A
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 1
VÁRVA VÁRT KIKELET
2015.03.22. 18:04:35
A magyar és a világirodalom legszebb verseiből válogatva.
Tervezte, szerkesztette és tördelte: Szász András Fotók: Szász András
ISBN
Kiadja: a Korda Kiadó és Könyvkereskedés Felelős kiadó: Dr. Bujdosó Gabriella Készült: General Nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégium út 11/h Felelős vezető: Hunya Ágnes
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 2
2015.03.22. 18:04:35
A
VÁRVA VÁRT KIKELET VERSEK ÉS FOTÓK A TAVASZRÓL
Évszakok és napszakok sorozat
Korda Kiadó Kecskemét 2015
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 3
2015.03.22. 18:04:35
„Ifjú lánya a vén télnek, kedves kikelet, hol maradsz? Mért nem jelensz meg a világ felett?” Petőfi Sándor
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 4
2015.03.22. 18:04:35
ELŐSZÓ Dőreség azt hinni, hogy márciusban véget ér a tél. Akármit is mondanak a naptárkészítők, időjósok, az agg hadfi még a határban táboroz, bármikor visszafordulhat. Egy reggelen aztán mégis megtörténik a csoda: a kitárt ablakon rigó füttyét lebbenti otthonunkba az éjszakánként fuvallattá szelídülő böjti szél. A harsány rigófütty, akár az ócska vekker, kiveri az álmot a természet szeméből, s az hirtelen tudatára ébred halhatatlanságának. Mert akár hisszük, akár nem, bizony a természet, akár a föld „csak elalszik, nem hal meg”. S ha már felébredt, serényen munkához is lát. Mintha csak cáfolni igyekezne a csillagjósokat, akik szerint március első három hetét még a Halak uralják, csak az utolsó tíz napban fordul Napunk a Kos jegyébe. Ebbe a tűzjegyű állatövbe, melynek szülöttei egytől egyig túlérzékenyek és bolondosak, akár a márciust követő április. Azt azonban el kell ismerni, hogy cselekvési ösztönük páratlan. Örökké tettre készek, céltudatosak, akiket egyetlen útjukba kerülő akadály sem képes feltartóztatni. Ráadásul szenvedélyesek is. Egyforma rajongással szeretik embertársaikat és a természetet. Ám ez utóbbi ezúttal nem sokat törődik velünk, emberekkel. Saját boldog gondjai kötik le, elvégre menyegzőre készül. A mandulafák már megszőtték és kiterítették az ara hófehér ruhájához szükséges kelmét. A magnóliák, barackfák feladata a nyoszolyólányok öltözetének előteremtése, míg az aranyesők a lakodalmas menet útját jelölik ki fénylő sárga fürtjeikkel, a színes virágok özönével teleszórt, határtalan táncteremül szolgáló mezőig. Szorgos méhek serege lepi el a szirmaikat bontogató virágokat, hogy illatos, édes nektárral töltsék meg a lakodalmas nép serlegeit. S miközben hangolnak a zenészek, hangszálaikat melegítik az énekesek, sorra érkeznek a telet idegen földön átvészelő vendégek. Némelyek egyenesen Afrika legdélibb csücskéből, mások valamivel közelebbről. Hangosan csevegnek, csárognak, csivitelnek, csacsognak, mesélik élményeiket, közben a szemük sarkából időnként a karmesteri pulpitusra lesnek. Amint megjelenik a mester, mintha elvágták volna a vásári ricsajt. Magasba lendül a karnagyi pálca, s hirtelen mozdulattal beinti a zenekart és a kórust. Felzeng az ősi himnusz, a megilletődöttség némasága szorítja össze a torkokat. Valami olyasféle áhítat ez, amilyen Händel Messiás című oratóriumának dublini ősbemutatóját jellemezte, melynek híres Hallelujakórusáról maga a mester azt mondta: „Azt hittem a mennyországot látom, és benne magát a nagy Istent.” Igen. A kikelet nemcsak az ébredés, egyben húsvét és a Feltámadás ünnepe is. A Megváltó, az emberi lélek és az Isten teremtette világ feltámadásáé. Erről szól a természet minden rezdülése, és erről Dsida Jenő Tavaszi ujjongás című csodálatos verse is: „…Nincs ma halál, / Él ma a földön / Mit csak az Isten / Élni teremtett; – / Harsog a himnusz, / Hangos a táj! – / Semmi se fáj, / Minden örömre, / Tűzlobogásra / Szítja a lelket. […] Hallga, mi szépen / Csendül a nóta, / Csörtet a csermely, / Csattan a csók! / Messze az erdő / Lombjai közt a / Nyár keze int! – / Hirdeti minden, / Hirdetem én is, / Itt a tavasz!” A szerző
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 5
5
2015.03.22. 18:04:36
Benedek Elek Dal a részlet
hóvirágról
Kedves virágom vagy te, hóvirág, Gyermekkorom legszebb virága vagy. Édes öröm szívemnek nézni rád: Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.
Nem pompázol tarka színekbe te, Egy a te színed: Egyszerű fehér. Ám a tavasz első lehelete, Legelső csókja téged ér.
Mikor a földe hó borítja még, Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok! A nap alant jár, szomorú az ég, De a te arcod örömtől ragyog.
Te vagy a kikeletnek hírnöke, A természetnek első mosolya: Veled mozdul a föld kemény röge S szólal meg a víg pásztorfurulya.
6
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 6
2015.03.22. 18:04:36
Garay János
A tavasz előérzete Oh lenge, déli szellő, Ki bimbókat fakaszt, Hozd el minél sietvébb Az illatos tavaszt! Repüld, repüld be véle A szép magyar hazát, Hogy földe bő pamattal Teremjen ibolyát. Ibolyáért a lányok A hegyre menjenek, S szelíd, vidám dalok közt Bokrétát kössenek. Talán a sok virágból Számomra is terem, Talán a sok leányból Fog jutni egy nekem, Ki megnyugtatja rajtam Tündöklő szép szemét, S odadja hó kezével Füzére szebbikét.
7
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 7
2015.03.22. 18:04:37
Dsida Jenő
Tavaszi ujjongás Tarka virágnak Illata kábít, – Édes a méz mit Kelyhe kinál; Lebben a lepke, Röppen a méh – Sok kicsi vándor Kedvese ajkán Csókra talál.
Nincs ma halál, Él ma a földön Mit csak az Isten Élni teremtett; – Harsog a himnusz, Hangos a táj! – Semmi se fáj, Minden örömre, Tűzlobogásra Szítja a lelket...
Újra születtünk Zöld lobogóval Lepkefogóval Táncra megint! Csókot a földnek, Csókot a fának, Csókot a rügynek, Mert a hatalmas Égi Jövendő Hírnöke mind!
Hallga, mi szépen Csendül a nóta, Csörtet a csermely, Csattan a csók! Messze az erdő Lombjai közt a Nyár keze int! – Hirdeti minden, Hirdetem én is, Itt a tavasz!
8
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 8
2015.03.22. 18:04:37
Babits Mihály
Szép kikelet Szép kikelet, kelsz hát, arcomba lehelsz hát, újra, tavasz, onnan lelkembe lehelsz át, lelkembe lehelsz, mely, úgy, mint te, ezerszer szunnyad vala, s melyet táplálni te versz fel. Táplálj is erőddel, sugaraddal, hőddel, nyelni való, selymes, levegős szellőddel. Légy te borom, búzám, légy te az én múzsám, korai barkáddal fejem koszorúzván, korai barkáddal, fiatal virággal, nem komoly, örökzöld, virágtalan ággal.
9
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 9
2015.03.22. 18:04:38
Kosztolányi Dezső
Az áprilisi délutánon
Az áprilisi délutánon dalt hallani egyszerre, távol. Az illatos, japáni égből hull a napfény és hull a zápor. Tömjénez a tavasz a légben, virágos ágon kancsi fény ég. Kis, ideges lányok kacagnak, veri az ördög a feleségét. Nyílt arccal isszuk az esőt fel, agyunkba rózsaszínű láz kap. Vékony, ezüst esőfonálon dévaj angyalkák citeráznak. Kigyúl a táj. Milyen vihar volt. Villám se lobbant, ég se dörgött. De láttuk a két ősi titkot: itt járt az Angyal és az Ördög.
10
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 10
2015.03.22. 18:04:39
Heinrich Heine
Lelkemben tavaszi rét Lelkemben tavaszi rét lágy kolompja kondul. Dalom, hív a messzeség szállj a dombokon túl! Szállj addig, hol áll a ház violák közt, csöndben. Ha egy rózsát nyílni látsz, mondd neki: köszöntöm. Képes Géza fordítása
11
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 11
2015.03.22. 18:04:39
Petőfi Sándor
Tedd le, bojtár, a subádat Tedd le, bojtár, a subádat, Mennykő szántsa meg a hátad, Látod, már a patak is letette, Vele a langy tavasz letétette. Falu végén foly a patak, Fehér keble csak úgy dagad, Dagad, dagad széles jókedvében, Hogy az ég lenéz megint rá kéken. Hová szállott a cinege? Honnan jöttél, fülemile? Akárhonnan, semmi gondom rája, Csak te dalolj, bokrok furulyája. Kizöldült a kis kert fája, Mintha toll nőtt volna rája; El ne röpülj, megtollasodott fa, Hadd űljek rózsámmal árnyékodba. Minek mégy a boltba, kislyány, Pántlikát akarsz venni tán? Nézd a mező szebb pántlikát árul, Szebbet, ingyen, sok ezer virágbul.
12
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 12
2015.03.22. 18:04:40
Berzsenyi Dániel
A tavasz
A tavasz rózsás kebelét kitárva, Száll alá langyos levegőn mezőnkre. Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek, S illatot isznak.
Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki. Nyomdokin rózsák s violák fakadnak, A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek Lejtnek utána.
Alkotó aethert lehel a világra, Melyre a zárt föld kipihenve ébred; Számtalan létek lekötött csirái S magvai kelnek.
Én is üdvezlő dalomat kiöntöm, S egy virágbimbót tűzök, édes Emmim, Gyenge melledhez: valamint te, oly szép, S mint mi, mulandó!
13
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 13
2015.03.22. 18:04:40
Babits Mihály
Tavasz előtt A fák az égre nyújtják mezítlen karjukat, „Ruházzatok fel minket!” kérik a mennyeket. „Adjatok bő ruhának lobogó lombokat, húzzatok ujjainkra zöld selyem kesztyűket.”
A domb görbítve hátát sütkérez a napon és szól: „Tavaszi tarka ruhámat megkapom, zöld bársony lesz a vállam, tollas a kalapom virágos fák tollával tollas a kalapom.”
A fázós öreg föld is új ruhájára vár s fázón röpül az űrben, mint egy vedlett madár, szeretne napanyjához közelebb szállni már s meleg ölébe bújni, mint egy vedlett madár. 14
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 14
2015.03.22. 18:04:41
Kaffka Margit
Rügyek Jöjj, nézd kicsikém! Télies, szürke gallyak hegyén Bársonyos, hűs pici rügybe zárva Szunnyad a vén bokor ifjú ága, Száz színes, illatos, dús virága Itt benn vár – pihen. – Ugye, csoda ez, kicsinyem? Halld, halld, a madár! Fészket rak, hogyha párra talál. – És őrzik, etetik, féltik, ójják, A pici eleven sok fiókát – Mind fura, nagyétű, hangos jószág. S lassan – nagyra nő. – Fiam! Tietek a jövő! Beh kék a szemed, Amikor fénylőn visszanevet! Kis ember, fiókám, szívem, vérem! Virágom, levelem – reménységem! Minden árny, minden domb téged védjen! Élj dús tavaszt! Áldott a dalod, az utad!
15
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 15
2015.03.22. 18:04:42
Radnóti Miklós
Tavaszi szeretők verse Látod! boldog csókjaink öröme harsog a fák közt és árnyékkal áldja testünket a táj! hallod, hogy terül a füvön a fény és pattan a fákon dallal a hajtás! csak csörgető fekete tücskök zaja dicséri most fűnek és fának jó örömét! nézd a vízen, messze partok homályos tövén tükrösen fénylik tavaszi kedvünk! mert mi vagyunk most a fű, a fa, a part, az öröm is és szépszavú áldása a tájnak!
16
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 16
2015.03.22. 18:04:42
Juhász Gyula
Tavasz ez is Tavasz ez is, tavasz. Az égen szőke fény ég, A földön barna hantok, A nőkön lenge illat, A fákon szürke barkák. Tavasz ez is, tavasz. Valami mégis elment, És nem jön vissza többé. Valami mégis elszállt, És soha nem találom, Valami mégis elmúlt, És nem tudom a sírját Egy húr a hegedűmön, Boldogan bánatos hang, Elpattant. De az ég még azúros, De a föld ibolyás még De a nők még suhannak. Tavasz ez is, tavasz.
17
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 17
2015.03.22. 18:04:43
18
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 18
2015.03.22. 18:04:44
Ady Endre Május Akik az éjjel – mint én: a vén lump – A mulatókat sorra vevék, Csodálhaták azt, amitől az éj zúg – A szertehangzó éji zenét. De én, ki számon tartom a naptárt, Nem dicsekvés, de egybe tudám: Itt van Május, az illatot lehellő, Mosolygó, szép nyár lesz ezután. Tündér Május! dicsőítő dalt Hányszor daloltam rólad én, Mikor nem voltam ilyen fásult, Törődött, fáradt, vén legény. Óh, bár tudnál úgy elbűvölni, Ahogy még tudtál egykoron, Mikor édes varázsba ejtél Megáldva ifju, szép korom. Fáradtan, búsan, elmerülten Az utcán végig baktatok, Az éjbe zsongó, bús zenére Alig, alig hogy hallgatok. Hejh, mikor még több volt a szívben Az érzés, sejtés, vágy, remény ? Valaha én nem így mulattam Tündér Májusnak éjjelén!... ...S nem jött az én szememre álom
Késő, pirosló hajnalig, Csodás hangok zsongtak fülembe, Hallám a dalt: a hajdanit. Egy szép lánynak vallott szerelmet Az a dal Május éjjelén ? Olyan boldog, olyan szerelmes Soha, sohase leszek én!... A jelenlegi Május első Nagyfontosságú most nekem; Új lakásom van. De hogy hol van, Azt elárulni nem merem. Megszöktem a hitelezőktől A tündér Május-éjszakán S az a három érzelgő strófa Ott született az új tanyán. Mert hát szamárság érzelegni És írni síró verseket, Elsején verssel kifizetni Hitelezőket nem lehet, Okosabban elfoglalhatjuk Magunkat Május-éjszakán: Megszökni a hó elejétől S meghúzódni egy új tanyán!
19
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 19
2015.03.22. 18:04:45
József Attila
Kertész leszek Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton – ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.
20
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 20
2015.03.22. 18:04:46
Juhász Gyula
Megint tavasz... Megint tavasz van és megint panasz van Szívemben, ebben az örök kamaszban. Mert fiatal még és nem értik őt, Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen Az ifjak és a vének kedve sem Derül reája s úgy borul föléje Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.
Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába, Ne csalj, színek és fények orgiája! Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot, Én akkor is még múltak májusában Emlékek orgonáit tépve járok. 21
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 21
2015.03.22. 18:04:46
Robert Herrick
A százszorszépekhez
Korán van még, ne hunyjatok, Az este bús szeme Ott fenn a búcsúzó napot Se börtönözte be.
Nem nyílnak még az estikék, Nem nő az árny hada, Nem tündöklik, mint násfa még A pásztor csillaga.
Ha majd behunyja Júliám Is éltető szemét, Választ a föld, hogy mit kíván: Halni vagy élni még. Vas István fordítása
22
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 22
2015.03.22. 18:04:47
William Wordsworth
Táncoló tűzliliomok Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak, álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, – költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! Néztem, – néztem, – nem tudva még, hogy mily gazdaggá tett a kép; mert, ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok. Szabó Lőrinc fordítása
23
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 23
2015.03.22. 18:04:47
24
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 24
2015.03.22. 18:04:49
József Attila
Tavaszi ének Éneklem a tavaszt, a fényt, Bimbózó ifjú zöld reményt, Szerelmes szívem sóhaját S csitítgatom szegényt, Nekem nyílik minden berek – A vérem játékos gyerek – S a Nap elém hajol És rám kacag, milyen ravasz – Ó pompa, szín, ó dús Tavasz! – Csak Márta nincs sehol. Havas telekre zsenge fű, A szellő nádi hegedű, Rügyeznek ifjú lányszívek, Az arcokon derű! Csikó nyerít szerelmi vészt S a torkom fölkiáltni készt: – Vén Földünk hogy forog! S a kék ég is milyen magas, – Ó pompa, szín, ó dús Tavasz! – – Reá ha gondolok. Itt ékes, hímes szőnyegek, Ott északon a bús hegyek, Hol nem gondolnék rá soha De arra nem megyek... – Rikolts, dalolj szegény torok: – Ihaj, a Földünk hogy forog! Ihaj szerelmi láz! Míg jő a Tél, ki béhavaz – Ó pompa, szín, ó dús Tavasz! – S a halál citeráz. 25
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 25
2015.03.22. 18:04:50
Kosztolányi Dezső
Harsány kiáltások tavaszi reggel Élni először itt e világon s élni utolszor. Látni a földet, látni csak egyszer és soha többé. Állni a fényben, inni meg enni, csókba fürödni. Nézni a kék nefelejcset a szélben, barna göröngyön. Érezni a gondolatok ragyogását barna fejemben. Menni a hegyre az éter elébe, völgybe leszállni. Lélekzeni, fölkiabálni rajongva az égre, napra. Aztán egyszerre vad zuhanással összeomolni. 26
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 26
2015.03.22. 18:04:50
Petőfi Sándor
Ki a szabadba! Ki a szabadba, látni a tavaszt, Meglátni a természet színpadát! Az operákban ki gyönyörködik? Majd hallhat ott kinn kedves operát.
Megannyi páholy mindenik bokor, Amelyben ülnek ifjú ibolyák, Miként figyelmes hölgyek... hallgatván A primadonna csattogó dalát.
A természetnek pompás színpadán A primadonna a kis fülemile; Ki volna, énekesnők! köztetek Merész: versenyre kelni ővele?
És minden hallgat, és minden figyel, És minden a legforróbb érzelem... A kősziklák, e vén kritikusok, Maradnak csak kopáran, hidegen.
27
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 27
2015.03.22. 18:04:51
Dsida Jenő
Tavasz kezdetén Néma várás ül ma a nagy világon. Csókos szellő rengeti vágyam árját, És kínzott szívek panaszos beszéde Tör ki belőlem.
Vérszopó, vad zsarnok a tél. Nem enged Szóhoz jutni. Ámde uralma tűnik S a tavasz kegyes keze nyújt nekem most Írt sebeimre.
Merre jártatok, kicsi, zöld gyümölcsök, Illatos bimbók, fakadó rügyek, mind? Mért nem jöttetek hamarább? Mi vártunk Egyre tirátok.
28
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 28
2015.03.22. 18:04:51
Juhász Gyula
Tavaszvárás A déli szélben lehunyom szemem, És gyöngyvirágok szagát érzem. Az esti égen violás a szín, És kikeletben járnak álmaim. A hó alól már dobban boldogan A föld nagy szíve, s csöndesen fogan A csíra, melyből új élet terem, S bimbók bomolnak majd szűz réteken. Az örök nap még bágyadtan ragyog, De tavaszosok már a csillagok, S az éjszakában zizzenő neszek, Egy új világ susogja már: leszek! A földre fekszem, hallgatom szívét, Az égre nézek, kémlelem színét, Ég, föld között angyali üzenet Hirdeti a jövendő életet. Mert boldog ige ez és szent igaz És örök törvény és áldott vigasz, Hogy győz az élet, duzzad és dagad, S elönti mind az ócska gátakat!
29
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 29
2015.03.22. 18:04:52
Friedrich Schiller
A tavaszhoz Üdvözlégy rétjeinken, Kiért a föld eped, Virágkosaras ifjú, Tavasz, köszöntelek. Lám, lám, hát újra itt vagy, S be kedves vagy, be szép! Olyan örvendve, olyan víg Szívvel megyünk feléd. Emlékszel kedvesemre? Emlékezz kikelet! Szeretett a leányka, És még most is szeret. Virágot kértem tőled, Hogy leánykámnak vigyem. Itt vagyok s újra kérek, S te most is adsz nekem. Üdvözlégy rétjeinken, Kiért a föld eped, Virágkosaras ifjú, Tavasz, köszöntelek! Rónay György fordítása
30
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 30
2015.03.22. 18:04:53
Heinrich Heine
Mint egy virág, olyan vagy Mint egy virág, olyan vagy, oly tiszta, szép, szelíd. Elnézlek, és szívemhez a bánat közelít. Kezem véd könyörögve, meghallgat tán az ég: ilyen maradj örökre, ily kedves, tiszta, szép. Képes Géza fordítása 31
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 31
2015.03.22. 18:04:53
Garay János
Tavaszi dal Pusztaságok pusztasága! Nincs a földnek még virága! Lombtalan áll a berek, Víg madárka nem cseveg; S mégis ah, mi érzet ez, A mi bennem ébredez, S mint egy édes sejtelem Végig rezgi kebelem? Szellem-csókod az, Ébredő tavasz!
Oh e bimbó-ezredek Nem soká kifejlenek! Ebből illatár fakad, Abból csörge ér szakad, Ez növény, az zöldfa-ág, Ez fűszál lesz, az virág, S ez, mely itt van keblemen, Érezem, Ez – szerelmi dal leszen. (1847)
32
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 32
2015.03.22. 18:04:54
Csokonai Vitéz Mihály
Tavasz Az egész világ feléledt S az elérkezett tavasznak Örömére minden örvend; Csak az egy Vitéz nem örvend. Enyelegnek a juhnyájak, Tehenek, lovak futosnak, Danol a pacsirta s a pinty; Az egész berek homályja Zeneg édes énekekkel: Egyedűl csak én kesergek. Ihon, a kinyílt mezőkben, Ligetekbe, rétbe, kerten Hiacintok illatoznak, Tulipánok ékesednek, Mosolyognak a virágok: De mi kedvem a tavaszban, Ha az ő viráginál szebb Lili nem virít ölemben?
33
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 33
2015.03.22. 18:04:54
Shelley Percy Bysshe
A lepke vágya A szót, mit a sárba rántanak, nem szennyezem én be. Az érzést, mit úgy gyaláz a vak, még te is ne nézd le. Van remény, mi kétséggel rokon, megfojtani hát ki merész? S kedvesebb tőled a szánalom, mint mástól a józan ész. Mit az emberek így hívnak: szerelem, nem azt adom én neked, de az áhítatot, mit rejt a szívem, s mi megindítaná az eget – a lepke vágyát a csillag után, fényszomjat, mit érez az éj, vágyat, mely a lét sötét kapuján kiröppen az ég felé. Képes Géza fordítása
34
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 34
2015.03.22. 18:04:55
Robert Burns
Piros, piros rózsa Szép június piros, piros rózsája, szerelem tiszta dallam, mit hallok én szívemben szüntelen.
Amíg nem porlad szét a szirt, s zúgnak a tengerek: szeretlek én, míg életem homokja elpereg.
Szerelmem mélyebb nem lehet, s te szép vagy, mint a nap; szeretlek, míg az óceán vize ki nem apad.
Isten veled, egy ideig nem látsz, egyetlenem! De visszahúz még tízezer mérföldről is szívem. Kálnoky László fordítása 35
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 35
2015.03.22. 18:04:56
Csokonai Vitéz Mihály
Ének a tavaszhoz Jer, kies tavasz! bocsássál Éltető lehelletet, Hogy kihalt mezőnkbe lássál Újra vídám életet. Száz zefir köszönti csókkal Rózsaszínű lábadat, A kiomlott nárcisokkal Bársonyozván útadat. Száz dryás mond a hegyekbe Néked áldó éneket, Hármas ekhó zeng ezekbe Innepedre verseket. Nyájasabb etéziákkal Nyílik a nap reggele, Tőlti édes balzsamával Szűz virágidat tele. Zengedeznek énekelve Pándion leányai, Rajta víg örömbe telve Zúgnak a fák gallyai. Sok szerelmest kis nyilával Vérez a Vénus fia: Érzi ezt hív Dafnisával A mosolygó Lídia.
36
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 36
2015.03.22. 18:04:56
Ady Endre Új
tavasz ez
Az Ősz, melybe ellátogattál Kíváncsian és vágytalanul, Késő s még sem a régi kopár Ősz, Melyre már csak a Tél hava hull, Új Tavasz és új ígéret ez.
Harsonázik a Tavasz bennünk, S ha simulásoddal akarod, Az őszi felhők fölébe emelnek A megújhódott és boldog karok, Karjaim, kik ölelve tartnak.
Bízd rá hittel fehér hóságod, Add hozzá lángját drága melegednek S aztán tekints szét: az őszi kopár fák Virágosan megelevenednek S szívemen nyílsz, Te, szép, nagy virág.
Oly kicsi vagy s oly nagy vagy bennem, Zokszó minden, ami utánad késztet, Jajong, biztat, űz és futtat utánad: Ma Te vagy az életem és az Élet: Óh, új Tavasz, be nagyon téli vagy. 37
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 37
2015.03.22. 18:04:57
Heinrich Heine
A csoda-májusban A csoda-májusban, amikor rügy pattan minden ágon, akkor nyílt ki szívemben a nagy szerelmi álom. A csoda-májusban, mikor madár szólt száz határon, akkor sírt föl előtte epedő vallomásom. Szabó Lőrinc fordítása
38
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 38
2015.03.22. 18:04:58
Babits Mihály
Tavaszi zápor Tavaszi zápor... bús barátom, fáradt vagy és szomorú, látom: tán sírhatnál – nevetek én! No bizony, ilyen nagy legény! Lásd másnak is volt baja szinte, más is volt már szomorú, mint te, és könnye, mint folyós parázs: nem kellett a vigasztalás. De víg szavak... tavaszi zápor... kiragadták a mélaságból s mint horgony, parthoz vert hajót, örömbe vonták kis kacsók. És hullt a, hullt a csók a bajszra, mely félreállt csáléra, hajszra, tavaszi zápor... hullt a csók: öleltek a bársony kacsók.
39
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 39
2015.03.22. 18:04:58
Guillaume Apollinaire
Virág Ott hová belibbenni láttam A nőt akinek két egész Órán át jártam a nyomában Amszterdamban megálltam és Sokáig csókot integettem De a csatorna elhagyott Volt és a part is senki nem Látta hogy talált rá a csók Arra akinek életem Áldoztam két órára egy nap Magamban Virágnak neveztem Hogy soha holland ajaka Feslő bimbóját ne feledjem S már mentem is tovább hogy a Világ Virágát megkeressem Fordította: Rónay György
40
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 40
2015.03.22. 18:04:59
Benedek Elek
Pünkösdi harangok Olyan szépen cseng a harang, Mintha nem is harang volna, hanem ezer harangvirág Imádságos szava szólna.
Piros pünkösd vasárnapján Piros rózsa nyíl a kertben, Kis szívünkben tiszta öröm Imádsága énekeljen.
Piros pünkösd vasárnapján Szálljon reánk a Szentlélek, S térde hullva mondjunk hálát A mindenség Istenének 41
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 41
2015.03.22. 18:04:59
Reményik Sándor
Itt most virágzanak Itt most virágzanak az almafák; Amíg lassan e betűket írom, Napfényes, tiszta csöndbe hull alá Özönével a selymes, lágy szirom. Itt most virágzanak az almafák... A lélek fájáról is így pereg Libegve álom, érzés, gondolat... Tűnődve kérdem, hogy: hová, minek?... 42
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 42
2015.03.22. 18:05:00
Dsida Jenő
Kis virág Árnyékos erdőn Bolyongtam én, Sötétzöld sátor Borult felém. Egy kis virágot Találtam ott, Amely csillagként Világított. Utánanyúltam, De kérve kért: „Ne ölj meg! Nagy kár Egy életért!” Gyökérrel együtt Kivettem őt, Elültetém a Házunk előtt. Kertünk csendjében Lel most hazát, S virulni fog még Sok éven át.
43
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 43
2015.03.22. 18:05:01
Benedek Elek
Virágos réten Száll a lepke, dong a dongó, A madárdal nem búsongó, Nem hallatszik bús panasz: Daltól hangos hegy, völgy, halom, Falu végén zúg a malom: Itt van, itt van a tavasz! Ember, állat jókedvébe, Fagyos télnek vége, vége, De szép megint a világ! Hol bús avar volt ősz óta, Fölcsendül a madárnóta, S nyílik a sok szép virág. Akármerre járjak, nézzek, Mindenütt szép a természet, Szóval ki nem mondható: Szemnek, szívnek vidítója, Oh áldott az alkotója, Isten, a Mindenható. A kék mennybolt mosolygása, A fényes nap ragyogása, Langyos eső, meleg szél: Virágillat, madárének, Minden Őróla beszél! Gyermek, ha jársz kint a réten, Kezed kulcsold össze szépen, S a mennyboltra feltekints! Ne feledd, hogy nála nélkül Erdő, mező meg nem szépül, Sem ég, sem föld, semmi sincs! 44
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 44
2015.03.22. 18:05:01
Juhász Gyula
Április bolondja Benned születtem, édesbús, szeszélyes Tavaszi hónap, felleges derűs, Mikor a rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs. A Tisza partján ringatott a bölcsőm, Holdtölte volt - tavaszi anda hold S a szőke fényben az éjet betöltőn A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán bánatos dalt, Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad És sírvavigad, mint a honi ének. Mások világgá zengő zongoráját Én nem irigylem. A magad cigányát Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek! 45
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 45
2015.03.22. 18:05:02
William Blake
A tavaszhoz Óh harmatos fürtű, ég angyala, A reggel tiszta ablakain át Tekints nyugati szigetünkre, mely Kórusban zengi jöttöd, óh Tavasz! A hegyek beszélik s a figyelő Völgyek hallják; vágyó szemünk a te Tündöklő sátrad lesi: gyere már S tedd tájainkra szentelt lábodat. Jöjj Kelet dombjairól, s szeleink Hadd csókolják illatos köntösöd; Lehelleted hív; szórd gyöngyeidet Földünkre, melyet szerelmed emészt. Óh, ékesítsék drága ujjaid; Verje keblét csókod zápora; tedd Arany koronád bús fejére, hisz Szerény kontyát teérted tűzte fel! Szabó Lőrinc fordítása
46
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 46
2015.03.22. 18:05:03
Reviczky Gyula
A réteken járok dalolva A réteken járok dalolva S mezei virágot szedek, Sietve szállnék karjaidba, És oda adnám mind neked! Neved’ az erdőbe kiáltom, Hanem a visszhang nem felel. Vagy én nem hallom csak? Szívemben minden dalol, Zeng, énekel. Valami úgy ragad magával! Futok, és nem birok vele; S a lég, a láthatár, az erdő Mind boldogsággal van tele. És dalom egyre hangosabb lesz Szívem csordultig telve van... Elrejtem arcomat a fűbe S zokogni kezdek hangosan.
47
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 47
2015.03.22. 18:05:03
Gárdonyi Géza
Április végén A nap letette arany-koronáját s tüzet rakott a Mátra tetején. Ott piheni ki égi fáradalmát az erdő Mátra kéklő közepén. A lomb nem mozdul. A fűszál is áll. Kertemben ér az estéli homály. Alant a völgyben csöndbe halt a lárma. Érzem az álmot, mint száll fűre, fára. S tengerként árad, nő a lágy homály. Fölötte csak az Est-csillag áll. Az tartja az ég barna fátyolát, a földnek éji árnyéksátorát. Álmodom-e, hogy itt a tavasz? A kályha mellett róla álmodunk, pedig a tél künn csendesen havaz, s pelyhes a hótól minden ablakunk. De nem, én mostan mégsem álmodom: ibolya van a kerti asztalon: enyhe az est: illatos a virág: virágzó fák közt kél a holdvilág. A földön az éj sötét fátyola, s a fák az éjben mind fehérlenek: ruhájuk talpig csipke-pongyola, s a csipkék közt ezer gyémánt remeg. Fehér erdőn fehérlő holdvilág, fehéren égő örök csillagok, mi szép vagy te fehér álomvilág! Öledben én is csak árnyék vagyok. 48
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 48
2015.03.22. 18:05:04
49
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 49
2015.03.22. 18:05:05
Victor Hugo Tavasz Hosszabbodó napok, fény, lázak és szerelmek! Tavasz van! Március, április ránk nevethet, május és június, hónap-barátaink! Álmos folyók fölött jegenyék törzse ring, oly lágyan hajlanak, mint óriási pálma: csöndes erdők alatt madárszárny csattogása: egy nevetés a táj, s mint zöld, víg társaság, egymásnak verseket mondogatnak a fák. A nap kel, homlokán szelíd hajnal-füzérrel: az este csupa vágy: s hallani olykor éjjel az áldott ég alatt, a roppant árny felett valami végtelen és boldog éneket. Nemes Nagy Ágnes fordítása 50
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 50
2015.03.22. 18:05:06
Kosztolányi Dezső
Áprilisi ezüsteső Szeles, fehérlő délutánon, mikor dalt hallasz messze, távol, a tiszta, illatterhes égből hull a napfényes, könnyű zápor. Akáctömjén röpül a légben, a lomb merengő, szűz fehérség, kis, ideges lányok kacagnak, veri az ördög a feleségét. Nyílt arccal isszuk az esőt fel, agyunkba rózsaszínű láz kap, vékony, ezüst esőfonálon fehér angyalkák citeráznak. Piros a síró égnek arca, s a lágy eső vígan pörög le, mint fiatal, szelíd leányok titkos szerelmű, enyhe könnye.
51
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 51
2015.03.22. 18:05:07
Fazekas Mihály
Szívem, eszem Ama diós tanyából Egy kis vidor leányka A vízre vólt, s edénnye A kútba visszacuppant. Oda pattanék, kikaptam. Ajakának és szemének Rezgési megköszönték Azon elandalodván, S a hamis kicsente szívem. Hogy szívemet kiváltsam, Bokréta-szedni mentem, De az ő badár szemétől Nem leltem egy virágot. Epret kerestem menten, De szája bíborától Eperre sem találék. Szívem tehát csak ott van. Add szép szemed, te kislyány, S mogyorónyi szádat érte. Inkább kipótolásba Eszem is tiéd maradjon.
52
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 52
2015.03.22. 18:05:08
William Blake
A vadvirág éneke Amint jártam az erdőt, Hol zöldül az ág, Hallottam, dalt dúdol Egy vadvirág: „Sötétben háltam, Siket éjbe hulltan, Mormoltam: félek S gyönyörbe fúltam. Reggel nekivágtam Színében a láznak, Hogy új Öröm érjen, De csak megaláztak.” Gergely Ágnes fordítása
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 53
2015.03.22. 18:05:09
Guillaume Apollinaire Az
öngyilkos
Három szép liliom jeltelen síromon Három aranyporos liliom mit a szél ver S nem öntöz csak az ég zord zápora vizével Három büszke jogar tündöklik csillogón Egy sebemből fakad s ha sugár éri vérrel Verejtékezik ez az iszony-liliom Három szép liliom jeltelen síromon Három aranyporos liliom mit a szél ver Az szívemből fakad melyet féreg emészt el Kínos ágyán Amaz a számból szökve kél fel Nőnek magányosan magányos hantomon S mint rajtam rajtuk is átok ül gondolom Három szép liliom jeltelen síromon. Rónay György fordítása 54
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 54
2015.03.22. 18:05:09
Reményik Sándor
Margaréta
Én nem kérdeztem: szeret, nem szeret a margarétától soha. Nem kellett más, csak fehér virágszirom-mosolya. Mely úgy lengett az alvó rét felett, mint egy sóhajtás, mint egy lehelet. Én nem kérdeztem: szeret, nem szeret a margarétától soha...
55
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 55
2015.03.22. 18:05:10
Pierre De Ronsard
Májusi rózsa Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa: pompája zsendülő, bimbója most fakad, színeire az ég féltékenyen lecsap, ha hajnal könnye hull s a tájat frissre mossa. Bokrában kellem és szerelem bujdokol ma, fát, kertet balzsamos illattal átitat, hol az eső veri, hol hevével a nap, s meghal, csüggedt fején szirom szárad sziromra.
Ily hamvas, zsendülő virág voltál te épp, ég s föld hódolt neked csodás szépségedért, de párkád úgy ítélt: te is legyél a földé. A sírod könnyem és gyászom díszíti már – emez tejescsupor, amaz virágkosár – s így tested holtan is rózsa lesz mindörökké. Baranyi Ferenc fordítása
56
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 56
2015.03.22. 18:05:11
Rainer Maria Rilke
A szerelmes lány Így igaz, vágyom utánad. Ejtem, elvesztem kezemből önmagam, nem remélve, hogy tagadni merjem, azt, mi tőled árad rezzenetlen, és komoly, merő, rokontalan. ...rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem el nem árult és nem szólított, mint a kőé, olyan volt a csendem, mely fölött a forrás átcsobog. Ám e lassú, párhetes tavaszban engemet a néma, öntudatlan évről most letörtek könnyedén. Összezárva, langyos, árva létem most valaki tartja a kezében, s nem tudja, tegnap mi voltam én. Nemes Nagy Ágnes fordítása
57
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 57
2015.03.22. 18:05:11
Reményik Sándor
Búzavirág a magyar határról
Túl Váradon, a róna kapuján, Ahol a táj a végtelenbe tágul, Ahol azóta szomorún aratnak, S nóta se száll a lányok ajakárul, Ott termett e kis kék búzavirág, Onnan hozta egy bujdosó magyar És hozzátette: Nincsenek csodák. Magyar s magyar közt öles szakadék: Nekik – ott túl, maradt egy kis hazájok! Nekünk itt, semmink, semmink se maradt, Csak az, hogy néha gondolhatunk rájok. Egy búzavirág a magyar határról… És ezt mi mondjuk így: magyar határ! Kiket az Isten egy néppé teremtett: Köztünk most véres tilalomfa áll! Egy búzavirág a magyar határról… Ott nőtt a véres tilalomfa mellett: Halálos hűség ős-syimboluma; Aki letépte, annak nagyon kellett. Aki letépte, nekem hozta el. Halkan zizegnek száraz szirmai, Belőlük kalásztenger sóhaját S szabad szél süvítését hallani. Halálos hűség symbolumaként Eltettem – s a szívem fölött hordom: Hogy itt, az idegenné lett hazában, Hontalanul is – magyar sors a sorsom. 58
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 58
2015.03.22. 18:05:12
59
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 59
2015.03.22. 18:05:13
Dante Gabriel Rossetti
Kutyatej
A szél szelíd volt, könnyedén, holtan hullt át a fák hegyén, a szél iránt kószáltam én – elült a szél, leültem én. Térdemre tettem a fejem, zárt ajkam nem szólt: Jaj nekem! Hajam a fűre hullt, s fülem leste: a nap megy, nesztelen. Tág szemem mást nem láthatott, kutyatejet, pár szál gyomot; az egyik nem kapott napot, de három kelyhet ringatott. Éles bánat nem őrzi meg a tudást, emlékezetet, de egyet már sose feled: hármas kelyhű kutyatejet. Nemes Nagy Ágnes fordítása
60
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 60
2015.03.22. 18:05:14
Heinrich Heine
A lótuszvirág menekülne A lótuszvirág menekülne a nap pompája elől, feje várakozva lecsuklik, álmodva az éj fele dől.
A hold az udvarlója, fényével keltegeti: s ő ájtatos virágarcát bízón kitakarja neki.
Virul, izzik és világít, s némán a magasba mered: szerelemtől, gyötrő vágytól sír, illatozik, remeg. Tandori Dezső fordítása
61
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 61
2015.03.22. 18:05:15
Reményik Sándor
Virágcserép Fekete földed mély öléből Fakadtak piros tűzvirágok, Fekete földed mély ölében Fogantál sok-sok fehér álmot, Fekete földed mély ölébe Szíttad a harmatot, a nap hevét, A virág elhalt, elporladt a föld: Törj össze, vén cserép!
62
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 62
2015.03.22. 18:05:15
William Wordsworth Nárciszok Szerb Antal fordítása Magamban vágtam tájon át Mint felhő, domb-völgyek felett, S aranyló nárciszok hadát Találtam; nyüzsgő ezreket. A fák alatt, s a tó ölén, Szél-táncban bókoltak felém.
Ropta víz-hullám is, de ott Tündöklésben legyőzetett; Költő ilyenkor feldobott, Mint víg tivornyán; élveteg. S szájtátva ért a gondolat: Más kinccsel lettem gazdagabb;
Mint fel-felizzó csillagok, Tejútnak tetsző pisla fény – Húzódtak végtelen sorok Alant, kis öblöm félkörén. Tízezer táncos penderült, Virág-orcájuk felderült.
Midőn díványon tespedek, Ha bánat bánt, bús gondolat, Magányom édesítve meg; Ők bévül rám kacsintanak. Szívem ifjodva újra él, S a nárciszokkal táncra kél. 63
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 63
2015.03.22. 18:05:16
Kosztolányi Dezső
Üllői-úti fák Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák.
Másoknak is így nyíljatok, Üllői-úti fák. Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát, higgyék, örök az ifjúság, Üllői-úti fák.
Haldoklik a sárgult határ, Üllői-úti fák. Nyugszik a kedvem napja már, a szél búsan dúdolva jár, s megöl minden csirát. Hova repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombú fák, Üllői-úti fák.
64
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 64
2015.03.22. 18:05:17
Rainer Maria Rilke
Korai tavasz Kérgek tűnnek. Kímélet szivárog szét a rétek szürkén tárt során. Hangsúlyt váltanak kis vízfolyások. Gyengédségek, tétován, nyomulnak a földhöz közelébb. Út-ujjak mutatnak fáradatlan. Egy fa rád villantja láthatatlan sarjadó tekintetét. Kányádi Sándor fordítása
65
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 65
2015.03.22. 18:05:18
66
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 66
2015.03.22. 18:05:19
Juhász Gyula
Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
67
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 67
2015.03.22. 18:05:20
Dsida Jenő
Gyöngyvirág Örömkönnyek – emlékbe vésünk! – amelyek megáldották, a mi születésünk; patakzó, éjji könnyek mik betegágyunk párnájára fájón ömöltek; patak szent, mély forrásból, mely áradt, zuhogott néha búcsúzáskor; lélek termékeny földje, anyai szeretet villogó gyöngye; ma egy csokorban mosolyog: kis, fehér-gyöngyű gyöngyvirág lett Fehér-virágú gyöngyvirág lett, mit könnyezőn megcsókolok.
68
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 68
2015.03.22. 18:05:20
Vörösmarty Mihály Virág
és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó, Kebelemre szállj le, kis csapongó! A mezőnek én vagyok virága, Kikeletnek zsenge ifjú ága.
Jer, fürödjél e könny-ég árjában, Vagy szunnyadj el illat mámorában. Szállj le, szállj le, szép arany pillangó, Kebelemre szállj le, kis csapongó!
S égek érted belső fájdalommal, Mely szívemből könnyet és fohászt csal. És fohászom illat a szelekben, Gyenge harmat a könyű szememben.
Egy rövid nap tüneménye létünk, Elmúlik, míg örömet cseréltünk. Éljük át e kort egy pillanatban, Mely gyönyörtől s üdvtől halhatatlan.
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó, Kebelemre szállj le, kis csapongó! Egy kis ég van a könnyű cseppjében, Lelkem száll az illat özönében.
Jer, boríts el fényes szárnyaiddal, Szídd ki lelkem mézes ajkaiddal; És ha édes életed kifárad, Szemfedőd lesz hervadó virágod. 69
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 69
2015.03.22. 18:05:21
Ady Endre
Dal a rózsáról A szép leány a búcsúzáskor Egy rózsát tűzött fel nekem. Piros volt lágyan feslő szirma, Jelképed, égő szerelem! Könnyű csókot lehelt reája S mint álomkép már messze szálla S én fájó szívvel, könnyes szemmel Sokáig néztem még utána. Elhervadt már a rózsabimbó, Amit a szép leány adott. Hervadtan őrzöm, hisz’ a múltból A sors csupán ennyit hagyott... Pedig a lányka könnyű csókját Könnyeim már régen lemosták, De most tudom, hogy ez a csók volt Sejtelmes, végső „Isten hozzád!” A szép leány a rózsabimbót Most más legénynek tépi le, Most más legényért dobog, lángol Szerelmes, forró, kis szíve; Más csókolja kicsiny – kacsóját, De megőrzöm a hervadt rózsát: Én kaptam annak a kis lánynak Legelső, tiszta, szűzi csókját!
70
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 70
2015.03.22. 18:05:22
Reményik Sándor
Már nem fáj más... Már nem fáj más, Csak az fáj mindig jobban, Hogy égő sebeim Olyan világtól-idegen sebek, És a szívem más szenvedők szívével Nem egy ütemre dobban. Már nem fáj más, Csak az fáj mindig jobban, Hogy önmagamba lassan visszanőttem. Betokozódtam, elszigetelődtem. Mint a temetkező selyembogár: Magam a selymeimbe beleszőttem. Szeretnék egyszer lepke lenni még. Öröm mézét, búbánat harmatát Az arany élet-réten vinni szét. Leszállani minden virágkehelybe, S megtapintni a virágok szívét. Szeretnék egyszer hivő, hevülő, Lengő, lebegő lepke lenni még.
71
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 71
2015.03.22. 18:05:22
Johann Wolfgang Goethe
Párjával
Kis virág harangja Harmat-gyöngyösen Kinyilott hajnalra Nyári reggelen. Kis méh szállt le rája, Édes, hosszu csók... Ezek bizonyára Egymásnak valók. Dóczi Lajos fordítása 72
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 72
2015.03.22. 18:05:23
Gárdonyi Géza
Ültünk együtt Ültünk együtt a kertben csendesen, s egymásra néztünk szerelmesen. Ő hallgatott, és én is hallgattam. Kezemben a kezét simogattam. – Én szép virágom, Rózsakoszorúm! mért néz reám ily édes-szomorún? Nem felelt, csak elmosolyodott. Az Isten tudja, min gondolkodott.
73
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 73
2015.03.22. 18:05:23
Juhász Gyula
Nefelejcs Blaha Lujzának Most némultál el, édes csalogányunk, Mikor a bánat éje oly sötét, Mikor oly zordon és oly még magányunk S vihar veri vén erdőnk üstökét! A kacagó és daloló magyar kedv Madara voltál s elszálltál tova, Most már csak hamvadó emlékezetben Csillog szíved nótája, mosolya. Szép szemeidben pásztortüzek égtek, Víg ajkadon rónáink tengerének Ezer dalt termő aratása csengett: Bűbájadon egy boldog nép merengett... Mikorra térsz meg ifjan, szépen, újra, Magyar derű, magyar kedv: Blaha Lujza!
74
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 74
2015.03.22. 18:05:24
Giovanni Pascoli
Esti jázmin És kinyílik az esti bimbó, míg kedveseimről merengek. Labdarózsák között a ringó alkonyi lepkék megjelentek Nincs hangos szó, a csend kiterjed, csak egy távoli ház neszez már. Szárnyak alatt fészkek pihennek, mint zárt pillák alatt a szempár. Piros epret ígér az illat, nyílt kelyhekből szálló lehelet. A messze házban lámpa gyullad, fű születik az árok mellett. Kései méh zöngve kerengél, betelt a kas, már nem pihenhet. A Fiastyúk, kék szérűskertjén kapar, csillag-csibék csipegnek. Egész éjjel árad az illat a vonuló fuvallatokban. A hold a lépcsőn följebb ballag, az emelet fénye kilobban. Éj van. Zárul a virág szirma. Gyűrődött rejtekébe zár ott a puha, titokzatos urna ki tudja, milyen boldogságot. Bede Anna fordítása
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 75
2015.03.22. 18:05:25
Babits Mihály
Aranyfürdő, aranyeső, Danaé Napsugárt csipkéz a lomb és mondja: »Napsugár! Minden aranyod a földre lehullatni kár: lásd, mi mily örömmel isszuk égi italod! Kár a holt földre hullatni minden aranyod.«
Minden levél tartja néki pici tenyerét; mindenik kap, mindenik ad, hiszen van elég; meg se nyomja gyenge markát ez a drága súly zöld széléről halkan piros napernyődre hull.
És a vastag fény a lombon végighömpölyög és a levelek szélén a földre lepörög; vagy levélről más levélre – csordultas pohár – mint a sok-medencés kútban, kézről kézre száll.
Ó te kedves, mért nem vagy most tiszta meztelen, hogy napernyőd napos árnyát élném testeden s szomjas hússal innád ezt az égi aranyat, mint Danaé teste hajdan görög ég alatt!
76
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 76
2015.03.22. 18:05:26
John Keats
Szonett a szabadban Kit nagyvárosba zárt a sorsa rég, oly édes annak, hogyha belelát a mennybe s oda lehel egy imát, hol telt mosollyal kék szinű az ég. A szíve boldogabb lehet-e még, mint ha hullámzó réteket talált s olvas, gyepágyon nyujtva derekát, egy szerelemtől epedő regét. Ha este otthonába tér, a fül még sejti a madár dalát, a szem még rejti a kék, tág eget s örül. S ő búsul, hogy a nap oly sebesen száll, mint a tiszta űrön át röpül egy angyal könnye, hullva csöndesen. Vas István fordítása
77
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 77
2015.03.22. 18:05:27
Theodor Storm
Jácintok
Ott zene zúg: az éj itt nesztelen, a virágokból álom-illat száll fel: én mindig, mindig rád emlékezem, aludni vágynék, de neked a tánc kell. S a zene őrjöng, csepp nyugtot se hagy, a gyertyák égnek, és a vonók sírnak, táncos körök csukódnak össze és nyílnak, mindenki lángol: sápadt csak te vagy. S neked a tánc kell. Nyúlnak már utánad karok, szíved felé: s te engeded! Látom fehér, ellibbenő ruhádat, és lepke-könnyű, gyöngéd termeted. És árad éji illat édesen, virágkelyhekből álmodóbban száll fel. Én mindig, mindig rád emlékezem, aludni vágynék, de neked a tánc kell. Eörsi István fordítása
78
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 78
2015.03.22. 18:05:27
Ady Endre
A tavaszi szív
Kalimpál és kalimpál és Kalimpál kicsit bután Esős, áprilisi hajnalt, De még jobban délután, De még jobban későn, éjjel: Ilyen a tavaszi szív.
Nem bíznék rá egy garasnyit, Nem bíznék rá egy garast, Mert az áprilisi hajnal, Rég kipróbáltam, ravasz S szívünk viszi ravaszságba: Ilyen a tavaszi szív.
Amit írok, az se hűség, Április van, szív oson, Minden háborúnál vénebb, Hadakozik okoson, Szerelem jön holt-testekre: Ilyen a tavaszi szív. 79
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 79
2015.03.22. 18:05:28
Antonio Vivaldi
Az új tavasz Megérkezett az új tavasz, vidáman köszönti őt az ujjongó madárdal, s a csermelyek a szellő sóhajában frissülve futnak édes suttogással. Villám és menykő súlyos gráciával jelenti be, sötét-libériásan, s hogy elcsitul az égzengés: madárdal hallik megint, benne zengő varázs van. Kosztolányi Dezső fordítása
80
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 80
2015.03.22. 18:05:29
Reviczky Gyula
Egy pillangó története Hideg volt még s a föld kopár, Pacsirta még nem énekelt. Az ibolya se bújt elő S egy lepke már is szárnyra kelt. Bekarikázta a mezőt, Enyhet keresve, társtalan', S mégis tavaszrul álmodott, És úgy örült, hogy szárnya van. Fáradtan olykor megpihent Kórón vagy száraz ágakon, És várta a derült tavaszt, Merengve a felhős napon. Remélt és várta, leste, hogy Mikor lesz végre már meleg. Oly sápadt volt a nap neki, S oly dermesztők az éjjelek. Fázott szegény, de víg maradt; A tavasz álma volt vele; Jól tudta, hogy lesz kikelet, És rózsa lesz a kedvese. Lett is tavasz; volt ibolya; Volt rózsa, fény és napsugár; De nem a pillangónak; ő A tavaszt meg nem érte már.
81
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 81
2015.03.22. 18:05:29
William Butler Yeats
Egy régi dal visszhangja Találkoztunk a fák közt, a kertben, ő meg én. Jött hófehér kis lábbal a kerten át felém. Kért, hogy könnyen szeressem, mint rügy nő ág hegyén, de ifjan és bolondul ezt nem hihettem én. És álltunk a folyónál, hol véget ért a rét. Vállamra tette akkor kis hófehér kezét. És kért, hogy könnyen éljek, miként a fű, ha ragyog: de bolond ifjú voltam s most csupa könny vagyok. Vas István fordítása
82
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 82
2015.03.22. 18:05:30
Ady Endre
Májusi zápor
Nagymessziről ködölt a Bükk, Gőzölt a sík, áradt az Ér S fáradt testemben hirtelen Ott a záporverte mezőn Piros dalra gyujtott a vér, Piros dalra gyujtott a vér. Szinte sercent, hogy nőtt a fű, Zengett a fény, csókolt a nap, Szökkent a lomb, virult a föld S táncolt minden az Ég alatt S táncolt minden az Ég alatt.
Káprázó városi szemem Behunyom ennyi csók előtt Rebegőn és nyugtalanul És halkan kérem az Urat: „Áldd meg ezt a csókos mezőt, Áldd meg ezt a csókos mezőt.” Itt is, ott is asszony-csapat Kapál, hol majd élet terem. (Óh mégis-mégis élni jó.) Erősek és fiatalok S a lábuk térdig meztelen. S a lábuk térdig meztelen. 83
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 83
2015.03.22. 18:05:31
Kaffka Margit Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké, Hogy elmúlnak mind a derűs napok, Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak, És ősz fejemmel magam maradok.
Fényben Zörgő avarban, ködös alkonyattal, A darvak búcsúzása idején Ráérek majd jövők titkát keresni, S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel Fagyos pusztákon, hulló levelen, – Mikor csillámos, szőke napsugárral Végigragyogja útját a jelen... 84
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 84
2015.03.22. 18:05:31
József Attila
Nyüzsög a boldogság... Nyüzsög a boldogság bennem, a napfény se fér be tőle, lecsurog szakállam fonatán a lábaimra. Kalapom, repülj a mennybe a kopasz felhő fejére ha meg prüsszent lebbenhetsz a kékorru kaparóra. Pipacsot szedett a kedves, belefonta fürtjeimbe – s ha elalszom köd-ölében a szirmocskák ringatóznak.
85
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 85
2015.03.22. 18:05:32
Friedrich Schiller
A virágok Kedves mezei virágok, szép tavaszi gyermekek: kedv s örömre szült anyátok, a természet, úgy szeret! Szép ruhátok fénnyel hímzett, Flóra szépen feldíszített, égi pompa színetek. Búsulj, tavasz népe! Lelket nem adott ő mégse nektek, s éjben kell így élnetek. Nektek zengi a pacsirta s fülemüle, mint szeret. A szilfidek raja ringva öletekben enyeleg. Aphrodité szerelmének puha párnát nem letépett szirmaitokból vetett? Tavasz népe, sírj! Tinektek nem adta meg a szerelmet, ezt az áldott örömet. Ám ha anyja zordan Nanni közeléből messze űz, s szerelmemről hitet adni kezem szépen egybefűz: ez az érintés tinektek, szent kínom tanúi, lelket, szót, életet, szívet ád, s az istenek legnagyobbja magas istenségét ontja néma kelyhetekbe át. Rónay György fordítása 86
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 86
2015.03.22. 18:05:33
Ivan Szergejevics Turgenyev
Tavaszi est
A föld felett, mely csendbe bágyadt, aranyló felleg-raj lebeg. A nagyhatárú, néma tájat est-harmat fényesíti meg. Patak zenél a völgy ködében, dörgés morajlik valahol. A nyárfa-lombok sűrűjében akadt-szárnyú szél panaszol. Álomra készül már alélva a mély-zöld szálfa-rengeteg, nagy árnyékában néha-néha álomtalan levél remeg. Csillag pislog nyugat tüzében, a szerelem szép csillaga. Lelkem könnyű, ily tiszta régen gyermekszívem volt valaha. Áprily Lajos fordítása
87
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 87
2015.03.22. 18:05:34
Rainer Maria Rilke Tavaszi
szél
Sors jön e széllel; ó, hadd jöjjön el: e vak, nyomakvó szükségszerűségben hadd izzunk fel – hadd érjen ily közel. (Légy csöndben, meg ne moccanj: el ne vétsen.) Ó, a sorsunk jön el ebben a szélben. Ez a szél valahonnét, névtelen dolgok terhének imbolygásaképpen, minket hoz át a tengeren. ...Bár hozna. Hazahozna. (Nyugtalan egek hullámlanak bennünk.) De ezzel az új széllel a sors megint csak egyszer elzúg fejünk fölött hatalmasan. Tandori Dezső fordítása 88
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 88
2015.03.22. 18:05:34
Paul Verlaine Érzelmes
séta
Húnyó alkony nyilai bíborozták a szélringatta sok-sok tavirózsát, s a nagy, bús, sápadt rózsák csöndesen tündököltek a nád közt a vízen. Árván bolyongtam, fájó sebem égett, a tó partján, ahol, mint felidézett nagy, tejszínű rém, a füzek mögött kétségbeesve imbolygott a köd és sírt, oly hangon, mint a vadkacsák, ha egymást hívják, csapkodva, kiabálva, a fűzek közt, hol égő sebemet hordoztam árván; de a szürkület elfödte a nád közt a tavirózsát s a nap nyilait, melyek bíborozták – a sok rózsát, elfödte, csöndesen, a sok nagy sápadt rózsát a vízen. Szabó Lőrinc fordítása
89
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 89
2015.03.22. 18:05:35
Csokonai Vitéz Mihály
Egy tulipánthoz A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt: Te vagy orvosa sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! Szemeid szép ragyogása Lobogó hajnali tűz; Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek csókjaidért.
90
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 90
2015.03.22. 18:05:35
William Blake
Én kedves rózsafám Virág, felém ágaskodóban, Május-szépe, kínálta magát; „Van egy kedves Rózsafám”, szóltam, S nem kellett a drága virág. Akkor kedves Fácskámhoz mentem: Őrzöm napon, éjjelen is; De a féltékeny elfordult menten, S gyönyöröm ma csupán a tövis. Gergely Ágnes fordítása 91
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 91
2015.03.22. 18:05:36
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 92
2015.03.22. 18:05:36
TARTALOM Előszó .......................................................................................................................5 Benedek Elek – Dal a hóvirágról …………................…………………………….6 Garay János – A tavasz előérzete …................….…………………………………..7 Dsida Jenő – Tavaszi ujjongás ….…...............……………………………………...8 Babits Mihály – Szép kikelet ….…………................…………………………….9 Kosztolányi Dezső – Áprilisi délutánon ………...............…………………………10 Heinrich Heine – Lelkemben tavaszi rét ……….…………………..................…11 Petőfi Sándor – Tedd le, bojtár, a subádat ………...............………………………12 Berzsenyi Dániel – A tavasz …………………………………………...............….13 Babits Mihály – Tavasz előtt ………………….....…………………….............…14 Kaffka Margit – Rügyek …............………………………………………………15 Radnóti Miklós – Tavaszi szeretők verse …................…………………………….16 Juhász Gyula – Tavasz ez is ………………….............…………………………..17 Ady Endre – Május …………………………...............…………………………...19 József Attila – Kertész leszek …………….................……………………………20 Juhász Gyula – Megint tavasz ……………...............………………………….….21 Robert Herrick – A százszorszépekhez ….…..................……………………..….22 William Wordsworth – Táncoló tűzliliomok …………...................………….…..23 József Attila – Tavaszi ének …………………………...................……………….25 Kosztolányi Dezső – Harsány kiáltások tavaszi reggel …....................……………...26 Petőfi Sándor – Ki a szabadba! …………………………….............…………….27 Dsida Jenő – Tavasz kezdetén ………………………….................……………..28 Juhász Gyula – Tavaszvárás …………………………….................…………….29 Friedrich Schiller – A tavaszhoz ……….………………..................…………….30 Heinrich Heine – Mint egy virág olyan vagy …………...................………….….31 Garay János – Tavaszi dal ……………………….................…………………….32 Csokonai Vitéz Mihály – Tavasz ………………..................……………………..33 Shelley Percy Bysshe – A lepke vágya ……………..................………….………34 Robert Burns – Piros, piros rózsa ……………….................……………….……35 Csokonai Vitéz Mihály – Ének a tavaszhoz ………..................………………….36 Ady Endre – Új tavasz ez ………………………..................…………………….37 Heinrich Heine – A csoda-májusban ………….....................……………………...38 Babits Mihály – Tavasz zápor ……………………...................…………………...39 Guillaume Apollinaire – Virág …….….....…………..............……….……………40 93
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 93
2015.03.22. 18:05:36
Benedek Elek – Pünkösdi harangok …………............………………………….41 Reményik Sándor – Itt most virágzanak …....................………………………….42 Dsida Jenő – Kis virág …………………….................…………………………..43 Benedek Elek – Virágos réten ………………................…………………………..44 Juhász Gyula – Április bolondja ………….................…………………………..45 William Blake – A tavaszhoz ………………..................………………………...46 Revicky Gyula – A réteken járok dalolva ………...............……………………….47 Gárdonyi Géza – Április végén ……………….................……………………….48 Victor Hugo – Tavasz ….……………………..................……….……………….50 Kosztolányi Dezső – Áprilisi ezüsteső ………................………………..………51 Fazekas Mihály – Szívem, eszem …….………................……………………….52 William Blake – A vadvirág éneke ……………….............…………………..…..53 Guillaume Apollinaire – Az öngyilkos …………............……………….………54 Reményik Sándor – Margaréta …………………..............……………………….55 Pierre De Ronsard – Májusi rózsa ………………..............………………….……56 Rainer Maria Rilke – Szerelmes vers …….…….................……………………...57 Reményik Sándor – Búzavirág ………………….................…….………………..58 Dante Gabriel Rossetti – Kutyatej …………….................………………………60 Heinrich Heine – A lótuszvirág menekülne ………................……………………..61 Reményik Sándor – Virágcserép ………………..................……………………..62 William Wordsworth – Nárciszok ……………….................…………………….63 Kosztolányi Dezső – Üllői-úti fák ………………..................……………………64 Rainer Maria Rilke – Korai tavasz ……………….................……………………65 Juhász Gyula – Húsvétra …………………………................……………………67 Dsida Jenő – Gyöngyvirág ………………………................…………………….68 Vörösmarty Mihály – Virág és pillangó ……………..............………………….…69 Ady Endre – Dal a rózsáról …………………………..............…………..……….70 Reményik Sándor – Más nem fáj más ………………...........…………………..71 Johann Wolfgang Goethe – Párjával ………………..................…………………72 Gárdonyi Géza – Ültünk együtt …………………….................………………….73 Juhász Gyula – Nefelejcs …………………………….............………………..…74 Giovanni Pascoli – Esti jázmin ………………….…..........…………………...75 Babits Mihály – Aranyfürdő, aranyeső, Danaé ……................…………………….76 John Keats – Szonett a szabadban ………………….............…………………...77
94
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 94
2015.03.22. 18:05:36
Theodor Storm – Jácintok ……..............………………………………………….78 Ady Endre – A tavaszi szív ……..................……………………………………...79 Antonio Vivaldi – Az új tavasz …………....................……………………………80 Reviczky Gyula – Egy pillangó története ……..............…………………………...81 William Butler Yeats – Egy régi dal visszhangja …….................…………………82 Ady Endre – Májusi zápor ………………………….................…………….……83 Kaffka Margit – Fényben …………………………….................………………..84 József Attila – Nyüzsög a boldogság ……………................……………………85 Friedrich Schiller – A virágok ……………………................…………………..86 Ivan Szergejevics Turgenyev – Tavaszi est ………...................………………….87 Rainer Maria Rilke – Tavaszi szél .……………….................………………..….88 Paul Verlaine – Érzelmes séta ………………………..................………………...89 Csokonai Vitéz Mihály – Egy tulipánthoz …………..................………………...90 William Blake – Én kedves rózsafám ……………................……………………91
95
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 95
2015.03.22. 18:05:36
A-varva-vart-kikelet-beliv.indd 96
2015.03.22. 18:05:36