Ökotudatosan kertészkedünk!

A víztakarékos kert lassan irányvonallá válik

Magyarországon a nyarak egyre melegebbek, gyakoriak a hőhullámok. Az éves csapadék eloszlása egyre kiegyenlítetlenebb, intenzív esőzéseket hosszú aszályok követnek. Ez kiszámíthatatlanná teszi a mezőgazdasági termelést is. Hazánkban minden 10 évben átlagosan 4 év szenved károsító vízhiányt. Előfordulhat, hogy 10 év alatt csak 2 aszály jelentkezik, de volt, amikor 7 éven keresztül megjelent. 2005-ben még azt hallgattuk a főiskolai előadáson, hogy országunk fekvése éghajlata különösen szerencsés a zöldség-és gyümölcstermesztéshez, a kiváló minőséghez, ma pedig már komoly vízgazdálkodási problémákkal kell szembesülnünk. Az esővízgyűjtés és egyéb talajnedvesség megőrző, vízvisszatartó technikák, víztakarékos öntözési rendszerek kiépítései egyre fontosabbá válnak vízgazdálkodásunkban, ahogyan a szárazságtűrő növények alkalmazása is.

Magyarországon a nyarak egyre melegebbek, gyakoriak a hőhullámok. Az éves csapadék eloszlása egyre kiegyenlítetlenebb, intenzív esőzéseket hosszú aszályok követnek. Ez kiszámíthatatlanná teszi a mezőgazdasági termelést is. Hazánkban minden 10 évben átlagosan 4 év szenved károsító vízhiányt. Előfordulhat, hogy 10 év alatt csak 2 aszály jelentkezik, de volt, amikor 7 éven keresztül megjelent. 2005-ben még azt hallgattuk a főiskolai előadáson, hogy országunk fekvése éghajlata különösen szerencsés a zöldség-és gyümölcstermesztéshez, a kiváló minőséghez, ma pedig már komoly vízgazdálkodási problémákkal kell szembesülnünk. Az esővízgyűjtés és egyéb talajnedvesség megőrző, vízvisszatartó technikák, víztakarékos öntözési rendszerek kiépítései egyre fontosabbá válnak vízgazdálkodásunkban, ahogyan a szárazságtűrő növények alkalmazása is.

Magyarországon az országos középhőmérséklet 1901-től 2020-ig 1,2 fokkal nőtt. Az emelkedésre a továbbiakban is számítanunk kell.

A háztáji kertekben ugyanúgy megtapasztalhatjuk az aszály okozta károkat.

A helyi szintű tudatos vízgazdálkodással hozzájárulhatunk enyhítésükhöz. Ha ezzel szeretnénk foglalkozni, akkor nem csak a vízzel lesz dolgunk, más növénytermesztési módszerekkel is elő tudjuk segíteni azt, hogy alapvetően kevesebb öntözésre legyen szükség. Nem mindegy viszont, hogy díszkertről vagy veteményeskertről van szó. Míg az előbbi esetében bőségesen van növényválasztékunk, a zöldségek-és gyümölcsök esetében muszáj megtartani a vízmennyiséget a termény érdekében. Vannak olyan kertépítési technikák, amelyek igen összetettek és szakembert kívánnak, de lehet egy-egy kisebb, mégis hatásos megoldást is bevetni. Megfelelő szakértelem nélkül is nyugodtan lehet kísérletezni, kicsiben!

Mi a xeriscaping?

Egy nálunk még új kertépítési irányzat, aminek alapja a szárazságtűrő növények használata. Ezek a növények nem, vagy csak kevés vizet igényelnek. A xeriscaping egy program volt a ’80-as években Colorado államban. A Denver Water nevű helyi vízügyi hatóság hozta létre a vízmegőrzés segítése érdekében a száraz, sivatagos

régiókban. Nem csak tudatos növényválasztást jelent, hanem tájrendezési módszereket is.

Az ötlet jól működik, így elterjedt világszerte olyan területeken, ahol fontos a fenntartható vízgazdálkodás. Talán ebben láthatjuk a jövőt mi is.

Milyen növényeket képzeljünk el egy ilyen kertben Magyarországon? Néha láthatunk egy-egy parkban kaktuszkertet, ami alapján azt hihetnénk, hogy a xeriscaping „sivatagi tájat” jelent, de szerencsére nálunk is élnek olyan magas szárazságtűrő képességű növények, amelyek tökéletesen alkalmasak ehhez a kialakításhoz. Igaz, hogy a lehetőségek korlátozottak.

A nagy gyepfelületeket, pázsitot el kell felejtenünk, ha gazdálkodni szeretnénk a vízzel, ezekben a kertekben ugyanis ilyen felületek nem jöhetnek szóba. A gyepnek nagy a vízigénye, helyette szárazságtűrő magkeveréket válasszunk, vagy vadvirágos gyepet, így 55-60%-kal kevesebb lesz a vízfogyasztásunk!

Nem valószínű, hogy egy nagyobb kert minden zugában el tudjuk kerülni az öntözést, de lényegesen le lehet csökkenteni azzal, ha olyan növényeket ültetünk, amelyek jól bírják az aszályos időket, és a kapott, sokszor egyenetlen csapadékmennyiséggel is beérik. A telepítés egy kritikus pont, mert ilyenkor minden növénynek szüksége van vízre ahhoz, hogy a gyökerei megfelelő mélyen beszőhessék a talajt.

A xeriscapingnek fontos szerepe lehet a városi hősziget hatás csökkentésében. Alapvetően növeljük a zöldfelületet, melyet szárazabb időszakokban is fenn tudunk tartani. Csökkentjük a beton-és aszfalt felületeket nem csak a növényzettel, hanem a köréjük gyakran használt világos, barnás kőőrleménnyel, természetes talajtakarással is. A lombos fák árnyékot adnak, a talajtakaró mulcs pedig csökkenti a víz párolgását, megakadályozza a felület túlmelegedését. Már azzal hőmérséklet csökkenés következik be a környezetben, ha a növények elkezdenek párologtatni. Ez hűtő hatással van a levegőre, ellensúlyozni tudjuk vele az éghajlatváltozás hatásait. A xeriscaping tehát egyszerre több oldalról hat a városi klímára amellett, hogy víztakarékos is.

Milyen növényeket választhatunk?

Bár díszkertről van szó, elsődleges célja mégsem a növény díszítőértéke, hanem maga a küldetés, amihez megfelelő igényű növényeket választunk. Használhatunk kövirózsát, varjúhájféléket, levendulát, mediterrán fűszernövényeket, egyes díszfüveket, homoktövist, vadrózsát, sziklakertieket. Ezeken kívül még számtalan tetszetős szárazságtűrő növény létezik, érdemes olvasni róluk!

Egy másik izgalmas megoldás: az esőkertek!

Amikor Balatonfüreden egy parkban megláttam a mélyedésekbe ültetett növényeket, máris imádtam ezt a megoldást. Azért, mert nagyon mutatós. Itt nem valószínű, hogy a vízgazdálkodás miatt ültették gödrökbe a kis növényegyütteseket, inkább a vízpart közelsége miatt szerettek volna vízkedvelő növényeknek biztos helyet kialakítani. A koncepció hasonló.

Az esőkert támogatja a vízelvezetést a talajba és a növényekhez. Nem más, mint a természet utánzása. Mindig örülök a „vissza a természethez” szemléleteknek.

Hogyan készül? Mélyedéseket alakítunk ki a talajfelszínen, és ezekbe ültetjük a vízállást is jól bíró növényeket. Ezekhez a területekhez igyekezzünk csapadékvizet vezetni, de ha nincs a közelben aszfalt, csatorna, akkor is hasznos és működik. A mélyedésekbe jutott esővíz lassan szivárog el a talajba, fél-1 nap alatt, de a lényeg, hogy belekerül, nem pedig a hagyományos vízelvezetési rendszerbe. Ha megfelelőek a kialakítások, a közeli járdáról, aszfaltról, parkolóból is elterelhetjük a vizet a növények tövére. A lejtősebb részeket például érdemes kihasználnunk.

Hogy a víz viszonylag gyorsan bejuthasson a talajba, kell az, hogy vízáteresztő közeg legyen. Homok, komposzt, helyi föld keveréke például alkalmas erre, de ha a talaj nagyon agyagos, akkor jobb, ha elvezetőt is építünk alá, hogy ne pangjon a víz túl sokáig a növények tövén.

Az esőkertnek számos előnyei vannak. Természetes módon összegyűjtik az esővizet és a talaj számára hasznosítják. Növényei és talaja szűrőként működnek, javítják a víz minőségét. Eltávolítják a szennyeződéseket a vízből, ami a nem áteresztő felületekről belekerült: vegyszereket, olajat, nehézfémeket. Őshonos növény-és állatvilágnak adnak otthont, ezzel növelik a biológiai sokféleséget. Városokban hozzájárulnak a hősziget hatás csökkentéséhez. Tudatos alkalmazásával megelőzhetőek az árvíz-és vízelvezetési problémák. Szépek, esztétikusak, jó rájuk nézni, köztük sétálni. Egy kertes ház esetében több ilyen kialakítást is érdemes elkészíteni attól függően, hogy mekkora az udvar mérete.

Az esőkertek nem minden évben tudnak fennmaradni öntözés nélkül. Szinte mindig tapasztalunk száraz időszakokat, amikor bizony vízre lesz szükségük. Ezért semmiképp se mocsárkertre gondoljunk, amikor esőkertet tervezünk, mert a benne élő növényeknek a vízállás mellett el kell tudniuk viselni a szárazabb időket is.

Esővizet gyűjthetünk háztáji kertünkben, hogy a vízkészletet megőrizzük. Vannak, akik maguk szeretnek építeni, de kifejezetten erre a célra alkalmas föld alatt beépítendő tartályokat is beszerezhetünk, kiépíthetünk automatizált rendszereket, csepegtető öntözéssel. Az esővíz szűrésével ráadásul hosszabb ideig tárolhatjuk a jobb minőségű vizet. A csapadék kerti locsoláshoz tisztítás nélkül is megfelelő, de ha szeretnénk a háztartásba is bevezetni, mosáshoz, fürdéshez – sőt, ivóvízként -, akkor már szűrni kell.

A legegyszerűbb, hagyományos vízgyűjtési mód a hordók világa, amelyet ma is sokan kedvelnek. Az ereszcsatorna alá téve egy-egy kiadós eső során meg is telik. Fontos, hogy biztonságossá tegyük a hordót, és mindig le legyen fedve ráccsal a teteje!

A túlfolyásgátlós esővízgyűjtők praktikusak, mert az ereszcsatornához beszerelve a föld alatt gyűjtik az esővizet, és nem kell aggódnunk, ha megtelnek. Az ejtővezetéken keresztül a felesleg eltávozik.

A csepegtető öntözést meg kell említenünk, mert az egyik leghatékonyabb vízgazdálkodási módszer. Kis adagokat juttat közvetlenül a növények gyökeréhez, ezzel optimalizálja a vízfelhasználást és minimalizálja a pazarlást, párolgást. Automatizálva minimális munkát igényel, alacsony víznyomással kevesebb energiát fogyaszt.

Ha a burkolatok kiépítésekor tudatosabbak vagyunk, akkor használhatunk olyan felületeket, amelyek el tudják vezetni a vizet a talajba. Ilyenek a hézagos térkövek, rácsok, kőőrlemények, kavicsok, porózus beton.

Soha ne felejtkezzünk meg a megfelelő talajtakarásról!

A mulcsozás megakadályozza a gyomok fejlődését, Ők a talaj vízkészletéért versengenének haszonnövényeinkkel, dísznövényeinkkel. Ha a talajt takarjuk, felülete nem cserepesedik. A cserepes talajjal az a probléma, hogy egy irányba, repedéseken keresztül vezet el sok vizet, nem jut egyenletesen a gyökerekhez, nem hasznosul.

Alakítsunk ki egybefüggő növényzetet, hogy csökkentsük a talaj párolgását, és a levelek alatt létrehozzunk egy kellemes párás mikroklímát. A közel ültetett növények között a gyomok sem tudnak érvényesülni.

Ezeken az egyszerű tippeken kívül számtalan újdonság, még meg nem valósult innováció létezik. A vízgazdálkodás talán az egyik olyan kiemelt terület, amely leginkább mozgatja meg az embert a klímaváltozással kapcsolatosan.

A Föld éghajlata tartósan átalakul. A felszíni hőmérséklet globális emelkedése látszólag pici, 1-2 fok, ez az érték mégis nagy változásokat tud okozni. Szélsőséges időjárási eseményekre számíthatunk: hőhullámokra, aszályokra, intenzív csapadékokra, árvizekre, trópusi viharokra. Az Északi-sarkvidék jege drámaian csökken, a glecscserek visszahúzódnak. A nagy jégtömegveszteség és a melegedő óceánok hőtágulása miatt a tengerszint folyamatosan emelkedik. Az éghajlatváltozás miatt átalakulnak élőhelyek, vagy akár meg is szűnnek. Ez veszélyezteti a biológiai sokféleséget.

Aszállyal sújtott évek korábban is voltak már. Az 1863-as eset kiemelkedő, ekkor ugyanis az Alföld nagy része terméketlenné vált, éhínség, élelmiszerhiány pusztított, az emberek kényszer ételeket ettek, így is alig tudták családjaikat, gyermekeiket ellátni. Termény, takarmány nem volt. A haszonállatok tömegesen pusztultak el. Beszámolók szerint ezt az évet már eleve megelőzte két igen száraz esztendő.