LXVI. félévfolyam Jelen vagyunk YouTube-on is, elindult az InterNyúz!
Iratkozz fel, hogy ne maradj le az új részekről! INGYENES!
KalandoK a Z-sZaKon aZ új tanársZaK Különlegessége 4-5. oldal a siKeres városnegyedeK alapelvei 10-11. oldal a sólyom röpte interjú egy solymássZal 11-13. oldal
Újabb félév telt el a campusunk falain belül! Rengeteg minden van a TTK-s hallgatók háta mögött: sportrendezvények, Felező, Gólyabál, sikeres zh-k (remélhetőleg) és külföldi utazás a Hallgatói Alapítvány jóvoltából. A HÖK és a Nyúz életében is sok minden történt tavasszal: lezajlott az elnök- és képviselőválasztás, így a TTK HÖK megújult csapattal indul neki a következő évnek. A TéTéKás Nyúz az elmúlt időszakban nehéz időket élt, de pár hónapja minden erőnkkel azon vagyunk a csapattal, hogy viszszanyerje régi fényét. Ebből a megfontolásból keltettük életre a nyomtatott újságot, és indítottuk el új műsorunkat a YouTube-on. Ha érdekel, lessetek rá mindenképp (már csak a neve miatt is érdemes, higgyétek el). A vizsgaidőszak a Nyúznak is pihenő lesz - bár nem teljesen, mert az ötletelés nem áll meg. Sok sikert kívánok mindenkinek erre a másfél hónapra, és ne feledjétek - mindjárt itt a nyár!
Tudósítás 4-7
Kalandok a Z-szakon - Az új tanárszak különlegessége
ELTE Bolyai Szakkolégiumának Levelezős Csapatversenye
Természet - Tudomány - Technika 8-11
Meteorológiai információk szerepe a CNOSSOS-EU zajmodellben
A sikeres városnegyedek alapelvei
Interjú 11-13
A sólyom röpte - interjú egy solymásszal HÖK 14-15
Legyél te is külügyi mentor! Cikk a Nyúzról a Nyúzban?!
Szász Boglárka Dorottya
főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu
Felelős kiadó: Mig András, az ELTE TTK HÖK elnöke
Főszerkesztő: Szász Boglárka Dorottya
Tördelőszerkesztő: Szász Boglárka Dorottya
Olvasószerkesztők: Bodor Iván József, Fritz Petra, Horváth
Hanna, Őri Bálint, Tuza Benedek
Címlap: Székely Dominik
Grafikák: Molnár Gyöngyi
A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.
A főszerkesztő elérhetősége: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu
Képek forrása: Székely Dominik flaticon.com
Először, mi is az a Z-szak?: a név egy rövidítés, a természettudomány-környezettan osztatlan tanári szak rövidítése. Elmondhatnám, hogy 5 éves a képzés, vagy azt, hogy négy szakos tanárok leszünk a végén, de szerintem sokkal érdekesebb, hogy milyen izgalmas helyekre járunk a szakkal terepgyakorlatra.
Olyan órarendet kaptunk, amiben heti kettő napunk terepgyakorlattal telik. Hogyan kell elképzelni egy terepgyakorlatunkat? Minden csütörtökön és pénteken találkozunk a TTK épületénél, ahol beülünk a varázslatos iskolabuszunkba, a csoportbuszba és elindulunk az aznapi terepünkre.
Hogy hova megyünk, az minden alkalommal változik. Jártunk már természetes közegben, mint például a Naszály vagy a Dinynyési-fertő; és ember alkotta környezetben, mint a Gellért táró, a Gyermelyi tésztagyár vagy az Állatkert. Alapvetően azért járunk ezekre a gyakorlatokra, hogy belelássunk a folyamatokba és megértsük a körülöttünk lévő környezetet.
Arra gondoltam, hogy bemutatom nektek a kedvenc terepgyakorlataimat.
A best of számomra a Gellért táró volt. Sosem voltam még azelőtt a Gellért fürdőben, és hát fenomenálisan szép, azonban az igazán izgi dolgok a fürdő alatt vannak. Lementünk az ősforráshoz, ahol rettenetesen meleg volt és én kifejezetten nem bírom a meleget. Emellett nem láttam semmit, mert a szemüvegem a legelső pillanattól kezdve bepárásodott. Ez a kisebbfajta szenvedés teljes mértékben megérte, mert elképesztő hangulata van az ősforrásnak, amikor egy villamos elment a fejünk felett, az egész hely beleremegett.
Nem tudom, hogy láttátok-e a Z-szakos TikTok videókat, de mindannyiunkkal forgattak egy mini reklámvideót a terepgyakorlataink egyik helyszínén. Az én helyszínem a Gellért táró volt, lent a melegben, és a párában. Nagyon szerettem ezt a terepünket, de nem volt elég, hogy szakadt rólam a víz, még egy kamerába is beszélnem kellett, nem igazán tudtam azonosulni ezzel az egésszel az elején, de aztán elég vicces lett a végére.
TikTok videó ide vagy oda, a terepgyakorlat során nem csak az ősforrást néztük meg, a forrás után bementünk a Gellért-hegy belsejébe. A Gellért fürdőt, a Rudas fürdőt és a Rác fürdőt összeköti egy több mint 1 km hosszú alagút. Ennek az alagútnak jártuk be egy szakaszát, keresztülsétálva rajta még mindig hallottuk az elsuhanó villamosokat. Az alagútról nyílt egy kisebb „terem”, ami egy aragonit barlang volt, különlegessége, hogy a barlang plafonján kikristályosodott kalcit olyan érzést keltett, mintha alacsonyan lévő felhők lebegnének a fejünk felett.
A barlang után megnéztünk egy kutat. Manapság már nem az ősforrásból felbugyogó vizet szivattyúzzák fel a fürdőig, hanem az erre kialakított kutak látják el ezt a feladatot. Nem sétáltunk végig az alagúton, de a túra után még volt időnk elemezni a fürdő belső díszítését.
Másik kedvenc terepgyakorlatom az egyik hosszú terepgyakorlatunk volt. Fél évente van egy 1-2 napos terepgyakorlatunk. Az előző félévben jártunk Nyíregyházán és Egerben a hosszabb terepgyakorlat keretein belül, Egerben két teljes napot töltöttünk. Az első nap elején az Apolló gumigyárat látogattuk meg, ahol megismerhettük az autógumigyártás folyamatait. A nap további részében megnéztük a Bükk-fennsíkot és a Bükki csillagdát. A karsztvidék a naplemente után igazán varázslatossá vált, úgy éreztük magunkat, mintha Középfölde csodálatos, fantázia alkotta tájain járnánk.
A nap fénypontja a csillagda volt. Legnagyobb élmény számomra az volt, amikor felmentünk az épület tetején lévő csillagászati kupola alatt megbújó óriási távcsőhöz. A kupola érdekessége, hogyha egy adott ponton megálltál és valaki pedig veled szemben, a távcső túloldalán, közel ugyanazon a helyen, akkor tökéletesen hallottad azt is, amit akár suttogva beszélt. Én sose láttam még ilyen nagy távcsövet testközelből, így ez egy nagy élmény volt, láthattuk a Holdat, a Jupitert és a Marsot, és mondanom sem kell, én, aki kicsi kora óta űrhajós is akar lenni, totálisan bezsongtam. Több, mint egy órát eltöltöttünk a fejünk felett elterülő égbolt kémlelésével. A teleszkóp mellett végigmentünk egy nagyon szép űr tematikájú kiállításon, az ötletes díszítések miatt nagyon hangulatos volt az „űrséta”. Nekem kifejezetten tetszett, hogy a fekete plafonról – amin kicsi LED égők voltak a csillagok –színes világító gömbök lógtak bolygókként.
A társaság eddigre már kicsit kimerült, és a csapatra alapból is jellemző jó hangulat elkezdte uralni az esténket. A csillagdában együtt táncoltunk a kijelzőn lévő membránnal, így született meg a Z-szakos membrántánc. A hangulat az este folyamán csak fokozódott. Vacsora után elfoglaltuk a szobánkat, majd egyik szaktársam alatt leszakadt az ágy. Sírva nevettünk a helyzeten, de ez nem minden. Ezután a négy fáradt és agyilag nulla egyetemista nekiállt egy golflabdával labdázni. Hogy honnan volt golflabdánk? Őszintén, fogalmam sincs.
Másnap folytattuk a bükki karsztvidék megtekintését. Megnéztünk több karsztforrást is, mint például a Fő Szinva-forrást és az Anna-forrást is. Volt valamelyikünknél egy bögre, így meg is tudtuk kóstolni a karsztvizet. Egy baj volt a második nappal, az időjárás. Sok időt töltöttünk szabadban, ahogy az első napon is, viszont a második nap kifeje-
zetten hidegebb volt. Akárhány réteget vett magára az ember a kisbusz hátsó ülésein, az igazi decemberi hidegben így is, úgy is fázott egy kicsit. A források után megnéztünk egy dolomit- és mészkőbarlangot, a Petőfi-barlangot, és ahogy kijöttünk onnan, meglett a hideg idő eredménye. Elkezdett hullani a hó. A hóesésben állva arra jutottam, hogy megérte tűrni kicsit a hideget. Sajnos a havazás nem tartott sokáig és nekünk is indulnunk kellett, így a kisbuszunkba beülve robogtunk tovább. Megnéztük a furcsa alakú kaptárköveket, majd a Hór-völgyét. Itt sajnos a sötétedés miatt nem tudtuk megnézni a barlangokat, ahol ősembermaradványokat is találtak, de az első számú kőfejtő még pont belefért az időnkbe.
A nap végén vacsoráztunk egy helyi étteremben, de eddigre, ahogy az előző napon is, a társaság már nagyon elfáradt. A hangulat megint a tetőfokára hágott és vacsora közben annyit nevettünk, hogy szerintem mindenkinek kicsordult a könnye. Ebben a jó hangulatban átbeszéltük a terepgyakorlat tapasztalatait is, de itt már a jókedven volt a hangsúly. Vacsora után újra beültünk a kisbuszunkba, és az étteremi hangulatban elindultunk haza.
Míg a Gellért táró egy rövidebb, tömörebb terepgyakorlat volt, addig Egerben két napon keresztül fogadtuk magunkba az ismereteket. Ez a hosszabb idő eredményezte azt, hogy az egyik legemlékezetesebb dolog számomra a hangulat és a jókedv volt. Sose gondoltam volna, hogy valaha sírva fogok nevetni vacsora közben az egyik oktatómmal. A jó hangulat mellett persze feltérképeztük a Bükk-vidéket is.
A 2021/22-es tanévben már tizedik alkalommal rendeztük meg az ELTE Bolyai Kollégiumának Levelezős Csapatversenyét. Mivel a kollégium tagjai természettudományok és informatika iránt érdeklődő és elkötelezett hallgatók, feladatunknak és felelősségünknek érezzük, hogy fiatalabb generációkkal is megismertessük ezen tudományok szépségeit.
A versenyben háromfős, középiskolásokból álló csapatok jelentkezését várjuk, egyéb megkötés a versenyzőkre vonatkozóan nincs. Ahogy a neve is sugallja, először két levelezős fordulón mérettetik meg magukat a diákok, melynek során széles spektrumon adhatnak bizonyságot ismereteikről. A kollégiumban is képviselt hat tudományterületről (biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika)
egy-egy feladatot kapnak fordulónkként. A feladatsorok összeállításáért is a kollégisták felelnek, általában egy 6-7 fős csapat dolgozik szeptembertől kezdve azon, hogy február-márciusban zökkenőmentesen elinduljon a verseny. Nagyon fontos számunkra a szórakozva tanítás, ezért a feladatok minden évben egy előre kitalált témakör köré épülnek, például gyakran választunk filmes univerzumokat témának. Tavaly a versenyzők egy katasztrófafilm hőseinek szerepébe léphettek, akik megmentik a bolygó gravitációs terét, a 2022/23-as évben pedig a középkorba kalauzoljuk vissza őket, ahol szintén számos kaland vár rájuk.
A döntőbe a legjobban teljesítő 5 csapat kerül behívásra, ez a forduló már személyes részvétellel zajlik. A három napos döntő az elmúlt években Szentendrén valósult meg, ami a szervezői és a versenyzői visszajelzések alapján is nagyon
jó helyszínnek bizonyult. A szakmai rész hasonló a levelezős fordulókhoz, mind a hat tudományterületről készülünk feladatokkal, amiket állomásszerűen járnak végig a csapatok. Míg a korábbi fordulókban igyekszünk figyelni arra, hogy az internethasználat ne a verseny rovására menjen, sőt akár segítse is őket a tudatos kutatómunka elsajátításában, a döntőben próbálunk olyan élményalapú feladatokat kitalálni a versenyzőknek, ahol a saját ismereteikre kell hagyatkozniuk.
A döntő kiemelten élményfókuszú: a fél napos szakmai rész mellett a csapatépítés és az ismerkedés is célunk, ezt igyekszünk változatos programokkal előidézni, például közös játék, sport, kirándulás és főzés is szerpel a programok között.
Az első két forduló mindenki számára nyitott, az első fordulóban általában körülbelül 20 csapat vesz részt, de örülnénk, ha ez a szám továbbra is növekedne. Büszkék vagyunk rá, hogy kiírásunkkal széles spektrumon sikerül megszólítanunk diákokat, sokan jelentkeznek vidéki iskolákból, és a döntőbe is érkeznek évről évre olyanok, akik saját elmondásuk szerint más természettudományos versenyen
nem szokták megmérettetni magukat. Ez a tudományos interdiszciplinaritás, illetve a verseny felépítése, struktúrája teszi egyedülállóvá az eseményt.
Mindennapi életünket és egészségünket is befolyásolja a közlekedésből, ipari termelésből, de akár a szórakozásból és a szabadtéri koncertekből származó zajterhelés. A légköri aeroszol után ez a második legveszélyesebb légszennyező. A zajszennyezés modellezése, a terjedési folyamatokat alakító meteorológiai tényezők ismerete gyakorlati jelentőséggel bír.
Az Európai Unió 2015-ben egyezett meg a zajtérképek készítésének harmonizációjáról. Az ehhez kapcsolódó CNOSSOS-EU (Common Noise Assessment Methods in Europe) zajterjedés-modellezési módszertant az elkövetkező években kell bevezetni a tagországokban. Az újgenerációs zajmodellek részletes meteorológiai adatbázist igényelnek a hangsebesség-profilok meghatározásához a forrás és a receptorpont között, ami megköveteli egy zajterjedési meteorológiai preprocesszor kialakítását. Ez tartalmazza a stabilitási viszonyoktól függő hangsebességprofilok relatív gyakoriságainak meghatározását a terjedési irány, a napszak, valamint a vizsgált időszak függvényében.
Fő célunk volt az egyes szélsebességi és hőmérsékleti viszonyoktól függő stabilitási osztályok gyakorisági eloszlásának meghatározása különféle szélirányokra, különböző részletességgel.
Elkülönítettük a zajterjedés szempontjából kedvező és kedvezőtlen eseteket. A meteorológiai állomások hosszú idősorai, a rácsponti klimatológiai adatbázisok, illetve a numerikus modelleredmények
lehetővé teszik -a stratégiai zajtérképek elkészítése mellett- a zajterjedés operatív előrejelzését is.
1. ábra: Forrás-receptor kapcsolat szemléltetése órás adatok alapján. Adott szélirány (α) esetén a 10 fokonként elhelyezett feltételezett zajforrás és a „szélzászló” által bezárt φ szög a receptorpontból nézve. A hipotetikus zajforrásokat a kék körök, míg a receptorpontot a piros téglalap jelöli. A β szög a zajforrás helyzetét mutatja. Minden órában megadjuk a 36 hipotetikus forrásra vonatkozó terjedési kategóriát (kedvező vagy kedvezőtlen).
A zajmodellezésben általánosan használt meteorológiai állapothatározók: szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, nedvesség, légköri stabilitás. Ha rendelkezésre állnak a turbulenciaparaméterek, akkor a légköri stabilitás közvetlenül számítható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) órás szinoptikus mérési adatait a Meteomanz, illetve az Ogimet internetes oldalról töltöttük le olyan évekre, amikor rendelkezésre álltak a felhőzeti adatok is. A felhőzet mennyiségét oktában
(0, 1, .., 8) adják meg, az alapán, hogy az ég nagyjából mekkora részét (hány nyolcadát) borítják felhők. A budapesti adatokat a pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumában (12843) végzett órás észlelések alapján elemeztük a 2014–2018-as (5 éves), illetve 2009–2018-as (10 éves) időszakokra nézve . További 5 szinoptikus állomás adatsorát is feldolgoztuk, hogy képet kapjunk az országon belüli különbségekről, a további mérőhelyek: Siófok, Pécs, Kecskemét, Szeged, Miskolc.
kek pótlását. A képzeletbeli receptorpont körül 10 fokonként helyeztünk el virtuális zajforrást (minden órában 36 eset). Főbb megállapításaink a budapesti adatsor feldolgozása során a következők voltak :
• Erős szembeszeles (A=−1) és hátszeles esetek (A=+1) legnagyobb számban a fő szélirányokban (ÉNY, DK) fordulnak elő, míg a kis szeles (A=±0,4) esetek ezekhez képest általában 30-60 fokkal eltérnek, míg az oldalszeles (A=0) esetek a fő szélirányra merőleges irányokban a leggyakoribbak.
• Nagyszeles esetek nappal fordulnak elő nagyobb számban.
• A szembeszeles és hátszeles esetek irányok szerinti eloszlása szinte egymás tükörképei.
2. ábra: A zajterhelés szempontjából kedvezőtlen esetek (pf, %) relatív gyakorisága két budapesti 5 éves időszakra (2009 – 2013, felül és 2014 – 2018, alul), valamint további 5 magyarországi városra 2014 – 2018 közötti 5 évre. A zárójelbe tett értékek az éjszakai (22 – 06) a nappali (06 – 18) és az esti (18 – 22) órákra vonatkozó értékeket adják meg.
Módszert dolgoztunk ki a CNOSSOS-EU zajterjedési modell meteorológiai preprocesszorának előállítására a kedvező és a kedvezőtlen zajszennyezési helyzetek napszak és zajforrás irány szerinti szétválasztására. Elvégeztük az adatok minőségbiztosítását és a hiányzó kisszámú óraérté-
• A legtöbb terjedés szempontjából kedvezőtlen helyzet a várakozásnak megfelelően este és éjszaka fordul elő az esetek közel 2/3-ában, nappal az esetek közel 1/3-ában.
Öt további hazai SYNOP állomás adatainak elemzéséből kitűnik a lokális hatások fontossága. A kis szélsebességgel reprezentált miskolci állomás nem adott reprezentatív eredményeket. A többi állomás között alig voltak eltérések. Az egyes évek között kicsi a pf valószínűségi értékek változékonysága.
Kávéházak, művészet, irodalom, tudomány és magas kultúra – az 1900-as évek elején a Bartók Béla út Buda legfontosabb szellemi központja volt. Itt alkotott többek között Móricz, Kosztolányi, Karinthy, Lechner, Csontváry és Ottlik; megfordult itt a kor számtalan neves írója, művésze, közéleti és kulturális szereplője. A korabeli irodalom fellegvára a Hadik Kávéház volt – a Karinthy-Kosztolányi páros akár órákon át képes volt itt fogadásból szójátékokat alkotni.
Mit tartogat a Bartók-negyed az egyszeri odalátogató számára napjainkban? A Szabadság hídtól végigsétálva Dél-Buda legforgalmasabb ütőerén, jól menő kávézók, borbárok és galériák képe tárul a szemünk elé. A történelmi miliő már a Bartók tereinek elnevezéséből (Gárdonyi, Móricz, Kosztolányi) is érzékletes, a kulturális és közösségi élet pedig virágzik. Nem volt ez mindig így: amíg a felszíni forgalmat nem tehermentesítette a négyes metró, addig csupán egy szürke sugárút volt a Bartók, ahol a hetes busz szaporán kerülgette a tömött sávokban közlekedő autókat, a szebb napokat látott kisboltok kirakatait telefüstölve. Aztán a 2010-es évek elején egyszerre több dolog is történt, amely oda vezetett, hogy ma a galériatulajdonosok Budapest legmenőbb utcájának hívják a Bartókot: megépült az Allee bevásárlóközpont, átadták a metrót és a helyi önkormányzat is életet szeretett volna lehelni a városrészbe. Nézzük meg, hogy milyen tényezők vezettek a városrész felemelkedéséhez!
Néhány szerencsés külső tényező is kellett ahhoz, hogy az önkormányzat törekvéseit siker koronázza. Az Allee 2009-es megépülése azt jelentette, hogy a Bartókon található kiskereskedelmi egységek versenyképtelenné váltak, és előbb-utóbb sorra bezártak. Ezzel sok olyan üzlethelyiség vált szabaddá, amely az önkormányzat tulajdonában állt. Ezt azért is hívom szerencsének, mert a plázaépítésnek – magánberuházás lévén – egyáltalán nem volt kimondott célja, hogy a Bartókra bármilyen hatást gyakoroljon. Ez is érzékletes példája annak, hogy egy pontszerű beavatkozás a város szövetébe egészen váratlan dominókat dönthet le másutt. A másik fontos tényező a négyes metró átadása volt, amely végleg tehermentesítette a felszíni forgalmat, így lehetőség nyílt a környék revitalizálására, élettel való megtöltésére.
Ebbe a környezetbe telepítette be 2010-től kezdődően az első négy galériát az önkormányzat, kifejezetten azzal a céllal, hogy kultúrával töltse meg a szebb napokat látott városrészt. Az első intézkedések után azonban évekig nem történt semmi, és sokan vélték úgy, hogy a kezdeti sikerek után a terv dugába dőlhet – ekkor azonban megszervezték magukat a helyi kávézóés galériatulajdonosok, kultúrakedvelő
civilek. 2013-tól a Bartók Béla Boulevard Eqyesületbe tömörülve tudták képviselni a negyed lakóinak és vendéglátóinak érdekeit; lobbierejük tagságukkal és ismertségükkel arányosan nőtt. A projekt jelentőségét fémjelzi, hogy a negyed sikerén sem a különböző politikai változások, sem a COVID-járvány nem tudott kifogni. Mivel az itteni helyek nem a turistákra, hanem a helyi kultúrakedvelő rétegre épülnek, és az egész városból vonzanak látogatókat, az itteni vendéglátósoknak sokkal kevesebbet fájt a feje a bevételkiesés miatt – ez egy újabb adalékot szolgáltat a negyed népszerűségéhez.
A Bartók-negyedet azért is kiemelten fontos vizsgálni, mert a sikeréből olyan tényezőket olvashatunk ki, amelyek helytől függetlenül is a sikeres városfejlesztés sarokpontjai. Összefoglalva ezeket, a
A solymászat Ázsiában, a nomád népek körében alakulhatott ki, több ezer évvel ezelőtt. A magyar solymászat története egyidős a magyarsággal, a honfoglaláskor elődeink már magas szinten művelték. A ragadozó madár idomítását és a vele történő vadászatot jelenti, mely együtt jár egy tradicionális életformával, értékőrző mentalitással, a természet szeretetével.
Lóki Györggyel, a jelenkori magyar solymászat egyik jeles képviselőjével készítettem interjút.
következőkben tudom meghatározni egy városnegyed sikerét:
- külső feltételek kedvező összjátéka (pl. az önkormányzat ingatlantartalékai és kapóra jövő más környékbeli városfejlesztési projektek)
- belső feltételek megléte (a helyi önkormányzat felülről (top-down módon) érkező fejlesztési elképzelései és a civil társadalom alulról (bottom-up módon) építkező víziói
Amennyiben ezek a tényezők együttállnak, szinte biztos a siker; ha egyet kiveszünk a képből, a helyzet nem reménytelen, viszont amennyiben a fentiek közül csak egyet tud felmutatni egy terület, akkor nem valószínű, hogy fejlődésnek indulhat a közeljövőben.
Mi kell ahhoz, hogy valaki solymász lehessen? Milyen vizsgák, engedélyek szükségesek hozzá?
Először vadászvizsgát kell tenni, utána pedig egy solymász különbözeti vizsgát, ami egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Ezután kaphatunk solymászatra feljogosító engedélyt.
Milyen felszerelés kell a solymásznak és a madárnak? Mivel etetitek, milyen helyen tartjátok őket?
Az elhelyezésük a praktikusságon, tapasztalaton, hagyományon túl meg kell, hogy feleljen a vonatkozó jogszabályoknak. Eszközöket tekintve körülbelül ugyanannyit használunk, mint amikor ez a ha-
gyomány kialakult. A madár felszerelése egyszerű, béklyót használunk, mint 1200 évvel ezelőtt. A különbség abban rejlik, hogy akkoriban csak bizonyos bőrök álltak ehhez rendelkezésre, most pedig jobb minőségű műanyag eszközök is. Táplálékul a legnagyobb mennyiségben a keltetőiparban naponta tonnaszám termelődő selejt naposcsibéket adjuk.
Milyen madarakat lehet és érdemes tartani?
Ma Magyarországon solymászati célú tartási engedéllyel rendelkező madárral lehet vadászni. Ilyet most már 7 faj kaphat: vándorsólyom, vadászsólyom, Feldegg-sólyom, héja, karvaly, szirti sas, illetve tavaly augusztusban sikerült bevezetnem a vörösvállú ölyvet is. Ebből sok történelmi fajunk hiányzik, például a kerecsensólyom. Ezeket próbáltuk pótolni az említett fajokkal, amelyek nem tartoznak természetvédelmi jogszabály hatálya alá, illetve nemzetközi egyezmények sem tiltják a kereskedelmét. Mindegyik regisztrált tenyészetből származik, nem a természetből.
Hogyan kell elképzelni a tenyésztésüket?
Egy valaha vadonélő madarat hogyan lehet szaporodásra bírni fogságban?
Két lehetőség van. Az egyik, amikor úgynevezett imprint madarakkal dolgozunk, tehát kézzel nevelt madarakkal, akiket a szocializációs időszakuk előtt elválasztunk a szüleiktől, társaiktól és nem a fajára jellemző ingerek érik őket, hanem általunk előidézettek. Ezáltal egy változást hozunk létre a madár mentalitásában, identitásában – én úgy szoktam mondani, hogy kerül bele egy nagy adag ember. Ha ezt jól irányítjuk és szerencsénk is van, akkor a madárral nagyon bensőséges kapcsolatot tudunk kialakítani, minket választ párjának, nemtől függetlenül. A keltetás általában géppel történik. A másik lehetőség a természetes párokkal való munka. Ők a szüleiknél nevelkedtek és csak a felnőttkor elérése után kezdtük őket solymászmadárrá nevelni. A tenyésztés nem csak a szaporításról szól, mindig valamilyen célt, bizonyos kiemelkedő paraméterű (megfelelő méretű, kezelhető stb.) egyedeket szeretnénk elérni vele. Alkalmas időben a megfelelő madarakat megfelelő élettérbe helyezzük, ott állnak párba, ott szaporodnak.
Gondolom, az előbbi módszer esetében kapunk szelídebb madarat.
Érdekes módon mindenki azt gondolná, de valójában természetes körülmények között nevelt madarak sokkal szelídebbek lehetnek, mivel ők megőrzik a teljes identitásukat. Valójában ez az igazi érték. Hiszen mi is a solymászat? Egy hatalmas csoda. Ennek az ősisége onnét ered, hogy jár a pusztában egy ragadozó madár, akinek roppant kevés fizikai korlátja van: szabad, nagy távolságokat repül, csúcsragadozó, egyedül él, mindig önerőből szerzi meg, amire szüksége van. Egyszer jön egy ember, aki valahogy megfogja ezt a
madarat és elkezd vele dolgozni. Ha ezt jól csinálja, akkor meglepően rövid idő alatt a madár a sok ezeréves bevésődésnek, genetikai és evolúciós korlátnak hátat fordít és összeköti az életét az emberrel. Ez a solymászat legmélyebb misztériuma, hogy miért teszi ezt? Ez egy gyönyörű kapcsolat. Azt mutatja, hogy nincs olyan korlát, amit megfelelő megközelítéssel ne lehetne ledönteni. Ez bővíthető egy jó kutyával is, aki segít felkutatni a vadat, vagy akár egy lóval, aki beleillik ebbe a csapatba. Ennél többet nem hiszem, hogy el lehet érni a világon. A solymászatban olyan motívumok, értékek és lehetőségek vannak, amik meggyőződésem szerint a mostani korban nagyon hiányoznak és más módon nem érzékelhetőek.
A madárnevelés csak pozitív visszacsatolással történhet?
Igen. Alap, hogy vadállatokkal dolgozunk, hiába tenyésztett – a vadsága kifejezett tenyésztési cél. Muszáj, hogy megőrizzük a nehezen megszerzett bizalmát. Nincs olyan, mint a rossz kutyánál, vagy lónál, hogy jólesően oldalba billentjük. A bizalom nagyon egyszerű dolog, egyszer lehet megszerezni és egyszer lehet elveszíteni. Ha megszerezted, vigyázni kell rá, ha elvesztetted, akkor ennyi volt. Ugyanis a vad ragadozó madár megteheti, hogy ha valamit elrontasz, egyszerűen elmegy. Nem lehet rossz mintát követni, rosszul csinálni, mert nem jutunk el a várt eredményhez.
Hogy zajlik velük egy vadászat?
Keszthelyen minden évben szervezek egy nyílt solymászatot, hogy minden érdeklődő láthassa ezt. A ragadozómadarakat kétfelé csoportosítjuk: magasröptűek és
alacsonyröptűek csoportjába. Az utóbbiakhoz tartoznak a héják, ölyvek, sasok, baglyok – ők lesből, általában valamilyen magaslati pontról, fáról figyelnek és onnét veszik üldözőbe a zsákmányt. Ilyen madarat a solymász a kezén tart és onnét engedi a felvert vad után. Sólymokkal is lehet így vadászni, de ők magasröptűek. Velük ezért magaskörözésből vadászunk, ez belátható, nagy kiterjedésű, sík vidéken működik jól. A kutyák jelzik, hogy hol van a szárnyas vad, a vadász leveszi a sapkát a madaráról, felengedi, a sólyom felköröz és ha eléri a megfelelő magasságot, akkor aláhajtjuk a zsákmányt. Így egy természetes zsákmányolás látható. Erre mondják, hogy a héja a tarisznyámat tölti meg, a sólyom röpte pedig a lelkünket gyönyörködteti.
Szerinted mitől függ, hogy egy fajon belül egy adott példány mennyire betanítható?
Van olyan madár, amit inkább odaadok valakinek, mert nem jövök ki vele. Elég abba belegondolni, hogy a vándorsólymot például 23 alfajba sorolják. A világ különböző területein élnek, alapvetően különböznek egymástól.
Mennyi időt vesz igénybe egy madár betanítása?
Annyi idő nincs is, amennyi kell, és olyan sincs, hogy be van tanítva egy madár. Minden egyes röpítés, minden vadászat, minden nap felkészülés a következőre. Az, hogy a madarunkkal együtt dolgozhassunk, vadászhassunk, az néhány hét, de utána is folyamatosan tanul a madár is, a solymász is, amíg összecsiszolódnak.
szervezett programokba, így a magyar tanulók is találkozhatnak külföldi szaktársaikkal.
A mentorképzés után, ősszel pedig fel lehet venni a külön, mentorok számára, Kun Ádám tanár úr által kiírt szabadon választható tantárgyat. Így amellett, hogy a közösséget építik, a szükséges kreditek számához is közelítenek.
Legyél te is külügyi mentor!
A Hallgatói Önkormányzat az utóbbi évben nagy hangsúlyt fektetett a külföldi hallgatók minél eredményesebb integrációjára, hatékonyabb érdekképviseletükre.
A Külügyi mentorkoordinátor pozíciót pont ezek megvalósításáért hozta létre a HÖK. Az előzetes munkákat Ádám Rozália, majd az idei tanévben már Tóth Katalin folytatta.
A külügyi mentorprogram – Mentoring for International Students, röviden MISazért jött létre, hogy segítse a teljes képzésüket itt töltő hallgatók mindennapjait (legyenek ezek például nyelvi akadályok vagy az egyetemi életet érintő kérdések)
és bevonja őket a magyar hallgatóknak
Ha szeretsz külföldiekkel lenni, jól be szélsz angolul, esetleg tervezel részt venni külföldi mobilitási programban, csatlakozz a MIS-hez!
A TéTéKás Nyúz nagy múltra tekint viszsza, hiszen a legelső szám 1990 szeptemberében jelent meg. Rég volt, igaz? Igen, több, mint 30 éves a TTK HÖK kari lapja. Nem is akármilyen, sok-sok éven keresztül az újság hetente jelent meg és olvasták a Természettudományi Kar hallgatói és oktatói nap mint nap. Akkoriban nagy információbázis volt a TéTéKás Nyúz, nagyon sokféle témában jelentettek meg benne cikkeket, amikre az emberek kíváncsiak voltak. Az újság volt az egyik legfontosabb hírszerző platform, és sok hirdetés, ajánlás is jelent meg a TTK HÖK hetilapjában.
Azóta viszont rengeteget változott a világ, és nehézségeket élt meg a Nyúz és a szerkesztősége is. Ma már kevésbé érzik fontosnak az emberek az újságokat, és nehéz is felvenni a versenyt az internettel, ahol mindent egy pillanat alatt elér bárki. Ezért kezdtünk el agyalni azon, hogyan vihetnénk tovább úgy a lapot, hogy az megtartsa régi hagyományait, viszont emellett minél több ember érdeklődését felkeltse és megtartsa.
A megváltozott tartalomfogyasztási szokások miatt gondoltunk arra, hogy akkor mi is beszállunk ebbe, és videós tartalmakat is fogunk gyártani. Na de hogyan is kell ezt elképzelni? Úgy érezzük, rengeteg olyan téma van az egyetemmel kapcsolatban, ami minden hallgató számára fontos, mégsem ér el mindenkihez. Ilyen például az összetett ösztöndíjrendszerünk, a mentorrendszerünk, az Erasmus+-ra való jelentkezés és még sok olyan téma, ami hasznos és érdekes lehet számotokra. Mindezt ne úgy képzeljétek el, hogy egy
órán keresztül beszélünk ezekről jó hoszszú körmondatokban, hogy a közepére teljesen elveszítsétek a fonalat és a lelkesedéseteket, hanem ezek rövid, lényegretörő 10-15 perces interjúk, aminek megnézése után sokkal tisztábban fogjátok átlátni az éppen körüljárt témát. Régebben is voltak ilyen kezdeményezések a TéTéKás Nyúz keretein belül (ahogy láthatjátok a YouTube-csatornánkon, lessetek bele azokba is!), de most egy teljesen új, letisztult és magas minőségű interjúsorozatot indítottunk el a TTK Science Podcast csapatának segítségével, ez az InterNyúz. Nézzetek rá a YouTube-csatornánkra, az első évadban már beszélgettünk a HÖK elnökével és elnökhelyettesével, szó volt a karon belül működő ösztöndíjainkról és azoknak pályázási feltételeiről, a Bolyai szakkollégisták által gimiseknek szervezett versenyéről, a mentorrendszer működéséről, a szociális ösztöndíjak bírálóinak munkájáról és arról, hogyan jelentkezhet egy hallgató erre a feladatra; ezek mellett pedig még érkezünk egy évadzáró, nyárváró epizóddal is, ne maradjatok le arról se!
Igyekszünk számotokra releváns és izgalmas témákkal szolgálni mind videós, mind írásos formában. Kövessétek figyelemmel a működésünket, mert nem végeztünk az ötleteink megvalósításával, és még több meglepetéssel készülünk nektek a következő félévre is!
Ha pedig úgy érzitek, szívesen részt vennétek ebben az izgalmas projektben, úgy gondoljátok, besegítenétek valamelyik feladatkörbe, akkor bátran keressetek engem, a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu e-mail címen!
A tavaszi félév kezdete óta az EGEA Budapest életében számtalan esemény történt!
A vizsgaidőszak zárását egy közös kirándulással ünnepeltük meg Visegrádon, amin nagyon sok lelkes, aktív tag részt vett. A hideg téli idő és a közös beszélgetés közelebb hozta egymához az entity tagjait. A túra után nem sokkal megválasztottuk új kapcsolattartóinkat is, Kovács Ábelt (földrajz BSc) és Borbás Zitát (földtudományi BSc).
Az első egyetemi hetet rögtön egy csereprogrammal indította az entity.
Először március 2-5. között mi fogadtuk lengyel diáktársainkat, EGEA Olsztyn-t. A diákok megismerhették a TTK-s egyetemi életet, a csodás fővárosunkat, a magyar gasztronómiával együtt.
Március 11-15. között pedig egy csapat lelkes földrajz és földtudomány szakos hallgató látogatta meg az észak-lengyelországi Olsztyn városát, valamint a Mazuri-tóhátság területét. A program alatt az EGEA Olsztyn tagjaival sokat túráztunk, beszélgettünk és szórakoztunk. Lehetőségünk volt felfedezni a várost és a körülötte elterülő tóhátságok természeti szépségeit, ezenkívül a lengyel tradícionális ételek kipróbálása és a hagyományok megismerése is elengedhetetlen volt számunkra. A közös programok során barátságok szövődtek köztünk és lengyel diáktársaink között. Külön köszönet az olsztyni Warmiai és Mazuri Egyetem Földtudományi Tanszékének a geoinformatikai mintaóráért. Hatalmas élmény volt számunkra, hogy betekintést nyerhettünk az ottani egyetemi élet mindennapjaiba.
Március 21-én élménybeszámoló nyílt napot tartottunk meglévő és új tagjaink számára, ahol Borbás Zitával bemutattuk az EGEA Europe felépítését, működését. Fényképes prezentációval ösztönöztük a tagokat a kongresszusokon és csereprogramokon való aktív részvételre.
Az EGEA Budapest a jövőben is szervez entitykkel csereprogramokat pl. Marburg-
gal, Vilniussal, Tartuval, de kérés esetén más város szervezetével is felvesszük a kapcsolatot.
A csereprogramokon túl a tagjaink kongresszusokon is részt vehetnek. Ezeken az eseményeken különböző szakmai programokon, kirándulásokon, közgyűléseken ismerhetik meg az EGEA világát több más európai diáktársukkal együtt. Az ilyen események érdekes szakmai workshopokon túl remek lehetőséget kínálnak az angol nyelv gyakorlására is. Az idei tavaszi kongresszusidőszakban is több tagunk vett részt a Kolozsváron tartott „East Regional Congress” eseményen. A legközelebbi lehetőség a szeptemberi EGEA
„Annual Congress”, ami idén Salzburg közelében kerül megrendezésre. Fontosnak tartom kiemelni, hogy egyetemünk továbbra is támogatja a kongresszuson való részvételt, ugyanis utólagosan ösztöndíj formájában vissza lehet igényelni a részvételi díj nagy részét!
Emellett szeretném kiemelni, hogy egyik tagunk TDK dolgozata bekerült az EGEA Europe tudományos folyóiratába, a „European Geographer” -be, ezáltal az ő munkáját több száz EGEA-s fogja olvasni a megjelenés után. A későbbiekben – a magazin megjelenésének függvényében – másnak is van lehetősége megjelentetni tudományos munkáját. A hallgató a cikk publikálásáig folyamatos szakmai segítséget és mentorálást is kap az EGEA-tól, ami egy remek lehetőség minden földrajz és földtudományi szakos hallgató számára.
Ha te is meg szeretnéd ismerni a nemzetközi földrajz és földtudományos diákéletet, sok szeretettel várunk helyi diákszervezetünkbe! Jelentkezési szándékodat jelezheted az FF szakterületi koordinátorán keresztül, vagy a budapest@egea.eu e-mail címen.
Kovács Ábel Cp1
Kiváló szereplőgárda, briliáns forgatókönyv, lehengerlő atmoszféra, véget nem érő izgalom, műfaji ironizálás: a hatévados brit mestermű fontosabb összetevői, amelyek segítségével a sorozatgyártás csúcsminőségét megközelítve elkészült korunk Keresztapája közel egy évtized alatt. Kultsorozattá válása már a kezdetektől fogva körvonalazódni látszott, hiszen a gengsztertörténet karakterei a 20-as évek stílusos öltözetével és markáns személyiségjegyeivel felvértezve birtokolják városuk felett a hatalmat, és folytatnak hadjáratot a korlátok nélküli élet újabb és újabb akadályai ellen. Az alaphelyzet a kortárs sorozateposzok halmazába kilógás nélkül igazodik, a főszereplő, Tommy Shelby útja nem véletlen mutat egyezést Walter White, Ragnar Lothbrok és még sok más siker- és bukástörténet főszereplőjével –ezen kulturális termékek mind az ember hatalomhoz és erőhöz való viszonyát boncolják évadokon keresztül, és próbálják szemléltetni a sikertörténet mögött meghúzódó tragédiát.
Az alkotói gárda – élén Steven Knight forgatókönyvíróval – kiváló munkája egy apró igazságmagra épül, hiszen a birminghami banda valóban létezett, négy oszlopos tagja- kiket rokoni szálak fűznek öszsze- valóban erős befolyással volt a város és környezetének életére. Természetesen az eredetükön, valós és vélt tevékenységükön kívül fiktív történetről beszélünk, amely elsősorban a Cillian Murphy által megformált Tommy Shelby életútját járja körbe. Ő és két testvére, Arthur (Paul Anderson) és John (Joe Cole) eredettörténetének lételeme, hogy egyaránt az I.
világháború sáros, véres lövészárkaiból visszatérve, traumáik nehéz súlyát maguk után rángatva próbálják járni saját útjukat. Míg Tommy a vezéregyéniség, kontrollmániájával kormányoz ellent a kiszolgáltatottság féleleme miatt, Arthur poszttraumás stresszben szenvedő szociopata, John pedig a háborút megjárt legkisebbik testvér, aki őrültségeivel próbálja túllicitálni fivéreit.
A sorozat egyik legfőbb állítása, hogy Tommyéknak a frontról való visszatérés már nem élet, csupán egy olyan bónusz, utórengés, melynek következtében traumáiknak próbálnak ellenkormányozni a személyes felelősség utolsó szikráját nélkülözve. Egy gengsztertörténetről beszélünk, azonban nem mondhatjuk, hogy valóban arról is van szó, pláne nem annak klasszikus értelmében. Az egyik legnagyobb csavar az alaphelyzetben, hogy a fenti állítás miatt egy noir történetté válik a Shelby család drámája, amelynek tagjait a kor és a nagypolitika kegyetlensége sodorta bűnbe és teremtette belőlük a finomra hangolt szociopatákat, akiknek folyamatosan meglátjuk az emberi oldalát, amivel azonosulni is könnyű – ezen ellentmondás pedig rendre túlkerekedik a néző erkölcsi érzékén. A Keresztapából és A halál keresztútjánból láthatóan inspirálódott rendezőgárda kultgengszterfilmek tömegéből merítkezve teszi csavarjaival és megoldásaival élvezetessé a Burmingham sáros utcáin játszódó történeteket. Ugyanakkor nem csupán erről van szó: a Coen-testvérektől kölcsönzött, rengetegszer visszatérő műfaji ironizálás az, ami a sorozatot egy magasabb szintre képes emelni, összekapcsolva a törvényen kívüli brutalitást a neonoirral: szemtanúi lehetünk a gengszterfilm- és a noirszabályok
kiforgatásának, amelyek úgy bele vannak építve az alaptörténetbe és annak csavarjaiba, hogy akár könnyen elkerülhetik figyelmünket. A háttérben – a figyelmesebb nézőknek az előtérben – mindig is képes jelen lenni a két zsáner szabályainak szisztematikus felrúgása. Akit ez hidegen hagy, annak is teljesen élvezhető történetet képes nyújtani a sorozat – hiszen a csavar, nem csak ezen elemektől fordulat, ez csak hab a tortán. Egyik ilyen tipikus helyzet, amikor majdhogynem a történet elején a készítők szinte halálra veretik a főszereplőt, melynek ténye önmagában egy különleges, szokatlan húzás, műfaji szempontból pedig egy rendkívül bátor, önreflexív, realista lépés.
Azonosulás szempontjából adott a fékek nélküli hatalmi működés – amely pozícióba minden néző kívánja képzelni magát – valamint a sajnálnivalóság, a mögöttes tragédiák melletti emberi mivolt az, amely egy erős belső drive-ot dolgoz meg – ezen érzelmi érintettség mellett pedig háttérbe szorul a gyilkosságok utáni felelősségvállalás és elszámolás. Szinte minden gengszterfilmnél felmerül a kérdés,
hogy nem romantizálja-e az erőszakot és a törvényenkívüliséget - szerintem ennek feltételezése a legtöbb esetben csupán védekező mechanizmusa a beismerés ellen, hogy mind képesek vagyunk azonosulni az antihőssel, ez esetben Tommy Shelbyvel
A környezet és körítés lehet szinte bármilyen, az antihőssel való nézői viszonyunkat annak hatalmi szerepében, a többi karakterhez való viszonyában látom, amelyre a műfaj sajátossága, a kettős motiváció is rásegít. Ezen alaphelyzetet követően persze a készítőkön múlik a konklúzió, amely jelen esetben a „rombolás” és a „destrukció” szavakkal jellemezhető, az, hogy ez milyen értelemben és hogyan foganatosodik, természetesen csak a nézők előtt fog kiderülni, a hatodik évad befejeztével.
A karaktereken túl említésre méltó még a színészi játék csúcsminősége, amelyet a négy említett főszereplőn kívül Helen McCrory (Polly Gray szerepében), Tom Hardy (Alfie Solomons szerepében) vagy éppen Anya Taylor-Joy és még sokan
mások visznek képernyőre. Alfie Solomons karaktere az, aki hasonló módszerekkel hasonló célokat próbál elérni, mint Tommy, viszont az egyező aspektusok miatti tiszteleten túl, komoly rivalizálást is feltételez különös kapcsolatuk. Alfie tükröt jelent Tommy számára: azonos szabályaik mentén tudnak rámutatni az általuk megideologizált felsőbbrendűség álságos mivoltára – így amikor a kettejük közötti feszültség a felszínen lecsapódik és egy üvöltözős, őszinte jelenetnek lehetünk szemtanúi, a katartikus érzés szinte garantált, talán egy kicsit közelebb is érezhetjük magunkat a tökéletesség fogalmához a színészóriások teljesítményét látva.
Aki megismeri a határoknélküliséget, a következő határig menetel, a katarzis pedig a határ előtti utolsó pillanatig várat magára, ahol már a lendület miatti becsapódás kiküszöbölhetetlen: az akkor történő morális szabadesés pedig lehe-
tővé teszi cselekedeteink analízisét, céljaink és eszközeink vizsgálatát – választ adva civilizációnk legfontosabb erkölcsi kérdéseire. Ezen kérdések azok, amelyek valójában beszippantanak mindenkit az ízléses körítés hatása mellett, mert a fotelből, nulla felelősséggel Tommy Shelby megcsinálja helyettünk azt, amiben minket gátol a törvény, az erkölcs és a lelkiismeret. A TV képernyője mögül legfeljebb az áramszámla növekedése a kockázat, nem a vagyonunk, a családtagjaink, vagy a saját életünk elvesztése.
A Shelby család élete tehát egy erkölcsi utazás a társadalmi hierarchia tetejére, amely életút drámája filmrajongók széles tömege számára tartogathat tanulságot és katarzist. Ezért ajánlom mindenkinek, akinek legalább minimálisan felkeltette figyelmét Tommy Shelby siker- és szenvedéstörténete.
Csuka GergőAlig várod, hogy vége legyen már a vizsgaidőszaknak? Hogy végre jöjjön a nyár? Igazán kikapcsolódnál valahol, hogy kipihend a fáradalmaidat?
Akkor gyere el te is a TTK Hallgatói Alapítvány 10. jubileumi TéTéKás Camp-jére, hogy egy felejthetetlen élményben legyen részed!
Időpont: augusztus 26-30.
Helyszín: Teleki Pál Cserkészpark
Részletek: Facebook-eseményben!
8:10, hol is lesz most az órám? Nem, most nem lesz, az majd csak 10:15-től, addig írhatom a beadandót. Hol írjam? Áh, jó lesz a kémia porta fölött, igen, ma még meg kell írnom az e-mailt is a kolis jelentkezés miatt, de azt még délelőtt. Ja, és az esszének is készen kell lennie holnaputánra, de pont aznap van zh is, de arra, ha éjfélig maradok fenn, lesz is időm készülni, és úgy még mindig tudok 6 órát aludni, ami azért tök jó, ja, és holnap beadandó, tényleg… uhh na jó, menni fog, de most akkor keressünk egy helyet… ja várjunk, hiszen már ülök, de mikor ültem le? Ez nem is a Kémia épület, hanem a Gömbaula. Na mindegy, most már akkor elkezdem, mit is kell csinálni? Az egyes feladat deriválás csak, azt tudok… azt hiszem… de nem jön ki sehogy se, pedig jól számoltam. Ó, ez nem is az a beadandó, azért nem jó. Már megint a Discord, mivan? Ma kgy, igen, tudom, holnap Szacs, de előtte konzultáció, meg még meg kell írnom az eszszét. Kéne valami jó zene, hova is tettem a fülhallgatóm? De nem jó, mert merülök, haza kell mennem a töltőmért, de azt majd óra után. Ebédelni is kéne majd, meg venni WC-papírt, meg sampont, meg majd fel kell tenni főni a rizst, meg el kell menni a gyerekért az oviba; ja, nincs is gyerekem. Akkor csináljuk a beadandót, mert sosem leszünk készen. Anya hív, jaj tényleg, otthon hagytam a laptoptöltőt, de most nem vehetem fel, munka van, de azért felveszem. Igen-igen töltő, törölköző, diótörő, minden. Ezt megbeszéltük, beadandó. Már le is telt az idő? Hogy lett 10 óra? Mindegy is, nincs idő ezen fennakadni, gyere, kedves égszínkék bernáthegyi kutyus barátom, megyünk órára. Köszi
egyébként, hogy tegnap elmagyaráztad a reziduumtételt, nélküled nem ment volna.
Legutóbb az az űrhajós labrador próbálta a fejembe verni, de Te jobban magyaráztad. Mára sikerült felkészülnöm rendesen egyébként, mindent megtanultam, amit római jogból érdemes tudni. Hogy ez nem az ÁJK? A zh-ban úgyis azt kell leírni, amit tud az ember, én meg ezt tudom és kész. De igazad van, lehet ezért néztek rám olyan furán, amikor kalkulus zh-n a differenciálegyenletek megoldásához a jégkása ízesítések japán eredetének rövid összefoglalóját írtam le. Kezdődik az óra, most már figyelni kell, füzet… az nincs, nem baj, hiszen minek van ekkora bőrfelülete az embernek, ha nem használja? Toll… az sincs, na ez nagyobb baj, de a sütit elcsomagoltam, több a semminél, meg van nálam buborékfújó és zokni, nem lesz gond. Szerintem rossz órára jöttem, ez fix nem az én tárgyam… most, hogy körbenézek, ez nem is az Északi… a Duna mellett sétáltam az előbb, nem? Nézzük csak, mi van az épületre kiírva? „Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem” …
Sarah Lee OxgoconHa Te is szeretnél tudományos vagy szórakoztató jellegű cikkeket írni, netán allergiás vagy a helyesírási hibákra, vagy hobbid a fotózás, videózás, grafika készítés, akkor ne habozz; keress meg a fogadóórámban (amit a TTK HÖK honlapon találsz), vagy írj a foszerkeszto@ ttkhok.elte.hu e-mail címre!
Szász Boglárka Dorottya főszerkesztőe-sudoku.hu
