| INTERJÚ |
A hit határozza meg a jogot, és nem fordítva FEKETE ZSUZSA
Szólláth Bernadettet, a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosát, a Hold utcai református gyülekezet tagját, 2019 óta saját irodáját vezető ügyvédet választották meg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosává a zsinat április 6-i ülésén Balatonszárszón. Mandátuma 2026-ig szól. Keresztyén református magyar ügyvédnő – így fogalmazott magáról röviden a testület tagjai előtt.
Miért tartotta fontosnak, hogy éppen ezt hangsúlyozza a bemutatkozásában? Ez a sorrend meghatározza az életemet, és zsinórmértéket ad, hogy mit jelent számomra a református keresztyén lét. Alapvető fontosságú az életemben az önismeret, az önreflexió, a megújulásra való képesség és a visszatérés a gyökerekhez. Ezt a szüleimtől, nagyszüleimtől hoztam örökül, hálás vagyok érte, hogy hitben neveltek fel. Az egész életemet a hit, a hazaszeretet, valamint a hivatásom iránti elkötelezettség határozza meg. Az ember alkotta törvények változóak, azonban a Szentírás törvényei állandóak. Nekünk a „mozgó törvényekhez” is kell alkalmazkodnunk. Isten törvényei a keresztyén ügyvédeknek zsinórmértéket adnak, és ezt tudnunk kell érvényesíteni az egyházjogban is. Erre törekedtünk a jogi bizottsággal folytatott közös munkánkban is az egyházi alkotmánytörvény felülvizsgálatakor, a Zsinat pedig elfogadta az új alkotmánytörvényt. Nemcsak a választójogi törvényünk, hanem az egyház teljes jogrendje felülvizsgálat alatt van. Nem a jognak kell a hitet meghatároznia, hanem a hitnek a jogot, ezt az értékrendet tartjuk szem előtt a jogszabályok megalkotásakor. Melyek lesznek a legfontosabb feladatai zsinati jogtanácsosként? Az előzőekből látszik, hogy rengeteg a tennivaló. A munka egyik részét teszi ki a folyamatban lévő jogalkotás, ami hatalmas feladat, ebbe kapcsolódtam be tavaly nyáron. A jogalkotási munka mellett az operatív tevékenységek jogi segítése az alapvető feladatom, amelyben a Zsinat jogi osztálya segíti a munkámat. Az intézmények átvétele, a szerződések megkötése, valamint a különböző jogi eljárásokban való képviselet is a munkám részét képezik. Ezek széles körben meghatározzák a feladataimat, hiszen a teljes közegyházat képviselem. Miért van szükség arra, hogy az egyháznak saját törvényei legyenek, nem elegendő a polgári jogrend?
Az egyház kiemelten fontos szereplője a társadalomnak, ugyanakkor olyan többlet értékekkel, -elvárásokkal és értékrenddel bír, amelyek a Szentíráson alapulnak. Az állami jogrendnek nem feladata a Szentíráson alapuló értékrend közvetítése, bár keresztyén nemzeti államban élünk, ahol az alkotmány, az alaptörvény is nevesíti ezt az értékrendet. Az állam azonban alapvetően felekezetileg semleges. A mi feladatunk, hogy keresztyén értékeinket belefoglaljuk az egyházi jogszabályokba. Milyen kézzelfogható példák vannak, amelyek egészen más megítélés alá esnek az egyházi jogban a világihoz képest? Nagyon izgalmas például, hogy az egyháznak saját bírósága van. Az egyházi bíróság döntéshozatali rendjét a saját törvényeink határozzák meg. Számos olyan bírósági ügy van, amely az állami joggal nem ütközik, de az egyházival igen. Gondolok itt például a különböző fegyelmi vagy felelősségre vonási eljárásokra azokban az esetekben, amelyekről az állami jog nem rendelkezik, de éppen a keresztyén többletértéket képviselik. Jó példa erre a házasság felbontása, amely a polgári jogrend szerint nem családjogi jogsértés, az egyházban azonban annak minősülhet. Az egyházi bíróságoknak körültekintően kell ezekben az esetekben eljárni és megítélni, hogy egy házasság megromlásához milyen folyamatok vezettek, az kinek róható fel. Ha lelkész terhére állapítható meg, akkor az egyházi törvényekben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazzák. Ez azért fontos, mert a házasság az egyházban olyan intézmény, amely különleges védelem alatt áll. Súlyos esetben a lelkészről levehetik a palástot, vagyis nem szolgálhat többé lelkipásztorként. Mi kell ahhoz, hogy jól működjenek az egyházi törvények? Az ember alkotta szabályok mulandóak, igazodni kell a változó környezethez, amelyben élünk, és ennek meg kell jelennie az egyházi jogi szabályozásokban is. Gyakran módosításokra van szükség, ezt az élet munkálja ki. FOTÓ: HURTA HAJNALKA 2022. április 17–24.
Reformátusok Lapja 33