Gyóni Géza
A zúzmarás fák A zúzmarás fák dideregtek: süppedt a hó a láb alatt... A hótól fényes, néma úton egy fiú és egy lány haladt. A lány beszélt gyorsan, vidáman: – tavasz fecskéje a havon – A fiú egyszer, egyszer szólt csak: „Kit szeret? ...tudni akarom!” A zúzmarás fák dideregtek: süppedt a hó a láb alatt... S a lány ajkán elhallgattak a bohókás, vidám szavak. Tavasz fecskéje messze rebbent, s a fiú úgy sajnálta már – Kihaltabb lett a tovaszálltán a hófödött, fagyos határ... ...Egy házhoz értek ...Benn vígasság, hangos beszéd, víg emberek, s a lány mohón, sietve mondta: „Isten vele! Én bemegyek...” Ajtó csapódott ...és a fecske benn volt a házeresz alatt... A szél odakünn nevetve vágta a fiú arcába a havat...
62
A-hofeher-nemasag(tel)-beliv.indd 62
2015.03.03. 9:10:19