22 tÚr aBESZ ÁMO LÓ kezdett beállni a folyó. A kenu klub bázisa a jobb parton, a 2381,7 fkm-nél található, közvetlenül a gát előtt pár száz méterrel, ahol egy úszóstégre lehet kiszállni. Senkit nem találtunk a telepen, de nyitva volt. Bepakoltunk, felvertük a sátrunkat és elmentünk egyet körülnézni. Örömmel állapítottuk meg, hogy holnap csúzdával kezdünk. Egy nagy uszadékfa a vége felé elakadt, és hogy ne reggel kelljen vele kínlódni eltaszigáltam az útból. Visszatérve a sátorhoz a szomszédék is megjöttek és mondták, hogy szóltak az illetékesnek, mindjárt jön. Tízennégy euró volt a szállásdíj. Este felderítettük a várost, nagyon szép és hangulatos. Ma 54 km-t eveztünk átemelésünk nem volt, 9,1 km/órás átlagsebességgel fejeztük be a napot, úgy hogy a kolostornál egy ideig elfelejtettem kikapcsolni a GPS-t. A mai tervünket sikerült elérni, nagyon szép helyeket láttunk és gyomrunkat is kényeztettük Weltenburgban. Regensburgban is ehettünk melegételt, volt pár korsó hideg sör is és fagyi is jutott.
9. nap – 2012. június 24., vasárnap Regensburg – Bogen [63 km] Reggel kicsit késve indultunk el. Ez volt túránk legészakibb pontja, innen már egyre jobban elérhető közelségbe került Magyarország. A vízi csúszdával kezdtünk, itt találkoztunk először Vaszilijjal. Rendes nevét nem tudom, egy bolgár srácról van szó, aki, mint beszélgetésünk során kiderült, ingolstadtból indult és Bulgáriáig tervezi az útját. Későbbiek során többször elkerültük egymást. Mi kicsit gyorsabban haladtunk ő viszont valószínűleg több időt töltött vízen. Pár nap múlva, mikor utoljára láttuk, azt mondta, hogy a sok gát miatt lehet, hogy Pozsonynál befejezi a túrát. A reggeli napsütésben, Regensburg nagyon szép volt a vízről is. A következő látnivaló a Valhalla, ami egy óriási görög mintára készült pantheon a hegyoldalban. Vízről is elég monumentálisnak nézett ki, később közelebbről is szemügyre vettük. Továbbhaladva lelassult a víz folyása, mert a 2350 folyamkilométernél következett a geislingi gát. Ez már egy nagy gát volt, itt mi nem zsilipelhettünk. innentől kezdve figyelni kellett a jelzéseket, hogy melyik oldalon lehet átcipelni az odakészített kocsikon
VízenJárók
a hajót és a felszerelést. Többféle kocsival találkoztunk az út során, ez a jobbik fajta, de volt olyan is, amelyiken csak féloldalasan fért el a kajak. Optimális esetben – kétszer sikerült ilyet kifognunk –, a vízben a hajó alá toltuk a kocsit, és kipakolás nélkül át tudtuk húzni, egyébként ki kellett pakolni és kivenni a hajót, majd feltenni a kocsira a cuccokkal együtt, és így lehetett áthúzni a gát túloldalára. Rosszabb esetben csak a hajó fért rá féloldalasan, és kézben lehetett átvinni a felszerelést. Ahogy nőtt a Duna szélessége, annál hosszabbak lettek az áthúzások. Következő gát Straubingnál van a 2330-as fkm-nél. csúszda van, így gyorsan tudtuk leküzdeni a gátat. Nagy sodrás nem volt idáig, így evezni kellett serényen, hogy haladjunk. Az éjszakai táborhelyünket kb. a 2310-es kilométernél a jobb parton találtuk meg. Bogen helyiséggel szemben egy kavicspadon, szemben velünk hegytetőn egy templommal. Nagyon szép sátorhely volt, viszont közel voltunk a vízhez és sétahajók is járnak, ezért a sátor elé tettük a hajót, és félkörben nagyobb köveket is raktunk le a hullámok elleni védekezés miatt. Tűzet raktunk csak a hangulat miatt, de egy sétahajó hulláma elmosta, velünk együtt… Ezután építettük egy saját töltést a sátraink megvédésére. Ezen a napon 63 kilométert lapátoltunk, egy átemelésünk volt.
10. nap – 2012. június 25., hétfő Bogen – Hofkirchen [51 km] Éjjel esett az eső, de most kivételesen reggelre se állt el, így egy kis várakozás után kimásztunk a sátrunkból, és esőben csomagoltunk össze. Szerencsére, amire elindultunk, elállt az eső, és kezdett kisütni a nap. Terveink szerint még Passau előtt megállunk. A Duna sodrása elég jó volt, így hamar elértük Deggendorfot. A város és az isar befolyása után megálltunk reggelizni, és a sátrat, valamint a nedvesnek tűnő felszerelést megszárítani. A beérkező folyó még növelte a sodrást. Szerettük, ha becsatlakozott egy patak vagy egy folyó, mert az mindig növelte a sebességünket. A táj gyönyörű volt, a sodrás is szépen vitt minket, így az evezés is könnyebben ment. 2260-as kőnél a jobb parton szálltunk ki Hofkirchen előtt egy balos kanyarban. Jó kis táborhely a gát alatt, az öböl pedig strandszerű, valószínűleg a helyiek annak is használják.