Reformátusok Lapja 2022/16-17. szám

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXVI. ÉVFOLYAM, 16–17. SZÁM, 2022. ÁPRILIS 17–24. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 1000 FT

NINCSEN ITT, MERT

f e LT Á M A D T

9 771419 856007

(Mt 28,6)

22016

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Kérlek, jöjj segítségemre kegyelmeddel nagy erőtlenségemben, hogy keresztemet úgy vehessem fel és úgy viselhessem, hogy abba a te akaratod s az én kötelességemet teljesíthessem, és megnyerhessem azt, hogy keresztviselésem neked dicsőségedre, nekem üdvösségemre szolgáljon. Ezért add, hogy igazán megértsem: a nyomorúságokkal nem gyötörni, hanem gyógyítani és áldani akar engem Isten, és ezért az a méltó és illő, hogy akaratában megnyugodjék a lelkem.  SZIKSZAI GYÖRGY (1738–1803)

10

16

27

47

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.

Címlapfotó: Kiss Sándor

TÍZPARANCSOLAT • 10. Ne ölj, avagy lehet fegyvert fogni szeretetből? | Máté Sándor alezredessel, református tábori lelkésszel keressük a válaszokat a néha megválaszolhatatlanra KITEKINTŐ • 16. Magyar vagyok, magyarnak születtem | Benedek-Micsinay Máriával, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnokával beszélgettünk családról, identitásról és a gyülekezeti életről INTERJÚ • 27. Feltámadt a mi életünk | Húsvéthoz közeledve különösen is fontos a reformáció korának értékes liturgikus énekeit elővenni – vallja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy ÖRÖKSÉGÜNK • 47. A prédikáló mennyezet | Háromrészes összeállításunkban mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben).

A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel.

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

IV. 17.

VASÁRNAP Húsvétvasárnap

IV. 18.

HÉTFŐ

Húsvéthétfő

IV. 19.

KEDD

IV. 20.

SZERDA

4

VLADÁR GÁBOR

(10) „Király lett Absolon Hebrónban!” (2Sám 15,1–12) A kibékülés után Absolonban hamarosan feltámad a vágy az apai trón megszerzésére. A négy évig titokban tartott (7) tervnek vannak érzékelhető megnyilvánulásai: trónörökösként túlzó méretű testőrséget állít fel (1; vö. 1Kir 1,5), magához ragadja a királyt megillető bíráskodás jogát (2–4), egyenrangú testvérként köszönti a hozzá érkező szabad izráelitákat, elvetve a királyi udvar (kánaáni típusú) szertartását (5). Nem csoda, hogy maga mellé állítja az északi törzseket (6). Azzal az ürüggyel megy Hebrónba, a déli törzsek központjába, hogy az ottani ősi szentélyben (1Móz 13,18) beváltja az Úrnak tett korábbi fogadalmát (8–9).

A hálaadó istentisztelet hamis ürügyén kiáltatja ki magát királynak ott, ahol 20 évvel azelőtt apja király lett (2,4). A lázadás sikerül, sokan csatlakoznak hozzá, közöttük Dávid bizalmas tanácsosa, Ahítófel is (12). A birodalom belső nehézségeit és az öregedő apa gyöngeségeit könyörtelenül kihasználó fiúból szinte sugárzik az alázatnélküliség, a magabiztosság és az alkalmasság tudata. Tipikus karrierista: még Istent sem szégyelli felhasználni terve megvalósításához. Ama másik Fiú viszont ezt mondja: „az Emberfia […] azért jött, […] hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20,28) Mt 28,1–10  187. dicséret (20) „Én megyek, ahová mehetek.” (2Sám 15,13–23) Mit tehet egy apa, ha a fia megtámadja? Mit tehet egy király, ha a fia fellázad ellene? Dávid mint apa: tűr, mint király: kivár. Ezért az ellencsapás helyett a menekülést választja (14). Hivatásos zsoldoscsapata, amely harcászati szempontból magasan felette áll a törzsi csapatoknak, feltétlen bizalmáról biztosítja királyát. Dávid taktikai okokból elhagyja Jeruzsálemet, de jog szerint nem adja fel. A Kidrón-patak irányába menekülő király a város utolsó házánál seregszemlét tart (18), hogy felmérje haderejét. A gáti (=filiszteus) Ittajjal folytatott párbeszéde (19–21) mutatja vezéri nagyságát: a legnehezebb órában is nagylelkűen felajánlja katonájának a szabad elmenetelt. Ittaj pedig arra példa, származástól függetlenül is ragaszkodó szív doboghat egy zsoldospáncél alatt! Hűségesküjéhez az Urat hívja segítségül, jelezve: Izráel Istenéhez tartozik az, aki Izráel királyát szolgálja. Szomorú menetként hagyja el Dávid serege a várost. Éppen azon az úton, amelyen majd egykor Jézus kicsiny tanítványi serege élén bevonul oda. Jézust ujjongó tömeg fogadja, itt „mindenki hangosan sír” (23).

Mt 28,11–20  356. dicséret (30) „…és amíg ment, egyre csak sírt.” (2Sám 15,24–37) A tapasztalt király menekülés közben sem kapkod, átgondolt intézkedései a visszatérését segítik. Van ideje arra, hogy indulás előtt Cádók és Ebjátár főpapokkal áldozatot mutasson be (24). S bár azok követni akarják az Úr ládájával együtt, ő visszaküldi őket a városba (25). Sorsát teljesen Isten kezébe helyezte, a láda se kényszerítse őt a maga oldalára (26). Arra kéri őket: Jeruzsálemben maradva tájékoztassák őt az eseményekről (28). Az Olajfák hegyén felfelé vonuló, síró király képe (30) ama másik királyt, Jézus Krisztust juttatja eszünkbe (Lk 19,41). Dávid itt kap hírt arról: bizalmas embere, Ahítófel átállt Absolon oldalára. Mivel különösen veszélyes embernek tartja, az Úr segítségéért imádkozik (31). Itt találkozik az arki Húsajjal is (vö. Józs 16,2), s arra kéri, csatlakozzék Jeruzsálemben Absolonhoz, és hiúsítsa meg Ahítófel tanácsosi tevékenységét (33–37). Húsaj tudja, az életével játszik, mégis vállalja a küldetést. Az „oltár mellől” elinduló köré láthatatlan védőburkot fon Isten szeretete, és segítő lelkek veszik körül, minden kockázatot vállalva érte. Elveszíthetünk mindent, de a lélek belső szobájában megmaradt hit mindenért kárpótol, mert a „pusztába vezető úton” (23) társakra találunk.

Róm 1,1–15  185. dicséret (4) „Legyen minden a tied, ami Mefíbóseté volt…” (2Sám 16,1–4) A király trónfosztása teljesen átértékeli Dávid addigi kapcsolatait. Most derül ki, hogy ki hűséges hozzá, és ki nem. Mefíbóset szolgája, Cíbá (2Sám 9,9) esete azonban más. Két szamárra felférő élelmet hoz Dávid csapatának. S bár ennyi embernek csak jelképes ez a mennyiség, mégis jólesik a figyelmesség, hiszen a menekülő királyi családhoz asszonyok és gyermekek is tartoznak. Amilyen udvarias Cíbá Dáviddal, olyannyira megkérdőjelezhető az árulkodása saját urával szemben. A mindkét lábára béna (9,3) Mefíbóset Jeruzsálemben maradásának oka nyilván Cíbá értelmezése (3: „mert azt gondolja”). Hogyan is következtethetne Mefíbóset az Absolon hatalomátvételéből arra, hogy most övé lesz nagyapjának, Saulnak a ki-

Reformátusok Lapja 2022. április 17–24.

| AZ IGE MELLETT |

rálysága. Dávid nem látja át az intéző ravasz mondatának hazug voltát, belesétál a csapdába, és az árulás miatti keserűségében úgy dönt: a hozzá hűtlenné lett Mefíbóset egész birtoka legyen Cíbáé.

Később fény derül Cíbá hazugságára és álnok magatartására, és Dávid is változtat a rendelkezésén (19,25–31). E háttérből megvesztegetésnek tűnik Cíbá ajándéka, hiszen segítőkészségével csak Dávid pillanatnyi helyzetét kívánta kihasználni a fogyatékos Mefíbóset kárára és a saját hasznára.

Róm 1,16–32  348. dicséret (12) „Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az Úr…” (2Sám 16,5–14) Bahúrimnál, egy patakvölgy egyik oldalán halad Dávid a hadinépével, amikor a másik oldalon, tisztes távolságban megjelenik a Saul rokonságából való Simí, és köveket dobálva hangosan gyalázni kezdi a menekülő királyt (5). Dávid hallgat, sőt rendre utasítja hű emberét, Abísajt, aki szeretné megtorolni a királyt ért sérelmet. Simí vádja (8) királyságának alapjait érinti: nem Istentől kapta azt, hanem erőszakkal szerezte. Ha ez igaz, érvényes-e még az Úr ígérete: „házad és királyságod örökre megmarad” (7,16)? Miért engedi Isten, hogy saját fia támadjon ellene? Dávid nem áll bosszút, mert tudja: közte és a fia között csak az Úr tehet igazságot. Ő nem Absolon elől szalad, hanem Istenhez menekül. Tudja, Simít Absolon sikere bátorította fel, és tettét csak Isten akaratából lehet értelmezni (11). Különben is: ha saját fia az életére tör, mit várhat mástól? Ezért lehet a Jordán menti pihenő az imádság órája: „Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az Úr, és javamra fordítaná azt, hogy ma ócsároltak engem.” (12) Csalódás, keserűség, sőt bosszú idején mi is csak Dávid Fiának (Mt 21,9) a keresztfán mondott imádságával fordulhatunk az Úrhoz: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” (Lk 23,34) Róm 2,1–10  353. dicséret (23) „…olyannak tartották Ahítófel tanácsát, […] mintha Isten szavát kérdezték volna meg.

(2Sám 16,15–23) Absolon, az északi tíz törzs hadi erejére támaszkodva, diadalmenetben érkezik az ország fővárosába.

A kíséretében lévők közül a szentíró egyedül Ahítófelt említi (15), aki nemcsak intellektusával emelkedik mindenki fölé, hanem egyúttal a lázadás lelki vezére is. De ott van már Húsaj is, Dávid király titkos megbízottja (vö. 15,34), és azonnal felajánlja szolgálatait az új királynak. Absolon jogos gyanakvását azzal oszlatja el, hogy ő mindenkor Isten választottját szolgálja, az pedig nem lehet más, mint Absolon (19). Az első koronatanácsi ülésen azt tanácsolja Ahítófel Absolonnak, vegye birtokába apjának hátrahagyott háremét (21). A királyi hárem birtokbavétele az uralom teljes átvételének a jelképe az ókori Keleten (vö. 3,7; 12,8). Az ősi törvény (3Móz 18,8; 5Móz 27,20) felrúgásával Absolon a teljes nyilvánosság bevonásával bizonyítja, hogy immár ő a király, apa és fia között többé nem lehet béke, erősítve ezzel is a lázadókat (22). A hihetetlen esetet a szentíró Ahítófel isteni tekintélyével magyarázza (23). A „csalatkozhatatlannak” hitt, az Isten törvényét és az emberi érzékenységet semmibe vevő Ahítófel a Róm 1,22 illusztrációja: „Akik bölcseknek mondják magukat, bolonddá lettek…”

Róm 2,11–16  233. dicséret (14) „…az Úr úgy rendelte, hogy meghiúsuljon Ahítófel jó tanácsa…” (2Sám 17,1–14) Ahítófel taktikai érettségét bizonyítja helyzetértékelése és újabb tanácsa (1–3). Tudja, hogy a remek szervezőképességű Dávidot csak gyors támadással lehet meglepni, mielőtt még újjászervezhetné táborát. Ezért „még ma éjjel” rajta akar ütni Dávid seregén (2), hogy megölhesse a vezért, s megakadályozza a háború kitörését. Ahítófel tanácsa jó, ezért Húsaj, Dávid titkos segítője nehéz helyzetbe kerül, amikor Absolon tanácsot kér tőle is (6). Dávid érdekében időnyerésre játszik. Tanácsa lényege: kockázatos Dávidot gyorsan megtámadni, mert ha a vállalkozás sikertelen, az elbizonytalanítja egész Izráelt. A biztos siker érdekében nagy csapatösszevonást javasol. Fontos, hogy ennek élén Absolon álljon (11). A javaslata célba talál. Ebben Absolon hiúsága is szerepet játszhatott. A szentíró szerint az Úr rendelte úgy, hogy Ahítófel jó tanácsát elvessék (14). Azon ritka bizonyságtételek egyike ez a könyvben, amely egyértelműen vall arról, ki a történelem igazi Ura, aki nem hagyja, hogy felkentjét gonosz tanácsadók megöljék. Jó tudnunk, hogy miközben tanácsadók serege vesz körül, láthatatlan Urunk mint egyedül igaz Királyunk és Tanácsadónk igazgatja lépteinket (Róm 11,34).

Róm 2,17–29  26. zsoltár

IV. 21.

CSÜTÖRTÖK

IV. 22.

PÉNTEK

IV. 23.

SZOMBAT

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja

5

| AZ IGE MELLETT |

IV. 24.

VASÁRNAP

IV. 25.

HÉTFŐ

IV. 26.

KEDD

IV. 27.

SZERDA

6

VLADÁR GÁBOR

(29) „Éhes, fáradt és szomjas lehet a hadinép a pusztában.” (2Sám 17,15–29) Az új királyi udvar és a Dávid rejtekhelye között megszervezett titkos hírvivő szolgálat végzi a feladatát.

Húsaj értesíti Dávidot Ahítófel tervéről is, nehogy bajba kerüljön a király, ha Absolon mégis az ő javaslatát fogadná el (16). A főpapi fiúk, akik a Rógél-forrásnál megbújva Dávidot rendszeresen értesítik, lelepleződnek ugyan, de kalandos módon sikerül megmenekülniük (17–22). Ki időt nyer, életet nyer, és így Dávid a Jordán folyó túlsó partján elő tudja készíteni seregét a döntő ütközetre. Amikor Ahítófel látja, hogy nem az ő tervét valósítja meg Absolon, Jeruzsálemet elhagyva hazamegy. Az Ószövetségnek ez a „Júdása” bölcs emberként felméri kilátástalan helyzetét, és felakasztja magát (23). Vele Absolon a legfontosabb emberét veszíti el. Dávid serege a Jordán keleti oldalán lévő Mahanaimban (Józs 13,26) gyülekezik; baráti szívek takarókkal és élelemmel fogadják a pusztából érkező harcosokat. Hamarosan megérkezik Absolon serege is a sorsdöntő ütközetre, és Gileád földjén (Józs 18,6) tábort vernek (26). Nem tudjuk, mit élhetett át Dávid a csata előtt, de szép zsoltárával együtt valljuk: „Az Úrtól jön a szabadítás!” (Zsolt 3,9: „Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült”.)

Róm 3,1–20  2. zsoltár (5) „…bánjatok kíméletesen azzal a fiúval…” (2Sám 18,1–18) Dávid felkészül az ütközetre. Három részre osztott seregét három vezérére bízza. Maga is menne velük, de katonái nem engedik, mondván: itt minden az ő személyén áll vagy bukik (3). Mahanajimban marad, utolsó utasítása: bánjanak kíméletesen fiával (5). A csata színhelye az „efraimi erdő” (vö. Bír 12,4kk). Dávid csapatai megsemmisítő vereséget mérnek az ellenfélre, sok izráeli elpusztul a rossz terepviszonyok miatt is (8). A magára maradt Absolon is menekül üldözői elől, mígnem hosszú hajánál fogva (vö. 14,25) fennakad a sűrű tölgyes fáján. Az egyszerű katona – Dávid parancsa szerint – megkíméli az életét. Jóáb vezér azonban szemrebbenés nélkül három dárdát döf a szívébe: így lesz az egykori támogató Absolon gyilkosává (16). Államérdekből megteszi, amit Dávid, az apa soha nem tudna megtenni. Absolon a családi sírhely tiszteletében sem részesülhet, mert Jóáb közös sírgödörbe dobatja holttestét. Emlékét egyetlen emlékoszlop őrzi Jeruzsálemben, a Király-völgyben (18). Isten minden ördögi tervet meghiúsítva oltalmazza felkentjét, akinek házából származik majd egykor a mi Urunk, Jézus Krisztus, a világ Megváltója.

Róm 3,21–31  298. dicséret (29) „Épségben van-e az a fiú, Absolon?” (2Sám 18,19–32) A győzelem hírét a korábbi hírvivő (17,17), Cádók főpap fia, Ahímaac szeretné megvinni Dávidnak. A Dávidot jól ismerő Jóáb azonban tudja, Absolon halálhíre miatt a király reakciója kiszámíthatatlan (vö. 1,14– 15; 4,10). Mint mondja: „Ma nem örömhírt vinnél, hiszen meghalt a király fia!” (20) Ezért óvatosságból egy etióp (=„néger”) zsoldost bíz meg a feladattal (21). De Ahímaac nem enged, így az etióp után ered, és ebben az ószövetségi „maratoni” futásban megelőzi őt. Mind Ahímaac, mind a később érkező etióp Isten beavatkozásaként értelmezi a győzelmet: az Úr helyreállította az Absolon által megsértett jogrendet (28 és 31). Dávidot azonban elsősorban a fia sorsa érdekli: épségben van-e (29 és 32). Nem feledve Jóáb tanácsát, Ahímaac ügyesen kikerüli a válaszadást, és elhallgatja Absolon halálát. Az etióp viszont zsoldoshoz illő nyers tárgyilagossággal közli az apa számára borzalmas hírt, hogy a fiú elnyerte tettének méltó jutalmát (32). Így kell megértenie a vérző szívű apának, hogy az, aki testvérgyilkossága, lázadása ellenére is öröme, büszkesége és reménysége volt, nem lehet Izráel királya és a Dávid házának szóló ígéretek hordozója. Isten népének királya csak az lehet, akit erre kiválasztott az Úr.

Róm 4,1–12  225. dicséret (1) „…fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted…!” (2Sám 19,1–9a) A fia haláláról szóló hír hallatán Dávid összeomlik: az Absolon szívébe döfött dárda őt is szíven találta.

Feltántorog a kapu fölötti helyiségbe, miközben vigasztalhatatlanul sír (1). A győzelem nem jelent számára semmit. A király mély gyásza köztudomásúvá válik, az örömünnep gyászra fordul. A győztes sereg elvárná a méltó fogadtatást, ehelyett úgy lopakodnak be a városba, mint ahogyan csatavesztés idején szoktak (4). A tarthatatlan helyzeten Jóáb vezér kijózanító szavai változtatnak: a király gyásza hálátlanság saját, hűséges embereivel szemben, akik életük kockáztatásával védték meg őt és családját (6). Ha most nem áll hadinépe elé, hogy köszönetet mondjon nekik, még a sikeresen levert lázadásnál is nagyobb bajt idéz elő

Reformátusok Lapja 2022. április 17–24.

| AZ IGE MELLETT |

az országban (8). Jóáb intő szavai kicsalogatják Dávidot a szobájából, az apai szív fájdalmán felülkerekedik az uralkodói kötelességtudat. Csapatai győztes seregként vonulhatnak fel előtte, helyreáll a rend és nyugalom (9a). Sok szülő siratta már háborúban elesett gyermekét. Dávid fájdalmának különlegessége, hogy Absolon a saját apja elleni harcban, ellenségként esett el. A szomszédunkban dúló háború árnyékában mi is csak Isten kegyelméért imádkozhatunk.

Róm 4,13–25  425. dicséret (13) „Ti az én testvéreim vagytok...” (2Sám 19, 9b–15) Dávid ideiglenesen Mahanajimban rendezkedik be, mint egykor Isbóset (vö. 2,8), itt vár a törzsek hívó szavára. Amint az lenni szokott, a levert lázadás után az északi országrészben heves vita alakul ki a Dávid királytól való elszakadás értelméről. Megemlékeznek érdemeiről (külpolitikai stabilitás), és arra biztatják a törzsek vezetőit, hogy a királyt mégis hívják vissza a trónra (11). Érdekes módon nem félnek a király bosszújától – talán azért sem, mert tudják: ők a birodalom legnagyobb népközössége. Délen Júda törzsének (Dávid hazája!) vénei még nem jutottak ilyen döntésre. Dávid a két jeruzsálemi főpapot kéri meg, segítsenek oldalára állítani a véneket (12-13). Júdaiként elsősorban a közöttük levő vérségi-rokoni kapcsolatokra utal. Szilárd kormányzást csak úgy tud kialakítani, ha ez a mindennél erősebb rokoni kapcsolatrendszer ott van háttérként kormányzása mögött. Ehhez viszont meg kell nyernie a júdaiak erős emberét, Amászát, Absolon volt vezérét (17,25). Esküvel ígéri meg neki, hogy Jóáb helyett ő lesz a hadsereg parancsnoka (14). Ezt Amászá el is fogadja, a júdaiak pedig egy emberként hívják vissza Dávidot a trónra (15). Dávid államférfihoz méltó módon nem áll bosszút a lázadókon. Tudja, bármely „igazságos” háborúnál többet ér az igazságos béke.

Róm 5,1–11  346. dicséret (21) „Tudja a te szolgád, hogy vétkezett…” (2Sám 19,16–31) Nagy a forgalom a „damaszkuszi úton”: mindenki a Jordán folyóhoz siet, a hazatérő Dávid király fogadására. Simí nem is olyan régen még átkot szórt a menekülő királyra, most ott van ezer benjamini emberével és Cíbával (17kk). Megérkezik Gilgálba a teljes júdai sereg, sőt az izráeliek „fél” serege is (41), hogy köszöntsék a régi-új királyt, és segítsék Dávid udvari népét a Jordánon átkelésben.

Dávid számára a kegyelem gyakorlásának áldott pillanata a különféle emberekkel való találkozás.

Elsőként Simí borul elé, bocsánatért esedezve a korábbi magatartása miatt. Abísaj most is, mint annak idején (16,22), halállal büntetné az Úr felkentjére átkot mondót (22). Dávid „kísértőnek” mondja Abísajt, mert jogtalansággal nem lehet birodalmat építeni, csak nagyvonalú megbocsátással: aki nincs ellene, annak van helye a birodalomban. Simínek is (24). Más a helyzet Mefíbósettel, aki annak idején nem ment a királlyal. Védekezése leleplezi Cíbá korábbi hazugságát (26k), amely alapján Dávid megfosztotta őt ősi birtokától (16,4). Dávid elismeri Mefíbóset ártatlanságát, de nem felejti Cíbá segítségét sem (16,2): a két személy fele-fele arányban osztozhat a birtokon (31). Dávid döntésében érvényesül az igazság, a szeretet és az előrelátás, továbbra is egybekötve a két ember sorsát.

Róm 5,12–21  458. dicséret (36) „…nem gyönyörködöm az énekesek és énekesnők hangjában.” (2Sám 19,32–40) A Jeruzsálembe induló király és az agg Barzillaj megható búcsúzása ismételten felvillantja Dávid emberi nagyságát. Az ókori viszonyok között magas életkorú Barzillaj a Jordán keleti partvidékének egyik leggazdagabb embere, aki Dávidot és kíséretét Mahanajimi tartózkodásuk egész ideje alatt eltartotta. Most Dávid hálája jeléül a jeruzsálemi udvarba akarja vinni Barzillajt. Ő idős korára hivatkozva hárítja el a megtisztelő meghívást, érzékletesen leírva az idős kor jellemzőit: az étel ízét már nem érzi, hallása nem jó, nem tud már különbséget tenni jó és rossz között (36). Már csak azt várja, hogy a családi sírba temessék. Egyébként is: nem jutalom reményében szolgálta urát (37).

Maga helyett viszont fiát, Kímhámot ajánlja az udvarba (38), aki előtt még ott az egész élet. Dávid természetesen elfogadja Barzillaj ajánlatát, magával viszi Kímhámot, és megígéri, jól bánik majd vele. Barzillajt megcsókolva megáldja és hazabocsátja. Barzillaj királya iránti hűsége mutatja, milyen örökséget kap, aki nehéz időkben szolgál másoknak (vö. 1Kir 2,7).

Róm 6,1–11  431. dicséret

IV. 28.

CSÜTÖRTÖK

IV. 29.

PÉNTEK

IV. 30.

SZOMBAT

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja

7

| INTERJÚ |

lélek számára sokkal veszélyesebb módon próbálják elvonni a figyelmünket az igazán fontos értékekről. Nyílt és alattomos támadások mindig is lesznek a keresztyének ellen, de ha nem lenne így, akkor kellene csak igazán átgondolnunk, hogy valóban jó úton járunk-e, valóban azt tesszük-e, amit az Úr akarata diktál.

Hiszen csak azokat fogja támadni a Sátán, akik vele szemben építenek valamit vagy próbálnak megállni a hitben. Nem véletlenül választottuk a szoboravató ünnepség meghívójának mottójául ezt a Ravasz Lászlói-i mondatot: „Így kellett nekem állanom az ellentmondások és válságok századában, világnézetek pergőtüzében, egy ország érdeklődése és kritikája mellett majdnem ötven esztendeig.” Ma sem más a helyzet.

Nemcsak szobrot avatnak, hanem emlékházat, egyházi gyűjteményt, rendezvényközpontot is. Melyiknek mi lesz a feladata?

A bőrgyáros Klein család egykori villája, amely jelenleg önkormányzati tulajdon, a háborút követő államosítás után egy ideig pártüdülőként, később gyermekintézményként működött, végül hosszú ideig lepusztulva állt a falu közepén. Az évek során több ötlet is volt a hasznosítására, de egyik sem nyert széles társadalmi és megfelelő anyagi támogatást. A jelenlegi hármas funkció biztosítja az intézmény fenntarthatóságát. A rendezvénytérben egyházi és céges konferenciák, esküvők, lakodalmak lehetnek, a kiállítótérben művészeti alkotásokat mutatunk be, a Ravasz László-emlékkiállítás a villához hozzátoldott modern épületrészben, az úgynevezett Kockában kap helyet, a tetőtérben pedig Puszta Sándor helyi katolikus papköltő hagyatékából rendezünk kiállítást.

Példa a világnézetek pergőtüzében Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobKISS SÁNDOR rászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.

Egyre többen tudják, hogy ki volt Ravasz László, milyen jelentősége volt egyházunk történetében, miért volt ő igazán nagy formátumú személyiség abban a zivataros 20. században. De mit üzen életével a ma emberének?

Ebből a szempontból szimbolikus időpontban beszélgetünk: egyrészt a vasárnapi igehirdetés után, másrészt az országgyű­ lési választások és a gyermekvédelmi népszavazás napján. Fontos kérdésekben kell döntenünk, ahogy Ravasz Lászlónak is az ő idejében. Ő sem volt könnyű helyzetben, két totalitárius eszmerendszerrel is szembekerült hosszú élete során. Rengeteg kritika, sőt üldöztetés érte a döntései, a hite, a kiállása miatt. Ez a hit, ez a kiállás, az ezekből fakadó nagyszerű életpálya példát mutat a ma élő református embernek. Ma is hatalmas erőkkel állunk szemben, amelyek ha az üldöztetés eszközével egyelőre nem is, de a korábbinál talán körmönfontabb és éppen ezért a 8

Reformátusok Lapja 2022. április 17–24.

Egy Ravasz-szoborról tudunk a Kárpát-medencében. Honnan jött az ötlet, hogy itt is legyen egy?

A leányfalui gyülekezet pótpresbiterétől, Gulyás Gézától. Ő javasolta, hogy állítsunk végre egész alakos szobrot a püspöknek, lehetőség szerint köztéren, és hát hol máshol, ha nem Leányfalun, ahol amúgy is ápolják az emlékét. Már a községi könyvtár és egy utca is Ravasz László nevét viseli, de van még egy kezdeményezésünk: szeretnénk, ha a szobor körül kialakított terecske önálló besorolást kapna, és az is róla lenne elnevezve.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

PROGRAMINFORMÁCIÓ A szoboravatásra és az intézmény átadására április 23-án délu­ tán 3 órakor kerül sor Leányfalun, a Móricz Zsigmond út 124. szám alatt. Az eseményen ünnepi beszédet mond Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, köszöntőt mond Kató Béla erdélyi püspök és közreműködik a bánffyhunyadi re­ formátus gyülekezet kórusa.

| GONDOLATOK |

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN

Nincs már szívem félelmére A szerző a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora, a Zsinat korábbi lelkészi elnöke

Miközben még velünk a járvány terhe és mindenkit áthat a gyász családtag, barát, ismerős halála miatt, aközben már a közeli háború iszonyata szorongat. Bár a védőoltásoknak köszönhetően kevésbé félünk már a kórtól, azt még nem tudni, hány hulláma lesz a háborúnak. Úgy tűnik, Káin bűne ellen nincsen védőoltás. Vajon fellélegezhetünk-e egyáltalán? A végső szót a halál mondaná ki? De hát mi értelme annak, amit a halál „mond”, ha mindegyre csak a semmit mondja? A feltámadás története mondja az életet! János evangélista ezt mindent megfordító találkozásokban mutatja

„Bár a védőoltásoknak köszönhetően kevésbé félünk már a kórtól, azt még nem tudni, hány hulláma lesz a háborúnak, s mindegyik egyre félelmesebb. Úgy tűnik, Káin bűne ellen nincsen védőoltás.” meg (Jn 20): a feltámadott Jézus megjelenik a síró Mária Magdalénának, megjelenik a félelmek között vergődő tanítványoknak, a reménytelen Tamásnak. És ekként megjelenik nekünk is, hogy mi is higgyük: Jézus a Megváltó, és ebben a hitben életünk (gyógyulásunk, feltámadásunk) legyen általa.

1. Mária Magdolna siratni ment ki Jézus sírjához.

De azt látja, hogy megbolygatták a sírt, a kő el van hengerítve. Riasztja a tanítványokat, Péter és János kifutnak a sírhoz, belépnek a sírkamrába, üresen találják, hazamennek, ott semmit sem szólnak a többieknek, hallgatnak, nem értenek semmit. Az evangélista ezt mondja: nem értették még Isten ígéretét arról, hogy ez a Jézus az, akinek elsőül fel kell támadnia. Mária magára marad a gyászával, vagy inkább azzal, hogy nem tud gyászolni, mert üres a sír. Ekkor szólítja meg őt a feltámadott Jézus. Megszólítja a szomorkodót, aki teljes csődöt él át, még halottját sem tudja rendesen elsiratni! Szól hát Jézus mindazokhoz, akiknek kudarc az életük, és csak sírni tudnak, sőt, még azt sem. Jézus él, felragyogott az élet igazi, isteni értelme! Ha magadnak élsz, életed egyenes futam a halálhoz; ha Istennek élsz, életed és halálod út a feltámadáshoz.

2. Jézus megjelent a tanítványoknak is, akik feldúlva, riadtan rejtekhelyen tartózkodnak. Ők is csődben vannak. És bomlik a közösség is. Péter hallotta a főpap udvarán, hogy Jézust a tanítványairól is vallatták, tudhatták tehát, hogy keresni fogják őket, mert a mozgalmat fel akarják számolni. Két tanítványtársuk már el is hagyta őket, és csüggedt sóhajtozással hazament Emmausba.

Jézus halála mindent megsemmisített, a félelem mint pókhálót szaggatta szét álmaikat, puszta létükért kell aggódniuk. Közéjük lép a feltámadott, és mondja nekik: békesség néktek! Szól hát Jézus mindazokhoz, akik ma félelmek és békétlenség között élnek, rezzennek minden szóra, és szinte maguk elől is elrejtőznek. Ha magadnak élsz, életed vergődés és rettegés, nincs barátod, csak ellenséged. Ha Istennel megbékülsz, mulandó földi életed nem puszta lét, hanem az eljövendő világ megízlelése, ajándék-élet, foglaló az isteni békességre.

3. Jézus megjelent Tamásnak is, aki az első húsvétkor nem volt ott a többiekkel. És nem is fogadta el beszámolójukat, feltételt szabott: csak ha tapintom! Reménytelen ember ő, akiről lepereg az öröm, zsákutcába futnak benne a legszebb gondolatok, minden jóba belecsepegteti a kudarc ecetjét. Átadta magát a hitetlenségnek, berendezkedett a csüggedésre, és mindent ez alá rendel. És érvei vannak az élet ellen. Jézus mintha külön hozzá jönne, hogy Tamás szembesüljön hitetlenségével.

De nem hozzá jön, hanem érte, és nem hitetlenségével szembesíti, hanem az élettel. Ezért mutatja meg magát Tamásnak, lám, minden megelőz, mindent magába foglal, mindent célba juttat az isteni élet! Ha magadnak élsz, hitetlenségbe fullad az életed, és másokat is mélybe rántasz. Ha Istennek élsz, meggyógyulsz a hitetlenség szörnyű bajából, és hited által belépsz az új világba.

Mária nem tudta, hová vitték Jézust, a tanítványok nem tudták, hogy az Írások Jézusról jövendöltek, Tamás nem tudott hinni emberi bizonyságnak.

Az egyik gyászolt, a másik rettegett, a harmadik magába zárkózott. Amikor megjelent nekik Jézus, nekünk jelent meg, a mi könnyünket törölte le, a mi félelmünket űzte el, és minket hívott meg hitre, vagyis boldog életre, feltámadásra.  2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja

9

| TÍZPARANCSOLAT |

NE ÖLJ,

avagy lehet fegyvert fogni szer FEKETE ZSUZSA

„Ne ölj!” Időtállónak és egyértelműnek tűnik a tízparancsolat hatodik parancsolata, pedig hányszor megszegték a történelemben. Ha valaki kioltja egy ember életét, Isten alkotását semmisíti meg.

Létezik erre bocsánat? Máté Sándor alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség püspöki titkára, református tábori lelkész vállalkozott arra, hogy együtt keressük a válaszokat a néha megválaszolhatatlanra.

Tiszteletes úr vagy alezredes úr? Különös kombináció, ha valaki lelkész és katona egyben. Az ön számára melyik az erősebb parancs: a jézusi, vagy amit a felettesétől kap?

Fogós kérdés, hiszen valóban kettős jogállású intézmény a tábori püspökség. Az egyház delegálja a lelkészeket a szolgálatra, azonban a katonai reguláknak kell engedelmeskednünk. Akkor vetődhet fel igazán, hogy melyik az első, amikor olyan parancsot kapunk, ami ellenkező lehet a hitbéli meggyőződésünkkel. Számunkra első a Szentírás. Istennek legyen hála, hogy negyedszázados szolgálatom alatt egyszer sem okozott komoly dilemmát egyetlen katonai parancs végrehajtása sem. Aki egyenruhát visel, annak fegyvert is kell fogni. A tábori lelkészi szolgálat újraindulásakor komolyan felvetődött a kérdés, hogy lelkiismereti 10 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

okokból megtagadhatja-e a lelkész a fegyverviselést. Akkor a minisztérium megadta nekünk erre a szabadságot. Mára a szolgálatunk kinőtte ezt a gyermekbetegségét, bár a katonák úgy tekintenek ránk, mint Isten szolgáira, mi, protestáns tábori lelkészek kézbe vesszük a pisztolyt, és igen jól bánunk vele. „Ne ölj!” Rövid és kategorikus parancs, de ennyire egyértelmű, mint ahogyan hangzik?

Istenellenes dolog ölni. Katonaként is azt valljuk, hogy bűn szándékosan kioltani a másik ember életét. Talán sokan nem tudják, hogy a lőgyakorlatokon a katona lövése ugyanúgy nullát ér akkor, ha szíven találja a bábut, mintha mellé lőne, ugyanis nem megölni, hanem harcképtelenné kell tenni az ellenfelet.

| TÍZPARANCSOLAT |

Mózes idejében is volt „önvédelmi háború”, amikor nem számított gyilkosságnak az élet kioltása. A tízparancsolatban a héber rácáh szó szerepel, ami a bosszúvágyból elkövetett gyilkosságot tiltja. Ma is ez érvényes?

Az isteni törvény úgy szól: „Ne ölj!” Ezek örök törvények. Az Úristen előtt derül ki az, hogy miként tartottuk be a törvényt, hiszen ítélőszéke előtt ott áll majd a katona, a rendőr, az újságíró, a lelkész és mindenki más.

Pál apostol rómabeliekhez írt levelében ezt olvashatjuk: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én megfizetek« – így szól az Úr.” (Róm 12,19) Mit jelent ez?

Pál apostol réges-régen túljutott a szemet szemért, fogat fog­ ért ószövetségi elven. Azt tanítja, hogy az ember ne fizessen rosszal a rosszért. Az élethez kell egyfajta belső nyugalom, amellyel a bántásokat el tudom szenvedni, és nem akarok mások felett bíráskodni. Az Úristen majd elrendezi, amit jónak lát. Az Úr Jézus az utolsó ítéletben elválasztja az egyiket a másiktól, és az üdvözülőket állítja jobb keze felől, az elkárhozókat a bal keze felől.

retetből?

De a katona kezében fegyver van, és azért, hogy élesben is használja, ha kell.

A katona alapvetése a hazaszeretet, célja pedig az, hogy megvédje a hazáját. Arra esküszik fel, hogy az élete árán is megvédelmezi a rábízottakat. Nehéz kérdés, hogy vajon el lehet-e ítélni valakit azért, ha elveszi mások életét a haza védelme közben.

Isten teremtményei vagyunk. Ha az egyik ember megöli a másikat, Isten alkotását semmisíti meg. Ezek szerint lehet erre mentség?

A kategorikus válasz, hogy nem, mégis lehet felmentést adni.

Mondok egy példát: az öngyilkosság is vétség a „Ne ölj!” parancs ellen. A történelemben sok olyan emberről tudunk, akik azért vetettek véget önkezükkel az életüknek, hogy másokat védjenek vele. Ilyenek voltak például azok, akiket a Gestapo börtönében kínoztak, néhányan emberek százait mentették meg azzal, hogy inkább elmenekültek az életből, mintsem elárulják a társaikat. Nehéz kérdés ez, hiszen a katonák készek az életük feláldozására a hazáért, de mások szemében ettől még gyilkosnak tűnhetnek.

Jézus azt mondja, hogy legyünk könyörületesek az ellenségeinkkel, sőt, tegyünk jót velük és imádkozzunk értük. Hogyan lehetünk erre képesek?

Az imádság sokat segít önmagunknak is, hogy készek legyünk jót cselekedni, de arra is való, hogy a Mindenható „kezét” megmozgassuk az imádságunk által, hogy könyörüljön a gonoszon.

Jézus mindig példa lehet előttünk. A főpapi kihallgatáson arcul üti egy poroszló, de nem üt vissza, csak rákérdez: „Miért ütsz?”

Ez a jézusi alapállás, nem a bosszú.

Teológiailag nem helyes a felvetésem, mégis megkérdezem, hogy létezik-e nagyobb bűn, mint elvenni valaki életét?

A dogmatikus professzorok biztosan sokkal árnyaltabb választ tudnának adni a kérdésére, de az igaz, hogy az ember ezt gondolja. Tábori lelkészként is arra ösztönzünk mindenkit, hogy ne ellenségnek tekintse a másikat. A szolgálatom alatt inkább az áldozattá válás keserűségét éltem át többször, amikor a missziókban meghalt valamelyik katonatársunk, és el kellett őt búcsúztatnunk. Jézus szerint nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki az életét adja a barátaiért. Katonaként úgy vélem, nincs nagyobb áldozat annál, mint amikor valaki a hazájáért hal meg.

Hogyan lehet a háború, ezáltal a halál közelében létezni nap mint nap?

Amikor Irakban teljesítettem szolgálatot, gyakran indult ki a táboron kívülre egy-egy konvoj. Egy idő után a katonák a parancsnokuk elé álltak, és azt mondták, hogy addig nem hagyják el a tábort, amíg a lelkész nem imádkozott értük. Attól 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 11

| TÍZPARANCSOLAT |

és ezután talán könnyebb szívvel indul mindenki a nyugalmára vagy a másnapi szolgálatra. A külszolgálatban elhunyt katonák koporsóit a lelkipásztor kíséri a repülőgépig, és itthon is a lelkész fogadja a lezárt koporsót a családdal együtt. Hangsúlyozom, hogy itt nem a lelkész személye a fontos, hanem rajta keresztül az Úristen jelenléte. Mennyire más, amikor valakitől így búcsúznak el! Sokan vannak, akik az Úristentől távol élték le az életüket, de eltemetni valakit Isten nélkül mégsem lehet.

Hogyan tudnak a lelki terheiktől megszabadulni a katonák?

Nem titok, hogy főként a külföldi szolgálatot követően néhányan nem tudják feldolgozni a negatív élményeiket, és a droghoz vagy az alkoholhoz nyúlnak, de vannak súlyosabb esetek is.

Nincs az az erős lelkiismeret, amely mindent kibír. A katonáknak is mindig azt ajánljuk, hogy ne cipeljék a terheiket! Vigyék az Úristen elé a bűneiket, kérjék Jézus kegyelmét. Az alkohol és a drog nem megoldás, ezt mindenki tudja, legfeljebb átmeneti enyhülést ad. Vannak tragédiák, amelyeket át kell élnünk, de Jézus mindannyiunk bűnét elvette, ezért kezdhetünk tiszta lappal, új emberként.

kezdve a katonai eligazítás után mindig jöttek hozzánk a katonák, levették a sapkájukat, elcsendesedtünk, elmondtunk egy Igét, és együtt imádkoztunk. A katonákban önmaguktól született meg az igény, hogy az Úristen segítségét kérjék a küldetésükhöz, ez jelentett számukra megnyugvást. A háborúban, amikor közel érzi magához az ember a golyót, és akár hallja is a sistergését a füle mellett, önkéntelenül odafordul Istenhez.

Egy ideig éltem külföldön, ahol rendszeresek voltak a lövöldözések és a merényletek. Szégyellem bevallani, de egy idő után már nem rendített meg az sem, ha letakart holttesteket láttam a buszmegállóban. Hozzá lehet szokni, hogy a halál körülvesz?

Egyfajta megkeményedés óhatatlanul beköltözik az ember szívébe, életébe. Amikor kezdő lelkész voltam és a koporsó mellé kellett állni, majd’ kiugrott a szívem a helyéről. Ez persze nem jelenti azt, hogy ma ne érezném át ugyanúgy a hozzátartozók fájdalmát. Ha a katonák elvesztik egy társukat, alig várják, hogy a lelkész megjelenjen közöttük, mert a halálra nincs emberi válaszunk. Amikor elveszítjük egy bajtársunkat, az egész tábor együtt imádkozik, Igével bátorítjuk a katonákat, 12 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

Az orosz-ukrán háború kitöréséig biztonságban éreztük magunkat itt, Európa közepén. Most azt látjuk, hogy milliók pakolják be egy kis bőröndbe életük megmaradt darabkáit, és menekülnek. Az emberiség ismét elbukott ezzel a háborúval?

Az emberiség megint azt próbálja megoldani Isten nélkül, amit nem lehet, csak ővele. Nekünk Magyarországon komoly biztonságot jelent a NATO-tagságunk, sokat költünk az ország védelmére is, tehát emberileg mindent megteszünk. Érdemes azonban emlékezni, hogy a világnak olyan pontján élünk, ahol megfordult tatár, török, német, szovjet, és nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap. Ha valaki igazán biztos jövőt szeretne a családjának, a népének vagy önmagának, akkor az Úristen kezébe kell kapaszkodni, mert most van az a helyzet, amikor senki más a mi kezünket meg nem foghatja. Nincs olyan emberi erő, amely százszázalékos biztonsággal megvédhet minket, csak Istenben bízhatunk.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA, WIKIPEDIA.HU

NÉVJEGY Máté Sándor 1958-ban született Vaskúton, lelkészcsaládban. Öt testvére van, nős, négy gyermek édesapja. Debrecenben érettségizett 1976-ban. Ugyanabban az évben kántori oklevelet is kapott. Református lelkészi végzettséget 1982ben Budapesten szerzett. Középiskolai vallástanári diplomáját a Károli-egyetemen kapta meg 1999-ben. Lelkész feleségével közösen szolgáltak a Tatai Egyházmegyében Nagysápon, Héregen és Tarjánban, az Őrségben Bajánsenyén és Kerkafalván.

Végül 27 éven át a Kiskunságban, Szabadszálláson. 1998 óta tábori lelkész. Ilyen minőségben szolgált Szabadszállás és Szentes helyőrségekben, az utolsó 15 évben pedig a Protestáns Tábori Püspökségen püspöki titkárként.

| REFORMÁTUS ÉLET |

Legendák és a valóság HEGEDŰS BENCE

Nemcsak a megjelenése, hanem a története is egyedi a szilvásváradi református templomnak, ám a helyi lelkipásztor szerint valójában más üzenete van a romantikus teleregénybe illő legendának, amely úgy szól, hogy az eredetileg a katolikusok számára készült templom egy szerelmi csalódás miatt, bos�szúból került végül a reformátusokhoz. A klasszicista stílusban épült Kerektemplom a turisták kedvence, amelyet előszeretettel választanak esküvői helyszínnek a házasulandók szerte az országból.

A Szilvásvárad fölé magasodó Kerektemplomhoz még az eredeti, 1840-ben épült lépcsősoron lehet feljutni. Lassan lépdelünk rajta felfelé a gyülekezet lelkipásztorával. Karászi Attila Zsolt kezében valószerűtlenül nagynak tűnik a templom öt méter magas ajtaját nyitó kulcs, amelyet a fejmagasságban található kulcslyukba már nagy rutinnal helyez be. – Azt szoktam mondani a turistáknak, hogy azért én vagyok a lelkész, mert egyedül én értem fel a kilincset a jelentkezők közül – viccel az 1999 óta helyben szolgáló lelkipásztor. Meg kell hagyni, valóban küzdelmes lehet kinyitni a hatalmas ajtókat, ha valaki alacsonyabb növésű.

TIZENHAT OSZLOP Az 1837–40 között épült templom már messziről is lenyűgöző látványt nyújt harmincöt méteres magasságával és hófehér falaival, négyoszlopos timpanonja pedig azt az érzést kelti a szemlélőben, mintha egy római korból ránk maradt épületet látna. A hatalmas ajtón belépve a klasszikus főhajós alaprajzú templomokhoz szokott szem csak lassan képes befogadni a

látványt. A huszonhat méter átmérőjű, szabályos kört követő fal mellett tizenhat dór oszlop tartja a karzatot, a mennyezet pedig huszonkét méter magasan van a fejünk felett.

A hagyomány szerint a templom a magyar klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb darabja, az egri főszékesegyházat is megálmodó Hild József tervei alapján épült, de vannak, akik szerint inkább Packh János építész lehetett a tervező, akinek nevéhez Esztergom számos épülete köthető.

Amíg a templom tervezőjének kilétét nem ismerhetjük teljes bizonyossággal, addig a templomtérben található padokról bizton állíthatjuk, hogy azokat a bánfalvi erdőből származó harminchárom tölgyfa gerendáiból Müller Mátyás helyi asztalos készítette annak idején.

BOSSZÚBÓL INKÁBB NE Nemcsak a templom tervezőjének kilétét fedi homály, hanem keletkezésének körülményeit is. A helyi legenda szerint a templom építtetője, a katolikus vallású Keglevich Miklós gróf eredetileg 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 13

| REFORMÁTUS ÉLET |

katolikus templomot szeretett volna építeni az 1832-ben veszélyessé vált és ezért lebontott régi református templom helyén.

Időközben viszont tudomására jutott, hogy felesége beleszeretett Pyrker János László egri érsekbe, ezért bosszúból a reformátusoknak adta az épületet. Kikötötte viszont, hogy a bejárat fölé a 97. zsoltár hetedik versét kell felvésniük a szilvásváradi reformátusoknak. A felirat ma is jól olvasható a hatalmas ajtószárnyak felett: „Szégyenűljenek meg a’ faragott képeknek minden szolgái’.

XCVII. ‘soltár 7’ vers. 1840.”

Arra, hogy a zsoltáridézet nem pontos, a gyülekezet 87 éves gondnoka, Szabó Kálmán hívja fel a figyelmet. – A zsoltáríró valójában jövő időt használt: „Meg fognak szégyenülni” – mondja.

A felszólító módban felírt idézet így úgy hangzik, mintha a sértődött gróf mondaná, aki a faragott képek szolgái kifejezésen a templomaikat kiábrázolásokkal díszítő katolikusokat értené.

– A gróf bosszúja visszafelé sült el – állítja a gyülekezet lelkipásztora. Karászi Attila Zsolt szerint egy akkora gyülekezet, mint a szilvásváradi, sosem tudott volna ekkora templomot építeni magának, illetve fenntartani sem tudja. Felidézi, hogy a műemlék templom karbantartásához és legutóbbi felújításához szükséges forrásra nekik is ugyanúgy pályázni kellett, ekkor újult meg többek között a külső homlokzat és a templom tetőszerkezete. Azt már Szabó Kálmán teszi hozzá, hogy a műemlékvédelem azt is meghatározta például, milyen palát kell használni a felújításkor, a számos megkötés pedig igen megdrágította a munkálatokat.

– A templom története romantikusnak tűnhet, mint egy epizód egy brazil szappanoperából, de a valóság az, hogy a gyülekezetet nagyon megterheli a templom állapotfenntartása is. A történet tanulsága, hogy bosszúból senki se hozzon döntést, mert nem lesz jó következménye.

VISSZHANG De nemcsak a magas fenntartási költségek okoznak gondot a gyülekezetnek, hanem meg kell küzdeniük a visszhanggal is. – A szívem csücske a szilvásváradi református templom, de nagyon rossz akusztikája van – osztja meg velünk tapasztalatát Szabó Kálmán. – Ebben a lelkésznek külön meg kell tanulnia prédikálni. Lassan, komótosan kell beszélnie, mert ha gyorsan mondja a szavakat, összefolyik a beszéd.

A jelenséget mi is tapasztaljuk, miközben Karászi Attila Zsolttal beszélgetünk a padsorok mellett. A helyzetet hangmérnök segítségével próbálták valamelyest orvosolni. – Az akusztika egy kórusnak például kiváló, de prédikálni nagyon nehéz itt, nem lehet hangsúlyozni. Pár éve szakembert hívtunk, aki kimérte, hogyan lehetne aktív és passzív hangszórókat úgy elhelyezni, hogy kicselezzük a visszhangot, azért állnak ilyen érdekesen az oszlopokra szerelt eszközök.

– Egyedül akkor nem visszhangzik, ha tele van. Akkor az emberek felfogják a falakról visszatérő hanghullámokat – mondja Karászi Attila Zsolt.

14 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

TURISTÁK A Kerektemplomot néhány éve körbe kellett keríteni az egyre szaporodó vandál tettek miatt. – Összefirkálták a falakat, lerugdosták az ereszcsatornákat, mindenfélét tömködtek a zárakba, kulcslyukakba – sorol néhányat a nemkívánatos cselekedetek közül a lelkész. A körbekerítés óta a vandálok ugyan elkerülik a templomot, viszont így senki más sem tudja megközelíteni.

A turisták között igen népszerű helyszínt azóta csak kísérővel lehet megnézni, aki kinyitja a lépcsősort záró kaput, illetve a templomot. – Az, hogy lépten-nyomon csenget egy turista, általános – mondja rezignáltan a lelkipásztor, aki vasárnaponként külön köszönti az istentiszteletre betérő idegeneket. Elmondja, hogy főszezonban nem ő, hanem egy segítő gyülekezeti tag szokta körbevezetni a látogatókat, akik meghatározott nyitvatartási rend szerint kereshetik fel a templomot. – Meg kellett határozni a látogatási időpontokat, mert ha nem lenne, tényleg éjjel-nappal csengetnének a turisták – szabadkozik a lelkész.

Hozzáteszi, hogy mostanában időnként már csak odaadják a kulcsokat az érdeklődőknek. – Karászi Attila Zsolt szerint a turisták örülnek ennek, mert így annyi időt tölthetnek el a templom falai közt, amennyit akarnak.

Vannak persze – egyre többen –, akik előre egyeztetik a látogatásuk időpontját a lelkésszel, főleg az egyházi és a turistacsoportok, akik általában idegenvezetést is kérnek. – Van egy negyvenperces előadásom a templomról, amit mindig szívesen megosztok az itt lévőkkel. Nekik is elmondom a szappan­ operás hasonlatot.

A templom felkapott esküvői helyszín is, az ország minden pontjáról érkeznek a párok, csak hogy a szilvásváradi templomban kérhessenek áldást frigyükre. – Általában én szoktam összeadni őket, de néha előfordul, hogy elkíséri a házasulandókat a saját lelkipásztoruk.

HÁROM CIKLUS Szabó Kálmán 1986 óta tagja a szilvásváradi gyülekezetnek, korábban két cikluson keresztül gondnoka is volt. Hogy most ismét ő tölti be a gondnoki tisztséget, szerinte átmeneti megoldás addig, amíg nem választ új presbiteri vezetőt magának a gyülekezet. Kiderül, hogy a vasútnál forgalmistaként egy életet ledolgozó férfi negyvenéves korában jelentkezett a debreceni teológiára, majd három év elvégzése után esperesi engedéllyel helyettesítő lelkészi szolgálatot vállalt. Néha még ma is helyettesíti Karászi Attila Zsoltot. Úgy látja, az elmúlt harminc évben sokat változott a szilvásváradi gyülekezet, akárcsak a presbitérium. Itt nemcsak arra gondol, hogy a korábbi tizenkét fős létszámot a legutóbbi tisztújításon hat főre csökkentették, hanem arra is, hogy régebben vaskalaposabb volt a grémium és gondnokként sokat kellett harcolnia velük. – A legnagyobb örömöm viszont az, hogy a gyülekezetnek vannak igazán mély hitű tagjai. Nem csak a régi időkből, érkeztek újak, és vannak köztük fiatalok is.  FOTÓ: MTI

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A szenvedéstörténet leírásai is mintha kicsit távolságtartóak volnának, ami az érzelmeket illeti. Tényeket olvasunk, a hozzájuk fűződő érzelmi jelenségek azonban meglehetősen szűkszavúan ábrázoltak, pedig bizonyára óriási viharok dúlnak a lelkekben. Ezért érdemes felfigyelnünk arra a néhány igeszakaszra, ahol az evangélium írói a tényeken túl érzéseket is említenek.

Amikor Jézus az utolsó vacsorán bejelenti a tanítványoknak, hogy egyikük elárulja őt, „nagyon elszomorodtak” (Mt 26,21). Felkavaró és megdöbbentő ez a bejelentés. Zavartan néznek egymásra, kutatva magukat és egymást, ki tehet ilyet. Azután a Gecsemáné-kertben Jézus a saját érzését osztja meg velük: „Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!” (38) Nem rejtette el az érzelmeit földi életének utolsó, döntő estéjén, amikor igent kellett mondania a kínszenvedésre és a halálra. „Halálos gyötrődésében (a görögben az agónia szó szerepel) még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.” (Lk 22,44) A biológiai képtelenségnek tűnő hasonlat kifejezi, összesűríti az egészséges testi ösztön és az Istennek engedelmeskedő lélek hatalmas ütközését és vívódását. Magánya leírhatatlan, hiszen a legközvetlenebb tanítványok sem képesek részt venni ebben. Elalszanak. Elfogatásakor kifejezi, hogy ellenségeinek sunyi, gyáva és méltatlan ez a magatartása, hogy az éj leple alatt, titokban törnek rá, mégsem személyes indulat ez, hanem az igazsággal való szükséges szembesítés. A gyors éjszakai, hajnali kihallgatások, a koncepciós perek, értelmetlen vádak kereszttüzében Jézus egy idő után elhallgat, megőrzi békességét és méltóságát az igazságtalan viták, majd a gúnyolódó bántalmazások alatt.

A százados, aki a kereszt alatt hivatásos közönnyel felügyeli a bűnözők büntetését, addig nézi Jézust, hogy belerendül a lelke. A kivégzést vezető és ellenőrző római katonának tapasztalt és kemény férfinak kellett lennie, nem könnyen hatódik meg, mégis így vall: „Bizony, Isten Fia volt ez!” (Mt 27,56) A harmadik napon aztán az Élet győzelmén ámuló, ujjongó, mégis csöndes, bensőséges csodálkozás tölti el a nőket és a férfi tanítványokat, akiknek a Feltámadott megmutatja magát. Azt az érzést nem lehetett leírni.

Ezért adnak a híradások csak tényeket. Mit lehet mondani, amikor Isten újat teremt? Elakad az emberi szó.

Csak hódolni és imádni lehet a mindenség Urát.

A hideg világban kegyetlenek a tények, de a keresztre feszülő Isten szeretete olyan érzelmi biztonságot ad, amellyel lehet újat kezdeni. 

IMÁDKOZZUNK!

A tavaszi rügyekkel együtt nyílik a szívünk is, Feltámadott Úr Jézus Krisztus! Óvatosan, kezdetben talán bátortalanul lépkedünk a hit útján. Érezzük, hogy ami eddig volt, az mind kevés: újra kell tanulnunk látni a világ dolgait, újfajta, elsősorban téged meglátó látással. Velünk jössz az úton. Szelíd türelemmel viseled értetlenségünket. Kedvesen emlékeztetsz az eddig átélt csodákra, életünk szükségszerű változásaira és a veled való találkozásra. Majd kezünkbe adod önmagad ajándékát, megtöretett tested jegyeit. Te mindent megtettél. Az „elvégeztetetten” túl is. Lesznek-e a rügyekből gyümölcsök? Életünkön felragyog-e a te feltámadásod Napja? Vagy a hitetlenség hidegében hagyjuk megfagyni kicsiny virágaink? Segíts nekünk jó választ adni, Urunk! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Az elveszett fiú Absolon lázadásával szerzett hírnevet magának. Sámuel második könyvének egyik központi szereplője ő, Dávid fia, aki szembesítette apját mulasztásaival, az igazságszolgáltatás gyengeségeivel. Kimondta sokak gondolatát: a régi szövetségeseitől elforduló, a palota kényelmében udvaroncokra hallgató királynak buknia kell (2Sám 15–19). Absolon reális alternatívát mutatott fel, nem egyszerűen telebeszélte az emberek fejét, hanem a feledésbe merült hátország felé fordult, először Hebrónba ment, elindította felkelését, majd a fővárosba érkezve szimbolikus tettként átvette apja háremét. Így Dávid távozása Jeruzsálemből szánalmas elkullogás lett – de aztán fordult a kocka.

Absolon majdnem tökéletesen felkészült, csak a hűség és tapasztalat szempontjaival nem számolt. Dávid testőrsége és legmegbízhatóbb emberei azonban a király mellett maradtak, és Dávid azt is elérte, hogy a két sereg ne a nyílt mezőn, hanem az efraimi erdőben ütközzön meg. Ezen a terepen a küzdelmet az egyes harcosok ügyessége-tapasztalata, nem a létszámfölény döntötte el, az összetrombitált alkalmi seregnek itt esélye sem volt a hivatásos katonákkal szemben.

Az apa stratégiai tervezésben volt jobb a fiánál, s még valamiben: tudta, miért és mikor kell imádkoznia. Egyetlen mondatban könyörgött csupán: „Kérlek, Uram, hiúsítsd meg Ahítófel tanácsát!” (2Sám 15,31) Ahítófel gyors támadást és Dávid megölését tervezte. Úgy vélte, Dávid kiiktatása után mindenki elfogadná a megváltozott hatalmi helyzetet, helyreállna a béke, a megoldás tehát bölcs és kíméletes. Béke mindenekfelett, a családi belviszály megszüntetése – mintha modern diplomáciai kísérlet ókori előképe lenne mindez. Csakhogy Ahítófel sem számolt egyvalamivel: az Úr Dávidot választotta ki, minden esendőségével és gyengeségével együtt.

Az Örökkévaló Istent soha nem tanácsos kihagyni a számításból.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 15

| KITEKINTŐ |

Magyar vagyok, magyarnak születtem ILLÉNYI ÉVA

Szüleim magyar légkörben neveltek Argentínában is, így az egész életemet magyar környezetben éltem le – mondja Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, a Nyelvcsiszoló Tanfolyam megálmodója, aki mind a nyolc unokáját megtanította az anyanyelvére. A cserkészek magyarságismereti tanulmányainak rendszeres vizsgáztatójával beszélgettünk családról, identitásról, közösségről és a gyülekezeti életről.

Hogyan került a családja Argentínába?

1945 áprilisában hagytuk el Magyarországot, Németországba kerültünk, az amerikai körzetbe. Egy uszályon lak­ tunk Grubwegben, Passauhoz közel. Annak dacára, hogy 1945 máju­ sában az amerikaiak kijelentették, hogy a magyar tiszteket nem tekintik hadifogolynak, egy évre rá az összes magyar tisztet, köztük édesapámat is, gyűjtőtáborba vitték Pokingba azzal a szándékkal, hogy átadják őket az oroszoknak. Édesapámnak több tiszttel együtt sikerült onnan megszöknie, és így a családom Ausztriába menekült, a francia körzetbe. Végül az I. R. O. (International Refugee Organization), vagyis a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet segítségével kerültünk ki Argentínába, a hajónk 1949. február 28-án kötött ki Buenos Airesben. Engedje meg, hogy idézzek édesanyám naplójából: „Február 21-én programszerűen kikötöttünk Rio de Janeiróban. Óriási kikötőváros sok-sok hajóval, háttérben hegyekkel.

Az egyik legmagasabb hegy tetején Krisztus-kereszt áll, szinte elsőnek tűnik az érkező szeme elé, s legtovább látjuk a távozó hajóról. Fenségesen szép, és belevésődik még jobban az emberbe, hogy az élet mindenütt csak Krisztussal lehet tökéletes. Látom a cukorsüveg alakú hegyet, a vízbe nyúló szigeten, félszigeten (?) épült zöldes festésű szép templomot, a tengerészet hófehér épületét zöld pálmáival, előtte a hadihajókat, a város túl modern felhőkarcolóit, ahol 16 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

nem szeretnék élni, a roppant forgalmat, amit a rendőrök képtelenek szabályozni, a sok-sok gyönyörű kirakatot.

Mit is képzeltem én Dél-Amerikáról?

Hisz van itt minden, ami szép, roppant tömegben, csak pénz kell.”

Magam is külhoni magyar vagyok, így nagyjából ismerős a kettős identitás, ön hogy élte meg a magyarságát az idegen környezetben?

Nyolcéves voltam, amikor Argentínába érkeztünk. Az emberek itt barátságosak, sohasem éreztünk diszkriminációt; a rendes, tisztességes külföldieket megbecsülték. Az argentin barátaink tudták,

Vidám presbitérium, az első sor jobb szélén Benedek-Micsinay Mária

hogy magyarok vagyunk. Nagyon hamar megtanultunk spanyolul. 1950-ben a legészakibb argentin tartományba költöztünk, édesapámnak ott ajánlottak fel szövőgyár-igazgatói állást. Az első ott ünnepelt születésnapjának reggelén – alig fél éve éltünk ott – a küszöbön egy nagy virágcsokor várta, magyar szalaggal volt átkötve, amit az alkalmazottak varrtak össze piros, fehér és zöld szalagból, mivel trikolort nem árultak a boltokban. Concordián rajtunk kívül csak egy magyar család élt. Otthon mindig magyarul beszéltünk, édesanyám magyar nyelvtant, földrajzot, történelmet és irodalmat tanított a nővéremnek és nekem.

| KITEKINTŐ |

A régi belgranói székházban

Ma is magyarnak érzem magam, hiszen Magyarországon születtem, szüleim magyar légkörben neveltek, szinte egész életemet magyar környezetben éltem le. Szűkebb környezetünk, otthonunk is magán viseli a magyar kultúra jegyeit.

Apai nagyapám családja erdélyi, kisbaconi származású, mi Benedek Elek rokonai vagyunk. Könyvei nagyon jól érzik magukat a lakásunk polcain: a mesekönyvei, az Édes anyaföldem!, irodalmi levelezései. Valóságos Benedek Elek-kultusz van a családban. A nappaliban a párnahuzatok a magyaros mintákat követik, a falon magyar tájképek vannak: Budapest, Hollókő, több alföldi falu, és kedvenc művészem, Kovács Margit munkái, vannak herendi porcelánjaim és magyar szőttesek is. Tányérjaink, csészéink mintái is a magyaros motívumokat követik, ezeket egy brazíliai magyar család készítette. Úgy tudom, a cserkészet is végigkíséri az életét. Édesapám tartotta a kapcsolatot a Buenos Aires-i magyar szervezetekkel, megbecsült tagja volt a concordiai társadalomnak. Épp érettségi előtt álltam, amikor 1958 őszén egy este csöngettek az ajtónkon. Teljesen váratlanul, beje-

lentés nélkül ott állt két magyar férfi és három fiatal fiú, Buenos Aires-i cserkészek voltak, azzal a szándékkal érkeztek Concordiára, hogy édesapám segítségét kérjék egy nagyszabású cserkésztábor megszervezésében. Ebben a táborban avattak cserkésszé engem is. Egy évvel később férjhez mentem az egyik fiatal cserkésztiszthez. Az Argentínába menekült magyar cserkészvezetők már 1949től szervezkedtek, csapatokat hoztak létre. Az első a 12. számú Kinizsi Pál cserkészcsapat volt, amelyet a Magyar Cserkészszövetség 1954-ben hivatalosan is felvett a magyar csapatok sorába.

Férjének, Benedek Lászlónak köszönhetően került Buenos Airesbe és kapcsolódott be a magyar intézmények életbe.

1960. január 22-én mentem férjhez.

Házasságunkat az Úristen két gyermekkel áldotta meg, Lászlóval és Zsuzsival, nyolc unokám van, közülük öten Budapesten élnek, és öt dédunokának is örülhetek. László fiamat sajnos fiatalon magához szólította az Úr, őt a Farkasréti temetőben temettük el. 1960 óta megszakítás nélkül dolgozom a magyarságért. Vezettem kiscserkész-

őrs­ vezetőképző tábort Argentínában és Brazíliában, kiscserkész-segédtisztképző tábort az Egyesült Államokban.

1978-tól húsz évig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tanfelügyelője voltam. Talán a legkedvesebb cserkészélményem az 1990 augusztusában Eibisbergben megrendezett úgynevezett kiscserkész-akadémia, amellyel párhuzamosan a Külföldi Magyar Cserkészszövetség őrsvezetőképző és segédtisztképző tábort is szervezett, hogy támogassa a rendszerváltás után újra feléledő cserkészetet Magyarországon.

A kiscserkész-akadémia parancsnoka én voltam. Álomnak tűnt számomra, hogy László fiam és Zsuzsi lányom is részt vesznek az akadémián mint kiképzők, sőt, László fiam Pamacs nevű pulikutyája is ott sürgött-forgott a táborban. Később cserkészegyenruhában utaztunk Magyarországra. Hegyeshalomnál a határőrök mosolyogva integettek. Hihetetlen volt a változás: a rendszerváltozás előtt többször vittünk titokban cserkészkönyveket Magyarországra, de mindig szorongva, hogy lebukunk-e. Hirtelen nem kellett többet izgulni, büszkén és nyíltan vállalhattuk, hogy cserkészek vagyunk.

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 17

| KITEKINTŐ |

Az első hazatérés milyen élmény volt?

Férjemmel mentem először Magyarországra, megrázó élmény volt mindkettőnknek. Akkor még élt anyai nagymamám, édesapám és édesanyám testvérei, akiket csak levelek által ismertem. Férjemnek pedig nagynénje, nagybácsija, elsőfokú unokatestvérek, akikkel együtt játszott 1945-ig. Hirtelen minden ott volt előttem a valóságban, nem képeslapon vagy könyvben: az Országház, a Vár, a Mátyás-templom, a Nemzeti Múzeum, Győr, Székesfehérvár, Esztergom, Lébény, Ják, Zsámbék, Pannonhalma, a Balaton, a Duna, a kanyargós Tisza... És minden felirat magyar, és mindenki csak magyarul beszélt. Olyan volt, mint egy álom.

A Nyelvcsiszoló Tanfolyam is az ön nevéhez kötődik.

A Nyelvcsiszoló Tanfolyamot 2010-ben indítottuk el. A Buenos Aires-i magyar hétvégi iskolát, a Zrínyi Ifjúsági Kört (ZIK.) egy apáca, máter Juhász Mária alapította. Szinte hihetetlen, hogy az ifjúsági kör már 70 éves, sajnos a magyarul tudók száma fokozatosan csökkent. A tanárok most már másod-, harmadgenerációs magyar leszármazottak, nagyon lelkesek és áldozatkészek, de – tisztelet a kivételnek – a nyelvtudásukat csiszolni kell.

Tanfolyamunk célja szórakozva fejleszteni a tanárok és más érdeklődők magyarnyelv-tudását, bővíteni a szókincsüket, tökéletesíteni a helyesírásukat.

Hogyan került kapcsolatba a reformátusokkal, és milyen létszámú gyülekezetekről beszélünk?

Édesanyám református, édesapám evan­ gélikus volt. Az argentínai reformá­ tus gyülekezettel férjem által kerültem kapcsolatba. Ő már nagyon fiatalon presbiter volt, majd húsz évig főgondnok. 25 évig főpénztáros voltam a gyülekezetben, 2011-ben választottak meg főgondnoknak. Jelenleg nagyon kis létszámú a gyülekezet, alig vagyunk negyvenen. Az ötvenes években még több mint négyszáz tagunk volt. Tulajdonképpen mindenféle feladatot ellátok, mivel 2003 óta nincs állandó lelkészünk, meg kell szerveznem az istentiszteleteket is. 2010-től a koronavírus-járványig évente látogatott el hozzánk Écsi Gyöngyi református lelkész a felvidéki Hetényből. Az istentiszteletek a református liturgiát követik, ezeken ökumenikus szellemben nem csak reformátusok vesznek részt, jönnek evangélikusok és katolikusok is. A világjárvány kezdete óta rendszeresen tartunk interneten közvetített istentiszteleteket, amelyek alkalmat nyújtanak arra, hogy több országból: Magyarországról, Ausztriából, Kanadából, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Argentína távoli városaiból is csatlakozzanak a hívek. Irányítom a karitatív tevékenységeket, igyekszem helytállni, ahol szükséges, hiszen a cserkésztörvény tíz pontja között is ott van: a cserkész ahol tud, segít.

Van templomuk, gyülekezeti házuk?

Több mint ötven évig volt egy gyönyörű székházunk a fővárosban. Sajnos 2011ben el kellett adnunk, részben mert az évek folyamán a hívek száma folyamatosan csökkent az elvándorlás miatt. Önerőből már nem tudtuk fenntartani a

háromemeletes, nyolcszáz négyzetméteres ingatlant. Argentína egyre nehezebb gazdasági helyzete lehetetlenné tette, hogy a megmaradt hívek hathatósan hozzá tudjanak járulni az egyszerű működtetéshez, a karbantartásról nem is beszélve. Immár tíz éve vásároltunk egy új, jóval kisebb, de szép, barátságos otthont Buenos Aires egyik északi külvárosában, Olivosban, amelyet egy évvel később felszenteltünk. Szerényebb körülmények között, Isten segítségével igyekszünk eleget tenni a református egyház céljainak és rendeltetésének, hirdetjük Isten Igéjét, az evangéliumot.

Szociális szolgálatot is végzünk, igyekszünk minél szélesebb körben folytatni jótékonysági munkánkat: gyógyszerrel, ruhaneművel, anyagiakkal rendszeresen támogatjuk az Argentínai Magyar Segély­egyletet. Bekapcsolódunk a nemzetközi imanapokba is. A miatyánk a kedvenc imám, ugyanakkor számomra az ima az Istennel való beszélgetést jelenti. „Néha rángatom, cibálom, tudja, hogy csak őt kívánom...”

Közeledik a húsvét, miként ünneplik az argentin reformátusok?

Az itteniek hagyományos népi formában ünneplik a húsvétot: tojásfestéssel, húsvéti locsolással, magyar húsvéti mondókákkal. Emlékszem, kisgyerekként, amikor menekültként épp Németországban voltunk, nagyon vártuk, hogy mit hoz a húsvéti nyuszi. A legizgalmasabb az volt, amikor igazi, élő nyuszit kaptunk az ünnepre. Idén már a két kis magyar–argentin dédunokámmal, Isával és Sebivel fogjuk keresni a kertben a festett tojásokat. 

AZ ARGENTÍNAI REFORMÁTUSOK Buenos Airesben és a környékén élő református hívekkel 1937-től kezdve Hamary Dániel missziós lelkész foglalkozott. 1948 augusztusában érkezett Argentínába az Erdélyben született Demes Péter református lelkész. Áldásos munkássága révén 1949. április 22-én került sor a Buenos Aires-i Magyar Református és Evangélikus Közösség alapító értekezletére. 1949-től kezdve egy anglikán templomban rendszeresen tartottak istentiszteleteket, 1952-ben első ízben konfirmációt, és több alkalommal esküvőt is. A feljegyzések szerint 1949-ben 72 család vett részt az istentiszteleteken. 1952-ben az evangélikus hívek lelkigondozását a Svédországból érkezett Leskó Béla vette át. 1953 végén érkezett Nagy Balázs Dezső lelkész. Az Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház 1956. június 24-én alakult meg hivatalosan. Észak-amerikai református egyházak hathatós segítségével 1958-ban megvásároltak egy ingatlant a fővárosban, amely Kronfuss János híres magyar építész alkotása, ez az épület volt 53 éven át a református egyház székháza. 1957. július 15-én az egyházközséget jogilag is elismerték, szervezeti formája kiemelten közhasznú intézet lett. Az egyház fénykora létszámát tekintve az ötvenes évekre esett, 1958-ban az egyháztagok létszáma 454 volt. Szabó Imre tiszteletes indította el a szombati iskolát, amely hat évig működött. Azokban az években jött létre a kórus is, rendszeresen került sor irodalmi estekre Haza a magasban címmel.

18 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| AKTUÁLIS |

Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46) „Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!” (Lk 24,36)

Kedves Testvérek az Úr Jézus Krisztusban!

Olyan időt élünk, amelyre a kegyelemből adatott földi úton biztosan sokáig emlékezni fogunk. Alig jutottunk túl a járvány által meghatározott nehéz időszakon, máris pusztító háború következménye határozza meg napjainkat. Menekültáradat indult el keletről nyugat irányába. Nemzetünk és református egyházunk kárpátaljai részét újabb csapás érte. Nem szenvedett még azon a tenyérnyi szülőföldön élő kis közösség eleget, hogy újra őket éri ez a veszélyektől nem mentes embert próbáló élethelyzet? Mintha az Isten hátat fordított volna, és nem látná az emberi gyalázatot és az abból fakadó szenvedést. Örök emberi kérdések ezek, és leginkább akkor jelennek meg, amikor nehéz helyzetbe jutunk.

Az Ige üzenete azt mondja nekünk, hogy Isten nem feledkezik meg az ő népéről. Az ószövetségi próféták igehirdetése számtalan esetben ezt az üzenetet közvetíti számunkra. Az Egyiptomban kipusztításra ítélt, az As�szíria által lerohant, majd később a Babilóniába elhurcolt nép Isten gondviselése által mindig megmaradt. Az Újszövetség tanúságtétele pedig arról szól, hogy ő egészen más utat választva minden nép számára Fiában Megváltót küldött, kinek útja a szenvedés irányába tartott. A nagypénteki kereszt arra emlékeztet bennünket, hogy Isten csak egyetlen esetben hagyta el az embert, akkor is az ő szeretett Fia esetében tette ezt meg. Jézus a zsoltárírót idézve szólalt meg a golgotai kereszten. Isten segíteni akar az emberen, nem hagyja magára teremtményét. Ez a megváltó cselekedet Jézus Krisztusban valósult meg.

A nagypéntek a bűnök miatti áldozatról szól, a húsvét pedig a feltámadás csodája által ad reményt az embernek. A feltámadott Jézus a kétségek között lévő tanítványok között jelent meg: békességet és örömöt hozott a bizonytalanságban élőknek. Nem véletlenül énekeljük a húsvéti énekben: „az élet pedig feltámadott”. Az Ige üzenete minden helyzetben megerősít minket. Amikor elcsügged a lelkünk, erősítsen meg bennünket az élet reménye. A Krisztus által felkínált békesség legyen velünk életünk minden pillanatában. Béke legyen a világban, és béke legyen a szívünkben a feltámadás ünnepén. Áldott húsvétot kívánunk református egyházunk minden gyülekezetének, magyar népünk minden tagjának és az egész teremtettségnek!

2022 húsvétján Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok Dunamelléki Református Egyházkerület

Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok Dunántúli Református Egyházkerület

Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok Erdélyi Református Egyházkerület

Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok Kárpátaljai Református Egyház

Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok Szerbiai Református Keresztyén Egyház

Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Pásztor Dániel püspök és dr. Molnár Pál főgondnok Tiszáninneni Református Egyházkerület

dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok Tiszántúli Református Egyházkerület

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 19

| GONDOLATOK |

Isten békéje ÁLDÁS, BÉKESSÉG!

Az igazi caritas gyökerei mindig az isteni mélységekben kapaszkodnak meg, ahol az örökkévaló szeretet igaz emberséget és irgalmas cselekedeteket gyümölcsözik. Ahol jóság és szeretet van, ott jelen van az Isten. Az isteni humánum hiánya előbb-utóbb hamis humanizmushoz vezet. Minél „istentelenebb” valaki, annál embertelenebbé válik, mivel az ember imago Dei, Isten képére teremtetett. Ahhoz, hogy a hátországunk, amelyre most oly sokan rászorulnak, valóban emberséges maradjon, egy másik országra, Isten országára is szükségünk van. Hogy a jóságunk meg ne ártson nekünk, tudnunk kell: mindent, amit adtunk, ajándékba kaptuk. Mindenekelőtt a „jóság síró vágyát”, a „jót tenni jó” boldogító érzésének akarását, melyet a Legfőbb Jótól, a Summum Bonumtól kaptunk. „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” – hirdette Jézus. Hol van ez az ország, amely a térképen nem található? Ott, ahol az Isten királyi uralma Krisztus által megvalósul, ahol a szeretet hatalma erősebb és nagyobb, mint a hatalom szeretete. Az igazi hátország, az Isten országa közöttünk és bennünk van, ahol kettős, mennyei és földi állampolgárként, Isten gyermekeiként élhetünk. Ez az ég és ez a föld az, ahol igazán otthon érezhetjük magunkat, mert ez a mi szülőhazánk. Olyan ez, mint az anyaföld, amely azért adatik nekünk, hogy otthonra leljünk rajta, és egyszer majd benne. Sokan cserélnek hazát és házat a jobb élet reményében, de az anyanyelv jó íze, az anyaföld szépsége és melege mindvégig hiányozni fog nekik. Végül azért térnek haza, hogy magához ölelje őket a föld, amelyből egykor vétettek, és amivé lettek.

Az emberi lélek nyugtalan és hazátlan, amíg meg nem találja az isteni rejtekhelyet a Mindenható árnyékában, amely oltalom és erős vár lesz számára (91. zsoltár). E spirituális hátország nélkül nyugtalan, sőt békétlen az ember. Méltán ítélkezünk afölött, aki háborúba kezd, azonban jó, ha nem feledkezünk meg a magunk kisebb-nagyobb „háborúiról”, családi tűzfészkeiről, egymásnak küldött hadüzeneteiről.

Nem kellene ennek így lennie, de a békétlen szív előbb-utóbb harcba, háborúba hív. Az igazi békességnek nem a fegyverszünetek vagy a béketárgyalások során kell megszületnie – bár ott is jó, ha megszületik –, hanem a szívben. „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.” (Jn 14,27) Az igazi békesség e békétlen világban az Isten békessége.

Az igazi hátország Isten országa lehet, ahol béke és szeretet honol. Ebből merítve tudunk segíteni azokon, akiknek most nagyon nehéz, mert menekülniük kell a háború gyilkos szorításából, annak rémségei elől. Az igazi támogatás e háborgó, háborús világnak az Isten békéje, békessége lehet, melyet Krisztus kínál nekünk Lelke által.  SIMON ISTVÁN

Kedves Olvasóink!

Hálásak vagyunk, hogy olvassák lapunkat, és fontosnak tartják azokat a keresztyén értékeket, amelyeket minden héten igyekszünk megjeleníteni lapunkban.

Az elmúlt 8 évben megszokhatták, hogy a Reformátusok Lapja a Mértékadó című kulturális melléklettel jelent meg. Áprilistól nem találkozhatnak lapunkban a Mértékadóval, azonban szeretnénk felmérni, hogy olvasóink igényt tartanak-e televízió- és rádióműsorra lapunkban, ezért kérjük, jelezze ezt szerkesztőségünknek akár e-mailen vagy postán küldött levél írásával, akár telefonon az alábbi elérhetőségeken.

Köszönettel a Reformátusok Lapja szerkesztősége

Elérhetőségeink: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................

Telefon (nem kötelező): ...........................................................

Aláírás: ...................................................................................

20 Reformátusok Lapja

2019. január 6.





1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| GONDOLATOK |

JAKAB-KÖVES GYOPÁRKA

Örömmondás a szabadításról

A szerző író

Illusztráció: Kapás Csilla

Érdekes módon a gyerekek jobban értik, hogy mi az igazi evangélium, mint a felnőttek. Akárhányszor Jézusról van szó közöttük, a beszélgetés végül Jézus Krisztus halálára és feltámadására lyukad ki.

Ez a téma mélyen foglalkoztatja és gondolkodásra készteti őket. A keresztre feszítés szorongást kelt, viszont ha eljutunk a feltámadás történetéig, akkor elérkezik a katarzis és az öröm.

Annyi minden másról szeretünk beszélni, hiszen az evangéliumok csodás tárházai azoknak a történeteknek és tanításoknak, amelyek megértetik velünk Isten igazságát. Mégis érdemes ráhagyatkozni arra a kíváncsiságra, amit gyerekeknél és az Isten-keresésben úton lévő felnőtteknél meg lehet tapasztalni. Hiszen Isten nem kegyes véleményformálással akar meggyőzni minket, hanem életformálással. Életformálással, amely a megváltásból fakad. Ehhez pedig azt kell elfogadnunk, hogy Krisztus halálával és feltámadásával megtörtént a megváltás, amely alapvető módon alakítja át az életünket. Megjelenik benne Isten kegyelme és szeretete úgy, ahogy addig soha. Ez az evangélium, az örömhír.

Ez az az örömhír, amelyre Pál apostol rátette az életét. Ezt hirdette folyamatosan. Azt gondolhatnánk, unalmas folyton-folyvást ugyanazt hirdetni. Azonban azt kell látnunk, megunhatatlan és elképesztően gazdag az, ahogyan Pál kifejtette ezt az igazságot.

Mert ez az evangélium, a Krisztusról szóló jó hír nem unalmas. Legutóbb ismét olyan beszélgetésbe merültünk bele, ahol a gyerekek rákérdeztek a kereszthalálra, s ahogy egymás után végigvettük az eseményeket, igyekeztünk sorra megérteni a kevésbé érthető részleteket, eljutottunk a feltámadásig. „De vasárnap reggel, amikor mentek elrendezni a holttestet, már nem volt mit. Üres volt a sír. Találkoztak magával a feltámadott Jézussal” – mondtam. Egyszerre összeszorult a torkom, és borzongás futott végig rajtam. Mert megunhatatlan a feltámadás!

Valahányszor idáig eljutok, meg kell állnom a beszédben, mert alig tudok úrrá lenni a megrendülésemen. Hogy részese lehetünk ennek a történetnek. Hogy eljutott hozzánk az igazsága, és át is tudjuk adni ezt a hírt. Sőt, nemcsak át tudjuk adni, de egyenesen meg is bízattunk azzal, hogy hirdessük a magunk eszközeivel.

Két hónap óta ezt a szolgálatomat már palást nélkül végzem. Talán szükséges is megtapasztalni, hogy Isten jó hírének szolgálata nem áll meg a templom falain belül egy-egy istentisztelet alkalmával. Az evangélium hirdetése éppen ott alapvetően szükséges, ahol a természetes kíváncsiság és rákérdezés magától jön. Ahol egy érdeklődő vagy akár tagadó közeg nyitott kérdésként kezeli Jézus Krisztus áldozatának és a megváltásnak a témáját. Ahol kérdeznek, ahol vitatkoznak, ahol hallani szeretnék, miért akarta így Isten. Mi Isten igazsága? Mit üzen Isten?

Ilyenkor mindig eszembe jut az az ézsaiási kép, amely arra szólított fel, hogy én is a lehető legjobban hirdessem ezt az üzenetet. Az örömhírmondó ott áll a hegyeken, és hirdeti az embereknek, a tömegnek, hogy van békesség, van az életben jó minden gonoszságon és rosszon túl, mégpedig Istennél, aki megszabadított, aki uralkodik ezen a világon.

Talán egyszerre nem kezdenek örömujjongásba, talán még megpróbálják magukban feldolgozni azt, amit hallottak, de már dolgozik bennük is a jó hír.

Ennyi a feladat. A többit végzi helyettünk az üzenet a Lélek által. Nekünk csak az életben kell ott lenni, és hirdetni Isten szabadítását. És minden alkalommal beleborzonghatunk az üzenet nagyszerűségébe.  2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 21

| GONDOLATOK |

Jézus megfeszítése A szerző nyugalmazott szentendrei lelkipásztor

Nagy ünnepek előtt tanácsos egy evangéliumot elejétől végigolvasni – jól átfújja a Lélek az embert. Naponta egy-két fejezet elég. A passió vérrel, kínnal és szégyennel teli leírásai kisebb részletekben eltérnek, lényegük azonban egyező: aki nyitott szívvel, élete megjobbítására olvassa, a sötét és veszélyes bánya mélyén gyémántokra lel.



Jézus szenvedése igazából a Szentek Szentjében történt – így kell értenünk, hogy meghasadt a templom kárpitja. A hit dolga halálosan komoly, a belső történések pedig éppoly valóságosak, mint a fizikaiak: sőt valóságosabbak.



Nem csak a zsidók és nem csak a pogányok feszítették meg őt: mindkét nemzetség cselekedte. Megváltásra is azért szorul a világ egyetemlegesen, mert embernek szabadulás kizárólag Istentől jöhet.



A „töviskorona” pálmaágakból állt, függőlegesen kötözték homloka köré. Ugyanolyan éles, szúrós és megvérző volt, mint a festményeken szereplő – csakhogy még vásári maskarává is kívánták tenni, akit a makkabeus szabadságharc jelképével kigúnyoltak. A szégyen lelki szenvedés.



„Szavai” a kereszten kiáltások lehettek. Testét csuklónál átszögezett karjai tartották – belélegezni valahogy tudott, levegőt kiadni csak keservesen. Utolsó mondatait évezredek távolából nem meghallani, nem megérteni – ítélet.



Senki ne hasonlítsa egyéni nyűgeit az ő szenvedéséhez! Hogy jövünk ahhoz, hogy a „magunk keresztjét” vagy egy labdarúgó „átigazolási kálváriáját” emlegessük? Amíg a beszédünk nyegle, lényünk is az. Az ő szenvedése a világtörténelemben egyetlen.



A Megváltó a legmagasabb rang. Görögül Szótér, azaz megmentő: néhány császár bitorolta is ezt a nevet. Augustusnak Efezusban már életében templomot szenteltek – ma néhány romos oszlop. Krisztus azonban itt él a szívünkben: „Én tibennetek, ti énbennem.”

 22 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

A nézelődők közül valaki nádszálra szivacsot tűzött, s inni adva így gúnyolódott: „Lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” Megátalkodottsága kiábrázolja, milyen az emberi lélek Krisztus nélkül. Nagypénteken ezért hát magamra ismerek.

Mohóság, gúnyolódás, olthatatlan életszomj: ezeknek bére ott a kereszten – az ő keserű szomjazásában. „Mind, ami kín s ütés ért, magam hoztam reád, / Uram, e szenvedésért lelkemben ég a vád.” Ne kisebbítsem vétkeim: „Én voltam, én, az ember!”



A kereszten mondott hét jézusi szóból az első, a középső és az utolsó ima. Odafordul azonban elárvult tizenéves tanítványához és síró édesany­ jához is – legnagyobb szenvedései közepette gondja van rájuk... Jó szót mond a megtérő latornak: „Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” Nincs kétségbeesés, elhagyatottság, betegség, bűn és mélység, amiben ne lehetne meghallani a kegyelem szavát! Ő minket akar feloldozni, nekünk, szegényeknek akar örömet mondani, a mi összetört szívünket akarja bekötözgetni. Jézus minden szava magasabb létezésre táplál.



Amikor elmondta ezeket, sötétség támadt az országban. Van olyan gonoszság – s az ő megfeszítése az volt –, amelybe beleremeg a föld.

Nevezetes 21. századunkban naponta tapasztaljuk. Ám egy perce sincs még, hogy lehunyta szelíd szemét, s már valaki újonnan megszületik. „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!” – kiált fel a megrendült százados. Igazán megállva a kereszt alatt lehetetlen, hogy az ember élete meg ne újuljon.



Jól teszi a keresztyén, ha testi-lelki panaszaival – itt fáj, ott fáj, meg „nekem lelki gyötrelmeim vannak” – elszégyelli magát. Hol vannak szenvedéseink, a legfájóbbak is az övéihez?! Emlékezzek minden bajomban, gyötrelmemben az ő fájdalmaira. Életem végső percében, a kételyek idején se feledjem: ő a kárhozatot, a poklokat járta meg értem. Mi más erősíthet azon az órán? Szeretete ott is elkísér – s majd végleg magához is fogad, amikor földi otthonomtól megválok. Így is legyen!  P. TÓTH BÉLA

| EGYHÁZI ÉLET |

Jöjjetek el, imádjuk az Urat!

HEGEDŰS BENCE

Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr, ahol két templom mellett kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja Isten ügyét. A gyülekezet számára nemcsak a hagyományok ápolása a fontos, hanem nyitottak és partnerek a megújulásban is. Mindezekről az egyházközség vezető lelkipásztoraival, Mihalina Lászlóval, Mihalináné Lipták Judittal, valamint a presbitérium vezetőjével, Bányainé Nagy Mária főgondnokkal beszélgettünk annak apropóján, hogy nagypénteken a közel 250 éves mezőtúri belvárosi református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió.

A Hortobágy-Berettyó partján fekvő Mezőtúr egyike azoknak a településeknek, ahol a magukat vallásosnak valló lakosok között döntő többségben vannak a reformátusok. A legutolsó népszámlálási adatok szerint arányuk meghaladja a hatvanhárom százalékot. A kimagasló eredmény annak fényében talán nem annyira meglepő, hogy Mezőtúron mindig is többségben voltak a reformátusok, amióta a városlakók az országban az elsők között tették magukévá a reformáció tanait. 1530ban megalapították az első magyarországi protestáns középiskolát, amelynek első rektora a városban térítő Szegedi Kis István volt.

4+1 TEMPLOM A református hitre áttért gyülekezet középkorban épült templomának építőköveit a török hódoltság idején a Berettyó mellett épülő vízimalomgát építéséhez használták fel a megszállók. A török pusztítás elől elmenekülő, szegénységbe taszított mezőtúriak ezután nádból készült templomban dicsőítették Istent. A bujdosásból hazatérő lakosok 1700-ban fogtak bele harmadik templomuk építésébe, amelyet egy rác támadás miatt félbehagytak, ismét menekülniük kellett. Csak évtizedekkel később tudták befejezni az építkezést, a torony a feljegyzések szerint 1734-ben készült el.

A növekvő lakosságot a templom nem tudta kiszolgálni, így a túri eklézsia 1788-ban új templom építése mellett döntött.

A negyedik templom négy év alatt készült el, köveit ökrös szekérrel szállították a hívek Tokajból és Sárospatakról. A ma is álló, kétezer főt befogadni képes épület abban a korban épült, amikor a protestánsok nem építhettek utcára néző és oda nyíló ajtóval templomot. A belvárosi református templom végül 1845-ben kapott utcafronti, monumentális bejáratot az akkori

nagy átépítés során. A négy jón oszlop tartotta timpanonon a „Jöjjetek el, imádjuk az Urat!” felirat olvasható.

Száz évvel a belvárosi templom építése után, 1894-ben tették le az újvárosi református templom alapkövét, két évvel később pedig már fel is avatták a neogótikus épületet. Az akkor közel 24 ezer fős Mezőtúron a reformátusok száma megközelítette a húszezret, emiatt vált szükségessé új templom építése az új városrészben. A második világháború után az újvárosi templom is a belvároshoz tartozott: két templom, de egy egyházközség.

EGY GYÜLEKEZET A második világháború után mezőtúri lakossága jelentő­ sen megfogyatkozott, a kommunizmus évei pedig tovább csökken­ tették a reformátusok számát. A rendszerváltás utáni gya­ rapodást lassú csökkenés követte, jelenleg mintegy négyszáz egyházfenntartót tart számon a Mezőtúri Református Egyházközség. Mihalina László és felesége, Mihalináné Lipták Judit hét éve vezeti a gyülekezetet, állhatatos munkájuknak köszönhető, hogy a gyülekezeti létszám az elmúlt években növekedésnek indult. Mellettük még négy intézményi lelkész szolgál az egyházközségben: Égerné Tamás Annamária, Éger Ádám, Gyurasicsné Uherkovich Éva és Kiss-Forró Éva.

– Amikor minket hét éve beiktattak gyülekezetvezető lelkésznek, egymás között megfogalmaztuk, hogy célunk a gyülekezet gyarapodása, lelki fejlődése – mondja Mihalináné Lipták Judit, aki a teológia elvégzése után egy évet töltött el férjével az Egyesült Államokban, az egyik atlantai gyülekezetben.

A legnagyobb különbség egy ottani és egy tradicionális magyar gyülekezet között Mihalina László szerint az, hogy rájuk nem a vasárnapi, egyórás keresztyénség, azaz a népegyházi lét a jellemző, mint sok hazai gyülekezetre, a vallás és a közösség 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 23

| EGYHÁZI ÉLET |

el végül a Keresztkérdések nevű csoportunk, ahol tíz alkalmon keresztül tanulmányozzuk Márk evangéliumát. Idén tavasszal már a negyedik kört indítottuk el. Eddig körülbelül negyven ember vett részt, és most már kiléptünk a gyülekezeten kívülre is, olyanokat is megszólítunk és hívogatunk, akik csak most ismerkednek Isten Igéjével, és szeretnének közelebb kerülni hozzá – mondja Mihalina László. ÚJ GYÜLEKEZETI MODELL A Keresztkérdések csoportból nőtte ki magát a házaspáros hét, a hét minden napján szerveznek programokat a házasBár a mezőtúri gyülekezet tradicionális közösség, mégis nyitott pároknak, akik együtt vacsoráznak, filmet néznek vagy pódiazokra az újításokra, amelyeket a gyülekezetet vezető lelkészek umbeszélgetésen vesznek részt, előadásokat hallgatnak. A elgondoltak, az Atlantában szerzett tapasztalatok nagyban selelkészek elmondása szerint ezeknek az alkalmaknak is kögítik a lelkészházaspárt a gyülekezetmegújító munkában. szönhető a közösség gyarapodása újabb családokkal.

– Mi imádkozunk ezért. Hét évvel ezelőtt úgy kezdtük el A gyülekezetben tavaly gyászfeldolgozó csoport is indult a a szolgálatunkat, hogy a gyülekezetben szolgáló lelkipásztoCovid okozta számos haláleset miatt. – Nagyon sok gyászerok és a munkatársi közösség elkezdett imádkozni azért, hogy set történt, rengeteg olyan embert láttunk magunk körül, akik Isten mutassa meg azt az utat, amelyen nekünk járnunk kell veszteséggel küzdöttek – mondja Mihalináné Lipták Judit. – – mondja Mihalináné Lipták Judit. A munkatársi imaközösség Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, azóta is aktív, havonta egyszer taTARU ZA KUJDÁMI LE KETEJJÖJ ezek megerősítettek bennünket ablálkoznak, és imádságban viszik az ban, hogy erre szükség van, így ős�Úr elé kéréseiket és kérdéseiket. A A fenti mondat a mezőtúri belvárosi templom bejárata felett olvasható 17. századi latin szel újabb csoport elindítását tervezgyülekezet azóta a lelki fejlődés és énekből vett idézet visszája, amely az zük – teszi hozzá. Elmondja azt is, a gyarapodás útját járja. évszázadok alatt egyfajta öregdiák-köszönéssé hogy mivel a gyülekezetre ők mis�A lelkészek kifejezetten fontosvált a Mezőtúri Református Kollégium tanulói sziói közösségként tekintenek, így a nak tartják, hogy ne csak kapcsolószámára. Ezzel a címmel Tamkó Sirató Károly gyászfeldolgozó alkalmat a városban dási pontot teremtsenek a közösverset is írt, ő szintén a mezőtúri kollégium diákja volt, akárcsak Szép Ernő vagy Erdélyi is meghirdették, és többen jöttek el ség tagjainak, hanem tanítsák őket József költők, de a mezőtúri refi padjait koptatta olyanok, akik nem voltak – eddig a hit és Isten dolgaira, hogy ne csak többek között Várkonyi Zoltán rendező, Széchy – a gyülekezet tagjai. – Számukra hallgatói legyenek az Igének, hanem Tamás úszóedző és Szécsi Pál táncdalénekes is. ez kapcsolódási pont volt – magyakérdések támadjanak bennük, amerázza. A gyászfeldolgozó csoport lyeket meg is tudnak fogalmazni és mellett az elmúlt években újra megteremtették a személyes fel mernek tenni, majd valóban szolgáló közösséggé váljanak. lelkigondozás intézményét is az egyházközségben, amire a taKISCSOPORTOKBAN AZ ERŐ pasztalatok szerint nagy igény van.

A gyülekezet lelki fejlődéséhez az utat a lelkészek a számos NŐSZÖVETSÉG kiscsoportos alkalom létrehozásában találták meg. A meglévő bibliaóra mellett már korábban létrehoztak még egy bibliaórás A mezőtúri gyülekezet másik támasza a Nőszövetség, tagjacsoportot, majd egy ifjúsági csoportot a hittantáboros gyereinak igen aktív szolgálata nélkül a közösség nem tartana ott, kek részvételével, amit a nagy népszerűség miatt még egy ifiahol most. Bányainé Nagy Mária, a gyülekezet főgondnoka csoport életre hívása követett, így már van „nagy ifi” és „picifi” sem emlékszik pontosan, mióta is munkálkodik a gyülekezetis. Előbbi a gimnazisták, utóbbi az általános iskolás felsősök ben a Nőszövetség, de fel tudja idézni azokat a történeteket, csoportja. Az ificsoportok tagjai rendszeresen szolgálnak is a amelyeket édesanyja mesélt neki az asszonyok második vigyülekezetben: aktívan segítik a kézműves délutánokat, ifjúlágháború előtti munkájáról. – Amikor felnőttként tagja lettem sági napokat szerveznek, és szívesen vállalnak az istentisztea gyülekezetnek, engem is hívott ebbe a szolgálati közösségleten liturgikus szolgálatot, valamint énekelnek és hangszeren be az akkori lelkésznő, és azóta is tagja vagyok – mondja a játszanak a gyülekezet ifjúsági zenekarában. főgondnok, aki szerint azért is jó, hogy a gyülekezetnek két Néhány éve önszervező módon alakult Kékkereszt csoport temploma, két gyülekezeti háza és nagyon sok alkalma van, a gyülekezetben, amelynek alkalmain nemcsak az alkohol fogmert így mindig van feladata az asszonyoknak. ságából szabadultak, hanem a családtagjaik is aktívan részt Ők felelnek a szerda esti Keresztkérdések előtti közös vavesznek. Indult bibliatanulmányozó csoport is, ezt nem titkolt csorákért, szervezik a nőszövetségi vásárt, hátterül szolgálnak módon azért hozták létre, hogy a gyülekezet aktív magja még a szeretetvendégségeknek és más alkalmaknak, de időnként közelebb kerülhessen egymáshoz és Istenhez. – Velük indult „csak” azért gyűlnek össze, hogy együtt legyenek, építsék és sokkal inkább az életük része. – Szinte az egész életüket átszövi a keresztyénség, aktívan részt vesznek a gyülekezet életében. A számos rétegalkalom között mindenki megtalálhatja azt, amely számára fontos vagy érdekes, a vasárnapi egy óra hossza, a közös istentisztelet pedig valójában a rétegalkalmakon résztvevő gyülekezeti tagok nagy találkozója – mondja Mihalina László.

24 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| EGYHÁZI ÉLET |

tanítsák egymást az Ige alapján. – Mindig azt figyeljük, hogy hol tudunk gyakorlati módon, kétkezi segítséget nyújtani a gyülekezetnek. A nőszövetségi segítséget szó szerint forintra is váltják, ugyanis az elmúlt évi adventi és húsvéti vásáron annyi pénzt gyűjtöttek, amennyiből fel tudták újítani a gyülekezeti konyhát, ahol most akár húsz főre is tudnak főzni.

Azt már csak halkan teszi hozzá a nőszövetségi beszámoló után Mihalina László, hogy férfikör is működik a gyülekezetben, akik amikor összegyűlnek, Igét tanulmányoznak, imádkoznak, énekelnek, majd szintén kétkezi munkával segítik a gyülekezetet. – Áprilisban tartunk majd olyan délutánt, amikor a Nőszövetség és a férfikör tagjai találkozhatnak egymással – mondja a lelkész.

INTÉZMÉNYRENDSZER A Mezőtúri Református Egyházközség kiterjedt szociális és oktatási intézményhálózatot működtet: két idősek otthonát, egy középiskolát, egy általános iskolát, egy diákotthont és egy óvodát tart fenn, októbertől pedig bölcsőde is szolgálja majd a református nevelést az alföldi városban.

Az idősek otthonáról megtudjuk, hogy azt a kezdetekkor a magukról már gondoskodni nem tudó nőszövetségi tagoknak hozták létre, akikhez rendszeresen bejárnak „utódaik”, és beszél­getnek, együtt imádkoznak velük. – És nagyon örülünk egy­másnak. Többször mondták, hogy sajnálják, amiért nem tudnak aktívan részt venni a feladatokban. Azzal nyugtatjuk őket, hogy az is nagy segítség, ha van, aki imádkozzék a másikért – mondja Bányainé Nagy Mária. A két idősotthonnak jelenleg 230 lakója van, és 120 embernek ad munkát.

– Ebben az évben adunk majd hálát azért, hogy harminc éve

került újra református fenntartásba az iskolarendszer, és ez nagyon sokat számít – jelenti ki Mihalina László. A beszélgetés alatt kiderül, hogy évi hatvan-hetven konfirmandus vállalja a fogadalomtételt az iskolából, és minden évben indul felnőttkonfirmandus-csoport is. Bár viszonylag nagy az elvándorlás az érettségizett fiatalok között, de tanulmányaik végeztével többen visszatérnek Mezőtúrra és a gyülekezethez is. – Az is előfordul, hogy volt diákjaink kérnek fel bennünket házasságuk megáldására, gyermekeik megkeresztelésére – mondja Mihalináné Lipták Judit.

De nem csak szociális és oktatási intézményt tart fenn a mezőtúri gyülekezet. A reformáció 500. évében hozták létre a Mezőtúri Református Látogatóközpontot, hogy a felújított belvárosi templomot toronylátogatással, a református ókönyvtárat, az iskola- és egyháztörténeti kiállítást, valamint a gimnáziumi főépület nagytermét bemutathassák a látogatóknak.

NAGYPÉNTEKI SZOLGÁLAT A mezőtúri református gyülekezet különleges istentisztelettel készül nagypéntekre, a Kossuth Rádió élőben közvetíti az alkalmat. – Nagypénteki istentiszteletünk a nagyheti bűnbánati sorozatunk szerves része. Hagyomány nálunk, hogy nagypénteken passiós istentiszteletet tartunk. A felnőttkórusunk énekkel készül, valamint az 1612-es Szenci Molnár-passiót adjuk elő, amelyben több lelkészkollégánk is vállalt szerepet – mondja Mihalina László.

– Ami nagypénteken elhangzik Jézus kereszthaláláról és a megváltásról, az a Kossuth Rádió hullámhosszán keresztül sok hallgatóhoz juthat el, ezért a rádiós szolgálat különösen nagy lehetőség az evangélizációra – teszi hozzá Bányainé Nagy Mária.  FOTÓ: VUKOV TAMARA 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 25

| GONDOLATOK |

A szerző lelkész, Gyulakuta, Erdély

Krisztus halálának és megdicsőülésének értelme a rendező megdöbbentő képsorokkal érzékelteHa valaki elolvassa a Bibliából Jézus szenvedésti Jézus szenvedéseit. Amikor szegeket ütnek a történetét, van, amire nem talál magyarázatot.

Messiás kezébe és lábába, a filmrendező a saját Az emmausi tanítványok sem értették, hogy kezét filmezi. Én vagyok, aki miatt és helyett ő Jézust, aki életében senkinek sem ártott, soha szenvedett és engedelmes volt, és mindennek így senkit nem bántott, senkit nem ért semmi kár kellett történnie! A kereszt üzenete ez ma is: enmiatta, miért végezték ki olyan kegyetlenséggedetlen és lázadó ember, gyere Istenhez, mert gel, ahogy a rómaiak a keresztre feszítettekkel minden lázadásodnak és engedetlenségednek bántak. Az is érthetetlen volt számukra, hogy bűnét és büntetését elszenvedte Jézus aki a szemük láttára csendesítette le a helyetted! A Biblia tanítása szerint tengert, meggyógyított betegeket, „Hát nem ezeket ez az örömhír. A lázadó embernek feltámasztott halottakat, amikor kellett elszenvednie nem kell elvesznie! keresztre feszítik, senkinek és a Krisztusnak, és Jézus, miután ezeket mind elsemminek nem áll ellent. Vajon úgy menni be szenvedte, a dicsőségbe jutott. miért történt mindez így? A melaz ő dicsőségébe?”

A tanítványai csak a halálát és léjük szegődő Jézus megadja netemetését látták, de most minda(Lk 24,26) kik a választ: „Nem ezeket kellett zokban, amik Jeruzsálemben történelszenvednie a Krisztusnak?” Jézus tek, meg kell látniuk Isten tervét, tanátanítványainak még nem volt a kezükcsát. Mert ebben az is benne volt, hogy Krisztus ben a teljes Szentírás, amelyet mi kezünkben nemcsak szenvedett, hanem meg is dicsőült. A tarthatunk, és ezért magának az Úrnak kellett szenvedés után jött a dicsőség. De a dicsőséget melléjük szegődnie és az úton a beszélgetésük nem lehetett más áron, más úton elérni, csakis során megnyitni a szemüket, hogy lássák: a a szenvedés, a kereszt által. A tanítványok száMessiásnak engedelmesnek kellett lennie a hamára a Golgota most még a botránkozás köve. lálig, a keresztfának haláláig (Fil 2,8).

De ez csak ezért van, mert nem értették meg Jézus ebben az Atya akaratának engedelmesjól az Írásokat. Csak az ő elképzelésükben van kedett, hiszen már a világ teremtése előtt elellentét az Írás és a Golgota között, de nem Isdöntik a békesség tanácsában (Zak 6,12–13) a ten akaratában. A Biblia világosan tanítja, hogy Messiás halálát. Eljön az Isten Báránya, aki maa dicsőségbe az út a Golgotán át vezet. Ennek gára veszi és hordozza a világ bűneit, és meghal az igazságnak fontosnak kell lennie minden azokért, akiknek a bűnét Isten ráveti. Minden bákeresztyén életében, aki követi Krisztus útját. rány, amelyet az Ószövetség idején a bűnökért Isten minden gyermekének az életében vannak feláldoztak, Jézusra mutatott, arra, hogy meg fog olyan szenvedések, megpróbáltatások, amejelenni a názáreti, akit engedelmes Messiásként lyek arra szolgálnak, hogy az óembere meghalkeresztre feszítenek, és nem fog tiltakozni ez eljon, az új ember pedig feltámadhasson benne. len, hiszen ez volt Isten akarata. Ha Jézus nem Isten gyermekeire nézve is igaz az a megállapílett volna engedelmes, ha nem hal meg, akkor az tás, hogy a szenvedés által lehet a dicsőségbe, ember elveszett marad. Ha lelki szemeinkkel a a halálon át az életre jutni. Mert Krisztus halála Golgotára nézünk, mit látunk? Megfeszítve a keés feltámadása nem hiábavaló. Ő azért ment a reszten az engedelmes Messiás, a kereszt alatt szenvedés útján a dicsőségbe, hogy az övéi is pedig a lázadó emberek. utána így jussanak oda.  KULCSÁR-RABOCSKAI JÁA gyülekezet ifjúsági csoportjával egyszer megnéztük Mel Gibson A passió című filmjét, ahol NOS LEVENTE

26 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| INTERJÚ |

Feltámadt a mi életünk Húsvéthoz közeledve, a böjti időszakban, Jézus Krisztus szenvedésének és halálának felidézésekor különösen is fontos a reformáció korának értékes liturgikus WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA énekeit elővenni – vallja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy. A kálvini reformáció nem pusztán a zsoltárok újraalkotásáért tett sokat, hanem azok gyülekezeti énekként való elterjesztéséért is.

Azt mondják, egy énekeskönyv élettartama harminc-negyven év. A mi, 1948 óta használt régi református énekeskönyvünk a maga hetven évével már két „énekeskönyvöltőt” is megért. Most lesz az első húsvét, amikor az új énekeskönyvet használhatjuk. Vannak-e kiemelten kedves énekei a húsvéti ünnepkörből?

Magam is része voltam a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának, amely összeállította az új Református énekeskönyvet. Igaz, csak egy ideig, mert úgy éreztem, át kell adnom a stafétabotot a fiataloknak, hadd hozzák a friss ötleteiket. Énekeskönyvünk megújítását sokan, sokféle igénnyel és reménnyel várták. Egyházunkban évszázadokon át megőriztük az első reformált nemzedékek korában kialakult énekanyag nagy részét. Ennek felelősségét szem előtt tartva igyekeztünk válogatni a magyar egyházzenei anyanyelviség elsőbbségének jegyében, Kodály és tanítványainak szellemében. Kimaradtak a könyvből az alig használt énekek, de benne van sok ismert, gyakran felcsendülő dallam. Gazdagodott a gyűjtemény a hazai testvérfelekezetek énekkincsével, a 16–17. század többnyire a magyar evangélikus énekeskönyvből átvett korálénekeivel, a protestáns világkeresztyénség alapénekeivel. Kiemelném a gyűjteményből nagyhét közeledtével a 68. genfi zsoltár dallamára énekelhető passióéneket Szenci Molnár Albert négy evangéliumból összeállított versével. Régi gyöngyszemek a Krisztus feltámadott, a Jézus Krisztus, szép fényes hajnal, a Jézusom, ki árva lelkem kezdetűek. Új tételként említem a Mind jöjjetek, örvendjetek, a Ma örvendezzetek vagy a gyermekeknek is tanítható Krisztus virágunk kezdetűeket. Magam a reformáció korabeli énekeket kedvelem, és örülök az új énekeskönyvbe szép számmal bekerült népdalzsoltároknak is, hiszen általuk megőrződnek a legszebb népi dallamaink, amelyek új zsoltárfordítást kaptak. A Feltámadt a mi életünk, amelynek Pécselyi Király Imre írta a szövegét, az egyik legszebb húsvéti énekszövegünk.

Különösen a második versszaka gyönyörű természeti kép, a tavaszt, az élet megújulását hozza elénk. A húsvét egyébként is az élet győzelme a halál felett. Minden szava költészet a javából: „A földön minden gyökerek, Fáknak bimbói terjednek, / Mezők megzöldülnek, / Ég madarai zengenek, / Fákon vígan énekelnek, / Szárnyukon repdesnek; / Minden illatozó füvek gyönyörködtetnek, / Dicséretre intnek.” Ha éneklem, szinte érzem a tavasz illatát. Ha festő lennék, biztosan gyönyörű képet festenék a költői mondatok ihletéséből.

A kétezres évek elején szerkesztett ifjúsági énekeskönyvet Az Úrnak zengjen az ének címmel.

Nagyon szerettem dolgozni a gyűjteményen, mert meggyőződésem, hogy az éneklés a leghathatósabb módja az ifjúság bekapcsolásának a gyülekezetbe. Az istentiszteleten a gyülekezet hogyan vesz részt aktívan? Az Úr imádságával, az apostoli hitvallással és a közös énekléssel. A szerkesztéskor igyekeztem figyelni az egyensúlyra. A gyakori zsoltárok, dicséretek közül a „beszoktatás” szándékával sok éneket közöltem, 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 27

| INTERJÚ |

mellette az értékorientált új magyar anyag dominált. A ma ifjúsága a holnap gyülekezete! Hogyan válhat a holnap méltó gyülekezetévé? Ha igyekszik átvenni az előző nemzedékektől mindazt, amit megszentelt századok hagytak ránk. Ezt a kincset őrizni, gyarapítani mindannyiunk kötelessége. Amikor a teológián tanítottam Debrecenben, hallgatóimnak gyakran emlegettem, hogy a sok száz éves énekeinket, különösen a húsvétiakat, úgy énekeljük és tanítsuk, mintha „ifjúsági énekek” lennének. Frissen, lélekkel. Ez a lelkész, a kántor, a hittantanár feladata, felelőssége.

Ki volt hatással önre az egyházzenei élet megújításában?

A hitvalló római katolikus Kodály Zoltán életművében a református zenei örökség sokféle formában van jelen. Hatalmas műveltsége kiterjedt a genfi zsoltárok NÉVJEGY alapos ismeretére. Amikor a zeneakadémista Ádám Jenő egy új zeneBerkesi Sándor 1967-ben szerzett diplomát a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezetőképző kari művét vitte neki zeneszerzés tanszakán. Ugyanettől az évtől a Debreceni Református órára, az egyik tételbe belekomKollégium Gimnázium tanára, a Kollégiumi Kántus ponálta a 90. zsoltárt kiegyenlített, karnagya, előadója, majd tanulmányi vezetője az uniformizált csupa fél kótával. KoOrszágos Nyári Kántorképző tanfolyamnak Debrecenben. dály indulatosan rárivallt: ennek a 1999-től 2016-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium egyházzenei igazgatója, zsoltárnak ritmusa is van! Egy mávalamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem sik példa: Arany Sándor művet kért tanára. A Nagykőrösi Református Tanítóképző (1992– a Mestertől a budapesti Pozsonyi 93), a Sárospataki Református Teológia (1993–94) és a úti templom orgonájának szentelénagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (1996–2016) sére. A zeneszerző ötletet kért, mevendégtanára volt. Kórusai a Kántus mellett a Debreceni Orvostudományi Egyetem vegyes kara (1988–1996), lamot a moll és a dúr felé unilyik zsoltár legyen a feldolgozandó a szlovákiai Fiatal Reformátusok Szövetsége formizált, ezzel beszűkítette alapdallam. Arany Sándor a 141. kamarakórusa (1997–2004) és a nagyváradi Partiumi a hangnemi sokféleségét. genfi zsoltárt javasolta, mire Kodály Keresztény Egyetem vegyes kara (1996–2016), valamint Árokháty Béla visszaállította azonnal válaszolt: az nem jó, abban több alkalommal vezényelte a Debreceni Kodály Kórust a reformáció korabeli egysok a szinkópa! Kodály világosan is. 1999-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2018-ban Kossuthdíjjal tüntették ki. 2022-ben Pálóczi-Czinke István-díjat házi hangnemeket. Ezeknek látta, hogy ha a magyar iskolai énevehetett át. görög elnevezései vannak, a koktatás módszertanának kidolgojón, dór, fríg, mixolíd, eol. Ez a zását karizmatikus diákjára, Ádám sokszínűség benne volt a reJenőre bízza, a legalkalmasabbat formáció hiteles dallamvilágában, a genfi zsoltárokban, sokszor találta meg a feladatra. Galyatetőn néhány hét alatt elkészült a történelmi dicséretekben is. Bartók írja önéletrajzában, hogy az azóta világsikerré lett munka: Módszeres énektanítás. Kodály számára az ősi magyar parasztzene felfedezésében a megújuZoltán élete főművét, a Psalmus Hungaricust Trianon sokkja halás lehetőségét ezek a régi görög hangnemek adták. Kodály intására Kecskeméti Vég Mihály 16. századi prédikátor 55. zsoltártenzív kapcsolata a genfi zsoltárokkal minden bizonnyal ezzel a parafrázisára írta. Idén éppen 50 esztendeje, hogy a debreceni hangnemi megújulással is magyarázható. 1943-ban megszüNagytemplomban először dirigálhattam Kodály remekművét a letett kétkötetes Iskolai énekgyűjteményében tíz genfi zsoltárt Kollégiumi Kántussal, Simándy József felejthetetlen szólójával. közöl. Továbbá hetet talált alkalmasnak arra, hogy kórusfeldolgozást készítsen belőlük különféle apparátusra. A genfi zsoltáHíres Kodály-tanítvány volt Árokháty Béla későbbi lelkipászrok Kálvin ösztönzésére készültek. Francia szövegüket Clément tor, sokoldalú egyházzenész is.

Marot, valamint Kálvin tanítványa, lelkésztársa és egyben utód1939-ben, pontosan a háború kitörésének esztendejében a Juja, Théodore de Bèze írták. Csodálatos magyarra fordításukat goszláv Királyságban lévő Szabadkán kiadták Árokháty magyar Szenci Molnár Albertnek köszönhetjük. A reformáció egyik soreformátus énekeskönyvét. Ez már tartalmazta a hiteles, erekat emlegetett, emblematikus mottója a sola Scriptura, egyedül deti genfi dallamalakot, ritmust, amely különbséget tesz hosszú a Szentírás. Kodály vegyes karai közül is kiemelkedik a Károli és rövid értékek között. A korábbi énekeskönyvünk minden dal28 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| INTERJÚ |

középfokú iskoláinkban az ének vagy hiányzó tantárgy, vagy heti egy óraként eredménytelen, sokszor ellenszenves. Hos�szú nemzedékek máig így szocializálódtak. Lelkészképzésünknek, egyházzenei koncepciónknak mindezek tudatában kell tervezni, hathatósan dönteni. Napjainkban gyülekezeteinkben az egyházi könnyűzene egyre divatosabb. Ne féljünk attól, ha igényes, stílusos gitárzene vagy egyéb hangszer kíséri az éneket! A baj akkor jelentkezik, ha akár a szöveg, akár a zene, netán mindkettő értéktelen, méltatlan, infantilis. Arra kell vigyáznunk, amire Kodály Zoltán hívta fel a figyelmet: „A modernitás azt jelenti, hogy minden eddigi értéket megtartunk, és valamit hozzáteszünk.” Hinnünk kell abban, hogy az idő könyörtelenül megméri, mi az, ami értékes, és kirostálja az értéktelent. Örömmel mondhatom, hogy világhírű zeneszerzőink, élő klasszikusaink, mint Orbán György, Vajda János, Gárdonyi Zsolt ma is képviselik a kálvini örökséget bibliai témájú oratóriumaikkal, orgonaműveikkel. Orgonistáink, mint Pálúr János, Fassang László, Karasszon Dezső, Alföldy-Boruss Csilla és mások, nemzetközileg elismert színvonalon koncertező művészek, egyszersmind gyülekezetben szolgáló kántorok.

Gáspár bibliai szövegére épülő monumentális mű, a Jézus és a kufárok. Kodály tanítványai, mindenekelőtt Gárdonyi Zoltán, Bárdos Lajos, Vass Lajos, Szokolay Sándor teljesítették ki a század református kórusirodalmát.

Hogyan látja az egyházzene helyzetét a 21. században?

Luther szigorú határozottsággal kijelentette, hogy „fiatal teológusok sem valók a prédikátorságra, ha még előbb az iskolában az éneklést nem tanulták és nem gyakorolták”. Ez a lutheri mondat magasra teszi a mércét. Az egyházi zenének, a gyülekezeti éneklésnek a liturgiában a tőlünk telhető legmagasabb szintet kell képviselnie. Az Istent tisztelni kizárólag csak így szabad! Erről beszél Luther. Vajon lelkészeink tisztában vannak-e azzal, mit kell elvárni a kántortól, hogy a gyülekezetének énekes imádsága méltó legyen? Sok lelkész maga is tudja tanítani, vezetni gyülekezetének színvonalas éneklését.

Az orgonakíséret „hab a tortán”. Az éneket tanítani kell! Különösen most, amikor megújult énekeskönyvet vehetünk kézbe.

Tudom, sok helyen, különösen a kis falvakban nincs kántor.

Az egyházkerületek nyári kántorképző tanfolyamai már gyermekkortól várják az egyházzenei szolgálatra örömmel vállalkozókat. Egy másik megközelítés szerint elmondhatjuk, hogy Kodály Zoltán és Ádám Jenő jóvoltából világhíres iskolai énektanítási módszerrel rendelkezünk. Ezzel szemben az alap- és

Egész életét a kóruséneklésnek szentelte. A Magyar Örökség Díjas Debreceni Református Kollégium Kántusának karnagya volt. Hogyan látja a kórusok helyzetét napjainkban?

A kórusok szolgálatában legfontosabbnak a kis gyülekezeti kórusok, a derékhad felemelését látom, hogy a zene betölthesse szerepét a hazai és a határainkon túli régiókban. Újra Kodályt idézem: „Nem az a fontos, hogy ki az Operaház igazgatója, hanem hogy ki az énektanár Kisvárdán! A rossz igazgató előbb-utóbb megbukik, a rossz énektanár évtizedekig is kártékony lehet.” Szeretném átkódolni a Mester szavait: nem az a fontos, hogy ki a Zeneakadémia professzora, hanem hogy ki a kántor Hajdúbagoson. Húsz évig tanítottam karvezetést Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen, ahol kórust is építettünk. Egykori diákjaim közül sokan visszamentek szülőföldjükre, az erdélyi Maros, Hargita megyékbe, hogy a végeken szolgálják „a templom és az iskola” lélekerősítő misszióját. Majd tíz évig gyümölcsöző kapcsolatba kerülhettem a Felvidéken a Fiatal Reformátusok Szövetségének (Firesz) kóruscsaládjával. Ők, de a régió gyülekezetei is, már a kezdettől fogva használták az 1948-as énekeskönyvünket.

Remélem, az újat is megkedvelik. Új énekeskönyvünk akkor tölthetné be történelmi feladatát, ha a Kárpát-medence összmagyar reformátusságának lehetne közös énekes-imádságos könyve.

Ezt nemcsak a kerületi kántorképző tanfolyamok munkálhatnák, hanem egyházmegyei énekes napok is, avatott énektanítókkal, valamint a regionális kórustalálkozók. Lelkészeink, kántoraink, óvodai és iskolai énektanáraink, hitoktatóink, ifi- és cserkészvezetőink hűséges, kitartó szolgálata hosszú távon meghozhatja az eredményt. Így az új énekeskönyvünk lelki áldássá válhat a protestáns énekes anyanyelv ajándékával gazdagítva istentiszteleteinket, liturgiánkat.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 29

| GONDOLATOK |

A húsvéti sír csendje A szerző a Budapest-ÚjpestBelsőváros beosztott lelkipásztora

Az összetörtség csendje. A tanítványok mindent Az evangélisták részletesen beszámolnak a nagyelvesztettek: a Mestert, akit minden gyarlóságuk hét eseményeiről Jézus Jeruzsálembe való bevoellenére őszinte szívvel és teljes odaadással szenulásától kezdve a városban elmondott tanításarettek; az álmaikat, amelyek a római iga alóli szain és a kivégzéséhez vezető lépéseken keresztül badulásról, hatalomról és pénzről szóltak. Jézus és egészen dicsőséges feltámadásának pillanatáig. A az álmaik ott feküdtek összeverve, véresen, életteszombati napról azonban feltűnően szűkszavúan lenül a sírban. A szavak itt már nem segítenek. nyilatkoznak: Máté arról tájékoztat, hogy a vallási A békesség csendje. Az emberek diadalt, megvezetők felkeresték a helytartót, és Jézus sírjának nyugvást vagy összetörtséget láttak a sírban. De őrzésére szólították fel (Mt 27,62–66); Lukács mit látott benne Isten? Mit, amiért megengedte, emlékeztet a törvény által előírt munkavégzési sőt elrendelte Jézus halálát? Elsősorban tilalomra (Lk 23,56); a többi néma csend. békességet. A bűneset után Isten első De ha odafigyelünk, akkor megértjük a „Isten már látta az kérdése az emberhez így szólt: „Hol csend, a sír csendjének üzenetét. evangélium elterjevagy?” (1Móz 3,9) Az ember pedig A diadal csendje. A vallási vedését, emberek millióinak így felelt: „Meghallottam hangodat zetők kezdettől fogva gyűlölték hitre jutását, életük helyreála kertben, és megijedtem...” (1Móz Jézust. Gyűlölték, mert a rendszelását, önfeláldozó 3,10) Az ember azóta is ösztönören kívülről érkezett. Gyűlölték, sen fél Istentől, kerüli őt. És joggal, szolgálatukat, örök mert mást tanított, mint ők. És hiszen a bűn büntetést von maga gyűlölték, mert olyan népszerűségüdvösségüket.” után, a lázadás következménye halál re tett szert, amiről ők álmodni sem és kárhozat. Jézus volt az, aki a kereszten mertek. Ez a gyűlölet indította őket arra, elszenvedte helyettünk a nekünk járó büntetést, hogy megvásárolják Júdás árulását, hogy katoés megbékéltetett minket Istennel. A háború zaját nasággal fogassák el Jézust, hogy hamis tanúkat felváltotta a békesség csendje. állítsanak ellene, hogy Pilátus elé vigyék, hogy azt A várakozás csendje. Jézus mondta: „...ha a kiáltassák a néppel: feszítsd meg! Amikor a római földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga légionista lándzsát döfött Jézus oldalába, a gyűmarad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” lölet görcse lazulni kezdett, amikor a kő odagör(Jn 12,24) Ennek a rövid, ám annál dinamikusabb dült a sír elé, teljesen kiengedett. Meghalt! Vége! példázatnak három fókusza van. Az első a mag A győzelem a miénk! elvetése: ez megtörtént, amikor Jézus megszüleA megnyugvás csendje. Pilátust nem érdekeltett a betlehemi istállóban. A második a mag haték a zsidók vallási ügyei, Jézusról is csak annyit lála: ez is megtörtént, ennek jelképe a sír. A hartudott, amennyit a főpap mondott róla. Az ő felmadik a termés: azon a napon ez még csak ígéret adata Róma érdekeinek képviselete volt: tartsa volt, de Isten ígéretei mindig beteljesülnek. Isten fenn a rendet, szedje be az adót. Minthogy Jézus már látta az evangélium elterjedését, emberek nem vétett a rend ellen, és az adófizetést sem elmillióinak hitre jutását, életük helyreállását, önlenezte, halála nemhogy szükségtelen, de egyefeláldozó szolgálatukat, örök üdvösségüket. nesen káros lett volna a birodalom szempontA vallási vezetők diadalának és Pilátus megjából, amit a helytartó érthető módon ellenzett. nyugvásának csendje az óemberi, önző terméCsakhogy megfenyegették: ha nem ítéli el Jézust, szet bizonyítékai. A tanítványok összetörtségének akkor elveszíti a „császár barátja” kitüntető cícsendje részben szintén óemberi, önző szemponmet, magyarul befeketítik az uralkodó előtt, amitokra vezethető vissza, de újemberi, a szeretetnek a következménye kegyvesztettség lesz, ami gyakorlásra utaló jelek is tetten érhetőek benne. akár halálbüntetéssel is járhat. Jézus sírja – PiláA békesség és a várakozás csendje az újemberi tus számára – a fenyegetés megszűnésének és a természet velejárói.  SZABÓ LÁSZLÓ nyugalom visszanyerésének szimbólumává lett.

30 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| AKTUÁLIS |

Új alkotmány a Zsinaton BALOGH-ZILA TEODÓRA

Az irgalmasság gyakorlása, a jó cselekedetek az egyház legfőbb feladatai. Keresztyén testvérekként pedig méltányosnak kell lennünk egymással, nem csupán felekezeti, hanem ökumenikus szinten is, hangsúlyozta nyitóbeszédében Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke a XV. Zsinat Balatonszárszón tartott ülésének kezdetén.

A sok témát felölelő, kétnapos tanácskozáson az egyház új alkotmányát is elfogadták.

A Zsinat lelkészi elnöke a méltányosság gyakorlásának jó példájaként emelte ki az Ukrajnában dúló konfliktus nyomán kialakult menekültválság és a kárpátaljai gyülekezetek nehéz helyzetének kezelését. Kérte, a gyülekezetek továbbra is viseljenek felelősséget a kárpátaljai reformátusokért, akik erejükön felül segítik a hozzájuk Ukrajna belsejéből érkezőket. A püspök hangsúlyozta, hogy a református gyülekezetek és a Magyar Református Szeretetszolgálat útján több mint 400 millió forint adomány gyűlt össze eddig a rászorulók javára. Felhívta a figyelmet a tiszántúli református gyülekezetek helytállására is, akik a menekülők befogadásában és a támogatások határon túlra juttatásában is nagy szerepet vállalnak.

Balog Zoltán megnyitójában a lelkipásztorok szolidaritásvállalásáról is beszélt. Az MRE 2008 óta működtetett Kárpátaljai Református Lelkész-segélyezési Alapját most a magyarországi református lelkészek adományainak segítségével megnyitják az aktív szolgálatban lévő kárpátaljai lelkipásztorok részére is.

A püspök felhívta a figyelmet a Kárpát-medencei magyar reformátusokat összefogó Generális Konvent által szervezett egységnapra, beszámolt az Országos Óvodaprogramban megújuló 66 óvoda építéséről és felújításáról, aminek köszönhetően 4000-rel több gyermeket érhet el a református egyház. Szólt a Bethesda-kórház és a Károli Gáspár Református Egyetem meg-

újításáról is, a hittanoktatás évéről és a teremtettségi rendről indult párbeszédről, és röviden bemutatta a január elseje óta működő új egyházszervezeti struktúrát.

RÉGI ÉS ÚJ DÍJAK Utoljára osztottak ki zsinati ülésen diakóniai díjakat. A Zsinat 2021 szeptemberében hozott döntése alapján a mostani ülésen Bertalan Lászlónét Juhász Zsófia-díjjal, míg Avar Gábort Kiss Ferenc-díjjal tüntették ki. A következő évektől ezeket az elismeréseket a Kárpát-medencei Református Diakóniai Konferencián vehetik át a kitüntetettek.

A Zsinat az ez évi Dobos Károly-díjakról is döntött. Idén Németh Judit Salgótarjánban és a környéki szórványban végzett lelkészi munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Az idei Makkai Sándor-díjakat, amelyeket évről évre a református pedagógiában végzett kiemelkedő munkáért adnak át, Ábrahám Angéla, Orbán Kálmánné és Majoross Béla nyerték el. Imre Sándor-díjjal Mészáros Károly gazdagodott, akinek a református iskolaügyért végzett munkája kiemelkedő példa mások számára.

Mivel 2022 a hittanoktatás éve, a Zsinat közössége úgy látta jónak, ha a hittanoktatók munkáját elismerő kitüntetést alapít. A Molnár Miklós-díjat a Református Pedagógiai Intézet egykori lelkészigazgatójáról nevezték el.

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 31

| AKTUÁLIS |

ÚJ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY ÉS ÚJ JOGTANÁCSOS

KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTÉS

Új egyházi alkotmánytörvényt fogadott el a Zsinat. Az alkotmány korábbi számos módosítása után az egyházi vezetők úgy látták, nem módosításra, hanem új törvényre van szükség. A most elfogadott egyházi alkotmány május elsején lép hatályba.

Szólláth Bernadett személyében új jogtanácsosa is lett a Zsinatnak. A Dunamelléki Egyházkerület jogtanácsosa január elseje óta már megbízottként vitte a Zsinat jogi ügyeit, most azonban az egyházi képviselő-testület támogatását is megkapta.

Öneszmélés és demonstráció – így foglalható össze az a Kárpát-medencei református missziói terv, amelyet Szesztay Ádám tárt a zsinati ülés résztvevői elé. Szesztay Ádám a Generális Konventtől azt a megbízást kapta, hogy egy tizenegy fős Kárpát-medencei munkacsoporttal dolgozza ki a magyar reformátusok közös missziói stratégiáját. A kutatáson és eszmecserén alapuló tervezet a reformátusok erősségeit – spiritualitás, intellektualitás, kommunikáció és cselekvő szeretet – rendelte hozzá a Kárpát-medencében megtalálható egyházi közösségeink minőségéhez, az egymással, a többségi társadalommal és a külvilággal viselt kapcsolatához. A végeredmény egy kiáltvány jellegű stratégiai vitairat lett, amely az egyház szellemi műhelyként való működését, a kialakult egyházi intézményrendszert a cselekvő szeretet megvalósítását, a testvérgyülekezeti kapcsolatok megerősítését és egy Kárpát-medencei tudományos kutatóhálózat létrehozását is sürgeti.

PERSELYADOMÁNYOK Döntöttek a 2022-es és 2023-as októberi országos persely­ adományokról is. Ebben az évben a Rásonysápberencsi Református Egyházközséget támogatják a magyar gyülekezetek adományaikkal, amelyből Árpád-kori templomukat újítják fel az abaúji reformátusok.

KÁRPÁTALJAI ÉS KOREAI VENDÉGEK

JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS ÉS EGY SZÁZALÉK A lelkészek jövedelemkiegészítéséről is szó esett a kétnapos ülésen. A támogatás kistérségi jellege megszűnt, a támogatás ötvenezer forintos alapösszegét minden gyülekezeti lelkész megkapja, a további juttatásokról az egyházkerületek döntenek.

ISKOLAI HITTAN ÉS OKTATÁSFEJLESZTÉS A hittanoktatásról és az oktatásfejlesztésről Bruckner László, az MRE Oktatási Szolgálatának vezetője számolt be. Elmondta, jelenleg 150 ezer fiatal vesz részt református hittanoktatásban, közülük 70 ezren református intézményben tanulnak. A vezető úgy tapasztalja, az iskolai hittanoktatók feladata túlnyúlik azon, hogy csupán a tantárgyat igyekezzenek jól oktatni: az iskolákban sok esetben lelkigondozókként tekintenek rájuk. Bruckner László hangsúlyozta, a szolgálat célja, hogy minél inkább a gyülekezeti közösségekhez kössék a hittantanárokat, és általuk a diákokat is. Arról is beszélt, jelenleg 38 református gimnázium és 32 református szakközépiskola működik az országban, ami megmutatja, hogy a szakmát adó képzések területén több református iskolára lenne szükség, hiszen a társadalom legszélesebb rétegét a szakképzés révén lehet elérni.

32 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

A balatonszárszói ülés vendége volt Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka is, aki Zán Fábián Sándor püspök és a kárpátaljai reformátusok nevében mondott köszönetet a Magyarországi Református Egyház személyes, lelki és anyagi támogatásáért. „Az a történelmi pillanat, amelynek tanúi vagyunk, rendkívül szomorú, ugyanakkor megmutatja a testvéreinket, akik mindenben segítenek” – fogalmazott a főgondnok.

Nagy Béla beszámolt azokról az ukrán törvényekről, amelyek az adományok kiosztását nehezítik, illetve arról a pozitív csalódásról is, amelyről az Ukrajna belsejéből hozzájuk érkező ukrán menekültek beszélnek: nem gondolták, hogy ennyi szeretettel fogadják őket a kárpátaljai magyarok.

A háborús konfliktus elől menekülőket és a kárpátaljai reformátusokat támogató dél-koreai delegáció is a Zsinat vendége volt április 6-án Balatonszárszón. A Koreai Presbiteriánus Egyház küldöttsége, a budapesti koreai gyülekezet lelkipásztora és a 200 koreai protestáns egyházat tömörítő Koreai Diakónia tisztségviselői azért utaztak Magyarországra, hogy kifejezzék szolidaritásukat és felmérjék, hogyan tudják tovább segíteni a háború miatt szenvedőket. „A koreai egyház folyamatosan imádkozik annak az országnak lakosaiért, akiket személyesen nem is ismer. Ha lehetőségünk van rá, szeretnénk segíteni ennek a megtört közösségnek az újjáépítésében” – fogalmazott Bo Hyun Kim, a legnagyobb koreai protestáns közösség, a Koreai Presbiteriánus Egyház főtitkára.  FOTÓ: HURTA HAJNALKA

| INTERJÚ |

A hit határozza meg a jogot, és nem fordítva FEKETE ZSUZSA

Szólláth Bernadettet, a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosát, a Hold utcai református gyülekezet tagját, 2019 óta saját irodáját vezető ügyvédet választották meg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosává a zsinat április 6-i ülésén Balatonszárszón.

Mandátuma 2026-ig szól. Keresztyén református magyar ügyvédnő – így fogalmazott magáról röviden a testület tagjai előtt.

Miért tartotta fontosnak, hogy éppen ezt hangsúlyozza a bemutatkozásában?

Ez a sorrend meghatározza az életemet, és zsinórmértéket ad, hogy mit jelent számomra a református keresztyén lét.

Alapvető fontosságú az életemben az önismeret, az önreflexió, a megújulásra való képesség és a visszatérés a gyökerekhez.

Ezt a szüleimtől, nagyszüleimtől hoztam örökül, hálás vagyok érte, hogy hitben neveltek fel. Az egész életemet a hit, a hazaszeretet, valamint a hivatásom iránti elkötelezettség határozza meg.

Az ember alkotta törvények változóak, azonban a Szentírás törvényei állandóak.

Nekünk a „mozgó törvényekhez” is kell alkalmazkodnunk.

Isten törvényei a keresztyén ügyvédeknek zsinórmértéket adnak, és ezt tudnunk kell érvényesíteni az egyházjogban is. Erre törekedtünk a jogi bizottsággal folytatott közös munkánkban is az egyházi alkotmánytörvény felülvizsgálatakor, a Zsinat pedig elfogadta az új alkotmánytörvényt. Nemcsak a választójogi törvényünk, hanem az egyház teljes jogrendje felülvizsgálat alatt van. Nem a jognak kell a hitet meghatároznia, hanem a hitnek a jogot, ezt az értékrendet tartjuk szem előtt a jogszabályok megalkotásakor.

Melyek lesznek a legfontosabb feladatai zsinati jogtanácsosként? Az előzőekből látszik, hogy rengeteg a tennivaló.

A munka egyik részét teszi ki a folyamatban lévő jogalkotás, ami hatalmas feladat, ebbe kapcsolódtam be tavaly nyáron. A jogalkotási munka mellett az operatív tevékenységek jogi segítése az alapvető feladatom, amelyben a Zsinat jogi osztálya segíti a munkámat. Az intézmények átvétele, a szerződések megkötése, valamint a különböző jogi eljárásokban való képviselet is a munkám részét képezik. Ezek széles körben meghatározzák a feladataimat, hiszen a teljes közegyházat képviselem.

Miért van szükség arra, hogy az egyháznak saját törvényei legyenek, nem elegendő a polgári jogrend?

Az egyház kiemelten fontos szereplője a társadalomnak, ugyanakkor olyan többlet­ értékekkel, -elvárásokkal és értékrenddel bír, amelyek a Szentíráson alapulnak. Az állami jogrendnek nem feladata a Szentíráson alapuló értékrend közvetítése, bár keresztyén nemzeti államban élünk, ahol az alkotmány, az alaptörvény is nevesíti ezt az értékrendet. Az állam azonban alapvetően felekezetileg semleges. A mi feladatunk, hogy keresztyén értékeinket belefoglaljuk az egyházi jogszabályokba.

Milyen kézzelfogható példák vannak, amelyek egészen más megítélés alá esnek az egyházi jogban a világihoz képest?

Nagyon izgalmas például, hogy az egyháznak saját bírósága van. Az egyházi bíróság döntéshozatali rendjét a saját törvényeink határozzák meg. Számos olyan bírósági ügy van, amely az állami joggal nem ütközik, de az egyházival igen. Gondolok itt például a különböző fegyelmi vagy felelősségre vonási eljárásokra azokban az esetekben, amelyekről az állami jog nem rendelkezik, de éppen a keresztyén többletértéket képviselik.

Jó példa erre a házasság felbontása, amely a polgári jogrend szerint nem családjogi jogsértés, az egyházban azonban annak minősülhet. Az egyházi bíróságoknak körültekintően kell ezekben az esetekben eljárni és megítélni, hogy egy házasság megromlásához milyen folyamatok vezettek, az kinek róható fel. Ha lelkész terhére állapítható meg, akkor az egyházi törvényekben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazzák. Ez azért fontos, mert a házasság az egyházban olyan intézmény, amely különleges védelem alatt áll. Súlyos esetben a lelkészről levehetik a palástot, vagyis nem szolgálhat többé lelkipásztorként.

Mi kell ahhoz, hogy jól működjenek az egyházi törvények?

Az ember alkotta szabályok mulandóak, igazodni kell a változó környezethez, amelyben élünk, és ennek meg kell jelennie az egyházi jogi szabályozásokban is. Gyakran módosításokra van szükség, ezt az élet munkálja ki.  FOTÓ: HURTA HAJNALKA 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 33

| GONDOLATOK |

Asszonyok a feltámadás hírvivői A szerző református lelkész, Szinnyei József-díjas könyvtáros

Abban az ókori társadalomban, amelyben Jézus Mind a négy evangélium részletesen leírja ezt a élt és munkálkodott, a nőkkel szembeni előítélet húsvéti történetet. Lássuk, miként válnak a távolés megkülönböztetés az élet minden területére kiról szemlélődő, csöndes, csüggedt siratóasszoterjedt. Jézus ezeket a korlátokat döntögette, aminyokból boldog hírnökök, akik boldog bizonyoskor meggyógyította a vérfolyásos asszonyt, vagy sággal lesznek az evangélium hirdetői! Ezek az szóba állt a kútnál a samáriai asszonnyal, vagy felasszonyok négy stáción mentek keresztül ebben a támasztotta Jairus leányát. történetben. Keresték a megfeszített Jézust, megAz asszonyok nem látták a feltámadást, a titok hallották az üzenetet, elhitték azt, és találkoztak titok maradt. A feltámadás ténye nem taaz élő Jézussal. pasztalati valóság volt nekik, hanem Az asszonyok távolról figyelték a az üzenet tartalma. Elhitték, amit keresztet, később összetörve, szo„Az asszonyokat pedig az angyalok mondtak, és azonmorúan a sírral szemben ültek, így szólította meg az annal cselekedtek. Nem kezdmajd várták, hogy a szombat gyal: Ti ne féljetek! tek el elmélkedni, hanem elmúltával, húsvét hajnalán Mert tudom, hogy a megfeszített nagy örömmel elfutottak, a hagyományokban gyöJézust keresitek. Nincsen itt, mert hogy megvigyék a hírt takerező végső tisztességet feltámadt, amint megmondta. […] És nítványainak. Nem törődtek megadhassák az ő szeretett menjetek el gyorsan, mondjátok meg vele, hogy nevetség tárgyai halottuknak. Hálás ragasza tanítványainak, hogy feltámadt a lesznek, hogy üres fecsegéskodással keresték Jézust a halottak közül, és előttetek megy nek tartják a beszédüket. A hit csalódás, a kereszthalál kuGalileába: ott meglátjátok őt.” mindig abban mutatkozik meg, darca után is. A közelében akar(Mt 28,5–7) hogy komolyan vesszük-e, amit Istak lenni halálában annak, akinek a ten üzen nekünk vagy sem. követői voltak, akinek hallották a beszéÉs íme, Jézus szembejött velük és meglátták deit, a bizonyságtételeit Isten országáról, akinek őt, felismerték és leborultak előtte. Az élő Úr jött látták a csodáit, aki közöttük szolgált, tanított. velük szembe, aki legyőzte a halált, a bűnt, a kárAkivel megtörténhetett mindaz, amire nem száhozatot, az ördög minden hatalmát. Nem azért mítottak, pedig előre megmondotta. Lelkileg ők is hittek, mert látták, hanem hittek a róla elhangzott vele haltak, csukott szemmel és bezárt fülekkel a bizonyságtételnek, ezért meglátták őt. Jézustól sírban keresték az Élőt. megerősítést kaptak, hogy bátrabban végezzék a Legnagyobb megdöbbenésükre a sír üres volt, küldetésüket, hitelesítve mindazt, amit az angyaés két angyal várta őket. Claus Westermann német loktól hallottak, mert szó szerint megismétli az teológus szerint az angyalok (άγγελος=angelosz, isteni parancsot: „Ne féljetek! Menjetek el, adjátok azaz hírnök, küldött, isteni követ) áthidalják a térhírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és beli és időbeli távolságot Isten és az ember között. ott meglátnak engem.” (Mt 28,10) Feladatot, külAzoknak az embereknek, akikhez a követ eljött, detést kapnak Jézustól, céljuk lesz az evangélium távozáskor megnyílik a szemük, megváltoznak, hirdetése, embertársaik szolgálata. megtapasztalhatják az Istentől küldött segítséget, A Szentíráson keresztül ma is szól hozzánk Isten rögtön eszükbe juttatva a betlehemi pásztorokat. üzenete, rendszeres bibliaolvasóként kereshetjük Milyen csodálatos, hogy Isten legnagyobb tetteiről őt. Ha nyitott szívvel olvassuk és értő füllel hallgata legkisebbek értesülnek először az angyalok által! juk Isten Igéjét, akkor megértjük a húsvéti evangéliAz elesettek, a gyengék, az ókori jogértelmezés umot, a hitünk cselekvésre indít bennünket. Sokan szerint a számkivetettek, a törvényen kívüliek hallvágynak ennek a történetnek a végére, de kevesen ják legelőször Isten üzenetét. A biztatást: ne féljeindulnak el ezen az úton. Légy ma te az első, kedtek! Az örömhírt: feltámadott! A feladatot: menjeves Testvérem! Ámen!  KOVÁCSNÉ PÁZMÁNDI ÁGNES tek el gyorsan, és mondjátok el másoknak!

34 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| KITEKINTŐ |

Maradnunk kell és túlélni

WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

A szíriai polgárháború napjaink egyik legsúlyosabb, elhúzódó konfliktusa, a válság sújtotta területen a politikai rendezés továbbra is elérhetetlennek tűnik. A halálos áldozatok száma meghaladja a hatszázezret, az országot több mint hat és fél millióan hagyták el. A szír menekültek legnagyobb része a szomszédos országokban – Jordániában (670 ezer), Libanonban (844 ezer) és Törökországban (3,65 millió) – tartózkodik menekülttáborokban, de százezrek vándoroltak át a Balkánon is, hogy Európában találjanak új hazát.

A szíriai örmény kisebbségből azonban alig néhányan választották ezt az utat, inkább Örményország felé indultak el, ahol örömmel fogadták az érkezőket, mivel az ország saját lakossága a kivándorlás miatt 3,6 millióról mára hárommillióra csökkent.

A háború előtt mintegy 90 ezer örmény élt Szíriában, kétharmaduk Aleppóban. Sokak felmenői között voltak olyanok, akik 1915-ben menekültek el Törökország területéről, amikor elkezdődött az örmények lemészárlása. Tömegesen deportálták őket a Deir ez-Zor sivatagba, és akik túlélték az embertelen körülményeket, szíriai városokban kerestek menedéket.

Eleinte sátrakban, kunyhókban laktak, de hamarosan iskolákat, templomokat húztak fel, és csak ezután fogtak bele saját házaik megépítésébe. A gyülekezetközpontú közösségi gondolkozás máig jellemző az örmény népre, identitásunkat Isten házában, örökké érvényes ígéreteiben találják meg.

Az aleppói Bethel gyülekezetet 1922-ben alapították, majd 1923-ban iskolát is létrehoztak, az évek során további templomok is épültek. Gyökeret eresztettek, új hazájukban hűséges szír állampolgárokká váltak, és miközben megpróbálták túlélni családjuk tragédiáját, soha nem adták fel reményüket, hogy egyszer visszatérhetnek szülőföldjükre. A polgárháború

a többség számára egy évszázadnyi történelem végére tett pontot, újra a menekülés, a félelem árnyékolta be napjaikat.

Az elvándorolt örmények közül sokan vágynak vissza Szíriába, és ha körülményeik lehetővé teszik, valóban vissza is térnek, mert úgy érzik, ez a kötelességük: diaszpórájuk az örmény civilizáció fontos ágát képezi, amelyet meg kell őrizni. Szíriában az örmények száma jelenleg 30 ezer körül van.

A Szíriában élő örmény közösség egyik legismertebb képviselője Haroution Selimian, az Aleppóban lévő Bethel gyülekezet vezető lelkésze, a Szíriai Örmény Református Egyházak Közösségének elnöke, amellyel a Magyarországi Református Egyház partnerkapcsolatot ápol. Húsvét közeledtével az aleppói örmény keresztyének múltjáról és jelenéről beszélgettünk a lelkésszel.

– Tagjaink többsége azoknak az örményeknek a leszármazottja – mondta Haroution Selimian –, akik az 1915-ös népirtás során Anatóliából Szíriába menekültek. Számukra Aleppó volt az első állomás. Az ide érkező nagyszámú örmény menekült tette a várost az örmény protestáns közösség központjává Szíriában. A lelkész a polgárháború után is a helyben maradás mellett döntött, nem hagyta el szolgálati helyét, fáradhatatlanul dolgozik, hogy segítse hazája keresztyéneit a hanyatlást 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 35

| KITEKINTŐ |

eredményező rombolás után is életben maradni. Az örmény közösség óriási veszteségeket szenvedett el, sokan meghaltak vagy elvesztették otthonaikat, munkahelyeiket. A kormány 2016-ban visszaszerezte ugyan Aleppót, de a lázadók még évekig támadták a várost. Alagutakat ástak a lakókörzetek alatt, ahonnan bombatámadásokat hajtottak végre, megsemmisítve a város vízellátásának nagy részét. A katasztrofális gazdasági helyzet miatt a fiatalok elhagyták a települést.

AZ ÁRVÁKÉRT, A JÖVŐÉRT Haroution Selimian elmondta, rengeteg árva gyerek van Szíriában, szörnyű dolgokat éltek át, sokan saját szüleiket temették el. A háború a templomokat sem kímélte. A vezető lelkész arról számolt be, hogy területükön a keresztyén vallási kisebbség megmaradását, az újrakezdést, az oktatási, egészségügyi infrastruktúra újjáépítését a Hungary Helps Program támogatja a Magyarországi Református Egyházzal együttműködve. A támogatás keretein belül került sor a szétlőtt református Emmanuel- és Bethel-templom renoválására és egy többfunkciós épület létesítésére a Bethel gyülekezethez tartozó ingatlanon. Játszótér, sportpálya létesült a szíriai reformátusok leánykollégiumának udvarán, ezen kívül további helyszíneken összesen hat örmény református iskolaépület felújítása történt meg: négy Aleppóban, egy Kessabban (az örmények történelmi területén) és egy Damaszkuszban. Az iskolák mindegyikében együtt tanulnak a keresztyén és a muzulmán diákok.

Az itt tanítók arra törekszenek, hogy a magas követelményrendszerrel működő iskolák olyan szemléletet alakítsanak ki, amely alkalmassá teszi a végzős diákokat községeik átalakítására az együttműködés reményében, a vallási különbözőségek ellenére.

A TEMPLOM A LELKI TÁPLÁLÉK HELYE A háború alatt az aleppói örmény református templomok is megsérültek. 2016-ban az Emmanuel-templom megrongálódott, miután január 17-én reggel militáns csoportok rakétatámadást intéztek a város Munshieh, az Azizieh és Saad Jabri negyede ellen. A templomot néhány órával a vasárnapi istentisztelet után érte találat. Áldozatok nem voltak, idézte fel az eseményeket Selimian, de a templom teljes tetőszerkezete megsemmisült. A Bethel-templomot tíz év alatt több mint négyszer vették célba.

Mára mindkét templom helyreállítása befejeződött.

A közösség lelki táplálékának forrása a templom, ezért minden vasárnap reggel három istentiszteletet tartanak az aleppói örmény református közösség három különböző templomában, és hármat hét közben. Különböző korosztályoknak tartanak istentiszteleteket, a gyerekeknek fél 10-től, a felnőtteknek 10 órától, az ifjúságnak fél 12-től. Szerdánként külön a nőknek van lehetőségük egy-egy istentisztelethez csatlakozni, keddenként 36 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

bibliatanulmányozásra gyűlnek össze a felnőttek és fiatalok, péntekenként ifjúsági istentiszteletre kerül sor. A vasárnapi iskolások, ifjúsági csoportok rendszeresen kapcsolódnak a vasárnap délelőtti istentisztelethez, és énekeket, verseket, bizonyságtételeket, valamint színdarabokat mutatnak be. A fiatal házaspárok találkozói heti rendszerességgel működnek. Gyakran szerveznek ezen kívül evangélizációs istentiszteleteket vendégprédikátorokkal, és zenei együtteseket hívnak meg a világ minden tájáról.

Az Örmény Református Egyházak Közösségének nyári tábora 2021 nyarán nyitotta meg a kapuit a gyerekek előtt.

ÚJ ÉPÜLETEK A JÖVŐÉRT Az új és kibővített örmény egészségügyi központ átadása is megtörtént. A háború ideje alatt gyakran váltak az egészségügyi ellátó intézmények terrorista cselekmények célpontjaivá, így a sérültek ellátását a templomokhoz tartozó ingatlanokon igyekeztek megoldani.

| KITEKINTŐ

|

NÉVJEGY Haroution Selimian lelkipásztori szolgálata elhívással kezdődött 1982ben, amikor 19 évesen a Christian Endeavor (CE) ifjúsági lelkigyakorlatán Isten megszólította Pál apostol megtérésének történetével. A damaszkuszi úton történt pálfordulás hatására megváltozott az élete, Jézus Krisztust személyes Megváltójának fogadta el. Saját népe szenvedését látva megszületett benne a tenni akarás, különösen mivel rádöbbent, hogy az örmények, valamint a többi kisebbség társadalmi diszkriminációtól szenved, fiataljaiknak nincs esélye a tanulásra, és emiatt egy egész generáció veszhet el. Kialakult benne a meggyőződés, hogy Istent lelkészként szolgálja, mert így tudja a legtöbb szeretetet adni az embereknek.

Nehéz életút áll mögötte, de 30 év után is biztos az elhívásában. 1992-ben végzett a McCormick Teológiai Szemináriumon Chicagóban, majd meghívást kapott az Aleppói Örmény Református Bethel Gyülekezet kuratóriumától a lelkészi szolgálatára.

Új közösségi teret kapott a Bethel-templom, amelyet lelki alkalmak, gyülekezeti rendezvények céljaira használnak. A korábban lakásméretű helyiség hatalmas térré növekedett irodákkal, konferenciatermekkel, könyvtárral és egy vendégházzal.

Mindezek a létesítmények biztonságos környezetet teremtenek a keresztyén családok számára, és a jövő reménységét közvetítik a következő generációnak, hogy a fiatalok lássák, érdemes az otthonukba visszatérni, véli Selimian. A térségben megmaradó keresztyének példát mutatnak a környezetüknek és a világnak, hogyan érvényesülhet a türelem és a béketeremtés. A két nagy vallás, az iszlám és a keresztyénség egymás mellett él, párbeszédet folytat a harmonikus kooperáció lehetőségéről. Selimian gyülekezete mindenkinek szolgál, vallására való tekintet nélkül, hiszen a háború után sokan keresnek megoldást traumáikra Istennél, ám a mély lelki sebek meggyógyítása az Igével, a közösség erejével is hosszú távú feladat, emelte ki a lelkipásztor, akinek szilárd meggyőződése, hogy Isten ezekre a feladatokra rendelte az életét. A krisztusi szeretetet adja tovább a sokat szenvedett embereknek.

– A háború előtt a közösségeink nem voltak vegyesek – idézte fel Selimian a korábbi évek tapasztalatait. – A keresztyének külön éltek a muszlimoktól, a muszlimok elkülönültek

a keresztyénektől. De a háború alatt a közösségek sokkal nyitottabbá váltak egymás felé. A koronavírus-járvány idején például sok muszlim jött be a gyülekezet udvarára egészségügyi csomagért. Ma már sok muszlim diák választja a gyülekezet iskoláját, hogy minőségi oktatásban részesüljön.

A lelkész szerint ott olyan értékeket tanulnak meg a diákok, amelyek segítenek nekik jobb állampolgárokká válni. A keresztyének a háborús időkben megtanultak szolgálni azoknak, akik nem ugyanazokat a vallási értékeket követik, mint ők – magyarázta Selimian, majd hozzátette: – Ez komoly kihívások elé állította Krisztus követőit. A kiegyensúlyozottabb és emberibb élethez a közösségeknek közel kell lenniük egymáshoz, ha együtt tanulnak, dolgoznak, elfogadóbbá válnak, és ez segíti a jövőt. A keresztyén egyház több mint kétezer éve van jelen Szíriában, az első templom a damaszkuszi volt. Ha ez az egyház ennyi éven át szenvedéssel és üldözéssel együtt túlélt mindent, kitartott és megmaradt, akkor nekünk is maradnunk kell és túlélni – fűzte hozzá. – Ez a háború nem az első volt és nem is az utolsó. Szíriához tartozunk, mert ez a mi hazánk is.

Amikor arról kérdeztük, hogy egy évtizedet meghaladó polgárháború okozta szenvedéssel a háta mögött mit mondana nekünk, akiknek a szomszédjában hetek óta háború zajlik, megrendülve válaszolta: – Mint a szörnyű háborút átélő szíriai nép tagja, elmondhatom, hogy a szenvedés és a fájdalom megérlelt minket érzelmileg, szellemileg és lelkileg. A kínnak és a megpróbáltatásnak célja van. Hisszük, hogy Isten munkálkodik az életünkben, hogy kegyelmet és bölcsességet teremtsen a gyötrelem és a depresszió káoszából. A szenvedés katalizátor, amely lelki változást eredményez. Isten a nehézséget arra szánja, hogy szerető karjaiba vonzzon. Ezáltal kapunk „kiképzést“ az engedelmességre, kimunkálja jellemünket. Könyörületes Istenünk és Megváltónk bensőséges kapcsolatot alakít ki önmagával, mások fájdalmainak megértését, továbbá érettséget a szolgálatukra, kitartást a nehéz időkre és reményt a jövőre nézve.  FOTÓ: BETHEL ÖRMÉNY REFORMÁTUS GYÜLEKEZET 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 37

| GONDOLATOK |

Jézus előtt vagy után?

A szerző a Nyírségi Református Egyházmegye esperese

még akkor is érvényes, ha olykor olyan tapaszAz ünnepi események végiggondolása után ez a talásaink vannak, amelyek azt sugallják, hogy kulcskérdés. Igaz, hogy ez már a nagyheti esemé„csak” mögöttünk vagy mellettünk halad az Úr. nyeket megelőzően eldőlt. Jézus háromszor kinyiNem. Ő következetesen, változatlanul, bizonyoslatkoztatta, hogy ő előttük megy. Minden tekintetságot és biztonságot adó módon halad előttünk. ben elöl megy. A tanítványokat megpróbáló napok Ez adja meg keresztyén élettartásunkat, ez nagy előlege az volt, amit így mondott: „Előttetek teremti meg a megmagyarázhatatlan és értelmegyek Galileába.” És ennek nemcsak egy rövid, mezhetetlen helyzetekben az esélyünket. Világnéhány napos eseménysorozatra nézve van megjárvány vagy nemzetek közötti háborúk határozó ereje, hanem a nagypéntek, majd idején. Gazdasági elnehezüléskor. a húsvét, sőt, a mennybemenetel „»...előttetek meCsaládi viszonyulások váratlan utáni állandósult tanítványi létre gyek Galileába.« Ennek megváltozásakor. Amikor tartvonatkozóan is. A feltámadás nemcsak egy rövid, néhány hatatlanul felpörögnek a napi ennek a Jézus állandósult jelennapos eseménysorozatra nézve események, de akkor is, amikor létének, előttünk haladásának van meghatározó ereje, hanem a lelassulás tarthatatlan vona pecsétje. A keresztre feszítés, a nagypéntek, majd a húsvét, tatottságot idéz elő. Jézus elöl eltemetés után visszahúzódó sőt, a mennybemenetel utáni megy. Az, ami nagypénteken és tanítványok elé áll Jézus, hiszen húsvét napján történt, lényegékétszer is megjelenik közöttük, állandósult tanítványi létre ben ennek a feltételét adta meg. hogy biztosítsa őket arról, hogy a vonatkozóan is.”

Odaállt az ítéletre előttünk az Atya program, a megváltás programja nem elé. Odament az általunk halálnak neveváltozott. Isten országa eljött, s az ebbe az zett állapotba előttünk. És megnyugtató módon országba való meghívásra szól a küldetésük. Sőt, nemcsak felborzolta a pusztító halált, hanem tanítványi létük értelme is ez. De újra kell tanulniuk feltámadásával le is győzte azt. Ma azt mondaazt, hogy az Úr elöl megy. Akkor is, ha félelemtől nánk, érdemessé vált arra, hogy előttünk menjen. meghatározottan csak a zárt ajtók biztonságát Valójában azonban mindig is ő volt az, aki erre látják. Jézus eléjük áll, nemcsak mondja, hanem a érdemes volt. A világ teremtése rá nézve jöheteremtés erejével egyben adja is: „Békesség nektett létre, minden általa és érte lett. Benne volt a tek!” Csak úgy, mint a teremtéskor: „Legyen vilámegtartatás esélye, és valóságos megérkezésével gosság! És lett világosság.” Előttük megy akkor a garanciája is. Így lett szent törvényszerűséggé a is, amikor Emmaus felé tart két reményvesztett szenvedés napjaiban adott kijelentés: „...előttetek tanítvány. Melléjük szegődve megy előttük úgy, megyek Galileába.” mint a pusztai vándorláskor népével haladó Isten.

2022 húsvéti ünnepkörében ez változatlanul Akár tűz- és felhőoszlopban is. Akkor is, amikor a érvényes: ő előttünk megy! A háborús helyzet halászatban újra küzdő tanítványaihoz megy, hogy végét áhítóknak, a rombolást elszenvedőknek, rögzítse bennük a biztonságot adó jelenlétét: előta halottaikat elgyászolóknak, családi életet keztetek megyek. dő fiatal pároknak, fokozatosan erejüket vesztő Ezért kiváltság Jézus tanítványának lenni a időseknek, érettségi vizsgára készülő ballagó feltámadás utáni hetekben, s majd a későbbi diákoknak. Előttük megy a református óvodákba nemzedékekben, sőt, ma is! Hiszen a program gyermekeik számára nagyot remélő családoknak. tartalma nem változott meg. A programot adó Milyen jó, hogy előre megmondta! Mennyire irÚr lehetőségei nem lettek korlátozottabbak. Azt galmas, hogy újra mondta! Mekkora erőforrás ez ígérte, és ez nem szenvedett csorbulást, váltomost nekünk, mai tanítványainak, hogy minden zatlanul érvényes a kijelentése: előttetek meidőre, minden helyzetre nézve vállalja javunkra, az gyek. Nem követlek titeket, nemcsak alkalmilag érdekünkben: előttetek megyek.  GAÁL SÁNDOR csatlakozom be, hanem előttetek megyek. Ez

38 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| DIAKÓNIA |

Az eljövendő boldog idők hírnöke ILLÉNYI ÉVA

A rák a második vezető halálok világszerte. A hospice-házakba – köztük a keresztyén hátterű Majosházai Hospice Házba – akkor kerülnek a betegek, amikor a gyógyulásra már végképp nincs esély.

Polcz Alaine, a magyar hospice-mozgalom elindítója szavaival: „Az élet természetes része a halál.

Ideje van a meghalásnak, ezt sem siettetni, sem elhúzni nem szabad…”

Hogyan lehet elfogadni az elfogadhatatlant, miként lehet megélni a gyászt, és hogy lehet újrakezdeni az életet társunk, szüleink, esetleg gyermekünk elvesztését követően? Talán nem véletlen, hogy éjjel arra ébredtem, milyen jó lenne segíteni a barátnőmnek, aki épp halálos beteg édesanyját ápolja.

Riportra készülök a Majosházai Hospice Házba, ott majd megkérdezem: mi adhat vigasztalást, amikor az utolsó hetekben ott ülünk a szeretteink mellett. Szorongás kerít hatalmába, az elmúlástól való félelem mindannyiunkban nagyon erős. Hogy lehet ezzel a halál közvetlen közelében megbirkózni? Miközben ezek a kérdések foglalkoztatnak, érkezik az sms, a barátnőm anyukája meghalt.

AZ ERŐTLENEK GYENGESÉGEIT HORDOZZUK Polcz Alaine fogalmazta meg ezt is: „A hospice célja: visszaadni a halál méltóságát, segíteni a beteget és a családot, hogy nyílt kommunikációval tudjanak élni a halál elfogadásában.”

A fájdalom és az elmúlás árnyékában hogyan beszélhetünk a húsvétról, a feltámadás ünnepéről? – ezekkel a gondolatokkal állunk meg Majosházán a modern épület előtt, amelynek

homlokzatán ez az Ige áll: „Az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk.” (Róm 15,1) Az ajtóban Kontha Benőné Molnár Piroska, a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia elnöke, a Majosházai Hospice Ház alapítója fogad bennünket, aki alig néhány hete vette át az Értékteremtő Közösségekért díjat, korábban pedig a Polcz Alaine Emlékérmet, a haldoklókkal foglalkozók legmagasabb hospice-szakmai kitüntetését. Csaknem huszonöt éve dolgozik a gyógyíthatatlan betegek utolsó életszakaszának meg­ szépítéséért, a veszteséggel küzdő családok támogatásáért.

Az ebédlőben az intézmény vezetője a 86 éves Irénke nénivel beszélget, aki tavaly október óta a ház lakója. Az asszony kerekesszékben közlekedik, a mély fájdalom nem takarta el egykori szépségét – fotós kollégám örömmel kapja lencsevégre. Irénke néni szívesen mesél. – Nagymamám keze is ilyen eres volt, mindig mondta: „A tiéd is ilyen lesz, ha egyszer megöregszel, kislányom.” Amikor ránézek a kezemre, mindig ő jut eszembe, kilencvenévesen halt meg tiszta, ép elmével. Nagyon szerettem őt. Én is megöregedtem. Már egész jól gurul ez a kocsi alattam, csak a huppanón nem megy – mosolyog. Az ebédlőben 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 39

| DIAKÓNIA |

él át. Az elmúlás előtti szakaszban sok minden megkérdőjeleszinte mindenhol ott a sárga nárcisz. Meg sem említi a betegződik: értelmes életet éltem, jó ember voltam? Nagyon fontos, ségét, csak annyit mond még: – Jól vagyok, várjuk a húsvétot, a hogy segítsük a betegeket abban, hogy megtalálják a válaszoszobatársakkal töltöm majd az ünnepet. Nekem nincs gyerekem, kat, hogy békés legyen az elmúlás. Itt, Majosházán ezen dolcsak egy öcsém, ő és a gyerekei látogatnak. De itt nagyon jól érgozunk – mondja Piroska, aki maga is megküzdött a rákkal, és zem magam Piroskának köszönhetően, mert ő tünemény. Sok ebben a súlyos betegségben veszítette el családtagjait. hasonló intézetnek kellene lennie ilyen vezetővel, aki megértő, – A hospice-ellátás nehéz munka, de mindennap látjuk a és szereti az időseket – ezt a mondatot többször is megismétli munkánk értelmét, lelkileg sokat kapunk vissza a betegektől, a Irénke néni. Azt is elmondja, hogy semmilyen panasza nincs se hozzátartozóktól, így feltöltődve nézünk a nővérekre, se az ellátásra. – Tiszta, MÁR 1500 BETEGET ÁPOLTAK a napi feladatok elé – teszi hozzá Pirosrendes hely, mindent megkapunk. Itt 2005-ben egy pályázat teremtett ka. – Aki idejön dolgozni – velem együtt ebédelünk, beszélgetünk, persze akilehetőséget arra, hogy Református tizenkilencen vagyunk, önkéntesekkel vel lehet, mert vannak, akik magukba Dunamenti Kistérségi Diakónia néven időnként többen is –, az tudja, hogy zárkóznak, nem akarnak kapcsolódni – tíz településre bővítsék otthoni hospicemilyen sok erőt ad a segítségnyújtás – folytatja a néni. – Van egy beteg, Bandi ellátásukat, később a kört még tovább folytatja az intézményvezető. – Amikor bácsinak hívják, ő 91 éves, idegenvezető szélesítették: ma már 32 településen gondozzák a betegeket Ráckeve és az otthoni hospice-ellátásban már nem volt, sokfelé járt, szeretem, ahogy meSzigetszentmiklós térségében. tudunk enyhíteni a fájdalmakon, akkor séli a történeteit. Mindig megkérdezem, Az elmúlt évek alatt mintegy ezerötszáz behozzuk a beteget az intézménybe, hogy templomokat néztek-e a túrák beteget ápoltak. ami újabb trauma. A család nagy vívódás során, mert amikor külföldön jártam, A fenntartáshoz folyamatos után eldönti, hogy átadja a beteget, aki minden templomot megnéztünk – metámogatásra szorulnak, például az adónk 1%-ával is támogathatjuk a Majosházi nem érti, hogy miért hozzák be ide. Pár séli az idős hölgy. – Kétvallású vagyok, Hospice Házat. napos beszokásra szükség van ahhoz, egyik felem, az édesanyámé katolikus, Adószámuk: 18673539-1-13. hogy a lelkük megnyugodjon. Mi abban a másik, az édesapámé református. az időszakban találkozunk a családdal, Édesapa templomba járó volt, engem amikor a lélek, a fájdalom, az elvesztés mindent felülír. Sok esetis vitt magával. A közösséget szerettem leginkább. Itt is azért ben nincsenek tájékoztatva sem a családtagok, sem a betegek különösen jó, mert ez keresztyén otthon, a nővérek is sokkal arról, hogy ez lehet az utolsó állomás. Előfordul, hogy olyasmiközvetlenebbek, mint másutt. Egy tiszteletes asszony is szokott ben reménykednek, ami már lehetetlen, ezért ilyenkor az a legjönni, és egy katolikus diakónus. Ilyenkor együtt imádkozunk, hijobb, ha az örök életről és az üdvösségről beszélgetünk. Mindszen egy Istenünk van. Piroska ellát református újságokkal, azt annyiunkat megviselnek az elmenetelek. A koronavírus-járvány olvasgatom, amikor nem tudok aludni. A tévében is megnézem idején volt, hogy egyszerre tíz ember halt meg egy-két napon az istentiszteleteket, mindegy, hogy milyen. Imádkozom minden belül. Gyökössy Endre a Magunkról magunknak című keresztyén este, kérem a Jóistent, hogy tartson meg még egy kicsit a csaláalapműben azt tanította, hogy „ki kell mosakodni, és be kell modomnak – mondja búcsúzóul Irénke néni, miközben gyengéden sakodni”. Amikor bejön az itt dolgozó, akkor átöltözik, nem memegszorítja a kezem. hetünk be civil ruhában, a munkaruhát pedig nem vihetjük haza.

BÉKESSÉGRE LELT, ELFOGADTA ISTENT És ezt lelki értelemben is értjük, próbáljuk nem hazavinni a nehézségeket. Ez a munka csak nagy alázattal végezhető. Sokszor A hospice-szolgáltatás egyik fő alapelve: minden perc számít. nehéz dolgunk van a családtagokkal, a lezárások idején borzaszFontos, hogy a haldokló milyen lelki és fizikai állapotban tölti tó volt, hogy nem ölelhette meg beteg családtagját. Most már utolsó napjait. Mindenki könnyű, szép halálra vágyik, csak úgy megtartható nálunk az emberi méltóság, az elcsendesedés, az szépen elaludni időskorban. Sajnos nagyon keveseknek adatik elvonulás biztosított. Van egy külön szobánk, ahova ki lehet vinni ez meg. A hospice éppen arról szól, hogy az utolsó pillanatokig a haldoklót, ott el lehet búcsúzni tőle, foghatják egymás kezét – megmaradjon az emberi méltóság. mondja az elnök-diakónus.

– Itt a lelki ápolás és fájdalomcsillapítás az elsődleges. A cél, – Mi a gyakorlatban tanultuk meg, hogy mi a hospice. Ma hogy aki nem hallott Krisztusról, nálunk megismerje őt – kezdi a már tudjuk, hogy a kapcsolatfelvételkor meg kell beszélnünk beszélgetést az intézményvezető. – Első betegeink között volt a hozzátartozókkal, hogy bármikor bekövetkezhet a vég. Akik egy bácsi, aki azt mondta, hogy ő nem hisz Istenben, de megtudják, hogy van folytatás, hogy nem a „nihilbe megyünk”, hallgatja az Igét, amit olvasok. Kiderült, hogy nem daganatos azokkal sokkal könnyebb, de a félelem mindenkiben benne beteg, elvitték a családtagjai, búcsúzóul akkor annyit mondott, van. Az is előfordul, hogy megkérdezi a haldokló, hogy „milyen hogy nem volt hiába a felolvasott Ige, mert úgy érzi, békességre Isten az, aki rám ezt a súlyos betegséget adta”. A nagyon erős lelt, elfogadta Istent és Krisztust. – A betegségben a hosszú kefájdalmak bizony próbára teszik az ember hitét – teszi hozzá. zelések, az erős fájdalmak miatt sok beteg mély identitáskrízist 40 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| DIAKÓNIA |

NE FÉLJ, MERT ÉN VELED VAGYOK Irénke néni többször megjegyezte a beszélgetésünk közben, hogy több keresztyén hospice házra lenne szükség. – A feltámadás ünnepére készülnek, ez látszik a dekorációkon is.

Húsvétkor felerősödik az elmúlás kérdése? – érdeklődöm Piroskánál.

– Sok betegnek a húsvét csak egy szabadnap, de jön majd a diakónus meg a lelkipásztor, lehet velük közösen imádkozni.

Az én reggelem imádsággal kezdődik, este pedig elcsendesedéssel zárom a napot, az Isten gondviselése velem van. Az Úr nem építette volna fel ezt a házat, ha nem így lenne. Négymillió forinttal indultunk és öt éven belül felépült ez a ház, mert kaptam egy Igét Ézsaiás könyvéből: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzedelmes jobbommal támogatlak” – idézi fel Piroska.

A Majosházai Hospice Házban olyan segítő munka folyik, amely akár a betegség diagnózisától a gyász feldolgozásáig kíséri a beteget és a hozzátartozókat, és félelem helyett derűt, bizonytalanság helyett megnyugvást kínál az érintetteknek. A hospice-ellátás a betegeknek ingyenes, de a támogatások a

kiadásoknak csak egy részét fedezik. A működés további költségeit a közhasznú egyesület támogatóktól, adománygyűjtő akciókból, az egyszázalékos és alkalmi felajánlásokból teremti elő. A hospice-ban végzett munkájáért Kontha Benőné Molnár Piroskát számos díjjal elismerték. Talán ez is erőt ad a folytatáshoz.

– Igazából itt nem én számítok, hanem az, hogy az emberek tudjanak erről a lehetőségről. Mindenkit arra kérünk, hogy imádkozzon értünk, ennek az intézménynek működnie kell. Jelenleg harminckét települést látunk el: a szigetszentmiklósi és a ráckevei járást. Próbáljuk tartani a kapcsolatot az önkormányzatokkal, hívjuk őket, nézzék meg élőben, hogy mit alkotott Isten – hangsúlyozza Piroska. – A működéshez 40 millió forintot kaptunk az államtól, 80 milliót keresztyén emberek adtak össze. A szakmunkások is sokat segítettek. Itt kétezer négyzetméter falfelület van, amit fel kellett húzni, be kellett vakolni, glettelni és le­ meszelni, illetve most már újrameszelni. Én már megvagyok, ha szólítanak odafentről, akkor nekem menni kell. Az utódlás a fontos: legyen, aki továbbvigye. Talán az unokám, aki most gyógypedagógiát tanul, egy szeletet elvállal az egyesület adminisztrációjából – mondja reménykedve Piroska.

Az intézmény további fejlesztéseket tervez. Most a napenergia-hasznosítás a legnagyobb álmuk. Nincsenek légkondicionálók, jön a nyár, nagy szükség lesz rá, hiszen a redőnyt nem húzhatják le, a fényt be kell engedni. A napenergia a fűtést is segítené. Jelenleg 32 település betegeit látják el, 32 önkormányzathoz fordultak azzal a kéréssel, hogy támogassák a munkájukat százezer forinttal. Eddig nyolc önkormányzattól kaptak támogatást, két településtől 500-500 ezer forintot. Az intézmény a jövőben csak akkor fog tudni életben maradni, ha kapnak adományokat.

Amikor épp a búcsúzás következne, Piroskához odalép egy munkatársa: „Ne haragudjatok a zavarásért, a polgármester az.” Az elnök-diakónus boldogan átveszi a telefont, hiszen a városvezető is a meghívottak között van, intézménybejárásra jönnek, hátha „megnyílnak a zsebek”…

– Soha nem tudjuk, mikor halunk meg, mert Isten kezében vagyunk. Nem tudjuk, mikor jön az utolsó perc. Ahogyan Szabó Magda írta: „Nem tudom, hogy a Jóisten még hány napot csorgat ki a tenyeréből.” A mi dolgunk az, hogy addig is mindent megtegyünk.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 41

| GONDOLATOK |

Húsvéti tanítványok A szerző balassagyarmati lelkipásztor

resztyénség”, a „szerintem-istenkép”, a „szerinA húsvéti örvendezésünk alapja, hogy a meghalt tem-megváltás” és a „szerintem-probléma”. és feltámadt Jézus nem egyszerűen elment a A húsvéti feltámadás nemcsak kijózanít, halátható világból, hanem személyesen megjelent nem közösséget teremt az élő Jézussal. Az ema tanítványoknak. A találkozás a meghalt és felber kapcsolatra teremtetett, hogy Istennel és a támadt Jézussal pedig mindent megváltoztat. A másik emberrel, akinek szintén közösségre van húsvéti örömet azóta is Jézus jelenléte adja keszüksége, együtt éljen. De az ember kilépett ebresztyének millióinak. ből a közösségből. Az ember magára maradt az A nagypénteki kivégzés után Jézus követői maegyedüllét minden nyomorúságával és elégtelengukra maradtak elvárásaikkal, Jézus-képükkel, ségével. Az ember bezárkózott az istentelenségazzal, ahogy Isten szabadítását elképzelték. Ebbe, ami egyben reménytelen magányosság is. ben a reménytelenségben váratlan módon megA magány a legerőteljesebben a halálban jelenik a Feltámadt. Lukácsnál olvassuk, hogy két mutatkozik meg. A halálban reményteletanítvány mellé szegődik, akik Emmausba nül egyedül maradunk, és kizáródunk tartanak. Együtt vannak, de nem ismeminden közösségből. És pontosan rik fel Jézust, aki nem leplezi le ma„Ha ismerjük személyeez az, ami olyan rémisztővé tegát rögtön. Először megmutatja sen Jézust, akkor egyben szi. Nem tudjuk, mi lesz velünk, az írások alapján a Messiás igazi tanúk is vagyunk. A tanú és ebben a bizonytalanságban képét: szenvednie kell, azután feladata, hogy beszéljen Jézus nem is számíthatunk senkire. dicsőül meg (Lk 24,26–27). Jézus haláláról és feltámadásáról, Az egyedüllét reménytelenfeltámadása nyitja meg előttünk ennek értelméről és követségében megjelenik a feltámadt a Biblia igazi értelmét, teszi értkezményéről.”

Jézus (Lk 24,30–34.36). A húsvét hetővé az ószövetségi ígéreteket és közösséget teremt a meghalt és feltápróféciákat, ugyanakkor az Újszövetmadt Jézussal, a halált legyőző Örök Élettel. ség további részét is.

A közösség lelki vonatkozása, hogy a keresztyén Ezzel a húsvét összetöri a tanítványok és a ember Jézus feltámadása miatt soha nincs egyedül mindenkori ember előzetes messiási képét. Ami a történelemben. Ennek az új közösségnek ugyannagypénteken és húsvétvasárnap történt, az akkor már most is van fizikai megjelenése: a keminden emberi elgondolástól különbözik. resztyén gyülekezet. Isten örök élete is közösségi A húsvét kijózanít, mert maga az élő és feltáélet. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek megbonthamadt Jézus jelenik meg, aki maga Isten és a világ tatlan és tökéletes közösséget alkot. Az örök élet Megváltója, a Messiás. közösségi élet. A nagypéntek döbbent rá minket, A húsvét kijózanít, mert Jézus feltámadása hogy romlott természetünk miatt menthetetlenem az emberi képzelet szüleménye. Nem halnül magányosak vagyunk. A feltámadás pedig Islucináció, nem képzelgés, nem a vágy kivetülése. ten kegyelméből az örök életét osztja meg azokMi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a feltákal, akik felismerik ezt a nyomorúságot. madáson éppen a tanítványok döbbennek meg a A húsvéti új közösség eredője maga a feltálegjobban (Lk 24,37). madt Jézus Krisztus. Aki, miután létrehoz valamit, A húsvét kijózanít, hogy az életünket igazán célt, értelmet is ad neki (Lk 24,46–48). Ha ismermeghatározó események nem a képzeletünkben, jük személyesen Jézust, akkor egyben tanúk is nem tudatmódosult állapotban, nem is virtuális vagyunk. A tanú feladata, hogy beszéljen Jézus térben, hanem a fizikai valóságban történnek. haláláról és feltámadásáról, ennek értelméről Abban a valóságban, amelyből olyan sokan meés következményéről. Tetteivel pedig tükrözze nekülnek a szerelem mámorába, a függőségek mindezt, akár összeegyeztethető a kultúrával, módosult állapotába, a sorozatok és alternatív akár nem. Keresztyének generációi az Istennel történetek bűvkörébe. való közösség miatt hirdetik a kijózanodást és a A húsvét kijózanít, mert Jézust magunktól félközösséget az Örök Élettel. Ők a húsvéti tanítváreértjük. Kijózanít, hogy ő az igazi változás ebben nyok!  MOLNÁR AMBRUS a világban. Húsvétkor összetörik a „szerintem-ke-

42 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| KULTÚRA |

Udvardi Erzsébet három húsvéti látomása Lapunk karácsonyi számában hírt adhattam a Bibliamúzeum és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény közös Udvardi Erzsébet-kiállításáról, amely a születés ünnepét sokak számára beragyogta. A PETRŐCZI ÉVA járványhelyzet miatt a kiállítás – a január 22-i finisszázs ellenére, amelyen én szolgálhattam a nagyon értő és érdeklődő, de biztonsági okból kis létszámúra korlátozott közösséget – még 2022 februárjában is mindvégig látható volt, tehát hosszú ideig lehetett gyakran el-elszürkülő napjaink mécsese. A tárlat látogatói e több mint negyedéves időszakban a karácsonyi, téli, bajai és balatoni képek páratlan látványa mellé – Udvardi Annának, a művész unokahúgának és Timár Gabriellának, a Bibliamúzeum vezetőjének köszönhetően – egy ritka szépségű, már a húsvét irányába mutató ajándékot is hazavihettek magukkal evangélizáló erejű „vásárfiaként”. Ez pedig mély hitű és nemzetközi hírű festőművészünk A feltámadás című, 1988-as vázlatának képeslapváltozata. Noha az alkotó és a szakirodalom csak „vázlatnak” tekintette ezt a remekművet, mégis rendkívüli erővel és belső sugárzással közvetíti a Jn 20,12–16 drámai erejű történéseit, azt a pillanatot, amikor Mária Magdolna rádöbben, hogy Jézus feltámadott a halálból: „És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala. És mondának azok néki: Asszony, mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hová tették őt. És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust (ott) állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az. Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt. Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!” (Károli-fordítás) A festményen vagy, ha úgy tetszik, festményvázlaton mindössze két szereplőt láthatunk: a Jézus testét kétségbeesetten kereső, és végül megtaláló Mária Magdolnát, s a feltámadott Urat.

Jézus áldásra tárt kezű, de még arctalanul távoli alakja az Élet újrakezdését sugalló, zöld háttérből bontakozik ki, míg a térdre borult Mária Magdolna mögött még ott terjeng a gyász sötétKrisztus Pilátus előtt sége. Kezének álmélkodó, boldog moz44 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

dulata, magasba emelt arca, s a fejét borító ünnepi csipkekendő látványa azonban már azt sugallja, hogy hinni kezd a feltámadásban, s eljut a bánatot felváltó ujjongás állapotába. A Jézust általában sokadmagával ábrázoló festmények, szobrok sorában kitüntetett figyelmet érdemelnek ezek a különleges pillanatok.

Ezek után szemléljük meg figyelmesen Az utolsó vacsora című, ugyancsak a húsvéti ünnepkört képviselő, nagyméretű Udvardi-festményt, amely semmiképpen nem vázlat, hanem végleges alkotás. Ez a kép a balatonkenesei katolikus plébániához tartozó balatonakarattyai Nagyboldogasszony-templom téli kápolnájának kincse, a művésznő egy másik, azonos méretű alkotásával, a Pünkösd cíművel együtt . A jelenet középpontjában Jézus látható, akinek fehér arca, finom, fehér keze és hófehér öltözéke szinte világít a tanítványok színes köntöseinek, hétköznapi, „vacsora közbeni” arcának körében. Előtte áll egy pohár vörösbor, kezével megérinti a valószínűleg kovásztalan kenyeret, de látszik rajta, hogy ez számára nem valamiféle lakoma, hanem búcsúzás (ha nem is végleges!) attól a közösségtől, amely életének céját és értelmét megértette. Fehér ruhája azt is jelzi, hogy ő már minden idegszálával érzi a nagypénteki történéseket, s azt is, hogy, bár rövid időre, nemsokára a hagyományos, hószínű halotti köntös takarja majd megkínzott testét. Ez most számára az „értetek vagyok, de egy időre nem veletek” állapotára való felkészülés, amelyet az agapé, az asztali közösség enyhít.

| KULTÚRA |

Utolsó vacsora, részlet

A leggazdagabb gondolatsort a Krisztus Pilátus előtt című kép idézi fel bennem, amelyen Krisztus magányosan, már a halálos ítélet után, szíjjal összekötözött kezekkel és fején töviskoszorúval, de ugyanakkor glóriával álldogál, ártatlanságát jelképező fehér ruhában és a nemsokára kiomló vérére utaló bíborszínű palástban. Tőle balra a nagy hatalmú római helytartó, Poncius Pilátus áll komoran, baljós lila köpönyegben, s bizonytalan keze törvénykönyvekbe kapaszkodik, míg a mögötte settenkedő vazallus a halálos ítélet tekercsét tartja a kezében.

Ezt a képet szemlélve azonnal egy baráti írótársam, a jogi és teológiai doktor Fazekas István költő-drámaíró két, egymást kiegészítő, tudományos és szépírói remeklése jutott az eszembe.

Az egyik az Amicus caesaris (vagyis: A császár barátja), Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői című tanulmánya, amely a Napkút Kiadónál jelent meg 2016-ban, s amely nem sokkal később a révkomáromi Selye János Egyetem Hittudományi Karán adjunktusként dolgozó szerző több nemzetközi teológiai konferencián szereplő és díjat is nyert előadásának a témája lett.

A tudományos feldolgozás, megközelítés után, s annak eredményeit is felhasználva, egy évvel később, 2017-ben, az Üveghegy Kiadónál jelent meg Fazekas István online mindmáig látható, Pilátus éjszakája című egyfelvonásos történelmi drámája, amelynek ősbemutatója a Harkányi Szabadegyetemen volt.

Nem sokkal később a Római Magyar Intézet közönsége tapsolhatott a dráma ottani nyelvű előadásának, amelyben Pilátust Jánosi Dávid, feleségét, Claudia Proculát pedig Gregor Bernadett alakította, a rendező a művet olaszra fordító Falussy Lilla volt. Az olasz fordításból is könyv készült, a sikeres római színházi estből pedig – Koncz Attila és stábja jóvoltából – tartalmas és emlékezetes televíziós tudósítás. A Máté 27,19-ből szárba szökkenő dráma ihletője a következő idézet: „Amint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: »Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.«” (Károli-fordítás) Ezt az online bármikor megnézhető egyfelvonásost egy 2018-as írásomban „élénk színekben pompázó olajképként” jellemeztem, míg Udvardi Erzsébet azonos témájú festményét most bízvást nevezhetem „képbe tömörített drámának”, hiszen festményének Pilátusáról lerí a bizonytalanság, a meg-

A feltámadás (vázlat), 1988

bánás, talán még az ítélet visszavonásának vágya is. De, mint a legtöbb ember, ő sem képes lemondani az uralkodói kegyről, „a császár barátja” címről. S azt sem méri fel, hogy a körülötte ólálkodók, a hízelkedők nem fogják enyhíteni lelkében soha az igazságtalan döntés fájdalmát. Meglehet, szokatlan, de talán nem haszontalan gondolatok ezek most, 2022 húsvétján. Hála Udvardi Erzsébetnek, hogy oly sok művével visz közelebb bennünket Jézus életéhez, értünk hozott áldozataihoz és az emberek világához való kapcsolatához, legyen az megtért, bűnös asszony, mint Mária Magdolna, vagy megalkuvó hatalmasság, mint Poncius Pilátus.  2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 45

| GONDOLATOK |

Szomorú gyülekezet és az öröm hírnöke A szerző ungvári református lelkész, a Kárpátaljai Református Egyház lelkészi főjegyzője

A hírnök, Mária Magdaléna eljött, hogy bejeA húsvét üzenete akkor válik igazán aktuálissá, lentse, Jézus Krisztus feltámadt, de nem hittek amikor betör az életünkbe a békétlenség, a háneki. A húsvét ma is bejelenti, hogy Krisztus felború, a szenvedés. Amikor látjuk, hogy emberek támadt, de nem hisznek neki. Ehelyett marad a elhagyják hazájukat, és mindaz, amiért egész világ a saját szomorúságában, nyomorúságában életükön át dolgoztak, semmivé válik. Ilyenkor és szenvedésében. Az ilyen létnek pedig nem fontos emlékeznünk Pál apostol szavára, aki azt sok értelme van, hiszen romba dől végül minden, mondja, hogy ha csak ebben a földi életben reamiben az ember Isten nélkül hisz. ménykedünk a Krisztusban, minden embernél Mária Magdolna a legörömtelibb hírrel érkenyomorultabbak vagyunk. zett, mert Urunk feltámadása megszünteti a báA húsvét nagy áldása abban van, hogy túlmunatunk okát. Az ő feltámadása garantálja a mi tat a földi ember életén, és reménységet ad feltámadásunkat. Krisztus feltámadása az örökkévalóságra. A halál legyőzhető, igazolja a mi megigazulásunkat. Az mert Jézus Krisztus legyőzte. Ez lehet „Ő elment, és megIsten megbékélteti magát az ema mi reménységünk. Akkor is, amivitte a hírt azoknak, berrel. Életünkben és halálunkkor látjuk a földönfutó embereket, akik ővele voltak, akik gyászoltak és sírtak. ban is az Istenéi vagyunk: nem akik elveszítették az otthonukat.

Amikor ezek meghallották, adja oda az ő tulajdonát a halál Akkor is, amikor megállunk a fihogy ő él, és hogy Mária martalékául. Nem értelmetlen a atal katonák ravatala mellett, és látta, nem hittek neki.” létünk. Jézus Krisztus sírja üres, a lerombolt országot látunk.

(Mk 16,10–11) miénk is az lesz. A halál, a gonosz le Az ember sokszor felteszi mavan győzve. gának a kérdést: honnan jön az a goMégis, a hitetlenség hajlamos krónikussá noszság, amely a békés magvető munkást arra válni, a mai posztmodern kort ez jellemzi: minkényszeríti, hogy fegyvert ragadjon, és pusztítsa dent vonj kétségbe, semmiben se higgy, semmi a felebarátját? Ugyanaz az erő mozgatja ezeket sem alapvető igazság. És az ember leépíti a saját az embereket is, amely a Káin és Ábel közötti reménységét és hitét is. Nem hittek az Úr Jézus szomorú helyzetet létrehozta. A fiatalságot az Krisztusnak, aki megjövendölte halálát és feltájellemzi, hogy nem hisz az ősöknek, így robbanmadását. És nem hisznek a szemtanúknak sem, nak ki újra és újra háborúk. És a lét elveszíti az akik a feltámadásról számolnak be. A hitetlenség értelmét, ha nincs Krisztus, ha nincs húsvét. A kegyetlen, igazságtalan. Hazugként kezelték MáSátán gyűlöletet és pusztulást hoz. A húsvéti ria Magdolnát, bár tisztelték őt. A húsvéti üzenefeltámadás mobilizálja a szeretetet, az irgaltet ma is hazugságként kezeli a világ. mat, amely sokkal nagyobb erővel bírhat, mint Nem mi vagyunk az egyedüli bizonyságtevők, a pusztítás. akiket elutasítanak. Ezt tették sokakkal, a tanítSzomorú gyülekezet volt a tanítványoké, ványokkal, Krisztus idejében is. Pedig az apostoszánalmas látvány ez a bezárkózó közösség. lok tanúk lévén a halálba mentek ezért a hitért, Ők is gyászoltak, mert az, akiben hittek és mert az örömük a Krisztus feltámadásán alapult. akit szerettek, meghalt a kereszten. Nem erre Akik előbb féltek, később hitre jutva bátran elszámítottak. Megdöbbentek, pedig Jézus fimentek és hirdették a Krisztust. Honnan van ez a gyelmeztette őket. Az Ige figyelmezteti a mai bátorság, ha nem az Isten Lelkétől? Ne utasítsuk világot is, de vajon figyel-e a világ az Isten szael az Isten vigasztaló üzenetét, hanem engedjük, vára? Szenvedtek, mert nagy volt a veszteséhogy reménységet és értelmet adjon az életünkgük. Mindent egy lapra tettek fel. Szenvedtek, nek. Ez a húsvéti reménység töltse be a szívünmert rosszul viselkedtek azzal, aki őket szeretket, és hozza el az ünnep és a reménység örömét te, akit megtagadtak, akinek a keresztje alól a a mi szívünkbe!  HÉDER JÁNOS legtöbben hiányoztak.

46 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| ÖRÖKSÉGÜNK |

ÖRÖKSÉGüNK:

a p ré d i k á l ó m e n n y e z e t ££

Tiszteljük, szeretjük református szokásainkat, hagyományainkat. Látjuk, értjük szükségességüket.

Tudjuk, hogy egy-egy régről ránk maradt hagyománynak megvan az oka és a célja. Örökségünk napjainkban is sorvezetőként szolgál, hogy el ne tévedjünk a felgyorsult hétköznapok sodrában: ha felnézünk egy református templom kazettás mennyezetére, érezzük, hazataláltunk. Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; de olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 47

| ÖRÖKSÉGÜNK |

Prédikáló szépség az Ormánságban ££ Jól tudjuk, miért lettek egységesek, leginkább fehérek református templomaink falai több száz évvel ezelőtt. Sokunk ilyen falak között ismerte meg hitünk alapjaKOCSIS JULIANNA it. Ám talán vagyunk néhányan, akiknek mégis össze-összeszorul a szíve, amikor arra gondol, a hófehér falak helyén egykor a legjobb mesterek tisztelettel, szeretettel az Úrnak ajánlott alkotásai beszéltek a maguk különleges módján a Teremtő nagyságáról, és tanúskodtak a szimbólumok jelentőségéről életünkben. Kevés lenyűgözőbb érzés van annál, mint nyitott lélekkel, csendben szemlélődni, elidőzni e míves falak között, hagyni, hogy a szavak, hangok helyett az emberi kéz alkotta szépség hirdesse az Igét. Ezért is tartottuk fontosnak megmutatni olvasóinknak azon kevés vidékek egyikét, ahol még megmaradt néhány őseink díszítette templom.

Merthogy akadnak azért még helyek, ahol a csodálatosan díszített kazettás mennyezetek, szószékek, padok megismerhetők. Van belőlük Szatmárban, Borsodban, Erdélyben és az Ormánságban is. Ezúttal ez utóbbi vidék gyöngyszemeit kutattuk fel.

Adorjás

£ Őrzők A Dél-Dunántúlon, az Ormánság apró településein az 1700-as évek végétől a 19. század közepéig szemrevaló virágmintás templombelsők jöttek létre. Ezek a baranyai asztalosműhelyek legszebb munkái. Az alkotók neve többnyire megtalálható a festett deszkákon. A vidék asztalosai közül is kiemelkedett Gyarmati János vajszlói műhelye, sőt, utódainak munkássága is figyelemreméltó. Gyarmati nevéhez köthető például a kémesi, a kórósi és a kovácshidai templom díszítése.

A festett templomokat rejtő baranyai falvak viszonylag közel fekszenek egymáshoz, így akár egy hétvégi templomtúrán is végiglátogathatjuk mindet. Jó tudni azonban: nem lehet és nem is érdemes nagyon sietni útközben, a túra ugyanis a legtöbbször azzal indul, hogy meg kell találnunk a templomkulcs őrzőjét. Ha a bájos, csendes településeken bekopogunk egy-egy ajtón, hamar kiderül, merre keresgéljünk. Amikor pedig rábukkantunk e hajlékok gondozóira, míg nézelődünk, fotózunk, ők többnyire szívesen osztják meg szeretett templomuk történetét.

48 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

Adorjás

| ÖRÖKSÉGÜNK |

£

Adorjás

Az adorjási templom kulcsa a szemközti házban van, ott érdemes keresni, hogy aztán a hajlékba bejutva meglepődjünk az ajtó előtt lógó hosszú köteleken: itt bizony még kézi erővel harangoznak. Adorjás első ismert birtokosai a Keán (vagy Kán) nemzetséghez tartozó Beremendiek voltak, róluk 1251-ben tesznek említést először egy oklevélben. A helység református templomát 1837-ben szentelték fel, késő barokk stílusban épült. A mennyezetet itt nem borítják fatáblák, ezek sajnos szinte teljesen megsemmisültek. Mindössze kettő maradt meg az utókornak, a nagy becsben őrzött pelikános és egy rozettás. A karzat színes táblái azonban megmaradtak, ezeket a festett szószékkel és padokkal együtt szépen helyreállították. A karzat nyolc táblája közül az egyik szélén a készítő neve olvasható: „Szaitz Jakab tisler mester”. A vörös, kék és sárga festékkel festett virágok, rácsmotívumok között látható Nóé bárkája, vagy a Krisztust jelképező, értünk önmagát feláldozó, vérével fiókáit tápláló faragott pelikánmadár.

Adorjás

£

Kórós

Kórósra úgy készüljünk, hogy belépőt kell fizetni. Nem sokat, mindössze pár száz forintot – ezt is csak azért említjük meg, nehogy aprópénz hiányában ne jussanak be olvasóink a szépen karbantartott épületbe. Amint ugyanis feltárul az ajtó, csodás látvány szemtanúi lehetnek, kár lenne kihagyni. Kórós vidéke eredetileg lápos, mocsaras, vizekben, így halakban is gazdag terület volt, amely biztosította az itt élőknek a megélhetést. A templomot adományokból emelték a 18. század végén. 1792ben szentelték fel, ám néhány évtized elteltével már szűknek bizonyult a közösség számára. 1834-ben „széthúzással” Adorjás Kórós

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 49

| ÖRÖKSÉGÜNK |

bővítették, emiatt az épület hajója szinte aránytalanul hosszú.

A festett-faragott kazettás mennyezet és a két, szintén festett karzat még különlegesebbé teszi az épületet. Érdekesség, hogy nincs két egyforma kazetta a templomban, amelynek környéke szépen rendezett, mellette található az önkormányzat épülete, itt lehet a kulcsot is elkérni, illetve a belépőt megfizetni.

£

Drávaiványi

A környék sokak által legszebbnek tartott templomát Drávaiványiban találjuk. A faluról az első írásos emlék 1332-ből származik. Református temploma 1792-ben épült késő barokk stílusban. 167 darab festett kazetta alkotja a mennyezetét. Érdekessége, hogy a kazetták találkozási pontjait vörös, faragott fagombocskák díszítik. Középpontjában a napkorongot stilizáló, úgynevezett királykazettán olvashatók a készíttetők adatai. Az Ormánság még egy különlegességének lehetünk tanúi, csak itt található meg ugyanis egy teljesen egyedi ábrázolás, a sellő: a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak, mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. Az előbbi az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékeztet, utóbbi pedig az özönvíz utáni békés állapotra utal. A karzat mellvédje, a karzatot tartó oszlopok és a földszinti padsorok előlapjai ugyancsak gazdagon díszítettek.

£

Kovácshida

Kórós

„Kevés lenyűgözőbb érzés van annál, mint nyitott lélekkel, csendben szemlélődni, elidőzni e míves falak között, hagyni, hogy a szavak, hangok helyet az emberi kéz alkotta szépség hirdesse az Igét.”

Kovácshida nevét először 1342-en említik a krónikák, 1833ban, klasszicista stílusban épült református temploma műemlék. Karzatának mellvédtábláit nagy valószínűséggel Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája a reformáció szimbólumát, két kelyhet ábrázol, egy másikon pedig két szembenéző madarat láthatunk virágdíszű tollakkal. A többi tábla virágmotívumokkal van megfestve, a karzat alján pedig úrihímzést idéző, szépen rajzolt táblát fedezhetünk fel.

Emellett figyelmet érdemelnek a templommal egyidős, 1833ban készült padok, a szószék és a zsoltártábla.

£

Drávacsepely, Kémes, Patapoklosi

Drávacsepely temploma 1802-ben épült. A szó szerint százévente – először 1910-ben, majd 2010-ben – tatarozott hajlék hófehér falai között remekül mutatnak a padok festett kazettái, érdemes bennük gyönyörködni. A kémesi templom míves kazettáinak készítője nem ismert. Ám a sok szép virágmotívum itt is éppen olyan csodálatos, mint a korábban említett falvak hagyatékain felfedezett díszítések. Végezetül jöhet a kakukktojás: Patapoklosi ugyan kiesik az Ormánságból, de az itt található templom sokban hasonlít a felsoroltakhoz. A Szigetvártól nem messze található település műemlék templomát lenyűgöző festett kazettás mennyezet ékesíti. A karzat alján olvasható felirat szerint a templom 1794-ben épült, kazettáit pedig 1994– 1998 között restaurálták.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 50 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

Kórós

| ÖRÖKSÉGÜNK |

Drávaiványi

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 51

| ÖRÖKSÉGÜNK |

Közük van a mennyhez ££

A mostani, képekben gondolkodó, „telefonos nemzedékhez” utat találhatunk a kazettás mennyezetek segítségével, véli Bereczky Zoltán nyugalmazott lelkipásztor, aki a hetvenes évek óta kutatja a mennyezetkazetták jelentőségét, a témában két könyve is megjelent. Szimbolikus ábrázolásról, a képek által kirajzolódó misztérium­ játékról és arról beszélgettünk, a mennyezetek hogyan igyekeznek átadni az üzenetet: Jézus velünk van. képekben játszották le, mutatták be az üdvtörténeEmlékszik arra, amikor először fölnézett egy templom tet. Az asztrológia és a teológia ekkor még nem vált kazettás mennyezetére? el egymástól, sőt, úgy tűnik, a Mátyás király udvarában A hetvenes évek elején a Néprajzi Múzeumban dolgoztam, és raktárrendezés közben belebotlottam a földön hányódó BALOGH-ZILA dolgozó Regiomontanus és csapata az asztroteológiai TEODÓRA elméletek csúcsára ért, ugyanis az állatövi jegyek és a táblaképekbe. Megkérdeztem a muzeológusokat, mit ábrábolygók segítségével csillagállásokban, bolygómozgásokban zolnak a rájuk festett képek, azt mondták: növényi ornamentikák. igyekeztek leképezni, bemutatni az üdvtörténetet a budai várpalota egyik szobájának mennyezetén. Vagy például Ráday Pál Miért lehet, hogy a múzeumban megelégedtek ezzel a váígy rögzítette fia születését: „7 Februari 1720 a vizöntő jegy lasszal? alatt áldotta meg Isten feleségemet fiú magzattal, kit Pálnak A néprajztudomány és a művészettörténet leíró jellegű. Leírkereszteltettünk”. A régi korok tudását, akár az asztrológiát is, ják, számontartják, amit találnak, látnak. Szerintük a mennyefel lehet használni kutatási eszközként, tudva, hogy az életünzetkazetták a tárgyi kultúra leletei, a festőasztalos-mesterek ket nem a csillagok őrzik, hanem Isten szívünkbe írt szeretete. vagy képírók művei: templomberendezések, festett népi bútorok közt van a helyük. Én úgy éreztem, hogy a „mennyezet” Úgy véli tehát, hogy a mennyezetkazettás templomok állatövelnevezés azt sugallja: közük van a mennyhez, nem csupán jegyképeket őriznek? díszek, a rajtuk látható kép egyúttal üzenet is.

A kazettakincs egy része valóban őrzi az állócsillagcsoportok vagy állatövi jegyek évezredes ábrázolási rendszerét, de csak Évtizedeken keresztül senki sem kutatta a kazetták ábráinak egy adott időszak főbb tulajdonságait jelölik. Ezekhez az időbibliai megfelelőit? szakokhoz hozzá lehet rendelni a teológia tudománya segítséAz építészek régóta tudják, hogy a régi templomok a védőgével a Biblia Igéit, bölcsességeit, imáit és tanítói képeit. Tehát szentjük napjára vannak tájolva. A templomfalakon lévő ábráa mennyezeteken a teljességet az ősképek mutatják meg. zolások történeteket mesélnek, ősi, tanítói képeket mutatnak, amelyeket az ablakokon beragyogó nap fénye az évkör szerint Mik azok az ősképek? megvilágít, a mennyezeteket pedig a külső ablakpárkányról A kémiában az atomok az anyag legkisebb részei. A műveltségvisszatükröződő napsugár. A Szatmár megyei Csengersimában ben az atomoknak az ősképek felelnek meg, amelyeket a Biblia a templom melletti holtág vize tükrözi vissza a napsugarakat, alapján megtaláltam a mennyezeteken is. Számos ilyen őskép, amelyek így minden hónapban más-más kazettát világítanak szimbólum létezik, és ezek egymás utáni folyamatba állíthatók. meg. A kazetták rajzolata megegyezik az állatövi jegyek ősi ábAz első ilyen a kezdet jelképe, ahogyan olvassuk: „Kezdetben rázolási módjával, jelképével, ezért a középkori asztrológiai tuvolt az Ige” – ez mindenhol egy pont vagy egy apró kör. Azudás felhasználásával komoly „csillagmítoszi” kutatásokat folytán látható „az Ige maga az Isten volt” képe: a pont körül nyolc tatnak a mennyezetkazetták kapcsán. szirom fedezhető fel. „…aki elküldte már a világosságot” – tehát a világosság, amikor az eddigi jelet fénygyűrű veszi körül.

Asztrológiát, csillagjegyeket hallva idegenkedik az ember, nem Isten megteremtette a világot – a fényben lévő kör emelkedik gondolná, hogy ennek egy templomban helye van. Biztosan itt ki: a mi világunk, világosságunk, környezetünk. Az említett lesz, aki ezt olvasva felháborodik. körön színes virágok jelennek meg, ez az Édent szimbolizálja. A Pedig nincs oka rá. A középkori egyház istentisztelete, liturgikiűzetés képe, amikor a virágok mellett megjelenik a feketeség, ája tanítói képek sorából állt, a teremtéstől az utolsó ítéletig 52 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| ÖRÖKSÉGÜNK |

teleti képsort, misztériumjátékot mutatják be. Ebben a játékban az utolsó lépés az utolsó ítélet utáni esemény, amikor Jézus nem távozik el a világból, hanem velünk marad. Ez az igazi evangélium.

Azért kutatok, azért mutogatom ezt a mennyezetet mindenütt, mert azt hirdeti, tudatja és erősíti, hogy Jézus nemcsak megszületett az életünkbe, hanem semmilyen helyzetben és időben nem hagy el bennünket. A csengersimai képsor megfejtésére ráakadni az akkor egyetemi hallgató gyülekezeti tagunk, Cseuz Anett segített másfél évtizede.

a sötétség. Erre a helyzetre válaszolt Isten, elküldte az angyalt az angyali üdvözletkor, ez ismét egy kép: négy angyal- vagy tulipánalak érkezik a kép külseje felől. Jézus születését az jelképezi, hogy a kezdeti pont hurokká, az Isten-szirmok tulipánná változnak. Jézus élete, tanításai és gyógyítása is leképződik: ez 12 mag vagy gyümölcs az év 12 időszakában; majd Jézus halálát is láthatjuk, amikor a már említett nyolc tulipánból négy keresztalakká sötétedik. Krisztus feltámadását az X-alak jelöli, ahogyan a fejfáinkon is látjuk, ez a feltámadás jele. Végül pedig a pünkösd ősképe a láng. Ezeknek a képeknek az ismeretében azt vizsgálom, hogy egy-egy kazetta milyen mondanivalót őriz.

Rengeteg kazettás templomunk van, beszédeiben, írásaiban ön mégis főként a csengersimait szokta kiemelni. Miért?

Ott már nem csupán egy adott helyre festett állatövi jegyek képeit és ősképeket találtunk, hanem bolygókét is – sokkal teljesebb a kép. Itt a mennyezetet úgy képzelhetjük el, mintha sakktábla volna. A táblákon lévő képek az álló csillagcsoportok (állatövi jegyek) képei. A mozgó bolygók pedig – világos és sötét sakkbábukként – egy-egy üdvtörténeti személyt képviselnek, mozgásukkal pedig egy történet rajzolódik ki. A csengersimai mennyezeten 12 lépéssort és nyolcvan lépést tudunk megkülönböztetni, mintha valóban sakktáblán lépegetnénk. A kazetták 12 részben, képben a középkori egyházban használt istentisz-

Lehet-e tudni, hogy a mennyezetkazettás templomaink, illetve Csengersima mennyezete honnan ered?

Bonfini leírásaiból tudjuk, hogy a ma látható festett mennyezetek magyarországi ősét a világhírű csillagász, Regiomontanus és társai készítették Mátyás király budai, befejezetlen palotájában. Bonfini így ír: „…azok kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutatják a felbámulónak.” Budáról kiindulva Gyulafehérvár, Debrecen, Gógánváralja mennyezetei az udvarból eredtek. Ma templomainkban a királyi, fejedelmi műhelyekben készült mennyezetek a „mennyező mesterek” és festő asztalosok által készített népi változatát látjuk, de az eredeti „mennyező rendszer” csak Csengersimában maradt fenn. A mennyezetek egyszerre őrzik a magasművészetből származó és a régi magyar, természetes műveltség nyomait.

Mit gondol, értették az ön által felvázolt szimbolikus táblajátékot az egykori templomba járók?

Nem érthették, de érezni érezhették. Ma is, ahogyan régen is, a lelkésznek kell értenie, aki aztán tanítja a gyülekezetet arra, mi van odafönt, hogy úgy lehessen idelent.

A kazettás mennyezetek különleges bibliafordítások lennének?

Bizony, képi fordítások. És az ősképeknek, meg a Csengersi­ mában megmaradt „sakkolónak”, „mennyezőnek” köszönhetően megérthetjük, olvashatjuk így is. Lehetőségünk van el­ les­ni a teljes misztériumjátékot a kazettákról, hogy a mostani telefonos nemzedékek a képek segítségével is tanítvánnyá válhassanak.  FOTÓ: DORKÓ DÁNIEL 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 53

| ÖRÖKSÉGÜNK |

Ma is készülnek festett mennyezetkazetták

££ Több mint háromszáz református templomban a mai napig láthatók festett kazettás mennyezetek.

Gelsei Sándorra nagy hatással volt a népi vallásos művészet efféle megnyilvánulása.

Annyira, hogy nemcsak tanulmányozza, hanem meg is festi a fatáblákat. Munkái láthatók a noszvaji és az egerszalóki református templomban is.

A noszvaji másolatok nem a templom mennyezetét, Kicsit késve érkezünk a noszvaji református templomhanem falait díszítik, ékes mementói a népi és a vallásos ba, ahol már vár Gelsei Sándor. A helyszín szimbolikus művészet találkozásának. A festett kazetták mintái között és praktikus, ő volt az a mester, aki másolatokat készíHEGEDŰS feltűnnek a népi virágmotívumok, ember- és állatalakok, tett a noszvaji templom festett fakazettáiról. Az eredeBENCE de akad olyan is, amelyen kézi szerszámok láthatók. Úgy ti kazetták Egerben, a Vármúzeum gótikus palotájában tartják, hogy a noszvaji kazetták a történelmi Magyarország tekinthetők meg, az eredeti helyszínen hiteles másolatokat egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei, éppen ezért is érdekes, láthatunk. hogy míg a többi kazettás mennyezetű templom tábláira legNegyven kazetta inkább a növényi díszítés a jellemző, és csak néhányon tűnik fel figurális, ember- vagy állatalakot ábrázoló festés, addig A Noszvaj központjában álló református templom 1928-ban Noszvajon a növénymotívumos kazetták között szép számmal épült a régi, Árpád-kori templom helyén. Írásos feljegyzések lelhetők fel figurális ábrázolások is. szerint a falu lakossága a 16. század közepén áttért a kálvinista hitre, a török által feldúlt templomukat már a reformáMint a szép híves patakra ció szellemében hozták rendbe, a 17. század második felében pedig festett kazettás mennyezetet alakítottak ki benne. A Gelsei Sándor szerint mindegyik táblának saját története és templomot azonban a 20. század elején lebontották, a művészimbolikája van. – A megrendelők az egyház képviselői, az akszettörténeti ritkaságnak számító festett fakazettákat pedig kori presbiterek voltak. A tartalmat ők írták elő, de a kivitelezés a múzeumba szállították. A kétezres évek elején Gelsei Sándor mestereken múlott, akik legtöbbször asztalosok, nem művészek húsz noszvaji kazetta hiteles másolatát készítette el. A mester és főleg nem vallástudósok voltak – mondja. Ezért alakult ki ez a táblaképek festése mellett leginkább népi bútorfestéssel és a népművészeti elemeket a protestáns és a középkori szimfestészettel foglalkozik. bolikával ötvöző jelképrendszer, így kerülhetett többek között

£

£

54 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| ÖRÖKSÉGÜNK |

nik még a bűnbeesés története, de találkozhatunk a hal szima noszvaji templomba is a szent család sziréncsaládként megbólumával is, megfestették a 42. zsoltárt, de külön kazettát festve, de láthatjuk a fiókáit saját vérével etető pelikán alakját is. kapott a mennyezetet megrendelő presbitérium is.

– A legtöbb táblakép egy-egy bibliai történetet mutat be.

Kovács Béla, az egri Vármúzeum egykori igazgatója egyik íráItáliai kapcsolatok sában megfogalmazott feltételezése szerint ez a táblakép azt ábrázolja, amikor a zsidó nép a filiszteusok befolyása alatt állt, Festett kazettás mennyezetű templomok leginkább a Kárakik nem engedték nekik, hogy fegyvereik legyenek, tartva atpát-medencére, azon belül is a református templomokra jeltól, hogy fellázadnak ellenük. Izráel népe azt találta ki, hogy lemzőek – mondja Gelsei Sándor, aki a ma is létező, mintegy a vasból készült földműveseszközökből készítenek fegyvereháromszáz festett kazettás mennyezetű templom közül közel ket. Szerinte ez a lázadás és a szembenállás szimbóluma is százat felkeresett már az elmúlt évtizedekben. Ezek többsé– mondja Gelsei Sándor, miközben közelebb lépünk a kapákat, gét az elmúlt időszakban elkezdték felújítani és restaurálni, ekevasakat ábrázoló táblaképhez. de találhatunk még ma is eredeti, restaurálatlan kazettákat, Ahogy körbejárjuk a templom falára függesztett képeket, főként a Felvidéken.

Gelsei Sándor mindegyikhez fűz egy-két mondatnyi magyaA miskolc-gömöri asztalos- és bútorfestő műhelyek festett rázatot. – A növények, virágok ábrázolása a népművészetből tábláin jól nyomon követhető az ősi magyar–szkíta motívumjön, ahogy az életfák is, amelyek az életút szimbólumai. Sok kincs (tarsolylemez, tulipán, szegfű), amit az Anjouk és Hunyahelyen az alsó virágok lefelé hajlanak, az elmúlást, az öreg emdi Mátyás udvara, az itáliai reneszánsz követői közvetítettek, bert jelképezik. Minél fentebb megyünk a fán, a virágok annál illetve a német protestantizmus gazdagított. inkább a nap felé, felfelé néznek, és úgy egyenesednek ki.

A legtöbb festett kazettás mennyezet a 17. században, A legfelső, középső virág nyílegyenesen a Nap felé a török hódoltság után keletkezett. Gelsei Sándor tör, és égig érő fává nő. Ezek a hajtások a fiatalsászerint a magyarázat igen egyszerű. – 1650 után got szimbolizáljak – magyarázza. gyorsan elterjedtek a festett kazettás mennyeElmondja azt is, hogy a szőlőfürt a szőlőzetek, miután a hazai templomok többségét tőkén szintén bibliai szimbólum, hiszen Kriszfelgyújtva, beszakadt tetővel „vette vissza” a tus a szőlőtő, belőle „nőnek ki” vesszőként és magyarság. A reformátusok ezeket a templofürtökként a tanítványok. A fiókáikat kígyóval mokat szintén az egyszerűségre, puritánságra tápláló gólyák képe „noszvaji találmány”, ami való törekvés jegyében nem boltíves mennyevalószínűleg a gyülekezet szimbóluma, ahol a zetűre újították fel, hanem hatalmas gerendák gólyacsalád a közösség, amit a szülő gólyák segítségével egyszerű, egyenes mennyezetet ápolnak, védenek, és etetik a fiókákat. A kíkészítettek – mondja. A sík mennyezetek fes„Festett kazettás gyó itt is a gonoszt jelenti, amit megetetnek tését szerinte először a komáromi asztalosok mennyezetű templomok a fiókákkal, azt üzenve ezzel, hogy a gonoszt kezdték el, ahonnan ez a díszítési megoldás leginkább mindig irtani kell. A noszvaji kazettákon feltűszétterjedt az egész Kárpát-medencében. a Kárpát-medencére,

£

azon belül is a református templomokra jellemzőek.”

(Gelsei Sándor)

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 55

| ÖRÖKSÉGÜNK |

£

Egerszakók

díszítve. Az szinte természetes, hogy a konyhákban az asztalokon, lócákon és székeken hemzsegnek Háromszáz évvel később még mindig akadnak a virágmotívumok, de a spájz és a fürdőszoba Magyarországon olyan új templomok, amelyeajtaján is kanyarognak a festett népi minták, a ket festett táblák díszítenek. Remek példa erre falakat pedig saját festmények díszítik. a Noszvajtól húsz kilométerre fekvő Egersza– Van még vagy száz képem, amely be van lók néhány éve átadott református temploma. állítva a sarokba – jegyzi meg a művész, majd Itt a belső architektúra nem tette lehetővé a kaa nappaliba invitál bennünket, ahol ámulatba zettás mennyezet kialakítását, de megtalálták esünk: a már műteremnek használt helyiség a módját, hogyan ötvözzék a régit az újjal. mennyezetét festett kazetták díszítik. – Ez a – A régi táblaképek lelki hidat képeznek a tanulómennyezetem. Kíváncsi voltam, hogy ha múlt, a jelen és a jövő között. Semmiképpen „Semmiképpen sem sem szerettünk volna modern díszítést, inkább szerettünk volna modern ilyet fogok festeni, hogy néz majd ki. A festett kazettáknak kell a távolság, hogy egyben is olyat, amely lelki tartalommal is bír, és mély, díszítést, inkább olyat, lássam őket. Amikor életemben először láttam biblikus mondanivalója van – mondja Tóth Kaamely lelki tartalommal ilyen mennyezetű templomot, megdöbbentalin gondnok, miközben a karzat elejére rögzíis bír, és mély, biblikus tem, hogy ilyen van Magyarországon. Aztán tett tizenhat festett kazettáról beszél. mondanivalója van.” ismerősöket és könyvtárakat látogatva beleA karzat mellvédjén az északkelet-magyar(Tóth Katalin gondnok) ástam magam a témába – a művész felidézi, országi kazettás mennyezetek, padelőtáblák hogy a noszvaji templom kazetta másolási feljellemző darabjainak másolatai láthatók, ameadatainak elnyerése előtt vizsgát kellett tennie a Vármúzeum lyeket szintén Gelsei Sándor készített. – Az volt a cél, hogy képviselői előtt, bizonyítva képességét a feladat szakszerű összefogjuk és egy helyen mutassuk be a borsodi és a gömöri elvégzéshez. térségre jellemző kazettásmennyezet-festészet jellemzőit – – Már elég sok mindent tudunk a magyar népművészetről mondja a népi iparművész. A táblák között találunk másolatot a és területi sajátosságairól, de a közvélemény előtt méltatlacsetneki, a megyaszói, a mezőcsáti, a nádújfalui és a noszvaji renul kevéssé ismert, hogy a Kárpát-medence apró falvainak kis formátus templom kazettáiból, amelyek jól elkülöníthetők a Kártemplomaiban milyen kincsek vannak. Fel kell hívni az idegenpát-medence más tájainak festett templomi berendezéseitől. forgalmi szakemberek figyelmét arra, hogy ne szaladjanak át Az iparművész otthona a falvakon, hanem álljanak meg a templomoknál – mondjuk Szatmárban, Vásárosnamény környékén vagy a Kalotaszegen, Az egerszalóki református templom után Gelsei Sándor saját esetleg Sólyon vagy Szennán, és nézzék meg a színeikben, viotthonába invitál minket. Takaros, kétszintes ház a felkapott dámságukban és életszeretetükben sajátosan magyar kazetüdülőfalu egyik csendes utcájában, ő maga tervezte. Nincs tás mennyezetű templomokat.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD olyan fafelület a házban, amely ne lenne népi motívumokkal

£

56 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| GONDOLATOK |

A feltámadás mai szemmel A szerző a Szentírás Szövetség európai fejlesztési igazgatója, pestszentlőrincszemeretelepi beosztott lelkipásztor

Jézus nem jókívánságként mondja ezt, hanem Ha most gyülekezetünk bibliaóráján ülnénk körben, isteni teljhatalommal szólal meg. Mi sokszor an�ahogy szoktunk, feltenném a kérdést: „Szerintetek nyira szeretnénk segíteni, és kedvesen biztatjuk mi mindentől fél a mai ember?” Valószínűleg azok egymást: „Ne félj!” De tudjuk, hogy valójában nem a válaszok hangzanának el, amelyek most nekünk áll hatalmunkban békességet adni. Jézus viszont is eszünkbe jutnak: a háborútól, a járványtól, az feltámadott, élő Úrként meg tudja ezt tenni! Neárak elszabadulásától, újabb váratlan világesemékünk is, most is, a mi félemeink között ugyanúgy! nyektől... És akkor még nem említettük a bennünJézus sebei hitelesítik a tőle kapott békesség ket egyéni szinten érintő félelmeinket: egy ijesztő ígéretét. Olyan sokatmondó, hogy Jézus diagnózis, családi veszteségek, munkahelyi azonnal megmutatja tanítványainak konfliktusok, megélhetési gondok. testén a szögek helyét: Látjátok?

Nem csoda, hogy oly Reménykedünk, hogy ezek hosszú Ez értetek történt. Mindent, ami ideig elkerülnek bennünket, de sokan élnek félelemben, elválaszt az Atyától, felvittem tapasztalatból tudjuk, hogy erre egzisztenciális szorongásban, nincs garancia. Hiába tud egysokszor már gyermekek is. Olyan jó a keresztre. Szabad az út hozzá! Félelmeink jó része hitetre többet az emberiség, naplenne, ha valaki odajönne hozzánk, ról napra szembesülünk vele, és ezt mondaná: „Ne félj! Itt vagyok! lenségeinkből, Istennel való rendezetlen kapcsolatunkból hogy mennyire védtelenek és Minden rendben lesz!” Képzelőfakad. Ezt egyedül Jézus tudesendők vagyunk. Nem csoda, dés? Vágyálom? Nem, ez a ja orvosolni. Ő pedig megtette. hogy oly sokan élnek félelemben, húsvét valósága.

Erről szólnak a sebhelyek. És hogy egzisztenciális szorongásban, sokIsten ezt elfogadta, erről szól a feltászor már gyermekek is. Olyan jó lenne, madás – Isten hatalmas „igen”-je ez Jézus álha valaki odajönne hozzánk, és ezt mondaná: „Ne dozatára, hiszen nem hagyta a sírban őt. Békesfélj! Itt vagyok! Minden rendben lesz!” Képzelődés? ségünk lehet Istennel!

Vágyálom? Nem, ez a húsvét valósága.

Jézus azonnal küldetést is ad azoknak, akik az „Aznap, amikor beesteledett, a hét első napő békességét kapták. Továbbolvasva megtudjuk, ján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a hogy ehhez Szentlelkét is adja (Jn 20,22). Aki rézsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, szesült az Úrtól kapott békességből, és átélte, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozmit jelent ez, az nem tudja magában tartani. De zájuk: Békesség nektek! És miután ezt mondta, ennek így is kell lennie. Azért kaptuk, hogy tomegmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítvábbadjuk! Nem kioktatón, nem okoskodón, haványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus nem tudva, hogy mi is ajándékba kaptuk. Mint erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! amikor az egyik koldus elmondja a másiknak, Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldehogy hol kapta a kenyeret. lek titeket.” (Jn 20,19–21) Azzal kezdtem ezt a rövid írást, hogy mai Gondolhatnánk, hogy Jézus a zsidó szokásokfélelmeinkre tereltem a gondolatainkat. Nem nak megfelelően egyszerűen csak köszönt a taünneprontásképpen tettem ezt, éppen ellenkenítványoknak, amikor eljött hozzájuk: Shalom! zőleg: hiszem, hogy akkor lesz igazán örömteli, (Békesség!) De János nem véletlenül jegyzi le a békességben töltött húsvétunk, ha ez a néhány tanítványok lelkiállapotát közvetlen előtte: féltek napos megállás nemcsak a testi pihenésről és a megtorlástól, hogy Mesterük után most rajtuk a családi, baráti találkozásokról szól, feledtetlesz a sor, féltek a bizonytalan jövőtől. Ezért volve félelmeinket egy kis időre, hanem ha hittel tak bezárkózva. Ekkor áll meg közöttük Jézus, és odabízzuk szívünket, életünket – félelmeinkkel mondja el kétszer is a megerősítő szavakat: „Béegyütt – a feltámadott, ma is élő Úr kezébe.  kesség nektek!” Három dolog, ami felragyogott nekem Jézus szavaiból: KOMLÓSI ERZSÉBET 2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 57

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

„Szerelmesek” rengetege „Ő volt a szerelem maga, álom-hasonmás!”

– írja az ifjú Jékely Zoltán egy szép leányról.

Igazán kár e gyönyörű, összetett érzést jelző szót elcsépelni, divatkifejezéssé törpíteni.

Pedig rendkívül gyakori jelensége ez a mai nyelvhasználatnak. A köznapi érintkezésben hallható, a világhálón, a sajtóban olvasható szövegek tanúsága szerint vannak szerelmesei egyebek között a baracknak, a csincsillatenyésztésnek, a gördeszkának, a görénynek, a térképnek, a vízibiciklinek… Szabatosan: kedvelők, rajongók ezek az emberek, akik lelkesednek vagy éppen élnek-halnak valamiért.

Petőfi még ezt írta: „Börtönéből szabadult sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom.”

Ma már „hangulatos környezetben kínálnak szálláslehetőséget a természet, a vízpart és az Alföld szerelmeseinek”. Kissé elképedünk arról értesülve, hogy „számtalan meglepetést is tartogat az este a pankráció szerelmeseinek”… A közlés tartalma ennek az extrém sportnak a (megszállott) rajongóira, szurkolóira, drukkereire vonatkozik. „A párom beleszeretett egybe, és azt haza kellett vinni” – olvassuk a neten. Tengerimalacról beszél az illető. A rosszul megválasztott szó helyett mondjuk inkább ezt: aranyosnak találja, rögtön megkedvelte a kis állatot, megbarátkozott vele. „Anyu beleszeretett egy kanadai lucba”; „aki beleszeretett a levendulába, beszerez belőle néhány tövet”. E suta közlések valójában arra utalnak: a fenyő friss, tiszta, balzsamos, a levendula erős, aromás, nyugtató illata jótékonyan hat az illetők érzékeire.

A mai nyelvhasználat tanúsága szerint még abba is „szerelmes” lehet valaki, ami nincs is: „Ha beleszeret egy egészséges diétába, a beteg kizárja az életéből az alapvető élelmiszereket.” A diéta a „szerelem” tárgyaként pongyola szóhasználat, egyszersmind képzavar. Szabatosan: ha felismeri a fogyókúra egészségőrző hatását…

A kipécézett példákat számba véve nyom­ ban beláthatjuk: sok mindenhez lehet közük a fenti „szerelmes” citátumoknak, kivéve a szerelmet…  ARANY LAJOS 58 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A fősorokban a nagyhétre emlékezünk.

Vízszintes: 1. Pilátus ítélete Jézus keresztfáján, latinul (I, U, R, R, I, U). 13. Katar és Peru autójele. 14. Perzsa eredetű nemesi cím. 15. Francia Mária. 16. A mongol főváros régi orosz neve. 18. Félig szédül! 19. Oroszlántestű, emberfejű, szárnyas mitikus lény. 20.

Kémiai kötéstípus. 22. Rönköt hasít. 24. Kettőzve: sportfogadás. 25. Nem betűi keverve.

26. Angol Anna. 28. Orosz gépkocsitípus. 30. Vanádium és urán vegyjele. 31. Lónév. 33.

Parádé és veszély jelzője lehet. 34. Vízinövény. 35. Gumibelső! 37. Bécsi anya! 39. Verona folyója. 41. Orandum est, ut sit mens sana in corpore …. Azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen. (Iuvenalis) 43. Idegen Irén. 45. Idegen összetételekben igaz voltot jelöl. 46. Észak-amerikai füves síkság. 48. Amerikai sci-fi-író (Isaac). 50. Arrafele! 51.

Fogpótlás része! 52. Szakító. 54. One …, társas tánc. 56. Japán drámai műfaj. 57. Jelfogó.

58. Szelén és jód vegyjele. 59. Részben ionmentes! 61. Kiejtett betű. 62. Rámutatás a szükséges tárgyra (2 szó). 64. Latyakos. 67. Lendületes futás, régies szóval. 70. Az elején kipróbál! 72. … Pugacsova, orosz esztrád énekesnő. 73. Ellenszenv. 74. Teszi a szépet. 76.

Lantos páros betűi. 77. … Antipasz, Galilea uralkodója Jézus korában (Ó).

Függőleges: 2. UV-fénnyel törölhető és programozható memóriamodul, angol betűszóval.

3. Természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár a 18. században (János András). 4. Sibrik Miklós monogramja. 5. Nagy Konstantin szülőhelye. 6. Mérgező elem.

7. Ülőbútor. 8. Pára! 9. Mez betűi keverve. 10. Gyúlékony, folyékony szénhidrogén-keverék. 11. Carate …, Como megyei olasz falu (URIO). 12. Matematikai szögfüggvény, röv.

13. Római helytartó Jézus korában (T, T, S, T). 17. Alom egynemű betűi. 19. Locsolócső.

21. Egyszerű lábbeli. 23. Távoli tárgyat megérinteni. 27. Kabarészerző (Károly). 29. Vetíthető állókép. 30. A ló leggyorsabb futása. 32. Római szerelemisten. 33. Földre pottyanó.

34. Nitrogén és irídium vegyjele. 36. Lapszél. 38. Cirkuszi akrobata munkaeszköze. 40.

Londoni galamb! 42. Náció. 44. Még nem ivarérett nőstény disznó. 47. Belül kitesz! 49. … tarda, a túzok tudományos neve. 53. Lét. 55. Lassan szétmállik. 57. Rendet rak. 58. Nának guru követője. 60. Amerikai színész (Nick). 61. Sereggel kapcsolatos. 63. Hordómértékkel kapcsolatos. 65. Páva egynemű betűi. 66. Kossuth- és Liszt-díjas, szoprán hangú opera-énekesnő (Sylvia). 68. Radon és foszfor vegyjele. 69. Menyasszony. 71. A holló költője (Edgar Allan). 74. Bábu vége! 75. Laborfalvi Róza névjele.

Előző rejtvényünk megfejtése: „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett.” (Zsolt 98,1)

| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Ezen a héten a bárányok történetével ismerkedhettek meg.

AZ ÁLDOZATI BÁRÁNY A friss tavaszi szellő megborzolta a fák leveleit, a rétek, a mezők füveit. Barnabás, az alig egyéves kos vidáman ugrált a mezőn testvéreivel meg a többi kisbáránnyal a vidám napsütésben.

– Olyan jó, hogy tavasz van végreeee! – bégette Berkenye, a nővére, és boldogan beleharapott egy frissen kiserkent fűcsomóba. – Szabadon ugrálhatunk, nem kell bent, az akolban gubbasztanunk.

– Jaj, én már annyira untam a beeeezártságot – bégetett vissza lelkesen Barnabás is –, és a mama azt mondta, hogy valamiféle ünnep is közeleg.

– Igeeen, igeeen! – válaszolt a nővére. – A húsvét a bárányok legnagyobb ünnepe.

– Húsvét? – csodálkozott Barnabás, mert ugyan már betöltötte az első életévét, de tavaly húsvétkor annyira kicsi volt még, hogy semmire sem emlékezett ebből az ünnepből.

A karácsonyra már inkább, amikor megszületett a Megváltó.

Mondjuk akkor is kicsi volt még, de tisztán emlékszik rá, hogy Jézusnak hívták a Messiást, akit nagyon régen vártak a zsidók.

Beáta mama azt mesélte karácsonykor, hogy Jézus a legnagyobb király égen és földön, és mégis, mégis istállóban született, és pásztorok köszöntötték először.

Barnabás nem értette, hogy ezzel mi a baj, hiszen az istálló a legjobb hely a világon. Jobb, mint az akol. Mert az istállóban többféle állat van, és nem szorulnak úgy össze, mint az akolban. Az meg természetes, hogy a világ királyát először a pásztorok köszöntik. Nincs is nagyobb úr egy pásztornál, ő felel mindenkiért, aki a réten legelész.

Szóval a karácsonyra világosan emlékezett Barnabás, de ez a húsvét… Ez nem rémlett neki.

Pedig kiderült, hogy húsvétkor is Jézusról van szó. Aki csodálatos megváltást hozott a báránynemzetségnek.

Mert régen bizony a húsvét nem volt örömünnep a bárányok között. A zsidók az Egyiptomból való szabadulás emlékére bárányt áldoztak a jeruzsálemi templomban minden húsvétkor.

– El tudjátok képzelni, mennyi ártatlan bárány vére hullott egy-egy ilyen áldozati napon? – kérdezte Beáta mama a gyerekeitől.

A kisbárányok szomorúan ingatták a fejüket.

– Sok száz – suttogta Berkenye.

– Vagy ezer – szólt szomorúan Beáta mama. – Pedig az Úrnak sem tetszett ez a sok véresáldozat. Ezt üzente az egyik hírnökével, Ézsaiás prófétával: Mit kezdjek a sok véresáldozattal?

Elegem van az égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, a bárányok és a bakok vérében nem telik kedvem.

– De akkor miben? – bégetett bele Beáta mama beszédébe Barnabás.

– A bűnbánó szívben és a töredelmes lélekben. De az, hogy az ember elismerje a bűneit, és még meg is vallja azokat, nem könnyű feladat. Egyszerűbb feláldozni egy kost, mint szembenézni mindazzal a rosszal, amit elkövetett.

– Akkor még ma is… Ma is vannak ezek a szörnyű áldozatok? – kérdezte reszketve Berkenye, aki úgy remegett a félelemtől, mint a berkenyefa levele.

– Istennek hála, már nincsenek. Emlékeztek a karácsonyra, ugye? Isten elküldte Jézust, a saját Fiát a Földre. És tudjátok, miért? Hogy megváltsa az embereket a bűnből. Jézus magára vette az emberiség minden bűnét. Meghalt a kereszten, de harmadnapon feltámadott, és ezzel helyreállt a rend Isten és ember között. És azóta nincs szükség véresáldozatokra.

– Hurrá! Hurrá! – ugrándoztak a kisbárányok. – Jézus megmentett bennünket!

– És minden embert, aki hisz őbenne – bólintott Beáta mama. – Ezért a legnagyobb ünnepünk a húsvét. Mert Jézus megváltott minket a haláltól.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 59

| MOZAIK |

APRÓHIRDETÉSEK

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kgos, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161, info@harangontode.hu.

SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-630-9502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. ÁLLÁS • Munkájára igényes, megbízható keresztény hölgy takarítást vagy délutáni 1-2 órás gyermekfelügyeletet vállal Budán.

Tel.: +36-20-54-28-727.

Könyvet a szórványba!

Hisszük, hogy az olvasott irodalom segít a magyar identitás megtartásában – olvasható a Könyvet a szórványba! mozgalom internetes oldalán. Pocsay Gábor református presbitert, a kezdeményezés alapítóját kérdeztük.

A mozgalom a szórványban élő családok beolvadásának csökkentése, az anyanyelv megőrzése és a beiskolázás elősegítése érdekében indult 2017ben Gyulán – tekintett vissza a kezdetekre az alapító, Pocsay Gábor nyugalmazott kórházi orvos. Az elmúlt években óvodásoknak szóló sok száz érdekes és értékes mese- és ifjúsági könyvet juttattak ki a családoknak.

A köteteket húsz magyarországi központban gyűjtik, főleg középiskolákban. Onnan a határon túli centrumok megbízottjai szállítják át esetenként Szerbiába, Romániába és Szlovákiába. A lakosságnak pedig a kinti 11 központ, az iskolák diákjai viszik haza ajándékba.

Pocsay Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a meseés ifjúsági könyvek gyűjtése lenne a fő feladat a gyülekezetek segítségével.

A határon túl pedig a kiszállítást és az ajándékkönyvek osztását kellene szervezni. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a magyarországi központokba a magánszemélyek, közösségek ne poros, unalmas kiadványokat vigyenek, hanem olyan alkotásokat, amelyeket ők is szívesen olvasnak.

A mesekönyvek, mese-DVD-k, az ismeretterjesztés olvasmányos, képes művei még jobban hasznosulnak, ha kis magyar könyvtárakat hoznak létre olyan falvakban, amelyekben ez nem áll rendelkezésre. Először egy partiumi városkában, majd Gömörben, legutóbb pedig egy Arad közeli apró faluban járultak hozzá egy-egy kis könyvtár indulásához.  FORRÁS: REFORMATUS.HU

60 Reformátusok Lapja

2022. április 17–24.

| MOZAIK |

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

Hummusz friss zöldségekkel, pirítóssal

CSENDESNAP

A Bethánia CE Szövetség 2022. április 23án 10 órai kezdettel a budapest-józsefvárosi református templomban (VIII., Salétrom u. 5.) csendesnapot tart, amelyre minden kedves érdeklődőt meghív. E csendesnap keretében ugyanitt 10 órára évi rendes közgyűlését is meghirdeti, amelyre valamennyi rendes tagját várja. Ha a fenti időpontban a közgyűlés nem lenne határozatképes, úgy a következő közgyűlést ugyancsak 2022. április 23-án ugyanott 13.30 órai kezdettel tartja meg. A Közgyűlés napirendje: 1. Beszámolók a 2021. évről, 2. Zárszámadás a 2021. évről, 3. 2022. évi költségvetés, 4. Egyéb.

SZÁLLÁSHELY ZAMÁRDIBAN

Szerintem mindenkinél előfordul, hogy vendégeket vár, de nem akar nagy főzésbe bonyolódni, ilyenkor jól jöhetnek a különböző kencék/krémek. Ilyen krém receptjét hoztam most, ez a Közel-Kelet egyik, ha nem a legkedveltebb kencéje, természetesen akár hús (sonka) mellé is használható. Rengeteg változata van, ízesítésének csak a képzeletünk szab határt.

HOZZÁVALÓK 200 g száraz csicseriborsó (vagy 310 g csicseriborsó-konzerv); 100 g szezámmag vagy 40 gramm tahini (szezámpaszta); őrölt római kömény; 1 gerezd kisebb fokhagyma; só; fehérbors; 1 ek citromlé; 3 dl extra szűz olívaolaj; különböző friss zöldségek, amelyeket jó nyersen enni: uborka, répa, szárzeller, római saláta stb.; friss bagettből készült pirítós. (Megjegyzés: a hummusz alapja a csicseriborsó, amit körülbelül 1,5 óra alatt készre főzünk, vagy használjunk konzerv csicseriborsót, akkor ez a lépés kihagyható. Ugyanígy vagy kész tahinit veszünk, vagy a következőképpen készítjük el: száraz serpenyőbe szórjuk a szezámmagot, és közepes lángon, rázogatva addig pirítjuk, amíg világos zsemleszínt nem kap. Az így lepirított szezámmagot aprítógépbe dobjuk, kevés olívaolajat adunk hozzá, és homogén krémet készítünk belőle.)

Hittantáborok, gyülekezeti csoportok, csa­ ládok részére az egyházi épületben 11 fé­ rőhely, az udvaron faházakban 9 férőhely van. Konyha használata teljes felszereléssel, parkolás az udvarban megoldott. Érdeklődni az apostolanna838@gmail.com címen vagy a +36-30-691-5615-ös telefonszámon lehet.

TEMETŐI KÖZLEMÉNY

A Gödöllői Református Egyházközség tájékoztatja a sírhellyel rendelkező családokat, hogy a sírhelybérleti szerződések meghos�szabbítására a lelkészi hivatalban van le­he­ tő­ ség időpont-egyeztetéssel: 06-30-8797411. Amely sírokat nem hosszabbítják meg, felszámolják.

ELKÉSZÍTÉS A megfőtt vagy konzerv csicseriborsót leszűrjük, és 1 ek (körülbelül 40 g) tahinipasztát adunk hozzá. Hozzáadunk a levéből is egy keveset, majd a római köménnyel, sóval, borssal, citromlével és egy gerezd fokhagymával ízesítjük, teszünk bele olívaolajat, és az egészet turmixoljuk. Az állagán közben lehet javítani a főzőlé és olívaolaj hozzáadásával, akkor jó, ha sűrű, egynemű krémes pasztát kapunk. Az ízeken pedig a citrommal és a fűszerekkel lehet finomhangolni. Aki szereti, tehet bele csilit, kurkumát vagy szinte bármilyen fűszert, amit szeret, tényleg sokféle ízesítés illik hozzá. Én félre szoktam tenni néhány csicseriborsót egészben, amelyekkel a végén, tálalásnál díszítem.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

2022. április 17–24.

Reformátusok Lapja 61

| PORTRÉ |

REFORMÁTUS

Hogyan találta meg Jézust?

Egyáltalán nem volt magától értetődő! Nem születtem hívő családba, de még csak igazi „templomosba” sem. Testvéreimnek és nekem sem volt keresztelőnk, csak névadónk, illetve később, a rendszerváltás után, Tiszafüredtől jó messze, Simontornyán, nagynéném hatására édesanyám mindhármunkat titokban megkereszteltetett reformátusnak. Én ekkor hatéves voltam. A mai napig emlékszem, ahogy a verőfényes templomi csendben végigcsorgott homlokomon a Szentháromság Egy Isten nevébe’ elválasztó keresztvíz. Minden megváltozott később, amikor Tiszafüredre érkezett Szűcs M. Sándor és felesége lelkipásztornak, akik, bátran mondhatom, küzdelmes, de sikeres, sőt korszakos munkát végeztek Tiszafüreden. Formabontó, nagyhatású, nagyszívű, örökké küzdő és bízva bízó, élő hitű és madáchi tragikumot hordozó személyiség volt Sándor füredi gyülekezetünkben.

Nemcsak hitbeli kérdésekben, de pályaorientációban, értékrendformálásban is vezetett személyes szeretetével és hitével. Nemcsak ifire, konfirmandusoktatásra, sárospataki refibe jelentkezésre in­s­­pirált, de ifjúsági kirándulásokra, evangélizációra is elvitt, ahol Isten lelke egy alkalommal Nagyvarsányban különös erővel rázott fel bűneimből, és súgta szívembe, hogy üdvösségre és áldásra választott ki Krisztusban. Tizenöt éves voltam ekkor, sárospataki diák, akinek Isten megnyitotta addigi konok szívét a lelkészi szolgálatra is. Minderre visszatekintve muszáj megvallanom, hogy nem én találtam meg Jézust ügyes felfedezőként, hanem ő talált meg engem, és vont magához irgalmasan.

2022. április 17–24.

NÉVJEGY

Kovács Zsolt Levente 1985-ben született Tiszafüreden, a Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Kerülő Kingával, akivel most a hatodik gyermeküket várják. Teológiai tanulmányait Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán végezte, itt szerzett doktori címet is.

Volt-e valaha megingása a hitben?

Igenis voltak, vannak megingások, értetlen és gyarló számonkérő-perlekedő gondolatok. A jótett helyébe jót várj népmesei motívum nemcsak az életben, de az egyházban, Urunkkal szemben támasztott elvárásainkban sem működik. Az érdemteológiai kísértések, vagy az Istent kényszerítő – teurgikus – ösztönök olykor a kegyességünk gyakorlását is átszövik, máskor pedig „meglankadnak a kezek, megroskadnak a térdek”, és olykor megrestül a személyes kegyességem is életeseményeink sodrában. Azt gondolom, hogy lelkipásztorként, de hívő emberként, gyülekezeti tagként is nehéz ezzel szembenéznünk, nehéz kedves-vágyott célokat elengednünk, vagy fájó életélményekben megvigasztalódnunk. Nehéz elfogadni, hogy Isten megengedhet számos nehézséget, és így az ő gondviselő szeretetével kapcsolatos meggyőződésünkbe is kételyek szüremlenek be. Ilyenkor muszáj együtt, közösségben, vagy akár egyedül elcsendesedve megállni, és a „belső szobánkban” odatárni önmagunkat Atyánk kezébe.

62 Reformátusok Lapja

Kovács Zsolt Levente

Alázattal, feltétel nélkül. Sokat segítenek nekem ilyenkor a bizalomzsoltárok is.

Milyen gondolatok jártak a fejében, amikor 2011-ben beiktatták vizsolyi szolgálatába?

Megrendítőek. Mindezt csak bátorsággal lehetett vállalni, amihez derűt, bátorítást és sok jó példát az akkor nálunk illetékes és helyettesítéssel megbízott Sohajda Levente lelkipásztor kollégámtól kaptam. Mindig hálás leszek érte.

Mivel nem lelkipásztori dinasztiából származom, kevésbé voltam rutinos, és kevésbé láttam át a vizsolyi helyzetet. Talán ezért sem riadtam végül vissza. 2011-ben 26 évesen, kevés tapasztalattal, de nagy lelkesedéssel érkeztem első önálló szolgálati helyemre, ahol bonyolult élethelyzet, egyfajta gyülekezeti korszakváltás is fogadott. A közösség nagy múltú, hírneves, büszke gyülekezet örökségével bírt, de ekkorra Magyarország legkisebb anyaegyházközsége lett, amelynek a falu társadalmi-demográfiai paradigmaváltása miatt már nem volt jövőképe. 2011-re már sokrétű krízisről beszélhettünk, amit az is jelzett, hogy én voltam a hatodik megszólított és meghívott lelkipásztor. Furcsa, de igaz: a Biblia falujában szinte drámai, ahogy megszűnik a reformátusság, hogy reménytelen küzdelemnek tűnik a lelkipásztori hivatásvégzés, mivel maga a község hanyatlása válik mindenki számára egyre riasztóbbá. Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy vizsolyi lelkészként nem hagyjuk el magunkat, nem hagyom a közösséget elcsüggedni, hanem küldetésünket szélesebb horizonton értelmezve unortodox gyülekezeti életet építünk. Tehát kicsit az egész település sorsával és perspektívájával, valamint mélyszegénységével is foglalkozunk.

 HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD