APOSTOL MAGAZIN | 2023. ÁPRILIS

(6–9. oldal)

Különleges lelki élményben volt részem Jeruzsálemben 2023. nagyböjtjében. A megváltás szent helyein imádságos órákat töltve készülhettem az idei húsvétra. Két paptestvéremmel, Kránitz Mihály atyával és Lőrincz Pál bencés atyával töltöttem a szent városban néhány napot. Várnai Jakab ferences atya késztette elő utunkat, és szervezte meg azt, hogy a San Salvatore rendházban, a ferences központban kaphattunk szállást és ellátást. Egy kis időre ennek a testvérei közösségnek tagjai lehettünk, élvezve családias fogadtatásukat. Köszönet a szívélyes fogadtatásért! Ennek az ötnapos lelki programnak gondolatait osztom meg Olvasóinkkal az idei húsvét havában.

Ezekben a márciusi napokban jártam először a getszemáni remeteségben. Az Olajfák-hegyének ez a gyönyörű kertje, a város zaját leszámítva, ez a csöndes és áhítatos elmélkedésre szolgáló hely, a fájdalmas rózsafüzér imádkozása közben néhány sajátos gondolatot ébresztett fel bennem. Itt, ahol Jézus vérrel verítékezett, elgondolkodtam a verítékezés jelenségén. A veríték a meleg időben vagy forró környezetben önti el az embert. A fáradságos munkának is jelképe. A futásnak, sietségnek, sportolásnak is eredménye. Jézus itt, ezen a helyen nem természetes emberi verítéket hullatott, hanem vérrel verítékezett. Az Isten Fia, aki a bűnt leszámítva mindenben vállalta emberségünket, saját emberi halálfélelmének szenvedésétől hullajtja a vércseppeket. Mi nem tudhatjuk, hála Istennek, hogy mit jelent a kivégzés előtti félelem. A vérrel verítékezés nem csak a személyes szenvedésnek eredménye. Jézus magára veszi, és elvenni készül a világ bűnét. Így mutat rá korábban Keresztelő Szent János az Isten Bárányára. Manapság rossz belegondolni abba, hogy mi minden bűn terheli az ember, az emberiség életét. Nem szörnyülködni kell ezen, hanem megdöbbenni. Az Isten elleni lázadás öntörvényűségben, érzékiségben, hazugságban, kegyetlenségben, igazságtalanságban, háborúban ölt testet. Miközben csodáltam a naplementében a szent város panorámáját, elgondolkodtam a Getszemáni-kertben, hogy Jézus miként látta ezt a sok bűnt előre, és most, amikor az Atya jobbján közbenjár értünk, hogyan tekint erre a világra? Megérett a világ a végső ítéletre? Nem a mi dolgunk az ítélkezés. Isten irgalmas, de az ember szabad a jóra és a rosszra is. Minden egyes bűn bizonyára egy-egy újabb vércseppet fakasztott jézus homlokán.

Évek óta vártam arra az alkalomra, hogy egy éjszakára bezárkózhassak a jeruzsálemi Szent Sír-templomba. Itt a megváltás szent helyén mindig óriási a tömeg. Mindenki fel akar jutni a Golgota sziklájához, és igyekszik

bemenni a Szent Sírba, legalább néhány másodpercnyi imádságra. Éjszakai időben, korlátozott kis létszámmal, előzetes jelentkezéssel lehetséges bent maradni itt az elcsöndesedett szent helyeken. Március 15-én este vált lehetővé számunkra is ez a különleges élmény. Ezeket a most kezdődő gondolatokat egy kottaállványra helyezett laptopon írtam, a „ferences zónában”, közvetlenül a Szent Sír mellett. Talán szokatlan ez a tevékenység egy ilyen kiemelkedő szent helyen, de éppen azért teszem ezt, hogy a hely légkörét megoszthassam a kedves Olvasókkal is. Negyven percen át imádkozhattam Mihály atyával és Pál atyával együtt a sírkamrában térdelve leborulva a Szent Sírra. Végigmondtam a dicsőséges rózsafüzért, amit elhunyt szeretteimért és híveimért ajánlottam fel. A Te Deumot, a hálaadó himnuszt is elmondtam értük, megköszönve földi életüket. Este 8 órakor kezdhettem a bensőséges imát, két paptestvéremmel körülvéve. Tizenegy óráig a ferences közösség használatára állt a Szent Sír, még egy kis olasz csoport tagjainak is jutott ebből a felemelő áhítatból. A Sír belsejében halvány fény világította meg a győztes Krisztus képét, a halotti fekhelyen görög feliratú kendő jelezte: Krisztus feltámadt! Ide a sírba helyezték a megváltó Krisztus testét. A legfontosabb üzenet itt a sír üressége, mivel az Úr Jézus itt támadt fel. Ezért kell itt a feltámadást hirdető dicsőséges rózsafüzért imádkozni. A Golgota sziklájánál teljesen egyedül mondhattam el ezek után a fájdalmas olvasó utolsó tizedét, a titkot kiegészítve a hely aktualizálásával: Akit érettünk ezen a szent helyen keresztre feszítettek. Legalább fél órát szemlélhettem a Kálvária ezüstfigurás jelenetét. A kereszt tövében áll a Szűzanya és Szent János apostol alakja. Több gondolat is felötlött bennem. Mennyire fontosak számunkra Jézus életének mozzanatai. Magunk elé gondoljuk a szenvedéstörténetet, amelynek apró részletei is meghatározóak. Itt az eredeti helyszínen még több mozzanat és összefüggés előkerül, mint egy keresztúti ájtatosságon, templomi keresztúton. A kereszt nem a hegy csúcsán, hanem egy sziklába ékelve áll. Magam is megérintettem ezt a sziklát, azon a helyen,

Jeruzsálemi lelkigyakorlat

ahol a hagyomány szerint a kereszt állt. A szikla a hűség jele, Isten üdvösségünk sziklája, akiben soha nem csalódhatunk. Hűséges adott szavához, életadó szeretetéhez, üdvözítő szándékához. Jézus a tanítását sziklaalapnak nevezte, amelyre biztonsággal építhetjük életünket. Megváltó küldetésében pedig hűséges mindhalálig. És ott vannak mellette a hűségesek, minden fenyegető és lehangoló körülmény ellenére. Arra gondoltam ott a Golgota oltáránál, hogy a hűségesek valójában kiváltságosak. Bár minden ember megváltottá lett Jézus áldozata által, de közülük kiemelkednek a hűségesek. Ezért ők a kiemelten megváltottak, vagyis kiváltságot élvezhetnek. Szeretnénk mi is kiváltságosak lenni. És ezt sokszor meg is tapasztalhatják azok, akik az Úrhoz hűségesek. Nem csak ilyen rendkívüli lehetőségekre gondolok, mint egy éjszakát a Szent Sír-templomban tölteni. Életünk egész folyamatában tapasztalható az Úr kegyelme, kiváltságosan segíti a hűségeseket. Nem ment fel nehézségek, terhek, feladatok alól, de azokat vállalhatóvá és eredményessé teszi. Áldásával kíséri a hűségesek erőfeszítéseit.

A kereszt tövében álló Szűzanya, Szent János apostol és a szent asszonyok nem bátrak, hanem hűségesek voltak. Kitartásukért Jézus győzelmének örömében részesítette őket. Az állhatatosak megérlelik fáradozásaik eredményeit, örvendhetnek azok gyümölcseinek, és ezeket másokkal is megoszthatják. Kegyelemhordozókká, vagyis kegyeltekké lehetnek. És egymással is összefonódik a hitben és szeretetben életük.

Az élet ajándékáról is elgondolkodtam. Kétféle értelemben hat ránk az élet kifejezés és annak valósága. Elsődleges értelemben az élet ezt a földi létet jelenti abban a létmódban, amiben vagyunk. De az élet nem csak a létezést jelenti, hanem az örökkévalóság boldog állapotát is. Most földi létünkben ebben a testbenlélekben élünk, amire a szerető Isten megteremtett minket. De az élet teljessége az örök boldogság. Jézus megígérte, hogy aki benne hisz, még ha meghal is, élni fog. Azok is élni fognak, akik nem kötötték életüket Krisztushoz, vagyis feltámadnak és örökké élnek, de nem Isten országában. Vagyis szoros értelemben az élet nem csak létezés, hanem a boldog örökkévalóság. A teljes életet csak azok nyerhetik el, akik megbecsülik

a részleges életet is. Milyen sok a támadás az emberek részéről az élet ellen. A magzati lét kioltása, a könnyű halál megengedése, a kicsapongásokban önfelemésztő megnyilvánulások, káros szenvedélyek. Jézus halála éppen azt jelzi, hogy az élet szent dolog, ajándék. Jézus nem becsülte le és nem dobta el magától a testi életet. A halált azért vállalta, hogy a testünk feltámadhasson, és örökké éljen. Ezért imádkozzuk a Hiszekegyben azt, hogy várjuk a test feltámadását. Az örök isteni Ige testté lett, hogy a mi halandó testünk megdicsőülve az isteni életben romolhatatlanul részesedhessen.

Március 16-án beköszöntött számunkra egy órára húsvét ünnepe. Mi is Jézus kegyeltjei lehettünk. Kora reggel a Szent Sírban misézhettünk. Hatan koncelebráltunk a ferences főcelebráns atyával. Holland hívek, szentsír-lovagok vettek részt a szentmisén. Az ige liturgiája a sír-épület előtt történt, az áldozati liturgiára bementünk a papokkal az „angyalok kápolnájába”, a sír előterébe. Csodálaton és megható élmény volt, amikor külön-külön bementünk a sírkamrába áldozni, ahol rögtönzött oltárt emeltek a sírlap fölé. Kettesben lehettem néhány pillanatra Jézussal a Szent Sír belsejében, a szentáldozás áhítatában. A máskor félhomályban derengő sírkamra most fényárban úszott, méltán jelezve a feltámadás dicsőségét. Arra is gondolnunk kell, hogy a szentáldozásban mi már a megdicsőűlt Krisztus eucharisztikus szentségi testét vehetjük magunkhoz. A szentmisét elhunytjainkért ajánlottam fel, nem csak családtagjaimért, hanem elhunyt paptestvéreimért, híveimért, média apostolainkért és azokért is, akiket én kísértem papi szolgálatommal utolsó útjukra.

Ez az öt nap igazi magán lelkigyakorlat volt Jeruzsálemben. Húsvéti szolgálatomra készültem. Egy logikai alapelv azt mondja, hogy mindenki azt adhatja másoknak, amije van. Amikor egy pap lelkiekben töltekezik, akkor ezt további szolgálata érdekében is teszi, nem csak önmagáért. Azért töltekezünk, hogy adhassunk. Ez természetesen mindannyiunkra vonatkozik. A testvéri szeretetben is gazdagodtunk. „Magasröptű” gondolataimat a repülőgépen hazaútban fejeztem be, kb. 10.000 méter magasságban. Bízom abban, hogy még sok élményt megoszthatok Testvéreimmel a jeruzsálemi lelkigyakorlat kapcsán. Ezek egyrészt papi, pásztori élmények, ugyanakkor az igehirdetés forrásai, amelyekből húsvét ünnepén sokat meríthetünk. Az Ige forrásaiból felüdülve pedig keresztény életünk legnagyobb ünnepét tudjuk örömmel megülni. Ehhez kérem most is Isten áldását!

Lelkipásztori szeretettel: Dr. Szederkényi Károly Miklós esperes-plébános, az Apostol Televízió műsorigazgatója

SZENT PÁL ÉS JERUZSÁLEM

Pál apostol, aki magát Izrael népéből és Benjamin törzséből származónak vallja (Fil 3,5), kijelenti, hogy „zsidó vallásosságomban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományainak” (Gal 1,14). Mindezek az adottságok Pált Jeruzsálem városához kötik. Amint mondja: „Ebben a városban nevelkedtem, s Gamáliel lábánál az atyai törvény szigorú megtartására tanítottak” (ApCsel 22,3).

Jeruzsálem a zsidóság szent helye, a Krisztus előtti évezredekben már meglévő helyszín (Jebusz), melyet a hurriták birtokoltak és a fáraók is ismerik a Krisztus előtti XV. századból (Rudhalinum) és a XIV. századból (Urusalim), amikor a hettiták lakták. Kr. e. 1000 körül Jerusalaim mint Dávid városa ismert. Majd arámiak telepedtek le a babiloni fogságba hurcolt zsidók városába, s ekkor lett Jeruslem. Jézus Krisztus idejében a római megszállás korában Aelia Capitolina, a görög elnevezés (Hieroszolüma) használatával pedig Jerusalem.

A tarzoszi Saul ifjúkorában jut el Jeruzsálembe, ahová egyébként évente minden zsidó férfinak háromszor el kellett zarándokolnia. A Tóra jelölte ki ezeket az ünnepeket (peszách, sávuot, szukkot). Erről a Kivonulás könyvé ben olvashatunk: „Az év folyamán háromszor tarts nekem ünnepet: üld meg a kovásztalan kenyerek ünnepét… tarts ünnepet aratáskor, és az év végén a szüret ünnepén. Évente háromszor jelenjen meg minden férfi az Úrnak, az Istennek színe előtt” (Kiv 23,14–17).

Saul szülei a kilikiai tartományból rendszeresen elzarándokoltak Jeruzsálembe, és a felnőtté érett gyermekük ezt szintén megtette. Valószínű, hogy épp a legelső alkalommal Jeruzsálemben is maradt. Az Apostolok Cselekedetei számol be arról, hogy Pál nővére Jeruzsálemben élt, akinek a fia később hasznosan Pál segítségére sietett (ApCsel 23,16). Bizonyára Saul is a zsoltároskönyv zarándokénekeit imádkozta, amikor a szent város felé tartott: „Jeruzsálemet hegyek övezik, így veszi körül népét az Úr” (Zsolt 125,2). „Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat, Sion, magasztald Istenedet” (Zsolt 147,12). „Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: az Úr házába felmegyünk. Íme, már itt is áll lábunk kapuidban, ó, Jeruzsálem”. „Jeruzsálem jól megépült város, részei szépen egybeillenek…, Jeruzsálemre békét esdjetek, béke legyen azzal, aki szeret téged! Békesség lakozzék falaid között, és biztonság bástyáid tövében” (Zsolt 122,1–3.6–7).

Az „ígéret földjének” felosztásakor Jeruzsálem Benjamin törzsének és részben Júda törzsének jutott. Dávid a szövetség szekrényét Hebronból Jeruzsálembe hozta, mely ezzel a királyság központja lett, templomot pedig Salamon király emelt a szent városban. Pál származása miatt sajátjának érezte a várost, melynek nagyon jól ismerte minden zugát: „Életem kora ifjúságomtól fogva népem körében, Jeruzsálemben folyt” (ApCsel 26,4). Egészen biztos, hogy hallott Jézusról és a tanításáról, s ez szóba kerülhetett farizeustársai kö -

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 16. RÉSZ

zött: „Vallásunk legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus” (ApCsel 26,5) és „a zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományainak” (Gal 1,14).

Pál megtérése után megnyílt a népek felé és először „ Jeruzsálembe sem ment fel apostolelődeihez”, csak három év múlva, hogy „megismerkedjen Péterrel” (Gal 1,18). Tizennégy évvel később „ Barnabás kíséretében ment fel Jeruzsálembe, hogy megbeszélje a tekintélyesekkel külön is az evangéliumot, melyet a pogányok között hirdet ” (Gal 2,1-2). Ők, – Jakab, Péter és János – „ akiket oszlopoknak tekintettek, felismerték a nekem juttatott kegyelmet és az egyetértés jeléül kezüket nyújtották ” (Gal 2,9).

Pált az antióchiai közösség fogadta be, akik a Klaudiusz császár (Kr. u. 41-54) idejében a nagy éhínség miatt adományokkal együtt Barnabással Jeruzsálembe küldték (ApCsel 11,27-30).

Az első nagy missziós út után Pált ismét Jeruzsálemben látjuk az apostoli zsinaton, ahová az antióchiai testvérek megbízásából ment Barnabással, hogy tisztázzák a pogányok befogadásával felmerült kérdéseket (Vö. ApCsel 15,2).

A Kis-Ázsiában tett harmadik missziós út során kezdődik Pál passiója, amikor elhatározza, hogy belsőleg indíttatva Jeruzsálembe megy: „ Nem tudom, mi lesz ott velem, csak azt adta tudtomra a Szentlélek, hogy bilincs és megpróbáltatás vár rám” (ApCsel 20,22-23). A tengermelléki Cezáreában Agábusz próféta is jövendölt felőle: „Azt a férfit, akié ez az öv, a zsidók így kötözik majd meg Jeruzsálemben és kiszolgáltatják a pogányoknak” (ApCsel 21,10-11). Mintha szó szerint teljesedne Pál életében mindaz, amit Jézus előre megmondott: „ Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat, és akiket küldenek hozzád, azokat megkövezed ” (Lk 13,34). A szent város az üdvösség történetének középpontja, ezért „ nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el ” (Lk 13,33).

Pál Milétoszban már előre vállalja a rá váró megpróbáltatásokat: „ Készen vagyok rá, hogy Jeruzsálemben nemcsak a megkötözést, hanem a halált is elszenvedjem Urunk Jézus ügyéért ” (ApCsel 21,13). A templomban Pált a zsidók felelősségre vonják, akik a főtanáccsal egyetértésben vádolják a pogányoknak adott engedményekért, valamint a törvény és a szent hely elleni szavaiért, majd ütlegelni kezdték (ApCsel 21,27-30).

Ekkor avatkozik be a helyőrség ezredese, aki katonákkal rendet teremt és Pált megbilincselte (ApCsel 21,3133). Védekezését a zsidók nem fogadták el és a halálát akarták: „Vesszen a föld színéről az ilyen! Nem érdemli meg az ilyen, hogy éljen!” (ApCsel 22,22)

Pált – római védelmet élvezve – még a főtanács is meghallgatta, de a római ezredes biztonsági okokból Cezáreába szállíttatja, ahol Félix, majd Fesztusz helytartó is meghallgatja Agrippa király és felesége Bereniké jelenlétében (ApCsel 24-26). A főpapok és az előkelő zsidók, azzal a szándékkal, hogy útközben megölik, ismét azt kérték Fesztusztól, hogy hozassa Pált Jeruzsálembe

(ApCsel 25,2-3). A helytartó azonban a zsidókat hívja Cezáreába, hogy szembesítse őket Pállal, aki nem vállalja, hogy Jeruzsálemben álljon a főtanács elé, és – római polgár lévén – a császárhoz fellebbez (ApCsel 25,11).

Lukács az Apostolok Cselekedeteiben leírja Pál Rómába érkezését. Az ezt követő két évi háziőrizete idején bárkit fogadhatott, s így Jeruzsálemből is lehettek látogatói. Szent Jeromostól tudjuk, hogy Pál első felmentését Néró császár (Kr. u. 54-68) nem erősítette meg, bár végül szabadon bocsátotta, de „ uralkodásának tizennegyedik esztendejében, ugyanazon a napon mint Pétert, őt is kivégezték ” ( A kiváló férfiakról, V.).

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciáért felelős osztályvezetőjével beszélgettünk Ferenc pápa árprilisi Magyarországra látogatásáról, a diplomáciáról és hazánk értékeiről.

Érszegi Márk Aurél 1993-ban érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, 1993-1999 között az olaszországi Trieszti Tudományegyetem Nemzetközi és Diplomáciai Tudományok szakán tanult Goriziában. 2004-ben levelező tagozaton elvégezte a PPKE teológiát, 2006-ban licencia fokozatot szerzett a PPKE-n kánonjogból. 2008-2012. között a Római Magyar Nagykövetségen, 2015-2020. között Magyarország Szentszéki Nagykövetségén dolgozott. 2005 óta Vatikán-szakértőként publikál egyházi és világi lapokban, 2014-ben jelent meg Pápa-SzentszékVatikán című könyve.

Ferenc pápa látogatásának az elsődleges célja, hogy Péter apostol utóda „megerősítse a hitben a testvéreket”.

Találkozó Ferenc pápával a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testületnek adott kihallgatás során, 2019. (fotó: Vatican Media)

INTERJÚ ÉRSZEGI MÁRK AURÉL VATIKÁN-SZAKÉRTŐVEL

Mióta van diplomáciai szerepkörben és milyen út vezette el idáig?

Még a középiskolában – a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanultam – eldöntöttem, hogy diplomata szeretnék lenni, és ezért az egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanultam, méghozzá Olaszországban. Ez szakmailag is értékes tapasztalat volt, nemcsak emberileg, hiszen egy más nép szemléletét ismerhettem és érthettem meg, ráadásul egy igen régi diplomáciai szolgálattal rendelkező ország szakembereitől tanulhattam. A Trieszti Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok szakának elvégzését követően jelentkeztem a Külügyminisztériumba és a sikeres felvételit követően immár 22 éve ott dolgozom. A minisztériumon belül rendszeresen változott a munkaköröm, kicsit olyan, mintha 3-4 évente új munkahelyre kerültem volna, miközben ugyanannál a szervezetnél maradtam és ugyanazokért a célokért dolgoztam: Magyarországot képviselni és kapcsolatait erősíteni más népekkel, országokkal.

Mit jelent diplomatának lenni?

A diplomácia egy szakma, méghozzá nagymúltú: ahogy mondani szokták, már a régi görögök is. (sőt, még náluk is régebben). Főbb funkciói a tájékozódás és tájékoztatás, a képviselet és az érdekvédelem, illetve a kapcsolatok fejlesztése egy másik országgal. Amikor valaki külföldre kerül, egy idegen közegben él, akkor szinte rögtön valamiképpen diplomata lesz, hazájának, nemzetének képviselője. Magam is megtapasztaltam ezt már gyermekkoromban, amikor olasz iskolába jártam. Ott a társaimnak a magyarokról és Magyarországról alkotott képe akarva-akaratlanul azon múlott, hogy én abból mit, s hogyan mutattam. Diplomatának lenni mindenekelőtt azt jelenti tehát, hogy felvállalod a közösséget, jelesül nemzetedet, hazádat, melyet képviselsz. Tehát szereted és ismered, és a javát akarod. De azt is jelenti, hogy megtanulod, hogyan kell másokkal, a sajátodtól eltérő szokású és gondolkozású emberekkel együttműködni. Hiszen a diplomácia az együttműködésről szól, a kapcsolatok építéséről. Éppen ezért kedves számomra XVI. Benedek pápa megfogalmazása a Spe salvi enciklikából: a diplomácia a remény művészete, mert arra törekszik, hogy a legcsekélyebb pozitív jeleket is észrevegye, értékelje és felhasználja.

A szentszéki nagykövetség diplomatája milyen kapcsolatot ápol a hazai egyházi vezetőkkel, és mennyire képviseli a magyar Egyház ügyeit?

Amint azt Alaptörvényünk leszögezi, „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.” (VII. cikk, (3)). Ebből következik, hogy a magyar államot képviselő diplomata nem a magyarországi egyház ügyeit képviseli a Szentszéknél.

Erre nincsen felhatalmazása. Ráadásul a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának van külön képviselője a Szentszéknél, a Pápai Magyar Intézet rektora személyében. Mégis, a Magyar Katolikus Egyház szerves része a magyar társadalomnak, és a diplomata Magyarországot képviseli. Így hát elég sajátos a szentszéki nagykövetség helyzete: talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködésnek (amit ugyancsak az Alaptörvény irányoz elő) az egyik kitüntetett szereplője. Tehát szakmailag elengedhetetlen a hazai egyházi vezetőkkel való kapcsolat, és tapasztalataim szerint ők is fontosnak tartják a megfelelő együttműködést. Amikor a Vatikáni Nagykövetségen dolgoztam, sok szép kezdeményezést valósítottunk meg közös erővel.

Miben más a vatikáni nagykövetség a többi nagykövetséghez képest?

Más nagykövetségeink munkájához képest sok mindenben eltér a vatikáni nagykövetség munkája. Egyrészt a már említett együttműködés miatt az egyházi szerep -

Aviánói Márk boldoggá avatási szertartásán a magyar küldöttség nevében egy Ozsvári Csaba által készített feszületet nyújtottam át II. János Pál pápának, 2003. április 28. (foto: L'Osservatore Romano)

XVI. Benedek emeritus pápával a Mater Ecclesiae monostorban, 2018.

lőkkel. Másrészt a munka során előkerülő témák, kérdések miatt. A vatikáni relációban például biztonságpolitikai, gazdasági-kereskedelmi, vagy éppen konzuli ügyek jellemzően nincsenek. Persze olykor előfordulnak ilyen témák is, mert a Szentszék, s különösen a pápai diplomácia számos kérdéssel foglalkozik, amit a kívülálló tán nem is gondolna. Ellenben sok olyan helyzet van, amikor a teológiai ismeretek bizony tudnak segíteni. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület programjai közt bizony sokszor szerepel részvétel szentmisén és más szertartásokon. Hiszen amikor a pápa ünnepélyes misét mutat be, arra meghívják a nagyköveteket, akik révén így szinte az egész világ jelen van a pápa körül. Emellett is számos egyházi tematikájú rendezvény van: konferenciák, találkozók, kiállítások. Ahhoz, hogy egy ilyen közegben megfelelően képviselhessük hazánkat, nem árt ismerni az egyházi, s azon belül a vatikáni világot, annak céljait és törekvéseit, sőt, nyelvezetét.

Állása mellett négy gyermek édesapja is. Hogyan egyeztethető össze, nehéz-e összeegyeztetni a magánéletét a hivatásával?

A diplomáciai munka azzal jár, hogy többször is külföldre költözünk egy hosszabb-rövidebb időre. Egy-egy ilyen költözés, illetve az idegen környezetbe beilleszkedés a család számára még nehezebb. Meg azután a hazatérés is – az sem egyszerű. Ez tehát nálunk is kétségtelenül áldozatot jelent feleségem és a gyerekek részéről. Persze, éppen ezáltal is azért számos szép lehetőséggel és adománnyal ajándékozza meg őket is a Jóisten. Amivel élni kell tudni és amiket meg kell

becsülni. Úgy érzem, ez nálunk alapvetően sikerült. Személy szerint jó volt látnom, hogy kollégáim között mindig is többen voltak hasonló helyzetben, nagycsaládosok is. Tehát kezdettől tudtam, hogy ez nem lehetetlen vállalkozás. Viszont az is igaz, ha az ember szereti a hivatását és élvezi a munkáját, akkor könynyebben előfordul, hogy bizony belefeledkezik.

Hogyan jellemezné az immáron 10 éve megválasztott Ferenc pápa személyét, egyházkormányzati modelljét?

Ferenc pápának egyrészt sokat számítanak a személyes tapasztalatai, és egyénisége nagyban rányomja bélyegét pápai szolgálatára. Másrészt elmondása szerint szeretne eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amiket a bíborosok az ő megválasztását megelőzően a leendő pápa felé megfogalmaztak. Ami egy együttműködőbb, kollegiálisabb egyházkormányzati modellt feltételez. Értékelésem szerint, minden pápa alapvető küldetését jelentő „megerősíteni a testvéreket a hitben”, illetve „legeltetni az Úr nyáját” feladatát ő alapvetően a doktrinális decentralizáció és pasztorális centralizáció összehangolásával látszik teljesíteni. Ő maga úgy fogalmazza meg, hogy elsősorban „folyamatokat kíván elindítani”, nem pedig átvitt értelemben „területet foglalni”. Kétségkívül innovatív módszerei is vannak, mint például a gyakori interjúk, melyek révén tulajdonképpen saját maga írja pápasága vezető narratíváját.

Ferenc pápa számos változást hozott az Egyház életében. Érzi ezt a diplomácián belül is?

Az Egyház életét XVI. Benedek egy nagy, terebélyes fához hasonlította, melynek a hagyományok a gyökerei. A gyökerektől elszakadva a fa kipusztul. A Ferenc pápa által hozott változásokat is ennek fényében kell értékelni, és ebben az egyháztörténet is segíthet: bizony sok helyzetet és kihívást, sőt, újdonságot látott már az Egyház. Ferenc pápával kapcsolatban a – főleg a sajtóban – oly gyakran alkalmazott „forradalmi” jelzőt, ezért némi kritikával érdemes fogadni. Ami viszont tagadhatatlanul újszerű, az a témaválasztásában és a nyelvezetében figyelhető meg. A diplomaták számára szakmailag nagy öröm, hogy a Szentatya számos olyan témáról hangsúlyosan, s olykor kötetlenül szól, ami mondjuk az ENSZ napirendjén szerepel. Ami tehát a kormányok számára fontos. A hatásos szókapcsolatokra, szóképekre nagyban építő megnyilatkozásai pedig a napjaink felgyorsult kommunikációjában igen versenyképesnek bizonyulnak.

Vajon mi indokolja, hogy a Szentatya ilyen hamar visszatér a Nemzetközi Kongresszus után országunkba? Mi a célja ennek a látogatásnak és miért fontos, hogy a pápa Magyarországra látogat?

INTERJÚ ÉRSZEGI MÁRK AURÉL VATIKÁN-SZAKÉRTŐVEL

Ferenc pápa maga fogalmazta meg, miért jön vissza Magyarországra. A budapesti, illetve szlovákiai látogatását követően adott interjújában azt mondta: „megígértem az elnökötöknek, … hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értéke van a magyaroknak…” Nemrég pedig, egy másik interjúban kifejtette: „úgy döntöttem, hogy Európa kisebb országait keresem fel. … A kisebbeket, a legkisebbeket, hogy megismerjem egy kicsit a rejtett Európát, azt az Európát, amelynek annyi kultúrája van, de nem mindenki ismeri.” Ezzel együtt is példanélküli, hogy a Szentatya másodszor is ellátogat hozzánk, ráadásul ilyen rövid időn belül. Valami nagyon megérintette őt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, de már a 2019-es csíksomlyói látogatása alkalmával is, amiről nagyon is jól tudja, hogy ott is a magyarok között volt, hiszen kijelentette: „Csodálatos volt az a magyar mise!” Amellett, hogy a Szentatya fel kívánja hívni a figyelmet hazánkra –mint a kevésbé ismert, „rejtett Európa” nagy kultúrájú országára – ennek a pápalátogatásnak is – mint minden pápalátogatásnak – elsődleges célja, hogy Péter apostol utóda „megerősítse a hitben a testvéreket”. Számunkra, magyar katolikusok számára ezért fontos, hogy ismét közénk látogat. Lehetőséget ad, hogy mélyebben átgondoljuk hitünket és értékeinket.

Ferenc pápa ezt mondta: „nagyon sok értéke van a magyaroknak” – vajon mit lát bennünk a Szentatya és miért mondta ezt?

Értékeink közül néhányat meg is nevezett a Szentatya. Kiemelten is az ökumenikus érzékenységet és a családpolitikát. Számára mindkét témakör kiemelten fontos, amint az pápai megnyilatkozásaiból és gesztusaiból is látható. Van még valami, amire talán nem sokan figyeltek fel: legutóbbi látogatásakor a magyar püspökökhöz intézett beszédében Ferenc pápa felidézte, hogy Buenos Aires mellett, Plátanosban a kommunizmus idején Magyarországról elmenekült angolkisasszonyok alapítottak egy kollégiumot, ahova ő rendszeresen eljárt. Tőlük tanult meg egy-két magyar kifejezést, amit hallhattunk is szájából a Hősök terén bemutatott mise végén, például amikor azzal köszönt el: „Veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart! ” Az angolkisasszonyokkal kapcsolatban pedig kifejtette: „Sokat tanultam az ő erejükből, bátorságukból, türelmükből és hazaszeretetükből, számomra tanúságtételt jelentettek.” Tehát a magyarok értékeiről azoktól a kedves nővérektől hallott először és ez alapvetően meghatározta, mit gondol rólunk.

Meglátása szerint mik nevezhetők Magyarország értékeinek?

Amikor az ember külföldön él és diplomataként hazáját képviseli óhatatlanul átgondolja, mit tart fontos -

nak, mit tart értékesnek benne. Márcsak azért is, mert a szépet és a jót kívánja megmutatni a világnak. A Vatikánban ez különösen is így van, hiszen ott az értékekre méginkább odafigyelnek. Amit ott meg tudunk mutatni magunkból, azt potenciálisan a világ más részein is észreveszik. A magyarországi pápalátogatás is segíthet ebben. Arra ösztönöz általa a Szentatya, hogy azonosítsuk be értékeinket, és mutassuk meg a világnak. Nem pusztán azért, mert büszkélkedni akarunk vele, hanem mert bennük olyan Istentől kapott ajándékokra ismerhetünk, amikkel másokat gazdagíthatunk. Itt most erre a szűkebb területre összpontosítva érdemes felfedeznünk és felidéznünk azokat a lelki kincseinket, szellemi értékeinket, amik miatt érdemes lehet másoknak is elzarándokolniuk Magyarországra. Mondhatni: ami miatt még a pápa is vissza akart jönni Budapestre. Említsük meg Mária-tiszteletünket, vagy például az Árpád-házi szenteket, így Szent Erzsébetet, akinek temploma a pápalátogatás egyik helyszíne lesz. Továbbá az utóbbi évszázad szentjeit, köztük Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, akiről azt a gyermekotthont nevezték el, amelyet Ferenc pápa is felkeres Budapesten. Ott vannak továbbá gyönyörű templomaink, kezdve a Szent Jobbot őrző bazilikával, amit a pápa ugyancsak felkeres majd. Sok egyházi helyszín és érték újult és szépült meg az utóbbi évtizedben Magyarország-szerte. Ezeket, pontosabban az általuk képviselt élő hagyományainkat és hitünket mindenképpen, mint értéket kell felmutatnunk a világnak. S ebben most Ferenc pápa is segíteni kíván nekünk.

Az interjút készítette: Rajkai Eszter

A Szent Péter téri kolonnádokon, családommal, 2019.

Ferenc pápa apostoli látogatást tesz Magyarországon

Az apostoli látogatás hivatalos programja

2023. ÁPRILIS 28., PÉNTEK Róma

– Budapest

08.10: indulás repülővel a Róma–Fiumicino Nemzetközi Repülőtérről Budapestre

10.00: érkezés a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre

10.00: hivatalos fogadtatás

11.00: ünnepélyes fogadtatás a Sándor-palota előtti téren

11.30: udvariassági látogatás a köztársasági elnöknél a Sándor-palotában

11.55: találkozás a miniszterelnökkel

12.20: találkozás az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel a Karmelita kolostor épületében, a Szentatya beszédet mond

17.00: találkozás a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal a Szent Istvánbazilikában, a Szentatya beszédet mond

2023. ÁPRILIS 29., SZOMBAT

Budapest

08.45: magánlátogatás a Vakok Boldog BatthyányStrattmann László Otthonában

10.15: találkozás szegényekkel és menekültekkel a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban, a Szentatya beszédet mond

16.30: találkozás a fiatalokkal a Papp László Sportarénában, a Szentatya beszédet mond

18.00: magántalálkozó a Jézus Társasága tagjaival az Apostoli Nunciatúrán

2023. ÁPRILIS 30., VASÁRNAP

Budapest – Róma

09.30: szentmise a Kossuth Lajos téren, a Szentatya homíliája, Regina Caeli imádság

16.00: találkozó az egyetemi és kulturális élet képviselőivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán, a Szentatya beszédet mond

17.30: hivatalos búcsúztatás a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

18.00: indulás repülővel Rómába a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről

19.55: érkezés a Róma–Fiumicino Nemzetközi Repülőtérre

Imádság

Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk!

Köszönjük, hogy Te kísértél minket történelmünk során.

Vétkeinket megvallva kérjük, hogy egyre jobban megismerjük Fiadat, Jézus Krisztust!

Ő a mi biztos jövőnk.

Azért jött, hogy életünk legyen békében és önzetlen szeretetben.

Bizalommal kérjük, hogy Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária, valamint a magyar szentek és boldogok közbenjárására

Szentatyánk, Ferenc pápa közelgő látogatása legyen kegyelem és erő forrása, hogy hitünkben növekedve egymással és a többi nemzettel békességben éljünk, reménnyel építsük földi hazánkat, és parancsaidat teljesítve eljussunk az örök hazába. Ámen.

Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve

Ferenc pápa buzdítása

a NEK záró szentmiséjén (2021. szeptember 12.)

Kedves Testvérek!

Az Eucharisztia jelentése: „hálaadás”, és ennek a szentmisének a végén, amely bezárja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és budapesti látogatásomat, szeretnék szívből köszönetet mondani.

Köszönöm a nagy magyar keresztény családnak, amelyet szeretnék magamhoz ölelni különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába haladunk.

Ennek kapcsán szívből köszöntöm Bartholomaiosz pátriárkát, testvéremet, aki megtisztel bennünket jelenlétével.

Külön köszönet szeretett püspök testvéreimnek, a papoknak, a szerzeteseknek és szerzetesnőknek és mindnyájatoknak, kedves hívek!

Külön köszönet mindazoknak, akik annyit fáradoztak ennek az eucharisztikus kongresszusnak és ennek a napnak a megvalósításán. Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: „köszönöm nektek, Magyarország nép!”

A himnusz, amely végigkísérte a kongresszust, így szól hozzátok: „A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga”. Ezt kívánom nektek: legyen a kereszt számotokra a híd a múlt és a jövő között. A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve. De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik, és kitárja karjait mindenki felé. Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban.

Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők. Isten éltessen!

A missziós kereszt, ennek a kongresszusnak a szimbóluma ösztönözzön arra benneteket, hogy életetekkel hirdessétek az evangéliumot, amely megszabadít; annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert. A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden ember vágyik.

Végezetül imádkozzuk el az Úrangyala imádságot azon a napon, amikor Szűz Mária nevét ünnepeljük. Régen ti, magyarok tiszteletből nem mondtátok ki Mária nevét, hanem úgy szólítottátok meg, mint a királynét. A „Boldogasszony, régi nagy pátrónátok” kísérjen és áldjon meg benneteket! Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket.

Veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart!

NAGYHÉT LITURGIKUS

április 2. virágvasárnap

10:00 Virágvasárnapi barkás körmenet, ünnepi szentmise, Passió (ism. 17:00 és 24:00 órakor)

április 6. nagycsütörtök

18:00 Az utolsó vacsora szentmiséje, lábmosás; Virrasztás (ism. 24:00 órakor)

április 7. nagypéntek

08:00 Zsolozsma – Olvasmányos imaóra – Reggeli dicséret

08:40 Fájdalmas rózsafüzér

09:30 Keresztúti ájtatosság

15:00 Nagypénteki szertartások

Igeliturgia (Olvasmányok, János passió, Egyetemes könyörgések)

Hódolat a szent kereszt előtt Áldozás

április 8. nagyszombat

08:00 Zsolozsma – Olvasmányos imaóra – Reggeli dicséret

08:40 Fájdalmas rózsafüzér

18:00 HÚSVÉTI VIGÍLIA. Krisztus feltámadásának ünneplése az ünnepi szentmise keretében:

Tűz szentelés – Fény ünnep – Húsvéti örömének Igeliturgia – Olvasmányok – Gloria és Alleluja visszatérése

Keresztvíz szentelés – Mindenszentek litánia Feltámadási körmenet, Ételszentelés

április 9. húsvétvasárnap

10:00 Húsvéti ünnepi szentmise (ism. 17:00 és 24:00 órakor)

április 10. húsvéthétfő

10:00 Húsvéthétfői ünnepi szentmise (ism. 17:00 és 24:00 órakor)

Móra

Ferenc A húsvéti tojások

Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével. Rendes, jóravaló erdei nyulak voltak Tapsiék, és bár hosszú volt a fülük meg kurta a farkuk, senkinek az erdőben panasza nem lehetett ellenük.

Egy reggelen, éppen újév reggelén, Tapsiné azt kérdezte az urától:

– No, édes apjukom, mit főzzek ma ebédre?

Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta:

– Jó lesz egy kis takarmányrépa. Ha meg találsz a piacon édes káposztatorzsát, hozhatsz belőle a gyerekeknek.

A gyerekek nagyon szerették a káposztatorzsát, és örömükben mindjárt ugrálni kezdtek az asztal körül. Tapsiné asszony pedig a cseléddel elment a piacra.

Hanem jó félóra múlva már vissza is jött megint, átfázva a nagy hidegtől, tüsszentve, és üres kosárral.

Hol van a répa? – kérdezte az öreg nyúl.

– Hát a káposztatorzsa? – kérdezték a kicsinyek.

A káposztatorzsának már elmúlt az ideje, a répáé még meg sem jött. A vásáros kofák a nagy havazás miatt be se jöhettek a falvakból, még csak gyönge fahéjat sem tudtam venni. Egy pár fiatal fának szóltam ugyan visszajövet, de ők azt mondták, hogy ebben a kegyetlen hidegben nekik is kell a héjuk. Az öreg nyúl megvakarta erre hosszú fültövét, a kicsinyeknek pedig sírásra állott a szájuk.

Kevés szecska volt ugyan még a kamrában, de ilyen napon, újév napján, még a mezei egér asztalán is különb ebédet tálalnak föl.

Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a

– Baj, hát baj, de azért nem kell ám mindjárt sírni!

Aztán odafordult nyúlné asszonyhoz, hogy öltöztesse fel jó melegen a gyerekeket. Az asszony fel is öltöztette őket, meleg kendőt is kötött mindegyiküknek a nyakára, hogy köhögést ne kapjanak a reggeli ködben.

– Gyerekek – mondta az öreg nyúl –, menjetek át a tisztásra az erdész bácsihoz. Köszöntsetek rá illedelmesen, mondjátok, hogy boldog újévet és jó egészséget kívántok neki, és hogy jó szívvel venném, ha valami kis finom főzelékfélével segítene rajtunk.

A gyerekek mindjárt szaladni akartak, de az apjuk utánuk szólt:

Azt mondom, ne bácsikázzátok az erdész urat, hanem szólítsátok tekintetes úrnak.

Az anyjuk pedig azt mondta:

– Meg ne álljatok a jégen csúszkálni! Ha meg azokkal a bolondos vizslakölykökkel találkoztok, kerüljétek el őket okosan, hogy fogócskát ne játsszanak veletek megint.

A gyerekek kézen fogva mentek az erdőn át, az erdészlak felé. Meglehetősen jól viselték magukat, csak néha böktek meg alattomban egy-egy havas bokrot, hogy egy kis havazást csináljanak.

Az erdész urat a kert alatt találták a három kisfiával. A kisnyulak elmondták a mondókájukat, az erdész meg tüstént beküldte a fiait az erdésznéhez, hogy adjon valamit a nyulaknak, adott is négy-négy nagy répát.

Kisnyulak a répákkal hazafelé mentek. Mikor az ismerős erdőbe értek, jókedvük kerekedett, és futkosni kezdtek.

Azzal ijesztettek egymásra, hogy „Jön a róka!”, aztán nagy versengéssel iramodtak házuk felé.

Aznap nyúléknál igen jó ebéd volt. Első fogásuk répaleves, aztán pirított répa répamártással, a harmadik fogás répafőzelék, végül kirántott répa. A télnek vége lett, és a nyulak egyszerre csak azon vették észre magukat, hogy a hó elkotródott a házuk tájékáról, és hogy régi ismerőseik, a vándormadarak megint ott csicseregtek a fák között, csodálatos dolgokat mesélve idegen országokról, hol a télen jártak.

A nyulaknak most már nem kellett többé az erdészhez fordulniuk, ha megéheztek, mert az erdő tele volt bársonyos fűvel és illatos herével. Hanem azért nem feledkeztek meg erdészékről. Az öreg nyúl azt mondta: Ilyen nagy úrral jó fenntartani a barátságot, és nem lehet tudni, mi lesz a jövő

Éppen húsvét éjjelén volt, mikor a legnagyobb csendben furcsa egy társaság sompolygott az erdészék kertjébe.

Tapsiék voltak meg a rokonságuk. Aztán tapsi úr jött, ez meg akkora húsvéti tojást hentergetett maga előtt, amelynél nagyobbat és szebbet sohse láttam.

Kék bársonyból volt ez a húsvéti tojás arany abronccsal. Aztán jöttek a többiek, ők meg kosárban, pici szekérben hozták a sok húsvéti tojást. Mikor a kertbe értek, serényen munkához láttak. A kicsinyek ügyes fészkeket raktak a fűben, a bokrok alatt, az öregek meg óvatosan elosztogatták a tojásokat a fészkekben. Mikor elvégezték a munkájukat, usgye!… visszairamodtak az erdőbe.

Másnap az erdész már korán reggel lent járt a kertben. Később leszólította a gyerekeket is:

– Gyerekek – mondta –, nekem úgy rémlik, mintha nyomokat látnék a kertben. Ha itt jártak, akkor itt is hagytak valamit. Jó lesz egy kicsit körülnézni a bokrok alatt.

A gyerekek szétfutottak a kertben, aztán itt is, ott is hallatszott az örömkiáltásuk, amint egy-egy húsvéti tojással megrakott fészekre bukkantak.

Az a kékbársonyos, aranyabroncsos tojás, melyet Tapsi úr maga görgetett be a kertbe, tele volt cukorral.

Én is megkóstoltam, mert éppen akkoriban vendégségben voltam az erdészéknél, és egész komolyan mondom, hogy alig ettem még ennél édesebb cukrot.

Gárdonyi Géza

A kiscsacsi meg a nagy nyuszi

– Kelj fel kis csacsi fiam – szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. Kiviszlek ma a mezőre.

Hopp, felugrik a kis csacsi. Összeüti a bokáját. Jó reggelt kíván a mamájának és kérdezi a fülét vidáman megbillentve.

Mi az a mező, anyukám?

– A mező – feleli a nagy csacsi – nem egyéb, mint egy nagy-nagy zöld asztal. Olyan nagy, hogy az egyik szélétől a másikig sohase tudod végigenni.

Ez tetszett a kis csacsinak. Táncolva ment az anyja után a mezőre. Amint ott legelésznek, egyszer csak odafut az anyjához a kis csacsi:

– Jaj, de megijedtem.

– Mitől?

– Furcsát láttam.

– Mit láttál?

– Icike-picike kis csacsikat.

– Mekkorákat?

– Mint a fülem.

– Nem lehet az.

De bizony. Úgy ugráltak, mint a szöcske. Gyere, nézd meg, ha nem hiszed.

Odavezeti az anyját. Hát két kis nyúl ül ott a fű között. Éppen mosakodtak.

– Jaj, mit látok? Mekkora két nyulat látok? – kiáltott a kis nyúl.

– Nem nyulak ezek, te kis csacsi – szólt az öreg nyúl.

Az öreg szamár pedig azt mondta erre a fiának:

– Nem csacsik ezek, te kis nyúl.

És mind a ketten barátságosan néztek egymásra.

Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival és a kis nyuszi a nagy nyuszival.

Húsvéti köszöntők

Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Kellemes húsvéti ünnepeket!

Csibe, nyuszi tarka-barka  barikán a csengő rajta. Küldünk nektek hímes tojást,  kölnivizet és áldomást. Nárciszt a ház asszonyának,  sonkát, tormát az urának.  Velős csontot a kutyának.  Finom tejfölt a macskának. Áldott, békés ünnepet a háznak!

Feltűnt már a szép nap ragyogó fényével,  Beállott a tavasz áldott érzésével.

Újít a természet minden növényeket,  Gerjeszti mibennünk a szép reményeket! Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Húsvéti liturgikus

imádságok

Rózsálló hajnalfény ragyog, zeng már az égi háladal, örömben ujjong a világ, panaszt üvölt a kárhozat,

midőn az égi nagy Király halál hatalmát megtöri, s lábbal tiporva poklokat, feloldja foglyok láncait.

Sírját nehéz kő zárta el, őrzötte zsoldos őrsereg, de fölkelt fényesen, s ragyog a gyász fölött győzelmesen.

Az alvilági sóhajok s fájdalmak oldódnak tehát, mert fényes angyal hirdeti, hogy Krisztus immár nem halott.

Maradj örökre, Jézusunk, fényes húsvéti örömünk, s kiket kegyelmed újraszült, oszd meg dicsőséged velünk.

Dicsérünk, Jézus, szüntelen, ki feltámadtál győztesen, Atyának, Léleknek veled most és örökre tisztelet. Ámen.

(Reggeli dicséret himnusza)

Urunknak áldott napja ez, szent fényességgel virradó, világnak átkos vétkeit kiontott szent vér mossa le.

Eltévedt ember hitre tér, vakok szemében gyúl a fény; s hogy irgalmat nyert a lator, félelmünk immár megszűnik!

Ámulnak mind az angyalok látván a bűnbánó latort, ki bízva Krisztushoz kiált, s menny üdvösségét élvezi.

Csodálandó nagy szent titok: világnak bűnét elveszi, s a testben járók vétkeit eltörli Krisztus teste már.

Mi más lehetne nagyszerűbb? Bűnt megbocsát az irgalom, félelmet űz a szeretet, s új életet hoz a halál.

Maradj örökre, Jézusunk, fényes húsvéti örömünk, s kiket kegyelmed újraszült, oszd meg dicsőséged velünk.

Dicsérünk, Jézus, szüntelen, ki feltámadtál győztesen, Atyának, Léleknek veled most és örökre tisztelet. Ámen.

(Olvasmányos imaóra himnusza)

VASÁRNAP

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin

Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása (ism.) 9.30

Imaszándék-fogadás Tariné Murányi

Erikával – élő – 06-1-704-4444 10.00

Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00

Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20

Budai hét 12.35 Imamaraton – Rózsafüzér 13.25 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00

Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise –Gazdagrét, Szent Angyalok-templom

18.30 Zsolozsma 19.00 Életvezetés –Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.)

20.30 Szeretetláng 20.45 Budai hét

21.00 Mária köszöntő 21.30 Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Montserrat jezsuita beszélgetések (ism.)/Szeretetláng 23.30 Képújság

HÉTFŐ

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma –

Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45

Rózsafüzér 9.20 Katekézis 9.50 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 11.30 Montserrat jezsuita beszélgetések Nagy

Bálint SJ atyával lelkiségről, hivatásról

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45

Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora

17.00 Szentmise Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér

18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária

köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30

Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.)

23.35 Képújság

KEDD

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise –Gazdagrét, Szent Angyalok-templom

8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából 10.20 Párbeszéd – Apostol/Örömhíreink Dió-héjban – Diószegi

László műsora 11.20 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00

Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel

Balázs atya műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd –Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér

18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (ism.) 23.35 Képújság

SZERDA

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma –Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Montserrat jezsuita beszélgetések (ism.) 9.45 Ferenc pápa üzenete Rómából (ism.) 10.10 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 11.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora 11.35 Apostolok fóruma Károly atyával – élő – 06-1704-4444 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Imaszándék-fogadás Tariné Murányi Erikával – élő – 06-1-704-4444 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Apostolok fóruma (ism.) 18.50 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 19.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 19.30 Montserrat jezsuita beszélgetések (ism.) 20.00 Összhang – Kulturális magazin – Tariné Murányi Erika műsora (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.)/Szeretetláng 23.35 Képújság

CSÜTÖRTÖK

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma –Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása 10.30 Katekézis 11.00 Apostolok fóruma (ism.) 11.30 Kultúrpont 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás

14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora

15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság

16.00 Kultúrpont (ism.) 16.30 Katekézis (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília

19.05 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp

Miklós előadása (ism.) 20.15 Kultúrpont (ism.) 20.45 Budai híradó 21.00 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban –Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 23.35 Képújság

PÉNTEK

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise –Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából

10.15 Szeretetláng 10.30 Lelkesít-Ő (ism.) 11.30 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek

13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Keresztút

15.40 Ferenc pápa üzenete Rómából

16.00 Lelkesít-Ő (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom

17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok

18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.)

20.00 Nyitott szemmel – Jeles napok/ Verbiták Magyarországon (ism.) 20.30

Budai híradó 20.45 Mária köszöntő

21.30 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság

SZOMBAT

0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 10.15 Szeretetláng 10.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram 11.30 Katekézis (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Összhang – Kulturális magazin – Tariné Murányi Erika műsora 16.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér

18.20 Gyereksarok 18.50 Szeretetláng

19.05 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.)

20.15 Montserrat jezsuita beszélgetések (ism.) 20.45 Budai hét 21.00 Áhítat Rómából 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram (ism.)

22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából (ism.) 23.35 Képújság

A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

APOSTOL TELEVÍZIÓ

ADATKEZELÉS

Kedves Nézőink (Média Apostolaink) elérhetőségi adatait (név, lakcím, e-mail cím, telefon), amelyeket kapcsolattartásunkhoz megadtak, a televíziót működtető Apostolmédia Közhasznú Alapítvány a hatályos uniós GDPR jogszabályoknak megfelelően kezeli. Adatkezelési Szabályzatunk megismerhető az Alapítvány weboldalán (www.apostolmedia.hu)

és az Apostol Televízió honlapján (www.apostoltv.hu ).

MAGAZIN RENDELÉS

Az Apostol Magazin, televíziónk ingyenes kiadványa megrendelhető szerkesztőségünknél levélben, E-mailben vagy telefonon.

KIADVÁNYUNK:

ISSN 2786-3549

Kiadja: Apostolmédia Közhasznú Alapítvány

1118 Budapest, Rahó utca 24/B

Felelős kiadó: Dr. Szederkényi Károly Miklós

Tipográfia, nyomdai előkészítés: Gregor László

Nyomda: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

ADOMÁNYOZÁS

Alapítványunk anyagi támogatásának lehetőségei:

1. POSTAI UTALVÁNNYAL (kérhető a szerkesztőségen telefonon), illetve az Apostol Magazinnal megküldjük

2. BANKI ÁTUTALÁSSAL Apostolmédia Közhasznú Alapítvány

Bankszámlaszám: 11712004-20338211

ELÉRHETŐSÉGEINK:

Postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Telefon: 1/707-3333

Mobil: 30/533-0363

E-mail: info@apostoltv.hu

Honlap: www.apostoltv.hu

Facebook: www.facebook.com/apostoltv

LEFEDETTSÉGÜNK: Az Apostol TV magyar katolikus hitéleti televízió elérhető a Magyar Telekom és a DIGI országos hálózatán, valamint a Vodafone szolgáltatónál Budapesten, a XI. kerületben és a www.apostoltv.hu honlapon.