Új Könyvpiac 2011/03. by Tibor Benjámin Szabó

298 Ft / 1,30 Eur

www.ujkonyvpiac.hu

KÖNYVVILÁG

XXI. évf., 2011. március

• K Ö N Y V K U LT Ú R A • K Ö N Y V K R I T I K A

Egész életében ragaszkodott magyarságához, és ez alkotásaiban is léptennyomon felbukkan. Mindvégig a tolerancia jellemezte, mindenkit emberszámba vett, ez különös tulajdonság volt a 19. századi Magyarországon csakúgy, mint Franciaországban vagy Németországban. INTERJÚK LISZT FERENC

ÉLETRAJZ -ÍRÓIVAL

–

LAPUNK

OLDALÁN

Lapunk megjelenését támogatta:

Tartalom

4 A hónap tárcája Király Levente: A zugteázó 6 Liszt Ferenc és a lisztománia okai Hamburger Klárával és Watzatka Ágnessel beszélget Bán Magda 9 Máry Szabó Eszter: Zeneköltõk találkozása Liszt Ferenc: Chopin 10 Végh Attila: Kárpáti Tamás, az ókori festõ Kárpáti Tamás album 12 Cukor György: Somogyi György albuma 13 Tandori Dezsõ: Mirõl szól Klimt erotikája? 14 Ayhan Gökhan: Bûvös harminchárom Nyestbeszéd. Szõcs Géza 33 verse Faludy György válogatásában 15 Gervai András: Otthon vagy vendégségben? Konrád György: Zsidókról 16 Bedecs László: Kicsiben utazik Bodor Ádám: Az utolsó szénégetõk 17 Tóth Ákos: Költõnk és korunk Térey János: Protokoll 18 Fekete J. József: Sikolyok és dörmögések Lovas Ildikó: A kis kavics 20 ...a legsikeresebb határon túli? 20 Csak az anyagi lehetõségek szabhatnak határt Az Új Könyvpiac kérdéseire Németh Ferenc, a Forum Kiadó igazgatója válaszol 22 Kiadók ajánlják 24 Kovács Lajos: A sárkány- és gyerekkor letûnésének haladékai Jólesz György: A széttört mese; Vitkolczi Ildikó: Walter, a falra festett sárkány 26 ...a legsikeresebb gyerekkönyv? 26 Az irodalom szabadulómûvészet Lackfi János költõvel Szepesi Dóra beszélget 28 Húsz év a nemzeti könyvkiadás szolgálatában Turcsány Péter válaszol az Új Könyvpiac kérdéseire 30 N. Pál József: A szent káosz – avagy 1956 posztmodern szemmel? Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban 31 Békés Márton: A „Schlett-kettõ” Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon II. 33 Takács Géza: Szülõk, gyerekek a gyermekközpontú világ (pszichológia) hálójában Berth A. Grosshans és Janet H. Burton: Ki az úr a háznál? 34 Iancu Laura: A „sötétség szentje” Jöjj, légy világosságom!; Leo Maasburg: Teréz Anya 35 Luzsicza István: Szélmalomharcmûvészek Margittai Gábor: Trianoni menyecske 36 Füzi László: Szerepváltozatok Philip Roth: Kiégés; Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma 37 Rózsássy Barbara: Aki velünk van, aki hiányzik Száz vers. Szerk.: Lackfi János 38 Gyürky Katalin: Az apokalipszis elmarad Vlagyimir Szorokin: 23 000 39 Szõke Katalin: Az emlékezet csillámpora Vladimir Nabokov: Másenyka 40 Buslig György: A 21. század térképei Merre halad a világ a térképhasználatot illetõen? I. 42 Szirtes Borbála: Idõutazás huszonnégy óra per nap sebességgel Sean Carroll: Most vagy mindörökké 43 Dr. Osman Péter: A Wall Street tartja a tétet Michael Lewis: A nagy dobás 44 Újdonságok ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

A hónap tárcája

A zugteázó Két fontos útvonal találkozásánál nyitottam meg kis teázókertemet. Az egyik északról délre haladt, nagy ívben kanyarogva, patinás épületek között. Nem épp forgalmas, de sok gazdag ember járt rajta lóval, automobillal, hordszéken. A másik utca inkább csak széles, hoszszú lépcsõ, turisták, szerzetesek, diákok kaptattak föl vagy ereszkedtek le rajta, a toronyból csodás kilátás nyílt a városra. Nagyon szerettem ott lebzselni, én vittem a hátamon az egészet. Szép környezet, morogtam elégedetten a bajszom alatt, a szakállam fölött, villant széles, aranyfényes mosolyom, hiszen házunk kertjében terítettem le a perzsa szõnyegeket, a svéd hajópadlókat, a téglagyári téglákat. Akinek dolga akadt, az kapott kulcsot a lakáshoz, bizalmi alapon. Nem jelentettem be egy hivatalba se, azért hívtam úgy magam, Hasszán, a város legjobb zugteázójának tulajdonosa. Ha jó kedvem volt, a vízipipákból mannapára tekergett elõ, lebegtek a szõnyegek, és aki értett a nyelvükön, azzal tettek egy-két kört az udvar felett. Ó, az az ud-

Király Levente (1976, Szeged) író, költõ. Budapesten él, Énekek éneke címû regénye az idei Könyvhétre jelenik meg. Legutóbbi kötete: Hová menekülsz L’Harmattan Kiadó, 2010

var! Hûs volt nyáron, mint a nemere szél! Igaz, télen is, de akkor becsuktam a boltot, el is költöztünk ilyenkor a családdal messzi vidékre. A japánok örömükben visongtak, ha megkapták a machájukat, azt mondták, Kiotóban se kapni ilyet, kattogtattak is a masinájukkal, én meg pózoltam nekik, mint a láncra vert medve. Hónom alá kaptam õket, a gyerekeket a fogammal tartottam, úgy forgattam körbekörbe. Sárkányringlispíl, így neveztem a mutatványt, föl is pingáltam japán betûkkel az étlapra, csak õk kérhették; csilingeltek is az érmék, hulltak, mint a túlérett aranyesõ szirma. A kis hegyi emberek a földre ültek, némán pöfékeltek, nem szóltak egy szót se, rágcsálták a pipaszárakat, néha köptek egyet a falra, hiába szóltam, nem a Himalája, a Kaukázus, a Tátra ez, hanem házunk szent fala, és az ikonok, mandalák nem azért lettek rápingálva, hogy õk csúf nyálukkal illessék, de nem értették, bárhogy magyaráztam. Alig ittak, csendesen távoztak, s két utcával arrébb már berúgtak, hiszen mégiscsak azért jöttek ide, a laposföldi vidékre, teázni otthon is tudnak. A németek mindig az asztalokhoz ültek, a párnákra soha, udvariasan rendeltek és fizettek, felhívták szíves figyelmemet a mosdó nem kielégítõ állapotára, én ilyenkor mindig nagyon mosolyogtam, bólogattam, és hajlongva eltettem a borravaló nélküli pénzt. Sosem jöttek rá, hogy „európai” itallapot kaptak, háromszoros árral, ahogy a britek és amerikaiak, meg a többi jól öltözött fehér is. Éjjel kezdenek leszivárogni a helyiek, hozzák az ostáblát, a sakkot, dominót, tangramot, ráérõsen pöfékelnek, gyöngyözõ homlokuk törölgetik, szidják a számumot. Õk azért jönnek, mert nálam a legjobb a pogácsás tea, és van egy titkos keverékem is. Találgatják, mi van benne, de én csak nevetgélek, bólogatok, hümmögök, és mindig csóválom a fejem. Hiszen ki tenne még a kanna aljára aranyrögöt, ezüstfonalat és körömhegynyi sós földet? Megmondom én! Aki tudja, hogy Nap, Hold és Föld nélkül nincs semmi sem, de tényleg semmi. Repülés sincs, és akkor aztán nógathatják a szõnyegjeimet, nem mozdulnak azok, meg se moccannak egész éjjel, hiába sarkantyúzzák õket hercegek, ördögök, toronyból szabadult királykisasszonyok. 4

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja

Üdvözlet az Olvasónak!

Következõ számunk megjelenik: 2011., április 4. lapzárta: 2011., március 18.

Felelõs kiadó Lafferton Kálmán Felelõs szerkesztõ Pécsi Györgyi Fõmunkatárs Bombitz Attila Szabó Tibor Benjámin Szerkesztõbizottság Kányádi Sándor Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád Szerkesztõségi titkár Nemec Andrea Olvasószerkesztõ: Petô Tóth Károly Kiadja: Lafferton és Tsa Bt.

Úgy érzem, egyre nehezebben indulnak, kezdõdnek a napok, ha nem is egyformán mindünknek, de bizonyos, hogy mindannyiunknak. Nagyon nehéz két évtized van mögöttünk, és az az elõtt lévõ fél évszázad sem volt könnyû. Legtöbbekben (legtöbbünkben) a tavalyi választások idején élt egy kis csodavárás. Jön az új kormány, teljes körû meghatalmazással, és szépen, pontról pontra rendbe teszi a gazdaságot, a közéletbõl kifésüli az idegtépõ kócosságokat. Mert az azért tapasztalva lett, hogy a megelõzõ két év kormányának a munkája földcsuszamlásszerûen rendítette meg az életünket – félhangig sem emlékezve saját korábbi propagandájukra, hogy dübörög a gazdaság, és a lehetõ legjobb úton, diadalmasan száguldozik a kis pannon puma. De minden rossz érzés ellenére sem hittük, hitte el az ország, hogy most viszont tényleg baj van. És talán még most sem igazán hiszi, hogy a rendszerváltás húsz évének az a legnagyobb gyakorlati eredménye, hogy Magyarország elkerülte az államcsõdöt. És most úgy tûnik, ugyanolyan nehezen hiszi, hogy ki lehet mászni ebbõl a rettenetes szakadékból. De nem hitrõl van szó szerintem. Hanem arról, hogy

Szerkesztõség: 1043 Budapest, Bocskai utca u. 18. Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu Terjesztik: könyvkereskedések, Lapker Zrt., Kaiser’s, Interspar, Auchan, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben

az ország várakozik, készenlétben áll, ha nem is ugrásra, de körültekintõ, megfontolt cselekvésre. Meghúzza a nadrágszíjat, immár hányadszor is, isten tudja, próbál megélni valahogy, és vár és figyel. Egyebet nemigen tehet. Most a labda tényleg a kormány kezében van. Az ország pedig figyeli azt a mozdulatát, amelyik – a pillangóhatás törvénye szerint – beindítja végre az átfogó, cselekvõ, értelmes, értünk való folyamatokat. Most nehéz hinni, hogy tényleg megtörténik ez az erõteljes mozdulat a kormány részérõl, de meg kell történnie, nekünk pedig készen kell lennünk, az élet

Nyomás: Pauker Nyomda Felelõs vezetõ: Vértes Gábor igazgató

minden területén. Addig is, addigra, meg azután is.

A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

FOTÓ: BAHGET ISKANDER

HU ISSN 1215-5551

felelõs szerkesztõ

Hamburger Klárával és Watzatka Ágnessel beszélget Bán Magda

Liszt Ferenc és a lisztománia okai Ez év januárjában kezdetét vette a Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából meghirdetett ünnepi rendezvénysorozat. Stuttgartban Liszt-konferenciát tartottak, Burgenland Liszt-lázban ég. A legtöbb program a zeneszerzõ szülõföldjén várja a vendégeket. Itthon a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével megtartotta Liszthangversenysorozatának elsõ darabjait, és szinte egyszerre két kiadó jelentkezett Liszt Ferenc életével és munkásságával foglalkozó kötettel. Az egyik, Hamburger Klára könyve, a Liszt Ferenc zenéje címû régi is, meg nem is. Hamburger Klára mikor kezdett el Liszt Ferenc életmûvével fog-

.A konzervatóriumba jártam, zongora-szakos voltam, és megmon-

lalkozni? Hiszen a 25 évvel ezelõtt megjelent Liszt kalauzhoz

dom õszintén, nem az ilyen fajta zenéért rajongtam, Liszttõl nem ját-

rengeteg kutató, elemzõ munkára

szottam soha semmit, a romantikusok közül inkább Schumannt és

volt szükség?

Brahmsot.

Azt mondhatom, hogy több, mint fél

A Zeneakadémián nagyon alapos képzést kaptunk, Gárdonyi

évszázada. A diplomamunkám Liszt

Zoltán professzor egész éves Liszt-szemináriumot tartott. Amikor fel-

Ferenc életrajza volt, ez késõbb meg

ajánlották a lehetõséget, hogy kismonográfiát írjak, nagyon nagy volt

is jelent, számtalan fordításban jutott

a kísértés, hogy zenetörténetünk olyan nagy alakját válasszam, aki

el az iránta érdeklõdõ olvasókhoz. A

itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert. És mint megtudtam,

kalauznak is sok elõzménye volt, hi-

nem volt róla magyar nyelvû életrajz. Így vágtam bele a Liszt-élet-

szen Kroó György felkérésére a rádi-

rajzba. Nagyon sokára készült el, 1960-ban kötöttem a szerzõdést,

óban hangzott el sok közülük, A hét

végül 1966-ban jelent meg és számtalan kiadást megélt azóta. Elsõ-

zenemûve címû sorozatban, késõbb

sorban mint figura ragadott meg, nagyon rokonszenves, európai

folyóiratban is publikáltam ezeket.

szellemiségû, nagy kisugárzás személyiségnek találtam, aki egész

1986 óta bizonyára rengeteg új kutatás folyt, valamint felgyorsult

életében ragaszkodott magyarságához, és ez alkotásaiban is lép-

az információcsere, és, feltételezem, ez indította arra, hogy ki-

ten-nyomon felbukkan. Mindvégig a tolerancia jellemezte, mindenkit

egészítse az akkori kiadást. Mi az új ebben a vaskos kötetben?

emberszámba vett, ez különös tulajdonság volt a 19. századi Ma-

Amikor elkezdtem Liszttel foglalkozni, akkor még se magyar Liszt

gyarországon csakúgy, mint Franciaországban vagy Németország-

összkiadás nem volt, és hanglemezen sem lehetett hozzáférni azok-

ban. Mélyen hívõ katolikusként feldolgozott református és protestáns

hoz a darabokhoz, amelyekkel foglalkoztam a könyvben. Ezért sza-

zsoltárokat, a cigány zenészeket kedves kollégáimnak nevezte, és

badkoztam az elõszóban, hogy a kottákat terjedelmi okokból el kel-

egyáltalán nem értette a nemzetiségek közötti gyûlöletet. Van egy

lett hagynom. A dalok feldolgozására pedig egész egyszerûen nem

korai Magyar rapszódiája, amiben magyar népies mûdalt, nagysze-

volt idõm akkor. Liszt életmûve több, mint 600 mû, aminek természe-

beni német táncot és román dallamot is feldolgozott, teljesen együvé

tesen így is csak egy kis része kerülhetett be. Tehát még most is vá-

tartozónak érezve ezeket. Jellemzõ módon késõbb a románok jelen-

logatnom kellett, így Heine, Victor Hugo, Musset és Goethe versei-

tették ezt meg Román rapszódia címmel.

nek megzenésített változatait ismertetem. A könyv, mint összefoglaló

És a zenéje hogy hatott az akkori közönségre?

igényû munka, tartalmazza tanítványaim elemzéseit, új kiegészítõ

Zongoramûvészként, elõadómûvészként frenetikus volt, a közönség,

adatokat és néhány külföldi kutatás eredményeit is.

mint ma egy pop- vagy rock-koncerten, sírt, kiabált, volt, aki el is

Most Liszt-év van, amikor telefonon beszéltünk, említette, hogy

ájult, hihetetlen sikereket aratott. Igazi sztár volt, a zongora királya.

külföldre utazik. Ez is Liszt Ferenchez kötõdõ út volt?

Heine nyomán lisztomániának nevezték azt a rajongást, amely vé-

Világszerte Liszt-programokat rendeznek, a németek ebben is az

gigsöpört Európán. De... amikor elkezdett komponálni, azonnal el-

élen járnak, már másfél éve elküldték a teljes ez évi események

lenségeskedést tapasztalt. Mert õ mindenképpen valami újat akart a

meghívóit. A Stuttgarti Magyar Intézet nagy konferenciát és hangver-

zenében, szakítani akart a hagyományokkal. Arra törekedett, hogy

senyeket rendezett. Népes delegáció utazott, hatan elõadók voltunk,

mint alkotót elismerjék, de ez az életében soha nem sikerült igazán.

Hegedûs Endre zongoramûvész önálló estet adott, két zongorista és

Talán ma tartunk ott, hogy a világon õt tartják az elsõ világhírû ma-

két vonós a Zeneakadémia diákjai közül szintén fellépett. Én igen

gyar zeneszerzõnek, a 20. század zenéjét sok tekintetben elõkészítõ

elõkelõ helyet foglalhattam el a konferencián, hiszen lassan a Liszt-

mesternek. Ebben nagy szerepe volt Bartók Bélának, aki 1936-ban

kutatók doyenjének számítok.

róla tartotta akadémiai székfoglalóját, amiben kifejtette, hogy Liszt

Most hogy látja, mi volt az Liszt zenéjében, Liszt személyiségé-

zenéjébõl az õ nemzedéke sokkal többet meríthetett, mint a maga

ben, ami egy életen át hozzá fûzte?

zártságában erre kevésbé alkalmas Wagner zenébõl. A 20. század-

Vissza kell kanyarodnom az idõben, egészen középiskolás koromig 6

ban Debussy épp úgy rajongott érte, mint Schönberg . ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Watzatka Ágnes Budapesti séták Liszt Ferenccel címû gazdagon il lusztrált könyve egyszerre bédekker, kultúra történet és a 19. szá zad második felében Budán és Pesten élõ Liszt-barátok és rajon gók portréja és élettörténete. Ön minek szánta ezt a roppant izgal mas írást? Elõször egy valódi útikönyv lebegett a szemem elõtt, de aztán gyûltek az adatok, egyre többen „követeltek” helyet Liszt magyarországi életében, ami több, hosszabb-rövidebb szakaszból 17 évnyire duzzadt. Így az elkészült kötet formája kicsit szélesebb lett annál, hogy zsebre lehessen vágni. Nyereség azonban, hogy jóval több a kép, mint amire eleinte gondoltam. Ott kezdem önnel is, amivel Hamburger Klárával befejeztük a beszélgetést. Milyen Liszt-portré rajzolódik ki a kortársak visszaemlékezéseibõl? Mondom azt, amiben minden ismerõs és barát egybehangzóan állított: nem volt gõgös, nem volt rátarti, mindenkivel kedves volt, ez elragadtatta barátait, ismerõseit. Úgy tetszik, tisztában volt önmagával és nem volt benne semmi féltékenység pályatársaival szemben. Weimarban sorra állította színpadra és vezényelte a kollégák: Wagner, Schumann, Mendelssohn mûveit. 1841-ben egy egész könyvet szentelt Chopinnek, aki akkoriban hunyt el. Nem érezte szükségét, hogy másnál jobbnak láttassa magát. Nem ragaszkodott a külsõségekhez, ceremóniákhoz. különösen idõs korában nézte szkepszissel, hogy címlapfigurává tették. Liszt Ferenc 1823-ban tizenkétévesen járt elõször Pesten az édesapjával. Ez a kiindulópontja a történetnek. Akkor az Angol királynõ Hotelben szálltak meg. A könyvbeli séta GPS-es adatokkal pontosan dokumentálja a helyszíneket, persze sokszor csak a hûlt helyüket. Ha jól számoltam, Lisztnek hét különbözõ lakása volt, ahol több-kevesebb idõt töltött. Az egyik valóban nagyon fontos az Angol Királynõ Szálló, amelyet késõbb az 1838-as árvíz tönkretett és újjá kellett

„…megszoktam, hogy Franciaországot tekintem hazámnak, s nem gondoltam arra, hogy másik hazám is van… Véletlen körülmény ébresztette föl bennem hirtelen ezt az érzést, amirõl azt hittem, hogy kialudt, pedig csak szunnyadt. Egy reggel Velencében, egy német újságban olvastam a pesti árvíz-szerencsétlenség részletes elbeszélé-

építeni. Az egyik legmodernebb és legelegánsabb, Dunára nézõ

sét. Ez szívemig hatott. Szokatlan részvétet éreztem s ellenállhatatlan

szálloda lett, ahol királyok, hercegek foglaltak lakosztályt. A másik

szükségét annak, hogy ennyi szerencsétlen emberen segítsek. Ezek

nagyon fontos szállása ma már nem létezik – a belvárosi plébánia,

az izgalmak, ezek a fellángolások fedezték fel számomra a »haza«

amely egy háromszintes, gótizáló eklektikus épület volt, gyakorlati-

szó jelentését. Nagyszerû táj szállt fel lelki szemeim elõtt; a jól ismert

lag egy palota, amit a 19. század második felében szerettek építeni,

erdõ volt ez, amely a vadászok kurjongatásától visszhangzik: a Duna

itt volt lakosztálya a plébánosnak is, aki 1848-as hõs volt, Liszt ba-

volt, mely sziklákon rohan keresztül: a hatalmas rétek, ahol békés

rátja, õ ajánlotta fel ezt a szintén a Dunára nézõ kényelmes szállást.

nyájak legelnek szabadon: Magyarország volt, az erõs és bõkezû

Volt egy lakása a Nádor utcában 1871-és 73 között, amit Augusz

föld, amely olyan nemes gyermekeket hordoz a hátán, egyszóval: az

Antal bérelt a számára. Ezután l873-tól Friedrich Ferenc vívómester nagy házában kapott egy háromszobás lakást a Zeneakadémiától, ahol 1875-tõl tanított. A Zeneakadémia tehát igazából csak két évvel késõbb kezdett mûködni, ezért a Friedrich-házban két koncertter-

én hazám volt! És hazafias felbuzdulásomban felkiáltottam, hogy én is ehhez az erõs fajhoz tartozom. Én is egyik fia vagyok ennek az õserõtõl duzzadó, zabolátlan nemzetnek, amelyre még biztosan jobb napok fognak virradni…” (Részlet Lisz Ferenc Lambert Massart-hoz írott levelébõl)

met is kialakítottak. A megszületõ Zeneakadémiának Liszt lett az elÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

nöke és a felsõ évfolyamos zongora-szakosoknak a tanára. Ez az Akadémia az egykori Hal téren, az Erzsébet-híd budai hídfõjétõl jobbra volt található. Ha Liszt kinézett az ablakon, a Belvárosi templomot látta. Mintha Pest nagyobb szerepet játszott volna a kulturális életben, mint Buda. De a legjobb barátai Budán laktak. Zichy Géza, Augusz Antal is a Várban lakott, Liszt nagyon sokat járt náluk vendégségbe, a fontos kulturális intézmények: a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, a Vigadó, ahol koncertezett, Pesten voltak. De a Vizivárosban meg a kapucinus atyák laktak. A nyolcvanas években Liszt péntekenként hozzájuk járt ebédelni, és azt is tudjuk, hogy mindig tõkehalat szolgáltak fel. Tehát az öt sétából a középsõ kettõ Budára vezet. Az ön könyve lényegesen több a sétához illõ rövid ismertetések gyûjteményénél. Benépesül Pest és Buda, kedves hölgyek hajolnak ki az ablakon, megismerkedhetünk velük, csakúgy, mint Pázmándy Dénes országgyûlési képviselõvel, vagy Báró Eötvös Józseffel és a feleségével. Sorolhatom még a példákat, ettõl megelevenedik Pest és Buda, rengeteg ember vesz bennünket is körül, és szinte látjuk Lisztet a Hermina templom elõtt. Két fontos dologról is szó esik ennek a könyvnek a lapjain, amely meghatározta Liszt életét. Két nagy szerelme és a hite, vallásossága, amely a reverenda viseléséig vitte. Ez a vonzó férfi, kora bálványa bizony szerencsétlen volt a szerelemben. Két asszonyt szeretett, mindkettõ férjezett volt. Az elsõ nagy szerelme, Marie d`Agoult grófné, három gyerekük is született. Tíz évet töltöttek együtt, de a 19. században vagyunk, nem lehetett elválni, az egyház nem engedhette. Ez a helyzet borzasztó súllyal nehezedett rájuk. Gondoljunk Liszt vallásosságára. És még egyszer beleesett ugyanabba a csapdába. Weimarban talált Carolyne SaynWittgensteinre. Tizenhárom évet vártak a grófnõ házasságának semmissé tételére, de Róma megtagadta, az esküvõ elmaradt. És a vallásosság? Liszt vallásossága csak látszólag hirtelen fordulat az életében, ha közelebbrõl megnézzük, állandó jellemzõje életének, és van egy folyamatos mélyülés Istennel való kapcsolatában. Már gyerekkori naplójában is található erre nagyon sok bizonyítékot, hogy ezt milyen komolyan élte át. A fiatal Liszt a vallásosság divatos áramlatai iránt érdeklõdött, a saint-simonizmus iránt, majd Lamennais abbé tanai iránt, amelyek a vallásosságot a szociális felemelkedés, az igazságosabb társadalomért való küzdelem eszközeként gondolja el. A negyvenéves Liszt azután megtesz egy lépést a ferences lelkiség irányába, kéri a felvételét a rendbe, mint külsõ tag, konfráter. 1858. áprilisában történt meg a hivatalos befogadás szertartása. Ez számára mélyebb elkötelezõdést jelentett, de világi ember maradt. A következõ lépése l868-ban következett, amikor Liszt a tonzúrát kérte és felvette a négy alsó papi rendet. Ezzel belépett a katolikus papság sorába, ami kötelezettségekkel és a reverenda viselésével járt, de nem lett gyakorló pap, világi ember marad így is. Fenntartotta magának a szabadságot arra, ami a legfontosabb volt számára: az alkotás, a zeneszerzés, a komponálás, a megújulás és megújítás lehetõségét. 8

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Máry Szabó Eszter

Zeneköltõk találkozása Liszt Chopinról írt könyve egy zenei hangok nélkül, prózában megírt „szimfonikus költemény”. Ha végignézünk az ebben a mûfajban írott alkotásain, szembe tûnik, hogy mindegyiknek költõi tartalma, programja van (Tasso, Mazeppa, Dante-szimfónia, Les Preludes, Orpheus, Prometheus, Faust szimfónia). Szimfóniai költeményeknek nevezi ezeket a programzenéket. A Chopin-könyvet olvasva nem lehet nem felismerni azt a mély „beleérzést”, amely a szimfonikus költeményeit hallgatva megérinti az embert. Chopinról ír, de végig õt is látjuk magunk elõtt. Sõt

ágával kapcsolatban lenne, sõt kölcsönhatásban áll-

egyre közelebb kerülünk a zeneszerzõ-íróhoz, hi-

na a teremtés minden egyes részével. Liszt könyvét

szen végtelen dallamhoz hasonlatos képei saját lel-

olvasva Wágner – a Gesamtkunst (összmûvészet)

kének lenyomatát is õrzik.

fogalmának megalkotója jut eszünkbe. Remek elem-

Szeretettel ír a lengyelekrõl, méltóságukról, tartá-

Liszt Ferenc Chopin A válogatást archív hangdokumentumokból Szilasi Alex szerkesztette. Gondolat Kiadó, 2010 A kiadvány különlegessége az a CD-melléklet, melyen egy-egy Liszt és Chopin interpretációt hallgathatunk a két szerzõ szellemi hagyatékát folytató olyan zongoravirtuóz elõadók tolmácsolásában, mint a lengyel Jan Ignacy Paderewski, a Chopin tanítványnál tanult Maurytzy Rosenthal vagy a századforduló magyar zongorakultúrájának emblematikus alakja, Dohnányi Ernõ.

persze mindezt Chopinnal összefüggésbe hozva.

Chopin mûvein keresztül láttatja õket, tiszteletet, s

Chopin lelkét mûvein és a lengyel nép mentalitásá-

rokonszenvet ébresztve bennünk is e nemzet iránt.

nak elemzésein keresztül ismerteti meg velünk Liszt.

Mindkettõjük sorsa ugyanaz: hazájuktól távol élik le

Olyan mélységig jutva, hogy gyakran merül fel a

egész életüket. Mindketten rajongással szeretik né-

kérdés: hogy lehet egy olyan ember lelkének legal-

püket, s örök vágyakozással gondolnak szülõföld-

só bugyraiba belelátni, aki szerelmén kívül senkit

jükre. Talán ez is lehet Liszt megkülönböztetett ér-

nem enged magához közel?...

zelmeinek egyik összetevõje, hiszen ebben a tekin-

„Chopin egy elkülönített cellát állított fel magá-

tetben sorstársak. Liszt Ferenc írása több mint élet-

nak, távol az elkoptatott és sokak által taposott utak-

rajz, több mint elemzés. Egy nagy költõ lelkének

tól. Semmiféle kalandok, bonyodalmak nem jelzik

egy másik nagy költõ lelkével való kapcsolódása

életét, melyet õ annyira egyszerûsíteni tudott, noha

most éppen szavakba, mondatokba öntve, de a

oly körülmények állták azt körül, melyek ez ered-

szimfonikus muzsikálás felemelõ érzelemvilágának

mény elérését éppen nem könnyítették. Érzelmei és

gazdagságával.

benyomásai képezték életének eseményeit, és ezek

A Lengyel Intézet, a Gondolat Kiadó, valamint a

rá nézve nevezetesebbek, s fontosabbak voltak,

Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont ösz-

mint a külvilág változó eseményei. Mint mások az

szefogásában, Szilasi Alex zongoramûvész gondo-

imába, úgy õ lelkét mûveibe öntötte ki. A fájdalom-

zásában és szerkesztésében jelent meg Liszt Fe-

nak és szenvedélynek ama titkait, melyeket szó nél-

renc 1851-ben publikált Chopin életrajza korabeli

kül megérteni az embernek megengedtetik, miután

magyar fordításának reprintje.

azoknak szavakban kellõ kifejezést adni úgyse tud”

Liszt közvetlenül Chopin halálát követõen döntött

– írja Liszt Ferenc, aki úgy tudja szavakkal lefesteni

a könyv megírásáról, ily módon állítva emléket barát-

a zenét, mint ahogyan a könyv elején, hosszan, s

jának. A Liszt által francia nyelven papírra vetett kö-

alaposan elemzett mazurka táncosa ellejti rejtett ér-

tetnyi írást elõször a francia La France Musicale ma-

zéseit.

gazin közölte részletekben 1851-ben. Könyv formájá-

Chopin a dallamot elbeszélésként használta,

ban elõször 1852-ben adták ki francia nyelven. Az

Liszt pedig segítségül hívta a mûvészet összes ágát

elsõ magyar nyelvû kiadás, amelyet Wass Ottília for-

Chopin lélekrajzának elkészítéséhez. Vajon mit szól-

dított franciából, 1873-ban jelent meg. A második, és

na ez az ezernyi árnyalatban megfestett, minden ol-

egyben utolsó magyar kiadás 1926-ban látott napvi-

dalról megvilágított, mégis körvonal nélküli, áttetszõ-

lágot a Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Rt. gondozá-

ségében is sûrû, ellentmondásokban bõvelkedõ,

sában, azóta csak egyes részletei jelentek meg

lánglelkû zene-költõ ehhez az elemzéshez? És vajon

1959-ben a „Liszt Ferenc válogatott írásai” címû

milyen képet festene Chopin Lisztrõl? Liszt rajongá-

könyvben. Emiatt Liszt Chopin címû könyvét Magya-

sa Chopin iránt minden mondatból megérezhetõ. S

rországon csak kevesen ismerik.

ha Chopin ezt némi túlzásnak is tartaná, akkor is

Liszt Ferenc lélekidézése megrendítõ. Úgy tetszik, mintha Chopin muzsikája a mûvészet minden ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

zést kapunk a társmûvészetek kapcsolódásairól,

sukról. S bár személyesen nem járt az országukban,

igaz lenne Liszt megállapítása, miszerint a mûvészet hatalmasabb a mûvésznél. 9

Végh Attila

Kárpáti Tamás, az A múlt játékot ûz a jelennel: olykor jövõként jelenik meg elõtte. Az ókori hagyomány néha forradalmian újnak tûnik. (Ez történik ma is, amikor azt látjuk, hogy fiatal költõk visszatérnek a kötött vershez, és például idõmértékes formában írnak. Õk olyan feszültséget várnak az antik formáktól – például úgy, hogy az idõmértéket mai, esetleg

KÖRÖND Könyvesbolt és Galéria Maguk az utolsó mohikánok, bíztatták õket némi malíciával a könyvkiadók, amikor az elmúlt év õszén könyvesbolt alakítási szándékkal fordultak a hazai könyvkiadás közel 50 meghatározó képviselõjéhez. Aztán december elsején ki is nyitottak, bízva, hogy lesz kedv és érdeklõdés terveik iránt. „Aminek egészen egyszerûen az lehet az alapja – mondta a boltvezetõ házaspár, Hegedûs Éva és Várvölgyi József –, hogy egy ilyen otthonos méretû boltnak sokkal inkább sikerül személyes kapcsolatot teremtenie a környék lakóival, potenciális vevõivel, mint a »plázás« üzleteknek. S reménykedünk, hogy elõbbutóbb visszakapják azt a közvetlen és bizalomra épülõ helyüket az úgynevezett »kisboltok«, amire úgy érezzük, egyre nagyobb szükség van jelenünkben.” S valóban, mert alig telt el két hónap a decemberi nyitás óta, a közvetlen környezet máris kifejezte háláját, ahogy mondták: végre egy hely, ahová jó betérni! De ezt az otthonos fogadtatást többek között a napjainkban már megkerülhetetlen webáruház szolgáltatással is szolgálják, és 48 órán belül át is adják a kért könyvet. Ez a kis csapat – mindössze hárman vannak -, felismerte, hogy a könyvszakma jelenlegi stagnálásában a társmûvészetek felé is nyitni kell: „ezért már az induláskor méltó installálással mutattuk be az Iparmûvészeti Egyetem hallgatóinak termékeit, valamint családi kötõdésem révén, kelet-ázsiai használati-és dísztárgyakat is árusítunk – mondta Lõrinczy Linda ügyvezetõ igazgató. Még ennél is reménykeltõbb vállalkozásuk a Képzõmûvészeti Egyetemmel kötött együttmûködési szerzõdés, amikor is márciustól kezdõdõen egy-egy festõszakos hallgató mutatkozik be a könyvesbolt reprezentatív kiállító termében. Terveik között szerepel többek között egy galéria-klub kialakítása, - s egyszer csak azt halljuk majd a környéken: „..akkor találkozunk a Köröndben…”

szleng kifejezésekkel töltik meg –, amilyet a divatos szabad vers nem képes a dikciónak megadni.) Amit a múlt ûz a jelennel, az jóval több, mint játék. A visszatérésben valóban új út nyílhat, ha az alkotó képes mai módon rálépni a régi útra. Rilke Archaikus Apolló-torzó címû versében is a fej nélküli Apollón-szobor arra szólít fel bennünket, hogy életünket a múlt parancsa szerint kell új irányba fordítanunk. Mi lehet ez az irány? Amerre Kárpáti Tamás fest. Ránézünk a Gethszemáni címû olajképre. Kettényílik a kert fáinak lombja. Mögüle aranysárga fény tör be. Nem is betör, csak beszivárog. Szétsimítja finoman a lombokat, hogy utat találjon magának. Felénk talál utat, és nagyon messzirõl jön. Olyan messzirõl, ahol mi magunk vagyunk. A szétnyíló lombsátor vagy bozótos két emberi formát rejt. Balról egy arc hajol el, haja vörösbarnája rozsdapöttyökként indul a kép centruma felé. Rozsdaesõ cseppjei az elmúlás õszén. A keserû kehelybõl hulló cseppek. Jobbról egy koponya rémlik föl, a lombok legsötétebbje közt. Csak a virrasztó látja a csontarcot, a tanítványok alszanak. Az aranyló fény megmutatta neki, mi van a sötétben. Aki látja, hogy mi történik vele, az látja azt is, hogy az emberrel mindig ugyanaz történik. És megfordítva. Amikor elér bennünket a Kárpáti-festményekbõl áradó fény, akkor a kimondhatatlan igazság történik meg velünk. A képek remegése, a körvonalak feloldódása a képen látható alakok, tájak, történetek határait felgyûri, szaggatottá teszi. Semmi nincs meghatározva, és ennek az az oka és eredménye, hogy – ha eléggé határozatlan lélekkel nézzük a képet – a fény átömlik belénk. Ez a fény az, amit Heidegger a csakis a mûalkotásban napvilágra kerülõ igazságnak nevez. „Az igazság mûködésbe-lépése bizonytalanságot teremt, ugyanakkor érvényteleníti a bizonyosat, és azt, amit annak tartanak. A mûben felnyíló igazságot az addigi sohasem támasztja alá, és az belõle sohasem vezethetõ le. A mû megdönti az eddigi kizárólagos valóságát.” A mûvész ebben az értelemben teremtõ: csak elkezdeni tud. Kauzális, logikai, diszkurzív gondolkodással a mû nem ragadható meg, mert több mindezeknél: eddigi igazságainkból nem vezethetõ le. Azokat remegésbe hozza, elbizonytalanítja. A mû eredendõ, termõ létbizonytalanságunk, emberi nyitottságunk õrzõje. De miért mondom, hogy Kárpáti Tamás ókori festõ? Miképpen lehetnének a Kárpáti–képek tükrei az ókori szépnek? Egyáltalán: mi az ókori szép? Létezik-e általános ókori szépségfelfogás, amikor azt látjuk, hogy szinte minden ókori gondolkodó más szépfogalommal dolgozott? Miben értettek egyet õk?

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

nyek forradalmi módon ókoriak. Ez a festõ nem másolja az ókori toposzokat, formavilágot, hanem megtalálta magában azt, ami túl van az idõn. Az idõtlen ragyogást. És festi. Kárpáti Tamás – saját elmon-

ókori festõ Például abban, hogy a szépség olyan erõ, amely a legmagasabb

dása szerint – azt akarja festeni, ami a lélekben van. Ami annyit jelent, hogy a legmélyünkig akarja elfesteni magát. Erre a találkozásra az lesz nyitott, aki önmagát – a delphoi jósda felirata értelmében – megismerte. Aki tudja, hogy hol van, és hogy

létfokot képviseli. (Ezt Platón sem tagadja, csak éppen az õ számá-

mi történik vele, az képes rá, hogy megnyissa határait, hogy fel-

ra a szépség legmagasabb értelme valami eszmei.) A szépség to-

szaggassa lélekburkát. A zseniális képnek zseniális nézõre van

vábbá olyan valami, ami mámort okoz. Hésziodosz Theogoniájában

szüksége. A zseniális nézõ – akár a zseniális alkotó – végtelenül alá-

(120) Erószról mint a legszebb istenrõl olvashatunk: „…és Erosz, az,

zatos. Szeretné, hogy elmúljon tõle a keserû kehely, de múljon el

ki a legszebb mind a haláltalanok közt, / elbágyasztja a testet, az is-

úgy, ahogy a kép akarja. Hiszen az is õ. Hogy Kárpáti Tamás képei

tenek és a halandók / keblében leigázza a józanságot, a bölcs

címükben kapcsolódnak a görög mitológiához és a keresztény gon-

észt.” Erósz tehát a józanságot leigázva a mámor ködébe von em-

dolkodáshoz, hogy tehát a festményben megnyíló, és csak abban

bert-istent. A legszebb isten, a vágy megszemélyesített alakja iste-

megnyílható létigazságnak konkrét mítoszokhoz és történetekhez

nek fölötti erõt képvisel. A szépség itt nem minõség, hanem a töké-

van vegyértéke, az nem a véletlen mûve, de nem is túl fontos. Mind-

letesség fokozata, éppen úgy, ahogy Homérosznál. Ontológiai fok-

egy, hogy mi van a képen.

mérõ: a teljes lét jele. Az ókori szép isteni, magát a létet megjelenítõ, lényegi, józanság-

Mert az igazi mûvész örök kezdõ: csak elkezdeni tud. Csak õ tud csak-elkezdeni. Ennek oka, hogy bizalma mély. Megszületik egy

ellenes. Ha most eszünkbe idézzük azt, amit a ma divatos, futtatott

kép, mûködésbe lépett a Teremtés. Valami elkezdõdött, valami az

mûvészetszemlélet mond a széprõl, akkor azt találjuk, hogy az

Egy felõl leszállt a sokba, hogy a szemünk láttára, bennünk a mai

mindennek épp az ellenkezõje: e szerint a mûvészi szép legyen sze-

sok felõl nekiinduljon az ókori, idõtlen Egynek.

kularizált (esetleg ironikusan szakrális), a létezés efemer ügyeit megjelenítõ, formai, józan. Ha lehet ezt mondani: a Kárpáti-festmé-

Nem út ez, inkább párolgás: fölfelé-lényegtelenedés. A képek egy túli enyészpont felé párolognak. Ezért, hogy minden van mindegy. Mindegy, mi van a képen, mindegy, mi a címe, ki festette. Ennyire mindegybe burkolózni csak az tud, aki forró hidegben áll. Mind Egy: innen fentrõl mondva ez nem rálegyintés, hanem meglátás: Lent és Fönt, ma és Ókor, létezés és lét egybeölelõ körültekintése. Kárpáti Tamás körültekintõ festõ. Egyhelyben áll és körültekint. A kör közepén, a tekintet, az ölelés közepén, a képen túl, a kép magjában, az elmesélni akarás, a mondás centrumában: az elkezdett csönd. Eddig a kezdetig eljutni azt jelenti: érteni, érezni a lét õsi igazságát, és annak hallgató lényegét képekben tudtunkra adni. (Kárpáti Tamás. Album. Bevezetõ tanulmány: Wehner Tibor. (Magyar és angol nyelven.) T-Art Alapítvány, 2010, 311 oldal, ármegjelölés nélkül)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Cukor György

Somogyi Györgyi albuma Szigetembernek nevezi Novotny Tihamér. Somogyi

Somogyi György Album Létrehozói: Novotny Tihamér (szerkesztés, információs anyag, bevezetõ pályakép és tanulmány), Bán Miklós (nyomdai elõkészítés), Pásztor Péter (angol fordítás), Misch Ildikó és Volker Swarz (német fordítás). Büki Attila (versciklus) Tanulmányok, megnyitó-szövegek, elemzések: Dömötör László, fe Lugossy László, Fiedler Anna Mária, Hann Ferenc, Solti Eszter, Szakolczay Lajos, Szemadám György, Wehner Tibor. Kiadó: Patak Képzõmûvészeti Egyesület, 2011, 176 oldal, ármegjelölés nélkül

György szigetlakó s tenmaga a sziget. Esernyõjével

egy másik, egy nyílegyenes úton, s nem a köznapi

fölemelkedik a táj fölé, ott a fényképe a kötetben.

megvalósultságban visznek az igazi, valójában ne-

Néz, és absztrahált valóságot lát, képein azt ábrázol-

künk szánt vidékre. Az a hely volna a helyünk, oda

ja, ami helyszín és asszimilált látvány. Egyszerre rö-

népesedünk elõdökkel, utódokkal. Itt a földön, nem

pül és gravitál. Õsi és álombeli módon így repül a táj

túlnan. Ezt festette meg Somogyi György. Megmûvel-

fölé. Igen, emleget a régiség röpüléseket, mint a fér-

te a Szigetet ábrákkal. A Sziget a mi bensõ vidékünk

ficsapatét a jegyzõkönyvezett boszorkányperben

a nagyvízben. Lett, mert akaratos az ember, fix helyet

szülõfalum fölött. A hitvilágban is levitálnak beavatot-

fog a mindig szétválasztandó alsó-felsõ vizekben, az

tak. Kányádi Sándor írja: „valaki jár a fák hegyén.”

univerzum kavargásában. Sok a Sziget, hagyomá-

És amit Somogyi György szemével s ecsetjével tesz,

nyos létmód ez, az alkotó természetes gesztusa.

az talán a tudatmélyi emlékekre tereli a figyelmet.

Gulácsy Nakonxipánja és Kormos Istváné. Márai

Onnan pedig a magyar alkotómûvészetben a nagy-

Sándoré. Széphalom. A Nikláig odalátszó bús tenger,

víz képzetére, mely mint valami befelé hatalmasodó

Tímár Mihály álomszigete, Chagall röpködõ vityebszki

seb, mintha örökös helyszínt szimbolizálna. A kartog-

falustársai. A Czuczor–Fogarasi szótárban a szógyö-

ráfusok rég lerajzolták már ezt a honi vidéket, be is

kök szigetei és 1 100 000 szócikke. Németh László,

jártuk gyalog és vonaton, hát miféle tenger vesz kö-

Füst Milán, Ady, Krúdy asszony-szigetei. A történelem

rül bennünket, mi volna ez a tenger. Például Petõfi-

meghamisított, elhallgatott szigetei. Galapagosz.

nél, Szécsi Margitnál, Csontvárynál, Nagy Lászlónál,

Atlantisz. Hely, ahol az egyén megáll. A tûnõdõ Pi-

Aba-Nováknál. Adynál. A végtelenség, az elérhetet-

linszky. Az ismeretlen a kocsmapultnál. A szaxofonos

len túlpart? Mi ez a nagyvíz, amit az etnográfia min-

az aluljáróban. Somogyi György Szigete az a hely,

dig fölemleget, ábrázol kivarrott halakkal, túlvilágra

ahová egy élet munkájával megérkezett. Dolgozik

átdülöngélõ csónakos fejfákkal. Petõfi a megáradt Ti-

ecsettel, ceruzával, krétával. A lét és transzcendens

szától, a föltámadt néptõl a tengerig viszi a fantáziát.

állapottal párhuzamos az alkotásmódja, mely a tájból

János vitéze is tengeren jön haza, holott Petõfi leg-

absztrakt képet teremt. Az õ absztraktjában megza-

följebb délibábot látott. Kossuth Duna-konföderációt

bolázott féktelenség és finom líraiság van. A karcagi

tervez. József Attila a szüleire és máris a Duna-parti

homok, a Duna-parti föveny hullámzása, a vidékek

népekre gondol. Van itt valami vízképlet az észjárás-

látványa színes alakzatok kompozíciójává állnak ösz-

ban. Az Értõl az Óceánig. Vízparti nép ez? Konti-

sze. Így ír errõl Aknay János, a Kossuth-díjas mû-

nentális vidéken? A kis osztrák folyó a mesében

vésztárs: „Belelátja a szélhordta homokdombokba az

Óperenciás-tenger. És a folyam — „ha folyóvíz vol-

idõt, az elmúlást… Képein a felszíni burjánzás alól át-

nék, bánatot nem tudnék” — továbbfolyik a mai

sejlik a rend… egy jóformán láthatatlan világot emel

írásban, a megáradt Tisza partján Vári Fábián László

be a mûvészetbe, és teszi ezt a maga figyelmes, halk

és Buda Ferenc ószövetségi fájdalmú ember. De a

szavú, de festõileg erõteljes módján.” E Sziget-mivol-

tengerparton ül Dylan Thomas is. És García-Márquez

tot Wehner Tibor, a kiváló mûvészettörténész és

dél-amerikai történetében is ott van a tenger, a világ

szépíró így foglalja össze: „… metaforikus lényeg,

legszebb vízihulláját sodorja ki. Idézzük föl a novel-

szellemiség, totális üzenet, a védett, öntörvényû bel-

lát. Beleszerelmesednek a nõk a tengerfi hatalmas

sõ világok sérthetetlenségének kinyilvánítása, a sza-

alakjába. Kiöltöztetik Megfésülik. Olyan istvános a

bad és korlátozhatatlan festészet, az öntörvényû szín-

képe, olyan égimeszelõ, hogy beverné a homlokát a

tobzódás, a fenséges mûvészet áradásszerû megnyi-

szemöldökfába. Kicsi az asztalunk, az ágyunk, nem

latkozása. Sodródjunk vele, merüljünk el, leljünk ott-

fér el minálunk. A tenger mutatványa ez a lény, ide-

honra benne: egy hanyatló, önnön abszurditásaival

sodródott valahonnan. Egy szigetrõl? Mi lehet a

küszködõ korszak pompás festészet-szigetén, meleg

nagyvíz, ilyen elemi emlék volna az Özönvíz, s

festészet-fészkében.”

folyamánya, a második egyezség az Istennel? Válasz: sziget. Kívánságunk a sziget. 12

A sziget, azaz Sziget. Tán sorsunk elágazásai,

A könyv szigetszentmiklósi bemutatója igazi ünnep volt. A kötet maga is remekmû. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Tandori Dezsõ

Mirõl szól Klimt erotikája? Az erotika olyasféle – ritka! – valami, hogy csak önma-

és a festészeti lehetõségek (egyik fajta) teljét valósította

gáról szólhat. Zsarnokunk ekképp. Kiknek a zsarnoka?

meg; a kiemelkedõ bécsi nagymester olyan védjeggyel

Sajnos-hála-ég a nõi kéjvágy, a kéjenc nõ alapfogalmai-

mutatkozik be, az említett elemek védjegyével, mely

ról e zsarnokiság jegyében alapfogalmam nincs. Ellen-

összetéveszthetetlenné teszi õt, és kultúraélvezõi ran-

ben igazságtalanság lenne a világnagy festõt, Gustav

gunk egyik fokmérõje is. Már messze túl vagyunk azon,

Klimtet ily egyáltalán-helyetti egyoldalúságba szorítani.

hogy „elfogadni”; és ez a vadul buja, mégis tárgyköz-

Mi, átlag vagy fentebb-lentebb férfiak pontosan tudjuk

pontú mûvészet a megcélzott vágykeltés eszközévé

egy életen át a magunk erotikai alapképletét-képeit.

sem alacsonyodik holmi közkeletûség révén. Klimt élet-

Klimt azonban egyfelõl beágyazza ezt a (mostani köte-

rajzát és képeinek tartalmát azért nem ismertetem itt

tünk sem gyõzi elégszer hangsúlyozni, magam is ismét-

csak utalások erejéig sem, mert a ragyogó kiállítású

lem) világnagy festõiség eszközeibe, az ormanetikába,

könyv (ha jól tudom) még megszerezhetõ, tehát rajta…!

a stilizációba, a festészet elemeibe-anyagaiba, másfelõl

Ellenben hogy az élvezetek objektivitása el ne so-

(helyesen!) nõk egymás közti viszonyait is kéjlesõket-

dorjon, hadd helyezzem Klimtet „nagyobb” összefüggé-

boldogítóan ábrázolja. Bizonyítván, hogy az erotika

sekbe; hadd ismertessem – három mondat erejéig majd

nemcsak önmagáról szól? Számunkra is „csak” erotika-

– egyébirányú érdemeit is, melyek közel akkorák, mint a

ként?

mennybe-kétességek, pokolba-üdvre invitálás-menesz-

A világ egyik legkülönösebb, majdnem összeté-

tés a figurális képek által. Ezekrõl még annyit, hogy

veszthetetlen kézjegyû piktora, Klimt (1862–1918), az

sem a mitológiai motívumok nem olyan közeli-érthetõek

úgynevezett Monarchia (és Bécs!), az egyebütt is viruló

nekünk ma, sem az ábrázolt hölgyek neve nem mond

szecesszió (nem idézem az angol, francia neveket, sem

szinte semmit (a Wittgensteint kivéve, a családról

az arra-vidéki mestereket), a bizáncias stilizáció nagy-

egyébként kitûnõ, sok borzadályosságot tartalmazó

nagy mûvésze megint bemutatkozik mifelénk. Évtized-

könyv jelent meg nemrég, másutt ismertettem;

nél is jóval régebben abban a szerencsés helyzetben

Alexandra–Európa), tehát elsõdleges valami hatalmas

voltam, hogy nagy monográfiát fordíthattam róla, most

többlet-bûvölet. Annyi bizonyos, hogy Bizánc ragyogó

egyrészt a magyar kiállításlátogató, s ezen túl, bár alig-

hókuszpókuszai a felületes érdeklõdõnek is jobban el-

ha „másrészt”, az olvasó, a KOSSUTH KIADÓ „Világhí-

kapják a frakkját, mint az inkább franciás-odaliszkos

KLIMT PORTRÉJA A KÖTET

res Festõk sorozatának” jóvoltából szintén ismerkedhet.

(Párizs és arab világ, török világ?!), a nõi testet önma-

ILLUSZTRÁCIÓJA

A visszhangokból örömmel hallom, hogy a hölgyolvasók

gára bízó, körbe nem drágaságozott megjelenítések.

elragadtatása sem igen ismer határt. Klimt nem finom-

(Ezekhez szoktunk hozzá jobban. Plusz Amerika.

pornográfia, hanem egész-világot-áttekintõ, joghoz és

S most: az ígért három mondat.)

Gustav Klimt Szerk.: Hajnal Gabriella Ford.: Bárdos Miklós Kossuth Kiadó, 2010 80 oldal, 1590 Ft

tudományhoz, életfához-színházhoz „hozzá-szóló” javatelje mûvészet. A viharos sorsú festõ – akit hol kegyeltek a hivatalos

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Klimt, s ezt könyvünk sem ismerteti nagyobb terjedelemben – hogyan tehetné! –, ugye, elemi erejû tájfestõ is volt! Ezek az erdei, tavi, vidékies képek a késõbbi

hatalmasok, hol „ejtettek”, kiközösítettek, de akit nagy-

modernséggel mélyebb kapcsolatot tartanak (nem fu-

urak mindig is feladathoz juttattak közben, messze de-

ra?), mint a fejpályaudvar-altestpályaudvar-jellegû em-

rekasnak ítélhetõ megélhetéshez; aki a kivonuló moder-

berábrázolások. Mivel „segéd urunk az Internet”, meg

nek (a szecessziósok) közül is kivonult végül, de már a

merem kockáztatni, hogy valamelyik megfelelõ kereske-

mozgalom igazgatója is volt közben (hogy elnagyolva

delmi rovatban rálelhet az érdeklõdõ olyan könyvekre,

mondjam); aki olyan (vele egyenrangú) mesternek volt

mint például a Stephan Koja-féle Landscapes (Tájké-

tanítója, mint Egon Schiele… nem folytatom –, igen,

pek), netán német nyelven egy Dobai nevû szakíró

Gustav Klimt a vágyak tárgyait képezõ, máskor megint

(nem a mi Péterünk!) mûve, és majd csak ámulunk és

elhidegítõ nõalakok megalkotójaként vált legendává;

bámulunk. Erotikánál és stilizációnál, nemes-bujaságnál

plusz a nõi (ritkábban férfi) illetõket körülvevõ, részben

és bizarrságoknál talán még többet ad néha ott a (még

„felépítõ” dúsgazdag díszítmények révén; s ahogy (sze-

egyszer mondom) világnagy Gustav Klimt, aki oly vég-

rintem kevésbé!) a nemek „szent egyesülésének”,

érvényességgel világi ember, de tájaiban néha, ismét-

összetartozásának megjelenítõje volt, inkább a testiség

lem, még nagyobb! 13

Ayhan Gökhan

Bûvös harminchárom

Nyestbeszéd Szõcs Géza 33 verse Faludy György válogatásában Ulpius-ház Kiadó, 2010 101 oldal, 2999 Ft

Honnét nézve tekinthetõ egy – esetünkben könyvrõl lévén

pontjai közül felszínen lévõ politikai szerepkör részleges

szó – tárgyi képzõdmény mûalkotásnak? A képzõmûvészet

vagy feltételezhetõ hatásának vizsgálata. A történelem, a

klasszikussá nemesedett példája a jól ismert Duchamp kiál-

nagy történelmi múltból az ötvenhatos forradalomhoz és a

lítás esete. Duchamp vécécsészéje a körülötte létezõ-lebe-

rendszerváltáshoz, a lehallgatások szomorú idõszakához

gõ teret megszabva emelkedik a maga meztelenségébõl-

kapcsolódó versek érthetõ okokból nem kerülték el Faludy

ürességébõl hasznot nyerve a mûalkotás fõnév pozíciójába.

György figyelmét sem. „Volt, akibõl pénztáros lett, volt aki-

A szerzõ halála pillanatában az utolsó sötét árnyék szaba-

bõl parlamenter. / Volt, ki fölfelé haladt és megint másik

dít-e fel annyi fényt, amiben a tárgy központi értelme ösztö-

balra ment el” (A kilencvenes évek). A homo aestheticus

nösen mûalkotássá lényegül? Vagy a szerzõ megléte, a

szóhasználata alól teljesen felmenthetõ Szõcs Géza (és

szerzõ alakja biztosította örök érvényesség a kiindulópont?

ide sorolhatnám rögtön Faludy Györgyöt), állandó verské-

Fentebb írt soraim megkövetelik az azonnali magyarázatot, magyarázok hát: e könyv nem új könyv, ahhoz túl régi

szemben foglal állást. Faludy természetébõl, hozzáállásá-

verseket tartalmaz, nem egy életmû következõ megállója,

ból adódóan a válogatás során nem feledkezett meg a né-

koránt sem, ami épp, azt pontosan a töprengésem igazolja.

hol ironikus, máskor meghitt szerelmes versekrõl. Kettejük-

Ugyanis. A Faludy György életében kiválasztott 33 Szõcs

rõl egy közös idézetben tudnék számot adni. „Bántott, dö-

Géza-versbõl és az idõs költõ halála után született néhány

fölt folyton a Pénz is / S szép humanitástok játsztak velem,

nekrológ-versbõl, elõ-jegyzetbõl és hátul, ütõsen elhelyezett

/ De lelkembõl más sohasem érdekelte / Fölszánt poéta-

Szõcs-naplóból áll e vékonyka kis példány, a Nyestbeszéd.

ceruzámat, / Csupán Politika és Szerelem” (Ady Endre: A

Mi ez a könyv tehát? Egy barátság könyvbe szerkesztett

magunk szerelme).

megnyilvánulása? Tekintettel az irodalomtörténetre, segítségnyújtás a késõbbi filoszok, életrajz-írók elõtt? Kalandra hívó és kalandba bonyolító megoldásokkal

A versek száma, a bûvös harminchárom a véletlen mûve. Faludy huszonegyet szeretett volna – mint Szõcs jegyzetében kitér rá –, halála akadályozta meg ebben. Krisztus

telített, a színvonalas szerkesztési elvnek köszönhetõen iz-

harminchárom évesen meghalt és feltámadt, Szõcs Géza

galmas vállalkozásként fogható fel, valódi mû-élmény.

harminchárom Faludy-szemlézte verse lezárása valaminek,

Faludy György élete és az élete alatt létrehozott hatalmas

egy térben többé nem megvalósítható emberi viszonynak,

életmûve elválaszthatatlanul kötõdik egymáshoz, a huszon-

más formában megõrizhetõ barátság kitágítása a könyv-

egyedik századot megélt költõ hangja, markáns vélemé-

ben. A Nyestbeszéd végén olvasható napló érzésem sze-

nye a dolgok jelenlegi és múltbéli állásáról, hófehér hajszá-

rint szükséges, az utolsó találkozás rögzítése Faludy

lai és arca kitörölhetetlen és állandó társa az embernek ol-

György és Szõcs Géza között. „Faludy György egy õrült vi-

vasás közben. Nem tudom, létezik e még egy ilyen szerzõ

lágban majdnem száz éven keresztül hordozta azt az üze-

a magyar irodalomban – Kosztolányi Dezsõ és Heltai Jenõ

netet, hogy léteznek – hogy létezhetnek, hogy létezhetné-

lehetett hasonló az õket még egyéb érzékszervvel megta-

nek – épeszû emberek és épeszû világok. Ez a hit, ez a bi-

pasztalt közönség elõtt –, aki ekkora súlyú nyomatékkal

zalom, ez a szeretet, ez a meggyõzõdés, ez a remény, ez

bírt. Túlszaladtam, tekintve, a könyv nem Faludy Györgyrõl

az üzenet kormányozta õt át egy tébolyult évszázadon,

és az õ verseirõl szól. A Nyestbeszéd Faludy láthatatlan

mint valami modern Benyovszky Móricot, akinek meg kel-

kéznyomának súlya alatt szervezõdött verseskötetté, az õ

lett járnia Szibéria poklát és a fél világot, mígnem Mada-

esztétikájában megalkotott Szõcs Géza-versek gyûjtemé-

gaszkár királyaként esett el a sziget szabadságának védel-

nyévé. Politika és irodalom, emigráció és irodalom, ellenál-

mében.” A költõként lassan klasszikussá váló Szõcs Géza

lás és irodalom szópárokkal hozható helyzetbe a Szõcs

két prózamegjegyzése Faludy György emléke elõtti meg-

Gézát ábrázolni hitelesen kívánó portré. Szõcs Géza politi-

hajló tisztelgés – és verseskötet ürügyén rekviem.

kában való részvétele olyan kérdések feszegetését hívja

A könyv szép, külleme igényes, az ára borsos, de ne

életre, amelyek a magyar költészetben régóta hagyomá-

törõdjön vele, aki jó és fontos könyvet szeretne a kezébe

nyukat élik, csak a közelmúltból és a kortársak közül elég

venni.

Petri György, Csoóri Sándor, Eörsi István, Döbrentei Kornél

szültségében örökösen valami mellett vagy valamivel

Az írásom elejéhez visszakanyarodva, mûalkotással,

tevékenykedéseire gondolnunk. Érdekes megközelítése

mûvel és élet-mûvel van dolgunk, Faludy–Szõcs breviári-

lesz majd a késõbbiekben a Szõcs-életmû vizsgálódási

ummal. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Gervai András

Otthon vagy vendégségben?

Konrád György Zsidókról Európa Kiadó, 2011 204 oldal 3300 forint

Konrád György fájdalmas kérdéseket tesz fel, s õszintén,

ta, mert az nekik nem nyújthatott biztonságot. Konrád

bölcsen válaszol rájuk tabukat nem ismerõ, tisztázást, tisz-

egyébként a zsidók „valláséhségével” magyarázza, hogy

tánlátást segítõ könyvében. 1989 és 2009 között született

ha hitüket elhagyják, mindig új hitre, átfogó életstratégiára,

rövidebb-hosszabb írásait, esszéit teszi közzé; kár, hogy

valamilyen eszmére szomjaznak. Ezért is olyan sok közöt-

az írások születésének dátuma következetlenül, eredeti

tük a nyomasztóan értékorientált, ítélkezõ, szigorú vagy

megjelenési helyük pedig egyáltalán nincs feltüntetve. Tu-

szarkasztikus ember, viszont többnyire hiányzik belõlük

lajdonképpen mindegyik opusában ugyanazt a néhány

„az erkölcsileg gyanúsba való eltehénkedés kedélyes ci-

alapproblémát – zsidó sors, identitás és történelem, ma-

nizmusa.”

gyar-zsidó együttélés, s tágabb értelemben a zsidóság helye, szerepe Kelet-Közép Európában – feszegeti, a gondolatok más-más megfogalmazásban, megközelítésben,

a kettõbõl csak „élethazugság” árán lehetne egyet csinálni.

fénytörésben vissza-visszaköszönnek, árnyalódnak, egy-

Asszimiláció – vagyis az önazonosság, a tradíciók feladása

mást egészítik ki.

– helyett ezért is ajánlja inkább az integrációt, amely lehetõ-

Az elmélkedést átszínezik a gyerek- és ifjúkorból, a

vé teszi a másság megõrzését: „...megtartani magunkat – a

szülõvárosról, Berettyóújfaluról, a vészkorszak idejébõl

magunk módján – zsidónak, de nem tüntetni vele; ezzel

megõrzött képek, emlékek, fõleg az az epizód, amikor

próbálkoztak a bölcsebb zsidók abban a közeledési folya-

tizenegy évesen nõvérével együtt a deportálás elõtti napon

matban, amelyben a sietõs hasonulás csakúgy megkapta a

sikerült elutazniuk Budapestre, s így élték túl a megsemmi-

maga büntetését, mint a makacs különbözés.”

sítést, zsidó osztálytársai azonban a krematóriumokban vé-

Konrád gyakran fejtegeti, hogy a diaszpórában a zsidó

gezték. Érthetõ, hogy kis barátai, de általában a gyerekek

mindig mindenütt csak vendég volt és maradt. A történel-

végzete nem hagyja nyugodni, minduntalan maga elõtt lát-

mi körülményektõl, a kultúrától, az adott nép toleranciájától

ja ártatlan tekintetüket, s többször is azt javasolja a

függõen persze nagy különbségek voltak abban, hogy

holokausztot megérteni akaróknak, különösen a gyerme-

menyire tûrték meg, fogadták be, mennyire tudott gyökeret

kes felnõtteknek, hogy képzeljék magukat az áldozatok

ereszteni. Õ maga – ez kiderül nemcsak nyilatkozataiból,

szüleinek, vagy a gyilkolást hivatali kötelességüknek tekin-

de egész életmûvébõl – ezer szállal kötõdik a magyar

tõ, meglehet amúgy nagyon is átlagos, „normális” kisem-

nyelvhez, kultúrához, az országhoz, Budapesthez, az itt

bereknek a helyébe. A holokauszt – és mindaz, ami oda-

élõ emberekhez. Izraelben járva büszke a régi-új hazára,

vezetett, az eszmék, a közöny, gyávaság, a kollektív bûn-

mégse bánja, hogy maradt Magyarországon, s leszögezi:

bak képzés és a rablási ösztön kielégítése – Konrád gon-

„Ha mások nem zárnak be a zsidóságomba engem, én

dolkodásának archimédeszi pontja. A zsidókat is vétkesek-

zárjam be oda önmagamat?” A rendszerváltás után nyílttá

nek tartja azért, hogy vágóhídra lehetett õket terelni, mert

váló antiszemitizmus különbözõ militáns és ijesztõ megnyil-

szolidaritásuk „nem volt elég éber, és nem volt elég erõs.”

vánulásaival szembesülve azonban szomorúan teszi fel a

Ezért is hangsúlyozza, hogy „Azt a régi játszmát, hogy ap-

nem egészen költõi kérdést: vajon akarja-e a magyarság a

ránként kiszorulunk az életbõl, mindig megértve azokat,

megmaradt zsidók további itt maradását? Egyáltalán Kö-

akik kiszorítanak, nem fogjuk megismételni.” Fontos az ön-

zép-Kelet-Európában van-e a sorstársainak keresnivalója?

védelem, mert, ha ez nincs, „akkor csak kiszolgáltatottság

A társadalom további demokratizálódása, liberalizálódása

van és megaláztatás.”

– ami magával hozza a tolerancia erõsödését, a másság

Konrád nem hallgat arról a kényes témáról sem, hogy

tiszteletben tartását, a rasszizmus csökkenését – remél-

jó néhány zsidó – tegyük hozzá: nyilván a soá megismétlõ-

hetõen egyértelmû választ ad ezekre az öngyötrõ kérdé-

désétõl tartva, és talán bosszúvágyból is – a sztálinista ha-

sekre.

talmi apparátus kiszolgálója lett. Az író szerint õk „eszközei

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Az író a zsidó nép fiának, s ugyanakkor a magyar társadalom, nemzet, állam polgárának vallja magát. Úgy érzi,

Élvezet olvasni Konrád metszõen éles megfogalmazá-

voltak az oroszoknak Közép-Európa fogságba ejtésében.”

sait, pontos, találó jelzõit, gyönyörûen formált mondatait.

Ezért is, a magyar zsidóságnak a lelkére nehezedõ teher-

Egy okos és felvilágosult gondolkodó, egy polgár vallomá-

ként vállalnia kell „Rákosit és zsidó uszályát.” Tévedés, sõt

sát, számvetését olvashatjuk, amely nem csak zsidókról,

hiba volt az is, hogy sok zsidó „zsinórmérték gyanánt”, a li-

hanem mindannyiunkról, közös történelmünkrõl, a múlttal

berális demokrácia helyett a kommunista eszmét választot-

és a valósággal való szembenézés imperatívuszáról szól. 15

Bedecs László

Kicsiben utazik Bodor Ádám több mint harminc évvel ezelõtt, és mint-

csolatok kihívásai, drámái pedig helytõl és idõtõl füg-

egy három éven keresztül a kolozsvári Utunk számára

getlenek.

írt tárcákat, ám az anyag hosszú idõre feledésbe merült. Néhányuk ugyan kibõvítve, átdolgozva a szerzõ

pontosan mikor és hol játszódnak történetei. Az azért

novellásköteteiben megjelent, de a több mint ötven

tudjuk, hogy most is valahol „a Kárpátok között” va-

szöveg összegyûjtésére és kiadására máig kellett vár-

gyunk, a hetvenes években, de inkább magukból a fur-

ni. Mindezt, érdekes módon, nem is Bodor kezdemé-

csa nevû szereplõkbõl árad a hely és az idõ nyomasz-

nyezte, hanem az õt hetvenedik születésnapján kö-

tó hangulata, a kiszolgáltatottság állandósága, valamint

szöntõ Székelyföld folyóirat egyik szerkesztõje, Molnár

a bizalmatlanság és az árulás mint a társadalmi rend

Vilmos, aki felkutatta és idõrendbe rendezte az írói pá-

alapja. Néha feltûnik egy-két párttitkár, besúgó és felje-

lya elsõ szakaszának igen fontos dokumentumait je-

lentõ is – hogy azért biztosak lehessünk sejtésünkben:

lentõ írásokat.

Kelet-Európa a szövegek tere. Érdekes, hogy ma a ha-

De tévedünk, ha azt gondoljuk, ezek csak afféle

talom emberei kifejezetten parodisztikus alakoknak tûn-

zsengék, a késõbbi nagy mûvek elõzményei – nem,

nek, mint például Az elvtársak üdvözletüket küldik,

ezek a novellák önmagunkba is értékes írások, sõt:

vagy a Moszkva ORWO filmen címû novellákban, de

meglepõen frissek, idõszerûek, párbeszédképesek,

gondoljunk csak bele: a három évtizeddel ezelõtti Ro-

nyelvük és visszafogott humoruk idõt álló, megformált-

mániába egy efféle olvasat kifejezetten veszélyes lett

ságuk változatos és igényes. Nehéz lenne megindo-

volna a szerzõ, de még az írást közlõ lap szerkesztõi

kolni, vajon Bodor miért nem vállalta õket, miért nem

számára is. Bodor tehát vékony ösvényt talált, írói bra-

szorgalmazta a megjelentetésüket korábban. Talán a

vúrral kerülte ki a cenzúrát és talált utat a sorok között

Bodor Ádám Az utolsó szénégetõk Magvetõ Kiadó, 2010 168 oldal, 2490 Ft

mûfaj, talán az önmagával szembeni túlzott szigorú-

a fülét hallásra használó olvasókhoz.

hoz kötöttsége miatt mindig is másodlagos, afféle hír-

zók, házbizalmik, kulcsos gyerekek, vagy épp az

AZ ÍRÓ FÉNYKÉPÉT BODOR ANIKÓ KÉSZÍTETTE

lapi mûfajnak számított, a történetszilánkok alkalmiak-

emblematikus szénégetõk tûnnek fel a történetekben.

nak. A terjedelmi korlátok szintén olyan kompromisszu-

De van egy visszatérõ figura is: Menyhárt doktor, a jo-

mokra késztették a szerzõt, melyeket talán nem tudott

gász végzettségû üzletkötõ, aki minden bizonnyal az

mûvészi elveivel összeegyeztetni. Mostanra azonban

író alteregója – félig kívülálló, mégis aktív részese a

az irodalmi kontextus, és bizonyára õ maga is válto-

történeteknek. Ez a különös érzékenységû szemlélõ

zott, és Bodor talán azt is megérezte, hogy a szöve-

mindig észreveszi a körülötte zajló hétköznapi esemé-

gek könyvformában, együtt olvasva még sokkal erõ-

nyek között a rendkívülit, a szürkeségben a szépsé-

sebbek, és összetéveszthetetlenül az életmûvéhez tar-

get, a nyomasztó és kilátástalan helyzetekben a re-

toznak, ráadásul egyáltalán nem múzeumi darabok.

ményt, a komolykodásban a viccet. Leginkább mégis

ság miatt. A tárca ugyanis épp rövidsége és pillanat-

A szereplõk másik csoportja a kisembereké: ingá-

Merthogy pontosan azt a titokzatos, nagyon is reá-

a közöny jellemzõ rá. Megfigyel, jegyzetel, és közben

lis alapokon nyugvó, mégis varázslatos világot jelenítik

szánakozik: postáskisasszonyoknak, apácáknak, mo-

meg, melyek a Sinistra körzet vagy Az érsek látogatá-

lett hölgyeknek tesz például gesztusokat, egy pillanat

sa címû regényekben is látható.

alatt átlátja az arcok mögötti sorsokat, de távolságot

A történetek és a szereplõk ismerõsek, mégis minden titokzatos és érthetetlen, egyszerre közeli és na-

Bodor talán csak két esetben jelzi egyébként, hogy

tart ítélkezés és tanácsok nélkül. A novellák gyakran ott kezdõdhetnének, ahol vé-

gyon távoli. Ki látott például már szénégetõket? Med-

get érnek, és Bodor Ádám sokszor kérdõjellel zárja le

dig kéne menni Budapestrõl, hogy találkozhassunk

a szöveget –, igazi mestere annak, hogy még ezek a

eggyel? Maga a figura azonban, a szénégetõ figurája

rövid írások is sokáig visszhangozzanak az olvasóban.

akár a szomszédunk is lehetne, méghozzá azért, mert

Egyben azt is megmutatja, hogy a kispróza is lehet

problémai, szomorúságának, csalódottságának, vagy

nagy és súlyos, hogy egy szövegnek sohasem a terje-

ritkább örömeinek az okai nem a környezetétõl, hanem

delme szabja meg az értékét. Ott van tehát ennek a

az emberi kapcsolataitól függnek. A barátságok, a

könyvnek a helye közvetlenül a legfontosabb Bodor

szerelmek, a szülõkkel vagy a gyerekekkel való kap-

Ádám-mûvek után. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Tóth Ákos

Költõnk és korunk

Térey János Protokoll Regény versekben Magvetõ Kiadó, 2010 404 oldal, 2990 Ft

Nyilvánvalónak tûnik a kapcsolat egy-egy kor,

természetes birtokbavevõ gesztusa által az elismert té-

kultúrkorszak világnézetei és az általa felajánlott költõ-

mák katalógusába állítja be. A könyv fõhõse Mátrai

szerepek, költészetfelfogások között. Legújabb költésze-

Ágoston, a Külügyminisztérium ifjú protokollfõnöke, aki-

tünk immár húszéves hagyományaival ismerkedve úgy

nek magánéleti változásairól és választásairól, illetve az

láthatjuk, hogy Térey János életmûvének érdekessége,

ettõl elválaszthatatlan intim teret is befonó munkahelyi

jelentõsége és súlya ennek az irodalomra jellemzõ min-

eseményeirõl tudósít a mû egy legelsõ, tapogatózó ol-

denkori paralellitásnak és felelõsségnek a megértésé-

vasat szerint. Mátrai tipikus átmeneti figura, nemcsak

bõl, bölcs akceptálásából és kreatív munkábavonásából

mindenoldali kiegyensúlyozatlansága, a nagy és kis

származik. Térey ugyanis a társadalmi állásfoglalástól

erõk játékának állandóan kiszolgáltatott egyénisége mi-

feltûnõen ódzkodó modern költõi etikettünk pontjaival

att, hanem mert foglalkozása, a külügyi diplomácia és

mit sem törõdve, úgy valósított meg esztétikailag érté-

protokoll kívánalmai mindig két világ – az én otthonát je-

kes és érvényes, a kor nyelvi arculatát visszatükrözõ,

lentõ ’itt’ és az esetleges minõséget megjelenítõ ’ott’ -

ugyanakkor az önálló mûvészi víziónak is nagy teret en-

közötti közvetítés feladatára ítélik. Mátrainak a társadal-

gedõ költészetet, hogy abban a „jöjj barátom, jöjj és

mi archetípus egyen-maszkja mögött is egyedi vonások-

nézz szét” József Attila-i intése szinte kötelezõ imperatí-

kal jellemzett figurája mindvégig a legkisebb ellenállás

vusszá, de ne tévedjünk, egyben e mûvészeti magatar-

hõse, vagyis: anti-hõs. Azzal, hogy a fõszereplõ nem tel-

tást mélyen ösztönzõ és meghatározó élménnyé szerve-

jesíti a hõs klasszikus hagyományában rögzített különle-

sült. Nyilván a költõ különös, résztvevõ szerepébõl kö-

gesség elvárását vagy csak részlegesen tartogat utalást

vetkezik, hogy amíg az irodalom szószólói sok esetben

arra, Térey mûve egyik legérdekesebb kérdését teszi

a vers vergõdéseire és jelenkori veszélyeztetettségére

fel: a kor által „kitermelt” átlegember megrázó katarzis

figyelmeztetnek, Térey láthatóan nagy kedvét leli a kons-

nélküli élet-drámája, egy fejlõdés nélküli fejlõdésregény

tans válságjelenségeket produkáló világ és egy hozzá

fejezetei válhatnak-e kezén egy nagyobb mûvészi sors-

igazított válság-poétika egyeztetésében. Számára a mû-

elképzelés hordozóivá? Igen, válhatnak. S ennek a trükk

vészi kihívás kötelezõ elõzménye csak a megfigyelés,

nélkül végrehajtott írói mutatványnak garanciáját Buda-

miszerint a költészet valamikori „tiszta” formájában kép-

pest, a fõváros, a közép és szervezõ nélküli ország

telenné vált a világtapasztalat közlésére és ezért ma-

mégis-közepe, a kor minden kihívására harsányan vagy

napság minden költõnek a költészet megújítójának a

fáradtan megfelelõ valódi fõszereplõ érzékletesen meg-

szerepét is magára kell venni. Térey, mint az átmeneti

rajzolt képében leljük meg. De tovább is mehetünk és

korok mûvészei, a rászakadt csõd és haszontalanság

mondhatjuk, hogy Budapest konkrét jelensége helyett a

leltárjegyzékeibõl, jegyzõkönyveibõl rendre – hiszen

szerencsés helyre települt város, a hegy és a völgy, a

nem elõször – kitalálja és megszerkeszti elõttünk az iro-

fent és a lent térdimenziói és feszültségei mozgatják

dalom továbbélésre képes és méltó, új alakzatait.

Térey szereplõit és lelki szeizmográfként üzemelõ írói

A most megjelent Protokoll, mely mûfaji megjelölése

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

fantáziáját. Az író mottóválasztásával („Élni annyi, mint

szerint „Regény versekben”, mindenképpen ennek a

teret veszteni.” E. M. Cioran) a térveszteség

nagyreményû mûvészi expedíciónak fontos, bár bizo-

nyomonkövetésében képezi meg az irodalomnak mûve

nyára nem utolsó állomása. Térey ezúttal a költészeté-

számára elfogadható egzisztenciális feladatát. S való-

ben egy hangsúlyosan kortárs poétika elõállítását célzó,

ban, nem csodálkozunk majd, ha a kor harsány és min-

kezdetektõl ismerõs hivatástudatot, valamint az iroda-

ket túl közelrõl érintõ hívószavainak elcsöndesülése, a

lomnak a történetközlés eredeti (mondhatjuk, õsi) szán-

mû szinkron krónikájának majdani kimerülése után e

dékaira visszamutató epikus törekvéseit, illetve a szituá-

könyv mint a térben álló és helyét keresõ modern ember

cióteremtõ képessége máshol is bemutatott drámai

emlékmûve, az utazásoknak és külsõségeknek, valamint

eredményeit összeadta és hagyta egymásra hatni egy

a „messze messze” folytonos hódításai közepette is

kitûnõen mûködõ forma keretein belül. A Protokoll „kí-

tompán fájó hiányoknak a tér ellentéteibe feszülõ, hite-

sérleti” szerkezet-elképzelése a kiforrott poétikák bizton-

les története marad ránk, melyet elejétõl-végig egyetlen

ságával jár el, mikor kérdéses és mûvészietlen tárgyát –

legyûrhetetlen érzés egyetemes sejtése jár át: a „hon-

egy pesti yuppie színeváltozását – az ábrázoló nyelv

vágy mindenestül”. 17

Fekete J. József

Sikolyok és dörmögések Valamiféle reneszánszát éli napjainkban a detektívregény. A hagyo-

mus propagandafilmjeiben népszerûsített. Rajongott a Führerért, de

mányosnak tekinthetõ, bûnfeltáró, bûncselekményt, elkövetõt, nyo-

annak bukása után kései haláláig tagadta bárminemû kapcsolatát a

mozót és megoldást feltételezõ formája mellett egy olyan ága is

nácikkal, kivéve a kötelezõ, de csupán alkalmi munkakapcsolatot.

népszerû, amelybõl a kötelezõnek tartott elemek valamelyike hiány-

Utólag beteges védõpáncélt növesztett személye köré a mûvészet-

zik. Ezek a kvázi detektívregények nem igazán egy-egy konkrét

bõl, magát a világ dolgaitól független alkotóként képzelte újra, aki

ügyet helyeznek az elbeszélés fókuszába, hanem általánosabb érte-

nem tudott semmirõl, ami a náci uralom alatt Németországban tör-

lemben tesznek fel kérdéseket az életrõl.

tént. E mögül a tragikomikus páncélzat mögül nyilatkozta nyeglén,

Lovas Ildikó A kis kavics címû regényében hullát találnak az is-

hogy ha tudott volna az akkori történésekrõl, öngyilkos lett volna. De

kolapadláson, egy emberöltõvel korábban egy másik padláson egy

ehelyett sorban forgatta az erõt, a kitartást, a természet feletti hatal-

halott katonai biztosra bukkannak, szívébe döfött jégcsappal, aztán

mat ábrázoló filmjeit. A regénybõl úgy tûnik, hogy az emberi érzések

valaki odaszarik a bazilika oltárára, száz esztendõvel korábban egy

közül csupán a rajongást, a megilletõdést, a túlcsorduló önbecsülést

bérgyilkosság rázta meg a várost, Szabadkát, ami során anyját ölet-

ismerte, egyébként lélektelen figura.

te meg a lánya, hogy mielõbb hozzájusson örökségéhez. Az elbe-

Vele szemben Kozma Léni gazdag pszichológiájú regényalak,

szélõt valaki megpróbálja autóval elsodorni, fenyegetõ telefonhívást

akit test- és lélekközelbõl ismer meg az olvasó. Kis kavics õ is, pará-

kap, tanúja lesz egy szívhalálnak. A jelen és a múlt egyaránt bûnté-

nyi, hiszen a kavics eleve apró, Léni és Leni ráadásul még kicsi is

nyektõl terhes, a városban képtelenség megfordulni anélkül, hogy

a társadalomban, de egyének, személyiségek. Egymással ellentétes

bûnügybe ne botolna az ember.

pólusok. Nem csoda, hogy Kozma Léni az, aki bulldog természete,

Kozma Léni a regény hõse és elbeszélõje, a másik elbeszélõ

vállalt esetlensége, remegõ természete, filmsorozatokon érlelt fantá-

pedig Leni Riefenstahl, a 101 évet megélt balett-táncos, színésznõ,

ziája ellenére befészkel a szívünkbe. Olyan, mint bármelyik olvasója.

filmrendezõ, Hitler propagandafilmese. Õ nem igazi elbeszélõ, ha-

Pszichológiailag is hiteles nõelbeszélõ. Ilyen mondatai vannak:

nem inkább statiszta, az illusztráláshoz szükséges epizodista, aki-

„...nagyon beleszerettem (…) de nem is õbelé, hanem abba, ahogy

nek narrációját a tényleges elbeszélõ bármikor kommentálhatja,

õ volt szerelmes belém”.

helyreigazíthatja és értelmezheti. Kozma Léni a negyvenes éveihez

Tekintve viszont, hogy nem családregényrõl van szó, noha a me-

közeledõ történelemtanárnõ, aki álmai, pontosabban Karen Blixen

teorológia által megszállott anyuka és az ambivalens megközelíté-

regényébõl kiválasztott férfijére vár, közben különös és köznapi dol-

sekben megjelenõ apuka, meg a szigorú véleményû nagymama tör-

gok történnek vele meg körülötte. Folyton remeg, mintha a sirokkó

ténete meghatározó vonulata a regénynek, az alaptörténet szerint

tépné idegeit, édesanyja gyakorlatias tanácsai ugyanúgy bosszant-

nem is én-regényrõl (pedig mégis arról) van szó, hanem valamiféle

ják, mint kollégái léhasága, kicsinyessége és képmutatása.

krimirõl, most galád módon felfedhetném, ki a tettes. Vagy legalább

A regény a lélek elhajlásának módozatait vizsgálja. Az elbeszélõ

azt, hogy ki az áldozat. Sajnos, illetve a majdani olvasó örömére erre

azt fürkészi – történészként – a múltban, a náci ribanc esetén külö-

nincsen módom. Mert se a szerzõ, se a regény beszélõje nem árulja

nösen, egyedülálló nõként a jelenben, hogy mi lakozik az emberben,

el. A titok titok marad: ki volt az iskola padlásán felakasztva talált fér-

ami felkelti benne az ösztönt, ami eleve a „rossz” oldalra sodorja,

fi? A detektívnek készülõ tanárnõ kollégája, a belé fülig szerelmes

ami a bûn vonzáskörébe taszítja. Másfelõl az érdekli, mi állít meg so-

földrajztanár tudta, meg is írta a tanárnõnek, aki nem volt hajlandó

kakat a középszernél, a jelentéktelenségnél, mi akadályozza, hogy

elolvasni a nevet. Lehet, hogy közös titkuk lesz az áldozat kiléte,

meghatározó egyéniséggé fejlõdjenek. Az elbeszélõ valós nyomo-

amihez voltaképpen semmi közük sincs? Vagy mégis? Életük egy

zásra készül, tévésorozatok inspirálják módszeres kutatását, ami

korábbi szakasza lenne az áldozat? Mert ez a könyv végsõ soron er-

nyomán meg szeretné ismerni úgy az elkövetõ, mint az áldozat ko-

rõl szól: életrõl és halálról. Arról, hogy „a halál az életnek egy tanul-

rábbi életét, motivációját, kapcsolatukat, végzetüket. A nyomozás

ság nélküli szabálya, a gyilkosság pedig egy tanulság nélküli sza-

során alapkérdésként fogalmazódik meg, hogy mit jelent a lét pere-

bálytalanság, amit sem megérteni, sem felfogni nem lehet”.

mén billegni. Ugyanis a regény szereplõi közül többen –, az elbe-

Lovas Ildikó remek elbeszélõ, párhuzamos történeteinek sikolyok

szélõ is – halálközeli helyzetbõl menekülnek, vagyis esélyt kapnak

és dörmögések közti elmondása egyszerre ténygazdag és fikcionált,

egy új életre. Mennyiben új az ajándékba kapott élet, ki hogyan ké-

gördülékeny és ismétlésekkel megakasztott, szerteágazó és tömör,

pes élni a váratlan lehetõséggel, tépelõdik Kozma Léni a regényben.

de nem túlzsúfolt, hanem szellõsen olvasmányos. Olyan lovasildikós.

Leni Riefenstahl az önmegismerés ilyen szándékának hiánya folytán

Ami immár mérce és minõsítés. (Lovas ldikó: A kis kavics. Léni és

képtelen az erkölcsös életre. Nem ismer az ember pszichológiájából

Leni Riefenstahl könyve. Kalligram, Pozsony-Budapest, 328 oldal,

egyebet, mint az erõ és a hatalom kultuszát, amit a nemzetszocializ-

2990 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

w w w. l i b r o t r a d e . h u Irodalmi ajánlatunk The Will to Survive – A History of Hungary Bryan Cartledge 5900 Ft A könyv Magyarország történetérõl szól. Egy kis ország, amelynek élete két nagy birodalom között zajlott, hogyan élte túl eseményekben gazdag történelmének tragédiáit, és hogyan vált szuverén demokratikus köztársaságként az Európai Unió tagjává. A háborúkban, melyben részt vett, a vesztes oldalra került, még ma is azon a földön él, amelyet a 9. században elfoglaltak a magyar törzsek. A szerzõ - a kádári korszak hanyatló éveiben brit nagykövetként dolgozott Budapesten - végigköveti az ország történetét a magyarok Európába érkezésétõl a NATO-tagságig és az Európai Unióhoz való csatlakozásig. A könyv az '56-os forradalom ötvenedik évfordulójának elõestéjén jelent meg Nagy-Britanniában, és 2006 óta már két kiadásban elfogyott. The King's Speech – Mark Logue 4265 Ft A király beszéde annak a férfinak a története, aki VI. György angol királyként vonult be a világtörténelembe, miután bátyja, VIII. Edward beleszeretett Mrs. Simpsonba, és lemondott a trónról. A király beszéde megdöbbentõ bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról - annak legmélyebb válsága idején - egy ausztrál közember szemszögébõl nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja és megmentheti - királyát. Lionel Logue és VI. György nem mindennapi kapcsolatának izgalmas történetét, vagyis azt, hogyan mentette meg egy ember a brit monarchiát, Logue unokája írta meg nagyapja naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Blindness Film Tie-In – José Saramago 2755 Ft Különös kór terjed a városban: elõször egy autóját vezetõ férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele. Az elharapódzó járványt nem lehet megállítani, hiába zárják karanténba az elsõ vakokat, a rejtélyes - fehér kór - tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített emberek saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkõznek emberi mivoltukból. - A Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejû vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben. The Hand that First Held Mine – Maggie O'farrel 2 380 Ft Maggie O'Farrell brit írónõ anyaságról szóló könyvét választotta a Costa Book Awards zsûrije 2010 legjobb regényének, melyben két teljesen különbözõ habitusú nõ anyasághoz való viszonyát, az anyagyermek kapcsolat összetettségét ábrázolja. Living Souls – Dimitry Bykov 3 545 Ft Az új Oroszország 22-es csapdája. Mesés, szatirikus és lírai szálak összefonódása a Living Souls, melyben a szerzõ - mint már oly sokan elõtte - megpróbálja elképzelni és megérteni a közeljövõ, ellentmondásokkal teli Oroszországát.

A kötetek megvásárolhatók:

Librotrade Kft.

Famulus Könyvesbolt

1173 Budapest, Pesti út 237. Tel.: 254-0273 • Fax. 257-7472 E-mail: books@librotrade.hu Honlap: www.librotrade.hu

1137 Budapest, Újpest rakpart 6. Tel.: 349-3656 • Fax. 288-0769 E-mail: famulus@chello.hu Honlap: www.famuluskonyv.hu

Megkérdeztük a határon túli kiadók munkatársait, hogy 2010-ben melyik volt a kiadó legsikeresebb könyve Ab-Art Könyvkiadó · Tar Károly: Mesés közlekedés. Tar Károly könyve a gyermek balesetek szaporodásának kíván gátat vetni, élvezetesen, a közlekedési szabályok közé pihentetõnek mesék vannak illesztve Mayer Hella gyönyörû illusztrációival. (Balázs F. Attila) Bookart Kiadó · Legsikeresbb könyvünk a Labdarózsa, László Noémi gyermekversei Szulyovszky Sarolta illusztrációival, amely Szép könyv díjat nyert Marosvásárhelyen gyermekkönyv kategóriában. A Labdarózsát a Csodaceruza folyóirat beválasztotta a 100 jó könyv 2010-ben kötetei közé. (Hajdú Áron) Erdélyi Múzeum Egyesület · 2010 legsikeresebb kiadványa az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kriterion kiadó közösen megjelentetett Romániai Magyar Irodalmi Lexikon V/1 és V/2-es kötete volt. A sorozat utolsó kötetei egy több évtizedes munka lezárásai, melyek átfogó képet nyújtanak a romániai magyarság kulturális tevékenységérõl. (Biró Annamária) Forum Könyvkiadó · A kiadó legsikeresebb könyve 2010-ben a Széchenyi Szerbiában 1830 címû tanulmánykötet volt, amelyet az olvasók élvezetes olvasmányként vettek kézbe, tekintettel arra, hogy rövid idõ alatt két kiadást ért meg. (Németh Ferenc) Koinonia Kiadó · Kányádi Sándor: Volt egyszer egy kis zsidó. Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltûnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelõdõ, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa. CD melléklettel (Visky Anna)

Csak az anyagi lehetõsé

Az Új Könyvpiac kérdéseire Németh Ferenc, az újvidéki Forum Könyvkiad 1957-ben alakult az újvidéki Forum Kiadó, a régió legrégibb és legjelentõsebb magyar kiadója. Fél évszázados jelenléte a jugoszláviai, vajdasági könyvkultúrában történeti jelentõségû. Melyek voltak a kiadó legfontosabb és legjelentõsebb idõszakai? Az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet 1957 februárjában alakult, azzal az elsõdleges feladattal, hogy a vajdasági magyar szerzõknek adjon megnyilatkozási lehetõséget. Jobbára szépirodalmi jellegû kiadóról van, amelynek produkciója kezdettõl fogva sokszínû, sokmûfajú és értékközpontú volt, s a több mint fél évszázad alatt a Kiadó több írónemzedéknek adott kifutóteret, közöttük az 1950 áprilisában jelentkezõ ifjú hidasoknak, a symposion elsõ nemzedékének stb. A több mint 50 év alatt a Forum Kiadó egy könyvtárnyi könyvvel, közel 2.300 címszóval gazdagította a jugoszláviai/vajdasági magyar szellemi/irodalmi életet. Természetesen, az évtizedek során voltak könynyebb és nehezebb évek, hullámhegyek és hullámvölgyek a kiadó életében és tevékenységében. Az „aranykor” a hetvenes-nyolcvanas évekre tehetõ, amikor volt olyan év, hogy 80 címszót is letett a Kiadó az olvasó asztalára. Egyébként a legsúlyosabb megpróbáltatásokkal, érthetõ módon az 1990-es években néztünk szembe, amikor a Kiadó a fennmaradásáért küzdött, de e nehéz éveket is sikerrel vettük. Az utóbbi néhány évben produkciónk átlaga évi 30 címszó, s

Lilium-Aurum Könyvkiadó · Antal Tamás: Úton lenni jó :) Alázatról, emberekrõl, kitartásról, korlátokról, túlélésrõl. Tanzánia, a Kilimandzsáró, Tibet, India, Közép-Amerika, Irán, Kuba, Nepál, a Himalája, Peru, az õserdõk világa, élet az indiánok között – megannyi érdekes helyszín és élményekben gazdag pillanat Antal Tamás életébõl, amit most a szerzõ az olvasók elé tár. (Alföldi Andrea)

ezt a teljesítményt is jobbára az anyaországi támogatásoknak köszönnhetõen tudjuk tartani. Ne feledjük azt sem, hogy a Kiadó keretében jelenik meg a Kárpát-medence leghosszabb életû irodalmi folyóirata, a Híd (1934) valamint az évnegyedenként megjelenõ Létünk (1971) tudományos folyóirat. Mindkettõ fontos mûhelye a vajdasági magyar irodalomnak és tudományosságnak. A Létünk egyébként idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A Kiadónak kezdet-

Pallas-Akadémia Könyvkiadó · Sas Péter: Kós Károly Képeskönyv. A Képeskönyv sikere nemcsak a szerzõnek és a kötet grafikai képe kialakítójának, Sas Péternek és a Gutenberg Grafikai Mûhely és Nyomda munkájának köszönhetõ, hanem a Kós Károly mûvészeteit – építõ- és írásmûvészetét, irodalomszervezõ, grafikusi és könyvkésztõ munkásságát – értõ és értékelõ, s ezáltal több, mint 1500 példányt megvásároló magyar olvasóközönségnek is. (Tõzsér József) Zetna Kiadóhivatal · A Vajdasági Szép Magyar Könyv 2010 versenyében a legszebb könyv díját Verebes Ernõ Elõbb még örök címû verseskötete kapta, egy olyan könyv, amelyben a grafika viszonya a szöveghez nem alárendelt, egy olyan könyv, amelyet a benne szereplõ rajzok, Verebes György festõ alkotásai is „írnak”, s amelyet izgalmas versei „festenek”. (Beszédes István) 20

tõl fogva központi szerepe volt a vajdasági szellemi térségben, és szerény véleményem szerint ezt a szerepét máig sikerült megõriznie. A legutóbbi délszláv háború után szétesett Jugoszlávia, magyarok tömegesen vándoroltak el a régióból, újjá kellett szervezni a magyar kultúra intézményrendszerét is. A Forum Kiadó meg tudta-e õrizni azt a kiadáspolitikai folytonosságot és gyakorlatot, amelyet korábban kialakított és képviselt? A magyar írók és értelmiségiek egy része a kilencvenes években, de utóbb is Magyarországon keresett megélhetést, boldogulást és ez az elvándorlás jelentõsen kihatott a Forum Könyvkiadóra is: megcsappant munkatársi köre, részben elmaradt az utánpótlás is. Ilyen helyzetben is tettük a dolgunkat: az átköltözöttek közül többen megtartották a kapcsolatot a Forummal (lásd: Balogh István, Mérey Katalin és mások példáját), azaz továbbra is a Kiadó szerzõi gárdájában ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

keretet. Hadd említsem akár Raffy Endre mûvészettörténeti tanulmányát (A kalocsai székesegyház és faragványai), Vlado Popin kötetét

égek szabhatnak határt

dó Intézet igazgató-fõszerkesztõje válaszol

(1956 a belgrádi és a vajdasági sajtó tükrében) vagy a Széchenyirõl megjelentetett, két kiadást is megért kiadványunkat (Széchenyi Szerbiában – 1830). Ugyanakkor folyóirataink is kitárulkoztak a Kárpátmedence felé s anyaországi, erdélyi, felvidéki szerzõk írásait is hoz-

maradtak, ugyanakkor erõfeszítéseket tettünk annak érdekében,

zák. Sõt, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a tendencia mind kifeje-

hogy az idõközben felnövõ fiatalok közül biztosítsuk a szükséges író-

zettebb. Mondhatnám úgy is, hogy produkciónkkal is a Kárpát-me-

utánpótlást. Ez a mai napig is mûködik, s büszkén mondhatjuk (pél-

dencei magyarság szellemi/irodalmi életének szerves részei szeret-

da erre a legutóbb megjelent Híd-antológia kötete), hogy a Forum

nénk lenni, s az elkövetkezõ idõszakban, meglátásom szerint ez a

körül egy új, fiatal írónemzedék van születõben, amely szinte napon-

szerep fog mindinkább felerõsödni.

ta ad életjelet magáról a Híd hasábjain. Ilyetén a nagy multú Híd (ismét) fontos melegágya lett a vajdasági magyar irodalomnak.

Melyek voltak az utóbbi években a kiadó szakmai és közönségsikerei a Vajdaságban és Magyarországon?

Ön nemrég vette át a kiadó vezetését Bordás Gyõzõtõl. Az új ki-

A Kiadó produkciójában minden évben akad egy két érdekes kötet, s

adóvezetõ új koncepciót és új stratégiát hirdet?

ha az utóbbi évek termését szemléljük, akkor – noha a kiemelés min-

2007 áprilisának végén vettem át a Forum Könyvkiadó igazgató-fõ-

dig vitatható –, többek között kiemelhetném Czérna Ágnes Tanya-

szerkesztõi posztját¸ kollégámtól, Bordás Gyõzõtõl aki évekig vezette

színház (1978–2008) címû kötetét, Hódi Sándornak a vajdasági ma-

a kiadót. Jómagam az újságírásból jöttem (Magyar Szó, Újvidéki Rá-

gyarság asszimilációs problémáival foglalkozó tanulmányát (Farkas-

dió, Családi Kör) a Kiadóba, ahol elõtte szerkesztõként, majd három

veremben), Jung Károlynak a Mátyás-tradícióra vonnatkozó délszláv

és fél éven át a Létünk tudományos folyóirat fõszerkesztõjeként dol-

kapcsolatokat feltérképezõ munkáját, Nebojsa Stanojev Aracs-

goztam. Egyébként iskolai végzettségemre nézve okleveles jogász

monográfiáját, a többszerzõs, kétnyelvû Pechán József képzõmûvé-

vagyok, ugyanakkor az irodalomtudományok magisztere (jelenleg a

szeti monográfiáját, Szõke Anna dél-bánáti tárgyú néprajzi munkáját

doktori értekezésem elkészítésén fáradozom). Fõ érdeklõdési köröm

és Vickó Árpád interjúkötetét. De emellett, természetesen több más

már mintegy harminc éve a Bánság mûvelõdéstörténete, s ebbõl a té-

fontos címszóról is szólhatnék.

makörbõl ezidáig tízegynéhány önálló kötetem és több száz cikkem,

Honlapjuk szerint Szerbiában (a Vajdaságban) 16 helyen vásárol-

írásom, tanulmányom jelent meg. Könyvszerkesztéssel már a Családi

hatók meg a könyveik, Magyarországon viszont csak a Fókusz

Kör hetilapnál is foglalkoztam, tekintettel arra, hogy a cég könyvki-

Könyváruházat tüntetik fel. Elegendõnek látja a terjesztést?

adással is foglalkozott. Így, már ott némi szerkesztõi tapasztalatra tet-

Válságos éveket élünk s természetesen ez a könyveladáson illetve

tem szert. A kiadó szerkesztési koncepcióját 2007-ben mindössze öt

könyvterjesztésen is tükrözõdik. Valamennyi vajdasági magyar könyv-

pontban foglaltam össze, melyek közül különösen fontosnak tartottam

kiadónak gond a kötetek értékesítése az alacsony vásárlóerõ miatt

a nyitást a fiatalok felé. Azóta is a Kiadó évente hirdet pályázatot a 35

és a megfelelõ könyvterjesztõ hálózat hiányában. A Forum is ezzel

évnél nem idõsebb szerzõk számára, ami lehetõvé teszi, hogy évente

küszködik, noha könyveladás szempontjából jó szolgálatot tesz a

két-három elsõkötetes szerzõ mutatkozzon be az olvasóknak. Ugyan-

Könyvbusz, amelyet mozgó könyvesboltként hasznosítunk, valamint

csak fontosak tartottam a nyitást más vajdasági kiadók, intézmények

az író-olvasó találkozók illetve könyvbemutatók könyveladási lehetõ-

felé s ennek nyomán is évente több címszót társkiadásban jelentetünk

ségei. Az anyaországi terjesztést a budapesti Xantus-cégre bíztuk, s

meg. Még a vajdasági magyar tankönyvek, segédletek kiadását is fel-

a múlt év õszétõl kezdõdõen folyamatossá vált a hivatalos könyvkivi-

vállaltuk a szabadkai Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Karral egyetem-

tel. Emellett a Forum rendszeresen jelen van a Budapesti Nemzetközi

ben. S temészetesen, megtartottuk a kiadói gyakorlatból mindazt, ami

Könyvfesztiválon akárcsak a Könyvhéten is. Sok tennivaló lenne a

a korábbi évtizedekben jónak bizonyult. Így, az idei évtõl kezdõdõen

könyvterjesztés terén, de tõkeerõs befektetõ nélkül ez nem kivitelez-

felújítjuk a korábban félbeszakadt Hagyományaink-sorozatot valamint

hetõ. Egyébként is, véleményem szerint olyan idõket élünk, amikor a

a Képzõmûvészeti Monográfiák sorozatát is. Mindemellett tavaly indí-

könyvkereskedelem nem tûnik vonzó befektetésnek.

tottuk el a Híd Könyvtár sorozatot, amelynek nagy múltja volt egykor a

Hogy a kiadó könyveivel a jelenlegi elszigeteltségébõl ki tudjon

folyóirat életében. Tehát, a lehetõségekhez mérten alakult a Könyvki-

lépni, a magyarországi kultúrpolitika milyen támogatására, illetve

adó koncepciója, a nyitás, a fiatalok felé való fordulás jegyében, de

általában milyen szemléleti változásra volna szükség ön szerint?

mindig szem elõtt tartva a minõségi mércéket.

Nem vagyunk semmiféle elszigeteltségben, csak az anyagi lehetõsé-

Az elmúlt években megjelent könyveik alapján úgy tûnik, a Forum

gek szabhatnak határt mûködésünknek, de az irányvétel szerintem

Kiadó változatlanul a regionális centrum szerepet kívánja õrizni, s

jó, helyes. Kitárulkoztunk és nyitottak vagyunk az együttmûködésre,

hogy a honismeret, helytörténet, helyi hagyományok kulcsfontos-

szívesen fogadunk minden kezdeményezést, s természetesen mi is

ságúak a kiadó számára. A határok átjárhatósága idején hosszú

kezdeményezünk a könyves szakma berkein belül. A gazdasági vál-

távú stratégia ez, vagy nyitni kívánnak?

ság elmúltával lesznek majd ezek a folyamatok kifejezettebbek, kéz-

A Forum Könyvkiadó most is nyitott, lévén, hogy kiadói produkciójá-

zelfoghatóbbak de addig is, ahol csak lehet keressük az együttmû-

ban olyan témákat is feldolgoz amelyek meghaladják a szûk földrajzi

ködés lehetõségeit.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Kiadók ajánljék A CSALÁDI NEVELÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 1026 Budapest, Orló u. 11-15 A ép. fszt.1. Tel.: 200-7023, (30) 649-7136 E-mail: nemes.marta.csna@gmail.com • www.csna.hu RIZNERNÉ GÁSPÁR ERIKA Õsi kultúra a jelenben A turul népe Õsi szimbólumaink, jelképeink eredete. A turul, az oroszlán, Égi anya és a meteorit kultusz. Életfa ábrázolások. A komló. Õsi orvoslás. Kaptárkövek üzenete. Elfeledett kultúrák nyomában. Õskori, sziklavárak, alagútrendszerek, földvárak, nyelv, népzene. B/5, 172 oldal, 4000 Ft (5-nél több könyv esetén: 3000 Ft) ISBN 978-963-87498-2-6

ATLANTIC PRESS KIADÓ 1114 Budapest, Bartók Béla út 55. 5/2 Tel./fax: 212-2443 E-mail: atlantic.new@chello.hu • www.atlanticpress.hu ROBIN POLAKOWSKY Vilmos és Kate (avagy õfelsége, a szerelem) A krónikás maga is szurkol ahhoz, hogy nekik öszszejöjjön, ami Dianának, Károlynak, András hercegnek és Anna hercegnõnek nem sikerült. Vilmos és Kate, boldoguljatok! – Polakowski 135x205 mm, 168 oldal, fûzött, 2680 Ft ISBN 978-615-503-320-9

BOKOR PÁL Obama Az út Honolulutól a Fehér Házig, és mindig tovább... „Az Obama-jelenség ragyogó és precíz dokumentálása” – Simonyi András “A legjobb újságírói tulajdonságok birtokában, tudományos alapossággal, hitelesen” – Jeszenszky Géza. “Kitûnõ olvasmányélmény” – Dr. Magyarics Tamás.

165x240 mm, 312 oldal, kötött, védõborítóval, 4390 Ft ISBN 978-963-85162-4-4

BIOENERGETIC KIADÓ 1121 Budapest, Svájci út 13. Tel./fax: 394-2682 E-mail: info@bioenergetic.hu • www.bioenergetic.hu ANTHONY ROBBINS Óriás léptek Látványos eredmények apró változtatásokkal A világhírû sikertréner új mûvében háromszázhatvanöt rövid, egyszerû tanulni- és tennivalót mutat be, amelyek segítségével valóban óriás léptekkel haladhatunk életminõségünk javítása felé. Legyen szó akár a döntések erejérõl, vagy olyan konkrét eszközökrõl, amelyek révén a kapcsolataink, a pénzügyeink, az egészségünk vagy épp az érzelmeink minõségét formálhatjuk át. A könyvet könynyen beilleszthetjük zsúfolt hétköznapjainkba, hogy elkezdhessük terveink megvalósítását. Elvégre mit ér a lelkesedés, ha nem követi tett? 1900 Ft

THOMAS SCHÄFER Hogyan válik a munka hivatássá? Szakmai siker és boldogulás a családfelállítás nézõpontjából A párkapcsolat és a család tematikája mellett egyértelmûen a munkánk, a foglalkozásunk az az életterület, amely a leginkább befolyásolja életminõségünket, meghatározza életünk értelmét. A szakmai tevékenység és a lelki fejlõdés szoros kapcsolatban áll egymással, ezért, ha családi gyökereinket felismerve és megbecsülve élünk, fejlesztjük képességeinket, a munkából hivatás válhat. Fontos, hogy a megfelelõ foglalkozás kiválasztása során tiszteletben tartsuk saját értékrendünket, hiszen a munkával járó stresszt is csak akkor vagyunk képesek kellõképpen feldolgozni, ha tudjuk, hogy szakmai tevékenységünkkel lelkileg összhangban állunk. 1950 Ft

BORDA ANTIKVÁRIUM 2627 Zebegény, Bartóky J. u. 1. Tel./fax: (27) 373-635 E-mail: info@borda.hu • www.borda.hu DÖRNYEI SÁNDOR Régi magyar orvosdoktori értekezések 3. Bécs: Egyetem és Josephinum 1729–1848 Az elsõ két kötetben a magyarországi egyetemeken végzett (Nagyszombat, Buda, Pest), ebben a harmadik kötetben a Bécsben végzett magyar orvosok életrajzai és disszertációi. Annotált bibliográfia. Illusztrált. Alapvetõ orvostörténeti munka.

Borda Antikvárium Könyvészeti Kiadványa sorozat 16. 322 oldal, fûzött, 8000 Ft, ISBN 978-963-8006-51-6

ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET 400009 Cluj-Napoca, str. Napoca 2-4., Romania Tel./fax: 00-40-264-595176 E-mail: biro.annamaria@eme.ro • www.eme.ro/kiado PÁL JUDIT Unió vagy „unificáltatás”? Erdély uniója és a királyi biztos mûködése (1867–1872) A kötet Erdély 1867. évi unióját, annak elõtörténetét és az azt követõ integrációs folyamatot vázolja fel az 1867–1872 között mûködõ királyi biztos tevékenységének bemutatásával, nagyrészt eddig feltáratlan levéltári források alapján.

Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 267. 160x235 mm, 496 oldal, fûzött, 4800 Ft ISBN 978-606-8178-19-6

KASSÁK KÖNYV ÉS LAPKIADÓ Tel.: (28) 503-450 E-mail: kassak@vnet.hu ANATOLE FRANCE – GRACIÁN – SENECA – TATIOSZ – TOLSZTOJ ÉS MÁSOK Vénusz Kódex A Szépség és a Szeretet könyve Egy könyv, amely teljes, mint maga a szépség és a szeretet – tartalmazza azt a tudást, amelyre az embernek valójában szüksége van. És ismerünk-e szebbet a szeretetnél?

Évezredek Bölcsessége sorozat Szerk., ford.: Vágó Gy. Zsuzsanna A/5, 208 oldal, kötött, 2900 Ft ISBN 978-963-9757-23-3

www.ujkonyvpiac.hu Már 3D-ben is! Keresse, olvassa, ajánlja honlapunkat! 22

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Kiadók ajánljék TÕZSÉR JÁNOS Szerelmünk Görögország Képek, emlékek, történetek A varázslatos görög föld, a kedves görög emberek – egy magyar író szemével. Szép, színes album, érdekes történetekkel fûszerezve, Görögország-imádóknak. Görögország olyan, mint a szerelem. Nem lehet elfelejteni. B/5, 160 oldal, kötött, 3900 Ft ISBN 978-963-9757-26-4

TATIOSZ Életed könyve Tanítások a szeretetrõl Tatiosz nyolcadik, új és szép könyvét az õ gondolatával indítjuk útjára: Szereteted legyen emberséged – csak az jó magához, aki jó mindenkihez. Fejezetei: Érezd a lelkeddel (gondolatok), Teremteni jöttél (írások), Minden, ami emberi (tanítások), A Lélek és az Ember (elõadások).

Bölcsességek Kincsestára sorozat B/6, 128 oldal, kötött, 1490 Ft ISBN 978-963-9757-20-2

TYPOTEX KIADÓ 1024 Budapest, Retek u. 33-35. Tel.: 315-0256 • Fax: 316-3759 E-mail: info@typotex.hu • www.typotex.hu

Könyvszakmai képzések A Hatágú Síp Alapítvány könyvesiskolája a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése oktatási központjának jogutódaként 1992 óta foglalkozik könyvszakmai képzések szervezésével. Az eltelt csaknem 20 esztendõben több százan végezték el a Könyvesbolti eladói illetve az Antikváriumi szakeladói tanfolyamokat és szereztek szakképzettséget. Az Országos Képzési Jegyzék átalakításával, a modul rendszer bevezetésével mindkét szakképesítés megszerzéséhez új, elsõsorban a kereskedelem egészét érintõ ismeretek (Áruforgalom és Kereskedelmi egység szabályszerû mûködtetése címû modulok) elsajátítása is szükséges. A változások óta eltelt két év tapasztalata azt mutatja, hogy kereskedelmi modulokat nagyon sokan és sok helyen oktatnak, de a könyves szakma lényegét érintõ Könyvek forgalmazása és az Antikváriumi kereskedés címû tananyagokat csak az alapítvány Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskolája. A könyvszakma nehéz helyzetébõl való kitöréshez a Hatágú Síp Alapítvány a könyvértékesítést segítõ képzéseivel kíván hozzájárulni. A szakma, és ezen belül az egyes cégek gazdasági helyzetét is figyelembe véve, a két szakképesítés moduljai közül most csak a szakmai ismereteket adó Könyvek forgalmazása és Antikváriumi kereskedés modulokat kínálják. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola 1133 Budapest, Váci út 100. Tel.: 340-1717 vagy 340-3728 E-mail cím: konyvesiskola@mail.datanet.hu

DAVID McCANDLESS Az információ gyönyörû Infografika David McCandless grafikonok, táblázatok és illusztrációk segítségével kreatívan jeleníti meg világunk meglepõ kapcsolatait és lenyûgözõ adatait az IQ-tól kezdve a bûnös örömökig.

Numbers in Pictures sorozat B/5, 256 oldal, fûzött, 5300 Ft Typotex ár: 3975 Ft, ISBN 978-963-2792-93-4

ANYANYELVÁPOLÓK ERDÉLYI SZÖVETSÉGE

520003 Sfântu Gheorghe, str. Gróf Mikó Imre 4/1/C/10, Romania Tel./fax: 40-267-311-940 E-mail: aesz@planet.ro • www.aesz.ro SALAMON FERENC El van bütülve Háromszéki szólások, kifejezések Mítosz vagy nem, a székelyt furfangos észjárása, humora, magvas, célratörõ beszéde, jóízû szófordulatai jellemzik. Az összmagyarság számára oly jelentõs szólásgyûjtemények (pl, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások címû munkája), sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért a szerzõ egyik fõ célkitûzése az, hogy az állandó székely szókapcsolatok kerüljenek be az összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Salamon Ferenc erõs hite szerint a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfõje a népnyelvbõl való tudatos átvétel. A többezer állandó szókapcsolatot tartalmazó gyûjtemény bizonyítéka annak, hogy a székely ember nemcsak hagyományõrzõ, de hagyományteremtõ is, nyelvi leleménye derûs, ízes és zamatos! A/5, fûzött, 114 oldal

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

A legszebb vajdasági magyar könyvek 2010. évi Szép magyar könyv díj a zentai zEtna kiadó Verebes Ernõ Elõbb még örök címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál nyomdában készült). 2010. évi legszebb gyermekkönyve díj a muzslyai Sziveri János Irodalmi Színpad Kiadó Ha a tenger önmagát megissza címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál Nyomdában nyomdában készült). 2010. évi legszebb albuma díj a szabadkai Városi Könyvtár Csak nézni kell ezeket a rajzokat címû, Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza (a könyv a szabadkai Grafoprodukt nyomdában készült). 2010. évi legszebb értekezõ prózai könyv díja a szabadkai Életjel Kiadó Ninkov K. Olga Farkasok és angyalok címû könyve (a könyv a szabadkai Grafoprodukt nyomdában készült). Dicsérõ oklevél az újvidéki Forum és a szabadkai Szabadegyetem Kiadó Danyi Magdolna Értelmezések címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál nyomdában készült); a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet Vékás János Utak címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál nyomdában készült); az újvidéki Forum Kiadó A táltos bûvös könyve címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál Nyomdában készült); az újvidéki Forum Kiadó Fehér Kálmán: Száz panasz és más versek címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál Nyomdában készült); a zentai Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet Sinkovits Péter: A mutatvány díjtalan címû könyve (a könyv az újvidéki Verzál Nyomdában készült). 23

Kovács Lajos

A sárkány- és gyerekkor letûnésének Ketten kétféleképpen rugaszkodhatnak csak neki. Az egyikük éppen a felejtés évtizede utáni új kaland reményében, másikuk az elsõ könyv mágiájának lendületével. Egyikük már szkeptikusan bölcs, másikuk még varázslatos bûvészinas. Nem tudom, van-e annak bármilyen jelentõsége, ha egy szerzõ relatíve termékeny évtizednyi alkotói korszakot követõen újabb évtizednyi hallgatásra adja a fejét. (Legfeljebb kimarad néhány sor róla a lexikonokból.) Annak sem látom következményét, hogy ez a bizonyos nem-alkotói idény hozott-e bármi változást írónk világhoz, gyerekekhez, olvasókhoz stb. fûzõdõ élõ és élettelen kapcsolataiban. A mûvészet (az irodalom is) bizonyos idõkben forrongja, máskor kiforrja magát (egyeseknél), (míg másoknál örökös termelékenységben buzog fel és alá). Azt pedig mindenki tudni véli, még a szerzõ (Jólesz György) is, mikor írta meg fõmûvét (még ha második kiadását egyelõre tologatja is a szemérem). Ami miatt még fõbb mûvére kénytelen hosszasabban felkészülni és felkészíteni. Ha van közben más dolga, az az õ szerencséje. Így észre sem veszi, hogy telik-múlik a tíz év, és tényleg kimaradnak a sorok róla (ami talán nem is érdekli). Ha pedig mindezt gyerekíróval teszi az alkotói válságot (vagy csak idõhiányt) termõ világ, azt különösen ritkán észleli az érzéketlen világ. Vagyis a varjú sem károg utána. Jólesz György most ráébredhetett, hogy nem jól van ez így. Helyesen tette? Fõmû után, még fõbb elõtt ez komoly kérdés. Hiszen már a Zsófi-könyvek között ott kísértett a Rejtély Macskavárosban. Tehát a maigyerekmesék után-közben egy igazmese. Bonyolult dolgok ezek! Mert mitõl lesz igazi vagy maigyerekes egy mesekönyv? Egyáltalán milyen mesehõs a maigyerek holvoltzokninyula egy Macskaváros hõséhez képest? Azt pedig még meg sem jegyeztük, hogy mi most (új évtized elején?) azt a könyvet vettük a kezünkbe, amelyikben A széttört mese teljesen összezavarja bennünk a maigyerek-igazimesét? Szerzõnk (s növekedõben lévõ társszerzõi) úgy gondolhatták, hogy itt az ideje valami demokratikusabb királyságnak. Ha már olyan nélkülözhetetlenek még mindig a hagyományok! Úgymint: három királyfi (Legnagyobb, Legközépsõ, Legkisebb), átváltozó boszorka, varázserdõ, megbízhatatlan udvaroncok stb. Miközben kínzóan sürgõs már ebben az áporodottságban egy kis könnyed levegõ, mint egy cirkusz-kiskirály-igazgató ellen lázadó jólelkû bohóc, meg a királyát alapjában véve kedvelõ köznép, és a cirkuszi sátor a királyi udvar közepén (sajnos lovaggá ütés nem történik), továbbá söröskupak-gyûjtemények a várban. És hogy szinte kínai legyen a történet, meg kell találni egy kínai mesét néhány cserépdarab felkutatásával és összefüggõ felolvasásával – nyelvismeret hiánya nem akadály. Ez már maga a világmese. Ne tessék feladni, tisztelt (fel)olvasó! Ez egy komolyan vett közös paródia, kalandos és jóra forduló, ahonnan idõnként kikacsintanak ránk (egymásra) a gegmanek. Tehetség kérdése, hogy hányan vannak. Tessék csak a legutolsó oldalt fellapozni! Itt ez most szinte kötelezõ, ugyanakkor egyáltalán nem azt kapjuk, amit ellesni szeretnénk. Elõször a mesetörténet-tudományban szakirodalmi jegyzékre (forrásmunkákra) fogunk bukkanni: Jólesz Görgytõl (!) Lewis Carrollon át Szekundér Villáim Ehetõ és mérgezõ sajtok címû alapmûvéig (Bulgakovval most nem borzoljuk az 24

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

tet éppen a szerzõ ajánl mesterének – a festékszínek örök sorsáról elmélkedve. Becsületes tanítványi gesztus. Aztán zajlik a kétoldalú élet tovább, egy tündérnek eltörik a szárnya, amibõl ugyanúgy kalamajka támad, mint a csillaggyerek földre pottyanásából. A negyedik dimenziók folytonos jelenléte jót tesz a

haladékai

mesefolyamnak, hiszen a nyelvi ötletek mellé felsorakoznak a kozmikus csodák, pattogva égi és földi vadászmezõk között. A csigaver-

idegeket). Ez bizony egy tíz éven át megszenvedett útja a megúju-

seny semmivel sem kívánatosabb álom a karácsonyolók mai szere-

lásnak. Jólesz sem ismer humorban tréfát.

tetet keresõ szertartásánál. (S mennyivel szívhez szólóbb az erõsza-

Hogy közben nem lehetünk biztosak egy magát arctalanná rosz-

kos bankolás ránk szabadult szóförmedvényénél!) Walterék írójukkal

szalkodott fiú átok alóli felszabadulásában? De hiszen – ha akarjuk

együtt merülnek meg ebben a nyárias havazásban, önfeledt föstési

és elég komolyan vesszük a tréfát – úgyis megszabadul a büntetés-

látomásban, mert a sárkánykor és a gyerekkor letûnését halasztják

tõl. Tessék hozzá megnézni Orr Máté rosszcsont kisfiunkról készült

el estérõl estére, hónapról hónapra, fönntartva maguknak a határta-

arcos rajzát a mese elején meg a mese végén! Õ már csak tud

lanság jogát egy Apacentrikus (kissé sablonosan újságolvasó),

valamit… (Jólesz György: A széttört mese. Orr Máté illusztrációival.

Anyaérzelmû (másik, folyton egyensúlykeresõ) világban.

Luna Könyvek. Noran Könyvesház, 2010. 225 p. 2699 Ft) *

Már megint felnõttékkel van baj? A bajjal van baj. A múlással, amiben nincs ráérés, csak elkopó színek és évek, kiüresedõ – ezért

Itt van nekünk (a többségnek) az egyik oldal. A falra festett (föstött)

átadhatatlan – ünnepek. Bizony erõs a falon innen maradás veszélye

lényeknek pedig a másik. Mi innen kissé idétlen sárkányt, pelikánt

a beletörõdéssel.

látunk. A falra festettek pedig röstelkedhetnek a külsejük miatt, amit

Végül azonban (na nem! Nem a minden jóra fordul következik!)

az inneni Apuka szerény tehetségének „köszönhetnek”. Szerencsére

egyszer csak kiderül, hogy vannak még hozzánk hasonló kétlaki

vannak még közöttünk Lillák, akik képesek átlábalni a másik oldalra,

gyerekek a városunkban, sõt családok is, akik kissé sablonos Apán-

ahol meg is mozdulnak az otromba, nevetségesen elrajzolt sárká-

kat is zavarba ejtik átjáróházukkal és –kedvükkel. De még az is kide-

nyok, pelikánok, sõt beszélgetni és kalandozni is lehet velük. És a

rül, hogy a mi Lillánk is megtanul egyensúlyozni itt és ott között, ami-

lényeget se felejtsük ki: él ott egy valódi föstõ (közülünk emigrált, de

tõl – minden szájbarágás nélkül – olyan fejlõdésmese-érzetünk tá-

már régen), nem Lilla kétbalkezes Apukája, mert tud bánni az ecset-

mad. Hiszen nincs vége a sárkány- és gyerekkoroknak, ha megtanu-

tel. Akár átjárót is pingál itt és ott közé. Ilyen egyszerû és nagyszerû

lunk mindenhol otthon lenni térben és idõben. *

is lehet az élet, ha kedvére való a gyerekember otthona. A többi már csak álmodóképesség kérdése. Kellõen megalapozott vélemények szerint a sárkányt Walternek hívják, mégpedig azért, mert olyan walteros. Mint ahogy a pelikán

A gyerekkönyvbe belerajzolni tilos! Hozzárajzolni bocsánatos bûn. A mesét magunkból kirajzolni természetes kívánság. Orr Máté grafikai ötletrohamait meseregénybe gyömöszölni leg-

meg Hektór, ámbár õ egyáltalán nem görög szépség, és fõleg nem

alább annyira bátor, mint kockázatos kísérlet. Egy zabolátlan folya-

hõsség. De aki azt hiszi, hogy ettõl talán nem is elég érdekes a túlsó

mú meséhez azonban éppen ezért illenek a látványmûterem kere-

világ, az nem tudja, hogy itt Lilla – az átjárólány – az, aki igazán ér-

tekbe gyömöszölt szertelenségei. Hol ikonikus magasztosságra, hol

dekes. Ugyanis neki van vitán felüli és aluli Apukája-Anyukája, akiket

egy gyanúsan közismert színházi clown fájdalmas karikatúrájára,

csak az álmok közben érdemes igazán beavatni a dolgokba, mert

máshol szertartásosan szabályos kínai tollrajzra, megint máskor

olyankor mintha nekik is lett volna gyerekkoruk. Ez bizonyos játékok

arányait átíró gyermekrajzra, vagy éppen marionettbábok bumfordi-

és emlékek képében bukkan néha felszínre, ám nagyon veszélyes

ságára bízza képzeletünket az illusztrátor(?) eklektikája. Ez bizony

õket az átjárók közelébe engedni még az emlékeikkel együtt is.

már nemcsak világmese így rajzostól, képestõl: ez már egy kosztü-

Vitkolczi Ildikó (mint író) rendkívül elkötelezett másikoldali, sõt

mös belsõ mozi szereplõire és kissé középkorias helyszíneire utaló

másikoldalú. Szereti megõrizni a sárkányokat, még az ormótlan peli-

mozifilm állóképsorozata. A Jólesz-féle humorhoz igazított grafikus

kánokat is pártolja. Imád felfedezni neveletlennek tûnõ ruznyákokat,

tréfa.

akik kísértetiesen hasonlóak a szomszéd családokhoz, úgymint ve-

Kálmán Anna tablóképei is éppen attól eredetiek, hogy nem le-

szõdõ Anyuskához és folyton veszekedõ három testvérgyermeké-

het belõlük képregénypótlékot ragasztgatni. Nála a színek harsány

hez. Ismerjük el: nem lehet könnyû feltalálni õket újszerûtlen szám-

foltjai uralkodnak mindenek felett. Közelképei a kedves csúfságoktól

misztikájukkal (nagycsaládos hármast alkotnak) és földalatti ottho-

a ránk tapadt lelki ormótlanságokig: kiszínezett portrék. A mi ellesett

nukkal. Még a mi rugalmas Lillánk sem érti, miért hívják õket

tényképeink. Szeretnivalók, mert mesésen javíthatóknak látszunk –

Ruznyák Egy-, Kettõ- és Huszonháromnak. Egy elsõs kislányt még-

például azért, mert olyan mosolygósak vagyunk ebben a mosolyta-

sem lehet rögtön másik számrendszerbe bonyolítani! Persze lehet-

lan való világban. Egy kész, de bármikor átszínezhetõ, jókedvû ki-

nének Pomogácsok vagy zoknifalók, de õk inkább képtolvajok az új-

festõkönyvben olvasni is, nézelõdni is érdemesebb. (Vitkolczi Ildikó:

ságolvasó Walter kultúr- és sportrovatában. Itt Lázár Ervin sem a le-

Walter, a falra festett sárkány. Kálmán Anna rajzaival. Luna Könyvek.

leplezõ kritikus szellemidézésének következménye, mert egy fejeze-

Noran Könyvesház, 2010. 158 p. 2999 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Lackfi János költõvel Szepesi Dóra beszélget

Megkérdeztük a gyerekkönnyvkiadók munkatársait, hogy 2010-ben melyik volt kiadójuk legsikeresebb kiadványa Alexandra Kiadó · Bartos Erika: Hoppla meséi. Bartos Erika 2010-ben – amikor az Alexandra Kiadó székhelye, Pécs Európa egyik kulturális fõvárosa volt – egy különleges, pécsi témájú gyerekkönyvet írt és rajzolt, amelyben a gyerekek Hoppla nyuszi kalandjain keresztül ismerhetik meg Pécset és környékét. (Gyuricza Eszter)

Az irodalom szaba Ha azt mondom, Lackfi János, kisgyerekes szülõk azonnal mosolyogva bólogatnak, gyerekek idézik sorait,

Animus Kiadó · Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság 2. – Veszélyes utakon. Hús-vér szereplõk, remek karakterek egy nagy írói tehetséggel megrajzolt fantáziavilágban. (Kukucska Zsófia)

hiszen olyan kedves ismerõs otthonukban a Bögre család, a Domboninneni mesék

Cerkabella Kiadó · Egyértelmû, hogy a Navigátor - Kortárs gyerekirodalmi lexikon, böngészõ és olvasókönyv volt a tavalyi év legnagyobb sikere a mi kis kiadónk életében. Hiánypótló mûnek bizonyult, az olvasók, a sajtó, és a kritika is keblére ölelte már megjelenésekor. (Nyulas Ágnes)

vagy az Apám kakasa – amelyben Vörös

Cicero Könyvstúdió · Lainer Laura Szent Johanna gimi c. sorozata A mai magyar ifjúsági irodalom hiánypótló sorozata mai magyar gimnazistákról. (Vaisz György)

irodalmat is ír, emellett a francia, az

Istvánnal együtt klasszikusok gyerekverseit írták újra – és még sorolhatnám. Pedig Lackfi János felnõtt olasz és a belga irodalom remek fordítója, ezenkívül pedig a Pázmány

Csimota Kiadó · Szegedi Katalin: Lenka. A barátságról és az elfogadásról szóló mese már témájában is újszerû, Lenka történetét pedig Szegedi Katalin szépséges illusztráció teszik még megkapóbbá. (Csányi Dóra) Csodaceruza Kiadó · Menyhért Anna–Balogh Andrea: A kis ló Tündérországban. A Menyhért Anna által írt kisló-történetek egyik különlegessége a mesék létrejöttének körülményei: mindegyik fejezet anya és Tomi párbeszédével kezdõdik, és végig közösen szövik a mese fonalát. (Sándor Csilla) Egmont-Hungary Kiadó · Dóra, a felfedezõ Nagykönyve. A könyv egy, a gyerekek által nagyon kedvelt, szerethetõ karakterrõl szól, egy pajkos kislányról, akivel könnyû azonosulni. Emellett Dóra nem csak szórakoztatja a gyermekeket, hanem tanítja is, minden kötetben újabb angol szavakkal ismerteti meg õket játékos formában. (Szilágyi Zsuzsa)

Péter Katolikus Egyetem docense. Az utóbbi években a gyerekirodalom került pályája fókuszába. A tavalyi éved rengeteg munkával telt, sok felolvasás, rendhagyó irodalomórák, elõadóestek országszerte, díjak, színházi bemutató, forgatókönyvírás, mesekönyvek – felsorolni is nehéz, nemhogy véghez vinni! Melyik a legkedvesebb tevékenységed? Mohó lévén ha egyet mondanék, kettõ vagy még több lenne belõle. Például Csipkerózsám folyamatosan megy a Budapest Bábszínházban. És ahogy tavaly az Élet és Irodalomban, idén a Magyar Nemzet hétvégi magazinjában tárcanovelláztam végig az

Manó Könyvek Kiadó · Varró Dániel Akinek a lába hatos címû kötetében korszerû témáival megújította a mondóka mûfaját: versei egyaránt szólnak a kicsikhez és a szüleikhez. A költõ saját tapasztalatait sûríti ezekbe a vicces mondókákba. (Dér Noémi) Móra Kiadó · Lackfi János: Domboninneni mesék. A leginkább költõként ismert Lackfi János a prózában is közel tud kerülni a gyerekek világához. Legújabb mesekönyve sziporkázóan humoros, szórakoztató és nagyon szerethetõ. A kötetet Molnár Jacqueline pazar illusztrációi díszítik. (Halmai Sylvia)

évet. Közben dalaimat énekli Szalóki Ági, Ferenczi György, Lovasi András, a Csík zenekar. Mintha missziónak tartanád a gyermekirodalom terjesztését. Miért fontos, hogy minõségi irodalmat kapjanak a gyerekek? Miért fontos egyáltalán az irodalom? Nem elavult egy kicsit korunkban, amikor annyi minden más is van, tévé, internet… Miért fontos, hogy minõségi ételt fõzzenek az anyukák, a

Naphegy Kiadó · Kerekítõ 2. ölbeli játékok, mondókák. Az ölbeli játékok és mondókák a kapcsolódó mozdulatkinccsel együtt jelentek meg, ami nagy segítség a szülõknek, nagyszülõknek, mert ez a fajta tudás épp elveszendõben volt. (Szigethy Katalin)

hamburgerkultúra sokkal fejlettebb! A gyerekirodalmat a nagyképû

Pozsonyi Pagony · Tandori Dezsõ – Agócs Írisz: Medvék minden mennyiségben. Régi versek, új rajzok, egy nagy egymásra találás. Tandori Dezsõ jól ismert medvés és verebes versei „minden mennyiségben". (Kovács Eszter)

egy olyan erõs és fejlett irodalmi ágazatot kényszerít

Scolar Kiadó · A tavalyi legsikereseb gyerekkiadványunk a Ravensburger Mit? Miért? Hogyan? sorozat egyik friss kötete, az Elsõ lexikonom címû könyvünk volt. A könyv a már jól megszokott és megszeretett sorozat legvaskosabb kötete, amelyben egy óvodáskorú gyermek az õt körülvevõ világ számos részletével megismerkedhet. (Almási Katalin)

tudományos megbecsülése van. Ami pedig a korszerû „hordozókat”

Táltoskönyvek Kiadó · A fogyás, valamint a vásárlói visszajelzések alapján kiadónk a közelmúltban megjelent legsikeresebb könyve: Zsongóka - Ritmusos versek óvodásoknak címû verseskönyv. Írta és rajzolta Gábor Emese. Hamarosan megjelenik megzenésített változata is. (Csirke András)

Mi a tapasztalatod, milyen lesz például egy olyan gyerek, akinek

Tessloff és Babilon Kiadó · Kérdések könyve. A több mint 180 kérdésbõl és válaszból láthatjuk, hogy nincs unalmas téma: a legújabb tudományos eredményeket is tartalmazó szövegeket szemléletes ábrák, látványos fotók teszik változatossá. (Kéri Katalin) 26

„felnõttirodalom” idehaza sokszor még lenézi, gügyögésnek tekinti, nem veszi észre, hogy ezzel leendõ olvasóit becsüli le. Meg persze „gyerekcipõbe”, melynek tõlünk nyugatabbra (és sok helyütt keletebbre is) jó pár egyetemi tanszéke, kritikai irodalma, illeti, az internet és a film is hordozhat egészen jó minõségû tartalmakat, nem muszáj a gyermekirodalom ellen hatniuk. Ez részben a mi felelõsségünk… nem olvastak, nem mondtak mesét kicsi korában, és milyen az, aki meséken, történeteken nõ fel? A mese, a könyv kaland, kijárat, bukfenc, amellyel a jelen világ terének-idejének olykor szorongató kereteibõl kiszabadulhatok, francia forradalmár vagyok vagy skót népfelkelõ, nyomkeresõ indián vagy kincskeresõ kisködmön. Ráadásul képzeletem erejével kell ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

adulómûvészet kipótolnom a hiányzó mozaikrészleteket, vagyis izmosodom, míg ezeket a fantáziamozgató lehetõségeket egy filmszínész konkrét arca, öltözete rövidre zárja. Kell a jó film, nem azt mondom, de másra való, mint a mondatok. Utóbbiak szabadságot, erõt adhatnak, és általuk (a Nemzeti Tankönyvkiadó mesepályázata kapcsán konkrétan megtörtént) olyan gyermek is túllendülhet szûk sorsa határain, aki nem tud eljönni saját díja átvételére, mert nincs pénze vonatra és ünneplõ ruhára, ráadásul egy hete nem tudott fürdeni sem. Ahol õ fogva van, onnan a szavai kitörnek, utat találnak egy tágasabb tér felé. Örvendetes, hogy a most induló Márai-program jelentõs mértékben támogatja a gyerekirodalmat. Szerinted mire volna szükség, régi jól bevált írókat, költõket újra kiadni, vagy új LACKFI JÁNOS · FOTÓ: BAKOS ZOLTÁN

tollforgatókat felfedezni, esetleg más mûfajokból átcsábítani írókat a gyerekekhez? Az „átcsábítás” mesterségét én a negyven mai költõt „felbujtó” Aranysityak versantológiával (Csodaceruza) és a most

giccs, humortalan, szellemtelen, eszement, se füle-se farka mesének nevezett képzõdmények… Hogyan lehet ebben a kínálatban eligazodni?

Könyvfesztiválra az Egmontnál megjelenõ Nini néni és a többiek

Aki a dzsungelben fog élni, nem árt, ha ismeri a dzsungel törvényeit.

címû, rövid mai magyar meséket tartalmazó gyûjteménnyel

Ez nem garantálja életben maradását, de választási lehetõségeket

kapcsolatosan nagyban ûzöm. Sok látens gyerekirodalmi energia

kínál. Meg kell próbálni a jó döntés képességét átadni a

lappang „bezárva” úgymond „felnõtt-írókba”, hiszen jó néhány

gyerekeknek, közben persze nem szégyellve, hogy sokszor mi

témát-formát elvetnek sokan (vagy nem is találkoznak azokkal), csak

magunk sem döntünk helyesen. Nem vagyok abszolút tekintély

mert „komoly” irodalmi felhasználásra nem alkalmasak. Õk is

gyermekeim elõtt, nem is erre vágyom, hanem egy olyan másik

megtapasztalhatják, hogy öröm gyerekeknek írni és elképesztõ

ember szerepére, aki hibáival együtt szerethetõ, akár útjai is

eleven kapcsolatot hozhat a közönséggel…

lehetnek szimpatikusak.

Egyszer azt mondtad, hogy „a tenger fürdésre való” – értetted

Sokmûfajú alkotó vagy, újabban a BárkaOnline-on blogod van.

ez alatt, hogy az irodalom olyan tenger, amiben mindenki

Blogbejegyzéseid inkább az irodalmi mûfajok, tárcák,

lubickolhat, megfér egymás mellett a klasszikus, a modern, a

szösszenések kimunkáltságát célozzák meg, amelyek –

vámpírtörténet, a manga meg még mi minden. Ötgyerekes

ellentétben általában a blogszövegekkel – nem csak a mai

apaként folyamatosan szembesülsz a felnövekvõ gyerekek

napnak szólnak. Hogy érzed magad blogger szerepben?

olvasói szokásainak változásával. Hogyan irányítod õket? Lehet-

Nem újdonság ez nekem, saját honlapomon évek óta publikálok

e egyáltalán?

„friss forgácsokat”, és a Liget folyóirat blog-mûhelyének is

Szigorral nem, tanáccsal, mintával talán igen. Minden gyerek

rendszeresen vendége vagyok. A Bárka esetében igyekeztem

öntörvényû, bizonyos keretek között szabadjára kell engedni,

koncepciót is kialakítani, inkább afféle miniesszé-sorozatban

máskülönben nem önálló felnõttnek neveljük, hanem afféle önállótlan

gondolkodtam, mintsem hogy pusztán gondolatszilánkok

klónt gyártunk belõle. Ám tudós kutatók mondják, hogy az olvasás

egymásutánjában. Készül ugyanis egy minipróza-kötetem, mely

leginkább utánzással terjedõ szokás. Ha a gyermek látja a könyv

részben e termés legjavából áll majd.

bûvöletének áldozatul esett szüleit olvasni úton-útfélen, ha minduntalan könyvekbe botlik, nem kizárt, hogy a betûk szerelmese válik belõle.

Idén leszel negyvenéves – ehhez képest igen bõ termést hoztál már! Milyen terveid vannak? Hogyan ünnepelsz? Könyvvel könnyebb… A gyerekeket nem hagyom cserben, Molnár

Úgy gondolom, hogy a jó író, mint egy „megvilágosodott bölcs”

Jacqueline gyönyörû rajzaival jelennek meg a Cartaphilusnál az

az élet fontos dolgaira világít rá, szinte útba igazítja az olvasóját,

Átváltozós mesék. Ám mivel hat éve nem volt „felnõttverses”

megkönnyíti a felnövekvõ lelki fejlõdését. A mai gyerekeknek

kötetem, írni ellenben írtam jócskán, a Helikon Kiadónál

nagyon sok kihívással kell szembenézniük, olyanokkal is, amitõl

Könyvfesztiválra Élõ hal címmel jön ki egy vaskosabb gyûjtemény.

a szülõi korosztály még védve volt, mint például erõszak,

Ezzel párhuzamosan az elmúlt mintegy tíz év novelláit öleli fel az

szexualitás, az ezotéria dömpingje, áltudományok, ízléstelenség,

ugyanitt napvilágot látó A legnehezebb kabát.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Turcsány Péter válaszol az Új Könyvpiac kérdéseire DÍJAK, KITÜNTETÉSEK ARANY PENNA DÍJ - 2011 (Tinta Kiadó) Rácz János botanikus, nyelvész BALASSI-KARD Tamás Menyhért József Attila-díjas költõ, Ivan Canev bolgár mûfordító ERDÉLYI MAGYAR ÍRÓK LIGÁJA DÍJ (Kolozsvár) Az Irodalmi Jelen díjai Markó Béla költõ, Onagy Zoltán író, Szörényi László kritika- és esszéíró Méhes György Díj Nagydíj - Sántha Attila költõ, író, Debütdíj - Bretter György Irodalmi Kör Kölcsey-díj Böszörményi Zoltán író, laptulajdonos, és a Khell tanítóházaspár. LÁTÓ-NÍVÓDÍJ (Marosvásárhely) Márton Evelin író, Mihály Emõke esszéíró, Kenéz Ferenc vers, Horváth Elõd Benjámin debütdíj MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ Bedõ György, a Kairosz Kiadó igazgatója MÁRAI SÁNDOR-DÍJ: Farkas Péter író, Majoros Sándor író, Pályi András író, mûfordító MÉSZÖLY MIKLÓS-DÍJ Zalán Tibor költõ, író, dramaturg

Húsz év a nemzeti köny A rendszerváltozáskor számos kiadó alakult - közülük sok eltûnt, feledésbe merült. A Kráter Kiadó viszont a kezdetektõl számon tartott, majd meghatározó kiadói mûhellyé nõtte ki magát. Alapítója, vezetõje a márciusban hatvanéves Turcsány Péter költõ. Születésnapjára Arc és Lélekzet címmel hetedik verseskötete jelenik meg –, bemutatója pályatársai és mesterei részvételével március 4-én lesz, a Magyar Írószövetségben. Húsz évvel ezelõtt, a rendszerváltozással egy idõben indult a Kráter Kiadó. Mi volt a céljuk, illetve mai szemmel mit csináltak volna másképp? A Kráter mint kiadó megelõzte a Harmadik Magyar Köztársaság 1989-es õszi kikiáltását. Elsõ megjelentetett könyvünk Gulyás Pál és

Pályázat az Év Gyermekkönyve Díj elnyerésére

Kerényi Károly levelezését tartalmazza: Adj ideákat az idõnek! cím-

Az IBBY Magyar Szekciója idén is kiadja a Budapesti Könyvfesztiválon az Év Gyermekkönyve Díjat írói, fordítói, illusztrátori, ismeretterjesztõ és életmû/kiadó kategóriákban. A bíráló bizottság az összeállított lista, illetve a beérkezett példányok alapján választja ki a legjobbakat. Annak érdekében, hogy valamennyi könyv a bizottság elé kerüljön, a 2010. évi megjelenésekrõl 2011. március 15-ig levélben vagy e-mailben (ibby@ibby.hu) értesítést és a megjelent könyvekbõl 2-2 példányt kell eljuttatni az el az (IBBY Titkárságára - Haszonné Kiss Katalin, 1088 Bp., Ötpacsirta utca 4.) Egy könyvet több kategóriában is lehet nevezni. Nevezési költség nincs. A nevezett példányokat nem küldik vissza.

mel, s még ugyanebben az évben Mircea Dinescu verseskötetét is kihoztuk. Mindez szimbolikusan is értelmezhetõ, ahogy elnevezésünk is egyfelõl a nagyszerû Pilinszky válogatott verseinek kötetét idézi, másfelõl pedig a görög krater szót, azaz olyan elegyítõedényt, amelyben a szépirodalom és a történelmi ismeretterjesztés mûfajait elegyítjük. Valóban, húsz éve, 1991. január 15-én határoztuk el tizenhat író- és mûvésztársammal, hogy egyesületet alapítunk. Ma százhoz közelít aktív tagságunk, õk adják a bázist a Kiadó és folyóiratunk, a PoLíSz munkájához. Célunk egy önálló, szabad és nemzeti mûhely megteremtése volt, mely a könyvkiadás terén nem szorul a kultúrpolitikai elvárások kénye-kedvére. Sikereink és fennállásunk bizonyítják, hogy a megvalósítás sok önfeláldozással és önkizsákmányolással járó kihívásainak is meg tudtunk felelni. Akkoriban hiány-

Az Oxford University Press

pótló feladatokat kellett ellátnunk: elsõkötetesek bemutatása, kéz-

ajánlata:

iratban tengõdõ regények és tanulmánykötetetek megjelentetése,

Legújabb szaknyelvi sorozat igazán friss szemlélettel készült annak tudatában, hogy a szakközépiskolában és fõiskolákon szakmai gyakorlattal még nem rendelkezõ, a szakterületre csak készülõ diákok megismerkedhessenek az olaj- és gázipari mûszaki világ alapjaival miközben az angol nyelvet is elsajátítják. Nincs szükség tehát egy általános angolkönyvre és még egy szakkönyvre is. Az Oxford English for Careers a szakterület szövegkörnyezetében tanítja az angolt, miközben igen gyakorlatiasan segít elsajátítani az alapvetõ szókincs és kifejezéskészlet mellett azokat a készségeket is, melyekre késõbb szükség lehet az adott szakmában.

sõt képzõmûvészeti vallomásokat is sorozatban adtunk ki (Fekete-

Oxford English for Careers: Oil and Gas 1 SB 5285 Ft Oxford English for Careers: Oil and Gas 1 Class Audio Cd 1745 Ft Oxford English for Careers: Oil and Gas 2 SB 5285 Ft Oxford English for Careers: Oil and Gas 2 Class Audio Cd 1745 Ft

Könyvtár sorozatunkat Herczeg Ferenccel, Kosáryné Réz Lolával,

Bookshop Kft. 1052 Budapest Gerlóczy utca. 7. Tel: 318-8633 e-mail: info@oupbooks.hu

vásokat tartogat számunkra: most a polgári regényirodalom újrafelfedezése, szellemi értelemben vett reaktivizálása áll feladataink középpontjában, ezért indítottuk el Wass Albert, Németh László és Gyurkovics Tibor életmûvének megjelentetése mellett az Aranyrög Markovits Rodionnal és még sok kiváló regényíróval. Tulajdonképpen családi vállalkozásnak tekinthetjük a kiadót? Inkább lehetõségrõl, küldetésrõl, szolgálatról kell beszélnünk, mint vállalkozásról. Feleségemet, gyermekeink anyját, a mai Kráter mindenes gazdasági vezetõjét, Szutor Ágnest is könyvkiadási ügyben,

A könyvek megvásárolhatók: Librotrade Kft. 1173 Budapest Pesti út 237. Tel: 254-0273 Fax: 257-7472 e-mail: books@librotrade.hu www.librotrade.hu

piros füzetek, Teleszkóp, Belsõ tárlat). A mai idõ speciálisabb kihí-

Famulus Könyvesbolt 1137 Budapest Újpest rakpart 6. Tel: 349-3656 Fax: 288-0769 e-mail: famulus@chello.hu www.famuluskonyv.hu

bolgár fordítóként ismertem meg. Közhasznú szervezetként az egyesületi alapszabályunkban meghatározott céljaink magvalósításáért dolgozunk. Munkatársainkat képességeik szerint választjuk ki: két történelem szakos, illetve nyelvszakos bölcsészünk van, nyomdamérnök mûszaki vezetõnk, tapasztalt rendezvényszervezõnk, aki korrektorként tört be a csapatba. Családtagjaink közül sokan segítik munkánkat, mások, fõleg a kisebbek pedig határtalan lelkesedéssel

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

yvkiadás szolgálatában viselik el otthoni s egyben munkahelyi munkamániánkat és járják velünk a Kárpát-medence magyar közösségeit, friss ötletekkel látva el minket; a 17 éves Torda fiúnk például már az elektronikus könyvekre való kiadói átállást is szorgalmazza. Jobboldali, nemzeti kiadóként definiálják magukat. Az elmúlt húsz évben ez inkább elõny vagy hátrány volt? (Vásárlók, kereskedelem, média tekintetében.) Mondjuk ki: több mint egy évtizede a megújuló nemzeti és keresztény szellemiség egyik reprezentáns lap- és könyvkiadója vagyunk, de nem az intézményesülés, hanem az ún. „civilkurázsi” értelmében. TURCSÁNY PÉTER · FOTÓ: AKNAY TIBOR

Az olvasók megszerették a kiadó könyveit. Wass Albert munkáit természetesen inkább választották, mint az irodalmi közegbe be- vagy visszavezetett kortárs költõk, írók köteteit, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátorai viszont az utóbbi nyolc évben rendre visszautasították támogatási kérelmeinket, noha az Ismeretterjesztõ Kollégium bírálói becsülték törekvéseinket. Hogyan látja az elmúlt húsz évet? Milyen fehér foltokat fedett le a kiadó, ill. milyen új területeket fedeztek fel a magyar olvasóknak? Az utóbbi években nagy az érdeklõdés az általunk Szõnyeg alá sö-

Igen, részrehajlóságom talán mindmáig ebben mutatkozik meg leg-

pört történelemként számon tartott munkákra is (Széchenyi Kinga:

inkább. Már a hetvenes évek elején nemzedékem tagjainak esteket

Megbélyegzettek – A kitelepítések tragédiája, Cholnoky Jenõ: Ma-

szerveztem a Fiatal Mûvészek Klubjában a Költészet másodállásban

gyarország földrajza, Kovács Attila Zoltán: Erdélyi emlékírók,

estsorozat keretein belül. Kemenczky Judit, Rácz Péter, Rakovszky

Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe és napokban

Zsuzsa, Kelényi Béla mellett még Mészöly Miklós francia versfordítói

kerül a boltokba az 1940-ben gróf Teleki Pál, illetve 2011-ben

estjét is mi tartottuk meg. Balaskó Jenõ minden kötetének megjelen-

Semjén Zsolt elõszavával újra kiadott Erdély nagymonográfia.) Ké-

tetésében fontos szerepet játszottunk. Se szeri, se száma az utá-

pes mesekönyveinket nagyszerû képzõmûvészek illusztrálják, soro-

nunk következõ nemzedékek költõi közül azoknak, akiket a PoLíSz-

zatainknak sikere van szülõk, nagyszülõk, gyerekek, unokák köré-

ban mutattunk be, többnyire elõször a nyilvánosság elõtt. Schein

ben. Kitartunk a számunkra kedves és többek által méltányolt próza-

Gábor, Prágai Tamás, Béki István, Novák Valentin, Balázs Tibor már

íróink, Elmer István, Kipke Tamás, Szappanos Gábor és Siklós Lász-

egy új költõi iskola indulását jelzi. Többszörösen kiadott költõnk az

ló mellett is.

örökifjú Ébert István, Bágyoni Szabó István, Botár Attila és Oláh

Ma a Kráter meghatározó kiadó a magyar könyvkiadásban – az igazi áttörést azonban a Wass Albert-könyvek jelentették…

András. Az elmúlt években boltot nyitottak, széles és stabil vásárlóközön-

Wass Albert hatalmas személyisége a 20. századi magyarságnak!

ségük van. Nyilván elégedett az eredménnyel, de hátradõlhet-e?

Költõ, novella-, regény- és drámaíró és nemzetébresztõ esszéista,

A nagyáruházak, a kereskedelem, az árrés és a saját bolt bizony két

mozgalomszervezõ, aki legutolsó, 1988-as lapkiadási kísérletében

külön kérdés. A Rákóczi út 8. belsõ udvarán lévõ helyiségeink, a

(Central European Forum) a Duna-menti népek egységének gondo-

Kráter Könyvesbolt és a Wass Albert Terem inkább közösségi hely,

latát is újra meghirdette. Életmûvének hatása olvasói szokásainkat

irodalmi összejövetelek és képzõmûvészeti kiállítások helye. Jó vol-

újraélesztette és átalakította; maratoni felolvasó- és ismeretterjesztõ

na valódi kutatóközpontot létesíteni a Egyesület köré. A jövõben két

estek mozgósították és tették újra eszményi közösséggé az olvasó-

nagy kutatási témában lehetünk otthon: egy Wass Albert Kutatóköz-

közönséget; könyveinek olvasásakor generációk, családok találták

pont létesítése az életmû további pontosítása és népszerûsítése

meg a közös témát, regényhelyszíneit kirándulók járják, szobrai

szempontjából lenne fontos, egy Poétikai és Szemiotikai Mûhely pe-

szerte a magyarság körében az írói életmû maradandósága mellett

dig folytathatná, amit Varga Domokos felkérésére a Lyukas óra kere-

nemzeti egységünket szimbolizálják.

tein belül mûködtetett Csokonai Versiskolában kezdtem el, és az idei

Költõként is fontosnak tartja, hogy a kortárs magyar költészetet

10 PoLíSz-szám megjelentetése kiszélesítheti és stabilizálhatja alko-

is reprezentálja a kiadó. Vannak olyan, mára jelentõs életmûvel

tói mûhelyünk jelenét és jövõjét, egész kiadói munkásságunk ko-

rendelkezõ írók, költõk, akiket a Kráter indított?

vász-szerepének nyomatékosításával.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

N. Pál József

A szent káosz – avagy 1956 posztmodern szemmel? Standeisky Éva könyve magisztrális teljesítmény. Tíz év munkájáról beszél, de tudható, hogy 1996-ban megjelent, alig kisebb terjedelmû munkája (Az írók és a hatalom

1956–1963) is már a téma holdudvarának alapos filológiai föltérképezésérõl tanúskodott. A felsorolt forrás- és irodalomjegyzék majd ötven oldal, a könyv nagy alakú, betûi szemet rontóan aprók szinte, a tartalomjegyzék erõsen tagolt – a fejezeteken belül alfejezet, s annak alfejezete is van –, a változatos mottóknak se szeri se száma, a hivatkozások listája a honi és külhoni teoretikusoktól az eddig figyelemre nem vagy alig méltatott röplapokig, magánlevelekig s a tanítványok szemináriumi dolgozataiig terjed. Semmi kétség: e kötetre, mint tudósi élete csúcspontjára tekint eztán majd a szerzõ, s joggal teszi, hisz alapos, fegyelmezett, szóval „nagyon tudós” munka ez – s alighanem nagyon-nagyon annak is akar látszani.

Standeisky Éva Népuralom ötvenhatban Kalligram Kiadó – 1956-os Intézet, 2010 600 oldal, 4500 Ft A SZERZÕ FOTÓJÁT TEKNÕS MIKLÓS KÉSZÍTETTE

Az 1956-os forradalom irodalmának jó részére jel-

tekben megesett, kik, miért és mi módon teremtet-

lemzõ, verbálisan értéktelített, emocionális hozzá-

tek maguknak szabadságot, s aztán mit tudtak-

állásnak nyoma sincs – illetve mégis van, de errõl

tudhattak kezdeni vele. „Alulról felfelé haladva” írt

késõbben –, a „kívülálló” szakember objektivitását

történelemrõl van szó itt, s az igazi tét – a szándé-

emlegeti, a témát „érdekeltségektõl” mentesen

kok, elképzelések irányainak, kavalkádjának re-

óhajtja szemlézni a szöveg, s ezt be is vallja egy-

konstruálási kísérletén túl – az akkori, önnön foly-

értelmûen. Anyagára, mint a nemzetközi törté-

tonosságára támaszkodó társadalom erkölcsi, tu-

nész-elit „fõútjához csatlakozó” esélyre néz – ezt

dati, politikai állapotának szondázása, no meg an-

az 534. oldal egyik jegyzetében mondja el –, s eb-

nak taglalása is, hogy e társadalomtól milyen for-

béli elszántságát számos, magasan jegyzett tekin-

radalom „tellett ki” akkor. Így vagy úgy, Standeisky

tély gondolataival is megtámogatja rögvest, Nietz-

Éva a magyar történelem utóbbi – legalább – száz

schétõl, Reinhart Kosellecken, Jan Assmannon s

esztendejérõl mond véleményt végül, ha témája

Hayden White-on át – mondjuk – Gyáni Gáborig.

„szûknek” tetszhet ehhez, akkor is.

A kulturális antropológia, a tömeglélektan, a nyelv-

S a diagnózis felemásnak bizonyul. Nem a forra-

összeérnek, legalábbis fel-feltûnnek itt, kérdés,

dalom lesajnálásáról van szó, még a „nagyimrés”

mivé forr össze az egész.

pártellenzék elõtérbe tolásának tradícióját sem kö-

Mert összeforr végül, ez nem vitás. Elsõ pillan-

veti, ám az „örök baloldal” egyetemes haladásel-

tásra alig kezelhetõ, nagyon „túlírt”, olykor körül-

véhez való ragaszkodása mégis egyértelmûen

ményesen részletezõ, ám fegyelmezett szerkezetû

rendezi el számára a tényeket. E rendezettség ar-

a szöveg, tények-összefüggések regimentjét tárja

ról szól, hogy a forradalom egyre inkább „jobbra

elénk, s bár az olvasás-olvashatóság a történet

tolódott” (számtalanszor használja e fordulatot – s

alapos (elõ)ismeretét is föltételezi, a honi, tagad-

képtelen vagyok nem észrevenni, hogy fordított

hatatlanul baloldali indíttatású történelemszemlélet

elõjellel bár, lényegében errõl szajkóztak Kádár

nívós, anyagában megkerülhetetlen – karakteres

„történészei” is!), olyan tendenciákat erõsítve,

világképet sugalló – darabjáról van szó ezúttal, s

amelyek az „igazi” demokrata szemléletnek nem

ez megéri a fáradságot. Ami bizonyos: Standeisky

lehetnek kedvesek.

Éva igen lényegeseket kérdez. Nem a forradalom

tudomány s más diszciplínák szempontjai valóban

Az elemzés a forradalom vidéki (s nem vidéki)

agyoncitált-agyonelemzett – fõvárosi s „nagypoliti-

hõseinek – a helyi „népuralom” képviselõinek –

kai” – történéseit veszi számba, hanem a vidéki (s

megadja a tiszteletet, ám az egyrészt-másrészt

kicsi részben budapesti) Magyarország esemé-

egyensúlyozó ösztön valamifajta káoszként ragad-

nyeit, arra kíváncsi, hogy a résztvevõk – a jórészt

ja meg mégis az egészet. Szó se róla: 1956-ról

névtelen „forradalomcsinálók” – miként élték át,

minden, s mindennek az ellenkezõje is elõsorolha-

ami velük és általuk (!) azokban a napokban-he-

tó, emlék s dokumentum akad erre is, arra is. A ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Békés Márton méltóságra, s az eszeveszett lincselésre is, az önzetlenségre meg a számító árdrágításra is, a vakmerõ önfeláldozásra, meg a rettegõ lapításra is. „Ötvenhatban voltak tapasztalatstabilizáló hagyományok, s létezett nemzedéki folytonosság”, amikre építeni lehetett, ez is el-

aztán – például – az állam és az egyház határozott szétválasztásá-

A „Schlett-kettõ”

nak hiányosságain újra meg újra fennakad a szerzõ („ahol kereszt

Tavaly áprilisban e hasábokon már megemlékeztünk Schlett István

van az iskolateremben, s mindenkinek imádkoznia kell, nem lehet

politikai gondolkodás-történész nagyszabású, sõt minden felleng-

demokráciáról beszélni”), a harmadikutas elképzelést utópisztikus-

zõsség nélkül monumentálisnak tekinthetõ vállalkozásának elsõ

nak látja, egyáltalán: ami az „örök baloldal” egyetemes „haladásel-

kötetérõl. A szerzõ magyar eszmetörténetet feldolgozó hár-

vének” keretébõl kilóg, arra mint a meg-megszakadt magyar törté-

maskönyvének elsõ része az Árpád-kori kezdetektõl egészen az

nelem fel nem számolt tehertételére hajlamos tekinteni csupán. 1956

utolsó, 1848 tavaszi rendi országgyûlésig tekinti át nemzetünk

ilyen értelemben 1918-19 és 1945 (milyen forradalom volt akkor,

politikai gondolkodásának történetét. A 2010 végén megjelent

nem tudom) elvetélt kísérletének – újra elvetélt – folytatása volt a

második kötet a maga száz híján ezeroldalas terjedelmével az el-

maga „negatív jelenségeivel”, ami fontos ugyan, de „világtörténelmi”

sõnél is vaskosabb és témájából adódóan informatívabb munka.

mondható, meg az is, hogy e társadalomnak a demokrácia gyakorlására való tapasztalata kényszerûen fogyatékosnak bizonyult. Így

jelentõséget azért ne tulajdonítsunk neki. Nem is lehet, hisz a pozitív

Tömény tördelésénél s zömök megjelenésénél fogva akár ijesztõ

jelentésû „nemzeti” az ambivalens értelmû „nacionalizmusba” fordult

bölcseleti fejtegetés is lehetne, amelyet csak azok vesznek majd

minduntalan, itt az „aki magyar, velünk tart” jelszó (kétszer említi!) is

kézbe, akik a szerzõhöz hasonlóan értõ elemzõi az elmúlt századok

látens antiszemitizmust hordozott – e „problémával”, korábbi tanul-

magyar politikai gondolkodásának. A kiváló tagolás, a közérthetõ és

mánya jó részét újraközölve külön fejezetben foglalkozik a szerzõ –,

mégis tudományos igénnyel bíró stílus, valamint az olvasót szinte

s amikor e jelenségekrõl beszél – objektivitás ide vagy oda – az

kézen fogva végigvezetõ elõadásmód azonban biztosíthat afelõl,

emocionális hozzáállás nála is tetten érhetõ. E tények is számon tar-

hogy a Századvég Kiadó által gondozott Schlett-trilógia középsõ

tandók persze (jut eszembe: „de az árnak irányát vajon a szenny

kötete is hosszú-hosszú év(tized)ekig nagy haszonnal és örömmel

szabja-e meg, melyet magával sodor?” – mondta a Vida s Marosán

forgatott kézikönyv lesz. A szabadságharc 1849-es bukásától a du-

által kötélre javasolt Déry Tibor 1956. december 28-án), ám az,

alizmus berendezkedését megszilárdító Tisza Kálmán-korszak

hogy Standeisky Éva az antiszemitaként (is) értelmezhetõ jelensé-

1890-es végéig terjedõ korszakot kilencszáz oldalon összefoglaló

gek elsõdleges okaként a magyar társadalom „hagyományos zsidó-

kötet a megelõzõhöz hasonló módszerrel készült. Azaz követi a kro-

ellenességének makacs túlélését” nevezi meg, nos ez megint csak

nológiai menetet, mélyelemzései a fontosabb mûvek struktúrájának

az ideálisnak tételezett – s nyilván a tudományos igazodásra ajánlott

alapos szétszálazásával párosulnak, a szöveg pedig idézetek soka-

módi „fûútján” taposó – szemlélet problémamentes alkalmazhatósá-

ságának felvonultatásával válik érthetõbbé. A követhetõen és logi-

gának hitére – illetve arra is – a bizonyíték.

kusan szakaszolt politikai és eszmei eseménysorozatok elõadása

A magyar történelem „hibája” az tehát, hogy az „örök baloldal”

közben Schlett ismét tanúbizonyságot tesz hatalmas lexikális tudá-

tudat- és társadalomformáló szándéka képtelen volt áttörni végleg,

sáról és kiváló elemzõi vénájáról, amelyek révén egyszerre lesz ala-

forradalmaink ezért lettek felemásak, ezért nem volt jövõképe a

pos pozitivista adatbányász és összefüggés-keresõ szellemtudós.

„múlthoz kapcsolódó maradványeszmékben” rekedt 1956-nak sem,

A második kötet a szabadságharc leverésekor veszi kezdetét:

s ezért nem lett, lehetett az emberiség „nagy történetének” részé-

„1849 tavaszán a kontinens liberálisai keserûen tapasztalták, hogy a

vé. Ama „nagy történet” részévé, aminek lehetõsége – az „elmon-

»népek tavaszából« egy éven belül a nemzetek háborúja lett” – ol-

dás” lehetõsége is! – a posztmodern felfogás szerint mára vég-

vassuk a legelsõ mondat elsõ felében. A forradalmat és a rákövet-

képp odalett, ám e felfogás a történet (pontosabban: a „történe-

kezõ szabadságharcot a reformkort meghatározó liberális eszmék

tek”) dekonstruálásának, relativizálásának egyedül helyes paran-

újrafogalmazása, pontosabban módosítása és az önvizsgálat kor-

csát azért megpróbálja a fejünkbe verni, a tolerancia nevében

szaka követte. Megrendült ugyanis a fiatal eszme magabiztossága,

persze. Mondhatjuk így, mondhatjuk úgy, csak hittel s elkötelezet-

ráadásul legjobb hazai képviselõi önmagukban keresték a kisiklás-

ten ne mondjuk el a történetet, mert abból „veszélyes vegyület”

hoz vezetõ hibákat. A reformkor mozgalmi liberalizmusát érintõ libe-

lesz, ahogy Paul Valéry írta egykoron. Azért mondom ezt, mert az

rális kritika végül az építkezõ liberalizmus programjának megalkotá-

õt is idézõ Standeisky Éva a maga karakteres felfogására eme új-

sához vezetett, amelyhez Kemény Zsigmond és Eötvös József

szerû, „érdekeltségektõl”, emócióktól állítólag mentes (történelem)-

1850-es mûvei (Forradalom után, A XIX. század uralkodó eszméi-

szemlélet nagyon tudósnak tetszõ palástját borította rá most jól lát-

nek befolyása az államra) szolgáltak alapul. A két „revizionista” a

hatóan, ami alól azonban ki-kivillan mindaz, ami bennünk,

korábbi hibák kiküszöbölését, a helyes értelmezés kidolgozását és

mindannyiunkban s történelmünkben is letagadhatatlanul élõ, em-

a tiszta alapokhoz való visszatérést ambicionálta, s az eltévelyedés

beri – szóval, nem “tudományos” igazán. Nem is lehet ez másképp

okaként az ideologikusságot, a radikalizmust, a történeti érzék hiá-

soha.

nyát és a „forradalmi viszketegséget” jelölték meg. Céljuk pedig a

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

„súlyegyen”, a politikai realizmus, a történelmi ha-

lemmáival” foglalkozó következõ fejezet a reformok

gyományok tisztelete és a kormányzásközpontú fel-

végrehajtásának kivitelezésérõl szólva rávilágít,

fogás mentén újrafogalmazott nemzeti liberalizmus

hogy az országot vezetõ magyar liberalizmus szá-

útnak indítása volt – összegez a szerzõ.

mos, sikerre vezetõ adottsága mellett korlátozott

Az 1849 utáni politikai programok közül bõ

problémamegoldó képességgel bírt. Ezt a hiátust

elemzést olvashatunk a Bach-korszak centralizmu-

feszítette szinte a végletekig az 1870-es évek elsõ

sa és bürokratikus neoabszolutizmusa által fémjel-

harmadában kibontakozó súlyos gazdasági válság,

zett „új Ausztria”-koncepció egybehangzó liberális

és a nyomában megjelenõ mélyülõ államháztartási

(Eötvös József) és konzervatív (Dessewffy Emil) bí-

krízis. A helyzetre érvényes választ adó politikai lé-

rálatáról, valamint az emigráns Kossuth idõ múlásá-

pés nem más volt, mint a Deák-pártból és a ’48-as

val egyre illuzórikusabbá váló gondolkodásának,

Balközép frakció többségébõl létrejövõ Szabadelvû

pontosabban külföldi partnerekre utalt, forradalmi

Párt megalakítása. Az 1875 körül összeálló liberális

várakozásokra épülõ kombinációinak alakulásáról.

kormánypártnak azonban azonnal kihívója is akadt,

A bécsi központosítás és a légüres térben mozgó

mégpedig a nem-liberális liberalizmus-kritikát meg-

tervezgetés valódi alternatívája – és a késõbbi esz-

fogalmazó, jobb-híján konzervatív politikusok

mei fejlõdést mindenestõl meghatározó gondolati

(Apponyi Albert, Sennyey Pál, Ürményi Miksa,

vonulat – a Deák körül 1860 táján megszületõ cso-

Zsedényi Ede) és magukat tudatosan konzervatív-

port révén alakult ki. A lapszerkesztõk, írók, publi-

nak nevezõ szerzõk (Asbóth János, Ábrányi Kornél,

cisták, történészek, volt és jövõbeli politikusok által

Kecskeméthy Aurél) csoportja.

meghatározott körben egyaránt fontos szerepet töl-

Az utolsó közel száz oldalon precíz összefogla-

töttek be az elméleti megalapozók (jellemzõen volt

lót olvashatunk a másfél évtizedig tartó, Tisza Kál-

centralisták: Eötvös, Kemény, Szalay László), az

mán miniszterelnök nevével fémjelzett éra politikai

„irodalmi Deák-párt” tagjai (Arany János, Gyulai

gondolkodásáról. Az 1875 és 1890 közötti idõszak-

Pál), neves újságírók (mint Falk Miksa), valamint az

ban egyeduralkodóvá váló liberális paradigma kü-

államügyek iránt érdeklõdõk (pl. Deák, Lónyai

lönbözõ olvasatait Schlett a korszak neves értelme-

Menyhért). A reformkori liberalizmus nemes céljai-

zõinek (Beksics Gusztáv, Concha Gyõzõ, Pulszky

nak (polgárosodás, alkotmányos jogállam) fenntar-

Ágost, Tisza István) segítségével foglalja össze,

tása mellett felerõsödött gondolkodásukban és gya-

majd a liberalizmus ellen készülõdõ, a 20. századot

korlati eljárásaikban a stabilitásra való igény, vala-

megelõzõ évtizedben már derengõ körvonalú bal-

mint a megrázkódtatások (neoabszolutizmus és

és jobboldali versenytársak (munkásmozgalom és

újabb forradalom) elutasítása.

polgári radikálisok, valamint agráriusok és politikai

Az 1867 utáni új berendezkedés szellemi és po-

katolicizmus) felidézése következik. A kormányzó li-

litikai kivitelezésérõl szóló fejezetben Schlett a ’67-

beralizmus jellemzõinek taxatív és kimerítõ felsoro-

esek és ’49-esek közötti törésvonal gyors megszi-

lását olvasva megtudjuk, hogy a több évtizedes fej-

lárdulását hangsúlyozza, amelyet mi sem jelzett

lõdés során a nemzeti, az elitista és piacelvû,

jobban, mint hogy a kiegyezés Deák szerint 1848

ugyanakkor etatista és merkantilista, továbbá sza-

céljainak biztonságos és törvényes kiteljesedése

badelvû és mérsékelt, végül megõrzõ jellemzõket

volt, Kossuth értelmezésében viszont éppen annak

összegyûjtõ liberalizmussal nem ért véget a magyar

elárulását jelentette. A „kormányzó liberalizmus di-

gondolkodás története. Folyt. köv.

Schlett István A politikai gondolkodás története Magyarországon. 2. Századvég Kiadó, 2010 906 oldal, 5775 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Takács Géza

Szülõk, gyerekek a gyermekközpontú világ (pszichológia) hálójában Ahogy valaha az ég tûnt kifogyhatatlan forrásnak az élethez, aztán a

gyermekszemléleti – gyermekpszichológusi forradalmától eredeztet-

föld, végtelen kincseivel és gazdagságával, most meg eléggé ron-

hetõ. A forradalom vívmányait itthon a rendszerváltással együtt ter-

csolt, csupasz, ázott és üres mindegyik, ma az utolsó menedék, az

jesztették, törvényesítették és intézményesítették rohamtempóban a

emberi lélek kitermelése folyik, a lelki rengeteg kifosztása, a szívva-

haladás elkötelezettjei.)

gyon felélése. Üzletláncok, médiák, pszichológusok, kalandorok és

A hit, a cselekvés és a lélek tudományai, hatalmi szerepeket játsz-

„való világok” bulldózerei indulnak neki napról napra az emberi belsõ

va, jelentõsen ludasak abban, hogy olyannyira hitetlenek, tehetetle-

kifordításának, piaci értékesítésének.

nek és lélekvesztettek vagyunk. Nagy adomány persze, hogy akkor is

A könyv, melyrõl szólnék (Beth A. Grosshans: Ki az úr a háznál?

kéznél vannak, amikor már áldozataik megmentése a tét. Hogy aztán

Miért baj, ha a gyerek parancsol) nem ilyen durva monstrum. Inkább

önigazolás lesz-e a gyorssegélybõl, vagyis az áldozatok további nyo-

afféle gyorssegély, sövényvágó olló. Ha már elvadult a gyermeki én –

morgatása, vagy valódi segítség, mely szükségképpen önkritika is,

hiszen nincs is gyémánt, mely csillogóbb a bontakozó gyermeki lélek-

nagyjából eszerint kellene tájékozódnunk, ha lehetne.

nél (és nincs víztükör, mely sérülékenyebb), külön iparágak szako-

A szóban forgó könyv, eltekintve attól, hogy egyetemes recepttel

sodtak birtoklására, forgalmazására – valahogy mégis gyógyítani kell.

próbálkozik összes szülõi bajunkra, mégis csak önkritikai mû. Leg-

S a szerzõnek (akirõl csak a túláradó köszönetnyilvánítások végén de-

alábbis a szakma félévszázados múltjára vonatkozóan. „Az elmúlt öt-

rül ki, hogy voltaképpen fikció, hiszen az eredeti kiadásban szerzõpá-

ven évben mind a szülõknek címzett könyvek, mind a gyermekszak-

ros van, a magyar kiadás címlapján csak egy szerzõ, a belsõ címla-

értõk olyan nevelésfilozófiák és elvek mellett szálltak síkra, amelyek

pon mégis kettõ, igaz a második név (Janet H. Burton) kisebb betûk-

kétségbe vonják a szülõi tekintélyt.” A szerzõ pedig épp a szülõi te-

kel, az ajánlás: „gyermekeinknek” szól, a szövegben azonban egy

kintély, az „önuralom, tisztelet, együttmûködés” helyreállításának esz-

gyermekpszichológus beszél a saját praxisáról, ami voltaképp közös

közeit dolgozza ki. Hogy a hatalom a gyerektõl visszakerüljön a szü-

praxis volt) van egy kiváló, garantáltan mûködõ szere, õ „létrának” ne-

lõhöz.

vezi, öt foka van, adott szituációhoz illõ cselekvéssorról és tíz-tizenkét

Hogy aztán ez módszer megfelelõ-e, kellõen önkritikus-e, azt az

betanulható, sõt betanulandó mondatról van szó, s ha valaki ezt a „lét-

alábbi idézet alapján eldöntheti az olvasó: A következõ mondatokat a

rát” használja, megszelídítheti vele rakoncátlan gyermekét, vissza-

„létra” ötödik fokán mondja a gyermek az anyjának, aki szorosan át-

szerezheti tõle elveszett szülõi hatalmát. Vagy éppenséggel lebírhat-

ölelve tartja, miután gyermeke kitört a „létra” negyedik fokán a szobá-

ja vele saját követelõzõ hajlamait, de érzelmi távolságot is segít csök-

jából, ahova engedetlensége miatt kellett leültetni: „Utállak! Meg akar-

kenteni, ha az a baj. Szóval egy általános gyógykenõcs, elhízott és

lak ölni! Te vagy a legrosszabb anya a világon, szállj le rólam!”, vagy

koplaltatott lélekre egyaránt jótékonyan hat. S persze egyszerre segít

„Ezt nem csinálhatod velem! Megmondlak! Megmondom a rendõrsé-

szülõn és gyermeken, hiszen közösek a gondban. Szóval a könyv úgy

gen, hogy bántasz! Feljelentelek!”, vagy „Megöllek és fejszével szét-

segít, hogy módszertanilag mélyen benne ragad abban a történet-

hasogatom a házat, úgysem bírsz megállítani!” „Válaszoljunk nagyon

ben, mellyel leszámolna: a kulcs az emberhez immár kézben van,

csitító, halk, szeretetteljes, megnyugtató hangon.” „Tudom, hogy mér-

trombitálták az elmúlt évtizedek nagykereskedõi, akár drogot, akár

ges vagy, hallom, hogy mit mondasz, nincs semmi baj, anya itt van

mosóport, akár szabadságot árultak, éppígy rendelkezik a mindenha-

melletted, és segít. Megfogtalak és nem eresztelek. Anya itt van, ki-

tó gyógyító programmal szerzõnk is, s mint a magyar kiadás is bizo-

csim, és tovább foglak, nem engedlek el. Nincs semmi baj veled.” És

nyítja, nem is minden siker nélkül.

szorítanunk kell, vigyázva, hogy meg ne fojtsuk, vigyázva, hogy gye-

Amúgy barátságos könyv: tanácstalan, felzaklatott, középosztály-

rekünk ne tegyen kárt se magában, se bennünk, amíg meg nem

beli szülõknek, akiknek olvasásra is jut idejük, irodalmi patikára is van

nyugszik. (Ellenben veréssel, bármilyen testi fenyítéssel – a szerzõ

pénzük, hasznos lehet. (Hasonló lelki segélykönyvek sorozatai bizo-

szerint – rettenetes károkat okozunk csak.)

nyítják, hogy ez a középosztály nálunk is létezik, hogy aztán ez csak

Olvasom a távoli Amerikából való könyvet, s közben mind jobban

vásárlási kultúrában jelenik meg, vagy ennél többet is jelent, azt nem

értem kisdiákjaim tombolását, melyet szeretettel kell kezelnem, noha

tudom.)

nem ítélhetem õket szobafogságra, ki se küldhetem õket, magamhoz

A magyar cím azt a korjelzõ botrányt emeli ki, amelyik abból adó-

szorítani sem szabad egyiket sem, még a vállukat sem foghatom

dik, hogy a gyermek átveszi otthon a hatalmat a családban. A kiadó,

meg, hiszen az is agresszió. S fohászkodom, hogy „mindenek felett

a fordító bizonyára arra számított, – végtére is a címadás az alkalma-

álló érdekük” útján õrangyaluk el ne hagyja õket. (Beth A. Grosshans

zott pszichológia területe –, hogy ez az a probléma, ami ma leginkább

és Janet H. Burton: Ki az úr a háznál? Miért baj, ha a gyerek paran-

okoz fejfájást a szülõknek nálunk is. (A probléma forrása Amerikában

csol. Fordította: Lukács Laura. 382 oldal. Park Könyvkiadó, 2010, 382

és általában a fejlett Nyugaton nagyrészt a hatvanas évek család és

oldal, 3500 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Iancu Laura

A „sötétség szentje”

Jöjj, légy a világosságom! „Kalkutta szentjének” személyes írásai Szerk.: Brian Kolodiejchuk Vigilia Kiadó, 2008 392 oldal, 3200 Ft Leo Maasburg Teréz Anya Csodálatos történetek Ford.: Lukács József Vigilia Kiadó, 2010 212 oldal, 3199 Ft

Gonxha Agnes Bojaxhiu 1910-ben született Szkopjé-

pusztítását. Azt akarta, az emberiség egyedül Isten

ban, albán katolikus családban. Tizennyolc évesen

mûvének tekintse mindazt, ami az õ nevéhez (is)

hagyja el hazáját, Írországba megy, a dublini Loreto

kapcsolódik. „Ha a kezdetek ismertté válnak, az em-

Nõvérek közé. 1931-ben tett fogadalmat, már Teréz

berek engem fognak nagyobbra tartani – kevésbé

Anyaként érkezik ugyanabban az évben Kalkuttába.

Jézust (…) bánt, amikor az emberek alapítónak hív-

Személyes meghívást 1940. szeptember 10-én ka-

nak, mert biztosan tudom, hogy Õ kérte tõlem”.

pott, küldetése a szegények legszegényebbjeihez

szólt. 1948-ban a katolikus egyház engedélyt adott

Leo Maasburg atya, sok éven át kísérte Teréz Anyát

arra, hogy a nyomornegyedek árvái, betegei és hal-

a világ különbözõ országaiban, a kötetben megírt

doklói közé vigye a szeretetet, „a szegények sötét

emlékeivel Teréz Anya 100. születési évfordulójára

odúiba” a világosságot. Ebbõl a célból hozta létre a

emlékezik. Az utazó Teréz Anyáról szóló meseszerû,

Szeretet Misszionáriusai rendet. 1979-ben Béke No-

csodás történetek nemcsak hogy közel hozzák, de

bel-díjjal ismerték el a világ szegényeiért hozott

vonzóvá teszik Teréz Anya személyiségét, embersé-

szolgálatát. Halálának évében, 1997-ben, a rend

gét. A leveleiben vívódó, „sötétben” vergõdõ nõvér,

több ezer tagot számlált, öt kongregációból állt, kö-

a történetekben egy „jóakaratú diktátor”, aki nem is-

zel hatszáz házban mûködtek világszerte. 2003-ban,

mer akadályt. Egy alkalommal például, Leo atya kí-

II. János Pál pápa, aki Teréz Anyával szoros barát-

séretében felkereste Nicaragua diktátorát, Daniel Or-

ságot ápolt, boldoggá avatta.

tega uralkodót, azzal a szándékkal, hogy engedélyt

kérjen nõvérei letelepedéséhez. Az audiencia fegy-

Két könyv, két tükör. Teréz Anya egyikben is, másik-

veres, álarcos katonák társaságában folyt, mindket-

ban is mosolyog, nyüzsög, de lehet, hogy „csak”

ten a békérõl beszéltek, egymást kioltó nyelveken.

imádkozik, megállás nélkül, kívül, belül, hisz nem

Egy adott pillanatban Teréz Anya váratlanul felállt,

egyszer jegyezte fel: „vidámságom az a palást, ami-

egészen közel ment a diktátorhoz, megkérdezte tõ-

vel befödöm ürességemet és nyomorúságomat”.

le, hány gyermeke van, majd lehajolt, és megfelelõ

A Kolodiejchuk atya által szerkesztett Jöjj, légy a vi-

számú „csodás érmét” kotort elõ a táskájából, amit

lágosságom! címû dokumentumkötet voltakép re-

átnyújtott az uralkodónak. Végül még egyet elõvett,

gény, ami egyszerre szól Teréz Anya belsõ életérõl,

megcsókolta és azt is átnyújtotta, „az ön számára

a Rend történetérõl, Kalkuttáról, valamint az egyház

(…) szüksége van rá! De a nyaka körül kell hordoz-

és a világ huszadik századi történetérõl. A nõvér, aki

nia, így…” – tette hozzá.

arra kapott meghívást, hogy világosságot ajándé-

Perez de Cuellar úgy fogalmazott: Teréz Anya a leg-

„A sötétség akkora, hogy valóban semmit sem látok

befolyásosabb asszony a világon. Nõvérei azzal él-

(…) Isten helye üres a lelkemben. Nincs bennem Is-

celõdtek, hogy „még az ördögnek is megbocsát”.

ten. (…) Mélységesen vágyódom Istenre – és akkor

Követõit arra intette, „ne keressetek nagy dolgokat,

azt kell éreznem – Õ nem akar engem – Õ nincs itt”

kis dolgokat tegyetek nagy szeretettel”; „inkább

– írja egy gyóntatójának. Ez az élete végéig tartó só-

»hibák kedvesen«, mint »csodák mogorván«”. Azt

várgás nem csapott át tagadásba („soha nem kétel-

vallotta: a legszebb nap a ma; a legszebb szórako-

kedtem”), lázadásba – talán éppen így nyerte meg

zás a munka; a legnagyobb akadály a félelem; a

végül a lélek a csatát: „megszerettem a sötétséget”

legszebb ajándék a megértés; a legszebb dolog a

– jegyzi fel néhány évtizeddel késõbb. Teréz Anya

világon pedig a szeretet.

vallomásai mintha azt tükröznék: az istenhit nem va-

Ami ama nevezetes sötétséget illeti, élete vége

lami állandó jellegû érték birtoklása, hanem szaka-

felé azt írta: „egyvalamiért könyörgök csak – ne fá-

datlan keresés, töretlen nyitottság, agónia. Ám mind-

radj avval, hogy hamarosan visszatérj. Kész vagyok

eme fogalmak nem negatív tartalmúak. Az istenkere-

örökké Rád várni”.

sésben a szenvedés nem fájdalom. Ezért is rendelhette el Teréz Anya az itt közölt dokumentumok el34

1985-ben az Egyesült Nemzetek elnöke, Javier

kozzon, õ maga mindvégig sötétségben szenvedett.

Mi lehetett Teréz Anya titka? Szerette az embereket. Neki sikerült. Tehát: lehetséges. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Luzsicza István

Szélmalomharcmûvészek Öt évvel elõzõ könyve (Külsõ magyarok – Uta-

sain keresztül a bécsi döntésekig. Végül pedig a

zás a végeken) megjelenése után Margittai Gá-

közelmúltban és a mában állapodik meg, az

bor ismét számot ad az azóta eltelt idõ alatt láto-

utódállamok többnyire kifejezetten rosszindulatú-

gatásairól a „végeken”, a történelmi Magyaror-

an önigazoló, olykor csak naivan trehány törté-

szág határvidékein, a magyarság egykorvolt leg-

nelemhamisításán és a hivatalos Magyarország

szélsõbb szállásterületein. A Magyar Nemzet

– mostanság, ám így is túl késõn véget érõ – te-

szombati mellékletének folytatásos riportjaiból

hetetlenségén, érdektelenségén.

összeállított könyv – a bevezetõben is megfogal-

Margittai Gábor Trianoni menyecske Szórványlétünk a Kárpát-medencében Scolar Kiadó, 2010 ff és színes illusztrációkkal 292 oldal, 3690 Ft

és feszegetése azonban talán még a kényszerí-

az azt követõen újjáéledõ „Trianon-reneszánsz”

tõ, nem egyszer erõszakos körülmények szám-

melldöngetõ-kesergõ szólamaival ellentétben a

bavételével együtt sem volna több siránkozás-

nehezebb utat választva, gyakorlati példákon

nál, amivel a könyv önmaga céljainak mondana

keresztül mutatja be az adott területek maradék

ellent.

magyar emlékei és magának az ottani magyar-

A szerzõ ezért megtalálja és bemutatja a

ság megmentésének, jövõbe átmentésének az

pozitív példákat, lelkészeket, népzenészeket,

esélyeit.

pedagógusokat és autodidakta közösségszer-

Szórványrészeken járunk, a létrejött szom-

vezõket, akik nem hagyják magyarjaikat nem

szédos (vagy már azokon is túli) államalakulatok

magyarnak maradni – vagy végsõ esetben azo-

szinte mindegyikét érintve, Mócföldtõl és az elsõ

kat a mûemlékvédõket és katonai hagyomány-

világháborús frontvonalaktól a Bánáton,

õrzõket, akik már csak a magyar jelenlét tárgyi

Szepességen át a Várvidékig vagy Szarajevóig,

emlékeit ápolják, szórványbeli várak, erõdök

illetve e vidékek több neves és még több névte-

romjait mentik, magyar nemesi kastélyokat, kúri-

len fiáig-lányáig – a szerzõ nem az anyaországi

ákat, vagy Isonzó-menti bunkereket és jeltelen

turisták közkedvelt és többé-kevésbé ismert cél-

sírokat õrizgetnek lehetõségeik szerint a bizony-

állomásaihoz kalauzolja el olvasóit: ezeken a tá-

talan lejáratú jövõnek. Szélmalomharcuk sikerrel

jakon viszont annál inkább sziszifuszi a megtartó

eleve nem kecsegtethet, ám e „harcmûvészeti

erõ minden megfeszülése. Több helyen ezek az

ág” – jelen ismertetõ címe is Margittaitól köl-

erõkifejtések már nem hozhatnak eredményt,

csönzött szólelemény, aki egy õrvidéki óvónõt

csak pillanatképet kapunk az identitásvesztés

jellemez így –, ha termõ talajra hullik, akkor

utolsó fázisáról, a nyelvcserérõl: a dél-erdélyi lel-

talán… De nincs akkor talán. Sem a kötet, sem

kész még magyarul misézik, de az általa össze-

szereplõi nem tehetik meg, hogy nagyban gon-

fogott, maroknyi, elöregedett gyülekezet is csak

dolkodjanak: a maguk eszközeivel sáfárkodnak

a liturgia miatt és nem az alig-alig értett szertar-

ott, ahol tudnak, mi, olvasók pedig akár csatla-

tás kedvéért hallgatja, míg a burgenlandi ma-

kozhatunk is bármelyikükhöz, akár remélhetjük,

gyar bál résztvevõi egymás között sem szólal-

hogy mind többen lesznek/leszünk, de más ki-

nak már meg általuk megvédeni hivatott kisebb-

jelentést tenni csak jóslás, találgatás, vágyako-

ségük nyelvén.

zás.

Margittai nem éri be puszta tényfeltárással

A Trianoni menyecske igazi jelentõségét

és bemutatással, történelmi oknyomozóként járja

nem a homályos lehetõségek, az olvasóban fel-

végig mindazon históriai tényeket, amelyek egy-

merülõ és óhatatlanul is levonni kívánt konzek-

egy helyen a magyarság felszámolásához (jobb

venciák, hanem a bemutatott helyszínek, szemé-

esetben is annak reális veszélyéhez) vezettek, a

lyek adják, a mû hiánypótló egyedisége és szer-

törökdúlás utáni betelepítéseken át a nemzetisé-

zõjének számadása, az elõzményi kötettel

gek ’48-as, a köztudatba olyannyira be nem ivó-

együtt fokozatosan kerekedõ leltár, ami így, is-

dott – legfinomabban is pogromnak, de reálisan

métlõdõen már õrjáratnak is nevezhetõ.

akár genocídiumnak is nevezhetõ – magyarirtáÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Közös, nagy felelõsségünk megállapítása

mazva – a mesterséges közöny évtizedeivel és

Ha úgy tetszik: szélmalomharcmûvészetnek. 35

Füzi László

Szerepváltozatok Két regény, két egymástól alapjaiban különbözõ író, Philip Roth és Orhan Pamuk egymástól szinte minden vonatkozásban különbözõ munkája. Összehasonlítani ezt a két regényt talán nem is lenne szabad, azt, hogy az alábbiakban mégis megteszem ezt, az magyarázza, hogy hiába különbözik egymástól erõsen ez a két munka, minden különbözõségük ellenére található egy pont, egyetlen pont, amelyiken keresztül a két regény beszélgetni kezd egymással, s megengedi, hogy rokon kérdéseket tegyünk fel nekik. Ez a pont leginkább a szerepjátszás kifejezéssel nevezhetõ meg.

Philip Roth Kiégés Ford.: Nemes Anna Európa Kiadó, 2010 103 oldal, 2500 Ft Orhan Pamuk Az ártatlanság múzeuma Ford.: Tasnádi Edit Ulpius-ház Kiadó, 2010 662 oldal, 4999 Ft

Philip Roth Kiégés címû regényének (kisregényének?)

Az ártatlanság múzeuma címû regényének a fõhõse.

fõhõse színész. Kiöregedett színész, aki pontos hely-

Kemal gazdag isztambuli polgárcsalád tagja, aki ép-

zetérzékelésével önmaga léthelyzetét is pontosan ér-

pen az eljegyzésére készül, amikor a kedvesének való

zékeli. „Oda a varázsa. Elfogyott az ihlete. Bukni sose

ajándék vásárlása közben az ifjú eladónõben nem-

bukott a színpadon, minden alakítása erõteljes volt és

csak a család távoli rokonát, hanem a saját valódi sze-

sikeres, most mégis itt a szörnyûség: nem tud játszani.

relmét is megismeri. Az ifjú hölggyel naponta találkoz-

Kínszenvedés, ha ki kell mennie a színpadra. Eddig

nak, szeretkeznek, s Kemalt az is boldoggá teszi,

biztosan tudta magáról, hogy nagyszerû lesz, most

hogy partnere, valódi szerelme az eljegyzésén rész

tudja, hogy csõdöt fog mondani. Zsinórban háromszor

vesz. Fösun, az ifjú lány ezt követõen szakít szeretõjé-

történt meg ez, s harmadjára már nem érdekelt senkit,

vel, akit eljegyzett menyasszonya is elhagy, hosszú-

nem is reagáltak. Axler nem tudta megszólítani a kö-

hosszú, szerepjátékoktól kísért évek kellenek ahhoz,

zönséget, Elsorvadt a tehetsége.” Mindezt Roth mond-

hogy Kemal és Fösun ismét egymásra találjon, de ez

ja hõsérõl, de ha nem mondaná, hõse, Simon Axler

az egymásra találás már nem kísérheti el õket a közös

akkor is tudná mindezt, színész, aki az idegvégzõdé-

boldogságukhoz, Fösun megtervezi közös halálukat, a

seiben érzékeli a közönség reagálását, profi színész,

balesetet azonban Kemal túléli, így teremtheti meg va-

aki pontosan érzékeli és értékeli a maga teljesítmé-

lódi kedvesére emlékezve annak múzeumát, az Ártat-

nyét, becsapni nem lehet. Új küzdelembe kezd, újra

lanság múzeumát.

fel akarja építeni magában a színészt, s újra fel akarja

Orhan Pamuk feltehetõen a török társadalomról

építeni magában a társas embert, merthogy felesége

tudja a legtöbbet, az álságos szerepjátékoktól kísért

is elhagyta. Társat keres, társat talál, de ezen a ponton

történetet azért bonyolítja, hogy közben a társadalom-

már semmi nem lehet végleges, csak a halál. Simon

ról beszélhessen, néha, a szerelmi együttlétek részlete-

Axlert élete már a halál felé vezeti, de magánember-

zõ leírására gondolok itt, talán provokálni is akarja az õt

ként a halált sem tudja megélni, színésznek kell lennie

körülvevõ társadalmi közeget. Azok, akik olvasták Isz-

ahhoz, hogy a maga egyszeri halálához eljuthasson.

tambul címû munkáját, néhol áthallásokkal találkozhat-

Konsztantyin Gavrilovics Trepljovnak kell lennie ahhoz,

nak, azok, akik kíváncsiak arra, hogy hogyan él majd

a Sirály szereplõjének, hogy fõbe lõje magát. Utoljára

egy elszegényedõ ország nemzeti burzsoáziája, a jövõ

el kell játszania azt a szerepet, amelyet elõször fiatalon

megismerésének vágyával olvashatják ezt a regényt.

játszott el, ahhoz, hogy lezáruljon a maga élete. Philip Roth, akárcsak a nagy oroszok, mindent tud

Míg a szerepjáték Philip Roth mûvében kikerülhetetlen és elkerülhetetlen, mert maga a végzet mutatko-

az emberrõl, s alighanem kora társadalmáról is mindent

zik meg általa, addig Pamuk könyvében csak eszköz,

tud, meg az írásról is, ezért az emberrõl és a társada-

a mesélés eszköze, hogy a szerzõ elmondhassa mind-

lomról annyit mond el, amennyit a mû, a tökéletesnek

azt, amit szerelemrõl, szexualitásról és a török társada-

gondolt mû megkíván. Így a mû révén mond sokat, na-

lomról gondol.

gyon sokat az emberrõl és a társadalomról. Ne felejtsük

Ha együtt, egymással szembesítve olvassuk ezt a két

mondani, mint amennyit az ember mondani tud.

regényt, akkor azt kell mondanunk, hogy Philip Roth

Simon Axler szerepjátékos, nem egyszerûen szí-

ez a legtöbb, amit megtehet, a mû mindig többet tud

munkája tökéletesen felépített mû, amelyik kevés kap-

nész, aki szerepeket formál meg, hanem szerepjáté-

csolódási pontot kínál olvasójának, Orhan Pamuk re-

kos, aki a maga életét csak a szerepjáték segítségével

génye viszont kevésbé tökéletes, de számos ponton

tudja lezárni. Szerepet játszik Kemal is, Orhan Pamuk

tudunk hozzá kötõdni. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Rózsássy Barbara

Aki velünk van, aki hiányzik „Ma a közönség megújult kedvvel tekint a költõk felé” – írja bizakodó optimizmussal Szerb Antal Száz vers címû gyûjteményének elõszavában, 1944-ben. Vajon mennyire helytálló e kijelentés túl a 21. század elsõ évtizedén, amikor a perifériára szorult költészet lassan-lassan az irodalmi folyóiratokból is kikopni látszik, nemhogy a könyvet még olvasók kezébõl, s szinte már nem is csodálkozhatunk azon, ha költõkrõl, versrõl írni luxus manapság. Számomra is a ritka, megtisztelõ kivételek egyike, hogy e lap hasábjain költõi antológiáról szólhatok. Márpedig a Lackfi János válogatta, Szerb Antal nyomdokaiba lépõ,

ányzik. Szerb Antalhoz képest újdonság, hogy Lackfi sokkal több

címében is azonos Száz versben a szerkesztõ ugyancsak optimiz-

nemzet költõi közül válogatott, s a mûfordítások szemezgetésében

mussal telve látja a költészet jelenét. „Szívesen kesergünk afelett,

sem ragaszkodott mindig a nagy elõdök, a nagy nyugatos nemze-

hogy elköltõietlenedett világban élünk (...) Pedig ma lépten-nyomon

dék munkáihoz – a gyûjteményben így kortárs mûfordítóink is helyet

megzenésített, jobbára angol nyelvû versek permeteznek a szuper-

kaphattak. Hagyománytisztelet együtt él az újra való nyitottsággal,

marketek, presszók, nyilvános vécék, plázák, aluljárók, benzinkutak

szép, harmonikus egyensúlyban.

ajtaján belépõ, gyanútlan járókelõ nyakába.” Remélem, a szerkesztõ

Valamit azonban nem hallgathatok el. Mert ahogy e könyvet la-

némi iróniát szándékozott írásába csepegtetni, mikor e sorokat pa-

pozva sok versnek, költõnek örülünk, ha (újra) velünk van, bizonyos

pírra vetette. Remélem – de nem vagyok benne biztos, hogy olvasó-

téren némi hiányérzetünk is támad – s itt harmonikus egyensúlyról

ja jól érti mondandóját. – Hogy körül venne minket a vers? Vécék-

sajnos egyáltalán nem beszélhetünk. Ha Lackfi szellemiségében

ben, szupermarketekben? Mondjuk inkább úgy: körülvesz minket az

(magában a válogatásban, a válogatott darabokban) sokban kötõdik

a modern mûvészetnek álcázott utcai szemét, amit harsogó hang-

Szerb Antalhoz, becsületére váljék. Egy dologban azonban szüksé-

szórók ordítanak fülünkbe. Ez pedig nem az alkotó- és befogadó-ba-

ges lett volna a nagy mesterrel kicsit vitába szállni. Szerb válogatá-

rát közeg szellemisége, hanem tömör, de közérthetõ kifejezéssel:

sában mindössze két nõ: Elisabeth-Barrett Browning és Sappho kap

(ál)kulturális diktatúra.

helyet (ráadásul csupán egy-egy verssel, mert míg Lackfi ragaszko-

Szerencse, hogy a Helikon Kiadó versantológiájába bekerült da-

dott a „száz vers száz költõ” tematikához, addig Szerb Antal néme-

rabokon ez nem látszik. Nem érezzük mindenhonnan azt az orrfa-

lyektõl több költeményt is beválogatott). Lackfi gyûjteményében már

csaró bûzt, ami az álmûvészet szennyes jelmezébõl árad. Ha nem is

öt nõi névre bukkanunk, éspedig: Sappho, Hildegard von Bingen,

értünk maradéktalanul egyet a szerkesztõ elõszavában foglaltakkal,

Emily Dickinson, Marina Cvetajeva és Sylvia Plath nevére. Az 1940-

sem magával a válogatással, a kötetet kézbe véve mégiscsak való-

es években a nõi költészet „visszafogott” szerepeltetése talán még

di, hiteles költészetet kapunk.

jobban érthetõ, mint napjainkban. Mindenesetre azt bárki beláthatja, *

hogy 100 költõ közé 95 férfi, s csupán 5 nõ beválogatása kissé

Részben természetes, hogy minden válogatásnál elkerülhetetlen

aránytalanra sikeredett szelekció. Persze jó volna, ha helyettem egy

egyfajta szubjektivitás. Már Szerb Antal is így mentegetõzik: „Hogy

férfitársunk vetné papírra e kifogást, aki mellesleg arra is venné a fá-

melyik a világ objektíve száz legjobb verse, azt senki meg nem

radságot, hogy – mint Weöres Sándor a Három veréb hat szemmel

mondhatja; mi beérjük a száz szubjektíve legszebb vers kézbeadá-

összeállítása közben – felkutassa, az ismeretlenség homályából ki-

sával.” Lackfi Jánostól sem várhatjuk el tehát, hogy „mindnyájunk

emelje a világirodalom legszebb, legfontosabb verseinek nemcsak

kedvére tegyen”. Nem várhatjuk, nem is várjuk – de azért némi

férfi, hanem immár nõi szerzõit is. Ennek bizony itt volna az ideje.

igényt mégiscsak támaszthatunk egy efféle vállalkozás felé, mely rit-

Úgy magam, mint az olvasók számára hadd egészítsem ezért ki

ka holló a magyar irodalomban (a világirodalom válogatott remekeit

e 100 verset egy százegyedikkel, Anna Ahmatova (hogy csak egy

szándékszik az olvasó kezébe tenni), s ráadásul elõdjének közis-

példát említsek a nõi költészet mellõzött nagyjai közül) egy szonett-

mertsége okán bizonyára nagyobb érdeklõdésre tarthat számot

jével, mely méltán helyt kaphatott volna a válogatásban. Íme a Ten-

más, könyvesboltok hátsó polcain fakuló költõi antológiáknál. Az em-

gerparti szonett, Rab Zsuzsa szép fordításában: „A korhadt

ber persze örül, ha rábukkan egy-egy kedvencére. Lelkesen olvas-

seregélyducok, / még azok is túlélnek engem, / s a szél, a szél, mely

tam én is újra Shakespeare mindnyájunk által szeretett 75 szonettjét

idelebben, / és tengerek hangján suhog. // Szólít egy öröktõl való, /

(„Az vagy nekem, mi testnek a kenyér...” – Szabó Lõrinc klasszikus-

nem-földi hang. Nevem kiáltja. / Virághabos cseresznyefákra / hold-

sá érett fordításában), Rimbaud Részeg hajóját (amit egyébként a

fény csobog, ezüstfolyó. // Olyan könnyû-simának érzem / az utat:

szerkesztõ maga fordított kiválóan, nagy elõdeinek nyomdokába lép-

szalagzik fehéren / a sürûben – hová vezet? // A törzsek közt fény-

ve), vagy Sylvia Plath versét. Három példám egyben azért is sokat-

csóva lobban, / s a fák... mint Carszkoje Szelóban / az a fasor... a tó

mondó, mert nagy vonalakban körülrajzolja az antológia képét: mi

felett...” (Száz vers, szerk.: Lackfi János, Helikon Kiadó, 2010,

az, ami benne van, s mi az, ami mellette mégis menthetetlenül hi-

264 oldal, 3990 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Gyürky Katalin

Az apokalipszis elmarad Végy, pontosabban kutass fel 23 000 szõke hajú, kék szemû egyedet,

ütését, a száznyolcvankilenc ember fogva tartása pedig szintén nem

„világítsd át” õket, majd verd mellen a Tunguz meteorit jegébõl készí-

vet túl jó fényt a Testvérek ténykedésére. Vagyis az elsõ két kötet

tett kalapáccsal. Mégpedig azért, hogy a mellen vertek, a Fény Test-

szimpatikusnak láttatott Testvéreirõl fokozatosan hullik le a lepel a

vérei álmukból felocsúdó szívükkel, az emberi nyelvet nélkülözõ kom-

23 000-ben, s az addigi tökéletesnek tûnõ lények itt érzéketlen gé-

munikációjukkal, szexmentességükkel és vegetáriánus életmódjukkal

pekké silányulnak. A szereplõk ábrázolásának ilyetén fordulata kap-

újrateremthessék az elveszett Harmóniát, kialakíthassanak egy új koz-

csán úgy érezhetjük, mintha Szorokin valamiféle kiutat szeretett volna

moszt, ahol utópisztikus boldogságban élhetik immár a „húsrobotok-

találni jól felépített mítosza labirintusából, de jobbnak látta, ha ezt a

tól”, azaz a közönséges földi halandóktól mentes életüket. Nos, ez le-

mítoszt a harmadik részben egyszerûen megsemmisíti. Hiszen az ed-

hetne a „receptje” a nemrég Magyarországon is megjelent 23 000 cí-

dig felépített kozmogóniája egyértelmûen apokaliptikus víziót tár

mû Szorokin-kötet elõzményéül szolgáló Jég és Bro útja címû regé-

elénk: a 23 000 testvér, amikor összegyûlik, és megalkotja a maga kö-

nyek történéseinek.

rét, azzal az addigi földi életet megsemmisíti, pusztulásra ítéli. S

Akik olvasták ezt a két elõzõ Szorokin-kötetet, joggal gondolhatták

Szorokin a 23 000-ben ezt az apokaliptikus véget „javítja ki” Olgáék

azt, hogy a Szorokin-kozmogónia ezzel a két történettel elkészült, be-

felléptetésével, azzal, hogy a rabságból való sikeres szabadulásuk

fejezettnek tekinthetõ. Ehhez képest a szerzõ legújabb, 23 000 címû

egyben a feltámadás érzetét is kelti. A 23 000 testvér ugyanis, amikor

mûve egyfelõl egyértelmû törekvést mutat arra, hogy az eddigi két re-

körbezár, elpusztul, egyedül az egymásba szerelmes Björn és Olga

gényt ezáltal a harmadik által trilógiává bõvítse (olyannyira, hogy az

(Wolf addigra belehal a rákjába) maradnak életben. S a záróakkord-

orosz könyvesboltokban a három mûvet újabban egy kötetben lehet

ban kettejük számára, mint az új Ádám és Éva számára az apokalip-

megkapni), másfelõl viszont – épp ennek a törekvésnek ellentmondva

szis elmaradása után felcsillan a földi paradicsom képe. Ahonnan el-

– az eddigi két alkotáshoz képest megdöbbentõ az a szüzsébeli vál-

tûnt minden hideg, s ahol Olga és Björn rátalálnak az Istenre, csak

tozás, sõt, világnézeti fordulat, amelyet ebben a kötetben tapasztalhat

azt nem tudják, hogyan imádkozzanak hozzá. S emiatt kell visszatér-

a befogadó. Ez a változás az olvasás során viszont csak fokozatosan

niük az emberek közé: hisz csakis tõlük tanulhatják meg, hogyan is

válik érzékelhetõvé: a kötet elsõ felét olvasva - amelyet a Jégbõl már

kell imádkozni.

ismert Horn testvérnek szentel a szerzõ - vagyis annak a félkegyelmû

Mi történt Szorokinnal? – tehetjük fel a kérdést e furcsa végkifejlet

kisfiúnak, akinek az ütést követõen mindenkinél erõsebbnek mutatko-

láttán. A választ erre többen, többféleképp próbálták megadni. Egye-

zik a szíve - azt gondolhatnánk, hogy a 23 000 nem más, mint az elõ-

sek úgy vélik, hogy a már-már „csöpögõs” happy enddel Szorokin az

zõ két alkotás epilógusa, az elõzõ regényekbõl már ismert motívumok

olyan, fõleg amerikai történetek felett ironizál, ahol a szerelem a vé-

kopírozásával: a Fény Testvéreinek monológjaival és rituális ténykedé-

gén minden nehézségen átsegíti a hõsöket. Mások úgy vélik,

seivel. Ám kiderül, hogy vannak olyan egyedek is, akiket mellen ver-

Szorokinnal valami olyasmi történhetett, ami egyáltalán nem tesz jót

tek ugyan a jégkalapáccsal, de bizony csak „félig kalapáltak” lettek,

eddigi pályafutásának, pedig a sokszor nyíltan immorális, „széllel

elindultak ugyan a Fény felé, de oda még nem jutottak el. S õket,

szembe menõ” Szorokint nem volna jó elveszíteni.

szám szerint 189-et most fogságban tartanak. Nem is akárhol, hanem

A válasz azonban lehetséges, hogy az elõzõeknél jóval egysze-

egy jégkalapácsokat gyártó üzemben, embertelen körülmények kö-

rûbb, akár banálisnak is tûnhet, de mindennél inkább szorokini. Ha

zött (a gyár Kínában van, s a rabok feladata a Bro útjából ismert eljá-

csak egy kicsit is odafigyelünk Szorokin mindennapi életére, lehet róla

rás: bõrszíjak létrehozása lenyúzott kutyabõrbõl).

tudni, hogy a Fény Testvéreivel egyetemben azalatt az öt év alatt, amíg

Az itt dolgozók közül már eddigi, tragédiákkal terhelt életük ábrá-

a Jég és a Bro útja „zajlott”, Szorokin sem evett húst, a velük való szoli-

zolása miatt is kitûnik az orosz, zsidó származású Olga Drobot, a

daritásból, sõt, szimpátiájából kifolyólag. Az egyik vele készített interjú-

svéd Björn, valamint Olga beszélgetõtársa, az idõs Wolf, aki 58(!) éve

jában viszont azt nyilatkozta, hogy a 23 000 írásának idejére már

kénytelen a testvérek fogságában tengõdni, s a történet idejére már

visszatért a húsevéshez, mert megunta a Testvérekkel való szoliraditást,

halálos beteg. És éppen a gyárban tengõdõ 189-nek, s közülük is en-

és inkább átállt a „húsrobotok” oldalára, azaz rájött, hogy azokra is fi-

nek a három szereplõnek a felléptetése fogja igazából más irányba

gyelnie kell, akiket a Testvérek akarva-akaratlanul tönkretesznek. Csak-

vinni az eddig történteket: amíg ugyanis a Jégben és a Bro útjában

hogy, miközben ezt fejtegette, végig kajánul vigyorgott. S véleményem

Szorokin kizárólag a Fény Testvéreink érzéseivel, gondolatvilágával tö-

szerint ez a mosolya mutatja, hogy nem történt Szorokinnal semmi.

rõdött, azt közvetítette, s õket mintegy emberfeletti, mindenható, töké-

Semmi visszafordíthatatlan. Csak most épp a húsevéshez, illetve épp

letes lényekként ábrázolta, addig a 23 000 ezt a képet azzal semmisíti

ehhez a „csöpögõs” befejezéshez volt kedve, éppen ez a végkifejlet ju-

meg, hogy betekintést nyerünk a Fényt Testvérei áldozatainak életébe

tott a Testvérekkel kapcsolatban az eszébe. (Vlagyimir Szorokin:

is: Olga, Björn és Wolf rokonai ugyanis nem élték túl a jégkalapács

23 000. Ford.: Holka László, Gondolat, 305 oldal, 3200 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Szõke Katalin

Az emlékezet csillámpora

Vladimir Nabokov Másenyka Fordította: Hetényi Zsuzsa Európa Kiadó, 2011 140 oldal, 2800 Ft FÖLSÕ KÉP: VLADIMIR SZIRIN FÉNYKÉPE AZ 1920-AS ÉVEK ELEJÉRÕL (BERLIN)

Az Európa Könyvkiadó folyamatosan jelenteti meg

Sõt, Ganyin szerelmérõl, Másenykáról azt írja, hogy

Nabokov regényeit, s immár a fordításokban az

elsõ szerelme, „az én Tamarám ikerhúga”. A regény

orosz regényeknél is az angol szöveget veszi ala-

cselekménye két tér- és idõsíkban játszódik. Az el-

pul. (Persze, erre bizonyos szerzõi jogi megfontolá-

sõ – a berlini, kísérteties jelen, az 1920-as évek ele-

sok is rákényszerítik) Regényei angolra fordításá-

je, egy szomorú berlini panzió, ahol az orosz emig-

ban maga az író is tevékenyen részt vett, elsõ regé-

ránsok reménytelenül tengetik napjaikat, a második

nyét, a Másenykát, amely 1926-ban jelent meg Ber-

– a múlt, amely ragyogó, életteli, a végérvényesen

linben oroszul, Michael Glenny közremûködésével

elvesztett Oroszország, ahová a fõhõs, Lev

fordította le 1970-ben angolra. Ugyanakkor a két-

Glebovics Ganyin, egy volt fehértiszt emlékei visz-

nyelvûség, mint a nabokovi életmû specifikuma, az

sza-visszatérnek. A panzióban Ganyinon kívül lakik

angol szövegekben is érzékelhetõ. Több regényé-

egy öregedõ költõ, Podtyagin, aki valaha nagyon

ben megjelenik például mint vezérmotívum a lefor-

népszerû volt Oroszországban: most Párizsba ké-

díthatatlan poshlost szó, ami hozzávetõlegesen ma-

szül, de az utazás napját nem éri meg. Itt él még

gyarul közönségességet, banalitást jelent, ám

egy Klara nevû fiatal lány, aki gépírónõként keresi

ugyanakkor nem csak az orosz köznapok jellemzõ-

kenyerét, két balett-táncos, valamint Alfjorov,

je, hanem az elszemélytelenedett világ állapotának

Ganyin szomszédja, aki várja, hogy felesége meg-

egyik kifejezõje is. Egyébként a fordíthatóság kér-

érkezzék hozzá Oroszországból. Ganyin véletlenül

dése Nabokov számára kulcsfontosságú. 1964-ben

találja meg Alfjorov felesége fényképét, akirõl kide-

jelentette meg négy kötetben az Anyegin angol for-

rül, hogy nem más, mint elsõ oroszországi szerel-

dítását. A négy kötetbõl egy volt maga a fordítás,

me, Másenyka. Itt veszi kezdetét az idõutazás, az

három kötet pedig a kommentárokat tartalmazta.

emlékezés; néhány nap alatt emlékeiben újra átéli

Nabokov követendõ elvként hirdette meg a szó sze-

az elsõ szerelem történetét, sõt arra is gondol, ha

rinti fordítást: „A szó szerinti fordítás: az eredeti

Másenyka megérkezik, elviszi magával, ám végül

pontos, kontextuális jelentésének átadása, amely-

az utolsó pillanatban meggondolja magát, belátván,

nek olyannyira szövegközelinek kell lennie, ameny-

hogy a múlt visszafordíthatatlan, és, hogy áthágha-

nyire ezt megengedik a másik nyelv asszociációs

tatlan az álom és a valóság közötti határ.

és mondattani lehetõségei. Csak az ilyen fordítást lehet hûnek tekinteni”. Ezért, hogy minél pontosab-

könyvéhez fûzõdõ érzéseirõl: „Minthogy Oroszor-

ban megõrizze a gondolati tartalmat, a

szág oly távol van, és mivel a honvágy úgy marad

versesregényt prózában fordította le, feláldozva ez-

az emberrel egész élete során, akár egy õrült úti-

zel az Anyegin-strófát, a ritmikát és Puskin versbe-

társ, akinek szívszaggatóan különc viselkedésébe

szédének sajátosságait. Fordítása heves vitákat vál-

idegenek elõtt kénytelenek vagyunk beletörõdni, így

tott ki a mûfordításról általában, melyek mind a mai

hát nem szégyellem bevallani, hogy a fájdalomig

napig folytatódnak.

érzelmes viszony fûz elsõ könyvemhez”. Az elsõ

Nabokov 1919 áprilisában hagyta el szüleivel

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Nabokov így ír a már említett elõszóban elsõ

könyvre azonnal felfigyelt a korabeli kritika is. Külö-

együtt Szovjet-Oroszországot. A család Berlinben

nösen nagyra értékelték a szerzõ eredeti világ-

telepedett le, Nabokov Cambridge-ben folytatta ta-

szemléletét, a kompozíció finom ívét, stílusát, s a

nulmányait. 1921-ben jelenik meg elsõ elbeszélése

részletek aprólékos kidolgozottságát, hiszen min-

egy berlini orosz emigráns irodalmi folyóiratban,

den tárgyi relikvia a nabokovi prózában mögöttes

Vladimir Szirin álnév alatt. 1938-ig ezen a néven

jelentések egész hálózatával rendelkezik. Az emlé-

publikálja oroszul írt regényeit, így a Másenykát is e

kezésfolyamra éppúgy, mint a berlini jelenetekre jel-

néven jelentette meg. Nabokov 1925-ben nõsült

lemzõ a film világát idézõ képi megformálás és vá-

meg, s ezután sorra születtek regényei. Az 1970-es

gástechnika. A filmnek egyébként is fontos szerepe

angol kiadáshoz írott elõszóban elismeri, hogy re-

van a cselekményben. A szereplõk nem csak, hogy

gényében fontos az önéletrajzi metatextus, sok az

moziba járnak, de az orosz emigránsok statiszta-

egybeesés a fõhõs, Ganyin és saját emlékei között.

ként részt vesznek a készülõ német filmek tömegje39

Buslig György leneteiben, amivel megélhetésükhöz keresik a pénzt. Ez egyfelõl valós tény volt a berlini orosz

A 21. század térképei · Merre halad

emigrációban, másfelõl

Amióta jelentõsebb helyváltoztatásra képes az ember, azóta különféle jeleket használ a tájékozó-

viszont a regényben a tö-

dásra. Ennek a legkülönösebb formája a térkép, ami többé-kevésbé egységes jelrendszerrel készül,

meglétbõl fakadó elsze-

annak érdekében, hogy azt „olvasni” lehessen. Nyilvánvaló, hogy egy folyót, vagy egy tavat kékkel

mélytelenedés szimbólu-

szoktak jelezni és soha nem pirossal, bár vannak egészen extra ötletek is, de ezek nem jellemzõek,

ma, ami Nabokov prózá-

sokkal inkább kuriózumok. Így például Kanadában, Quebec tartományban a Gatineau parkban (Otta-

jának egyik fõ motívuma.

wától északra az Ottawa folyó túlpartján) van egy Pink lake (Rózsaszín tó), de a partján lévõ tájé-

Nabokovot különösen

koztató az alábbi szöveggel kezdõdik: Miért zöld a Rózsaszín tó? Ez meglehetõsen vicces és reklám

érdekelték a nevek, a név

szempontjából jó megoldás, de a térképen természetesen a tó felületét a konvencióknak megfelelõ-

szimbolikája és mögöttes

en kékkel jelezték.

jelentése, ami mindig

Vannak olyan megoldások is például a GPS-ek világában (hiszen ez is térkép), amikor szinte minden információ „eltûnik”, háttérbe kerül és helyette egy jól látható lila sáv jelzi a követendõ irányt. Felmerül a kérdés, hogy miért vették le az információkat és miért egyszerûsítették ezt a térképet? A hirdetések megadták erre a választ: nõi vezetõknek készítette egy (egyébiránt neves) cég! Lett is belõle világra szóló botrány, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy az utolsó szálig elfogyott, egyrészt mert nagyon pontos volt másrészt valóban egyszerû volt a használata. Készültek ún. „upside-down” térképek is, ahol úgy rajzolták az oldalakat, hogy mindig „felfelé” haladjon a sofõr, akkor is, ha valójában északról dél felé utazik. Mert a térképek tájolása döntõ részben É-D irányú, vagyis fent van észak és lent dél. Ilyen esetben, ha lefelé haladunk akkor a jobb oldalon lévõ utak baloldalinak értelmezendõk, a bal oldalon lévõk pedig jobb oldalinak. És nem csak az én lányom keveri össze ilyenkor a jobb oldalt a bal oldallal, hanem az emberek igen nagy része! Éppen ezért a térképek olvasása nem olyan feladat, ami automatikusan „belemegy” a fejünkbe, hanem azt is tanulni kell. Sajnálatos módon – Magyarországon biztosan – a térképhasználat és a térképolvasás rendkívül alacsony színvonalon van. Ennek elsõdleges oka, hogy az iskolai oktatásban mind a földrajz oktatása – és ezen belül a térképek használata – egyre inkább elhanyagolt terület. Azt nem hiszem, hogy mindenkit ki kell képezni oly módon, hogy akár egy tájékozódási futó térképet is értelmezni tudjon, de mint túravezetõ és rengeteget utazó ember, nagyon is szükségesnek tartom a térképolvasási és használati kultúra magasabb szintre emelését. Ennek a cikknek a második részében ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatást fognak találni. Jelen cikk elsõ részében a térképek világának alapvetõ kérdéseivel foglalkozom. * Tudott dolog, bár nem mindenki elõtt, hogy Magyarországon a háború után 1954-ig tilos volt térképeket használni és ha valakit „tetten értek”, az számolhatott a büntetéssel. Nem is volt ebben az idõszakban térképkiadás, holott Magyarországon ennek minden feltétele adott és több évszázados hagyománya volt.

szervesen összefüggött nála a regényei tartópillérének szolgáló emlékezéssel. A Másenyka név Oroszországot idézi, a nõi princípiumot, ami oly fontos volt az orosz szimbolistáknak. Egyébként Ivan Bunyinnak, a szintén emigráns, Nobel-díjas orosz írónak szintén az 1920-as években keletkezett, hasonlóan a szerelmi emlékezetre építõ elbeszélésének címe Ruszja – ami a Másenykához hasonlóan a Marija név becézett változata. Hogy egyértelmûbb legyen az Oroszországgal való párhuzam, ez a név már Bunyin elbeszélésében egyenesen a francia ’Ma Russe’-re vezetõdik vissza. Mellesleg a Másenykában már az elsõ mondat a fõszereplõ nevének furcsaságára vonatkozik. Az sem véletlen, hogy a birtoknak neve, ahol Ganyin megismerkedett a lánnyal: Voszkreszenszk – ’voszkreszenyije’ – feltámadás. A regény magyar fordítása kiváló: Hetényi Zsuzsa munkája híven adja vissza Nabokov elsõ regényének finom líraiságát. 40

Lázár deáktól kezdve a Kogutowiczokon keresztül számos térképkészítõ dolgozott azért, hogy megfelelõ térképek készüljenek. 1954-ben a társadalmi igényeknek megfelelõen létrejött a Kartográfiai Vállalat, és megkezdõdött a térképek intézményes kiadása, különös mûgonddal alkalmazva a térképtorzítás dicstelen elveit. A kommunisták – akik a két háború között az erdõket tekintették szervezkedésük helyszínének – pontosan tudták, hogy ezt mások is megtehetik, ezért egy darabig úgy gondolták, hogy senki ne mászkáljon az erdõkben, különösen ne csoportosan, ezért egy ideig térkép sem volt. Amikor ez a helyzet tarthatatlanná vált, akkor olyan térképeket gyártottak, amelyeket eltorzítottak: egy sor dolog nem ott volt, ahol a valóságban, vagy éppenséggel a katonai és egyéb stratégiai létesítményeket takarták el. Természetesen ebben a rendszerben egészen a kilencvenes évek közepéig a leghatározottabban tagadták ezt a gyakorlatot, bár közben ki-ki meggyõzõdhetett errõl a nevetséges hazugságról. Ennek következtében nekem, mint túravezetõnek, rendszeresen kétszer kellett bejárjam az általam vezetett túrákat. Elõször néhányad magammal a torzított térkép és a helyszíni bejárás összevetése alapján saját útitervet készítettem, majd ennek alapján vezettem a túrát. A dolgot igyekeztem a jobbik oldaláról felfogni, mert így legalább az egészségem megõrzésében a dupla túra sokat segített! Mindez azonban nem feledtetheti azt az aljasságot, amit a magyar térképészet vezetõi elkövettek, ugyanis tudott dolog, hogy egyegy túrán az eltévedésnek igen súlyos következményei lehetnek, akár életveszélyes helyzetek is kialakulhatnak! A legkülönösebb része ennek a történetnek, hogy azon vezetõk, akik nemzetközi konferenciákon tárgyalták meg a térképek torzításának tudományos módszereit, a 90-es évek végén, valamint az új évezred elején nagy cikkekben írták meg a térkép torzítások akkori gyakorlatát! * Mi a helyzet ma, a 90-es évek elejétõl számítva? A rendszerváltás kezdetén elképesztõ mennyiségû térképészettel foglalkozó cég jött létre, számuk meghaladta a kétszázat. Persze, ezek többsége ún. „egytérképes” cég volt! Ekkor a hagyományos térÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

d a világ a térképhasználatot illetõen? I. rész képelosztásos módszer is megváltozott és létrejött a normális térkép-kereskedelmi rendszer is. Természetesen a Magyarországon gyártott térképek száma így is nagyon csekély volt és talán nem közismert az a szám, hogy a 3200 magyar településrõl az idõk folyamán (a mai idõkig) összesen nem készült még 300 féle térkép sem, vagyis a települések 90%-áról soha nem volt önálló térkép! Bár ebben a cikkben nem akarok reklámozni senkit, de egy céget azért meg kell említeni, a HISZI-MAP Kft.-t, amely néhány év alatt forradalmi tettet hajtott végre és sokakkal együttmûködve elkészítette az összes magyar település és településrész komplett térképét, amelyek száma meghaladja az ötezret. Mindez, ha nem is önállóan, de megyeatlaszokban kiadásra is került! * A kilencvenes évek közepétõl jelentõs fordulatként a digitális térképészet vette át a fõszerepet, és a több évszázados térképkészítési technika végleg a múlté lett! Innen már csak egy lépés volt a GPS megjelenése, ami a kétezres évek közepén indult hódító útjára Magyarországon is, hogy aztán néhány éves tündöklés után kiderüljön, ez is csak egy térkép, se több, se kevesebb! Az évtized közepén a GPS vásárlók nagy büszkén mondogatták: „Na, többé nem kell nyomtatott térkép, itt a GPS!” Voltak sokan, akik akkor azt hitték, hogy végképp leáldozott a papírtérképnek! Kb. háromévi tündöklés után a GPS „istenítõi” sorra „vallomást” tettek: „Sajnos elvitt az erdõbe!” – és megvették a lehetõ legjobb papírtérképeket, vagy atlaszokat! Mi lehet ennek az oka? Miért-e kijózanodás? Meglehetõsen sok magyarázata van, amelyek közül a legfontosabb: a GPS térkép alapanyaga ugyanaz, mint a hagyományos papírtérképé és ha az rossz, akkor a GPS-re áttett térkép még roszszabb lesz, mert a programozás hibáit is hozzá kell adni! SaintExupéry óta tudjuk, a Kis herceg és a földrajz tudós beszélgetésébõl, hogy nem az számít, hogy a „felfedezõ” mit mond, miszerint õ talált egy hegyet, vagy völgyet, hanem az a fontos, hogy ki mondja? Ezért a földrajztudós nem a hegyet, vagy a völgyet ellenõrzi, hanem a felfedezõ erkölcsi megbízhatóságát! Akkor még én sem értettem, hogy ez miért van így, de azóta bebizonyosodott: a térkép elkészítése nagy erkölcsi megbízhatóságot igényel, ugyanis mindenhova nem lehet elmenni, nem beszélve a folyamatos építkezésekrõl, változásokról. Ezért egy rendszert kell kialakítani, hogy kitõl szerzi be az információt a térképész és mire alapozza az õáltala készített térkép pontosságát. Itt a márkanév ugyanolyan fontos, mint bármilyen más termék esetében! Ez lehet a garancia a megfelelõ minõségre, még akkor is, ha tudjuk, hogy tökéletes térkép nem létezik! De ugyanígy van ez mással is: még a legjobb autó, vagy televízió is elromlik, nyilván semmi sem tökéletes. A GPS a legkevésbé! Bár egyáltalán nem vagyok GPS ellenes, mert ez az eszköz a térképi állományon kívül sok olyan elemet is tartalmazhat, ami nagyon hasznos egy utazás során, de ha a térképi funkciót tekintjük elsõdlegesnek, akkor ezt az elemet kell vizsgálni! A GPS minden mûszaki eszközhöz képest óriási áresést produkált néhány év alatt és ma már mindenki számára könnyen elérhetõ. De bekövetkezett az, ami ilyenkor törvénkönyyszerûen bekövetkezik: olyan mélyre süllyedt a minõség, ami megfelel az olcsó árnak! Lényegileg használhatatlan készülékkel és még használhatatlanabb programokkal lehet találkozni! Ha meg frissíteni akarják a prograÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

mot, kiderül, hogy nem készült el a megadott határidõre, vagy olyan drága, hogy többe kerül, mint az egész szerkezet. Majd továbbra is ugyanolyan rosszul mûködik! Hol van a kutya elásva ? Olcsó térképnek, híg a...! – idézhetnénk a mondást kissé szabadon, és valahol itt van az igazság. * A térkép mindig is egy különleges termék volt és számtalan, felkészült, tanult ember készítette: geodéták (mérnökök), kartográfusok (akiket a geodéták mûvészeknek neveznek), nyomdai mérnökök (a jó térkép hét színbõl áll!). Nem véletlen, hogy szakmai berkekben a térképet nem térképnek, hanem „térképmû”-nek hívják és joggal! Ez nem egy olcsón elõállítható termék, ahol az íróasztal mellett készíthetõ el a mû, hanem rendkívül sok pénzt, energiát, sõt vért és verítéket kíván az elkészítése. Gondoljunk csak a felfedezések korára, vagy Marco Polónak és társainak a Kínába vezetõ útjára. Ma már ilyesfajta „vér és verítékes” munka nem szükséges, de a lényeg megmaradt: a pontos információ megszerzése – különösen az információs társadalmi igények közepette – nem könnyû és nem olcsó. Sokan azt hihetik, hogy a googlemaps, vagy egy-egy légi fotó információszerzési szempontból megoldja a kérdést, de ez nem így van. Ezeket elemezni kell és a változások oly gyorsak a világban, hogy ami ma pontos volt, az holnapra már nem igaz! Nem beszélve arról, hogy például a légi fotónál, vagy egy mûholdfelvételnél egyáltalán nem mindegy, hogy milyen idõjárási viszonyok között és milyen évszakban, mikor készítették. Így aztán elmondható, hogy tökéletes térkép nincs és talán nem is lesz soha! Persze, ettõl még számtalan jó térkép létezik, mert a legáltalánosabb célra használt térképekkel városnézésekre, rövid kirándulásokra, nyaralásokra bátran elmehetünk. De nem mindegy, hogy új, vagy több éves, vagy évtizedes térképpel utazunk! Gondoljunk például Párizsban a Louvre körzetére: egyszer csak hipphopp ott termett az udvar kellõs közepén egy üvegpiramis, vagy éppenséggel megépült a 14-dik metró vonal. Vagy Londonban: nemrég megépült a Heathrow légikikötõ 5-ös terminálja és meghosszabbították a Piccadily-line vonalát egészen odáig. És itt a magyarázat arra, hogy miért kell a térkép és miért kell az új térkép? Eddig 16 fontért lehetett kijutni a Heathrow-ra, most pedig ennek az új vonalhosszabbításnak hála, mindössze 4 fontért. A különbségért akár több térképet is vásárolhatunk! Akik több tízezer, meg százezer forintot szánnak egy-egy utazásra, gyakran sajnálják a pénzt egy jó és új térképre, holott szinte minden alkalommal bizonyítható, hogy ez a kiadás nem felesleges, mert megtérül, nemcsak az idõ és költségtényezõben, hanem abban is, hogy sokkal jobban „képbe kerül” az utazó. Mi az összefüggés végül is a hagyományos térkép és a GPS között (ami bizonyos telefonokhoz már ingyen letölthetõ)? A régi technika és a modern technika ötvözése biztosítja, hogy az eltévedési esély lecsökken, az utazás jobban sikerülhet, kevesebb lesz a „félelem” az utazás alatt és jobban kiismerhetjük magunkat egy számunkra eredetileg ismeretlen helyen. Idõnként annyira, hogy olyan biztonságban vagyunk, mintha otthon éreznénk magunkat, miközben újabb és újabb élményekkel gazdagodunk ! * A második részben olyan gyakorlati ismeretekkel szolgálunk Önöknek, amivel könnyebben eligazodhatnak a térképek világában, könnyebben dönthetnek arról, hogy: „Vegyem, vagy ne vegyem?” 41

Szirtes Borbála

Idõutazás

huszonnégy óra per nap sebességgel

Meglepõ tényrõl értesülhetünk Sean Carroll könyvé-

pos tudománytörténeti foglalatát kínálja a fizika el-

nek elõszavában: az angol nyelv leggyakrabban

múlt másfélszáz évének. Természettudós mivoltát

használt szavai közé tartozik a „time”, vagyis az idõ

nem hazudtolva meg, mûve penge logikával, gon-

kifejezése. Mi sem szemléltethetné jobban e foga-

dosan megszerkesztve építkezik. Elsõként lerakja

lom helyét kultúránkban – kiemelten fontos, és telje-

az alapokat: definiálja az idõ legfontosabb jelenté-

sen hétköznapi. A fontossággal nem is vitatkozik a

seit, elmagyarázza az entrópia jelenségét, valamint

szerzõ, ám az, hogy hétköznapi lenne?... Cáfolat-

felvázolja az univerzum históriájával foglalkozó

ként annyi is elég, ha csak elkezdünk kicsit komo-

Nagy Bumm teóriát. Ezt követõen már megenged-

lyabban elgondolkodni a mibenlétérõl, magyaráza-

heti magának és olvasóinak, hogy együtt elmerül-

tot keresve olyan – egyébként evidensnek tûnõ je-

hessenek a bonyolultabb szerkezetek elemzésé-

lenségekre – mint az idõ kezdete, iránya, sebessé-

ben.

ge. Megtorpanásunk nagyon valószínû már az elsõ pár logikai lépés után, de ne keseredjünk el: az idõ

hetetlen Einstein idõelméletével foglalkozik a speci-

rejtélye a legnagyobb lángelméken is sorra kifo-

ális és az általános relativitáselmélet apropóján. Ez

gott, és kifog a mai napig is. Carrollt mindez nem

utóbbihoz köthetõ egyébként a legforradalmibb

tántorította el attól, hogy kutassa az idõ természe-

szemléletváltás, hisz Einstein – egységesítve a ko-

tét.

rábban természetszerûleg külön létezõ teret és A szerzõ amellett, hogy gyakorló kozmológus

Sean Carroll Most vagy mindörökké A végsõ idõelmélet nyomában Ford.: Gilicze Bálint Új polihisztor sorozat. Akadémiai Kiadó, 2010 588 oldal, ármegj. nélkül A sorozat korábbi kötetei Beck Mihály: Humor a tudományban James Lovelock: Gaia eltûnõ arca

Elsõként a témában (és egyáltalán) megkerül-

idõt, átértelmezve a gravitáció jelenségét – beve-

és fizikus, abba a tudóstípusba tartozik, akik szíve-

zette a téridõ fogalmát. Mindez lehetõvé teszi az

sen beszélnek kedves tárgyukról laikusoknak is.

ún. zárt idõszerû görbék, és ezáltal a múltba tett lá-

Jelen könyvében a fent említett idõ-kérdéskör ter-

togatás létrejöttét – legalábbis elméletben. A termé-

mészettudományos krónikájának legizgalmasabb

szet ugyanis nem kultiválja az idõutazást. Nem úgy,

epizódjait igyekszik megosztani velünk, arra töre-

mint az entrópia növekedését, amely minden jel

kedve, hogy lefejtve róla a nyomasztó és száraz fi-

szerint nemcsak az általunk ismert világegyetem

zikatudományi csonthéjat, csak a zamatos lényeg-

fejlõdésének omnipotens meghatározója, de egy-

bõl kapjunk ízelítõt. Ahogy az már ilyenkor szokott

ben az élet fõ hajtóereje is: a fizikai és biológiai fo-

lenni, a siker nem száz százalékos, néha keményre

lyamatok irányát éppúgy kijelöli, mint emlékezetün-

harapunk: az egyébként nagyon is érdekes szö-

két – a múlttól a jelenig. A jövõ – egyelõre marad a

vegben csakúgy hemzsegnek terminus

fantázia felségterülete.

technicusok. Ilyen például az írás egyik kulcsfogal-

Félig-meddig igaz ez az idõkutatáshoz szoro-

ma – valójában az idõ mellett, sõt, alkalmanként

san kapcsolódó olyan kozmológiai rejtélyekre is,

helyett fõszereplõje –, az entrópia is. A rendezet-

mint a fekete lyukak léte (nemléte, mibenléte), az

lenségi fok szinonimájaként közismert kifejezés ere-

Univerzum kezdeteként megjelölt Nagy Bumm fel-

detileg egy termodinamikai törvény, amely végtele-

tételezett forgatókönyve, a világegyetem tágulását

nül leegyszerûsítve úgy összegezhetõ, hogy a ter-

magyarázó inflációelmélet ok-okozati összefüggé-

mészetben az egyre valószínûbb állapotok követik

sei, a vagy a multiverzum-felvetés. Annak ellenére,

egymást. Tehát az entrópia a spontán végbemenõ

hogy ezekkel az alapvetõ kérdésekkel – beleértve

folyamatok irányát jelöli ki – beleértve az idõét is.

az idõt is – évtizedek óta foglalkozik tudóstársadal-

Ezek után már érthetõbb, hogy miért lett ez az

munk krémje, a legtöbbjük még csak (igaz, egé-

írás vezérszála, amelybe kapaszkodva Carroll ket-

szen részletesen kidolgozott) elmélet, valószínû-

tõs küldetést hajt végre: egyrészt a címhez hûen

ség. De nincs ezzel semmi gond, hisz minden

valóban az idõ mibenlétét igyekszik megragadni;

nagy változás így szokott indulni, karizmatikus gon-

másrészt – mivel ez egy olyan bonyolult és szerte-

dolatok elõfutáraival. Addig pedig marad nekünk

ágazó problémakör, amely leválaszthatatlan a disz-

az idõutazás huszonnégy óra per nap sebességgel

ciplína egyéb területeirõl – ennek kapcsán igen ala-

a jövõbe. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Dr. Osman Péter

A Wall Street tartja a tétet A 20. században az ember feltalálta a csúcstechnológiás fegyvere-

kák, hanem lenyúlni a pénzt csúcstechnológiás, nagyüzemi módon

ket, az ördög pedig a kezébe adta a származtatott pénz- és tõkepi-

azoktól, akik megkeresték! Azt pedig különösen döbbenetes és fel-

aci eszközöket. Az Új Könyvpiac 2006 decemberi számában mutattuk be a szerzõ Brókerpóker címû könyvét (azt is az Alinea adta ki). Ez az újabb mûve a közelmúltnak – a mértéktelenül és kalandor módon túlhajtott hitelezésbõl és az arra épített, hasonló-

A nagy dobás valójában óriási, gátlástalan, és döbbenetesen sikeres zsarolás. A nagy pénzügyi cégek arra játszottak, hogy minden baljós ügyletet megengedhetnek maguknak.

háborító olvasnunk, hogy milyen szerepet játszottak mindebben a nagy hitelminõsítõ cégek – azok, amelyek a minõsítéseikkel országok sorsáról is döntenek. Bizonyára nem kevesen vagyunk, akik a Lewis könyvében is leírtakról úgy véljük: a nagy dobás va-

képpen „trükkös” értékpapír ügyletekbõl kiinduló – a világgazdaságot

lójában óriási, gátlástalan, és döbbenetesen sikeres zsarolás. A

szó szerint megroppantó pénzügyi válsága nyomán született, és az

nagy pénzügyi cégek arra játszottak, hogy minden baljós ügyletet

amerikai, valamint a globális pénzügyi rendszernek azokat a hihetet-

megengedhetnek maguknak, amivel rengeteget keresnek, a kor-

len repedéseit mutatja be, ahonnan az kirobbant. A divatos jelzõvel e

mányzatok pedig majd úgysem hagyják, hogy az ezekbõl felhalmo-

könyv kb. kettõ és fél az egyben: egy kissé túlírt gazdasági horror;

zott veszteségeik maguk alá temessék õket. Ez a hírhedt „túl nagy,

egy gyilkos kritikai elemzés az amerikai pénz- és tõkepiac legna-

hogy bukni engedhessük” (too big to fail) elve, amelynek ezúttali ér-

gyobb súlyú szegmensének mûködésérõl és csalárdságairól; és egy

vényesülésérõl Lewis a történtek összegzésénél így beszél: 2009

vádirat arról, hogy ez a pénzügyi rendszer hogyan rabolja ki az em-

elejére az elhibázott befektetések együttesen több mint ezermilliárd

bereket egyrészt közvetlenül, azzal, hogy felelõtlen hitelfelvételekre

dollárnyi kockázatot és veszteséget eredményeztek, amit a nagy

csábít, másrészt közvetett úton, akként, hogy az önmagukat a profit-

Wall-Street-i befektetési bankokról egyenesen az amerikai adófize-

éhségükben bajba keverõ pénzügyi intézményeket a kormányaik az

tõkre hárítottak át. (Fûzzük ide: a „nagy dobás” következményeiben

adófizetõk pénzén mentik ki. Az elemzés elegendõ ahhoz, hogy a lai-

más országok bankjai is rengeteget veszítettek, s õket a saját kor-

kus olvasó is megértse, miként mûködik mindez, s csupán azokban a

mányaik mentették ki a felelõtlen befektetéseik okozta bukásból, a

szakemberekben hagy hiányérzetet, akik a trükkök jogi és pénzügyi

maguk adófizetõinek pénzén.) A két egymást követõ USA pénzügy-

konstrukciós részleteit is meg akarnák érteni. A vádirat nem jogilag,

miniszter azzal érvelt, hogy a Lehman bankház bukását követõen,

hanem publicisztikaként értendõ, s végletesen felháborító, hiszen be-

az elõidézett pánik és káosz miatt, még egy nagy bank csõdjét egy-

mutatja, hogy a pénz nemcsak mozgatja, de ki is rabolja a világot, az

szerûen nem tudná megemészteni a rendszer. (Érdemes ezen el-

ebben élenjáró vezetõk pedig nemcsak bántatlanul megúszhatnak

gondolkodnunk. Egy bank számára semmi sem rosszabb, mint ha a

mindent, de még óriási jövedelmeket is húznak belõle.

kihelyezését veszteségként le kell írnia. Vajon ha tudnák, hogy nem

Mindez nem éppen könnyû olvasmány. Lewis olykor túlbeszéli,

mentik ki közpénzen õket, mernének-e ilyen felelõtlen, vagy nagyon

ismételgeti is a már elmondottakat, ám akit érdekel ennek a szép, új

is kalandor ügyletekbe bocsátkozni? Aligha! S mernék-e tömeges

világnak a mûködése, feltétlenül érdemes elolvasnia – legfeljebb né-

bedöntéssel fenyegetni az adósaikat, amivel maguknak is veszte-

ha ugrik valamicskét. Igaz, a leírt ügyletek gyakran kaotikus gazda-

ségként kellene leírniuk a nekik nyújtott hiteleket? Aligha – sokkal in-

sági tartalmának megértését olykor a nem éppen kristálytiszta fogal-

kább kényszerûen is megpróbálnának valamilyen kölcsönösen meg-

mazás is nehezíti.

felelõ megoldást találni!)

Aki mindezt olvasván megõrzi a nyugalmát, talán nem igazán ér-

Lewis idézete szerint az itt igen részletesen leírt „nagy dobás”

ti e könyv gazdasági mondanivalóját. Aki viszont érti, és kicsit is tö-

eredményeként elõállt veszteségek nagyságát az IMF több ezermilli-

rõdik a mai civilizáció jövõjével, az legszívesebben kivont karddal

árd dollárra becsülte. Nem tudhatjuk, ebbe beleszámították-e mind-

követelné vissza a régi szép idõket, midõn a pénzpiacon még csak

azt a veszteséget is, amelyet az egyes országok gazdaságai – köz-

a két hagyományos eszközzel kereskedtek: kötvénnyel és a rész-

tük a miénk is – az így kirobbant, az egész világon cunamiként rom-

vénnyel. Mert az ugyan nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a

bolva végigszáguldó válság következtében elszenvedtek. S ha leg-

pénz az ördög találmánya, viszont akár Lewis könyve is igencsak

alább mondhatnánk, hogy a világ tanult belõle – de nem!

alátámasztja, hogy a származtatott (derivatív) pénz- és tõkepiaci

S egy rendkívüli adalék: Lewis idézi Giulio Tremonti olasz pénz-

eszközök minden bizonnyal tõle valók. Szegény Marx Károly, ha ezt

ügyminisztert, aki szerint XVI. Benedek pápa jósolta meg elõször a

láthatná! Ez az igazi kapitalizmus: nem kell olyan primitív dolgokkal

globális pénzügyi világ válságát, még Joseph Ratzinger érsekként,

vacakolni, mint emberek dolgoztatása, ipar, mezõgazdaság, hagyo-

egy 1985-ös cikkében. (Michael Lewis: A nagy dobás. Alinea Kiadó,

mányos kereskedelem, nehézkes, macerás kizsákmányolási techni-

2010, 350 oldal, 3450 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján FILOZÓFIA BÉKY Tamás: Symbolvilág I-II. - Püski 380, [2] p. - fve - 4980 Ft Lélek és elme a kartezianizmus korában. Elmefilozófiai szöveggyûjtemény - L’HarmattanSZTE BTK Filozófia Tanszék - (Rezonõr) - 295 p. - fve - 3000 Ft LUHMANN, Niklas: A modernség megfigyelései - AKTI-Gondolat - 136 p. - fve - 2250 Ft A politikum filozófiája. Bence György-emlékkönyv / Szerk. Pogonyi Szabolcs-Bodnár M. István-Borbély Gábor - Gondolat - 244 p. - fve 2450 Ft SZIKLAI László: Megélt esztétika / Szerk. Sziklai László - Argumentum- Lukács Archívum - (Alternatívák) - 509 p. - fve - 3200 Ft VÁRDY Péter: Gúny és öncáfolat avagy a kópé Szókratész. Esszé / Szerk. Szávai Géza Pont - (Csintalan múzsa sorozat) - 46, [3] p. fve - 1260 Ft PSZICHOLÓGIA DE BONO, Edward: Hat keret. A figyelem tudatos irányításához- HVG- 179 p. - fve - 3500 Ft PEASE, Allan-PEASE, Barbara: A férfinak szex kell, a nõnek szerelem - Park - (Hétköznapi pszichológia) - 293 p. - fve - 2900 Ft RANSCHBURG Jenõ: A serdülés gyötrelmeiSaxum - (Kérdések és válaszok) - 169 p. - fve 1680 Ft VALLÁS A hit kalandja. Bolberitz Pállal beszélget Kozma László - Kairosz - (Miért hiszek? 78.) - 145 p. - fve - 1500 Ft Arany alma ezüst tányéron. Gyöngyszemek Isten bölcsességébõl / Szerk. Waclawik, RafalWaclawik, Krzysztof - Immanuel Alapítvány 143 p. - kve - 2490 Ft Isten ígéreteinek kincsestára / Szerk. Waclawik, Rafal-Waclawik, Krzysztof Immanuel Alapítvány - 143 p. - kve - 2490 Ft KROEKER, Jakob: Ámosz és Hóseás próféták könyvének magyarázata. Az igazságosság és szeretet hirdetõi - Evangéliumi - 167 p. - fve 1499 Ft KUSTÁR Zoltán: A héber Ószövetség szövege - Kálvin - 460 p. - kve - 3600 Ft PAGLIA, Vincenzo: Isten szava minden napra, 2011 - Kairosz - 522 p. - fve - 4200 Ft STOTT, John R. W.: A hegyi beszéd – Harmat-KIA - (A Biblia ma)- 223 p.- fve- 1980 Ft KERESZTÉNYSÉG. KERESZTÉNY EGYHÁZAK AVANESIAN Alex-SZÁM László: Az örmény egyház története - Mo. Örmény Apostoli Egyh. -ill. - 158, [2] p. - fve - 3480 Ft JUHÁSZ József: Mi lesz veled, cölibátus? Katolikus papok emberközelbõl. Vallomások Szófia K. - 170, [5] p. - fve - 1990 Ft MEZEI Balázs: Karácsony az Andok fölött Kairosz - 119 p. - fve - 2400 Ft ÁLTALÁNOS VALLÁSTUDOMÁNY. NEM-KERESZTÉNY VALLÁSOK DAVIE, Grace: A vallás szociológiája / Szerk. Varga Mátyás - Bencés - (Napjaink teológiája 15.) - 406 p. - fve - 3950 Ft GUYAU, Marie-Jean: A vallás szociológiája Belsõ EGÉSZ-ség - 381, [3] p. - fve - 2600 Ft A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven - Hanif - 840, 604, [4] p. kve - 6500 Ft PÁKOZDY László Márton: Szövetség és hûség. Tanulmányok - Kálvin - 213, [2] p. - fve 2900 Ft SZOCIOLÓGIA BÓDY Zsombor: Az ipari munka társadalma - Argumentum - 253 p. - fve - 2800 Ft Erdei Ferenc emlékezete. Válogatott írások, tanulmányok és visszaemlékezések / Szerk. Varga Gyula - Bába - 384 p. - kve - 4545 Ft KEMÉNY István: Elõadások a magyar társadalomfejlõdés szociológiájáról / Szerk. Gábor Kálmán-Kende László - Belvedere Meridionale 199 p. - fve - 3245 Ft NEMÉNYI Ágnes: Nemek szociológiája Ábel - 123 p. - fve - 1800 Ft Serdülõk világa. Kétségek és önmegvalósítás / Szerk. Le Breton, David - Pont - 98, [2] p. - fve - 2100 Ft POLITIKA. POLITIKATUDOMÁNY Aranykorszak? A Ceausescu-rendszer magyarságpolitikája 1. 1965–1974 / Szerk. Novák Csaba Zoltán - Pro-Print - (Források a romániai magyarság történetéhez)- 573 p. - kve - 4900 Ft BALÁZS Sándor: Román képviselet a dualista Magyarország parlamentjében 1-3. Beszé-

dek, 1910–1918 - Kriterion - 467 + 322 + 320, [2] p. - kve - 7500 Ft DEBRECZENI József: Húsz év - Deborjó 492 p. - kve - 4200 Ft Elnökségi munka az Európai Unióban / Szerk. Rónay Miklós-Szörényi András-Folk György - Gondolat - 259 p. - kve - 3250 Ft FARKAS Claudia, K.: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920–1944 - Napvilág - (Politikatörténeti füzetek 32.) - 361 p. - fve - 3199 Ft FRICZ Tamás: Következményekkel vagy következmények nélkül? - Kairosz - 336, [3] p. fve - 2900 Ft Gál Kingával beszélget Csûrös Csilla Kairosz - (Magyarnak lenni 81.) - 117 p. - fve 1500 Ft GANDHI, Mohandas Karamchand: Hind Szvarádzs, avagy az indiai önkormányzat Kriterion -(Téka)- 184 p., [1]t.fol. - kve - 2900 Ft Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században / Szerk. Sipos Levente - Napvilág 292 p. - fve - 2700 Ft MOLNÁR Attila Károly: A jó rendrõl Barankovics I. Apv.-Gondolat - 189 p. - fve 2400 Ft PÁPAY György: Demokrácia filozófiai megalapozás nélkül. Richard Rorty és a politikai filozófia - Ráció - 193 p. - fve - 2300 Ft PÜNKÖSTI Árpád: Rákosi, Sztálin legjobb tanítványa - Fapadoskonyv.hu - 400 p. - fve 2473 Ft RUSSELL, Alec: Harc Dél-Afrika lelkéért. Mandela után - HVG - 426 p. - fve - 3900 Ft SAMU Mihály: Hatalomelmélet, különös tekintettel az államra - Korona - (Bibliotheca iuridica 53.) - 286 p. - fve - 3600 Ft TARLÓS István: Otthonom - Budapest. És benne 62 évem - Éghajlat -ill. - 245, [4] p. - kve - 3500 Ft GAZDASÁG. KÖZGAZDASÁG. PÉNZÜGY BROTHER LAYMAN: Az offshore halála HVG - 963, [19] p. - kve - 15000 Ft CSOBA Judit: A tisztes munka. A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája? L’ Harmattan - (Szociotéka) - 271 p.-fve-2600 Ft DÓRY Béla: Általános közjótan - Kairosz 128 p. - kve - 2000 Ft DÓRY Béla-MARTSA Piroska: Susogó-völgy Kairosz - 124 p. + mell. - kve - 2200 Ft RAB Virág: Diagnózisok és terápiák. Javaslatok az európai gazdaság újjáélesztésére az elsõ világháború után - Gondolat - 251 p. - kve 2800 Ft VÁRKUTI Géza: FOREX-trading. Az alapoktól a mesterfogásokig - Fekete Sas - 140 p. - fve 4500 Ft JOG. JOGTUDOMÁNY A bírák nagy kézikönyve / Szerk. Gatter László - Complex- (Meritum)- 1493 p- kve- 22995 Ft DARÁK Péter: A közigazgatási eljárások szabályait értelmezõ felsõbírósági döntések, 2005–2010 - Complex - 470 p. - fve - 3990 Ft Az Európai Unió alapdokumentumai - 2010. - PTE ÁJK Európa Központ - (Studia Europaea 2010 1.)- IX, 354 p. – fve - 3590 Ft GYENGE Anikó: Szerzõi jogi korlátozások és a szerzõi jog emberi jogi háttere - HVG-ORAC - (Infokommunikáció és jog könyvek) - 259 p. fve - 4500 Ft Magyar büntetõjog. Általános rész / Szerk. Balogh Ágnes-Tóth Mihály - Osiris - (Osiris tankönyvek) - 399 p.- kve - 3980 Ft PRINCZINGER Márta: A szerzõdések érvénytelensége - Complex - (Tematikus bírósági döntések) - 339 p.- fve - 6090 Ft VÁRNAY Ernõ-PAPP Mónika: Az Európai Unió joga - Complex - 1126 p. - kve - 6300 Ft YUGOVICH, Robert: Az õszinteség jutalma. Igaz történet - Alexandra - 326 p. - fve - 2999 Ft Hadtudomány. Honvédelem. Hadsereg KNOPP, Guido: A Wehrmacht. Számvetés Mérték - 326 p. - kve - 3999 Ft MARKÓ Árpád: Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10-23-ig - M. Ház - (Magyar Ház könyvek) - 66, [2] p. - fve 990 Ft ZAKAR Péter: A tábori püspökség története, 1773–1868 - Gerhardus - 384 p., [8] t. - kve 4950 Ft SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS PÜNKÖSTI Árpád: A kereszt gombja. Az ORFI esete az Istenes Szent János Betegápoló Renddel - Osiris - (Magyarország felfedezése) 363 p. - fve - 1980 Ft

VARSÁNYI Erika: Szociális munka és kultúra - Pont - 155 p. - fve - 2625 Ft PEDAGÓGIA. GYERMEKNEVELÉS AJLER Ferencné: Negyedszázad siker Flaccus - 66, [6] p. - fve - 1490 Ft Akadályverseny - szabadság-projekt az iskolában / Szerk. Horváth Kata-Takács Gábor L’Harmattan - (Színház és pedagógia 6.) - 114 p. - fve - 1400 Ft CSICSAY Alajos: Tizenharmadik iskola - HtNap - 207 p. - fve - 2500 Ft CZIEGLER Orsolya: Egyedül nevelem Saxum - (Az élet dolgai) - 158 p. - fve - 1479 Ft FÉNYES Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nõk hátrányainak felszámolása? - Debreceni Egy. 227 p. - fve - 1809 Ft HOFFMANN Zsuzsanna: Antik nevelés Iskolakultúra-Gondolat - (Iskolakultúra-könyvek 35.) - 188 p. - fve - 2200 Ft KOUDELA Pál: Mágócsy-Dietz Sándor. Mindennapi történet egy egyetemi tanárról L’Harmattan - 236 p. - fve - 2300 Ft LUKÁCS Józsefné-FERENCZ Éva: Esik a hó, fúj a szél, varjú károg itt a tél. Óvodai játékos csoportos fejlesztések ötlettára - Flaccus - (Õsztõl õszig) -ill. - 185 p. - fve - 2680 Ft LUKÁCS Józsefné-FERENCZ Éva: Itt van az õsz, elmúlt a nyár, kelepel a gólyamadár Flaccus - (Õsztõl õszig) -ill.- 157 p.-fve- 2680 Ft PITAMIC, Maja: Tanítsd meg, hogyan csináljam! Montessori szemléletû gyakorlatok szülõknek és gyerekeknek - Tudatos Lépés - (Tudatos szülõ) -ill. - 165, [11] p. - fve - 3990 Ft NÉPRAJZ. ETNOLÓGIA. FOLKLÓR BALOGHNÉ KALLÓ Anna: „A tûznek nem szabad kialudni!” Kalotaszegi népi kultúra Kairosz -ill. - 416 p. - fve - 3100 Ft CSÁKY Károly: Falumúzeumok, tájházak, néprajzi gyûjtemények az Ipoly és a Garam mentén 1. - Ht-Lilium Aurum - 159 p. - kve 2500 Ft Mágikus és szakrális medicina. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben / Szerk. Pócs Éva-Bajnok Dániel - Balassi - (Tanulmányok a transzcendensrõl 7.) - 718 p., XVI t.- kve - 4300 Ft ROSTÁS-FARKAS György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága - Cigány Tud. és Mûv. Társ. - 149 p. - fve - 2864 Ft SZABADI Tibor: Brazil népcsaládok aruak, csane, pareszi szószedetekkel. Néprajzi tanulmány a brazíliai indiánok osztályozásáról Kanizsa-Infó - (Nyelvészeti tájékoztató füzetek 8.) - 69 p. - fve - 1527 Ft KÖRNYEZETVÉDELEM Eltûnt világ. A vörösiszap fogságában / Szerk. Németh F. Bernadett-Gombás Gabriella Pannon Lapok -ill. - 95 p. - kve - 3980 Ft LORENZ, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bûne - Cartaphilus - 133 p. - kve - 1700 Ft LOVELOCK, J. E.: Gaia halványuló arca. Utolsó figyelmeztetés - Akadémiai - (Új polihisztor) - 207 p. - fve - 2980 Ft ROMHÁNYI Tamás-CSERI Péter- BODA András: Iszap. Egy katasztrófa természetrajza Mediprint -ill. - 158 p. - fve - 1980 Ft FIZIKA CARROLL, Sean: Most vagy mindörökké. A végsõ idõelmélet nyomában - Akadémiai - (Új polihisztor) - 588 p. - fve - 3990 Ft GEOLÓGIA. HIDROLÓGIA VARGA Miklós-VÁRADI József: Vízvisszatartás - tározás - vidékfejlesztés. Javaslatok a vízgazdálkodás hoísszú távú fejlõdési irányaihoz MTA Törttud. Int.-MTA Társkut. Közp. - (Párbeszéd a vidékért) - 271 p. - fve - 2600 Ft BIOLÓGIA KELLERMAYER Miklós: Az élet - Kairosz 242 p. - kve - 3400 Ft NÖVÉNYTAN FEY Lajos: Erdélyi vadvirágok. Képes összeállítás Erdély flórájából - Argumentum - 294 p. - fve - 3900 Ft ÁLLATTAN Emlõs ragadozók Magyarországon / Szerk. Heltai Miklós- Biró Zsolt - Mezõgazda - 240 p. kve - 3500 Ft Az én elsõ enciklopédiám: Vadállatok / Szerk. Pánáit, Beatrix - Patricia -ill. - 48 p. - kve - 1890 Ft O’BRIEN, Stacey: Wesley, kedvesem. Egy bagoly és egy lány különös és különleges törté-

nete - Könyvmolyképzõ - 269, [2] p. - kve 2499 Ft ORVOSTUDOMÁNY. EGÉSZSÉGÜGY BUZÁS György Miklós: A diabetológia története - Akadémiai - 506 p. - kve - 5800 Ft KAPRONCZAY Károly: Az orvostörténelem századai - Semmelweis - 278 p. - fve - 4500 Ft MAGYAR Anna-CSATÁR Éva: A bélmûködés zavarai. Székrekedés, hasmenés, aranyér SpringMed - (SpringMed betegtájékoztató könyvek) - 216 p. - fve - 1980 Ft REIDY, Jamie: Kemény üzlet. Szerelem és más drogok - Athenaeum 329, [4] p. - fve 3490 Ft RÉTHY Lajos Attila: Csecsemõkori allergiaprevenció. Szakmai irányelvek és gyakorlati tanácsok - SpringMed - 56 p. - fve - 1280 Ft SZENDI Gábor: Pánik. Tények és tévhitek. Bp.: Jaffa 308 p. - fve - 2940 Ft GÉZSI Andrásné-FÖVÉNYI László: Hogyan fogyjunk cukorbetegen? Fõzõiskola lépésrõl lépésre - SpringMed - (SpringMed diétás könyvek) - 390 p. - fve - 3480 Ft IYENGAR, Sheena: A választás mûvészete HVG - 397 p. - fve - 3900 Ft ORNISH, Dean-SMITH, Art: Spektrum. Személyre szabott egészségprogram - HVG - 478 p. - kve - 4500 Ft PINK, Daniel H.: A megújult elme. Használd az agyad jobbik felét!-HVG- 260 p.-fve - 3900 Ft ROBINSON, Ken: Az alkotó elem. Fedezd fel, mire születtél, és minden megváltozik - HVG 335 p. - fve - 3900 Ft TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT BRENNAN, Barbara Ann: Gyógyító kezekDuna - 264 p., [16] t. - kve - 2998 Ft KUSHI, Michio: Az arcod nem hazudik. Bevezetés a keleti diagnosztikába - Duna - 121 p. kve - 2195 Ft SHAW, Scott: Pránajáma dióhéjban Lunarimpex - (Lunar zsebkönyvek) - 96 p. - fve - 780 Ft ULLMAN, Dana: A homeopátia forradalma SpringMed - (SpringMed homeopátiás könyvek) - 195 p. - fve - 2800 Ft TECHNIKA. MÛSZAKI TUDOMÁNYOK JÁROSI Márton: Életem a magyar energetikáért - Püski -ill. - 354 p. + DVD - kve - 4900 Ft KARDOS Márta: Határidõk és tudnivalók a GHS/CLP-ben. Az anyagok osztályozása, címkézése és csomagolása - Complex - 159 p. - fve 4515 Ft SCHNEIER, Bruce: Schneier a biztonságról HVG - 295 p. - kve - 4500 Ft TIEFBRUNNER Anna: Csomagolás. Trendek és kérdések. Bp.: Complex 253 p. -fve - 5145 Ft KERTÉSZET LECHNER Judit: Virágok világa - Püski - 206, [2] p. - fve - 2980 Ft ÁLLATTENYÉSZTÉS. HOBBIÁLLATOK DE LA BEDOYÈRE, Camilla: Kutyák - Lilliput (100 állomás -100 kaland) -ill. - 48 p. - kve 1990 Ft Macska kalauz - Elektra - (1x1 kalauz) - 48 p. - fve - 790 Ft SCHMIDT, Horst: Galamblexikon. 300 fajta bemutatása tenyésztõk és kiállítók számára Elektra -ill. - 189 p. - fve - 2990 Ft HALÁSZAT. VADÁSZAT Vadbiológiai olvasókönyv / Szerk. Csányi Sándor-Heltai Miklós-Biró Zsolt - Mezõgazda 204 p. - kve - 4200 Ft VENDÉGLÁTÁS. SZAKÁCSKÖNYVEK Csokoládés csodák. Több mint 200 könnyen elkészíthetõ recept - Gabo - 255 p. - kve - 6990 Ft DEDE Franciska: Tartsd jól a bestiát! - Kortárs-OSZK - 185, [2] p. - kve - 2500 Ft Larousse gasztronómiai lexikon - Geopen ill. - 957, [3] p. - kve - 24900 Ft NÉMETH Zsuzsána: A legújabb és kipróbált magyar szakácskönyv - Alinea - 350 p. - kve 3950 Ft PAPP Emese: A Nõk lapja konyha 100 legjobb süteménye - Sanoma -ill. - 239 p. - kve 3900 Ft SZÕKE Judit-Kiss Kitti: A kóser konyha - Szabadtéri Népr. Múz. - (Skanzen füzetek) - 65 p. fve - ingyenes LAKÁS. LAKBERENDEZÉS CSECSÕDI Mária: Budapest interiors - Alexandra -ill. - 350, [2] p. - kve - 8500 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján VEZETÉSTUDOMÁNY. MENEDZSMENT PINK, Daniel H.: Motiváció 3.0. Ösztönzés másképp - HVG - 273 p. - fve - 3900 Ft TOMKA János-BÕGEL György: Vezetés egykor és most. A Biblia és a menedzsment Nemz. Tankvk. - 334 p. - kve - 5900 Ft Vezetés magasabb szinten/ Szerk. Blanchard, Kenneth H. - HVG - 345 p. - kve 4500 Ft KÖZLEKEDÉS KISZL Péter: Hálózati révkalauz. Magyarországi hajózási információforrások az interneten - EKF Líceum -ill. - 255 p. - kve - 3900 Ft ÜZEMGAZDASÁG. MARKETING ANDERSON, Chris: Ingyen! A radikális árképzés jövõje - HVG - 368 p. - fve - 3900 Ft BRANDSTÄTTER, Claudia: Pincétõl a piacig. A termelõi borkimérés sikeres mûködtetésének 10 alapelve - Mezõgazda - (Borász akadémia) 71 p. - kve - 2900 Ft CLAWSON, Trevor: Üzlet Jamie Oliver módra. A tudatos márkaépítés 10 receptje - HVG 288 p. - kve - 3900 Ft HARPST, Gary: Vállalkozásból vállalat. A megvalósítás forradalma - HVG - 218 p. - kve 3900 Ft PUSTER János: A gyakorlati marketing alapjai - Gondolat - 241 p. - fve - 3050 Ft TAYLOR, Chris: Network marketing siker-recept - Bagolyvár - 142 p. - fve - 1950 Ft TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ FEINTUCK, Mike-VARNEY, Mike: Médiaszabályozás, közérdek és a törvény - GondolatAlkalmazott Kommunikációtud. Int. - (Társadalomelmélet - kommunikációtudomány) - 253 p. - kve - 3490 Ft ÉLELMISZERIPAR BÉKÉSI Zoltán-CSARNAI Erzsébet: Házi pálinkafõzés - Mezõgazda - (Házunk táján) 157 p.- kve - 2900 Ft KÁLLAY Miklós: Borászat 2. - Borászati kémia - Mezõgazda - 206 p. - kve - 3900 Ft FINOMMECHANIKA BARANYA Tamás-TURCSÁN András: Hangtechnika stúdióban és színpadon - Cser - 91 p. - fve - 3995 Ft SZÁMÍTÁSTECHNIKA GALLO, Carmine: Steve Jobs a prezentáció mestere - HVG - 294 p. - fve - 3900 Ft A MÛVÉSZET ÁLTALÁBAN A gyûjtemény: Ludwig Múzeum - Kortárs Mûvészeti Múzeum / Szerk. Bencsik BarnabásSzékely Miklós - Ludwig Múz.-Kortárs Mûv. Múz. - 347, [4] p. - fve - 7090 Ft Két korszak határán. Perzsa mûvészet a Qádzsár-korban, 1796–1925 - Hopp F. KeletÁzsiai Mûv. Múz. - 219 p. - fve - ingyenes SPOERRI, Daniel: Anekdotomania - Kijárat ill. - 350 p. - fve - 3990 Ft Szenvedély és tudás. Bedõ Rudolf mûgyûjteménye / Szerk. Molnos Péter-Kieselbach Anita Kieselbach - (Magyar festészet) - 364 p.- kve 14500 Ft ÉPÍTÉSZET. URBANISZTIKA Épített örökség a magyar tudomány szolgálatában / Szerk. Papp Gábor György-Baranyi Anna - MTA MKI-M. Képek –ill. - 199 p. - kve 8000 Ft GAAL György: Örök Házsongárd 1. - Pharma Press -ill. - 261, [3] p. - kve - 7980 Ft GAAL György: Örök Házsongárd 2. - Pharma Press -ill. - 351 p. - kve - 9600 Ft NUMIZMATIKA HUSZÁR Lajos-PAP Ferenc-WINKLER Judit: Erdélyi éremmûvesség a 16-18. században Kriterion -ill. - 218 p. - kve - 4900 Ft ÖTVÖSMÛVÉSZET NÉMETH Zsolt: A szent korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája - Püski - 151 p. kve - 4600 Ft RAJZMÛVÉSZET BACHMAN Zoltán: Rajzok / Szerk. Rétfalvi Sándor - Vince - 167 p. - kve - 4995 Ft FESTÉSZET CIXOUS, Hélène-HANTAI Simon: Hantai Simon Köténye. Anagrammák és H. C. és H. S. Levelei - Kijárat - 94 p. - fve - 3000 Ft FOTÓMÛVÉSZET. FÉNYKÉPEZÉS MOLNÁR Edit: Egy fotóriporter feljegyzéseiKairosz 125, [2] p. - kve - 2800 Ft ZENE DREGNI, Michael: Django Reinhardt Cartaphilus - (Legendák élve vagy halva, 50.) 384, [8] p. - kve - 3990 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS

HAMBURGER Klára: Liszt Ferenc zenéje Balassi 526, [6] p. - fve - 3199 Ft PÉCSI Géza: Liszt Ferenc: Les Préludes Kulcs a Muzsikához - 59 p. + CD - kve - 2672 Ft PÉCSI Géza-UZSALYNÉ PÉCSI Rita: Mese muzsikával. Kodály Zoltán: Háry János, Kállai kettõs - Kulcs a Muzsikához -ill. - 69, [3] p. + CD - kve - 2672 Ft WILHEIM András: Esszék. Írások zenérõl Kortárs - 298 p. - fve - 3000 Ft ZOLTÁN János: Nagy Feró könyv. A Beatricesztori - X-act-Elektra - ill. - 287, [2] p. - kve 4990 Ft FILMMÛVÉSZET SCHUBERT Gusztáv: Képeltérítõk. Ezredvégi rémálmaink - Filmvilág Alapítvány - (Filmvilág könyvek) - 349 p. - fve 2800 Ft SZÍNHÁZMÛVÉSZET KORMOS Anett: Dumaszínház. Tankönyv és munkafüzet - Ulpius-ház - (Dumakönyvtár) 335 p. - fve - 3999 Ft Mensáros László naplói / Szerk. Török Margit Anna, P.-Mensáros Péter - Kairosz-Mensáros L. Alapítvány- ill.-311 p.+CD- kve - 4000 Ft Vonzáskör. Sunyovszky Sylviával beszélget Dvorszky Hedvig - Kairosz - (Magyarnak lenni, 80.) - 101 p. - fve 1500 Ft TOMPA Gábor: Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára - Ht-Bookart - ill. 161 p. - kve - 2890 Ft SPORT BODDY, Kasia: A boksz története - Alexandra - 487 p. - kve - 4999 Ft CSERKUTI András: A kosárlabda története. Pécs - Baranya, 1930–1969 - Virágmandula 503 p. - kve - 5727 Ft DÁVID Sándor: Dupla vagy semmi - Duna (Forma-1 sztorik, 2010-2011.) - 332 p., [32] t. – fve - 2995 Ft FTC almanach / Szerk. Zsiga László - Argumentum - ill. - 633 p. - fve - 5950 Ft GUNDEL TAKÁCS Gábor: Sport mûvészete. Beszélgetések arról, amit nem lehet megtanítani - Alexandra 287 p. - kve - 3500 Ft KORMANIK Zsolt: A futballvilág leghíresebb derbijei - Aréna 2000 - (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek) - 139 p. - fve - 2990 Ft MISUR Tamás-MONCZ Attila: A futballtörténelem 100 legjobb klubja - Aréna 2000 - 277, [4] p. - kve - 7980 Ft Motor GP sztorik - Duna - 545, [2] p., [32] t. - fve - 2995 Ft PAVLIŠ, Zdenìk: Jégkorongozás - Cser K. (Fitten & egészségesen) -ill. - 142 p. - fve 2995 Ft SIMON István: A Formula-1 legnagyobb 50 botránya - Aréna 2000 - (Legendás pilóták, felejthetetlen futamok) - 78 p. - fve - 2500 Ft Sport... A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványa. 2010 / Szerk. Gyárfás Tamás-Csurka Gergely-Ripp Eszter - St. Plusz - 596 p. - kve 7940 Ft WINKLER, Kurt-BREHM, Hans-PeterHALTMEIER, Jürg: Hegymászás nyáron - Cser - 311 p. - fve - 4995 Ft WINKLER, Kurt-BREHM, Hans-PeterHALTMEIER, Jürg: Hegymászás télen - Cser 362 p. - fve - 4995 Ft

VADÁSZAT. HORGÁSZAT BÁNYAI József: A vadászat tárgyi eszközei M. Mezõgazd. Múz. -ill. - (A Magyar Mezõgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 2.) - 78 p. fve - ingyenes NYELVTUDOMÁNY A magyar beszéd / Szerk. Németh GézaOlaszy Gábor-Abari Kálmán - Akadémiai 708 p. - kve - 4830 Ft SZÓTÁRAK SZABADI Tibor: Elsõ tupi - portugál - magyar szószedet- és kifejezés-gyûjtemény - KanizsaInfó - (Nyelvészeti tájékoztató füzetek 7.) - 71 p. - fve - 1527 Ft IRODALOMTUDOMÁNY ALABÁN Ferenc: Az emancipált kontextus– HtNap - 166 p. - fve - 2900 Ft „Alszik a fény”. Kosztolányi Dezsõ és Csáth Géza mûvészete - FISZ : Ráció - (Minerva könyvek 1.) - 317 p. - fve - 2200 Ft BORBÉLY András: Versismeretlenek. Balassi Bálinttól Térey Jánosig - Cédrus Apv.-Napkút 147, [4] p. - fve -1490 Ft FERRARI, Curzia: „Csönd istene, tárd ki a magányt”. Salvatore Quasimodo megszenvedett hite - Hungarovox - 248 p., [32] t. - fve 2400 Ft HALMAI Tamás: Újraírt emlékezet. Kritikák, esszék, 1998–2010. – Ht-Nap - (Kaleidoszkóp könyvek, 15.) - 267 p. - fve - 1200 Ft HELLER Ágnes: A mai történelmi regény Múlt és Jövõ - 263 p. - fve - 3200 Ft Az interkulturális kommunikáció Mikszáth Kálmán mûveiben. Nemzetközi tudományos konferencia, Besztercebánya, 2010. május 26. / Szerk. Alabán Ferenc - Hungarovox - 162 p. fve - 1500 Ft NAGY Péter, H.: Protézisek - Ht-Nap - (Kaleidoszkóp könyvek, 16.) - 278 p. - fve - 1200 Ft ONG, Walter J.: Szóbeliség és írásbeliség. A szó technologizálása - AKTI-Gondolat - (Társadalomelmélet - kommunikációtudomány) 182 p. - kve - 3390 Ft SCHNAKENBERG, Robert: Híres szerzõk titkos élete. Amit tanáraink soha nem meséltek el - HVG -ill. - 303 p. - fve - 3900 Ft MAGYAR IRODALOM HORKAY HÖRCHER Ferenc: Ottlik kadét történetei. Közelítések, vázlatok - Kortárs - (Kortárs esszék) - 181, [2] p. fve - 2000 Ft JÓZSEF Attila: Szabad-ötletek jegyzéke / Szerk. Vadai István-Takács M. József Cartaphilus - (Illusztrált klasszikusok) - 85 p. kve - 1990 Ft MÁRKUS Béla: Mennyei elismervény. Eszszék, tanulmányok - Nap - (Magyar esszék) 308, [5] p. - kve - 2500 Ft MÉSZÁROS Márton: Mai magyar irodalmi olvasókönyv. Bevezetés a kortárs magyar irodalom olvasásába - Hatágú Síp Alapítvány - (A könyves szakképzés füzetei 18.) - 149 p. - fve 2100 Ft RÓNAY László: Elárvult panoptikum. Életre keltett írók, tudósok - Hungarovox - 175 p. - fve - 1700 Ft SZEKÉR Endre: Márai Sándor és világa. Tanulmányok, cikkek - Argumentum - 281 p. - fve - 2600 Ft

KEZDJE TAVASZI VÁSÁRLÁSÁT A KÖNYVTÁRELLÁTÓ BOLTJAIBAN! Könyvújdonságokkal, CD-k és DVD-k közel teljes választékával, valamint import kiadványokkal, tankönyvekkel várjuk szerzõdött partnereinket és minden kedves vásárlónkat. Kérjük, tekintsék meg új honlapjainkat: www.gyermek-konyv.hu, www.ajandek-konyv.hu, www.szak-konyv.hu és jöjjenek el boltjainkba is! Széles választékkal, kedvezõ árakkal és különbözõ akciókkal várjuk Önöket! KÓDEX KÖNYVÁRUHÁZ ÉS TANKÖNYVCENTRUM 1054 Budapest, Honvéd u. 5. Tel.: 06-1-428-1010 Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18 óra KAZINCZY FERENC KÖNYVESBOLT 6722 Szeged, Jósika u. 34/a Tel.: 06-62- 559-559 Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 9-17 óra Látogassanak el internetes áruházunkba is: www.kello.hu !

HONISMERET. HELYTÖRTÉNET DÉNES József-JÁSZAI Balázs-LÁSZLÓ János: Felvidék - Anno - 96 p. - kve - 2290 Ft HOLCH Gábor: Kína. Mindenki szellemi kalauza - Jószöveg Mûhely -ill.-173 p.-kve - 6990 Ft FÖLDRAJZTUDOMÁNY. ÚTIKÖNYVEK A Magyar Köztársaság helységnévkönyve / Szerk. Waffenschmidt Jánosné-Kígyósi Attila KSH - 226 p. - fve - 2200 Ft SZABÓ József János: Az Árpád-vonal útikönyve. Történetek a Füsti Fecskébõl - Timp 151 p. - fve - 2989 Ft Világföldrajz / Szerk. Tóth József-Aubert Antal-Bajor Péter - Akadémiai - (Akadémiai kézikönyvek) - 1485 p. - kve - 6800 Ft TÉRKÉPEK Benelux-államok - Kartographie HuberStiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft Franciaország - Kartographie Huber-Stiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft Horvátország - Kartographie Huber-Stiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft Nagy-Britannia - Kartographie Huber-Stiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft Spanyolország, Portugália - Kartographie Huber-Stiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft Tunézia- Kartographie Huber-Stiefel Eurocart - (Holiday maps) - 950 Ft ÉLETRAJZOK. CSALÁDTÖRTÉNET. CÍMERTAN BERTÉNYI Iván: A címertan reneszánsza. Tanulmányok - Argumentum- 475 p.- fve - 2900 Ft Casanova Velencéje. Irodalmi útikalauz / Szerk. Kovács Ilona-Miklós Tamás - Atlantisz (Világváros) - 221 p. - kve - 3500 Ft Kit ad Isten? Vallomások szerelemrõl, házasságról / Szerk. Szõnyi Szilárd - Heti Válasz -ill. 220 p. - kve - 2900 Ft MÛVELÕDÉSTÖRTÉNET „mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc...”. Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit tiszteletére / Szerk. Stemler Ágnes-Varga Bernadett-Vásárhelyi Judit, P. - OSZK-Balassi 383 p. - fve - 3000 Ft Európa (és az európai államok) története SUTARSKI, Konrad: Az én Katynom - Püski 159, [2] p. - fve - 2500 Ft Szolgálhat-e mintaként a francia-német kibékülés? Magyarország 20. századi történelme az európai építkezés fényében / Szerk. Czoch Gábor-Montety, Henri de - Gondolat - 144 p. fve - 1500 Ft MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE BERNÁTH Zoltán: Vádemelés az összeomlott békerendszer felett, a romok alól. Kettõskereszt, Trianon, Párizs - Heraldika - 96 p. - fve - 2290 Ft Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára / Szerk. Pál JuditSipos Gábor-Egyed Ákos – Ht-Erdélyi MúzeumEgyes. - 431 p. - kve - 3000 Ft LÕKKÖS János: Trianonról a 21. század elején - Püski - 272 p. - fve - 2980 Ft NEMERE István: Régi magyar világ - Cédrus Mûv. Apv.-Napkút - 173, [2] p. - fve - 1790 Ft Magyar õstörténet FEJES Pál: Az õsmagyar történelem epigráfiai gyöngyszemei - Heraldika - 111 p. - fve 2864 Ft KISZELY István: A magyar nép õstörténete. Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv - M. Ház - (Magyar Ház könyvek) - 290, [4] p. - fve 2750 Ft SZÉPIRODALOM ABERCROMBIE, Joe: Az elsõ törvény 1. - A penge maga - Könyvmolyképzõ - 630, [2] p. fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft ABNETT, Dan: James Mayer - Elektra (Torchwood) - 272, [3] p. - kve - 2490 Ft ADLER, Elizabeth: Minden Monte-Carlóban kezdõdött - Ulpius-ház - 508 p. - fve - 3999 Ft ÁGAI Adolf: Az örök zsidó. Régi naplók, életképek 1862–1906 - Múlt és Jövõ - (Magyar zsidó elbeszélés) (Hágár, 11.) - 253 p.-kve-3200 Ft AJTMATOV, Èingiz: A versenyló halála - Európa - 283 p. - kve - 3000 Ft ALLEN, Sarah Addison: A csodálatos Waverley-kert - Könyvmolyképzõ - (Arany pöttyös könyvek) - 299, [4] p. - fve - 2999 Ft AMBRUS Zoltán: Tollrajzok a mai Budapestrõl - Múlt és Jövõ - (Magyar zsidó elbeszélés) 595 p. - kve - 3900 Ft Aranyhaj és a nagy gubanc - Egmont-Hungary - (Klasszikus Walt Disney mesék 55.) -ill. 80 p. - kve - 2799 Ft

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján ASIMOV, Isaac: Asimov teljes science fiction univerzuma - Szukits - (Encyclopedia galactica alternativa 9.) - 685, [5] p. - kve - 4990 Ft AUSTEN, Jane: Büszkeség és balítélet Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) 446 p. - fve - 2999 Ft BABITS Mihály: Kisprózai alkotások - Argumentum - (Babits Mihály mûveinek kritikai kiadása) - 1076 p., [16] t. - kve - 5500 Ft BALDACCI, David: A gyûjtõk - Európa - 459 p. - kve - 3500 Ft BALOGH Béni: Magyar királymondák - Ciceró - (Sulikönyvtár) - 206 p. - fve - 990 Ft BANKA Gabriella: Délvidéki imádságok - Muravidék Baráti Kör - 181 p. - fve - 1500 Ft BAUDELAIRE, Charles: A mesterséges mennyországok - Cartaphilus - (Illusztrált klasszikusok) -ill. - 213 p. - kve - 2600 Ft BECSEY Zsuzsa: Nyuszi álma. Versekben Napkút - 119 p. - fve - 1800 Ft BECSEY Zsuzsa: Rózsaszín nyúl. 13 mese Napkút - 118 p. - fve - 1800 Ft BENCZES Sándor Gábor: A vakondok álma Hungarovox -ill. - 104 p. - fve - 1400 Ft BENEDEK Elek: Ezüst mesekönyv. A világ legszebb meséi - Kriterion -ill. - 213 p., [16] t.fol. kve - 4900 Ft BENEDEK Elek: Mese, mese, meskete, minden hétre egy mese / Szerk. Tóth Katalin, M. Kairosz -ill. - 375 p. - kve - 4900 Ft Benina: Bíborhajú 1. - A boszorka fénye Könyvmolyképzõ - 485, [6] p. - fve - 2999 Ft BERRY, Steve: Alexandria link - Ulpius-ház 594 p. - fve - 3999 Ft BOGNÁR Stefánia- BALÁZS Tibor: Párhuzamos görbék - Littera Nova - (365 aforizma könyvsorozat 4.) - 98 p. - fve - 1890 Ft BREZINA, Thomas: Az a boszorkányos szerelem! - Egmont-Hungary - (Fiúk kizárva! 3.) -ill. - 155 p. - fve - 1499 Ft BREZINA, Thomas: Hogyan változtassuk békává a tesónkat? - Egmont-Hungary - (Fiúk kizárva! 2.) -ill. - 156 p. - fve - 1499 Ft BREZINA, Thomas: Te vagy a kedvenc ellenfelem! - Egmont-Hungary - (Fiúk kizárva! 1.) ill. - 156 p. - fve - 1499 Ft BUSSELL, Darcey: Dorka karácsonya - ProTeam - (Bûvös balettcipõ) (Elektra könyvek) -ill. - 139 p. - kve - 1990 Ft CADOU, René Guy: Ki vagyok én! - Kairosz 120 p. - kve - 2600 Ft CASHORE, Kristin: Graceling - A garabonc Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) 478, [2] p. - fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft CEY-BERT Róbert Gyula: A sólyom népe Püski - 254, [2] p. - fve - 2800 Ft CHANDRASEKARAN, Rajiv: Zöld zónaKönyvmolyképzõ - (Sötét örvény) - 371, [4] p. fve - 2999 Ft CHAPEAU, Thierry: Fenyõlegenda. Mese egy elzászi monda alapján - Csimota - 29 p. - kve 1990 Ft CICERO, Marcus Tullius: Összes perbeszédei - Lectum - 1275 p. - kve - 8990 Ft CLARKE, Arthur C.-LEE, Gentry: Ráma 2. Szukits - 471, [2] p. - kve - 4500 Ft CONNELLY, Michael: Az igazság ára - Alexandra - 431 p. - fve - 2699 Ft CONNOLLY, John: Nyugtalanság - Ulpius-ház - 639 p. - fve - 3999 Ft Csiri-biri torna-tár 1. / Szerk. Orszáczky Ildikó - Csimota -ill. - 44, [5] p. - kve - 1690 Ft CZIKE Sándor: Szobalány Bombayben Accordia - 152 p. - fve - 1590 Ft DAYÝOGLU, Gülten: Fadis - Napkút - 157 p. fve - 1790 Ft DEVECSERY László: Egér-évkerülõ. Versnaptár - Szilágyi L. - (Trixi könyvek 51.) -ill. - [24] p. - fve - 200 Ft DRNDIC, Dasa: Leica formátum - Nyitott Kvmûhely - (Bóra könyvek) - 339, [2] p. - fve 2990 Ft EVANS, Richard Paul: Hol lehet Noel? Könyvmolyképzõ - (Arany pöttyös könyvek) 343 p. - kve - 2499 Ft

Expander / Szerk. Dragomán György - Alexandra -ill. - 159 p. - kve - 2990 Ft FABLE, Vavyan: Tûzvarázs - Fabyen - 488 p. fve - 2295 Ft Farkas - barkas. Magyar népmesék / Szerk. Faragó József - Kriterion -ill. - 151 p. - kve 3900 Ft FAZEKAS József: Tõkesúly. Versek Felsõmagyarország - 60 p. - fve - 1500 Ft FERENCZES István: Zazpi - Kortárs - (Kortárs vers) - 206 p. - fve - 2000 Ft FLANAGAN, John: Gorlan romjai - Könyvmolyképzõ - (A Vadonjáró tanítványa 1.) - 255 p. - kve - 2999 Ft FLINN, Alex: Beastly - Könyvmolyképzõ (Vörös pöttyös könyvek) - 266, [5] p. - fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft FODOR Ildikó, M.: Mázli, a kíváncsi kiscsibe. Cinegebarátság - Szilágyi L. - (Trixi könyvek 52.) - [24] p. - fve - 200 Ft FOLLETT, Ken: Kaland Afganisztánban Gabo - 341 p. - kve - 2990 Ft FORD, Stephanie: Támadás - Ad Librum 240 p. - fve - 2189 Ft FÕDY Kitti: Remény - Bába - 272 p. - fve 2273 Ft GABALDON, Diana: Outlander - Az idegen Könyvmolyképzõ - (Arany pöttyös könyvek) 907, [3] p. - fve: 3499 Ft - kve: 4499 Ft GAIMAN, Neil: Sandman, az álmok fejedelme 3. - Álomország - Cartaphilus -ill. - 111, [4], 39 p. - fve - 3380 Ft GAO, Anhua: A mennyek küszöbéig - Alexandra 445, [2] p., [16] t. - fve - 2999 Ft GARCIA, Kami-STOHL, Margaret: Beautiful creatures - Lenyûgözõ teremtmények - Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) - 547, [5] p. - fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft GARLANDO, Luigi: Irány Brazília! - Alexandra - (Gól! 2.) -ill. - 125, [9] p. - fve - 1499 Ft GERGELY Ágnes: Jonathan Swift éjszakái. Versek négy arckép alá - Argumentum - 60 p. kve - 2100 Ft GIER, Kerstin: Rubinvörös. Idõtlen szerelem - Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) 333 p. - fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft GIOVANNINI Kornél: Ubul él és él Elek. Keresztyén Bábszínpad - Hungarovox - 101 p. - fve - 1500 Ft GLAUSER, Friedrich: A lázgörbe - NapkútCédrus Mûv. Apv. - (Nyomolvasó 3.) - 283, [4] p. - fve - 2490 Ft GOSCINNY, René-UDERZO, Albert: Asterix és a gótok - Egmont-Hungary - (Asterix kalandjai 3.) - 47 p. - fve - 2199 Ft GROSS, Andrew: Sötét idõk. Charlie bróker két élete - Geopen - 453 p. - fve - 3490 Ft GYARMATI Viktória: Zordongó és Pillepanna barátsága - Könyvmolyképzõ -ill. - 57, [6] p. kve - 2499 Ft Hajdan volt karácsony... Antológia / Szerk. Boros Gyula - Bába - 139, [4] p. - fve - 1909 Ft HARSÁNYI Zsolt: Ecce homo - Alexandra 719 p., [32] t. - kve - 3900 Ft HIMARUYA Hidekazu: Hetalia 2. Goodinvest - 132, [2] p. - fve - 2200 Ft HORVÁTH Ágnes, I.: Arthemis avagy a gazdám nem könnyû ember - Accordia - 56, [3] p. - fve - 1790 Ft HORVÁTH Dezsõ: Botrány a mennyekben Bába - 344, [7] p. - fve - 2545 Ft HORVÁTH, Karol D.: Karol D. Horváth L’Harmattan-JAK - (JAK világirodalmi sorozat, 56.) - 93 p. - fve - 1500 Ft JAMES, Henry: A galamb szárnyai - Lazi 473 p. - kve - 3500 Ft JOURDAN, Carolyn: Ha a helyén van a szíved. Memoár - Könyvmolyképzõ - (Arany pötytyös könyvek) - 306 p. - fve - 2999 Ft JUHÁSZ Erzsébet, B.: Mesék az életembõl Argumentum - 199 p. - fve - 1900 Ft KAJLIK-BÉKÉSI Márta: Csóri, a kis göndörszõrû - Accordia - 120 p. - fve - 1790 Ft Kalandok a bogarak világából / Szerk. Pánáit, Beatrix - Patricia -ill. - 80 p. -kve-2790 Ft

Kalandok a robotok világából /Szerk. Pánáit, Beatrix - Patricia -ill. - 80 p. - kve - 2790 Ft KARINTHY Frigyes: Reménytelen szerelem / Szerk. Hunyadi Csaba Zsolt - Lazi - 205 p. - kve - 2400 Ft KÄSTNER, Erich: Pötyi és Anti. Meseregény gyerekeknek - Ciceró - (Sulikönyvtár) - 135 p. - fve - 990 Ft KEDROS, Elena: Olimposz lányai 2. Az álmok hatalma - Könyvmolyképzõ - 244, [4] p., [16] t. - kve - 2999 Ft KESZTHELYI Rezsõ: Öntalálkozó - Fekete Sas - 181 p. - fve - 1800 Ft KIM, Young: Twilight. Képregény - Könyvmolyképzõ - (Twilight-saga 1.) (Vörös pöttyös könyvek) - [224] p. - kve - 2499 Ft KINNEY, Jeff: Egy ropi naplója. Az utolsó szalmaszál - Könyvmolyképzõ - 216 p. - kve 2300 Ft KISS Ádám: Szütyiõ - Ulpius-ház - (Dumakönyvtár) - 157, [2] p. - kve - 3499 Ft KORMAN, Gordon: Egy hamis hang - Könyvmolyképzõ K. - (A 39 kulcs 2.) - 185 p. - kve 1999 Ft KÓS Károly: Az országépítõ - Kapu-Filmkapu - (A magyar irodalom kincsestára) - 310 p. - fve - 700 Ft Köszönöm szépen! - Egmont-Hungary (Bölcs mesék a Százholdas Pagonyból 2.) - [32] p. - kve - 1899 Ft KULTSÁR István: Tudósítások és hasznos mulatságok- (Téka) - 338 p. - kve - 3500 Ft LEMAITRE, Pierre: Téboly - Könyvmolyképzõ K. - (Arany pöttyös könyvek) - 303 p. - fve 2999 Ft LÕRINCZ László: Kötet cím nélkül. A Maradék történetek címû kötet kiegészítõje - Hód 127 p. - fve - 1909 Ft MANTEL, Hilary: Farkasbõrben - Cartaphilus - 582, [5] p. - kve - 3490 Ft Mátyás, az igazságos. A furfangos uralkodó legendás krónikái - Alexandra - 100, [2] p. 2499 Ft MCCULLAR, Scott-KUMAR, Naresh: Karácsonyi ének - Ventus Libro - (Klasszikusok képregényben) - 68, [4] p. - fve - 1290 Ft MIHÁLYI Antal: Titok, hûség, hitszegés Barnaföldi - 168 p. - fve - 1400 Ft MIKLYA LUZSÁNYI Mónika- MIKLYA Zsolt: Noé bárkája. Bibliai mesék gyerekeknek - Szilágyi - (Trixi könyvek 53.) -ill.- [24] p.-fve-200 Ft NAGY Imre: Tíz év magány, avagy ne bántsátok a nyolcvanas éveket! - Littera Nova 176 p. - fve - 1990 Ft Nagy mesegyûjteményem / Szerk. Pánáit, Beatrix – Patricia - 144 p. - kve - 3490 Ft Ne add fel! - Egmont-Hungary - (Bölcs mesék a Százholdas Pagonyból 3.) - [32] p. - kve 1899 Ft NEMES NAGY Ágnes: Felicián vagy - Akadémiai - (Mesetárs) -ill. - 34, [2] p. - kve - 1689 Ft NICHOLLS, David: Egy nap - Cartaphilus (Carta light) - 506, [3] p. - fve - 3490 Ft OROSZ István: Egy szem eper. Történetdokumentum - Napkút - 460, [3] p. - fve - 3490 Ft OZSVALD Árpád: Az idõ halála 3. Képek, élmények, látomások. Széppróza, vallomások, interjúk - Ht-Nap - 207 p. - kve - 1900 Ft PAULOVKIN Boglárka: Elbújtam! - Csodaceruza - (Guriga kalandjai) - [24] p. - kve - 1490 Ft PERRY, Tasmina: Örökösnõk - Ulpius-ház 766 p. - fve - 3999 Ft PERRY, Tasmina: Viszlát, mennyország Ulpius-ház - 783 p. - fve - 3999 Ft PHILLIPS, Susan Elizabeth: Mindent a szerelemért - Victoria - 421 p. - kve - 3299 Ft PIKE, Aprilynne: Wings - Szárnyak - Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) - 267, [5] p. - fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft PILCHER, Robin: Újrakezdés - Ulpius-ház 476 p. - fve - 3499 Ft PILCHER, Rosamunde: Az ikrek jegyében Ulpius-ház - 402, [2] p. - fve - 2999 Ft PILCHER, Rosamunde: A kék hálószoba Ulpius-ház - 357 p. - fve - 3499 Ft

RADNAI István: Bûnkehely. Versek - Littera Nova - (Új versek 30.) - 131 p. - fve - 2200 Ft RAWICZ, Piotr: Az ég vére - Gondolat - 221, [2] p. - fve - 3200 Ft RIORDAN, Rick: Percy Jackson és az olimposziak 3. - A titán átka - Könyvmolyképzõ 285, [2] p. - kve - 2999 Ft ROBERTS, Gregory David: Sántárám 2. General Press - 419, [2] p. - kve - 3500 Ft ROFUSZ Kinga- SÁNDOR Csilla: Samu és az ajándék - Csodaceruza - [28] p. - kve - 1990 Ft ROLLINS, James: Jégbörtön - Alexandra 511 p. - fve - 2699 Ft ROSE, Karen: Érints meg - Ulpius-ház 628 p. - fve - 3999 Ft ROY Krisztina: Isten nélkül a világban. Elbeszélés - Ht-MSEJK - 67 p. - fve - 750 Ft SÁRMÁNDI Pál: Eszembe jutott... - Bába 91, [3] p. - fve - 1136 Ft SAVICEVIC IVANCEVIC, Olja: Lehet, hogy novella. Novellák - Nyitott Kvmûhely - (Bóra könyvek) - 130, [3] p. - fve - 1990 Ft SETON, Anya: Katherine 2. - General Press 464 p. - kve - 3400 Ft SHAKESPEARE, William: Szentivánéji álom Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) 74 p. - fve - 1299 Ft SILVA, Daniel: A Moszad ügynöke és az oligarcha - Ulpius-ház 533 p. - fve - 3499 Ft SLATIN, Rudolf Carl von: Tûzzel-vassal a Szudánban 1-2. - Fapadoskonyv.hu - 319 + 319 p. - fve - 4774 Ft SMITH, Lisa Jane: Vámpírnaplók 5. A visszatérés: Leszáll az éj - Könyvmolyképzõ - 478 p. - fve: 2499 Ft - kve: 3299 Ft SPIRIT BLISS: Árnyékvilág - Könyvmolyképzõ - (Vörös pöttyös könyvek) - 366 p. - fve 2999 Ft STILTON, Geronimo: A bátorság titka - Alexandra -ill. - 291, [92] p. - kve - 3499 Ft SZÉP Ernõ: Szegény, grófnõvel álmodott... Erotikus napló - Fapadoskonyv.hu - 42 p. - fve 1785 Ft TÁNCZOS Katalin: Az én Miatyánkom Kairosz - 158 p. - fve - 2000 Ft TARREN P. Attack: Az utolsó riport. Regény Fapadoskonyv.hu - 322 p. - fve - 2319 Ft TOLDALAGI Pál: Árnyak zenéje. Kallódó versek, 1934–1976 - Napkút - 230 p.- fve - 1990 Ft TOMAJI Attila: Sötéttiszta sáv - Fekete Sas 107 p. - fve - 1800 Ft TORO, Guillermo del- HOGAN, Chuck: A kórtrilógia 1. - A kór - Könyvmolyképzõ - 591 p. fve: 2999 Ft - kve: 3999 Ft TRESZKONY Katalin: Hupszli - Könyvmolyképzõ - 102, [3] p., [16] t.-ill. - kve - 1999 Ft VASS Virág: Sokszor csókol, India! - Ulpiusház - 335 p. - fve - 3499 Ft VÉGH György-RÉBER László: Képtelen képes ABC - Ulpius-ház - [24] p. - kve - 1999 Ft VESZELÁK Ferenc: Gipszmadár. Versek, 1968–2008 - Littera Nova - (Új versek 29.) - 83, [4] p. - fve - 1890 Ft VIAN, Boris: Mindenkit megnyúzunk! Drámák - Cartaphilus - (Szórakoztató metafizika) 281, [2] p. - kve - 2800 Ft VICZAI Henrietta: Grafitkeringõ Felsõmagyarország - 83 p. - fve - 1500 Ft Vidító. Versek Sárközi Mátyás válogatásában - Noran 2004 - (Luna Könyvek) - 130 p. - kve 2499 F VITÉZ György: Maradék látomás. Posztumusz versek - Kortárs - (Phoenix könyvek) - 65, [2] p. - fve - 1500 Ft WALDER, Vanessa: A tündekirály utazása Pongrác K. -ill. - 207, [4] p. - kve - 2900 Ft WARD, J. R.: Sóvárgás - Ulpius-ház - (Bukott angyalok 2.) - 622 p. - fve - 3999 Ft WEEKS, Brent: Éjangyal trilógia 1. - Az árnyak útján - Könyvmolyképzõ - 669 p. - fve: 3499 Ft - kve: 4499 Ft Az élet titka a mûvészet. Oscar Wilde füveskönyve - Lazi - 169, [2] p. - kve - 1990 Ft ZALAI Károly: Huszonegy nagyapám története- Fekete Sas - 167 p. - fve - 1740 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, MÁRCIUS