PIARISTÁK MA (Piarists Today) - 1/2019 (Spring) by Melinda Szathmary

piaristáK

A magyar piaristák lapja | IX.évfolyam I.szám | 2019. tavasz

Pedagógai innovációink

Ady és a piaristák

Jubileum Debrecen 300

a nevelés által evangelizálunk

Hivatás Balla János

Urunk, Jézus Krisztus, te a halál sötétségébe elküldted világosságodat. A legmélyebb magány örvényében most és mindenkor szereteted elrejtett hatalma lakik, s titkaid közepette a megváltottak allelujáját énekelhetjük. Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét, mely nem hagy tévelyegni minket, s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor minden bizonytalannak látszik, adj abban az időben is, amikor ügyed halálküzdelmet vív, elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk,

elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk, azoknak, akik még jobban rászorulnak erre. Hadd világítson be húsvéti örömöd titka, mint a hajnalfény, napjainkba, hadd legyünk igazán húsvéti emberek a történelem nagyszombatjain. Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt, a mai időkben is, vidáman járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Amen. Josef Ratzinger (XVI. Benedek pápa): Húsvéti imádság

„ami a tányérmosogatást illeti” –

Kalazanci Szent Józseffel nagyböjti utunkon Rendalapítónkra, Kalazanci Szent Józsefre legtöbbször úgy tekintünk, mint aki iskolát alapított és közösséget hozott létre: maradandót alkotott a pedagógia területén és fenntarthatóvá tette ezt a művet egy szerzetesrend által. Személyének, lelkiéletének gazdagsága levelein keresztül bontakozik ki előttünk. Néhány idézetet kínálok fel most Kalazancius írásaiból, hogy ezek kísérjenek minket piaristás húsvéti készületünkben. Egyik levelében, ahol a piarista iskola kezdeteit eleveníti fel, így ír: amikor a Trastevere-negyedben a Santa Dorotea templom plébánosa meghalt, „elhatároztam, hogy áthelyezem az iskolát Rómába, mert ismertem a nép szegénységét. Bejártam ugyanis hat vagy hét éven át Róma minden városnegyedét.” (4185. levél) „Ugyanis” - ez a kis szó feltárja Kalazancius személyiségének egy fontos vonását: a valóság iránti nyitottságát és elkötelezettségét. Rendalapítónknak a hivatása is úgy született, hogy elevenbe vágó módon találkozott a gyerekek szegénységével, s ez megindította őt, hogy segítsen rajtuk. A valóság az Istennel való találkozás helye. Isten életünk konkrét körülményeiben, hús-vér valóságában szól hozzánk. Ha Istent keressük, nem elfordulni kell a mindennapok dolgaitól; épp ezek komolyan vétele, az ezekben való érzékeny jelenlét nyit meg minket Isten szólításának felfedezésére. Egy másik levele szintén érdekes részleteket tár fel Kalazancius életéről: „Ami a tányérmosogatást illeti, nemcsak ezt végeztem én, aki ugyanannyit fáradok, mint a tanárok, hanem még kenyérért koldulni is elmentem Róma-szerte, zsákkal a nyakamban, vagy a diákokat hazakísérni, s ezt bármikor megteszem most is.” (2757. levél) Egyszerű cselekedetek, amelyeket tudunk talán kevésbe venni, haszontalannak tartani a sok-sok magasztosabb, fontosabb dolog mellett. Kalazancius Krisztusa olyan Krisztus, aki a szegényekben van jelen és a másokért végzett hétköznapi, „lenézett” cselekedetekben. Jó lélekkel, odaadással mosogatni a tányért – találkozási alkalom az értünk emberré lett, minket szolgáló Istennel.

Egyik rendtársához ezekkel az atyai szavakkal fordul: „Isten a megmondhatója, mekkora szeretettel kívánom tisztelendőségednek a Szentlélek folyamatos segítségét, hogy ővele társalogván zárt ajtók mögött naponta legalább egyszer vagy kétszer, képes legyen kormányozni lelke hajóját a szerzetesi tökéletesség útján az örök boldogság kikötője felé.” (3858. levél) Amit rendtársának kíván, Kalazancius maga is gyakorolta. Tudjuk, hogy sok-sok teendője – iskolaalapítások, a közösség vezetése, egyházi elöljárókkal való tárgyalások stb. – között erőforrása az imádság volt: „zárt ajtók mögött”, összeszedettségben fordult Istenhez, aki Lelke által mindnyájunkban ott lakozik. Kiterjedt aktivitása nem fordult át felületességbe, szétszórtságba, tudott összerendeződni imádsága erőterében. A valóság tisztelete, egyszerű szolgálatok és imádság – meghatározó vonásai Kalazancius lelki arcképének, és minket is segítenek nagyböjti készületi időnkben, hogy a negyven nap végén tudjunk személyesen közelebb lépni és találkozni Urunkkal, aki „értünk szegénnyé lett”, „szolgai alakot öltött”, mosta a lábunkat és úgy szeretett minket, hogy életét adta értünk. Kalazanci Szent Józseffel együtt járva Krisztus-követő utunkat, kívánok Mindnyájuknak áldott húsvéti ünneplést a magyar piarista közösség nevében!

Labancz Zsolt SP tartományfőnök

piaristák

piarhírvilág

HÍREK KÜLFÖLD

SCOLOPI – új piarista mobilapplikáció

Múlt év végén a piarista rend római központja új, mobiltelefonos applikációt fejlesztett „Kalazancius veled tart” mottóval. A SCOLOPI elnevezésű applikáció lehetővé teszi a napi szintű tájékozódást a rend tartományaiban, intézményeiben zajló legfontosabb aktuális eseményekről. A Scolopi applikáció sokféle és változatos tartalmat kínál, melyek Kalazanciushoz, a kalazanciusi nagycsaládhoz, és a piarista iskolákhoz kapcsolódnak. A kereső segítségével a világ összes piarista jelenlétét megtalálhatjuk, ahogy a Kalazanciushoz köthető helyeket is Rómán belül. Az alkalmazás ezen felül hozzáférést biztosít a rend legfontosabb kiadványaihoz (pl. Ephemerides, Analecta Calasanctiana), a generális atya leveleihez, a rendi kalendáriumhoz, amely, többek közt, a tartományok és a szerzetesek különféle évfordulóit, fontosabb adatait tartalmazza. A könnyen kezelhető alkalmazás bármilyen típusú okostelefonra telepíthető, és a rend négy hivatalos nyelvén elérhető mind IOS és Android rendszerre tervezett változatban is. Forrás: Scolopi.org

Élet a Maria hurrikán után…

Bizonyára még mindenki emlékszik a Maria hurrikán pokoli állapotokat előidéző szörnyű tombolására, amely 2017. szeptember 20-án söpört végig a Szélcsendes-szigetek, a Nagy-Antillák és a Turks- és Caicos-szigetek térségében, valamint az Egyesült Államokhoz tartozó Puerto Rico területén. E pusztítás érintette a piaristák Puerto Rico-i iskola épületeit, növendéknevelői házát, kápolnáit, rendházát egyaránt, összesen nyolc épületét. A hurrikánt a régió elmúlt 100 évének legpusztítóbb viharának minősítették; a szigetország teljes területén megszűnt az áramszolgáltatás, San Juan jelentős részét víz lepte el,rengeteg út járhatatlanná vált az áradások miatt. A vihar számos épületet is megrongált, teljes tetőszerkezeteket vitt magával. Telekommunikációs problémák merültek fel, időnként napközben telefonálni se lehetett a 3,5 millió lakosú, amerikai fennhatóságú országban. A katasztrófa hetében tartományunk országos adománygyűjtő akciót szervezett az egyes piarista intézmények, a magyar piarista nagycsalád és barátaik körében a Puerto Rico-i piaristák megsegítésére, melynek eredményeképp 10.000 euro folyt be. A közelmúltban köszönőlevelet kaptunk az Egyesült Államok és Puerto Rico tartományból,melyben beszámolnak többek közt arról, hogy közel az összes intézményben a munka ismét elindulhatott a világ különböző pontjairól érkezett nagylelkű adományoknak, emellett számtalan önkéntes, helybéli lakos, öregdiák, jelenlegi diák és piarista testvér önzetlen segítségének köszönhetően. Több, komoly sérülést szenvedett épület renoválása sikeresen megtörtént, de még vannak bőven felújításra váró részek. A katasztrófa évében 12.200 fontnyi (5534 kg) nem romlandó árut regisztráltak adományként, melyet San Juan-i és Playa de Ponce-i jelenlétük között osztottak szét. 2019 februárjára összesen 736.000 USD pénzbeli és 17.000 USD értékű természetbeni támogatás folyt be. SZATHMÁRY MELINDA

piaristák

Impresszum: Piaristák MA – A magyar piaristák lapja ∙ www.piarista.hu Kiadja: Piarista Rend Magyar Tartománya ∙ A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Piarista köz 1. E-mail: ujsag@piarista.hu ∙ Felelős kiadó: Labancz Zsolt SP ∙ Alapító főszerkesztő: Turcsik István ∙ Főszerkesztő: Szathmáry Melinda ∙ Arculat, layout: www.estercom.hu ∙ Fotók: Besze Erika, Farkas Ferenc, Kiss István Didák OFM, Márkus Roland SP, Nagy Attila SP, Petőfi Irodalmi Múzeum, Pintyi Zoltán, Szabó Dániel SP, Szathmáry Melinda, Piarista Archívum, Piarista Iskolák, Piarista Nővérek, Pixabay.com ∙ ISSN: 2062-817X ∙ Nyomda: Pauker Holding Lapengedély szám: 163/2520/1/2011.

hírek a magyar tartományból „Amíg velünk vagy, veled vagyunk”

Február 21-én folyamatértékelő konferenciát tartott a Piarista Tanoda Sátoraljaújhelyen közelmúltban megújult otthonában, az egykori Densz-házban, melynek keretében bemutatták az intézmény eddigi eredményeit és jövőbeli terveit. A rendezvényen előadást tartott Szabó László SP, a sátoraljaújhelyi piarista jelenlét vezetője, Fábrikné Király Klára, a tanoda szakmai vezetője, Berki Judit, a magyarországi „tanoda-mozgalom” egyik vezető szakértője és Ignécziné Simkó Katalin, a Sátoraljaújhelyi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ munkatársa. Szabó László röviden felvázolta a rend sátoraljaújhelyi történetét a kezdetektől a „harmadik letelepedésig” bezárólag. A piarista rend 1992 óta van újra jelen a városban, ahol azóta középiskolai kollégiumot, 2016 októberétől pedig hátrányos helyzetű, főként cigány származású általános iskolás gyerekek (negyediktől nyolcadik osztályig) tanulását segítő tanodát is működtet. Elmondta, hogy 8-10 éve a magyar tartomány egyik fő céljaként fogalmazta meg, hogy a rendalapító Kalazanci Szent József szándékát beteljesítve a legszegényebbeknek is elvigyék Jézus hírét, s felkarolva őket, közösen keressék a teljes élet felé vezető utat. Beszélt személyes motivációiról, a rend spirituális küldetéséről, a személyes kísérés, a szegények mellé állás és találkozások fontosságáról, mindezt a város és a piaristák kapcsolatának értékelése mellett, amely egyre inkább megerősödött az elmúlt években. Jelenleg már harminckét munkatárs, önkéntes segíti a napi munkát, folyamatokat a jelenlétben. Ezt követően Szabó László megosztotta a jelenlévőkkel a sátoraljaújhelyi piarista jelenlét küldetésnyilatkozatát. Előadásában kitért arra is, hogy szintén pályázati forrásból elindult a Piarista Segítő Pont Iroda, és tavaly a Csillogó szemek elnevezésű mentorprogram is, amely során húsz, elsősorban roma származású középiskolás lányt nyolc pedagógus mentorál annak érdekében, hogy ne morzsolódjanak le az iskolából, azt

sikeresen végezzék el, így szakmához vagy érettségihez jussanak. A diákokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település három középiskolájából – a Szerencsi Szakképzési Centrum Sátoraljaújhelyi Trefort Ágoston Szakgimnáziumából és Szakközépiskolájából, az V. István Katolikus Szakközépiskolából és Gimnáziumból, valamint a Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégiumból – választják ki. Fábrikné Király Klára, a tanoda szakmai vezetője ismertette az intézmény eddigi tevékenységét, elért eredményeit, beszélt a 2018 októberében elindult fejlesztő folyamatokról. A rend az előkészítő munkálatokat 2014-ben kezdte meg, 2015 decemberében pedig beadta az EFOP-3.3.1-15 jelű pályázatot, amelynek kedvező eredménye 2016 szeptemberében született meg. A munkát ebben a tanévben egy önkormányzattól használatba kapott épületben végezték, majd a felújított Densz-házban folytatták 2018 második felétől. A Piarista Tanoda célja, hogy csökkentse a tanulók szociális hátrányokból fakadó nehézségeit, segítse iskolai előmenetelüket, növelje sikerességüket. A segítő környezet, gazdag módszertani tárházával pozitív tanulási élményben részesíti a gyerekeket. A konferencián elmondták, hogy a rend szeretné fenntartani e szociális és oktatási tevékenységét pályázati támogatástól függetlenül, melyet az intézmény mottója is híven kifejez: „Amíg velünk vagy, veled vagyunk”. SZATHMÁRY MELINDA

Görbe László atya kitüntetésben részesült 2019. március 12-én Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült mások mellett Görbe László piarista szerzetes, a kecskeméti Szentháromság Plébánia plébánosa, a budapesti Szent Margit Gimnázium igazgatója a rendszerváltás után újrainduló katolikus oktatásban végzett kimagasló színvonalú tanári és iskolavezetői tevékenysége, valamint elhivatott lelkipásztori szolgálata elismeréseként. A kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a volt karmelita kolostorban kialakított Miniszterelnökségen. Ezúton is gratulálunk Görbe László atyának!

Piarista Ifjúsági Találkozó Szegeden

Március 1-3. között Szegeden piarista ifjúsági találkozót tartottak a Dugonics András Piarista Gimnáziumban, melynek mottója: „Nézd, tenyeremre rajzoltalak” (Iz 49,16) volt. Tenyeremre rajzoltalak: a másik hordozása, magam rábízása másokra, kinyílni a másik felé, megnyílni az Isten felé. Elköteleződni az evangélium szellemében Isten országának építéséért. Ezek voltak a találkozó központi gondolatai, üzenetei. A Piarista Rend Magyar Tartománya szervezésében létrejövő találkozóra több mint 150 középiskolás diák érkezett az ország piarista oktatási intézményeiből – Budapestről, Gödről, Kecskemétről, Mosonmagyaróvárról, Nagykanizsáról, Szegedről, Vácról –, ezen felül a határon túli Nagykárolyból is. A többéves hagyománnyal bíró rendezvény lehetőséget ad a diákoknak és tanáraiknak egyaránt barátságok kialakítására és ápolására, aktív sportolásra, különféle lelkiségi programokban, művészeti tevékenységekben és táncmulatságokban való részvételre, az Istennel való személyes kapcsolat elmélyítése mellett. A találkozó fókuszában a közösségtudat erősítése (közösségépítés) állt, az önkéntes munka, kis- és nagycsoportos foglalkozások, elmélkedések, közös imádságok, szentmisék és szabadidős programok, játékos és ismeretszerző vetélkedők által. SZATHMÁRY MELINDA

kisablak a múltra

A rendtartomány gyűjteményei, a Könyvtár, a Levéltár és a Múzeum olyan nyomtatott, írott és tárgyi emlékeket őriznek, amelyek kaput nyitnak Magyarország és a piarista iskolák múltjába. Néha azonban a kisablakon is be lehet kukucskálni. koltai andrás

1940

Piarista borok boltja

A belvárosi piarista épület Eskü (később Szabadsajtó) útra néző oldalán 1940 júniusában megnyílt boltot akár a Piarista Ajándékbolt világháború előtti változatának is tekinthetjük. A Hunyadi László iparművész által tervezett szekrényekben főleg Balaton-felvidéki és hegyaljai borok álltak, amelyek a piaristák dörgicsei és mádi szőlőiből készültek. A rend két gazdasága olyan borokat palackozott, amelyeket Sebes Ferenc tartományfőnök és Tomek Vince budapesti házfőnök érdemesnek ítéltek arra, hogy „márkát építsenek” rájuk. Ezért nyitottak egy Váci utcai kereskedő, Rutterschmidt Jenő segítségével saját boltot, amelyet a Magyar Film Iroda fotósa kívül és belül is megörökített. Szerencsére, mert a bolt sajnos nem sokáig állt fenn. Budapest ostroma során, 1945. január 30-án kiégett, és bár Rutterschmidt úr a saját boltjában árult még piarista borokat, nemsokára a borgazdaságokra és piarista épületre is rátette a kezét a kommunisták által vezetett állam.

1941

(Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Albumok)

SZEKÉR BARNABÁS

Boharcsik tanár úr a táblán

Boharcsik Pál (1899–1969) a legrejtélyesebb piaristák közé tartozik. Eperjesen született, szlovákul és lengyelül is beszélt, és matematika-fizika szakos tanár lett. Sokfelé tanított, utoljára 1935-től Nagykanizsán, és 1941-től Vácott, mielőtt 1945-ben Lengyelországba távozott. A magyar piaristák közül eddig csupán ő kapta meg a Világ Igaza elismerést, mert 1944-ben Vácott részt vett egy teljes árvaháznyi, katolikusnak álcázott lengyel zsidó gyerek bújtatásában. Fényképét egyik nagykanizsai tanítványa, valószínűleg Szabó Lajos készítette 1941. május 6-án, amikor az érettségire készülő VIII. osztálynak utolsó óráján tartotta. Az ifjú művész három nap múlva, a hittanvizsgálatok alatt ismét megörökítette Boharcsik tanár urat, de ezúttal krétával, a táblán. (Thúry György Múzeum, Nagykanizsa)

KOLTAI ANDRÁS

piaristák

PIARISTA ÉVTIZED

JUBILEUMI

21 0 2 1 1 0 2

DEBRECEN 300

koltai andrás Összeállítása

A debreceni piarista gimnázium és rendház története évszámokban

1719. január 17. Megérkeztek Debrecenbe Szlopnyay Elek (a Resurrectione Domini) és Hornik István (a S. Sigismundo) piaristák, akik pár nap múlva átvették a katolikus plébánia adminisztrációját. 1719. május 17. Bakó János váradi nagyprépost Pozsonyban 28.000 forintos alapítványt tett a piaristák számára, hogy Debrecenben iskolát nyissanak. 1719. július 17. Debrecenben tűzvész keletkezett, amely elpusztította a város északkeleti és nyugati részét, azonban a katolikus Szent Anna kápolna környéke épen maradt. 1721. január 21. Halápy Konstantin (a Passione Domini) megkezdte a tanítást a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, egy nádfedeles házban, huszonkét diákkal. 1725. december 27. A Szent Anna kápolnában, a kihelyezett Oltáriszentség előtt tartott misén, az iskola néhány diákja a szentostyában felhők között mozgó Jézuskát látott. 1725. október 3. Koháry István Csábrágon 23 600 forintot adományozott a piarista rendnek, a debreceni nemesi konviktus alapítására, amely évente 30-35 fővel növelte az iskola diákjainak számát. 1746. június 5. Csáky Miklós váradi püspök fölszentelte a Szent Anna templomot, amelyet Giovanni Carlone egri építész tervezett. 1789 A gimnázium az addigi háromról ötosztályossá bővült. 1807. augusztus 9. Ferenc király fölmentette a piaristákat debreceni katolikus plébánia adminisztrációja alól, amelyet a váradi egyházmegye papjai vettek át. 1846. november 14. Kardhordó Ambrus igazgató, mint helyi cenzor nem engedélyezte, hogy Petőfi Sándor a színházban elszavalja „Erdélyben” című költeményét, sőt a költőt bepanaszolta modortalan viselkedése miatt. 1899 Az addig négy osztályos debreceni piarista gimnáziumban megnyitotta 5. osztályát, majd folyamatosan nyolcosztályossá bővült. 1901. szeptember 24. Stégmüller Árpád építész megkezdte a piaristák új, kétemeletes rendházának építését a Szent Anna utca és Varga utca sarkán, amely a következő év őszére készült el. 1903. szeptember 4. Wolafka Nándor plébános megáldotta a piarista gimnázium új épületét, amelyet szintén Stégmüller Árpád tervezett és kivitelezett. 1922. május 21. Ünnepélyes fogadalmat tett a Kanszky Márton piarista tanár vezetésével megalakult debreceni piarista cserkészcsapat huszonnégy tagja. 1938. szeptember 1. A debreceni piarista gimnázium felső tagozatának B osztályait kereskedelmi középiskolává szervezték át. 1944. március 30. A Magyarországot megszálló német katonaság a debreceni piarista gimnázium épületét (az iroda és néhány szertár kivételével) hadikórház céljára foglalta le. 1944. június 2. Debrecen bombázása során, a rendház minden ablaka betört vagy kiszakadt, még a házi kápolna tabernákulumáé is. 1944. szeptember 19. A piarista tanári kar nagy része a közeledő szovjet hadsereg miatt elhagyta Debrecent. 1945. május 16. Újra megindult a tanítás a gimnáziumban. Mivel épületét az orosz hadsereg foglalta le, a tanítás a rendház négy földszinti helyiségében folyt. 1946. szeptember 1. A debreceni katolikus fiúiskolák megfelelő osztályai beolvadtak az egyházközség és a rend közös fenntartásában működő általános iskolába, amely a gimnáziumi épület elkülönített részében működött. 1946. május 5. „Rendületlenül!” címmel a debreceni piarista gimnázium és a Svetits Intézet közös ünnepélyt rendezett a Csokonai Színházban, a magyar falusi tehetségmentés javára. Az énekkarokat Vereb M. Aura iskolanővér és Mándoki Ernő piarista vezényelte. 1946. szeptember 1. Megnyílt a Móra Ferenc Piarista Diákotthon, a tehetséges falusi és tanyasi fiúk számára. 1948. október 28. A debreceni bíróság felfüggesztett börtönre ítélt öt piarista tanárt, mert a gimnázium államosítása után elvitték a rendház birtokában levő tárgyakat. 1948. december 20. A debreceni egyetemistákat és középiskolásokat Mindszenty hercegprímás elleni tüntetésre vezényelték. A piarista rendháznál Bulányi Györgyöt is szidalmazták, aki ezt Mándoki Ernővel és Szentgyörgyi Andrással együtt némán nézte az ablakból. 1950. december 20. A piaristák végleg elhagyták államosított rendházukat. 1952. augusztus 28. Az Államvédelmi Hatóság Debrecenben, albérleti lakásában letartóztatta a kiscsoportos hitoktatást szervező Bulányi György piaristát.

Képek

1. Szlopnyai Elek és Halápi Konstantin, a két első piarista Debrecenben, 1719. Udvardy Gyula festménye, 1936 (Debrecen, Szent Anna templom) 2. A piarista iskola és a templom félkész állapotában, 1754 (másolat, Piarista Múzeum) 3. A fölépült templom, mögötte a piarista rendház, Bélik Zsigmond rajza, 1836 (PMKL)

4. A Szent Anna templom homlokzata. Thaler Tamás felvétele, 2016. 5. A piarista gimnázium (balra), a Szent Anna templom és a rendház (jobbra), 1910 körül (képeslap) 6. A gimnázium diákjai zászlószentelési ünnepélyre vonulnak, 1907 (Piarista Múzeum) 7. Sulhan György piarista és osztálya, 1943/1944 (Piarista Múzeum)

piaristák

HIVATÁS

BALLA JÁNOS SP: A jó tanár felkészült, következetes és színpadias 2018. augusztus 18-án, a magyar piaristák éves tartományi találkozójának utolsó napján, Balla János piarista szerzetes örökfogadalmat tett a budapesti Piarista Kápolnában. Várszegi Asztrik püspök szűk két hónap elteltével, október 6-án szentelte diakónussá, Molnár Lehel rendtársának pappá szentelésével egybekötve. Az idén 27. életévét betöltő szerzetessel karácsony előtt beszélgettünk életútja emlékezetes állomásairól. Szerzetesi neved: az Úr feltámadásáról nevezett. Mit jelent személyesen számodra ez? A feltámadt Krisztus nem mutatta meg magát nyilvánosan az egész népnek, hanem csak az Istentől előre kiválasztott tanúknak. Gondviselését az jellemzi, hogy keveseket tesz a sokaság számára áldása átmeneti eszközeivé. Az evangéliumban Urunk azért terjesztette ki figyelmét a kevesekre, mert ha megnyerte a keveseket, követni fogja a sokaság. Ennek a kevésnek – ahová szeretnék tartozni nap mint nap – újból és újból megmutatta magát. Megtérítette, vigasztalta, intette, lelkesítette őket. Magához hasonlóvá formálta őket, hogy hirdessék az ő országát. Újra és újra felteszem magamnak a kérdést – Júdás Tádéval együtt – a feltámadással kapcsolatban: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkozatni, és nem a világnak?” (Jn 14,22). Valóban: Miért nem lépett fel hatalommal ellenségeivel szemben, akik a keresztre juttatták? Miért nem mutatta meg nekik legyőzhetetlen hatalmával, hogy ő az Élő, az Úr élet és halál felett? Miért csak a tanítványok kicsiny csoportjának mutatta meg magát? Isten „attribútuma”, hogy csendben cselekszik. Hogy szenved és meghal, Feltámadottként pedig csak övéinek jelenik meg, és csak az ő hitük által akar eljönni az emberiséghez; hogy folyton csöndben kopogtat szívem ajtaján, és lassan tesz látóvá, ha ajtót nyitok Neki.

piaristák

Szolnokon láttad meg a napvilágot a rendszerváltáshoz közeli időben, de Cegléden nevelkedtél. Mely emlékképek kötnek legerősebben e településhez? Hálás vagyok Ceglédnek. Itt kezdtem el ismerkedni a nekem oly fontos emberi kultúrával. Élesen emlékszem az általános iskolai tanáraimra és elkötelezettségükre. A történelem, a német nyelv, az irodalom és a testnevelés volt a kedvenc tantárgyam. Az itt eltöltött évek alatt próbálhattam ki egyesületi színekben különböző sportágakat is: az atlétikát, az úszást, a kosárlabdát és a labdarúgást. Nagy hatást gyakorolt rám a város Kossuth-kultusza. Toborzó körútjának első állomása Cegléd volt, ahol felállt a piactér alkalmi emelvényére, és gyújtó hatású beszédében harcba hívta földijeimet. Ennek hatására több mint kétezren álltak be honvédnek, és küzdöttek a szabadságharc ütközeteiben. Ez a történelmi esemény olyan mély nyomot hagyott a városlakókban, hogy a Kossuth-tisztelet máig erősen él a városban. A Kossuthhoz Turinba zarándokló száz ceglédi polgár leszármazottai ma baráti kört alkotva ápolják emlékét. Középiskolai tanulmányaidat a kecskeméti piarista gimnáziumban végezted. Milyen volt a korábbihoz képest más környezetben, közegben élni? Voltak-e ezen években szerzetesi példaképeid, akik komoly hatást gyakoroltak pályaválasztásodra, hivatáskeresésedre?

Nagy volt a váltás, de nem megszöktem, hanem megszoktam… Hálátlan feladat néhány sorban megemlékezni azokról a szerzetes és civil tanárokról, akik hatottak rám ebben az időben. Mégis kiemelkedik egy „triumvirátus”, akiket utólag a diáknyelv KPT-nek, vagyis Kedves Papok Táraságának nevezett el: Acél Zsolt, Galaczi Tibor, Kovács András. Az ő példájukra és hatásukra fogalmazódtak meg bennem hivatásom tanári oldalának sarokkövei: a felkészültség, a következetesség és a – jó értelemben vett – színpadiasság. Hálás vagyok az idősebb rendtársaknak is: Szabó atyának, akinek hajnali negyed hetes miséjén ministrálhattam, Fórián-Szabó Zoltánnak, akinek a bérmálkozási felkészítőjén részt vehettem, továbbá Havas Istvánnak, aki először ajándékozott meg teológiai témájú könyvekkel, és sokat beszélgetett velem a piarista hivatásról. 19 évesen, 2011. augusztus 23-án léptél a rendbe, egy esztendővel később pedig ideiglenes fogadalmat tettél. Vis�szatekintve akkori önmagadra, milyen változásokat érzékelsz személyiségedben és akár tágabb környezetedben az elmúlt hat évre vetítve? Ami a környezetet illeti: a legtöbben megtanulták elengedni a régi képüket rólam. Ami pedig engem illet: megbékéltem saját magammal, a világgal, Istennel. 2011–2015 között elvégezted a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán teológia szakát, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lettél angol–történelem szakon a 2015/2016-os tanévtől. Régóta vonzanak „letűnt korok”? A történelem mely korszakai szólítanak meg igazán? Időutaztál-e már álmok útján vagy akár csak éberen, gondolatban? Nem is kérdés! Gyakran visszarévedek Mátyás király korába, amelyben csak a magyarok királyaként tudom elképzelni magamat – ennek pedig kicsi a valószínűsége… Ezért ábrándjaim fő helyszíne inkább a dualizmus kori Magyarország, ahol polgárként élhettem volna. Gondoljunk bele, hogy milyen könnyen hozzá lehetett szokni ahhoz, hogy huszonnégyféle kávét lehetett inni Budapest közel négyszáz kávéházában, vagy hogy 1913-ban már kétezer újság és folyóirat közül lehetett válogatni az újságárusoknál! Jó lett volna találkozni a katzenjammeres

Adyval az Andrássy úton vagy megcsodálni a ’96-os millenniumi kiállítást a Városligetben; megnézni Kohner Adolf műgyűjteményét, amelyben Cézanne, Gauguin, van Gogh festményei is megtekinthetők voltak. Nem beszélve a zenei életről: ebben a korban a zseniális Gustav Mahler volt a Magyar Királyi Operaház igazgatója. Ha már utazás: hová szeretnél eljutni térben, mely kultúrákkal ismerkednél meg még szívesen? Bár sokan nem hiszik el, de nem szeretek utazni. Legjobban a szobámban, a könyveim közt és az iskolában, a diákok között érzem magam. Mégis, ha lehetőségem lenne, szívesen utaznék Angliába, Amerikába és persze Itáliába. Egy korábbi beszélgetésünk során említetted, hogy az irodalom, különféle tudományok fokozottan érdekelnek, amelyhez nem árt az ismeretek alaposabb szintű elsajátítása. Alaptézisként talán kimondhatjuk, hogy minél szélesebb spektrumot ölel fel egy egyén érdeklődési köre, ismerettára, annál többfelé tud kapcsolódni, annál komplexebb a gondolkodása, szemléletmódja. Piarista szerzetesként hogyan látod a jelenlegi és az elkövetkező generációk tanítása terén bekövetkező szükséges változásokat, innovációs lépéseket? Eötvös Loránd gondolata igazít el ebben: „Bizonyos dolog, hogy csak az lehet jó tanár, aki maga a tudománnyal foglalkozik, mások eszméit is csak az képes helyesen hirdetni, akinek magának eszméi vannak.” Óvakodni kell attól, hogy tiszavirág-életű pedagógiai divatoknak szolgáltassuk ki iskoláinkat. Ami klasszikus, időt álló, annak mindig is helye lesz a tanórákon; a forma persze változhat. Fontos, hogy ujjunkat korunk ütőerén tartsuk, és megértsük annak lüktetését. Ha egy, legfeljebb két mondatban kéne itt és most megfogalmaznod életed legfőbb célját, mi lenne az? Ad Omnipotentis Dei gloriam et proximorum utilitatem. A mindenható Isten dicsőségére és embertársaink hasznára lenni. SZATHMÁRY MELINDA - BALLA JÁNOS SP

piaristák

PIARISTA

Szeretettel hívunk, várunk a KÖSZI-be ! Miről szól a KÖSZI? KÖzösség és SZemléletfejlesztés az Iskolában és azon túl; erre a névre kereszteltük programsorozatunkat, amire hívunk Titeket; gyerekeket, fiatalokat, pedagógusokat, szülőket és nagyszülőket. Az iskola és környezetének teljes közösségében gondolkodunk, sőt, még azon túl is. A KÖSZI program a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával valósul meg. Egy nagy csomaggal készülünk, amiből válogathattok; lesz diákszínház és KÖSZI-MOZI; izgalmas előadások olyan témakörökben, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek diákoknak, családoknak és tanároknak egyaránt. Ezeket az előadásokat feldolgozó beszélgetés, drámaés képzőművészeti foglalkozás, workshop keretében értelmezzük közösen. Lehetőségünk lesz jókat játszani együtt; társasozás közben sokat megtudunk egymásról és a világról, játszhatunk a szólásmondásokkal, megtanulunk különböző érvelési technikákat és fejlesztjük a vitakultúrát. Kínálunk művészetterápiás lehetőségeket, drámapedagógiai és meseterápiás foglalkozásokat, kisállat-terápiát. Kiemelten foglalkozunk az internetbiztonsággal; hogyan előzhető meg az online zaklatás, hogyan védjük személyes adatainkat, miként élhetünk forráskritikával, hogyan ellenőrizzük az információk hitelességét, a hírek igazságtartalmát. Megismerjük az online tevékenységek lehetséges következményeit, az online társasjátékok hatásait. Hogyan lehetünk biztonságban az utcán, buliban, vagy ha otthon maradunk és csupán az online térben találkozunk ismerősökkel, ismeretlenekkel. Frissítjük tudásainkat a függőségekről és azok hatásáról a személyre és környezetére. Megtanuljuk, hogyan jó segíteni, ha úgy érezzük, valaki bajban van, hogyan léphetünk be egy szituációba és válhatunk szemlélődőből aktív cselekvővé, úgy, hogy nem kerülünk bajba. Tudatosítjuk, melyek a különbségek árulkodás és segítségkérés, hiba és bűn között. Az ajánlott programok segítségével megtanulunk előítéletek nélkül gondolkodni, a dolgok mögé látni, felfedezzük együtt a másik viselkedésének miértjeit. Beszélgetünk az iskolai kirekesztettségről, pszichológiai, fizikai és online bántalmazásról, ezek lelki és jogi következményeiről, büntethetőségről. Ismerkedünk az egyéni bánásmód fogalmával, megismerjük és tiszteletben tartjuk a másik erősségeit és gyengeségeit. Gyakoroljuk, hogyan tudunk együtt fejlődni, bízni magunkban, képességeinkben, formáljuk az önmagunkról alkotott képet. 10

piaristák

Hirdetünk kortárssegítő képzést is: az ott felkészített diák és felnőtt kortárssegítőkkel egy nyári táborban ünnepeljük meg a programunkat, és előkészítjük a folytatást a következő évekre. A KÖSZI tábor július végén várja a programokhoz aktívan csatlakozni vágyókat! Mi, a KÖSZI-ben hiszünk az egymásra figyelésben, a közösség védő funkcióiban, az emberi kapcsolatok erejében, abban, hogy számíthatunk egymásra. Meggyőződésünk, hogy az egyéni és csoportszintű felelősségvállalás elengedhetetlen az osztályban, az iskolában, a munkahelyen, a családban, életünk minden területén, hogy a fiatalokból saját és közössége értékeit védő és vállaló, autonóm ember váljon. Bízunk benne, hogy a konfliktusok megelőzhetőek és egy kialakult nézeteltérés is rendezhető békés úton. Együtt alakíthatjuk a közösségi konfliktuskezelés kultúráját a resztoratív szemlélet szerint. Hiszünk az empátia és az érzelmi intelligenciafejlesztés, az érzékenyítés fontosságában. A KÖSZI épít a piarista iskolai közösségekben meglévő erősségekre és a helyi igényekre; minden iskolánkba, intézményünkbe olyan programokkal készülünk, amelyek választ adhatnak felmerülő kérésekre. A KÖSZI támogatja az iskolákat körülvevő helyi hálózatokat, törekszik annak bővítésére, új szereplőket, helyi szakembereket s velük együtt új szempontokat hívva a kölcsönös gazdagodás érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy iskoláink nyissanak a civil szervezetek felé, és megerősítsék meglévő, jó kapcsolódásaikat. Szeretnénk, ha piarista intézményeink sűrűbb szövésű hálózatban, stabilabb kötésekkel kapcsolódnának egymáshoz. Magabiztosság, önazonosság, kritikai gondolkodás, felelősségvállalás, figyelem és tisztelet egymás iránt, kiegyensúlyozott osztályközösség, biztonságosabb iskola, harmonikus közösségi élet, mindezek az út egy boldogabb társadalom felé. Legyetek a szövetségeseink: KÖSZIzzünk együtt a tavaszban, nyárban! Várva a közös programokat, találkozásokat, üdvözlettel:

a KÖSZI csapat

PIARISTA

A társadalmi folyamatok hatása az iskolákra Korábban írtunk az EFOP-1.3.7-17, „A piarista szolgálat erősítése” című, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium által sikeresen pályázott projektünkről. Cikkünkben bemutattuk, miért fontos a tágabb környeztünk ismerete, tudatos megfigyelése. Most arra szeretnénk kitérni, milyen módon építjük be tudatosan a környezetünkről szerzett tapasztalatainkat a hétköznapjainkba. Ki kell mondanunk, hogy vannak a fenti okok miatt szegény és elszegényedő térségeink. Tudnunk kell azt, hogy nem csak gazdaságilag szegényedik el egy térség, hanem szellemileg, érzelmileg is bekövetkezhet ez a változás. Kulturális értékeink, hagyományaink esnek szét, felejtődnek el. Személyesen úgy élhetjük ezt meg, hogy elveszítjük az életünk alakításához, szervezéséhez szükséges tájékozódási pontokat. Időbe telik, amíg kialakítjuk az új rendszerünket, szokásainkat, és fel kell készülnünk arra, hogy ebben az időszakban sérülékenyebbek leszünk, magányosan érezve magunkat – akár a családunkban is.

Az elkészült szociológiai elemzések önmagukban adathalmazok, értelmezésükhöz ismernünk kell azt a gondolkodásmódot, ami alapján a statisztikai adatokból a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) munkatársai az érvényben lévő törvények, rendeletek alapján összeállítják a kérdéssorokat. Ismernünk kell a tendenciákat, vagyis a múltban az adatok alapján megfigyelhető változásokat, például a születések számának alakulását az elmúlt 40 évben ahhoz, hogy tudjuk, várhatóan hány gyerek fog járni oktatási intézményekbe az elkövetkezendő 20 év során. Az országos, megyei, járási szintű adatok ismeretének birtokában szűkebb környezetünkre vonatkozó adatokat kezdhetünk begyűjteni. A főbb adatsorok (átlagéletkor, iskolázottsági mutatók, munkanélküliségi ráta, lakáskörülményekre vonatkozó adatok, családokban élő gyermekek száma stb…) inspirálnak bennünket arra, hogy megismerjük a városunk és a környező települések mutatóit. Összehasonlíthatjuk az adatokat, felfigyelünk a változásokra, amik az elmúlt években bekövetkeztek és kiolvashatók a számokból. Egy gyár bezárása biztosan hatással lesz a környéken a munkanélküliségi mutatók alakulására. És egészen biztosak lehetünk abban is, hogy szociálisan érzékeny helyzetbe kerülnek családok, támogatásra lesz szükségük, hogy együtt maradjanak, hogy az újrarendeződésig – míg mindenki újra munkát talál - meg tudjanak élni. Lehet, hogy sokan elköltöznek, mert úgy látják, nincs reményük a korábbi életszínvonaluk megőrzésére. Az iskolák szempontjából azért lesz fontos a fenti folyamat, mert lesz olyan iskola, ahova kevesebb gyermek fog járni és lesz olyan, ahova több. A pedagógusok számára is feladatot jelent, amikor az osztályba új gyerekek kerülnek év közben, vagy valakit el kell engedniük és az osztályközösség újraszerveződik.

Ezeknek az élethelyzeteknek a megoldása nagyon nehéz lenne egyedül. Szükségünk van közösségre, ahol hozzánk hasonló helyzetben lévőkkel együtt alakítjuk az életünket. Fontos, hogy tudjunk kihez fordulni, ha segítségre van szükségünk, új szempontra a helyzetünk jobbítása érdekében. A közösség megtartó ereje segíthet át bennünket egy-egy nehéz élethelyzeten – ami a környezetünk változásából fakad. A projekt következő részében osztályfőnökökkel, mentálhigiénés szakemberekkel, iskolapszichológusokkal és természetesen az intézmények vezetőivel közösen fogjuk keresni az iskolai közösség megtartó erejének forrását, tudatosítjuk, milyen erőforrások, szakmai tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, hogy a jövőben felmerülő társadalmi/környezeti kihívásokra megfelelő választ adjunk. MÓRÉ ZSUZSA, KUTATÁSVEZETŐ MUNKATÁRS

piaristák

PIARISTA IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ

„Este lett és reggel: a harmadik nap.” Mária, a virrasztás és a harmadnap asszonya

Mária a húsvéti misztérium csendes főszereplője. Jézus halála után a jelen ingadozónak mutatja magát. Úgy tűnik, hogy Márián kívül nem maradt más, aki őrizze a hitet a földön. Virraszt, mint egy őr az éjszakában. Mi pedig Izajás prófétával együtt türelmetlenül kérdezzük tőle: „Őr, meddig tart még az éj?” (21,11) Meddig a szenvedés, meddig a bizonytalanság? Nagyszombaton Mária torkolatként gyűjti egybe az egész egyház hitét. Segít megérteni, hogy a nagypénteki homály és a feltámadás világossága közt feszülő élet ehhez a naphoz hasonlít. Feszültséggel és reménnyel teli nap. Földi életünk szimbólumait, a kosztól és vértől átitatott gyolcsokat kiáztatják, hogy majdan hófehér oltárterítőkké legyünk. Mária oszlopként áll nagyszombat várakozásában. Még őrzi a siratóénekek

Mária belakja az éjszakát, s így tud figyelmes lenni a hajnal jeleire. Az evangélium sorai között csendes jelenlétével üzeni, hogy nincs olyan kereszt, melynek ne lenne vége; nincs olyan bűn, ami ne kapna megváltást, és hogy sírjainkhoz minden kő átmenetileg van odahelyezve. A szűztől született Isten Fia Húsvétkor kilép a szűzi sziklasírból, „amelyben még senki sem nyugodott.” (Jn 19,41) Mária felkészít minket a Feltámadottal való találkozásra, várakozást ébreszt bennünk a vasárnap visszatérése iránt. Szűzanyánk, a harmadnap asszonya, kísérj minket és légy velünk, amikor sziklasírjaink álmából felkelünk! Ébressz bennünk várakozást az Élet iránt! Taníts minket arra, hogyan legyünk a harmadnap fiai és lányai! KALMÁR PETRA

KALAZANCIUS MOZGALOM – VEZETŐKÉPZŐ

Elstartolt a Kalazancius Mozgalom vezetőképzőjének 2018/19-es évfolyama! Első képzési hétvégénket december 6-8. között tartottuk, melynek témája a beszélgetésvezetés volt. Ezt követően februárban a játékvezetés témakörét jártuk körbe. Harmadik képzési alkalmunkra április 11-13. között kerül sor, melyben a közösség ima alkalmaira való előkészület és azok vezetése kerül majd fókuszba. A képzők és a résztvevők részéről lelkesedésben és tetterőben idén sincs hiány. Paulik Mirtill, nagykanizsai diákunk így emlékezik az eddigi képzési alkalmakra:

már csak halványan visszahangzó hangjait, melyek hamarosan átcsapnak zengő allelujába. Már befogadta az éjszakát, s vele együtt mindazt, ami azután következett. Befogadta nagypénteket, de nem azért, hogy tulajdonába vegye vagy megértse, hanem hogy őt vehesse birtokba a húsvéti misztérium. Belépett és ott maradt. Ahogy később majd Jézus is teszi az emmauszi tanítványokkal: „Bement hát, hogy velük maradjon.” (Lk 24,29)

„Őszintén hálás vagyok a hittantanáromnak, hogy gondolt rám/ránk. Nekem már az is lelkesedést adott, hogy elég érettnek tekintett a csoportvezetésre. A képzésnek köszönhetően lettem jóban két évfolyamtársammal is, akikkel korábban nem igazán volt szorosabb kapcsolatom. Ráadásul a más városokból érkezők közül is vannak, akikkel azóta tartjuk a kapcsolatot. Amikor hazaértem egy, a tavalyi képzésen részt vevő társammal beszélgettünk; jó volt tőle hallani, hogy mennyi élménnyel gazdagodott. Megerősített mindabban, amit ebben a három napban átéltem. Nagyon várom a következő alkalmakat.” KALMÁR PETRA, Pasztorális Iroda

piaristák

PIARISTA

KILÁTÓ KÖZPONT - VÁC

Hazánkban elsőként a Kilátó Központ működhet életpálya-tanácsadási kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetként Prof. Dr. Palkovics László miniszter döntése alapján – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 85. § (1) bekezdésnek megfelelően – a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ életpálya-tanácsadási feladatok ellátásának elősegítését végző kutató és fejlesztő-szolgáltató intézettként működhet a jövőben, hazánkban elsőként.

A KILÁTÓ KÖZPONT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI

A Piarista Rend Magyar Tartománya pályaorientációs kutatási-, fejlesztési és szolgáltatás-fejlesztési programot valósít meg Vácon a ferences rendház épületében. A miniszteri döntés alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai együttműködési megállapodást kötött a Piarista Rend Magyar Tartományával és a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központtal a program hosszú távú szakmai támogatásának érdekében. A megállapodás általános célja a Kilátó Központ tevékenységeinek biztosítása, amelyek elsősorban a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, fiatalok segítésére irányulnak életpályájuk megtervezésében, munkaerőpiaci beilleszkedésük előmozdításában. Ehhez a Kilátó Központ különböző munkadiagnosztikai, pályaorientációs, munkaerőpiaci és mentor szolgáltatásokat kínál, és egyben módszertani, mentorképzési központként működik. Az együttműködési megállapodás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Kilátó Központ hazai és nemzetközileg elismert életpálya-tanácsadási feladatok ellátását elősegítő kutatás-fejlesztési intézetként alkotó és közösségi helyszíne legyen integrált szemléletű életpálya-tervezési módszerek, szolgáltatás fejlesztések kidolgozásának, kutatási programok megvalósításának.

A Központ megalapításának első évfordulóján érdemes összegezni a fontosabb eredményeket. Az intézményi szolgáltatások kipróbálásában 15 együttműködő iskola működött közre a pilot időszakban, melynek keretében lezajlott 252 fiatal önértékelő pályadiagnosztikája (ehhez kapcsolódott 54 szülő és 88 pedagógus kitöltő), valamint 92 fiatal műszeres képességvizsgálata. Továbbá tartottunk csoportos foglalkozást 48 fő számára, egyéni tanácsadást 11 fő számára, munkahely-látogatás 7 fő, munkapróba 2 fő számára, mentorálási tevékenységet végeztünk 11 fő számára. Az egyéni és csoportos tanácsadási alkalmak célja az volt, hogy az adott korosztályra és akadályozottsági típusra szabott információnyújtás, pozitív hozzáállás növelés és énhatékonyság növelés történjen az életpálya-építéssel összefüggésben. A szolgáltatás-nyújtás idején megvizsgáltuk, hogy miben fejlődnek a fiatalok az egyéni és csoportos tanácsadás hatására. A 41 fős (1326 év közöttiek) vizsgálata alapján a tevékenységeket követően nagymértékben nőtt a fiatalok magabiztossága abban, hogyan tudják megoldani a pályadöntésekkel járó feladatokat. A pilot időszakban a szolgáltatások között szerepelt a pedagógusoknak és szülőknek tartott, 90 perces tájékoztatás (szülők és pedagógusok akadémiája), amelyről elégedettség mérést töltöttek ki a résztvevők. A Szülők akadémiáján 21 fő (három iskolában) hallhatta a legfontosabb pályaválasztási információkat, a Pedagógusok akadémiáján pedig 140 fő (négy iskolában) vett részt. A szülők 10 fokú skálán 9,5-re, a pedagógusok pedig 7,6ra értékelték a szolgáltatást. A szakterület helyzetéről, a Központ törekvéseiről, céljairól, tevékenységeiről kisfilmek készültek, amelyek elérhetőek a Központ honlapján (www.kilato.piarista.hu). A fiatalok a különböző szakmákról, az oda vezető utakról is a honlapon tájékozódhatnak: 200 szakma és az azokról készült rajzok segítik a pályaválasztásra, továbbtanulásra vonatkozó informálódást. KATONA MIKLÓS IGAZGATÓ

piaristák

T S E P BUDA

Hogyan telik meg élettel a pesti iskola új épülete?

ALAPÍTva:

1717

www.budapest.piarista.hu

A pesti iskola 2011 májusában költözött vissza az átalakított, újjávarázsolt Duna-parti épületébe, amelynek terveit Golda János és munkatársai készítették el. Az azóta eltelt közel nyolc esztendő sokféle tapasztalattal szolgál arra vonatkozóan, hogy miként használja, lakja be az iskola közössége az épület különböző tereit. Látjuk már, hogy hol szeretnek tartózkodni a diákok és a tanárok; milyen nehézségek alakulnak ki a ház egy-egy pontján, és milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még az iskolai terekben. A tanév elején a BME Középülettervező Tanszékének doktori iskolájával közös gondolkodásba kezdtünk, hogy miképpen tudnánk jobban közösségi terekké alakítani az épület tágas auláit, hogyan válhatna élettel telivé a negyedik emeleti udvar. Az építészekkel (Balázs Mihály és munkatársai) folytatott közös munka – fókuszcsoportos beszélgetések, téri alakító tevékenység diákok bevonásával, a fotópályázaton készült munkák elemzése, diákok mentális térképeinek elemzése – eredményeképpen mostanra jól beazonosíthatóvá váltak azok a pontok, ahol változtatni lenne érdemes. A következőkben vázlatosan igyekszünk bemutatni a pedagógia és építészet kapcsolatát egyszerre érintő, legérdekesebbnek tűnő területeket. 1. Az iskolai terek, az egyes helyiségek belsőépítészeti kialakítása szerencsés esetben tükrözi azt, amit tanulásról, tanításról, iskoláról általában gondolunk. Ha ez így van, akkor az iskolai tereknek időről-időre alakulniuk kell, követve a pedagógiai kultúra változásait. Nyugat-európai és skandináv iskolarendszerekben ma többet beszélnek tanulásról mint tanításról, az iskolaépület egészét a tanulás környezeteként értelmezik. Változik a tanár szerepe is: a tudás átadójából, a tudás forrásából sok esetben a tanulás segítőjévé alakul át. (Nem gyorsan történik mindez és nem is minden tanárra vonatkozik.) A 4. emeleti impozáns fizikaterem jól példázza ezt: előadóteremként szolgál; tanári magyarázatra, szemléltetésre remekül használható; míg pár- és csoportmunkára, önálló vagy csoportos tanulói tevékenységre, tanulók által végzett kísérletek bemutatására gyakorlatilag nem alkalmas. A második emeleti tanácsterem körbeülhető asztalaival, rugalmasan alakítható berendezésével másfajta tanulási környezetet teremt, többféle tanárszerep kipróbálását lehetővé teszi, és változatosabb tanulói tevékenységekre ad lehetőséget. Hasonlóan érdekes a 2019.a és a 2019.b osztályban zajló innováció az osztályterem átrendezésével: 14

piaristák

a megszokottól eltérő berendezés több lehetőséget ad a beszélgetésre, vitára, közös gondolkodásra, a diákok közötti interakciókra. 2. A pesti iskola közösségét foglalkoztató egyik legfontosabb kérdés jó ideje az aulák közösségi terekké alakítása. Mivel minden osztálynak saját terme van, amelyek tágasak, világosak és esztétikusak, a diákok ezekben érzik otthonosan magukat, s keveset tartózkodnak termek előtti tágas tereken. „ A széles folyosók, zsibongók jelenlegi nehézsége, hogy méretük okán bár már térként jelennek meg a diákok mentális térképein, de nem tudják belakni azokat, tehát cselekvés és élmény nem társul hozzájuk. Egyfelől és elsődlegesen ez a tér is „túl kemény”, ezért például nagyon rosszak az akusztikai jellemzői. Órák között még 2-4 ember tud csoportot alkotni benne és beszélgetni, de a szünetekben a zajszint olyan nagy, hogy ez lehetetlenné válik. Tehát a térben nem lehet hangi mikro-tereket kialakítani, ami ellehetetleníti a kiscsoportos interakciókat és ellene megy a csoportformálódásnak. Az aulaszerű széles folyosók másik problémája, hogy a tér homogén, azaz nincsenek sem sajátosságai, sem kitüntetett pontjai, sem specifikus tevékenységet magához hívó tárgyai. A diákok megfogalmazásában: „kint tényleg nincsen körülbelül semmi. Nincs miért kimenni.”1 A közös gondolkodásba minél több embert bevonva próbáljuk kitalálni, milyen építészeti megoldásokkal tudjuk e tágas, esztétikus tereket élettel telivé tenni, hogyan tudunk az egyes emeleteknek jellegzetes arculatot adni. Próbálkozásaink során rájöttünk, hogy a szép, egységes kiképzésű terekbe bármilyen bútort nem lehet rakni, úgy néznek ki, mint az ünnepre terített asztalon a műanyag pohár.

1 Építészeti víziók és téri beavatkozások a budapesti Piarista Gimnázium épületében. BME Középülettervezési Tanszék, 2018.

PIARISTA ISKOLA budapest 3. Az iskolaépület központjában a tornaterem nagy betontömbje áll, amely jellegzetes színvilágával meghatározója a háznak. Mivel ez zárt, elkülönülő tömböt alkot, nem tud az iskola központi közösségi tereként funkcionálni. Régi vágyunk, hogy az iskolának legyen olyan központi helye, ahol az iskolai diákjai, tanárai átélhetik az egy közösséghez tartozás élményét; legyen olyan tér, ahol az egyes osztályok találkozhatnak, megtapasztalhatják egymás közelségét. A korábbi, Mikszáth-téri iskolaépület sem tudta ezt az élményt megadni: az öregdiákok talán ennek köszönhetően is inkább a saját osztályukhoz való kötődést élik meg erőteljesen, s így kapcsolódnak az iskolához; az alattuk vagy fölöttük járó diákokkal kevés kapcsolatuk tudtak kialakítani. A Duna-parti épületben ennek a központi közösségi térnek leginkább a 4. emeleten lehet helye, az udvar átalakításával, a menza felköltöztetésével és közösségi térré való alakításával. Az ebédlő így az egyéb közösségi rendezvényeknek is kellemesebb teret adhat, hiszen eddig azt tapasztaltuk, hogy a mostani helyiséget nem szívesen használják ilyesmire. 4. Hosszabb ideje foglalkozunk az iskolai könyvtár helyzetével is. A könyvek és az olvasás szerepének változásával átalakul az iskolai könyvtárak funkciója, ebben a folyamatban kellene bölcsen kitalálni ennek a helyiségnek a szerepét. A könyvtárak egyre inkább válnak közösségi térré: sokkal inkább a találkozásnak, a dialógusnak a színterei, és kevésbé szólnak pusztán a könyvekről.

yolc éve költöztünk vissza ebbe a világos, elegáns, szép N épületbe. A költözés után szembetűnő volt a változás a Mikszáth tér világához képest: a diákok kulturáltabban mozogtak, viselkedtek az új iskola termeiben, folyosóin; sok, korábban nehezen kezelhető fegyelmi probléma magától megszűnt. Érdekes volt átélni, hogy az igényes épített környezet miként hat a teret használó diákok és tanárok mindennapjaira. A régi-új iskolaépületre tehát igyekszünk vigyázni és próbáljuk azt folyamatosan fejleszteni. A tágas aulák, folyosók még sok lehetőséget rejtenek magukban.

A pedagógiai kultúra változásához folyamatosan igazodnia kell az iskolai tereknek, még akkor is, ha nemrég felújított épületről van szó. Mivel minden átalakítás jelentős forrásokat igényel, csak nagyon átgondoltan, hosszabb távra előretekintve érdemes nekifogni. Megbecsülve azt a szép és elegáns iskolaépületet, amit nap mint nap használhatunk; mértéktartóan és körültekintően tervezve a közösség javát szolgáló fejlesztéseket. HORVÁTH BÁLINT IGAZGATÓ

piaristák

GÖD „Ezeket a fiúkat elsősorban szeretni kell!”

Másféle tanári ALAPÍTva: attitűdre van szükség 1991 az orientációs képzésben

www.god.piarista.hu

A gödi Wigner-szobor ismét újat, mást láthat a 2018-2019-es tanév kezdete óta. A nagy fizikus biztos elégedetten mosolyodna el, látva, hogy a piarista rend gödi innovációja milyen jól halad. Az új képzés, melyről már a Piaristák MA előző számában is beszámoltunk, egyedülálló a hazai szakképzés történetében, mi több, jelenében is. Ahhoz, hogy valóban máshogyan működjön, a tanárok, szakoktatók, mesterek hozzáállásának is alakulnia kellett. Mi az, amit mozgósítani tudtunk a meglévő tapasztalatainkból? A mentori szemléletet: vagyis minden diákunk személyes követését, amit maga Kalazancius tanított nekünk. Így aztán nem volt nehéz leülni most sem a tanulókkal és szüleikkel, hogy együtt végiggondoljuk, kinek milyen eszközökre, képességekre, készségekre, valamint azok fejlesztésére van szüksége az első félévben. Ezeknek a beszélgetéseknek az eredménye egyéni fejlődési terv lett, amit végül a diákok, szüleik és segítő tanáraik is aláírtak. Erre építve aztán tudtunk megállapodásokat kötni, hogy kézzel fogható legyen, kinek-kinek mit kell majd tennie a cél elérésének érdekében. A mentori szemlélet, s a felnőttek mentori tapasztalata abban is nagyon hasznos, hogy a képzésben minden diáknak van egy segítő párja, akivel hetente tud beszélgetni. Ezekben a heti beszélgetésekben sokszor tapasztaljuk, hogy a kamaszkorú diáknak milyen nagy – sokszor kimondatlan – szüksége van a figyelemre. Ugyanakkor új dolgokat is tanultunk ahhoz, hogy a képzésben tanítani tudjunk. Megpróbáltuk beépíteni az okostelefonok használatát az órákba, hogy együtt térképezzük fel, milyen sok alkalmazás használható iskolai szinten is! Már nem idegen annyira, hogy arra gondoljunk, a tanulási folyamatban nem feltétlenül a mi kezünkben van az irányítás. Ez nem azt jelenti, hogy a „bedobtuk a gyeplőt”, sokkal inkább azt, hogy párbeszédben vagyunk folyamatosan a képzésbe járókkal, választhatnak feladattípusok, témák között. Jó alkalom erre a heti szabad sáv is, amikor maguk dönthetnek, hogy milyen foglalkozásra mennek. A teljesség igénye nélkül ezeken az alkalmakon ősz óta volt már: sütemény-, pizzasütés, filmklub, önismeret, intarzia készítés, számítógépes elmélet, harcművészet, foci, kőfaragás… És még egyszer sem volt gond a választással! Tanári autonómia helyett nálunk mostanában egyszerre legalább két, de időnként három tanár is benn van a tanteremben. Izgalmas, tanulságos helyzeteket generál és sokat tapasztalunk egymásról és magunkról is. Mondjuk, fél szavakból megértjük már egymást és szinte mutatvá16

piaristák

nyos módszerekkel vesszük át egymástól a csoportvezetést - vagy adjuk át egy-egy diáknak! A reggeli megérkező, vagy a délutáni napzáró körben mostanában egyre gyakrabban egy tanuló teszi fel a kérdést, amire mindenki válaszol. Még nem dőlt el, hogy ezek a helyzetek nekik, vagy nekünk szolgálnak több újdonsággal…

Persze, még hosszan lehetne értekezni arról, hogy az orientációban miben más a pedagógiai munka. Hogy hetente kétszer team ülésen késő délutánokba nyúlóan vitázunk pedagógiai helyzeteken, keressük a kulcsot egy-egy probléma megoldásához. Hogy legalább kétszer annyi idő órára készülni, mint ezelőtt. Eszembe jut gyakran, hogy első gödi órám előtt gyakorló tanárként az iskolát akkoriban vezető Szabó László piarista atya a következőkkel engedett be a huszonnyolc kilencedikes fiúhoz: „Teljesen mindegy, mit tanultál a módszertani órákon, minden azon dől el, észben tudod-e tartani, hogy ezeket a fiúkat elsősorban szeretni kell!” BESZE ERIKA

ÉT EM K KECS

PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEINK Az utóbbi években sok energiát fordítottunk a pedagógiai fejlesztésekre. Ezek többnyire összekötődtek külső változásokkal, uniós pályázati projektekkel. 2010-ben koedukáció, 2012-ben átvettük az Angolkisasszonyok iskoláját. 2014-ben új óvoda, 2015-ben pedig az Öveges Diáklabor. Az 1999-es Comenius 2000 minőségbiztosítási program a szervezet fejlesztését, a partnerközpontú működést erősítette. A programok fejlesztették a kompetencia alapú szemléletet, a digitális pedagógiát, támogatták az innovációkat, a nemzetközi együttműködést, az inkluziót, a természettudományos oktatást, egészségfejlesztést,

informális és nonformális nevelést, tehetséggondozást. Számtalan képzésen vettek részt munkatársaink. A Comenius 2000 projekt óta tudatosan foglalkoztunk a céljaink megfogalmazásával, így a fejlesztések vállalása tudatos volt, a tartalmukat céljaink szerint alakítottuk. Pályázatvezérelt is volt viszont a fejlődés, mert hogy épp mi lett hangsúlyos céljainkból, befolyásolta, hogy mire írtak ki – jelentős forrásokat biztosító – pályázatokat. A projektek emellett sokszor túl nagy és gyors eredményt vártak el. Rengeteget fejlődtünk tehát mind módszerekben, mind szemléletben, de arra nem volt időnk, hogy mindez áthassa működésünket, hogy a „mit” és „hogyan” helyett a „miért” vezéreljen. Itt állunk gazdagon, sok impulzussal, és az a feladatunk, hogy mindezt rendszerbe foglaljuk, átalakítsuk vele működésünket. A társadalmi és technológiai változások jelentős változást tesznek szükségessé a pedagógia terén is. Újra kell gondolnunk az iskola mibenlétét. Ha nem távlatosan tekintjük, akkor is vannak változást sürgető jelek: például az oktatás minden szereplőjének túlterheltsége, az iskola felé való elvárások növekedése, a források elégtelensége, a technológia betörése a mindennapokba.

ALAPÍTva:

1714 (1993) www.kecskemet.piarista.hu

A 2017-ben indult iskolafejlesztési projekt során irányult a figyelmünk a terekre is. Hogy ha teljesen meg akarjuk újítani épületeinket, a legfontosabb kérdés, hogy mi is az a pedagógia, amihez tereket szeretnénk biztosítani. Segített, hogy részt vettünk a kölni Iskolaépítési Szakkiállításon 2017 őszén. A mindennapi munkánkban az itt lévő gyerekeket, diákokat kell segítenünk a jelen kihívásainak megfelelni, például a továbbtanulásra felkészíteni. Emellett arról gondolkodni, hogy mi lesz 20-30 év múlva, sokszor félelmet keltően komoly feladat... 2017 decemberében indítottuk a gondolkodást a szülőket, öregdiákokat, diákokat, a nevelőtestületet bevonva. A velük folytatott párbeszédből alakult ki például, hogy a terek két oldalról is „adaptívak” legyenek: tegyék lehetővé a folytonosságot a jelen működésünkből, és legyenek rugalmasak a jövő igényei felé. Külön tanulmányt is megérne, hogy hogyan alakult a tervezőkkel való közös gondolkodásunk. Időközben nemzetközi téren is inspirálódtunk: Chilében, a Coedupia 2017 piarista konferencián láthattuk, hogy az egész világon hasonlóak a pedagógiai kihívások. 2018-ban Katalóniában jártunk, ahol a tanítás negyede projektekben zajlik, 2018 őszén pedig Angliában, ahol a digitális pedagógiai szempontokra figyeltünk. Mindezek hatására is fogalmaztuk meg az őszi intézményi káptalanon, hogy az iskola fogalmának radikális újragondolását tartjuk szükségesnek. Példaként említhetem a visszajelzés, értékelés rendszerét; az együttműködő struktúrák létrehozását mind a tanulásban, de a pedagógusok munkájában is; a digitalizáció hatásaira válaszok keresését, de akár az osztályok, a 45 perces órák kereteinek átgondolását is. Az is fontos, hogy mik azok az értékek, amelyeket meg akarunk őrizni, mik azok, amelyek újként jelentkeznek, de a formák terén szabadnak kell lennünk. Figyelnünk kell a kimeneti követelményekre, mint a továbbtanulási célok elérése, és arra is, hogy az oktatás szereplői a változási folyamatba bevonódjanak és biztonságban érezhessék magukat. MIKULÁS DOMONKOS IGAZGATÓ

piaristák

ONMOS MAGYARÓVÁR

Hagyományok új köntösben

ALAPÍTva:

1739 (1994)

www.mosonmagyarovar.piarista.hu

Patrocinium

Az Patrocinium iskoláink legnagyobb közösségi ünnepe. Ez alkalommal minden piarista intézményben Kalazanci Szent Józsefre emlékezünk. A hédervári iskola csatlakozása óta folyamatosan gondolkodtunk azon, hogy milyen módon tudna ez alkalommal együtt lenni a két intézmény tanulói és dolgozói közössége. Idén már az is nagy fejtörést okozott, hogy az óváriak ünnepségét hol rendezzük, mivel minden közelünkben található helyszínt kinőttünk. Az ünnepség méltó módjának a két helyszínen történő, helycserés megoldást választottuk. Így az idei tanévben először sikerült megvalósítanunk, hogy a hédervári és az óvári diákok együtt ünnepeltek. A szentmisét az óvári Szent Gotthárd Plébániatemplomban tartottuk, ahol Radnics Zoltán váci piarista atya volt a vendégünk. Az atya szentbeszéde olyannyira lelkesítő volt a diákok számára, hogy egyhangú szavazással döntöttek amellett, hogy a jövőben legyen az óvári tantestület tagja. Minden Patrociniumot megelőző héten bibliaversenyt rendezünk, amelynek lelkes versenyzői a hédervári és óvári diákok is. A legjobban teljesítők a szentmise végén vehetik át megérdemelt jutalmukat. 2013 óta hagyomány iskolánkban, hogy minden évben Fazekas József díjjal jutalmazunk egy kollégát, akinek személyét - munkája és embersége alapján - a tantestület szavazással választja.

Az ünnep további része az egyetem dísztermében zajlott. Egy koncert keretében Kéry Tamás tanár úr zongorakíséretével klasszikus műveket hallgathattunk Borzási Boglárka és Kósa Lőrinc csodálatos előadásában. Ezt követően a CAN Architects építésziroda csapata ismertette közösségünkkel az új iskola épületegyüttesének – mindenki számára izgalmas - terveit. A programok sorát a Piarista Diákszínpad új produkciója, „A postaláda” című vidám darabja zárta.

Csillogó, huncut szempár, nyugalom, higgadtság – ha meghallom Anna nevét, ezek jutnak először eszembe. Az idei tanév Fazekas József díjasa Némethné Gyetvai Anna. Huszönöt együtt töltött év! Kimondani sok, megélni szinte egy pillanatnak tűnik. Láttam Annát, mint kollégát önfeledten kacagni, dühösnek lenni és éreztem a támogatását, mint igazgatóhelyettes, mikor én voltam elkeseredett. Hagy minket játszani- ahogy Vereb Zsolt atya mondta köszöntő beszédében –, és fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy rendben menjenek a dolgaink. Meri felvállalni gyengeségeit és a legnagyobb megpróbáltatások között is képes mosolyogni. „Pöttöm termetében legnagyobb helyet a szíve foglalja el.” Ezt a szívet három közösség formálta. Az a család, ahova született, ahonnan két értéket hozott magával: a hitet és a munka szeretetét. A család, amit ő maga formál, mint anya és feleség és a harmadik az iskola. Ahogy Anna mondta: „Ti vagytok azok, akik gyarapítottátok a tudásom, formáltátok a lelkem és gazdagítjátok a szívem.” Köszönjük Anna! A Jóisten éltessen és vigyázzon Rád!

piaristák

Erdősné Benke Éva

PIARISTA ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR - HÉDERVÁR

vár r e héd ALAPÍTva:

1983

ÁTVÉTEL: 2016

A mosonmagyaróvári Piarista Diákszínpadot 2015 szeptemberében az az ötlet hozta létre, hogy iskolánk alapítója, Kalazanci Szent József ünnepén olyan előadást mutassunk be az iskola tanárainak és diákjainak, amivel erkölcsileg gazdagodhatnak, és minden korosztály számára élvezetes, tanulságos lehet. A színdarabot Vereb Zsolt SP igazgató úr választotta, így Tamási Áron: Vitéz lélek című alkotásához kerestünk tehetséges, aktív, vállalkozó szellemű gimnazista diákokat. A próbák remek hangulata, a sikeres előadás szilárdította meg színpadunk alapköveit, és elkötelezetté tett a folytatáshoz. A Vitéz lelket további színdarabok követték: 2016-ban Gabnai Katalin: A láperdő szelleme, 2017-ben P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez! és az idei tanévben Babay József: Postaláda című alkotása. A Piarista Diákszínpad tagjai évről-évre cserélődnek. Nehéz elengedni az elballagó, „több évadot megélt”, tapasztaltabb tanulóinkat, de mindig örülünk az új tehetségeknek, akik a közös munka során sokat fejlődnek tudásban, lélekben, kitartásban. Alaposan megtanulják azt a bölcs József Attila-i tételt, hogy az egyén, mint közösség tagja, felelősséggel tartozik azok sorsáért.

A Diákszínpad a patrociniumi előadás mellett segíti a különböző iskolai rendezvényeket. 2018 tavaszán dramatizált formában elevenítettük meg a Keresztút egyes állomásait. Színjátszósaink jó alapot biztosítanak nemzeti megemlékezéseinken is. Szívesen fellépünk városi és vidéki rendezvényeken. Örülünk, ha előadásainkkal nemcsak élményt szerzünk a közönségnek, hanem anyagilag is támogathatunk embereket, családokat. A Piarista Diákszínpad tavaly első ízben vett részt Moson Megye Színjátszó Találkozóján, ahol az építő jellegű kritika ellenére sikeresen debütált a csoport, hiszen elnyerte a legjobb adaptáció díját. Idén is szeretnénk bizonyítani ezen a fesztiválon! Célunk, hogy a kritikából tanulva egy eredményes szerepléssel öregbítsük iskolánk hírnevét. Erdősné Benke Éva, Pozsgai Eszter

Általános iskolai beiskolázásunkat Héderváron és Mosonmagyaróváron is többféle módon segítjük. A nyílt napokon kívül kreatív tanítóink „Iskolanyitogató” programsorozattal hívják iskolába az óvodás gyermekeket. Néhány éve emellett a Gergelyjárás alkalmával diákjaink is meglátogatják az ovisokat.

sel színesítettünk. A decemberi foglalkozásunkkor állati lábnyomokat követve csoportokban jutottak el a „kis felfedezők” az egyes állomásokra, ahol izgalmas, változatos feladatok várták őket. A kutatás fáradalmait a Mikulás közelében pihenhették ki a gyerekek. Ezúton is megköszönjük Lupus atya közreműködését! Karácsony közeledtével egy közösen összeállított betlehemes játékkal kedveskedett a két 4. osztály az óvodásoknak. Farsangot idézve januárban a számolós, vonalvezetős feladatokon keresztül bohóccá varázsolódott gyerekek, egy fergeteges suli-bulin vettek részt. Nagy izgalommal várjuk a még hátralévő két alkalmat, melyből az elsőt egy bibliai témára fűzünk fel. A sorozatot egy felhőtlen sportdélutánnal zárjuk majd májusban.

Hagyományainkhoz híven iskolánkban az idei tanévben is szerveztünk iskolára előkészítő foglalkozásokat városunk és a környék nagycsoportos óvodásai részére. E kedves programsorozat megvalósítása minden évben a negyedikes tanító nénik feladata. Nagy lelkesedéssel álltunk neki az előkészületeknek: csalogató plakátot készítettünk, a témákhoz izgalmas címeket választottunk, majd személyesen felkerestük az óvodákat. Az első találkozásunk témája az ősz volt, melyet mozgásos játékokkal, kézműveskedés-

Márciusban a Gergelyjárás hagyományával keressük fel ismét városunk óvodáit, és elevenítjük fel a régi idők iskolába hívogató rigmusait. Bízunk benne, hogy a foglalkozások, az azt követő agapék és kézzel készített meglepetéseink maradandó élményt adnak a leendő elsős kisdiákjainknak, és megkönnyítik számukra az óvodától való elválást.

Iskolanyitogató

Gyergyóiné Csapó Judit, Schmalcz Krisztina

piaristák

ONMOS MAGYARÓVÁR

VERSMEDITÁCIÓ

DSIDA JENŐ: NAGYCSÜTÖRTÖK Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak… Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

BOZÓK FERENC, BABOS-ZEMPLENSZKY NÓRA HÚSVÉTI VERSMEDITÁCIÓK Dsida a Nagycsütörtököt az életmű egészében hangsúlyos versnek szánta, hisz második és egyben utolsó kötetének címéül választotta. Jelképes hely a versben megidézett Székelykocsárd. Átszállóhely a két jeles erdélyi történelmi város, Kolozsvár és Marosvásárhely között, hisz nincs köztük közvetlen járat, így átszállásra és a ritkás közlekedés miatt sok veszteglésre ítéli az átutazókat. A bibliai helyszín az Olajfák hegye, az utolsó vacsora utáni éjszaka. Finoman játszatja a húsvéti szent nap eseményéhez, Jézus magányához az állomáson veszteglő átutazót, aki otthontalanságot, magányt és kiszolgáltatottságot él meg, „jó, meghitt” emberekre vágyik. Milyen jól esett volna Jézusnak egy–két virrasztó, esetleg az éjszakát Jézussal átbeszélgető társ. Aki mindeneket vigasztalt és bátorított, most vigaszra és bátorításra vágyna, pillanatra felfedve előttünk istenemberi mivoltának nagyon is emberi szorongását, magányát. A vigasztaló társakra vágyó, szorongó, verítékező Krisztust nagyon a magunkénak érezzük, itt a Megváltó nagyon is egy közülünk. Olykor élhető, viselhető, máskor kényelmetlen, otthontalan váróterem az élet. Szeretnénk hinni a végső csatlakozásban.

NAGY

KANIZ

ALAPÍTva:

Nagyböjti gondolatok

1765 (1992)

www.nagykanizsa.piarista.hu

Jézust a Jeruzsálembe való bevonuláskor a tömeg éljenezte, szeretetét, ragaszkodását fejezte ki. Rövid idő elteltével az áldó szavak helyett az Úr elítélését, halálát akaró kijelentések hagyták el az emberek ajkát.

És a szeretett tanítványok?

Péter együtt akar Mesterével meghalni, majd, amikor megvallhatta volna Urát, megtagadta. Júdás? - elárulta, eladta Krisztusát. Visszaadta ugyan a pénzt, elismerte, hogy áruló, de nem talált más megoldást, kioltotta saját életét. Péter megbánta tettét és hitt Megváltója megbocsátó irgalmában. A Jézussal való találkozás döntésre késztet: áldom őt, vagy keresztre feszítem újra? Hogyan követhetem Péter útját? A választ a Szentírásban találjuk: az Istennek az tetszik, ha hisztek abban, akit ő küldött (Jn 6,29). Ha hiszem, hogy Jézus a szeretet, a gyengéd, felemelő, átölelő, irgalmas, a bűnbánónak megbocsátás. A Mesterrel sokan találkoztak személyesen. Az akkori és a mai kor embere közül mégis többen úgy vélekednek, hogy Jézus pere és keresztre feszítése egy eset az emberi igazságszolgáltatásból. De mit jelent számomra a szenvedéstörténet, a nagyhét? Én az egyházban már azzal a Jézussal találkozom, aki feltámadt. A nagyhét elején Krisztus szenvedésére, halálára emlékezem, gyászolok, de nem csüggedek. A kereszt jelkép: eget és földet köt össze, Jézus győzelme a halál felett. A kereszt tanít az engedelmességre, a lemondásra, áldozathozatalra, a szenvedés elfogadására. Jézus király lehetett volna, de Ő nem ezt az utat választotta. Szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Gabonaszem, bárány, szolga lett! Tudok-e gabonaszem lenni, ami elhal? Tudok-e bárány lenni, akit levágnak? Tudok-e szolga lenni, aki megmossa társai lábát? Jézus hűséget kér, de tudja, hogy ez nem könnyű dolog számomra, ismeri gyengeségeimet. Ha kitartok mellette, nem hagy egyedül, hiszen Ő hűséges mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. „Mit is jelent hinni? Az igaz bibliai hit cselekvést igényel, így ha igazán hiszed, hogy Krisztus azért halt meg, hogy mi éljünk, ez nem csak térdre kényszerít, hanem talpra állít. A kereszt egy ajándék és a vér volt érte a fizetség. A bűn, ami elválasz-

tott engem Istentől, meghalt Krisztussal a kereszten. Jézus Krisztus szeretetet ígér neked, megbocsájt és új életet ad neked most azonnal. A kereszt kiutat kínál nekünk, az egyetlen kiutat. A bűnbánat útján odajössz a kereszthez. Ez azt jelenti, hogy megváltoztatod az életed útját, hogy elfordulsz bűneidtől.” VÁRFALVINÉ MÉRCZ RITA, ÓVÓNŐ

Megújított rugalmas működési rend, élményalapú tanulás az alsó tagozaton

A 2018/2019-es tanévtől megújított működési rend szerint tanulnak első osztályosaink. Egyre erőteljesebb volt az a szándék - tanítóink részéről -, hogy egészséges és élet közeli keretek között alakítsuk ki diákjaink napirendjét, melynek köszönhetően élhetőbb hellyé válhat az iskola. A rugalmas működési rend módszerei, tartalmi elemei (alapozó tárgyak és készségtárgyak komplex egysége„blokkok”, relaxáció, mozgás, a nap eleji ráhangolódás stb.) élményszerűbbé teszik a tananyag elsajátítását. Nem a poroszos 45 perces tanórákban gondolkodunk, hanem különböző időtartamú és típusú tevékenység-együttesek szervezésében, projektekben. A készségfejlesztés, tapasztalati tanulás válik hangsúlyossá. A mozgás/ ének/ alkotás hármas egysége mellett, amely átszövi a foglalkozásokat, a digitális kompetencia fejlesztése is megjelenik a tanulási folyamatban. A tanulók komfortérzetét az élményszerűség, a játékos tanulási szituációk, a kisebb vagy más jellegű terhelés javítja. Minden tanulónak igyekszünk a tudásszintjéhez, tehetségéhez passzoló, egyénre szabott feladatot adni. Házi feladatok helyett a differenciált gyakorlást valósítjuk meg a napköziben. A program bevezetésétől várjuk a tanulócsoportok magatartásának javulását, a tanulói motiváltság növekedését és a pedagógiai munka eredményesebbé válását. TAMÁSNÉ DEME BOGLÁRKA

piaristák

D SZEGE

SZEGEDI ÉLMÉNYEK

ALAPÍTva:

1720 (1991) www.szeged.piarista.hu

Miért éri meg a suliban maradni tanítás után?

#suliután #pipacs #kalazanciusmozgalom #szabadidő #lelkiélet #közösség

Amíg az ember koptatja az iskolapadot, és diákéveit éli, egyetlen egy főbenjáró bűn létezik. Az, ha valaki azt mondja: „Én szeretek iskolába járni.” Ennél már csak az a ros�szabb, ha valaki azt meri állítani, hogy ő szívesen tölti szabadidejét az iskola falain belül. Elvetemült emberek mindenhol vannak. Igen, a mi iskolánk falain belül is megtalálhatók olyan egyedek, akik az utolsó óra után nem haza vagy a menzára rohannak, hanem a földszinti Kalazancius Mozgalom kijelölt kis zugába. Ez a terem egy bázis. Bázis és egyben búvóhely azok számára, akiknek nincs teljes mértékben iskolaundoritisze, és jól is tudják érezni magukat annak ellenére, hogy az iskolában vannak. Ennek a társaságnak nem fáradság a napjukból plusz másfél órát itt lenni, jól érzik magukat, játszanak, nevetnek, nasiznak, teáznak, néha-néha akár még az élet nagy kérdéseit is megvitatják. Ez a titkos egylet rengeteg dolgot rejteget, amit te is könnyűszerrel megtudhatsz. Egy dolog kell csupán ahhoz, hogy te is részese légy a szervezetnek. Légy PIPACS-os! A PIPACS annyit jelent, hogy Piarista Pasztorációs Csoport. A pasztoráció meg annyit, hogy lelkigondozás. A lélek meg... De azt úgyis tudod. Szóval egy olyan apró család tagja lehetsz, ahol minidig van még egy embernek hely, ahol a jókedv garantált, és ha valami nyomja a pici szíved, ők meghallgatnak, és próbálnak segíteni. Lehet, hogy nem hiszel nekem, de higgy azoknak, akik részesei ennek, akik így gondolnak a PIPACS-ra. „Nekem a PIPACS-foglalkozások sokszor életmentők. Vis�szahozzák az életkedvemet a hét közepén, mikor fetrengünk a röhögéstől, viszont fontosnak tartom azokat az alkalmakat, mikor elgondolkodtató témákról mindenki megfogalmazhatja a saját véleményét.” „Nagyon jó közösségkovácsoló, és sokat tanulhatsz, vagy legyőzheted a lámpalázat, vagy akár a kezdeti bizonytalanságot mások iránt.” 22

piaristák

„Nekem a PIPACS egy olyan közösséget jelent, ahol önmagam lehetek, és kiengedhetem a fáradt gőzt. Ahol tudunk értelmesen társalogni mély témákról, de emellett tudunk önfeledten játszani. A PIPACS a boldog helyem.” „A kiscsoport nekem olyan, mint egy kis család: megbízunk egymásban és szeretjük egymást. Ajánlom mindenkinek, aki eddig nem merte kipróbálni, mert itt bármit elmondhatsz, megőrzik a legféltettebb titkod is.” Láthatjátok, nem is olyan rossz munkaidőn túl az iskolában maradni. Mindenki testi épségéért felelősséget vállalunk azért, hogy szerda délután tele pozitív emlékekkel lépjétek át az iskola kapuját. Elégedetlen ügyfelünk eddig egy sem volt. A PIPACS Iroda mindenki előtt nyitva áll. KOVÁCS REBEKA, 11. B

Szegedről Granadába A szegedi piarista iskola második éve tartja a kapcsolatot a Colegio Escolapios Granada Genil – Dulce Nombre de María nevű intézménnyel, ahová második alkalommal látogathatott el immár küldöttségünk. A karácsonyi és a húsvéti szünet között, próbaérettségik után, de még éppen a szóbeli felvételik előtt, összesen huszonhárman kerekedtünk fel tanárok és diákok, hogy megnézzük, milyen is a késő tél Andalúziában. Azt hiszem, nem csalódtunk várakozásaink tekintetében: virágzó mandulafák, sövénybe font sétányrózsák, langyos időjárás, és a bátrak szerint fürdésre nagyjából alkalmas tengervíz-hőmérséklet fogadott bennünket. Vendéglátóink kitettek magukért, rengeteg programot szerveztek nekünk: többek között megcsodálhattunk egy flamenco-bemutatót a város régi cigánynegyedében, ahol jelenlegi és volt piarista diákok zenéltek és táncoltak olyan élvezettel, amit nézni is gyönyörűség volt. Láthattuk az Alhambra épületeit és kertjeit, énekelhettünk népdalt Nerja cseppkőbarlangjának hatalmas koncerttermében, és megnézhettük Európa balkonját is, a Lópatkó-öbölben. A sok látnivaló mellett megérintő élmény volt megismerkedni a granadai közösség néhány tagjával. Egyik este együtt vacsorázhattunk az ottani piarista rendház tagjaival, és beszélgethettünk velük új tervekről, jelenlegi feladatokról. Máskor a mise utáni testvéri „ó, csak ide megyünk egy kis tereferére a sarokra, ugyan, gyertek már velünk” fedőnevű óriási traktára invitáltak bennünket a helyi piarista testvériség tagjai. Szép volt látni ennyi jólelkű, szeretetteli, szelíd embert, akik tényleg testvérként osztották meg hangosan a könyörgés helyén saját kéréseiket, akik mindig mo-

sollyal fordultak hozzánk, és türelmesen feleltek minden kérdésre. Minket, tanárokat elvittek Colomaresbe, a spanyol történelem kastély-emlékművéhez, azután ötféle tengeri herkentyűt enni a tengerpartra, majd Úbedába, ami a Világörökség része, és ahol a világ legjobb churrosát készítik. A gyerekeink is megtapasztalták a spanyol vendégszeretetet: ha halat kértek, azt kaptak minden mennyiségben, ha azt mondták, a sajtot szeretik, hát az került a férfikar méretű szendvicsekbe. De azt is belátták, hogy tényleg fontos megtanulni angolul, és legalább egy picit törekedni az érthető kiejtésre. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy büszke lehettem a gyerekekre, akiket kísértem, mert modorukban, poénjaikban, egymásra figyelésükben is nagyon helyes kis csapatnak bizonyultak. Granadában minden reggel kaptunk egy-egy kis adag bölcsességet a kávénk mellé járó cukrostasakokra nyomtatva. Külön kihívás volt lefordítani őket mezítlábas spanyoltudásommal. Az egyik valahogy így szólt: „Asszony, adakozz csak, hiszen semmilyen bajod nem lehet olyan szörnyű, mint vaknak lenni Granadában”. JUSZTINNÉ NEDELKOVICS ALIZ IGAZGATÓ

IARI OR P

Sátoraljaújhelyre a „Sík”-ból 4D-ben

STA

ÁND SÍK S EGYETEMI GIUM OLLÉ K K SZA

ALAPÍTva:

1992

www.sspeszk.blogspot.hu

Az egyetemi szakkollégium lakóival új utakat, ötleteket, kapcsolatokat keresünk a kollégium közösségével, programjaival kapcsolatban. Tesszük ezt kérdéseket feltéve a hagyományos programok közül a rekollekciós hétvégékkel is: mi az, ami újra összeszed, lelki és szellemi motivációt ad, kikapcsol, kiszakít a hétköznapokból, hogy a hétvégéről hazatérve megújult erővel és kitartással lépjünk vissza a hétköznapok taposómalmába. A közelmúltban járt nálunk Szabó László SP, aki az egyetemistákkal találkozva mesélt a sátoraljaújhelyi piarista jelenlétről, a Tanodáról, kihívásokról, örömökről, nehézségekről. Itt kapott a kollégisták egy része kedvet és meghívást arra, hogy eltöltsünk egy hétvégét Sátoraljaújhelyen, ami ez év februárjában meg is valósult öt kollégista (három orvostanhallgató, egy fizikus és egy történelem-magyar szakos tanárjelölt) és a kollégiumvezető részvételével. Kifejezett célunk volt, hogy a hétvége mindenképp adjon impulzusokat a résztvevő egyetemisták számára a szellemi, a lelki, a közösségi és a fizikai dimenziókban is, lefedve ezzel a „piarista emberkép” mind a négy alappillérét. Ennek megfelelően alakítottuk a hétvége időbeosztását: szombat délelőtt kapcsolódás a tanodai foglalkozáshoz, délután túra a Megyer-hegyi Tengerszemhez, este beszélgetés a hivatásban való kitartásról, társasjáték, majd vasárnap részvétel a helyi közösség szentmiséjén. A hétvége legmeghatározóbb élménye a tanodai foglalkozáson való részvétel volt az egyetemisták számára. Közös beszélgetés a tanodai gyerekekkel tanulásról, munkáról, logikai feladatmegoldás, játék, foci. A kollégisták visszajelzéseiből néhány gondolat: „új perspektívát adott a tanodai gyerekek valóságával való találkozás, amiről eddig csak hallomásból volt ismeretem”; „inspirációt kaptam az önkéntes

munkára az egyetemi évek alatt és utána is”; „lehetőségeket látok magam előtt, hogy beleálljak az önkéntességbe”. Az esti közös beszélgetés fontos témája a személyes hivatásunkban való kitartás és a nehézségek leküzdése volt, amelyeknek a friss tanodai élmények és a Tanoda indulásával való megismerkedés külön értelmet adtak. Szó esett személyes elhatározásokról, a komfortzónából való kilépésről, kitartásról, elfáradásról, újrakezdésről, új nézőpontok kereséséről, gyengeségeinkkel való együttélésről és azok leküzdéséről. Egyéni felismerések és elhatározások születtek. A Tengerszemhez való kirándulás, a közös étkezések, a hegyaljai bor és a társasjátékok megtették dolgukat, hogy a hétvége kerek legyen a fizikai és a közösségi dimenzióban is. Ezúton is köszönet Szabó Lászlónak, hogy házigazdaként szívesen fogadott és megosztotta velünk gondolatait; Márknak, hogy önkéntes segítőként gondoskodott jól-létünkről és velünk tartott; Zsókának, hogy segítette a tanodai foglalkozásba való kapcsolódásunkat; és legfőképpen a tanoda diákjainak, hogy mosolyogtak ránk, játszottak velünk és inspirációt adtak nekünk! JUSZTIN ISTVÁN KOLLÉGIUMVEZETŐ

piaristák

Vác

Pedagógiai innovációk a Dunakanyarban

ALAPÍTva:

Új szerep, új utak, 1714 (1990) új gondolkodás a Váci Piárban www.vac.piarista.hu

Az oktatás kiemelt szerepét nem lehet elvitatni abban, hogy sikeresen fel tudjunk készülni a változó jövőre. Ebből kifolyólag a minőségi oktatásnak szüksége van a folyamatos megújulásra. Legyen az oktatás fejlesztő, kreatív, élményszerű és gyakorlati szemléletű, segítse a 21. századi kompetenciák kibontakozását. Ez a legfontosabb törekvés, amikor az iskoláról, az iskola feladatairól, a diák és a tanár új szerepéről, a tudás újra fogalmazásáról gondolkodunk. Új utakat keresünk, hogy szintet tudunk lépni az együttműködő, kritikusan gondolkodó, önmagukat kifejezni tudó, alkotni vágyó, dönteni és tanulni tudó-akaró diákokért, akik felelősséget vállalnak magukért és tanulási folyamatukért.

Tanárkollégáink együtt gondolkodnak - kritikusan, krea tívan-, és megleltek olyan pedagógiai lehetőségeket, amelyek beleférnek ugyan a hagyományos iskolai oktató-nevelő munka keretébe, mégis új ajtókat nyitogatnak. Ez a keresés új szerepet kíván a tanároktól és a diákoktól egyaránt. Útkeresésünk egyszerre érinti közösségi, spirituális életünket, és hatást gyakorol a képzési szerkezetünkre, tanóráinkra. Ezt a gondolkodást serkentette intézményi káptalanunk is. KALÁSZ ÁKOS IGAZGATÓ – SALAMON ÁGOTA IGAZGATÓHELYETTES

„Kiemelt” fakultációk

Iskolánkban gazdag az emelt szintű érettségire felkészítő képzések listája. Ezek között azonban szervezési szempontból kiemelkedik a matematika, a történelem és tavalyi évtől a biológia. Mindhárom tárgyban a továbbtanulási 24

piaristák

célt maguk elé tűző diákokból évfolyamszinten hoztunk létre egy plusz csoportot, akikkel tudatosan készülünk az emelt szintű érettségire. A diákoknak nemcsak a délutáni fakultációs, hanem a délelőtti szakórájuk is ebben a fakultációs csoportban van. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az erős motivációjú diákokat egyéni tanulási útjukon hatékonyabban kísérjük, és a továbbtanulási irányok mindegyikében biztosítunk számukra nagyon erős képzést.

Moduláris biológia fakultáció – az emelt szintű érettségi érdekében

Második éve tanítunk moduláris rendszerben biológiát. Az iskola minden biológia szakos tanára részt vesz a diá kok oktatásában. Minden tanévben a tananyagot nyolc modulra osztjuk, így minden tanárnak két-két modul jut évfolyamonként. A diákokat folyamatos váltásban tanítjuk, ami azt is jelenti, hogy a tanárok minden témát új lendülettel kezdenek, és egyéniségükhöz mérten más és más kompetencia területeket tudnak fejleszteni. Számunkra is új dimenziók nyílnak meg ebben a tanítási folyamatban, mert közös gondolkodásra, egyeztetésre hív minket. Az emelt óraszámú képzés számomra egy olyan lehetőséget jelent, hogy az elméletet gyakorlatban is ki tudjuk próbálni kisebb tanulói létszám mellett. És remélem, hogy ez az új képzési forma elmélyíti a diákjainkban a biológia iránti elköteleződést. DEÁKNÉ CSETE ZSUZSANNA TANÁRNŐ

„++ képzések”

A 9-10. évfolyamon is kerestük az egyéni tanulási utak lehetőségét. Dupla órában (erre utal a ++ elnevezés) hat tantárgyból választhatnak diákjaink saját elképzeléseik, motivációjuk szerint a matematika, informatika, fizika, biológia, humán kultúra, tanulásmódszertan tantárgyak közül. A választás lehetőségével épül a diákok felelőssége önmagukkal szemben, saját tanulási folyamataikkal kapcsolatban. Célunk a ++ képzésben az, hogy másként közelítsünk az adott tudományterülethez. Előtérben van a tudás gyakorlati alkalmazása, a kísérletezés, a kreativitás, a projektszerű gondolkodás, a kooperáció, az informatikai eszközök bevonása. A tapasztalat az, hogy a saját elkötelezettség mentén választott területen tevékeny (kreatív és gyakorlati) módszerekkel a diákok szívesen dolgoznak. Kis ízelítő néhány ++ képzésről:

PIARISTA ISKOLA VÁC Humán kultúra ++ A humán kultúra modulon belül három művészeti ágban szerezhetnek ismereteket és gyakorlatot a diákjaink. A tantárgyat választó 9-10. évfolyamosok félévenként egyegy tizenkét órás blokkban irodalommal, ének-zenével és vizuális kultúrával foglalkoznak intenzívebben. A duplaórás szervezés lehetővé teszi három tanár együttműködését a tervezés során, valamint hogy a diákok egy-egy műben, témában, tevékenységben valóban el tudjanak mélyülni az órákon. Az irodalomórákon jut idő a hagyományos tanmenetben elhanyagoltnak tűnő, ám izgalmas művek, kortárs alkotások befogadására, megbeszélésére, kreatív írásgyakorlatokra. Az énekórák közös zenéléssel, énekléssel, egy-egy korszak mélyebb, alkotó megismerésével telnek. A vizuális kultúra egységei pedig lehetőséget adnak a diákoknak, hogy a rajzórákról kiszoruló technikákat, kifejezésmódokat (pl. fényképezés) elsajátítsák, gyakorlati feladatok során alkalmazzák. Célunk, hogy az elkészült műveket az iskola közössége is megismerje egy kiállítás, egy előadás, vagy egy bloghír keretében.

egy-egy laptop az órán, amelyen rögzíthetik és feldolgozhatják méréseiket. A mobiltelefonjaik kamerájával rögzített képet videó-szerkesztő, mozgáselemző programokkal képkockánként elemzik, eredményeiket Google Táblázatba rögzítik, a csoport tagjaival megosztják, és önállóan végeznek számításokat, rajzolnak grafikonokat, majd végül Google Diákban, Google Dokumentumban vagy videó mérési jegyzőkönyvben összefoglalják tapasztalataikat, következtetéseiket. Ezzel nemcsak a fizikai, hanem informatikai ismereteik is bővülnek, a monotonitástűrés fejlesztése mellett a diákok együttműködési képessége is fejlődik. BORBÉLY VENCEL TANÁR ÚR

SEBESI ZSUZSANNA TANÁRNŐ

„Ezek az órák inkább a gyakorlatra fókuszálnak. A rajzórák keretében például alkalmunk nyílt a fotográfia művészetének megismerésére. Megtekinthettük a tanárnő korábbi munkáit, s számos világhírű festőművész életéről és alkotásairól hallhattunk. A megtekintett tartalmakból számos inspirációt gyűjthettünk saját munkáinkhoz. Fényképeket készítettünk egymásról, személyiségünket tükröző szelfiket csinálunk magunkról, melyeket utána közösen kiértékeltünk, elemeztünk. Sok új ismeretet szereztünk, kiélhettük kreativitásunkat és művészi képességeinket.”

Biológia ++ gyakorlatorientáltan Az emelt óraszámú képzés olyan lehetőséget jelent, amit eddig az alapórákon a kis óraszám miatt nem tudtunk megvalósítani. Lehetőség nyílik az elméletet gyakorlatban is megtapasztalni kisebb tanulói létszám mellett. Mind a középszintű, mind az emeltszintű érettségire való felkészülést megerősíti, ha a követelményben elvárt gyakorlatok ismerete mellett a diákok maguk is elvégezhetik azokat, és saját következtetéseket vonhatnak le. Még csak egy félév van mögöttünk, a közös munkára azonban két tanévünk van. Remélem, ez az új képzési forma elmélyíti a diákjainkban a biológia iránti elköteleződést. DEÁKNÉ CSETE ZSUZSANNA TANÁRNŐ

Horhi Márta, 9.c

Fizika ++ okoseszközökkel csapatmunkában A fizika++ képzésen arra van lehetőség, hogy a diákok a normál alapórai anyaghoz kapcsolódóan sokkal mélyebben megvizsgálhassanak egy-egy jelenséget olyan formában, amelyben órai keretek között nincs lehetőség. Átélhetik azt az érzést, amelyet a felfedezők is éreztek felfedezéseik közben. A televízióból (A Discovery Channel „Állítólag” című műsora) ismert „Mítoszírtók”-hoz hasonlóan több szempontból, többféle módszerrel veszik górcső alá a kísérleteket. A 15 fős csoport minden tagjának jut

„A biológia++ órán a különböző eszközök használata mellett (pl.: fénymikroszkóp, bonceszközök, laboratóriumi eszközök) számos kísérletet, egyéni előadást készítettünk. Az iskola állataival (szakállas agáma, teknős) egyaránt foglalkoztunk. A félévet valamelyik kísérletet bemutató prezentációval zártuk. Várjuk a második félévet, ahol az állatok testfelépítésével fogunk megismerkedni különböző gyakorlatokon keresztül.” Gável Réka, Irinyi Johanna, Pandur Judit, Pandur Sándor, 9.b

piaristák

Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium

aj l a r Sáto hely Új

Szeretetteljes figyelem

ALAPÍTva:

1945 (1992) https://ujhely.piarista.hu/

A sátoraljaújhelyi Piarista Kollégiumban hisszük, hogy a kollégium nem csupán a tanuló lakhelye és az iskola közötti távolság áthidalását megoldó intézmény. A család „pótlása’’ mellett a szocializáció kiemelten fontos színtere ez, ismeretközlő feladata révén a hiányok pótlásának, valamint a tehetség kibontakoztatásának fő forrása. A nevelőtanár és a diák között kialakuló bizalmi kapcsolat lehetővé teszi számunkra a fel nem tárt képességjegyek kibontását, a lemaradó tanulók felzárkóztatásának megszervezését. Kollégiumunkra a tanulási formák gazdagsága jellemző. Segíti munkánkat az is, hogy nincs megfelelési kényszer, és az értékelési rendszer is sokszínű. A felzárkóztatást és a tehetséggondozást magába foglaló esélyteremtés kollégiumunk pedagógiai küldetésének alapja. A fenti célt szolgáló foglalkozások egyike például a TÉFF (történelem érettségire felkészítő foglalkozás). A lassan egy évtizede létező foglalkozáson a 12. évfolyamon tanuló diákok vesznek részt. A felkészítő foglalkozásokon lehetőség van a kooperatív tanulási módszerek széles körű alkalmazására. Egyik diákunk így fogalmazta meg, miben nyújt neki segítséget a foglalkozás: „Azért járunk szívesen a TÉFF-re, mert nem érezzük az iskolai nyomást. Az „órák’’ színesebbek, kötetlenebbek. Az itt szerzett tudás magabiztosabbá tesz minket az iskolai történelemórák során. Lehetőségünk van arra is, hogy a bennünket mélyebben érdeklő témákról bővebb tudást szerezzünk. A játékos és izgalmas, jó hangulatú történelmi vetélkedők során a tudás mellett „édes” nyereményekkel (csokoládéval) is gazdagodunk.” (Szedlák András 12. évf.) A mai középiskolás diákok életében az egyik legfontosabb megnyilvánulási felület az „online tér” (facebook, instagram, youtube). Többek közt a közösségi média szocializációs hatása miatt vezettük be a kollégium életébe a mozgóképkultúra és médiaismeret foglalkozást/tehetséggondozást. Úgy gondoljuk, hogy a mediális szövegértés és a kritikai médiatudatosság képesség együttese nélkülözhetetlen a mai világban. A foglalkozásokon olyan témákat érintünk, amelyek a fiatalokhoz közel állnak, mindennapjaik részei, legyen szó videózásról vagy fotózásról. A tavalyi évben leforgattunk egy kisfilmet, ami az 1848-as forradalom március 15-ei napját foglalja össze, a mai kor technikai vívmányaival ötvözve (okostelefonok, 26

piaristák

laptopok, tabletek). A videózás mellett a fotózásra is nagy hangsúlyt fektetünk (ünnepségek, rendezvények, portréfotózás, szelfi :) ). A foglalkozás nagyszerű teret biztosít arra a célra is, hogy a leendő kollégistákat, szülőket, hozzátartozókat megismertessük közösségi oldalaink révén a nálunk folyó élettel. Hisszük, hogy ezekkel a kreatív gyakorlati feladatokkal, projektmunkákkal, csoportos alkotómunkákkal, önálló kutatással segítjük az új, csendes generáció személyiségfejlődését. Diákjainkban a testi-lelki egészséget is megpróbáljuk egyensúlyban tartani. Kollégiumunkban aktívan, heti rendszerességgel vesznek részt a diákok csapatsportokban (futball, röplabda) és végeznek egyéni sporttevékenységet (testedzés). Ez fontos szerepet tölt be a gyerekek közötti kapcsolatok kialakításában is, emiatt kommunikatív hatású, közösségteremtő erő. A gyerek közvetlenül élheti át – a sport sajátos területén – az emberi társadalom bonyolult viszonyhelyzeteit. Az együtt töltött évek számos lehetőséget adnak arra, hogy formáljuk a diákok személyiségét. Hisszük- és tapasztaljuk jóleső érzéssel-, hogy van eredménye munkánknak. POKRÓCOS ZSUZSANNA

sátoraljaújhelyi piarista jelenlét

ÚJ HELY PIARISTA TANODA

MEGÚJULÓ TANODA

ALAPÍTva:

2016

https://ujhely.piarista.hu/

A tanév elején a piarista tanoda közössége – nevelők, diákok és szülők – nagy ajándékot kapott: birtokba vehettük új és immár saját tanodaépületünket. A templommal és a kollégiummal szemben, az utca másik oldalán levő „Densz-házat” újította fel e célra a Tartományfőnökség. Földrajzi szempontból is fontos az épület elhelyezkedése: félúton van a gyerekek iskolája és otthona között: közel az ő világukhoz, és benne abban a világban, amelybe ki akarjuk őket hívni. Mindannyian örülünk az épületnek, otthonként tekintünk rá: meleg, világos és kedves hely. A kézmosóból meleg víz folyik, van tiszta kéztörlő, illatos szappan és szép tükör. Szeretjük díszíteni, rendezgetni, szeretünk benne lenni. Elmondhatjuk tehát, hogy a tanoda új épületében otthonra leltünk, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt az otthont megosszuk azokkal, akik hozzánk akarnak kapcsolódni, velünk akarnak fejlődni és kibontakozni. Felismertük, hogy új épületünkhöz új szellemiség, megerősödött piarista küldetéstudat, világos értékrend és következetes működés szükséges. Ezért októberben a tanoda fejlesztőcsapatával egy átfogó fejlesztési folyamatba kezdtünk, amelynek célja értékeink meghatározása, küldetésünk megfogalmazása, és működésünk meghatározása. A munka öt péntek-szombaton át tartott, Berki Judit tanodafejlesztő kísért bennünket ezen az úton. Azért is volt

Küldetésnyilatkozatunk A sátoraljaújhelyi Piarista Tanoda küldetése Kalazanci Szent József szegény gyermekek melletti elköteleződésének, értékességük és a jövőjük iránt érzett aggodalom, és az értük vállalt felelősség alapján áll. Hiszünk a jóban, a teremtő Isten jó szándékában. Hisszük, hogy minden ember, függetlenül attól, hova született, eredendően jónak lett alkotva. Hisszük, hogy a szegény gyermek is ugyanazzal a jó reménnyel van megajándékozva, mint tehetősebb körülményekkel rendelkező kortársai. Megérint bennünket a Sátoraljaújhelyen élő szegény gyermekek sorsa, helyzete és kiszolgáltatottsága. Megérint iskolai sikertelenségük, motiválatlanságuk, jövőképtelenségük és tudatlan beletörődésük vesztesnek látszó helyzetükbe. Megérint bennünket az a tény is, hogy ők és családjaik ebben a helyzetben magukra vannak hagyva. Ebben a megérintődésben Kalazanci szent József karizmájától felbátorodva felismerjük személyes felelősségünket. A Piarista Tanoda ebből a hitből, felismerésből és tenni aka-

szükségünk erre a munkára, mert 2018. december 31-én lezárult az az EU-s pályázat, amiből eddig finanszíroztuk a tanoda működését, és pályáznunk kellett a költségvetési finanszírozásra. Ez a helyzet azt kívánta tőlünk, hogy hozzuk létre saját piarista tanodánkat, tegyük láthatóvá értékrendünket és fogalmazzuk meg világosan küldetésünket. A munka vége felé megállapíthatjuk, hogy új épülethez új szellemiség és erős küldetéstudat társul. Mindez pedig élettelen lenne elkötelezett, személyes küldetés- és a társadalom iránti felelősségtudattal bíró munkatársak nélkül. Hála nekik és támogatóinknak! Ezekkel a sorokkal ajánlom figyelmetekbe küldetésünket. Amíg olvassátok – és utána is – hordozzátok szívetekben azokat a gyermekeket, akik velünk vannak, akikért itt vagyunk és akikkel közösséget vállalunk. SZABÓ LÁSZLÓ SP

rásból születik és él. Helye mindenkor a sátoraljaújhelyi szegény gyermekek és fiatalok mellett van, hogy számukra megmutassa a világ gazdagságát, a személyes kísérésben erőt és bátorítást adjon nekik a nehéz lépések megtételéhez, hogy életükért felelősséget tudjanak vállalni. Vállaljuk, hogy a személyesség, a türelem, az elfogadás és az értéket közvetítő pedagógia gazdag tárházával mellette állunk azon gyermekeknek, akik szüleikkel elfogadják a velünk való együttműködést. Ennek szellemében velük – gyermekekkel és szülőkkel – közösen munkálkodunk a mindan�nyiunk számára fejlesztő közösség építésén. A tanoda nevelői közössége önmagát is tanuló közösségként határozza meg, amely együtt alakul és gazdagodik emberségében és szakmaiságában. Vállaljuk, hogy létünkkel, elköteleződésünkkel és tevékenységünkkel jel vagyunk a társadalomban és szűkebben a pedagógia világában is. Készek vagyunk megosztani eredményeinket, kérdéseinket és meglátásainkat a társadalmi integráció, a sebek gyógyítása és a különbségek csökkenése érdekében.

piaristák

DA SZERE CSÍK „Vékony metszeteket szeretnék közzétenni Márton Áron püspök életéből, kerülve a szaknyelvet. Közben a magam (és diákjaim) életén is tűnődöm, kerülve az önámítást…”

ERDÉLYI METSZETEK 2.

ALAPÍTva:

2007

www.csikszereda.piarista.hu

A Securitate levéltári anyagának kutatása, amióta lehetséges a sok évtizedes titkosítás feloldása után, valóságos „kincsesbánya” a történészek számára. Márton Áronnak van a legvaskosabb dossziéja, több mint hetvenezer oldal! Ebben bukkant rá Csendes László történész egy nem akármilyen beszélgetés jegyzőkönyvére. Ha nem éltem volna át hasonlót katonakoromban, ahová kispapként vittek, nem tudnám elképzelni.

Egy beszélgetés

1954 júliusában Dr. Petru Groza, a mindenható államfő (aki nem volt tagja a kommunista pártnak, de kiszolgálta azt) többször meglátogatta az akkor Bukarestben raboskodó, öregedő, beteg Márton Áront, hogy rávegye az együttműködésre, s így a kormány majd kegyességet gyakorolna felette. Először, ahogy szokás, az egészsége felől érdeklődött, egy-két kötelező gesztus. Majd…

„P. Gr.: Nekünk szükségünk van azokra a papokra, akikben bízik a nép. M.Á.: Nem tudhatom, mi történt fogságom öt esztendeje alatt. (…) Ha Róma visszahelyez és szabad kezet kapok, kötelességem lesz az állam képviselőivel tárgyalni. (…) De ha panaszaim lesznek, nem fogom azokat elhallgatni. P.Gr.: Felejtsük el, hogy le van tartóztatva! Mit gondol, találhatunk megoldást? (…) Még egy kérdés merül fel. Léteznek tisztségviselők, akiket a Vatikán kizárt (a békepapok felfüggesztéséről van szó), mert megpróbáltak tárgyalni a kormánnyal. Úgy is mondhatnám, ők egy pillanattal korábban értették meg, hogy alkalmazkodni kell az új helyzethez, és megpróbáltak létrehozni egy nemzeti katolikus egyházat. Ismerve az embereket, tudom, hogy ők most aggódnak, nehogy büntetéssel sújtsák őket... 28

piaristák

M.Á.: Ezek az esetek nem tartoznak a püspök hatáskörébe. A kizárás Róma joga. P.Gr.: Nem lehetne befolyásolni a döntést? M.Á.: A püspök nem tehet mást, mint amit Róma elhatároz. P.Gr.: A kérdésnek van politikai oldala és azt a kormány ellenségei kihasználták. (…) M.Á.: Merészelném javasolni Exelenciádnak, hogy keressen másvalakit, akivel a tárgyalást folytathatja. Engem hagyjanak továbbra is börtönben. Nehéz a börtönélet, de ha kedves is számomra a szabadság, nem ragaszkodom hozzá bármi áron. P.Gr.: Állampolgári, sőt, emberi kötelességünk megoldást keresni olyan problémákra, amelyek mindkét félnek csak szenvedést okozhatnak. (…) M.Á.: A katolikus ügy érdekében tett erőfeszítéseit megköszönve kérem, keressen más tárgyalófelet, mivel személyem nehézséget okoz… Köszönöm, hogy értem fáradozott.” (Csendes László: Párbeszéd a börtönben, in: Ecce sacerdos magnus, 2014, 155-166. o.) Nem idézhettem az egész titkos-irattári jegyzőkönyvet, de ezekben a mondatokban is benne van egy teljes ember és egy teljes világnézet. Szenvedései, összetörtsége ellenére a figyelme és ellenálló ereje. (Az az erő, amit gyermekkorában a domokosi határ mezei munkáiban, majd fiatalemberként az I. világháború harcterein szerzett meg, ahol többször megsebesült, és még az uralkodó, Boldog IV. Károly Habsburg király is kitüntette.) Udvariassága mellett még pimasz is: Merészelném javasolni Exelenciádnak... Visszakísérték cellájába. Maradt továbbra is (az akkor beláthatatlan végű!) fogságban. És a szívünkben… SÁRKÖZI SÁNDOR SP

KÁROLY NAGYoázis

Igen- örökre

ALAPÍTva:

1889

Az örökfogadalom tétel kapujában állok. Hosszú folyamat eredménye ez. Formálisan is, hiszen komoly egyházjogi és rendi törvények írják elő a teljesítendő feltételeket; és lelkileg is: maradéktalanul és feltételek nélkül hinni abban, hogy tényleg engem, tényleg ilyennek, és tényleg ennyire mérhetetlenül szeret az Isten. Eljutni a „Nem vagyok rá méltó” töprengéstől a „Legyen nekem a te igéd szerint”egyszerűségéig. A „Vajon meg tudok-e felelni?” néha kétségbeejtő pillanataitól az „amim van, neked adom” összetartó erejéig. Óvodás gyermekeim gyakran használják az örökké szót. -Most már örökké itt fog lakni, örökké barátok leszünk, örökre neked adom a játékomat. Aztán néhány óra múlva összevesznek, kijelentve, hogy nem vagyok többé a barátod, követelve vissza a játékot. S ez így megy óráról órára, napról napra...örökké. Néha képes vagyok emiatt felbos�szantani magam, néha próbálom elmagyarázni nekik: Az örökké nem ezt jelenti. Aztán hálát adok érte: Milyen jó, hogy naponta megüti a fülemet az örökké és a többé nem kettőssége. Tudom, gyerekeknél így van ez. De figyelmeztet, hogy az „örökké” az minden körülmények között „örökké” kell maradjon. S hogy valóban az is maradjon, ahhoz három dolog szükséges: A naponta újra és újra megismételt ígéretem: Ma is veled tartok. Mások értem mondott imája. Minden katolikus ember felelős azért, hogy a szerzetesek kitartsanak hivatásukban. Ezért kedves testvérem, kérlek, állj most meg egy percre, és mondj el értem egy fohászt! A többit Isten elrendezi. Mert Ő maga a szeretet. Mindig szerettem a meséket. S mivel Isten gyermekeket bízott rám, közeli kapcsolatban is maradhattam a mesék világával. Könnyebb itt kimondani és megérteni, mit jelent az,hogy szeretve vagyok, mint a valóságban. Én is egy mesében fogalmaztam meg ezt. Nem rólam szól, nem is az elköteleződésről, csak arról, hogy az Isten szeretete tesz szabaddá. Boldog Celestina anya szavaival: „Istennek lettünk teremtve, Istennek kötelezzük el magunkat, és Istenhez kötjük a szabadságunkat.”

A mulandó és az örök A nap sugara vakítóan csillogott a havon, de az idő mégis hideg volt. Jégcsapok lógtak a ház ereszén, s a cinkék örömmel csipegették a magvakat az etetőből. Döme vidáman ácsorgott a ház mellett, a fal árnyékában, biztonságos hidegben. Várta Petit. Ő építette Dömét, amikor friss hó hullott. A három nagy hógömbre szénszemeket és répaorrot tett, egy régi piros lábast helyezett a fejére, s a nyakába piros sálat kötött. Peti nevet is adott neki: Döme. S azután is minden nap meglátogatta Peti Dömét, és játszott vele. S ezért Döme nagyon szerette Petit, mindenki másnál jobban. S a világ legszerencsésebb hóemberének érezte magát. Aztán ahogy telt-múlt az idő, egyszer csak egy könnycsepp csordult le Döme arcán. Aztán még egy és még sok. Döme egyre kisebb lett. Közelgett a tavasz, melegedett az idő, s a hóember olvadni kezdett. Nagyon gyorsan zsugorodott, s egy vékony erecskében lecsorgott az út szélére, s ott egy pocsolyává gyűlt össze. S tudta, hogy Peti már nem fog többé jönni. Ezért szürke és nagyon szomorú pocsolyává változott. Másnap valami szabályosan belecsapódott, mint egy bomba. Mindenfelé fröcskölt belőle a víz. -Naa, még ez is!- gondolta. - Nem elég nekem a bajom, hogy koszos vagyok, pocsolya vagyok és mindenki kikerül? Megismétlődött a becsapódás, méghozzá többször is. Megijedt. Az ijedtséget felváltotta az értetlenség: Mi történik vele? - majd a felismerés: kacagást hall. Egy gyerek ugrál benne! Nem, nem egy gyerek, hanem PETI! PETI ELJÖTT, S JÁTSZIK VELE! Az ijedtség, az értetlenség és a felismerés után következett a biztos tudás: Peti most is éppen úgy szereti őt, mint akkor, amikor hóember volt, akkor is, ha most egy szürke pocsolya. S tudta, hogy a nap hamarosan felszárítja, s felhővé változtatja. De Peti akkor is játszani fog vele. Majd a földről nézi őt, Döme pedig kihasználva a szeleket, sárkányt és királyfit fog formálni magából, s Peti kacagva mond mesét a sárkányt is legyőző hős Döme királyfiról. JÓ PÁSZTORRÓL NEVEZETT ÁGNES NŐVÉR

piaristák

PIARISTA

A léggömbkészítő: Szablik István

1784. július 27-én délelőtt zsúfolásig megtelt a pesti piarista rendház udvara. A sokaság három piaristát figyelt, akik egy addig Pesten még nem látott fizikai kísérletet mutattak be. Szablik István, az iskola fizikatanára, és két fiatalabb társa vasreszelékre kénsavat öntöttek, hogy hidrogént fejlesszenek, és azt egy 55 centiméter átmérőjű gömbbe vezessék, amely gyantás mázzal bevont ökörhólyagokból készült. A léggömb hamarosan közel 50 méter magasra emelkedett, majd elszakította a kötelet, amellyel kikötötték. Mivel a piaristák udvara akkor még a Duna felé nyitott volt, a jelenlévők jól láthatták, amint a léggömb a Gellért-hegy felé repül, majd egyre kisebb lesz, végül eltűnik a szemük elől.

még kétszer megismételte a kísérletet. Harmadszorra már nem is az rendház udvara, hanem a városfalon kívüli Duna-part (a mai Eötvös József tér) adott helyet az eseménynek. A léggömb is nagyobb (68,5 cm átmérőjű) és díszesebb volt az addigiaknál, alul hajócska függött rajta, zsinórját pedig gróf Gyulai Sámuelné vágta el, a lelkes nézők tapsa közepette.

A kezdő tanár

A léggömbök

Azokban az években egész Európa a léggömbök lázában égett. Bár a tudósok régóta észrevették, hogy a meleg levegő bizonyos tárgyakat föl is tud emelni, ezen emelőerő gyakorlati hasznosítása csak 1783. június 5-én sikerült a Montgolfier testvéreknek, akik parázstartót helyeztek egy hatalmas, vászonnal bevont papírzsák alá. A hőlégballon azonban a nyílt tűz és az éghető anyagok miatt roppant veszélyes volt. Ezért Jacques Charles azzal próbálkozott, hogy az akkoriban kimutatott „gyúlékony levegővel”, hidrogénnel töltse meg léggömbjét, amelyet 1783. augusztus 27-én mutatott be a párizsi Mars-mezőn. Miután Franciaországban még abban az évben mindkét típusú léggömbbel emberek is a levegőbe emelkedtek, a „ballonománia” egész Európát elárasztotta. Tudósok, mérnökök és ügyeskedők kísérleteztek saját készítésű léggömbökkel. Magyarországon az első sikeres hidrogénes léggömbkísérletet 1784. március 1-én hajtotta végre Domin Ferenc József, a győri akadémia fizikatanára, majd május 11-én Gyarmathi Sámuel orvos is sikeres röptetéseket mutatott be Pozsonyban. Ezek után került sor Szablik István léggömbjének fölengedésére. Ennek sikerén felbuzdulva, egy hónapon belül 30

piaristák

Szablik István Kunszentmártonban született 1746. május 8-án, de gyermekkorát Szegeden töltötte. 1762-ben lépett a piarista rendbe. A filozófiát és a teológiát Nyitrán tanulta, majd Nyitra, Veszprém és Nagykanizsa piarista gimnáziumaiban tanított. Rendi elöljárói 1776-ban a váci Theresianum nemesi kollégiumba küldték, ahol a nagyobb gimnazisták prefektusa volt. Egy év múlva azonban a Theresianum tanítási rendszerét a frissen kiadott Ratio Educationis szerint szervezték át, így Szablik a filozófiai tagozat magyar történelem tanára és az első éves filozófusok prefektusa lett. A filozófiai tagozat akkoriban a gimnázium utáni oktatási szintet jelentette, ahol a szigorú értelemben vett filozófiai tárgyak (metafizika, logika, etika) mellett matematikát, fizikát, természetrajzot és történelmet is tanítottak. A szaktanári rendszer csak 1777 után terjedt el, de a piarista tanárok azután sem specializálódtak egyetlen tantárgyra. Szablik tehát életének következő évtizedeiben a filozófiai tárgyak mindegyikét tanította, bár láthatólag a fizikában érezte magát a legotthonosabban. A Theresianumban elöltött két év után 1778-ban a rend Tatára küldte, ahol – még a régi rendszer szerint – egymaga vezette végig diákjait a két éves filozófiai kurzuson, majd 1780-ban Pesten, a magyar piaristák legrangosabb filozófiai intézetében vette át a történelem tanítását. Miután tanártársa, Poor Kajetán 1782-ben Vácon lett gimnáziumi igazgató, helyére, a fizikai katedrára Szablik került.

Az igazgató

A léggömbkísérletek látványos sikere ellenére Szablik munkahelye 1784 őszén megszűnt, mert II. József úgy határozott, hogy a Budán működő királyi egyetem költözzék Pestre, és így a piaristák filozófiai intézete fölöslegessé vált. Ő maga azonban gimnáziumi igazgatói állást kapott szűkebb pátriájában, Szegeden. A Tisza partján ugyan fizikát nem taníthatott, mégis, amikor 1785. július 6-án Teleki Sámuel, a nagyváradi kerület királyi biztosa Szegedre látogatott, ismét egy „égi golyóbist” készített. A kísérlet annyira sikeres volt, hogy 1785 októberében Nagyváradon is meg kellett ismételnie. Szegedről egy politikai szálakkal átszőtt pénzügyi vita miatt kellett távoznia. Amikor ugyanis II. József 1785 elején bevezette a tandíjat, úgy rendelkezett, hogy annak egy része közvetlenül az iskola fönntartását szolgálja, eltörölve ezzel az addig szokásos „familiatio”-nak nevezett szülői hozzájárulást, amit azonban Szablik továbbra is beszedetett. Miután ez kiderült, a Helytartótanács 1790. január 13-án Szablikot megfosztotta állásától, és helyére tanártársát, Kiss Tamást nevezte ki. Egy hónappal később, 1790. február 17-én azonban elhunyt II. József császár. Így a Csongrád megye közgyűlésén megjelent nemesség Szablikot már „a bukott rendszer” áldozataként ünnepelte, és – hatáskörét túllépve – visszahelyezte őt hivatalába. A Helytartótanács azonban érvénytelenítette a megye eljárását, és április 20-án Szablikot ismételten megfosztotta hivatalától.

A fizikatanár

Ekkor tartományfőnöke új feladattal bízta meg: a kisszebeni gimnáziumban lett az akkor bevezetett új tantárgy, a magyar nyelv tanára. Szablik azonban visszavágyott a fizikatanári katedrához. 1791 nyarán pályázott a pesti egyetem megüresedett fizika tanszékének elnyerésére, de azt nem ő, hanem Domin Ferenc nyerte el, aki nem csak léggömbkísérletével előzte meg Szablikot, hanem jelentős szakpublikációi is voltak.

3 A sors mégis megadta neki, hogy visszatérhessen a fizikához. 1792-ben a rend újra filozófiai stúdiumot indíthatott saját növendékeinek, akik addig II. József rendeletére a pesti egyetemen tanultak. A stúdiumnak először Nagykároly adott otthont, ahol Szablik először történelmet, majd egy év után fizikát tanított. 1796-ban az intézménnyel együtt költözött Nagykárolyból Vácra, ahol a rendház új, kert felőli szárnya megfelelőbb helyet biztosított a gyarapodó számú növendékeknek. Szablik kedvelt tanár lehetett, aki tanártársaival és diákjaival egyaránt jól megértette magát. Erre utal, hogy szívesen tett velük utazásokat is. 1794 szeptemberében például nagykárolyi tanártársával, Hannulik János piaristával, és egy végzett diákjukkal, Lányi Ferenccel együtt keresték föl Velencét és Padovát. Máskor „tanulmányi kirándulásokat” szervezett, mint 1798 augusztusában, amikor három piarista szerzetesnövendékkel együtt utazott Pestre, hogy Domin Ferenc vezetésével megtekintsék az egyetem fizikai eszközeit. Hasonló eszközei magának Szabliknak is voltak: a szobájáról készült leltár szerint lyukkamerával (camera obscura) és áramfejlesztő géppel is rendelkezett, amelyeket részben maga készített. Ezek alapozták meg a váci piarista természettani múzeum gazdag gyűjteményét. A tanítástól Szablik Istvánnak 1800-ban, 54 évesen meg kellett válnia, valószínűleg kezdődő betegsége miatt. Ezután a máramarosszigeti, veszprémi és a nagykanizsai piarista rendházak elöljárója volt, majd 1808-ban a kalocsai rendházba költözött, ahol 1816. május 12-én hunyt el. A temetést a kalocsai plébániatemplom kriptájában egyik régi tanítványa, Bednanics Pál kanonok vezette, akit egykor Pesten tanított. KOLTAI ANDRÁS LEVÉLTÁRVEZETŐ

KÉPEK JEGYZÉKE: 1. Hidrogénléggömb és a feltöltéséhez szükséges eszközök, 1790 körül. (Washington, Library of Congress, Tissandier Collection) 2. Ember alakú repülő léggömböt figyelő tömeg egy ismeretlen német városban, 1784. nov. 4. (Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek) 3. Szablik István hidrogénballon kísérlete Pesten, 1784-ben. (Tévesen a város főterén ábrázolva…) Pándy Lajos festménye, 1929 (Budapest, Piarista Gimnázium) 4. Jacques Charles első repülése a hidrogénléggömbbel a párizsi Tuileriák kertjéből, 1783. dec. 1. (Washington, Library of Congress, Tissandier Collection)

piaristák

PIARISTA

Ady és a piaristák Ady Endre 1877. november 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten, és 1919. január 27-én – épp 100 éve – halt meg Budapesten. Negyvenegy év. Nem matuzsálemi kor, mégis megannyi irodalmi alkotás fűződik nevéhez, amivel méltán foglal el díszes helyet a magyar költők panteonjában. De most nem szellemi hagyatékának méltatásával szeretnénk adózni a nagy költő emlékének. Mi, piaristák büszkén állhatunk meg az életút pirkadatánál, nagykárolyi iskolánknál. Ady ugyanis piarista diák volt; a gimnázium alsó négy osztályát 1888 és 1892 között itt végezte kosztos diákként. Milyen tanuló volt? Mire emlékszik vissza a költőóriás ezekből az évekből? Hogyan látták őt diáktársai, szerzetestanárai? Valóban megérintette az egyházi pálya? Rövid írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Adieu, Bandi!

Tanulmányi eredményei

Ami Ady jegyeit illeti, az alsó négy gimnáziumi osztályban jó eredményeket ért el, de nem volt kitűnő. A hivatalos iskolai értesítők szerint: IV. oszt. zt. III. oszt. I. oszt. II. os 1 1 1 1 1 Magaviselet 1 1 2 1 Vallástan 1 1 1 2 Magyar 1 2 1 n 3 Lati 2 – – – Német 1 1 1 1 Földrajz 1 – – 1 Történelem – – – z 1 Természetraj 1 2 2 2 Számtan 2 3 1 etria – Rajzoló geom – 2 2 ás ír 3 Szép 2 – 1 – Torna – – 2 Műének des rendes csinos ren es d n re . Irásbeli dolg 43 77 Külső alakja 12 4 ák Mulasztott ór száma

piaristák

Az érdemsorozati jegyek jelentése és fokozata A magaviselet jelzésére: 1 = jó; 2 = szabályszerű; 3 = kevésbé szabályszerű; 4 = rossz. Az érdemjegyek jelzésére: 1 = jeles; 2 = jó; 3 = elégséges; 4 = elégtelen.

Egy osztálytársa szemével

Jó barátja, Hetey Zoltán szerint Ady nem volt szorgalmas, de kitűnő feje volt, és könnyedén tanult: „Többnyire az iskolában, a tízperces szünetek alatt olvasta el leckéjét egyszer-kétszer, ami neki éppen elég volt. Otthon alig tanult valamit, úgyszólván csak az írásbeli feladatokat végezte el.”

Újságírói vénája

A kamaszodó Ady nemcsak a versírásban próbálgatta szárnyait a piaristáknál, hanem újságírással is kacérkodott. Így vall ezekről az időkről egy 1914-es írásában: „Lapot először Nagykárolyban csináltam Bogcha Pál barátommal a piaristák gimnáziumának második osztályában. E lappal pórul jártunk, holott modern, kitűnő revü volt, mert Bogcha is, én is prédikátumosan írtuk írásaink alá a nevünket. Egy demokrata, derék, kegyes tanár kezébe került a lap, s a mi prédikátumos hencegésünk miatt meg is halt: requiescat in pace. Negyedik gimnazista koromban megint lapunk volt, de én itt már az új Juvenalis szerepét akartam kiosztani magamnak. Csúffá tett, bosszúálló kortársaim erősebbek voltak, s ez az igazán ma is hézagpótló újság szintén fiatalon elhunyt.”

Piarista pedagógia

Nemcsak az írás művészetével, hanem a „bagózással” is Nagykárolyban ismerkedett meg költőnk. Név szerint megemlékezik természetrajz- és földrajztanáráról, Rozmanits Timotheusról. Az alábbi visszaemlékezésből kiolvasható pedagógiai módszer ma már nem feltétlenül ajánlott iskoláink tanárai számára: „Rozmanits Timotheus tanárunk cigarettázáson kapott bennünket, három kis gimnazistát. A mezőn történt. Kedves emlékű piarista tanárunk csak ennyit szólt: – Holnap délben gyertek fel a szobámba!… A legerősebb szivart kellett elszívnunk. Fél évig se gondoltunk a dohányzásra. Mert bölcs dolog ám az: a vétkezőket avval lakoltatni meg, amivel vétkeznek.”

Ilyen az én papom!

Korunkban a papokat bemutató személyes hangvételű írások pusztán árnyékai az alább olvasható visszaemlékezésnek. Ady egyik kedvenc tanáráról, a fentebb említett Rozmanits Timotheusról ír egy 1906-os novellájában. Tollát epébe mártva rendtársairól a keresztvizet is leszedi, míg Rozmanitsot heroizálja. „Nagy, szép piros pap volt, s idegen ő is nagy Magyarországban. Neve görögös, szirakuzai az erkölcse, és zsidó a szomorúsága. Reverendáját úgy suhogtatta, mint empire-dámák a formált és ékes selymet. Szeme elborult vagy tüzelt ha eszébe ötlött, miként került ide. Szemetes, kicsi városba, ostoba népekhez, mamlasz nebulók közé. Furcsa kis jószágok reszkettünk a keze alatt. (…) Nem értette, s nem érthette, hogy mit keres ő köztünk. Reverendás társain

bűzlött a szeminárium tömjénszaga. Ezek szegény, ostoba fráterek voltak. Szidták Tisza Kálmánt, és imádkoztak a Szűz Anyához, hogy Apponyi győzzön Pozsonyban. Álmuk, boldogságuk, a zsíros priváta-pénz, a pilzeni sör s egy ebédrehívás gróf Károlyihoz. A mi nagy, szép, piros papunk egy elcsúszott Atlasz volt közöttünk. A többi papok csúfoltak minket protestánsokat és zsidókat. Gyalázatos meséket meséltek Luther utolsó órájáról. Hogy miként vitték el Kálvint az ördögök. Hogy Kapisztrán János volt a legnagyobb magyar, s Magyarország Szűz Máriáé. Soha efféléket nem hallottunk a mi szomorú tanárunktól. Minket nézett a leckék kérdezésekor, s szeme messze és a múltban járt. Egy Alkibiádész, aki sok századév múlva arra ébredt, hogy ő piarista pap szegény Magyarországon.”

Lehetett volna: Endreas Ady SJ

Zárásképpen egy levél 1895-ből, amelyet már mint zilahi diák ír kiérdemesült osztályfőnökének, Guba Pálnak. Osztályfőnöke kakukktojás volt a nagykárolyi közösségben: a tudós piaristákkal szemben ő képviselte leginkább a „hagyományos”, katolikus vallásosságot, a diáksággal pedig az iskolán kívül is szívesen foglalkozott. Ady talán tudta, hogy Guba tanár úrnak éppúgy gondjai akadtak rendi elöljáróival, mint neki tanáraival a zilahi református gimnáziumban. A levél tanúsága szerint katolizálni szeretett volna és belépni a jezsuita rendbe. Guba válaszát nem ismerjük. Valószínűleg meggondolásra intette és óvta az elhamarkodástól öregdiákját. Ki tudja, milyen lett volna a piarista neveléssel pallérozott jezsuita Ady?

„Kedves Tanár Úr! Gyermekkori álmaim megvalósulás előtt állnak. Annak a vallásnak zászlóvivői, amelynek hívévé tett a Nemezis, letörölték zászlójukról a humanitás keresztényi jelszavát, s hírnökei, képviselői lettek a barbár-korszak sötét és kegyetlen tudatlanságának… El vagyok határozva tehát, hogy egy velem egyforma gondokodású barátommal együtt róm. katholikussá leszünk, és belépünk a Jézus-társaságba. Nem gyermekies gondolkozás, hirtelen felhevülés iratja ezt velem, hanem komoly szándék, s éppen ezért bizalommal fordulok gyermekkori kedves professzoromhoz erre való nézetét és útbaigazítását kikérni.” Balla János SP

Középen az ikonikus szivarral: Rozmanits Timót piaristák

PIARISTA

Kalazancius „suttyomban készült” portréja Kalazancius szerény, alázatos természetétől igencsak távol állt, hogy festőknek üljön modellt, ám egy cselesen megszervezett akció keretében egyetlen alkalommal mégiscsak sikerült őt „ecsetvégre” kapni. Több Kalazancius-életrajz is megemlékezik egy kedves történetről, amely szerint még a rendalapító életében, halála előtt néhány évvel készült róla egy „titkos” portré. Michele Balaguer máltai püspök ugyanis mindenképpen meg szerette volna szerezni szentéletű barátjának a képmását. Ennek érdekében, amikor ebédre invitálta Kalazanciust római rezidenciájába, az étkező melletti szomszédos szobában elrejtett festőművésszel titokban elkészíttette a 86 éves szerzetes „lesiportréját”. Vincenzo Talenti életrajzának kéziratos magyar fordítása így emlékezik meg a történetről: „A’ Malta Pűspők mennyire betsűlé B. Atyánkat, nyilvánságosan meg-mutatá; midőn Romából addig nem akara megindúlni Malta felé, míg ennek, a’ mint ő nevezte a’ Szent Fejfiúnak képére szert nem-tett. Ugy-mint egykorba meg-vendéglé, ’s ebéd kőzben suttomban őtet táblára le ábrazoltatá. Azt ugyan ő nyilván ’s kész-akartva soha megnem engedé.” (Talenti, Vincenzo: Boldog Calasanctius Jósef az Áhítatos Oskolák’ at�tya’, fundatora’ életének és meg-lött dolgainak sommás históriája mellyet Olasz nyelven írtt, és MDCCXLVIII esztendőben Romai betükkel ki-botsátott P. Talenti Vincze … azután pedig Deák-nyelvre, újolag pediglen Magyarra fordittatott Hazánk-béli szerzetes Fiaitól, 1758, 317-318.; kézirat: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, I.2.a, Ser.alt. 24.) A festményt a püspök úr igen becses kincsként őrizte, majd végül a messinai piarista rendháznak ajándékozta. Az egyetlen, még Kalazancius életében készült portré sajnos elveszett, ám a firenzei és a római piarista rendházban található festménymásolatok, illetve egy, a Piarista Múzeum Grafikai Gyűjteményében is fellelhető metszetmásolat által mégis fennmaradt a rendalapító legelső hiteles képmása. 1790-1800 körül még minden bizonnyal az eredeti, messinai rendházban őrzött kép alapján készült Carlo Minardi di Messina és Girolamo Carattoni metszete. A vera imago Kalazanciust idealizálás nélkül, ráncos homlokkal, hos�szú orral, aszketikus, sovány, szakállas arccal, kiugró járomcsonttal, fáradt, de jámbor tekintettel ábrázolja, fején birétumot, reverendája fölött fekete köpenyt, palliumot visel, jobb kezében rózsafüzér lóg. 34

piaristák

A későbbi Kalazancius-ábrázolások, portrék mintájául azonban mégsem ez a legelső képmás szolgált, hiszen egyrészt a festmény őrzési helye, Málta, majd Messina igen távol esett a piarista képrendelések központjaitól,

másrészt pedig a rend központjában, a San Pantaleon rendházban könnyen hozzáférhető volt egy sokkal hitelesebbnek tekinthető forrás: Kalazanci Szent József halotti maszkja. A 17. században készült vera imagok, így Giovanni Maria Morandi római festőművész 1660ban készült hivatalos képmása is, alapvetően mind a

halotti maszk alapján dolgozták ki a rendalapító arcvonásait, de az 1748-as boldoggá avatás, illetve az 1767-es szentté avatás alkalmával készült Kalazancius-ábrázolások is vagy közvetlenül a halotti maszk alapján, vagy pedig közvetett módon, a halotti maszk alapján készült 17. századi portrék szerint jelenítették meg a rendalapító arcát. Oswald Gáspár piarista laikus testvér, építőmester 1754-es itáliai tanulmányútja során le is rajzoltatta Kalazancius halotti maszkját, amelyről aztán rézmetszetet is készíttetett. BORBÁS PÉTER

KÉPEK JEGYZÉKE: 1. Kalazancius lesiportréjának metszetmásolata (Carlo Minardi di Messina – Girolamo Carattoni, 18. sz. vége; Piarista Múzeum, Grafikai gyűjtemény) 2. Kalazancius a halottas ágyon. Az Oswald Gáspár által 1755 körül készítetett rézmetszet fényképmásolata. (Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény)

CMY

piaristák

PIARISTA

Gasztronómia

Egészben sült karaj rozmaringos burgonyával és zellerpürével A budapesti Piarista Gimnázium néhány végzős 2. Miután megvagyunk a fűszerezéssel, egy serpenyőben kevés olajat hevítünk, és amikor már jó forró a diákjával nekiálltunk, hogy főzzünk valami finoserpenyő, a karajt belehelyezzük, és alaposan körbemat. A félév vége kiváló alkalom volt arra, hogy pirítjuk minden oldalát. Ezután egy tepsibe fektetjük a helyi Kalazancius Mozgalom vezetőit egyúttal a húsdarabokat, és öntünk alá kb. 2 dl vizet, valamint vendégül is lássuk a budapesti rendházunkban. néhány vöröshagymát negyedekbe vágunk, miután a Emiatt a receptben feltüntetett mennyiségek 10külső hagymaleveleket eltávolítottuk, és ezeket is a hús mellé helyezzük még néhány gerezd fokhagymá12 fő megvendégeléséhez lettek kiszámítva. A val együtt, amelyeket viszont nem szükséges megpureceptek ismertetésénél szokás szerint részlecolni. Letakarjuk alaposan alufóliával a tepsit, és 180 tes leírást adunk, hogy az is bátran nekikezdhesfokos sütőbe helyezzük nagyjából két órára. Ezután sen, aki nem igazán járatos még a konyhában. levesszük a húsról az

Egészben sült karaj Hozzávalók: • kb. 3 kg csontozott karaj • jó 2 evőkanál mustár • 4-5 gerezd fokhagyma • 1 evőkanál olaj • só és bors • 2-3 vöröshagyma

alufóliát – itt érdemes vigyázni a fólia alól felcsapó gőzzel – és kb. 15 perc alatt magasabb, 200 fokos hőmérsékleten rápirítunk a húsra. Ennél a pontnál jó, ha különösen odafigyelünk, ugyanis nem érdemes a végén túlsütni a húst. Ha van maghőmérőnk, akkor nem a sütési időt, hanem a hús hőfokát kell figyelni. (Jelen esetben 80 fokig engedtük föl a hús maghőmérsékletét.)

Elkészítés: 1. Elsőként előkészítjük a hozzávalókat a fűszerezéshez. A fokhagymát megpucoljuk, és egy fokhagymanyomóval kezelés alá vesszük a gerezdeket. Ha nincs otthon ilyen speciális eszközünk, akkor egy egyszerű késsel egy vágódeszkán igen apróra vágjuk. Egy kisebb tálban összekeverjük a kinyomott vagy apróra vágott fokhagymát, a mustárt, az olajat, jó sok sót és némi borsot is. Ezután a karajokat – hiszen ennél a mennyiségnél nagyjából két darabról beszélhetünk – alaposan bekenjük a masszával. Ezt a műveletet nyugodtan csinálhatjuk a saját kezünkkel, hiszen a főzés előtt úgy is alaposan kezet mostunk már.

Rozmaringos sültburgonya Hozzávalók: • kb. 4 kg burgonya • só, olaj és rozmaring

Elkészítés: 1. Először meghámozzuk a krumplikat. Itt fontos figyelni arra, hogy rögtön tegyük vízbe a burgonyát, különben elkezd megbarnulni, és nem lesz túl étvágygerjesztő. A krumplit a legbiztonságosabb módon egy 36

piaristák

deszkán négy részre vágjuk – ha nagyobb méretű, akkor több részre – úgy, hogy cikkelyeket kapjunk. A burgonyaszeleteket egy tepsibe tesszük, és alaposan besózzuk őket, meghintjük rozmaringgal, és egy kevés olajat is locsolunk rá. Mielőtt sütőbe tennénk, alaposan megforgatjuk a tepsiben a burgonyadarabokat, hogy a rozmaring, az olaj és a só jól körbevegye a cikkelyeket. Ezután a tepsit a sütőbe helyezzük. Ha a hús még sül, akkor állítsuk légkeverésre a sütőt, a hőmérsékletet kissé mérsékelve. 180 fok körül a krumpli kb. 40 perc alatt készül el teljesen.

Zellerpüré és bacon darabok Hozzávalók: • 2 nagyobb zellergumó • 2 nagyobb darab répa • 100 g vaj • szerecsendió, só és bors • 200 g bacon

2. Ezután már csak a tálalás maradt: kb. 1 cm vastag szeleteket vágunk az egészben megsült karajból, teszünk mellé a rozmaringos burgonyából, valamint a zellerpüréből, amelyet a ropogós bacon tesz még finomabbá. A tányérját ki-ki feldobhatja még a karaj mellett megsült vöröshagymával és fokhagyma gerezdekkel.

Elkészítés: 1. Megpucoljuk jó alaposan a zellergumókat, majd viszonylag apróbb darabokra vágjuk egy vágódeszkán. Ugyanígy a répát is megtisztítjuk és kb. fél centi vastagra vágjuk. A bacont kisütjük egy tepsiben úgy, hogy jó pirult legyen, de ne égjen meg, majd a bacon kisült zsírjában a zellert és a répát kicsit megpirítjuk. Ezután egy lábasba tesszük és felöntjük annyi vízzel, amely pont ellepi. Hagyjuk a vizet elfőni róla, eközben szépen megpuhul a zeller és a répa is. Ha elkészült, akkor beletesszük a vajat több részletben, és egy botmixerrel pürésítjük az egészet, majd sóval, borssal és szerecsendióval rendszeres kóstolás mellett ízesítjük. Ha készítetek otthon valamilyen izgalmas fogást, amit szívesen bemutatnátok a többi piarista diáknak is, akkor küldjétek el a receptjét képekkel, vagy akár az ezzel kapcsolatos videófilmet is a következő címre: szabo.daniel@piarista.hu Hátha a te receptedet készítjük el a legközelebb! SZABÓ DÁNIEL SP

TÁMOGASSA A PIARISTA OK TATÁST AZ ÚJSÁG MEGRENDELÉSÉVEL!

P IA R IS GYAR A MA

PIARISTÁ

TÁ K

yam | VIII.évfol K LAPJA

II.szám

ÉS ÁLTAL UNK A NEVEL ELIZÁL EVANG

ősz | 2018.

Kedves Öregdiákok, Szülők és Támogatók! A Piarista Rend Magyar Tartománya országszerte 11 intézményben csaknem 4500 tanuló oktatásáról és iskolai neveléséről gondoskodik. Célunk, hogy segítsük diákjainkat tehetségük, képességeik kibontakoztatásában, amely által szűkebb közösségeik és a magyar társadalom teljes értékű, felelősségteljes, felnőtt tagjaivá válhatnak. A harmadévente megjelenő PIARISTÁK MA újság megrendelésével most Ön is támogathatja a magyar piaristák oktatási, nevelési tevékenységét. A támogatás minimális összege 4500 Ft/év, amely tartalmazza az előállítási és a postaköltséget. Kedvezményezett: Piarista Alapítvány Számlaszám: ERSTE Bank: 11991102-02103154 Támogatásukat, bizalmukat ezúton is köszönjük!

ESSÉG: ÖNKÉNT MIÉRT? ÉS MIKÉNT

M: JUBILEU CS NI DUGO 200 ANDRÁS

OZÓFUS EGY FIL LMÁR: IRODA ENC SP FER SÓCZÓ

piaristák

Öregdiák oldalak

PIARISTA ÉVTIZED

JUBILEUMI

21 0 2 1 1 0 2

„FÖLFELÉ MEGY BORBAN A GYÖNGY” Piarista bor 10. alkalommal

Január 25-én hirdették ki a Sapientia Aulájában az immár 10. alkalommal megrendezett piarista borválogatás végeredményét. A vidám hangulatú sajtótájékoztatón és kóstolón Labancz Zsolt tartományfőnök adta át a győztes pincészeteknek az őket megillető okleveleket. A kegyesrendiek második magyarországi iskolája úgy jött létre 1685-ban, hogy Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyott a piaristákra a Kiskárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. Később is számos piarista rendház megélhetéséhez hozzájárultak a kisebb-nagyobb szőlők és pincék. Több olyan birtok is volt a rend tulajdonában, melyekből hazai és nemzetközi versenyeken díjnyertes borok kerültek piacra. Ilyenek voltak a Balaton-felvidéken Dörgicsén, valamint Tokaj közelében Mádon és Sátoraljaújhelyen. A második világháború után a kommunista diktatúra által eltulajdonított birtokok szőlőterméséből származó bor hiánya társadalmi, kulturális és gasztronómiai értékek elvesztését is jelentette. A rendszerváltást követően 2008-ban a rend újjáélesztette a régi hagyományokat. Egy évvel később, az első alkalommal kiírt borválogatásra - nem lévén saját szőlőterülete a rendnek - olyan borászatokat hívtak meg, amelyek a balatoni és a tokaji régiókban, hagyományos piarista szőlőtermő földek közelében fekszenek. A szakértőkből és a rend képviselőiből álló zsűrinek az volt a feladata, hogy a beérkezett pályázatok közül kiválassza azt a bort, mely az év Piarista bora címre érdemes és méltó. Ettől kezdve a kitűnő minőségű győztes borok Piarista borként kerültek palackozásra, címkézésre és forgalomba.

A két győztes fehérbor

2010-től már országos volt a nemes vetélkedés, rövidesen pedig a Kárpát-medence minden magyar borászata pályázhatott. Az évente megrendezendő borválogatás célja, hogy a feltörekvő, komoly szakmai munkát végző magyar gazdák borait megismertesse a borkedvelő közönséggel, emellett a rend borászati hagyományainak társadalmi, kulturális és gasztronómiai értékei újjászülessenek, és közösségek épüljenek belőlük, nemcsak a piarista családon belül, hanem minden borszerető ember között. Idén, immár tizedik alkalommal is kitűnő minőségű borok érkeztek a válogatásra. A régi piarista szőlőtermő vidékekről és az ország legkülönbözőbb borvidékeiről származó fehérborok mindegyike méltón képviselte a rend hírnevéhez illő hagyományt és minőséget. A szakértőkből és a piarista rend képviselőiből álló öttagú zsűri tagjai Nyeste Pál SP, a nagykanizsai piarista iskola igazgatója, dr. Freund Tamás agykutató, dr. Rohály Gábor, a zsűri elnöke, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, és dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Piarista Diákszövetség alelnöke voltak. A zsűrizésen 100 pontos rendszerben íz, zamat, szín és illat alapján pontozták és rangsorolták a borokat. A kóstolás vakon történt, a zsűri tagjai csak a döntésük után ismerhették meg a borokat készítő borászatok neveit. Az idei verseny győztesei a Tokajicum Borház és a CeGa Pincészet borai voltak. HERNÁDY ZSOLT

TOKAJI FURMINT 2015 A tokaji Kopasz-hegy délnyugati lankáin terül el a Királygát dűlő, amely vulkanikus és löszös talajával ásványi anyagokban gazdag. Innen nyeri e tekintélyes furmint minerális ízvilágát és markáns terroirjegyeit. Ezt egészíti ki elegáns sav- és alkoholtartalma, valamint a fahordós érlelés során szerzett gyümölcsös zamatok.

„Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind ég felé az, Ami gyöngy; Hadd maradjon gyáva földön A göröngy.”

VILLÁNYI ZÖLDVELTELINI 2017 Ez a bor reduktív eljárással készült. Ízvilága kellemes, könnyed, mégis meghatározó és egyedi. Fűszeres jellege mellett gyümölcsök sokaságával fogad.

(Vörösmarty Mihály: „Fóti dal”, 1842)

piaristák

Köszöntő

A Piarista Rend Magyar Tartománya sok szeretettel köszönti „kerek évfordulós” születésnaposait. Az Úr kegyelme és szeretete kísérje őket végig életútjukon, adjon nekik töretlen hitet, bizalmat, szerető közeget és jó egészséget.

75 C

CMY

VASS BÁLINT 1979. MÁRCIUS 14.

ADAMÁT LAJOS

1959. MÁJUS 13.

DIÓSZEGI LAJOS

1944. FEBRUÁR 25.

Közösségben, értüK

1%-kal a teljes életre nevelésért Hogyan ajánlHatom fel? Online: ESZJA online kitöltő program segítségével

https://eszja.nav.gov.hu

18eGYsZa

POstai útOn: a 18EGYSZA jelű nyomtatványon, amelyet lezárt borítékban az adózó állandó lakcíme szerinti illetékes NAV címére kell megküldeni. A Piarista Alapítvány adószámával és a Magyar Katolikus Egyház technikai kódjával kitöltött 18EGYSZA nyomtatvány letölthető a Piarista Alapítvány honlapjáról: https://alapitvany.piarista.hu

adósZámunk: 19013598-1-41 Adóbevallástól függetlenül már MOST is beadható. VéGső határidő: 2019. május 20. (hétfő)

nYilatkOZOtt köszönjük, hogy támogatja szolgálatunkat!

mire fordítjuK?

támasznyújtás

teHetséggondozás

Közösségépítés