottahagyma 4 nagy csokor petrezselyemzöld 2 csokor friss mentalevél 1 ek. zöldfűszer-keverék 3-4 evőkanál citromlé 120 ml olívaolaj só és bors ízlés szerint
Igen, tessék! magazin | 24
