8 minute read

A nagy átverés 2.

Búza Judit

A nagy átverés 2.

Az előző részben, egy nagyon fontos határmezsgyén jártunk, a harmadik energia központunkban, ami a látásunkért is felelős. Említettem, hogy az emberiség nagy része itt van megrekedve mentálisan és az érzelmek szintjén, az önzés racionális világában. És bár kapjuk a jelzéseket a belső irányítónktól, a magasabb szintjeinkről megérzések, álmok, spontán regressziók, hirtelen megvilágosodást idéző felvillanások formájában, a megszokásaink, rögzüléseink és leginkább a félelmeink az újtól, a változástól, az ismeretlentől, ásott mederben tartanak bennünket.

Mondanám talán nem is véletlenül, mivel az életben minden okkal történik, vagy nem történik meg, bármennyire is vágyunk rá. Említettem, hogy az első központunk az ösztönöké, a második az érzelmeké, a harmadik pedig a mentális, a gondolati központ szerepét tölti be. És innen a személyiségünk számára nehéz továbblépni.

De nagyon meglepnélek, ha azt állítanám, hogy sem az érzelmek, sem a gondolatok nem a mieink, nem a mi agyunkban születnek meg?

Rezgések, információk a nagy közös mezőből, ahonnan azt az információt hívjuk be, ami épp foglalkoztat bennünket és olyan mélységben, amennyire mi elmélyültek vagyunk a témában.

A ma 80 esztendős Rupert Sheldrake angol biokémikus és író - aki az akadémikus végzettségén túl komoly spirituális tanulmányokat folytatott Indiában is - morfikus mezőnek nevezi, a fajok közös tudatmezejét morfogenetikus mezőnek, ami sok mindenre magyarázatot adhat. Bár a mai akadémikus tudósok a kutatási eredményeit még nem fogadják el és áltudománynak bélyegzik.

Talán, mert fenekestől fordítaná fel és megingatná a megszokott igazságaikat, de adjunk nekik időt.

Az Akasha krónika is valószínűleg csak feltételezés a számukra.

Albert Einsteintől származik a gondolat, miszerint, ha elakadt a gondolatmenetében, lefeküdt aludni és reggelre legtöbbször megjött a megoldás.

Én az alkotóművészek világából hoznék példát, akik alkotás közben megszűnnek önmaguk lenni, mint személyiségek, befelé figyelnek és láthatóvá, kézzel foghatóvá, hallhatóvá teszik mindazt, amit merítettek.

Az egyik zenész fiam - ketten vannak és együtt alkotnak - egy alkalommal egy szál gitárral mutatott egy új témát, ami megragadó volt, s mikor ezt kimondtam azt válaszolta:

- hát még ha az egészet hallanád, mint én a fejemben, az összes hangszert, a vokált… csak nem tudom úgy visszaadni, megszólaltatni, ahogy hallom.

És én visszakérdeztem:

-Azt gondolod, hogy ez a te fejedben született meg?

-Miért, hát nem?

-Nem. Te alkalmassá tetted magad, hogy halld és hallhatóvá tedd, amit hallasz, ez a te zsenid, én így gondolom.

Láthatóan megdöbbent és mélyen elgondolkodott a spontán és átgondolatlan mondatomon, de szerencsére nem szegtem vele a kedvét, mert azóta is alkotnak töretlenül.

Csak a személyiség számára riasztó a tudata annak, hogy sem az érzelmek, sem a gondolatok nem az övéi, nem a tulajdona és nem birtokolja és azért, mert azt hiszi, hogy valami, amit birtokol az a része és anélkül eltűnne a semmiben, pedig nem így van.

Éppen, hogy ez a megértés, ez a tudás az, ami abban segít, hogy választani tudjunk és válasszunk is, hogy mit fogadunk be, s mit nem, mert hatalmunkban áll. Hogy innentől már nem vagyunk kiszolgáltatva sem a félelemkeltő gondolatoknak, sem a pusztító érzelmeknek. Szabadok vagyunk.

Amitől szabadultunk, az nem más, mint az addig fogva tartó rögzüléseink, szokásaink halmaza.

Talán ez is egy útja lehet annak, hogy feljebb léphetünk az energiaspirálunk vonalán, átlépve a határvonalat, ami a teljességünktől elválaszt.

A Szívünk terébe.

A tapintás, érintés illúziója

Amikor kezet fogunk valakivel, számtalan észlelés zajlik.

Milyen a tapintása? Hideg-meleg, száraz-nedves, keskeny-robosztus kéz, finom-érdes ez a felszín.

És milyen érzés az érintése? kellemes, kellemetlen, semleges? De ez már nem a felszín. Ugyanez igaz egy érintésre, egy ölelésre is, de köznapi szinten egyáltalán vagy kevéssé figyelünk rá. Valójában hatalmas energia - és információcsere zajlik a tudatalattiban, egy kézfogás, akár csak egy érintés során anélkül, hogy tudatossá válnánk rá.

A szív energiatere az érzés világa. És itt egy gondolat erejéig meg is állnék.

Érzelem és érzés, ez két külön világ.

Az érzelmek jönnek és mennek, mint a bárányfelhők az égen. A kisgyerekek még nagyon őszinték, nem maszkolnak, nincs álarc, őszinte a fájdalom, a harag, vagy az elkeseredettség, ha a másik gyerek elveszi a kedvenc játékát, vagy kipukkan a lufi, amivel önfeledten játszott, sír és a könnyei valódiak. Mutass neki valamit, ami megragadja a figyelmét, aminek örülhet és már mosolyog.

De nézz magadba. Meg tudnád-e számolni egy nap vagy akár pár óra leforgása alatt hányféle érzelmet éltél meg, egymással ellentéteseket is akár, attól függően, épp mivel kerültél interakcióba?

Az érzés más, belső bizonyosság, amitől nem vagy eltántorítható. Tudod, még akkor is, ha nem tudsz rá magyarázatot adni. És nem, nincs „az a pénz, paripa, fegyver, kacsalábon forgó”, amiért feladnád. Innen származnak a megérzéseink is, amiket persze elméből rendre felülbírálunk, azután pedig rendszerint meg is bánjuk.

Amikor a hivatásod gyakorlod, legyen az bármilyen egyszerű foglalatosság és azt érzed, erre születtem, ez vagyok, mert kiteljesedett önmagam vagyok és ez maga a boldogság.

A boldogság, érzés.

Innen való a másokra való intuitív, együtt érző ráérzés képessége is - ha már a hivatásról beszélek - a szív szemén, elméjén keresztül.

És úgy gondolom a vak emberek kifinomult tapintása is, ami a szemük helyett sajátos módon rajzolja meg és teszi felfoghatóvá az őket körülvevő világot.

Tehát a szív energiaközpontja az ötödik és ez a híd, ami az alsó- és a felső három energiaközpontot összeköti, középpontjában a szívvel, ami jóval több annál, mint pusztán egy szerv, ami vért pumpál az ereinkbe.

Van saját agya, saját döntése, határtalan tudása, a rezgése magasan felülmúlja az agyét és köztük állandó kommunikáció zajlik és amikor ez harmonikus együttműködés, az a szív koherenciája.

Ennek egy külön írást szenteltem pár hónappal ezelőtt A Szív Agya címmel és egy tudományos kísérlet rövid részletét is linkeltem Az élő mátrix című filmből.

Ugyanitt található egy új, az amerikai HearthMath Intézet kisfilmje, akik már a legmodernebb eszközökkel kutatják a szív koherencia működését, a földre és az emberiség sorsára gyakorolt hatásait.

https://religio-spiritualis-muhely.webnode. hu/sziv-koherencia/

Úgy vélem, a legnagyobb önátverés, ha nem a szívünkre hallgatunk a döntéseinkben.

Mert az bajhoz vezethet és minden szívvel, érrendszerrel, bolygóideggel és igen, a kézzel összefüggő betegség forrása is lehet.

Amivel akadályozhatjuk a szívközpont energiaáramlását a megbocsájtásra való képtelenség, az önelfogadás és mások elfogadásának hiánya, az ítélkezés, a féltékenység, az érzelmi függés a külvilágtól, amikor kívülről másoktól várjuk el a szeretetet.

Néhány, a felismerést segítő kérdés:

Van-e benned közöny, érdektelenség, belső egyensúlytalanság? Van-e benned félelem a veszteségtől, a visszautasítástól? Szoktál-e önsajnálatba menekülni?

Ha igen a válasz, tehetsz érte, hogy másképp legyen.

A szív központ feladata a szolgálat, a nyitottság, melegség, az elfogadás, az együttérzés másokkal és a feltétel nélküli szeretet megvalósítása. Az életöröm megélése.

A zenei F hang, és a fá szolmizációs hang pozitív, emelő hatással vannak rá. Ha az előző írásom is olvastad, már magadtól is rájöttél, ha énekelsz, ha szolmizálsz, mint régen a suliban, stimulálod az energiaközpontjaidat éppúgy, mint a zenehallgatással.

A szív ásványai a türkiz és a rózsakvarc, az illóolajok közül pedig a bazsalikom, a rózsa és a kömény.

Miért pont a tapintás/érintés tartozik ide?

Mert egy szívből jövő ölelésnek, együtt érző érintésnek, gyógyító, megváltoztató ereje van, ahogyan a szeretet érzés megélésének is. Én élő példája vagyok ennek, velem született szív rendellenességgel műtöttek gyerekként, s a legutóbbi éves ultrahang vizsgálaton azt mondta a kardiológus, ha nem tudna róla el se hinné, mert a műtétnek nyomát se látja, a szívem teljesen egészséges.

Sok-sok évvel ezelőtt egy tanfolyamon vettem részt, aminek az egyik legnagyobb ajándéka egy régi szufi gyakorlat volt, a Szívtánc, amit azóta is, minden új csoportommal megismertetek és ami egységessé tesz bennünket, őszinte, elfogadó közösséggé.

Néhány perc elég hozzá, hogy szívből megnyíljunk egymás számára.

A gyakorlatot öleléssel fejezzük be és ahogyan én is mindig, mindenki csodaként éli meg.

Az elme azt gondolja, hogy a szeretni tudó, nyitott szívű ember védtelenné válik a külvilágban. Ez tévhit.

”Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos a szemnek láthatatlan”mondja a róka, Antoine de Saint- Exupéry A kis herceg című örökbecsű könyvében.

És valóban, tisztán érezni lehet mi az igaz és mi a hamis, legyen az akár egy ember, viselkedés, vagy újsághír.

Nyitott szívvel élni nem kockázatos, ha szem előtt tartjuk, hogy mindenkiben látjuk az isteni megnyilvánulását, ám azt is, ahol ő éppen tart a megvalósításában.

Együttérzővé és elfogadóvá tesz, de ez semmiképp nem azonos a manipulálhatóság és az áldozatiság szerepkörével.

És annak a tanfolyamnak köszönhettem, hogy megismertem egy kezdeményezést, a Free Hugs –t, ami akkoriban végigsöpört a földön, mint egy szeretet-cunami, országhatárok nélkül, vallásra, kasztra tekintet nélkül, és ki tudná megmondani milyen pozitív változásokat hozott magával következményként, mert felmérés nem készült róla.

De csak keress rá a youtube-on, kattints bármelyikre és közben figyeld magad, milyen érzés?

https://youtu.be/vr3x_RRJdd4

Végezetül pedig szeretnék megosztani veled egy nagyon egyszerű gyakorlatot, ami segít a számodra legjobb döntést meghozni, ha bizonytalan vagy, amit Gregg Bradentől tanultam.

Azt javasolja állj félre egy percre, hunyd be a szemed, tudatosan lassítsd le kicsit a légzésed és érintsd meg a szíved. Az érintés segít oda vinni a figyelmed fókuszát, a tudatosságod, amit megérintesz.

Tedd fel a kérdésed és a válasz megérkezik, még mielőtt a gondolatot befejezhetnéd.

Én gyakran élek ezzel az egyszerű módszerrel és onnan tudom, hogy a válasz nem az elmém játéka, mert villámgyorsan jön és olyan szófordulatokkal, szavakkal gyakran, amiket én nem is szoktam használni.

Ha bővebb magyarázatot szeretnél, első kézből, Gregg Braden rövid videója erről: https://youtu.be/9Goby3lym1M

A folytatásban:

A hallás illúziójáról és a Torok energia központ kapcsolatáról írok.

A hatodik érzék, az intuíció, kreatív alkotókészség és még pár érdekesség, ami a Harmadik szem energiaközpont hatásköre.

Addig is, kívánok valódi értékekben gazdag, bőséges, nagyon boldog Karácsonyi Ünnepeket és Új Esztendőt, nyitott szívű, szeretetteljes kapcsolódásokat és örömteli megéléseket.

Kívánok további izgalmas önfelfedezéseket és mindezekhez jó egészséget.