Reformátusok Lapja 2021/45. szám

Page 1

LXV. ÉVFOLYAM,

45. SZÁM,

2021. NOVEMBER 7.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

Dalok, amelyeket együtt tudunk énekelni 9 771419 856007

GRYLLUS DÁNIEL AZ ÚJ REFORMÁTUS ÉNEKESKÖNYVRŐL

21045



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Oh, magasságban lakó szent Isten, mindenekkel bíró, gazdag kegyelmű, dicsőséges és hatalmas Felség! Minden lelki és testi jó, minden mennyei és földi áldás a te kezedben van, és szabad tetszésed szerint osztogatod azokat a hozzád folyamodóknak és benned bízóknak. Én is hozzád járulok és könyörgök nekem szükséges ajándékaidért, drága javaidért és kegyelmedért. Mert én szegény és nyomorult vagyok, nincsen magamtól semmim a bűnön kívül, és ha valami jó van bennem, az mind tőled és általad van.  SZIKSZAI GYÖRGY (1738–1803)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

6

12

16

24

Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu) Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu) Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Dorkó Dániel

INTERJÚ • 6. „Adj egy évet az életedből Krisztusnak!” | Závodi Emese református lelkésszel, az Önkéntes Diakóniai Év programvezetőjével beszélgettünk REFORMÁTUS ÉLET • 12. Az életnél is jobb | Gacsályi Gábor református lelkipásztor gondolatai a gyászról, a megküzdésről és az örökkévalóságba vetett hitről INTERJÚ • 16. Nemesítés alatt | P. Tóth Béla református lelkipásztort, pszichológust kérdeztük nemrég megjelent igehirdetés-kötete apropóján REFORMÁTUS ÉLET • 24. Jubileumot ünnepel a Károli német tanszéke | A tanszék elmúlt negyed évszázadáról és a küszöbön álló változásokról Czeglédy Anita tanszékvezetővel beszélgettünk EGYHÁZI ÉLET • 28. Öt kérdés – öt válasz | Tamás Iringót, az Erdélyi Református Múzeum muzeológusát kérdeztük munkájáról

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. november 7.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

XI. 7. VASÁRNAP

XI. 8. HÉTFŐ

XI. 9. KEDD

XI. 10. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(6) „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel…” (1Tim 6,1–10)

Nyereségre törekszünk az élet minden területén: sikerekre, látható eredményekre, mindig többre. Észre sem vesszük, hogy ez határozza meg gondolkozásunkat, tetteinket. Miért akarunk mindig többet? Csak ez lenne az élet hajtóereje és értelme? E lelkület a pénz szerelme, de itt a pénz maga a birtoklás, a „még, még, még, még, ennyi nem elég” kielégíthetetlen nyugtalansága. Nem tudunk megállni, megelégedni, képtelenek vagyunk csak úgy örülgetni, békén lenni és békén hagyni. Nyüzsög, hömpölyög, árad körülöttünk minden, miközben tíz másodpercenként a telefonunk csipog, jelezve az újabb ingert (9–10). A legszomorúbb azonban az, hogy gyakran még a kegyességünk is ilyen: kielégíthetetlen, nyughatatlan, nyerészkedő – az intézkedések, a menedzselések, az újabb s újabb alkalmak szervezése, a magunk adminisztrálása a lényeg. Fontoljuk meg, mit mond ezekről Isten igéje: ez istenkáromló lelkület; bomlott elméjű, az igazságtól megfosztott emberek torzsalkodásai ezek, akik a kegyességgel is csak nyerészkednek. Urunk, könyörülj rajtunk! (3–5) Zsolt 82  82. zsoltár (12) „…ragadd meg az örök életet…” (1Tim 6,11–16)

Megragadhatjuk az örök életet, mert az élet Ura megragadott minket. Pál világosan szól erről, több levelében is: „…igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott Krisztus Jézus.” (Fil 3,12) Akit az Isten megragadott, azt nem engedi el soha (Róm 8,38–39). A megragadott örök életnek azonban, e világban is, látható jelei vannak. Az örök élet embere igyekszik az Istentől való igazságra, kegyességre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre (11). Az örök élet embere mindenkor Jézus Krisztusról tanúskodik szép hitvallással (12–13). E kifejezés – „szép hitvallás” – kifejezőbb, mint a „bátor hitvallás”. Jézus Krisztus is szép hitvallást tett Pilátus előtt (13). A szép hitvallás hitelesen és világosan szól sokak előtt, amikor kell, de hallgatni is tud, amikor szükséges – vagyis a hitetleneket is elgondolkodásra készteti, megindítja. Valahányszor a szép hitvallásra, valamint az Istentől való igazságra, kegyességre, szeretetre, állhatatosságra igyekezhetünk, azzal az örök élet Istene újra és újra megpecsételi: ő mozdul bennünk, tart minket. Ez az igyekezet csak az Úrban lehetséges. A hit harca is az Isten Lelkének munkája bennünk: kemény, de győztes harc, mert az Úr harcol az oldalunkon, velünk és értünk (12). Ő végsőkig megtart bennünket a feddhetetlenségben (14). Zsolt 83  83. zsoltár (17) „…akik e világban gazdagok…” (1Tim 6,17–21)

Nincs annál nagyobb öröm, mint felismerni gazdagságunkat, és javainkat megosztani másokkal (18). Csak a megosztott élet az élet! Isten is megosztotta velünk mennyei gazdagságát. Aki részesült Isten szeretetében, másokat is részesíteni akar mindazokból a javakból, amelyeket ő kapott az Úrtól. Ezek a mai igében testi javak, amelyek megosztásával ténylegesen segítek embertársam nyomorúságán. A lelki javak megosztása más kérdés, abban manapság nem vagyunk fukarok... Az élő hit javainak megosztása mindig a tapasztalható, tárgyi javak megosztásával kezdődik: először hozzak valami tényszerű áldozatot a másikért, hogy hiteles legyen ajkamon az evangélium! S ami az isteni javakból nálunk marad, annak önfeledten örülhetünk. A Biblia üzenete számos helyen hangsúlyozza: örülhetünk munkánk eredményének (Préd 3,22). Örömteli birtoklás nélkül nincs önzetlen élet. A nincstelen másoknak sem tud adni. Ahogy halad előre az ember a hitben, egyre inkább rádöbben, milyen kevésre van szükség, valójában csak egyre, a jobbik részre, amit nem vesznek el tőlünk soha (Lk 10,42). Zsolt 84  84. zsoltár (4) „…hogy öröm töltsön el.” (2Tim 1,1–7)

Az evangéliumi öröm a kegyelmet, irgalmat, békességet nyert ember öröme: kegyelem a méltatlanságban, irgalom a tehetetlenségben, békesség a gonoszul felgyorsult nyugtalanságban (2). Az evangéliumi öröm valódi, soha el nem múlik, forrása a Szentháromság Isten, aki Igéje és Lelke által mindenkor velünk van. E Lélek az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a Lelke (7). Ahol Isten Lelke munkál, ott öröm támad, amely elveszi a félelmeket, s amely mennyei erővel, krisztusi szeretettel és józan boldogsággal ajándékoz meg minket. Az evangéliumi öröm láthatóan testet ölt Isten népének mindennapjaiban. A hálaadásban, a testvéri, hitbéli imaés érzelmi közösségben, amely az apostol és Timóteus között kiformálódott. Úgy lettek testvérei egymásnak, hogy közben barátokká lettek. Az evangéliumi öröm része az érzelmek kimutatása. Ridegek vagyunk, nincs érzelmi, Lélek által vezetett intelligenciánk (3–4). Ez az öröm testet ölt a tiszta lelkiismerettel végzett közös

Reformátusok Lapja 2021. november 7.


| AZ IGE MELLETT |

szolgálatban is. Tiszta a lelkiismeretünk, ha minden munkánkban az Urat szolgáltuk, és mindent megtettünk (3). Nem a kézrátétel adja a kegyelmi ajándékokat, hanem az Úr, az áldás viszont nyilvánosan felismeri, szolgálatra engedi és felgerjeszti a kegyelmi ajándékokat a látható egyház rendjében (6). Mindenkinek van kegyelmi ajándéka, amivel szolgálhat. Hogy „örömötök teljes legyen” (Jn 15,11). Zsolt 85  85. zsoltár (10) „Ez most nyilvánvalóvá lett…” (2Tim 1,8–14)

Nincs olyan jelenség, történés, alkotás, kijelentés, amelyet ne értelmezhetnénk annyiféleképpen, ahányfélék vagyunk. Van-e, ami áldottan nyilvánvalóvá lett az életünkben (Mt 18,19), amire hagyatkozhatunk a csalódás, a pusztulás veszélye nélkül? Isten Igéjének örömhíre számunkra az egyetlen, áldott nyilvánvalóság: életünk távlata, értelme, normája. Minden, amit ellentmondásos világunkban nyilvánvalóan tudhatunk, az Jézus Krisztusban lett bizonyossá: Isten megtörte a halál erejét, és világosságra hozta az elmúlhatatlan életet (10). Nincs ennél több nyilvánvalóság. Isten megszabadított minket: ez az, ami az evangéliumból következően nyilvánvaló, megmásíthatatlan, az ő örök döntése és kegyelme szerint. Isten elhívott minket az ő ügyének szolgálatára: ez is nyilvánvaló. Akiket az Úr megszabadított, azokat szolgálatra hívta el, hogy a maguk helyén, a saját feladataik között szorgoskodva ne szégyelljék az élet Uráról szóló bizonyságtételt, akkor se, ha az szenvedéssel jár (8). Mondjuk, hirdessük, éljük: „tudom, kiben hiszek” (12). Isten megőrzi az ő ügyét, a drága kincset, neki erre van hatalma. S bizonnyal üdvösségesen megőrzi azokat is, akik a rájuk bízott drága kincset képviselik e világban, sok csillogó és harsány portéka között is (12–14). Zsolt 86  86. zsoltár (16) „…Onésziforosz […] sokszor felüdített engem, és nem szégyellte bilincseimet.” (2Tim 1,15–18)

Ki volt az az Onésziforosz, akiről azt írja az apostol: sokszor felüdítette őt fogságában? (16) Arra utal: az Ázsiában lévők mind elfordultak tőle. Egy efezusi és troászi eseményre, valószínűleg elfogására utal. Keserűen emlékezik ennek körülményeire, talán valamiféle árulásra. Az apostol azonban hívő ember, és erről a keserűségről csak egy sort ír, hálaadásáról azonban sokkal többet. Az arány nem mindegy. Isten embere a keserűségben is látja, hogy bízhat az Úrban, aki a leglehetetlenebb helyzetben is küld emberi eszközt számára. Onésziforosz addig kutatta az apostolt, amíg meg nem találta őt. Nem szégyellte Pál bilincseit, sőt sokszor felüdítette, bátorította a halálra készülő apostolt (16–18). Pál imádkozik Onésziforoszért, az ő családjáért, azért is, hogy az Úr mindenkor irgalmas legyen hozzájuk, az üdvösség kiteljesedéséig. Bizony, nem érdemek alapján adatik az üdvösség, de legyenek áldottak, bőségesen megjutalmazottak, akik hűségesek a másikhoz, a legnehezebb helyzetben is, akkor is, amikor már mindenki elhagyott bennünket! Ők az árnyékok völgyében járva is felüdítenek, hitünkben megerősítenek minket. Az Úr mindig ad mellénk ilyen hűséges testvért, barátot. Nekem a feleségem az. Áldja meg őt az Úr ezért mindenkor! Zsolt 87  87. zsoltár (13) „…ő hű marad…” (2Tim 2,1–13)

Jézus Krisztus hű marad, ő önmagát meg nem tagadhatja! Hű marad a mennyei, egyetlen igazsághoz, az Isten üdvözítő rendjéhez és üdvtervéhez. E krisztusi hűség ítélő igazság és határtalan irgalom egyszerre. „Csak a megvetett kegyelem nem tudja elfedni az ítélő igazságot, az elfogadott mindig eltakarja.” (Ravasz László) Mi hűtlenkedünk, Isten haragja joggal ér el bennünket. Isten népe azonban tudja, ezt az isteni jogos haragot Jézus Krisztus elhordozta érettünk. Meghalt és feltámadott, hogy rajtunk Isten tökéletes igazsága megváltó kegyelemként érvényesülhessen (12–13). Ezért el ne feledkezzünk az evangéliumról! Erre emlékezzünk, ezt hirdessük, ezt éljük mindenkor: az örömhírt (8)! Ez az öröm hassa át odaadó szolgálatainkat is. Ez az öröm a szabályokat betartva versenyez, de élete nem verseny, hiszen a győztes koszorú már az övé. Ez az öröm a szántóvető ember szorgalmával vet, de nem gürcöl, mert bízik a növekedés Urában. Az odaadó szolgálatot mindig áthatja az evangéliumi öröm, a reménység, amely bizonyos helyzetekben éppen úgy szolgál, hogy csak emberként jelen van… (1–7). Zsolt 88  88. zsoltár

XI. 11. CSÜTÖRTÖK

XI. 12. PÉNTEK

XI. 13. SZOMBAT

2021. november 7.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

„Adj egy évet az életedből Krisztusnak!” Már most várják a jelentkezőket a 2022es diakóniai évre. Az Önkéntes Diakóniai Év (ÖDE) által szervezett szolgálat során a ILLÉNYI ÉVA fiatalok a hasznos élmények mellett megismerkedhetnek társadalmunk kihívásaival, szolidaritást vállalhatnak más nemzetekkel, ökumenikus tapasztalatokat szerezhetnek. Závodi Emese református lelkésszel, az ÖDE programvezetőjével beszélgettünk. Ez a kezdeményezés a háború után indult el ezzel a jelmondattal: „Adj egy évet az életedből Krisztusnak!” A mai önkéntesek értik ennek az üzenetét? A szolgálatot végzők között vannak kereső emberek. Egy önkéntes diakóniai év lehetőséget nyújt az Úristennel való találkozásra, így ebben is formálódnak a fiatalok. Vannak olyanok is, akik komoly elhívást kaptak erre, számukra ez valóban egy év az életükből Krisztusnak. Szolgálati helyeink a legkülönbözőbbek: sérült és egészséges gyermekekkel, felnőttekkel, hátrányos helyzetű fiatalokkal éppúgy lehetőség van a foglalkozásra, mint idősekkel, szociálisan rászorulókkal, hajléktalanokkal, kisebbségben élőkkel. Az ÖDE program a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány keretében működik, évente megközelítőleg száz önkéntes szolgál rajtunk keresztül. Az ÖDE programjába tizenegy európai ország és három amerikai egyház kapcsolódott be. Melyek a legnépszerűbb országok? 6

Reformátusok Lapja 2021. november 7.

Ez sokat változott az évek során. Huszonnégy éve szervezünk önkéntes programokat, az első években sokan jelentkeztek Németországba, jelenleg Nagy-Britannia és Olaszország a két legnépszerűbb ország, de van lehetőség Norvégiában, Kárpátalján is szolgálati helyet választani. Németországban sok fiatal dolgozik idősekkel vagy fogyatékkal élőkkel, Angliában van egy partnerszervezetünk, amely gyülekezetekkel tart kapcsolatot: anglikánokkal, reformátusokkal, metodistákkal, míg például az olasz Valdens Diakónia elsősorban bevándorló vagy menekült gyerekekkel foglalkozik. Franciaországban oktatási intézményekben vannak a magyar önkéntesek, de tavaly volt egy önkéntesünk Észak-Norvégiában is, ő egyházi konferencia-központban szolgált. A pandémiás időszakban biztos nem volt könnyű – még most sem az – megszervezni a külföldi önkénteskedést. Az elmúlt két év valóban nehezebb volt a fogadó szervezetek számára is. Volt példa rá, hogy a karantén miatt valaki egy teljes hónapig be volt zárva a szolgálati helyére, még a faluba sem mehetett ki. Vagy arra, hogy valakinek hónapokig kilincseket és villanykapcsolókat kellett fertőtlenítenie, és áldozatosan helytállt ebben a munkában. Jelenleg körülbelül negyven jelentkezőt küldünk ki, húszat fogadunk. Itthon is szolgálnak fiatalok. Kapnak a befogadó intézményektől visszajelzést? Általában húsz-huszonöt külföldi önkéntes érkezik hazánkba, például a németek szívesen jönnek, most is ők vannak itt a legtöbben. Kapunk visszajelzéseket, például egyszer az egyik intézményvezető nem volt megelégedve az önkéntesünkkel, mert az zárkózott volt, nem beszélte a nyelvünket, nehéz volt vele kommunikálni. Néhány hónap múlva viszont újra jelentkezett, és arról számolt be, hogy az önkéntes teljesen megváltozott, megnyílt. Ő fogalmazott így: „Nem úgy jött ide, mint egy igazi önkéntes, de azzá vált.” Időnként olyan intenzív változáson mennek keresztül az önkéntesek, amely tényleg személyiség- és életformáló. Az is hozzátartozik, hogy a mai fiatalok már sokkal tudatosabbak, nemcsak szolgálni akarnak, hanem tanulni is. A szervezetünk pedig folyamatosan várja olyan szolgálati helyek jelentkezését, ahol szívesen fogadnak önkénteseket.  TART A JELENTKEZÉS Az ÖDE várja azokat a fiatalokat, akik szeretetszolgálati és oktatási intézményekben, gyülekezetekben és különböző missziós programokban vállalnának tíz-tizenkét hónapig önkéntességet valamelyik európai országban. A jelentkezés 2022. január 31-ével zárul le. A jelentkezési lap letölthető a www.odeprogramiroda.hu oldalról, e-mailen az ode@ reformatus.hu, telefonon pedig a 06-1-460-0706-os telefonszámon lehet érdeklődni.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

LITERÁTY ZOLTÁN

Istenünk, újíts meg bennünket! (Zsolt 80,4) A szerző érdligeti lelkipásztor, egyetemi docens

Életünket különböző erőterek versengése kíséri végig. Hol egyik, hol másik kerekedik felül, és úgy tűnik, a harc a végtelenbe tart. Mindegyik ellenerő a megújulás és a tökéletesség ígéretével érkezik, majd győzelmét követően hosszabb-rövidebb idő után már őt kell legyőzni és megújítani. Ez a világ rendje. De nem az Isten országának a rendje. S mi, hívő emberek várunk arra a napra, amikor Isten az egész teremtettséget megújítja, azaz „újjászüli”. Ígéretünk van rá, hogy Krisztus visszatér közénk, elfoglalja az őt megillető és méltó helyét, a dicsőség trónját. Övé a végső győzelem, és a megújult világban ez nyilvánvalóvá is lesz. Az Újszövetség szövege (Mt 19,28) itt filozófiai terminust használ a „megújult világ” kifejezésre. Ez a palingenesia, amely szó szerint és a Károli-fordítás alapján is azt jelenti: újjászületés.

„...nyolc év elegendőnek bizonyult, hogy az úgynevezett hosszú ötvenes évek alatt az egyház úgy vágyjon a megújulásra, mint éhező ember egy falat kenyérre.” 1956. november 4-én a magyar forradalmi erők­ re külső ellenerő támadt, és győzedelmeskedett is. E külső ellenerő megújulást ígért... Az ország a forradalom két hetét leszámítva nem lett szabad – Nagy Imre miniszterelnök mellett sok más mártír, bebörtönzöttek tömegei és emigráltak százezrei is bizonyítják e tényt –, de ebben a néhány hétben a magyar társadalom mégis megtapasztalt valamit: a megújulás lehetőségét és valóságát. Megdöbbentő, de nyolc év elegendőnek bizonyult, hogy az úgynevezett hosszú ötvenes évek alatt az egyház úgy vágyjon a megújulásra, mint éhező ember egy falat kenyérre. 1956. november 4-ét három jelentős esemény előzte meg a feszültségekkel terhelt református egyházban. Az egyház hitvalló közössége a Barmeni Hitvallás alapján Hitvalló Nyilatkozatot fogalmazott meg és fordított le több nyelvre. Ebben kifejezték egyet nem értésüket a „hivatalos” tanítással és az antidemokratikus gyakorlatokkal. Ennek köszönhetően a budapesti teológia centenáriumi ünnepségére (1955) és a galyatetői Egyházak

Világtanácsára (1956) érkező külföldi vendégek tudomására jutott a magyarországi egyházak valós helyzete. Sőt, egy harmadik tény is meghatározta a folyamatokat. Pap László korabeli püspökhelyettes kieszközölte, hogy a galyatetői konferencián Ravasz László is kifejthesse álláspontját az egyház helyzetéről. Ravasz a Memorandum a református egyház helyzetéről 1956 nyarán című írásában foglalta össze meglátásait és javaslatait. Ezen előjelek után már szinte érthető módon a forradalom napjaiban olyan elsöprő erő szabadult fel a református egyházban is, hogy a szinte irányítás nélkül maradt református egyház a megújulás útjára lépett. November 1-én megalakult az Országos Intézőbizottság, amelynek célja az volt, hogy a törvényes tisztújításig elvezesse az egyházat. Az intézőbizottság élére Ravasz Lászlót kérték fel, aki el is vállalta azt. Ennek köszönhetően indult meg az a mozgalom, amely jóval túlélte mind az '56-os forradalom napjait, mind annak november 4-i leverését. A Református Megújulási Mozgalom céljait Ravasz László november 13-án tette közzé körlevél formájában, amire az 1200 gyülekezetből csaknem 900 adott presbitériumi határozattal megerősített választ. A megújulási mozgalom még két hónapon át – igaz, egyre nehezebbé váló körülmények között – folytatta munkáját. S bár ezt a mozgalmat (is) ellehetetlenítették végül, munkája nem bizonyult hiábavalónak. A református egyház gyülekezeteinek túlnyomó többsége kifejezte igényét és vágyát az egyedül csak Isten Igéjén alapuló, autonóm működésre, illetve a szabad vallásgyakorlásra. Tudjuk, hogy a következő három évtizedben ez ugyan nem adatott meg neki, víziójában mégis ott hordozta annak a megújulásnak nem csupán reformátori – semper reformanda – kényszerét, de a Szentírásból vett ígéretét is, miszerint az erőterek dominanciáiból mindannyian a győztes Krisztus erőterébe, a véglegesen megújult (újjászült) és örökkévaló országába léphetünk. Ugyanakkor a református egyház jelen generációjára is felelősségül hagyja, hogy szüntelenül könyörögjön a zsoltáros szavával: „Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!”  2021. november 7.

Reformátusok Lapja

7


| EGYHÁZI ÉLET |

Sport és élmények

– LÁTOGATÁS A FEHÉRGYARMATI REFORMÁTUS ISKOLÁBAN

HEGEDŰS BENCE

A város szélére, erdő ölelésébe költözött Fehérgyarmat belvárosából a Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda. A tanárok igyekeznek kihasználni a természet közelségét, és ha lehet, a természetismeret-órákat a szabadban tartják. Hasonlóan élményközpontú oktatást tart szem előtt a pedagógusok többsége, így épülhetett fel a berlini fal egy darabja a második emeleten. Szarkáné Balogh Katalin intézményvezetővel, Széles Szabolcs történelemtanárral és Szalay Kont esperessel beszélgettünk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legmodernebb iskolája lett a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, amelyet bár már tavaly birtokba vehettek az intézmény dolgozói és diákjai, a járványhelyzet miatt a szülők nem látogathatták, a mostani tanévben remény szerint ez sikerül. A 2021/22es tanév nemcsak emiatt különleges, hanem azért is, mert a Kölcsey fenntartását átvette a Fehérgyarmati Református Egyházközségtől a Szatmári Református Egyházmegye.

ISKOLA AZ ERDŐ SZÉLÉN Takaros családi házak mellett visz az út Fehérgyarmaton, ahogy a Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola új épülete felé tartunk. „Nem lehet eltéveszteni” – visszhangzik a fejemben Széles Szabolcs megállapítása, akivel korábban telefonon egyeztettünk. A történelem szakos tanárnak igaza volt, a hosszú utcában egyszer csak felsejlik egy valószerűtlen, már messziről hatalmasnak tűnő épület, a természetbe illő színek játékos árnyváltása teszi nehezebbé méreteinek megítélését. Az iskola tagadhatatlanul modern megjelenésű, „L” alakú épülettömbje mögött a fák már erdőt alkotnak. Udvarán játszótér, sport- és futópályák szolgálják a sporttagozatos 8

Reformátusok Lapja 2021. november 7.

örök­ségét továbbvivő intézmény diákjainak órák közötti kikapcsolódását és sportolási lehetőségét. A négymilliárd forint kormányzati támogatásból létrehozott, háromszintes épület földszintjét a tantermek mellett a hatszáz adagos konyha és a hozzá tartozó, üvegfalú ebédlő foglalja el, vele szemben a rendezvények megtartására is alkalmas aula található. A földszintről érhető el a lengőpadlóval borított tornacsarnok is, amelyben egy elválasztórendszernek köszönhetően egyszerre három osztálynak is tarthatnak testnevelésórát. Az intézményvezető, Szarkáné Balogh Katalin irodája az első szintre került, itt ülünk le beszélgetni vele, valamint Széles Szabolcs tanárral és Szalay Konttal, a Szatmári Református Egyházmegye esperesével.

SZÁZÉVENTE – Új iskola nem épül gyakran, talán százévente, mert inkább felújítanak, bővítenek, toldanak, ráépítenek. A mi iskolánk újonnan épülhetett, ami kivételesen nagy öröm. Rendkívüli kiváltságnak tartom, hogy mi itt, az ország szélén ilyen lehetőséget kaptunk – mondja az intézményvezető. Szerinte nem csak a véletlennek köszönhető, hogy a reformáció 500. évfordulóján kezdődhetett


| EGYHÁZI ÉLET |

vizuális kultúra oktatása zajlik. – A második el az iskola építése, mint ahogy az sem, hogy emeleten van a könyvtárunk. A régi épületben Trianon századik évfordulóján vehették birtokba az épületet. – Mindez megerősít bennünket ab- „A szatmári térségben egy- lévő könyvtárunkat ott kellett hagynunk, mert ban is, hogy itt, a hármas határ közelében bázi- re többen ismerik fel, hogy a könyvek nem a mi tulajdonunkban voltak, így sa lehetünk a szatmári és a határon túlra került nem mindegy, a gyerekük a könyvállomány felépítése most zajlik, cserébe magyarság összekovácsolásának – teszi hozzá. honnan indul, milyen kép- csodálatos könyveket vásárolhatunk – mondja Mint Szarkáné Balogh Katalin elmondja, zést kap, mennyire stabil Szarkáné Balogh Katalin, aki igyekszik mindig a számos olyan tanulójuk van, akik Kárpátaljáról az a tudás, amelyet elsajá- félig tele pohár oldaláról szemlélni a dolgokat. – Amivel még büszkélkedni szeretnénk, az vagy éppen a Partiumból költöztek át csalátít, és hogyan lehet arra a a gyönyörű mennyezetű dísztermünk, ahol a dostól, Fehérgyarmaton vagy a környező falkésőbbiekben alapozni.” vakban telepedtek le és kezdtek új életet. – A (Szarkáné Balogh Katalin) megvilágított kazettákon ismert bibliai történetek láthatók. Csodálatos, szakrális helye lett szatmári térségben egyre többen ismerik fel, az intézménynek, ahol bibliaórákat, egyházi alhogy nem mindegy, a gyerekük honnan indul, kalmakat, hittanórákat is tartunk, de itt rendezzük a versenyemilyen képzést kap, mennyire stabil az a tudás, amelyet elinket, értekezleteinket is. A résztvevők mindig rácsodálkoznak sajátít, és hogyan lehet arra a későbbiekben alapozni – osztja a terem szépségére, különlegességére. meg tapasztalatát az intézményvezető. A Kölcseybe több mint négyszáz diák jár, jelenleg mintegy negyvenhat településről. SPORT ÉS MÚLT Tavaly a végzősök fele sikerrel felvételizett országosan elismert, neves gimnáziumokba, például a Sárospataki, a DebreAz intézmény megtartotta a sporttagozatra utaló jelzést az oszceni Református Kollégiumba, a Fazekas Mihály, a Tóth Árpád tályok elnevezésében, így mindegyik osztályból van „A” és „T”. – Gimnáziumba. A „T”-s osztályokban kiemelten foglalkoznak a testneveléssel, ami kiegészül a délutáni edzésekkel is a Szatmár Utánpótlás MINDENBŐL A LEGJOBB Sportegyesület közreműködésével. – Főleg a csapatsportokban jeleskednek diákjaink, többek között kézilabdában és futballban A közel nyolcezer négyzetméternyi hasznos alapterületű iskokiemelkedőek. Ettől a tanévtől bevezettük a röplabdát, valamint lában tizenhat tantermet és öt szaktantermet alakítottak ki, a szertornát is, itt is látok már biztató jeleket – mondja az igazköztük vegyi fülkével és energiablokkokkal felszerelt fizika- és gató. Hozzáteszi, hogy az úszásoktatást nemcsak a negyedik és kémialabort, természettudományi labort, nyelvi labort, inforhatodik évfolyamosoknak biztosítják, hanem minden diáknak, matika-, valamint művészeti termet, ahol az ének-zene és a 2021. november 7.

Reformátusok Lapja

9


| EGYHÁZI ÉLET |

aki kéri. A diáksportolók jó eredményeinek bizonyítéka, hogy szinte roskadoznak a kupáktól és a trófeáktól a falnyi hosszúságú vitrin polcai az intézményvezetői iroda felé vezető folyosón. – A nagyobbak nem is férnek el benne, így azokat nem is tudjuk kiállítani – szabadkozik Szarkáné Balogh Katalin. Van is hol sportolni az iskolában: az épülethez közvetlenül csatlakozik az intézmény tornacsarnoka, amelyben akár nemzetközi kézilabda-mérkőzéseket is tarthatnak, de igény szerint három részre is osztható. Kialakítottak két konditermet is, ezeket egyelőre még csak a felnőttek használhatják, illetve azok a tanulók, akiknek a kollégák ezt engedik. Van továbbá egy gyógytestnevelés-terem, ahol a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkatársa foglalkozik a gyerekekkel. Az iskolaudvar is a sport szolgálatában áll, ahol egy műfüves focipálya, két rekortán borítású kisebb pálya is elfért a futópálya, sprintpálya és a távolugrógödör mellett. – Hátul egy lelátónk is van a szurkolók részére. A szabadtéri kondipark is rendelkezésére áll a mozgásra vágyóknak – te„Az online órák alatt szi hozzá az igazgató. időnként előadókat hív-

tunk, akik saját élményeiken keresztül beszéltek a gyerekeknek például az ’56-os eseményekről.” (Széles Szabolcs)

ÉLMÉNYSULI

A sport mellett természetesen fontos a többi tanóra is, ezeket is igyekszik a pedagógusok többsége élményszerűvé varázsolni. – Ha már ilyen környezetbe kerültünk, hogy három életközösség is – az erdő, a mező, a vizek és vízpart – öt perc sétával elérhető, akkor ezt a természetismeretet oktató tanárok ki is használják. Kiviszik az osztályokat a természetbe, és az égig érő tanteremben tanítják őket, a diákok pedig sokkal jobban megjegyzik a hallottakat, látottakat – mondja Szarkáné Balogh Katalin. Széles Szabolcs történelem szakos tanár és kollégái is igyekeznek minden órájukon kézzelfoghatóvá tenni az adott témát. – Nagyon jók a digitális táblák, és hálát adunk érte, hogy használhatjuk őket, de a gyerekek még mindig inkább azt szeretik, ha beviszünk magunkkal valami különlegeset az órára, ami közelebb hozza számukra a témát. A történelem oktatásban szerencsére számos ilyen lehetőség van – mondja a pedagógus, aki öltöztette már páncélos lovagnak is a diákokat, amikor éppen a lovagkort tanulták. – Az online órák alatt időnként előadókat hívtunk, akik saját élményeiken keresztül beszéltek a gyerekeknek például az ’56os eseményekről – idézi fel a pandémia alatti digitális oktatás egy-egy epizódját Széles Szabolcs. A lelkesedés az idő előrehaladtával sem csökken, most éppen a berlini fal egy darabját építették fel és állították ki a diákok tanáruk vezetésével, aki most a hidegháborúról tanítja a nyolcadikosokat. Szarkáné Balogh Katalin örül annak, hogy az iskolában egyre több pedagógus alkalmazza az élménypedagógia módszereit, ezzel még jobban bevonva a diákokat a tanítás-tanulás folyamatába. 10 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

A kölcseys diákok a tanterv részeként tanulják a digitális kultúrát is. – Mivel már az óvodások is kezelik a tabletet, így csak egyet tehetünk: megtanítjuk őket, hogyan kezeljék helyesen, szabályosan. Tudjanak etikusan gondolkodni arról, amit látnak, és különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között – mondja Szarkáné Balogh Katalin. Az intézmény a XXI. századi legmodernebb informatikai felszereltséggel, infrastruktúrával rendelkezik, amely megteremti a magas szintű informatikai oktatás alapjait. A digitális kultúra oktatásának részeként előtérbe került a programozás és a robotika oktatása is a Kölcseyben, ahol Lego-robotokat és „padlórobotokat” programozhatnak a diákok, fejlesztve a logikai gondolkodásukat.

DIÁKPRESBITÉRIUM Széles Szabolcs nemcsak történelmet oktat a fehérgyarmati Kölcseyben, hanem ő a segítője az iskola diákpresbitériumának is, amely a diákönkormányzat szerepét látja el az intézményben. A presbitérium jelenleg húsz tanulóból és két segítő pedagógusból áll, ez a szervezet képviseli az iskola összes diákját. – Célunk az, hogy a diákok szabadidős elfoglaltságát a legtartalmasabban, legértékesebben tudjuk megszervezni – foglalja össze egy mondatban a diákpresbitérium feladatát Széles Szabolcs.


| EGYHÁZI ÉLET |

ÚJ ÓVODA ÉPÜL A Magyarországi Református Egy­ház Országos Óvoda­ programjában új óvoda­ épülettel is gazdagodik az intézmény, amelyben három modern csoportszoba várja majd a kisgyerekeket. Az új épület a XV. századi refor­mátus templom szom­szédsá­ gában épül fel.

– Demokratikusan működő csoport, ha van ötletük, amely beleillik az iskolánk értékrendjébe, akkor nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy segítsük megvalósítani a szándékukat, gondolatukat. Ők kezdeményezték például, hogy az egyik lépcsősorra írjunk fel fontos történelmi évszámokat, így mindig tanulhatunk valamit, amikor felsétálunk rajta – teszi hozzá. A diákpresbitérium szervezi az Őszi kavalkádot, amely a Kölcsey iskola hagyományosnak mondható diáknapja az őszi szünet előtt: tanítás nélküli munkanap az iskolában. Ezen a napon emlékeznek majd meg október huszonharmadikáról és a reformáció ünnepéről is. – Különböző kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel zárjuk le a tanév első két hónapját és megyünk őszi szünetre – számol be Széles Szabolcs.

FENNTARTÓVÁLTÁS TÍZ ÉV UTÁN A Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda tíz éve került át Fehérgyarmat Város Önkormányzatának fenntartásából a Fehérgyarmati Református Egyházközséghez. A 2021/22-es tanévtől kezdve pedig már a Szatmári Református Egyházmegye az intézmény fenntartója. Szalay Kont esperes szerint ennek oka leginkább az egyházmegye új oktatási stratégiájában keresendő, amelynek célja, hogy levegyék az

adminisztrációs és anyagi terheket az intézményeket fenntartó egyházközségek válláról, hogy mindenki arra a feladatra tudjon koncentrálni, amihez a legjobban ért. – Ez szerintem fontos dolog. Segítség a lelkészeknek, de az intézményvezetőknek is. Az egyházmegye új oktatási irodájában dolgozó szakemberek tehermentesítik a lelkészeket és az intézmények vezetőit az adminisztrációs feladatokkal járó gondoktól. Legyünk őszinték: sokszor az iskolai vezetők végzik el a fenntartói feladatokat is, a statisztikák készítésétől elkezdve a normatívák számításán át. Szalay Kont elmondása szerint nemcsak a fehérgyarmati Kölcsey került egyházmegyei fenntartásba az idei tanévtől, hanem az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola és Gimnázium is, hozzájuk tartozik tagintézményként ettől az évtől az államtól átvett csengersimai általános iskola is. – Az egyházmegye célja, hogy megerősítse a református oktatást a szatmári térségben, és minél többeknek lehetőséget teremtsen arra, hogy gyermekük református iskolába, óvodába járhasson.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD A 29. oldalon az iskola médiacsapatának oszlopos tagja,  Birgány Marcell képeit mutatjuk be. 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 11


| REFORMÁTUS ÉLET |

Az életnél is jobb BALOGH-ZILA TEODÓRA

– A szenvedésnek egyetlen esetben van értelme: ha közelebb visz Istenhez – mondja Gacsályi Gábor. A hajdúnánási lelkipásztor az elmúlt esztendők gyászában többször találkozott Istennel és gondolta át jelenlétében az élet értelmét. Öt éve szintén lelkész feleségét, két éve pedig elsőéves teológus fiát vesztette el. Gyászról, megküzdésről, a közösség megtartó erejéről és az örökkévalóságba vetett hitről beszélgettünk.

Hat-hét éves lehetett, amikor először megérezte, milyen elveszíteni valakit, emlékezik vissza Gacsályi Gábor arra, amikor szembesült először a halállal. Lelkész nagybátyja harminchárom éves korában hunyt el. – Egy esti istentisztelet után édesanyámmal kézen fogva mentünk fel a parókia lépcsőjén. Az egyik pihenőnél megálltam, és megkérdeztem tőle, hogy valóban soha többé nem találkozunk-e Iván bácsival. Azt válaszolta, de igen: odaát, az örökkévalóságban. Válasza akkor teljesen megnyugtatott, hiszen édesanyám szájából hangzott el, aki soha nem hazudott – fogalmaz a lelkipásztor, aki máig támaszkodik az egykori anyai szavakra.

ELMONDANI AZ ELMONDHATATLANT Gacsályi Gábort több veszteség érte életében, ezek közül a legnagyobbak az elmúlt években. – Öt éven belül elvesztet12 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

tem a feleségemet, az anyósomat, az apósomat és a fiamat, aki harminckét évesen, motorbalesetben halt meg – a lelkész csendesen, de tántoríthatatlanul sorolja a sorolhatatlant. – Az Úristen olyan feltámadáshittel áldott meg, amelyet szinte magam sem értek, csak naponta hálát adok érte. Amikor a fiam balesetet szenvedett, néhány perc múlva ugyanazon az úton haladtam el. Láttam, hogy baj történt, ott voltak a mentők, a rendőrök, úton a mentőhelikopter. Felismertem a motorját, és visszafordultam. A kisbuszban, amelyet vezettem, a gyülekezet gondoka ült a családjával, valamint adminisztrátorunk két gyermekével. Távolabb álltam meg, nem akartam, hogy a gyerekek lássák, mi történik, csöndesen imádkozni kezdtünk. Azután odamentem, és megláttam a fiamat a füvön hanyatt fektetve, próbálták újraéleszteni. Leguggoltam mellé, és fejére tettem a kezem – idézi fel a történteket Gacsályi Gábor.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Amikor utoljára találkozott fiával, a lelkipásztor áldást kért rá, Isten akaratára bízva, imádkozva köszönt el tőle. – Nagyon nagy erőt adott ez akkor. Tudtam, hogy Isten meghallgat. Hiszen ő látta a fiam életét. Akkor volt elsőéves teológus. Nehéz utakon jutott el odáig, hogy Isten felé forduljon. De odafordult.

HARMADNAPON

„Amikor fájdalmunkkal a legbelső szobánkba zárkózunk, kinyílhatunk Isten felé: mert tőle jön segítség. Amikor a telefont sem vagyunk képesek felvenni, kézbe vehetjük a Bibliát vagy az énekeskönyvet.”

A hajdúnánási lelkipásztor 2019. július 5-én, pénteken vesztette el gyermekét. Utólag szimbolikusnak látja a napot, amely – ahogyan a nagypéntek is – a szenvedésé volt. A szombat a csendé volt, azután eljött a vasárnap, amikor meg kellett szólalnia a gyülekezet előtt. – Részt vettem az istentiszteleten, habár nem én prédikáltam. Szemben ültem a sok döbbent arccal: értetlenség és együttérzés volt a szemekben. Tudtam, mondanom kell valamit. A fiamat az egész város ismerte, alig hitték el, hogy ilyen tragédia lelkészgyerekkel is történhet. Isten segített: szavakat, Igét adott a számba – mondja a lelkipásztor.

SZERETETED AZ ÉLETNÉL IS JOBB – Felesleges megkérdeznünk, miért történt, mondtam akkor. A Biblia tisztán fogalmaz: ezt most nem értitek, de majd ott megértitek – mármint a mennyben, ha eljön az ideje. Nem kérdeztek majd semmit, mindent világosan fogtok látni és érteni. A második gondolat az volt, hogy megnyugodhatunk abban, a fiam azon az úton járt, amelyről Jézus Krisztus azt mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14,6) Azután felidéztem a 63. zsoltár 4. versét: „Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít.” Később a sírkőre is ez került. Habár földi hitünk szerint nincs jobb az életnél, hívőként még több adatik: Isten szeretete, amely nemcsak a földi életet foglalja magában, hanem az azon túlit is – mondja a lelkipásztor, aki biztos benne: azon a vasárnapon Isten tette alkalmassá, hogy tudjon beszélni a vele történtekről.

HARC A SÖTÉTSÉGGEL Gacsályi Gábor szerint lelkipásztori hivatása segítette abban, hogy feldolgozza, ami vele történt: – Én nem az e világi életre tettem fel az életem – mondja. Utólag látja, Isten folyamatosan készítette arra, hogy meg tudjon birkózni a fájdalommal és a hit próbájával. Mert a gyászra adott válaszokat ő is harc árán nyerte el.

„…szenvedéseink értelmetlenek, ha nem Istenhez kapcsolnak bennünket, és ha nem segítenek meglátni, ahogyan Isten hozzánk lép a nyomorúságban.”

– Persze, a Sátán többször próbálgatott, de Isten mindig kegyelmesebb volt, és átölelt szeretetével, burokkal vett körül, és megszabadított a rossz gondolatoktól – fogalmaz a lelkész, aki szerint nagy szükség volt a szombati nap csöndjére akkor. – El kellett jutnom addig a pontig, hogy vasárnap ki tudjak állni a gyülekezet elé. „Miért veled történt, amikor Isten szolgája vagy?” Ezt a kérdést én is feltettem magamnak. Végül mindig bele tudtam kapaszkodni Isten ígéretébe: életünknek két része van, és a földi csupán az első. Ezzel már nem tudott mit kezdeni a Kísértő. Gacsályi Gábor úgy gondolja, a Sátán célja pont az, hogy az ember önmagába és gyászába szoruljon, ne lásson túl rajta, pedig ilyenkor igazán közel kerülhetne Istenhez. – A Sátán azt akarja, hogy a sebzett ember ne törődjön Isten ígéretével: együtt lehetünk vele és népével az öröklétben. Amikor fájdalmunkkal a legbelső szobánkba zárkózunk, kinyílhatunk Isten felé: mert tőle jön segítség. Amikor a telefont sem vagyunk képesek felvenni, kézbe vehetjük a Bibliát vagy az énekeskönyvet. Ilyenkor mindig biztos kapaszkodó egy-egy szeretett énekünk, mint például az Egyedüli reményem..., a Hadd menjek, Istenem... vagy a Fenn a mennyben az Úr... kezdetűek. Azt is szokták mondani, hogy minden szenvedés közelebb visz Istenhez. Ez valóban így van, de én inkább úgy fogalmaznék: szenvedéseink értelmetlenek, ha nem Istenhez kapcsolnak bennünket, és ha nem segítenek meglátni, ahogyan Isten hozzánk lép a nyomorúságban – mutat rá a lelkipásztor. Hozzáteszi: egyedül a kísértésekkel, az értelmetlenség érzésével kell harcolni – a gyász természetes. Ahogyan az is, hogy az ember nem felejti el azokat, akiket szeret.

MINDENKINEK MÁS A GYÁSZA Gacsályi Gábornak nem csupán az örökélethit segített, hanem az a tudat is, hogy ha Istenre tudja bízni gyászát és fájdalmát, példát mutathat másoknak. Másképp fordul azóta a gyászolók felé, habár szerinte fontos tudatosítani: mindenkinek másmilyen a gyásza. – Nincs két egyforma eset, hiszen mindenkinek a maga vesztesége fáj, és persze az sem mindegy, hogy valakinek van-e hite, amikor egy haláleset történik a közelében. A lelkipásztor egy gyászolót sem vehet félvállról, bármennyi temetésen szolgált életében. Jelen kell lenni lelkileg, értelmileg, teljes figyelemmel hallgatni, segíteni. Ugyanakkor az 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 13


| REFORMÁTUS ÉLET |

én esetemben az is igaz, hogy sokan tudnak a történtekről, tudják, hogy amikor kiállok a ravatal mellé, hiszem, amiről prédikálok, és megharcoltam azért a hitért, amelyről beszélek. Ez talán segít még inkább egy hullámhosszra kerülni.

A GYÜLEKEZETI TAG NINCS EGYEDÜL A lelkész úgy véli, a közösséghez tartozás is lehet plusz erőforrás, amikor valaki elveszti szerettét. – A gyülekezetben tudunk arról, ha valakinek beteg egy hozzátartozója, vagy gyászol. Aki templomi közösséghez tartozik, nincs egyedül. Le tudunk ülni együtt imádkozni, vagy ha még nem vagyunk olyan állapotban, tudjuk, hogy mások imádkoznak értünk. Tudják, átérzik, ami velünk történik, főleg mert ők is a feltámadt Jézus Krisztushoz tartoznak.

„Ott fogad igazi szent Jeruzsálemünk, ahol a Béke lesz örökös örömünk; ahol a tény előtt nem fut az epedés, s nem lesz a vágy különb, mint a teljesedés. Mert ott az ünnepet új ünnep váltja fel, az ünneplők örök ünnepe nem fogy el, s nem érik végüket az ujjongó dalok, amiket harsogunk mink és az angyalok.” (Pierre Abelard: Szombat esti himnusz)

HALOTTAK NAPJA November elején sokan mentek ki a temetőkbe vagy emlékeztek otthon elhunyt szeretteikre. A lelkipásztor szerint ilyenkor a legtöbb, amit tehetünk, ha hálát adunk és átgondoljuk, keresztyénként mit hiszünk az öröklétről. – Ilyenkor megindul a temetőbe zarándoklás. Az emlékezés persze fontos, de talán a sok virágot, koszorút, amit a sírra visznek az emberek, még az elhunyt életében kellett volna odaadni – mondja Gacsályi Gábor, aki évente két-háromszor maga is kimegy a temetőbe, hogy meglátogassa szerettei sírját. Azt mondja, ilyenkor mindig imádkozik. – Az imádságban bárki bármit elmondhat Istennek őszintén, és még bocsánatot is kérhet tőle azért, amit elmulasztott vagy amit nem kellett volna megtennie. Ilyenkor jó megköszönni szeretteink földi életét, elmondani a hiszekegyet is, amely szépen megfogalmazza, keresztyénként mit hiszünk szeretteink és a saját életünkről: Isten többre teremtett bennünket a földi létnél, és mivel többre teremtett, többet is készített számunkra. Olyan világot, ahol már nincs fájdalom, gyász, halál, hanem az Isten lesz minden mindenekben. És a ráadás: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.” (1Kor 2,9) Gondoljuk csak át őszintén, hittel, reménységgel ott a sír mellett, milyen nagy örökségünk van! Nemrég a kezembe került Pierre Abélard Szombat esti himnusza, amelynek egyik fordítása gyönyörűen beszél erről a reménységről, az örökös ünnepről. Azóta sokszor olvasom vissza, hiszen arról a jövőről ír, amelybe keresztyénként kapaszkodhatunk – fogalmaz Gacsályi Gábor, aki szerint a hit felszabadíthat bennünket a gyász bilincséből, és arra vezethet, hogy mi magunk is példává legyünk mások számára.  FOTÓ: IFJ. GACSÁLYI GÁBOR 14 Reformátusok Lapja

2021. november 7.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Harcoljunk vagy béküljünk meg? Küzdjünk vagy elégedjünk meg azzal, ami van, fogadjuk el az embereket, a dolgokat, a helyzetet? Ha így tesszük fel a kérdéseket, nem lehet jó választ adni. Nem lehet általánosságban kimondani a szabályt: hívő keresztyén nem harcol, mert Jézus szeretetre és erőszakmentességre tanít. A harc pedig erőszak, az nem vezet jóra. Ürügy lehet ez, a lustaság kegyesen hangzó, önáltató tévedése: Isten majd elrendezi a dolgainkat nélkülünk is úgy, ahogyan akarja. Igazolásul igét is lehet találni hozzá a Bibliában. Például: „Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2Móz 14,14). Gyászjelentéseken gyakran olvassuk és temetési igehirdetéseken halljuk: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam” (2Tim 4,7). Az apostol intése erre biztat: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál” (1Tim 6,12). Máshol is többször buzdít arra, hogy küzdjünk, de arra figyelmeztet, hogy nem mindegy, hogyan. Harciasak vagyunk, erre nem is kellene felszólítani minket. Harcolunk a magunk igazáért, a hatalomért, az első helyekért, az anyagiakért, hogy rosszul ne járjunk. A nagy bevásárlási lázban, izgalomban képesek vagyunk egymást félrelökni, csak hogy miénk legyen az akciós áru. Egy örökösödési vitában a végsőkig küzdünk az utolsó csavarért, szögért, hogy megszerezzük, amiről úgy véljük, hogy minket illet, nekünk jár. Harcolunk elszántan, erőszakosan, és ideológiákat is gyártunk hozzá, hogy igazunk legyen. Az apostol másra biztat: ne emberek ellen, hanem a hitért és az igazságért folytassunk belső harcot a saját gondolatainkkal, mások által képviselt laza vagy éppen túl erőszakos idegen eszméikkel. Legyünk elégedettek azzal, amivel Isten megajándékoz, és azt is lelki-szellemi szinten harcoljuk meg magunkban, hogy helyesen értsük, mi az. A hit útja nem tétova tántorgás, vánszorgás, hanem szüntelen előrehaladás és fejlődés, sőt futás és küzdelem. A jó harc a lefelé húzó erőkkel, a gonosszal szemben folyik, amelyek nemcsak körülöttünk, kívül vannak, hanem bennünk is. Harcoljunk a kísértések, a bűn ellen, a megmerevedés, a makacs dogmatizmus ellen, a hiszékenység ellen, hogy el ne csábítson valaki más rajongása; harcoljunk a tévedések és torzulások (törvényeskedés vagy bálvány) felismeréséért. Küzdjünk azért, ami ígéret szerint már a miénk: az örök életért. És ha a cél nemes, az eszközök is legyenek azok! Nemes lelki fegyverzetet használunk hozzá. Igen, harcolunk, mert erősek vagyunk, de nem erőszakosak. 

IMÁDKOZZUNK!

Hiszek, Uram, szavadnak! Örömmel és hálával veszem kezembe naponta a Bibliám, szívesen simítom borítóját, ujjaimnak jól ismerősek a selymes, vékony lapok. Rendezgetem a könyvjelzőket, igés kártyákat benne, vázlatokat, jegyzetpapírokat, és megrohannak az emlékek: mennyi helyzetben volt már egyedüli kapaszkodóm, reménységem a te szavad, ígéreted, Istenem! Hányszor volt már, hogy üzeneted lelkesített vagy éppen elcsendesített, megállított vagy éppen küldetésre indított! Milyen sokszor láttam már meg benne, mint tükörben, valódi arcomat, bűneimet, titkos szándékaimat! Köszönöm, hogy beszélgetsz velem, Uram, hogy van mondanivalód számomra! Kérlek, áldd meg mindazoknak az életét és munkáját, akik ma is azért dolgoznak, hogy mindenkihez anyanyelvén jusson el evangéliumod! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Szép szolgálat A Timóteushoz írt első levél az első keresztyének életébe enged bepillantást sok, ma is érvényes tanulsággal. Az 5. rész elején az özvegyekről való gondoskodást részletezi. E jó cselekedet azért volt fontos, mert akkor nem volt állami nyugdíj. A támasz nélkül maradt özvegyeket a gyülekezet látta el. Kitér a gyülekezeti tisztségekre is: „Szükséges tehát, hogy a püspök legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas” (1Tim 3,2). Püspök szavunk eredetije görögül episzkoposz, szó szerint odanézőt, ráfigyelőt jelent. Eredetileg ő vigyázott az összejövetelek, különösen az úrvacsora és az akkor nagyon fontos naponkénti közös étkezések rendjére, és részt vett a tanításban is. „Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek.” (1Tim 3, 8–10) A diakónusok feladata volt az adományok kezelése, ebből a közös étkezések lebonyolítása, az asztalok körüli szolgálat. Ezért fontos a megbízhatóság, a józan, nem borissza életvitel. „A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.” (1Tim 5,17) A presbiter vént jelent, de itt nem annyira az életkort, mint inkább a hitben való érettséget. Amikor a gyülekezetek a Krisztust elfogadó pogányok közt születtek meg, természetes volt, hogy akik először hitre jutottak, azokat tekintették presbitereknek. Feladatuk volt a vezetés, az igehirdetés és a tanítás, a szolgálatuk inkább a mai lelkipásztori munkának felelt meg. Ma is érvényes, hogy aki szolgálatot vállal, Isten dicsőségére végezze!  GYŐRI ISTVÁN 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 15


| INTERJÚ |

„Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.”

Nemesítés alatt

Az országban elsőként hozott létre telefonos lelkisegély-szolgálatot, hogy ne dobják el az életüket a bajba jutottak. Egy szentendrei tűzoltólaktanyából gimnáziumot épített, amelyet mára a száz legjobb középiskola között tartanak számon. P. Tóth Béla református lelkipásztor, pszichológus a közelmúltban kötetbe foglalta válogatott igehirdetéseit, hiszen úgy tartja, ha nem lesznek könyvek, vége a világnak.

Azt mondja, hogy egy percig sem kell gondolkodnia, melyik ige határozta meg az életét. Kisgyerekként megigézett nagyapám könyvtárából egy képes csillagászati könyv, ezért sokáig csillagász akartam lenni. Egy idő után azonban rájöttem, hogy nem a rémisztő sötétségben kell keresnem a helyem. Bibliaolvasó gyerek voltam, és egyszer trombitaszóként harsant fel számomra egy ige a Timóteushoz írt második levélből: „…hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” (2Tim 4,2) Tizennyolc évesen ez az ige hozta a fordulópontot az életemben. Egyszer s mindenkorra megmondta az Örökkévaló, hogy lelkésznek szán, és ebben soha nem inogtam meg. Lelkész édesapám hiteles minta volt számomra. Nehéz korszakban volt lelkipásztor, hiszen a kommunizmusban 1963-ig embereket akasztottak. Édesapámnak úgy kellett megszólalnia a szószéken, hogy az igazságot mondja, mégis életben maradjunk, hiszen föl kellett nevelnie öt gyereket. A hitet készen kapta gyerekként, de úgy tartják, hogy felnőttként is meg kell dolgozni érte. A lélektan szépen föltárja, hogy milyen lépcsőfokai vannak a hit növekedésének. Hiába kapunk életpéldát a szüleinktől, a magunk hitét személyesen kell megküzdeni. Ez alól az sem kivétel, aki hívő családba születik. Én már úgy léptem a felnőtt életbe, hogy tudtam, mit akarok, és helyükön voltak az alapkövek. Azt mondta egyszer, hogy a Biblia magasabb életet képvisel. Mi ez a magasabb élet? Az ember isteni származású, az Örökkévaló szeretete által lettünk. Nem a véletlen rakta össze a tízmilliárd agysejtünket, amelyekkel példátlan módon tudunk gondolkodni. Hiába csodálatosak a delfinek és az oroszlánok, Toldit egyik sem tud írni. Az egyik igehirdetésében a tudatos életről beszél, és arról, hogy vigyük végig az életünk dolgait, hiszen nem lehet valami16 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

be folyton csak belekezdeni. Mi az a fontos dolog, amit végig tudott vinni az életében? Az igehirdetés. Az életünk középpontja az istengyermekségünk. Krisztusban nem vallásos dekorációt kapunk, és aki az ő megszabadítottja, az nem szolga többé. A magasabb élet szabadságot jelent, azt, hogy nem vagyok rabszolgája a munkának, a szenvedélyeknek, a félelmeknek. Sosem küzdött ilyesmivel? Dehogynem! Néha még ma is küzdök, azonban a normális, egészséges, érett felnőtt ember már legalább ötvenegy százalékban megoldotta az életének a problémáit. Aki negyven felett még azzal küszködik, hogy nem tud egyenesbe jönni a szüleivel, az a munkáját sem tudja majd rendesen végezni, illetve a párkapcsolata sem lesz felhőtlen. Isten mellénk rendeli a párunkat, hogy legyen a jobbik énünk, védangyalunk vagy a mentorunk. Ezek közül melyik címke illik az ön feleségére? Nagyon köszönöm, hogy ezt kérdezi, mert hálás vagyok, hogy a feleségem szilárd pont az életemben és egyenrangú szellemi társam. Ha leírok egy mondatot, érti a konnotációkat, a bibliai párhuzamokat. Jókat tudunk beszélgetni és hatalmasakat nevetni. Miközben a karantén alatt sokan egymás agyára mentek, mi azt éreztük, hogy Isten számukra ajándékot adott azzal, hogy számos új gondolattal és felismeréssel gazdagíthattuk egymást még 48 év után is. A feleségemet nevezhetném a védangyalomnak is, mert sok butaságtól visszarántott, amikor meggondolatlanul cselekedtem volna. Most meglepett. Úgy gondoltam önről, hogy mindent higgadtan végiggondol. Mondana egy példát, hogy mitől óvta meg a felesége? Amikor Edinburgh-ben töltöttem egy évet az Egyházak Világtanácsa ösztöndíjasaként, felajánlották, hogy végezzem el ott a doktori iskolát. Ez azt jelentette volna, hogy szakítok Magyarországgal és disszidálok. Döntenem kellett, hogy a külföldi


| INTERJÚ |

„Hiába kapunk életpéldát a szüleinktől, a magunk hitét személyesen kell megküzdeni. Ez alól az sem kivétel, aki hívő családba születik.”

2021. november 7.

Reformátusok Lapja 17


| INTERJÚ |

egyetemi karriert választom, vagy hazajövök a kínlódó kis Magyarországunkra. A menyasszonyom akkor nem is a szavaival, hanem a komolyságával, a közös jövőnk lényébe rejtett ígéretével „hazahozott”. Neki köszönhető, hogy itt éltem le az életemet, és a Magyarországi Református Egyházban szolgáltam. Soha nem hagytam el a hazámat, holott sok lehetőség adódott erre. Amikor 1973-ban hazajöttem a külföldi ösztöndíjról, bizony sok barátom bolondnak tartott. Sosem bánta meg, hogy hazajött? Egy pillanatig sem! Jól ismerem a világ számos pontját Angliától Amerikán át Ausztráliáig, de Magyarországnál izgalmasabb hellyel még nem találkoztam. Mi az az izgalom, amely máshol nincs, csak itt? Úgy érzem, hogy félig balkáni viszonyok uralkodnak nálunk, hiszen félúton vagyunk Bécs és Isztambul között. Az életünk része a keresztyénség ezeréves hagyománya, ugyanakkor megtalálhatók a Nyugat és a Kelet erői is. Annyi minden van ebben a kis országban, és annak az ellenkezője is. Nem múltak el nyomtalanul a történelem nehéz időszakai, a hazánk nem „rózsákkal párnázott pihenőszék”, itt intenzíven történnek a dolgok. Nagyszerű embereket és ügyeket látok, a lehetőségekért pedig meg kell küzdeni. Például nem könnyű lerobbant tűzoltólaktanyából minőségi református gimnáziumot fölépíteni. Márpedig önök ezt megcsinálták Szentendrén 1999-ben. Mi motiválta ebben? Nem mindenki hitt abban, hogy elkészülhet az iskola, Isten azonban megadta, hogy szinte a semmiből létrejöjjön a Szentendrei Református Gimnázium, amely mára a száz legjobb középiskola közé verekedte fel magát. A nálunk érettségizők több mint 96 százaléka egyetemen folytatja a tanulmányait. Úgy láttam, hogy Magyarország talpra állásához nemcsak ügyes gazdasági kormányzásra van szükség, hanem új értelmiségre, gondolkodó emberekre, ehhez pedig jó alapok szükségesek. Amikor megkérdezték a magyar Nobel-díjasokat, hogy kik voltak az igazán fontos tanítóik, mindig a középiskolai tanáraikat nevezték meg. A középiskolában juthat el az ember arra a szellemi szabadságra, hogy könyvolvasóvá váljon egy életre. A régi nagy filozófusok is tizenéves korukban tudták megszólítani a tanítványaikat, amikor a fiatalok már kissé eltávolodtak a családtól, de még nem voltak „kész” emberek. Ez az a pillanat, amikor át lehet adni a lángot. A mester-tanítvány kapcsolat fontos momentum a világ történetében. Önnek volt meghatározó mestere? Legalább nyolc-tíz ember volt az életemben, aki a fontos időszakokban mintául szolgált. Olyan is volt, akivel sosem találkoztam, csak a könyveivel: Goethe, Schiller, Dante, Arany János, Weöres Sándor, Hamvas Béla. Berzsenyit ötvenöt éves koromban kezd18 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

tem el olvasni, Dantét meg hatvanöt évesen. Hiába kötelező olvasmány fiatalon, csak később nyílik ki igazán az értelme a nagy műveknek, amikor már tudjuk, mit olvasunk. Gyerekként fogalmunk sincs, mit tartunk a kezünkben. Mesterem volt Darabos Pál, aki a Hamvas-monográfiát írta, és akit személyesen ismertem, sőt én temettem el. Már hatvan elmúltam, de akkora érték volt számomra, hogy erősebb, többet tud, jobban tájékozódik az univerzális orientációban, mert engem nagyon sok minden érdekel a mai napig: a csillagászat, az anatómia, a zene, az építészet, a költészet, a pszichológia. Millió dologban érzem azt, hogy ott van valami, ami rám tartozik, ami fontos lehet. Most már értem, miért mondta egyszer azt, hogyha nem lesznek könyvek, vége a világnak! Akinek jó gondolatai vannak és megvalósítja őket, boldoggá válik. Ezt a receptet kötelessége leírni, hogy mások javát szolgálja. Seneca az unokaöccsének írta azokat a leveleket, amelyeket most erkölcsi levelekként ismerünk, és kétezer év múlva is olvassuk. Néhány hónapja jelent meg Az én atyám a szőlőműves címmel válogatott igehirdetései gyűjteménye. Jézus azt mondja: én vagyok a szőlőtő, és az atyám a szőlőműves. P. Tóth Béla milyen szőlőtő? A Biblia szerint Nóé óta van szőlőművelés, 30 ezer év alatt nemesedett ki a szőlő. Amikor egy fürt szőlőbe belekóstolunk, örülünk, hogy milyen jóízű, zamatos, mustot és bort lehet belőle készíteni. Ha így tekintek önmagamra, azt mondanám, hogy most is nemesítés alatt lévő szőlőtőke vagyok, szőlőműves gazdám pedig levág egy-egy fölösleges hajtást, és néha beolt egy nemesebb fajtát. Mondjuk úgy, hogy nemesítés alatt vagyok. Úgy tudom, hogy nyugdíjba vonulása után szőlőt ültetett a kertjébe, számos különböző fajtát. Nagyapám 94 évet élt, és fantasztikus példával járt előttem. Azt tanultam tőle, hogy nem kell belehalni a nyugdíjba. Van egy szakmai kifejezés: nyugdíjhalál, ami azt jelenti, hogy aki nyugdíjba vonul, két éven belül vagy belehal, vagy megtalálja azt az új életmódot, hogyan élhet egészségesen, lelki békével anélkül, hogy a saját életenergiái felemésztenék. Erre rá kell találni minden nyugdíjasnak. És mit talált? Két dolgot. Még mélyebben tanulmányoztam a Bibliát, és írtam az újabb és újabb igehirdetéseket a honlapomra. Ezenkívül belevágtam a fizikai munkába, a kertművelésbe, és ez egészségesen, fitten tart. Télen, amikor nem lehet a kertben dolgozni, jót sétálok a téli éjszakában a friss levegőn, így egészítem ki a napi szellemi munkát. A feleségemmel sok örömünket leljük három kis unokánkban, gyönyörködünk bennük. A nagyszülőség valódi csoda, új életminőség.


| INTERJÚ |

alattiak között is. Bántott, hogy az emberek nem jönnek a templomokba, és öngyilkosságba menekülnek, mert nem kapnak vigasztaló szót és támaszt. 1981-ben egy debreceni diakóniai konferencián, ahol Gyökössy Endre helyett adtam elő, felvetettem, hogy az egyház indítson telefonos szolgálatot. Lehetőségem volt Németországban és Angliában is tanulmányozni, hogy a vasfüggönyön túl hogyan működnek a lelkisegély-szolgálatok, miként képzik a munkatársakat. Három évi előkészítés után, ‚1984-ben, a pártállam kellős közepén, Magyarországon keresztülment az ügy. Egy magát megnevezni nem akaró budapesti egyházközség fölajánlott egy szobát, és ott kezdetben hetente egyszer két órát, aztán hetente kétszer, majd a hét minden napján dolgoztunk, és lassanként gyökeret eresztettünk. Mostanra több százezer telefonos lelkigondozás van a feljegyzéseinkben. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a működésünk alatt harmadára csökkent az öngyilkosok száma. Természetesen ez nem csak nekünk köszönhető, hiszen gombamódra szaporodtak a hasonló szolgálatok, de úgy érzem, kicsit mi is hozzátettünk a változáshoz.

A gyermekei nem követték a lelkészi hivatásban. Nem volt csalódott? Ha valaki nem kap elhívást, okosabban teszi, ha nem indul el egy családi kötelezvény útján. Jobban örülök annak, hogy a gyerekeim boldog informatikusok, mintha boldogtalan lelkészek lennének. Túl sok összetört életű papgyereket láttam.

Amikor böngésztem a honlapját, a ptothbela.com oldalt, mérgelődtem, hogy nincs fent az önéletrajza, amelyből megtudhatnánk, ki az a P. Tóth Béla. Aztán elkezdtem olvasgatni az igehirdetéseit, és azt gondoltam: hát itt van, ez az önéletrajz! Tudatosan döntöttem el, nem az a fontos, hogy én ki vagyok, mert ha valamit tudok adni, úgyis átveszik. A honlapomról az utóbbi hat év leforgása alatt 350 ezerszer töltöttek le igehirdetést 128 országból, holott csak magyar szöveg található rajta. Ahogy Hamvas Béla mondta: egy mű nem akkor győz, amikor kiadják, hanem amikor megírják. Ezért is örülök, hogy kötetbe is foglalhattam az igehirdetéseim egy részét.

Ha már összetört életeket említett, 1984-ben megalapította a Református Telefonos Lelkigondozói Szolgálatot. Hogyan született meg a gondolata? Külföldön már régen működött lelki telefonos segély, amit ügyesen reklámoztak, például könyvjelzőkön arra biztattak, mielőtt valaki butaságot tenne, inkább telefonáljon. Ez a fajta kommunikáció megdöbbentett, mert nálunk ebben az időszakban csak rádiós betelefonálós műsorokban mondhatták el az emberek életük súlyos gondjait. Magyarország évekig vezette az öngyilkossági világranglistát, sajnos még a 14 év

A beszélgetés végén hadd hozzak ide egy gondolatot, amit a holnapján ír. „Elrémülve gondol az ember a saját korára. Alig hiányzik már ebből, miközben a lélek még mindig kamasz odabent.” Mit szeretne még ez a kamasz a következő években? Úgy élni, majd úgy hazatérni, hogy az erőt adjon az utánunk következő generációknak. Azt szeretném, hogy ne kelljen szégyellni se a fiaimnak, se az unokáimnak, se az ismerősöknek, hogy hozzám tartoztak. Szeretném, ha úgy oszthatnám szét az életemet, mint ahogy Jézus odaadta a kenyeret az utolsó vacsorán.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 19


| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

A kulcsmondat

LXV. ÉVFOLYAM,

45. SZÁM,

2021. NOVEMBER 7.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

„Mindig Imre bácsi mellett ültem az istentiszteleteken. Mióta azonban ő pár hete eltávozott, a helye üresen maradt. Olyan furcsa érzés ez. Évekig egymás mellett ültünk, és most nem ül ott senki. Hiányzik” – hangzik egy középkorú férfitestvérünk szava, jelezve, hogyan éli meg, amikor eltávozik mellőle az idős testvér. Életüket összekötötte a közös pad, az egymás ülőszomszédságában megélt hitgyakorlás. Így ürülnek ki lassacskán a templomi padsorok. Így mennek el közülünk azok, akikre számíthattunk. Akikről tudtuk, hogy jönnek, ha esik, ha fúj. Ha viszont nem, az azt jelzi, baj van. Mindig az a legfájóbb, amikor olyan testvértől búcsúzunk, akivel az istentiszteleti közösségben is együtt voltunk. Számontartottuk egymást, tudtuk, ki hol ül. Szóba elegyedtünk, figyeltünk egymásra. Még sokáig keresi őket vasárnaponként a tekintetünk. De már csak az üres helyük néz vissza ránk. És a fájó eszmélés: már nincs velünk. Eltávozott. Elődöm, a maga 23 évi, itt végzett szolgálata során egy kisebb gyülekezetet eltemetett. Üres ugyan nem lett a templom, de meghatározó emberek távoztak, akik egy közösség alkotórészei voltak, és akiket nehéz vagy szinte lehetetlen is pótolni. Lapozgatjuk a régi jegyzőkönyveket, szolgálati naplókat, és azt látjuk, száz éve még voltaképpen nagy gyülekezetnek számított az, amit mi a jelenben már kicsinek ismerünk. Évekig amolyan kegyelmi állapotban léteztünk, amikor a sok-sok temetést kiegyenlítették a születések. Most azonban egyre nehezebb pótolni a meghatározó személyeket. Itt is, ott is üres marad egy-egy hely, amelyiknek korábban állandó gazdája volt. És ezzel párhuzamosan a gyülekezeti, közösségi életünkből is eltávozik valaki, aki rokon, szomszéd és jó barát volt. Kiürülnek a házak, idegenek jönnek, átalakul a település összetétele. Minden változik. Emiatt egyre többször, mint vészjóslóan károgó fekete holló, megül vállunkon a kérdés: megmaradunk-e, és ha igen, meddig? Vagy úgy járunk, mint a Jékely-versben a marosszentimrei gyülekezet: „Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, / a tizenegyedik maga a pap.” Ezt a szomorkás emberi számvetést azonban sokszor áldással szégyeníti az Úr. Amikor váratlanul megtelik a templom, betelnek az üres helyek. Amikor „tizenkettedikünk” és sokadikunk „maga az Úr”, és mi csak nézünk: honnan jött ide ez a sok ember?! Amikor az Isten Lelke tetszése szerint munkálja a szíveket és irányítja ide a lépteket. Ilyenkor rádöbbenünk, hogy amíg az Úr akarja, addig van gyülekezet, addig ülnek a padokban, addig szól az Ige, és elér a szívekbe. Ez tehát a kulcsmondat: amíg az Úr akarja...  FÁBIÁN TIBOR

ÁRA: 400 FT

Dalok, amelyeket együtt tudunk énekelni 9 771419 856007

GRYLLUS DÁNIEL AZ ÚJ REFORMÁTUS ÉNEKESKÖNYVRŐL

21045

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 20 20 Reformátusok

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| GONDOLATOK |

FAGGYAS SÁNDOR

Egynapos pillangók

A szerző a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja

Illusztráció: freepik.com

Három evangéliumban is olvasható az a történet, amikor az istenkáromló farizeusok az ördögök fejedelméhez hasonlítják a vak és néma ördöngöst meggyógyító Jézust, s ő így válaszol nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.” Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb elnöke, Abraham Lincoln is idézte ezt a jézusi mondást még megválasztása előtt, az Unió egységét féltve. Néhány évvel később, az amerikai polgárháború talán legvéresebb csatája után, amelyben több mint ötvenezer katona esett el, felavatták a

pennsylvaniai Gettysburg új temetőjét, amelyben a konföderációs (déli) és az uniós (északi) katonák egyformán végső nyughelyet kaptak. Az elnök híres beszédében arra intette a gyászolókat: e dicső halottak példája növelje meg ragaszkodásunkat ahhoz az ügyhöz, amelyért ők mindent feláldoztak, s szentül fogadjuk, hogy nem haltak meg hiába – hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjászületik a szabadságban... Tavaly nyáron, miután egy bűnöző életmódot folytató fekete férfi rendőri túlkapás következtében meghalt, példátlan erőszakhullám öntötte el az amerikai nagyvárosok utcáit, már-már a polgárháború iszonyatát felidézve. A szélsőséges (zömmel afroamerikai) randalírozók – baloldali politikusok, sztárok és a véleménydiktáló média „eszmei” támogatásával – egymás után döntötték le a történelmi szobrokat és emlékműveket. S nem is csupán rabszolgatartó déli politikusokét és tá-

bornokokét, hanem olyan elnökökét is, mint az államalapító George Washington, vagy mint Lincoln, aki felszabadította a fekete rabszolgákat, és helyreállította az Unió egységét. Trump elnök akkor azt mondta, az erőszakos tüntetők gyűlölik a mi történelmünket, a mi értékrendünket, és gyűlölnek mindent, amit mi, amerikaiak becsülünk. Sokan abban reménykedtek, hogy miután egy éve a baloldali Biden győzött az amerikai elnökválasztáson, a szélsőbaloldali csőcselék vandalizmusa, a „fehér múlt” eltörlésének gyűlölködő indulata csillapodik. Tévedtek. Egyre több amerikai városban megrongálják és ledöntik az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf szobrait, mert szerintük ő az amerikai őslakos indiánok lemészárlásának a jelképe. Természetesen a történelemnek többféle értelmezése és megítélése létezhet (nem csak Amerikában), de a múlt eltörlésének szándéka és megvalósítása csak a legsötétebb, leggonoszabb erőkre jellemző. Gondoljunk csak a jakobinusokra, a marxistákra, a bolsevikokra, a nemzetiszocialistákra, az ultraliberálisokra vagy az anarchistákra. „Vagy nyereség, avagy veszteség, de róla megemlékezni gyönyörűség” – írta Tinódi Sebestyén 1554-ben megjelent Krónikája ajánlásában a magyar vitézek tetteiről. Emlékezni elődeinkre öröm és egyúttal kötelesség, még akkor is, ha a múlt nemcsak örömet és nyereséget, hanem sok fájdalmat, szenvedést, veszteséget is hordoz. Múltunk egésze a miénk, s lehet, hogy nem mindenben lehetünk büszkék eleink tetteire, de meg- és kitagadni nem lehet őket. Hiszen az emlékezet köti össze egy nép, nemzet egymást követő nemzedékeit. Az a nemzet, amely elveszti vagy eltörli a múltját, nem lesz egy nemzet többé, s „minden emberöltővel kihal, mint az egynapos pillangó”, figyelmeztette Babits Mihály fogarasi gimnáziumi diákjait. Az Amerikát és sajnos már Nyugat-Európát is – a politikától a médián át az egyetemekig és a szórakoztatóiparig – járványként elárasztó szélsőbaloldali ideológia és véleménydiktatúra a múlt eltörlésével együtt a nemi, nemzeti, vallási, kulturális identitást is tagadja, támadja, mert gyűlöli. Aki gyűlöl, az előbb-utóbb öl is, nyelvvel vagy tettleg. Mivel egyre több „fejlett” nyugati ország meghasonlik önmagával, okuljunk mindannyian a példájukból.  2021. november 7.

Reformátusok Lapja 21


| AKTUÁLIS |

Dalok, amelyeket együtt tudunk énekelni KOCSIS JULIANNA

Idén ősszel jelent meg a református egyház új énekeskönyve. A gyűjteményen az elmúlt évtizedben sokan dolgoztak azzal a céllal, hogy színvonalas, a közösségek igényeinek leginkább megfelelő, ugyanakkor szakmailag is helytálló alkotás kerüljön a gyülekezeti tagok kezébe. A könyv ünnepélyes bemutatója november 21-én lesz Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Az eseményen egyházi kórusok mellett a reformátussághoz kötődő, az egyházzenében is alkotó előadóművészek lépnek fel: a Gryllus fivérek, Sebestyén Márta és Molnár Ferenc „Caramel” hangja is felcsendül a programon. Ennek apropóján beszélgettünk Gryllus Dániellel arról, hogyan kezdett el bibliai témájú dalokkal foglalkozni, mit gondol az új énekeskönyvről, és hogy miért érdemes részt venni a közelgő ünnepi koncerten.

Habár Gryllus Dániel és testvére, Gryllus Vilmos nevét a legtöbben a Kaláka együtteshez és a megzenésített versekhez kötik, a testvérek az egyházzenében is jelentőset alkottak, ráadásul sok szálon kötődnek a protestantizmushoz. – Az egyik első tematikus lemezem a Tizenöt zsoltár címet viseli. Én inkább bibliai tárgyúnak nevezem egyházi helyett, de most, hogy a rajta szereplő dalok közül három is – a gyűjteményben a 776., 780. és 808. sorszámú – bekerült az új református énekeskönyvbe, már nevezhetjük egyházinak is őket – mondja Gryllus Dániel. Arról, hogyan is fordult a bibliai kötődésű feldolgozások felé, az alkotó a legnagyobb természetességgel mondja: a zsoltáréneklés nem sokban különbözik a versénekléstől, csak a tematikája más.

PÁL APOSTOLLAL AZ ÚTON – A legelső keresztyén témájú műsorunk az 1987-es Szabad-e bejönni ide betlehemmel? volt a Kalákával. Három évvel később, 1990-ben kezdtem el, és éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg a Pál apostol című lemezem. Az nagyon fontos mozzanat volt az életemben, nem is sejtettem, milyen hosszú folyamatot indít el. Pál apostol leveleiből Sumonyi Zoltán költő barátom írt verseket, én pedig a dallamokat szereztem hozzájuk. A különlegességét az adta, hogy a levelek keletkezési sorrendjében énekeltünk, nem pedig a Biblia sorrendjében. Így Pál karakterének változásai is talán nyomon követhetők a levelekből készült versekben. Filmet is forgattunk belőle Efézusban Cselényi László rendezésében. Azután úgy láttuk, hogy érdemes folytatni ezt a munkát – fogalmaz a kezdetekről Gryllus Dániel. A zeneszerző következő bibliai témája a hegyi beszéd volt, amelynek feldol-

gozásából ugyancsak film lett: a Szentföldön, Csíksomlyón és Görögországban forgattak. Első zsoltárfeldolgozásait pedig a Tisza partján, egy lelkipásztor barátja biztatására írta. – A Pál apostolos műsorral meghívtak Tiszadobra, a nemzetközi ökumenikus táborba. Ott mondta Laborczi Géza lelkész barátom: „Milyen jó lenne, ha írnátok olyan dalokat, amelyeket együtt tudnánk énekelni – például zsoltárokat!” Annak a hétnek Dávid király volt a témája. Velünk jött a táborba Sumonyi Zoltán is, és ott, a Tisza-holtág partján írtuk meg az első zsoltárfeldolgozásainkat – amelyeket már aznap este énekelt a közösség, és a hét záró istentiszteletének liturgiájába is beépültek.

HATÁSSAL LENNI Az első alkotásokat újak követték, amelyek most, az új református énekeskönyv készítésével ismét előtérbe kerültek, három került bele a válogatásba. Az énekeskönyvben viszontlátni az egykor a folyóparton megszületett zsoltárokat a zeneszerző bevallása szerint különösen felemelő érzés. – Ez nem csupán jó érzés, hanem amolyan lelki ajándék is nekem. Nézegetem, forgatom a gyűjteményt, és azon tűnődöm, hogy vajon mit szólna mindehhez anyai nagyapám, néhai Fogarassy Jenő református lelkész, aki egykor az Alföldön egy kis faluban, Dobozon szolgált – osztja meg gondolatait Gryllus Dániel. Hozzáteszi: – Ha megkérdezik Sumonyi Zoltántól, hogy szerinte mi marad majd meg az életművéből, a József Attila-díjas költő barátom is azt szokta mondani, hogy szerinte ezek a zsoltárok. Pedig rengeteg kötete jelent meg már. A zenész tisztában van azzal, hogy a különböző dalaik sok ember életére hatással voltak már, ez jó érzéssel tölti el,

„Ez olyan egyházzenei és templomi alkalom, amely ritkán adódik. Az pedig, hogy ezt az új énekeskönyv megszületésének köszönhetjük, külön öröm számomra.” 22 Reformátusok Lapja

2021. november 7.


| AKTUÁLIS |

HÁLAADÁS AZ ÚJ ÉNEKESKÖNYVÉRT Az új református énekes­könyvet no­vem­ ber 21-én, vasárnap 16 órakor mutatják be Budapesten, a Kálvin téri református temp­ lomban. A programon közreműködik a Debre­ ceni Református Kol­légium Kántusa (karnagy: Arany János), a budapesti Központi Református Kórus (karnagy: Berkesi Bog­ lárka és Erdélyi Dániel), a miskolci Cantus Firmus Énekkar (karnagy: Szűcs Sándor), valamint a pápai Séllyei István Énekkar (karnagy: Parola Csaba). Szólisták: Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos, Molnár Ferenc „Caramel”. Orgonán közreműködik: Pálúr János.

ugyanakkor bevallja, kicsit talán elgondolkodtató is számára. – Remélem, hogy ezek a bibliai énekek sokakhoz eljutottak. Néhányan azt is mondják, hogy missziós erejük van. Jóllehet, ez túlmegy az én szándékaimon, mert én csak fel akarom mutatni őket, én is tudok olyan emberről, aki az énekeimet hallgatva került közelebb a transzcendenshez. Ez felelősséggel jár.

ÉNEKLÉSRE SZÁNVA Gryllus Dániel szerint a 21. században, a digitalizáció korában is van létjogosultsága egy elsősorban papíralapú gyűjteménynek. – Én nem hiszem, hogy a mobilapplikációval ülnének az emberek a templomban. Nem tudjuk, mi lesz ötven év múlva az emberiséggel, de talán megmaradhat ez az énekeskönyv még néhány évtizedig – mondja a művész, aki kiemeli: az énekelt szövegeknek mindig volt jövőjük. – A könyvnyomtatás, amely körülbelül egyidős a reformációval, hatott a költészetre is, mert előtte nem volt olyan költészet, amelyet nem énekeltek volna. A versek eleve éneklésre szánva születtek. Míg az énekelt vers több ezer, a nyomtatott vers csak néhány száz éves műfaj. Prózát is lehet énekelni, például a liturgikus szövegeket. A zeneszerző szerint az új református énekeskönyv szakmai szempontból is kiváló, átlátható, könnyen kereshető szerkezete van, ráadásul a himnológiai rész is igen alapos, részletes. – Nem állítom, hogy már olvastam az egészet, de elsőre úgy érzem, hogy itt vannak jó újdonságok. Például benne van az Erős vár a

mi Istenünknek, a reformáció nagy énekének a 16. századi variációja, amelyet korábban mi már ugyancsak használtunk egy műsorhoz, így nem ismeretlen számunkra. A saját alkotásaink mellett ezt is el fogjuk énekelni november 21-én a Kálvin téren. Gryllus Dánielnek egyébként saját bevallása szerint nincs kedvenc egyházi éneke, persze azért akad olyan, amely közel áll a szívéhez. – Nagyon kedvelem például a 103. zsoltárt (Áldjad én lelkem…), amely többféle feldolgozásban bekerült az új énekeskönyvbe, és ezek el is hangzanak majd a koncerten. A sajátjaim közül is mindig az a kedvencem, amelyik épp soron van.

RITKA LEHETŐSÉG A művész úgy véli, különleges este elé néznek november 21-én, amely méltó zárása és megünneplése lesz az énekeskönyv ös�szeállításával töltött elmúlt tíz esztendőnek. Habár az új dolgok gyakran megosztóak – akad, aki ragaszkodik a megszokotthoz, más szerint már régen itt volt az ideje az újításnak –, a koncertre mindenképp érdemes ellátogatni. – Függetlenül attól, hogy ki milyen lelkülettel veszi kézbe az új könyvet, erre az eseményre mindenképpen érdemes eljönni. Remek kórusok, Caramel és mi, a Gryllus testvérek Mártival (Sebestyén Márta – a szerk.) együtt veszünk részt rajta. Ez olyan egyházzenei és templomi alkalom, amilyen ritkán adódik. Az pedig, hogy ezt az új énekeskönyv megszületésének köszönhetjük, külön öröm számomra.  FOTÓ: DORKÓ DÁNIEL 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 23


| REFORMÁTUS ÉLET |

Idén ünnepeli fennállásának 25. évforduló­ ját a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Német Nyelv és Irodalom Tanszéke. A HEGEDŰS tanszék alapításakor megfogalmazott célok BENCE megelőzték a kor oktatási elképzelését és gyakorlatát, jelenleg pedig új tantervvel és még nagyobb elkötelezettséggel igyekszik ellensúlyozni a bolognai rendszer negatív hatását a tanszék vezetősége. KEZDETEK Ódor László elképzelése szerint „kultúrgazdákat” képeztek volna az 1996-ban frissen alapított tanszéken – idézi fel Czeglédy Anita jelenlegi tanszékvezető. – Egy ilyen, a kultúratudomány és a közgazdaságtan ismereteit összekapcsoló interdiszciplináris képzés nem csak akkor, még ma is elképzelhetetlen Magyarországon – véli Czeglédy Anita, aki 1997-ben csatlakozott pályakezdőként a tanszékhez és 2004 óta vezeti azt. Úgy látja, a sikertelen akkreditáció is hozzájárult ahhoz, hogy a tanszéket a kilencvenes évek végén átnevezték. Az új szak indítására Szász Ferencet kérték fel, aki klasszikus szemléletű bölcsész- és tanárképzést hozott létre a Károlin. – Remek időszak volt – jelenti ki Czeglédy Anita. – Felvételi vizsgák voltak, mi választhattuk ki a hallgatóinkat a jelentkező diákok közül. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak az élenjárókat vegyük fel, hanem azokat is, akikről sejtettük, hogy érdeklődésüknél fogva alkalmasak arra, hogy német nyelven irodalom- és nyelvtudománnyal foglalkozzanak. Megtaláltuk a jövőbeli tehetségeket is. Czeglédy Anita szerint kollégái elkötelezettségéről árulkodik az a beszédes adat, amely szerint a tanszék 25 éves fennállása óta csupán egy munkatárs intett búcsút az intézménynek egy másik munkahelyért. – Az ezredfordulón már stabilan működött a tanszék, évente hatvan-hetven új hallgató csatlakozott – emlékezik vissza a tanszékvezető. Ám ahogy általában lenni szokott, akkor, amikor jól mennek a dolgok, jön valami változás, ami véget vet a nyugalmas hétköznapoknak.

BOLOGNAI A tanszék esetében ez a változás a bolognai oktatási reform képében érkezett meg. – Rossz rendszernek tartom – mondja az alap- és mesterszakot bevezető képzésről Czeglédy Anita. Szerinte ugyanis három év alatt senkiből nem lesz értelmiségi. – Az alapképzés három éve alatt a hallgatókból csak intelligens, középszintű munkaerő válik, olyan, aki bármikor kön�nyen felcserélhető mással. Sajnálatos tapasztalatunk az, hogy három év után a diákok nagy része elhagyja az egyetemet, mert a munkaerőpiacon gyors és könnyű pénzt ígérnek a fiataloknak. Ezek ugyanakkor többnyire komolyabb szakképzettséget nem igénylő állások, miközben a pályakövető vizsgálatok szerint elsősorban a mesterszakot végzettek jutnak el a diplomát igénylő munkakörökbe. Örömmel olvastuk ugyanakkor, hogy e felmé24 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

Jubileumot ü a Károli néme rések szerint a Károli német szakán végzettek átlagkeresete jelentősen meghaladja más nyelvszakosok átlagkeresetét, és három-négy évvel a munkába állás után már akár a nagy egyetemeken végzettekét is. Czeglédy Anita szerint az első három év ismeretszerző, alapozó munkája után bontakozik ki igazán a hallgatók alkotó szellemi potenciálja. – Negyed-ötödévesen kezdenek el iga­ zán felnőtté válni, élmény velük dolgozni. Nagy bánatunk, hogy mesterszakra csupán a hallgatók töredéke marad.

ÚJ TANTERV A tanszéken tehát növelni kívánják a mesterszakot választó hallgatók arányát. Ehhez új mintatanterv készül, amelynek előkészítése során a hallgatók véleményét is meghallgatják. Mindenki tisztában van vele: sem a poros könyvtárszagú képzésnek, sem a szellemi igénytelenségnek nem lehet otthona a Károli. – Nekünk azért kell középen lavírozni, mert a felelősségérzetünk ezt diktálja. Nem képezhetünk szellemileg kimagasló, de piacképtelen tudással rendelkező hallgatókat, mint ahogy szellemileg felületes hallgatókat sem, mondván, az a könnyebb út. Ezért alakította át a tanszék néhány évvel ezelőtt az alapszakos képzését is, ahol a klasszikus kultúrtörténeti, irodalmi és nyelvészeti tartalmak mellett helyet kapott a „Német nyelv, kul-


| REFORMÁTUS ÉLET |

hatták a meghívottak, valamint megismerhették a tanszék tudományos kutatási tevékenységét bemutató kiadványt is. – A Streben und Dienst (Törekvés és szolgálat) című kötet megjelentetésének elsődleges célja az volt, hogy a laikus közönség is megismerhesse a tanszék kiváló oktatóinak munkáit. A nemzetközi konferenciák, valamint a kutatásokhoz kapcsolódó kötet megjelenítésével célunk volt az is, hogy lenyomatot hagyjuk az elmúlt huszonöt év történéseiről, ami, valljuk be, nem akármilyen időszak volt. A könyvvel azt is szerettük volna megmutatni, hogy a német tanszék mint humán erőforrás nagy értéket képvisel, és szándékai szerint hozzá tud járulni a református egyház társadalmi szolgálatához. Ezért is választottuk az egyes fejezeteket elhatároló protestáns idézeteket a reformáció ötszázadik évfordulójára készült Kálvin téri térkövekről – hitvallásként és biztatásként az előttünk álló időkre.

DÍJAZOTT DIÁKOK

ünnepel et tanszéke Mozgalmas negyed évszázad áll a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszéke mögött. Az időszakos bizonytalanságokkal, átkereszteléssel kezdődő, majd az akkreditációt, a hazai és nemzetközi elismertséget kivívó tanszék hírnevét elsősorban kiváló munkatársainak köszönheti, akik mindig kellő időben és jó érzékkel vették észre és alakították szakmai tevékenységüket a tudomány és a felsőoktatás új igényeihez.

túra és gazdaság” valamint „Üzleti és gazdasági kommunikáció” specializáció is. De így frissült a némettanárképzés tananyaga is az elmúlt években a digitális kompetenciák oktatásával.

HUSZONÖT ÉV KÖNYVBEN A Német Nyelv és Irodalom Tanszék alapításának 25. évfordulóját több eseményből álló rendezvénysorozattal ünnepelte meg, amelynek nyitóalkalmát az egyetem új épületében, az impozáns Károlyi-Csekonics-palota aulájában tartották meg október 20-án. A német nyelvű rektori, dékáni és tanszékvezetői köszöntések és visszaemlékezések mellett a másnapi, nemzetközi konferenciák plenáris előadásait is meghallgat-

A jubileumi ünnepségsorozat nyitánya remek alkalom volt arra, hogy ünnepélyes keretek között díjazzák a tanszéken tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat. – Mindenki más-más miatt érdemelt elismerést. Az ötlet akkor jött, amikor tavaly online tanításra kényszerültünk. Arra kértük az oktatókat, hogy válasszák ki azokat a diákokat, akik valamilyen szempontból kiemelkednek a többi közül. Közvetve ez már része annak az elképzelésünknek is, hogy olyan új pedagógiai módszerekkel dolgozzunk, amelyben központi szerepet kap a személyre szabott tanulás és az egyéni képességek megerősítése. Megerősítés abban, hogy „látod, ezt jól csináltad, ebben nagyon jó vagy” – mondja a díjról a tanszékvezető. Az ünnepségen a jutalmazott huszonegy hallgató közül tizenhét diák vette át személyesen az elismerést, ugyanis többen ösztöndíjjal Németországban tartózkodnak. A díjazottak között van Ford Mónika is, aki másodéves a némettanári szakon, és egy német irodalmi szemináriumra írt dolgozatával érdemelte ki az oklevelet. Szerinte a német szak a Károlin azért is különleges, mert nemcsak a nyelvet tanulják, hanem a német irodalmat és a német kultúrát, történelmet és kultúrtörténetet is. – Amikor egyetemet kellett választani, sokat jelentett, hogy itt már régóta van német oktatás, és azt is hallottam, hogy családias hangulata van az óráknak, kisebb létszámú csoportban tanulhatunk, ahol több figyelem jut ránk. Varga Trisztán egyedüli férfiként áll a díjazottak gyűrűjében. – Nekem lett a legjobb nyelvtani eredményem a nyelvi alapvizsgán, ezért kaptam elismerést – mondja. Szaktársa, Almási Rubina szerint a német mindig hasznos, ha az ember jól beszéli. Úgy véli, hogy a Károlin kifejezetten jó a közösség, és kiválóak a tanárok. – Itt az ember tényleg nem egy a sok közül, mindenkire személyes figyelem jut. Így valóban fejlődhetünk. Ez az előnye annak, hogy kisebb létszámú szak. A német nyelvben nagy lehetőségek vannak. Meg kell érte küzdeni, de nagyon megéri!  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2021. november 7.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha Finom lehet az is, ami egészséges – és igazi novemberi étel, amely még a színével is megidézi az őszt, szívet-gyomrot melengető látvány az ebédlőasztalon! A céklalevesnek sok­ féle elkészítési módjával lehet talál­ kozni, az általa használtat ajánlja most szerkesztőségi munkatársunk, Regéczy-Nagy Enikő jó szívvel kedves Olvasóinknak: CÉKLAKRÉMLEVES

Hozzávalók: 1 hagyma, 2-3 cékla, 1-2 sárgarépa, 1-1 krumpli, 2 gerezd fokhagyma, zsiradék, fűszerek.

A vöröshagymát aprítva olajon vagy vajon megfuttatjuk, a céklákat, sárgarépát hámozva, darabolva hozzáadjuk, némi kevergetés után felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Mehet a tűzre, közben belekeverünk egy kanál (házi) vegetát vagy egy leveskockát, a fokhagymát pár darabra vágva, kávéskanálnyi balzsamecetet, esetleg ugyanannyi cukrot, valamint római köményt, borsot, ha szükséges, még sót adunk hozzá, majd a krumplit, szintén hámozva, darabolva. Puhára főzzük, turmixoljuk, tálaláskor tejföllel elkeverjük. 

Pál apostol Timóteushoz írt első leveléből idézünk. Vízszintes: 1. Az utolsó magyar királyné. 4. Az idézet első része (D, A, T, A). 13. Román terepjáró. 14. Szíriai nagyváros. 15. Hunor és Magor anyja. 16. Szláv Károly. 18. Akadály. 19. Lángész. 20. Elemi alkotórész. 21. Folyadék. 22. Arra a helyre szintén (2 szó). 24. Összefogó elem (ruhán). 27. Rövidítés zeneművek címében. 28. Einsteinium és nitrogén vegyjele. 30. Iharos Sándor. 32. Interpress Magazin, röv. 33. Nógrád megyei település. 36. Zene fele! 37. Megérez. 39. Den …, Hollandia harmadik legnagyobb városa. 41. Belső-ázsiai folyó és medence. 43. Soror egynemű betűi. 44. Többtételes, lírai jellegű zenemű. 46. Isten szava. 47. Idegen összetételekben sugárzásra utal. 49. Könnyező. 50. Hajdú-Bihar megyei község. 51. Associated Press, röv. 52. Vásárló, latin eredetű szóval (ENTIR). 54. Finis. 56. Kettős betű az angolban. 57. Gyom. 59. Kiejtett betű. 60. Szunnyad. 63. Ritka női név. 66. Ajtay Andor. 67. Szabadságharcos, a Korinthoszi-csatorna építésének egyik szervezője (István). 69. Kőolajszármazék rövid neve. 71. Őszi csapadék. 73. Pékáru. 74. … irae, a harag napja. 75. Kis László. 77. Részben megáll! Függőleges: 1. Keresztelő János édesapja. 2. Akta része. 3. A szájüregből kivezető hátsó nyílás. 4. Víziállat. 5. Rangjelző szócska. 6. Vár a Zempléni-hegységben. 7. Páckeverék! 8. Idegen összetételek előtagjaként látásra utal. 9. Háziállat. 10. Becézett női név. 11. Község Győrtől nyugatra. 12. Örökítőanyag. 17. Zománc. 19. Mexikói forradalmár (Emiliano). 21. Lagymatag. 23. Ütőhangszer. 25. Azonos betűk. 26. Drámai műfaj. 29. Vízzel körülvett szárazföld. 31. Megerőltető munka. 34. Versenykutya. 35. Rádium vegyjele. 38. Pest megyei város. 40. Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet, angol betűszóval. 42. Indonéziai és belgiumi gépkocsijelzés. 44. A falhoz illesztett, abból előreugró tartóelem. 45. Pocsolya. 47. Az idézet második része (A, M, Z, E). 48. Pihe egynemű betűi. 50. Társasági magazin. 53. Évszak. 55. Félig igéz! 58. Halkan neszez. 61. Csónak. 62. Orvosi kanál. 64. Imperatív programozási nyelv (MESA). 65. Szándékozik. 68. Monda. 70. Íziben egynemű betűi. 72. Pöcökdarab! 73. Analóg színes televíziós rendszer betűszava. 75. Vissza: régi hosszmérték. 76. Kérdés kezdete! Az előző rejtvény megfejtése: „Emlékszem hosszú, keserű napokra, Hallgattam, hogy az eső mit beszél”. (Vas István: Őszi ének)

26 Reformátusok Lapja

2021. november 7.


| GYERMEKEKNEK |

Csodás játék

Avi bánatosan kullogott a kútra, korsóval a kezében. Mióta Csillag meghalt, és neki nem sikerült feltámasztania, kedvetlenül rostokolt a házban. – No, ebből elég legyen! Mozdulj ki végre! – szólt az anyja, és a kezébe nyomta a korsót. – Ha szomorkodsz, azzal nem tudod feltámasztani a bárányodat. Menj inkább, hozz egy kis vizet a kútról! Avi elindult hát, de egy cseppet sem lett vidámabb az anyja mondatától. Mert éppen az volt a baj, hogy nem sikerült a csoda. Egyre csak azon gondolkodott, hogy mit ronthatott el. Miért nem sikerült feltámasztania a kisbárányt? Hiszen mindent úgy tett, ahogy Jésua. Jó, jó, hogy ő felnőtt meg tanító, de akkor is. „Talán valami kisebbel kellene kezdenem – töprengett Avi. – A bárány túl nehéz. Élő meg minden.” A kezében levő korsóra nézett. Aztán megszaporázta a lépteit, és elszaladt a kútra. Futólépésben vitte haza a vizet, aztán kért az anyjától még egy korsót meg egy harmadikat is. – Telehozom ezeket is, jó?! – kérdezte az anyját, de a választ meg sem várta, már szaladt is a kúthoz. „A vizet borrá változtatni nem lehet olyan nagy cselekedet” – gondolta magában, és alig várta, hogy hazaérjen. Odaállt a három korsó elé. Jó, nem kővedrek voltak, és nem hat, mint Kánában, a menyegzőn, ahol Jésua borrá változtatta a vizet. Elsőre azonban ez is megteszi. De nem tette meg. Hiába próbálkozott, sehogyan sem akart a víz borrá változni. Talán az volt a baj, hogy nem tudta pontosan, mit is tett Jésua, hogy a víz borrá vált. Meg ki tudja, lehet, hogy könnyebb nagyobb mennyiségben átváltoz-

tatni a vizet. Lehet, hogy kevés ez a három korsó. De akárhogy nézegette, nem talált nagyobb edényeket a házban. Rövidesen újabb hírek érkeztek Jésuáról. Azt mondják, hogy a tó túloldalán tanított egész nap. És már esteledett, a tanítványai meg nagyon mentek volna haza. – Jól van, induljatok – mondta nekik Jésua. – És te, Mester? – kérdezték a tanítványok. – Ne aggódjatok, majd utolérlek benneteket – mondta Jésua, legalábbis Zimir így beszélte el. De utána jött csak az izgalmas része a dolognak, mert Jésua valóban utolérte a távolodó csónakot. Nem, nem egy másik csónakkal! Hanem a vízen járva! A tanítványai annyira megijedtek, hogy azt hitték, kísértetet látnak. De Jésua megnyugtatta őket, hogy ne féljenek, ő az. Na, ezen az egyik tanítványa, Simon is felbátorodott. – Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! – Hát jöjj! – felelte Jésua. Simon pedig kiszállt a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Avi mélyen elgondolkodott. Ezek szerint nemcsak Jésuának, hanem Simonnak is sikerült a vízen járnia. Igaz, hogy amikor a hullámokra nézett, süllyedni kezdett, de akkor is. Hátha neki is sikerülne! A gondolat szöget ütött a fejébe. Közel volt a tengerpart, ismerte minden zegzugát. Nem volt nehéz olyan helyet találni, ahol ő is kipróbálhatja a vízen járást. De hiába. Nem sikerült. Csak a ruhája lett csuromvíz, meg jól összesározta magát.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. november 7.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

EGYÉB Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon. HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G han­ gú, füles. Érdeklődni: 06-30 728-8161, info@ harangontode.hu. Kedves Olvasó! Lelkes, lelkiismeretes és ke­­ resztény lányt keresünk, aki szívesen vigyázna a hároméves vidám és örökmozgó kis­fiunkra Marcaltőn (Veszprém megye). A se­gítségért fizetést, teljes ellátást és akár lakhatást tudunk biztosítani, általában heti négy napon. Ha szeretne segíteni vagy ismer valakit, aki segítene, kérem jelezni a bencehorvath1988@gmail. com vagy a 36-20-770 -3475 elérhetőségek valamelyikén, ahol a részletekről beszélhetünk. Köszönettel: Horváth Bence. SZOLGÁLTATÁS Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskaiöl­töny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. UTAZÁS Szálláshely öt főre Tapolca belvárosában re­ formátus lelkészeknek, presbitereknek. Ta­ polca és Vidéke Református Társegyházközség, tapolcairef@gmail.com.

Úrvacsorai kiskehely

Tömör, rozsdamentes anyagból CNC megmunkálással a generációkon átívelő használatért.

KERESSENEK BIZALOMMAL! www.szekelymuvek.hu +36-30-299-5129 szekely94bt@gmail.com

28 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

Családbarát múzeum A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma az első egyházi fenntartású intézmény az országban, amely ezt a kitüntető címet viseli. A Gödöllőn tartott 19. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón, amely egyben a Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitánya is volt, öt hazai muzeális intézmény képviselői vehették át a Családbarát Múzeum kitüntető címet. A Pápán működő református intézmény nevében Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető és Köntös László gyűjteményi igazgató fogadta Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár gratulációját és elismerő szavait. 2021-ben immár második alkalommal díjazták a családok minőségi időtöltésére kiemelt figyelmet fordító muzeális intézményeket. A 2020-ban alapított díjat a hazai közel nyolcszáz múzeum közül mindössze tizenhárom tudhatja magáénak. A Családbarát Múzeum cím kritériumrendszerét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központja vezetésével dolgozta ki egy szakértői csoport. Amint Köntös László gyűjteményi igazgató a díj átvételekor elmondta, a Pannonia Reformata Múzeum számára azért is fontos ez az elismerés, mert azt mutatja, hogy az emberekért dolgoznak. A visszajelzések alapján a Pannonia Reformata Múzeum olyan hely, ahol a családok jól érzik magunkat, mert sikerült felülírniuk azokat az előítéleteket, amelyek a muzeális intézményekhez kötődnek, így nem unalmas, poros, passzív szemlélődésre épülő kiállítóhely. Megváltozott a múzeumok értelmezése: ma már a látogató aktív részese a mondanivaló felfedezésének. A kiállítótér helyszínként szolgálhat továbbá koncerteknek, konferenciáknak, kézműves foglalkozásoknak, ahol van mód játszani, alkotni, közösséget építeni. Az egyház számára pedig különösen fontos színtér a múzeum, hiszen itt el tudja érni azokat az embereket is, akik templomba ugyan nem járnak, de megérinti őket a keresztyénség üzenete. 

FOLYTATÓDIK A KELENFÖLDI BAROKK ESTÉK HANGVERSENYSOROZAT November 13-án szombaton 17 órakor Alföldy-Boruss Eszter fu­vo­la­ művész ad hangversenyt a kelenföldi református templomban. Közreműködik Réti Eszter Boglárka fuvolán, Gallai Judit csellón és Alföldy-Boruss Csilla csembalón. Műsoron J. S. Bach, Ph. E. Bach és G. Ph. Te­lemann művei. Az Igét Takaró János Lajos lelkipásztor hirdeti. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!


| EGYHÁZI ÉLET | 1

4

6

3

2

A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda mindennapjait mutatják be Birgány Marcell 8. a osztályos tanuló fényképei. Marcell tagja az iskola idén indult médiacsapatának, akik Széles Szabolcs vezetésével ismerkednek az audiovizuális kommunikációval.

5

8

7

1. A 2021–2022-es tanévben elindult az iskolában a röplabda oktatása. 2. Az Erdei táborból hazatérő diákoknál hagyomány a „morzsaparti”, amikor közösen elfogyasztják a táborban megmaradt elemózsiákat. 3. A magyar népmese napja alkalmából Szarkáné Balogh Katalin intézményvezető mesét olvas az alsós gyerekeknek. 4. A 2021–2022-es tanévtől a felső tagozatosoknak tornaoktatás is zajlik, e sportban több diák kiemelkedő teljesítményt nyújt. A képen Csapó Nóra éppen gyakorlatot mutat be. 5. Az iskola könyvtára jól felszerelt és mindig naprakész. A fényképen Kiss Ferencné tanárnő rendszerezi a könyveket. 6. A művészeti szaktanteremben már az alsósok is igazi remekműveket alkothatnak. 7. „Mikroszkóp alatt minden más!” – állítják a természettudományi szaktantermet megjáró tanulók. 8. Az iskola udvara minden hétköznap megtelik élettel. A HÉT KÉPE

Átadták a zárójelentéseket a Bethesda Kórházban annak a négy magyar gyermeknek, akik elsőként kapták meg társadalombiztosítási keretek között a Zolgensma génterápiát. A református intézmény ötven munkatársa dolgozik folyamatosan azon, hogy az izombetegségben szenvedő kicsinyek terápiája megvalósulhasson.  FORRÁS: A BETHESDA GYERMEKKÓRHÁZ FACEBOOK-OLDALA

2021. november 7.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ebben a lapszámban Tamás Iringó muzeológust mutatjuk be. a birtokában. A nyilvántartásba vett tárgyakról a fényképeket, leírásokat szeretnénk a gyülekezetekhez is visszajuttatni.

Tamás Iringó az Erdélyi Református Múzeum muzeológusa. 17–19. századi egyházi textíliák kutatásával foglalkozik, amihez képzőművészi és művészettörténeti tanulmányai biztosítják a szükséges hátteret. Egyháztörténetből doktorált, és azóta Erdély szinte minden szegletében megismerkedett már a gyülekezetek textilhagyatékával.

3

Hogyan azonosítják a textíliákat? Formai, technikai jellemzők, stílus, tapintás, anyagok, minták alapján. A különböző régióknak és koroknak mind megvannak a sajátosságaik. Figyelembe vesszük a mintakönyveket, tervezők sajátos jegyeit, a céhes műhelyek technikai megoldásait. De feliratok, szövetszélek is árulkodnak. Erdély szerencsés keresztút volt, ahol sok irányból találkoztak a kereskedelmi útvonalak. Így a helyi alkotások mellett sok tárgy érkezett az Oszmán Birodalomból vagy Nyugat-Európából is.

1

Hogyan kezdett el az egyházi textíliákkal foglalkozni? Kolozsváron a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem textil szakán tanultam, ezzel párhuzamosan pedig művészettörténetet is hallgattam. Egyszer a Maros megyei Sáromberkén foglalkoztam a gyülekezet textíliáival, ez indította el a folyamatot, majd Buzogány Dezső professzor vezetésével írtam meg a doktori dolgozatom a Küküllői Egyházmegye gyülekezeteinek textilhagyatékáról. A 2005 óta zajló kutatásaink során a munkatársakkal Erdély szinte minden gyülekezetét meglátogattuk. A rengeteg feltárás rendszerezést, intézményes keretet tett szükségessé, így lettünk Kovács Mária-Márta munkatársammal a 2017-ben létrejött Erdélyi Református Múzeum muzeológusai.

2

Hogyan folyik a kutatás a gyülekezetekben? Igyekszünk már a kiszállások előtt kiderí­te­ni, hogy milyen tárgyakra számíthatunk. A helyszínen minden klenódiumot nyilvántartásba veszünk, kiválogatom az 1940 előtti textíliákat, lefényképezem őket, leírom a technikai jellemzőiket. A régi darabok védőcsomagolásba kerülnek, felcímkézzük őket, tanácsokat adunk a megőrzésre, így a megfelelő tárolás mellett igyekszünk tudatosítani a közösségben, hogy milyen értéknek vannak 30 Reformátusok Lapja

2021. november 7.

4

Milyen tárgyat emelne ki a feltártak közül? Mindig van valami érdekes, így nem tudnék kedvencet választani. A legrégebbi darab va­­lószínűleg a dányáni gyülekezetben talált kis szal­véta méretű selyemdarab, amely 16. századi gránátalmás mintát mutat. Marosvásárhelyen van egy 1620-as évszámmal ellátott damasztabrosz. Emellett fennmaradt két nagyon díszes, fehér hímzéses 1624-beli abrosz Cegőtelkén és Kiseskül­lőn. Szerepel rajtuk a tervező és a varró neve is.

5

Milyen projektekkel foglalkoznak a múzeumban? Idén jelent meg Kegyesség és/vagy reprezentáció – Erdély református öröksége címmel egy katalógusunk, amely a 2017-es nyitókiállításra kölcsönzött tárgyakat tartalmazza. Harminchat gyülekezet értékes klenódiumait, textíliáit, levéltári iratait, régi köteteit mutatja be, kis háttértörténettel ellátva őket. De készülőben van egy 18. századi református nagyasszonyokról szóló kiállításunk. Szeretnénk általa rávilágítani, hogy az egyház támogatása, a gyülekezetekről való gondoskodás általános korabeli jellemző volt, főleg a nemesasszonyok körében. Árva Bethlen Kata és Wesselényi Kata tevékenységét jól ismerjük, de még számos ilyen kegyes adományozó nőt érdemes megemlíteni abból az időszakból.  BEREKMÉRI GABRIELLA