Gut Sabesz 22/50

‫גוט שבת‬

22. évfolyam 50. szám • Ára: 330 HUF • ‫ב׳׳ה‬

KIADJA: CHABAD-LUBAVICS ZSIDÓ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI EGYESÜLET Gyertyagyújtás Budapesten: 18:45 • ‫ • כ״ב אלול תש׳׳פ‬2020. 9. 11. • ‫וילך‬-‫ • פרשת נצבים‬Szombat kimenetele: 19:48

Most a dupláját éri az adomány!

Szeptember 13–15. között rendkívüli, 48 órás adománygyűjtő akciót indít a Keren Hayesod nemzetközi alapítvány, melynek célja, hogy 2 millió eurót gyűjtsön össze. A kitűzött cél elérésében segít néhány támogató is, akik vállalták, hogy a felajánlott összeget megkettőzik, így minden befizetett euró a dupláját fogja érni.

A gyűjtés célja, hogy a jelenleg kialakult nehéz helyzetben segítsék a jövő nemzedékét, a fiatalokat, illetve támogassanak több idősek otthonát. A támogatandó programok részleteiről a következőket írja a szervezet magyar nyelvű oldala: – önkéntes izraeli fiatalok programjának támogatására, akik a magyarországi zsidó közösség munkáját segítik, – a 2020/2021-es tanévben ma­ gyarországi zsidó fiata­ lok „MA­SA” ösztöndíjának támogatására, mellyel 5–10 hónapot tölthetnek Izraelben (tanulással, önkénteskedéssel vagy akár szakmai gyakorlaton),

– magyar középiskolás fiatalok izraeli tanulmányainak támogatására a „Na’ale” program keretében, – 7500, alacsony jövedelmű idős ember lakhatásának támogatása az „Amiguur” program keretében.

A Keren Hayesod – United Israel Appeal (Keren Hájeszod – Összefogás Izraelért Pénzalap) immáron 100 éve foglal el kiemelkedő szerepet Izrael Állam építésében, illetve fejlesztésében. A történelmi cionista mozgalom 1920-ban hozta létre az államépítés pénzügyi támogatására a szervezetet.

A Keren Hayesod az államalapítás előtti évtizedekben az európai antiszemitizmus elől mentette ki zsidók tízezreit Erec Jiszráélbe, akiket aztán munkalehetőséggel és lakóházakkal támogatott, segítette a beilleszkedésüket is. A szervezet több mint 900 izraeli település alapításában működött közre. Az államalapítás után hivatalos állami intéz-

mény lett, mely a világ nagyvállalataival karöltve fejlesztette az ország gazdasági, oktatási és kulturális rendszerét.

A Keren Hayesod 1956 óta a világ számos, több mint 45 országában, így Magyarországon is képviselteti magát. Ma egy nonprofit szervezet, mely „olyan egyedülálló hálózattá vált, amely öt kontinens zsidó kö­zösségeit kapcsolja egybe és híd­ként funkcionál közöttük és őseik szülőföldje között.”

Most, elul hónapban, melyet a visszatekintés, számvetés és meg­ térés havának is nevezünk, hat­ ványozottan fontosak a jócselekedetek – ezek egyik szép megnyilvánulása a cedáká, az adományozás. Minden kedves olvasónkat buzdítjuk arra, hogy ha lehetősége van, segítse a Keren Hayesod munkáját, hiszen, ne felejtsük, most minden forintunk a kétszeresét éri! Az adományozás részleteiről bővebben az alábbi honlapon keresztül tudnak tájékozódni: www.kerenh.hu Cseh Viktor

Mázl tov!

Gratulálunk Szabó Dafnának és Menachem Mendel Gold­ bergnek házasságkötésük alkalmából. Bár a járványügyi

előírások sok nehézség elé állították a családot a szervezés során, mégis rengetegen köszöntötték a fiatalokat: személyesen vagy Zoomon keresztül. A házasságkötés szertartását Oberlander Báruch rabbi vezette. Gratulálunk az örömszülőknek, Szabó Gyurinak és Arielának, közösségünk oszlopos tagjainak, valamint a szentpétervári lubavicsi küldötteknek, Elazar rabbinak és Lea Goldbergnek. Kívánunk sok boldogságot és azt, hogy Dafna és Menachem Mendel építsenek közösen egy csodálatos zsidó otthont. Mázl tov! *** Gratulálunk Cseh Viktornak és Szabó Annának fiuk, Simon Ruven Cvi hajvágási szertar-

Szlichot a Siratófalnál

tása alkalmából. Az eseményre a Budavári Zsinagógában került sor, ahol ez volt az első ilyen ünnepség a középkori imaház újjáavatása óta. Kívánjuk, hogy neveljék Simont továbbra is azon az úton, melyen most elindult, Tóratanulásra, micvákra és zsidó esküvőre!

2

2020. szeptember 11.

Hetiszakasz

A nép egybegyűjtése Ezen a héten két hetiszakaszt ol­vasunk. Az első – Nicávim (5Mó­zes 29:9–30:20) – leírja, mi­ként gyűjtötte egybe Mózes a nép apraját-nagyját, hogy utol­ só figyelmeztetést intézzen hoz­ zájuk: maradjanak hűek Istenhez és Tórájához.

Mózes felvillantja a megtérés lehetőségét.

Második szakaszunk – Vá­ jé­lech (5Mózes 31:1-30.) – leír­

ja a történet folytatását, hogy ezután személyesen meglátogatja a törzseket lakhelyükön (Vájélech), elbúcsúzik tőlük és közli, hogy rövidesen meg­ tér őseihez. Befejezi a Tó­ra leírását és átadja a Tórát a ko­ha­ ni­táknak, hogy helyezzék azt el a Frigyládában, a Kőtáblák mellé. A szakasz végén Mózes nekikezd búcsúéneke el­ mondásának.

Zsidó híradó

Szlichot - bűnbánó imák először magyarul Szombaton (szeptember 12én) éjjel (más közös­sé­gek­ben vasárnap hajnalban) kezdjük a Szli­chot nevű bűnbánó imákat mondani, és ettől kezdve minden nap kora reggel, az ima előtt mondjuk egészen Ros Hásánáig, askenáz közösségekben egészen Jom Ki­pur­ig.

A Szlichot, nem más mint a Nagyünnepekre való felkészülés imája. Szívbe markoló szövegét már évszázadok óta recitálják a világ szinte minden zsidó közösségében. Jeremiás próféta Siralmaira (2:19.) hagyatkozva: „Kelj fel, jajgass az éjszakában, az őrszakok idején! Öntsd ki szívedet, mint a vizet, az Örökkévaló színe előtt!”.

A szefárd (arab országokból való) zsidók már Elul hó első napjától kezdve hajnalban kelnek a hagyomány szerint meghatározott szövegű Szlichot elmondására. Az áskenáz (európai) zsidók a Ros hásánát legalább négy nappal megelőző szombat kimenetelekor kezdik ezeket az imákat mondani.

Teljes Szlichot fordítás, tudtommal magyar nyelven még soha nem született. A nagy

szükség miatt 2004-ben már meg­ jelentettük az első napi Szli­chot imákat, Simon Sároni zl fordításában, azonban az érdeklődés immáron elengedhetetlenné tette a teljes, Chábád rítus szerinti szöveg fordításának elkészültét. Ezt a hatalmas feladatot Megyeri A. Jonatán vállalta magára, aki a héber mellett az angol fordítást is figyelembe vette, hogy olyan munka születhessen, mely nem csak hű az eredeti szellemiségéhez, de a nyelvezet is a könnyebb használatot segíti. Szerkesztette: Ober­ lander Báruch rabbi.

A Szlichot imáinak tel­ jes magyar fordítása a tava­ lyi nagyünnepekre jelent meg, kapható az EMIH irodában, érdeklődni a posta@zsido.com címen lehet.

A Tóra hídja E heti dupla tórai szakaszunk az emberek közötti hídépítésről szól.

Olvassuk, hogy bár a népen belül számtalan csoport volt, mindnyájan ugyanannak az egésznek voltak az egymástól elválaszthatatlan részei: a nép vezetői, a törzsek fejei, a vének, a férfiak, a nők, a gyermekek, a prozeliták, a favágók és a vízhordók is. A szövegből kiolvasható, hogy volt valami kötelék, ami az összes olyan gátat semmissé tette, ami az emberek közé szokott állni.

A Rebbe tanítja, hogy a dupla szakasz vége felé a hídképzésnek egy másfajta megjelenéséről is olvashatunk.

A Tóra ezen részben arról tudósít, hogy Mózes befejezi a Tóra írását, majd az elkészült pergamentekercset odaadja a levitáknak, és meghagyja nekik, hogy azt helyezzék el a Szentek Szentjében, mégpedig a Szinájhegyen átvett kőtáblákat tartalmazó arany frigyládával együtt.

A törvény zafír táblái, melyeket Mózes a Szináj-hegyen kapott, a szentségnek és az isteni tanításnak az „égi,” jellegét fejezik ki. A Tízparancsolat, mely a táblákra vésetett, az egységet szimbolizálta. A szent zafír, il-

letve az isteni szó ilyen módon eggyé lett. A táblákat az arany frigyládában tartották, melyeket a Szentek Szentjében őriztek, a létező legszentebb helyen, ahová az egész évnek csak egy napján, Jom kipurkor léptek be.

Magát a tóratekercset ezzel szemben manapság a zsinagógában tároljuk, rendszeresen olvasunk belőle, szavai pedig nem táblákba vannak vésve, hanem tintával írják rá egy pergamentekercsre. A tinta anyagából formálódó betűk tehát különválnak az állatbőrből készített pergamentől, ahogy a Tórának is egy olyan világban kell üzenetet közvetítenie, mely magát Istentől függetlennek, különváltnak érzékeli.

Mindezek azt jelentik, hogy az a Tóra, amit Mózes írt a pergamentekercsre és amit az aranyfrigyládával együtt a Szentek Szentjében helyeztek el, egyfajta hídként szolgált a közvetlenül a Szinájról származó táblák számára, hogy azok üzenete a mi világunkba is elérhessen.

Kovács Jichak rabbinövendék cikke Tali Loewenthal írása nyomán.

Imaidők a következő hétre (szeptember 12-szeptember 18.)

Az istentiszteleteken Maszk viselése kötelező!

Talmud Egylet – Sász Chevra Zsinagóga

(VI., Vasvári Pál u. 5. – az udvaron) Szombat: 8.45 Hetiszakasz-tanulás; 9.15 Reggeli ima, majd Kidus; 18.35 Délutáni ima Vasárnap-péntek: 8.00 Reggeli ima Vasárnap-csütörtök: 18.55 Délutáni-esti ima Péntek: 18.30 Ros hásáná: a koronázás napja (Szabó György Menáchem előadása); 18.30 Kábálát Sábát, majd Kidus

Budavári Zsinagóga

(I., Táncsics M. u. 26.)

Szombat: 9.30 Tanulj meg hinni!

10.00 Reggeli ima, majd Kidus Péntek: 18.30 Tanulás; 19.30 Ima, Kidus Szabadtéren; eső esetén fedett, de szabad helyen.

Óbudai Zsinagóga

(III., Lajos utca 163.)

Szombat: 10.00 Reggeli ima Péntek: 19.30 Kábálát Sábát, majd Kidus Ha az időjárás engedi, szabadtéren.

3

2020. szeptember 11.

Velem és a Rebbével történt

Egyetlen áldás ereje Az én történetem 1914-ben kezdődik, amikor a nagyapám, Gershon Katzman rabbi Fehéroroszországból az Egyesült Államokba érkezett orvosi kezelésre. Időközben azonban kitört az első világháború, és ő Amerikában ragadt. San Franciscóban egy kis ortodox közösség rabbija lett. Szeretett volna hazatérni, ám erre nem került sor.

A háború után kitört a bolsevik forradalom és az is tíz évébe telt, hogy ki tudja hozatni a családját, köztük édesanyámat, édesapámat, a nővéreimet és engem.

Apám, Yaakov Karasick rabbi, Barbojszkból származott, ahol jelentős Chábád közösség működött, s így számos lubavicsi szokást tartott, bár más hászidokkal nem tudott érintkezni, amíg San Franciscóban éltünk. Maga a Karasick név is gyakori volt a hászidok között. A bár micvám után a Yeshiva University keretein belül működő Rabbeinu Yitzchok Elchonon jesivába iratkoztam be, ahol a híres Yosef Ber Soloveitchik rabbi tanítványa lehettem és a rabbidiplomámat is tőle kaptam meg 1945-ben, 23 éves koromban.

Egy évvel később, az esküvőm napján nagyapám úgy döntött, hogy egy különleges és szent embertől kell áldást kapnom. Bár nem volt hászid, mégis az előző lubavicsi rebbére esett a választása. A rebbe akkor már nagyon beteg volt, mert rengeteget szenvedett a szovjet börtönökben, mielőtt Amerikába emigrált. Kerekesszékben ült és a beszéd is nehezére esett. Nagy fájdalmai voltak és három évvel később elhunyt. Ezzel együtt fo-

gadott minket és az áldását adta. Életem során megannyi áldásban részesültem különböző nagy rabbiktól és kabalistáktól, de hiszem, hogy az előző lubavicsi rebbe áldása gyakorolta a legnagyobb hatást a sorsomra.

egyetemi tanulmányai alatt pedig barátságot kötött Menachem Mendel Schneersohn rabbival, a későbbi lubavicsi rebbével. Én nem éreztem magam közel a Chábádhoz, meg is lepődtem, amikor elnökké választásom

Áldott emlékű Joseph Karasick rabbi 1966 és 1972 között volt az Orthodox Union elnöke, majd 1972 és 1978 között az igazgatótanács vezetője. 2020 augusztusában hunyt el.

Az interjú 2016 januárjában készült.

Miután megházasodtam, egy montreali zsinagógában lettem rabbi. Néhány évvel később azonban vissza kellett térnem New Yorkba, hogy apám óraüzletében segédkezzek. Nem szívesen hagytam ott a rabbihivatalt, ezért önkéntes munkát vállaltam az Orthodox Union szervezetben. Eleinte az adománygyűjtő rendezvényeket szerveztem, később tisztségviselő lettem, majd 1966-ban megválasztottak elnöknek.

Ebben az időben nagyon közel kerültem Soloveitchik rabbihoz. Egyszer elmondta, hogy kisgyermek korában egy tanítója a Tánját, a Chábád filozófia alapkönyvét tanulta vele, és azóta nagy megbecsüléssel tekint a lubavicsi mozgalomra. Berlini

után egy évvel üzenetet kaptam, hogy a Rebbe látni kíván.

A Rebbe nagy örömmel üdvözölt. Így kezdte a beszélgetést: „Karasick – ez egy lubavicsi név!” Elmeséltem a családom történetét és a Soloveitchik rabbival kialakított közeli kapcsolatomat. Miután ezzel végeztem, így szólt: „Ön az Orthodox Union elnöke, beszéljen tehát a szervezetről”.

Elmondtam, hogy szeretném kibővíteni az Orthodox Union tevékenységét, hogy minél több közösséget tudjunk támogatni szerte a világon. Éppen ez ügyben szerveztem akkor egy konferenciát, melynek kapcsán kedvezőtlen híresztelések láttak napvilágot egy sor félretájékoztatás miatt.

Ez volt az, amiért a Rebbe látni kívánt. Elmondtam neki is, hogy amit hallott, abból egy szó sem igaz. Elfogadta a magyarázatomat. A konferencia végül nagy sikerrel zajlott le Jeruzsálemben, több mint negyven ország és háromezer küldött részvételével.

A találkozó során éltem a lehetőséggel, hogy egy személyes kérdést is feltegyek a Rebbének. „Imádkozás közben gyakran elkalandozik a figyelmem, amikor a Főima közepére érek. Mit tanácsol, mit tegyek ez ellen? – kérdeztem. „Sokan küzdenek ezzel a problémával. Segíthet, ha az ima egyetlen áldására összpontosít.

Válasszon ki egy áldást, és amikor az kerül sorra, koncentráljon annak minden egyes szavá­ra, amíg teljesen a magáénak nem tudja. Miután ez sikerült, térjen rá a következő áldásra. Tegyen ugyanígy a parancsolatokkal is” – szólt a Rebbe válasza.

A mai napig követem a Rebbe tanácsát és másoknak is továbbadom. Mindenki nagyra értékeli ezt a módszert, mert a Főimát napjában háromszor elismételjük, tehát könnyedén puszta rutinná silányulhat. A Rebbe nagyszerű tanácsa éppen ezt segít elkerülni.

Joseph Karasick Készült a lubavicsi Rebbe életét feldolgozó archívum videóinterjúja alapján.

Az archívum magyar nyelvű változata itt érhető el: www.youtube.com/ alubavicsirebbe

Esténként más-más előadókkal és témákkal A zsido.com Facebook-oldalán élőben.

Vasárnap: Mindent a mamzérról, a törvénytelen gyerekről Hétfő: Zohár, a Kabbala alapkönyve tanulmányozása Kedd: Hászid történetek és mesék Szerda: Kérdezd a rabbit!

Csütörtök: Ros hásáná a Kabbala tükrében

A zsidó filozófia alapjai

4

2020. szeptember 11.

Kóser konyha Féjgele chále párve

4 ek. szárazélesztő 1 ½ ek. só ¼ pohár cukor 1 ½ pohár víz 3 ek. méz 1/3 pohár olaj 3 tojás plusz egy a megkenéshez 6 pohár liszt Díszítésnek: mazsola, tőzegáfonya, tök-, szezám-, napraforgó- és lenmag

A vizet és az élesztőt egy kanálnyi cukorral összekeverjük egy nagy tálban. Néhány percig állni hagyjuk, majd sorban hozzáadunk minden hozzávalót a liszt és a díszítéshez szánt magok kivételével. Jól összekeverjük, majd hozzászitáljuk a lisztet is, összedolgozzuk és néhány percig dagasztjuk. A tésztát kiolajozott tálban, letakarva egy-másfél órán át kelesztjük, majd lenyomkodjuk és 12 darabra osztjuk.

A tésztagombócokat egyesével hur­kákká nyújtjuk, az egyik vége legyen vastagabb, az lesz a teste, és lisztes kézzel csomót kötünk rá. A felső részébe tökmagot szúrunk a csőréhez és két mazsolát vagy áfonyát használunk fel a szeméhez. A másik végét bevagdossuk néhányszor és szétterítjük farok gyanánt.

A megkenéshez félretett tojással bekenjük a madárkákat, igény szerint megszórjuk még magokkal, majd 180 fokosra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütjük őket. Rácson hagyjuk kihűlni.

Mikor alhatunk Ros hásánákor? 1. rész Ros hásánákor szokás, hogy nem alszunk délután, mert azt rossz jelnek tartjuk a következő évre.

A szokásról rabénu Josuá Ibn Suaib (1280?–1340?, Spanyolország) könyvében (Krakkó 1573, 89b.) olvashatunk, melyben Mai­ monidész szavait idézi (A meg­térés szabályai 3:4.): „Bár az újévi só­fár­ fúvás kifejezetten bibliai parancs (3Mózes 23:24., 4Mózes 29:1.), jelentőségére nézve tanulságos utalásokat nyerünk a Szentírás más helyein is, úgymint: »Ébredjetek alvók álmotokból és szun�nyadozók keljetek fel mély alvásotokból és vizsgáljátok meg cselekedeteiteket. Térjetek meg és gondoljatok Teremtőtökre!«”.

Ehhez Ibn Suaib hozzáfűzi: „Ebből következik, hogy az alvásból fel kell ébredni. Ez alapján írja a Jeruzsálemi Talmud, hogy az embernek nem szabad aludnia Ros hásánákor, ahogy mondják ott, hogy ha az ember alszik Ros hásánákor miközben ítélkeznek fölötte odafönt, az lustaságra utal, ahogy írva van Jónás történetében (Jonás 1:6.): »Ekkor közeledett hozzá a kormányos mester és mondta neki: mi van veled, hogy mélyen alszol? Kelj föl, szólítsd föl Istenedet, hátha ügyet vet ránk az Isten és nem veszünk el«”.

Rábénu Mose Isserles (1530– 1572), a RöMÁ idézi ezt a Sul­ chán áruchban (OC 583:2. végén): „Szoktak nem aludni Ros há­ sánákor napközben, és ez egy he­lyes szokás.”

A szokás lehetséges magyarázatai A szokás mélyebb értelmének fel­tárásához több magyarázat is rendelkezésre áll a rabbinikus

irodalomból

(lásd Minhág ávoténu

uo. 69–72. oldal).

Ibn Suaib rabbi szavaiból az vehető ki, hogy értelmezése szerint azt látjuk Jónás próféta esetéből, hogy amikor baj van, akkor nem lehet aludni, hanem tenni kell a helyzet javításáért.

Hasonlóképpen Ros hásánákor, amikor Isten ítélkezik fölöttünk, szintúgy nem lehet aludni, hanem tenni kell a jó ítélet érdekében, spirituális ébredéssel a tóratanulásra és a micvákra.

A RöMÁ (Dárké Mose, OC 583:2.) kicsit máshogy idézi a Jeruzsálemi Talmud szavait: „Aki alszik Ros hásánákor, elalussza a mázálját (szerencséjét)”. Mivel ezt a szokást abban a fejezetben említi a Sulchán áruchban, ahol fel vannak sorolva azok az ételek, amiket újévkor fogyasztunk, jó jelként egy jó évért, ebből az következik, hogy az alvást valószínűleg rossz jelként kell értelmezni. Ugyanis, ha valaki ébren van, Tórát tanul és imádkozik, az egy jó jel egy pozitív dolgokkal teli évre, és ha alszik és nem tesz semmit, az egy rossz, elpazarolt évre mutató jel.

További magyarázatot ír Jo­ széf Kosman Szegál (1685?– 1759) frankfurti rabbi (Nohég ká­ con Joszéf, Tel Aviv 1969, 270. oldal 16.

Gut Sábesz – megjelenik hetente Kiadja a Chabad-Lubavics – Zsidó Ne­ velési és Oktatási Egyesület / Published weekly by Chabad-Lubavitch – The Jewish Heritage Center of Hungary 1052 Budapest, Károly körút 20.

Munkatársak: Cseh Viktor, Dénes Anna, Telefon: +36-1-268-0183 Kovács Jichák, Molnár Zsófia www.zsido.com / info@zsido.com Nyomdai előkészítés: Juhász Valéria Felelős kiadó: Oberlander Báruch rabbi ISSN 1416-4604 Főszerkesztő: Steiner Zsófia A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük, ne dobja el!

paragrafus). Eszerint min­den embernek van egy spiri­tuális képviselője az égben. Ha az ember alszik és nem tesz semmit, nem igyekszik itt lent, akkor a képviselője, akinek az lenne ezen a napon a feladata, hogy az érdekeit képviselje odafent, ő is el fog maradni az égi bíróságról és nem igyekszik az ember érdekében eljárni.

Alvás sófárfújás után A Mágén Ávrahám című Sul­ chán áruch kommentár idézi (uo., lásd még SÁ RSZ 583:8.), amit a híres Jichák Luria rabbi (1534– 1572), az ÁrIZáL, a kabbala leghíresebb mestere mondott, miszerint délután már lehet aludni, „mert már felébredt az angyal az ima és a sófárfújás által.” Ennek alapja az a hagyomány, hogy a sófárfújás pillanata indítja az új évet, ahogy a Midrás (Vájikrá rábá 29:3.) írja: „ekkor Isten átül az ítélet trónjáról az irgalom trónjára”. Ezért, amikor a sófárfújás megtörtént, már nem kell rossz jeltől tartani.

Felmerül a kérdés, ha már dél­előtt megfújták a sófárt, akkor lehet-e már akkor aludni, de erre nincs egybehangzó válasz (lásd Minhág ávoténu uo. 74. oldal).

Oberlander Báruch