Vizenjarok 005 by Vízenjárók

2015. DECEMBER • III. ÉVFOLYAM 2. (5.) SZÁM

KÖSZÖNTŐ Mindenkinek jó szórakozást kívánunk a kis csapatunk által összehozott magazinhoz. Reméljük, mindenki talál magának valami olvasnivalót vagy hasznos írást. A weben megjelenített magazin könnyed kezeléséhez kérjük, olvasd el a felhasználói felületen található kezelési útmutatót! A magazin következő tervezett megjelenése 2016 júliusában várható. Aki a látottak alapján kedvet kapott, hogy besegítsen a magazin létrehozásában vagy jótanácsokkal segíteni tudja munkánkat, annak várjuk levelét a hodzsi@weking.hu címre. Jó olvasást és kellemes ünnepeket kívánunk!

ImPReSSZUm

VízenJárók INGyENES INtERNEtES VíZItURISZtIKAI MAGAZIN

I I I . É V F O lyA M 2 . s z á m ( 5 . ) S Z á m 2015. DECEMBER

m U N K aTá R S a K :

» TÓTHJÓZSEF

» LŐRINCZENDRE

» KLemeNCZHENRIK

» KeLe At t I l A

» H o R váT H At t I l A

» GáL At t I l A

» BaRNaGyöRGy

» áG oTa C S A B A

122

124 29

129

130

könyvajánló

somo interjú

139

mazuri tavak

EEE Ojibwa

kenu házilag

által-ér 2015

rába 100 30

hévíz-patak

kenus-íjász

mosoni-duna

rábalapátolas 8 54

115

104

bûvöletben

varga kenu

eszkimó 98

Korzika

vízitúra kupa

kézjelek

TaRTaLomJEGyZÉK 7

116

Interjú Somogyi Lászlóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z E I N K H Ő S E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . H O D Z S I XX. Által-ér – vízi őrület

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O LÓ . . . . . . . . K L E M E N C Z H E N R I K

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C I V I L M U N K A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . M É Z E S PÁ L

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O LÓ . . . . . . . . . . . . B A R N A G YÖ R G Y

Kenu építése házilag Mazuri meseország

Kommunikáció a vízen – sípjelek és kézjelek . . . . . . . . . . . . T U D Á S TÁ R XIV. Vízitúra Kupa 2015.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K E L E AT T I L A

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA . . . . . . . . . . . K L E M E N C Z H E N R I K

Az én eszkimó fordulóm

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T U D Á S TÁ R . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÓT H J Ó Z S E F

Korzika kajakkal 2015. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O LÓ . . . . . . . . . . . . LŐ R I N C Z E N D R E

104

A folyó bűvöletében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C I V I L M U N K A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÁG OTA C S A B A

116

Megszépült régi ismerős: a Mosoni-Duna

124

. . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O LÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . G Á L AT T I L A

Hévíz-patak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O LÓ

. . . . . . . . . . . . . . . . K E L E AT T I L A

130

8 vÍ Ze INKHŐ SEI

„Mi viziemberek nem azért szeretjük az életet, mert mindenért megbünhődünk, hanem mi inkább bönhődünk, pozitívak vagyunk, kevéssel is meg tudunk elégedni, őszinték vagyunk, szeretjük a természetet, és próbáljuk inkább a jót látni. Ez a vidámság és a boldogság titka! Nem is olyan bonyolult!” (Somó)

L e J e G Ye Z T e : H O D Z S I 9 Ha valaki a Rábával és a vízitúrázással foglalatoskodik, akkor elkerülhetetlenül összeakad a Somó névvel. Somogyi Lászlót minden rábaparti vizítúrás ismeri, és valószínűleg saját maga is belekóstolt már a molnaszecsődi malom sajátos hangulatába. Az itt kialakult vízi életről, a Rába Maratonról és magáról az emberről kérdeztem magát az Embert. » Szinte kivétel nélkül, mindig a vízparton találkoztunk, a beszélgetést is hasonló környezetbe terveztem, de most egy szombathelyi kocsmában ülünk. Nem gondolnám, hogy miattam utaztál ide. – Nem is. Most volt időm hazaúton a munkából. » Merre és mit melózol? – Ausztriában, szociálpedagógusként. Hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozom. » A sogoroknál is vannak hátrányos helyzetű gyerekek? – Persze. Ott is emberek élnek és igyekeznek a társadalmi kihívásoknak megfelelni. Sok olyan van, aki segítségre szorul. Tulajdonképpen ebben a szakmában nagyon hasznos a természet szeretete. A kenutúrázás az utóbbi időkben egyre kedveltebb, és fontos helyet foglal el az élménypaedagógiában is. Nyaranta rengeteg gyereket túráztattunk a Rábán, akik valamiért hátrányos helyzetben vannak. » Mikor és hogyan kezdődött a túrázás/túráztatás? – Az egész eddigi életem egy túrázás. 1961-ben Grázban születtem, mint magyar 56-os migráns-

gyerek nőttem fel Burgenlandban, de apám családja már részt vett a 1947-es felvidéki „migrációs” túrázáson is, szóval már alapban „zavaros a vérem oxygénellátása.” A Rába vidéket négyéves koromban ismertem meg, amikor kis batyummal Heiligenkreutzról átsétáltam a határon Rábafüzesre. Szüleim nem jöhettek még be Magyarországra, de én mint ártatlan osztrák állampolgár átjöhettem. Imre nagybátyám oldalkocsis Pannóniával vitt el onnan Egyházashollósra a nagyszüleimhez, hogy ott töltsem az első felejthetetlen magyarországi nyaramat. Vidéki, egyszerű és nagyszerű parasztéleti élmények értek, könnyen megtanultam magyarul és élveztem hogy nekem is van „nagycsaládom”, ahová tartozom. Megismertem az embereket, sok jó barátom van a mai napig is. A környék, az élet, minden annyira gyönyörű volt, hogy évekig itt töltöttem a vakációimat. Ezeket az élményeket egész életemben magamban hordom.

10 vÍ Ze INKHŐ SEI Ja, igen, az élet túrái! A víz, stb! Nagyon szerencsés voltam, hogy a gyermekkoromat – iskolás koromtól fogva – faluhelyen élhettem. Ausztriában Oberschützenben, Burgenlandban nőttem fel, németajkú paraszt, iparos és értelmiségi szülők gyerekei közt. Én, a magyar sport és földrajzprofesszor fia, nagyszülői paraszti háttérrel, mindig szem előtt voltam, és az elvárásoknakmegfelelően, eszerint is fejlődtem. Oberschützenben a Willersbachon (Villám-patak) és a Pinkán, Egyházashollóson pedig a Mukucs-patakon és a Rábán bandáztunk, mindent beleadva. A részletekről külön könyvet tudnék írni… Oberschützen a mai napig egy iskolafalu, kb. 1200 lakossal és napi 3000 diákkal. Itt az akkori politikának köszönhetően a munkás és paraszt gyerekeknek is lehetősége volt a falubéli gimnáziumba járni és így a ba-

rátok nagyából egyetemig, sőt a további életben is, barátok maradhattak. Ezzel a gyerekkori hátterrel bármelyikük bárhol a világon megállja a helyét! Apám 1969 körül vett egy kétütemű kisbuszt, amelylyel a családunk bejárta a szomszédos országokat és persze a magyarlakta vidékeket is. Tenger, tó és folyópartok, hegyek, völgyek, vidékek és azok kultúráinak a megtekintése, oltottak már akkoris egy kis csavargóvágyat belém. » Ott vízitúráztál is? Nem, ez kimaradt a gyermekkoromból. Volt sok úszás, talán csónakázás, ladikozás, tutaj- és disznóvályúsülylyesztés, de a kenu az sokáig várt rám. Nagyon sok túrát tettem meg előtte. Amikor Bécsbe kerültem biológiai egyetemre, sokat jártam a dunai ártereket. A függetlenségem érdekében asztalosként dolgoztam, a pénzből meg el tudtam utazni. A szabadság,

S o m o G YI lÁ SZ lÓ 11 a függetlenség és az európai politikai változások nagyon erősen befolyásolták az emberek gondolkodás-világát is. Először Európát utaztam be. Amikor 1984 ben (Hainburgi vízierőmű elleni tiltakozások éve) építettünk egy egyedi tengeri Yachtot, abból a pénzből elutazhattam Latin-Amerikába. Ez az út anyira tetszett, hogy onnantól fogva évekig csak az utazásokra koncentráltam. » Ott végre kenuztál? – Igen, ott kenuztam is, Equadorban a Rio Nápon, néhány „civilizált” halkereskedő indióval. Ez csak azért fontos, mert körülbelül 1987-ben egy sitkei rock-buli után megfürödtem Rumnál a Rábában és ugyanolyan pezsgése volt a víznek, mint a Rio Náponak. A kenuzás nálam inkább a kajakozásból eredt. A bécsi időkben a hétvégeken azért mindig haza jártunk Burgenlandba és arrafelé mindig a magyar határ-

menti Eisenbergi Buschenschankok (háziborozók) és a Pinka- és Lafnitz-völgyi malomkocsmák voltak a találkozópontok. Ahol malom ott víz, ahol patak ott kaland. Kötetlen természetes SZABADSÁG. Volt valakinek egy kajakja, szereztünk még néhányat, szerkesztettünk vízijárgányokat és már el is indult a bandázás a Laﬀnitzon, ahol kapcsolatba léptünk stájer kenusokkal, akikkel később baráti viszonyt alakítottunk ki. Gitár, burgenlandi bor, stájer szalonna, közös hal és közös mulatság! Rendszeresen találkoztunk és együtt fejlődtünk, tudásban, felszerelésben, gondolkodásban, és közben a barátságunk is mélyült. Nagyon jó kihívás és buli volt ez egyben nekünk, és élveztük, hogy ezt rajtunk kívül nem na gyon csi nál ta sen ki sem. Más vizeken ugyan mozgolódott néhány társaság, de helyben mi számítottunk „úttörőnek” .

VízenJárók

12 S o m o G YI lÁSZ lÓ » A Lappincson kezdődött a túrázás és a túráztatás? – A rendszeres baráti túrázás a Lappincson indult, de ezek csak rövid élménytúrák voltak. Elég sokat csavarogtam Magyarországon, az Alföldön is. Egy alkalommal kenuval el akartam evezni a Tiszán Tokajtól Belgrádig, de Tiszafüreden kipurcant a csapatom. Máskor meg Bécsből mentünk egy Észak-ausztriai padlásról szerzett Ojibwa kenuval – a szlovák határig, Hainburgig. Ezek inkább azok a túrák, ahol utazol, idegen tájakkal és emberekkel találkozol, azokkal megismerkedsz. A túráztatáson persze gondolkodtunk, lett volna érdeklődés, de ökológiai szempontból inkább arra esküdtünk fel, hogy ilyesmitől megóvjuk ezt a szűz kis folyót, és csak mi élvezzük itt nyugiban a szépségét! Vannak nagyobb folyók, amelyek a túristákat jobban elbírják. Ha a Lappincson keresztbe áll egy ötméteres

kenu, az teljes széltében lezárja a folyót, ezért csináltunk rövidebb kenut is, de a Lappincs nem való a kenu turizmusra, legfejlebb Rudersdorf környékén, ott helyenként már igen. 1991-ben a 30. születésnapom alkalmából sikerült rábeszélnem a baráti társaságot egy magyarországi Rába túrára, amelyen kajakokkal és a rövid lappincskenukkal mentünk Szentgotthárdtól Sárvárig. Molnaszecsődön bementünk a sarki kocsmába, azt ismertem, mert a nagypapámmal mindig megálltunk itt, ha a döröskei hegy felé tartottunk a lovas-, vagy tehénfogattal. Megkérdeztem, van e házi bor és ahol volt, kiderült hogy távoli rokonságban vagyunk, úgyhogy néhány pohár kóstoló után értünk csak vissza Leo barátommal a partra, az idegesen várakozó társasághoz. Aznap még tovább kellett menni Püspökmolnáriig, valami horgásztanyához, ahová

v Í Ze IN K H ŐS E I 13 egy zalaegerszegi csapattal, – akikkel útközben a vizen találkoztunk –, megbeszéltük a közös táborozást. Nagyon magas vízállás volt, úgyhogy hamar odaértünk és egy nagy ismerkedési bulit csaptunk. Másnap ugyan szétválltunk, mert mi tovább mentünk Sárvárra, de azért a barátságunk a mai napig megmaradt, sőt azóta már testvérségbe fordult. Ezután a szép és élménydús túra után gyakran tértem vissza a környékre és bejártam a Rábát, vízen és a parton is. Közben gyakran meglátogattam nagypapámat is, aki – mint a környéken élő emberek többsége –, nem nagyon támogatta a furcsa ötletemet, miszerint hordalékfa bútorokat fogok gyártani, amihez kenuval fogom kiszedni az alapanyagot! A Rábamenti emberek nagyon tisztelték a folyót, ismerték a hangulatait, és mivel az árvízeknek áldozatai is voltak, féltek is tőle. Gyerekeknek alapvetően szigorúan

tilos volt a Rábában fürdeni vagy hajózni. Igazándiból csak a halászok, a molnárok és hasonlók ismerték a folyót. Bécset már elhagytam, nem vágyakoztam már a nagy világra, inkább a vidéki gyökereimmel foglalkoztam. Burgenlandban – ami eddig, mint „sötét folt” szerepelt a térképen –, éltem és dolgoztam. Ott is nagy változások történtek a határnyitás után, úgyhogy volt munkalehetőség és nem Bécsben kellett megsavanyodni. Amikor a Lappincson voltam, mindig azon járt az eszem, hogy hogyan érhetnénk le a Rábáig vízen. Megvalósíthatónak tűnt, de ahhoz már egy hosszabb túrát kellett volna szervezni. Gondoltam a Pinkára is, de az meg túl kicsi patak, ami általában nem evezhető. Amikor a vashegyi Buschenschank teraszáról a tekintetem a Pinka-völgyet követve megpillantotta Körmendet és a Rába-völgyet, mindig

VízenJárók

14 vÍ Ze INKHŐ SEI fölmelegedett a szívem és annyira felerősödött a vágyam, hogy eldöntöttem, megvalósítom az álmomat! Hordalékfa bútor, kenutúra, motoros bulik, mulatságok – határok nélkül!!! Nem illik ajándék nélkül jönni –, súgják az öreg sámánok. Ezért kitaláltam, hogy a rábai kenutúrákat helyi ﬁatalok vezethetnék, akik büszkén tudnák bemutatni a csodálatos folyójukat a kalandot kereső idegeneknek, és közben egy kis zsebpénzük is lenne. Ezt a meseszép természeti kincset egyarányt meg

is lehetne óvni bármilyen eszeveszett ipari, természetpusztító projektektől is! Ez összhangban volt az akkori Rába-vidék ökológiai, gazdasági és társadalmi helyzet nyújtotta lehetőségekkel. Mai szavakkal mondván ez egy vidékfejlesztői programot jelentett. A modernkori management szabályokat betartva minimum három évre lett volna szükség egy komplex

VízenJárók

projekt megvalósításához! Azt is tudtam, hogy ezt az egészet nem fogom tudni egyedül megcsinálni, így a kenuztatással foglalkoztam, remélve, hogy fölﬁgyelnek a további lehetőségekre. Összeálltunk a zalaegerszegi barátainkkal és alakítottunk egy magyar-osztrák egyesületet a Natural Sport & Cultur Clubot. Iváncon az Őrség kapujában volt a bázis, ahonnan kenu-, gyalog- és kerékpártúrákat inditottunk 1993-tól. Rengeteg bulit szerveztünk, ahová a határ mindkét oldaláról érkeztek. Ezzel együtt egyre nőtt

a baráti és az ismerettségi kör. Ezidőtájt szerveztünk egy ke mény, nem zet kö zi, ka jak-ke nu tú raversenyt, ami sok új embert vonzott a Rábára. Szerveztünk rábai túravezetői és kormányos tanfolyamokat és Rába-menti ifjúsági napokat is. Szép lassan a helyiek is rájöttek, hogy mekkora kincs van a birtokukban.

S o m o G YI lÁ SZ lÓ 15

5 6

Ebben az időszakban fontos feladatunká vált megőrizni ezt a kincset a kapzsi és természet-gyilkoló ötletek következményeitől. A kezdetekben persze minden kapcsolatot megkerestük, így a Vas megyei és a Zala megyei természetbaráti viziszakosztályokat is, de azokból a zalaiak voltak a kalandra vágyóbbak.

1 2

3 4 5 6 7

Wurrdilláákk! Mít mond? Hordalékfa! A wurrdiláákok nagyon veszélyessek tudnak lenni, de Somó másban sántikál, haza akarja vinni! A Lappincs-, Rába-, Duna és Mura specialistái tanácskodnak Jobb lessz ha biztonságossan, nyugiba tovább csorognak. Másnap a Mini Bayou-n kell átküzdeni Sütni egy kis uzzsonnát, hogy legyünk Gyertek gyorsan a tűzhöz

16 S o m o G YI lÁSZ lÓ

8 9

8 9 10 11 12 13

Vacsora egy élménydús nap után, Báyou Bönhööö – birkabeálló. Volt útközben is Tudjuk evezni vinni őket és a Nagyiékat is! Úgy folytassuk az utazást! Erőssek mint a bácsik és Ki ér előbb Budapestre!

v Í Ze IN K H ŐS E I 17

11 12

13 A molnaszecsődi malom eladó volt, és mint régi malmok rajongója ezt meg kellett vennem, nagy befektetés volt, de pont beleillet a terveimbe, és így már meg is volt a céljainknak megfelelő bázis. Elfér itt minden, sport- és kulturbázis minden infrastruktúrai lehetőségeivel. Még a bútornak szánt hordalékfa is, amivel most csak mellesleg tudtam foglalkozni. Melózni Ausztriába, stabilizálni, restaurálni a malmot és programokat szervezni a víziélet érdekében. 1994-ben az ODYSSEYS Kenu Club a Vadkacsa Gyermekﬂottával közösen sikerült egy nemzetközi békeküldöttségi Mura-Dráva túrát csinálnunk. Ausztriai, Szlovén, Magyarország és Horvátország településeinek iskoláiban rajzokat, festményeket gyűjtöttünk a béke tematikához kapsolódóan, amelyeket a későbbiekben díjaztunk. Megismerkedtünk számos polgármesterrel, tanítókkal, gyerekekkel és szüleikkel, akiknek ilyenben még nem volt részük, de nekünk se, és mindenhol nagyon szívélyesen fogadtak bennünk a„Béke velünk” túrázókat. Minden engedélyünk megvolt, úgyhogy a határt védő hatóságokkal is békében voltunk, de ők sem láttak még ilyent.

Ez a túra összekovácsolta a Mura, Duna és a Rába kenusait, itt elindult egy tevékenységtámogató együttműködési folyamat, ami már megállíthatatlanná vált, mindig valakinek volt ötlete, rendezvénye, túrája, amelyekben együttmüködött a másikakkal, bárhová mentél volt kapcsolatod és sok mindent el lehetett lesni. Így fejlődött a víziturizmus, nem csak a Rábán. Magyarországon nagyon gyermekcipőben járt a rugalmas túráztatás, szinte nem is volt, ezen akartunk változtatni. Ha valakinek van kedve kenuzni, ne kelljen neki fél évvel előtte feliratkozni, egyesületi hercehurcán átmenni, minél könnyebbé kell tenni a hozzáférést, de attól függetlenül a legmagasabb biztonsági szinten lehetőséget adni az érdeklődőknek. Legjobban kiképzett, működő infrastruktúrai háttérrel rendelkező, helyi túraszervező és kivitelező csapattal. Leo Bauer vértestvéremmel már vittem túrákat a Moldvára, és meghívtam Poey és Pepe barátaimat csapatommal együtt oda, hogy lessük meg, hogyan csinálják a csehek. „No”, ezekből csak tanultunk. Rugalmasság és profizmus egy bohém

VízenJárók

18 vÍ Ze INKHŐ SEI

14 15

16 műfajnak látszó dolognak a hátterében, de bohémság nélkül semmiképp sem működik, legalábbis a„BAYOU BÖNHÖÖÖ” csapatnál. 1996 sima ügy, modern management terv szerint 3 év után megvan minden!? Kapcsolatok és ötletgyüjtemény hegyek, néhány tehetséges és bátor barát nagy bizalommal és akarattal elnevezte magát a „BAYOU BÖNHÖÖÖ” misztikus nevezetű csapatának és a malomkereket vette a Rába kenutúra „forgópont szimbólumává”. Hordalékbútor? A véletlenül hasznossá vált darabokon kívül még semi! Ki csinálja a túráztatást és tartsa fenn, mi van a bázissal, hogyan lessz az restaurálva? Hogyan színesitjük a kulturális részt? – A dunakanyari testvéreinkkel úgy döntöttünk hogy tovább visszük a régi

versenyünket, a Naturál Kupát, csak egy kicsit módosítunk rajta és úgy lett a „RÁBA MARATON” közös szervezésben. Indulópontja: Szentgotthárd, időmérés Körmenden és a cél Molnaszecsődön, azért mert ott van a mi bázisunk, megspórolunk egy csomó felesleges fuvarozgatást és aki már Körmendig versenyritmusban jött, az úgyis igényeli a laza ráadást, ez a só a levesbe. A „RÁBA MARATON” megrendezése azért volt fontos, mert egyre több helyről jöttek túrázók vadvízi evezésre a Rábára egyéni szervezésben és vezetett túrákban is. Azokkal mint „házigazdák” persze megismerkedtünk, eszmecserei bulizásokban enyhébb rivalizációk is alakultak és hogy azoknak tisztázására sor kerüljön, meg lettek hívva a túraszezon utáni baráti vetélkedőre, amely mindig szeptember

S o m o G YI lÁ SZ lÓ 19

17 18

második hétvégén kerül megrendezésre. 76 vadvízi folyókilométer egy napon és azt Magyarország egyik legszebb folyóján ilyen remek baráti társaságba, ahol főleg a személyi-, csapattelyesítmény számít, hogy megteszed a távot akár egymást segítve, és boldogan bulizol együtt a végén. A díjaink se a szokásos köcsögök, vagy medálok, se anyagi értékek, hanem legtöbbször a saját társaságunk kreativ foglalkozásaiból származó tárgyak. Persze mindig akadnak erőszakos és türelmetlen medálgyűjtők, akik nem tudják kivárni még az eredményhírdetést se, mert tovább sietnek egy másik versenyre, de ez az AMATŐR verseny és buli nem arrol szól.

14 15

16 17 18 19

Ide a Szoccára meg föleg más cucc kell! Rába Maraton eredményhirdetés, Pepe kapitány és Barbár B. B.-nagyfönök Shovelparty készülések a Lappincsvölgyi szabadság testvérekkel Szabadcsapatokkal szeretünk kirándulni! Sok volt az eső, mint mindig Augusztus elején! Bönhööödés shengeni határok nélkül

VízenJárók

20 S o m o G YI lÁSZ lÓ

20 21

22a

Ez a ba rátság, együtt bulizó megismerkedés és együttműködés napja! Mindig szép élmény ha ennyi embert lehet látni a speciálisan ezekre az eseményekre készült batikolt Bayou Bönhő Rába Maraton pólókban és tudom, hogy ezeket mindenki büszkén hordja! Az évente kb. 130 résztvevő Magyarország minden részéről érkezik, de akadnak szlovén, osztrák, slovák, ukrán, román vizenjárók is, mindig kiváncsian várjuk, hogy most honnan jönnek még. Szóval ha valamelyik olvasó kedvet kap, 2016. szeptember második hétvégéjén lesz az immár 21. AMATŐR RÁBA MARATON! De azért felkészületlenül ne gyere! Vannak még más „vetélkedők” is a Rábán, azokat a közben alakult helyi egyesületek rendezik, próbálunk mindegyiken résztvenni, de lehet hogy már

22b 20 21 22a 22b 23 24 25 26

Kocsesz, Jani és Jakkomóval megünnepeljük Gyertek ﬁúk menyünk a Drávááára/ Bayou Bönhööö születésnapi torta! A Béke Velünk túra Gyertek ﬁúk menyünk a Drávááára! Tudjuk evezni vinni őket és a Nagyiékat is! Idegen vizekre: Száva – Szlovénia, nem mindenhova jók a hajóínk. Tudjuk evezni vinni őket és a Nagyiékat is!

v Í Ze IN K H ŐS E I 21

egy kicsit sok is van már belőlük. Másrészt ezen tudjuk mérni a tevékenségeink eredményeít is. Nagyrészt rajtunk keresztül indultak el a Rába-parti kenus társulatok, itt fontos nem véres konkurenciába lépni, inkább összehangolni, és együttmüködni! Minden csapatnak más stílusa van és másképpen működnek, de nagyon fontos ebben a műfajban hogy egy nyelven beszéljünk, tartsuk be a kodexet, hogy ne okozzunk elkerülhető károkat, ezért fontosnak tartanák néhány holtszezoni témakötött találkozót, amelyeken például az újoncok is tudnának tájékozódni. És akármennyire jogilag álíttólag nem jó ha van túravezető egy túrán, én például nem nagyon bíznék rá embereket olyanra, akinek nincs képzettsége, tapasztalata és pozitív kódexhozzáállása, ja és alapvetően hülye se legyen az illető!

Bönhööö lehet, mert mi viziemberek nem azért szeretjük az életet, mert mindenért megbünhődünk, hanem mi inkább bönhődünk, pozitívak vagyunk, kevéssel is meg tudunk elégedni, őszinték vagyunk, szeretjük a természetet, és próbáljuk inkább a jót látni. Ez a vidámság és a boldogság titka! Nem is olyan bonyolult! BÁYOU, úgy hív ják az amerikában élő fran ciák a Mississippi mocsárvidékeít. Ehhez van egy kis sztorim: A 80-as években egy Oberschützen falubéli, nálam sokkal fiatalabb srác állandóan azzal zaklatott, hogy mutassam meg neki a bluest, harmo ni kán – gi tá ron. Én min dig azt vá la szol tam hogy én már áttértem a reggaehez, mert a blues az engem lehúz! De nem hagyott békén, így azt javasoltam neki, hogy mennyen el a Mississippi

VízenJárók

22 vÍ Ze INKHŐ SEI

27 28

28 29 30 31

VízenJárók

1994 május 1-jén Mura, Pinka, Lappincs, Thaja és Duna parti barátaink „Beevezésen” a Rábán – Körmenden ilyenkor virágzik a tulipánfa Somó kajakkal a körmendi gáton Készülődés a rőzsegátnál Mi hazai vizekben mártózunk a Körmendi rözsegátnál Pillanatkép a Dráván

S o m o G YI lÁ SZ lÓ 23

30 vidékére, ott majd megtanulhatja. Erre, azt javasolta, hogy én is jöjjek vele, ő állja a költségeket. Ez nem nagyon izgatott, mert talán Jamaicába elmentem volna, de ezekhez a degenerált amcsikhoz én biztos, hogy nem megyek. De nem hagyott békén, és fél év zaklatás után megkeresett egyszer egy ködös depressziós novemberi napon Bécsben, elmentünk az üres Práterba és a Zum Wilden Mann kocsmába néhány korsó sör mellett megbeszéltük, hogy én leszek a túravezetője. Az utazást nem részletezem, de úgy volt, hogy ő a Burbon Street-i három dolcsis pohár söröket itta, én függetlenné tettem magamat, melóztam és a „Bayou – Cayun – Jambalaya” misztikus ködökbe keveredtem, nagyon pici francia nyelvtudásommal és angolul, sok Old Mill sör, hegedű és tangóharmonikaszó mellett, szép lassan megismertem a hely szellemét. Annyira jó volt az az időszak, hogy egy kicsit meg is bolondultam ott. Erre nem számítottam, zene, kaja, pia, életmód ez minden varázslatos volt, biztattak is, hogy maradjak ott velük halászni járni stb., de engem Pannónia haza hívott.

24 S o m o G YI lÁSZ lÓ

32 33

32 33 34 35 36

Nem kell félni, lappincsi, pinkai, rábai hal a hajóba ugrik Gyertek ﬁúk menyünk a Drávááára Ereklyék a Rába Maratonról Stopposok lengyelországból, esőmenedék a malomban A híres batikolt pológyűjtemény

VízenJárók

Ezekután a zenestilusokban is megint nyiltabb lettem és ismét blues-t is játszottam. Így lett BAYOU BÖNHÖÖÖ! Vidám Mocsárélet! A mostani élet- és tevékenységi korszakot pedig „Jambalaya Idők”-nek neveztem el. – Hogy most mit tervezek? Élem boldogan az életemet, végre megtaláltam a hozzámvaló páromat, van egy szerelemﬁúnk Palika, az őseim házában lakom, ahol már kisgyerekkoromban is nagyon boldog voltam, a malomnál megvan a Missisippi, Gangesz, Amazonas, akár a Karib-sziget is ha akarom, mi kell több?

v Í Ze IN K H ŐS E I 25

35 36

26 vÍ Ze INKHŐ SEI

BAYOU BÖNHÖÖÖ ALAPÍTÓK Barbár (Varga Gábor István), Kocsonya (Kocsis István), Jim Hammond (Hóbor Imre) és Somó (Somogyi László)

S o m o G YI lÁ SZ lÓ 27

Az életem, úgy gondolom, hogy sikerült! Jól sikerült! Egy álom megvalósult! Hogy ez nem mindig könnyű játek volt azt úgyis tudjuk, de pozitiv hozzáállással látjátok meg van. Ez helyen megköszönöm mindazoknak a személyiségeknek, az igazi barátaímnak, szüleimnek, családomnak, akík ezen a több mint húsz eves kalandon részt vettek, hogy melettem áltak és néha majdnem meg is bolondultak, köszönöm az egeknek hogy ilyen pozitiv szeleket küldtek a vitorláinkba, és tartsák meg ezt a szokásukat, jó ez így! Elvetettük a magot, most óvjuk hogy lehessen jó gerinces, egészséges és vidámszínű jóízű gyümölcsünk, amely vidám, egészséges, gerinces, őszinte, bátor, szivélyes, barátságos e csodálatos környezetben büszkén élő rábaparti embereket táplál továbbiakban is! Oly bőven legyen belőle, hogy mindig jusson annak is, akinek épp szüksége van rá! Be merem vallani, hogy megjelent nekem a malom szelleme, azt mondta hogy … hát … ha tudni akarod elmondom majd, gyere el hozzánk!

www.weking.hu | hodzsi@weking.hu | +3620/333-5054

30 TÚR aBESZ ÁMO lÓ

ző: e v r e Sz ör K t e g Szi d l ö Z ület s e y Eg

K L e m e N C Z H E NR I K 31

Korábban már írtunK a XX. Mikoviny SáMuel – által-ér eMléktúráról, ami valószínűleg a legnagyobb-legőrültebb vízitúrás esemény az országban. Hogy ne csaK beszéljeK róla, el is mentem és – noHa csaK partról –, de végigizgultam a túrát, a túrázóK Helyett is…

Erős vadvíz jellegű folyócskává szigorodott az Általér a tatai Derítő-tó évi rendes leengedése következtében, ez ügyben jelentünk meg Tatán a Berta malom mellett október 4-én hajnali hét órakor az Által-ér partján. Nem mi voltunk az elsők, többen ott éjszakáztak és a reggeli tábortüzüknél szárították, melegítették, amit szárítaniuk, melegíteniük kellett. Nem tartott ám sokáig ez a hűvös őszi idil, szépen lassan elkezdtek érkezni a túrázók, vendégek, kísérők az ünnepi eseményre, amely Tata kedves „gyermeke”. A település valószínűleg azért szereti a rendezvényt, mert a rendezvényt is szeretik a szervezői és ez a szeretet

VízenJárók

32 K Le meNC ZHE NR IK

nagyon is érezhető volt a levegőben: kedves, vidám és baráti hangulat uralkodott az egész esemény közben, aki nem akarta annak is jó kedve lett az egésztől. Kitűnően megszervezett, tökéletes és hajszálpontos forgatókönyv szerint zajlott le az esemény indítása, a regisztráció, a pólók kiosztása (elképesztően sok féle-fajta póló volt, színben és mintában…), az ünnepi bemutatkozó beszédek… minden rendben volt. A meghívottak őszintén, kiváló stílusban beszéltek, hasznos információkat mondtak, képben voltak az esemény múltjával és jelenével, így hát érdemes is volt Őket hallgatni. Nyilván a lényeg nem a beszélgetés volt ezen a zép napsütéses szombati napon, hanem a szórakozás

VízenJárók

– és persze ennek mindenki megpróbált eleget tenni parton és vízen egyaránt. A rövid és velős megnyitó után elindult a „mezőny”. Elöl úsztak a tákolmányok, mindenféle vízen teljesen, vagy félig meddig fennmaradó anyagból készült úszóalkalmatossággal próbálták meg legyőzni a távot, ami többé – kevésbé sikerült is. A legtöbb építményen látszódott, hogy nem az első próbálkozása a legénységnek, ám nyilván akadtak olyanok is, melyek néhány száz méter után megadták magukat a természet erejének és megtalálták nyugvópontjukat a parton…:) Nem csak a bohókás hangulatot kedvelők számára örömünnep a derítő tó leengedése: proﬁk kajakosok,

T Ú R a BES ZÁM O lÓ 33

vadvizes versenyzők, túraversenyzők is szívesen lovagolják meg az Által-ér kérészéletű vadvízi szakaszait. Fontos itt megjegyezni, hogy a nem eléggé felkészült kenusok-kajakosok (és főleg vízi járműveik) számára maradandó élményt is adhatnak az Által-ér kanyarjai, csak az általunk leszállított 19 kenuból 3 teljesen kettétört, 10 kenu pedig úszásképtelenné vált. Baja nem esett senkinek természetesen, ám meg kellett állapítsuk, hogy nem kezdőknek való vidék ilyenkor az Által-ér. A rendezvényt komolyabban vevő evezősöknek egy óra sem kellett, hogy leérjenek a Dunaalmásnál fekvő duzzasztóhoz, mely a túra végállomását is jelentette egyben. Itt már főtt az ebéd, a vizes elázott

34 TÚR aBESZ ÁMO lÓ

KL e m e N CZH E N R I K 35

megfáradt résztvevők örömmel vették igénybe a szervezőgárda ezen szolgáltatását. Sajnos a terület nem ad megfelelő lehetőségeket arra, hogy méltó záróünnepséggel fejezzék be a túrát, így aki végzett, evett és felpakolta az épségben vagy több darabban megérkezett vízijárművét, az elhagyta a duzzasztó területét. Hangulatos érdekes vicces rendezvény az Általér az egyszer biztos. A túraversenyek, szervezett vízitúrák hangulatához szokott vízi emberek számára talán egy kicsit mozgalmas, buli szempontjából túlzás is lehet, ám ha átkapcsol az ember vízi-szórakozás üzemmódba, akkor az év egyik legjobb élményévé finomodhat a túrázás az Által-ér sodrásában…

VízenJárók

36 CI vI LMUNK A

Keresgéltem egy olyan kenu tervrajzát, ami elvárásaimnak megfelelne. Öt méter körüli hossz és 88 centi maximális szélesség volt az elképzelésem. Így akadtam Flo-mo (http://ﬂo-mo.weebly.com/ ) oldalára, ahol rétegelt lemezre alapuló rajzokat leltem. Ő egy régi kanadai nyírfakéreg építési módot ültetett át modernebb anyagokra. Igaz, még senki nem készítette el a 16 lábas verziót, de a 14-est többen, pozitív visszajelzésekkel. Részletes, fotókkal illusztrált dokumentáció is rendelkezésre állt.

m É Z e S PÁ l 37

VízenJárók

38 CI vI LMUNK A

A másnap már a fatelepen ért, 4 miliméteres víz- és főzésálló nyír rétegelt lemez beszerzése okán. A tervrajzot egyszerű koordinátarendszer alapján skicceltem, majd egy hajlékony lécdarabbal összehúztam a vonalakat. Természetesen egymásra fektettem a két táblát, mivel szimmetrikus formáról van szó. A körvonalak kivágását szúrófűrésszel, ﬁnom fogazású lappal, az oldalslicceket már japán kézi fűrésszel csináltam. Ezt célszerű pontosan elvégezni, mivel ez határozza meg az íveltséget, öblöt, de még a rocker ívet is. Itt annyit változtattam, hogy 5 mm-es fafúróval a csúcsok elé furatokat bökködtem, a későbbi hajtás feszültségmentesítésére. Eredeti gondolatom az volt, hogy rézdróttal kötözöm a csípéseket össze, de ez nem vált be, nagyobb erő kellett ide. Jobb a gyorskötöző, ebből is célszerű jó minőségűt használni. Miután mindent kivágtam, következett a négy negyedek táblásítása. Először a hossztengelyt 50 mm-es 200 gr-os üvegszövet csíkkal lamináltam kétoldalról SR55 gyantacsaláddal, amit kifejezetten a fa/üveg és egyéb szövetek kapcsolására fejlesztettek ki. Ezt egy nagy asztalon tudtam még meg-

oldani, persze minden fellelhető súly segítségével, egy fólián. Immáron a két felet egymásra fektettem és elcsúsztattam 35 mm-t. Rögzítettem és egy öles léc megvezetéssel szalagcsiszolóval lapoltam. Ha ezt türelmesen csinálod, majd utána összeforgatva gyantával összeragasztod, szinte láthatatlan bikaerős kötés lesz a jutalmad. No, meg egy baromi nagy, még alaktalan, kb 5 x 1,4 m-es nagyobb helyigényű rétegelt lemez tábla. Most jön a dolog érdekesebb része, a síkidomból térbelit hajtogatni. Két végét fel kell támasztani két bakra, és rögzíteni pillanatszorítókkal. Majd középről a végek felé a slicceket egyenként fokozatosan összehúzatni. Ajánlott ráérősen több kávé elfogyasztása és kutyasétáltatás közbeiktatásával haladni. Meghálálja… (a kutya is). Következő mozzanatunk a belső peremlécek felragasztása. Mivel mind élre, mind lapra hajtanunk kell közben a lécet, célszerű lapra két darabból megoldani. Végeknél 20–30 cm túllógatás a kenu tényleges összecsukásánál segítségünkre lesz. A perem külső oldalára a sliccek tehermentesítésére puhább fából, pl. hársból kis faszeleteket javallt felragasztani (ezt később levágjuk), különben a hevederek

G รก L At t I l A 39

40 m É Z e S PÁl

VízenJárók

K e N U ÉP ít É S H á Z I L aG 41

42 K e N U ÉP ít ÉS H á Z I L aG

m É Z e S PÁ l 43 ereje nagyobb lesz a peremlécnél és törésekkel számolhatsz. És most jön az igazi móka: egyenletesen eloszlatva az összes kenus ismerősöd kenurögzítő hevederét elkezded apránként megerőszakolni a még csak fantáziádban szereplő kenudat. Itt sem kell kapkodni… az idő szép, egyenletes formát terem jeligére. Érezni, mikor szabad tovább lépned a húzással. A szegélylécek túllógó végeit ék alakban bemetszve, összecsiszolva záródik az alakzat. Ha minden simán ment, középen a legszélesebb pontod 88 cm, ugyanitt a perem 86 cm távolságot ad ki. No, itt kezdesz vigyorogni igazán, hiszen kezd kirajzolódni az, amiben meghódítanád a vizet. Ennek örömére ragasszad össze még az orrokat és rögzítsd kívülről barna szalaggal. Belülre a végeken telített gyantás erősítés és roving pászma kerül, majd több réteg karbon/kevlár gallér javallt. Ez az a pillanat, mikor a gyorskötözőket eltávolíthatod és belül laminálj erősítést helyükre. Ha ezek megkötöttek, fordítsd meg az óriás „fateknőst” és nézz végig rajta. Látható, hogy bizony a slicceknél vannak kis törések az ívben. Ragadj szalagcsiszoló gépet és ﬁnoman tompítsd ezt. Jól érzékelhető, mikor mennyit kaptál

le, a rétegelt lemez mutatja. Majd fújd ki a réseket kívülről kompresszorral és telített gyantával tüntessed el ezeket. Ugyan az eredeti tervben nem szerepelt, de jobbnak láttam két légzsákot kialakítani. Ez több célt képvisel: egyrészt légzsák, másrészt merevít és esetleges borulás után maradéktalanul kiönthető a nem kívánt víz. Innentől a külső/belső laminálás szabadon választható gyakorlat annak függvényében, hol szeretnéd használni a kenudat. Tavon, sérülésmentes terepen bőven elegendő egyegy réteg vékony üvegszövet (163–170 gr körüli). Amennyiben várható, hogy a változatos mederviszonyok kikezdik szeretett alfelünket, célszerű erősebb anyagban és rétegrendben gondolkodni. Esetemben a Rába néha minden igyekezetem ellenére okoz meglepetéseket, ezért kívülről 170 gr-os karbon/kevlár atlasz szövésű borítást és arra 163 gr-os reptechnikai minősítésű üvegszövetet lamináltam. A külső végeknél több, szintén fogyatkozó, nyakkendő formátumú erősítést célszerű felhordani. Belül a padozat egy réteg 163 gr-os üvegszövetet, majd egy teljes belső borítást kapott. Itt jön egy kis fekete-leves: kívül belül ﬁnoman átcsiszoljuk a laminált

VízenJárók

44 CI vI LMUNK A

VízenJárók

K e N U ÉP ít É S H á Z I L aG 45

46 CI vI LMUNK A

m É Z e S PÁ l 47

VízenJárók

48 m É Z e S PÁl felületeket és UV álló gyantával többször vékonyan átvonjuk. Ez erősen javasolt, ugyanis a nap megzabálja a laminátumot és bebarnul a rétegelt lemezünk is, ha nem védjuk meg. Amennyiben közben nagyon unatkoznánk, vagy nem tudnánk, mi legyen a következő munkafolyamat, csapoljuk öszsze a két ülés kereteit, faragjunk egy középső hordfát és ne feledjük el a végekre a markolatokat sem kialakítani. Nejem tanácsára olívzöld hevedert feszítettem a keretekre többszöri lakkozás után. Ülések magasságát próbáltam úgy beállítani, hogy a számomra stabilitást, és emellett azért kellő komfortérzetet is nyújtson. Ez állítható a későbbiek során. Tapasztalataim az eddigi lapátolások alapján:

szóló kenuzásnál első ülésről „visszafelé” megélezve, vagy térdelve középpont mögül a legélvezetesebb. Nem egy gyors jószág, de oda lehet rakni, ahova szeretnéd. Kettes lapátolásnál is kellemesen stabil, szerintem 200–220 kg összterhelésig nagyon jó, felette próbálja… aki akarja. Hogy anyagilag érdemes-e? Amennyiben tényleg jó minőségű alapanyagokból dolgozol, akkor bizony eléred, vagy meg is haladod egy átlagos árfekvésű új poliészter kenu árát. De egyről biztosíthatlak: abban soha nem fogod azt érezni: ezt én készítettem és irigy vagyok magamra minden egyes percért, amit a vízen tölthetek benne. Ha van lehetőséged, helyed, időd, stb… ne gondolkozz, vágj bele.

Ezúton is köszönöm Stefan Ordelt úrnak (Flo-mo), hogy ennek a kiváló adottságú kenunak a tervrajzát ingyen közzé tette!

VízenJárók

K e N U ÉP ít É S H á Z I L aG 49

50 K e N U ÉP ít ÉS H á Z I L aG

VízenJárók

m É Z e S PÁ l 51

B a R N a G yöR G y 55

No, de ne rohanjunk ennyire előre. Pompás lenne, ha az előbbi mondat kimondására szánt idő alatt ott teremhetnénk, de sajnos a valóság még nem ez, úgyhogy az E77-es főútvonalat követve Krakkóban töltöttünk egy éjszakát. Szállásunk, a már megszokott Clepardia kemping, a város északi részén fekszik, így másnap nem kell átszelni a reggeli várost. A hely egy zsúfolt, városi tranzitkemping sok lakóautóval, ezek között kell sátrazni. Ugyanakkor mindennel felszerelt, amivel kényelmessé lehet tenni a sátrazást is. Korán érkezve, 3,8 zlotys vonaljegyet

A Visztula Krakkónál

A krakkói királyi palota, a Wawel

Ott sem fáztunk

Idén a legnagyobb nyári kánikulában indultunk el az ezer kilométeres útra, melynek végén a buszos utazás minden nyűgét és fáradtságát feledtető Mazuritóvidék időtlen nyugalma várta a maroknyi lelkes túrázót.

56 TÚR aBESZ ÁMO lÓ

Reggel minden ﬂottul indult, mindenki pontos volt. Kiﬁzettük a fejenként 40 aranyat és nekivágtunk az út hosszabb felének. A szállásunk Babięta (babjenta) falucska szélén, természetesen a víz mellett volt, ahova a Radom-Grójec-Warsó-Maków Mazowiecki-OstrołękaSpychowo útvonalon jutottunk el. Az utakat a szórvány települések, tanyacsoportok miatt itt ellepik a hatvanas táblák, valamint gőzerővel folyik a Krakkó-Varsó autópálya építése, így szükség volt a teljes napra az odajutáshoz. Vasárnap, az esti szürkület kezdetén közeledtünk a tóvidékhez, ahonnan a keskeny utakon végeláthatatlan sorokban araszoltak a haza igyekvő víkendezők.

Városi kemping (Krakkó)

Placki

használva bebuszoztunk a belvárosba. (A zloty jelentése: arany. 1 zloty – kb. 70 Ft.) Itt több helyen igazi fesztivál- és vásári hangulat fogadott minket. Este hét körül még mindig közel harminc fok volt, így jól esett egy korsó remek lengyel sör 6 zlotyért. A főtéren (Rynek Główny) ugyanezt 10-ért tehettük volna meg. Közben egy idősebb csapattárs a beatkorszak derekán itt átélt élményeit hallgattuk. Klubokról, lengyel lányokról, szabad gondolkodásról mesélt. Nem hagytuk ki a pirogot és a plackit (lepcsánka, tócsni, cicege stb.) sem. Nagyon éheztünk az új ízekre, itt megkaptuk.

m a Z U R I M ES EO R S Z ÁG 57

Épül a Krakkó-Varsó autópálya

A jég munkája nyomán keletkezett északkelet lengyelországi tóvidék a maga 52.000 négyzetkilométerével rengeteg turistát vonz. Gyalogos, kerékpáros, lovas, kajak-kenu és vitorlás útvonalak hálózzák be a területet. Mindehhez adottak a legkülönbözőbb szálláshelyek, éttermek, kölcsönzők és pontos, részletes térképek. A nomád táborhelyektől a városi wellness marináig mindenki talál kedvére valót. A kiépített táborhelyek, kempingek, amiket használtunk, mind víz mellett vannak eldugva, távol minden zajtól. Gyalult földes utak vezetnek hozzájuk, olykor hosszú-hosszú kilométereken át, fenyves,

A Visztulában több az ember, mint a víz

A babiętai PTTK táborhely

VízenJárók

58 B a R N a GyöR Gy

Vízreszálló hely Sorkwitynél

VízenJárók

T Ú R a BES ZÁM O lÓ 59

tarkított hangulatát. Kivételek persze mindig vannak. Házaink és a főépület egy keleti lankán néztek a vízre, kiváló díszletéül szolgálva a reggeli futás utáni mártózásoknak. Itt töltött öt napunk során a Sorkwitytől Kamieńig közel száz kilométerét jártuk be ennek a lankás domboktól hullámzó vidéknek. Utunk valójában a keskeny és sekély Krutynia folyó által összekötött kisebb-nagyobb tavak láncolatán vezetett végig, melyek között legnagyobb (8,4 km2) és legmélyebb (61 m) a Mokre-tó. Összehasonlításként a tóvidék és egyben Lengyelország legnagyobb tava, a Śniardwy-tó 113,8 km2, a magyar tenger 594 km2.

A kevés part menti büfé egyikénél

Bár nem talicska, mégis helyenként tolni kellett

Ahogy mondani szokás: Elfogadnám!

nyíres sűrű erdőkön keresztül. A végtelennek tűnő zötykölődés és pornyelés után egyszer csak elénk ugorhat például egy tisztességes kemping faházakkal, étteremmel, vitorláskikötővel. Első négy éjszakánkat a PTTK (kb. Lengyel Természetbarát Szövetség) babiętai táborhelyén kétszemélyes faházakban töltöttük. Ezek a barátságos PTTK táborhelyek végigkísérik a Zyndaki és Ruciane-Nida között húzódó 115 kilométeres, népszerű vízi túraútvonalat. Üzemeltetői többnyire nem fejlesztik a kempingeket, így aki ide jön, átélheti az úttörőtáborok nyikorgó faházas, „Itt jártam!” feliratokkal

60 m a Z U R I MESE OR SZÁG

B a R N a GyöR Gy 61

A csapadékhiány jól látható volt a partvonalon és érezhető a kis folyómedrekben, amikor a fenék köveit kerülgetve kellett húzni-vonni a kenukat. A tavakat helyenként zsilipek választják el, ahol elkerülhetetlen az átemelés. Települések közelében erre külön „szolgáltató ágazat” épült kétkerekű tákolmányokkal és a ﬁzetséget váró gyerekekkel, idősebbekkel. A nagy forgalmú szakaszokon, főként Krutyń és Iznota között szinte ellepik a vizet a szokatlan formájú, lapos fenekű, színes, bérelt kompozit kajakok, melyek kötelező tartozéka a szögletes ülő- és hátpárna, valamint a pohártartó. Az ezekben közlekedők

Rutinos kajakos (Attila) napvitorlával

– akik a kenut is kajaklapáttal hajtják – furán néznek a túrakenus csoportra. A kánikula alábbhagyott és igazán kellemes időben eveztük végig a heti távot. Ha feltámadt a szél, bármerre mentünk, mindig szembe fújt. Néha azért engedett egy rövid potya vitorlázást evezőhöz szorított ponyvánkkal. A nagy tavakkal ellentétben a kisebbeken nincs viharjelzés és vízimentő-szolgálat, így a parthoz közel, együtt maradva biztonságos a haladás. A gyéren lakott vidéken evezve olykor a felfedezés izgalma keríti hatalmába az embert. Egy háborítatlan partszakaszon vagy kis szigeten kikötve úgy

Cincér koma

VízenJárók

62 B a R N a GyöR Gy

Az esti főzés nem maradhatott el

VízenJárók

utánját és örülünk, hogy még itt lehetünk pár napig. Nem sejtettük, hogy hamarosan partra lépünk a Szerelem Szigetén, ahol egy éjszakát bárki díjmentesen eltölthet, feltéve, ha visz onnan magával egy kis szemetet akár a sajátja, akár nem. A tavak színe más és más.Az opálosan sárgától a mély kékes-zöldön át a feketéig változik. A szélcsendes időkben a víz fürdésre csábított, így ennek gyakran szerét is ejtettük. A babiętai négy és az uktai két éjszaka ára a mindennapi kenupakolás volt. Legtöbbször kettő is, viszont a nap végi számvetés ezt mindig feledtette.

A malom most átemelést jelentett

érezzük, hogy mi jártunk itt először. Több magán táborhelybe is belebotlottunk. Az egyik ilyen kiszállónál Tadeusz (tadeus), az idős tulajdonos, szívélyesen marasztal. A csapat kopott orosz nyelvtudással kommunikál, de a gesztusok és az arcok többet mondanak. Tadeusz azt is elmondja a szemközti szigetre mutatva, hogy az is az övé, ott is lehet aludni. Ha kell, kis köteles komppal viszi át a turistákat a minden komforttól mentes helyre. A táborhelyeken alku függvényében akár 20 zlotyra is le lehet menni éjszakánként és fejenként. Közben a mólóról nézzük a víz és a fenyves lankák nyugtató egymás-

Vitorlával a Białe-tavon

m a Z U R I M ES EO R S Z ÁG 63

A Mokre-tó

64 TÚR aBESZ ÁMO lÓ

Sok túrázó=sok cég+sok kajak

A Krutynia folyó Krutyńnál

B a R N a GyöR Gy 65

Vitorlák a Bełdany-tavon

Kanyargó kis folyó, széles szeles tó, nyírfaerdő, fenyőillat, úszóláp, feneketlen mély fekete víz, bedőlt, mohos fatörzsek, a lassú áramlásban hullámzó vízinövények, madarak, a Bełdany-tó fehér vitorlái, a húzás hangtalansága, békés táborhelyek, csend. Uktából szombat reggel indultunk haza. A hely érdekessége, hogy előző nap itt avatták fel a Krutyń és Pisz (pis) közötti vízi zarándokutat annak tiszteletére, hogy Karol Wojtyla 1957-ben 26 fiatal társaságában szintén végigkajakozta a folyót egészen Sorkwitytől, ahol hétfőn mi is vízre szálltunk.

Árva várát hazafelé is megcsodáltuk

VízenJárók

66 m a Z U R I MESE OR SZÁG

Átemelés

VízenJárók

B a R N a GyöR Gy 67 Szombaton ismét Krakkó. Későn érkeztünk, a városnézés elmaradt. Nem kempingben, hanem egy egyetemi szállóban töltöttük az éjszakát 40 aranyért. A vasárnap reggel hűvösen fogadott. A hőmérséklet nap közben éppen a fele volt az egy héttel ezelőttinek. Esett. A hazaúton Donovalyban még ettünk egy sztrapacskát és kora este épségben megérkeztünk. A csapat tagjai vidám társasággá kovácsolódtak az egy hét alatt. Nehezen ment a búcsúzás, de közben már a jövő évi közös túrát tervezgették. Te hogy állsz a tervekkel?

Egy világjáró Żukkal is találkoztunk (három egész sebességfokozat)

A csapat

Értettem, kész (IRF)

68 TUDá StÁR

K e L e At tI lA 69 Síkvízen csak a távolság és tárgyak takarása miatt, vadvízen és tengeren pedig a víz erős hangja miatt is korlátozottak a kommunikációs lehetőségek. A túrázó nem megbízható kommunikációs csatorna, emiatt ezeket a jelzéseket a síkvízi túravezetőknek is érdemes ismerni és használni. A több eltérő, esetenként egymásnak ellentmondó jelzések miatt javasolt a nemzetközi Rafting Szövetség által ajánlott jelzésrendszer használata, síkvízen is. A jegyzet kiegészítve elterjedt nemzetközi kézjelekkel, amik nem mondanak ellent az IRF jelzéseinek.

Én

A jelenleg hatályos IRF (Nemzetközi Rafting Szövetség) jelzésrendszerben a „Minden OK.” és „Utolsó hajó./Vége.” jel máshogy van. Az ábrán a régi jel van, mivel ezt ismerik és használják inkább jelenleg még. Az ábra nem tartalmaz minden IRF jelet és az ábrán nem csak IRF jelek vannak. A Nemzetközi Rafting Szövetség (IRF) teljes, aktuális és szabványos jelrendszere letölthető itt: http://internationalrafting.com/wp-content/uploads/2010/03/IRF-river-signals-2010-V1.pdf

VízenJárók

70 K e L e At tIlA

Henger

Megnéz

Arra menj

Húzz bele!

T UDá S tÁR 71

Állj meg!

Felém gyere!

Vége utolsó hajó

Sípjel (IRF)

VízenJárók

72 TUDรก Stร R

Vรกrj!

Minden OK!

Nem, รกllj meg azonnal!

K e L e At tI lA 73

Elúszott evező

Elúszott evező, arra!

Úszó ember

Úszó emberek száma

VízenJárók

74 K e L e At tIlA

Úszó ember nem látható

Biztosítás szükséges

Utolsó hajó

Elsősegély szükséges

T UDá S tÁR 75

Elsősegély szükséges

Pumpa

Dobózsák, kötél

VízenJárók

76 TUDá StÁR

Helikopter

Beszorult ember

Karabíner

Minden OK

K e L e At tI lA 77

Minden OK

Felborult hajó

Feltapadt vagy beszorult hajó

Parancs törölve

VízenJárók

78 K É Z J ElEK

Limány

Kő

Boof

T UDá S tÁR 79

SÍPJELEK 1 SÍPJEL

ÁLLJ VAGY FIGYELEM!

2 SÍPJEL

LEFELÉ!

3 SÍPJEL

FELFELÉ!

3 SÍPJEL ISMÉTELGETVE

SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGEM!

VízenJárók

80 K É Z J ElEK

Kommunikáció a vízen: a legfontosabb sípjelek és kézjelek összefoglaló táblázata.

VízenJárók

Vidra kajak-kenu bolt Vidra póló bolt Vidra snowboard bolt Telefon: Ati +3630/216-4668 • Detti +3630/238-5600 • E-mail: info@vidra-vizitura.hu Bolt és iroda: 8800 Nagykanizsa, Fő út 23. • Postai cím: Vidra Vízitúra, 8883 Rigyác, Valéria u. 5. Nyitva tartás: hétfő – péntek: 10.00–17.00 óra Számlaszám: 11749015-20071824 Koordináták: szélesség: 46°27'41.45"N, hosszúság: 16°51'51.15"E

www.vidra-vizitura.hu www.vidra-snowboard.hu www.vidra-polo.hu

82 K L e m e N C Z H E NR IK

A Magyar Vízitúra Bajnokság Magyarország legnagyobb és legnépszerűbb, országos méretű amatőr vízitúrás versenysorozata. A bajokság 2001-ben indult egy civil kezdeményezés részeként. Napjainkban a rendezvénysorozat szervezője és fő támogatója a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az évek óta tartó sikeres fejlesztéseknek és a szövetség szakmai támogatásának köszönhetően a versenysorozat állandó 7 állomásos rendezvénnyé bővült. 2015-re az átlagos induló hajóegység elérte a százat, így valószínűleg Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé vált.

v Í ZIT Ú R a K U PA 83 A Vízitúra Kupa tulajdonképpen egy verseny-keretrendszer, melyben a szervező helyszínek egy közös és egységes szabályrendszer szerint szervezik a versenyü ket, de mindenhol a saját vízterü letü kre jellemző sajátoságokkal fűszerezik az eseményeket. A helyszíneken a versenyzők egységes és magas szinvonalú szolgáltatásokkal és rendezéssel találkozhatnak, így kialakult egy komoly, kb. 100 főből álló állandó „mag”, amely helyszínről helyszínre vándorolva kü zd egymással, míg a maradék rajhoz álló mezőny a helyszíni szervezés következtében a környékről érkezik, illetve kipróbálás szintjén egy-egy fordulón jelenik meg. A Vízitúra Kupa versenyzői rendkívü l széles spektrumban, gyakorlatilag minden korosztályt és versenyzői-sportolói identitást képviselnek. Rendkívü l népszerű a versenysorozat verseny része a profi masters versenyzők, kajak-kenu egyesü letek versenyzői és edzői körében, mindezek mellett egy markáns, profi versenymúlttal nem rendelkező csoport is kialakult, akik maguknak edzenek, saját tervezésű hajókkal járják a vesenyeket és mára komoly konkurenciát jelentenek a profi versenyzőknek.

Életkor megoszlást tekintve nagy a szórás, az egészen ﬁatal gyerekversenyzőtől a 82 éves korú! vízitúrázóig minden életkor megfordul a versenyeken. A nemzetiségi megoszlást tekintve a rajthoz állók nagy része magyar, ám végig kíséri a versenysorozatot több román egyesü let versenyzője, ezen kívü l Cseh, Osztrák, Szlovák és Német versenyzők is megjelennek a helyszíneken. Újdonságként jelent meg 2015-ben a Friss Túrázó kategória mely a kezdő, bátortalan vagy kevésbbé felkészü lt vízitúrázókat kívánta megszólítani, azért, hogy a szurkolás helyett inkább egy rövidebb távon, egyszerűbb pályán, de szálljanak vízre és vegyenek részt Ők is a versenyeken. Az új kategória óriási sikert aratott, átlagosan 20-25%-al növelte meg a helyszínenként rajthoz állók számát. A FrissTúrázó kategória az éves tapasztalat szerint az „újakat” vonzotta, családok, baráti társaságok neveztek, akik a hosszabb és nehezebb távon nem indultak volna az eredménytelen szereplés víziója miatt. Az átnevező kevés volt, így véleményem szerint a FrissTúrázó egységek számával jelentősen növekedett idén a VTK létszáma. Ez 2015-ben 28%-os növekedést jelentett, ami elégedettségre adhat okot.

Résztvevők számának alakulása a vesenysoRozat állomásain HELYSZÍN

KATEGÓRIA

FRISS TÚRÁZÓ

RÉSZTVEVŐ

Leányfalu

106

219

Szanazug

143

101

202

Szigetszentmiklós

137

Ráckeve

195

Tokaj

128

Dunakiliti

177

ÖSSZESEN

560

159

1201

Rába

84 vÍ ZI TÚR aK UPA

Hely 1

Hely

C1 Lakner Zita

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Tisza Dávid

Vidacs Damian

Körmendi László

Gulyás István

K L e m e N C Z H E NR I K 85

Hely 1

K2 Belecciu Mihai Herbei Dan Cernescu Marius

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

VízenJárók

86 K L e m e N C Z H E NR IK

Hely

SEAK-F1

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Turi Attila

Bacsa György

Benke Kálmán

Teller Gábor

id. Szomorjai Ferenc

DNF

Katona Gábor

v Í ZIT Ú R a K U PA 87

Hely

SEAK-N1

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Regele Barbara

Góhér Tímea

VízenJárók

88 vÍ ZI TÚR aK UPA

Hely

TC-3

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Jakab Gábor Jakab Péter Úri Tamás

Lillik Zoltán, Sánta Tamás Horváth Attila, Aipli Sándor Várnai Szabolcs Sárkány Sándor

Mészáros Bence Kiss Bence, Kiss Péter Ciszmár Orsolya

Csákó István Balczer Márton, Alberti Péter, Fodor Bence

VízenJárók

K L e m e N C Z H E NR I K 89

Hely 1 2 3

TC-F2 Pataki András, Farkas Péter Tóth Péter Árpád Iványi Zoltán Kakas Tamás Pobori Krisztián

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Szabó Attila, Foki Vilmos Sándor Dániel

Angyal Henrik Balogh Gábor Major Kálmán

Pétervári Pál Süvegh László

Tóth János, Ódor Csaba Erényi Béla

Denke Sándor Foki Vilmos, Jónás Zoltán

Fekete Gábor Neumann Gergő Nagy Péter, Sághy Attila Ramada Péter Markovics Zoltán

90 K L e m e N C Z H E NR IK

Hely

TC-4

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Polgár Ferenc Juhász Andrea Virág Attila, Fábián Gergő Iványi Zoltán, Kiss Csaba

Adolf Balázs, Gallai Márk Lenchés Ádám Horváth Márton

Kovács Balázs, Vígh Géza i. Metzger Tibor Pallag György, Csapó Balázs Gyömbér Zsolt dr. Horváth Tibor Metzger Tibor

Horváth János Deák Csaba, Bézi Ferenc Krisztián Gergő

Boros Zsuzsanna Fehér Gabriella Szomor Julianna Szikora Tibor Rapcsák László

v Í ZIT Ú R a K U PA 91

Hely

TC-V2

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Pásztor Gyula, Pásztorné Kovács Joli

Faltusz Róbert Kószás Estilla

Koch Marianne Judith Rozgonyi László

Aipliné Tóth Ilona Aipli Sándor

Varga Béla Hargitai Katalin

Szatmári József Salzer Tünde

VízenJárók

92 vÍ ZI TÚR aK UPA

Hely

TK-F1-50–

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Nemeth Geiza

Molnár Rajmond

Sebastian Iovanel

Tamas Marcel

Rácz Miklós

Potondi László

VízenJárók

K L e m e N C Z H E NR I K 93

Hely

TC-V2

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Bodovics Gábor Metzger Péter

Horák Attila Kovács József

Sándor Tamás Fehér László

Belecciu Mihai Cernescu Marius

Geönczeöl Gáspár Geönczeöl Péter

Breining Péter Geiszler Tamás

94 K L e m e N C Z H E NR IK

Hely

TK-F1-50+

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Kristóf Tibor

Neumann Gergőv

Herbei Dan

Kalocsai Sándorr

Dóra Sebestyén

Vince Róbert

Szecsődi András

v Í ZIT Ú R a K U PA 95

Hely 1

TK-N1-50+ Pozsonyi Gabriella

TK-N2 Fekete Csenge Angyal Villő

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

VízenJárók

96 vÍ ZI TÚR aK UPA

Hely 1

TK-N1-50– Angyal Brigitta

VízenJárók

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

K L e m e N C Z H E NR I K 97

Hely

TC-V2

Leányfalu

Szanazug

Rába

Miklós

Ráckeve

Tokaj

Kiliti

Pont

Nagy Fanni Nagy Árpád

Fekete Melinda Fekete István

Kolb Tamás Budaházy Eszter

Vajda Máté Csaba Szabó Veronika

Fekete Zsóﬁa Rácz Dominik Jászai Kornél

98 TUDá StÁR

– Tudsz eszkimózni? – Igen, tudok! Nem olyan bonyolult, kell hozzá mindenekelőtt egy jó csapat, egy uszoda, és egy kis gyakorlás… ha gondolod, belevághatsz, Te is.

TÓT H JÓ Z S E F 99 Csöng a MoBIloM… autoMatIkusan felveszeM, Igen tessék... közBen az aBlakhoz Ballagok és vágyakozoM a kIntI szépIdőre… hogy MI? eszkIMó forduló oktatása? kőszegen az uszodáBan … és az IsMerős hang sorolja Is a részleteket, és kérdI, érdekel-e a dolog. feltétlenül! – heBegeM – és Még neM tudoM, fog-e ütköznI valaMIvel a Megadott Időpont, de akárMIvel Is, leMondoM. ott kell lenneM kőszegen!

És felidéződik Baja, a Sugovica partja, ahol egy túrán először ültem vadvízi kajakba. Sokáig méregettem, úgy tűnt, borulékony. Soha nem ültem még hasonlóban sem, láttam többen nézegetik, de senki sem meri megkockáztatni a közröhögést. Eközben foszlányaiban hallom, mennek a sztorik, hogy ki, hogyan,mikor, hol borult, mert … és éppen megúszta, mert ha nem úgy és ott, akkor hát igen… Pihentünk, kint voltunk a Dunán, a csapat nem igen ismeri egymást, jobb híján mennek a sztorik. Nagy levegő, egy életem, egy halálom, legalább lesz egy újabb sztori a csapatnak, odaléptem: – Ha nem gond, kipróbálhatnám a kajakodat? – Vidd, csak vigyázz vele, borulékony. – Enyhe röhej és kíváncsi tekintetek pásztájában vonulok a kajakhoz. Kenuban szocializálódtam, nem is igen ültem

VízenJárók

100 TÓT H J ÓZSEF

kajakban, de azt tudom, mi sem egyszerűbb, mint rögtön a beszállásnál beborulni. Ráadásul utálom, ha mindenki engem néz. Zavarban vagyok rendesen, de pókerarccal igyekszem palástolni. Még a parton beleülök, lábtámasz jó, lapát a kézbe, és a lapos, homokos parton könnyedén belököm magam. Mondhatnám, mint a nagyok. Királyság!!! Deréktól lefelé megszűntem létezni. A hajó testemmé lett, kényelmes volt és kezes. Borulásról szó sem volt, egymásra találtunk. Úgy szálltam ki, hogy egy ilyen nekem kell!

VízenJárók

Ennek már hány éve, nem is tudom, több, mint 10. Ma már van 3 ilyen hajóm, a ﬁaim is rákaptak. Az ember már csak olyan, hogy szereti tökélyre vinni azt, amit elkezdett. Gyakorlás, youtube videók, gyakorlás, belendülés, borulás, oldaltámasz, élezés… Nyári túrák ﬁaimmal, másokkal, a Rábán, Dunán, tengeren, Ausztriában. Minden percét élveztem, de az a bizonyos eszkimó forduló nem akart sosem összejönni. A szezonzárás mindig olyan keserédes volt. Jó volt, nagyon jó, de jobb lett volna, ha most sikerül. A sokadik szezon

T UDá S tÁR 101

után már nem mondtam, hogy majd jövőre biztos sikerülni fog. Annyira nem, hogy az évek alatt már meg is ideologizáltam, nagyon merev a csípőm, nem is csoda, hogy ez nem megy. Megy a többi, és az jó, annak is lehet örülni. Annyira elfogadtam ezt, hogy csak akkor volt egy kicsit keserű, amikor egyszer-egyszer valaki felfedezte a tető alá betett hajókat, és jött a forgatókönyv: „Jé, az mi? Vadvízi kajak? Neked ilyen is van? Nahát?” Illett megmutatni, könnyedén levettem, lelkendezett neki, a bátrabbak bele is ültek – És milyen, és hol

szoktál, és mennyire veszélyes, és borulékony? – És az elmaradhatatlan kérdés a végén: „te tudsz ezzel olyat csinálni, hogy amikor beleborulsz, akkor visszaállsz, mint a keljfeljancsi? Hogy is hívják? Ja tényleg, eszkimó forduló.” – Nem, sajnos nem tudok – sóhaj –, tudod túl merev a csípőm, és ehhez jó hajlékony csípő kell, és az egyébként sem olyan egyszerű, hogy… Mikor mentem Kőszegre az uszodába – a kocsi tetején a patyolat tiszta kajakommal –, még a kezem is izzadt a volánon. Kell ez nekem? Biztos sok ﬁatal

102 TÓT H J ÓZSEF

kisportolt titán lesz ott. Osztják majd az észt, hülyülnek. És persze eszkimóznak, mint a gép. Legfeljebb papának szólítanak, elvégre az apjuk lehetnék, de adok magamnak még egy esélyt. A medencében csupa korombéli „titán” fogadott. Néhányan aztán körbevettek, magyarázták, mutatták, és újra és újra magyarázták és mutatták, és próbáltam, és csináltam, és… és… egyszer csak, hihetetlen! És még egyszer, és egyre jobban, egyre

VízenJárók

ﬁnomabban, és már annyira nem izomból, ott van a kritikus pont, azt elkapni, arra gyúrni! És hánytam, mint a cigánykereket… Sikerült! Sikerült, és sikerült! – És te tudsz ezzel olyat csinálni, hogy amikor beleborulsz, akkor visszaállsz, mint a keljfeljancsi? Hogy is hívják? Ja tényleg, eszkimó forduló. – Igen, tudok! Nem olyan bonyolult, kell hozzá mindenekelőtt egy jó csapat, egy uszoda, és egy kis gyakorlás… Te is belevághatsz, ha gondolod.

2016-ban a gyakorlatok időpontjai egyenlőre még nem kerültek pontosításra az uszoda vezetés kérésére. A szombathelyi uszoda felújítási munkálatai miatt a kőszegi uszoda foglaltsága is jelentősen megnövekedett. az uszodavezető ígérete szerint januárban a foglatságok függvényében próbálkozik nekünk helyet szorítani. Addig mindenki elevenítse fel a tavaly begyakoroltakat!

Hamarosan találkozunk!

104 LŐ R I N C Z EN DRE

Idén ismételten valami aktív pihenésre vágytunk, így Gizke már a tél folyamán elkezdett szervezkedni ebben az ügyben. Több variáció felmerült, most úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a Baraka Utazási Iroda ajánlatát, tengeri kajakkal Korzikán.

T Ú R a BES ZÁM O lÓ 105 Az utazást június közepére tűzték ki, így csütörtök este felmentünk Budapestre, mivel az indulás hajnali 4.00-re volt tervezve. Hoztuk a szokásos formánkat, így az elsők között értünk oda, a hajókat kicsit később hozták egy külön utánfutón. Mikor megérkeztek túravezetőink is – Norbi és Zoli – elfoglalhattuk helyeinket, majd rövid névsorolvasás után már indultunk is. Sok megállót nem terveztünk, így az italfogyasztásunkat mérsékelni volt célszerű. Az utazás viszonylag eseménytelenül telt, Magyarország- Szlovénia-Olaszország autópályáin robogtunk végig Savonáig. Kora este érkeztünk meg, rövid várakozás után buszunk felhajthatott a kompra, mi pedig gyalogosan fedeztük fel. A komp elég méretes jószág, vagy 9 fedélzettel, ebből 3-on csak járművek voltak. Kabint nem rendeltünk, mivel itt az a szokás, hogy mindenki ott vackolja be magát, ahol tudja, mi egy bárban találtunk ideális helyet. Az éjszakát a nyílt vízen töltöttük, ezt ki jobban, ki kevésbé tűrte.

Háttérben a komp

Szárazföldi és vízi járművek

106 KoRZIK aK A J AK K Al

Corte

Hajnali 4 órakor felébredtem, hogy nem ring a komp. A fedélzeten láttam, hogy a sziget közelében állunk, és reggel 6 óráig nem is mozdultunk, amikor végre behajózhattunk Bastia kikötőjébe. Ismételten rövid várakozás következett, mire a busz ki tudott jönni a hajóból, majd egyből a sziget közepe felé vettük az irányt. Első célpontunk Corte városka volt. Itt a város és vár nézése szerepelt a programban, de utóbbit csak kívülről szemlélhettük meg, mivel a múzeum még nem nyitott ki. Maga a város kárpótolt minket, ódon házaival, hangulatos kis utcáival és kocsmáival. Természetesen azonnal igyekeztünk beilleszkedni, és kiültünk az utcára sörözni.

Eljött a tovább indulás ideje, következő célunk még mindig nem a tenger, hanem az Angol vízesés nevezetű természeti attrakció. Itt egy rövid túra várt minket a hegyek között.

Ha már itt ez a szokás, nem akartunk kilógni a sorból

LŐ R I N C Z E N D R E 107 A vízesés egyébként kedvelt túrahely, elég sokféle nemzetiséggel találkoztunk jövet-menet. A vízesésnél több szinten és elég hosszan jut le a víz a völgybe, közben kisebb tavakat, fél barlangokat alakítva ki. Sajnos sokáig nem gyönyörködhettünk benne, mert egy nagy zápor visszazavart minket a buszhoz. Igazi zápor volt, szinte percek alatt eredt meg, és amilyen gyorsan jött, úgy is ment.

drága korzikai barátaink a Balaton parton, ahol nem csak beszélgetnek este tíz után. Utazásunknak ez volt a második napja, most már nagyon vártuk, hogy végre a kajakok is lekerüljenek az utánfutóról. Harmadik nap végre elérkezett az ideje, hogy vízre tegyük a kajakokat. A Chiuni-öbölbe szállítottak minket, és a homokos parton rövid eligazítást tartottak a kajakozásról és a túrák menetéről.

Az eső miatt maradt szabadidőnk, ezért a szállásunk elfoglalása előtt még egy kis strandolásra is jutott időnk. Mikor mindenki kipancsolta magát, elindultunk Cargése-be, ahol elfoglaltuk apartmanjainkat, és délután már szabadprogram keretében ismerkedhettünk a kis városkával. Este összegyűltünk egy kis játékokkal és borozgatással színesített ismerkedési estre, aminek házigazdánk 10-órakor vetett véget, felszólítva a kis csapatot, hogy most már ne zajongjunk. Nem tudom, mit szólnának

VízenJárók

108 T Ú R a BE SZÁMOlÓ

Felszerelés kiosztása és kajakok kiválasztása után (egyébként tök egyforma volt mind, és vadiúj) végre vízre szállhattunk. A tenger gyönyörű, és valószerűtlenül kékes zöld volt, tisztára mint a természetﬁlmekben. A tenger minimálisan hullámzott, de a csapat fele még nem ült kajakban, így lassan haladtunk a bemelegítő evezésünkön. A kajakok egyébként nagyon stabilak és jól irányíthatóak voltak. Az első pihenőt Cargése kikötőjénél tartottuk. Túravezetőink elégedettek lehettek, mivel senki nem borult. Miután mindenki kipihente magát, ismét vízre szálltunk, és a pár km-re lévő öbölbe eveztünk. Itt terveztük a kiszállást. A part homokos volt, de sziklák választottak el két strandrészt. Voltak hullámok az elsőnek kijelölt partszakaszon, páran itt kikötöttek, de aztán túravezetőink felülírták, és az öböl eldugottabb részén szállt ki a csapat nagyobbik része. Egy rövid strandolás után felpakoltuk a hajóinkat, és viszszautaztunk szállásunkra. A negyedik napot a Portói öbölben kezdtük, így reggel ismét buszra szálltunk. Az öböl felé még megcsodálhattuk a vörös sziklákat, és Korzika egyik jellegzetességét, a sziklát, amiben egy szív forma alakult ki. Innen nem messze van egy kis kávézó, ahol megálltunk, és gyönyörű kilátás mellett elfogyasztottuk kávéinkat, majd folytattuk utunkat. Az öbölbe megérkezve a hajókikötőben raktuk vízre a hajókat, és innen indultunk a túránkra.

VízenJárók

A tenger megint nagyon szép türkiz színű volt, mellettünk hatalmas sziklák, és apróbb barlangok sorakoztak. A pihenőt egy elhagyott öbölben tartottuk. Az élelmesebbje tárazott magának sört, így nekünk a szendvics mellé az is jutott. A terv szerint még tovább haladtunk volna a félsziget csúcsa felé, de a hullámok ismét közbe szóltak, így a túravezetőink visszafelé irányítottak minket. A késő délutánt strandolással ütöttük el, illetve Lacival elkértük a túravezetők egyszemélyes kajakjait, és kicsit kimentünk a hullámokra. Késő délután indultunk vissza szálláshelyünkre, útközben megcsodálhattuk a vörös sziklákat a lemenő nap fényében.

Ko RZI K aK A JA KK Al 109

Ötödik nap Ajaccio városa volt a kiindulási hely. Bár kilométerben csak 50 km a táv, az út mégis másfél órás. Ajaccioba érve egy szép homokos parton szálltunk vízre, és a tengeren kint lévő szigetek közül a legnagyobbat céloztuk meg, amin egy világító torony áll. Odafelé viszonylag eseménytelen utunk volt, bár a környezet egyáltalán nem volt ingerszegény, de ezt írásban-szóban nehéz visszaadni. Szigetre érve már volt 6-7 kajak a parton, de ők jól láthatóan hosszú távú túrára voltak berendezkedve. Kicsit irigykedve néztem őket, mert azért a nomád túra az igazi, mi a kajaktúra kényelmesebb verzióját választottuk. Itt volt egy kis szabadidőnk, hogy felderítsük a szigetet. Egészen a világítótoronyig felgyalogoltunk.

Rengeteg sirály volt, nagyon megszokták az embereket, alig repültek vagy totyogtak odébb. Jó pár ﬁókát is láttunk a csenevész bokrok között. Megbeszélt időpontra visszatértünk a partra, és viszszaindultunk a város felé. A vissza út már kalandosabbra sikeredett, mert erősödött a szél, és helyenként egész barátságos méretű hullámok jöttek. Főleg két sziget között, ahol elég trükkös volt, mert a szigetek sziklás partja megtörte az áthaladó hullámok útját, és több irányból is érkeztek. Így eshetett meg, hogy a végén haladó egyik egységnek sikerült egy szép borulást produkálnia. A hajók felépítése nem tette lehetővé, hogy helyben kiborítsák a vizet, így külön vontatásra került a hajó és legénysége.

110 LŐ R I N C Z EN DRE

Cargese látképe

Szerencsére Eszti és Gyöngyi nagyon vidáman vették a terven kívüli strandolást. Miután rendeztük sorainkat, visszatértünk kiindulási pontunkra, és kajakjainkat felraktuk az utánfutóra. Ezt követően a parton lévő genovai őrtornyot néztük meg, majd busszal bementünk Ajaccio-ba. Itt ismételten szabadprogramunk volt, aminek keretében megnéztük Napóleon szülőházát, barangoltunk a kis zegzugos utcákon, és egy alkalmas helyen dobtunk egy kis kaját is. Késő estére érkeztünk vissza szállásunkra. Hatodik nap megpihentünk. Délelőtt és kora délután szabad program volt, így volt lehetőségünk a szállásunk városkáját alaposabban felderíteni. A kora reggelt egy kis futással kezdtem, a többiek addig pihentek. Visszatértem után neki indultunk, hogy egy hangulatos kis kocsmában fogyasszuk el a reggeli kávénkat és sörünket. Innen pazar kilátás nyílt a tengerre, kikötőre, városra.

a hegy lábáig viszonylag kis szintkülönbséggel haladt, utána már erős – néhol még a kézre is szükség volt – emelkedéssel vitt tovább, egészen az őrtorony lábáig. Mikor mindenki felért a hegytetőre, bevettük az őrtornyot, és a tetejéről borozgatás közben szemléltük, hogy bukik le a nap a tengerbe. Így a beígért romantikázás is megvalósult. Az utolsó napsugaraknál sietve elindultunk lefelé, hogy a meredek hegyoldalról leérjünk, ekkor fejlámpák is előkerültek, és az utunkat már ezek fényében tettük meg a buszhoz. Ismételten egy mozgalmas nap végén, fáradtan értünk vissza. Tudtuk, hogy holnap korán indulunk, mert a sziget déli csücskére utazunk, és bár a távolság nem nagy, de az út sok időt vesz igénybe. Hetedik napon 4 órás út várt ránk, hogy Bonifaciot a tengerről közelítsük meg. A buszozást már meg-

Majd végig jártuk a városka szűk utcáit. Találtunk egy hangulatos éttermet, itt ebédeltünk meg. Ebéd után még kicsit lejártuk a bőséges ételt, majd visszatértünk a szállásra, hogy ráhangolódjunk az esti programra. Késő délután ismételten buszra szálltunk, de most a kajakok maradtak. A már ismert Portoi öböl felé indultunk, hogy a naplementét egy genovai őrtorony tetejéről láthassuk. A buszról leszállva 7 km túra várt minket. A sziklás terepen mirtusz bokrok és más kisebb-nagyobb cserjék között haladt a vékony ösvény. Az út

szoktuk, a szűk utak, és mellette a mély szakadékok már nem keltettek félelmet, így mindenki nyugodtan szundikált a hajnali utazás alatt. Túravezetőink egy rövid kávészünetet engedélyeztek az egyik kis út menti kávézóban, majd robogtunk tovább. Végre elértük a kis strandot, ahol vízre szállhattunk. Az indulás már olajozottan ment, és már evezhettünk is a csodák birodalmába. Szebbnél szebb sziklaformációk kísérték utunkat, majd egy egészen különleges szﬁnx-szerű sziklánál kötöttünk ki egy rövid pihenőre.

T Ú R a BES ZÁM O lÓ 111

Természetesen, ha már itt voltunk, fel is másztunk a sziklára, ahonnan már látható a város. Miután mindenki kipihente magát, tovább indultunk Bonifacio felé. Útközben még egy-egy kisebb barlangot-üreget megtekintettünk, de töretlenül haladtunk tovább. A város úgy nézett ki, mintha bele akarna csúszni a tengerbe. A sziklák alatt szálltunk partra, lépcsősoron jutottunk fel a városba, ahol egy kis szabadprogram keretében néztük meg a várat, egy ﬁnom ebéd kíséretében. Sajnos az idő elég rövid volt, és

a várnak csak kis részét sikerült megnéznünk, de legalább érdemes lesz visszajönni. Visszafelé ugyanazon az útvonalon haladtunk, még pár barlangot felfedeztünk. Mielőtt kikötöttünk, a szemben lévő szigeten rövid strandolásra megálltunk. Itt a szigetek között olyan sekély a víz, hogy gyalog átsétálhattunk a kikötőhelyre. Utunkat már ismételten a lemenő nap fényében kezdtük meg, késő este értünk az apartmanjainkhoz. Nyolcadik napon már egy ismert partvidéket közelítettünk meg, csak más oldalról. A végcél a Portoi

VízenJárók

112 KoRZIK aK A J AK K Al

öböl, de eleveztünk az őrtorony alatt is, amit pár nappal ezelőtt hódítottunk meg gyalogszerrel. Vízre szállásra ismételten egy homokos partszakaszt választottak túravezetőink. A csapat most már gyakorlottan hajtotta végre a vízre szállást, és indultunk ittlétünk utolsó evezésére. Másnap már sajnos indultunk vissza, gyorsan eltelt ez a pár nap, de most még barlangok, hasadékok és a Capo Rosso várt minket. A tenger már szerencsére kevésbé hullámzott, így volt lehetőségünk mindegyikbe benézni. Alig indultunk el, mikor már az őrtorony feltűnt a hegytetőn. Örömmel mutattuk azon pár embernek, akik kihagyták a gyalog-

VízenJárók

túrát, hogy merre haladtunk az ösvényeken. A sziklákat elérve már egyből egy nagyobb barlang meghódítását kezdhettük el. Innentől kezdve egyik hasadékból a másikba vándoroltunk, volt kisebb-nagyobb, volt amelyikbe csak tolatva lehetett bemenni vagy kijönni, aztán volt olyan is, amelyiknek két ki-be járata volt, és körbe lehetett menni. A sziklák formája és színe is nagyon változatos volt. Elérkeztünk a fő attrakcióhoz, a Capo Rosso nevezetű helyhez, ami egy akkora sziklakapu, hogy turistahajók mennek át rajta. Mikor odaértünk, akkor is több ilyen hajó ténfergett arra. Elszoktunk ettől, mert

LŐ R I N C Z E N D R E 113

a napokban láttunk hajókat, de általában, ahol mi jártunk, ott csend és nyugalom honolt. Rövid fotózás után továbbálltunk, hogy még pár sziklaüreget felderítsünk, majd kikötöttünk egy csendes öbölben, ahol nagy gömbölyű kövekkel terített part várt ránk. Itt elfogyasztottuk a magunkkal hozott szendvicseket, és persze a rutinosabbjának volt sör is, bár most már senki nem csodálkozott rajta, hogy nálunk már megint előkerült a kajakból valahonnan egy dobozos sör. A továbbiakban volt, aki csak lubickolt, búvárkodott, a szikláról ugrált, vagy éppen csak lustán napozott a sziklákon. Túravezetőink jelezték, hogy

indulnunk kellene, összekaptuk magunkat és továbbálltunk, hogy újabb hasadékokkal ismerkedjünk meg közelebbről. Mielőtt elértük volna a végcélunkat, kikötöttünk még egyszer egy homokos strandon, egy utolsó fürdőzésre. Nagyon kellemes hely volt, sziklákkal körülölelt part, nem is láttuk, hogy hol jöttek le a meredek sziklák között az emberek. Strandolás után tovább indultunk, és nagyon hamar megpillantottuk a már ismert Portoi öböl bejáratát. Itt már várt ránk a buszunk, és utoljára felpakoltuk rá a kajakokat. Sajnos eltelt a nyaralás, most már csak a hazaút volt vissza.

114 KoRZIK aK A J AK K Al

Kilencedik nap reggel indultunk, hogy most viszszafelé átvágjuk magunkat Korzika hegyi útjain. Egy rövid kávészüneten kívül nem álltunk meg, hogy a kompot elérjük. Sikerült időben odaérnünk, így maradt idő egy kis városnézésre is, hogy körbejárjuk Bastia belvárosát. Végül elérkezett

VízenJárók

az idő, hogy felszálljunk a kompra, és búcsút intsünk Korzikának, egyelőre. Késő estére értük el az olasz partokat, és kötött ki a hajónk. A buszunk kijárt a kompból, majd felszálltunk, és elindultunk hazafelé. Természetesen nem érhetett véget így a nyaralás, valami extra még hiányzott a végéről, így hajnali öt órakor arra ébredtünk, hogy a busz valahol az olasz autópályán megállt. Műszaki hiba! Többszöri próbálkozás után sem sikerült életet lehelni a buszba, majd jött a helyi autópálya felügyelet, majd a rendőrség is meg érkezett, és végül a vontató is. Így esett meg, hogy bonuszként alaposan megismerhettük Romans d'Isonzo városkát, és annak plázáját, ami szerencsére vasárnap lévén is nyitva volt. Délután hat óra környékén a cserebusz is megérkezett, így késő estére egy nap csúszással, de hazaértünk. Korzika nagyon szép, a tenger színei mesébe illőek. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a különleges tájakat. Nagyon jól éreztük magunkat, jó lenne ismételten ellátogatni a szigetre.

Tel.: +3620/485-9820 vargakenu@gmail.com facebook: VargaKenu

www.vargakenu.hu Kenuk, horgászcsónakok készítése rövid határidővel • • • •

Négy- és háromszemélyes kenuk több típusban Horgászcsónakok egyedi igények figyelembevételével is Fa és műanyag csónak, hajó, kenu, kajak szakszerű javítása Telepített medencék javítása

116 รกGoTaCSAB A

C I v I L M U N K A 117 GyeRmeKKoRom óTa KÖTŐdÖm a TavaKhoz, FolyóKhoz, a vÍzhez. valamI meGFoGhaTaTlan sejTelmesséGeT és eRŐT RejTeGeT mInden naGyoBB álló vaGy FolyóvÍz, amIneK a KÖzeléBen TaRTózKodom. ez az éRzés TováBB FoKozódIK, ha RámeRészKedünK és eseTleG maGUnK javáRa pRóBáljUK FoRdÍTanI a Benne RejlŐ eneRGIáT.

Néha dolgozni is kell azért… Sárikával első versenye előtt

Húgomat is belerángattam…

VízenJárók

118 F oLYÓKB ŰVölE t ÉBE N

Az első sikerek

Pózolás egy verseny másnapján

Rozmberk-i panoráma (Csehország)

VízenJárók

áG oTaCS A BA 119

Katus első túráján

Tréning a legjobbakkal

Nyári Moldva csúcsforgalom

Magyarországon is számtalan folyószakasz, ártér, és kisebb-nagyobb állóvíz ad lehetőséget akár kezdő, akár gyakorlott evezősnek, túrázónak. Hazánk természeti kincsei és népes élővilága tovább gazdagítja a vízen szerzett élményeket. Több mint 2 évtizede már, hogy barátaimmal minden évben újra és újra végigevezzük a kedvenc folyószakaszainkat. Sári lányom 10 éves elmúlt már, első igazi találkozása a vízzel egy maratoni kenuverseny volt a Rába folyón 7 évesen. Annyira tetszett neki a légkör, a lelkes társaság, hogy alig várta a következő években is a folytatást. Már 3 maratoni versenyen vett részt velem, az alapszabályokat a vízen már ismeri, nem jelent gondot nála akár napi 30-50 km megtétele egy túrakenuval. Kata lányom 7 éves, tavaly esett át a tűzkeresztségen egy lengyelországi nyári evezős hosszúhétvégén. Nála is hasonló hatást váltott ki az evezés, a többi gyerek társasága, valamint a folyó és az azt körülvevő természet varázsa. Idén már több 3-4 napos evezésen is részt vettek mindketten, más közeli országok mesés folyóin. Már a jövő nyári újabb programokat várják, azt gondolom sikerült átadnom nekik is ennek az egész sportnak, kikapcsolódásnak, családi

Kikötő a mexikói dzsungelben

120 áGoTaCSAB A időtöltésnek a bűvöletét. 4 éves kisﬁam még nem evezett velem, de a terv az, hogy jövő nyáron már együtt mindhármukat viszem el egy közös családi evezős nyaralásra. Szinte hazánk minden evezhető folyóját teszteltem már, és a környező országok legszebb vidékeit is rendszeresen látogatjuk. De volt szerencsém már kenuzni Mexikóban, a dzsungelben, kipróbálhattam a híres Zambézit Zimbabwe-ben és Törökország hegyi gyorsfolyású szakaszai is maradandó élményekkel gazdagítottak az elmúlt években. Mindenkit csak bíztatni tudok, ha még nem próbálta ki magát a vízen, hogy csatlakozzon olyan baráti, akár gyerekes társasághoz, akik rendszeresen vízre szállnak. Magyarországon és a környező országokban 500 km-ig bezárólag, több tucat kezdő, haladó szintű jól kiépített infrastruktúrával rendelkező természetes vízi lehetőséget találhatunk. Egy izgalmas és program dús nyári evezéses 4-5 nap költsége még a felszerelés kölcsönzése mellett sem jelent nagyobb kiadást, mintha a Balatonra mennénk nyaralni. Aki még nem próbálta, javaslom, hogy minél előbb tájékozódjon a lehetőségekről és mielőbb tegyen egy próbát egy kellemes késő tavaszi vagy nyári hétvégén.

Apa menjünk már tovább!!!

C I v I L M U N K A 121

Zimbabwe – A Viktória vízesés előtt 20 méterrel!

VízenJárók

124 G รก L At t Il A

T ÚR aBES ZÁM O lÓ 125

az elmúlt egy-két évben a Mosoni-duna mellett járva több helyen láttam, hogy néma csöndben zajlik a folyó rehabilitációja. nagyon kíváncsivá tett, milyen eredménye lesz a gyakorlatilag nulla médiavisszhang mellett folyó beruházásnak. kissé előreszaladva itt vizenjárók Magazin oldalán jelezzük, hogy a vízitúrizmus és bizonyára ökológia szempontból látványos előremutató változások történtek a Mosoni-dunán. az elvégzett munkáért köszönetet érdemelnek a vízügy szakemberei. Idén augusztus végére sikerült összeszerveznünk egy hétvégi kirándulást az elmúlt éveken általunk nem járt, Mosoni-duna újból megismerésére. Csapatunk létszáma 4 fő. résztvevők Családunk fiú tagjai, gyuri barátunkkal megerősítve. két napot eveztünk a rajka (118 km) – Mecsér (45 km) szakaszon.

126 TÚR aBESZ ÁMO lÓ TapaszTalaTaink: A folyón a rehabilitáció eredményeként megtöbbszöröződtek a szigetek. Kikotorták az eliszapolódott ágakat. A szélesebb medrű szakaszoknál a folyó közepére hosszú vékony mesterséges szigetek épültek, amelyek egy gyorsabb sodrású és egy tószerű ágra választják szét a folyót. A megújult/újonnan létrehozott szigetek felértékelődtek. Jó néhánynak közülük bérlője, tulajdonosa akadt. Ez abból sejthető, hogy távolról megállásra csábító helyek közül jó néhány kikötni/belépni tilos táblával fogad. Talán az egyedüli dolog volt, ami nem tetszett túránk során. Mindazonáltal a fentiek hatására a folyó a korábbiaknál határozottan gyorsabb folyású, tisztább, változatosabbá és szebbé vált.

akkor sorjában Rajkán az Aranykárász kempingnél szálltunk vízre. Nagyon szép, elegáns hely lett. Látható, hogy talán manapság már nem a vízitúrázók az elsődleges célcsoport. Ottlétünkkor épp egy esküvőre készültek. Vajon hová tűnhettek a tizenöt évvel ezelőtti időszak vízitúrázó tömegei? Halászi Party-csárda környezete és strandja még mindig gyönyörű. Sajnos a mederrendezés miatt kicsaphatták azt a nyárfát, amelyen lévő kötéllel a folyó közepéig lehetett belendülni. Halászi – Mosonmagyaróvár közötti 5 kilométeres szakaszon megszaporodnak a motorcsónakok. Gyaníthatóan az általuk előidézett gyakori konﬂiktusok miatt ez a szakasz sebesség korlátozó táblákkal sza-

Sőt a Rajka – Halászi közötti szakaszon kezdőknek talán túl gyorsan is folyik. Itt még meglehetősen kacskaringós kellően keskeny és mély, ahhoz, hogy egy bedőlt fa komoly meglepetést okozhasson. Szerencsére gondos motoros fűrészes kezek ügyelik a folyó közepének átjárhatóságát. Annak ellenére, hogy a megújult Mosoni-Duna megérdemelné, a kánikula ellenére, meghökkentően kevés vízitúrázóval találkoztunk. Egy kisebb szlovák csapattal indultunk Rajkáról, Kimlén találkoztunk egy osztrák párral, akik a Czvika kemping körül csillagtúráztak és egy kedélyes óvári csapattal, akik egy felfújható gumicsónakot vontatva vitték a felszerelésüket.

bályozott. Tapasztalatunk szerint azt senki nem tartja be, de motorcsónakosok védelmére el kell mondanunk, mindenki lassítva, igyekezett a legkisebb kellemetlenséget okozva mellettünk elhaladni. Azért örültünk neki, hogy a Halászi fölötti zátonyos rész és a Mosonmagyaróvár alatti gát határt szab terjeszkedésüknek. Mosonmagyaróvár kapcsán fontos megemlítenünk, hogy az elmúlt évben „vízi csúszda nagyhatalommá” vált. Immár három csúszda teszi lehetővé az átemelés nélküli áthajózhatóságot, a vízitúrázóknak. Ebből kettő a Malomági-Lajtán és a harmadik a Mosonmagyaróvár alatti gátnál segíti az áthaladást.

G á L At t I l A 127

VízenJárók

Sziget születik

128 TÚR aBESZ ÁMO lÓ

Óvárt elhagyva a Kimlei hídig a folyó újra természet közeli élményt nyújt és még elég gyors folyású a tempós haladáshoz. Kimlétől a szélessé váló Mosoni-Dunát meder közepében elhelyezett, hosszú mesterséges szigetekkel választották egy gyorsabban folyó és egy tószerű

VízenJárók

ággá. Ugyanezt tapasztaltuk Mecsérnél is ahol be kellett fejeznünk túránkat. Két napba számunkra ennyi fért. A megújulás határozottan jót tett a Mosoni-Dunának. Változatos, nagyobb sodrású, szigetekkel tarkított folyóvá vált. Ha már régen voltál itt, javaslom újbóli felkeresését.

130 F oLYÓlE íR ÁS

FORR ÁS:

a Hévízi tó HOSSZ:

a patak teljes hossza a Hévízi tótól a Zaláig 13 km ÁTLAGOS ESÉS:

minimális ÁTLAGOS SEBESSÉG:

0,5 km/h ÁTLAGOS SZÉLESSÉG:

1–8 méter ÁTLAGOS mÉLYSÉG:

40 cm, alja iszapos

K e L e At tI lA 131 a Hévíz-patak túra igazi különlegesség, Magyarországon ez az egyetlen télen is evezhető meleg vizű patak. a tó és a patak felett lebegő páraréteg, a rengeteg tündérrózsa, a part menti mocsaras lápvidék meseszerű hangulatot ad a túrának, szinte várja az evezős, hogy mikor bukkan elő egy kobold a fűcsomó mögül, vagy mikor lebben fel egy tündér a tündérrózsa virágjából. körülmények A Hévíz-patak túra igazi különlegesség. Magyarországon ez az egyetlen evezhető meleg vizű patak. A meleg víz miatt a túra téli időszakban is teljesíthető, mivel a patak még a legzordabb teleken sem fagy be. A patakot a Hévízi-gyógytó táplálja, mely Európa legnagyobb meleg vizű tava. A tó és a patak felett lebegő páraréteg, a rengeteg tündérrózsa, a part menti mocsaras lápvidék meseszerű hangulatot ad a túrának, szinte várja az evezős, hogy mikor bukkan elő egy kobold a fűcsomó mögül, vagy mikor lebben fel egy tündér a tündérrózsa virágjából.

Túratervek kb. 3-4 órás evezésre ad lehetőséget a patak. A Hévíz-patak túra útvonala akár gyalogosan is teljesíthető. korlátozások A teljes patak nem evezhető. A tó alatt 400 méterrel tudsz vízre szállni egy zsilip miatt. A torkolat előtt pedig 3 km-rel ki kell szállnod a 76-os útnál, innentől a patak a Zaláig a Kis-Balaton védett területén halad. Hajóforgalom nincs, folyamkilométer táblák nincsenek.

szakaszok szakasz

fkm

táv

nehézség

evezhető

0,4-10,2

9,8

ZWA

szakasz

időszak

hajó

gyakorlat

teljes szakasz

késő ősztől tavaszig

kajak-kenu

kezdő

Mikor, MiVEl?

jEllEMzÉs szakasz

szélesség

vidék

sebesség

vízállás

teljes szakasz

1–8 méter

láp, legelő, füzes, nád

0,5 km/h

állandó

VízenJárók

132 K e L e At tIlA

a Balaton-felvidéki nemzeti Park hivatalos tájékoztatása szerint a vízitúrához engedélyt kell kérni a nyugat-Dunántúli környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Hatóságtól (9700 Szombathely, vörösmarty u. 2.). az engedély költsége 5.000 Ft illeték, az egyesületeknek illetékmentes.

VízenJárók

Nyári időszakban a patakon az evezés a sok növény miatt nehézkes, késő ősztől tavaszig érdemes ide túrát tervezni. Veszély Beszálló zsilipjénél parkolási bírság, Úsztatómajor alacsony híd, mérges horgászok. Élővilág A Hévíz-patakot ex-lege védett láp területek szegélyezik. Védett növények a fehér tündérrózsa, tündérfátyol. Vízi madarak is látogatják, a patak vendégei a kis kormorán, kis vöcsök, bütykös hattyú. A terület védelme érdekében a növényfoltokat a kenusoknak, kajakosoknak ki kell kerülni.

H É v Í Z PAtAK 133

legérdekesebb rész Az első pár száz méteren nagyon szépek a vízinövények, ahogy hűl a víz, a növényzet is változik. beszállók, kiszállók Beszálló a Hévízi-tó alatti zsilipnél. Kiszálló a fenékpusztai úton (76-os út). Vízmércék Nincs, de a tó miatt a vízállás nagyjából állandó. Megközelítés A beszálló és a kiszálló is könnyen megközelíthető autóval. kempingek Hévíz környékén rengeteg szálláslehetőséget találhatunk az Interneten. parkoló A Hévízi-tóval szemben, a patak bal partján van egy nagyobb (nyáron ﬁzetős, télen ingyenes) parkoló. Az autókat itt lehet hagyni. GPS: 46.785528, 17.193952

0 km Ha nem mész be a parkolóba, hanem mellette továbbmész az úton, a kerítés mellett eljutsz a kemping bejáratához (itt van a behajtani tilos tábla), majd egyenesen továbbhaladva a beszállóhoz, zsiliphez (400 m). Itt is lenne parkolási lehetőség az autóknak, de 2012ben a kemping bejáratához kihelyeztek egy behajtani tilos táblát, ezt a táblát a rendőrök komolyan is veszik, több alkalommal büntettek meg olyanokat is, akik csak a kajak vagy kenu lepakolásának az idejére akartak lemenni a zsiliphez autóval. Az autókat azért is érdemes a kinti parkolóban hagyni, mert itt a zsilipnél többször törtek fel autókat, amíg a tulajdonosaik eveztek a patakon. Ha nem akarsz cipekedni, és behozod a hajódat autón, akkor siess a pakolással! Ha gyalog akarod teljesíteni a túrát, akkor a patak bal partján indulj el! Régebbi időkben a túra előtt itt még a téli időszakban is fürdeni szoktunk, de itt betiltották a fürdést is. Büntetnek is érte, úgyhogy ne itt fürödj, hanem evezzetek lejjebb, fürödj ott, ha szeretnél megmártózni a meleg vízű patakban. Innentől a következő zsilipig rengeteg növény van a vízben. Eveződet óvatosan emeld ki, a növényszigeteket kerüld ki!

134 H É v Í Z PAtAK

F o LYÓ lE í R ÁS 135 2 km – zsilip GPS: 46.766520, 17.208596

2,2 km: Úsztatómajor, híd GPS: 46.765050, 17.207121

Éles jobbos kanyar, mögötte zsilip. A zsilip nyitva van, kb. 150 cm széles, alja beton, nagyon alacsony víznél a poliészter hajók karcolódhatnak. Ettől függetlenül könnyen evezhető. Igény esetén a jobb parton könnyen átemelhető. Ha nem evezel, hanem gyalog túrázol, akkor itt menj tovább egyenesen, itt elhagyod a patakot, kerüld kelet felől a gyalogút szerint az Úsztatómajort, kiérsz a 75-ös útra, a 75-ös út hídjánál fogsz majd visszaérni a patak jobb partján lévő töltésre.

Bal parton békésen legelésző Magyar szürkemarhák. Egy patak felett átívelő cső után közvetlenül egy híd van. A cső és a híd is nagyon alacsony, kenukban ülőknek esetleg az sem elég, ha előre lehajolnak, néha le is kell guggolni az ülés elé. Magas víz esetén közel van a híd..

VízenJárók

136 K e L e At t I l A 2,9 km: 75-ös út, híd Gyalogosan túrázók itt a jobb parti töltésen menjenek tovább, a kiszállóig végig vezet a jó minőségű kavicsos út. Eddig tart a védett rész, akinek nincs a vízitúrához engedélye, itt engedély nélkül is vízre szállhat. A híd alatt a jobb parton meg tudsz állni autóval. GPS: 46.759689, 17.204865 3 km: zsilip GPS: 46.758831, 17.206623 5,2 km: Híd GPS: 46.743205, 17.219249 6 km: Híd GPS: 46.735796, 17.221791 9,8 km: 76-os út, kiszálló GPS: 46.705388, 17.237436 Kiszálló a 76-os útnál. Mindkét parton jó kiszállási lehetőség, mindkét parton és az út másik oldalán is van parkolási lehetőség.

H É v Í Z PAtAK 137

VízenJárók

Kedves Vízitúrázók, Táborhely tulajdonosok, kedves Barátaink! Eljött az idő, hogy a weboldalunk szolgáltatásait bővítsük, és egy komplexebb, a civil vízitúrás társadalom céljai számára még hasznosabb szolgáltatást nyújtsunk Nektek! A célunk: szeretnénk összegyűjteni magyarország összes közösségi célú CSÓNAKHÁZÁT! Olyan vízparti szolgáltatóhelyeket, házakat keresünk, melyek bárki számára biztosítanak hajótárolási lehetőséget, anélkül is, hogy a hajótulajdonos versenyzési céllal tartaná a hajóját a csónakházban.

KALAND AZ ÉLET! A Kalandor Vízitúra Bt. – 1994-ben létrejött elődjével együtt – már 19 éve szervez kenutúrákat Magyarország összes nagyobb folyójára és néhány határon túli vízre is: Bodrog, Bodrog-ártér, Tisza, Tisza-tó, Szigetköz, Mosoni-Duna, Gemenc, Mura-Dráva, Rába, Hernád, Velencei-tó, Hévíz-patak, valamint a Moldva Csehországban és a Mazuri-tavak Lengyelországban. Májustól szeptemberig, minden hétvégén hirdetünk vízitúrát, június–augusztusban pedig, hoszszabb 4–10 napos vízitúráinkra is várjuk az érdeklődőket, kezdőket és gyakorlottakat egyaránt. Lehet vízitúráinkra jelentkezni egyedül, párban vagy barátokkal, a családdal együtt, biztos lehet benne mindenki, hogy a túratársak csak az első pillanatban lesznek ismeretlenek, és hamar kialakul az a közösség, „a csapat”, amitől a túra végén olyan nehéz elszakadni, és amiért szinte mindenki a következő év vízitúráját tervezgeti a haza indulás pillanataiban! Külön csoportokat indítunk iskoláknak, akár osztálykirándulásról, akár nyári táborról legyen szó, mindig több programból válogathatnak. Cégek részére egyénileg összeállított vízitúrás, csapatépítő tréningek szervezését is vállaljuk. Egyszóval várunk vízitúráinkra minden fiatalt és kevésbé fiatalt, aki újoncként vagy visszatérő túrázóként egy nagyszerű élmény részese, egy jó csapat tagja kíván lenni! Jó vizet, jó túrázást mindenkinek! A Kalandor Vízitúra csapata

grafikai Munkรกk wEblapok Magazinok kรถnyVEk TรถrdElร sE grafirkastudio@t-online.hu Tel.: +3620/333-5054