Page 1

2 018. MÁRCIUS 1 4 .

LVI. F É L ÉVFOLYAM 3 . SZÁM

IL K HET Ö H K A TT

APJA

M I E S E ÉD rekről

e desítősz 5. oldal é s e g é s r 14-1 A meste

ok á b o.rold t a al y l ó 8-9 AG z e l loeldm s t a al p a Cs 12-13.

NYUZ.

E LT E . H

U

ES

INGYEN


A sejtek csomagküldő szolgálata

Fiatal biotechnológusok konferenciája

Buzás Edit, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója tart előadást az „Élő adás” sorozat közvetkező alkalmán A sejtek csomagküldő szolgálata: az extracelluláris vezikulák címmel. A biológia robbanásszerűen fejlődő tudománya a természet rejtett világából egyre több részletet tár fel előttünk az élőlényeket alkotó molekuláktól a sejtek és az egyedek szintjén át egészen a fajok sokaságából felépülő életközösségekig. Az ELTE Természettudományi Karának nyilvános előadássorozata, az Élő adás ebben a világban kalandozik, célja a legizgalmasabb és legújabb kutatási eredmények és a még megválaszolatlan kérdések bemutatása. Az előadásokra középiskolás kortól várnak mindenkit, akit érdekel az élővilág és a megismeréséhez vezető út. Időpont: 2018. március 21. 17:45 Helyszín: ELTE TTK (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 0.805.)

Az ELTE Természettudományi Kara ad helyet a Fiatal Biotechnológusok III. Országos Konferenciájának 2018. március 28– 29. között. A konferencia célja, hogy fórumot biztosítson a magyarországi biotechnológiai kutatást végző fiataloknak (elsősorban PhD-hallgatóknak és ifjú kutatóknak) kutatási eredményeik előadás vagy poszter formájában való bemutatására, valamint elősegítse a kapcsolatok, együttműködések kiépítését, fejlesztését. Időpont: 2018. március 28. - 2018. március 29. Helyszín: ELTE TTK (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C)

Éghajlatváltozás: tények és tévhitek

A sivatag fehér napja

A BTK Ruszisztikai Központja „1917 eseményei és a polgárháború Oroszországban – orosz szemmel” címen a tavaszi félévben is filmklubot szervez. Ezúttal A sivatag fehér napja című filmet vetítik. A szovjet westernfilmet 1970-ben mutatták be, az alkotás egy kísérleti művészeti csoport egyetlen filmje; a rendezője Vlagyimir Motil volt. A filmklub nyitott, mindenkit örömmel látnak. Időpont: 2018. március 21. 16:00 Helyszín: ELTE BTK Ruszisztikai Központ (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., II/237.)

a

Csapat

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora az érhajlatváltozással kapcsolatok tényeket és tévhiteket mutatja be a „Csütörtök Este” sorozat 2018. március 22-i előadásában. Tényleg változik az éghajlat vagy csak a memóriánk „szépíti” a múltat? De hisz az éghajlat mindig változott és változik, akkor most miért ez a nagy hűhó? És mi köze az emberiségnek az egészhez? Ha a Kiotói Jegyzőkönyv 5,5%-os kibocsátás-csökkentését is szinte lehetetlenség volt elérni, hogy lehetne a kibocsátás szintjét még 50–80%-kal redukálni? A gazdaság nem rokkan bele, ha ekkora áldozatokat kell hozni? Hogy lehetne fosszilis tüzelőanyagok nélkül megoldani a gazdaság működését? Van értelme még a párizsi egyezménynek az USA nélkül? Az előadás ezeket és egyéb kényes kérdéseket feszeget és ad rájuk válaszokat, zömében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseire alapozva. Időpont: 2018. március 22. 18:15 Helyszín:ELTE Bolyai Kollégium (1117 Budapest, Nándorfejérvári út 13.)

Őri Bálint

Tóth Bálint főszerkesztő, tördelőszerkesztő, író

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

olvasószerkesztő ori.balint@nyuz.elte.hu

Németh-Prátpál Mirtyll

Fodor Enikő olvasószerkesztő fodor.eniko@nyuz.elte.hu

Meleg András író meleg.andras@nyuz.elte.hu

Nagy Fruzsi

Arrasz Niki

olvasószerkesztő nagy.fruzsina@nyuz.elte.hu

olvasószerkesztő, író arrasz.nikolett@nyuz.elte.hu

Imre Dóri

Puskás Júlia

író

író toth.teodora@nyuz.elte.hu

imre.dora@nyuz.elte.hu

Gál Nóra író gal.nora@nyuz.elte.hu

író puskas.julia@nyuz.elte.hu

Kerestély Koppány író kerestely.koppany@nyuz.elte.hu


A FŐ S ZER K ES ZTŐ N A D R ÁG S ZÉ LE TARTALOMJEGYZÉK

k n u j r í n Hogya újságot? Március 8-án részt vettem az ELTE Press Akadémián a BTK egyik épületében, és azt kell mondanom, hogy jó kis rendezvényt sikerült ös�szehozni. Sajnos egy gyakorlatom miatt – ahol egyébként előadtam – kicsit késtem a eseményről, de szerencsére voltunk páran a szerkesztőségből is, így minimális feltűnéssel sikerült odasomfordálnom Mirtyllhez, és kiderült, hogy nem is maradtam le sok mindenről: az első vendégelőadó éppen akkor állt fel, és sétált a „katedrához”, amikor megérkeztem. Szerintem ez az előadás volt a legérdekesebb mind közül, ugyanis Balázs Géza, BTK-s tanszékvezető és egyetemi tanár (egyébként még rádióműsora is van) tartott előadást a média nyelvhasználatáról, és arról, hogy mik azok a szókapcsolatok és szerkezetek, amiknek érdemes lenne kerülni a használatát, ugyanis stilisztikai vagy nyelvtani gondok vannak velük. Az előadássorozaton szó volt még a médiajogról, a leggyakoribb helyesírási hibákról, bemutatkozott a komplett ELTE Press, az ELTE Online és a kari lapok. Az esemény felénél az előadásokat egy rövid kávészünet szakította meg, ahol mindenkinek volt alkalma beszélgetni a másikkal, a végén pedig még pizzák is érkeztek, úgyhogy senki sem maradt éhes. Úgy gondolom, hogy egy nagyon jól megszervezett és hasznos réndezvényen vehettünk részt, ahol sok mindent megbeszélhettünk a többi kari lap szerkesztőivel/főszerkesztőivel. Egyébként ennek az estének köszönhető az is, hogy ebben a számban visszatérnek a képregények, ugyanis megtudtam Szép Vanessától, hogy semmilyen jogi akadályba nem ütközik az, ha ilyen tartalom is megjelenik a Tétékás Nyúzban.

Tóth Bálint

főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

English Words............................................ 4–5 Innate treasure School HÖK..................................... 6 A fizika szakterületi csoportról Cooltér & Négyeshatos...... 7 Megéri előfizetni a Netflixre? A tehenek tehetnek róla Tudósítás.............................. 8-9 A Gólyatáborok Faliújság...................................................10-11 Tudósítás..................................................12-13 Csapatszellem TTT..........................................................14-15 Mesterséges édesítőszerek Sorozatlövő & Kritika................................. 16 Everything Sucks! E. L. James vs. Jane Austen Mozizóna & S orozat lövő 17 Örök tél A szolgálólány meséje Belszíni fejtés................................................ 18 Fényképek..................................................... 19 Az Überfúzió képekben

Csatlakozz! Írsz? Grafikákat készítesz? Fotózol? Esetleg csak érdekel az újság kiadásának a folyamata? Csatlakozz a szerkesztőségünkhöz! Jelentkezz a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu címen!

IMPRESSZUM

LVI. félévfolyam, 3 szám.

Kiadja az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány.

Felelős kiadó: Horváth Luca, a TTK HÖK elnöke. Főszerkesztő: Tóth Bálint Vezetőszerkesztő: Tóth Bálint. Tördelőszerkesztők: Tóth Bálint Olvasószerkesztők: Arrasz Nikolett, Nagy Fruzsina, Fodor Enikő, Őri Bálint Rovatvezető: Szendrei Zoltán (Sport). Készült a Print City Europe nyomdában 1000 példányban. Címlap: flickr.com/mark_byzewsky Honlap: http://nyuz.elte.hu. Facebook: http://www.facebook.com/tetekasnyuz. Telefon: 372-2654, lapzárta után 20/331-8715. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 15:00. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A kiadást fedezte az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 14:00-15:30), Déli Hali (00.732). A megjelenő cikkek nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség és a felelős kiadó véleményét.


H A LLGATÓ I KÖZ É L E T

INNATE TREASURE Throughout history, humanity has always been eager to find out where it comes from. We are born: that is for sure. The question is the following: what do we bring with ourselves at the very moment of our birth? There are many theories concerning this riddle, trying to perceive whether innate human nature exists or whether we are born pure and plain without any previous influence from a time before birth. According to John Locke, an English philosopher from the 17th century, all people are born “tabula rasa”. The Latin expression itself means “blank page”. Interestingly, Locke believed that man is born without any knowledge and that knowledge can only be acquired from experience and perception. It is quite easy to argue with this way of interpreting the infant human mind. While it is true that a newborn child's psyche is little developed, yet there are still several things it already knows about the world surrounding it. For instance, it is aware that it is not safe out here, that the mother’s nurturing care is essential, and indeed that it needs to be taken care of. The Lockean empiricism states that every knowledge comes to human mind through the senses. This ideology was popular and developed in the 17th-18th century, the era when experimental sciences were blooming. Empiricism in science first executes a whole lot of experiments, analyses the outcomes and only then draws a conclusion and engages in generalization. Locke had the proper understanding of the human brain in certain aspects but his narrative seems far too narrow and exclusive. According to Noam Chomsky’s On Nature and Language (2002) theory, there are certain capabilities that the human brain is “hardwired” for.3 That most definitely makes sense especially after considering the function of DNA. DNA contains all the information based on which our body, obviously including the human brain, is built up. Therefore, we inherit certain features and capabilities from our parents that they inherited from theirs and so on. It would be hardly unwise to state that neither of these men mentioned above is right on all points. I believe that the truth must be somewhere in the middle. Of course, there are innate capabilities and missing bits of knowledge still waiting to be learned at the same time. The fact that

4.

DNA contains all the information does not necessarily mean that all the features that are encoded in it will be expressed. It greatly depends on the circumstances the individual is raised in. Therefore, mental capabilities are highly dependent on the environment and the culture, instead of deriving from the “development” (if there is such a thing) of the society. The culture we are born in is the most significant determinative factor of all since it is the primary venue of our socialization process. Our parents’ and peers’ habits, language and way of thinking is what we adapt to regardless of any comparison to other cultures. A good instance is Alex Bellos’s interview with Pierre Pica in Alex’s Adven­ tures in Numberland (2010), a French anthropologist, who had been lucky to study the Munduruku tribe in the Amazon. The main peculiar thing about the Munduruku tribe was their attitude towards numbers: they could only count to 5. The common trend of our Western cul­ ture could make us think that this must be because these people are less developed, and come from so-called “primitive” society. The example he presented con­ cerned the Munduruku counting children. “However, added, Pica the issue was a cultural one. It was not the case that the Munduruku counted his first child, his second, third, fourth and fifth, and then scratched his head because he could go no further. For the Munduruku, the whole idea of counting children is ludicrous. Why would a Munduruku adult want to count his children? They are looked after by all the adults in the community, Pika said, and no one is counting who belongs to whom.”1(p.16) A thorough research found out that the Munduruku have an entirely different way of interpreting numbers following other logic: they realize numbers in a logarithmic way. Quite reasonably, their way of thinking is the following: 2 is two times more than 1, while 2.1 is only more with one bit, so the core of their way of

interpreting numbers is based on multiplication instead of summation as we are used to it. As the example above presents, not every­thing is evidently innate. While the ability to interpret numbers and amounts is embedded deep in our minds originally yet the concepts and approaches towards it may vary to a great extent. Let’s take a look at an even more fundamental feature of the human mind that all people share on this planet: the ability to acquire a language. According to Chomsky (2006), we are all born with a system of tools needed for language acquisition, which he calls the Universal Grammar. He assumes that every child is born with inner biological grammatical categories such as verb-like words, noun-like words etc.2 The method of learning a language in childhood facilitates the same way in adulthood only perhaps a little less consciously. However, it is only the matter of circumstances which language will the child acquire as the mother tongue since it is the vocabulary exclusively that might be different and that allows the individual to organise thoughts and express them. All in all, it makes perfect sense that we develop certain segments of our mental abilities by experience since the nervous system of the human body is under constant deve­lopment after birth as well. By being exposed to our environment new intercellular connections are formed between neurons, so in this sense, human mind is improved by “nurture”. At the same time, however, all this would not be possible without certain prenatal determination and development which means that both points made by Locke and Chomsky are valid and make sense to some extent until one of them does not exclude the other in the end. Bibliography 1 Bellos, A. (2010), Alex’s Adventures in Numberland:Dispatches from the Wordeful World of Mathematics. Bloomsbury Publishing PLC. (p.16) 2 Chomsky, N. (2006) Language and Mind. Third Edition. Cambridge University Press: (p.24) 3 Chomsky, N., Belletti, A., & Rizzi, L. (2002). Language and the brain. On Nature and Language. Cambridge Univer­ sity Press: (pp. 61–91). Imre Dóra imre.dora@nyuz.elte.hu


EN G L IS H WO R D S

SCHOOL – WHERE FANTASY AND CREATIVITY GO TO DIE Parents tend to be concerned about their children’s proper development. For it is their responsibility to provide the kids with all the conditions necessary, most of the time they are eager to be in control of all elements that might interfere with this process of development. One crucial question of the many is, whether children can detect fantasy, or they confuse it with reality. It is a perfectly valid worry on the parent’s behalf. According to Piaget (1929), children are unable to tell the differences between fantasy and the real world, therefore fairy tales should be chosen with peculiar care, not to spoil the young minds’ sense of the boundaries of reality. Deriving from this theory, it is not very surprising that parents try to protect their little ones from such deficits. Is it a real threat anyways? It turns out not to be one. As proven by studies on this matter in the field of Developmental Psychology, children are indeed able to tell the difference between the “two worlds”. Excepting them to do so or not, their psyche works in a way it can distinguish a mental entity, such as a thought or an image. Children are able to process fantasy and reality parallelly without the slightest confusion of the two. However, at some points, Piaget’s theory is right for stating that children are not able to tell the very strict borders of fantasy and need extrinsic guidance to learn how to detect the exact borderline. For that reason, based on the early age when this line is ambiguous, it is the parent’s responsibility to guide the youngling by explaining every

thing to them. What happens when children get out of their parent’s hand and school becomes their primary milieu where they are affected by their peers and teachers? Based on what we know about classical social psychology there must be some changes in mental development and attitude to abstract matters after starting school. Fanatasy and creativity go hand in hand as these are both considered as closely related mental processes and features. It is crucial for children to be able to utilize their fantasy for it is the source of all creativity that is to blossom from them. An extremly intreresting and – so to say – tragic phenomena is usually oberved when children become pupils of an elementary school. By strict rules apearing in the institution the freedom of the naïve and untouched spirits – in terms of imagination and spirituality – is surely reduced in order to maitain a constantly organized and working environment in the education system. It has become an incresing trend to notice these kinds of mental suppression recently and a revolution is about t start in education in all levels. Many professionals are working hard to be able to find the glitches

in the system and to recondition these all at once. The educational system should aim to provide children with more than just bare lexical knowledge. No, it should take more the technical and practical side of the matters taught in school. Here is an opinion of an acknowledged researcher of the topic below. As a major issue in classical education schools were accused of depriving their students from the chance of creative activity by Sir Ken Robinson in his TED talk given on a conference almost nine years ago. He claims that our educational system is hyper-focused on the training and the education of the brain and does not dedicate time and effort to teach children Arts and also educate their body. As a person who participated in classical education I have to admit that I see his point crystal clear after listening to his speech. The way that our era tries to force every student to go through exactly the same educational procedure and excel in the same fields of life is harmful to students concerning their personality development. It cannot be expected from everybody to be the best at Mathematics or other Sciences therefore education should also focus on fields that let the children’s creativity flow so that they will be able to find the field in which they can be succesful later on. As a future teacher I absolutely believe with Robinsons opinion specificly that there is no single way of educating masses and it is our job to find the way which makes possible to provide a relatively individual syllabus to everybody. All in all, children confusing reality with imagination does not seem to be an actual threat to their mental development provided that parents make an effort and set some guidelines for them. On the contrary, it supports further neural improvement. At the very same time it must be acknowledged that family is not the only outstanding influential factor affecting children. The truth is that schools should feel obliged by now to realize that they are supposed to produce creatively and critically thinking adolescents entering adulthood, who will bring innovative ideas into their future jobs making their home country and the World itself a better working place during their adulthood. Imre Dóra imre.dora@nyuz.elte.hu Source of Picture: http://www.luckeyfroglearning.com/2012/04/reality-vs-fantasy. html

5.


H A LLGATÓ I KÖZ É L E T

A SZAKTERÜLETI CSOPORTUNKRÓL Amikor ősszel az egyetemre érkeztem, emlékszem, hogy a mentorok fáradhatatlanul hívták az évfolyamomat mindenféle programokra, többek között SZaCS-ra is, viszont így visszagondolva, szerintem akkoriban nem nagyon értettem, hogy tulajdonképpen mi is ez. Gólyaként a Szakterületi Csoport üléseit kissé ijesztőnek találtam elsőre, amivel talán nem vagyok egyedül, hiszen hirtelen a nyakunkba zúdult a rengeteg újdonság, az elképesztő mértékűnek tűnő tananyag, és őszintén, kinek volt kedve idegenként bemerészkedni a felsőbbéves hallgatótársai közé? Úgy gondoltam, hogy véleményem és jelenlétem egyáltalán nem lényeges, viszont már akkor is tudtam, hogy a jövőben valamikor mentor szeretnék lenni. Így történt, hogy az első SZaCS-os megbeszélésemre idén, február elején került sor, oda is csak azért mentem, mert nagyon érdekelt, hogy ki lesz a szakterületünk következő koordinátora, hiszen ő lesz az, akihez majd fordulhatunk a problémáinkkal. Annak ellenére, hogy végül nem tudtunk dönteni a két jelölt közül, és amúgy sem reprezentatív a szavazás (tehát így is, úgyis a Küldöttgyűlés választja meg a szakterületi koordinátort), valahogy ottragadtam, részben a jó hangulat miatt, és talán kissé azért is, mert úgy tartom helyesnek, hogy szerepet vállaljak a szakom közéleti ügyeiben.

Az ezt követő ülések valamelyikén feladatokat osztottunk ki (Bio-Fiz felező megvalósításában segédkezni, fizikus foci stb.), és négyen is voltunk, akik elvállaltuk a fizikus társasjáték est szervezését, amely március elsején került megrendezésre. A programra többen is saját játékkal érkeztünk, valamint elkértük a matekosoktól a készletüket, akiknek ezúton is köszönöm a lehetőséget! Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy az esemény a vártnál jóval nagyobb sikert aratott, ezért a koordinátorunk megbízott minket a további társasozások menedzsmentjével, amiket

6.

az ő javaslatára 2-4 heti rendszerességgel fogunk megszervezni. A társasjáték-munkacsoporttal már most is rengeteg ötletünk van, mind a vicces eseményborítókra, mind a különböző tematikákra, amivel még egy kicsit színesebbé tehetjük majd a programokat, de persze, ha van ötletetek vagy észrevételetek, nyugodtan keressetek bennünket!

A következő alkalmat március 21-ére (ami egy szerdai nap) tervezzük, 18 órától, de erről még lesz Facebook esemény, és nagyon fogunk igyekezni, hogy mindenkihez eljuttassuk a meghívást. Reméljük, hogy a MaFiHE hozzájárulásával nassolnivalóval is fel tudunk majd szerelkezni, ezáltal még kellemesebbé téve az időtöltést, ti pedig hozzátok el barátaitokat, kedvenc társasaitokat, és szórakozzunk jól! Ezen kívül folyamatban van a Bio-Fiz felező, valamint a fizikus foci kivitelezése, de szívesen szervezünk egyéb eseményeket is amennyiben igény van rájuk, legyen az karaoke, biliárd, vagy bármi más. Ha SZaCS ülésen felvetitek, ti is részt vehettek a megvalósítási munkálatokban, ha szeretnétek, erre mindenkit bátorítok! De visszatérve a Szakterületi Csoportra, az utóbbi időben hatalmas fejlődésnek indult, az üléseken már húsz fő körüli a létszám, ami a tavalyi nyolc főhöz képest hatalmas teljesítmény. Örömteli dolog, hogy egyre többen akarnak részt venni a szak életében, akár az álláspontjuk reprezentálásával (ez is segítség), akár feladatok vállalásával, amik legfőképp különböző programok szervezését jelentik. Mindenkinek javaslom, hogy nyugodtan vegye ki a részét a szervezésből, hiszen egy feladattal több embert is megbíznak, így szét lehet osztani a teendőket, és ös�szességében egyáltalán nem megterhelő senki számára.

Mostanában sok szó esett az üléseken a különböző betölthető pozíciókról, hiszen nemsokára indul a mentorok képzése, valamint a képviselő-választás, amire jó volna, ha minél többen jelentkeznének, hogy több mandátumot kaphasson a szakunk, ezáltal valamelyest megnövelve befolyásunkat a küldöttgyűléseken. Ezen kívül bemutatkozott a MaFiHE is, elmagyarázták a működésük mikéntjét, ajánlottak betölthető, illetve a közeljövőben megüresedő pozíciókat. Idő közben már lejárt a mentorjelentkezés határideje, ami még több embert vonzott az ülésekre, tekintve, hogy a mentorjelöltek számára releváns információk hangzanak el, és talán kötelességünknek érezzük, hogy szerepet vállaljunk a szakcsoport alakításában valamilyen szinten, ezzel megmutatva szorgalmunkat és rátermettségünket. Végül múlt héten – karunkon utolsóként – sikerült választanunk egy mentorfelelőst, ami azt a szomorú problémát tükrözi, hogy a szakunkon nagyon kevés az aktív ember, ezáltal nehezen töltődnek be az üres pozíciók, és kevésbé gördülékeny a feladatok lebonyolítása. Ezért is gondolom, hogy ha nem is mindenkinek, de sokkal több embernek kellene SZaCS ülésekre járnia, végül is ez a közösség javát szolgálja, és az egyetem nem csupán a tanulásról, hanem a szociális életről is épp úgy szól. Összességében tehát a SZaCS-nak van még hova

fejlődnie, ugyanakkor már elindult a megfelelő úton, amit azóta már megválasztott, új koordinátorunk, Körtefái Dóri egyenget a továbbiakban. Remélem, hogy szavaim sokakhoz eljutnak majd, ezzel inspirálva őket arra, hogy társaságunk aktív tagjává váljanak, illetve bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy az aktuálisan tevékeny emberek megőrzik eme jó tulajdonságukat, és hiszem, hogy ez egy mindenki számára gyümölcsöző helyzethez vezet. Pollák Edina


COOLT ÉR & N ÉGY ES H ATOS

MEGÉRI A NETFLIX? BELEFULLADNI A SOROZATOKBA A Netflix már 2016 januárja óta elérhető Magyarországon is, az indulása döcögős volt, nálunk még nemigen volt elérhető olyan sok film és sorozat, mint külföldön, és bár a helyzet mára már jobb lett, nézzük, hogy megéri-e előfizetni rá!

A minap harmadmagammal én is megkezdtem az első ingyen hónapomat a Netflixnél, és eddig tényleg nem okoztak csalódást. Az eredeti elképzelés az volt, hogy előfizetek egy sima Basic Planre, és reménykedem benne, hogy nem megyek csődbe a havi nyolc eurós előfizetési díjtól, de amint megláttam a Premium Plan „paramétereit”, rögtön eszembe jutott, hogy miért fizetnék nyolc eurót azért, hogy béna minőségben sorozatozzak, ha össze is szedhetek három ismerőst, akivel a Premium Plan csak 3 euró fejenként, és még HD és UHD felbontásban is lehet filmezni. A dolgokat megnehezíti, hogy ezt nem lehet úgy rendezni, hogy mindenki szépen kifizeti a saját részét havonta, továbbra is csak egy ember fizet, ám ennek az

A TEHENEK TEHETNEK RÓLA Igen, jól olvasod. A tehenek, szarvasmarhák mind a mai napig befolyásolják az emberi kultúrát. Háztáji állatok, haszonállatok, szent állatok, elsődleges fogyasztók; ezek mind a tehenek. Az összeesküvés, ami a hátunk mögött folyt, most a napvilágra került. A matriarchális társadalmakban dolgozó férfiak megelégelték a helyzetüket. És kihez fordulhattak volna, ha nem a földönkívüliekhez? Ekkor kezdték az űrlények – a világtörténelemben először – lopkodni a szarvasmarhákat. Évekig gyűjtötték őket, majd visszaküldték domesztikáltként. Így az állattartás elterjedésével könnyedén átalakíthatták a társadalmat patriarchálissá. Akár így is lehetett volna, lehet, hogy így is volt. Az viszont a legtöbb kultúránál

embernek a profilját vele együtt négy ember használhatja egyszerre, szóval tényleg ennyi baj legyen. Vicces, hogyha vannak barátaid, akkor még a Netflixen is sokkal jobb szolgáltatást kapsz, sokkal olcsóbban, mint akkor, ha magányos vagy. Most beszéljünk ténylegesen az élményről. Amint először beléptem, hirtelen nem is tudtam, hogy hova nézzek, a Netflixnél tényleg értenek hozzá, hogy valahogy úgy tolják a szemed elé az összes kontentet, hogy hirtelen minden sorozat nagyon érdekesnek tűnjön, és hogy mindet meg akard nézni. Az első ilyen sorozat egyébként az Everything Sucks volt, amiről valahol a környéken olvashattok is egy Sorozatlövőt. Persze, nem ez volt az első Netflix

igaz, hogy valóban megváltozott a társadalmi berendezkedés az állattenyésztés megjelenésével. De miért? Szükségessé vált a saját tulajdon védelme mind a tolvajoktól, mind a vadállatoktól. Ahogyan egyre inkább háttérbe szorultak a társadalom nőtagjai, az öröklődés, a családfenntartás, a szokások, a törvénykezés is ezzel együtt változott. Ezek a változások a világ bizonyos pontjain a mai napig nem mentek végbe. Dél- és Közép-Amerikában, és Ázsia keleti részein még mindig vannak olyan társadalmak, amelyeket nők irányítanak. A legtöbb vezetőség mégis patriarchális volt, és a nők emancipációja a 19. század elején kezdett kibontakozni. Innen rögös út vezetett a női tudósok, művészek, orvosok pozitív hatása, felfedezései irányába. A nemzetközi nőnapot a nők iránti tiszteletből

Original sorozatom, elég, ha csak a Stranger Thingst vagy a The End of The F***ing Worldöt (mindkettő elég nagyszerű) említem, de hát ezeket a sorozatokat más forrásból kellett eddig megszereznem. Beszéljünk egy kicsit a tartalom mennyiségéről is. Gondolom, mondanom sem kell, hogy hiába lett hivatalos nálunk a Netflix, sokkal kevesebb film és sorozat elérhető számunkra, mint más országokban. (Természetesen ez a Netflix Original tartalmakat nem érinti, azok, ha jól tudom, minden országban egyformán megvannak). Ha csak egyet szeretnék említeni (de többet is fogok), meg akartam keresni, hogy az Agymenők esetleg fent van-e, majd miután nem találtam sehol, rákerestem interneten, és több országban is már elérhető. Persze nemsokára lehet, hogy nálunk is elérhető lesz, és addig is van mit nézni, de nem bánnám, ha Sheldonék is köztük lennének. Fontos megemlíteni, hogy azoknak, akik nem tudnak jó angolul, még mindig nehéz dolguk van, és elég kétséges, hogy megéri-e nekik is előfizetni a Netflixre. Sokkal jobb a helyzet, mint a kezdetekkor, például a Narcos és a Stranger Things is rendelkezik már magyar felirattal, és hogy pár filmet is említsek: The Book of Eli, Django Unchained, Grown Ups 2, Insidious 3, Captain Phillips, és ezeken kívül még sok szóra sem érdemes cím, mint sokunk (khm) kedvence, a Fifty Shades of Grey. Így áll most a Netflix Magyarországon: aki jó angoltudással rendelkezik és nagyon sorozatozós, annak mindenképp megfontolandó, aki hadilábon áll az angollal, az pedig gyakoroljon kicsit, és ők is átélhetik az Amerikai Álmot. Tóth Bálint toth.balint@nyuz.elte.hu

tartjuk számon. Ha másról nem is, a Móricz Zsigmond körtéri virágárusok jelenlétéből észrevehettétek. Ennek példájára 1999 óta nemzetközi férfinap is van (nov. 19). Ne felejtsük el egymást felköszönteni, mert „ez egy kiváló ötlet, ami a nemeknek egyensúlyt adhat”! (Ingeborg Breines) Puskás Júlia puskas.julia@nyuz.elte.hu

7.


TUDÓSÍ TÁ S

A GÓLYATÁBOROK Az előző alkalommal a mentorrendszerbeli élményeimet írtam le, és úgy érzem (kicsit ehhez kapcsolódóan), a gólyatábori eseményekről is érdemes beszámolnom az én szemszögemből. Tehát, az első ilyen gólyatábor a Természetgyógyász GT volt, ahova ugyancsak videót készíteni mentem, ám most Lívia is csatlakozott hozzám, aki a 2. napig lent is maradt a táborban. Ahogy az lenni szokott, a Keleti pályaudvaron gyülekezett a csapat, amelynek a kis részét már ismertem, hiszen azok a mentorok is jelen voltak, akiket a Mentorrendszerből fakadóan már találkoztam. Szóval – főleg, hogy Livus is ott volt – volt kivel beszélgetnem akkor is, amikor épp nem snitteket készítettem a gyülekező tömegről. Nem kellett sokat várnunk, hamarosan indult a vonatunk, úgyhogy mi is elindultunk a vágányok felé. A cél egyébként Bükkszék volt, egy észak-magyarországi falucska. Az út nem volt hosszú, az utolsó 10-15 percet már busszal tettük meg a táborig. A sofőrtől megtudakoltunk minden fontosat, többek között, hogy hol van, és meddig van nyitva a helyi kis-, és dohánybolt. Ekkor még nem tudtuk, hogy ezt majdhogynem értelmetlen volt megkérdezni, ugyanis a szervezést ismét a BME látta el, akik híresek a szigorról, és a hihetetlenül fura és rosszindulatú biztonsági őreikről, így a kijárkálást nehezebb volt megoldani, mint gondoltuk. Szerintem az azért megkérdőjelezhető, hogy még a szervezők sem igen hagyhatták el a tábor területét, így én is sokszor úgy éreztem magam, mintha egy börtönben lennék. (Ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam.) Megérkezésünk után megkaptuk a szervezős pólónkat és badge-ünket, és indulhatott is a 4 napnyi „tömény” munka. A kaja teljesen elfogadható volt, egyszer sem éreztem, hogy de jó lenne kimenni, venni valami elemózsiát. Egy alkalommal azonban mégis el kellett hagynom a tábor területét, aminek a megszervezése nem volt éppen zökkenőmentes, de végül nagy nehezen engedélyt kaptam, hogy elemet szerezzek a videós ledembe. A történetben az volt a legviccesebb, hogy még egy biztonsági őr is megkért, hogy hozzak neki fogkefét, ugyanis ő sem hagyhatta el a tábort. Miután a 40 fokban sikerült letalálnom a kisbolthoz és mindent megvennem,

8.

amire nekem és másoknak szüksége volt, rájöttem, hogy átvertek, és a boltos néni szívvel-lélekkel kétszer annyit számolt az egyik csomag elemre, mint amen�nyit kellett volna, de a „pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el”, úgyhogy megsemmisülve értem vis�sza lakhelyemre, ahol ismét átkutattak, hogy nem csempészek-e be véletlenül egy üveg kólát. A szakos napon nekem is elő kellett adnom a Nyúznál való videózás-fotózás lehetőségéről, ami szerintem egész jól ment, nem izgultam an�nyira, mint amennyire előtte gondoltam. Ez volt a Természetgyógyász GT, ismét sikerült új emberekkel megismerkednem, sokat dolgoztam, de emellett azért volt egy kis bulika is. Tudjátok, csak a szokásos. Hazaérkezésem utáni napon már indulhattam is Bódvarákóra, a Geo-Bio SEPAK gólyatáborba. A vonat megérkezése után volt 24 órám, hogy mindent kimossak, feltöltsem a kamera akkumulátorait és hogy valamelyest összeszedjem magam a 4 napnyi folyamatos munka-bulizás és rettenetesen kevés alvás után. Bódvarákóról tudni kell (ha valaki esetleg nem lenne vele tisztában), hogy ott sátrazós téma van, tehát sem kényelmes ágy, sem meleg víz, sem lehúzhatós wc nincs (kivéve a szomszédos vendégházat, de arról majd később). Tehát elég fáradtan vágtam neki a nyár második gólyatáborának, ami egy hét extrém hőingadozás és időjárásnak való

kiszolgáltatottság. Mindezek ellenére életem egyik legjobb döntése volt, hogy anno gólyaként lementem Bódvarákóra, nagyszerű élményekkel és barátokkal gazdagodtam az alatt az egy hét alatt. Térjünk vissza a jelenbe! A terv ezúttal kicsit más volt, mint a Természetgyógyász GT esetében. Hivatalosan most is videós voltam, de mivel előző nyáron én is itt voltam gólya, nem akartam annyira túlzásba vinni a munkát. Ebbe a táborba jött el a legtöbb ismerősöm és barátom, így én is inkább kikapcsolódni akartam, mint a filmezéssel foglalkozni. Ennek ellenére tudtam, hogy az egésznek a végén ugyanúgy le kell gyártanom egy videót és próbáltam nem is kötelező feladatként tekinteni a videózásra, de rá kellett jönnöm, hogy ha ott vannak a barátaid is, nagyon nehéz nem rossz szájízzel gondolni arra, hogy néha meg kell mondanod a cimboráidnak, hogy most nem tudsz velük tartani, mert dolgoznod kell. Ennek ellenére sikerült nagyon sok időt töltenem azokkal, akik fontosak számomra, ráadásul még állomást is vittünk. Ezt az egész „állomásvivést” elég durva előkészületek előzték meg, nagyon sokat gondolkodtunk a feladaton és ahhoz képest, hogy ez tényleg nem olyan nagy dolog, sokszor megkérdőjeleztük magunkban, hogy menni fog-e egyáltalán. Aggodalmunk felesleges volt, ugyanis a feladatok extrémsége és elborultsága ellenére holtversenyben elsők lettünk az állomások versenyén, annak ellenére, hogy voltak, akik nemtetszésüket fejezték ki a feladatainkkal kapcsolatban. Tudom, lehetetlen olyan állomást szervezni, amit mindenki szeret és elfogad, az is nagyon sokat számít, hogy milyen az állomás tagjainak a kisugárzása, mennyire tudjuk lelkesíteni a gólyákat, mennyire


T U D Ó S Í TÁ S

tudjuk velük elhitetni, hogy élvezni fogják a feladatokat, amiket meg „kell” csinálniuk. Tehát tényleg azt vettem észre, hogy több mindenen múlik az állomás sikere, de a gólyák szempontjából tényleg azt tartom a legfontosabbnak, hogy ne ijesszük meg őket, hogy ne éreztessük velük, hogy felsőbbrendűek vagyunk csak azért, mert mi mondjuk meg nekik, hogy mi a feladatuk. Szerintem, mint felsőbbéves, egy gólyatáborban az a legcsodálatosabb, ha képesek vagyunk úgy beszélgetni egy gólyával, mintha a szaktársunk lenne. Természetesen ott, abban a pillanatban mi vagyunk azok, akik tapasztaltabbak az egyetemi élettel kapcsolatban, de amint elkezdődik a szorgalmi időszak, mindannyian egyenlőek leszünk ebből a szempontból is. Lehet, hogy továbbra is több ivós és vizsgázós történetünk lesz, de voltaképp mindan�nyian egy csónakban evezünk. Fontos megemlíteni, hogy egy nap Rákón sokkal fárasztóbb, mint egy nap egy bármilyen másik gólyatáborban. A sátorban való alvás sokkal kevésbé pihentető, főleg úgy, hogy az emberek többsége nincs hozzászokva (bevallom én sem, csak bódvarákók alkalmával szoktam sátorozni), tehát a kevésbé minőségi alvás miatt az ember még fáradékonyabb, főleg úgy, hogy a hatalmas hőingás rengeteg energiát kivesz az emberből. Nappal a hőség szedi az erődet, este pedig a hideg. Hig�gyétek el, most nem szidom Bódvarákót, tényleg ez a legjobb hely a világon, de megvannak a hátrányai. A jó hír, hogy a rengeteg élmény és buli minden ros�szat elfeledtet veled. Az előző sorokban leírtak ellenére sokat videóztam, és sokszor volt is kedvem hozzá. Tényleg

jó érzés megörökíteni a legvidámabb pillanatokat, és a végén abból egy olyan összeállítást csinálni, ami egyrészt meghozza az emberek kedvét ahhoz, hogy eljöjjenek a legközelebbi ilyen eseményre, illetve azok, akik ott voltak, a videó megnézése után rögtön vissza akarnak menni. Szerintem a bódvarákós videó is így sikerült, és talán azért, mert mérhetetlenül odavagyok az egészért, ami ott történik minden augusztusban, lassan már 33. éve. Éppen ezért nagyon várom már a TéTéKás GT-t, mert itt most mindenki ott lesz, és hiszem azt, hogy ez nem fog elvenni az élményből, hiszen együtt többre lehetünk képesek. Ugorjunk is két hetet az időben a Tanári Napokra, amiről azt az infót kaptam, hogy „…ne aggódj, ez lighty lesz, nem kell túltolni sem a bulikát, sem a munkát!” Hát, félig így is lett. Pintér Korni jóvoltából ezúttal autóval érkeztem, így nem kellett nekem is leszafariznom vonattal Szolnokra, a társasággal.

A csavar az egészben az volt, hogy érkezésem pillanatáig nem volt biztos, hogy tényleg lent maradhatok-e, ugyanis egy kommunikációs hiba folytán nem voltam a névsorban, így hivatalosan be sem engedhettek volna. Nagy szerencsémre a főszervező, Kanti Eszter megoldotta a problémát, és végül nem kellett egyedül hazamennem. Nagy megnyugvás volt, hogy a házunk ezúttal egyike volt azoknak, amik a legközelebb voltak a közösségi teremhez, így nem kellett hosszú sétákat tenni a „bázis” és a bulihely között. Egyébként ezúttal dokumentálás téren sem voltam egyedül, ugyanis Maszlag Szilvi volt a „fotós a házban” így volt kivel szívatni egymást. A legszomorúbb dolog ez alatt az esemény alatt az volt, hogy már lehetett érezni az őszt, így a 3 nap alatt végig a farmeremben voltam, és nem is nagyon igényeltem, hogy rövidnadrágot vegyek. Mint ahogy lenni szokott, néhány gólyát itt sem kellett félteni, gondolok itt arra, hogy meg lettem kínálva vodka-tejjel, aminél undorítóbb dolgot még életemben nem ittam, de az ötletgazda esküszik rá, hogy nincs ennél finomabb ital kerek e világon. Mielőtt elfelejtem, a tábor témája a retro életérzés volt, így a bulik is többé-kevésbé ebben a szellemben folytak, ami minden estének megadta a jó hangulatot. Annak ellenére, hogy lightynak volt beharangozva ez az egész, elég jókat mulattam az esték folyamán, és sokak szerint ennek a tábornak az aftermovie-ja sikerült a legjobban mind közül. Hát, nem tudom, de az biztos, hogy jól éreztem magam. Ezek voltak tehát a TTK-s gólyatáborok, plusz Bódvarákó. Tóth Bálint toth.balint@nyuz.elte.hu

9.


TUDÓSÍ TÁ S

CSAPATSZELLEM A KÜLÜGYI MENTORRENDSZER Régi vágyam teljesült. Újra elindult a külügyi mentorjelentkezés, és végre sikerült időt szakítanom, hogy leírjam, mi is ez az egész. A TTK diákjai – nagyban köszönhetően néhány külügyi mentor áldásos munkájának – az egész ELTE-n példaértékűvé kezdenek válni. Ez egy csapat! Ez egy közösség! De minden csapatnak szüksége van rá, hogy néha megújuljon, új tagokkal bővüljön. Lehet, hogy pont rád van szükség, ezért leírom, miből áll ez az egész. Jelentkezni a ttk@esnelte.hu címen tudtok, személyes önéletrajzzal, és motivácós levéllel. Halogatni nem érdemes, mert az új főnök szigorúbb, mint én voltam! Ma egy olyan kari közéleti tevékenységet szeretnék nektek bemutatni, amiről a mindennapokban méltatlanul kevés szó esik, pedig hónapról hónapra egyre nő a jelentősége és szerepe: a külügyi mentorrendszer. Volt külügyi főmentorként ez egy szívemhez közeli téma, de sosem tudom, hogyan lehetne jól megközelíteni, hogy miről szól ez a rendszer. Ma így próbálom meg: Mi egy külügyi mentor pontos feladata? A külügyi mentorok feladata a nemzetközi diákok integrációja a kari közéletbe. Nem csak arról van szó, hogy a nemzetközi hallgatók egymás között jól érezzék magukat. Az is cél, hogy a magyar és a nemzetközi hallgatók lépésről lépésre közelebb kerüljenek egymáshoz. Lehetőséget ad rá, hogy megismerj nemzetközi diákokat teljesen más országokból, vagy akár más kultúrákból. . Egy félévben kb. 50 programot szervezünk. Természetesen minden hónapra jut egy nagyobb, összeltés buli, ahova mindig rengeteg nemzetközi hallgató jön mind a 8 karról, de a rendszeres eseményeink között találhatóak pub quizek, nyelvcsereestek, filmklubok, túrák, közös sportprogramok, vagy akár több napos kirándulások is. Ezeken túl van egy külön társadalmi ügyekkel foglalkozó munkacsoport is. Szeretnénk kari szinten is egyre több eseményt szervezni, pl. társasjáték-estek, illetve a jövőben a doktoranduszok nemzetközi, angol nyelvű tudományos előadás-sorozata is várható. (Pl.: ha már iderángatunk valakit Afrikából, hogy környezetvédelemmel foglalkozzon, akkor lehet, hogy jobb és megragadóbb előadást fog tartani a globális felmelegedés veszélyeiről, mint amikor az újságokban olvasol róla.)

12.

Úgy tűnhet tehát, hogy a mentor nélkül is csodás minden, van elég esemény, de ez nem így van. A felsorolt eseményeket mind-mind mentorok szervezik. A mentorálás feladata tehát nem az, hogy csak a saját mentoráltadra (másnéven „külfi”) figyelsz, és másra nincs lehetőséged. Mindig is szerettük, ha valaki beletesz valami extrát, és szervez olyan közösségi eseményeket is, ami több embert is érint – és főmentorként én is akkor voltam a legbüszkébb, ha láttam, hogy egy-egy mentor kitalálta, majd végigvitte a saját kreatív ötletét, és ettől másoknak jobb lett. Természetesen a legfontosabb mégis az, hogy a saját külfidre odafigyelj. Ki kell menni elé a reptérre, amikor megérkezik, segíteni kell neki eltalálni a szállásához, majd ezután is „fogni kell a kezét”. Segíteni kell beiratkozni a Neptunba, diákigazolványt igényelni, és egy csomó olyan feladatot, amit majd a mentorképzés során mind részletesebben elmagyarázunk. Igazán jó külügyi mentor viszont csak akkor lehetsz, ha könnyen barátkozol, és könnyen alakítasz ki nemzetközi

kapcsolatokat. Nem kötjük meg a kezed, a saját mentoráltadat oda viszed el közös programra, ahova szeretnéd. Mehettek együtt koncertre, operába, várost nézni, ebédelni, az se baj, ha együtt mentek el zoknit venni a plázába, a lényeg csak az, hogy légy eredeti, és segíts a másiknak beilleszkedni az egyetemi közösségbe. Szervezeti felépítés A külügyi mentorok szervezetének egyik érdekessége, hogy jelenleg (az IK kivételével) nem tagozódik bele a HÖK-be. Egy független, egész Európát behálózó diákszervezetről van szó, éppenséggel Európa legnagyobb diákszervezetéről, az Erasmus Student Networkről (ESN). Magyarországon 16, Budapesten 10 egyetemen van jelen ez a diákszervezet, az ELTE-n épp az ezredforduló táján jelent meg. A Corvinussal holtversenyben mi vagyunk a legnagyobbak az országban, tehát egy olyan közösségről van szó, ahol bőven van mit tenni egyetemi szinten, de ha nagyon jó vagy, könnyedén kiemelkedhetsz országosan, vagy akár képviselheted egész Magyarországot Brüsszelben is, ahol a szervezet székhelye van. Az ELTE-n belül minden karon a külügyi főmentor a legfontosabb személy, ő felel a mentorok munkájáért, ő koordinálja a csapatot, építi a közösséget, ha kell, beledöglik a munkába. A TTK épp úttörő szerepet tölt be az egyetemen belül, nálunk lett először nemzetközi diák a főmentor, Mehdi Oubahmane, kémia szakos PhD-hallgató. Jelenleg ő az, aki főmentorként összefogja a közösséget.


T U D Ó S Í TÁ S

Mi történt az elmúlt 1 évben? Gondolatok egy volt főmentor élményeiről Amikor tavaly januárban főmentor lettem, én sem tudtam, hogy pontosan miből is áll ez a feladat, ugyanis összességében véletlenül keveredtem bele az egészbe. A legfontosabb lépés volt, hogy igyekeztünk egy minőségi és mennyiségi váltást kivitelezni. Jelenleg sokkal magasabb elvárásokat kell egy külügyi mentornak teljesítenie, mint korábban. Az egy évvel ezelőtti átlagteljesítménnyel most már külügyi mentor sem lehetsz. Erre azért volt szükség, mert rendkívül sok negatív visszajelzés érkezett a külföldi hallgatóktól, hogy hiába kértek, nem kaptak mentort, a mentorjuk nem törődik velük, stb. Sajnos ez egy országos jelenség, Magyarországon a nemzetközi diákok 10es skálén 4.9-re értékelték 1,5 éve az ESN munkáját országos skálán – ez kiugróan alacsony európai érték. Bár az ELTE-ről nincsenek pontos adataink, mind én, mind Mehdi eltökéltük, hogy ezt az értékelést a TTK-n minimum 7-es, de lehetőleg 8-as érték fölé tornázzuk. Ezt főleg egy teljesen új mentorgeneráció kinevelésével lehetett elkezdeni, a csapat jelenlegi magját leginkább ők dominálják. (Pl. a főmentor, Mehdi is az elmúlt 1 évben csatlakozott.) Próbálunk egyre több olyan programot szervezni, ami nem a bulizásról és a rövidtávú élményhalmozásról, hanem a hos�szútávú közösségépítésről szól. Ez azért fontos, mert míg egy évben kb. 2x30 diák érkezik a karra, hogy 1-2 félévig tanuljanak itt, addig teljes MSc/PhD-képzésekre több mint 100 hallgató érkezik egy évben, és ők a képzés típusa miatt tovább is

maradnak itt, gyakran Magyarországon képzelik el a jövőjüket is. Sajnos ez nem minden karon van így, például az ÁJK-ra évente három ilyen hallgató érkezik, ezért a TTK-n külön feladatunk, hogy még az ESN-en belül is tudatosítsuk, mennyire fontos azoknak a hallgatóknak a képviselete, akik nem csak egy szemeszterre érkeznek az ELTE-re. Ilyen programok például a társasjáték-estek is, illetve karácsonykor szerveztünk külön kari nemzetközi karácsonyt, ahova – nagy örömünkre – hihetetlenül sokan jöttek el. Szintén az állandó programjaink közé tartoznak a karról sarjadó nemzetközi sport események is, például minden vasárnap tartunk egy közös margit-szigeti futást. Sajnos sok olyan programot szerveztünk, ami egyszer-egyszer sikeres volt, de hos�szú távon nem tudtuk fenntartani őket, például közös túrák, ezért van szükség Rád! Hogyan kell jelentkezni? Hiszünk abban, hogy minőségi munkát csak minőségi csapattal lehet elérni. Mivel önkéntesekről van szó, a motiváció fenntartására a legjobb módszer a közösségi szellem, illetve, ha olyan emberekkel dolgozhatsz együtt, akiket ismersz, kedvelsz, és jól dolgoztok csapatként. Ha úgy döntesz, hogy jelentkezel, az még egyáltalán nem jár végleges elköteleződéssel, egy rossz mentor rosszabb, mintha nem is lenne mentor, inkább 10 jó csapatjátékos, mint 20 munkakerülő legyünk! A személyes önéletrajzod és motivációs leveled elküldése után meg fogunk keresni, hogy egyeztessünk egy személyes interjút. Itt többen is fognak neked változatos

kérdéseket feltenni, illetve szituációs játékokra is számíthatsz. Természetesen itt nem az fog érdekelni minket, hogy men�nyit tudsz már a külügyi mentorrendszerről, inkább azt próbáljuk feltérképzeni, hogy mennyire jó az angoltudásod, és mennyire lennél jó külügyi mentor. Minél hamarabb küldöd be a motivációs leveled, annál jobb helyzetben vagy, ugyanis ha március 21-ig meg tudjuk ejteni a mentoros interjúdat, és úgy gondoljuk, alkalmas vagy arra, hogy mentorrá válj, akkor még lehetőséged lesz részt venni a március 23-25. közötti külügyi mentortáboron. Ezen a mentortáboron tudod elsajátítani a mentorkodáshoz szükséges elméleti tudnivalókat, mert a szombati napon mindig egy egész napos képzést tartunk. Ezt foglalja keretbe a pénteki nap és a szombat este, ahol viszont a közösségépítés, a szórakozás, és a többi karról is érkező, kb. 70-80 másik külügyi mentor megismerésén van a hangsúly. (Ami a mentortáborban történik, az ott is marad.) Végül vasárnap egy tóparti ebéddel zárul a program. A mentortábor színvonalát talán megmutatja a tény, hogy 2017-ben ez volt az ESN Hungary (tehát a 16 egyetemet átfogó országos elnökség) díjazása alapján az év külügyi mentoroknak szóló eseménye. (Egyébként megnyertük az Év Honlapja Díjat is, de ez nem volt olyan meglepő, mert kicsit korábban már megnyertük ezt a díjat összeurópai szinten is.) Tehát, ha szeretnél kicsit többet megtudni a külügyi mentorrendszerről, és az ESN-ről, akkor keresd meg Európa legnagyobb diákszervezetének elismerten legjobb, 40 országban is páratlanul kiváló honlapját (www.esnelte.hu)! Ha minden jól megy, és a mentortábor után úgy döntesz, tényleg szeretnél külügyi mentorrá válni, akkor áprilistólszeptemberig közösen dolgozhatsz a már mostani kari külügyi mentorokkal, meghívunk az eseményeinkre és közös csapatépítéseinkre, hogy belülről láthasd a jövőbeni munkád. Végül, szeptemberben te is Colgate-mosollyal üdvözölheted a ferihegyi reptér várójában legújabb mentoráltjaid, potenciális új nemzetközi barátaid. Ha sikerült felkeltenünk az érdeklődésedet, akkor nyugodtan jelentkezz, írj e-mailt a ttk@esnelte.hu címre! Ne feledd, nekünk nem az számít, hogy most hol tartasz, hanem hogy közösen hova juthatunk. Meleg András meleg.andras@nyuz.elte.hu

13.


TE RMÉ S Z E T - T UD O M Á N Y - T EC H N IK A

ÉDESEIM A MESTERSÉGES ÉDESÍTŐSZEREKRŐL A fejlett társadalmak emberei, tudva vagy tudatlanul, de mind fogyasztanak mesterséges édesítőszereket. Ezeket az anyagokat kissé szórakozott kutatóknak köszönhetjük, akik nem tartották be a kémia alapszabályát, miszerint ne nyald meg a kanalat. A mesterséges édesítőszerek nagy hányada ugyanis nem szándékos kísérletezés eredménye, hanem más kutatások melléktermékei. A legtöbb dietetikai és diabetológiai szakember egyetért abban, hogy ezek az alternatívák jobbak szervezetünknek, mint a közönséges cukor, barna cukor, fruktóz és szukralóz. Azonban az internetes oldalak rémhíreinek köszönhetően rengeteg tévhit kering az édesítőszerekkel kapcsolatban. Vegyük például az aszpartámot. Miben is található aszpartám? Cukormentes üdítőkben, müzliszeletekben, kávészirupokban és gyakorlatilag bármiben, ami nagyipari előállítású és édes ízű. Édesítőereje körülbelül 200x-osa a cukorénak. Érdekesség, hogy nem szénhidrát-származék, hanem fehérje, ezért hőkezelt ételek elkészítésére és főzésre nem alkalmas, mivel denaturálódik. Az aszpartámot az ezredforduló környékén kiáltották ki rákkeltő adaléknak és sokakban ez a nézet a mai napig tartja magát, pedig rengeteg tudományos cáfolat jelent meg erről. 2006-ban még a National Geographic is foglalkozott az aszpartám karcinogén hatásaival, és teljes mértékben cáfolta azokat. A NatGeo cikke egy amerikai kutatásra hivatkozik, mely öt éven át vizsgálta az aszpartám esetleges karcinogén tulajdonságait, ezen belül is a központi idegrendszerre és a vérképző szervekre gyakorolt hatását. Különböző vizsgálati csoportokat alakítottak ki kornak, nemnek és az édesítőszernek való kitettség mértékének megfelelően. A vizsgálati csoportok közül egyikben sem találtak összefüggést az aszpartám fogyasztása és a daganatos megbetegedések kialakulásának üteme között. Az aszpartám fogyasztását összefüggésbe hozták az Alzheimer-kórral is. Ennek kiindulópontja az előbb is említett, sokak által feltételezett központi idegrendszert roncsoló hatás. Az aszpartám körülbelül 50%-ban fenilalaninból áll, egy olyan anyagból, ami jelentős szerepet játszik az emberi idegrendszer neurotranszmitter szabályozásában. Ezen felül az aszpartám 40%-ban aszparaginsavat is tartalmaz. Az aszparaginsav az idegrendszert serkentő

1 4.

neurotranszmitterek közé tartozik, illetve belőle származik a glutamát és a glutamin. A maradék 10% pedig metanol, amit régen a karcinogén tulajdonságért tettek felelőssé, mivel úgy vélték, hogy ez a toxikus anyag felhalmozódhat és így tumorképződést indukálhat. Ezt már, mint tudjuk, sokan megcáfolták, és arra jutottak, hogy a szervezet képes megfelelően kiválasztani és ártalmatlanítani. A jelenlegi álláspont, hogy az aszpartám nem okoz Alzheimer-kórt. A kutatás, ami miatt kitört a pánik, ugyanis úgy volt összeállítva, hogy ugyan az eredmény korrelált az aszpartám fogyasztásával, ám semmilyen összefüggést nem tudott kimutatni a kettő között, illetve ez a korreláció is csak egyetlen csoportnál volt fellelhető a sok közül. Ugyanakkor igenis vigyáznunk kell az aszpartámmal. Hogy miért is? Számos kutatást végeztek az úgynevezett metabolikus szindróma kialakulása és az aszpartám fogyasztása között. A metabolikus szindróma egy összetett anyagcsere-betegség, amely általában inzulinrezisztenciával kezdődik, ami vonzza magával a többi tünetet. A sejtek nem képesek az inzulin által odaszállított hasznos szénhidrátok felvételére, ezért éheznek, és egy olyan jelet küldenek a szabályozó

rendszernek, hogy serkenteni kell az inzulintermelést. Ez által még több inzulin termelődik, a rendszer túlpörög, a sejtek továbbra is éheznek, végül kimerülhetnek az inzulintermelő sejtek és a szervezet vészreakciót indít el az éhezés miatt, azaz tartalékol, amit csak tud. Innen az, hogy az ilyen ember egy salátalevéltől is hízik. A metabolikus szindróma tünetei a túlsúlyon kívül a magas vérnyomás, fáradékonyság, levertség, hangulatingadozások, magas vérzsírszint és koleszterinszint, valamint, ha nem kezelik időben, a kettes típusú cukorbetegség. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tünetek és maga az állapot is megfelelő életmóddal visszafordítható és szinten tartható. Túlsúlyos, illetve diabétesszel küzdő emberek gyakran választják a jobb alternatívaként hirdetett édesítőszeres termékeket, vagy a fogyás, vagy szimplán a vércukorszint kordában tartása érdekében, hiszen az aszpartám glikémiás indexe 0, miért is kellene rá jobban odafigyelni? A szervezetünkben az emésztés már a szájban megkezdődik, de itt nem csak a nyál lebontó tulajdonságaira, vagy a falatképzésre kell gondolni, hanem az ízérzékelésre is. Ha nyelvünkön édes ízt érzünk, a szervezet azonnal inzulintermelésbe kezd, mintegy felkészülve az érkező ételre. Ha valaki egész nap, étkezések között is édesítőszeres terméket iszik, akkor a teste gyakorlatilag folyamatosan inzulintermelésre serkentődik, ami jelentősen hozzájárulhat a rezisztens állapot kialakulásához. Egy, az American Diabetes Association által kiadott kutatás szerint, azon csoportba tartozók, akik legalább naponta fogyasztottak édesítőszeres üdítőket, 36%-al nagyobb eséllyel fejlesztettek ki metabolikus szindrómára utaló tüneteket,


H ELY V EK TO R & K R IT I KA

mint a kontrollcsoport, akik egyáltalán nem fogyasztottak ilyen termékeket. Egy 2014-es, a Nature-ben is megjelent kutatás leírja: „Mit lehet tenni, hogy elkerüljük ezen káros hatásokat, és mégis élvezhessük az édes ízt? Először is nagyon fontos, mint mindenben, a mértékletesség. Hetente 1-2 alkalommal nyugodtan lehet ilyen termékeket fogyasztani. További kockázatcsökkentő, ha étkezésekhez isszuk ezeket a diétás üdítőket, mivel akkor a szervezet már alapból inzulint fog termelni, kisebb sokkot okozunk a testünknek, ha nem étkezések között vesszük magunkhoz az édesített italokat. ” Egy, az Európai unióban 2013-tól alkalmazott aszpartám és izovalinin származék az advantám, melynek édesítőereje 100x-osa az aszpartáménak és ebből következően kb. 20-37000x-ese a cukorénak. Ezt józan ésszel talán fel sem foghatjuk. Az édesítőszert Japánban fejlesztették ki és a nemzetközi szervezetek biztonságosnak ítélték a használatát. Egyedül húsokban nem engedélyezett a használata. A rémhíreket megelőzendő itt már a széleskörű használat előtt lefolytatták a szükséges állatkísérleteket, és eddig nem találtak karcinogén hatásra vagy toxicitásra utaló jeleket. Az advantám lehet a jövő ipari édesítőszere, mivel meglehetősen olcsó előállítani. Továbbá előnye az aszpartámmal szemben, hogy magas hőmérsékleten is stabil marad, így hőkezelt élelmiszerekben is használható. Egyes patkánykísérletek érdekes eredményre jutottak. Általánosságban elmondható, hogy a patkányok nem kedvelik az aszpartámot tartalmazó anyagokat, azonban érdekes módon az advantámot meglehetősen kedvelik, és ha szabad így fogalmazni, előszeretettel

fogyasztják. Ugyanis nem csak az aszpartámmal szemben preferálják, hanem a szukralózzal, az aceszulfám-K-val és a szacharinnal szemben is. A cikk írói szerint az advantám nem csak a „rágcsálók édesítőszereként” fog bevonulni a köztudatba. Használata egyre elterjedtebbé válik majd, ám a nagy hígításban használt édesítőszereket nem fogja tudni teljesen kiszorítani a piacról. Milyen édesítők jönnek még velünk szembe a címkén? Minden édesítőszeres üdítő címkéjén olvasható az aceszulfám-K. Ez egy, a kristálycukornál 200x-szor édesebb anyag, a fent már tárgyalt édesítőkhöz hasonlóan ennek sincs kalóriatartalma. Nem csak üdítőitalokban, de különböző konzervekben, szószokban, szájápolási termékekben, rágógumikban is alkalmazzák. Általában aszpartámmal együtt alkalmazzák, így a két édesítőszer elnyomja egymás utóízét és nem mellesleg egy erőteljesebb édes ízt hoznak létre. Az advantámhoz hasonlóan, az aceszulfám-K szintén stabil marad magas hőfokon is. Felfedezéséhez kapcsolódik a bevezetésben említett kanál/ujjmegnyalós példa – német kutatók ténylegesen úgy találtak rá, hogy egyikük megnyalta az ujját, hogy felvegyen egy darab papírt, és megérezte az édes ízt. Az aceszulfám-K-t nem dolgozza fel a szervezet, a vesében teljes mértékben kiválasztódik, és ezután eredeti formájában kerül a vizeletbe. Így alaptalanok az őt ért vádak, melyek szerint felhalmozódva a szervezetben tumoros megbetegedéseket okozhat, illetve, hogy bomlástermékei toxicitásuk miatt roncsolnák a szervezet bármely részét is. Sajnos elterjedt az a tévhit is, hogy ez az édesítő roncsolja az anyjában

fejlődő magzatot, pedig ennek az állításnak sincs tudományos alapja. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi szakértői is biztonságosnak nyilvánították használatát. Azonban meg kell említeni, hogy az aceszulfám-K fogyasztása serkenti a cukrok felszívódását és így hozzájárulhat a metabolikus szindróma kialakulásához. Egy patkányokon végzett kutatásban, a közvetlenül az állatokba injektált aceszulfám-K 114210%-os inzulinszint emelkedést eredményezett. Ugyanakkor ez a kutatás nem nemzetközileg elfogadott, mivel nem „új” alanyokat használtak, hanem olyan patkányokat, melyek már hosszú ideje ki voltak téve nagy dózisú édesítőmennyiségnek és nem csak az aceszulfám-K-nak. Ebből a kutatásból kiindulva emberkísérleteket is végeztek, ám ezek csak a rövidtávú használatra vonatkoztak. Ezen kísérlet eredményei nem támasztják alá a patkánykísérletek konklúzióját, ugyanis embereknél inzulinszint emelkedés nem volt kimutatható. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az aceszulfám-K hosszú távú hatásait vizsgáló kutatások eredményeire még várni kell. Jelenleg az a WHO és más egészségügyi szervezetek álláspontja, hogy cukorbetegek és metabolikus szindrómában szenvedők is fogyaszthatják. Összességében a mesterséges édesítőszerek világa egy laikus számára meglehetősen ijesztő. A témában való kutatás során nagyon sok olyan cikkel találkoztam, amik kifejezetten szenzációhajhász módon a „mind meghalunk”, nagyon „pozitív” nevelési elv mentén íródtak. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen tragikus. Ha nem visszük túlzásba a fogyasztásukat, a mesterséges édesítők használata meglehetősen biztonságosnak mondható. Azon egyéneknek kell jobban odafigyelni az édesített termékek fogyasztására, akik metabolikus szindrómában szenvednek, vagy hajlamuk van rá, esetleg túlsúllyal küzdenek. További objektív kutatásokra van szükség a témában, különösen olyanokra, melyek az édesítőszerek hosszútávú hatásait vizsgálják. Ezen felül érdemes iskolai keretek között beszélni a fiataloknak az egészséges táplálkozás keretein belül az édesítőszerek használatáról és hátteréről, hogy ha egy hosszú és elsőre rémisztő kémiai névvel vagy képlettel találkoznak, ne asszociáljanak egyből a káros vegyi anyagokra. Németh-Prátpál Mirtyll nemeth-pratpal.mirtyll@nyuz.elte.hu

15.


S O ROZATLÖVŐ & KR I T I KA

EVERYTHING SUCKS! Újabb két nap, újabb Netflix Original sorozat. Valamelyik oldalon elolvashatjátok az első közelebbi megismerkedésem a Netflix-szel, de most nézzük meg, hogy milyen volt az első sorozat, amit teljes mértékben ezen a felületen néztem végig (két nap alatt) Ez a sorozat annyira friss, hogy még egy Wikipédia oldala sincs, a szereplőkről meg még kevesebb adatot és információt lehet megtudni az internetről, ezért azt feltételezem, hogy sokuknak tényleg ez a sorozat volt az első nagyobb munkája. Nem akarom most itt keményen kritizálni az első szerepüket, mert nemigen értek hozzá, úgyhogy most is csak megpróbálom leírni az élményt. Tudjátok, sosem értettem, hogy az idősebb

E.L. JAMES VS. JANE AUSTEN Hogyan lehet egy klasszikust egy ilyen valamivel összehasonlítani? Mivel a klasszikus Jane Austen-regények adják a mai történetek alapját, az elemek felfedezhetőek bennük. Ha az alaphelyezeteket megnézzük: a nagyon gazdag férfi és az átlagos lány találkozásáról szólnak. A különbség a háttérben rejlik. Az Austen-regények szereplői olyan mértékben térnek el E.L. James karaktereitől, hogy csoda őket egy oldalon említeni. A férfi karaktereink elsőre hasonlítanak, gazdag, komor és művelt hatást keltenek. Ha azonban jobban szemügyre vesszük, látjuk, hogy például Mr. Darcy a komorsága mögött egy nagyon segítőkész, tettrekész, kedves férfi. Ha megnézzük

16.

emberek miért szeretik azokat a sorozatokat, amikben semmi akció nincs, csak egy átlagos társadalmi csoport van bemutatva, és pusztán a karakterek sorsa és az egymás közötti feszültség viszi előre a sztorit. (Olyasmire gondolok, mint a Barátok Közt és társai.) Hát, most ellent kell mondanom magamnak, mert az Everything Sucks! pont ilyen. A sztori 1996-ban játszódik egy gimnáziumban, ahol az év elején megjelenik egy csapat gólya, és rögtön csatlakoznak a helyi A/V clubhoz, akik – nevükből is adódóan – filmezéssel foglalkoznak. Az A/V club egyik operatőre Kate, aki rögtön megtetszik Luke-nak, az egyik előbb említett freshmannek. Luke célja a sorozat első felében egyértelműen az, hogy meghódítsa a leányzót, ám hamar kiderül, hogy Kate

Mr. Greyt, egy szociopatát látunk, aki szereti verni a nőket, akik az anyjára hasonlítanak. Tulajdonságai a következők: titokzatos, gazdag, „kifinomult”W, gazdag, és az mondtam, hogy gazdag? A női karakterek a társadalmi különbségek ellenére is meglepően térnek el egymástól. Van a nő, aki szó nélkül engedelmeskedik, nincsenek saját gondolatai és életképtelenebb, mint egy csapat lemming. Ki ő? Nem más, mint Anastasia Steele. Nincs semmilyen jelleme, átlagos, és semmitmondó karakter, mégis minden férfi vágyálma. Az ember azt hinné, hogy a női emancipációval a 21. század karakterei független, erős nőket állítanak elénk, de nem. A 18. század leányregényeinek főszereplője olyan tulajdonságokkal bír, amit még ma sem szégyen magunkénak

nem a fiúkat szereti, így kapcsolatukból közös megegyezés alapján egy álkapcsolat lesz, amivel Luke ki van békülve, de folyamatosan abban a hitben van, hogy meg tudja változtatni Kate-et. Kate persze tudja, hogy ez lehetetlen, de a sorozat egy későbbi pontjáig nem mondja el a srácnak, hogy mit is érez. Eközben egy kisebb bonyodalom után, az A/V club felajánlja a színészes clubnak, hogy csináljanak együtt egy filmet, amit a várakozások ellenére a színész arcok jól fogadnak, és létre is jön az egész estés mozifilm. Ezalatt az idő alatt persze Kate rájön, hogy ki is tetszik neki, és Luke is egyre többet megtud a rég elveszett apjáról. Röviden ez az Everything Sucks!, és az évadzáró vége alapján mindenképp lesz második évad, szóval akinek felkeltettem az érdeklődését, feltétlenül nézzen rá! Tóth Bálint foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

tudni. Önálló határozott véleményt formál, nem akar senkitől függeni és kulturált. Az Austen-könyvek kiszámítható boldogságra építenek, menetük klasszikus, örök darabok. Emellett a trilógia első része remek happy enddel zárult, Anastasia kilépett a viszonyból, de a folytatásban visszakerül a pszichésen bántalmazó kapcsolatba. Láthatjuk, hogy a romantika más jelentéssel bír, de ha reálisan akarjuk szemlélni, egyik sem valós, szóval ne akarjuk ezt megvalósítani, elvárni. Így az értékelésem: Austen: klasszikus. Az árnyalatok: 5 csapat vesztébe rohanó, szociopata lemming. Puskás Júlia puskas.julia@nyuz.elte.hu


M OZIZÓN A & S O ROZAT LÖVŐ

ÖRÖK TÉL EREINKBE FAGYOTT HAGYATÉK… Nincs olyan magyar ember, s talán kelet-európai sem, akit ne érintene a történelemnek e sötét foltja személyesen. Alig több mint fél évszázada csak, hogy az embereket tömegesen elhurcolták, s mégis, a mai európai köztudat mintha megfeledkezett volna erről. Pedig hazánkban minden embernek van olyan felmenője vagy rokonának ismerőse, aki megjárta a megdermedt poklot. 1944-ben járunk a háború befejezése előtt, ekkor Magyarországon a feketét felváltotta a vörös, és kezdetét vette egy új kor. Karácsony van, otthon a kis család, s keserédesen éneklik együtt a mennyből az angyalt. Ezzel a képsorral indítja a film a szimbólumok és metaforák szomorú szimfóniáját. Ugyanis csonka a család, az édesapa a Don kanyarban harcol, az ország pedig idegen megszállás alatt. Az ablakon betekintve szemünk elé tárul az „utolsó karácsony”, s másnap a postás hozza az ítéletet. Családonként egy főnek kötelező munkaszolgálatra kell mennie, „kukoricatörésre” télen… „Te is elmész?” – kérdezi a kislány édesanyjától (Irén). A válasz pedig keretbe foglalja az egész művet és egyszerre vezeti a háttérben a történteket. A mező közepén azonban kukorica helyett gőzmozdony várja a nőket és férfiakat. A marhavagonban egy fontos nemzettörténelmi kérdésnek lehetünk fültanúi, amikor arra a kérdésre, hogy „Hány sváb van itt?” azt a választ kapjuk: „Mi ‘41‑ben magyarnak vallottuk magunkat!”, s az érdekesség, vagy inkább rendezői bravúr, hogy ez a mozzanat is keretbe foglalja a filmet. Ugyanis volt idő, mikor „hasznos” volt magyarnak vallani magát az embernek, s volt idő mikor „káros”. Egy kulcsfontosságú jelenet mutatja be a cigányságon keresztül, hogy válogatás nélkül hurcol-

ták el az embereket gulágokba, indoklás nélkül. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, hogy a film mennyire érzékletesen, sajátos és egyedi nézőpontból mutatja be a történelmünknek ezt az eddig elhallgatott fejezetét, csak pár, számomra lenyűgöző és fontos képet taglalnék. A későbbiekben Szibériában találjuk magunkat, szinte érezzük, hogy a fagyott vagon fém zárja lassan égeti kezünket. Szemünk elé kerül egy valódi gulág, melyet a filmet készítő stáb 250 elmesélt személyes történet alapján alkotott újjá, ha lehet egy ilyen szép jelzőt használni erre. A körülmények a végletekig szenvtelenek, sem erkölcs, sem józan ész nem szab határt az eseményeknek. „Ember embernek farkasa”, és valóban, itt minden elveszti az értelmét, és csak az számít, hogy: „Felejts el mindent, ne gondolkozz, magaddal törődj!” A néző ebben a tompa érzéktelen táborban, szénbányában csak a szimbólumokból látja, hogy milyen is az ember, hogy miről nem mertek beszélni dédnagyszüleink! A cigányságon keresztül nyerhetünk belátást az emberi életösztön erejébe, de a tisztesség és becsület ugyanakkor elengedhetetlen párja marad ennek. Mindezt egy csizma szimbolizálja, szintén egy keretben. A filmben, ahogy haladunk, egyre több és szűkebb a keretezés, ezzel is fokozva a bezártságérzetet, majd feloldva azt. A műben talál-

A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJE Közeleg az április, és bár biztos sokan nem tudják miért, de mindenki érzi, hogy nagy változást hoz magával. Azokkal, akik eme (remélem nem túl nagy) táborba tartoznak, örömmel tudatom, hogy vár rájuk egy zseniális sorozat első évada az elkövetkező egy hónapban, és ha elég önmegtartóztatóak és nem egy-két nap alatt nézik végig (ahogy én tettem), pont végezni fognak, mire kijön A szolgálólány meséjének várva várt második évada. Bár csak egy évet kellett várni az első évad bemutatója után, mégis örökkévalóságnak tűnik az az egy hónap is, ami hátravan. De mégis mi lehet az az erő, ami odabilincseli az embereket a képernyő elé az első 10 perc után, és nem engedi őket még

talán az utolsó rész után sem? Remélem, ezzel a cikkel közelebb tudom hozni az olvasókat ennek a rejtélynek a megoldásához. A Gileád Köztársaságban mesél el egy kissé fiktív történetet. Persze a tényleges köztársaságtól nagyon messze van, tulajdonképpen teokratikus diktatúrának mondhatnánk, de sajnos a történet eme részéről kevés dolog derül ki (reméljük, a következő évadban elrejtettek még pár infót erről). A világban mindenhol egyre romlik a helyzet, természeti katasztrófák, éhínségek sújtják a népet, de ami a legnagyobb probléma: a mértéktelen fogamzásgátló és egyéb tabletták használata következtében egyre több ember lesz terméketlen. Gileád

hatunk egy paradoxont is, mely egybeforr a rejtett vezérfonallal, vagyis a rideg, szabályozott túlélő szemben találja magát a szerelemmel. Erről szándékosan nem szerettem volna írni, hiszen a történelmi tény mellett a filmnek ezen mozgató rugója a legérdekfeszítőbb, mind ideológiai szinten, mind érzelmileg, de véleményem szerint a választ megkapjuk a film lezárásában. Számtalan dolgot lenne érdemes taglalni még, azonban szívből ajánlom mindenkinek, hogy lássa a saját szemével. A film ingyenesen elérhető a www.mediaklikk.hu oldalon.

Kerestély Koppány koppany8@caesar.elte.hu ÖRÖK TÉL (magyar történelmi dráma, 110 perc, 2018) Rendezte és a forgatókönyvet írta: Szász Attila Forgatókönyvet írta még: Köbli Norbert Szereplők: Gera Marina (Irén), Csányi Sándor (Rajmund) Pontszám: 9/10 vezetői erre több elég meghökkentő intézkedést hoznak, ami mindenki életét teljesen megváltoztatja. Egy ilyen, önmagából kifordított világban követjük nyomon egy Offred nevű szolgálólány történetét, akinek „előző életéről” részről részre – visszaemlékezéseinek köszönhetően – egyre több dolgot tudunk meg. Bár tudom, ez nem épp egy könnyed téma, ami bármikor csúszik bárkinek, mégis rendkívül lebilincselő és elgondolkodtató. Mégis honnan tudjuk, hogy jövőre ilyenkor már nem egy elmebeteg katonai diktatúrájában fogunk mind ugyanolyan ruhában járni, vagy talán tenyész­ állat módjára fogságban élni? Gál Nóra gal.nora@nyuz.elte.hu

1 7.


BELSZÍ N I F E J T É S

SUDOKU ÉS KÉPREGÉNY

MONDOK EGY

A jól ismert szabályokkal invitállak titeket egy kis sudokuzásra, a megoldásokat a rejtveny@nyuz.elte.hu címre várjuk. Ahogy a Nadrágszélben említettem, ezúttal a képregény is visszatér! Tóth Bálint foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

Humoros a tanárod? Másokkal is megosztanád, hogyan sziporkázik az óráin? Küldd be a mondokegy@nyuz.elte.hu-ra a mondatot, a tanár és a kurzus nevét!

NYEREMÉNYJÁTÉK Beküldési határidő: a megjelenéstől számított következő hét végéig (következő hét péntek 13.00). Ezt, kérlek, tartsátok tiszteletben! A nyertes a nyalókáját az Északi Hallgatói Irodában (É 0.75) nyitvatartási időben veheti át. Nyertesnek az minősül, aki ebben a dobozban látta a nevét.

HETI NYERTESEINK Mészáros Nikolett Bodnár Dia

18.


M OZIZÓN A & S OROZAT LÖVŐ

AZ ÜBERFÚZIÓ KÉPEKBEN

1 9.


Tétékás Nyúz 5603.  

56. félévfolyam, 3. szám

Tétékás Nyúz 5603.  

56. félévfolyam, 3. szám

Advertisement