Új Könyvpiac 2010/10.

298 Ft / 1,30 Eur

KÖNYVVILÁG

www.ujkonyvpiac.hu

XX. évf., 2010. október

• K Ö N Y V K U LT Ú R A • K Ö N Y V K R I T I K A

A szenvedély temetõje és feltámadása Interjú Gergely Ágnes költõvel lapunk 8. oldalán Fotó: Bölcs István (2010)

Lapunk megjelenését támogatta:

Tervezzen idejében a karácsonyi könyvvásárral!

Idén novemberben is megjelentetjük a közkedvelt karácsonyi katalógusunkat!

A kiemelt példányszám ellenére mérsékelt áron kínálunk lehetõséget a kiadványban való hirdetésre.

Amennyiben szeretné meghirdetni a kiadványait, keresse szerkesztõségünket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

Lapzárta: október 29.

Megjelenés: november 15. Új Könyvpiac: 1043 Budapest, Bocskai u. 26.

Tel.: 210-9933, Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu

TA R TA L O M

A hónap tárcája Tõzsér Árpád: Odi et amo MMX · 4 Bertha Zoltán: A költõ drámamûvei · 7 Kányádi Sándor: Ünnepek háza Ez az esztétikai élvezetességében és filológiai értékében egyaránt kiemelkedõ kötet nem egyszerûen a Kányádi-oeuvre kevésbé ismert vagy méltányolt dimenzióira enged rálátni; hanem olyan mûveket tár elénk, amelyek újra és újra elõadásra, színpadra vagy filmvászonra kívánkoznak.

A szenvedély temetõje és feltámadása · 8 Gergely Ágnes költõvel Szepesi Dóra beszélget Szabó Tibor Benjámin: A bûn mint rendszerkritika · 10 Csabai László: Szindbád, a detektív Bedecs László: Gondoljanak a kertre! · 11 Markó Béla: Tulajdonképpen minden Luzsicza István: Három új Magyar Napló-könyv · 12 Ferdinandy György: Egy sima, egy fordított Diallo Julianna: Virrasztó éden Csender Levente: Fordított zuhanás Csender megbocsátó és együttérzõ írói attitûddel közelít szereplõihez, de még az egyértelmûen negatív megítélésû alakokat is rezignált semlegességgel mutatja be, amely mögött kirajzolódik a hely és a kor meghatározó, életutakat befolyásoló szerepe.

Hamvas Levente Péter: A rózsa neve: Consuelo · 14 Alain Vircondelet: A kis herceg igaz története Tandori Dezsõ különlegességei· 15 Hogyan írunk „könyvekrül” egyáltalán?

Magam például hagyományos írógépen. S jelenleg: rettegve, mert folyton félreütök; nem valami agyi betegség kezdetének jele? S a többi. Van tehát az írásnak egy olyan rétege, mögöttes tartománya, mely már annyira különleges, hogy nem tartozik az Olvasóra, nem lehet közérvényûvé tenni. (Istennek hála!)

D. Nagy Imre: Bertha Bulcsura emlékezve · 16 Csábi Domonkos: Ratkó fölnõtt · 17 „Leszek haláltól ronthatatlan” · Olvasókönyv Ratkó József életmûvéhez Füzi László: Közte száz. Budapest – két pillanatban · 18 A „világváros” Budapest két századfordulón Takács Géza: Gyermekfétis · 19 Ingrid Rose: Az iskolai erõszak Azért sem hiszek ezeknek az adatoknak, mert ebben a tanulmányban semmi nem arról szól, és azon a nyelven, amit én megértenék, noha kétségtelenül rokon azzal a nyelvvel, mely eléggé elviselhetetlenül terjed idehaza is már egy ideje.

Kovács Lajos: Városkép-regények külsõ-belsõ hazánkról · 20 Kincses Képeskönyv. Kolozsvár, Visegrád A „kincses képeskönyv” sorozat példányai képes kincseskönyvek. Aki olcsó szójátéknak gondolja következtetéseinket, elõször kutyafuttában lapozza át bármelyik kötetét! És ha ezt megállás és beleolvasás nélkül, pókerarccal képes megtenni, akkor ne higgyen nekünk! ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Könyvsorozat az MTA hölgy tagjairól · 25 Interjú Farkasvölgyi Frigyesnével és Herzka Ferenccel A Mûvelõdés 63 éve · 26 Interjú Szabó Zsolttal, a Mûvelõdés fõszerkesztõjével Rózsássy Barbara: Mint a szénmonoxid, mint a napragyogás · 30 Sylvia Plath: Az üvegbúra Nagy Hajnalka: Állóvíz és hömpölygõ ár· 32 Uwe Tellkamp: A torony Szabó Gábor: Az autonómia eltûnése · 33 Roberto Bolano: Éjszaka Chílében A dél-amerikai irodalom hívószavára mozgósított pavlovi reflexek legtöbbünkben a „mágikus realizmus” terminusával reagálnak, jóllehet ez az amúgy is meglehetõsen pontatlan és homályos címke elég nagyvonalúan sorolja egy kalap alá a 20. század legismertebb dél-amerikai szerzõinek poétikáit.

Szõke Katalin: Egy igényes orosz bestseller · 34 Gyina Rubina: A Leonardo-kézírás Az úgynevezett „magas irodalom” és a lektûr határán, ha egyáltalán a mai irodalomban létezik még ilyen határ, mozognak Ljudmila Ulickaja és Gyina Rubina könyvei. Ám míg Ulickaja majdnem minden könyve hozzáférhetõ magyarul, s írói kvalitásaihoz képest nálunk kissé túl van értékelve, addig Rubinának most jelent meg Magyarországon az elsõ regénye, noha az õ esetében is világnyelveken hozzáférhetõ íróról van szó, mûveit már tizenkét nyelvre lefordították.

Gyürky Katalin: Az embrionális titkok útvesztõjében · 35 Polina Daskova: Magzatvér Balázs Sándor: Tekintet-kíséretek · 36 Daniel Aresse: Festménytalányok; Így láttuk mi Dr. Osman Péter: Változások, változtatások · 38 Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete Hegedûs Zoltán: A menedzser Bibliája Lee Iacocca: Vezetõink, hol vagytok?

Lee Iacocca, a 20. sz. egyik leghíresebb amerikai szupersztár cégvezetõje e 2007-ben megjelent könyvét annak szánja, hogy a jobbítás, erõsebben fogalmazva a megmentés érdekében kritizálja, amit rossznak tart országa mai valóságában.

Szirtes Borbála: Ördögûzés diákfejekben · 40 Natalie Angier: Az alapok Angier csevegõ hangnemben igyekszik ördögûzni.

A terítékre kerülõ tárgyak ismeretanyaga szinte észrevétlenül kerül átadásra, hol egy személyes hangvételû, ironikus történetbe ágyazva, hol egy tudományos-ismeretterjesztõ érdekesség vagy egy, az adott tudományterületet magas szinten ûzõ, ám elragadóan bohém professzor sztorija mögött megbújva.

Hiába, az örök receptbõl, azaz a szórakozva tanulásból rossz nem sülhet ki. Legalábbis ha jól csinálják…

3

A

HÓNAP TÁRCÁJA

ODI ET AMO MMX Egy különösen fontos irodalmi díjnak az átadási ünnepségén (melyik irodalmi díj nem különösen fontos, minden díj maga a tömény fontosság és fontoskodás: fontoskodik a díjalapító, fontoskodnak a díjazottak, s a kurátorok arca a legfontosko dóbb, hány fontnyi lehet a súlya fejükben akár csak egyetlen megdicsért jambnak!,

bár mérlegeléseikben kimondatlanul is

csak azt „fontolják”, melyik értékelt mû hány fontot, forintot nyom a piac mérlegén), szóval egy ünnepi irodalmi bilanzon nem tudtam szabadulni a gondolattól: tulajdonképpen teme tünk. Antonius óta a dicsérés s temetés a legmasszívabb kong ruencia: halottról jót vagy semmit. S ha íróról jót és semmit mondunk, bizony akarva, nem akarva temetjük. A rossz, mit ember tesz, túléli õt!

Tõzsér Árpád (1935 Gömörpéterfala) József Attila-, Déry-, Ady-, Füst Milán- és Kossuth-díjas költõ, mûfordító, irodalomtörténész, szerkesztõ A Magyar Mûvészeti Akadémia tagja.

Antonius cseles filippikája inkább azt je

lenti: A gaztett éli túl az embert, s a jótett gyakorta sírba száll

Legutóbbi köteti:

vele. Kérdés: jótett-e egy jó vers vagy jó novella? Ki tudja! U

A vers ablakán kihajolva Válogatott versek Palatinus Kiadó, 2010

nalmas nem lehet semmiképpen, s a jótett bizony gyakorta dögu nalmas, ne rángassuk hát elõ a majdani sírból. S itt találkozik a magyar költõ a svéd költõnõvel: dögletes szeretet – írja az e gyik, a szerelem

gaztett – így a másik, de csak ha az etikából

mentjük át õket a mûvészetekbe – egészítem ki az ellipszist az zal az adalékkal, amelyet a jelzett poéták, tán nagy felindultsá gukban, elfelejtettek. A polkorrekt irodalom és az erkölcs egy és ugyanaz a kegyes hazugság, egy és ugyanaz a kegyes bûn tett: micsoda alakoskodás a tettet kiváltó ok vizsgálata helyett mondjuk a gyûlölet spirituszát betiltani, tömlöcbe Catullus szal! Vissza a díjak hazugságához: úgy tûnik, érzelmek s sze mélyes emlékek nélkül nincs minõségi érzet: nincs mû. A kö zönség felállva tapsol a sír tábláiba kötött papíremlékezetnek.

4

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja Következõ számunk (könyvajánló katalógus) megjelenik: 2010. november 15. lapzárta: 2010. október 29.

Üdvözlet az Olvasónak!

Ezen a helyen is morgolódtam nemegyszer az Internet térhódításának visz-

Felelõs szerkesztõ: Pécsi Györgyi Felelõs kiadó: Lafferton Kálmán Fõmunkatárs Bombitz Attila Szerkesztõbizottság: Kányádi Sándor Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád Munkatársak: Nemec Andrea Cz. Tóth János Olvasószerkesztõ: Petô Tóth Károly

szás következményeirõl, arról, hogy miközben az Internet példátlan mértékben demokratizálja az információhoz való hozzájutást, azon közben elszabadítja a szövegek hiperinflációját, használójára zúdítva a töméntelen szöveget, el is bizonytalanítja. Nem beszélve az Internet-függõségrõl, amelyik immáron komoly stúdiuma a kortárs lélektannak. Mert használni valamit és áldozatul esni valaminek még a virtuális világban is két különbözõ dolog.

Most sem gondolom másképpen, amikor éppen arról szeretnék beszámolni, hogy mostantól lapunkat, az Új Könyvpiacot is teljes terjedelmében olvashatják az Interneten, mégpedig 3D formátumban.

Azaz, lapozgatható, böngészgethetõ, nagyítható, csilingel, talán még fütyörészik is.

Hogy mi mindent tud még a 3D formátum, egyelõre magam is csak tanulgatom. Mindenesetre, laikus fölhasználóként vonzó formának látom, vonzóbbnak, mint a statikus honlapokat, ahol egy idõ után elveszti az ember a tü-

Kiadja: Lafferton és Tsa Bt. Szerkesztõség: 1043 Budapest, Bocskai u. 26.

Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu

relmét, nem görgeti a kurzort lejjebb, idébb, odébb, semerre, hanem egy huszárvágással ki(le)lép. Évek óta írnak arról (propagálják), hogy vége a papír alapú újságnak. Ezt továbbra sem hiszem, de számomra is kétségtelen, hogy pillanatnyilag az olvasók száma az Interneten növekedik, illetve, hogy ott várható az olvasói érdeklõdés növekedése.

Nosza, ha így van, menjünk elébe!

Terjesztik: könyvkereskedések, Lapker Zrt., Kaiser’s, Interspar, Auchan, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben Nyomás: Révai Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Lázár László ügyvezetõ igazgató www.revai-nyomda.hu

Vagy: menjünk az Internetre az olvasó után!

Kedves Olvasóink, ha nem találják lapunkat a legközelebbi könyvesboltban vagy újságárusnál, csak ugorjanak föl az Internetre, üssék be, hogy www.ujkonyvpiac.hu, tegyék a kedvenceik közé, és lapozzák, és ajánlájk és olvassák, olvassák!

Akkor tehát, ahogy a székely mondja: Lássuk, no!

HU ISSN 1215-5551

A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget.

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

felelõs szerkesztõ

5

20 éves az

új KÖNYVPIAC 1999. decemberi számunkból unkból Az 1999. áprilisi szám A fordítás hódítás Beszélgetés Kányádi Sándorral , az Válságban a költészet olvasók nem olvasnak, omszáz verseskötetek már hár lennek, a példányban is megje ondottan kétezres meg már kim ka eze mít szá 'sikernek' yesnek lassacskán már közhel , s ha az tetszõ megállapítások y ember megjegyzi, hog rt ma is „Kányádi Sándort azé k', kész a változatlanul keresi étel, hát õt válasz: „Kányádi kiv n… ige No k”. eri ism

Frankfurt után félúton

és valóban készül, mint a vers, és a mi dít, for mit ki jellemzõ, is azt esetünkben y hol. Ez az hangsúlyoznám, hog ól a abb ény jtem gyû sz egé y el hog , adt fak ól gyb becsvá gaménak, akartam foglalni ma m tudni magunkénak akarta b keb szû a n rba õso els án, hogy pátriámat, Erdélyt, azt világot, a am ágy étv megjött az darabkát a fél világot, egy-egy innen is onnan is…

ásúan a …A fordító, köztudom erialista, legtisztességesebb imp mit sem sem y hog it, hód úgy fordítás foglal el a máséból. A ktam ugyanis hódítás, szo ább illõ az a mondani. De ide ink „Ha van y: hog s, ndá mo keleti em lez gfe me és egy almám almád és veled, vagy van egy ed is, megfelezed velem, nek y fél -eg egy z les is em nek dalod és almánk, de ha van egy tõled, om nul gta eldalolod és me dalom és nekem is lesz egy új a magadé.” neked is megmarad atosabban tud kal sok s A fordítá

népeknél …Azt hiszem a nagy ek fiainál nem, csak a kis nép dalom. A fontos ennyire az iro , a kis óak llát öne ek nép nagy A nagy népek mûveltebbek. g a másik népet nem érdekli mé is beszélt nagy nép sem, Illyés közül, errõl. A nagy népek meg a talán csak az orosz német fordít sokat a világirodalomból…. könyv …Most ugyan újra a lelhetõ az egyfajta alkonya ész , információrobbanással új egy van ban uló kialak fogja a analfabétizmus, de nem i, csak a könyv szerepét elvenn könyvet értékeli le.

Az 51. Nemzetközi Könyvvásár tanúsága szerint Frankfurt õrzi vezetõ helyét a világszerte szaporodó könyvvásárok között. Miközben a vásárt jellemzõ fõ adatok: a résztvevõ országok, a bemutatott könyvek, a látogatók és akkreditált újságírók száma néhány éve magas szinten állandósult, a könyvkiadók által bérelt terület 5%.kal nõtt. A magyar kollektív kereskedelmi kiállítás a magyar díszvendégség évében jelentõsen hozzájárult ehhez a növekedéshez: 1999-ben 90 cég részére 437,7 nm területen 65 stand épült fel a harmadik csarnok földszintjén.

(3.). Ez a tavalyi magyar megjelenéshez képest ugyanis 46%-kal nagyobb területet jelent… …A német és a magyar sajtóvisszhang óriási volt, a német szinte kivétel nélkül pozitív, és nem elhanyagolható az egyéb országokban megjelent cikkek száma sem. Több mint ötezer újságkivágás tanúskodik errõl.

A Börsenblatt azt írta, hogy „Magyarország tíz évvel a rendszerváltozás után nem koldusként, hanem királyként jelent meg a könyvvásáron”.

A Neue Züricher Zeitung csodálkozva rögzítette, hogy gazdag programjukkal a magyarok a „Schwerpunktthema” – országok sorában a legkiemelkedõbbeknek mutatkoztak. A Frankfurter Rundschau azt írta, hogy abban a vitában, hogy jó ötletnek bizonyult e díszvendégség bevezetése a vásárok szervezésébe, a magyarok 13.-ként a legerõsebb érvnek bizonyultak… …Még soha nem irányult a magyar kultúrára ekkora figyelem, még soha nem léptünk ekkorát elõre a magyarság kép pozitív alakításában Németországban. A szakmai siker azonban csak úgy növelhetõ, ha a fenti értelemben állandósítjuk jelenlétünket Frankfurtban: a könyvvásáron és a könyvvásárok között.

Bernáth Árpád ügyvetõ igazgató, Frankfurt ‘99 Kht.

Pécsi Györgyi

2000. áprilsi számunkból Kiadóról kiadóra Európa Könyvkiadó Szellemi mûhely, amelynek neve elsõként névadóját, Europét, a föníciai királylányt idézi, akibe még maga Zeusz is beleszeretett.

Másodjára Galilei-fölfedezte Jupiter-holdra utal. Harmadjára, vagy talán mégis legelébb (afféle állandó eposzi jelzõt elé illesztve): vén kontinensünk nevére mutat. De persze itt és most azon kiadóról van szó, amelynek elnevezésében az Európa szó határtalan térségre utal: mûveltség, gondolkodás, alkotás egyetemes dimenziójára…S az immár ötvennégy esztendõs Európa Könyvkiadó européer munkatársai „honosított” mûvek sokaságával igyekeztek cégérüket, márkájukat mennél tágasabban értelmezni, hitelesíteni. Mindmáig. Osztovits Leventével, a kiadó régi-új igazgatójával Nádor Tamás beszélgetett.

– Kezdjük „személyeskedéssel”: volt egyszer egy ember, rendes bölcsésznek indult, mondjuk tanárfélének, irodalmárnak. Aztán elkapta a gépszíj és kiadói szerkesztõ, mûfordító lett belõle. Sokan gályapadnak vélték ezt egykoron…

– Bizonyára olyanok, akik nem kóstoltak bele ebbe az életformába.

Számos kitûnõ író, filológus, nyelvszakos tanár láncolta magát önként e gálypadhoz, s ha keményen dolgoztak is, a kötöttségben szellemi szabadságra leltek, a szorító idõkben is édes életre találtak. S nem csak megélhetésük forrása, szerelmi alanyuk-tárgyuk is lett a kiadói munka. Vallom persze, hogy a legfontosabb rendezett, tiszta, jó magánélet, de számomra ennek ma már harmincöt éve az Európa ad keretet… …Arculatunk nem változott: ma is, mint mindig, klasszikus és kortárs világirodalmat publikálunk. De mivel gyökeresen átalakult az egész magyar könyvkiadás, korábbi monopolhelyzetünk megszûnt. Számos vetélytárs tûnt fel, és ki-ki igyekszik e terrénumból a számára kedvezõ terepet kihasítani… …A közízlés változása is medret szab elképzeléseinknek. Számolnunk kell azzal, hogy – mint világszerte – az olvasóközönség érdeklõdésében ma már csak mértékkel van jelen a magas irodalom.

Nem is beszélve arról, hogy az úgynevezett kulturális közéletben mennyiféle más vonzás "csábítja el" az esetleges könyvfogyasztót.

Még sem sopánkodunk, mondván, hogy kirekesztettek bennünket a kultúrából, hanem kelendõ remekmûveket adunk ki eladható példányszámban…

Bertha Zoltán

A költõ drámamûvei gyik legnépszerûbb élõ klasszikusunk reprezentatív életmû-sorozatának megjelentetéséhez kezdett hozzá 2007-ben a Helikon Kiadó: Kányádi Sándor „egyberostált” verseit és mûfordításait három kötetben adta már eddig közre Tarján Tamás szerkesztésében, s most az ugyancsak õáltala gondozott szövegformában a drámai alkotások láttak napvilágot. Ezután pedig remélhetõleg a cikkek, vallomások, esszék és egyéb prózai munkák javát felölelõ könyvet vehetjük majd kézbe.

E mostani, Ünnepek háza címet viselõ kötet két tulajdonképpeni drámát és két irodalmi filmforgatókönyvet tartalmaz. A címadó darab 1970-ben készült – ekkor a szatmárnémeti színház be is mutatta –, kapcsolódva a társadalmi színmûvek (Páskándi, Sütõ, Székely János, Kocsis István és mások képviselte) akkoriban megéledõ vonulatához, éles valóságlátásával és gondolatiságával, a „megrendítés csehovi dramaturgiáját” (Ablonczy László), a „realista szimbólumteremtést” (Kötõ József) alkalmazó modernségével pedig máris az egész megújuló erdélyi magyar drámaírás hiteles, „vérátömlesztõ” törekvéseit erõsítve. A korra jellemzõ lelki-morális roncsolódás jelenségeit híven leképezõ és ezzel a hipokrita illúziókat szertefoszlató családi tragédia egyfajta bizarr haláltánc-vízióba sûríti a generációkra kiterjedõ romlás kavalkádját: azt, ahogyan a munkahelyi kitüntetés helyett dicstelenül nyugdíjazott apa végül szörnyethal környezete – gyermekei, barátai – ál-idilli, önáltató mulatozással sokáig elleplezett züllöttségének felismerésétõl. A képmutató ünneplés visszájára fordítja: „bolondok házává” alacsonyítja a történések modell-helyszínét, az általános és tragikomikus ábrándok közegét.

Az erkölcsi önvizsgálat kíméletlensége mellett a korszituáció lényegének a katartikus megragadása markírozza a középvagy kelet-európai abszurd-groteszk színjáték úttörõ jelentõségû remekeként értékelhetõ és értelmezhetõ Kétszemélyes tragé-

E

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

diát is. Ez az 1968–69-ben írott drámamû Romániában 1990-ig meg sem jelenhetett (Magyarországon közölte elõször, 1979ben az Alföld), s kisebb amatõr társulatok kezdeményezései után a színházi bemutatására is csak ekkor, a fordulat után kerülhetett sor Temesvárott. Aktualitása ma is megrázóan elevenné avatja, mint amilyen revelációszerûen tapintotta és vetítette ki keletkezése idején is a köznapi, kisemberi félelem lélektanát. A besúgórendszer, a tomboló diktatúra fondorlatos módszereitõl rettegõ házaspár az emberlét teljhatalmi megnyomorítottságának példázatát jeleníti meg – olyan légkört idézve fel, mint Illyés korszakos poémája, „egy mondata” a zsarnokságról. A végletekig fokozódó negatív sorstapasztalat élményvalósága a történelmi veszedelmek örök fenyegetését képletezi: a lélektipró megaláztatások terror-mechanizmusának bármikori eluralkodását.

A gyermekváró férj és feleség a lakásukban a titkosrendõrség által nyilvánvalóan (például a telefonkészülékben) elhelyezett poloskákat vadássza, s legintimebb pillanataiknak is a lehallgathatósága szüntelen rémülettel mérgezi meg életüket. Az indokolt gyanakvás és a zsigerekig hatoló riadalom állandósága az akasztófahumoros önirónia folytonosságával vegyülve különös atmoszférát teremt: a konkrét és az idõtlen egzisztenciavesztés kínzón bohózatos, tragifarce-os képtelenségét. Az abszurd realitását és a realitás abszurdumát a rabság, a kiszolgáltatottság pszichózisában. „Nem lehet így élni” – tör ki egyszer a férfi; „csak így lehet élni”; „és élni kell” – vágja rá az asszony, felkavarva mintegy az erdélyi irodalomban Trianon óta olyannyiszor létkérdéssé, ontikus paradoxonná sûrûsödõ erkölcsi problematikát akörül, hogy tehát végtére is lehet-e vagy sem.

A mitikus horizontú kalandregény, a mesei realizmus egyik világirodalmi hatósugarú huszadik századi csúcsteljesítménye – a székely robinzonádként számon tartott Ábel a rengetegben, amelynek ifjú hõse „mítosz és zsáner egyszerre” (Babits Mihály) – két évtizede tévé- és mozifilmen is nagy sikert aratott. Az örökbecsû Tamási-mû forgatókönyv-változatát Kányádi Sándor készítette el, s ez itt, most olvasható elõször. A pikareszk hagyományt a folk-

lorisztikus elbeszélésmóddal oly varázslatosan szintetizáló regény az átírásban is megõrzi lebilincselõ humorát, báját, természetes igazságérvényét. A pergõ jelenetek és párbeszédek élénken tükrözik a székelység, a székelymagyar karakter legjobb, legvonzóbb és legautentikusabb archetipikus tulajdonságaival felvértezett furfangos legényke csillogó észjárását, nyelvi intelligenciáját, minden viszontagságos körülményeken felülemelkedõ tiszta életrevalóságát és humanitását. Mert „amiképpen az állatnak a körmével és a fogával kell harcolnia, azonképpen az embernek az eszével” – hangzik a tényleges tapasztalatot a mesei-metafizikai igazsággal szuggesztív-érzékletesen egybejátszató szentencia, ez a legjobb értelemben vett naiv õstudásból származó bölcsesség, amely, ha úgy tetszik, a mai kulturális antropológia egyes axiómáinak a bizonyítására is alkalmas lehet. Nemkülönben a kisebbségi, transz-szilván létszemlélet megmaradásetikájának az a közmondásszerû tétele, miszerint „nekik fegyverük van, nekünk eszünk legyen”.

Ugyancsak Tamási Áron egyik novelláját – felgazdagított dialógusokkal dolgozza át dramatikus „tévéballadává” a Gyökér és vadvirág. Gyûlöletbõl szerelmi egymásratalálás: ez a szépséges lányunoka sorsa benne; farkasok általi szétmarcangoltatás: ez pedig a kiúttalan ötvenes évek elején (az erõszakolt kollektivizálás csapdái között vergõdõ) elszegényedõ parasztembernagyapa fátuma. Vitalitás és halál, érzékiség és végzet-tragikum sugallatos lírai szenvedéllyel izzó összefüggései és ellenpontjai feszítik a történet ívét, amelynek végsõ kicsengése szerint „a világ kínban és fájdalomban lesz tökéletesebb, teljesebb, igazabb” (Izsák József).

Talán ennyibõl is kitûnik: ez az esztétikai élvezetességében és filológiai értékében egyaránt kiemelkedõ kötet nem egyszerûen a Kányádi-oeuvre kevésbé ismert vagy méltányolt dimenzióira enged rálátni; hanem olyan mûveket tár elénk, amelyek újra és újra elõadásra, színpadra vagy filmvászonra kívánkoznak.

KÁNYÁDI SÁNDOR: ÜNNEPEK HÁZA KÉT DRÁMA ÉS KÉT FORGATÓKÖNYV HELIKON KIADÓ, 216 OLDAL, 3290 FT

7

Gergely Ágnes költõvel Szepesi Dóra beszélget

A szenvedély temetõje és feltámadása Gergely Ágnes a „nyugatos” és „újholdas” írástudói felelõsség és minõségigény folytatója. Négy regény és a költõi életmû egymásra vetülve adják ki írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki egyedi mûfajú memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló. Hamarosan Jonathan Swift éjszakái új verseskötete jelenik meg.

Elemzõid úgy fogalmaznak, hogy sokaktól tanultál, senkit sem követtél. Életmûved ezért ellenáll a besorolásnak. Nagyon tetszik a Hálaadás-parafrázis címû versed, amely az Útérintõ címû összegyûjtött verseskötetedben mottóként szerepel. Ebbõl idézek: „Szememnek Weöres nyitott új mezõt, / Illyés tanított ízére a dalnak, / és Pilinszky, hogy meg sose hajoljak / a korszellem s a kordivat elõtt.” Aztán említed még Nemes-Nagy Ágnes, Vas István, William Butler Yeats nevét és úgy fejezed be, hogy: „Bárcsak a porban lábnyomuk lehetnék.”

Annyira lenyûgöz ennek a hat költõnek a nagysága, boldog vagyok, hogy egy évszázadban élhettem velük. Egyedül Yeats-et nem ismertem, de jártam Írországban és felkerestem a helyek egy részét, ahol élt, járt, verset írt.

Magyar-angol szakon végeztél, Dylan Thomast és Yeats-et fordítottad. Mi vonzott bennük?

Meg James Joyce-t, vele kezdtem, Tótfalusi Istvánnal együtt fordítottuk a Kamarazene címû nagyszerû verseskönyvét, aztán Dylan Thomastól nem verset, hanem prózát, de az nagyon költõi próza. Az író arcképe kölyökkutya korából címmel, tavaly jelent meg harmadszor. Már az egyetem évei alatt kezdtem verseket fordítani. Az íráshoz sokáig nem volt önbizalmam, a fordításhoz volt, persze ez annak is köszönhetõ, hogy az egyetemen Kardos László mûfordítói szemináriumára jártam. Utána pedig elsõ szerkesztõmtõl, Bartos Tibortól tanultam sokat, nem csak fordításról, versírásról is. Egyszer csak az Európa Könyvkiadó kiadta Joyce-tól a Kamarazenét, kiadta a Dylan Thomas kötetet és hamarosan egy Yeats kötetet. Egy sor jó fordító elhagyta az országot 1956-ban, én 57-ben diplomáztam, és ûr volt a fiatal magyar mûfordításban; akkor néhányan gyorsan bekerültünk, szerencse dolga. Nagyon megszerettem mind a három költõt és föltûnt nekem, hogy Joyce nem angol, hanem ír, Yeats nem angol, hanem ír, és Dylan Thomas 8

sem angol, hanem walesi. Ráébredtem, hogy milyen közel vannak hozzám a kelták, mennyire értem a problémájukat – ezek viszonylag kicsi népek –, és hogy a kultúrájukra rátelepedett az angol, ennek minden elõnyével és hátrányával. A különbség az, hogy a magyarok minden külsõ elnyomás ellenére megõrizték az anyanyelvüket, a kelták viszont elvesztették.

Harcolnak érte, az iskolákban alapfokon tanítanak például gael nyelvet, de azt hiszem, az irodalomnak most már ott az angol marad a nyelve. Az angol nekem életen át tartó szerelem, a nyelv is, az irodalom is.

Találtam valamelyik naplóban Kassáktól két mondatot, hogy mit mondott erre a Dylan Thomas fordításra „Jó fordítás.

Rendes munka.” Gondolom, ez tõle nagy dicséret.

Igen, nagyon büszke voltam rá. Jó fordítás volt, az alaphangot megtaláltam, de nem volt „rendes munka”, mert fiatal voltam, nem tudtam még jól angolul. Az országhatárok zárva voltak, egy mostani fiatalember nem tudja, mi az, tanulni egy idegen nyelvet és itt szorongani, úgy, hogy Pozsonyig nem tudsz elmenni. Úgy volt, hogy az egyetemrõl kimegyünk Pozsonyba meg Lipcsébe, az ottani angol intézetbe, csere akcióval, nem mehettünk, nem kaptuk meg az engedélyt. Szabályos fogságérzés.

Nagyon sok fordítói hiba volt ebben a szövegben. Nagy részét Borbás Mária szerkesztõ segítségével a második kiadásban kijavítottam, egy-két apróságot a harmadik kiadásnál is, úgy érzem, most már a szöveg áll a lábán.

Találtam a Carmen lugubre kötetben két szép parafrázist, Keats/Szabó Lõrinc és Keats/Vas István egy sorára (Ha rádöbbenek, hogy meghalhatok; Ha félelem fog el, hogy meghalok) Van ezeknek a verseknek története?

Történetük nincsen, hátterük van, a halálfélelem. Búcsúkötet a Carmen lugubre (Gyászdal), és a családomtól, meg akiket szerettem, azoktól búcsúzom benne. Ez a két halálvers belesimul.

Látom, a groteszk is érdekel. Olvastam a Pompóné könyvét, amely brit, északamerikai, afrikai nonszensz-versek fordítását tartalmazza. Idézed benne Kosztolányi meghatározását a mûfordításról – „gúzsbakötötten táncolni” – ami a nonszensz-költészet esetében így módosul: „gúzsbakötötten kötéltáncolni”. Írod, egy rossz mozdulat és Pompónéval együtt a fordító is lezuhan. Miért?

Pompóné egyébként egy gyerekmondókában van…

Igen, „Ekete-pekete-cukata-pé, Ábel-Bábel dombiné, csiszli-á, csiszli-bé, csiszli-csoszli pompóné!” Hogy tulajdonképpen ki volt ez a Pompóné, nem tudjuk, de a szó hangalakja után valami lottyadt kövér némber lehetett, aki felborulásra hajlamos és ez nekem alkalmassá tette arra, hogy egy kötetet szánjak neki. Nagyon szórakoztat a nonszensz vers, nem csak a limerick, általában minden, ami a nonszensz körébe tartozik, hiszen a nonszensz tulajdonképpen figyelmeztetés, hogy vigyázzunk, minden pillanatban mindenféle történhet. Nem kell mondanom, hogy mennyire szeretem Örkény Istvánt, de hát ennek a mûfajnak most már vannak nagyon jó magyar szakértõi, például Várady Szabolcs. Õ állított össze egy limerick kötetet Magyar badar címmel, amiben én csak néhány darabbal szerepelek, mert a limericknek van egy eléggé erotikus formája, abban én nem vagyok jó. Vannak kollégák, sõt kolléganõk is, akik kitûnõen mûvelik.

A sokoldalúságod és mélységed alapján próbáltam képet alkotni ihleted természetérõl. Földi is, transzcendens is, finom áttünésekkel. Örülök, ha így látod.

Kiírtam egy képet például, hogy „Tegnap egy orthopéd cipõ sírdogált”, ez gyönyörû! Aztán a szavaid: geometria, templom, ég… A témáid meg hétköznap, elmúlás, történelem. Hogy jön az ihlet?

Nem tudom. Nem hiszem, hogy van író, aki erre válaszolni tud. Épp most olvastam ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

rû, szoborszerû és drámaszerû motívum is. A legutolsó versek egészen frissek, a könyv nem jelent meg a Könyvhétre és akkor írtam négy verset egymás után.

Nyártól mostanáig. Valahogy a véletlen, ami mindig kedvez az írónak, vagy az isteni kegyelem úgy hozta, hogy ezek a legújabb versek mintegy felelnek a bevezetõ verseknek. Egy kicsit ikerkönyve a Carmen lugubrenek, mert ez a könyv is búcsú. Búcsú a szellemi egybekapcsolódástól, a testek útjától, az örök elvágyódástól, a transzcendens álmoktól és attól az illúziótól, hogy vannak összeillõ életek. Tulajdonképpen az egész egy szenvedély temetõje, és ha megjelenik és megérem, akkor egy szenvedély feltámadása.

Amikor kardamommal ízesített kávéval kínáltál, említetted a Költõnõk Fesztiválját Jeruzsálemben, ott ittál ilyen kávét. Éreztem, hogy van errõl a fesztiválról véleményed…

Igen. Utáltuk ezt a kifejezést, hogy Költõnõ Fesztivál. 1987-ben négyen voltunk ott Magyarországról, Nemes Nagy Ágnes, Karig Sára, Székely Magda és én - micsoda társaság! Sajnos, õk már nincsenek itt. Nemes Nagy Ágnes elõször nem is akart menni, mi hárman, többiek, mondtuk neki, ugyan már, nyeld le, hogy Költõnõ Fesztivál, ha ez az ára annak, hogy meglássuk a Szentföldet! És aztán nagyon boldog volt, és jól érezte magát. Olyan hihetetlen volt, hogy az ember több ezer éves köveken jár, a Biblia földjén! És nem volt rossz ez a fesztivál sem, végül is.

Milyenek voltak a költõnõk?

Voltak nagyon jók is, a világ minden részébõl, de volt, aki terápiának fogta föl a fesztivált, és elõadta, hogy õ feminista, nagy identitás kinyilvánítással. Én verseket szeretek hallgatni, nem nyilatkozatokat.

A mûveltség veleje a kontinuitás – fogalmaztad egy interjúban. De a kortársak is érdekelnek, ott voltam például egy-két Nagyvilág esten a Fészek Klubban úgy tíz éve, amikor fiatalokat mutattatok be. Õk ma már nem is a legfiatalabb generáció. Mi a véleményed, figyelemmel kíséred-e a ma indulókat?

Elég sok folyóiratot olvasok. Vannak ma is

Gergely Ágnes · Fotó: Fábián Nóra

Nemes Nagy Ágnes nagyhatású útinaplóit az augusztusi Holmiban és ott írja, hogy senki még nem tudta meghatározni, mi a költészet. Füst Milán egyszer megkérdezte tõlem – Kassák és õ, ez a két nagy találkozásom volt fiatalkoromban –, hogy tudome, mi a jó vers, és mondtam valami marhaságot, amit az ember fiatal korában mond.

Azt hiszem, azt, hogy a jó vers kinyílik, mint egy kapu. Hát ez nem jelent semmit.

Itt hatalmas tere van az érzelmeknek, a tapasztalásnak és legfõképpen az intuíciónak, és ahol megjelenik az intuíció, ott nincsen definíció.

Elõször fordítani kezdtél és csak késõbb jött a saját költészeted. Mondhatjuk, hogy ihlettek ezek a költõi világok?

Biztosan. Meg a tanáraim, meg a szerkesztõim, meg Egri Pétert nem is mondtam, aki három évvel végzett elõbb, mint én, sajnos nemrég meghalt, õ is sokat foglalkozott velem. Tudatosan tanultam, de elõször a biztonságérzetemet kellett talpra állítani. Verset fordítottam már 1954 nyarán, 21 évesen, de írni csak késõbb, az elsõ kötetem 1963-ban jelent meg. Fordítani fortisszimó kezdtem, saját magamnak, Robert Browningtól A hamelni patkányfogót, ezt a hosszú és nagyszerû balladát, aztán Kormos István kiadta egy antológiában, de az íráshoz bátortalan voltam. Kellett körülbelül 15 év, amíg utolértem magamat, az álmaimat.

Azt hiszem, az elsõ olyan könyvem, amivel elégedett voltam, az 1978-as Kobaltország.

Azt olvastam, hogy zenei szerkezetben gondolkodsz, néhány versed meg arról árulkodik, hogy éjjel írsz („Éjjel kipányvált mondataim”).

Igen, éjjel írok, a mai napig.

Tehát a téma benned zenei motívumként él, és akkor neki kell állni, leírni?

Inkább zenei szerkezetre gondolok. Például az új könyvem négytételes kompozíció.

Mit tudhatunk az új könyvrõl?

A címe Jonathan Swift éjszakái, alcíme Versek négy arckép alá. Az Argumentum adja ki, ahogyan a 2006-os Útérintõ címû kötetet is.

A könyv tisztelgés Swift szelleme elõtt, egy olyan hatalmas 18. századi író elõtt, aki egyszerre volt érzékeny és szenvedélyes, az életét tette föl az irodalomra, és amikor idõs és beteg lett, akkor bántották a legtöbbet. Voltam Dublinban, a Szent Patrik Székesegyházban, ahol el van temetve, a sírfeliratába bele van foglalva, hogy „A vad harag nem gyötri már szívét”. Indulatos ember volt, végiggyötrõdte az utolsó éveit. Nehéz mondani, de így van, az öregedés keserveinek keretében játszódik ez a könyv. Játszódik, mert van benne zenesze-

fiatal tehetségek, az a bizonyos derékhad akiket Ferencz Gyõzõvel 1999–2000 fordulóján három esten bemutattunk, - azok jobbnál jobbak. A most induló fiatalokat még nem tudnám nemzedékbe sorolni.

Hogy látod, milyen az õ helyzetük, ahhoz képest, amilyen a tiétek volt?

Nehéz. Másképp, mint nekünk. Ma pénzvilág van. Nehéz betörni. A mi életünkben nem anyagi, hanem politikai feltételek voltak. Származás, párttagság. Aki rögtön mozgalmi verset írt, annak könnyû volt az útja. Volt persze jó pár tehetség a mi nemzedékünkben is, de volt, aki a politikai szövegeivel elreteszelte az utat mások elõl.

Nagyon érdekes, egyszer valaki írhatna róluk regényt, mert ezeknek a költõknek, akik könnyen érvényesültek, keserves lett az életútjuk. Tíz év alatt változott a világ, egyszerûen átléptek rajtuk. Csak az erõs egyéniségek emelkedtek ki az árból. A többi, tragikusan elhullott, mint aki szirénhangokra figyel.

Mi lehet ma a költészet szerepe?

Ugyanaz, mint mindig. Megfogalmazni mindazt, ami összesûrûsödik a szellem, az esztétikum és az etika világában. A költészet nincs divatoknak kitéve. Fordítottam egyszer egy afrikai népdalt, ez a sor van benne: „Örökre megreped az elefántcsont.” Ha bántják, a költészet is megrepedhet. De nem hajlik.

9

Szabó Tibor Benjámin

A bûn mint rendszerkritika Csabai László regénye olyan a kortárs magyar nagypróza emblematikus darabjai között, amilyennek az 1920-as évek polgári hétköznapjait szeretjük képzelni a mai világhoz képest: lassabb, élhetõbb, emberibb – anakronisztikus türelem tartja föld- és olvasóközelben. Ráérõsen baktat ez a könyv elõre (mindig mélyebbre), bele a két világháború közötti vidéki Magyarországot megnyomorító közösségi kényszerpályák, személyes tragédiák sötét tónusú, mégis otthonosnak, túlélhetõnek ábrázolt valóságába.

Bár a Szindbád, a detektív fõhõse egy fiatal rendõrségi felügyelõ (Schiffer Árpád), a szöveg cselekményszerkezetét pedig az egymás mögé sorakoztatott ügyek (bûnesetek) uralják, a kötet mégse krimiként mûködik. Más is, több is, mint bûnöskeresés, Csabai a Horthy-korszak vidéki kisvárosának (Nyíregyházának mint Nyárligetnek) a szociokulturális térképét rajzolja meg, és teljes körûen, minden társadalmi réteget felrakva az élõ tablóra.

A szerzõ (szociális) problémaérzékenysége kimagasló, az életszerûen megjelenített bûnesetek elkövetõi nem diabolikus alakok, nem démonok, hanem olyan kisvárosi emberek, akiket a társadalmi helyzetük és jellemgyengeségük egyszerre sodor bûncselekménybe. Egy, a városháza padlásán évek óta bujkáló katonaszökevény azt hiszi, hogy még tart a háború, az amerikai adományként érkezõ konzerveket lopja a raktárból, azon él, és tényleg csak véletlenül csapja agyon a hivatalszolgát, aki viszont nyereségvágyból hordja el az adományokat ugyanabból a raktárból. A katonaszökevény egy békési parasztfiú, a testvére a keleti fronton halt meg, az apja Isonzónál, õt is többször elvitték, aztán egyszer csak elege lett. Nem akart mást, csak életben maradni. Szindbád letartóztatja. Egy másik történetben nagypolgári (gyáriparos) családot látunk, szülõket, akiknek eltûnt a fiatal lányuk. Hosszú nyomozás kezdõdik, az egyházi iskolából kibukott, a szülõi szigor ellen lázadó nõ képe rajzolódik ki, a család köreiben elfogadhatatlan nemi szabadosság, mindenki arra gondol, hogy valami hajóskapitány vagy baka szöktette meg a lányt. De nem.

Az anya kényszerítette illegális abortuszra, abba halt bele, nem is került elõ sose.

Nem a gonosz mûködik itt sem, hanem a korlátoltság, és a társadalmi presszió. Egy homoszexuális fiút az apja akasztja fel; néhány szénhordó véletlenül, akaratlanul öl meg egy fiatal lányt a pincébe lezúduló tüzelõvel; a helyi kuplerájban dolgozó prostituált az õt kizsákmányoló madame miatt kerül bajba, plusz pénzt fogad el a politikus vendégétõl, aki a bankjeggyel 10

együtt (nem szándékosan) egy értékpapírt is ad a nõnek, majd ezt a részvényt a rendõrséggel keresteti. A felügyelõ nem romlott gazemberek eszén jár túl, gyõzelmei nem heroikusak, a letartóztatottaknak inkább sorsa a bûnbeesés. És ebbe a sorsba (saját esetlegességeik mellett) a körülöttük ketyegõ világ mint szisztéma taszítja õket.

A Szindbád, a detektív nagy erénye a szerzõi figyelem, éleslátás. Az a mûgond, a jeleneteket részletezõ, a kulisszákat mérnöki pontossággal megjelenítõ alaposság, amivel Csabai a sorosan kapcsolt történeteket elmeséli, világossá teszi, hogy nem a fõhõs, de õ maga a legelhivatottabb detektív, a leglelkiismeretesebb felügyelõ. Korrajza is, leírásai is jegyzõkönyvszerû precizitásúak, miközben ez az aprólékosság nem rontja a szöveg plasztikusságát, nem teszi körülményessé vagy túlírttá a prózát.

Csabai László két rétegben fest hátteret a bûncselekmények mögé. Egyrészt a regény világát végigkíséri a Trianon utáni Magyarország politikai és társadalmi mozgása-pulzálása, a megváltozott határok jelentette sokktól a zsidótörvények hatásáig, másrészt a szöveg jelen idejében történõ nyomozásokat a címszereplõ erõs atmoszférájú visszaemlékezései kísérik.

Schiffer András rendõrfelügyelõ Bagdadban töltötte gyerekkorát, édesapja a Folyóközben (sic!) dolgozott orvosként, õ maga ott kapta a Szindbád nevet (a schiffer mint hajós után). A jelenkori történések Schifferben/Szindbádban gyerekkori történeteket idéznek fel. A bagdadi emlékek idõnként a fõhõs munkáját is elõ-

mozdítják, máskor csak a jellemét rajzolják, karakterének megértését segítik, de minden esetben szervesülnek a regénybe, az egzotikus világ megidézése soha nem öncélú.

A vaskos regény nyelve szögletes ugyan, és a próza ritmusa is furcsán döcög, de a mû egészének világa annyira hiteles, magával ragadó, a figyelmet mindvégig fenntartó, hogy az olvasónak a huszadik oldal után már nem tûnnek fel a szöveg elsimítatlan élei, darabosságai. A Szindbád, a detektív teljes világot épít, beránt magába.

A szerzõ egyetlen valódi tévedése a fõhõs neve. Hogy (talán Nyíregyháza miatt, A vörös postakocsi miatt) erõszakosan rákapcsolja mûvét a Krúdy-hagyományra.

Ezért kár, ugyanis a szöveg világának semmi köze se a melankolikus életmûvészhez, se az Ezeregyéjszaka meséinek hajósához, a szindbádozás ebben a regényben nem hoz létre új vagy többletjelentést, inkább csak zavaró. Hívhatnák a detektívet Musztafának, Juszufnak, akárminek, Csabai mûve önjáró, nincs szüksége a Krúdy-mankóra, és könnyebben is válna legendává, ha valami egyedi, független nevet kapott volna. Így folyton magyarázkodni kell, pontosítani, amikor az ember beszélni akar róla, hogy akkor ez most melyik hajós is a sok közül. És hát, egyik se. Ez egy olyan Szindbád, aki nem hajós. Jobb is, hogy nem.

CSABAI LÁSZLÓ: SZINDBÁD, A DETEKTÍV MAGVETÕ KIADÓ, 2010, 380 OLDAL, 2990 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Bedecs László

Gondoljanak a kertre!

Markó Béla valami olyasmit vitt végbe, ami rajta kívül csak nagyon keveseknek sikerült: lassan két évtizede dolgozik, mit dolgozik: harcol a politika elsõ vonalában, pártot vezet, néha állami, minisztériumi tisztséget tölt be, rengeteget tárgyal, utazik és nyilatkozik, a politika piszkos és cinikus közegében mégis meg tudott maradni annak, aminek végsõ soron politikai karrierjének indulását is köszönhette: költõnek. Méghozzá nem is akármilyen költõnek! Új, immár huszonegyedik kötete szonett-könyv, mely egészen lágyan hangolt, finoman szóló csiszolt sorokkal húz be minket egy végsõ soron átlagos ember intim szférájába. Robbanó erejû szerelemrõl, az összetartozás érzését ajándékozó apaságról, illetve olyan gyengéd rezdülésekrõl olvashatunk, mint amilyen a tücsökciripelés utáni vágy, vagy a hajra szálló darázstól való félelem.

A gömbölyûre csiszolt szonettek hibátlan rímei, a friss jelzõhasználat, a gondosan kidolgozott dallamok, a gáttalan önkifejezés, egyszóval a formai igényesség és a bátor kérdésfelvetések mind-mind azt igazolják, hogy Markó komoly energiákat fektetett a kötet megírásába és összeállításába, hogy végtelenül szigorú volt önmagával szemben, és hogy a politika minden romboló hatása ellenére ma is autonóm és érzékeny, kezdeményezõ és nyitott személyiség. Olyasvalaki, aki a jelenkori költészet kihívásaira is tud érvényes válaszokat adni – ritkán felcsillanó humorral, de annál több iróniával és még több érdekes, újszerû fordulattal.

A kötet helyszíne és témája a kert. A konkrét kert Markó Béla Marosvásárhely melletti házához tartozik, ezt lakja be a versek során a költõ, ennek szépségében és gazdagságában gyönyörködik, ennek változását látva filozofál, ennek otthonossága segíti újra és újra átélnie a természet közelségének semmi máshoz nem hasonlítható élményét.

De eközben egy percre sem felejthetjük, hogy egy óriásmetaforáról van szó, mely Gecsemáné kertjét épp úgy jelenti, mint az Édenkertet, és minden olyan kertet, melyben a természet, a születés és pusztulás, a menedék és menekülés valamelyike megjelenik. Elõször a fa, a levél, a növények kerülnek szóba, amelyek egyúttal a mû formális kezdetére is utalnak, hiszen a versek megszületése sem elképzelhetõ nélkülük. Ugyanígy csúszik egymásba a mûvek jelenideje és a metoforikus-mitikus idõ, ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

mellyel Markó nagyon tudatosan, például a bibliai párhozamokat minduntalan elõtérben tartva játszik. A versbeli beszélõ felszabadult örömmel mesél a kertrõl, amelyben áll, a fákról, melyeket lát, a fûrõl, melyet, mondjuk, nyírni kéne, a bogarakról, melyek egy titkos jelre szanaszét szaladnak. A Markó-féle kert tehát paradicsomi, azaz nemcsak békés és harmonikus, hanem titokzatos és veszélyeket rejtõ, az ártatlanságot és a bûnbeesést is õrzõ, de mindenképp felkutatásra, megismerésre váró hely. A versekben feltûnõ olyan képek, mint a fekete glóriás hóember, a fejét saját tollai közé fúró veréb, a füstölgõ lepkeszárnyak mind arra utalnak, hogy a fenyegetés állandó, hogy a nyugalom, a béke csak idõleges lehet.

A kötetben kirajzolódó kert egyszerre tud az elveszett, de a fantáziákban, a mesében még megélhetõ éden lenni, és annak a mai, szorongásokkal teli társadalomnak is a részévé válni, melyben a mulasztások, a nem-tudás és a nem-értés játssza a fõszerepet. Alighanem ebben a kettõségben rejlik kötetének ereje.

A téma ugyanis nagy csapdákat rejt: a természet szépsége könnyen tehetné kényelmessé a költõt, a könnyebb út pedig akár a kerti törpés giccs felé is sodorhatná a verseket.

A Markó-szonettek azonban kezelik ezt a problémát: megmutatják a kertben élõ kórokozókat, a pusztulást, a rendetlenséget, gyakran kérdezik Istent, milyen szándékai vannak, és ami a legfontosabb: a kötet nagyon fontos részét adó szerelmes versek sem csak a min-

dig megújuló, évtizedek múltán is fellángoló érzelmekrõl beszélnek, hanem a bizalmatlanságról, a csalódásokról, sõt esetenként a leküzdhetetlen kételyrõl is. A természet harmóniája és a nõ szépsége, különösen, ha a kettõ egymásba tükrözõdik, néha ódai magasságokba viszi fel a verset: „Világít minden a reggeli kertben, / s mi is, akár egy fényben fürdõ szilva, / mind forróbban, mind tökéletesebben / illeszkedünk egymásba, fel-felsírva” (Világít minden), de a gyengéd vágy és a bátran megírt, leplezetlen erotika sem tudja feledtetni az elválás lehetõségének fájdalmát: „elnézem arcod egy nyugodt sugárban, / van-e helyünk a következõ nyárban?” (Kívánatos a kert).

A szépség iránti vágy, a természet kínálta nyugalom, az Istennel való dacos kapcsolat, a gyerek feltétlen szeretete és végül a szerelem mély átélésének verseit gyûjti egybe Markó kötete.

Olyan csontig ható témákat tárgyal tehát néhol zavarba ejtõ nyíltsággal, melyeket így együtt csak kevesen tudnak felvállalni. A nyelv és a forma teherbírását is próbára teszi Markó Béla, de leginkább persze saját költõi eszköztárát és annak megújulási képességét vizsgáztatja. Az eredmény azonban csak azoknak lehet meglepõ, akik még nem olvasták ezt a súlyos és kiváló kötetet.

MARKÓ BÉLA: TULAJDONKÉPPEN MINDEN BOOKART KIADÓ, MAROSVÁSÁRHELY, 2010 128 OLDAL, 2690 FT

11

Luzsicza István

Három új Magyar Napló-könyv FERDINANDY GYÖRGY: EGY SIMA, EGY FORDÍTOTT. MAGYAR NAPLÓ, 2010, 192 OLDAL, 1890 FT · DIALLO JULIANNA: VIRRASZTÓ ÉDEN. MAGYAR NAPLÓ, 2010, 267 OLDAL, 1890 FT · CSENDER LEVENTE: FORDÍTOTT ZUHANÁS. MAGYAR NAPLÓ, 2010, 146 OLDAL, 1575 FT

AMBIVALENS

LENYOMAT EGY AMBIVALENS

VISZONYRÓL

Három évvel aparegénye (A bolondok királya) után az emigránsból immár kétlaki íróvá lett Ferdinandy György ezúttal szép kort megért édesanyjának állít emléket, nemcsak ellentmondásokkal teli anya-fiú viszonyukat boncolgatva, de egyben kettejük személyes élettörténetén keresztül illusztrálja a polgárság tudatos lezüllesztését és 20. századi történelmünket is.

A borítón, illetve a könyv végén, mellékletben portré- és családi képekkel találkozhat az olvasó, amelyek kezdeti benyomásként melegséggel és nosztalgikus ízzel szolgálnak, ám hangulati várakozásainkat a késõbbiekben felülírja a szöveg, amely két családtag feloldhatatlan, se veled-se nélküled relációjáról ad számot. A mûvet három, más-más korból és élethelyzetbõl vett snitt vezeti fel, s a pillanatképek kiragadása a három fejezetre és egy rezümére tagolt élet- és családtörténet idõrendi mesélése folyamán is fontos dramaturgiai elem marad. Az anya gyermekkorában elsajátított címbeli varrásminta szimbolikus értelmet nyer, mivel az egymást követõ epizódokban felváltva közelednek egymás felé és távolodnak egymástól a szereplõk, a békebeli polgári família neveltetésébõl és tradícióiból érkezõ édesanya, illetve a háború elõszelében, majd a harcok alatt felcseperedõ, az új totalitárius rendszerben eszmélkedõ, s végül 1956 után külföldre távozó fia. A történelem és a magánélet megpróbáltatásaiból mindig megújultan kilábaló, kemény, de létkényszerbõl az új világ kispolgáriságához idomuló anyát a mindennapok apró céljai felé hajtja becsvágya és makacs ambíciója – a szövegekben többször kiemelt, de inkább csak egészen hétköznapi nak mondható idealizmusa –, küzdelmében azonban a családja õrlõdik fel. A hajszoltságból, de még inkább az egyéniségébõl fakadó szeretet- és megértéshiány így sosem tudja igazán közel hozni fiához, ami késõbb fizikailag és földrajzilag 12

is hatalmas távolsággá válik – ám a leküzdhetetlen helyzet mégis az emberi jellemekbõl fakad, s mindez a feloldást is meghiúsítja. A könyv jobbára az anya részérõl világít rá a helyzetet elõidézõ vonásokra: gondos odafigyelés helyett saját elgondolásokkal, szelíd erõszakkal és jó szándéktól vezetett szûklátókörûséggel találkozhatunk, amelyekkel képtelen érdemben közremûködni gyermeke boldogságában és boldogulásában. Mindez elõl a fia menekül, így hála nem várható tõle, s ez érthetõen súlyos lelki teherként nehezedik az íróra. Kapcsolatuk lehetetlen mivolta a könyv végére magán a mûvön és minõségén is nyomot hagy: mind gyakoribbá válnak az ismétlések, elõbb még csak egy-egy esemény többszöri, esetleg más-más aspektusból történõ interpretálását kapja az olvasó, késõbb azonban szó szerinti azonos fordulatokkal, mondatokkal, olykor teljes bekezdésekkel találkozhatunk újólag, helyenként szétszórttá és csapongóvá téve a szöveget.

A lezárással végül mégis eljutunk a köszönetig, amiért az édesanya, ha idõvel háttérbe szorítva is, mégis ott maradt, a maga ellentmondásos szerepével együtt is biztos pontként gyermekei és otthona mellett – és hogy mindezt végül „világcsavargóvá” lett fia értékeli hálásan erényként, felfoghatjuk úgy is, mint viszonyuk és az egész könyv ambivalenciájának iróniáját, groteszk fintorát is. * AFRIKÁN ÁT A METAMORFÓZIS FELÉ Az 1991 óta Guineában élõ, s ott közoktatás-fejlesztési projektvezetõként dolgozó szociálpszichológusnõ két évvel ezelõtt jelentkezett elõször szépirodalmi alkotással, s bár elsõ mûvét (Néné Salé) csak francia nyelven publikálta, új regénye már a magyar olvasókhoz juthat el eredeti nyelven, amelyben ezúttal is saját élete egy-egy mozzanatának felhasználásával mutatja be választott hazáját, s mindazt, ami az európai embert ettõl elválasztja, de egyben össze is köti azzal.

A szerzõ regénybeli alteregója, az Afrikában élõ európai nõ ezúttal Franciaországból érkezett: Lara párizsi egyetemistaként megismert guineai férjével költözik a férfi, Tidiane szülõhazájába, hogy ott saját közös életük felépítése mellett friss tudásukkal és naiv lelkesedéssel vessék bele magukat a kontinens egyik legszegényebb országának felvirágoztatásába – vagyis leginkább annak szélmalomharcába. Mindezt azonban csak szálanként fejtik fel a fõszereplõ belsõ monológjai, a történet kezdetekor már a házasság válságánál járunk: a nõ közös kislányukkal, Dalandával vissza akar települni Párizsba, a guineai mindennapok viszonyai azonban csak a kisebbik összetevõjét jelentik elhatározásának, férje visszaigazodása az afrikai normákhoz adja meg a végsõ lökést döntéséhez. A lassan kibontakozó múltbeli epizódokból kirajzolódik, hogy a rokonságtól és a helyiek valóságától több-kevesebb sikerrel elszigetelõdve, Lara változatlanul maradó kezdeti elõítéletessége és elzárkózó, elõkelõ idegensége csak még tovább mélyült, s ebben változást csupán a véletlenek összejátszása, valamiféle magasabb elrendelés hoz a végsõ utáni pillanatban. Az utolsó, udvariassági rokonlátogatás a kislánnyal kettesben váratlanul többhetes kalanddá válik a dzsungelmélyi tanyavilágban: terepjárójuk hibájától kezdve a többnapos esõzésen és az egyébként is nyaktörõ erdei ösvények járhatatlanná válásán túl a földrészre oly jellemzõ polgárháborús veszélyt jelentõ puccskísérletig minden a hõsnõ ellen esküszik, aki férje rokonságának nomád viszonyai között, az ismeretlen nyelv közegében ragad viszolygásaival együtt. A fõszereplõ viselkedése, attitûdje az európai ember viszonyulását, magatartását és elõítéleteit tükrözik: az olvasóval megosztott gondolatai éppúgy lustának, barbárnak, végletesen elmaradottnak – és még sorolhatnánk a sztereotip jelzõket – láttatják az afrikai falu népét, mint mi magunk látnánk hasonló helyzetben. Finnyás gõgjét végül azonban felülírja a mindennapi élet, amelyben vendégként is részt venni kényszerül. A megfigyelés – a szemtanú hitelességével, pontosan és tüzetesen ábrázolva – felkelti ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

a nõ empátiáját és rokonszenvét: a kezdetleges eszközökkel végrehajtott fáradságos munka, az éles viták egymás közötti békés elrendezése, a nyomor odaadó, az utolsó tál rizspépet is elkínáló vendégszeretete, s a babonás hiedelmek mögötti helyi történelem és legendárium megismerése Larát végül ráébreszti a szerteágazó rokoni szálakkal összekapcsolódó kommuna, s ezzel az afrikai létezés „titkának” mibenlétére. Az európai szemmel nézve gyenge kapcsokhoz nemcsak egymásrautaltságból, hanem hagyományból, kulturális sajátosságból is ragaszkodó, azokat ápoló távoli rokonok a fogyasztói, mindent gyorsan megszerzõ és még gyorsabban felélõ szemlélettõl olyannyira idegen közösségi – szinte õsközösségi – létben élik napjaikat, hogy az számukra örökre elszakíthatatlan hálót jelent, s amelynek részese marad az is, akinek sikerül onnan kiemelkednie: mindez rávilágít Tidiane ragaszkodó kötõdésére is. A tapasztalás lassacskán felnyitja mind Lara, mind az olvasó szemét, s tereli a közeg megértése felé, egyfajta fejlõdésregényként beszámolva a lelki metamorfózis kibontakozásáról, s bár a fõhõs – és a szerzõ – magáénak természetesen a végére sem vallhatja ezt a világot (az nem is lenne normális), ám képes tartalommal megtölteni a megismerés, az elfogadás és a tolerancia napjaink folyamatos szajkózásától kiüresített, politikai jelszavakká züllesztett fogalmait.

S – túl a magyar olvasók számára oly idegen kultúra valósághû bemutatásán – ez Diallo Julianna személyes tapasztalatokon alapuló, önéletrajzi elemekkel tarkított elsõ magyar nyelvû regényének legfõbb érdeme, erénye.

Hõsnõnk további sorsáról, õserdei kalandjának lezárásáról, magánéletének fordulatáról, a cselekmény kifutásáról pedig már a könyv beszéljen, ne a recenzens. * DERÛ ÉS TRAGÉDIA A Székelyföldrõl származó, de már Magyarországon élõ, s még mindig fiatal író elsõ két – egyaránt jelentõs visszhangot kiváltó – novelláskötete a ’80-as évek és a mai erdélyi mindennapok kisebbségi létére, elnyomatására fókuszáló (s az itthon elterjedt romantikus Erdély-képet alaposan a helyére tevõ) Zsírnak való és az anyaországban új életet kezdõk másfajta kilátástalanságával foglalkozó Szûnõföldem után immár harmadik könyvével jelentkezik.

A Fordított zuhanás a szerzõ elõzõ mûveinek hangját és hagyományait követi, témaválasztásában azonban már egyesíti ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

azokat: az új kötet tíz írásában mindkét közeggel – sõt, újabbal is – találkozhatunk, amelyek azonban továbbra is a valóság elõli menekülés és a reménykeresés kulisszáiként jelennek meg a reménytelenségben. A többségében most is sötét tónusú novellák között új elemmel is találkozhatunk, mégpedig a dokumentarista

módon rögzített A forradalom hõse esetében, amelyben valós eseményt rögzít a szerzõ, emléket állítva az 1989-es romániai – jobb híján forradalomként emlegetett – események után meghurcolt nagybátyjának, akit négy éven keresztül ártatlanul tartottak fogva három falujabeli sorstársával egyetemben és kínoztak nap mint nap egy egykori milicista halála miatt. A történelmi félmúlt epizódja – amelyet az ugyancsak a gyerekként átélt forradalomra visszatekintõ Barbárok vagytok, emberek! vezet fel – az élhetetlenségében megélt nyomorúságból fakadó erdélyi-romániai abszurdok és egyéni tragédiák sorát nyitja meg. Az alkoholista anyagyilkos (Retúrjegy) és az ugyancsak idõs édesanyja ellen forduló frusztrált egykori hegedûmûvész-jelölt (Görcs) története a tipikus lecsúszásra, a csak szenvedést hozó, hálát hiába váró, parttalan önfeláldozásra, családi kapcsaink és emberi kapcsolataink végletes amortizálására, tönkszéli élethelyzetekre mutat példát, akárcsak a címadó darab tanárnõje, aki az ital mámorából a hitbe menekedve, de harmóniára csak ideig-óráig lelve végül csupán a szürreálisan ábrázolt mennybemenetelbe kapaszkodhat.

A megtört sorsok és lelkek közegét, elviselhetetlen nyomorát a beszámolók hangja ellensúlyozza. Csender megbocsá-

tó és együttérzõ írói attitûddel közelít szereplõihez, de még az egyértelmûen negatív megítélésû alakokat is rezignált semlegességgel mutatja be, amely mögött kirajzolódik a hely és a kor meghatározó, életutakat befolyásoló szerepe. E sivárságot igyekszik a szerzõ egy-egy groteszk-ironikus szószerkezettel és mondattal, a dramaturgiailag már-már indokolatlan, bár emberileg és íróilag annál érthetõbb derûvel enyhíteni. Ez teszi elviselhetõbbé a fogyatékosok luxusszállóvá átalakított egykori intézetének napjainkra jellemzõ történetét (Debilek), amelyben ápolók és ápoltjaik együtt válnak kiszolgáltatott áldozattá, illetve a nagyapja temetésére Erdélybe hazaigyekvõ, s a repülõtéri hiábavaló várakozás közben az elhunyttal „beszélgetõ” unoka esetét (Tranzitváró).

A három vidámabbnak és könnyedebbnek ható novella is tartogat bizarr fordulatot, a kötetzáró Födni ofszetlemezzel rövid cselekményében a szegénység rafinált túlélési technikáját – a nyomdai segédanyag felhasználását tetõfedésre, a cserép-pala megspórolására –, a rokonszenvesnek ábrázolt ügyeskedést bünteti vaskos fricska, míg a daruval elszállított mobilvécén „világot látó” építõmunkás sztorija (Sanyi utazása) mögött nem nehéz Örkényre aszszociálni, természetesen a már jól bevált és megismert csenderi ízekkel és eszköztárral kiegészülve. Érdekes és paradox módon a könyv egyik legemlékezetesebb és talán legszórakoztatóbb darabja, a kisregénynek is beillõ London lóg ki a kötetbõl, bár természetesen egyáltalán nem színvonalával, hanem sokkal inkább terjedelmével és témájával, bemutatott világával, amely azonban nagyon is aktuális, jellemzõen mai létszituációt vetít elénk, a megélhetés lehetõségére tudás- és kalandvágyból is bevállalt, feketemunkákban gazdag angliai csavargást, nem elõször önéletrajzi szállal és öniróniával.

Ez az alapállás, az (ön)irónia és a derû kap a Fordított zuhanás novelláiban és Csender Levente írásmûvészetében az eddigieknél is hangsúlyosabb szerepet, talán mert könyve a korábbiaknál is tragikusabb légkörû, amelyet azonban e szemlélet enyhít – a tisztán derûs pillanatok, jelenetek viszont hamar önnön fonákjukká válva tartanak elénk (nem is feltétlenül görbe) tükröt. S mindezekbõl továbbra is egyenletesen magas nívójú írások részesítik az olvasót, a szerzõvel együtt továbbhaladva a maga szabta-kijelölte írói úton – sokunk legteljesebb elégedettségére.

13

A rózsa neve: Consuelo Az utóbbi tizenkét év bõvelkedett a Saint-Exupéry körüli felfedezésekben. Kezdõdött azzal, hogy 1998-ban egy marseillei halászhajó padlójára hullott az író karkötõje, majd néhány évre rá gépére is rábukkant egy búvár a tenger fenekén. Végül azt a német pilótát is sikerült azonosítani, aki 1944. július 31-én lelõtte az író repülõgépét. Az izgalmas nyomozásról könyv is született, sok teóriát döntve meg Saint-Exupéry halálával kapcsolatban. lain Vircondelet más jellegû izgalmakat kínál az olvasónak. A francia író, irodalomtörténész – aki már több könyvet is szentelt az író és felesége, Consuelo kapcsolatának – nem a tenger mélyére, hanem az író levelezésébe, följegyzéseibe merül, pszichoanalaitikus nyomozást folytat. Azt akarja bemutatni az olvasónak, hogy milyen lelki hatások eredményeképpen fogant meg A kis herceg gondolata. Igazából négy tényezõnek tulajdonít jelentõs szerepet: Saint-Exupéry súlyos depressziójának, gyermekkora iránti nosztalgiájának, valamint Consuelóhoz fûzõdõ, hétköznapi ésszel aligha megérthetõ vonzalmának. Mindenekelõtt pedig a New York-i emigráció közegének, mely mindezeket a lelki impulzusokat fölerõsítette.

New York nélkül nincs kis herceg.

Saint-Exupéry táplált bizonyos hõsies eszméket, ám hazájának hátat fordítva, lelkifurdalással küszködve menekült el a háború kellõs közepén, 1940. december 31-én érkezett New Yorkba. Noha ekkor már ismert író Amerikában is, a csillogó és mohó metropolisz mégis idegen maradt számára. Ráadásul el kellett viselnie a baloldali francia emigráció és a szürrealisták gúnyos kirohanásait is. Ez a helyzet fölerõsítette benne a Lyon környéki saintmaurice-de-rémens-i családi birtokon töltött gyermekkor emlékeit. Alain Vircondelet több olyan levélrészletet is idéz az író halála elõtti idõkbõl, amelyekben nem a harci pilóta, hanem sokkal inkább egy elkényeztetetett, érzékeny vidéki úrifiú szólal meg, aki messzire sodródott a családi fészektõl: „Erõsen bízom abban, hogy pár hónap múlva újra a karjaiban leszek,

A

14

drága mamám, kedves mamám, a kandalló tüze mellett, elmondom magának mindazt, amire gondolok, és minden szóváltás nélkül beszélhetünk, maga mindig meghallgat engem, maga, kinek mindenben igaza volt… Drága mamám szeretem.

Antoine”. Ezeket a sorokat egy olyan ember írja, aki néhány hónappal korábban New York-i lakásából vizes papírgalacsinokkal dobálta a járókelõket, éjjel kettõkor csörgette fel barátait, hogy hallgassák meg készülõ remekmûve újabb fejezetét, és közben imádott feleségének egy szinttel lejjebb vett ki lakást, hogy amerikai szeretõivel õ maga kedvére flörtölhessen.

Mindez azonban ugyanúgy álca, mint a társasági bohóctréfák. Belül SaintExupéryt valami titkos és megmagyarázhatatlan mélabú gyötri, magánbeszélgetései során és leveleiben egyaránt többször említi: „hõsi halált halok, akkor lesz tiszta a lelkiismeretem”.

E vallomások gyakori címzettje a közép-amerikai mûvésznõ, Consuelo, akirõl az elõkelõ Saint-Exupéry rokonság hallani sem akart, és akinek szenvedélyes kirohanásai, bájos könnyelmûsége az írót mindig szórakoztatta, olykor menekülésre késztette. A korabeli írótársaság véleménye szerint kapcsolatuk tipikus mûvészházasság volt. Alain Vircondelet viszont éppen azt bizonyítja, hogy valami egészen mélyrõl jövõ, a két ember lényébõl fakadó titkos vonzalom. Consuelo Saint-Exupéry hívására utánament az írónak New Yorkba, elviselte lehetetlen nõügyeit és gyerekes viselkedését, egy csodálatos vidéki házat talált a számára (amikor a tulaj megtudta, kinek a részére veszik ki, ingyen odaadta), hogy végre éjjelnappal együtt lehessen közös gyermekükkel: a kis herceggel. Vircondelet alapos érveket hoz amellett, miszerint e titkos bú egyik oka a gyermektelenség. Kétségtelen, Saint-Exupéry nem épp született mintaapa, de felnõttkorában megalkotta magának ezt a különös, érzelmes figurát, aki a benne élõ jóságnak ad hangot. Az

pedig semmiképpen nem véletlen, hogy e gyermek kócos haja éppen olyan, mint a borzas Consuelóé, persze hasonlít egy kicsit a gyermekkori rajzok Napoleonjára, és van benne valami az oly áhítattal emlegetett karácsonyok kis Jézuskájából is, aki egy idegen világból érkezik, hogy aztán látva a földi emberek javíthatatlanságát, ugyanoda távozzék…

Mindez a lelki tartalom 1942 nyarán tört a felszínre, amikor Saint-Exupéry kiadója, Eugène Raynal – látva az író rossz közérzetét – megpendítette: írjon gyermekkönyvet. Ez amolyan alamizsnaféle lett volna, kezdetben Saint-Exupéry sem vette komolyan. Ám lassan-lassan elhatalmasodott rajta a benne élõ gyermek, mely mint valami homunculus az alkimista lombikjából, egyszer csak megszületett. Alakot öltött színházjegy hátulján, étlapon és ki tudja hány levélen, és a mesét már csak elõ kellett varázsolni a gyermekkori emlékekbõl és a Consuelóval folytatott gyermeteg beszélgetésekbõl. És aztán, amikor már nem volt mirõl írni, elment meghalni. „Ha elkészül, nem is írok többé” – írja már 1941-ben, mikor a kis herceg még csak születõben van.

Alain Vircondelet izgalmas fejlõdésregénnyé alakította az író életének utolsó néhány évét. Könnyed stílusú, lélektani oknyomozó könyvének egyik legfõbb üzenete az, hogy a kis herceg halhatatlan figurája sokat köszönhet New Yorknak, az ellenséges közegnek, a háborús közérzetnek, az író viharos magánéletének, anyahiányának és halálvágyának, de szülõanyja mégiscsak az a Consuelo, aki megrendítõ makacssággal írta leveleit SaintExupéryhez évekkel az író eltûnése után is.

Hamvas Levente Péter

VIRCONDELET, ALAIN: A KIS HERCEG IGAZ TÖRTÉNETE. FORD. TÖREKY ZOLTÁN EURÓPA KIADÓ, 2010, 173 OLDAL, 2900 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

KÜLÖNLEGESSÉGEI

FOTO: HERZKA PRODUKCIÓ

TANDORI DEZSÕ

Hogyan írunk „könyvekrül”, egyáltalán?

Magam például hagyományos írógépen.

S jelenleg: rettegve, mert folyton félreütök; nem valami agyi betegség kezdetének jele? S a többi. Van tehát az írásnak egy olyan rétege, mögöttes tartománya, mely már annyira különleges, hogy nem tartozik az Olvasóra, nem lehet közérvényûvé tenni. (Istennek hála!) Könyvekrõl mármost igen sokszor úgy írok, hogy közben hozzáolvasgatok. Hozzágondolkodom. De van még ezer más mód is.

Romsics Ignác a már hajlottabb korában járó, emlékiratainak kiadós összeszedésébe nem épp fiatalon fogó Csonka Mihály kiskunhalasi, 70 oldalas tanyás gazda mintegy 3000 oldalnyi kéziratát, mindazonáltal már eleve „szigorú” rendszerbe szedett munkáját szerkesztette igen élvezetes és tanulságos könyvvé. Az évszázadokon át „vidékies” magyar társadalom, a mezõgazdasággal foglalkozó ½ népesség(!) hû krónikája ez a kötet, az 1875-ben, „parasztság polgárosodásának hajnalán” született szerzõ memoárja. Maga õ errõl így vall: „...kezdõdött 1949 körül… De mit írjak, kérdem...” (Rokonát kérdi így, „a Czirok Lacit”, aki már magas beosztású értelmiségi, tudós ember, múzeumvezetõ Halason, tehát „ami eszébe jut, valami régi esemény, vagy bár akármi, például írjam le a saját életem történetét a gyermekkoromtól kezdve…” Aztán elkezdett írni ekképpen, s mindinkább nekibátorodott. („Utóbb már alig gyõztem írni a gondolataimat és emlékeimet.

Hosszú idõ távlatát és eseményeit” látta, átélt mindent õ maga is. Ferencjóskai „békeidõket”, elsõ világháborút, tanácsköztársasági közjátékot, Horthy-rendszert, újabb háborút, rövid (ál)szabadságot, szovjet uralmat, téeszesítést… de elsõsorban egy gondolkodó fõ (tárgyszerû) élményeirõl van szó itt, Romsics által is jócskán értelmezhetõ (és remekül értelmezett, szabadságában mégis meghagyott, tisztelt) szövegben. Nem véletlenül nevezi a Kiadó a kész mûvet (megszerkesztetten) „páratlanul élvezetes olvasmánynak”. ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Azok a részek szerepelnek itt (képekkel dúsan tarkítva), melyeket a történész (bölcsen) a mi laikus érdeklõdésünkre is számot tarthatónak minõsített.

De hát azt kérdeztem én, hogyan írok könyvekrõl, egyáltalán?

Mert Romsics utószavát (vagy más könyvek esetében másokét), a kiadók okos, részben üzleti szövegeit tanulmányozva és felhasználva kétségkívül közelebb jutok a magam „csonkamihálysági eredményeimhez”, tehát, ugye, hogy életem eddigi részének úgynevezett munkásságában a könyvismertetések is (talán most majd kötetnyi!) szerepet játsszanak. De a gazdaember, a paraszti létbõl lelkedzett íróember (így nevezem a szerzõt, nagyrabecsüléssel) kétségkívül múzeumin túli élményvilágát (s e világ könyvnyi megtestesülésétöröködését) csak kuriózumként bemutatni, nagy szavakkal értékelni stílust, látásmódot… kiemelgetni a tetszetõs részeket, elõkanyarítani, hogyan élte át a történelmet egy nagylátású(!), sajátos környezetet szervesen magáénak mondó valaki – kevés lenne. Hozzáolvasgattam tehát, s így egészen meglepõ fordulat következett.

Egy könyvespolc rámolása közben régi képzõmûvészeti könyveimre bukkantam, köztük a nem egészen a helyén értékelt nagy északi festõ, Edward Munch mûvészetkiskönyvtári feldolgozására.

Innen két dolgot idézek, összefoglalva csak: a szerzõ, Kristó Nagy István elöljáróban mindjárt leszögezi, hogy Magyarországon kevéssé voltak „európai iránytudatosak” még a jobb értelmiségiek-mû-

vészek sem, ellenben ösztönösen jól, híven csinálták dolgukat (amikor), és részei voltak festõk, írók stb. is pl. a parasztság „forradalmian” újszerû ábrázolásának, festészetben ez expresszionizmusnak volt nevezhetõ, a szociográfiában nem egészen… holott „az expresszionista programot alig ismerték, valamiféle népies utópiában éltek”. Mára nagyot változott a helyzet, a kulturális tájékozódás lehetõségei csaknem korlátlanok, irányzatok vitézlettek le (álnépiesség, hazug létezõszocialista felfogásmód etc.), teljesítmények magaslanak kikezdhetetlenül (Illyés, Németh László, Veres Péter, sokan-sokan!), a festészetet itt hagyjuk.

Csak annyit még: a Munch-könyv kiemeli a mûvész emberközelségét, s hogy ezt a maga végsõ szubjektívségével hogyan ötvözte, erezte. Csonka Mihály életírásában és gondolati mûvében még egy tényezõ van, nevezetesen: a feldolgozó Romsics.

(Akivel Csonka hatalmas mód jól járt. Az olvasó is megtalálja számítását az eligazító jegyzetek, a kommentárok, az utószó gondolatmenetei révén.)

Mirõl is szól tehát ez a végsõkig személyes, mégsem expresszionista önéletgondolkodás? Tematikusan (Romsics mûve e rendszerezés!) könnyen eligazodunk.

Az eléggé bõséges tartalomjegyzéken címszóról címszóra mehetünk. Idézõjelek nélkül, itt: Békekölcsönjegyzés 1951-ben.

Az egykézésrõl, az agglegényekrõl és a papi nõtlenségrõl. Két év hadifogságban.

Cséplés és ítéletidõ 1896-ban. Nõsülésem története. Trianon és a Horthy-rendszer.

Házépítés 1941–42-ben. Disznótorban. A kommün. Szõlõ- és gyümölcskertészet…

Most hogyan emeljek ki itt egy (engem igencsak érdeklõ) „szõlõs-részletet”? De akkor a kommünnel és a békekölcsönnel, a Trianonnal és az agglegényélettel kapcsolatos szösszeneteket, gondolatírásokat sem taglalhatom.

Hogyan írunk könyvekrül? Kedvcsinálóul az olvasóknak. Folytatom hát: Furfangos fuvarosok, A régi Halas. Fináncok közt Belgrádban.

(Talán csak az „Útban hazafelé”-t javítanám „Úton”-ra.) Jön, Csonkánál is idézõjelben: A „felszabadítók”. Aztán: A Bibliáról és az ember keletkezésérõl. (Kedvenc részeim egyike, mellette a „Menekülés az 15

oroszok elõl” alfejezet, valamint…)

De itt hadd jöjjünk ki a zárjelbõl. Válogathatok még itt is, mottó és Elõszó között. Mindkettõ Csonka Mihály tollából. „Ismerni és szeretni kell a földet. Mert a föld is azt az embert szereti, aki õt szereti: a görbe hátú embert. Az egyenes hátú ember nem szereti a földet. Azt mondják: hamarabb van görbe hát, mint görbe ház. De olyasformán is van az. Azt is mondják: ha valaki nagyon egyenes, no, ez sem parasztnak született. Csonka Mihály kiskunhalasi tanyásgazda, 1956 június.” Megj.

Nagy Imre „évadán” bátorodott neki a szerzõ az õszintébb, szókimondóbb íráshoz, bár hát, mondja Romsics, rendszerkritikus megállapításai komoly veszélynek tehették volna ki Csonkát, ebbe nincs hely bélemenni, de keressük, fontosabbak mellett, ezt a vonulatot, színfoltot is.

Az „Elõszó” mármost hoszszabb, megindítóan szép, ahogy gazdálkodásközpontú lényét „önismerteti” Csonka Mihály. Oly természetes, szép a stílus, annyira sallangtalan; ez szerintem a tükör teljes sikere. Csonka Mihály tükre pedig: õ volt, saját maga. Semmi modorosság. 75 éves fejjel, „már városi lakos”, neki magának is fura, hogy „írogasson”. Nagyon készen volt benne ez a matéria. Megmutatni, hogy „a mostani paraszt miképpen élt és gazdálkodott, hogy milyen eszközei, milyen állatai stb. voltak.” Ó, Istenem! Így kiálthatok csak. Mit változott a világ, ám mily csudásan állnak a remekmûvek.

Csonka Mihály életírása is ilyen. Bárhonnét olvasgatható.

Annyira egy-valamibõlvan, oly „változatlanban a változó” az egész!

CSONKA MIHÁLY ÉLETE ÉS VILÁGKÉPE. SZERKESZTETTE, JEGYZETEKKEL ÉS UTÓSZÓVAL ELLÁTTA ROMSICS IGNÁC. OSIRIS KIADÓ, 2009, 420 OLD.

Bertha Bulcsura emlékezve Ma, amikor a virtuális valóság köpönyege alatt több tucat kötet jelenik meg, becsülendõk azok az életutak, amelyek valóságszagúak, s a személyes átélés nehéz kenyerével adnak nyomatékot mondanivalójuknak.

Ilyen életút Bertha Bulcsué is.

75.születésnapját üljük idén, de már 13 éve nincs közöttünk.

Bertha gyermekkora a sûrû költözködések, édesapja üldöztetése miatt szakadozottnak tûnhet, azonban az apai nagyszülõknél eltöltött évek biztosították egész életére a gyermekévek visszahozhatatlan varázsát, még akkor is, ha abba a háború árnyai is beleszóltak. A szigorú falusi élet fegyelemre nevelte, s mikor kamaszként egy elhagyatott balatongyöröki villából járt Keszthelyre gimnáziumba, már egy határozott arcélû fiatalember nézett ki a vonatablakból. Tanulása mellett fizikai munkára kényszerült, hogy családjának segíteni tudjon a megélhetésben. Favágás, betonlapok készítése, a dunapentelei vaskohóban eltöltött évek. Lassacskán papírra vetette élményeit. Maga is meglepõdött, hogy milyen gazdag kincs gyûlt fel addigi életében: a megélt világ, a személyes élmények sora. A korai évek zalai versekkel kezdõdtek, majd egyre inkább az elbeszélésekben talált rá önmagára, a megfelelõ kifejezésmódra. A megélt gyermekkor, a háborús évek, a karakteres rokonok mind-mind lapra kívánkoztak.

A zalai kezdeti éveket Pécsett az Esti Pécsi Napló, a Dunántúli Napló, majd a Jelenkor követik. Miután felkerül a fõvárosba, az Új Írás, majd az Élet és Irodalom meghatározó alkotója lesz. Egyre határozottabban fordul társadalmi problémák felé. Kritikai látásmódja elvezeti a legendás „Jelenségek”-írásain keresztül a nagy port felkavaró Kesudió-vitáig.

Akiknek emlékezetük nem csal, igazolhatják: az ÉS-t, mint irodalmi lapot egy idõben éppen ezekért a társadalomkritikai írásaiért vásárolták meg nagy tömegekben (errõl tanúskodik Zöldi László az ÉS-vitáit feldolgozó kötete is).

Egyetemista korom kitörölhetetlen emlékei közé tartoznak azok a Hungária Kávéházban tartott irodalmi beszélgetések, amelyeket Gyurkovics Tibor vezetett, Galsai Pongrác szervezte be az embereket, mindenkit felhívott, mindenkit lelkesített. A meghívottak között volt többek között Jókai Anna, Hernádi Gyula, Jancsó Miklós, Bertha Bulcsu, Végh Antal. A Bertha Bulcsu-esten Gyurkovics a kellõ felvezetés után átadta a szót vendégének, aki hoszszú monológokba kezdhetett. Én ekkor szerettem meg Bertha Bulcsut.

A Hungária oszlopain felnézve különös emberi tartás töltõdött a hallgatóságba, amely felejthetetlennek bizonyult a mai napig. Bertha Bulcsu olyan emberi hitvallást tett hazájáról, az életét meghatározó emberekrõl, hogy ezután nemcsak Gyurkovics köteteit kutattam antikváriumokban, hanem Bertha Bulcsuét is.

Elbeszélõ stílusával, mondanivalójával fogva tartotta olvasóját.

Sok-sok kötet átolvasása, számos irodalmi est levezetése után, baráti levelek, üdvözletek váltása közben jöttem rá valamire, ami ott lappangott valamennyi írása mögött: a gyanakvás. A kritikai tekintet, amely minden jelenséget egyaránt azon a fókuszon keresztül engedett láttatni olvasójával, ahogyan azt õ akceptálta.Meglátott egy parányi jelenséget, felemelte, érdekessé, fontossá tette azzal, hogy reflektált rá, az általánosítás következett, s az összefüggések felmutatásával kész volt a kritikai látásmód. Mindez így száraz lenne, ha nem vennénk észre: mindig a kisember optikáját használta, mindig a sérülékeny, a segítendõ, a gyengébb ember szemszögébõl vizsgálódott. Járkált, észrevett, megnevezett, felmutatott, megláttatott, és ezenközben kiemelt a mindennapokból egy olyan valamit, amit a halandó ember nem vett volna észre, elment volna lazán mellette.

Bertha Bulcsu olyan korban élt, amikor a gyermekkora egybefonódott a háború konkrét fenyegetettségével , fiatal és serdülõkorában megélhetési problémák mellett volt kénytelen kitanulni premontrei éveit, érett férfikorában pedig kifejezetten fogékonnyá vált a társadalmi egyenetlenségek befogadására, és élethû megjelenítésére.

Novelláit újra ki kellene adni, íróportréit irodalomórákon kellene magyar tanárainknak elõszedni, és idézni belõle. Hazafias megemlékezéseinken citálni kellene a börtönviselt írókkal, színészekkel készített interjúiból, ahonnan emberséget, szeretetet, kitartást tanulhatna bármelyikünk.

Nos, van tennivalója az utókornak.

Bertha Bulcsu tekintete, gyanakvó arcéle most is itt van közöttünk.

Jobbítani való pedig akad jócskán...

D. Nagy Imre D. NAGY IMRE: A

16

GYANAKVÓ EMBER

- BERTHA BULCSU

ÉLETE ,

KAIROSZ KIADÓ, 2010, 232

OLDAL ,

3000 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Ratkó fölnõtt „Magyarország temetõföld, / poszthumusz humusz. / Történelme soha el nem évülõ priusz” – írta Tánc címû versében Ratkó József. Ha elfogadjuk azt a lehetõséget, hogy egy alkotás megértéséhez, ha nem is magyarázatot, de támpontot adhat alkotójának sorsa, valamint az a kor, amelyben élnie adatott, akkor talán anynyi elmondható: volt honnan megszületnie ezeknek a soroknak. Az éppen a rendszerváltozás idején, 1989-ben ötvenhárom évesen elhunyt Ratkó Józsefet mutatják be annak a könyvnek az írásai, amelyet Jánosi Zoltán szerkesztésében „Leszek haláltól ronthatatlan” címmel a Magyar Napló Kiadó jelentetett meg.

A halála óta csak kevesek által emlegetett költõ – ahogy mintegy eposzi jelzõként szinte mindenki megjegyzi – József Attila-i sorsot mondhatott magáénak.

Apja lakatosmester volt és alkoholista, sok szenvedést okozva ezzel a varrónõ anyának és nyolc gyermekének. Ratkó József még édesanyjuk halála elõtt, akivel a rák végzett, testvéreivel együtt lelencgyerek lett. A Móricz Zsigmond Árvácskájában leírt viszonyokkal volt jellemezhetõ mindaz, ami körülvette. S mindez egy oly korban és helyen, a második világháború utáni Magyarországon, amelyre néhány rövid, de szabad esztendõ után a diktatúra sötétsége várt.

A család és testvérek nélkül, árvaházban fölnövõ és iskoláit aztán mégis elvégzõ ifjú Ratkó Józsefnek nem kellett volna föltétlenül lelencként, árvaházban fölnõnie. Nagynénje volt ugyanis az a Ratkó Anna miniszter, akinek nevét népesedésügyi rendelkezései nyomán szinte egy egész nemzedék viseli. Ám az egyszerû sorból a hatalmasok közé kerülõ nagynéni nemigen foglalkozott nehéz helyzete miatt feladatát korábban és késõbbiekben is járatlan utakon keresõ unokaöcscsével. Az ifjú Ratkó egy versben meg is örökítette a kormánytaggá emelkedett iskolázatlan rokont, de e tette nem segítette õt késõbbi pályáján. Ennek alakulásába persze beletartozott az 1956-os forradalomról vallott véleménye is. Így elsõ kötete 1966-ban jelenhetett csak meg.

Balladás hangütésû versei mellé e könyve végére helyezte Önéletrajzát, amely ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Egy ágyon, egy kenyéren Egy ágyon, egy kenyéren, szemünkbe hulló fényben, tétovázó sötétben, szerelem fenyvesében, egy földön, egy hazában, égve egyforma lázban, hidegben, nyári lángban egyforma szó a szánkban, torkot fájdító perben tanúként egymás ellen, homlokod melegében, homlokom melegében, zárva eleven kõbe, lélekben összenõve, gyönyörû csecsemõnkre, ráhajlunk az idõre.

addigi életének megaláztatásokkal és küzdelmekkel teli alakulásáról ad hírt. A „balladás” jelzõ költészetének jellemzésekor szintúgy állandóan visszatért, mint életével kapcsolatban a „József Attila-i”.

Helyét és feladatát aztán minden nehézség ellenére megtalálta, Nagykállón lett könyvtárigazgató. Választott szûkebb pátriájában a hozzá fordulók mindenféle ügyes-bajos dolgában is eljáró íróember lett. Fordított utat járt be Ratkó József, a legtöbb magyar költõvel ellentétben az övé nem vidékrõl Budapestre tartott, hanem a fõvárosból vidékre. Ugyanis õ Pesterzsébeten, tehát a fõvárosban született. Maga fogalmazta meg, hogy azért is foglalkozik a körülötte lévõk apró-cseprõ bajaival, mert ennek hiányában írásai lennének hiteltelenek. Közösségi érdekûnek lehet mondani a költészetét, amelynek ugyan nagy hagyományai vannak a magyar irodalomban, ám amelyet az irodalomban minden külsõ kapcsolattól mentes szöveget látó szemlélet idejétmúltnak tart.

A „Leszek haláltól ronthatatlan” címû, Jánosi Zoltán szerkesztésében és a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent olvasókönyv három nagyobb részbõl áll.

Az elsõben olvasható írások, tanulmányok és dokumentumok a Pesterzsébettõl Nagykállóig, 1936-tól 1989-ig ívelõ életpályát vázolják föl. A második egység középpontjában Ratkónak a Segítsd a királyt! címû, Szent István királyról szóló drámája és a költõ Antigoné-fordítása áll.

Feltárva nemcsak azokat a körülményeket, amelyek e mûvek megszületését jellemezték, hanem választ keresve arra is, miért foglalkoztatta a dráma problémája az eredendõen lírikus alkatú szerzõt. A kötet harmadik része pedig az emlékezés, a költõ szellemi hagyatékának méltatása. Ennek kapcsán pedig az utókor viszonyulásáról kell, hogy szó essék.

Amelyrõl legalábbis annyi elmondható, mint amit Ratkó életpályája ismeretében lehet megfogalmazni: nehéz körülmények szabták meg, de talán figyelemre érdemes.

Csábi Domonkos

„LESZEK HALÁLTÓL RONTHATATLAN” OLVASÓKÖNYV RATKÓ JÓZSEF ÉLETMÛVÉHEZ VÁL., SZERK., BEV.: JÁNOSI ZOLTÁN MAGYAR NAPLÓ KIADÓ, 2010, 317 OLDAL, 2100 FT

17

Füzi László

Közte száz · Budapest – két pillanatban A könyv címlapján két fotó, az egyiken az Oktogon az elõzõ századfordulón, a másikon a mostani évszázad-váltáskor, a nemrég ünnepelten… Azt hihetnénk, hogy az egymástól távoli világokat csak az épületek kötik össze, pedig ez nem így van, a legalább háromgenerációs távolság nemcsak elválaszt, hanem össze is köt. Mondjuk azt, hogy ami akkor megalapozódott, az folytatódik ma, ahogy a korábban elvesztegetett esélyek következményeit is érzékeljük, nem kevésbé a közbeesõ idõszakok eredményeit és veszteségeit. A Barta Györgyi, Keresztély Krisztina és Sipos András szerkesztésében megjelent kötet a két századforduló Budapestjét állítja egymás mellé, az egymással folytonossági viszonyban élõ két várost írja le, párhuzamos tanulmányok segítségével. A gazdaság, a közlekedés, a kommunikáció, a városfejlesztés és a kultúra területét elemzõ írások következnek egymás után, a Monarchia Budapestjével foglalkozó tanulmányt pedig a mai város hasonló területével foglalkozó írások követik, így láthatjuk a Monarchia Budapestjét és számadatokkal alátámasztva is megtapasztalhatjuk a ma fõvárosának helyzetét, közben pedig, s ez a valódi értéke ennek a könyvnek, az írások azt is megmutatják, hogy az, ami száz évvel ezelõtt jellemezte a várost, mit ért akkor, s az, ami ma jellemzi, mit ér ma…

A Monarchia fejlõdõ városáról alighanem az irodalom mondta a legtöbbet, mondjuk, Krúdyval az élen, a magam nemzedékének John Lukacs Budapest, 1900 ( A város és kultúrája) címû könyve tanította meg becsülni Budapest száz évvel ezelõtti fejlõdését, az így nyert 18

tapasztalatokat Gyáni Gábor Budapest – túl jón és rosszon (A nagyvárosi múlt mint tapasztalat) címû könyve erõsítette meg. Érdekes módon ennek a mostani kötetnek a tanulmányaiból, ha pontosan olvastam az apró betûvel szedett jegyzeteket, hiányzik a jelzett munkákra való utalás, szempontrendszerével, legalábbis azzal, hogy mindkét idõpillanat Budapestjét nemzetközi összehasonlításba helyezik, mégis mintha mindkét munka láthatatlanul is jelen lenne. „Budapestnek az európai városhálózatban elfoglalt helyzetét, nemzetközi súlyát és kapcsolatrendszerét a dualizmus korában (1867–1918) alapvetõen meghatározta az a tény, hogy Európa egyik nagyhatalma – az Osztrák-Magyar Monarchia – ’társországának’ korlátozott politikai-közjogi szerepkörû fõvárosa, Bécs ’szatellitája’ volt” –

olvasom a kötet Barta Györgyi, Beluszky Pál és Sipos András által jegyzett bevezetõ tanulmányában, s innentõl kezdve minden tanulmányban központi szerephez jut az összehasonlítás, a világ más fontos városaival való összevetés. A dualista kor Budapestjérõl, már a jelzett bevezetõ tanulmányból megtudjuk, hogy Bécsen keresztül kapcsolódott a világhoz, ezt jelzi például, hogy az 1913-ban Budapestrõl kezdeményezett 723 ezer telefonhívásból 322 ezer Bécsbe futott be, míg a „második helyezett” Berlinbe csak 10 ezer hívás érkezett Budapestrõl. A városok hierarchiájában a magyar fõváros a 20. század elején „az európai városok top 12-ének határesete”.

Ahogy a definíció mondja: gyors ütemben növekvõ-gyarapodó ’kis hatósugarú’ kvázi világváros. Száz évvel késõbb,

2000-ben, amikor a vizsgálatok a fejlett üzleti szolgáltatások jelenléte alapján határozták meg a világvárosokat, a kelet-európai városok közül csak Prága jelent meg a világvárosok között, 2004-ben Prága mellett Budapest és Varsó is, 2008-ban pedig, részleges funkciókkal az elõbbiek mellett Bukarest és Pozsony is. Ennél árulkodóbb azonban az, hogy az elsõ harminc világváros közé nem került be keleteurópai város, s az is, hogy a rendszerváltás idõszaka után, amikor a kelet- és közép-európai fõvárosok jövõképében a regionális központ szerepe jelent meg vágyként, egyetlen jelzett és más város sem tudja betölteni ezt a szerepet, és sem új európai centrumtérség, sem új növekedési központ nem alakult ki.

A bevezetõ tanulmány szerzõi ugyanakkor leszögezik: „Nem kétséges azonban, hogy a három kelet-közép-európai fõváros bekerülése a világvárosi körbe jelentõs eredmény, és azt jelzi, hogy ezeknek az országoknak sikerült integrálódniuk a fejlett világ gazdaságába, és fõvárosaik pozíciói az elmúlt két évtizedben alapvetõen megerõsödtek.”

Ha ez így is van, akkor még mindig kérdéses, hogy a rendszerváltáskor megfogalmazódott elképzelések miért nem valósultak meg. Talán eleve teljesíthetetlenek voltak az akkori vágyak, vagy az elmúlt két évtizedben történt olyan, ami megvalósíthatatlanná formálta az akkori elképzeléseket. Ezen a ponton Szabó Julianna Budapest nemzetközi szerepkörei és a várospolitika, 1989–2000. Meg nem valósult rendezvények megvalósult hatásai címû tanulmányára utalok, s fölteszem a kérdést: mi lenne, ha megvalósult rendezvények megvalósult hatásairól beszélhetnénk?

A „VILÁGVÁROS” BUDAPEST

KÉT

SZÁZADFORDULÓN . SZERKESZTETTE: BARTA GYÖRGYI, KERESZTÉLY KRISZTINA, SIPOS ANDRÁS. NAPVILÁG KIADÓ, 2010, 374 OLDAL, 3900 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Takács Géza

Gyermekfétis Az a csúnya amerikai iskola, ahonnan évtizedek óta kapjuk a megváltás újabb adagjait – s beteg iskolánk immár eléggé mozgásképtelen ahhoz, hogy most már tényleg csak az amerikai csodatabletta gyógyíthatja meg, mondják immár kissé indignáltan, lefojtva és reményvesztetten a hazai szakma jelesei –, érdekes módon saját maga sem akar meggyógyulni saját terapeutái révén. edig eléggé beteg ez az iskola is, az erõszak mértéke és súlya is összehasonlíthatatlanul nagyobb probléma, mint nálunk, feltételeztük ezt a hírekbõl, a filmekbõl, de megerõsíti ezt Ingrid Rose a tanulmányában, aki pszichológusként ír az iskolai erõszakról, rémes adatokat sorol az ezredfordulóról, hihetetlen tömegû, egy tanévben másfél millió erõszakos iskolai cselekményrõl számol be szövetségi adatokra hivatkozva. S közülük 11.000 esetben fegyver volt az erõszak eszköze.

Az ember már-már arra gondol, hogy az iskolai erõszakról szóló hollywoodi filmek, melyeket afféle thrillereknek vélt, a pompás végkifejlet kivételével valójában naturalista dolgozatok. És a birodalom tényleg a végkifejletnél tart, nemcsak horrorszerzõi fantáziájában.

De én ezeknek az adatoknak nem hiszek. Azért nem hiszek, mert nem tudjuk az adatok elõzményeit. Másfelõl pedig az adatok csak az állami iskolákra vonatkoznak. Amitõl persze a helyzet egyfelõl még rosszabb, másfelõl azonban a hírek, az Amerikában iskolát látott honfitársak hírei szerint ez az erõszakosnak tûnõ iskola, még állami változatában sem csak az erõszakról szól, hanem a polgári értékekrõl is, több-kevesebb maradékairól, melyeket a pszichológus, aki a statisztikából indul ki, és az erõszak feloldásának mérnöke, még mindig tehertételnek tekint. Olyan tartománynak, ahonnan az erõszak sarjad.

Azért sem hiszek ezeknek az adatoknak, mert ebben a tanulmányban semmi nem arról szól, és azon a nyelven, amit én megértenék, noha kétségtelenül rokon azzal a nyelvvel, mely eléggé elviselhetetlenül terjed idehaza is már egy ideje. „Kimutatták, hogyha az erõszak visszaszorítása érdekében a diákok szabadságát szûkíteni kezdik, akkor az eredmény nem az erõszak csökkenése, hanem éppen annak fokozódása lesz. Mára a legfiatalabb kisiskolásoknak is megtiltották, hogy bármilyen éles dolgot bevigyenek az iskolába, legyen az akár csak egy bicska, ami csupán a visszautasítottság érzésének nö-

P

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

vekedését eredményezte.” Nos ez az a nyelv, amelyet én nem nagyon értek. Az a pszichológus, aki értetlenkedik a bicska tilalma miatt kisiskolásoknál, az számomra követhetetlen és elfogadhatatlan világkép szerint gondolkodik életrõl, nevelésrõl, szabadságról. Ez az a világkép, ami a gyermek és a diák felszabadítását képviseli már fél évszázada a nyugati féltekén, meglehetõs hatékonysággal, és alighanem emiatt kell manapság amerikai gyerekek szüleit népszerû tévésorozattal arra bátorítani, hogy kisgyermekeik életébe merjenek beleszólni. Ne szorongjanak 3-6 éves gyermekeik tombolása közben a szoba sarkában. A gyermek éppen azért tombol, mert a felnövéséhez rendezett világ kell.

Szabályokkal, tilalmakkal, feladatokkal.

A gyermek, ha céltudatos nevelés nélkül nõ fel, még életrevaló vadállat sem lesz, hiszen ösztönei sem fogják megmenteni.

Ingrid Rose azonban másként gondolja.

Szerinte a jelen amerikai iskolájának erõszakosságát az okozza, hogy a gyermek iránti gyûlölet õsi tradíció, s hogy „a gyermek iránti gyûlölet ma is tapinthatóan jelen van a társadalom számos intézményében”. Továbbá, hogy „a szabályok és a rendtartás azt a célt szolgálják, hogy a gyermeket állandóan kontroll alatt tartsák, ami arra a meggyõzõdésre utal, miszerint e nélkül a gyermekek nagyobb szabadságukat csak ’gonosz’ természetük kibontakoztatására használnák, és belsõ destruktív törekvéseik pusztításba csapnának át.” A gyerekeket tehát fogva tartja az iskola, amelyik csupa erõszak, és persze, hogy szegény gyerekek erõszakkal válaszolnak. Az persze más kérdés, hogy a gyerekek miért nem voltak sokkal erõszakosabbak akkor, amikor az iskola sokkal erõszakosabb volt, amikor az intézményekben a testi fenyítés, a felnõtt társadalom eredendõ bûne még javában dúlt.

Miért tombol a gyermeki erõszak a gyermekek századának a végén?! De ilyesféle számvetést ettõl a gondolatmenettõl ne várjunk, helyette viszont kapunk gyógymódot, mely a könyv nagy új-

donsága a szerzõ szerint, és hogy tudniillik ideje volna a mélylélektan eszközeit bevetni a fiataloknál, át kellene adni végre a terepet az iskolákban a pszichiátriának. Jung pszichoanalízise volna a megoldás. Legyen az iskola egy terápiás csoport. És jöjjön már végre a mélydemokrácia, mely révén végre a gyermekek az iskolában egyenjogúvá válhatnának elnyomóikkal, s dönthetnének neveltetésük ügyeiben, s végre abba maradhatna az állandó harc a teljesítményért. (Jöhetne a birkaiskola.)

Hogy az amerikai alapítványi iskolákban több helyütt még egyenruha is van, és elõfeltétel a teljesítmény, meg szigorú fegyelem uralkodik, és erõszak meg szinte alig, s persze vannak remek alternatív iskolák is, ahol a polgári éthoszban nevelkedett gyermek már nem kíván különösebb támaszt a nevelõdésében, hiszen az alapok nagyon erõsek, s hogy olykor a legelesettebbeknél valóban mindent fel kell bontani, hogy az elviselhetetlenné vált életükbõl hátha mégis akad kiút (a teljesség illúziójával pótolni valahogy a mérhetetlen veszteségeket), mindez nyilván téves következtetésekre indítana bennünket, ezért a szerzõ effélékrõl szót sem ejt.

Menjünk inkább álmot fejteni.

Miközben persze nem szeretnék sem az álomfejtés, sem az analízis, sem az aktív imagináció, sem a csoportterápia ellen szólni, melyekkel a szerzõ jó útra térítené gyermekeink erõszakos késztetéseit, csak azt szeretném, hogy a tabuk döntögetésébõl ne az jöjjön ki (ami kijött), hogy fétissé nyomorítjuk gyermekeinket. A pszichológia maradjon pszichológia, a gyermek gyermek, a pedagógia pedig szedje össze magát.

Az iskolai erõszak jelentõs része pedig a gyermekek mindenek feletti érdekének önfeledt érvényesítésével van elég szoros korrelációban. (A posztmodern társadalmi életformák termékeny talaján.)

INGRID ROSE: AZ

ISKOLAI ERÕSZAK.

TANULMÁNY

AZ ELLÉLEKTÁRSAI, 2010

IDEGENEDÉSRÕL, BOSSZÚRÓL ÉS JÓVÁTÉTELRÕL BEN

OTTHON KÖNYVEK, ORIOLD

ÉS

19

Kovács Lajos

Városkép-regények k Az ismeretterjesztõ könyvnek az a legfõbb értéke, hogy aktuális. Ezért is meglepõ számomra az utóbbi néhány hónap (év) piaci tapasztalata, mely szerint veszít a népszerûségébõl. A szépirodalom nyújtotta lélekismereti tudás válsága után most már a tudományos tudásunk is ingataggá válik? Vagy inkább érdektelenebbé?

De micsoda szerencse! Egy könyvsorozat aktualitását éppen akkor fedezzük fel, amikor az egyébként is pedagógiai célponttá válhat. Tudniillik született egy oktatáspolitikai vízió arról, hogy az (õshazában, mások szerint belsõ-hazában) tanuló magyar iskolás legalább egyszer látogasson el osztálykirándulás keretében a határon túli (másképp külsõ-magyar) területekre.

A Koinonia-Projektograph kötetei márpedig meg is elõzték, de fülön is csípték a válságkezelés és a vízió elméletét a maguk gyönyörûséges és egymásra épülõ gyakorlatával.

A „kincses képeskönyv” sorozat példányai képes kincseskönyvek. Aki olcsó szójátéknak gondolja következtetéseinket, elõször kutyafuttában lapozza át bármelyik kötetét! És ha ezt megállás és beleolvasás nélkül, pókerarccal képes megtenni, akkor ne higgyen nekünk!

Jómagam elõször éppen attól zavarodtam meg, hogy beleültettek egy itt keringõ idõgépbe, s mivel a közelmúltban Kolozsvár éppen (megint) bekerített fõterérõl botladoztam haza, boszszúsan állapítottam meg: itt volt ez a könyv, amivel végigsétálhattam volna a várost mint egy 3D hatású szemüveggel, és mindent (még a turpisságokat is) láthattam volna a maga történelmi, mûvészettörténeti és szociológiai valóságában. Ha már most újra megyek, vagy küldök valakit a környezetembõl, a nyakába akasztom a Kolozsvár címû várostörténelmet, és évszázadról év20

századra megszagoltatom, kitapintatom, kihallgattatom, kifényesíttetem vele az idõt, a korunkban elmúlásra ítélt halhatatlanságot.

Ehhez persze olyan tudás kell, amilyet a panoptikumok illuzionistái a papírlapokon hitelessé tudnak tenni. S akkor nem könyvet, hanem egymásra épített utcákat, viskókra könyöklõ polgárházakat, templomait váltó, átépítõ tereket fogok lapozgatni oda és vissza, ahogy azt a hétköznapok észrevétlenül évszázadokká ragasztották, aranyozták, sározták.

Hogy ki melyik századnál idõzött volna el szívesebben, úgyis eldönti az egyéni

olvasói ízlés. Egy kiránduló osztály biztosan szétszéled majd ebben a virtuális idõben és térben. De a családot sem lesz könnyû egyben tartani. * Az elsõ három könyv a kolozsvári kiadó kéznyújtása határaink felett. Két erdélyi (Kolozsvár, Marosvásárhely) s egy magyarországi (Visegrád) unikum rekonstrukciójával a gesztus is nyilvánvaló: ragasszuk egybe, ami történetileg egy (volt). S mert terveket is nyilvánosságra hoz a két földrajzi tájegység újabb városainak bemutatásáról, csak azért szoríthatunk, hogy az évi egy-egy kötet kapjon

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

külsõ-belsõ hazánkról elegendõ figyelmet, támogatást egy erõsebb szaporulathoz.

S hogy itt a két országra (meg több nemzetre) terjedõ tudásról is szó van, azt már jelzi a Kolozsvár kötet román nyelvû kiadási szándéka. Példaértékû lehet az ilyen kiteljesedés egy sorozat életképessé tételével.

A helyben lakók „vaksága-süketsége” kezelésére is jut orvosságként számtalan emberi példa a kötetekben. Kolozsvár nem feledkezhet meg a tömeges hittérítésre képes Dávid Ferenc unitárius prédikátor úr koráról, a zsidó Fischer Vilmos világkiállítási sikert arató porcelán-

jairól, avagy éppen Kertész Mihály alias Michael Curtiz világszenzációvá lett filmgyártó mesterrõl. Marosvásárhely sem feledheti várfalai láttán az önerõvel kivívott elsõségét és egyetlenségét királyi városi rangjában, sem kupolás zenélõ kútját, vagy a szegények felé fordulást szimbolizáló Rumford-levesét. Visegrád is elõásta emlékezetébõl a római császároknak emelt fürdõt, a Mátyást is óvatosságra intõ IV. Bélát kettõs várával, Kottannernét vakmerõ koronalopásáért, vagy éppen a híres borkutak árnyékában szomjazó ostromlottak szörnyû kétségbeesését háborúról háborúra. Mint

ahogy mindannyian legendákat mentegetnek játékszín-, templom- és titkosrendõrségi falaik közé zárva, iskolakapuikat nyitogatva, vagy a nekik szánt „jövõ” elleni lázadásaikban.

Mindezeket a (helyenként) talányos (ezért dõlt betûkkel szedett) kifejezéseket, korukból a legkisebbeknek is üzenõ „hieroglifákat” szó- és névmagyarázó szótár segít megfejteni, a kopott emlékezetben felfrissíteni. Az alamizsnától a dunai svábig, a könyvnyomtató mûhelytõl a securitátéig terjedhet ez a nemzedékek közé ékelt tudásblokád. Ez a megjegyzésünk pedig már a „korhatártalanságra” történõ nyílt utalás. Aki érti, nem lapozgat, de értünk-e mindent távoli és közelmúltunkról? S úgy értjüke, ahogy az bele-, vagy csak ráépült a másikra?

De megjegyzendõ itt néhány modern, egymásból építkezõ polihisztor indulat: Zágoni István és Jánosi Andrea egységes képi és szöveges alapokat teremtett, amihez láthatóan egyre több szakértõ, lektor, szöveggondozó kapott meghívást egy-egy korrekten megírt és megrajzolt városkép-regényre.

Már csak egy kérdésre nincs (egyelõre?) válaszunk. Mi lesz velünk (nálunk), ha egészen körül akarjuk járni külsõ-belsõ hazánkat: Lékától Kassáig, Munkácstól Eszékig?

ZÁGONI BALÁZS – JÁNOSI ANDREA ÉS MÁSOK: KOLOZSVÁR 2007, 58 OLDAL, 2990 FT MAROSVÁSÁRHELY 2008, 46 OLDAL, 2990 FT VISEGRÁD 2009, 42 OLDAL, + MELLÉKLET, 2990 FT KINCSES KÉPESKÖNYV KOINÓNIA-PROJECTOGRAPH KIADÓ, KOLOZSVÁR

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

21

KIADÓK AJÁNLJÁK – A HÓNAP ÚJ KÖNYVEI BIOENERGETIC KIADÓ

HERENDI 2004 KIADÓ

1121 Budapest, Svájci út 13.

Tel./fax: 394-2682 E-mail: info@bioenergetic.hu • www.bioenergetic.hu

3526 Miskolc, Bulcsu u. 8.

LÉNÁRT GITTA Élõ ételek könyve Lúgosítás természetesen Nyers kenyér? Csokoládékrém avokádóból? A hõkezeletlen, magas energiájú növények és gyümölcsök olyan „energiabombát” jelentenek szervezetünk számára, amely biztosítja egész napi aktivitásunkat. Növekszik koncentrációs képességünk, fizikai teljesítményünk, eltûnnek a betegségek, bõrünk élõvé, tisztává válik. Természetesen mindezek mellett, ha igényünk van rá, ehetünk fõtt ételeket is. A fontos az, hogy minél több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, s ezt nagy örömmel, megelégedettséggel tegyük! Ebben nyújt segítséget ez a Magyarországon úttörõ könyv.

3200 Ft SALAMON GABRIELLA Négyféleképpen – a nõiség útján. Ajándék meditációs CD-vel Varázslatos világba csöppen mindaz, aki fellapozza Salamon Gabriella kötetét. A kõkor békéje elevenedik meg, az a matriarchális korszak, amikor több ezer évig béke uralkodott a Földön, az emberek a természet körforgását követve boldog elégedettségben éltek. A hétköznapokat áthatotta a tisztelet, a teremtõ erõben, a természet jelenségeiben megnyilvánuló Istennõ tisztelete. Az írónõ kalandos utazással vezeti végig olvasóit az önismeret állomásain, és segít a nõknek, hogy visszatérhessenek szent nõiségükhöz. A könyv könnyed hangvételben szól a nõkhöz, a nõkrõl.

3200 Ft HELIKON KIADÓ 1053 Budapest, Ferenciek tere 4.

Tel.: 423-0080; Fax: 423-0087 E-mail: helikon@helikon.hu • www.helikon.hu

SZÖRÉNYI LÁSZLÓ Delfinárium Filológiai groteszk Szörényi László irodalomtörténész már a nyolcvanas években szóvá tette a klasszikus szövegek megcsonkítását. Miközben sok-sok utánajárással, filológiai munkával helyreállította az eredeti szövegeket, pompás humorral kommentálja az 1945 és 1989 közötti idõszak kultúrpolitikájának ostobaságát, cenzorainak éber igyekezetét. A korszakzáró és -nyitó Delfinárium igazi bestseller lett. A sokat idézett, boltokból rég hiányzó tanulmányt most javított, bõvített kiadásban tesszük közzé.

137 oldal, fûzött, 1990 Ft

VADKERTY DOROTTYA – GYARMATI BÉLA – NÉMETHI LAJOS Õrangyal a pokolban Varga Rudolf világa versei tükrében 189 oldal, 2500 Ft

KAIROSZ KIADÓ 1134 Budapest, Apály u. 2/B Tel./Fax: 359-9825

NYIRÕ JÓZSEF A csillagig érõ emberek. I–II. kötet A székely író ismeretlen vagy alig ismert elbeszéléseinek közzététele egyfajta összegzés. A kétkötetes gyûjtemény a 120 éve született író száztíz ízes, fordulatos, székely tájnyelven alkotott novelláit, elbeszéléseit, önálló alkotásként megjelent regényrészlet-variációit, humoreszkjeit és lírai hangvételû szépprózai írásait tartalmazza.

I. kötet: 1909-1932 • 394 oldal, 3800 Ft II. kötet: 1933-1953 • 382 oldal, 3800 Ft

OSCAR WILDE Teleny Vitathatatlan, hogy Oscar Wilde igazi zseni volt, hiszen csak egy zseni tudja oly szélsõségesen megosztani a közvéleményt, mint ahogy tette ezt õ. A tragikus sorsú nagy deviáns bizarr, megrendítõ, rejtelmes pályájú könyvével jelentkezik a kiadó, egy megdöbbentõ mûvel forró erotikáról, szerelemrõl és megszállottságról.

122x197 mm, 192 oldal, fûzött, 2200 Ft LYBRUM KIADÓ 4025 Debrecen, Nyugati u. 26.

Tel.: (30) 871-7959 • Fax: (52) 597-052 E-mail: lybrum@gmail.com • www.lybrum.hu

MARYROSE WOOD Méregnaplók Jessamine a növények titkát kutató apjával él.

Egy nap rejtélyes fiú érkezik hozzájuk. Ki õ, mi a titka? És mi készül a méregkert falai mögött?

A gótikus hangulatú, izgalmas regénybõl kiderül: megfelelõ dózisban minden lehet méreg.

Még a szerelem is.

220 oldal

KISS ERIKA MAGÁNKIADÓ

SAXUM KIADÓ

E-mail: setakozben@gmail.com

1134 Budapest, Szabolcs u. 4.

Tel./fax: 237-0659 • E-mail: saxumkiado@freemail.hu www.saxumkiado.hu

KISS ERIKA MÁRIA Séta közben Fehérvárról másképpen Az olvasók a tapasztalt idegenvezetõ avatott kalauzolásával ismerhetik meg az egykori koronázó város rég- és közelmúltját, értékeit, utcáit, tereit, ünnepeit, jeles személyiségeit. A könnyed hangvételû, gazdagon illusztrált kötet Székesfehérvár polgárai és a turisták számára egyaránt sok érdekességet rejt.

280 oldal, fûzött, 5600 Ft ISBN 978-963-06-7343-3

LAZI KÖNYVKIADÓ 6722 Szeged, Gogol u. 6.

Tel./fax: (62) 407-511 E-mail: info@lazikiado.hu • www.lazikiado.hu

FEKETE ISTVÁN Öreg utakon Fekete István több mint hatvan év után újra megjelent természetírásainak, vadásztörténeteinek az író által összeállított gyûjteménye. Fekete István számára a vadászat nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Ezért aztán e vadászelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzõjük a természetbe invitálja olvasóit.

142x197 mm, 296 oldal, kötött, 2800 Ft

CHRIS HUNT Futball világbajnokságok A végig színes és fekete-fehér fotókkal illusztrált kötet a kezdetektõl, 1930-tól a dél-afrikai 2010-esig foglalkozik a világbajnokságok történetével, helyszínenként ismerteti az adott VB-k legérdekesebb mozzanatait, végigkísérhetjük a meccseket a döntõig. Elegáns, szép ajándékkönyv a labdarúgás kedvelõinek.

250 oldal, kötött, 5900 Ft Popper Péter emlékére A Saxum kiadó három kötetes emlékkönyvvel tiszteleg bölcs és nagyszerû szerzõje, Popper Péter elõtt. A Különben jól vagyok kötetben barátai, tisztelõi róják soraikat, emlékeiket, a Kiadatlan írások kötetben kapott helyet a torzóban maradt Jó reggelt Földlakó, a Keresztutak címû filmnovella és néhány kisebb írás, melyek könyv-alakban még nem jelentek meg. A harmadik könyv igazi kuriózum, Popper Péter színes rajzait tartalmazza állatokról, ezek híven tükrözik különleges humorát. Saját bevallása szerint ezek hosszú értekezletek alatt születtek. A három kötetet átkötõszalag fogja össze.

252 oldal, kötött, 4500 Ft

KIADÓK AJÁNLJÁK – A HÓNAP ÚJ KÖNYVEI PERJÉS JÁNOS Athina Érintések, érzelmek, élettöredékek

ZÖLD-S STUDIÓ 1025 Budapest, Apostol u. 27.

Tel./fax: 326-0016 E-mail: zold-S@zold-S.hu • www.zold-S.hu

Izgalmas kitárulkozás a háromgyökerû – görög, egyiptomi, magyar – színésznõ önvallomása, melyben egyes szám elsõ személyben mesél mozgalmas, eseménydús életérõl, szüleirõl, egy görög származású magyar lelkû ember sorsáról. Színésznõ és gazdasszony, háromszoros anya és útkeresõ ember.

Ill.: ff fotókkal + 8 oldal színes melléklettel, 168 oldal, fûzött, 2500 Ft HILDEGARD MÖLLER Egyszemélyes ínyenckonyha Kreatív fõzés egyedül élõknek Könyvünk megmutatja, hogyan fõzhet viszonylag kis erõfeszítéssel változatosan – akár rohan éppen, akár van ideje egy kis kényeztetésre. Hildegard Möller kifejezetten az egyszemélyes háztartások igényeihez igazította receptjeit.

144 oldal, kötött, 3900 Ft EVA-MARIA DREIER – WOLFGANG DREIER Vadnövények, bogyók és gombák felismerése, gyûjtése és felhasználása 119 recepttel Több mint 100 õshonos vadnövényt, bogyót és gombát ismertet gyûjtési idejük szerint rendezve.

Részletes információkat közöl a lelõhelyekrõl, a gyûjtési idõszakról és a mérgezõ hasonmásokról. A színes képek a legfontosabb ismertetõjegyeket mutatják be. Ezen kívül konyhai tippeket és 119 ínycsiklandó receptet tartalmaz.

176 oldal, kötött, 2850 Ft TYPOTEX KIADÓ 1024 Budapest, Retek u. 33-35.

Tel.: 315-0256 • Fax: 316-3759 E-mail: info@typotex.hu • www.typotex.hu

DOUWE DRAAISMA Miért futnak egyre gyorsabban az évek?

Az idõ szubjektív megtapasztalásának különleges, ám egyszerre mindennapi élményét mutatja be ez a könyv, rengeteg irodalmi példán és kísérleti esettanulmányon keresztül, amelyek segítségével önmagunk idõérzékelésére ismerhetünk.

Test és lélek sorozat B/5, 252 oldal, fûzött, 2900 Ft ISBN 978-963-2790-87-9

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

VERDES SÁNDOR Ikon–naptár 2011 Ikonos falinaptár görög és római katolikus ünnepekkel A tizedik alkalommal megjelenõ Ikon-naptárban oldalanként ikon, görög-katolikus és rómaikatolikus ünnepek és polgári naptár találhatóak. Mini és asztali változatban is. Az ikonok a Tretyakov képtárból, a liturgikus idézetek a Kiadó legutóbbi kötetébõl, A keleti keresztény liturgiában felragyogó Élõ Evangélium címû kötetbõl származnak.

Ikonos falinaptár sorozat 240x330 mm, 14 oldal, ikerspirál kötés, 1800 Ft

Angol-magyar prózafordítási szeminárium a Magyar Írószövetségben A prózafordító szemináriumon angol nyelven írt novellákat fordítunk magyarra, a félév során összesen ötöt-hatot, s ezeket az elõre megbeszélt idõpontra el kell készíteni, hogy utána az órákon közösen megbeszélhessük.

Ha a hallgatók felkészültsége és nyelvtudása ezt szükségessé teszi, akkor a novellákat a fordítás elõtt közösen elolvassuk, értelmezzük, hozzávetõlegesen lefordítjuk; haladók esetében ez elmarad. A lefordítandó novellákat a hallgatók az elsõ órán kapják meg, amikor egy novellafordítást fogunk elemezni s ha szükséges, kritizálni.

A szemináriumot Sohár Anikó vezeti.

Idõpontja: csütörtök vagy péntek délután. Az óra idõpontja a hallgatókkal való egyeztetés után alakul ki.

Kérjük, jelezze az online jelentkezési lap megjegyzés rovatában, hogy melyik nap lenne a megfelelõ.

Októberi megjelenés!

Orosz István Egy szem eper Az Egy szem eper a rendszerváltozás regénye, ám több és kevesebb is annál. Több, mert egyes szintjei visszanyúlnak a két világháború közötti idõkig, a nagyapák világáig, kevesebb, mert a rendszerváltozás folyamatait személyes tapasztalatai alapján ábrázolja a szerzõ. Orosz István a szamizdat Beszélõ alapító nyomdászaként került kapcsolatba a nyolcvanas évek elején kibontakozó magyarországi ellenzéki csoportokkal. Az elsõsorban önéletrajzi elemekbõl építkezõ regény egy szegény, „proli” családból származó tehetséges fiatalember életútját meséli el, hogyan jut el a kádárista Magyarországon az aktív ellenzékiségig, ennek milyen következményei lesznek sorsa alakulására, hogyan kényszerül angliai emigrációba, hogyan válik „fölösleges emberré”, mert nem tud azonosulni a kibontakozó negatív folyamatokkal, barátai, szerelmei hogyan árulják el, hogyan veszíti el a talajt a lába alól. Életének viharain keresztül földereng a rendszerváltozáson átesett ország sorsa.

Az Egy szem eper szenvedésekkel terhes, megrázó és ugyanakkor élvezetesen fölszabadító történet Magyarország közelmúltjáról, méltán illeszkedik azoknak a mûveknek a sorába, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sokféle történet elbeszélése révén valamiféle konszenzusos nemzeti önismeretre tegyünk szert, mert erre talán soha nem volt még akkora szükség, mint napjainkban.

Napkút Kiadó OROSZ ISTVÁN

Online jelentkezés: www.iroiskola.hu Az óra helye: Magyar Írószövetség, 1062 Bajza u. 18. I. emelet A kurzus kezdete: 2010. október 4-i hét Az órák 12 héten keresztül zajlanak.

Részvételi díj: 36 000 Ft + áfa = 45 000 Ft Jelentkezési és befizetési határidõ: 2010. szeptember 25.

E-mail: titkarsag@iroiskola.hu Telefon: (30) 267-0825; (1) 342-9568

KORÁBBAN MEGJELENT MÛVEI:

SZÁMÛZETÉSBEN SZAMIZDAT

KATALIZÁTOR IRODA 1987 A WESTMINSTER-MODELL KATALIZÁTOR IRODA 1993 A „MAGYAR KÉRDÉS”, AKADÉMIAI KIADÓ, 1996 A SZELLEM HELYE, ÚJ MANDÁTUM, 2002 DOKUMENTUMTÖRTÉNET, ÚJ MANDÁTUM, 2004

23

Az

Oxford University Press w w w. l i b r o t r a d e . h u

ajánlata

Az Oxford University Press ajánlata English For Life Beginner SB+Mult-ROM Pack / Tom Hutchinson 4135 Ft English For Life Beginner WB megoldókulccsal / Tom Hutchinson 2225 Ft Tom Hutchinson sorozata azoknak fiatal és kevésbé fiatal felnõtteknek szól, akik nem rendelkeznek elõzetes nyelvtanulási stratégiákkal, de módszeresen, lépésrõl lépésre haladva beléjük vésõdnek a szerkezetek és a szókincs. A 80 egyoldalas lecke a lépésrõl lépésre való haladást segíti elõ, a biztos alapokat jól bevált módszerekkel szerzik meg a könyv használói. A nyelvi jelenségeket önmagukban, rövid egységenként tanítja, ezzel is segítve a koncentrálást, a megértést: a leckék mindegyike csak egy bizonyos jelenségre koncentrál (szókincs, nyelvtan vagy valamelyik készség). A tankönyv Multi-ROM-mal és nélküle is kapható! A gyakorláshoz tanulói weboldal áll rendelkezésre. Kiszámítható, átlátható, egyszerû szerkezet, melyet könnyû követni a diáknak és a tanárnak egyaránt. A hétköznapi beszéd funkcióit, a természetes beszédfordulatokat segítenek elsajátítani a 'Real life' és 'English for Everyday Life' -részek. Az 'English in the World' szekciók kulturális információt tartalmaznak, a 'Your life' pedig minden leckében lehetõséget ad a személyes élmények megosztására. A 'That's life' folytatásos történet epizódjai szórakoztatva segítenek átismételni a megtanultakat a valós élet szövegkörnyezetében.

Irodalmi ajánlatunk Stephenie Meyer: Eclipse – Twilight – New Moon – Breaking Dawn kötetenként 2800 Ft Október folyamán megjelennek Stephenie Meyer sikerkönyvei „fehér” kiadásban. Az egyszeri, különleges borítójú kiadás Karácsonyra kiváló ajándék lehet a rajongók, gyûjtõk táborának.

A borítón csak a jellegzetes képek találhatók szöveg, szerzõ feltüntetése nélkül, piros lap élekkel.

Joyce Carol Oates: A Fair Maiden 2450 Ft A könyv kényes kérdésekkel foglalkozik: az eutanáziával, a lelki és testi erõszakkal. A történet fõhõse, egy tizenhat éves lány megismerkedik a kedves és dúsgazdag öregúrral, az író és festõmûvésszel. Modellt ül neki, eleinte csak felöltözve, de a férfi fehérnemûben, aztán meztelenül is meg akarja örökíteni. Az olvasó egyre inkább azt érezheti, hogy egy pedofil öregember és egy kedves, ártatlan kislány történetét olvassa, de ekkor következnek a meglepetések, a Lolita-történet egészen más irányba kanyarodik, és zavarba ejtõen új kérdéseket vet fel a jó halállal és a halálra készülõ ember felelõsségével kapcsolatban.

Mitch Albom: Have a Little Faith 2450 Ft Különös kéréssel fordul a szerzõhöz gyerekkora hitoktatója: felkéri, hogy a temetésén majd õ búcsúztassa el. A vallását nem gyakorló férfit késõbbi találkozásaik során mélyen megérinti a nyolcvanéves férfi derûje, bölcsessége és megingathatatlan hite, és kísérõje lesz búcsújának a földi világtól. Ez idõ tájt lesz élete része egy egészen más sorsú lelkész is. Az ereje teljében lévõ, fekete férfi bûnözõ múltját hátrahagyva vált egy hajléktalanokból álló keresztyén gyülekezet lelki vezetõjévé, oltalmazójává. E két, magukat Istennek és a közösségüknek szánó ember életét és mûködését követhetjük nyomon Mitch Albom megindító könyvében.

A kötetek megvásárolhatók:

Librotrade Kft. 1173 Budapest, Pesti út 237.

Tel.: 254-0273 • Fax. 257-7472 E-mail: books@librotrade.hu Honlap: www.librotrade.hu

Bookshop Kft.

Famulus Könyvesbolt

1052 Budapest, Gerlóczy u. 7.

Tel.:318-8633 E-mail: info@oupbooks.hu

1137 Budapest, Újpest rakpart 6.

Tel.: 349-3656 • Fax. 288-0769 E-mail: famulus@chello.hu

Könyvsorozat az MTA hölgy tagjairól Akadémikus portrék címmel könyvsorozatot jelentetett meg a Medicina Könyvkiadó a Magyar Tudományos Akadémia hölgy tagjairól. A 365 tagot számláló tudós testület soraiban jelenleg mindössze 22 nõ foglal helyet. Kik õk, hogyan és miért lettek a nagy múltú társaság tagjai? Miért pont õk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a sorozat. Az Új Könyvpiac kérdéseire Farkasvölgyi Frigyesné, a kiadó igazgatója és Herzka Ferenc, a film- és könyvsorozat szerkesztõje válaszolt.

Eredetileg Akadémikus portrék címmel film készült az MTA hölgy tagjairól, miért gondolták, hogy könyv alakban is érdemes kiadni?

Farkasvölgyi: Ha nekem választanom kell, hogy filmen nézzem meg az interjúkat, vagy könyvben olvassam el, akkor egészen biztos, hogy a könyv mellett döntök. Szeretem a könyvet, az illatát, ahogyan a kezembe simul. S ebben nem vagyok egyedül, még mindig széles tábora van a könyvszeretõ embereknek. A film majd egy órás, kevés embernek van annyi ideje, hogy egy ültõ helyében végig tudja nézi az egészet.

Herzka: A film és a könyv egymást erõsítik.

A vizuális élmény nagyon könnyen megragadja az embert. Sokakat a filmkockákon látottak és hallottak vezetnek el a könyvhöz. Ezzel együtt nem volt könnyû kiadót találni a sorozat megjelentetésére, a Medicina elõtt nyolc kiadónál jártam. Azért pedig külön elismerés illeti a kiadót, hogy méltó megjelenést biztosít a kötetekben szereplõ személyiségeknek.

Mi a szándéka a filmmel illetve a könyvsorozattal?

Herzka: Szeretném bemutatni azokat a sikeres életutakat, amelyek nem bulvár karrierek, amelyek a nemzetközi tudományos mérce szerint is elismerésre méltóak. Hogyan vélekednek saját pályájukról, nõi mivoltuk elõnyeirõl és hátrányairól, az anyaság és a család szerepérõl a tudományos – és esetenként közéleti – karriert befutott, akadémikussá lett „tudós nõk”?

Az akadémikus nõk a legmagasabban kvalifikált hölgyek a társadalom szemében.

Természetesen vannak más megbecsült szakmák, mûvészi pályák is, de a tudomány az egyik legrögösebb karrier út. A nõk által befutott pályaívek sokkal nehezebbek és lassabbak, mint a férfiakéi.

Az összes szabályt a férfiak alkotják meg évszázadok óta. Ferencz József 1895-ben engedélyezte Magyarországon, hogy a bölcsész, az orvosi és a gyógyszerész szakon nõk is részt vehessenek az egyetemi képzésben. 1946-tól nyílt meg teljesen a felsõoktatás a hölgyek elõtt.

Az elsõ magyar akadémikus nõt 1949ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

ben választották az Akadémia tagjává.

Milyen szempontok szerint történt a hölgyek kiválasztása?

Farkasvölgyi: Valamennyi akadémikus hölgyet megkerestük, és akik elfogadták a felkérésünket, azokról készül(t) kötet. Portrébeszélgetések alkalmával mindenki újra él, kitárulkozik az ember, és ezt nem mindenki vállalja a nyilvánosság elõtt.

Herzka: Erdei Anna mondja a vele készült interjúban, hogy jobb lenne a világ, ha több nõi vezetõ lenne. Igazolás hiányában jobbára csak kérdést lehet megfogalmazni, miért lenne jobb a világ, ha több nõi vezetõ lenne? Mindenesetre azt látjuk, milyen a világ férfi vezetõkkel, azt pedig jó ha tudjuk, hogy az ezredforduló óta 2001-ben 50,3%-a a diplomát szerzõknek hölgy volt. A nõi karrier ettõl az arányváltozástól még ugyanolyan lassú (lassabb, mint a férfiaké) és küzdelmes, mint korábban volt. (Forrás: KSH 2001.)

Jelenleg a harminckétezres (31 407, KSH 2005.) magyar tudós társadalom 34,2%-a nõ, és ahogy haladunk feljebb a szakmai ranglétrán, úgy csökken a hölgyek létszáma. Ebben nem kis része van annak, hogy a

szülés és a gyereknevelés gyakran kettétöri a nõk szakmai karrierjét. De hogy ez nem törvényszerû, azt jól mutatja, hogy a sorozatban szereplõ akadémikus hölgyek többsége családos (Kurutzné Kovács Márta 3, Csépe Valéria 2, Erdei Anna 2, Ormos Mária 2, néhai Hollán Zsuzsa 2, Oláh Edit 1 gyermek édesanyja).

A beszélgetések alkalmával nagyon ügyelek arra, hogy minél kevesebben legyünk jelen. Mindenegyes életút személyes történetek sorozata, ki kell zárni mindent, ami zavarhatja az õszinte kitárulkozást.

Ezután jönnek az akadémikus férfiak?

Herzka: Már itt vannak, tizenhárom agrárszakember, egy kötetben. Az történt, hogy az igazgató asszonyt megkereste a MTA Agrártudományi Osztálya azzal, hogy örömmel látnának a mostani sorozathoz hasonló kötetet urakkal. Csak Dimény Imre volt agrárminiszterrel hatórányi beszélgetést vettem fel. Diménynek döntõ szerepe volt abban, hogy a magyar mezõgazdaság az õ idejében európai hírû volt. Izgalmas interjúfüzér található a kötetben az elmúlt 60–70 év agrárkutatásairól, a mezõgazdasági szakemberképzésrõl, és a 75 év feletti – közöttünk élõ, értékes, megörökítésre érdemes emlékeket birtokló – agrárakadémikus személyiségek életútjáról.

Hol kaphatók a kötetek?

Farkasvölgyi: A Libri rendkívül fogadókész volt a sorozat terjesztésére, náluk minden egyes kötet kapható. Rajta kívül még a Bookline terjeszti a könyveket, de természetesen a Medicina könyvesboltjaiban is kapható a sorozat. Örömmel újságolhatom, hogy az Ormos Máriáról készülõ portrékötetünk a neves történész 80. születésnapjára, október 1-re jelenik meg, de a Ferge Zsuzsáról készülõ könyvet is a szociológus tudós születésnapjára tervezzük megjelentetni jövõ év áprilisában.

Herzka: Örömteli, hogy – az elsõ kötetek megjelenése, 2008 decembere óta – már negyven felett van azoknak a sajtóközleményeknek (TV, rádió, internet, nyomtatott sajtó) a száma, amelyek a sorozatról tudósítottak, s hogy egyre-másra keresik külföldrõl is az akadémikus portrékat.

25

A Vajdaság olvasáskultúrája A szabadkai Aracs folyóirat 2010/3. száma közli Gereben Ferenc kutató legutóbbi, 2005-ben a vajdasági Tóthfaluban, és a 2008-ban a vajdasági fiatalok körében végzett olvasáskutatás eredményeit, összevetve 1999-es és 2000-es Kárpát-medencei tapasztalataival.

Ismeretes, hogy a 2000-ben Magyarországon végzett olvasáskutatás jelentõs visszaesést tapasztalt a 18 éven felüliek körében (a felmérést megelõzõ egy évben legalább egy könyvet elolvasók aránya 64%-ról 49%, a havonta egy könyvet elolvasóké pedig 19%-ról 12%ra csökkent), a 2005. õszi adatok pedig további csökkenésrõl számoltak be. A kutatók az ezredfordulós felmérési adatok alapján Erdélyben és Kárpátalján a felnõtt korú magyarok 65–70%-át találták könyvolvasónak, Felvidéken és a Vajdaságban pedig 60–60%-át, tehát mindenütt többet olvasnak, mint Magyarországon. „A rendszeres olvasók aránya határon túl és Magyarországon egyaránt 10–15% között mozgott, az alsó küszöböt Kárpátalja és Vajdaság, a felsõt Felvidék és Erdély mérte ki. Sajátos módon: a kevésbé modernizálódott keleti térségek (Erdély, Kárpátalja) tradicionális értékrendjének szellemi talaján nagyobb olvasási aktivitás mutatkozott, mint a modernizáltabb felvidéki és délvidéki magyarság köreiben; nem is beszélve az anyaországról, amely a Kárpát-medence leggyengébb olvasási teljesítményét nyújtja. Fogyatékos polgári értékvilággal társuló modernizációs folyamat egyfelõl, polgári értékeket ápoló premodern állapotok másfelõl – többszörösen is ellentmondásos helyzet kontúrjai rajzolódnak ki” (Persze csak akkor beszélhetünk igazi ellentmondásról, ha a »polgári« jelzõ bizonyos kulturális érték-világokra, s annak részeként az aktív olvasói magatartásra is alkalmazható)” – állapítja meg Gereben Ferenc.

A legutóbbi kutatás Vajdaságban arra kereste a választ, hogy milyen nyelven, milyen gyakorisággal és mit olvasnak az emberek, illetve, hogy számukra kik a legnépszerûbb szerzõk. Kiderül, hogy mintegy kétharmad részben a családi könyvtárból, illetve a barátoktól kölcsönzik a könyvet, s csak 10–14%-ban fordulnak a közkönyvtárhoz vagy vásárolnak.

2000-ban a vajdasági fiatalok körében Jókai, Rejtõ, D. Steel, Gárdonyi, Móricz, S. King, Zilahy Lajos, Kosztolányi, Mikszáth és R. Cook voltak.

26

A Mûvelõdés 63 éve

Szabó Zsolt, a kolozsvári Mûvelõdés címû folyóirat fõszerkesztõje, és könyvkiadójának vezetõje válasz Idén 63. évébe lépett a kolozsvári Mûvelõdés folyóirat; könyvkiadásuk viszont csak 1998-ban kezdõdött. Fél évszázados a folyóirat elõnye, ön már jóval a könyvkiadás elõtt is a lap munkatársa, sõt fõszerkesztõje volt.

A Mûvelõdés 1948 júliusában Bukarestben indult a sajátos romániai kulturális forradalom jegyében, akkor még Mûvelõdési Útmutató címen. (Ma is használatos nevét 1956 májusában kapta.) Profilja az elmúlt évtizedek alatt természetesen sokat változott, hiszen az utópiának bizonyult szocialista átalakulások a kultúrában sem voltak életképesnek. Mi a lap történetének legsikeresebb korszakához kötõdünk a legtöbb szállal. Úgy nagyjából az 1968– 1975 közötti bõ fél évtizedben – elsõsorban az akkori fõszerkesztõ: Vistai András János és a lap köré szervezett sok tucatnyi elkötelezett munkatárs fáradozásának eredményeképpen egy olyan közmûvelõdési, vagy ha úgy tetszik, hangzatosabb szóval: mûvelõdésszociológiai havilap jött létre, amely szinte egyedüli fóruma volt idehaza a magyar nyelvû egészen magas színvonalú tudománynépszerûsítésnek a helytörténeti, néprajzi, mûvelõdéstörténeti, de például zenetudományi kutatásoknak is.

Ugyanakkor a falusi értelmiség közösségés mûvelõdésszervezõ tevékenységét is támogatta nemcsak írásokkal, de kórusmûvekkel, színdarabokkal, a könyvtárosok munkáját segítõ könyvtári mellékletekkel. A diktatúra utolsó éveiben a lap lehetõségei is nagyon beszûkültek, mindössze a legfelsõbb vezetõség dicsõítése s a képzelt gazdasági megvalósítások népszerûsítése volt a feladata. Az 1990-es újrain-

dulás Bukarestben nagyon nehezen ment, s az akkori Mûvelõdésügyi Minisztérium magyar államtitkárának döntése eredményeképpen Kolozsvárra költözött a Mûvelõdés 1991 júniusában. Korábban is alkalmi munkatársa voltam a lapnak, azóta fõszerkesztõjeként kísérlem meg a lehetetlent: a folyamatos gazdasági válságok közepette irányítom a hajót a szküllák és karübdiszek között.

A román Mûvelõdésügyi Minisztérium 1997 nyarán félig elengedte a kezünket, 2004-tõl már teljesen lemondott arról, hogy mûvelõdési és irodalmi lapokat (nemcsak a magyarokat) támogasson.

Ilyenformán már korán rá voltunk kényszerülve a különbözõ hazai és magyarországi pályázatokra, hogy egyáltalán életben maradjunk. Meghúztuk a nadrágszíjat: lemondtunk egyharmad terjedelemrõl, a korábban Csíkszeredában és Zilahon mûködõ fiókszerkesztõségrõl, a munkatársaink kétharmada nem bírva a gyûrõdést, a bizonytalanságot máshol helyezkedett el. Két esztendeje kis reménysugár nyílott: a Kolozs megyei önkormányzat ígérete szerint átvett volna, de hosszas huzavona s közben a kitört válság miatt valahogy úgy vagyunk, mint az egyszeri leány a mesében: támogatnak is, meg nem is.

Miért döntöttek úgy, hogy könyvkiadásba is kezdenek? Milyen program, koncepció szerint tervezték a munkát?

1998-ban volt fél évszázados a Mûvelõdés.

Akkor találtuk ki, hogy a lapban közölt írásokból tízéves keresztmetszetben antológiákat adjunk ki, mert hitünk szerint érdemes sok benne közölt írást újból elolvasni. Pályázatunkat az illetékes illetéktelenek nem tartották támogatásra alkalÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

masnak. Ezért azt találtuk ki, hogy a lap nyári négy lapszámát egybefûzve, külön azonosító számmal könyvként is forgalmazzuk (A közmûvelõdés szolgálatában, A közmûvelõdés szûkülõ (t)erei, Kisajátított közmûvelõdés, A kibontakozás igézete, Közmûvelõdés, de minek?), a sikeren felbuzdulva további könyves lapszámokat adtunk ki (Mûvelõdés Galéria, egyfelvonásosok, kórusok, gitáriskola, Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, Az Erdélyi Mezõség). Azt is mondhatnám, hogy a szükség vitt rá a könyvkiadásra. A többnyire két idõkeretben pályázati úton nyert pénzek között is meg kellett élni, legalább a napi kiadásokat fedezni. Elõre menekültünk, könyvet addig is szerkesztettünk bérmunkában (az EMKÉ-nek, a Kriterion Könyvkiadónak, magánszemélyeknek) amolyan fizetés kiegészítésként.

Hát megpróbáltunk pályázni, s ha sikerült valamelyik könyv nyomdaköltségeire támogatást szerezni, akkor kiadtuk, ha nem, nem. A tizenkét év alatt 75 könyvet tettünk le az olvasó asztalára, változatos sikerrel, 300-1500 közötti példányban. Viszonylag kevés közöttük a szépirodalom, azt a keveset is többnyire a szerzõk vagy a rokonság adták ki. A méltatlanul elfeledett Derzsi Sándor Lászlóffy Csaba gondozta összegyûjtött verseinek kiadására azért büszkék vagyunk. Leginkább a lapban részletekben vagy egészében közölt írásokból születtek a könyvek, például a legsikeresebb a Csetri Elek történész akadémikusunk írta és Szabó Béla illusztrálta Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, amelyet háromszor nyomattunk újra. Szatmári László, Gábor Dénes, Orbán István, Fekete Albert vagy Sas Péter helytörténeti-mûvelõdéstörténeti kutatásaikat a Mûvelõdés (is) közölte, ezekbõl születtek aztán például a Debreczeni László, Balaskó Nándor vagy a Herepei János életpályájának, mûveinek sorozatai, A székely himnusz története vagy az erdélyi történeti kastélykertek monográfiájának elsõ kötete.

Szívemhez legközelebb a Kós Károly– Szentimrei Jenõ: Kaláka kalendárium az 1925. esztendõre címû 1924-ben Sztánán megjelent könyvecskéjének fél hasonmásban kiadott bibliofil csemegéje áll, amelyet a Szentimrei Alapítvánnyal közösen adtunk ki 1998-ban. ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

FOTÓ: SZABÓ ZSOLT

zol az Új Könyvpiacnak

Kik tartoznak a lap és a kiadó szellemi holdudvarába?

Errõl részben már szóltam. Hirtelen a teljesség igénye nélkül: az elmúlt években partnereink voltak: az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács, a budapesti Corvinus Egyetem, a Folyóiratok Kulturális Szövetsége, a Transsylvania Trust, Erdélyi Mûemlék-restaurátorok Egyesülete, a Kriza János Néprajzi Társaság, Babes– Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.

A honismeret, mûvelõdés- és mûvelõdéstörténet iránt, úgy tûnik, Erdélyben nagyobb az olvasói érdeklõdés, mint Magyarországon – az érdeklõdés a könyvek vásárlásában is megmutatkozik? Hogyan tartják a kapcsolatot a romániai és a magyarországi olvasókkal?

Az hiszem, hogy ez csakugyan így van, s ebben nem kis szerepe van a Mûvelõdésnek is, és nemcsak az utóbbi húsz esztendõben megjelent lapszámainak. Valószínûleg hozzájárul ehhez az erdélyi magyarság kisebbségi élete, amely legalábbis az emberek nagyobb részét tette fogékonyabbá az utóbbi 90 esztendõben a honismereti, a hely- és mûvelõdéstörténeti kérdések iránt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Közmûvelõdési Egyesület vagy az Erdélyi Kárpát Egyesület fontosabb szerepet játszik az erdélyi magyar társadalom életének szervezésében. Hogy van-e közvetlen haszna ennek a könyvek vásárlásánál? Éppenséggel lehet. Talán fontosabb az, hogy az olvasóhoz csakugyan eljussanak az õket érdeklõ könyvek. Mi elég sokat járunk könyvbemutatókra, ilyen-olyan mûvelõdési rendezvényekre, falunapokra Erdély-szerte. Tapasztalataink szerint, ahol évek óta hozzászoktak, hogy könyvet is kapnak a részvevõk, esetleg kiállítást is szervezünk, ott könnyebb felhívni a figyelmet a jó könyvre is. De Magyarországon is visszatérõ vendégek vagyunk Pécsett vagy Egerben, de a Magyar Napló jóvoltából sokfelé eljutottunk az országban a Mûvelõdéssel s a könyveinkkel.

Melyek a Mûvelõdés legfontosabb könyvei?

Tavalyi könyveink közül a Benedek Elekkiadványaink tüneményes gyorsasággal fogytak el, mind az Emlékalbumnak, mind a Kisbaconi versek utánnyomásának 500500 példánya gazdára lelt fél esztendõ alatt. Ehhez persze kellett a születése 150.,

halálának 80. évfordulója és a hozzá kapcsolódó rendezvények sora. Ugyancsak az õ életmûvébõl ástuk elõ a feledés homályából A magyar nép jelene címû 1900-as könyvét, amely az elsõ magyar néprajzi monográfia, melyben Benedek Elek saját kisbaconi élményeibõl kiindulva népszerûsítõ formában mutatja be a hagyományos paraszti kultúra elemeit, életfordulóit. Thoroczkai Wigand Ede munkásságának erdélyi vonatkozásait is mi hoztuk vissza a köztudatba. A Sztánai Füzetek eddig megjelent kilenc darabja egyetlen kistáj, Kalotaszeg, benne Sztána népe és völgye értékeire irányítjuk az olvasók figyelmét.

Alapvetõen tehát támogatásokból fedezik a költségieket, bár olykor piaci alapon is ki tudnak adni könyvet. Ön szerint mire volna szükség, hogy biztonságosan tudjanak mûködni?

A piaci alap nálunk azt jelenti, hogy szerencsére nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva. Csak olyan kézirattal foglalkozunk, amit szeretünk, amit valamilyen szempontból fontosnak tartunk. És csak akkor adjuk ki, ha legalább a szûk értelemben vett nyomdaköltség megvan. Ez lehet akár a szerzõ saját pénze is, vagy valamilyen pályázati támogatás. Az értékesítéssel is többnyire mi foglalkozunk, az el(nem)számolási gondok miatt Magyarországon mindössze a KELLÓ és a Xantusz terjeszt minket, idehaza a kolozsváriak. Viszont nagyon sokat járunk különbözõ rendezvényekre, találkozókra. Hogy mire lenne legnagyobb szükségünk? Jó lenne, ha a nap nem mindig csak 24 órából állna, s valahogy az egészségünk is tartson ki még egy darabig.

27

Baka István vers-, énekelt versés prózamondó verseny

Körkép a moszkvai könyvvásárról Szeptember 1-je és 6-a között zajlott le Oroszország legnagyobb könyves eseménye, a Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításés Vásár. Az 1977 óta mûködõ, pár év kihagyással immár huszonharmadik alkalommal megrendezett könyvünnep minden eddiginél nagyobb, mintegy harmincezer négyzetméternyi területen várta a nyolcvan országból érkezõ könyvkiadókat, szerzõket, és persze a könyvkedvelõ közönséget. A „Tolerancia zónája”ként beharangozott eseményen a szervezõk különös figyelmet fordítottak arra, hogy semmiféle, sem faji, sem vallási alapon történõ, kirekesztést alátámasztó mû ne lehessen jelen a könyves pavilonok kínálatában.

Ennek szellemében nyitotta meg a rendezvénysorozatot az orosz Sajtó és Tömegkommunikációs Szövetségi Ügynökség igazgatója, Mihail Szeszlavinszkij, aki beszédében a hat nap több fontos eseményére is felhívta a figyelmet. Mindenekelõtt arra az érdekes egybeesésére, hogy a kiállítás épp azokban a napokban nyitotta meg kapuit, amikor az elsõ orosz nyomdász, Ivan Fjodorov születésének ötszázadik évfordulóját ünneplik Oroszországban. Fjodorov annak idején belorusz területrõl érkezett Moszkvába segédjével, Pjotr Tyimofejevvel. Õ volt az elsõ olyan „könyves ember” Szeszlavinszkij szerint, aki életútjával – mai nyelven szólva – hosszú távú állami programot dolgozott ki és valósított meg akkor, amikor kiadta az elsõ, nyomtatásban megjelent orosz nyelvû tankönyvet, az Ábécéskönyvet.

Szeszlavinszkij nem véletlenül említette, hogy Fjodorov belorusz területrõl származott. Idén a rendezvény díszvendég országa ugyanis Belorusszia volt, amely ország könyves képviselõi külön programsorozattal készültek a moszkvai vásárra.

S mindenképp említést érdemel a beköszöntõben elhangzottak közül egy francia vendég, René Gera kiemelése, aki a Sorbonne filológiaprofesszoraként az 1920 és 1970 közötti idõszak orosz íróemigránsairól állított össze egy visszaemlékezõ kötetet, Amikor visszatértünk Oroszországba címmel. A többek között Zajcevrõl, Bunyinról, Berberováról szóló mûnek külön könyvbemutatót szerveztek szeptember 3-án, ahol nemcsak a 28

könyv szövege, de az abban található, a szerzõ által az orosz írókról összegyûjtött, és ilyen formában most közzétett fényképek is lenyûgözték az érdeklõdõket.

S amint az lenni szokott, a könyvvásár ideje alatt a könyvbemutatókon kívül íróolvasó találkozókra, konferenciákra és díjátadókra is sor került. A számtalan esemény közül mindegyik „fajtából” itt csak egyet-egyet emelnék ki. Szeptember 2-án tartották Oroszország könyvpiaca címmel azt a konferenciát, amelyen az egyik legnagyobb orosz kiadó, az Eszkmo fõigazgatója, Oleg Novikiv az orosz emberek olvasási szokásairól, az olvasók számának lassú, de érzékelhetõ csökkenésérõl beszélt, s elõadását kiválóan egészítette ki Vlagyimir Platonovnak, a moszkvai duma elnökének az elektronikus könyvtárról, illetve az internetes olvasási szokásokról szóló beszámolója.

Az olvasók szeptember 5-én író-olvasó találkozó keretén belül találkozhattak az ismert tévés személyiséggel, Andrej Makszimovval, aki Intelligencia és csillogás címmel írt a televízióban szereplõ személyekrõl egy izgalmas könyvet.

De nem tétlenkedtek a gyermekkönyvek kiadói sem. A legtöbb látogatót egy mesekönyv-bemutatójuk vonzotta, mégpedig a mindössze tizenhét éves szerzõnõ, Szamira Aszadova Tyimnyekvina nagyi meséi címû mûvének prezentációja, amelyet a szerzõ két nyelven, oroszul és csukcs nyelven is megírt.

Végül, de nem utolsó sorban idén a nemzetközi könyvvásár keretében immár tizenegyedik alkalommal osztották ki az Év könyve-díjat, mégpedig tíz kategóriában: Az év prózája, Az év lírája, Könyveken nõttünk fel, A XXI. század tankönyve, HUMANITAS, Mûvész-könyv, Oroszországban adták ki, Az év könyve kategóriákban, valamint két kategóriát tartottak fenn a nagy honvédõ háború 65. évfordulója alkalmából írott mûvek számára.

Ezek közül számunkra, szépirodalmat kedvelõ olvasók számára talán a legérdekesebb Az év prózája díj, amelyet Pavel Baszinszkij: Lev Tolsztoj. Menekülés a paradicsomból címû dokumentarista kötete nyert el.

A rendezvény jelentõségét mutatja, hogy Vlagyimir Putyin több alkalommal is kilátogatott a kiállításra.

Gyürky Katalin

A szegedi székhelyû Baka István Alapítvány, a Kép-Szín-Ház Alapítvány és a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat ismét meghirdette középiskolás és felnõtt kategóriában a Baka István vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt „ÉN ITT VAGYOK - ÜZENET ÚJHULIGÁNIÁBÓL" címmel.

A találkozót ezúttal kétnaposra tervezik.

A verseny másnapján a résztvevõknek lehetõségük lesz a zsûritagok által vezetett elmélyültebb mûhelymunkára, a Bakaéletmû rövid, összefoglaló áttekintésére, egy közös szegedi sétára valamint kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre, jó kapcsolatok kialakítására egymással, az alapítvány és a Baka-család tagjaival.

Mindenkit szeretettel várnak, bárhol lakik Magyarország határain innen vagy túl!

A döntõ helye és idõpontja: Grand Café Mozi és Kávézó (6720 Szeged, Deák Ferenc utca 18.), 2010. november 27-28.

Információ: e-mail: baka-alapitvany@t-online.hu.

6723 Szeged, Molnár u. 4.

Kaleidoszkóp Versfesztivál Pécs, október 12–17.

A 12. Kaleidoszkóp nemzetközi Versfesztivál a klasszikus versmondás mellett a vers- és világzene, valamint a versszínház (performanszok, egyéni és társas elõadóestek, versek ihlette mozgásszínház, utcaszínházi produkciók, emlékestek, mûhelyprodukciók stb.) versenykategóriája felé is nyitott a versenyzõk elõtt. Újdonságnak számít, hogy a neves szakemberekbõl álló zsûri nemcsak értékel, de konzultáción túl arra is lehetõséget ad, hogy a versenyprogram mûvészei újrapróbálhassák a kapott instrukciók alapján a színpadra állított mû egy-egy jelenetét – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezetõ elnöke.

Szakmailag is értékelhetõ nyeremények várják a gyõzteseket: sok száz könyv és ajándék mellett milliós PR-megjelenések, fellépési lehetõség, továbbképzések, utazás és wellness hétvégék találnak gazdára. Mindemellett a versenyzõk térítésmentesen látogathatják a fesztiválprogramokat is, amelyen sztárokkal és közismert mûvészekkel találkozhat majd a közönség.

A versenykategóriák legjobbjai, a fesztivál partnerei révén, a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett több millió forint összértékû díjazásban részesülnek. ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Pályázati felhívás A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzõk és Kiadók Reprográfiai Egyesülete pályázatot hirdet az Egyesület tevékenysége által érintett reprográfiai jogosultakat (szak- és szépirodalmi szerzõket, könyvkiadókat) tömörítõ, Magyarországon nyilvántartásba vett szakmai és érdekvédelmi szervezetek, közösségi célokat szolgáló alapítványok, egyesületek számára.

Témakörök: a magyar szak- és szépirodalom, valamint a könyv népszerûsítését szolgáló hazai és külföldi szakmai programok (2.1) és a könyvszakmai oktatás tevékenységének támogatása (2.2).

A pályázatokat kizárólag postai úton fogadják el. A postára adás határideje: 2010. október 15. A pályázatok elbírálására 2010. november 15-ig sor kerül. A részletes pályázati feltételek, a pályázati szabályzat és az adatlap az Egyesület honlapján (www.maszre.hu) megtekinthetõ, illetve letölthetõ.

(MASZRE)

Felhívás A november 11–13-a között megrendezésre kerülõ XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár mindezidáig nem jutott hozzá a korábban megszokott támogatáshoz, amelynek révén a magyarországi kiadók könyvei számára kollektív standot mûködtethetne.

Mivel a jelenlegi nehéz finanszírozási körülmények között sajnos elképzelhetõ, hogy a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nem vagy csak lényegesen kisebb támogatást kaphat, ezért a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése a szervezõ Romániai Magyar Könyves Céh nevében arra kéri mindazokat a kiadókat, amelyek fontosnak tartják mûveik erdélyi bemutatását, árusítását, az olvasókkal történõ megismertetését, béreljenek a vásáron önálló standot.

A Romániai Magyar Könyves Céh elnökének elérhetõsége: Káli Király István T/F: 00-40-265-258-001 E-mail: office@mentorkiado.ro

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Magyar szerzõk és könyvek Frankfrurtban Az október 6-án nyíló és 10-én záródó 62. Frankfurti Könyvvásáron a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése szervezésében a kiállítói tér központjában, az 5-ös számú csarnok földszintjén, a fõbejárattal szemben, a H 5.0 C 902-es helyrajzi számon áll majd a 100 m2 alapterületû Magyar Nemzeti Stand.

Az átriumos kialakítású installáció egyrészt arra ad lehetõséget, hogy értékelvû válogatást, kóstolót adjon a hazai és határon túli magyar könyvkiadás külföldön is figyelmet érdemlõ alkotásaiból, másrészt üzletkötési és tárgyalási lehetõséget biztosít a magyar könyvszakma képviselõinek. Az elmúlt másfél évtizedben a kortárs magyar irodalom nagyon sokat köszönhet a német kulturális élet és könyvkiadás értõ közvetítésének, melynek eredményeként a 20. századi klasszikus és az élõ magyar irodalom Európa egyik legismertebb, leginkább becsült és hivatkozott irodalma lett. Ezt a kivételes érdeklõdést kihasználva idén is a legjobb magyar írók portréival, Burger Barna felvételeivel díszítik a magyar standot, és a Stuttgarti Magyar Intézet szervezésében ebben az évben is több magyar alkotót mutatnak be a könyvvásáron, a magyar nemzeti standon.

Magyar programok Frankfurtban A Stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztató Központ bemutatja Karafiáth Orsolyát, Forgó Lédát, Kõrösi Zoltánt és Dunajcsik Mátyást 2010. 10. 06., szerda, 11.15 Világirodalom Kelet-Közép-Európából (Pódiumbeszélgetés) Szerzõk: Ivana Šojat-Kuci (Horvátország), Dunajcsik Mátyás (Magyarország); Kiadók: Seid Serdareviæ (Fraktura Kiadó, Horvátország), Sárközy Bence (Magvetõ Kiadó, Magyarország), Aleš Šteger (Beletrina Kiadó, Szlovénia) Moderátor: Maike Albath (újságíró, irodalomkritikus) 2010. 10. 07., csütörtök, 10.30 A Bank Austria Literaris 2010 költészeti díj kitüntetettjének felolvasása és könyvbemutatója. Helyszín: Wieser Verlag (H 4.1 D108) 2010. 10. 08., péntek, 12.00 Aknai Tamás: „Fünfkirchen | Pécs". Ein kunstgeschichtlicher Rundgang durch die Stadt unter dem Mecsek-Gebirge [Mûvészettörténeti séta a Mecsek aljánál fekvõ városban] (Deutsches Kulturforum Östliches Europa [Német Kultúrfórum Kelet-Európa], »schnell + steiner« Kiadó, Regensburg, 2010). Elõadó: Dr. Harald Roth, Deutsches Kulturforum Östliches Europa. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 08., péntek, 15.00 Felolvasás és beszélgetés Forgó Lédával Vom Ausbleiben der Schönheit [A szépség elmaradásáról] (Rowohlt Berlin, 2010, Berlin) Moderátor: Váradi Júlia. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 08., péntek, 17.00 Happy hour Dalos Györggyel és a magyar szerzõkkel (A Lipcsei Könyvvásár Európai népek közötti megértés díj kitüntetettje) – bemutatja a Magyar Könyvki-

adók és Könyvterjesztõk Egyesülése.

Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 09., szombat, 11.00 A kulturális fõváros antológiája: Pécs –Ein Reise- und Lesebuch [Pécs. Úti- és olvasókönyv] (Arco Verlag, 2010, Wien).

Karafiáth Orsolya és Kõrösi Zoltán szerzõkkel, valamint Christoph Haacker kiadóval. Moderátor: Mesés Péter. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 09., szombat, 12.30 Felolvasás és beszélgetés Dunajcsik Mátyással. Der Boden unter Berlin [Berlin alatt a föld] (Akademie der Künste, 2010, Berlin). Moderátor: Váradi Júlia. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 09., szombat, 14.00 Felolvasás és beszélgetés Kõrösi Zoltánnal. Moderátor: Váradi Júlia. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 09., szombat, 15.00 Modern klasszikusok. Könyvbemutató és beszélgetés Szabó Magda Die Elemente [Pilátus] (Secession Verlag, 2010, Berlin), valamint Szilárd Rubin: Eine beinahe alltägliche Geschichte [Római Egyes] (Rowohlt Verlag, 2010, Berlin) címû mûvérõl Heinrich Eisterer és Andrea Ikker fordítókkal.

Moderátor: Christoph Ruzicska (Secession Verlag). Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902) 2010. 10. 09., szombat, 16.00 Felolvasás és beszélgetés Karafiáth Orsolyával. Moderátor: Mesés Péter. Helyszín: Magyar nemzeti stand (H 5.0 C902)

29

Rózsássy Barbara

Mint a szénmonoxid, Sylvia Plath. – Akár verseibe, regényébe, akár naplójába olvasok bele, olyan érzésem támad, mintha régóta ismerném. A nyílt tekintetû, világra naivan rácsodálkozó, félig felnõttként is gyereklány, aki fotóiról visszanéz ránk, olyan közelinek tûnik, akárha egy ismerõs lélek labirintusában kanyarognék. Talán nem is ismerõsünk õ – sokkal közelebbrõl: belõlünk szól. A 20. század a modernizmus minden gondjával-bajával úgy telepedett az önnön sorsuktól szabadulni vágyó nõkre, mint egy nagy, zárt kupola, amin kilátni ugyan, de: csupán pillantásunk ereszti át. Mi most is, azóta is, ott lélegzünk alatta; ideig-óráig jó, ha jut oxigénpalack, mielõtt ránk szabadul a gáz. Néha úgy tûnik, csodával határos, ha mégis élni tudunk benne; súlyos is, könnyû is, de egy bizonyos: körbezár – ez az üvegbura. „Meglehet, hogy boldog soha nem leszek, de ma elégedett vagyok.” – így indul Sylvia Plath 1950-es naplója. Tizennyolc éves ekkor. És így indul egy tragikusan rövid alkotói pálya, magára véve az eleve elrendeltetett súlyos terhét. Nem sok idõ, mindössze három év telik el innentõl addig, míg elõször megkísérti a halál; átöleli, akár Hans Baldung Grien képén a lepelbõl kibomló nõ hófehér testét. Több ez, mint puszta öngyilkossági kísérlet: elõjáték, fõpróba valamihez, ami egy szûk évtizeddel késõbb már elkerülhetetlenül végigjátszatik. Naplójában elõtte az utolsó kétségbeesett sorok: „Isten, isten, isten: Hol vagy? Akarlak, kellesz: a hit benned és a szeretetben és az emberiségben.” De nincs senki, nincs isten, aki meghallaná a segélykiáltást. Ez a törékeny testbe szorult törékeny lélek önmagával örökké elégedetlen, még akkor is, ha hisz saját tehetségében, ha nem tud maga számára mást elképzelni, mint az írást, mert nem elégítheti ki a „puszta életben maradás óriási munkája”, tele van bûntudattal, tele van kétségekkel. „Képszerû, statikus prózát írok” – veti szemére naplójában; „Nem élnek ezek a versek: szomorú diagnózis. (...) nem telik tüdejük, nem moccan a szívük” – írja (akárha költõje helyett tenné, megírva ekképp mégis önmagát) verse (Halva születettek). Az egzisztenciális kényszerhelyzet, a kiemelkedési vágy, hogy valami többet, jobbat hozzon létre, valami igazabbat, mint a csillogó sztaniolpapírba csomagolt amerikai valóság, melyet felbontva kiderül: a vonzó külsõ csupán a mély odvaktól kongó fák ürességét takarja, fokról fokra emészti fel, mint egy makacs, kitartó láz. – „Szép is az, ha a hivatásából meg is tud élni az ember. Az írásból, például, vagy igen, vagy nem. Hogyan lehet ilyen bizonytalanságban élni.

Ráadásul az ember néha magában az írás30

ban is elveszti a hitét. Hogyan lehet mindezzel együtt élni? A legrosszabb, mindennél rosszabb viszont úgy élni, hogy nem írunk.” Keserû igazság, de a sok kétely, Agyam szikla, Nem fog az ujjam, a nyelvem, Vastüdõ az isten, Az szeret, pumpálja Két Porzsákom: föl, le, Nem hagy Visszaesni, míg Morze-szalagként fut kint a nap. önmarcangolás, örökké szemtõl szembe a halállal mind hozzájárult ahhoz, hogy Sylvia Plath millióból az egyetlen legyen.

Verseit, csakúgy mint prózáját, paradox módon épp ez teszi annyira élõvé, ez az, ami közel hozza hozzánk.

Egyetlen regénye, Az üvegbura (melyet az Európa Kiadó jóvoltából, nemcsak regényének, hanem verseinek is kiváló magyarítója, Tandori Dezsõ fordításában most újra kézbe vehetünk) halálának évében született. Hiába, hogy Plath alig múlt harminc ekkor, ez életének, alkotásának tetõpontja: már teljesen készen áll benne az író; rendelkezik mindazon erényekkel, illetve ezen erényeket megmutató technikákkal, melyek írását naggyá teszik.

S hogy miként? – Sokszor, sok helyen leírtuk már, hogy a regény nem azért lesz az, mert prózai sorok követik benne egymást, vagy mondhatnánk úgy is: nem azért, mert bizonyos mennyiségû „íráshalommal” találkozunk benne. „Képszerû, statikus prózát írok” – jegyzi fel naplójába a kétségbeesés önmaga ellen fordító dühével Plath –, ami „unalmas”,

senkit sem érdekel. Tévedése kétszeres.

Elõször is: a képszerûség önmagában nem bûn. Ellenkezõleg! Ha a kép kibomlik szemünk elõtt, ha láttató ereje van, ha elhiteti velünk önmagát, akkor: minden íráshoz (legyen bár szó líráról, avagy prózáról) csakis hozzátehet, nem pedig elvesz belõle. Másodszor: Az üvegbura minden, csak nem statikus próza. Sokkal inkább gördülékeny, magával ragadóan siklik elõttünk oldal oldal után. Még akkor is, ha e siklás nem a jégtáncosok könnyed, elegáns mozdulataiban bomlik ki, hanem afféle száguldás az elkerülhetetlen felé, akár egyes szám elsõ személyben megszólaló fõhõsnõjének, Esthernek elsõ lesiklása a hóval fedett meredeken. „Ott álltam a Mount Pisgah-i lesiklópálya felsõ végén, és lenéztem a mélybe” – halljuk az elbeszélõt. Ez a mélység, mélybe zuhanás az, ami az egész regény levegõjét átjárja, mint az észrevétlen terjedõ szénmonoxid.

Persze nem úgy, hogy közben a regény belehal, az nagyon is élõvé válik: olvasóját (átérzõjét, befogadóját) hatja át lapról lapra haladva mind erõsebben az érzés, hogy tüdejében, ereiben feltartóztathatatlanul árad szét a méreg. „Hûvösen, mint egy fa vagy virág kisarjadt fejemben a gondolat, hogy esetleg a halálba rohanok. (...) Süvítettem lefelé (...) keresztül éveim határozatlanságán, mosolygásain, megalkuvásain, bele egyenest múltam szíve közepébe.” * Amikor az olvasásban ideáig jutottunk, túl vagyunk már a regénynek majdnem felén. Ekkor már világosan kirajzolódik elõttünk az út, ami a legmélyebb depreszszióból az öngyilkossági kísérlet, a sokkterápia, a pszichiátriai kezelés felé röpít nyílegyenesen. A New York-i csillogásból – ahová egy divatlap pályázatának egyik nyerteseként kerül egy hónapos ösztönÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

mint a napragyogás díjjal, divatbemutatók, fogadások zajos közegébe – Esther már kiüresedve, világban helyét nem lelõ hontalanként tér haza. Ami innentõl fogva szemünk elõtt lepereg, az a zuhanás maga. Zuhanás egy olyan céltalan, alaktalan semmibe, ami nem ígér mást, csupán önnön feketeségét, mégis úgy jelenik meg elõttünk (mert az író úgy láttatja, s teszi ezt sokkal inkább az egymást követõ történések láncolatán keresztül, mint filozofikus, „statikus” elemezgetésekbe bonyolódva), mint egyetlen szabadon választható megoldás. Mert nem tudja, nem ismeri föl, hogy a szabadság elsõsorban a bõrünk alatt lakik, nem külsõ oldások és kötések nyomán nyílik meg, vagy zárul be elõttünk börtöncellánk ajtaja: mi magunk õrizzük hozzá a kulcsot. De „annak, aki ott él az üvegbura alatt, bezárva, üresen, mint egy halott csecsemõ, annak maga a világ a rossz álom”.

Az 1950-es években a sokkterápia még bevett gyógymód volt. Katasztrofális embertelensége csak sokkal késõbb vált nyilvánvalóvá. A sokszor kellõ szaktudás nélkül, barbárul alkalmazott módszert leginkább talán olvasmányélményeink ismertették meg velünk. Az üvegbura Esthere sem menekülhetett meg tõle. Az elsõ alkalom a legiszonyatosabb: „valami lehajolt fölém, megragadott és rázni kezdett, mintha a világ vége jött volna el. (...) minden egyes villámcsapás iszonyú erõvel vágott belém, úgyhogy azt hittem, összetöri a csontjaim, és minden éltetõ nedvet kifacsar belõlem, akár egy kettétépett növénybõl. Miféle szörnyû bûnt követhettem el?” Késõbb, már a pszichiátriai intézet bentlakásos betegeként kell újra átélnie: „Mintha megtisztultam volna minden forróságtól, félelemtõl. Meglepõen nyugodtnak éreztem magam. Az üvegbura pár méternyire lehetett a fejem felett.

Besüvített hozzám az áramló levegõ” – ilyen az áramütést követõ pár perc. Ilyen az a rövidke idõszak, amikor a bennünk lakó, börtöncellánk kulcsát õrzõ másik úgy tesz, mintha megszabadítana önmagától, mintha pillanatra felemelkedne ültébõl a mellkasunkon terpeszkedõ démon. (Hogy ez mennyire átmeneti volt mind Esther, mind teremtõje számára, az Sylvia Plath versébõl is kiderül: „Agyam ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

szikla, / Nem fog az ujjam, a nyelvem, / Vastüdõ az isten, // Az szeret, pumpálja / Két / Porzsákom: föl, le, / Nem hagy // Visszaesni, míg / Morze-szalagként fut kint a nap.” – Paralízis) Bármennyire is együtt élünk a regény minden mozzanatával, itt már muszáj kinéznünk a fejünk fölött összecsapni készülõ habok közül, még akkor is, ha kezünket-lábunkat tehe-

tetlenné teszi a fuldoklók izomgörcse. – Hát valóban sokkolni kell az agyat ahhoz, hogy egy kiskanálnyi levegõhöz jussunk?

Igazán ez az egyetlen módja? Félig bele kell halni, ha élni akarunk?

Az üvegbura nem azért emelkedik a nagy regények közé, mert egy rettenetes sors szörnyûséges diapozitívjait villantja fel elõttünk (bár kétségtelen, a felvillanó képeknek sem hátterét, sem fõalakjait nem veszi körül semmiféle homály, élesek, mint Esther dugdosva õrzött borotvapengéi), hanem elsõsorban azért, mert úgy hozza felszínre fõhõsének belsõ világát, hogy miközben neki (Esthernek) fogalma sincs, miért történik vele mindez, õ csupán tapasztal, rögzít, az olvasó mégis világosan látja az elsõ szótól az utolsóig kibontakozó tragédiát. Tudja a miérteket. (És teszi mindezt az író olyan technikával, ami regényét elsõ síkon könnyen követhe-

tõ prózává, ám második, harmadik síkon összetett költõi mûvé emeli.) S ha mi, olvasók ilyen világosan látunk, értünk mindent, akkor nyilvánvaló (még abban az estben is, ha a szerzõ csak egy második fázisban, regényének megírása után jut el erre a nyugvópontra), az írónak is legalább ilyen egyértelmû képe kellett legyen önmagáról. Ennek a könyvnek kellett volna mentõövül szolgálni Sylvia Plath számára, akár Goethének Az ifjú Werther... (Hiszen Esther is megmenekül végül a pszichiátriai intézetbõl, szabad lehet, mondhatni helyette – saját maga és írója helyett – akasztja fel magát barátnõje, Joan.) Nem így történt: Az üvegbura kísérteties módon kétszeresen is önéletrajzi regény. Ez persze nem azt jelenti, hogy a benne foglaltak szóról szóra megtörténtek alkotójával. (De ezért tegyük hozzá, a sokkterápia: megtörtént, az öngyilkossági kísérlet, majd a tényleges öngyilkosság: megtörtént.) Mégis azt kell mondjuk, az író mindezt átélte, mivel: megírta, vagyis végsõ soron: megszenvedte. – Érzelemmentes, steril szobában pedig nem születik irodalom, csupán mechanikus, gépírós-titkáros kopogás az írógép billentyûin.

A legsötétebb mélységbõl csak egyetlen út vezet kifelé: ha megleljük magunkban a lámpást. Tragédiában a tragédia, hogy bár mondhatjuk, Sylvia rossz helyen kereste, mindig kívülrõl várta a megszabadító csodát, miközben nem tudta átélni, átérezni önnön ragyogását, az életmû mégis: teljes. Lezárt, kerek, egész. Ennek, s alig több mint harminc évre kerekülõ életének ismeretében még hátborzongatóbb minden sora. „Ó, Istenem, én nem hasonlítok rád, / Ki vagy az üres feketeségben” (Évek) – szól hozzánk verse. Átjár, mint a szénmonoxid, mégis fénylik, mint a napragyogás. S mi vele együtt nem mondhatunk mást, itt, ebben a legmélyebb éjszakát óriás barlangként feltáró sötétben: jöjjön el hozzánk – amíg vagyunk, csak addig fogadhatjuk otthonunkba azt a szikrányi fénylést.

SYLVIA PLATH: AZ ÜVEGBURA FORD.: TANDORI DEZSÕ EURÓPA KIADÓ, 2010, 288 OLDAL, 2800 FT

31

Állóvíz és hömpölygõ ár Hogy az ún. „Wenderoman” (fordulatregény) mûfajának ma Németországban mekkora konjunktúrája van, azt mutatja az elmúlt húsz év német irodalmi termése. A többek között nálunk is kedvelt Günter Grass, Christoph Hein, Thomas Brussig és Ingo Schulze által képviselt sorba most beáll Uwe Tellkamp majd’ ezer oldalas korrajza is, amely nemcsak az NDK szocialista mindennapjait dolgozza fel a legapróbb részletességgel, megfestve ezzel a kelet-német társadalom hatalmas freskóját, hanem radikálisan le is számol a kommunizmust visszasíró nosztalgikus illúziókkal. Egy évvel a berlini fal leomlásának (1989. nov. 9.) huszadik évfordulója elõtt Tellkamp kapta a frankfurti könyvvásár Német Könyvdíját (2008. okt.) A torony címû regényért. Munkája bár nem sorolható egyértelmûen a fent említett Wenderoman címszó alá, a német újságok legtöbb recenziójában mégis az „NDK nagyregényeként” vagy a németek „népkönyveként” aposztrofálták. Hogy A torony mégsem tud az egész német „nép” nevében szólni, azt azért a kritikusok nem elhanyagolható hányada jelzi: a történet vontatottságával, a szerzõ túlburjánzó, részletezõ írásmódjával, a regény végtelenbe veszõ mondatainak kacskaringóival, a hasonlatok és a jelzõk meanderszerû egymás mellé rendezésével nehéz mit kezdeni.

A torony klasszikus családregényként, avagy fejlõdési/nevelõdési regényként is olvasható, ami a Hoffmann és a Rohde család életét, valamint a diák Christian Hoffmann felnõtté érését követi nyomon 1982-1989 között Drezda „Weisser Hirsch”ként ismert villanegyedében. A cselekmény (térbeli) középpontjában a címben is megidézett torony, azaz a negyed Toronyutcája áll, ahol orvosok, zenészek, tudósok és mûkedvelõ polgárok egy csoportja próbálja meg a mûvészet és a kultúra védõbástyái mögé húzódva kivonni magát a szocialista mindennapok szürkeségébõl: „A tudás az egyetlen, ami számít; a tudás volt a féltve õrzött kincsük azoknak, akik idefönt éltek”. Így lesz az irodalmi és zenei mûveltség a túlélés feltétele. Ezt az eszkapizmust, amely a német „Bildungsbürgertum” letûnt kulturális örökségét igyekszik szembeállítani a munkás- és paraszthatalom butító gépezetével, testesíti meg a torony sokrétû szimbóluma. A torony, amely a l’art pour l’art mû32

vészet valóságtól elemelkedett elefántcsonttornyát és Hölderlin tornyának világtól való elzárkózását éppúgy megidézi, mint a világítótorony képét, egyrészt a szereplõk realitástól való elfordulását, másrészt azt a morális szilárdságot jelképezi, amely utat tud mutatni a kommunizmus minden értelemben sötétnek mondható korszakában. A torony mindemellett felidézi Bábel tornyát is, itt azonban a nyelvi zûrzavart a kódolt, titkos nyelv, a hivatalos „pártnyelv” és az autentikus, a valóságot pontosan leképezni törekvõ (írói) nyelv közti ambivalencia teremti meg. Hogy a mûvészet idõtlennek tûnõ menedékét a kelet-német valóság mindegyre megtöri, már az „ouverture”-ként tételezett bevezetés is sugallja, amelyben az „ütött a Hatalmas Óra” többszöri ismétlése nemcsak a szereplõk (idõbeli) kívülállásának, hanem a szocializmus „csigalassúsággal vánszorgó” idejének is radikálisan véget vet. Míg a történet „nyitánya” a Homokemberke mesebeli alakjának felidézésével még csak a toronylakók álomba szenderedését jelzi, a történet végén elkonduló óraütések az egész, újraegyesült Németország felébredését és feltámadását ünnepli.

A regény említett nyitánya, amely Meno Rohde, az egyik legfontosabb szereplõ naplójából idéz, már elõrevetíti azokat a központi motívumokat, amelyek a legkülönfélébb formában térnek vissza a történet során, összetartva ezzel a szétfutó szálakat. A napló a folyó képével indít, amely a Szocialista Unió összes szennyét magán hordja, s a messzi távolban újra egyesül a tengerrel.

A tenger és a folyó motívumai alapvetõen meghatározzák a szereplõk életét: a Szindbád nevével fémjelzett hajóskalandok, a messzi kikötõk képei, a képzeletben vagy a földgömbön tett utazások mind az elvágyódás, a szabadság, valamint a nagy egységhez (a formátlan anyaghoz) való tartozás kifejezõi. Még a lemezjátszó tûjének sercegése is a tenger morajlását idézi, amely szorosan kapcsolódik az idõhöz. A tenger és a folyó állandó mozgása és alakváltozása az idõ múlásának megállíthatatlanságára, az adott történelmi kor szükségszerû bukására figyelmeztet, hiszen „az idõ a fölforgatás legfõbb eszköze”, így tehát szöges ellentétben áll a Szocialista Unió „jégsatuja” közé befogott, lefékezett „állóvíz-idõvel”. A

tenger (szabadulás) és a torony (bezárkózás) antitézise a történet legfõbb mozgatórugója lesz.

A változ(tat)ni akarás és a mozdulatlanságba meredt menekvés kettõsségét a legérzékenyebben a család legfiatalabb tagja, Christian éli meg, akinek túlságosan is eltérõ magatartásformák közül kell választania. Míg racionális, praktikus orvos-apja (Richard Hoffmann) arra tanítja meg, hogyan lehet hazugsággal a szocialista rendszert megúszni (hazugságórák!), addig Niclas nagybátyja, aki „az elsüllyedt világhoz”, „a rég letûnt idõkbõl visszamorajló tengerhez tartozott”, egy nem létezõ fantáziavilágba emeli õt. Meno Rohde, anyja bátyja, azt mutatja meg neki, hogyan lehet láthatatlanul a világot megfigyelni, anélkül hogy részt venne abban. Christian ebben az átpoetizált világban, ahol még a házak és az utcák is átlényegülnek (az Ezerszemû Ház), csak irodalmi hõsökkel tud azonosulni (Tonio Kröger), de a valóságban képtelen valódi érzelmeket és élményeket átélni.

Kétségtelen, hogy ez a szereplõ zuhan a legmélyebbre. Míg a regény elején a siklóval az „aranysarkantyús mesebeli lovag” alakját gondolataiba idézve megy „föl a hegyre” – a kultúra fellegvárába –, addig a történet végén a katonai börtön legsötétebb bugyrában, a „tengeralattjárónak” (mi másnak!) nevezett cellában köt ki, ahol rá kell jönnie, „hogy a sötétségben megbolondul az ember, hiába ismer rengeteg verset, hiába olvasott regényeket”.

Míg a szereplõk sorsán keresztül tanúi lehetünk annak, hogyan éri utol a történelem a valóságtól elforduló mûvészi egzisztenciát, addig ez a fajta kijózanodás a „formát” nem töri meg. Tellkamp anakronisztikus, Thomas Mannt és Heimito von Doderert idézõ regénye nemcsak azt mutatja meg, hogy újra lehet hagyományos értelemben vett család- és fejlõdésregényt írni, visszahelyezve a nagyformátumú epikai elbeszélést és annak mindent tudó elbeszélõjét egykori jogaiba, hanem azt is, hogy a mû mindenkori célja – az említett írók poétikájához hûen – a (történelmi) valóság hû ábrázolása és annak poétikus újraalkotása, ahol egyedül az irodalmi nyelv által teremtett varázslatos nevek (Pókhálóház, Karavella, Arbogast) képesek túlélni az újra és újra elsüllyedõ és elsötétülõ világot.

Nagy Hajnalka UWE TELLKAMP: A

TORONY .

TÖRTÉNET FORD. KURDI IMRE. MAGVETÕ, 2010, 988 OLDAL, 4990 FT

EGY ELSÜLLYEDT ORSZÁGBÓL.

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

A dél-amerikai irodalom hívószavára mozgósított pavlovi reflexek legtöbbünkben a „mágikus realizmus” terminusával reagálnak, jóllehet ez az amúgy is meglehetõsen pontatlan és homályos címke elég nagyvonalúan sorolja egy kalap alá a 20. század legismertebb dél-amerikai szerzõinek poétikáit. Meg aztán Borges, Márquez, Fuentes szövegeinek megjelenése és forradalmi hatása óta jó pár évtized telt el, és teljességgel természetes, hogy a fiatalabb latin-amerikai írónemzedékek számára a nagy öregek munkássága már leküzdendõ akadályként tornyosul az újonnan bontakozó életmûvek elõtt. A néhány évvel ezelõtt alakult Bogota 39 elnevezésû írói tömörülés, melynek tagjai harminckilenc évnél fiatalabb szerzõk, a Crack, vagy a márquezi hagyományt ironikusan reflektáló McOndo nevû irodalmi csoportosulások egyképpen a „mágikus realizmus” terhesnek érzett stílushagyományával történõ elszánt szakítás jegyében szervezõdtek. A hagyomány feldolgozására, a rajta való túllépésre persze ezerféle törekvés irányul a kortárs latin-amerikai prózában, a nemrégiben elhunyt chilei Roberto Bolaño viszont, úgy tûnik, sikerrel találta meg azt az irodalmi formát és nyelvet, amelyen keresztül a nyugati olvasók számára is új jelentést kaphat a dél-amerikai irodalom fogalma.

Az 1953-ban született Bolaño élete egyébként maga sem szûkölködik izgalmakban, elég sokat elárul róla például az, hogy egyesek az irodalom Kurt Cobainjének nevezik. Elsõ megmozdulása során az általa létrehozott ún.

Infrarealista – csoport tagjaként kulturális terroristaként mûködött: felolvasóesteket, irodalmi rendezvényeket zavart meg barátaival, harcosan támadta az avíttnak ítélt kánont és annak szent teheneit, mûvészi programként pedig leginkább a szabad szerelem és a drogok nyújtotta gyönyörök mind teljesebb kiélésére buzdított.

Balos politikai nézetei miatt a Pinochetrezsim börtönbe zárja, innen kalandos módon sikerül megszöknie, El Salvadorban kapcsolatba kerül a Nemzeti Felszabadítási Front elnevezésû gerilla-mozgalommal, megfordul Franciaországban, Észak-Afrikában és Spanyolországban, dolgozik kikötõi munkásként, csaposként vagy éjjeliõrként is. 38 évesen tudja meg, hogy sürgõs májátültetésre van szüksége – állítólag a közösen használt heroinos fecskendõk okozta Hepatitis C miatt –, ekkor versenyfutásba kezd a halállal, és rövid idõn belül számos prózai mûvet ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Szabó Gábor

Az autonómia eltûnése

publikál, a Los detectives salvajes (Dühödt nyomozók) címû, önéletrajzi elemekben is bõvelkedõ regényével nemzetközi elismertségre tesz szert.

Bolaño írásainak egyik alapvetõ kérdése a fikció és a realitás, tiszta mûvészet és ideológia, esztétikum és politikum egymáshoz való viszonyának értelmezése. Így van ez a Scholz László fordításában nemrégiben napvilágot látott Éjszaka Chilében címû, eredetileg 2000-ben megjelent regényében is.

A mû Sebastián Urrutia Lacroix atya monológja, aki halála elõtt valamiféle tisztázó számvetés vágyától hajtva tekint vissza életére, és próbál értelmet, magyarázatot, összefüggéseket találni, rendet teremteni személyes sorsa és a chilei történelem elválaszthatatlanul összegabalyodó szálai közt. A prousti reminiszcenciáknak ezzel nagyjából vége is (bár egy alkalommal a fõhõs egy Múló idõ címû könyvet recenzál), a regény ugyanis a költõként és irodalomkritikusként mûködõ pap monológján keresztül éppenséggel a tiszta esztétikum, a realitástól érintetlen mûvészeteszmény, és a hatalmi-politikai

befolyásoktól mentes mûvész alakjának illuzórikus mivoltát állítja. E tekintetben a mû az esztétikum ártatlanságával kapcsolatos leszámolás absztrakt példázata, ugyanakkor – jóllehet konkrét idõbeliségre utaló dátumok nem szerepelnek a mûben – a regény bizonyos szereplõin, és a chilei történelem eseményeinek jól beazonosítható megidézésén át meglehetõs pontossággal nyomon követhetõ mederben haladva jelöli ki a történet társadalmi és idõbeli kereteit is. Így többek közt Neruda Nobel-díja, majd halála, Allende hatalomátvétele és öngyilkossága, Pinochet puccsa illetõleg bukása adják meg a szöveg valóságreferenciáit, és jelenítik meg a „chilei éjszaka” vaksötétjét, vagyis a történelemnek azt a káoszát, amelyben az irodalom transzcendentális hatalmában bízó Lacroix szinte észrevétlenül és elkerülhetetlenül sodródik bele a politika erõterébe. Eszmény és valóság ütközése Bolaño mûvében hol valamiféle tragikus irónián szûrõdik át, például abban a részben, amikor a szöveg egymásba montírozva jeleníti meg az Allendekormányzás alatti politikai eseményeket és Lacroix lelkendezõ és igen részletes leírását az általa éppen olvasott antik görög szerzõkrõl, hol pedig abban a komoran groteszk jelenetben, ami akár önálló kis novellaként is kezelhetõ a regényen belül.

Egy közepes tehetségû írónõ, a kijárási tilalomnak fittyet hányva rendszeresen irodalmi összejöveteleket rendez a villájában, és míg a jócskán elázott társaság a Mûvészet oltárán áldoz, addig a pincében kialakított kínzókamrában a DINA ügynökeként dolgozó férj és emberei vallatják a Pinochet-junta áldozatait. Lacroix maga is közvetlenül érintetté válik a rendszer mûködésében, amikor pár hetes gyorstalpalón Pinochetet és néhány tábornokát oktatja a marxizmus alapjaira, ráadásul nem is etikai kérdésként, hanem tanári problémaként értékelve saját szerepvállalását.

Bolaño élõbeszédet imitáló, hosszú mondatokban kanyargó, idõnként ritmikus szabadversbe forduló prózanyelve az egyén és a kultúra kiszolgáltatottságának, a személyes és mûvészi autonómia eltûnésének történetét meséli el, a menedékként, a személyes integritás letéteményeseként és védelmezõjeként elképzelt mûvészet ellehetetlenülését, és alulmaradását a magára maradt egyén feje fölött zajló történelemmel szemben.

ROBERTO BOLAÑO: ÉJSZAKA CHILÉBEN FORD.: SCHOLZ LÁSZLÓ EURÓPA KIADÓ, 2010, 147 OLDAL, 2200 FT

33

Szõke Katalin

Egy igényes orosz bestseller Az utóbbi húsz évben számos írónõ jelentkezett az orosz irodalomban színvonalas mûvekkel. Ha az úgy nevezett „magas” irodalmat vesszük számba, elegendõ Tatyjana Tolsztaja Kssz címû regényére (van magyar fordítása) vagy Ljudmila Petrusevszkaja, Viktorija Tokarjeva és Nyina Szadur mûveire gondolni. Az utóbbiakról, Petrusevszkaja kivételével, akinek a Három lány kékben címû színmûvét elõadta a Katona József Színház, a magyar olvasó vajmi keveset tudhat. Szintén az utóbbi húsz évben, az orosz prózában több író jelentkezett színvonalas lektûrrel. B. Akunyin detektívregényeit, a Fandorin-történeteket, amelyek híven idézik fel a 19. század és a 20. századelõ Oroszországának atmoszféráját az Európa Kiadó adta ki, s bármennyire is furcsa, ezek a könyvek Magyarországon is sikert arattak. Szintén a színvonalas lektûr kategóriájába sorolhatók Polina Daskova mûvei, melyek közül tavaly magyarul A téboly könnyed léptei címû krimi jelent meg. Az írónõ az izgalmas detektívtörténetben felidézi az utolsó ötven év orosz történelmét is.

Az úgynevezett „magas irodalom” és a lektûr határán, ha egyáltalán a mai irodalomban létezik még ilyen határ, mozognak Ljudmila Ulickaja és Gyina Rubina könyvei. Ám míg Ulickaja majdnem minden könyve hozzáférhetõ magyarul, s írói kvalitásaihoz képest nálunk kissé túl van értékelve, addig Rubinának most jelent meg Magyarországon az elsõ regénye, noha az õ esetében is világnyelveken hozzáférhetõ íróról van szó, mûveit már tizenkét nyelvre lefordították.

Rubina 1953-ban született Taskentben, mûvész családban. Elvégezte az ottani Zeneakadémia zongora szakát, majd különbözõ kulturális intézményekben tanított. Elsõ elbeszélése tizenhat éves korában jelent meg, a tekintélyes Junoszty címû folyóiratban. 1990-ben családjával együtt Izraelbe emigrált, most is ott él egy Jeruzsálem közeli településen. Izraeli írónak is tartja magát, noha orosz nyelven ír ragyogó stílusban, mindegyik mûvében a gondos stiláris megformáltságra nagy figyelmet fordít. Legismertebb regényei: Jön a Messiás, Az utca napos oldalán, melyért 2007-ben megkapta Moszkvában a Nagy Könyv-díjat. A 2008-ban íródott, A Leonardo-kézírás címû regényét a legjobb fantasztikus mûért járó Portal-díjjal jutalmaztak. Több mûvébõl színdarabot írtak, illetve filmet forgattak. Gyina Rubina prózája mind Oroszországban, mind Izraelben rendkívül népszerû, népes olvasótábora van, mûvei aránylag nagy példányszámban jelennek meg. Ahogy gyakori interjúiból kiderül, írói példaképeinek az orosz irodalomból Csehovot, Fazil Iszkandert és Szergej Dovlatovot tartja, az amerikai irodalomból pedig Salingert, Faulknert és Steinbecket.

34

Már Az élet napos oldalán címû regényének, melyben gyermekkora városát, a soknemzetiségû Taskentet örökíti meg, mûvész a fõszereplõje, Vera személyében alkotja meg Rubina önéletrajzi hõsét. Késõbbi mûveiben, így A Leonardo-kézírásban is a fõszereplõk nem mindennapi emberek, különleges adottságokkal rendelkeznek. A Leonardo-kézírás mûfaját tekintve heterogén írásmû; egyesíti magában az amerikai bestsellerek jellegzetes „lifestory” mûfaját a fantasy-vel és a bûnügyi regénnyel. A regényben a „nyomozás” azzal kezdõdik, hogy a hõsnõ, Anna valahol Montrealban eltûnt a motorjával együtt.

Három elbeszélõ, az elsõ férj, Vologya, egy ukrán artista, a második férj, Szenya,

a fagottmûvész és az együttérzõ, egyes szám harmadik személyû szerzõi elbeszélõ fejtik fel a múltat, Anna sorsát, mintegy különbözõ tükrökbõl láttatva, szeszélyesen váltogatva az idõsíkokat, városokat és országokat. A helyszínek Mariopul, Kijev, Jejszk, Montreal, Berlin és Frankfurt, az idõ – az 1960-as évektõl napjainkig. Anna kétszeresen is törvénytelen gyermek, hiszen a híres illuzionista, Wolf Messing törvénytelen fiának szintén törvénytelen gyermeke. Édesanyja hároméves korában meghalt, a szomszédasszony egyengeti a kislány életét, már-már gyermekotthonba akarja adni, mikor egy kijevi értelmiségi gyermektelen házaspár örökbe fogadja, és nagy gonddal felneveli. Anna balkezes, majd dajkája átszoktatja, minek az lesz az eredménye, hogy papírra jobb kézzel, szabályosan ír, a táblára viszont visszafelé, tükörírással, ahogy Leonardo da Vinci.

Matematikai zseni, abszolút öntörvényû teremtés, a tükrök a legfõbb szenvedélye. Öreg barátja, a különc Eliezer ismerteti meg a fizikai tudományával, melynek segítségével késõbb maga is arra készül, hogy megteremtse az optikai illúziók világát. Anna – modern Kasszandra, azzal a súlyos adománnyal van megáldva, hogy látja a jövõt; ezen kívül érti a számára ismeretlen idegen nyelveket. A jövõt azonban, így saját sorsát sem tudja befolyásolni, s végeredményben „tudása” lesz pusztulásának oka is. Cirkuszi artista lesz, majd kaszkadõr, bejárja a Szovjetuniót, késõbb szinte az egész világot. A legnagyobb problémája az, hogy nincs normális kontaktusa a világgal, szeretetéhsége ellenére sem tud kapcsolatot teremteni az emberekkel, így nevelõszüleivel sem. Jelképesen nevelõanyja, Mása lesz az elsõ álÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

dozata Anna személytelen „tükörvilágának”, õrületében tükör-fóbiája lesz, s ez okozza pusztulását. Anna férjeit, akik rajonganak érte, de nincsenek rá semmilyen befolyással, maga választja ki. Utolsó éveiben tükörfolyosókkal és egyéb illúziókkal kísérletezik, de ezeket már nem képes végigvinni. Rubina „tükörregénye” támaszkodik a 19. századi orosz romantika fantasztikus irodalmi hagyományára, Vlagyimir Odojevszkij prózájára, ám ugyanakkor a modern fizika eredményeire is.

A fantasztikus vonulatot nem kíséri a manapság oly divatos „konyhai misztika” (horoszkópok stb.) kelléktára. Ám ugyanakkor pontosan leírja a Szovjetunióbeli nyomort az 1960-as években, a cirkusz világát, az egyes mutatványokat, trükköket. Egészében véve A Leonardokézírás remek regény, fordulatos történet, lehetetlen letenni. Ez persze köszönhetõ a remek fordításnak is, amely Soproni András munkája. Külön kiemelendõ, hogy a fordító (vagy a kiadó) megnyerte szakértõnek Eötvös Györgyöt, az ismert cirkuszmûvészt is.

Az orosz irodalom számára is kitágult a világ. Itt is megjelenik, Mihail Epstejn kifejezéséve élve a „transzkulturális próza”, melynek szerintem egyik remekmûve Gyina Rubina regénye.

GYINA RUBINA: A LEONARDO-KÉZÍRÁS FORDÍTOTTA: SOPRONI ANDRÁS GABO KÖNYVKIADÓ, 2010 415 OLDAL, 3990 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

Az embrionális titkok útvesztõjében Léna Poljanszkaja, a magyar olvasók számára az Atheneaeum Kiadó jóvoltából ez év eleje óta ismert Polina Daskova-hõsnõ ezúttal ismét majdnem áldozatává válik egy titkokkal teli bûnténynek. Az „ismét” szó azonban sántít, ha tudjuk, hogy a kiadó által A téboly könnyed léptei címû regény után megjelent, tehát a kiadás sorrendjét tekintve második, Magzatvér címû Daskova-mû nem más, mint az azóta világhírûvé vált orosz írónõ kilencvenes évek közepén készült elsõ, debütáló alkotása. Mégpedig az az alkotása, amely a szerzõ által képviselt írásmûvészet alfájának tekinthetõ, és amely mind a mûfajt, mind pedig az írói módszereket illetõen minden további regénynek az alapmotívumait magában foglalja. Ha csak a történetre koncentrálunk, Léna Poljanszkaja alakján és ténykedésén keresztül itt kapjuk meg az eredõjét jó néhány, a Téboly könnyed lépteiben már evidenciaként kezelt emberi kapcsolatnak. A cselekmény kezdetén ugyanis Léna azzal a kislánnyal, Lizocskával terhes, aki a Téboly… idején már kétéves, és ebben a történetben ismerkedhetünk meg a Téboly könnyed lépteiben a Poljanszkajával már együtt élõ, a kis Lizocskát sajátjaként szeretõ és nevelõ Krotov hadnaggyal is.

S érdekes módon a kiadó is „besegít” a Daskovaféle alapmotívumok felfejtésébe: ugyanis a regények megjelenési sorrendjét felcserélõ, az elõzményt késõbb közzétevõ kiadói stratégia mintha szándékosan azzal a retrospektív eljárással karöltve ténykedne, amely szintén jellemzõ Daskova írásmûvészetére, és amelyben ez a regénye is bõvelkedik.

A Magzatvérben a bûntényre utaló gyanús jelek –, amelyek megtapasztalása után a talpraesett írónõ nem nyugodhat, s élete kockáztatása árán nyomozásba fog – egy szülészeti klinikához köthetõk, ahová Lénát félidõs terhesen azért viszik be, hogy az egyébként makkegészséges csecsemõjét, halottnak titulálva, idõ elõtt megszülesszék. Léna azonban, mielõtt még a szülést megindítanák, ügyesen megszökik a mûtõasztalról, hogy aztán erkölcsi kötelességének érezze kideríteni, mi is zajlik a jól menõ magánklinikán. Lénát persze azonnal üldözõbe veszik azok, akik az idõ elõtt világra hozott magzatok placentájával kereskednek, hogy azután csodagyógyszereket állítsanak elõ belõlük – s ettõl kezdve veszi kezdetét ismételten az a Tébolyból már ismert, sok helyütt resprospektív jellegû tényfeltárás, ahol a rengeteg – értelmetlen, felesleges – haláleset kapcsán a múlt különbözõ, az újságírónõhöz ilyen-olyan formában kötõdõ alakjai is felbukkannak. Ilyen lesz például Lizocska vér szerinti apja, Jurij Bubencov író, akinek írói „elhivatottságát” mutatja, hogy most éppen nem másként, mint bérgyilkosként keresi a kenyerét, és egy felkérés alapján éppen Lénát, a volt feleségét kellene eltennie láb alól. De mivel a nyomozás szálai Amerikába is elvezetnek, ilyen, szintén múltbéli alakként tûnik fel ismét az újságírónõ életében az

orosz származású, az államokba emigrált költõ, Arszjusa is.

A második magyarra fordított Daskova-kötet tehát – hasonlóan az elsõhöz – szintén nem szûkölködik váratlan fordulatokban. De ha valaki a szerzõnek ezt a debütáló kötetét olvasva azt kérné tõlem, soroljam fel azokat a jegyeket, amelyek az írónõ töretlen sikerét megalapozzák, a kalandosság fontosságát nem mellõzve a mindenféle olvasóréteget megszólítani képes írásmódot emelném ki elsõdlegesen. A komoly, klasszikusokra építõ irodalomban kevéssé jártas olvasó ugyanis Daskova mûvein keresztül részese lehet egy könnyed, néha mégis ijesztõ fordulatokat produkáló mesének, ahol a szereplõk vagy csak jók, vagy csak gonoszak, átmenet a magatartásukban nincs, van viszont a mûben szerelem elsõ látásra, romantikusnak induló amerikai utazás, s az alantas tömegkultúra ellentételezésére hivatott újgazdag fény és csillogás.

Ha viszont a dolgok mélyére tekintünk, a történet nagyon is komoly irodalmi elõzmények 21. századi, s ezáltal profanizált változata. A magzatokkal történõ kereskedelem ugyanis a vájt fülû olvasóban egyértelmûen felidézheti Gogol Holt lelkek címû mûvét, s keltheti benne a kifordított Gogol-alkotás érzetét: amíg ugyanis a klasszikus szerzõnél halott lelkeket élõnek tûntetnek fel a nyereség érdekében, itt az élõ csecsemõket halasztják meg szintén financiális okokból. De ugyanígy eszünkbe juthat Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdése, amikor a Lénát eltenni szándékozók „véletlenül” Léna nagynénjét gyilkolják meg. Vagyis itt is kifordított szüzsével állunk szemben: amíg Dosztojevszkijnél az öreg uzsorásnõ a célpont, de a fiatal unokahúg is Raszkolnyikov véletlenszerû áldozatává válik, addig Daskovánál az unokahúg a meggyilkolandó személy, viszont a nagynéni hal meg. Az a néni, aki Dosztojevszkij fordított uzsorásnõjeként itt nem maga vesz zálogba másoktól tárgyakat, hanem õ adogat el szép lassan mindent a lakásából. S tulajdonképpen a vesztét is ez okozza…

Azonban, ha a figyelmes olvasónak ennyi irodalmi párhuzam sem lenne elég, az Amerikában élõ Arszjusában felismerheti a modern Aljosa Karamazovot. A fiú ugyanis nemcsak segítõkész és szeretni való szegény sorsú hõs, hanem még azt is elhatározza, hogy pravoszláv szerzetesnek áll. Csakhogy benne is, mint Dosztojevszkij hõsében, megvan az a bizonyos „karamazovság”, amely ennek a hivatásnak a gátja. Tudniillik, ahogyan egyik barátnõje, Szveta fogalmaz, Arszjusának is, mint 19. századi „társának”, ehhez „túl pajzán a szeme”. S valószínûleg az irodalmi allúziók, párhuzamok következetesnek tûnõ alkalmazása miatt kéri ki magának a szerzõ azt, ha valaki egyszerû bestseller-írónak titulálja.

Gyürky Katalin POLINA DASKOVA : M AGZATVÉR . FORD.: GORETITY ATHENEAEUM KIADÓ, MEGJELENÉS ELÕTT

JÓZSEF

35

Tekintet-kíséretek ogy egy-egy mûalkotás milyen szerepet játszik a mûvészet történetének egészében, sokat vitatott, mert valóban vitára alkalmat nyitó, mivelhogy számos esetlegességgel és elfogódottsággal terhelt kérdés. Ez leginkább a hozzáértõk, a mûvek megítélésével és értelmezésével, kodifikálásával foglalatoskodó mûvészettörténészek belügye. Ám hogy ezen a körön túl mit közvetíthet egy kép: privát történet.

Hogy hogyan, miként látjuk a képet, és hogy milyen jelentõséget tulajdonítunk egy-egy képzõmûvészeti alkotásnak kultúránkban, avagy személyes életünkben – önmagában is nehezen kifürkészhetõ nagy talány. A két vonal nemritkán összetalálkozik, érintkezik, olykor egymásba is kapcsolódik, míg máskor szélesre nyílik a köztük lévõ távolság: áthidalhatatlan szakadék tátong ugyanazon mûalkotás megítélése körül itt és ott.

A jelenséget nem lehet helyre tenni, természetes állapota, hogy orvosolhatatlan. Hiszen az, amit látunk, csak kisebbik részben függ szemünk aktuális állapotától. Sokkal inkább tanúskodik felhalmozott szellemi tõkénk készenlétérõl.

A Festménytörténetek címû kötet után a Typotex Kiadó másodjára is nekifutott, hogy a Képfilozófiák-sorozat keretében, ismét Daniel Aresse mûvészettörténész terelgetõ szavai kíséretében talányosnak ítélt képek nyomába indítsa az olvasót. Mondhatni, a kötet rendkívüli elismerésének, sikerének farvizén. Ugyanis a lassan csaknem évtizede elhunyt francia mûvészettörténész vonzó példáját mutatta meg annak, hogyan lehet – talán kell is – a képeket nem csupán nézni, de látni, észre venni, az apró részletekben a mû egészét befolyásoló mozzanatokat megpillantani.

Remek stílusban, a képi impressziókat élménydúsan közvetítve, a befogadót felfedezõtárssá avatva keresi fel ismét a festészet már sokat tárgyalt klasszikus alkotásait.

Most éppen úgy, hogy érdekes keretet választ mondandójához: feltételezett, fiktív beszélgetõ- vagy levelezõtárssal folytatott eszmecserét tár elénk, noha valójában belsõ dialógusait, kételyeit és meggyõzõdéseit osztja meg.

Mert persze a mûvészettörténész-író sem tud kikecmeregni legkedvesebb gondolatainak, tevékenysége sarkalatos felismeréseinek gyûrûjébõl, így aztán azokat nemritkán úgy tárja elénk, mintha korábban még nem osztotta volna meg azokat. Nincs ezzel másként Daniel Arasse sem: a Festménytörténetekben már elhangzott gondolatok, felismerések rendre visszatérnek: ezek köré rajzolja újkeletû képfejtéseit. Talány azért marad bõven így is. Leginkább egy másik szem, egy másik tekintet számára.

Más aspektusból, a privát szféra személyessége felõl közelítve tesznek kísérletet Eszéki Erzsébet pszeudo-dialógus kötetének megszólaltatottjai arra, hogy jelezzék: számukra melyik kép valósága termett tartós együttlétre. Eredetileg persze dialógusok születtek, többségük a

H

36

Világgazdaság kultúra rovatának lapjain jelent meg, de aztán, e kötet kedvéért monológokká szûkültek.

37 kép, 37 történet, 37 tekintet. Csak abban azonosak, hogy képzõmûvészeti alkotások, hogy a hozzájuk fûzõdõ viszony elbeszélhetõnek tûnik, és hogy vonzalmakkal vegyes affinitás tükrözõdik bennük. Barátságos kényszerhelyzetbe szorított, döntéskényszerbe szólított interjúalanyok vallanak a számukra kedves, vagy éppenséggel a legkedvesebb mûalkotásról. A képvallomásokat nyitó, egymásba kapcsolódó két kérdés úgy szólhatott, hogy mi volna a kedvenc képe, festménye, illetve hogy mi a választás személyes élményháttere, története. Noha a kiadvány szerkezetét a választott mûalkotások megszületésének idõrendje szervezi, ki-ki személyes vonzalmai szerint lapozgathatja a kötetet aszerint, hogy az általa leginkább fontosnak vagy értékesnek gondolt mûveknek, avagy a számára érdekesebbnek tetszõ válogató-választó nyilatkozókat részesíti elõnyben.

A beszélgetõtársak között képzõmûvészek (Haraszty István, Fehér László, Klimó Károly, Szüts Miklós), mûvészettörténészek (Hegyi Lóránd, Bereczky Loránd, Baán László, Kieselbach Tamás), írók és költõk (Nádas Péter, Parti Nagy Lajos) színészek és rendezõk, közéleti személyiségek egyaránt szerepelnek.

A kedvencekrõl való beszéd persze ott válik igazán izgalmassá, amikor olyasmit tudunk meg – a választott képekrõl talán kevésbé, választójukról inkább –, amit korábban nem tudtunk, vagy talán nem feltételeztünk. Mert azt természetesnek találjuk, hogy például Várszegi Asztrik fõapát bibliai ihletésû, témájú alkotást jelöl meg legkedvesebb képeként (Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése), azon már inkább meglepõdünk, de meglepettségünk felett gyorsan napirendre is térünk, hogy Sebõ Ferenc egy középkori német mester metszetével rokonszenvez leginkább, amely Buda látképét tárja elénk. Izgalmas dolog nyomon követni, hogy ki, honnan és milyen választásig jutott. Ugyan a mûvek állnak a középpontban, de csaknem ugyanannyira azok, akiket a szerzõ megszólaltatott: beszélnének kissé arról, hogyan is lett legkedvesebbé a kiválasztott munka.

Mire tekint és mit lát a mûvészettörténész mint szakember, és mit a mûvek világába privát módon kapcsolódó személy, amikor ugyanazt a mûtárgyat szemléli? Végtére is nincs más dolgunk, mint hogy tekintetük kísérõjéül szegõdjünk, kövessük a feltüremlõ gondolatok fodrozódását: ki, miben és miért látta meg a feledhetetlent, a múlhatatlant, vagy egyszerûen azt, amivel jó, vagy jó volna együtt élni.

Balázs Sándor DANIEL ARASSE: FESTMÉNYTALÁNYOK. TYPOTEX KI2010, 3200 FT · ÍGY LÁTUNK MI. 37 KÉP, 37 TÖRTÉNET. ESZÉKI ERZSÉBET BESZÉLGETÉSEI MÛVÉSZEKKEL, KÖZISMERT EMBEREKKEL. CORVINA KIADÓ, 2010, 2500 FT ADÓ,

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

A Barabás Miklós Céh eredetileg 1929-ben alakult az Erdélyi Helikon folyóirat szerzõinek védnökségével, valamint az úgynevezett marosvécsi „íróparlament” támogatásával.

A BMC a két világháború között a transzszilván képzõmûvészeti megnyilvánulás legmeghatározóbb fóruma volt, a térség képzõmûvészetét formáló kiváló alkotók megnyilvánulási tere. A 20-as, 30-as évek alkotói egy erdélyi, sajátosan magyar mûvészeti légkört képviseltek, de többségük a nagybányai hagyományok mellett az Európa-szerte kibontakozó avantgárd irányultságok értékeket átértelmezõ, problémafelvetõ aktivizmusát is elfogadta.

Az egyesület, tagjainak munkáiból összesen 11 közös kiállítást rendezett, melyeken több mint 1300 mûalkotást mutatott be.

A BCM 1944 õszén beszüntette tevékenységét, s csak 1994-ben alakulhatott újjá.

A Barabás Miklós Céh nyolcvanadik évfordulójára 2009. õszén Sepsiszentgyörgyön reprezentatív kiállítást rendezett a Céh, a kiállítás katalógusát könyvben is megjelentette.

Barabás Miklós Céh 1929–2009 Összeállította: Kopacz Attila, kísérõtanulmány: Muridán Jenõ végig színes reprodukciókkal BCM, Kolozsvár, 2009, 214 oldal,

KÉPEK: BALRA FÖNT: SZERVÁTIUS JENÕ: LÁNY GYÖNGYÖKKEL (1957) BALRA LENT: KOSZTÁNDI JENÕ: HOLDUDVAR (2008) JOBBRA LENT: JÁNDI DÁVID: A BARABÁS MIKLÓS CÉH BEMUTATKOZÓ KIÁLLÍTÁSÁNAK PLAKÁTJA (1930) A KÉPEK AZ ALBUM ILLUSZTRÁCIÓI.

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

37

Dr. Osman Péter

Változások, változtatások nmagáért, a Föld éghajlatának és az emberiségre tett hatásainak kultúrtörténetéért is nagyon érdekes és tanulságos ez a könyv, s még inkább azzal, hogy szó szerint létfontosságú, és rendkívül ellentmondásos kérdéskörhöz kapcsolódik.

A globális felmelegedés elleni védekezés korunk óriási gazdasági kihatású kulcskérdése, s netán minden idõk egyik legnagyobb, és kommunikációval legjobban megágyazott gazdasági bulijának bizonyulhat.

Sorsdöntõ, vajon jó úton haladunk-e, midõn a „harcolunk a globális felmelegedés ellen” kampány már világméretekben folyik, mindannyiunk költségére, miközben az emberiség nagy hányadát valóban fenyegetõ problémák megoldására nem jut pénz. Az, hogy a mai civilizáció a fogyasztási módozataival, és az évrõl-évre növekedési õrületével végzetesen rossz úton jár, vitathatatlan. A nagy kérdés, „mikor lesz a nyûtt vonóbul bot”, s még inkább, hogy hogyan tudnánk elkerülni, hogy azzá váljék, és rajtunk csattanjon.

Még sokkal fontosabb, hogy a kedvezõtlennek ítélt folyamatokból és hatásaikból mit érdemes igyekeznünk megállítani, s mihez érdemesebb inkább bölcsen, szakszerûen alkalmazkodnunk. Alkalmazkodni azonban csak ahhoz tudunk, amit jól értünk – minél jobban, annál jobb lehet a pozitív hozadéka.

Mindezeknek elsõ és legfõbb kulcsa pedig a megértés. Az éghajlat tekintetében még inkább, mert semmi jele, hogy az emberiség képessé válna, hogy felülkerekedhessék rajta. Ehhez kínál rengeteg tudást ez a kötet. Legnagyobb része történelmi ismeretekkel teli, rendkívül érdekes és fõként tanulságos leírása, hogyan alakult a földtörténet során az éghajlat, és hogyan befolyásolta a társadalmak életét, mûködését, fejlõdését. S alapvetõ megtudnunk belõle, hogy drasztikus lehûlések és felmelegedések már akkor voltak, midõn az ember még a Természet rémálmaiban sem létezett.

Bõségesen szól a globális felmelegedés ügyének mai alakulásáról, a bioszférát fenyegetõ környezetrombolásról, a fenntartható fejlõdés körüli törekvésekrõl.

Szegény Gaia – ha elõre látja, mit mûvel

Ö

38

az emberiség a Földön, lehet, hogy inkább megmarad a dinoszauruszoknál...

Behringer bölcs epilógusa szerint „A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetõnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebbõl. (...) Csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedõlni. Ha melegebb lesz – alkalmazkodni fogunk hozzá. Változnak az idõk, s velük együtt mi is.”.

S ismertetésének itt már nincs tere, de nagyon javasoljuk a globális felmelegedés kérdéséhez hozzáolvasni Bjorn Lomborg COOL IT – Hidegvér! címû mûvét (Typotex, 2008) Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete.

A jégkorszaktól a globális felmelegedésig.

Ford.: Tarnó Judit, N. Kiss Zsuzsa, Corvina Kiadó, 2010, 343 oldal, 3500 Ft * Biblia két évezrede az emberiség jelentõs hányada számára a legfõbb vallási, világnézeti, életviteli útmutató.

Hegedûs azt mutatja be, hogy a tanításai megbízható útmutatást, szilárd lelki támaszt kínálnak a mai kor menedzserének is.

A

Mindaz, amit Bibliáról elmond, a bölcsességek és útmutatások, amelyeket belõle ízelítõként, buzdításként elénk idéz, vallási meggyõzõdéstõl függetlenül mindenki számára értékes lehet, aki jó utakat és megoldásokat keresve, azok szerint akarja élni az életét, tenni a dolgát. Húszéves vállalatvezetõi tapasztalataira támaszkodva olvastatja és hozza közelebb hozzánk a Könyvek Könyvét. S bár a mûvét formálisan a menedzsereknek kínálja, mondandójában nincs olyan, ami ne lenne ugyanúgy értékes másoknak is, hiszen van-e, aki nem kerül szembe az életében, munkájában ilyen kérdésekkel, problémákkal? Ezért aligha túlzott állítás, hogy nincs, akinek ne lenne érdemes elolvasnia e könyvet, függetlenül attól is, hogy hisze annak vallásos tartalmában. Hinni ehhez csak egy alapelvben kell: hogy végletesen ostoba, aki nem igyekszik másoktól tanulni, még ha más eszmerendszer hívei is!

Hegedûs vállalja, hogy hisz a Biblia tanításában. Alapvetõ értenünk ennek mikéntjét. Íme a szavai: „A Biblia nem azért szent, mert tökéletes, hanem mert a tökéletlenségében is a legfontosabb útmutató a tökéleteshez.” Nem ígér királyi utat a Biblia bölcsességéhez. „Nem könnyû olvasmány, tiszta fej és nagy kitartás kell hozzá, de csodálatos és kihagyhatatlan.” És meghatározó jelentõségû, hogy fogadjuk meg a tanácsát: „Vessük le az elõítéleteinket! Hagyjuk magára a meggyõzõdést vagy világnézetet. Mindenki legyen maximálisan nyitott, tegye magát újra starthelyzetbe. A bölcsességnek fontos alapja a dolgok újbóli átgondolása, a folyamatos megújulási készség. A sikeres vállalkozásnak is ezek a legfontosabb fundamentumai. Szent Pál zseniális mondatával: „Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát” (Róm 14,22). Értelmezései, következtetései egy részénél kényelmes véleményként kínálkozik, hogy belemagyarázza a Biblia szavaiba a mondanivalóját. Haszontalan, és ezért rossz ennél leragadni. Amint mondja, „Az egész Szentírás tele van izgalmas útkereséssel, vívódással, civódással, lázadással, gyõzni akarással, harccal, buzdítással, a meg nem értésbõl a megértésig való eljuÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

tással, állhatatossággal és kompromiszszumkereséssel.” Így érdemes birkóznunk a felvetései mentén a Biblia többékevésbé kódolt gondolataival és azok ne-

künk nemegyszer szokatlan megfogalmazásaival. Azoknak pedig, akiknek ellenérzései vannak a Biblia vallásos fogantatásával szemben, Hegedûs szavai: „Az ember gyakran kirekeszt, az evangélium Istene azonban soha.”

Hegedûs Zoltán: A menedzser Bibliája.

Kairosz Kiadó, 2010, 240 oldal, 3200 Ft * mikor a reklámszlogenek ismertebbek, mint a Tízparancsolat vagy a Bill of Rights; amikor a bevásárló-

„A

központok válnak kultikus helyekké; amikor a helytelen viselkedés igazolható, amíg nyereséget hoz; amikor a hitel jogos, ha plazmatévére kell; és amikor az ember mércéje az, hogy milyen autót vezet – talán ideje feltenni a kérdést, hogy vajon ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

nem rontottuk-e el a kapitalizmus igazi eszméjét” - Iacocca szavai e könyvébõl.

A Szovjetunió széthullása rajta és szörnyszülöttén, az NDK-n túl minden bizonnyal az USA-nak tette a legrosszabbat: ott maradt vetélkedés és fenyegetettség nélkül, amely addig kényszerítette, hogy erõs, egészséges maradjon, s igyekezzék jól betölteni a szabad világ vezetõjének szerepét. Lee Iacocca, a 20. sz. egyik leghíresebb amerikai szupersztár cégvezetõje e 2007-ben megjelent könyvét annak szánja, hogy a jobbítás, erõsebben fogalmazva a megmentés érdekében kritizálja, amit rossznak tart országa mai valóságában. Mondanivalója egyik legfontosabb részeként arról beszél, milyennek kell és milyennek nem szabad lennie a jó politikai vezetõnek. Ennél a kritikája célkeresztjében George W. Bush elnök áll, õt használja a rossz vezetõ példájának. „Miért is vagyunk nyakig a pácban? Hogy került ez a társaság Washingtonba?” – teszi fel a maró kérdést. Elmondja, hogy tizenkét elnök kormányzását élte át, kilencükkel találkozott is, és négynek a teljesítményét tekinti kiemelkedõnek. Washingtont és a Wall Streetet pedig sommásan szabadpiac-õrülteknek nevezi. A tisztánlátáshoz különösen nagy jelentõségû megállapítása: „Bush azt mondja, ellenségeink »gyûlölnek minket a szabadságunkért«. Valójában az arroganciánk miatt gyûlölnek.”

Törekvését leginkább a záró fejezete összegzi, amely a sokatmondó címû „Amerika újra nagy lesz?” részbe illeszkedik, és a Cselekedjünk! címet kapta. Ebben ekként szól az amerikaiakhoz: „Most az ország jövõje forog kockán, és arra kérem Önt, mûködjön közre. Ez a könyv csak kezdete egy kampánynak. Nem, nem indulok az elnökválasztáson. Azért folytatok kampányt, hogy visszaszerezzem magunknak azt a vezetést, amit megérdemlünk.”

Némi naivitás is kibukkan a szavaiból.

Például szerinte az USA azért hozta létre az IMF-et (így mondja!), hogy újjáépítse a világot, s országa ezermilliárd (sic!) dollárokat költ Irak újjáépítésére. Persze ez lehet igaz is, csak kérdés, hogy mivé akarja újjáépíteni.

Könyve további, izgalmas és hasznos olvasataként részletes és helyenként igen szenvedélyes mesterkurzust ad a vezetés tudományából és mûvészetébõl. Errõl is, másról is van mit tanulni tõle.

Lee Iacocca: Vezetõink, hol vagytok? Ford.: Gémesi Adrienne, Alinea Kiadó, 2010, 263 oldal, 3450 Ft

Móser Zoltán Névviseletek I–VI.

Ajándék a név, minden embernek a maga neve. Egy egész életre kapta azoktól, szívük melegével, akik az életével is megajándékozták. A név kötelez. Hûsége holtig tartó.

Könyvünk a legjava forrásokból – Bálint Sándor, Kálmán Béla, Szilágyi Ferenc névfejtõ munkáiból – merít, de számos névrõl a feljegyzett szokásokat (köszöntõket, énekeket, szokásdalokat) is híven idézi énekszóban és kottában. A tizenkét hónapról szóló és hatkötetes Névviseletekben mintegy háromszáz köszöntõt kap kézhez az Olvasó. Kalendáriumok, csíziók verses jövendölései után az adott hónapról szóló versek, középkori kódexek, legendák szemelvényei és hagyományok, szokások, majd a közmondások következnek minden könyvecskében.

Ajándék ez a névfejtõ és hagyományápoló könyv egy-egy hónap szülötteinek s köznevelési és magánéleti népismeretünknek.

A teljes sorozat: I. Január, Február. Boldogasszony hava – Böjtelõ hava, 271 oldal II. Március, Április. Böjtmás hava – Szent György hava, 174 oldal · III. Május, Június. Böjtmás hava – Szent György hava, 207 odal · IV. Július, Augusztus – Szent Jakab hava, Kisasszony hava187 oldal · V. Szeptember, Október – Szent Mihály hava, Mindeszent hava, 173 oldal · VI. November, December Szent András hava – Karácsony hava 302 oldal

Pro Print Kiadó, Csíkszereda

39

Ördögûzés diákfejekben Szomorú tény, de igaz: technikailag oly fejlett, a mûszaki találmányoktól szinte teljes mértékben függõ világunkban még mindig nem szégyellnivaló, sõt kifejezetten sikk nem érteni a matekot (engem inkább a versek érdekelnek), utálni a fizikát (óra közben inkább mindig zenét hallgattam), unni a kémiát (egy szóra sem emlékszem az egész katymazból), lenézni a biológiát (kit érdekelnek az amõbák?). A jelenség oka összetett pedagógiai és kulturális problémakör, amelynek kifejtésére nem vállalkozhatunk ezúttal. Mint ahogy nem teszi ezt Natalie Angier sem (aki nem mellesleg maga is tanár és tudományos újságíró). Õ inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként lehetne a rengeteg hendikep ellenére valahogy mégis megszerettetni a gyerekekkel, fiatalokkal a rettegett-elutasított tantárgyakat, és megértetni velük, hogy az egész varázslatos, természet és ember alkotta világ, ami körülvesz minket, nem egyéb, mint kémia, fizika, biológia, geológia és matematika.

Az utat a dacos kiskamaszok szívéhez és fejéhez elsõsorban a szellemesség eszközével keresi; az üzenetet és a tudást, amit el akar juttatni hozzájuk, rengeteg könynyed sztoriba, humoros anekdotába, kellemes iróniába csomagolva adja át a címzetteknek. A célja egyértelmû: ideje észrevenni azt, hogy a száraz, rágós, nyomasztóan sivár – vagy inkább annak vélt – diszciplínák nem poros tankönyvekbe zárt haszontalan, gonosz szellemek, hanem a nagyon is élõ és nyüzsgõ, végtelenül érdekes környezetünk egyfajta szemléletmódja, mondhatni világkép. Ahogy a virág is lehet romantikus üzenet és biológia, a zenemûvészet és fizika, vagy a fõzés kikapcsolódás és kémia is egyben, attól függ, honnan nézzük. Mindez valahogy nincs a köztudatban, és ami yroszszabb, hogy a legtöbben rémülten meg is torpannak annál a mentális határmezsgyénél, amelyen átlépve szemügyre vehetnék a világot máshogy. Natalie Angier azonban átcsalogatja a humán beállítottságúakat az „ellenség” táborába: gyanakvásukat elsöpri sziporkáival, zavarukat pedig egyszerû, érthetõ, olvasmányos magyarázataival.

A bevezetõben vall a természettudományokhoz való bensõséges, tisztelettel, kíváncsisággal, kreativitással és csodálattal teli viszonyáról, illetve a tudásbõvítés, ismeretszerzés kedvtelen rágicsálásbólmagolásból szellemi kalandvággyá nemesülésérõl. Ezt követõen – tudósi precizitással – egyenként veszi sorra ama bizonyos nebulói fekete listán szereplõ tárgyakat, kísérletet téve arra, eloszlassa a 40

róluk alkotott rém- és tévképzeteket, és az elûzött démon helyébe az adott diszciplína hiteles, a hétköznapi, gyakorlati élethez és a tudományág elméleti alapjaihoz egyaránt kapcsolódó elképzelést ültessen. Kötete elején a legkeményebb fába vágja a fejszéjét: elsõként a legsátánibbnak aposztrofált matematikával foglalkozik, egybõl két fejezet keretei között, teret engedve minden olyan álláspontnak – legyen a sajátja vagy valamely prominens tudósé –, amely közelebb vihet a tárgy akceptálásához. Ezt nagyjából mumusérték szerint visszafelé haladva követik a többiek: a matek kistesója, a fizika, unokatesója, a kémia, valamint távolibb, kevésbé ádáz rokonai, a biológia, a földrajz és a – talán még némely romantikus vonásokkal is bíró – asztronómia.

Noha vállaltan iskolai tantárgyakkal foglalkozik mûvében a szerzõ, szerkezetét, logikáját, stílusát tekintve a könyv – nyilván szándékoltan – nem emlékeztet tankönyvre. Nincsenek benne rigorózusan felépített fejezetek, nyomasztó képletek, ellenszenves példák, fantáziátlan ábrák és sivár feladatok. Ha fellapozzuk a kiadványt, inkább emlékeztet esszékötetre: a kellemes, kézbe-táskába való, könyvészetileg is színvonalas munkát felütve középhosszú – mintegy harminc-negyven oldalas – írások követik egymást.

Szépirodalmi külcsínhez illõ hangnem is dukál: Angier csevegõ hangnemben igyekszik ördögûzni. A terítékre kerülõ tárgyak ismeretanyaga szinte észrevétlenül kerül átadásra, hol egy személyes hangvételû, ironikus történetbe ágyazva,

hol egy tudományos-ismeretterjesztõ érdekesség vagy egy, az adott tudományterületet magas szinten ûzõ, ám elragadóan bohém professzor sztorija mögött megbújva. Hiába, az örök receptbõl, azaz a szórakozva tanulásból rossz nem sülhet ki. Legalábbis ha jól csinálják…

A hátrány a kötetben ugyanaz, ami az elõnye: a rövidprózai jelleg. A bekezdések, illusztrációk nélküli, a részek keretei között kissé parttalanul hömpölygõ szövegfolyam követése ugyanis még egy gyakorlottabb, mûveltebb olvasótól is odafigyelést igényel – nemhogy egy igazi rosszcsont diákról, akinek valójában elméletileg dedikálva lett a mû. Emiatt némileg talán célt tévesztett Natalie Angier kötete, de ettõl függetlenül a szándék mindenképp helyes, az elhatározás feltétlenül támogatandó, az üzenet pedig – amely a sors humorérzékébõl fakadóan már majdnem misztikus jellegû – terjesztendõ: minden ezen a világon, legyen látható vagy láthatatlan, mérhetõ vagy nem bemérhetõ, bizonyított vagy nem bizonyítható – egy és oszthatatlan.

Szirtes Borbála

NATALIE ANGIER: AZ ALAPOK FORD.: HORVÁTH ZITA EURÓPA KIADÓ, 2010 480 OLDAL, 2800 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

ÚJDONSÁGOK – MÉDIA A közszolgálati média és az európai versenyjog: Közszolgálatiság a változó világban / Szerk. Bayer Judit - L’Harmattan 158 p. -fve-2000 Ft - ISBN 978963-236-275-5 A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921– 1944. 1-3./ Szerk. Ferenczyné Wendelin Lídia - OSZK 1116+1185+191 p. -12000 Ft ISBN 978-963-200-581-2 SAPENA, Nathalie: Fõnyeremény a gyermek - Gondolat 156 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978963-693-242-8 SÁNDOR György: Kié a média? - Argumentum -164 p. -kve2600 Ft -ISBN 978-963-446566-9 KULTÚRA, MÛVELÕDÉS GÁL Vilmos: Világkiállító magyarok, 1851–2010 - Holnap 292 p. -kve-6900 Ft - ISBN 978963-346-908-8 Mire jó a kultúra? / Szerk.

Antalóczy Tímea - MTA Pol.Tud. Int. -322 p. -fve-2800 Ft - ISBN 977-206-1730-00-4 Névjegy - másképp: Válogatás Kondor Katalin mûsorából Kairosz -233 p. -fve-3500 Ft ISBN 978-963-662-333-3 UJVÁRY Gábor: A harmincharmadik nemzedék - Ráció (Kodolányi János Fõiskola Történeti Mûhelyének kiadványai 1.) 543 p. -fve-3200 Ft - ISBN 978963-9605-96-1 MÛVELÕDÉSTÖRTÉNET AARONOVITCH, David: Vudutörténelem: Korunk legnagyobb összeesküvés-elméleteinek leleplezése - HVG -485 p. -fve-3900 Ft - ISBN 978-963-9686-96-0 ERDÉLYI István-RÁDULY János: A Kárpát-medence rovásírásos emlékei a Kr. u. 17. századig - Masszi -ff ill. -138 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-9851-28-3 Japánról szóló magyar nyelvû ismertetések a kezdetektõl 1869ig/ Szerk. Buda Attila - Ráció (Messzirõl felmerülõ, vonzó szigetek 1.) -476 p. -kve-3900 Ft - ISBN 978-963-9605-94-7 MANDICS György: Róvott múltunk 1. - Ht-Irodalmi Jelen -ff ill. 563 p. -kve-11000 Ft - ISBN 978973-7648-33-4 Megláható-e a múlt?: Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára / Szerk. Bódy Zsombor Argumentum -585 p. -kve-5500 Ft - ISBN 978-963-446-575-1 MÉSZÁROS István: Mûvelõdéstörténeti tanulmányok, 1960– 2009 - Eötvös -626 p. -fve-4868 Ft - ISBN 978-963-9955-15-8

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

Nemeskürty István füveskönyve - Szabad Tér -239 p. -kve-2545 Ft - ISBN 978-963-88277-1-5 PUSKEL Péter: Aradi sikertörténetek - Ht-Irodalmi Jelen (Irodalmi Jelen Könyvek) -135 p. fve-2800 Ft - ISBN 978-963-764823-5 MÛVELÕDÉSTÖRTÉNET, OKKULT FEKETE Ignácz: A szabadkõmûvesség rövid története Hermit -(Fraternitas Mercurii Hermetis könyvek) -85 p. -fve-1900 Ft - ISBN 978-615-5032-00-4 GREER, John Michael: Az elveszett jelkép titkai: Útmutató a titkos társaságokhoz, a rejtett jelképrendszerekhez és a miszticizmushoz - Bioenergetic -181 p. -fve2150 Ft - ISBN 978-963-291048-2 WAITE, Arthur Edward: Templomos rendek a szabadkõmûvességben + Az õsi és primitív szabadkõmûves rítus - Hermit (Fraternitas Mercurii Hermetis könyvek) -90 p. -fve-1450 Ft ISBN 978-963-8840-97-4 KÖNYVÉSZET MONOSTORI Imre: Könyvtárosként és egyébként: Munkarajzok - Új Forrás - (Új Forrás könyvek 41.) -349 p. -fve-3000 Ft ISBN 978-963-7631-77-1 LEXIKON Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 5/2.: T-Zs. / Szerk. Balogh Edgár - Ht-Kriterion -629 p -kve5500 Ft- ISBN 978-973-26-0997-2 TÓTFALUSI István: Irodalmi alakok nagy lexikona 1.: Mítoszok és mondák - Argumentum -471 p.

-kve-4950 Ft - ISBN 978-963-446559-1 EZOTERIKA, PARAJELENSÉGEK ARYA, Usharbudh: A meditáció és a meghalás mûvészete - Filosz -(Jóga Vidjá) -221 p. -fve-2850 Ft - ISBN 978-963-9841-12-3 COOPER, Diana: 2012 és azután: Készüljünk fel az elõttünk álló kihívásokra és lehetõségekre! Édesvíz - (Szellemtudományok) 288 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978963-529-071-0 FRISSELL, Bob: Pólusváltás III.: Prófécia és lehetõség 2012 Danvantara -181 p. -fve-2750 Ft ISBN 978-963-9858-09-1 GRAY, William E.: Gyógyítsd magad!: Az életenergia irányítása - Pythia -111 p. -fve-2100 Ft ISBN 978-963-9790-40-7 HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ: Corpus Hermeticum - Lectum 254 p. -kve-2950 Ft - ISBN 978963-9640-27-6 MUNDY Lea: Miért vagyok?

Honnan jöttem? Merre tartok?: Fejtegetések Rudolf Steiner nyo-

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

mán - Magellán -104 p. -fve-1400 Ft - ISBN 978-963-219-619-8 PANCHADASI, Swami: A harmadik szemtõl - a tisztánlátásig: Leckék a belsõ érzékelés megnyitásához - Hermit -171 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-9654-78-5 STEINER, Rudolf: A megvilágosodás ösvénye: Útmutató az ezoterikus gyakorlatokhoz Hermit -67 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-9231-99-1 TEPPERWEIN, Kurt: Szuperintuíció: A belsõ hang üzenete - Duna -262 p. -kve-2495 Ft - ISBN 978-963-9919-95-2 WEBSTER, Richard: Tenyérjóslás - Bioenergetic -181 p. -fve1900 Ft -ISBN 978-963-2910-55-0 ZELAND, Vadim: Válaszd ki magad a sorsodat! 2.: A transzszörf módszerével. Gyakorlati kézikönyv - Bioenergetic -220 p. -kve2600 Ft -ISBN 978-963-2910-49-9 FILOZÓFIA A lét hangoltsága: Tanulmányok a tudás sokféleségérõl / Szerk. Gábor György - Typotex (Saeculum Könyvek) -369 p. -fve3200 Ft -ISBN 978-963-279-152-4 STEIGER Kornél: Tanulmányok az antik görög filozófiáról - Gondolat - (Electa) -348 p. -fve-3450 Ft - ISBN 978-963-6910-82-8 PSZICHOLÓGIA FLASKAY Gábor: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban - Medicina -316 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-226-296-3 FORD, Arielle: A lélektársad titka: Teremtsd meg életed szerelmét a vonzás torvényével! - Édesvíz (Szerelem, párkapcsolatok) -211 p. -kve-2990 Ft - ISBN 978-963529-065-9 HÄRÉN, Fredrik: Gondolat. ébresztõ! - HVG -298 p. -kve-3900 Ft - ISBN 978-963-304-005-8 HÓDI Sándor: Életpszichológia: Kihívások és kockázatok a XXI. század elején - Ht-VMMI -275 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-8686469-27-4 IGNOTUS: Túl az óFerenczián: Válogatás Ignotus pszichoanalitikus vonatkozású írásaiból - Múlt és Jövõ - (Múlt és Jövõ Pszichológia) -319 p. -fve-3200 Ft - ISBN 978-963-9512-59-7 JUNG, C. G.: Lélektani típusok - Scolar - (C. G. Jung Összegyûjtött Munkái 6.) -549 p. -kve-5996 Ft - ISBN 978-963-244-164-1 MARTIN, Paul: Szex, drogok és csokoládé: Az élvezet tudománya HVG -352 p. -fve-3900 Ft - ISBN 978-963-304-013-3 McKENNA, Paul: Aludj jól!: Álomba ringató CD-melléklettel Hangoskönyv -(Hangos terápia) -

ADATBÁZISA ALAPJÁN

189 p. + 1 db CD -fve-2990 Ft ISBN 978-963-9774-18-6 NELLES, Wilfried: Az életben nincs visszaút: A tudat evolúciója, a spirituális fejlõdés és a családállítás - Bioenergetic -254 p. -fve2600 Ft -ISBN 978-963-2910-60-4 SELYMES Orsolya: Hogyan ne szokjunk le a dohányzásról?: Függõségoldás egy életre - Jaffa -189 p. -fve-2940 Ft - ISBN 978-9639971-30-1 WELWOOD, John: A szív ösvényén: Tudatos párkapcsolat - út önmagunkhoz és egymáshoz Ursus Libris -304 p. -fve-3500 Ft ISBN 978-963-9718-29-3 VALLÁS, ZSIDÓ-KERESZTÉNY „Zengett Szíonon a zsoltár”: A magyar kálvinizmus kulturális és civilizációs hatásai / Szerk. Kulin Ferenc - Argumentum -284 p. kve-3100 Ft - ISBN 978-963-446576-8 Csapdában: Tanulmányok a katolikus egyház történetébõl, 19451989 / Szerk. Bánkuti Gábor L’Harmattan -435 p. -kve-3800 Ft ISBN 978-963-236-254-0 FETT, Andreas: Igen, Atyám, mert így láttad jónak!: Amikor nem értelek, - akkor is bízom benned! - Evangéliumi -176 p. -fve1200 Ft -ISBN 978-963-9867-66-6 HERGER Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században - Új Mandátum (Habsburg történeti monográfiák 10.) -335 p. -fve-2480 Ft - ISBN 978-963-287-031-1 Izsák megkötözése: Történet és hatástörténet / Szerk. Xeravits Géza - L’Harmattan -175 p. -fve2200 Ft -ISBN 978-963-88356-2-8 MAGYAR Zoltán: Az Árpád-kori szentek legendái: Motívum-index - Kairosz -140 p. -kve-3800 Ft ISBN 978-963-662-361-6 Napról napra végig a Biblián: Isten nevei és címei / Szerk.

Bennett, John - Evangéliumi -376 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978-9639867-62-8 SARÁNY István: Erdélyi Fioretti: Ferencesek kényszerlakhelyen - Ht-Pallas Akadémia -141 p. -kve-2400 Ft - ISBN 978-973665-296-7 WRIGHT, Robert: Isten evolúciója: Vallások és kultúrák - HVG 583 p. -kve-4900 Ft - ISBN 978963-304-001-0 VALLÁS, EGYÉB DACZÓ Árpád: Csíksomlyó ragyogása - Ht-Pallas Akadémia színes ill. -182 p. -fve-3800 Ft ISBN 978-973-665-303-2 LÜ, Tung-pin: Az aranyvirág fakadásának titka - Hermit -80 p. 1700 Ft-ISBN 978-963-9654-79-2

SZOCIOLÓGIA Együttmûködés - versengés/ Szerk. Rab Virág - Gondolat -263 p. -fve-3250 Ft - ISBN 978-963693-232-9 PÉTERFI Rita: A Harry Potternemzedék és a könyvek: A fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól 2010-ben - Hatágú Síp Apv. -42 p. -fve-840 Ft - ISBN 978-9637615-58-0 STATISZTIKA A magyar régiók zsebkönyve, 2009/ Szerk. Németh Eszter - KSH -98 p. -fve-1100 Ft Közlekedési balesetek, 2009/ Szerk. Csapó Éva - KSH -105 p. fve-2600 Ft Magyar statisztikai zsebkönyv, 2009/ Szerk. Németh Eszter - KSH -238 p. -fve-3400 Ft Magyarország, 1989-2009: A változások tükrében - KSH -96 p.

-fve-2500 Ft - ISBN 978-963-235279-4 Magyarország, 2009 - KSH 87 p. -fve-2400 Ft Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2008/ Szerk. Nagy Renáta - KSH -195 p. -fve-2799 Ft POLITIKA, POLITOLÓGIA EGRY Gábor: Otthonosság és idegenség: Identitáspolitika és nemzetfelfogás Magyarországon a rendszerváltás óta - Napvilág - (20 év után) -188 p. -kve-2600 Ft ISBN 978-963-9697-74-4 MESTER Béla: Szabadságunk születése: A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig - Argumentum -(Eszmetörténeti könyvtár 13.) -183 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-446-577-5 MISUR György: Szarvasról Rómába: Diplomáciai küldetésben Mundus -(Mundus - Emlékiratok) ff ill. -344 p. -kve-3600 Ft - ISBN 978-963-8033-63-5 MISZLIVETZ Ferenc: A világrendszer ingája és a Jövõegyetem: Beszélgetések Immanuel Wallersteinnel - SUP -213 p. -kve2500 Ft -ISBN 978-963-9882-51-5 MOLNÁR Imre: Esterházy János élete és mártírhalála - HtMéry Ratio -443 p. -kve-4700 Ft ISBN 978-80-89286-30-0 REYBROUCK, David van: A populizmus védelmében – Gondolat -86 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-693-240-4 POLITIKA, BELBALOG Iván: Bibó István recepciója: Politikai átértelmezések - Argumentum - (Eszmetörténeti könyvtár 12.) -168 p. -kve-2400 Ft - ISBN 978-963-446-563-8 BÍRÓ Zoltán: Korszakváltás: Válogatás a Magyar Hírlapban

41

ÚJDONSÁGOK – megjelent írásokból - Antológia (Hazai Mûhely 4.) -295 p. -fve2500 Ft -ISBN 978-963-9354-70-8 ORBÁN Viktor: Rengéshullámok: Beszédek, írások, 2009–2010 Helikon -színes ill. -144 p. -kve3500 Ft -ISBN 978-963-227-229-0 Rendszerváltás(ok) Magyarországon/ Szerk. Gerhard Péter Mundus -(Antall József Baráti Társaság Évkönyvei 26.) -226 p. -fve2500 Ft -ISBN 978-963-9501-43-0 SÓLYOM László: Egy elnökség lenyomata: Válogatott beszédek és interjúk - Századvég Apv. színes ill. -424 p. -kve-3990 Ft ISBN 978-963-7340-90-1 SZÛCS Zoltán Gábor: Az antalli pillanat: A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzsuban, 1989–1993 L’Harmattan -(Posztmodern politológiák) -269 p. -fve-2600 Ft ISBN 978-963-236-278-6 Tegnapután: Félszázszor a rendszerváltásról / Szerk. Illényi Balázs - HVG -96 p. -fve-1989 Ft ISBN 978-963-304-006-5 WÉBER Attila: Metamorfózisok: A magyar jobboldal két évtizede - Napvilág - (20 év után) -189 p.

-kve-2600 Ft - ISBN 978-9639697-60-7 POLITIKA, KÜLGALLÓ Béla: Az újkapitalizmus régi világa: Biztonság, geopolitika és nemzeti mozgástér a globalizáció világában - Napvilág (20 év után) -174 p. -kve-2600 Ft ISBN 978-963-9697-75-1 GAZDASÁG Kína és a válság/ Szerk. Inotai András - Akadémiai -484 p. -fve3750 Ft -ISBN 978-963-05-8919-2 MARTIN József Péter-VÁRKONYI Iván: Álomcsõd: Interjúk a válságról - Alinea -177 p. -fve2949 Ft -ISBN 978-963-9659-53-7 ROMHÁNYI Beatrix: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn: Pálos gazdálkodás a középkorban - Gondolat -222 p. -fve-2980 Ft ISBN 978-963-693-239-8 PÉNZÜGY BENCZES István-KUTASI Gábor: Költségvetési pénzügyek: Hiány, államadósság és fenntarthatóság - Akadémiai - (Pénzügyi és számviteli szakkönyvtár) -358 p. fve-4200 Ft - ISBN 978-963-058918-5 JOG Emberi jogok a Katolikus Egyház életében és jogában/ Szerk.

Orosz András Lóránt - L’Harmattan -(Sapientia iuris 1.) -201 p. -fve2300 Ft -ISBN 978-963-236-266-3 Európai ombudsman-intézmények: Összehasonlító jogi elemzés az ombudsman-eszme gyakorlatban történõ meghonosításának különféle formáiról / Szerk. KucskoStadlmayer Gabriele - ELTE Eötvös -(ELTE Jogi Kari Tudomány 9.) 291 p. -kve-4500 Ft - ISBN 978963-312-008-8 HORVÁTH Gyula: Ingatlan-nyilvántartás - Complex - (Tematikus bírósági döntések) -226 p. -fve6090 Ft -ISBN 978-963-295-069-3 Közoktatási iratmintatár/ Szerk. Bak Ferenc - Complex (Iratmintatár) -298 p. -fve-3675 Ft - ISBN 978-963-295-087-7 MAJTÉNYI Balázs: Félreértett jogosultságok: Bizonytalan helyzetû alapjogok Magyarországon L’Harmattan - (Föld-rész könyvek) -122 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978963-236-295-3 SZEIBERT Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik: Külö-

42

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

nös tekintettel a magyar ítélkezési gyakorlatra és a házasságon kívüli partnerkapcsolatok szabályozási megoldásaira Európában - HVGOrac -375 p. -fve-5900 Ft - ISBN 978-963-258-096-8 WHISH, Richard: Versenyjog HVG-Orac -1003 p. -kve-6500 Ft ISBN 978-963-258-097-5 KÖZIGAZGATÁS Szigorúan titkos ‘89: A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói / Szerk. Müller Rolf L’Harmattan -420 p. -fve-3800 Ft ISBN 978-963-236-273-1 KRIMINOLÓGIA ADELSTEIN, Jake: Tokio vice: Egy újságíró a japán maffia hálójában - HVG -442 p. -fve-3900 Ft ISBN 978-963-304-015-7 MUNKAÜGY CSATÁRI Mihályné-KRIZSÁN Zsuzsanna: Munkvédelmi és munkaügyi ellenõrzés a kereskedelemben - Complex -320 p. -fve5145 Ft -ISBN 978-963-295-098-3 KÕSZEGFALVI Edit: Pedagógusok munkaügyi kézikönyve Complex -632 p. -fve-8999 Ft ISBN 978-963-295-088-4 PEDAGÓGIA A javítóintézet világa/ Szerk.

Hegedûs Judit - Eötvös -ff ill. 124 p. -fve-2006 Ft - ISBN 978963-9955-13-4 ALBERTNÉ HERBSZT Mária: Tanári beszédmagatartás - SZTE JGYPK -(Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek 1.) -102 p. -fve1950 Ft -ISBN 978-963-9927-21-6 FERICSÁN Kálmán: Emberfaragó idõk: Bevezetés Újpest neveléstörténetébe, 1832–1952 - Agroinform -ff ill. -422 p. -kve-2400 Ft ISBN 978-963-502-915-0 Idegennyelv-elsajátítás és részképesség-zavarok/ Szerk.

Kormos Judit - ELTE Eötvös 211 p. -fve-2700 Ft - ISBN 978963-284-079-6 KONTRÁNÉ HEGYBÍRÓ Edit: Nyelvtanulás két kézzel: A jelnyelv szerepe a sikeretek idegennyelv- tanulásában - ELTE Eötvös -182 p. -fve-2700 Ft - ISBN 978-963-284-131-1 Muravidéki iskolák és könyvtárak az anyanyelv megmaradásáért/ Szerk. Ruda Gábor - Muravidék Egy. -97 p. -fve-1200 Ft ISBN 978-963-87921-9-8 VAJDA Zsuzsanna: Az ember és kicsinye: A józan nevelés kézikönyve - M-érték -395 p. -kve3699 Ft -ISBN 978-963-9889-80-4 PEDAGÓGIA, ÓVODAI JEITNER-HARTMAN, Bertrun: Ügyeskedõ porontyok: Fejlesztõ és szórakoztató játékötletek - Deák -(Tudatos szülõ) -ff ill. -111 p. kve-2450 Ft - ISBN 978-963-999108-8 TANKÖNYV, FÕISKOLAI-EGYETEMI AVORNICULUI Mihály: Ügyletek az interneten: Egyetemi jegyzet - Ht-Ábel -243 p. -fve-2100 Ft ISBN 978-973-114-113-8 BIRÓ Tamás Sándor: Variációs elvek a fizika alaptörvényeiben – Typotex - (Elméleti fizika) -191 p. fve-2900 Ft - ISBN 978-963-279154-8 SZABADIDÕ FINNANGER, Tone: Tilda legkedvesebb barátai: 30 különleges és szeretnivaló figura - Aréna 2000 - (Praktika könyvek) -színes ill. 64 p. -fve-3390 Ft - ISBN 978-9639974-09-8 KNOCHE, Heike: Coolgolyók.

Cirmos Cica és barátai:

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

Scoubidouból, golyókból és gyöngyökbõl alkotott vidám kis figurák - Maxim - (Top barkácsötletek) 30 p. -fve-790 Ft - ISBN 978-9639624-88-7 ROLAND, Heike-THOMAS, Stefanie: Üvegmatrica-város és lakói: Egymással kombinálható mintákkal - Maxim - (Top barkácsötletek) -színes ill. -30 p. -fve790 Ft - ISBN 978-963-2611-36-5 ROLF, Christa: Édes élet textilbõl: Varrott sütik, torták és bonbonok - Aréna 2000 -62 p. -fve-2690 Ft - ISBN 978-963-9974-17-3 WESTON, Angie: Varázslatos mozaik: Egyszerû, kreatív ötletek kifinomult stílusban - Sanoma (Praktika könyvek) -színes ill. -128 p. -fve-3600 Ft - ISBN 978-9639710-65-8 MARKETING JANTSCH, John: Szigszalagmarketing: Praktikus marketingkalauz vállalkozásoknak - HVG 342 p. -fve-3900 Ft - ISBN 978963-304-003-4 KHALSA, Mahan-ILLIG, Randy: Az ügyfél sikere a mi sikerünk: Gyakorlati útmutató értékesítõknek és tanácsadóknak - HVG 324 p. -kve-4200 Ft - ISBN 978963-304-002-7 NÉPRAJZ CSÁSZI Irén-BUJDOSNÉ PAP Györgyi-SZILASI Ágota, H.: „Ki játszik ilyet?”: Játékhagyomány és játékismeret - kiállításismertetõ - Dobó Vármúz. -28 p. -fve-1333 Ft - ISBN 978-963-88924-0-9 FÜZESSY Adrienne: Népek, mesék, dalok, kalandok – Novum -ff ill. -133 p. -fve-3290 Ft - ISBN 978-963-9916-73-9 GAGYI József: Amire vágyunk, amitõl félünk, amit remélünk Ht-Mentor - Ht-EME -272 p. -fve2730 Ft -ISBN 978-973-599-427-3 Indiai közmondások – Kelet 187 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978963-880-787-8 Öregasszony a Holdon - Napkút - (Világszirmok 2.) -ill. Vincze Judit -175 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978-963-263-136-3 RASHID AL-DIN TABIB: Oguz kán - L’Harmattan - (A világ eposzai 4.) -94 p. -fve-2000 Ft - ISBN 978-963-87755-9-7 ETIKETT Az Új Idõk illemkódexe/ Szerk.

Mangold Béla Kolos - Bába és tsai -194 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-9881-89-1 BIOLÓGIA CSÁNYI Vilmos-KAMPIS György-et. al.: Mindörökké evolúció/ Szerk. Mihancsik Zsófia Nexus -120 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-310-010-3 GALLORI, Enzo: Genetika: Az élet kémiai alapjai, az evolúció törvényei, a jövõ nagy reményei és aggodalmai - Kossuth -színes ill. 231 p. -fve-5990 Ft - ISBN 978963-09-6143-1 BIOLÓGIA, NÖVÉNYTAN VASAS Gizella-LOCSMÁNDI Csaba: Gyakoribb gombáink: Gyakorlati gombaismeret mindenkinek - Mûszaki -színes ill. -203 p. -fve2490 Ft -ISBN 978-963-16-4386-2 BIOLÓGIA, ÁLLATTAN BACKSHALL, Steve: 60 állati kalandom - Elektra -128 p. -kve3490 Ft -ISBN 978-963-9952-45-4 BARTUSCHEK, Lutz: A kanári: Tudnivalók lépésrõl lépésre, szakszerû gondozás és ápolás - Cser (Kisállataink) -színes ill. -57 p. fve-2495 Ft - ISBN 978-963-278132-7

ADATBÁZISA ALAPJÁN

BLOOM, Steve-WILSON, David Henry: Legkedvesebb állataim Athenaeum 2000 -színes ill. -63 p.

-kve-3990 Ft - ISBN 978-963-293056-5 EGÉSZSÉGÜGY A kábítószer-abúzus orvosi, jogi és társadalmi vonatkozásai/ Szerk. Fürst Zsuzsanna - Medicina -282 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978963-226-274-1 BERKÕ Péter: Szülõnõk kézikönyve: Remények, kockázatok és boldogság - SpringMed (SpringMed Egészségtár) -ff ill. 342 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-9914-24-7 BLASKÓ György-KISS Róbert Gábor: Trombózis és véralvadásgátlás - SpringMed - (SpringMed KÉRDEZZ! FELELEK! Könyvek) 192 p. -fve-2480 Ft - ISBN 978963-9914-53-7 DÖBRÖNTE Zoltán: Epebetegek kézikönyve – SpringMed (SpringMed Betegtájékoztató Könyvek - Gasztroenterológia) 143 p. -fve-1980 Ft - ISBN 978963-9914-58-2 EASTON, Dossie-HARDY, Janet W.: Szexbolondok illemtana: Kapcsolatkalauz a szabad szerelem híveinek - Jaffa -292 p. -fve-2940 Ft - ISBN 978-963-9604-98-8 FELKAI Péter: Zsebdoktor utazóknak - Galenus - (Patika Magazin Könyvek) -294 p. -fve-4500 Ft ISBN 978-963-7157-21-9 HERPEL, Mirelle Dorit: Edzés gumiszalaggal - Cser - (Fitten & egészségesen) -színes ill. -132 p. fve-2995 Ft - ISBN 978-963-278156-3 LENKEI Gábor: Mentõöv beteg emberek számára - Free Choice 263 p. -kve-2850 Ft - ISBN 978963-06-9303-5 SZÁNTÓ Sándor-GÉHER Pál: Kérdések és válaszok a Bechterew-kórról: Gyógytorna gyakorlatokkal - SpringMed - (SpringMed Betegtájékoztató Könyvek - Reumatológia) -144 p. -fve-1980 Ft ISBN 978-963-9914-60-5 SZIRTESI Zoltán: Tégy te is egészségedért - Bába és tsai 215 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978963-9881-88-4 VASS István Péter: A pokol útján: Egy gyógyuló alkoholista vívódásai - Bába és tsai -ill. Németh György -86 p. -fve-746 Ft - ISBN 978-963-9881-91-4 ZAJKÁS Gábor-GYURCSÁNÉ KONDRÁT Ilona: Szív- és érbetegek nagy diétáskönyve SpringMed -(SpringMed Diétás Könyvek) -színes ill. -352 p. -fve2980 Ft - ISBN 978-963-9914-5-5 ORVOSTUDOMÁNY BODA Zoltán: Vénás tromboembóliák - antikoaguláns terápia: Klinikai bizonyítékok - Medicina - (Evidence-based) -színes ill. 305 p. -fve-4900 Ft - ISBN 978963-226-283-3 BUZÁS György Miklós: A gasztroenterológia története - Medicina -ff ill. -467 p. -kve-4200 Ft ISBN 978-963-226-279-6 Magyar Imre: Centenáriumi emlékkönyv / Szerk. Honti József Medicina -ff ill. -288 p. -kve-2400 Ft - ISBN 978-963-226-295-6 MÖLLER, Torsten, B.-REIF, Emil: A metszeti anatómia zsebatlasza 1-3. - Medicina 264+251+333 p. -fve-14600 Ft ISBN 978-963-226-218-5 TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT BRENNAN, Barbara Ann: Felragyogó fény: Az öngyógyítás útja -

Duna -színes és ff ill. -323 p. -kve3495 Ft- ISBN 978-963-9919-24-2 GERTNER, Angela-HOHENBERGER, Günter: Gyógyító kristályok kislexikona: Több mint 250 kristály és drágakõ gyógyhatásáról és használatáról - Bioenergetic színes ill. -100 p. -fve-1450 Ft ISBN 978-963-291-043-7 LI Xiao-li-STIMSON, Carl: Diabétesz: Hogyan segíthet a kínai orvoslás? - SpringMed -(SpringMed Kínai Orvoslás) -színes ill. -176 p.

-fve-2500 Ft - ISBN 978-9639914-47-6 REHM-SCHWEPPE, RahelGRABOSCH, Sabine: Gyengéd babamasszázs: Siacu masszázs babáknak - M-érték -színes ill. -94 p.

-fve-2499 Ft - ISBN 978-9639889-79-8 HADTUDOMÁNY, HADITECHNIKA AMBRUS Péter: Az igazi miszszió: Életveszély, elhivatottság, szolgálat - a magyar békefenntartók világa - Alexandra -színes és ff ill. -271 p. -kve-3499 Ft - ISBN 978-963-297-244-2 TOPERCZER István: LégTérErõ: Magyar Légierõ, 2005–2010 - Zrínyi -160 p. -kve-5000 Ft - ISBN 978-963-327-510-8 JÁRMÛVEK MATHER, Phil: Robogók: Szervíz és javítás - Maróti -ff ill. 448 p. -kve-5480 Ft - ISBN 978963-9945-09-8 KÖZLEKEDÉS PÁLFI Sándor-TÓTH Béla: Szegedi hajók, a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván... - Bába és tsai -ff ill.

-251 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978963-9881-83-9 MEZÕGAZDASÁG BIRKÁS Márta: Talajmûvelõk zsebkönyve - Mezõgazda -ff ill. 282 p. -kve-3900 Ft - ISBN 978963-286-564-5 Gazdaságos zöldségtermesztés: Problémafelvetések, megoldások / Szerk. Kerek Zoltán - Szaktudás -404 p. -fve-4990 Ft - ISBN 978-963-9935-38-9 KÁLLAY Tamás: Az almatárolás biológiai alapjai – Mezõgazda -színes ill. -206 p. -kve-4500 Ft ISBN 978-963-286-569-0 SIPOS Béla Zoltán: A fekete bodza termesztése - Mezõgazda (Gazdakönyvtár) -159 p. -kve3500 Ft- ISBN 978-963-286-565-2 MEZÕGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS BAK János-KELEMEN ZsoltTÓTH László: Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetése - Szaktudás -211 p. -fve-1970 Ft ISBN 978-963-9736-96-2 KUTYA MILLAN, Cesar-PELTIER, Melissa Jo: A csodálatos kutyadoki: Hogyan váljunk falkavezérré kutyánk számára - Gabo -278 p. kve-3490 Ft - ISBN 978-963-689362-0 SZAKÁCSKÖNYV ADRIÁ, Ferran-SOLER, JuliADRIÁ, Albert: Egy nap az elBulliban: Ferran Adriá ötleteinek és módszereinek kreatív világa Alexandra -528 p. -kve-14900 Ft ISBN 978-963-297-166-7 BÁRTFAI László: 155 fagylalt és jeges desszert: A csokoládéparfétól a citrom szorbeten át a vaníliafagylaltig - Holló és Tsa 120 p. -fve-599 Ft - ISBN 978-963684-572-8 BERKI Manuela: Athén: Gasztronómia egy 4000 éves városban Holnap-színes ill. -128 p. -kve2700 Ft- ISBN 978-963-346-888-3

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

ÚJDONSÁGOK – CSAPÓ Katalin: Budapest: Traditional Dishes and Gastronomic Culture in a Welcoming Capital Holnap -(City Of Flavours) -színes ill. -135 p. -kve-2700 Ft -angol ISBN 978-963-346-911-8 EISENSTOCK Ildikó: Befõzés Cser -színes ill. -112 p. -fve-3995 Ft - ISBN 978-963-278-154-9 Francia kulinária/ Szerk.

Dominé, André - Vince -színes ill. 468 p. -fve-6995 Ft - ISBN 978963-9731-87-5 Freud saját szakácskönyve Múlt és Jövõ - (Múlt és Jövõ Pszichológia) -289 p. -kve-3800 Ft ISBN 978-963-9512-55-9 KOVÁCS Terézia: Szegedi képes szakácskönyv - Bába és tsai ff ill. -324 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978-963-9881-87-7 KÚTVÖLGYI Mihály: Bioételek gabonából - Timp - (Napsütötte ízek, bioételek) -színes ill. -127 p. kve-4990 Ft - ISBN 978-9639614-71-0 LÉNÁRT Margit: Élõ ételek könyve: Lúgosítás természetesen - Bioenergetic -színes ill. -188 p. kve-3200 Ft - ISBN 978-9632910-59-8 Spanyol kulinária/ Szerk.

Trutter, Marion - Vince -színes ill. 488 p. -fve-6995 Ft - ISBN 978963-9731-88-2 SZOÓ Judit: Kilófaló finomságok 0-24 óráig - Timp -színes és ff ill. -117 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978-963-9614-70-3 VARGA Gábor: GourmandiaAréna 2000 -színes ill. -255 p. kve-4990 Ft - ISBN 978-9639974-16-6 SZÁMVITEL A számvitel idõszerû kérdései, 2010 - Államháztartási szakterület/ Szerk. Lacó Bálint Perfekt -447 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978-963-394-781-4 VEZETÉSTUDOMÁNY GIRARD, Bernard: A menedzsment forradalma: A Googlemodell - Typotex -(edition 2.0) 248 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-279-151-7 IPAR, ÉPÍTÕFAZEKAS János-SZABÓ Zsuzsanna: Az építési beruházás folyamata. A tervezõ kiválasztása Complex - (Építésügyi kiskönyvtár 2.) -186 p. -fve-1575 Ft - ISBN 978-963-295-051-8 KURUCZ Mihály-RÁTH György: Az építési beruházás folyamata.

A telek - Complex - (Építésügyi kiskönyvtár 1.) -328 p. -fve-1890 Ft - ISBN 978-963-295-050-0 SZÁMÍTÁSTECHNIKA BÁRTFAI Barnabás: Windows 7 mindenkinek - BBS-Info -391 p. fve-2990 Ft - ISBN 978-963-942541-5 KIS Balázs-SZALAY Márton: Windows 7 haladókönyv – Szak 495 p. -fve-7000 Ft - ISBN 978963-9863-15-6 NORTH, Barrie M.: Joomla! 1.5 felhasználói kézikönyv: Webhelyek üzemeltetése a Joomla! segítségével - Kiskapu -415 p. -fve6980 Ft -ISBN 978-963-9637-72-6 Windows 7 fejlesztõknek Szak -379 p. -fve-7000 Ft - ISBN 978-963-9863-14-9 MÛVÉSZET, ÁLTALÁBAN, TÖRTÉNET BRODSKAYA, Natalia: Naiv mûvészet - Ventus Libro -színes ill. 199 p. -kve-5600 Ft - ISBN 978963-9701-41-0 KOVTUN, Jevgenyij: Orosz avantgárd - Ventus Libro -színes

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

ill. -199 p. -kve-5600 Ft - ISBN 978-963-9701-85-4 TAMKÓ SIRATÓ Károly: A Dimenzionista Manifesztum története: A dimenzionizmus (nemeuklideszi mûvészetek) I.Magyar Mûhely 197 p. -fve3800 Ft- ISBN 978-963-7596-70-4 MÛVÉSZET, ÉPÍTÕBAYER, Klaus M.: Tervezzünk szép kertet - Cser -színes ill. -144 p. -fve-3995 Ft - ISBN 978-963278-135-8 Bachman Zoltán – Vince színes ill. -321 p. -kve-9995 Ft ISBN 978-963-303-001-1 KÖRNER Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok - Terc -ff ill. -224 p. -fve3900 Ft -ISBN 978-963-9535-98-5 MÉRY Gábor-JANKOVICS Marcell: A szepeshelyi Szent Mártonszékesegyház - Ht-Méry Ratio színes ill. -118 p. -kve-7900 Ft ISBN 978-80-89286-28-7 Molnár Farkas, 1897-1945: Építész, festõ és tervezõgrafikus Pro Pannónia -(Pannónia könyvek) -színes és ff ill. -215 p. -kve3400 Ft- ISBN 978-963-9893-35-1 PLANK Ibolya, Cs.-HAJDÚ Virág-RITOÓK Pál: Fény és forma: Modern építészet és fotó, 19271950 – Vince -307 p. -kve-5495 Ft - ISBN 978-963-303-006-6 SAS Péter: Kós Károly képeskönyv - Ht-Pallas Akadémia színes és ff ill. -221 p. -kve-9800 Ft - ISBN 978-973-665-276-9 SZABÓ Zoltán: A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténete - Balassi -(Ecclesia beatae Mariae Virginis Albaeregalis 2/1.) 102 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978963-506-841-8 MÛVÉSZET, IPARBECKER, Torsten: Egzotikus gyöngyállatok – Cser - (Színes ötletek. Fortélyok 119.) -színes ill. 32 p. -fve-995 Ft - ISBN 978-963278-155-6 VINCZE Eszter: Ékszerek Swarovski-gyöngybõl - Cser (Színes ötletek. Fortélyok 117.) színes ill. -30 p. -fve-995 Ft - ISBN 978-963-278-149-5 MÛVÉSZET, KÉPZÕAmedeo Modigliani - Kossuth - (Metropol Könyvtár. Világhíres festõk 12.) -színes ill. -80 p. -kve1590 Ft -ISBN 978-963-09-6118-9 BANNER Zoltán: Márton Árpád - Ht-Pallas Akadémia - (Élet-Jelek 2.) -kve-6900 Ft - ISBN 978-973665-297-4 CHINI, Matteo: Klimt - M-érték -(Nagy Mûvészek Élete) -színes és ff ill. -158 p. -fve-1999 Ft - ISBN 978-963-9889-81-1 KALMÁR Márton: Kõszilánkok - Bába és tsai - ill. -74 p. -fve-1636 Ft - ISBN 978-963-9881-98-3 MURÁDIN Jenõ: A szobrász Köllõ Miklós, 1861–1900 - HtPallas Akadémia -ff ill. -76 p. -kve7500 Ft -ISBN 978-963-665-296-6 Nagy B. István/ Szerk. Bakonyvári M. Ágnes - Arcus -303 p. kve-6800 Ft - ISBN 978-96388861-0-1 Pablo Picasso - Kossuth (Metropol Könyvtár. Világhíres festõk 11.) -színes ill. -80 p. -kve1590 Ft -ISBN 978-963-09-6117-2 Paul Cézanne - Kossuth (Metropol Könyvtár. Világhíres festõk 10.) -színes ill. -80 p. -kve1590 Ft -ISBN 978-963-09-6116-5 VÁMOSI Katalin: Mazsaroff Miklós, 1929–1997: A természet igézetében - Herman O. Múz. színes ill. -131 p. -kve-3125 Ft -

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

ISBN 978-963-927-186-9 MÛVÉSZET, FOTÓ ANTALL Péter-GEDAI Csaba: Beautiful Budapest - Kossuth színes ill. -112 p. -kve-3800 Ft angol - ISBN 978-963-09-5946-9 ANTALL Péter-GEDAI Csaba: Szépséges Budapest - Kossuth színes ill. -112 p. -kve-3800 Ft ISBN 978-963-09-5945-2 ANTALL Péter-GEDAI Csaba: Wunderbares Budapest – Kossuth -színes ill. -112 p. -kve-3800 Ft - ISBN 978-963-09-5947-6 FEKETE Zsolt: Az idõ fényképe - Ht-Méry Ratio -színes és ff ill. 238 p. -kve-9800 Ft - ISBN 97880-89286-33-1 MÛVÉSZET, ZENE A Kaláka (elsõ) 40 éve/ Szerk.

Horváth Bence - Cartaphilus - (Legendák élve vagy halva) -343 p. + DVD -kve-5900 Ft - ISBN 978963-266-143-8 Kárpátok, zengjetek!: Petrás Jánossal beszélget Benkei Ildikó Kairosz - (Magyarnak lenni 72.) 156 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978963-662-352-4 OSBOURNE, Ozzy-AYRES, Chris: Én, Ozzy – Cartaphilus (Legendák élve vagy halva 47.) színes és ff ill. -393 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978-963-266-142-1 PACSIKA Emília: A muzsika szegedi professzora: Weninger Richárd, a romantikus igazgató Bába és tsai -ff ill. -136 p. -fve1318 Ft- ISBN 978-963-9881-99-0 PAKSA Katalin: Az ugrós táncok zenéje: Népzenetörténeti áttekintés - L’Harmattan -365 p. + 1 db CD -kve-3800 Ft - ISBN 978-963236-270-0 POÓS Zoltán: Táskarádió: 50 év, ötven magyar sláger - Rózsavölgyi -288 p. -kve-4990 Ft - ISBN 978-963-88317-0-5 MÛVÉSZET, FILM A mesterek szava: Szemelvények a valódi filmrõl/színházról.

Válogatás a jövõ nemzedékeinek / Szerk. Bicskei Zoltán - Ht-VMMI 134 p. -kve-1800 Ft - ISBN 97886-86469-26-7 ADAMS, Isabelle: Robert Pattinson: Örökre a tied. Nem hivatalos életrajz - Könyvmolyképzõ -színes ill. -191 p. -kve-1999 Ft ISBN 978-963-245-260-9 Bujtor/ Szerk. Bartha Elektra Duna -színes és ff ill. -301 p. + 1 db CD -kve-3995 Ft - ISBN 978963-9919-46-4 MOORE, Roger: A nevem Moore... Roger Moore: Önéletrajz - Európa -színes ill. -432 p. -kve4200 Ft -ISBN 978-963-07-8948-6 RUTHERFORD, Lucy: Demi Lovato és Selena Gomez: Egy örök barátság igaz története - Egmont-Hungary - (Tini sztárok titkai) -színes ill. -55 p. -fve-2199 Ft - ISBN 978-963-629-628-5 VAZ, Mark Cotta: Eclipse - Kulisszatitkok: Illusztrált nagykalauz a filmhez - Könyvmolyképzõ színes ill. -140 p. -kve-3999 Ft ISBN 978-963-245-113-8 MÛVÉSZET, SZÍNHÁZKERÉNYI Ferenc: Színek, terek, emberek: Irodalom és színház a 18-19. században - Ráció (Ligatura) -211 p. -fve-2600 Ft ISBN 978-963-9605-98-5 KOLTAI Tamás: Miért gyáva a magyar színház - Ht-Kalligram 453 p. -fve-2800 Ft - ISBN 97880-8101-308-9 MNOUCHKINE, Ariane: A jelen mûvészete: Beszélgetések Fabienne Pascaud-val - PRAE.hu -143 p.

ADATBÁZISA ALAPJÁN

-fve-2500 Ft - ISBN 978-963-068162-9 SÁNDOR Iván-FÉNER Tamás: Hamlet visszanéz: Gábor Miklós arcai, szerepei - Tiszatáj - (Tiszatáj könyvek) -164 p. -kve-4200 Ft ISBN 978-963-8496-86-7 SÁNDOR János: Zengerájtól a kabaréig: A szegedi kabaré kalandos története, 1881–1931 - Bába és tsai -428 p. -fve-3209 Ft - ISBN 978-963-9881-86-0 SPORT A legjobb 50 profi teniszezõ.

Férfiak/ Szerk. Ládonyi László Aréna 2000 - (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek) -színes és ff ill. -131 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-963-9974-15-9 BARONI, Francesco: A kerékpár: Mítosz és szenvedély Athenaeum 2000 -303 p. -kve8490 Ft -ISBN 978-963-9797-74-1 KAMLER János: Wayne Rooney - Aréna 2000 -(A világ legjobb futballistái 9.) -színes ill. -87 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-9639974-18-0 LOVAS Dániel: Sakk kislexikon - DecoArt -(DecArt Könyvek 9.) 216 p. -fve-2900 Ft - ISBN 978963-87095-7-8 Magyar sportévkönyv 2010/ Szerk. Ládonyi László - Aréna 2000 -239 p. -kve-6980 Ft MILLER, Rory: Konfliktus és erõszak: A harcmûvészetek haszna és hatásossága valódi konfliktusokban - Lunarimpex -223 p. fve-2980 Ft - ISBN 978-963-921977-9 PELÉ: Önéletrajz - Gabo -294 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978-963689-371-2 RONALDO, Cristiano: Pillanatok - Aréna 2000 -színes ill. -173 p. -fve-3990 Ft - ISBN 978-9639974-11-1 SIMON István: A Formula-1 legjobb 50 pilótája: 1950–2010 Aréna 2000 -(Autós legendák, felejthetetlen futamok) -színes és ff ill. -63 p. -fve-1490 Ft - ISBN 978963-9974-12-8 VADÁSZAT ELEK Balázs-ZSOLDOS Barnabás: Magyar vadászösvényeken Tóth -színes ill. -142 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978-963-596-752-0 NYELVKÖNYV, NÉMET OLASZY Kamilla: Német társalgási zsebkönyv - Tinta - (Híd szótárak) -221 p. -fve-2100 Ft ISBN 978-963-9902-53-4 NYELVÉSZET, MAGYAR Etimológiák, szóelemzések a Cuczor-Fogarasi szótárból - Tinta -950 p. -kve-7989 Ft - ISBN 978963-9902-45-9 KARÁCSONY Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon Széphalom -(Rejtett Kulturális Forrásaink 13.) -237 p. -fve-2800 Ft ISBN 978-963-9903-24-1 PÉCHY Blanka: Beszélni nehéz! - Mundus -(Mundus - Új irodalom) -248 p. -fve-2800 Ft - ISBN 978-963-9501-92-8 VARGA Csaba: Szavaink a múltból: Magyar-angol, magyarnémet, magyar-orosz, magyar- héber, magyar-ógörög, magyar-etruszk. További szóeegyezések, következtetések - Fríg -127 p. -fve2600 Ft -ISBN 978-963-9836-16-7 VASS László: Szemiotikai szövegtani alapismeretek - SZTE JGYPK -(Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek 2.) -103 p. -fve1950 Ft -ISBN 978-963-9927-22-3 NYELVÉSZET, ÁLTALÁBAN A humor dimenziói: A II. Ma-

gyar Interdiszciplináris Humorkonferencia elõadásai / Szerk.

Litovkina Anna, T. – Tinta (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108.) -259 p. -fve2400 Ft -ISBN 978-963-9902-48-0 NÓTÁRI Tamás: Tényálláskezelés és szónoki taktika Cicero védõbeszédeiben - Lectum -370 p. -fve-3850 Ft - ISBN 978-9636940-29-0 Szaknyelvi kommunikáció/ Szerk. Dobos Csilla – Tinta (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 110.) -460 p. -fve3490 Ft -ISBN 978-963-9902-49-7 Szótárak, szólások, nevek vonzásában: Köszöntõ könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére / Szerk. Bárdosi Vilmos – Tinta (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 111.) -240 p. -fve2400 Ft -ISBN 978-963-9902-51-0 TI és MI: Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás / Szerk. Gecsõ Tamás - Tinta - (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 102.) -149 p. -fve1980 Ft- ISBN 978-963-9902-41-1 SZÓTÁR ECKHARDT Sándor-OLÁH Tibor: Francia-magyar nagyszótár – Akadémiai -1459 p. -kve-18990 Ft - ISBN 978-963-05-8926-0 ECKHARDT Sándor-KONRÁD Miklós: Magyar-francia nagyszótár - Akadémiai -1881 p. -kve18990 Ft - ISBN 978-963-058927-7 IRODALOMTUDOMÁNY DARVASI Ferenc: Határjárás Kortárs - (Kritikai Füzetek 3.) -170 p. -fve-1575 Ft - ISBN 978-9639985-11-7 HARKAI VASS Éva: Verstörténések: Verselemzések, líratanulmányok és -kritikák - Ht-Forum 235 p. -fve-2799 Ft - ISBN 97886-323-0779-7 KOVÁCS Gábor: A történetképzõ versidom: Arany János elbeszélõ költészete - Argumentum (Diszkurzívák) -238 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-446-568-3 MOHAI V. Lajos: A sárszegi regények és környezetük: Vonások Kosztolányi Dezsõ 1920-as évekbeli munkásságához - SUP (Kézjegy) -98 p. -fve-1885 Ft ISBN 978-963-9882-53-9 Narratívák 9.: Narratív teológia / Szerk. Horváth Imre - Kijárat 303 p. -fve-2900 Ft - ISBN 978963-9529-88-5 PRÁGAI Tamás: Kivezetés a költészetbõl: Hogyan olvassunk kortárs verseket? - Napkút - (Kútfõ Bibliotéka 5.) -243 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978-963-263-141-7 RADNÓTI Sándor: Az Egy és a Sok: Bírálatok és méltatások – Jelenkor -332 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978-963-676-477-7 Regények, médiumok, kultúrák/ Szerk. Kovács Gábor - Argumentum -482 p. -fve-3200 Ft ISBN 978-963-446-571-3 RICOEUR, Paul: A diszkurzus hermeneutikája - Argumentum (Diszkurzívák) -157 p. -fve-2100 Ft -ISBN 978-963-446-567-6 ROSENFELD, Alvin H.: Kettõs halál: Elmélkedések a holokausztirodalomról - Gondolat -323 p. fve-2690 Ft - ISBN 978-963-693063-9 SZABÓ Szilvia: Ön(értés)történetek: Identitáslétesítés a jelenkori magyar prózában - HtForum - (Híd Könyvtár) -135 p. fve-2400 Ft - ISBN 978-86-3230771-1

43

ÚJDONSÁGOK – Szó és betû szerint a világ/ Szerk. Jeney Éva - Balassi - (Pont fordítva 10.) -237 p. -fve-2300 Ft ISBN 978-963-506-824-1 TÓTH Klára: Egy rejtélyes középkori enciklopédia: Virgilius Grammaticus - Argumentum (Apolló könyvtár 31.) -284 p. -fve2800 Ft-ISBN 978-963-446-570-6 IRODALOMTÖRTÉNET, VILÁGMcCOURT, John: A virágzás évei: James Joyce Triesztben, 1904–1920 - SUP -352 p. -kve3500 Ft-ISBN 978-963-9882-50-8 PÉTER Ágnes: Keats világa L’Harmattan -231 p. -fve-2600 Ft ISBN 978-963-236-264-9 Utópiák és ellenutópiák/ Szerk. Kroó Katalin - L’Harmattan (Párbeszéd-kötetek 4.) -341 p. fve-3100 Ft - ISBN 978-963-236258-8 IRODALOMTÖRTÉNET, MAGYAR BARTHA Katalin Ágnes: Shakespeare Erdélyben: XIX. századi magyar nyelvû recepció - Argumentum - (Irodalomtörténeti füzetek 167.) -422 p. -fve-2600 Ft - ISBN 978-963-446-564-5 CSOKONAI-ILLÉS Sándor: Babits Mihály és Fogaras - Argumentum - (Babits Kiskönyvtár) 281 p. -fve-2900 Ft - ISBN 978963-446-565-2 FRIED István: Magyar irodalom(történet): Fejezetek a magyar irodalmi modernség történetébõl Tiszatáj - (Tiszatáj könyvek) 266 p. -fve-1950 Ft - ISBN 978963-8496-65-2 GORDÁN Klára, S.: Desiré: Kosztolányi kultusza a Vajdaságban - HT-Életjel -(Életjel miniatûrök 52.) -ff ill. -114 p. -fve-990 Ft ISBN 978-86-87613-07-2 Hézagpótlás: A kortárs magyar irodalom tanítása / Szerk. Fenyõ D. György - Krónika Nova -(Könyvtár és katedra 3.) -432 p. -fve-2300 Ft - ISBN 978-963-88544-1-4 HUBAY Miklós: „Aztán mivégre az egész teremtés?” - Napkút -245 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978-963-263-132-5 JÁNOSI Zoltán: Barbárok hangszerén: Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életmûveiben - Holnap -287 p. fve-2900 Ft - ISBN 978-963-346913-2 KELEMEN Erzsébet: Hét színkép: Tanulmányok, kritikák - Ráció -252 p. -fve-1900 Ft - ISBN 978963-9605-95-4 Keresetlen szavak: Beszélgetések Hodossy Gyulával - HTLilium Aurum -157 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-80-8062-412-5 Spirományok: Kritikák és tanulmányok Spiró Györgyrõl / Szerk. Pócsi István - L’Harmattan (Dayka könyvek 7.) -445 p. -fve3800 Ft-ISBN 978-963-236-253-3 SZÖRÉNYI László: Önfiloszhattyú: Irodalomtörténeti rejtélyek - Balassi -207 p. -fve-2000 Ft ISBN 978-963-506-828-9 TVERDOTA György: Németh Andor 2.: Változatok az otthontalanságra - Balassi -235 p. -fve2900 Ft-ISBN 978-963-506-840-1 HONISMERET Ferencváros kétszáz éve/ Szerk. Gegesy Ferenc - Ráday színes és ff ill. -254 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-963-9942-01-1 VARGA András: A régi Szeged - Bába és tsai -163 p. -fve-1527 Ft - ISBN 978-963-9881-81-5 FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI GAÁL Lajos: Gömörország természeti öröksége - HT-Gömör-

44

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

Kishont -208 p. -kve-7900 Ft ISBN 978-80-89455-02-7 ÚTIKÖNYV AMANN, Peter: Olaszország, dél - Corvina - (Marco Polo) színes ill. -131 p. -fve-1990 Ft ISBN 978-963-13-5893-3 ARIYOSHI, Rita: Hawaii Geographia - (National Geographic Traveler) -színes ill. -271 p.

-fve-3500 Ft - ISBN 978-9639810-83-9 BAKER, Christopher P.: Costa Rica - Geographia -(National Geographic Traveler) -színes ill. 271 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-9810-80-8 BOULTON, Susie: Málta és Gozo - Alexandra - (Útravaló) színes ill. -192 p. -fve-1999 Ft ISBN 978-963-297-230-5 BRANDL, Sepp: Dachstein Tauern: 55 válogatott túra Freytag-Berndt -(Rother túrakalauz) -144 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-963-9458-93-2 COSI, Roberta-WHITAKER, Richard: Dél-Afrika – Geographia -(National Geographic Traveler) színes ill. -318 p. -fve-4000 Ft ISBN 978-963-9810-81-5 FARKAS Zoltán: Hosszú hétvégék Magyarországon - Jel-Kép (Kelet-Nyugat) -350 p. -fve-4490 Ft - ISBN 978-963-87782-4-6 GAULDIE, Robin: Skócia: Útikalauz - Booklands 2000 -színes ill. -128 p. -fve-2940 Ft - ISBN 978-963-9613-31-7 GERRARD, Mike: Görögország - Geographia - (National Geographic Traveler) -színes ill. -399 p.

-fve-4500 Ft - ISBN 978-9639810-82-2 GILBERT, Sari-BROUSE, Michael: Róma - Geographia (National Geographic Traveler) színes ill. -270 p. -fve-3500 Ft ISBN 978-963-9810-86-0 HUGHES, Jack: Ciprus: Útikalauz mindenkinek - Panem - (Útitárs top 10) -144 p. -fve-2290 Ft ISBN 978-963-9825-50-5 KORDÉ Zoltán: Róma és a Vatikán: Útikönyv - Hibernia -(Utazzunk együtt!) -95 p. -fve-1190 Ft ISBN 978-963-7617-51-5 MACDONALD, Phil: Hongkong - Geographia -(National Geographic Traveler) -színes ill. -271 p.

-fve-3500 Ft - ISBN 978-9639810-84-6 MACDONALD, Phil-PARKES, Carl: Thaiföld - Geographia (National Geographic Traveler) színes ill. -398 p. -fve-4500 Ft ISBN 978-963-9810-87-7 MÜLLER, Martin: Skócia – Corvina - (Marco Polo) -színes ill.

-131 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978963-13-5872-8 RABE, Cordula: Szent Jakabzarándokút - Freytag-Berndt (Rother túrakalauz) -színes ill. 208 p. -fve-3450 Ft - ISBN 978963-9458-94-9 RACHOWIECKI, Rob: Peru Geographia - (National Geographic Traveler) -színes ill. -319 p.

-fve-4000 Ft - ISBN 978-9639810-85-3 SCHULTZ, Horst H.: Costa Brava - Corvina - (Marco Polo) színes ill. -127 p. -fve-1990 Ft ISBN 978-963-13-5930-5 SIMONIS, Damien: Barcelona Geographia -(National Geographic Traveler) -színes ill. -271 p. -fve3500 Ft-ISBN 978-963-9810-79-2 SZÁNTÓ László: Szicília: Útikönyv - Dekameron - (Dekameron útikönyvek) -színes és ff ill. -

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

208 p. -fve-5590 Ft - ISBN 978963-9331-54-9 SZÕNYI Attila: Horvátország és varázslatos tengerpartja - Dekameron - (Catullus Navigátor útikönyvek) -színes és ff ill. -316 p. fve-4990 Ft - ISBN 978-963-933190-7 TURNER, Peter: Új-Zéland Geographia - (National Geographic Traveler) -színes ill. -318 p.

-fve-4000 Ft - ISBN 978-9639810-88-4 ÚTLEÍRÁS ALBERT Ildikó: A bölcsesség kezdete: Szentföldi útijegyzetek Ht-Pallas Akadémia - (Utak, tájak, emberek 13.) -158 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-665-294-3 FERDINANDY György: Trópusi szerelem - Ht-Pallas Akadémia (Utak, tájak, emberek 12.) -színes ill. -157 p. -fve-2400 Ft - ISBN 978-973-665-295-0 VÁLI Éva-VÁLI Csongor: Dubaj, ahol a madár is izzad - HtPallas Akadémia -(Utak, tájak, emberek 14.) -színes ill. -342 p. -fve2700 Ft-ISBN 978-973-665-308-7 ÉLETRAJZ MISSURA Tibor: Életem, hivatásom tükrében - Accordia -356 p. + 1 db CD -kve-4500 Ft - ISBN 978-3-033-02339-0 PARÁK Tibor: A „vasember”: Egy geológus naplója az emigrációban, 1956–2000 - Magyar Ház színes ill. -332 p. -kve-4400 Ft ISBN 978-963-9335-78-3 TÖRTÉNELEM, ÁLTALÁBAN MARSH, William B.-CARRICK, Bruce: Történelem napról napra: 365 érdekes, fontos esemény Ventus Libro -487 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978-963-9926-27-1 TÖRTÉNELEM, VILÁGBARABÁSI László: Az Emberiség története III.: Változó világ Fríg -335 p. -kve-3600 Ft - ISBN 978-963-87520-9-3 NÉMETH István: A Német Demokratikus Köztársaság, 19491990- L’Harmattan -508 p. -fve4100 Ft-ISBN 978-963-236-271-7 VARGA Csaba Béla: Afganisztán - a legyõzhetetlen – Kelet 269 p. -kve-2950 Ft - ISBN 978963-88078-8-5 VÁMBÉRY Ármin: Bokhara története- HT-Lilium Aurum (Vámbéry könyvek) -499 p. -kve4300 Ft-ISBN 978-80-8062-411-8 TÖRTÉNELEM, HADCSONKARÉTI KárolySÁRHIDAI Gyula: Az Osztrák-Magyar Monarchia tengerészeti repülõi, 1911–1918 - Zrínyi -színes és ff ill. -109 p. -kve-4990 Ft ISBN 978-963-327-509-2 DOMONKOS László: Az elfelejtett parancsnok: Kratochvill Károly élete - Masszi -ff ill. -328 p. fve-2900 Ft - ISBN 978-963-985126-9 HOMOR György: Hívatlan vendégként északi szomszédainknál, 1968 - Jókai Mór Kvt. -ff ill. -196 p. -fve-2182 Ft - ISBN 978-9639818-11-8 SERES István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Békés Megy. Múz. (Chronica Bekesiensis 3.) -színes ill. -277 p. -fve-3273 Ft - ISBN 978-963-7219-70-2 SLEDGE, E. B.: Pokol a Csendes-óceánon: A hõs alakulat Gabo -430 p. -kve-3490 Ft - ISBN 978-963-689-384-2 WINDISCHGRAETZ, NatáliaDOBAY Miklós: Õk is hõsök vol-

ADATBÁZISA ALAPJÁN

tak: Két fennmaradt magyar egészségügyi dokumentum a Don-menti harcok idejébõl - Ad Librum -színes ill. -104 p. -fve2490 Ft-ISBN 978-963-9934-98-6 TÖRTÉNELEM, MAGYAR DEÁK István: Szent királyaink története: Balambértõl III. Endréig - Magyar Ház -224 p. -fve-3300 Ft - ISBN 978-963-9335-75-2 Psalmus Hungaricus: Szépirodalmi mûvek és történelmi dokumentumok Erdély 1918-1920-as elszakításáról / Szerk. Pomogáts Béla - Kráter -(Metamorphosis Transsylvaniae) -317 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-298-012-6 Széchenyi István Szerbiában, 1830: Naplók, dokumentumok / Szerk. Bordás Gyõzõ - Ht-Forum 137 p. -kve-3100 Ft - ISBN 97886-323-0780-3 Újragondolt negyedszázad: Tanulmányok a Horthy-korszakról / Szerk. Miklós Péter - Belvedere 380 p. -fve-3818 Ft - ISBN 978963-9573-70-3 SZÉPIRODALOM, DRÁMA, MAGYAR KÁNYÁDI Sándor: Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv - Helikon -215 p. -kve-3290 Ft - ISBN 978-963-227-222-1 MÉSZÖLY Miklós: Színházon kívül: Drámák - Jelenkor - (Mészöly Miklós mûvei) -496 p. -kve3199 Ft-ISBN 978-963-676-483-8 SZÉPIRODALOM, EGYÉB Keats levelei / Szerk. Péter Ágnes - L’Harmattan -207 p. -fve2300 Ft-ISBN 978-963-236-265-6 SZÉPIRODALOM, PRÓZA, MAGYAR ADY Endre: Jóslások Magyarországról: Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekrõl Éghajlat -297 p. -kve-3850 Ft ISBN 978-963-9862-24-1 ADY Endre: Séta bölcsõhelyem körül 1-2. - Bába és tsai 264+172 p. -fve-3800 Ft - ISBN 978-963-9717-80-8 BARÁTH Katalin: A fekete zongora - Agave -303 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978-963-9868-81-6 BÁLINT Gyula György: Örömtanyák - Bába és tsai -106 p. -fve1182 Ft-ISBN 978-963-9881-90-7 BÁNFFY Katalin: Ének az életbõl - Ht-Polis -ff ill. -292 p. -kve3900 Ft-ISBN 978-606-542-012-0 BERTALAN Tivadar: Töpörin az angyal: És a lelkiismeret Agroinform -ill. Bertalan Tivadar 127 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978963-502-916-7 BÉKÉS Pál: Érzékeny utazások Közép-Európán át: Avagy Jorik András különös vándorlása volt és való országok földjén - Palatinus 299 p. -kve-3100 Ft - ISBN 978963-274-077-5 BÉKÉS Sándor: A slapaj viszszanéz: Portrék, tárcák, emlékezések - Pro Pannónia -(Pannónia könyvek) -230 p. -kve-2000 Ft ISBN 978-963-9893-34-4 BITÓ László: Még négy év: 2006-2010. - Argumentum -304 p.

-fve-2800 Ft - ISBN 978-963-446573-7 BORDÁS Gyõzõ: Kertkapu - HtForum -191 p. -fve-2800 Ft - ISBN 978-86-323-0778-0 BÖSZÖRMÉNYI Zoltán: Halálos bûn: Párpercesek - Ulpius-ház -198 p. -kve-2999 Ft - ISBN 978963-254-335-2 CSALOG Zsolt: A tengert akartam látni: Négy portré - Palatinus -393 p. -kve-3600 Ft - ISBN 978963-274-076-8

CSÁKY Pál: Hullámvasút: Válogatott írások, interjúk, felszólalások, 1990–2010 - Ht-Méry Ratio ff ill. -403 p. -kve-4400 Ft - ISBN 978-80-89286-29-4 DANYI Zoltán: Hullámok után a tó sima tükre – Timp - (Timp széptár 16.) -79 p. -fve-1700 Ft ISBN 978-963-9614-72-7 DOMOKOS Tamás: Pornoid Android - FISZ -(FISZ Könyvek 52.) -76 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978-963-7043-37-6 Én mindig más vagyok...: IV. Tollinga pályázat díjnyertes alkotásai, 2009 - Novum -516 p. -fve5070 Ft-ISBN 978-963-9916-67-8 FALUDI Ádám: Hogyan teremtettem a világot: Ezer apró cikk és ezer apró cakk breviáriuma Széphalom -278 p. -fve-2400 Ft ISBN 978-963-9903-21-0 FALVAI Mátyás: Gépindák FISZ -(Hortus Conclusus 22.) -142 p. -fve-1950 Ft-ISBN 978-9637043-35-2 FÜREDY Antal: Vándormadár Magyar Ház -ff ill. -151 p. -kve2500 Ft-ISBN 978-963-9335-70-7 GECSER Erzsébet: Barátság, szerelem, házasság: Életmesékkel és novelákkal - Uránusz -ill.

Gecser Erzsébet -200 p. -fve-2920 Ft - ISBN 978-963-9599-95-6 HAJDÚ Farkas-Zoltán: A dolgok rendje 1-3. - Ht-Bookart 167+265+299 p. -kve-9290 Ft ISBN 978-606-92145-6-5 Jeszenszky-krónika, 18181900: Egy mezõvárosi kisnemes és emlékezései a XIX. századból Alterra -179 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978-963-9785-39-7 JÓDAL Rózsa: Kosssssava: Novellák - Ht-Forum -171 p. -fve2400 Ft-ISBN 978-86-323-0773-5 JUHÁSZ Gyula: Magyar elégiák - Ht-Pallas Akadémia -100 p. kve-2400 Ft - ISBN 978-973-665302-5 KALÁSZ Márton: Berlin - zárt övezet: Emlékezések - Holnap 192 p. -kve-2600 Ft - ISBN 978963-346-912-5 KARDOS Melinda: Út a kanyar után: Regény - Alterra -190 p. fve-1700 Ft - ISBN 978-963-978541-0 KÁRPÁTI Zoltán: Utóvizsga szerelembõl: Lázár Gabriella emlékébõl - Viva Média -416 p. -fve2900 Ft-ISBN 978-963-7619-85-4 KEMÉNY János: Kákoc Kis Mihály - Ht-Pallas Akadémia (Kemény János mûvei 1.) -96 p. kve-1800 Ft - ISBN 978-963-665300-1 KEMÉNY Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán: Beszélyfüzér - Osiris - (Osiris diákkönyvtár) 244 p. -fve-880 Ft - ISBN 978963-276-026-1 KERTÉSZ Erzsébet: Teleki Blanka - Móra - (Kertész Erzsébet Könyvei sorozat) -396 p. -kve2990 Ft-ISBN 978-963-11-8796-0 KOSÁRYNÉ RÉZ Lola: Por és hamu - Kráter -(Aranyrög könyvtár 12.) -486 p. -kve-2700 Ft - ISBN 978-963-298-024-9 KOSÁRYNÉ RÉZ Lola: Vaskalitka - Kráter - (Aranyrög könyvtár 11.) -568 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-963-298-023-2 KROÓ András: É - mint élet: Regényszerûen szerkesztett elbeszélések - Novella -300 p. -fve2990 Ft-ISBN 978-963-9886-14-8 KULCSÁR István: Mitya - Argumentum -166 p. -fve-2200 Ft ISBN 978-963-446-572-0 LAKATOS Levente: Barbibébi -

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

ÚJDONSÁGOK – Ulpius-ház -566 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-341-3 LENGYEL Zoltán: Csillagbörtön - FISZ - (FISZ Könyvek 53.) 134 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978963-7043-38-3 LESZNAI Anna: Sorsával tetováltan önmaga - PIM -ff ill. -536 p. -kve-4300 Ft - ISBN 978-9639401-54-9 MÉSZÖLY Miklós: A negyedik út: Magyar konzilium - Jelenkor (Mészöly Miklós mûvei) -388 p. kve-2900 Ft - ISBN 978-963-676488-3 MIKE Valéria: Angyalok vezetnek utamon - Novum -ff ill. Mike Valéria -203 p. -fve-3830 Ft - ISBN 978-963-9916-77-7 MIKLYA Anna: Eloldozás - Jelenkor -132 p. -kve-1900 Ft - ISBN 978-963-676-481-4 MOLNÁR György: Éhe a földnek - Bába és tsai -155 p. -fve1364 Ft-ISBN 978-963-9881-92-1 Móricz Zsigmonddal Budapesten: Riportalbum a 20. század elsõ évtizedeibõl - Holnap -ff ill. -132 p.

-kve-4900 Ft - ISBN 978-963-346859-3 NAGY Ildikó Noémi: Eggyétörve - Palatinus -89 p. -fve-2300 Ft - ISBN 978-963-274-073-7 NATTÁN András: A toyboy Novum -233 p. -fve-4070 Ft ISBN 978-963-9916-85-2 Naplementében: Válogatás a Délmagyarországban megjelent pályázatra beküldött anyagokból / Szerk. Boros Gyula - Bába és tsai ff ill. -243 p. -fve-1909 Ft - ISBN 978-963-9881-97-6 NÉMETH László: Alsóvárosi búcsú: Regény - Kráter - (Németh László szépirodalmi munkái 8.) 313 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978963-9735-40-8 ONAGY Zoltán: Cerinka: Egy háborús csecsemõgyilkosság hiteles krónikája - Ht-Irodalmi Jelen - (Irodalmi Jelen Könyvek) -174 p.

-fve-2800 Ft - ISBN 978-9737648-25-9 PAPP Zoltán P.: Prózaliget Napkút -124 p. -fve-1290 Ft ISBN 978-963-263-138-7 PÁSTY Júlia: Fénytörések - Bába és tsai -268 p. -fve-2090 Ft ISBN 978-963-9881-84-6 PETE György: Talpig Vasban: Válogatott közéleti írások - Magyar Nyugat -(A Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára 12.) -337 p. kve-1980 Ft - ISBN 978-96388450-6-1 SALAMON Pál: A Sorel ház Alexandra -549 p. -kve-3600 Ft ISBN 978-963-297-239-8 STRINGOVICS Anett: Szerelmesek 1. - Novum -683 p. -fve6230 Ft-ISBN 978-963-9916-80-7 SZENT-GYÖRGYI Imre: Drótok és fatornyok közt - L’Harmattan 270 p. -fve-2600 Ft - ISBN 978963-236-274-8 SZENTELEKY Kornél: Isola Bella - Kráter - (Aranyrög könyvtár 13.) -157 p. -kve-1800 Ft ISBN 978-963-298-025-6 SZOMORY Dezsõ: Levelek egy barátnõmhöz - Múlt és Jövõ (Múlt és Jövõ klasszikusok.

Szomory Dezsõ mûvei 5.) -411 p.

-kve-3200 Ft - ISBN 978-9639512-58-0 SZVOREN Edina: Petru: Elbeszélések - Palatinus -245 p. -fve2700 Ft-ISBN 978-963-274-074-4 Szegedtõl Szegedig Antológia 2010. 1-2./ Szerk. Simai Mihály Bába és tsai -(Tisza hangja) 248+385 p.

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

Szlovákiai magyar szépirodalom, 2010 - Ht-Szlov. Írók Társ. 230 p. -kve-2700 Ft - ISBN 97880-969879-4-8 TAKÁCS Tibor: Szerelmek labirintusában: Regény - Bába és tsai -369 p. -fve-3190 Ft - ISBN 978-963-9881-85-3 TANDORI Dezsõ: Csodakedd, rémszerda: Tárcák, esszék, tanulmányok - Tiszatáj - (Tiszatáj könyvek) -355 p. -fve-2950 Ft - ISBN 978-963-8496-87-4 TURKISH, M. C.: Angyalszárny. Láng a jég alatt II. Novum -349 p. -fve-3990 Ft ISBN 978-963-9916-59-3 UJKÉRY Csaba: Felperzselt hómezõk - Dekameron -580 p. kve-5860 Ft - ISBN 978-9639331-95-2 VARGA M. János: Epifrázisok Ad Librum -176 p. -fve-990 Ft ISBN 978-615-5014-01-7 VERMES Éva: Szkutarimámor: Tizenegy õsz az Almádi Zorbával a Peloponnészoszon - Vár utca -ill.

Veszeli Lajos -123 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-9105-65-2 ZALÁN Tibor: Göncölszekér: Kisprózák - Palatinus -190 p. -fve2200 Ft-ISBN 978-963-274-075-1 ZERINVÁRY Szilárd: Magyar ének – Accordia -210 p. -kve4500 Ft-ISBN 978-963-9824-82-9 SZÉPIRODALOM, PRÓZA, VILÁGIRODALOM ABBAS-OGLY, Adile: Hazám, Abbázia - L’Harmattan -265 p. fve-2600 Ft - ISBN 978-963-236276-2 ADIGA, Aravind: A fehér tigris Cartaphilus -291 p. -kve-3000 Ft ISBN 978-963-266-130-8 ADLER, Elizabeth: Bûnös gazdagok - Ulpius-ház -750 p. -fve3999 Ft-ISBN 978-963-254-346-8 AMADO, Jorge: Zsubiabá - Európa -408 p. -kve-3400 Ft - ISBN 978-963-07-8981-3 BALZAC, Honoré de: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága – Palatinus -526 p. -fve-3500 Ft ISBN 978-963-274-067-6 BASARA, Svestislav: Parkinson-kór: A kezdet és a vég - Timp - (Timp világtár 2.) -236 p. -kve3500 Ft-ISBN 978-963-9614-76-5 BERRY, Steve: A templomosok öröksége - Ulpius-ház -648 p. fve-3999 Ft - ISBN 978-963-254366-6 BIKOV, Dmitrij: ZSD: Avagy kié Oroszország? Poéma - Európa 748 p. -kve-4500 Ft - ISBN 978963-07-8751-2 BUCAY, Jorge: Elgondolkodtató történetek - Európa -156 p. kve-2500 Ft - ISBN 978-963-078951-6 COLTING, Fredrik: Rozshegyezõ: Avagy a zabhegyezés vége Partvonal -237 p. -fve-2990 Ft ISBN 978-963-9910-47-8 DAVID, Filip: Álom a szerelemrõl és a halálról - Timp - (Timp világtár 3.) -190 p. -fve-2800 Ft ISBN 978-963-9614-74-1 DIETRICH, William: A dakotakód - General Press -371 p. -kve3500 Ft-ISBN 978-963-643-211-9 DROLMA, Ani Csöjing: A szabadságért szól a hangom Könyvfakasztó -195 p. -fve-2680 Ft - ISBN 978-963-87770-8-9 DRUON, Maurice: Zeusz emlékiratai - Európa -232 p. -kve2900 Ft-ISBN 978-963-07-8973-8 DUMAS, Alexandre: A három testõr - Európa -688 p. -kve-3800 Ft - ISBN 978-963-07-8987-5 FAI, Pai Kit: Gyömbérmezõ -

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

I.P.C.- (I.P.C. Mirror) -499 p. -fve2990 Ft-ISBN 978-963-635-369-8 GEDGE, Pauline: A látó - Gabo -564 p. -kve-3490 Ft - ISBN 978963-689-358-3 GLADWELL, Malcolm: A kutya szemszögébõl: És egyéb ritka nézõpontokból - HVG -422 p. -fve3900 Ft-ISBN 978-963-304-004-1 GRIFFIN, W. E. B.: Az elnök embere 3.: Vadászat - Gold Book -478 p. -kve-2999 Ft - ISBN 978963-426-164-3 GRUJIC, Milorad: Istene vadrácnak, istene magyarnak: Regény - Timp - (Timp világtár 4.) 205 p. -fve-2800 Ft - ISBN 978963-9614-77-2 GUICCIARDINI, Francesco: Politikai és erkölcsi intelmek - Eötvös -(Eötvös klasszikusok 101.) 161 p. -fve-2235 Ft -magyar,olasz - ISBN 978-963-9955-14-1 HASSEL, Sven: Gestapo - Partvonal -402 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-963-9910-44-7 HASSEL, Sven: Monte Cassino - Partvonal -318 p. -fve-2990 Ft ISBN 978-963-9910-45-4 HENNO, Sass: Itt jártam Silenos -(Pánik Könyvek) -182 p. fve-2400 Ft - ISBN 978-96388524-4-1 HEYER, Georgette: Francia négyes - Gabo -399 p. -fve-2490 Ft ISBN 978-963-689-349-1 HOLT, Victoria: Plantagenet prelûd - I.P.C.- (I.P.C. könyvek) 395 p. -fve-2298 Ft - ISBN 978963-635-373-5 JOVANOVIC, Marija: Ideje menned! - Timp -(Timp világtár 5.) -397 p. -fve-3200 Ft - ISBN 978-963-9614-75-8 KEYES, Marian: Angyalok Ulpius-ház -560 p. -fve-3999 Ft ISBN 978-963-254-278-2 KIPLING, Rudyard: Aki király akart lenni: Válogatott elbeszélések - Kelet -394 p. -kve-3990 Ft ISBN 978-963-880-786-1 KIRAN SONREKSA, Chandra: Férfiasság - Ht-Pallas Akadémia 182 p. -fve-1900 Ft - ISBN 978973-665-301-8 KLEYPAS, Lisa: Éjfélig enyém vagy - Ulpius-ház -446 p. -fve3499 Ft-ISBN 978-963-254-367-3 McEWAN, Ian: Szombat Ulpius-ház -384 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-355-0 McNEIL, Gil: A dívák nem kötnek - Alexandra -343 p. -fve-2699 Ft - ISBN 978-963-297-085-1 MUSSO, Guillaume: Visszajövök érted - Ulpius-ház -360 p. fve-3999 Ft - ISBN 978-963-254227-0 MÜLLER, Herta: A róka volt a vadász - Cartaphilus -271 p. -kve2700 Ft-ISBN 978-963-266-119-3 NORTH, Freya: Szerelmi titkok - Ulpius-ház -606 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-363-5 PAMUK, Orhan: Az Ártatlanság Múzeuma - Ulpius-ház -662 p. fve-4999 Ft - ISBN 978-963-254224-9 PERGAUD, Louis: Gombháború: Regény tizenkét éves koromból - Európa -264 p. -kve-2600 Ft ISBN 978-963-07-8979-0 PERRY, Tasmina: Divatdiktátorok - Ulpius-ház -814 p. -fve-3999 Ft - ISBN 978-963-254-339-0 PILCHER, Robin: Közöttünk az óceán - Ulpius-ház -544 p. -fve3499 Ft-ISBN 978-963-254-348-2 PRANGE, Peter: A bazilika hercegnõje – Gabo -569 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-963-689-359-0 QUINN, Julia: A herceg és én -

ADATBÁZISA ALAPJÁN

Gabo -(A Bridgerton család 1.) 391 p. -fve-2290 Ft - ISBN 978963-689-304-0 RAS, Eva: Vad bárányok - Timp - (Timp világtár 6.) -332 p. -fve3000 Ft-ISBN 978-963-9614-73-4 SAFIER, David: Pocsék karma Ulpius-ház -344 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-365-9 SCARROW, Simon: A sas próféciája - Gold Book -364 p. -kve2799 Ft-ISBN 978-963-426-170-4 SCHMIDT-SCHELL, Erich: Világosság a hosszú éjszaka után: Hat aktuális elbeszélés - Evangéliumi -175 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978-963-9867-68-0 SHELDON, Sidney-BAGSHAWE, Tilly: A kõr dáma - I.P.C. (I.P.C. könyvek) -439 p. -fve-2498 Ft - ISBN 978-963-635-372-8 SIEGAL, Aranka: Bûnbakok: Egy gyermekkor története az 1939-44 közötti Magyarországon Novella -176 p. -fve-1990 Ft ISBN 978-963-9886-11-7 SKVORECKY, Josef: Hétköznapi életek - Cartaphilus -208 p. kve-2900 Ft - ISBN 978-963-266134-6 SÓLEM, Aléhem: Tóbiás, a tejesember - Ulpius-ház -(A zsidó világirodalom remekei 2.) -300 p. fve-2999 Ft - ISBN 978-963-254370-3 STROUT, Elizabeth: Kisvárosi életek - General Press -351 p. fve-2800 Ft - ISBN 978-963-643204-1 SUPERVIELLE, Jules: A gyermekrabló - Helikon -(Sors Könyvek) -277 p. -kve-2490 Ft - ISBN 978-963-227-221-4 TAYLOR, Jill Bolte: Mennybe döngölve: Egy agykutató boldogító agyvérzése - Agykontroll -172 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978-9637491-23-8 Vándorvirágok: Bolgár szavak és színek Szondi György közvetítésében magyarul - Napkút -327 p. fve-2990 Ft - ISBN 978-963-847841-2 VENEZIA, Mariolina: Ezer éve itt vagyok - Ulpius-ház -376 p. fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254228-7 ZSADAN, Szerhij: Depeche Mode - Európa - (Modern Könyvtár) -276 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-07-8926-4 SZÉPIRODALOM, VERS, MAGYAR AGÓCS Sándor: Ördöglakat a számon: Versek - Antológia -109 p. -kve-2000 Ft - ISBN 978-9639354-71-5 ÁDÁM Tamás: Apám pornója Napkút -112 p. -fve-1450 Ft ISBN 978-963-263-117-2 ÁRPÁS Károly: Verssé lett vers-élet: Szonettkísérletek - Bába és tsai -239 p. -fve-1782 Ft - ISBN 978-963-9881-96-9 BABITS Mihály: Válogatott versei - Holnap -269 p. -kve-2100 Ft - ISBN 978-963-346-905-7 BÁGER Gusztáv: Élõadás Tiszatáj - (Tiszatáj könyvek) -123 p. -kve-2100 Ft - ISBN 978-9638496-88-1 DEÁK László: Fogadom ajándékod, idõ: Válogatott versek Ráció - (Kortárs költõk kincsestára 1.) -142 p. -kve-2200 Ft - ISBN 978-963-9605-93-0 DÉRI Balázs: Rétegek – Argumentum -84 p. -fve-2100 Ft ISBN 978-963-446-574-4 DÉZSI Zoltán: Haranggal járnék: Versek - Ht-Pallas Akadémia 66 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978-

973-665-304-9 DOBAI Péter: Latin lélegzet: Itáliai versek és képek - Kráter 211 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-298-022-5 FALCSIK Mari: A sorsvadász: Versek - Jelenkor -82 p. -kve-1900 Ft - ISBN 978-963-676-486-9 HÁRS Ernõ: Életed nélkül Orpheusz -101 p. -fve-1800 Ft ISBN 978-963-9809-18-5 HODOSSY Gyula: Szövi a lélek vásznát/ Szerk. Zalán Tibor - HTLilium Aurum -(Ötven év - ötven vers) -94 p. -kve-2400 Ft - ISBN 978-80-8062-413-2 IGMÁNDI SZÛCS István: Rõzselángok melegében - Kráter színes ill. -190 p. -kve-2000 Ft ISBN 978-963-298-026-3 JUHÁSZ Gyula: Ébredj, magyar!: Versek Trianon árnyékában - Bába és tsai -175 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-9881-71-6 KUKODA Vince: Béke gyõzelme: Versek - Alterra -162 p. -fve1500 Ft-ISBN 978-963-9785-38-0 MARNO János: A semmi esélye - PRAE.hu -165 p. -kve-2750 Ft - ISBN 978-963-88192-2-2 MEZEY Katalin: Bolygópályák: Új versek - Széphalom -126 p. kve-2000 Ft - ISBN 978-9639903-26-5 MÓCSAI Gergely: Igaz - FISZ (Hortus Conclusus 23.) -156 p. kve-1899 Ft - ISBN 978-9637043-36-9 NYERGES Gábor Ádám: Helyi érzéstelenítés – Orpheusz -77 p. fve-1800 Ft - ISBN 978-963-980917-8 PÁL Dávid Levente: Ügyvezetõ költõ a 21. században - PRAE.hu 107 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978963-88205-7-0 RÖHRIG Géza: Honvágy - Múlt és Jövõ -112 p. -fve-1800 Ft ISBN 978-963-9512-57-3 SAJÓ László: Fényre sötétedõ - L’Harmattan - (Gyémánttengelysorozat 1.) -173 p. -fve-2000 Ft ISBN 978-963-236-284-7 SIMON Márton: Dalok a magasföldszintrõl - L’Harmattan (Gyémánttengely-sorozat 2.) -48 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963236-263-2 SIMOR András: Tavaszváró Z-Füzetek -90 p. -fve-500 Ft ISBN 978-963-88123-5-3 SZEGEDI KOVÁCS György: Vére körmöm alatt – Orpheusz -59 p. -fve-1600 Ft - ISBN 978-9639809-15-4 Szétszaggatott ország: Trianon a magyar költészetben / Szerk. Bíró Zoltán - Antológia -187 p. -kve3000 Ft-ISBN 978-963-9354-72-2 VARGA Gabriella: Szárnyalás és fohász: Versek - Alterra -171 p.

-fve-1700 Ft - ISBN 978-9639785-42-7 VÁRI FÁBIÁN László: Jég és korbács: Versek, 2002–2010 Széphalom -119 p. -kve-2000 Ft ISBN 978-963-9903-22-7 Versek Kass János-tól, -ról, -nak/ Szerk. Tandi Lajos - Bába és tsai -84 p. -kve-1500 Ft - ISBN 978-963-9881-55-6 ZSOMBOK TÍMÁR György: A tenger szociológiája – Stádium 112 p. -fve-3600 Ft - ISBN 978963-9156-89-0 SZÉPIRODALOM, VERS, VILÁGIRODALOM ECCARDUS Sangallensis: Vita Waltharii manu fortis L’Harmattan - (A világ eposzai 5.) 130 p. -fve-2100 Ft - ISBN 978963-88799-0-5

45

ÚJDONSÁGOK – LÕRINCZI László: Az alázat ünnepei: Válogatott mûfordítások Ht-Polis - („Solus eris”)-99 p. fve-2500 Ft - ISBN 978-606-542011-3 NISTOR, Ioan: Versek = Poezii - Ht-AB-Art -(Colectia bilingua könyvek) -103 p. -fve-1500 Ft magyar,román - ISBN 978-808087-079-9 GYEREK, ISMERETTERJESZTÉS Elsõ Larousse könyvem a természetrõl / Szerk. Bouhet, Brigitte - Officina ‘96 - (officina junior) színes ill. -160 p. -kve-3250 Ft ISBN 978-963-9705-68-5 Elsõ Larousse könyvem az állatokról / Szerk. Avignon, MarieClaude - Officina ‘96 - (officina junior) -színes ill. -160 p. -kve-3250 Ft - ISBN 978-963-9705-69-2 HAHNER Péter: 100 történelmi tévhit: Avagy amit biztosan tudsz a történelemrõl - és mind rosszul tudod... - Animus -319 p. -kve-3290 Ft - ISBN 978-963-9884-95-3 LELORRAIN, Anne-Marie: Lovagok és lovagvárak - Officina ‘96 –(Elképesztõ Larousse Enciklopédia) -29 p. -kve-3450 Ft - ISBN 978-963-9705-65-4 MATHIVET, Éric: Állatkölykök Officina ‘96 - (Játékos Larousse Enciklopédia) -színes ill. -23 p. kve-2450 Ft - ISBN 978-9639705-87-6 OXLADE, Chris: Thomas a gõzmozdony: Hogyan mûködik egy mozdony? - Egmont-Hungary -39 p. -kve-2199 Ft - ISBN 978-963629-575-2 RADEN, Matthias-FABER, Sibylle-SCHÖNBEIN, Sandra: Rejtvényes barangoló 11.: Dinoszauruszok - Tessloff -színes ill. -25 p.

-fve-990 Ft - ISBN 978-963-294050-2 RÜBEL, Doris: Ilyenek vagyunk - Scolar -(Scolar mini 5.) -színes ill. -16 p. -kve-2250 Ft - ISBN 978963-244-149-8 STEER, Dugald: Tengertan: A Nautilus útjának igaz története Egmont-Hungary -28 p. -kve-4999 Ft - ISBN 978-963-629-413-7 TAPP, Kyrima: A lovagvár Scolar -(Mit? Miért? Hogyan? 22.)

-színes ill. -16 p. -kve-3250 Ft ISBN 978-963-244-151-1 Vulkánok és földrengések Kossuth -színes ill. -95 p. -kve2800 Ft -ISBN 978-963-09-6500-2 GYEREKKÖNYV ÁDÁM Valérián: Csángó mesék - Móra -114 p. -kve-2790 Ft - ISBN 978-963-11-8813-4 BERRIOS, Frank: Matuka titkos élete - Egmont-Hungary -72 p. kve-2799 Ft - ISBN 978-963-629583-7 BOEHME, Julia: A három kisbarát kalandjai - Fabula - (Olvasó Breki) -színes ill. -37 p. -kve-1790 Ft - ISBN 978-963-7461-48-4 BOSNYÁK Viktória: Mantyusok 1.: Bátorság, Tomi! - Könyvmolyképzõ -színes ill. Sindirgi, Gözde Biti -74 p. -kve-1799 Ft - ISBN 978-963-245-350-7 BUDA Ferenc: Színre szín: Két mesejáték - Holnap -72 p. -kve1900 Ft- ISBN 978-963-346-914-9 CSUKÁS István: A Nagy Ho-ho-

46

A

KÖNYVTÁRELLÁTÓ

ho-horgász nyáron - Könyvmolyképzõ -ill. Sajdik Ferenc -90 p. kve-1999 Ft - ISBN 978-963-245351-4 CSUKÁS István: Radírpók Könyvmolyképzõ -(Pom Pom meséi) -ill. Sajdik Ferenc -31 p. -kve1699 Ft -ISBN 978-963-245-223-4 CSUKÁS István: Szegény Gombóc Artúr - Könyvmolyképzõ (Pom Pom meséi) -ill. Sajdik Ferenc -31 p. -kve-1699 Ft - ISBN 978-963-245-222-7 DAKIN, Glenn: Toy Story 3.: Rajongói kézikönyv - EgmontHungary -színes ill. -47 p. -kve2499 Ft -ISBN 978-963-629-627-8 FIETZEK, Petra: Flóri, a gólkirály - Fabula - (Olvasó Fáni) színes ill. -61 p. -kve-1790 Ft ISBN 978-963-7461-47-7 GYIMÓTHY Gábor: Találósmadár-mozaik - Salons -103 p. fve-2290 Ft - ISBN 978-963-068888-8 HORSE, Harry: Kisnyuszi elveszett - General Press -színes ill. 32 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978963-643-198-3 JORDAN, Janet: Mesetár Novum -88 p. -fve-3870 Ft - ISBN 978-963-9916-69-2 KOZMA Mária: Marcika-mesék - Ht-Pallas Akadémia - (Mesevonat 18.) -színes ill. Csillag István -45 p. -fve-900 Ft - ISBN 978-973665-305-6 Mesteri megnyitó - EgmontHungary -színes ill. -24 p. -kve2199 Ft -ISBN 978-963-629-612-4 MOINEAU, Jeanne: A legszebb Grimm-mesék - Alexandra -színes ill. -221 p. -kve-3699 Ft - ISBN 978-963-297-210-7 NORDQVIST, Sven: Kisöcsi és a nagyvilág - General Press színes ill. Nordqvist, Sven -25 p. kve-2000 Ft - ISBN 978-963-643183-9 POLESINSZKY Veronika: Bababernát kalandos története Ventus Libro -színes ill. Krizbai Judit -78 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978963-9546-64-6 POLGÁR Jutka: Nemrest király - Alterra -ill. Tuza Ágnes -65 p. kve-2700 Ft - ISBN 978-9639785-37-3 REICH Pál: Palimesék - Novum -színes ill. -182 p. -fve-4430 Ft ISBN 978-963-9916-82-1 SZAKÁCS Eszter: Villámhajigáló Diabáz - Liget - (Liget könyvek) -színes ill. Molnár Jacqueline -177 p. -fve-3000 Ft - ISBN 978963-9363-73-1 Toy Story 3.: Játékháború Egmont-Hungary - (Klasszikus Walt Disney-mesék) -színes ill. -80 p. -kve-2799 Ft - ISBN 978-963629-591-2 WEBB, Holly: Mazsi elszökik Könyvmolyképzõ -101 p. -kve1499 Ft -ISBN 978-963-245-266-1 IFJÚSÁGI IRODALOM ALFONSI, Alice: Varázslók a Waverly helybõl. A film: Regény a film alapján - Egmont-Hungary 148 p. -fve-1999 Ft - ISBN 978963-6279-71-4 BOSSE, Sarah: Anna hamis nyomon - Alexandra - (Malomvölgyi lovaskalandok) -színes ill. -107

ÉS AZ

ÚJ KÖNYVPIAC

p. -kve-1799 Ft - ISBN 978-963297-271-8 BOSSE, Sarah: Bátorság, Anna! - Alexandra - (Malomvölgyi lovaskalandok) -színes ill. -107 p.

-kve-1799 Ft - ISBN 978-963-297272-5 DE MARI, Silvana: Az utolsó ork: Az utolsó ork 3. - Európa 388 p. -kve-3300 Ft - ISBN 978963-07-8974-5 DELANEY, Joseph: A Szellem Átka - Könyvmolyképzõ - (Wardstone Krónikák) -237 p. -kve-2499 Ft - ISBN 978-963-245-142-8 FRESCURA, LoredanaTOMATIS, Marco: A világ a te szemeddel: Egy szerelem két története - Könyvmolyképzõ - (Vörös Pöttyös Könyvek) -157 p. -fve1999 Ft -ISBN 978-963-245-205-0 Gyanús ügylet - Egmont-Hungary -(H2O 2.) -115 p. + magazin fve-1699 Ft - ISBN 978-963-629607-0 MEYER, Stephenie: Twilight.

Zsebkiadás – Könyvmolyképzõ (Vörös Pöttyös Könyvek) -435 p. fve-1999 Ft - ISBN 978-963-245353-8 Nem mindennapi lány - Egmont-Hungary -(H2O 1.) -115 p. + magazin -fve-1699 Ft - ISBN 978963-629-606-3 OLDFIELD, Jenny: A rakoncátlan csikó - Alexandra - (Félhold farm 9.) -135 p. -fve-999 Ft - ISBN 978-963-297-167-4 RANSOME, Arthur: Fecskék és Fruskák: A madárvédõk - Noran 2004 - (Luna Könyvek) -415 p. kve-3499 Ft - ISBN 978-963-283041-4 SMITH, L. J.: Vámpírnaplók 3.: Tombolás - Könyvmolyképzõ -199 p. -fve-2499 Ft -kve-3299 Ft ISBN 978-963-245-262-3, 978963-245-263-0 STILTON, Geronimo: A tûzvörös rubin temploma - Alexandra (Mulatságos történetek) -112 p. fve-1299 Ft - ISBN 978-963-297196-4 STILTON, Geronimo-BATTAGLIN, Michela: Amerika felfedezése - Cartaphilus -48 p. -kve-1900 Ft -ISBN 978-963-266-154-4 SZÓRAKOZTATÓ IRODALOM ANDERSON, Catherine: Csillogás - General Press - (Romantikus regények) -375 p. -kve-2500 Ft ISBN 978-963-643-222-5 COURTHS-MAHLER, H.: Napsugár kisasszony - Bastei (Hedwig Courths-Mahler felejthetetlen szerelmes regényei) -139 p.

-fve-850 Ft - ISBN 978-963-989653-6 GIBSON, Rachel: Jégbe zárt szívek - Athenaeum 2000 -379 p. fve-2990 Ft - ISBN 978-963-293044-2 LINDSEY, Johanna: A Malory család 8.: A vágy foglyai - Gabo 460 p. -fve-2290 Ft - ISBN 978963-689-388-0 MACOMBER, Debbie: Csak azért is Matt! - Harlequin - (A New York Times sikerszerzõje. Kisvárosi álmok) -351 p. -fve-1595 Ft ISBN 978-963-538-105-0 MACOMBER, Debbie: Próba szerencse - Harlequin -(A New

ADATBÁZISA ALAPJÁN

York Times sikerszerzõje. Kisvárosi álmok) -367 p. -fve-1595 Ft ISBN 978-963-538-103-6 McNAUGHT, Judith: Varázslat General Press - (Romantikus regények) -435 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-643-203-4 MÛMÁYER, Steffy: Agykonyak - Excalibur -96 p. -fve-1250 Ft ISBN 978-963-9285-93-4 O’FLANAGAN, Sheila: Nekem csak õ kell - Alexandra -503 p. fve-2999 Ft - ISBN 978-963-297130-8 PHILLIPS, Susan Elizabeth: Játék az élet - Victoria -402 p. -kve3299 Ft -ISBN 978-963-9803-38-1 PUTNEY, Mary Jo: Egyetlenem - General Press - (Romantikus regények) -398 p. -kve-2500 Ft ISBN 978-963-643-221-8 ROBERTS, Nora: Képmutatók Harlequin - (A New York Times sikerszerzõje) -352 p. -fve-1595 Ft ISBN 978-963-538-112-8 ROBERTS, Nora: Megígézve + Társszerzõk - Harlequin - (A New York Times sikerszerzõje) -432 p. fve-1995 Ft - ISBN 978-963-538101-2 ROBERTS, Nora: Võlegények Harlequin - (A New York Times sikerszerzõje) -447 p. -fve-1895 Ft ISBN 978-963-538-106-7 KRIMI, BÛNÜGYI REGÉNY ABBOTT, Jeff: Pokol - Ulpiusház -508 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-181-5 AKUNYIN, Borisz: Halál szeretõje - Európa -368 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978-963-07-8941-7 ARCHER, Jeffrey: Tolvajbecsület - General Press -459 p. -kve3900 Ft -ISBN 978-963-643-202-7 CAST, P. C.-CAST, Kristin: A préda: Az Éjszaka Háza 5. - Kelly 331 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978963-9943-11-7 CHANDLER, Raymond: A hugica - Európa -(Európa krimi) -336 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-96307-8850-2 CHRISTIE, Agatha: Gyilkosság a golfpályán - Európa - (Európa krimi) -280 p. -kve-2200 Ft - ISBN 978-963-07-8975-2 CHRISTIE, Agatha: Gyilkosság meghirdetve - Európa - (Európa krimi) -348 p. -kve-2200 Ft - ISBN 978-963-07-8879-3 COLE, Kresley: Vámpírvér Ulpius-ház - (Halhatatlanok alkonyat után 4.) -406 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-349-9 COLLINS, Max Allan: Egy fenevad profilja – JLX - (Világsiker.

Criminal Minds - Gyilkos elmék) 302 p. -fve-2590 Ft - ISBN 978963-305-306-5 CONNOLLY, John: A fekete angyal - Ulpius-ház -704 p. -fve3499 Ft -ISBN 978-963-254-271-3 COOK, Robin: Láz - Gabo -490 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978-963689-088-9 FROST, Jeaniene: Síri csendben - Ulpius-ház -(Cat és Bones vámpírvadász) -366 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-350-5 GARDNER, Lisa: A kamra Ulpius-ház -510 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-368-0 GARWOOD, Julie: Tûz és jég -

Gabo -342 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978-963-689-385-9 GEORGE, Elizabeth: A nagy szabadítás - Ulpius-ház - (Lord Lynley felügyelõ esetei) -502 p. fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254374-1 GRIPPANDO, James: Gyilkos szándék - General Press - (Világsikerek) -327 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-643-223-2 HAMILTON, Laurell K.: Fekete vér - Agave - (Anita Blake. Vámpírvadász 15.) -359 p. -fve-3280 Ft ISBN 978-963-986-882-3 HARRIS, Charlaine: Halottnak a csók - Ulpius-ház - (True Blood 6.) -462 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-266-9 HARRIS, Robert: Szellemíró Cartaphilus - (Filmregények) -352 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-963266-131-5 KAMINSKY, Stuart M.: Vízözön - JLX - (CSI NY: Crime Scene Investigation New York) -304 p. fve-2590 Ft - ISBN 978-963-305307-2 KENYON, Sherrilyn: Ördögi tánc - Ulpius-ház - (Sötét Vágyak Vadásza 4.) -446 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-347-5 KENYON, Sherrilyn: Végzetes ölelés - Ulpius-ház - (Sötét Vágyak Vadásza 3.) -560 p. -fve3499 Ft -ISBN 978-963-254-175-4 KONDOR Vilmos: A budapesti kém - Agave -241 p. -fve-2980 Ft ISBN 978-963-9868-80-9 LUDLUM, Robert-COBB, James H.: Sarkvidéki küldetés I.P.C. -(I.P.C. könyvek) -502 p. fve-2498 Ft - ISBN 978-963-635370-4 MACDONALD, Ross: A fúriák Európa -(Európa krimi) -344 p. kve-2500 Ft - ISBN 978-963-078950-9 MacBRIDE, Stuart: Hideg gránit - Ulpius-ház -526 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-372-7 McDERMID, Val: A szirének éneke - Ulpius-ház -510 p. -fve3499 Ft -ISBN 978-963-254-226-3 MEAD, Richelle: Vámpírakadémia 3.: A halál csókja - Agave 322 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978963-986-885-4 PRESTON, Douglas-CHILD, Lincoln: Temetõi tánc - General Press -(Világsikerek) -356 p. -kve2500 Ft -ISBN 978-963-643-206-5 ROBERTS, Nora: Az éj leple alatt - Harlequin -(A New York Times sikerszerzõje) -351 p. -fve1595 Ft -ISBN 978-963-538-104-3 ROSE, Karen: Gyilkolj értem Ulpius-ház -648 p. -fve-3999 Ft ISBN 978-963-254-375-8 SANDFORD, John: Aljas préda - JLX -424 p. -fve-3150 Ft - ISBN 978-963-305-305-8 SILVA, Daniel: A Moszad ügynöke a Vatikánban - Ulpius-ház 510 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978963-254-357-4 SLAUGHTER, Karin: Kín Ulpius-ház -558 p. -fve-3499 Ft ISBN 978-963-254-329-1 THOR, Brad: Az elsõ parancsolat - Ulpius-ház -558 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-345-1

ÚJ KÖNYVPIAC 2010. OKTÓBER