Vizenjarok 002 by Vízenjárók

2014. JúLius • ii. ÉVFOLYAM 2. sZÁM

KÖSZÖNTŐ Mindenkinek jó szórakozást kívánunk a kis csapatunk által összehozott magazinhoz. Reméljük, mindenki talál magának valami olvasnivalót vagy hasznos írást. A weben megjelenített magazin könnyed kezeléséhez kérjük, olvasd el a felhasználói felületen található kezelési útmutatót! A magazin következő tervezett megjelenése 2014 végére várható. Aki a látottak alapján kedvet kapott, hogy besegítsen a magazin létrehozásában vagy jótanácsokkal segíteni tudja munkánkat, annak várjuk levelét a hodzsi@weking.hu címre. Jó olvasást és kellemes nyarat kívánunk!

iMPrESSZUM

VízenJárók INGyENES INTERNETES VíZITURISZTIKAI MAGAZIN

I I . É V F O LyA M 2 . S Z á M 2014. JÚLIUS 2.

M U n K atá r S a K :

» MÉZESPÉTER

» Varga TA M Á S

» Pándi L Á S Z LÓ

» KlEMEncZHENRIK

» KElE AT T I L A

» H o r Vát H AT T I L A

» gál AT T I L A

» BarnaGyöRGy

VOGALONGA

GÁTMUSTRA

MURA–DRÁVA

A VÍZEN LENNI

BURJÁNI KÖR

˝ÁTVITEL ERO

KISS JÁNOS

DUNA-TÚRA

8 49

VTK RÁBA

˝SEI VIZEINK HO

VTK SZANAZUG

VTK

7 SZIGET …

VTK ÓBUDA

tartaloMJEGyZÉK 7

„A vízen lenni” – interjú Pozsonyi Gabival . . . . . . . . V Í Z I E M B E R E K

. . . . . . . . . . . . . . . . KlEMENcZ HENRiK . . . . . . . .

A Duna-forrástól Dunakilitiig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O lÓ . . . . . . . . . . . . lŐ R i N c Z

ENDRE . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . KlEMENcZ HENRiK . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . K E l E AT T i l A . . . . . . . . . . . . . . . .

Fél évszázad a vízitúrázás szolgálatában . . . . . . . . . V Í Z I E M B E R E K Erőátviteli rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V I D R A B lO G

„Burjáni kör”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O lÓ . . . . . . . . . . . . K l E M E N c Z

HENRiK . . . . . . . .

7 Sziget Maraton – felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA

. . . . . . . . . . . . . . VA R G A TA M Á S . . . . . . . . . . . . . .

Xiii. Vízitúra Kupa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA

. . . . . . . . . . . . . . HODZSi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

iii. Kézi Hajtásúak Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA

. . . . . . . . . . . . . . G Á l AT T i l A . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA . . . . . . . . . . . . . . P O lG Á R F E R E N c . . . . . . . . . . .

Szana Maraton

4. Rábalapátolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V Í Z I T Ú R A K U PA Vizeink hősei – A Dunai Vízisport Alapítvány . . . . C I V I L M U N K A

. . . . . . . . . . . . . . HODZSi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . DAlNOKi TiBOR . . . . . . . . . . . .

Vogalonga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K É P E S B E S Z Á M O lÓ Tavaszi Gátmustra a Rábán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C I V I L M U N K A

. . . . . . . . . . MÉZES PÉTER . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . G Á l AT T i l A . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bad Radkersburgtól Eszékig – Mura–Dráva. . . . . . T Ú R A B E S Z Á M O lÓ . . . . . . . . . . . . K E N U S

......................

8 K l E M E n c Z H E NR IK

1998 Első vízreszállás (Tokaj-ártér – vízitúra-„bortúra”) 2003 Honvéd Auróra SE tagként rendszeres túrák, Tokaj-ártér, Dusnok – Vajasfok – Duna, Szigetköz, Budapest–Baja, Tiszabecs–Tokaj, Mura-Dráva, és hétvégeken a Dunán (DunabogdánySzentendre – kis Duna ág), egyik kedvenc hely luppa-sziget és a Tündérsziget. 2005 Megismerkedés a kajakozással 2010 Szeptemberétől csatlakozás az UTE amatőr felnőtt kajakos csoportjához Versenyek és tel jesítménytúrák: 2009 TK-N2 Túrabajnokság, TK-N1 Bécs–Budapest (MKKSZ) 2010 TK-N2 Túrabajnokság, TK-N1 Balaton maraton (25 km), Tc-V3 Bécs–Budapest (MKKSZ), Tc-V2 Rába maraton, Raft N4 Krumlov maraton 2011 TK N1 Túrabajnokság, Tc-N2 Szarvas kenu-maraton, Tc-V2 Rába maraton, TK-V2 Krumlov maraton 2012 TK N1 Túrabajnokság 2013 Tc-N4, Tc-V2 Vízitúra Kupa, Tc-V2 Rábamaraton (erre 2. helyezésre nagyon büszke) 2014 Tc-V2 Bankháza, Tc-N2 Vízitúra Kupa

» Mesélj egy kicsit a gyerekkorodról! Volt-e valamilyen gyerekkori, családi kötődésed a vízhez, vagy ez felnőtt korodra alakult ki benned? – Gyerekkoromban nagyon sokat kirándultunk, de a vízi élet maximum a strandolás volt. Akaratos, felfedező típus voltam. Kb. 13 évesen kajakozni szerettem volna a Dózsánál, de nem tudtam a 200 métert egyhuzamban leúszni. Így elhittem, hogy ez nekem nem sikerül és sajnos nem volt aki biztatott volna, hogy csak edzeni kell és sikerülni fog. Aztán 98-ban elhívtak vízitúrázni és akkor kialakult a víz, illetve a kenuzás iránti szeretetem.

» Az első vízitúrád adott erőt ahhoz, hogy továbbra is kajak versenyző legyél, vagy rájöttél arra, hogy neked a vízitúrázás „való”. – 2 évig csak a vízitúrázás volt, aztán kitaláltam, hogy na akkor én most megtanulom a kajakozást is. Az egyesület minden évben szervezett évadnyitó versenyt (Hajógyári sziget kerülés), ahol elindultam kajakkal. Ezek voltak az első sikerélményeim kajakkal, hogy ezt teljesen egyedül vittem véghez. Aztán a 2009-es túraversenyen már TK-N2-be (túrakajak páros női) neveztünk. 2010-es évet is végig csináltuk TK-N2-be, de éreztem, hogy többre van szüksé-

A kenuzás az örök szerelem

Tengeri kajakban

V Í ZiE M BE R E K 9

gem. Technikailag szerettem volna többet és független akartam lenni, tudod, hogy mire vagy képes egyedül. Ekkor jelentkeztem a UTE amatőr felnőtt kajakos csoportba. itt egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Az edzések, az emberek, a versenyszellem. A kajakozást újra kellett tanulnom, de lelkes voltam és az edzőnknek, Gannoruwa leventének nagyon sokat köszönhetek. Ősztől tavaszig téli alapozó edzésünk volt/van heti 3 alkalommal, tanmedence, kondi, futás + úszás.

– Egy-két verseny kivételével azt mondhatjuk, hogy 2010 óta rendszeresen részt veszek a vízitúra bajnokságokon, ha nem indulok, akkor sporttársaimnak szurkolok vagy segítek a versenyeken. Pobori Krisztián (Dodó) és Kakas Tamás „páros” által ismerkedtem meg a túrabajnoksággal. » Versenyzőként hogy látod, mennyire „komoly” egy ilyen vízitúra verseny? – Évről-évre színvonalasabbak a fordulók – szervezők előtt le a kalappal – és a szabályoknak köszön-

» Felnőtt fejjel kezdtél bele olyan dologba, melyet mások gyerekkorukban kezdenek. Mennyire érezted pozitív hatásait annak, hogy „rendes” edzésekre jársz, miközben mások a motivációid mint a versenyzőknek… vagy annyira komolyan veszed a vízitúra versenyzést, mint egy gyorsasági kajakos mondjuk az országos bajnokságot? – Nagyon jót tett/tesz a rendszeres edzés, fizikálisan és mentálisan is. Az edzések által megszerzett erőnlét, állóképesség biztosítja számomra, azokat a tartalékokat, melyekkel a verseny közben új erőre kapok és végig tudom evezni a távot. Amikor eldöntöm, hogy elindulok a versenyen, attól kezdve jobban koncentrálok a felkészülésre, hogy amikor a rajthoz állok akkor legjobb formámat tudjam kihozni magamból. » Rendszeres résztvevője vagy a nagyobb hazai vízitúrás versenyeknek. Hogy találtál rá ezekre a rendezvényekre?

hetően keretbe van foglalva az egész verseny. Aki rendelkezik versenyzői múlttal az régebben is komolyan vette, náluk a felszerelés hajó, ruházat, stb. fejlődött. Az amatőröknél látom az óriási változást, akik már-már simán versenyzői szintre hozták fel magukat, illetve a felszerelésüket. lassan ott tartunk, hogy át kell gondolni a kategóriákat (profi – amatőr) Nekem nagyon tetszik, hogy versenyzők versenyhajókkal is neveznek ezekre a versenyekre, mert van mit tanulni tőlük. » Egy beszélgetésünk során azt mondtad, hogy „kemény menet egy ilyen verseny, hát még egy lánynak”. Hogy látod a lányok helyzetét ezeken a versenyeken? Fiús sport ez, vagy bátran ajánlod lányoknak is? – Nem „egy” verseny a nehéz, hanem, hogy újra és újra beülj a hajóba és szembe nézz azzal, hogy igen ez megint egy kemény menet lesz. Mert nem az első öt kilométer után lesz vége a versenynek, hanem van még – versenytől függően – 25-30 km hátra. Fi-

Egy TK-N1-es gyôzelem a Szana Maratonon

Az ezüst csapat a Krumlov Maratonon

10 P o Z S o nYi GAB I i n t E r J Ú

zikailag és mentálisan is embert próbáló távok ezek. A fiúk alapból alkalmasabbak erre (lásd katonaság) és náluk kódolva van ez a „ki az erősebb” dolog. Szóval az erőnlét mellett az elszántság és a kitartás amire szükség van, de ebben nagyon sokat segít ha megvan a motiváció. Mindenféleképpen ajánlom minden olyan lánynak akiben van egy kis versengés, habár erre a legtöbb esetben akkor jönnek rá, amikor már a vízen vannak és csak úgy huss elmennek mellettük. De alapból minden embernek ajánlom, mivel „vízitúra”

– Mind kettő nagyon közel áll a szívemhez. A kenu: a szabadidő, szórakozás, persze versenyen ezt is komolyan veszem de számomra a kajak az „igazi”. Ez a sportág még mindig nagy kihívás számomra, mert érzem, hogy van még mit kihoznom magamból. Tavaly és idén (egyelőre) a kenu dominál, de igazából a kajakkal szeretném folytatni a versenyeket. Terveim vannak… Jelenleg készül az új kajakom, egy portya kajak, mivel a Pörnyeszi György által készített Revolution 46-os eladásra

bajnokságról beszélünk, ezért csak buliból is kipróbálhatják magukat, aztán ki tudja… » Sok ilyen verseny van az országban és Te sok helyre el is mész. Mégis biztos van egy kedvenc vízterületed. Egy olyan hely, ahová nem „csak” versenyezni mész, hanem a környezetért, a táj, a hely szelleme miatt… Van ilyen? – Dunakiliti Szigetköz. Régi álmom Rajkától végig evezni a Szigetközön. Nagyon változatos a táj és a víz is. Elindulsz, aztán hirtelen ott van egy kanyar, egy kisebb vagy nagyobb zúgó, egy kis sziget, amit nem mindegy, hogy jobbról vagy balról kerülsz, a sodrás miatt, vagy ezek megevezése. A kis ösvények, a rejtett helyek, az átemelések, amit szintén nem mindegy hogyan közelítsz meg vagy hogy hol szállsz ki a hajóból. » Kajakban és kenuban is „feltűnsz” a vízitúra versenyeken. Melyik áll közelebb a szívedhez? Beszélj a hajóidról egy kicsit!

került, amit sajnos nem tudtam megszokni. A kenumat Demecs lászló készítette és a mai napig erre a típusra esküszöm. Sajnos a versenyeken már „nehéz” hajónak számít (40 kg), mivel egyre több kenus kb. 10-12 kg-mal vagy még könynyebb hajóval indul. itt is jól látszik a profi-amatőr kategória. :-) » Minek tartod magad inkább? Profi vízitúrázónak vagy amatőr versenyzőnek? – Jelenleg amatőr versenyzőnek tartom magam, mivel az utóbbi években a vízitúrák lecsökkentek (sajnos) egy-egy hétvégi kenuzásra, illetve, a versenyek utáni felfedező vízitúrákra. » Egy mondattal fogalmazd meg nekünk: mit jelent számodra a vízitúrázás? – Életforma, szabadság, ahol a világgal összhangba tudok kerülni!

Vegyes kenu csapat Dunakilitiben

Ezüstérem Kiskunlacházán

V Í ZiE M BE R E K 11

» Köszönjük Gabi!

VízenJárók

FelHíVás! kedves vízitúrás szolgáltatók, civil szervezetek! lehetőségeitekhez mérten csatlakozzatok a mozgalomhoz, adjatok lehetőséget 2014 június 29-én arra, hogy minél több felnőtt és gyerek, család és iskolai csoport próbálhassa ki a vízitúrázást ingyen, minél többen ismerjék meg a magyar vízi kultúrát és legyen belőlük vízitúrázó, járják a vízeinket szerte az országban! legyen ez a nap a magyar Vízitúrázás napja. Célunk: országos méretű rendezvénysorozathoz kötött emléknap létrehozása, a magyar vízitúrázás népszerűsítése, magyar vízi kultúra és történelem széles körben való megismertetése. Időpont 2014-ben: Nemzetközi Duna-nap időpontja, június 29. A víz minden magyar ember életének része. Hazánk közel 900 felszíni vízfolyással rendelkezik, vízen több ezer kilométert evezhetünk, hajózhatunk, több tízezer kilométer partszakaszon van lehetőségünk megcsodálni a vizet, horgászni, fürdőzni vagy csak egyszerűen élvezni a természet szépségét. A hazai vízi kultúra évszázadokra nyúlik vissza, helyzetünk, vízisport sikereink világszinten is kiemelkedőek. Miután számtalan mozgalomnak van napja, így szövetségünk úgy gondolja természetesnek, legyen az egyik legegészségesebb, legtermészetközelibb és legősibb magyar természetjárásnak is egy kiemelt napja:

legyen magyar Vízitúrázás napja! Felkérjük Magyarország minden vízparti települését, sport szövetségeket, civil szervezeteket hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és ezen a jeles napon szervezzenek mindenki számára elérhető, ingyenes, „vízen túrázást” népszerűsítő programokat. Mindezek mellett felkérjük Magyarország Kormányát, hogy támogassa a magyar vízi kultúra megőrzését, a vízen túrázó magyar állampolgárokat és mindazoknak adjanak lehetőséget vízi kultúránk megismerésére, akiknek eddig erre nem volt eszközük, lehetőségük. Szövetségünk minden ezzel kapcsolatos segítséget ereje szerint megad. Segítünk programszervezésben, ötletadásban, koordináljuk és propagáljuk a rendezvényt országos szinten. A jeles napon az együttműködők segítségével nyilvánosságra hozzuk a programon részt vevők számát.

Csatlakozó szervezetek jelentkezését várjuk az: oﬃce@dr-vtsz.hu címen vagy a +3620/515-0911-es telefonszámon.

Vízre magyarország!

14 tÚr aBESZ ÁMO LÓ

»lŐ ri n c ZE ND R E 15

lőrincz endre vagyok, 48 éves, Vonyarcvashegyen lakom. szeretek túrázni szárazföldön és vízen, futok, de ezt csak szárazföldön. :) Gyermekkoromban a Holt-körösön volt szerencsém evezni, ami maradandó élményeket hagyott bennem. később baráti társasággal jártunk kenutúrákra. eközben érlelődött meg bennem a gondolat, hogy majd egyszer szeretnék egy saját hajót. szerencsére, kedves feleségem, Gizke is szimpatikusnak találta az ötletemet. 2006-ban Kele Attilától (Vidra) hosszas egyeztetés után megvásároltunk egy rotomod Optimo kajakot. túráztunk már a rábán, a szigetközben, a Dunán és a tiszán is, illetve a családdal közösen tettünk hosszabb vízitúrákat a tiszán és a szigetközben. Az idők folyamán aztán bővítettük a „flottát” egy egyszemélyes tengeri kajakkal, amivel a keszthelyi öbölben evezek egész évben, illetve míg be nem fagy a Balaton. Gizke késő tavasztól kora őszig csatlakozik hozzám. A vízitúrázás közben szerzett élmények sok örömet okoztak nekünk, így lassan körvonalazódott egy ötlet, mely szerint a Dunán tennénk egy hosszabb túrát. A tervek szerint Donaueschingentől kajakkal jönnénk egészen a magyar határig. 2011-ben elkezdtem gyűjtögetni a túrával kapcsolatos információkat. Kifejezetten vízitúrázóknak szólót keveset találtam. A világhálón van egy leírás olyanoktól, akik 12-13 évvel ezelőtt Ulmtól jöttek le. Ezenkívül a tévéből ismert Európa kék szalagja, a Duna című ismeretterjesztő film segítségével próbáltam egy lehetséges útitervet összeállítani. A film elég régi, így előreláthatóan aktualizálni kell az információkat, de pozitívumot jelentett, hogy a filmben szereplő túra kiindulási pontja megegyezett a mi tervezett indulási helyszínünkkel. Az összegyűjtött infók alapján a túrát kb. 20-21 nap hosszúra terveztem – ennyi szabadidőt teremteni nem könnyű dolog… 2012-ben aztán úgy hozta az élet, hogy sikerült annyi szabit kivennünk, hogy ezt a tervet valóra váltsuk. Eddigi túrázásaink során kialakítottam egy túralistát, ennek segítségével már könnyedén sikerült összeállítani a szükséges felszereléseket. A túrát a Rotomod Optimoval egy sit-on-top kajakkal Az Optimo és a felszerelés

terveztük, amelyre a húsz nap teljes felszerelését fel kellett pakolnunk. A kajakra két, hatvan literes hordót és két darab negyven literes vízhatlan zsákot kellett rögzíteni. Az egyik hordóba az élelmiszereket, a másikba a ruhaneműket csomagoltuk. Az egyik zsák a konyhai felszereléseknek (gázrezsó és palackjai illetve edények), míg a másik zsák a sátor és hálózsákok tárolására szolgált. Nem volt könnyű feladat. Tudatosan esős időre készültünk – azt mondják, azon a részen naponta kétszer is esik. Sok meleg ruhát raktunk el, amit aztán szerencsére nem kellett használni. A németországi kiinduló pontra nagyobbik lányom, Lőrincz Brigitta és barátja kísértek el minket, majd ők hozták haza a kocsit. A túra elején pár napig velünk maradtak, mivel Tuttingen után az átszivárgásnál és Fridingennél a természetvédelmi területen nem lehet evezni, így az út elején egy kisebb transzportra még szükségünk volt.

VízenJárók

16 FOTÓ» lŐ r i n c Z EN DR E

0. nap – 2012. június 15., péntek Érkezés Donaueschingenbe Reggel hat órakor indultunk Zalaegerszeg felé, ahol a fuvarban segítségünkre levő fiatalokat felvéve indultunk Donaueschingenbe. A Riedsee campingben szálltunk meg. Felvertük a sátrat, majd a helyi KiOSK-ban elfogyasztottuk a vacsoránkat. Este körbenéztünk a kempingben, ami akkora volt, mint egy kisebb falu, az „utcákat” nevekkel látták el. Nagyon sok letelepített lakókocsit láttunk, amik kis előkerttel rendelkeztek. Szép, rendezett kemping jó felszereltséggel. Szerencsés előjelek közepette kezdhettük meg a „nagy” kalandot.

1. nap – 2012. június 16., szombat Donaueschingen (2779) – Hausen im Tal [21 km] + 66 km autós transzport A terv szerint Geisingenig vagy immendingenig szerettünk volna eljutni. Az autós támogatás miatt megtehettük, hogy minimális felszerelést vittünk magunkkal, és teszteltük, hogy az átemeléseken, zúgókon való átjutás mennyire megoldható. A Brigach és Breg patak összefolyásánál, ahol vízre szálltunk, van a 2779-es folyamkilométert jelző kő. 3,85 km után Neudingennél következett az első átemelésünk. Menetközben pár zúgón is leugrattunk, ezeknél átemeléssel nem vesztegettük

VízenJárók

az időt. 11 kilométerrel később erre nem volt lehetőségünk, így a terep felmérése után az áthúzás mellett döntöttünk. ilyenkor nem kell lepakolni, de a folyóban állva kell a hajót átsegíteni a sziklák között. Geisingen után ismét várt ránk egy átemelés, mivel időben voltunk, így továbbmentünk immendingenbe, ahol viszonylag korán szálltunk ki. A két híd alatt áthaladva, a bal parton közvetlen a gát előtt vettük ki az Optimot. A GPS szerint 21 kilométert tettünk meg aznap. Kevesebb csomaggal viszonylag könnyen jutottunk át az akadályokon, reméljük, már a teljes felszereléssel is sikerül majd átjutnunk rajtuk. innen autóval mentünk Beuronba. ide terveztük az éjszakai szállást, ki is néztünk a fedeles híd mellett egy jó helyet. Közben egy információs táblán kempinget jelöltek hét kilométerre, és emiatt úgy döntöttünk, hogy akkor inkább ott szállunk meg. Hausen im Tal nevű kis településen, nagyon szép környezetben találtuk meg a Wagenburg kempinget a folyó bal partján. (www.camping-wagenburg.de)

2. nap – 2012. június 17., vasárnap Hausen im Tal – Scheer [37 km] A folyamkilómétereket itt az elején ritkán jelzik, ezért a GPS-re támaszkodva ﬁgyeltük a megtett távolságot. A GPS-ben eltároltam a gátakat, zárásokat (egy két kivétellel), illetve az útvonal is megvan, bár a folyón nem igen lehet eltévedni. Ulmig kedves útitársaink voltak: a víziboglárkák, ezek a szép növények mutatták az utat, mivel a mélyebb vizet szeretik. Hausen in Tal falucskánál már volt némi vízi élet, több kajakot, kenut láttunk a parton, vízen viszont már kevesebbet. Deitfurtnál több kenuval is találkoztunk, itt derült ki, hogy elvileg csak engedéllyel lehetne evezni, így 10 eurót ﬁzettünk – de ha felhívtunk volna

A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g 17 egy telefonszámot akkor csak három euró lett volna a díj. Ulmig még két helyen kellett volna ﬁzetni, de ezeket szerencsésen sikerült elkerülni. Reggel felpakoltuk a csomagokat, a gyerekektől elbúcsúztunk, és megkezdtük a következő szakaszt. csodálatos tájakon haladtunk át, ilyen volt a gutensteini szikla, a deitfurti vár, az Amália szikla, a várak és kastélyok a hegytetőkön. Sasok szálltak a fejünk felett, a nap sütött, lehet-e ennél többet kívánni egy vízitúrázónak? Természetesen a vízen is gondoskodtak a szórakoztatásunkról, mivel nagyjából öt kilométerenként gátak, zárások állítottak minket különböző kihívások elé. Ezen a napon összesen nyolc átemelést hajtottunk végre, illetve kellemes meglepetésként ott volt laiz falucska, ahol volt egy vízicsúszda, amit nagyon szerettünk. Sajnos, utunk során nem sok hasonlóban volt részünk. A hajócsúszda egy olyan beton vályú, amit vízzel lehet feltölteni, és ebben kiszállás nélkül lehet továbbhaladni. A gutensteini szikla utáni éles kanyarban van a 2693 folyamkilométert jelző tábla, laiz pedig a 2685 folyamkilométernél fekszik. Scheer városka környékén négy kilométeren belül három gát is található. Az utolsónál kiemeltük a kajakokat, és itt a mezőn vertünk tábort a jobb parton. csodálatos volt a környezet, a távolban Blochingen falucska házai látszódtak, a gáton áteresztett víz természetes zuhanyként szolgálta a fürdési lehetőséget. Kiváló vadkempingezési helyet sikerült találnunk. Arra számítottunk, hogy majd sokat esik az eső, de utunk elején csak éjszakánként volt egy kis csapadék,

információt az alábbi telefon számokon lehet kérni: Hausen im Tal 07466-1525 info@donautal-touristik.de, Gutenstein 07466-9280-0 kontakt@naturpark-obere-donau.de, Sigmaringen 07571-106-224 tourismus@sigmaringen.de.

ezért reggelente mindig nagy pára volt ezen a szakaszon. A sátrunkat kicsire össze lehetett hajtani, így felállítva sem egy nagy darab. A víz is be van vezetve, mivel a pára lecsapódik belül is, így reggel „zuhany” vár arra, aki megmozdul. Ezen a napon 37 kilométert tettünk meg.

3. nap – 2012. június 18., hétfő Scheer – Obermachtal [40 km] Éjjel esett, de reggel napsütésre ébredtünk. Elfogyasztottuk reggelinket, majd összepakoltunk, és átcipekedtünk a gát túlsó felére, ahol vízre tehettük a hajónkat. A folyó vízének egy részét valamilyen okból elvezették, így alig volt sodrás. csaknem másfél kilométeren keresztül kénytelenek voltunk sziklákon keresztül cipelni a kajakot és a felszerelést. Ezután megint csak háromszáz métert tudtunk evezni, majd egy sziklapad következett. A hajót le kellett emelni, áthúzni, majd ismét egy keveset lehetett evezni, vagy inkább a csónakot húzni-vonni a vízben. Az egyik kis sziklapadnál leemelés közben átfordult az Optimo, és belefordult a vízbe – velem együtt… Szerencsére a középső cuccok jól voltak rögzítve, de a hátsó hordó kicsúszott, és az apróságok szerteúsztak. Visszafordítva az úszó alkalmatosságunkat összevadásztuk a naptejet, a szúnyogriasztót, a sört, a vizet és máris indulhattunk tovább. Hundersingennél (2662 fkm) két zúgó is van egymás után, így egyszerre kell átemelni, de sajnos a hely nem éppen kidolgozott. Mire a híd után eljutottunk a gátoldalba, a szárazföldön is sikerült kiborítani a csomagokat. Szerencsére a vízbe nem gurultak be a hordók. Ezután már kicsit könnyebb átemelések következtek, illetve pár zúgón kellet átugratni.

18 A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g Reidlingen városkán a bal ágban evezve mentünk keresztül. itt az átemelés is kellemesebb volt, mert kis fa pallón tudtuk áthúzni a csónakot. itt is sikerült beesnem a vízbe, mert megbotlottam egy kőben, miközben vízre húztam a hajót. A következő átemelések már olajozottan mentek, igaz, volt gyakorlatunk már benne. Délután négy óra körül elértük az aznapi táborhelyünket Obermechtal (2631 fkm) falucskában. A bal parton ütöttünk tábort a gát előtt, ami egyébként strandként funkcionál. A háttérben felvertük a sátrunkat, a foci pálya korlátain szárogattuk a dolgainkat, amik a borulásnál eláztak. Este a helyi kocsmát is felkerestük egy pizza és pár korsó sör erejéig. Másnap reggel innen pakoltunk át a gát túloldalára. Ezen a napon 40 kilométert mentünk, és hét átemelésünk volt.

4. nap – 2012. június 19., kedd Obermechtal – Ulm [50 km] Éjjel nagy vihar volt, dörgött az ég, és ahogy a hegyekben visszhangzott, mit mondjak, igencsak félelmetesnek tűnt. Reggel aztán ismét napsütésre és madárcsicsergésre ébredtünk. Tervünk az volt, hogy jussunk el Ulmig. Ez viszonylag hosszú távnak tűnt az előzmények fényében, de reméltük, hogy sikerül. indulás után nem sokkal ismét át kellett emelni

a hajót, ahol szintén jó táborhely kínálkozott Munderkingennél (2624 fkm). itt a városka végénél az átemelés után 6-700 méterre bal parton van táborhely – fürdési lehetőséggel. Továbbhaladva Rottenackernél, a híd előtt a jobb parton kellett kiemelni, és a közlekedési út alatt egy kis csatornán lehetett vízre szállni. A csatorna kijáratában kövek vannak, kopogós így egy kicsit. Ezután hosszabb távot sikerült megtennünk gát nélkül. Öpﬁngennél balra tartva kellett a felvízcsatornára beevezni. itt egy tavacskára érünk be, ahol a gát jobb oldalán lehetett átemelni. Kicsit később, a 2602-es folyamkilométernél ismét egy felvízcsatornára kellett jobbra beevezni, itt egy hármas tórendszerbe kerül az ember ﬁa-lánya, ahol egy csatornaszerű vízen kell evezni. itt említésre méltó egy kis híd, ami csak hatvan centi magasan van a víztől, alatta alig fértünk el, a zászlónk már súrolta a híd alját. Következő átemelés Donaustettennél következett a bal oldalon, innen már azt gondoltuk, egyenes út vezet Ulmba. Persze, azért előtte csak volt még egy gát, ahol elég hosszan kellett cipekednünk. Átemelés után az iller folyó jobbról torkolt a Dunába, innen megint volt sodrása a folyónak. A kenus klub telephelyét elsőre nem találtuk meg, egy kilométert vissza kellett eveztünk, mire a 2586-os folyamkilométernél a híd után, közvetlenül a jobb parton végre megleltük. A sátorhely húsz euró volt. lehetett étkezni, sört inni, és minden

lŐ ri n cZ E N D R E 19 szükséges szolgáltatás rendelkezésre állt. Ezen a vidéken már elég nagy vízi élet van, láttunk sárkányhajós csapatokat vízre szállni, evezni, majd visszaérve sörözni, beszélgetni. A nyárnak ebben a szakaszában már elég sokáig világos van, így sikerült Ulm városában, illetve Neu Ulmban is körülnézni. Amire estefelé visszaértünk, már kezdett beborulni, és csöpögni az eső. Éjjelre aztán akkora vihar kerekedett, hogy még a kenus klub tagjai is visszajöttek megnézni, hogy minden rendben van-e. Volt egy nagy rendezvénysátor, aminek a sarkainál fémborítás volt, mi ezek alá tettük cuccainkat. Éjjelre nem nagyon pakoltunk el, gondoltuk, úgyis fedett helyen van a holmink. No, ez nem sokat számított, másnap ismét szárogathattunk… Tanulság: mindig pakold el a felszerelést! Ezen a napon 50 kilométert tettünk meg, volt hat átemelésünk, hat km/órás sebességet értünk el.

5. nap – 2012. június 20., szerda Ulm – Dillingen [46 km]

közös erővel kisilabizáltuk a rendszer működését. A nap végére már Gizke is „zsilipkezelői igazolványt” kapott. Utólag már viszonylag egyszerű a működtetése: kar jobbra-balra fordítása jelenti a fel-le irányt (bergfhart a felfelé) gomb nyomása (nyomva tartva egy ideig), pedig engedi be a vizet, vagy le a kar állásától függően. A mai betervezett cél a faumingeni gát, de oda érve eső felhők gyülekeztek így arra gondoltunk, hogy egy híd alatt kellene megállnunk. Továbbhaladtunk és Dillingen előtt a 2542-es jelzés környékén a jobb parton szálltunk ki, valóban egy híd alatt. Közben csepegni kezdett az eső így elkezdtük berendezni az éjszakai szállásunk. Megkajáltunk, a sátor helyét is előkészítettük, mikor jött egy idősebb német úr és javasolta, hogy ne itt aludjunk, hanem kicsit arrébb mutat egy helyet, ahol Wc és zuhanyzó is van. Elsétáltam vele megnézni és tényleg, háromszáz méterre volt egy gyönyörű tó, lenyírt fű, stb. – szóval kemping körülmények. Annyira tetszett, hogy át is költözködtünk. Folyás irányban az első kis úton jobbra, majd az út végén ismét jobbra kellett

Reggel Ulmból indultunk, és a leírásaink szerint sok gátra nem számíthattunk. Ezzel szemben hattal találkoztunk ezen a szakaszon… Ez egy kevésbé látványos, igencsak beszabályozott szakasz volt, sokszor a fák lombkoronájának szintjén eveztünk. indulás után hat kilométerrel mindjárt egy gát állta utunkat, de kellemes meglepetésként nem átemelés várt ránk, hanem zsilipelés. Ez egy ideig szórakoztató volt, az elsőnél még egy német horgász segítségét kértük, bár ő se nagyon értett hozzá, de

VízenJárók

Bertoldsheim zsilip 2490 fkm-en

20 tÚr aBESZ ÁMO LÓ fordulni. Estefelé aztán ismét megkaptuk a szokásos esőt, bár ez most csendesebben jött. Nyugovóra tértünk és tervezgettük a következő napot. A mai szakaszon 46 kilométert eveztünk, hét gátunk volt, de átemelni nem kellet.

ki. A mai nap 53 kilométert tettünk meg, egy átemelésünk volt és négy zsilipelés. 7,4 km/óra átlagsebességet értünk el. Az átlagsebesség kiszámításához a zsilipelések idejét igen, a vásárlásokat és egyéb hosszabb megállások idejét nem számoltam.

6. nap – 2012. június 21., csütörtök Dillingen – Bertoldsheim – 53 km

7. nap – 2012. június 22., péntek Donauwörth – Garden – 56 km

Reggel ismét napsütésre ébredtünk, reggeliztünk, majd kicuccoltunk a partra. Nagyon szép környezetben volt ez a táborunk is. indulás után a 2538-as jelzésnél a bal parton van kemping, ha valaki ragaszkodik hozzá. Ez a szakasz is átlagosnak tekinthető, kiemelkedő dolgot nem tudok mondani, öt gáttal találkoztunk, ebből egy rossz volt, itt átemeltünk, a többit könnyedén teljesítettük. Donauwörth városka a 2510–2508-as folyamkilométerek között van. itt be lehet vásárolni. A bal parton haladva a híd előtt van egy kis ág, oda célszerű beevezni, majd a híd mellett van egy áruház. A hídnál nem lehet kikötni, mert elég nagy a sodrás. Donauwörth után elég jó a sodrás egészen a bertoldsheimi gátig. A gát előtt

A szokásos reggeli programjaink után indultunk. Mai terveink szerint ingolstadtig, vagy esetleg kicsit tovább akartunk eljutni. Következő nagyobb helyiség Neuburg, ahol a jobboldali ágat választva egy hangulatos kis városkán haladtunk át. A település után közvetlenül a jobb parton kemping található, illetve a bal parton is valami hasonló, de legalábbis táborozó hely. A sodrás elég jó, így kiszállásnál résen kellett lenni, nehogy tovább sodródjon az utazó. A 2467-es jelzőkőnél a jobb parton egy kis patakocska jön be. Kiváló vadkempingező helynek tűnt a vízről. Mivel jól haladtunk, ezért ingolstadtban csak bevásárolni álltunk meg. A zsilip után a vasúti hidat követően az ötödik hídnál

van egy tó, ami kicsit lassítja a haladást, de nem nagy, így könnyen áthaladtunk rajta. Zsilipelés után kötöttünk ki a jobb parton, közvetlenül a gát tövében. A hajót fel sem vittük, a lépcsőknél kötöttem

a bal parton lehet kiszállni. innen négyszáz méterre van egy bevásárlóközpont, kávézóval. ingolstadt után betonozott lejárók találhatók, ott is meghúzhatja magát az ember egy éjszakára.

A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g 21

Egy hete voltunk úton, sok élményen és nehéz szakaszon jutottunk már túl. Kíváncsian vártuk a folytatást, ezen a napon szeretnénk eljutni Regensburgig, ahol egy kenus klub telephelyét kellett megtalálnunk – itt várt ránk a szállásunk.

parton is találtunk kikötési lehetőséget, de ezek vízállás függőek, ezért külön nem is térnék ki rájuk. 2420,5 fkm-nél van a weltenburgi bencés apátság egy jobbos kanyarban. A templomhoz egy óriási kavicspadon lehet kiszállni, amit bűn lett volna elszalasztani. Fantasztikus látni- és kóstolnivalókat hagy ki, aki nem áll meg. Kezdeném a látvánnyal. Az apátság gyönyörű épülete egy kavicspad tetején trónol. Belépve az udvarra asztalok és székek garmada várja a fáradt utazókat minden földi jóval, amit itt helyben készítenek a bencés barátok. Kiemelném a fekete sört – hmmm – ritkán jut az ember ilyen ﬁnomsághoz. Aztán láttunk bajor grillkolbászt a szomszéd asztalnál, és annyira gusztusosnak tűnt, hogy nekünk is meg kellet kóstolnunk. Helyi recept szerint készítik, és igencsak ﬁnom. Fenséges perecet adnak hozzá valamilyen szósszal, ami szintén parádés volt. Bencések, minden elismerésem, sok szépet láttunk eddig is, de itt még az ízlelőbimbóinkat is kényeztethettük – eddigi utunk csúcspontját éltük meg ekkor. Fájó szívvel tovább indultunk – Kelheim következett. Előtte érdemes vigyázni, mert kiránduló hajókon is hoznak fel turistákat, és a sziklákkal övezett mederben a hullámok megtréfálhatják az utazót.

indulás után Neustadtban láttunk egy kempinget, aki nem szereti a vadkempingezést, annak érdemes eddig elcsorognia. A 2427-es kőnél van egy kisváros, ott is lehet éjszakázni. Későbbiekben a bal és jobb

Később ismét duzzasztásba kerültünk, jött Bad Abbach, és ismét egy csúszda várt minket. A gát gyors leküzdése után tovább haladtunk Regensburg felé. Természetesen gát itt is van, ezért lassan

innét a víz ismét lassulni kezd a vohburgi gát miatt. Jól kinéző kikötőhely volt még a bal parton egy piros-fehér gyárkémény után, ahol a gyár csatornája visszajön a Dunába. Grossmehring hídja után eléggé lelassult a folyó, ezért keményen kellett húzni, hogy elérjük célunkat. Neustadt előtt a 2435,3-as kilométerkőnél a jobb parton találtunk szálláshelyet, egy Garden nevű falucska határában. Jó választás volt. A folyóparton, a mező szélén vertünk tanyát, csönd és nyugalom mindenütt, őzek és nyulak szaladgáltak körülöttünk. Barátságos környezetben hajtottuk nyugalomra fejünket. A hetedik napunkon 56 km eveztünk, négy gátunk volt és 8,4 km/órás átlagsebességet értünk el.

8. nap – 2012. június 23., szombat Garden – Regensburg [54 km]

VízenJárók

22 tÚr aBESZ ÁMO LÓ kezdett beállni a folyó. A kenu klub bázisa a jobb parton, a 2381,7 fkm-nél található, közvetlenül a gát előtt pár száz méterrel, ahol egy úszóstégre lehet kiszállni. Senkit nem találtunk a telepen, de nyitva volt. Bepakoltunk, felvertük a sátrunkat és elmentünk egyet körülnézni. Örömmel állapítottuk meg, hogy holnap csúzdával kezdünk. Egy nagy uszadékfa a vége felé elakadt, és hogy ne reggel kelljen vele kínlódni eltaszigáltam az útból. Visszatérve a sátorhoz a szomszédék is megjöttek és mondták, hogy szóltak az illetékesnek, mindjárt jön. Tízennégy euró volt a szállásdíj. Este felderítettük a várost, nagyon szép és hangulatos. Ma 54 km-t eveztünk átemelésünk nem volt, 9,1 km/órás átlagsebességgel fejeztük be a napot, úgy hogy a kolostornál egy ideig elfelejtettem kikapcsolni a GPS-t. A mai tervünket sikerült elérni, nagyon szép helyeket láttunk és gyomrunkat is kényeztettük Weltenburgban. Regensburgban is ehettünk melegételt, volt pár korsó hideg sör is és fagyi is jutott.

9. nap – 2012. június 24., vasárnap Regensburg – Bogen [63 km] Reggel kicsit késve indultunk el. Ez volt túránk legészakibb pontja, innen már egyre jobban elérhető közelségbe került Magyarország. A vízi csúszdával kezdtünk, itt találkoztunk először Vaszilijjal. Rendes nevét nem tudom, egy bolgár srácról van szó, aki, mint beszélgetésünk során kiderült, ingolstadtból indult és Bulgáriáig tervezi az útját. Későbbiek során többször elkerültük egymást. Mi kicsit gyorsabban haladtunk ő viszont valószínűleg több időt töltött vízen. Pár nap múlva, mikor utoljára láttuk, azt mondta, hogy a sok gát miatt lehet, hogy Pozsonynál befejezi a túrát. A reggeli napsütésben, Regensburg nagyon szép volt a vízről is. A következő látnivaló a Valhalla, ami egy óriási görög mintára készült pantheon a hegyoldalban. Vízről is elég monumentálisnak nézett ki, később közelebbről is szemügyre vettük. Továbbhaladva lelassult a víz folyása, mert a 2350 folyamkilométernél következett a geislingi gát. Ez már egy nagy gát volt, itt mi nem zsilipelhettünk. innentől kezdve figyelni kellett a jelzéseket, hogy melyik oldalon lehet átcipelni az odakészített kocsikon

VízenJárók

a hajót és a felszerelést. Többféle kocsival találkoztunk az út során, ez a jobbik fajta, de volt olyan is, amelyiken csak féloldalasan fért el a kajak. Optimális esetben – kétszer sikerült ilyet kifognunk –, a vízben a hajó alá toltuk a kocsit, és kipakolás nélkül át tudtuk húzni, egyébként ki kellett pakolni és kivenni a hajót, majd feltenni a kocsira a cuccokkal együtt, és így lehetett áthúzni a gát túloldalára. Rosszabb esetben csak a hajó fért rá féloldalasan, és kézben lehetett átvinni a felszerelést. Ahogy nőtt a Duna szélessége, annál hosszabbak lettek az áthúzások. Következő gát Straubingnál van a 2330-as fkm-nél. csúszda van, így gyorsan tudtuk leküzdeni a gátat. Nagy sodrás nem volt idáig, így evezni kellett serényen, hogy haladjunk. Az éjszakai táborhelyünket kb. a 2310-es kilométernél a jobb parton találtuk meg. Bogen helyiséggel szemben egy kavicspadon, szemben velünk hegytetőn egy templommal. Nagyon szép sátorhely volt, viszont közel voltunk a vízhez és sétahajók is járnak, ezért a sátor elé tettük a hajót, és félkörben nagyobb köveket is raktunk le a hullámok elleni védekezés miatt. Tűzet raktunk csak a hangulat miatt, de egy sétahajó hulláma elmosta, velünk együtt… Ezután építettük egy saját töltést a sátraink megvédésére. Ezen a napon 63 kilométert lapátoltunk, egy átemelésünk volt.

10. nap – 2012. június 25., hétfő Bogen – Hofkirchen [51 km] Éjjel esett az eső, de most kivételesen reggelre se állt el, így egy kis várakozás után kimásztunk a sátrunkból, és esőben csomagoltunk össze. Szerencsére, amire elindultunk, elállt az eső, és kezdett kisütni a nap. Terveink szerint még Passau előtt megállunk. A Duna sodrása elég jó volt, így hamar elértük Deggendorfot. A város és az isar befolyása után megálltunk reggelizni, és a sátrat, valamint a nedvesnek tűnő felszerelést megszárítani. A beérkező folyó még növelte a sodrást. Szerettük, ha becsatlakozott egy patak vagy egy folyó, mert az mindig növelte a sebességünket. A táj gyönyörű volt, a sodrás is szépen vitt minket, így az evezés is könnyebben ment. 2260-as kőnél a jobb parton szálltunk ki Hofkirchen előtt egy balos kanyarban. Jó kis táborhely a gát alatt, az öböl pedig strandszerű, valószínűleg a helyiek annak is használják.

lŐ ri n cZ E N D R E 23 Ezen a szakaszon 51 km-t eveztünk, meglepetésünkre gát se volt, így 9,7 km/órás átlagsebességgel zártunk, ami nagyon jónak mondható.

11. nap – 2012. június 26., kedd Hofkirchen – Obernzell [53 km] Reggel arra ébredtünk, hogy az éjjel nem esett az eső, és ez az állapot aztán a hátralévő útunk során végig így is maradt. Utólag megállapíthatom, hogy ha megrendeljük az időjárást akkor se lehetett volna jobb. Hofkirchen után nem sokkal ez első nagyobb város Vilshofen következett. Úgy gondoltuk, hogy majd Passauban vásárolunk be, de ez a kisváros jobb választásnak tűnt. Bíztunk benne, hogy itt könnyebben megtaláljuk a boltot. A város végén, a jobb

,,Vaszilij” a bolgár vízitúrázó

parton egy kis patak torkolatánál, a kavicsos parton kell kikötni. innét háromszáz méterre folyásirányban található egy áruház, szinte a Duna partján. Készletfeltöltés után indultunk tovább. Következő állomásunk Passau (2225 fkm). Eredeti tervek szerint itt az ilzen egy kilométert felevezve kellett volna megtalálnunk táborhelyünket a helyi kenus klubnál, de mivel jól haladtunk, reggel azt terveltük ki, hogy 2200 körül állunk meg. Passau előtt ismét duzzasztás van, így lassuló sodrásban értük el a gátat. Az átemelést balra tartva értük el, de a gát közepén levő kialakított kis szigetnek a jobb oldalán haladva találtuk meg a kiemelő helyet. Passaut elérve, nagy kísértés volt, hogy megálljunk megnézni a várost, de aztán úgy döntöttünk még is maradunk a reggeli tervnél és Ausztriában éjszakázunk. Érdemes megemlíteni, hogy ahol a három folyó találkozik – Duna, ilz, inn – a vízről is jól láthatóan három különböző szín találkozik, és csak pár száz méter után keveredik össze a három folyó és az inn homokszíne veszi át az eddigi Duna sötét tiszta víz színét. Az ilz egészen sötét tiszta vizet hoz, Duna már kicsit szürkésebb, az inn pedig egész homokszínű hordalékkal olvad össze. Egy kicsit elmélázva és visszafelé fényképezve folytattuk utunkat. Passau után nem sokkal határ folyóként folyik a Dunánk. 2201 fkm után már mindkét part Ausztriához tartozik. A sok átemelés után abban bíztunk, hogy majd Ausztriában kevesebb gáttal lesz dolgunk (ez igaz is volt meg nem is). Az az utazó, aki Passau közelében szeretne tábort ütni 2216 fkm-nél a bal parton találja a kempinget. Ezen a folyószakaszon ismét jó sodrás segítette evezésünket, a tájban gyönyörködhettünk, ismét hegyek közé vitt a folyó. Obernzellt elhagyva 2208 fkm után a jobb parton is található egy kemping, ez már Ausztria. Mi 2207,5 fkm-nél csábultunk el, mivel egy kellemes kempinget (Kohlbachmühle Gasthof Pension camping) láttunk meg. Előző két nap vadkempingeztünk, ezért a jó zuhany és a meleg vacsora ígérete elcsábított minket. Gyorsan megszületett a döntés – kikötés. igaz hét kilométerrel előbb mint terveztük, de jó döntés volt, kiváló helyet sikerült kifognunk. Ezt az éjszakát is még Németországban töltöttük. Ma 53 km eveztünk, 8,8 km/órás átlagsebességet értünk el és volt egy átemelésünk, ahol elég kicsi kocsik voltak, kis kínlódás után saját keréken a kézi kocsinkkal emeltünk át.

24 A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g

ismét napsütésre ébredtünk. Tegnap este kihasználtuk azt a lehetőséget, és rendeltünk reggelit, így ma hosszú idő után először asztalnál étkeztünk. Három kilométer megtétele után Németország elbúcsúztatott minket még egy gáttal – amin már meg sem lepődtünk. 2204 folyamkilométernél van a gát és a jobb parton kell átemelni, mi elég sokáig kerestük, mert itt nem volt kitáblázva. A későbbiekben ehhez hozzá kellett szokni, mert az osztrákok kevésbé egyértelműen jelzik, hogy a sporthajók hol emelhetnek át. A szállítókocsikat itt is egyszemélyes kajakokhoz tervezték, nehéz volt tehát átpakolni. Átemelés után a 2202 fkm-nél van kemping, itt is lehet táborozni, majd 2201 fkm-et elhagyva Ausztriában több kempinget is találtunk. Ezen a szakaszon meglepően sok kiépített táborhely van, lehet válogatni ki, mennyit szeretne evezni. Festőien szép, ahogy a Duna kanyarog a hegyek között. A környező hegyormokon várak díszelegtek, volt min legeltetnünk a szemeinket. A víz lassulása gátat jelez, elérkeztünk az Aschach-i gáthoz. A bal parton átemeltünk és folytattuk utunkat a rövidesen következő gáthoz. itt a folyó már alig folyik, és egy kis elírás miatt kicsit összezavarodtam, tudniillik 2158 fkm-nél írtam fel az átemelést az öreg Dunára, és ott

biza semmit nem találtunk. Fél órás kiszállogatás és folyással szembeni evezés után tanácstalanul mentünk tovább. 2148 fkm-nél kiszálltunk a bal parton, és kiderült az igazság: itt van az átemelés, csak elírtam. Átvittük a holtágra a felszerelést, és tábort vertünk. Reggel innen folytattuk utunkat. A holtágban van egy evezős versenypálya, így ha linzből látunk közvetítést, mondhatjuk, hogy itt már mi is eveztünk. A mai statisztika: 62 km, 7,8 km/óra sebesség, három átemelés.

13. nap – 2012. június 28., csütörtök Linz – Grein [69 km] Reggeli összepakolás után, a hatos pályán „verseny tempóban” indultunk neki a mai szakasznak. Ennek a holtágnak a bal partján mintha táborozóhelyet láttunk volna, illetve kajakos központ is volt ott, szerintem lehetne ott is sátorhelyet kérni. Belapátoltunk linzbe, a sodrás viszonylag jó volt, így hamar áthaladtunk. A belváros után az iparnegyed következett, ahol a duzzasztás hatása megint érezhető volt. Az ipari rész nem szép látvány. Előtte a 2133 és 2131 között is lehet sátrazni. Elérve a gátat, a bal parton kell átemelni a megszokott odakészített kocsik segítségével. Jó táborozási lehetőség van, és a bicikliútra rátérve 300 méterre van egy büfé is. Természetesen

Reggeli csendélet Linz előtt

12. nap – 2012. június 27., szerda Obernzell – Linz [62 km]

t Úr aBES ZÁM O LÓ 25 érdeklődve is merre találunk kempinget – úgy döntöttünk, megcélozzuk Greint a 2079 folyamkilométernél. A bal parton kell menni és a városkába beérve balra van egy hajókikötő, ahol jól felszerelt kemping is volt. Az öreg tulaj még magyarul is beszél kicsit. Nagyon jót ettünk, és kihasználtuk a lehetőséget: rendeltünk egy császári reggelit. Jókora pizzát adtak, életemben nem ettem még ekkorát, el se tudtuk fogyasztani. A vacsorát ledolgozandó, megnéztük a várost. Nagyon szép kis település, még fekete hatytyút is láttunk. 69 km eveztünk, 8,1 km/órás sebességet értünk el és két átemelésünk volt.

Schönbü hel

egy hideg sör és meleg kávé reményében mi is meglátogattuk ezen intézményt. Felfrissülve indulhattunk tovább. A gát után ismét jó sodrása volt a Dunának, majd elértük az Enns folyó torkolatát. A mondák szerinti az Óperenciás (ober Enns) tengeren túlról beléptünk a régi hun birodalom területére. Kicsit később a Walsee-i gát hatása érződött, és ismét keményen kellett evezni az előrehaladás érdekében. A gát 2107,4 fkm-nél van a jobb parton. Átemelve a holtág félkörívben tér vissza. A túloldalon volt egy strand, esetleges sátor- vagy pihenőhelynek alkalmas lett volna, de mi még szerettünk volna pár kilométert megtenni, ezért tovább haladtunk. A 2093-as jelzés tájékán szerettünk volna megállni, de igazán jó táborhelyet nem találtunk, így addig válogattunk, míg a viszonylag jó sodrásra támaszkodva – kicsit

14. nap – 2012. június 29., péntek Grein – Schönbühel [47 km] Korán ébredtünk, de várnunk kellett, mivel a reggelit nyolcra rendeltük. Tényleg császári volt, nem csak a neve, jó sok mindent kaptunk. Így aztán elég későn, fél tízkor indultunk el. A sodrás még jó volt egészen Ybbs-ig. A folyó sebessége átlagosan tíz km/óra, ez természetesen a duzzasztott szakaszokra nem vonatkozik. Majd ismét gát várt ránk. A jobb parton lehet átemelni. Egy műanyag stégre kell kihúzni a hajót, majd kocsin jó messze áthúzni, majd lépcsőkön kell levinni és bepakolni. A gát utáni sodrás nem tart

A Duna forrรกsa

Scheer

Ulm

Neuburg

Passau

Ybbs

Melk

Krems

BĂŠcs

Linz

Pozsony

28 A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g sokáig csak pár kilométert, mivel a melki duzzasztó hatása már érződik. Nagyon meleg volt. A melki apátság sárga épülete már messziről látszik, itt a bal parton lehet átemelni. ismét egy holtágba jut az ember, ahol a szemközti oldalon egy strand található. ide a kedves osztrák mérnökök egy csavart tettek az átemelések megszokott menetébe, mert a holtág végén is újra át kell emelni, a fáradt vándor legnagyobb „örömére”. igaz, itt csak száz métert kell cipelni a felszerelést. Melk után a bal parton Emmersdorfnál van az első kemping, igaz, már kerestük táborhelyünket, de a gyors sodrás tovább vitt minket. A következő Schönbühelnél volt a jobb parton a vár előtt ötszáz méterrel – a 2032,4 fkm-nél. Figyelni kellett, mert gyors a sodrás, és egy úszó stégnél kellett megállni, itt lehetett kivenni a felszerelést. Mi a hajót lent is hagytuk, jól kikötve. itt is lehet vacsorázni, reggelizni, de most kihagytuk, mert a hordóból is fogyasztani kellet – nem utolsó sorban azért, hogy csökkenjen a súlya. Ma 47 km tettünk meg, 7,3 km/órás átlagsebességgel, három átemelést tudhattunk magunk mögött.

vízi vándornak! Wachau a neve ennek a szakasznak, és tényleg gyönyörű. Ez az osztrákok Dunakanyarja. 2030,5-nél a bal part homokos, vadkempingezni lehet, 2026,6 bal parton pedig egy kemping van. itt még könnyebb kiszedni a hajót is. Közvetlen Krems előtt Dürnsteinnél a jobb parton is van szálláslehetőség. Kremsben a kemping a bal parton a 2002 folyamkilométernél található, a hajóállomás után. A bejutás a vízitúrázónak kicsit nehézkes, mert a folyó felől nincs bejárat, mintegy kétszáz métert kell a cuccot felcipelni beton falak között, ezt sem kajakosoknak tervezték… Ma nagyon korán célba értünk, délelőtt tíz óra előtt. Pihenéssel, városnézéssel töltöttük a nap hátra lévő részét. Nagyon meleg volt, így a következő napokban azt tervezzük, hogy reggel korábban indulunk, tizenegy körül árnyékban kikötünk, és majd délután három után indulunk tovább és este hatig evezünk. Ma 30 km eveztünk, 12,3 km/órás átlagsebességgel.

15. nap – 2012. június 30., szombat Schönbühel – Krems [30 km]

Kremsből kipihenve korán, félhét körül indultunk tovább. Rövidesen elértük a 2000-es jelzőkövet, amit nagy ovációval üdvözöltünk. Hosszú volt az út, amíg ide eljutottunk, sokszor emlegettük ezt: „Ha majd a 2000-es táblát elérjük, már közel leszünk célunkhoz!” A folyó sodrása ismét lelassult, 1981,7 fkm-nél elértünk egy gátat. itt a bal parton kell átemelni egy holtágban,

Esti csendélet Bécs előtt

Reggel nagyon időben ébredtünk, gyors reggeli, és már hétkor vízre szálltunk. ilyen korán talán még nem is indultunk. A sodrás erős, a táj szép, várak, teraszos szőlőművelés, kis városok mi kell több egy

16. nap – 2012. július 1., vasárnap Krems – Klosterneuburg [64 km]

t Úr aBES ZÁM O LÓ 29

A Wachau Ausztria harminc kilométer hosszú völgyszorosa a Duna mentén, Melk és Krems an der Donau városok között. A festői fekvésű, nagy múltú szőlőtermesztő táj védelem alatt áll, 2000 óta világörökségi védelmet élvezi. A Wachau völgye szolgál a felnémet hőseposz, a Nibelung-ének helyszínéül is. A vidék az őskor óta lakott, amelyre tanúbizonyságul szolgálnak a közelben előkerült galgenbergi és willendorﬁ szobrocskák. A Wachau völgyében a neolitikummal vette kezdetét az ember nagy arányú megtelepedése. A vaskorban hallstatti illír népek éltek e vidéken, majd nyugatról a helyükre érkező kelták alapították meg királyságukat Noricum néven. Amikor i. e. 15-ben Noricum római provincia lett, az északi limes a Duna mentén, így a későbbi Wachau vonalában húzódott. A limest a negyedik század végén, a birodalom összeomlásával számolták fel, s 453-ban szintén a mai Mautern helyén Szent Szeverin kolostort alapított. Ennek köszönhetően a további évszázadokban a Wachau északkeleti kapujában álló városka fontos vallási központ lett. 853-ban már locus Wahowa néven említették a régiót, amely 976-tól az Ostmarkot uraló Babenbergek uralma alatt állt, 1430-ban pedig II. Albert osztrák herceg tette rá a kezét, s 1438-ban immár uralkodóként a Német-római Birodalom részévé tette Wachaut. Az ember már a neolitikumban erdőirtó tevékenységbe fogott ezen a tájon, a természeti környezet azonban csupán a 9. század első felében változott meg radikálisan, amikor bajor és salzburgi szerzetesek fogtak teraszos szőlőművelésbe a Wachau lankáin. Az elkövetkezendő évszázadokban a borkereslet és az éghajlat függvényében a művelés alá vont területek nagysága folyamatosan változott, a wachaui polgároknak mindenesetre tartós jólétet biztosított a szőlőművelés. A völgy középső részén például négy

városka 1150 és 1839 között egyesülve, saját önkormányzattal és önrendelkezési joggal felvértezett közösségként élte életét, de több wachaui település élt a középkor óta a szőlőhegy-vámoltatás, azaz egyfajta boradókivetés jogával. 1477-ben I. Mátyás magyar király vette ostrom alá Krems és a közeli Stein an der Donau várát – sikertelenül. Később, a 16. században az ausztriai ellenreformáció egyik fő bázisa volt a Wachau völgye. A 19. század hadjáratai, később a rivális burgenlandi és olaszországi borvidékek kereskedelmi előretörése, a ﬁloxéravész, a mind korszerűbb vízi, majd a kiépülő vasúti közlekedés megváltoztatta a Duna-völgy arculatát. A szőlőtermesztés mellett megjelent a máig intenzív sárgabaracktermesztés, de a Wachau elsősorban a hagyományaira támaszkodó és ízletes borával csábító kedvelt pihenőterületté vált. A napjainkban termesztett legfontosabb borszőlőfajták a rizling és a zöld veltelini. Az emberi beavatkozás, a meredek partszakaszok teraszos szőlőültetvényekké alakítása főként a folyásirány szerinti, napsütötte baloldalt jellemzi. A középkori évszázadok tanúja több, a városokon kívül található várrom és várkastély (a legjelentősebbek: Aggstein, a Weißenkirchen in der Wachau-i Teisenhoferhof, a kremsi Gozzoburg), valamint a többnyire román kori alapokra épült gótikus erődtemplomok (Sankt Michael, Weißenkirchen in der Wachau). A Duna menti piacvárosok majd mindegyikére jellemzőek a többnyire 13–14. századi erődített várak, templomok és belterületi toronyházak, a legrégibb összefüggő településrészek épületei azonban nem régebbiek a 15–16. századnál. A korábbi faházakat ekkoriban kezdték felváltani a terméskőből felfalazott lakóépületek, és ugyanekkor terjedtek el a Wachaura oly jellemző kontyolt és csonkakontyolt tetőszerkezetek.

30 lŐ r i nc ZEN DRE aminek a túlsó végén szintén egy átemelés vár az utazóra. A második átemelésnél vadkempingezésre alkalmas hely van egy kő obeliszk közelében. A következő gát 1951,3 folyamkilométernél várt ránk, itt a jobb parton tudtunk átemelni. ismét holtág, és ismét a kifolyásnál át kell emelni. Vasárnap értünk ide, nagy hőség volt, így természetesen strandoló népek hada vette körül ezt a kis „tavat”. Az átemelésnél meglepetés fogadott bennünk. Míg mi teljesen felöltözve – én a nap ellen védekezésül hosszú futó felső és nadrág, Gizke szokásos fröccsenő víz elleni védelmével postás esőkabátban –, húztuk át a hajót. Átérve a holtág partjára egy nudista közösségbe csöppentünk. A helyzet úgy néz ki, hogy a jobb partján a holtágnak a nudisták vannak, szemben a túlparton pedig a szokványos strand. Fényképezni is csak később mertünk, nehogy azt higgyék, kukkolók vagyunk. A következő átemelés elég nehézkesre sikeredett, a pancsoló jónépet kellett kerülgetnünk. Ezt követően már nem álltunk meg, Klosterneuburg közelében kikötőhelyet kezdtünk keresgélni. Kicsit magas igényeket állítottunk, így csak mentünk-mentünk, egészen 1940-39 környékig, itt a jobb parton van több kavicspad is, illetve a gyalogút túlsó oldalán áll egy kis tó is. Megálltunk az egyik ilyen helyen, de nem nyerte el a tetszésünket, így később tovább csorogtunk. Egészen 1938 fkm-ig, ahol kiszálltunk, és felvittük a felszerelést esti táborhelyünkre. Mint kiderült másnap, ez jó döntés volt, mivel ezt követően már csak Bécs után a gátnál tudtunk volna táborozni. A távolban már jól látszottak Bécs tornyai. Ezen a napon 64 kilométert eveztünk hét km/órás átlagsebességgel és négy átemeléssel.

17. nap – 2012. július 2., hétfő Klosterneuburg – Hainburg [56 km] A reggel a megszokott rituálé szerint zajlott. Bécsnél nem mentünk be a Donau Kanalra, mert a zsilip felett a piros lámpa égett, hanem a nagy hajók útvonalát követtük. Reménykedtünk benne, hogy több zsilip nem lesz, de természetesen Bécs se lehet gát nélkül, így egy lelassult folyót és egy átemelést kellett legyűrnünk. itt már jelzést se találtunk arra vonatkozólag, hogy hol kell átemelni, bár magyar munkásokkal is találkoztunk, ők se tudtak segíteni. Végül hosszas ideoda evezgetés és egyszeri kiszállásos felderítéssel

megtaláltuk a bal parton a gát közelében. Aztán a vontatókocsit kerestük, amin áthúzhattuk volna a hajót, de sajnos ellopták őket, így kézi átpakolás következett. csaknem egy kilométert kellett cipekednünk. A gát 1921 fkm környékén van. A gát után nagyon sok horgásztanya található mindkét parton. Esetlegesen itt is lehet sátrat verni, ha ott a gazda, akkor még az engedélyével is. A bécsi repülőtér a közelben van, így egy ideig folyamatosan a felszálló repülők alatt eveztünk. Ezen a szakaszon a bal part egy nemzeti parkhoz tartozik, erre a kiszállásnál ﬁgyelni kell, célszerű a jobb partot használni. A mai célunk Hainburg volt. információnk szerint itt van kemping, de sajnos ez téves volt. Így mikor elértük, hiába érdeklődtünk, ilyen intézmény nincs a parton. Szerencsére a helyi kajak klub telephelye előtt szálltunk ki és sikerült ott megbeszélni, hogy szeretnénk itt megpihenni. Egy kis park állt előttük, igaz, nem messze egy táblán az állt, hogy lakóautóval, lakókocsival nem lehet bemenni és a sátrazás is tilos, de azt mondták, nyugodtan verjük fel a sátrat, illetve megmutatták a telephelyükön hol van Wc és ivóvíz.

Később egy idős asszony aggódott, hogy nem lehet itt sátrazni, de mondtuk neki, hogy a kajakosok megengedték, így elment megkérdezni, aztán békén hagyott minket. A közelben van egy étterem, a hamburgerük és a salátájuk isteni. itt mindkét pincér magyar volt. Estefelé elsétáltunk a folyásirányba, és itt fürödtünk. Találtunk barlangot is a parthoz közel, de sajnos koszos volt, így táborhelynek nem ajánlom. Hainburg a 1883,4 folyamkilométernél a jobb parton volt. 1882 folyamkilométernél szintén a jobb parton homokos terület, ahol lehet táborozni. A városka után is találni homokos-kavicsos padokat. A mai nap mérlege 56 km evezés egy átemeléssel.

18. nap – 2012. július 3., kedd Hainburg – Dunakiliti – 44 km Fent északon a vízicsúszdákat úgy oldották meg, hogy ha nem is működtek, legalább a víz átfolyt rajtuk. Errefelé ez nem így volt. Már az se volt egyszerű, míg a fákat eltologattuk, hogy oda tudjunk evezni, ahol ki tudjuk venni a hajót. Aztán az átpakolás és a bepakolás sem könnyű, de ez volt az utolsó, és már a cél kapujában voltunk. Továbbhaladva már a magyar-szlovák közös határon evezhettünk, majd az első jobb parton lévő bukón beevezve már a Szigetköz ismerős vizein jártunk. Az Ördög-szigeteki bejárót elhagyva már csak kényelmes, lassú evezéssel haladtunk, pont délben kikötöttünk a Vadvíz Kempingben, Dunakilitiben. itt volt a megbeszélt találkozó a lányomékkal, akik segítettek a hazajutásban. Utólag már beláttuk, hogy ha Bécs előtt elindulunk (1938 fkm) este hétkor, ide tudtunk volna érni. Az utolsó nap 44 km volt 8,6 km/órás átlagsebességgel és egy átemeléssel.

Dévény vára – a magyar kapu

A d U n a - f o r r á S tó l A S Z i g E t KÖ Z i g 31

VízenJárók

név

Optimo

Gyártó Kategória

Rotomod Sit on top kajak

MÉ RE T E K Hosszúság Szélesség Magasság Tömeg Terhelhetőség Anyag Max. személy S Z In T Kezdő Haladó Gyakorlott Profi

VízenJárók

432 cm 93 cm 34 cm 43 kg 300 kg polietilén 3 fő

4 5 5 3

A T Ú R ATÁ R S

H A S Z n á L AT Manőverezhtőség Iránytartás Stabilitás Sebesség Kényelem

•••• •••• ••••• •••• •••••

A LK A LMA Z á SI TE Rü L E T Tenger Állóvíz Folyó WW I-II WW III-IV WW V-VI

••• ••• ••••• ••••• • •

Nagyon munkás utunk volt, és sokszor próbára tett minket, de a látvány mindent kárpótolt. Életem eddigi legnagyobb élménye volt. Látni a Dunát, ami állandóan változtatja a színét, méretét, folyását. Kellemesen csalódtam a német emberekben, nagyon kedvesek és közlékenyek, ezt az osztrákoknál már kevésbé tapasztaltuk... Ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetet és a vízitúrázást. Gizke

Hajónk az uszadék fák között

32 tÚr aBESZ ÁMO LÓ

lŐ ri n cZ E N D R E 33 Ezzel a nagy Duna-túránk is a végéhez ért, nagyon szép volt, bár ﬁzikailag fárasztó. Pár helyen a sok duzzasztásnál kicsit lehangoló, mégis nagy kaland. Kevés pontos információnk volt, mi vár még ránk, hol tudunk tábort verni, de mindig sikerült jó táborhelyet találni és minden második-harmadik nap kempingben is tudtunk tábort verni. Nagyon nagy élmény volt a túra, de azért a tizennyolcadik nap után már jó volt visszatérni a „civilizációba”. Nagy segítség lett volna, ha kísérő autóval rendelkezünk, de így volt igazi kihívás teljesíteni. A végső mérleg a GPS szerint 896 km evezés 40 átemeléssel 18 nap alatt. A terveink szerint 20-21 nap alatt értünk volna le. Az időjárásra panaszunk

nem lehetett. igaz fent északon minden nap esett, de csak éjjel, nappal 24-26 fok volt. Az utolsó napokban volt nagyon meleg. A felszerelésünk optimálisra sikerült – a sátor kivételével, de ezt Kremsben orvosoltuk – igaz, esőre készültünk, így sok meleg ruhát nem is használtunk, de a felszerelésben mindenképpen helye volt. Bevásárlásokra érdemes időt szakítani. A túra alatt fontos a folyamatos folyadék-utánpótlás. Németországban a szemét elhelyezése okozott egy kis gondot, de előbb-utóbb sikerült becserkészni valami szemetest. Kempingek végig jól felszereltek, a díjak 7–10 euró/fő/éjszaka között változtak. Ha van rá lehetőség, érdemes betérni, bár a vadkempingnek is megvan a maguk romantikája.

34 VÍ Zi EMBE RE K

Kis János

Ezüstjelvényes Vízitúravezető

Kl E M E n cZH E N R I K 35

1950 szeptemberétől 1955 májusáig az Építőknél kajakozik. 1956-tól vízitúrázik. Hol kajakkal, hol kenuval, hol kilbóttal. Volt a Dunántúli Vízi Nagykörön; a TID-en; a Nemzetközi Balaton túrán – de kenuzott a Jordánon és kajakozott a Tiberisen is! Volt 1986 és 1992 között – évenként – a Tátrai Vadvízi Körön, és háromszor az Alpokban vadvízen (a vadvíz nem tartozik a kedvencei közé). 1962-ben bronz-, 1987-ben ezüstjelvényes vízitúravezetővé lett. Vezette a TID-en (Nemzetközi Dunatúra) a magyar csapatot; volt a TID budapesti táborának a vezetője; szervezte és vezette a téli Melegvíz túrát (200–300 résztvevő); volt a a Nemzetközi Balaton Túra szövetségi túravezetője; szervezte és vezette (vezeti) a Vajasfok vízitúrát (60–100 résztvevő). Tartott vízitúravezető tanfolyamokat. 1985-től 2012-ig tagja volt az MTSz Vízitúra Bizottságának. Feleségével, Évával együtt túrázik. Fia, Gábor a pozsonyi Testnevelési Egyetemen szerzett vadvízi túravezetői és oktatói oklevelet.

» Já nos! Több mint fél év szá za da vízitúrázol. Gya kor la ti lag min den fon to sat megél tél már, amit egy vízi túrázó megél het. Evez tél a hős kor ban, olyan él mé nyek ben is ré szed le he tett, ami ről mi már csak ál mod ha tunk. En nek el le né re kezd jük az ele jé nél: miért vízitúra? Miért let tél Te vízitúrázó? – A vízitúrázás hőskora a XiX. század végén – a XX. század legelején volt; két fénykora pedig a múlt század 20-as, 30-as – illetve 50-es, 60-as éveiben volt. Én ettől függetlenül az 55 év alatt (1957–2013) nagyon sokat láttam, sok mindent éltem át. Természetesen voltak kellemetlen pillanataim is, de „csak a szépre emlékezem”, abból pedig összehasonlíthatatlanul több jutott. Szerencsémre, örömömre. Miért vízitúra? Egyszerű. Egy könyöktörés után, 12 évesen a karomat erősítendő mentem el kajakozni. Amikor a sportorvos 17 évesen eltiltott már annyira belém ivódott a víz, a kajakozás, a társaság szeretete, hogy nem tudtam elképzelni az életemet nélküle. Az ötvenes hatvanas évek túra élményei ma már megismételhetetlenek, elérhetetlenek – az másik kor, másik társadalom volt, de ma már én magam sem vállalnám az akkori körülményeket akkor sem, ha ma lennék fiatal. Mindig, mindenben találhat örömöt az ember ha megkeresi, ha azt keresi, és nem a rosszat. A „ma”

lehetőségeihez kell alkalmazkodnia az embernek, és az adott körülmények között kell megtalálnia azt, amitől egy vízitúra örömmé válik a számára. Mert örömmé válik, ha a jót keresi, és nem a rossz miatt kesereg. » Van-e va la mi csa lá di kö tö dé sed a víz iránt? Szü leid vit tek a víz part ra elő ször, vagy víz par ti gyer mek ként Te ma gad fe dez ted fel „ma gad nak” a ví zi spor to kat? – Gyerekkoromban, 2–4 évesen néhányszor vittek ugyan kilbóttal evezni a szüleim, de ebből nem maradt bennem semmi emlék, nosztalgia a vízitúrázás iránt. Tudtam erről, de versenyző koromban szerettem bele a vízi életbe. » Em lék szel-e az el ső tú rád ra? Kik kel, mi vel és mer re vitt az el ső vízitúrád? – Már versenyző koromban is mentünk túrára, például Szigetkerülésre – utána a barátommal, és az édesapjával, „kíllel” mentünk a Rómairól Szentendrére. Akkor tanultam meg „kílezni”, 1956. nyarán. » Min den ki szá má ra em lé ke ze tes az el ső olyan tú ra, ahol tú ra ve ze tő vel több na pon ke resz tül, is me ret len vízeken jár. Em lék szel még ezek re? – Egy rövid felsorolás: 1959-ben egyedül mentem fel a Népszigetről Pilismarótra, az Országos Találkozóra. 1960-ban egy barátommal teljesítettük a Dunántúli Vízi Nagykört Balatonboglártól (Zala –Rába–Duna) Budapestig.

VízenJárók

36 K lE MEnc ZHE NR IK 1962-ben voltam a TiD „kiegészítő” túráján Podbrezovától (Zólyombrézótól) Budapestig. » Me sélj egy ki csit az ak ko ri ví zi vi lág han gu la tá ról! Mi lye nek vol tak a tú rák, a tú ra le he tő sé gek, az esz kö zök? Mi lyen ér zés volt fél év szá za da a ví zen? – Az eszközökről: a hajók külön téma lenne; akkor még nem volt ritka a fenék nélküli sátor (katonai sátorlapból); alig akadt hálózsák és ami volt, az is jó, ha megfelelt a mai +10 fokosnak; a gumimatrac (felfújható) luxuscikk volt; a svéd petróleum főző luxus cikk volt; a spritzdeck is; a vízhatlan anorák is … de 50 év múlva azon fognak csodálkozni, hogy a mai vizesek milyen primitív felszereléssel mertek elindulni. A szakosztályokban összeszokott társaságok alakultak ki, a túrák hangulata kitűnő volt. Rengeteget nevettünk – és tanultunk is az akkori idősebbektől. A lehetőségek: külföldre kiváltság volt eljutni, a TiD-re elmenni (főleg a felső szakaszokra) kitüntetés számba ment. A nászutunkra kaptam helyet a Szeged – Kladovo szakaszra (ez egy úgynevezett csatlakozó túra volt), az addigi túravezetői munkám jutalmaként. Magyarországon viszont sokkal jobb lehetőségeink voltak táborozás szempontjából, oda mentünk ahova akartunk, és mindenütt találtunk táborhelyet. igaz, hogy melegvíz, sőt Wc nélkül: a folyóban tisztálkodtunk, a tábori ásó volt a Wc. » Ha már az esz kö zök nél já runk… Mit gon dolsz, ez a nagy tech ni kai for ra da lom jót tett a ví zi ter mé szet já rás nak? Nem ér zed azt, hogy annyi fel sze re lést vi szünk már ma gunk kal a ké nyel münk miatt, hogy egy re job ban köt jük ma gun kat a ci vi li zá ció hoz? Már nem könnyen tu dunk megáll ni egy csa pat tal egy el ha gya tott, te le pü lés től tá vo li ho mok szi ge ten, mert nincs áram az elekt ro mos pum pá hoz, Internet a lap top hoz és így to vább… – Ezt embere válogatja. Nekem az elmúlt 20 év igazán új technikájából egyedül a mobil szükséges – ehhez pedig már kapható dinamós töltő. Persze sokan vannak, akik a fél lakást magukkal cipelik – de voltak 50 éve is sokan, akik minden, akkori felszerelést magukkal cipeltek, és majdnem elmerültek a súlya alatt. Én a Vajasfokon nyugodtan veszek tisztasági fürdőt a folyóban, és jól érzem magam utána. Van, aki Dusnokig inkább nem fürdik, lefekszik izzadtan. Sokfélék vagyunk. Szerencsére! » Az el múlt több mint ötven év alatt szám ta lan ví zen evez tél. Me lyik volt szá mod ra a legem lé ke ze te sebb,

VízenJárók

legin kább – át lag ma gyar tú rá zó szá má ra – elér he tet len víz? Van-e olyan, aho vá még sze ret nél el jut ni? – Összesen néhány óra hosszat, de kenuzhattam a Jordánon! Érdekes volt végig gondolni út közben mindazt, amit tudok a folyónak, és a völgyének a történelméből. Második helyre a Tevere túrát teszem (cittá di castello-tól Rómáig). Ott is elgondolkodtam, hogy kétezer évvel előttem a Római Birodalom fővárosába érkeztem volna. Bár akkor még Tiberis volt a folyó neve. Eljutni pedig mindenhova szeretnék, mert minden folyó, tó másként érdekes. Éppen ezért nincs kiemelten elérendő hely a számomra. » Sze ren csé re Ma gyaror szá gon is bő ven van le he tő ség evez ni, több ezer ki lo mé tert te he tünk meg ví zen – ha elég lel ke sek va gyunk. Van-e ked venc vi zed, tú ra út vo na lad? – Az az igazság, hogy nincs – hiszen minden egyes túra hangulata, sikere függ a társaságtól, az időtől olyannyira, hogy a legjobb időben, a legszebb/érdekesebb vízen is válhat kellemetlenné az együttlét – de egy igazán jó csapat esőben, unalmas vízen is ünneppé avatja a túrát. Amikor a mozgás hiányzik, kimegyek a csónakházba (Újpesten van), és húzok néhány órát. Akkor a mozgás a lényeg, és véletlenszerű, hogy a Váci-, vagy a Szentendrei ágban indulok. » Nem csak tú rá zó ként és tú ra ve ze tő ként ve szel részt a je len ha zai vízitúrás éle té ben, ha nem mint szer ve ző is. Or szá gos vízitúrás ba rá ti ta lál ko zó kat szer ve zel és szám ta lan he lyen tűnik fel a ne ved. Me sélj ne künk egy ki csit a vízitúrás mun kás sá god ról! – Mint ahogy említettem, 1962-ben lettem túravezető, azóta minden évben vezettem túrákat, de egészen 1985-ig ezt csak szakosztályi szinten műveltem. Ez szerintem nem tekinthető vízitúrás munkásságnak – az 1985-ben kezdődött. Akkor lettem az MTSz Vízitúra Bizottságában a Nyugat-Magyarországi felelős. Akkor még külön tartottunk nyugat-, illetve kelet magyarországi találkozókat, értelemszerűen az én feladatom volt a nyugati találkozó szervezése, lebonyolítása; az akkori Nemzetközi Balaton túrákon én voltam a szövetségi túravezető; én szerveztem és vezettem a Melegvíz túrákat (február első hétvégéjén, két–háromszáz vízre szállóval). A rendszerváltás után már országos találkozókat szerveztünk – szervezünk, ez mindmáig az én feladatom volt. Dolgoztam a TiD Bizottságban is évekig,

V Í ZiE M BE R E K 37 vezettem a magyar csapatot többször is a különböző szakaszokon, voltam a budapesti táborhely vezetője. Megpróbáltam aktualizálni, stilizálni a vízitúra vezetői tanfolyam tananyagát, de – be kell vallanom, hogy – gyakorlat híján „slendrián” munkát végeztem. Amennyiben megkapom még ezt a feladatot, teljesen elölről kell kezdenem a munkát. Írtam néhány rövidebb anyagot a vízitúrázással kapcsolatban, az egyik máig olvasható az MTSz honlapján, útmutató „Kezdő vízitúrázóknak” címmel. » Gon do lod, hogy van még mit „ja ví ta ni” a ma gyar vízitúravezetők mun ká já ban, szak tu dá sá ban? Mit gon dolsz, mennyi re „hí gult” fel a szak ma az el múlt 50 év ben? Le het ezt egyál ta lán szak má nak ne vez ni? – Nos, Henrik, beletrafáltál a kérdések sűrűjébe, de erről valóban kell majd az illetékeseknek beszélniük. Először is: szakma-e a vízitúra vezetése? Felkészültség, elméleti és gyakorlati tudás szempontjából az. (illetve az kellene, hogy legyen.) Azonban a '90-es évek első felében a pedagógusoknak krediteket kellett szerezniük a magasabb besoroláshoz/bérhez, és ez akkora nyomás volt az MTSz-en, hogy több száz, szerintem felkészületlen tanár(nő) kapott vízitúravezetői igazolványt. Természetesen velük együtt nem csak tanárok végeztek akkor, akiknek még a pedagógiai ismeretük sem volt meg egy csapat vezetéséhez, irányításához. Utána gyakorlatilag megszűnt a képzés. Juhász Ági mindent megpróbált az OKJ számos képzés elindításért, de nem jutott semmire, szerintem hiányzott az MTSz akkori vezetőiből az érdeklődés a téma iránt. Hivatalosan még sohasem szakmásították a vízitúra vezetést, tehát nincs OKJ száma. Szerintem nem is kellene, hogy legyen. Ebből a szempontból ketté kellene választani a vízi túrázást, illetve a vízi túráztatást. Nehéz kérdés, mert a vízi túráztató vállalkozások is – adózási kedvezmények érdekében – az MTSz tagegyesületeiként működnek. ide sport jogász kell, de jó. A túrázó szakosztálynak túravezető kell, a túráztatónak – mondjuk – idegenvezető. Engem ez a kérdés már 20 éve foglalkoztat és elég nehéznek gondolom a megoldását. – Másik kérdés: az egyes szakágaknál miért eltérő a túravezető személyével kapcsolatos rendezés – rendelkezés? A sí-, a kerékpáros-, de a gyalog túrákon sem kisebb a balesetveszély, mint vízen; nem kevesebb, sőt több a baleset, mint vízitúrán, mert a fürdőzés közben bekövetkező baleseteket ne

soroljuk a vízitúrán elszenvedettek közé. A túravezető feladatköre, munkája sem kevesebb. Újabb kérdés: felmerült a „szakaszvizsga” kérdése. itt arra is kíváncsi lennék, hogy ki vizsgáztat le engem akár az Esztergom–Budapest szakaszból, akár a Vajasfokból? Azonban nem az én önhittségem az alapvető probléma hanem az, hogy ha én Rakamazon levizsgázom gépkocsivezetésből, azonnal feljöhetek a jogosítványommal Budapestre is – de elme-

„egy iga zán jó csa pat eső ben, unal mas ví zen is ün nep pé avat ja a tú rát.” hetek Koppenhágába is. Ezen a területen miért nem kell szakaszvizsgát tenni? A vízijártassági vizsga is érdekes kérdés. Bemegyek a boltba, vásárolok egy (segédmotoros) kerékpárt, kitolom az utcára – és irány a forgalom. Senki sem kérdezi, hogy hallottam-e egyáltalán a KRESz-ről, pedig a kismotor képes az 50 km/órás sebességre. » Ha már itt tar tunk: sze rin ted mi től „jó” egy tú ra ve ze tő? – lehetne tételesen felsorolni, nagyjából A-tól Z-ig. Most megpróbálom röviden összefoglalni, mindössze 3 pontban: • A résztvevők igényeinek, képességeinek megfelelő útvonalat, időpontot választ. • Minden lehetőséget, várható problémát figyelembe véve szervezi meg a túrát. • Túra közben megold minden problémát. » Vé ge ze tül: Ennyi ta pasz ta lat tal a há tad mö gött, ilyen mély gon do la to kat őriz ve mit mon da nál egy tel je sen „szűz” tú rá zó nak: miért vá lassza a vízitúrát? – Azt mondanám neki, hogy ha szeret mozogni és nem fél a fáradságtól; ha szereti a társaságot és nem fél a csipkelődéstől; ha szereti a napfényt, de nem fél az esőtől sem – akkor nincs más választása, mint vízitúrázni.

Tel.: +3620/485-9820 vargakenu@gmail.hu facebook: VargaKenu

Kenuk, horgászcsónakok készítése rövid határidővel • • • • •

Négy- és háromszemélyes kenuk több típusban Horgászcsónakok egyedi igények ﬁgyelembevételével is Fa és műanyag csónak, hajó kenu, kajak szakszerű javítása Műanyag borászati kádak, tartályok, esővízgyűjtők Telepített medencék javítása

www.weking.hu | hodzsi@weking.hu | +3620/333-5054

40 V i d r a BLOG

1:1 erőátviteli rendszer.

A jelmagyarázatban mindent megtalálsz nevesítve, ami az ábrákon előfordul. Így könnyebben értelmezheted, ha valamit nem értesz. A cikk feltételezi, hogy a vadvízi mentéstechnikában használatos csomókat és alap kötéltechnikai tudnivalókat ismered.

VízenJárók

KE l E AT TI LA 41

egy sziklához tapadt vagy beborult fa alá szorult kajak, kenu, raft kiszabadításánál legtöbbször elegendő az, ha a jó helyre kötött kötelet megfelelő irányból meghúzzuk, és a hajó kiszabadul. Azonban adódhatnak olyan helyzetek is, amikor ezeknek a hajóknak a kiszabadításához kissé összetettebb rendszert kell kiépítenünk kötelek, csigák, karabinerek segítségével. 1 : 1 e r ő át V I t e l I r e n D s z e r Mielőtt nekiállnánk kiépíteni egy összetett és időigényes rendszert, gondoljuk végig, hogy nem lenne-e jó megoldás az, hogy erőinket egyesítve, a beakasztott kötelet többen húzzuk, és így szabadítjuk ki a beszorult hajót. Ennek a megoldásnak az előnyei: kevésbé idő- és eszközigényes, illetve a húzás irányát tekintve is szabadabbak vagyunk. Nem kell túlbonyolítani. Ha közösen elég erősek vagyunk, akkor ez a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás. Az első ábrán látható, hogy a kajak fogantyújába egy karabinert akasztottam, a kötél

végére pedig egy dupla nyolcas csomót kötöttem. Ezt a kötelet húzzuk meg közösen, erőinket egyesítve. 1:1 erőátviteli rendszer eszközigénye: 1 db karabiner, 1 db kötél. tipp: csavaros karabinernél a karabiner becsavarása után csavarj vissza negyed fordulatot, ellenkező esetben úgy megszorulhat terhelés közben, hogy nem tudod majd kicsavarni. A jobb alsó képen látható technikával erősebbek nem lettünk, de a húzás irányát megfordítottuk, és a pruszik segítségével azt is megoldottuk, hogy szabadulás után ne rohanjon el a hajónkkal a folyó. Eszközigénye: 2 db karabiner, 1 db kötél, 1 db csiga, 1 db pruszikgyűrű, 1 db heveder standnak. tipp: Amennyiben nincs nálunk csiga, akkor a csigát kihagyva, közvetlenül a karabinerbe akasztva a kötelet, helyettesíthetjük karabinerrel is, de természetesen annak a hatásfoka rosszabb lesz. Ez a rendszer csak megfordítja az irányt. Olyankor használjuk, ha nem férünk máshogyan hozzá, mert nincs hely, meredek a part és/vagy ki akarjuk használni a súlyunkat húzáskor. Vagy egyszerűen a viszszacsúszást, elszabadulást meg szeretnénk gátolni egy pruszik felhelyezésével a rendszerre.

2 : 1 e r ő át V I t e l I r e n D s z e r

3: 1 er őát V ItelI renDsze r, z-D r AG

2:1 csigarendszer. Na itt már kétszer olyan erősek lettünk, mínusz a súrlódás természetesen. Ha ketten húzzuk, az már közel 4 ember ereje… Eszközigénye: 2 db karabiner, 1 db csiga, 1 db kötél, 1 db heveder standnak. tipp: Húzásakor ﬁgyelj rá, hogy a kötelek hegyes szöget zárjanak be egymással!

3:1, vagy ahogy a vadvizesek hivatkoznak rá, a Z-drag. Nagyon erősek vagyunk tőle, és a visszacsúszást is megakadályozzuk. Ragyogó megoldás! A Z-drag, 3:1 rendszer eszközigénye: 3 db karabiner, 2 db pruszikgyűrű, 2 db csiga, 1 db kötél, 1 db heveder standnak.

2:1 erőátviteli rendszer.

42 K ElEAT T IL A

V i d r a B LOG 43

Z-drag rendszer

tipp: Ha nincs nálad pruszikgyűrű, akkor szükségmegoldásként természetesen helyettesítheted például több egymás mellé kötött pillangócsomóval is. Ahogy az ábrán látható, a standnál lévő pruszik felelős azért, hogy ne tudjon visszacsúszni ha például elcsúszol, és nem tudod megtartani a kötelet, vagy egyszerűen csak kiszabadult a kajakod, és megindult vele a sodrás. Ugyanez a pruszik felelős azért is, hogy a rendszer ne csússzon vissza akkor, amikor a másik pruszik helyét változtatni szeretnéd. Ezzel a rendszerrel 3 vadvízi kajakos 9 ember erejét tudja húzni!

A képen látható rendszerrel húzáskor történt egy kis hiba. Keresd meg, hogy mi a probléma! tipp: Ha visszacsúszást gátló pruszikot használsz a rendszerben, akkor mindig kell még egy ember, aki arra ﬁgyel, hogy a pruszik ne csússzon át a csigán, ahogy az ábrán előfordult.

VízenJárók

Pig-Rig (4:1) így néz ki élőben. Egyszerű és hatásos.

44 K ElEAT T IL A

4 : 1 er őát V ItelI r en D szer , PIG -r IG Sokak szerint erre a rendszerre már nem lesz szükséged. „Amihez nem elég a Z-drag, az ott marad.” – mondja Páhi Jani, az öreg vadvízi róka. Az eddigi rendszerektől eltérően itt nem egy, hanem kettő kötéllel dolgozunk, ennek előnye, hogy a kajaknál egy rövid szakasztól eltekintve, ha a kettő kötél közül valamelyik elszakad, a másik meg fogja tartani a rendszert.

4:1 Pig-rig rendszer eszközigénye: 2 db kötél, 4 db karabiner, 2 db csiga, 1 db pruszikgyűrű, 1 db heveder standnak. A standnál az egyik kötél null csomóval van rögzítve, így állítható a kötél hossza. Ennek a rendszernek egy végtelenül leegyszerűsített változata látható az alsó képen. Semmi más nem kell hozzá, csak egyetlen kötél és kettő karabiner. A rendszerben csak egy null csomó van, így biztosan nem fog megszorulni semmi.

V i d r a B LOG 45

4:1-es rendszer egy dobózsákkal

Leegyszerűsített 4:1 szközigénye: 1 db kötél és 2 db karabiner, csomó nélkül! Az alsó képen látható rendszerrel négyszer olyan erősek lehetünk, tehát egyetlen dobózsákkal és

kettő darab karabinerrel 3 vadvízi kajakos közel 12 ember erejét tudja húzni. A fához csak egy nullcsomót tettem, a karabinerbe pedig a dobózsák zsák felőli végét tettem, ott úgyis van mibe akasztani.

VízenJárók

Vidra kajak-kenu bolt Vidra póló bolt Vidra snowboard bolt Telefon: Ati +3630/216-4668 • Detti +3630/238-5600 • E-mail: info@vidra-vizitura.hu Bolt és iroda: 8800 Nagykanizsa, Fő út 23. • Postai cím: Vidra Vízitúra, 8883 Rigyác, Valéria u. 5. Nyitva tartás: hétfő – péntek: 10.00–17.00 óra Számlaszám: 11749015-20071824 Koordináták: szélesség: 46°27'41.45"N, hosszúság: 16°51'51.15"E

www.vidra-vizitura.hu www.vidra-snowboard.hu www.vidra-polo.hu

Kedves Vízitúrázók, Táborhely tulajdonosok, kedves Barátaink! Eljött az idő, hogy a weboldalunk szolgáltatásait bővítsük, és egy komplexebb, a civil vízitúrás társadalom céljai számára még hasznosabb szolgáltatást nyújtsunk Nektek! A célunk: szeretnénk összegyűjteni magyarország összes közösségi célú CSÓNAKHÁZÁT! Olyan vízparti szolgáltatóhelyeket, házakat keresünk, melyek bárki számára biztosítanak hajótárolási lehetőséget, anélkül is, hogy a hajótulajdonos versenyzési céllal tartaná a hajóját a csónakházban.

Figyeljétek a térkép magyarázó pontjait!

RöVIDEn A TÚRáRóL Túratáv: kb. 7 km. Időtartam: 3-4 óra nehézségi fokozat: közepes Térkép részlet – „Burjáni” kör Veszélyes pontok: átemelések (2 db), zúgók (2 db) Pihenőhely: átemeléseknél átemelés: 2 Vendéglátóhely: nincs Használható vízijárművek: kajak, kenu Túravezetés erősen ajánlott!

VízenJárók

A kisbodaki ágrendszer számtalan túralehetőséget, túraútvoanalt kínál a vízitúrázóknak. Az ún. „Burjánikör” egy kicsit izgalmasabb, nehezebb útvonalak közé tartozik. ijedtségre nincs ok, azonban egy-két pont odaﬁgyelést igényel. A túra során 2 átemeléssel (betonzárás állja el a vízi utat, így a hajónkat a szárazföldön visszük maximum 20-30 métert), egy kisebb (Kőerdei-bukó) és egy nagyobb (Burjánibukó) zúgóval (víz alatti kövezés miatt felgyorsuló, enyhén hullámzó víz) találkozunk. Ezek a pontok

a térképen jelölve vannak. A leírás során ezekről részletesebben lesz szó. A túra a kisbodaki csónakkikötőből indul, ahol nyugodt vízen gyakorolhatjuk a vízreszállást, irányítást, biztonságos hajókezelést. indulás után balra, folyással szembe vesszük az irányt, a szélesebb (jobb oldali) ágon (1. pont).

Indulás után balra a szélesebb (jobb) ágon (1. pont)

Kl E M E n cZH E N R I K 49

Az Oszkár-tó bejárata (3. pont)

Balra a Televényi-Dunára (2. pont)

t Úr aBES ZÁM O LÓ 51 2. pont jelöli a torkolatot, ahol balra kanyarodva szintén folyással szemben haladunk a széles Televényi – Dunán. A Televényi-Dunán kényelmesen evezve elhaladunk az Oszkár-tó (3. pont) és a Libató (4. pont) bejárata mellett. Mindkettőt balra tekintve láthatjuk. Az Oszkár-tó bejárata keskeny és szűk, alacsony vízállásnál nem igazán járható, egyszerre csak egy hajó fér el kényelmesen. Jellemzően helybeliek tartják itt csónakjaikat, horgásznak, így ﬁgyelmesen közelítsük meg a kis tavacskát. A Libató (4. pont) egy kis öböl, érdemes beevezni, gyönyörű nádas övezte élővilágot találhatunk, főleg ha mindent csendben tesszük. ide már több hajó is befér! A Televényi-Dunán tovább haladva érkezünk el az első elágazásunkhoz (5. pont) ahol választhatunk: tovább haladunk a Televényi-Dunán jobba (5/b), vagy balra elkanyarodunk az Ilonai ág (5/a) felé. A Televényi-ág folytatás nem tartogat meglepetéseket, azonban az Ilonai-ág lassú folyású, keskeny, bedőlt fás vízterülete technikásabb evezést igényelhet. Szezonban sok horgász ül a partján, rájuk kifejezetten ﬁgyeljünk!

A Liba-tó bejárata (4. pont)

Bedőlt fák az Ilonai-ágban (5/a. pont)

VízenJárók

Bukó az Ilonai-ág végén. A jobb joldalon fel tudunk evezni (6. pont

52 K lE MEnc ZHE NR IK

Az Ilonai ág végén erősebb szembefolyást találunk, amely oka egy víz alatti kövezés, a Kis-Ilona-bukó (6. pont) Alacsony vízállásnál a kövek kiállnak a vízből, normál vízállásnál azonban óvatosan fel lehet evezni rajta. A víz sekély, érdemes a jobb oldalon a parthoz közel evezni, ott találunk egy kicsit mélyebb vizet. Vízitúra körünket tovább folytatjuk, a 7. pont felé, tehát egyenesen átvágva a széles TelevényiDuna ágon. Ezen a keskeny, lassú vízfolyású ágon találkozunk az első átemelésünkkel, körülbelül 300 méterre a torkolattól.

VízenJárók

Első átemelésünk egy betonzárás, a Nyárasi bukó (8. pont). A betonzáráson normál vízállásnál átbukik a víz, a lefolyó vizet kerüljük! Jobb oldalon a zárás előtt kényelmesen ki tudjuk venni a hajókat, ám a part elég meredek, sziklás, hirtelen mélyül, így ﬁgyeljünk!

Keresztezzük a Televényi-Dunát és tovább egyenesen (7. pont)

t Úr aBES ZÁM O LÓ 53

Nyárasi bukó (8. pont) Átemelés kötelező! A jobb oldali nyíl mutatja az átemelés helyét. Az átemelési pont. A part meredek, óvatosan! Figyelem: cSÚSZiK!

Bukó az Ilonai-ág végén. A jobb oldalon fel tudunk evezni (6. pont

A Z áT E M E L É S R ő L Az átemelésnél óvatosan közelítsük meg a partot. Egyszerre mindig egy ember szálljon ki, (praktikusan az elöl ülő ember). Ő fogja meg a hajót, és a többiek egyesével óvatosan lépjenek ki a hajóból. Amennyiben a hajó merőleges a partra, úgy mindenki egyesével – óvatosan felállva – sétáljon előre és ott lépjen partra, mert a vízmélység a parttól 2-3 méterre igen nagy is lehet. Sziklákon, köveken egyensúlyozni a kenuval, kajakkal igen veszélyes mutatvány, ezt ha lehet férﬁak tegyék!

VízenJárók

A zárást elhagyva tovább haladunk a következő átemelésünk, a Nyárasi áteresz és bukó (9. pont) felé. Út közben jobbra láthatunk egy vízből kiálló átereszt, amely a Keskenyi tóba vezet. Alacsony vízállásnál érdemes beevezni! A Nyárasi áteresznél az átemelés szabályai is ugyan azok mint az előző esetben azonban itt nincs kialakított átemelőhely, a meredek betonzáráson nagyon óvatosan vigyük fel a hajót. Érdemes a bal oldalon próbálkozni! Miután vízre tettük a hajókat, a kis kiszögellés után egyből balra fordulunk (10. pont), most már folyásiránnyal megegyezően a NyárasiDunára. Elindulunk visszafelé, első említésre méltó pontunk a Kőerdei bukó (11. pont) lesz! Néhány száz méter után el is érünk a Kőerdei bukóhoz. (11. pont) Ez egy kis bukó, igazán nem veszélyes, de azért oda kell ﬁgyelni áthaladás közben. Érdemes a víz fodrozódásában kialakult V betű (fordított) csúcsát megcélozni! ilyenkor nyugodt lassú egyenletes tempóban evezzünk, a kormányos tartsa a hajót irányba, addig amíg az utolsó hullámot el nem hagyja. Haladunk tovább a széles és nyugodt folyású Nyárasi-Dunán. A Burjáni bukóig (12. pont) van egy kis időnk nézelődni, kényelmesen „csorogni” lefelé. Számtalan hódrágás, vadcsapás és vízimadarak tömkelege kíséri utunkat. A Burjáni (12. pont) veszélyesebb bukó, nagyobb a víz sebessége, esése és ráadásul jobbra kanyarodik,

Átemelés után balra! (10. pont) Szemben a távolban a Kőhíd látható!

54 tÚr aBESZ ÁMO LÓ

így itt mindenképpen hallgassunk a helyismerettel rendelkező túravezetőre, aki elöl haladva mutatja az egyesével érkező hajóknak a technikát. Alacsony vízállásnál a jobb oldalon ügyesen át lehet húzni a hajót, de itt a túravezető szava legyen szent! Ha túl vagyunk a nehezén ﬁgyeljünk oda, hogy a bal oldalon egy igazán „hajómarasztaló” uszadékhalom van, azt megközelíteni ÉlETVESZÉlYES, így akármi is történik jobbra tartsunk! A Burjáni bukó után más izgalomra már nem számíthatunk. A 13. pont előtt (ahol már jártunk egyszer) „a” és „d” jelöléssel a térképen két pici keskeny torkolatot láthatunk, ha elég ﬁgyelmesek

vagyunk. Ezek az „ún.” Félholdaki ágat kötik össze, amely egy pici keskeny, elhagyatott ág, azonban a sok akadály miatt (bedőlt fa, nád, sás, stb…) igen nehéz benne közlekedni. Kalandozóknak, felfedező kedvűeknek ajánlott! Ha a Félholdakit kihagyjuk, akkor a 13. pont után már ismerős vizeken evezhetünk haza Kisbodakra. A 13-as pontnál értelem szerűen két irányt választhatunk, mehetünk a Televényi-Duna felé a szélesebb ágon (5/b) vagy jobbra fordulva a keskeny ilonai ágon, leereszkedve a Kis-ilonai bukón a gyorsabb útvonalon közelíthetjük meg a kisbodaki csónakkikötőt.

Burjáni bukó messziről. Kövessük a túravezetőt, és jobbra tartsunk utána (12. pont) Uszadék a bal oldalon, tartsunk jobbra!

Csónakkikötő a vízről

Kőerdei bukó. (11. pont)

Kl E M E n cZH E N R I K 55

58 VÍ Zi tÚr aK UPAóB U da

ó BU daE RED M É NyE K 59

XIII. Vízitúra kupa – 2014 Óbuda Hely.

KATEGÓRIA

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50TK-F1-50TK-F1-50TK-F1-50TK-N1-50TK-N1-50TK-N1-50+ TK-N1-50+ SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 SEAK-N1 SEAK-N1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K2 K2 c1 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc3 Tc3 Tc3 Tc3 Tc4 Tc4 Tc4 Tc4 Tc4 Tc4 Tc-N2

1 2 3 4 1 2 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 1 2 1 2 3 4 5 6 7 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 1

Név

Egyesület

Fehér lászló, Fehér Bendegúz Pintó Dániel, Alföldy Zsigmond Bodovics Gábor, Hajdú istván Szomorjai Péter, Szomorjai Tamás Bálint Gáspár, Donka Attila csiszér András Gulyás Ferenc Metzger Péter Szegődi Gábor Miklós Balázs Sebastian iovanel Neumann Gergely Kalocsai Sándor Kristóf Tibor Geönczeöl Gáspár Kordás Dávid lukács lászló Kovács Géza Molnár Rajmond Milán Sándor Tamás Sallay Miklós Tamás Marcell Szöllősi Judit Nagy Éva Princess Réka Varga ilona Turi Attila Bacsa György Nemes cristian Kovács Zsolt Szekeres Miklós Bartos Zoltán Mihályﬁ Gábor Teller Gábor id. Szomorjai Ferenc Nagy Árpád,Nagy Fanni Budaházy Eszter, Kolb Tamás Mókos Emese, Vincze Róbert Bak istván, Bak istvánné Marosﬀy Orsolya Ökrös Gabriella Fülep Dániel Fülep Márton Nemeth Geiza Katona Adriana Spataru carmen Fülep András Sztruhár Árpád claudiu Preda Herbert Dan Sorin, Vidacs Damian Bellecciu Mihai Stefan, cernescu Marius Kövér Márton Pataki András, Tóth János Tóth Péter Árpád, iványi Zoltán Kakas Tamás, Pobori Krisztián Sándor Dániel, Szabó Attila Barabás József, isépy Zoltán Debreczeni lászló, Vajkai Attila Metzger Tibor, Szomorjai Ferenc Geng József, Geng Neamt Walter Rell Magdolna, Rell lajos Koch Marianne Judith, Rozgonyi lászló Pásztorné Kovács Joli, Pásztor Gyula Horváth Antal, Horváthné Kovács Katalin Varga Béla csimma Roland, csákó istván, Jeney lászló Aipli Sándor, Rapcsák lászló, Foki Vilmos Olasz Nándor, Dr. Oláh Gábor, Barazutti lászló Rukkel lászló, Tóth Ernő, Vígh Géza ilyés Edit, Juhász Andrea, Polgár Ferenc, Koppányi lászló Jakab Gábor, Jakab Péter, Kovács Balázs, Úri Tamás Balázs Péter, Sudár Zsolt, Horváth Dániel, Bigai Viktor Denke Sándor, Boros Zsuzsanna, Szomor Julianna, Fehér Gabriella Vona csaba, Kollár Péter, Vona csaba Béla, Dyekiss Endre Martinovics lilla, Naghi Eszter, Sótonyi Zita, Pásztor Dániel Zakar Edina, Pozsonyi Gabriella

KDSE Építők Szigetszentmiklósi VSE Vitéz Kürtős Team RSDE Eszkimó Szigetszentmiklósi VSE Pelso Kc Keszthely kajakszafari.hu Timisoara Ráckeve RSDE Eszkimó MVM Evezős Klub ElTE Kajak-kenu HASE Szigetszentmiklósi VSE Nomád Kayak KDSE Timisoara KDSE Római SE Építők Sc HASE Pelso Kc Keszthely Agárd Arad MTK Szfvár Velence Dragonaqua Pyrus Bt. Szfvár Szigetszentmárton Göd Team Pörnyeszi Óbuda RSDE Eszkimó KDSE Pyrus Bt. Építők Építők Timisoara Timisoara Nautic Banat Timisoara Építők Timisoara Timisoara Nautic Banat Timisoara Merkapt Maraton Team SE csepel Opel Kőrös Békéscsaba KDSE Budapesti Elektromos SE Navigátor Nyíregyháza Szigetszentmiklós Szatmárnémeti RSDE Eszkimó KDSE KDSE Vadvíz KDSE KDSE Gödi SE Szigetszentmiklós Szanazug Szigetszentmiklós Budapesti Elektromos SE KDSE Dunakeszi ElTE Kajak-kenu Merkapt SE

Idő 3:15:40 3:17:10 3:21:00 4:21:00 4:42:40 3:13:10 3:13:40 3:16:00 3:20:50 3:27:10 3:30:00 3:30:40 3:33:10 3:34:20 4:33:50 4:58:50 5:11:00 DNF 2:39:50 3:17:40 3:34:00 3:43:40 3:47:00 4:38:50 3:39:30 5:12:00 3:11:50 3:12:00 3:13:00 3:13:50 3:16:50 3:17:30 4:00:50 4:15:20 3:11:20 3:15:10 3:42:20 4:31:30 3:59:20 4:01:50 2:39:30 3:19:40 3:23:50 3:33:00 3:33:05 3:45:30 3:57:50 DNF 2:42:10 2:58:00 2:33:00 3:09:05 3:09:10 3:17:40 3:23:10 3:33:30 3:48:00 4:31:50 4:44:00 3:36:10 3:36:30 3:38:00 3:48:50 4:15:00 3:34:30 3:38:10 3:54:10 4:05:20 3:09:00 3:20:30 3:41:40 3:51:50 4:18:20 4:45:00 4:06:10

60 VÍ Zi tÚr aK UPAS Z ana ZU g

S Z an a Z UgE RED M É NyE K 61

XIII. Vízitúra kupa – 2014 szAnAzUG Hely. 1 1 2 3 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 1 1 2 3 4 5 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 1 1 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 1

KATEGÓRIA K2 SeaK-F1 SeaK-F1 SeaK-F1 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-N2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 TK-F1 50TK-F1 50TK-F1 50TK-F1 50TK-F1 50TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F1 50+ TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-N1-50+ TK-N2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 K-1 K-1 K-1 K-1 K-1 K-1 KN-1

Név

Egyesület

Foki Vilmos, Foki Vilkó KDSE Nemes cristian Arad Skoda Tamás Kormorán KE id. Szomorjai Ferenc Szigetszentmárton csákó istván, Jáger Attila, Jeney lászló KDSE Kószás Esztilla, Nagy Péter, Faltusz Róbert Faltusz Team csákó Zita, Juhász istván, Rapcsák lászló KDSE Sárdi Anett, Kósa Zsóﬁa, lencse Ádám ilyés Edit, Juhász Andrea, Koppányi lászló, Polgár Ferenc Szanazug Jakab Gábor, Jakab Péter, Kovács Balázs, Úri Tamás Szigetszentmiklósi VSE Szomor Julianna, Boros Zsuzsanna, Fehér Gabriella, Sándor Tamás KDSE Gál-Nádasdi Borbála, Nádasdi Emőke, Gál-Nádasdi Márton, Gál Attila Óbuda Süvegh lászló, Pétervári Pál Szentendre Pataki András, Tóth János csepel Tóth Péter Árpád, iványi Zoltán Opel Körös Békéscsaba Kakas Tamás, Pobori Krisztián HASE Szabó Attila, Sándor Dániel KDSE Vígh Géza, Rukkel lászló Szigetszentmiklósi VSE Németh Gábor Mihály, Mich lautentin Pozsonyi Gabriella, Zakar Edit Merkapt SE Koch Marianne Judith, Rozgonyi lászló KDSE Pásztorné Kovács Joli, Pásztor Gyula KDSE Rell Magdolna, Rell lajos RSD Eszkimo SE Horváth Antal, Horváthné Kovács Katalin KDSE Salzer Tünde, Szatmári József MVSE Mosonmagyaróvár Bak Károly KDSE Szín Sándor Vigh János Szigetszentmiklósi VSE Marcel Tamás Temesvár Szecsődi András Gulyás Ferenc RSD Eszkimo SE Metzger Péter Szigetszentmiklósi VSE Neumann Gergely Szigethalom Sebastian iovanel Temesvár Kalocsai Sándor Ráckeve Kristóf Tibor RSD Eszkimo Metzger Tibor Szigetszentmiklósi VSE Babos Molnar claudiu, Molnar Rajmond Milan Pörnyeszi Team Romania lőrincz Géza, Willinger Krisztián Kovács József, Horák Attila Bodovics Gábor, Hajdú istván Szigetszentmiklósi VSE Fehér lászló, Fehér Bendegúz KDSE Geng József, Geng Neamt Walter Satmarnemeti Tóth Emese Fekete csenge, Vezér Panni KDSE Szigethalom Fekete istván, Fekete Melinda Szigethalom Budaházy Eszter, Kolb Tamás Team Pörnyeszi Óbuda Nagy Árpád, Nagy Fanni Gödi SE Mókos Emese, Vincze Róbert RSD Eszkimo SE Bak istvánné, Bak istván KDSE Szűcs Edit, Vincze Petra Varga ilona, lukács lászló HASE dr. Bálint Ádám UTE Tisza Dávid UTE Tímár Zoltán cernescu Marius Bellecciu Mihai Stefan Németh Géiza Temesvár Süvegh Zsóﬁa Szentendre

Idő 3:10:48 3:00:44 3:10:02 3:37:33 3:14:55 3:18:13 4:02:51 5:39:30 2:57:37 2:58:30 3:31:15 5:13:57 2:57:27 2:57:31 2:57:40 3:04:35 3:04:37 3:42:35 5:31:35 3:50:40 3:20:03 3:20:35 3:21:25 3:29:13 3:33:35 2:53:15 2:57:20 3:00:15 3:10:10 DNF 2:56:35 2:56:36 2:59:30 3:02:13 3:04:10 3:05:36 3:25:15 2:31:53 2:39:09 2:39:23 2:40:08 2:54:33 3:15:38 4:07:16 2:46:40 2:39:04 2:39:37 2:47:20 2:55:15 3:11:08 3:12:14 3:30:22 2:32:10 2:32:16 2:42:24 2:50:30 2:57:45 3:01:55 2:39:10

62 VÍ Zi tÚr aK UPAr áBal aPáto l áS

2014. június 21.

CSÖRÖTNEK SZLÓ CSÁKÁNYDORO

r áBal aPátol á SE R EDM É NyE K 63

XIII. Vízitúra kupa – 2014 rábalapátolás Hely.

KATEGÓRIA

1 2 3

családi kenu családi kenu családi kenu családi kenu K-1 K-1 K-1 K-2 Kajak Senior Kajak Senior Kajak Senior SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 SEAK-F1 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-3 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-4 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-F2 Tc-N2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 Tc-V2 TK-F1-50– TK-F1-50– TK-F1-50– TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F1-50+ TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-F2 TK-N1-50– TK-N1-50+ TK-N1-50+ TK-N1-50+ TK-N2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 TK-V2 c1 c1

1 2 3 4 1 2 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 14 15 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 2 3 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 1 1 2 3 1 1 2 3 4 5 1

Név Kolb Tamás, Budaházy Eszter, limbek linda Bakó Krisztián, Bakóné dr. czitanovics Viktória, Bakó Dominik és levente Ködös Gábor, Ködös Krisztián Tóth Tihamér, Erdei Erika, Tóth-Erdei Máté, Tóth Erdei Bálint Tisza Dávid Vidacs Damian Bacsó Károly Belecau Mihal, cerneval Marius Mézes Péter Németh Géza Kézdi Gábor Bacsa György Nemes cristian Turi Attila Őri Zsolt Bedi Tamás Horváth Attila Szabó lászló Pfeiﬀer Dániel Heier Károly Fieszl Zoltán id. Szomorjai Ferenc Horváth Zsolt lőrincz Ferenc Vad János Széplaki Tamás lillik Zoltán, Sánta Tamás, Várnai Szabolcs csákó istván, csimma Roland, Jeney lászló Faltusz Róbert, Nagy Péter, Kószás Estilla Kovács Zolt, Kovács József, Horák Atilla Ádám Dorka, iharos György, Gál Attila Rukkel lászló, Tóth Ernő, Víg Géza Farkas Balázs, Farkas Péter, Farkas Gábor Németh Attila, Horváth lászló, Bíró Tamás Németh Zoltán, Szalay csaba, Kovács Zsuzsanna Vargáné Venczel Beáta, Kógel Beáta, Kelemen Dániel Belicza Péter, Tóth Dénes, Bálint Péter Horváth (Páci) lászló, i. Horváth lászló, Balázs Péter Unger Szabolcs, Nagy Tamás, Tóth Roland ilyés Edit, Juhász Andrea, Polgár Ferenc, Koppányi lászló Bálint Zsolt, Meskó Krisztián, laposa János, Skoda Tamás Szomor Julianna, Boros Zsuzsanna, Fehér Gabriella, Virágh Attila Vona csaba, Kollár Péter, Vona csaba Béla, illés János Nemesházi Jusztina, Szomorjai Baranbás, Szomorjai Benedek, Szomorjai Ferenc Vámos Zoltán, Vámosné Juhász Erzsébet, Takács György, Takácsné Szalai Szilvia Pobori Krisztián, Kakas Tamás Tóth Péter Árpád, iványi Zoltán Szabó Attila, Sándor Dániel Pataki András, Tóth János Sinkó lászló, Németh istván Barazutti lászló, lászló csaba Zimits Péter, Kovács Péter Farkas Máté, Farkas András Dienes András, Nagy Gábor Déri Márton, Tuli Krisztián Pohlmüller csaba, Váli Gábor czibor Krisztián, Mojzes Ákos Horváth Péter, Szakály György Tahin Péter, Bujdosó Gábor Vieland Ági, Pozsonyi Gabriella Koch Marianne Judith, Rozgonyi lászló Pásztorné Kovács Joli, Pásztor Gyula Salzer Tünde, Szatmári József Rell Magdolna, Rell lajos Denke Sándor, Povenszki Gizella Aipli Sándor, Aipliné Tóth ilona Horváth Antal, Horváthné Kovács Katalin Mézes Pál, Mézesné Szabó Katalin Szecsődi András, Sárdi Anett Zsigovits Krisztián, Zsigovits Enikő Veresné Köblös Nóra, Faith Márton csákó Zita, Rapcsák lászló Bártfai Zsombor, Misák Kata Papp Zsuzsanna, Jankovich lászló Bokor istván, Bokorné Papp ildikó Moharos Vilmos Sándor Tamás Marcel Tamas Szegődi Gábor Gulyás Ferenc Kalocsai Sándor Sebastian iovanel Gergye József Kristóf Tibor Fehér lászló, Fehér Bendegúz lőrincz Géza, Willinger Krisztián Geönczöl Gáspár, Geönczöl Péter Kovács Balázs, Metzger Tibor Bodovics Gábor, Hajdú istván Szöllősi Judit Tóth Emese Kristó Márta Tóthné Steinhausz Viktória Szűcs Edit, Vincze Petra Nagy Árpád, Nagy Fanni Takó Dalma, Metzger Péter Bak istván, Bak istvánné Varga ilona, lukács lászló Mókos Emese, Vincze Róbert Szép Balázs Blazovits Zoltán

Egyesület

Idő

Team Pörnyeszi Óbuda Kormorán KE Weking SKKE Körmend UTE

2:21:46 2:35:45 2:59:35 DNF 1:44:15 1:51:21 1:58:03 3:09:07 2:16:12 2:23:40 2:44:10 1:55:07 1:55:34 1:57:46 2:00:42 2:01:44 2:02:19 2:04:29 2:07:02 2:10:53 2:11:53 2:35:03 2:36:15 2:40:20 2:57:04 3:44:25 2:06:40 2:08:59 2:09:45 2:13:49 2:16:10 2:19:16 2:22:37 2:24:36 2:39:54 2:44:44 3:11:04 3:12:16 3:15:05 2:04:04 2:15:21 2:24:38 2:27:10 2:45:28 3:16:52 2:00:34 2:00:40 2:02:00 2:05:32 2:06:53 2:18:50 2:20:58 2:34:16 2:41:47 3:00:03 3:18:40 3:23:20 DNF DNF 2:22:17 2:11:06 2:13:10 2:15:59 2:16:05 2:22:10 2:22:20 2:22:27 2:35:28 2:37:22 2:42:15 2:59:05 3:14:54 3:19:43 3:23:42 DNF 1:57:39 2:04:43 2:24:49 1:59:17 2:01:48 2:13:21 2:21:13 2:32:49 2:42:31 1:57:20 1:58:18 2:06:09 2:06:53 2:23:24 2:29:55 2:31:02 2:34:53 2:41:02 2:15:18 1:58:42 2:06:49 2:20:21 2:29:16 2:45:02 2:46:44 DNF

WeKing SKKE Temesvár Szigetszentmiklósi VSE Arad Pelso Kc Keszthely Weking SKKE Kormorán KE WeKing SKKE Kormorán KE Nagygeresd Börzsöny Tigrisei / Zebegény Börzsöny Tigrisei / Zebegény Szigetszentmárton Szombathely GKM SE Budapest Körmend Weking SKKE Kiskunlacháza DSE Faltusz Team – Győr MTK Óbuda Szigetszentmiklósi VSE lazafröccs WeKing SKKE Zalaegerszeg Gumikacsa Kormorán KE WeKing SKKE Szanazug Kormorán KE Kiskunlacháza DSE/Szanazug Dunakeszi Szigetszentmiklósi VSE Kiskunlacháza DSE HASE-GANZ/Budapest Opel Körös Békéscsaba Kiskunlacháza DSE csepel Göd SE Göd SE Bereki Bárkás Egylet lazafröccs Körmend Szentgotthárd Komárom Komárom Körmend Körmend HASE-UTE / Budapest Kiskunlacháza DSE Kiskunlacháza DSE MVSE Mosonmagyaróvár RSD Eszkimó SE Kiskunlacháza DSE Kiskunlacháza DSE Kiskunlacháza DSE WeKing SKKE Kormorán KE Szigetszentmiklósi VSE Kiskunlacháza DSE WeKing SKKE/KDSE Győr Körmend Szigno SE Kiskunlacháza DSE Temesvár Pelso Kc Keszthely RSD Eszkimó SE Ráckeve Temesvár Kormorán KE RSD Eszkimó SE Kiskunlacháza DSE Óbuda Szigetszentmiklósi VSE Szigetszentmiklósi VSE Kiskunlacháza DSE GKM SE Budapest GKM SE Budapest GKM SE Budapest RSD Eszkimó SE Göd SE Kiskunlacháza DSE HASE RSD Eszkimó SE Körmend

64 ci Vi lMUNK A

dal n o Ki T I B OR 65

Elvitathatatlan érdeme van a magyar vízi élet „életben tartásában” azoknak az emberi közösségeknek, melyek az életüket a folyók és tavak vízére és partjára összpontosítják. Ezek a közösségek, sok más hasonló szervezettel ellentétben nyitottak bárki számára, aki szereti a vizet, akár idős fejjel megtanulna kajakozni, evezni, kenuzni, vagy egyszerűen csak szeretné a gyermekeit és szeretteit vízi életre, vizet szerető gondolkodásra nevelni. Az alábbi bemutatkozó írásban egy ilyen társasággal, a gödi székhelyű Dunai Vízisport Alapítvánnyal ismerkedhetünk meg, aki közel harminc éve tárt kapukkal vár bárkit, aki csatlakozna a vízi közösségükhöz. Követendő példa lehet, mindeni számára… Egy lelkes vízet, természetet szerető közösség a Dunakanyarban. Talán ezekkel a szavakkal lehet legrövidebben jellemezni baráti társaságunkat, akikről a következő sorokban szeretnék írni. Valamikor 1983 tavaszán kezdődött a történet, amikor is néhány ﬁatal, akik szerettek volna kajakozni tanulni, lelátogattak Alsógödre, abba csónakházba

ahol azóta is folyik a munka. Ezek a ﬁatalok voltak, akik elindítottak egy mozgalmat Gödön. Megkeresték azokat az embereket, akik koruknál, képzettségüknél, lelkesedésüknél fogva hajlandóak voltak szóba állni tizenéves srácokkal, komolyan venni őket és észrevenni azt az igényt, hogy itt a mi Dunakanyarunkban el kell indítani a vízi életet. A csónakház és a hajótárolási lehetőség már régebbi időkre nyúlik vissza és a bérlők között volt néhány aktívabb tag de szervezett formában 1983-tól folyik szakmailag irányított munka. Azok a régi vizet kedvelő emberek alkotják napjainkban is a szakosztály szenior tagságát. Nem szeretnék neveket említeni, mert lehet, hogy nem férne ki egy oldalra azoknak a segítőknek a névsora, akik azóta is folyamatosan közöttünk vannak és részesei mindennapi életünknek. Szeretnék egy mondat erejéig megemlékezni azokról is, akik már nincsenek közöttünk, de addig amíg tudtak, fáradhatatlanul segítettek nekünk. Én személy szerint 2004–től lehetek tagja ennek a csapatnak, de sokat hallottam mindazokról az emberekről

VízenJárók

66 Vi ZE inKHŐ SEI és munkájukról, akikről az előbb írtam. Nekem gyerekkoromból volt vizes kötődésem, (hét évig voltam tagja Váci Hajó evezős szakosztályának) így nem volt kérdés, hogy saját gyermekeimet is vízi sporthoz fogom terelgetni. Attól a pillanattól kezdve, hogy kajakos szülővé váltam és napi szinten fordultam meg a csónakház környékén, egyre inkább kapott el a gépszíj, mert láttam azt a fáradhatatlan, lelkes közösséget, akikhez érdemes csatlakozni és részesévé válni egy értékteremtő munkának. Így ért 2005 év végén a megtisztelő felkérés, hogy legyek a Dunai Vízisport Alapítvány kuratóriumi elnöke, (az alapítvány 1999-ben alakult meg) amit én elvállaltam és azóta is betöltök. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy közösségünkben mindenki megtalálja a helyét akinek sporthoz, vízhez, természethez van kötődése nemre, korra való tekintet nélkül. Hogyan is lehet ez? Úgy gondolom nehéz lenne receptet találni, de egy biztos 25 év lelkes munkája, kompromisszumkészség, kitartás és folyamatos vágy arra, hogy még jobban csináljuk azt amit szeretünk. Természetesen

VízenJárók

nem mondanék igazat, ha azt állítanám nincsenek súrlódások horgász-kajakos, kajakos-motorcsónakos között, mert sajnos néha vannak, de azon vagyunk, hogy mindenki megtalálja a helyét a Duna vizén. Tudjuk jól, nem zárhatjuk ki egymást Magyarország vizeiről, de ha mindenki elolvassa és tiszteletben tartja a Vízi etikai kódexet, betartja a hatályos szabályokat nem lehetetlen a békés együttműködés.

n É H á n y S Zó B A n SZERVEZETünK fELÉPÍTÉSÉRőL A szervezet gerincét két részre lehet osztani. Az egyiket egy folyamatosan változó, de taglétszámát tekintve stabil 65-80 főből álló, 9–18 éves gyerekekből álló Kajak Szakosztály és szüleik alkotják. A másik egy folyamatosan bővülő, sok esetben kajakos szülőkből álló Senior szakág. ide sorolhatók azok is, akik anno, a megalakulásnál is jelen voltak és régi kötődésük van a társasághoz.

dal n o Ki T I B OR 67

KöZöSSÉG, JÓ HANGULAT, TOLERANCIA, ÉRTÉKTEREMTÉS, SZORGALOM, ALÁZAT, ELHIVATOTTSÁG, KöRNyEZETTUDATOSSÁG. Jelenleg az aktív tagok száma 50–60 fő, de ha mindenkit beleszámolunk 100 fölött van a nevek száma. Van még egy csoport, akik kevésbé kötődnek hozzánk, mert ritkábban találkozunk és nem feltétlenül kell lejönniük a csónakházunkba pl. horgászok, saját vízi járművel rendelkező sportbarátok, vagy éppen azok, akik életük olyan szakaszába értek amikor nem tudnak rendszeresen hódolni szenvedélyüknek. Szerencsére ebbe a csoportba tartozó barátaink is gyakran segítőkészségükről biztosítanak és támogatnak bennünket ki-ki a maga módján. A második és a harmadik csoportba tartózó tagok egy része a kajakot, a másik része a kenut részesíti előnyben, van aki a bot végét fogja és mostanság a sárkányhajósok is megfordulnak a környékünkön. Jó a kapcsolatunk a természetbarátokkal, természetfotósokkal, vízügyi szakemberekkel, szomszédos kajakos, evezős, szakosztályokkal és szakszövetségekkel is. Büszkén mondhatom, hogy a város iskoláival, a városvezetéssel és a városban működő civil szervezetekkel napi kapcsolatban vagyunk, és jó viszonyt ápolunk, amit misem bizonyít jobban, minthogy rengeteg közös programot szervezünk (Pl. városi szemétszedés, kistérségi futóverseny, Göd Kupa sorozat, Nyári kajakos tábor, Belépés családostul programsorozat, városi majális, szüreti felvonulás, vízitúra bajnokság, Duna Stratégiás egyeztetések.) Eszköz parkunk választékos, jó állapotú, minden tagunk számára elérhető, ki-ki talál tudásának megfelelőt. Előző mondataimban többször használtam a szerencse szót, valóban úgy gondolom szerencse is kell ahhoz, hogy egy működőképes kis társadalommá fejlődjünk. Ha folyamatosan dolgozunk azon, hogy lehetőséget adjunk mindenki számára, elérhetővé tegyük a „Vízenjárás tudományát” rendszeresen programokat szervezünk és lehetőséget adunk

ezeknek az embereknek arra, hogy találkozhassanak egymással és megoszthassák élményeiket, akkor ennek a rendszernek MŰKÖDNiE KEll. Egy utolsó gondolat, amitől nálunk jól működhetett a gépezet. Elképzelhető hogy a bizonyos időközönként változó vezetők más-más stílusa és „új seprű jól seper” elve is közre játszhat, de csak úgy hogy a nagy öregek betartatják az alaptörvényeket, amik örök érvényűek. Kis beszámolóm utóirataként, csak szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik az elmúlt több mint két évtized alatt időt, fáradtságot nem kímélve, kitartóan ápolták, fejlesztették hagyományainkat. Nagy odaadással és szorgalommal neveltek fel és tanítottak meg több generáción át sok gyereket és felnőttet arra, hogy szeressük egymást, szeressük a természetet és teremtsünk értéket ezáltal mindenkinek. Bizton állíthatom, megéri energiát fektetni eﬀajta önkéntes munkákba, hiszen rengeteg visszaigazolást tapasztal az ember, hálás szülők és mosolygó szemű gyerekek láttán.

68 K ÉPESB E SZÁMOLÓ

M É ZE SPÉ TE R 69

70 Vo ga longa

KÉ P ESBES ZÁM OLÓ 71

72 gรก lAT TI LA

c iV i lM U NK A 73

TAVASZI TÚRA A RáBán Az információs táblákban is van némi lemaradás a magyar oldalon

A SZEnTGOTTHáRDI KASZAGyáRI-DUZZASZTó CSónAKCSÚSZDájánAK KIPRóBáLáSánAK APROPóján Az Open Wehr-projekt (Nyitott gát) részeként újult meg ez a duzzasztó, egyetemben két osztrák gáttal (Hohenburg, Neumarkt). Az osztrák szakaszon a duzzasztók átépítése mellett – hallépcső helyett – korábbi holtágak újbóli bekötésével teremtették meg a halak, és nem utolsó sorban a vízitúrázók számára a vízi akadályok egy részének átjárhatóságát. Nagyszerű túrán vettünk részt a Jennensdorftól Szentgotthárdig tartó szakaszon, rácsodálkozva az osztrák szomszédok vízi turizmust támogató ﬁgyelmességeire. Végül azzal koronáztuk meg kirándulásunkat, hogy áthaladtunk a kaszagyári duzzasztón.

Fellelkesülve és a kíváncsiságunktól vezérelve megnéztük a többi Rába-gát átjárhatóságának megkönnyítésével kapcsolatos múltbeli beruházásokat, illetve inkább azok hiányát. Rácsodálkozhattunk a gátak mentén a vízi turizmussal kapcsolatos nemtörődömségre. Örülni jöttünk a Rábára, de a túránk végén szomorúan távoztunk: a vízi turizmus a szükséges rossz kategóriába sorolható – ez volt az érzésünk.

széP sOrjáBAn A tA PA s z tA l At I n k r Ó l Egy tavaszi hétvégén a Jennersdorftól délre fekvő neumarkti gáttól kezdtük a túránkat. A bejáráson a Weking csapat tagjaival és az általuk biztosított „Ojibwa” kenukkal vettünk részt. (Kellemes hajó. Stabil, síkfelületű, merev fenekével igazán a Rábára való darab. Felkanyarított végei viszont a szelet nem szeretik, az átemeléseket, vontán szállítást nem egyszerűsítik. Viszont van stílusuk.)

Stílusos, igazi indián kenu…

A surrantón haladva a kormányosnak szükséges kormányozni, hogy a hajó nehogy a beton falakhoz erősített fatámaszokba akadjon!

VízenJárók

Zongorázni lehet a különbséget a jennersdori és az alsószölnöki vízreszállás között.

Az egyik lehetséges megoldás a zúgók, gátak elkerülésére, amit a halak is értékelnek.

74 gá lAT TI LA

Mínusz 70 centiméteres szentgotthárdi vízmérce állásnál eveztünk. Ez az év zömére jellemző vízállás, amelynél a Rába evezésre nem ideális, de legalább kalandos. A gát alatt meredek parton a hajók egy földre fektetett szállítópálya-hevederen csúsztathatóak a vízhez. Megható figyelmesség. Rögtön érzékelhettük, hogy gondos, a vízi túrázás szempontjait is figyelembe vevő gazdája van ennek az osztrák folyószakasznak. indulásunkat követően azonnal kipróbálhattuk a„Rába érzést”. Folyamatos odafigyelést igénylő kanyarok, bedőlt fák által leszűkített átjárókban áthaladások tesztelték az evezéstudásunkat. Bizony, ez a szakasz igényli a kenuban az elöl ülő kormányosi Keresztgát

képességeit is. Szerencsére „első kormányos Gyuri” jóvoltából nálunk ebben nincs hiba. Két, a medren átdőlt fa is színesítette a programot, amelyeket ráfutásos, majd a törzsön áthúzós technikával kezeltünk. Az „Ojibwa” ebben kiváló partner. Két, mederbe szórt kövekből épített keresztgát van ezen a szakaszon, nagyjából félméteres vízeséssel. Megdöbbenésünkre mindkettő átevezhető egy-egy korábbi levágott holtág visszakötésével. A magyar gyakorlaton edződött vízi túrázónak ez megható élmény. A határhoz közeledve lelassul a víz. Magyarország az alsószölnöki duzzasztóval fogad. igencsak lepusztult, vélhetően felújítás közeli állapotban van a duzzasztó.

Az átemelés nem nagy. Talán 30-50 méter. Az osztrák oldal ellenpontozásaként hajócsúsztató heveder helyett egy keresztbedőlt fenyőfa és korábbi árvizek által lerakott uszadék nehezíti az átemelést. Szomorú látni, hogy itt már nem szempont az átemelés megkönnyítése. De, hogy még tűzifának sem kell a zsilip/erőmű kezelőjének… A vízre szállást a hulladék betontömbök és a vízből kimeredő szádlemezek teszik felejthetetlenné. Alsószölnökre emlékezni fogunk. A duzzasztó után, ha lehet, még jobban kacskaringózik a folyó, marva a külső oldali magaspartot, és megállásra csábító kavics padokat építve. igazán szép és kalandos víz. Sajnos a parton az invazív ártéri japán keserűfű lassan mindent elborít…

Pusztuló kanyarívek a „Kis Rábán„

Az alsószölnöki duzzasztó

TAVA S ZIgátMU S tr aA r á Bá n 75

76 ci Vi lMUNK A

Újra lassul a Rába. Közeledünk a mai programunk fő attrakciójához, a Kaszagyári duzzasztó csónakcsúszdájához. A tavalyi évben adták át. Eleinte sok rosszat hallottunk róla: kiálló csavarok, be nem vehető kanyar a csúszdában, a csúszda végén vasoszlop a vízben. Örömmel tájékoztatok mindenkit, ha voltak is ilyen problémák, megoldódtak. A csúszda megfelelő körültekintéssel, biztonsággal használható. Ugyan az általam ismert csúszdákkal ellentétben a sodrás nem tart középen, ezért kormányozni szükséges, de egyébként minden rendben van vele.

Feltételezhetően a Kaszagyári csónakcsúszda átadásával a Rába-túrák kezdőpontja áttevődhet Alsószölnökre, vagy akár az osztrák szakaszra is. Nem érdemes kihagyni. Az elmúlt időszak gátberuházásaival ellentétben jó látni, hogy a halak itt könnyedén átjuthatnak, és itt elsőként Magyarországon a vízitúrázó ember szempontjai is érvényesülhettek. Kívánjuk, hogy vízi turizmus fejlődésének Szentgotthárd városa is haszonélvezője lehessen. A gát alatt van még egy kövezés, ami szinte az egyetlen hely volt túránk során, ahol nem lehetett a hajó kopogása nélkül áthaladni. Talán az utolsó javítandó feladat a gát környezetében ezen a kövezésen egy egyméter széles és valamelyest mélyebb átjáró kialakítása – így a hajók kevésbé sérülnének… A 200 méterrel lejjebb a folyó bal kanyarja fölé épült híd alatt kiálló betonvasak, betontömbök veszélyeztetik az itt boruló testi épségét. A lapincs és a Rába összefolyásánál fejeztük be a túrát Szentgotthárdon. Minden rutinos evezősnek javaslom, próbálja ki ezt a szakaszt. Összetömörítve megtalálja benne azt, amire a Rába szerelmesei vágynak. Jól végzett túra után vidáman, feltöltődve elindultunk megnézni, hogy vajon az elmúlt bő egy évtizedben történt erőműfejlesztéseknek haszonélvezője volt-e a rábai vízi turizmus. Tapasztalatainkat összefoglalva, összeszorult torokkal, lesújtva hagytuk el este a Rába vidékét. lássuk az érzéseinket kiváltó okokat. Némi korrekció szükséges, hogy a kenu a surrantó közepén haladjon

Az átépített szentgotthárdi duzzasztó, „száraz” állapotban

g ál AT T I L A 77

VízenJárók

Jennersdorf

Ikervár

Szentgotthárd

Alsószölnök

Sárvár

Magyarlak

Rábahídvég

Csákánydoroszló

Rábagyarmat

Magyarlak

Molnaszecsôd Egyházashollós

Rába

Csörötnek

Jennersdorf

Szentgotthárd

Lapincs

Körmend

Magyarszecsôd

Fürstenfeld

182

175

Rum

NEVE Magyar neve kelta vagy illír eredetû latin elnevezésébôl (Ar(r)abo) származik, amelynek szótövében a sötétvöröses, barnás jelentésû indoeurópai orob melléknév rejtôzhet.

Püspökmolnári

Megyeskovácsi

Ikervár

Nick

Ivánc

Alsószölnök 250 m 200 m 150 m 100 m 50 m 0m

236

Tengerszínt feletti magasság

230

219

210

205

194

187

173

170

163 161

153

Rábapatona

a Dun onis o M

un a

a Dun

Gyôr

ba Rá

A Rába Magyarország negyedik legnagyobb folyója, a Duna legjelentôsebb magyarországi mellékfolyója. A rómaiak Arrabonak hívták, az osztrákok Raabnak nevezik. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtôjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 kilométert tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innét keleti-északkeleti irányba folyik tovább, és 188 km megtétele után Gyôrnél a Mosoni-Dunába ömlik. A viszonylag nagy esésû, szélsôséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km, vízgyûjtô területe 10.113 km2, közepes vízhozama Gyôrnél 27 m3/sec.

Mórichida

Kemesesszentpéter

Vág

Sobor

ni -D

Ostffyasszonyfa

Rá ba

Kenyeri

Pápóc

Nick

os o

A RÁBÁRÓ L

Áprás

Bodonhely Rábacsécsény

139

127

VízenJárók 120

117

115

80 gá lAT TI LA

mAGyAr l Ak I D U z z A sz tÓ

C sör ötne kI DUzz Asz tÓ

Talán 2004-ben épült. Késői mementója annak a kornak, amikor az ember még azt hitte: saját érdekében leigázhatja a természetet, de ha akarja, el is pusztíthatja azt. Mindezt megkoronázva egy hallépcsővel, amelyen valószínűleg a nálunk honos halak közül még egy sem jutott át. A vízi túrázónak sincs egyszerűbb dolga. Elmaradt a kiszállást segítő lépcső megépítése. Erről a helyről nem sokat érdemes beszélni. Az áramtermelésen kívül, úgy tűnik, itt semmi se szent.

Bár erre vízi túrázó valószínűleg vízen nem fog járni, de a műemlék malomban elhelyezett felújított erőmű és düledező malomépület jól szemlélteti a rosszul értelmezett magánérdek és közérdek ellentétét.

VízenJárók

TAVA S ZIgátMU S tr aA r á Bá n 81

kö rme n D I- G át

Bárk AHá z

Átemelés a bal parton. A jobb parton a modern erőmű felvízcsatornája kezdődik a vízállásnak megfelelően távirányítással irányított zsilipkapukkal. Átemelést itt sem segíti semmi (nem úgy, mint Ausztriában…), még egy lépcsőt sem építettek ki… Ezzel szemben a bokrok között bujkálva lehet cipelni a hajókat. Viszont itt nem volt kisebbségi érzésünk, mert megtapasztalhattuk, hogy Körmenden a szárazlábbal átkelést a halaktól is elvárják az erőmű üzemeltetői.

Körmendtől búcsúzva vetettünk egy pillantást a vízi turizmus fejlesztését támogatni hivatott, a napos szombat délután ellenére élettelenül álldogáló „Bárkaházra”. Az ő szomorú üzenetét is „meghallottuk”.

82 TAVA SZIg átMUSt r aA r á Bá n

Ik er Vár I Gát Régen jártam itt. Az erőmű itt is – láthatóan nem spórolós beruházás keretében – megújult, sőt, a vízi túrázók által többnyire használt Öreg Rábára is került egy turbina. Viszont az előző erőművek gyakorlatát hűen követve itt sem tettek semmit az átkelés megkönnyítéséért. Sőt, az „Áthaladni tilos!” táblát kellő távolságban a gáttól kifüggesztették egy nádassal borított szaka-

szon, ahol a hajóból legjobb szándék mellett sem lehet kiszállni. A gát előtt található az egyetlen szabálytalanul használható hajókivételi lehetőség. lépcső és kiskocsi. Máshol sem volt. Miért lógnának ki az ikerváriak a sorból. De a beruházás során itt legalább a halakat „emberszámba” vették. Épült egy tetszetős hallépcső, amelyről – a magyarlakival ellentétben – elhihető, hogy az iú kalandvágyó halak képesek azon hegymenetben áthaladni.

g ál AT T I L A 83

n I C k . A z UtOl sÓ G át A r áBá n, 5 00 m é t er es áte me lésse l Ez a gát is megújult, sőt, a kenyeri oldalon kapott egy turbinát, amelyen a majdnem a teljes Rábát átvezetik. Emlékmű hirdeti, hogy a beruházás tervezője minisztériumi elismerésben részesült. Na, természetesen nem azért, mert a beruházás fontos sarokköve lett volna a vízi turizmus fejlesztése. A vizügyi szakaszmérnökség előtt van egy csónakkikőtő, ahol a kishajók kivehetőek a vízből. Erről egy itt elhelyezett tábláról kapunk felvilágosítást, ám erről egyetlen mondat hiányzik: „ A nagy távolság miatt, az átemelés megkönnyítésére hajószállító kocsit biztosítunk, amely kulcsa elkérhető a szakaszmérnökség biztonsági őrétől.”

A kenyeri oldali erőművet követően szintén található egy halak számára átjárhatónak látszó hallépcső. Sőt, a hallépcső első fele egy kedvesen manderezgető folyócskát utánoz, mely némi jó szándékkal kenuval evezhetővé alakítható lett volna. Így a végén egy lépcsővel elérhető lett volna, hogy a nicki átemelés 500 méter helyett egy 30 méteres átemeléssel megúszható legyen. Persze, ágaskodik bennem a gondolat, ha fontos a vízi turizmus, miért ne épülhetett volna a hallépcső végére egy hajócsúszda is. De akár fél méteres bukók és kis tavak sorozatával is át lehetett volna hidalni a szintkülönbséget. Talán egy ilyen beruházással eddig sosem látott népszerűségnek örvendhetett volna Nick és Kenyeri. Az ötlet nem teljesen ördögtől való. Szlovák szomszédaink még rafting pálya építésére sem sajnálták Bősön a pénzt.

It t mOst B eFe jez em… Ha nem próbálhattam volna ki a kaszagyári csónakcsúszdát, ha nem láttam volna saját szememmel az osztrák szakaszon a Rábának visszaadott holt-ágakat, elkeseredésemben azt mondanám: nem kezdődött el a vízi turizmus fejlesztése, azon változtatások, amelyek a Rábát például a Moldvához hasonló európai hírű vízi turista célponttá varázsolhatnák. De lássuk, mit hoz a jövő. Az alsószölnöki gátat az állapota miatt jó eséllyel rendbeteszik. A magyarlaki gátat eleve rosszul alakították ki, a hallépcsője is tönkrement, így a felújítására ugyancsak jó esély van. Remélem, ügyesebbek leszünk, és sikerül felhívnunk az engedélyeztető hatóság ﬁgyelmét ezen beruházásoknál a vízi turizmus fejlődését támogató megoldások ﬁgyelembe vételére.

VízenJárók

DunaRégió

Víziturisztikai Szövetség

A 2012-ben alapított DUNA-Régió Víziturisztikai Szövetség új szemléleti alapon kezdi meg víziturisztikai hálózatépítő tevékenységét: a DUNA-völgy folyóit – az adott folyó természeti viszonyai alapján – egy, vagy több vízi régiónak tekinti és az egyes vízi régiók között alakít ki társadalmi alapon szerveződő hálózatos együttműködési kapcsolatot.

Vízi turisztikai információk: Klemencz Henrik +36 20254 46 41

Civil kapcsolati információk: Pándi László + 36 20 9 139 678

Sport és köznevelési információk: Parti Zoltán + 36 70 325 82 16 Mail:

office@dr-vtsz.hu

web: www.dr-vtsz.hu

CSEPPBEN A TENGER, CSEPP NÉLKÜL NINCS TENGER

Víziturisztikai Szövetség

86 K EnU S

VízenJárók

KÉ P GA LÉ R I A 87

88 K ÉPEKSZöV EGn ÉlK Ü l

… é s m é G I s n é m I H O z z á F ű z n I VA lÓ Drávaszabolcs után, ahol már mindkét part Horvátországhoz tartozik, a bal parton minden 500 méteren van egy figyelmeztető tábla, melyszerint, tilos a parton a jövés-menés. A háború során végigaknásították a területet. Most folyik az aknamentesítés. Ezt a tényt később két ember is megerősítette akikkel beszéltünk. A túratársammal meg is beszéltük, hogy a bal partot elkerüljük. Egyik este egy nagyon szép helyet találtunk és a tudottak ellenére sem tudtunk ellenálni a bal part hívogatásának és letáboroztunk. Este a szokásos módon tűzetraktunk és megvacsoráztunk, majd eljött a reggel. Hallottuk, hogy valakik közelítenek felénk. Egy fiatal srác lépett először hozzánk. Nem mérgesen, nem arogánsan elkezdett valamiről – valószínűleg – horvátul beszélni, amit nem értettünk. Odahívta a társát, egy fiatal nőt, aki kicsit beszélt angolul és egy fémdetektort tartott maga. Elmagyarázta, hogy nagyon veszélyes itt táborozni, az aknák miatt. Megköszöntük, hogy szólt, és megígértük, hogy reggeli után távozunk. Alíg tízperc után a srác odahozott hozzánk egy aknát, amit 15 méterre talált tőlünk. Ezt szerencsésen megúsztuk…

VízenJárók

90 K ÉPGA L ÉR IA

VízenJárók

K E n US 91

KAlAND AZ ÉlET! A Kalandor Vízitúra Bt. – 1994-ben létrejött elődjével együtt – már 19 éve szervez kenutúrákat Magyarország összes nagyobb folyójára és néhány határon túli vízre is: Bodrog, Bodrog-ártér, Tisza, Tisza-tó, Szigetköz, Mosoni-Duna, Gemenc, Mura-Dráva, Rába, Hernád, Velencei-tó, Hévíz-patak, valamint a Moldva csehországban és a Mazuri-tavak lengyelországban. Májustól szeptemberig, minden hétvégén hirdetünk vízitúrát, június–augusztusban pedig, hoszszabb 4–10 napos vízitúráinkra is várjuk az érdeklődőket, kezdőket és gyakorlottakat egyaránt. Lehet vízitúráinkra jelentkezni egyedül, párban vagy barátokkal, a családdal együtt, biztos lehet benne mindenki, hogy a túratársak csak az első pillanatban lesznek ismeretlenek, és hamar kialakul az a közösség, „a csapat”, amitől a túra végén olyan nehéz elszakadni, és amiért szinte mindenki a következő év vízitúráját tervezgeti a haza indulás pillanataiban! Külön csoportokat indítunk iskoláknak, akár osztálykirándulásról, akár nyári táborról legyen szó, mindig több programból válogathatnak. Cégek részére egyénileg összeállított vízitúrás, csapatépítő tréningek szervezését is vállaljuk. Egyszóval várunk vízitúráinkra minden fiatalt és kevésbé fiatalt, aki újoncként vagy visszatérő túrázóként egy nagyszerű élmény részese, egy jó csapat tagja kíván lenni! Jó vizet, jó túrázást mindenkinek! A Kalandor Vízitúra csapata