Page 1

PIARISTÁK

A MAGYAR PIARISTÁK LAPJA | VII. évfolyam III. szám | 2017. tél

GYÜMÖLCSHOZÓ JUBILEUM

SZÍNJÁTSZÓ KÖR VÁCON

A NEVELÉS ÁLTAL EVANGELIZÁLUNK

HIVATÁS BALOGH TAMÁS SP


„Üzenget a tájnak a tél, közeleg a kegyes Karácsony. Az utolsó megtűrt levél első cicomája a fákon. Fácánok, őzek, kósza nyulak ámuldoznak avítt csodákon: Békével töltözik a völgy, csönd gyűlik földünkre, bársony, egyszer csak, egyszer, angyalok szállnak alá zizegő szárnyon, Fehér lesz, fehér lesz, minden fehér, kivirágzik minden madárnyom.”

Csanádi Imre: Karácsony angyalai - részlet


BEKÖSZÖNTŐ

SZÁMVETÉS – A GYÜMÖLCSHOZÓ JUBILEUM Véget ért a jubileumi év a Piarista Rendben. Tanárként, pedagógusként hozzászoktunk ahhoz, hogy tervet készítsünk – egy-egy tanóráról, tanévről vagy épp egy csoport pedagógiai folyamatáról – s a tevékenységek lezárulása után visszatekintsünk, értékeljünk. Hogyan is van ez: tudjuk-e értékelni a jubileumi esztendőt? Vannak-e, s ha igen, melyek a szempontjaink, kritériumaink ahhoz, hogy véleményt formáljunk, hogyan is alakult a lezárult jubileumi évünk? Visszatekintve felidéztem, az év kezdetén milyen várakozások éltek bennem. Egy interjúban egy évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy „Milyen gyümölcsei lehetnek a rend számára az idei ünnepi emlékévnek?”, így feleltem: „A hármas jubileum alkalmából Ferenc pápa levelet írt a rendünknek. Ebben úgy fogalmazott: bárcsak ez a jubileumi év új pünkösd lenne a piaristák számára. Ez nagyon szép meghívás. Úgy hiszem, nem valami látványos, mindent felforgató pünkösdre van szükségünk, hiszen alapvetően jó úton járunk. Ám rendalapítónk életének alaposabb megismerése mindannyiunkat mélyebb elköteleződésre vezethet, és újabb életforrásokat fakaszthat fel bennünk. Egy jubileum akkor lesz valóban Istentől áldott, ha az igazán lényeges dolgokra nyitja rá a figyelmünket.” Érdekes, az interjú után kicsit zavart ez a megfogalmazás: „nem valami látványos, mindent felforgató pünkösdre van szükségünk”, mintha szűkmarkú lettem volna a Lélekre való nyitottságban. Most úgy látom, talán óvatosság volt ebben, nem tudva, mi adatik majd az év során… Rátekintve iskoláink életére, úgy látom, nagyon sok minden, nagy gazdagság jelent meg a jubileumi évben egyegy iskolánk világában, helyi szinten: egyrészt szokásos programok öltöztek „jubileumi köntösbe”, másrészt új események, alkalmak is megjelentek. Most néhány eseményt emelnék ki azok közül, amelyek tartományi szinten váltak fontossá számunkra. A szerzetesközösségünk jubileumi zarándoklatáról az előző lapszám beköszöntőjében már írtam: hogyan vált személyes, igazi találkozássá rendalapítónkkal, Kalazanci Szent Józseffel ez a közösségi, imádságos út. Igen, „életforrást” fakaszt bennünk az, amikor közelebb lépünk az ő személyének titkához, mélységes istenkapcsolatához és egyértelmű elköteleződéséhez a gyermekek iránt. Nagy öröm, hogy gyarapodott szerzetesközösségünk is: idén két fiatalember jelentkezett rendünkbe, s két rendtársunk – Vass Bálint és Szabó Gábor – örökfogadalommal véglegesen kapcsolódott hozzánk. Igazi pünkösdi eseménnyé lett a Piarista Testvériség megszületése is tartományunkban. Pünkösd szombatján egy kis csapat

közösséget alkotott az elköteleződés szavaival. Kifejezték, hogy Kalazanci Szent József öröksége segíti őket keresztény hitük megélésében, s a piarista világban találtak rá – s szeretnének továbbra is rátalálni – az egyházhoz való tartozásuk konkrét megélésére. Reményteli sarj indult életnek magyar tartományunkban. Idén is megtartottuk a tartomány legnagyobb eseményét, a Piarista Pedagógiai Napokat, amelynek témája a „kalazanciusi identitásunk” volt. Ötszáz pedagógus és munkatárs figyelt Kalazanciusra, hallgatott oda egymás tapasztalatára, gondolkodott identitása megerősítésének útjain. Igen, adatott számunkra a „mélyebb elköteleződés” lehetősége. Megerősítő volt, jövőbe mutató. Úgy hiszem, őszinte hálával tekinthetünk vissza az elmúlt jubileumi évre: Istentől áldott lett ez az év, igazán lényeges dolgokra nyitotta rá a figyelmünket. Hála Istenünknek, aki vezet minket egyéni és közösségi életünk útján! Amikor e sorokat írom, már az új egyházi év kezdetén járunk, advent idején. Kérjük Urunkat, hogy kísérjen minket továbbra is közelségével, áldásával, hogy a jubileumi év ajándékai bontakozzanak köztünk és bennünk! Áldott adventi időszakot és életet növelő karácsonyi ünneplést kívánok:

Labancz Zsolt SP tartományfőnök PIARISTÁK

3


PIARHÍRVILÁG PIARISTA ELÖLJÁRÓK TALÁLKOZÓJA A SZENTATYÁVAL

November 10-én Ferenc pápa a piarista rend tartományfőnökeit fogadta. Különleges volt ez a találkozó, mert a piarista elöljárók magukkal vitték a velük dolgozó alkalmazottakat is,s jelen volt az egyik piarista női rendnek és a Piarista Testvériségnek a vezetősége is. Magyarországot Urbán József generálisi asszisztens, Labancz Zsolt tartományfőnök és Szilvásy László, a Projektmenedzsment és Fenntarthatóság Generálisi Titkárság vezetője képviselte. Spanyolul elmondott, rögtönzött beszédéből az alábbiakban szemelvényeket olvashatunk Tőzsér Endre SP fordításában. „Három dologról, három szóról írtam nektek az említett üzenetben. Ezekről szeretnék egy kicsit beszélni, és szeretnélek köszönteni titeket: nevelni, hirdetni és átalakítani. Ma csak az elsőhöz fűznék néhány gondolatot: nevelni. A nevelés manapság nagyon komoly dolog. Rendkívüli kihívás, mert – általánosságban mondhatjuk – a nevelési szövetség felbomlott. A szövetség felbomlott – főleg azt ismerem, ami hazámban történik, de azt látom, hogy mindenhol többé-kevésbé ugyanaz megy végbe –: az iskola, a család és a fiatalok közötti szövetség felbomlott. A feladat az, hogy a nevelési szövetséget újra megkössük, nem tudom pontosan, miképpen, de újra meg kell kötnünk, ez ugyanis kulcsfontosságú. Úgy kell tehát nevelni, hogy újra létrehozzuk a nevelési szövetséget, mely szükségszerűen magában foglalja a családot. (…) Mindent meg kell tenni, hogy anyagilag megbecsüljük a tanárokat, akik életüket szentelik ennek a munkának. Vannak tanárok, akiknek két műszakban kell dolgozniuk, hogy elegendő fizetést kapjanak. Ezek a tanárok, amikor hazaérnek, hogyan találnak időt arra, hogy órára készüljenek, összeszedjék gondolataikat, stb.? Szó van tehát a család és a tanár közötti párbeszédről, illetve a család, az iskola és a gyerek közötti hármas párbeszédről. A gyerekeknek pedig tevékeny szerepet kell szánni a nevelésben. (…) A második: teljes körű nevelés. Fel kell hagynunk azzal, amit a felvilágosodás hagyott ránk örökségül, mely szerint a nevelés azt jelenti, hogy teletömjük ismeretekkel a gyerekek fejét – nem így van? –, és minél több tudás fért be ide [mutatja a fejét], annál jobb a nevelés. A nevelésnek az egész személy érettségére kell irányulnia, mégpedig a jól ismert három nyelvezet által: az eszmék nyelve, a szív nyelve és a kéz nyelve által. E három nyelvezet között pedig összhangnak kell lennie, ez annak elérését jelenti, hogy diákjaink azt érezzék, amit gondolnak, és azt tegyék, amit gondolnak és éreznek. Nagyon fontos tehát a személynek ez az egysége, a nevelésnek az egész személyt kell alakítania. (…). Ma mindenütt gyökértelen fiatalokat látunk. Mit kell tennünk? Rá kell oltanunk őket a gyökerekre. A fiataloknak ma beszélgetniük kell az idősekkel: ez az egyetlen módja annak, hogy újra megtalálják gyökereiket. (…) Kérlek titeket, ezt a küldetést adom nektek: próbáljátok előmozdítani a fiatalok és az idősek közötti párbeszédet, amíg van idő, mielőtt elmennének! Tehát ha így nevelünk, akkor lesz lehetőség hirdetni és átalakítani is.” FORDÍTOTTA: TŐZSÉR ENDRE SP; SZERKESZTETTE:SZATHMÁRY MELINDA

KÉSZÜLŐDÉS AZ EGYHÁZI SZINÓDUSRA

2017. december 1-2. között rendezték Rómában a következő egyházi szinódus egyik előkészítő szemináriumát, mely a „fiatalok, hit és hivatástisztázás” témáján dolgozik. A kerekasztal-beszélgetések résztvevője volt Márkus Roland magyar és Carles Gil Szenegálban élő katalán piarista. A találkozót az Egyetemes Elöljárók Konferenciája Nevelési Bizottságának elnöke, Pedro Aguado piarista generális koordinálta. A találkozó főelőadója Arturo Sosa jezsuita generális volt, egyúttal részt vett rajta Francisco Anaya generálisi asszisztens, a piarista szinódus koordinátora is. Az egyetemes elöljárók konferenciája a végső konklúziókat elküldi majd a szinódusi titkárságnak, ezzel is hozzájárulva a szinódus előkészítő munkájához. MÁRKUS ROLAND SP

PIARISTÁK

Impresszum: Piaristák MA – A magyar piaristák lapja ∙ www.piarista.hu Kiadja: Piarista Rend Magyar Tartománya ∙ A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Piarista köz 1. E-mail: ujsag@piarista.hu ∙ Felelős kiadó: Labancz Zsolt SP ∙ Alapító főszerkesztő: Turcsik István ∙ Főszerkesztő: Szathmáry Melinda ∙ Arculat, layout: www.estercom.hu ∙ Fotók: Besze Erika, Jusztin István, Márkus Roland SP, Nagy Attila SP, Szabó Dániel SP,Szabó László SP, Szathmáry Melinda, Tóth Borbála, Turcsik István, Piarista Archívum, Piarista Iskolák, Vatikán. ISSN: 2062-817X ∙ Nyomda: Pauker Holding ∙ Lapengedély szám: 163/2520/1/2011.


HÍREK A MAGYAR TARTOMÁNYBÓL DIÁKÖNKORMÁNYZATOK TARTOMÁNYI TALÁLKOZÓJA

SZABÓ ISTVÁN ATYA MEGYEI PRÍMA DÍJBAN RÉSZESÜLT

A Piarista Tartományfőnökség épületében 2017  októ- Bán János (írói nevén: Bán Mór) történelmiregényberében  zajlott a diákönkormányzatok harmadik tarto- író, Cseke Péter Jászai Mari-díjas színész, rendező, a mányi találkozója. Minden iskolából jelen volt a diákokat kecskeméti Katona József Színház igazgatója, és Szabó segítő tanár, az elnök, és két képviselő. A diákok össze- István piarista atya kapták meg idén a Bács-Kiskun metétele biztosította, hogy a felső tagozatosok, a gimnazis- gyei Príma Díjakat. A VOSZ Bács-Kiskun Megyei Szerták és a kollégisták is képviselve legyenek. Az intézményi vezete 2005-ben díjat alapított a művészet, tudomány, küldöttekből heterogén csapatokat létrehozva ismerkedő oktatás és sport kimagasló megyei képviselői számára, beszélgetésekre, majd az éves munkájuk, örömeik, hogy anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljenek a nehézségeik megosztására került sor. A diákok és tanárok szűkebb régiónkban élő és dolgozó kiválóságok. A malelkesen és őszintén beszéltek az iskolában folyó szolgá- gánfelajánlásokból származó, háromszor egymillió folatukról egymáshoz kapcsolódva, ötletelve, reflexiókkal élve. Ezt követően komoly feladatot kaptak a csoportok: egy számukra fontos iskolai program megszervezését kellett végiggondolni, dokumentálni az igény felmerülésétől, a források biztosításán, egyeztetéseken át, egészen a feladatok, felelősök kijelöléséig, a kritikus pontokat átgondolva, a „B-terv” létrehozásáig. Érdekes programok szerveződtek a csoportok ötletelései által: Piár Olimpia, főzőverseny, ARCélek adventi beszélgetések, Öko-nap, DÖK-nap, ZENE-UTCA, kollégiumi házirend  módosításának egyeztetése stb. Az ebéd után a iskolákban folyó képviseleti munka kritikus pontjairól esett szó. A nap folyamán rövid ismertetőt kaphattunk az MPDSZ munkájáról, és az általa nyújtott pályá- rintos Megyei Príma Díjat és az internetes szavazatok zati lehetőségekről. Zárásként megosztották a jelenlévők száma alapján elnyert közönségdíjat november 24-én a nap tükrében megfogalmazódott céljaikat.  (Részletes adták át a Four Points by Sheraton Kecskemét szállodábeszámoló a piarista.hu-n olvasható.)                                                                                                        ban rendezett nagyszabású gálaesten. TÖRÖK KATALIN

HITRE, TUDÁSRA – A PIARISTÁK ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS

Megjelent a piarista rend alapításának 400., és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megtekinthető jubileumi kiállítás katalógusának első, gazdagon illusztrált kötete, új tanulmányokkal a magyar piarista rendtörténetről, iskolarendszerről, természettudományos oktatásról, történetírásról, lelkipásztorkodásról és a hittudományok műveléséről, illetve a kiállításon bemutatott tárgyak részletes leírásaival. Kapható: ProsperoD könyváruházban, a Piarista Ajándékboltban (bolt.piarista.hu), a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának ajándékboltjában, a Piarista Központi Könyvtárban (1052 Budapest, Piarista köz 2.) Szerkesztette: Koltai András. Társszerkesztők: Borbás Péter, Szekér Barnabás, Rákossy Anna. (Piarista Rend Magyar Tartománya, Budapest, 2017., 4935 Ft)

AZ ÉV PIARISTA BORA

A Piarista Rend Magyar Tartománya által immár kilencedik alkalommal meghirdetett borverseny díjazottja november 28-án vehette át a borát kitüntető oklevelet. A régi piarista borászati hagyományokat megidéző pályázaton idén a száraz vörösborok versenyeztek. A jubileumi évben a Molnár Pince  Syrah 2011  bora nyerte el a  Piarista bor címet. A szakértőkből és a piarista rend képviselőiből álló öttagú szakértői zsűri tagjai  Nyeste Pál SP, a nagykanizsai piarista gimnázium igazgatója, dr. Freund Tamás agykutató, dr. Rohály Gábor, a zsűri elnöke, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, és  dr.  Oberfrank  Ferenc, a  Magyar  Piarista Diákszövetség  alelnöke voltak. A  Piarista bor  kitüntető címet tanúsító oklevelet Labancz Zsolt tartományfőnök adta át a győztes pince képviselőjének, Molnár Róbertnek.

PIARISTÁK

5


kisABLAK a múltra

A rendtartomány gyűjteményei, a Könyvtár, a Levéltár és a Múzeum olyan nyomtatott, írott és tárgyi emlékeket őriznek, amelyek kaput nyitnak Magyarország és a piarista iskolák múltjába. Néha azonban a kisablakon is be lehet kukucskálni. KOLTAI ANDRÁS

JÁTÉKSZIMFÓNIA

A budapesti Piarista Gimnázium évzáró ünnepélyét 1939ben az udvaron tartották. A nagyszámú közönség miatt a diákság egy része így is csak az osztályteremből hallgathatta, hogyan szavalja Mécs László „Kamaszok” című költeményét a frissen érettségizett Pilinszky János. Közvetlenül utána Teleki Pál miniszterelnök lépett a színpadra, és a Diákszövetség nevében búcsúztatta az érettségizetteket. Az ünnepség főszereplője azonban az iskola kórusa és zenekara volt, amely Pogor Ödön piarista vezetésével adott koncertet. Az egyik műsorszám alatt egy III-os kisdiák, Mambriny Ödön (Szendrey Júlia dédunokája) lépett a karmesteri pulpitusra, hogy elvezényelje Bernhard Romberg „Játékszimfóniáját”. (Seidl József felvétele, 1939; Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Események).

1795-1843

MÁRIA TERÉZIA JÓTÉTEMÉNYEI

Heisler Glicér (1759–1834) Podolinban született, a lengyel rendtartományban lett piarista, és élete nagy részében szülővárosában tanított, azután is, hogy a gimnáziumot 1782-ben a magyar rendtartományhoz csatolták. 1793-ban a 3. grammatikai osztály élén állt, amelynek tananyaga felölelte a magyar történelmet is. Ezért tanári jegyzetet készített, amelyet saját rajzaival díszített. Kéziratának egyik utolsó oldalán azt ábrázolta, hogy a magyarok milyen jótéteményeket köszönhetnek Mária Teréziának. (1) Fiának, Józsefnek nevelését Batthyány Károlyra bízta (aki katonatiszt volt, így Heisler atya tévesen rajzolta püspöknek). (2) A pozsonyi várat Krisztina főhercegnő és férje, Albert herceg, helytartó székhelyévé emelte. (3) A művelődés előmozdítására ösztöndíjakat és jutalmakat osztott a diákoknak. (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Lat. 2572). KOLTAI ANDRÁS

6

PIARISTÁK


PIARISTA ALAPÍTVÁNNYAL A PIARISTA OKTATÁSÉRT A Piarista Alapítvány különböző eszközökkel kívánja támogatni oktatási intézményeink alaptevékenységhez nem köthető tevékenységeit, amire az állami normatíva nem terjed ki, de a piarista nevelés elengedhetetlen részei. Ezek a területek: étkeztetés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, sport és szabadidős tevékenységek, pasztorális és közösségépítő tevékenységek, kulturális tevékenységek. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan tevékenységeink, mint a rászorulók, a szerzetes képzés segítése, és a diákjainkat támogató ösztöndíj programok működtetése valódi segítség lehessen a piarista misszióban. Tájékoztatjuk arról, hogy a Magyar Piarista Diákszövetség október elején átadta a Piarista Alapítvány alapítói jogait a Piarista Tartományfőnökségnek. Ez a változás lehetővé teszi, hogy megerősítsük, fejlesszük alapítványi tevékenységünket, és még jobban a piarista iskolák, óvodák javára lehessünk. Előre is köszönjük, ha ebben a törekvésünkben támogatni tud bennünket. Hálásan fogadunk minden segítséget.

PIARISTA ALAPÍTVÁNY 1052 Budapest, Piarista köz 1. Számlaszám: ERSTE Bank: 11991102-02103154 Külföldről: SWIFT kód: (BIC) GIBAHUHB. IBAN szám: HU29 1199 1102 0210 3154 0000 0000 Hálásak vagyunk, ha az adó második 1 %-át a Piarista Alapítvány részére tudja felajánlani. Adószám: 19013598-1-41

„Én veletek vagyok mindennap”

Piarista evangéliumos könyv 2018 A 2018-as év minden napjának evangéliuma piaristák elmélkedéseivel.

Kapható az iskolákban, plébániákon és a Piarista Ajándékbolt oldalán. (http://bolt.piarista.hu)

PIARISTÁK

7


HIVATÁS

BALOGH TAMÁS SP: „AZ ENGEM IS MEGHÍVÓ JÉZUSHOZ KELL A MAI GYEREKEKET KÖZELEBB VINNI A LÉLEK ÁLTAL”

Balogh Tamás piarista atyát negyed évszázaddal ezelőtt Dósai Attila és Urbán József rendtársaival egy időben szentelték pappá. Ezüstmiséjét késő tavasszal a budapesti Szent Rita Kápolnában mutatta be a budapesti Kun utcában, ahol gyermekkorában megkeresztelték és ahol elsőáldozó is volt, majd június 11-én Dósai Attilával közösen mondtak hálaadó szentmisét hivatásukért Kecskeméten. Tamás atyával a közelmúltban beszélgettem életének meghatározó állomásairól. Huszonegy éves, mikor belép a rendbe, majd 10 évvel később tesz örökfogadalmat. Milyen életesemények, „eszmények”, lelki és szellemi hatások irányították a piaristák felé? Még nem voltam gimnazista, amikor Havas József és Pázmándy György piarista elhívott egy gombász kirándulásra a Budai-hegységbe. Bőven találtunk őzlábgombákat, de emellett megfogott a két piarista atya vidámsága és egymás iránti barátsága. Szüleimnek már fiatal korában több piarista barátja volt, így a Lénárd Ödön atya vezette Actio Catholica táborokból ismerték Kállay Emilt és Török Jenőt is. Apám kamaszkorában vízicserkész volt a Tiszán és szónokként is jól ismerte a cserkészet hazai nagy pedagógusát, Sík Sándort. Akár úgy is fogalmazhatok, hogy egy „piarista bölcsőben” születtem. Természetesen szükség volt még hivatásom kibontakozásához a négy gimnáziumi évre, ahol testnevelő tanáromon kívül minden tanárom piarista volt, nem volt szükség tehát külön „piarista jelenlét”-re, hiszen mindenfelől kegyestanítórendi tanárok vettek körül. Jártam Pázmándy tanár úr biológia és kémia szakkörére, előadásokat tartottam Kovács Mihály tanár úr fizikusklubjában a tornádókról és a Voyager-expedícióról, és jártam kora hajnalban ministrálni a kápolnába. Szeretettel emlékezem a matematika és fizika szakos osztályfőnökömre, az éppen érettségi évemben tartományfőnökké lett Varga László tanár úrra is. Hittanárként Jelenits atya vezetett be a húsvéti liturgiába és még papként is visszaemlékszem reggeli imáira, amelyeken a napi evangéliumot magyarázta. Valójában nem huszonegy évesen léptem a rendbe, hiszen tizennyolc évesen beöltöztem piaristának, immár katonai behívóval a zsebemben. Akkoriban minden egészséges kispapjelöltnek kötelező volt az „angyalbőr”. Egy piaristának hármas identitása van: egyszerre pap, tanár és szerzetes. Ezeket a piarista életének különbö8

PIARISTÁK

ző szakaszaiban akár másképp és másként élheti meg, mert hol az egyik szerep, hol a másik válhat hangsúlyosabbá számára. Ön teológiát tanult Budapesten 1982-től, majd a biológia-földrajz szakot választotta az egyetemen 1984-től. Az 1989-es évtől tíz éven át volt a budapesti Piarista Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese pedig az 1997/1998-as tanévben. Ezüstmiséjén, Bocsa József rendtársa kiemelte, hogy a kezdeti években talán az Ön számára legerősebb a tanári identitása volt, majd később vált markánssá igazán papi hivatása, szerepköre. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Az én gimnazista időmben a piaristák elsősorban tanárok voltak, méghozzá rendkívül igényes tanárok. Munkájuk egyik eredménye, hogy már tanulóként eredményesen vettem részt pályázatokon és az érettségi évében biológiából, földrajzból és latinból is az Országos Tanulmányi Verseny döntőse voltam. Nagyszüleim még mesteremberek voltak, így gyerekkoromban nyaraláskor segítettem kötélgyártó nagyapámnak Tiszaföldváron, édesapám pedig sokat mesélt másik nagyapámról, aki vasúti asztalos volt Szolnokon. Kétségtelen, hogy piarista munkám budapesti szakasza elsősorban az igényes tanári munka jegyében folyt, tanítványaim pályázatokon és tanulmányi versenyeken lettek első helyezettek. Amikor Budapesten és Kecskeméten három évig voltam igazgatóhelyettes, akkor még jogi és tanügyigazgatási könyveket is vásároltam, komolyan számoltam azzal, hogy akár intézményvezető lehetek. Már Budapesten rendszeresen jártam plébániákra kisegíteni, gyakran kértek Adventben vagy Nagyböjtben triduumok tartására, gyóntatásra, így nem volt idegen tőlem, hogy a kecskeméti piarista plébánián rendszeres miséző legyek. Úgy tudom, hogy nagy hatással volt Önre Kállay Emil piarista atya és Regőczi István atya személyisége, tevékenysége is. Milyen közös élmények kötik Önt e két karizmatikus személyiséghez? Kállay Emil atya – édesapám ifjúkori barátja – hittanárom volt a budapesti Rókus kápolnában már alsótagozatos koromtól. Éppen ő lett, aki döntő módon avatkozott életembe, amikor tartományfőkként Budapestről Kecskemétre helyezett. Nagy örömet jelentett számomra, hogy több


kitüntetést is kapott bátor, hitvalló helytállásáért a nehéz időkben. Regőczi István atya a keresztapám. Ennek különös a története, mivel édesapám együtt volt vele internálva Kistarcsán, ahol Regőczi atya a takaró alatt titokban mutatta be a szentmiséit, kézjelzésekkel tudatva társaival, hol tart az eucharisztikus áldozat. Regőczi atya elkésett a keresztelőmről, mivel akkor is a kommunista rendőrség ellenőrizte. Hatalmas élmény volt, amikor megismertem a váci munkásságát, hogyan segített a háborús árvákon, akiket „sasfiókák”-nak nevezett. Váci piaristaként miséztem az általa épített kápolnában. Útikelyhemet is ő adta, belgiumi apácák küldték. 1999-ben Kecskemétre helyezik, ahol gimnáziumi tanárként működik 2007-ig, és igazgatóhelyettes is lett. Kollégiumi nevelőtanárként is tevékenykedik az intézményben, majd az általános iskolában a lelkipásztori teendők koordinátora 2002-től-ig három éven át. 2007-től  mostanáig a váci piarista gimnázium és rendház az otthona. Hogyan érintették Önt ezek a részben változó szerepkörök és helyszínek? A szerzetesi engedelmességi fogadalom természetes módon jelenti az elöljárói akarat, így az áthelyezés elfogadását is. Tíz év elegendő egy állomáshelyen – mondják egyre gyakrabban a vezetők és a munkában kiégett emberekkel foglalkozó szakemberek is. Mégis sok olyan rendtárssal és paptestvérrel találkoztam már, aki gyakorlatilag egyetlen városban, plébánián élte le életét és nem kívánta az áthelyezését. Az elöljárói döntés elfogadása egy új világot nyitott meg előttem. Igazgatóhelyettesként, kisgyermekek lelki programjainak szervezőjeként sok új dolgot tanultam Kecskeméten, bejártam az egész Alföldet, megismertem Erdélyt, és több zarándokcsoportot is vezettem a környező országokba. Nyolc év után helyezett Urbán tartományfőnök atya Vácra, ahol egy agglomerációs, de mégis kisvárosi hangulatú gimnáziumba kerültem. Vác sajátossága, hogy ott hosszú évtizedekig nem működhettek piaristák, mégis 300 éves múlttal rendelkeznek a városban. A Duna túlpartján nagyon közel van a leányfalui illetve a Tahi lelkigyakorlatos ház, így felfedeztek a Cursillo munkatársai és gyakran kérnek meg ottani lelkigyakorlatokon gyóntatásra is. Jelenleg is tanítom mindkét szakomat a piaristáknál és óraadó vagyok a szomszédos zeneiskolában. Immár tíz év óta járok váci és környező plébániákra szentmisét bemutatni, gyóntatni, lelkigyakorlatokat tartani. A mai kor embere egyre inkább az idő kíméletlen szorításában él. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan elképesztő tempót diktálunk magunknak…egyre nehezebb a jó értelemben vett „lassítás” megtétele. A fent említett „hármas identitáson” túl Önt többen ismerik közoktatási szakértőként és zarándoklatok lelkivezetőjeként a Makrovilág utazási irodánál, ezen felül 8 éve tankönyvek pedagógiai lektora is az Oktatási Hivatalnál. A közelmúltban tartalomfejlesztő és tantervi lektorként is dolgozott az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) munkatársaként. Hogyan fér el ennyi párhuzamos tevékenység a napjaiban, meg tudja élni kellőképp az „elcsendesülést”?

Rendünk 400 éves jubileumi kiállítása is bizonyítja, hogy különösen a természettudományok terén több tankönyvszerző, egyetemi tanár, tanfelügyelő, szemléltető eszközök készítője akadt régebbi rendtársaim között. Kispap koromban biztattak is bennünket, hogy a tanári munkára igen tudatosan készüljünk fel és bátran vállaljunk szakmai feladatokat a közoktatásban. Így jelentek meg földtani fotóim már kezdő tanárként a Pannon enciklopédiában, ezért választottam terepen végzett munkát szakdolgozatom témájául és tíz éves tanár múlttal a katolikus pedagógiai intézet képzéseinek segítségével érettségi vizsgaelnöki és közoktatási szakértői képesítést szereztem. Az OFIban végzett munkám az új kerettanterv alkalmazására, szemléltető és vizsgaanyagok készítésére irányult. Sokszor éltem a határidők szorításában, de nagyon tanulságos volt ez a munkakör is, ráadásul még evangelizálásra is adott lehetőséget. Amikor állami iskolákba látogattam, mindenütt találtam hitvalló tanárokat, vallásos diákokat. Az elcsendesülést a szentséglátogatások, a dunaparti séták és a közös rendházi zsolozsma teszi lehetővé. Nagyon ügyelni kell valóban arra, hogy munka ne pusztítsa el a Lelket. Záró kérdésként feltenném a „klasszikust”: tanárként és szerzetesként milyen fontos feladatokat lát maga előtt a jelen és jövő nemzedékének nevelése terén? Szinte közhellyé vált, hogy a mai fiatalok türelmetlenek, nehezen döntenek és a virtuális világtól függnek. Teljesen egyetértek Bábel Balázs érsek atyával, aki az idei Veni Sanctén mondta, hogy igen nehéz ma tanítani, nevelni. Meg kell próbálni – saját szeretetünkkel – közelebb vinni Krisztus szeretetét tanítványainkhoz, segíteni őket a döntéshozatalban, ideigtartó örömök keresése helyett a tartós boldogság vágyát felkelteni bennük. Mivel nehezen foghatók a gyerekek munkára, fontos feladat a rendszeresség, igényesség kialakítása. Mivel a férfiak szerepe nagyon fontos a családban és a pedagógiában is, örülök annak, hogy nemcsak papként, tanárként, szerzetesként, hanem férfiként is tudok támaszt nyújtani tanítványaimnak. Váci sekrestyénkben Krisztus arca tekint a misére induló ministránsokra. Ehhez az engem is meghívó JÉZUS-hoz kell a mai gyerekeket is közelebb vinni a Lélek által. SZATHMÁRY MELINDA – BALOGH TAMÁS SP

PIARISTÁK

9


PIARISTA

PIARISTA PEDAGÓGIAI NAPOK 2017

KALAZANCIUSI IDENTITÁSUNK NYOMÁBAN

A PIARISTA PEDAGÓGIAI NAPOK több évtizede létező fóruma annak, hogy a magyar tartományban dolgozó munkatársak, vezetők, pedagógusok, az iskolák és a tartományfőnökség közösségei rendszeres időközönként találkozzanak – kifejezzék és érezzék összetartozásukat, erősítsék közösségüket, a hálózatosodás folyamatait, rácsodálkozzanak Kalazanciusra, piaristaságukra életükben, céljaikban és a hétköznapokban, ennek előterében pedig konkrét témák mentén inspirálódjanak, megakadjanak, gondolatokat, érzéseket, lendületet kapjanak a folytatáshoz, s a tanulás útjait meglássák, részt vegyenek a tudás létrehozásában, megosztásában, áramoltatásában.

„A rend úgy látja, hogy a „saját identitásunkban való növekedés” az az egyik nagy kihívás, amellyel szembe kell néznünk és választ kell adnunk minden intézményünkben. Növekednünk kell a kalazanciusi identitásban iskoláinkban, plébániáinkon, nem formális nevelési intézményeinkben, minden olyan tevékenységi körben, amelyben evangelizálni igyekszünk a gyerekeket és fiatalokat, akikkel utunkon Isten rendelése szerint találkozunk.” – fogalmaz a Piarista Rend Generálisi Kongregációja által kiadott, a fenti nyilatkozatot

Kalazanciusi identitásunk

Rendünk 400 éves jubileumának évében pedagógiai napjaink fókuszába piarista identitásunkat helyeztük: a középpontban a „piarista intézmény” szép sokszínűsége állt. Szolgálatunk kalazanciusi identitásának elemeivel, az identitáselemek rendszerével (azok egyediségével és egymásra-hatásával) foglalkoztunk. Kerestük, hogy az idők jeleire gondosan figyelve mit jelent, miként fogalmazódik meg, miként hat ma és a jövőben az élő kalazanciusi erő és a piaristaság. A konferenciára csaknem ötszáz munkatárs jött el; soha ilyen sokan nem voltunk a rendezvényen. A keretek megteremtésében két újdonsággal is találkozhattunk: a regisztrációt és a virtuális kapcsolódást egy internetes szervező-felület tette lehetővé, a program helyszínéül pedig a siófoki Ezüstpart Hotel szolgált. PPN A5.indd 11

2017. 09. 29. 13:44

Rendünk 46. egyetemes káptalana (abbéli meggyőződésében, hogy a piarista minőséget lényegileg meghatározza az identitás), elfogadott egy nyilatkozatot „Szolgálatunk végzésének minősége” címmel. E nyilatkozat tíz identitáselemet javasol „közös referenciakeretként az egész rend számára.” 10

PIARISTÁK


PIARISTA feldolgozó-kibontó, a konferencia kapcsos könyvébe is került szöveg. A szerzők így folytatják a gondolatot: „A kalazanciusi identitás abban áll, hogy ténylegesen azt akarjuk élni és megvalósítani – hűségesen és kreatívan –, ami Kalazancius karizmatikus elképzelése volt. Ez az egész piarista rend vágya és elköteleződése, és mindazoké, akik felfedeztük – valamely hivatás keretében – azt a hatalmas kincset, amelyet Kalazancius karizmája kínál az egyháznak és a társadalomnak. Ezért mindnyájunk feladata, hogy gondozzuk ezt az identitást.” Identitáskutató-felfedező munkánk (mert hát valóban egyfajta munka ez: felszabadító, kiteljesítő energiái mellett tudatos odafigyelést és erőt kívánó tevékenység) a konferencián sokfajta formát öltött. A konferenciát a szentmisét követően Miguel Giráldez generálisi asszisztens atya „Identitásunk forrása: Kalazancius” című előadása nyitotta. Az első nap délelőttjén szerzetesek és világiak, pedagógusok, szülők és fiatalok személyes előadásokban elevenítették meg előttünk (élték elénk) az egyes elemeket. Ebéd után három idősávban műhelyek kínáltak keretet a további mélyülésre-sűrűsödésre, hogy aztán a résztvevők kiscsoportokban idézzék fel, vitassák meg, mit adott nekik a nap. A konferencia második napján aztán újabb impulzusok szolgálták a keresést: előbb Koltai András levéltárvezető előadását hallhattuk a piarista identitás múltbeli jellemzőiről és

irányítják, felindítva piarista identitásunk intenzív kutatásának vágyát. S valószínűleg nem olyan dolog ez, amit egyszer és mindenkorra megtalálunk: folytonosan nyugtalanító, kíváncsi felfedezésről beszélhetünk inkább, mely újra és újra visszafordít bennünket önmagunkhoz, cselekedeteinkhez és azok mozgatórugóihoz – a gyerek és boldogulásuk érdekében. LÁZÁR LÁSZLÓ OKTATÁSI IGAZGATÓ

formálódásáról a magyar tartományban, majd a chilei egyetemes rendi pedagógiai napokról adtak élménybeszámolót a résztvevők, végül a piarista iskolák jellegzetességeiről diákok meséltek. A program zárása előtti „integráció” a saját intézményi munkatársak körében, kinek-kinek sajátos kultúrájában, nyelvezetével, hangsúlyaival történhetett meg. A konferenciát szentmise zárta. A rendezvényt követő kérdőíves visszajelzésből kiderült: sok résztvevő munkatárs számára adott értékes gondolatokat, dilemmákat, kérdéseket, szempontokat az esemény. Igen, a cél ez lehetett: hogy lendületet kapjunk itthoni identitáskeresésünkhöz, szavakat és érzéseket, melyek megmozdítanak, nyugtalanná tesznek, figyelmünket Kalazanciusra, a mi Kalazanciusunkra PIARISTÁK

11


PIAEURMIISÉVTTAIZED

JUBIL

21 2011-20

VISSZATEKINTÉS A JUBILEUMI ÉVRE Kedves Olvasó! December 1-jén, a Patrocíniummal véget ért a pesti iskola alapításának 300. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat.

ALAPÍTVA:

1717

WWW.GIMN.PAIR.HU

Végigizgultam a jubileumi évet. A rendezvények miatt is, de főleg azért, hogy mindenkihez eljut-e valami üzenet, tanulság. Számomra az egyik legnagyobb üzenet és tanulság, hogy egy iskola, az iskolánk állandóan változik, alkalmazkodik, keresi azokat a válaszokat, amelyek a gyerekek számára a leghasznosabbak. A másik, hogy mennyi minden van, amit örököltünk, amit továbbviszünk (akár nehézséget is). Örököltük a természettudomány vagy a nyelvek szeretetét, a kosarazást, a természetjárást, a színészkedést, a személyes törődés igényét és megannyi ismerős szokásunkat. Azaz, ez a 300 év, jóval és rosszal együtt, mi vagyunk, ez a mi közösségünk, ezért működünk így, ezért vagyunk olyanok, amilyenek. Pszichoanalízist végeztünk a jubileumi év alatt, már jobban ismerjük saját magunkat. Nyáron azokon a felvidéki, szlovákiai városokon bicikliztünk végig diákjainkkal, ahonnan az első négy piarista

Amikor valakit nagyon szeretünk, gyakran sokat tűnődünk azon, hogy mit adjunk neki ajándékba, aminek majd örül és hozzá méltó. Ha jó ötletünk támad, és hosszabb időn át, saját erőből készített ajándékot adunk, akkor ez általában többet kifejez a szeretetünkből, abból, hogy az ünnepelt fontos nekünk, mintha csak az ünnepség előtt néhány pillanattal vásárolnánk neki valami drága holmit a boltban. Ehhez hasonlóan egy-egy ünnep is annyira szólít meg minket, annyira találja el a lelkünk belsejét, amennyi erőt, energiát szenteltünk a készülődésre. Most az Úristennek adunk hálát, mert a 300 éves pesti Piár ünneplésére igazán sokat készültünk, és az ünneplés különböző eseményeivel, műfajaival, formáival meg tudtuk ajándékozni az iskolánkhoz tartozó tágas közösségeket, magát a 300 esztendős iskolát. Különösen jó volt, hogy a fegyelmezett, rendezett, méltóságteljes ünnepi események mellett megtaláltuk az emlékezés kötetlenebb, vidámabb, igazán közösségformáló alkalmait is. Ezáltal a jeles évforduló ünneplésére szánt erőfeszítésektől erősebb, gazdagabb és értékesebb lett iskolai közösségünk. HORVÁTH BÁLINT IGAZGATÓ

12

PIARISTÁK


PIARISTA ISKOLA BUDAPEST

érkezett Pestre 1717-ben. Kellett az ő vállalkozó lelkesedésük ehhez az iskolához. Kellett a pesti polgárok befogadókészsége. De rögtön kellettek, és azóta is kellenek a diákok is. Az 1717-es első diákok névsorát november 7-én az első tanítási nap 300. évfordulóján az oltár elé hozta az iskola DÖK-elnöke, a mai diákok képviselőjeként. Számomra ezért a diákprogramok, a nagy öregdiáktalálkozó és főként a diákpatrocínium a legkedvesebb emlékek ebből az évből. A diákpatrocíniumon megpróbáltunk csak a diákokra figyelni, olyan programokat kezdeményezni, amelyeket felnőtten, de nem felnőttes komoly szándékokkal, hanem nagyon személyesen a diákok kedvére téve találunk ki: görkorizás a folyosón, a tanárok személyes bemutatkozásai, a „rettegett” magyartanár, mint apa a kisfiával együtt, közös puzzlézás vagy szalmafonás, fegyverbemutató vagy a tanárcsapat legyőzése kötélhúzásban, tanári felszolgálás a leves nélküli ebédnél, stb. Sokszor volt szó a jubileumi év során nagy tanáregyéniségekről, és biztosan igaz, hogy a tanárok jelleme, hozzáállása határozza meg egy iskola jellegét. De ezeket a tanárokat mind-mind ugyanaz a lelkesedés és öröm hozta ide, bontakoztatta ki: hogy diákjaik vannak, hogy gyerekekkel foglalkozhatnak. Hogy ez 300 éven keresztül ment, és még most is megy, talán ez a legnagyobb öröm és ajándék. SZAKÁL ÁDÁM SP IGAZGATÓHELYETTES

A BUDAPESTI PIARISTA GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSÁNAK 300. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZTEK A budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulóját ünnepelték november 20-án délután az Új Városházán. Az eseményen beszédet tartott dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Dr. Jelenits István korábbi piarista tartományfőnök, teológus, irodalmár, író, dr. Török Bernát, a Magyar Piarista Diákszövetség főtitkára,dr. Koltai András levéltárvezető és Horváth Bálint,a Piarista Gimnázium igazgatója. Közreműködött Dóczy Péter színművész, rendező, piarista öregdiák, a gimnázium fiúkórusa Melegh Béla karnagy vezetésével és a Piarista Gimnázium rézfúvósai Félegyházi Bence piarista öregdiák, zenetanár vezetésével.


PIAEURMIISÉVTTAIZED

JUBIL

21 2011-20

ALAPÍTVA:

„EZ EGY MERÉSZEBB ÚT, 1991 DE TÖBB LEHETŐSÉGET NYIT!”

WWW.G-PIAR.HU

A titkárságon már épp a távozáshoz készülődnek, amikor egy – amolyan gödi módon – átlagos délutánon leülünk beszélgetni. Valaczka János Pál SP 2017. június 1. óta főigazgató Gödön, egyébként házfőnök, kórustag, a rendi gazdasági bizottságban is van feladata. Göd 2.0, verzióváltás, Gödi Jelenlét, csak néhány az új fogalmak közül, amik hamarosan beépülnek a szakközépiskola, illetve a Kft. napi működésébe.

Mi vezetett ahhoz, hogy most főigazgató vagy? 2011 őszén kerültem ide, mikor a Tartományfőnök atya Gödre helyezett. Hittant kezdtem tanítani, aztán pár év múlva igazgatóhelyettes lettem. 2015-ben, miután megváltozott a szakképzési törvény és bevezették a magyar oktatásban a duális képzés rendszerét, hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy azért, hogy a gyakorlati oktatást továbbra is helyben tudjuk végezni, létrehozunk egy Kft.-t. Nem szerettük volna, hogy a diákok a mi nevelési közegünkből kikerüljenek máshova, hanem szakoktatókkal, elméleti tanárokkal együtt azt a piarista nevelést szerettük volna adni, mint korábban. Így jött létre az iskola mellett egy önálló új intézmény, a Piarista Kft. Az iskola és a Kft. működésének összehangolása példanélküli dolog, mert a magyar rendtartományban nincs ilyen. Gimnáziumok vannak, általános iskolák, óvodák, amik jobban egymásba fonódnak, de hogy egy iskolát és egy profitorientált szférában működő vállalatot próbáljunk mégis eggyé kapcsolni – ez egy nagyon egyedi kezdeményezés a piarista rendben. Látszott, hogy ez a két intézmény egységes vezetést kell, hogy kapjon, mert egymásra kell hangolódniuk ahhoz, hogy a küldetésüket teljesíteni tudják. Így az előző tanév végén Labancz Zsolt tartományfőnök atya kinevezett ennek az élére. Hogyan működik most ez az intézményegyüttes? Hogy néz ki a csapatod? Alapvetően mindkét intézménynek megvan a saját vezetője: Dekiszkyné Fejér Rita az iskolát, az elméleti oktatást, Meyer Tamás pedig a Kft.-t, a gyakorlati oktatást vezeti. Ezen kívül mintegy harmadik intézményként itt van a kollégiumunk, amely mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás számára biztosítja a kollégiumi nevelést, az élén Szabó Zsolt van. Gödön különleges módon van egy támogató rendszerünk: mentorcsoport, fejlesztőpedagógus, ifjúságvédelmi szakember, iskolapszichológus, ennek vezetője Turmezei Mónika. Hogy egységben tudjunk működni, közös feladatköröket hoztunk létre, melyek az in-

14

PIARISTÁK

tézmények feladatait egységben látják el. Deák Andrea a gazdasági vezető, Helembai Henriett a titkárság vezetője, Oláh János az üzemeltetési vezető, Besze Erika a kommunikációs vezető. A működés összehangolásához nem lehet kihagyni egyik területet sem, ilyen szempontból egy viszonylag nagy csapattal dolgozom Gödön. Sokfelé lehet most látni a Göd 2.0-t, mit lehet tudni róla? Mit jelent ez? Göd 2.0, ez egy verziószám. Azt is mondjuk, hogy verziót váltunk Gödön. Amatőr programozó is vagyok (nevet), szeretek ezekkel a számokkal játszani, ha programozom. A fő verziószám léptetése mindig nagyobb programátalakítást jelent. Bár az előzőket mindet magába foglalja, de mégis valami alapvető, strukturális változást jelez. A meglévő két intézményre alapozva alkotunk újat. Nagyon


GÖDI JELENLÉT

PIARISTA ISKOLA GÖD

fontos nekem, hogy ebbe a folyamatba a diákokat is meghívjuk, és a környezetünkben lévő vállalatokat, üzemeket, cégeket is. Ez nem azt jelenti, hogy a diák megmondja például, hogy ő szeretne-e matematikát tanulni, de központi cél, hogy az ő érdeküket szolgáljuk. Ha máshonnan közelítem, akkor ez egy olyan gondolkodásváltás, ahol a tanítás helyett a tanulást helyezzük középpontba. Keressük azt az utat, hogyan leszünk együtt szak-emberek. Vállaljuk azt, hogy mi magunk is, nevelők, szakoktatók, vezetők tanulunk a folyamatban. Együtt elkezdjük tanulni ezt a 2.0-s koncepciónkat. Ugyanerre szeretnénk hívni a környezetünkben lévő iparnak, szolgáltató szektornak a szereplőit is. Megtudni, nekik mire van szükségük, milyen szakembereket szeretnének látni. Nem akarjuk a saját szempontjainkat feladni azzal kapcsolatban, hogy ki a jó asztalos például, de kiegészítjük egy másik nézőponttal. Nagyon érdekes, hogy a diákok most is nagyon nyitottak arra, hogy aktív részesei legyenek az intézmény életének: pályaválasztási kiállításokra mennek, ők beszélnek a jelenlegi képzési rendszerről ...stb. Szeretném, ha nagy hangsúllyal benne lenne az ő szempontjuk is a működésünkben. Ez a komplex intézményi rendszer valójában már nem is iskola, hanem piarista Jelenlét, aminek egyik eleme az iskola, másik eleme a gyakorlati képzés, és valahol még akár a tágabb vállalkozói világ is. Mi a következő időszakban a legfontosabb cél? A beiskolázási időszakot szeretnénk arra kihasználni, hogy az üzenetünk minél több nyolcadikoshoz eljusson, hogy minél több gyereket tudjunk hívni, hogy a jelenlétet megalkotó folyamatba társuljanak hozzánk. Szeretném azt is, hogy itt szeptemberben olyan sokan legyünk, hogy azon kelljen gondolkodni, hogy hová ültetjük ezt a rengeteg gyereket. Ebben nagy hangsúlyt kap a marketing tevékenység. Nyílt nap(ok),a hírünk legyen ott az interneten, a világban, ez a fontos. Hos�szabb távon pedig a következő tanév előkészítése, új szemléletben, ennek felépítése. Ezt már a hozzánk kapcsolódókkal együtt szeretnénk megalkotni, hogy szeptembertől már egy olyan új folyamat tudjon elindulni, amit a 2.0 fényében dolgozunk ki. Szeretném, hogy ez egy tanuló szervezet legyen, amiben megalkotunk valamit, aztán megnézzük, hogy hogy működik, és ha kell, javítunk, alakítunk rajta. Ez egy merészebb út, de több lehetőséget is nyit mindazoknak, akik itt vannak, a saját, egyéni fejlődésükben. A Göd 2.0ban azt hiszem ez is egy kulcs, hogy igyekszünk az egyéni utak pedagógiáját megalkotni. Akik hozzánk jönnek, azoknak szeretnénk a legszemélyreszabottabb utat kínálni. Fontosnak tartom azt is, hogy megmutassuk a diákoknak a szakmákat. Van egy olyan érzésem, hogy sok gyerek azért nem választja a szakiskolát, mert mintha fogalma sem lenne róla, hogy hogyan dolgozik egy asztalos, vagy egy szerszámkészítő. Örülnék neki, hogy ha legalább annyit tudnánk mutatni, akár gimnazistáknak is, hogy egy kis tapasztala-

tot szerezzenek arról, hogy egy szakmunkás mit csinál. Mert lehet, hogy azért sem ismeri fel, hogy neki ez az útja, mert nem is tudja, hogy ő ezt szeretné-e vagy sem. Ehhez is szeretnénk cégekkel, más iskolákkal kapcsolatot kialakítani, hogy közösen találhassuk ki a módját. A vezetés mellett jó néhány más szereped is van: kórustag vagy, tanár, házfőnök, főigazgató. Hogyan néz ki egy átlagos napod? Inkább a hetemet tudom elmondani. Abban lényeges, hogy reggelente mise van az iskolai kápolnában, erre jönnek kollégák is, fontos, hogy imádsággal kezdjük a napot. Utána, ha Gödön vagyok, tartok informatika órákat, nem sokat, négy van hetente. Egyébként az irodámban van vezetői értekezlet, vagy a vezetőkkel személyesen beszélgetek. Külső partnerekkel megyek tárgyalni, cégekkel, más intézményekkel. Egy héten legalább egyszer Budapesten vagyok, igazgatói találkozón, házfőnöki találkozón, rendi gazdasági bizottsági ülésen. Hétfő este szoktam kórusban énekelni, szerdán van rendházi este, akkor a közösséggel vagyunk együtt, misézünk. Fontos, hogy szerzetesként is időt szánjunk egymásra, mert mindhárman más-más dolgot csinálunk. És néha ebédelek is! BESZE ERIKA - VALACZKA JÁNOS SP

PIARISTA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKGIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZAKEMBER-KÉPZÉS

0 . 2 d ö G Z IÓVÁLTÁS.

VER L E D. E V , D E T R É

Nyílétrdenmaespmindezt

avagy zemeddel látni: a saját s

00 . 900-13 2017. november 2400 00 -13 2018. január 26. 9

N

W

E

S

PIARISTÁK

15


ÉT M E K KECS

MOZGALMAS KECSKEMÉTI ŐSZ

PIARISTA VACSORA

Idén 37. alkalommal rendezték meg a „Piarista vacsorát”, a piarista gimnáziumban végzett diákok hagyományos őszi találkozóját. A rendezvényt a Piarista Diákszövetség szervezi az iskolával közösen. Ebben az évben is szép számmal, több mint ötszázan jelentek meg öregdiákok, jelenlegi és korábbi pedagógusok. A legidősebb jelen lévő diák az 1950-ben érettségizett dr. Virág István volt, így ő lett a vacsora korelnöke.

ALAPÍTVA:

1714 (1993) WWW.KECSKEMET.PIAR.HU

dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek atya, aki az Asztrik-év kapcsán beszélt. A vacsora házigazdája Laczkó János, a Piarista Diákszövetség Kecskeméti Tagozatának elnöke volt, de jelen voltak a szövetség országos képviselői is. A résztvevők megtöltötték a dísztermet és a környező folyosókat, a vacsorát pedig - a hagyományok szerint - a jelenlegi diákok szolgálták fel.

A program szentmisével kezdődött, melyen a jelen lévő két érsek atya és a piarista szerzetesközösség tagjai koncelebráltak. Ezt követően az iskola alapítójának, gróf Koháry Istvánnak a szobrát koszorúzták meg a megjelentek, és az iskolában a Gloria Victis szobornál helyeztek el virágot, emlékezve a piarista elhunytakra és a hatvanegy éve levert forradalom áldozataira. A rendezvényen hagyományosan egy rövidebb előadás is elhangzik. Idén a vacsora díszvendége dr. Pintér Gábor érsek, Belarusz (Fehéroroszország) apostoli nunciusa az iskola egykori diákja - volt. Előadásában a diplomácia történetéről beszélt, a vatikáni diplomácia szerepéről és röviden jelenlegi munkájáról, Belaruszról is. Az iskola jelen helyzetéről Mikulás Domonkos igazgató, a piarista rendi folyamatokról, a rend alapításának 400 éves jubileumáról és a spanyol Faustino Míguez González szentté avatásáról Labancz Zsolt tartományfőnök úr beszélt. Köszöntötte az egybegyűlteket a rendszeresen jelen lévő 16

PIARISTÁK

REFORMÁCIÓ 500

A Gimnázium közös programon vett részt a Reformáció 500. évfordulója alkalmából - 500 éve, 1517. október 31én hirdette meg téziseit Luther Márton Wittenbergben. Kuti József parókus lelkész, a Kecskeméti Református Gyülekezet Intézményei Igazgatótanácsának elnöke tartott előadást a díszteremben.


PIARISTA ISKOLA KECSKEMÉT A személyes hangvételű előadás több modellben láttatta a különböző keresztyén/keresztény egyházak kapcsolatát. Erre a kapcsolatra tekinthetünk többek között úgy, mint egy versenyre, családra, többszólamú kórusra, egy nem keresztény környezetben való közös érték mentén való kapcsolódásra. Lelkész úr beszélt arról is, mit jelent neki személyesen a reformáció - többek közt családi kötődést, nagy emberekhez való kötődést, kulturális hagyományt. De ezek mélyén teológiai tartalom van, a reformáció teológiájának kulcselemeit is bemutatta. Köszönjük a megérintő előadást, amellyel a reformált egyházak idei ünneplésében osztozunk. MIKULÁS DOMONKOS IGAZGATÓ

JUBILEUMI KÉSZÜLET ÉS ÖRÖMTELI ÜNNEPLÉS A PIARISTA ÓVODÁBAN

Különleges ajándék számunkra Kecskeméten, hogy piarista óvodánk első éveiben többszörös rendi jubileum részesei lehetünk. Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy újból és újból ünnepi örömmel teszi még szilárdabbá azokat az alapokat, amelyre építhetjük az óvoda szellemiségét, mindennapjait és jövőjét. A 400 éves jubileumi készület részeként egy teljes hetet szántunk arra, hogy a mindennapos gyertyagyújtások alkalmával még mélyebben megismerkedjünk Kalazanci Szent József életével. Több olyan momentum is volt Kalazancius életében, amivel a 3-7 éves gyermekek érzelmileg azonosulni tudnak, s ez a legfontosabb. Ahogy a kis Josét legkisebbként szerették, tanítgatták szülei, ahogy hősként szeretett volna győzni a gonosz felett, ahogy később a Jóisten szeretetét érezte, ahogy papként odahajolt a legkisebbekhez – ez mind mélyen megragadja óvodásaink képzelet- és érzelemvilágát. November 12-én, vasárnap tartottuk Patrocíniumi szentmisénket, amit Nagy Attila atya celebrált. Minden csoport készített az oltárra felajánlási ajándékot. A Kalazan-

ciusról készült jubileumi képet festettük ki csoportonként úgy a gyermekekkel, hogy minden óvodás keze munkája díszíthesse azt. A három kép most óvodánk előterét díszíti a jubileumi kilenced napi fohászaival, gyermekimádságaival. Tapasztaljuk, hogy a gyermekek öröme a szülőket is formálja, evangelizálja. Nagy ajándék számunkra, óvónőknek, ha az óvodások vallásos élménye megjelenik a szabadjáték idején, és gazdagítja játéktevékenységüket. Így történt ez nálunk is, amikor egy kis „építőmester” megépítette a kecskeméti piarista iskolát és templomot. Megéltük, hogy a gyertyagyújtáson énekelt dalainkra táncoltak a kislányok a reggeli játékidőben. Elképzeltük, hogy vajon mekkora születésnapos tortát kellene sütnünk, hogy 400 gyertya elférjen rajta. Biztosak vagyunk abban, hogy a játék, a beszélgetések, az alkotás öröme, Kalazancius életének képi megjelenítése, és a közös liturgia maradandó élményként raktározódott el óvodásainkban és szüleikben. A kecskeméti óvodásokkal együtt boldog születésnapot kívánunk!

Köszöntő

85

SZABÓ KRISZTINA ÓVÓNŐ

A Piarista Rend Magyar Tartománya sok szeretettel köszönti „kerek évfordulós” születésnaposait. Az Úr kegyelme és szeretete kísérje őket végig életútjukon, adjon nekik töretlen hitet, bizalmat, szerető közeget és jó egészséget.

JELENITS ISTVÁN 1932. DECEMBER 16.

PIARISTÁK

17


YARG A ONM MOS ÓVÁR

„HA NEM LESZTEK OLYANOK,…”

ALAPÍTVA:

1739 (1994) WWW.PIARISTAMOVAR.HU

KARÁCSONYI GONDOLATOK

Amikor a jászolban nyugvó Gyermekre tekintünk, megértjük Jézus tanítását: „Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem juttok be a mennyek országába.” (Mt 18,3) – Az ősszülők az istengyermekség megtagadása miatt űzettek ki a Paradicsomból. Eltorzultak, megnyomorodtak, kárhozatra ítéltettek, mert istenképiségük helyébe a „sátánképiség” került: az alázat helyébe a gőg, a bizalom helyébe a bizalmatlanság, az engedelmesség helyébe az engedetlenség. Most pedig láthatjuk az Istengyermeket, akiből sugárzik az alázat, a bizalom és az engedelmes lelkület. Ezt a példát örökre szívünkbe kell zárnunk, életünket erre kell alapoznunk! – Mi az, ami szellemi-lelki halált hoz életünkbe, közösségeinkbe; mi az, ami kiöli belőlünk a szeretetet? Egyértelműen ez a triász: a gőg, a bizalmatlanság és az engedetlenség. Most pedig leborulhatunk Megmentőnk előtt, aki isteni hatalmával visszavezet bennünket az élet és a szeretet útjára, ha kérjük, és engedjük. „Jászolban fekszik, aki a világot tartja fenn. Emlőkből táplálkozik, aki az angyalokat táplálja. Pólyába takarják, aki halhatatlanságba öltöztet minket. Tejjel tartják, aki előtt imádással hódolnak. Nem kap szállást, aki templomot épít szívünkben. Azért, hogy erőssé legyen a gyöngeség, gyöngévé lett az Erősség.” (Szent Ágoston) Betlehemi Gyermek, vezess engem az alázat, a bizalom és az engedelmesség útján, egyszóval az üdvösség ösvényén! FARKAS ISTVÁN SP

18

PIARISTÁK

KARÁCSONYFA: NEMZETKÖZI SIKER KÜSZÖBÉN EGY ÚJ CSALÁDI TÁRSASJÁTÉK

Essenben a nemzetközi játékkiállítás- és vásáron több ezer kiállító között mutatkozott be a „Karácsonyfa” című családi társasjáték. Ezt a játékot egy mosonmagyaróvári fiatal, Nagy Balázs tervezte és fejlesztette ki, akinek szoros kötődése van iskolánkhoz. A „díszítős” kártyajáték tesztelésében iskolánk tanulói is részt vettek. A „Karácsonyfát” gyerekek és felnőttek egyaránt játszhatják, mivel három nehézségi szintje van. Ez nem egy „lépegetős” játék, itt figyelni kell a formákra, színekre, alakzatokra egyaránt. A karácsonyfát illusztráló táblára megfelelően helyezett lapokért hópelyheket gyűjthetünk, és aki a legtöbbet gyűjti össze, az a játék győztese. Karácsonyfánk azonban úgy lesz szép, ha nem csupán a saját, hanem a többiek feladataira is figyelünk. Balázs saját készítésű „Karácsonyfáját” kitűnően fogadták a kiállításra látogató szakemberek és érdeklődők. Szinte megrohamozták a standjukat. Számos külföldi terjesztő is érdeklődik a társasjáték iránt, többek között Belgiumból, Ausztriából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kínából. A kiállítás négy napja alatt több, mint 150 ezer érdeklődő tekintette meg és próbálgatta a világ legizgalmasabb és legújabb játékait. A „Karácsonyfa” egy gondolkodtató és szórakoztató kártyajáték családoknak és tapasztalt játékosoknak is egyaránt, amely majd kiváló karácsonyi ajándék is lehet. NAGYNÉ BOLLA ÉVA


PIARISTA ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR A FAZEKAS JÓZSEF DÍJ KITÜNTETETTJE: ERDŐSNÉ BENKE ÉVA

Éva 1993 óta tagja iskolánk tantestületének. Vidám, empatikus személyiségével hamar belopja magát mindenki szívébe. Kreativitása határtalan, pedagógiai rátermettsége példaértékű, ezért kiváló szaktanári és osztályfőnöki tevékenysége mellett egyben az intézmény programszervezője is. Éva koordinálja a felsős és gimnazista fiatalok színházlátogatásait, saját ötlete alapján valósította meg a Piarista Társalgó című előadás-sorozatot. Ezekre az alkalmakra közéleti személyiségeket hív meg diákságunkhoz. Néhány éve az IDB összekötő tanára, és a diákszínpad vezetője. Irányítása mellett egyre színesebbé válik a diákélet. Saját és a diákság ötleteit ötvözve színvonalas iskolai programoknak lehetünk részesei: jótékonysági diákhangverseny, gyermeknap. A diákszínpad előadásai nagy sikereket aratnak az intézményen belül, a városban és a környező településeken egyaránt. Az előadások premierje minden évben a Patrocinium ünnepe. Büszkék vagyunk Éva sikereire, és örülünk, hogy sokoldalú, színes egyéniségével mindannyiunkat gazdagabbá tesz. NÉMETHNÉ GYETVAI ANNA

VÁROSI GYÁSZNAP: MOSONMAGYARÓVÁR, OKTÓBER 26.

Intézményünk hagyományainak része, hogy a piarista közösség nem az országos ünnepen emlékezik 1956 áldozataira, hanem a mosonmagyaróvári sortűz napján és helyszínén. A felső tagozatos és gimnazista diákok minden évben együttesen zarándokolnak az ipartelepi kápolnába, ahol ünnepi műsoron és szentmisén veszünk részt. Idén a szenci testvériskola diákjai ajándékoztak meg bennünket műsorukkal, akikkel csaknem húsz éves a kapcsolatunk. A Rákóczi-szövetség támogatásával eddig március 15-én találkoztunk, és olyankor hagyományosan mi készültünk számukra műsorral. Idén azonban a szenci iskola, azaz Pongrácz Flóra tanárnő és a Campa Nulla Diákegyüttes érkezett hozzánk. A megrendítő szövegrészek, a tájékoz-

tató történelmi áttekintések és a szívünkig ható zene nagy hatást gyakoroltak ránk. A legkisebbek most találkoztak először azzal a ténnyel, hogy a határainkon túl élő magyar emberek szerves részét alkotják nemzetünknek. A különbség az, hogy magyarságunk megélése nekünk természetes, nekik viszont meg kell küzdeniük érte. A szentmise és a mécsesek elhelyezése a gyásztéren most is megerősítette bennünk azt, ami a műsor egyik részletében elhangzott: „az emlékezőket kell megölnötök, ha meg akarjátok semmisíteni” – tudni illik a történtek emlékét, a történelmi igazságot. Ezért jó, hogy minden évben ott vagyunk a gyásztéren október 26-án. STIPKOVITSNÉ KATONA ÁGNES

PIARISTÁK

19


VÁR Ó R A Y MAG VÁR N O S R MO HÉDE

ALAPÍTVA:

ŐSZI ESEMÉNYEINK

1983

ÁTVÉTEL: 2016

2017. október 12-14-ig a „Határtalanul” pályázat keretein belül felvidéki kiránduláson vett részt a Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 8.A és 8.B, valamint a Timaffy László tagiskola 8.H. osztálya.

HATÁRTALANUL

Nagy várakozással keltünk útra, hiszen az osztályfőnöki órákon már előzetesen tájékozódtunk az úticélról, beszélgettünk a nevezetességek történelmi hátteréről, és a hozzájuk fűződő mondákról. A kirándulás így eleve érdekesnek ígérkezett. Az indulás napján az első állomásunk Csejte volt, ahol a várat tekintettük meg. Izgalmas volt látni a magasból, ahogy száll fel a köd és a ködbe burkolózó falu képe fokozatosan tárul elénk. A kis gyalogtúrát követően Nyitra városa felé vettük az irányt. A piarista templom és a gimnázium megtekintése után a székesegyház tekintélyt sugárzó, hatalmas épületegyüttese nyűgözött le bennünket. Közös imádsággal köszöntük meg a jó Istennek, hogy ilyen szép élményekben lehet részünk. A sok séta és a friss levegőn töltött idő után kellemesen elfáradva értünk szálláshelyünkre, Alsóbodokra. Már az első pillanatban szívünkbe zártuk a helyet, megfogott bennünket a varázsa, így boldogan foglaltuk el apartmanjainkat. Az estét beszélgetéssel, ismerkedéssel, és közös játékkal zártuk. Másnap Selmecbányára utaztunk. Elsőként felsétáltunk a Kálváriára, ahonnan csodálatos kilátás tárult a szemünk elé. Magunk előtt láttuk az egész várost, amely az ősz teljes színében pompázott. Utunk során megtekintettük a Leányvárat, a Főtéren megcsodálhattuk a Szentháromság szobrot, majd egy hosszabb sétával bejártuk szinte az egész várost. Selmecbánya gyönyörű, hangulatos utcácskáit, nyugalmat árasztó légkörét sosem felejtjük el! Kirándulásunkat a garamszentbenedeki Bencés Apátság megtekintésével és a templomban

20

PIARISTÁK

elmondott közös imádsággal fejeztük be. Utolsó napunkat szomorúan kezdtük, hiszen tudtuk, elérkezett a hazaindulás ideje. Reggeli után vendéglátónk idegenvezetésével betekintést nyerhettünk Esterházy János életébe, közösen felsétáltunk a szálláshelyünk mellett lévő Kálváriára. Abban a szerencsében lehetett részünk, hogy bebocsájtást nyerhettünk Esterházy János sírjához és a fölé épült kápolnába. Az időutazás során megható pillanatokban volt részünk. Utazásunk utolsó állomása a gimeskosztolányi vár volt. Többórás út vezetett a várromhoz, de a fáradtságot ellensúlyozta a gyönyörű kilátás. A kirándulás alatt a három osztály diákjai megismerkedtek egymással és a társaság hamar összekovácsolódott. Kellemesen elfáradva, de rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza. Köszönjük tanárainknak, hogy ilyen tartalmas kirándulást szerveztek nekünk! Külön köszönjük Molnár Katalin tanárnőnek az idegenvezetést, és azt a sok-sok érdekességet, amit a nevezetességekről mesélt nekünk! HINCSICS ATTILA


PIARISTA ISKOLA HÉDERVÁR EGÉSZSÉGNAP

Az októberi programok sorát színesítette a már évente megrendezésre kerülő Egészségnap. A szülői közösség aktív tagjai egészséges ételeket készítettek a gyerekeknek. Ízletes szendvicskrémek, saláták, gyümölcssaláták, zöldségből készült hamburger gazdagították a kínálatot. A programot közös tornával kezdtük, majd az 1-5. évfolyamosok csapatversenyen vehettek részt, a 6. osztályosok dietetikussal beszélgettek, a 7-8. osztályosok a község háziorvosa és az iskola védőnője által vezetett foglalkozáson beszélgettek a serdülőkor őket érdeklő témáiról.

ZENEI VILÁGNAP

A zenei világnap alkalmából iskolánk növendékei kalauzoltak el bennünket a zene világába! Köszönjük a felejthetetlen élményt! Gratulálunk a fellépőknek és köszönjük László Attila, Ruiszné Varga Enikő és Kóbor-Németh Réka zenetanárok felkészítő munkáját!

?? ki a szerző?

GYÜMÖLCSBÁB-KÉSZÍTŐ VERSENY

Az iskola diákönkormányzata az alsósoknak gyümölcsbáb-készítő versenyt hirdetett.

PIARISTA GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA NAPSUGÁR TAGÓVODÁJA

Ötletesebbnél-ötletesebb „művek” készültek, melyeket a folyosón elhelyezett asztalokon állítottunk ki, hogy mindenki megcsodálhassa az alkotásokat.

MESEBIRODALOM FESTŐINASAI

A Népmese Napjához kapcsolódóan a kis alsósoknak újabb kihívással kellett megbirkózniuk. Kedvenc mesehősüket rajzolhatták le, majd az elkészült rajzot a mesefára helyezhették. Akik teljesítették az újabb próbát, a „Mesebirodalom Festőinasa” címet nyerhették el. Minden résztvevő jutalmul oklevelet és édességet vehetett át. Gratulálunk a gyerekeknek és nagyon örülünk a sok szép remekműnek! FÖVÉNYESINÉ SÁGHI KATALIN DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS

Óvodánkba szeptember, október hónapban hét kisgyermek érkezett, velük együtt negyvenhárman lettünk. Szép nagy, számos mozgáslehetőséget biztosító udvarunkon élveztük a jó időt, nyomon követhettük, ahogy építették közlekedési pályánkat, amit gyermekeink boldogan birtokba is vettek. Köszönet érte a Szülők Szervezetének, akik különböző rendezvényeikből befolyt nagyobb összegből támogatták a projektet, valamint Danyi Péter építési vállalkozónak, kinek anyagi hozzájárulásával elkészülhetett ez a térköves létesítmény gyermekeink örömére.

Immár harmadik éve rendezte meg a Szülők Szervezete Márton napi jótékonysági bálját nagy sikerrel. Bevételéből új járműveket szeretnénk vásárolni. Az óvoda épületéhez tartozó iskolai ebédlő is megújult a nyáron: az Önkormányzat kifestette, Vereb Zsolt igazgató úr pedig új székekkel, és asztalokkal rendeztette be. Mostantól igazán szép, esztétikus környezetben ebédelhetnek iskolásaink. TÓTHNÉ GÖNDÖCS ANNAMÁRIA TAGÓVODA VEZETŐ

PIARISTÁK

21


IZSA N A K NAGY

KANIZSAI KAVALKÁD PIARISTA ESTÉK

ALAPÍTVA:

1765 (1992) WWW.NK-PIAR.HU

„Közösségi tapasztalatok az életemben - hadifogságtól a plébániákig” címmel tartott előadást Kerényi Lajos piarista szerzetes október végén a nagykanizsai piarista iskola által szervezett PIARISTA ESTÉK sorozat keretén belül. Beteg a társadalom, de van rá orvosság, véli a lelkek orvosa, Kerényi Lajos. A 90 éves piarista szerzetes a Nagykanizsai Piárban tartott előadást saját életében, azaz a hadifogsága alatt, a katedrán vagy épp a kórházi betegek látogatása során megtapasztalt közösségi élményeiről. Kerényi Lajos szerint a rohanó társadalom nagy kihívás elé állítja a ma emberét, akinek nem marad ideje az elcsendesedésre, és arra, hogy valódi tartalommal töltse meg az életét. – Küldetésünk van, nem aludni kell: a tétlenség boldogtalanság, s a baj, a szenvedés nem az Isten büntetése, hanem a bűn büntet bennünket. Sokat kell mosolyogni! Üzenem mindenkinek: legyenek optimisták, vidámak, derűsek! Ha az ember szomorú, menjen el a másik szomorúhoz, vigasztalja meg, s akkor ő is megvigasztalódik. Ha az ember boldog, akkor azt pedig hirdesse, de úgyis mindenkiben van valami gyönyörű kisugárzás – véli Kerényi Lajos.

VILÁGJÁRÓ KERÉKPÁROS NÁSZUTASOK A NOVEMBERI PIARISTA ESTÉKEN

Zárug Zita és Harkányi Árpád négy év alatt negyvenezer kilométert tekert, közben pedig öt kontinens negy venhat országában járt. Nyeste Pál igazgató atya bevezetője után tartotta meg előadását a világutazó házaspár. A nem mindennapi nászút közös elhatározás volt, a férj és a feleség is az utazás szerelmese. „Egy délután beszélgetése alatt találtuk ki, hogy szeretnénk világgá menni. Erre épült rá, ha ilyen komoly utat 22

PIARISTÁK

tervezünk, akkor jó lenne ezt tényleg komolyan venni, elköteleződni, és így lett belőle nászút”– mondta el Zárug Zita. A fiatal házaspár számtalan helyszínt felkeresett a négy év során: jártak vulkánok csúcsánál, bicikliztek az Egyenlítőnél, de az úti célok kompromisszumot is igényeltek. „Én a hegyeket kedvelem, Zita a tengerpartokat. De kompromisszumokra jutottunk; én el tudtam viselni 4-5 napot egy tengerparton, amikor megálltunk pihenni, Zita meg feljött velem 5416 méter magasra is. Gyalog, tehát simán sétálva. Voltak konkrét pontok, amit mindenképpen meg akartunk nézni: a Tádzs Mahalt, az Angkor-templomokat, Ha Long-öböl, Ausztrália, Új-Zéland – de ezeket valahogy össze kellett kötni. És a két pont között nagyon sokfelé mentünk” – fogalmazott Harkányi Árpád. A világutazó házaspár szerint a szép tájakon túl az utazásuk legértékesebb hozadéka az volt, hogy megismerkedhettek számos nemzettel és kultúrával. Ezáltal pedig rádöbbentek arra, hogy az emberek, bárhol is éljenek a világban, mind szeretetre vágynak. (Forrás: Kanizsa TV, Nagykanizsa Online)


PIARISTA ISKOLA NAGYKANIZSA MEGKOSZORÚZTÁK A DON-KANYARBAN ELESETT HARCOSOK EMLÉKOSZLOPÁT Évek óta közösen tartanak megemlékezést a Nagykanizsai Hadigondozottak Klubjának tagjai és a Piarista-iskola diákjai a Don-kanyarban elesett harcosok emlékoszlopa előtt. – A gyászolt halottaink a második világháborúban elesettek és a nagykanizsai hadigondozottak klubtagjainak halottai. Lényegében őróluk emlékezünk meg így közösen itt, a temetőben – fogalmazott Gerencsér József, a HONSZ Nagykanizsai Hadigondozottak Klubjának elnöke. Nyeste Pál piarista igazgató kiemelte, a fiatalság számára különösen fontos, hogy szembesüljenek azzal, milyen áldozatot hoztak a hazáért az elesett magyar katonák. „Hogyan tudunk akár a hibákkal szembenézni, s tanulni belőlük? Ezért fontos, hogy a gyerekek, a fiatalok ne csupán történelemórán szembesüljenek adathalmazzal, statisztikai anyaggal, hanem vegyenek részt egy megemlékezésen, vegyenek részt egy koszorúzáson, gyertyagyújtáson” – mondta a Piarista Iskola vezetője.

dalokat szereztünk, rajzoltunk. Igazi kis költemények születettek a diákok tollából. Az elkészült műveket, alkotásokat megosztottuk egymással, bemutattuk a szülőknek is. A délutánok során furfangos feladványokkal, rejtvényekkel, játékos feladatokkal kerültünk közelebb Kalazanciushoz. Vendégünk volt Maczkó Mária Prima Primissima-díjas népdalénekes és Stift Zoltán Angelico atya. Rendalapítónk pártfogásának ünnepén került sor a családok dekorációs versenyének eredményhirdetésére. Az őszi termésekből készült alkotások készítői közül az első három család jutalomban részesült. A gyerekek visszajelzései megerősítettek bennünket abban, hogy ez a hét mindannyiunknak segített a Kalazanciussal való személyes kapcsolat kialakításában. TAMÁSNÉ DEME BOGLÁRKA

Magyarország embervesztesége a második világháborúban a harmadik legnagyobb volt a világ országainak sorában. A csaknem 360 ezer elesett magyar katona közül 120 ezren haltak meg vagy tűntek el örökre a doni harcokban. (Forrás: kanizsaujsag.hu)

HAMAROSAN MEGJELENIK A NAGYKANIZSAI PIARISTA ISKOLA KÓRUSAINAK CD-JE

Az elmúlt tanév végén két napot töltöttünk a homokkomáromi kegytemplomban, ahol a Schola Gregoriana Calasanctiana, a Mathia Károly Vegyeskar és a Piccolo Kamarakórus összesen csaknem nyolcvan tagjával készítettük el a felvételt. A lemez zenei anyaga az egyházi évnek megfelelően épül fel, s egy-egy nagyobb ünnephez kapcsolódóan gregorián tételeket, magyar szerzők (Esterházy, Kodály, Werner, Halmos) és külföldi szerzők (Gibbons, Saint-Saens, Palka, Dubois, Gjeilo) egyházzenei műveit hallhatjuk a kórusok előadásában. RÁCZ ANDRÁSNÉ, CILI NÉNI, A KÓRUSOK VEZETŐJE

KALAZANCI TÉMAHÉT AZ ALSÓ TAGOZATON

Idén novemberben a jubileumi évhez kapcsolódóan Kalazanci témahetet szerveztünk a Patrocinium köré. A tervezgetés során, mi magunk pedagógusok is sokszor rácsodálkoztunk rendalapítónk egyéniségére, életpéldájára. A hét első napján megtekintettünk egy diafilmet, mely Kalazanci Szent József életéről szól. Ezt követően a dráma szakkör interaktív előadásában megelevenedett előttünk a szent életének egy-egy fontos állomása. A következő napokban levelet írtunk,

Az iskola honlapján meghallgatható előzetes QR kódja PIARISTÁK

23


ED G E Z S

SZEGEDI ÉLMÉNYEK

EGY FELEJTHETETLEN ÉV WISCONSINBAN

ALAPÍTVA:

1720 (1991) WWW.SZEPI.HU

A Global Outreach alapítvány minden évben lehetőséget ad közép-kelet-európai katolikus fiataloknak, hogy egy tanévet eltöltsenek az USA-ban. A magyar, cseh, szlovák, lengyel és litván diákok Wisconsin vagy Nebraska államban élhetik kicsit sem átlagos mindennapjaikat egy host (befogadó) családnál.

A program a kommunizmus idején indult azzal az ötlettel, hogy a kommunista országokból a fiatalok lássanak katolikus közösségeket, és visszatérve igaz katolikusként tudjanak munkálkodni hazájukban is. Mára ez sokkal inkább az egymás kultúrájának megismeréséről szól. A 2016/17-es tanévben huszonnégy fiatal – köztük hat magyar - vett részt a programban. Az év során jó barátságok születtek, és egy családdá forrtunk össze, távol barátoktól, otthontól és ismerős arcoktól. Az évet Wisconsinban - mindössze egy órányira a Michigan-tótól - töltöttem. Wisconsinról érdemes tudni, hogy az USA legnagyobb sajttermelő állama, temérdek mennyiségű és megszámlálhatatlan fajtájú sajtot és tejterméket készítenek ott. Wisconsin még az amerikai football csapatáról, Green Bay Packers-ről is híres. A világszerte ismert csapatnak az a különlegessége, hogy a szurkolók a tulajdonosai, nem pedig egy multi milliárdos üzletember. Központjuk egy mindössze 100.000 lakosú város, de azért stadionjukba 82.000 ember fér be (Volt szerencsém háromszor is önkénteskedni NFL meccs alatt, ami hihetetlen élmény volt…). Befogadóimmal nagyon megkedveltük egymást. Teljesen a család részévé váltam, mindig vittek nagy rokoni összejövetelekre, melyek Amerikában igen fontosak. Általuk megtapasztalhattam milyen a mindennapi élet az USAban és mik a tradíciók. A host családommal beutaztam Wisconsint és Minnesota államba, illetve Chicagóba is eljutottam. A tanévet a Saint Mary Catholic High School-ban, Neenah városában töltöttem. Az iskolai élet sokban különbözik az ittenitől. A különféle sportok nagyon fontos szerepet kapnak Amerikában; a diákok nem egyesülethez tartoznak, 24

PIARISTÁK

A Green Bay Packers stadionban

hanem az iskolában van lehetőség komoly színvonalon játszani és versenyezni. Tavasszal teniszeztem, ősszel pedig volt szerencsém kipróbálni a legamerikaiabb sportot, az amerikai focit. Persze nem volt könnyű felvenni a tempót azokkal, akik az anyatejjel szívták magukba a szabályokat és tizenéve játszanak, de azért egy hét után már sikeresen játszottam (kezdőként) az első meccsemen. A szezon nagyon jól sikerült, érdekes volt megtapasztalni az összetartást, egymás támogatását a csapaton belül. Természetesen nagyon nehéz is volt egyben a heti öt, két-három órás edzés az iskola mellett. Sporton kívül egyéb lehetőségek is kínálkoznak a tanulók számára. Számos klubban, csoportban, és egyesületben tudnak részt venni, s ezzel elfoglalni magukat iskola után, vagy éppen a hétvége folyamán. Én személy szerint robotikában vettem részt, ahol egy maximálisan 45X45 cm-es robotot kellett felépíteni. A robot feladata pedig az volt, hogy csillagokat és kockákat dobjon át egy kerítésen. Ezen kívül szerepet kaptam az iskolai musical-ben is, mely idén


PIARISTA ISKOLA SZEGED a Rémségek kicsiny boltja volt. Szónok-klubban is részt vettem, mely nem csak az angol nyelv gyakorlását tette lehetővé, de Magyarország megismertetésére is használt, mivel a beszédemet a magyar feltalálókról írtam és számos versenyen előadtam azt. A különbség nem csak abban rejlik a két iskolatípus között, hogy az USA-ban a sport sokkal komolyabb szereppel bír és több klub van, de a tanórák és tantárgyak is mások. Az órarend egy félévre szól, melynek megjegyzése nem okozott nagy nehézséget, hiszen minden nap ugyanazt a nyolc órát kellett végigülni. Elég unalmasnak hangzik ez így elsőre, pedig nem volt az, mivel a nyolc órából ötöt mi választhatunk ki. Így gyakorlatilag mindenki azt tanulhatja, ami érdekli, és amire szüksége van az egyetemhez. Tudományoknál és angol nyelvnél az is megválasztható, hogy milyen szinten szeretné tanulni a tárgyat a diák. A kötelező amerikai történelem, angol és hittan mellett tanultam pszichológiát, volt kamarazenekari, emelt matek, gazdasági ismeretek és még konditermi órám is. Az ottani rendszer sokkal nyitottabb, legalábbis abból a szempontból nézve, hogy azt tanultam, amit szerettem volna. Habár ott könnyebb jól teljesíteni, mint az itteni iskolákban, az első egy-két hónap okozott kihívást számomra. Meg kellett szoknom az angol nyelven való tanulást, gondolkodást, az új életformát, illetve az iskola melletti mindennapos amerikai fociedzéseket.

A Global Outreach egy katolikus program. Katolikus iskolába és katolikus családba kerültem, ahol megtapasztalhattam, milyen az ottani hitélet. Templomban én is szerepet vállaltam áldoztatóként, egy rövid képzés elvégzése után. Valamint részt vettem lelkigyakorlatokon, és Az utolsó focimeccs után januárban az ország legnagyobb abortuszellenes felvonulásán Washington D.C.-ben. (Az USA-ban az abortusz legális, a terhesség megszakítható akár a 8. hónapban is.) Mindez hatalmas élmény volt, hiszen százezrek vonultak fel és imádkoztak együtt a jó célért. Valamint látni a Fehér Házat, a Pentagon épületét és a Washington emlékművet; sétálni ott, ahol másfél héttel korábban az újonnan beavatott elnök tette meg az első útját… azért nem rossz.

Washington D.C., háttérben a Fehér Házzal

Az év folyamán többször is volt olyan érzésem, mintha valamilyen amerikai filmben lennék. Mindenhova kocsival menni, majdnem minden sarkon Harly Davidson-t és gyorséttermet látni. Mindenhol autópályák, nagy kocsik és átlagosan három autó egy családnál. Megtudtam, milyen órákat zötykölődni az ikonikus sárga iskolabuszon egy-egy amerikai-foci meccsre és élni egy amerikai középiskolás életét. Amint szól a csengő, a diákok elhagyják a termet, mivel csak három perc van a következő óra kezdetéig és még a tipikus amerikai stílusú szekrényekből ki kell venni valamilyen könyvet, majd határozottan becsapni az ajtaját. Megtapasztaltam miről is szól a híres prom, a bál, amire a lányok akár 400 dollárt is elköltenek (ruha, frizura, kiegészítők). Persze ebédszünet is volt az iskolámban, mint szokás, habár az én intézményemben sajnos nem volt éneklés az étkezőben… Amerikának olyan arcát is megismertem, melyről a filmek nemigen szólnak - ott is van szegénység, problémák a tanrendszerben, milliós tandíjak az egyetemen és politikai színjátékok. Az elmúlt tanévben hihetetlen eseményekben volt részem. Nagy köszönettel tartozom mindazoknak, akik lehetővé tették számomra ezt a felejthetetlen, jellemformáló évet. Továbbá ajánlom minden érdeklődőnek ezt a programot, akik szeretnének egy évet eltölteni az USA-ban és megismerni az „új-világot”. TÓTH ÁBRAHÁM

Washington D.C. - abortusz ellen felvonuló Global Outreach-es diákok

DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM

PIARISTÁK

25


PIAEURMIISÉVTTAIZED

JUBIL

21 0 2 1 1 0 2

ALAPÍTVA:

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ…

1714 (1990) WWW.VPG.SULINET.HU

Az iskolai színjátszásnak mindig lényeges szerepe volt a piarista nevelésben. Sőt, a magyar színjátszás kezdeteinek fontos fejezetei kapcsolódnak a piarista iskoladrámákhoz még a 17. században. A Váci Piár egyik népszerű és legsokoldalúbb kreatív műhelye a színjátszó kör. Vezetőjével, Bartáné Győrfi Marianna tanárnővel beszélgettünk. Mi a szerepe a piarista gimnáziumban a színjátszó körnek? Mit jelent neked a színjátszó kör alkotóműhelye? Sok tehetséges, színházat és játékot kedvelő fiatal jár hozzánk, akiknek fontos, hogy kipróbálják, később pedig bemutassák, mire képesek. A játék során szélsőséges érzéseket, helyzeteket, konfliktusokat jeleníthetnek meg. Gyakorolhatják a tudatos színpadi jelenlétet, mozgást és beszédet. Közben pedig elsajátíthatnak valami nagyon fontosat: elfogadást, alkalmazkodást, türelmet és kitartást. Hogyan vezetett az utad a színjátszáshoz, színészethez, rendezéshez? Hogyan merült fel benned, hogy vezetőként állj a csoport élére? 10 évesen lettem a Magyar Állami Operaház Gyerekkórusának tagja. A gyerekkorom szinte a színpadon telt: zenekari próbák, ének-, jelmezpróbák, előadások, szolfézsórák, hangszeres órák, utazások, koncertek határozták meg a hétköznapjaimat. Természetes közeg volt számomra a színház világa. Már igen fiatalon megtapasztalhattam, mekkora ereje van a színpadnak és az elismerő tapsnak, de bizony azt is, hogy ez nem pusztán játék, hanem nagyon komoly és kemény munka. Fegyelem, koncentrálás, precizitás, türelem és kitartás vezet el a sikerhez. Azért igenis meg kell dolgozni! Amikor a Városmajori Gimnázium énektagozatos osztályába bekerültem, hosszú évekig énekeltem a Junior Prima-díjas Angelica Leánykarban. Nagyon sokat tanultam a karvezetőmtől – emberileg és szakmailag egyaránt. Alázatra, önfegyelemre és igényességre tanított bennünket. A kevés szabadidőmben egyébként fanatikus színházba járó voltam. Az osztálytársakkal interjúkat készítettünk színészekkel, főpróbákra jártunk, önszorgalomból monológokat tanultunk, no meg játszottunk az iskolai színpadon. Ez a színjátszó csoport önmagát hívta életre – bár értékes hagyománya volt a színjátszásnak az iskolában korábban is. Gondolok itt akár a régmúltra, akár a közelmúltra. Amikor idekerültem, a magyar órákon drámajátékra ösztönöztem a tanítványaimat, akik erre fogékonyak voltak. A játékra nyitott és tehetséges fiatalokban idővel megszületett az igény a színjátszó körre, amihez 26

PIARISTÁK

szinte azonnal csatlakoztak több osztályból is. A létszám évről évre bővült. A rendezés egészen más világ, korábbi tapasztalataim nem voltak benne. A gyerekekkel együtt én is sokat tanulok, alakulok és változom. Izgalmas feladatnak élem meg. Milyen élményt jelent a diákokkal együtt dolgozni az alkotás folyamatában? Nagyon kettős, olykor önellentmondásokkal teli élmény. Alapvetően inspirál, feltölt, fiatalos lendületet ad. Igazi öröm, amikor végre összeáll a darab, és már senki sem tart szöveget a kezében, amikor már mindenki önmagáról elfeledkezve valóban játszik, él a színpadon. Máskor megállásra, önvizsgálatra késztet. Hétről hétre akkor is elő kell hívnom a szívemben rejtőző lelkesedést, hitet, amikor az éppen nehéz. Akkor is türelmesnek és ösztönzőnek kell lennem, amikor a diákok erre nem fogékonyak, vagy akár nem értenek egyet az én elképzelésemmel. A próbafolyamat alatt maguk a színjátszósok is átélik az alkotói munka minden örömét és nehézségét. A bemutatót követő taps azonban nemcsak nekik, hanem nekem is mindig új lendületet ad a folytatáshoz. Ilyenkor azt érezzük, van értelme a komoly munkával járó áldozatnak. Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok, sikerek? Az első évben Örkény- és Karinthy-novellákat mutattunk be a Patrocínium alkalmából, majd Molière Kép-


PIARISTA ISKOLA VÁC zelt beteg című darabját vittük színre. Azt hiszem, akkor csiszolódtunk igazán össze. Nagyon élveztük a próbákat, az előadásokat, és úgy láttuk, a diákoknak is tetszett. Tavaly jelentkeztünk a Nemzeti Színház által meghirdetett Ádámok és Évák Ünnepére, ahol a középiskolás színjátszó körök egy-egy iskoladrámát mutathattak be a Nagyszínpadon. Iskolánk társulata Kertsó Cirják Borka asszony és György diák című 18. századi darabját játszotta nagy sikerrel. Élénken él bennem a hatalmas taps és Rideg Zsófia dramaturg elismerő kritikája. Milyen várakozások vannak benned a színjátszó jövőjével kapcsolatban? Idén Arany János Tetemre hívás című balladájával készülünk a Nemzeti Színház ünnepére. Az Arany-évforduló

„Sok okot tudnék felsorolni arra, hogy miért választottam ezt a szakkört, miért szánok rá hetente órákat. Ezek közül az egyik az, hogy olyanok társaságában lehetek, akiket kedvelek. Ott érzi magát jól az ember, ahol úgy érzi, szívesen fogadják. A színpad, a közönség, a szereplés szeretete a másik, sőt a legfőbb ok. Szeretek újabbnál újabb személyiségeket magamra ölteni, mert ilyenkor kénytelen vagyok elgondolkodni azon, hogyan élhet az az adott egyéniség. Érdekes, sőt megrázó olykor egymás után felhúzni egy őrült, majd egy csivitelő kislány karakterét.” Hárs Anna 10. C

„Nekünk a színjátszó lehetőséget ad arra, hogy másoknak élményt nyújtsunk. Legyen komédia vagy tragédia, esetleg ezeknek valami groteszk kettőse. Mindig magunkból és kemény munkánkból adhatunk valamit a közönségnek. Külön öröm az, hogy ezt az iskolán belül élhetem meg. Persze nehézségeket is jelenthet ugyanez. Ha ismeretlenek előtt sül fel az ember, akkor legfeljebb ő fog rá emlékezni másnap. Ha azonban az iskolában történik mindez, arra mindig emlékeztetik... mindig. Elekes István 11. B

„Számomra a színjátszó nagyon fontos. Ez az a hely, ahol saját világokat alkothatunk magunknak, és olyan dolgokat tapasztalhatunk meg, amelyek a mai világban egy átlagos tekintet elől homályban maradnak. Rengeteg emlék fűz ehhez a közösséghez. Sosem felejtem el azt a Miatyánkot, amelyet a Nemzeti Színházban mondtunk a nagyszínpadra lépés előtt egymás kezét szorongatva.” Tuskán Vivien 11. A

kapcsán pedig egy balladacsokrot mutatunk be az iskolában. Szeretném, ha a fiatalok az előadásunkat követően azt éreznék, jó dolog Arany-verseket olvasni. Szép a fülnek, a szívnek és a léleknek. Balladái az emberi lélek mélységeibe visznek, ha engedjük, hogy hassanak ránk. Távlati terveim egyike, hogy a piarista iskolák színjátszósait közelebb hozzuk egymáshoz. Milyen jó lenne, ha ezek a közösségek tudnának egymásról, megnéznék egymás darabjait, és megismernék egymás iskoláját! Remélem, hamarosan majd erről beszélgethetünk! KALÁSZ ÁKOS IGAZGATÓ – BARTÁNÉ GYŐRFI MARIANNA

PIARISTÁK

27


JAL A R SATO HELY ÚJ KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKOLAI PIARISTA KOLLÉGIUM

MI TÖRTÉNT NÁLUNK….

ALAPÍTVA:

1945 (1992)

WWW.PIARISTA-KOLL.SULINET.HU

Negyed évszázada annak, hogy több, amint 40 év után, ismét felhangzott az ünnepélyes Venni Sancte a piarista templomban. 1992-ben kezdhette meg, a 400 éve született rend, újra Kalazanci Szent József szellemében tevékenységét Zemplén fővárosában. A több mint félévszázados falak között, ebben a tanévben nyolcvanhárom diák talált második otthonra. A hétköznapok egyhangú sodrását az idén is számos esemény törte meg. A beérkező első évesek vidám szalonnasütés keretében ismerkedhettek meg idősebb társaikkal, s hallhatták friss fülekkel a kollégiumi élethez kötődő tréfás történeteket. Tanulóink teljesítményére, irodalom szeretetére már az első hónapban büszkék lehetünk. Hiszen a Magyarnak lenni… szavalóversenyen nem csupán az Arany János emlékműsor szereplői voltak, de Farkas Ádám első, Ruszó Melinda második, Kolozsvári Ágnes harmadik helyezéssel örvendeztetett meg bennünket. Október hónapban színvonalas műsorral emlékeztünk meg Szepesi Bódog piarista atyáról és az általa létre hozott a „a magyar fájdalomból” gyökeredző Magyar Kálváriáról.Az újra megválasztott Diákönkormányzat versenyt hirdetett a szobaajtók díszítésre Ki itt belépsz… címmel. A legjobb alkotás létrehozói édes nyereményt, egy csokitortát mondhattak magukénak. Az idei versenyt a 47-es szo-

balakók nyerték. Alkotásuk címe: Babócák. (A mű ötletéül az este 10 órai takaródó után, a keddi napos tanártól elhangzó tréfás megszólítás szolgált.) Kollégiumunkban kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az első éven ideérkezők minél előbb otthon érezzék magukat. Ezt a célt szolgálta az idén is „Bambiavató”, melynek megrendezését a 30-as és 29-es szoba vállalta magára. Az újoncokból összeállított négy csapat szórakoztató ügyességi és szellemi játékokban mérte össze az erejét a többiek hangos szurkolása közben. Lehetőségük volt például lekváros kenyér elfogyasztására hátratett kézzel, de képzelhették magukat Forma 1 pilótának is, miközben a banános ládában száguldottak, valamint alkothattak előre megadott, koránt sem hétköznapi szavakból szerelmes verset. A versenyt lezáró eredményhirdetésről egyik csapat tagjai sem távoztak üres kézzel. Mielőtt azonban a tánccé lett volna a főszerep, még eskütétel következett: „Én, XY, a Piarista Kollégium Bambija fogadom…”- hangzott el huszonkét diák szájából a kezdő mondat. Természetesen a november is bővelkedett eseményekben: kollégiumunk lehetőséget kínál arra, hogy diákjaink megismerkedjenek a színház varázslatos világával. Szerencsére jelentkezőkben nincs hiány, az első előadást kétszer annyian szerették volna látni, mint ahány bérletünk volt, a lemaradók majd a következő darabot tekinthetik meg. Szervezzük és készülünk a Kegyesrend és neves növendékei „Fényes Újhelyben” elnevezésű történelmi vetélkedőre. Folynak a „Rímekbe szedett életem…” című jubileumi előadás próbái is. POKRÓCOS ZSUZSANNA

28

PIARISTÁK


ELY H J Ú ALJOADA R O T SA TAN

„HOGYHA AZ ÚR NEM ÉPÍTI A HÁZAT, HASZTALAN FÁRAD AZ ÉPÍTŐ” (ZSOLT 127.)

ALAPÍTVA:

2016

Amióta Újhelyben vagyunk, ezzel a mondattal kelünk és fekszünk. Építkezünk – most már házat is – fáradozunk és törődünk, közben szüntelen keressük, merre akar bennünket vezetni az Úristen. És a kihívásokban, elakadásokban és küzdelmekben kérdezzük, vajon nem a jó úton járunk, vagy csak egy megerősítő, tanulásra szánt megpróbáltatással találtuk magunkat ismét szembe? November 13-án hosszú várakozás után felvonultak az építőmunkások, és megkezdődött a Densz-ház átalakítása. Szeptemberben az új Tanodában és közösségi házban akarjuk folytatni életünket. Addig különböző helyeken éljük egyre sokszínűbb küldetésünket. A Tanodában a legfontosabb most is, hogy szeretettel köszöntenek Benneteket gyermekeink. Elevenek, úgyhogy jól vannak. És jól is van ez így. A tanuláson kívül sok közös élményünk volt az utóbbi időben: jártunk pályaválasztási kiállításon, jártunk a rendőrségen (vendégként ), voltunk LL Junior koncerten és megkezdtük a szombati együttléteinket is. Karácsonyig még sok mindent akarunk közösen tenni. A felnőtt önkéntes csoporttal és a kollégiumban működő TESZI-vel is számos dolgot teszünk. Keddenként közös ajándékkészítés van – az adventi jótékonysági vásárra készülünk, járunk Sárospatakra vakokkal csörgőlabdázni, karácsony előtt pedig megkezdődik a kórházi önkéntes szolgálat és a tanodai önkéntes szolgálat is. Vannak kollégistáink, akik a templomba járó idősebb testvérekhez mennek segíteni: ablakot mosni, kertet rendezni, beszélgetni. Folyamatban van a Bari Shej (nagy lány) nevű pályázatunk előkészítése. Januárban kezdődik ez a tevékenységünk, amelynek keretében húsz középiskolás roma és szegénységben élő nem roma lányt mentorálunk két éven keresztül annak érdekében, hogy sikeresen

leérettségizzenek, vagy megszerezzék tanult szakmájukat. Ebben a munkában nyolc új munkatársunk lesz. Örömmel vettünk részt a siófoki pedagógiai napokon, és boldogan tértünk haza onnan – boldog piaristaként. Az újhelyi piarista küldetés és a mi piarista küldetésünk megerősödése volt ottani részvételünk. Köszönjük, hogy így lehetett. Sokan, sőt örömünkre egyre többen tesznek hasonlót az országban, mint mi. Közülük sokan jobban, mint mi – és ez jó, mert tudunk tanulni. Ami bennünket megkülönböztet, az az, hogy mi az Úristennel akarjuk tenni. Az ő szavát és az ő érintését keressük, hogy tudjuk továbbadni és így éltetni. És van olyan, amikor ez nem sikerül – vagy mert nem találjuk a szót, vagy mert nem tudjuk továbbadni. Ebben az adventi Szó-keresésben élünk. És várjuk, hogy megérkezzen. Kívánjuk, hogy érkezzen meg Hozzátok is! SZABÓ LÁSZLÓ SP

PIARISTÁK

29


PIAEURMIISÉVTTAIZED

JUBIL

21 2011-20

A SÍK SÁNDOR

PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM TÖRTÉNETE (II.RÉSZ)

ALAPÍTVA:

1992

WWW.SSPESZK.BLOGSPOT.HU

Az őszi lapszámban az 1999-es évig jutottunk el történetünkben. 2000-ben a kollégium igazgatója Szegheő József atya lett, az operatív feladatokat Jusztin István kollégiumvezető kapta.

SZAKKOLLÉGIUM

Még az 1999-es évben született meg az SZMSZ azon változata, mely az addigi programokat rögzítve lefektette a szakkollégiumi működésünk alapjait. Ez három fő irányt jelölt ki a hallgatók számára: keresztény, pedagógus és értelmiségi. Ez a hármas egység azóta is meghatározó szerepet játszik a képzési működésben, azzal a változással, hogy a pedagógust – a hallgatói összetétel változását követve – szakemberre tágítottuk. Markáns programjaink továbbra is a Teaház, a Beszélő, az Oktogon Napok és a lelkigyakorlatok voltak.

Legfontosabb kulturális és közösségi programunk az évente megrendezett, tavaszi Oktogon Napok. Programja a közös gondolkodás és a tartalmas szórakozás jegyében zajlik: minden évben neves előadókat hívunk meg: országos hírű közéleti személyiségek, tudósok, kutatók, művészek tartanak előadást. Vendégeink voltak például Lackfi János költő, Dr. Morvai Krisztina EP képviselő, Buda Ferenc költő, Dr. Botos Katalin közgazdász, Dr. Papp Lajos sebész, Laár András humorista-zenész, Görföl Tibor teológus. Az előadások után a kötetlen közösségi együttlété a tér: közös főzés, vacsora, koncert, táncház szerepeltek a programlistán.

TEAHÁZ

LELKIGYAKORLATOK

A Teaház elnevezésű sorozat 1993 tavaszán indult Nagy László kollégista előadásával. Azóta a szorgalmi időszakok csütörtök estéin minden hallgatóra sor kerül előadói minőségben évente legalább egyszer. A hozott témák igen változatosak, a tanulást az előadást követő előadás-módszertani beszélgetés szolgálja.

BESZÉLŐ

Meghívott előadókkal való találkozást szolgálja a Beszélő sorozatunk, melynek két fontos célja: találkozni az előadó által képviselt szakmával, tudással; másrészt lehetőség szerint párbeszédes formában találkozni az előadóval, mint emberrel. Vendégeink voltak többek között Czakó Gábor író, Szendrő Szabolcs hegymászó, Markó Iván balettművész, Dr. Gallé László ökológus, Hende Csaba igazságügyi államtitkár, Bulányi György SP, Veres András püspök. 30

PIARISTÁK

OKTOGON NAPOK

Az évente kétszer megrendezett hétvégi lelkigyakorlat az egyetemista létformából való kiszakadást, lelki töltekezést szolgálták, melyet a közösen átélt folyamatok élményével a közösség építését is segítették. A visszatérő helyszínek – Petőfiszállás-Szentkút, Domaszék-Zöldfás, Erdei Iskola Öttömösön vagy Mártélyon – mind az elvonulást könnyítették meg.. Lelkigyakorlat vezetőink voltak többek között Jelenits István, Szegheő József, Szabó László piarista atyák, Zatykó László, Kiss Didák ferences testvérek, Szásziné Fehérváry Anikó és Szászi Balázs. (Folytatjuk) JUSZTIN ISTVÁN KOLLÉGIUMVEZETŐ


EDAZ R E Z Á S CSÍKULMÁNYH TAN

DIDEREGVE

(FELJEGYZÉSEK AZ EGÉRLYUKBÓL)

ALAPÍTVA:

2007

WWW.CSIKSZEREDA.PIARISTA.HU

Az új esztendőben bőséget, jólétet, gazdagodást kívánunk egymásnak. Akár szegények vagyunk, akár gazdagok. S okkal reméljük, hogy a mérhetetlenül gazdag és jóindulatú Isten nem fukarkodik jótéteményeivel. Szellőivel, folyóival...

Egy alapvető mélységben azonban szegények maradunk

mindannyian. Nincstelenek, kiszolgáltatottak, sebezhetőek. Családunk és anyagi biztonságunk ellenére csak egy didergő teremtmény, Pilinszky kifejezésével. Vagy csak egy ürge, Ottlik Géza szavaival. Ezt a szegénységet nem szoktuk felemlegetni, még kevésbé kívánni egymásnak. Nem is kellene. Pedig a testi-lelki szegénységben közelebb van hozzánk Istenünk.

Mintha Isten szegény is lenne és könnyező, amellett, hogy

mérhetetlenül gazdag. A lelkületéből fakad szegénysége. Gyöngédségéből, szelídségéből, a mások iránti megbecsülés lelkületének sebezhetőségéből. A kincsekkel rendelkező, de kinek kellő lény szegénysége... Mint Vörösmarty drámájában Tünde, aki aranyalmát-termő fát ültetett a földön, de kincsei nem kellenek... Vagy Sánta Ferenc magányos öregember-Istene (Isten a szekéren), aki fáradt vándorként jár-kel a földön, de észre sem ve-

szik jövetelét... Honnan ez a nagy együttérzése a megalázottakkal és megszomorítottakkal? A szerencsétlenség szegével átszúrottakkal, ahonnan nincs felkelés! Honnan tudhatja, hogy a szegénység a földön-csúszást is jelenti? Micsoda tapasztalatokkal, titkokkal rendelkezhet Isten, amikről sejtelmünk sincs?

Istenben

a gazdagság is és a szegénység is egyaránt megszólít bennünket. Mindkettő meglátogat. De a szegénység mélyebben… A jómódú ember jólétében „távolabb” kerül, hiszen tele a keze-szíve vakító limlomokkal... A szegény ember (ha nem átkozza el sorsát és a többieket) közel kerülhet a gazdag-szegény Istenhez... „Dideregve csak hevesebb / a szerelmek szerelme!” Az új esztendő magányos sétáiban, a szorongások mögött, az elhanyagoltság és elhagyottság levegőtlenségében, betegségek tehetetlenségében... Ha jó Irányba tárja ki kezét. Ölelésre... SÁRKÖZI SÁNDOR SP

PIARISTÁK

31


OLY R Á K NAGY

„VEGYÉTEK KÖRBE BÖLCSŐJÉT!” Az

öreg fenyők tűlevelének hárfáján kezdetben éppen hogy csak rezgett, később már zengett a hír, hogy kis fenyő érkezett a Tündérkertbe. Általános volt a sürgésforgás, izgatottan folyt a készülődés. Mindenki azon igyekezett, hogy béke és öröm töltse be a Tündérkertet, mire karácsony ünnepének ideje elérkezik.

A munkálatok már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. A

Tündérkert lakói közül voltak, akik azzal voltak megbízva, hogy naponta járva az óvodába, ott szorgalmasan és figyelmesen játszanak, énekeljenek, táncoljanak. Ekkor, de csak ekkor szemük sugarából, kacagásukból és a megtanult játékokból, énekekből, táncokból csillagszőnyeget szőttek. Ezt a csillagszőnyeget a kis Jézus bölcsője alá szerették volna teríteni.

ALAPÍTVA:

1889

Először Ágicáékat kísérte el mindennap a kisfenyő, hogy

az elszakadt csillagfényszálakat segítsen összebogozni, és az apró tűleveleivel a kiszökő holdfénynyalábokat siessen megtalálni. Üde zöldjével, bársonyos tapintásával mosolyt rajzolt a morcos arcokra, bátorította a felcsendülő énekszót és elsimította a játék közben kialakuló nézeteltéréseket. Mindeközben a kisfenyő napról napra nőtt, akárki láthatta, új ágakat is hajtott, egy szinttel magasabb lett. A közös munkának köszönhetően advent első vasárnapjára a kicsik keze nyomán elkészült a csillagszőnyeg. S a kisfenyő sugárzó tekintete mellett meggyújtották a remény gyertyáját.

Ezt

követően Julcsi és Danica társául szegődött a kisfenyő. A jászol építéséhez megfelelő fa kiválasztásában, fűrészelésben, gyalulásban, szegelésben minden segítő kézre szükség volt. A napi izzasztó iskolai favágás, a délutáni tanulás őrlő erőfeszítése komolyan próbára tette az ifjúság minden tagját. A kitartásra, odafigyelésre, gyakorlásra való buzdítás közben a kisfenyő törzse is szélesebb lett, megerősödött, újabb ágakat hajtott és smaragdzöldjének árnyalata mélyülni kezdett. Advent második vasárnapjára elkészült a jászol is, s közösen meggyújtották a hit gyertyáját az adventi koszorún.

A

nagyobbak már hónapok óta iskolába jártak, hogy elméjük pallérozásával, lelkiekben való gyarapodással és testi erejük megerősítésével készen álljanak arra, hogy komoly mérnöki munkával mindennapi örömeikből, bánataikból, sikereikből és kudarcaikból megépítsék a jászlat, mely szent karácsony éjszakáján befogadja a megszülető kisdedet.

Az

egészségügy, a pedagógia, gyógypedagógia, kémia és tájépítészet tudósai között elmélyült kutatást végző lányaink karácsonyi küldetése is titkos volt. Felkérést kaptak, hogy szívük ritmusából, lelkük zenéjéből álmodják meg a szenteste felcsendölő karácsonyi himnusz partitúráját az angyalok kórusa számára.

Egy szó, mint száz, feszített munka forgatagába csöppent

bele a kis fenyő. Amikor Mariska rátalált a Tündérkert egy rejtett szegletében, mindjárt megkedvelték egymást, s a kisfenyő már tudta, hogy a küldetés, amelyet kapott, teljesíteni fogja. Feltámadt benne az elszántság, s úgy érezte, mintha ha a feladat nagyságához máris nőtt volna egy keveset. Ahogy telt az idő, a kisfenyő megismerte Ágicát, Julcsit, Danicát és Mónikát, szép lassan a Tündérkert többi lakóját is. 32

PIARISTÁK

A

harmadik hét feladatai sem jelentettek kisebb kihívást, mint a korábbiak. A rengeteg ötlet, érzés és dallamtöredék mind megszólalni vágyott. Volt, aki a saját szíve ritmusához, azon szívek ritmusát keverte, akikről nap, mint nap gondoskodott. Mások a felismerés és a megértés csodáját szőtték saját dallamukhoz. Ketten pedig a látható ás láthatatlan természeti világ kincseit hozták el dallamaikkal a komponálásra. Zajlott, hangzott, olykor felharsant, majd édesdeden elpihent a melódia. A terebélyesedni kezdett fenyő tüskéi, mint húrok zengték tovább a dallamot. Megszületett a kórusmű advent harmadik vasárnapjára, s boldog elégedettséggel gyújtották meg az öröm rózsaszín gyertyáját.


PIARISTA ISKOLA NAGYKÁROLY hordozott pislákoló lángról meggyújtották a negyedik gyertyát, a bátorságét.

Karácsonyeste

A Tündérkert lakói voltak a piarista nővérek is, akik mun-

katársaikkal együtt hétről hétre ott sürgölődtek a gyerekek között, mindennapi dolgaikat rendezvén: egyet felvettek, másik kettőt letettek, a harmadikat megforgatták, a negyediket körbejárták. A komoly fenyővé serdült tűlevelű látogatójuk a félrecsúszott fátylukat meg-megigazította, békés csendet hordozó illatával a zsolozsmázás idejére megtöltötte a kápolnát. A nővérek, miközben a rájuk bízott gyerekek téli öltözete után jártak, vagy a házi feladatok erdejében csapásokat vágtak, a gyerekek jelenét és jövőjét kutatták, mérlegelték, egyengették. Így érkeztek meg advent negyedik vasárnapjához, amikor a teljes ünnepi fényben ragyogó adventi koszorút körül állva a szívükben

mindnyájan jóleső fáradtsággal, de boldog szívvel álltuk körbe a jászolban fekvő kisdedet, melyet a csillagfény és az angyalok kórusának zenéje ölelt körbe. A csillogó tekintetek fényfüzérében csak a fenyő állt kissé fakón, de örvendezve a csoportosulás szélén. Melissza szaladt oda hozzá először. – Fenyőcske, fenyőcske, hajolj le hozzám! Hadd adjak áldást a homlokodra! Mikor a fenyő a kislány kis keze alá görbült, Meli huncut mosollyal rákacsintott: De tudok csillagot is! – s már rajzolta is. S a csillag a fenyő homlokán csendesen ragyogni kezdett. Szeressétek a mennyei Gyermeket határtalan szeretettel, vegyétek körbe bölcsőjét az erények értékes ajándékaival és szent elhatározásokkal. (Boldog Celestina Donati) TÓTH BORBÁLA, PIARISTA NŐVÉR

A MAGYAR KURÍR ÉS AZ KÖNYVESBOLT ÚJDONSÁGAI KARÁCSONYRA

KERESSETEK KERESSETEK, ÉS TALÁLTOK! Kérdések a hitről és a Bibliáról 1390 Ft

Vincenzo Paglia Vii P li NŐVÉRÜNK, A HALÁL 3590 Ft

Bruno Secondin dii AZ ÉLŐ ISTEN PRÓFÉTÁI 2390 Ft

Boldog B ld VI. VI Pál Pá ál pápa ál á EUCHARISZTIA 1790 Ft

Schafer Orsolya S GYERMEKÁLDÁS G TERMÉSZETESEN 1390 Ft

AZ ÚJ EMBER KÖNYVESBOLT ELÉRHETŐSÉGEI 1053 Budapest, Ferenciek tere 7–8. (Kárpátia-udvar) Telefon: (06/1) 266-0845; webbolt: bolt.ujember.hu PIARISTÁK

33


PIARISTA

HITRE, TUDÁSRA –

MEGNYÍLT A MAGYAR PIARISTÁK JUBILEUMI, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA November 15-én délután ünnepélyes keretek közt megnyílt a HITRE, TUDÁSRA - A PIARISTÁK ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS c. jubileumi művelődéstörténeti kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Az időszaki tárlat 2018. február 25-ig látogatható. A 400 éves rendet, s annak magyarországi vonatkozásait sokszínűen reprezentáló, különleges tárlat először a sajtó munkatársai számára mutatkozott be a délelőtt során. Az exkluzív tárlatvezetést Dr. Koltai András levéltárvezető, a kiállítás egyik kurátora tartotta,melyben segítségére voltak munkatársai, Szekér Barnabás levéltáros és Baranya Péter könyvtárvezető. 

A KIÁLLÍTÁS AZ ALÁBBI TÉMAKÖRÖKRE TAGOZÓDIK, TÖBB MINT 400 NÉGYZETMÉTEREN: 1. Templom (Kalazanci Szent József, a rendalapító) 2. Iskola 3. Fizikaszertár (Fizika és matematika) 4. Természetrajzi szertár (Utazások, földrajz, biológia) 5. Történelmi tár (Régészet és történetírás) 6. Sekrestye (Szentségek és csodák) 7. Oratórium (Hittudomány és hitoktatás) 8. Rajzterem (Műgyűjtés, festészet, rajz) 9. Kórus (Ének és zene) 10. Íróasztal (Költészet és irodalom) 11. Rendházon kívül (Közéleti szerepvállalás 12. Rendház (Szerzetesi élet) 13. Színház 14. Csónakház (Cserkészet és víziélet) 15. Társalgó (Humor) 16. Tervtár (Építészet 17. Piarista utca (A pesti piarista házak)

Délután 4 órakor a BTM barokk csarnoka szinte zsúfolásig megtelt az ünnepélyes megnyitóra érkező vendégekkel. A közel 300 főt vonzó eseményen beszédet mondott Tarlós

34

PIARISTÁK

István főpolgármester,  dr. Rétvári Bence  parlamenti államtitkár, Dr. Farbaky Péter, a BTM főigazgatója, Labancz Zsolt tartományfőnök, Majtényi Kálmán, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese, dr. Koltai András levéltárvezető, a kiállítás kurátora (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára), Dr. Tusor Péter történész (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport). Közreműködött Oberfrank Pál színművész, a veszprémi Petőfi Színház  igazgatója, piarista öregdiák és a budapesti Piarista Gimnázium fiúkórusa  Melegh Béla  karnagy vezényletével. A rendezvényen jelen volt még dr. Bagdy Gábor  főpolgármester-helyettes,  Schanda Tamás  európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár,  dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott és Dr. Antall Józsefné is. Tarlós István kiemelte: a piaristák mindig is haladó tanító rendnek tartották magukat, iskoláikban az oktatás az új, természettudományos műveltségen, a mindennapi életben is jól hasznosítható ismerteken alapult.  Hozzátette: a rendalapító, Kalazanci Szent József jellemzése szerint a piaristák az igazság munkatársai, ugyanakkor a rend mindig “nemzeti irányú” és “erősen humanisztikus” volt. Kitért arra: a piarista rend három évszázados magyarországi története olykor viszontagságos volt. A Habsburg Birodalomban II. József hozott piaristaellenes intézkedéseket, később a kommunista diktatúra negyven évre gyakorlatilag ellehetetlenítette a szerzetesi közösségek életét, és a piaristák működését is két iskolára korlátozta. De a piaristák nemzeti elköteleződését egyetlen rendszer sem volt képes megingatni – mondta a főpolgármester. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédében hangsúlyozta: a 300 éves budapesti Piarista Gimnázium a főváros legmodernebb iskolája, hiszen egyetlen másik budapesti iskola sem tudott 300 éven keresztül újra és újra megújulni, igazodni az adott kor diákjainak igényeihez, és emellett mindig vezető szerepet betölteni az iskolák között. Az államtitkár szólt arról: hosszan lehet sorolni, hogy a piaristák hány politikust, költőt, államférfit, tudóst adtak Magyarországnak, ennél is fontosabb azonban, hogy a piaristák 300 éven keresztül csak adtak ennek az országnak.


Labancz Zsolt tartományfőnök felidézte: a gyermekek, különösen a legkisebbek, a legszegényebbek, a legrászorulóbbak iránti szeretet mozgatta Kalazanci Szent Józsefet. Azt szerette volna, hogy mindnyájuk élete teljes legyen, személyiségük kibontakozzék, s eljussanak Jézus Krisztushoz. Ehhez alkalmas eszköznek látta az oktatás és nevelés világát, az iskola intézményét. Egyszerre volt bátor abban, hogy a társadalom elhanyagolt perifériájára menjen, s abban, hogy a szellemi élet határvidékén keressen. Rendtársai örökösei lettek e nagy szellemnek: otthon voltak az egyes szaktárgyak sokféle, lenyűgöző világában, kísérleteztek, alkottak, írtak, s otthon voltak a hitre nevelés apostoli művészetében is, teológiában és lelkiségben. S amikor azután megérkeztek hazánk területére, akkor ezt a szellemet, ezt a lelkiséget – vagy talán világlátást – hozták magukkal. Szívesen hívták meg őket nagyurak, városok és püspökök, hogy megnyissák egy-egy település első köziskoláját, mert egyrészt szegények s így könnyen letelepíthetők voltak, másrészt mert mélységes realizmus jellemezte őket, két lábbal jártak a földön. S ahogyan a kiállítás is mutatja: a rend története hazánkban mélységesen összefonódott az ország történetével és kultúrájával. A Magyar Posta Zrt. képviseletében Majtényi Kálmán vezérigazgató-helyettes mutatta be a budapesti Piarista Gimnázium 300 éves jubileuma alkalmából készült bélyeget,  amely  Horváth Nóra  grafikusművész tervei alapján készült 200  000 példányban. Az újdonság november 15től kapható az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is, ezen felül a múzeum területén a földszinti Múzeum Shopban kapható. Az esemény keretében Tarlós István főpolgármester, dr. Rétvári Bence államtitkár és Labancz Zsolt tartományfőnök Majtényi Kálmán vezérigazgató-helyettessel  együtt bocsátották  forgalomba a bélyeget:  megtették az első bélyegzőlenyomatot és aláírták  az alkalmi borítékokat. Ezt követően  kihirdették a júniusban közzétett  Kalazancius diák képzőművészeti pályázat  díjazottjait  is, akik díszoklevelet vehettek át Labancz Zsolt tartományfőnöktől. Az első helyezettek családi hétvégét nyertek egy ál-

taluk kiválasztott piarista üdülőben, míg a többiek könyvutalványban részesültek. A pályázathoz hat, Kalazanci Szent Józsefhez köthető csodás történet  szolgált alapul. A pályázók köre a Piarista Rend Magyar Tartománya által fenntartott oktatási intézmények diákjai, hallgatói és a piaristákhoz köthető, romániai tartományhoz tartozó szervezetek, intézmények voltak négy korcsoport szerint: alsó tagozat (6-10 év); felső tagozat (10-14 év); gimnázium (14-18 év); egyetemista (18 év felett). (Az utóbbi kategóriában mű nem érkezett be végül.)  A pályamunkákat szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai voltak: Kungl György Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens, a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója,Madarassy András  festőművész, Nyitrai Péter vizuális kultúra tanár, zenei előadóművész, a zsűri elnöke és Szathmáry Melinda, a Piarista Rend Magyar Tartományának kommunikációs vezetője. Az ünnepség tárlatvezetéssel és fogadással zárult. SZATHMÁRY MELINDA

EREDMÉNYEK – KALAZANCIUS PÁLYÁZAT Grafika és akvarell kategória: Az alsó tagozat esetében a zsűri úgy ítélte meg, hogy nem született olyan színvonalú pályamunka, amely első díjban részesülhetne. Ezüst:  Szelei Mózes Mór (3.a, Kecskemét) Bronz:  Magdács Máté (4. o.,Mosonmagyaróvár) Felső tagozat: Arany:  Kohajda László (8.a, Kecskemét) Ezüst:  Kiss-Komjáthy Andor (8.a, Budapest) Bronz: Győri Ádám (8. b., Budapest) Gimnázium: Arany: Kaldenecker Zsófia (15 éves, Kecskemét) Ezüst: Wettstein Márk (10.a,  Budapest) Bronz: Boros Boldizsár (11.a, Budapest) Kisplasztika kategória: Arany:  Fejér Balázs (12. oszt., Budapest) Ezüst:  Czuczor Domonkos András (8.a, Budapest) Bronz:  Szőke-Brandt Áron, (8.a, Budapest)

PIARISTÁK

35


PIARISTA

Gasztronómia

PULYKASÜLT CSERÉPTÁLBAN SÜTŐTÖKPÜRÉVEL Karácsonyi gasztrorovatunk a gödi piarista rendházból jelentkezik, ahol baconszalonnás, aszalt szilvás pulykasültet készítettünk cseréptálban sütőtökpürével. Séfünk Valaczka János piarista volt, aki két budapesti diákunk, Bús Ármin és Takács Tamás segítségével készítette el ezt az igazán finom karácsonyi receptet. Próbáljátok ki ti is!

HOZZÁVALÓK: • • • • • • • • • • •

1,5 kg pulyka felsőcomb (filézett) 1 db kisebb sütőtök 5-6 kisebb fej vöröshagyma 4-5 szál sárgarépa 500 g baconszalonna 4 gerezd fokhagyma hagyma 400 g aszalt szilva fűszerek: só, bors, szerecsendió, gyömbérpor, chili 8 db kisebb krumpli Hántott, sózott tökmag

ELKÉSZÍTÉS: 1. Először is szükség lesz egy cseréptálra. Nem túl drága eszköz, és bármilyen húsfélét nagyon ízletesen lehet elkészíteni benne. Akár a Tescóban is beszerezhetjük néhány ezer forintért. (Ha mégsem akartok beruházni ilyenre, akkor egy magasabb falú tepsi alaposan lefedve alufóliával, megtöltve kellő mennyiségű folyadékkal, hogy a hús ne száradjon ki, hasonló hatást ér el.) 1. A cseréptálat hideg vízbe tesszük legalább fél órára úgy, hogy az edény teljes felületét ellepje a víz. Amíg a cseréptál ázik, meghámozzuk a krumplit és a sárgarépát, valamint megtisztítjuk a vöröshagymát és a fokhagymát is. 2. A cseréptál alját beborítjuk egy réteg baconszalonnával. Ezután alaposan bedörzsöljük a húst sóval és borssal. (Legjobb, ha frissen őrölt borsot használunk.) Az előkészített pulykahúst körbevesszük az aszalt szilvával és a fokhagymával, majd a vöröshagymát, a répát és a krumplit is a tálba tesszük. A kupac legtetejére pedig a baconszalonna kerül úgy, hogy beborítsa az egészet. Egy kevés száraz fehérbort is önthetünk alá, hogy igazán ízletes ételt kapjunk. 1. Ha mindezzel készen vagyunk, már csak be kell tennünk a hideg sütőbe a cseréptálat. A sütőt 180 °C-ra állítjuk, és légkeverés funkciót használva egy órán keresztül sütjük. (Fontos, hogy hideg sütőbe tegyük a cseréptálat, mert így együtt tud felmelegedni a sütőtérrel.) 2. Amíg sül a pulyka, előkészítjük a sütőtököt. Félbevágjuk, egy kanállal kikaparjuk a közepéből a magokat, majd pedig kisebb darabokra vágjuk. Ezután sütőpapírral kibélelünk egy tepsit, és így tesszük a sütőtököt is a sütőbe kb. 45 percre. Akkor van készen, ha már teljesen megpuhult. 3. Miután a pulyka eltöltött 2 órát a sütőben, és a sütőtök is megsült, kivesszük a cseréptálat a sütőből, és a vöröshagymát, krumplit, sárgarépát és fokhagymát kiszedjük

36

PIARISTÁK


egy külön tálba, valamint a hús alatti léből is kiveszünk egy adagot merőkanállal. Ezután visszatesszük a húst az aszaltszilvával és a baconszalonnával együtt, hadd piruljon. Kb. 20 perc alatt el is készül. 4. Eközben a sütőtök húsát egy kanállal leszedjük a héjáról, és egy turmixgépben vagy botmixert használva összeturmixoljuk a húslével és a cseréptálból kiszedett zöldségekkel, a fokhagymát kivéve. (Ha különösen kedveljük az ízét, akkor ezt is beletehetjük.) A pürét sóval, gyömbérporral, chilivel és szerecsendióval ízesítjük folytonos kóstolgatás közben. 5. Végül a tökmagot kevés olajon óvatosan megpirítjuk, és kistálkába szedjük. A pulykát feldaraboljuk, és a baconszalonnával, az aszaltszilvával és a tökmaggal megszórt sütőtökpürével tálaljuk.

Ha készítetek otthon valamilyen izgalmas fogást, amit szívesen bemutatnátok a többi piarista diáknak is, akkor küldjétek el a receptjét képekkel, vagy akár az ezzel kapcsolatos videófilmet is a következő címre: szabo.daniel@piarista.hu Hátha a te receptedet készítjük el a legközelebb!

SZABÓ DÁNIEL SP

! ÁST AZ ÚJSÁG MEGRENDELÉSÉVEL TÁMOGASSA A PIARISTA OK TAT Kedves Öregdiákok, Szülők és Támogatók! A Piarista Rend Magyar Tartománya országszerte 11 intézményben csaknem 4200 tanuló oktatásáról és iskolai neveléséről gondoskodik. Célunk, hogy segítsük diákjainkat tehetségük, képességeik kibontakoztatásában, amely által szűkebb közösségeik és a magyar társadalom teljes értékű, felelősségteljes, felnőtt tagjaivá válhatnak. A harmadévente megjelenő PIARISTÁK MA újság megrendelésével most Ön is támogathatja a magyar piaristák oktatási, nevelési tevékenységét. A támogatás minimális összege 4500 Ft/év, amely tartalmazza az előállítási és a postaköltséget. Kedvezményezett: Piarista Alapítvány Számlaszám: ERSTE Bank: 11991102-02103154 Támogatásukat, bizalmukat ezúton is köszönjük!

PIARISTÁK

37


Öregdiák oldalak A MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG KECSKEMÉTI TAGOZATÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE

A kecskeméti tagozat Jelenits tanár úr bátorító szavaira jött létre, 1991-ben. Kezdetben a közösségépítés volt a cél, amelyet csoportos kirándulásokkal próbáltunk meg elérni, de a nagy korkülönbségek miatt nehezen találtuk meg a közös hangot. Vita volt arról is, hogy aki nem a régi nyolcosztályos gimnáziumot végezte, az nem is „teljes jogú” piarista diák. Hála Istennek, ezek a gondok gyorsan megoldódtak akkor, amikor a Gimnázium vezetősége szorosabbra vonta a kapcsolatait a tagozattal. Első igazi kapcsolaterősítő esemény a Piarista Vacsora volt. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban már 1981-től rendeztek évenként öregdiák-találkozót, melyet később Piarista Vacsorának neveztünk el. Ezekre a vacsorákra az öregdiákokat kezdetben a gimnázium hívta össze. A ’90-es évek közepétől a tagozat vállalta át a szervezést és a lebonyolítást is. A szervezés a Szabó István SP igazgató, házfőnök által összeállított és számítógépre vitt, 1950 óta végzett öregdiákok névsora alapján történik. Az évek során kialakult koreográfia szerint a Piarista Vacsora szentmisével kezdődik, melyet általában egykori diáktársunk, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrál, utána megkoszorúzzuk az iskolaalapító Koháry gróf szobrát, majd előadások következnek. Az előadások többnyire az iskolát, a templomot, az egyházat érintő kérdésekről, aktualitásokról, tervekről szólnak, de meghívott előadóinkat, akik főleg a piarista öregdiákok soraiból kerülnek ki, más témákban is szívesen hallgatjuk. A piarista vacsorákon kezdetben százötven-kétszáz fő vett részt. Az érdeklő38

PIARISTÁK

dés egyre növekedett, ezért az elmúlt pár esztendőben már ötszáz fő fogadta el meghívásunkat. A tagozat ezzel a „megörökölt” piarista vacsorával a nagy rendezvények tagozata lett. (Kezdetben rendeztünk piarista farsangot és szilvesztert is. Ezeknek a sorozatos szervezése és lebonyolítása túl sok energiát vett igénybe, ezért ilyen formában nem folytattuk tovább.) A piarista iskola tanárait pedagógus nap környékén külön vacsorával tiszteli meg a tagozat. Ugyancsak a tanárokkal közösen ünnepeljük az iskolaév végét is a városon kívüli egykori Klebelsberg iskolában. A tagozat teljes szimbiózisban él a Piarista Iskolával; a rendezvényeinken gyűjtést szoktunk szervezni, és a bevétel nagy részét az iskola fenntartására, valamint egyéb céljaira ajánljuk fel. Tagozatunk nagyon jó kapcsolatokat ápol a város más keresztény szervezeteivel; a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével és a Máltai Szeretetszolgálattal. Évente közösen szervezzük a Keresztény Polgári Bált, amely rangos eseménye a város társadalmi életének. Együtt szervezünk kirándulásokat is. Az évzáró ünnepélyünkre is meghívást kapnak a KÉSZ és a Szeretetszolgálat képviselői, mely szervezetekben szép számmal vannak piarista öregdiákok. LACZKÓ JÁNOS

tagozati elnök, piarista confrater


hogyan szerethetünk valakit a sajátunkként úgy, hogy nem a mi vérünkből való?

Úgy éreztük, ez a gyerek csak ránk várt Miklósa Erika és Csiszár Zsolt

Nem tudom elképzelni, hogy ennél jobban lehet szeretni Komporday Réka és Bódis Pál

3490 Ft helyett

2800 Ft

A Heti Válasz legújabb interjúkötetében 13 örökbe fogadó és nevelőszülőt ismerhetnek meg, akik őszintén mesélnek életükről. Az interjúalanyok ezzel szeretnének másokat is hozzásegíteni ahhoz az élményhez, amit egyikük így öntött szavakba: „Mindegyik gyermekem a sajátom. Csak éppen van, amelyiket nem én szültem.” Vásárolja meg 20% kedvezménnyel a kiadótól!

1027 Budapest, Horvát utca 14–24. Telefon: (06 1) 461-1400 Nyitva tartás: Hétfő, szerda, péntek 8.00–16.30, kedd, csütörtök 8.00–19.00

Megrendelhető: konyv.valasz.hu


Áldott és kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket kíván a Piarista Rend Magyar Tartománya!

Piaristák MA - 3/2017 Winter  
Piaristák MA - 3/2017 Winter  

Winter edition of the colourful official magazine of the Hungarian Piarist Fathers.

Advertisement